A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XIV. évf. 2. szám, 2012. március 2.

KLASZTER

w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

KLASZTERKülön gyengék,együtt erôsek!

Külön gyengék,együtt erôsek!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI

MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok,

arteriográfos érvizsgálat, Carotis doppler.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása,

gondozása, terheléses EKG, Holter EKG,

szívultrahang, hasi és pajzsmirigy ultrahang.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás.

www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos

kardiológus,

belgyógyász szakorvos

Pécs, Zólyom u. 2. (A vásárcsarnoknál)Tel./fax: (72) 510-785, 510-786Nyitva: H–P: 8-17, SZ: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.Tel./fax: (72) 214-767Nyitva: H–P: 10.00-18.00

Egészségpénztári és üdülési csekket elfogadunk!exkluzív

EuroopticSzemész szakorvosi vizsgálat.

Egyes keretek 50% kedvezménnyel.

Komplett szemüvegek készítése esetén egyik lencsét ingyen adjuk!Az akció március 31-ig tart,

részletekrôl érdeklôdjön üzleteinkben.

Munkáltatói gondoskodásFelelôsségvállalás önmagunkért és alkalmazottainkért

Konferencia-workshop mikro-, kis- és középvállalatok, önkormányzatok vezetôi, munkatársai számára

Helyszín: Pécs, Pécsi Kereskedelmi Központ, Majorossy I. u. 36. Idôpont: 2012. március 22. (csütörtök) Program:9.30-10.00 A munkáltatói gondoskodás és az öngondoskodás területei. Sebôk Orsolya fô-szerkesztô-helyettes, Piac & Profit. (Milyen munkáltatói és egyéni gondoskodási lehetôségekvannak a bérszabályozást, adózást figyelembe véve, valamint a pénzügyi, biztosítási, üzleti köráltal ajánlott szolgáltatásokban?)10.00-10.30 A cafeteria nem a nagyok kiváltsága! Gondoskodni minden munkavállalórólkell! Puskelyné Király Ágnes ügyvezetô: Top Cafeteria Kft. (Szabályozóváltozások. Régi és újösszehasonlítása. Mi éri meg a munkáltatónak és a munkavállalónak. Adózási vonzatok. Repre-zentáció és üzleti ajándék a cafeteria szempontjából.) SZÉP Kártya és Erzsébet utalvány.10.30-10.50 Adómentes juttatási elemek. Mire jó a betegségbiztosítás? Balázs Iván vállal-kozás-fejlesztési igazgató, UFS Group Holding Zrt. (Az egyetlen adómentes juttatás: a betegség-biztosítás elônyei.)11.20-11.40 Életciklusokon átívelô megoldások. VICTORIA – Elôgondoskodási modell –dr. Skonda Mária vezérigazgató-helyettes, Victoria-Volksbanken Biztosítótársaságok.11.40-12.00 Az elkölthetô utalványok. – Edenred Magyarország Kft. 12.00-12.20 Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás. – Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 12.20-12.50 Konzultáció.

Az elôadások után az elôadókkal közvetlen konzultációs lehetôség!A részvétel – regisztrációhoz kötötten – ingyenes!

További információ és regisztráció: www.piacesprofit.huTel.: +36 (1) 239-8401, E-mail: konferencia@piacesprofit.hu

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–6Kis klasztertörténelem

Kamarai hírek 7

Kamarai hírek 8Széchenyi Kártya Program

Kamarai hírek 9A Kamara Tagja védjegy

Elismerés 10–13Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

Szakképzés 14–15

DíjazottakBaranya Gazdaságáért Díj: 16Jakabucz IldikóAz Év Üzletembere Díj: 17Miskolczi Imre

Klaszter: Kilencedik és tizedik 18generációs borászok

Kereskedelemfejlesztés 19

Enterprise Europe Network 20–21

A hónap üzletembere: Karotázs Kft. 22

Innováció 23

Szakképzési bizottság 24

Tanulószerzôdés 25

Mesterképzés 26

Szakképzési szolgáltatások 27

Kávészünet / Kovácstól a lakatosig 28

Új tagjaink 29

Alumni Akadémia 30

Vendég-oldal 31

Autóteszt: Vendler Balázs 32–33Nissan Juke 1.5 dCi

Turizmus 34

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara díjazottjai

10–13. oldal

KlaszterKilencedik és tizedik generációs borászok

18. oldal

AutótesztVendler Balázs

Nissan Juke 1.5 dCi

TanulószerzôdésA jövô záloga a tanulóképzés

25. oldal

Ifj. és idôsebb Tiffán Imre

Széchenyi Kártya Program

8. oldal 9. oldal

A Kamara Tagja védjegy

CserkúthyLászló

32–33. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

A kamara és 14 klasztera Dél-Dunántúlon

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraeddig tizennégy, a Dél-Dunántúlon mûködôklaszterrel kötött együttmûködési megállapodást.A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek ésa kamara együttmûködésében a régió gazdaságiés innovációs potenciálját erôsítô szinergikus fej-lesztô munka induljon meg. A klaszterek mint ahelyi gazdaság ágazati együttmûködésének kép-viselôi a kamara európai projektjei által nemzet-közi láthatósághoz, képzési és üzleti lehetôsé-gekhez juthatnak. A közös munka során megva-lósulhat az innovációs eredmények gazdaságihasznosítása, a közös megjelenés és az export-képesség fejlesztés.

Kamarai megállapodást aláírt klaszterek a Dél-Dunántúlon: ● Audiovizuális Ipari Klaszter● Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált

Innovációs Klaszter ● Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter ● Dél-dunántúli Energetikai Klaszter ● Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahaté-

konysági Klaszter ● Információmenedzsment Innovációs

Klaszter ● Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter ● Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Inno-

vációs Klaszter ● Ökoturisztikai Klaszter ● Dél-dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai

Klaszter ● Dél-dunántúli Gépipari Klaszter ● Kék Gazdaság Innovációs Klaszter ● Alkalmazott Földtudományi Klaszter ● Interregionális Megújuló Energia Klaszter

Egyéb klaszterek a Dél-Dunántúlon:● Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter ● Dél-dunántúli Építôipari és Innovációs Klasz-

ter ● Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter ● Dél-dunántúli Gyógy- és Termálfürdôk Kom-

petencia Központja● Dél-dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter ● Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer Kompe-

tencia Központ (Kaposvár) ● Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter● Pécs Speciál Klaszter a Fogyatékos Embe-

rekért ● Pécsi Kesztyû Klaszter ● Szekszárdi Autóipari Klaszter ● Szigetvári Turizmus Klaszter

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarávalegyüttmûködô klaszterek 2010-es árbevétele 109milliárd Ft volt, ebbôl a legnagyobb részt a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter képviselte a magamintegy 100 milliárd Ft-jával. A többi klaszter ár-bevétele 9 milliárd Ft-ot tett ki. (adatok: KSH)

A gazdasági fejlôdés alakítóia klaszterek

A klaszter-aktivitás az országban a legmagasabba dél-dunántúli régióban. A Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara – mintaz elôzôekbôl is kitûnik – tá-mogatja és munkáját segíti agazdasági szervezôdéseknek.A kamara innovációs osztályanapi kapcsolatban áll a klasz-terekkel, az osztály vezetôjét,Rabb Szabolcsot kérdeztükeddigi tapasztalataikról. Elsô-ként arról, hogy milyen gazda-sági közeg szolgált alapul aklaszteresedésnek?

— A régió közel 20 éve küzd saját gazdasá-gi lehetôségeinek azonosításával – mondja azosztályvezetô. Bár a Versenyképességi Pólusprogram iránymutatást adott és a stratégia men-tén azóta is eredményes gazdasági tevékenysé-gek zajlanak, nem sikerült a régióban a külföldimûködô tôke országosan is legalacsonyabbszintjét emelni, üzleti prosperitással bíró iparága-kat továbbfejleszteni. A régió gépipari vállalkozá-sai (felmérésünk alapján 343 vállalkozás) sokszí-nû tevékenységet végeznek, azonban a nemzet-közi láthatóság alacsony (néhány kivételtôl elte-kintve). A cégek nemcsak a tevékenységük, de amûködés és a tulajdonosi kör alapján is külön-böznek egymástól. A nagy múltú, magyar tulajdo-nú családi vállalkozások mellett 6-8 nagyvállalatiméretû multinacionális cég (vagy magyar leány-vállalata) vezeti az árbevétel és a foglalkoztatottilétszám alapján a mezônyt. A régiós GDP 5-7%-át adja az ágazat, a fejlesztési lehetôségek alap-ján ez a szint megtöbbszörözôdhet az elkövetke-zô évtizedben (ld. É-Ny Magyarország autóipar).

A dél-dunántúli régió gazdasági mutatói azországos átlag alattiak sok tekintetben. A régiókközött a legkisebb népességû Dél-Dunántúlonkedvezôtlen változás következett be 2007-ben afoglalkoztatás terén, a foglalkoztatási ráta többmint két százalékponttal, 51,2%-ra csökkent. Arégió ezzel a legalacsonyabb mutatójú észak-magyarországi és észak-alföldi régiókhoz csatla-

kozott. A hét régió közül mind-össze a Dél-Dunántúlon és azészak-magyarországi régió-ban növekedett a munkanélkü-liség mértéke, a többi területenkis mértékben csökkent vagyváltozatlan maradt. Régiónk-ban a legalacsonyabb a gaz-daságilag aktív lakosság szá-ma, ami a fentiek alapján nemmeglepô. Az olcsó, nagyszá-mú munkaerô rendelkezésreállása a fejlôdési fázisban ver-

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

Kis klasztertörténelemA hálózatos együttmûködés elônyeinek felismerése egyáltalán nem tekinthetô új keletû dolognak, Alfred Marshall már a XIX. század végén felvázol-

ta az iparágak helyi elônyeinek forrásait, amelyekbôl az iparági körzetek alapgondolata származik. A klaszter termék vagy értéklánc alapon szervezôdött, területileg koncentrált vállalkozások önkéntes kooperációs hálózata, amely a minél eredmé-

nyesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttmûködési lehetôségeket a vállalkozások, az intézmények, a fejlesztési szolgáltatók között. A klasz-ter állhat olyan – non-profit és költségvetési intézményekkel is kooperáló – cégekbôl, amelyek ugyanannak a nagyvállalatnak szállítanak be, alapulhategy közösen alkalmazott technológián vagy tudásbázison, esetleg a klaszterben szereplô cégek által egységesen felhasznált nyersanyagon. A klasztervállalatait informális kapcsolatok kötik össze. A klasztert alkotó KKV-k együtt nagyfogyasztóként, tömegtermelôként tudnak megjelenni, piaci érdekérvé-nyesítésük hatékonyabb.

A klaszterekre és vállalkozási hálózatokra irányuló figyelem fokozódása azt mutatja, hogy Magyarországon a vállalkozások különbözô együttmûkö-dési sémáiban az inga ismét az integrációs törekvések, a szorosabb kooperáció felé lendült. Több ágazatban és régióban megfigyelhetô, hogy számoskicsi és közepes cég oly módon húzódik be a nagyobb cégek holdudvarába, hogy alvállalkozói kapcsolataikat felértékelik és tudás-elemekkel gazdagít-ják, mert csak így, csoportosan tudják versenyképességüket fokozni, megfelelni az uniós piacok igényeinek. Szervezôdnek a szolgáltatási tevékenysé-gekre specializált regionális klaszterek is, melyek célja egy-egy térség természeti vagy humán erôforrásainak optimális kihasználása a közszféra és aprofit-orientált cégek együttmûködésével.

senyelônyhöz juttathatja a vállalkozásokat, meg-könnyítve új munkahelyek teremtését.

— Miért maradnak távol a térségtôl a je-lentôsebb ipari termelô vállalkozások?

— A Dél-Dunántúl gazdasági teljesítményétaz utóbbi években az ország más térségeihezképest több területen is lemaradás jellemzi. Ezkülönösen igaz az ipari teljesítményeket illetôen.A régió iparában az ezredforduló után szembetû-nôen kedvezôtlen tendenciák mutatkoztak a töb-bi régióval összehasonlítva. Kifejezetten rossz aziparjogvédelem helyzete: a régió az utolsó helyenáll a bejelentett szabadalmak, használati mintaol-talmak, formatervezési oltalmak és védjegyekszámát tekintve.

Az ipari termelést elemezve a térség megyéiközül a legmagasabb népességarányos terme-lést produkáló Somogy megye is az országos át-lagnak mindössze 72%-át, Tolna 60%-át teljesí-tette, a baranyai fajlagos teljesítmény csak 35%-át érte el. Baranya számára ez az országos rang-sor utolsó elôtti helyét jelentette, éppen csakmegelôzve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, azélen álló Komárom-Esztergom megyeinek vi-szont nem egészen a 9%-át tette ki az egy lakos-ra jutó ipari termelésének összege. A fôvárost ismagában foglaló megyerangsorban Somogy a11., Tolna a 14. helyet foglalta el. (KSH)

— Milyen ágazat fellendülése adhatnalendületet a régiónak?

— Az Új Széchenyi Terv általános stratégiaidokumentuma és a 7 kiemelt terület elemzése agépipart mint a jármûgyártás, zöldenergia projek-tek fejlesztésének egyik kulcságazataként értel-mezi. Ekképpen az ország versenyképességé-nek egyik fontos ágazataként értelmezhetjük. Ki-hívást jelent a jövôben a magyar gazdaság szá-mára, hogy nagy volumenek fogadására nem va-gyunk felkészülve (terület- és szakember-hiány),a befektetôk nagy része vállalatcsoporton belülibeszállításra törekszik, kevés az önálló piaci ter-mék, kicsi a leányvállalatok önállósága. Emellett

kihasználatlan az innovációs tényezô, együttmû-ködési kényszer alakult ki nemcsak az értelmet-len verseny megszüntetése, de a profiltisztításmiatt is, melynek egyik legjobb eszköze a klasz-terfejlesztés. A közös érdek megfogalmazása aproblémák és célok azonosításával és elemzésé-vel kezdôdik.

Többek között erre is lehetôséget kínál amárcius 27-én, Pécsett megrendezendô Nemze-ti Klaszter Konferencia, amelyet a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara szervez együttmû-ködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal,a MAG Zrt.-vel, a VÁTI Nonprofit Kft.-vel, a Nem-zeti Külgazdasági Hivatallal, a Budapesti Keres-kedelmi és Iparkamarával, a NemzetgazdaságiTervezési Hivatallal és a Dél-Dunántúli és a Kö-zép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynöksé-gével. A Nemzeti Klaszter Konferencia számoscélt szolgál: a klaszterfejlesztésben érintett államiintézmények mellett szakmai elôadások során is-merhetik meg a résztvevôk a klaszteresedés ha-zai és nemzetközi tapasztalatait, a klaszterekszámára kínálkozó külpiaci lehetôségeket, a Du-na stratégia és a klaszterfejlesztés közös pontja-it. A klaszterek C2C konferenciája lehetôségetnyit az ágazatok és klaszterek közötti együttmû-ködés erôsítésére is.

Dél-dunántúli GépipariKlaszter

A kamarával együttmûködô klaszterek tagjainak2010-es árbevétele 109 milliárd Ft volt, ebbôl agépipari ágazatban mûködôk 100 milliárd forintkörüli bevételt regisztrálhattak. A régió legna-gyobb klasztere, a tavaly alakult Dél-dunántúliGépipari Klaszter az Új Széchenyi Terv Dél-Du-nántúli Operatív Programjának DDOP-1.1.3-11-2011-0006 azonosító számú pályázatán22 638 320 forint vissza nem térítendô támoga-tásban részesült. A saját hozzájárulás mértékével

kiegészít-ve a szer-veze tnekösszesen28 710 400forint állrendelke-zésre aklaszter in-dulásánaksegítéséreés innová-ciós szol-gáltatások

kidolgozására. A pályázatról Jakabucz Ildikót, aklaszter elnökét kérdeztük.

— A gépipari klaszter induló évében egypályázat elnyerése állt a fókuszban, ez olyanközös témákat ölel fel, amelyek a klasztertag-ság többségét érintik.

— Mivel az induló klaszterpályázat nagyobbsúlyban tanulmányok készítését támogatja, ígyegy marketingstratégiát elkészítését tervezzük,amely a tagvállalatok konkrét igényeit tartja szemelôtt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tagcégek-rôl készüljön közös marketing anyag, amelyben apotenciális vevôk együtt láthatják a tagcégek ál-tal kínált technológiákat, lehetôségeket.

A szakember-ellátás szinte minden tagcég-nek kihívást jelent, ezért a szakképzés is helyetkapott a pályázatban. Gondolkodunk közös be-szerzési tevékenységben is a jobb kondíciók el-érése érdekében. Közös adatbázis, benchmar-king klub mûködtetése K+F témában, szellemieszköz menedzsment rendszer bevezetése éskiállításokon való részvétel is szerepel a tervekközött. Végül, de nem utolsó sorban angol nyel-vi képzést is kínálunk a tagcégeknek.

A pályázat megvalósítása során fontosszempontként tartjuk szem elôtt, hogy olyaneredmény szülessen, amely a tagok számárakonkrét bevételt hoz, ezért a pályázat realizálá-sába bevonjuk a tagcégeket.

Dél-Dunántúli BorturisztikaiKlaszter

Hiánypótló szakmai összefogásként jött létre aDél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter 2010 ôszén.A régiónk egyik legdinamikusabban fejlôdô tu-risztikai ág-azata, a bortu-rizmus és nemkevésbé agasztronómiaiturizmus. Tér-ségünk borvi-dékei különbö-zô adottságok-kal, a pincé-szetek nagyonkülönbözô fel-tételekkel lép-tek bele a tu-rizmus világába, a felzárkóztatás, a minôség javí-tása és a térség borturizmusának helyzetbe ho-zása vezérelte az alapítókat.

— A Borturisztikai Klaszter kialakításakor afô célunk az volt, hogy a Pannon Borrégió négyborvidékének (Pécs, Szekszárd, Tolna és Villány)borászai, borturisztikai szolgáltatói és borászszervezetei összefogva, egységesen és hatéko-nyabban jelenjenek meg – tudtuk meg GyôrffyZoltán klasztermenedzsertôl. — Ehhez kapcso-lódóan kiemelkedô cél volt a szolgáltatók össze-gyûjtése és helyzetbe hozása. Igyekeztünk olyanrészletes és célorientált gyûjtômunkát végezni,melynek segítségével aztán kialakítottunk egyegységes weboldalt és egy ehhez kapcsolódóFacebook-oldalt is. A weboldal egyben tudástár,információs csomópont és webshop is, amely

További információ: www.pbkik.hu

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

mind a térség borturisztikai vonzerejét hivatottnépszerûsíteni. Emellett több kiadványt is készí-tettünk, melyet a saját rendezvényeinken vala-mint a szolgáltatók és borutak saját hatáskörbenis terjesztettek. Kiadtunk egy egységes klaszte-res kiadványt, ez bemutatja a Pannon Borrégióborútjait és borturizmusát. Lefordítottuk angolnyelvre is az ide látogató külföldi vendégek szá-mára. Ezen kívül pedig az öt borútnak külön-kü-lön is elkészítettünk egy-egy kiadványt, amelyekkifejezetten a borutakra és tevékenységükre fó-kuszálnak.

A Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter mun-katársai igyekeztek olyan marketingstratégiát ki-alakítani, melynek segítségével hosszútávon tud-ják népszerûsíteni a klaszter tevékenységét és aklaszter tagjait egyaránt – ez egyúttal az egészrégió borturizmusát szolgálja. Ehhez kapcsolódó-an számos saját szervezésû rendezvényt valósí-tottak meg az elmúlt idôszakban, ezek vélhetôlega jövôben is erôsíteni fogják a helyi borturizmust.Ilyen volt a „Bor és Dal Ünnepe” szeptemberben,a Bordfalfesztiválhoz kapcsolódóan, vagy a „Vin-ce-nap a Vince utcában” elnevezésû hagyo-mányteremtô minifesztivál, amely idén másodikalkalommal a Tettyén várta a vendégeket.

— A saját rendezvények mellett több ese-ményt is támogattunk és részt vettünk ezek meg-szervezésében – sorolja tovább a klasztermene-dzser. — Ilyenek voltak a Pünkösdi Pannon Pin-cék, a Pannon Borrégió TOP 25 verseny és kós-toló, de volt közösségi standunk a Budavári Bor-fesztiválon és a Szekszárdi Szüreti Napokon, va-lamint sikeresen vettünk részt a Koccintás 2011pécsi eseményén is – Pécs lett a legkedveltebbborvidéki nagyváros Magyarországon.

Természetesen a rendezvények, a marketingmegjelenések mellett nagyon fontos volt az is,hogy létrejöjjön egy olyan közösségi tér, ahol ok-tatás-képzés és tájékoztatás valósulhat meg. Ép-pen ezért alakítottuk ki a Pannon BorturisztikaiCentrumot a Vince utcai inkubátorházban. Ez atér nem csak a klaszter számára elengedhetetleninfrastrukturális hátteret adja meg, hanem lehetô-séget nyújt képzések lebonyolítására, kóstolókés workshopok megtartására. A képzések közültalán a leginkább kiemelendô a „terroir termékekturisztikai menedzsere érzéki elemzés fejlesztés”tanfolyam, ahol 10 borturisztikában érdekeltszakember kapott támogatást a klasztertôl ésmindannyian sikeresen el is végezték azt.

— A képzés mellett fontosnak tartottuk aszakmai háttérmunkát is. Ezért indítottuk el a bor-turizmust nehezítô jogszabályok feltárását, javas-latok kidolgozását, melynek eredménye egyrészletes és hasznos tanulmány lett. Mindezekmellett igyekeztünk nyitni a régión kívülre is, ígyvalósulhatott meg egy külföldi és egy belföldi ta-nulmányút. Külföldön a közel egyhetes útonnegyven szolgáltató, fôleg klasztertagok vehettekrészt. Az út során tanulmányozták az ausztriaiLangenloisban található Loisium modern borá-

szati kiállítótér mûködését, a Wachau-i borvidékvédett kultúrtáját, majd hosszabb idôt töltöttek aBaden-Württenbergi borvidéken. Pécs testvérvá-rosa, Fellbach elsôsorban a szövetkezeti értéke-sítési modellre adott jó példát. Az utazás másodikfelében az elzászi területekkel, adottságokkal, afalusi és borturizmussal ismerkedhettek meg adél-dunántúli utazók.

A pályázat ugyan 2012 áprilisában lezárul,de ez nem azt jelenti, hogy a klaszter nem mûkö-dik tovább. A pályázati idôszak utolsó tevékeny-ségeként Országos Borturisztikai Konferenciátrendeznek április 13-án, ahol a borászati és a tu-risztikai ágazatot is érintô témákat tárgyalják megrészletesen. Az eltelt majd’ kétéves mûködés ta-pasztalatait, eredményeit hasznosítva ebben azidôszakban készül el az a tanulmány, amely a to-vábbi mûködés körülményeit, lehetôségeit járjakörül, meghatározva, hogy a következô ötévesciklusban milyen feladatokat szánnak a tagok aklaszternek.

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Tíz komoly innovációs és ex-portlehetôségekkel rendelke-zô hazai klaszter vehette át akiemelt rangot és újabb pá-lyázati lehetôséget jelentôAkkreditált Innovációs Klasz-ter címet a közelmúltban,Pécsrôl a Biotechnológiai In-novációs Bázis Klaszter vala-mint az Információmenedzs-ment Innovációs Klaszter. Asikeres akkreditáció kétévesidôtartamra nyújt a cím vise-lésére szóló jogosultságot.Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetettKlaszter akkreditációs pályázaton elôször kerültkiosztásra az Akkreditált Innovációs Klaszter cím.Az akkreditáció elismeri azokat a fejlôdô hazaiklasztereket, amelyek már több éve bizonyítottanés eredményesen együttmûködnek és ezt aszakmai összefogást közös megegyezéssel in-tézményesítették.

Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím oda-ítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvet-len pénzügyi támogatásban. Az akkreditált klasz-ter, illetve annak tagjai pályázhatnak a NemzetiFejlesztési Ügynökség által a klaszterek, vala-mint klasztertagok részére kiírt pályázatokon va-ló kizárólagos részvételre, továbbá jogosultakegyes, nem kizárólag az akkreditált klaszterek ál-

tal elnyerhetô támogatások esetében az értéke-lés során többletpontok megszerzésére.

Az Információmenedzsment InnovációsKlaszter 2008 októberében alakult azzal a céllal,hogy támogassa tagvállalkozásai egységes tech-nológiaorientált fejlesztését, hazai, illetve nem-zetközi szintû versenyképességük fokozásátmind termékpiacaikon, mind a munkaerôpiac vo-natkozásában. A klaszter a versenyképesség fo-kozását két kulcsterületen tartja a leginkábbszükségszerûnek: a belsô versenyképesség minta munkaerô-megtartási, munkaerô-képzési ké-pesség fejlesztése, valamint a külsô versenyké-pesség, azaz a termék-, illetve szolgáltatási pia-cokon történô versenyképesség fokozása.

A klaszter mára a kezdeti 8 alapító tagja mel-lett további 16 taggal bôvült. A rendes tagok mel-lett stratégiai partnereink sorában tudhatják aDél-Dunántúli Regionális Innovációs ÜgynökségNonprofit Kft.-t (DDRIÜ), valamint az InformatikaiVezetôk Társasága Egyesületet (IVeTáR) is.

Brachmann Ferenc klasztermenedzsert elô-ször arról kérdeztük, hogy a klaszter tagjai mikénttudnak együtt dolgozni, mit profitáltak a saját vál-lalkozásukban/intézményükben az együttmûkö-désbôl?

— A tagok aktivitása igenjónak mondható, népszerûek ahavi rendszerességgel megtar-tott klasztertalálkozók, a tagságtúlnyomó többsége aktívan fej-leszt szoftverterméket vagytechnológiát, sok a kooperáció-ban megvalósuló fejlesztés.

— A régión kívül milyenmódon tudja magát mene-dzselni, megismertetni aklaszter?

— Országos illetve nemzet-közi kiállításokon mutatkozunk

be. Tavaly részt vett több tagvállalatunk is az ITInnovációs Techshow-n, illetve a GITEX-en, ha-marosan pedig kiállítunk a CEBIT-en.

— Miért és milyen módon akkreditáltattamagát a klaszter és milyen elônyük származikebbôl?

— Egy akkreditációs pályázaton mérettet-tünk meg, amelyben vizsgálták klaszterünk mû-ködését, illetve a tagvállalatok pénzügyi mutatóit,innovációs potenciálját. Az akkreditációs pályá-zaton megfelelt klaszterek akkreditált innovációsklaszter címet nyerhetnek, amely semmilyen köz-vetlen pénzügyi elônnyel nem jár, de igen jelen-tôs presztizzsel bír. Az elônyök tagvállalatainkszámára exkluzív pályázati kiírásokon való indu-lási lehetôséggel mutatkoznak meg. N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

További információ: www.pbkik.hu

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

Elôtérbenaz adóváltozások

2012Fórumot tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,a Baranya Megyei Kormányhivatal a Pécs-Ba-ranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezé-sében.

A résztvevôk megismerhették az idei évi vál-tozásokat és azok hatását a piaci szereplôkre ésa könyvviteli szolgáltatók munkájára.

A találkozó témái segítségével a résztvevôkmegismerhették a NAV munkatársai segítségével

az SZJA, az EVA, a TB, az ART változásokat, ésbetekintést nyerhettek a szakképzési hozzájáru-lás felhasználásának alapvetô változásaiba és azaktuális bevallásokkal kapcsolatos teendôk listá-

jába. Emellett a Baranya Megyei Kormányhivatalmunkatársai tájékoztatást adtak a rendezvényenrésztvevôk számára a bérkompenzációról, aMunkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetô-ségeirôl és a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló tör-vény változásairól.

A rendezvényen elôadást tartott dr. Síkfôi Ta-más, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara titkára a kötelezô kamarai regisztrációról,és annak folyamatáról.

A rendezvényen sok kiegészítô kérdés, fel-vetés és a változások okán felmerült problémahangzott el.

Kamarai fórumokMinden korábbinál több jogszabályt alkotott, illet-ve módosított az elmúlt év végén az Országgyû-lés. Ennek során változtak az adótörvények, aMunka Törvénykönyve, a munkaügyi ellenôrzés-rôl szóló törvény, és módosultak a szakképzésihozzájárulás elszámolásának szabályai. Döntés

született továbbá az elvárt bérkompenzációrólés a 2012. évi foglalkoztatási támogatási lehetô-ségekrôl. Megjelentek a vállalkozásokat érintôpályázatok 2012. évi elsô kiírásai.

A korábbi évekhez képest jelentôs változá-sok következtek be a fenti területeken, ezérttöbb fórumot tartottunk Pécsett, Komlón, Mohá-cson, Siklóson és Szigetváron. Az elôadók kö-zött szerepeltek a NAV, a Baranya Megyei Kor-

mányhivatal Munkaügyi Felügyelôségének, to-vább Munkaügyi Központjának, a SzéchenyiProgramiroda regionális igazgatóságának szak-értôi. Információt kaphattak a vállalkozók a fóru-mok lebonyolításában szerepet vállaló Szigetvá-ri Takarékszövetkezet és a Dunántúli RegionálisBank képviselôitôl is.

A fórumok témáival kapcsolatos részletesinformációk a kamara weboldalán olvashatók.

Közbeszerzésireferens képzésElindult a 2012. évi elsô közbeszerzési referensképzés a kamarában. Az OKJ-s képzésen a kor-mányhivatalok, az egyetem és a vállalkozói szfé-ra képviselôi egyaránt képviselve vannak. A ka-mara a megfelelô létszámú hallgatók meglétekorautomatikusan új tanfolyamot indít.

Környezetvédelmi termékdíj fórumA folyamatos jogszabályi változások miatt 2012. február 14-én ismét megrendeztük a környezet-védelmi termékdíj fórumot a kamarában.

Az elmúlt évben 2011. évi LXXXV. Tv. és módosításai, az év végén megjelent végrehajtási utasí-tás a 343/2011 (XII.29.) Kormányrendelet, mely 2012. január elsején lépett hatályba igazán próbára te-szi a vállalkozásokat, ha jogkövetô magatartás szerint szeretnék kötelezettségeiket teljesíteni. Ebbenpróbált a kamara segítséget adni a fórum szervezésével. Az elhangzott elôadások az alábbi témaköröket ölelték fel: ■ A környezetvédelmi termékdíj változásai 2012-ben■ A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre■ A termékdíj-köteles termékek ■ A környezetvédelmi termékdíj a NAV kiemelt ellenôrzési irányelvei között 2012-ben, hatósági ellen-

ôrzés menete, formái■ A vállalkozások kötelezettségei; a termékdíjhoz köthetô kötelezettségek ■ Kiszabható szankciók köre és mértéke■ Termékdíj visszaigénylés■ Az önellenôrzés, hiánypótlás, adatlapok, nyomtatványok; a bevallás folyamata

Lenthy Judit (Szigetvári Takarék)a Széchenyi Kártya programról tartott elôadást

Dr. Bencsik Dóra pályázati lehetôségekrôl tájékoztatott Mohácson

Munkaügyi fórum Szigetváron

KAMARAI HÍREK8 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

Széchenyi Kártya

A program célja a mikro-, kis- és közép-

vállalkozások átmeneti likviditási problé-

máinak kezelése a bankok által kibocsátott

vállalkozói bankkártya (Széchenyi Kár-

tya) segítségével. A konstrukció egysze-

rûbb és gyorsabb eljárást tesz lehetôvé az-

zal, hogy a banki hitelbírálatot az MKIK

irodái készítik elô. A program további elô-

nye, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

80%-ban készfizetô kezességet vállal a

vállalkozó hiteltartozásának visszafizeté-

séért, ami jelentôsen mérsékli a vállalko-

zóval szembeni banki biztosíték-igényt. A

hitelkeret 1+1 évig áll a vállalkozás ren-

delkezésére. Tehát a hitel futamideje a

szerzôdés aláírásától számított 1 év, amely

a felülvizsgálati kérelem beadásával, illet-

ve a bank pozitív bírálata esetén további 1

évre meghosszabbodik újabb hitelszerzô-

dés megkötés nélkül. Így a Széchenyi Kár-

tya 2 két évig használható.

A bankkártyához kapcsolódó hitelkeret

500 ezer – 25 millió forint.

Széchenyi Forgóeszközhitel

A Széchenyi Forgóeszközhitel konstrukció

elônyei:

● A konstrukció elônye, hogy nem pusz-

tán az átmeneti likviditási problémák áthi-

dalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36

hónapos futamideje miatt kifejezetten for-

góeszközök finanszírozására alkalmas.

● A maximális futamidôn belül ön hatá-

rozhatja meg vállalkozása számára az op-

timális futamidôt, így kívánsága szerint

tervezheti vállalkozása pénzügyeit.

● Az igényelhetô hitel 1 millió Ft-tól ma-

ximum 25 millió Ft-ig 100.000 forinton-

ként emelkedô, így rugalmasan alkalmaz-

kodik az ön vállalkozásának finanszírozá-

si igényeihez.

● A Széchenyi Forgóeszközhitel Konst-

rukció igénybevételével vállalkozása szin-

tén egy államilag támogatott kedvezô kon-

díciójú hitelhez juthat.

● A biztosítékok köre szinte azonos a Szé-

chenyi-kártya Konstrukciónál megszokot-

takkal, így Forgóeszközhitel esetében is a

vállalkozás tulajdonosának (ill. egyéni

vállalkozó esetén a vállalkozótól különbö-

zô magánszemély) személyes garanciája

(kezességvállalása) a fô fedezet.

Széchenyi Beruházási Hitel

A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb

50 MFt összegû, akár 10 éves futamidôre

is igényelhetô hiteltípus, a vállalkozás be-

ruházásai, fejlesztései meghitelezésére.

Elônye, hogy hosszú távon szolgálja vál-

lalkozása mûködését, versenyképességét,

törlesztésével pedig alkalmazkodik a beru-

házás megtérüléséhez. A Hitel felhasznál-

ható ingatlan vásárlására, építésére, fej-

lesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi

eszközök beszerzésére, illetve a beruhá-

záshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszer-

zésre is.

A Széchenyi Beruházási Hitel konstrukció

elemei:

● Az igényelhetô hitel minimum 1 millió

Ft, majd 100.000 forintonként emelke-

dô összegû egészen 50 millió Ft-ig.

● A Széchenyi Beruházási Hitel esetében

az Igénylônek a tervezett beruházás

összköltsége min. 20%-ának megfele-

lô saját erôvel szükséges rendelkeznie.

● A Hitel futamideje minimum 12, maxi-

mum 120 hónap

● A rendelkezésre tartási idô maximum

18 hónap, a türelmi idô tartama leg-

alább, rendelkezésre tartási idôvel azo-

nos és maximum 24 hónap lehet

● A Hitel fô biztosítéka a beruházás tár-

gya (de a beruházás tárgya mellett attól

eltérô ingóság, illetve ingatlan is bevo-

násra kerülhet a Bank által)

Agrár Széchenyi Kártya

Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazda-

sági termékek elôállításával, feldolgozásá-

val és forgalmazásával, erdô-, vad- és hal-

gazdálkodással foglalkozó mezôgazdasági

ôstermelôk, családi gazdálkodók, egyéni

vállalkozók, illetve társas vállalkozásként

mûködô kis- és középvállalkozások szá-

mára nyújtott szabad felhasználású 1, 2

vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitel.

Az Agrár Széchenyi Kártya hitelkerete

legalább 500 000 Ft, vagy félmillió forin-

tonként növekvô, legfeljebb 25 millió Ft

összeg lehet, melyhez a Magyar Állam 2%

kamattámogatást és kezességi díjtámoga-

tást biztosít.

A hiteligénylônek 15 millió forint hi-

telösszegig egy, felette két lezárt, teljes

éves gazdálkodói múlttal és az MVH-nál

regisztrációs számmal kell rendelkeznie. A

hiteligénylônek nem lehet köztartozása,

vagy lejárt hiteltartozása.

A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitel-

összegig az elôírt magánszemély készfize-

tô kezességvállalása, 15 millió Ft felett a

hitelnyújtó és az Agrár-Vállalkozási Hitel-

garancia Alapítvány (AVHGA) által elfo-

gadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingó-

ság) bevonása is szükséges.

Széchenyi Kártya ProgramFolyamatosan bôvül a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítô Széchenyi Kártya Program. Valamennyi elemével kap-

csolatosan információt a kamara ügyfélszolgálati munkatársai biztosítanak, akik a hitelkérelmek elôregisztrációját is végzik.

A program elemei:

Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 1+1 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája.

Széchenyi Forgóeszközhitel: legfeljebb 25 millió Ft összegû, akár hároméves futamidôvel.

Széchenyi Beruházási hitel: maximum 50 milliós összegû, legfeljebb tíz éves futamidôvel.

Agrár Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 3 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája.

Széchenyi Kártya ügyintézôk:

Marton Judit – Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: 72/507-113, e-mail: jmarton@pbkik.huLép Péter – Komló, Városház tér 8. Tel.: + 36 20 3184080, e-mail: plep@pbkik.hu

Mintál Erika – Mohács, Szabadság u. 4-6. Tel.: + 36 20 3445004, e-mail: emintal@pbkik.huMikolás Ágnes – Siklós, Köztársaság tér 8. Tel.: + 36 20 3619553, e-mail: amikolas@pbkik.hu

Rudics Judit – Szigetvár, József A. u. 16. Tel.: + 36 20 3596304, e-mail: jrudics@pbkik.hu

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

A kamara hivatala elkészítette a védjegy haszná-latát szabályozó Védjegyhasználati szerzôdést,mely tartalmazza a védjegy használatának sza-bályait. Eszerint a védjegyet olyan kamarai tag-vállalkozás használhatja, aki/amely részére azelnökség a szakmai testület írásos javaslataalapján engedélyt ad. Az engedélyt az a tagvállal-kozás kaphatja meg, amely/aki a kamarai tagokszámára elôírt fizetési és egyéb kötelezettségé-nek eleget tesz és vele szemben sem a Békélte-tô Testület, sem az Etikai Bizottság nem hozottelmarasztaló határozatot az elmúlt két évben. To-vábbi feltétel, hogy a tagvállalkozás nem áll semvégelszámolás, sem felszámolási, sem csôdeljá-rás alatt, illetve nem jelentkezik nála olyan körül-mény, mely a védjegy általános társadalmi meg-ítélését hátrányosan befolyásolja.

A védjegyhasználatra jogosított tagvállalkozás-nak lehetôsége van ● Díjmentes Alap Szolgáltatási Csomag igény-

bevételére, mely a védjegynek saját levél-papíron és weboldalon történô feltüntetésétbiztosítja.

● Emellett választhatja a Térítéses Üzleti Cso-magot, mely e fentieken felül akár a védjegylenyomatával rendelkezô bélyegzô, száraz-bélyegzô, tábla, zászló és matrica használa-tára jogosítja fel.

Bognár László, Bognár Stúdió Bt.

— Aki szolgáltatást nyújt, az általában tisztábanvan azzal, hogy speciális termék az övé. Vagyisolyasmit kínál, ami még nincsen kész, nem látha-tó, nem értékelhetô. De a szolgáltatást ígérônekmégiscsak kell nyújtania támpontot a majdaniszolgáltatásáról, cége megbízhatóságáról, márha komoly, versenyképes piaci szereplôként akarmegjelenni a piacon.

Ennek a célkitûzésnek a referenciák közre-adása, nyilvánossá tétele, ill. egy olyan megbíz-ható, mindenki által elfogadott szervezet megne-vezése szükséges, amely információt tud nyújta-ni az adott cégrôl, eddigi tevékenységérôl, piacimagatartásáról. Vagyis érdemes biztosítanunk azellenôrizhetôséget.

Különösen fontos ez, ha a szolgáltatás nemhelyhez kötött, azaz nem ismerhetô meg szemé-lyesen a vállalkozó, a vállalkozás. A Bognár Stú-dió szolgáltatása, a keresôoptimalizálás éppenilyen, hiszen távoli, sôt határon túli ügyfeleket iskiszolgálunk. Ezért jelenítjük meg honlapunkonkamarai tagságunkat, Kapcsolat oldalunkon pe-dig két nyelven is a Kamara tagja védjegy lenyo-matát.

Simon Attila, Hétfô Kft.

— A kilencvenes évekközepétôl tagja a Hétfôpr- és reklámügynökséga kamarának. Önkénte-sen, késôbb kötelezôen,azután újra önkénte-sen...

A kamarához valótartozás egy természe-tes folyamat részét ké-

pezte, vállalkozásunk a vállalkozói környezet ré-szeként vált tagjává az érdekvédelmi szervezeté-nek, amely során sok hasonló üzleti gondolkodá-sú céggel, cégvezetôvel találkoztam, ismerked-tem meg közelebrôl.

Számomra a kamarai tagság azt jelenti, hogy„egy csónakban vagyunk”, látjuk a bennünket kö-rülvevô gazdasági kihívásokat és ha lehet segí-tünk egymásnak. Ennek a belsô gondolatiságnakaz eszköze „A Kamara Tagja” program, és a mikamarai tagságunk is. Ezt tesszük plasztikussá1996 óta mind a mai napig, most már annakmeghatározott formai keretei között.

Pollack Expo – a szakma ünnepe PécsettA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is részt vett a hatodik Pollack Expon, melyre március 1-2. között került sor. A kamara több elôadást is tartott a kiállítással párhuzamosan zajló konferencián.Szó volt az innovatív fejlesztések támogatásáról és a vállalkozások energiaköltség-csökkentô lehetôsé-geirôl is.

A vállalkozások forráshoz jutását többféle módon lehet támogatni. Az indokolatlan költségek elke-rülése szintén fontos. Az energiapiac liberalizációja után nagy különbségek keletkeztek a gáz és villa-mos energia árakban. A kamarák professzionális energia beszerzô partnerrel mûködnek együtt. A 2009óta élô országos kooperáció közben több mint 1200 vállalat és intézmény, összesen mintegy 1700 be-szerzési projekt valósult meg, 2-25%-os energiaköltség megtakarítással. A tavaszi szezonban újabbtenderek indulnak, melyekhez érdemes csatlakozni. A Pollack Expo keretein belül erre a tájékoztatórendezvényre is sor került.

A Kamara Tagja védjegyA jelenlegi válságos gazdasági helyzetben kiemelt jelentôséget kap a bizalomépítés az üzleti életben. Ennek egyikeszköze lehet tagjaink számára „A Kamara Tagja” védjegy. Az a védjegy, amelynek használatára a tagok részérôlis többször érkezett igény, illetve több tagcég alkalmazza is, csak még nem egységes formában.

A „Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja” védjegy bevezetése és mûködtetése több szinten nyújt pozitívlehetôségeket.● Minôsítést közvetít a potenciális fogyasztók irányában● Elôsegíti és ösztönzi a kamara tagjainak egymásra találását, üzleti kapcsolatainak építését● Kölcsönös bizalmat jelent ● Erôsíti az együttmûködést a kamarai tagok között● Pozitív módon befolyásolja a fogyasztókat, szervezeteket, szövetségeket, szakembereket

Lévai Gábor fotója a 2011-es Pollack Expon készült

ELISMERÉS Dél-Dunántúli Gazdaság10

Díjaztuk a gazdaság legjobbjaitA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak ki-

tüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara el-

nöksége mérlegelve a javaslatokat, a következô döntéseket hozta:

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje Jakabucz Ildikó.

A díjat dr. Kéri István elnök adta át.

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje

Miskolci Imre

Az Angster József Díj kitüntetettje

Hornicz Bernadett

Az Életmû Díj kitüntetettje

Kleisz József

A Baranya Megyei Export Díj

kitüntetettje a Fekoral International Kft.

A képen Farkas Tiborné.

ELISMERÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje Vajdáné Makra Vera.

A szakképzési díjakat átadta Várszegi Gyula alelnök.

A Baranya Megyei Szakképzési Díj

kitüntetettje a GLT Delta Kft.

A képen Cserkúthy László.

A Baranya Megyei Szakképzési Díj

kitüntetettje Juhász László

Kiváló Kamarai Munkáért díjban

részesült Hendinger Anita

Kiváló Kamarai Munkáért díjban

részesült Marton Judit

Kiváló Kamarai Munkáért díjban

részesült Rabb Szabolcs

ELISMERÉS12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Kézmûvese

Díj kitüntetettje

Gulácsi János.

A Mohácsi Szakképzési Díj kitüntetettje Szabó László.

A mohácsi díjakat átadta Pálinkás István mohácsi városi elnök

és Kovácsné Bodor Erika, Mohács város alpolgármestere.

A Szigetvár

Gazdaságáért Díj

kitüntetettje

Bocskor Tibor.

A Mohácsi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje Horváth Zoltán

A Szigetvári

Idegenforgalmi Díj

kitüntetettje az

ÖKO-Bükkösd Kft.

A díjat Árki András

vette át.

A Szigetvári Szakképzési Díj kitüntetettje Kuba Károly.

A díjat fia, Kuba Attila vette át.

A szigetvári díjakat átadta Horváth László

szigetvári városi elnök.

ELISMERÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13

Gázvezeték- és készülékszerelô

szakmában négy mester kapott

mesterlevelet.

A képen: Várszegi Gyula alelnök,

Sarek Zsolt, Nagy Tibor,

Csertán Tivadar, Mayer Tamás

és Bernula Károly

a mestervizsga bizottság elnöke.

A komlói Jánosi Engel Adolf Díj kitüntetettje dr. Kiss Endre.

A komlói díjakat átadta Ferenczy Tamás (baloldalon), komlói városi elnök

és Kupás Tamás Levente,

Komló város alpolgármestere.

A Komlói Szakképzési Díj kitüntetettje

Schillinger Emil

A Siklósi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje

a Fülemüle Csárda Kft.

A díjat Ledô Balázs vette át.

A Siklósi Szakképzési

Díj kitüntetettje

Juhász Zoltánné.

A siklósi díjakat átadta

Horváth Sándor siklósi

városi elnök

és Varga Tamás, Siklós

város alpolgármestere.

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság14

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraszervezésében már ötödik alkalommal meg-rendezésre kerülô országos Szakma KiválóTanulója Verseny és Országos Szakmai Tanul-mányi Verseny helyi elôdöntôi január 31-énlezárultak.

A versenyen 12 iskolából 31 szakmában 238 ta-nuló mérettette meg magát. Az elôdöntôkön jólszereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjé-re, mely 2012. április 11-13-a között, a Hungexpoterületén várja az érdeklôdôket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra közel 400 pályaválasztás elôtt álló általános ésszakiskolás tanuló számára biztosít lehetôségeta budapesti döntôn való részvételre.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkada-rab elkészítésével mutatják be tudásukat ésszakmájukat, ez remek lehetôséget nyújt a pálya-választás elôtt álló diákoknak új szakmák megis-meréséhez és döntésük elôsegítéséhez.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a ver-senyzôszám növekedése és a verseny iránti fo-kozott érdeklôdés is. A verseny nyertesei felérté-

kelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sokesetben munkalehetôséget kínálnak a versenytegyébként támogató vállalatok.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitû-zése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztí-zsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalokés a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fia-talok, akik vállalják a versenyen a megmérette-tést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektor-fénybe kerülnek és példamutatásukkal fontosszerepet töltenek be a szakmák elismertségének

és megbecsülésének növelésében. A versenyen résztvevô azon tanuló, aki az

írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyré-szen eléri a megszerezhetô pontok 60%-át, jelesosztályzatot kap és az adott versenyrésznekmegfelelô vizsgarész, vizsgatevékenység letéte-le alól mentesül. A vizsgarész(ek) (vizsgatevé-kenységek) alóli mentesítésrôl és a versenyzô ál-tal elért eredményrôl a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara Igazolás megküldésével értesíti – aversenybizottság értékelése alapján – a verseny-zô iskoláját. A szakképesítô bizonyítványt az Iga-zolás alapján a tanuló iskolája mellett mûködôszakmai vizsgabizottság adja ki.

Szakképzési bizottsági ülésMegtartotta idei elsô ülését a megye Szakképzési Bizottsága.

Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke, a Szakképzési Bizott-ság elnöke a szakképzés egy lehetséges jövôképérôl vázolt gondolatokat amegjelenteknek.

A Bizottság ülésén döntött a beérkezett szakértôi pályázatokról, az érin-tettek írásban kapnak tájékoztatást ennek eredményérôl.

Huszti Zoltán az Agrárkamara titkára tájékoztatta a Bizottságot az agrá-riumban végzett szakképzés területén folyó munkáról, az ôket érintô várha-tó változásokról, esetleges közösen ellátandó szakképzési feladatokról.

Dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára a kamarai törvény változásából ere-dô kötelezô kamarai regisztrációval kapcsolatos teendôkrôl, az eddigi re-gisztráció alapján tapasztaltakról tájékoztatta a résztvevôket.

Cséfalvay Ágnes, a szakképzési osztály vezetôje vázolta az új törvényiszabályozás adta feladatokat, nehézségeket, az új törvények végrehajtásiutasításai hiányából eredô problémákat.

Nagy érdeklôdésa Szakképzési fórumonTöbb mint 200 résztvevô mellett került megrendezésre a szakképzésiváltozásokról szóló tájékoztató fórum a szakmunkástanulókat foglal-koztató képzôhelyek cégvezetôinek, gyakorlati oktatóinak, könyvelôi-nek és az iskolák képviselôinek részvételével, melyen az új szakképzé-si törvény és a szakképzési hozzájárulási törvény legfontosabb válto-zásairól hallgathattak elôadásokat.

A tájékoztatót dr. Síkfôi Tamás nyitotta meg, aki a hallgatóságnak rövi-den vázolta a megye, az ország és a világ gazdasági helyzetét. Ôt a NAV fô-osztályvezetôje, Gyôri Anikó követte, aki az új szakképzési hozzájárulás leg-fontosabb változásairól beszélt, majd válaszolt a felmerülô kérdésekre. Vé-gül Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési osztályvezetôje az új szakkép-zési törvény fontosabb elemeit, illetve ehhez kapcsolódóan a legfontosabbváltozásokról tájékoztatta a megjelenteket. Beszélt a tanulószerzôdésekmódosításáról, a szakmunkástanulók ösztöndíjáról, a gyakorlati képzôhe-lyek ellenôrzésérôl. A tájékoztató a felmerülô kérdések megválaszolásávalzárult.

Lezárultak az SZKTV helyi elôdöntôi

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 15

Felhívjuk a gazdálkodó szervezetek figyelmét,hogy az új Tanulószerzôdés és Tanulószerzôdésátmeneti módosítása nyomtatványon kötelezôenkitöltendô elemek a következôk.

Tanulószerzôdés esetén:■ Szakképzés megnevezése, OKJ száma■ I.1 pont: képzési idô■ I.2 pont: gyakorlati képzés kezdete és várha-

tó befejezése a szervezetnél■ II. pont: Szervezet, Tanuló és szakmai elmé-

leti iskola adatai

Tanulószerzôdés átmeneti módosítás esetén:■ Vállalkozás neve, adószáma, székhelye, tör-

vényes képviselô neve■ Tanuló neve, születési neve, anyja neve,

születési helye és ideje,■ Tanuló szakmája, OKJ kódja, érvényben lévô

tanulószerzôdésének ISZIIR nyilvántartásiszáma

■ Szervezet adatai, Tanuló Oktatási azonosító-ja (7-tel kezdôdô 11 jegyû szám), Iskola ada-tai

Tanulószerzôdés és átmeneti módosítás esetén:■ VI. pont: A tanulószerzôdés alapján kifizetett

tanulói pénzbeli juttatás havi mértékéneklegkisebb összege: kérjük a táblázatban fo-rintban, vagy a minimálbér %-ában adjákmeg az adatokat. A táblázatban legalább egycella kitöltése kötelezô (az az évfolyam ésfélév, amelyikben a tanulószerzôdés módo-

sítás, vagy a tanulószerzôdés kötése törté-nik)

■ VII. pont: A tanulói pénzbeli juttatás kifizeté-se banki átutalással történik, melynek legké-sôbbi idôpontját kötelezô megadni.

■ A tanulói pénzbeli juttatásból történô terheklevonására vonatkozó tájékoztatás módjánálkérjük X-elje be a megfelelô nyomtatványt.

■ A tanulói juttatás emelésének, csökkenté-sének a Szervezetnél képzésben részt ve-vô valamennyi tanulóra érvényes egysé-ges feltételei és szempontrendszere: enn-él a pontnál kérjük adja meg, hogy sike-res félévet követôen a tanulók bére hogyváltozik pl: sikeres félévet követôen 500forint emelés. A tanulók bérének emelésétakár tanulmányi eredményük függvényé-ben is megadhatja. Amennyiben a tanuló-szerzôdésen rendelkezésre álló hely nemelegendô az egységes (valamennyi tanu-lóra érvényes) szempontrendszer ismer-tetéséhez, akkor kérjük, mellékletkéntcsatolják a tanulószerzôdéshez a feltétel-rendszert.

A hiányosan, vagy nem megfelelôen kitöltöttnyomtatványokat nem áll módunkban befogadni,azokat hiánypótlásra vissza kell adnunk.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tanuló-szerzôdések és módosítások aláírását követôen5 napon belül kötelesek kamaránkhoz eljuttatni adokumentumokat.

http://www.pbkik.hu/index.php?id=19449

Tájékoztató a tanulószerzôdések kötelezômódosításáról és a 2012. évi új tanulószerzôdéses nyomtatványról

A szakképzés, s így a gazdálkodóknál folyó gya-korlati képzés jogi szabályozása és finanszírozá-si rendszere január 1-tôl jelentôs mértékben áta-lakul. Életbe lép az új szakképzési (2011. éviCLXXXVI tv.) és az új szakképzési hozzájárulás-ról és a képzés fejlesztésének támogatásárólszóló törvény (2011. évi CLV. tv.), valamint az újelszámolási rendszerhez kapcsolódó szakma-csoportos normatívákat tartalmazó rendelet(280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet [Magyar Köz-löny 37977-37978. oldal]). Az új szabályozás cél-ja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazda-ság igényeihez, a jelen gazdasági helyzet adtalehetôségek figyelembevételével.

A jogszabályváltozást követôen a gazdálkodószervezet legfontosabb tudnivalója és teendôje akövetkezô:

■ Az érvényben lévô tanulószerzôdéseket mó-dosítani kell, az új jogszabály szerinti új tar-talmakkal ki kell egészíteni, legkésôbb 2012.március 31-ig. (A „Tanulószerzôdés-módosí-tás” dokumentum és útmutató innen tölthetôle.)

■ A 2012. január 1-je után kötött új tanulószer-zôdéseket már csak az új nyomtatványon le-het megtenni. (A „Tanulószerzôdés” doku-mentum és útmutató innen tölthetô le.)

Kérjük figyelmesen olvassák el a kitöltési útmuta-tót, mert csak a hiánytalanul kitöltött tanulószer-zôdések befogadására van lehetôség, ellenkezôesetben a tanulószerzôdések visszaküldésre ke-rülnek.

További részletek itt olvashatók:http://www.pbkik.hu/index.php?id=19187

Megváltozotta tanulószerzôdéses forma-nyomtatvány 2012. január 1-tôl

A 2012. január 1-je után kötött új tanulószerzô-déseket már csak az új nyomtatványon lehetmegtenni. (A „Tanulószerzôdés” dokumentumés útmutató innen vagy az alábbi linkekre kat-tintva tölthetô le.)

http://www.pbkik.hu/index.php?id=19187 vagyhttp://www.pbkik.hu/index.php?id=5406

Együttmûködési megállapodással NEM lehetvisszaigényelni2011. évi CLV. Törvény 8. § (2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét ki-zárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján (tanulószerzôdéses) gyakorlati képzés szervezésével tel-jesíti, és a csökkentô tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladórészt a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Azállami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjérôl szóló törvény (a továbbiakban:Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

A jogszabály értelmezése szerint, az a gazdálkodó szervezet, aki iskolarendszerben részt vevôtanuló gyakorlati oktatását végzi és a tanulószerzôdés mellett akár 1 darab együttmûködési megál-lapodása is van, visszaigényelését nem érvényesítheti a tanulószerzôdések után sem. Ez érinti mindaz évközi gyakorlati képzésre kötött középfokú és felsôoktatási együttmûködési megállapodásokat,illetve vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a felnôttképzésben megkötött együttmûködési megállapodásokra.http://www.pbkik.hu/index.php?id=19406

A szakképzési hozzájárulás teljesítésérôl bôvebben a linkre kattintva olvashat: http://www.pbkik.hu/index.php?id=19179

A tanulószerzôdésen és a tanulószerzôdésátmeneti módosításakor kötelezôen kitöltendô elemek

DÍJAZOTTAK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

Jakabucz Ildikó elévülhetetlen érde-

meket szerzett a gépipari szakképzés

megújítása és a megye gazdasági fej-

lôdésében igen fontos gépipari klasz-

ter megalakítása során. A Hauni

Hungária Kft. vezetésével 2011-ben

bôvítette beszállítói rendszerét és új

termékköröket vezettek be, ezzel le-

hetôséget teremtve a helyi kisvállal-

kozások fokozott szerepvállalására. A

cég folyamatosan növeli az alkalma-

zottak létszámát, ezzel egzisztenciát

teremtve több száz családnak a me-

gyében. A szakképzés megújításában

számos fontos fórumon képviselte a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamarát, a megye vállalkozásait, ér-

vényesítve a gazdaság elvárásait.

— A Baranya Gazdaságáért

Díj túlmutat egy vállalatvezetô

tevékenységén. Miért érez

késztetést arra, hogy bekap-

csolódjon a megye gazdasá-

gának alakításába akár úgy,

hogy ilyen szoros a kapcso-

lata a kamarával?

— Azért érzek erre készte-

tést, mert úgy vélem, hogy a

helyi problémák megoldása egy

komolyabb összefogást igényel.

Emeljük ki például a szakképzett

munkaerô kérdését – ez minden helyi

cég érdeke, és úgy gondolom, hogy job-

ban haladunk a téma megoldásával, ha

többen összefogunk: a kamarával, más

cégekkel, a várossal, az oktatási intéz-

ményekkel, hiszen egyedül szinte esély-

telen megoldani ezeket a problémákat.

Én mindig is ennek voltam a híve.

— A mostani gazdasági körülmé-

nyek között milyen kihívást jelent egy

ekkora cég vezetése, mint a Hauni és

igényel-e különleges technikákat, kü-

lönös intézkedéseket a cég stabilitásá-

nak megtartása és az esetleges bôví-

tés?

— Azt gondolom, hogy egy ilyen

teljesítmény elérése mindenekelôtt mo-

tivált dolgozókat és motivált vezetôket

igényel. Kihívásokat, célokat tûzünk ki

magunk elé, hogy a Hauni Hungária

versenyképességét megôrizzük és ez

minden üzemegységünk, minden dolgo-

zónk és minden vezetônk részérôl na-

gyon komoly erôfeszítéseket igényel,

hogy a színvonalat fenntartsuk és to-

vább fejlesszük. Folyamatosan vannak

fejlesztési és hatékonyságot javító pro-

jektjeink, a technológia fejlesztését

megcélzó intézkedéseink. És ami na-

gyon fontos a mi ágazatunkban, hogy

magasan képzett szakembereink legye-

nek minden szinten, a vezetôktôl a szak-

munkásokig. Nagyon nagy hangsúlyt

fektetünk erre és a továbbképzésekre.

Már a dolgozók felvétele során is a ma-

gas színvonalat próbáljuk szem elôtt tar-

tani, de azzal is tisztában vagyunk, hogy

a mai szakképzési és képzési helyzet

mellett nekünk magunknak is nagyon

sok energiát kell ebbe belefektetnünk.

— A válság globálisan komoly ki-

hívást jelent a cég számára. Ha a szû-

kebb környezetet nézzük – a várost, a

befogadót –, ez milyen terheket ró a

cégre és erre miként reagál?

— Pécs nem egy fejlett gazdasággal

rendelkezô környezet, ezt mi azon ke-

resztül érezzük, hogy nagyon nehéz jó

szakembert találni. Nagy a szakember-

elvándorlás, sokan mennek el a város-

ból olyan régiókba, ahol jobban fejlôdik

a gazdaság, ide pedig nagyon nehéz

hozni jó szakembereket az ország más

területeirôl. A gazdasági nehézségeket

az adóterheken is érezzük, hiszen a vá-

ros emeli az adót, ami nyilván annak a

következménye, hogy kevés a jól fejlô-

dô gazdálkodó szervezet. Beszállítókat

ugyan találunk a Dél-Dunántúlon, de túl

kell mennünk a régió határán, hogy

olyan beszállítói hálózatot tudjunk ki-

építeni, amely tudja azt a színvonalat,

azt a volument, amire nekünk szüksé-

günk van.

— Az Elcoteq szomorú távo-

zása után önök léptek elô a

legnagyobb ipari-gazdasági

foglalkoztatóvá nem csak a

városban, hanem a megyé-

ben is. Ez milyen felelôssé-

get, terhet és örömet jelent

az önök számára?

— Én úgy mondanám,

hogy amikor a másodikak vol-

tunk, akkor is nagynak éreztük

a felelôsséget és ez továbbra is

így van.

— A Baranya Gazdaságáért

Díjnak milyen értéke van az üzleti

életben?

— Ezt nagyon-nagyon értékes elis-

merésnek tekintjük, hiszen ez Baranya

megye gazdaságának fejlôdésérôl vagy

az ahhoz való hozzájárulásról szól, ezért

ez rendkívül értékes számunkra.

— Az elismerés feljogosítja vagy

kötelezi önt valamire?

— Inkább kötelez, arra, hogy to-

vábbra is ilyen eltökéltséggel kövessük

a céljainkat, tartsuk a színvonalat és

mindent megtegyünk annak érdekében,

hogy a cég stabil és versenyképes ma-

radjon és a jövôben is munkát tudjunk

kínálni 850 dolgozónak.

N.T.

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje:

Jakabucz Ildikó

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 17

Miskolczi Imre a mohácsi Pikker Kft.

ügyvezetô igazgatója. A kezdetben vágó-

hídként üzemelô vállalkozás az évek so-

rán kis- és nagykereskedelmi, majd édes-

ipari tevékenységgel bôvült, 2000-ben ál-

latifehérje-újrahasznosító üzemet létesí-

tett. A válság közepette az elmúlt évben

új, 1,2 milliárd forintból épült húsüzemet

avatott Bólyban a cég. Miskolczi Imre

társadalmi szerepvállalása az egészség-

ügy, a sport és a kultúra területén folyta-

tott támogató tevékenységben jelentôs. A

most elért sikerrôl az átadón nyilatkozott

lapunknak az év üzletembere.

— Nincs szó semmiféle titokról, csak

munkáról! A titkok tudói nem a mai magyar

vállalkozók, akik napi 12 órában dolgoznak

azért, hogy fenntartsák magukat és az alkal-

mazottaikat; ma már az számít nagy ered-

ménynek, ha megvalósul az egyszerû áruter-

melés, nemhogy a bôvített. Mégis, hogy

sikerrôl tudunk beszélni, az a követke-

zôkön múlott a Pikker esetében: dön-

tést kellett hozni egy adott helyzetben

arról, hogy az ember elfogadja a kö-

rülményeit és egy kicsit megadva

magát ezeknek, várja a sorsát, eset-

leg annak jobbra fordulását, vagy

próbál 19-re lapot húzni és egy jól

átgondolt fejlesztéssel, de igen nagy

anyagi terhekkel a nyakában megpró-

bál valami mást csinálni, elôre mene-

külni. Ez a bizonyos átgondolt fejlesz-

tés volt az, ami a Pikker Kft. bólyi üze-

mét jelentette.

Nem volt könnyû, hiszen látható, hogy

az uniós pályázási lehetôség rendelkezésre

álló három évébôl mi az utolsóban kezdtük

el a beruházást, kivártunk vele, mert látni

szerettük volna, hogy az elsôk hogyan tud-

nak elszámolni, miként lehet egy ilyen ko-

moly EU-s pénzzel gazdálkodni. De sike-

rült, megcsináltuk! Ez, persze, nem egyéni

siker, lehet, hogy közhelynek hangzik, de

igaz, amit ilyenkor mondani szoktak, hogy

köszönöm édesapámnak, édesanyámnak és

jönnek a felsorolások, hogy még kinek. De

valóban így van, hogy bárhol, bármikor le-

het egy Miskolczi Imre vagy akárki, ha nin-

csenek mellette a kollégák és nincs egy jól

átgondolt és megszervezett közösség, felépí-

tett hierarchia, akkor az ember egyszerûen

nem tudja a szándékait érvényesíteni. Egye-

dül kevesek vagyunk hozzá – ez a siker az

én közösségem erejének meg azon emberek

munkájának az eredménye, akik velem

együtt végigcsinálták a fejlesztést. És a mai

napig velem dolgoznak, járják a számukra

még járatlan utat, mert ez egy új tevékeny-

ség, amibe belevágtunk.

— Mi jellemzi a Pikker Kft.-t?

— Jelenleg 140 ember dolgozik a cég-

ben, a fejlesztés elôtt összesen 85-en vol-

tunk. Éves szinten 100 ezer sertést vágunk

és ettôl az évtôl ennek egy jelentôs részét

már fel is dolgozzuk. Maga a fejlesztés irá-

nya az volt, hogy minél magasabb színvona-

lú feldolgozott terméket hozzunk létre. Na-

gyon nagy hangsúlyt fektettünk a csomago-

lástechnikára, hiszen a fogyasztók érzéke-

nyek az impulzusokra, emiatt úgy kellett

megoldanunk a csomagológépeink beszer-

zését, hogy minél sokrétûbben, színesebben

legyünk képesek csomagolni. Kikértük a

multinacionális cégek véleményét, elsôsor-

ban a SPAR-ét, – hiszen a SPAR fôbeszállí-

tói vagyunk – és ezek alapján próbáltunk

speciális szegmenst találni a mai modern fo-

gyasztói társadalomban. A Pikker sajátossá-

ga, hogy nem állunk be a tömegtermelés so-

rába, abba a harcba, ami az árak leszorítását

jelenti, hanem csak abban a versenyben va-

gyunk hajlandóak részt venni, amelyik az

ehetô élelmiszer és elsôsorban az ehetô ma-

gyar élelmiszer kategóriája. Az elmúlt évek-

ben bizony nem sokan foglalkoztak ezzel.

— Van-e valamilyen értéke annak az

üzleti életben, hogy valakit Az Év Üzle-

temberének választanak?

— Erre tudok ôszinte és kitérô választ is

adni. A kitérô válasz az lenne, hogy persze,

hogyne, az üzleti partnereim is örülnek neki.

De ez nem így történik, ha az ember megkap

egy ilyen díjat, igazából csak a közvetlen

környezete és azok tudnak vele örülni, akik

végigcsinálták vele ezt a harminc évet. Az

én tapasztalatom az, hogy az üzleti életben a

konkurensek nem örülnek neki, de talán még

az emberhez semlegesen állók sem. Annyira

elkeseredettek és fásultak az emberek, hogy

egy-egy személy sikere nem tudja feldobni

ôket. Pedig az lenne a jó, ha mozgósítaná

ôket egy ilyen díj, ha azt látnák, hogy ha va-

laki megkapta közülük, akkor ôk is képesek

elérni ezt. Ez biztos, hogy elôre tudná lendí-

teni a világnak azt a bizonyos nagy kerekét.

Remélem, hogy a mai fiatalok már ilyen

szemléletûek és azok is maradnak, hogy a

tekintélyt tényleg nem az egzakt hierar-

chia, hanem a munka és annak az ered-

ménye határozza meg – ez lenne a

legfontosabb.

— Miskolczi Imrének személy

szerint mi az üzenete ennek az el-

ismerésnek?

— Az igazság az, hogy szomorú

vagyok. Már több díjat is kaptam,

szakmai és társadalmi elismerést is,

ez számomra azt jelenti, hogy valami-

nek a vége felé megyek és nem az ele-

jén tartok. 30 éve gyakorlom a szakmát

és gondolom, hogy van még néhány évem,

de már itt vannak a fiatalok, kopogtatnak.

Ha az ember ilyenkor megvonja a mérleget,

rájön, hogy elment az idô. Ez egy picit szo-

morú, de azért nagyon örülök az elismerés-

nek.

És ha a kamarai újságnak nyilatkozom,

akkor azt is meg szeretném említeni, hogy

nagyon régóta tagja vagyok a kamarának, a

Pikkerrel több mint húsz éve, de már elôtte

is tagok voltunk. A köszönô levelemben,

amit az elnökségnek küldtem, leírtam, hogy

a kamara soha nem engedte el a kezünket az

elmúlt években. Volt már nagyon rossz

évünk is, amikor feladhattuk volna és akkor

a kamara volt az a közösség, amely ott állt

mellettünk és támogatott. Ezt megköszön-

tem személy szerint dr. Síkfôi Tamás titkár

úrnak és Weller János osztályvezetô úrnak.

N.T.

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje:

Miskolczi Imre

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság18

A Tiffán család az 1700-as években települta villányi borvidékre. Tiffán Imre és fia mára kilencedik generáció a családban, akikszôlômûveléssel és borászkodással foglal-koznak. Az 1992-ben 7 hektáron elkezdettcsaládi vállalkozást folyamatosan fejleszt-ve évente 40-50.000 palack bort állítanakelô. A szôlôtermelés és borkészítés összesfázisát saját kezûleg végzik. A villánykö-vesdi mûemlék pincesoron található négypincéjükben egész évben fogadják a bor-kóstolóra, borvacsorára vagy egy hangula-tos családi-baráti összejövetelre vágyóvendégeket. A család borait hagyományostechnológiával készíti, a borkészítés szere-tete és tudása apáról fiúra száll. Tiffán Imreszámára egyértelmû volt a családi tradíciófolytatása.

— A Villányi Állami Gazdaságban 38 éven átfoglalkoztam borászattal, ott kerültem közel eh-hez a hivatáshoz. Természetesen a szôlô szere-tetét és a szaktudást apám oltotta belém, de aszôlôvel, annak feldolgozásával, a borral és a pa-lackozással komolyabban az állami gazdaság-ban kerültem kapcsolatba. Ezt a tudást kamatoz-tatom most a saját vállalkozásunkban. Elôszörcsak folyóbort készítettünk, majd 1991-ben az el-sôk között palackoztuk a borainkat.

— Miért kezdett saját vállalkozásba?— Ez egy kényszerpálya volt, mivel meg-

szûnt az állami gazdaság és a feleségem is mun-kanélküli lett. Adott volt, hogy mivel foglalkoz-zunk, hiszen mindig is volt szôlônk, mellékfoglal-kozásként azt mûveltük. Aztán úgy fejlesztettünka saját vállalkozásunkban, ahogy csörgedezett apénz, a pincénk méretét is fokozatosan növeltük.Alkalmazkodnunk kellett az EU-s rendeletekhezis, kialakítottunk egy palackozót, hogy ne másholkelljen palackoztatnunk a borainkat.

— Mi különbözteti meg az egyik borosvállalkozást a másiktól?

— A szlogenünk „hagyomány és minôség” –természetesen felhasználva a legmodernebbtechnológiát. Ez azt jelenti, hogy már az erjedésiidôszakban hûtjük a borokat és nem engedjükeloxidálódni se az ízt se az illatot, ez lényegesenbefolyásolja a minôséget.

Az elsô idôben a gyönyörû villánykövesdipincesoron kialakítottunk egy vendéglátó egysé-get, ahol mindjárt el is adtuk a borunk javát. Na-gyon sok külföldi turista járt abban az idôben itt,a régi svábok visszajöttek és nosztalgiáztak – azegész borturizmus akkor indult. Nagyon sok is-

meretségre tettünk szert akkoriban, közülük mostis sokan visszajárnak.

— Vállalkozásukban apa és fia együtt dol-gozik. Egyértelmû volt, hogy át akarja adni afiának a stafétát?

— Mi együtt indultunk, közösen kezdtük el avállalkozást. Én már nyugdíjas vagyok, 65 éves,a feladatok jó részét a fiam látja el. Ô villamos-mérnöknek tanult, de átnyergelt ebbe a szakmá-ba, mert a lehetôség itt volt, a saját ura lehet.Emellett ez egy mókuskerék is, amibe beleugrikaz ember és aztán nincs kiszállás, csinálni kell fo-lyamatosan.

— Könnyû vagy nehéz az embernek a sa-ját gyerekével együtt dolgozni?

— Szerencsém van vele, hiszen nagyon tisz-telettudó. Ugyan elôfordulnak generációs súrló-dások, de komoly probléma soha nem volt abból,hogy családtagok dolgoznak együtt.

A lányom is velünk dolgozik, szóval ez egyigazi családi vállalkozás.

Az apa büszkesége átragadt a fiúra, ifj. Tiffán Im-rére is, a fôként kereskedelmi feladatokat ellátócégtárs már a 10. generációt képviseli a borké-szítô családban.

— A komplett vállalkozást édesapám indí-totta el a vendégfogadással, de közösen építet-tük fel a jelenlegi szintre. Egy helyszínen, csakVillányban nem él meg a vállalkozás, ezért én aborok kereskedelmével foglalkozom.

— Egyértelmû volt az ön számára, hogy acsaládi vállalkozás lesz a munkahelye?

— Az ember beleszületett ebbe, mert amikorelkezdtük, rengeteg idôt töltöttünk a Szársomlyóna szôlôben, ha nem is mindig munkával, de aszüleink közelében.

— Mi tartja életben ezt a vállalkozást többmint húsz éve?

— Egyszerûen az, hogy az emberi dolgokmeg tudjanak maradni és amíg ezek megvannak,addig nincs gond. Értem ez alatt azt, hogy mindigmaradjon meg a „vendégbarát” szemlélet, eztpróbáljuk visszaadni azoknak, akik beülnek hoz-zánk az étterembe, ahol el tudnak beszélgetni atulajdonossal.

— Nehéz együtt dolgozni a különbözô ge-nerációknak?

— Mint mindenhol, nálunk is elôjönnek a ge-nerációs problémák, de azt gondolom, hogy na-gyon jól kezeljük ezeket.

— Ön mit tanult az édesapjától? — Emberséget, becsületet, tisztességet.

Ezeket tôle láttam, hiszen ô is így él.— Ki határozza meg, hogy a cég merre

fejlôdjön tovább? — Ebben szabad kezet kaptam az édes-

apámtól. Nem akarunk nagyon nagy méretekbengondolkodni, de már elértük azt a szintet, hogytovább kell lépnünk, ha növelni szeretnénk az ér-tékesítést.

— Ebben talán segítségükre lehetne aDél-dunántúli Borturisztikai Klaszter, amely-nek nem tagjai. Miért?

— Eddig még nem gondolkodtunk ezen adolgon. Azt gondolom, hogy itt, a villányi borvidé-

ken a borút lehet ez az összefogó erô, annak pe-dig a tagjai vagyunk. De nincs kizárva a klaszter-hez való csatlakozás lehetôsége sem, hiszen miis szeretnénk részt venni abban, ami elônyös le-het számunkra.

— Keresik is az ilyen jellegû együttmûkö-déseket?

— Törekszem arra, hogy jó kapcsolatot ápol-jak mindenkivel. Villányban mindenkinek jó boravan és mindannyian a legjobbat szeretnénk nyúj-tani a vendégeknek. Egy idô után nem a borokatfigyeli az ember, legalábbis mint borász, hanem akollégákat. És az olyan embert, akit szeretni, tisz-telni lehet, annak a borait is sokkal jobban elfoga-dom. N.T.

„ H a g y o m á n y é s m i n ô s é g ”

Kilencedik és tizedik generációsborászok együtt

A fiú és az apa: ifj. és idôsebb Tiffán Imre

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Új alapokon a Magyar–Horvát TagozatA közelgô EU csatlakozás, a megnövekedett ügyfélkérdések szá-ma szakmai szempontból, földrajzi közelsége, magyarlakta terüle-tei pedig egyéb szempontból helyezik középpontba Horvátorszá-got.

Az MKIK kiemelten kezeli a gazdasági szervezetek számáratörténô elsô kézbôl adott információ átadást és segítségnyújtást. AMagyar–Horvát Tagozat egy olyan platform, amely horvát nyelvenbeszélô, kollégák közremûködésével gyorsítja és egyszerûsíti aHorvátországba és a Horvátországból irányuló gazdasági folya-matokat.

A Pécs-Baranyai és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaraközösen vállalta a Tagozat mûködtetését, amely márciusban ala-kul meg hivatalosan. Szakmai munkája során a Tagozat leendô tit-kára együttmûködik az Eszéken létrehozni kívánt ÜzletfejlesztésiIrodával és az Enterprise Europe Network Péccsel.

Várjuk minden olyan vállalkozás jelentkezését, amely Horvát-ország irányába exportál, onnan importál vagy bármilyen más ok-ból érdekelt abban, hogy a Magyar–Horvát Tagozat tagjakéntszívesen együttmûködne velünk.

Információ: Hendinger Anita (ahendinger@pbkik.hu; 72/507-126)

Együtt, hatékonyabbanA kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének tá-mogatása, a vállalkozások külpiacra jutásának, külföldi tôkekihe-lyezésének elôsegítése a kiemelt kormányzati célkitûzés. A meg-valósítás elsô lépéseként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal összehangolt mûködte-téssel Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózatot kíván létre-hozni.

Információ és tanácsadás, rendezvények szervezése, vala-mint a magyar vállalkozások inkubációja folyik majd várhatóanEszéken, Szabadkán, Újvidéken, Székelyudvarhelyen, Nagyvára-don, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Ungváron és Dunaszer-dahelyen.

Az irodák nyitásával kapcsolatosan folyamatosan tájékoztat-juk a kamarai tagvállalkozásokat és a regisztrált vállalkozásokat.

Kereskedelmi fizetési módokés az elôfinanszírozás

összefüggései3. rész

A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a kereskedelmi hitel jellem-

zôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére.

A második részben az elôrefizetés jogi sajátosságairól és kockázata-

iról, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk.

Az elôrefizetésnél, mint említettük alapvetô bizalmi, illetve üzleti

kockázati problémák merülnek fel, mely a vevô számára rendkívül hát-

rányos helyzetet eredményezhet. A felek ellentétes szerzôdés pozíciói

miatt az eladónak az elôrefizetéshez, míg a vevônek a megfelelô áru még

fizetés elôtti megtekintéséhez, s az esetleges kifogásainak elôzetes köz-

léséhez fûzôdik érdeke. Ezt az alapvetô érdekellentétet egy harmadik fél

bekapcsolásával oldhatjuk fel. Itt kerül az ügyletbe a bank, mint „bizal-

mi kéz” akinek a feladata, hogy biztosítsa a szerzôdésben meghatározott

adásvétel során az árunak és ellenértékének mindkét fél számára meg-

nyugtató cseréjét. Ennek az elvárásnak a teljesítése érdekében alakult ki

a külkereskedelmi gyakorlatban az „okmányos meghitelezés” vagy más

névvel akkreditív fizetési mód. Ezt a fizetési módot a Nemzetközi Keres-

kedelmi Kamara által közzétett szokvány szabályozza, melynek címe:

Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szok-

ványok. Az okmányos meghitelezést az angol-amerikai üzleti nyelvben

„Letter of Credit” vagy rövidítve L/C-nek nevezik, ezért ha ezt a kifeje-

zést, vagy rövidítést látjuk, ill. halljuk, akkor egyértelmûen a magyar

külkereskedelmi szaknyelvben akkreditívnek nevezett fizetési móddal

van dolgunk. Az akkreditív a vevô bankjának (nyitó bank) kötelezettség-vállalása arra, hogy az ügyfelének (mely a vevô, a bank felé megbízó)

kérésére és utasítása szerint az akkreditívben elôírt okmányok benyújtá-sa és az akkreditívben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetébenharmadik személy (eladó, vagy kedvezményezett) javára vagy rendelke-zése szerint fizetést teljesít.

Az akkreditív önálló jogügylet, tehát elválik a kereskedelmi adásvé-

teltôl és önállóan kikényszeríthetô.

Ugyanakkor ezt a jogügyletet megelôzi az akkreditívet létrehozó

adásvételi szerzôdés, melynek fizetési feltételekrôl szóló pontjában ke-

rül meghatározásra, hogy milyen típusú akkreditív nyitásával történik a

vevô fizetési kötelezettségének teljesítése.

Dr. Füzy Tibor

A S Z A K É R T Ô

ENTERPRISE EUROPE NETWORK20 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Bizottság 2012-esmunkaprogramjának fô prioritásai

A kiszámíthatóság és az átláthatóság biztosítá-sa érdekében a munkaprogram három mellék-letet tartalmaz, melyek táblázatszerûen össze-foglalják egyrészt a még idén kötelezôen végre-hajtandó 129 stratégiai kezdeményezést (85jogalkotási és 44 nem jogalkotási javaslat),másrészt a 2013 és az azután végrehajtandó,megfontolásra váró fontos javaslatokat, vala-mint az egyszerûsítési és visszavonandó javas-latokat is. Az alábbiakban a munkaprogram kis-és középvállalkozásokat érintô legfontosabb in-tézkedéseit mutatjuk be röviden.

A versenyképes, ugyanakkor fenntarthatónövekedés alapja, hogy a gazdasági válság ta-nulságaira építve biztonságos pénzügyi és gaz-dasági keretet biztosítsunk az üzleti szféra és afogyasztók számára. Az Európai Bizottságezért nagy hangsúlyt fektet a gazdasági kor-mányzás erôsítését szolgáló úgynevezett„hatos jogszabály” végrehajtására. A prog-ram egyik fô célkitûzése, hogy a pénzügyifelügyelet reformjait még idén lezárják. A be-fektetôk védelme és a belsô piac erôsítése ér-dekében az Európai Bizottság 2012 elején ja-vaslatot tesz a kollektív befektetési vállalkozá-sokra (ÁÉKBV) vonatkozó szabályok felülvizs-gálatára. A kulcsfontosságú kezdeményezésekközött szerepelnek továbbá a származtatottpénzügyi termékekrôl, a hitelminôsítô intézetek-rôl, a stabilabb és átláthatóbb értékpapírpiacok-ról és a piaci visszaélés kezelésérôl szóló újjogszabályjavaslatok is. A Bizottság ezzel pár-huzamosan kiemelt hangsúlyt fektet az államibevételek védelmére, nevezetesen az adópara-

dicsomok és a HÉA-csalások felszámolására. A2011-ben kezdeményezett jogszabályjavasla-tok közül jelentôs elôrelépést kíván elérni apénzügyi tranzakciókra kivetett adó (FinancialTransaction Tax/FTT), valamint a tôkekövetel-ményi irányelv (CRD IV) jogszabályjavaslatok-kal kapcsolatban.

Az idén huszadik születésnapját ünneplôegységes piac továbbra is a növekedés és amunkahelyteremtés egyik legfôbb mozgatóru-gója. A belsô piac lehetôségeinek teljes kibonta-kozásához meg kell teremteni a kis- és közép-vállalkozások és fogyasztók számára megfelelôkörnyezetet. 2012-ben az Európai Bizottság ki-emelt hangsúlyt fektet majd a digitális egységespiac mûködésének javítására annak érdeké-ben, hogy a fogyasztók és a vállalkozások biz-tonságos keretek között használhassák az onli-ne szolgáltatásokat. 2012 januárjában az Euró-pai Bizottság akciótervet tett közzé az elektroni-kus kereskedelemben fennálló akadályok le-bontására, és ennek keretében 2012 tavaszánkezdeményezi az elektronikus azonosítás, hite-lesítés és aláírás páneurópai keretrendszeré-nek létrehozását. A kezdeményezésnek kö-szönhetôen várhatóan jelentôsen egyszerûbbéválhat az elektronikus fizetések és tranzakciókrendszere az Európai Unióban. Az Európai Bi-zottság mindemellett javaslatot nyújt be a szel-lemitulajdon-jogokra vonatkozó közös jogkeze-lésre vonatkozóan, és további elôrehaladásokatkíván elérni a közbeszerzés modernizálásátcélzó intézkedésekkel kapcsolatban.

A Bizottság ezen kívül javaslatot tesz a vál-lalkozások közötti (B2B) alternatív vitarendezé-si mechanizmusra is. Ez az intézkedés kiegé-szíti a fogyasztóknak (B2C) szánt alternatív ésonline vitarendezéssel kapcsolatos, 2011 no-

vemberében kezdeményezett két jogalkotási ja-vaslatot. Az uniós alternatív vitarendezési me-chanizmusok ösztönzésének célja, hogy elô-mozdítsa a kis- és középvállalkozások hajlan-dóságát a határokon átnyúló kereskedelemi te-vékenységekre. A Bizottság tovább kívánja foly-tatni a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos mun-kát is. Az adózás területén az Európai Bizottságtovábbviszi az uniós konszolidált társaságiadó-alapról (CCCTB) és a jövôbeli HÉA-stratégiáróljavasolt kezdeményezéseit, valamint szabá-lyozni kívánja a határon átnyúló adósságbehaj-tást is. A Bizottság olyan modern HÉA-rendszerkialakításán dolgozik, amely segítené a csaláselleni küzdelmet, és enyhítene a több tagállam-ban mûködô kis- és középvállalkozások admi-nisztratív terhein is.

Az Európai Bizottság 2011-ben megkezdtea 2014–2020-as többéves pénzügyi keret(MFF) új uniós finanszírozási programjainak be-mutatását, és 2012-ben további módosításokrakerülhet sor az Európai Parlament és a Tanácsjavaslatainak alapján. A Bizottság által javasoltKKV-kat érintô legfontosabb programok a KKV-k versenyképességét középpontba helyezô„COSME”, az innovatív vállalkozásokat is támo-gató „HORIZON 2020” kutatási és innovációskeretprogram, a transznacionális közlekedési-,energia-, és kommunikációs hálózatok kiépíté-sének ösztönzését szolgáló „Európai összekap-csolódási eszköz”, valamint az „Erasmus min-denkinek” oktatási program. Ez utóbbi egyik fôcélkitûzése, hogy megerôsítse a felsôoktatás ésaz üzleti szféra közötti partnerségeket. A mobi-litás további ösztönzésének érdekében az Eu-rópai Bizottság 2013-ban javaslatot tenne egyúgynevezett „Mozgásban az ifjúság” kártya be-vezetésére is.

Az idei munkaprogramban különös figyel-met kap az energiainfrastruktúra és az energia-hatékonyság. E területek közvetlen környezeti,gazdasági és energiabiztonsági elônyökkel jár-nak, nem is említve az igen jelentôs munkahely-teremtési potenciált. A belsô energiapiac 2014-ig történô megvalósítása elsôszámú prioritás.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: een@pbkik.hu

Fókuszban az UnióAz Európai Bizottság 2012-es munkaprogramja

Az Európai Bizottság minden évben új munkaprogramot ad ki, amelyben meghatározza az elôtte ál-ló év stratégiai kezdeményezéseit. Célja, hogy mind az Európai Unió intézményei, mind az érdekeltfelek számára elérhetôvé tegye az Európai Bizottság adott évi szakpolitikai irányvonalait, jogalkotá-si és nem jogalkotási kezdeményezéseinek indikatív listáját. A 2012-es munkaprogram fókuszában„Európa megújítása” áll, ezért a kezdeményezések széles köre a versenyképesség elômozdításá-ra, a válság társadalmi következményeinek felszámolására, valamint a fenntartható gazdasági nö-vekedésre összpontosít.

● Gazdaságilag stabil és felelôsségteljes Európa építése ● Fenntarthatóan növekvô és szolidáris Európai Unió ● Az Európai Unió fellépésének megerôsítése a globális színtéren ● Intelligens szabályozás és hatékony végrehajtás

Folytatás a 21. oldalon

Program:2012. március 8. Érkezés Split-be egyénileg. Szállás elfoglalása, majda vásár megtekintése – 5 Eur/fô2012. március 9. Üzletember találkozó a vásár helyszínén. Indulás vissza Pécsre.

Költségek: Utazás: egyénileg, saját költségen. Személyautóvalés autópályadíjjal kb. 45 000 Ft. Szállás: Mindenki saját maga fizeti, de csoportosantudunk foglalni 60-75 Eur közötti áron.Üzletember találkozó: részvétel ingyenes. Tartalmaz-za: tárgyalóterem, szervezés, helyszíni asszisztencia,angol-horvát tolmács, belépôjegy 1db/cég a vásár te-rületére a tárgyalás napjára (9-re).

Regisztráció menete:1. Jelentkezés a szervezônél: Pécs

emisakne@pbkik.hu; 72/507-164 Határidô: 2012. 02. 20.

2. Regisztráció: http://hr.sc-een.eu/company.reg.php?conf_id=24&public=1Kérjük, hogy a cégprofilt angol nyelven úgy fo-galmazza meg, hogy abból tisztán kivehetô le-gyen a keresett együttmûködés. Határidô: 2012. 02. 20.

3. Az eddig beregisztrált cégek – tehát potenciálistárgyalópartnerek – profiljait itt érheti el: http://hr.sc-een.eu/company.publiclist.php?conf_id=24

4. Válassza ki azokat a cégeket, akikkel az üzlet-ember találkozón tárgyalni szeretne.

5. A részletes idôbeosztását kiküldjük Önnek már-cius 5-ig. Tehát Ön úgy indul el Horvátországba,hogy már elôre tudja, hogy mikor, kivel, mirôl, mi-lyen tolmács segítségével fog tárgyalni. 1-1 megbeszélésre 20 perc áll rendelkezésére.

Akiket várunk az üzletember találkozóra:● Utazási irodák és ügynökségek● Hotel, motel, kemping üzemeltetôk● Wellness és Spa● Öko- és falusi turizmus● Aktív turizmus● Személyszállítás (busz, vasút és légi)● Biztosítás és finanszírozás● Turisztikai befektetôk● Vendéglátás és kapcsolódó

szolgáltatások: étel és ital● Gasztronómiai kellékek● Vendéglátóipari eszközök ● Internet és turizmus

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 21

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: een@pbkik.hu

Folytatás a 20. oldalrólAz Európai Bizottság több területen is folytatjaa munkát: „Energia-ütemterv 2050”, Energiaha-tékonysági Irányelv”, „Erôforrás-hatékony Euró-pa”, illetve az „Az alacsony szén-dioxid-kibo-csátású gazdaság 2050-ig tartó ütemterve”. AzEnergiahatékonysági Irányelv gyors elfogadásaés végrehajtása az Európai Bizottság becsléseiszerint kétmillió új munkahelyet teremthet.

Az Európai Unió globális tekintélyénekmegerôsítése érdekében a külkapcsolatok ápo-lása mellett (keleti partnerségre vonatkozó me-netrend végrehajtása, bôvítési folyamat irányí-tása) az Európai Bizottság célja az EU kereske-delmi stratégiájának elmélyítése. Az Európai Bi-zottság a 2012-es év folyamán tovább viszi akereskedelmi partnerekkel folyamatban lévôtárgyalásokat, valamint megvizsgálja egy Ja-

pánnal kötendô szabadkereskedelmi megáll-apodás, illetve egy Kínával kötendô befektetésimegállapodás lehetôségét. Ezzel párhuzamo-san számos konkrét intézkedést tesz annak ér-dekében, hogy javítsa az európai vállalkozásokhelyzetét a globális piacokon és megerôsítseaz uniós kkv-k EU-n kívüli piacokon való támo-gatását.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

Tourism@GAST 2012 A Horvát Kereskedelmi Kamara, a Split-i Kamara és az Enterprise Europe Network közös szerve-zésében Nemzetközi Üzletember találkozóra kerül sor a GAST 2012 turisztikai, vendéglátó- ésszállodaipari kiállítás keretében: 2012. március 9-én, Splitben.A kiállítás Horvátország legnagyobb gasztronómiai eseményének számít. Elsôdleges találkozóhe-lye az élelmiszeripar, étel, ital, szálloda, vendéglátás, turizmus szakértôinek, gyártóinak és keres-kedôinek. Részletesebb információkat a vásárról az alábbi linken: www.gastfair.com olvashatnakaz érdeklôdôk.Az Enterprise Europe Network – Pécsi irodája társszervezôje az üzletember találkozónak, melyentavaly több mint 100 cég vett részt. A tárgyalások munkanyelve angol, melyhez angol-horvát tolmá-csot biztosítunk.

Fókuszbana szolgáltatási szektorGyôrben ülésezett február 13-án az Enterprise Eu-rope Network hálózat „Services & Retail Szektor-csoportja, amely a szolgáltatási- és (kis)kereske-delmi ágazatokban tevékenykedô vállalkozásokinnovatív megoldásainak nemzetközi piacra jutta-tását támogatja.A 20 fôs, 16 országot képviselô csoport a nevezettszektorokra vonatkozó jogszabályokkal és EU direktí-vákkal kapcsolatos információszolgáltatás és az üz-letember találkozók szervezése iránt is elkötelezett.Hazánkat a Pécs-Baranyai, valamint a Gyôr-MosonSopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodave-zetôi képviselik aktívan a nemzetközi csapatban.

Elôbbi az innovatív szolgáltatásokért felelôs, utóbbi aszolgáltatási irányelvvel kapcsolatos tanácsadásértés a kiadott tájékoztató anyagokért felelôs a nemzet-közi tanácsadókból álló csoporton belül.

A munkában megfigyelôként az Európai Bizott-ság képviselôje is részt vesz, a gyôri találkozónSchmied Jánostól egyrészt ajánlásokat, másrészt aHorizon2020 és a COSME programról részletes tájé-koztatást kapott a munkacsoport.

A szektorcsoport 2012-es munkaprogramjábanOlaszország vezetésével az innovatív szolgáltatás ésaz üzletember találkozó kombinációjaként „virtuálisüzletember találkozóra” kerül majd sor – kímélendô avállalkozások idejét és pénztárcáját.

Továbbra is fontos a hiteles, közérthetô doku-mentumok, szóróanyagok, brosúrák készítése legyenszó a határon átnyúló szolgáltatás vagy az Áfa kérdé-sérôl. Errôl és számos aktuális kérdésrôl lesz szó leg-közelebb márciusban Brüsszelben, ahol a csoport in-formációs nyílt napot tart.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság22

A hazánkban ritkaságszámba menô, profi mó-don összeállított weboldalukat tallózva, illetveaz ott található tevékenységeik, referenciáiksorát olvasva olyan benyomás keletkezik ahonlap látogatójában, hogy a Karotázs Tudo-mányos Mûszaki és Kereskedelmi Kft. névalatt futó cég jóval többet takar egy hagyomá-nyosan értelmezhetô vállalkozásformánál. Ahelyzet ugyanis az, ha minél jobban elmélye-dünk a különbözô kutatási területek tanulmá-nyozásában, egyértelmûen kiderül: a Kft. egyolyan tudományos alkotómûhely, amely mö-gött kiváló elmék, nagyszerû szakemberekállnak. A vállalkozás innovatív hatékonyságá-nak s ezzel együtt a sikeres mûködésénekegyik fontos alappillére a folyamatos fejlesz-tés. A cég ügyvezetô igazgatója, Henézi Fe-renc válaszolt a kérdésekre.

— Ha röviden kellene bemutatni a Karo-tázs Kft.-t, melyek lennének azok a hívósza-vak, amelyek az ön olvasatában a leginkábbjellemzik a céget?

— Mindenekelôtt elmondanám, hogy a karo-tázs szó francia eredetû, ami fúrólyukban, szon-da mozgatásával végzett geofizikai vizsgálatotjelent. Magyar megfelelôje a mélyfúrás-geofizikaivizsgálat. A Karotázs Kft.-rôl annyit mindenkép-pen elmondanék, hogy 1995 óta jegyzik a tudo-mányos kutatás területét felölelô piacon, hiszenekkor alakultunk. Az alapító tagjaink zöme koráb-ban a MÉV-nél dolgozott, amibôl aztán logikusankövetkezik, hogy az alapító tagok hozták maguk-kal a sok évtizedes földtani, kutatási tapasztala-taikat. A cég megalakulása óta számos, nagy vo-lumenû karotázs kutatási, tesztelési munkát vé-geztünk már. Ilyenek voltak például a Bodai Are-urolit Formációval, a MÉV, a szénbányák bezárá-sával kapcsolatos környezetvédelmi munkálatok,a paksi atomerômû kis- és közepes aktivitású ra-dioaktív hulladékok elhelyezését célzó földalattikutatások Bátaapátiban, de úgyszintén szépszámmal végeztünk kútállapot-vizsgálatokat ésvíz- és egyéb nyersanyagkutatást is. Késôbb az-tán a tevékenységünk kiterjedt a határainkon túl-ra, hiszen eddig összesen négy környezô or-szágtól kaptunk különbözô megrendeléseket. Aszóban forgó, hatékony munka érdekében minô-ségirányítási rendszert üzemeltetünk, folyamato-san fejlesztjük tudományos módszereinket, újít-juk meg a mûszerparkunkat. Az innováció ugyan-is abszolút feltétele annak, hogy kutatásainknemzetközi mércével is kompatibilisek legyenek.

— Akkor el is érkez-tünk a beszélgetésünkmeghatározó témájához,a fejlesztéseik mikéntjé-hez....

— Ahogy azt fent márröviden említettem, cégünkfô tevékenysége – a szóbanforgó méréseken túl – szá-mos új, perspektivikus terü-leten elvégzett fejlesztések,amelyek nem csak szakmaiés tudományos szempont-ból fontosak számunkra, de természetesen bôví-tik az általunk kínált szolgáltatások körét is. En-nek érdekében folyamatosan fejlesztjük mérésirepertoárunkat és természetesen újabb mérésimódszereket is bevezetünk. Ilyenek például agammaspektrum mûszer, módszerfejlesztések,vagy a komplex elektromos impedancia mérésé-re irányuló kutatásaink, fejlesztéseink.

— Az elmúlt években bôvítették eszköz-parkjunkat, mivel bôvült a mérési repertoár?

— A korábbi K+F tapasztalatainkat felhasz-nálva talán eddigi legnagyobb fejlesztési projek-tünket zártuk le 2011. 12. 16-án. A projekt címe„Mûszerfejlesztés kutak, fúrások tesztelésére”,ami igen jól írja le a megcélzott területet, misze-rint a környezetünkben létesült sok tízezer fúrás,kút tesztelésére fejlesztettünk eszközöket. A fej-lesztéseket a Gazdaságfejlesztési OperatívProgram (GOP-1.3.1-08/1-2008-0006) támogat-ta. A megvalósult pályázati projekt során eddigifejlesztési munkánk tetôpontjaként, egy teljesensaját fejlesztésû modulokból felépített karotázsfelszíni egységet és geofizikai szondákat fejlesz-tettünk. Az NPCLOG nevû felszíni egység képesa „hagyományos” és digitális átvitelû szondákkalvaló kommunikációra, környezetével USB, felüle-

ten kommunikál, illetve a felhasználói szoftvereWindows XP (vagy újabb) alatt fut. Mélységi víz-paraméterek szelvényezésére több paraméteresszonda fejlesztését végeztük partnereinkkel. Avízkutakhoz felszíni mérô és adatgyûjtô berende-zéseket fejlesztettünk a feljövô gázok, kiemeltena radon mennyiségének és néhány víz paramé-ternek a folyamatos mérésére. Mindezen K+Fprojektek eszközparkunk jelentôs megújulásáteredményezte. Így szolgáltatásaink repertoárjabôvült és javult is. A kifejlesztett mérôeszközök-bôl – amellett, hogy mi magunk is alkalmazzukôket – cégünk eladásra is készít belôlük.

— Ez nagyszerû! Honlapjukon bôven talá-lunk információt a lezárult projekt eredmé-nyeirôl, de a nyilvánosságnak is be kívánjákmutatni ezeket?

— Természetesen, a weblapunk tulajdon-képpen folyamatosan rendelkezésre áll, segítsé-gével bárki, bármikor informálódhat rólunk. A cé-

lunk mégis az, hogy marketing tevékenységünketnövelve újabb piaci lehetôségeket találjunk ésaknázzunk ki. Ennek elérése érdekében úgy gon-doljuk, hogy a személyes megjelenés és kommu-nikáció szerepe meghatározó munkánkban. Ígyegy nagyszabású rendezvényen mutatkozunk belegújabb fejlesztéseinkkel. 2012-ben, mint min-den évben, ismét megrendezésre kerül a PollackExpo, ahol 2012. március 1-jén egy elôadássoro-zat alkalmával ismertetjük a lezárult fejlesztést éseredményeit a nagyközönség számára. Emellettkiállítói standunk is lesz a Villamosmérnöki ésMûszaki Informatikai szekció termében, aholszemélyesen folyamatosan rendelkezésre állunkmajd. Standunknál természetesen posztereklesznek láthatók rólunk és munkánkról, valamintfejlesztéseinkbôl néhányat ki is állítunk, tehátbárki könnyûszerrel megismerkedhet mindezzel.

— Azt hiszem, érdemes élni ezzel a lehe-tôséggel! Weboldalukon olvasható, hogy báraz egyik pályázatuk 2011-ben lezárult, jelen-leg, ezen kívül éppen egy újabb kutatásitémán fáradoznak...

— Igen, a komplex elektromos impedanciapontos és nagy felbontású mérése mindig nagykihívást jelentett kutatás-fejlesztési tevékenysé-

Karotázs Kft.:a cég egyben tudományosmûhely is

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

I. Egységes fogalomrendszer került kialakí-tásra, amely egységesíti az alábbi fogalmakat: — alapkutatás— alkalmazott kutatás— kísérleti fejlesztés— saját tevékenységi körben végzett K+F tevé-

kenység költsége— kutatás-fejlesztési megállapodásA Frascati-kézikönyv, mint hivatkozási alap meg-szüntetésre került.

II. K+F minôsítésA Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együtt-mûködve új K+F hatósági szolgáltatásként 2012.február 1-tôl bevezetésre kerül a K+F projektekminôsítésének rendszere.A minôsítést végzô intézmény— abban foglal állást és— hoz hatósági határozatot, hogy— egy adott tevékenység kutatás-fejlesztési te-

vékenységnek minôsül-e.A minôsítés iránti kérelmek benyújtására 2012.február 1. napjától van mód, az eljárási határidôkazonban március 1-tôl kezdôdnek.A minôsítési tevékenység végzésére kijelölt in-tézmény a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.Elsôdleges felhasználási területe az adókedvez-mények igénybevételéhez kötôdik.Elônyei:— jogbiztonságot teremt a K+F adókedvezmé-

nyek igénybevételéhez,— hozzájárul az adóelkerülés számottevô csök-

kenéséhez a K+F adóösztönzôk terén,— valamint könnyíti a jogalkalmazó szervek (így

különösen az adóhatóság) munkáját.

Alkalmazható a pályázati rendszerben is a pályá-zatban megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartal-mának igazolására.

III. Innovációs Alap 2012.2012. évi költségvetési törvényben:— Innovációs Alap egyenlege 45.2 Mrd forint— kötelezettségvállalási tilalma feloldásra került— költségvetési támogatása megszûnt— az Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére

– többek között az EISZ, a nemzetközi szer-zôdésen alapuló és az európai uniós tagság-ban vállalt feladatok kivételével – új kötele-zettség kizárólag az államháztartásért felelôsminiszter (NGM) egyetértésével vállalható.

— Innovációs Alap felett NFM rendelkezik, NFÜaz alapkezelô.

IV. Innovációs járulékAz innovációs járulékot csökkentô tételek eltör-lésre kerültek, a társasági adó és a helyi iparûzé-si adó K+F kedvezménye megmarad, kis módo-sulással.A Nemzetgazdasági Minisztérium az eltörlést az-zal indokolta, hogy számításaik szerint 7-10 MrdFt nem valós K+F tevékenységet takar.

V. K+F pályázatok 2012.— az innovációs járulék csökkentô tételek eltör-

lésével az Innovációs Alapból új pályázatokmeghirdetésére szabad forrás áll rendelke-zésre

— pályázat meghirdetése az Innovációs Alapból,illetve a GOP-ból

— 2012. márciusában várhatóak a pályázatok.

Kutatás-fejlesztésitevékenységminôsítése(K+F minôsítés)

A kutatás-fejlesztésrôl és a technológiai innováci-óról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (innovációstörvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemze-ti Hivatalának (SZTNH) hatásköre 2012. január1-jei hatállyal kibôvült a kutatás-fejlesztési tevé-kenység minôsítésére vonatkozó feladatkörrel.

Az SZTNH ezen új feladatát elsôdlegesen avállalkozások által önkéntesen és opcionálisankezdeményezhetô elôzetes minôsítési eljárás le-folytatása jelenti. Ennek keretében az SZTNH ar-ról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott do-kumentáció alapján a – kérelem benyújtását kö-vetôen megvalósítandó – projekt vagy projekt-rész kutatás-fejlesztési tevékenységnek minôsül-e. Az SZTNH által jogerôs határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minôsített projektetmás hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

A törvényi szintû rendelkezések végrehajtá-sát, továbbá az ehhez szükséges részletszabá-lyokat az egyes tevékenységek kutatás-fejleszté-si szempontú minôsítése iránti eljárás részletesszabályairól szóló 9/2012. (II.1.) Korm. rendelethatározza meg.

Az elôzetes minôsítési eljárásért igazgatásiszolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékéta kutatás-fejlesztési tevékenység minôsítéseiránti eljárásban fizetendô igazgatási szolgáltatá-si díjakról szóló 3/2012. (II.1.) KIM rendelet hatá-rozza meg.

A kutatás-fejlesztési tevékenység minôsíté-se iránti kérelem elektronikus úton – a kormányáltal biztosított azonosítási szolgáltatás igénybe-vételével történô bejelentkezést követôen – azSZTNH által erre a célra rendszeresített elektro-nikus ûrlap használatával küldhetô be. Szemé-lyes, illetve postai úton történô benyújtás eseténa „Minôsítési eljárás iránti kérelem” c. ûrlap azalábbi címen nyújtható be:

Szellemi Tulajdon Nemzeti HivatalaKutatási-fejlesztési és Innovációs Osztály1374 Budapest, Pf. 552.Az innovációs törvény az önkéntes elôzetes

minôsítés lehetôségén túlmenôen lehetôvé teszi,hogy az adóhatóság az ellenôrzése során szak-értôként megkeresse a Szellemi Tulajdon Nem-zeti Hivatalát olyan szakkérdések eldöntése kap-csán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztés-nek való minôsítését érintik. Ha az adózó a K+Ftevékenység minôsítését is igénylô feltételesadó-megállapítási kérelmet terjeszt elô, kötelezô-en csatolnia kell az SZTNH elôzetes minôsítésttartalmazó határozatának másolati példányát.

www.sztnh.hu

günk során. Mára viszont egy olyan fejlesztôigárdát tudtunk összeállítani, amivel úgy éreztük,bele tudunk vágni ebbe az igen nagy kihívást je-lentô projektbe. Kérdezhetik: hogy ez mind szép,de ennek a laikusok számára megfoghatatlan,misztikusnak tûnô fogalomnak mi a gyakorlati je-lentôsége, mire használható ez a mérési mód-szer? A válasz nem is olyan egyszerû! A termé-szetben elôforduló anyagok (élettelen és élôstruktúrák) felépítésébôl és szerkezetébôl követ-kezik, hogy azok elektromos tulajdonságait alko-tórészeik vezetési és dielektromos sajátosságaihatározzák meg. Ezeknek a különbözô kiterjedé-sû anyagoknak térben és idôben való vizsgálatá-ra fejlesztünk kutató berendezéseket. A konkrétalkalmazási lehetôségek sora szinte végtelen,néhány példát azonban mégis mondanék, hogymegfoghatóbbá tegyem fejlesztésünk célját. A to-mográfiás (EIT) alkalmazások lehetnek geofizikai

célúak, talajvizsgálatok, környezetvédelmi vizs-gálatok, hidrológiai alkalmazások, de ezen kívülszóba jöhetnek biológiai, orvosi alkalmazások is.A spektroszkópia (EIS) esetében néhány példalehet élô szervezetek, szövetek vizsgálata, bioló-giai alkalmazás, élelmiszeriparban: sótartalom,zsírtartalom vizsgálata, félvezetôk, elektrokémiairendszerek, akkumulátorok, korrózió, vezetô (fél-vezetô) mûanyagok, elektro-organikus szintézi-sek vizsgálata, oktatási alkalmazások, de eze-ken kívül alkalmazható gyártás és ellenôrzôtechnológiaként is egyaránt. Tehát már látható,hogy „milyen fába vágtuk fejszénket”. A fejlesztésegy szakasza már lezárult, vannak kész mérô-eszközeink és jelenleg alkalmazásfejlesztések-hez keresünk partnereket. Nagyon bízunk a po-zitív folytatásban!

E.É.

Jogszabályváltozások az innováció területénA következô szakmai összefoglalás alapjául Szendrey Adrienn (osztályvezetô, NGM, Innovációsés K+F fôosztály) Enterprise Europe Network konzorcium számára tartott belsô elôadása szol-gált.

SZAKKÉPZÉSI BIZOTTSÁG Dél-Dunántúli Gazdaság24

További információ: www.pbkik.hu

A szakképzés egyre nagyobb szerepet kapa kamarai munkában. A szakképzési bizott-ság tevékenysége is ennek következtébena korábbi esztendôknél is hangsúlyosabbávált, hiszen tagjai között egyaránt megta-lálhatók a vállalkozások, képzôhelyek és aszakiskolák képviselôi.

A kezdetek óta tagja dr. László Gyula, aPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtu-dományi Karának egyetemi tanára, ésdr. Tarnik István, a HC Automatizálási Kft.ügyvezetô igazgatója, s egyben a Pécsi Tu-dományegyetem Pollack Mihály Mûszakiés Informatikai Karának fôiskolai docense.

— Mindig is jó volt a kapcsolatom a

vállalkozókkal, a kamarával – kezdi be-

szélgetésünket dr. László Gyula. — An-

nak idején a kamara titkára, dr. Síkfôi

Tamás felkérésére készítettem egy hát-

tértanulmányt a szakképzés helyzetérôl.

Ez volt az elsô ilyen jellegû anyag,

amelynek a hullámai elég messze fodro-

zódtak. Késôbb ennek mintájára készí-

tette el a Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamara a sajátját, amely már az orszá-

gos helyzetet elemezte. A szakképzési

bizottságba is e munkámnak köszönhe-

tôen kerültem be. Mára azonban meg-

változott a szerepem, már nem vagyok

benne olyan mértékben a hétköznapok-

ban, ami egyben elônyt is jelent, ugyan-

is kívülrôl tudom nézni a most elindult

folyamatokat.

Mint mondja, annak idején megpró-

bált egy modellt létrehozni, logikai

rendszert felállítani, az egyes szereplôk

felelôsségét felvázolni, amelyek a jelen-

legi problémákhoz vezettek. A kamara a

szakképzési stratégiáját késôbb ennek

alapján készítette el.

Kitért arra is, a gazdasági önkor-

mányzat e területen végzett tevékenysé-

gét jól mutatja, hogy Baranyában szinte

bevezetése óta magas a tanulószerzô-

déssel foglalkoztatott tanulók száma.

Szólt arról is, mára a kamara felada-

tai közé tartozik a szakképzés felügye-

lete, valamint egyes szakmák vizsga-

rendszerének, tematikájának kidolgozá-

sa is.

Annak a véleményének is hangot adott,

azzal, hogy a kamara szakképzésben be-

töltött szerepe megváltozott, a jövôben

számolnia kell azzal is, a rendszer hiá-

nyosságai miatt – hiába dolgozza ki idô-

ben egy-egy szakma oktatásának felté-

telrendszerét, ha a minisztérium, vagy

valamelyik ebben érintett szervezet ké-

sôn bólint rá –, az intézmények majd ôt

teszik felelôssé az esetleges csúszáso-

kért.

— Régóta vesszôparipám, hogy a

kamarának nem szakképzési, hanem

képzési stratégiával kellene rendelkez-

nie – folytatja tovább dr. László Gyula.

— Nem jó dolog, ha egy szervezetnek,

amely a szakképzést felügyeli nem kép-

zési stratégiája és bizottsága van.

Annyiból érthetô a jelenlegi rendszer,

hogy a kétkezi munkásokból nagy a hi-

ány, azonban a nagyobb elméleti tudást

igénylô szakmunkásokra ugyanakkora

szükség van. A kamara a csatát meg-

nyerte, de a háborút még nem.

— Korábban nagyon sokat jártam

vizsgáztatni, s mint kamarai vizsgabi-

zottsági elnöknek volt rálátásom a szak-

képzés helyzetére – veszi át a szót dr.

Tarnik István, aki szintén hosszú ideje

tagja a szakképzési bizottságnak. — S

azt tapasztaltam, hogy a probléma hátte-

rében elsôsorban az áll, hogy az alapfo-

kú képzésben a szakmák elsajátításához

szükséges természettudományi tárgyak

óraszáma jelentôsen lecsökkent. Ez az

oka annak is, hogy egyre kevesebben je-

lentkeznek mûszaki végzettséget adó

fôiskolára, egyetemre. S akik pedig

mégis, azoknak komoly gondot jelent,

hogy megfeleljenek az ott támasztott

követelményeknek.

Abban mind a ketten egyetértettek,

hogy a szakképzési bizottság ülésén

minden alkalommal terítékre kerülnek

ezek a kérdések, mindenki a saját terü-

letérôl hozza a problémákat.

Mint mondják, gondot jelent az is,

hogy a szakképzésben részt vevô összes

szereplô a gyakorlatközpontúság mel-

lett érvelt, azonban ehhez hiányoznak a

képzôhelyek és fôként azok finanszíro-

zása. Azok a nagy vállalatok, amelyek

korábban nagy létszámban foglalkoztak

tanulóképzéssel, tanmûhellyel rendel-

keztek ma már nincsenek. Azok a na-

gyobb méretû vállalkozások is hiányoz-

nak a régióban, amelyeknél ez megvaló-

sítható lenne. Pedig ahhoz, hogy valaki-

bôl jó szakember váljon fontos, hogy a

gyakorlatban kipróbálhassa az elmélet-

ben megtanultakat, s nem számítógépes

szimuláció alapján sajátítsa el a szakmai

alapokat.

S mit csinálnak, amikor éppen nem

tanulmányt írnak, fejlesztenek, vagy ép-

pen oktatnak? Mind a kettôjük életében

fontos szerepet tölt be a sport. Dr. Lász-

ló Gyula ott van a pécsi nôi és férfi ko-

sárlabda csapat minden meccsén, s ha

ideje engedi a kézilabda mérkôzésekre

is kilátogat. A labdajátékokhoz való

vonzódása egészen fiatalkoráig nyúlik

vissza, amikor maga is röplabdázott, sôt

tájfutó múlttal is rendelkezik.

Dr. Tarnik István a vízisportok sze-

relmese, igazán kikapcsolódni vitorlázás

közben tud. Amikor csak teheti vízre

száll Orfûn, vagy a Balatonon. Sz.K.

A csatát a kamara meg-nyerte, a háborút még nem

dr. László Gyula dr. Tarnik István

TANULÓSZERZÔDÉS 25Dél-Dunántúli Gazdaság

A cég épületgépészeti, víz- és csatornarendsze-rek kiépítését, valamint központi-fûtés, szellôzôés légtechnikai berendezések szerelését végzimagánszemélyek és cégek részére egyaránt.

— A jövônk biztosítéka a dolgozóink folya-matos továbbképzése, amelynek egyik alapja asaját tanulóképzés – mondja Cserkúthy Lászlóügyvezetô. — A nálunk végzett tanulók jelentôsrészét továbbfoglalkoztatjuk. Jelenleg gázveze-ték és -készülék, valamint vízvezeték és közpon-ti-fûtés szerelô tanulók gyakorlati képzése folyiknálunk. Azok, akik a végzést követôen a munka-társaink sorába lépnek egy speciális szaktanfo-lyamon is részt vesznek. A vezetô szerelôink alegmagasabb szakmai minôsítô bizonyítvánnyalrendelkeznek, s általában két szakmát mûvelnekfelsô fokon. A dolgozóink közül sokan vettek részt

képzéseken és átképzésen Ausztriában és Né-metországban is.

Mint mondja a cég megalakulása óta foglal-koznak tanulóképzéssel, többen közülük ma is ittdolgoznak, mint az elsô tanulójuk Solymos Tibor,aki tizennégy évesen mint tanuló lépett be a kft.ajtaján, s ennek már két évtizede.

— Soha nem volt gondunk még azzal, hogykevesen jelentkeztek volna hozzánk tanulónak –mondja hangjában nem kis büszkeséggel a cég-vezetô. — Inkább az okoz problémát, hogy nemmindenkit tudunk felvenni. A gyerekek egymás-nak mondják el, hogy hol mit tapasztaltak, s hív-ják fel egymás figyelmét arra, hogy hova érde-mes menni. Szinte kivétel nélkül tovább foglal-koztatjuk azokat, akik a tanulóévek alatt bizonyí-tották rátermettségüket, azonosultak a cég filozó-fiájával, azt mind szakmailag, mind emberileg amagukévá tették. Évente átlag két-három vég-zôst alkalmazunk.

A cégvezetô kitért arra is, az évek alatt ígynevelôdtek ki a szervizesek, de a fûtés-, gáz-,víz- és klímaszerelôk közül is a legtöbben a sajáttanulóik közül kerültek ki. Abban, hogy kevés azolyan a tanulóik közül, aki a végzést követôenmás területen helyezkedik el, vagy el sem jut aszakmunkás-vizsgáig nagy szerepe van CsukásBélának, akire annak idején is azért esett a vá-lasztás, mert jól tud bánni a kamaszokkal, hall-gatnak rá, elfogadják, mind szakmailag, mindemberileg.

— Jelenleg huszonegy tanulónk van, aminem kis feladatot ró a cégen belül mindenkire –folytatja tovább beszélgetésünket. — Mindenkittanulószerzôdéssel foglalkoztatunk. Eddig az voltaz alapelvünk, hogy aki többet tesz le az asztal-ra, az anyagilag is járjon jobban, függetlenül attól,hogy éppen a szakmunkásképzô melyik évfolya-mára jár. Jelenleg huszonegy tanulónk van Pé-csett és Szigetváron, szinte kivétel nélkül jól tel-jesítenek, ennek megfelelôen az ösztöndíjuk semalacsony. Azonban az nagy kérdés, hogy az újrendszerben ez hogy lesz, ugyanis várhatóannem emelni tudjuk az ösztöndíjukat, hanem visz-sza kell majd vennünk belôle a rárakodó költsé-gek miatt. S hát az Országos Szakképzési Jegy-zék állandó változása, valamint a modul-rend-szer is sok fejtörést okoz.

A gyakorlati képzés során a tanulók bent amûhelyben az alapfogásokat sajátítják el, amitélesben kell alkalmazniuk a kinti munkahelyeken,s egy idô után képessé kell válniuk az önálló

munkára is. Többek között megtanulnak hegesz-teni, s fejlôdik a kézügyességük is.

— Mi még nem tapasztalatuk azt a fajta ta-nulóhiányt, amelyrôl mások panaszkodnak. S alegtöbb tanulónk a szakmát is elsajátítja. A má-sodszakmás képzésben is részt veszünk, amely-hez támogatást is nyújtunk. Ezt azért tartjuk jódolognak, mert ezek a tanulók már rendelkeznek

egy szakmával, tudják, hogy miért akarnak egyújabbat megtanulni. Azonban egyelôre az mégkérdés, hogy a technikus-képzésben résztvevô-ket, valamint a szakközépiskolásokat nyári gya-korlaton milyen módon tudjuk majd foglalkoztatni,ugyanis az eddig kötött együttmûködési megáll-apodást nem köthetjük meg, mert akkor mindena szakképzéshez nyújtott támogatást elveszítünk– fejezi be beszélgetésünket Cserkúthy László.

Sz.K.

A jövô zálogaa tanulóképzés

Cserkúthy László

A GLT Delta Épületgépészeti Kft. munka-társainak nagy része a cégnél sajátította ela szakma alapjait. Vannak közöttük olyanokis, akik másod-szakmát is itt szereztek, atulajdonosok ugyanis nagy hangsúlyt he-lyeznek dolgozóik folyamatos képzésére.

A GLT Delta Kft. elôdje a TermovillGmk. több mint húsz esztendôvel ezelôttalakult. A társaság ebben a formában mû-ködött egészen 1991-ig, a váltást, amelynekeredményeként létrehozták a GLT DeltaÉpületgépész Kft.-t szakmai és gazdaságifejlôdésük üteme tette szükségessé. Eztkövetôen rövid idôn belül leányvállalatokatalapítottak, amelyekben a cég dolgozói istulajdonrészt szerezhettek. A következô je-lentôs lépés 2002-ben következett be, ami-koris, az akkor már több éve folyó gyártásitevékenységük megerôsödött, az exportjukis megnövekedett. Ennek keretében egyosztrák cégnek 1995. óta Sprinkler automa-ta tûzoltórendszerek elôregyártását, vala-mint ezek helyszínen történô beszerelésétvégzik.

Az eltelt években számos fejlesztést isvégrehajtottak. Jelenleg a szigetvári telep-helyükön uniós források felhasználásávalegy több mint 68 milliós beruházás zajlik,amelyhez a támogatást a Dél-DunántúliOperatív Program Komplex programmalsegítendô leghátrányosabb helyzetû kistér-ségek üzleti infrastruktúra fejlesztése cím-mel kiírt pályázatán nyerték el. A 2012. júni-us végéig megvalósuló projekt keretébenelôreszerelô-csarnok épül, valamint fejlesz-tik a tárolási és logisztikai infrastruktúrát, sezzel nemcsak a termelés hatékonyságáttudják növelni, de új munkahelyeket is te-remtenek, valamint a tanulóik is legújabbtechnológiák alkalmazásával sajátíthatjákel a szakmai alapokat.

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság26

A mesterképzés a céhek megalakulá-sával fonódik össze. A mesterségétmagas színvonalon mûvelô, tudásátnemzedékrôl nemzedékre továbbadószakemberekkel szemben ugyan ko-runk már más követelményeket állít,azonban egyetlen dolog ma is érvény-ben van, az e címmel rendelkezôk ma-gas szakmai és etikai normák szerintvégzik tevékenységüket. A mester címnemcsak a szakma csúcsát, a legma-gasabb szintet, rangot, hanem többlettudást, egyfajta emberi tartást is jelent.

Az elmúlt több mint két évtized gaz-dasági, társadalmi változásai egyértel-mûvé tették: a talpon maradás záloga afolyamatos szakmai önképzés, a ma-gas minôségben végzett munka, a ver-senyképes tudás. Ennek egyik eszközea mestervizsga, amelynek lebonyolítá-sában, szervezésében jelentôs szere-pet vállalnak a kamarák.

Mókus Krisztián több mint egy évti-

zeddel ezelôtt tetôfedô és tetôszerkezet

készítô egyéni vállalkozóként kezdte el

járni a maga útját. Hagyományos fakö-

tésû tetôszerkezeteket készít, valamint a

tetô felújítását és tetôfedést is végez. A

Mókus Mester Kft.-t, amelynek ügyve-

zetôje 2008-ban hozta létre, azóta fog-

lalkozik tanulók képzésével is. Elsôsor-

ban magánszemélyek a megrendelôi

Baranya megyében, nagyrészt Pécsett.

Annak idején azért választotta ezt a

szakmát, mert ács nagyapja sokat me-

sélt neki róla, s megfogták a tôle hallot-

tak. Az édesapja is ácsként dolgozott

egykoron, s mestere volt a szakmájá-

nak. Abban is szerencsésnek mondhatja

magát, hogy egy olyan mester mellett

leshette el e kézmûves mesterség alap-

jait, aki maga is magas szinten mûvelte

és nagyon szerette azt.

— Nagyon megszenvedtem, amíg

sikerült a megrendelôk és a szakma elis-

merését kivívni magamnak, ugyanis na-

gyon fiatalon, huszonhárom évesen let-

tem egyéni vállalkozó – kezdi beszélge-

tésünket. — Aztán, ahogy terjedt a mun-

kám híre, úgy bôvült a megrendelôim

köre. Mind többen rendelték meg tôlem

a tetôfelújítást, vagy, hogy az épülô há-

zuk tetôszerkezetét én csináljam meg.

Ez egy bizalomra épülô szakma, s nincs

is annál jobb reklám, mintha szájhagyo-

mány útján terjed a munkám híre, s

ajánlanak egymásnak az emberek.

A kezdetektôl csak magánemberek-

nek dolgozik. Vallja, ennek is köszönhe-

ti, hogy eddig talpon tudott maradni, a

folyamatosan szûkülô piac ellenére is.

Látja maga körül, hogy milyen nehéz

helyzetbe kerültek azok, akik alvállal-

kozóként vettek részt nagy beruházá-

sokban. A generál kivitelezôk, az önkor-

mányzatok legtöbbször hatvan, kilenc-

ven napra fizetnek, ha egyáltalán meg-

érkezik az elvégzett munka után a vál-

lalkozó számlájára a pénz.

— Ennek ellenére, miután hat tanu-

lót foglalkoztatok a beszûkült piac, s az

egyre kevesebb munka miatt mindin-

kább pengeélen táncolok, fôleg az új, a

Szakképzési Hozzájárulásból visszaigé-

nyelhetô támogatási rendszer miatt,

amely a tanmûhely – ahol egyben az

ácsolatok összeállítása is zajlik – bérleti

díját már nem fedezi – mondja. — Nagy

problémát jelent ez, hiszen a mi mun-

kánk jelentôsen idôjárásfüggô, decem-

bertôl, márciusig fôként csak fedett he-

lyen tudunk dolgozni.

Mint mondja, a gyakorlati képzés

minél magasabb szintre emelése érde-

kében, hogy valóban megtanulják a

szakmát a tanulók együtt dolgoznak ve-

le, a munka egészében részt vesznek.

Szólt arról is, nagy hangsúlyt helyez ar-

ra, hogy a tetôfedés és a tetôszerkezet

készítésének alapjait egyaránt elsajátít-

sák. Kitért arra is, hogy minden munka-

folyamatot korszerû eszközökkel vé-

gezhetnek, ugyanis a Szakképzési Alap-

ból elnyert források felhasználásával

gépeket, kézi szerszámokat vásárolt.

Nem titkolt szándéka, hogy ezen a mó-

don szeretné az utánpótlását kinevelni.

Maga is folyamatosan fejleszti tudását,

mestervizsgát tett, amelyre annak idején

elsôsorban a tanulóképzés miatt vállal-

kozott.

— Úgy gondoltam, fontos, hogy egy

mestertôl sajátíthassák el a szakma

alapjait. Meg akkor már másfél évtizede

a saját magam ura voltam, úgy éreztem

meg kell lépnem ezt magam miatt is. A

vizsgára történô felkészülés során pedig

lehetôség nyílott a már megfakult isme-

retek felelevenítésére, valamint olyan

területek gyakorlására, amelyek nem a

napi munkánk része. A mester cím a

szakmán belül rangot jelent. A piacon

azonban az elvégzett munka minôsége a

döntô, amelyre a mesterlevél egyfajta

biztosítékot jelenthet. A mestervizsgára

történô felkészülés során egy másfajta

szemléletet is kaptunk – fejezi be be-

szélgetésünket, mert mennie kell, várják

a mûhelyben, éppen egy tetôszerkezetet

állítanak össze a tanulóival.

Sz.K.

A tanulói miatt lett

mester

SZOLGÁLTATÁSOK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Mesterképzés

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! A

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara közel 40 szakmában folyamatosan

fogadja a mestervizsgára jelentkezôket,

szervezi a mestertanfolyamokat és a

mestervizsgákat.

A mester cím a megrendelô számára

biztosíték a színvonalas munkára. A ka-

mara a kamarai tag mestereket referen-

ciával ajánlja a lakosságnak.

A jelentkezés feltétele: az adott

szakmában szakképesítést igazoló bizo-

nyítvány, valamint a bizonyítvány meg-

szerzésétôl számított 5 éves igazolt

szakmai gyakorlat.

Szintvizsga

A szintvizsga a gyakorlati készségek el-

sajátításának mérésére szolgáló folya-

matba épített ellenôrzési rendszer –,

amely még a szakmai vizsgát megelô-

zôen a képzés felénél információt ad a

tanulók idôarányos felkészültségérôl,

gyakorlati ismereteik szintjérôl, kreati-

vitásukról. Lehetôséget biztosít oktató

és tanuló részére a hiányzó ismeretek

pótlására. Növelheti a szakmunkástanu-

lók szakmunkásvizsgára való felkészí-

tésének hatékonyságát, eredményessé-

gét. Ezeknek a vizsgáknak a megszerve-

zése is a kamara hatáskörébe tartozik.

Gyakorlati képzôhely

A szakmai utánpótlás nevelésében fon-

tos a gazdálkodók szerepvállalása. A ka-

mara legfontosabb szakképzési felada-

tai közé tartozik az erre vállalkozó cé-

gek szakmai felkészítése, módszertani

tanácsokkal való ellátása, s egyben a

szükséges személyi és tárgyi feltételek

ellenôrzése is. A magas színvonalú gya-

korlati képzés feltétele továbbá az is,

hogy a képzôhely technikai felszereltsé-

ge adott legyen, és képzett szakember

rendelkezzen az oktatáshoz szükséges

szabad kapacitással, némi pedagógiai

érzékkel, nem utolsó sorban fontos len-

ne, hogy minél többen mesterfokozat-

nak legyenek a birtokában.

Szakma kiváló tanulója verseny

A verseny célja: a Magyar Kereskedel-

mi és Iparkamara a területi kamarákkal,

így a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamarával az elmúlt évtizedben je-

lentôs mértékben járult hozzá a szak-

képzés fejlesztéséhez és az oktatás mi-

nôségének javításához abból a felisme-

résbôl kiindulva, hogy a korszerû isme-

retekkel és naprakész tudással rendelke-

zô munkaerô meghatározó szereplôje a

hatékonyan mûködô gazdaságnak. A te-

rületi fordulók megszervezése és lebo-

nyolítása a helyi kamara feladata.

Tanulószerzôdés

Tanulószerzôdések engedélyezése, nyil-

vántartása, ellenôrzése is a kamara fel-

adata.

A tanulószerzôdést a gazdálkodó

szervezet köti a tanulóval, a kamara az

adatfeldolgozási feladatok elvégzése

mellett a tanulószerzôdéses rendszer

mûködtetésével kapcsolatos tanácsadási

és szervezôi munkát is ellátja.

Szakmai záróvizsgák

Szakmai záróvizsgák elnöki és tagi

vizsgadelegálásával kapcsolatos szerve-

zési, delegálási, nyilvántartási és koor-

dinációs feladatok ellátása is a szakkép-

zési feladatok közé tartozik.

Szakmai vizsgára delegálás kereté-

ben az OKJ-s vizsgabizottságba 26

szakmában vizsgaelnököt, a többiben

vizsgabizottsági tagot kérünk fel.

RFKB

A Regionális Képzési és Fejlesztési Bi-

zottság a minisztérium helyi irányító

szerve. A Bizottság társelnöki feladatát

a kamarák látják el, egyben koordinálja

az érdekképviseletek munkáját is.

To v á b b i i n f o r m á c i ó

Cséfalvay Ágnes osztályvezetôE-mail: csefalvay@pbkik.hu Telefon +36-72/507-114

Authné Kállai Kataszakképzési asszisztensE-mail: kallai@pbkik.hu Telefon +36 72/507-106

Bakó Eszterszakképzési tanácsadóE-mail: ebako@pbkik.hu Telefon +36-72/507-121

Bánné Lukácsovics Arankaszakképzési tanácsadóE-mail: lukacsovics@pbkik.hu Telefon +36-72/507-124

Gáncs Katalin szakképzési asszisztensE-mail: gancs@pbkik.hu Telefon +36-72/507-105

Horváth-Frank Orsolya szakképzési tanácsadóE-mail: frank@pbkik.hu Telefon +36-72/507-110

Osztermayer Mangaszakképzési tanácsadóE-mail: manga@pbkik.hu Telefon +36-72/507-112

Piacsek László szakképzési tanácsadóE-mail: piacsek@pbkik.hu Telefon +36-72/507-127

Rudics Juditszakképzési tanácsadóE-mail: jrudics@pbkik.huTelefon +36 73/310-105

Lép Péterszakképzési tanácsadóE-mail: plep@pbkik.huTelefon +36 72/281-087

Szakképzési szo lgá l ta tások

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes

PORTRÉ Dél-Dunántúli Gazdaság28

Gulyás ÁrpádAlig telik el nap, hogy ne találkoznék Gyárvá-roson Gulyás Árpi régi iparossal. Eszembe ju-tott, hogy az ô szakmája is veszélyben van.Szerintem nincs az a fiatal, aki a gyapjúbálákközött képzeli el az életét, zakatoló gépekethallgatva.

— Így van ez Árpi? Ha ráérsz, beszélges-sünk egy kicsit.

— Igen, reménytelen a folytatás. Fiam aztcsinálja, amit nagyon szeret. Zenél a Pannon Fil-harmonikusoknál. Lányom pedig Amerikában él.Úgy gondolom, hogy több szakma is erre a sors-ra jut.

— Szerteágazó famíliátok nagyon régótafoglalkozik a gyapjú feldolgozásával. Próbáljvisszaemlékezni a nagyszülôkig, a régebbiidôkig. Nagypapád nem éppen szokványosmódon élte napjait! Hallani lehetett mende-mondákat kalandos életükrôl nagymamáddal.

— Valóban, alig lehetett követni a nagypapadolgait. Letelepedett egy faluban a nagymamá-val, létesített egy mûhelyt és született egy gye-rek. Majd elköltözött egy másik faluba, újabb mû-hely kialakítás és egy újabb gyerek. És ez így is-métlôdött öt éven át. Öt mûhely, öt gyerek. Anagymama halála után a következô feleségétôlmég három gyerek.

— Hát ez derék! Ehhez kellett akaraterô,energia, hiszen közben dolgozni is kellett. Itt,mikor kötöttek ki, a mostani helyeteken?

— Végül is a nagypapa 1938-ban költözöttide, az akkori Pécsváradi út 12-be. Abban az idô-ben kártoló-fonó iparosnak nevezték ôket. 1952körül megsértette egy rozsdás szög a kezét. Akörzeti orvos nem ismerte fel a bajt, tetanuszbanmeghalt.

— Ûr keletkezett egy pillanat alatt?— Anyukám már belenôtt egy kicsit a szak-

mába. Apámat is bele tudta vonni a folytatásba.Apám eredendôen kereskedô szeretett volna len-ni. Az élet átírta a sorsát, így ketten folytatták amesterséget.

— Emlékszem, anyukád milyen szép asz-szony volt. Családotok köztiszteletben állt agyárvárosiak szemében.

— Nagyon pontosan vállalták a munkát. Amitmegígértek, el is készült.

— Ez a folyamat végül is hogy van? A bir-kánál kezdôdik és a pulóverrel végzôdik?

— Abban az idôben vidéken majdnem min-

den háznál volt birka, így hát birkanyírás is. Hoz-ták a gyapjút feldolgoztatni, kártoltatni. A megren-delôk legtöbbje otthon fonta meg ebbôl a fonalat.Szüleim természetesen készítettek fonalat el-adásra is.

— A nagymamák pedig télen, a tûzhelymelegénél kötötték a pulóvereket az unokák-nak. Akkoriban egy lassúbb, nyugodtabb élet-vitel volt a családokban.

— Én most már teljesen másképp dolgozoma feleségemmel. Manapság másra van kereslet.Ugyanis alig hoznak gyapjút feldolgoztatni. Átkellett állni a gyapjú nemezelésre. Ebbôl azanyagból sok mindent lehet csinálni. A bôrösök atáskákhoz, szemüveg tokokhoz használják. Ru-hanemûre, sôt fátyolra is kerül belôle. A házi cipô,vagy papucskészítôk is tôlünk viszik a terméket.

— Napjainkban meg lehet élni ebbôl aszakmából?

— Éppen hogy. De azért itt vagyok héttôl né-gyig, hátha jön valaki, nehogy azt higgye, bezártam.

— Gondolj arra, hogy talán jobb lesz. So-kan várnak erre. Bárkivel találkozom, látom,hogy ezer problémával küzdenek az iparosok,de még csinálják. Ehhez neked is sok erôt éskitartást kívánok! – Birinyi Zoltán –

Kovácstól a lakatosigA régi közösségekben a kovácsmester volt az az ember, aki mindenféle vassal kapcsolatos kívánságot megoldott. Lovat patkolt és különféle szerszámokatkészített. Ahogy egyre több, úgynevezett lakatosipari munka lett, kezdett kialakulni több különbözô szakma is.

Építkezéseknél sok ajtó, ablak, korlát, lépcsô stb. készült vasból. Így alakult ki az épületszerkezeti lakatos.Az élet minden területén egyre több gép segítette a munkát. Kialakult a géplakatos szakma. Mindezekhez szerszám is kellett,így lett a szerszámkészítô szakma. Én furcsán kerültem ebbe a szakmába, mondja, Alvári István. A Zipernovszky Szakközépiskolában végeztem gépész szakon,esztergályosként. Mikor Siklósra költöztünk lakatosok között kezdtem el dolgozni. Egy építôipari szövetkezetben jó szakembe-rek közé kerültem, hamar belejöttem mindenbe, nagyon változatos volt a munkánk, sokat lehetett tanulni. Pár éven belül az500-as ipari iskolában letettem a géplakatos szakmunkásvizsgát is. Ez idô tájt még sok munkafolyamatot kézi szerszámokkal,elektromos gépek nélkül kellett kivitelezni. Ez nagy odafigyelést és precizitást igényelt, mivel egy vasat kézi vasfûrésszel kel-lett elfûrészelni, fontos volt a pontos mérés, jelölés és a precíz fûrészelés. A sarokcsiszoló helyett, kézi reszelôket használtunk.Meg kellett tanulni úgy hegeszteni, precíz varratot készíteni, hogy az kibírja a nyomáspróbát és ne szivárogjon a kazán vagytartály. Az idôsebb munkatársaktól gyorsan megtanultam önállóan dolgozni, így amikor lehetett másodállásban is dolgoztam.Nemsokára annyi munka lett, hogy kénytelen voltam fôállásban tovább dolgozni. Nagyon szerettem csinálni, változatos mun-ka volt. Ma már sajnos egészségügyi problémáim miatt rokkantnyugdíjas vagyok. Sajnos ezzel csak az a baj, hogy ha a mi generációnk abbahagyja, akkor nincs utánpótlás.

Én úgy látom, hogy most is keresik a kétkezi munkást. Hegesztôre, lakatosra vagy esztergályosra mindig szükség van valahol. Most még vannak tapasztalt szakemberek, akik tovább tudnák adni azt, amit megtanultak az életük folyamán. Kár volna, ha kárba veszne ez a tudás...

– Alvári István, Siklós –

kávészünetGulyás Árpád

ÚJ TAGJAINK 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakmai múltja több generációs dinasztiábangyökerezik, hivatása egyben a hobbyja is. Kitar-tása, lelkesedése hosszú évek óta sem veszítettlendületébôl. Azt mondja, az elmúlt három év ön-zetlen támogatása ajándék értékû volt a kamará-tól. Rónai Miklós neve sok pécsi számára isme-rôsen cseng, hiszen számos új és törzsvendégállítja: a neves fodrász a mai napig ugyanazzal aprecizitással és lelkesedéssel dolgozik, mint akezdet kezdetén. A mai napig minden reggel hétórakor kezd, s az este még bent éri az üzletben.Elképzelhetetlennek tart bármilyen lazítást. Hiteszerint a vendég mögé újból és újból úgy kellodaállni, hogy minden kuncsaft olyan frizurávaltávozzon, amelyet megálmodott magának. Az üz-letet édesanyjával közösen vezeti, akitôl megta-nulta ennek a csodálatosan kreatív szakmánakminden fortélyát, és ami a legfôbb: ô nevelte be-lé a szorgalom és a kitartás képességét. Emellettörül még annak, hogy a feleségét is sikerült ez-

zel a hivatással „megfertôznie, hiszen ma már ôis fodrász a Rónai szalonban.

Amikor Rónai Miklóst a versenyekrôl kérde-zem, inkább a tanítást, illetve a versenyekre valófelkészítés fontosságát említi, holott számos si-keres hazai és nemzetközi megmérettetés vanmár mögötte. Megemlíti azt, hogy idôközben el-végzett egy kiemelt fontosságú oktatói tanfolya-mot, amely az unióban akkreditált képesítést biz-tosít számára. Hozzáteszi még: az oktatástugyan szereti, de szigorú tanár. Ezért is esik meggyakran, hogy azt a bizonyos képzeletbeli lécetnála csak kevesen ugorják át.

A kérdésemre, miszerint miért döntött a ka-marai csatlakozás mellett, kész a válasza. Utalarra, hogy elhatározása nem volt kétséges, hi-szen az elmúlt években a kamara önzetlenül se-gítette a munkáját, amit ajándékként értékel. Ró-nai Miklós bízik abban, hogy ez a kiváló szakmaikapcsolat képes további fejlôdésre. A pécsi fod-rászmester szeretne ugyanis több lehetôséget atanulók oktatásában, illetve reméli még, hogy apályázatokhoz megfelelô információt és segítôiránymutatást is kap majd.

E.É.

Munkaerô kiválasztás, pályaorientációs tanácsa-dás, kézíráselemzés, pszichológia, HR. Íme né-hány hívó szó azok közül az igénybe vehetô le-hetôségek közül, amelyeket a pécsi székhelyûAB Grafológia és HR Központ Kft. nyújt. A vállal-kozás munkáltatók és magánszemélyek számárakínál professzionális személyügyi, grafológiai, éspszichológiai szolgáltatásokat. A cég a közelmúlt-ban csatlakozott új tagként a kamarához.

Az AB Grafológia és HR Központ Kft. mögöttkét szakmailag kiválóan képzett hölgy áll, akikmegálmodták, létrehozták és azon dolgoznak,hogy sikeresen mûködtessék vállalkozásukat.

A vállalkozás vezetôi szerint: minden szakér-telmünkkel arra törekszünk, hogy azokon a mun-kahelyeken, ahol felkérnek minket bármilyen jelle-gû személyügyi tanácsadói, vagy grafológiai mun-kára, adott pozícióhoz megkeressük és kivá-lasszuk a legmegfelelôbb munkatársat, vagy fel-fejlesztjük a már állományban lévô munkavállalót.

Varga Beáta elmondta: az íráselemzés haté-kony eszköze a kiválasztásnak, hiszen képesolyan – az adott munkakör ellátásához nélkülöz-hetetlen – kompetenciák szûrésére, melyek meg-létére, vagy hiányosságára a kiválasztás utáncsak hosszú hónapok elteltével derül fény. Ezzelköltséget kímél a munkáltatónak és segíti a je-lentkezôk közül a legalkalmasabb jelölt kiválasz-

tását. Az íráselemzés alkalmazása ezen kívül se-gíti növelni a hatékonyságot a teljesítményérté-kelés, karriermenedzsment területein a dolgozókirányított fejlesztésén keresztül.

Gháthy Anett: másik oldalról a magánsze-mélyek felé nyitunk grafológiai és pszichológiaiszolgáltatásainkkal, mellyel célunk, hogy segít-sük a hozzánk fordulót, egyéniséget kihangsú-lyozva rátalálni arra az útra, amiben a legtöbbörömét leli, legyen szó magánéletrôl, karrierrôl,kapcsolatokról, és bármilyen egyéb szereprôl,ami fontos számára. Ehhez kapcsolódó szolgál-

tatásaink: teljes személyiségkép és fejlesztésiprogram, pályaorientációs vizsgálat és tanácsa-dás, párkapcsolati összeillôség vizsgálat.

Érdeklôdésünkre az AB Grafológia és HRKözpont alapítói továbbá azt is elmondták: szá-munkra a grafológia az a tudományos, objektívmérésekkel alátámasztható módszer, mely sze-mélyiséget feltárva segít elmélyíteni az önisme-retet, ezáltal nyújt lehetôséget, hogy önmagunkatkiteljesítve, boldogabban éljük az életünket. Azíráselemzés a személyiség aktuális állapotát tér-képezi fel, a grafológus nem látja elôre a jövôt,ám a fejleszthetô területek megjelölésével befo-lyással lehet annak irányára.

A kamarai tagságtól vállalkozásunk továbbifejlôdésének elôsegítését reméljük.

E.É.

A Rónai fodrászat és a kamara: jó a szakmai együttmûködés

Új tagunk az AB Grafológia és HR Központ Kft.

BARANYAI GAZDASÁG30 Dél-Dunántúli Gazdaság

A diplomás pályakövetés eredményeit is fel-használva a 2011/2012-es tavaszi félévben azalábbi kurzusok kerülnek meghirdetésre:

2012. március 31. Gasztrokultúra(oktató: Várvizi Péter séf, gasztro-szakértô)

A tréning a gasztronómia témakörén belülolyan kérdésekre keresi választ, melyek segíte-nek eligazodni a hazai gasztronómiai környezet-ben, s ezen keresztül képet ad a hazai gasztro-nómia sajátságos fejlôdésérôl és a ma gasztro-nómiai kultúrájáról.

2012. április 14. Bor-Schola – Borkultúra(oktató: dr. Csizmadia András fôiskolai oktató)

A kurzus azoknak kínál támaszkodót, akikszeretnének biztonsággal eligazodni a különbözôborfajták között, illetve úgy gondolják, hogy ha-zánk borvidékeinek, illetve a rájuk jellemzô szôlô-fajtáknak és jellemzô boroknak az ismerete a tár-sasági kultúra részét képezik.

2012. április 21. Stresszkezelés (oktató: dr. Jakab Julianna pszichológus, közgaz-dász)

A kurzus célja hogy támogassa azoknak aszemélyes erôforrásoknak a tudatosítását és fej-lesztését, amelyekre a gyorsuló világunkbanmegnövekedett alkalmazkodási igény miatt óriásiszükségünk van. A résztvevôk a csoportban át-gondolhatják és megtapasztalhatják, hogyan hat-nak ránk a környezeti kihívások. Saját élmény-ként kipróbálhatnak különbözô stresszkezelésieljárásokat, kidolgozhatják egyéni stresszkezelé-si tervüket.

2012. május 5. Kreativitásfejlesztés (oktató: dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsan-na egyetemi docens)

Csoportos gondolkodási készségfejlesztés,szórakoztató és egyszerû módon. A cél olyankészségek, képességek kialakítása, amelyet arésztvevôk bármikor felhasználhatnak az egyesproblémák megoldására.

2012. május 12. Prezentációs technikák(oktató: dr. Horváth József egyetemi docens)

Elôadni az egyik legizgalmasabb lehetôségaz oktatásban, a tudományban és az üzleti élet-ben. Mindannyiunknak vannak ebben jó és feled-hetô tapasztalatai. Ez a tréning arra invitálja arésztvevôket, hogy friss szemmel gondolják újra

ezeket a tapasztalatokat és méginkább képeseklegyenek olyan meggyôzô hatású elôadások tar-tására, melyek hitelesek és emlékezetesek.

További információ és jelentkezési lehetôséga www.alumni.pte.hu/alumni-akademia oldalon.

A kurzuson való részvétel a PTE-n végzettekszámára alumni tagként jelentôs, 70%-os ked-vezménnyel lehetséges.

A kurzusok szervezôje a Pécsi Diplomá-sok Köre

A PTE alumni szervezetének, a Pécsi Diplo-mások Körének célja, hogy az egykori hallgatók

továbbra is igénybe vehessék az egyetem általnyújtott szolgáltatásokat, valamint kapcsolatbanmaradhassanak társaikkal és az Alma Materrel. Amintegy 8000 tagot számláló szervezet AlumniPortálja (www.alumni.pte.hu) a végzett hallgatókszámára került kialakításra azzal a céllal, hogy ahavonta megjelenô hírlevél révén többek közöttaktuális eseményeinkrôl, öregdiák-találkozókról,diplomásoknak szóló képzéseinkrôl adjon tájé-koztatást. Csatlakozó végzôseink az ingyenesenigényelhetô alumni tagkártyával folyamatosanbôvülô kedvezményeket vehetnek igénybe:www.alumni.pte.hu/kartya-kedvezmenyek.

Siklósi Kistérségi Foglalkoztatási PaktumA Siklósi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma egy foglalkoztatási együttmûködési megállapodás,mely a térségi szereplôk szerzôdésben rögzített összefogása, a foglalkoztatás bôvítésének elô-segítése érdekében. A Foglalkoztatási Paktum keretében sikerült egy asztalhoz ültetni a térségfoglalkoztatási szereplôit, párbeszédet létrehozni a vállalkozások, oktatási intézmények, önkor-mányzatok, civilek között.

A projekt pályázati úton támogatott idôszakában a térség munkaerô-piaci helyzetelemzésére ala-pozva elkészült a térség Foglalkoztatási stratégiája és akcióterve, továbbá kidolgozásra került a jövô-ben megvalósítani kívánt 5+1 projektötlet. Megjelent egy a paktumról szóló angol-magyar nyelvû tájé-koztató kiadvány. A paktum civil szervezeteinek képviselôi létrehozták a paktum civil munkacsoportját;s kidolgozták saját, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó stratégiájukat. A projektzáró rendezvény2011. június 30-án volt, ezt követôen megkezdôdött a Paktum projekt – szerzôdésben vállalt – 3 évesfenntartási idôszaka. Áttekintésre került a kidolgozott 5+1 projekt helyzete: jelenleg a Kisharsánybanfolyó program „Termelj kihasználatlan élômunkával, elhagyott területen...” kezdte meg mûködését. Atöbbi projekt tekintetében kutatjuk a megvalósításukat segítô pályázati forrásokat.

2011. december 14-én megrendezésre került a Paktum II. Foglalkoztatási Fóruma. A fórum részétképezve, különbözô témájú elôadások zajlottak; a szakképzés átalakuló rendszerérôl, az Iparkamaraszerepvállalásáról, a közfoglalkoztatási programok tapasztalatairól, pályázati lehetôségekrôl.A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának támogatása által, új szolgáltatás beveze-tésére került sor. A térség munkaadóinak lehetôsége van munkaerô-piaci tanácsadás igénybevételére.A paktum-tagokat havonta, hírlevél formájában informáljuk az aktuális pályázati lehetôségekrôl ésegyéb fontos, a munkaerô-piacot érintô változásokról. A Foglalkoztatási Paktum együttmûködése kere-tében 2012. év március és október hónapjában egy-egy Foglalkoztatási Fórumot, május hónapban pe-dig egy a paktum-tagság számára szóló tanácskozást szervezünk.

Kompetenciafejlesztô tréningek diplomásoknak

2011. júniusában indult útjára a PTE-n végzettek számára az Alumni Akadémia nevet viselôképzési program. Az egynapos, szombati tréningek célja, hogy hozzájáruljanak a munkahe-lyen és a társasági életben szükséges kompetenciák fejlesztéséhez, és olyan többletet ad-janak, amelyek jelentôs mértékben segíthetik a sikeres munkaerô-piaci beilleszkedést éshelytállást, mindezt a legújabb – a munka világára is hatással lévô – trendekhez való igazo-dással.

AlumniAkadémia

VENDÉG-OLDAL 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Ha a látogató történetesen operarajon-

gó, és ha kivételes szerencséjére nem

esik az esô, valószínûleg élete egyik

meghatározó élménye vár rá, amikor el-

látogat a világ legnagyobb operaszínpa-

da, a veronai Arena valamelyik elôadá-

sára. A kezdési idôpont mindig 21 óra

15 perc, de a galéria, pontosabban a gra-

dinata non numerata közönsége már

órákkal elôbb bent ül a nyolcvanezer

embert befogadó kôkatlan felsô karéjá-

ban. Alighogy lekapcsolódnak a nézôté-

ri fények, sok ezer apró gyertya lobban

föl a magasan szorongó nézôk kezében,

és a seregnyi, pici, vibráló fény még kü-

lönlegesebbé varázsolja a hangulatot.

Eddigre elülnek a mozgóárusok is, de

ugrásra készen várják a szünetet. Amint

elhallgatnak az utolsó akkordok, foly-

tatják az elsô felvonás elôtt már több

órán keresztül bemutatott, hajmeresztô

tornagyakorlatukat a széksorok és a kô-

padok között. Hatalmas kosarakkal, hû-

tôtáskákkal egyensúlyoznak a nézôk fe-

je fölött. Az egész Arena visszhangzik a

kiabálásuktól:

— Birra in ghiaccio! Cola, birra,

fanta! Panino e vino!

És akkor helyben is vagyunk. A pa-

nini e vini, vagyis a szendvicsek és bo-

rok fölirat ugyanis néhány hónapja –

más, hasonló, szívemnek oly kedves

fölirattal együtt – megjelent Pécsett, a

Király utcában, az újonnan nyílt olasz

étterem, a Massimo pultja fölött. Nem

csak borok vételezhetôk, de kiváló sö-

rök jégbe hûtve is, így rendelkezésre áll

a legendás, zöldkalapos Birra Moretti,

meg egy másik jellegzetesség, az Azur-

ro. Mérnek aztán elsôrangú aperitifeket,

grappát, limoncellot, disaronno amaret-

tot, maraschinot, camparit. És akkor

mindjárt némi hiányérzetrôl: Zwack

Unicum nem kapható. Pedig... Milyen

érdekes, ezeken a hasábokon már tíz-

egynéhány évet töltöttünk együtt, és er-

rôl eddig még nem is fecserésztem. Te-

hát.

Az Unicumot az egyik híres, geno-

vai olasz alkoholcég tulajdonosa, Sig-

nor Salengo nagyon szerette. A rossz

nyelvek szerint ennek volt köszönhetô,

hogy a termék a kilencszázhetvenes

években komoly karriert futott be Itáliá-

ban. Más, általa terjesztett italok sokkal

híresebbek voltak. Ez esetben azonban

egy árucikk szeretete többet jelentett,

mint a pénz vagy a befolyás. Nem mel-

lesleg: ôrült nehéz piac az olasz, szinte

minden kisvárosnak megvan a maga

gyomorkeserûje – pardon, amaroja.

Zwack Péternek a cégen belül kezdet-

ben az volt a föladata, hogy Salengo

ügynökeivel az Unicum jószolgálati

nagyköveteként módszeresen beutazza a

Csizmát, és intenzív PR-tevékenységet

fejtsen ki. Salengoék – részben ennek is

köszönhetôen – végül már évi egymillió

palackkal adtak el a portékából.

Késôbb az Unicum gyár Milano

mellé, Solaroba települt. Nagyon

hosszú ideig készült ott a kiváló gyo-

morkeserû, mígnem – az ismert kacska-

ringók után – a család által visszavásá-

rolt magyarhoni üzem lassan átvette a

termelés jelentôs részét. A kinti gyártás

tehát jószerével elapadt, de a forgalma-

zás nem. A meghatározó áruházláncok,

a minôségi szeszt forgalmazó boltok

polcain ma is ott találjuk a Zwack Uni-

cumot. Szép összekötôelem lehetne te-

hát, mintegy hidat képezhetne az itthoni

és az olasz italkultúra között a Massimo

választékában is. Hozzáteszem: kint

sem sokkal drágább, mint idehaza, akár

még visszahozni is megérné mutatóba,

olasz fölirattal, hogy lám csak...

De essék szó az ennivalókról! A piz-

za-választékból találomra böktem rá a

salame piccante elnevezésûre, de annyi-

ra bevált ez a csípôs-szalámis, mozza-

rellás kivitel, hogy utóbb áldottam a jó

sorsomat a döntésemért. Megízleltem

azután a négysajtos quattro formaggit,

ahol a mozzarella, a füstölt, a gorgonzo-

la és a bree tett rám kitûnô benyomást.

A kedvencem mégis a crudo lett, vagy

nem is tudom, hogy írjam, maradt máig,

mert a pármai sonkás csodát, majd önök

is tapasztalják, nem elég egyszer meg-

kóstolni.

A tészták belvilága ugyancsak igen

csábító, a spagettik, gnocchik, pennék

és lasagne-k közül a hagyományos bo-

lognai spagettit ajánlanám nagyon, a sa-

látaajánlatból pedig a tonhallal bolondí-

tott nizzait. És ha már a szendvicsekkel

kezdtünk, vagy majdnem azokkal,

emeljünk ki itt is egy gyöngyszemet, s

legyen ez a pollo parmigiano. A cibattá-

ban mascarpone, friss saláta és paradi-

csom társaságában várakozik ránk egy

parmezánbundába öltözött csirkemell.

Summa summarum: a higany-ide-

gességgel kínlódó forint-euro árfolya-

mot és a családi költségvetést figyelve

gyanús, hogy a veronai operalátogatás

idén kicsit messzire került. De Olaszor-

szág, a Massimonak köszönhetôen, két-

ségtelenül közelebb jött valamivel.

És nem is kicsivel.

Sz.Koncz I.

Közel mára messze

A reklámügynökségi tevékenységekkelés informatikai fejlesztéssel foglalko-zó Markcon csoport ügyvezetô tulajdo-nosa a néhány évvel ezelôtti motorke-rékpár teszt után, most egy négykere-kût, a Nyitrai Autóház Nissan Juke-játpróbálta ki.

— Azt hiszem az autó külseje rög-

tön meghatározza az attitûdöt, bizto-

san sokan vannak akinek túl sok ez a

Nissan.

— Véleményem szerint, amit a Nis-

san el akart érni a városi terepjáróival,

azt elérte. A Juke az az autó, amit rögtön

észre lehet venni. Egyedi formavilága

van, tetszenek a haragos legfelsô lámpa-

testek, de ezek is csak az autó rajzfil-

mes, meseszerû vonalaira erôsítenek.

Vidámságot, lazaságot, könnyedséget

sugall az autó, jól ráéreztek a formater-

vezôk erre a hangulatra. Tôlem a terep-

járók távol állnak, de ebben a kocsiban

én nem is a SUV-ot látom, hanem a

szimpatikus városi autót. A mai egyen

utcaképben jó hogy vannak ilyen autók

mint a Juke. Nem fut belôle sok az uta-

kon, így egy felsô kategóriás luxusautó-

nál is alkalmasabb arra, hogy valami

egyedivel, különlegessel közlekedjünk.

Aki ki szeretne tûnni a tömegbôl, annak

tökéletes választás. Mikor megláttam az

elsô Juke-ot az utcán, rögtön felfigyel-

tem rá és meg is néztem a Nissan hon-

lapján milyen autó ez.

— Ha nem terepjáróbarát, akkor

milyen autókat kedvel?

— Az elsô autóm egy 1000 köbcen-

tis Suzuki volt, aztán jött egy minden

szempontból óriási váltás egy Toyota

Carina E, ami nagyon jó autó volt. Ezt

egy Citroen Picasso követte, majd utána

következett a jelenlegi Opel Insignia.

— A Picasso és az Insignia teljesen

más stílusú autó, miért váltott?

— A Picasso régóta tetszett és akko-

riban született a második gyermekem,

szükség volt egy családi egyterûre. Az

Insigniát azért választottam, mert egyre

többször kellett hosszabb üzleti útra

mennem, kényelmesebb, komolyabb

megjelenésû és fôként biztonságosabb

autóra volt szükségem.

— Rutinos vezetôként hogyan

közlekedik?

— Két év alatt százezer kilométert

tettem meg az autómmal, így inkább

biztonságos, kiszámítható sofôrnek

mondanám magam. A büntetéseket nem

a gyorshajtásból, hanem a parkolások-

ból gyûjtöm össze. Sajnos. annyi fele-

lôtlen vezetô van az utakon, hogy nem

kell keresni a bajt, az a vétlen autósokat

is utoléri.

— Öt évvel ezelôtt a saját motor-

járól, egy Kawasaki ER6-N-rôl be-

szélgettünk. Motorozik még?

— Miután azt vettem észre, hogy

kezdek túl vakmerô lenni, lecseréltem

egy nyugodtabb stílusú motorra. Ehhez

a döntéshez kellett az a nagyon veszé-

lyes szituáció, amikor egy normál tem-

póban elkezdett kanyarban egy sárfel-

hordáson megcsúsztam. Nem estem el,

de átkerültem a szemközti sávba ahol

csak a szerencsének köszönhetôen nem

jött senki. Sajnos, mostanában kevesebb

idôm van motorozni.

— A Juke utasterébe mennyire si-

került átemelni a karosszéria hangu-

latát?

— Bent már egy kicsit csökkent a

lelkesedésem az autó iránt. Ennek két

oka van, az egyik a mûszerfal és az A

oszlop kopogósan kemény mûanyag bo-

rítása. Az ajtókra is juthatott volna több

kárpit. A világos autókat kedvelem, ez a

sok komor fekete mûanyag lehangoló,

néhány világos puha betét sokat javíta-

na a hangulatomon. A másik panaszom

az ülésrôl szól, városban, rövid távokra

megfelelô, hosszú utakon nekem már

kényelmetlen lenne.

Látványos a kardánbox kialakítása,

egyedi, és a sok tárolórekesznek kö-

szönhetôen praktikus is. Tetszik a szin-

tén szokatlan stílusban kialakított mû-

szeregység. Nagyon látványos, ahogy

indításkor felerôsödik a mûszerfalvilá-

gítás, majd végállásig lendülnek a muta-

tók. Hatalmas a kesztyûtartó, finoman

kezelhetôek a kapcsolók és a felszerelt-

ség is korrekt. Számomra nagyon fontos

Autóteszt: Vendler Balázs –

Nyitrai Autóház Kft. – 7630 Pécs, Schroll J. u. 5 . – Tel.: 72-215-970 – www.nissannyitrai.hu

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32

a hiánytalan biztonsági felszerelés egy

autóban, itt megkapunk mindent alapá-

ron. A tesztautóban ugyan nem volt ben-

ne, de a prospektusban láttam a jobban

felszerelt változatok kombinált klíma-

vezérlô paneljét, ez nagyon sokat javít a

belsô tér hangulatán, mindenképpen

megvásárolnám. A magasabb felszerelt-

ségi szinten az üléskárpitok is látványo-

sabbak, színesebbek, így már az utastér

hangulata illeszkedne a külsô vidámsá-

gához.

— Az elsô két ülésen kényelmesen

elférünk, de hátrébb már érezhetô,

hogy mindössze 4,1 méteres a Juke.

— A hátsó üléseken éppen elférek

magam mögött. Hosszabb túrára nem

vállalkoznék, de városban elviselhetô.

Érdekes hogy a fejtér jelenti a korlátot,

a lábaknak van elég helyük. A csomag-

tartó nem okozott meglepetést, a Juke

külméreteihez hasonlóan ez is kisautós,

de a padló alatti kivehetô mûanyag do-

boz nagyon praktikus.

— A dízelmotor mennyire har-

monikus ebben a kocsiban?

— Dízellel járok, ezt szoktam meg.

Kellôen erôs, nyomatékos, a takarékos-

sági szempontok is egyértelmûen a dí-

zel felé billentik a mérleg nyelvét. Biz-

tosan nagyon izgalmas az autó az 1.6-os

190 lóerôs turbós benzinessel, de ez a

motor is a fürgébbek közé sorolja a vá-

rosban. Annál is inkább, mert meglepô-

en jó vezetni az autót. Pici, könnyû, für-

gén reagál a kormánymozdulatokra, lát-

szik, hogy az ideális terep számára a vá-

ros. A sportosan kemény futómû a mi

útjaink ellen egy kicsit tiltakozik ugyan,

de kényelmetlennek nem mondanám. A

magasabbra emelt váltó is pazar, látszik

hogy a legendásan precíz japán szerke-

zetek leszármazottja.

— Kinek ajánlaná a kocsit?

— Második autónak, városi szalad-

gáláshoz, gyereket iskolába, óvodába

vinni tökéletes. Egészen addig jó vá-

lasztás lehet elsô autónak is, amíg ki

nem növi a család. Különleges, izgal-

mas, vidám autót keresôknek jó válasz-

tás, mert biztosan nem lesz belôle unal-

mas tucatautó. T.R.

Lökettérfogat: 1461 cm3

Maximális teljesítmény: 110 LE 4000/minMaximális nyomaték: 240 Nm 1750/minSaját tömeg: 1285 kgMaximális sebesség: 175 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 11.2 sÁtlagfogyasztás: 4.9 lAlapár (Acenta 1.5 dCi): 5.150.000 FtFontosabb alapfelszerelések: elsô, oldal és függöny-légzsákok, ESP, ABS, EBD, elektromos ablakemelôkés tükrök, fedélzeti számítógép, légkondicionáló,Bluetooth kihangosító, 17” könnyûfém keréktárcsák,bôrbevonatú kormány és váltógomb, sebességtartóautomatika sebességhatárolóval, USB csatlakozó,hatfokozatú sebességváltó

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Nissan Juke 1.5 ddCCii

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

TURIZMUS Dél-Dunántúli Gazdaság34

HATÁRTALAN TERMÉSZET – EZERÉVES KULTÚRA

Térségi összefogással, a Kôszegi-hegység jellegzetes ter-mészeti és kulturális kincseinek megôrzésére és bemu-tatására jött létre hazánk elsô natúrparkja, az ÍrottkôNatúrpark.

A Hétforrás, az Írottkô- és az Óház-kilátó, a Stájer-házak vagy az évez-redek óta lakott Szent Vid-hegy abakancsos turisták kedvelt célpont-jai. Egész évben ingyenes vezetettgyalogos és kerékpáros túrák, hely-történeti séták, gyógynövény ésgyógytea bemutatók, borkóstolókvárják a vendégeket.

Évszázadok kultúrája, tiszta levegô és hagyományosvendégszeretet fogadja a látogatót az Írottkô Natúrpark-ban és Pannónia Gyöngyszemében: Kôszegen.

Írottkô Natúrparkért Egyesület és Tourinform

9730 Kôszeg, Rajnis utca 7. Tel./fax: 94/563-120,ine@t-online.hu, www.naturpark.hu

Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerûbb vidéki

turisztikai kiállításának számító Pécsi Utazás Kiállítás és

Vásár immár tizenhetedik alkalommal nyitja meg kapuit. A

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye a

Fair-Expo Kft. szervezésében valósul meg. A régió idegen-

forgalmának népszerûsítésében fontos szerepet betöltô ese-

ménynek a Lauber Dezsô Sportcsarnok ad helyet március 9.

és 11. között.

A hagyományoktól eltérôen ebben az esztendô-ben nem díszvendége lesz a vásárnak, hanem azöko-turizmus kerül a középpontba, természetesen emellett megjelennek kínálatukkal a tengerparti üdü-léseket, külföldi és belföldi utakat kínáló utazásiirodák is.

— A kiállítókhoz azzal a kéréssel fordultunk,hogy a kínálatukba emeljék be az öko-turisztikai le-hetôségeket – mondja Ferenczy Tamás, a Fair-Expo Kft. ügy-vezetôje, a vásár egyik szervezôje. — Néhány natúrpark márbejelentkezett, még Erdélybôl a kerámiáiról ismert Korond kö-zelében található is, amely kimondottan a biokultúra és a védettterületek nyújtotta lehetôségekre kívánja felhívni a figyelmet.

A március elsô hétvégéjén megrendezésre kerülô turiszti-kai vásáron a külföldi – olasz, horvát, román – utazási irodákmellett felvonultatja kínálatát egyebek mellett a Tensi, az

IBUSZ, a Neckermann, a Lenau Reisen, valamint a nyolc ré-gió közül várhatóan hat is saját standon népszerûsíti turisztikailehetôségeit. Az idei év újdonsága, hogy külön játszóhelyet ala-kítanak ki a gyerekeknek, valamint több kiállító – Balaton,Észak-Magyarország – külön programokkal is jelentkezik astandjain.

— Nem egyszerû dolog ma a nyári utazásokat a bizonytalangazdasági légkör, a jelentôs árfolyam-ingadozásmellett megtervezni – hangsúlyozza Ferenczy Ta-más. — Az utazási irodák helyzete sem könnyû, hi-szen sok a bizonytalansági tényezô, s a Malév be-dôlése is nehéz helyzetbe hozta ôket, ugyanis sokanfoglalták le náluk a repülôjegyeiket, s kezelniükkell most ezeket az ügyeket is. Az egyre nehezedôgazdasági körülmények ellenére várhatóan idén is –ha csak néhány napra – de szeretnének elutazni nya-

ralni, elmenni pihenni valahova. A szûkös anyagi lehetôségekmiatt nagy valószínûséggel a belföldi utak iránt érdeklôdnekmajd többen, mert azok árait még talán ki tudják gazdálkodnia családok. S a vásár lehetôséget teremt arra, hogy az utazásiirodák munkatársaival közösen keressék meg a pénztárcájuk-nak és az elképzeléseiknek legjobban megfelelô lehetôségeket.

w w w. f a i re x p o . h u

Középpontban az öko-turizmus

MÁV Beszállítói Roadshow Pécs, 2012. március 27.

● Hogyan lehetne az Ön cége is a MÁV partnere?● Mit érdemes tudni a MÁV beszállítói pályázati rendszerérôl?● Hogyan alkalmazza a MÁV az e-árlejtést?● Mi pontosan a Basware?● Miért lesz könnyebb az e-tenderinggel?

Minderre és még sok minden másra kaphat választ a MÁV beszállítókat érintô or-szágos, 20 helyszínre látogató roadshow-ján, amelyen személyes konzultációvalis várjuk!

A MÁV Beszállítói Roadshow következô állomása az alábbi idôpontban éshelyszínen kerül megtartásra: Pécs – 2012. március 27., kedd 11.00

VOKE Vasutas Mûvelôdési Ház7621 Pécs, dr. Váradi Antal u. 7/2.

A részvétel díjtalan! Jöjjön el, mondja el a véleményét – építünk rá!Örömmel vesszük, ha a konzultációra elhozza bemutatkozó anyagait is!

Tervezett program:● Werle Zoltán, a MÁV Társasági Szolgáltatás igazgatójának elôadása, amelyben a MÁV

beszerzési tapasztalatait, módszereit és folyamatait mutatja be. ● Dr. Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vezetôjének elôadása

„Vállalkozásfejlesztési eszközök: esélyek és lehetôségek” címmel. ● Interaktív, csoportos konzultáció a MÁV és a BVK szakembereinek részvételével.

A vállalkozásfejlesztési eszközök hatékonyabb kihasználásában partnera Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, www.bvk.hu.

Továbbá, a MÁV együttmûködô partnere a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (www.hita.hu),amelyet a Magyar Kormány azzal a céllal hozott létre, hogy a külföldi vállalatok magyarorszá-gi befektetéseinek ösztönzése és a kétoldalú kereskedelem elôsegítése mellett támogassa azexportképes hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységét.

A pécsi MÁV Beszállítói Roadshow szervezésében partner aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (www.pecsikamara.hu).

Információ és regisztráció Virág Nikolettnél (06 1 511 34 24; viragn@mav.hu).

HIRDETÉS 35Dél-Dunántúli Gazdaság

A régi Latabár film jutott eszembe a minap, egy nyomató viszontagságos éle-tének és „halálának” körülményeit végigkövetve. Mivel a történet nem egyedi,úgy döntöttem, megosztom önökkel is. A határ a gazdaságos és az olcsó, amegtakarítás és a pazarlás között bizony néha elég keskeny, mint azt ez a tör-ténet is tanúsítja.

Az alábbi történet nemrégiben esett meg, az élet írta. Azért kívánkozott ki belôlem,mert tipikus történet, sok hasonlóval találkoztam már, mondhatni orvosi lóról vanszó.

Egy szerény költségvetésû szervezet vásárolt nyomtatót, színes irodai nyom-tatásra. Sikerült ajánlás alapján beszerezniük egy olyan típust, ami nagy teljesítmé-nyû és emellett még gazdaságos is volt, teljes megelégedéssel használták.

Az utángyártott festékpatronokat a megszokott szállítójuktól szerezték be, agyári festék árainak kevéssel a fele alatti árszinten.

Több mint egy éves mûködés után merült fel az ötlet valakiben, hogy lehet eh-hez a géphez még olcsóbb tintát is kapni, miért nem azt használják? Elgondolkod-tak az ajánlaton és végül a még olcsóbb mellett döntöttek, mondván, hogy mindenforint számít.

Egy hónap után a nyomtató az egyik színt nem volt hajlandó nyomtatni. A gépvizsgálatakor kiderült, hogy a kérdéses színt adagoló patron hibás volt, a gépben iskomoly problémát okozott. A szerviz próbálta a hibát kijavítani, de a patron cseréjeután a védô chip miatt a többi tintapatron is cserére szorult.

A cserék után viszont ez egyik nyomtató fej romlott el: a cserébe behelyezettúj gyári darabot a nyomtató nem fogadta be, elektronikai hibát jelezve.

A történet végére a nyomtató véglegesen használhatatlanná vált, az új fejegy-séggel és patronokkal együtt kellett kiselejtezni.

A mûvelet teljes költsége az ô viszonyaik között tetemes volt: a behelyezett al-katrészek több mint húszezer forintot tettek ki, a gép beszerzési ára közel negy-venezer forint volt. Ráadásul a helyette beállított új gép laponkénti költsége másfél-

szer annyi, mint a régi volt, ami éves szinten szintén néhány tízezer forint továbbiplusz kiadást jelentett.

Az utólagos visszakövetés alapján a lavinát az új, még olcsóbb árú patron vé-dô chipje indította el. Az ezen nyert összesen néhány ezer forint megtakarítás tete-mes költségeket eredményezett. A hibát okozó patron típus nem volt ismeretlen aszervizes kollega elôtt: sok nyomtató „életébe” került már az ô praxisában is.

A megtakarítás egy bizonyos mértékig hasznot hajt, jó és elôrevivô eszköz.A gazdaságos és az olcsó viszont nem mindig jár együtt: a legjobb megoldás

többnyire félúton van. Ha valaki vállalkozásból él, az tudja, hogy a legolcsóbb árba csak a legalacso-

nyabb elvárások férnek bele: legyen ez biztonság, szolgáltatás vagy éppen alap-anyag minôsége.

A Vásárló valamilyen oknál fogva rendkívül sokszor hisz a csodákban: a legol-csóbbat keresi, a legjobb feltételekkel, kifogástalan minôségben.

Egy ismerôs üzletben sok éve láttam egy kis táblát az alábbi felirattal:„Mi gyorsan, olcsón és jól dolgozunk. A fentiek közül kettôt választhat.”

A tapasztalatom az, hogy elviselhetô, idônként minimális árkülönbség ellené-ben sokszor lényegesen magasabb színvonalat találhat az, akinek a mûködôképes-ség, a biztonság is értéket jelent. Az pedig, hogy melyik eladó mit ajánl és az ké-sôbb hogyan teljesül, újra és újra felveti azt a problémát, amit úgy szoktunk emle-getni, hogy a szakember felelôssége.

Olvasói kérésre továbbra is elérhetô a nyomtató kiválasztást segítô anyagunkteljes terjedelmében ezen a webcímen: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-va-lasszon-nyomtatot

Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzôlista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan átte-kinthetô ellenôrzô lista.

Köszönöm a figyelmét!Harman Tibor http://www.nyomtassokosan.hu

A selejt bosszúja

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnaykonferencia terme igényes belsôépítészeti ki-alakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô ele-mekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözôrendezvényszervezési igényeket. A konferencia te-rem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebbteremre választható, de mindkét részben a felso-rolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a részt-vevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyo-mányos éttermi kiszolgálással, és fogadással isvárják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé,kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szek-ciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszerzárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóte-rem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes par-kolóhelyet tudunk biztosítani.

KonferenciateremIGÉNYESEKNEK!