00879_1_betekinto
DESCRIPTION
foldrajzTRANSCRIPT
Nemerkényi Antal–Bora Gyula–Tamasics Katalin
EURÓPA KÖZEPÉNKözép-Európa és Magyarország földrajza
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
00879/1-52. 7/28/09 12:56 Page 1
Bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
KÖZÉP-EURÓPA (Tamasics Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Közép-Európa természeti viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Lengyelország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Az „acélszív” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Az Alpok országai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Svájc, a „béke szigete” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Nyugati szomszédunk: Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Az Alpok törpeállama: Liechtenstein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
A Kárpátok láncai és a Kárpát-medence (dr. Nemerkényi Antal) . . . . . . . . . . . 33Természetvédelem a Kárpátok tetején: a Tátrai Nemzeti Park(ok) (dr. Nemer-kényi Antal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Csehország és Szlovákia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Csehország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Északi szomszédunk: Szlovákia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Karlovy Vary forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Délkeleti szomszédunk: Románia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44A torjai Büdös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Déli szomszédaink: Szlovénia, Horvátország és Szerbia . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI (dr. Nemerkényi Antal) . . . . . . . . 54Helyünk a világban, helyünk Európában – Magyarország természet- és társa-dalomföldrajzi helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Magyarország „felfedezése” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Egy évszázmilliókig tartó utazás emlékei – Magyarország földtörténete . . . . . . 57
Afrikában van-e a Bakony??? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Kincsek a magyar föld mélyérôl – Hazánk ásványi nyersanyagai . . . . . . . . . . . 65
A bányászat és a környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Légtömegek sodrában, hegyvonulatok védelmében… – Magyarország éghajlati adottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
Idôjárási szélsôségek Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76Folyók, tavak, hévizek, belvizek… – Magyarország vízrajzi adottságai . . . . . . 77
Mit kell tudni az Új Vásárhelyi-tervrôl? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Változatos növényvilág – kincset érô talajtakaró – Magyarország természetes nö-vénytakarója és talajviszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
MAGYARORSZÁG TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . 87Magyarország népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
Hol élnek a nemzetiségek és etnikai kisebbségek hazánkban? . . . . . . . . . . 89Településhálózat, városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
TARTALOM
3
00879/1-52. 7/11/09 14:58 Page 3
4
Hol fejlôdtek ki városaink? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Falvak és szórványtelepülések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Milyen volt a falu régen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94Mit kell tudni a „gazdaságról”? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Az ország fejlôdésének biztosítéka: tagságunk az Európai Unióban . . . . . . . . . 99Iparunk földrajzi és társadalmi alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Mit termel a magyar ipar? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Mezôgazdaság és élelmiszeripar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Hazánk idegenforgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Milyen szolgáltatásokat nyújt az idegenforgalom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Közlekedés és távközlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Mi a korszerû információs technika? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
HAZAI TÁJAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Nem csak „tengersík vidék”… Hazánk tájai – Az Alföld (dr. Nemerkényi Antal) . . 118
Alföldi nemzeti parkjaink: a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Körös–Maros és aDuna–Dráva Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Az Alföld gazdasági élete (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124A Kiskunság – a pásztorkodástól a gyümölcs- és szôlôkultúráig . . . . . . . . . 127
Tiszántúl (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128Mi jellemezte az alföldi mezôvárosokat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
A nyugatra nyíló kapu – A Kisalföld és az Alpokalja (dr. Nemerkényi Antal) . . 132Határokon átnyúló természetvédelem: a Fertô–Hanság Nemzeti Park . . . . . 135
A Kisalföld és az Alpokalja gazdasági élete (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . 136Látogatás egy magyarszombatfai fazekasmûhelyben . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Dombvidékek, szigethegységek – A Dunántúli-dombság (dr. Nemerkényi Antal) . . 140Egy vonzó néprajzi táj, Göcsej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
A Dunántúli-dombság gazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143Árkokkal tagolt röghegységi tájakon – A Dunántúli-középhegység (dr. Nemer-kényi Antal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146A Dunántúli-középhegység gazdasága (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
Látogatás a piszkei „vörösmárvány”-bányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155„Táj a tájban”: a Balaton és környéke – A Balaton földrajza (dr. NemerkényiAntal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159„Táj a tájban”: a balatoni üdülôkörzet (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Kárpáti tájakon – Az Északi-középhegység (dr. Nemerkényi Antal) . . . . . . . . . 162
Az Északi-középhegység nemzeti parkjai: a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggte-leki Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Az Északi-középhegység gazdasága (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168Külszíni lignitbányászat Visontán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
Az Északi-középhegység településhálózata (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . 172Egy palócföldi kis burgonyatermesztô körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
„Táj a tájban”: Budapest és környéke – Budapest földrajza (dr. Nemerkényi Antal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175„Táj a tájban”: Budapest, a Magyar Köztársaság fôvárosa (dr. Bora Gyula) . . . . 178
Budapest városszerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183Magyarország régiói (dr. Bora Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
KISLEXIKON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187FÜGGELÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
00879/1-52. 7/11/09 14:58 Page 4
Magyarország népessége
A Kárpát-medencében élô nemzetek között a magyarsága legnagyobb létszámú
2008. január 1-jén az ország lakossága 10 045 000 fô volt. A finnugor eredetû magyar nép több mint ezer éve él a Kárpát-medencében.
A magyarság lélekszáma az egész világon kb. 14-15 millió. Határainkon kívül, aszomszéd országokban kb. 3 millió magyar él. Ausztria kivételével az államhatártúlsó oldalán szinte mindenhol egy tömbben található a magyar lakosság. A legtöbbhatáron túli magyar Romániában él, azon belül is fôként Erdélyben. Az erdélyi ma-gyarok közül a székelyek a Székelyföldön élnek összefüggô területeken. Ukrajná-ban a Tisza mentén, Szlovákiában a Csallóközben és tovább az országhatárt kö-vetô sávban, Szerbiában a Vajdaságban él nagyobb lélekszámú magyarság. Szlové-niában, Horvátországban és Ausztriában is található több magyarlakta település.
A Kárpát-medencén kívül Nyugat-Európa legtöbb országában, Észak-Ameri-kában és Ausztráliában is élnek magyarok. Nem elkülönülten, egy tömbben, ha-nem szétszórtan, úgynevezett szórványokban.
Hazánk lakosságának kb. 94%-a magyar anyanyelvû (2007). Az ország-ban legnagyobb számban élô nemzetiségek a németek, szlovákok, horvátok,szerbek, szlovének és románok. A nagyszámú cigány (roma) népesség etnikaikisebbséget alkot. Hazánk alkotmánya a kisebbségeknek teljes egyenjogúságotbiztosít.
MAGYARORSZÁG TÁRSADALMAÉS GAZDASÁGA
87
79. A magyar népesség Magyarország határainkívüli elhelyezkedése a Kárpát-medencében
• Az ábrát tanulmányozva,
az atlaszon jelöld ki anagyobb, magyar lakosú
városokat azországhatáron túli
területeken!
MAGYARORSZÁG
UKRAJNA
ROMÁNIA
SZERBIA
HORVÁTORSZÁG
SZLOVÉNIA
AU
SZ
TR
IA SZLOVÁKIA
(Kocsis Károly nyomán)
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 87
88
A lakosság számának alakulása a jövô nagy gondjaAz ország lakosságának száma az utóbbi évek során gyorsan csökken, mert a ha-lálozások száma meghaladja a születésekét. Ha a csökkenést nem sikerül meg-állítani, akkor a népesség fokozatosan elöregszik és a következô évtizedekbennehézségek várhatók. Csökkenni fog a munkavállaló korú lakosság (62 év alatt)száma, nô azoké, akik ezt a kort meghaladják. A népesség számának növelésenemzeti érdek. Szükség van a születések számának növekedésére, amihez az ál-lamnak anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtania. Javítani kell a lakosságéletkörülményeit, egészségi színvonalát, új bölcsôdékre és óvodákra lesz szük-ség. Segíteni kell a korszerûbb, új lakások építését.
A népesség az országban nem egyenletesen oszlik elAz egy km2-re jutó népesség számát népsûrûségnek nevezzük. Hazánk átlagos nép-sûrûsége 108 fô/km2. Népsûrûségünk alapján Európában közepes helyen állunk.Nagy a népsûrûség Budapesten és környékén, ahol az ország lakosságának egynegye-de él. Magas a népsûrûség a városokban és az egykori iparvidékeken. Alacsony a ke-vésbé fejlett mezôgazdasági területeken vagy a földmûvelésre alkalmatlan tájakon (pl.a Hortobágy) és a hegyvidékeken. A városok, valamint a több és jobb munkaalkalmatígérô települések vonzzák a lakosságot, ezért gyakori a lakóhely-változtatás.
A korszerû gazdaság magasabb szakmai felkészültségû munkaerôt igényel
A gazdaság és a népesség kapcsolatában legfontosabb tényezô az ország 16–62év közötti munkavállalási korú népessége, amit munkaerônek is neveznek.
Ma már az országok fejlettségi színvonalának egyik mértéke a népesség tu-dása és szakmai felkészültsége. A fejlôdés magasabb szintû tudást és technikai is-
80. Magyarországnépességének alakulása,1950–2007• Hogyan befolyásolja a halálozások és a születések száma az ország népességénekalakulását?
1950 1960 1970 1980
millió fô
1990 2007 év
10,5
11
10
9,5
9
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 88
meretek megszerzését követeli meg. Hazánkban is mind több és jobban képzettmunkaerôre van szükség. Növelni kell a szakiskolában, középiskolában és a felsô-oktatásban végzettek számát.
Hol élnek a nemzetiségek és etnikai kisebbségek hazánkban?A hazai nemzetiségek között legnagyobb lélekszámúak a török hódoltság után betelepültnémetek. A Dunántúl délkeleti részén, a Bakony és Vértes hegységek településein, a fôvá-ros környékén és a Nyugat-Dunántúlon élnek. A szlovákok elsôsorban Békés megyében,a Pilis hegységben és a Budapesthez közeli településeken laknak. A horvátok (bunye-
vácok, sokácok) a Duna–Tisza köze déli településein és a Dél-Dunántúlon. A szerbek szintén a Du-na-Tisza köze déli településein, a Csepel-szigeten, Szentendrén, a szlovének pedig Vas megye határmenti településein teszik színesebbé a népesség összetételét. A román ajkú lakosság Békés ésCsongrád megyék határ közeli településein összpontosul. Bolgárok is élnek hazánkban, elsôsorbana fôvárosban, akárcsak a lengyelek, az örmények és a görögök. Az utóbbiak egy görög falut is ala-pítottak Fejér megyében Beloiannisz néven. Több százezer fôre tehetô a hazai cigányság száma.Többségük Budapesten, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön él. A cigány (roma) lakosságtöbbségének életkörülményei, társadalmi, gazdasági helyzete nagyon rossz. Helyzetük javítása dön-tôen oktatásuk, szakképzettségük növelése és új munkahelyek létesítése révén érhetô el.
Településhálózat, városok
A település egy-egy embercsoport lakóhelyét és munkahelyét foglalja magában.Az ország településhálózata több évszázados fejlôdés során alakult ki. Három te-lepüléstípus különböztethetô meg: a város, a falu és a szórványtelepülés.
A városok szélesebb szerepkörrel rendelkeznek: igazgatási, ipari, kereske-delmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási központok. A városokban kisebb-na-gyobb ipari üzemek mûködnek, a kereskedelem szélesebb áruválasztékot kínál.A nagyobb városokban bevásárlóközpontok is nyíltak. A városokban megtalál-hatók a bankok, a biztosítók irodái. A nagyobb városokban vállalati irányítóköz-pontok is vannak. Kórházak vagy rendelôintézetek látják el a lakosság egészség-ügyi igényeit. A városokban számos szakiskola, középiskola, a nagyobb váro-sokban fôiskola, egyetem is mûködik.
Hazánk területén a világ magyarságának kb. 2/3-a él. A szomszédos országok-ban élô magyarok ott nemzeti kisebbségek. Az ország lakosságának döntôhányada magyar, de kisebb számban élnek nálunk nemzetiségek is. A hazai ci-gányság (romák) etnikai kisebbséget alkot. Az ország népességének számacsökken, mert a halálozások meghaladják a születések számát. Ez a társadalomszempontjából kedvezôtlen, ezért jó lenne, ha a születések száma növekedne.A gazdasági fejlettségtôl és természetföldrajzi feltételektôl függôen a népsûrû-ségben egyes tájak között nagyok az eltérések. A népesség az ország gazdasá-gához szükséges munkaerôt biztosítja. A jövôben nagyobb tudásra és szakmaifelkészültségre lesz szükség.
89
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 89
A városok központi helyek, ame-lyek vonzást gyakorolnak a környezôtelepülésekre, ahonnan a lakosság avárosokba utazik ügyeinek elintézésevagy akár egy nagyobb vásárlás ked-véért is. Sokan naponként járnak bedolgozni városi munkahelyükre. A vá-rosi lakosság elsôsorban a szolgálta-tások területén dolgozik, és csökkenazoknak a száma, akik mezôgazda-ságból élnek.
Mi az infrastruktúra?A településhálózatban az egyes települések között minôségi különbséget jelentaz „infrastruktúrával” való ellátottságuk. Az infrastruktúra elsôsorban azokata mûszaki létesítményeket foglalja magába, amelyek a településeken mûködôipart, szolgáltatási intézményeket és a lakosságot kiszolgálják. Ezek a közmûvek– villamosáram-, víz-, gázvezeték, csatorna-, távközlési (telefon, internet, tv, rádió)hálózatok, a burkolt utak. Nevük gyakran települési infrastruktúra. Az országosinfrastruktúra-hálózat részei a közlekedési (út, vasút), csôvezeték-, villamosener-gia- és a távközlési hálózatok.
A magyar településhálózatban az infrastruktúra színvonalában még mindigmegengedhetetlenül nagy különbségek vannak. Amíg a vezetékes vízellátás mára lakosság 95%-ához eljut, addig a szennyvízcsatorna-ellátottság még mindig na-gyon hiányos. A városok infrastruktúra-ellátottsága jobb, mint a falvaké. A köze-pes és a nagyvárosokban tömegközlekedési hálózat is van.
A városokban élô népesség aránya fokozatosan nô, ezt a jelenséget urbani-zációnak nevezik. Hazánk lakosságának jelenleg 2/3-a él városokban. Városaink
az elmúlt évtizedekbennagy változásokon men-tek keresztül, arculatukjelentôsen megváltozott.
90
81. A városi és a falusi népesség aránya• Mit értünk az urbanizáció jelenségealatt?
82. Közép- és nagyvárosainkelhelyezkedése• Azt tanultuk, hogy a városok központihelyek. Vannak-e olyan szerepkörök, amelyek a város nagyságátólfüggenek?
Sopron
Mosonmagyaróvár
Gyôr
Érd
Tatabánya
Esztergom Vác
Baja
Kiskunhalas
Szeged
Salgótarján Eger
Kazincbarcika
Miskolc
1 millió
200–300 ezer
100–200 ezer
50–100 ezer
25–50 ezer
Nyíregyháza
HajdúböszörményGyöngyös
Jászberény
Szolnok
Debrecen
Nagykôrôs
Szentes
Orosháza Gyula
BékéscsabaKecskemét
Makó
Hódmezôvásárhely
Kiskunfélegyháza
Budapest
DunakesziGödöllô
CeglédPápa
VeszprémAjka
Dunaújváros
SzékesfehérvárSzombathely
Zalaegerszeg
NagykanizsaKaposvár
Komló
Pécs
Szekszárd
községek 32,8%
Budapest 16,9%
többi város 50,3%
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 90
Legjellegzetesebb hazai várostí-pusok:• történelmi-egyházi, oktatási köz-
pontok: Esztergom, Eger, Székesfe-hérvár, Pécs;
• kereskedelmi-ipari központok (több-ségük vásárváros volt korábban):Gyöngyös, Pápa, Sopron;
• mezôvárosok: Hódmezôvásárhely,Karcag;
• ipari-szolgáltatási központok: Gyôr,Tatabánya, Miskolc;
• régi bányász- és ipari városok (a bá-nyák vagy a gyárak egy részét elavult-ságuk miatt bezárták): Ózd, Salgó-tarján;
• új ipari városok (az elmúlt ötven év iparosítási politikája alapján épült váro-sok): Dunaújváros, Tiszaújváros;
• közlekedési, ipari szolgáltató központok: Szolnok, Hatvan;• üdülési, idegenforgalmi központok: Balatonfüred, Hévíz, Hajdúszoboszló.
A hazai településhálózatban legszélesebb szerepkörûek, legsokoldalúbbaka nagyvárosok. Nagyvárosaink Budapesten kívül Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs,Gyôr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, melyek lakossága a 100 000 fôt is meghalad-ja. Vonzó hatásuk nemcsak megyéjükre, hanem egy-egy országrészre is kiterjed.
Hol fejlôdtek ki városaink?A letelepedô magyarok keresték a kedvezô földrajzi adottságokat, azokat a helyeket, aholmegélhetést találtak, ahol volt víz, termôföld, legelô, erdô. A jól védhetô helyeken az egy-ház püspökségeket alapított, a király és a földesurak várakat építettek. A várak körül pia-cok jöttek létre, a kereskedôk, iparosok (céhek) letelepedtek, mûhelyeket, házakat építet-
tek, ezzel megvetették a városok alapjait. Több városunk az egykori római városok alapjaira épült(Pécs, Gyôr, Szombathely).
Városok jöttek létre hegyvidékek és az alföldek találkozásánál is, ahol kicserélték a hegyektermékeit, a fát, a fémeket, a bányatermékeket a gabonával és más élelmiszerekkel. Így jöttek létreaz ún. vásárvárosok. Az Alföldön a török hódoltság alatt a falvak nagy része elpusztult, a lakossága városokba menekült, ahol menedéket remélt. A hódoltság után ezek a települések továbbfejlôd-tek, és mezôvárosokká alakultak át. Piacaikon a várost körülvevô nagy kiterjedésû termôterületek
A hazai településhálózatban három településtípus különböztethetô meg: város,falu és szórványtelepülés. A városok központi helyek, amelyek számos városifeladatot összpontosítanak (szolgáltatások, ipar, kereskedelem, oktatás). A vá-rosok infrastruktúrája jobb, mint a falvaké. A városi lakosságot elsôsorban a szol-gáltatások terén foglalkoztatják. Hazánkban is megnövekedett a városokbanélôk száma. A városokban élô népesség arányának növekedését urbanizáció-nak nevezik. Az országban több jellegzetes várostípus is kialakult.
91
83. Az esztergomi vár és székesegyház• Milyen földrajzi és más adottságok
érvényesültek az esztergomi vár helyénekmegválasztásakor?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 91
termékeit cserélték ki iparcikkekre, a mezôgazdasághoz szükséges szerszámokra, anyagokra. A fo-lyók kedvezô átkelôhelyein alakultak ki a hídvárosok, amelyek közül több késôbb vasúti csomó-pont is lett. Az ásványi nyersanyagok bányászata sok munkaerôt kívánt. Letelepítésük érdekébenbányavárosok épültek, amelyekben a bányászatot követte a nagyipar megtelepedése is. A korszerûközigazgatás bevezetése után gyorsan fejlôdtek a megyeszékhelyek. Az üdülésre alkalmas vízpar-tokon és a gyógyvízforrások adta lehetôségek kihasználására épültek ki az üdülési és idegenforgal-mi központok. Függetlenül attól, hogy egykor milyen természeti-gazdasági adottságok alapján fej-lôdtek ki a városok, ma már elsôsorban szolgáltató központok.
Falvak és szórványtelepülések
Településeink nagy többsége falu, ahol az ország lakosságának 1/3-a él. Koráb-ban a falu elnevezés a várossal szemben olyan településeket jelölt, amelyekbenparaszti, mezôgazdaságban dolgozó népesség élt. A falu szerepköre a lakó funk-ció mellett a mezôgazdasági termékek, élelmiszerek termelése volt.
A gazdasági fejlôdés hatására falvaink nagy része átalakult, megszûnt egyol-dalú szerepkörük. Korszerû lakóházak épültek, a lakosságot ellátták egészséges ve-zetékes vízzel, gázzal. A falvakban is csökkent a mezôgazdaságból élôk aránya,mind többen dolgoznak az iparban vagy a szolgáltatások terén. Számos faluban mû-ködik kisebb-nagyobb ipari üzem, bánya. Megnövekedett a falvakban élô értelmisé-giek, a pedagógusok, orvosok, mezôgazdasági szakemberek száma. A városokba,az ipari központokba vonzó hatásuk miatt a falvakból sokan utaznak naponként a
munkahelyükre. A hegyvidékek, vízpar-tok, gyógyhelyek falvaiban a lakosság azüdülôknek nyújtott szolgáltatásokból isél. A budapesti agglomeráció települé-seinek többsége településföldrajzi szem-pontból a falu és a város között helyez-kedik el. Ezeket alvótelepüléseknek isszokták nevezni, mert a lakosság munka-helye Budapesten van.
Több mint ezer 500 lakos alattiolyan aprófalu van hazánkban, aholugyan az ország lakosságának csak2,6%-a él, de amelyeket az átalakuláskevésbé vagy hátrányosan érintett.Egyesekben megszûnt az iskola, a ke-reskedés, a posta, az orvosi rendelô.Fennáll fokozatos elnéptelenedésükveszélye. Hátrányos helyzetûek azok afalvak is, amelyek határában gyengébbtermôképességû termôföldek vannak.Azok is, ahol a környék bányáit vagyipari üzemeit bezárták, ezért magas amunkanélküliség.
92
84. Utcás település (Bánd)• Lakóhelyed melyik települési
alaprajzhoz hasonlítható?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 92
A falvak átalakulása tovább folytatódik, a mezôgazdaság korszerûsödése javíthatja a falvak anyagi helyzetét. A vállalkozások a falvakban újabb munka-helyeket teremthetnek. Budapestrôl és a nagyobb városokból sokan költöznek kiaz egészségesebb környezetû falvakba, azokat „kertvárosokká” alakítva. A jól mû-ködô falvak közül nem egy a városi rang elnyerését tûzte ki céljául.
A falvak alaprajza tájanként változik. Domb- és hegyvidékeken, a völgyek-ben vagy egy fôút mentén az utcás falvak gyakoriak. Az Alföldön szabálytalanalakú halmazfalvak alakultak ki. A széles utcák a központból kiindulva sugara-san haladnak a termôföldek felé. Elsôsorban a Dél-Alföldön sakktábla alapraj-zúak a települések. Ezeket a török hódoltság után mérnöki munkával tervezték aletelepülô lakosság számára.
A legjellegzetesebb hazai szórványtelepülés a tanyaA szórványtelepüléseken kis számú embercsoport, család él. Ilyenek a tanyák, er-dészházak, vagy a mezôgazdasági üzemek körül épült lakóházak.
A tanyák elsôsorban az Alföldön találhatók. A török hódoltság utáni idô-szakban, a fennmaradt városokból, falvakból a lakosság visszaköltözött a meg-mûvelendô földekre, és elôbb ideiglenes, majd állandó lakóházakat, mezôgaz-dasági épületeket emelt.
93
85. Sakktábla alakú település (Csorna) • A légifelvétel alapján jól kirajzolódik a város szerkezete.
Hol helyezkednek el a tanult városi szerepkörök?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 93
A tanyák a családigazdálkodásra történôátállás során újra szere-pet kapnak, de szükségvan jól járható utakra,villanyra és egészségesvízellátásra.
Közigazgatási beosztásA hazai közigazgatási egységek: a megye, város és a község. Az ország területe19 megyére és Budapestre tagozódik. A megyék ügyeit a megyeszékhelyeken intézik.
Az ország települései közigazgatási szempontból egyenrangúak. Irányításu-kat a lakosság által demokratikusan választott önkormányzatok végzik, élüköna polgármester áll.
Milyen volt a falu régen?Utazva az ország tájain az egyes falvak arculata, képe között nagy eltérések tapasztalha-tók, de ma már csak kevés településen láthatunk olyan házakat, utcákat, amelyek a régifalvakból fennmaradtak. A falut korábban elsôsorban a közmûvek, burkolt utak hiányajellemezte. A falvak többségében még a villany sem volt bevezetve. A lakosság gyakran
a kevésbé egészséges vizet adó ásott kutakból látta el magát. A falusi lakóházak többnyire nagy(hosszú) telkeken épültek, mert hely kellett a gazdasági épületeknek, istállóknak, ólaknak, kocsiszí-neknek, magtáraknak. A házak építôanyaga a földrajzi környezet adottságaihoz igazodott. A hegy-vidékeken a kô, az Alföldön az agyag és pelyva keverékébôl készült vályog vagy vert fal volt az épí-tôanyag. Téglával a gazdagabb parasztok, iparosok építkeztek. A háztetôk anyaga a tavak, mocsa-rak környékén a nád volt, máshol rozsszalmából készült zsúpfedél. A házak külsô formája, stílusais tájanként változott. A háztartások eszközeinek egy részét a lakosság maga vagy a helyi kisiparo-sok (szabók, cipészek, kovácsok, bognárok, kádárok, szíjgyártók stb.) készítették. A házakban kevésbútor volt, azok is anyáról leányra szálltak. A faluban gyakran az egyetlen üzlet a szatócsbolt volt,ahol a „medvecukortól kezdve a petróleumig – amivel világítottak – mindent lehetett kapni”. Azipari termékeket, ruházati cikkeket a lakosság a nagyobb településeken évenként egyszer megtartott
A magyar települések többsége falu. A falu korábban a parasztság lakóhelyevolt, ahol a népesség a mezôgazdasági termelésbôl élt. A falvak többsége át-alakult, növekedett a lakosság körében a nem mezôgazdasági, ipari, szolgál-tató népesség és az értelmiség aránya. Számos faluban mûködnek bányák, ipari üzemek, szolgáltató intézmények. A szórványtelepüléseken kis számúembercsoport, család él. Legjellegzetesebb magyar szórványtelepülés az Alföldön a tanya. Az ország közigazgatása megyékbôl, városokból és közsé-gekbôl áll, irányításukat az önkormányzatok látják el.
94
86. Tanya az Alföldön• Melyek a tanyasi élethátrányai?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 94
kirakodóvásárokon vásárolta meg. Ugyancsak ide vitte eladásra haszonállatait. Nagyon sok falubanmûködött malom, ahol a kenyérhez szükséges gabonát ôrölték. A régi falu értékei az országbantöbb helyen is gyûjteményekben, falumúzeumokban (skanzenek) pl. Szentendrén, Zalaegerszegenláthatók. Érdemes felkeresni és tanulmányozni a régi falusi élet emlékeit, és összehasonlítani a maifaluval.
Mit kell tudni a „gazdaságról”?
Az embereknek az életük fenntartásához mindenekelôtt élelmiszerre, ruházatraés lakásra van szükségük. A gazdaság feladata a társadalom (az emberek közös-sége) létfenntartását biztosító javak elôállítása és elosztása. A gazdaság alapja a ter-melés – a javak elôállítása –, ami a társadalom és a természet közötti szervezettkapcsolat. A termeléshez tôkére (pénzre), munkaerôre, termôföldre és ásványinyersanyagokra van szükség. A tôke a gazdaság mûködése során halmozódik fel,és elôsegíti annak további fejlôdését. A munkaerôt a gazdaság a népességbôl me-ríti. A termôföldet és a különféle nyersanyagokat a társadalomnak a földrajzi kör-nyezet nyújtja.
Melyek a piacgazdaság jellemzôi?
Mindenekelôtt a magántulajdon. A gazdaságot a magántulajdonban lévô ipari,kereskedelmi, pénzügyi, közlekedési vállalkozások mûködtetik. A mezôgaz-daságra is a magángazdaságok vagy vállalkozások a jellemzôk. A piacgazda-ságban mindenki – a törvények által meghatározott feltételek mellett – alapít-hat vállalkozásokat. A piacgazdaságot a profit (nyereség) megszerzése moz-gatja, azért, hogy a befektetett tôke minél nagyobb hasznot hozzon. A gazdaságmûködését a piac irányítja, ahol a termelôk és a fogyasztók találkoznak. A pia-con dôl el, hogy a termelô a fogyasztó igényeinek árban és minôségbenmegfelelô árukat állított-e elô. A piac megszerzése érdekében a termelôk kö-zött éles verseny van, amelyen az gyôzedelmeskedik, aki jobb, korszerûbb ésolcsóbb termékeket állít elô. A piacgazdaság tehát magában foglalja a fel-emelkedés vagy a bukás lehetôségét is. A piacgazdaság tevékenysége, mûkö-dése nem egyenletes. Vannak olyan idôszakok, amikor felgyorsul, más idô-szakban lelassul, sôt visszaesik. Ezért a gazdaság munkaerôigénye sem állandó,nem képes az összes munkavállalót foglalkoztatni, aminek munkanélküliség a kö-vetkezménye.
A magyar gazdaságban a magántulajdon uralkodóvá és a tôke mûködéseszabaddá vált. Az ország gazdaságába számottevô külföldi tôke áramlott be, elsô-sorban az iparba és a bankokba, a kereskedelembe és egyéb szolgáltatásokba.A piaci verseny lehetôségei is megnyíltak.
95
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 95
Magyarország a gazdaságilag közepesen fejlettországok közé tartozik
A gazdaság által az egy év alatt elôállított összes termék és az elvégzett szolgál-tatások értéke a bruttó hazai termék (angolul: Gross Domestic Product, melynekrövidítése: GDP). Egy-egy évben az egy lakosra számított GDP értéke haszná-latos a gazdasági fejlettség szintjének az országok közötti összehasonlítására.Ennek alapján hazánk a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé tartozik.Az egy lakosra jutó GDP az Európai Unió átlagos értéke felének felel meg.
Gazdaságunk szerkezetében a szolgáltatások állnak vezetô helyenA gazdaság különbözô, egymástól eltérô tevékenységekbôl épül fel.
A gazdaság szerkezetének részei:• a kitermelés, ahová a bányászat, mezô- és erdôgazdaság, valamint a halászat
tartozik,• az energiatermelés és az ipar,• a szolgáltatások: kereskedelem és vendéglátás, közlekedés, posta, távközlés,
idegenforgalom, a közmûvek fenntartása, javító-karbantartó tevékenység, pénz-ügyi élet, egészségügy, oktatás, kultúra és az államigazgatás.
A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdaság és a társadalomfejlôdésével a szolgáltatások jelentôsége gyorsan növekszik. A magyar gazda-ságban a második világháború elôtt a kitermelô tevékenység állt vezetô he-lyen. A második világháború utáni idôszakban a nagyarányú ipari fejlesztés
96
87. A GDP megoszlása fôbb nemzetgazdasági áganként
1990
24%
1%9%
14%
4%
31%
2%15%
Mezô- és erdôgazdaság
Bányászat
Ipar, építôipar
Energiatermelés és -ellátás
Kereskedelem, vendéglátás
Szállítás és távközlés
Banki és biztosítási szolgáltatások
Egyéb szolgáltatás
2006
38%
5%
8%
14%3%
27%
1%
4%
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 96
eredményeként az ipar került az élre. A piacgazdaságra történt áttérés együttjárt a szolgáltatások számának bôvülésével, szerepének növekedésével.
A gazdaság szerkezetének átalakulásával egy idôben a foglalkoztatási szer-kezet is megváltozott, amelyben szintén a szolgáltatások állnak az elsô helyen.
Hasonlítsd össze a bruttó hazai termék (GDP) termelésének megoszlásáta nemzetgazdaság ágazatai között! Hogyan változott a gazdaság szerke-zete 1990 és 2006 között? Mely ágazatok szerepe nôtt? Hogyan változotta szolgáltatások és a mezôgazdaság részesedése?
A külkereskedelem nemzetközi árucsereA külkereskedelem nemzetközi árucsere, melynek során egyes országok termékei-ket más országokéval cserélik ki. A behozatal (import) az áruknak külföldrôl tör-ténô vásárlása, a kivitel (export) pedig külföldre történô eladása. A külkereskede-lem okai között a döntô az, hogy a mai gazdaság sokoldalú igényei miatt egyetlenország sem képes az összes nyersanyag-, energia-, gép-, fogyasztási cikk- vagyélelmiszer-szükségletét maga megtermelni. A külkereskedelem feladata a hiánypótlása. A korszerû gazdaságban kialakulnak olyan mezôgazdasági, bányászati,ipari ágazatok, amelyek termékeibôl az ország szükségleteinél többet termelnek.Miért? A mezôgazdaság természeti adottságai ezt lehetôvé teszik. Más országokgazdagok természeti erôforrásokban, vagy számos ipari termék elôállítása akkorelônyös, ha abból sokat termelnek. A többlettermékek elhelyezéséhez piacot kellkeresni. Gyakori eset, hogy egy-egy árucikket külföldrôl olcsóbban lehet megvá-sárolni, mint a hazai termék ára. Ebben az esetben a külföldi termék versenyt istámaszt a hazai termékeknek. Az egyes termelôk között tehát éles verseny van. A piacokon azok érnek el eredményt, akik jobb minôségben, rövidebb határidô-vel, olcsóbban vagy magasabb mûszaki színvonalon viszik piacra termékeiket.
Gazdaságunk a külkereskedelem nélkül mûködésképtelen lenne
Az ország földtani felépítésébôl adódóenergiahordozó- és nyersanyagszegény-ségünk szükségessé teszi a kôolaj, föld-gáz, vasérc és különbözô fémek (réz,ólom, acéláruk), kôsó, kén, foszfát beho-zatalát. Kis területet borítanak tûlevelûerdôk, ezért nélkülözhetetlen a fenyôfûrészáru-, cellulóz- és újságpapír-beho-zatal.
Az új korszerû gépkocsi- és elekt-ronikai gyáraknak nagy az alkatrész-igénye, amelyeket még csak részbentud a hazai ipar elôállítani. Behozata-luk nagy összegeket emészt fel, akár-csak a korszerû gépeké, amelyek a gazdaság fejlesztéséhez kellenek. A lakosságellátásához nélkülözhetetlen ruházati cikkekbôl, háztartási eszközökbôl, gyógy-
97
88. A német Audi autógyár gyôriüzemében gyártják az Audi TT sportkocsit,
amely a Föld sok országába eljut
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 97
szerekbôl is nagy a behozatal. A hazai éghajlat alatt nem termelhetô déligyümöl-csökbôl, élvezeti cikkekbôl (kávé, tea, kakaó), tengeri halból és más élelmiszerekbôlszintén importra van szükség.
A széles körû import kifizetéséhez külföldi fizetési eszközök kellenek, ame-lyeket a kivitellel szerzett pénzzel lehet kifizetni. Kiviteli cikkeink között legfon-tosabbak a személygépkocsik, motorok, elektronikai termékek, vegyszerek, gyógy-szerek és a mezôgazdaság termékei (gabona, konzerv, hûtött áru, növényolaj,szalámi és bor).
A gazdaság az emberek létfenntartásához szükséges javakat állítja elô. Alapjaa termelés, amelyhez tôkére, munkaerôre, termôföldre és ásványi nyersanya-gokra van szükség. A piacgazdaság fôbb jellemzôi: a magántulajdon, a profit-szerzésre való törekvés, a piac, a verseny és a munkanélküliség. A magyar gaz-daságban is kialakultak a piacgazdaság jellemzôi.
A gazdaság által egy év alatt elôállított összes érték a bruttó hazai termék(GDP). Az egy lakosra jutó GDP alapján a magyar gazdaság a közepesen fej-lett országok közé tartozik. A gazdaság szerkezete is átalakult, korábban a me-zôgazdaság, majd késôbb az ipar állt vezetô helyen. Az utóbbi idôszakban aszolgáltatások kerültek vezetô helyre.
Az ország – természeti adottságai miatt – rászorul a külkereskedelemre,energiahordozók, nyersanyagok, gépek beszerzésére. A gazdaság által termelttöbbletet, például mezôgazdasági termékeket, élelmiszereket a külkereskede-lemnek kell értékesíteni.
89. A behozatal százalékos megoszlása fôbb országonként (2006)
Hollandia
Nagy-Britannia
Franciaország
Ausztria Olaszország Kína
Románia
Szlovákia
Lengyelország
Csehország
JapánOroszország
USA
Németország
EU: 69,6%
1,6
26,9
4,3
2,5
4,3
6,0 4,55,5
2,2
3,1
3,9
3,5
2,86,9
98
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 98
Az ország fejlôdésének biztosítéka:tagságunk az Európai Unióban
1957-ben 6 európai ország Rómában megállapodott, hogy gazdaságukat egyközös piaccá alakítják. 2004-ig 15 ország (Ausztria, Olaszország, Németország,Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Írország, Dánia,Spanyolország, Portugália, Svédország, Finnország, Görögország) volt tagja annaka nemzetközi gazdasági közösségnek, amelynek neve idôközben Európai Unióraváltozott. A demokratikus állami berendezkedésen és a piacgazdaságon alapulóországok összességükben a világ legerôsebb gazdasági tömörülésévé fejlôdtek.
2004-ben hazánkkal együtt tíz európai ország csatlakozott az Európai Unió-hoz. A tíz új tagállam Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyel-ország, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Ciprus déli, görögök lakta része.2007-ben újabb két ország: Bulgária és Románia lettek az Unió tagjai. Ma-gyarország a csatlakozással az európai népek közösségének tagjává vált, ugyan-akkor része lett egy erôs és hatalmas gazdasági tömörülésnek is. Gazdaságunk fej-lôdése várhatóan felgyorsul, a tagországokkal kapcsolataink sokoldalúvá és szo-rossá válnak. 2007-ben a 27 tagú Unió területe 4,3 millió km2, lakossága pedig 487 millió fô.
99
90. A kivitel százalékos megoszlása fôbb országonként (2006)• Hasonlítsd össze a behozatal és a kivitel ábráit! Mivel magyarázható,
hogy egyes országok részesedése a behozatalból és a kivitelbôl feltûnôen eltérô? Melyek ezek az országok?
Hollandia
Nagy-Britannia
Franciaország
Ausztria Olaszország Kína
Románia
Szlovákia
Lengyelország
Csehország
JapánOroszország
USA
Németország
EU: 78,8%
2,4
28,3
3,2
4,4
4,7
4,5 5,5 1,1
4,5
4,6
4,2
3,8
0,43,2
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 99
Az Európai Unió végsô célja a tagországok gazdaságának egyesítéseEnnek érdekében már létrejött az országok egységes piaca. Kérdés, milyen alap-elvek alkalmazásával érték el?
Az Európai Unió négy alapelven mûködik. • Az áruk szabad áramlása. A tagországok között megszûntek a vámok,
azaz az egyik országból a másikba korlátozás nélkül lehet termékeket, árukatszállítani.
• Korlátozásmentes a tôke mozgása is, azaz bárhol lehet az Unión belül vál-lalatot alapítani, gazdasági tevékenységet folytatni.
100
91. Az Európai Unió 2008-ban• A 2004-ben EU-taggá vált országok miért nem csatlakoztak korábban?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 100
• Ugyancsak szabaddá vált a munkavállalás, a letelepedés bármelyik ország-ban (bár ezt több ország néhány évig korlátozza).
• Szabaddá vált a szolgáltatási tevékenység, lehet szolgáltatóvállalatokatmûködtetni.
Az Európai Unió országainak többsége között megszûnt a határellenôrzés,azaz szabaddá váltak az utazások. A 2004-ben csatlakozott államok polgáraira eza könnyítés 2007-tôl érvényes.
Az Európai Unió mûködését közös intézmények biztosítják:• Az Európai Parlament, amelynek tagjait az országok választják. • Az Európai Bizottság az Európai Unió kormánya, élén az elnökkel. Az intézmények többsége Brüsszelben (Belgium) mûködik, a parlament Stras-
bourgban (Franciaország) és Brüsszelben ülésezik. Az Európai Unió közös pénze az euró, amely a tagországok többségében
már felváltotta a nemzeti valutát. A szövetség hivatalos zászlaja kék színû, kör alakban elhelyezett 12 arany-
színû csillaggal.
A magyar gazdaságot már a csatlakozás elôtt is szoros szálak kötötték össze az Európai Unió országaival
A rendszerváltozás óta az országba befogadott tôke nagyobb része az EurópaiUnió országaiból érkezett. Külkereskedelmi forgalmunk kétharmada az EU or-szágaival bonyolódik. A forgalom kibôvülését elôsegítette, hogy az áruk nagy ré-szét vámmentesen vihettük be, és számos termék behozatalához vámmentességetbiztosítottunk. Az EU-hoz történô csatlakozást hosszabb felkészülés elôzte meg.Szükséges volt számos elôírás bevezetésére, mûszaki elôírások megvalósítására.Mindenekelôtt azonban a piacgazdaság már tanult feltételeinek érvényesülésevolt az elsôdleges szempont.
101
92. Az Európai Uniózászlaja
• A középületeket – esetleg iskoládat is –miért díszíti a nemzeti
mellett az EU zászlaja is?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 101
A gazdaságilag fejletlenebb országok számára lehetôség van arra,hogy utolérjék a fejlettebbeket
Az uniótól többféle támogatáshoz lehet jutni, például a mezôgazdaság, az infra-struktúra, a környezetvédelem és területfejlesztés területén. Támogatják az egyesországokon belüli elmaradott területeket is.
Hazánk gazdasági lehetôségei kiszélesedtek, bôvült termékeink piaca, fel-gyorsult a technikai fejlôdés. De azt is figyelembe kell venni, hogy fejlettebbországokhoz csatlakoztunk. A piacgazdaság törvénye, a verseny a közösségben isérvényesül, ami iparunk, mezôgazdaságunk számára kihívást jelent. Az elsôévek tapasztalatai az utóbbit igazolják. Az eredmények mellett számos kevésbéversenyképes ipari vállalat vagy gazdaság ment tönkre. Az euró bevezetésénekszigorú elôírásai vannak, amelyeket a magyar gazdaság egyelôre nem tud tel-jesíteni.
A 15 tagú Európai Unió 2004 óta újabb 12 országgal, köztük hazánkkal bôvült.Az unió mûködésének alapelve: az áruk, a tôke, a munkaerô és a szolgáltatá-sok szabad áramlása. Fontosabb intézményei az Európai Parlament és az Euró-pai Bizottság. Az unió tagországainak többségében a közös pénz az euró. A támogatások közül legfontosabbak a mezôgazdasági, környezetvédelmi,infrastruktúra- és területfejlesztési támogatások. Hazánk a csatlakozással azeurópai fejlôdés áramlatába kerül. A verseny az EU-ban is érvényesül, ami amagyar gazdaságnak új kihívást jelent. Az Európai Unió országaival márisszoros külkereskedelmi kapcsolataink vannak.
102
93. Az Európai Unió négy alapelve az áru, a tôke, a munkaerô és a szolgáltatások szabad áramlása• Gondold át az EU négyalapelvét! Te melyikettartod a legfontosabbnak?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 102
Iparunk földrajzi és társadalmi alapjai
A magyar gazdaságban is az ipar az anyagi javak legnagyobb termelôje
A korszerû ipar tevékenysége sokoldalú, átfogja az ásványi nyersanyagok bányásza-tát, az energiagazdaságot, a továbbfeldolgozásra alkalmas anyagok, gépek, vegy-szerek, építôanyagok és a fogyasztási cikkek termelését. A korszerû ipar alkal-mazza a tudomány és technika legújabb eredményeit. A fogyasztók igényei szerintgyorsan változtatja termékeit, hogy megôrizze és bôvítse a már megszerzett piacait.
Iparunk a szûk hazai energia- és nyersanyagbázis miatt nagy tömegûkülföldrôl behozott anyagot, alkatrészt dolgoz fel, vagy épít be a termékeibe.Az iparnak nagy nemzetközi kapcsolatrendszere jött létre Japántól az EU-országokon keresztül Észak-Amerikáig. Ebben a rendszerben egyaránt nagyszerepük van nemcsak az anyagok beszállítóinak, hanem a felvevôpiacnak is.Gondos termelésre, minôségre és a szállítás pontosságára kell ügyelniük.
Az ipar újraéledését elôsegítette az állami tulajdonú gyárak magánosítása,és a külföldi tôke (amerikai, német, japán stb.) által épített új, korszerû üzemek.Színesebbé tette iparunkat számos hazai kisvállalkozás is. Átalakult az ipar szer-kezete és gyártmányainak összetétele. Az ipari termelésben a gépipar áll elsô he-lyen, amit a vegyipar követ. Sokat vesztett súlyából az egykor jelentôs textil-, bôr-és cipôipar. Termékei részben elavulttá váltak, részben a hazainál alacsonyabbbérû ázsiai országok termékeivel nem tudtak versenyezni.
Az energiagazdaság az egész gazdaságot és a lakosságot ellátja energiával
Az energiagazdaság fel-adata a természetbenelôforduló energiatar-talmú anyagok, össze-foglaló néven az ener-giahordozók kitermelé-se, átalakítása villamosenergiává, olajtermé-kekké (pl. benzinné), éseljuttatása a fogyasztók-hoz. A magyar földrajziadottságok miatt hazaitermelésbôl az energia-igényeknek kevesebbmint felét tudjuk kielégí-teni. A hazai szenek bá-nyászata nagyon költsé-ges, és a szén fûtôértéke
103
94. Az egyes energiahordozók részesedése az ország energiafogyasztásából
• 1990 óta az ország energiafogyasztásában melyek voltaka legfontosabb változások? Miért?
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
%
1990 2007
12,6
35,3
35,3
11,4
10,3
28,4
32,8
19,1
1,01,28,4
szén
kôolaj
földgáz
atomenergia
import villamos energia
egyéb energiahordozók4,2
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 103
alacsony, ezért kitermelésük nem kifizetôdô. A termelési költségek növekedése ésa piaci igények csökkenése miatt sok szénbányát be kellett zárni.
Az Alföld déli tájain és a Dunántúlon termelt szénhidrogének (kôolaj és föld-gáz) mennyisége az igényekhez képest nem elegendô. A külföldrôl csôvezetékenbehozott szénhidrogének fô forrása Oroszország. Az energiahordozók felhaszná-lásában döntô súlya van a szénhidrogéneknek.
A szenet és a szénhidrogéneket a villamos erômûvek alakítják át villamosárammá, ami távvezetéken jut el a fogyasztókhoz, az ipari felhasználókhoz és aháztartásokba. Pakson az erômû atomenergiával mûködik.
Az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett a szénhidrogének fogyasztása.Ennek eredménye a kôolaj és a földgáz világpiaci árának nem várt folyamatosnövekedése. Hazánknak nagy a drága olaj és földgáz külföldrôl származóbehozatala. Mindenkinek takarékoskodnia kell az energiával. Újabban megújulóenergiaforrásokat is felhasználnak (pl. a kukoricából elôállított bioetanol (szesz),amit a benzinbe kevernek, vagy a repceolajból készült biodízel olaj.
A gépiparban a gépkocsigyártás és az elektronikai termékek termelése áll vezetô helyen
A japán, amerikai és német vállalatok által létrehozott gépkocsiipar (Esztergom,Gyôr, Szentgotthárd, Kecskemét), a hazai gépipar korszerûsítésében jelentôselôrelépést eredményezett. Az elektronikai termékeket – számítógépek, hír-adástechnikai eszközök, mûszerek, videoberendezések, mobiltelefonok, televí-zió stb. – gyártó ipar fejlôdik leggyorsabban az egész világon. Magyarországonjapán, amerikai, finn, német, holland tôkével létesítettek új és korszerû üzeme-ket (Székesfehérvár, Pécs, Zalaegerszeg, Komárom). A hazai gyárak elsôsorbankülföldrôl behozott alkatrészeket szerelnek össze késztermékké, de mind többhazai gyár is bekapcsolódik az alkatrészgyártásba. A korszerû gépek alkatrészei-nek elôállítása tovább szélesíti a magyar gépipar lehetôségeit. Az új gépipariüzemek a legkorszerûbb termékeket termelik, amelyek többsége kivitelre kerül.Az új üzemek létesítése a magyar munkaerô magas fokú szakképzettségének isköszönhetô.
Vegyiparunk elsôsorban hazai és külföldrôl behozott kôolajból és földgázbólállít elô mûanyagokat (Tiszaújváros, Kazincbarcika). Értékes termékek elôállítója
a nemzetközileg is elismertgyógyszeripar, amely magas szín-vonalú tudományos és mûszakihátteret igényel.
104
95. Az Audi-gyár motorszerelômûhelye Gyôrben• Hol gyártanak még gépkocsi-motorokat Magyarországon?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 104
Az ipar földrajzi elhelyezkedésében megszûnt Budapest túlsúlya
Budapesten kívül a legnagyobb ipari központok: Székesfehérvár, Gyôr, Miskolc,Szeged. A külföldi tôke elsôsorban a Dunántúlon és Budapest környékén létesí-tett új üzemeket. A korábban igen jelentôs ipari körzetnek számító Észak-Magyar-országon visszaesett az ipari tevékenység, a bányákat és az elavult vagy drágántermelô gyárakat bezárták. Az Alföld területén elsôsorban az élelmiszeriparjellemzô.
Az ipar telepítésében, földrajzi elhelyezkedésében korábban nagyobb volt a súlya a földrajziadottságoknak. A szénmedencékre települt a vas- és acélgyártás, az üveg- és a cementipar, teháta nagy anyag- és hôenergia-igényû gyárak. A folyók mentét keresték a nagy vízfogyasztó vegyipariüzemek. A közlekedési csomópontok is vonzották az ipari üzemeket. A munkaerôre, elsôsorbana nôi munkaerôre alapozták a textil- és ruházati ipart.
Az utóbbi idôben döntô szempont az új gyárak telepítésében a munkaerôszakképzettsége, tapasztaltsága. Az új üzemek telephelyének kiválasztásánálfontos szempont a kiépített infrastruktúra és a jó közlekedés (pl. autópályák).
Az ipar – különösen, ha nem fordítanak rá gondot – erôsen környezetszeny-nyezô, füst, por, gázok vagy vízszennyezô anyagok kibocsátója. A külszíni bányá-szat, a kôbányák a felszínt rombolják.
Az ipar a magyar gazdaságban az anyagi javak legnagyobb termelôje. Átfogjaa bányászatot, az energiagazdaságot, a gépek, a vegyszerek, az építôanyagokés a fogyasztási cikkek termelését. A gazdaság sok külföldrôl behozott energia-hordozót és nyersanyagot használ fel.
Iparunk nagy átalakuláson ment keresztül. A gépkocsigyártásban, az elekt-ronikai iparban és más korszerû ágazatokban nagy a külföldi tôke súlya. Azipartelepítésben legfontosabb tényezôvé a szakképzett munkaerô lett. Az el-avult, régi ipari üzemeknek nagy felelôsségük van a környezetszennyezésben.
105
96. Az iparban foglalkoztatottak számamegyénként (2006)• Az ábra tanulmányozása utánismertesd, milyen aránytalanságok vannak a magyar ipar földrajzielhelyezkedésében!
111
4039
2623
13
20
17
11
41
27
8
44
19
ezer fô
13
19
25
1735
22
00879/87-123. 8/4/09 8:45 Page 105
Mit termel a magyar ipar?Egy ország iparáról nehéz néhány mondatban átfogó képet adni. Érdekes adatokhoz jutunk,ha azt vizsgáljuk, hogy melyek iparunk legfontosabb termékei. Legjelentôsebb a gépkocsi-gyártás. Szentgotthárd és Gyôr üzemei már évi egy-egy millió korszerû személygépkocsi-motort szerelnek össze, Gyôrben és Esztergomban, Kecskeméten kész személygépkocsikat
is gyártanak. Az új elektronikai üzemek számos terméket állítanak elô. Több mint egymillió televí-ziót gyártanak Jászfényszarun, s ennél is több tv-képcsövet Gödön. Nagy sorozatban készülnek a sze-mélyi számítógépekhez tartozékok Székesfehérvárott vagy Pécsett. Több üzem százezer számra ontjaa piacra a mobiltelefonokat. Új üzemet alapít a Nokia Komáromban. A korszerû háztartások nemnélkülözhetik a háziasszonyok munkáját segítô mosógépeket, hûtôszekrényeket, vízmelegítôket,amelyek szintén a hazai ipar fontos termékei (Jászberény, Nyíregyháza, Téglás). Az egész világra el-jutnak a Tungsram izzólámpái és fénycsövei, a régi tradicionális vállalat gyárai több helyen is mûköd-nek az országban. Az építkezésekhez cementet, téglát, üveget gyártanak az építôipari üzemeink. A vegyipari termékek között csomagolóanyagok, a háztartásokhoz, építkezésekhez szükséges sok-sokmûanyag használati cikk található. Az olajfinomítók üzemanyagokat és számos vegyi terméket visz-nek a piacra. Az élelmiszeriparunk termékei (szalámi, kolbász, mélyhûtött zöldségek és gyümölcsök)szintén nagy nemzetközi elismerést kaptak. Ha vásároltok, gondoljatok arra, ha hazai terméket vesztek,hozzájárultok a magyar munkahelyek megôrzéséhez, s így gazdaságunk fejlôdéséhez is!
Mezôgazdaság és élelmiszeripar
A mezôgazdaság élelmiszereink elôállítója, nyersanyagokat és élô állatot szállítaz élelmiszeriparnak, továbbá nyersanyagot néhány más iparágnak (textil-, bôr-,gyógyszeripar).
A mezôgazdaságnak két fô ágazata van; a földmûvelés és az állattenyésztés.Termékeit a növények termesztésével és a haszonállatok tenyésztésével állítja elô.
A mezôgazdaság termelése szorosan kapcsolódik a földrajzi környezethez
A gazdaság ágai közül a mezôgazdaság alkalmazkodik legjobban a földrajzi kör-nyezethez, mert termelésének ez a közvetlen színtere.• Növénytermesztésben a talaj, a csapadék és a hômérséklet adottságai megha-
tározók,• a gyümölcs és szôlô minôségét befolyásolja a talaj, a hômérséklet és az évi
napfénytartam,• az állattenyésztés sem függetlenítheti magát az országban termelhetô takarmá-
nyoktól, azok fajtáitól és minôségétôl.A kedvezôtlen földrajzi adottságok – bár nem küszöbölhetôk ki teljesen –,
de ellensúlyozhatók a tudomány és az agrotechnika eredményeinek alkalmazá-sával. Öntözéssel csökkenthetô a kevés csapadék vagy a szárazság hatása. A ked-vezôtlen talajadottságok javíthatók gépesítéssel, mûtrágya felhasználásával és nagyhozamú fajták kiválasztásával. A zöldségtermesztés szezonja meghosszabbíthatóüvegházak vagy fóliasátrak védelme alatt.
106
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 106
A földrajzi adottságok kedvezôek a magyar mezôgazdaság számára
A talajok változatossága és az éghajlati-idôjárási adottságok a sokoldalú mezô-gazdaság alapjai. Fontos az összegyûjtött tapasztalat és a mezôgazdaságban dol-gozók szakértelme is. A termôföld hazánkban a legértékesebb természeti erôfor-rás. A kedvezôtlen adottságok között megemlíthetô egyes agrártájaink talajainakgyengébb termôképessége, a késô tavaszi fagyok vagy a gyakori aszály.
A gazdasági átalakulás óta a magyar mezôgazdaság csak nehezen tud apiacgazdaság feltételeihez alkalmazkodni. A lehetôségek nincsenek kihasználva,holott több mint 13 millió embernek tudna élelmiszert termelni. A hazai ellátásbiztosítása mellett jelentôs mennyiségû terményt és élelmiszert tudna szállítani akülföldi piacokra.
A mûvelési ágak megoszlása az ország termôföldjének hasznosítását fejezi ki
Mezôgazdasági terület: a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szôlô és a gyepterületek(rét és legelô).
A nagy kiterjedésû alföldek és az alacsony dombságok lehetôvé teszik, hogy azország területének felén szántóföldi mûvelést folytassanak. Ez Európában kiemelke-dôen magas arány. Magas a szôlô- és gyümölcstermô területek aránya is. A gyepterü-leteket, a rétet és a legelôt, a takarmányellátáshoz az állattenyésztés veszi igénybe.
Az erdôk aránya az országban alacsony, további erdôsítésre van szükség.
Mezôgazdaságunk további korszerûsítésre szorul. A gazdaság átalakulása során megváltozotta földtulajdon szerkezete és a földbirtok nagysága. A magángazdaságok mellett számos szövetkezetés gazdasági társaság is mûködik. Az átalakult mezôgazdaságnak több nehézséggel kell megküzde-nie. A termôföld részben elaprózott, az új kisüzemek nehezen tudják tôke, gép hiányában fenntar-tani magukat. Nagy veszteséget szenvedett a mezôgazdaság a korábbi kelet-európai piacok elvesz-tése miatt is.
Az Európai Unióhoz történô csatlakozás új feltételeket teremt. A mezôgazdaság fejlôdéséheza gazdaságok támogatást kapnak. Lesznek olyan termékek, amelyek termelését vissza kell fognia túltermelés elkerülése érdekében. Ezért szûnt meg a cukorrépatermelés és cukorgyártás Ma-gyarországon. Az eddigi gabona–hús termelési szerkezeten változtatni kell, a piacképesebb ter-mékek (gyümölcs, zöldség) elôállítását kell növelni. Egyik lehetôség a vegyszermentes biotermeléskiszélesítése. A mezôgazdaság jövôjét a hazai fogyasztás növekedése is megalapozhatja.
107
97. Az ország területénekmûvelési ágak szerinti
megoszlása (2007)• Az elmúlt évtizedekben
a szántóterületfokozatosan csökkent.
Mely mûvelési ágak (vagynem mezôgazdasági
területek) nyertek területet a szántóból?
szántókert, gyümölcsösszôlô
rét, gyep
erdô
nádas, halastó
mûvelés alól kivett terület
48,5%
2,1%
1,0%
10,9%
19,6%
0,9%
17,0% mezôgazdasági terület
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 107
A vetésterület felét a gabonafélék foglalják el
Hagyományos kenyérgabonánk a búza és a rozs. A búzát az ország minden tá-ján termesztik, a rozst viszont elsôsorban a homoktalajokon. A magyar mezô-gazdaság a magas tápértékû kukorica termesztésében Európában az egyiklegjelentôsebb helyet foglalja el. Nem csak takarmányként használják, növek-szik élelmiszerként történô fogyasztása is. Megújuló energiaforrásként gépkocsi-üzemanyagot, ún. bioetanolt is gyártanak belôle.
Értékes terményeink az ipari növények. Vezetô helyen az olajos növények, anapraforgó és a repce állnak, amibôl dízelmotorokhoz hajtóanyagot gyártanak.
Újabban a magas tápértékû és gondosmûvelést igénylô szójababot is több-felé termesztik. Ipari növénynek számíta sörárpa, de az egészségre ártalmasdohány is. A rostnövények közül legszá-mottevôbb a meleget igénylô kender.
A korszerû táplálkozás nem nélkü-lözheti a zöldségfélék fogyasztását. Ter-mesztésükhöz a korszerû technika al-kalmazása mellett is sok kézi munkáravan szükség. Egy-egy hektárról a zöld-ségtermesztéssel magasabb értéket tud-nak elôállítani, mint a gabonaféléktermesztésével. Szinte mindennapi élel-miszerünk a burgonya, amit az ország-ban csaknem mindenhol termesztenek.Közvetlen fogyasztásra és konzerviparinyersanyagként sikeresen termeszt-hetô a paradicsom. A magyar konyhalegjellegzetesebb fûszere, a pirospap-rika nemzetközi elismerést is szerzett.További nagy tömegben termesztettzöldségünk a zöldpaprika, a zöldborsóés a hagyma. A zöldségfélék a kony-hakerteknek is kedvelt termékei.
Mezôgazdaságunk kitûnô minôségû friss gyümölcsöt termel
A téli idôben nélkülözhetetlen az alma, amely a legnagyobb mennyiségben ter-mesztett gyümölcsünk. Almáskertek az ország minden agrártáján megtalálhatóak.Késô tavasszal és a nyárelôn terem a földieper, málna és a ribizli. Az ôszibarackés sárgabarack a legkedveltebb nyári gyümölcsfajtáink.
Szôlô- és bortermelésünk évszázados történelmi hagyományokon alapul.Az egyes borvidékeink sajátos ízû és fajtájú borokat termelnek. Legnagyobb kiter-jedésû a homoktalajon mûvelt szôlôterület a Duna–Tisza közén. A hegyvidéki bo-rok, a tokaji, az egri, a balatoni, a villányi és a szekszárdi, kiváló minôségükkeltûnnek ki. A gyümölcs és a bor a kivitelünk fontos termékei.
108
98. Paradicsomszedés egy termálvizesprimôrkertészetben • Mennyiben
változtatta meg étkezési szokásainkat,hogy egész évben kapható friss zöldség?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 108
Állattenyésztés a korszerû mezôgazdaságbanAz állattenyésztés nagy szakértelmet és jelentôs tôkebefektetést igényel. Nyers-anyagot termel az élelmiszeriparnak, és a trágyával hozzájárul a talajok termôké-pességének fenntartásához. A gazdasági átalakulás és a korábbi piacok elvesztésemiatt az ország állatállománya csökkent.
Agrártájainknak jellegzetes állattenyésztô ágazatai vannak. Sertéstenyész-tést az ország minden területén folytatnak, de legjelentôsebb területei (a Tiszán-túl és a Dél-Dunántúl) az ország nagy kukoricatermesztô körzeteivel esnek egy-be. Hazai sajátosság, hogy a falusi lakosság többsége saját fogyasztásra is tartsertést.
A szarvasmarhát húsáért és tejéért egyaránt tenyésztik. Az állomány na-gyobb része a Tiszántúl, Dél-Dunántúl és a Kisalföld gazdaságaiban található.A juhtenyésztés elsôsorban az Alföld legelôin folyik.
A magyar mezôgazdaság kiemelkedô ágazata a baromfitenyésztés (csirke,tyúk, liba és pulyka). A tömeges tenyésztés nagy baromfitelepeken történik, de te-nyésztôk a falusi háztartások is.
Az élelmiszeripar összekapcsolja a mezôgazdaságot az iparral
Az élelmiszeripari termelés sokoldalú, a malom-, sütô-, növényolaj-, hús-, tej-,konzerv-, hûtô-, szesz- és dohányipart foglalja magába. Földrajzi elhelyezke-dése szorosan kapcsolódik a termelô-, illetve állattenyésztô területekhez. Az élel-miszeripar kész élelmiszerekké alakítja át a mezôgazdaság termékeit, vagy tartó-sítja a zöldséget, gyümölcsöt és a húst. Az élelmiszeripar a hazai ellátás mellettjelentôs mennyiségû árut szállít külföldre is. Nemzetközi hírnevet vívott ki magá-nak hús- (szalámi, kolbász) és hûtôiparunk.
109
99. Az állatállomány nagysága megyénként (2006)• Mivel magyarázható, hogy a sertés- és juhállomány nagyságában
az egyes megyék között nagy különbségek vannak?
189
56 7
64
26 4
33
12 16 52
11 23
102
38 60
232
36 225495
80 262
70
27 15
148
32 55
156
14 18
363
37 54
384
49 42
260
48 60
174
53 65
416
51 209
130
44 53
206
26 62
332
28 29
172
28 22
szarvasmarha
sertés
juh
ezer darab
00879/87-123. 8/4/09 8:48 Page 109
Hazánk idegenforgalma
Az idegenforgalomnak (turizmusnak) gazdasági és társadalmi jelentôsége van
Az idegenforgalomnak nagy gazdasági kihatása van. Érdekelt benne a szállo-daipar, a vendéglátás, a kereskedelem, a közlekedés, a gyógyfürdôk, az uta-zási irodák, a biztosítótársaságok, a bankok. (Még a strandokon mozgó fagylalt-árusok is.) Az idegenforgalomba befektetett tôke hamarabb térül meg, mint agazdaság számos más területén. Jelentôs bevételt hoz az országnak. A fogyasz-tásnak egy sajátos formája, és emellett sok embernek biztosít munkalehetôsé-get is. Az utóbbi évtizedekben a világ gazdaságilag fejlett részein az utazás, a kül-földi üdülés társadalmi szokássá vált. Ezen túl elôsegíti az egyes nemzetek kö-zötti közeledést, egymás kulturális értékeinek, népszokásainak megismerését.
Melyek az idegenforgalom mozgatóerôi?Megkülönböztetünk belsô és nemzetközi idegenforgalmat. A belsô turizmus a ki-kapcsolódáson, a pihenésen túl elôsegíti a hazai földrajzi és más természeti érde-kességek, továbbá a történelmi, mûvészeti értékek megismerését is.
A nemzetközi idegenforgalom a szabadidô szélesebb körû kihasználását je-lenti. Más országok, szép tájak, földrajzi érdekességek felkeresését, az éghajlatikülönbségek kihasználását. Más nemzetek mûvészeti, történelmi emlékeinek, ét-kezési szokásainak megismerése is mozgatóerô. Az idegenforgalom kiszélesedé-sét elôsegítette a szabadidô növekedése és a közlekedés gyors fejlôdése.
A mezôgazdasági termelés alkalmazkodik legjobban a földrajzi környezet-hez. A kedvezôtlen földrajzi adottságok a korszerû agrotechnikával részbenellensúlyozhatók. A mezôgazdaság korszerûsítésre szorul, jobban alkal-mazkodni kell a piacok igényeihez. A szántó az ország területeinek felétfoglalja el.
Legnagyobb kiterjedésû területeinken kenyérgabonát és kukoricát ter-mesztenek. Értékes termékeink az ipari növények. A korszerû étkezésben nö-vekszik a zöldségfélék és a gyümölcsök jelentôsége. Boraink világhírûek.
Az állattenyésztés hagyományos ágazatai közül a szarvasmarha-, sertés-,juh- és baromfitenyésztés a legfontosabbak.
A mezôgazdasághoz a földrajzi elhelyezkedés szempontjából szorosankapcsolódik termékeinek fô felhasználója az élelmiszeripar, termékei a hazaifogyasztókhoz és külföldre is eljutnak.
110
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 110
Mi vonzza a külföldieket Magyarországra?
Annak ellenére, hogy hazánknak nincs tengerpartja, nincsenek égbe nyúló he-gyeink vagy olyan gazdag mûemlékeink, mûvészeti gyûjteményeink, mint szá-mos más országnak, mégis gyorsan nô az idegenforgalmunk. Vajon mi vonzzaa külföldieket hozzánk?
Földrajzi adottsá-gaink közül elsô helyena magyar táj szépségeemelhetô ki; például anagy kiterjedésû síkvi-dékek látványa, nemze-ti parkjaink természetikincsei, Hortobágy, Bu-gac vagy a cseppkôbar-langjaink. Közép-Euró-pa legnagyobb tava, aBalaton, legismertebbvízparti üdülôhelyünk.Külön ki kell emelni Eu-rópában szinte páratlantermál- és gyógyvízkin-csünket. Erdôink, mezôink vadállománya a külföldi vadászokat vonzza, vizeinkpedig a horgászokat. A külföldiek felfedezték, hogy a kulturális emlékeink, a mú-zeumok, a galériák, a falumúzeumok, a különbözô stílusú egyházi mûemlékek isértékesek. Megtekintésük, megismerésük élményt jelent.
Városaink közülBudapest fekvése, vá-rosképe, kulturális éstörténelmi emlékei, sa-játos hangulata, mûvé-szeti és tudományos ren-dezvényei, sportesemé-nyei miatt a legna-gyobb forgalmú idegen-forgalmi központ az or-szágban.
Keresettek a vidékivárosaink közül Eger,Debrecen, Kecskemét,Pécs és Sopron is.
Nem utolsósorban amagyar konyha, a ma-gyar borok minôsége, kü-lönlegessége is hozzátar-tozik idegenforgalmunkvonzó tényezôihez.
111
100. A Dunakanyar tájait sok hazai turista látogatja • Az atlaszodból jelöld ki, melyek a Dunakanyar
legfontosabb idegenforgalmi központjai!
101. Osztrák és moldovai üdülôhajók horgonyoznak a budapesti kikötôben
• Atlaszodon kövesd nyomon, milyen vízi úton érkeznek a rajnai vagy svájci kikötôkbôl
az üdülôhajók Budapestre!
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 111
Hazánk az európai idegenforgalmi áramlások útvonalához kapcsolódik
Az idegenforgalom szempontjából fontos, hogy egy ország gyorsan, kényelme-sen, biztonságosan megközelíthetô legyen.
Földrajzi helyzetünk következtében az országon az észak–déli, nyugat–keletiidegenforgalmi útvonalak közül sok halad át. Számos nemzetközi gyorsvonat célállo-mása vagy megállóhelye is Magyarország. A megközelítést elôsegítik az autópályákés a gyorsan növekvô forgalmú Ferihegyi repülôtér kibôvítése is.
A külföldiek elsôsorban a szomszédos országokból, Romániából, Szerbiából,Horvátországból, Ausztriából és Szlovákiából érkeznek. Közülük sokan az elszakítottterületeken élô magyarok, akik rokonlátogatásra vagy az anyaország megismerésérejönnek. Mások az árkülönbségek kihasználása miatt bevásárlóturistaként érkeznek.Jelentôs a német, olasz, brit, lengyel turisták érdeklôdése is. A távoli országokból, azUSA-ból, Kanadából (sok kitelepült magyar vagy leszármazottjaik), de Japánból isjönnek látogatók Magyarországra.
Az idegenforgalom kétoldalú, a magyar állampolgárok is nagy számbanutaznak külföldre, elsôsorban a kellemes éghajlatú horvát, görög, olasz tenger-partra. Télen az osztrák, olasz, szlovák síterepekre.
Idegenforgalmunkban még sok a kihasználatlan lehetôség. Jobb országpro-pagandára, a fogadókészség további növelésére van szükség.
Az idegenforgalomnak nagy gazdasági kihatása van. Bevételt hoz az ország-nak, sokféle tevékenységet érint. A fogyasztásnak egy sajátos formája. Mozga-tóerôi között szerepel a szabadidô kitöltése, érdeklôdés más országok népei,kultúrája, földrajzi tényezôk – tájak, hegyek, gyógyvizek – iránt. Hazánk ide-genforgalma gyorsan növekszik, az európai idegenforgalmi áramlások érintik.A külföldiek többsége szomszéd országokból érkezik. Az érdeklôdôk közöttnyugat-európai turisták nagy számban vannak. Jelentôs a külföldre utazó ma-gyar állampolgárok száma is.
112
102. 2007-ben Magyarországra érkezettkülföldiek (ezer fôben)• Sorold fel, hogyhazánknak milyen,külföldieket vonzótényezôi vannak! Lakóhelyeden vagyközelében ismersz-e ilyen adottságot?
USA
Nagy-Britannia
Olaszország
AusztriaSzlovénia Horvát-
ország
Szerbia
Románia
Japán
Ukrajna
Szlovákia
Lengyel-ország
Cseh-ország
Német-ország
Kanada
3192 1096 1513
88481558
65
8829
3115
1214667
6701
660
344
38785
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 112
Milyen szolgáltatásokat nyújt az idegenforgalom?Az idegenforgalom hazánkban is – más országokhoz hasonlóan – több százezer em-bernek biztosít megélhetést. Nézzük végig, hogy milyen szolgáltatásokat vesz igénybeegy külföldi, aki egy turistacsoporttal érkezik a budapesti Ferihegyi repülôtérre! Mégelutazás elôtt hazájában kifizette a részvételi díjat az utazási irodának. Biztosítást kö-
tött azért, hogy ha Magyarországon baleset érné vagy ellopnák értékeit, akkor kárából valamimegtérüljön. Úgy választotta ki utazását, hogy a MALÉV-vel utazzon. A repülôtéren az útleveletellenôrzô határôrrel és vámossal találkozik. A repülôtéri bankfiókban pénzt vált, mert szükségelesz forintra. Majd a fogadó magyar turistairoda idegenvezetôje várja az utasokat, és autóbusszalbeszállítja a szállodába. A szállodában naponta többször étkezik, uszodát, fodrászt s egyéb szol-gáltatásokat vesz igénybe. Másnap városnézésre megy ismét autóbusszal, az idegenvezetôismerteti a város történetét, bemutatja legszebb épületeit. A következô napon esetleg nincs hi-vatalos program, a külföldi sétál, benéz a vásárcsarnokba, ahol szalámit, paprikát vásárol. Utánabeül egy kávéházba, és iszik egy feketét. Ha megtetszik neki egy herendi váza vagy egy népmû-vészeti alkotás, megveszi. Este a csoport megnézi az Opera mûsorát. A harmadik napon mú-zeumlátogatások következnek. Megnézik a Nemzeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát. A követ-kezô nap vidéki körútra indulnak. Az útvonal Eger–Hortobágy–Debrecen–Budapest. Ismét autó-busz, idegenvezetô, szállodai személyzet, éttermek, borkóstoló, múzeumok, tehát többszörösenismétlôdik a különféle szolgáltatások igénybevétele. A Hortobágyon lovaskocsival kikocsikáznakmegtekinteni a pusztát, benne ôsi haszonállatainkat és egy lovasbemutatót is. Az utolsó nap ha-zaindulnak a repülôtérrôl.
Olvasmányunk egy rövid áttekintés a lehetséges idegenforgalmi szolgáltatásokról. De gon-doljunk még arra is, hogy amit elfogyasztottak, azt meg is kellett termelni, tehát a mezôgazdaság,az élelmiszeripar vagy a herendi porcelángyár is érdekelt az idegenforgalomban. De a szállodát isegyszer fel kellett építeni. Az idegenforgalom összességében tehát széles területen hoz hasznot azországnak. Érdekünk tehát, hogy a külföldi jól érezze magát, és visszatérjen hozzánk.
Közlekedés és távközlés
Az áruszállítás az ország egyes települései és a gazdaság ágai között teremti meg akapcsolatot. Nyersanyagot és energiát szállít az iparnak, készterméket a fogyasz-tóknak. A jó közlekedési hálózat, a gyors és olcsó szállítás elôsegíti a gazdaságostermelést. A közlekedési hálózatnak területfejlesztô hatása is van. A jó közleke-déssel ellátott területeket keresi az ipar, más gazdasági és egyéb tevékenység is.A közlekedés összeköti a lakóhelyet a munkahelyekkel. Kapcsolatot teremt em-berek, nemzetek és kontinensek között. A hírközlés az információk továbbításá-nak nélkülözhetetlen eszköze. A közlekedési és hírközlési hálózatok az országosinfrastruktúra részei.
Hazánk közlekedésföldrajzi helyzete kedvezô
Magyarország a közép-európai észak–déli, nyugat–keleti közlekedési hálózatoktalálkozási területe. A Kárpát-medence középsô, központi része vonzotta a köz-lekedési vonalakat. A Kárpát-medence közlekedési hálózatának ezért is központjaBudapest. Közlekedési hálózatunkon számottevô az átmenô (tranzit) nemzetközi
113
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 113
forgalom. Az autópályák, vasutak, repülôterek, kikötôk, hajózható csatornák épí-tése során jelentôsen átalakítják a környezetet. Nagy a közlekedés környezet-szennyezése (zaj, levegô- és vízszennyezés).
A közlekedés ágazatai között éles a versenyAz áruszállításban a vasutat megelôzve, vezetô helyen a tehergépkocsi-közleke-dés áll. Elônye, hogy átrakás és idôveszteség nélkül, a feladótól a rendeltetésihelyig, „háztól házig” szállít. A hazai kisebb távolságok kedveznek a tehergép-kocsi-szállításnak. A korszerû, nagy befogadóképességû jármûvekkel a szállításhosszabb távon, országok között is gazdaságos.
A vasút forgalma visszaesett, pedig a vasút különösen alkalmas a tömegter-mékek, szén, építôanyag, gabona, vagy az új gépkocsik szállítására. A gépkocsi vi-szont a darabáru szállításában rugalmasabb.
A távolsági személyszállításban az autóbusz-közlekedés került vezetô helyre,különösen rövid távon, a falvak és városok közötti forgalomban. Az autóbuszok-nak nagy szerepük van az emberek lakóhelye és munkahelye közötti összeköt-tetés megteremtésében.
Igen jelentôs a légi közlekedés személyszállítása. A nagy távolságok miattnagy a szállítási teljesítménye is.
A magyar közlekedési hálózat sugaras elrendezésû,és túlzottan Budapestre összpontosul
A hálózatok kiépítését elôsegítette, hogy az alföldi és alacsony dombsági terüle-teken kevés természeti akadályt kellett leküzdeni. A fôvonalak elsôsorban a vá-rosi településeket, ipari központokat keresve, Budapestrôl sugárnyalábszerûenhaladnak az ország területei felé. A peremvidékeket a fôváros elkerülésével kevésvonal köti össze.
A közlekedési hálózat sûrûsége európai mértékkel nézve közepes. A vasút nélküli településeket autóbuszvonalak kapcsolják be a forgalomba.
A vasúthálózatban a nemzetközi jelentôségû és az országos fôvonalakon
villamos vontatással közlekednek a vonatok
A vasút nagyarányú korszerûsítésre szorul. Az egyes vonalak forgalmában nagykülönbségek vannak. Számos mellékvonalon a forgalom nem elegendô, ezért rá-fizetésesek. Számolni kell több vonal megszüntetésével is.
A magyar hálózat jól kapcsolódik az európai vasúthálózathoz. A vasút fejlôdését elôsegítheti, ha jobban ki tudja venni részét a kombinált fu-
varozási megoldásokból. A nagy befogadóképességû konténerek vasútról gépko-csira rakhatók vagy fordítva, és a vasút olcsóbban, gyorsabban szállíthatja azokat.
Legforgalmasabbak Budapest, Szolnok, Hatvan, Miskolc, Debrecen, Székes-fehérvár, Gyôr személy- és teherpályaudvarai.
114
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 114
A gépkocsiforgalom „kinôtte” a hazai úthálózatotKözútjaink általánosságban nem felelnek meg a megnövekedett gépkocsifor-galom követelményeinek. Keskenyek, burkolatuk gyenge, gyorsabb forgalomrakevésbé alkalmasak. A megnövekedett átmenô személy- és teherforgalom miatta nemzetközi jelentôségû útvonalaink általában zsúfoltak. Az autópályák és afôutak iránya a vasútvonalakét követi, ezért az országon belüli új gazdaságikapcsolatok kialakítására kevésbé alkalmasak. A gépkocsiforgalomnak nagy a le-vegôszennyezése.
A vízi közlekedés jelentôsége csökkentA folyamhajózás a nagy tömegû áru legolcsóbb szállítója, hátránya a lassúság.Természeti hátránya az ôszi, téli alacsony vízállás, a fagy és a jégzajlás.
Számottevô forgalom folyóink közül csak a Dunán van. Mind a személyszállításban, mind a teherforgalomban a vízi közlekedés
jelentôsége csökkent. A forgalom csökkenésének számos oka van, többek között:• a magyar dunai hajók elavultak. Jelentôs tôkére lenne szükség a korszerû-
sítéshez;• két nagy folyónk párhuzamosan észak-déli irányban folyik az országon ke-
resztül, hajózócsatornával nincsenek összekötve;• az ipar kevesebb anyagot igényel, mint korábban. A folyamhajózás elsôsorban a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában
maradt számottevô. A Rajna–Majna–Duna vízi út új lehetôségeket teremt. A Dunán a fôváros környékén és a Dunakanyarban, valamint a Balatonon
nagy a kiránduló személyforgalom. Idegenforgalmi idényben a külföldi üdülôha-jók több tízezernyi látogatót szállítanak az országba.
115
104. M7 új völgyhíd • A két fotót tanulmányozva, sorold fel az autópályák elônyeit és válaszolj arra a kérdésre, miért drága az autópályák építése!
103. Autópálya
00879/87-123. 7/24/09 9:55 Page 115
A csôvezeték a folyékony és gáz-halmazállapotú anyagoklegolcsóbb szállítóeszköze
A csôvezeték-hálózat hossza hazánkban már megközelítette a vasútvonalét. Im-port kôolajat és földgázt szállítanak. A hazai kôolaj- és földgázmezôket kapcsol-ják össze az olajfinomítókkal vagy a fogyasztóterületekkel. Olajtermékeket (ben-zin, gázolaj) és vegyi termékeket (etilén) szállító vezetékek is vannak.
A légi közlekedés a leggyorsabban fejlôdô közlekedési hálózatunk
Elônye a nagy gyorsaság, nagy távolságok rövid idô alatti megtételére alkalmas.Hátránya, hogy igen költséges közlekedési ágazat. Nagy összegeket igényel a re-pülôgépek beszerzése, a repülôterek építése és fenntartása.
A rövid belföldi távolságok miatt a légi közlekedés egyelôre csak a nemzet-közi forgalomban gazdaságos. Budapestet a MALÉV és a külföldi légitársaságok
járatai összekapcsolják Európaösszes fôvárosával és más konti-nensek számos városával. Legfor-galmasabb nemzetközi repülôtér:Budapest–Ferihegy. Gyorsan növek-szik az utasforgalom az olcsó, ún.fapados járatok megindulása óta.
A korszerû hírközlési rendszerek Magyarországon is gyorsan terjednekHírközlési rendszereken elsôsorban a telefon-, távíró- s az utóbbi években viha-ros gyorsasággal terjedô számítógépes összeköttetést (internet) értjük, de idetarto-zik a rádió-, televízióadások vételi lehetôségeinek megteremtése is. A korábbi el-
maradást rövid idô alatt sikerültcsökkenteni, megszûnt az évtize-des telefonhiány. Megjelentek alegújabb hírközlô technikai eszkö-zök (számítógépek, mobiltelefo-nok), amelyekkel információkat,adatokat, híreket lehet továbbítaniaz egyik helyrôl a másikra.
116
105. Ferihegyi repülôtér • Milyenelônyei és hátrányai vannak a légiközlekedésnek? Milyen, ún. fapados légijáratokat ismersz?
106. Tv-adótorony és parabolaantennaa Szabadság-hegyen • Az országbansok mobiltelefon adótorony látható.Mi ezeknek a feladata?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 116
Mi a korszerû információs technika?A XX. század a technikai forradalmak idôszaka volt. A fejlettebb országokat behálóztáka távbeszélô- és távíróvonalak, kiépültek a nemzetközi hálózatok is. Ekkor a telefon ésa telex (géptávíró) voltak a legjobban elterjedt eszközök. A rádióhullámokat hír- és mû-sorközlésre használták. Késôbb megjelent a televízió is, ami már képet és hangot egya-
ránt tudott közvetíteni. Majd az ember kijutott a világûrbe. Sorban lôtték fel a meteorológiai,a katonai és a távközlési mesterséges holdakat, amelyek segítségével az élet számos területén fel-gyorsult az információáramlás. A század utolsó évtizedei az információs technika területein egy-re meglepôbb új eljárásokkal léptek elô. Ilyen volt például a másológép, a közvetlen távhívás,a telefax (másológép és telefon kombinációja). A számítástechnika (személyi számítógépek) ésa híradástechnika fejlesztése közös útra lépett, egyre jobban függetlenedve a vezetékektôl. Nap-jainkban már a telefonösszeköttetések és a televíziós közvetítések a világûrben keringô mester-séges holdak segítségével jönnek létre. Rövid idô alatt világszerte elterjedt a mobiltelefon hasz-nálata is. A személyi számítógépek között kapcsolat létesíthetô és elektronikus levél (e-mail)továbbítható. Sôt, ma már a személyi számítógépeknek hálózatuk is (internet) van. Miért írunkezekrôl? Milyen kapcsolata van a földrajzzal? A válasz egyszerû, mert meggyorsította a hírköz-lést, lerövidítette a távolságot az egyes emberek között idôben és térben is. A XIX. században mégtöbb hétre volt szükség ahhoz, hogy egy levélre a válasz Európa és Amerika között megforduljon.Ma már a légiposta ezt az idôt hét–kilenc napra leszorította. A telefaxba helyezett levelet a ké-szülék azonnal továbbítja, ahogy a papírról a szöveget a készülék lemásolja, ugyanabban a idô-ben a címzett készülékén kijön az írott szöveg. De elôbb meg kell írni a levelet. Az elektronikuslevelet a személyi számítógépen írjuk. A címzett szinte az elküldés pillanatában már a monitoronolvashatja, és küldheti vissza a választ. Ez a legkorszerûbb információs technika, ami más terüle-teken is elônyt biztosít. Gyorsítja az üzleti vagy a bankok közötti kapcsolatokat. Az események-rôl a hírek azonnal továbbíthatók. Az új évszázad leggyorsabban terjedô eszköze a mobiltelefon.
A közlekedés az ország különbözô területei és gazdasági ágazatai között léte-sít kapcsolatot. Összekapcsolja hazánkat a külfölddel. Az ország közlekedés-földrajzi helyzete kedvezô. A közlekedési ágazatok között éles a verseny. Mindaz áru-, mind a személyszállításban a tehergépkocsi- és az autóbusz-közleke-dés megelôzte a vasutat. Gyorsan fejlôdik légi közlekedésünk. A magyar köz-lekedési hálózat túlzottan Budapestre összpontosul. A gépkocsiforgalomnakközútjaink többsége már nem felel meg. A tömegáru-szállításban olcsó folyam-hajózás forgalma visszaesett. A csôvezeték a folyékony és gázhalmazállapotúanyagok legolcsóbb szállítóeszköze.
117
107. A NemzetiTankönyvkiadó Zrt. internetes honlapja.
Internetcím: www.ntk.hu• Van-e iskoládnak honlapja, ha igen,
ismered-e?
00879/87-123. 7/11/09 16:59 Page 117