1, Az áru, valamint az áruismert fogalma. Az áruismeret feledata az elmélet szintjén, érvényesülése a gyakorlatban. Az áruismeret felosztása és segédtudományai.Áruismeret: az áruk megismerésével foglalkozó tudomány. Az áru olyan dolog, amely tulajdonságainál fogva emberi szükségleteket elégít ki. Az áruismeret feladata az áruk vizsgálata, a minőség meghatározása, rendszerezése, kezelése, a piaci körülményeik meghatározása. A valamennyi árura vonatkozó általános törvényszerűségek kutatásával, a minőség értékelésével, az eredmények hasznosításával az általános áruismeret, a konkrét árucsoportokkal a szakáruismeret foglalkozik. Az árurendszereknek meg kell felelni a –készletgazdálkodás, -a statisztikai adatszolgáltatás, -az áruazonosítás feladatoknak.

2, A hagyományos árurendszerezés alapelve, jelentősége a mindennapi gyakorlatban. Hagyományos árurendszerek csoportjai, gyakorlati megvalósulásuk bemutatása egy-egy üzlettípus valamint árupélda segítségével.A hagyományos árurendszerezés valamennyi árucsoportnál használható, általános érvényű elv szerint történik. Csoportosíthatnak felhasználás célja, földrajzi eredet, anyagi tulajdonság , stb. szerint. Felhasználási cél szerint: -fogyasztási cikkek, -kutatóeszközök, -termelőeszközök, Földrajzi Eredet szerinti csop-t akkor alkalmazzák, ha az eredet meghatározza a minőséget. (tokaj) Az anyagi tulajdonság szerinti rendszerezésnél az áruk fizikai, kémiai, fiziológiai jellemzőit veszik alapul. Megmunkálási fok szerint: -nyersanyag, -félkész, -kész termék, -hulladék, Az áruszállítás és raktározás módja szerint különbséget tehetnek a szilárd, folyékony, gáznemű

3, Ismertesse az árukódok lényegét, szerepüket (EAN,ETK, VTSZ)A kódolás valamely információ kifejezése egyezményes jelekkel. Célja, hogy adott áru csak egyetlen helyre legyen besorolható, könnyen nyilvántartható, követhető legyen. Mo.on a gyakorlati életben általánosan használt az EAN,ETK, VTSZ. EAN: Nemzetközi Termékszámozási Szervezet. Mo.on 1984.01.01-től. Kétféle hosszúságú kód (8-13 szjegy) Első 3 országazonosítő, köv 5 gyártó váll. kódszáma, köv. 4 árucikk kódszáma, utolsó ellenőrző szám. 8jegyűnél a gyártó váll. kódja nincs benn. ETK: Az elve megegyezik az EAN elvével, csupán az országazonosító, valamint az ellenőrző számot nem tüntetik fel. (9 számból álló rendszer) Alapszabály, hogy az azonos termék minden gyártónál azonos számot kapjon. Első5 gyártó váll. azonosítója, köv.4 termékazonosító. (gépi leolvasásra legelterjedtebb a vonalkód) VTSZ: kereskedelmi vámtarifaszám. Alapja a Harmonizált áruleíró és kódrendszer(HS), valamint az Európai unió által alkalmazott Kombinált Nomenklatrua.(CN) 1-4 HS rendszer száma, 5-6HS alszáma, 7-8 Cn rendszer alszáma, 9-10 magyar autonom bontás.

4. A vonalkód értelmezése, jelentősége, a vonalkód elhelyezése a csomagoláson. A vonalkód ker-i alkalmazása. Az EPOS rendszer bemutatása. A vonalkód: számjegyet ábrázoló vonal/köz kombináció. A vonalkód meghatározott elvek szerint felépített vonalkódjelek sorozata, amely világos közökkel elválasztott sötét vonalakból áll, lényegében a számkód gépi interpretációja. A vonalkód alkalmazása növeli a pénztárak átbocsátóképességét, csökkenti a pénztárnál a várakozási időt. Elterj. Oka: gyorsan, hibátlanul olvasható, minden csomagolóanyagra nyomtatható,. A kódrendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását. Az ezt megvalósító rendszert a nemzetközi gyakorlatban EPOS rendszernek nevezik. Az EPOS olyan önkiszolgáló áruház rendszer, amelyben a terméken lévő kódot automatikus azonosítással vagy billentyűzéssel juttatják a pénztárgépbe, amely ezután kijelzi az árat, a fizetendő összeget, elkészíti a pénztári blokkot. Az automatikus azonosítás jelenlegi legelterjedtebb technikái optikai alapúak, mágneses alapúak, elektromágneses elvűek. Elhelyezése: a csom alján, hátán, valamelyik oldalán, vagy bal alsó sarokban. A csom főoldalára csak a legvégső esetben kerülhet vonalkód.

5, A szabványosítás fogalma és rendszere. A magyar szabványosítás jellemzői. A szabványosítás direktívái, feladatai és a feladatok ker-i szerepe. A szabványosítás a felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. Írásos megjelenítése a szabvány. A szabványosítás faladatai a következők: -ismételhetőség, többszörözhetőség,- csatlakozás és cserélhetőség biztosítása, -minőség szabályozása (I.II oszt. Kiv. ) –a termékminőség és az ár közötti kapcsolat biztosítása, -az alkalmassági elv betartása (a felhasználó igényeit tolmácsolja a gyártóhoz) –fogyasztói érdekek védelme, - az élet, környezet és vagyon védelme. A szabványosítás öt egymásra épülő szinten folyik: Vállalati szabványosítás célja a termelési költségek csökkentése mellett a minél nagyobb piaci nyereség elérése. A szakmai szabványosítás célja az azonos szakmához tartozó vállalatok szövetségbe tömörítése közös feladataik megoldására. A nemzeti szabv.-ás főbb fel: -nemzeti szabványok kidolg. Jóváhagyása, közzététele, visszavonása, -részvétel a nemzetközi és eu-s szabványosítási munkában. –szaktanácsadás a nemzeti szabványügyi kérdésekben. Nemzetközi szabványosítás elősegíti a világker. Által támasztott követelmények meghatározását és rendszerezését. Regionális szabványügyi szervezetek egy-egy nagyobb összegüggő terület szabványalkotó munkáját egyesíti. A direktívák valamennyi országban egyenértékűek és kötelezőek. A direktívák csak a lényeges követelményeket határozzák meg. Lényeges körülmények: -biztonság, -egészségvédelem, - környezetvédelem, -fogyasztóvédelem. Lényeges követelmények mellett még a következőket szabályozzák: vizsgálattanúsítási eljárás, megfelelőségi jelölés, hatosági ell. Tev. A MSZ: Magyar szabvány, MSZ EN európai, honosított szabvány, MSZ ISO nemzetkozi honosított szabvány.

6, A szabvány fogalma és csoportosítása. A ker-ben alkalmazott legfontosabb szabványtípusok és jelentőségük. Az áruk csomagolásán megjelenített magyar szabványjelek és értelmezésük. A szabvány tevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó az érdekeltek közös megegyezésével létrehozott ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai mennyiségeket, méreteket, választékot, műszaki követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmazó, közzétett leírás, amely alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A hazánkban érvényes több, mint tízezer szabványt a Magyar Szabványok Szakrendszere tartalmazza. Szabványos az a termék, amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel. Szabványtól eltérő az a termék, amelyre létezik ugyan szabvány, de az adott termék jellemzői eltérőek az előírásoktól. Szabványon kívüli az a termék, amelyre nem létezik szabványelőírás. Fajtái. –vizsgálati szabványok, -műszaki köv. szabv., -féleség csökk.- méretszabvány, - alapszabv. –terminológiai és rajzszabvány

7, A szokvány, az etalon, a típus, a norma és a szabály értelmezése, megjelenésük, jelentőségük és szerepük a ker.-i gyakorlatban. Etalon: a terméknek, mértéknek, mértékegységnek valamely kijelölt helyen letétbe helyezett általános érvényű, kivitelezett mintája. Szabály: a cselekvést, magatartást, eljárást megszabó rendelkezés, amely sohasem tartozik a szabványba. Legtöbbször állami jogszabály. Típus: műszaki értelemben az olyan termék, létesítmény, amelyet egységes, ismétlődő előállítás szándékával minden lényeges jellemzője szempontjából meghatároztak. A tőzsdei minőségi szokványok vagy azt írják le, hogy a szokványminőségű árunak milyennek kell lennie, vagy megjelölik azokat a hibákat, amelyek a terméket kizárják a szokványminőség kategóriából.

8, Minőség és a minőségi szint fogalma. Minőségi osztályok és jelentésük. A minőség meghatározott és elvárt igények kielégítését biztosító jellemzők összessége. A mindennapi életben a minőség értékével kapcsolatban két fogalmat használnak:1, minőségi követelmények, amelyek azonosak a meghatározott vagy elvárt követelményekkel. 2, minőség mérőszámai, amelyek egy vagy több minőségi jellemző mérőszámai. A minőséget két tényező határozza meg: Egyrészt a terméket előáll, vagy szolg.-t nyújtó vállalat, (tervezés, alapanyag, technológia, szakemberek) a másik a környezet. Minőségi szint: vagy fokozat olyan jellemzőkre

megállapított rangsorolás, amely megmutatja, hogy azonos felhasználási célra szánt termékek vagy szolgáltatások különböző igényeket elégítenek ki. Alapvető minőségi követelmények: -biztonságos, -megvalósítható, -fenntartható, -rendeltetésszerű használatra alkalmas. Minőségi osztály: egy-egy termék minőségének a tervezett minőséghez viszonyított tényleges megvalósulási szintjét mutatja meg. 5 osztály: használhatatlan, meg megfelelő, közepesen használható, jól használható, kiválóan használható. A különböző minőségi osztályok a velük arányos árakkal az eltérő fogyasztói igényeknek való megfelelőséget jelzik.

9, Ismertesse az objektív és a szubjektív minőségjellemzőket. Objektív: -fizikai jellemzők, -kémiai jell, -élettartam,(az az idő, ameddig rendeltetésszerű alkalmazás mellett a termék használható) -megbízhatóság,(az árunak az a képessége, hogy meghatározott ideig és meghatározott feltételek között betölti-e és milyen fokon az előírt feladatait: hibamentesség, tartósság, javíthatóság, tárolhatóság) - gazdaságosság,(ker. számára, vagy a fogyasztó számára?) –teljesítmény( annak mértéke, hogy a saját jellemzők egy csoportja mennyire teljesíti a feladatát), Szubjektív: érzékszervekkel határozható meg.szín, íz, szag, hang, korszerűség: a termék mennyire felel meg az adott kor műszaki, tudományos, technikai fejlettségi szintjének.

10, tájékoztatás és információ, megkülönböztető minőségi jelek-használati-kezelési útmutató, -műszaki leírás, -Kiváló áruk fóruma, -védjegy(olyan megjelölés, amely az egyes árut a többi hasonló terméktől egyértelműen megkülönbözteti), -összehasonlító árucimke(megmutatja, hogy a termék a fogyasztó szempontjából lényeges kívánalmaknak milyen szinten felel meg), -áruteszt(azonos áruk kül. Gyártóktól összehasonlítása), -tájékoztatók(szárítás, vegytisztítás, vasalás), -állami zárszalag(jövedéki termékek), -minőségi díjak

11, A magyar fogyasztóvédelem eszközei, fogyasztói jogorvoslat, a fogyasztóvédelem jogi szabályozásaFogyasztói jogorvoslat: -reklamációhoz való jog, -szavatossági jog(megfelel a tv-ben meghatározottaknak), -kötelező jótálláshoz való jog, -jog a panasz bejelentéséhez, a jogorvoslathoz. A fogyasztóvédelmi jog legfőbb célja megvalósítani, hogy a fogyasztók érdekei a leghatékonyabban érvényesüljenek. Lehet passzív: megelőző, vagy aktív, azaz támogató. A fogy. Véd. Jog elsődleges feladata a termékek biztonságosságának megteremtése, valamint a fogyasztók alapjogainak rögzítése.Fogyasztói jogviták rendezési lehetőségei: -bolti szint, -önkormányzati szint, -fogyasztóvédelmi felügyelőség, -szakhatósági szint, -békéltető testület, -bíróság

12. A fogyasztóvédelem intézményrendszere, a minőségügy leismertebb intézményei.Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, felügyelőség. Állami hatóságként működnek, feladatuk: -szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok hatósági előírások megtartását, -termékek forgalmazására vonatkozó jogsz. Megtartását, - az áruk és szolg.ok minőségére és minőség tanúsításának intézését, -az áruk mérésének, elszámolásának, kiállított számla helyességét, -hatósági árak betartását, -vásárlói jogszabályok előírásainak betartását.Országos fogyasztóvégelmi Egyesület, Kermi Szolg. Kft., Országos borminősítési intézet, o. élelmiszer-vizsg. Intézet, ANTSZ, stb.

13. A csomagolás fogalma és feladatai. Az optimális csomagolás jellemzői és szerepe a ker-ben. A csomagolás értelmezése köznapi értelemben kettős. Egyrészt jelentheti azoknak a munkaműveleteknek az összességét, amellyel kialakítják az áru burkolatát, másrészt jelentheti a burkolatot alkotó anyagok és eszközök összességét. A csomagolásnak biztosítani kell az áru és környezet védelmét, alkalmasnak kell lennie az áruforgalomra, információ kell hordozni, vevőbarátnak kell lennie. Biztonságos csomagolás: olyan zárási mód, amelynél az egyszeri kibontás szemmel látható, így kizárt egy harmadik személy általi manipulációi lehetősége. A csom. Lehet többek között visszazárható, gyermekbiztos., ökológiai védelem, A csomag miután betöltötte funkcióját hulladék lesz.

14, Csomagolóanyag, a csomagolási segédanyag és a csomagolóeszköz fogalma. Lehet papír, fém műanyag, üveg, fa, textil. A csom.papír valamennyi csomagolási célra előállított kezeletlen ,vagy kezelt papírok gyűjtőfogalma. Előnye: olcsó, könnyű, jól nyomtatható, sokoldalú felhasználhatóság, hátránya: vízgőz, szag áteresztés, kis szakítószilárdság. Lehet papír, karton, lemez. Fém: fehérlemez, feketelemez, aluminium. Előnye: aromazáró, hőmérséklettűrő, higiénikus, jó áruvédelmi kép., gazdaságosan, biztonságosan szállítható, újrahasznosítható. Hátránya: drága, nem átlátszó. Műanyag: vegyi úton előállított anyagok. Előnye: könnyű, kiváló vízgőz, aromazárás, könnyű megmunkálhatóság, olcsó, flexibilis. Hátránya: környezetidegen, könnyen szennyeződik, mikroorganizmusok gyorsan szaporodnak. Üveg: előnye: átlátszó, könnyen tisztítható, szinezhető, többször használható, kíméli a környezetet. Hátránya: törékeny, nagy saját tömeg. Fából: könnyen megmunkálható, mechanikus hatásoknak jól ellenálló anyag hátrány: könnyen felveszi a vizet. Kombinált. Csomagolási segédanyag: feladata az áruforgalom megkönnyítése és az áruvédelem fokozott biztosítása. Segédanyagok lehetnek: záróelemek, rögzítő anyagok, árucímkék, párnázóanyagok, páramegkötőanyagok.

15, A műanyag előnyös és hátrányos tulajdonságai a csomagolástechnikában. Csomagolásra használt műanyagok és alkalmazásuk. Műanyagfóliák üreges testek. Kombinált csomagolóeszközök és alkalmazásuk lehetőségei.Műanyag: vegyi úton előállított anyagok. Előnye: könnyű, kiváló vízgőz, aromazárás, könnyű megmunkálhatóság, olcsó, flexibilis. Hátránya: környezetidegen, könnyen szennyeződik, mikroorganizmusok gyorsan szaporodnak. A kombinált csomagolóanyagok keletkezhetnek: társítással, bevonással, rétegezéssel, átitatással. Pl: polietilén, polipropilen, polisztirol, poliamid, stb.

16, Az anyagmozgatás és szállítás fogalma, jellemző folyamata a kereskedelemben. Áruvédelmi feliratok és jelzések értelmezéseAz anyagmozgatás az áru rövid szakaszon történő helyváltoztatása. A szállítás az áru nagyobb távolságra történő helyváltoztatása. Áru keletkezésenagyker szállításkisker szállfelhasználói szállítás (közben anyagmozgatás raktárban, gépkocsira, árukihelyezés, raktározás)Áruvédelmi feliratok: törékeny, kampózni tilos, dönteni tilos, melegre érzékeny, targoncával emelni tilos, itt emelni, nedvességtől óvni, sugárzásra érzékeny, élő állat, gyorsan romló, hidegen tartandó, stb.

17, A tárolás és raktározás fogalma, feladatai. A tárolás és a raktározás során jelentkező leggyakoribb árukárosító hatások és az áruváltozások bemutatása.A termelés és fogyasztás térben és időben elkülönül egymástól, ezért van szükség a raktározásra. Tárolás: A kereskedelmi áruforgalomhoz kapcsolódó, sokfajta árut felhalmozó, fogyasztói igények zökkenőmentes kielégítését elősegítő tevékenység. Raktározás az a tevékenység, amelynek során nagy értékű, fajtánként elkülönített árut halmoznak fel a célnak megfelelően felszerelt helyiségben. A tárolás feladatai: az áru minőségének megóvása, az áru mennyiségének megőrzése, a fogyasztók igényeinek megfelelő áruválaszték összeállítása. Leggyakoribb áruváltozások: Fizikai: nedvesedés, száradás, fagyás, olvadás, kristályosodás, lágyulás, törés, repedés, zúzódás, szakadás, alakváltozás, kémiai: avasodás, keseredés, korrózió, alkoholok csökkenése, műanyagok öregedése, biológiai: szagváltozás, gombásodás, erjedés, rothadás, penészedés, savanyodás

18, Az elektronikus áruvédelmi rendszer felépítése. A jelzőcímkék formái és értékelésük a kereskedelmi gyakorlat szempontjából.Az elektronikus áruvédelmi rendszer növeli a kereskedelmi hálózat anyagi biztonságát. Az elektronikát nem csak a vevők minél jobb kiszolgálására, hanem a vagyon védelmére is felhasználják. Alkalmazásának eredménye: -csökken a lopások száma, -nő a profit, - elriasztja a

tolvajokat, Szükséges hozzá: árun elhelyezett jelzőcímkék, jelzőeszközök eltávolítása, detektáló rendszer. Jelenleg a rádiófrekvenciás elven működő áruvédelmi rendszerek a leghatékonyabbak. Lehetnek lágy, vagy kemény címkék.