�SZI KÁPOSZTAREPCE

• Jelent�ségeJelenleg a világon a harmadik legfontosabb olajnövény-Olaját már a történelmi id�kben világításra használta az emberiség

Kés�bb az ásványolajok miatt ilyen célúhasználata lecsökkent, de a fejl�d�világban ma is.

-Élelmezési felhasználását csökkentette a hagyományos fajták káros összetétele (erukasav, glükozinolát)

Ma már megfelel� fajták és hibridek-Ipari felhasználás: m�kaucsuk, kozmetika-, b�r-, nehézipar: h�t�-, ken�anyag, biodízel, stb

-Takarmány: repcemagdara és pogácsazöldtakarmány (Keszthelyi keverék)

-Zöldtrágya

• A repce élelmezési felhasználásának akadályai:

• Erukasav tartalom• Szívizom betegség, karcinogén hatás• - Nagy erukasav tartalmú fajták

(~50%)• - Alacsony erukasav tartalmú fajták

(>5.0%)• - Erukasav mentes fajták ( Egyszer

nullás) (<5.0%)• - Erukasav és glükozinolát mentes

fajták (Dupla nullás) (<2.0%)• 2. Glükozinolát tartalom: nem az olaj,

hanem a mag tartalmazza, ezért a magdara nem alkalmas takarmányozásra. ( Izotiocianát = megakadályozza a jód felvételét –golyvaképz�dés. Állati termékkel csecsem�be: kreténizmus).

• Határérték: 25 �mol/g

Világon:~ 25 millió ha

52% Ázsia, 23% Amerika,

20% Európa-Tavaszi változat ~ 75%-ban (Kanada,

Kína, India)-�szi változat: f�leg Európa

Magyarország:Termesztése 1700-as évek közepén kezd. (1800-as évek végén: 180 e ha)

1970 – 80-as évek: 30 – 70 eha1990 –es évek eleje: 30 – 90 eha

2000 –es évek: 100 – 150 eha2006 �sz: 233 ehaMai termésátlag: 1.2 – 2.0 t/ha

(Németország: ~3.5 t/ha Új fajták: 5 t/ha

Botanikája, fiziológiája

A repce (Brassica napus L. ssp oleifera)

keresztesvirágú, két alfaja van:-�szi (biennis)

-Tavaszi (annua)

Nálunk szinte kizárólag �szi mivel:

-term�képessége 25-40%-al-olajtartalma 2-8%-al nagyobb

Olajtartalma: 42-48%Származása: Földközi tenger

medencéje

-Gyökér:

Orsó-gyökér, 200cm-re is lehatolhat, de f� tömege felül (1,5-2,0 t/ha)

-Szár:Elágazó, dudvás, viaszos, zöld v. antociános, ~110-180 cm magas,Fontos a minél nagyobb elágazásszám,a nem túl magas növekedés (féltörpe)-Levelek:egy növényen többféle alakú az elhelyezkedés szerint:

-rozetta, alsó-, középs�-, fels�-szárlevél.

-Virágzat:Sátorozó fürt, rajta sárga keresztes virágok.Virágzás alulról felfelé, igen elhúzódó(30-40nap). 2/3-ad részen ön-, 1/3-ad részben idegen-megtermékenyül�.-Termés:Bec�, 19-22 db maggal, (2 sorban)EMT: 3,5-6,0g. �szi 42-48%, tavaszi 40-42 % olaj.

A repce fenológiai fejl�dése

Biológiai alapokNálunk tavaszi változat csak akkor ha �szi kifagyCsak 00-ás fajtákat vetünk, mivel keresztez�dés miatt az el�nyös tulajdonságok elveszhetnek.Idegentermékenyülés miatt hibrideket létre lehetett hozni.Hibrid repcék: jó term.-potenciál, ~stabilítás, több termés, több elágazás.-De igen jó fajták is vannak.-Hibrid vet�magja drágább.-Kb. 50 fajta és hibridFontos :-term�képesség (mag/bec�, EMT,

elágazásszám, termékenyülés)-termésbiztonság (télállóság, szárszilárdság, betegségellenáll. koraiság, kis pergés, homogén virágzás) -min�ség:

Olyan hibridet nevezünk féltörpének, amelyet egy törpe és egy normál termet� vonal keresztezéséb�l kapunk. A törpe szül�i vonal tartalmazza az alacsony növénymagasságért felel�s gént, amely 50%-ban jelenik meg a féltörpe (semi-dwarf) hibridrepcében. Ezzel a módszerrel a növénymagasság 120-130 cm.

• Érdemes kihasználni a féltörpe repcék kínálta agronómiai el�nyöket:

• A 35-40 db/ m2-es javasolt t�számmal

termeljük

• Kit�n� állóképesség és télállóság• Kevesebb tápanyagra van szüksége• Könnyebb a m�trágyát és a növényvéd�

szert kijuttatni• Egyenletesebb érés• Kisebb betakarítási költséggel lehet

számolni• Kisebb betakarítási veszteség• Kevesebb tarlómaradvány

Magas

hibrid

Törpe hibrid

Féltörpe hibrid.

Az elágazások az alaptól

fejl�dnek.

Féltörpe hibrid

Magas hibrid

• Hibrid repcékCitoplazmás himsteril (cms) rendszerrel sikerült létrehozni.Három komponensb�l épül fel:-Steril anyai vonal-Fertil fenntartó (maintainer) (anyai vonalat)-Fertil apai vonal (restorer) (F1 vet�mag el�állításhoz)

• Ma két hibrid rendszer:1. Francia: INRA nemesít�ház:

Ogura –cms rendszer-El�ny: olcsó a vet�mag-Hátrány: magas glükozinolát tartalom

• A citoplazmás himsterilitást az olajrepcéb�l vették, de vele magasabb glükozinolát tartalom is jött. Ezért un. Mixhibridek: a sterilítást F1-ben csak 50-70%-ban állítják helyre és hozzákeverik egy alacsony glükozinolát tartalmú fajta magját is (ezzel mintegy higítják). Pl.: COLOMBO, TISSOT, TRIAGLE

• Vannak teljesen helyreállított Ogurahibridek is, de a glükozinolát probléma fennáll. Pl.: EXTERNO, EXTRA, ELVIS

2.Német: NPZ/Lembke nemesít�ház: MSL hibridek.

-El�ny: alacsony glükozinolát tartalom-Hátrány: drágább vet�mag.

F1 teljesen fertilisPl.: ELEKTRA, TENNO, TITAN,

ARTUS, VECTRA.

• Hibridek el�nyei:-10-15 % terméstöbblet-Nagyobb stressz-tolerancia, vitalitás, jó

télállóság, aszályt�rés-Gyors kezdeti fejl�dés, kés�bbi vethet�ség-Kevesebb vet�magigény, (de drágább)

(Vannak már igen jó hagyományos fajták is)

Term�helyigény-Talajigény

Középkötött és annál lazább, gyengén lúgos, v. mélyebben meszes, jókultúrállapotú erd�talajok.

-Éghajlatigény-Mérsékelten meleg, párás humid klíma

optimális, de a nálunk termesztett fajták esetében fontos szempont a szemiaridklíma és a -15, -20°C elviselése.

Fagyt�r� képesség függ:-a vetés id�t�l, (túl korán vetett buja

állomány könnyen kifagy) és

-a talaj nedvességét�l (er�sen nedves talajon rossz fagyállóság)

-veszélyes a februári felmelegedés utáni er�s fagy is.

-fejl�dési h�küszöb: 7-8 °C

Környezetigény:

Megfelel� tájak: Dunántúl és

É-i középhegység

Termesztés módszere:-El�vetemény:

Korán lekerül� legyenÖnmaga után 4 évig ne.

-Kiváló: borsó, �szi-, tavaszi-takarm.keverékek

-Jó: kalászosok, korai burg.-Rossz: júli. vége után lekerül�kA repce a búza egyik legjobb el�veteménye.

Talaj-el�készítésRövid id� áll rendelkezésre hozzá és a feltételek többnyire kedvez�tlenek (szárazság júli.-aug.)1.Azonnali tarlóhántás, kés�bb ápolás

2.Alapm�velés: (min. 4 héttel korábban)-szántás (csak nedves talajon)

-nehéztárcsa (néha lazítóval kombinálva)

3.Elmunkálás

4. Magágykészítés (vetéshez közel, 6-10 cm mély).

TrágyázásB�séges ellátást igényel, viszonylag sok tápanyagot vesz fel.Fajlagos tápanyag-igény (kg/t):

N: 55 CaO: 30

P2O5: 35 MgO: 10K2O: 43

-N: f� termésnövel�. Túladagolás: kifagyás, megd�lés, kis olaj%.

Ezért �sszel: 0-40kg/ha Felvételi max. virágzáskor, ehhez fejtrágyázás tél végén(~55%) és zöldbimbózáskor (~35%)

-P: termékenyülés, magfejl�dés, olaj%,elágazások száma

-K: betegség ellenállás, aszályt�rés, télállóság,

-Istállótrágyát meghálálja. Bórigényes.

Vetés-Ideje a termést igen befolyásolhatja.Új 00-ás fajták és hibridek szept 1-15.-Keszthely-Debrecen vonaltól É-ra a korábbi, D-re a kés�bbi id�pontok.Szept. 25-30 után már ne vessünk.-T�szám:

új hibrideknél, fajtáknál csökkent (sok elágazás�sok bec�, ehhez nagyobb tenyészterület kell)

-Cél tavaszra: hibrid: 50-60 t�/m2,(ehhez 0.6-0.8

millió csíra;2.5-3.5 kg/ha mag)fajta: 80-100 t�/m2, (ehhez 1.0-1.4

millió csíra; 4-6kg/ha mag)-Kedvez�tlen körülmények: +10-15%-Dupla gabona sortáv, 2-3 cm mélység.

Növényvédelem, ápolás-Gyomírtás:

Kisebb s�r�ség miatt gyomok problémát okoznak, �sszel és kora tavasszal. Kés�bb elnyomja �ket.

�sszel jelent�s veszély: kalászos árvakelések

Tavasszal: ragadós galaj, mezei acat

(Ezeken kívül még sok gyom-növénye lehet.)

Védekezés: legjobb a posztemergens.

-Betegségek:Sok van, de ritkán lépnek fel.

(Fuzárium, Rizoktónia, gyökérfekély,-golyva, peronoszpóra,fehérpenész,stb).

-Állati kártev�k:

Legtöbb kárt okozzák, növény minden részét támadják, vegyszeres védekezés dönt�en fontos.

-Csíranövény: bolhák, káposztalégy-Gyökér: R.gyökér-gubacsormányos,

fonálféreg, polifágok

-Szár, levél: R.bolha, R.darázs, R.szárormányos

-Virág: R.fénybogár, R.bec�ormányos,

R.bec�-gubacsszúnyog

Vegyszeres védekezések: okszer�en,

virágzásban méhkímél� szerrel

-Biztos átteleléshez: 8-10 leveles t�levélrózsás állapot kell, ha túlzott fejl�dés �sszel: regulátor segíthet.

ÖntözésRitkán öntözik, ha igen: nyár végén és kora tavasszal

Érés, betakarításÉrése elhúzódó, fokozatai:

-zöldérés: magvak vil.zöldek, levelek kezdenek elhalni.

-technikai érettség I.: bec� arany-sárga, magvak még szét-nyomhatók (30-40% nedv.)

-deszikkálás 25-30% nedv.-nél

=gyors(Reglone): 4-7 nap múlva=átmeneti: 10-14 nap

=regulátor típ-: 20-25 napra aratás-technikai érettség II. : barna bec�, sötét mag, zörög, betakarítható,

(16-19%), jún. 2. fele- júli. eleje

Aratás:-egymenetben, átalakított gabonakombájnnal, (függ�leges homlokkasza is)-El�tisztítás, szárítás max. 50°C-on 8-10%-ra, utótisztítás

Min�ség: (tábl)42-48% olaj, jódszám: 95-106Olaja viszonylag könnyen avasodik.

(linolénsav)

A repcében el�forduló zsírsavak

A különböz� nemesítési fokúrepcefajták beltartalmi jellemz�i

10 alatt7 alatt42-4545 felettnyomokba

n

Tetra 0-as

fajták

20 alatt8-1240 felett42-440,5 %-on

belül

Tripla 0-s

fajták

20-3012-1438-4042-442 %-on

belül

Dupla 0-as

fajták

94-12017-1938-4041-435 %-on

belül

Egyszer 0-s

fajták

90-14017-1937-3845-4748-52

Hagyomán

yos nagy

erukasav

Mag-

összes-

glükozi

nolát

(�g/g)

Extrahált

dara,

rost+héj

(%)

Extrahált

dara

fehérjetart.

(sz.a. %-a)

Magolajtar

t. (sz.a. %-

a)

Olaj

erukasav

(%-a)

Nemesítési

fok

-A keresztesvirágú növényeknél gyakran megfigyelhet� a jelent�s mustárolaj-glikozid(tiocianát és glükozinolát) tartalom.-Az ilyen növény akkor válik mérgez�vé, ha

egy speciális enzim a mérgez� hatóanyagot „kiszabadítja”.-Ehhez hasonló hatásúak a repce-feldolgozáskor alkalmazott eljárások, amelyek végén a repcepogácsa állati takarmányozásra kerül. -Ha a glükozinolát tartalom magas, mérgezést okozhat, amelynek hatása goitrogén, azaz golyvaképz� (pajzsmirigy).-A ma köztermesztésben lév� repcefajták és hibridek glükozinolát tartalma általában kevesebb, mint 25 µµµµmól/g, de jelent�s eltérések vannak a hibridek és fajták között. -Ez az elfogadott maximális mennyiség 00-s repce esetében 1992 óta Európában.

Glükozinolát tartalom