- 1 -

Hírlevél2018. tavasz

VII. évfolyam 1. szám

Témáink

Kutatóközponti újdonságok ............................................... 2Batáry Péter Lendület-programot nyert ................................. 2ÖK kutató a 2018-as MTA Környezetvédelmi Tudományos

Ifjúsági Pályadíj nyertesei között ....................................... 3Második helyezett lett Rózsa Lajos a FameLab tudomány-

kommunikációs versenyen ................................................ 3A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat kapott Öllerer Kin-

ga erdélyi biológus ............................................................ 3MTA Nemzeti Víztudományi Program 2018 tavasz ............... 4Új Munkatársak ..................................................................... 5A Kutatóközponti Tudományos Tanács ülése ........................ 5

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 6Ötödikre sikerült .................................................................... 6A növényi produkció csökkenése, majd a biomassza gyors

regenerációja visszatérő aszálykezelés hatására ............. 6Natura 2000 élőhelyek hosszú távú csökkenésének vizsgála-

ta a 18. századtól napjainkig ............................................. 7A Duna-völgyi Főcsatorna története politikai ökológiai néző-

pontból ............................................................................... 7A járulékos kisvizek jelentősége egy fokozottan védett terület

biodiverzitásának alakulásában. ....................................... 8

Hogyan becsüljük meg természetközeli élőhelyek alkal-mazkodóképességét és az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét? .............................................................. 8

Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre ................. 9Doktori védés - Buckó Krisztina ............................................ 9Doktori védés – Erős Tibor .................................................. 10

Pályázataink, témáink ....................................................... 10„Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” (MA-

HOP-2.2.1-2016) című pályázati konstrukció nyertes projektje .......................................................................... 10

Botanikus kerti hírek ........................................................ 11

Rendezvények, konferenciák ........................................... 13Összefogás energiatudományi és környezetvédelmi kérdé-

sekben – az EASAC munkacsoportjainak találkozója az MTA Székházban ............................................................ 13

Beszámoló a IV. Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálko-zó - TRANSGREEN WG találkozóról ............................ 13

Kutatóközponti részvétel a Víz Világnapjához kapcsolódó IV. ÖKO-Szigeten ................................................................ 14

A hagyományt tovább folytatjuk: ökológus futócsapat az ULT-RABALATONon ............................................................... 15

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontban új Lendület csoport indul

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

Batáry Péter Lendület-programot nyert

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesít-ményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást.

Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3540,9 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 21 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 823 millió forint.

Batáry Péter ökológus kutatásának kiindulópontja az, hogy a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válása és a növekvő városi-asodás a természetes élőhelyek leromlásához vezet. A folyamat negatívan hat ezek élővilágára és annak ökoszisztéma-funkci-óira (ilyen például a növények beporzása). Ezek a hatások azonban nemcsak helyileg lépnek fel, hanem sokkal távolabb, azaz tájléptékben is mérhetőek. A MTA Ökológiai Kutatóintézetben dolgozó szakember szerint éppen ezért nem lehet az élővilágot kizárólag védett területeken megóvni, hanem ún. tájléptékű természetvédelmi stratégiákra van szükség, beleértve a művelt és épített környezetet. Batáry Péter interdiszciplináris, elméleti kutatásainak fő célja annak megértése, hogy a tájszerkezet komple-xitása – a táj összetétele és a tájelemek elrendezése – hogyan befolyásolja az élővilágot és funkcióit s ezáltal az ember számára fontos ökoszisztéma-szolgálatatásokat. A kutatás során nyert elméleti és gyakorlati tapasztalatok nagyban hozzájárulhatnak a gyakorlati természetvédelmi intézkedések sikeréhez az agrár-környezetvédelmi programok továbbfejlesztésétől a városi biodi-verzitás-védelemig.

Az új Lendület kutatócsoportokról szóló cikk az mta.hu honlapon jelent meg: http://mta.hu/mta_hirei/mesterseges-intelligencia-a-rakkutatasban-21-ujabb-lendulet-kutatocsoportot-alapit-az-mta-108755

okologia.mta.hu

- 3 -

ÖK kutató a 2018-as MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj nyertesei között

Az elismerést idén három, eredményeivel a fajgazdagság megőrzéséhez, a globális klímaváltozás hatásainak csökkenté-séhez, valamint a legelésnek a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásai megértéséhez hozzájáruló kutató vehette át. Egri Ádám az élő környezettudomány – botanika és zoológia – témakörben kapott elismerést. Kutatásaiban kiemelt fontossá-gúak a természetvédelmi célok, mivel az általa tanulmányozott vízirovarok viselkedésén és ökológiai csapdáinak leírásán túl megoldási javaslatokat is tesz az érintett fajok megóvásának érdekében. Pályamunkájában a dán kérész (Ephemera danica) és a védett dunavirág (Ephoron virgo) példáján mutatta be, hogy miként segíthető elő a kérészfajok populációinak védelme azon antropogén behatásokkal szemben, amik gyakran a kérészek tömeges pusztulásához vezetnek. A pályamunkáját képező kutatásait a laikus közönség is jól ismerheti a nemrégiben nagy sikerrel bemutatott „A dunavirág mentőakció” című, hazai és nemzetközi fesztiválokon is díjnyertes természetfilm révén (T.Zs.M. Produkció).

Eredeti cikk: http://mta.hu/mta_hirei/-kornyezetvedelmi-tudomanyos-ifjusagi-palyadijak-108780

Egri Ádám

Második helyezett lett Rózsa Lajos a FameLab tudománykommunikációs versenyenA Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szer-

vezésében 2018. május 14-én zajlott az első magyarországi FameLab verseny országos döntője az MTA Székházában. Az április 5-ei elődöntő 46 résztvevőjéből a zsűri értékelése alapján 12 fő jutott tovább a döntőbe, melynek győztese képviseli Ma-gyarországot a júniusi nemzetközi döntőn a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. Itt 27 ország versenyzői mérik össze felkészültségüket és előadói képességeiket.

A FameLab természettudományos, matematikai, informatikai, mérnöki és orvosi területen kutatók, oktatók vagy hallgatók ré-szére megrendezett tudománykommunikációs verseny, melyben a versenyzők mindössze három percet kapnak egy frappáns, tartalmas és közérthető előadás megtartására kutatásaik ered-ményéről vagy egyéb tudományos témában.

A döntősök változatos tudományos és szakmai háttérrel ren-delkeztek – egyaránt volt köztük egyetemi hallgató és tapasztalt kutató (bemutatkozásuk itt olvasható). A FameLab első díját Kis-Tóth Ágnes nyerte el, az ELTE Atomfizikai tanszékének doktorandusz hallgatója, a fekete lyukakról és láthatatlan kisbabák-ról szóló előadásával. A második helyezett lett Rózsa Lajos, az MTA ÖK, GINOP Evolúciós Rendszerek Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója, a fejtetűről mint a szeretet egyik kifejezőeszközéről szóló előadásával, aki az MTA felajánlásából egy általa választott tudományos konferencián vehet részt.

A versenyről szóló cikk az mta.hu oldalon: http://mta.hu/mta_hirei/lathatatlan-csecsemo-baratsagos-fejtetvek-es-izgalmas-illatok-lezajlott-a-famelab-dontoje-az-akade-

mian-108738

okologia.mta.hu

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat kapott Öllerer Kinga erdélyi biológusAz Akadémia külső tagjai számára szervezett Külső Tagok Fórumát a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlésének

keddi napján tartották. Az eseményen adták át az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel az MTA a külhoni magyar kutatók munkásságát ismeri el. A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta.

A Bukaresti Egyetem Biológia Karán ökológia és természetvédelem szakirányon szerzett diplomát 2004-ben, majd tanulmányait az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem, valamint a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem mesterképzésein folytatta. Doktori fokozatát a Román Akadémián szerezte 2015-ben, Dél-Erdély fáslegelőinek növényzete – történet, ökológia és

Fotó: Szigeti Tamás

- 4 -

konzervációbiológia című, angol nyelvű munkájával. Jelenleg tudományos munkatársként dolgozik a Román Akadémia Biológiai Intézetében és 2016 óta az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában. Kutatási területe a vegetációökológia, a fáslegelők, a táj- és vegetációtörténet, az élőhely-térképezés, a hagyományos táj-használati módszerek szerepe a biodiverzitás növelésében és megőrzésében, az ökológiai oktatás és tudománynépszerűsítés.

Több alkalommal vett részt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon, azonban mindannyiszor hazatért. Számos nemzetközi konferencia előadója, tudományos bizottsági tagja, ülésvezetője. 2017-ben szakértői szinten meghívást kapott a Bi-odiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) munkájába, melynek keretében a hagyományos ökoló-giai tudás és a biodiverzitás kapcsolatát kutatja. Öllerer Kinga a fiatal romániai magyar tudósgeneráció kiváló képviselőjeként a tudományos közéletben is tevékeny szerepet játszik – szerepel

az Arany János-díjban részesülteket bemutató kiadványban.

Öllerer Kinga az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoportjának tudományos munkatársa. A legeltetés növényzetre gyakorolt hatása nem konvencionális legelőterületeken című pályázatban vesz részt, emellett az IPBES keretén belül a hagyományos ökológiai tudás és a biodiverzitás közötti kapcsolatokat kutatja.

http://www.okologia.mta.hu/Ollerer.Kinga

okologia.mta.hu

MTA Nemzeti Víztudományi Program 2018 tavaszA Nemzeti kiválósági program 2018. évi felhívása a felfedező kutatások társadalmi és gazdasági hasznosulását ösztönzi egy-

egy olyan stratégiai területen, ahol a hazai kutatói kiválóság a legversenyképesebb lehet. A felhívás „D” alprogramját („Tiszta ivóvíz” Nemzeti Program) az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete útmutatásával létrejött konzorcium és program nyerte el.

A projekt címe: Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókigA konzorcium tagjai:• MTA Ökológiai Kutatóközpont (koordinátor),• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,• Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,• Miskolci Egyetem,• Országos Közegészségügyi Intézet,illetve közreműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az MTA Szegedi Biológiai Ku-

tatóközpont, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. A projekt egy milliárd forintos költségvetéssel működik, három évig tart.

Báldi András

2018. március 15-én kerültek átadásra a Széchenyi-díjak és a Magyar Érdemrend kitüntetések a Parlament Kupolatermében. A díjátadón Áder János köztársasági elnök úr nyújtotta át az elismeréseket. A Magyar Érdemrend polgári tagozata kitüntetésben részesült Józsa János, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének elnöke.

mta.hu/viz

A 2016-ban indított elnöki program keretében 2017 folyamán született meg a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program, amely a kormányzati Nemzeti Vízstratégiával összhangban, napjaink legégetőbb vízhez kapcsolódó kutatási feladatait prioritási sor-rendben tartalmazza. A kutatási programot a Víztudományi Irányító Testület felügyeletével az MTA Ökológiai Kutatóközpontban működő koordinációs munkacsoport, a magyarországi vízügyi és egyéb ágazatok szereplőinek bevonásával készítette el, hogy a gyakorlat igényeihez illeszkedjen. A kutatási tervet több elismert hazai és nemzetközi szakértő véleményezte a mérnökitől az ökológián át a társadalomtudományokig terjedő diszciplínák képviseletében. Az észrevételek figyelembevételével átdolgozott kutatási terv teljes terjedelmében elérhető az MTA honlapján (http://mta.hu/data/dokumentumok/Viztudomanyi%20Program/NVKP_20180331.pdf).

mta.hu/viz

Az Irányító Testület májusban a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert látogatta meg. A területet Megyer Csaba, a Balaton-felvi-déki Nemzeti Park osztályvezetője mutatta be, elmondva, hogy a legutóbbi nagy átalakítás során a természetvédelmi és vízügyi véleményeket sikerült konszenzussal megoldani – ami jelentős változás a korábbi átalakításokhoz képest.

- 5 -

Új Munkatársak

Khell Róza

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végeztem 2013-ban okleveles Környezetkutatóként. 2013 és 2017 között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik bemutatóhelyén, a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen dolgoztam szakvezető-ként és kulturális szervezőként. A terepi munka és a túrák vezetése mellett a látogatóközpont rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, valamint külső rendezvényeken is gyakran részt vettem. A Nemzeti Park Igazgatóságnál töltött első évemben kulturális rendezvényszer-vezői képzésben vettem részt és szereztem bizonyítványt. 2018 tavaszától a MTA Ökológiai Kutatóközpont víztudományi koordinációs csoportjában dolgozom, mint rendezvényszervező. Feladatom Nemzeti Víztudományi Kutatási Programmal kapcsolatos rendezvények előkészí-tése, szervezése és lebonyolítása.

Szabadidőmben szeretek a természetben lenni, gyakran eljárok futni.

Khell Róza

A Kutatóközponti Tudományos Tanács ülése

A Kutatóközponti Tudományos Tanács (KUTTA) ülést tartott 2018. május 2-án, melynek fő témája azoknak a kutatóknak a személyes meghallgatása volt, akik nem érték el 2017-ben az ÖK tudományos minősítési szabályainak megfelelő szintet. A teljesítmény értékelésekor nem a személyt, hanem a teljesítményt kifejező számokat értékelnek, ezért mindenki bekerül a meg-hallgatásba egyéb körülményektől függetlenül. A meghallgatáson derül ki, hogy milyen irányba érdemes továbblépni. A nem megfelelően teljesítő kutatók meghallgatása után a KUTTA tagok titkos szavazással javaslatot tesznek vagy további türelemre, vagy arra, hogy a kutató kerüljön át nem kutatói státuszba, illetve inkább más munkahelyen folytassa munkáját. A döntés joga és felelőssége a főigazgatóé, de a vezető kutatók véleményének meghallgatása támogatja a döntésben. A 2016-ban hasonlóan lefolytatott eljárás eredményeként három kutatótól közös megegyezéssel megváltak, egy kutató nem kutatói státuszba került át kisebb fizetéssel.

A 2017-es beszámoló alapján 11 kutató éves teljesítménye nem érte el a megfelelő szintet. A 2018-ban eddig megjelent pub-likációk alapján hét kutató már teljesíti a 2018-as követelményeket, ezért őket nem kellett meghallgatni. Négy kolléga személyes meghallgatására került sor. Ketten közülük további türelmet kaptak, két másik esetben határidőhöz kötött teljesítménytől tette függővé a főigazgató a további kutatói alkalmazást .

Mázsa Katalin

A képen szereplő személyek balról jobbra: Bozó László, Vörös Lajos, Sugár Éva, Németh Tamás, Báldi András, Józsa János, Szűcs Péter. Balaton felvidék, 2018. május 25.

- 6 -

Ötödikre sikerült

Móréh, Á., Endrédi, A. and Jordán, F. (2018) Additivity of pairwise perturbations in food webs: topological effects. Journal of Theoretical Biology, 448:112-121.https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022519318301693

Kockázatos dolog, ha az ember nem ért egyet a bírálókkal, és még a „minor revision”-ben kérteket sem teszi meg a kedvü-kért. Így jártunk azzal a cikkel, mely szinte érintés nélkül ment volna át a Scientific Reports-ban, de végül 5 lapot is megjárt. A Theoretical Ecology komplett revíziót kért ahhoz is, hogy ki-küldje revízióra: ez nem volt ínyünkre. Az Oikos egy órán belül elutasította, akkor éppen derékig jártak cikkekben (Anonymous, pers. comm.). Az Ecological Modelling egy jó és egy rossz vélemény mellett elutasította (a jó vélemény írója ezért utóbb bocsánatot kért). Végül, és ezt egyáltalán nem bánjuk, egy ikonikus lapban, a nagy múltú Journal of Theoretical Biology hasábjain jelentünk meg.

A cikkben egy modell táplálékhálózat dinamikájának szi-mulációját elemezzük. Szenzitivitáselemzés eredményeként a fajok egyenkénti és páros zavarásának közösségi válaszát számszerűsítjük, meghatározzuk az egyenkénti zavarások additivitását és azt vizsgáljuk, milyen hálózati pozicióban lévő fajpárok megzavarása ad additív illetve nem-additív közösségi választ. A kutatás filozófiája a Joel Cohen és Stuart Pimm nevével fémjelzett vonalat követi. A jövőbeli alkalmazási lehetőségek kristálytiszták: ilyen jellegű kutatások alapozhatják meg azt, hogy a tengeri halászatban alkalmazott maximális fenntartható hozamok (MSY) becslése többfajú kontextusban is lehetséges legyen. Ez pedig Sir Robert May és a horvát Tarzan Legovic kérdéseit próbálja megválaszolni.

Jordán Ferenc

A növényi produkció csökkenése, majd a biomassza gyors regenerációja visszatérő aszálykezelés hatására

Ónodi, G., Botta-Dukát, Z., Kröel-Dulay, Gy., Lellei-Kovács, E. and Kertész, M. (2018) Reduction in primary production followed by rapid recovery of plant biomass in response to repeated mid-season droughts in a semiarid shrubland. Plant Ecology, 219(5), 517-526. doi: 10.1007/s11258-018-0814-6

Az extrém időjárási események gyakorisága, mint például az aszályoké, nö-vekszik a klímaváltozás során. Az ilyen változások az ökoszisztémákra gyakorolt hatásai vizsgálatára egyre gyakrabban használnak klíma-manipulációs terepkí-sérleteket. Munkánk során az aszálynak a föld feletti növényi biomasszára és a primer produkcióra kifejtett hatásait vizsgáltuk félszáraz élőhelyen. Kutatásunk a szűken értelmezett kezelési időszakon kívül a vegetációs periódus többi részére is kiterjedt. A VULCAN kísérlet (Fülöpháza) homoki erdőssztyepp vegetációjában becsültük az edényes növények föld feletti élő biomasszáját, melyhez nem-dest-ruktív terepi távérzékelési módszert használtunk. Cikkünk a 2011-es és a 2013-as év méréseit mutatja be, melyeket a vegetációs periódus kezdetén, a május-júniusi szárazságkezelés előtt és után, illetve ősz elején is elvégeztünk.

A szárazságkezelés lecsökkentette a júniusra jellemző éves biomassza csú-csot, melynek következtében a föld feletti növényi produkció elmaradt a kontroll értékektől. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy nincs általános aszályhatás az éven belüli biomassza adatokat közösen elemezve. A fehér nyár sarjai és a nyílt

Megjelent publikációk, sikerek

Föld feletti élő növényi biomassza becslése terepi távérzékeléssel a VULCAN kísérletben (Fülöpháza)

- 7 -

homoki gyepfoltok alkotta vegetációmozaik reziliensnek bizonyult, hiszen a következő szárazságkezelésig regenerálódott a föld feletti élő biomassza mennyisége. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az aszályhatás túlbecslését okozhatja az, ha kizárólag a kezelési időszakban vagy utána mérünk, és nem fedjük le több méréssel a vegetációs periódus további részeit.

Ónodi Gábor, Botta-Dukát Zoltán, Kröel-Dulay György, Lellei-Kovács Eszter és Kertész Miklós

Natura 2000 élőhelyek hosszú távú csökkenésének vizsgálata a 18. századtól napjainkig

Biró, M., Bölöni, J. and Molnár, Zs. (2018) Use of long-term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology. 32(3):660-671. (IF: 4.842, D1) https://doi.org/10.1111/cobi.13038

A biodiverzitás csökkenésének napjainkban tapasztalható gyors üteme rávilágít a hosszú távon végbemenő trendek fel-tárásának szükségszerűségére. Kutatásunk során országosan 5000 random választott mintavételi pont elmúlt kétszáz évben történt élőhelyátalakulását elemeztük. Ehhez egy olyan módszert fejlesztettünk ki, amellyel lényegesen tudtuk növelni az egyes történeti térképi források információtartalmát. A különböző térképészeti, botanikai, erdészeti, geográfiai és ethnográfiai forrásokra alapuló, több lépcsős, iteratív szűrésre alapozott élőhelybecslés rávilágított számos hazai Natura 2000 élőhely drasztikus mértékű hosszú távú területcsökkenésére.

A vizsgált élőhelyek trendjeit hét funkcionális csoportba soroltuk: exponenciálisan, illetve lineárisan csökkenő, maximu-mon vagy minimum átmenő stb. A trendgrafikonok jól mutatják alföldi erdőink korai és gyors pusztulását, miközben hegyvidéki erdeink csökkenése később kezdődött, lassabban és egyen-letesebb ütemben zajlott. Az 1780-as évek óta bekövetkezett tájátalakítások következtében az ártéri keményfás ligeterdők 96%-a és az erdőssztyepp-erdők 92%-a pusztult el. A korábban nagy kiterjedésű alföldi szárazgyepek (pannon lösz- és homoki gyepek) mintegy 98%-os csökkenést mutatnak. Az első három említett élőhely 18. századi kiterjedésének több mint fele már a 19. század közepére eltűnt, de trendgrafikonjainkon feltűnő a vizes élőhelyek 20. század közepéig tartó meredek csökkenése is.

Kimutattuk, hogy az elmúlt évtizedek élőhelypusztulása az országos védelem alatt álló területeken számottevően kisebb, mint a védettség alatt nem álló területeken. Adataink alapján az országos védelem mellett már a Natura 2000 védelemnek is érezhető hatása van az élőhelypusztulások csökkentésében.

Biró Marianna

A Duna-völgyi Főcsatorna története politikai ökológiai nézőpontból

Ujházy, N., Biró, M. (2018) The ‘Cursed Channel’: utopian and dystopian imaginations of landscape transformation in twentieth-century Hungary. Journal of Historical Geography 61, 1–13. (D1)doi: 10.1016/j.jhg.2018.01.001https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S030574881730018X

A Duna-völgyi Főcsatorna történetét feltárva tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen utópikus és disztópikus elképzelések kapcsolódtak a Duna–Tisza közi tájátalakításokhoz a politikai változásokkal teli huszadik századi Magyarországon. Munkánk korabeli újságcikkek, parlamenti beszámolók, levéltári iratok és oral history interjúk feldolgozásán alapult. Bár a Duna-völgyi A Duna-völgyi Főcsatorna napjainkban Soltszentimrénél

Fotó: Ujházy Noémi

- 8 -

Főcsatorna és a hozzá kapcsolódó mellékcsatornák terve már a 19. században elkészült, a munkálatokat csak az I. világhábo-rút követően sikerült befejezni. Már megépülésekor társadalmi viták övezték a projektet, újságcikkek jelentek meg a csatorna kiöntéseiről, gazdák pénzügyi nehézségeiről, nádasok, legelők kiszáradásáról, de kritikák érték az öntözőrendszer hiányát is. Természettudósok-botanikusok, mint például Kaán Károly, Moesz Gusztáv, Boros Ádám is figyelemmel követték a tájszintű ökológiai változásokat. Munkánk során a csatorna ragadványnevének (Átokcsatorna) eredetét is kutattuk. Ellenzéki politikusként Dinnyés Lajos volt, aki parlamenti felszólalásában elsőként használta az Átokcsatorna kifejezést 1937-ben. Az Átokcsatorna név a II. világháborút követő politikai átalakulást követően, a sztálini természetátalakítási terv magyarországi meghonosításának idején ismét népszerű lett, mikor az új öntözőtelepektől remélték a Duna-völgyi táj megjavítását. Cikkünkből kiderül, hogy a környezeti diskurzusok hogyan alakultak át, és hogyan alakították át magát a Duna-Tisza köze képét is az idők folyamán.

Ujházy Noémi, Biró Marianna

A járulékos kisvizek jelentősége egy fokozottan védett terület biodiverzitásának alakulásában.

Boda, P., Móra, A., Várbíró, G., Csabai, Z. (2018) Inland Waters, 10.1080/20442041.2018.1461969

Az egyedi kontinentális vizes élőhelyek (pl. mocsarak, wet-landek, tavak), és a környezetükben lévő járulékos, sokszor időszakos vízterek jelentősen hozzájárulhatnak a regionális biodiverzitáshoz, azonban a járulékos élőhelyek tényleges hozzájárulását a biodverzitáshoz még senki nem vizsgálta. Az Ugrai-rét (Biharugra) mocsár komplexumot hidrogeomorfológiai jellegzetességeik alapján három nagyobb egységbe soroltuk, 1) a belső állandó vízborítású, változatos élőhelyszerkezetű részre (”Core” egység), 2) az előzővel többé-kevésbé folyama-tos kapcsolatban lévő külső részre (”Transitional” egység) és 3) az elkülönülő, leginkább időszakos jellegű asztatikus vizekre (”Satellite” egység). Feltételeztük, hogy az egyes egységek makroszkopikus vízi gerinctelen közösségei sajátos taxonó-miai és funkcionális jellemzőkkel rendelkeznek. Mindhárom egység faunája jelentős számban (30-50%) tartalmaz csak az adott részre jellemző fajokat, így mindhárom egységnek fontos

szerepe van az élőhelykomplex diverzitásának alakításában. A fajszám értéke ”Transitional” egységben volt a legmagasabb, egyedi közössége volt a ”Satellite” egységnek, míg a ”Core” egysége stabil közösségnek ad otthont, melyet magas taxonómiai különbözőség jellemez. Eredményeink azt mutatják, hogy a ”Core” élőhely közelében kialakuló időszakos vagy állandó járulékos vízterek jelentős mértékben hozzájárulnak az élőhelykomplex biodiverzitásának fenntartásához. minden egységnek megvan a saját szerepe azáltal, hogy eltérő élőhelyeket nyújtanak a különböző jellegekkel rendelkező fajok számára. A vizes élőhelyeket a közeli járulékos kisvizekkel együtt érdemes egy egységként kezelni, mind ökológiai, mind konzerváció biológiai szempontból.

Boda Pál

Hogyan becsüljük meg természetközeli élőhelyek alkalmazkodóképességét és az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét?

Bede-Fazekas, Á., Czúcz, B., Somodi, I. (2017): Vulnerability of natural landscapes to climate change – a case study of Hungary. Időjárás 121(4): 393-414. (Scimago(2016): Q3, IF(2016): 0,49) URL: tinyurl.com/idojaras-bfa

Lepesi, N., Bede-Fazekas, Á., Czúcz, B., Somodi, I. (2017): Adaptive capacity of climate sensivite habitats to climate change in Hungary. Időjárás 121(4): 415-436. (Scimago(2016): Q3, IF(2016): 0,49) URL: tinyurl.com/idojaras-lepesi

Az éghajlatváltozás a legtöbb természetközeli élőhelyünk potenciális és tényleges elterjedésére hatást fog gyakorolni, legyen bár e változás egyértelműen pozitív (elterjedésiterület-növekedés), negatív (összehúzódás), vagy akár az elterjedési terület va-lamilyen irányú eltolódása. Ahhoz, hogy az elterjedés jövőben várható megváltozását megbecsüljük és térképen megjelenítsük, összetett modellezési keretrendszerre van szükségünk. Kutatócsoportunk felkérést kapott, hogy az Időjárás című lap tematikus – az éghajlatváltozás magyarországi hatásának modellezési lehetőségeit körbejáró – különszámában foglalja össze, miként lehet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által javasolt keretrendszert élőhelyek vonatkozásában értelmezni és alkalmazni. Két, egymással szoros kapcsolatban álló cikkben fejtettük ki matematikai formulákba öntve és példákon keresztül illusztrálva, hogy az élőhelyek esetén miképpen értelmezhetjük az IPCC által használt kitettség (exposure), érzékenység (sensi-tivity), várható hatás (potential impact), alkalmazkodóképesség (adaptive capacity) és sérülékenység (vulnerability) fogalmakat,

- 9 -

és mindezek miképpen becsülhetők meg az élőhelyek megfigyelt elterjedése, valamint a jelenlegi és jövőben várható környezeti paraméterek figyelembe vételével. A bemutatott egyes módszerek/egyenletek további finomításra érdemesek, de az világosan látszik, hogy az IPCC keretrendszere a természetközeli élőhelyek sérülékenységének modellezése esetén is megfelelő sorve-zetőt ad a kutatók kezébe.

Bede-Fazekas Ákos

Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre

Erdős László et al.: Applied Vegetation Science (2018) The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes, doi.org/10.1111/avsc.12382

Az erdőssztyeppeket kiemelkedően nagy élőhelyi sokféleség jellemzi, különböző típusú és eltérő méretű fás és fátlan közös-ségek és a köztük levő szegélyek időben és térben összefüggő komplex rendszerével.Mit érdemes tudni az eurázsiai erdősz-sztyeppekről? Milyen veszélyek fenyegetik őket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak hiánypótló szintéziscikkükben az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban, illetve az MTA Ökológiai Kutatóközpontban dolgozó kutatók.

A mérsékelt égövben az erdőssztyeppek szerkezetüket és fajösszetételüket tekintve egyaránt a legösszetettebb élő rendszerek közé tartoznak. Hatalmas kiterjedésben változatos felszínű és éghajlatú területeket borítanak. Kiemelkedően magas a természetvédelmi jelentőségük és biológiai sokféleségük, emellett a gazdasági és kulturális szerepük is fontos.

Bár az erdőssztyeppek növényzetére vonatkozó esettanulmá-nyok száma gyorsan emelkedik, a szintéziscikk megjelenéséig

nem volt egyértelmű a meghatározásuk, vitatottak voltak az előfordulási viszonyaik, valamint hiányzott elterjedésük kontinentális léptékű áttekintése. A szerzők e problémákat szeretnék orvosolni az Applied Vegetation Science című szaklapban most megjelent közleménnyel, mely külföldi kollégákkal együttműködésben készült....

Erdős László (MTA Ökológiai Kutatóközpont) cikke az mta.hu oldalon: http://mta.hu/tudomany_hirei/nehez-elore-jelezni-mi-var-az-erdossztyeppekre-mta-de-lendulet-mta-okologiai-kutatokoz-

pont-108725

okologia.mta.hu

Doktori védés - Buckó KrisztinaBuczkó Krisztina, az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének

főmunkatársa 2018. május 3-án védte meg akadémiai doktori disszertációját az MTA székházának nagytermében, népes hallgatóság előtt. A bizottság elnöke Borhidi Attila professzor, az MTA rendes tagja volt. A dolgozat címe: „Szilícium-dioxid vázas algák mintázata és skálafüggő változásai, szerepük a környezeti rekonstrukcióban”.

Kollégánk a Kárpát-medence algáinak nemzetközileg elismert kutatója. Vizsgálatait elsősorban hegyi és síkvidéki tavak, lápok kovaalgáin végzi. Biogeográfiai munkája mellett a klímaváltozás nyomait kutatja tavi üledékeken, többezer éves skálán. A Kár-pátokban és a Kárpát-medence több régiójában végzett mind időben, mind taxonómiailag nagyfelbontású, paleolimnológiai elemzést az elmúlt 15000 évre visszamenőleg. Megállapította, hogy a késő-glaciálisban és a holocénben a kovavázas algák szinkron változásokat mutatnak és ez makroklimatikusan meg-határozott. A tavak kovaalga közösségeinek fejlődését gyors klimatikus események módosítják, amire a kovaalgák válasza sokrétű lehet. Európai adatbázisok felhasználásával kvantitatív

Fotó: Bátori Zoltán

- 10 -

pH, sótartalom és foszfor rekonstrukciót készített a Retyezát hegység egy glaciális tavára, a Balatonra és a Szent-Anna tó holo-cén szakaszára. A Kárpáti-régióból 11 új kovaalga fajt ismert fel, ezek közül hetet formálisan leírt és 12 további taxon revízióját végezte el, így tipizálásukkal hozzájárult a diatóma-taxonómia fejlődéséhez.

További részletek (a dolgozat, a bírálatok és az adott válaszok) elérhetősége: http://real-d.mtak.hu/1002/

okologia.mta.hu

Doktori védés – Erős TiborErős Tibor az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének és

Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa 2018. május 24-én védte meg akadémiai doktori értekezését az MTA székhá-zának nagytermében. Munkatársunk tudományos érdeklődése az édesvizek közösségökológiai és természetvédelmi biológiai célú kutatására irányul. Feltárta a Pannon biogeográfiai régió halfaunájának sokféleségét és a vízfolyástípusok jelentőségét a halközösségek sokféleségének megőrzésében. Értékelte, hogy a halállomány reprezentatív mintavétele miként függ a mintavétel számos aspektusától: bizonyította a napszak, változatos gyűjtési eszközök és a mintavevők személyének hatását a minta repre-zentativitására. Kimutatta, hogy a mintavételi terület növelése és a mintavételi alkalmak száma miként határozza meg a fajok kimutathatóságát, a közösség összetételéről nyerhető képet különböző vízfolyástípusokban. Az eredményeken alapulóan kidolgozta a halközösségek országos léptékű monitorozásának

módszertanát. Számszerűsítette a halközösségek szerveződését, tér és időbeli dinamikáját meghatározó környezeti tényezőket. Feltárta a halállomány regenerálódásának folyamatát a súlyos környezeti katasztrófát elszenvedett Marcal folyóban. Gráf modellek bevezetésével módszertani keretet nyújtott a fragmentáció hatásainak jobb megértéséhez és a természetvédelmi szempontú tájtervezéshez vízfolyáshálózatokban. Javaslatot tett a halfauna sokféleségének országos léptékű védelmére, a szisztematikus természetvédelmi terület hálózat tervezés módszertani eljárását alkalmazva. Irányított számos természetvédelmi célú és a ha-lakon alapuló biológiai vízminősítés megalapozását célzó tudományos kutatási programot.

Az értekezés és a tézisek megtekinthetők az MTA honlapján: http://real-d.mtak.hu/1008/

okologia.mta.hu

Pályázataink, témáink

„Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” (MAHOP-2.2.1-2016) című pályázati konstrukció nyertes projektje

Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával (HALTEK)A kutatóközpont egyedüli pályázóként nyújtotta be a két éves futamidejű pályázatot, melyre 130 millió Ft támogatást nyert el.

Az alkalmazott agrárökológiai projekt célja, invazív Dreissena kagylófajok hasznosításával ökoszisztéma szolgáltatáson alapuló, fenntartható természetes takarmányozási módszer kipróbálása, és erre épülő innovatív integrált zárt rendszerű, recirkulációs elven működő tenyésztési technológia kifejlesztése. Az akváriumi méretekben megvalósuló kagylónevelő rendszerben válogatott alga-törzsek felhasználásával, megújuló energiaforrással, melléktermékek újrahasznosításával magas fehérjetartalmú táp előállítását célozzuk meg, mely az akvakultúrában alternatívát jelenthet a halliszt pótlására. Az új takarmány ragadozó halivadék (harcsa) takarmányozásában kerül kipróbálásra, mely során követjük a növekedési és hozam mutatókat, valamint a halhús minőségét. Vizsgáljuk továbbá az intenzív halnevelők szerves anyagokban dús elfolyóvizének hasznosítási lehetőségét a kagylók táplálá-sában, mely szerepet kaphat egy környezetterhelést csökkentő, új integrált polikultúrás víztisztító technológia kidolgozásában.

Balogh Csilla

- 11 -

Botanikus kerti hírek

Gyűjtemények

A Karbonház előtt új, emelt ágyások kialakítása kezdődött meg, egy ágyás télálló kaktuszok számára, egy ágyás az őszirózsa- és az íriszgyűjtemény bemutatására. Így a növénygyűjtemény újabb csoportja válik látogathatóvá. Már elkészültek az alapozó munkák; a megépítés és a beültetés a nyár folyamán valósul meg, szakközépiskolai gyakorlat keretében.

Az Üvegházak előtti évelőágyások, a lenti mélyágyi telep öntözőrendszerének üvegházról való leválasztása, moderni-zálása, kiépítése is elkezdődött, aminek üzembe helyezése a nyár folyamán várható. Az új öntözőrendszer több mint 7.000 m² hasznos felületet képes vízzel ellátni.

Az Üvegházi gyűjteményben a kora tavaszi időszakban munkatársaink az újrahasznosítás és a természetes anyagok felhasználásának jegyében ötletes virágtartókat készítettek, az orchideák számára pedig fatörzs alátéteket. A tavasz folyamán az Orchidea- és Broméliaházban el is helyezték az új elemeket, és elkészültek az orchidea élőfalak.

Felújításra került a Brigádház földszinti része.A tavaszi kertészeti munkálatok rendben folytak a Kert gyűj-

teményeiben.

Az idei tavaszi időjárásnak köszönhetően a szokásosnál korábban indultak meg a virágzási periódusok, és intenzív virágpompának lehettünk tanúi. Ugyanakkor számos növény sokkal gyorsabban levirágzott. Ennek ellenére a Botanikus Kert rekord mennyiségű látogatót vonzott április hónapban: a látogatók száma meghaladta a 15.000-et. Nagyon népszerűek voltak a vezetett kerti séták is, itt is rekord mutatkozott.

Az Üvegházakban újra terem a banán, rengeteg virágot hozott

a jáde-lián, és a vanília is újra virágzik. Májusban kakaószüret volt (három termést is hozott).

- 12 -

Rendezvények

• március 3, 24: Botanikus kert virágai – akvarell festészeti kurzus• március 15-18. A nemzeti ünnep alkalmából önállóan bejárható vezetőlapos sétákat hirdettünk, a sáfrányok szőnyegszerű

virágzása mellett• március 22-én az ÖBI és a DKI munkatársaival együtt részt vettünk a Víz világnapi Öko-sziget rendezvényen. A közösen

készített MTA ÖK kvíz helyes megfejtői közt botanikus kerti belépőket sorsoltunk ki.• március 30-április 2. Húsvét alkalmával ’Hónap érdekességei’ tanséta várta a látogatókat.• április 7, 28: Botanikus kert virágai – akvarell festészeti kurzus• április 14. A Műemlékvédelmi világnap alkalmából ingyenes kerttörténeti sétát tartottunk.• április 28-május 1. A hosszú hétvégén ’Mesés növények, növényes mesék ’ önállóan bejárható tansétát hirdettünk.• április 30-május 1. Tavaszi növényvásárt és környezettudatos előadást szerveztünk.• május 10-én a vácrátóti óvodásokat és kisiskolásokat láttuk vendégül a Madarak

és fák napján, az MME Börzsönyi csoport és a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola természetszakos hallgatóinak a közreműködésével. Tematikus sétákon és játékos állomásokon vehettek részt a gyerekek.

• május 12. Botanikus kert virágai – akvarell festészeti kurzus• május 19-22 Pünkösd és a Biológiai sokféleség napja alkalmából önállóan bejárható

tansétákat hirdettünk.

Szakmai látogatások, konferenciák

A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében zajlott Martonvásáron illetve Vácott a II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konfe-rencia, 2018. március 20-21-én, „A mese szerepe a nevelésben, oktatásban” témakörben. A konferencián előadást tartott Fráter Erzsébet gyűjteményvezető, a botanikus kertben évek óta működő, közkedvelt ’Mesés növények, növényes mesék’ tansétáról.

Április 19-21. között a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (továbbiakban: MABOSZ) „Kertépítészeti örök-ség kezelése, fejlesztése és népszerűsítése a gyakorlatban” címmel workshopot szervezett Szarvason. Botanikus Kertünket Kósa Géza és Sólyom Barbara képviselte. Kósa Géza a magyarországi történeti kertek valamint részletesebben a vácrátóti kert történetéről előadást is tartott. A rendezvényen magyar és jeles francia szervezeteket (Ministère de la Culture; Association des Parcs et Jardins en Région Centre-Val de Loire) képviselő szakemberek vettek részt. Ekkor csatlakoztunk a Történeti kertek és kastélyparkok napja európai rendezvénysorozathoz, ami június 1-3 között zajlott Európa szerte.

Április 24-én a MABOSZ Vácrátóton tartotta COME IN projektjének nemzetközi találkozóját. A projekt választ keres a fogyatékkal élők kertlátogatási lehetőségeinek javítására, ezért előzetesen különböző fogyatékkal élőkkel együtt kertbejárást is tartottunk, illetve a projekttalálkozón is részt vettünk.

Szintén április 24-én Országos Fenntarthatósági Témahét keretén belül a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában a vácrátóti Botanikus Kert mint élőhely szerepéről tartottunk előadást. Intézményünket Sólyom Barbara képviselte.

Kósa Géza a botanikus kert vezetője egyúttal a MABOSZ elnöke május 7-11 között részt vett az európai botanikus kertek kongresszusán (8th EuroGard Congress) Lisszabonban, ahol a European Botanic Gardens Consortium - sikeres lobbizás után – úgy döntött, hogy a következő EuroGard kongresszus 2021-ben Magyarországon lesz.

Május 23-án tartotta éves közgyűlését a MABOSZ Kósa Géza elnökletével Somogyvámoson (Isodyana Botanikus Kert). Ezen a botanikus kertünk több munkatársa is részt vett.

Május 30-án az európai CPVO OM dísznövény és NÉBIH szekciója a Karbonházban tartotta éves ülését, aminek szakmai programjában és a program lebonyolításában a botanikus kert munkatársai is részt vettek.

Sólyom Barbara

- 13 -

Összefogás energiatudományi és környezetvédelmi kérdésekben – az EASAC munkacsoportjainak találkozója az MTA Székházban

Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolá-sának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója. A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket vizsgáló munkacsoportok együttműködésének erősítése volt.

A munkacsoportok közös megbeszélését Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. „A mai, információkkal elárasztott világban igyekeznünk kell hiteles és megbízható forrásként szolgálni mind a döntéshozók, mind a nagyközönség számára. Az EASAC munkájához hasonlóan további területeken – például a tantárgy-pedagógiai vagy a víztudományi program keretében – folytatunk átfogó kutatásokat, hogy minél megalapozottabb és összetettebb szakmai ajánlásokat tegyünk a döntéshozók-nak” – mondta. Lovász László köszöntőjében hangsúlyozta a szervezet állásfoglalásainak jelentőségét, amelyeket az MTA is forrásként használ közleményeihez.

Tulassay Tivadar, az EASAC Tanácsának magyar tagja is hangsúlyozta az Akadémia aktív szerepvállalását a szervezet-ben: az EASAC vezető testületeiben és a jelentéseket készítő munkacsoportjaiban is rendszeresen vesznek részt magyar szakértők. A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló jelentés hazai vonatkozásait Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont

tudományos munkatársa ismertette. A 14 ország 19 szakértője által kidolgozott jelentés az Európai Bizottság döntéshozatali folyamatainak segítésére fogalmaz meg ajánlásokat a megfelelő erdőgazdálkodás kialakítására. A jelentés egyebek mellett szorgalmazza az erdők biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatásainak erősítését, valamint hangsúlyozza, hogy az erdők biomasszája révén csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke.

A találkozót részben Báldi András, az EASAC (European Academies’ Science Advisory Council) Environment Panel tagja szervezte.

A teljes cikk az mta.hu oldalon érhető el: http://mta.hu/mta_hirei/osszefogas-energiatudomanyi-es-kornyezetvedelmi-kerdesekben-az-easac-munkacsoportjainak-ta-

lalkozoja-az-mta-szekhazban-108718

A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló jelentés: https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Forests/EASAC_Forests_web_complete.pdf

okologia.mta.hu

Beszámoló a IV. Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó - TRANSGREEN WG találkozóról

Idén május 16-17-én már hetedik alkalommal szervezte meg a Varangy Akciócsoporttal Egyesület az MTA társintézményeivel, a CEEweb for Biodiversity és az F6 Fenntarthatóságért Egyesülettel közösen a vonalas létesítményekkel és azok élővilágra gyakorolt hatásaival foglalkozó IENE (Infra Eco Network Europe) műhelytalálkozót. Az első ilyen témájú rendezvényre 2005-ben került sor „Közúti kétéltűmentés Magyarországon” címmel Szekszárd-Palánkon, melyet számos hazai és nemzetközi konferencia követett. 2011 óta a Fővárosi Állat- és Növénykert, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, valamint a Varangy Akciócsoport Egyesület közös szervezésében kétévente került megrendezésre az állatkert barlang termében az IENE hazai műhelytalálkozója, melyen hazai mellett külföldi kutatók ismertették legújabb eredményeiket és közösen megvitathatták a jelen kor kérdéseit, töprengtek a jövő kihívásain a vonalas létesítmények tervezésével, építésével és fenntartásával foglalkozó szakemberekkel. 2016-os ren-dezvényünkhöz hasonlóan idén is egy nemzetközi program részeként sikerül kibővíteni a műhelytalálkozó porgramját és két naposra bővíteni a rendezvényt.

Rendezvények, konferenciák

- 14 -

A 2011-ben megtartott első IENE műhelytalálkozón is a több mint 100 résztvevő jelezte a szakterület hazai fejlődését és a témakör aktualitását, mely megteremtette az alapjait a műhelytalálkozó folytatásának. 2013-ban már minisztériumok és háttérin-tézményeik, a Magyar Közút, a MÁV, a GYESEV, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, nemzeti parki igazgatóságok, kutatóintézetek, egyetemek, civil szervezetek képviselői is megjelentek a rendezvényen. 2016-ban a rendezvényen egyben Dr. Puky Miklós Gábor kollégánk emlékkonferenciája is volt, melyen megemlékeztünk Dr. Kozár Ferencről is.

Az idei műhelytalálkozóra összesen 156-an regisztráltak és a megjelentek első nap 14 előadást és 3 posztert tekinthettek meg, majd a rendezvény zárásaként vezetéssel egybekötve bejárhatták az állatkertet. A négy szekcióba beosztott előadásokban számos szakember felhívta a figyelmet a gerinctelen szervezetektől a madarakig az egyre fokozódó elütések veszélyeire, és ezzel párhuzamosan pedig a védett növény és állatfajok vonalas létesítmények mezsgyéin történő védelmének a fontosságára. Két előadásban ismerhettük meg a hazai kétéltűek vándorlását segítő műszaki megoldásokon végzett vizsgálatok eredményeit, valamint részletesen megismerhettük a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. környezet és természetvédelmi tevékenységeit. Valameny-nyi előadó kiemelte, hogy hazánkban nagy szükség lenne további hasonló létesítmények kialakítására, mivel éves szinten több milliárdos természetvédelmi érték pusztul el hazánk útjain a nem megfelelő műszaki megoldások hiánya miatt.

Az elmúlt három előadóülés után öröm volt látni és hallani, hogy egyre több előadás és egy poszter ismertette a vonalas léte-sítmények vizes élőhelyekre gyakorolt hatásait, inváziós fajok megjelenésének és megtelepedésnek lehetőségeit. Bízunk benne, hogy a hazai hidrobiológiai és invázióbiológiai kutatások mellett más szakterületek is egyre inkább felismerik a téma fontosságát és egyre több ilyen témájú kutatás kezdődik hazánkban.

A résztvevők több magyar és angol nyelvű előadásban megismerhették az Interreg program keretében most futó TRANSG-REEN projekt első és számos korábban végzett hazai és nemzetközi útökológiai kutatás legfrissebb eredményeit is.

Az IENE Műhelytalálkozó második napját közösen tartottuk a Kárpátok Egyezmény közlekedési munkacsoportjának szakmai tanácskozásával, így biztosítva minél szélesebb együttműködés kialakítását a résztvevők közt. A két rendezvény összekapcso-lódását fontosnak tartottuk, mert a gyorsfogalmi- és vasúthálózat mind belföldi, mind európai szinten folyamatos fejlesztések terve alatt áll. Az infrastruktúra fejlesztése a Kárpát-medencében is kiemelt cél, mely egyben azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy értékes természeti területek, többek között NATURA 2000 területek esnek áldozatul, válnak töredezetté. Annak érdekében, hogy ezeket a fenyegetéseket csökkentsük, a TRANSGREEN projekt keretén belül több ország – így Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Ukrajna – összefogott egy környezetbarát és biztonságos közlekedéshálózat fejlesztéséért.

A nemzetközi kutatási trendeket figyelembe véve a most lezajlott két napos rendezvényen is látható volt, hogy a vonalas léte-sítmények természetes élőhelyekre gyakorolt káros hatásai mellett (élőhelyek fragmentációja, inváziós fajok terjedése, elütések, stb.) egyre több vizsgálat zajlik elsősorban az autóutak mentén található élőhelyek természetvédelmi szempontú megközelítésének a feltárására. Mára beigazolódott, hogy a sokat hangoztatott negatív hatások mellett a vonalas létesítmények mentén található természetes, vagy természet közeli élőhelyek számos természetvédelmi szempontból értékes növény- és állatfaj megőrzésében kulcsfontosságú a jelentősen átalakított, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdáság által dominált hazai tájban. A jövő egyik fontos feladata lesz azon módszerek kifejlesztése és napi szintű alkalmazásának tesztelése, bevezetése, hogy az értékek megőrzésével párhuzamosan hogyan lehet a káros tényezők mértékét, pl. elütések számának növekedését is csökkenteni.

A célok közösek, de valamennyi résztvevő elismerte, hogy mindez csak a kutatóintézetekben, egyetemeken és állami hát-térintézményekben dolgozó szakemberek és a területek kezelőinek közös összefogásával lehetséges.

A konferencia megrendezéséért köszönettel tartozunk a Főváros Állat- és Növénykertnek a helyszín biztosításáért, valamint a Varangy Akciócsoport Egyesületnek, az F6 Fenntarthatóságért Egyesületnek és a Magyar Biológiai Társaság önkénteseinek a szervezésben nyújtott segítségéért, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek és a Magyar Közút Zrt.-nek a kiadványokért.

Weiperth András

Kutatóközponti részvétel a Víz Világnapjához kapcsolódó IV. ÖKO-Szigeten

Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány és az Outdoor Mission Kft. idén is megszervezte az ÖKO-Szigetet, március 22-23-án, Szigetmonostoron. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont évek óta szakmai partnerként vesz részt a rendezvényen. Az idei fókusztéma, a szokásos víz és a vizes élőhelyek mellett, a bolygónknak sok problémát okozó fogyasztói szokások voltak.

A program mindkét napján előre szervezett iskolás csoportok érkeztek. Négy korosztálynak (1-2. osztály, 3-4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály) szerveztek tematikus programokat, emellett számos szabadon látogatható programelemen vehettek részt a diákok.

Ennek volt része az MTA ÖK programja is:

• Inváziós növényfajok bemutatása, sztereo-mikroszkópok segítségével (magokat lehet közelről megnézni, kitalálni, hogy vajon hogyan is terjednek). Vízzel való terjedés bemutatása) – Csecserits Anikó tud. munkatárs (MTA ÖK ÖBI)

• A vácrátóti Botanikus Kert élővilágát bemutató eszközök, játékok. Pannon magbank – magszám becslés (Sólyom Barbara kommunikációs programfelelős (MTA ÖK Botanikus kert)

• Hová megyünk kirándulni? A természetközeli és a gazdasági erdő jellemzői, - fotó kirakós, térképek, felmérési eszközök Mázsa Katalin tud. menedzser (MTA ÖK)

• Vizeink paránynövényei: mikroszkópikus algák (hazai algák bemutatása modellek, képek és mikroszkóp segítségével, algák és a vízszennyezés) – Abonyi András tud. munkatárs (MTA ÖK ÖBI), Földi Angéla tud. segédmunkatárs (MTA ÖK DKI)

- 15 -

• A Duna őshonos és inváziós állatfajai - Hazai és inváziós vízi gerinctelenek és gerincesek bemutatása akváriumban és mikroszkóp alatt, inváziós fajok hatása a közösségekre – Borza Péter tud. munkatárs (MTA ÖK DKI)

• Vízi táplálékhálózatok – Miként épülnek egymásra a növényi és állati közösségek a vizekben, mi történik, ha felborul az egyensúly. A túlhalászás problémája – Endrédi Anett (MTA ÖK DKI)

• Ne dobd ki a teknőst! – beszélgetés - a felelős fogyasztás része hogy csak olyan növényt/állatot vegyünk, amiért hosszan felelősséget tudunk vállalni, ismerjük az igényeit, megbízható helyről származik stb. Sok inváziós faj úgy kezd terjedni, hogy, kidobják, kiteszik a szabadba (pl. ékszerteknőst, vizinövényeket, de akár szárazföldi növények magját, hagymáját, hajtását. (Borza Péter, Csecserits Anikó)

A megszerzett tudást a gyerekek tesztelhették is a kutatók által összeállított feladatlapon, és a legjobbak belépőt nyertek a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertbe.

A rendezvény lehetővé tette a szemléletformálást, élményalapú ismeretterjesztést, amelynek közösségépítő hatása is van. A programrészek interaktív módon látványos bemutatók, kiállítások, gyermekjátékok formájában valósultak meg. A IV. ÖKO-Szi-getre 14 település 17 iskolájából több mint ezren jöttek el, hogy játékosan, interaktívan tanuljanak környezetvédelemről, ökológiai egyensúlyról, fogyasztói szokásokról.

Mázsa Katalin

A hagyományt tovább folytatjuk: ökológus futócsapat az ULTRABALATONon

Idén negyedik alkalommal vágott neki a nagyrészt ökológusokból álló BiodiversiTeam a 12. Ultrabalaton futóverseny közel 221 km-es távjának.

Mint eddig minden évben, így idén is kisebb módosítások történtek egyes szakaszok kijelölésében, melyek mind az északi, mind a déli parton futók „életét” hivatottak megkönnyíteni, vagy megnehezíteni mivel számos szakaszt több részre bontottak.

Nevünkhöz hűen a csapat idén is kitett magáért, hiszen a tavalyhoz képest négy új résztvevővel bővülő BiodiversiTeam-ben számos szakterület nemzetközi és hazai képviselője küzdött a közös cél teljesítése érdekében. A sport iránt elkötelezett külföldi kutatókat a csapatkapitány, Lövei Gábor (Dánia & Magyarország) mellett Louise Hjelmroth (Dánia) Thomas.Bøhn (Norvégia) és Chloe Mendiondo (Dánia & Franciaország) képviselte. A korábbi évekhez hasonlóan a BiodiversiTeam-ben szerepeltek futók az MTA ÖK Intézeteiből, a Debreceni Egyetemről és Mészáros László, a tokaji Disznókő Szőlőbirtok igazgatója is újból rajthoz állt. A jogi egyenlőségek és az esetleges visszaélések megelőzése érdekében Nyári Péter ügyvéd szintén újból velünk tartott és volt kollégánkkal, Tóth Bencével újfent kimerítő szakaszokat futva segítették a csapatot a korábbi évek eredményeinek megdöntésében.

A 2017-es BiodiversiTeam tagjai voltak: Chloe Mendiondo, Csumita Márai, Louise Hjelmroth, Czúcz Bálint, Eötvös Csaba, Lövei Gábor, Mészáros László, Nagy Dávid, Nyári Péter, Thomas Bøhn, Tóth Bence és Weiperth András. A szakaszok beosztása a tavalyi létszám miatt minimálisan változott, többen a korábbi években futott szakaszokat teljesítették, míg az „újoncok” megízlel-hették a Balaton csodálatos környezetét. A kora hajnali, 4 óra 32 perces rajt után csapatunkat mindössze pár kisebb kellemes nyári zápor frissítette a kora délutáni órákban, melyek kifejezetten jól estek az olykor nyári kánikulában mind a futóknak mind a kerékpáros kísérőiknek. Hagyományainkhoz híven a futót idén is kerékpárosok kísérték. Ez futás utáni lazításnak és bemele-gítésnek is jó volt, de a futóknak is jólesett, különösen a sötétben elvégzett rajt, valamint a déli parton töltött éjszaka és hajnali órákban, mikor mutatták az utat. Soha sincs két egyforma verseny. Három évvel ezelőtt éjszaka kaptunk nyugatról egy frissítő záport, 2016-ban az unkák, nádirigók, fülemülék szólamait és a tücskök ciripelését semmi sem zavarta, míg tavaly a Balaton megmutatta a haragos arcát, az idei évben pedig a korai rajt és az éjszaki befutó közt szinte tökéletes időben futottunk. A közös versenyszellem, az egymásnak szurkolás mindenkit átlendített a nehéz pillanatokon, így a kalkulált időhöz képest korábban sikerült körbefutnunk a Magyar Tengert. Az időmérést immár hagyományosan Thomas párja, Jutta Kapfer, német botanikus végezte.

Eredményünk alapján a csapatok között a 75. helyezést értük el az 579, 10-12 főből álló csapatok közt. Az idei rendezvény méretét jól jellemzi, hogy valamennyi kategóriát figyelembe véve újabb rekordlétszámban, összesen 11663-an vettek részt a

- 16 -

versenyen. A tavalyi évhez képest idén a 10-12 fő közti csapatok eredményeit újra külön adták meg. Az összesített idő alapján (19:55:02) az első két évhez képest jobb (2015: 21:12:22, 2016: 20:31:09, de a tavalyitól pár perccel elmarad (2017: 19:24:11). Az idei eredmény tovább javítása érdekében jövőre is rajthoz állunk.

Az őrült ötletért Lövei Gábort okolhatjuk, Mészáros Lászlónak pedig a köszönjük a finom borokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az igazi élmény idén is a futóké, akik valószínűleg még inkább másképpen tekintenek majd a Balatonra, mint korábban. Bízunk benne, hogy jövőre újult erővel tudunk majd indulni és új csatlakozókkal élhetjük át a sport és a közösség élményét!

Lövei Gábor, Weiperth András

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy AdriennÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu

- 17 -

5th Forum Carpaticum, Eger, Hungary, October 15-18, 2018

Adaptation to Environmental and Social Risk in the Carpathian Mountain Region

1st Circular

Visit our site now! http://fc2018.hu/

INVITATION The S4C Science for the Carpathians and the MTA Centre for Ecological Research, invites researchers and stakeholders to participate in the

5th Conference of the Forum Carpaticum, Eger, Hungary, October 15 – 18, 2018

The conference is a continuation of the successful series of Forum Carpaticum meetings held every two years: starting with 2010 in Kraków, Poland, then Stará Lesná, Slovakia (2012), Lviv, Ukraine (2014), and 2016 in Bucharest, Romania. The Forum Carpaticum is an open meeting of the Science for the Carpathians (S4C) initiative. The scientific cooperation network S4C was established in 2008. The network connects scientists interested or involved in research on the Carpathian region, helping to define research priorities and enhancing international collaboration with partners from outside the Carpathians. Encompassing a broad spectrum of scientific disciplines from the natural and social sciences, as well as practical applications of that knowledge, the Forum Carpaticum advances science-based solutions to pressing environmental, economic, and social challenges. The 5th Forum Carpaticum conference will cover a wide range of topics related to sustainability in the Carpathians, including land cover and land-use change, renewable energy, climate change vulnerability assessment- and adaptation, and connections between water and forests. The breadth of topics extends to the humanities, such as traditional ecological knowledge, spatial inequalities, and social innovation in mountain areas. In conjunction with the Secretariat of th e Carpathian Convention, the 5th Forum Carpaticum will specially highlight prioritized topics on biodiversity conservation and sustainable tourism development and education for sustainable development (ESD).

CONFERENCE VENUE

The conference will be held at the Hotel Eger-Park, in the city of Eger, Hungary 3300 Eger, Szálloda út 1-3. GPS: N47.897118 E20.376162

CONFERENCE ORGANIZERS MTA Centre for Ecological

Research S4C Science for the Carpathians

CONFERENCE THEMES Land cover and land use change:

current status, new approaches, and future challenges

Green energy transformation in the Carpathians: opportunities and risks

Climate change vulnerability and adaptation of biodiversity

Conservation, sustainable management, and co-existence with large carnivores

Carpathian waters: functioning, management, silvicultural and social impacts

Slope processes and natural hazards Forest dynamics and natural

disturbance-based forestry Effects of forest management on

biodiversity Agroforestry systems Traditional ecological knowledge

and traditional land management Spatial inequalities – ranging from

economic to territorial justice Governance for sustainable

development in the Carpathians Rural development, social

innovation and adaptive responses of disadvantaged communities in mountain areas to local, regional and global challenges

Sustainable cities and communities or Carpathian population: well-being and resilience issues

Cross sectoral issues – the Carpathians valued as a living place

Tourism as a vector of sustainable and smart development of the Carpathians

Education for the sustainable Carpathians