2.sz.melléklet szakközépiskola kÖzlekedÉs kÖzlekedÉs...

2.sz.melléklet

ÓRATERV- Szakközépiskola

KÖZLEKEDÉS ágazat

Szakközépiskola – közismereti óraterv

KÖZLEKEDÉS ágazat

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 3 3

Matematika 4 4 4 3

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 2 2

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

Informatika 2 2 2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelménym

odulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

KÖZLEKEDÉS

9. 10. 11. 12.

heti óraszám ögy

heti

óraszá

m ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

10496-12

Közlekedés-

szállítási alapok

Közlekedési

alapismeretek 2 1 1 2

Közl.alapism.

gyakorlat 30 1 45 40

Közlekedési

földrajz 1 1 3

Közlekedésbizto

nság és -védelem 1 1 1

Közlekedés

üzemvitel 2 1 1 2

Közl. üzemvitel

gyakorlat 40 2 60 2 70

Közl.-gazdasági

és jogi ismeretek 2 3

Közlekedés-

gazdasági és jogi

ismeretek gyak.

30 1

10501-12

A

szállítmányozás

i ügyintéző

feladatai

Szállítmányozási

ismeretek

Külkeresk.- és

vámismeretek


földrajz

Logisztikai

ismeretek


informatika

Száll.szakmai

idegen nyelv


gyakorlat

összes óra 6 0 70

4 3 105

6 2 140

10 1

összes óra 6 7 8 11

Magyar irodalom

9. évfolyam

108 óra

I. Világirodalom: Az ókori irodalom 33 ó.

II. A középkor és a reneszánsz irodalma 33 ó.

III. Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus 30 ó.

IV. Európai irodalom a XVIII. században 12 ó.

Fejlesztési követelmények:

Felismertetni, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai

élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése.

Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai

érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok,

motívumok befogadása, értelmezése.

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi

magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az

erkölcsi gondolkodás fejlesztése.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A

történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak megértetése, érzékenyítés

A poétikai műveltség továbbépítése.

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.

Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek értelmezése.

A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének

megértése.

Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése.

A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése

(pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése)

Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.

A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése.

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.

Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök

jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás,

illetve színházi előadás élményének megbeszélése.

A hazához való kötődés erősítése. A szabadság eszményének különböző megközelítései.

Összehasonlítás és megkülönböztetés. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére

irányuló törekvések megbecsülése.

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése

által a nemzeti és az európai identitás erősítése.

A továbbhaladás feltételei:

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,elégia, epigramma,

himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése,

értelmezése. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költői képek. Dráma, tragédia,

komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Bibliai történetek, az Ó- és

Újszövetség néhány szereplője.

I. Világirodalom: Az ókori irodalom 33 ó.

1. A görög mitológia 2 ó.

2. A görög epika: Homérosz: Iliász, Odüsszeia 8 ó.

3. A görög líra: Szapphó 2 ó.

4. A görög próza: Aiszóposz fabulái 1 ó.

5. Az antik színház és dráma, Szophoklész 6 ó.

6. Az antik római irodalom: Horatius, Vergilius, Catullus 4 ó.

7. A Biblia 10 ó.

Fogalmak:

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi kellékek, dal, elégia,

epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,dialógus, akció, dikció,

alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,katarzis.

Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet.

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,

zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.


Himnusz, verses epika, rím, középkor, szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet,

lírai én, novella, reneszánsz

Dramatikus megjelenítés, előadási formák

Nyelvtörténeti alapismeretek, kódex, legenda, himnusz

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista.

Pannónia dicsérete

II. A középkor és a reneszánsz irodalma 33 ó.

1. A középkor irodalma, Dante, Villon 6 ó.

2. A reneszánsz irodalom, Petrarca, Boccaccio 6 ó.

3. Színház- és drámatörténet – drámajáték 4 ó.

4. Középkori nyelvemlékek 3 ó.

5. Janus Pannonius portréja 6 ó.

6. Balassi Bálint portréja 8 ó.

Fogalmak:

Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra,

nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,

állandó típusok, színpadformák

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, szórványemlék, kódex, prédikáció

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,

irónia, gúny, interkulturalitás

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa.


Reneszánsz, humanizmus, reformáció

A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése,

előadása, egy dráma ismerete. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai

jellem

III. Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus 30 ó.

1. Korstílusok a 16-17. századból; Cervantes 3 ó.

2. Az angol színház, Shakespeare 8 ó.

3. A francia klasszicista színház, Moliere 7 ó.

4. Színházlátogatás- egy tanult dráma új feldolgozása 6 ó.

5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6 ó.

Fogalmak:

Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem.

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás,

helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,

körmondat.


Felvilágosodás, klasszicizmus, regény

IV. Európai irodalom a XVIII. században 12 ó.

1. A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai, 2 ó.

stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó.

2. Angol felvilágosodás: Defoe, Swift 4 ó.

3. A francia felvilágosodás: Voltaire, Rousseau 2 ó.

4. A német klasszicizmus: Goethe, Schiller 4 ó.

Fogalmak:

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői

nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény,

ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).

10. évfolyam

72 óra

I. Magyar irodalom a 18. században 18 ó.

II. Az európai irodalom a 19. század első felében 12 ó.

III. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 ó.

IV. A magyar irodalom a 19. században 36 ó.


Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az

európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai

dimenzióinak felismerés.

Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A

magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok megismertetése; a nyelvújítási

mozgalom jelentőségének tudatosítása.

Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei

és erkölcsi törekvések értékelése. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése.

A magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.

Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése.

Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.

Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek fejlesztése.

Érvelő képesség fejlesztése: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.

A morális gondolkodásra és ítéletalkotásra nevelés. Az alkotók műveiben megjelenített

egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése.

A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására.

Értékek és szerepek konfliktusai. változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú

megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.


Barokk és felvilágosodás. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

I. Magyar irodalom a 18. században 18 ó.

1. A magyar felvilágosodás irodalma- művelődési programok 1 ó.

2. Bessenyei György munkássága, testőrköltők 2 ó.

3. Kármán József, a szentimentalista regény 1 ó.

4. Kazinczy Ferenc irodalomszervező és írói munkássága 2 ó.

5. Csokonai Vitéz Mihály stílusának sokszínűsége 6 ó.

6. Berzsenyi Dániel portréja 6 ó.

Fogalmak:

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus,

bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés


Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője

II. Az európai irodalom a 19. század első felében 12 ó.

1. A romantika irodalmának jellemzői 1 ó.

2. Az angol/amerikai romantika: Byron, Shelley, Keats; Poe; 3 ó.

3. A francia romantikus regény: Victor Hugo 3. ó.

4. A realista regény: Stendhal 1 ó.

5. A német romantika: Heine vagy E. T. A. Hoffmann 1 ó.

6. Az orosz romantika és realizmus: Puskin, Gogol 3 ó.

Fogalmak:

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény,

verses regény, regényciklus, analitikus regény.


Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.

III. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 ó.

1. Színháztörténet Magyarországon 1 ó.

2. Többszempontú műértelmezés 5 ó.

Fogalmak:

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv,

klasszicizmus és romantika


Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.Kölcsey Ferenc: Hymnus,

Huszt; Vörösmarty Mihály: Szózat

IV. A magyar irodalom a 19. században 36 ó.

1. A reformkori nemzeti romantika 2 ó.

2. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 6 ó.

3. Vörösmarty Mihály romantikus világlátás 8 ó.

4. Petőfi Sándor életműve 12 ó.

5. Jókai Mór regényei 8 ó.

Fogalmak:

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,

intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus

irónia, drámai költemény.népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,

látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő,

történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.

Magyar irodalom

11. évfolyam

108 óra

I. Arany János életműve 12 ó.

II. Drámatörténet –Madách Imre: Az ember tragédiája 6 ó.

III. Az európai irodalom a romantika után 20 ó.

IV. Magyar irodalom a 19. század második felében 10 ó.

V. A Nyugat első nemzedéke 60 ó.


Ismeretszerzés, tanulás: A lírai beszédmód változatainak értelmezése.

A jellemző lírai témák, műfajok, poétikai megoldások, versformák;

Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek

felkutatására.

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése,

konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a

magyar kultúra sokszínű törekvések együttese.

Kommunikáció és kritikai gondolkodás;

Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Olvasás, szövegelemzés,

beszélgetés révén a művek megértésének támogatása. Az elbeszélő és állásfoglalásának

viszonya az elbeszélő művekben.

A környezet és származás hatása a hősök karakterére.Különböző világlátású művekben

megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai

problémák mérlegelése.

A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése.

Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése: az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és

történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése

az irodalmi hagyományban. Az életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések

felvetése és értelmezése. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Többféle

világfelfogás egyidejű létezése. A hazaszeretet és haladás kérdései.

A környezet és származás hatása a hősök karakterére.Különböző világlátású művekben

megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai

problémák mérlegelése.

A személyiség tisztelete. A férfi-női társadalmi szerepek megértése.


A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.Romantika, népiesség, elbeszélő költemény,

életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező

tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel.

Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör

I. Arany János életműve 12 ó.

1. Arany életpályája 4 ó.

2. Balladái 5 ó.

3. A lírikus Arany 3 ó.

Fogalmak:

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes formák (és

együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).


A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A

romantika műfaji kevertsége.

II. Drámatörténet –Madách Imre: Az ember tragédiája 6 ó.

Sokszempontú műértelmezés: felépítés, történelmi szemlélet; idő, tér, anyag

szerepe az emberiség történelmében, szellemi irányok, bölcseleti háttér 6 ó.

Fogalmak:

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus.


Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős,a felesleges ember, a hivatalnok),

regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások

szerepe.

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka(antikvitás,középkor,reneszánsz,

klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem

alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.

III. Az európai irodalom a romantika után 20 ó.

1. A realista és naturalista epika jellemzői 2 ó.

2. Emily Brontë, Dickens regényei 2 ó.

3. Az orosz realista regény: Tolsztoj, Dosztojevszkij 4 ó.

4. A naturalista regény:Flaubert, Zola 2 ó

5. Kijelölt epikai alkotás (házii olvasmány) elemző bemutatására 3 ó.

6. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása 2 ó.

7. A modern líra: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud 2 ó.

8. Az európai dráma és színházIbsen, Csehov 8 ó.

Fogalmak:

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény,

regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad

vers, objektív líra, tárgyvers

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság


Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője),

novellaelemzések.

IV. Magyar irodalom a 19. század második felében 10 ó.

1. Vajda János lírája 2 ó.

2. A századvég és századelő novellisztikája: Gárdonyi, Gojdu 2 ó.

3. Mikszáth novelláinak világa 4 ó.

4. Mikszáth egyik regénye 2 ó

Fogalmak:

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság


A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. A

Nyugat; stílusirányzatok a századelőn; Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét

krajcár vagy Légy jó mindhalálig; Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek;

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és

Szindbád alakja

V. A Nyugat első nemzedéke 60 ó.

1. A Nyugat folyóirat és mozgalom 3 ó.

2. Tájékozódás egy folyóiratban, felépítése 1 ó.

3. Juhász Gyula lírája 2 ó

4. Tóth Árpád költészete 2 ó.

5. Ady Endre-életmű 10 ó.

6. Móricz Zsigmond portré 10 ó.

7. Kosztolányi Dezső munkássága 10 ó.

8. Krúdy Gyula: Szindbád-novellák 3 ó.

9. Márai Sándor: Szindbád hazamegy 1 ó.

10. Karinthy Frigyes humora 4 ó.

11. Babits Mihály életmúve 10 ó.

12. Összehasonlító verselemzés,(életpályák) 2 ó.

13. Digitális prezentáció készítése 2 ó.

Fogalmak:

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista

látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés; realista és naturalista

ábrázolásmód, népi írók mozgalma; versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan; humor,

paródia, karcolat, hasonmásalak, nosztalgia; bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság,

küldetéstudat;

Magyar irodalom

12. évfolyam

96 óra

I. Avantgárd irányzatok 6 ó.

II. József Attila életműve 10 ó.

III. A 20. század világirodalma 14 ó.

IV. Radnóti Miklós 6 ó.

V. Portrék a 20. századi magyar irodalomból 35 ó.

VI. Kortárs irodalom 10 ó.

VII. Regionális kultúra 7 ó.

VIII. Az irodalom határterületei 8 ó.


Ismeretszerzés, tanulás:

Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása.

Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk

befogadására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és

műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására.

Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány

jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása.

Kreativitás:

Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. A komplex képek elemzése révén (is) a

kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az esztétikai és művészeti

tudatosság alakítása, fejlesztése.

Kommunikáció és kritikai gondolkodás; Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló

értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére,

kritikus befogadására. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a művek megértésének

támogatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új

jelensége.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése:

A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok

hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése,

megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében.

Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban.

Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés

önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága.

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regionális kötődés

erősítése.


Stílusirányzatok a századfordulón.

I. Avantgárd irányzatok 6 ó.

1. Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: 2 ó.

2. Majakovszkij; Apollinaire 2 ó.

3. A magyar avantgard: Kassák Lajos 2 ó.

Fogalmak:

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers,

szimultanizmus, önműködő írás, képvers.


József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról

II. József Attila életműve 10 ó.

Fogalmak:

Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás


Avantgárd irányzatok. Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

III. A 20. század világirodalma 14 ó.

1. Epikus művek,alkotók: pl.:Thomas Mann, Bulgakov,Orwell,Hemingway 7 ó.

2. A 20. századi líra: T.S.Eliot 1 ó.

3. A 20. századi és a kortárs drámairodalom: Brecht, Beckett, Ionesco 6 ó.

Fogalmak:

Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,

montázstechnika, abszurd. Epikus színház, abszurd dráma.


Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).Klasszicizálás, antikvitás; idill,

tragikum; az ekloga műfajának története.

IV. Radnóti Miklós 6 ó.

Fogalmak:

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.


A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy

portréja. Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

V. Portrék a 20. századi magyar irodalomból 35 ó.

1. Szabó Lőrinc költészetének jellege 3 ó.

2. Weöres Sándor költészetének változatossága 3 ó.

3. Pilinszky János világlátása verseiben 3 ó.

4. Márai Sándor epikája 3 ó.

5. Ottlik Géza, Iskola a határon 3 ó.

6. Illyés Gyula,-népi írók mozgalma, Puszták népe 2 ó

7. Határon túli/ emigráns irodalom 2 ó

8. Németh László, Iszony 3 ó.

9. Nagy László versek 1 ó.

10. Örkény István, Tóték és Egypercesek 4 ó.

11. Epika:Szabó Magda v. Sánta Ferenc v. Sütő András 3ó.

12. Nemes Nagy Ágnes v.Dsida Jenő v.Kányádi Sándor 3 ó.

13. Értekező esszék: Szerb Antal v. Nemes Nagy Ágnes 2 ó.

Fogalmak:

Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének,

portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. Művelődéstörténet,

irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola,

intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns

irodalom; „ötágú síp


A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

VI. Kortárs irodalom 10 ó.

1. Irodalmi díjak, díjazottak: Kertész Imre, Sorstalanság 3 ó.

2. Kortárs líra, próza, dráma 5 ó.

3. Könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internet 2 ó.

Fogalmak:

Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,

digitális közlés.


A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

VII. Regionális kultúra 6 ó.

1. A régió kulturális helyszínének felkeresése 4 ó

2. A tapasztalatok megbeszélése, kutatómunka 3 ó

Fogalmak: Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom

„földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.


Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.

VIII. Az irodalom határterületei 8 ó.

Magyar nyelv

9. évfolyam

36 óra

I. Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 ó.

II. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 20 ó.

III. Helyesírási ismeretek 4 ó.


1. A hallott szöveg megértésének fejlesztése. A szövegértési és szövegalkotási készségek

fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló

képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére,

elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és

résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.

2. A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a

nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

3. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás

rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció

fejlesztése.


Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközeinek és a nem

verbális kommunikáció felismerése. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,

utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli

közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi

formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,

kérdezés, kérés stb.

I. Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 ó.

1. A kommunikáció fogalma, tényezői, funkciói, fajtái-szituációs helyzetgyakorlatok

2. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái

3. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése

4. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Fogalmak

kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel

(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

tömegkommunikáció.

tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,

ismertetés, ajánlás).


Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és

azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás

folyamatában.

II. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 20 ó.

1. A magánhangzók és mássalhangzók rendszere

2. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírásuk

3. A szavak szófaji rendszere

4. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai

5. A mondatrészek fogalma, fajtái

6. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

7. Az egyszerű és összetett mondatok típusai

8. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelvvel

Fogalmak:

hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma,

szótő, képző, jel, rag.

szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.

szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.

mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.

mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,

összetett mondat.


Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát

használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

III. Helyesírási ismeretek 4 ó.

1. A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.

A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek

funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése,

értelmezése.

2. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb

tulajdonnevek írására stb.

3. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.

Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok

szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai

és a mindennapi szövegalkotásban.

.

Fogalmak:

helyesírási alapelv, nyelvi norma, központozás

Helyi tanterv magyar nyelv tantárgyból a szakközépiskola 10. osztálya számára 72 óra

I. Helyesírási ismeretek 10 ó.

II. A szöveg 23 ó.

III. Szövegértés, szövegalkotás 15 ó.

IV. Stilisztikai alapismeretek 14 ó.

V. Jelentéstan 10 ó.


1. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.

2. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az

önkorrekció fejlesztése.

3. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása.

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.

A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

megismertetése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

4. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző

témájú és típusú esszé írásakor.

5. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,

internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,

az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek

értelmezése során.

6. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása .

7. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek

felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi

jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,

stílusárnyalat és stíluseszköz használata.

A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.

8. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző

beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők

felismerése.

A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti

összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének

megfigyelése, értelmezése.


Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát

használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek

funkciója.

I. Helyesírási ismeretek 10 ó.

1. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.

2. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírásra.

3. Idegen szavak helyesírása.

4. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok

5. szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai

6. és a mindennapi szövegalkotásban.

7. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának

8. funkciója.

9. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése.


A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.

Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és

műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg

információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az

anyaggyűjtés technikák.

II. A szöveg 23 ó.

1. A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, rendszerezése.

2. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli

és írott szövegek eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök

és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

3. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,

szövegegységek.

4. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani

szintje.

5. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati

színterek szerint.

6. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos

jegyek megfigyelése, megnevezése.

7. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a

különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdései.

8. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok

szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés

levonása.

9. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.

10. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok.

Fogalmak: Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma,kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,

előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,

elektronikus; spontán, tervezett).

Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:

szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes

tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum

típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat

III. Szövegértés, szövegalkotás 15 ó.

1. Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő

olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

2. A szöveg és kép összefüggése.

3. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, alkalmazásuk.

4. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,

jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának

képessége.

5. Szövegátalakító gyakorlatok :szövegtömörítés, szövegbővítés.

6. Az anyaggyűjtés módjai

7. Az idézés szabályai. Pontos forrásmegjelölés (etikus felhasználás)

8. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.

9. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.

10. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, közlési szándékának

megfigyelése, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája.

11. Internetes szövegalkotási gyakorlatok: forrásjegyzék összeállítása, fórum,

blogbejegyzés írása.

Fogalmak:

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,

elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.


Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és

alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

IV. Stilisztikai alapismeretek 14 ó.

1. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése

2. A nyelvi szintek stílusértékének megfigyelése, felismerésük, alkalmazásuk

3. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése

4. Stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.

5. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és

mindennapi szövegekben-helyzetgyakorlatok

6. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök

tudatos használata a szövegalkotásban.

7. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a

publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban

Fogalmak:

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).

Stílusérték (alkalmi és állandó).

Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,

irodalmi).

Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett

költői kép, allegória, szimbólum).

Alakzat (kötőszóhiány, ismétlődés, oximoron).

Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).

Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura

etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás


Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk

a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének

és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs

üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata

V. Jelentéstan 10 ó.

1. A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.

2. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

3. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használatuk

4. A mondat és szövegjelentés.

5. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.

6. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.

7. Egynyelvű szótárak használata

Fogalmak:

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező

Denotatív, konnotatív jelentés.

Metaforikus jelentés.

Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó,

homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

11. évfolyam 36 óra

I. Kommunikáció 4 ó.

II. Retorika 12 ó.

III. Általános nyelvészeti ismeretek 4 ó.

IV. Pragmatikai ismeretek 7 ó.

V. Szövegalkotás 9 ó.


1. A szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani,

stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú

és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek

értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek

alkotásában.

2. A saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő

nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A

nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése.

3. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek

kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes

adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.

4. A retorikai tudás növelése; az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása:

érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a

kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat

módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek

önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a

társadalmi nyilvánosságban. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához

szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése

5. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika

elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Annak megtapasztalása, hogy az emberek

hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni

partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is

végrehajtani.

6. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése

7.

A továbbhaladás feltételei: Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció

I. Kommunikáció 4 ó.

1. megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs

helyzetben is.

2. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

3. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,

valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs

szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és

nem verbális közlési szándékának felismerése.

Fogalmak: Kommunikációs zavar. Manipuláció.


A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek

értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált

véleménynyilvánítás.

II. Retorika 12 ó.

1. A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.

2. A szónok tulajdonságai, feladatai.

3. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.

4. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete

5. Az érv felépítése.

6. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A cáfolat módszerei.

7. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.

8. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás,

prezentáció stb.

9. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és

szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a

különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés

különböző formáiban.

10. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző

helyzetekben.

11. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása

Fogalmak: Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó,

törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).

Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,

témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás,

kitekintés).

Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.

Érvelés, indukció, dedukció.

A továbbhaladás feltételei: Kommunikáció, jelentéstan

III. Általános nyelvészeti ismeretek 4 ó.

1. Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az

ember elválaszthatatlan egysége.

2. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.

3. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb

nyelvtípusok és jellemzőik.

4. Nyelvi identitás

Fogalmak:

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).


Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

IV. Pragmatikai ismeretek 7 ó.

1. A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a

különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak

megfigyelése

2. Az együttműködési elvek tudatos használata, illetve

megsértésük következményeinek megtapasztalása.

3. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.

4. Az udvariassági formák használata.

Fogalmak:

Megnyilatkozás.

Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.

Beszédaktus

Deixis.

Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).


A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus

szövegalkotás.

A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak

ismerete.

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi

jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,

címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.

V. Szövegalkotás 9 ó.

1. Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett

szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó

közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás

kiegészítésekkel).

2. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris

lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,

nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

3. Az érvelő esszé szerkezete.

Fogalmak: Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.

12. évfolyam

32 óra

I. Nyelv és társadalom 10 ó.

II. Nyelvtörténet 8 ó.

III. Ismeretek a nyelvről 14 ó.

A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és

véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről

Nyelvvédelem és nyelvművelés

Nyelvi tudatosság növelése

Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése

A tömegkommunikáció, hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a

világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett

tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi

tanulmányokkal.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről

kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan

nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások felé

Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése


A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi

tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

I. Nyelv és társadalom 10 ó.

1. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben.

2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.

3. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata.

4. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma.

5. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.

6. A köznyelv jellemzői, használati területe.

7. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző

használati köre, szókincse.

8. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk.

9. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői

Fogalmak:

Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.

Nyelvváltozat.

Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,

irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).

Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.

Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.

Szleng, argó.

Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség


A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány

alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,

nyelvjárások.

II. Nyelvtörténet 8 ó

1. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői.

2. A magyar nyelv eredete.

3. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

4. A magyar nyelv történetének főbb korszakai

5. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei

6. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai

7. A nyelvújítás, ortológus-neológus vita

8. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

Fogalmak:

Nyelvtípus, nyelvcsalád.

Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.

Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.

Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).

Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.

Nyelvújítás, ortológus, neológus.

Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

A továbbhaladás feltételei: A tanult anyanyelvi ismeretek

III. Ismeretek a nyelvről 14 ó.

1. A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási,

nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése

2. Az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok

összeállítása.

Fogalmak:

Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus,

jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

TÖRTÉNELEM

9.évfolyam

72óra

TÉMAKÖRÖK

I. Az őskor és az ókori kelet 9 óra

1. A történelem forrásai – az emberré válás folyamata

2. Mezopotámia története- Hammurapi törvényei

3. Az ókori Egyiptom

4. Főnícia és Palesztina története

5. India és Kína

6. A Perzsa Birodalom

7. Vallás, kultúra, tudomány

8. Összefoglalás

9. Számonkérés


Ismeretszerzés: Forrástípusok felismerése, a megismert források csoportosítása különböző

szempontok szerint felismerni a földrajzi környezet szerepét az adott civilizáció

kialakulásában és változásaiban. Ismeretszerzés különböző forrásokból, információk önálló

szerzése rendszerezése és értelmezése. Az internet felhasználása az ismeretszerzésben.

Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú

elrendezése Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása, eltérő és

azonos vonások felismerése a folyamvölgyi kultúrák között.

Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális

rendezők készítése.

Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi korszakok, periódusok nevének

használata, és időbeli elhelyezése. A megismert civilizációk egymásutániságának és

összekapcsolódásának felismerése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér

változásainak leolvasása térképekről.

Fogalmak:régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor,

vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, adósrabszolgaság,

politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus.

Személyek: Menész Kheopsz, Ehnaton, Hammurapi, Salamon, Dávid . Csi Si Huang Ti, II.

Kürosz, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz.

Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Főnicia, Perzsia,

India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.

Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok

kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora)

II. Az ókori Hellász 11 óra

1. Az archaikus kor – Kréta és Mükéne

2. A polisz születése

3. Az arisztokrácia és a démosz küzdelmei I

4. Görög-perzsa háborúk

5. Az athéni demokrácia működése

6. A spártai állam

7. A görög mitológia, az olimpiák

8. A peloponnészoszi háború és következményei

9. Nagy Sándor és az egységes Hellász

10. Összefoglalás

11. Számonkérés


Ismeretszerzés: Ismeretszerzés különböző médiumokból (film, internetet, nyomtatott

források, szakirodalom). Különböző emberi magatartások felismerése, az adott élethelyzet

által megkívánt magatartás megjelenése és azok változásain felismerése. A szükségszerű és

etikus magatartás felvállalása.



azonos vonások felismerése az ókori Hellász történelme folyamán. Az eltérő fejlődésű

poliszok összevetése. Különböző médiumokban található információk történelmi

hitelességének vizsgálata.


rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése.

Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi korszakok, periódusok nevének

használata, és időbeli elhelyezése. A megismert civilizációk egymásutániságának és

összekapcsolódásának felismerése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér

változásainak leolvasása térképekről.

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, népességrobbanás, gyarmatosítás,

árutermelés, pénzgazdálkodás, királyság, köztársaság, demokrácia, türannisz, népgyűlés,

esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.

Személyek: Drákon, Szolón, Kleiszthenész, Miltiádész, Leonidász, Periklész, Pheidiász,

Hérodotosz, Homérosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb

görög

istenek.

Topográfia: Kréta, Mükéne, Attika, Peloponnészoszi-félsziget, Athén, Spárta, Szürakuza,

Marathon, Thermophülai, Szalamisz Delphoi, Olümpia, Makedónia, Alexandria.

Kronológia: Kr. e. 776 (a görög időszámítás kezdet), Kr. e. 621 (Drakon), Kr. e. 594,

(Szolón), Kr. e. 490,(Marathon), Kr. e. 480 (Szalamisz), Kr. e. V. század közepe (Periklész

kora), Kr. e. 431-404, (peloponnészoszi háború), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor)

III. Az ókori Róma 13 óra

1. A római történelem kezdetei

2. A köztársaság és intézményei Itália meghódítása

3. A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – pun háborúk kora

4. A köztársaság válsága

5. Az egyeduralom létrejötte

6. Augustus principátusa

7. A kereszténység kialakulása

8. A császárság első századai – Pannónia provincia

9. A dominátis kora

10. A birodalom szétesése és bukása

11. Róma gazdasági és kulturális öröksége

12. Összefoglalás

13. Számonkérés



források, szakirodalom). Különböző emberi magatartások felismerése, az adott élethelyzet

által megkívánt magatartás megjelenése és azok változásain felismerése. A szükségszerű és

etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból,

diagramokból.



azonos vonások felismerése az ókori Hellász és Róma történelme folyamán. Különböző

médiumokban található információk történelmi hitelességének vizsgálata. Feltevések

megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.

Ok-okozati összefüggések megtalálása.


rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése. Beszámoló készítése népszerű

tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból.

Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi periódusok nevének használata, és

időbeli elhelyezése. A város fejlődésének, birodalommá válásának felismerése. Egyszerű

térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről.

Fogalmak: patrícius, plebejus, magisztátus, consul, cenzor, senatus, dictator, néptribunus,

rabszolga, gladiátor, provincia, proletár, nobilitas, optimaták, néppárt, zsoldoshadsereg,

triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat,

barbár, népvándorlás.

Személyek: Romolus, Remus, Cornelius Scipio, Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius,

Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Kleopátra, Vespasianus, Traianus, Hadrianus, Názáreti

Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Diocletianus, Attila, Odoaker.

Topográfia: Róma, Karthágó, Alpok, Zama, Szicília, Actium, Pannónia, Konstantinápoly,

Nyugat-római Birodalom, Kelet-római Birodalom, Aquincum, Sopianae, Savaria.

Kronológia: Kr. e. 753, (Róma alapítása) Kr. e. 510,(a koztársaság kezdete) Kr. e. 264–241,

Kr. E. 218-202, Kr. e.149-146, (pun háborúk kora) Kr. e. 133, Kr. e. 123,(Gracchus testvérek

tevékenysége) Kr. e. 73-71, (Spartacus felkelése), Kr. e. 44, (Caesar halála) Kr. e. 31,

(Actium)

Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313, (milánói edictum,)325, (niceai zsinat), 395, ( a

birodalom kettéosztása), 476 (Nyugat-római Birodalom bukása)

IV. A középkor 20 óra

1. Új királyságok a Római Birodalom területén

2. A Frank Birodalom – Nagy Károly

3. A nyugati egyház a korai középkorban

4. A középkor gazdasága és társadalma

5. A Bizánci Birodalom

6. Az iszlám

7. Az egyház és a világi hatalom – reformmozgalom az egyházban

8. A keresztes háborúk

9. Népesség és a mezőgazdaság fellendülése az ezredfordulón

10. A középkori város

11. A középkor műveltsége

12. A XIV. század válsága Nyugat-Európában

13. A rendiség kialakulása – Anglia, Franciaország

14. Itália és a reneszánsz

15. A Német-római Birodalom és a pápaság hanyatlása

16. Közép-és Kelet-Európa államai

17. Az oszmán törökök felemelkedése

18. A középkori művészeti stílusok

19. Összefoglalás

20. Számonkérés



források, szakirodalom). Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése,

következtetések levonása. A szükségszerű és etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés

statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.


elrendezése. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása

a

történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról Különböző


megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Különféle

értékrendek

összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és

megértése.) Ok-okozati összefüggések megtalálása.



tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból. Mások érvelésének

összefoglalása és

figyelembevétele. A véleménykülönbségek, tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése.

Esszé írása történelmi, társadalmi témákról.


időbeli elhelyezése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak

leolvasása térképekről. Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak

elemzése.

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend,

kódex, feudalizmus, hűbériség,vazallus, senior, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás,

talajváltó rendszer, nyomásos gazdálkodás, jobbágy telek iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra,

inkvizíció, cölibátus, szimónia, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia,

városi önkormányzat, polgár, hoszpesz, céh, inas, legény, mester, levantei kereskedelem,

Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán,

szpáhi, janicsár.

Személyek: Merovingok, Klodvig, Karolingok, Kis Pippin, Nagy Károly, Justinianus,

Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Szent Ferenc, II. Orbán

pápa, Barbasossa Frigyes, oroszlánszívű Richárd, Gutenberg, Földnélküli János, Szép Fülöp.

Topográfia: Frank Birodalom, Egyházi Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római

Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze, Genova, Hamburg, Lübeck, Anglia.

Kronológia: 622, (Mohamed futása)732, (Poitiers) 800, (Nagy Károly koronázása) 843,

(verduni szerződés)1054 (az egyházszakadás), 1077 (Canossa járás), 1096-1099 (a első

keresztes hadjárat), 1122 (wormsi konkordátum)1215 (Magna Charta),1453 (Bizánc

elfoglalása).

V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 19.óra

1. A magyar nép eredete és vándorlása

2. A honfoglalás és a kalandozások

3. Az államalapítás – Szent István uralkodása

4. Az új rend megszilárdítása

5. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

6. III. Béla és II. András uralkodása

7. Az Aranybulla - forráselemzés

8. IV. Béla és a tatárjárás

9. A királyi hatalom gyengülése és társadalom

10. Számonkérés

11. Az Anjouk hatalomra kerülése Károly Róbert

12. Nagy Lajos uralkodása – a lovagi kultúra virágkora Magyarországon

13. Luxemburgi Zsigmond -

14. A Magyar Királyság külpolitikája - fokozódó török veszély

15. Hunyadi Mátyás uralkodása I

16. Hunyadi Mátyás uralkodása II

17. A társadalom és nemesi életformák

18. Összefoglalás

19. Számonkérés



források, szakirodalom). Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. Különböző

emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. A

szükségszerű és etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,

grafikonokból, diagramokból.


elrendezése. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása

a

történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról Különböző


megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a

saját

vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. Ok-okozati összefüggések

megtalálása.



tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból. Mások érvelésének

összefoglalása és

figyelembevétele. A véleménykülönbségek, tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése.

Esszé írása történelmi, társadalmi témákról.


időbeli elhelyezése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak

leolvasása térképekről. Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak

elemzése. Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, nomád,

honfoglalás, kalandozás, Árpád-ház, királyi vármegye, ispán, nádor,egyházmegye, püspökség,

érsekség, pogányság, királyi tanács, tized, kilenced, robot, ajándék, szerviens, várjobbágy,

vajda, kancellária, Aranybulla, adómentesség, ellenállási záradék, nemesi vármegye, székely,

szász, kun, kiskirály, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad vám, kapuadó, rendkívüli

hadiadó, bányabér, visegrádi királyi találkozó, árumegállító jog, szabad királyi város,

bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer,

füstpénz, zsoldoshadsereg, fekete sereg, corvina, rendi országgyűlés, husziták.

Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Gizella, Koppány, Szent Gellért, Vazul,

I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, Gertrúd, Bánk bán, IV. Béla,

Julianus barát, I. Károly Róbert, Csák Máté, I.(Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi

János, Vitéz János, Janus Pannonius, Hunyadi Mátyás, Beatrix, III.Frigyes, Szapolyai János,

Bakócz Tamás.

Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó,

Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pozsony, Horvátország,

Erdély, Dalmácia, Muhi, Trau, Buda, Visegrád, Bécs, Nápoly, Nándorfehérvár, Havasalföld,

Moldva, Nikápoly.

Kronológia: 895 táján-900, 955, 972–997, 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1083 szentté

avatások 1077–1095 (I./Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II.

András),

1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás),

1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1335 (visegrádi királyi találkozó), 1342–

82 (I. /Nagy/Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond),

1396 (nikápolyi csata), 1443-1444 (hosszú hadjárat), 1444 (a várnai csata), 1456 (a

nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).


I. A világ és Európa az újkorban 14 óra

II. Magyarország a kora újkorban 15 óra

III. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 16 óra

IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 13 óra

V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 16 óra



Ismeretszerzés különböző forrásokból, szaktudományi munkákból. Ismeretszerzés

statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Különböző emberi

magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. Információk

önálló rendszerezése és értelmezése. Az internet kritikus és tudatos felhasználása

történelmi ismeretek szerzésére. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Egy

történelmi oknyomozás megtervezése. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.

Előadás önálló jegyzetelése.

Kritikai gondolkodás:

Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott

álláspontok cáfolására. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése

egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Különböző történelmi elbeszélések

összehasonlítása narráció módja alapján. Feltevések megfogalmazása egy történelmi

jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Történelmi személyiségek jellemzése,

feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. Különböző szövegek,

hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló

vélemény alkotása társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről,

filozófiai kérdésekről. A múlt és jelen életviszonyai közötti különbség felismerése,

azonosítása. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.

Kommunikáció:

Folyamatábra, diagram készítése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése.

Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek

tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. Esszé írása történelmi

témákról, filozófiai kérdésekről. Elsődleges történelmi források elemzése,

összefüggések felderítése. Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos

irodalomból. Események, történetek dramatikus megjelenítése. Önállóan gyűjtött

képekből kiállítás, tabló készítése. Saját vélemény megfogalmazása.

Tájékozódás térben és időben:

A történelmi korszakok, periódusok nevének használata. A történelmi tér

változásainak leolvasása a térképekről. Az egyetemes és a magyar történelem eltérő

időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Események időrendi sorrendbe

állítása. Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján.

különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása. a változások hátterének

feltárása. Adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása

különféle atlaszokból, online forrásokból.


A tanuló legyen képes ismereteket szerezni különböző forrásokból, tudja értelmezni,

rendszerezni, értékelni azokat. Tudjon jól felépített feleletet, előadást tartani, érveket gyűjteni

saját véleményének alátámasztására, fogadja el az ellenérveket. Tudja megkülönböztetni a

tárgyilagos érvelést a személyeskedéstől. Legyen képes a források, tankönyv, emberi

magatartástípusok, élethelyzetek alapján megfigyelni, okokat feltárni, következtetéseket

levonni. Tudjon néhány címből álló bibliográfiát alkotni kiselőadáshoz, vitaindítókhoz.

Legyen képes az információ önálló keresésére, feldolgozására és értelmezésére, a lényeget

kiemelni tételmondatok meghatározásával, szöveg tömörítésével, átfogalmazásával. Legyen

képes diagramot, ábrát, vizuális rendezőt készíteni, történelmi témákat ábrázolni,

térképvázlatot rajzolni. Legyen képes a történelmi korszakokat, folyamatokat, jelenségeket

felismerni, a kronológiai adatokat rendszerezni, átlátni a történelmi terek különböző

korszakait, az egyetemes és a magyar történelem eltérő ritmusát. Ismerje és használja a

történelmi korszakok nevét és tudja összehasonlítani azokat. Tudja használni a tankönyvet, a

térképet, az internetet tanulmányaihoz.

I. A világ és Európa a kora újkorban 14 óra

1. Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik

2. Reformáció és katolikus megújulás

3. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése

4. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején

5. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása

6. A francia abszolutizmus és a hatalmi törekvések

7. Közép- és Kelet-Európa a XVI- XVII. században

8. A tudományos világkép átalakulása

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció,

protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra,

vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus,

parlamentarizmus, monarchia, köztársaság, periféria, szuverenitás, gyarmat, árforradalom,

inkák, aztékok, részvénytársaság, manufaktúra, vetésforgó, tőzsde, konjuktúra.

Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco de Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz,

Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. Péter.

Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther, a reformáció kezdete), 1618-48

(harmincéves háború), 1642-49 (az angol polgárháború), 1689 (Jognyilatkozat kiadása).

Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.

II. Magyarország a kora újkorban 15 óra

1. A Jagelló kor.

2. Az ország három részre szakadása.

3. Várháborúk kora.

4. A három országrész berendezkedése, mindennapjai.

5. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.

6. Az Erdélyi Fejedelemség.

7. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai.

8. A török kiűzése Magyarországról.

9. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI-XVII.

századi Magyarországon.

10. A Rákóczi-szabadságharc.

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: örökös jobbágyság, kettős adóztatás, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc,

trónfosztás, haradzs, amnesztia, szabad királyválasztás, rekatolizáció.

Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi

Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (költő

és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.

Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod,

Nagyszombat, Bécs.

Kronológia: 1526 (mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország három részre

szakadása), 1552 ( Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591-1606 (

tizenöt éves háború), 1664 ( Zrínyi téli hadjárata, vasvári béke), 1686 (Buda felszabadítása,

1699 (karlócai Béke), 1703-11 (Rákóczi-szabadságharc), 1707 (ónodi országgyűlés), 1711

(szatmári béke).

III. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 16 óra

1. A felvilágosodás

2. A felvilágosult abszolutizmus

3. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában

4. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya

5. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása

6. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere

7. Az ipari forradalom és hatásai

8. A XIX. század eszméi

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog,

társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, népfelség elve, jogállam, emberi

jogok, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, nemzet, nacionalizmus, liberalizmus,

konzervativizmus, szocializmus, Emberi és Polgári Jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus,

terror, polgári szabadságjogok, Szent Szövetség, Bécsi kongresszus, ipari forradalom,

urbanizáció, agrárforradalom, vetésforgó, kapitalizmus, proletár, haszon, tőkés, emancipáció,

antiszemitizmus, Függetlenségi Nyilatkozat.

Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington,

Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx.

Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában,

Waterloo.

Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kiadása, Amerikai

Egyesült Államok létrehozása), 1789 július 14. (Bastille ostroma, a francia forradalom

kitörése), 1793-1794 (a jakobinus diktatúra), 1804-1814/15 (Napóleon császársága), 1848

(forradalmak Európában.

IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 13 óra

1. Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai

arányok kialakulása

2. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban

3. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban

4. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században

5. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: betelepítés, bevándorlás, belső vándorlás, etnikum, csonka társadalom, Pragmatica

Sanctio, Helytartótanács, Felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer, úrbéri rendelet, Ratio

Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinizmus.

Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.

Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.

Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-90 (II. József).

V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 16 óra

1. Az átalakuló társadalom és gazdaság

2. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja

3. A reformmozgalom kibontakozása

4. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés

5. A reformkori művelődés, kultúra

6. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei

7. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények

8. A szabadságharc története

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: reform, polgári átalakulása, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv,

önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, március ifjak,

nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos

választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, nemzetiségi

törvény.

Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth

Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor,

Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windishgratz, Bem József.

Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.

Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című könyvének megjelenése, a reformkor

kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelvállamnyelvvé nyilvánítása),

1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848.

szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (isaszegi csata), 1849. április 14. (a

függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a

világosi fegyverletétel).


I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 18 óra

II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 18 óra

III. Az első világháború és következményei 18 óra

IV. Európa és a világ a két világháború között 19 óra

V. Magyarország a két világháború között 19 óra

VI. A második világháború 19 óra



Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Önálló

információgyűjtés különböző médiumokból, eltérő forrásokból (tárgyi emlékek,

sajtó, írott forrás, műalkotás stb.), ezek elemzése, összehasonlítása. Ismeretszerzés

szaktudományi munkákból, írásos forrásokból. Példák gyűjtése a szabadságharcot

követő megtorlás és üldöztetés magyar, valamint más nemzetiségű áldozatairól,

formáiról, eszközeiről, méretéről. Egy történelmi oknyomozás megtervezése.

Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések

levonása. Önálló jegyzet készítése tankönyv, előadás alapján.


Különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi

jelenség kapcsán. Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések

megfogalmazása a cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Híres

emberek jellemzése. Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.

Történelmi- társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján.

Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről,

jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek

felismerése, bemutatása. Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a

narráció módja alapján. Feltevések megfogalmazása egyes jelenségek hátteréről,

feltételeiről, okairól. Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák,

hanganyagok vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Tanult ismeretek

problémaközpontú elrendezése. Történelmi- társadalmi adatok modellek és

elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.

Híres emberek jellemzése. Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.

Történelmi- társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján. Filmek

történelmi hitelességének vizsgálata. Kérdések megfogalmazása a forrás

megbízhatóságára vonatkozóan.

Kommunikáció:

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. Mások érvelésének összefoglalása és

figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont gazdagítása.

Folyamatábra, diagram, vizuális rendezők készítése és ismertetése. Beszámoló,

kiselőadás tartása. Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról, saját vélemény

megfogalmazása. Élethelyzetek, személyek döntéseinek értékelése, mérlegelése,

alternatívák keresése történelmi válaszutaknál. Történelmi fogalmak egyszerű,

pontos meghatározása és használata.

Tájékozódás térben és időben:

Történelmi időszakok összehasonlítás a változások mennyisége és gyorsasága

szempontjából. Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. A

világtörténelem, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése,

eltérő ritmusának felismerése. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző

térképekről. Kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség

topográfiai adatainak elhelyezése a vaktérképen. Történelmi folyamatok,

korszakok felismerése, az európai régiók megkülönböztetése, összehasonlításuk

megtétele. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása.


A tanuló ismerje a világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeit, helyszíneit,

évszámai, személyiségeit a XIX-XX. században a tanultak alapján. Legyen képes

összefüggéseket találni a történelmi események között. Tudja használni a különböző

forrásokat, képes azok feldolgozására, összehasonlítására, megítélésére hitelesség

szempontjából. Legyen önálló véleménye a társadalmi, történelmi eseményekről,

szereplőkről, jelenségekről és tudja előadni azokat. Legyen képes a történelmi időben és

térben tájékozódni. Használja a történelmi fogalmakat, tisztában van azok jelentésével.

I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 18 óra

1. Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a

balkáni államok)

2. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása

3. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban

4. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód,

épített és természeti környezet)

5. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei.

6. A modern polgári állam jellegzetességei

7. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében:

gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás,

emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, centrum, periféria, migráció, parlamentarizmus,

népképviselet, közigazgatás, jogegyenlőség, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti

kérdés, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.

Személyek: III. Napoleon, Garibaldi, Cavour, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Viktória

királynő, XIII. Leó, Edison, I. Miklós.

Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotharingia,

Balkán.

Kronológia: 1853-56 (krími háború), 1859 (solferinói csata), 1861-65 (az Egyesül Államok

polgárháborúja), 1866 (königratzi csata), 1871 (Német Császárság létrejötte), 1882 (hármas

szövetség megalakulása), 1907 (antant létrejötte)

II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 18 óra

1. A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom

2. A kiegyezés létrejötte és tartalma

3. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái

4. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus

korában

5. Budapest világvárossá válása

6. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció

7. A dualizmus válságjelei

8. A tudomány és művészet a dualizmus korában

9. Életmód a századfordulón

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéri cikk, kiegyezés, perszonálunió, dualista

monarchia, közös ügyek, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény,

horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó

társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimilációs, zsidó emancipáció, állami

anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, milleneum.

Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza

Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó

Kálmán, Ganz Ábrahám.

Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina.

Kronológia: 1849. október 6. (aradi vértanuk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke),

1867 (kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (nemzetiségi és népiskolai törvény,

horvát-magyar kiegyezés), 1875-1890 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége, 1873 (Budapest

létrejötte), 1896 (a milleneum), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai

válság).

III. Az első világháború és következményei 18 óra

1. Az első világháború

2. Magyarország az első világháborúban

3. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra

kiépülése Szovjet-Oroszországban

4. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák

_Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a

tanácsköztársaság.

5. Az első világháborút lezáró békerendszer

6. A trianoni békediktátum

7. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: villámháború, állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország,

antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, revans, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás

forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja, egypártrendszer, proletárdiktatúra,

ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror.

Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár,

Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.

Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,

Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, trianoni Magyarország.

Kronológia: 1914-18 (első világháború), 1914. június 28. (szarajevói merénylet), 1914. július

28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917.

(a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31.

(az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a

békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21-augusztus 1. (a

proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4. (a trianoni békediktátum aláírása).

IV. Európa és a világ a két világháború között 19 óra

1. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai

2. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború

között

3. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői

4. A kommunista diktatúra Szovjetunióban

5. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az

Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal

6. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői

7. Nemzetközi viszonyok a két világháború között

8. A gyarmatok helyzete

9. Tudomány és művészet a két világháború között

10. Életmód és mindennapok a két világháború között

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: Általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-

terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, kulák, személyi

kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra,

tömegpropaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma

tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, totális diktatúra, erőszakmentes ellenállás,

magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra.

Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi.

Topográfia: Róma, Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, Weimari

köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.

Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel), 1925 (locarnói egyezmény), 1929-33 (a

világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely), 1938

(Anschluss, a müncheni konferencia).

V. Magyarország a két világháború között 19 óra

1. A konszolidáció kezdete, folyamata, jellemzői, eredményei és válsága

2. A válság hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években

3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között

4. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon

5. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között

6. Tudomány és művészet a két világháború között

7. Tömegkultúra és sport

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi

kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,

társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás,

zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés.

Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla,

Szent-Györgyi Albert.

Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.

Kronológia: 1920 (numerus clausus), 1921-31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927

(pengő bevezetése), 1932-36 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 18938. november 2. (az

első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).

VI. A második világháború 19 óra

1. A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a

Szovjetunió elleni német támadásig.

2. A fordulat a háború menetében.

3. A szövetségesek együttműködése és győzelme.

4. A második világháború jellemzői. A holokauszt.

5. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.

6. Kállay Miklós miniszterelnöksége.

7. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.

8. Háború veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és

holokauszt Magyarországon.

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: Háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő

tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság,

Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,

hintapolitika, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot.

Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel Montgomery, Zsukov, Eisenhower,

De Gaulle, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg, Dálnoki

Miklós Béla.

Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz,

Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-Podolszki, Voronyezs, Don-

kanyar, Délvidék, Észak-Erdély.

Kronológia: 1939. Augusztus 23. (szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939.

szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború),

1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941.. december 7. (Pearl Harbor

megtámadása, az Amerikai Egyesült Államok hadbalépése), 1942. (Midway-szigeteknél

lezajlott ütközet, el-alameini csata) 1943. (sztálingrádi fordulat, a kurszki csata), 1944. június

6. (normandiai partraszállás), 1945. február (jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai

háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2.

( Japán fegyverletételével véget ér a második világháború).

1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia

ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942-44 tavasza (Kállay Miklós

miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek

megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási

kísérletek, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes

Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet

megszállás kezdete, a háború véget ér Magyarországon).


I. Hidegháború konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 10

óra

II. Magyarország 1945-1956 között 10

óra

III. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 10 óra

IV. A Kádár-korszak 12

óra

V. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra

VI. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon 8 óra

VII. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 20

óra

VIII. Rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségi vizsgára 18

óra


Ismeretszerzés, tudás:

Ismeretszerzés szaktudományi munkákból, írásos forrásokból, vizuális rendezők

készítése. Források összevetése, eltérések feltárása, magyarázata. Ismeretszerzés

személyes beszélgetésekből és azok megfigyeléséből. Ismeretszerzés statisztikai

táblázatokból, diagramokból. A tanultak felhasználása feladathelyzetekben. Egy

történelmi oknyomozás megtervezése. Különböző élethelyzetek, jelenségek

megfigyelése, emberi magatartástípusok megfigyelése, következtetések levonása.

Az internet tudatos használata történelmi ismeretek szerzésére. Filmek,

filmhíradók értékelése, a média hitelességének és manipulatív jellegének

felismerése.

Családtípusok ismerete, jellemzése, személyes tapasztalatok és a média példái

alapján. A magyarországi országgyűlési választások működési mechanizmusának

ismerete. Az adók, járulékok szerepének megértése, vállalkozási formák ismerete

példák alapján, pénzügyi közvetítők gazdasági szerepe. Hazai vállalkozások és

vállalkozói életforma megismerése példákon keresztül. Munkaerőpiaci

információk gyűjtése, hazai és uniós lehetőségek felmérése. Egy állás elnyeréséhez

kapcsolódó lépések megismerése, dokumentumok ismeretek, elkészítése. A

munkaviszonyhoz kapcsolódó teendők modellezése, bankszámlanyitás,

bankkártya, bankfiók használatának ismerete. Tájékozódás a munkanélküliséggel

kapcsolatos problémákról.


Folyamatábra, diagram készítése. Adatok, modellek, diagramok alapján történelmi

változások felismerése, magyarázata. Beszélgetés egy történelmi, társadalmi

témáról, feltevések megfogalmazása jelenségek hátteréről. Saját vélemény

megfogalmazása, érvek-ellenérvek gyűjtése, értékelése, elfogadása. Erkölcsi

kérdéseket felvető helyzetek felismerése, magyarázata. Híres emberek

viselkedésének motivációiról feltevések megfogalmazása, szerepének értékelése.

Történelmi fogalmak szakszerű használata. Filmek, elbeszélések vizsgálata a

hitelesség szempontjából. Többféleképpen értelmezhető szövegek

jelentésrétegeinek feltárása, magyarázata.

Aktuális szociális problémák megvitatása. A többes identitás fogalmának ismerete.

Egy nemzeti kisebbség és egy hátrányos helyzetű csoport életének bemutatása.

Állami szerepvállalás és adózás kapcsolatának ismerete. A pénzügyekkel,

gazdasággal foglalkozó média ismeretek, források feldolgozása. Vázlatos üzleti

terv készítése, tőkeszerzés lehetőségeinek ismerete. A munkahelyi közösségbe

való beilleszkedés szabályai, problémáinak ismerete.

Tájékozódás, térben és időben:

Múltban élt emberek életének összehasonlítása jelen példákkal. Tanult helyek

megkeresése a térképen. A világtörténet, Európai és magyar történelem

kölcsönhatásainak elemzése. Kronológiai adatok rendezése, egyszerű

térképvázlatok készítése. Adott témához a megfelelő térkép kiválasztása.


A tanuló ismerje a modernkori egyetemes és magyar történelem eseményeit, jelenségeit,

személyiségeit, főbb csomópontjait a XX-XXI. században. Legyen képes a meghatározó

összefüggéseket feltárni, a főbb kérdéseket bemutatni, elemezni. Legyen képes ismereteket

szerezni különböző forrásokból, a forrásokat kritikusan és tudatosan használni. Legyen képes

egy adott témáról kiselőadást tartani. Legyen képes a forrásokat történelmi hitelesség

szempontjából megvizsgálni és megítélni. Fogalmazzon meg véleményt történelmi

eseményekről, társadalmi problémákról, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások

véleményének összefoglalására, cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, saját álláspont

kialakítására, gazdagítására. Legyen képes a történelmi időben és térben tájékozódni, a

térképekből következtetéseket levonni. Ismerje és használja a történelmi fogalmakat.

Legyen képes a nemzet, kisebbség, helyi társadalom fogalmának szakszerű használatára.

Lássa át a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák szabályait. Ismerje a

munkavállalással kapcsolatos dokumentumokat, kötelezettségeket.

I. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 10 óra

1. A nyugati országok gazdasági és katonai ingrációja. Az új gazdasági

világrendszer kialakulása.

2. A szovjet tömb kialakulása és jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a

kétpólusú világ, a megosztott Európa.

3. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a harmadik világ.

4. A közel-keleti konfliktusok. Izrael állam létrejötte, az arab világ

átalakulása.

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete, szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború,

fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, KGST,

Európai Gazdasági Közösség, berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma,

újantiszemitizmus.

Személyek: Sztálin, Nehru, Mao-Ce-tung, Truman, Fidel Castro, Adenauer, Hruscsov,

Kennedy, Ben Gurion.

Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.

Kronológia: 1945 (ENSZ létrejötte), 1947 (Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége),

1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, NDK, a NATO, KGST, a Kínai Népköztársaság

létrejötte, a szovjet atombomba), 1950-53 (a koreai háború), 1956 (SZKP XX. kongresszusa,

a szuezi válság), 1957 (római szerződések), 1959 (kubai forradalom), 1961 (berlini fal

megépítése, Gagarin űrrepülése), 1962-65 (a második vatikáni zsinat).

II. Magyarország 1945-1956 között 10 óra

1. Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői

2. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági

élet jellegzetességei

3. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás

4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei,

jellemzői, szereplői

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti

Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság,

kitelepítés, lakosságcsere, kassai kormányprogram, „pozsonyi hídfő”, Magyar Dolgozók

Pártja, Államosítás, népköztársaság, kékcédulás választások, internálás, osztályharc, ÁVH,

besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák,

szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör,

MEFESZ, intervenció.

Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna,

Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Kádár János, Nagy

Imre, Bibó István, Maléter Pál.

Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb

fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár

Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi

béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a

nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (kommunista alkotmány, a

Mindszenty és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte),

1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása),

1956. október 28. ( a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul

Magyarország ellen).

III. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 10 óra

1. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái,

területei

2. Demokrácia és fogyasztói társadalom Nyugaton – diktatúra és

hiánygazdaság keleten

3. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások

(divat, zene) változásai a korszakban

4. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió

és Jugoszlávia szétesése

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené,

harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, reálpolitika, iszlám

fundamentalizmus, terrorizmus, Charta’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások,

Szolidaritás, glasznoszty, peresztrojka, korlátozott szuverenitás elve, Európai Unió, PC,

mobiltelefon.

Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Carter, Ceauşescu, Willy Brandt, Konrad Adenauer,

Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Walesa, Václav Havel, II. János Pál.

Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdansk, Csernobil, Temesvár.

Kronológia: 1964-73 (vietnami háború), 1967 (hatnapos háború), 1968 (a prágai tavasz,

Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-I

szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (Salt-2 szerződés, szovjet csapatok

Afganisztánban), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991

(a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

IV. A Kádár-korszak 12 óra

1. Megtorlás és konszolidáció

2. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban

3. Életmód és mindennapok, a szellemi – és sportélet

4. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki

mozgalmak

5. A rendszerváltozás forgatókönyve, mérlege, nyertesek és vesztesek

6. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ

időszakában

7. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú

világ időszakában

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt, disszidens, amnesztia, új gazdasági

mechanizmus, háztáji, második gazdaság, három T, lakótelep, televízió, Rubik kocka,

ellenzéki mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó,

ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP,

FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, sarkalatos törvények,

nemzeti kerekasztal, jogállam, alkotmánybíróság.

Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz

Árpád, Sólyom László, Teller Ede.

Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros.

Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági

mechanizmus), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja

Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori

találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16.

(Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság

kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és

önkormányzati választások) m 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

V. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra

1. Az információs-technikai forradalom és a tudásipar. A globális

világgazdaság új kihívásai és ellentmondásai

2. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek

kiéleződése.

3. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.

4. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban.

5. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus,

fogyasztói társadalom adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa,

fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási

szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.

Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.

Topográfia: az EU tagállamai.

Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia

szétválása), 1995 (a Schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza

Szerbiát), 2001. (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004

(tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).

VI. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

8 óra

1. A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után

2. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után.

3. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, k regionális

gazdasági különbségek.

4. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata.

5. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi

cigányok (romák).

6. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.

Fogalmak, adatok:

Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,

munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás, ombudsman,

autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.

Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.

Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.

Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO

tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás milleneuma), 2004 (Magyarország csatlakozása

az Európai Unióhoz).

VII. Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek 20 óra

1. Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.

2. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség.

3. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon

4. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi

felelősségvállalás és szolidaritás.

5. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás)

megismerése.

6. Állampolgári jogok és kötelességek

7. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere

8. A magyar és az európai állampolgárság főbb ismérvei

9. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások).

A politikai részvétel formái. A közvetett és közvetlen demokrácia

eszköztára.

10. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaságkülönböző

szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és

tőkeallokációs feladatai.

11. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a

gazdaságpolitikai célok megvalósításában.

12. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi

közvetítők szerepe a nemzetgazdaságban.

13. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP

megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és

működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

14. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és

külföldön.

15. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés. Beilleszkedés a

munkahelyi közösségbe.

16. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma.

17. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

(munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás,

nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés).

18. A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési

támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

Fogalmak:

Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom civil társadalom, kisebbség, többség,

érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás,

önkéntesség.

Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási

rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen

demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami

Számvevőszék.

Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások,

társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit,

pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelmi bank, megtakarítás,

forrás, tőzsde, értékpapír, rt., kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség,

korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi

közvetítő rendszer.

Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás,

munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő,

munkabér, adózás, adóbevallás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési

támogatás.

VIII. Rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségi vizsgára 18

óra

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülünk az érettségi

vizsgára.

ETIKA

11. évfolyam

TÉMAKÖRÖK

I. Alapvető etika 16 óra

12. Embernek születtünk - Mi az ember? Ösztön és szellem - Mennyiben ösztönlény az

ember?Tények és az értékek világa - Szükségletek, értékrend, világkép, világnézet

13. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.

14. A lelkiismeret szabadsága - Honnan jön a belső hang? - Erkölcsi ítélet.

15. Az erkölcsi szabályok természete - Morál, moralitás, az egyén erkölcsi méltósága

16. Jó és rossz, bűn és bűntudat. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés

kérdése

17. Istenfélelem, istenszeretet, isteni igazságosság. Ateizmus és vallásosság.

18. A világvallások emberképe és etikája. A hindu, a buddhista, a zsidó és az iszlám

vallás

19. Keresztény erkölcsi értékek. A bibliai vallások lényege és a kinyilatkoztatás. A

teremtés és az erkölcsi törvény. A szeretet erkölcsi jelentősége. A jézusi erkölcsi

forradalom.

20. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Morál, moralitás. Érték, törvény, norma, erkölcs.

Elemi erkölcsi normák. Erkölcsi fejlődés.

21. A lelkiismeret szava: példakövetés, párbeszéd, értékvita. Tekintélytisztelet, önmagunk

vállalása. Párbeszéd, ellentét, vita. Erkölcsi konfliktusok, értékrangsor, empátia,

igazság.

22. A felelősség kérdése. Szabadság, szándék, tett, következmény, felelősség.

23. Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önszeretet. Irányítás, szolgálat.

24. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése.

25. Létminimum, luxus. Alapvető szükségletek. Erkölcsös- erkölcstelen fogyasztás. Miből

élünk? Hogyan élünk? Életmód, életforma, életminőség. Boldogság.

26. Az erények és a jellem. Illem, vérmérséklet, jellem, erkölcs. Sarkalatos erények.

Tolerancia.

27. Az erkölcsi nevelés. Az ősbizalomtól az önbizalomig. Szeretetkapcsolat, kooperáció.

Fejlődési szakaszok. Élethosszig tartó erkölcsi fejlődés. Az erkölcsi nevelés, mint

beszélgetés erkölcsi kérdésekről.

Fejlesztési feladatok:

Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. A társas lény: erkölcsi lény. A

Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.

Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd.

Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi

méltósága.

A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.

Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése.

Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája.

A szeretet erkölcsi jelentősége.

A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány,törvény.

A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága.

Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság.

Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának

megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi

nevelés.

Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.

Kulcsfogalmak:

Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, morál, etika, öntudat, hit, szeretet, bűn,

kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék,

következmény, erény, boldogság, jellem, önigazolás.

II. Kapcsolatok etikája: egyén és közösség 11 óra

14. A szeretet erkölcsi jelentősége. Szeretet-alapminták (anyai, apai, testvéri).

Ajándékozó szeretet. Energikusság kétféle előjellel (konfliktus, agresszió,

erőszakmentesség). Igazságos háború, igazságtalan béke, pacifizmus.

15. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Előítélet, előítélet-mentesség.

Őszinteség, hazugság. „Talpig nehéz hűségben” Irgalom, megbocsájtás, barátság. A

szexualitás, a szerelem és a párkapcsolat etikája. Nemiség szerelem. Kilépünk énünk

csigaházából. Vágy, vonzalom.

16. Házasság, család, otthonteremtés. Embrió vagy kistestvér.

17. Az emberek közötti egyenlőség és testvériség eszméje. Kollektivizmus és

individualizmus. Fasizmus, rasszizmus, szolidaritás. A szabadság rendje. Megkötve és

szabadon. Szabad korlátválasztás és a szabadság szülte rend. Szabadosság, választás és

döntés, törvények.

18. Erkölcs és politika. Egyenlőség és egyenrangúság. Erkölcsös és jogos. Jogok és

kötelességek. Erkölcsös-e a politika? Demokrácia.

19. Részvétel a közéletben. Tisztességes polgár és erkölcsös ember. Közélet és a politika.

20. Véleménynyilvánítás, szólásszabadság. Visszaélés a szólásszabadsággal. Előítéletek.

Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő

reklámok.

21. Médiaetika. A tömegkommunikáció látszatvilága. Manipuláció:szavak és tettek, a

nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Értékközvetítés és álvalóság-mutogatás.

22. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Munka, szakértelem, elidegenülés.

Munkaerkölcs. Alkotás. A munka mint kötelesség, másokért vállalkozás.

23. Állampolgárság, nemzeti érzés, nemzeti szolidaritás. Elkötelezettség és hazaszeretet.

Áldozat a hazáért.

24. A nemzeti fejlődés traumái. Nemzeti öntudat, nemzeti összetartozás. Kárpát-

medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.


Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok.

Párválasztás. Felelősség a társakért.

Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek.

A családi élet válságai. Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös

segítség.

A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.

A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és

véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés

halaszthatatlansága. Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember

lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok.

Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika.

Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek

elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. A nemzeti

és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi

problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-

medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

1. Kulcsfogalmak:

Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság,

jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás;

nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, kisebbség; igazságosság, szolidaritás,

önkéntesség.

20. Korunk kihívásai 9 óra

21. Az emberi cselekvés megváltozott természete. Egészségvédelem és etika. Biotechnika

és bioetika. A haldokló joga és méltósága. Eutanázia. A tudósok felelőssége.

22. Bioetika. Genetikailag módosított élőlények. Génsebészet. „Jó gyerekek gyártása

génpiszkálással” Családtervezés. Terhesség-megszakítás. A génmanipuláció

következményei. Egészségvédelem és etika.

23. Technika és etika. A technika bálványimádói. Az ember mint a technika eszköze? A

tudósok felelőssége. Beilleszkedés a természetbe. Ökológiai felelősség.

24. A globális ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Az egyén felelőssége és cselekvési

lehetőségei a globális hálózatok korában. Globalitás és lokalitás konfliktusa.

25. Magánérdek és közjó. A közösség és a korrupció problémája. Népesedési problémák.

26. A fenntartható fejlődés. Önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Bűvös, bűnös

körök.

27. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a

mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni?

28. A természet- és állatvédelem erkölcsi kérdései. A természet feletti uralom mítosza.

Emberközpontúság és ökológia. Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás

tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és

fenntartásának lehetősége.

29. Felelősség utódainkért. Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A

ma élők felelőssége. A jövő iránti felelősség.


Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége

Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság.

Terhességmegszakítás.

Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal.

Eutanázia.

Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában.

Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi

lépték helyreállítása.

Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás,

adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek,

népességrobbanás, tömeges migráció.

Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk?

Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a

biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az

etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi

világban.

Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a

megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és

veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a

megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni?

Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés

lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége.

Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.

Kulcsfogalmak:

Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség,

környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-megelőzés; élet, halál,

egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az

emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai.

ANGOL NYELV

Célok és feladatok az angol, mint első idegen nyelv tanulása során

Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak a Nemzeti

alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács

ajánlásaival.

A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen

nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár

célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában

egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat

önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat.

Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése.

Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen

számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni.

Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki

tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban

létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról

szóban és írásban információt tudjanak cserélni.

A 12. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az

előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell

képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és

létrehozni.

Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult

tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a

diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az

önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások.

Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok

alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van.

Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség

között.

A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen

nyelvtanulási stratégiákat.

Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél

a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére

kívánatos A2 európai szint.

Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére

elért tanulói tudásszintre épül.

Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak,

akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+-t értek el, akkor a 12. évfolyam

kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10.

évfolyamtól logikusan építkeznek tovább.

Általános célok, követelmények

1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet.

2. Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további

nyelvek elsajátítását.

3. Kapjon ízelítőt az angolszász országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből,

és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb

összefüggésben.

4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetéről, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb

rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is.

5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal

tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.

6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetők.

7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme

által.

8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei

A tanulók vegyenek részt:

– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-

készítés; színjátszás stb.);

– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb

segédanyagokat használni.

11. A tanuló nyelvi kompetenciáinak megfelelő szintje tegye lehetővé az oktatási intézmény

által meghatározott vizsga sikeres letételét, vagy a nyelvtudást igazoló okirat beszerzését.

12. A tanuló szóbeli nyelvhasználatában törekedjen a helyes hangsúly, hanglejtés és kiejtés

elsajátítására

– beszédsebessége ne akadályozza a kommunikációt

– merjen és tudjon segítséget kérni

– legyen képes véleményének önálló kifejtésére mind szóban mind pedig írásban

– a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, ill. tudja a megfelelő információkat

kiszűrni

– ismerje és alkalmazza az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és

létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően

továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és

kultúrájáról.

Témalista

Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.

Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői.

Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.

Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.

Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat;

egészséges életmód.

Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai

specialitások, nemzetközi konyhaművészet.

Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.

Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és

filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene.

A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön;

pályaválasztás.

Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai,

gazdasági és társadalmi élete.

Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és

tudományos csúcsteljesítményei.

Aktuális témák.

9. évfolyam (148 óra – heti 4 x 1 óra)

Tartalom

A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott

kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.

Kommunikációs szándékok

(lásd a 10. évfolyam kerettantervében)

Fogalomkörök

Cselekvés, történés, létezés kifejezése – Jelenidejűség (Present Simple, Present

Continuous, Present Perfect Simple, Present Simple Passive), Múltidejűség (Past

Simple, Past Continuous), Jövőidejűség (going to)

Birtoklás kifejezése (have, of, ’s, belong to)

Térbeli viszonyok - Irányok, helymeghatározás (prepositions, prespositional phrases,

adverbs, picture location, geographical location)

Időbeli viszonyok - Gyakoriság, Időpont, Időtartam (How often, When, How long)

Mennyiségi viszonyok (ordinals, numbers, countable, uncountable)

Minőségi viszonyok (comparatives, enough, too, quite)

Modalitás (can, must, have to, can/could/may for permission, could, was able to,

must/may/might/can’t for certainty)

Logikai viszonyok (linking words, ’to’ for purpose, 1st conditional)

Szövegösszetartó eszközök (determiners, pronouns)

Függő beszéd (present tense)

Témalista : lásd a 10. évfolyam kerettantervében

A továbbhaladás feltételei

Osztály Szakközépiskola 9. Szakközépiskola

10.

Szakközépiskola

11.

Szakközépiskola

12.

Heti óraszám 4 4 3 3

Évi óraszám 148 148 111 96

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség


köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;

beszélgetésben részt venni;

társalgást követni.

Olvasott szöveg értése


kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni;

kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;


kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.

Íráskészség


kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;

gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi

eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű

közléseket írásban megfogalmazni;

különböző szövegfajtákat létrehozni;

változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

10. évfolyam (148ó – heti 4 x 1 óra)

Tartalom




- A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás

Köszönés, elköszönés

Bemutatkozás, bemutatás

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Engedélykérés és arra reagálás

Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Telefonon más személy kérése


Üdvözletküldés

Engedélykérés és reagálás

- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Sajnálkozás

Öröm

Csodálkozás

Bánat

Bosszúság

Aggódás, félelem

- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés és arra reagálás

Egyetértés, egyet nem értés

Tetszés, nem tetszés

Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

Ítélet, kritika

Szándék, terv

Kötelezettség

Dicséret, kritika

Érdeklődés, érdektelenség

- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása

Információkérés, információadás

Igenlő vagy nemleges válasz

Tudás, nem tudás

- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kérés

Tiltás, felszólítás

Javaslat és arra reagálás

Meghívás és arra reagálás

Kínálás és arra reagálás

Segítségkérés és arra reagálás

Segítség felajánlása

Tanács és arra reagálás

- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

Visszakérdezés, ismétléskérés

Nem értés

Felkérés lassabb beszédre

Betűzés kérése, betűzés

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés ellenőrzése

Párbeszéd strukturálása- Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése; Elemek

összekapcsolása; Összefoglalás; Beszélgetés lezárása

Fogalomkörök: lásd a 9. évfolyamnál









köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.

Beszédkészség


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat

adni;

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket




társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.








kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;


kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait

megérteni.

Íráskészség




eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett

szövegben megfogalmazni;


változatos közlésformákat használni.

11. évfolyam (111 óra- heti 3 x 1 óra)

Tartalom





Fogalomkörök























köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.

Beszédkészség



adni;





társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.




kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni;



kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;

kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;

kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség

nélkül megérteni.

Íráskészség



gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő

nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett





Tartalom




- A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás

Köszönés, elköszönés

Bemutatkozás, bemutatás

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Engedélykérés és arra reagálás

Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás



Üdvözletküldés

Engedélykérés és reagálás

- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Sajnálkozás

Öröm

Csodálkozás

Bánat

Bosszúság

Aggódás, félelem

- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés és arra reagálás

Egyetértés, egyet nem értés

Tetszés, nem tetszés

Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

Ítélet, kritika

Szándék, terv

Kötelezettség

Dicséret, kritika

Érdeklődés, érdektelenség

- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása

Információkérés, információadás

Igenlő vagy nemleges válasz

Tudás, nem tudás

- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kérés

Tiltás, felszólítás

Javaslat és arra reagálás

Meghívás és arra reagálás

Kínálás és arra reagálás

Segítségkérés és arra reagálás

Segítség felajánlása

Tanács és arra reagálás

- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

Visszakérdezés, ismétléskérés

Nem értés

Felkérés lassabb beszédre

Betűzés kérése, betűzés

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés ellenőrzése

Párbeszéd strukturálása- Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése; Elemek

összekapcsolása; Összefoglalás; Beszélgetés lezárása

Fogalomkörök:


















kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni;

kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;


köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven

összefoglalni.

Beszédkészség



adni;



gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;



társalgásban részt venni.



kb. 250 szavas szöveget elolvasni;

kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkeztetni;



kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy

célnyelven összefoglalni.

Íráskészség


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai

összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;

különböző szövegtípusokat létrehozni;


Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja

van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és

gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további

erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési

szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb

nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.

A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészség-

fejlesztés helyett a

9–12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen

történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér.

Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói

teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére,

hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.

A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés,

sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek

minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy

fejlődésükről számot adjanak.

Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen

hozzájárul a gátlások erősödéséhez.

Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge

pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.

A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható

nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.

A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele,

hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük

az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen

nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük

az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével

kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik

nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk

mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az

egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott

stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen

nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.

NÉMET NYELV

SZAKKÖZÉPISKOLAI TANTERV

Célok és feladatok a német, mint első idegen nyelv tanulása során

Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak a Nemzeti

alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács

ajánlásaival.

A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen

nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár

célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában

egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat

önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat.

Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése.

Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen

számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni.

Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki

tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban

létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról

szóban és írásban információt tudjanak cserélni.

A 12. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az

előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell

képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és

létrehozni.

Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult

tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a

diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az

önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások.

Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok

alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van.

Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség

között.

A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen

nyelvtanulási stratégiákat.

Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél

a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére

kívánatos A2 európai szint.

Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére

elért tanulói tudásszintre épül.

Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak,

akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+-t értek el, akkor a 12. évfolyam

kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10.

évfolyamtól logikusan építkeznek tovább.

Általános célok, követelmények

1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni a német nyelvet.

2. A német nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további

nyelvek elsajátítását.

3. Kapjon ízelítőt a német nyelvű országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos

értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb

összefüggésben.

4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetéről, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb

rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is.

5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal

tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.

6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetők.

7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme

által.

8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei

A tanulók vegyenek részt:

– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-

készítés; színjátszás stb.);

– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb

segédanyagokat használni.

11. A tanuló nyelvi kompetenciáinak megfelelő szintje tegye lehetővé az oktatási intézmény

által meghatározott vizsga sikeres letételét, vagy a nyelvtudást igazoló okirat beszerzését.

12. A tanuló szóbeli nyelvhasználatában törekedjen a helyes hangsúly, hanglejtés és kiejtés

elsajátítására

– beszédsebessége ne akadályozza a kommunikációt

– merjen és tudjon segítséget kérni

– legyen képes véleményének önálló kifejtésére mind szóban mind pedig írásban

– a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, ill. tudja a megfelelő információkat

kiszűrni

– ismerje és alkalmazza az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és

létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően

továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és

kultúrájáról.

Témalista

Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.

Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői.

Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.

Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.

Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat;

egészséges életmód.

Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai

specialitások, nemzetközi konyhaművészet.

Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.

Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és

filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene.

A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön;

pályaválasztás.

Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai,

gazdasági és társadalmi élete.

Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és

tudományos csúcsteljesítményei.

Aktuális témák.


Tartalom





Fogalomkörök

Létezés kifejezése:

– ’sein’ ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai.

Osztály Szakközépiskola 9. Szakközépiskola

10.

Szakközépiskola

11.

Szakközépiskola

12.

Heti óraszám 4 4 3 3

Évi óraszám 148 148 111 93

Cselekvés, történés kifejezése:

– jelen idő;

– összetett múlt idő; rendhagyó igék;

– jövő idő

Birtoklás kifejezése:

– határozott névelő birtokos esetben;

– birtokos eset;

– a ’von’-os szerkezet;

– haben ige

Térbeli viszonyok:

– irányok, helymeghatározás.

Időbeli viszonyok:

– gyakoriság; időpont, időtartam;

– időre vonatkozó elöljárók.

Modalitás:

– képesség;

– szükségesség;

– engedélyezés;

– tiltás.

Mennyiségi viszonyok:

– tő- és sorszámnevek;

– főnevek egyes és többes száma;

– megszámlálható és nem megszámlálható főnevek;

– viel/viele használata.

Minőségi viszonyok:

– melléknevek;

– melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.

Logikai viszonyok

– kötőszavak;

– célhatározói mellékmondatok,

– feltételes mód

Szövegösszetartó eszközök:

– névelők;

– személyes névmások;

– ’es gibt’

– mutatószavak.

Témalista : lásd a 10. évfolyam kerettantervében









köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség


köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket




társalgást követni.








kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;


kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.

Íráskészség




eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű

közléseket írásban megfogalmazni;


változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

10. évfolyam (148óra – heti 4 x 1 óra)

Tartalom




Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás;

köszönés, elköszönés;

bemutatás, bemutatkozás;

telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés;

személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

engedélykérés és arra reagálás;

köszönet és arra reagálás;

bocsánatkérés és arra reagálás;

gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

sajnálkozás;

öröm;

elégedettség, elégedetlenség;

csodálkozás;

remény;

bánat;

bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

valaki igazának az elismerése;

egyetértés, egyet nem értés;

érdeklődés, érdektelenség;

tetszés, nem tetszés;

dicséret, kritika;

ellenvetés;

akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;

ígéret; szándék,

érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

dolgok, személyek megnevezése, leírása;

események leírása;

információkérés, információadás;

igenlő vagy nemleges válasz;

tudás, nem tudás;

bizonyosság, bizonytalanság;

ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

kérés;

tiltás, felszólítás;

segítségkérés és arra reagálás;

javaslat és arra reagálás;

kínálás és arra reagálás;

meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

visszakérdezés, ismétléskérés;

nem értés;

betűzés kérése, betűzés;

felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;

megerősítés;

témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök




– Präsens, jelen idő;

– Perfekt, múlt idő; rendhagyó igék;

– Präteritum, egyszerű múlt idő

– Futur I, jövő idő

– szenvedő szerkezet jelen és múlt időben;



– birtokos eset kifejezése az ’s’ birtok kifejezőjellel;


– haben ige

Térbeli viszonyok:

– irányok, helymeghatározás;

– földrajzi elhelyezkedés.

Időbeli viszonyok:



Modalitás:

– képesség;


– engedélyezés;

– tiltás.





– ’viel,viele’ használata.


– melléknevek;


Logikai viszonyok

– kötőszavak;




– névelők


– visszaható névmások;

– es gibt szerkezet

– mutatószavak.









köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.

Beszédkészség



adni;





társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.








kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;


kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait

megérteni.

Íráskészség




eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett




11. évfolyam (111 óra- heti 3 x 1 óra)

Tartalom





Fogalomkörök







– Plusquamperfekt, régmúlt


– szenvedő szerkezet jelen és múlt időben;





– haben ige

Térbeli viszonyok:



Időbeli viszonyok:



Modalitás:

– képesség;


– engedélyezés;

– kötelesség

– tiltás.





– viel, viele;

– ’zu / genug’


– melléknevek;


Logikai viszonyok

– kötőszavak;



– függő beszéd.


– névelők



– ’es gibt szerkezet’;

– mutatószavak.









köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.

Beszédkészség



adni;





társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.




kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni;





kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség

nélkül megérteni.

Íráskészség



gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő

nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett





Tartalom




Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás;

köszönés, elköszönés;

bemutatás, bemutatkozás;

telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés;

személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

engedélykérés és arra reagálás;

köszönet és arra reagálás;

bocsánatkérés és arra reagálás;

gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

sajnálkozás;

öröm;

elégedettség, elégedetlenség;

csodálkozás;

remény;

bánat;

bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

egyetértés, egyet nem értés;

érdeklődés, érdektelenség;

tetszés, nem tetszés;

dicséret, kritika;

ellenvetés;

akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;

ígéret; szándék,

érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia és érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

dolgok, személyek megnevezése, leírása;

események leírása;

információkérés, információadás;

igenlő vagy nemleges válasz;

válaszadás elutasítása,

Fogalomkörök:







– Plusquamperfekt, régmúlt


– szenvedő szerkezet jelen,múlt és jövő időben;





– haben ige

Térbeli viszonyok:



Időbeli viszonyok:



Modalitás:

– képesség;


– engedélyezés;

– kötelesség

– kedvelés

– tiltás.





– viel/viele használata;

– ’zu/ genug’


– melléknevek;


Logikai viszonyok

– kötőszavak;

– célhatározói mellékmondatok;


– függő beszéd.


– névelők



– ’es gibt’ szerkezet;

– mutatószavak.




kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni;

kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;


köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven

összefoglalni.

Beszédkészség



adni;



gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;



társalgásban részt venni.



kb. 250 szavas szöveget elolvasni;

kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkeztetni;



kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy

célnyelven összefoglalni.

Íráskészség


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai

összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;

különböző szövegtípusokat létrehozni;


Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja

van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és

gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további

erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési

szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb

nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.

A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészség-

fejlesztés helyett a

9–12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen

történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér.

Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói

teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére,

hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.

A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés,

sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek

minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy

fejlődésükről számot adjanak.

Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen

hozzájárul a gátlások erősödéséhez.

Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge

pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.

A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható

nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.

A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele,

hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük

az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen

nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük

az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével

kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik

nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk

mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az

egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott

stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen

nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.

MATEMATIKA

9. osztály 148 óra

A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső

struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a

tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések

felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a

kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő

önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a

többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését,

a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az

önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére.

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra

2. Számtan, algebra 50 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok 24 óra

4. Geometria 40 óra

5. Valószínűség, statisztika 10 óra

6. Ismétlés 12 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése

elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű

használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés,

önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.

Ismeretek:

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma.

Matematikatörténet: Cantor.

Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok

megjelenítése.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A

számírás története.

Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái.

Irracionális szám létezése.

Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező

merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”.

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő

matematikai modell megalkotása.)

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza,

szemléltetés módjai.

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos

feladat a 9–12. évfolyamokon).

Matematikatörténet:

Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Bizonyítás.


Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges

megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra

való emlékezés.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös

elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális

számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.

Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Ponthalmazok megadása ábrával.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel

megadott ponthalmaz).

Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló

alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések

jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található

matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai

tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladatmegoldása és szöveg

alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli

problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem;

két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem

összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és

dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek

és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált

vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner

szempontjának) egyidejű követése.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor

…” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének

elemzése.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése

helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés.

Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból

helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

fogalmak:

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha

…., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás.

2. Számtan, algebra 50 óra


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -

megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak

alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a

megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák

matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény

összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód

kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját

tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.

Ismeretek:

Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb

közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek.

Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek:

(pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész.

Mersenne, Euler, Fermat)

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

A hatványozás azonosságai.

Számok abszolút értéke.

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer.

Matematikatörténet: Neumann János.

Számok normálalakja.

Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási

szabályok, zárójelek használata.

Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a2 b2 szorzat alakja. Azonosság fogalma.

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult

azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések

egyszerűbb alakra hozása.

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Ix cI ax b .

A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.


A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös

osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű

oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű

gondolatmenet megfordítása. Érvelés.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi

jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal

írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban

előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl.

százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA,

jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés

kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv).

Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az

azonosságok igazolásánál.

Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése,

műveletek törtekkel).

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek

alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere).

A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet,

egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat

megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Definíciókra való emlékezés.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

fogalmak:

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens

egyenlet. Hamis gyök. Elsőfokú egyenlet. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok 24 óra


Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell),

vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása.

Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Ismeretek:

A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes

arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris

kapcsolatokban.

Az abszolútérték-függvény. Az x ax bI függvény grafikonja, tulajdonságai ( a

A négyzetgyökfüggvény. Az x x ( x

A fordított arányosság függvénye. x ax

Függvények alkalmazása.

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az x ax2 bx c (a

a( x


Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése,

konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok

elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. Táblázatok

készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések

megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok

felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény

ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény

vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata.

Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve

több szempont egyidejű követése.

Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer

összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Számítógépes program használata.

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép

használata.

fogalmak:

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely,

növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció.

Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

4. Geometria 40 óra


Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk

alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a

valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos

viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása,

számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe

illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell

alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és

a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb).

Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.

Ismeretek:

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők,

magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.

Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos

sokszög belső szöge.

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között

(szemlélet alapján).

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe

között.

A szög mérése. A szög ívmértéke.

Thalész tétele. A matematika, mint kulturális örökség.

Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk

tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos

sokszögek.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Vektorok összege, két vektor különbsége.

Vektor szorzása valós számmal.

Vektorok felbontása összetevőkre.

Bázisvektorok, vektorkoordináták.


Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

Fogalmak pontos ismerete.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és

megfordításának gyakorlása.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található

tárgyakban.

Fogalmak alkotása specializálással.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott

figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

fogalmak:

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális

négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó. Szimmetria. Vektor,

vektorművelet.

5. Valószínűség, statisztika 10 óra


A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb

kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések.

Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat

értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében,

ábrázolásában.

Ismeretek:

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram,

oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.


Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó

adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők

összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és

számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata

kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható,

megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.

fogalmak:

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen

esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

6. Ismétlés 12 óra

10. évfolyam

(144 óra)

I. Gondolkodási módszerek 7 óra

II. Számelmélet, algebra 50 óra

III. Geometria 48 óra

IV. Szögfüggvények 15 óra

V. Statisztika, valószínűség 10 óra

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás 14 óra

I. Gondolkodási módszerek (7 óra)

Ismeretek

- Állítás és megfordítása.

- Érvelés és vita, ellenpélda szerepe.

- Skatulyaelv. Logikai szita.

- A szorzási és összeadási szabály.

- Sorba rendezés. Kiválasztás.

- Gráfok.

Fejlesztési célok

A köznapi életben használt logikai következtetések és a matematikai logikában

használt kifejezések összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található

matematikai információk felfedezése, rendszerezése a célnak megfelelően. Matematikai

állítások helyes megfogalmazása, érvelés, vitakultúra fejlesztése. A kombinatorikai

problémák felfedezése a hétköznapi életben, modellek alkalmazása. A rendszerező képesség,

a figyelem fejlesztése. Gráfok segédeszközként való használata a gondolkodásban.

Kulcsfogalmak, fogalmak

Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. Ha…. akkor), szükséges és elégséges feltétel. Sejtés,

bizonyítás. Szorzási szabály, összeadási szabály, faktoriális, gráf, csúcs, él, fokszám.

II. Számelmélet, algebra (50 óra)

Ismeretek

- Irracionális számok. A valós számkör. A valós számok és a számegyenes kapcsolata.

- Négyzetgyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai. Műveletek gyökös

kifejezésekkel.

- Az n-edik gyök fogalma.

- Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek (grafikus megoldás; teljes négyzetté

kiegészítés; egyenletmegoldás szorzattá alakítással; algoritmus keresése a

megoldásra).

- A másodfokú egyenlet megoldóképlete, diszkriminánsa.

- Gyöktényezős alak, Viete-formulák.

- Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Új ismeretlen bevezetése.

Matematikatörténet: egyenletek megoldhatósága.

- Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Másodfokú függvények

vizsgálata. Szélsőérték-feladatok.

- Másodfokú egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, szöveges feladatok.

- Négyzetgyökös egyenletek (ekvivalens és nem ekvivalens egyenlet-megoldási

lépések; hamisgyök, gyökvesztés; értelmezési tartomány; ekvivalens átalakítások; az

ellenőrzés szerepe, szükségessége).

Fejlesztési célok

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének

vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; az ellenőrzés fontossága. A

problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a problémának

megfelelően. Számológép használata. Az önellenőrzés képességének fejlesztése.


Valós szám, négyzetgyök, n-edik gyök, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. A

számkörbővítés elveinek megértése. Gondolkodás: ismeretek rendszerezésének fejlesztése. Az

absztrakciós készség fejlesztése. Ekvivalens átalakítás, hamis gyök. Másodfokú egyenlet,

egyenlőtlenség, teljes négyzetté alakítás, megoldóképlet, diszkrimináns, diszkusszió.

Egyenletrendszer. Négyzetgyökös egyenlet.

III. Geometria (48 óra)

Ismeretek

- A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A

transzformációk tulajdonságai. Geometriai transzformációk szorzata.

- Az egybevágóság fogalma. Alakzatok egybevágósága. A háromszögek

egybevágóságának alapesetei.

- Szimmetrikus alakzatok.

- Szerkesztési, számítási és bizonyítási feladatok.

- A paralelogramma, a háromszög és a trapéz középvonala.

- A vektor. Ellentett vektorok, nullvektor, egyenlő vektorok, vektor abszolútértéke.

Műveletek vektorokkal: összeadás (paralelogramma módszer, láncmódszer); kivonás;

számmal való szorzás.

- Vektor felbontása összetevőkre. A vektorműveletek tulajdonságai.

- Bázisvektorok, bázisrendszer. Vektorok koordinátái. Vektor hosszának számítása.

Helyvektor, szabadvektor.

- A párhuzamos szelők tétele és megfordítása. A párhuzamos szelőszakaszok tétele.

Szakasz arányos osztása.

- A középpontos hasonlóság fogalma és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció

fogalma és tulajdonságai.

- Hasonló alakzatok.

- A hasonló síkidomok területének aránya. A hasonló testek felszínének és térfogatának

aránya.

- Arányossági tételek háromszögekben (szögfelező tétel, magasságtétel, befogótétel,

mértani közép szerkesztése).

- A kör kerülete, területe. Körív hossza. Körcikk területe. Körszelet területe.

- Kerületi és középponti szögek és a hozzá kapcsolódó tételek.

- Húrnégyszögek és érintőnégyszögek definíciója, tételei.

- Látókörív. Látókörív szerkesztése.

Fejlesztési célok

A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria

szerepének felismertetése a matematikában és a valóságban. Tájékozódás valóságos

viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Valós probléma geometriai modelljének

megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal.

Számológép, számítógép használata.


Geometriai transzformáció, egybevágósági és hasonlósági transzformáció,

szimmetrikus alakzat, hasonló alakzat, számtani és mértani közép, kerületi és középponti

szög, húrnégyszög, érintőnégyszög, látókörív. Vektorművelet, paralelogramma-módszer,

láncmódszer, vektorfelbontás, nullvektor, ellentett vektor, egyenlő vektor. Bázisvektorok,

bázisrendszer, vektorkoordináták. Helyvektor, szabadvektor.

IV. Szögfüggvények (15 óra)

Ismeretek

- Távolságok, magasságok meghatározása arányokkal.

- A hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója.

- Nevezetes szögek szögfüggvényei: 30°; 60°; 45°. Összefüggések egy hegyesszög

szögfüggvényei között.

- Pótszögek szögfüggvényei.

- A szög ívmértéke. A radián, mint mértékegység. Átváltás fok és radián között.

Fejlesztési célok

Síkbeli és térbeli ábra készítése a valós geometriai problémáról. Számítási feladatok, a

megoldáshoz alkalmas szögfüggvény megtalálása. Számológép, számítógép használata.


Szögfüggvények, ívmérték, periódus, radián. Forgásszög, egységvektor, egységkör.

V. Statisztika valószínűség (10 óra)

Ismeretek

- Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és ábrázolása. Adathalmazok jellemzői:

terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás.

- Véletlen jelenségek megfigyelése. Kockadobások, pénzérme.

- Esemény, eseménytér, biztos esemény, lehetetlen esemény, komplementer esemény.

- Műveletek eseményekkel.

- Klasszikus valószínűségi modell.

Fejlesztési célok

Tapasztalatszerzés kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése, következtetések. Diagram

készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok

rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.


Terjedelem, szórás.

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (14 óra)

11. évfolyam

(144 óra)

VI. Gondolkodási módszerek 15 óra

VII. Hatvány, gyök, logaritmus 30 óra

VIII. Trigonometria 50 óra

IX. Koordinátageometria 21 óra

X. Statisztika, valószínűség 14 óra

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás 14 óra

VI. Gondolkodási módszerek (15 óra) Ismeretek

- Matematikai logika. Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció,

ekvivalencia

- Matematikatörténet: magyar matematikusok szerepe a matematikai logikában.

- Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és ismétléssel.

Kombináció – ismétlés nélkül.

- Binomiális együtthatók néhány alapvető tulajdonsága. Matematikatörténet: Blaise

Pascal, Erdős Pál.

- Gráfelméleti alapfogalmak: csúcs, él, fokszám. Matematikatörténet: Euler.

Fejlesztési célok

Kombinatorikai és gráfelméleti módszerek alkalmazása a matematika különböző

területein, felfedezésük a hétköznapi problémákban.


Permutáció, variáció, kombináció, binomiális együttható. Negáció, konjunkció,

diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. Fagráf, körgráf, egyszerű gráf, összefüggő gráf, teljes

gráf. Fokszám.

VII. Hatvány, gyök, logaritmus (30 óra)

Ismeretek

- Az egész kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságainak ismétlése.

- A hatványfogalom kiterjesztése – törtkitevőjű hatványok.

- Exponenciális függvény.

- Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek.

- Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival.

- A logaritmus fogalma. A logaritmus azonosságai: szorzat, hányados, hatvány

logaritmusa áttérés más alapú logaritmusra.

- Matematikatörténet: a logaritmus fogalmának kialakulása, változása.

- A logaritmusfüggvény. Adott alaphoz tartozó exponenciális és logaritmusfüggvény

kapcsolata.

- Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek.

Fejlesztési célok

A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása: a racionális kitevő

értelmezése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: exponenciálisan, logaritmikusan

változó mennyiségek. A matematikai ismeretek alkalmazásának felismerése más

tudományágban és mindennapjainkban.


Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.

VIII. Trigonometria (50 óra)

Ismeretek

- A szögfüggvények általános értelmezése.

- A trigonometrikus függvények. ( x sin x; x cos x; x tg x ) ábrázolása, jellemzése.

Függvénytranszformáció, függvényvizsgálat.

- Egyszerű trigonometrikus egyenletek.

- A vektor fogalma, vektorműveletek, vektorfelbontás, vektorkoordináták. A vektorok

koordinátáival végzett műveletek és tulajdonságaik.

- Két vektor skaláris szorzata. A művelet újszerűségének bemutatása. Jelölések

megjegyzése.

- A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög segítségével.

- Szinusztétel. Koszinusztétel.

- Szögfüggvények közötti összefüggések.

- Trigonometrikus egyenletek.

Fejlesztési célok

A geometriai látásmód fejlesztése. A művelet fogalmának bővítése egy újszerű

művelettel, a skaláris szorzással. Az algebrai és a geometriai módszerek közös alkalmazása

számítási, bizonyítási feladatokban. A tanultak alkalmazása más tudományterületeken is. A

függvényszemlélet alkalmazása az egyenletmegoldás során, végtelen sok megoldás keresése.


Skaláris szorzat.

IX. Koordinátageometria (21 óra)

Ismeretek

- Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge.

- Szakasz felezőpontjának, harmadolópontjának koordinátái. A háromszög

súlypontjának koordinátái.

- Az egyenes helyzetét jellemző adatok: irányvektor, normálvektor, irányszög,

iránytangens.

- Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének a feltétele. Az egyenes

egyenlete. Két egyenes metszéspontja.

- A kör egyenlete. Kör egyenletének felírása a középpont és a sugár ismeretében.

Fejlesztési célok

Elemi geometriai ismeretek megközelítése új eszközzel. Geometriai problémák

megoldása algebrai eszközökkel. Számítógép használata.


Vektor, irányvektor, normálvektor, iránytényező.

X. Statisztika valószínűség (14 óra)

Ismeretek

- Statisztikai mintavétel. A minta terjedelme. Átlag, medián, módusz, szórás.

- Véletlen jelenségek megfigyelése.

- Klasszikus valószínűségi modell. Matematikatörténet: a valószínűségszámítás

történeti érdekességei.

Fejlesztési célok

A valószínűség fogalmának bővítése, mélyítése. A kombinatorikai ismeretek

alkalmazása valószínűség meghatározására.


Valószínűség. A valószínűség klasszikus modellje.

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (14 óra)

12. évfolyam

108 óra

I. Sorozatok: Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. (12 óra)

Ismeretek:

- A számsorozat fogalma.

- Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

- Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

- Kamatoskamat-számítás.

Matematikatörténet: Fibonacci, Gauss.


- Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

- A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.

- Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett

befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni

döntés felelőssége: az eladósodás veszélye.

- Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás).

- A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott

információk és kategóriák azonosítása.

Kulcsfogalmak: Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.

II. Geometria: Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban:

távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Emlékezés, korábbi

ismeretek rendszerezése, alkalmazása. (20 óra)

Ismeretek:

- Síkidomok kerületének és területének kiszámítása.

- Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű

testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

- A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.


- A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása.

- Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).

- A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő

csoportosítása.

Kulcsfogalmak: Felszín, térfogat.

III. Gondolkodási módszerek, kombinatorika: Sorbarendezési, leszámlálási problémák

megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása,

bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A

modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. (12 óra)

Ismeretek:

- Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. - Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. - Binomiális együtthatók. - Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. - Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés.


- Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. - Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. - Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a

matematikában.

- Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző

ábra készítése.

Matematikatörténet: Erdős Pál, Euler.

Kulcsfogalmak: Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül, gráfok alapvető tulajdonságai.

IV. Valószínűség, statisztika: A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői,

adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és

valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése,

alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai

elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel

módszerei jelentőségének megértése. (12 óra)

Ismeretek:

- Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára,

komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.

- Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák

független és nem független eseményekre.

- Véletlen esemény, valószínűség.

- A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.

- A valószínűség klasszikus modellje.

- Egyszerű valószínűség-számítási problémák.

- Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy

adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.


- A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai

műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

- A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

- A modell és a valóság kapcsolata.

- Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

- Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.

- A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az

esetleges manipulációs szándék felfedeztetése.

- Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése.

Matematikatörténet: Rényi Alfréd

Kulcsfogalmak: Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási

modell. Módusz, medián, átlag, szórás.

V. Rendszerező összefoglalás: A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése,

alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás.

Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek

megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. (40 óra)

1.) Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek:

- Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.

- Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

- A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.

- Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.

- Bizonyítási módszerek.

- Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

- Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.


- A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes,

koordináta-rendszer).

- Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.

- Halmazok eszközjellegű használata.

- Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése.

- Gondolatmenet szemléltetése gráffal.

- Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett

műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek

vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.

2.) Számtan, algebra

Ismeretek:

- Egyenletek és egyenlőtlenségek.

- Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai,

trigonometrikus azonosságok.

- Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás.

- Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.

- Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút

értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és

trigonometrikus egyenletek.

- Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

- Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.


- Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.

- Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő

kezelésével.

- Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk.

- Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása.

- Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási

kísérlet után újjal való próbálkozás.

- Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

- A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.

3.) Összefüggések, függvények, sorozatok

Ismeretek:

- A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.

- A tanult alapfüggvények ismerete.

- Függvénytranszformációk: cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf . Eltolás, nyújtás és

összenyomás a tengelyre merőlegesen.

- Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.


- Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban.

- Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.

- Függvények használata valós folyamatok elemzésében.

- Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.

4.) Geometria

Ismeretek:

- Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.

- Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge.

- Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.

- Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

- Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

- A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai

és szögei között.

- A derékszögű háromszög oldalai és szögei közötti összefüggések.

- Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

- Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek

tulajdonságai.

- Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

- Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer.

- Vektorok alkalmazásai.

- Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.


- Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

- Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.

- Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

- A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

- Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

- Geometria és algebra összekapcsolása.

5.) Valószínűség-számítás, statisztika

Ismeretek:

- Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.

- Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége.

- A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján.


- Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív

minta jelentőségének megértése.

- A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben,

a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban.

- A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek

felismerése.

Célok összesítve:

– A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak

megoldani matematikai problémákat.

– Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle

módon megoldani matematikai feladatokat.

– Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a

döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni.

– Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket.

– Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű

ábrákat készíteni.

– A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket.

– A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.

– A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége.

– A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető

kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen

rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

A 108 órához hiányzó 12 tanóra felhasználható számonkérésekre, témazáró dolgozatokra,

próba érettségik íratására.

FIZIKA

9. osztály 74 óra

A fizikatanulás pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető,

mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

életben hasznosítható.

Az elsajátítandó ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a

mindennapi életben jól használhatók, segítik a tanulók tájékozódását és hozzájárulnak

önismeretük fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan a tanult anyag megalapozza a jelenségek

mögött rejlő absztrakt általános törvények felismerését is, melyeket egyszerű számítások

elvégzésével is alátámasztunk. Alapvető cél a környezettudatos fogyasztói attitűd, az

állampolgári felelősség fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának

felismertetése.

A tananyagban található egyszerű számolási feladatok, valamint az adatgyűjtéssel és

elemzéssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az elemző és kritikus gondolkodásmódot,

támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. A tanterv alkalmazása során az életkornak

megfelelően megjelennek az adatgyűjtés, tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő

matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok,

egyenletek, grafikonok, vektorok.

I. Tájékozódás égen-földön 4 óra

II. A közlekedés kinematikai problémái 7 óra

III. A közlekedés dinamikai problémái 8 óra

IV. A tömegvonzás 5 óra

V. Mechanikai munka, energia, teljesítmény 6 óra

VI. Egyszerű gépek a mindennapokban 4 óra

VII. Mechanikai rezgések és hullámok 6 óra

VIII. A hang és a hangszerek világa 6 óra

IX. Energia nélkül nem megy 6 óra

X. A Nap 6 óra

XI. Energiaátalakító gépek 6 óra

Ismétlés 10 óra

I. Tájékozódás égen-földön 4 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:

Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk.

A földrajzi helymeghatározás módszerei a múltban és ma.

A Google Earth és a Google Sky használata.

Ismeretek:

Prefixumok használata.

A fényév fogalma.


A térrel és idővel kapcsolatos elképzelések fejlődéstörténetére vonatkozó információk

keresése, rendszerezése, bemutatása. A természetre jellemző hatalmas és rendkívül kicsiny

tér- és idő-méretek összehasonlítása (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum).

Távolságmérések és helyzet-meghatározások elvégzése (például: háromszögelés,

helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS).

fogalmak:

Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer.

II. A közlekedés kinematikai problémái 7 óra


Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése.

Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató

radar.)

Ismeretek:

Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség.

A sebesség különböző mértékegységei.

A gyorsulás fogalma, mértékegysége.

Szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata.

Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség,

fordulatszám, keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás).


Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése.

Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében.

A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése.

A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számításokkal kísért elemzése, pl.

adott sebesség eléréséhez szükséges idő;

a fékút nagysága;

a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata.

Mélység meghatározása időméréssel.

Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy

görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott

sebességnél.

fogalmak:

Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás.

III. A közlekedés dinamikai problémái 8 óra


Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén.

A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása (az

autógumi szerepe).

A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők.

Az utasok védelme a gépjárműben:

gyűrődési zóna;

biztonsági öv;

légzsák.

Ismeretek:

Az erő fogalma, mérése, mértékegysége.

Newton törvényeinek megfogalmazása.

Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő).

A rugók erőtörvénye.

A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai.

Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele.


A gépjármű és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata.

Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben.

A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és irányítása szempontjából.

Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési

magatartás lehetőségeinek feltárása.

A közlekedésbiztonsági eszközök működésének összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai

elvekkel, a tudatos és következetes használat iránti igény.

A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek összekapcsolása ezek fizikai alapjaival.

A test súlya és a tömege közötti különbségtétel.

fogalmak:

Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás.

IV. A tömegvonzás 5 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mozgások a Naprendszerben: a Hold és a bolygók keringése, üstökösök, meteorok mozgása. A nehézségi gyorsulás földrajzi helytől való függése. Rakéták működése. Űrhajózás, súlytalanság.

Ismeretek: Newton tömegvonzási törvénye. Kozmikus sebességek: körsebesség, szökési sebesség. A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. A perdület és a perdületmegmaradás egyszerűbb természeti és technikai példákon.


Ejtési kísérletek elvégzése (kisméretű és nagyméretű labdák esési idejének mérése különböző magasságokból). A rakétaelv kísérleti vizsgálata. A súlytalanság állapotának megértése, a súlytalanság fogalmának elkülönítése a gravitációs vonzás hiányától. Az általános tömegvonzás, illetve a Kepler-törvények egyetemességének felismerése. Tudománytörténeti információk gyűjtése. A piruettező korcsolyázó mozgásának kvalitatív vizsgálata.

fogalmak:

Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület.

V. Mechanikai munka, energia, teljesítmény 6 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Gépek, járművek motorjának teljesítménye.

Az emberi teljesítmény fizikai határai.

A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra.

Ismeretek:

Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége.

A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia.

Energia-megmaradás.

A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata.

A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt).


A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek felismerése kísérletek elvégzése alapján.

A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak kísérleti vizsgálata.

A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél.

Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel kapcsolatban.

fogalmak:

Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energia-

megmaradás, teljesítmény.

VI. Egyszerű gépek a mindennapokban 4 óra


Egyensúlyi állapotok

biztos

bizonytalan

közömbös

metastabil.

Miét használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a gyakorlatban

egyoldalú és kétoldalú emelő;

álló és mozgócsiga;

hengerkerék;

lejtő;

csavar;

ék.

Csontok, ízületek, izmok.

Ismeretek:

Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele.

A forgatónyomaték fogalma.


Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján.

A súlypont meghatározása méréssel, illetve szerkesztéssel.

Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az egyszerű gépek használatára (pl. háztartási

gépek, építkezés a történelem folyamán, sport).

A különféle egyszerű gépek működésének értelmezése a vizsgált példák és mérések alapján.

A helyes testtartás megértése nagy teher emelésénél.

fogalmak:

Munka, erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép.

VII. Mechanikai rezgések és hullámok 6 óra


Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása).

Csillapodó rezgések.

Kényszerrezgések.

Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.

Mechanikai hullámok kialakulása.

Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében.

Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, szökőár.

Ismeretek:

A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia.

A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai.

Longitudinális, transzverzális hullám.

A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség.

A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat.


Rezgő rendszerek kísérleti vizsgálata.

A rezonancia feltételeinek tanulmányozása gyakorlati példákon.

A csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon.

A rezgések gerjesztésének megismerése néhány egyszerű példán.

A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése konkrét példák vizsgálata alapján.

A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján.

A természeti katasztrófák idején követendő helyes magatartás.

A földrengésbiztos épület sajátosságainak megismerése.

Árapály-táblázatok elemzése.

fogalmak:

Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság.

VIII. A hang és a hangszerek világa 6 óra


Hangsebesség- mérése. A hangsebesség függése a közegtől.

Doppler-hatás.

Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése.

A hangok keltésének eljárásai, hangszerek.

Húrok rezgései, húros hangszerek.

Sípok fajtái.

A zajszennyezés.

Ultrahang a természetben és gyógyászatban.

Ismeretek:

A hang fizikai jellemzői.

A hang terjedésének mechanizmusa.

Hangintenzitás, a decibel fogalma.

Felharmonikusok.


A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemutatása. Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív értelmezése. Felhasználási területek bemutatása gyűjtőmunka alapján. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló információkeresés alapján. Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjának összehasonlítása. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentő biztonsági

intézkedésekkel kapcsolatban.

fogalmak:

Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.

IX. Energia nélkül nem megy 6 óra


A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai.

A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete.

Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke.

Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai.

Különleges meghajtású járművek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos

autó.

Ismeretek:

A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule.

A hőközlés és az égéshő fogalma.

A fajhő fogalma.

A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka.


Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása.

Az egészséges táplálkozás jellemzői.

A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése.

A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése.

Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján.

fogalmak:

Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok.

X. A Nap 6 óra


A Napból a Föld felé áramló energia.

A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés.) A Nap sugárzása, sarki fény.

A napenergia felhasználási lehetőségei: napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó.

A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy lakóház működésében.

Energiatakarékos lakóház építése.

Hőkamerás felvételek az épületdiagnosztikában.

Ismeretek:

Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok.

Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás.

Hősugárzás.


A napállandó értelmezése.

A napenergia felhasználási lehetőségeinek összegyűjtése.

A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás alapvető jellemzői. Alkalmazásuk gyakorlati

problémák elemzésekor.

Gyűjtőmunka: lakóházak energetikai minősítésének szempontjai.

fogalmak:

Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.

XI. Energiaátalakító gépek 6 óra


Fűtő- és hűtőrendszerek: kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezések.

Megújuló energiák hasznosítása: vízierőművek, szélkerekek.

Energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, nyílászárók, megfelelő anyagok kiválasztása.

Ismeretek:

Az energia és a munkavégzés kapcsolata.

A hasznosítható energia fogalma.

Az energiatakarékosság.


A legfontosabb sütő- és főzőkészülékek fejélődésének áttekintése, használatuk elveinek

elsajátítása, a jövőbe mutató megoldások megismerése.

A gyakorlatban használt falazó anyagok hőszigetelő-képességének vizsgálata, elemzése.

fogalmak:

Megújuló energia, hasznosítható energia.

Ismétlés 10 óra

10.évfolyam

74 óra

A természettudományos képzés egyik célja, hogy a tanulókat médiatudatosságra

nevelje, ösztönözze őket a világ média által való leképezésének kritikus elemzésére.

Fontos megértetni tanulókkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a

valósággal. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról,

tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A

természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök.

Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő

szövegértés. Mindez felöleli a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének

értelmezését, a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem

viszonyok áttekintését, az idegen vagy nem szokványos kifejezések jelentésének felismerését,

az áttételesen megfogalmazott információk azonosítását.

Az itt feldolgozott ismeretek az oksági gondolkodás kialakításában és megerősítésében

segítenek. A természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való

leírása, valamint a grafikonok elemzése az egyik legfontosabb feladat az órák folyamán. Sor

kerül a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek fizikai alapjainak megismerésére

is. Mindez segít a kutató, illetve a mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd

megalapozásában. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos

eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerésével a tudomány eredményei sokkal

inkább emberarcúvá válhatnak a tanulók számára is. Ez egyúttal mélyíti európai és nemzeti

azonosságtudatukat is. Sor kerül a megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak

elemzésére a technika egy adott szintjét képviselő társadalmi szituációkban. A fizikai

modellek új verziói felhívják a figyelmet a tudomány dinamikus változására. Az anyagok

tulajdonságainak mennyiségi és minőségi jellemzése segíti az objektív világleírást.

Az energia-megmaradás elvének megismerése, alkalmazása, az örökmozgó készítésének

lehetetlensége segít az áltudományos csalások leleplezésében. A fizikai törvényszerűségek és

az időjárás kapcsolatának elemzése a kaotikus rendszerek leírásának nehézségeit is

megvilágítja. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas esők, „ózonlyuk”)

hatásainak és okainak megértése a környezettudatos attitűdöt erősíti.

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett

tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel,

melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi

előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a

lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai

következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani

alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület,

munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület,

áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult

legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök

esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek

esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes

és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló

fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában

saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás,

közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer,

hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje

az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az

emberiség felelősségét a környezet megóvásában.

I. Hasznosítható energia, a hőtan főtételei 6 óra

II. Vízkörnyezetünk fizikája 8 óra

III. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 8 óra

IV. Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6 óra

V. Szikrák és villámok 8 óra

VI. Az elektromos áram 8 óra

VII. Lakások, házak elektromos hálózata 7 óra

VIII. Elemek, telepek 6 óra

IX. Az elektromos energia előállítása 8 óra

Ismétlés 9 óra

I. Hasznosítható energia, a hőtan főtételei 6 óra


Az emberiség energiaszükségletének alakulása.

Megfordítható és nem- megfordítható folyamatok a mindennapokban.

Súrlódás, energia-disszipáció a mindennapokban.

A hőerőgép gyakorlati megvalósításának alapesetei.

Ismeretek:

Nyílt és zárt rendszerek jellemzői.

A hőtan első és második főtétele.

Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége.

Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma.


A hasznosítható energia fogalmának értelmezése konkrét példák vizsgálata alapján.

A hőtan első és második főtételének értelmezése néhány gyakorlati példán keresztül:

a hő terjedésének iránya

a hőerőgépek hatásfoka.

Rend és rendezetlenség fogalmi tisztázása, spontán és rendeződési folyamatok értelmezése

egyszerű esetekben.

fogalmak:

Megfordítható, nem-megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség, hasznosítható energia.

II. Vízkörnyezetünk fizikája 8 óra


A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő,) azok

hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben.

Vérnyomás, véráramlás.

Rövid távú anyagtranszport (diffúzió).

Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció).

A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata.

Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi feszültség, hajszálcsövesség).

Lakóházak vizesedése.

Ismeretek:

A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és

kölcsönhatás-típusokkal.

A halmazállapot-változások energetikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő.


A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése.

A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a mélységi

fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál).

Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál.

Az egyensúlyi állapot meghatározása különböző hőmérsékletű jég, illetve víz keverésénél.

A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata.

A vérnyomásmérés elvének átlátása.

fogalmak:

Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség.

III. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 8 óra


A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak

élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata.

Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek.

Az áramlások nyomásviszonyai.

A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások.

A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások.

A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek.

A szél energiája.

Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása.

A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása.

Hangrobbanás.

Légzés.

Ismeretek:

Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz.

A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő.

A páratartalom fogalma, a telített gőz.

A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható

emelőerő).


A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése.

Aerodinamikai paradoxon kísérleti bemutatása.

A szél épületekre gyakorolt hatásának bemutatása példákon.

Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán

(termések, állatok, repülő szerkezetek stb.).

Az időjárás elemeinek önálló vizsgálata.

A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon.

A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak

összegyűjtése.

Repülésbiztonsági statisztikák elemzése.

Egyszerű repülőeszközök készítése.

Önálló kísérletezés: pl. felfelé áramló levegő bemutatása, a tüdő modellezése.

fogalmak:

Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő.

IV. Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6 óra


Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás,

lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából.

A Föld véges eltartó képessége.

Környezetszennyezés, légszennyezés problémái, azok fizikai okai, hatásai.

Az ózonpajzs szerepe.

Ipari létesítmények biztonsága.

A globális felmelegedés kérdése.

Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe.

Ismeretek:

Az üvegházgázok fogalma. Az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében.

A széndioxid-kvóta.


Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés

módozatainak végiggondolása a környezettudatos fogyasztói szemlélet érdekében.

A környezeti ártalmak súlyozása. Újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos

politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése.

A globális felmelegedés objektív tényei, s a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevések

elkülönítése.

fogalmak:

Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózonpajzs.

V. Szikrák és villámok 8 óra


Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás,

földelés.

A fénymásoló és a lézernyomtató működése.

A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése.

Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok.

Ismeretek:

Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége.

Elektromosan szigetelő és vezető anyagok.

Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség,

kapacitás.


Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése,

gyakorlati tapasztalatok, kísérletek alapján.

Ponttöltések közötti erő kiszámítása.

Különböző anyagok szigetelőképességének vizsgálata, jó szigetelő és jó vezető anyagok

felsorolása.

Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató

működésében sematikus ábra alapján.

A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás

elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes időben.

Az elektromos térerősség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk

a jelenségek leírásában, értelmezésében.

A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján.

fogalmak:

Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos

térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor.

VI. Az elektromos áram 8 óra


Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi

áramvezetés.

Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápiás alkalmazásoknak

az ismerete.

A hazugságvizsgáló működése.

Ismeretek:

Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége.

Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége.

Ohm törvénye vezető szakaszra.

Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése.


Az elektromos áram létrejöttének megismerése, egyszerű áramkörök összeállítása.

Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának megismerése kísérletekkel,

demonstrációkkal.

Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének

átlátása.

Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; a számított és mért értékek összehasonlítása,

következtetések levonása.

Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülmények között, következtetések

levonása.

fogalmak:

Elektromos áram, elektromos ellenállás.

VII. Lakások, házak elektromos hálózata 7 óra


Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok.

Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében.

A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadó- és automata biztosítékok.

Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe.

Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása.

Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram.

A villanyszámla elemzése.

Ismeretek:

Soros és párhuzamos kapcsolás.

Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.


Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör összeállítása kapcsolási rajz alapján.

A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése, feszültség- és

áramerősség viszonyok vizsgálata méréssel, összefüggések felismerése az adatok alapján.

Az elektromosság veszélyeinek megismerése.

A biztosítékok szerepének megismerése.

Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektromos teljesítmény kiszámítása,

fogyasztók teljesítményének összehasonlítása.

Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése.

Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos

teljesítményének összehasonlítása.

fogalmak:

Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.

VIII. Elemek, telepek 6 óra


Elemek és telepek fizikus szemmel.

Gépkocsi-akkumulátorok adatai: feszültség, amperóra (Ah).

Mobiltelefonok akkumulátorai, tölthető ceruzaelemek adatai: feszültség, milliamperóra

(mAh).

Akkumulátorok energiatartalma, a feltöltés költségei.

Ismeretek:

Elemek és telepek működésének fizikai alapelvei egyszerűsített modell alapján.


Az elemek, telepek, újratölthető akkumulátorok alapvető fizikai tulajdonságainak,

paramétereinek megismerése, mérése.

Egyszerű számítások elvégzése az akkumulátorokban tárolt energiával, töltéssel kapcsolatban.

A szelektív hulladékgyűjtés szükségességének megindokolása.

fogalmak:

Telep, akkumulátor, újratölthető elem.

IX. Az elektromos energia előállítása 8 óra


Mágnesek, mágneses alapjelenségek.

Az elektromos energia előállítása: dinamó, generátor.

Elektromos hálózatok felépítése.

A Föld mágneses tere, az iránytű használata.

A távvezetékek feszültségének nagy értékekre történő feltranszformálásának oka.

Ismeretek:

A mágneses mező fogalma, a mágneses tér irányának és nagyságának értelmezése.

Az elektromágneses indukció jelensége.

A generátor és a transzformátor működése.


Az alapvető mágneses jelenségek megismerése, alapkísérletek elvégzése.

A Föld mágneses tere szerkezetének, az iránytű működésének megismerése.

Az elektromágneses indukció néhány alapesetének kísérleti elemzése, a különböző típusok

megkülönböztetése.

A generátor és a transzformátor működésének értelmezése modellek vizsgálata alapján.

A nagy elektromos hálózatok felépítésének, alapelveinek áttekintése szemléltetés (pl.

sematikus rajz) alapján.

fogalmak:

Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció, transzformátor.

Ismétlés 9 óra

11. évfolyam

(összesen 72 óra)

I. Mechanikai rezgések és hullámok: A rezgések és hullámok szerepének megértése a Föld

felépítésének és jellegzetes változásainak viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai

hátterének értelmezése. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az időmérés és az

építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. (15 óra)

Ismeretek:

- Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása).

- Csillapodó rezgések.

- Kényszerrezgések.

- Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.

- Mechanikai hullámok kialakulása.

- Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, szökőár.

- A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia.

- A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai.

- Longitudinális, transzverzális hullám.

- A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség.

- A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat.


- Rezgő rendszerek kísérleti vizsgálata.

- A rezonancia feltételeinek tanulmányozása gyakorlati példákon.

- A csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon.

- A rezgések gerjesztésének megismerése néhány egyszerű példán.

- A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése konkrét példák vizsgálata

alapján.

- A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján.

Kulcsfogalmak: Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám,

hullámhosszúság.

II. Kommunikáció és képalkotás: Az elektromágneses hullámok természete. A fény fizikai

tulajdonságai. Információs, kommunikációs rendszerek szerepének megértése az

adatrögzítésben, adatok továbbításában. Az innovációk jelentőségének felismerése a

tudomány, technika, kultúra szempontjából. Képalkotási eljárások, adattárolás és -továbbítás,

orvosi diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a

mindennapokban. (20 óra)

Ismeretek:

- A mobiltelefon felépítése és működése.

- Az optikai kábel. Az endoszkóp.

- A rádió működésének elve.

- Mágneses adathordozók, CD, DVD lemezek.

- A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép,

fénymásoló, lézernyomtató működésének elve).

- A röntgensugárzás és hatásai.

- Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a

testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások).

- Elektromágneses rezgések nyitott és zárt rezgőkörben.

- A rádió működésének elve. A moduláció.

- Digitális jelek.

- A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata.


- Az elektromágneses hullámok szerepének megértése az információ (hang, kép)

átvitelben.

- Az endoszkópos diagnosztikai eljárás elvének megértése.

- A digitális technika elvei, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak megértése.

- A legelterjedtebb adattárolók szerkezetének, működésének, kapacitásuk

nagyságrendjének megismerése.

- A fényképezőgép jellemző paramétereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális

zoom.

- A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek összegyűjtése.

Kulcsfogalmak: Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás.

Személyek: Hertz, Thomson

III. A fény természete: A fény kettős természetének megértése. A színek szerepe

mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történő magyarázata,

esztétikai nevelés. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a

holográfia, a lézer) szerepének felismerése. (20 óra)

Ismeretek:

- Elsődleges és másodlagos fényforrások a környezetünkben. A fénynyaláb.

- Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma.

- A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos felépítése. Gyakori látáshibák.

Szemüveg és kontaktlencse jellemzői, a dioptria fogalma.

- Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert színek.

- Szivárvány.

- A távcső és a mikroszkóp működésének elve.

- Az elektromágneses hullám fogalma.

- A fény sebessége légüres térben.

- A fény sebessége különböző anyagokban.

- A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Teljes visszaverődés.

- Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma.

- A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya.

- Tükrök (sík, domború, homorú).


- Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek

felismerése, értelmezése, megfigyelése.

- Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megismerése.

- A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, a látás-kiegészítők és optikai eszközök

kiválasztása szempontjainak megismerése.

- Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmezése.

- A távcső és mikroszkóp felfedezésének tudománytörténeti szerepének megismerése,

hatásának felismerése az emberi gondolkodásra.

- A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos alkalmazása.

Kulcsfogalmak: Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, spektrum.

Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés.

Személyek: Gábor Dénes, Descartes, Huygens, Fresnel

A 72 órából fennmaradó 17 óra felhasználható kísérletek bemutatására, modellezésre,

tanulókísérletek elvégzésére, számonkérésre, témazáró dolgozatok, feleletek számár

12. évfolyam

(összesen 72 óra)

I. Atomfizika: A fény jellemzői. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának

megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen

környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének

áttekintése. (10 óra)

Ismeretek:

- Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek,

tapasztalatok.

- Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok,

folyadékkristályok, kolloidok).

- Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete.

- Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás.

A bomlás véletlenszerűsége.

- Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás.

- A nukleáris energia felhasználásának kérdései.

- Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság

(sugárvédelem).

- Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell,

az atomok kvantummechanikai leírása).

- Az anyag kettős természete.

- Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli

kölcsönhatások.

- A tömeg-energia egyenértékűség.

- Radioaktív izotópok.

- Felezési idő, aktivitás.


- Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a gyártók adatai alapján.

(Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma.)

- A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése:

- sugárbetegség; sugárterápia.

- Csernobilban

Kulcsfogalmak: Az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás.

Felezési idő.

II. A Naprendszer: Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények. A Naprendszer

mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, állapotának és keletkezésének

összekapcsolása. Az űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az

űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és

fenntarthatóság szempontjából. (10 óra)

Ismeretek:

- A hold- és a napfogyatkozás.

- A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei.

- A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei.

- Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül.

- A kisbolygók övének elhelyezkedése.

- Az űrkutatás állomásai: első ember az űrben, a Hold meghódítása, magyarok az űrben.

- Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet

lehetősége az űrben.

- Nemzetközi Űrállomás.

- A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső.

- A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai.

- A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai.

- A Naprendszer keletkezése.

- A Föld kora.

- A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a

légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora.

- Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe.


- A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének

összekapcsolása.

- Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és holdfogyatkozás megkülönböztetése.

- Táblázati adatok segítségével két égitest sajátságainak, felszíni viszonyainak

összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése.

- Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése,

rendszerezése.

- A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe

juttatott eszközöknek a megismerése.

- Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekintése.

Kulcsfogalmak: Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás.

Személyek: Kopernikusz, Kepler, Newton

II. Csillagok, galaxisok: A Nap sugárzása, energiatermelése. A felépítés és működés

kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszerekben. Az

Univerzum (általunk ismert része) anyagi egységének beláttatása. A

világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésének, a fejlődés kereteinek,

következményeinek, időbeli lefutásának megértése.

III. (10 óra)

Ismeretek:

- A Nap várható jövője.

- A csillagtevékenység formái, ezek észlelése.

- A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára.

- Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxis halmazok távolodása.

- A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek

kialakulásában.

- A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút.

- Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet.

- Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje.


- A csillagok méretviszonyainak (nagyságrendeknek) áttekintése.

- A csillagok energiatermelésének megértése.

- Önálló projektmunkák, képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések végzése (például: a

Tejút megfigyelése).

- Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapcsolatban.

Kulcsfogalmak: Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő.

IV. Rendszerező összefoglalás: (30 óra)

- Az elsajátított ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a

mindennapi életben jól használhatók legyenek, segítsék a tanulók tájékozódását és

önismeretük fejlődését.

- A tanult anyag megalapozza a jelenségek mögött rejlő absztrakt általános törvények

felismerését, melyeket egyszerű számítások elvégzésével is alátámasztunk.

- Alapvető cél a környezettudatos fogyasztói attitűd, az állampolgári felelősség

fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának felismertetése.

- A természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök.

- A fizikai törvényszerűségek és az időjárás kapcsolatának elemzése a kaotikus

rendszerek leírásának nehézségeit is megvilágítja.

- Fontos pedagógiai üzenet, hogy leírásaink, világról alkotott képünk,

természettudományos modelljeink nem azonosak a valósággal, hanem annak -

lehetőségeinkhez mérten - legjobb megközelítései.

A 72 órából fennmaradó 17 óra felhasználható kísérletek bemutatására, modellezésre,

tanulókísérletek elvégzésére, számonkérésre, témazáró dolgozatok, feleletek számára.

FÖLDRAJZ

9–10. évfolyam

A földrajzoktatás során fejlesztjük a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását, helyi,

regionális és globális szemléletét. Megértetjük velük, hogy a természet egységes egész, a Föld

egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi

lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Törekszünk

kialakítani a tanulók felelős magatartását szűkebb és a tágabb természeti, társadalmi

környezete iránt, mivel a tantárgy minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli

változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges

következményeit is.

A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok bemutatásával a tanulók

megismerik az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az

ebből fakadó, világméretű természeti és társadalmi problémákat, és a megoldásainak

következő évtizedekben várható irányait. A folyamatok megismeréséhez és megértéséhez

elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott

gondolkodás, a digitális világ lehetőségeinek felhasználásával.

Az Európai Unió, és a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak

bemutatása az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás,

szemléletmód kialakulását célozza. Kiemelten fontos a természeti és a kulturális értékek iránti

tisztelet, a következő nemzedékek számára történő megőrzés, a felelős és tudatos környezeti

magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás kialakítása.

Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatása a szociális és állampolgári

kompetencia fejlődését segíti elő. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a gazdasági fejlettség

területi különbségeinek és okainak megismerésével a tanulók képesek válnak elhelyezni

hazánkat Európa és a világ gazdasági folyamataiban. Napjaink társadalmi-gazdasági

folyamatainak bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági élet eseményeiben eligazodó

aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak.

Megismerik a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális

problémák globális következmények elvének érvényesülését, a fenntartható fejlődés elméletét,

az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben.

Topográfiai tudásukat alkalmazzák más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi

életben. Biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, és az azt megjelenítő különböző

térképeken.

Ösztönözzük őket az ismereteik alkalmazására a földrajzi tartalmú problémák megoldása

során a mindennapi életben, különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz

kapcsolódóan.

Törekszünk kialakítani bennük az igényt arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan

gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Célunk az önképzés iránti igény, valamint az

élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam 2 72

10. évfolyam 1 36

ÓRATERV

Témakörök

Az órák

felhasználása

Összes óraszám

kerettantervben

leírt / helyi tanterv

9. évfolyam

I. Csillagászati földrajz 10

II. A földi tér ábrázolása 4

III. Kőzetburok 10

IV. A légkör földrajza 8

V. A vízburok földrajza 10

VI. A földrajzi övezetesség 10

VII. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 10

Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés 10

Összesen 72

10. évfolyam

VIII. A világgazdaság jellemző folyamatai 6

IX. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 6

X. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 6

XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-

gazdasági jellemzői 6

XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 7

Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés 5

Összesen 36

9. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél I. Csillagászati földrajz

Órakeret

10 óra

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések

tudománytörténeti jelentőségének megértése.

A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes

elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok)

nagyságrendjéről.

A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében

megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül.

A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség

megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A csillagászati ismeretek fejlődése

A geocentrikus világkép és a heliocentrikus világkép

összevetése, a bolygók mozgásának törvényszerűségei.

A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer

(Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei.

A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei.

A Nap, mint csillag felépítése, tevékenységének földi

hatásai példák alapján.

A kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók) és a gázóriások


állampolgári ismeretek: az ókor és

a középkor tudományos

gondolkodása.

Magyar nyelv és irodalom:

mitológia.

Fizika: a bolygómozgás törvényei,

a tömegvonzás törvénye,

forgómozgás, viszonyítási rendszer,

(Jupiter-típusú bolygók) jellemzőinek

összehasonlításai, a kisbolygók, üstökösök, meteorok,

meteoritok jellemzői.

Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében

Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű

eszközei, legújabb eredményei. Az űrkutatás magyar

vonatkozású eredményeinek megismerése. A

műholdak gyakorlati jelentőségének példái.

A Föld, mint égitest

A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés

következményei és ezek hatása az ember életére.

Periodikusan ismétlődő jelenségek – időszámítás, a

helyi idő, a zónaidő gyakorlati jelentősége, egyszerű

számítások elvégzése.

A Hold. Jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a

fogyatkozások kialakulásának magyarázata.

a csillagok energiatermelése,

elektromágneses sugárzás,

részecskesugárzás, nyomás,

hőmérséklet, erő-ellenerő,

űrkutatás.

Kémia: hidrogén, hélium, gázok.

Matematika: logika, matematikai

eszközhasználat.

Biológia-egészségtan: az élet

fogalma, fotoszintézis.

Informatika: digitális

információforrások használata,

informatikai eszközök használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, Naprendszer, mozgástörvény,

kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázóriás (Jupiter-típusú bolygó),

törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer,

helyi idő, zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás

Tematikai egység/

Fejlesztési cél II. A földi tér ábrázolása

Órakeret

4 óra

A tematikai egység


céljai

A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság

kialakítása a különböző típusú térképek, mint információforrások

használatában (közölt információk felismerése, értelmezése és

felhasználása).

A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld

megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában.


A térkép. A modern térképkészítés elvei. A földrajzi

fokhálózat értelmezése és használata. A vetület fogalma, a

vetülettípusok alkalmazhatóságának korlátai. A térképek

csoportosítása méretarány és tartalom alapján.

Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távolság- és

magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó

számítási feladatok megoldása különböző méretarányú

Matematika: arányszámítás,

mértékegységek.

Informatika: adat,

információ, adatbázis.

Fizika: elektromágneses

térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a

fokhálózat használatával.

A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Különböző típusú

térképeken közölt információk értelmezése és felhasználása.

Távérzékelés és térinformatika: A műholdfelvételek típusai,

alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földi

képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A

GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs

rendszer (GIS) fogalma, hasznosításának gyakorlati példái.

Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve

térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú

felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet

károsodásának felismerése).

sugárzás, űrkutatás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai térkép, tematikus térkép, kis-,

közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság,

szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél III. Kőzetburok

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

A kőzetbolygó, mint összetett, törvényszerűségek alapján változó

rendszer bemutatása.

Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése

bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése.

Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az

események sorrendiségének felismerése révén.

A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan

képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a

lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek

felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet

növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés

iránti igény kialakulásához.


A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele

A belső gömbhéjak fizikai és geokémiai; jellemzői, a tulajdonságok

változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása.

A kőzetlemezek mozgása és mozgásaik következményei

A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és

legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása.

Kémia: szerves és

szervetlen vegyületek,

keverék, ötvözet,

ásványok, kőszén,

szénhidrogén,

halmazállapotok.-

A kőzetlemez-szegélyek típusai: közeledő, távolodó és elcsúszó

lemezszegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek

leírása különböző konkrét példák alapján.

A kőzetlemezek mozgásának következményei és mozgásaik

következményei. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének

törvényszerűségei. A földrengések következményei, cunami. A

károk mérséklésének lehetőségei példák alapján. A társadalom

felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban. A

nemzetközi segítségnyújtás szerepe.

A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása.

A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-

szegélytípusokkal, magyarázó ábrák elemzése.

Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok

összehasonlítása.

A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló

munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján.

Ásványkincsek

A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése.

A kőzetek csoportosítása. Az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó

leggyakoribb kőzettípusok jellemzése.

A kőzetek felhasználásának, hasznosításának bemutatása példák

alapján. Példák gyakori ércásványokra. Magmás és üledékes

ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása

példák alapján. Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a

szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük

változása.

A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő

környezeti problémák. Az építkezések, az ásványkincsek

kitermelésének környezeti következményei – információk gyűjtése

és feldolgozása

A fosszilis energiahordozók felhasználásnak környezeti

következményei. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a

rekultiváció bemutatása példák alapján.

Földtörténet

A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása.

A földtörténeti időskála elemzése, időegységeinek rendszere.

A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok

nyomai bolygónkon, területi előfordulásuk bemutatása. Az élet

elterjedésének, a környezet változásának fő eseményei.

A talaj

Biológia-egészségtan:

élő anyag, evolúció,

rendszertan.

Matematika: térbeli

mozgások elképzelése,

időegységek,

időtartammérés.

Fizika: úszás, sűrűség,

nyomás, hőmérséklet,

erőhatások, szilárd

testek fizikai

változásai,

hullámterjedés.

Magyar nyelv és

irodalom: szöveg-

elemek időrendjének

felismerése.

Etika: az

erőforrásokkal való

etikus gazdálkodás,

egyéni és társadalmi

érdek.


információforrások

használata,

informatikai eszközök

használata.

A talajképződés folyamatának összefüggései.

A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális

talajok jellemzése.

A talaj környezeti hatásjelző szerepének bemutatása példák alapján.

A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Geoszféra, földmag, földköpeny, asztenoszféra, magma, földkéreg,

geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés,

vulkanizmus, szerkezeti mozgás, kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes

és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, kormeghatározás, földtörténeti

idő, időszak, kor, nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció.

Topográfiai

ismeretek

Gondwana, Pangea, Tethys.

Pajzsok (ősföldek) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a

Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna,

Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél IV. A légkör földrajza

Órakeret

8 óra

A tematikai egység


céljai

A légkör, mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt

hatásának bemutatása.

Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt

hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés

szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a

tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító

folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális

és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása.

Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése

a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre.


A légkör anyagai és szerkezete

A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok

légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése.

A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása,

szerepük értékelése a földi élet szempontjából.

A levegő felmelegedése. A levegő felmelegedésének folyamata és

törvényszerűségei, folyamatábrák elemzése, a

hőmérsékletváltozásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok

megoldása.

A felmelegedést meghatározó tényezők. A felmelegedést módosító

Kémia: gázok

jellemzői,

gáztörvények, a víz

tulajdonságai,

kémhatás, kémiai

egyenletek, légnyomás,

hőmérséklet,

áramlások.

Fizika: hőmérséklet, a

hőmérséklet változása,

tényezők – hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának

példái.

A felhő- és csapadékképződés. A felhő- és csapadékképződés

feltételei és összefüggései. A levegő nedvességtartalmához, a

csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása.

A talaj menti és a hulló csapadék típusainak jellemzése.

A levegő mozgása. A légnyomás változásában szerepet játszó

tényezők megnevezése. A légnyomás és a szél kialakulásának

összefüggései.

A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az egyes

szélrendszerek jellemzése. A jellegzetes helyi szelek példái.

A ciklon és az anticiklon kialakulása, jellemzőik összehasonlítása,

az időjárás alakításában betöltött szerepük.

Időjárás, időjárási frontok. Az időjárás és a mindennapi élet

kapcsolatának bemutatása. A hideg és a meleg front

összehasonlítása, példák a mindennapi életet befolyásoló

szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, - a

helyes és másokért is felelős magaratás kialakítása. Szöveges és

képi, időjárás-előrejelzés értelmezése. Időjárási adatok alapján

következtetések levonása.

A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A pusztító és

építő tevékenység által létrehozott jellemző formák felismerése. A

szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági

következményei.

A légszennyezés következményei. A legnagyobb légszennyező

források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb.

következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén

lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás

mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében.

Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása.

kicsapódás légnyomás,

hőmérséklet, áramlások

sebesség.


légzés, keringés, légúti

betegségek, allergia.

Matematika:

százalékszámítás,

matematikai

eszköztudás

alkalmazása.



használata,


használata.

Etika: az egyéni

felelősség felismerése,

felelős viselkedés és

segítségnyújtás

veszélyhelyzetekben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Állandó, változó, erősen változó gáz. Troposzféra, sztratoszféra,

üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, a hőmérséklet napi és

évi közepes ingása, napi, havi és évi középhőmérséklet, izoterma,

izobár, termikus egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom,

felhőtípus, talaj menti csapadék, hulló csapadék, időjárási-előrejelzés,

kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg, globális felmelegedés, savas

csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél V. A vízburok földrajza

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági

következményeinek, a növekvő termelés és fogyasztás vízburokra

gyakorolt hatásainak felismerése. A személyes felelősség és cselekvés

szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti

magatartás iránti igény kialakítása. A lokális károsító folyamatok a

kölcsönhatások révén globális veszélyforrásokká válásának

megértetése. Az egészséges ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gondot

okoz bolygónkon, ezért elengedhetetlen az ésszerű, takarékos

vízfelhasználás. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek

felismerése, képesség a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre.


A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése

A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása

példák alapján. A tengervíz sajátos fizikai, kémiai jellemzőinek

kiemelése.

A tengervíz mozgásai. A hullámzás kialakulása és jellemzői,

kapcsolata a parttípusokkal. Az épülő és a pusztuló tengerpartok

jellemzése. A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A

tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példák

alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást

kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a

torkolattípusokkal.

A felszín alatti vizek. Típusai. Az egyes víztípusok jellemzése.

Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján.

Veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása.

A karsztosodás. A karsztosodás folyamatának bemutatása.

A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése.

A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen,

következtetés a kialakulásuk folyamatára

Felszíni vizek. Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és

a vízhozam összefüggéseinek feltárása. Tavak - a tómedencék

kialakulásának típusai példák alapján. A tavak pusztulásához

vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása.

Kémia: víz, oldatok,

oldódás, szénsav,

nitrátok.

Fizika: légnyomás,

áramlások, tömegvonzás,

energia.


eutrofizáció, vízi

életközösségek.



használata, informatikai

eszközök használata.

Etika: az erőforrásokkal

való etikus gazdálkodás,

egyéni és társadalmi

érdek, az egyéni

felelősség felismerése,

önkéntes segítőmunka.

A folyóvíz és a jég felszínformáló munkája. A folyóvíz

felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító munka

következményeinek bemutatása. A belföldi és a magashegységi

jég felszínformáló munkájának példái. A víz és a jég munkája

során létrejött jellemző felszínformák felismerése képeken,

terepen, következtetés kialakulásuk folyamatára.

A vízburok, mint gazdasági erőforrás

Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon. A

veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése.

Helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben.

A gazdaság vízigényének példái. A vízenergia hasznosításának

lehetőségei és korlátai.

A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő

példái.

A vízburok környezeti problémái.

A legnagyobb szennyezőforrások megnevezése. A szennyeződés

élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák

alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a

károsítás mérséklésében. Az öntözés okozta környezeti

problémák bemutatása. Az ivóvíz biztosításának nehézségei,

következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei.

Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz,

hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület,

épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna,

karsztjelenség, karsztforma.

Topográfiai

ismeretek

Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Holt-

tenger, Jenyiszej, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó,

Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Szamos, Száva,

szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-,

Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél VI. A földrajzi övezetesség

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

Annak felismertetése, hogy az éghajlat meghatározó jelentőségű más

földrajzi tényezők alakításában. A földrajzi övezetesség elemeinek

megismertetése során a rendszerszemlélet kialakulása.

A természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti

összefüggések felismertetése.

Az éghajlat szerepének felismertetése a táplálkozás és a napi életvitel

alakításában.

Annak megértetése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások

az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének

megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében

veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét.


A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség

A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának

törvényszerűségei, a valódi éghajlati övezetességgel való

kapcsolatának bemutatása. Az övezetességet kialakító és

módosító tényezők szerepének értelmezése. Az övezetesség

rendszerének értelmezése.

A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet

Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő

törvényszerűségek és összefüggések feltárása.

Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati

jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek

feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. Az

egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok

jellemzése.

A természetföldrajzi adottságok (klíma, talaj, domborzat) és az

életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása. Az

összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása.

Az övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és

következményeik bemutatása.

A függőleges övezetesség

A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása.

Fizika: meteorológiai

jelenségek fizikai alapjai.

Matematika: modellek és

diagramok értelmezése,

adatleolvasás.


életfeltételek,

életközösségek, biomok,

ökológiai

kapcsolatrendszerek,

talaj, az élővilág

rendszerezése.

Magyar nyelv és

irodalom: szöveg-

egységek közötti tartalmi

különbségek felismerése.





Etika: más kultúrák iránti

érdeklődés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szoláris éghajlati övezetesség, valódi éghajlati övezetesség, földrajzi

övezetesség, övezet, öv, terület, vidék, zonális talaj, természetes élővilág,

függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél VII. Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti

párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének

megértése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák

értékeinek megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának

beláttatása. Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás

eltérő vonásainak felismertetése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel

való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódóan a médiában

megjelenő hírek kritikus értelmezés képességének kialakítása.


Demográfiai folyamatok a 21. század elején

A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek

megismerése, okainak feltárása. A folyamatok

következményeinek megfogalmazása. A fiatal és az elöregedő

társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés a társadalmi

folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását

befolyásoló tényezők megismerése.

A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők,

eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű

számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az

eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak

megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek,

nyomtatott, illetve digitális információforrások alapján), az okok

feltárása.

A népesség összetétele. Az emberfajták (nagyrasszok) területi

elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több

nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése

konkrét példák alapján. A világ nyelvi, kulturális és vallási

sokszínűségének jellemzése.

Településtípusok – urbanizáció. A települések csoportosítása

különböző szempontok alapján, példák megnevezése.

A különböző településtípusokon élők életkörülményének,

életmódjának összevetése.

A városodás és városiasodás fogalmának megismerése,

kapcsolatuk megértése. Az urbanizációs folyamatok

összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban. Az agglomerációk

kialakulásának bemutatása. A nagyvárosi élet ellentmondásainak

feltárása.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: demográfiai

folyamatok; vallás,

nemzetiség; a városok

kialakulása, urbanizáció

jellemzői.


emberfajták.

Matematika: logikus

gondolkodás,

matematikai

eszközhasználat.

Idegen nyelv: a

nyelvtanulás fontossága

(motiváció).





Etika: a vallás szerepe;

más kultúrák értékeinek

elismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat,

népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom,

születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív

és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás, tanya, farm, falu,

város, városszerkezet, agglomeráció.

Topográfiai

ismeretek

Magyarország megyéi és megyeszékhelyei és megyei jogú városai,

nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népesség tömörülések, a

világvallások központjai.

10. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél VIII. A világgazdaság jellemző folyamatai

Órakeret

6 óra

A tematikai egység


céljai

A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók,

a folyamat ellentmondásainak felismerése.

A pénz világa alapvető folyamatainak, intézményrendszerének

megismertetése, az ismeretek alkalmazásának képessége a

mindennapi pénzügyi helyzetekben. A hitelfelvétel esetleges

veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-

gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódóan a

médiában megjelenő hírek kritikus értelmezésének képessége.

Pénzügyi döntéseik mérlegelésének képessége, a vállalkozó szellemű,

kreatív állampolgárrá válás igényének kialakulása.


Nemzetgazdaságok és a világgazdaság

A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam

piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése.

A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók

értelmezése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek

példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői,

kapcsolatrendszerük sajátos vonásai.

A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi

telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A

gazdasági szerkezet fogalma, a gazdasági szerkezet és társadalmi-

gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása példák alapján.

A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának

felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák

alapján.

Integrációs folyamatok

Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők

értékelése. Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása.

A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése.

A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése.

A transznacionális vállalatok (TNC) működésének jellemzése, a

termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon. A

globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése.


és állampolgári

ismeretek: az eltérő

gazdasági fejlettség

történelmi alapjai,

Európa a 20. század

második felében,

gazdaságtörténet.

Matematika: statisztikai

adatok értelmezése,

kamatszámítás.

Etika: a pénz szerepe a

mindennapi életben.





A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt

hatásának bemutatása.

A monetáris világ. A működőtőke és a pénztőke áramlásának

jellemzői. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi

szolgáltatások megismerése. (folyószámla, hitel, befektetés,

értékpapírok, valuta). A tőzsde működésének jellemzői.

Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása.

Az infláció következményeinek mérlegelése.

A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az

egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. Az

eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak

megismerése. A gazdasági és pénzügyi folyamatokhoz

kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, a vélemények

ütköztetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció,

területi fejlettségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke,

értékpapír, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank,

WTO, OECD.

Topográfiai

ismeretek

A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

IX. Magyarország – helyünk a Kárpát-

medencében és Európában

Órakeret

6 óra

A tematikai egység


céljai

Hazánk földrajzi adottságainak reális értékelése.

A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági

következményeinek beláttatása.

Az egyén, a helyi, illetve a regionális közösségek szerepének,

lehetőségeinek felismertetése a gazdaság fejlődésében.

A földrajzi ismereteiket alkalmazásának képessége, kreatív,

vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása.

Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő

társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések

megismerése iránt.

Hazánkkal és a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági

tartalmú információk, híradások értelmezése. Hazánk természeti,

társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismerése

alapozva a magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb

környezethez való kötődés megerősítése.


A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői

A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése.

A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása.

Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak

megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk

bemutatása példák alapján.

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.

Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi

adottságainak értékelése és összehasonlítása. A társadalmi-

gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek

bemutatása. A társadalmi-gazdasági központok megismerése.

Védelem alatt álló természeti és kulturális értékeink, a nemzeti

parkok és a világörökségi helyszínek védett értékeinek

rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. A legfontosabb

idegenfogalmi célpontok bemutatása.


és állampolgári

ismeretek: Magyarország

történelme.

Művészetek: az épített

környezet értékei.


védett növények és

állatok.

Magyar nyelv és

irodalom: hazai tájakról

készült leírások.





Etika: kulturális érték, a

hazánkban élő

nemzetiségek kulturális

értékeinek tisztelete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás,

eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségi különbség,

tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom,

személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott

gazdaság, eurorégió.

Topográfiai

ismeretek

Településpéldák: határátkelőhely, vallási és kulturális központ, a

kitermelés, az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari

központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett

természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség-helyszín.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

X. A társadalmi-gazdasági fejlődés

regionális különbségei Európában

Órakeret

6 óra

A tematikai egység


céljai

Az Európai Unió és a kontinens országainak természeti és társadalmi-

kulturális sokszínűségének felismertetése. Nyitottság az országok

természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai

Unióval, a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk

értelmezése, érdeklődés a közösséget, a kontinens országait érintő

témák, események megismerése iránt.

Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, ezek

kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének

megértése.

Az Európai Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek

iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakulása.


Az Európai Unió. Az együttműködés kialakulását és elmélyítését

segítő tényezők megnevezése, az ágazati és regionális

együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az

Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban.

A területi fejlettség különbségei Európában: az EU mag-területei:

Németország, Franciaország, a Benelux-államok és Nagy-Britannia

gazdaságának jellemző vonásai, szerepük az Európai Unió

gazdaságában.

Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc

gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásai.

A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán

térségben példák alapján.

Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a

piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági

következményeinek bizonyítása.

Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági

fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugoszláv utódállamok

(délszláv országok) eltérő fejlődési útjai.

Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és

Oroszország példáján.

Magyarország: Határokon átívelő kapcsolatok

A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása.

A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése.

Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése,

nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Európa a

20. század második

felében, az Európai

Unió kialakulása

Szovjetunió,

szocializmus.

Magyar nyelv és

irodalom: útleírások,

tájleírások.



használata,


használata.

Etika: más kultúrák


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gazdasági unió, eurozóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás,

területi fejlettségi különbség, regionális politika, magterület,

perifériaterület, felzárkózás, nyitott gazdaság, eurorégió, hungarikum.

Topográfiai

ismeretek

Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli

területek központjai.

Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck,

Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow,

Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly,

Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár,

Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma,

Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi,

Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary,

Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti,

Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak,

országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Órakeret

6 óra

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek

problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás

szükségességének belátása. A földi gazdasági erőtér folyamatos

átrendeződésének felismertetése, az okok megértetése.

Világunk természeti és társadalmi – kulturális sokszínűségének

felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség

kialakulása. Nyitottság más országok természeti és kulturális értékeinek

megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos

hírek, információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, az egész

emberiséget érintő témák, események megismerése iránt.

Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a

tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi

értékek iránti tisztelet kialakulása. A segítő szándékú, az emberi

fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tisztelete, illetve az ebben való

közreműködés képessége.


Ázsia. Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-

vallási sokszínűségének bemutatása.

Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia

gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott

országainak fejlődési sajátosságai.

A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének

sajátos vonásai.

Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái.

Amerika. Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a

világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A

gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzői.

Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők,

társadalmi-történelmi adottságok bemutatása. A gazdasági

fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak

feltárása az adóparadicsomok példáján. Brazília feltörekvő


és állampolgári

ismeretek: ókori

öntözéses kultúrák

(Egyiptom,

Mezopotámia, India,

Kína), világvallások

gyarmatosítás, nagy

földrajzi felfedezések, az

Amerikai Egyesült

Államok megalakulása.

Magyar nyelv és

irodalom: útleírások,

tájleírások.

Művészetek: távoli tájak

gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő

tényezők kiemelése.

Afrika. A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok

feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése.

Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak

összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás

lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Dél-afrikai Köztársaság)

fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása.

népeinek kulturális

értékei.





Etika: más kultúrák


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világgazdasági centrum, periféria, gyarmatosítás, japán csoda,

posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális

gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget,

adóparadicsom, ültetvény, farmgazdaság, eladósodás, adósságválság,

éhségövezet, OPEC.

Topográfiai

ismeretek

Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan.

Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya,

Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia.

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada,

Kuba, Mexikó, Panama, Venezuela.

Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria.

Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna,

Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York,

Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.

Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság

kérdőjelei

Órakeret

7 óra

A tematikai egység


céljai

A természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti egyensúly

megőrzésének, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének

érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságának

megértetése.

A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén

és a helyi közösségek felelősségének beláttatása.

Folyamatos tájékozódás igénye a környezeti témában, a környezetbarát

termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakulása.

A témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus

értelmezésének képessége.

Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt

tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi

körben egyaránt.

A természetes környezet, a természetes tájak és életközösségek

sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, ennek megőrzését segítő

magatartásforma kialakulása.

A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazásának képessége a

mindennapi életben, és majd később a munka világában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási. pontok

A globálissá váló környezetszennyezés és következményei

Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése,

az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális

következményeinek igazolása példákkal.

A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre

gyakorolt hatásának bemutatása.

Demográfiai és urbanizációs válság. A népességrobbanás

kialakulása és következményei, a folyamat összefüggéseinek,

területi jellemzőinek feltárása. A nagyvárosok terjeszkedése - az

urbanizációs folyamatok területi jellemzőinek,

ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek

feltárása példák alapján.

Élelmezési válság. Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi

ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági

termelés környezeti hatásainak igazolása konkrét példákkal.

A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A

genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének

lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése.

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés

következményei. A nyersanyag- és energiaválság

kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony

gazdálkodás lényegének megismerése. Az alternatív

energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása.

A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a

termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztói társadalom,

illetve a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek

összegyűjtése és összevetése.

A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző

megoldási lehetőség összevetése.

A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén

társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny

közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések,

Kémia: a

szennyeződésekhez

kapcsolódó kémiai

folyamatok, szennyező-

anyagok, gyártási

folyamatok, műanyagok,

égés.


környezeti ártalmak,

egészséges táplálkozás,

hiánybetegségek, elhízás,

GMO, rendszertan, védett

növények és állatok.


állampolgári ismeretek:

demográfia, urbanizáció.

Fizika: energia,

üvegházhatás,

elektromágneses és

radioaktív sugárzások.





Etika: a jövő generációért

érzett felelősség.

illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet

védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A legfontosabb

nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb

egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A

megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális

klímaváltozás, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás,

vízhiány, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs válság,

fogyó és megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék,

szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság,

ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.

Topográfiai

ismeretek

Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és

globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák

kipattanásának helyszínei.

BIOLÓGIA

10. osztálya számára 72 óra

Láthatatlan élővilág – Mikrobák 12 óra


A baktériumok és az egysejtűek sejttípusainak a felépítés és működés, a rendszerek

szempontjai alapján való összehasonlítása.

Mikrobák csoportosítása a rájuk jellemző anyagcsere típusok alapján, környezeti jelentőségük

példákkal való bizonyítása Példák a mindennapi életben használható fertőtlenítési és

sterilizálási eljárásokra. Előnyök és hátrányok összegyűjtése. Néhány, a mikrobák

tevékenységéhez köthető tartósítási, konyhatechnológiai, élelmiszeripari és gyógyszergyártási

folyamat kipróbálása. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, fertőtlenítőszerek

hatása). Kutatómunka a helyi és világjárványok kialakulásáról, a megelőzés és elhárítás

lehetőségeiről; a fertőzések megelőzési lehetőségeiről. Az orvoshoz fordulás

szükségességének felismerése.

Fejlesztési célok:

A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a

felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. A baktériumok, gombák, vírusok

egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba, élesztő, egysejtű,

autotróf és heterotróf, antibiotikum.

A Zöld Birodalom - A növények világa 14 óra


A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű

preparátumok készítése és mikroszkópi vizsgálata. A biológiai szerveződés sejt, szövet, szerv

szinten való értelmezése. A virág felépítésének és működésének elemzése. Állandóság és

változás szempontjainak alkalmazása az ivaros és ivartalan szaporodásmódok esetében.

Megfigyelések a természetben, egyszerű laborkísérletek, az eredmények rögzítése,

következtetések levonása. A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok

felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás. A növényvilág és az emberi

társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók)

értelmezése néhány konkrét példán keresztül. A mezőgazdaságban alkalmazható termelési

módok lényegi jellemzőinek összehasonlítása, vásárlói attitűd tudatosítása. A fenntarthatóság

kérdésének kritikus elemzése, alternatívák megfogalmazása.


A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése.

A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek

mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti,

egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a

tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése.

A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló

véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak:

Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás,

nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés.

Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa 15 óra


Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A

táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása

közötti összefüggés felismerése.

A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló

értelmezése. Megfigyelések, modellek, makettek használata, kísérletek önálló elvégzése, a

mikroszkóp önálló használata. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a

szaporodásmódok és az egyedfejlődési folyamatok értelmezésében. Lényegi jellemzők

megkülönböztetésén alapuló rendszertani csoportokba sorolás.

Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság

szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek.

Etikai elvek szélesebb értelmezése, kiterjesztése az állatokkal való bánásmód területére.

Érvek és ellenérvek a hobbiállatok tartásával kapcsolatban.

Ismeretterjesztő források feldolgozása a bionika témaköréből, az információk

kritikus értelmezése a tanultak tükrében.


A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A

nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az

alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az

állandóság és a változás szempontjából.

Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság

szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése.


Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati szövet és szerv,

gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, vadgazdálkodás, bionika.

Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és környezetük 10 óra


A rendszerek szemléletmódjának alkalmazása az élővilág egymásba épülő szerveződési

szintjeinek értelmezésében. Az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatások

elemzése.

Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése.

Az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyelések és kísérletek alapján.

Az élőlények életközösségekben játszott szerepének elemzése, összehasonlítása diagramok,

képek, videók alapján. A biológiai hálózatok felépítésének és működésének bemutatása

konkrét példákon. Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése.

Az anyag, energia és információ szempontjainak alkalmazása az életközösségekben zajló

folyamatok értelmezésében. Az anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség

felismerése. A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság,

élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése.


Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak

megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak

megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése.

Természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok

során.


Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, predáció, élősködés,

antibiózis, versengés, környezeti eltartó képesség, biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis,

táplálkozási hálózat.

Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése 11 óra


Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének

felismerése.

Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolás. Az állati viselkedés

megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, elemekre bontás és összegzés.

Az öröklött és tanult magatartásformák, tanulási típusok megkülönböztetése,

típusokba való besorolás. A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása

közötti összefüggés felismerése. Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét

magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében. Az állati viselkedés és az emberi

magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlításán alapuló következtetések, a

hasonlóságok és különbségek felismerése.


Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak,

szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és

eredet kérdéseinek megválaszolása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának

megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való

értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása.


Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus,

kulturális öröklődés.

Másfélmillió lépés Magyarországon... - A Kárpát-medence élővilága 10 óra


Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló

adatok gyűjtése, elemzése. A fajismert bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar

növényeivel és állataival. Helyi környezeti probléma felismerése, adatgyűjtés,

cselekvési stratégia kialakítása.

A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai

rendszerek tanulmányozása során.


A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek

megismerésével. Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az

emberi tevékenységnek a környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi környezeti

problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív

szerepvállalásra. A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével

kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése.


Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, fátlan társulás,

özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, természetvédelem.

11.évfolyam

Sejtjeinkben élünk - A sejt 10 óra


Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet

összefüggésének elemzése. Az élő rendszerek sajátos kémiai összetételének ismerete, a

bennük végbemenő kémiai folyamatok szabályozottságának belátása.

A fizikai hatások élőlényekre gyakorolt hatásának elemzése, egyszerű kísérletek elvégzése,

értelmezése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energia

átalakító folyamatok lényegének ismerete. A sejtműködés szabályozottságának felismerése,

általánosítása az élő állapotra.


A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet

összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés

és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés

összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben

végbemenő folyamatok értelmezése során.

Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában.


Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés,

fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.

Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test 13 óra


Az emberi test szimmetria viszonyainak bemutatása, a fő testtájak megnevezése. Érvek

gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról. Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak

vizsgálata példákon.

A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre

hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok.

A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok

egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a

mozgásképességgel.

Metszetek és makettek használata.

Az izom összehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének,

rendszerszerűségének felismerése.

A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása.

Mechanikai elvek alkalmazása.

A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése.

Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres

testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében.

Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása.

A baleset megelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás,

házimunka, közlekedés).

Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében.

Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.


Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A

testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a

szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szerveződési

szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai

felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában.

Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom összehúzódás, az izommozgás és a

mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén

alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként

való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének

elfogadtatása.


Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás,

táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izom

összehúzódás, relaxáció.

Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma 15 óra


A tápcsatorna felépítése és a benne végbemenő folyamatok élettani céljának, fő lépéseinek

értelmezése. A máj funkciójának elemzése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének

belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly és az elhízás kockázatairól. Életmódhoz igazodó

étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata.

A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás

szükségessége. Ismertető összeállítása a száj higiéné és a rendszeres fogápolás helyes

gyakorlatáról. A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok

értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és

biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak,

tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos

gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).

A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének

felismerése. A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás

folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való

összefüggésbe hozása.

Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének

lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről.

Alapfokú elsősegély nyújtási (különböző vérzések ellátása) és újraélesztési gyakorlat

(helyzetfelismerés és beavatkozás).


Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás

energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást

szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a

máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül.

A légző rendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légző rendszerre

ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A

levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést

szolgáló attitűdök alakítása.

Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és

érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód

megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és

szívmegálláskor.


Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés,

túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia.

Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége,

hangszalag, allergia, asztma.

Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria,

véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis,

újraélesztés.

Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr 10 óra


Az immunrendszer területeinek, komponenseinek és működésének összefüggésbe hozása.

Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A

védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata.

A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása.

A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek

összegyűjtése.

A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe.

Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés.

Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos

szokások, életmód tudatosulása.


Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen

megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok

értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az

immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő,

egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. A bőrt

veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások

megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség

tudatosítása.


Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, antigén felismerés,

antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy,

faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia.

Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása 14 óra


Az élő állapot értelmezése, feltételeinek megfogalmazása. A szabályozottság jelentőségének

felismerése. A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének

felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek


A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán.

A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási

területeinek és hatásainak azonosítása. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a

kockázatok és megelőzés lehetőségek felismerése.

A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása. Különböző

ingertípusok csoportosítása. A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok


Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.

Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése.

Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet

igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában.

Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek,

módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán.

Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében.

A gyakoribb idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a

megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése.


A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális

szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek

veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre

visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az idegi és hormonális

szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra

épülésének felismerése. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése,

a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok

elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító,

függőséget okozó szerek elutasítása.


Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy,

szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger,

ingerület, szinapszis, gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és

paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg.

Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése 10 óra


Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése.

Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása.

Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése.

A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása,

tanulási szokások tudatosítása, alakítása.

Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél Az

egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok összevetése.

Betegjogok, az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése.

A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek bemutatása.


Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek

segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes

felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek

megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének,

élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes

időzítésének megértése. Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak,

befolyásolása módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös

értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A tanulási

képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése.

A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a

pozitív attitűd erősítése.


Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz,

deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.

12.évfolyam

36 óra

Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése 11 óra


A megjelenés (fenotípus) és az azt meghatározó biológiai rendszer (genotípus)

megkülönböztetése, a változékonyság/változatosság okainak elemzése.

Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása.

Minőségi és mennyiségi jellegek példáinak gyűjtése, összehasonlítása.

A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése,

összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.

Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai

sokféleség fenntartásában.

A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása.

Kódszótár használata. Génmutáció következményének levezetése. Mutagén hatások

kerülésének, ill. mérséklésének módjaival összefüggő lehetőségek gyűjtése.

.


A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák

tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása.

A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati

tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének

kritikus értékelése (pl. géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a

modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek

megszületéseként és háttérbe szorulásaként Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes

időzítésének belátása az egészség megőrzésében.


Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai

sokféleség (diverzitás). Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció,

differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.

Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás 9 óra


Az ivartalan és az ivaros szaporodás előnyeinek és hátrányainak összevetése.

Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése.

A családtervezés lehetőségeivel kapcsolatos tájékozottság megszerzése.

A biológiai sokféleségnek az élet általános értelmezéséhez való kapcsolása.

Biológia ismeretekre alapozott, erkölcsi, etikai szempontú érvek gyűjtése a tudatos

családtervezéssel kapcsolatban.


Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése.

A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A

nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi

szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása.

Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett.


Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon

(ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon

(tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.

Kibontakozás - Biológiai evolúció 8 óra


Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Az evolúciós rendszerek általános leírása.

Populációgenetikai folyamatok példáinak elemzése.

Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékainak összehasonlítása.

Biokémiai törzsfa értelmezése.

A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Érvek és ellenérvek összevetése.

Információforrások kritikus felhasználása.


Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára

való figyelem felhívása. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az

egymást váltó, szorulásaként.


Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), korreláció, törzsfa.

Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság 8 óra


A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása.

A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése.

Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek

összegyűjtése.

Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.

Természetes életközösség megfigyelése, mérések elvégzése terepen, következtetések

levonása, cselekvési szándék erősítése, tervkészítés.


Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.

Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése

biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének

kritikus vizsgálata.

A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük

lehetőségeinek bemutatása. Egészséges környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi

élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek

alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és

lakókörnyezeti közösségekben.


Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszervezet, erózió,

kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, degradáció.

KÉMIA

9. évfolyam

heti 2 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél: A „kék bolygó”. A víz.

Egy csepp vízben Órakeret 10 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A méretek, nagyságrendek világában való

tájékozódási képesség fejlesztése az anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot

felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés

a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása,

használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására. Tények

mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában,

az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése

a kémiai eredmények megszületésében. IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális

információ feldolgozása során. Fejlesztési követelmények A víz földi előfordulásának,

jelentőségének felismerése példák alapján. A méretek, nagyságrendek világában való

tájékozódás egyszerű számítások alapján, a tájékozódás módszereinek megismerése (pl. egy

vízcsepp, vízmolekula, a molekulát alkotó atomok nagyságrendi összehasonlítása, az

tájékozódást lehetővé tevő eszközökkel összefüggésben). A tudománytörténeti folyamatok

értelmezése az egymást váltó modellek, megközelítések fényében konkrét példák alapján Az

atommag átalakulását és az elektronszerkezetet érintő kémia reakciókat kísérő

energiaváltozások nagyságrendi különbségének felismerése. A radioaktivitás gyakorlati

alkalmazásainak mérlegelése az előnyök és veszélyek tükrében. Molekulák képződésének

magyarázata a víz és néhány közismert anyag példáján (pl. CH4, NH3, CO2, I2). A

molekulák térszerkezetének modellezése. Természetes vizek összetételében a kémiai jelölések

értelmezése. Egyszerű ionok képződésének értelmezése a periódusos rendszer alapján. Az

összetett ionok összetételének, térszerkezetének értelmezése. Molekulamodellek értelmezése,

a molekulák polaritását, annak eltérését szemléltető vizsgálat megértése. A vízmolekulák

között kialakuló másodrendű kötések, a vízcsepp mint vízmolekulák halmazának értelmezése.

Az első- és másodrendű kötőerők mértékének összehasonlítása az anyag, a víz változásaival

összefüggésben (a vízmolekula átalakulása – halmazállapot- változás). A mól és a moláris

tömeg fogalmának megértése egyszerű számításokon.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Mérettartomány, kémiai részecske, kötőerő, mól, moláris tömeg.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” Órakeret 4 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag mint részecskehalmaz

tulajdonságainak magyarázata összetevőik és kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák

értelmezése a rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi

rendszerekről szerzett tudás mélyítése. Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret

fejlesztése a problémamegoldás során. Fejlesztési követelmények A molekulák

polaritásának kiterjesztése apoláris anyagokra. A másodrendű kötőerők és a

halmaztulajdonságok közötti összefüggés értelmezése kémiaivizsgálatok (párolgás, oldódás,

sűrűség) és modellezés alapján (pl. benzin molekuláinak modellezése a metánnal). Tanulói

vizsgálat alapján a megfigyelések szerkezeti magyarázata (pl. a már ismert vegyszerek

használatával új kontextusban), hétköznapi példák keresése, elemzése, és/vagy hétköznapi

jelenségek modellezése kémiai rendszerekkel. Kulcsfogalmak/ fogalmak Polaritás,

másodrendű kötőerő, oldhatóság, heterogén rendszer.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. Változások.

Órakeret 12 óra + 3 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felépítés és működés kapcsolatában az

anyagok szerkezete és változásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás

tükrében az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük

megértése. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók értelmezésének kiterjesztése a

mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek

szempontjából. Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan.

Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális

információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és

kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka során.

Fejlesztési követelmények: A halmaz szerkezetének összehasonlítása a különböző

halmazállapotokban, a halmazállapot-változások magyarázata a kémiai kötések szerkezet

megváltozásával az állapothatározók függvényébe A víz körforgásának, a csapadékok

képződésének értelmezése, pl. az időjárási jelenségek lefordítása a „kémia nyelvére”: a

jelenségek modellezése/animációk, képi információk értelmezése. Az oldódásra és a

diffúzióra vonatkozó megfigyelések vizsgálat során, a tapasztalatok magyarázata. Az

anyagok oldhatóságának összehasonlítása. Oldatok összetételének értelmezése hétköznapi

példákon (pl. ásványvizek összetétele, tengervíz sótartalma). Oldatokkal kapcsolatos

információk keresése, feldolgozása: a kapott adatok összehasonlítása táblázattal (pl. a vér,

egyes élelmiszerek összetételére vonatkozó adatok értelmezése, egyszerű számítások

végzése az összehasonlításhoz) Az ozmózis jelenségének megfigyelésére alkalmas vizsgálat

elvégzése, modellezése és magyarázata. A tengervíz sótalanításának lehetőségei és más

mindennapi életben jelentős példa elemzése (pl. információgyűjtés és feldolgozás révén). Az

anyag szerkezeti változásának összehasonlítása a fizikai és kémiai változások során (pl.

oldódás, halmazállapot-változás és a víz kémiai átalakulásával járó folyamat

összehasonlítása). Sav-bázis folyamatok vizsgálata és magyarázata a disszociáció és a

protonátadás elmélete alapján. Oldatok kémhatásának vizsgálata és magyarázata, a pH-skála

értelmezése. Növényi festékek színváltozásának megfigyelése, magyarázata. Az oldatok

koncentrációjának és a pH kapcsolatának megértése vizsgálatokon keresztül. A mindennapi

életben fontos (élettani és környezeti szempontból jelentős) erős és gyenge savak és sók

kémhatásának vizsgálata, a kapott eredmények rögzítése, értelmezése. Égési folyamat

értelmezése kémiai vizsgálat során oxigénátmenet, majd elektronátmenet alapján. Az anyag

kémiai viselkedésének értelmezése az elektronszerkezet, a periódusos rendszer alapján. A

vízzel kapcsolatos redoxifolyamatok megfigyelése, értelmezésük.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Halmazállapot-változás, állapothatározó, diffúzió, ozmózis,

protonátmenettel járó folyamat, elektronátmenettel járó folyamat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Anyagok körforgásban

Órakeret 13 óra + 3óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szempontjából az

elemek és vegyületek előfordulása, kölcsönhatásai a természetben, jelentőségük,

felhasználásuk. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai

körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen vegyületek összetétele,

szerkezete és tulajdonságai közöttikapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos

rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag,

kölcsönhatás, energia, információ szempontjából. Az emberi egészség vonatkozásában az

anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi

és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKT-eszközök

használata. Együttműködés és kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése önálló és

csoportos feladatmegoldás során.

Fejlesztési követelmények A periódusos rendszerben való tájékozódás, az anyag

tulajdonságainak reakciókészségének összefüggései az anyagszerkezettel az eddig

megismert anyagok példáján. A hidrogén megfigyelt tulajdonságainak magyarázata a

szerkezettel összefüggésben. A hidrogén oxidációjának mint energiaszolgáltató folyamatnak

az értelmezése. Néhány más égitest kémiai összetételéről információ gyűjtése, feldolgozása.

A gázok tulajdonságainak értelmezése modellek alapján. A gázok moláris térfogatának

értelmezése egyszerű számításos feladattal (pl. benzinüzemű jármű CO2 kibocsátásának

értelmezése). A levegő főbb összetevőit alkotó elemek és vegyületeik tulajdonságainak

magyarázata a szerkezettel való összefüggésben. (Nitrogén, oxigén, szén és kén vegyületei

(oxidok, főbb savak, bázisok és sók) és átalakulásaik, jelentőségük az anyagkörforgásban, a

mindennapi életben.) Az allotrópia fogalmának megértése. Az anyagok tulajdonságainak és

átalakulásainak megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A

veszélyjelek, biztonsági szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység során.

Összefüggés keresése a tárgyalt elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai,

előfordulásuk és felhasználásuk között. Az anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak

megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági

szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység sorá Az anyagok szerkezete, kémiai

kötései, és fizikai és kémiai és élettani tulajdonságai közötti összefüggések magyarázata a

kristályrács típusa szerint (pl. termésfém, kvarc, kalcit, terméskén, víz, grafit példáján). A

rendszerek egymásba ágyazottságának megfigyelése, értelmezése. Ismert anyagok halmazba

sorolása. Egyszerű fizikai és kémiai vizsgálatok (pl. keménység, oldhatóság, reakció

savval). Képi és szöveges információkeresés- és feldolgozás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Periódusos rendszer, elem, vegyület, keverék, atom, ion,

molekula, első és másodrendű kötés, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot,

állapothatározó, moláris térfogat, allotrópia, kristályrács, kolloid rendszer, oldhatóság, kémiai

egyenlet, savbázis-reakció, redoxireakció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Ember a Földön

Órakeret 7 óra + 3 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A fenntarthatóság, a környezetei problémák és

megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes

kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésben. Véleményalkotás és érvelés,

információfeldolgozás és esztétikus, szabatos megjelenítés IKT-eszközök felhasználásával.

Önálló feladatmegoldás, kezdeményezőkészség és együttműködési készség, önismeret

fejlesztése.

Fejlesztési követelmények: Példa tanulmányozása, hogyan áll a kémia a klímatörténet

kutatásának szolgálatában. A kolloid állapot jellemzőinek a nagy felületi megkötőképességre

vonatkozó megfigyelése egyszerű vizsgálat során. A levegő-, a víz- és a talajszennyezés

forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata.

Cselekvési lehetőségek mérlegelése az egyén és közösség szintjén. Környezeti katasztrófák

okainak és következményeinek, megelőzési lehetőségeinek tanulmányozása (pl.

esettanulmányok elemzése, információgyűjtés és – feldolgozás, képek, szöveges

információk, táblázatok, grafikonok elemzése, készítése, poszterek, bemutatók készítése,

vita). Egyszerű kémiai vizsgálatok tervezése a környezet állapotának jellemzésére,

nyomon követésére, az adatok rendszerezése és értelmezése, az eredmények feldolgozása

(képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok), megvitatása, értékelése (poszterek,

bemutatók készítése, kiállítás, vita).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Ózonpajzs, kolloid rendszer, füst, köd, füstköd, aeroszol,

szmogriadó, üvegházhatás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Az energia

Órakeret 12 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a

kémiai reakciók feltételei a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás

szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság

szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek

megértése. A környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar tudósok,

feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémia energiát hasznosító

berendezések energiaátalakító folyamataiban. A mennyiségi szemlélet fejlesztése az

energiával kapcsolatos számításokban. Képi és verbális információfeldolgozás és

értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség

és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Fejlesztési követelmények A kémiai reakciók feltételeinek és sebességének vizsgálata a

hőmérséklet, felület és a koncentráció függvényében (pl. tűzgyújtás példáján, a gyufa,

hamuval kezelt és nem kezelt kockacukor égésének összehasonlítása). A kapott eredmények

rögzítése, értelmezése. A hőmérséklet értelmezése a részecskék mozgási energiájával

összefüggésben. Az energia-megmaradás törvényének alkalmazása kémiai folyamatokban.

Diagramok értelmezése, készítése. Az aktiválási energia mibenlétének értelmezése. A

katalizátorok szerepének értelmezése kémiai reakciókon, a (bio)katalizátorok szerepének

részecskeszintű magyarázata. Élelmiszerek energiatartalmának értelmezése a csomagoláson

feltüntetet adat alapján. Az elhízás értelmezése a felvett élelem energiatartalma és a

lebontással felszabadított energia viszonya alapján. A Napban zajló magátalakulási folyamat

és kémiai reakciók lényegének összehasonlítása. A fotoszintézis bruttófolyamatának

értelmezése (szőlőcukor keletkezése). A fosszilis energiaforrások előfordulásának

keletkezésük feltételeinek feltárása. A sejtek biológiai oxidációja (szőlőcukor oxidációja) és

a fosszilis energiaforrások (pl. benzin molekula) oxidációja közötti párhuzam értelmezése.

A redoxifolyamatok értelmezése az energiaátalakításban (fotoszintézis, biológiai oxidáció,

elektrokémiai folyamatok). A redoxi- és az elektrokémiai folyamatok (a galvánelemek és az

akkumulátorok működésének) értelmezése a redoxireakciók iránya alapján; egyszerű

galvánelemek, pl. gyümölcs- és zöldségelemek készítése. A szénhidrogén-molekulák

térszerkezetének modellezése és a tulajdonságok megállapítása tanulói vizsgálat során,

szerkezetiértelmezésük. Az izoméria jelentőségének értelmezése pl. benzin minőségén, az

oktánszám alapján. A kőolajlepárlás és az összetevők forráspontja közötti összefüggés

megértése, a mindennapi életben legjelentősebb kőolajpárlatok példáján. A kőolajpárlatok

energiaforrásként való felhasználás hátterének feltárása, az égés vizsgálata; a kémiai reakció

magyarázata a kémiai kötésekkel, leírása reakcióegyenlettel egy adott összetevőre

(egyenletrendezés). Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése az elvégzett vizsgálat

tapasztalataival összefüggésben. Energiadiagram készítése, egyszerű számítási feladat

elvégzése az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztésére. A

veszélyszimbólum és az anyag tulajdonságai kapcsolatának értelmezése. A tűzoltás

ismérveinek értelmezése, egyszerű szemléltető vizsgálat végzése. Az energiaforrások,

energiahordozók előnyeinek és hátrányainak mérlegelése a fenntarthatóság és az autonómia

tükrében. Magyar tudósok szerepének feltárása az alternatívák kimunkálásban (Oláh

György). Az energiatakarékosság módszereinek és az ismeretek alkalmazási lehetőségeinek

felismerése és bemutatása a háztartásokra, kisközösségekre (pl. képi, szöveges

információforrások értelmezése, feldolgozása, bemutatása, vita). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, izoméria, szakaszos lepárlás, fosszilis

energiaforrás, megújuló és nem megújuló energiaforrás, fenntarthatóság.

Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. A tudomány Órakeret 3 óra

+ 2 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tudomány, technika, kultúra tükrében a

tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való

képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak)

felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének

etikai, környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség

kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások

alkalmazásában. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és

létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési

és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.

Fejlesztési követelmények: A természettudományos kutatás módszereinek értelmezése

példákon. A tudományos közlés ismérvei (pl. reklámszöveg, híradás, ismeretterjesztő és

tudományos közlés összehasonlítása, kritikai elemzése). A tudománytörténeti folyamatok

értelmezése konkrét, tanult és nem tanult példákon az egymást váltó, illetve az egymást

kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A cáfolat jelentőségének

megértése a tudományfejlődésben. Példák gyűjtése történelmi horderejű kémiai

felfedezésekre. A fejlődéssel kapcsolatos etikai, társadalmi és környezeti problémák

mérlegelése néhány konkrét probléma alapján. Kulcsfogalmak/fogalmak: Hipotézis,

elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság. A fejlesztés várt

eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló legyen képes tájékozódni a méretek,

nagyságrendek világába alkalmazva a tájékozódást lehetővé tevő eszközöket. Tudjon

különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai

között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem periódusos

rendszerben elfoglalt helye, valamint a kémiai kötések kialakulása között. Értse az anyag

szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést, tudja alkalmazni az anyagok viselkedésére

adott magyarázatokban. Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai,

kémiai változás jellege között. Tudja megkülönböztetni a kémiai átalakulások főbb típusait,

ismerje fel jelentőségüket a mindennapi életben. Legyen képes az anyagok

tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelésére, értelmezésére, a környezetre és az

egészségre gyakorolt hatásuk megértésére, az anyagok körültekintő használatára. Ismerjen

magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a

mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának

és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és

alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához

tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen

képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az

érvek-ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a

mindennapi élet során.

A szabadon felhasználható 11 órát a tananyagban osztottam el, + jel megkülönböztetésével.

Kémia 10. osztály

heti 1 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek,

tápanyagok

Órakeret 7 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A felépítés és működés kapcsolatában a

biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései

közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az

élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás

felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az

állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak

értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és

környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási,

fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és



Fejlesztési követelmények: A térszerkezet modellezése, a szerkezetet rögzítő kötések és

szerepük értelmezése. A fehérjék szerkezete és funkciója közötti kapcsolat értelmezése. A hő

hatásainak egyszerű vizsgálata a fehérjeszerkezetre, a koaguláció és a hőbomlás

értelmezése. Az összetevők csoportosítása, makro-és mikrotápanyagok elkülönítése,

nagyságrendi viszonyok megértése. A táplálkozási szempontból legfontosabb molekulák

csoportosítása. A molekula szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése

egyszerű kémiai vizsgálatban (pl. oldhatóság, édes íz). A keményítő vizsgálata (jódreakció,

oldhatóság). A vércukorszint biológiai jelentőségének és értékének kémiai értelmezése.

Egyszerű számítási feladat segítségével a vércukorszint értékének és változásának

megértése. A különböző poliszacharidok szerkezetének megismerésével összefüggés

felismerése és értelmezése a molekulaszerkezet és a biológiai funkció között. A zsírok és

olajok elkülönítése a halmazállapot alapján. A zsírok és olajok összetétele, fizikai és kémiai

tulajdonságai és biológiai szerepük kapcsolatának értelmezése (oldhatóság, enzimatikus

bonthatóság, energiatartalom). Az izoméria jelentőségének értelmezése a transzzsírsavak

biológiai hatásának példáján. A koleszterin molekulájának jellemzői és biológiai szerepe

közötti összefüggés értelmezése. A C-vitamin vízoldhatóságának és antioxidáns hatásának

magyarázata a molekulaszerkezettel egyszerű vizsgálat alapján. (Pl. kísérlettervezés növényi

részek felhasználásával, a tudományos vizsgálatok alapkövetelményeinek megértése.)

Antociánok, terpének (pl. karotin) molekulája és a szín kialakulása közötti összefüggés

értelmezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak: Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport,

telítettség, izomer.

Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és

modern praktikák

Órakeret 7 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A felépítés és működés kapcsolatában a

biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései

közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az

élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás

felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az

állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak

értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és





Fejlesztési követelmények: Az etilalkohol vizsgálatán keresztül a fizikai és kémiai

tulajdonságok értelmezése a felépítés, szerkezet függvényében. Az alkoholfogyasztás

veszélyeinek feltárása. Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságainak értelmezése a

szerkezet függvényében, egyszerű vizsgálat alapján. A tejsav biológiai funkciójának kémiai

értelmezése. A foszforsavas üdítőital kémhatásának vizsgálata a szén- dioxid kiűzését

követően. A kémiai változás értelmezése a kémiai egyenlet alapján. A szénsavas italokban

végbemenő folyamatok értelmezése. A dinamikus egyensúly vizsgálata a nyomás és

hőmérséklet megváltoztatásával. Az élelmiszerek, ételek kémiai összetétele és a biológiai

szükséglet viszonyának értelmezése. A sózás, kandírozás, aszalás kémiai alapjainak

egyszerű értelmezése vizsgálatok (modellkísérletek) segítségével. A dunsztolás elvének

kémiai értelmezése. Az élelmiszerek címkéjén található feliratok értelmezése. Adatbázis

használatával az összetevők és az esetleges kockázatok megállapítása. A tartósítószer

kémiai összetétele és kémiai hatása közötti összefüggés egyszerű értelmezése. A

mesterséges szín- és aromapótlás okainak értelmezése, mérlegelése. Az ízfokozók

hatásának megértése. Az édesítőszerek működési elvének magyarázata. Lehetséges

megoldások mérlegelése a problémát jelentő adalékanyagok kiváltására.

Kulcsfogalmak/fogalmak: Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, kolloid,

dinamikus egyensúly.

Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

Órakeret 9 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztés céljai: A felépítés és működés vonatkozásában annak

belátása, hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei.

Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítása. A hulladék

csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését megalapozó magatartás kialakítása

a környezet és fenntarthatóság tükrében. A fogyasztói és környezettudatos magatartás

fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal

összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítés

Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség,

az önismeret fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A szerkezeti anyagok összetétel és

eredet szerinti csoportosítása. A gyapjú és a selyem szerkezeti felépítésének modellezése. A

cellulóz molekulaszerkezetének modellezése. A szerkezet és a tulajdonságok közötti

összefüggés megértése a biológiai szereppel összefüggésben. A cellulózrostok szerkezete,

másodrendű kötőerők és az oldhatatlanság, vegyi hatásoknak való ellenállás közötti

kapcsolat értelmezése. A cellulóz és a kitin kémiai szerkezete és tulajdonságai közötti

összefüggés értelmezése. Ásványok kristályszerkezeti modellezése. Egyszerű kémiai

vizsgálatok a szerkezeti anyagok összetételére vonatkozóan. A csont szerves és szervetlen

összetevői alapján a csont tulajdonságainak vizsgálata és magyarázata. Az építőanyagok

csoportosítása kémiai szempontból. A fémrácsos kristály jellemzői és a fémek tulajdonságai

közötti összefüggés értelmezése, modellezése. A fémek előfordulása, előállíthatósága és a

reakciókészsége közötti összefüggés értelmezése. Példák gyűjtése a fémek tulajdonságainak

és felhasználásának összefüggésére. Egyes fémek és ötvözetek (arany, vas, bronz,

alumínium) jelentőségének értelmezése az emberiség történetében. A fémek előállításának

értelmezése és néhány példán kémiai egyenlet szerkesztése. A fémszerkezetek korróziójának

értelmezése példákon. A műanyagok csoportosítása példák alapján. Érvek és ellenérvek

mérlegelése a műanyagok alkalmazásával kapcsolatosan az anyagforrás végességével és a

hulladékproblémával összefüggésben. Kulcsfogalmak/ fogalmak Térszerkezet, elsődleges és

másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, polimerizáció, monomer, polimer, addíció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

Órakeret 5 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az ember megismerése és egészsége

vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a

bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében,

a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos

megválasztásának segítése adatbázisok alkalmazásával. A fogyasztói, egészség- és



értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség

fejlesztése.

Fejlesztési követelmények: A bőr rugalmasságának és az irha fibrilláris fehérjetartalma

közötti összefüggés értelmezése. Az irha víztartalma és a hialuronsav tartalmú összetett

szénhidrátok közötti összefüggés értelmezése. A hidratálókrémek mint emulziók

modellezése. (O/V és V/O emulziók). Hidrofób és hidrofil jelleg értelmezése. A felszíni és a

mélyrétegi hatás megkülönböztetése az egyes kozmetikumok esetében. Reklámokban rejlő

információk mérlegelése konkrét példák alapján. A felületaktív anyagok kémiai

viselkedésének vizsgálata, értelmezése, modellezése. A tenzidek lipidköpenyre gyakorolt

hatásának értelmezése a bőr biológiai egyensúlyának fenntartásában. A mosó-,

fehérítőhatás alapjainak értelmezése. Példák (pl. reklámozott terméke kritikai elemzése, az

erőteljes, környezetre és egészségre terhel hatású szerek kiváltási lehetőségeinek

mérlegelése. A vízkeménységet szemléltető vizsgálat végzése. A vízlágyítás környezeti

hatásainak, a vízkőeltávolítás környezetbarát módjainak mérlegelése. A víz szennyeződési

forrásainak összegyűjtése, a környezeti terhelés mérlegelése, megoldások keresése. A

fertőtlenítő hatás értelmezése kémiai vizsgálattal. A környezetet terhelő fertőtlenítőszerek

felesleges alkalmazásának kritikája.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát,

hidrofil, hidrofób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

Órakeret 4 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ

vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek

megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel

összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak megértése az ember megismerésével

és egészségével összefüggésben. A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a

biológiailag aktív vegyületek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása. Képi és

verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni

feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése.

Fejlesztési követelmények: Az aminosavakból szerveződő fehérjemolekula felépítésének és

térszerkezetének modellezése. A fehérjék összetételre vonatkozó egyszerű vizsgálat végzése.

Fibrilláris és globuláris szerkezet és a biológiai funkció összefüggésének értelmezése. A

DNS-molekula térszerkezetének modellezése. A DNS, RNS, fehérje és a kódolt tulajdonság

közötti összefüggés kémiai értelmezése. A DNS-vizsgálat alapjainak értelmezése. A DNS-

vizsgálatok jelentőségének a megértése példákon. A receptorhoz való kötődés és a

térszerkezeti megfelelés értelmezése, modellezése érzékszervi és molekuláris receptorok

esetén. A hormonális szerek szerkezete és hatása közötti összefüggés értelmezése a

fogamzásgátló hormonanalógok példáján. Példák keresése a teratogén anyagokra (pl.

adatbáziskeresés, esettanulmányok). A gyógyszerszedés felelősségének, a droghasználat

veszélyeinek belátása.

Kulcsfogalmak/fogalmak: Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid,

feromon, hormon, teratogén anyag.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

Órakeret 4 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése vonatkozásában a

gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás

dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások értelmezése. Képi

és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni

feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az

egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

Fejlesztési követelmények Az izoméria jelentőségének értelmezése a gyógyszerhatásban.

Gyógyszerkészítmény betegtájékoztatójának értelmezése. A gyógyszer hatóanyag-tartalma

mennyiségi viszonyainak értelmezése egyszerű számításos feladattal. A mérgek hatásának

értelmezése példákon. Az oldhatóság szerepe, a májenzimek szerepének megértése a

méregtelenítésben (pl. alkohol átalakítása). Droghatású, pszichoaktív vegyületek hatásának

kémiai értelmezése példán. A hozzászokás és a függőség kémiai alapjainak értelmezése egy

példán.

Kulcsfogalmak/ fogalmak: Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid,

feromon, hormon, teratogén anyag.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

9-10.évfolyam

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési

képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési

módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének

tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza,

hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket,

eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege nagyon sok fiatal második

otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes

arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a

hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a

médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív

állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily

módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül

az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák,

valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.

A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei

A technikai úton rögzített kép és hang, mint a

mozgóképi ábrázolás anyaga

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Az ábrázolás és a reprodukció, a mozgókép kettős természete

fogalmának ismerete.

A tematikai egység


céljai

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,

komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és

kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás- olvasástudás fejlesztése.

Középszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése.


Annak megtapasztalása, felismerése és tudatosítása (például

mobiltelefonra felvett álló- és mozgóképek, beállítások

elkészítésével vagy interneten elérhető mozgóképes anyagok,

például klipek vagy reklámok tanulmányozásával), hogy a

mozgóképi szöveg

egyszerre ábrázol és reprodukál;

információban rendkívül gazdag, ám a szöveg jelentésének

meghatározása a nyelvi közlésnél sokkal bizonytalanabb;

Vizuális kultúra:

reprodukálás és

ábrázolás – a

mozgókép kettős

természete.

Filozófia: a valóság

mint tudatunktól

utalásokkal telített.

Annak megfogalmazása, mire vezethető vissza a mozgóképi közlés

néhány alapvető sajátossága (a technikai kép- és hangrögzítésnek a

tapasztalati valósággal való erős kapcsolatára).

függetlenül vagy attól

függően létező

(lételméleti vagy

ismeretelméleti

szemlélet).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, valóság, utalás.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A mozgóképnyelv kifejező eszközei

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A kiemelés (hangsúlyozás) alapvető eszközei a mozgóképi

ábrázolásban.

A tematikai egység


céljai



kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.

A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság

megszerzése.


annak megfigyelése és kipróbálása egyszerű beállítások, snitt-

kapcsolatok elkészítése és megszerkesztése során, hogy a

mozgóképkészítő miféle filmnyelvi eszközöket használ a szöveg

megalkotása során. Ily módon, valamint mozgóképi szövegek (pl.

rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs

filmek) megfigyelésével és elemzésével a mozgóképnyelv

alapeszközeinek (narráció; szerepjáték; látványszervezés, montázs)

tudatosítása.

Vizuális kultúra: A

mozgóképkészítő által

használt eszközök a

néző figyelmének

irányítására; az

audiovizuális közlés

hangsúlyozási módjai.

A kiemelés

alapeszközei

(legfontosabb

motívumok ismétlése;

közelkép; fény/szín,

zenei hangsúlyok,

kameramozgások,

váltakozó beállítások

tempója).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A látványszervezés alapeszközei a mozgóképen

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás A beállítás, a képkivágás fogalmának ismerete. A technikai képrögzítés

elvének ismerete, elemi szintű felvételkészítési gyakorlat.

A tematikai

egység nevelési-






megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

pontok

A látványszervezés alapeszközei (képkivágás, gépállás, nézőpont,

szemszög, kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítás)

fogalmainak tudatosítása, ezen eszközök szerepének értelmezése és

tudatosítása saját felvételek készítése és mozgóképi szövegrészletek

elemzésével.

Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás,

megérkezés, követés, megismerkedés) útján a képzelőerő,

kifejezőkészség fejlesztése.

Vizuális kultúra: a

kiemelés

alapeszközei

(legfontosabb

motívumok

ismétlése; közelkép;

fény/szín, zenei

hangsúlyok,

kameramozgások,

váltakozó beállítások

tempója.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kompozíció, képkivágás, plán, nézőpont, szemszög, szubjektív beállítás,

leíró beállítás, társított beállítás, svenk, fahrt, vario.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A mozgóképi szövegek rendszerezése

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek

érzékelése, a médiaszövegek fikciós vagy dokumentáris jellegének

megfigyelése, a műfaji és a szerzői fogalmak ismerete.

A tematikai

egység nevelési-



komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és



megszerzése.

A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.


A mozgóképi szövegek rendszerezését segítő néhány alapszempont

(megjelenési felület – mozi, televízió, internet; a hossz, mint

forgalmazási kategória; a valóságanyag természete –

dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfaj

(zsáner)film, szerzői film) ismétlése, pontosítása, kiegészítése.

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének

felismerése, alkalmazása (a nézők számára ismerős témák,

szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási

konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti

Magyar nyelv és

irodalom: bár a

mozgóképi

szövegeknek nincs

minden szövegre

alkalmazható

osztályozása, a filmek

értelmezését,

elemzését segíti a

formanyelv-használat) az életkornak megfelelő művek elemzésével. rendszerezés néhány

alapszempontja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dokumentum, fikció, műfaj, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller,

szerzői, eredetiség, ábrázolási konvenció.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


Az új média néhány formanyelvi sajátossága

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Az új média, az interaktivitás és a nem lineárisan szerveződő szöveg


A tematikai

egység nevelési-



komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, a média,

kitüntetetten az audiovizuális média és az internet működési módjának

tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás-

olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai és kreatív

képességek fejlesztése.


pontok

A hagyományos (analóg) és az új médiaformák (interaktív, nemlineáris,

digitális) közötti alapvető különbségek tudatosítása.

Hagyományos szövegtípusok formanyelv-használata módosulásának

megfigyelése és elemzése az újmédia felületein (néhány jellemző példa,

elsősorban a reklám, a hírszövegek területéről).

A web 2.0-ás alkalmazások formanyelvi gondolkodásának megfigyelése

(pl. interakció, választás, az animációs és grafikai megoldások terjedése,

játékosság, irónia és a szövegek folyamatos alakítása).

Informatika: miért

és hogyan

értelmezi át a

digitális kép

(hang) a technikai

kép (hang)

hagyományos

médiában történő

alkalmazásait

(nincs eredetije –

számsorokba

kódolt

információk

sokasága; könnyen

manipulálható, így

megkérdőjelezhető

a valóságtartalma/

valóság-

referenciája;

könnyen

hozzáférhető és

átalakítható, így

kevésbé fontos a

szerzője is).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Valóság, tapasztalati valóság, web 2.0, nem lineáris, interaktivitás, irónia,

manipuláció, közösségi hálózat.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata

A kommunikáció történetének fordulópontjai és a

nyilvánosság

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,

sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati

kommunikáció) ismerete.

A meghatározó társadalmi struktúrák, hatalomgyakorlási rendszerek

ismerete.

A magánszféra és a közszféra fogalma.

A tematikai

egység nevelési-


A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi

szerepének, működési módjának tisztázása.

Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság

megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek

fejlesztése.


pontok

A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,

sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati

kommunikáció) az ezekhez tartozó művelődéstörténeti háttér

(kiemelkedő feltalálók, találmányok, évszámok) megismerése, e

fordulópontok jelentőségének értelmezése a nyilvánosság történetében.

Annak tudatosítása, miért törekszik a média kezdetektől a látvány és a

hang lehető legvalószerűbb, a valóságtól egyre kevésbé

megkülönböztethető rögzítésére.

A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása,

egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai. (Az

információk birtoklása és megosztása – hatalmi viszonyok; az egyén

helyzete az adott társadalomban, például hagyományok, neveltetés,

iskolázottság, anyagi helyzet; az infokommunikációs technológiák

fejlettsége; a média szabályozása, cenzúra).

Miért jelennek meg egyre inkább a közszférában a médiakörnyezet

változásával a magánszféra ügyei? – vita, érvelés, példákkal.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: A

kommunikáció

története alapvető

fordulópontjai,

ezen

fordulópontok

jelentősége a

nyilvánosság

történetében.

A mai

nyilvánosság

kialakulása, egy

adott kor és

társadalom

nyilvánosságának

vizsgálati módjai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, információ, technikai képreprodukció, mágikus

gondolkodás, nyilvánosság, reprezentatív és népi nyilvánosság, polgári

nyilvánosság, cenzúra, a tömegkommunikáció nyilvánossága, hálózati

kommunikáció, köz- és magánszféra.

Tematikai

alapegység


A médiakommunikáció szereplői, médiaintézmények és

Órakeret

3 óra

(főtéma)/

Fejlesztési cél

közönségek

Előzetes tudás

A cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció)

fogalmának ismerete, az expozíció, bonyodalom, lezárás szakaszainak

felismerése mozgóképi alkotásokban.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók

és a médiatartalom-előállítók.

A tematikai

egység nevelési-


A média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.


megszerzése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai

médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.


fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok

A tanuló

felismer olyan történetjavaslatokat, amelyeket a

médiaintézmények bocsátanak közre.

ismeri és a médiajelenségekkel kapcsolatban helyesen

alkalmazza a tematizálás, a napirend és a diskurzus

fogalmát.

konkrét példákon értelmezi a közönség befolyásolásának

fontosabb eszközeit (a közlés felületének egyszerűen

átlátható, ismétlődő megszerkesztését, a rovatszerkezeteket,

a műsorrend kialakítását, az intézmény-image felépítését, a

sorozatelv érvényesítését.

ismeri a közszolgálati, a kereskedelmi és a közösségi média

eltérő szerepét a nyilvánosságban.

jellemzi a médiaintézmények és azok meghatározó

szövegeinek célközönségeit (elsősorban életkor, nem,

végzettség, kulturális és egzisztenciális háttér, érdeklődés).

bemutatja, hogyan, és kifejti, hogy miért keveredik a

tartalomelőállító és a közönség szerepe a web 2.0-ás

alkalmazásokban.

felismeri, hogy a médiakommunikáció során a

médiaszöveget kibocsátó intézmény kerül elbeszélő

szerepbe, amely történetjavaslatokat bocsát közre, piaci

versenyben a néző figyelméért a konkurens

médiaintézményekkel.

tudatosítja, melyek a médiaszöveg-fogyasztás

maximalizálásának, a közönség befolyásolásának

alapeszközei.

megkülönbözteti egymástól a fontosabb médiamodelleket.

Tudatosítja, miért jelenik meg a média közönsége kettős

szerepben, mint vásárló és mint áru.

Megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek

alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.

Kifejti, mennyiben tekinthető közösségnek a közösségi

hálózatra csatlakozók sokasága.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Napirend-kijelölés, diskurzus, rovatszerkezet, műsorrend, műsoridő,

sorozatelv, közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média,

web 2.0.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás

A médiaszövegek szövegalkotó kód-típusainak, kifejező eszközeinek

ismerete.

A médiaintézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció


A tematikai

egység nevelési-



szerepének, működési módjának tisztázása.


megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság

fejlesztése.


fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok

A tanuló

kreatív gyakorlati feladatok során és megbeszélés útján

tudatosítja, hogy a médiaszövegek értelmezése egyaránt függ

a szövegtől, a befogadótól és attól a médiakörnyezettől,

amelyben a szöveg nyilvánosságra kerül (vagyis a

médianyelvtől, a nyelvhasználattól, a közönségtől és a

kontextustól).

felismeri és megnevezi a médiaintézmények által

közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére szolgáló

direkt értelmezési kereteket. Aktuális médiaesemények

feldolgozása és elemzése során feltárja, hogyan és miért

érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás

kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez.

ismeri a reprezentáció fogalmát és alkalmazza a nemek,

foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati

valóságtól eltérő médiamegjelenítésével kapcsolatban,

miközben tudatosítja, hogy a médiaszövegek a közösség

kulturális képviselői (reprezentánsai). Ily módon tudatosítja,

miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik

meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.

az életkornak megfelelő médiaszövegek feldolgozása egyéni,

kiscsoportos vagy csoportos formában kreatív gyakorlati

feladatokkal vagy megbeszélés útján (pl. feltevéseket,

állításokat fogalmaz meg médiaszövegek keletkezésének

hátteréről, a közlő (médiaintézmény) szándékairól;

Magyar nyelv és

irodalom: a

tömegkommunikáció

médiumainak

jelrendszerei, kódjai.

élményeket és tapasztalatokat vet össze a média által

közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-

showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi

portálok alapján az azonosságok és az eltérések

megfigyelése, megbeszélése).

összeveti azonos események eltérő megfogalmazásait,

ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk

különbözőségeit (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági

érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a

hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, értelmezési keret, sztereotípia,

reprezentáció.

Tematikai

alapegység

(főtéma)/

Fejlesztési cél


Médiahasználat, médiaetika

Órakeret:

4 óra

Előzetes tudás

A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete.

A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete.

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati

kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési

szabályok ismerete, alkalmazása.

A tematikai

egység

nevelési-



szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd

kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói

szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep

elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/követelmények Kapcsolódási

pontok

A média fejleszti a digitális médiaeszközök használatának képességét

(az elérhető programok funkcionális használatával a kép, mozgókép-

és hangadatok rögzítését, célszerű szerkesztőprogramba történő

betöltését, szerkesztését, kiírását, online közzétételét).

A tanuló

tudatosítja és példákkal világítja meg a médiakonvergencia

jelenségét.

saját tapasztalatai és ismeretgyűjtés alapján jellemzi az internetes

és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait (pl.

interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága,

figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok,

konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-

részvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális

tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és

annak normái).

példákkal, jó és helytelen gyakorlatok bemutatásával illusztrálja

az internethasználat biztonságának problémáit (pl. személyes

Informatika: a „régi”

és az „új” média

használatának


egymástól.

Az internetes és

mobilkommunikáció

fontosabb

sajátosságai.

Az internethasználat

biztonságának

problémái. A média

törvényi

szabályozása.

adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak,

információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei).

életkorának és tapasztalatainak megfelelő példákra alapozott,

érvekkel alátámasztott állításokat fogalmaz meg a hálózati

kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásáról, a

személyiség felbontása és megsokszorozásáról, mint mindennapi gyakorlatról az online médiában, a médiahasználat

veszélyeiről (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás).

Ismeri a médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos

problémákat (pl. az erőszak, mint szórakoztató, stimuláló

hatáselem; az erőszak, mint mindennapivá váló érdekérvényesítő

és konfliktuskezelési eszköz).

kérdéseket és állításokat fogalmaz meg az alkotók és

felhasználók felelősségével, az egyének és közösségek jogaival

kapcsolatban az írott, az elektronikus és az online médiában,

tisztában van vele, hogy a média törvényi szabályozása miért

szükségszerű.

tudatosítja, hogy elkerülhetetlen az éles verseny közegében a

médiaipari szövegtermeléssel együtt járó selejt, de azt igyekszik

megkülönböztetni a manipulációtól.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Médiakonvergencia, multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális

személyiség, médiaerőszak, közösségi média, médiaipari verseny,

manipuláció.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos

ciklus végén

A tanuló

felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az

online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit.

alkalmazza az ábrázolás megismert eszközeit egyszerű mozgóképi

szövegek értelmezése során (cselekmény és történet

megkülönböztetése, szemszög, nézőpont, képkivágat, kameramozgás

jelentése az adott szövegben, montázsfunkciók felismerése).

a mozgóképi szövegeket meg tudja különböztetni a valóság

ábrázolásához való viszonyuk és az alkotói szándék, és a nézői

elvárás karaktere szerint (dokumentumfilm és játékfilm, műfaji és

szerzői beszédmód).

az életkornak megfelelő szinten meg tudja különböztetni a fikció és a

virtuális fogalmait egymástól.

tisztában van a média alapfunkcióival, a kommunikáció története

alapfordulataival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől

függ valamely kor és társadalom nyilvánossága.

tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények

elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben.

megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján

jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.

meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a

reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb

reprezentációk különbözőségeit.

érvekkel támasztja alá álláspontját olyan vitában, amely a

médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak.

jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb

sajátosságait, az internethasználat biztonságának problémáit.

az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és

médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére,

az önálló megfigyelésekre.

alkalmazza a mozgóképi szövegekkel, a média működésével

kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is.

INFORMATIKA

Bevezetés

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a

szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely

ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a

rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük

megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon

való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Az informatikai eszközök használata

2. Alkalmazói ismeretek

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4.3. Médiainformatika

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

6. Könyvtári informatika

Általános kompetenciák

A tanulóktól elvárjuk, hogy a 12. évfolyam elvégzésével az alábbi általános kompetenciák meglétét

bizonyítsa

- korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni

tudó tanulók képzése)

- algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az

iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);

- önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz,

lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,

...);

- együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);

- alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy

adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a

„termékségnek” minden egyes következményével együtt);

- az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos

fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban

csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

- A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

- értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes

legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

- képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását

gyarapítani;

- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

- ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok - hardver

- A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű

informatikában;

- ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

- ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

Informatikai alapok - szoftver

- A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

- tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

- ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

- ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

- tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

- tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

- részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

- ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és

szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

- tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima

szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

- tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

- legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;

- legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

- tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

- tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

- legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan

karbantartani;

- tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

- nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

- a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

- Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;

- tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

- tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

- tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

- tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

- tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

- tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

- tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

- képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

- A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

- rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

- a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

- ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

- tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani;

- tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus

helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;

- legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;

- legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

Informatika tantárgy szakközépiskola 9. évfolyam 74 óra

VI. Az informatikai eszközök használata 4 óra

VII. Alkalmazói ismeretek 48 óra

VIII. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 10 óra

IX. Infokommunikáció 4 óra

X. Információs társadalom 4 óra

XI. Könyvtári informatika 4 óra


A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet

kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különböző formátumú produktumok

készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok

készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges

egyszerű adatbázis kialakítása.

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása

csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.

A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése,

felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.

Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel.

Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.

Adatvédelmi fogalmak ismerete.

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata.

A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása

tanulmányi és egyéb feladatokhoz.


A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni;

az adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

tudjon algoritmusokat készíteni,

legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;

legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;

legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel

publikálni;

legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;

tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

legyen képes értékelni az információforrásokat;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;

ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás

folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

VI. Az informatikai eszközök használata 4 óra

9. A számítógépes perifériák megismerése

10. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása

11. Az adatok biztonságos tárolása

12. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése

Fogalmak:

periféria, adathordozó, hálózat, szoftver, digitális kamera, adatvédelem

VII. Alkalmazói ismeretek 48 óra

11. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

12. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű

kiválasztása

13. Hangszerkesztés

14. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése

15. Problémamegoldás táblázatkezelővel

16. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása

Fogalmak:

dokumentum, bekezdés, felsorolás, oldalbeállítás, táblázat, multimédia, cella, képlet, hivatkozás,

függvény, átlag, adatbázis, rekord, sor, logikai művelet

VIII. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 10 óra

9. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex

alkalmazása

10. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység

tervezése

11. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata,

megtervezése, értelmezése

Fogalmak:

Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka, tantárgyi probléma, elemi adat, összetett adat,

bemenő adat, eredmény, mérés, értékelés, eredmény

IX. Infokummunikáció 4 óra

6. Önálló információszerzés

7. Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése

8. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó

lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban

Fogalmak:

Kétirányú információáramlás, adatfeltöltés, kommunikációs program, hírportál, médiatár, e-book,

hangos könyv.

X. Az információs társadalom 4 óra

9. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

10. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Fogalmak, adatok:

Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó,

kritikus használat.

XI. Könyvtári informatika 4 óra

1. Könyvtártípusok, információs intézmények

2. Könyvtári szolgáltatások

3. Információkeresés

Fogalmak, adatok:

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, katalógus


I. Az informatikai eszközök használata 4 óra

II. Alkalmazói ismeretek 40 óra

III. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 18 óra

IV. Infokommunikáció 4 óra

V. Információs társadalom 4 óra

VI. Könyvtári informatika 4 óra


A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet

kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az

egészséges munkakörnyezet megteremtése.

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző

formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes

dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív

anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és

komplex használata.

Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges

egyszerű adatbázis kialakítása.

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása

csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.

Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti

finomítás elveinek használata.

Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése

informatikai eszközökkel.

A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése,

felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.

Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két-

vagy több résztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő

kezelése.

Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal

kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése.

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. A

fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában.

A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása

tanulmányi és egyéb feladatokhoz.


A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;

ismerje az ergonómia alapjait.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni;

tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

az datokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

tudjon algoritmusokat készíteni,

legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;

legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;

legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel

publikálni;

legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;

tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

legyen képes értékelni az információforrásokat;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;

ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;

ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló

hatásait;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás

folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

I. Az informatikai eszközök használata 4 óra

1. A számítógépes perifériák megismerése

2. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása

3. Az adatok biztonságos tárolása

4. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése

Fogalmak:

periféria, adathordozó, hálózat, szoftver, digitális kamera, adatvédelem

II. Alkalmazói ismeretek 40 óra

1. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

2. Körlevél készítés

3. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű

kiválasztása

4. Hangszerkesztés

5. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése

6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

7. Adatkezelés táblázatkezelővel

8. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása

9. Statisztikai számítások

Fogalmak:

dokumentum, bekezdés, felsorolás, oldalbeállítás, táblázat, multimédia, cella, képlet, hivatkozás,

függvény, átlag, adatbázis, rekord, sor, logikai művelet, relációs adatbázis, adat, adattábla, mező,

kapcsolat, kulcs.

III. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 18 óra

1. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex

alkalmazása

2. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység

tervezése

3. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata,

megtervezése, értelmezése

4. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása

számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása,

elemzése

5. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek

megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre

Fogalmak:

Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka, tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve,

lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény, mérés, értékelés,

eredmény, szimuláció, beállítás, modell

IV. Infokummunikáció 4 óra

1. Önálló információszerzés

2. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése

3. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai

4. Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes

eszközökkel.

5. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó

lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban

6. Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának

vizsgálata

Fogalmak:

Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés, kommunikációs program, hírportál, médiatár,

e-book, hangos könyv.

V. Az információs társadalom 4 óra

1. Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési

technikáival való megismerkedés

2. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok

megismerése

Fogalmak, adatok:

Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem,

netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás

VI. Könyvtári informatika 4 óra

1. Dokumentumtípusok, kézikönyvek

2. Forráskiválasztás

3. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás

Fogalmak, adatok:

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia,

kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.


I. Informatikai alapok – hardver 5 óra

II. Informatikai alapok - szoftver 5 óra

III. Prezentáció és grafika 10 óra

IV. Szövegszerkesztés 20 óra

V. Táblázatkezelés 20 óra

VI. Webszerkesztés 10 óra

VII. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra








...);










Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.

Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy

rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer

felhasználói felületét.

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).

Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot

megadni.

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni,

törölni).

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon

adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon

többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket

használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)

Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó

adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal,

oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,

igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-

szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati

szabályait. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az

elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel

szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a

böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon

egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát,

illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,

transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző

módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

I. Informatikai alapok - harder 5 óra

1. A számítógép felépítése

2. Hálózatok

Fogalmak:

analóg, digitális, Neumann-elv, periféria, lan, switch, router, gateway, szerver, proxy


1. Operációs rendszer

2. Adatkezelés

Fogalmak:

windows, linux, dokumentum típusok, kiterjesztés, tömörítés, vírus, telepítés, töredezettség


1. Prezentációkészítő program munkakörnyezete

2. Adatok bevitele (szöveg, kép, grafika, hang)

3. Prezentáció beállításai

4. Grafikai szoftver munkakörnyezete

5. Alakzatok rajzolása

6. Képek módosítása, formázása

Fogalmak:

áttünés, animáció, időzítés, réteg, konvertálás, kiterjesztés


1. A szövetszerkesztő használata

2. Szövetszerkesztési alapok

3. Szövegjavítás

4. Táblázatok és grafikák

Fogalmak:

bekezdés, élőfej, élőláb, margó, oldalbeállítás, keresés, csere, szegély, lábjegyzet, törzsdokumentum


1. Táblázatkezelő használata

2. A táblázatok felépítése

3. Adatok bevitele

4. Képletek szerkesztése

5. Táblázat formázása

6. Diagramok készítése

7. Függvények

Fogalmak:

menüszalag, oszlop, sor, hivatkozás, abszolút, képlet, függvény, szegély, halmozott, torta, százalék,

élőfej, oldalszámozás


1. HTML alapok

2. Szerkesztői környezet

3. Adatok bevitele

4. Formázás

5. Hivatkozások

Fogalmak:

weboldal, böngésző, címsor, link, táblázat, vonal, szegély,


1. Kommunikáció az interneten

2. Elektronikus levelezés

3. Online adatbázis

4. Keresők használata

Fogalmak:

chat, közösségi oldal, menetrend, csatolmány, kulcsszavas, tematikus


I. Informatikai alapok – hardver 5 óra














...);










Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó

közelítéssel digitalizálható.

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.

Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy

rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer

felhasználói felületét.

Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit,

módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele.

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).

Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot

megadni.

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni,

törölni).

Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni

a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon

adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon

többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket

használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)

Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó

adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal,

oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,

igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-

szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati

szabályait. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az

elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel

szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a

böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon

egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát,

illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,

transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző

módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

VIII. Informatikai alapok - hardver 5 óra

1. Jelátalakítás és kódolás

2. Bináris számábrázolás

Fogalmak:

analóg, digitális, Neumann-elv, periféria, lan, switch, router, gateway, szerver, proxy

IX. Informatikai alapok - szoftver 5 óra

3. Hálózati szolgáltatások

4. Számítógépvédelem

Fogalmak:

windows, linux, dokumentum típusok, kiterjesztés, tömörítés, vírus, telepítés, töredezettség

X. Prezentáció és grafika 8 óra

7. Prezentációkészítő program munkakörnyezete

8. Adatok bevitele (szöveg, kép, grafika, hang)

9. Prezentáció beállításai

10. Grafikai szoftver munkakörnyezete

11. Alakzatok rajzolása

12. Képek módosítása, formázása

Fogalmak:

áttünés, animáció, időzítés, réteg, konvertálás, kiterjesztés

XI. Szövegszerkesztés 15 óra

5. A szövetszerkesztő használata

6. Szövetszerkesztési alapok

7. Szövegjavítás

8. Táblázatok és grafikák

9. Körlevél készítés

Fogalmak:

bekezdés, élőfej, élőláb, margó, oldalbeállítás, keresés, csere, szegély, lábjegyzet, törzsdokumentum

XII. Táblázatkezelés 15 óra

8. Táblázatkezelő használata

9. A táblázatok felépítése

10. Adatok bevitele

11. Képletek szerkesztése

12. Táblázat formázása

13. Diagramok készítése

14. Függvények

15. a dokumentum beállításai

Fogalmak:

menüszalag, oszlop, sor, hivatkozás, abszolút, képlet, függvény, szegély, halmozott, torta, százalék,

élőfej, oldalszámozás

XIII. Webszerkesztés 8 óra

6. HTML alapok

7. Szerkesztői környezet

8. Adatok bevitele

9. Formázás

10. Hivatkozások

Fogalmak:

weboldal, böngésző, címsor, link, táblázat, vonal, szegély,

XIV. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra

5. Kommunikáció az interneten

6. Elektronikus levelezés

7. Online adatbázis

8. Keresők használata

Fogalmak:

chat, közösségi oldal, menetrend, csatolmány, kulcsszavas,

Testnevelés és sport

9–12. évfolyam

A tantárgy oktatása során törekszünk a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a

NAT kulcskompetenciáinak tudatosítására, a NAT-nak megfelelő sportműveltség,

sportágismeret elsajátítására. Célunk az önálló felelősségvállalás, a munkabírás, a tanulás és

mozgás helyes aránya, és az ezekkel kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A

műveltségterület közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek

elleni küzdelem lehetőségét, módját.

A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a

közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális

motivációs tényezőit, pl. élményszerzés, jókedv, testformálás, fogyókúra, kikapcsolódás,

feszültség-levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási

divatok.

A tanuló képessé válik a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai

testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a

testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására,

az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására

és bemutatására.

A testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-,

élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és

lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a

demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. A tanulmányok végére előtérbe

kerül a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a

kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a

biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi

képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki

egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán

hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is.

A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi

kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját

egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük

módját, és egészségtudatos életvitelt folytathassanak.

A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele a viselkedési szabályok és az

általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári

kompetencia. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell

ezeket kifejezésre juttatnia.

A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia,

miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős

és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az egyéni kockázatértékelő képesség.

A mozgásminőség és a mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-

művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Kialakítjuk a tanulóban az egészségtudatos, sportos felnőtt élet alapját. Megteremtjük

az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntéshez elegendő

információs készletet, így kiteljesedhet az önértékelés.

9. évfolyam

Óraszám: 180 óra/év (5 óra/hét)

Az éves óraszám felosztása

Témakör Óraszám

1. Sportjátékok 40 óra

2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 40 óra

3. Atlétika jellegű feladatok 30 óra

4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra

5. Önvédelem és küzdősportok 10 óra

6. Ellenőrzés, értékelés 10 óra

7. Egészségkultúra, prevenció (szétosztva a sportágak között) 20 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Sportjátékok

Órakeret

40 óra

A tematikai egység


céljai

A két választott labdajátékra vonatkozóan: új játékfeladatok,

szituációkban a technikai, taktikai és szabályismeretek bővítése,

tudatos alkalmazása. A sportjátékban alkalmazott speciális


A játékfeladatok magasabb gondolkodási szinten történő

megoldása (szabálykövetés, csoportkonszenzus, ellenfél tisztelete).

Egészségkultúra és prevenció: 4 óra


Legalább két labdajáték választása kötelező

A labdajátékokra felkészítő mozgásanyaga.

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és

testnevelési játékok.

Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások, irányváltások,

taposások helyben, súlypontemelkedések; ugrások páros, egy és

váltott lábbal: a játékban való eredményes felhasználás érdekében.

Az alapmozgások nagyszámú variációja irány-, és

sebességnöveléssel.

A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése, cselek labdával

és a nélkül.

Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával: a labda fogása,

kezelése fokozódó lendületben, változó magasságokban, futás

közben labdavezetés gyors irány és ritmusváltással. Bonyolultabb

kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok.

Bemelegítés labdával, részleges tanári irányítással, az önálló

bemelegítésre való felkészítés.

A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek

gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban,

szituációkban.

Kézilabdázás

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel,

magasabbra-távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal.

Labda nélkül: Gyorsfutások közben a társ futómozgásának

követése. Indulócselek. A kapus mozgástechnikája.

Labdával: alaphelyzetek, alapmozgások, támadó-, ill. védő játékos

esetén. Labdakezelési gyakorlatok: 2-3-4-es csoportokban, 1-2

kézzel.

Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Induló-, és átadócsel

mindkét oldalra.

Kapura lövések.

Matematika: logika,

valószínűségszámítás,

térbeli alakzatok,

tájékozódás.

Vizuális kultúra: tárgy

és környezetkultúra,

vizuális

kommunikáció.

Fizika: mozgások,

ütközések, erő,

energia.


az emberi szervezet

működése,

energianyerési

folyamatok.

Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel.

Támadó technika: Zárás, leválás alkalmazása.

Támadás befejezések lerohanásból, rendezetlen védelem ellen.

Test – test elleni játék.

Védekezési taktika: Vegyes védekezés alkalmazása.4:2 elleni

védekezési rendszer.

Labdarúgás

Technikai elemek alkalmazása növekvő eredményességgel,

együttműködéssel.

Fokozó kitartással, lendületben variációkkal, csökkenő

hibaszázalékkal.

A labdás koordináció minőségi fejlesztése.

Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások

különböző mértani alakzatokban.

Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Induló-, futó-,

átadási és lövő cselek védővel szemben.

Fejelések társnak vagy kapura.

Taktikai elemek a variációk növelésével és a minőség javulásával.

Posztok betöltése: kapus, védő, támadó.

Röplabda

Technikai feladatok optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,

pontossággal folyamatosságban, csökkenő hibaszázalékkal.

A labdához igazodást, mélységlátást elősegítő gyakorlatok, társtól

dobott vagy falra játszott labdával.

Célba ütések és érintő továbbítások mozdulatlan társhoz.

A sáncolás technikája egyénileg és párban.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai.

2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen.

Védekező feladatok, biztosítás, helyezkedés.

Versengés és együttműködés a labdajátékokban, a szabályok

begyakorlásával, játékvezetési kísérletek.

Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok

alkalmazása, betartása.

Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

Játék rövidített játékidővel, gyakorlás, osztálymeccsek.

Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített,

egyszerűsített játékvezetésben.

Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.

A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika) felhasználása

a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezések során.

A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása.

Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend,

önszerveződés, megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret

40 óra

A tematikai egység


céljai

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális

énkép kialakítása. A gyakorlás során segítség adása, elfogadása, mások

bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének

biztosítása.

A kreativitás fejlesztése, szabadabb, differenciáltabb részvétel a

gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sport-, történelmi-, és néptáncok

mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, testtartás

továbbjavítása.

A test térbeli, időbeli, és dinamikai érzékelésének, valamint a

koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.

A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb

koreográfiák, művészi előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra

újrateremtése iránti igény erősítése, a más kultúrája iránti tisztelet.

Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai

élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.

Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 4 óra

Ismeretek fejlesztési/követelmények Kapcsolódási pontok

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok:

Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. variációk

a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok

zene nélkül, zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: 8-16 ütemű

gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatással: hát-, has-,

függesztő öv izomerősítésével. Az izommunka jellege szerint:

nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító; arányosan, minden testrész

mozgásaira kiterjedő gyakorlatok.

Variálási szempontok: mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet

és a kartartás változtatásával a kéziszerek– súlyzó-, bordásfal,

pad, medicinlabda – alkalmazásával.

Fizika: egyenes vonalú

mozgás, periodikus

mozgás, gravitáció,

tömegvonzás, hatás-

ellenhatás törvénye

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok

Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok

egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok

az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob

állóképesség-fejlesztő gyakorlatok a gimnasztika eszközeivel.

Az elrugaszkodás /dobbantás/gyorsaságának fejlesztése.

Az egyensúlyozás továbbfejlesztése a statikus helyzetek

időtartamának és bonyolultságának növelésével.

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés az esztétikus

mozgás, és a helyes testtartás elősegítésére.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel,

kontrollal.

Torna

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok,

mozgásszabályozó, alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.

Talajon és legalább egy választott szeren a korábbi

követelményeken túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása

egységesen és differenciáltan.

Talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás , cigánykerék,

vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,

felállások, egységesen az alapformában differenciáltan

variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető

eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).

Szertorna fiúk számára:

Gyűrűn gyakorlás- kéz-, és lábfüggések, lefüggések, mellső

függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,

lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, homorított leugrás.

Szertorna lányok számára

Gerenda: állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,

mérlegek, guggoló-támaszok, fekvőtámaszok, támaszban

átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,

térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,

lábtartás-cserék, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás.

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembe vételével. Az 5-8.osztályban tanultak

továbbfejlesztése, az első, második ív növelése.

Felguggolások, homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok,

bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához.

A tanulói önállóság növelése. A segítségadás technikái, felelős

külső kontrollal, a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási

szokásokba.

Versenyszituáció: a szabályok, pontozás, gyakorlása.

Fizika: az egyszerű

gépek működési

törvényszerűségei,

forgatónyomaték,

reakcióerő, egyensúly,

tömegközéppont.


egyensúlyérzékelés,

izomérzékelés,

elsősegély.

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Az 5-8. osztályban tanultak, követelmények bővítése, tanulása,

gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját

segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés

alkalmazása. Célirányos előkészítő, és rávezető gyakorlatok a

testtartás, forgásbiztonság stb. elősegítése céljából.

A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás.

Szabadgyakorlatok

Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformáinak ismétlése,

új összetett formák gyakorlása:

lábujjállások, terpeszállások, hajlított s guggoló-állások, lépő és

kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő és mérlegállások,

nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések,

térdelőmérlegek, fekvések kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartarások

és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok),

statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások

Fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett formák

gyakorlása:

Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások,

egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a

minimumhoz.

Labdagyakorlatok

Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések,

átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel,

lábbal, nyakkal stb.), változatos szabadgyakorlati formák

felhasználásával.

Aerobic, step aerobic mindkét nem számára.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok: a sportági jellegnek

megfelelően (dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,

ruganyosság és ritmusérzék).

Táncos mozgásformák: legalább egy, a helyi, személyi, tárgyi

feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma

kerettantervvel összehangolható.

Előkészítéskor kiemelt jellemző a páros viszony, az alkalmazott

fogások, testtartás, a nő és a férfi szerep jellegzetessége.

Ének-zene: ritmus és

tempó

Szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek

önálló használata a tervezésben, segítségadásban, hibajavításban.

A saját test elfogadása, változásainak követése, félelmek,

szorongások átélése, tudatos felvállalása.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának, esztétikájának

ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.

A gyenge, esetleg sérült társ segítése, az erősségek elismerése,

támogatása. A divat és a média testkultúrára kedvező és

kedvezőtlen hatása. Tájékozottság a tanult versenysportágak

versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek

ismerete.

Etika: társas viselkedés,

önismeret, énkép, jellem,

önreflexió, kooperatív

munka.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai

törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját

teljesítményhez, önismeret fejlesztése. Az egyéni /saját teljesítmény

túlszárnyalása, ösztönzés. Az általános atlétikus képességek

továbbfejlesztése, a más sportágakban alkalmazhatóság érdekében.



Futások, rajtok

Képességfejlesztő gyakorlatok

Az 5-8.osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban,

erősebben és tudatosabban. Iramfutások. Kitartó futás (aerob

állóképesség), a távnak megfelelő egyéni iram kialakítása.

Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások könnyített

magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség

növelése.

A sportági technika gyakorlása.

Futás 60 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és

hosszú sprint számokban.

A váltófutás botátadási technikája és szabályai: váltótávolság,

segédjelek alkalmazásával.

A rövid,- közép-, és hosszútávfutás technikái közötti különbség.

Játékok, versenyek

Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójáték. Egyéni sor-, és

váltóversenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb

testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések

A képességfejlesztés gyakorlatai

Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok

továbbfejlesztése koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel

és tudatosabban.

A sportági technika gyakorlása

Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.

Az elrugaszkodó-, és a lendítő láb, a kar megfelelő mozgásának

összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív

talajfogással.

Az egyéni nekifutás távjának kijelölése.

Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással.

A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése

és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,

teljesítményre törekvés nélkül.

Játékok, versenyek.

Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.

Magasugróversenyek egyéni nekifutással.

Egyéni sor-, és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal.

Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Ének-zene: ritmus

gyakorlatok


aerob, anaerob

energianyerés,

szénhidrátok, zsírok

bontása, hipoxia,

állóképesség, erő,

gyorsaság.

.

Ének-zene: ritmusok.

Informatika: táblázatok,

grafikonok.

Dobások

A képességfejlesztés gyakorlatai.

Különböző szerekkel változatos dobásformák végrehajtása egy

és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből.

Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.


Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal.

Hajítás nekifutással, ötlépéses dobóritmussal. A lekészítés

technikája, a beszökkenés szerepe.

Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból

súlygolyóval vagy medicinlabdával.

Az egy-, és kétkezes vetési technikák megismertetése.

Az ideális hajítási szög elérése az egyes dobásfajtáknál.

Játékok és versenyek

Dobóiskolai versengések.

Bemelegítés gyakorlása a futások, ugrások és dobások végzése

előtt.

A futóversenyek, a váltás szabályainak ismeret.

Az állórajt szabályai, a köríven futás szabályai, a repülőrajt

ismerete.

Az állóképesség fejlesztésének módszerei.

A nekifutás jellemzői távol-, és magasugrásnál.

Az ugrószámok főbb szabályainak ismerete távol-, és

magasugrásnál a sérülések elkerülése érdekében.

Az ideális kirepülési szög elérése dobásoknál, ugrásoknál.

A magyar olimpiai futó-, ugró-, és dobóeredmények ismerete

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, lépéshossz, irambeosztás,

lépésfrekvencia, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás;

optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, fordulat,

hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott

sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.

Felkészítés az önálló és önszerveződő sporttevékenységek űzésére.

A szervezet edzettségének és ellenállásának növelése a szabadtéri

foglalkozásokkal. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív

beállítódás kialakítása.


Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyi, tárgyi feltételek függvényében legalább négyféle

sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése: floorball,

asztalitenisz, tollaslabda, streetball, darts, téli

sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás, stb).

A helyi lehetőségek adta szabadidős, alternatív sportok.

Földrajz: időjárási

ismeretek, tájékozódás,

térképhasználat.

Az egyén által élethosszig űzhető sportok lehetőségeinek

bővítése.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés

Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető

gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet

alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek

fejlesztése.

A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás: laza

tanári kontrollal.

A környezettudatos viselkedés szabályai.

Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása, betartása.

Felkészülés speciális körülményekre: táborozásra, túrázásra.

Technika és taktika gyakorlása

Minimális hely és eszközigényű sportmozgások megismerése.

Az adott sportmozgás minél sokoldalúbb, balesetmentes

elsajátítása, élményszerű gyakorlása.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban,

fizikai aktivitásban.

A fair play szelleme és a személyes biztonság figyelembe vétele.

Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős

döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.

Az egyéni képességek kibontakozása a közösségi tevékenységek

során.

A sportban átélt élmények átfordítása a mindennapi életre, a

saját és a környezet javára.

Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori

tapasztalatok átadása.

Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív

alkalmazása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,

környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék,

egyensúlyérzék, bátorság, vakmerőség, közlekedési szabály.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelmi és küzdő sportok

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban,

küzdelmekben magas fokú jártasság elérése.

A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az

önuralom megerősítése, a társak tiszteletére, és a szabályok

elfogadására szoktatás.



A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel

azonos testalkatú tanulókkal végeztessük.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játék a küzdésekhez.

Az 5-8 osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,

továbbfejlesztése. A testi és pszichés képességek megerősítése a

bonyolultabb feladatok elvégzésére.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok,

esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani

szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan.

Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és

változó körülmények között, a képességek figyelembe vételével.

Grundbirkózás

A 7-8 osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások,

kihúzások, emelések, szabadulások, gyakorlása cselekvésbiztos

végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.

Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,

kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.

Dzsúdó

Eséstechnikák, földharc-technikák, állástechnikák, önvédelmi

fogások, a 7-8 osztályban felsoroltak szerint. A technikák

alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel, bővülő

szabályismerettel, önfegyelemmel.

Önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek

során.

Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző

specifikus mozgások ismerete.

Eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok: tornabot, súlyzó,

gumikötél, medicinlabda.

A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.

Konstruktív megoldások, ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése.

A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának

képessége.


és állampolgári

ismeretek:

keleti és magyar

harcművészet


izmok, ízületek

mozgékonysága,

anatómiai ismeretek,

testi és lelki harmónia

Etika: a másik ember

tiszteletben tartása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem,

pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra, prevenció

Órakeret:

20 óra

A tematikai egység


céljai

Légző, relaxációs, testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna,

törzsizom erősítő, és ellenjavallt gyakorlatok.

Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokásmódok.

A prevenció tágabb értelmezése.

A bemelegítés, levezetés, a szervezet lecsillapításának jelentősége.

Tudatos baleset megelőzés, a veszélyes helyzetek és fenyegetettségek

elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.

Fájdalomtűrés (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,

anatómiai tudás megalapozottá tétele.

Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az

egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.

Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések

rugalmasan bővíthető információk rendszerezése.

Az óraszám szétosztva a sportágak között.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítás,

nyújtás, lendítések stb.) Fizikai felkészülés a sérülésmentes

sportolásra.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és légző jelleggel. A sportági

területeken tanult speciális melegítések ismétlése Edzés,

terhelés.

A keringési rendszer terhelése, megfelelő munkapulzusérték

mellett és a pulzus idősoros mérése.(nyugalmi pulzus,

munkapulzus, felső érték stb.) Az intenzitás, ismétlésszám és a

pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség

típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, növelése.

Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés-a főbb izomcsoportok gyakorlatai.

Gyakorlás, az edzettség fejlesztése, egyszerű edzéstervek.

Edzés korszerű /alternatív/eszközökkel, erőgépekkel,

fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenése az

edzésmódszerekben, aktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés

adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése

érdekében. Köredzés: változatos gyakorlatokkal.


ismeretek az emberi test

működéséről,

aerobterhelés,

gerincferdülés.

Motoros tesztek – központi előírás szerint.

Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg

összehasonlításos ellenőrzése. Stressz-oldó és relaxációs

gyakorlatok.

A fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartása.

A technikai tökéletesítés a saját technika javítása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, fenntartása,

állandó gyakorlás a tanár felügyeletével, társak kontrollja,

hibajavítás.A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását

szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes

végrehajtása, a helytelen javítása. A gerinckímélet ismerete,

fontossága.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés a legjobb teljesítmény elérésére, a sikerélményre, a kudarc

elfogadására. A saját test elfogadása, változásainak követése. A

serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámainak felismerése,

kezelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi és munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,

ismétlésszám, testtömegindex, helyes testtartás, gerincvédelem.

10. évfolyam



Témakör Óraszám








Tematikai egység/


Órakeret

40 óra

A tematikai egység

nevelési és fejlesztési

céljai

A két kötelezően választott labdajátékra vonatkozóan: az új

játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és

szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.

A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.

A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros

szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és

az ellenfél tisztelete szempontjából is.



Két kötelezően választott és gyakorolt labdajáték a helyi

adottságoknak megfelelően.

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok.

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő

feladatok és testnevelési játékok: a 9. évfolyamon tanult

mozgásanyag továbbfejlesztése.

Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások

(változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások

helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy

lábbal, váltott lábbal, a játékban való eredményes

használatra. Az alapmozgások nagyszámú variációja

irányban, sebességnöveléssel.

A reakcióidő és a társ mozdulatára való reagálás

Matematika: logika,

valószínűség számítás, térbeli

alakzatok, tájékozódás.

optimuma.

A helyezkedés, a helyzetfelismerés továbbfejlesztése a

labdáért folyó harcban: cselek labdával és labda nélkül,

küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséért.

Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával.

A labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,

magasságban, távolságban; a labda továbbítása

gyorsabban, lendületesebben, változó magasságokban;

futás közben labdavezetés, haladás a labdával gyors

irányváltással és ritmusváltással.

Az adott sportjáték technikáinak gyakorlása a

testnevelési játékokban: kidobós, fogójátékok labdával,

labdaszerző és védő játékok, cicajátékok, pontszerzők,

stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai és

taktikai elemek és szabályismeretek mellett.

A mozgástanulást segítő eszközök használata

(szemüveg, célkeret stb.).

Bonyolultabb kooperatív és kreatív testnevelési és

sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása,

esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás)

A sportjátékokra való előkészítés stratégiai jellegű is, az

életre való felkészítésben jelentős szerepe van.

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra: részleges tanári

irányítással ismételt gyakorlással, tudatosítással.

Önálló bemelegítés: sportjáték-specifikus futó-

ugrómozgások; labda nélküli és labdás gyakorlatok az

ízületek átmozgatása; labdavezetések variációi helyben

és haladással, páros mikro csoportos labdás gyakorlatok;

bemelegítő testnevelési játékok labdával és labda nélkül.

Az adott sportjátékok technikai és taktikai

gyakorlatainak tökéletesítése, alkalmazása, új

variációkban, szituációkban.

Kézilabdázás

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel,

erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő

hibaszázalékkal.

Labda nélkül: gyorsfutások közben a társ futómozgásának

követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét

irányba. A kapus mozgástechnikája.

Labdával: alaphelyzetek, lapmozgások, támadó. ill. védő

játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es

csoportokban.

Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel,

átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét

oldalra. Kapura lövések mindkét oldalról, bevetődésből.

Taktikai elemek növekvő eredményességgel,

együttműködéssel.

Vizuális kultúra: tárgy és

környezetkultúra, vizuális

kommunikáció.

Támadó taktika: zárás, leválás, támadás befejezések

lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból.

Szélsőbefutások, beállós játék, test-test elleni játék a

védelemben.

Labdarúgás

Technikai elemek fokozódó kitartással, variációkban,

lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő

hibaszázalékkal.

A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések

mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző

mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon

vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi-, szélességi

játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövő

cselek védővel szemben.

fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.

Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási

minőség emelésével.

Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó

Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben,

szélességben, folyamatos helycserékkel.

Röplabda

Technikai elemek végrehajtása optimális erőközléssel,

fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal,

csökkenő hibaszázalékkal.

A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő

gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával.

Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő

labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra,

vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai

2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem

ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás

befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).

Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a

szabályok-játékszabályok begyakorlása-játékvezetési

gyakorlat.

Az elsajátított, játéktudásnak megfelelő színvonalú

játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő

önállósággal és tudatossággal.

Szabályok begyakorlása előidézett játékszituációkkal.

Játék egyszerűsített és fokozatosan betartott

szabályokkal.

Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek,

villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű

körülmények és a helyi szabályozás szerint.

Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.

A tanult stratégiák: támadó és védő alaptaktika,

emberelőnyös-, és hátrányos játékszituációk.

Fizikamozgások, ütközések, erő,

energia.

Biológia-egészségtan: az emberi

szervezet működése,

energianyerési folyamatok.

Az animáció alkalmazása a játék továbbfejlesztésében.

A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása,

az életkorra jellemző érzelmi önkontroll.

Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek

kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és

megvalósítása. Az együttjátszás előnyei, jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,

problémaorientált taktikai megoldások, támadási stratégia, védekezési

stratégia, megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret

40 óra

A tematikai

egység nevelési-


Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák szerepe a reális

énkép kialakításában.

A segítség elfogadása és adása, mások bátorítása.

Az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai

sportok, sporttáncok, néptáncok segítségével.

A feszes, megtartott esztétikus testmozgás további javítása, a koordinált

mozgás és az erőkifejtés összhangjának továbbfejlesztése.

A táncmotívumok, koreográfiák, művészeti előadások ritmikailag,

plasztikailag pontosabbá tétele.

A saját nemzeti kultúra iránti igény erősítése, az ismeretek bővítése a

sportág hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése,

megszilárdítása.



Gimnasztika

Térbeli alakzatok, rendgyakorlatok

Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a

ritmusban, tempóban, zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő

hatásokkal: mély hát-, és hasizmok, a lábboltozat izomzatának

optimális és precíz működése által.

Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító,

minden testrészre kiterjedő gimnasztikai gyakorlatok.

A gyakorlatok variálása: mozgásütem, kiinduló helyzet és

kartartás, változtatásával, kéziszerek (súlyzó, bordásfal,

medicinlabda, pad) alkalmazásával.


Differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.

Erőgyakorlatok a tanuló számára optimális ellenállás leküzdésével.

Aerob állóképesség- fejlesztő gimnasztikai gyakorlatok.

Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának, az egyensúlyozás

továbbfejlesztése.

Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és

Fizika: egyenes vonalú

mozgás, periodikus

mozgás, gravitáció,

tömegvonzás, hatás-

ellenhatás törvénye.

koordinációs képességfejlesztő gyakorlatok.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, a 9.

osztályban elért követelmény szint fejlesztése.

Torna

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,

alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.

Talajon és legalább egy választott szeren: új mozgásanyag

tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan.

Talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek

kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék mindkét

irányba, vetődések átguggolások, átterpesztések, lábkörzések,

dőlések, felállások, alapformában és differenciáltan variációkban.

Esztétikus és harmonikus előadásmód: feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc kidolgozása. Az elemek mennyiségi és minőségi

kidolgozása.

Szertorna

A választott szeren, vagy szereken, egységes alapformában,

differenciált variációkban az elemek mennyiségi és minőségi

kidolgozásában segítségadással társak és/vagy tanár

közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással történik.

Szertorna fiúk számára

Gyűrűn gyakorlás - kéz-lábfüggések, függések, lefüggések, mellső

függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,

lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,

homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Szertorna lányok számára

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,

térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,

támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés

fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,

guggolásban.

Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és

belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.

Szertorna - lóugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembe vételével. A 9. évfolyamon tanultak továbbfejlesztése.

Az első és a második ív növelése.

Felguggolások-homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok,

bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrás, lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű

mozgássor megtanulása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működése,

növekvő tanulói önállósággal.

A segítségadás technikái, hibajavítás beépítése külső kontrollal.

Versenyeztetés: órai, iskolai szinten.

Fizika: az egyszerű

gépek működési

törvényszerűségei,

forgatónyomaték,

reakcióerő, egyensúly,

tömegközéppont.


egyensúlyérzékelés,

izomérzékelés,

elsősegély

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése: az

esztétikus, szép nőies mozgások elősegítésére.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok (testtartás, tágasság,

forgásbiztonság). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás.

Szabadgyakorlatok

Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái, ismétlése, új

összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások. Hajlított

és guggoló állások, lépő és kilépő állások. Támadó és védő

állások, lebegő-, és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések,

lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és

lábtámaszok, ujj-, és kartartások és mozgások, (lebegtetések,

ejtések, fordítások, hullámom) statikus és dinamikus törzs-, és

lábmozgások.

Fő mozgások alapformáinak ismétlése, és új összetett formák

gyakorlása: testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések,

ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek,

forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség.

Labdagyakorlatok:

Fogások, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos

vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások

labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos

szabadgyakorlati formák felhasználásával.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a

minimumhoz, tanári irányítással (1 perc).

Aerobic, step aerobic mindkét nem számára.

A sportági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,

ruganyosság, és ritmusérzék. Testtartás, mozdulatok precíz

végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. A tanult

alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus

elemkapcsolatok.

Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal.

Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése

önállóságra törekedve.

Táncos mozgásformák

Legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez igazodó

tánc, amely a Tánc és Dráma kerettanterv mozgásanyagával

összekapcsolható.

Ének-zene: ritmus és

tempó.

Etika: társas viselkedés,

önismeret, énkép,

jellem.

Egyéb tornajellegű mozgásformák:

Falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek

önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás

értelmezésében.

A saját test elfogadása, változásainak követése, és az ezzel

kapcsolatos félelmek, szorongások átélése, feloldása.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy

esztétikájának ismerete.

A saját és társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás.

A gyengébb, sérült társak segítése, az erősebbek elismerése.

A divat, és a média testkultúrára ható kedvező és

kedvezőtlentényezőinek felismerése (önértékelés).

Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a

magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Szaknyelvi kifejezések, elem, vezényszó RG motívum, táncmotívum

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok

Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló biomechanikai

törvényszerűségek tudatos alkalmazása. Az egyéni teljesítmény

növelése, ösztönzés. Az atlétikus képességek továbbfejlesztése, a

más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében.



Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai.

a korábban tanult futóiskolai gyakorlatok erősebben és

tudatosabban.

Futóiskolai és futófeladatok, iramfutások, kitartó futások, (aerob

állóképesség növelése, az egyéni iram kialakítása).

Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusváltások könnyített

magasságokon és távolságon.

Tartós és résztávos állóképesség fejlesztése, módszerei.


Futások 60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása rövid és

hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikája, a

váltótávolság kialakítása (segédjelek alkalmazása), a váltás

szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó

lábmozgásának ismerete. A rövid-, közép-, és hosszútávfutás

technikai megkülönböztetésének ismerete.

A tartós futás technikai kontrollja, az egyéni tartós futás

sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése

érdekében.

Ének-zene: ritmus

gyakorlatok


aerob, anaerob

energianyerés,

szénhidrátok, zsírok

bontása, állóképesség,

erő, gyorsaság.

Ének-zene: ritmus.

Informatika: táblázatok,

grafikonok.


Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni sor-, és váltó

versenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb testnevelési

játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések


A korábbiakban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése

koordináltabban, nagyobb erővel, kiterjedéssel, tudatosabban.

Egylépéses sorozatelugrás, kétlépéses sorozatfelugrás.


Az ugrás előtti három lépés ritmusának kialakítása.

Az elrugaszkodó láb, a lendítő láb és a kar mozgásának

összehangolása.

A lépő távolugró technika végrehajtása aktív leérkezéssel.

Az egyéni nekifutó távolság kimérése.

Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással.

A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése,

rögzítése.

A magasugró technikák megismerése, teljesítményre törekvés

nélkül.

Játékok, versenyek. Magasugró versenyek egyéni nekifutással.

Távolugró versenyek helyből, nekifutással.

Egyéni sor és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal.

Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal, szökdelésekkel.

Dobások


Különböző szerekkel végrehajtott változatos dobásformák egy és

két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés

kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.

A sportági technika gyakorlása

Célba és távolságra dobások hajító, lökő és dobó mozdulattal.

Hajítás nekifutással öt lépés dobóritmusban. A lekészítés

technikája, beszökkenés szerepe.

A háttal felállás technikájának ismerete.

Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból,

súlygolyóval, medicinlabdával.

Az egy és kétkezes vetések technikái.

Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásfajtáknál,

szerepük a jobb eredmény elérésében.


Szabadon választható egyéb dobószerrel versengések helyből és

lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek.

Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások

dobások végzése, a versenyek előtt.

A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávfutás

állórajtra vonatkozó szabályai, a köríven futás, a repülőrajt

ismerete.

A savasodás jellegzetes hatásainak és annak a teljesítőképességre

gyakorolt hatásai.

Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.

A nekifutás jellemzőinek ismerete a magas-, és távolugrásnál.

Az ugrószámok szabályainak ismerete, a sérülések megelőzése

szempontjából.

Az ideális kirepülési szög a jobb teljesítmény elérése

szempontjából.

A dobások főbb szempontjainak és az azokkal kapcsolatos

balesetvédelmi ismeretek.

A magyar olimpiai futó-, ugró és dobóeredmények ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakcióidő, mozdulat-, mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;

irambeosztás, pihenőidő, ugróláb, lendítő láb, felugrás, elugrás;

optimális sebesség, maximális sebesség;

súlypont, szögsebesség, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus,

dinamizmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Alternatív és szabadidős

mozgásrendszerek

Órakeret

30 óra

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési céljai

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott

sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.

Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek

űzésére.

A szervezet edzettségének és a sporttal kapcsolatos pozitív

beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos

és kötetlen foglalkozások által.


Ismeretek/fejlesztési követelménye Kapcsolódási pontok

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy

választott sportági mozgás mozgásműveltségének

fejlesztése: floorball, asztalitenisz, tollaslabda, streetball,

darts, téli sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás,

stb).

Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető

sportok alternatíváinak bővítése.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés:

Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető

gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a

szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek,

fittségnek fejlesztése. A természetben végzett önálló

bemelegítés, laza tanári kontroll mellett. A környezettudatos

viselkedés alapelvei, a közlekedésbiztonsági szabályok

elsajátítása és betartása.

Felkészülés és együttműködés a különböző táborozási

lehetőségek, speciális túra jellegű terhelések előtt és alatt.

Technika és taktika gyakorlása

A minimális hely és eszközigényű sportmozgások

megismerése, sokoldalú, balesetmentes elsajátítása és

élményszerű gyakorlása.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott

sportágban, fizikai aktivitásban.

A fair play szellemének, és a személyes biztonságnak szem

előtt tartása.

Az élethosszig tartó sportolás számára felelős döntésekhez

szükséges képességfejlesztés.

Az egyéni képességek kibontakoztatása a közösségi

tevékenységek során. Transzferáló képesség: a sportban

szerzett tapasztalatok átültetése az élet más területeire a saját

és a környezet javítására.

Földrajz: időjárási ismeretek,

tájékozódás, térképhasználat.

Információk átadása, a megélt élmények, táborozási

tapasztalatok átadása.

Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása,

kreatív alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,

környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék,

egyensúlyérzék, bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

Az egyén védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben

magas fokú jártasság elérése.

A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az

önuralom erősítésére,

A társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás.



pontok

A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel

azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük

Előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok.

Az 5-9. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,

továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,

amelyek bonyolultabb feladatok elvégzésére is alkalmassá teszik a

tanulót.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok,

esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, az egészségi és élettani

szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan. Alapvető

önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó

körülmények között. A gyakorlatok a tanulása a saját képességek

figyelembe vételével.

Grundbirkózás

A 9. osztályban tanult fogások, kitolások, kihúzások, emelések,

szabadulások gyakorlása, biztonságos végrehajtása.

Újabb elemkapcsolatok tanulása, gyakorlása, alkalmazása.

A z egyensúlyhelyzetek kihasználása: mögékerülések, kiemelések,

állásból, térdelésből, földharcban.

Dzsúdó

Eséstechnikák, földharc technikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a

9. osztály tananyaga szerint. A technikák alkalmazása új variációkban,

fokozódó erőkifejtéssel, bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel.

A küzdelmek során önálló megoldások, kreatív alkalmazások,

támogatása az állásharcban, földharcban.

Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző

specifikus bemelegítő mozgások ismerete.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: keleti

kultúra, ősi magyar

harcművészet.

Biológia-

egészségtan:

izmok, ízületek

mozgékonysága,

anatómiai

ismeretek, testi-

lelki harmónia.

Etika: a másik

ember tiszteletben

tartása.

Küzdőfeladatok eszközökkel: tornabot, súlyzó, gumikötél,

medicinlabda.

A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése, az

ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése.

Sportszerűség, sikerélmény, sikerorientáltság, kudarctűrés képessége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem,

önismeret, tisztelet, tus, ippon.

Tematikai egység/


Órakeret:

20 óra

A tematikai egység


céljai

Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.

A prevenció tágabb értelmezése.

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,

anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.

Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az

egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.

Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések

rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése.

Az óraszám szétosztva a sportágak között.


Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások,

nyújtások, lendítések stb.)

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzus érték

mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus,

munkapulzus, felső érték, stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a

terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Részben önálló mozgásprogram tervezés.

Testépítés: a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség

fejlesztése, megőrzése érdekében: egyszerű edzéstervek.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel,

fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.

Köredzés változatos mintákkal: 4-6 feladattal.

Motoros tesztek-központi előírás szerint.

Az egészséges test és lélek megóvása.

Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: a fizikai és lelki egyensúly

önellenőrzésen alapuló fenntartására.

A technikák használata a saját tanulási technikák tökéletesítésében.

Számítógéphasználat ellensúlyozására gerinctorna gyakorlatok.


ismeretek az emberi

test működéséről,

aerobterhelés,

gerincferdülés

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását

szolgáló gyakorlatanyag: állandó gyakorlás a tanár és a társak

kontrollja, hibajavítása mellett.

A testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása.

A gerinctorna lényegének ismerete, szerepe a testnevelési és

sportmozgásokban.

A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtái.

Törekvés az önmagához mért legjobb teljesítmény elérésére, a siker

átélésére, a kudarc elfogadására.

A saját test elfogadása, változásainak követése.

A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásainak

felismerése, a sport általi oldás elfogadása.

Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés,

intenzitás, ismétlésszám, testtömeg index, biomechanikailag helyes

testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.

11. évfolyam



Témakör Óraszám








Tematikai egység/

fejlesztési cél Sportjátékok

Órakeret

40 óra

A tematikai egység


céljai

A legalább két választott labdajátékra vonatkozóan:

A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.

Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi

és minőségi növelése.

Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok

eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A

többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő

transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel.



Az önszervezés gyakorlása. Önálló csapatalakítás, bemelegítés,

gyakorlás, játékszervezés. Szituációk, feladatok megoldása, önálló

egyéni/társas döntéshozatal, a sportszerűség, tolerancia és empátia

szem előtt tarása.

A tevékenységhez tarozó felszerelések, berendezések önálló

használat, rendben tartása megóvása.

A lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazás – játékvezetési

gyakorlat.

Labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető

szabálytalanságok elkerülését segítő gyakorlatok, megbeszélések.

A labdajátékokban a test-test elleni játékszabályok engedte

megoldások gyakorlása.

Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra

vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

Röplabdában a forgásszabály, a háló és a labda hibás megérintése,

az emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

A labdajáték-specifikus időhatások betartásának gyakorlatai.

A szabályok képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, az

elkövetett vétség önálló jelzése.

A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a

lényeges játékszabályok betartásával, néhány játékvezetői non-

verbális jel használatával.

Az eredmény jegyzésében és a jegyzőkönyv vezetésében szerzett

gyakorlat.

Versenyhelyzetek

A labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása,

megmérettetése, osztálymérkőzéseken, házibajnokságokban, egyéb

versenyeken.

Kézilabdázás

A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása.

Variációk a tanult technikákkal kisebb taktikai egységbe ágyazottan.

A taktikát előkészítő futó- fogójátékok, test-test elleni küzdelem.

Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása

rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.

Taktikai továbbfejlesztés

Gyorsindítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, hátrányból

Fizika: mozgások,

ütközések, gravitáció,

forgatónyomaték,

pályavonal, hatás-

ellenhatás.

támadások. Játékszituációk ismétlése 1-2 beállóval, lerohanás

rendezetlen védelem ellen. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1,

4:2 védekezési rendszer esetén. Védekezés irányítása gyorsindítás

esetén.

Labdarúgás

A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása.

A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai

csökkenő hibaszázalékkal. a labdakezelés biztonságának fokozása,

Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel

szemben is.

Felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos szerelések,

cselezések gyakorlása. változatos kapura lövések, ívelések,

rúgásfajták alkalmazása, a labda céltudatos irányítása.

Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából.

Szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások különböző távolságról.

Gólszerzés a szabályok betartása mellett.


A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.

A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb

egységekben.

Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.

Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.

A csapatrészek összjátékának megvalósítása.

Röplabdázás

Az oktatás menetét meghatározó tényező: a játékos nem

birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen rövid, a játék szabályai

szerint a játékosok között nincs testi kontaktus.

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

A labdaérintés biztonsága, a labda tudatos és pontos helyezésének

gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése az élvezhető folyamatos

játék elérése érdekében.

A tanult támadási technikák gyakorlása.

A felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával, talajról.

A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és

erejű labdákkal, technikai kombinációkkal.

A feladás technikájának gyakorlása alkar és kosárérintéssel

egyaránt.

A sáncolás gyakorlása, elsajátítása.

Labdamentések továbbfejlesztése.


Védekezések különböző állásrendek szerint, csillagalakzat, mint

alapvédekezési forma tanulása.

Ütő, sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy

ejtett labdához való helyezkedés, támadás közbeni helycserék

megtanítása, helytartási szabály betartása.

A sportági ismeretek magasabb szintű alkalmazása a kooperatív

játékokban, feladatokban, sportjátékokban.

A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere,

Matematika:

térgeometria –

gömbtérfogat;

valószínűségszámítás.


érzékszervek külön-

külön és együttes

működése.

egymásra épülésének megértése.

A játékszabályok, típusok tudatos alkalmazása.

A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.

A sportjátékok transzferhatásainak felismerése és a lehetséges

összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.

A páros és társas kapcsolatokban a konstruktív konfliktusmegoldás.

A sportjátékok történeti ismerete, tájékozottság a témában.

A személyes biztonság, a társak biztonságának védelme, a baleset

megelőzés fontossága.

A sport és környezettudatosság összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési


Tematikai egység/


Órakeret

40 óra

A tematikai egység


céljai

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus

továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és

új elem- és motívumkapcsolatokkal is.

Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer

működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,

gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és

gyengeségek figyelembe vétele.

A közös tervezés kivitelezés a kellő határozottságú és öntudatú

kommunikáció fejlesztése.

A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő gördülékeny,

könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.


Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

A korábbi évfolyamokon tanultak gyakorlása bővített

elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az

óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése.

A gyakorlatok variálási szempontjai: pl. mozgásütem

változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.

Az agonista és az antagonista izmok arányos és harmonikus

fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás.

Kéziszerek alkalmazása 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok,

egyidejű mozgáskapcsolatok.

Önállóság a gyakorlatok kiválasztásával, gyakorlatsorok

összeállítása.

Összetett, komplex fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok

végzése.


differenciáltan, egyénre szabottan.

Fizika: egyensúly,

mozgások, gravitáció,

szabadesés,

szögelfordulás.

Biológia-egészségtan: az

izomműködés élettana.

Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és

stretching gyakorlatokkal.

Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás

leküzdésével.

Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika

eszközeivel.

Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,

ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.

Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és

koordinációs képességfejlesztő eljárások.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az

egyéni fejlődését figyelembe véve.

Torna

Talajon és a 9-10. osztályban kiválasztott egy szeren a minimális

követelményszint tanulása, gyakorlása.

Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása:

tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal,

mérlegállások, hidak, mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása:

gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-

tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás,

kézenátfordulás oldalra, kézenátfordulás, átguggolások,

átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az

alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek

mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése.

Összefüggő gyakorlatsorok

Gyakorlás során az egyéni teljesítőképesség, az esztétikus és

harmonikus előadásmód, (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc)

mint minőségi elvárás jelenik meg. Hibajavítás, ismétlések.

Szertorna gyakorlatok

A 9-10.évfolyamon tanultak gyakoroltatása.

Az elemek mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, nehézségi

fokának emelése differenciáltan és egyénre szabottan is.

Szertorna fiúk számára

A 9-10. évfolyamon tanultak ismétlése, továbbfejlesztése, új

elemek tanulása.

Gyűrűn: kéz- lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított

támaszok, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás,

tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás,

leterpesztés hátra.

Szertorna lányok számára.

Gerendán – állások térdelések, ülések, fekvések,

térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,

támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés

fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,

guggolásban.

Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás, egy láb át- és

belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.

Ritmikus gimnasztika

Az esztétikus szép és nőies mozgásokat, alakformálást segítő

kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások

megismerése, gyakorlása.

A testtartás, tágasság és forgásbiztonság növelése.

A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztás, bővítési

lehetőség.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 9-10. osztályban begyakorolt előkészítő tartásos és mozgásos

elemek, a fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett

formák gyakorlása.

Kötélgyakorlatok

Egyszerű keresztezett áthajtások, ugrások fordulatok, áthajtás

közben is, kötélforgatások, test körül és test köré,

kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és - elkapások,

kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban.

Karikagyakorlatok:

Karikaforgatások, átadások, egyik kézből a másikba, testkörül és

test köré, ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, dobások

és elkapások, áthajtások pörgetések, körzések talajon és

levegőben, függőleges és vízszintes síkban.

Minimum 10 -12 elemből álló gyakorlatsor összeállítása.

Aerobic, step aerobic

A sportági jelleg: dinamikus-statikus erő, egyensúlyozás,

lazaság, ruganyosság, ritmusérzék, előkészítő és rávezető

gyakorlatai.

Alapvető kritériumok: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása,

szinkron a zenével és egymással.

Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal.

Páros, csoportos koreográfiák: optimális tanári irányítással.

Részvétel egy egyszerű csoportos aerobik gyakorlatban.


A választott helyi, személyi és tárgyi feltételekhez igazodó tánc.

Történelmi táncok gyakorlása

Palotás és /vagy keringő, 5-6 motívumból álló rövid koreográfia

megtanulása és ismétlése, bemutatása.

Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák

A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és

készségek alkalmazása más, a helyi lehetőségek szerinti

mozgásrendszerekben.

A hibajavítás megértése, tudásátadás, mások tanítása.

Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikája, harmonikus

esztétikájának átélése, tudatos felvállalása.

A divat és média által közvetített kedvező és kedvezőtlen

tényezők szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).

A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás: a gyengébb, a

Művészetek: az esztétika

fogalma

Ének-zene: tempó,

ritmus.

Művészetek:

romantika, modernitás

sérült társ segítése.

A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek

figyelembe vételével, stratégiák egyeztetése.

Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek

sportrendezvények, bemutatók szervezésében.

Tornasport és tánctörténeti ismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus

egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc,

sporttánc.

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek

alkalmazásában.

Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák

kiválasztása és önálló gyakorlása révén.

A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai

a korosztályos előírások szerinti alkalmazása, betartása.

Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.

Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,

beépítése a döntéshozatalba.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,

hatásának tudatosítása.



pontok

Futások

Rövidtáv, váltófutás

A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása.

A kedvező rajthelyzet kialakítása, a segédvonalak kijelölése, versenyszerű

végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban.

Csapatban 4x50m-es váltók alakítása, versenyzés.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás

A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az

adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában.

Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és

teljesítményének nyomon követése.

Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.

Ugrások

Választás a magasugró technikák közül: 5-7 lépéses egyénileg kialakított

nekifutással versenyszerű végrehajtás.

Közreműködés versenyek lebonyolításában.

Kondicionális jelleggel sorozatszökdelések: 1-3 lépéses sorozatelugrás, 2-4

lépéses sorozatfelugrások technikajavító végrehajtása.

Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.

Dobások

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése.

Biológia-

egészségtan:

szénhidrát-

lebontás.

Fizika:

hajítások,

energia.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Az

olimpiai

eszme. Az

újkori olimpiák

története.

Teljes lendületből hajítás.

Választás az egyes lökő mozdulatok közül.

Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés.

Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.

A nekifutás módosításának szükségessége.

Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai

teljesítménynövelő hatásainak ismerete.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.

A „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.

Önmagához képest a legjobb eredmény elérése, a siker átélése, a kudarc

elfogadása, és az azzal való megküzdés.

Az élettani különbözőségek ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat és mozgásgyorsaság, váltás közbeni

alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító, ollózó technika,

átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus,

lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti

ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy

csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok

megszerzése. A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása,

az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetben levő

lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos

életviteléhez újabb sportágak megismerése. Családi és csoportos

öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek

megszerzése.



A legalább négy választott sportági mozgás

mozgásműveltségének fejlesztése: floorball, asztalitenisz,

tollaslabda, streetball, darts, téli sporttevékenységek (hócsata,

jégkorcsolyázás, stb).

A szabadidős és alternatív sportok rendszerben kezelése. A

választott alternatív sportok technikai, taktikai, gyakorlási,

edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó

eszközök, technikák és veszélyek kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése.

Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a

közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem

előtt tartava.

Sportolás közben a rutinok megerősítése: a környezet védelme,

a zöldfelület megóvása, a tájhasználat, energia és vízhasználat,

a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés,

újrahasznosítás területén.


élettan.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny

sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges

ismeretek, jártasságok megszerzése.

Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,

kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A

többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi

változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi

versenyek, a környezet adta kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű

mozgásformák elsajátítása (ugrókötél, asztalitenisz, lengőteke,

tollaslabda, minitrambulin, stb.).

Szabályismeret és baleset-megelőzési információk az alternatív

sportágak területén.

A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren

végzett sportolás során.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az

egyénnek önmagával, társaival és a természettel való

kapcsolata kialakítása.

A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság

szerzése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség,

újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és épített

környezethasználat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok

Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a

félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének

kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a

személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak

tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló

veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.



pontok

A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok.

Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős

fogások, csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések,

keresztfogások.

Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.

A mögékerülések és kiemelések különböző változatai,

dobástechnikák, leszorítások alkalmazása.

Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos

formában és páros küzdelmek.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: ókori

olimpiák, hősök,

távolkeleti kultúrák.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés:

A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése.

Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,

testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra

gurulások.

Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás).

Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).

Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás,

ismerete, megértése, alkalmazása.

Az érzelem és feszültségszabályozás: az agresszió megelőzése a

küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök

megfogalmazásának képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.

A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által

megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés,

sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.

Tematikai egység/


Órakeret

20 óra

A tematikai egység


céljai

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő

prevenciós és relaxációs mozgásos tevékenységek önálló

működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal

történő gyakorláshoz szükséges készségek és kompetenciák


Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,

rekreációra kész fizikai és mentális állandósítása, a stressz kezelése.

A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré

szervezése.

Beépítve a sportágak óraszámába.


Bemelegítés

Általános és sportágspecifikus mozgásanyag feladatmegoldásai,

kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés,

értékelés megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz,

küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális

jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban, és gyakorlatban

egyaránt.

Edzés, terhelés

Jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges

mozgásterjedelem /idő, ismétlésszám/, intenzitás/sebesség,

gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás/ terhelés, pihenés

egyensúlya.


anaerob terhelés, az

idegrendszer működése,

a keringési rendszer

működése, glikolízis.

Fizika: egyszerű gépek,

erő, munka.

Főbb témák:

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és

megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban

eszközökkel és nélkülük. A fizikai fittség típusai, fejlesztési

lehetőségei: az aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló

mozgásprogram tervezés. Hagyományos és alternatív eszközök:

pulzusmérő, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, gimnasztikai labda,

erőgépek stb.

A koordinációt fejlesztő eljárások, a szabadidő megtervezése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett

kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek központi előírás szerint.

Az egészséges test és lélek megóvása. A munkahelyi és egyéb

ártalmak ellensúlyozására: a helyes testtartás, az egészséges

lábboltozat, a helyes légzés gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér

ellensúlyozása. A sportolás kedvező hatása a szenvedélyek

megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai, a relaxáció tudatos

alkalmazása. A testi-lelki harmónia fejlesztésének alternatív

lehetőségei. A testtartásért felelős izmok erejének és

nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító

tornával.

A sport által a pillanatnyi kiteljesedés élménye.

A sportágak gyakorlásához illeszkedő bemelegítési eljárások

ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.

Az alvás és az ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az

egészséges alvásban. A gerincártalmak és sérülések ismerete,

elkerülése, gerinckímélet. A stressz elleni tudatos védekezés.

A növekvő teljesítmény, a sporteredmény objektív elismerése, a

másik ember teljesítményének pozitív elismerése. A tudatos

terhelés, mérés, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés.

A saját és a társak egészséges életmódja iránti felelősségvállalás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallum, tartós és

ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció,

ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos jelenlét.

12. évfolyam



Témakör Óraszám







7. Egészségkultúra, prevenció 20 óra

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

A választott két labdajátékra vonatkozóan:

A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.

A technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése.

Az egyéni fizikai, és jellemvonások fejlesztése, a csapatok

eredményességéhez szükséges képességek erősítése.

A többféle labdajáték transzfer hatása a más sportmozgásokra.

Megküzdés a feszültségekkel.


Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Általános feladatok: Az önszervezés gyakorlása.

Csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás, és játékszervezés.

Tanári irányítást nélkülöző: csapatalakítás, bemelegítés,

gyakorlás, játékszervezés (támadás-védekezés), értékelő

megbeszélések.

Szituációk, feladatok önálló megoldása, a sportszerűség szem

előtt tartásával.

A sportolási tevékenységhez tartozó berendezések,

létesítmények, felszerelések megóvása, rendben tartása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása-

játékvezetési gyakorlat.

Labdával, vagy labda nélkül elkövethető szabálytalanságok

elkerülése.

A test-test elleni játék több lehetőségének modellezése.

A mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok

ismerete, betartása. A képzettségnek megfelelő önkontrollos

játék, a vétség önálló jelzése.

Fizika: mozgások,

gravitációk,

forgatónyomaték,

pályavonal, hatás-ellenhatás

Röplabda: a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó

szabálymegkötések, a labda és a háló hibás érintése, a

területelhagyás értelmezése.

A labdajáték specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.

Önálló játékvezetés, a lényeges versenyszabályok alkalmazásával,

néhány játékvezetői non-verbális jelzés használatával.

Jegyzőkönyv vezetési gyakorlat.

Versenyhelyzetek

Kézilabdázás: A tanult technikai elemek tökéletesítése,

alkalmazása. Változatos variációk a már megtanult

technikákkal, kisebb taktikai egységekbe ágyazottan.

Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái

cselekvésbiztosan végrehajtva.

Szélsők, átlövők, beállók, kapura lövéseinek gyakorlása,

alkalmazása, kapusmozgások, játék közben.


Gyorsindítások, létszámbeli előnyök, ill. hátrányokból

támadások, lerohanás rendezetlen védelem ellen.

Védekezés gyorsindítás esetén, védekezési taktika (6:0,

5:1,4:2).

Labdarúgás: Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

Összetett variációkban alkalmazott megoldások.

Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel

szemben (felívelés, letámadás, visszatámadás).

Pontos cselezések, szerelések, változatos kapura lövések,

ívelések, rúgásfajták a labda céltudatos irányítása. Fejelések

fajtái, szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások, gólszerzés.


Területvédekezés, szoros és követő emberfogás, védelmi

rendszerek ismerete.

Támadási variációk. Csapatrészek összjátéka, koordinált

együttműködése.

Röplabdázás: Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

A labdaérintés biztonsága, tudatos és pontos helyezése,

folyamatos játék.

Támadási technikák, felső egyenes nyitás, felugrásból is.

A feladás technikája alkar és kosárérintéssel egyaránt.

Nyitásfogadások változó irányú és erejű labdákkal, technikai

kombinációkkal.

Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.


Védekezés: különböző állásrendek, csillagalakzat. Ütő és

sáncoló játékos melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy

ejtett labdához való helyezkedés. 4:2-es és 5:1-esvédekezési és

támadási játékelemek elsajátítása. Támadás közbeni

helycserék, helytartási szabályok.

A megszerzett sportági ismeretek magasabb szintű kreatív

alkalmazása.

Matematika: térgeometria,

gömbtérfogat,

valószínűségszámítás

A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere

egymásra épülésének megértése.

A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása, a

játékvezetői jelzések ismerete. A transzferhatások felismerése

az egyéni fejlődés szempontjából.

A csapatjátékon belüli konfliktusok kezelése, megoldása.

Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek, tájékozottság.

Baleset megelőzés fontossága: személyes és társak

biztonságának védelme.

A sport és a környezettudatosság összekapcsolása,

jövőorientáltság.

Kulcsfogalmak

/fogalmak


problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési


Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

A tematikai egység

nevelési - fejlesztési

céljai

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő

mozgásritmus továbbfejlesztése a torna jellegű és táncos sorozatok

során a már ismert, és új elem és motívumkapcsolatokkal is.

Az önállóság és a kooperativitás növelése a mozgásrendszer

működtetésének minden területén: bemelegítésben,

képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben,

versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembe

vétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú

és öntudatú kommunikáció fejlesztése.

A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,

könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.


Ismeretek,/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Gimnasztika

Rendgyakorlatok: a korábbi évfolyamokon tanultak

folyamatos ismétlése, az óraszervezés funkcióinak

megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése.

A gyakorlatok változatos variálása (mozgásütem, kiinduló

helyzet és kartartás stb.). Az aktív és passzív izomnyújtás.

Kéziszerek alkalmazása, 8-16 ütemű gimnasztikai

gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus

sorozatok.

Önálló gyakorlatok, gyakorlatsorok kiválasztása, összeállítása.


végzése


differenciáltan, egyénre szabottan.

Az ízületi lazaság fokozása: gimnasztikai, stretching

gyakorlatokkal.

A gimnasztika eszközeivel: erőgyakorlatok, anaerob

Fizika: egyensúly,

mozgások, gravitáció,

szabadesés, szögelfordulás

Biológia-egészségtan: az

izomműködés élettana

állóképesség, egyensúly-, kondicionális és koordinációs


Mászások, függeszkedések. az egyéni fejlődés kontrollja.

Torna

Talajon és a választott szeren, a korábbi követelményeken

túlmutató mozgásanyagának tanulása, gyakorlása.

Talaj: Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok: tarkó-, fej-

, kézállások, mérlegállások, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások, fejen-,

kézenátfordulások, billenések, átguggolások, átterpesztések,

dőlések és felállások az elemek nehézségi fokának

továbbfejlesztése, gyakorlása.

Összefüggő gyakorlatsorok

Az esztétikus harmonikus előadásmód igénye (feszítések,

fejtartás, spicc), az egyéni optimum, bővítés megjelenítése az

elemkapcsolatokban, sorozatokban.

Szertorna

Az egyénre szabott, az előző évfolyamok mozgásanyagára

épült elemek mennyiségi és nehézségi fokának megjelenítése.

Szertorna fiúk számára: a 9-11. évfolyamok mozgásanyaga.

Gyűrű: alaplendület, függések, támaszok, húzódás-tolódás,

átfordulások, leugrások stb.

Szertorna lányoknak: a 9-11. évfolyamok mozgásanyaga.

Gerenda: állások, térdelések, ülések, támaszok, szökdelések,

lábtartás cserék, fordulatok, leugrások stb.

Bemelegítés: egyénileg összeállított mozgássor.

Segítségadás, tudatos hibajavítás.

Ritmikus gimnasztika

Az esztétikus szép és nőies mozgásformák, a testtartás,

tágasság, forgásbiztonság, ritmusérzék, önálló zeneválasztás,

önállóan tervezett gyakorlatrészek páros és csoportos

előadásmódban.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 9-11. osztályokban begyakorolt előkészítő és mozgásos

elemek ismétlése, új összetett mozgásformák gyakorlása.

Kötélgyakorlatok gyakorlása

Áthajtások, ugrások, fordulatok, forgatások, kötéldobások és

elkapások, körzések függőleges és vízszintes síkban.

Karikagyakorlatok gyakorlása

Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben,

karikaforgatások átadások, átdobások, elkapások, áthajtások,

pörgetések talajon és levegőben.

10-12 elemből álló elemkapcsolat.

Aerobic, step aerobic

A spotági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás,

lazaság, ruganyosság, ritmusérzék.

Testtartás, szinkron a zenével, rövid koreográfiák ismétlése

magas cselekvésbiztonsággal.

Művészetek: az esztétika

fogalma

Ének-zene: tempó, ritmus


A választott tánc gyakorlása, a helyi személyi és tárgyi

körülményekhez igazodva.

Történelmi táncok gyakorlása

Palotás és /vagy keringő 5-6 motívumból álló koreográfia

bemutatása.

Egyéb torna jellegű táncos mozgásformák

Falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.

Kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása,

hibajavítás megértése. A nemnek megfelelő dinamikus,

esztétikus, harmonikus mozgás felvállalása.

Értékfelismerés, önértékelés: a divat a kedvező és kedvezőtlen

hatásainak szétválasztása.

A saját és a társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás.

Aktív részvétel bemutatók, sportrendezvények szervezésében.

Művészetek:

romantikamodernitás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus

egyensúly, forgásbiztonság, táncstílus.

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

A tematikai egység


céljai

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek

alkalmazásában.

Az önismeret fejlesztése, a kedvező atlétikai mozgásformák

kiválasztása.

A futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai.

Motiváló eljárások az egyéni teljesítmények javítására.

Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepe.



pontok

Futások

Rövidtáv, váltófutás. Versenyszerű végrehajtás.

Középtávfutás, folyamatos futás.

A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika.

Versenytempó, irambeosztás. Állóképesség fejlesztés. Folyamatos futás

közbeni tájékozódás.

Ugrások

Magasugrás: átlépő, flop technika. A nekifutás távolságának kimérése.

Versenyek.

Dobások

A különböző dobásformák törzsizmokra gyakorolt erősítő hatása.

Hajítás lendületből, lökő mozdulat, vető mozdulat fordulatból.

Az optimális kidobási szög, sebesség és magasság.

Biológia-

egészségtan:

szénhidrátlebontás

Fizika: hajítások,

energia

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Az

olimpiai eszme. Az

újkori olimpiák

Az iram és tempó megválasztása, a nekifutás módosítása.

Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti ismereti.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.

A „gyorsabban, magasabban, erősebben” jelmondat értelmezése.

Az önmagához mérhető legjobb teljesítmény elérése, a siker és a kudarc

átélése, elfogadása.

Az élettani különbözőségek ismerete.

története.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni

alkalmazkodás, korrekció, holtpont, homorító és ollózó technika,

átlépő, guruló, hasmánt és floptechnika, ötlépéses ritmus, lökés,

vetés, jegyzőkönyvvezetés.

Tematikai egység/


Órakeret

20 óra

A tematikai egység


céljai

A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani,

edzéselméleti ismeretek megszerzése. Önállóan kezdeményezett

társas vagy csoportos sportolás megszervezése. A felnőttkor

sportos életviteléhez újabb sportágak ismerete, családi és csoportos

öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendszerezési

ismeretek megszerzése. Az iskolai létesítményen belül és tágabb

környezetében levő lehetőségek kihasználása sportolásra.



A választott sportági mozgások mozgásműveltségének fejlesztése:

floorball, asztalitenisz, tollaslabda, streetball, darts, téli

sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás, stb.).

Az alternatív sportok technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és

versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök,

technikák, veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyozása,

edzés a természet erőivel.

Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában,

a tájhasználatban, az épületek megóvásában, az energia, a

vízhasználat, a hulladék gyűjtés területén.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra

való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek,

jártasságok megszerzése.

Többfunkciós eszközök bevonása, egyszerű saját készítésű

eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása

(ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, mini trambulin,

stb.)

Szabályismeret és balesetmegelőzési információk az alternatív

sportok területén.

A helyes öltözködés és a folyadékfogyasztás a szabadtéri sportolás

során.

Környezettudatos magatartás: az egyén és a természet kapcsolata a

sportolás folyamán.

A táborozási eszközrendszer, megismerése, jártasság szerzése:

térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor, stb.


élettan

Kulcsfogalma/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség,

újrahasznosítás, példamutatás, környezettudatos természet- és az épített

környezethasználat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelmi és küzdősportok

Órakeret

10 óra

A tematikai

egység nevelési-


Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a

félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének

kiteljesítése.

Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,

különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok

elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek kezelése.



A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok: tolások, húzások,

változatos testrészekkel, testhelyzetben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása.

Alaphelyzetek, erős fogások, emelések, mögékerülések,

kiemelések, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása.

Az eredményes földharc technikája.

Egyéni és csapatversenyek játékos formában, páros küzdelmek.

Dzsúdó

A 9-11. osztályban tanult technikák és taktikák


Testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, gurulások,

szabadulások különböző fogásokból.

Támadás elhárítási módszerek.

Önmaga megvédésének ismerete, támadás-elhárítási ismeret,

megértése, alkalmazása.

Érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a

küzdőjellegű sporttevékenységek révén.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete,

elismerése.


állampolgári ismeretek:

ókori olimpiák, hősök,

távolkeleti kultúrák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés,

sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció

Órakeret

20 óra

A tematikai egység


céljai

Az élethosszig tartó optimális mozgás, életkornak és testalkatnak

megfelelő prevenciós és rekreációs tevékenységek önálló

működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal

történő gyakorlásához szükségességes készségek és kompetenciák


Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,

rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz

kezelése.

A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszere.

Ismeretek,/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Bemelegítés

Általános és sportágpecifikus bemelegítő mozgásanyag

feladatmegoldásai, egyénileg, párban. A tervezés, szervezés,

levezetés, értékelés megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, dobáshoz, küzdéshez

kapcsolódó bemelegítések elkülönítése szóban és gyakorlatban.

Edzés, terhelés

Szervezettség, időbeosztás, mozgásterjedelem (idő,

ismétlésszám), intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő

ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Főbb témák:

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés párban,

csoportban szerekkel és szerek nélkül.

A fizikai fittség típusai, a fizikai aktivitás szintjének becslése,

követése.

Önálló mozgásprogram tervezés.

Hagyományos és alternatív eszközök használata: pulzusmérő,

mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő

gumiszalag, gimnasztikai labda, erőgépek.

Edzésfolyamatok: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző

módszertani eljárások. Motoros tesztek központi előírás szerint.

A szabadidő megtervezése, egyéni rekreációs megoldások

bemutatása, foglalkozás vezetése.

Az egészséges test és lélek megóvása

A munkahelyi, iskolai és egyéb ártalmak elleni védekezésre való

felkészítés.

A stresszoldás gyakorlatai, a relaxáció elsajátítása.

A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek

tudatos alkalmazása: az izmok kellő erejének és

nyújthatóságának fejlesztése.

A sport által a pillanatnyi kiteljesedés élményének megélése.

A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő

eljárások, a terhelésfokozás ismerete.

A sport szerepe az egészséges alvásban: az ébrenlét és az alvás

egyensúlya.


anaerob terhelés, az

idegrendszer működése, a

keringési rendszer

működése, glikolízis.

Fizika: egyszerű gépek,

erő, munka

A gerincsérülések, ártalmak elkerülésének, elsősegély ellátása

vagy a gerincsérülttel való helyes bánásmód ismerete.

A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a

gerinckímélet lényegének ismerete.

A növekvő teljesítmény (a saját és másik ember) objektív

elismerése.

Az egészséges mozgásra fordított szabadidő társakkal, a közös

élmény egymást erősítő igénye (motiváció).

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló

teljesítményfejlesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportág-specifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos,

ismétlése, tartós ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya,

relaxáció, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Közlekedésbiztonság és –védelem

(10496-12)

9.évfolyam

A tantárgy tanításának célja

A Közlekedésbiztonság és -védelem tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

megismerjék az elsősegélynyújtással, tűz- és a környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető

ismereteket. Ismerjék meg a hatályos jogszabályokat, rendelkezéseket a témával

kapcsolatban.

A tanulók ismerjék és alkalmazni tudják a biztonságtechnika követelményeit, az egyéni

egészségvédelem és az elsősegélynyújtás alapjait. A műszaki szakterület szakmai

követelményei mellett legyenek képesek felismerni a környezetre gyakorolt hatásokat. A

termelési folyamatok mellett tudatosítsanak kiemelt figyelmet a környezetvédelmi

alapgondolatok megvalósítására. Tisztában legyenek az információ- és titokvédelmi,

vagyonvédelmi és az üzembiztonsági előírásokkal, szabályokkal.

Témakörök

Tűzvédelem 18 óra

A témakör részletes kifejtése

Általános tűzvédelmi ismeretek

Tűzvédelmi szabályzat

Létesítésre és használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok

Tűzoltás módja és anyagai

Tűzoltó eszközök és készülékek

Tűzvédelmi hatósági feladatok – Katasztrófavédelem (tűzoltóság)

Elsősegélynyújtás 18 óra


Alapvető szabályok az elsősegélynyújtásban

Beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat

Eszméletlenség, újraélesztés, kötések

Sérülésekről általában, idegen test, mérgezések

Elektromos áram okozta balesetek

Hőmérséklet okozta balesetek, növények, rovarok okozta balesetek

Hirtelen megbetegedések

10.évfolyam

Környezetvédelem 18 óra


Ökológiai alapok

Környezeti ártalmak: levegőszennyezés, talaj- és vízszennyezés, zajártalom, zaj- és

rezgésvédelem, hulladékkezelés és - gazdálkodás

A természeti értékek megóvása (közlekedésben is)

A környezetvédelem eszközei

Információ- és titokvédelem 18 óra


Minősített adatkezelés alapjai, fogalmak meghatározása

Nyilvánosság – Titokvédelem

Az adatvédelem szabályai

Titokvédelmi törvény. Titokvédelmi Szabályzat

A minősítés alanyai, tárgya, folyamata

Szolgálati titok, üzleti titok

Minősített adat

Eljárás állam- és szolgálati titoksértés esetén

Iratminták és ügyviteli segédletek

11.évfolyam

Vagyonvédelem, üzembiztonság 36 óra


A vagyonvédelem törvényi szabályozásai

Fogalmak meghatározása

Létesítmények biztonságára vonatkozó rendelkezések

Technikai védelmi berendezések

Vagyonvédelmi ellenőrzések szempontjai (közlekedési járművek biztonsági

ellenőrzése)

Üzembiztonsági fogalmak, rendkívüli események fogalma

Közlekedési balesetek csoportosítása

Üzembiztonsági ellenőrzések módszerei

Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

(10496-12)


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a statisztika alapjaival.

Ismerjék a piac, a pénz és a pénzforgalom jellemzőit. Ismerjék a gazdasági vállalkozások

jellemzőit, az eszközgazdálkodás alapjait valamint a piacbefolyásolás eszközeit. Az

általános jogi tájékozottság megszerzése mellett olyan jogi alapokat szerezzenek, amelyek

elősegítik a fuvarjogi ismereteik pontos alkalmazását.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elméleti és gyakorlati tantárgy azon

részeihez, amelyeknél közlekedés üzemviteli szakszámítások szükségesek. Továbbá

alapozó, előkészítő jelleggel kapcsolódik valamennyi tantárgy közlekedésgazdasági és

fuvarjogi ismeretanyagához.

11. évfolyam

Közlekedés-statisztika 23 óra

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai adatfelvétel

Statisztikai sorok, statisztikai táblák

Statisztikai adatok ábrázolása

A statisztikai adatok összehasonlítása

Viszonyszámok

Középértékek

A szóródás és mutatószámai

Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével

A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása 10 óra Gazdasági alapfogalmak

A közgazdaságtan területei

Az ágazati gazdaságtanok

Fontosabb gazdasági alapfogalmak

A piac, piaci alapfogalmak

A keresleti és a kínálati görbe

A piac felosztása, a piac működése

A pénz 5 óra

A pénz kialakulása

A pénz, mint fizetőeszköz

A közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe 5 óra A közlekedés és a gazdaság kapcsolata, ágazati kapcsolatai

Az ember szerepe a közlekedésben

Közlekedési szükségletek

A gazdasági fejlődés és a közlekedési igény kapcsolata

Vállalkozások, gazdasági társaságok 5 óra

A vállalkozás indítása

Az egyéni vállalkozás

Gazdasági társaságok

A vállalkozások partnerei

Gazdasági társaságok megszűnése

Az eszközgazdálkodás alapjai 10 óra Az eszközök csoportosítása

A közlekedés tárgyi és befektetett eszközei

Az infrastruktúra, a közlekedés infrastruktúrája

Tárgyi eszközök értékcsökkenése, az amortizáció

Marketing 7 óra

A marketing meghatározása

Marketing fejlődési szakaszai

Fogyasztók döntéseit befolyásoló tényezők

Reklám

Termékpolitika

Árpolitika

Kommunikációs politika

Piackutatás

A közlekedési piac jellemzői

Utasszámlálás a közlekedésben

Public relations 7 óra A PR fogalma kialakulásának története

A PR alapjai

A PR-szemléletmód, magatartásforma

A PR tevékenység legfontosabb területei

A szervezet kommunikációs rendszere, belső és külső PR

A PR-tevékenységek módszerei és eszközei

12. évfolyam

Az állam és a jog kialakulása 4 óra

Az állam kialakulása

A jog kialakulása

Magyarország Alaptörvénye 10 óra Nemzeti hitvallás

Alapvetés

Szabadság és felelősség

Az állam

Az Országgyűlés

Országos népszavazás

A köztársasági elnök

A Kormány

Önálló szabályozó szervek

Az Alkotmánybíróság

A bíróság

Az ügyészség

Az alapvető jogok biztosa

A helyi önkormányzatok

A közpénzek

A Magyar Honvédség

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

Döntés katonai műveletekben való részvételről

A különleges jogrend

A polgári jog alapjai 12 óra

A Ptk. szerkezete

A polgári jogviszony fogalma, fajai

Tulajdonjogviszony

Kötelem

Szerződések 20 óra A szerződés fogalma

Cselekvőképesség

Szerződéskötés

Érvénytelen szerződések

Szerződés módosítása

Szerződés megszűnése

Szerződés teljesítése

Szerződés megszegése

Szerződés megerősítése

Biztosítékadás

Polgári jogi kártérítési felelősség 12 óra

Az általános vétkességen alapuló felelősség

Jogellenes magatartás

Kár

Vétkesség

Kártérítési felelősség

Bizonyítási teher

A kár megtérítése

Nevesített szerződések 12 óra Az adásvétel

A bérlet

A letét

A megbízás

A vállalkozás

A biztosítás

A lízing

Nemzetközi szerződések, INCOTERMS

A polgári eljárás szabályai 10 óra

A polgári peres eljárás

Fizetési meghagyásos eljárás

Végrehajtási eljárás

Az államigazgatási eljárás 10 óra Hatáskör, illetékesség

Az alapeljárás

Jogorvoslatok az államigazgatási eljárásban

Végrehajtási eljárás

Szabálysértés és bűncselekmény 6 óra

A szabálysértés

A bűncselekmény

Közlekedési alapismeretek

(10496-12)

9.évfolyam


A közlekedési ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a közlekedésnek a

társadalom fejlődésében, életében betöltött szerepével, jelentőségével megismertesse és a

közlekedéssel összefüggő alapvető ismeretek elsajátításának lehetőségét biztosítsa.


A közlekedés történeti rész szorosan kapcsolódik közlekedés földrajzi ismeretek

tantárgyhoz. A közlekedés technikai rész az összefüggő gyakorlathoz, valamint a

marketing ismeretekhez, továbbá az egyes ágazatok fontosabb jellemzői a szakmai

gyakorlathoz, illetve közlekedési földrajhoz, míg a szállítási feladatok végrehajtása a

gyakorlathoz és a marketing ismeretekhez.

Témakörök

Közlekedéstörténet 36 óra

A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése

A kezdetek

Közúti közlekedés a középkorban

Motorizáció a közúti közlekedésben

Közúti közlekedés az 1890-es évektől napjainkig

A városi közlekedés fejlődése a kezdetektől napjainkig

Városi közlekedés a XVIII. század végén, a XIX. század elején

Magyarországi városi közlekedés kezdetei

A vízi közlekedés kialakulása és fejlődése

A kezdetek, a hajózás története az ókorban, a középkorban

Földrajzi felfedezések

Gőzhajózás tengeren és belvízen

Hazánk hajózása a török hódoltságtól a XIX. század végéig

A magyar hajózás a XX. században

A MAHART története

A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése

A vasúti közlekedés kezdetei

A lóvasúttól a gőzösökig

Magyarország vasúti közlekedése 1830-tól az 1900-as évek elejéig

Magyarország vasúti közlekedésének fejlődése az 1900-as évek elejétől napjainkig

A légi közlekedés története, a repülés kezdetei, a léghajók

Légi közlekedés Magyarországon

A MALÉV története

A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése

A hírközlés és távközlés fejlődése

A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak

20 óra


A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése

A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése

A raktárak, mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei

A jármű. A közlekedés kiszolgáló létesítményei

Az ember szerepe a közlekedésben

A közlekedés felosztása

Közlekedési alapfogalmak

A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés és a csővezetékes szállítás

A közlekedési munkamegosztás

Közlekedésbiztonság 16 óra


A közlekedés- biztonságról általánosságban

A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők

Aktív és passzív biztonság

A tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságáról röviden

A közlekedésbiztonság helyzete hazánkban

10.évfolyam

A vasúti közlekedés technikája 25 óra A témakör részletes kifejtése

A vasúti közlekedés felosztása

A vasúti pálya

Az alépítmény részei, kialakítása, feladata

A felépítmény és részei, az egyes részek jellemzői

A felépítmény alapfogalmai

Vágánykapcsolások

Különleges felépítmények

Vasúti vontató járművek fajtái, jellemzői

A vasúti vontatott járművek szerkezete és típusai

A vasúti járművek káros mozgásai

Vasúti kiszolgáló létesítmények

Vasúti jelző és biztosítóberendezések

A vasúti közlekedés üzemvitele 11 óra


A vasúttal szemben támasztott követelmények

A vasúti személyszállítási folyamat

A vasúti árufuvarozási folyamat és részei

Az áruk csomagolása

A fuvareszköz megrendelése és kiállítása

A rakodás, a küldemény átvétele

A küldemény továbbítása, a fuvarozás végrehajtása

A fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás

A vasúti forgalom szervezése és a személy és áruforgalom lebonyolítása

A vasúti menetrend

11.évfolyam

A közúti közlekedés technikája 20 óra


A közúti pálya

A közutak osztályozása

A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak

A közúti járművek csoportosítása

A közúti járművek szerkezete és felépítése

A négyütemű és kétütemű Otto-motor, a dízelmotor felépítése és működése Motorok

üzem és kenőanyagai

A tehergépjárművek

A közúti járművek fontosabb paraméterei

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

A városi közlekedés technikája 16 óra A témakör részletes kifejtése

Városok, települések infrastruktúrája

Városok, települések csoportosítása, részei

A települések úthálózata

A városi közlekedés járművei, az autóbusz, trolibusz, villamos, metró és HÉV

A városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelmények

A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Autóbusz megállóhelyek

Az autóbusz állomások csoportosítása, feladatai, részei

12. évfolyam

A városi és közúti közlekedés üzemvitele 11 óra


A közúti áruszállítás üzemvitele

Árufuvarozási folyamatok

Járattípusok

A közúti személyszállítás üzemvitele

A városi közlekedés üzemvitele

Városi tömegközlekedési rendszerek

Utazási igazolványok

A vízi közlekedés technikája 13 óra


A vízi közlekedés csoportosítása

A Vízi közlekedés pályája, belvízi és tengeri hajóútvonalak

A vízi közlekedés járművei

A hajók csoportosítása felépítése, főbb szerkezeti részei

Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények

A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei

Kikötők, dokkok, hajógyárak

A vízi közlekedés üzemvitele 11 óra A témakör részletes kifejtése

Az áruszállító hajózási módok csoportosítása

Belvízi áruszállítási módok Vontató-, toló-, önjáró hajózás

Folyam-tengeri hajózás

A tengerhajózás üzemvitele

Szabadhajózás, vonalhajózás, speciális hajózás

Vízi személyszállítás: tengeri-, belvízi-, átkelőhajózás

A légi közlekedés technikája és üzemvitele 18 óra


A légi közlekedés felosztása

A légi közlekedés pályája

A légi közlekedés járművei

A repülőgépek osztályozása, szerkezete

A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei

A repülőterek fajtái és létesítményei

A légi közlekedés forgalmi folyamatai

A légi forgalom irányítása

A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele 7 óra


A csővezetékes szállítás értelmezése, fogalma

A csővezetékes szállítás csoportosítása

A kis távolságú csővezetékes szállítási módok

A nagy távolságú csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás előnyei, hátrányai

A csővezetékes szállítás technikai berendezései

Hírközlés, a posta és a távközlés 3 óra A témakör részletes kifejtése

A hírközlés fő módozatai és folyamatai

A postai tevékenység és a távközlés

Az információs társadalom

Egységrakomány-képzés az áruszállításban 4 óra


A rakodólapok, mint az egységrakomány-képzés eszközei

Konténerek az egységrakomány-képzésben

Konténerek csoportosítása

Nagykonténerek rakodása

A kombinált áruszállítás, A közlekedés, gazdaság és a társadalom kapcsolata

5 óra


A kombinált áruszállítás előnyei

Konténeres áruszállítás

Közút- vasút huckepack szállítás

Közút-vízi huckepack szállítás

Folyam- tengeri kombinált áruszállítás

A kombinált áruszállítás termináljai

A közlekedés, mint nemzetgazdasági ág

Az ember szerepe a közlekedés lebonyolításában

A közlekedés és a gazdaság kapcsolata

Közlekedési földrajz

(10496-12)


A Közlekedési földrajz tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék

Magyarország és Európa közlekedési útvonal hálózatait, azok szerepét, jelentőségét a

kereskedelemben. Ismerjék a fontosabb európai összeköttetéseket, határátkelőket. Képesek

legyenek megtervezni az áru továbbításához legmegfelelőbb útvonalakat.

Általános földrajzi ismeretek 36 óra


A földrajz fogalma, kialakulása és tagozódása

A térkép. Fajtái, jelrendszer, méretarány, mérések

A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és társadalom-

földrajzi tényezők

A közlekedés alágazatai

Földrajzi munkamegosztás

Közlekedés-földrajzi fogalmak

Magyarország közlekedésének forrásai

11.évfolyam

A vasúti közlekedés 36 óra


A vasúti közlekedés története

A magyar vasúthálózat kialakulásának története

A vasútépítés fejlődése

A vasúti közlekedés feladata, jellemzői

A vasútvonalak osztályozása

Magyarország vasúthálózata, fővonalak, elágazások, átlós vonalak

Jelentősebb keskeny nyomtávolságú vonalak

Budapesti körvasút

Budapest, mint a nemzetközi vasúti közlekedés jelentős középpontja

Nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek, tranzitútvonalak

Nagysebességű vasútvonalak

12. évfolyam

Közúti közlekedés 48 óra


A közúti közlekedés története

A közúti járművek fejlődése

Magyarország közúthálózatának története

A közútépítés fejlődése

A közúti közlekedés feladata és jellemzői

A közutak csoportosítása és műszaki jellemzői

Hálózatsűrűség, útellátottság, a közutak terhelése

Hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű

főútvonalak, körgyűrűk

Határátkelőhelyek, E utak

Páneurópai közlekedési folyosók

Vízi, légi közlekedés, csővezetékes szállítás 48 óra A témakör részletes kifejtése

A vízi közlekedés története, a vízi közlekedési eszközök műszaki fejlődése

A vízi közlekedés jellemzői, fő feladatai, szerepe a közlekedésben

A vízi közlekedés fajtái és eszközei

Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái, tengeri hajózása

Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti

kereskedelemben

Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai

A légi közlekedés története

A magyarországi légi közlekedés rövid története

A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban

Hazai repülőtereink

A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok

A légi közlekedés várható fejlődése

A csővezetékes szállítás általános jellemzése

Hazánk csővezeték rendszerének kialakulása és fejlődése

Hazánk és az európai térség jelenlegi vezetékhálózatának kialakulása

Közlekedés üzemvitel

(10496-12)


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az egyes közlekedési

ágazatok járműveivel, kiszolgáló létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatás a

személyszállítás és árufuvarozás alapjaival, valamint a kapcsolódó üzemviteli

feladatokkal. Cél továbbá a személyszállítási és az árufuvarozási folyamat részeinek

megismerése és különböző okmányok kitöltése.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel gyakorlat

tantárgy azon ismeretanyagához, amely az egyes közlekedési ágak sajátosságait mutatja

be.

Továbbá előkészítő jelleggel kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel gyakorlati tantárgyhoz.

A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első két fejezeten

kívül kapcsolódik a tananyaghoz.

9. évfolyam

Közlekedési alapfogalmak 6 óra

A közlekedés

A fuvarozás

A szállítás

A szállítmányozás

Díjszabáselmélet 16 óra

A díjszabás fogalma és feladata

Díjszabások osztályozási szempontjai

Közlekedési ágak szerinti osztályozás

A szolgáltatás tárgya

Érvényességi terület

A díjtételek felépítése

Rugalmasság

Tarifapolitikai célkitűzések

Díjszabások terjedelme

Fuvarreláció, fuvarozási viszonylat

A díjszabásokkal szembeni követelmények

Fuvarjogi elvárások

Fuvarjog és díjszabás egysége

A díjszabással szemben támasztott alaki követelmények

A díjszabások felépítése

A díjszabások elemei

Kerekítés

Legcsekélyebb fuvardíj

Legcsekélyebb tömeg (távolság, idő)

Díjszabási rendszerek

Értékrendszer

Raktömeg vagy kocsiűrrendszer

Az övezeti rendszer

Penny-porto rendszer

Órakilométerdíjas rendszer

A vegyes díjszabási rendszer

A fuvarozási értékrendszer

A közlekedési díjképzés alapjai

Díjszámítási egységek

A költségtérítés elemei

Költségmutató és önköltség

A díjegység

A díjtétel

Kezelési díj

Díjtételképzési változatok

A fuvardíj

A közúti személyszállítás 16 óra

A közúti személyszállítás sajátosságai

Autóbusz pályaudvarok

Forgalmi feladatok és létesítmények

A közúti személyszállítás eszközei

Motorkerékpárok fajtái, jellemzői

Személygépkocsik fajtái, jellemzői

Autóbuszok fajtái, jellemzői

Utazási feltételek

A közúti személyszállítási szerződés

Személydíjszabások rendszere

Kedvezmények rendszere

Menetrend szerkesztés szabályai

Autóbusz menetlevél kitöltésének szabályai

A vasúti személyszállítás 16 óra A vasúti személyszállítás sajátosságai

Vasúti pályaudvarok, állomások


A vasúti személyszállítás eszközei

A vasúti személyszállítási szerződés



Személydíjszabások

Menetdíjak

Kedvezmények rendszere

A vízi személyszállítás 9 óra

A vízi személyszállítás sajátosságai

Kikötők


A vízi személyszállítás eszközei


A vízi személyszállítási szerződés


Személydíjszabások rendszere

A légi személyszállítás 9 óra

A légi közlekedés sajátosságai

Repülőterek és kiszolgáló létesítményeik

A légi személyszállítás eszközei



Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények

Menetjegyek visszaváltása

Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk

10. évfolyam

A városi közösségi közlekedés 6 óra

A városi személyszállítás eszközei

A városi személyszállítás sajátosságai

Városi közlekedési hálózatok




Rendkívüli események

A közúti árufuvarozás 15 óra A közúti árufuvarozás sajátosságai

A közúti árufuvarozás eszközei

Tehergépkocsik fajtái, jellemzői

A feladatnak megfelelő gépkocsi kiválasztása

Telephelyek


Műszaki feladatok és létesítmények

Fuvarozási szerződés

A fuvarozó értesítési kötelezettsége, a címzett értesítése

A fuvaroztató rendelkezési joga

A fuvarozás határideje

Késedelem

Felelősség a hibás teljesítés miatt

Veszélyes áruk közúti szállításának alapjai

A vasúti árufuvarozás 15 óra

A vasúti árufuvarozás sajátosságai, jellemzői

A vasúti árufuvarozás eszközei

Az elfuvarozandó árunak megfelelő vasúti kocsi kiválasztása

Vasúton fuvarozható áruk

Az árukezelési helyek fajtái csoportosításuk, jellemzőik.

Az áru csomagolása, csomagolási fajták és jellemzőik

A fuvarozási szerződés fajtái

A küldemény tömegének, darabszámának megállapítására használt eszközök

csoportosítása

A fuvarozási határidő számításának alapszabályai belföldi és nemzetközi forgalomban

A fuvarlevél jelentősége a küldemény kiváltási folyamatában a küldemény

kiszolgáltatásának jelentősége a közösségi áruk és az Európai Unión kívülről érkező

küldemények esetében

A kocsi kirakási kötelezettsége, a vasúti kocsik tisztításának alapszabályai és

szükségessége, a küldemény elvitelének jelentősége

Veszélyes áruk vasúti szállításának alapjai

11. évfolyam

A vízi árufuvarozás 12 óra

A vízi árufuvarozás sajátosságai

A vízi árufuvarozás eszközei

Hajótípusok, hajózási módok

A toló, vontató és az önjáró hajózás

Belvízi hajózás nemzetközi szabályozási rendszere

Vízépítési műtárgyak

A hajózás biztonsági kérdései

A hajózás és környezetvédelem

A légi árufuvarozás 12 óra

A légi árufuvarozás sajátosságai

A légi árufuvarozás eszközei

Légi teheráru fogalma

Továbbítási módok

Egységrakományképzési szempontok

Különleges kezelést igénylő áruk

Túlsúlyos, túlméretes küldemények

Veszélyes áruk

Kizárólag cargo-repülőgépben fuvarozható áruk

Járat rakományjegyzéke

Előkészülés a küldemény feladására

Helyfoglalás a légitársaságnál

Áruk rangsorolása, összeférhetetlensége

Veszélyesáru nyilatkozat

Biztonsági átvizsgálás, átvilágítás, szemrevételezés, kézi átvizsgálás

Robbanószerkereső kutya

Sérülési jegyzőkönyv kiállítása

Rendellenességek kezelése (talált/hiányzó áru/okmány)

Montreal-i egyezmény

A Chicagói egyezmény

A Tranzit és légi fuvarozási Egyezmény

Varsói egyezmény

IATA, a Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség által egységesített nyomtatványok,

díjszabások

SITA, a Nemzetközi Légiforgalmi Kommunikációs Társaság

A légi szállítmányozási szerződés

A légi fuvarlevél - AWB

Logisztikai alapismeretek 12 óra Vállalati logisztika

Logisztikai rendszerek belső tagozódása

Információs és irányítási részrendszerek

Jellegzetes logisztikai stratégiák

Gyártani vagy vásárolni elv

Percre kész beszállítás, gyártás és elosztás elve

A raktározás (tárolás) fogalma

A raktárak, raktározási rendszerek feladata

A raktárak osztályozása szerkezeti hovatartozás szerint

Üzemi raktáraknak a folyamatban betöltött szerepük szerinti osztályozása

12. évfolyam

A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai 22 óra

Szállítási és üzemi teljesítmények különválasztása

Üzemi teljesítmények és mutatószámok a vasúti közlekedésben

Üzemi teljesítmények és mutatószámok vízi közlekedésben

Üzemi teljesítmények és mutatószámok légi közlekedésben

Üzemi teljesítmények és mutatószámok a közúti közlekedésben

Járműállománnyal kapcsolatos mutatószámok, teljesítmények

Időteljesítmények

Futásteljesítmények

Szállítási teljesítmények

Egyéb teljesítmények, rakodógép kapacitása

Gépnapok és tényezők a közúti közlekedés üzemtanában

A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége 20 óra

A járművek kapacitása

A pálya kapacitása

A közlekedés kiszolgáló létesítményeinek kapacitása

A kapacitáskihasználás elmélete

A kapacitás és annak kihasználása az egyes közlekedési ágak esetében

A kapacitáskihasználás fontosabb mutatószámai a közúti közlekedés területén

Kapacitás a vasúti közlekedés területén

Üzemi számvitel 22 óra

Költség

Önköltség

Kiadás, költség és ráfordítás

Költségek csoportosítása

Munkatermelékenység

Költség, önköltség, munkatermelékenység a közlekedésben

Költségek a közlekedésben

Költségek és költségmutatók a közlekedés területén

Önköltségszámítás a közlekedés területén

Munkatermelékenység a közlekedésben

Munkahelyi egészség és biztonság

9. évfolyam


A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.

Témakörök

Munkavédelmi alapismeretek 8 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

feltételeinek értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi

épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,

egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai.

Munkahelyek kialakítása 8óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint

távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

Munkavégzés személyi feltételei 4 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás

szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

Munkaeszközök biztonsága 4 óra Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-

megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb

dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,

biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes

munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi

tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

Munkakörnyezeti hatások 4 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a

munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A

munkavállalók részvételének jelentősége

Munkavédelmi jogi ismeretek 8 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai

biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok.

Balesetek és foglalkozási megbetegedések.

Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze.

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen


gyakorlat

(10496-12)


A tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

elméleti tantárgynál megismert statisztikai alapfogalmakat gyakorlati példákon keresztül

begyakorolhassák. Képesek legyenek egyszerű, a szakmájukhoz kapcsolódó statisztikai

elemzések elvégzésére.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek elméleti tantárgy

Statisztikai alapfogalmak fejezetéhez.

12. évfolyam

Statisztikai alapfogalmak 4 óra


A statisztikai megfigyelés

A statisztikai sokaság

Statisztikai ismérvek



A statisztikai adat 4 óra







Viszonyszámok 6 óra Megoszlási viszonyszámok

Dinamikus viszonyszámok

Bázisviszonyszám

Láncviszonyszám

Megoszlási viszonyszámok


Bázisviszonyszám

Láncviszonyszám

Középértékek 6 óra Átlagok

Számtani (aritmetikai)

Harmonikus

Mértani (geometriai)

Négyzetes (kvadratikus)

Helyzeti középértékek

Medián

Módusz

Átlagok


Harmonikus




Medián

Módusz

A szóródás és mutatószámai 6 óra

A szóródás terjedelme

Átlagos abszolút eltérés

Szórásnégyzet, szórás, relatív szórás (Átlagos különbség)

Koncentráció




Koncentráció

Közlekedési alapismeretek

gyakorlat


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók természetes üzemi körülmények között

ismerkedjenek meg az egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló

létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz

kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás

és különböző okmányok kitöltése


Közlekedési ismeretek


Járműismeretek 6 óra

A vasúti vontatott járművek fajtáinak megtekintése

Villamos mozdonyok, Diesel mozdonyok, Motorkocsik

A vasúti vontató járművek fajtáinak megtekintése

Személyszállító kocsik. Teherkocsik

Közúti járművek megtekintése

Személyszállító járművek: Autóbuszok, villamosok, trolibusz, metró, HÉV

Közúti áruszállító járművek

Vizi járművek

Légi járművek

Kiszolgáló létesítmények 6 óra

Vasúti kiszolgáló létesítmények.

Állomások, pályaudvarok, megállóhelyek, rakodóhelyek, rendező pu.-ok

Forgalmi iroda, személypénztár, vontatási telepek, raktárak, várótermek

Közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

Autóbusz állomások, szerviz, telephelyek utas várók stb.

Vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Légi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Üzemviteli ismeretek 6 óra

A vasúti és közúti személyszállítás folyamata

A vasúti és közúti árufuvarozás folyamata

Az áruk csomagolása, fuvareszköz megrendelése és kiállítása

Rakodás, a küldemény átvétele. a küldemény továbbítása, kiszolgáltatása

A vízi és légi közlekedés személy és árufuvarozási folyamatai

Szakszámítások 18 óra A járművek menetellenállásai. Általánosságokban a menetellenállásokról

A járműre ható menetellenállások csoportosítása, értelmezése

A gördülési ellenállás

A légellenállás

Az emelkedési ellenállás

A gyorsítási ellenállás

A különböző ellenállások legyőzéséhez szükséges teljesítmény

A hajtómű-(belső) ellenállás és teljesítménye

Feladatok megoldása az ellenállások és teljesítmények kiszámítására

A járművek menetdinamikája

A járművek haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebesség

Feladatok megoldása a kicsúszási és kiborulási határsebesség számítására

Lökettérfogat, sűrítési arány

A dugattyúsebesség, dugattyúra ható erő

A motor munkája, teljesítményei, hatásfoka, nyomatéka

A motorok tüzelőanyag fogyasztása

A fékezéssel kapcsolatos alapfogalmak

Fékezéssel kapcsolatos szakszámítások

Engedélyezett terhelés és hossz megállapítások

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

(10496-12)





kapcsolódó üzemviteli feladatokkal.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel elmélet


be. Továbbá kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elmélet tantárgy Díjszabás-elméleti

fejezetéhez. A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első

két fejezeten kívül kapcsolódik a tananyaghoz.

10. évfolyam

A közúti személyszállítás 20 óra

Menetrendek

Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények

Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása

Reklamációs ügyek intézése

Autóbusz menetlevél



A vasúti személyszállítás 20 óra

Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek


Kedvezmények





A vízi személyszállítás 10 óra

Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények



Utazással kapcsolatos információk

A légi személyszállítás 10 óra Menetrendek

Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények


Utastájékoztatás


A városi közösségi közlekedés 12 óra

Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek


Kedvezmények





11. évfolyam

A közúti árufuvarozás 22 óra

Fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható áruk

Csomagolás

Árukíséret

Fuvareszköz kiállítása

Rakodás

A küldemény átvétele

A küldemény tömegének megállapítása

A küldemény kísérete

A küldemény továbbítása

A fuvarozás útvonala


A küldemény átadása-átvétele

A teljesítés igazolása

A fuvardíj

A vasúti árufuvarozás 30 óra

A vasúti kocsik megrendelése a vasútvállalattól

Az árudarabok jelölése, a vasúti kocsik, konténerek bárcázása üres, rakott állapotban

A kocsirakományú küldemény lezárására használt kocsizárak csoportjai


Az üres és rakott kocsik, ügyfél részére történő átadása feladó vagy átvevő értesítése,

általános és elfogadott értesítési formák

A fuvarköltségek meghatározása, fuvardíj, mellékdíj, szolgáltatások díja,

felmerülésének helye

A vízi árufuvarozás 10 óra Belvízi hajóút ismeret, kitűzési jelek, nautikai szabályok.

Kikötők, kikötői rakodó berendezések.

A légi árufuvarozás 10 óra

Okmányok kiállítása (áru begyűjtése, csomagolás, címkézés)

Küldemény (áru+okmányok) átadása a fuvarozónak vagy a fuvarozó képviselőjének

Küldemény átvétele

Helyfoglalási lista


Egy járat küldeményeinek összekészítése

Járat küldeményeinek előtérre juttatása

Átadás a rampaszolgálatnak, berakodás a légijárműbe

Kirakodás a célállomáson, import raktári bevételezés

Címzett kiértesítése

Áru átadása (költségek megfizetése)

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

(10496-12)

115 ÖGY





kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás

és különböző okmányok kitöltése


Közlekedési ismeretek


Járműismeretek

15 ÖGY (9. évfolyam), 15 ÖGY (10. évfolyam), 10 ÖGY(11.évfolyam)


A vasúti vontatott járművek fajtáinak megtekintése

Villamos mozdonyok, Diesel mozdonyok, Motorkocsik

A vasúti vontató járművek fajtáinak megtekintése

Személyszállító kocsik. Teherkocsik

Közúti járművek megtekintése

Személyszállító járművek: Autóbuszok, villamosok, trolibusz, metró, HÉV

Közúti áruszállító járművek

Vizi járművek

Légi járművek

Kiszolgáló létesítmények

15 ÖGY(9. évf.), 15 ÖGY(10. évf.), 10 ÖGY(11. évf.)


Vasúti kiszolgáló létesítmények.

Állomások, pályaudvarok, megállóhelyek, rakodóhelyek, rendező pu.-ok

Forgalmi iroda, személypénztár, vontatási telepek, raktárak, várótermek

Közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

Autóbusz állomások, szerviz, telephelyek utas várók stb.

Vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Légi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Üzemviteli ismeretek

15 ÖGY(10. évf.), 20 ÖGY(11. évf.)


A vasúti és közúti személyszállítás folyamata

A vasúti és közúti árufuvarozás folyamata

Az áruk csomagolása, fuvareszköz megrendelése és kiállítása

Rakodás, a küldemény átvétele. a küldemény továbbítása, kiszolgáltatása

A vízi és légi közlekedés személy és árufuvarozási folyamatai

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

(10496-12)

170 ÖGY





kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás,

rendkívüli események kezelése, reklamációs ügyek intézése, menetdíjak és kedvezmények

meghatározása, az árufuvarozási folyamat részeinek megismerése és különböző

okmányok kitöltése.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel elmélet


be.

Továbbá kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elmélet tantárgy Díjszabás-elméleti

fejezetéhez. A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első

két fejezeten kívül kapcsolódik a tananyaghoz.

A közúti személyszállítás

10 ÖGY (9. évf.), 15 ÖGY (10. évf.)


Menetrendek

Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények



Autóbusz menetlevél



A vasúti személyszállítás

10 ÖGY (9. évf.), 15 ÖGY (10. évf.)


Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek


Kedvezmények





A vízi személyszállítás

10 ÖGY (10. évf.)


Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények




A légi személyszállítás

10 ÖGY (10. évf.)


Menetrendek

Menetdíjak

Menetjegyek

Kedvezmények


Utastájékoztatás


A városi közösségi közlekedés

10 ÖGY (10. évf.)


Menetrendek


Menetdíjak

Menetjegyek


Kedvezmények





A közúti árufuvarozás

10 ÖGY (9. évf.), 23 ÖGY (11. évf.)


Fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható áruk

Csomagolás

Árukíséret

Fuvareszköz kiállítása

Rakodás

A küldemény átvétele

A küldemény tömegének megállapítása

A küldemény kísérete

A küldemény továbbítása

A fuvarozás útvonala


A küldemény átadása-átvétele

A teljesítés igazolása

A fuvardíj

A vasúti árufuvarozás

10 ÖGY (9. évf.), 27 ÖGY(11. évf.)


A vasúti kocsik megrendelése a vasútvállalattól

Az árudarabok jelölése, a vasúti kocsik, konténerek bárcázása üres, rakott állapotban

A kocsirakományú küldemény lezárására használt kocsizárak csoportjai


Az üres és rakott kocsik, ügyfél részére történő átadása feladó vagy átvevő értesítése,

általános és elfogadott értesítési formák

A fuvarköltségek meghatározása, fuvardíj, mellékdíj, szolgáltatások díja,

felmerülésének helye

A vízi árufuvarozás

10 ÖGY (11. évf.)


Belvízi hajóút ismeret, kitűzési jelek, nautikai szabályok.

Kikötők, kikötői rakodó berendezések.

A légi árufuvarozás

10 ÖGY (11. évf.)


Okmányok kiállítása (áru begyűjtése, csomagolás, címkézés)

Küldemény (áru+okmányok) átadása a fuvarozónak vagy a fuvarozó képviselőjének

Küldemény átvétele

Helyfoglalási lista


Egy járat küldeményeinek összekészítése

Járat küldeményeinek előtérre juttatása

Átadás a rampaszolgálatnak, berakodás a légijárműbe

Kirakodás a célállomáson, import raktári bevételezés

Címzett kiértesítése


gyakorlat

(10496-12)

30 ÖGY


A tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

elméleti tantárgynál megismert statisztikai alapfogalmakat gyakorlati példákon keresztül

begyakorolhassák. Képesek legyenek egyszerű, a szakmájukhoz kapcsolódó statisztikai

elemzések elvégzésére.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek elméleti tantárgy

Statisztikai alapfogalmak fejezetéhez.

Statisztikai alapfogalmak 3 ÖGY(11.évf.)



A statisztikai megfigyelés





A statisztikai adat 3 ÖGY(11.évf.)








Viszonyszámok 6 ÖGY(11.évf.)




Bázisviszonyszám

Láncviszonyszám



Bázisviszonyszám

Láncviszonyszám

Középértékek 6 ÖGY(11.évf.)


Átlagok


Harmonikus




Medián

Módusz

Átlagok


Harmonikus




Medián

Módusz

A szóródás és mutatószámai 6 ÖGY(11.évf.)





Koncentráció




Koncentráció

Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével

6 ÖGY(11.évf.)


Két mennyiség kapcsolatának vizsgálata

Két változó közötti kapcsolat

A korrelációszámítás

A korreláció fontosabb típusai

A kapcsolat szorosságának mérőszámai





Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével 6 óra Két mennyiség kapcsolatának vizsgálata









2.sz.melléklet szakközépiskola kÖzlekedÉs kÖzlekedÉs...

Documents