a megkésett beszédfejlődés terápiája_bittera-juhász_02

54 - Hol (miben) van a ...?-A keksz a pohárban van.A ropi a pohárban van.A kávé a pohárban van.A retek a pohárban van.

A nyalóka a pohárban van.A szilva a pohárban van.A paprika a pohárban van.A szörp a pohárban van.

nem javítja. Az egyszavas válaszokhoz megpróbáljuk kap-csolni a létige egyes szám harmadik személyű alakját úgy,hogy a logopédus először mintát ad. Például: - Látod a kek-szet? A pohárban van. Látod a nyalókát? Igen, a pohárbanvan.-

55 - Hol (miben) van alzJ ...?-A puska a vödörben van.Az ütő a vödörben van.A kalapács a vödörben van.A gereblye a vödörben van.

A mesekönyv a vödörben van.A sárkány a vödörben van.Az ásó a vödörben van.A fűrész a vödörben van.

Főnevek toldalékai, igeragozás.Helyhatározó: -ban, -ben 58-61

56 - Hol (miben) van a ...?-A nyuszi a kocsiban van.A nyuszi az ágyban van.A bohóc a vonatban van.A bohóc az autóban van.

A bohóc a kosárban van.A bohóc a dobozban van.A nyuszi a fiókban van.A nyuszi a kádban van.

Az 58-59. feladatiapon a -ban, -ben helyhatározóragok vegye-sen szerepelnek. Hasonlóan az 54-57. feladatlaphoz, mintegyannak folytatásaként a helyhatározóhoz itt is csak a létigemegfelelő alakja (egyes szám harmadik személy) kapcsolódik.

A nyelvi anyag a következő:

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a képen látható tárgyakat. Ezután agyermeknek meg kell keresnie azokat a tárgyakat, amelyekbenvalami van. - Keresd meg, hol van hűtő! - Itt van. - Mi van ahűtőben? - Hagyma. - Igen, hagyma van benne. - Stb.

57- Hol (miben) van a ...?-A labda a szekrényben van. A labda a cipőben van.A labda az üvegben van. A trombita a csészében van.A labda a bölcsőben van. A trombita a zsebben van.A trombita a kesztyű ben van. A trombita az ernyőben van.

A nyelvi anyag feldolgozása előtt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a" képen látható tárgyakat. - Mi ez? -Pohár. - Mi van a pohárban? - Keksz. A kérdésre egyszavasválaszt várunk.

A munkatankönyv anyagában is követjük a játékokkal vég-zett gyakorlatok menetét, tehát először csak a -ban, majd a-ben végződést gyakoroljuk. A logopédus a "Hol van alzJ ...?"kérdésre a helyhatározóraggal ellátott főnevet várja válasz-ként. Például: - Hol van a keksz? - (A) pohárban. Amennyi-ben a gyermek a névelőt nem mondja, a logopédus megis-métli a választ helyesen (névelővel együtt), de direkt módon

58

59

A zokni a papucsban van.A tészta szűrőben van.A narancs a zacskóban van.A mag a szilvában van.A hagyma a hűtő ben van.A saláta a tálban van.

A krumpli a hálóban van.A leves a lábosban van.A szivacs a mosdó ban van.A dió a zsákban van.A csomag a csizmában van.A hal a vízben van.

A pelenka a bugyi ban van.Az ing a bőröndben van.A telefon a házban van.A szemét a kukában van.A gomba a kanál ban van.A föld a cserépben van.

A füzet a táskában van.A madár a fészekben van.A virág a vázában van.A fa a ládában van.A süti a tepsi ben van.A malac az ólban van.

56 57

A logopédus "Hol van a ...?" kérdésre a helyhatározóraggalellátott főnevet várja válaszként. Például: - Hol van a krumpli?- (A) hálóban. - Igen, a hálóban van. - Ezzel a pozitív meg-erősítéssel próbáljuk elérni, hogya gyermek is használja ahelyhatározóból és az állítmányból álló szókapcsolatokat.Utánmondással pedig helyhatározóval bővített mondatot ismondhat a képről. Például: A krumpli a hálóban van.

A 60-61. feladatiapon a -ban, -ben ragos helyhatározó gyakor-lásakor a helyhatározóhoz tartozó állítmány nem a létige, ha-nem cselekvést kifejező szó. így új igékkel is bővítjük a szókin-cset.


kat, cselekvéseket. A logopédus minden képhez fölteszi a nyel-vi anyagban leírt kérdést, amelyre a gyermeknek a helyhatáro-zóraggal ellátott főnéwel kell válaszolnia. Például: - Hol gug-gol a fiú? - (A) sátorban. Ha a logopédus a toldalékos főnév-ből és igéből álló szókapcsolatot várja válaszként, akkor a "Mitcsinál atz) ".?" kérdést teszi fel. Például: - Mit csinál a süni? -A bokorban eszik. Ha a gyermek csak egy szóval (az igével)válaszol, a logopédus megismétli a szókapcsolatot, hogy min-tát adjon. Ezután a képekről a nyelvi anyagban szereplő teljesmondatot mondja, ezt a gyermek utánmondja. A feladatlap föl-dolgozása után a gyermek önállóan is elmondhatja a helyhatá-rozóval bővített mondatokat. A mondatokat elfogadjuk az alany- helyhatározó - állítmány (például: A teknős a tóban úszik ".)szórenddel is.

59

Ezen a két feladatiapon tőmondatokban gyakoroljuk a fónevekés az igék többes számát. A főnevek többes számának tanítá-sát játék1árgyakkal készítjük elő. Figyelembe vesszük, hogyatöbbes szám -k jelének illesz1ésea tárgyeset -t ragjához ha-sonlóan bizonyos esetekben változást okoz a szótőben. Kez-detben egy foglalkozáson csak egy illesztési típust gyakorolha-tunk.

A logopédus mutat egy tárgyat a gyermeknek. - Ez a labda.- Majd ugyanabból a tárgyból mutat többet egyszerre: - Ezeklabdák. Ez baba. Mik ezek? - Babák.

Négy-ötféle tárgyból kap a gyermek egyet, illetve többet(váltakozva kettő-hat darabot). A tárgyakat úgy kell elhelyezni,hogy az egyféle tárgyakból egy külön maradjon, a többi kettő-hat darab pedig egymás közelében, de az egytől távol.

Ha az összes tárgyat kirak1ák,a gyermeknek a tanár utasí-tására meg kell mutatnia az adott tárgyból egyet vagy belőle

60

61

58

- Hol rág a kukac? - Az almában rág a kukac.- Hol forog a ruha? - A mosógépben forog a ruha.- Hol guggol a fiú? - A sátorban guggol a fiú.- Hol magnózik a lány? - A szobában magnózik a lány.- Hol ordít a tigris? - A cirkuszban ordít a tigris.- Hol takarít a néni? - A konyhában takarít a néni.- Hol ég a lűz? - A kályhában ég a túz.- Hol evez a bácsi? - A csónakban evez a bácsi.- Hol alszik a medve? - A barlangban alszik a medve.

- Hol eszik a süni? - A bokorban eszik a süni.- Hol lapul az őzike? - A fúben lapul az őzike.- Hol lóg a szalonna? - A kamrában lóg a szalonna.- Hol könyököl a nagymama? - Az ablakban könyököl anagymama.- Hol megy a villamos? - Az alagútban megy a villamos.- Hol úszik a teknős? - A tóban úszik a teknős.- Hol sétál a vadász? - Az erdőben sétál a vadász.- Hol lakik a király? - A várban lakik a király.- Hol integet a baba? - A járó kában integet a baba.

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a képeken látható személyeket, állato-

Többes szám 62-63

A logopédus a "Ki ez? Mi ez? Kik ezek? Mik ezek? Mit csinála ...? Mit csinálnak a ...?" kérdések segítségével dolgozza föl,ami a képeken látható. Ezekre a kérdésekre először egyszavasválaszt vár a gyermektől, majd a gyermeknek önállóan kell tő-mondatot mondania a képekről. Ha a munkatankönyv kép-anyaga a gyermek számára kevésnek bizonyul, akkor a logo-pédus készíthet képpárokat a gyakorláshoz. A kiválasztott igék

többet. - Mutasd meg, hol van, amit mondok! Labda. Mondokmást: babák. - Stb. - Most én mutatok, és te mondjad! - A lo-gopédus rámutat egy tárgyra vagy tárgycsoportra, a gyermekmegnevezi szükség szerint egyes vagy többes számban. Ezt agyakorlatsorttárgyképekkel is el lehet végezni. Minden főnév-hez két kép tartozik. Az egyik képen egy van az adott főnévből,a másikon több. Természetesen a képeken nemcsak tárgyak,hanem élő!ények (személyek, állatok, növények) is lehetnek.

A tankönyv anyagát akkor dolgozhat juk föl, ha a gyermek fo-galmi szinten is el tudja különíteni az egyet a soktól (többtől).

A könyvben a fónevek többes számát az igék többes szá-mával együtt gyakoroljuk. Tőmondatot alkotunk egyes szám, il-Ietve többes szám harmadik személyű igével.


a 62-63. feladatlap példáihoz hasonlóan alanyi ragozásúaklegyenek, hogya mondatba ne kívánkozzék tárgy. A képpáregyik tagját választhatja a 19-32. feladatlap képei közül.

Süt a nap. A madarak szállnak. Füstöl a kémény. A fiú fény-képez. A madarak csiripelnek. A fiúk fociznak. Virágzik afa. Ég a tűz. A lány kézen áll. A lány bukfencezik. A fiúk bú-jócskáznak. Az anyukák beszélgetnek. A lányok uzsonnáz-nak.

64-65

A 64. feladatiapon eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a fő-név és az ige többes számát. Tőmondatot alkotunk egyes éstöbbes szám harmadik személyű igékkel, közben bővítjük aszókincset.

A logopédus a gyermek élményeit fölelevenítve beszélget akirándulásról, sétáról. Közben alkalmazza a "Mi ez? Mik ezek?Ki ez? Kik ezek? Mit csinál a ...? Mit csinálnak a ...7" kérdése-ket. A történésekre nem kérdez, mert túl erőltetett lenne, in-kább az utánmondás módszerét alkalmazza.


A 65. feladatiapon folytatódik a főnév és az ige többes számá-nak földolgozása. A képen az állatok énekkara látható, mindenállat a maga nyelvén énekel. A szókincs bővül néhány új főnév-vei és a hangutánzó igékkel. A gyermek a logopédus segitsé-gével megnevezi a képen látható állatokat, utánozza hangju-kat.

- Ezek az állatok énekelnek. Megmutatom, a Hba hogyanénekel. - A logopédus egyszerű, rövid gyermekdalt (például aZsip-zsup kezdetűt) énekel a "gá" szótaggal. Ezzel motiválja a

Mondataikotás: tőmondatok egyesés többes számban

64

A fiúk ágyaznak.A futók indulnak.A bácsik telefonál nak.A fiókák tátognak.A hinták forognak.A bohócok hegedülnek.

A medvék bicikliznek.A nénik horgásznak.A babák cumiznak.A fiúk fociznak.A lányok napoznak.A tündérek csónakáznak.

A fiú ágyaz.A futó indul.A bácsi telefonál.A fióka tátog.A hinta forog.A bohóc hegedül.

A medve biciklizik.A néni horgászik.A baba cumizik.A fiú focizik.A lány napozik.A tündér csónakázik.

62

63

60 61

A libák gágognak. Az egerek cincog nak. A bárányok bé-getnek. A tücskök ciripelnek. A csirkék csipognak. A tyú-kok kotyognak. A darazsak zümmögnek. A kutyák ugat-nak. A malacok röfögnek. A kecskék mekegnek. A macs-kák nyávog nak. A kígyók sziszegnek. A tehenek bőgnek. Akacsák hápognak. A medvék brummognak.

gyermeket a hangutánzásra, éneklésre. Ugyanígy a többi állathangjával is lehet énekelni.

- Itt a majom, ő vezényli az énekkart. A kezében pálca van.Amikor fölemeli, minden állat énekel. Tudod, mit csinálnak alzJ... ok? - A logopédus megnevezi a cselekvéseket (hang után-zást), majd tőmondatba foglalja. A gyermek után mondja a töb-bes számú tőmondatot.


A "Hová?" kérdésre felelő helyhatározó tanítását játéktárgyak-kal kezdjük. A helyhatározó -ba, -be ragos formája előzőlegcsak a logopédus instrukcióiban szerepelt a helyhatározó taní-tásánál (az 54-57. feladatlapon). Itt a játékokkal úgy tevékeny-kedünk, hogy a gyermek a logopédus kérdésére válaszolvahasználja a -ba, -be ragos formát. Például: - Hová teszed a bé-kát? - A vödörbe.

A könyv feladataiban a "Hová megy?" kérdésre kell a -ba,-be ragos főnéwel válaszolni. A feladatot előkészítheti játékoscselekedtetés. A logopédus nagy alakú, színes képeket helyezel a szoba különböző részeiben. A képeken óvoda, erdő, kertstb. látható. A baba vagy játék állat odamegy a képhez, tehátaz óvodába, erdőbe stb., miközben fölelevenítik a gyermek sa-ját élményeit.

A fiú megy a moziba.Az autó megy a garázsba .

A farkas megy az erdőbe.A bácsi megy a kertbe.


- Hová megy alzJ ... ?A kislány megy az óvodába.A mentő megy a kórházba.

- Hová megy a ...?A vízi ló megy a vízbe.A néni megy a közértbe.

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgyakat,épületeket stb. Megbeszélik ez utóbbiak funkcióját, jellemzőit.Például: - Kik járnak az óvodába? Mit csinálnak ott? -

Amikor a "Hová megy alzJ ... ?" kérdést tesszük föl, erre csakegyszavas választ várunk. Például: - Hová megy a kislány? -Óvodába. Ezután a logopédus - Vezesd a kislányt az óvodá-ba! - instrukciójára a gyermek a ceruzájával összeköti a kis-lány képét az óvoda képével. A két kép összekötése után a -Mit csinál a kislány? - kérdésre már igéből és ragos főnévbőlálló szókapcsolattal felel a gyermek: Megy az óvodába.

Miután az egy oldalon lévő képpárokat földoigoztuk, a gyer-mek utánmondással vagy önállóan helyhatározóval bővítettmondatot mondhat a képről. A mondatalkotást, a szórendösszeállítását segiti, ha a gyermek, miközben a mondatotmondja, ujját a cselekvő személytől (állattól, tárgytól) addig ahelyig vezeti, ahová az megy.

A 67. feladatlapon a megoldásokat nehezíti, hogya munka-tankönyv baloldalán lévő képek párja nem velük egy sorbanvan. A gyermeknek kell megkeresnie az összetartozó képeket.

66

67

66-67Főnevek toldalékai: -ba, -be ragoshelyhatározó

65

62 63

A fiú szereti a tortát. A gólya nem szereti. A gólya a békátszereti. Meg is eszi.

- A fiú szereti a tortát. A gólya is szereti? Mit szeret a gólya?A nyuszi szereti a répát. A medve is szereti? Mit szeret a medve?A tehén szereti a szénát. Az egér is szereti? Mit szeret az egér?A lány szereti a zsömlét. Az őzike is szereti? Mit szeret az őzike?

A 68. feladatiapon a gyermek ismereteinek bővítésével, rend-szerezésével kapcsolva tárggyal bővített analógiás mondatok-ban gyakoroljuk az állítá és a tagadá mondatok alkotását. Azegy sorban lévő képek tartoznak össze, a többit célszerű köz-ben letakarni.

A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a három-három képen a személyeket, állatokat, tárgyakat cselekvése-ket. Az összetartozó képek közül az elsőről a logopédustárggyal bővitett mondatot alkot. Itt szerepel először az ige tár-gyas ragozásban. Például: - A fiú szereti a tortát. - A másodikképről kérdez a logopédus: - A gólya is szereti? - A gyermekválasza: Nem szereti. - Igazad van, a gólya nem szereti a tor-tát. Mit szeret a gólya? - A logopédus közben a harmadik kép-re mutat. A békát. - Igen, a gólya a békát szereti. Meg is eszi.- Ezután a logopédus egyenként a képekre mutatva elmondjaa hozzájuk tartozó mondatot. Például: - A fiú szereti a tortát. Agólya nem szereti. A gólya a békát szereti. Meg is eszi. - A töb-bi összetartozó képet ugyanígy dolgozzák föl. Ezután előszörutánmondással, majd lehetőleg önállóan is elmondja a gyer-mek a mondatsorokat. Közben mindig mutatja azt a képet,amelyről éppen beszél.


68

64

Tárgyeset gyakorlása állító és tagadómondatokban 68--69

69

A nyuszi szereti a répát. A medve nem szereti. A medve amálnát szereti. Meg is eszi.A tehén szereti a szénát. Az egér nem szereti. Az egér asonkát szereti. Meg is eszi.A lány szereti a zsömlét. Az őzike nem szereti. Az őzike agombát szereti. Meg is eszi.

A 69. feladatiapon analógiás mondatokban gyakoroljuk a tárggyal·bővített mondatot és a kettős tagadást. Itt már a mondatokbanképcsoportonként más-más állítmány tartozik a tárgyhoz. Egy-szerre az egy sorban lévő képekről beszélünk, a többit célszerűközben letakarni.

Az anyag földolgozása az egy sorban lévő személyek, tár-gyak, cselekvések megnevezésévei kezdődik, kérdések alap-ján. Külön kérdezünk az alanyra, az állítmányra és a tárgyra.Ezután a gyermek maga próbálhat tárggyal bővitett mondatotalkotni az első és a második képről. A harmadikról a logopédusmondja a kettős tagadást tartalmazó mondatot, majd kérdésttesz föl a harmadik képen látható cselekvésre. Ha a gyermekmég nem tud önállóan mondatot alkotni, a logopédus segítikérdésekkel, sa kérdéstől függően egyszavas választ, szókap-csolatot vár az első és a második képnél. Ezen fokozatok utánpróbálhatja újra a gyermektől kérni a teljes mondatot.

Ezután a logopédus egymás után elmondja az egy sorbanlévő képekhez tartozó mondatokat. Például: - A baba almáteszik. A néni dinnyét eszik. A rendőr nem eszik semmit. Arendőr irány it. -

A többi összetartozó képet is ugyanigy dolgozzuk föl. Végüla gyermek lehetőleg önállóan elmondja az egy sor képeiheztartozó mondatokat úgy, hogy mutatja a képet, amiről beszél.


- Mit eszik a ...? Mit iszik a ...? Mit épít a ...? Mit reszel alZ} ...?-A baba almát eszik. A néni dinnyét eszik. A rendőr nemeszik semmit. A rendőr irányít.

65

A boszorkány röpül a söprűn. A néni leesik a lépcsőn.A fiú lovagol a csikón. A csónak úszik a folyón.A veréb csipog az ágon. Az elefánt utazik a vonaton.A bácsi pipázik a padon. A mozdony áll az állomáson.A macska nyávog a kerítésen. A katica mászik a levélen.A leves fő a tűzhelyen. A fiú tornázik a szőnyegen.A lámpa villog az autón. A zászló lobog a hídon.A vonat zakatol a sínen. A szitakötő pihen a fűszálon.

le szfnű macit használunk. Például: - Hol áll a piros maci? Holáll a kék maci? - A piros maci a fán, a kék maci a házon.

Összekapcsol hat juk a gyakorlatot a vizuális emlékezet fej-lesztésével is, ha a logopédus elveszi a macit (mac/kat) a kép-ről, s a gyermeknek újra vissza kell azt (azokat) tennie eredetihelyére.

A 70-71. feladatlap szóanyagát úgy állítottuk össze, hogyanyelvi anyagban szereplő főnevek és igék minél változatosab-bak legyenek. A tárgyakkal való tevékenykedés közben kiderül,hogya gyermek mennyire könnyen vagy nehezen tudja a fő-névhez illeszteni az -on, -en, -ön ragot. Szükség esetén hosz-szabb előkészítés kell játéktárgyakkal, cselekedtetéssel, is-mert igékkel és főnevekkel, anaiógiás módon.


66

A bácsi sört iszik. A fiú kólát iszik. A postás nem isziksemmit. A postás levelet hoz.A fiú tornyot épít. A kőműves házat épít. A bácsi nem építsemmit. A bácsi pipázik.A néni káposztát reszel. A bácsi vasat reszel. Az indiánnem reszel semmit. Az indián lovagol.

Főnevek toldalékai: -on, -en, -ön ragoshelyhatározó 70-71

A "Hol?", "Min?" kérdésre felelő helyhatározó tanftását játéktár-gyakkal kezdjük. Nem ragaszkodunk a reális, az életben előfor-duló helyzetekhez, de fontosnak tartjuk, hogy a tárgyak jól lát-hatóan helyezkedjenek el egymáson. A gyermek előtt hat-nyolc tárgy van, ezekre fogja rátenni az apró játéktárgyakat alogopédus utasításának megfelelően. Az apró tárgyak (szinténhat-nyolc darab) külön dobozban vannak, onnan kell a gyer-meknek kivennie. A feladatot csak olyan tárgyakkal lehet vé-gezni, amelyeket a gyermek biztosan megnevez.

A logopédus a gyermek elé tartja a dobozt. - Vedd ki a ci-pőt! Tedd idei - A logopédus rámutat az első kikészített tárgy-ra, például a kis asztalra. Miután a gyermek rátette a cipőt azasztalra, a logopédus megkérdezi: - Látod, hol van a cipő? -(Az) asztalon. Ugyanígy helyezzük el a többi apró tárgyat, s a"Hol van a/zi ...?" kérdésre válaszként a főnév -on, -en, -ön tol-dalékos formáját várjuk válaszként. A gyermeket a válaszadás-ban segfti, ha a logopédus a "Min van?" kérdést is használja.

A gyakorlás ban a tárgyakat kombinálhatjuk képekkel. A lo-gopédus tárgyakat ábrázoló képeket helyez az asztalra. A já-ték macit ráállítja, ráülteti vagy ráfekteti egy-egy képre, s így te-szi föl a helyhatározóra irányuló kérdést. Például: - Hol áll amaci? - A lepkén. - Hol ül a maci? - A kanálon. - Hol fekszika maci? - A csörgőn. Nehezíthetjük a gyakorlatot, ha többfé-

A kötél lóg a szögön.A kutya ugat a küszöbön.A baba fekszik a párnán.A néger ül a tevén.A szerelő dolgozik a tetőn.

A doktor bácsi kopog az ajtón.

A lány fázik a parton.A lány tereget az udvaron.

A karika gurul a földön.A csat csillog az övön.A katona szalad a járdán.A szemüveg csüng a törpén.A méhecske zümmög abimbón.A tengerész mosolyogaz erkélyen.A bárány legel a mezőn.A medve cammog az úton.

67

68

Miután a nyelvi anyagban szereplő szavak jelentős része való-színűleg nincs benne a gyermek aktív szókincsében, a helyha-tározós gyakorlatok előtt célszerű ezeket megtanítani. A logo-pédus készítsen külön tárgyképeket a főnevekhez és az igék-hez. A cselekvéseket lehetőség szerint mutassa be, magyaráz-za meg, a gyermekkel játssza el.

A nyelvi anyag földolgozását akkor kezdjük, ha a gyermekmár minden szükséges szót ismer. így a "Mi ez?", "Ki ez?", "Mitcsinál?", "Mit csinál a(z) ...-n?" kérdésre önállóan tud válaszol-ni. Például: - Ki ez? - Boszorkány. - Mi ez? - Söprű. - Mitcsinál a boszorkány a söprűn? - Repül.

A helyhatározóra a "Hol?" kérdéssel kérdezünk, de a gyer-meknek segítséget jelent a toldalékolásban, ha a "Min?" kér-dést tesszük föl. Esetenként a magyar nyelv sajátosságai bóladódóan eleve jobb a "Min?" kérdés. Például: - Min lovagol afiú? Min utazik az elefánt? - stb. A kérdésekre egyszavas vá-laszt várunk. Ha szókapcsolatot kérünk, a kérdést másképptesszük föl. Például: - Mit csinál a boszorkány? - Röpül a söp-rűn. Végül a gyermek utánmondással vagy önállóan, helyhatá-rozóval bővített mondatot mondhat a képekről.

Miután kérdésekkel földolgoztunk minden mondatrészt, a lo-gopédus minden képről egyszerű, bővített mondatot mond.

Előfordulhat, hogya-ban, -ben és az -on, -en, -ön toldaléko-kat együttes gyakorlás során szét kell választani. Legjobb tár-gyakkal végezni a differenciáló megerősítést, szemléltetve a kü-lönbséget, hogy valamiben vagy valamin van egy másik tárgy.

Mondataikotás: tőmondatok jelen időbenés múlt időben 72-73

Ezen a két feladatlapon alkalom nyílik a következő nyelvi for-mák gyakorlására: jelen és múlt idejű névszói és múlt idejű igeiállítmány; igekötós igék; tárgyas igeragozás.

72

73

A feladatlapokon két-két kép tartozik össze. Az első képrőlmindig valamit megállapítunk, s ez a megállapítás maga utánvonja azt a cselekvést, amely a második képen látható. A gyer-mekkel megpróbáljuk fölismertetni a képek közötti kapcsolatot,ezzel előkészítjük a mondatok kapcsolását, az összefüggő be-szédet, és a képtörténetekhez hasonlóan lehetőséget ad agyermek logikai gondolkodásának fejlesztéséhez. ,

Aszókincset melléknevekkel bővítjük, amelyek a mondat-ban állítmányként szerepelnek. Mindegyik ige igekötős ige. Amúlt idejű igekötős igék befejezett cselekvést jelölnek. A jelenidejű igekötős igék tárgyas ragozásban, egyes szám harmadikszemélyben mindenütt az -i ragot kapják.


A pizsama kicsi. - Mit csinál anyuka? - Anyuka kicseréli.A szekrény poros. - Mit csinál a néni? - A néni letörli.A pohár üres. - Mit csinál a fiú? - A fiú megtölti.A fiú álmos. - Mit csinál apuka? - Apuka lefekteti.A pólyás éhes. - Mit csinál anyuka? - Anyuka megeteti.A fözelék hideg. - Mit csinál a nagypapa? - Nagypapamegmelegíti.

A virág elhervadt. - Mit csinál a kislány? - A kislány

megöntözi. .. .A pad eltörött. - Mit csinál a bácsi? - A bácsi megszogeh.A gyöngy elszakadt. - Mit csinál a lány? - A lány fölfúzi.A sütemény megsült. - Mit csinál anyuka? - Anyukafölszeleteli.A meggy megérett. - Mit csinál a kislány? - A kislán.v leszedi.Nagypapa megjött. - Mit csinál a kislány? - A kislanymegöleli.

A munkatankönyv anyagának földolgozása előtt cselekvésselkapcsolva gyakoroljuk az igekötős igéket és a tárgyas ige~g~-zást. A logopédus bemutat egy cselekvést, megnevezI. Pe Ida-ul: - Nézd, letörl öm az asztalt. Csináld te isi Mit csinálsz? - Le-

69

A "Kinek?", "Minek?" kérdésre felelő határozók tanítását játék-tárgyak, bábok fölhasználásával kezdjük. Először külön-különgyakoroljuk az eszközhatározót és a részeshatározót, utánakerülhet sorra a kettő együttes gyakorlása.

A külön-külön elhelyezett (például kisszékre ültetett) bábok-nak, játék állatoknak, babának a gyermek a logopédus fölszó-lítására játéktárgyakat ad, amelyeket egy külön dobozból vá-laszt ki. Például: - Add az autót a macínak! Add a majomnak ahajót! - Stb. A logopédus minden felszólítás után meg is kér-dezi: - Kinek adtad a ...-t? - A gyermek a részeshatározó rag-jával ellátott főnéwel válaszol.

A gyakorlat képekkel is elvégezhető. A nagy alakú képen lé-vő maci nak, babának kell adni a kis képeken ábrázolt tárgya-kat.

A feladatot használhat juk a közvetlen verbális emlékezet ésbeszédfigyelern fejlesztésére is. Például a gyermeknek két tár-gyat kell adnia: - Add a hajót és a kutyát a babána kl - Lehetaz instrukció még hosszabb, ha két különböző bábnak kell ad-nia egy-egy tárgyat. Például: - Add a pipit a macinak, a tányérta babának! - Ebben az esetben a logopédus kérdésére a gyer-mek is több szóval válaszol. Például: - Kinek adtad apipit és atányért? - A pi pit a macinak, a tányért a babának. Ha ez n~-héznek bizonyul, a logopédus kérdése módosul: - Kinek adtaljátékot? - A gyermek válasza: A maci nak, a babának. .

Az eszközhatározó tanításának előkészítése megegyezik arészeshatározó tanításában alkalmazott lépésekkel, azzal akülönbséggel, hogy a kérdőszó és a játékos helyzet megválto-zik. A feladat előtti instrukció a következő: - A maci és a babajátszani fog. Adjunk nekik játékokati - Miután a gyerm~k amegfelelő helyre telte az apró játéktárgyakat, a log~pedu.smegkérdezi: - Mivel játszik a ...? - A gyermek az eszkozhata-

törlöm az asztalt. A logopédus a babát is cselekedteti: - Nézdcsak, mit csinál a baba? Letörli az asztalt. - Az egyes számmásodik személyű igealak gyakorlásakor a logopédus, miköz-ben végzi a cselekvést, kérdést tesz föl. Például: - Mit csiná-lok? - A gyermek tegező formában válaszol: Letörlöd az asz-tali.

Ha a gyermek helytelenül ragoz, vigyázni kell, hogya javí-tásnál a ragozás illeszkedjék a cselekvő személyhez. Példáulaz egyes szám második személyesetén a logopédus megkéria gyermeket: - Töröld le az asztalt! - Miközben a gyermek csi-nálja, a logopédus a megfelelő raggal ellátott igét mondja,hogy mintát adjon a gyermeknek: - Látom, letörlöd az asztalt.

A többes szám első személyű ragot a logopédus és a gyer-mek együttes cselekvéséhez lehet kapcsol ni. Ha legalább kétgyermek van jelen, hasonió módon lejátszható és nyelvileg ki-fejezhető a többes szám második és harmadik személybenvégzett cselekvés.

A könyvben lévő képpárok földolgozásakor az első képről alogopédus alkot mondatot. Például: - A pizsama kicsi. - A má-sodik képre kérdést tesz föl: - Mit csinál anyuka? - Kicseréli.Itt egyszavas választ várunk, de ha a gyermek nem tud meg-felelően következtetni, vagy nem tudja a cselekvést megnevez-ni a logopédus segít. Például: - Nézd, anyuka visszament aboltba, nagyobb pizsamát szeretne. A kicsit kicseréli. - A többiképpárt hasonló módon dolgozzuk föl.

Az egy oldalon szereplő kép párok földolgozása után a logo-pédus minden képről elmondja a hozzá tartozó mondatot. Pél-dául: - A pizsama kicsi. Anyuka kicseréli. - Ezután a gyermekutánmondással vagy önállóan szintén elmondja a két-kétösszetartozó mondatot.

FŐ~levek toldalékai: részeshatározó,e~;zközhatározó 74-75

70 71

A szétvágandó feladatlap szókincse: maci, golyó, csörgő, ka-rika, szita, lufi, kendő, repülő, kefe, kocka, csengő, lepke. Akét feladatlap feldolgozásának alapját képező kérdések a kö-vetkezők: - Ki ez? Mi ez? Mit ad az óvó néni a -nak/-nek? Ki-nek adja az óvó néni a ...·t? Mivel játszik alz/ ? - A 75. fel-adatlapon minden tárgyból kettő van, így gyakorolható az "és"kötőszó. Például: Kockával és lepkévei játszik. Csörgőt éskockát ad. Rókának és süninek ad repülőt. Stb.

A 77. feladatiapon szókincsbővitést végzünk az ellentétes mel-léknevek körében. Négy tárgykép tartozik egy-egy mel-léknévpárhoz. A négyből három azonos tulajdonságot jelenitmeg, egy annak az ellenkezőjét. Egy·egy melléknévpárhoz tar-tozó főnév tartalmában azonos, így jobban lehet ügyelni a tu-lajdonság változására. A gyermeknek ismernie kell a főnevet,amelyhez a tulajdonságot kapcsoljuk.

A kép első tagjáról a logopédus mondja meg, hogy milyen.Például: - Látod, a súlyemelő fölemeli a súlyt, mert erős. Ez asúlyemelő is fölemeli. Milyen ez a súlyemelő? - Erős. - Eznem tudja fölemelni. Nem erős. Mit mondunk akkor, milyen? -Gyenge. Ha a gyermek nem tudja megnevezni az ellentétestulajdonságot, a logopédus segít neki, illetve megmondja. Pél-dául: - Nem erős, hanem ... gyenge. - A logopédus sorbanmegnevezi a tulajdonságot, miközben rámutat a képekre: -Erős, erős, erős, gyenge. Melyik súlyemelő nem illik ide? -Gyenge. A többi melléknévpárt is hasonlóan dolgozzuk föl.


74

72

rozó ragjával ellátott főnéwel válaszol, például: hajóval. - A já-tékok összeválogatásánál ügyelni kell arra, hogy az eszközha-tározó ragjának a főnévhez illesztése ne okozzon hasonulást.

A részeshatározó és az eszközhatározó ragjának használa-tát lehet gyakorolni cselekvésekkel kapcsolva. Például a gyer·mek vagy a baba (maci) dolgozhat, takarílhat, etetheti az álla-tokat. Ugyanezek a cselekvések szerepelhetnek képen is. A 10-gopédus olyan kérdéseket tesz föl, amelyekre válaszolva agyermek alkalmazza a részeshatározó és az eszközhatározóragját. Például: - Kinek adod a söprüt? - A babának. - Mivelsöpör a baba? - A söprűvel. - Kinek adod a fúrót? - A maci-nak. - Mivel dolgozik a maci? - A fúróval.

A helyhatározó, a részeshatározó és a tárgyeset közös gya-korlását témakörökhöz köthetjük. Ez alkalmat ad a gyermek·nek arra, hogy ismeretei bővüljenek, gondolkodása fejlődjék.Ilyen témakör lehet például az állatok lakhelye, élelme, az ün-nepek (születésnap, Mikulás-nap), vendégség, utazás stb. Ajátékos szituációkban a gyermek spontán is meg tud nyilatkoz·ni, s egyúttal a verbális interakció fejlesztésére is lehetőségetad.

Az emlékezet és a figyelem fejlesztését végezhetjük úgy,hogy miközben a gyermek becsukja a szemét, a logopédus akét bábnállévő játékok közül egyet-egyet kicserél, majd kérdé·seket tesz föl. - Mit adott a maci a babának? - Hajót. - Miveljátszik most a baba? - Hajóval. - Kinek adja vissza a baba ahajót? - A maci nak. Stb.

A munkatankönyv eseményképe állatóvodát ábrázol. A 75.feladatlapon lévő tárgyképeket ki kell vágni, ezeket fogják meg·kapni az állatóvodában lévő állatok, ezekkel fognak játszani. Anyelvi anyagot a fentiekben leirt módon és fokozatok szerintdolgozzuk föl.


Az esemény kép szókincse: óvó néni - oroszlán, bagoly, csa-esi, teve, kenguru, róka, süni, majom, őzike, farkas, zsiráf,tigris, fóka.

75

77

Melléknevek

Súlyemelő: erős-gyenge.Virág: friss-hervadt.Szalag: keskeny-széles.Fésű: sűrű-ritka.

Kötőtű: egyenes-görbe.Pohár: tele-üres.Malac: kövér-sovány.Macska: szelíd-mérges.

77

73

78

79

74

Mondataikotás: tőmondatok és egyszerűbővített mondatok 78-79

A két feladatlap alapján jelen és múlt idejű tőmondatokat, ilIet-ve tárggyal, helyhatározóval bóvített egyszerű mondatokat al-kothatunk. A mondatokban igei és névszói állítmány egyarántelőfordul. A képpárok második tagjához kapcsolódó, tárgyasragozású igék mind igekötősek. A nyelvi fejlesztésen kívül a lo-gikus gondolkodást is segíti az időbeli egymásutániságot kife-jező képpárokról való mondataikotás.

Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a72-73. feladatlapon szereplő anyagéval, kivéve, hogy ill bőví-tett mondatok is vannak. A feldolgozás módja is hasonló.


Kész a leves. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka leszűri.Hullanak a levelek. - Mit csinál velük a bácsi? - A bácsiösszegereblyézi.Piszkos a fal. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lemeszeli.Kopott a kerítés. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi fefesti.Hosszú a léc. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lefürészeli.Dió van a kosárban. - Mit csinál vele a lány? - A lány megtöri.

Fölébredt a kisbaba. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka föl-öltözteti.Elgurult a golyó. - Mit csinál vele a kisgyermek? - A kisgyer-mek megkeresi.Az autó téglát hozol!. - Mit csinál vele a daru? - A daru föl·emeli.Megérett a szőlő. - Mit csinál vele a nagypapa? - Anagypa'pa leszüreteli.A lány szívet rajzolt. - Mit csinál vele a fiú? - A fiú kiszínezi.Anyuka polcot kapott. - Mit csinál vele apuka? - Apuka föl·szereli.

80

Főnevek toldalékai: -ból, -ből, -ra, -re ragoshelyhatározó 80-81

A "Honnan?" (Miből?), "Hová?" (Mire?) kérdésre felelő helyha-tározó tanítását játéktárgyak fölhasználásával kezdjük. A logo-pédus utasítására a gyermek játékokat vesz ki valamiből, teszrá valamire, s a logopédus kérdésére a megfelelő toldalékkalellátott főnévvel válaszol. A játékos feladatokhoz útmutatás ta-lálható az 54-57., illetve a 70-71. feladatlaphoz tartozó rész-ben.

A ragok használatát gyakorolhat juk különböző cselekvések-kel (igékkel) kapcsolatban. Például: - Mire száll a madár? Mireugrik a cica? Miből bújik ki az egér? - Stb.

A munkatankönyv feladataiban a "Honnan?" (Miből?) és a"Hová?" (Mire?) kérdésre kell a gyermeknek a -ból, -ből, illetvea -ra, -re ragos főnévvel válaszolnia. A "Miből?" és a "Mire?"kérdés segíti a gyermeket a helyes végződés megtalálásában.A feladatlap közepén látható gyermek a baloldalon lévő szek-rényból, hűtőból, bölcsőból "kivesz" valamit, s a jobb oldalonlévő ládára, tálcára stb. teszi azt.

A gyermeknek nehézséget okozhat a kétféle helyhatározóegyüttes gyakorlása. Ebben az esetben először külön-különkell gyakorolni azokat. Ugyanez vonatkozik a tárgyakkal vég-zett gyakorlásra is.


- Honnan (miből) veszi ki a fiú a labdát? - A szekrényből.- Hová (mire) teszi? - A ládára.- Honnan (miből) veszi ki a fiú az üdítő!? - A hűtőből.- Hová (mire) teszi? - A tálcára.- Honnan (miből) veszi ki a fiú a babát? - A bölcsőből.- Hová (mire) teszi? - A takaróra.- Honnan (miből) veszi ki a fiú a lapátot? - A vödörből.- Hová (mire) teszi? - A hajóra.

75

81

76

- Honnan (miből) veszi ki a lányapamutot? - A kosárból.- Hová (mire) teszi? - A székre.- Honnan (miből) veszi ki a lány a lámpát? - A dobozból.- Hová (mire) teszi? - A tévére.- Honnan (miből) veszi ki a lánya zászlót? - A fiókból.- Hová (mire) teszi? - A repülőre.- Honnan (miből) veszi ki a lánya banánt? - A zacskÓbÓJ.- Hová (mire) teszi? - A mérlegre.

A nyelvi anyag földolgozása előtt megnevezzük a képen látha-tó személyt és a tárgyakat. A fiúnak és a lánynak nevet is lehetadni. A logopédus kérdésére "Honnan veszi ki a kisfiú a lab-dát?" a gyermek egyszavas választ ad (esetleg névelővel): aszekrényből. A következő kérdések is a baloldalon lévő tár-gyakra vonatkoznak. Ezután utánmondással, majd önállóanmondatot alkot a gyermek a "Mit csinál a fiú?" kérdésre vála-szolva. Például: Kiveszi a labdát a szekrényből.

A jobb oldali képekről szintén sorban teszi föl a kérdéseketa logopédus. Például: - Hová teszi a fiú a labdát? - A gyermekegy szóval válaszol: a ládára. Itt választási lehetősége van, agyermek határozhat ja meg a helyet. A teljes mondatos válaszutánmondással, majd önállóan történik. Például: - Mit csinál afiú? - Ráteszi a labdát a ládára.

Amennyiben lehetséges, megpróbáljuk a (hiányos) mellé-rendelt összetett mondat alkotását utánmondással és önálló-an. Például: - Mit csinál a fiú a labdával? - Kiveszi a szek-rényből, és ráteszi a ládára.

Hasonló módon dolgozzuk föl a 81. feladatlap anyagát is. 82

83

Mondataikotás: kívánságot kifejező mondat 82-83

A két feladatlap képeiről kívánságot kifejező mondatot alkotha-tunk a "szeret" ige feltételes módjának és a hozzá kapcsolódócselekvés főnévi igenevének felhasználásával. Gyakorolhat juka -ra, -re ragos helyhatározót és jó néhány igekötőt.

A képeken látható személyek mindegyike szeretne valamitcsinálni. A kivánt cselekvést magát nem ábrázolja a kép, de azarról alkotott mondatban ez szerepel. A nyelvi anyag földolgo-zása előtt meg kell nevezni a személyeket, tárgyakat. A gyer-mek figyelmét fölhivjuk azokra a körülményekre, amelyek a ké-pen látható személy állapotát kifejezik (például: a néni fáradt),vagy amelyek a cselekvést gátolják (például: nincs hely a pa-don). A beszélgetést a gyermek saját élményeinek előhívásá-val is szinesíteni lehet.

A logopédus a "Hová szeretne fölülni (mire szeretne ráülni)a fiú?" kérdéssel a helyhatározóra kérdez, a kérdésre a gyer-meknek a -ra toldalékos főnéwel kell válaszolnia: (A) hintaló-ra. Ezután a "Mit szeretne a fiú?" kérdésre a főnévi igenévbőlés aragos főnévből álló szókapcsolattal válaszol: Fölülni ahintalóra.

A logopédus mondatot alkot minden képről, amit a gyermekutánmond, majd önállóan is elmondja.


A fiú szeretne ráüini a hintalóra. A fiú szeretne fölmászni acsúszdára. A fiú szeretne fölszállni az űrhajóra. A néniszeretne leülni a pad ra. A lány szeretne ráütni a dobra. Acica szeretne fölmászni a padlásra.

A rigó szeretne rászállni a kerítésre. A fiú szeretne rámen-ni a jégre. A borjú szeretne kimenni a mezőre. A kislányszeretne lefeküdni a fűre. Az ejtőernyős szeretne leugrania földre. A turista szeretne fölérni a hegyre.

77

Egyszerű bővített mondat.Tárgyas igeragozás 1. 84

Tőmondat két állítmánnyal 85

84

78

Eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a tárgyas igeragozás-nak azt a formáját, amikor az egyes szám harmadik szeméiy-ben a rag: -ja. A cselekvésekről bővített mondatokat alkotha-tunk.

A gyermek először megnevezi a képen látható tárgyakat éscselekvéseket. Közben segítünk neki föleleveníteni élményeit.


Főnevek: tűzhely, asztal, lábas, fakanál, tepsi, gyúródeszka,daráló, üveg, lekvár, kiskanál, evőkanál, merőkanál, tál, tá-nyér, pohár, evőeszköz, szalvéta, kés, villa, spenót, sütő,leves, tészta, dió, zacskó, kanna, köcsög, polc, szék, virág,ablak, abrosz. A személyeknek nevet lehet adni.

Mondatok: A fiú kavarja a spenótot. A fiú daráfja a diót. Afiú kirakja a szalvétát. A lány gyúrja a tésztát. A lány tálal-ja a levest. A kisfiú megkóstolja a lekvárt. A kislány lenyal-ja a kanalat. A lány betolja a tepsit a sütőbe.

A mondatok alkotásakor az egyes mondatrészekre külön te-szünk föl kérdéseket. Például: - Ki nyalja le a kanalat? Mit nyalle a kislány? Mit csinál a kislánya kanállal? - Amikor az igérekérdezünk, azért használjuk a példában bemutatott formát,hogy segítsük a gyermeket a tárgyas igeragozás használatá-ban. A bővített mondatokat először a logopédus alkotja meg, agyermek utánmondja. Ezután a gyermek tetszés szerinti sor-rendben mondhat bővített mondatokat a konyhai jelenetről.

85

A tőmondat két állítmányát az "és" kótőszóval kapcsoljukössze ennek a feladatlapnak a feldolgozása során. Az "és" kö-tőszó gyakorlását tárgyakkal való tevékenységhez kötve kezd-jük. A gyermek mindkét kezében van egy-egy tárgy. A logopé-dus "Mi van nálad?" kérdésére a gyermek az "és" Kötőszóvalkapcsolja össze a két tárgy nevét. Például: táska és tükör.Helyhatározó gyakorlásához is kapcsolhatjuk a feladatot, hadobozba, kosárba stb. két-két tárgyat teszünk, s a "Mi van ben-ne?" kérdésre válaszol a gyermek.

A munkatankönyvben az "és" kötőszóval mellékneveketkapcsolunk össze, amelyek a tőmondatban állítmányként sze-repelnek. Ezt is megelőzheti játékos gyakorlás, amikor a tár-gyak konkrét tulajdonságait (iz, illat, minőség) mutatjuk be agyermeknek.


A perec sós és ropogós. A bácsi szemüvegesés kopasz.

A torta habos és csokis. A fenyőfa magas és havas.A sütemény édes A Mikulás szakállasés lekváros. és bajuszos.A rózsa szúrós és illatos. Az utca sáros és szemetes.A baba szappanos és vizes. A paprika hegyes és csípős.A cérna vékony és hosszú. A szoknya bő és csipkés.

A nyelvi anyag földolgozása a tárgyak és személyek megneve-zésévei kezdődik. A logopédus fölteszi a "Milyen aJz/ ... ?" kér-dést, amire válaszként elfogadjuk, ha a gyermek legalább egytulajdonságot megnevez. Ez lehet más is, mint ami a fenti mon-datokban szerepel. A tulajdonságok felIsmeréséhez segítő kér-déseket is föltehet a logopédus. Például: - Nézd, a bácsinaknincsen haja. Milyen ez a bácsi? - Vagy: - Volt már a kezed-ben rózsa? Nem szúrt meg? Milyen a rózsa? - Stb.

79

· A .tulajdonságok összegyűjtése után a logopédus mindenkeprol eimondJa a nyelvI anyagban leírt mondatot. A gyerme-ket utánmondásra kéri, majd a gyermek önállóan mondja el amondatot. 91

Egyéb tárgyak: kerék, madáretető, kuka, létra, postaláda,lábtörlő, napernyő, pad.

Mondatok: Beleteszem a ... -t a konyhaszekrénybe.Beleteszem a ...-t a hűtőszekrénybe.Kiviszem az udvarra a ... -t.

Mondatok: Beleteszem a ... -t a fiókba.Beleteszem alzi -t a kosárba.Beleteszem alzi -t a ládába.

Edények: fazék, csésze, kukta, tál, teáskanna, fakanál, fe-dő, merőkanál.Ennivalók: virsli, befőtt, paradicsom, cseresznye, saláta,túró, tojás, felvágott.

Ruhák: kombiné, hálóing, harisnya, pulóver, bugyi, trikó,blúz, zsebkendő.Játékok: építőkocka, dominó, búgócsiga, mese kártya, tár-sasjáték, lego, forgó, ugrókötél.Szerszámok: csavarhúzó, harapófogó, reszelő, fúró, fű-rész, kalapács, vonalzó, olló.

A 86. és 91. feladatlapon a tárggyal és heiyhatározóval bővítettegyszerű mondatokat gyakoroljuk. A 87. és 89. feladatlap képeitki kell vágni, és a feladat során a munkatankönyv lapján a meg-felelő űres helyekre tenni, föfoga/mak szerint csoportosítva.

Előkészítésként tárgyakkal is játszhatunk. A játék menetemegegyezik azzal, ahogyan a könyvben lévő képekkel dolgo-zunk.


Egyszerre csak egy szétvágható feladatlap képeivel dolgo-zunk. A képek a gyermek előtt vannak sorban, de nem főfoga-lom szerint rendezve. A gyermek megnevezi (utánmondja) aképeken látható főneveket. Ezután a logopédus a gyermek eléteszi a feladatlapot, és megkéri a gyermeket, hogy segítsenrendet csinálni. - Vannak itt ruhák, játékok, szerszámok.Tegyük mindegyiket a helyére' Válassz egy ruhát! Ez ide való,a fiókba. Tedd bele! Válassz egy játékot' Ez ide való a kosárba.Tedd bele! Válassz egy szerszámot' Ez a ládába való. Tedd be-le! - Ezután a gyermek egyedül dolgozik: - Most már tudod,minek hol a helye, csinálj rendet. Mondd, amit csinálsz! - Agyermek választ egy képet, elhelyezi, s közben mondja a nyel-vi anyagnál leírt mondatokat. Ha először nem tudja a monda-tot megszerkeszteni, a logopédus mintát ad. Például: - Belete-szem a dominót a kosárba. -

Ha minden tárgykép a helyén van, a logopédus a főfogalom-ra kérdez: - Miket tettél a fiókba? - Ruhákat. - Miket tettél akosárba? - Játékokat. Stb. A feladatot úgy is lehet módosíta-ni, hogya gyermek először mindegyik szétvágott képről meg-mondja, melyik főfogalom alá tartozik. Például: Dominó. Ez já-ték. Fúró. Ez szerszám. Stb. Ezután a logopédus instrukciójaa következő: - Tedd a játékokat a kosárba! Mondd, amit csi-nálsz! - Természetesen a gyermek megnevezi azt a képet,amelyet a kosarába tesz.

A 89. és 91. feladatlap földolgozása is így történik, kivéve,hogy az udvar képével kapcsolatban más az utasítás: - Vidd kiaz udvarra, ami nem való a lakásba! -

86-91Tárggyal és helyhatározóval bővítettegyszerű mondat

87

89

86

80 81

Később a 86. és 91. feladatlappal és a hozzájuk tartozó ké-pekkel egyszerre is gyakorolhatunk. Ilyenkor a képek egymá-son vannak, lefelé fordítva. A gyermek húz egyet, megnevezi,megmondja a főfogalmat, s azt, hogy hová teszi.

Főnevek toldalékai:birtokos személy jel, birtokjel 93

A 92. feladatlapról alkotható bővített mondatok tárgyat tartal-maznak. A tárgyas ragozás ú igék egyes szám harmadik sze-mélyben -i ragot kapnak. Egy-egy múlt és jelen idejű cselek-vést történést tartalmazó mondat tartozik össze. Gyakoroljukaz i~ekötőket, fejlesztjük a gondolkodást.

Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a72-73. feladatlapnál leírtakkal. Az első képről a logopédus al-kot először mondatot, s a hozzá tartozó második képről kérdésalapján a gyermek. A képpárok feldolgozása úgy történik, mintaz előző, hasonló feladatoknál.


- Nagypapa fenyőfát vett. Mit csinál vele apa? - Apa elül-teti.- Megjött az ebéd. Mit csinál a napos? - A napos megterítiaz asztalt.- Elkészült a palacsinta. Mit csinál vele anyuka? - Anyukaráhinti a cukrot.- A Mikulás csomagot hozoIt. Mit csinál vele a fiú? - A fiúmegnézi.- Kiborult a kosár. Mit csinál a lány? - A lány összeszedi azalmát.- Elromlott a csengő. Mit csinál a postás? - A postás meg-zörgeti az ajtót.

92

82

Egyszerű bővített mondat.Tárgyas igeragozás II. 92

93

Ez a feladatlap a birtokos személy jel és a birtokjei gyakorlásánkívül alkalmas ellentétes jelentésű melléknévpárok tanítására.A képeken a rész-egész viszony fölismerése fejleszti a gon-dolkodást és a vizuális megfigyelőképességet is. A gyermek-nek az állatok és testrészeik összetartozását kell fölfedeznie,birtokjellel ellátott főnévvel megjelölnie. Az utolsót kivéve azábrázolt részek páronként ellentétes tulajdonságúak. A tulaj-donságot kifejező melléknevet kérdés alapján a gyermek neve-zi meg, szükség esetén a logopédus segítségével. Két-kétegymás melletli és egymás alatti kép összetartozik.


- Kié ez a toll? - A páváé. - Milyen a páva tolla? - Színes.- Kié ez a toll? - A varjúé. - Milyen a varjú tolla? - Fekete.- Kié ez a láb? - Az orrszarvúé. - Milyen az orrszarvú lába?- Vastag.- Kié ez a láb? - A póké. - Milyen a pók lába? - Vékony.- Kié ez a csőr? - A gólyáé. - Milyen a gólya esőre? -Egyenes.- Kié ez a csőr? - A papagájé. - Milyen a papagáj esőre? -Görbe.- Kié ez a fül? - Az elefánté. - Milyen az elefánt füle? - Nagy.- Kié ez a fül? - Az oroszláné. - Milyen az oroszlán füle? -Kicsi.- Kié ez a nyak? - A vízilóé. - Milyen a víziló nyaka? - Rövid.- Kié ez a nyak? - A struccé. - Milyen a strucc nyaka? -Hosszú.- Kié ez a farok? - A halé. - Milyen a hal farka? - Csúszós.- Kié ez a farok? - A rókáé. - Milyen a róka farka? - Lompos.

83

84

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek megnevezi az ál-latokat, vagy utánmondja a nevüket. Ezután a logopédus meg-nevezi az állat alatt lévő rész!. Például: - Ez itt egy toll. - Majdfölteszi a kérdést: - Kié ez a toll? - A kérdésre egyszavas vá-laszt vár a gyermektől, ugyanúgy, mint amikor a tulajdonságrakérdez. Például: - Milyen a páva tolla? - Színes.

Az oldalon lévő összes képcsoport földolgozása után a lo-gopédus mintát ad a mondatalkotásra. Például: - Ez a páva tol-la. A páva tolla színes. - Ezt a gyermek utánmondja, majd atöbbi képről (részről) önállóan alkothat mondato!.

Főnevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragoshelyhatározá 94--95

A "Hová?", "Kihez?", "Mihez?" kérdésre felelő helyhatározó ta-nítását játékos cselekedtetéssel, helyzetek lejátszásával kezd-jük. Ezt a helyhatározót a legegyszerübb a megy igéhez kap-csolni. A játékos helyzetben fölhasználhatunk meseelemeket,illetve a gyermek életéből vett eseményeket. Bábokkal, játék-tárgyakkal lejátszható, hogy Piroska megy a nagymamához,Hófehérke megy a törpékhez, a beteg maci megy az orvoshoz,a baba megy a fodrászhoz stb.

A munkatankönyvben szereplő feladatok kevésbé konkrétak,itt a -hoz, -hez, -höz rag azt fejezi ki, hogy bizonyos tárgyak egy-máshoz tartoznak. A kőnyv legfelső sorában lévő tárgyképekközül egy, valamint az alsó sorból egy-egy kép összetartozik. A- Mihez tartozik a ...? - kérdésre kell a gyermeknek a megfele-lő helyhatározóraggal ellátott főnevekkel válaszolnia. Miután aválaszban két főnév szerepel, ezeket az "és" kötőszóval kellösszekapcsolni. A képek összetartozásának szempontja nemminden esetben azonos. Ha a gyermek magától fölfedezi, hogymi tartozik össze, például a lühöz a cérna és a gomb, a logopé-dus megkérdezi: - Miért gondolod? - Nem várjuk, hogya gyer-

94

95

mek tartalmilag és formailag hibátlan választ adjon. Továbbikérdésekkel lehet segíteni, például: - Mivel varrjuk föl a gom-bot? Mibe füzzük be a cérnát? - Végül a logopédus rövidenmegfogalmazza a lényeges jegyeket. Például: - A lühöz cérnais kell, hogy föl tudjuk varrni a gombo!.

A nyelvi anyag földolgozása előtt meg kell nevezni a képe-ken szereplő tárgyaka!.


- Mihez tartozik a sorompó? - A sínhez és a jelzőlámpához.- Mihez tartozik a kapu? - Alakathoz és a kulcshoz.- Mihez tartozik a fogkefe? - A fogkrémhez és a pohárhoz.- Mihez tartozik a bélyeg? - A képeslaphoz és a borítékhoz.- Mihez tartozik a madár? - A kalitkához és a maghoz.

- Mihez tartozik a partvis? - A személlapáthoz és a por-rongyhoz.- Mihez tartozik a cigaretta? - A gyufához és a hamutartó-hoz.- Mihez tartozik a kávéfőző? - A kávéhoz és a cukorhoz.- Mihez tartozik a lü? - A cérnához és a gombhoz.- Mihez tartozik a ceruza? - A papírhoz és a radírhoz.

Miután a nyelvi anyagot földolgozták, az összetartozó tárgya-kat a gyermek ceruzával összeköti. - Kösd össze, ami össze-tartozik! Ha a sorompótói indul a vonal, mihez húzod? - A sín-hez és a jelzőlámpához. - Végül a logopédus teljes mondat-ba foglalja az összetartozást: - A sorompó a sínhez és a jelző-lámpához tartozik. - A gyermek a mondatokat elismétli, majdönállóan is elmondhatja. Segítséget jelent, ha a gyermek mind-ig rámutat arra a képre, amelyről beszél.

85

Kettős toldalékolás: többes számés tárgyeset 96-97

Kettős toldalékolás: birtokos személy jelés a tárgyeset ragja 98-99

96

97

86

Ezen a két feladatiapon jelenik meg először a tárgyas igerago-zásnak az a formája, ahol a harmadik személyben részlegeshasonulás van. Új anyagot jelent még, hogy néhány mondat-ban egy főnév hez két toldalék járul: a többes szám jele és atárgy ragja. A képekhez megadott mondatokon kívül a gyer-mek maga is alkothat mondatokat, a logopédus ezt kérdések-kel segíti. A gyermek saját élményeit is föl lehet használni. Pél-dául: - Mit gondolsz, miért kapott a kislány ajándékokat? -Vagy: - A te ajándékod is be volt csomagolva? - Stb.


A bácsi itatja a lovakat. Anyuka meggyújtja a gyertyákat.Az orvos gyógyítja a betegeket. A fiú gurít ja a golyókat. Anéni mosogatja az edényeket. A lány fölakasztja a képeket.Apuka tisztítja a cipőket. A lány kibontja az ajándékokat.

A bácsi indítja a versenyzőket. A kislány elaltatja a babá-kat. A bohóc forgatja a karikákat. A vasutas irányítja a vo-natokat. A gyerekek hallgatják a rádiót. A traktorok szánt-ják a földet. A katonák megtámadják a várat. A gyerekek si-mogatják anyuszit.

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek megnevezi (alogopédus segítségével) a képeken szereplő tárgyat (tárgya-kat), személyt (személyeket). A többes számban lévőket a lo-gopédus külön is kiemeli kérdésével. Például: - Mik ezek? -lovak. - Miket itat a bácsi? - lovakat.

A "Mit csinál a bácsi?" kérdésre a gyermeknek tárgyas szó-szerkezettel kell válaszolnia: Itatja a lovakat. Ezután a logopé-dus teljes mondatot alkot a képről: - A bácsi itatja a lovakat. -Ha az oldalon lévő minden képről elhangzott a mondat, a gyer-mek önállóan is elmondhatja azokat.

98

A két feladatlap célja a nyelvi fejlesztésen túl a hiányzó részekfelismerése. A gondolkodás fejlesztése azonban itt is a nyelvianyag szolgálatában áll. A feladat kiegészül grafomotoros fej-lesztéssel, mivel a hiányzó részeket a gyermeknek kell megraj-zolnia.

A birtokos személy jelnek a főnévhez illesztését csoportosí-tottuk; ezen a két oldalon az -a, oe, -ja, -je toldalékokat szere-peltetjük.

A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a szemé-lyeket, tárgyakat, majd a logopédus fölhívja a gyermek figyel-mét arra, hogy minden képről valami hiányzik. Egyenként fölte-szi a kérdést: - Mi hiányzik itt? - miközben arra a helyre mu-tat, ahonnan valami hiányzik. A gyermek birtokos szerkezettelválaszol. Például: A szegfű szára. Ezután a gyermeknek megkell rajzolnia a hiányzó részt: - Rajzold meg a szegfű szárát! -Ha a gyermek önállóan nem tud (nem akar) rajzolni, a logopé-dus halványan, ceruzával előrajzolhatja. A gyermek színes ce-ruzával húzza át. Mintát adhat a logopédus úgy is, ha külön pa-píron lerajzolja a hiányzó részt. A gyermek ezt is áthúzhatja,mielőtt a munkatankönyvbe rajzolja. Ha kész a rajz, a logopé-dus megkérdezi: - Mit rajzoltál? - A gyermek kettős toldaléko-lással válaszol: A szegfű szárát.


- Mi hiányzik? -A szegfű szára. A létra foka. A szék lába. A ceruza hegye.A bögre füle. A szoknya zsebe. A baba csörgője. A lámpaernyője. A boszorkány söprűje.- Mit rajzollál? -A szegfű szárát. A létra fokát. A szék lábát. A ceruza he-

87

99

88

gyét. A bögre fülét. A szoknya zsebét. A baba csörgőjét. Alámpa ernyőjét. A boszorkány söprűjét.

- Mi hiányzik? -A madárijesztő kalapja. A fotel karja. A vadász puskája. Abicikli kereke. A villa nyele. A hinta kötele. A törpe sapká-ja. A telefon tárcsája. A király koronája.- Mit rajzoltál? -A madárijesztő kalapját. A fotel karját. A vadász puskáját.A bicikli kerekét. A villa nyelét. A hinta kötelét. A törpe sap-káját. A telefon tárcsáját. A király koronáját.

Mondataikotás: tárggyal és -ról, -ről ragoshelyhatározóval bővített egyszerű mondat,tárgyas ragozású állítmánnyal 100-103

Mire a terápiában idáig eljutunk, a gyermek nyelvi rendszeré-ben már föltehetően benne van a helyhatározó -ról, -ről ragosformája, hiszen a spontán fejlődésre is számítunk. A feladatnehézségét tehát nem a földolgozásra kerülő toldalék, hanema mondalok hosszúsága jelentI. Ezért a mondatokat fokozato-san építjük föl, kérdések segítségével alkotunk egyre hosz-szabb mondatokat. A tárgyas igeragozás különböző végződé-sei vegyesen szerepelnek, s előfordul részleges és teljes haso-nulás.

A mondatokban alanyként több helyen foglalkozásnevekvannak. A képekről a konkrét nyelvi anyag feldolgozásán kívülis beszélget a logopédus a gyermekkel. Szükség lehet egyescselekvések megmagyarázására, például: miért kell leverni adiót a fáról, miért kelllekaparni a festéket a szekrényről; vala-mint annak megbeszélésére, hogy a foglalkozások mit jelente-nek, mit csinál a köműves, a juhász stb. Néhányalanynak ne-vet adtunk, de a gyermek maga is elnevezheti a személyeket.

100

101

102

103

Az egyes mondatrészekre külön teszünk föl kérdéseket.Először a tárgyas szerkezetre kérdezünk. Például: - Mit csinála baba? - Leránt ja a terítőt. Ezt mondatba is foglaljuk után-mondással: - A baba leránt ja a terítőt. - A következő kérdés ahelyhatározóra irányul: - Honnan rántja le a baba a terítőt? -A gyermek a -ról raggal ellátott főnévvel válaszol: (Az) asztal-ról. Segíthetünk a "Honnan?" helyett a "Miről?" kérdéssel, haszükséges. A teljes mondatot először a logopédus mondja: - Ababa leránt ja a terítőt az asztalról. - A gyermek ezt utánmond-ja. Miután minden képet a fentiekhez hasonlóan földolgoztunk,a logopédus újra végigmondja a képekről a mondatokat, majda gyermek önállóan mondja el a bővített mondatokat.


A baba leránt ja a terítőt az asztalról. Évi leszakít ja a virá-got a fáról. Kati lekergeti a macskát a bölcsőről. A bácsi le-veri a diót a fáról. A festő lekaparja a festéket a szekrény-ről. A kertész lemetszi a rózsát a bokorról.

A dadus néni lerázza a morzsát az abroszról. A néni leke-féli a sarat a cipőről. A házmester lesöpri a havat a járdá-ról. A kőműves lelapátolja a homokot a kocsiról. Anna le-hámozza a héjat a körtéről. Petike lenyalja a csokit a nya-lókáról.

A kutya lerágja a húst a csontról. A szél lefújja a lepedőt azerkélyről. A bácsi ledobja a zsákot a szekérről. A juhász le-nyírja a gyapjút a birkáról. A néni leönti a vizet az eperről.Zoli lerúgja a labdát a dombról.

A vasutas lekapcsolja a kocsit a mozdonyról. A néni lead-ja a függönyt a létráról. Zsuzsi lehívja Tomit az emeletről.Az őr lezavarja a gyerekeket a falról. Az óriás lelöki a szik-lákat a hegyről. A bácsi legurítja a hordókat a teherautóról.

89

104

105

gO

Főnevek toldalékai: kettős toldalékolás.Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolásakötött tőalakú szótövekhez 104-105

Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a98-99. feladatlapon szereplö anyagéval, így a földolgozása ishasonló. Nyelvi szempontból azonban a 104-105. feladatlapanyaga változatosabb, így bonyolultabb is. A nehézséget a kö-vetkezők okozzák: egyes szótövek kötött tőalakúak (nem szó-tári tőalak). Például: hangzóhiányosak (sarok-sarka), hang-színt és időtartamot váltakoztatók (ajtó-ajtaja), vos változatúak(cső-csöve) és teljes hasonulást hozók (rojt-rojt ja).


- Mi hiányzik? - A fecske fészke. A királynő tükre. A kútvödre. A szandál sarka. A templom tornya. A sárkány far-ka. A terítő rojt ja. A sapka bojt ja. A kenu lapátja._ Mit rajzoltál? - A fecske fészkét. A királynő tükrét. A kútvödrét. A szandál sarkát. A templom tornyát. A sárkányfarkát. A terítő rojtját. A sapka botját. A kenu lapátját.

_ Mi hiányzik? - A ruha pánt ja. A festő ecset je. A mozdonyfüstje. A porszívó csöve. A gyűrű köve. A huszár lova. Pi-roska kosara. A pince ajtaja. A ház teteje._ Mit rajzoltál? - A ruha pántját. A festő ecsetjét. A moz-dony füstjét. A porszívó csövét. A gyűrű kövét. A huszárlovát. Piroska kosarát. A pince ajtaját. A ház tetejét.

Mondataikotás: egyszerű bővített mondatban"kell" + főnévi igenév 106

A következő feladatokban a gyermeknek valószínűleg nem a-ból, -ből toldalék használata okozza a nehézséget, mivel ez an~elvi rendszerében már benne van, hanem az ige kötő meg-valtozott helye. Amikor a "kell" szóval szerkesztjük a mondatso-rokat, az igekötó elválik az igétóI. Ha a gyermek aszórendetnem jól alkalmazza, akkor a képek földolgozása előtt játékoshelyzetben, cselekvés, cselekedtetés kapcsán is gyakoroljukezt a nyelvi formát. A "kell" szón kívül fölhasználhatjuk a "tud",az "akar', a "szabad" szavakat is, amelyek mondatba építésehasonló szórendi változásokat okoz. Olyan helyzeteket terem-tünk, amelyekben például a következő mondatok alkotásáranyílik lehetőség: A maci meg tudja csinálni az autót. A macile akar feküdni az ágyra. A maci nak ki szabad mennie azudvarra. A maci nak meg kell ennie az ebédet. Stb.

A 106. feladatlapon minden kép egy olyan történést ábrázol,amely logikailag maga után von egy másik cselekvést. Ezutóbbit a kérdőjel szimbolizálja, s a gyermeknek kell azt kitalál-ni~ saját tapasztalatainak alapján. A nyelvi anyag földolgozásaelott a gyermek a logopédus segítségével megnevezi a képe-ken szereplő tárgyakat, személyt. A történésekre vonatkozóana logopédus kérdést tesz föl. Például: - Mi történt a tejjel? - Er-re a gyermeknek igéből és határozóból álló szószerkezettelkell válaszolnia: Kifolyt a zacskóból. Ezután a logopédus tel-jes mondatot alkot a képről, amelyet a gyermek elismétel: - KI-folyi a tej a zacskó ból. - Ezután következik a - Mit kell csinál-ni? - kérdés, amelyre a gyermeknek kell válaszolnia: Föl kelltörölni. Ha a gyermek nem talál rá a helyes válaszra, vagyhelytelenül fogalmazza meg azt, akkor a logopédus adja mega mintát, amelyet a gyermek elismétel. Miután az oldalon lévőminden képről megfogalmaztuk az összefüggéseket, a gyer-mek önállóan mondja el a mondatokat.

91

106


Kifolyt a tej a zacskóból. Föl kell törölni.Kipollyant a fióka a fészekből. Vissza kell tenni.Kidőlt a krumpli a kosárból. Össze kell szedni.Kinőtt a virág a földből. Meg kell locsolni.Kihulloll a karalábé a szatyorból. Föl kell venni.Kigurult a labda az udvarból. Vissza kell vinni.Kiment a kisbaba a házból. Vissza kell hívni.Kicsúszoll az öv a nadrágból. Vissza kell fűzni.Kiugroll a nyúl a ketrecből. Meg kell fogni.

Okhatározói alárendelt összetett mondat 107

Ezen a feladatiapon jelenik meg először az alárendeli mondai.A "Miért nem illik a sorba?" kérdésre a gyermeknek az aláren-delt tagmondattal kell válaszolnia. Például: Mert nem rövid.Ezután a logopédus megfogalmazza a teljes mondatot, hogyagyermek utánmondhassa. Például: - A hálóing nem illik a sor-ba, mert nem rövid. - Miután minden sort földolgoztak, a gyer-mek önállóan is elmondja az alárendelt összetett mondatokat.


A hálóing nem illik a sorba, mert nem rövid. A zsák nem il-lik a sorba, mert nem könnyű. A krémes nem illik a sorba,mert nem savanyú. A kunyhó nem illik a sorba, mert nemmagas. A tűzoltóautó nem illik a sorba, mert nem halk. Afiú nem illik a sorba, mert nem vidám. A jégszekrény nemillik a sorba, mert nem meleg. A csiga nem illik a sorba,mert nem gyors.

A "Hol?", "Minél?" kérdésre válaszoló helyhatározó gyakorlásatörténik ezen a két oldalon. A képekről alkotható bővitett mon-dat részeire külön-külön kérdezünk. Először az igére vonatko-zóan tesszük fel a kérdést. Például: - Mit csinál a kislány? - Er-re a gyermek a cselekvés megnevezésévei válaszol: Fésülkő-dik. Az igét utánmondással mondatba foglaljuk: - A kislány fé-sülkődik. - A következő kérdés a helyhatározóra irányul: - Holfésülködik a kislány? - Erre a kérdésre a -nál, -nél raggal ellá-tott főnevet várjuk válaszul. Például: A lükörnél. Szükség ese-tén segithetünk a "Minél?" kérdéssel. Ezután következik a bő-vitett mondat, amelyet a logopédus fogalmaz meg, s a gyer-mek utánmondja .. Például: - A kislány fésülködik a tükörnél. -Egyoldal földolgozása után a gyermek önállóan mondja a bő-vitett mondatokat az egyes képekről.

107

Szókincsbővitést végzünk a melléknevek körében a 77. fel-adatlapon lévő feladatokhoz hasonlóan. A különbség az, hogyitt az egy-egy melléknévpárhoz tartozó főnevek nem azono-sak. így a tulajdonság és annak változása nehezebben ismer-hető fel, nehezebben fogalmazható meg. Fontos, hogya gyer-mek passziv és aktiv szókincsében egyaránt benne legyenekazok a főnevek, amelyekhez a tulajdonságokat kapcsoljuk. Azanyag földolgozása hasonló a 77. feladatlapéhoz.


Főnevek: nadrág, zokni, hálóing, ceruza, toll (madáré),zsák, léggömb, szatyor, citrom, uborka, meggy, krémes,kunyhó, toronyház, hegy, emelődaru, egér, tűzoltóautó, fu-rulya, bicikli, kisbaba, bohóc, fiú, tündér, jégszekrény, tűz,hajszárító, kályha, repülőgép, szarvas, versenyfutó, csiga.

Melléknevek: rövid-hosszú, könnyű-nehéz, savanyú-édes,alacsony-magas, halk-hangos, vidám-szomorú, hideg-meleg, gyors-Iassú.

Főnevek toldalékai: -nál, -nél ragoshelyhatározó 108-109

92 93


A kislány fésülködik a tükörnél. A fiú mosakodik a víz-csapnál. A lány kukucskál az ajtónál. A család ebédel azasztalnál. A néni fizet a pénztárnál. Anyuka vásárol a hen-tesnél.

A fiúk frőcskölnek a kútnál. A gyerekek hógolyóznak a fá-nál. A bácsik horgásznak a folyónál. A tyúkok kapirgálnaka kerítésnél. A lányok várnak a mozinál. A gyerekek nyaral-nak a Balatonnál.

Ezen a feladatlapon a "Honnan?", "Mitől?" kérdésre válaszolóhelyhatározó gyakorlása kijelentő és tiltó mondatokban törté-nik. A tiltó mondatok alkotásánál a nehézséget az okozhatja,hogy az ige kötő az ige mögé kerül, és az ige a felszólító módjelét kapja.

A felszólító mód használatát játékos cselekedtetéssel ké-szíthetjük elő. Rosszcsont Peti bábu tiltott dolgokat szeretnecsinálni, a gyermek a felnőtt szerepében rászól a bábu ra. Pél-dául: Ne firkálj a táblára! Ne lépj föl a székre! Stb. A "felnőtt"meg is mondhatja Rosszcsont Petinek, hogy mit csináljon. Pél-dául: Ülj le a helyedre! Rajzolj egy házat! - tehát a felszólítómódot gyakorolja.

A 110. feladatlap közepén lévő, tiltó gesztust mutató nő"megtiltja" azokat a cselekvéseket, amelyeket a lap két oldalánlévő képeken a gyerekek megtenni készülnek.

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédussegítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgya-kat. A "Mit csinál a/zi ...7" kérdésre a gyermeknek meg kell ne-veznie a képen ábrázolt cselekvést, vagy igéből és tárgyraggal

ellátott főnévből álló szószerkezettel kell válaszolnia. Például:Ellapátolja a homokot. Utánmondással mondatba is foglaljukpéldául. - A fiú ellapátolja a homokot. - A következő kérdé~a helyhatározóra irányul: - Honnan lapátolja el a fiú a homo-kot? - A gyermek a -tói, -től raggal ellátott főnévvel válaszol: AfaitóI. Segíthetünk a helyes válasz megadásához a "Mitől?"kérdés használatával. A teljes, bővített mondatot először a lo-gopédus fogalmazza meg. - A fiú ellapátolja a homokot afaitóI. - A gyermek ezt utánmondja.

Ha az oldalon szereplő összes kép anyagát földolgoztuk bő-vített mondatokban, utána következnek a tiltó mondatok. Meg-beszéljük a gyermekkel, mit jelent az a mozdulat, amit a közé-pen lévő néni mutat. A néni nem akarja, hogy például a kisfiúelszaladjon az ÓVÓ nénitől, ezért rászól. A logopédus a gyer-mektől kérdezi meg, mit mondhat a néni a kisfiúnak. A gyer-meknek egész mondatban kell megfogalmaznia a tiltást: Neszaladj el az óvó nénitől! Ha a gyermek nem tudja önállóanmegfogalmazni a mondatot, a logopédus segít, s a gyermekutánmondja. Miután minden képről hasonló módon megalkot-tuk a tiltó mondatokat, a gyermek önállóan is elmondja azokat.


Ne szaladj el az óvó nénitől! Ne húzd el a lányt a kirakat-tóI! Ne lapátold el a homokot a faitói! Ne vedd el a szénáta tehéntől! Ne told el a kukát a kaputól! Ne vedd el a játé-kokat a babátóI! Ne kergesd el a csirkéket az itatótóI! Nekötözd el a kutyát a fától!

Az igekötő jelentésmódosító szerepe 111

Az ige kötő használatával már több feladatiapon foglalkoztunk.Itt a "dob" igéhez különböző igekötőket kapcsolunk. Az igekö-tők jelentésmodósító szerepének megértetését játékosan ve-

110

110Mondataikotás: tiltó mondat

108

109

94 95

111

96

zetjük be. A gyermeknek a logopédus utasítására különbözőcselekvéseket kell végrehajtania, úgy, hogy egy igéhez külön-böző igekötők járulnak. Például: - Nézz át a lyukon! Nézz be aszekrénybe! Nézz ki az ablakon! Nézz föl alámpára! - Hason-ló módon használhat juk a "mászik", "lép", "dob" stb. igét. Ké-pekről is lehet ilyen tipusú mondatokat alkotni.

A könyv feladataira csak akkor térhetünk rá, ha a gyermekérti az igekötők jelentésmodósitó szerepét, a különböző igekö-tők tartaimát. Az anyagot úgy állitottuk össze, hogya lativusi(hová?) és a locativusi (hol?) helyhatározók vegyesen szere-peljenek.

A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédussegítségével megnevezi a képeken látható személyeket, tár-gyakat. A "Mit csinál a ...?" kérdésre a gyermeknek tárgyasszerkezettel kell válaszolnia. Például: Földobja a lufi!. Ha azigekötő használata helytelen, a logopédus bemutatja a cselek-vést, megnevezi, s a gyermekkel is elvégezteti. - Dobd föl a lu-fit! - Miközben a gyermek cselekszik, a logopédus megkérde-zi: - Mit csinálsz? - Földobom a lufi!. Ezután visszatérünk aképre: - A lány is földobja alufit. -

A tárggyal bővitett mondatokat utánmondással a gyermek iselmondja. A személyeknek nevet adhatunk. Például: - Bea föl-dobja a lufi!. -

A következő kérdés a helyhatározöra irányul. A - Hová dob-ja föl alufit? - kérdésre az igekötővel és a határozóval kell agyermeknek válaszolnia: Föl a levegőbe. Ezután a logopédusteljes mondatát utánmondja a gyermek. Például: - Bea föl-dobja a lufi! a levegőbe. - A kérdések föltevésénél ügyeljünkarra, hogy a várt válasz ne legyen erőltetett. A "Hol?" kérdésesetében a helyhatározóval kell válaszolni. Például: - Hol dob-ja el a jegyeket? - Az utcán. Az összes kép földolgozása utána gyermek önállöan is elmondja a bővített mondatokat.


Bea földobja a lufi! a levegőbe. A baba ledobja a kanalat aföldre. Feri eldobja a jegyeket az utcán. A bácsi megdobja

112

a dobozokat a Vidám Parkban. A nagypapa visszadobja akockákat a járökába. A delfin átdobja a labdát a hálón. Mó-ni kidobja a csutkát a szemétbe. A nagymama bedobja alevelet a postaládába. Dani rádobja a párnát az ágyra.

Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.Halmozott állítmányú egyszerű mondat 112-113

Ezeken a feladatlapokon két-két kép tartozik ;,ssze, ugyanúgy,mint a 72-73-on. A 112. feladatlap első négy keppárjáról kap-csolatos mellé rendelt összetett mondatot alkotnak. Az igék ige-kötősek, az egyes szám harmadik személy ragjai vegyesek(-i, -ja). Részleges és teljes hasonulás egyaránt előfordul. A fel-adatlap utolsó két képpárjához és a 113. feladatlap képpárjai-hoz halmozott állitmányos egyszerG mondatok tartoznak. Azigék toldalékai szintén vegyesek. A 113. feladatiapon a monda-tokban helyhatározói bővítmény is szerepel.

Az anyag földolgozása abban különbözik az előző, hasonlótipusú feladatokétól, hogy az első képről is a gyermektől várjuka mondatol, természetesen kérdésekkel segítve a megfogal-mazást.


- Mit csinál a vadász? - Lelövi a vaddisznó!. - Mi történikazután? - A kutya megtalálja. A vadász lelövi a vaddisznót,a kutya megtalálja.- Mit csinál a fiú? - Elrontja a roller!. - Mi történik azután? -Apuka megjavítja. A fiú elrontja a rollert, apuka megjavítja.- Mit csinál anyuka? - Kiválogatja a narancso!. - Mi történikazután? - A néni leméri. Anyuka kiválogatja a narancsot, anéni leméri.- Mit csinál a kisgyerek? - Fölhúzza a cipő!. - Mi történik az-után? - Anyuka befGzi. A kisgyerek fölhúzza a cipőt, anyu-ka befűzi.

97

A 114. feladatiapon élölények és tárgyak tulajdonságait megfo-galmazva lehetőség nyílik arra, hogy ellentétes értelmű mel-lékneveket foglaljunk mondatba. Egy-egy élőlény, illetve tárgyváltozatai nagyságbeli, mennyiségbeli, minőségbeli különbsé-geket mutatnak, amelyeket az adott főnévhez kapcsolt mellék-név fokozásával fejezünk ki. Az egy tulajdonság fokozataibaneltérő főneveket olyan módon foglaljuk mondatba, hogy nyelv-tanilag kifejezzék az összehasonlítást.

A feladatlap földolgozása előtt játéktárgyakon, személyekenmutatjuk be és nevezzük meg az ellentétes tulajdonságokat.Például: építhetünk kockából magas és alacsony tornyot, ültet-hetjük a gyermeket kis székre vagy nagy székre, felöltöztethet-jük a babát bő szoknyába vagy szűk szoknyába, adhatunk ráhosszú nadrágot vagy rövid nadrágot, felfüzhetünk az egyikzsinórra sok gyöngyöt, a másikra keveset. Két tulajdonságotegyszerre is gyakorolhatunk. Például: a kis kosárba kevés játé-kot teszünk, a nagy kosárba sokat, a vékony zsinórra kicsigyöngyöket fűzünk, a vastag ra nagyokat. Megbeszélhetjük,hogya gyermek(ek) haja, ruhájának ujja hosszú vagy rövid stb.

Ha a gyermek a tulajdonságokat már biztosan meg tudjanevezni, következhet az összehasonlítás, amelléknév közép-fokának használatával. Ezt is először két tárgy vagy személyviszonylatában végezzük. Megbeszéljük, melyik gyermek ma-gasabb, melyik alacsonyabb, melyik ceruza hosszabb, melyikrövidebb.

A felsófok tanításához három személyre vagy tárgyra vanszükség, például három különböző nagyságú babára, háromkülönböző hosszúságú szalagra stb.

A feladatlapon mindegyik élőlényből, tárgyból négy-négyszerepel. Közülük keltőhöz kapcsolható az egyik melléknév, amásik keltő höz annak ellentétes párja. Például a nagy-kicsi

113

- Mit csinál apuka? - Betakarja Szofit. - És azután? - Meg-puszilja. Apuka betakarja Szofit és megpuszilja.- Mit cSInai anyuka? - Meggyúrja a tésztát. - És azután? -Kinyújtja. Anyuka meggyúrja a tésztát és kinyújtja.

- Mit csinál anyuka? - Fölforralja a tejet. - És azután? - Le-szűri. Anyuka fölforralja a tejet és reszűri.- Mit csinái a nagymama? - Megtölti a palacsintát. - És az-után? - Osszetekeri. Nagymama megtölti a palacsintát ésösszetekeri.- Mit csinál a nagypapa? - Levágja aszalámit. - És azután?- Rárakja a kenyérre. Nagypapa levágja aszalámit és rá-rakja a kenyérre.- Mit csinál Ariel? - Megszámolja a pénzt. - És azután? - Be-szórja a perselybe. Ariel megszámolja a pénzt és beszórjaa perselybe.- Mit csinál apuka? - Becsomagolja az ajándékot. - És az-után? - Eldugja a szekrénybe. Apuka becsomagolja azajándékot és eldugja a szekrénybe.- Mit csinál a néni? - Kicsavarja a ruhát. - És azután? - Föl-teríti a kötélre. A néni kicsavarja a ruhát és fölteríti a kö-télre.A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-gitségével elmondja, ki, mi van a képen, ki, mit csinál. Ezutána nyelvi anyagban szereplő kérdések alapján lépnek tovább,majd utánmondással teljes mondatokat alkotnak minden kép-ről. Például: A vadász lelövi a vaddisznót. A kutya megtalál-ja a vaddisznót. Illetve: Apuka betakarja Szofit. Apuka meg-puszilja Szofit.

Miután mindkét oldal képeit földolgozták külön-külön, a lo-gopédus az összetartozó képekről egy-egy kapcsolatos össze-tett mondatot, illetve halmozott állítmányos egyszerű mondatotalkot. Például: A vadász lelövi a vaddisznót, a kutya megta-lárja. Apuka betakarja Szofit és megpuszilja. A gyermekutánmondja a mondatokat, majd önállóan is elmondja azokat.

Melléknevek fokozása.Az összehasonlítás megfogalmazása 114

98 99

114

100

melléknév esetén két kis hal van a képen, amelyek közöttazonban van nagyságbeli különbség, és két nagy hal, szinténegymástól eltérő nagyságúak. A két kis hal és a két nagy halközött a nagyságbell eltérés szembetűnőbb.

A gyermek a logopédus "Mik ezek?" kérdésére többesszámban megnevezi a feladatiapon lévő élőlényeket, tárgya-kat. Ezután külön-külön dolgozzák fel az egyes mel-léknévpárokhoz tartozó képeket. Amelléknév alap-, közép- ésfelsőfokú formája először a logopédus kérdésében szerepel.Például: - Melyik torony alacsony? - Erre a kérdésre a gyer-meknek mindkét alacsony tornyot meg kell mutatnia. Ugyanígytörténik az alacsony ellentétpárjával, a magas melléknévvel is.Ezután fogalmazza meg a logopédus az összehasonlítást azellentétes tulajdonságú tárgyak között: - Ez a torony alacso-nyabb, mint ez. - Vagy: - Ez a két torony alacsonyabb, mint eza kettő. - Vagy: - Ezek a tornyok alacsonyabbak, mint ezek. -A logopédus közben mindig mutatja azt (azokat) a tárgyat (tár-gyakat), amikről beszél. Az, hogya leírtak közül melyik formátválasztja, az a gyermek tudásától függ. Ugyanigy történik a"magas" melléknév középfokának megfogalmazása és mon-datba foglalása.

Végül a logopédus kérdésére a gyermeknek meg kell mutat-nia azt a tárgyat (személyt), amelyhez a melléknév felső fokakapcsolható. Például: - Melyik torony a legmagasabb? Melyika legalacsonyabb?

A feladatiapon lévő összes kép földolgozása után a gyer-mek önállóan beszél a képekről, s alkalmazza amelléknevekalap-, közép- és felsőfokát.


- Mik ezek? - Halak. - Melyik hal kicsi? Melyik hal nagy? Me-lyik a legkisebb? Melyik a legnagyobb? -- Ez a hal kisebb, mint ez. Hát ez? - Ez nagyobb.- Ez a hal nagyobb, mint ez. Hát ez? - Ez kisebb.- Mondd el, melyik hal milyeni - Ez a kettő kicsi, ez a keltőnagy, ez a legkisebb, ez a legnagyobb.

_ Mik ezek? - Szoknyák. - Melyik szoknya szűk? Melyik szok-nya bő? Melyik a legszűkebb? Melyik a legbővebb? -- Ez a szoknya szűkebb, mint ez. Hát ez? - Ez bővebb.- Ez a szoknya bővebb, mint ez. Hát ez? - Ez szűkebb._ Mondd el, melyik szoknya milyeni - Ez a keltő szűk, ez akeltő bŐ, ez a legszűkebb, ez a legbővebb.- Mik ezek? - Klgyók. - Melyik kigyó vékony? Melyik kigyóvastag? Melyik a legvékonyabb? Melyik a legvastagabb? -- Ez a kígyó vékonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez vastagabb.- Ez a kigyó vastagabb, mint ez. Hát ez? - Ez vékonyabb._ Mondd el, melyik kigyó milyen! - Ez a kettő vékony, ez akeltő vastag, ez a legvékonyabb, ez a legvastagabb.- Kik ezek? - Bácsik. - Melyik bácsi fiatal? Melyik bácsi öreg?Melyik a legfiatalabb? Melyik a legöregebb? -- Ez a bácsi fiatalabb, mint ez. Hát ez? - Ez őregebb.- Ez a bácsi öregebb, mint ez. Hát ez? - Ez fiatalabb._ Mondd el, melyik bácsi milyen! - Ez a két bácsi fiatal, ez akét bácsi öreg, ez a legfiatalabb, ez a legöregebb._ Mik ezek? - Tornyok. - Melyik torony alacsony? Melyik to-rony magas? Melyik a legalacsonyabb? Melyik a legmaga-sabb? -_ Ez a torony alacsonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez magasabb.- Ez a torony magasabb, mint ez. Hát ez? - Ez alacsonyabb._ Mondd el, melyik torony milyen! - Ez a kettő alacsony, ez akettő magas, ez a legalacsonyabb, ez a legmagasabb._ Mik ezek? - Kolbászok. - Melyik kolbász rövid? Melyik kol-bász hosszú? Melyik a legrövidebb? Melyik a leghosszabb? -- Ez a kolbász rövidebb, mint ez. Hát ez? - Ez hosszabb._ Ez a kolbász hosszabb, mint ez. Hát ez? - Ez rövidebb._ Mondd el, melyik kolbász milyen! - Ez a keltő rövid, ez akeltő hosszú, ez a legrövidebb, ez a leghosszabb.- Mik ezek? - Szalagok. - Melyik szalag keskeny? Melyik sza-lag széles? Melyik a legkeskenyebb? Melyik a legszélesebb? -- Ez a szalag keskenyebb, mint ez. Hát ez? - Ez szélesebb.- Ez a szalag szélesebb, mint ez. Hát ez? - Ez keskenyebb.

101

102

- Mondd el, melyik szalag milyen! - Ez a keltő keskeny, ez akeltő széles, ez a legkeskenyebb, ez a legszélesebb.- Mi van a tálakban? - Gombóc. - Melyik tálban van kevés?Melyik tálban van sok? Melyikben van a legkevesebb? Melyik-ben van a legtöbb? -- Ebben a tálban kevesebb van, mint ebben. Hát ebben? - Eb-ben tőbb.- Ebben a tálban több van, mint ebben. Hát ebben? - Ebbenkevesebb.- Mondd el, melyik tálban mennyi gombóc van! - Ebben a kéttálban kevés, ebben a két tálban sok, ebben van a legkeve-sebb, ebben van a legtöbb.

Mondataikotás: állító és tag adó mondat 115

Ennek a feladatlapnak a képeiről állító és tagadó mondatokatalkotunk. A képen az állatok olyan cselekvéseket végeznek,amilyeneket a valóságban nem tesznek. Miután az állatokatmegnevezték, a gyermek kérdések alapján megnevezi a cse-lekvéseket is, majd tómondatokat alkot. Amikor a gyermek azegyes tőmondatokat elmondta, a logopédus megkérdezi, hogyigaz-e az állítás. A gyermek tag adó válasza után a "Miért?"kérdés következik. Erre kell a gyermeknek az általános érvé-nyű tagadást megfogalmaznia az alárendeli mondat alárende-lő tagmondatával. Például: Mert a kenguruk nem kaszál nak.A logopédus további kérdésére a gyermek a hatá képzóvel e/-látott többes számú igét használva válaszol. Például: A bácsikkaszál hatnak.

Ha a gyermek a kérdésekre nem tud válaszolni vagy nyelv-tanilag hibás a válasz, a logopédus az után mondás módszerétalkalmazza. Az oldalon lévő összes kép földolgozása után agyermek önállóan is elmondja a mondatokat.

115


- Mit csinál a kenguru? - Kaszál. - Ez igaz? - Nem. - Miértnem igaz? - Mert a kenguruk nem kaszálnak. - Kik kaszáI-hatnak? - A bácsik kaszálhatnak.- Mit csinál a bagoly? - Porszivózik. - Ez igaz? - Nem. - Mi-ért nem igaz? - Mert a baglyok nem porszívóznak. - Kik por-szívózhatnak? - A nénik porszívózhatnak. - És még kik? -A bácsik is porszivózhatnak.- Mit csinál a gyík? - Pipázik. - Ez igaz? - Nem. - Miért nemigaz? - Mert a gyíkok nem pipáznak. - Kik pipázhatnak? - Abácsik pipázhatnak.- Mit csinál a kakas? - Motorozik. - Ez igaz? - Nem. - Miértnem igaz? - Mert a kakasok nem motoroznak. - Kik moto-rozhatnak? - A bácsik motorozhatnak. - És még kik? - A né-nik is motorozhatnak.- Mit csinál az orrszarvú? - Korcsolyázik. - Ez igaz? - Nem.- Miért nem igaz? - Mert az orrszarvúk nem korcsolyáznak.- Kik korcsolyázhatnak? - A gyerekek korcsolyázhatnak. -És még kik? - A felnőttek is korcsolyázhatnak.- Mit csinál a rák? - Trombitál. - Ez igaz? - Nem. - Miért nemigaz? - Mert a rákok nem trombitálnak. - Kik trombitál hat-nak? - A zenészek trombitálhatnak. - És még kik? - A gye-rekek is trombitálhatnak.- Mit csinál a teknősbéka? - Kalapál. - Ez igaz? - Nem. - Mi-ért nem igaz? - Mert a teknősbékák nem kalapál nak. - Kikkalapál hatnak? - A bácsik kalapál hatnak. - És még kik? - Anénik is kalapálhatnak.- Mit csinál a borjú? - Törölközik. - Ez igaz? - Nem. - Miértnem igaz? - Mert a borjúk (borjak) nem törölköznek. - Kiktörölközhetnek? - Az emberek törölközhetnek.

103

104

MondataIkotás: társashatározóvalés helyhatározóval bővített mondat 116

A "Hol?" kérdésre felelő locativusi (-ban, -on) és a "Hová?" kér-désre felelő lativusi(-ba, -ra) helyhatározóragokvegyesen sze-repelnek a mondatokban ezen a feladatlapon. A társhatározó-val, -vel ragja hasonulás nélkül illeszkedik a birtokos személy-jellel ellátott főnévhez.

A nyelvi anyag földolgozása kérdés-felelet formájában törté-nik, fokozatos mondatbővítéssel. A gyermek először megneve-zi a képen látható személyeket, tárgyakat. A logopédus "Mitcsinálnak a gyerekek?" kérdésére a gyermeknek az igével kellválaszolnia, például: labdáznak. Válaszol hat a helyhatározóés az ige összekapcsolásával is, például: bábszínházba men-nek. Utánmondással mondatba foglaljuk a szót vagy szókap-csolatot.

A "Hol?" kérdésre helyhatározóval válaszol a gyermek. Pél-dául: - Hol labdázik a lány? - A Balatonban. Utánmondássalszintén mondatot alkotunk: A gyerekek labdáznak a Balaton-ban.

A további mondatbővítés a társhatározóval történik. A "Ki-vel?", "Mivel?" kérdésre a birtokos személy jellel és a társhatáro-zó ragjával ellátott főnevet várjuk válaszként. Például: - Kivelmegy bábszínházba a lány? - A nagymamájával. Ezután meg-fogalmazzuk a teljes mondatot, amelyet a gyermek utánmond,Például: A lány bábszínházba megy a nagymamájával.

Mindegyik képet hasonló módon dolgozzuk föl, végül agyermek önállóan alkotja a mondatokat.

A kettős toldalékolás, tehát a társhatározórag és a birtokosszemély jel együttes alkalmazása lehet külön lépés: előszörcsak a társhatározó ragját kapcsoljuk a főnévhez, Például: -Kivel megy bábszínházba a fiú? - Anagypapával. Fogalmaz-hatunk azonban már a mondatbővítés kezdetén a kettős tolda-lék beépítéséveI.

116

A feladatlap kapcsán lehetőség nyílik arra, hogya logopé-dus megbeszélje a gyermekkel az időjárás, az évszakok jel-lemzőif. A logopédus motiválja a gyermeket arra, hogy saját él-ményeit elmondja, Arról a képről beszéljünk először, amelyiképpen aktuális, Tavasszal a tavaszi képből kell kiindulni, majda nyári tervekre utalni, s így térni át a nyári képre, Ezt követhe-ti a télre való visszaemlékezés, a téli kép, végül az őszt ábrá-zoló, Ez utóbbit például a következőképpen dolgozhat juk fel: -Nézd, a néni is és a bácsi is esernyőt visz a kezében. Az utcántócsák vannak, Vajon miért? - Mert esik az eső. - Látod, jólfelöltözött a kisfiú meg a kislány. Kabát, sapka is van rajtuk. Mi-ért? - Mert hűvös van. - Nézd, a fák levelei milyen szép szí-nesek! Már nem mindegyik zöld, Milyen színűek? - Van sárgalevél, barna levél és piros. - Mi történik a levelekkel? - Le-hullanak. - Szerinted milyen évszak van? - Ősz van.


A gyerekek bábszínházba mennek. A fiú a nagypapájával,a lánya nagymamájával megy a bábszínházba.A gyerekek labdáznak a Balatonban. A lány az apukájávallabdázik, a fiú az anyukájával labdázik a Balatonban.A gyerekek szánkóznak a dombon. A fiú a macijával szán-kózik, a fány a testvérével szánkózik a dombon.A gyerekek fölszállnak a hajóra. A lánya babájával szállföl, a fiú a kutyájával száll föl a hajóra.Esik az eső. Hullanak a levelek. Hűvös van. Ősz van.Süt a nap. Meleg van. Nyár van.Hull a hó. Hideg van. Havasak a fák. Tél van.Fúj a szél. Virágzanak a fák. Tavasz van.

105

117

118

106

MondataIkotás: okhatározói alárendeltösszetett mondat jelen és múlt idejűállítmánnyal 117-118

A két feladatlap képeiről úgy alkotunk okhatározói összetettmondatokat, hogy egy-egy kép ábrázolja mindkét tagmondattartaimát. Néhány esetben mindkét tagmondatban vannak bő-vftmények. A logopédusnak arra kell törekednie, hogya gyer-mek - a kérdések segítségével - maga fogalmazza meg azeseményt, történést, állapotot és az azt előidéző okot. Eztmegelőzően a gyermek lehetőleg önállóan mondja el, mit lát aképeken. Például: Sír a kislány. A fagyi a földön van. Le-esett.

A "Mit csinál?", "Mi történt?", "Milyen a ...?", "Miért?" kérdé-sekre adott válaszok után a gyermek utánmondással fogal-mazza meg az okhatározói összetett mondatot. Egy-egyoldalképeinek földolgozása után a gyermeknek önállóan kell be-szélnie az összefüggésekről, összetett mondatban.

A nyeivi anyag a következő:

Összetört a tányér, mert leesett. Gőzölög a víz, mert föl·forrt. Elolvad a hóember, mert kisütött a nap. Lehullott agesztenye, mert megérett. Füstölög a ház, mert kigyulladt.Kiömlött a kakaó, mert föl borult a bögre.

Erzsi sír, mert leejtette a fagy it. Pistinek vérzik az ujja, mertelvágta. Dórinak vizes a haja, mert megázott. Csaba örül,mert megkapta a biciklit. A néninek eltörött a lába, mert el-esett. Szandinak piszkos a keze, mert homokozott.

Mondataikotás: egyszerű bővített mondatjövő időben 119-120

A két utolsó feladatlap a jövő idő gyakorlására szolgál. A képeka cselekvések megkezdésének plllanatát ábrázolják. A tárgyat-lan és a tárgyas igeragozást külön oldalon gyakoroljuk. Amikora "fog" segédige tárgyatlan ragozású, a mondatot határozóval,amikor a segédige tárgyas ragozású, tárggyal bővítjük. Az igé-től elválik az ige kötő, és a segédige elé kerül. Ez nehezítheti amondat helyes szórendjének összeállítását.

A képanyag földolgozása előtt a logopédus megbeszéli agyermekkel, mit fog csinálni, ha vége a foglalkozásnak. Eset-leg időben távolabbi, hétvégi program is szóba kerülhet. Végiglehet venni a gyermek egy napját, ebben az esetben a gyer-mek a jövő időt egyes szám első személyben használja.Amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a jövő idő hasz-nálata, az ige kötő megfelelő elhelyezése a mondatban, egyébkiegészítő anyagot is használhatunk. Lehet a gyakorlást példá-ul bábokkal, játékokkal végezni. A logopédus megfogalmazegy állítást. Például: - A maci éhes -, és miközben a maci előltálló játékedényekre mutat, megkérdezi: - Mit fog csinálni amaci? - A gyermeknek jövő időben kell megfogalmaznia aválaszt: Meg fogja enni az ebédet.

Visszatérhetünk a munkatankönyv 72-73., 78-79., 92-93.és 112-113. feladatlapjára, ahol az összetartozó képek is al-kalmasak a mondatok jövő Időben való megfogalmazására. Azelső képről a már ismert mondatot mondjuk, miközben a má-sodik képet letakarjuk. Ez utóbbiról jövő időben kérdez a logo-pédus. A gyermek jövő időt tartalmazó, hiányos mondattal vá-laszol, hiszen feltételezzük, hogy már ismeri a képeket. Példá-ul: - A pizsama kicsi. Mit fog csinálni anyuka? - Ki fogja cse·rélni. Természetesen más választ is elfogadunk, ha az tartal-milag és formailag helyes.

107

119

120

108

A 119-120. feladatlap feldolgozása a képeken látható tár-gyak, személyek, cselekvések, történések megnevezéséveikezdődik. A mondataikotás a "Mi fog történni itt?", "Mit fog csi-nálni a/z/ ...?" kérdések segitségével történik. A k.érdésekre agyermek hiányos mondatokkal válaszol, például:. At fog ugra-ni a karikán. A logopédus megfogalmazza a teljes mondatot,amelyet a gyermek utánmond. Például: - Az oroszlán át fogugrani a karikán. - Az egy oldalon lévő képek földolgozásaután a gyermek önállóan mondja a mondatokat.


Az oroszlán át fog ugrani a karikán. Ági be fog ugrani a víz-be. A farkas bele fog esni a gödörbe. A villamos el fog in-dulni a megállóból. A néni föl fog szállni a vonatra. Azautó be fog fordulni a sarkon.

A béka be fogja kapni a legyet. A bácsi meg fogja gyújtania tüzet. Anyuka meg fogja etetni a babát. A bácsi el fogjaültetni a fát. A néni ki fogja bontani a csomagot. A kutya elfogja kergetni a rókát.

Feladatlapszámo

3-56-1819-333435-4142--49505152-5354-5758-61

62-6364-65

66-6768-6970-7172-73

74-75

7778-79

80-81

82-838485

Tartalom

BevezetésHangutánzásFőnevek ...Igék: cselekvés, történésFőnevek toldalékai: birtokos személy jel .Melléknevek, szám nevekFőnevek toldalékai: tárgyesetMelléknevek, szám nevekMondataikotás: tőmondatok. Névszói állítmányFőnevek toldalékai: tárgyeset. BirtokjelFőnevek toldalékai: helyhatározó (-ban, -ben)Főnevek toldalékai, igeragozás.Helyhatározó: -ban, -ben ...Többes szám.Mondataikotás: tőmondatok egyesés többes számban .Főnevek toldalékai: -ba, -be ragos helyhatározóTárgyeset gyakorlása állító és tag adó mondatokban.Főnevek toldalékai: -on, -en, -ön ragos helyhatározóMondataikotás: tőmondatok jelen időbenés múlt időbenFőnevek toldalékai: részeshatározó,eszközhatározóMelléknevek ..Mondataikotás: tőmondatok és egyszerűbővitett mondatok.Főnevek toldalékai: -ból, -ből, -ra, -re ragoshelyhatározóMondataikotás: kívánságot kifejező mondatEgyszerű bővitett mondat. Tárgyas igeragozás 1.Tőmondat két állítmánnya.

511162433354147505254

5759

61626466

68

7173

74

75777879

109

86-91 Tárggyal és helyhatározóval bővitettegyszerű mondat . . . . . . . . . . 80

92 Egyszerű bővített mondat. Tárgyas igeragozás II. 8293 Főnevek toldalékai: birtokos személy jel, birtokjel . 8394-95 Főnevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragos

helyhatározó . . . . . . . . . . . 8496-97 Kettős toldalékolás: többes szám és tárgyeset 8698-99 Kettős toldalékolás: birtokos személy jel

és a tárgyeset ragja 87100-103 Mondataikotás: tárggyai és -ról, -ről ragos

helyhatározóval bővített egyszerű mondat,tárgyas ragozás ú állitmánnyal 88

104-105 Főnevek toldalékai: kettős toidalékoiás.Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolása kötötttőalakú szótövekhez . 90

106 Mondataikotás: egyszerű bővitett mondatban"kell" + főnévi igenév 91

107 Okhatározói alárendelt összetett mondat .. 92108-109 Főnevek toldalékai: -nál, -nél ragos helyhatározó 93110 Mondataikotás: tiltó mondat 94111 Az igekötő jelentésmódosító szerepe 95112-113 Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.

Halmozott állitmányú egyszerű mondat. 97114 Melléknevek fokozása. Az összehasonlítás

megfogalmazása 99115 Mondataikotás: állító és tag adó mondat 102116 Mondataikotás: társhatározóval és helyhatározóval

bővitett mondat 104117-118 Mondataikotás: okhatározói alárendelt összetett

mondat jelen és múlt idejű állítmánnyal . . . . . . 106119-120 Mondataikotás: egyszerű bővített mondat, jövő időben . . . . . . . . . . 107

110

Nemzeti Tankönyvkiad6 Rt.A kiadásért felel: Pátfi József vezérigazgat6Raktári SZ3m: 83 207/1FelelOs szerkesztő: Remeczné Komár Gabriellautánnyomásra elOkészrtette: Bárány Lászl6Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka

Műszaki szerkesztO: Wéber AndreaTerjedelem: 7 (Al5) tv3. klDdás. 2002Nyomtatt •• és kötötte a Dabas-Jegyzet Kft.FelelOs vezetO: MDrosi György tlgyvezel6 igazgat6

a megkésett beszédfejlődés terápiája_bittera-juhász_02

Documents