bittera tiborné - dr. juhász Ágnes - a megkésett beszédfejlődés terápiája.pdf

7/25/2019 Bittera Tiborné - Dr. Juhász Ágnes - A megkésett beszédfejlődés terápiája.pdf

http://slidepdf.com/reader/full/bittera-tiborne-dr-juhasz-agnes-a-megkesett-beszedfejlodes-terapiajapdf 1/58



Bittera Tiborné-dr. Juhász Ágnes

A megkésett beszédfejlődés

terápiája

Tanári segédanyag

az Én is tudok beszélni 1 cím munkatankönyvhöz

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ. BUDAPEST



Bírálták

GEREBEN FERENCNÉ

AJTONY PÉTER

1 6 8 9 3 8 :. A

ISBN 963 19 3196 X

© Bittera Tiborné, dr. Juhász Ágnes, 1991

Bevezetés

Az egészséges kisgyermekek fejl désének üteme igen külön-

bözhet egymástól. Talán az anyanyelv elsajátítása terén mutat-

kozhatnak a legnagyobb egyéni eltérések. A szakemberek el tt

nem kétséges, hogy kizárólag a "természetre" hagyni a beszédés nyelv fejlesztését, ha abban a gyermek nem éri el az életko-

rának, értelmi szintjének megfelel ügyességet, veszélyekkel

jár. A beszéd- és nyelvi funkciók területén elmaradást mutatógyermekek fejlesztése logopédiai feladat, de nem nélkülözhet

a család és a gyermek tágabb környezetében (bölcs de, óvoda)lév feln ttek segít közrem ködése sem.

A szül els sorban a kisgyermek hangzó beszédére figyel, a

megértés hiányosságait, bizonyos részképességek fejletlensé-gét ritkábban veszi észre. A gyermekét feltétel nélkül elfogadó

szül t is bosszanthatja néha, hogy hosszasan kell találgatnia,

mit kíván t le kisfia vagy kislánya, aki csak mozdulatokkal, gesz-tusokkal, esetleg szótöredékekkel, ám egyre agresszívebbenakarja megértetni magát.

A szül k gyakorta megpróbálják követni a "jó" tanácsot, úgytesznek, mintha nem értenék a gyermek sajátos kifejezésmód-

ját, megzavarva ezzel amúgy is korlátozott kommunikációs lehe-t ségeit. A következményként kialakuló magatartási problémák

visszahatnak a gyermek személyiségének fejl désére. A gátlá-sos elzárkózás, az irányíthatatlan önérvényesítés és e két vég-

let között számtalan változatban megnyilvánuló magatartásbeli jellegzetességek besz kíthetik a szül lehet ségeit abban a vo-

natkozásban, hogy gyermeke figyelmét a beszédre irányítsa, t

a beszédre, az anyanyelvére tanítsa. A kés bbiekben a logopé-

diai terápia hatékonyságát is gátolhatja a gyermek nehéz meg-közelíthet sége, illetve nehezen kezelhet sége.

Ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejl dése jelent s elmara-

dást mutat, akkor már hároméves kor el tt tanácsos a logopé-

dus segítségét kérni. Körültekint , alapos logopédiai, pszicholó-

5



6

giai és orvosi vizsgálat után dönteni lehet a teend kr l, a logo-

pédiai kezelés megkezdésének id pontjáról, formájáról, intenzi-tásáróI.

A terápia kiindulási alapja a gyermek aktuális tudása, ezért a

beszéd- és nyelvi funkció részletes vizsgálata eiengedhetetlen,

és tulajdonképpen a terápiával összefonódva a kezelés végig

nélkülözhetetlen. A gyermeket teijes nyelvi rendszerének alap-

ján kell megítélni, azaz egyaránt figyelembe kell venni a beszéd,

a nyelv megértését, grammatikai formáját, a gyermek nyelv-használatát - s mindezeket a gyermek értelmi szintjéhez viszo-nyítva kell értékelni.

A megkésett (akadályozott) beszéd- és nyelvi fejl dés javítá-

sának célja az, hogya nyelv kifejez , közi , jelöl funkciójánakkialakításával képessé tegye a gyermeket a nyelvi jelek befoga-

dására, földolgozására, a beszédbeli kommunikációra. Nevet

adunk annak, amit a gyermek lát hall, érzékel, megfog és átél.

Segítünk neki érzéseinek, gondolatainak kifejezésében. A be-

széd és a nyelv funkcióinak er sftésével segítjük a gyermek ér-telmi fejl dését, szociális tanulását.

Terápiás munkánkat úgy kell el készítenünk, megtervez-nünk, hogy kreatív módon érvényesüljön benne a komplex

gyógypedagógiai-pszichológiai szemlélet, s ezáltal a gyermek

fejl dését minél több oldalról segítsük. A központban természe-

tesen a beszéd és nyelv fejlesztése áll. Közvetlen és közvetett

ráhatásokkal fejlesztjük azokat a képességeket és készségeket,amelyek révén a gyermek egyre differenciáltabban tudja befo-

gadni, földolgozni és használni a beszédet és a nyelvet szeman-

tikai (jelentéstani), lexikai (szókészleti), szintaktikai (mondatta-

ni), morfológiai (szóalaktani) és fonológiai (hangrendszertani)

szempontból egyaránt. Amikor a logopédiai foglalkozásokon

gyakorolja a kommunikációt, a nyelv használatán keresztül atársas szerepeket is tanulja.

A megkésett beszéd- és nyelvi fejl dés esetén a logopédiai

terápia öt nagy területre oszlik: a beszéd és a nyelv, a mozgás,

a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet, valamint a küiönfé-

le készségek fejlesztése. Ezek a területek a valóságban nem vá-

laszthatók el egymástól. Egyrészt minden foglalkozás alkalmá-

val több terület anyagából válogatunk, a gyakorlatokat adott be-

széd- és nyelvi cél köré csoportosítva, a gyermek egyéni szük-séglete szerint súlypontozva. Másrészt minden gyakorlat több.

funkciós, sohasem elszigetelten fejlesztünk egy-egy készségetvagy képességet.

A munkatankönyv képeihez kapcsolható feladatok els sor-

ban aszókincsfejlesztést és a nyelvi rendszer kiépítését céloz-

zák, mégsem mondhatjuk, hogya terápiának csupán egy rész-

területéhez nyújtanak segítséget. Tudjuk, hogya kisgyermek

alaptevékenysége a játék, ez ad teret és lehet séget a logopé-

diai célok megvalósításához. Ezért a beszéd- (nyelvi) anyagot

el ször mindig a gyermek számára kellemes, játékos helyzetbeágyazva dolgozzuk föl, s csak utána vegyük el annak képimegjelenítését.

A munkatankönyv - amelynek oldalait feladatlapnak tekintjük- felépítésében kisebb-nagyobb eltérésekkel követi a normál

beszédfejl dés menetét. Elképzelhet azonban, hogy némelyik

gyermek esetében változtatni kell a sorrenden, attól függ en,

hogy milyen új nyelvi forma jelenik meg beszédében. A gyermek

ugyanis azokat a szemantikai és szintaktikai viszonyokat kifeje-z szóösszetételeket, mondatokat utánozza legszívesebben,amelyeket éppen elkezd spontán használni.

A terápia alapozó szakaszában rövid távú célunk a beszéd

indítása, az ehhez szükséges alap készségek kialakítása, s a

gyermek környezetének befolyásolása. A szül k, a család, a

bölcs dei vagy óvodai közösség segít készsége, a terápiás ha-

tásokat er sít szemlélete közvetlenül hozzájárul egy sor, anyelvi rendszer kiépítése szempontjából alapvet képesség,

funkció fejlesztéséhez.llyenek például: motiválás a hangadásra,

beszédre; a beszédmegértés finomítása; a beszédre irányuló fi-

gyelem, a közvetlen hallási és verbális emlékezet fejlesztése; a

beszédhez szükséges szenzoros és motoros ügyesség fejlesz-

tése; a meglév szókincs aktivizálása, használata stb. Mind-

ezekhez segítséget adhat a feladatlapok változatos felhasználá-

7



8

sa, illetve a hozzájuk kapcsolódó, konkrét tárgyakkal, játékok kalvégzett gyakorlás.

Bizonyos értelemben a feladatlapok mintának tekinthet k,

amelyek kiegészíthet k, b víthet k a gyermek igénye szerint. A

tanítás tempóját a gyermek fejl dési üteme határozza meg.

Bár az els feladatlapok a hangadást motiválják, a hang után-

zást célozzák, s az utánuk következ képeken megjelenítettszemélyek, tárgyak, cselekvések "könnyüek" lehetnek egy olyan

gyermek számára, aki már szókapcsolatokkal, rövid mondatok-

kai fejezi ki magát, mégis érdemes a tanulást a munkatankönyvelején kezdeni. Természetesen a feldolgozás ilyenkor rövidebbid alatt és magasabb szinten történik.

A szókincsb vítés végigvonul a munkatankönyv minden olda-lán. A könnyen kiejthet , a gyermek számára hasznos (használha-

tó), az t körülvev környezetet lükröz szavaktói eljutunk a hosz-szabb, finomabb hallási megkülönböztetést és pontosabb beszéd-

mozgásokat igényl , ritkábban használt, a tágabb világ személye-it, dolgait, viszonylatait kifejez szavakig.

A 6-32. feladatlapokat els dlegesen szókincsfejlesztéshez

szánjuk, annak ellenére, hogy az igék t mondatba foglalva sze-

repelnek. A kés bbiekben nem emeljük ki külön feladatként a

szókincsb vítést, de az adott nyelvi anyag földolgozása el tt

mindig megnevezzük a képen szerepl személyeket, tárgyakat,cselekvéseket.

Az igék egyes és többes számban is csak a harmadik sze-mélyben gyakorolhatók a feladatlapokon. Az els és második

személy alakokat konkrét cselekvéshez, cselekedtetéshez

kapcsolva lehet gyakorolni.Nem szabad szem el l téveszteni, hogya beszédnek mint a

nyelv egyedi felhasználásának két összetev je van: a megértés

és a beszédteljesftmény, s hogy ezek fejl dése nem párhuza-

mosan halad. A szavak, mondatok megértése, nyelvi felfogása

általában megel zi azok megjelenését a hangzó beszédben,

nyelvi kifejezésben. A beszédfejl dés késése esetén a köztük

lév k lönbség igen kifejezett lehet. Ezt a tényt figyelembe kell

vennünk a terápia tervezésében. Ha a gyermek nehezen aktivi-

zálja szókincsét, vagy kifejezett beszédmozgásbeli nehézségei

vannak, nem szabad t túlzottan er ltetni a megnevezésre, pon-tos kiejtésre. Átmenetileg a terápia más területei re helyezzük a

hangsúlyt, a beszédet tekintve pedig még következetesebben

alkalmazzuk azokat a módszereket, amelyek segítik a gyerme-ket abban, hogy elvárásunknak megfelel en verbálisan is meg-

nyilatkozzék. A szemt l szembe helyzet, a logopédus pontos,

nyílt artikulációja, a tárgyak, képek, cselekvések megnevezése-

kor alkalmazott ereszked hanglejtése, jól tagolt, szuggesztív

beszéde, modulált intonációja nyomán a gyermek egyre inkább

képes lesz a hangsorokat (szavakat) kiemelni a beszédfolyam-

ból. Ezek a szavak egyre több tartalommal telnek meg, gazda-

godik a passzív szókincs. A gyermek kedvelt tevékenységébebekapcsolódva, azt beszéddel kísérve, a gyermek beszédbeli

megnyilvánulásait kiterjesztett utánzással meger sítve, nonver-

bális kommunikációs jelzése it nyelvi formába öntve a logopédus

mintát ad, hogyan kell szavakban kifejezni, amit teszünk, át-él nk, gondolunk. A kiejtés javítása pedig helyes beszédpélda

adásával, indirekt módszerek alkalmazásával történik.

Ha a gyermek beszédmegértése is korlátozott, akkor különö-

sen fontos az utánzókészség fejlesztése, mert a beszéd cselek-

vésirányító szerepére a feladatvégzés során kevéssé támasz-

kodhatunk. Kezdetben b ven élhetünk a paralingvisztikai ele-mekkel (gesztusok), szupraszegmentális tényez kkel (dallam,

hangsúly, tempó, ritmus, hangszín), s fokozatosan térhelünk át

a beszéd megértés fejlesztésében a nyelvtani viszonyokat kifeje-

z beszédbeli közlések, utasítások alkalmazására. Ne a szám-

talanszor ismételt "figyelj!" felszólítás legyen az, ami a gyerme-ket a feladat elvégzésére ösztönzi. Inkább szólítsuk gyakran a

nevén, ezzel is kifejezve, hogy neki címezzük, amit mondunk.

Legyünk tekintettel figyelmének terjedelmére, gondolkodási m -

veleteinek szintjére is, hogya feladat ne legyen számára se túlkönny , se túlságosan nehéz.

A feladatlapok túlnyomó többsége a nyelvi rendszer kiépíté-

sére szolgál, s végig célunk a gyermek gondolkodásának fej-

lesztése, ha nem is emeljük ki külön. A nyelvi anyag tartalmaz-

9



letve szöveget, amit a gyermekt l várunk, félkövér bet b l sze-dettük.

Tankönyvünk feladatlapjaival és tanári kézikönyvünkkel els -

sorban a beszéd- és nyelvi fejl désükben elmaradást mutató

gyermekek logopédiai terápiáját szeretnénk segíteni, de ajánljukminden feln ttnek és gyermeknek, akik örömet találnak a közös

játékban, beszélgetésben, anyanyelvünk szebbé, jobbá tételé-

ben. Bízunk a könyv használóinak ötletességében, abban, hogy

jobbnál jobb új játékokkal, sok-sok eseményképpel, képtörténet-

tel fogják kiegészíteni ezt a beszéd- és nyelvi feladatgy jte-ményt.

A beszédindításhoz szükség van arra, hogya gyermek szívesen

adjon hangot, szívesen utánozzon hangokat, hangkapcsolato-

kat. A hangutánzó gyakorlatok alapozzák meg az aktív szókincsfejlesztését.

A hangutánzást el ször játékokkal, bábokkal végezzük. Az

állatok, járm vek, természeti jelenségek hangjának felismerésé-

re, differenciálására szolgáló gyakorlatokat szintén el ször játé-

kokkal, apró tárgyakkal végezzük cselekvés, cselekedtetés köz-

ben. Amikor a gyermek már önállóan utánoz, a hangutánzástösszekapcsol hatjuk a nagymozgások fejlesztésével is. A hang-

adás együtt járhat labdagurítással, hengergurítással (a henge-

ren az utánzandó hang hívóképe van), földre tett kötél átugrásá-val, karikába beugrással (a karikában az utánzandó hangnak

megfelel báb, játéktárgy vagy hívókép van) stb.

A hangutánzó gyakorlatokhoz hozzá tartoznak a hangok meg-

különböztetését szolgáló gyakorlatok is. A hangdifferenciálás

szintén végezhet játékosan, mozgással, cselekvéssel kapcsol-va, s t, alkalmat adhat a kapcsolatfelvételre olyankor is, ha a

gyermek még nem utánozza a hangot, vagy valami miatt nem szí-

vesen nyilvánul meg hanggal. Ilyenkor csak arra késztetjük a

za a magyar nyelvben leggyakrabban el forduló szófajok (főnév,

ige, melléknév, szám név) reprezentánsait, azok toldalékolását,illetve ragozását. A ragozott, toldalékolt formákat mondatban

gyakoroljuk. A "mondataikotás" címmel foglaljuk össze azokat a

feladatlapokat, amelyeken - esetleg kevés új anyaggal kiegé-szítve - az el z leg tanuitakat alkalmazzuk. Egy-egy nyelvi for-

ma megtanításakor el ször a szabályos, illetve egyszer bb ala-

kokat, utána a rendhagyó, nyelvtani szempontból bonyolultabb,kiejtés szempontjából nehezebb eseteket vesszük sorra.

Az igényes logopédiai munka feltételezi a kreativitást, a mód-szertani szabadság tudatos alkalmazását, tehát a feladatlapok

feldolgozásának módja, amit ebben a kézikönyvben leírunk,

csak javaslat. Mégis sok év tapasztalata azt mondatja velünk,

hogya logopédus minden gesztusbeli, szóbeli megnyilatkozá-

sának különleges jelent sége van. A kérdések, instrukciók tar-talma és formája, a gyermeknek szánt nyelvi anyag felépítése a

terápiás munkánkból lesz rt eredmény, tehát nyugodt szíwelajánljuk alkalmazásukat.

Egyszerre kevés anyagot célszer földolgozni, de sok válto-

zatban. így sokat tudunk kérdezni, s a gyermeknek sokszor adó-dik alkalma válaszolni, a nyelvi formát gyakorolni. A feladatlapok

földolgozásánál az el re megtervezett kérdéseinket mindig azo-

nos módon tegyük fel, s a képekr l is mindig ugyanazokat amondatokat mondjuk, ügyelve a szórend azonosságára is. Ez

nem jelenti azt, hogy ne engedjünk teret a gyermek spontán be-

szédének. S t, a terápia alakításában segft nekünk, ha tudjuk,milyen nyelvi teljesítményre képes a gyermek magától, ilyen

meggondolásból a már egyszer földolgozott feladatlapra vissza

is térhetünk a terápia kés bbi szakaszában. A kérdéseket a lo-gopédus teszi föl, de ha két gyermek tanul együtt, egymástól iskérdezhetnek.

A munkatankönyv oldalszáma egyben a feladatlap száma is,

amelyet ebben a kézikönyvben kerettel emelünk ki. A használ-

hatóság érdekében azt a szöveget, amit a logopédus mond

vagy kérdez, gondolat jellel különböztetjük meg, azt a választ, il-

Hangutánzás3-5

011



12

gyermeket, hogy hallás útján, figyelmének összpontosftásával kü-

lönböztesse meg például a medve (m) és a kígyó (sz) hangját. Ahangok felismerését azonban lehet leg mindig kövesse a hang

utánzása is, hogy a tárgy, él lény és annak hangja közötti kap-csolatot er sítsük, és motiváljuk a gyermeket az utánzásra.

A hangutánzásnál be kell tartanunk a nehézségi fokozatokat.

A legegyszer bb a magánhangzók utánzása, ezek közül is az á,

r , Ó. Mivel az í és Ó hangot nehéz bábhoz vagy tárgyhoz kap-

csoini, utánzásuk megkönnyítésére a következ gyakorlatot ja-

vasoljuk.Kartonból babákat készítünk úgy, hogy a testük dobozt alkos-

son. A babák szájnyílása az á, r , ó artikulációs állásának meg-

felel en legyen kivágva. Az á- t mondó baba szájába egy nagygolyó fér be, az ó- t mondóéba egy kicsi golyó, az í- t mondó ba-

ba szájába egyik sem.

- Látod ez a baba mekkorára nyitja a száját? Azt mondja, ál

Ez a nagy golyó belefér a szájába. Tedd bele! Mit mond a baba?

-Á.

- Itt ez a másik baba. Látod, milyen pici re húzza össze a szá-

ját? Azt mondja, Ó. Belefér ez a nagy golyó? Látod, nem fér be-

le. Ez a kicsi belefér. Tedd bele! Mint mond a baba? - Ó.- Figyeld meg, most melyik baba beszél! - Á. Melyik golyót

kell a szájába tenni? Igen, a nagyot. Mit mond ez a baba? - Á.

A gyakorlat hasonlóképpen folytatódik.

Az í hang utánzásakor egyik golyó sem fér bele a baba szá-

jába. A logopédus ezt megfogalmazza: - A nagy golyó sem fér

bele, a kicsi golyó sem fér bele. Az íhang ejtését a mosolyra hú-zott szájhoz hasonlítjuk: - Látod, hogy mosolyog a baba? Azt

mondja, í.

El ször mindig két-két magánhangzót differenciálunk. Ha a

gyermek két-két hangot már biztosan elkülönít, a három magán-

hangzóval egyszerre dolgozunk.

A terápiában minden gyakorlat többfunkciós, így ez is. A han-

gok differenciálásán kívül alkalmas például a nagy-kicsi megkü-

lönböztetésére. Segítségével fejlesztjük a finommotorikát is,

i

J,

mert a golyók elhelyezése megkívánja a két ujjal történ precí-ziós fogást.

A gyermek által jól ejtett hangokból hangkapcsolatokat alko-

tunk. A hangkapcsolat ejtésében a legegyszer bb a zárhangotnyílt magánhangzóval kötni: má, pá, tá, ká vagy két magán-

hangzót összekapcsolni: á-j, joó. Van olyan gyermek, aki önálló

ejtésben szívesebben utánoz el ször réshangokat, például sz, f vagy nazális zárhangot: m. Ilyenkor a hangkapcsolatokat ezek-

kel a hangokkal gyakoro!tatjuk ..

A gyermek által utánzott hangokból, hangkapcsolatokból cik-

likus sorokat is alkotunk, és gagyogási gyakorlatokat végzünk.

Ezek állhatnak csak magánhangzókból: á·j-á-j stb. vagy mással-

hangzóból és magánhangzóból vegyesen: mámámá stb. Ezzelfejlesztjük az artikulációs szervek ügyességét is. A gagyogásigyakorlatokat összekapcsol hatjuk a törzs és a végtagok nagy-

mozgásaival (törzshajlítás, guggolás, karlengetés) és kifejez

mozgásokkal (cammogás, integetés stb.).A hang kapcsolatok gyakorlását fölhasználjuk arra is, hogya

gyermek közvetlen hango, hangsoremlékezetét fejlesszük, gör-

dülékennyé tegyük az ellentétes beszédszervi mozgások össze-kapcsolását.

A gyermek által jól ejtett hangokból a következ szempontokszerint alkotunk hangsorokat: változhat a hangsor hossza, és

változhatnak a hangsorban szerepl hangok. A hangsorok el -

ször kétszótagúak: mámi, máká. Kés bb ezeket használjuk felhosszabb hangsorok alkotására: mámimámimámi, mákámá-

kámáká. A hangsorokban vagy csak a magánhangzót, vagy csaka mássalhangzót változtat juk. Ügyeljünk arra, hogy a változtatott

hangok minél több fonetikai jegyben különbözzenek egymástól.

A szótagsorok utánmondását játékosan végezzük. Például amaci és a kakas felelget egymásnak: má-ká. A gyermek kezé-

ben tartja a két bábot, és mindig azt emeli meg, amelyik éppen

beszél. Ezzel seg Iti a két szótag váltakozó ejtését.

A hangkapcsolatok és szótagsorok felismerésével és után-

mondásával végzett gyakorlatok végigkísérik a terápia menetét,a foglalkozásokban állandó helyük van.

13



3

14

A hang utánzás anyagát tematikusan állftottuk össze (vadál-latok, közlekedési eszközök, háziállatok), mindegyik oldalonvannak könnyebben és nehezebben kiejthet hangok, hangkap-

csolatok. Megtanításuk sorrendjét a logopédus dönti el a gyer-

mek képességeinek megfelel en.

A hangutánzáshoz a logopédus is gy jthet vagy készíthet kü-

lön hívóképeket is. A hangutánzáshoz készült eseményképeket

a logopédus olyan módon dolgozza föl, hogy megnevezi a ké-

pen látható tárgyakat, állatokat. Megfogalmazza az állatok cse-

lekvéseit, beszél a cselekvések, történések körüiményeir l. A

gyermek figyelmét a képekhez kapcsoiódó verbális kifejezésre

irányítja, gondolva a beszéd megértés fejlesztésére is. A példa-mondatokban b vítmények szerepelnek, alanyi és tárgyas ige-

ragozás egyaránt el fordul. Ezeket természetesen csak a iogo-

pédus mondja, miközben az eseményképr l beszél. A hangsúiya hangok utánzásán van, de ha a gyermek spontán megnevez

valamit vagy megismétli, amit a logopédus mond, ezt meg kell

er síteni és a továbbiakban fölhasználni. A terápia kés bbi sza-

kaszában visszatérhetúnk az eseményképekhez, és a gyermek

maga alkothat t mondatokat vagy egyszer b vített mondato-kat.

Miközben a hangutánzással kapcsolatos feladatokat végzi a

logopédus, már elkezdheti a következ nagy egység, a f nevekfeldolgozását.

- Nézzük meg együtt, mi van a képeni Maci, kígyó, oroszlán,

bagoly, hal, farkas, felh , nap, f , fa, k , virág, hegy, bokor, víz,

patak.

- Mit csinálnak az állatok? Az oroszlán ül. A medve cammog.A farkas áll. A bagoly ül az ágon. A kígyó tekeredik a fára. A hal

kidugja a fejét a vízb l.

- Mit látunk még a képen? Süt a nap. Fúj a szél.

- Tudod-e, hogyan beszélnek ezek az állatok? Mondjuk mi is!

- A maci így brummog: m. - Az oroszlán így ordít á. - A kígyó

így sziszeg: sz. - A farkas így üvölt: aú. - A bagoly igy huhog:

4

U~~. - A ha! nem ~ond .semmit,. csak így táto~: (száj nyitása,zarasa). - Latod a fat? FUJJaa szel a leveleket. Igy fújja: f.

- Nézzük meg együtt, mi van a képen! Vonat, autó, hajó, motor,

t zoltóautó, repül , híd, út, folyó, jelz tábla, bokor, fa, nap, fel-h , bácsi.

- Nézd, a vonat megy a hídon. Füstöl a kéménye. Az autó

megy az úton. A hajó úszik a vízen. Füstöl a kéménye. A t zol-tóautó megy az úton. Szirénázik. A repül száll a leveg ben. Abácsi beindítja a motort.

-: Tudod-e, hogyan sistereg a mozdony, amikor kiengedi a g zt?Igy: s.

- Az autó így dudál: l . - A hajó meg így dudál: dú. - A mo-tor így berreg: (bilabiális) r. - így szirénázik a t zoltóautó: í-ü. _

igy zúg a repül : zs.

- Nézzük meg együtt, mi (ki) van a képen! Bárány, kutya, tehén,

szamár, malac, disznó, Iiba, cica, csibe, kakas, tyúk, mag, tó,kerítés, ól, kislány, kisfiú.

- Mit csinálnak az állatok? Nézd, itt fekszik a tehén. Itt megya birka és a bárány. Itt áll a szamár. Itt esznek a csibék. Itt sza-

lad a tyúk. Itt áll a kakas. Itt van a disznó az ólban. Itt - vannak

a malacok a mamájuk mellett. Itt úsznak a Iibák. Ez a Iiba nemúszik. Most szalad a tóhoz. Itt áll a cica. A kutya szalad utána.

- Mit csinálnak a gyerekek? LátOd, a kislány hivogat ja a ci-cát. A kisfiú eteti a csibéket.

- Tudod-e, hogy beszélnek ezek az állatok? Mondjuk mi isi

- A bárány így béget be. - A birka is béget be. - A kutya így

ugat va. - A tehén így b g: mú. - A szamár így ordít i-á. - A

malac így visít u-í. - A liba így gágog: gá. - A cica így nyávog:

nyaú. - A disznó így röfög: röf. - A kakas így kukorékol: kú. _

A tyúk így kotyog: kol. - A csibék így csipognak: csip.

- Tudod-e hogyan hívogatja a kislány a cicát? fgy: ci. - A kis-fiú így hívogatja a csibéket pi.

15



10 tej hal busz

F nevek 6- 18 lámpa szita kuka

kalap méz olló

A passzfv és az aktfv szókincs fejlesztése a f nevekkel kezd - 11 hinta nyuszi tányér

dik. A terápia ütemét a gyermek egyéni tempója határozza meg. fiú sapka cumi

A passzív szókincs fejlesztésének gyakorlatait a terápia legeIe- kefe lány béka

jén már a hangutánzással párhuzamosan elindítjuk. Ha a szó-

kincs nem, vagy nehezen aktivizálható, ezekkel a gyakorlatok- 12 sál kifli víz

kal akkor is folyamatosan haladunk. Ilyen esetekben a feladato- kocka csoki toll

kat színesítjük tárgyak felhasználásával, a gondolkodás és a síp bugyi répa

percepció különböz területeink fejlesztésével.

A 6-18. feladatiapon száztizenhét olyan kép található, ame- 13 táska csiga kanálIyek a főneveket képviselik. A kiválasztás szempontjai, amelyek csörg asztal egér

nem fontossági sorrendet jelentenek, a következ k voltak: köny- könyv zokni gyufa

ny motoros kivitelezés, tartalmi egyszer ség, gyermekközpon-

túság, jól ábrázolhatóság. 14 tojás bögre kocsi

Az alábbiakban található a f nevek szóanyaga feladatlapok villa gömb kakas

szerinti bontásban. üveg szappan levél

6 papa (fénykép) én (fénykép) mama (fénykép)

~5 kosár pók lánc

néni baba bácsi papucs lepke zsák

pipi alma lufi füzet kád ecset

7 maci autó ház 16

cérna dob kanna

ló cukor virág párna söprü kígyó

hajó fa óra festék pad csizma

8 lapát cica tévé 1 1 '

kés gyertya lábas

szék fagyi bohóc t doboz híd

pohár gomba kutya nap dugó fü

9 kabát vonat cip 18

felh kép gólya

dió ágy torta vár golyó t z

labda süni vödör tyúk sz l zebra

16 ~~~~:"~"'~ 17

~ , ~ , J.'. '\- '

" 1 ~A ' •• .. •. . - ' : " '



18

A f nevekkel sokféleképpen d:>lgozhatunk. Az alábbiakban

bemutat juk az alapvet gyakorlatformákat a 6-os feladatlap sZó-anyagán. A gyakorlatok részben egymásra épülnek, részben

párhuzamosan végezhet k, egymástól eltér mértékben nehe-zithet k.

Motiválás az utánmondásra. Az alapgyakorlat-formákat megel -zi a logopédus "meséje" az adott feladatlap(ok) képeir l. Nem

igazi mesér l va n szó, hanem arról, hogy hangulatosan, a be-

széd szupraszegmentális elemei nek gazdag alkalmazásával

megnevez i a képeket, a gyermek figyelmét felhívja egy-egy

részletre. Például: - Itt az alma. Nézd, milyen szép piros. Pici

zöld levele is van. -A logopédus mindig mutatja is, amit mond. A gyermeket nem

er ltetjük az utánmondásra, de helyes megnyilvánulásait meg-

er sítjük.

Passzív szókincs fejlesztése: fónevek megértése. Képegyezte-

tés. A munkatankönyv két példányával dolgozunk lottójáték for-

májában. Az egyik könyv 6-18. feladatlapján lévő főnevek kép-anyagát kivágjuk, kartonlapokra föl ragaszt juk. Ezeket egyeztet-

jük a másik könyv azonos képeivel. A logopédus kezében va n

egy kép, de nem mutatja meg a gyermeknek,

- Tudod mi va n a kezemben? Megmondom: baba. Te is

keresd meg a könyvedben a babát! Jó, az a baba. Ez is baba (a

logopédus most megmutatja a kezében lév képet), tedd rál Ott

a helye.

- Most más va n a kezemben. Megmondom mi az: lufi. Hol a

helye? -A gyakorlat hasonlóan folylatódik.

Aktív szókincs fejlesz tése: kép megnevezése. Képegyeztetés.

Ennél a gyakorlatnál a kivágott képek is a gyermek el tt vannak.

Ö fog választani közülük.

- Most te választhatsz. (A gyermek fölvesz egy képet.) - Miaz? - Pipi. - Tedd a helyére!

A gyakorlat hasonlóképpen folylatódik.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása. Az analógiásgondolkodás fejlesztéséhez és a szavak fogalomszinlü haszná-

latának kialakításához szükséges az ún. sorozatok elkészítése.

Ez a logopédus feladata, ugyanis a munkatankönyv terjedelme

nem tette lehet vé, hogy minden kép több példányban legyen

meg benne.

A gyermek szókincsét l, figyelmét l függ en a kezdeti négy-

szer ötös sorozattói eljuthatunk a hat-nyolcszor hármas soroza-

tig. Az egyes sorozatokhoz az alapot a könyvben található f ne-ve k adják. Ezeket egészíti ki a logopédus az azonos jelentést

hordozó, de megjelenésükben különbözö képekkel. Például egy

négyszer ötös sorozathoz szükséges a könyvben lévő pipi, al-

ma, tévé, óra képéhez még négy (négyféle) pipi, alma stb. kép

gyüjtése.

A gyakorlat menete a következ . A logopédus egyenkéntmegnevez i , megmutatja, majd a gyermeknek adja a sorozathoza könyvb l kivágott, illetve gy jtölt képeket.

- Adok neked képeket. Tedd sorba ket! Pipi. Tedd ide! - A lo-

gopédus megmutatja a kép helyét, bal oldalról kezdve a sort. -Alma. Tedd mellé! - stb.

- I t t va n még egy pipi. Tedd ide! - A logopédus megmutatja a

kép helyét az els nek kitelt pipi kép alatt. - Itt a helye! Adokmég. Tévé. Hol a helye? - A gyermek a képet a másik tévé alá

teszi. - Igen, ott a helye. T év é , tév é . - A logopédus rámutat azegymás alatt lévő két képre, közben megnevez i azokat.

- Itt a következ . Óra. Hol a helye? -

A többi képet is hasonló módon helyezik el, váltakozó sor-

rendben. A logopédus nem er lteti az utánmondást, de a gyer-

mek szóbeli megnyilatkozását meger síti. Ilyen módon a gya-

korlat alkalmas a szókincs aktivizálására, az utánmondás moti-

válására is.

19



20

Passzfv szókincs fejlesztése: fónevak megértése. Képkiválasz-

tás. Az el z kben lefrt feladatot követi a képek megnevezés utá-

ni kiválasztása. A logopédus megnevez egy képet, a gyermek

megkeresi és átadja a tanárnak.- Keresd meg, amit mondok! Óra. Kérem! - A logopédus ké-

r gesztussal nyújtja a kezét. A gyakorlat menete a továbbiak-

ban azonos.Ha a gyermek csak nagyon rövid id re vonható be a feladat-

ba, akkor célszer kevesebb képpel dolgozni olyan módon,hogy mindegyik f névhez tartozó képb l csak két-két darabot

rakunk ki. Kifejezetten gyenge szómegértés es etén el ször csakkét f névvel végezzük a gyakorlatot. Például csak a pipi és óra

képeket használjuk kétszer hatos sorozatban. A szavak hang-alakja és jelentéstartalma a lehet legnagyobb mértékben térjen

el egymástól. Például: ló és virág, tej és bohóc, méz és olló.

A sorozatokkal végzett feladatokat olyan módon is bonthat-

juk, hogya képek kirakása (egyeztetés) és visszakérése közémás tevékenységet iktatunk be. Ha a képek egyeztetése, kivá-

lasztása közben a gyermek elfárad, és elhárftja az együttm kö-

dést, a logopédus a "szedd össze a képeket" utasltással meg-

el zi, hogya gyermek lépjen ki a feladathelyzetb l.

Passzfv szókincs fejlesztése: fónevek megértése. Közvetlen ver-

bális emlékezet fejlesztése. Ennél a feladatnál négy-kilenc da-

rab kivágott kép van egy sorban a gyermek el tt. A logopédus

egyesével kér a képekb l.- Most kérni fogok táled. Hallgasd meg, mit kérek! Lufi. - Amit

a gyermek kiválasztott, a logopédus visszateszi a sorba, ugyan-arra a helyre. Ezután a logopédus kettesével kér a képekb l.

- Most két képet kérek táled. Hallgasd meg, mit kérek! Alma,

bácsi. -Miközben a két szót kimondja, a logopédus egymás után

nyújtja a gyermek felé a két tenyerét, hogy érzékeltesse a

mennyiséget. Amit a gyermek kiválasztott, visszateszi a helyé-

re, és a gyakorlat folytatódik.

Aktiv szókincs fejlesztése. A logopédus egyenként adja a gyer-

meknek a kivágott képeket. A gyermek négy-kilenc képet teszmaga elé sorban egymás mellé, és a logopédus kérdésére meg-

nevezi azokat. - Mi ez? - Pipi. - Ki ez? - Mama. stb. Amennyi-

ben a gyermek nem nevezi meg a képet, a logopédus megneve-

zi, hogy a gyermek utána mondhassa, ha tudja/akarja.

Szókincs aktivizá/ása, kózvetlen verbális emlékezet fejlesztése.

A gyermek el tt négy-kilenc kivágott kép van egy sorban. A lo-

gopédus kettesével kér a képekb l.- Két képet kérek t led. Hallgasd meg, mit kérek! Papa, lufi.

- A logopédus mutatja a két képet: - Jól választottál. Mi van a

képeken? - Papa, lufi. - Megint kettát kérek: - stb.A következ kben a gyakorlat kissé módosul. - Két képet ké-

rek t led. Hallgasd meg, ne felejtsd el! Néni, alma. - A logopé-

dus miután átvette e két képet, eltakarja. - Emlékszel, mi van a

képeken? - Néni, alma. Segítségül a logopédus gesztussal ki-

fejezheti, hogy két képet kell felidézni. Kés bb ez a segítség el-

marad.

Szókincs aktivizálása, emlékezetfejlesztés. A gyermek el tt két

darab kivágott kép van. - Mondd meg, mi van a képeken! - Al·ma, pipi. - Jól nézd meg, az egyiket megfordítom. - A logopé-

dus megfordítja az alma képét. - Mi van ezen a képen? - A 10'

gopédus rámutat a lefordftott képre. Alma. A logopédus vissza-fordftja az alma képét. - Mondd el újra, mi van a képeken? - Al·

ma, pipi. - Most csukd be megint a szemed, mert az egyik ké·

pet megfordítom. - A logopédus megfordltja a pipi képét. - Sza·bad! Mi van ezen a képen? - A logopédus rámutat alefordított

képre. Pipi. A gyakorlatot természetesen más képpárokkal is el·

végezzük.A következ feladatban a gyermek el tt három darab kivágott

kép van. - Mondd meg, ki van a képeken? - Apa, néni, baba. -

Jól nézd meg, mert az egyik képet megfordftom. Csukd be a

szemed! - A logopédus megfordítja az apa képét. - Nyisd ki a

szemed! Ki van ezen a képen? - A logopédus rámutat a lefordí·

21



Az integrációs gyakorlatokat akkor is végezhetjük, ha a gyer-

mek még nem nevezi meg a képeket, de a passzív szókin-csében benne vannak. Ez esetben a mozgássorrend helyes

utánzásán van a hangsúly. Megnevezés helyett hang utánzás is

lehet a mozgással kapcsolt feladat a képen lév tárgynak, állat-

nak, természeti jelenségnek megfelel en.Az eddig leírt gyakorlatokban a 6. feladatlapon lév f nevek

szerepeltek példaként. Ugyanezeket a gyakorlatokat természe-

tesen a 7-18. feladatlap f neveivel is végezhetjük, s t, kés bb

igékkel is. Dolgozhatunk egyoldal vagy két szemközti oldal ké-

peivel. Ha a képeket kivágjuk, keverve is fölhasználhatjuk azo-

kat. így biztosítható annak a nagyon fontos elvnek a betartása,

hogy kezdetben a gyermek elé kerül képek között ne legyen

egynél több, ami számára ismeretetlen. Ez a követelmény a

fi. - Hallgassd meg mit mondok, nézd meg mit csinálok' - A lo-gopédus egy pálcával, dobver vel vagy ceruzávai rákoppint egy

képre, és egyidej leg megnevezi: - Pipi. - Most te jössz! Csi-

náld és mondd! - A másik két képpel ugyanígy teszünk.A feladat nehezedik: - Vigyázz, most kett lesz! Pipi, lufi. Te

jösszl- A gyermek szintén rákoppint a pipire és a lufi ra, és egyi-

dej leg megnevezi azokat.

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük, a

megnevezett képek helyzete változó. Növekszik az egymás után

megnevezett képek mennyisége is.A gyermek el tt öt kivágott kép van: néni, bácsi, alma, lufi,

baba. - Hallgasd meg mit mondok, nézd meg mit csinálok! - A

logopédus most három képre koppint rá, és meg is nevezi azo-kat: - Néni, alma, baba. Csináld és mondd te isi -

Ha a sorba rakott képeket képzeletben megszámozzuk, a

megnevezés-koppintás sorrendje a következ képpen alakulhat.

tott képre. Apa. A gyakorlatot hasonlóan foly tatjuk a többi kép-

pel. Egyszerre mindig csak egy kép van lefordítva.A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük. A

feladat könnyebb, ha el ször a két szélen lév képek valame-

lyikét fordítjuk le.

A következ változatban szintén három kivágott kép van a

gyermek el tt, de ezúttal kett re kell visszaemlékeznie. - Monddel, mi van a képeken! - Pipi, alma, luf i . - Csukd be a szemed,

két képet letakarok. - A logopédus két kartonlappal letakarja a

pipi és a lufi képét. - Kinyithatod a szemed! Mi van a papír alatt?

- P ip i , l u f i. A gyakorlat hasonlóan folytatódik. A gyermek el tt

lév képek számát fokozatosan növeljük.

Szókincs aktivizálása, vizuális emlékezet fejlesztése. A gyermek

el tt három kivágott kép van. - Mondd el, mi van a képeken? - Alm a, lu fi, pip i. - Nézz ide, két kép helyet cserél! - A logopé-

dus fölcseréli az alma és a pipi képét úgy, hogy egyszerre eme-

li föl a két képet. - Mi cserélt helyet? - Alma, pipi. - Tedd újra a

helyérel - A gyakorlat hasonlóan folytatódik még néhány válto-

zatban.Szintén három kép van a gyermek el tt a következ feladat-

hoz. - Mondd el, ki van a képeken! - N én i , b ác s i, b ab a. -

Csukd be a szemed, mert két kép helyet fog cserélni! - A logo-

pédus fö!cseréli a néni és a baba képét. - Nyisd ki a szemed!

Kik cseréltek helyet? - Néni, baba. - Tedd újra a helyére!

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük. A

feladat könnyebb, ha a két széls képet cseréljük ki, de termé-

szetesen más változatok is alkalmazhatók.

Mozgás és beszéd integrációja, emlékezet fejlesztése. Fontos,

hogy a gyermek képes legyen a különböz érzékelési csatorná-

kon érkez ingereket egységbe foglalva földolgozni, az ingerek

sorrendjét felfogni, s az ingerekre adott válaszait id i-téri egy-

másutániságban rendezni. Az itt következ gyakorlatok ennek a

képességnek a fejlesztésére szolgálnak.

A gyermek el tt három darab kivágott kép van: pipi, alma, lu-

Balról indulva

1.3.5.2.4.5.1.2.4.

Jobbról indulva

5.3.1.4.2.1.5.3.2.

Váltakozva

1.5.3.

2.4.3.

3.5.1.

22 23



passzív szókIncset fejleszt és aszókincset aktivizáló gyakorla-

tokra vonatkozik.Az emlékezetfejleszt gyakorlatoknál nemcsak a gyermek

el tt lév képek számát növelhetjük, hanem azokét is, amelyek-

nek emlékezetben tartását megkívánjuk.

Az igék tanítását akkor kezdjük, amikor a gyermek aktív szó-

kíncsében negyven-ötven f név van. Ha a cselekvések megne-

vezése lassan halad, akkor arra helyezzük a hangsúlyt, hogy azigék a passzív szókincsbe épüijenek be, illetve hosszasabban

id zünk a cselekvések lejátszásánáL Ilyen módon alkalom nyí·

lik a nagy- és finommozgások fejlesztésére is.A 19-26. feladatiapon tizenkét ige szerepel. Ezek az igék a

gyermek számára tartalmilag ismertek, játék babával, játék ma-

cival lejátszhatók, képen jól ábrázolhatók, és kiejtés szempont-

jából viszonylag könny ek.A képek azonos cselekvést több különböz cselekv vel ábrá-

zolnak, így elérhetjük, hogya gyermek a cselekvést többször

megnevezze. Sem a cselekvés önálló megnevezésénél, sem a"Mit csinál?" kérdésre adott válasznál nem kívánjuk meg a gyer-

mekt l a szabályos t mondatot. Megelégszünk azzal, ha csak

az igét mondja, amennyiben az tartalmilag (jelentésében) meg-

felel , nyelvtanilag pedig helyes a toldalékolás.

Az igék tanításának kezd szóanyaga analógiás mondatokbafoglalva a következ .

Igék: cselekvés, történés

A cica áll. A cica ül. A cica eszik.A kutya ül. A kutya eszik. A kutya áll.

A kutya megy. A kutya alszik. A kutya f z.A cica f z. A cica megy. A cica alszik.

A baba sír. A baba nevet. A baba játszik.A lány nevet. A lány játszik. A lány sir.

A lány dobol. A lány fürdik. A lány iszik.A baba iszik. A baba dobol. A baba fürdik.

A bohóc sir. A bohóc nevet. A bohóc játszik.A maci nevet. A maci játszik. A maci sir.

A maci dobol. A maci fürdik. A maci iszik.A bohóc iszik. A bohóc dobol. A bohóc fürdik.

Passzív szókincs fejlesztése: igék megértése. Képegyeztetés. A

cselekvések képeib l analógiás sorokat alkothatunk. Ehhez

szükség van az adott képek szétvágására. Az analógiás sorok

alkotása el tt a logopédus mesél a gyermeknek, illetve közösen

megnevezik, amit a gyermek ismer. Külön hangsúlyt kap a ké-

pen ábrázolt cselekvések megnevezése. A logopédus használ-

ja b ven a szupraszegmentális elemeket: színesítse beszédét a

dallam, hangsúly, tempó, hanger , ritmus, hangszín változtatá-

sávaL A gyermek motivációját növeli, ha fölhívja figyelmét a kép

egyes részleteire, esetleg párhuzamba állítja a gyermek sajátélményeivel. Például: - Ez a kisfiú sokat szaladgált. Nagyon el-

fáradt. Látod, most mit csinál? ÜL - Vagy: - Nézd, milyen ügyesez a kutya! F z. Te is szoktál f zni a babádnak? -

El ször az áll és az eszik igéb l alkotunk sorozatot. A logo-

pédus egyenként adja a képeket a gyermeknek. A logopédus

el tt egy játékkutya áll és egy baba ül, el tte tányér, kezében

kanál. - Mit csinál ez a kutya? - Áll. - Most adok neked egy

képet. Itt egy fiú áll. Tedd ide a kutya alá! A kutya is áll, a fiú is

23

21

22

26

24

25

19- 33

A fiú eszik.A lány áll.

A fiú f z.

A néni alszik.A fiú alszik.

A néni megy.

A fiú ül.

A lány eszik.

A fiú megy.

A néni f z.

A fiú áll.

A lány üL

20

19

24 25



26

áll. Ez a baba mit csinál? Nézd, eszik. - A logopédus a babá-

val végezteti a cselekvést. - Nézd, a cica is eszik. - A logopé-

dus mutatja a képet. - Hová tegyük ezt a képet? - A logopé-

dus a gyermek kezébe adja a képet, hogy elhelyezze. A többi

képet is hasonló módon helyezzük el egymás alá, a kutya és

a baba alá.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása. Az áll és az

eszik ige után tetszés szerint lehet az igékböl kett t, hármat

vagy négyet kiválasztani a sorozatalkotáshoz, és nem szüksé-

ges a játéktárgyakat segítségül venni.A feladat végrehajtása közben a logopédus t mondatot hasz-

nál, de csak az igét emeli ki a hangsúllyal, hanger - és tempó-változtatással, hogy a gyermeket utánmondásra motiválja. Az

utánmondást nem kell er ltetni, kérni, de a gyermek verbális

megnyilatkozását meg kell er síteni.

Passzív szókincs fejlesztése: igék megértése. Képkiválasztás. A

fenti feladatot követi a képek kiválasztása a cselekvés megne-

vezése alapján. A logopédus megnevez egy cselekvést, a gyer-mek megkeresi a hozzá tartozó képeket, és átadja a tanárnak.

_ Mutasd meg, ki az, aki áll! - A gyermek rámutat például a fiú-

ra. - És még ki áll? - A gyermek rámutat például a kutyára. -

Most mutass valakit, akik eszik! - Hasonló módon gyakorolunk

a többi igével is.

Képek kiválasztása t6mondatok megértése alapján. A logopé-

dus a gyermek el tt lév képekr l t mondatot alkot. A gyermekkiválasztja azt a képet, amelyiken az alany és az állítmány is

megfelel . - Keresd meg, amit mondok! A lány áll. - Helyes vá-

lasztás esetén megismételjük: - Igen, a lány áll. - A jó válasz-

tás verbális meger sltése a t mondat elismétlésévei motiválhat-

ja a gyermeket a t mondat után mondására.

Aktív szókincs fejlesztése: cselekvést jelent6 igék. A továbbiak-

ban törekszünk arra, hogya gyermek passziv és aktív szókin-

csében a f nevek gyarapodása mellett minél több ige is szere-pelJen.

• A .27-32. feladatiapon lév harminchat ige tartalmilag feltehe-

toen Is~ert a ~yermek sz~mára, ki?jtés szempontjából viszonylagkonnyu. Ha megls folmerul a gyanu, hogy a gyermek nincs tisztá-

ban az ige jelentésével, akkor a logopédus bemutatja, lejátssza acselekvést. A lejátszott cselekvést képpel egyeztetik.

Amikor a képeken ábrázolt cselekvést a "Mit csinál?" kérdés-re válaszolva nevezi meg a gyermek, akkor természetesen csak

az igét kell mondania. Ha önállóan beszél a képekr l, akkor azt

várjuk, hogy az igéhez tartozó f nevet is mondja. A gyermek vá-laszát akkor is elfogadjuk, ha a nével t elhagyja: például pipi

fut. A szabályos t mondat alkotását a logopédus pozitívan meg-er síti, de nem er lteti.

A 27-32. feladatiapon minden állítmányként szerepl szó

más és más. A cselekvést végz alanyok köre is a lehet ségekszerint változatos. A képekr l alkotható t6mondatok a követke-z k.

27 A pipi fut. A hal úszik. A béka ugrik.

A gólya repül. A ló fekszik. A pók mászik.

28 A fiú mos. A bácsi söpör. A néni locsol.

A lányolvas. A néni varr. A fiú fest.

29 A lány vasal. A bácsi ás. A néni tapsol.

A bácsi épít. A lány sípol. A fiú terít.

30 A fiú íro A bácsi kopog. A néni vezet.A néni táncol. A lány köt. A fiú térdel.

31 A lány ugrál. A néni porol. A bácsi mesél.

A fiú ásít. A lány ragaszt. A bácsi köszön.

32 A fiú énekel. A lány tanul. A bácsi köhög.

A néni síel. A fiú hasal. A lány csönget.

27



28

Az újabb igék megtanítása el tt a logopédus mesél a képekr l.

Egyszer , rövid mondatokkal fölkelti a gyermek ,érde~l dését,

megnevezi a képen lév szemé~yt" álla~ot, annak lathato: a gye~-mek számára ismert tulajdonsagat, peldául az eletkorat, ruha-

zatát méretét, színét stb, a következ képpen, -Itt egy öreg bá-

csi. Nagy bajusza van, Sapka van a fején, - Beszél a képen lát-

ható tárgyról, a cselekvés körülményeir l. Például: -:: S~k lev~1van a földön, Szép, sárga, barna levelek, Itt meg a sopru, A ba-

csi fogja a kezében, - , ' ,A hangsúly természetesen a cselekves megnevezesen van,

ezt a logopédus el ször egy szóval, ~ajd : mondatb,~n fog~l-mazza meg, Például: - Látod, mit csmal a bacsI a sopruvel? 50-

pór, A bácsi söpör. - ," ..Ha a gyermek a cselekvéseket nem nevezI m,eg, a~ I,gek fol-

dolgozását akkor ls folytat juk, azoka~ a pa~szlv sz?kmcsbenrögzítjük, és id r l id re újra megpróbalJuk utanmondasra, meg-

nevezésre késztetni a gyermeketLehetséges, hogy a gyermek az igék tanulásában ne,m azt a

sorrendet követi, ahogyan azok a könyvben vannak, Ezert Jav~-

soljuk, hogya logopédus vágja ki ~ képek~t, s a ,gyermek,lge-nye szerinti sorrendben dolgozza fol. Aklvagott kepe ket ajanla-

tos kartonlapra fölragasztani.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása, A logopédus

egyenként adja a gyermeknek a képeket _ Adok neked képeket Rakd sorba! A pipi fut A hal úszik, -

stb, _ Nézzük meg újra a képeket! Mit csinál a pipi?- .Fut - ~i~

csinál a hal? - Úszik, - Most mondd te is azt, amit en! A pipifut _ Hasonló módon dolgozunk föl egyszerre hat-tizenkét k~-

pet Ha a gyermek utánmondással f névb l és i~é~ l áHó ~z~-

kapcsolatot vagy t mondatot mond, ak,kor,megp'ro~a,I)uk onall?-an is elmondatni azokat Az utánmondas es az onallo elmondas

nem feltétlenül követi egymást azonnal. Lehet, hogy az önálló

elmondásra az óra kés bbi részében, a következ alkalommal

vagy otthoni, óvodai spontán beszédhelyzetekben kerül sor.

Tőm.0~datok megértése, A cselekvések (t mondatok) megne-vezeset mindig kovesse az, hogya gyermek kiválasztja azt a

képet, amelyikr l a logopédus t mondatot alkot - Keresd meg,

amit mondok! A golyó repül. - Helyes választás esetén a logo-

pédus meger síti a választ: - Igen, a gólya repül. - Ezzel ösztö-nözhetjük a gyermeket az utánmondásra,

El fordulhat, hogya gyermek szókincsébe az ige még nem

épült be biztosan, de a t mondathoz már tudja társítani a képet,mert a mondatban szerepl személy vagy állat nevét ismeri, és

ez segít a kiválasztásban, Ezért a fenti feladatot olyan változat-

ban is elvégezzük, hogya verbális inger nem a t mondat, csakaz abban szerepl állítmány, Például: - Keresd meg, mi az, ami

úszik? - Helyes választás esetén a logopédus meger síti: -Igen, a hal úszik, -

Közvetlen verbális emlékezet és figyelem fejlesztése, A közvet-

len verbális emlékezet és figyelem fejlesztése céljából a kivá-

lasztásos gyakorlat nehezíthet úgy, hogy kett , esetleg három

képet is visszakérünk egyszerre, - Most kett t fogok kérni: ug-

rik, repül. - Amikor ezt a gyakorlatot bevezetjük, el ször alkal-

mazzuk a f nevek hasonló gyakorlási formájánál leírt gesztus-beli segítséget

A következ fokozatban a logopédus, miután átvette a képe-

ket, eltakarja azokat - Mit választottál? Mondd meg, mit csinálaz egyik? Mit csinál a másik? - Repül, ugrik,

Tovább nehezíthet a gyakorlat, ha a teljes t mondatokat

mondjuk a gyermeknek, amikor két vagy három képet kérünk, -

Kett t fogok kérni! A pók mászik, A béka ugrik, - A kiválasztásután a logopédus a képeket eltakarja, - Mit adtál nekem? Mi van

az egyik képen, mi van a másikon? - Ha a gyermek csak a f -

nevet vagy csak az igét mondja, a logopédus elismétli a t mon-

datokat, hogya gyermek utánmondhassa,

Az igék jelentéstartalmának rögzítése, A lassabban fejl d

gyermeknek kevésnek bizonyulhat a könyvben szerepl , t -

mondatokat ábrázoló képanyag, Ilyenkor a logopédus saját ma-

29



Alkothatunk sorozatot a f név (alany) meghagyásával, az ige

(állítmány) változtatásával is. Például:

A sorozat fölépülhet úgy is, hogy teljesen megváltoztatjuk a

f név (alany) jelentését, miközben az igék (állítmányok) azono-

sak maradnak. Például:

A sorozatok tizenkét-tizennyolc képb l állhatnak. Egy soroza-

ton belüi a t mondatban szerepl igék (és természetesen a f -nevek) száma változhat a gyermek fejlettségi szintjének megfe-

lel en.

A kÖ?Y':'két példány,án?k fölhasználásával készülhet az igékgyakor!asahoz IS loltolátek, amelyet a f neveknél leírt módon

ha.sznalhatun~. A loltójáték közben célul tazhetjük ki vagy azIgek, vagy a tomondatok gyakorlását.

Vizuális emlékezet és figyelem fejlesztése. A szókincs-aktivizá-

lási feladatokat összekapcsol hatjuk a közvetlen verbális emlé-

kezet és figyelem, valamint a vizuális emlékezet és figyelem fej-iesztésével.

.. ~ .következ gyakorlatok akkor végezhet k, ha a gyermekonalloan megnevezi a cselekvéseket. A gyermek el tt három cse-

lekvé~t áb~ázoló ké~ van. A gyermek sorban megnevezi a képe-

ke~ lathato ~selekveseket: fut, ugrik, fekszik. Becsukja a sze-met, a logopedus lefordít ja az ugró béka képét. - Nyisd ki a sze-

med, mondd el újral - A gyermeknek azt a cselekvést is meg kell

neveznie, ami a lefordított képen van, tehát nem látható.

A gyakorlat kétféleképpen nehezíthet : vagy a gyermek el ttlév , vagyalefordított képek számát növeljük.

• Ha a gyermek ö~állóan képes t mondatot mondani a képek-

rol, a gy~korlat soran nemcsak a cselekvéseket nevezi meg, ha-nem a tomondatot mondja.

Más módja a vizuális emlékezet, figyelem fejlesztésének és a

szókincs (igék) aktivizálásának, a t mondatok alkotásának az agyakorlat, amelynek során a logopédus két cselekvést (t mon-

datot) ábrázoló képet fölcserél, a gyermeknek pedig föl kell is-

mernie, melyik két kép cserélt helyet. A gyermek el tt három

cselekvést ábrázoló kép van. Sorban elmondja a cselekvéseket:

- Jól nézd meg a képeket, két kép helyet fog cserélni! - A gyer-mek becsukja a szemét, a logopédus pedig két képet fölcserél.

- Nyisd ki a szem edi Mi cserélt helyet? Tedd újra a helyérel

Mondd el, mi van a képeken! -

" Ha a gyermek k~pes önállóan t mondatot is alkotni a képek-rol, a gya.korlat soran nemcsak a cselekvéseket nevezi meg, ha-

nem a tomondatot is mondja. A gyakorlat nehezíthet azzal,

hogy több képet teszünk a gyermek elé. Meg lehet próbálni afölcserélt képek számának növelését is.

A cica fekszik.

A cica fut.

A cic a ugr ik.

A bék a ugr ik .

A lány ug rik .

A mó ku s ugr ik .

A majo m fek szik .

A majo m fu t.

A majo m ug rik .

A pip i fut .

A fi ú fu t.

A ró ka fu t.

A ló fek szik .

A ló fu t.

A ló ugr ik .

A pók más zik.

A baba mászi k.

A cs iga más zik.

A bék a ugr ik. (Zöld, fel ugrik a földr l.) A bék a ugr ik . (Leveli béka, faágról leugrik.)

A bék a ugr ik . (Varangyos béka, vízbe ugrik.)

A ló fek szik . (Földön fekszik.) A ló fek szik . (F ben fekszik.) A ló fek szik . (Más szín ló, istállóban fekszik.)

A pip i fu t. (Mez n fut.) A pip i fu t. (Itatóhoz fut.)

A pip i fu t. (Róka el l fut.)

ga által készitett képekkel kiegészítheti az egyes cselekvéseketbemutató képeket sorozattá. A sorozat fölépülhet úgy, hogy azigék mellett megmarad a könyvben lév f név. Tehát a f név je-

lentéstartalma (a fogalom) azonos, egyedi megjelenése azon-

ban más, vagy a cselekvés körülményeiben van változás stb.

Például:

3031



Mozgás és beszéd integrációia, em/ékezet feilesztése. A moz-

gás-beszéd integráció és emlékezetfejlesztés feladatát igékkel

is elvégezhetjük. A gyermek el tt három, cselekvést ábrázoló ki-vágott kép van: mászik, repül, ugrik. - Hallgasd meg, mit mon-

dok, nézd meg, mit csinálok! - A logopédus egy pálcával vagydobver vel rákoppint egy képre, és egyidej leg megnevezi a raj-

ta látható cselekvést. - Mászik. Most te j ssz, csináld és mondd! -

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan n veljük, a kop-

pintások és megnevezések számát szintén, hasonlóan a f ne-

veknél leírt menethez.

Történést ielentő igék. Az itt szerepl , történést kifejez igék

olyanok, amelyekr l a gyermeknek közvetlen tapasztalata lehet.A képekr l a következ mondatokat alkothat juk:

Főnevek toldalékai: birtokos személy jel 35

A 35. feladatlaphoz kapcsolódóan b vítjük a szókincset a test-

részek nevével, s itt tanítjuk a birtokos személy jel hasznáiatát.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a logopédus fölméri, hogya

gyermek mennyire tud a saját testén tájékozódni, mennyire is-

meri a testrészek nevét. Például: - Mutasd meg, hol a szemed!

Hol van a hasad? - stb. Az ismert testrészeket felszólításra ba-

bán, játék macin is meg kell mutatnia. Például: - Mutasd meg,hol van a baba lába! Hol van a maci füle? - stb. Ha a gyermek

spontán megnevezi a testrészeket, a logopédus a választ meg-er síti. A nyelvtanilag helytelen választ direkt módon nem javít-

ja, csak helyesen újramondja.

Az igék megtanítása el tt a logopédus mesél a képekr l. Fölele-

veníti a gyermek élményeit az id járásról, figyelmét a képek

részletei re irányítja. Próbálja elérni, hogya gyermek önállóanhasználja az aktrv szókincsében már meglév f neveket. A

gyermek által adott megnevezéseket a logopédus b vített for-mában, rövid mondatban megismétli. Például amikor a gyermek

megnevezi a felh t, a logopédus meger síti: - Igen, az égen fel-

h van. - Ezek után a logopédus minden képr l t mondatot al-

kot. Amikor a gyermekt l várja a mondatokat, a "Mi történik ittT

kérdést teszi fel.A történést jelent igéket hasonló módon dolgozzuk föl, mint

a cselekvést jelent ket. Ez a hat ige kevés variációs lehet séget

nyújt, ezért célszer a cselekvést jelent Igékkel együtt is gya-

korolni.

33

32

Esik az es .

Hull a hó.

Süt a nap.Füstöl a kémény.

Fúj a szél.

Csöpög a víz.

35

A szókincsbőv(tést tekintve ezt az oldalt két szinten lehet föl-

dolgozni. A terápia elején csak a f bb testrészek nevét tanít- juk: láb, has, hát, nyak, orr, száj, szem, ujj, fog, kéz, fej, fül.

Ezekhez a f nevekhez a birtokos személy jel is könnyen illeszt-

het . A többi testrész nevének megtanítását a terápia kés bbi

szakaszában javasoljuk, esetleg több részletben. Ennek id -

pontjait a logopédus dönti el. A váll, kar, arc, homlok, térd,könyök, comb, boka, tenyér, fenék, sarok, köröm, szempil-

la, szemöldök neve a passzív szókincs be már korábban be-

épülhet, mint ahogy a gyermek ezeket a testrészeket meg tud-

ja nevezni.A birtokos személy jel tanítását az egyes szám harmadik

személlyel kezdjük. Ezt követi az egyes szám els személyalak, s csak a terápia kés bbi szakaszában a második szemé-

ly .Miután az él beszédben a testrészek neve legtöbbször tol·

dalékos formában fordul el , a terápia során is így tanítjuk. Esz-

közül akár baba, akár játék maci, akár a munkatankönyv szol-

gálhat. Az egyes szám harmadik személyű birtokos szemé/yiel

használatát a következ képpen tanítjuk. A logopédus rámutat

33



Az els? melléknevek, amelyeket a gyermeknek tanftunk, azalapszmek nevei és a nagy-kicsi ellentétes melléknévpár. A szí.

nek tanítását a színek egyeztetésével kezdjük. El ször két-két

színt differenciálunk (piros-kék, sárga-zöld), majd a négyetegyütt.

A könyvben lév feladatokat el készíti a színes golyókkal, já-

téktárgyakkal végzett gyakorlat. A szfnek tanításának következ

fokozata a színek nevének megértése, szóbeli utasításra a

megfelel szfn kiválasztása. A könyv feladatait itt is megel zi aszínes golyók, játéktárgyak alkalmazása.

Csak biztos színfelismerés után várható a színek megneve-

zése, amelyet szintén lehet játéktárgyakkal gyakorolni.A szfnismeret fejl désének három fokozatát a tanítás folya·

matában nem lehet mereven szétválasztani. Természetes, hogy

már a színegyeztetésnél is megnevezi a tanár a színeket, s t,kérdezi is, hogy milyen szín például a lepke, de nem várja el a

gyermekt l a választ, hanem maga válaszol. Ezzel el segíti,hogy az adott színhez társulhasson annak neve.

A piros-kék differenciálásánál a gyermeknek egyszer bb a

dolga, mert csak a színre kell figyelnie. Maga a tárgy, illetve él ·lény (madár), amihez a szín társul, jelentéstartalmában és for-

májában azonos. A sárga-zöld esetében a színt el kell választa-ni a tárgytól, például sárga az autó, a kacsa, a szekér. Ez már bizonyos fokú absztrakciót kíván.

A játéktárgyakkal végzett sZínegyeztetésnél is el ször azo-nos tárgyakat használunk, például különböz szfn repül ket.

A színek gyakorlására szolgáló feladatlapok alkalmasak anagy-kicsi fogalmának differenciálására is. Ez az ellentétes je-

lentés melléknévpár a legegyszer bb, a legkönnyebben szem-

léltethet . Tanítását különböz nagyságú, azonos jelentéstartal.

mú tárgyakkal kezdjük. Például nagy baba - kis baba, nagy lab-da - kis labda.

egy testrész re és megnevezi. - Ez a baba keze. - Majd a baba

lábára mutat és kérdez: - Hát ez mi? - Ez a lába. A gyakorlathasonlóképpen folytatódik.

A munkatankönyv képanyaga nem alkalmas az egyes szám

elsó személyű birtokos személyrag gyakorlására. Ezt cseleked-tetéssel a következ módon tanftjuk. A logopédus utánzásra

szólítja fel a gyermeket, ez vonatkozik a mozdulatra és a verbá-

lis megnyilvánulás ra is. A logopédus megfogja a saját fejét. -

Csináld te is, amit én! - A logopédus segft a gyermeknek, hogy

is fogja meg a saját fejét. - Ez a fejem. Hát ez? - A logopédus

a gyermek fejére mutat. Ez a fejem. A többi testrészt is hason-

lóképpen nevezzük meg, birtokos személy jeles formában.

A kés bbiekben együtt gyakoroljuk az egyes szám els ésharmadik személy birtokos személy jelet. Az els személy for-

mát a gyermek mindig magára vonatkoztatja, a harmadik sze-

mély formát babára, macira. Miközben a logopédus fölteszi a

"Mi ez?" kérdést, rámutat vagy a gyermek, vagy a baba egy-egytestrészére. A gyermeknek a rámutatás irányulása szerint kell

használnia az els vagy harmadik személy birtokos személy- jelet. Például: Ez a fülem. Ez a baba lába. Stb. Helytelen rago-

zás esetén a fent lefrt utánzásos módszerrel javítunk.

Az egyes szám második személyű birtokos személyiel hasz-nálatának tanításakor is az utánzásos módszert alkalmazzuk. A

logopédus a saját testrészeire teszi föl a "Mi ez?" kérdést, a

gyermek erre válaszol tegez formában. Például: a logopédus a

saját kezére mutatva kérdez, a gyermek válasza pedig: ez a ke-

zed.

Ir

f

I

Melléknevek, szám nevek 34, 36-41

34 35



34

36

A viszonyfogalmak jelentésének és nyelvi kifejezésének taní-tásában is figyelembe vesszük a színek tanításában betartott fo-

kozatokat (egyeztetés, megértés, megnevezés), természetesenez sem jelent merev elkülönítést a tanítás folyamatában.

A 34, 36-37. feladatiapon végezhetünk néhány olyan gyakor-

latot, amely a grafomotoros fejlesztést célozza. A munkatan-

könyvben csak beszéd- és nyelvi anyagat dolgozunk föl, ez a

néhány oldal csupán a figyelmet hivatott fölhívni a grafomotorosfejlesztés fontosságára. Nem a kivitelezés milyensége a lényeg,

hanem az, hogya gyermeknek élményt jelentsen a saját tevé-

kenysége. Vonalat vezethet különböz irányokba és körkörös fir-kát rajzol hat. Eszközül puha, színes ceruzát vagy zsírkrétát ja-

vasolunk, de semmi esetre sem filctollat vagy tollat.

A 39. feladatlap szétvágható képei alkalmasak néhány alap-

vet matematikai fogalom kialakítására: mennyiséget egyezte-

tünk mennyiséggel, számok nevét egyeztetjük mennyiséggel,

számlálunk. Az, hogy milyen szám körben dolgozunk, a gyermek

képességeit l függ. A gyermek mennyiség- és számfogalmánakszint je különbözhet annak beszédbeli, nyelvi megjelenését l.

A 34. feladatlapon a kék és piros szín, valamint a nagy-kicsi

melléknévpár feldolgozására a következ kben leírt menetet ja-vasoljuk.

- Nézd, itt a madármama, ezek meg a kismadarak. Tudod-e, mi-lyen szín ez a madármama? Kék. A fiókái is kékek. Vezesd a

kis kék madarakat a madármamához! Keressük meg a kis kékmadarakat! Milyen szín ez a madár? - Kék. - Kicsi vagy nagy?

Kicsi. - Akkor vezesd a madármamához, így. - A tanár megmu-

tatja a cselekvést, de nem húzza meg a vonalat. - Rajzoljuk

meg a madarak fészkét! így! - A logopédus fekete ceruzával

halványan körkörös firkát rajzol a nagy madár köré. - Csináld te

is! - A gyermek színes ceruzával dolgozik, követve a logopédusel rajzolását.

- Tudod-e, milyen szín ez a madármama? Piros. A fiókái is

pirosak. Vezesd a kis piros madarakat a madármamához! Ke-

ressük meg a kis piros madarakat! Milyen szín ez a madár? _

36

37

Piros. - Kicsi vagy nagy? - Kicsi. - Akkor vezesd a madárma-

máhozl - Miután minden kismadarat a madármamához vezetett

a gyermek, következik a fészkek megrajzolása. - Itt sincs fé-szek, rajzold meg! - A gyermek önállóan dolgozik a színes ce-ruzával.

A 36-37. feladatlapon a sárga és a zöld szín tanítása mellett

tovább folytatódik a kicsi-nagy ellentétes melléknévpár gyakor-

lása.

- Nézd, mennyi lepke repül itt fönn! Tudod-e, milyen szín ek

ezek a lepkék? Megmondom: ez sárga, ez zöld - stb.

- Itt lenn pedig szép virágok nyílnak. Milyen szín ek ezek a

virágok? Ez sárga, ez is sárga - stb. - A lepkék elfáradtak, pi-henni szeretnének. A sárga lepkék leszállhatnak a sárga virá-

gokra. Vezesd oda ket! - A gyermek önállóan dolgozik, színes

ceruzával. - Melyik lepke szállt nagy virágra? Melyik lepke szálltkicsi virágra? - A gyermek sorban megmutatja a nagy és a kicsi

virágokat.

- Nézzük meg, milyen játékok vannak a képen! - Autó, szekér,

dömper, kacsa, nyuszi, vonat. - Ezek Riki játékai. Milyen szí-n az autó? - Sárga. - Milyen szín a szekér? - Sárga. - Mi-

lyen szín a dömper? - Zöld. - Milyen szín a kacsa? - Sárga.- Milyen szín a vonat? - Zöld. - Milyen szín a nyuszi? -

Zöld. - Riki húzni szeretné a játékait. Kössünk rá zsinórt! A zöld

játékokra zöldet, a sárga játékokra sárgát. Melyik a zöld gombo-

lyag? Melyik a sárga gombolyag? Melyik gombolyag nagy? - A

zöld. - Melyik gombolyag kicsi? - A sárga. - Itt a zöld ceruza,te is csinálj zöld gombolyagot! - Itt a sárga ceruza, rajzolj egy

sárga gombolyagot is! -

Szükség esetén a logopédus segít a tárgyak és a színek

megnevezésében, valamint a vonalvezetésben, rajzban.

A négyalapszín gyakorlása. Alapvet6 matematikai fogalmak.

A 38. és a 41. feladatlapon együtt gyakoroljuk az eddig tanult

színeket. Felhasználjuk hozzá a 39. feladatlap kivágott, kar-

37



38

tonra ragasztott képeit. Ugyanezeket a kivágott képeket hasz-náljuk a számlálás hoz, mennyiségek, számnevek egyezteté-

séhez.

- Nézd meg ezeket a szép házakat! Ez piros, ez kék, ez sárga,ez zöld. Adok neked piros, kék, sárga és zöld játékállatokat. A

piros állatok a piros házban laknak. Ez a piros zsiráf itt lakik a

piros házban. Ide teszem. - A logopédus a piros ház mellé he-

lyezi a képet. - A kék állatok a kék házban laknak. Ez a kék ró-

ka a kék házban lakik. Ide teszem. - A logopédus a kék ház

mellé helyezi a képet. - Hol lakik a sárga mókus? Segíts neki

hazamenni! - Hol lakik ez a zöld teve? Segíts neki hazamenni! -

A továbbiakban az egyeztetés, megértés, megnevezés gya-korlása egymásra épül.

- Segíts hazamenni a többi állatnak is! - A gyermek önálló-

an helyezi el a színes állatokat a megfelel szín házak mellett.

A logopédus közben megnevezi a képeket. Például: - Ez a piros

teve. -Szintén egyeztetés a feladat a következ gyakorlatban. A lo-

gopédus összekeverve helyezi el a színes állatokat a színes há-

zak mellett. - Az állatok sötétben mentek haza, van amelyik el-

tévedt. Segíts nekik hazatalálni! - A gyermek önállóan átrende-

zi a kis képeket, hogy minden állat a neki megfelelö szín ház

mellé ker ljön.A megértés gyakorlásához a gyermek el tt vannak a színes

állatok képei. - Vezesd haza a sárga tevéti Hol lakik a sárga te-

ve? - Itt. (A sárga házban.) - Most a zöld mókus menjen haza!

Hol lakik a zöld mókus? - Itt. (A zöld házban.)A megnevezés gyakorlásánál a logopédus egyenként adja a

gyermeknek a képeket. - Ez a majom megy el ször haza. Mi-

lyen szín ? - Kék. - Milyen szín a háza? - Kék. A gyermek el-

helyezi a képet. - Azután ez a majom megy haza. Milyen szín ?

- Piros. A feladat hasonlóan folylatódik. Az egyeztetés, megér-

tés és megnevezés gyakorlása nem feltétlenül azonos id ben

történik. Alkalmazkodunk a gyermek tudásához.

Közvetlen verbális emlékezet és vizuális emlékezet fejlesztése.

Az alábbi gyakorlatok akkor kerülhetnek sorra, ha a gyermekmár megnevezésre ki tudja választani a megfelel szfnt, illetve

meg tudja nevezni a színeket.Az állatok a helyükön vannak, a házak mellett. 8evezetésül a

logopédus egyenként kér a képekb l. - Kérem a zöld rókátl Ké-

rem a piros rókát! - stb. Ezután kettesével kéri a képeket a kö-vetkezö változatokban. - Kérem a kék zsiráfot és a kék tevét! -

Kérem a piros majmot és a sárga majmot! - Kérem a piros maj-

mot és a sárga rókát! -A vizuális emlékezet fejlesztésére szolgáló gyakor!at beveze-

tése is egy képpel történik. - Kérem a sárga tevét! - A !ogopé-

dus átveszi a képet, és eltakarja. - Mi van a kezemben? - Sár-ga teve. Ezután a feladat nehezedik. - Kérem a piros zsiráfot és

a piros rókát! - A logopédus eltakarja a képeket. - Mi van a ke-zemben? - Piros zsiráf és piros róka. - Kérem a piros mókust

és a zöld mókust! - A gyermek ugyancsak elmondja, mi van azeltakart képeken. Az utolsó változatban a fönév és a szín is

más-más. - Kérem a piros mókust és a zöld majmot! - stb.

Számlálás. A 39. feladat kivágott képein gyakoroljuk a számlá-

lást. A logopédus a gyermek elé helyez három azonos állatot. -

Számláljuk meg, hány majom van itt! Egy, kett , három. Próbáldmeg egyed l is! - Egy, kell , három. A gyermek a számlálás-

sai együtt megérinti a képeket. Hasonló módon számlálnak meg

kett , négy azonos állatot.

Egy másik változatban a logopédus a gyermek elé helyez

kett -négy azonos szín , például piros állatot. - Hány piros állatvan itt? Számláljuk meg! - Egy, kell .

A megszámlálás után megkérdezzük: - Tehát hány majom

van itt? Számláljuk meg! - Egy, kett .

A megszámlálás után megkérdezzük: - Tehát hány majom

van itt? - Három. Illetve: - Hány piros állat van itt? - Kell . Azt

javasoljuk, hogya le írt gyakorlat két változatát ne egy foglalko-

zás alkalmával gyakoroljuk, mert a gyermeket zavarhatja a

39



szempont megváltoztatása, tehát az, hogy egyszer azonos álla-tokat választunk, másszor pedig azonos színü, de különböz ál-

latokat kell számlálnia.Főnevek toldalékai: tárgyeset 42-49

40

Mennyiségegyeztetés. A 39. feladatlap képeivel dolgozunk, azállatok képei az asztalon vannak. A logopédus el tt is és a gyer-

mek el tt is lapos doboz van. Ebbe helyezi ki-ki a választott ké-

peket. - Ide teszek két tevét. Te is tegyél a dobozodba ugyan-

annyit! Ide teszek egy mókust. Te is tegyél ugyanannyit! - Külön-

böz állatokat is tehetünk a dobozba. - Ide teszek két állatot. Teis tegyél a dobozodba ugyanannyit! Ide teszek három állatot. Te

is tegyél ugyanennyit! Teszek a dobozomba négy állatot. Te is

tegyél a dobozodba ugyanannyit! - A képeket minden egyezte-tés után visszateszik az asztalra. A tanár üresen mutatja a do-

bozát a gyermeknek. - Mi van a dobozban? - Semmi.

Számnév egyeztetése mennyiséggel. Ennél a feladatnál az

összes állatkép a gyermek el tt van. A logopédus utasítására

kell a megfelel számú állatot kiválasztania. - Kérek egy zsirá-

fot! Kérek kett majmot! Kérek három rókát! Kérek négy mókusti

- stb. - Kérek egy piros állatotl Kérek három kék állatot! Kérekkett zöld állatotl - stb. - Kérek egy piros tevét! - Kérek három

sárga mókust! - Kérek kett zöld zsiráfot! - stb.A feladatban fölhasznált szám nevek körét a gyermek fejlett-

ségi szint je határozza meg.

A t mondatok tanítása után megkezdjük az egyszerú b6vített

mondatok kiépítését. A tárgy és a helyhatározó (-ban, -ben) le-

het az els két bővítmény. A tárgy ragja korán megjelenik a be-szédfejl désben, a -t rag kiejtése könnyü, a szótagszám ot nem

minden esetben növeli. A "hol"? (miben?) kérdésre felel hely-határozó jelentéstartalma jól érzékelhet , jól szemléltethet az,

hogy egy tárgy egy másikban benne van. A -ban, -ben toldalék

kiejtése nehezebb, a szóhoz illesztésekor több a hibázási lehe-

t ség, és minden esetben megnöveli a főnév szótagszámát.A munkatankönyvben a tárgyesettel kezdjük a mondat bővi-

tését, de ha a logopédus úgy tapasztalja, hogya helyhatározókönnyebb a gyermek számára, veheti azt is els nek.

A tárgyeset tanításának menetét az határozza meg, hogyaszót miként változik meg a tárgyrag hatására.

1. Magánhangzóra végződő főnév, a -t hozzáillesztése a szó-végi magánhangzót megnyújtja. Például: baba-babát. Tővégi

id tartam ot váltakoztató tövek.

2. Magánhangzóra végződő főnév, a -t hozzáillesztése nemváltoztatja meg a tővégi magánhangzó id tartamát. Például: lu-

fi-lufi!. Szabad t alakú főnév.

3. Mássalhangzóra végződő főnév, a -t toldalék el tt magán-

hangzó betoldást kap. Például: dob-dobot. A szót ben egy ma-

gánhangzótöbblet.

4. Mássalhangzóra végződő főnév, a -t el tt nincs magán-hangzó-betoldás. Például: banán-banánt. Egyalakú t .

5. Mássalhangzóra végződő főnév, az utolsó szótagban lévő

magánhangzó rövidül, a -t el tt magánhangzó-betoldás van.

Például: levél-levelet. T belseji id tartam ot váltakoztató főnév.

6. Mássalhangzóra végződő főnév, az utolsó szótagból kiesik

a magánhangzó, a -t el tt magánhangzó-betoldás van. Például:

majom-majmot. Hangzóhiányos változat.

41



42

7. Magánhangzóra végz d f név, a -t el tt -v tövet és ma-

gánhangzó-betoldást kap, tovább változik a t belseji magán-hangzó id tartama vagy hangszíne. Például: ló-lovat. Vos válto-

zat.Az illesztési típusokat két egységre bonthat juk: a nyelvi

szempontból könnyebb illesztési típusokra (1., 2., 3., 4.), amikor

a szót ben lényeges változás nem történik és a magyar nyelv-

ben gyakrabban el fordul, illetve arra a csoportra, amikor a sZó-

t ben lényeges változás történik (5., 6., 7.), s ezek a magyar

nyelvben ritkábban fordulnak el . A munkatankönyvben az els

négy illesztési típust dolgozzuk föl külön-külön. A logopédus a

gyermek adottságainak figyelembevételével dönti el, hogy mely

csoporttal kezdi el a tanítást. Lényeges azonban, hogy egy óráncsak egy illesztési típust gyakoroljanak.

A típusok kiválasztásánál azért került els helyre a -t rag el t-

ti magánhangzó-megnyúlás esete, mert így akkor is érzékelhe-

t a gyermek válaszában a tárgyeset használata, ha különben aszóvégi mássalhangzókat, így a -t ragot is elhagyja.

Amikor a szót ben lényeges változás történik (5., 6., 7.), azt

a munkatankönyvben kés bb más nyelvi anyagba beépítve ta-

nítjuk.A tárgyeset tanítását tárgyakkal való tevékenység közben

kezdjük, természetesen betartva a fenti szempontokat. A gya-

korlást csak olyan tárgyakkal végezhetjük, amelyeket a gyermek

önállóan megnevez. A legegyszer bb megoldás az, amikor agyermeknek választani kell az el tte lév tárgyak közül, s a lo-

gopédus "mit kérsz?" kérdésére a toldalékolt f névvel válaszol.

Amikor a logopédus a helyes választ meger síti vagy a helyte-len választ javftja (például: "Tessék, adom a cip t."), a tárgyeset-

ben lév f név végén a -t hangot hangsúlyosan ejti, mutatóujjá-

nak int mozdulatával kíséri, hogya gyermek figyelmét a szó

végén lév toldalékra irányítsa.

Tárggyal bővitett egyszerű mondatok. A 42-48. feladatlapon a

f nevek tárgyraggal való ellátását analógiás módon dolgozzuk

föl. Hogy az új nyelvi forma megfelel hangsúlyt kapjon, egy-egy

42

43

44

45

46

toldalékolási típust azonos igével gyakorolunk. Kezdetben acselekvést végz alanyok köre is sz k. A logopédus a tárgyra

irányuló kérdésére nem vár teljes mondatot, csak tárgyraggal el-

látott toldalékolt f nevet vagy tárgyból és állítmányból álló szó-kapcsolatot. Az állítmány minden esetben alanyi ragozású ige.

A tárgyeset tanításának nyelvi anyaga a következ :

- Mit rajzol a ...?-

A bácsi babát A néni fát A fiú villát

rajzol. rajzol. rajzol.

A lány cicát A bácsi órát A néni kutyátrajzol. rajzol. rajzol.

- Mit rajzol a ?-

A fiú labdát A lány almát A bácsi lámpát


A néni gombát A fiú kockát A lány csigát


- Mit rajzol a ?-

A bácsi törpét A néni kefét A fiú lepkét


A lány bögrét A bácsi tevét A néni kecskét


- Mit fog a ...?-

A fiú lufit A lány macit A bácsi focit

fog. fog. fog.A néni nyuszit A lány pipit A baba cumit

fog. fog. fog.

- Mit fog a. .L

A fiú hajót A néni ollót A bácsi zászlót

fog. fog. fog.

A baba csörgöt A bácsi erny t A lány fés t

fog. fog. fog.

43



A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus segít-ségével megnevezi a képen látható személyeket és tárgyakat. A

gyermeknek önállóan is meg kell tudnia nevezni azt a tárgyat

(személyt), amelyhez (amelynek nevéhez) a tárgy ragját hozzáakarjuk illeszteni. Csak azt a főnevet lehet tárgyesetbe tenni,

amely a gyermek aktiv szókincsében benne van.

A logopédus fölhívja a gyermek figyelmét arra, hogy egy-egyoldalon a szerepl személyek (tárgyak) azonos cselekvést vé-

geznek, de a cselekvés tárgya más és más. Például: - Nézd, it!mindenki rajzol. A bácsi is rajzol, a néni is rajzol, a fiú is rajzol.

Mit rajzol a bácsi? - Babát. - A néni is babát rajzol? - Nem. -

Bizony, a néni mást rajzol. Fát. -Az anyagot a gyermek egyéni haladási tempójához igazodva

kell földolgozni. Egy órán csak egyféle illesztési tlpust gyakorol-

hatunk. A könyv anyagát színesíthetjük cselekvések lejátszásá-val. Például: a logopédus a gyermek szeme láttára rajzol, s köz-

ben teszi föl a kérdést. - Találd ki, mit rajzolok? - A gyermek a

tárgyraggal ellátott f néwel válaszol.

A tapintási érzékelés fejlesztésével is össze lehet kapcsoini a

tárgyeset gyakorlását. Például: kend alatt, tapintás útján kellfölismernie a gyermeknek jól ismert, el z leg látott-tapintott tár-

gyat. Egy játék van a kend alatt. - Van valami a kend alatt.

Dugd be a kezed, tapogasd meg! Ne nézd meg! Tudod-e, mit

47

48

44

- Mit visz a ...?-A vonat könyvet

visz.

A hajó széket

visz.

- Mit száll It a ...?-

A motor virágot

szá IIIt.A dömper homokot

szállít.

A villamos dobotvisz.

Az autó csomagot

visz.

A komp vonatot

szállít.

A teherautómalacot szállít.

A dömper lapátot visz.

A helikopter semmit sem

visz.

A szekér zsákotszállít.

A kamionzsiráfot szállít.

fogsz? - Órát. - Nézzük meg! A gyermek kiveszi a tárgyat akend alól. - Mit vettél el ? - Órát.

A gyakorlat másik változatában a gyermeknek több tárgy kö-

zül kell kiválasztania egyet tapintás segítségével. Három-öt já-ték van a kend alatt. - A kend alá játékokat tettem. Keresd

meg anyuszit! - A gyermek kiveszi a tárgyat. - Mit vettél ki akend alól? - Nyuszit.

Nehezebb a feladat, ha két-három tárgyat kell kitapintania a

gyermeknek, vagy ha a kend alatt lév tárgyak felületi min sé-ge, formája hasonlit egymáshoz.

A tárgyeset gyakorlásához fölhasznál hatjuk a munkatan-

könyv 6-18. feladatlapján található f nevek szóanyagát, tolda-

lékillesztési típuson ként csoportosítva.A legegyszer bb gyakorlási forma itt is az, amikor a logopé-

dus el tt vannak a képek, s a "mit kérsz?" kérdésére a gyermeka tárgy ragjával ellátott f néwel válaszol.

A f nevek tanftásánál leírt feladatokat is alkalmazhatjuk a

tárgyeset gyakorlása során, ha a logopédus a kérdést úgy fogal-

mazza meg, hogy arra tárgyesetben lév f névvel kelljen vála-

szolni. Például a szókincs aktivizálása, az emlékezetfejlesztés

alkalmával, amikor a gyermeknek a lefordított képre vissza kell

emlékeznie, a logopédus utasításai a következ képpen módo-

sui nak. - Mondd meg, mit rakok ki az asztalra! - Sz l t, cumit.- Nyisd ki a szemedi Mit fordítottam meg? - Sz l t.

A munkatankönyv anyagán kívül gy jteni lehet olyan képeket,amelyeken cselekvések láthatók, s velük kapcsolatban föl lehet

tenni a tárgyra irányuló kérdést. A kérdésben és a válaszban csak

alanyi igeragozás szerepelhet. A cél az, hogya gyermek a vála-szában, amelyelvárásunk szerint itt még csak egy szó vagy szó-

kapcsolat, helyesen alkalmazza az adot! nyelvi formát.

A 49. feladatiapon eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a

tárgyeset toldalékolásának azt a típusát, amikor a -t rag mással-

hangzóra végz d f névhez kapcsolódik. így két mássalhangzó

kerül egymás mellé. A piaci képen a gyermek megnevezi a sze-

mélyeket, tárgyakat, cselekvéseket a logopédus segitségével.

Fölelevenítik a gyermek saját élményeit.

45



Az 50. fe/adatlapon visszatérünk a szfnismeret fejlesztéshez.

Az eddig tanult színek (piros, kék, sárga, zöld) mellé csatlako-

zik a barna, a lila, a fehér és a fekete. Ezen a feladatiapon sor kerül mennyiségekfölismerésére, a mennyiség és a neki meg-

felel számnév egyeztetésére. Adottnak vesszük, hogya gyer-

mek ismeri azokat a színeket, amelyeket a 34, 36-41. feladat-

lapon földolgoztunk. Annál is inkább, mert a terápia folyamatá-

ban a feladatlapokon kívül más lehet ségek is adódnak arra,

hogyaszíneket gyakoroljuk. Ha a gyermek mégsem tudja semmegnevezésre megmutatni, sem megnevezni a pirosat, a ké-

ket, a sárgát és a zöldet, akkor az 50. feladatlapot az egy, ket-

t és a sok differenciálására, megnevezésére használjuk, és a

színekre a terápia kés bbi szakaszában térünk vissza.

Ha úgy ítéljük meg, hogy elkezdhetjük a szfnek ismereténekb vítését, akkor a 34, 36-41. feladatlap feldolgozásához ha-

sonlóan el ször játéktárgyak segítségével végezzük a barna, alila, a fehér és a fekete szín egyeztetését, megnevezés után

való kiválasztását és megnevezését. Ezután térünk rá a fel-adatlap földolgozására.

A feladatlapon az a tárgykép, amelyhez egy-egy színt társi-

tunk, jelentéstartaimában és formájában azonos. Az alkalma-

zolt színek jellemz ek az adott tárgyra, él lényre. Például a ke-

nyér színe barna, a bogáré fekete stb.

A feladatlap földolgozása azzal kezd dik, hogya gyermek atanár "Mi ez?" kérdésére sorban megnevezi azokat a tárgya-

kat, amelyekb l egy van a képen. Azokra a tárgyképekre vo-

natkozóan, amelyeken egy adott tárgyból kelt vagy sok van,

csak akkor tehetjük föl a "Mik ezek?" kérdést, ha a gyermek

nyelvi rendszerében már megjelent a f nevek többes száma. A

62--B3. feladatlapon sor fog kerülni a f nevek többes számának

tanítására, és akkor újra fölhasználhatjuk az 50. feladatlapot is

annak gyakorlásához, hogy a többes számban föltelt kérdésre

49

A feldolgozásra szánt nyelvi anyag a következö:

- Mi van a képen? - Piac.- Mit árul a néni? - Banánt árul. Tojást árul. Lekvárt árul.

Ananászt árul.- Mit ad a bácsi? - Pénzt ad.

- Mit húz a fiú? - Buszt húz.

- Mit eszik a fiú? - Lángost eszik.- Mit fog a lány? - Tulipánt fog.

- Mit árul a bácsi? - Kolbászt árul. Húst árul.

- Mit tesz a mérlegre a bácsi? - Papírt.

- Mit vesz a néni? - Húst vesz. Kolbászt vesz.

A kérdést elöször úgy tesszük föl, hogya gyermek a tárgyrag-

gal ellátott f névvel tudjon válaszolni. Például: - Mit eszik a fiú?

- Lángost. Ezek után föltesszük a "Mit csinál a ...?" kérdést is agyermeknek. Válaszul f névb l és igéb l álló szókapcsolatot vá -

runk. Például: - Mit mondtunk? Mit csinál a néni? - Banánt árul.

Ezt követ en a logopédus elmondja a teljes mondatot, hogya

gyermek utánmondhassa azt. Például: - A fiú buszt húz. - Az

utánmondást nem er ltetjük.A feladatlap földolgozása után a gyermek önállóan is alkothat

mondatokat a képr l.

Melléknevek, számnevek 50

46 47



48

a gyermek a f név többes számával válaszoljon. Például: a lo-

gopédus rámutat a képre, amelyen egy citrom van, és megne-vezi: - Ez citrom. - Majd a két citromra mutat, és fölteszi a kér-dést: - És ezek mik? - Ugyanígy történik a harmadik kép ese-

tében is, amin sok citrom van. Tekintettel arra, hogy az eper szót a magyar nyelvben ritkán használjuk többes számban, he-

lyette az eperszem megnevezését javasoljuk.

Visszatérve a színek tanításához, a logopédus "Milyen szí-

n alz! ...?" kérdésére a gyermeknek a melléknéwel kell vála-

szolnia. Például: - Milyen szín az eper? - Piros. Ezután a lo-

gopédus névszói állítmányt tartalmazó t mondatot fogalmaz,

amelyet a gyermek utánmond: Az eper piros. Ezeket a mon-

datokat mindig ahhoz a képhez kapcsoljuk, amelyen az adottf név egyes számban szerepel. Végül a gyermek önállóan is

elmondja a t mondatokat.Az 50. feladatlaphoz kapcsolódó másik célunk az egy, kettő

és a sok szám név megtanítása. Ezt játéktárgyak számlálásá-val, mennyiségük (egy, kett , sok) megnevezésévei készítjük

el . A gyermek elé tíz-tizenöt kis autót vagy egyéb játékot és

három dobozt teszünk. A logopédus rámutat az els dobozra,és mondja: - Tegyél ebbe a dobozba egy autót! - A második

dobozba két autót, a harmadikba pedig sok autót kell tennie a

gyermeknek. Amennyiben a gyermek nem tudja a feladatot hi-

bátlanul elvégezni, tehát nem tudja a mennyiséget a számnév-

vel egyeztetni, a logopédus segít neki. Kezébe vesz egy autót,

és mondja: - Ez egy autó, tedd a dobozba! - Azután egy-egy

autót vesz mindkét kezébe. - Ez két autó, tedd be a másik do-

bozba! - Majd a két markába fog hat nyolc autót, és azt mondja: - Ez sok autó, tedd bele abba a dobozba! -

Ezután következik a számlálás. - Számláld meg, hány autó

van ebben a dobozban! - A logopédus az els dobozra mutat.

Egy. - Most számláld meg, hány autó van a másik dobozban!

- A logopédus a két autót tartalmazó dobozra mutat. Egy, ket-t . Nagyon fontos, hogya gyermek érintse meg azt az autót,

amelyet megszámlál. Ha szükséges, megmutat juk a gyermek-

nek a számlálásnak ezt a helyes módját, esetleg a kezét meg-

fogva vele együtt számlálunk. A megszámlálás után a logopé-

dus minden esetben megkérdezi a gyermekt l: - Tehát hányautó van itt? - A gyermeknek a kérdésre a megfelel számnév-

vel kell válaszolnia. Természetesen a sok autót nem számláljukmeg egyenként, de a kérdést a "sok" határozatlan számnévre

is föltesszük. - Hány autó van ebben a dobozban? - Sok.A feladatiapon lév tárgyképek megszámlálása és a mennyi-

ségek megnevezése is hasonló módon történik. Ezután a gyer-

mek utánmondással, majd önállóan is elmondja amit a képeken

lát. Például: Egy citrom, két citrom, sok citrom.

Ha a gyermek már ismeri a feladatlaphoz kapcsolható szí-

neket és számneveket, akkor sor kerülhet arra, hogy. egy adott

f névhez egyidej leg hozzákapcsoljuk a számnevekel és aszínI. A feladatot el ször utánmondással végzi a gyermek,

majd önállóan. Például: Egy barna kenyér, két barna kenyér,

sok barna kenyér. A nyelvi anyagot a számnév, melléknév és

f név ilyen módon történ összekapcsolása adja.

A nyelvi anyag a következ :

- Mi van a képen? -Egy sárga citrom, két sárga citrom, sok sárga citrom.

Egy (szem) piros eper, két (szem) piros eper, sok piros

eper.Egy barna kenyér, két barna kenyér, sok barna kenyér.

Egy zöld feny fa, két zöld feny fa, sok zöld feny fa.

Egy kék ceruza, két kék ceruza, sok kék ceruza.

Egy lila locsoló, két lila locsoló, sok lila locsoló.

Egy fehér sátor, két fehér sátor, sok fehér sátor.

Egy fekete bogár, két fekete bogár, sok fekete bogár.

49



Az eseménykép kérdés-felel formájában való földolgozásakor

a gyermekt l csak egyszavas választ várunk. Kés bb, amikor

a gyermek önállóan beszél a képr l, akkor szókapcsolatokal,

l mondalokat alkot. Például: A lány labdázik. Pöttyös a szok-

nyája. Fekete a haja. Ha a gyermek még nincs olyan szinten,

hogy önállóan beszéljen a képr l szókapcsolatokban, monda-

tokban, akkor utánmondással teszi ugyanezt.

Az 51. feladatlap játszótéri jelenetet ábrázol. Alkalmas arra,

hogy a gyermek a meglév szókincsét alkalmazza, újakkal b -vítse, és önállóan is próbáljon szókapcsolatokat, t mondato-

kat, esetleg egyszer b vített mondatokat alkotni. Kiindulási

alap a gyermek saját élményei nek fölelevenítése, miközben a

képen lév tárgyakat, személyeket, cselekvéseket is megneve-

zi a logopédus segítségével.

A földolgozásra szánt nyelvi anyag a következ :

- Mi van a képen? - Játszótér.- Mi van a játszótéren? - Csúszda, mászóka, homokozó,

hinta, fa, bokor, f , virág.- Nézzük meg, mit vittek a gyermekek a játszótérre? - Rollerl,

labdát, vödröt, sZitát, formát.- Nézzük, mil csinálnak a gyerekek! Mil csinál a ...? Mit csinál

ez a ...? - Labdázik. Hintázik. Homokozik. Rollerozik. Elbú-

jik. Lecsúszik. Fölmászik.- Nézd meg ezt a fiútllányt! Milyen a haja? - Fekete. Barna.

Sz ke.- Ennek a fiúnak milyen az inge? - Fehér. Kockás.

- És a nadrágja milyen? - Barna. Csíkos.

- Ennek a kislánynak milyen a ruhája? - Virágos.

- És ennek milyen a szoknyája? - Pöttyös.

51

50

Mondataikotás: tőmondatok.

Névszói állítmány 51

Melléknevek: szlnek, tulajdonságok, méretek. Amelléknevek

gyakorlására a játszótéri kép adta lehet ségeken túl is szük-

ség van. Az alábbiakban bemutatunk egy olyan tóbbfunkciós

gyakorlatot, amely alkalmas a melléknevek (színek, tulajdon-

ságok), a viszonyfogalmak(kicsi-nagy, hosszú-rövid), a tárgy-

eset, az egyes szám els személy igeragozás tanítására, akézmozgások fejlesztésére.

Eszközök: henger alakú dobozok, különféle méretben (kicsi,nagy, hosszú, rövid), bevonva különböz szín , illetve kockás,

csíkos, pöttyös, virágos papírral. Felhasználható hozzá kávés

vagy konzervdoboz, csomagoló fólia vagy papírtörölköz ke-ménypapírból készült tartóhengere.

A feladat kezdetben egylépcs s, tehát vagy csak a színeket,vagy csak a méretet, vagy a mintázatot gyakoroljuk a beszéd-

megértés és a megnevezés tekintetében egyaránt.

A hengerek a logopédusnál vannak. - Hengereket fogok ne-

ked gurítani. Megy a csíkos, kapd el! - A gyermek elkapja a

hengert, maga mellett fölállítja, illetve elhelyezi. - Most megy akockás! - Mindegyik hengert hasonló módon juttatjuk a gyer-mekhez.

A hengerek a gyermeknél vannak. - Gurí tsd nekem apöttyös et! Melyiket gurítod? - A pöttyöset. - Most kérem a vi-

rágosat! - Melyiket gurítod? - A virágosat.

Újra minden henger a logopédus el tt van. - Mondd meg,

melyiket gurítsam? - A csikosat. - Jó, gurítom a csíkosat.Még melyiket kéred? - Stb.

A hengerek a gyermek el tt vannak. - Gurítsd nekem azt a

hengert, amelyiket akarod! Melyiket gurítod? - A pöttyöset. -Gurítsd ide sorban mindegyiket és mondd is, amit csinálsz! -Gurítom a kockásat. Stb.

Ha a gyermek nem tudja mondatban, ragozott formában be-

széddel kísérni a gurítást, megelégszünk a tulajdonság meg-nevezésével is.

Hasonló módon végezzük ugyanezt a fokozatosan fölépítettgyakorlatsort a kicsi-nagy, hosszú-rövid hengerekkel.

51



52

Közvetlen verbális emlékezet fejlesztése. A közvetlen verbálisemlékezet fejlesztésére fölhasználhatjuk a színek, minták ésviszonyfogalmak együttes gyakorlását, ha ezek a fogalmak kü-

lön-külön legalább a gyermek passzív szókincsébe biztosanbeépültek.

A logopédus el tt kicsi és nagy, színes és mintás hengerek

vannak. - Gurítom neked a kicsi zöldet. Kapd el! Gurítom anagy pöttyöset. - Stb. A folytatás az el bb leírt egylépcs s fel-

adatsor szerint történik. Ugyanígy gyakorlunk a hosszú és rö-vid, színes, mintás hengerekkel.

A másik lehet ség, amikor két különböz hengert kell gurí-

tani. Itt is betart juk a nehézségi fokozatokat az instrukció

hosszúságát illet en. El ször például csak kétféle szín szere-pel, kés bb kapcsoljuk hozzá a nagyságot. - Gurítom a kicsi

pöttyöset és a kicsi kockásat! - Stb. A gyakorlat menete a to-

vábbiakban azonos az egylépcs s feladatnál leírtakkal. Fon-

tos, hogy a több elemb l álló instrukcióban el ször csak az

egyik elem változzon. Például: különbözik a minta, de a nagy-

ság azonos.

A hengereket lehet gurítani egymás után és egyszerre kétkézzel is. Guríthatjuk földön vagy asztalon, a lényeg az, hogy

legyen hozzá elég hely, s a felület, am in gurítunk, elég sima le-gyen.

Főnevek toldalékai: tárgyeset. Birtokjel 52-53

Az 52-53. feladatiapon a birtokjel használatát és a tárgyasszerkezetet gyakoroljuk a gyermek ismereteinek b vítésével,

rendszerezésévei kapcsolva. A feladatoknak az a célja, hogya

gyermek keresse meg az összetartozó dolgokat (ki, mit eszik),ezeket kapcsolja össze tárgyból és állítmányból álló szószer-

kezetben. A grafomotoros fejlesztés szolgálja a birtok-birtokos

képének összekapcsolása egyenes vonallal.

52

53

A tárgyas szerkezetet a "Mit eszik alzJ . . . ?", a birtokjelet pe-

dig a "Kié a ...?" kérdés alapján dolgozzuk föl. A földolgozásrakerül nyelvi anyag a következ :

- Mit eszik alz ...? - A kutya csontot eszik. A baba ropiteszik. Az egér sajtot eszik. A nyuszi répát eszik. A ló szé-

nát eszik.- Kié a ...? - A csont a kutyáé. A ropi a babáé. A sajt az egé-

ré. A répa a nyuszié. A széna a lóé.- Mit eszik a ...? - A madár magot eszik. A medve mézeteszik. A lány fagyit eszik. A cica tejf l! eszik. A mókus diót

eszik.- Kié a ...? - A mag a madáré. A méz a medvéé. A fagyi a

lányé. A tejf l a cicáé. A dió a mókusé.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a logopédus beszélget agyermekkel a képen szerepl állatokról, fölhasználva a gyer-

mek személyes élményeit. A gyermek lehet leg önállóan ne-

vezze meg a személyeket, állatokat, tárgyakat. A logopédus

el ször a tárgyra kérdez: - Mit eszik a kutya? - Erre elég az

egyszavas válasz: Csontot. Ezután, amikor a - Mit csinál a ku-tya? - kérdést teszi föl, válaszul a tárgyraggal ellátott f névb l

és igéb l álló szókapcsolatot várja: Csontot eszik. A gyermek

az egyes képekr l utánmondással vagy önállóan tárggyal b -

vílett mondatot is mondhat. (Ez szerepel a nyelvi anyagban.)

A "Kié a ...?" kérdést az oldalak alján lév tárgyakkal kap-csolatban tesszük föl, válaszul a birtokjellel ellátott f nevet vár-

juk. Például: - Kié a sajt? - Az egéré. Ha a gyermek a nével t

nem mondja, a logopédus megismétli a választ nével velegyütt, de a gyermekt l nem követeli meg a használatát. A ké-

pekr l utánmondással teljes mondatokat is mondhat a gyer-

mek. Például: A sajt az egéré.A nyelvi anyag földolgozása után a gyermek az összetarto-

zó képeket puha ceruzával, zsírkrétával összeköti.

Az egy feladatlapon lév összes kép földolgozása után agyermek önállóan alkothat mondatokat. Például: A répa a nyu-

szié. A nyuszi répát eszik.

53



54

F ő n e v ek t o l d a lé k a í: h e l y h at á ro z ó ( -b a n , -b e n ) 54-57

A "Hol?", "Miben?" kérdésre felel helyhatározó tanítását já-téktárgyakkal kezdjük. Olyan tárgyakat választunk, amelyek-

ben jól láthatóan elhelyezhetünk egy másik tárgyat. Nem ra-

gaszkodunk a reális életben el forduló helyzetekhez, példá-

ul játékcsizmába vizet öntünk, vagy a pipi! a házba "költöz-tetjük".

A logopédus játék állatokat gyüjt egy kosárba. - Nézzük

meg, mi van a kosárban? - A gyermek megnevezi az állatokat,

s amiket jól megnevezett, azokat megkapja. A logopédus hat-nyolc papírházat tesz az asztalra. - III vannak ezek a házak,ide költöznek az állatok. - A gyermek minden házba egy-egy

állatot tesz a logopédus utasításának megfelel en. Például: -Tedd a pipi! a házba! - Miután a gyermek elhelyezte az állato-

kat a házakban, a logopédus kérdést tesz föl: - Látod, hol van

a pipi? - s maga válaszol, hogy mintát adjon a gyermeknek: -A házban.-

A további kérdésekre a választ a gyermekt l várja a logo-

pédus, de természetesen segít, ha a gyermek nem tudja.Ha rosszul használja a toldalékot, ha elhagyja az utolsó

mássalhangzót, a logopédus megismétli helyesen, kiemelvea szó utolsó szótagját, a -ban vagy -ben ragot. Nem szüksé-

ges azonban er ltetni, hogy a gyermek minden esetben jól

használja ezt a toldalékot. Elfogadható az is, ha aszóvégi

mássalhangzót, azaz a -ban vagy a -ben rag n hangját el-hagyja.

A -ban, -ben rag változatosabban gyakorolható, ha egy fel-

adaton belül több f névhez kapcsolódik. A tárgyakat úgy válo-

gatjuk össze, hogy egyik csoportjukhoz mind a -ban rag illik, amásik csoportjukhoz a -ben. A két csoportban lev tárgyakkal

külön-külön alkalommal dolgozunk, s csak ezek után adjuk a

tárgyakat vegyesen. Például a pohárban, kádban, tányérban

stb., illetve a vödörben, üvegben, szekrényben stb. lesz valami.

Játékos cselekvést követ a helyhatározó gyakorlása akkor,

amikor a gyermek az el re kikészltett tárgyakban egyenként vi-

zet tölt. - Öntsél vizet a pohárba! Öntsél a kádba! - Stb. A "Hol(miben) van viz?" kérdésre a gyermeknek a helyhatározó rag-

jával ellátott f névvel kell válaszolnia, felsorolnia azokat a tár-gyakat, amelyekben víz van. Nem kívánjuk meg a toldalékolt

szavak pontos, tiszta kiejtését, mert el fordulhat, hogy az adott

f nevet a gyermek rag nélküli formában jól ejti, de a toldalékhangalakja vagy a szót hosszabbá tev hatása rontja a pontos

kiejtést. A logopédus ilyenkor csak a helyes forma megismétlé-

sével, tagoltabb ejtéssei segíti a gyermeket, de direkt módonnem javít.

Beszédf/gye/em és em/ékezet fej/esztése. A helyhatározó gya-

korlását összekapcsol hatjuk beszédligyelem- és emlékezetfej-lesztéssel.

A gyermek el tt hat-nyolc játéktárgy van. Ezeket kell a logo-

pédus utasítására a szintén el tte lév kosárba vagy vödörbetennie. Például: - Tedd a fés t a vödörbe! - Miután a gyermek

elhelyezte a tárgyat, a logopédus megkérdezi: - Hol van most

a fés ? - Erre egyszavas választ várunk: (Aj vödörben. Azutasításban a tárgy és a helyhatározó helye változik. Például:

- Tedd a kosárba a cseng ll - A különböz szórend utasítá-

sokat fölváltva adjuk, de szükség esetén hosszabban gyako-

rolhatjuk vagy csak az egyik, vagy csak a másik szórendü uta-sítás megértését.

A hosszabb instrukció nehezebbé teszi a feladatot. Az uta-

sítás szórendje szintén változó. Például: - Tedd a kosárba acseng t és a fés ll Tedd a kockát és az ollót a vödörbe! Tedd

a cseng t a kosárba, a fés t a vödörbe! - Miután a gyermek a

tárgyakat elhelyezte, a logopédus egyenként kérdez a tárgyak

helyére. Például: - Hol van most a cseng ? - (A) kosárban. -

Hol van a fés ? - (Aj vödörben.

A -ban, -ben helyhatározórag tanításához használt nyelvianyag a következ :

55



54 - Hol (miben) van a ...?-A keksz a pohárban van.A ropi a pohárban van.A kávé a pohárban van.A retek a pohárban van.

A nyalóka a pohárban van.A szilva a pohárban van.A paprika a pohárban van.A szörp a pohárban van.

nem javítja. Az egyszavas válaszokhoz megpróbáljuk kap-csolni a létige egyes szám harmadik személyű alakját úgy,hogy a logopédus el ször mintát ad. Például: - Látod a kek-szet? A pohárban van. Látod a nyalókát? Igen, a pohárbanvan.-

55 - Hol (miben) van alzJ ... ?-A puska a vödörben van.Az üt a vödörben van.A kalapács a vödörben van.A gereblye a vödörben van.

A mesekönyv a vödörben van.A sárkány a vödörben van.Az ásó a vödörben van.A fű rész a vödörben van.

F nevek toldalékai, igeragozás.

Helyhatározó: -ban, -ben 58- 61

56 - Hol (miben) van a ...?-A nyuszi a kocsiban van.A nyuszi az ágyban van.A bohóc a vonatban van.A bohóc az autóban van.

A bohóc a kosárban van.A bohóc a dobozban van.A nyuszi a fiókban van.A nyuszi a kádban van.

Az 58-59. feladatiapon a -ban, -ben helyhatározóragok vegye-

sen szerepelnek. Hasonlóan az 54-57. feladatlaphoz, mintegyannak folytatásaként a helyhatározóhoz itt is csak a létige

megfelel alakja (egyes szám harmadik személy) kapcsolódik.A nyelvi anyag a következ :

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a képen látható tárgyakat. Ezután agyermeknek meg kell keresnieazokat a tárgyakat, amelyekbenvalami van. - Keresd meg, hol van hű t ! - Itt van. - Mi van ahű t ben? - Hagyma. - Igen, hagyma van benne. - Stb.

57

- Hol (miben) van a ...?-A labda a szekrényben van. A labda a cip ben van.A labda az üvegben van. A trombita a csészében van.A labda a bölcs ben van. A trombita a zsebben van.A trombita a kesztyű ben van. A trombita az erny ben van.

A nyelvi anyag feldolgozása el tt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a " képen látható tárgyakat. - Mi ez? -Pohár. - Mi van a pohárban? - Keksz. A kérdésre egyszavasválaszt várunk.

A munkatankönyv anyagában is követjük a játékokkal vég-zett gyakorlatok menetét, tehát el ször csak a -ban, majd a-ben végz dést gyakoroljuk. A logopédus a "Hol van alzJ ...?"kérdésre a helyhatározóraggal ellátott f nevet várja válasz-ként. Például: - Hol van a keksz? - (A) pohárban. Amennyi-ben a gyermek a nével t nem mondja, a logopédus megis-métli a választ helyesen (nével vel együtt), de direkt módon

58

59

A zokni a papucsban van.A tészta szű r ben van.A narancs a zacskóban van.A mag a szilvában van.A hagyma a hű t ben van.A saláta a tálban van.

A krumpli a hálóban van.A leves a lábosban van.A szivacs a mosdó ban van.

A dió a zsákban van.A csomag a csizmában van.A hal a vízben van.

A pelenka a bugyi ban van.Az ing a b röndben van.A telefon a házban van.A szemét a kukában van.A gomba a kanál ban van.A föld a cserépben van.

A füzet a táskában van.A madár a fészekben van.A virág a vázában van.

A fa a ládában van.A süti a tepsi ben van.A malac az ólban van.

56 57



A logopédus "Hol van a ...?" kérdésre a helyhatározóraggalellátott f nevet várja válaszként. Például: - Hol van a krumpli?- (A) hálóban. - Igen, a hálóban van. - Ezzel a pozitív meg-er sítéssel próbáljuk elérni, hogya gyermek is használja ahelyhatározóból és az állítmányból álló szókapcsolatokat.Utánmondással pedig helyhatározóval b vített mondatot ismondhat a képr l. Például: A krumpli a hálóban van.

A 60-61. feladatiapon a -ban, -ben ragos helyhatározó gyakor-lásakor a helyhatározóhoz tartozó állítmány nem a létige, ha-nem cselekvést kifejez szó. így új igékkel is b vítjük a szókin-cset.


kat, cselekvéseket. A logopédus minden képhez fölteszi a nyel-vi anyagban leírt kérdést, amelyre a gyermeknek a helyhatáro-zóraggal ellátott f néwel kell válaszolnia. Például: - Hol gug-gol a fiú? - (A) sátorban. Ha a logopédus a toldalékos f név-b l és igéb l álló szókapcsolatot várja válaszként, akkor a "Mitcsinál atz) ".?" kérdést teszi fel. Például: - Mit csinál a süni? -A bokorban eszik. Ha a gyermek csak egy szóval (az igével)válaszol, a logopédus megismétli a szókapcsolatot, hogy min-tát adjon. Ezután a képekr l a nyelvi anyagban szerepl teljesmondatot mondja, ezt a gyermek utánmondja. A feladatlap föl-dolgozása után a gyermek önállóan iselmondhatja a helyhatá-rozóval b vített mondatokat. A mondatokat elfogadjuk az alany

- helyhatározó - állítmány (például: A tekn s a tóban úszik ".)szórenddel is.

59

Ezen a két feladatiapon t mondatokban gyakoroljuk a fónevek

és az igék többes számát. A f nevek többes számának tanítá-sát játék1árgyakkal készítjük el . Figyelembe vesszük, hogyatöbbes szám -k jelének illesz1ésea tárgyeset -t ragjához ha-sonlóan bizonyos esetekben változást okoz a szót ben. Kez-detben egy foglalkozáson csak egy illesztési típust gyakorolha-tunk.

A logopédus mutat egy tárgyat a gyermeknek. - Ez a labda.- Majd ugyanabból a tárgyból mutat többet egyszerre: - Ezeklabdák. Ez baba. Mik ezek? - Babák.

Négy-ötféle tárgyból kap a gyermek egyet, illetve többet(váltakozva kett -hat darabot). A tárgyakat úgy kell elhelyezni,hogy az egyféle tárgyakból egy külön maradjon, a többi kett -hat darab pedig egymás közelében, de az egyt l távol.

Ha az összes tárgyat kirak1ák,a gyermeknek a tanár utasí-tására meg kell mutatnia az adott tárgyból egyet vagy bel le

60

61

58

- Hol rág a kukac? - Az almában rág a kukac.- Hol forog a ruha? - A mosógépben forog a ruha.- Hol guggol a fiú? - A sátorban guggol a fiú.- Hol magnózik a lány? - A szobában magnózik a lány.- Hol ordít a tigris? - A cirkuszban ordít a tigris.- Hol takarít a néni? - A konyhában takarít a néni.- Hol ég a lű z? - A kályhában ég a túz.- Hol evez a bácsi? - A csónakban evez a bácsi.- Hol alszik a medve? - A barlangban alszik a medve.

- Hol eszik a süni? - A bokorban eszik a süni.- Hol lapul az zike? - A fúben lapul az zike.- Hol lóg a szalonna? - A kamrában lóg a szalonna.

- Hol könyököl a nagymama? - Az ablakban könyököl anagymama.- Hol megy a villamos? - Az alagútban megy a villamos.- Hol úszik a tekn s? - A tóban úszik a tekn s.- Hol sétál a vadász? - Az erd ben sétál a vadász.- Hol lakik a király? - A várban lakik a király.- Hol integet a baba? - A járó kában integet a baba.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus se-gítségével megnevezi a képeken látható személyeket, állato-

Többes szám 62-63



A logopédus a "Ki ez? Mi ez? Kik ezek? Mik ezek? Mit csinál

a ...? Mit csinálnak a ...?" kérdések segítségével dolgozza föl,

ami a képeken látható. Ezekre a kérdésekre el ször egyszavas

választ vár a gyermekt l, majd a gyermeknek önállóan kell t -mondatot mondania a képekr l. Ha a munkatankönyv kép-

anyaga a gyermek számára kevésnek bizonyul, akkor a logo-

pédus készíthet képpárokat a gyakorláshoz. A kiválasztott igék

többet. - Mutasd meg, hol van, amit mondok! Labda. Mondokmást: babák. - Stb. - Most én mutatok, és te mondjad! - A lo-gopédus rámutat egy tárgyra vagy tárgycsoportra, a gyermek

megnevezi szükség szerint egyes vagy többes számban. Ezt agyakorlatsorttárgyképekkel is el lehet végezni. Minden f név-

hez két kép tartozik. Az egyik képen egy van az adott f névb l,

a másikon több. Természetesen a képeken nemcsak tárgyak,

hanem él !ények (személyek, állatok, növények) is lehetnek.

A tankönyv anyagát akkor dolgozhat juk föl, ha a gyermek fo-galmi szinten is el tudja különíteni az egyet a soktól (többt l).

A könyvben a fónevek többes számát az igék többes szá-

mával együtt gyakoroljuk. T mondatot alkotunk egyes szám, il-

Ietve többes szám harmadik személyű igével.A nyelvi anyag a következ :

a 62-63. feladatlap példáihoz hasonlóan alanyi ragozásúak

legyenek, hogya mondatba ne kívánkozzék tárgy. A képpár

egyik tagját választhatja a 19-32. feladatlap képei közül.

Süt a nap. A madarak szállnak. Füstöl a kémény. A fiú fény-

képez. A madarak csiripelnek. A f iúk fociznak. Virágzik a

fa. Ég a tű z. A lány kézen áll. A lány bukfencezik. A fiúk bú-

jócskáznak. Az anyukák beszélgetnek. A lányok uzsonnáz-

nak.

64- 65

A 64. feladatiapon eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a f -

név és az ige többes számát. T mondatot alkotunk egyes és

többes szám harmadik személyű igékkel, közben b vít jük a

szókincset.A logopédus a gyermek élményeit fölelevenítve beszélget a

kirándulásról, sétáról. Közben alkalmazza a "Mi ez? Mik ezek?Ki ez? Kik ezek? Mit csinál a ...? Mit csinálnak a ...7 " kérdése-

ket. A történésekre nem kérdez, mert túl er ltetett lenne, in-

kább az utánmondás módszerét alkalmazza.


A 65. feladatiapon folytatódik a f név és az ige többes számá-nak földolgozása. A képen az állatok énekkara látható, minden

állat a maga nyelvén énekel. A szókincs b vül néhány új f név-

vei és a hangutánzó igékkel. A gyermek a logopédus segitsé-gével megnevezi a képen látható állatokat, utánozza hangju-

kat.

- Ezek az állatok énekelnek. Megmutatom, a Hba hogyan

énekel. - A logopédus egyszerű , rövid gyermekdalt (például a

Zsip-zsup kezdetű t) énekel a "gá" szótaggal. Ezzel motiválja a

Mondataikotás: t mondatok egyesés többes számban

64

A fiúk ágyaznak.

A futók indulnak.

A bácsik telefonál nak.

A fiókák tátognak.

A hinták forognak.

A bohócok hegedülnek.

A medvék bicikliznek.A nénik horgásznak.

A babák cumiznak.A fiúk fociznak.

A lányok napoznak.

A tündérek csónakáznak.

A fiú ágyaz.

A futó indul.

A bácsi telefonál.

A fióka tátog.

A hinta forog.

A bohóc hegedül.

A medve biciklizik.

A néni horgászik.

A baba cumizik.A fiú focizik.

A lány napozik.

A tündér csónakázik.

62

63

60 61



A libák gágognak. Az egerek cincog nak. A bárányok bé-

getnek. A tücskök ciripelnek. A csirkék csipognak. A tyú-kok kotyognak. A darazsak zümmögnek. A kutyák ugat-

nak. A malacok röfögnek. A kecskék mekegnek. A macs-kák nyávog nak. A kígyók sziszegnek. A tehenek b gnek. Akacsák hápognak. A medvék brummognak.

gyermeket a hangutánzásra, éneklésre. Ugyanígy a többi állathangjával is lehet énekelni.

- Itt a majom, vezényli az énekkart. A kezében pálca van.

Amikor fölemeli, minden állat énekel. Tudod, mit csinálnak alzJ

... ok? - A logopédus megnevezi a cselekvéseket (hang után-

zást), majd t mondatba foglalja. A gyermek után mondja a töb-bes számú t mondatot.


A "Hová?" kérdésre felel helyhatározó tanítását játéktárgyak-

kal kezdjük. A helyhatározó -ba, -be ragos formája el z legcsak a logopédus instrukcióiban szerepelt a helyhatározó taní-

tásánál (az 54-57. feladatlapon). Itt a játékokkal úgy tevékeny-

kedünk, hogy a gyermek a logopédus kérdésére válaszolvahasználja a -ba, -be ragos formát. Például: - Hová teszed a bé-kát? - A vödörbe.

A könyv feladataiban a "Hová megy?" kérdésre kell a -ba,

-be ragos f néwel válaszolni. A feladatot el készítheti játékos

cselekedtetés. A logopédus nagy alakú, színes képeket helyez

el a szoba különböz részeiben. A képeken óvoda, erd , kert

stb. látható. A baba vagy játék állat odamegy a képhez, tehát

az óvodába, erd be stb., miközben fölelevenítik a gyermek sa- ját élményeit.

A fiú megy a moziba.

Az autó megy a garázsba .

A farkas megy az erd be.

A bácsi megy a kertbe.


- Hová megy a lzJ . . . ?

A kislány megy az óvodába.

A ment megy a kórházba.

- Hová megy a ...?A vízi ló megy a vízbe.

A néni megy a közértbe.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus se-

gítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgyakat,

épületeket stb. Megbeszélik ez utóbbiak funkcióját, jellemz it.Például: - Kik járnak az óvodába? Mit csinálnak ott? -

Amikor a "Hová megy alzJ ... ?" kérdést tesszük föl, erre csakegyszavas választ várunk. Például: - Hová megy a kislány? -

Óvodába. Ezután a logopédus - Vezesd a kislányt az óvodá-

ba! - instrukciójára a gyermek a ceruzájával összeköti a kis-lány képét az óvoda képével. A két kép összekötése után a -

Mit csinál a kislány? - kérdésre már igéb l és ragos f névb lálló szókapcsolattal felel a gyermek: Megy az óvodába.

Miután az egy oldalon lév képpárokat földoigoztuk, a gyer-

mek utánmondással vagy önállóan helyhatározóval b vített

mondatot mondhat a képr l. A mondatalkotást, a szórend

összeállítását segiti, ha a gyermek, miközben a mondatot

mondja, ujját a cselekv személyt l (állattól, tárgytól) addig ahelyig vezeti, ahová az megy.

A 67. feladatlapon a megoldásokat nehezíti, hogya munka-tankönyv baloldalán lév képek párja nem velük egy sorban

van. A gyermeknek kell megkeresnie az összetartozó képeket.

66

67

66- 67

F nevek toldalékai: -ba, -be ragoshelyhatározó

65

6263



A fiú szereti a tortát. A gólya nem szereti. A gólya a békát

szereti. Meg is eszi.

- A fiú szereti a tortát. A gólya is szereti? Mit szeret a gólya?A nyuszi szereti a répát. A medve is szereti? Mit szeret a medve?

A tehén szereti a szénát. Az egér is szereti? Mit szeret az egér?

A lány szereti a zsömlét. Az zike is szereti? Mit szeret az zike?

A 68. feladatiapon a gyermek ismereteinek b vítésével, rend-

szerezésével kapcsolva tárggyal b vített analógiás mondatok-

ban gyakoroljuk az állítá és a tagadá mondatok alkotását. Az

egy sorban lév képek tartoznak össze, a többit célszerű köz-

ben letakarni.

A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a három-

három képen a személyeket, állatokat, tárgyakat cselekvése-

ket. Az összetartozó képek közül az els r l a logopédustárggyal b vitett mondatot alkot. Itt szerepel el ször az ige tár-

gyas ragozásban. Például: - A fiú szereti a tortát. - A második

képr l kérdez a logopédus: - A gólya is szereti? - A gyermekválasza: Nem szereti. - Igazad van, a gólya nem szereti a tor-

tát. Mit szeret a gólya? - A logopédus közben a harmadik kép-re mutat. A békát. - Igen, a gólya a békát szereti. Meg is eszi.

- Ezután a logopédus egyenként a képekre mutatva elmondja

a hozzájuk tartozó mondatot. Például: - A fiú szereti a tortát. A

gólya nem szereti. A gólya a békát szereti. Meg is eszi. - A töb-

bi összetartozó képet ugyanígy dolgozzák föl. Ezután el ször utánmondással, majd lehet leg önállóan is elmondja a gyer-

mek a mondatsorokat. Közben mindig mutatja azt a képet,

amelyr l éppen beszél.


68

64

Tárgyeset gyakorlása állító és tagadó

mondatokban 68--69

69

A nyuszi szereti a répát. A medve nem szereti. A medve a

málnát szereti. Meg is eszi.A tehén szereti a szénát. Az egér nem szereti. Az egér a

sonkát szereti. Meg is eszi.A lány szereti a zsömlét. Az zike nem szereti. Az zike a

gombát szereti. Meg is eszi.

A 69. feladatiapon analógiás mondatokban gyakoroljuk a tárggyal

·bővített mondatot és a kettős tagadást. Itt már a mondatokbanképcsoportonként más-más állítmány tartozik a tárgyhoz. Egy-

szerre az egy sorban lév képekr l beszélünk, a többit célszerű

közben letakarni.

Az anyag földolgozása az egy sorban lév személyek, tár-gyak, cselekvések megnevezésévei kezd dik, kérdések alap-

ján. Külön kérdezünk az alanyra, az állítmányra és a tárgyra.Ezután a gyermek maga próbálhat tárggyal b vitett mondatot

alkotni az els és a második képr l. A harmadikról a logopédusmondja a kett s tagadást tartalmazó mondatot, majd kérdést

tesz föl a harmadik képen látható cselekvésre. Ha a gyermek

még nem tud önállóan mondatot alkotni, a logopédus segíti

kérdésekkel, sa kérdést l függ en egyszavas választ, szókap-

csolatot vár az els és a második képnél. Ezen fokozatok után

próbálhatja újra a gyermekt l kérni a teljes mondatot.Ezután a logopédus egymás után elmondja az egy sorban

lév képekhez tartozó mondatokat. Például: - A baba almát

eszik. A néni dinnyét eszik. A rend r nem eszik semmit. A

rend r irány it. -

A többi összetartozó képet is ugyanigy dolgozzuk föl. Végüla gyermek lehet leg önállóan elmondja az egy sor képeihez

tartozó mondatokat úgy, hogy mutatja a képet, amir l beszél.


- Mit eszik a ...? Mit iszik a ...? Mit épít a ...? Mit reszel alZ} ... ?-A baba almát eszik. A néni dinnyét eszik. A rend r nem

eszik semmit. A rend r irányít.

65



A boszorkány röpül a söprű n. A néni leesik a lépcs n.

A fiú lovagol a csikón. A csónak úszik a folyón.A veréb csipog az ágon. Az elefánt utazik a vonaton.

A bácsi pipázik a padon. A mozdony áll az állomáson.

A macska nyávog a kerítésen. A katica mászik a levélen.A leves f a tű zhelyen. A fiú tornázik a sz nyegen.

A lámpa villog az autón. A zászló lobog a hídon.A vonat zakatol a sínen. A szitaköt pihen a fűszálon.

le szfnű macit használunk. Például: - Hol áll a piros maci? Holáll a kék maci? - A piros maci a fán, a kék maci a házon.

Összekapcsol hatjuk a gyakorlatot a vizuális emlékezet fej-

lesztésével is, ha a logopédus elveszi a macit (mac/kat) a kép-

r l, s a gyermeknek újra vissza kell azt (azokat) tennie eredeti

helyére.A 70-71. feladatlap szóanyagát úgy állítottuk össze, hogya

nyelvi anyagban szerepl f nevek és igék minél változatosab-

bak legyenek. A tárgyakkal való tevékenykedés közben kiderül,hogya gyermek mennyire könnyen vagy nehezen tudja a f -

névhez illeszteni az -on, -en, -ön ragot. Szükség esetén hosz-szabb el készítés kell játéktárgyakkal, cselekedtetéssel, is-

mert igékkel és f nevekkel, anaiógiás módon.A nyelvi anyag a következ :

66

A bácsi sört iszik. A f iú kólát iszik. A postás nem isziksemmit. A postás levelet hoz.

A f iú tornyot épít. A k mű ves házat épít. A bácsi nem építsemmit. A bácsi pipázik.

A néni káposztát reszel. A bácsi vasat reszel. Az indián

nem reszel semmit. Az indián lovagol.

F nevek toldalékai: -on, -en, -ön ragoshelyhatározó 70-71

A "Hol?", "Min?" kérdésre felel helyhatározó tanftását játéktár-gyakkal kezdjük. Nem ragaszkodunk a reális, az életben el for-

duló helyzetekhez, de fontosnak tartjuk, hogy a tárgyak jól lát-

hatóan helyezkedjenek el egymáson. A gyermek el tt hat-

nyolc tárgy van, ezekre fogja rátenni az apró játéktárgyakat a

logopédus utasításának megfelel en. Az apró tárgyak (szinténhat-nyolc darab) külön dobozban vannak, onnan kell a gyer-

meknek kivennie. A feladatot csak olyan tárgyakkal lehet vé-gezni, amelyeket a gyermek biztosan megnevez.

A logopédus a gyermek elé tartja a dobozt. - Vedd ki a ci-

p t! Tedd idei - A logopédus rámutat az els kikészített tárgy-ra, például a kis asztalra. Miután a gyermek rátette a cip t az

asztalra, a logopédus megkérdezi: - Látod, hol van a cip ? -

(Az) asztalon. Ugyanígy helyezzük el a többi apró tárgyat, s a"Hol van a/zi ...?" kérdésre válaszként a f név -on, -en, -ön tol-

dalékos formáját várjuk válaszként. A gyermeket a válaszadás-

ban segfti, ha a logopédus a "Min van?" kérdést is használja.

A gyakorlás ban a tárgyakat kombinálhatjuk képekkel. A lo-

gopédus tárgyakat ábrázoló képeket helyez az asztalra. A já-ték macit ráállítja, ráülteti vagy ráfekteti egy-egy képre, s így te-

szi föl a helyhatározóra irányuló kérdést. Például: - Hol áll a

maci? - A lepkén. - Hol ül a maci? - A kanálon. - Hol fekszik

a maci? - A csörg n. Nehezíthetjük a gyakorlatot, ha többfé-

A kötél lóg a szögön.

A kutya ugat a küszöbön.

A baba fekszik a párnán.A néger ül a tevén.

A szerel dolgozik a tet n.

A doktor bácsi kopog az ajtón.

A lány fázik a parton.

A lány tereget az udvaron.

A karika gurul a földön.

A csat csillog az övön.

A katona szalad a járdán.A szemüveg csüng a törpén.

A méhecske zümmög a

bimbón.A tengerész mosolyog

az erkélyen.

A bárány legel a mez n.

A medve cammog az úton.

67



68

Miután a nyelvi anyagban szerepl szavak jelent s része való-

színű leg nincs benne a gyermek aktív szókincsében, a helyha-

tározós gyakorlatok el tt célszerű ezeket megtanítani. A logo-

pédus készítsen külön tárgyképeket a f nevekhez és az igék-

hez. A cselekvéseket lehet ség szerint mutassa be, magyaráz-za meg, a gyermekkel játssza el.

A nyelvi anyag földolgozását akkor kezdjük, ha a gyermek

már minden szükséges szót ismer. így a "Mi ez?", "Ki ez?", "Mit

csinál?", "Mit csinál a(z) ...-n?" kérdésre önállóan tud válaszol-ni. Például: - Ki ez? - Boszorkány. - Mi ez? - Söprű . - Mit

csinál a boszorkány a söprű n? - Repül.

A helyhatározóra a "Hol?" kérdéssel kérdezünk, de a gyer-

meknek segítséget jelent a toldalékolásban, ha a "Min?" kér-

dést tesszük föl. Esetenként a magyar nyelv sajátosságai ból

adódóan eleve jobb a "Min?" kérdés. Például: - Min lovagol afiú? Min utazik az elefánt? - stb. A kérdésekre egyszavas vá-

laszt várunk. Ha szókapcsolatot kérünk, a kérdést másképptesszük föl. Például: - Mit csinál a boszorkány? - Röpül a söp-

rű n. Végül a gyermek utánmondással vagy önállóan, helyhatá-rozóval b vített mondatot mondhat a képekr l.

Miután kérdésekkel földolgoztunk minden mondatrészt, a lo-

gopédus minden képr l egyszerű , b vített mondatot mond.

El fordulhat, hogya-ban, -ben és az -on, -en, -ön toldaléko-

kat együttes gyakorlás során szét kell választani. Legjobb tár-

gyakkal végezni a differenciáló meger sítést, szemléltetve a kü-

lönbséget, hogy valamiben vagy valamin van egy másik tárgy.

Mondataikotás: tőmondatok jelen időben

és múlt időben 72-73

Ezen a két feladatlapon alkalom nyílik a következ nyelvi for-

mák gyakorlására: jelen és múlt idejű névszói és múlt idejű igei

állítmány; igekötós igék; tárgyas igeragozás.

72

73

A feladatlapokon két-két kép tartozik össze. Az els képr l

mindig valamit megállapítunk, s ez a megállapítás maga után

vonja azt a cselekvést, amely a második képen látható. A gyer-

mekkel megpróbáljuk fölismertetni a képek közötti kapcsolatot,

ezzel el készítjük a mondatok kapcsolását, az összefügg be-

szédet, és a képtörténetekhez hasonlóan lehet séget ad a

gyermek logikai gondolkodásának fejlesztéséhez. ,Aszókincset melléknevekkel b vítjük, amelyek a mondat-

ban állítmányként szerepelnek. Mindegyik ige igeköt s ige. Amúlt idejű igeköt s igék befejezett cselekvést jelölnek. A jelen

idejű igeköt s igék tárgyas ragozásban, egyes szám harmadik

személyben mindenütt az -i ragot kapják.


A pizsama kicsi. - Mit csinál anyuka? - Anyuka kicseréli.A szekrény poros. - Mit csinál a néni? - A néni letörli.

A pohár üres. - Mit csinál a fiú? - A fiú megtölti.A fiú álmos. - Mit csinál apuka? - Apuka lefekteti.

A pólyás éhes. - Mit csinál anyuka? - Anyuka megeteti.

A fözelék hideg. - Mit csinál a nagypapa? - Nagypapa

megmelegíti.

A virág elhervadt. - Mit csinál a kislány? - A kislány

megöntözi. .. .A pad eltörött. - Mit csinál a bácsi? - A bácsi megszogeh.

A gyöngy elszakadt. - Mit csinál a lány? - A lány fölfúzi.

A sütemény megsült. - Mit csinál anyuka? - Anyuka

fölszeleteli.

A meggy megérett. - Mit csinál a kislány? - A kislán.v leszedi.Nagypapa megjött. - Mit csinál a kislány? - A kislany

megöleli.

A munkatankönyv anyagának földolgozása el tt cselekvéssel

kapcsolva gyakoroljuk az igeköt s igéket és a tárgyas ige~g~-

zást. A logopédus bemutat egy cselekvést, megnevezI. PeIda-

ul: - Nézd, letörl öm az asztalt. Csináld te isi Mit csinálsz? - Le-

69



A "Kinek?", "Minek?" kérdésre felel határozók tanítását játék-tárgyak, bábok fölhasználásával kezdjük. El ször külön-külön

gyakoroljuk az eszközhatározót és a részeshatározót, utána

kerülhet sorra a kett együttes gyakorlása.A külön-külön elhelyezett (például kisszékre ültetett) bábok-

nak, játék állatoknak, babának a gyermek a logopédus fölszó-

lítására játéktárgyakat ad, amelyeket egy külön dobozból vá-

laszt ki. Például: - Add az autót a macínak! Add a majomnak ahajót! - Stb. A logopédus minden felszólítás után meg is kér-

dezi: - Kinek adtad a ...-t? - A gyermek a részeshatározó rag-

jával ellátott f néwel válaszol.A gyakorlat képekkel is elvégezhet . A nagy alakú képen lé-

vő maci nak, babának kell adni a kis képeken ábrázolt tárgya-

kat.A feladatot használhat juk a közvetlen verbális emlékezet és

beszédfigyelern fejlesztésére is. Például a gyermeknek két tár-gyat kell adnia: - Add a hajót és a kutyát a babána kl - Lehet

az instrukció még hosszabb, ha két különböz bábnak kell ad-

nia egy-egy tárgyat. Például: - Add a pipit a macinak, a tányérta babának! - Ebben az esetben a logopédus kérdésére a gyer-

mek is több szóval válaszol. Például: - Kinek adtad apipit és a

tányért? - A pi pit a macinak, a tányért a babának. Ha ez n~-

héznek bizonyul, a logopédus kérdése módosul: - Kinek adtal játékot? - A gyermek válasza: A maci nak, a babának. .

Az eszközhatározó tanításának el készítése megegyezik a

részeshatározó tanításában alkalmazott lépésekkel, azzal a

különbséggel, hogy a kérd szó és a játékos helyzet megválto-

zik. A feladat el tti instrukció a következ : - A maci és a baba

játszani fog. Adjunk nekik játékokati - Miután a gyerm~k a

megfelel helyre telte az apró játéktárgyakat, a log~pedu.s

megkérdezi: - Mivel játszik a ...? - A gyermek az eszkozhata-

törlöm az asztalt. A logopédus a babát is cselekedteti: - Nézd

csak, mit csinál a baba? Letörli az asztalt. - Az egyes szám

második személyű igealak gyakorlásakor a logopédus, miköz-ben végzi a cselekvést, kérdést tesz föl. Például: - Mit csiná-

lok? - A gyermek tegez formában válaszol: Letörlöd az asz-tali.

Ha a gyermek helytelenül ragoz, vigyázni kell, hogya javí-

tásnál a ragozás illeszkedjék a cselekv személyhez. Például

az egyes szám második személyesetén a logopédus megkéri

a gyermeket: - Töröld le az asztalt! - Miközben a gyermek csi-

nálja, a logopédus a megfelel raggal ellátott igét mondja,

hogy mintát adjon a gyermeknek: - Látom, letörlöd az asztalt.

A többes szám els személyű ragot a logopédus és a gyer-mek együttes cselekvéséhez lehet kapcsol ni. Ha legalább két

gyermek van jelen, hasonió módon lejátszható és nyelvileg ki-fejezhet a többes szám második és harmadik személybenvégzett cselekvés.

A könyvben lévő képpárok földolgozásakor az els képr l a

logopédus alkot mondatot. Például: - A pizsama kicsi. - A má-

sodik képre kérdést tesz föl: - Mit csinál anyuka? - Kicseréli.

Itt egyszavas választ várunk, de ha a gyermek nem tud meg-

felel en következtetni, vagy nem tudja a cselekvést megnevez-

ni a logopédus segít. Például: - Nézd, anyuka visszament a

boltba, nagyobb pizsamát szeretne. A kicsit kicseréli. - A többiképpárt hasonló módon dolgozzuk föl.

Az egy oldalon szerepl kép párok földolgozása után a logo-

pédus minden képr l elmondja a hozzá tartozó mondatot. Pél-

dául: - A pizsama kicsi. Anyuka kicseréli. - Ezután a gyermekutánmondással vagy önállóan szintén elmondja a két-kétösszetartozó mondatot.

F ~levektoldalékai: részeshatározó,

e~;zközhatározó 74- 75

70 71



A szétvágandó feladatlap szókincse: maci, golyó, csörg , ka-

rika, szita, lufi, kend , repül , kefe, kocka, cseng , lepke. A

két feladatlap feldolgozásának alapját képez kérdések a kö-vetkez k: - Ki ez? Mi ez? Mit ad az óvó néni a -nak/-nek? Ki-

nek adja az óvó néni a ...·t? Mivel játszik alz/ ? - A 75. fel-

adatlapon minden tárgyból kett van, így gyakorolható az "és"

köt szó. Például: Kockával és lepkévei játszik. Csörg t és

kockát ad. Rókának és süninek ad repül t. Stb.

A 77. feladatiapon szókincsb vitést végzünk az ellentétes mel-

léknevek körében. Négy tárgykép tartozik egy-egy mel-léknévpárhoz. A négyb l három azonos tulajdonságot jelenit

meg, egy annak az ellenkez jét. Egy·egy melléknévpárhoz tar-

tozó f név tartalmában azonos, így jobban lehet ügyelni a tu-

lajdonság változására. A gyermeknek ismernie kell a f nevet,

amelyhez a tulajdonságot kapcsoljuk.

A kép els tagjáról a logopédus mondja meg, hogy milyen.Például: - Látod, a súlyemel fölemeli a súlyt, mert er s. Ez a

súlyemel is fölemeli. Milyen ez a súlyemel ? - Er s. - Ez

nem tudja fölemelni. Nem er s. Mit mondunk akkor, milyen? -

Gyenge. Ha a gyermek nem tudja megnevezni az ellentétes

tulajdonságot, a logopédus segít neki, illetve megmondja. Pél-

dául: - Nem er s, hanem ... gyenge. - A logopédus sorban

megnevezi a tulajdonságot, miközben rámutat a képekre: -Er s, er s, er s, gyenge. Melyik súlyemel nem illik ide? -

Gyenge. A többi melléknévpárt is hasonlóan dolgozzuk föl.


74

72

rozó ragjával ellátott f néwel válaszol, például: hajóval. - A já-

tékok összeválogatásánál ügyelni kell arra, hogy az eszközha-tározó ragjának a f névhez illesztése ne okozzon hasonulást.

A részeshatározó és az eszközhatározó ragjának használa-

tát lehet gyakorolni cselekvésekkel kapcsolva. Például a gyer·mek vagy a baba (maci) dolgozhat, takarílhat, etetheti az álla-

tokat. Ugyanezek a cselekvések szerepelhetnek képen is. A 10-

gopédus olyan kérdéseket tesz föl, amelyekre válaszolva a

gyermek alkalmazza a részeshatározó és az eszközhatározó

ragját. Például: - Kinek adod a söprüt? - A babának. - Mivel

söpör a baba? - A söprű vel. - Kinek adod a fúrót? - A maci-

nak. - Mivel dolgozik a maci? - A fúróval.

A helyhatározó, a részeshatározó és a tárgyeset közös gya-korlását témakörökhöz köthetjük. Ez alkalmat ad a gyermek·

nek arra, hogy ismeretei b vüljenek, gondolkodása fejl djék.Ilyen témakör lehet például az állatok lakhelye, élelme, az ün-

nepek (születésnap, Mikulás-nap), vendégség, utazás stb. A

játékos szituációkban a gyermek spontán is meg tud nyilatkoz·ni, s egyúttal a verbális interakció fejlesztésére is lehet ségetad.

Az emlékezet és a figyelem fejlesztését végezhetjük úgy,

hogy miközben a gyermek becsukja a szemét, a logopédus a

két bábnállév játékok közül egyet-egyet kicserél, majd kérdé·seket tesz föl. - Mit adott a maci a babának? - Hajót. - Mivel

játszik most a baba? - Hajóval. - Kinek adja vissza a baba ahajót? - A maci nak. Stb.

A munkatankönyv eseményképe állatóvodát ábrázol. A 75.

feladatlapon lév tárgyképeket ki kell vágni, ezeket fogják meg·kapni az állatóvodában lév állatok, ezekkel fognak játszani. A

nyelvi anyagot a fentiekben leirt módon és fokozatok szerintdolgozzuk föl.


Az esemény kép szókincse: óvó néni - oroszlán, bagoly, csa-

esi, teve, kenguru, róka, süni, majom, zike, farkas, zsiráf,tigris, fóka.

75

77

Melléknevek

Súlyemel : er s-gyenge.

Virág: friss-hervadt.

Szalag: keskeny-széles.

Fésű : sű rű -ri tka.

Köt tű : egyenes-görbe.

Pohár: tele-üres.

Malac: kövér-sovány.Macska: szelíd-mérges.

77

73



78

79

74

Mondataikotás: t mondatok és egyszerű

b vített mondatok 78-79

A két feladatlap alapján jelen és múlt idejű t mondatokat, ilIet-

ve tárggyal, helyhatározóval bóvített egyszerű mondatokat al-

kothatunk. A mondatokban igei és névszói állítmány egyaránt

el fordul. A képpárok második tagjához kapcsolódó, tárgyas

ragozású igék mind igeköt sek. A nyelvi fejlesztésen kívül a lo-

gikus gondolkodást is segíti az id beli egymásutániságot kife-

jez képpárokról való mondataikotás.

Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a72-73. feladatlapon szerepl anyagéval, kivéve, hogy ill b ví-

tett mondatok is vannak. A feldolgozás módja is hasonló.


Kész a leves. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka leszű ri.Hullanak a levelek. - Mit csinál velük a bácsi? - A bácsi

összegereblyézi.Piszkos a fal. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lemeszeli.

Kopott a kerítés. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi fefesti.

Hosszú a léc. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lefürészeli.

Dió van a kosárban. - Mit csinál vele a lány? - A lány megtöri.

Fölébredt a kisbaba. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka föl-

öltözteti.

Elgurult a golyó. - Mit csinál vele a kisgyermek? - A kisgyer-mek megkeresi.Az autó téglát hozol!. - Mit csinál vele a daru? - A daru föl·

emeli.Megérett a sz l . - Mit csinál vele a nagypapa? - Anagypa'

pa leszüreteli.A lány szívet rajzolt. - Mit csinál vele a fiú? - A fiú kiszínezi.

Anyuka polcot kapott. - Mit csinál vele apuka? - Apuka föl·

szereli.

80

F nevek toldalékai: -ból, -b l, -ra, -re ragos

helyhatározó 80-81

A "Honnan?" (Mib l?), "Hová?" (Mire?) kérdésre felel helyha-

tározó tanítását játéktárgyak fölhasználásával kezdjük. A logo-

pédus utasítására a gyermek játékokat vesz ki valamib l, tesz

rá valamire, s a logopédus kérdésére a megfelel toldalékkal

ellátott f névvel válaszol. A játékos feladatokhoz útmutatás ta-lálható az 54-57., illetve a 70-71. feladatlaphoz tartozó rész-

ben.

A ragok használatát gyakorolhat juk különböz cselekvések-kel (igékkel) kapcsolatban. Például: - Mire száll a madár? Mire

ugrik a cica? Mib l bújik ki az egér? - Stb.

A munkatankönyv feladataiban a "Honnan?" (Mib l?) és a

"Hová?" (Mire?) kérdésre kell a gyermeknek a -ból, -b l, illetve

a -ra, -re ragos f névvel válaszolnia. A "Mib l?" és a "Mire?"kérdés segíti a gyermeket a helyes végz dés megtalálásában.

A feladatlap közepén látható gyermek a baloldalon lév szek-

rényból, hűtőból, bölcsőból "kivesz" valamit, s a jobb oldalon

lév ládára, tálcára stb. teszi azt.

A gyermeknek nehézséget okozhat a kétféle helyhatározóegyüttes gyakorlása. Ebben az esetben el ször külön-külön

kell gyakorolni azokat. Ugyanez vonatkozik a tárgyakkal vég-

zett gyakorlásra is.


- Honnan (mib l) veszi ki a fiú a labdát? - A szekrényb l.

- Hová (mire) teszi? - A ládára.

- Honnan (mib l) veszi ki a fiú az üdít !? - A hű t b l.

- Hová (mire) teszi? - A tálcára.

- Honnan (mib l) veszi ki a fiú a babát? - A bölcs b l.

- Hová (mire) teszi? - A takaróra.

- Honnan (mib l) veszi ki a fiú a lapátot? - A vödörb l.

- Hová (mire) teszi? - A hajóra.

75



81

76

- Honnan (mib l) veszi ki a lányapamutot? - A kosárból.

- Hová (mire) teszi? - A székre.- Honnan (mib l) veszi ki a lány a lámpát? - A dobozból.

- Hová (mire) teszi? - A tévére.- Honnan (mib l) veszi ki a lánya zászlót? - A fiókból.

- Hová (mire) teszi? - A repül re.- Honnan (mib l) veszi ki a lánya banánt? - A zacskÓbÓJ.

- Hová (mire) teszi? - A mérlegre.

A nyelvi anyag földolgozása el tt megnevezzük a képen látha-

tó személyt és a tárgyakat. A fiúnak és a lánynak nevet is lehet

adni. A logopédus kérdésére "Honnan veszi ki a kisfiú a lab-

dát?" a gyermek egyszavas választ ad (esetleg nével vel): aszekrényb l. A következ kérdések is a baloldalon lév tár-

gyakra vonatkoznak. Ezután utánmondással, majd önállóan

mondatot alkot a gyermek a "Mit csinál a fiú?" kérdésre vála-

szolva. Például: Kiveszi a labdát a szekrényb l.

A jobb oldali képekr l szintén sorban teszi föl a kérdéseket

a logopédus. Például: - Hová teszi a fiú a labdát? - A gyermekegy szóval válaszol: a ládára. Itt választási lehet sége van, a

gyermek határozhat ja meg a helyet. A teljes mondatos válasz

utánmondással, majd önállóan történik. Például: - Mit csinál a

fiú? - Ráteszi a labdát a ládára.

Amennyiben lehetséges, megpróbáljuk a (hiányos) mellé-

rendelt összetett mondat alkotását utánmondással és önálló-an. Például: - Mit csinál a fiú a labdával? - Kiveszi a szek-

rényb l, és ráteszi a ládára.

Hasonló módon dolgozzuk föl a 81. feladatlap anyagát is. 82

83

M o n da ta ik o t ás : k ív á ns á go t k i f ej ez ő m o n d at 82-83

A két feladatlap képeir l kívánságot kifejez mondatot alkotha-

tunk a "szeret" ige feltételes módjának és a hozzá kapcsolódó

cselekvés főnévi igenevének felhasználásával. Gyakorolhat juk

a -ra, -re ragos helyhatározót és jó néhány igeköt t.

A képeken látható személyek mindegyike szeretne valamit

csinálni. A kivánt cselekvést magát nem ábrázolja a kép, de az

arról alkotott mondatban ez szerepel. A nyelvi anyag földolgo-

zása el tt meg kell nevezni a személyeket, tárgyakat. A gyer-

mek figyelmét fölhivjuk azokra a körülményekre, amelyek a ké-pen látható személy állapotát kifejezik (például: a néni fáradt),

vagy amelyek a cselekvést gátolják (például: nincs hely a pa-

don). A beszélgetést a gyermek saját élményeinek el hívásá-

val is szinesíteni lehet.

A logopédus a "Hová szeretne fölülni (mire szeretne ráülni)a fiú?" kérdéssel a helyhatározóra kérdez, a kérdésre a gyer-

meknek a -ra toldalékos f néwel kell válaszolnia: (A) hintaló-

ra. Ezután a "Mit szeretne a fiú?" kérdésre a f névi igenévb l

és aragos f névb l álló szókapcsolattal válaszol: Fölülni a

hintalóra.A logopédus mondatot alkot minden képr l, amit a gyermek

utánmond, majd önállóan is elmondja.


A fiú szeretne ráüini a hintalóra. A fiú szeretne fölmászni acsúszdára. A f iú szeretne fölszállni az ű rhajóra. A néni

szeretne leülni a pad ra. A lány szeretne ráütni a dobra. A

cica szeretne fölmászni a padlásra.

A rigó szeretne rászállni a kerítésre. A fiú szeretne rámen-ni a jégre. A borjú szeretne kimenni a mez re. A kislány

szeretne lefeküdni a fű re. Az ejt erny s szeretne leugrani

a földre. A turista szeretne fölérni a hegyre.

77



Egyszerű bővített mondat.

Tárgyas igeragozás 1. 84

Tőmondat két állítmánnyal 85

84

78

Eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a tárgyas igeragozás-

nak azt a formáját, amikor az egyes szám harmadik szeméiy-

ben a rag: -ja. A cselekvésekr l b vített mondatokat alkotha-

tunk.A gyermek el ször megnevezi a képen látható tárgyakat és

cselekvéseket. Közben segítünk neki föleleveníteni élményeit.


F nevek: tű zhely, asztal, lábas, fakanál, tepsi, gyúródeszka,

daráló, üveg, lekvár, kiskanál, ev kanál, mer kanál, tál, tá-nyér, pohár, ev eszköz, szalvéta, kés, villa, spenót, süt ,

leves, tészta, dió, zacskó, kanna, köcsög, polc, szék, virág,

ablak, abrosz. A személyeknek nevet lehet adni.

Mondatok: A fiú kavarja a spenótot. A fiú daráfja a diót. A

fiú kirakja a szalvétát. A lány gyúrja a tésztát. A lány tálal-

ja a levest. A kisfiú megkóstolja a lekvárt. A kislány lenyal-

ja a kanalat. A lány betolja a tepsit a süt be.

A mondatok alkotásakor az egyes mondatrészekre külön te-

szünk föl kérdéseket. Például: - Ki nyalja le a kanalat? Mit nyal

le a kislány? Mit csinál a kislánya kanállal? - Amikor az igére

kérdezünk, azért használjuk a példában bemutatott formát,hogy segítsük a gyermeket a tárgyas igeragozás használatá-

ban. A b vített mondatokat el ször a logopédus alkotja meg, a

gyermek utánmondja. Ezután a gyermek tetszés szerinti sor-

rendben mondhat b vített mondatokat a konyhai jelenetr l.

85

A t mondat két áll ítmányát az "és" kótőszóval kapcsoljukössze ennek a feladatlapnak a feldolgozása során. Az "és" kö-

t szó gyakorlását tárgyakkal való tevékenységhez kötve kezd- jük. A gyermek mindkét kezében van egy-egy tárgy. A logopé-

dus "Mi van nálad?" kérdésére a gyermek az "és" Köt szóval

kapcsolja össze a két tárgy nevét. Például: táska és tükör.

Helyhatározó gyakorlásához is kapcsolhatjuk a feladatot, ha

dobozba, kosárba stb. két-két tárgyat teszünk, s a "Mi van ben-

ne?" kérdésre válaszol a gyermek.A munkatankönyvben az "és" köt szóval mellékneveket

kapcsolunk össze, amelyek a t mondatban állítmányként sze-

repelnek. Ezt is megel zheti játékos gyakorlás, amikor a tár-

gyak konkrét tulajdonságait (iz, illat, min ség) mutatjuk be a

gyermeknek.


A perec sós és ropogós. A bácsi szemüveges

és kopasz.A torta habos és csokis. A feny fa magas és havas.

A sütemény édes A Mikulás szakállas

és lekváros. és bajuszos.A rózsa szúrós és i llatos. Az utca sáros és szemetes.

A baba szappanos és vizes. A paprika hegyes és csíp s.A cérna vékony és hosszú. A szoknya b és csipkés.

A nyelvi anyag földolgozása a tárgyak és személyek megneve-

zésévei kezd dik. A logopédus fölteszi a "Milyen aJz/ . . . ?" kér-

dést, amire válaszként elfogadjuk, ha a gyermek legalább egy

tulajdonságot megnevez. Ez lehet más is, mint ami a fenti mon-

datokban szerepel. A tulajdonságok felIsmeréséhez segít kér-

déseket is föltehet a logopédus. Például: - Nézd, a bácsinaknincsen haja. Milyen ez a bácsi? - Vagy: - Volt már a kezed-

ben rózsa? Nem szúrt meg? Milyen a rózsa? - Stb.

79



· A .tulajdonságok összegyű jtése után a logopédus mindenkeprol eimondJa a nyelvI anyagban leírt mondatot. A gyerme-

ket utánmondásra kéri, majd a gyermek önállóan mondja el amondatot. 91

Egyéb tárgyak: kerék, madáretet , kuka, létra, postaláda,

lábtörl , naperny , pad.

Mondatok: Beleteszem a ...-t a konyhaszekrénybe.

Beleteszem a ...-t a hű t szekrénybe.

Kiviszem az udvarra a ...-t.

Mondatok: Beleteszem a ...-t a fiókba.

Beleteszem alzi -t a kosárba.Beleteszem alzi -t a ládába.

Edények: fazék, csésze, kukta, tál, teáskanna, fakanál, fe-

d , mer kanál.Ennivalók: virsli, bef tt, paradicsom, cseresznye, saláta,

túró, tojás, felvágott.

Ruhák: kombiné, hálóing, harisnya, pulóver, bugyi, trikó,

blúz, zsebkend .Játékok: épít kocka, dominó, búgócsiga, mese kártya, tár-

sasjáték, lego, forgó, ugrókötél.Szerszámok: csavarhúzó, harapófogó, reszel , fúró, fű-

rész, kalapács, vonalzó, olló.

A 86. és 91. feladatlapon a tárggyal és heiyhatározóval b vített

egyszerű mondatokat gyakoroljuk. A 87. és 89. feladatlap képeitki kell vágni, és a feladat során a munkatankönyv lapján a meg-

felel ű res helyekre tenni, föfoga/mak szerint csoportosítva.El készítésként tárgyakkal is játszhatunk. A játék menete

megegyezik azzal, ahogyan a könyvben lév képekkel dolgo-

zunk.A nyelvi anyag a következ :

Egyszerre csak egy szétvágható feladatlap képeivel dolgo-

zunk. A képek a gyermek el tt vannak sorban, de nem f foga-lom szerint rendezve. A gyermek megnevezi (utánmondja) a

képeken látható f neveket. Ezután a logopédus a gyermek elé

teszi a feladatlapot, és megkéri a gyermeket, hogy segítsen

rendet csinálni. - Vannak itt ruhák, játékok, szerszámok.Tegyük mindegyiket a helyére' Válassz egy ruhát! Ez ide való,

a fiókba. Tedd bele! Válassz egy játékot' Ez ide való a kosárba.

Tedd bele! Válassz egy szerszámot' Ez a ládába való. Tedd be-

le! - Ezután a gyermek egyedül dolgozik: - Most már tudod,minek hol a helye, csinálj rendet. Mondd, amit csinálsz! - A

gyermek választ egy képet, elhelyezi, s közben mondja a nyel-

vi anyagnál leírt mondatokat. Ha el ször nem tudja a monda-tot megszerkeszteni, a logopédus mintát ad. Például: - Belete-

szem a dominót a kosárba. -Ha minden tárgykép a helyén van, a logopédus a f fogalom-

ra kérdez: - Miket tettél a fiókba? - Ruhákat. - Miket tettél akosárba? - Játékokat. Stb. A feladatot úgy is lehet módosíta-

ni, hogya gyermek el ször mindegyik szétvágott képr l meg-

mondja, melyik f fogalom alá tartozik. Például: Dominó. Ez já-ték. Fúró. Ez szerszám. Stb. Ezután a logopédus instrukciója

a következ : - Tedd a játékokat a kosárba! Mondd, amit csi-

nálsz! - Természetesen a gyermek megnevezi azt a képet,

amelyet a kosarába tesz.A 89. és 91. feladatlap földolgozása is így történik, kivéve,

hogy az udvar képével kapcsolatban más az utasítás: - Vidd ki

az udvarra, ami nem való a lakásba! -

86-91

Tárggyal és helyhatározóval b vített

egyszerű mondat

87

89

86

80 81



Kés bb a 86. és 91. feladatlappal és a hozzájuk tartozó ké-

pekkel egyszerre is gyakorolhatunk. Ilyenkor a képek egymá-son vannak, lefelé fordítva. A gyermek húz egyet, megnevezi,

megmondja a f fogalmat, s azt, hogy hová teszi.

F nevek toldalékai:

birtokos személy jel, birtokjel 93

A 92. feladatlapról alkotható b vített mondatok tárgyat tartal-

maznak. A tárgyas ragozás ú igék egyes szám harmadik sze-

mélyben -i ragot kapnak. Egy-egy múlt és jelen idejű cselek-vést történést tartalmazó mondat tartozik össze. Gyakoroljuk

az i~eköt ket, fejlesztjük a gondolkodást.Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a

72-73. feladatlapnál leírtakkal. Az els képr l a logopédus al-kot el ször mondatot, s a hozzá tartozó második képr l kérdés

alapján a gyermek. A képpárok feldolgozása úgy történik, mint

az el z , hasonló feladatoknál.A nyelvi anyag a következ :

- Nagypapa feny fát vett. Mit csinál vele apa? - Apa elül-

teti.- Megjött az ebéd. Mit csinál a napos? - A napos megteríti

az asztalt.

- Elkészült a palacsinta. Mit csinál vele anyuka? - Anyuka

ráhinti a cukrot.- A Mikulás csomagot hozoIt. Mit csinál vele a fiú? - A fiú

megnézi.- Kiborult a kosár. Mit csinál a lány? - A lány összeszedi az

almát.

- Elromlott a cseng . Mit csinál a postás? - A postás meg-

zörgeti az ajtót.

92

82

Egyszerű b vített mondat.

Tárgyas igeragozás II. 92

93

Ez a feladatlap a birtokos személy jel és a birtokjei gyakorlásánkívül alkalmas ellentétes jelentésű melléknévpárok tanítására.

A képeken a rész-egész viszony fölismerése fejleszti a gon-

dolkodást és a vizuális megfigyel képességet is. A gyermek-nek az állatok és testrészeik összetartozását kell fölfedeznie,

birtokjellel ellátott f névvel megjelölnie. Az utolsót kivéve az

ábrázolt részek páronként ellentétes tulajdonságúak. A tulaj-

donságot kifejez melléknevet kérdés alapján a gyermek neve-zi meg, szükség esetén a logopédus segítségével. Két-két

egymás melletli és egymás alatti kép összetartozik.


- Kié ez a toll? - A páváé. - Milyen a páva tolla? - Színes.

- Kié ez a toll? - A varjúé. - Milyen a varjú tolla? - Fekete.- Kié ez a láb? - Az orrszarvúé. - Milyen az orrszarvú lába?

- Vastag.

- Kié ez a láb? - A póké. - Milyen a pók lába? - Vékony.

- Kié ez a cs r? - A gólyáé. - Milyen a gólya es re? -

Egyenes.- Kié ez a cs r? - A papagájé. - Milyen a papagáj es re? -

Görbe.- Kié ez a fül? - Az elefánté. - Milyen az elefánt füle? - Nagy.

- Kié ez a fül? - Az oroszláné. - Milyen az oroszlán füle? -Kicsi.- Kié ez a nyak? - A vízilóé. - Milyen a víziló nyaka? - Rövid.

- Kié ez a nyak? - A struccé. - Milyen a strucc nyaka? -

Hosszú.- Kié ez a farok? - A halé. - Milyen a hal farka? - Csúszós.

- Kié ez a farok? - A rókáé. - Milyen a róka farka? - Lompos.

83



84

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek megnevezi az ál-latokat, vagy utánmondja a nevüket. Ezután a logopédus meg-

nevezi az állat alatt lév rész!. Például: - Ez itt egy toll. - Majdfölteszi a kérdést: - Kié ez a toll? - A kérdésre egyszavas vá-

laszt vár a gyermekt l, ugyanúgy, mint amikor a tulajdonságra

kérdez. Például: - Milyen a páva tolla? - Színes.Az oldalon lév összes képcsoport földolgozása után a lo-

gopédus mintát ad a mondatalkotásra. Például: - Ez a páva tol-

la. A páva tolla színes. - Ezt a gyermek utánmondja, majd a

többi képr l (részr l) önállóan alkothat mondato!.

Főnevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragos

helyhatározá 94--95

A "Hová?", "Kihez?", "Mihez?" kérdésre felel helyhatározó ta-nítását játékos cselekedtetéssel, helyzetek lejátszásával kezd-

jük. Ezt a helyhatározót a legegyszerübb a megy igéhez kap-

csolni. A játékos helyzetben fölhasználhatunk meseelemeket,illetve a gyermek életéb l vett eseményeket. Bábokkal, játék-

tárgyakkal lejátszható, hogy Piroska megy a nagymamához,Hófehérke megy a törpékhez, a beteg maci megy az orvoshoz,

a baba megy a fodrászhoz stb.

A munkatankönyvben szerepl feladatok kevésbé konkrétak,itt a -hoz, -hez, -höz rag azt fejezi ki, hogy bizonyos tárgyak egy-

máshoz tartoznak. A k nyv legfels sorában lév tárgyképekközül egy, valamint az alsó sorból egy-egy kép összetartozik. A

- Mihez tartozik a ...? - kérdésre kell a gyermeknek a megfele-

l helyhatározóraggal ellátott f nevekkel válaszolnia. Miután a

válaszban két f név szerepel, ezeket az "és" köt szóval kell

összekapcsolni. A képek összetartozásának szempontja nem

minden esetben azonos. Ha a gyermek magától fölfedezi, hogy

mi tartozik össze, például a lühöz a cérna és a gomb, a logopé-

dus megkérdezi: - Miért gondolod? - Nem várjuk, hogya gyer-

94

95

mek tartalmilag és formailag hibátlan választ adjon. További

kérdésekkel lehet segíteni, például: - Mivel varrjuk föl a gom-bot? Mibe füzzük be a cérnát? - Végül a logopédus rövidenmegfogalmazza a lényeges jegyeket. Például: - A lühöz cérna

is kell, hogy föl tudjuk varrni a gombo!.A nyelvi anyag földolgozása el tt meg kell nevezni a képe-

ken szerepl tárgyaka!.A nyelvi anyag a következ :

- Mihez tartozik a sorompó? - A sínhez és a jelz lámpához.

- Mihez tartozik a kapu? - Alakathoz és a kulcshoz.

- Mihez tartozik a fogkefe? - A fogkrémhez és a pohárhoz.

- Mihez tartozik a bélyeg? - A képeslaphoz és a borítékhoz.- Mihez tartozik a madár? - A kalitkához és a maghoz.

- Mihez tartozik a partvis? - A személlapáthoz és a por-

rongyhoz.- Mihez tartozik a cigaretta? - A gyufához és a hamutartó-

hoz.- Mihez tartozik a kávéf z ? - A kávéhoz és a cukorhoz.- Mihez tartozik a lü? - A cérnához és a gombhoz.

- Mihez tartozik a ceruza? - A papírhoz és a radírhoz.

Miután a nyelvi anyagot földolgozták, az összetartozó tárgya-

kat a gyermek ceruzával összeköti. - Kösd össze, ami össze-

tartozik! Ha a sorompótói indul a vonal, mihez húzod? - A sín-

hez és a jelz lámpához. - Végül a logopédus teljes mondat-

ba foglalja az összetartozást: - A sorompó a sínhez és a jelz -lámpához tartozik. - A gyermek a mondatokat elismétli, majd

önállóan is elmondhatja. Segítséget jelent, ha a gyermek mind-

ig rámutat arra a képre, amelyr l beszél.

85



Kettős toldalékolás: többes szám

és tárgyeset 96-97

Kettős toldalékolás: birtokos személy jelés a tárgyeset ragja 98-99

96

97

86

Ezen a két feladatiapon jelenik meg el ször a tárgyas igerago-

zásnak az a formája, ahol a harmadik személyben részleges

hasonulás van. Új anyagot jelent még, hogy néhány mondat-

ban egy f név hez két toldalék járul: a többes szám jele és a

tárgy ragja. A képekhez megadott mondatokon kívül a gyer-mek maga is alkothat mondatokat, a logopédus ezt kérdések-

kel segíti. A gyermek saját élményeit is föl lehet használni. Pél-

dául: - Mit gondolsz, miért kapott a kislány ajándékokat? -Vagy: - A te ajándékod is be volt csomagolva? - Stb.


A bácsi itatja a lovakat. Anyuka meggyújtja a gyertyákat.

Az orvos gyógyítja a betegeket. A fiú gurít ja a golyókat. Anéni mosogatja az edényeket. A lány fölakasztja a képeket.

Apuka tisztítja a cip ket. A lány kibontja az ajándékokat.

A bácsi indítja a versenyz ket. A kislány elaltatja a babá-

kat. A bohóc forgatja a karikákat. A vasutas irányítja a vo-

natokat. A gyerekek hallgatják a rádiót. A traktorok szánt-

ják a földet. A katonák megtámadják a várat. A gyerekek si-

mogatják anyuszit.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek megnevezi (a

logopédus segítségével) a képeken szerepl tárgyat (tárgya-kat), személyt (személyeket). A többes számban lév ket a lo-

gopédus külön is kiemeli kérdésével. Például: - Mik ezek? -

lovak. - Miket itat a bácsi? - lovakat.A "Mit csinál a bácsi?" kérdésre a gyermeknek tárgyas szó-

szerkezettel kell válaszolnia: Itatja a lovakat. Ezután a logopé-

dus teljes mondatot alkot a képr l: - A bácsi itatja a lovakat. -

Ha az oldalon lév minden képr l elhangzott a mondat, a gyer-

mek önállóan is elmondhatja azokat.

98

A két feladatlap célja a nyelvi fejlesztésen túl a hiányzó részek

felismerése. A gondolkodás fejlesztése azonban itt is a nyelvi

anyag szolgálatában áll. A feladat kiegészül grafomotoros fej-

lesztéssel, mivel a hiányzó részeket a gyermeknek kell megraj-

zolnia.A birtokos személy jelnek a f névhez illesztését csoportosí-

tottuk; ezen a két oldalon az -a, oe, -ja, -je toldalékokat szere-

peltetjük.A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a szemé-

lyeket, tárgyakat, majd a logopédus fölhívja a gyermek figyel-

mét arra, hogy minden képr l valami hiányzik. Egyenként fölte-

szi a kérdést: - Mi hiányzik itt? - miközben arra a helyre mu-

tat, ahonnan valami hiányzik. A gyermek birtokos szerkezettel

válaszol. Például: A szegfű szára. Ezután a gyermeknek megkell rajzolnia a hiányzó részt: - Rajzold meg a szegfű szárát! -

Ha a gyermek önállóan nem tud (nem akar) rajzolni, a logopé-dus halványan, ceruzával el rajzolhatja. A gyermek színes ce-

ruzával húzza át. Mintát adhat a logopédus úgy is, ha külön pa-

píron lerajzolja a hiányzó részt. A gyermek ezt is áthúzhatja,miel tt a munkatankönyvbe rajzolja. Ha kész a rajz, a logopé-

dus megkérdezi: - Mit rajzoltál? - A gyermek kett s toldaléko-

lással válaszol: A szegfű szárát.


- Mi hiányzik? -A szegfű szára. A létra foka. A szék lába. A ceruza hegye.

A bögre füle. A szoknya zsebe. A baba csörg je. A lámpa

erny je. A boszorkány söprű je.

- Mit rajzollál? -

A szegf ű szárát. A létra fokát. A szék lábát . A ceruza he-

87



99

88

gyét. A bögre fülét. A szoknya zsebét. A baba csörg jét. Alámpa erny jét. A boszorkány söprű jét.

- Mi hiányzik? -

A madárijeszt kalapja. A fotel karja. A vadász puskája. Abicikli kereke. A villa nyele. A hinta kötele. A törpe sapká-

ja. A telefon tárcsája. A király koronája.

- Mit rajzoltál? -

A madárijeszt kalapját. A fotel karját. A vadász puskáját.

A bicikli kerekét. A villa nyelét. A hinta kötelét. A törpe sap-

káját. A telefon tárcsáját. A király koronáját.

Mondataikotás: tárggyal és -ról, -r l ragos

helyhatározóval b vített egyszerű mondat,

tárgyas ragozású állítmánnyal 100-103

Mire a terápiában idáig eljutunk, a gyermek nyelvi rendszeré-ben már föltehet en benne van a helyhatározó -ról, -r l ragos

formája, hiszen a spontán fejl désre is számítunk. A feladat

nehézségét tehát nem a földolgozásra kerül toldalék, hanem

a mondalok hosszúsága jelentI. Ezért a mondatokat fokozato-

san építjük föl, kérdések segítségével alkotunk egyre hosz-

szabb mondatokat. A tárgyas igeragozás különböz végz dé-

sei vegyesen szerepelnek, s el fordul részleges és teljes haso-

nulás.A mondatokban alanyként több helyen foglalkozásnevek

vannak. A képekr l a konkrét nyelvi anyag feldolgozásán kívül

is beszélget a logopédus a gyermekkel. Szükség lehet egyescselekvések megmagyarázására, például: miért kell leverni a

diót a fáról, miért kelllekaparni a festéket a szekrényr l; vala-

mint annak megbeszélésére, hogy a foglalkozások mit jelente-

nek, mit csinál a kömű ves, a juhász stb. Néhányalanynak ne-

vet adtunk, de a gyermek maga is elnevezheti a személyeket.

100

101

102

103

Az egyes mondatrészekre külön teszünk föl kérdéseket.

El ször a tárgyas szerkezetre kérdezünk. Például: - Mit csinála baba? - Leránt ja a terít t. Ezt mondatba is foglaljuk után-

mondással: - A baba leránt ja a terít t. - A következ kérdés ahelyhatározóra irányul: - Honnan rántja le a baba a terít t? -

A gyermek a -ról raggal ellátott f névvel válaszol: (Az) asztal-

ról. Segíthetünk a "Honnan?" helyett a "Mir l?" kérdéssel, haszükséges. A teljes mondatot el ször a logopédus mondja: - A

baba leránt ja a terít t az asztalról. - A gyermek ezt utánmond-

ja. Miután minden képet a fentiekhez hasonlóan földolgoztunk,

a logopédus újra végigmondja a képekr l a mondatokat, majd

a gyermek önállóan mondja el a b vített mondatokat.


A baba leránt ja a terít t az asztalról. Évi leszakít ja a virá-got a fáról. Kati lekergeti a macskát a bölcs r l. A bácsi le-

veri a diót a fáról. A fest lekaparja a festéket a szekrény-

r l. A kertész lemetszi a rózsát a bokorról.

A dadus néni lerázza a morzsát az abroszról. A néni leke-féli a sarat a cip r l. A házmester lesöpri a havat a járdá-

ról. A k mű ves lelapátolja a homokot a kocsiról. Anna le-hámozza a héjat a körtér l. Petike lenyalja a csokit a nya-

lókáról.

A kutya lerágja a húst a csontról. A szél lefújja a leped t az

erkélyr l. A bácsi ledobja a zsákot a szekérr l. A juhász le-

nyírja a gyapjút a birkáról. A néni leönti a vizet az eperr l.Zoli lerúgja a labdát a dombról.

A vasutas lekapcsolja a kocsit a mozdonyról. A néni lead-

ja a függönyt a létráról. Zsuzsi lehívja Tomit az emeletr l.

Az r lezavarja a gyerekeket a falról. Az óriás lelöki a szik-

lákat a hegyr l. A bácsi legurítja a hordókat a teherautóról.

89



104

105

gO

Főnevek toldalékai: kettős toldalékolás.

Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolása

kötött tőalakú szótövekhez 104-105

Az anyag összeállí tásának szempontjai megegyeznek a

98-99. feladatlapon szereplö anyagéval, így a földolgozása ishasonló. Nyelvi szempontból azonban a 104-105. feladatlap

anyaga változatosabb, így bonyolultabb is. A nehézséget a kö-

vetkez k okozzák: egyes szótövek kötött t alakúak (nem szó-

tári t alak). Például: hangzóhiányosak (sarok-sarka), hang-színt és id tartamot váltakoztatók (ajtó-ajtaja), vos változatúak(cs -csöve) és teljes hasonulást hozók (rojt-rojt ja).


- Mi hiányzik? - A fecske fészke. A királyn tükre. A kút

vödre. A szandál sarka. A templom tornya. A sárkány far-

ka. A terít rojt ja. A sapka bojt ja. A kenu lapátja. _ Mit rajzoltál? - A fecske fészkét. A királyn tükrét. A kútvödrét. A szandál sarkát. A templom tornyát. A sárkány

farkát. A terít rojtját. A sapka botját. A kenu lapátját.

_ Mi hiányzik? - A ruha pánt ja. A fest ecset je. A mozdony

füstje. A porszívó csöve. A gyűrű köve. A huszár lova. Pi-

roska kosara. A pince ajtaja. A ház teteje. _ Mit rajzoltál? - A ruha pántját. A fest ecsetjét. A moz-

dony füst jét. A porszívó csövét . A gyűrű kövét. A huszár

lovát. Piroska kosarát. A pince ajtaját. A ház tetejét.

Mondataikotás: egyszerű bővített mondatban

"kell" + főnévi igenév 106

A következ feladatokban a gyermeknek valószínű leg nem a-ból, -b l toldalék használata okozza a nehézséget, mivel ez a

n~elvi rendszerében már benne van, hanem az ige köt meg-

valtozott helye. Amikor a "kell" szóval szerkesztjük a mondatso-

rokat, az igekötó elválik az igétóI. Ha a gyermek aszórendet

nem jól alkalmazza, akkor a képek földolgozása el tt játékos

helyzetben, cselekvés, cselekedtetés kapcsán is gyakoroljuk

ezt a nyelvi formát. A "kell" szón kívül fölhasználhatjuk a "tud",az "akar', a "szabad" szavakat is, amelyek mondatba építésehasonló szórendi változásokat okoz. Olyan helyzeteket terem-

tünk, amelyekben például a következ mondatok alkotására

nyílik lehet ség: A maci meg tudja csinálni az autót. A macile akar feküdni az ágyra. A maci nak ki szabad mennie az

udvarra. A maci nak meg kell ennie az ebédet. Stb.

A 106. feladatlapon minden kép egy olyan történést ábrázol,

amely logikailag maga után von egy másik cselekvést. Ez

utóbbit a kérd jel szimbolizálja, s a gyermeknek kell azt kitalál-

ni~ saját tapasztalatainak alapján. A nyelvi anyag földolgozása

elott a gyermek a logopédus segítségével megnevezi a képe-

ken szerepl tárgyakat, személyt. A történésekre vonatkozóan

a logopédus kérdést tesz föl. Például: - Mi történt a tejjel? - Er-

re a gyermeknek igéb l és határozóból álló szószerkezettel

kell válaszolnia: Kifolyt a zacskóból. Ezután a logopédus teljes mondatot alkot a képr l, amelyet a gyermek elismétel: - KI-

folyi a tej a zacskó ból. - Ezután következik a - Mit kell csinál-ni? - kérdés, amelyre a gyermeknek kell válaszolnia: Föl kell

törölni. Ha a gyermek nem talál rá a helyes válaszra, vagy

helytelenül fogalmazza meg azt, akkor a logopédus adja meg

a mintát, amelyet a gyermek elismétel. Miután az oldalon lév

minden képr l megfogalmaztuk az összefüggéseket, a gyer-

mek önállóan mondja el a mondatokat.

91



106


Kifolyt a tej a zacskóból. Föl kell törölni.Kipollyant a fióka a fészekb l. Vissza kell tenni.

Kid lt a krumpli a kosárból. Össze kell szedni.

Kin tt a virág a földb l. Meg kell locsolni.

Kihulloll a karalábé a szatyorból. Föl kell venni.

Kigurult a labda az udvarból. Vissza kell vinni.

Kiment a kisbaba a házból. Vissza kell hívni.

Kicsúszoll az öv a nadrágból. Vissza kell fű zni.

Kiugroll a nyúl a ketrecb l. Meg kell fogni.

Okhatározói alárendelt összetett mondat 107

Ezen a feladatiapon jelenik meg el ször az alárendeli mondai.

A "Miért nem illik a sorba?" kérdésre a gyermeknek az aláren-delt tagmondattal kell válaszolnia. Például: Mert nem rövid.

Ezután a logopédus megfogalmazza a teljes mondatot, hogya

gyermek utánmondhassa. Például: - A hálóing nem illik a sor-

ba, mert nem rövid. - Miután minden sort földolgoztak, a gyer-

mek önállóan is elmondja az alárendelt összetett mondatokat.A nyelvi anyag a következ :

A hálóing nem illik a sorba, mert nem rövid. A zsák nem il-

l ik a sorba, mert nem könnyű . A krémes nem ill ik a sorba,

mert nem savanyú. A kunyhó nem ill ik a sorba, mert nem

magas. A tűzoltóautó nem ill ik a sorba, mert nem halk. Afiú nem ill ik a sorba, mert nem vidám. A jégszekrény nem

ill ik a sorba, mert nem meleg. A csiga nem ill ik a sorba,mert nem gyors.

A "Hol?", "Minél?" kérdésre válaszoló helyhatározó gyakorlásatörténik ezen a két oldalon. A képekr l alkotható b vitett mon-

dat részeire külön-külön kérdezünk. El ször az igére vonatko-zóan tesszük fel a kérdést. Például: - Mit csinál a kislány? - Er-

re a gyermek a cselekvés megnevezésévei válaszol: Fésülk -

dik. Az igét utánmondással mondatba foglaljuk: - A kislány fé-sülk dik. - A következ kérdés a helyhatározóra irányul: - Hol

fésülködik a kislány? - Erre a kérdésre a -nál, -nél raggal ellá-

tott f nevet várjuk válaszul. Például: A lükörnél. Szükség ese-

tén segithetünk a "Minél?" kérdéssel. Ezután következik a b -

vitett mondat, amelyet a logopédus fogalmaz meg, s a gyer-

mek utánmondja .. Például: - A kislány fésülködik a tükörnél. -

Egyoldal földolgozása után a gyermek önállóan mondja a b -

vitett mondatokat az egyes képekr l.

107

Szókincsb vitést végzünk a melléknevek körében a 77. fel-adatlapon lév feladatokhoz hasonlóan. A különbség az, hogy

itt az egy-egy melléknévpárhoz tartozó f nevek nem azono-

sak. így a tulajdonság és annak változása nehezebben ismer-het fel, nehezebben fogalmazható meg. Fontos, hogya gyer-

mek passziv és aktiv szókincsében egyaránt benne legyenekazok a f nevek, amelyekhez a tulajdonságokat kapcsoljuk. Az

anyag földolgozása hasonló a 77. feladatlapéhoz.


F nevek: nadrág, zokni, hálóing, ceruza, tol l (madáré),zsák, léggömb, szatyor, citrom, uborka, meggy, krémes,kunyhó, toronyház, hegy, emel daru, egér, tű zoltóautó, fu-

rulya, bicikli, kisbaba, bohóc, fiú, tündér, jégszekrény, tű z,

hajszárító, kályha, repül gép, szarvas, versenyfutó, csiga.

Melléknevek: rövid-hosszú, könnyű -nehéz, savanyú-édes,

alacsony-magas, halk-hangos, vidám-szomorú, hideg-

meleg, gyors-Iassú.

F nevek toldalékai: -nál, -nél ragos

helyhatározó 108- 109

92 93




A kislány fésülködik a tükörnél. A fiú mosakodik a víz-

csapnál. A lány kukucskál az ajtónál. A család ebédel az

asztalnál. A néni fizet a pénztárnál. Anyuka vásárol a hen-

tesnél.

A f iúk fr cskölnek a kútnál. A gyerekek hógolyóznak a fá-

nál. A bácsik horgásznak a folyónál. A tyúkok kapirgálnak

a kerítésnél. A lányok várnak a mozinál. A gyerekek nyaral-

nak a Balatonnál.

Ezen a feladatlapon a "Honnan?", "Mitől?" kérdésre válaszoló

helyhatározó gyakorlása kijelentő és tiltó mondatokban törté-

nik. A tiltó mondatok alkotásánál a nehézséget az okozhatja,

hogy az ige köt az ige mögé kerül, és az ige a felszólító mód

jelét kapja.A felszólító mód használatát játékos cselekedtetéssel ké-

szíthetjük el . Rosszcsont Peti bábu tiltott dolgokat szeretne

csinálni, a gyermek a feln tt szerepében rászól a bábu ra. Pél-

dául: Ne firkálj a táblára! Ne lépj föl a székre! Stb. A "feln tt"meg is mondhatja Rosszcsont Petinek, hogy mit csináljon. Pél-

dául: Ülj le a helyedre! Rajzolj egy házat! - tehát a felszólítómódot gyakorolja.

A 110. feladatlap közepén lévő, tiltó gesztust mutató n

"megtiltja" azokat a cselekvéseket, amelyeket a lap két oldalán

lévő képeken a gyerekek megtenni készülnek.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus

segítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgya-

kat. A "Mit csinál a/zi ...7 " kérdésre a gyermeknek meg kell ne-

veznie a képen ábrázolt cselekvést, vagy igéb l és tárgyraggal

ellátott f névb l álló szószerkezettel kell válaszolnia. Például:

Ellapátolja a homokot. Utánmondással mondatba is foglaljukpéldául. - A fiú ellapátolja a homokot. - A következ kérdé~a helyhatározóra irányul: - Honnan lapátolja el a fiú a homo-

kot? - A gyermek a -tói, -t l raggal ellátott f névvel válaszol: A

faitóI. Segíthetünk a helyes válasz megadásához a "Mit l?"kérdés használatával. A teljes, b vített mondatot el ször a lo-

gopédus fogalmazza meg. - A fiú el lapátolja a homokot afaitóI. - A gyermek ezt utánmondja.

Ha az oldalon szerepl összes kép anyagát földolgoztuk b -vített mondatokban, utána következnek a tiltó mondatok. Meg-

beszéljük a gyermekkel, mit jelent az a mozdulat, amit a közé-

pen lévő néni mutat. A néni nem akarja, hogy például a kisfiúelszaladjon az ÓVÓ nénit l, ezért rászól. A logopédus a gyer-

mekt l kérdezi meg, mit mondhat a néni a kisfiúnak. A gyer-meknek egész mondatban kell megfogalmaznia a tiltást: Ne

szaladj el az óvó nénit l! Ha a gyermek nem tudja önállóan

megfogalmazni a mondatot, a logopédus segít, s a gyermekutánmondja. Miután minden képr l hasonló módon megalkot-

tuk a tiltó mondatokat, a gyermek önállóan is elmondja azokat.A nyelvi anyag a következ :

Ne szaladj el az óvó nénit l! Ne húzd el a lányt a kirakat-tóI! Ne lapátold el a homokot a faitói! Ne vedd el a szénát

a tehént l ! Ne told el a kukát a kaputól! Ne vedd el a játé-

kokat a babátóI! Ne kergesd el a csirkéket az itatótóI! Nekötözd el a kutyát a fától!

Az ig ekö tő jel ent ésm ód os ító szer epe 111

Az ige köt használatával már több feladatiapon foglalkoztunk.Itt a "dob" igéhez különböző igekötőket kapcsolunk. Az igekö-

t k jelentésmodósító szerepének megértetését játékosan ve-

110

110Mondataikotás: tiltó mondat

108

109

94 95



111

96

zetjük be. A gyermeknek a logopédus utasítására különböz

cselekvéseket kell végrehajtania, úgy, hogy egy igéhez külön-

böz igeköt k járulnak. Például: - Nézz át a lyukon! Nézz be aszekrénybe! Nézz ki az ablakon! Nézz föl alámpára! - Hason-

ló módon használhat juk a "mászik", "lép", "dob" stb. igét. Ké-pekr l is lehet ilyen tipusú mondatokat alkotni.

A könyv feladataira csak akkor térhetünk rá, ha a gyermekérti az igeköt k jelentésmodósitó szerepét, a különböz igekö-

t k tartaimát. Az anyagot úgy állitottuk össze, hogya lativusi

(hová?) és a locativusi (hol?) helyhatározók vegyesen szere-

peljenek.A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus

segítségével megnevezi a képeken látható személyeket, tár-gyakat. A "Mit csinál a ...?" kérdésre a gyermeknek tárgyas

szerkezettel kell válaszolnia. Például: Földobja a lufi!. Ha az

igeköt használata helytelen, a logopédus bemutatja a cselek-

vést, megnevezi, s a gyermekkel is elvégezteti. - Dobd föl a lu-

fit! - Miközben a gyermek cselekszik, a logopédus megkérde-

zi: - Mit csinálsz? - Földobom a lufi!. Ezután visszatérünk a

képre: - A lány is földobja alufit. -A tárggyal b vitett mondatokat utánmondással a gyermek is

elmondja. A személyeknek nevet adhatunk. Például: - Bea föl-

dobja a lufi!. -A következ kérdés a helyhatározöra irányul. A - Hová dob-

ja föl alufit? - kérdésre az igeköt vel és a határozóval kell a

gyermeknek válaszolnia: Föl a leveg be. Ezután a logopédus

teljes mondatát utánmondja a gyermek. Például: - Bea föl-

dobja a lufi! a leveg be. - A kérdések föltevésénél ügyeljünkarra, hogy a várt válasz ne legyen er ltetett. A "Hol?" kérdés

esetében a helyhatározóval kell válaszolni. Például: - Hol dob-

ja el a jegyeket? - Az utcán. Az összes kép földolgozása után

a gyermek önállöan is elmondja a b vített mondatokat.


Bea földobja a lufi! a leveg be. A baba ledobja a kanalat a

földre. Feri eldobja a jegyeket az utcán. A bácsi megdobja

112

a dobozokat a Vidám Parkban. A nagypapa visszadobja akockákat a járökába. A delfin átdobja a labdát a hálón. Mó-

ni kidobja a csutkát a szemétbe. A nagymama bedobja alevelet a postaládába. Dani rádobja a párnát az ágyra.

Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.

Halmozott állítmányú egyszerű mondat 112-113

Ezeken a feladatlapokon két-két kép tartozik ;,ssze, ugyanúgy,

mint a 72-73-on. A 112. feladatlap els négy keppárjáról kap-

csolatos mellé rendelt összetett mondatot alkotnak. Az igék ige-köt sek, az egyes szám harmadik személy ragjai vegyesek(-i, -ja). Részleges és teljes hasonulás egyaránt el fordul. A fel-

adatlap utolsó két képpárjához és a 113. feladatlap képpárjai-

hoz halmozott állitmányos egyszerG mondatok tartoznak. Az

igék toldalékai szintén vegyesek. A 113. feladatiapon a monda-

tokban helyhatározói b vítmény is szerepel.

Az anyag földolgozása abban különbözik az el z , hasonló

tipusú feladatokétól, hogy az els képr l is a gyermekt l várjuk

a mondatol, természetesen kérdésekkel segítve a megfogal-mazást.


- Mit csinál a vadász? - Lelövi a vaddisznó!. - Mi történik

azután? - A kutya megtalálja. A vadász lelövi a vaddisznót,

a kutya megtalálja.

- Mit csinál a fiú? - Elrontja a roller!. - Mi történik azután? -

Apuka megjavítja. A fiú elrontja a rollert, apuka megjavítja.

- Mit csinál anyuka? - Kiválogatja a narancso!. - Mi történik

azután? - A néni leméri. Anyuka kiválogatja a narancsot, a

néni leméri.

- Mit csinál a kisgyerek? - Fölhúzza a cip !. - Mi történik az-

után? - Anyuka befGzi. A kisgyerek fölhúzza a cip t, anyu-

ka befű zi.

97



A 114. feladatiapon élölények és tárgyak tulajdonságait megfo-

galmazva lehet ség nyílik arra, hogy ellentétes értelmű mel-

lékneveket foglaljunk mondatba. Egy-egy él lény, illetve tárgy

változatai nagyságbeli, mennyiségbeli, min ségbeli különbsé-geket mutatnak, amelyeket az adott f névhez kapcsolt mellék-

név fokozásával fejezünk ki. Az egy tulajdonság fokozataiban

eltér f neveket olyan módon foglaljuk mondatba, hogy nyelv-

tanilag kifejezzék az összehasonlítást.A feladatlap földolgozása el tt játéktárgyakon, személyeken

mutatjuk be és nevezzük meg az ellentétes tulajdonságokat.

Például: építhetünk kockából magas és alacsony tornyot, ültet-

hetjük a gyermeket kis székre vagy nagy székre, felöltöztethet-

jük a babát b szoknyába vagy szű k szoknyába, adhatunk rá

hosszú nadrágot vagy rövid nadrágot, felfüzhetünk az egyikzsinórra sok gyöngyöt, a másikra keveset. Két tulajdonságot

egyszerre is gyakorolhatunk. Például: a kis kosárba kevés játé-

kot teszünk, a nagy kosárba sokat, a vékony zsinórra kicsigyöngyöket fű zünk, a vastag ra nagyokat. Megbeszélhetjük,

hogya gyermek(ek) haja, ruhájának ujja hosszú vagy rövid stb.

Ha a gyermek a tulajdonságokat már biztosan meg tudja

nevezni, következhet az összehasonlítás, amelléknév közép-

fokának használatával. Ezt is el ször két tárgy vagy személy

viszonylatában végezzük. Megbeszéljük, melyik gyermek ma-gasabb, melyik alacsonyabb, melyik ceruza hosszabb, melyik

rövidebb.A felsófok tanításához három személyre vagy tárgyra van

szükség, például három különböz nagyságú babára, három

különböz hosszúságú szalagra stb.A feladatlapon mindegyik él lényb l, tárgyból négy-négy

szerepel. Közülük kelt höz kapcsolható az egyik melléknév, amásik kelt höz annak ellentétes párja. Például a nagy-kicsi

113

- Mit csinál apuka? - Betakarja Szofit. - És azután? - Meg-

puszilja. Apuka betakarja Szofit és megpuszilja.- Mit cSInai anyuka? - Meggyúrja a tésztát. - És azután? -

Kinyújtja. Anyuka meggyúrja a tésztát és kinyújtja.

- Mit csinál anyuka? - Fölforralja a tejet. - És azután? - Le-

szű ri. Anyuka fölforralja a tejet és reszű ri.- Mit csinái a nagymama? - Megtölti a palacsintát. - És az-

után? - Osszetekeri. Nagymama megtölti a palacsintát és

összetekeri.

- Mit csinál a nagypapa? - Levágja aszalámit. - És azután?

- Rárakja a kenyérre. Nagypapa levágja aszalámit és rá-

rakja a kenyérre.- Mit csinál Ariel? - Megszámolja a pénzt. - És azután? - Be-

szórja a perselybe. Ariel megszámolja a pénzt és beszórja

a perselybe.- Mit csinál apuka? - Becsomagolja az ajándékot. - És az-

után? - Eldugja a szekrénybe. Apuka becsomagol ja az

ajándékot és eldugja a szekrénybe.

- Mit csinál a néni? - Kicsavarja a ruhát. - És azután? - Föl-terít i a kötélre. A néni kicsavarja a ruhát és fölteríti a kö-

télre.A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus se-

gitségével elmondja, ki, mi van a képen, ki, mit csinál. Ezutána nyelvi anyagban szerepl kérdések alapján lépnek tovább,

majd utánmondással teljes mondatokat alkotnak minden kép-

r l. Például: A vadász lelövi a vaddisznót. A kutya megtalál- ja a vaddisznót. Illetve: Apuka betakarja Szofit. Apuka meg-

puszilja Szofit.Miután mindkét oldal képeit földolgozták külön-külön, a lo-

gopédus az összetartozó képekr l egy-egy kapcsolatos össze-

tett mondatot, illetve halmozott állítmányos egyszerű mondatot

alkot. Például: A vadász lelövi a vaddisznót, a kutya megta-lárja. Apuka betakarja Szofit és megpuszil ja. A gyermek

utánmondja a mondatokat, majd önállóan is elmondja azokat.

Melléknevek fokozása.

Az ös szeh aso nl ítás meg fo gal mazás a 114

98 99



114

100

melléknév esetén két kis hal van a képen, amelyek között

azonban van nagyságbeli különbség, és két nagy hal, szintén

egymástól eltér nagyságúak. A két kis hal és a két nagy halközött a nagyságbell eltérés szembetű n bb.

A gyermek a logopédus "Mik ezek?" kérdésére többesszámban megnevezi a feladatiapon lév él lényeket, tárgya-

kat. Ezután külön-külön dolgozzák fel az egyes mel-

léknévpárokhoz tartozó képeket. Amelléknév alap-, közép- ésfels fokú formája el ször a logopédus kérdésében szerepel.

Például: - Melyik torony alacsony? - Erre a kérdésre a gyer-

meknek mindkét alacsony tornyot meg kell mutatnia. Ugyanígy

történik az alacsony ellentétpárjával, a magas melléknévvel is.

Ezután fogalmazza meg a logopédus az összehasonlítást azellentétes tulajdonságú tárgyak között: - Ez a torony alacso-

nyabb, mint ez. - Vagy: - Ez a két torony alacsonyabb, mint eza kett . - Vagy: - Ezek a tornyok alacsonyabbak, mint ezek. -

A logopédus közben mindig mutatja azt (azokat) a tárgyat (tár-

gyakat), amikr l beszél. Az, hogya leírtak közül melyik formát

választja, az a gyermek tudásától függ. Ugyanigy történik a

"magas" melléknév középfokának megfogalmazása és mon-

datba foglalása.Végül a logopédus kérdésére a gyermeknek meg kell mutat-

nia azt a tárgyat (személyt), amelyhez a melléknév fels foka

kapcsolható. Például: - Melyik torony a legmagasabb? Melyik

a legalacsonyabb?A feladatiapon lév összes kép földolgozása után a gyer-

mek önállóan beszél a képekr l, s alkalmazza amelléknevek

alap-, közép- és fels fokát.A nyelvi anyag a következ :

- Mik ezek? - Halak. - Melyik hal kicsi? Melyik hal nagy? Me-

lyik a legkisebb? Melyik a legnagyobb? -

- Ez a hal kisebb, mint ez. Hát ez? - Ez nagyobb.

- Ez a hal nagyobb, mint ez. Hát ez? - Ez kisebb.- Mondd el, melyik hal milyeni - Ez a kett kicsi, ez a kelt

nagy, ez a legkisebb, ez a legnagyobb.

_ Mik ezek? - Szoknyák. - Melyik szoknya szű k? Melyik szok-

nya b ? Melyik a legszű kebb? Melyik a legb vebb? -- Ez a szoknya szű kebb, mint ez. Hát ez? - Ez b vebb.

- Ez a szoknya b vebb, mint ez. Hát ez? - Ez szű kebb. _ Mondd el, melyik szoknya milyeni - Ez a kelt szű k, ez a

kelt b , ez a legszű kebb, ez a legb vebb.

- Mik ezek? - Klgyók. - Melyik kigyó vékony? Melyik kigyó

vastag? Melyik a legvékonyabb? Melyik a legvastagabb? -

- Ez a kígyó vékonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez vastagabb.- Ez a kigyó vastagabb, mint ez. Hát ez? - Ez vékonyabb.

_ Mondd el, melyik kigyó milyen! - Ez a kett vékony, ez a

kelt vastag, ez a legvékonyabb, ez a legvastagabb.

- Kik ezek? - Bácsik. - Melyik bácsi fiatal? Melyik bácsi öreg?Melyik a legfiatalabb? Melyik a legöregebb? -- Ez a bácsi fiatalabb, mint ez. Hát ez? - Ez regebb.

- Ez a bácsi öregebb, mint ez. Hát ez? - Ez fiatalabb. _ Mondd el, melyik bácsi milyen! - Ez a két bácsi fiatal, ez a

két bácsi öreg, ez a legfiatalabb, ez a legöregebb. _ Mik ezek? - Tornyok. - Melyik torony alacsony? Melyik to-

rony magas? Melyik a legalacsonyabb? Melyik a legmaga-

sabb? - _ Ez a torony alacsonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez magasabb.

- Ez a torony magasabb, mint ez. Hát ez? - Ez alacsonyabb.

_ Mondd el, melyik torony milyen! - Ez a kett alacsony, ez a

kett magas, ez a legalacsonyabb, ez a legmagasabb. _ Mik ezek? - Kolbászok. - Melyik kolbász rövid? Melyik kol-

bász hosszú? Melyik a legrövidebb? Melyik a leghosszabb? -

- Ez a kolbász rövidebb, mint ez. Hát ez? - Ez hosszabb. _ Ez a kolbász hosszabb, mint ez. Hát ez? - Ez rövidebb.

_ Mondd el, melyik kolbász milyen! - Ez a kelt rövid, ez a

kelt hosszú, ez a legrövidebb, ez a leghosszabb.- Mik ezek? - Szalagok. - Melyik szalag keskeny? Melyik sza-

lag széles? Melyik a legkeskenyebb? Melyik a legszélesebb? -

- Ez a szalag keskenyebb, mint ez. Hát ez? - Ez szélesebb.

- Ez a szalag szélesebb, mint ez. Hát ez? - Ez keskenyebb.

101



102

- Mondd el, melyik szalag milyen! - Ez a kelt keskeny, ez a

kelt széles, ez a legkeskenyebb, ez a legszélesebb.- Mi van a tálakban? - Gombóc. - Melyik tálban van kevés?

Melyik tálban van sok? Melyikben van a legkevesebb? Melyik-ben van a legtöbb? -

- Ebben a tálban kevesebb van, mint ebben. Hát ebben? - Eb-ben t bb.

- Ebben a tálban több van, mint ebben. Hát ebben? - Ebbenkevesebb.

- Mondd el, melyik tálban mennyi gombóc van! - Ebben a két

tálban kevés, ebben a két tálban sok, ebben van a legkeve-sebb, ebben van a legtöbb.

Mondataikotás: állító és tag adó mondat 115

Ennek a feladatlapnak a képeir l állító és tagadó mondatokat

alkotunk. A képen az állatok olyan cselekvéseket végeznek,amilyeneket a valóságban nem tesznek. Miután az állatokat

megnevezték, a gyermek kérdések alapján megnevezi a cse-lekvéseket is, majd tómondatokat alkot. Amikor a gyermek az

egyes t mondatokat elmondta, a logopédus megkérdezi, hogy

igaz-e az állítás. A gyermek tag adó válasza után a "Miért?"kérdés következik. Erre kell a gyermeknek az általános érvé-

nyű tagadást megfogalmaznia az alárendeli mondat alárende-l tagmondatával. Például: Mert a kenguruk nem kaszál nak.

A logopédus további kérdésére a gyermek a hatá képzóvel e/-

látott többes számú igét használva válaszol. Például: A bácsikkaszál hatnak.

Ha a gyermek a kérdésekre nem tud válaszolni vagy nyelv-

tanilag hibás a válasz, a logopédus az után mondás módszerétalkalmazza. Az oldalon lév összes kép földolgozása után a

gyermek önállóan is elmondja a mondatokat.

115


- Mit csinál a kenguru? - Kaszál. - Ez igaz? - Nem. - Miért

nem igaz? - Mert a kenguruk nem kaszálnak. - Kik kaszáI-

hatnak? - A bácsik kaszálhatnak.- Mit csinál a bagoly? - Porszivózik. - Ez igaz? - Nem. - Mi-

ért nem igaz? - Mert a baglyok nem porszívóznak. - Kik por-

szívózhatnak? - A nénik porszívózhatnak. - És még kik? -

A bácsik is porszivózhatnak.- Mit csinál a gyík? - Pipázik. - Ez igaz? - Nem. - Miért nem

igaz? - Mert a gyíkok nem pipáznak. - Kik pipázhatnak? - A

bácsik pipázhatnak.

- Mit csinál a kakas? - Motorozik. - Ez igaz? - Nem. - Miértnem igaz? - Mert a kakasok nem motoroznak. - Kik moto-rozhatnak? - A bácsik motorozhatnak. - És még kik? - A né-

nik is motorozhatnak.

- Mit csinál az orrszarvú? - Korcsolyázik. - Ez igaz? - Nem.- Miért nem igaz? - Mert az orrszarvúk nem korcsolyáznak.

- Kik korcsolyázhatnak? - A gyerekek korcsolyázhatnak. -

És még kik? - A feln ttek is korcsolyázhatnak.

- Mit csinál a rák? - Trombitál. - Ez igaz? - Nem. - Miért nem

igaz? - Mert a rákok nem trombitálnak. - Kik trombitál hat-

nak? - A zenészek trombitálhatnak. - És még kik? - A gye-

rekek is trombitálhatnak.

- Mit csinál a tekn sbéka? - Kalapál. - Ez igaz? - Nem. - Mi-ért nem igaz? - Mert a tekn sbékák nem kalapál nak. - Kik

kalapál hatnak? - A bácsik kalapál hatnak. - És még kik? - A

nénik is kalapálhatnak.- Mit csinál a borjú? - Törölközik. - Ez igaz? - Nem. - Miért

nem igaz? - Mert a borjúk (borjak) nem törölköznek. - Kik

törölközhetnek? - Az emberek törölközhetnek.

103



104

MondataIkotás: társashatározóval

és helyhatározóval b vített mondat 116

A "Hol?" kérdésre felel locativusi (-ban, -on) és a "Hová?" kér-désre felel lativusi(-ba, -ra) helyhatározóragokvegyesen sze-

repelnek a mondatokban ezen a feladatlapon. A társhatározó

-val, -vel ragja hasonulás nélkül illeszkedik a birtokos személy-

jellel ellátott főnévhez.

A nyelvi anyag földolgozása kérdés-felelet formájában törté-

nik, fokozatos mondatbővítéssel. A gyermek el ször megneve-

zi a képen látható személyeket, tárgyakat. A logopédus "Mitcsinálnak a gyerekek?" kérdésére a gyermeknek az igével kell

válaszolnia, például: labdáznak. Válaszol hat a helyhatározó

és az ige összekapcsolásával is, például: bábszínházba men-

nek. Utánmondással mondatba foglaljuk a szót vagy szókap-

csolatot.

A "Hol?" kérdésre helyhatározóval válaszol a gyermek. Pél-dául: - Hol labdázik a lány? - A Balatonban. Utánmondással

szintén mondatot alkotunk: A gyerekek labdáznak a Balaton-

ban.A további mondatb vítés a társhatározóval történik. A "Ki-

vel?", "Mivel?" kérdésre a birtokos személy jellel és a társhatáro-zó ragjával ellátott f nevet várjuk válaszként. Például: - Kivel

megy bábszínházba a lány? - A nagymamájával. Ezután meg-

fogalmazzuk a teljes mondatot, amelyet a gyermek utánmond,

Például: A lány bábszínházba megy a nagymamájával.Mindegyik képet hasonló módon dolgozzuk föl, végül a

gyermek önállóan alkotja a mondatokat.

A kett s toldalékolás, tehát a társhatározórag és a birtokos

személy jel együttes alkalmazása lehet külön lépés: el ször

csak a társhatározó ragját kapcsoljuk a f névhez, Például: -

Kivel megy bábszínházba a fiú? - Anagypapával. Fogalmaz-

hatunk azonban már a mondatb vítés kezdetén a kett s tolda-

lék beépítéséveI.

116

A feladatlap kapcsán lehet ség nyílik arra, hogya logopé-

dus megbeszélje a gyermekkel az időjárás, az évszakok jel-

lemzőif. A logopédus motiválja a gyermeket arra, hogy saját él-ményeit elmondja, Arról a képr l beszéljünk el ször, amelyik

éppen aktuális, Tavasszal a tavaszi képb l kell kiindulni, majd

a nyári tervekre utalni, s így térni át a nyári képre, Ezt követhe-

ti a télre való visszaemlékezés, a téli kép, végül az szt ábrá-

zoló, Ez utóbbit például a következ képpen dolgozhat juk fel: -Nézd, a néni is és a bácsi is eserny t visz a kezében. Az utcán

tócsák vannak, Vajon miért? - Mert esik az es . - Látod, jól

felöltözött a kisfiú meg a kislány. Kabát, sapka is van rajtuk. Mi-

ért? - Mert hű vös van. - Nézd, a fák levelei milyen szép szí-

nesek! Már nem mindegyik zöld, Milyen színű ek? - Van sárgalevél, barna levél és piros. - Mi történik a levelekkel? - Le-

hullanak. - Szerinted milyen évszak van? - sz van.


A gyerekek bábszínházba mennek. A fiú a nagypapájával,a lánya nagymamájával megy a bábszínházba.

A gyerekek labdáznak a Balatonban. A lány az apukájával

labdázik, a fiú az anyukájával labdázik a Balatonban.

A gyerekek szánkóznak a dombon. A fiú a macijával szán-

kózik, a fány a testvérével szánkózik a dombon.

A gyerekek fölszállnak a hajóra. A lánya babájával száll

föl, a fiú a kutyájával száll föl a hajóra.

Esik az es . Hullanak a levelek. Hűvös van. sz van.

Süt a nap. Meleg van. Nyár van.

Hull a hó. Hideg van. Havasak a fák. Tél van.Fúj a szél. Virágzanak a fák. Tavasz van.

105



117

118

106

MondataIkotás: okhatározói alárendelt

összetett mondat jelen és múlt idejű

állítmánnyal 117-118

A két feladatlap képeir l úgy alkotunk okhatározói összetett

mondatokat, hogy egy-egy kép ábrázolja mindkét tagmondat

tartaimát. Néhány esetben mindkét tagmondatban vannak b -

vftmények. A logopédusnak arra kell törekednie, hogya gyer-mek - a kérdések segítségével - maga fogalmazza meg az

eseményt, történést, állapotot és az azt el idéz okot. Ezt

megel z en a gyermek lehet leg önállóan mondja el, mit lát aképeken. Például: Sír a kislány. A fagyi a földön van. Le-

esett.A "Mit csinál?", "Mi történt?", "Milyen a ...?", "Miért?" kérdé-

sekre adott válaszok után a gyermek utánmondással fogal-

mazza meg az okhatározói összetett mondatot. Egy-egyoldalképeinek földolgozása után a gyermeknek önállóan kell be-

szélnie az összefüggésekr l, összetett mondatban.

A nyeivi anyag a következ :

Összetört a tányér, mert leesett. G zölög a víz, mert föl·

forrt. Elolvad a hóember, mert kisütött a nap. Lehullott a

gesztenye, mert megérett. Füstölög a ház, mert kigyulladt.

Kiömlött a kakaó, mert föl borult a bögre.

Erzsi sír, mert leejtette a fagy it. Pistinek vérzik az ujja, mertelvágta. Dórinak vizes a haja, mert megázott. Csaba örül,

mert megkapta a biciklit. A néninek eltörött a lába, mert el-

esett. Szandinak piszkos a keze, mert homokozott.

Mondataikotás: egyszerű b vített mondat

jöv id ben 119-120

A két utolsó feladatlap a jöv id gyakorlására szolgál. A képek

a cselekvések megkezdésének plllanatát ábrázolják. A tárgyat-

lan és a tárgyas igeragozást külön oldalon gyakoroljuk. Amikor

a "fog" segédige tárgyatlan ragozású, a mondatot határozóval,amikor a segédige tárgyas ragozású, tárggyal b vítjük. Az igé-

t l elválik az ige köt , és a segédige elé kerül. Ez nehezítheti a

mondat helyes szórendjének összeállítását.

A képanyag földolgozása el tt a logopédus megbeszéli agyermekkel, mit fog csinálni, ha vége a foglalkozásnak. Eset-

leg id ben távolabbi, hétvégi program is szóba kerülhet. Végiglehet venni a gyermek egy napját, ebben az esetben a gyer-

mek a jöv id t egyes szám els személyben használja.Amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a jöv id hasz-

nálata, az ige köt megfelel elhelyezése a mondatban, egyéb

kiegészít anyagot is használhatunk. Lehet a gyakorlást példá-ul bábokkal, játékokkal végezni. A logopédus megfogalmaz

egy állítást. Például: - A maci éhes -, és miközben a maci el ltálló játékedényekre mutat, megkérdezi: - Mit fog csinálni a

maci? - A gyermeknek jöv id ben kell megfogalmaznia aválaszt: Meg fogja enni az ebédet.

Visszatérhetünk a munkatankönyv 72-73., 78-79., 92-93.

és 112-113. feladatlapjára, ahol az összetartozó képek is al-

kalmasak a mondatok jöv Id ben való megfogalmazására. Azels képr l a már ismert mondatot mondjuk, miközben a má-

sodik képet letakarjuk. Ez utóbbiról jöv id ben kérdez a logo-

pédus. A gyermek jöv id t tartalmazó, hiányos mondattal vá-

laszol, hiszen feltételezzük, hogy már ismeri a képeket. Példá-

ul: - A pizsama kicsi. Mit fog csinálni anyuka? - Ki fogja cse·rélni. Természetesen más választ is elfogadunk, ha az tartal-

milag és formailag helyes.

107



119

120

108

A 119- 120. feladatlap feldolgozása a képeken látható tár-

gyak, személyek, cselekvések, történések megnevezésévei

kezd dik. A mondataikotás a "Mi fog történni itt?", "Mit fog csi-

nálni a/z/ ...?" kérdések segitségével történik. A k.érdésekre agyermek hiányos mondatokkal válaszol, például:. At fog ugra-

ni a karikán. A logopédus megfogalmazza a teljes mondatot,

amelyet a gyermek utánmond. Például: - Az oroszlán át fog

ugrani a karikán. - Az egy oldalon lévő képek földolgozása

után a gyermek önállóan mondja a mondatokat.


Az oroszlán át fog ugrani a karikán. Ági be fog ugrani a víz-

be. A farkas bele fog esni a gödörbe. A vi llamos el fog in-dulni a megállóból. A néni föl fog szállni a vonatra. Az

autó be fog fordulni a sarkon.

A béka be fogja kapni a legyet. A bácsi meg fogja gyújtani

a tüzet. Anyuka meg fogja etetni a babát. A bácsi el fogja

ültetni a fát. A néni ki fogja bontani a csomagot. A kutya el

fogja kergetni a rókát.

Feladatlap

számo

3- 5

6- 18

19- 33

34

35- 41

42- - 49

50

51

52- 53

54- 57

58- 61

62- 63

64- 65

66- 67

68- 6970- 71

72- 73

74- 75

77

78- 79

80- 81

82- 83

84

85

Tartalom

Bevezetés

Hangutánzás

F nevek ...

Igék: cselekvés, történésF nevek toldalékai: birtokos személy jel .

Melléknevek, szám nevek

F nevek toldalékai: tárgyeset

Melléknevek, szám nevek

Mondataikotás: t mondatok. Névszói állítmány

F nevek toldalékai: tárgyeset. BirtokjelF nevek toldalékai: helyhatározó (-ban, -ben)

F nevek toldalékai, igeragozás.

Helyhatározó: -ban, -ben ...

Többes szám.Mondataikotás: t mondatok egyes

és többes számban .

F nevek toldalékai: -ba, -be ragos helyhatározóTárgyeset gyakorlása állító és tag adó mondatokban.

F nevek toldalékai: -on, -en, -ön ragos helyhatározó

Mondataikotás: t mondatok jelen id ben

és múlt id benF nevek toldalékai: részeshatározó,

eszközhatározóMelléknevek ..

Mondataikotás: t mondatok és egyszerű

b vitett mondatok.F nevek toldalékai: -ból, -b l, -ra, -re ragos

helyhatározóMondataikotás: kívánságot kifejez mondat

Egyszerű bővitett mondat. Tárgyas igeragozás 1.

T mondat két állítmánnya.

51116

24

33

35

41

4750

52

54

57

59

61

62

64

66

68

7173

74

75

77

78

79

109



86-91 Tárggyal és helyhatározóval bővitett

egyszerű mondat . . . . . . . . . . 80

92 Egyszerű bővített mondat. Tárgyas igeragozás II. 82

93 F nevek toldalékai: birtokos személy jel, birtokjel . 83

94-95 F nevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragoshelyhatározó . . . . . . . . . . . 84

96-97 Kett s toldalékolás: többes szám és tárgyeset 86

98-99 Kett s toldalékolás: birtokos személy jel

és a tárgyeset ragja 87

100-103 Mondataikotás: tárggyai és -ról, -r l ragoshelyhatározóval bővített egyszerű mondat,

tárgyas ragozás ú állitmánnyal 88

104-105 F nevek toldalékai: kett s toidalékoiás.Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolása kötött

t alakú szótövekhez . 90

106 Mondataikotás: egyszerű bővitett mondatban

"kell" + főnévi igenév 91

107 Okhatározói alárendelt összetett mondat .. 92

108-109 F nevek toldalékai: -nál, -nél ragos helyhatározó 93

110 Mondataikotás: tiltó mondat 94

111 Az igeköt jelentésmódosító szerepe 95

112-113 Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.

Halmozott állitmányú egyszerű mondat. 97

114 Melléknevek fokozása. Az összehasonlítás

megfogalmazása 99

115 Mondataikotás: állító és tag adó mondat 102

116 Mondataikotás: társhatározóval és helyhatározóval

bővitett mondat 104117-118 Mondataikotás: okhatározói alárendelt összetett

mondat jelen és múlt idejű állítmánnyal . . . . . . 106

119-120 Mondataikotás: egyszerű bővített mondat, jövő id ben . . . . . . . . . . 107

110



Nemzeti Tankönyvkiad6 Rt.

A kiadásért felel: Pátfi József vezérigazgat6

Raktári SZ3m: 83 207/1

FelelOs szerkeszt : Remeczné Komár Gabriella

utánnyomásra elOkészrtette: Bárány Lászl6

Mű szaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka

Mű szaki szerkesztO: Wéber Andrea

Terjedelem: 7 (Al5) tv

3. klDdás. 2002

Nyomtatt •• és kötötte a Dabas-Jegyzet Kft.

FelelOs vezetO: MDrosi György tlgyvezel6 igazgat6

bittera tiborné - dr. juhász Ágnes - a megkésett beszédfejlődés terápiája.pdf

Documents