a megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint

1

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Lendvainé Décsy Kornélia Márta

Veszprém 2007

2

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében

Esettanulmány

Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram

Az alprogram vezetője: Dr. Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár

3

AZ ÉRTEKEZÉS CÍME: A megkésett beszédfejlődés lehetségesés kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében

Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében

Írta: Lendvainé Décsy Kornélia Márta

Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola

nyelvtudományi doktori program

pszicholingvisztikai alprogram keretében

Témavezető: Dr: Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár

...............................................................................

Elfogadásra javaslom (igen Inem)

A jelölt a doktori szigorlaton 100% -ot ért el,

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: ............................................... igen Inem ....................................................

(aláírás)

Bíráló neve: .............................................. igen Inem ....................................................

(aláírás)

Bíráló neve: ............................................. igen /nem ..............................................

(aláírás)

A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ....................................% - ot ért el.

Veszprém, 2007.

a Bíráló Bizottság elnöke: .........................................................

A doktori (PhD) oklevél minősítése: .............................. ............

Az EDT elnöke : ..........................................................................

4

Tartalomjegyzék A) KIVONATOK 3 1. Magyar 3 2. Angol 5 3. Német 6 B) KÍSÉRLETI RÉSZ 7 I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől – szakirodalmi összefoglaló tükrében 7

1. A beszéd 7 2. Az agyfélteke-dominancia 11 3. A beszédészlelés és a beszédmegértés 12

3.1. Kommunikációs nehézségek 14 3.2. Etiológia 14 3.3. Autizmus 15 3.4. Elektív mutizmus 15

4. A megkésett beszédfejlődés 15 5. A szituatív beszéd 16

II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása 17 1. A gyermeknyelvkutatás történetéből 17 2. Kutatási paradigmák 18

2.1. Természetes mintavétel 18 2.2. Kísérletezés 18 2.3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok 19

3. Az anyanyelv elsajátítása 19 3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 20 3.2. Neurolingvisztikai összefüggések 28 3.3. Az írás elsajátítása 31 3.4. Az olvasás elsajátítása 40

5

III. Hipotézisek 44 IV. Módszerek, források 45 V. A konkrét gyermek 46

1. Anamnézis 46 1.1. Az édesanya naplójából 46 1.2. Szakértői vizsgálatok 49

2. Státusz 52 2.1. GMP - diagnosztika 52 2.2. PPVT 69 2.3. Mentális lexikon 71

3. Terápiák 89 3.1. Mozgásterápia 90 3.2. Logopédiai foglalkozások 95

3.2.1. Az iskolaválasztás. A logopédiai üzenő füzet 95 3.2.2. Logopédiai foglalkozások I. 112 3.2.3. Logopédiai foglalkozások II. 114

4. Az iskolában 117 4.1. Az első osztály 117

4.1.1. A taneszközök bemutatás 118 4.1.2. Logopédiai rásegítés 171 4.1.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 174

4.2. A második osztály 178 4.2.1. A taneszközök bemutatása 179 4.2.2. Logopédiai rásegítés 195 4.2.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 197

VI. Folyamatterv 198 VII. A hipotézisek cáfolata, igazolása 199 C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 201 D) BIBLIOGRÁFIA 203 E) TÉZISEK 210 E1) Tézisek magyarul 210 E2) Tézisek angolul 215 F) MELLÉKLETEK 220

1

Krisztinek és Lilinek

„Olyan titoknak fogom fel a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet.

Mégis kedvem kerekedik, hogy egyes csip-csup jelenségeit szemügyre

vegyem, mint ahogy olykor kisujjamat szemlélem, vagy körmöm fehér vonalkáit,

a titok egy-egy érzékelhető szemerjét.”

(Kosztolányi Dezső)

2

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Szeretnék köszönetet mondani Légrádi Krisztinának, Lili édesanyjának, akitől a

témát „kaptam”, és aki ellátott a megfelelő dokumentumokkal.

Ugyancsak köszönöm Nyikes Jánosné logopédusnak és Écsiné Dobai Ágnes

mozgásterapeutának, hogy lehetőséget biztosítottak számomra

foglalkozásaikon a hospitálásra, valamint rendelkezésemre bocsátották a Lilivel

kapcsolatos írásbeli feljegyzéseiket.

Hálával tartozom előopponenseimnek, dr. habil. B. Fejes Katalin és dr. habil.

Navracsics Judit egyetemi docenseknek, valamint a műhelyvitán

résztvevőknek, hogy kritikus megjegyzéseikkel segítették munkám javítását.

Köszönöm férjemnek, Lendvai Ferencnek, hogy számítógépen kivitelezte azt,

amit én elgondoltam.

L. D. K. Győr, 2007. december

3

A) KIVONAT

1. A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét

gyermek estében Esettanulmány

Az értekezés témája a gyermeknyelv egyik fejlődési zavara, a megkésett

beszédfejlődés. Cél a lehetséges okok feltárása és a kizárható okok

elkülönítése, majd a terápiás lehetőségek és azok eredményeinek bemutatása

egy konkrét gyermek példáján.

A kutatási terület a gyermeknyelv, de szükséges a kifejtéshez a nyelv humán

összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai kitekintés is.

A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, mely a

gyermekkel való kapcsolattartáson kívül kiegészül a kislány édesanyjának és a

terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával.

Az értekezés időszerűsége abban rejlik, hogy napjainkban a nemzetközi

vizsgálatok kimutatták, a magyar tanulók szövegértése sok kívánnivalót hagy

maga után. A nem megfelelő szövegértés leggyakoribb oka a nem megfelelő

beszédértés, beszédértelmezés.

Az időben felfedezett beszédzavarok tudatos fejlesztéssel, szinte nyom nélkül

megszüntethetők, korrigálhatók.

Az értekezés választ keres a megkésett beszédfejlődés kialakulására egy

kislány, Lili esetében. Az okok kiderítésére felállított hipotézisek biztonsággal

nem igazolhatók, de mégis lehet bennük latens indíték.

Lili esetében két olyan jelenség volt, ami nem igazolta a többség statisztikáját:

1. Annak ellenére, hogy későn alakult ki a kézdominanciája,

ceruzafogása azonnal jó volt, és mindig szívesen, szépen rajzolt.

2. A színészlelés is a bal agyféltekében van, akárcsak a

beszédközpont, a megkésett beszédfejlődése ellenére jól bánt a

színekkel.

A dominancia kialakulásának késése a kislány esetében is igazolta:

4

1. A síkbeli tájékozódás hiányát: nem tudja melyik a rajzlap felső,

alsó széle.

2. A térbeli tájékozódás bizonytalanságát: nehezen igazodott el a

saját testén, nem találta a jobb, bal oldalt.

3. A szeriális észlelés visszamaradottságát.

A terápiák eredményességére utaló hipotézisek a dolgozatban mind bizonyítást

nyernek. A logopédussal már óvodáskorban elkezdték Csabay Katalin Lexi

című mesetankönyvének feldolgozását. A könyv feladatául tűzte ki, hogy a

beszédészlelésre és a beszédmegértésre a részfunkciók fejlesztésével hat. Az

iskoláskor előtti betűtanulással, ahogyan ez Lili esetében is történt, elkerülhető

az iskolai kudarc a tanulás területén. Segít az olvasás megszerettetésében.

Eleve feltételezte a szerző, hogy a könyvet a logopédus, a gyermek és a szülő

együttesen fogja használni. Ez mindenképpen segíti az érzelmi kapcsolat

szorossá válását, valamint a gyermeket szívesen olvasó felnőtté neveli.

5

A) ABSTRACT

2. The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the

case of a concrete child A case study

The dissertation deals with one of the development disorders of children’s

language: the delayed speech development. It aims to investigate the possible

causes and separate them from those that can be excluded, by presenting

potential therapies and their results on the example of a concrete child.

The main field of research involves children’s language, but for elaboration it is

also necessary to give an insight into psycholinguistics and neurolinguistics,

which deal with the human relations of language.

The analysis of speech development is based on a longitudinal observation

which is completed - in addition to keeping contact with the child - by involving

the girl’s mother and the experts of the therapy activities.

The dissertation focuses on a topical issue, because international research has

revealed recently that Hungarian pupils’ language comprehension needs to be

improved. The most common reason for inadequate language comprehension

is the inappropriate speech comprehension and speech interpretation.

The speech disorders discovered in time can be eliminated and corrected

almost without any trace with deliberate development.

The dissertation seeks answer to the emergence of delayed speech

development in the case of a girl called Lily. The hypotheses for revealing the

causes cannot be justified for sure, although they may be considered as hidden

incentives.

6

A) ABSTRAKT

3. Die möglichen und ausschließbaren Gründe für verspätete Sprechentwicklung, Therapiemöglichkeiten und Ergebnisse im

Falle eines konkreten Kindes Fallstudie

Die Dissertation erörtert eine Entwicklungsstörung der Kindersprache: die

verspätete Sprechentwicklung. Die Arbeit erzielt die möglichen Gründe

aufzudecken und die ausschließbaren Gründe zu separieren, anschließend die

therapeutischen Möglichkeiten und deren Ergebnisse an dem Beispiel eines

konkreten Kindes darzustellen.

Das Forschungsgebiet fasst die Kindersprache, aber für die Erörterung braucht

man auch einen Einblick in das Gebiet der Psycholinguistik und Neurolinguistik,

die die humanen Zusammenhänge der Sprache untersuchen.

Die Analyse der Sprechentwicklung beruht auf einer longitudionalen

Beobachtung, die neben dem Kontakt mit dem Kind auch die Mutter des

Mädchens und die Therapeuten in die Untersuchung zuzieht.

Die Aktualität der Dissertation besteht darin, dass es heutzutage durch

internationale Untersuchungen bewiesen wurde, dass das Textverstehen der

ungarischen Schüler Entwicklung bedarf. Der Grund für das ungenügende

Textverstehen ist das inadäquate Spachverstehen bzw. Sprachinterpretation.

Bei einer richtigen Entwicklung sind die rechtzeitig entdeckten Sprechstörungen

fast ohne Spuren zu beseitigen und zu korrigieren.

Die Dissertation sucht Antwort auf die Herausbildung von verspäteter

Sprechentwicklung im Falle eines Mädchens, namens Lili. Die Hypothesen für

das Aufdecken der Gründe sind mit Sicherheit nicht zu beweisen, jedoch

können sie als gehinderte Anstösse dienen.

7

B) KÍSÉRLETI RÉSZ

I. Célkitűzés:

A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb

beszédprodukciós rendellenességektől – szakirodalmi összefoglaló tükrében.

1. A beszéd

„A beszéd a gondolataink megformálásának, továbbításának és

feldolgozásának az eszköze. Két nagy része van, amelyek egymással

összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszélést és a

beszédmegértést. Az egyik a beszédprodukció, a másik a beszédfeldolgozás.”

(Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 6.)

1. Ábra

A beszéd két folyamata: a beszélés (beszédprodukció)

és a beszédfeldolgozás (hallás, -észlelés, -megértés).

Ferdinánd de Saussure szerint a beszéd a nyelv létezési formája, megjelenése.

Edward Sapir: „Ha valaki beszél, azt azért teszi, mert valamit közölni akar. Ez

persze korántsem szükségképpen van úgy. Az illető általában valóban mondani

8

akar valamit, az azonban, amit ténylegesen közöl, lemérhetően különbözik attól,

amit eredetileg közölni akar. Az illetőről gyakran annak alapján mondunk

véleményt, amit nem mond ki, s véleményünket ily módon ösztönösen nem

csupán elmondott szavaira alapozzuk. Olvasni tudunk a sorok között még akkor

is, ha nem nyomtatott szövegről van szó.” (Edward Sapir: Az ember és a nyelv,

Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1971, 115-116.)

Deme László szerint: „A beszéd az egyénnek társadalmi érvényű eszközökkel

és formában való hangos reagálása külső vagy belső ingerekre; szerepe – sőt

általában célja is – valami belső tartalom kifejezése, s ezáltal a társadalom más

tagjainak tájékoztatása és gondolati vagy cselekvésbeli magatartásuk

befolyásolása. (Deme László: A beszéd és a nyelv, Tankönyvkiadó, Budapest,

1976, 11.)

Mindegyik meghatározás summázata, hogy a beszéd a kapcsolatteremtés

eszköze beszélő és hallgató között. Vagyis a beszéd mindig tevékenység,

egyfajta működés, amelyet a beszélő állandóan újraalkot. Tehát a beszéd

egyéni és egyszeri jelenség is.

A beszédnek három tényezője és három funkciója van:

Tényezők:

a) a beszélő, aki megnyilatkozik

b) a hallgató, akihez a megnyilatkozás szól

c) a beszéd tárgya, amiről a megnyilatkozás történik.

Funkciók:

a) a kifejezés: a beszélőre jellemző

b) a befolyásolás: ez a hallgatóra irányul

c) a tájékoztatás: ennek a külvilág a tárgya

A három beszédfunkció mindig egyszerre van jelen, de mindegyik

megnyilatkozásfajtában más a domináns. A felkiáltásban a kifejezés, a

befolyásolás és a tájékoztatás is lehet a fő mozzanat. Pl. „Jaj!” „Hess!”, „Reccs!”

Visszatérve Gósy Mária gondolataihoz, ha a gyermek már elsajátította

anyanyelvét, képes a beszéd feldolgozására és létrehozására egyaránt.

Mindkét folyamatban tudatosan vagy automatikusan számos részműködés

megy végbe.

9

A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az

információk felfogására, tárolására, valamint ezeknek az információknak a

megválaszolására. Az agy jobb és bal agyféltekéből áll. A beszéd és a nyelv

folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együttesen koordinálja, de a beszéd

központja a bal féltekében van. A Broca-terület a beszédprodukcióért, a

Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A két agyfélteke közötti

összeköttetést a fehérállományból építkező kérges test, a corpus callosum

biztosítja. A bal agyféltekében van a fogalomalkotás, a fogalmazás, az

irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. A szó jelentésének

felismerésében nagy szerepe van azonban a jobb féltekének.

(Forrás: Susan Greenfield: Agyunk titkai, Alexandra, 2000, 154, 162.)

2. ábra

A bal agyfélteke a főbb központokkal

Broca - terület

Wernicke - terület

Motoros Szomatoszenzoros

Hallási Vizuális

SYLVIUS - ÁROK

10

A következő 2.1. -es ábrán látható PET felvételek a nyelvvel kapcsolatos

agyterületeket mutatják be működés közben. A felső felvételen a beszéd során

aktiválódó területek láthatók, míg az alatta lévőn az látható, hogy számos

kéregrész működése egyidejűleg élénkül fel a beszéd létrehozása és a szavak

keresése közben.

2.1. ábra

Agyterületek működése a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben

11

2. Az agyfélteke-dominancia

Általában a jobb fülbe érkező szavak felismerése gyorsabb, pontosabb. Ez azt

jelenti, hogy a nyelvi feldolgozásban a bal félteke a domináns. Kevés az olyan

ember, aki jobb félteke dominanciájú, vagyis a bal fülébe érkező információkat

ismeri fel gyorsabban. A félteke dominancia az anyanyelv-elsajátítás során, a

nyelvi ingerek hatására alakul ki. Ritkán, de már újszülött korban is előfordulhat

valamiféle agyfélteke-dominancia. „Az ép fejlődésben feltételezhető egy ún.

kritikus időszak. Ez azt jelenti, hogyha a dominancia kialakulása a kritikus

időszak után következik be, akkor annak kóros következményei lehetnek. Ezek

a beszédfejlődés, az olvasás, az írás elsajátításában és más tanulási

folyamatok zavarában jelenhetnek meg.” (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig,

2000, 9.)

Gósy Mária kísérletei bizonyítják, hogy a magyar óvodások felénél már

hároméves korban kimutatható az agyfélteke-dominancia. Hat-, hétéves korra

elvárható dichotikus tesztekkel a kimutathatóság.

(Egyidejűleg két hasonló hangsort juttatunk el mindkét fülbe.)

A jobb- vagy balkezesség kialakulása, illetve kialakulatlansága figyelmeztető jel

lehet a szülő számára, hogy mi a helyzet a félteke-dominancia terén.

A balkezesség legtöbb esetben recesszív öröklődés. Már korán, a hetedik

hónaptól felismerhető az egyik kéz dominanciája. Tizenöt hónapos kortól

kifejezetté válik. A könnyebb feladatoknál mind a két kezét használja a

gyermek. A beszédfejlődéssel egyértelművé válik a kézdominancia. Az

„írókezet” csak hatéves kortól lehet megállapítani.

A balkezeseknél a jobb félteke a domináns. Mivel a beszéd és a nyelv

központja a bal féltekében van, a jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a

beszéd késése.

A fiziológiás fejlődés során alakul ki a kéz vonatkozásában a dominancia. A

nyelvi ingerek hatással vannak rá.

Kisgyermek korban gyakori, hogy a gyermek mindkét kezét „egyformán”

használja. Felnőtt korban ambidextert még eddig nem találtak.

12

A beszéd elsajátításában nagy szerepe van az emlékezésnek. Az emlékezés

lényege, hogy a múltban átélt események ingerei úgy hatnak ránk, mintha újra

megélnénk azokat. Vagyis az emlékképek tulajdonképpen a múltbeli

észlelések, élmények reprodukciói. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges,

hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlések során bevésődik. A gyakori

ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Az emlékezés fejlődik, fejleszthető.

Egyéves korban a többször észlelt tárgyakat, személyeket felismeri a gyerek.

Sőt, az egy ideje nem látott személyek felismerésére is képes. Ez már

emlékezés.

Három-, négyéves kor után az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás

korra válik legintenzívebbé az emlékezés.

Fontos a hosszú távú és a rövid távú memória elkülönítése. Ugyancsak fontos

szerepe van a szeriális észlelésnek. A hosszú távú emlékezetnek a tanulásban

van jelentősége. Ez valójában az emléknyomok összessége. A rövid távú

memóriában összefüggéstelen elemek felidézése történik. A bűvös szám 7 ± 2,

rendszerint ennyire vagyunk képesek. A memória elengedhetetlen a betűk

elsajátításában.

3. Beszédészlelés és beszédmegértés

A beszédmegértés a nyelvi jeleknek megfelelő hangjelenségek észlelését és

ennek a jelrendszernek az értelmezését jelenti. Mind a kettő több szintből épül

fel, és törvényszerű együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek

megértését. Ez aktív folyamat, melynek során a hallgató a fülével hallottakat

értelmezi:

1. szakasz: a beszédészlelés

- a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerése

- a szótagok, a szavak azonosítása

2. szakasz: a beszédmegértés

- a jelrendszer értelmezése

- a szavak, a mondatok, a szöveg felismerése

Ez a bonyolult mechanizmus a gyermekkorban alakul ki.

Hierarchikus építkezés történik.

13

3. ábra

(Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 15.)

1. Az egymásra épülő szinteken végbemenő működés eredményei jutnak egyre

magasabb szintre, a végső megértéshez, az értelmezéshez.

2. Párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, csaknem

egyidejűleg az összes eredmény a legmagasabb szintre kerül, bekövetkezik a

végső megértés, az értelmezés.

3. Csaknem párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, így

egy időben az összes eredmény a legmagasabb szintre jut.

Az első folyamat:

a) az anyanyelvét elsajátító gyermek beszédmegértésekor,

b) felnőttkorban a nehezebb szöveg feldolgozásakor történik.

14

A második folyamat:

a) a nagyobb gyermek,

b) a felnőtt beszédmegértésében megy végbe.

A beszédmegértés folyamatai felülről lefelé is működhetnek. Bizonyos

helyzetekben középpontba kerül a jelentés, s a meglévő ismeretekkel és

előfeltevésekkel együtt alakul ki a megértés.

Ekkor az alsóbb szinteken ellenőrzés következik be.

A szavak kezdetének és végének meghatározása nem könnyű feladat a

kisgyermek számára, de három-, négyéves korra már ezt is elsajátítja. A

szegmentálás a szavaknál kisebb elemek azonosítását jelenti: a szótagok, a

hangkapcsolatok, a beszédhangok felismerése csak hat-, hétéves korban

következik be.

3.1. Kommunikációs nehézségek A beszédzavarok mindig együtt járnak a beszélő pszichés problémájával,

gyakori ok a pszichogén afónia.

Nyelvi zavarok is kialakulhatnak a beszédzavarok következtében. Fordítva is

végbemehet a folyamat, a beszédzavar pszichés következménye lehet a

dadogás vagy a hadarás. Ritkán fordul csak elő, hogy a beszédzavar mögött

nem áll nyelvi zavar. A beszéd sérülése és/vagy gátoltsága komplex lelki

működési zavarhoz vezethet.

3.2. Etiológia Ok szerinti kategóriák:

a) organikus eredetű beszédzavarok (pl.: a hangképző szervek

sérülése, hallássérülés, idegrendszeri zavar)

b) funkcionális beszédzavar (autizmus)

c) pszichés eredetű beszédzavarok: pszichogén afónia (lelki eredetű

kóros hangtalanság)

d) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (ingerszegény környezet)

A zavar keletkezési körülményei:

a) veleszületett zavar: fejlődési diszfázia

b) szerzett beszédzavar: afázia

15

A beszédfolyamat zavarai:

a) a zöngeképzés zavarai

b) a beszédprodukció zavarai

c) a beszédészlelés zavarai

d) a beszédmegértés zavarai

e) a beszédindulás zavarai

A beszédzavar nemcsak gyermekkorban, hanem később is kialakulhat.

3.3. Autizmus Röviden viselkedési zavart jelent, de sokkal komplexebb tünetegyüttes jellemzi

az autista gyermeket, felnőttet. Vezető tünete a nyelv, illetve a beszéd

változóan korlátozott használata. Az autisták kommunikációja erősen szituáció-

és személyfüggő. A beszédzavar oka a nem ép intellektus. A neurológiai

zavarokhoz nyelvelsajátítási zavarok is társulnak. A gesztusnyelv azonban

akkor is működik, ha a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja.

Beszélni nem hajlandó, de a verbális utasításokat végrehajtja. Sokszor nehéz

elkülöníteni az autizmust és a diszfáziát.

3.4. Elektív mutizmus Előfordul, hogy a gyermek beszédmegértése és beszédprodukciója ép, mégis

visszautasítja a beszédet. Csak kiválasztott személyekkel, bizonyos helyzetben,

bizonyos időpontban kommunikál. Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek.

A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar, de

előfordulhatnak ebben a korban is nem elsajátítási, hanem szerzett

beszédzavarok, mint például a hirtelen jelentkező dadogás.

4. A megkésett beszédfejlődés, diszfázia

A diszfázia jelentése: nem beszélés. Chomsky már 1974-ben utal arra, hogy

genetikailag kódolt az emberben a beszéd indulása és fejlődése. Az időzítés

szerepe azonban vitathatatlan. A „normális” beszédmegindulás kezdete a

lányoknál kettő, a fiúknál kettő és fél éves korra tehető. (A nemi különbség

valószínűleg a terhességi hormon eltérő hatásából fakad, de ezt még nem

16

bizonyították.) A diszfáziás gyermek ebben a korban még egyáltalán nem

beszél, vagy a holofrázisok időszakában van, azaz csak néhány szót mond. Ha

a kisgyermek a normális kezdetekhez késést mutat, akkor fejlődési diszfáziáról,

azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Sokáig a beszédprodukció

késését hangsúlyozták, de mára már világossá vált, hogy mind a

beszédfeldolgozás, mind a beszédprodukció késéséről van szó.

A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció,

agyi károsodás, sőt ingerszegény környezet is.

Mivel az okok is sokfélék, a diszfázia is minden esetben más és más.

5. Szituatív beszéd

A megkésett beszédfejlődésű gyermekek sokszor használnak kézjeleket,

sajátos gesztusokat, akár testjeleket is. A gyermekek non verbálisan

válaszolnak a felnőtt verbális jelzéseire. A felnőtt környezet és a gyermek között

kialakulhat bizonyos „kétnyelvűség”. Fontos kérdés, vajon létezhet-e az emberi

tudatban a nyelv beszéd nélkül.

Steinberg 1993-ban kijelentette, hogy egy személy akkor van a nyelv

birtokában, ha egyformán képes jelekkel és beszéddel is kommunikálni. (Ilyen a

siketek által használt jelelés is.)

Gósy Mária vizsgálatai igazolták, hogy ezek a gyerekek komplex

beszédfolyamatot igyekeznek tolmácsolni. A beszélni még nem tudó

kisgyermek beszédmegértésére a globalitás jellemző. A feldolgozási folyamatot

az adott beszédhelyzetek, a mozdulatok és a mimika biztosítja.

17

II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása

Az ember nyelv nélkül legfeljebb biológiai lény a társadalomban. (Lengyel Zsolt:

A gyermeknyelv, 1981, Gondolat)

1. A gyermeknyelvkutatás történetéből

A vizsgálódások több mint 2000 évre tekintenek vissza. Titoknak s egyben

csodának is tartották az anyanyelv megértésének és beszélésének a

folyamatát. Különösen a tudósokat és az uralkodókat foglalkoztatták ezek a

kérdések. Sokakban felmerült, hogy a nyelvi ontogenezis, a gyermeki

nyelvfejlődés segíthet-e az emberi faj nyelvi fejlődésének, a nyelvi

filogenezisnek a megértésében. Sok párhuzam, sőt hasonlóság fedezhető fel a

csecsemő nyelvelsajátítása és a nem emberi főemlősök hangképző szervei

között.

Nagy Akbar indiai mogul (1542-1605) figyelemre méltóan korszerű nézeteket

vallott a témáról. Azt gondolta, hogy a beszéd mások beszédének a

megfigyelése útján alakul ki, és hogy a minden emberi érintkezéstől elzárt

gyermekek nem képesek beszélni. Egy korabeli perzsa beszámoló, Abúl-Fazi

Akbarnamája, így beszéli ezt el: „Amikor valaki, aki ezt hallotta, nem hitt neki,

meggyőzésképpen szerájt (palotát) építtetett egy olyan helyen, ahová emberi

hangok nem értek el. Az újszülötteket itt helyezték el kísérletképpen, s

becsületes és dolgos őrök őrizték őket. Egy ideig csak néma dajkákat engedtek

be hozzájuk, mivel ezek becsukták a beszéd kapuját, a helyet a köznyelv Gang

Mahainak (némaháznak) nevezte. 1582. augusztus 9-én Akbar vadászni indult.

Azon az éjjelen Faizabadban szállt meg, s másnap néhány külön kísérővel a

kísérlet házához ment. Nem hagyta el sírás a csendnek a házát, s beszéd sem

hallatszott ki onnan. Négyéves koruk ellenére a gyermekek nem birtokolták a

beszéd talizmánját, s a némák zaján kívül más nem hagyta el a szájukat.”

(Forrás: Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája 2003; 286. H. Beveridge, 1897-

1910, 581-582.)

18

A szülők mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel figyelik

gyermekük/gyermekeik nyelvelsajátítását. Nagyon sokan közülük naplóban

rögzítik tapasztalataikat.

A 20. században a magnetofon megjelenés nagy áttörést jelentett a kutatások,

megfigyelések területén.

A 21. század nagy felfedezése a beszédgén, amely a 10-es kromoszómán

található. Nemcsak az emberben, hanem más emlősökben is megtalálható. 717

aminosavból áll, s ezek közül mindössze háromban van különbség az ember és

az állat között.

2. Kutatási paradigmák

A gyermeknyelvet a nyelvészet és a pszichológia is a saját megközelítésében

tanulmányozza. Változatos módszereket alkalmaznak, s az életkora a

gyermekeknek is szintén nagyon eltérő.

Két alapvető kutatási paradigmát (bizonyításra alkalmas példa) kell

megkülönböztetni: a természetes mintavételt és a kísérletet.

2. 1. Természetes mintavétel Ismerős környezetben rögzítik a gyermek spontán nyelvhasználatát. Általában

ez otthon történik. Néha zavaró körülményként hatnak a technikai eszközök

(filmezés, magnetofon), valamint a kutató jelenléte is gátló tényező lehet.

A módszer korlátai: bár a beszédképzés jól nyomon követhető, a

beszédértésről nem ad pontos képet. Lehetséges, hogy a mintából fontos

jellegzetességek kimaradnak.

2. 2. Kísérletezés Ezt a módszert inkább a pszichológia alkalmazza. A kutató, miután felállította

hipotézisét, hogy a gyermek hogyan képes a nyelv valamely aspektusát

megérteni és feldolgozni, megfelelő feladatsort dolgoz ki. Általában

csoportokban végzik a kísérletet. Az eredményekből statisztikai elemzés készül,

melyek vagy alátámasztják, vagy cáfolják a hipotézist. Az általánosítás nem

19

könnyű feladat. Az eltérő kísérleti szituációk és módszerek más-más eredményt

hozhatnak.

2. 3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok Longitudinális vizsgálatról beszélünk, ha bizonyos időn keresztül ugyanannál a

gyermeknél több változót folyamatosan vizsgálnak. A legtöbb vizsgálat ilyen

jellegű.

A keresztmetszeti vizsgálat különböző korú gyermekcsoportokban történik. Egy

változókészlet feltérképezése a cél. Minden életkorban más-más személy

megfigyeléséről van szó.

3. Az anyanyelv elsajátítása

„Az anyanyelv a gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz, amely a

nyelv hangzó változatának, a beszédnek a produkcióját, vagyis a beszélést, a

beszéd feldolgozását, azaz mások hangos közlésének az észlelését,

megértését jelenti.” (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 31.)

A gyermek nyelvében sajátosan alakul a beszédprodukció és a

beszédmegértés kapcsolata. A beszédmegértés megelőzi a beszédprodukciót.

Az anyanyelvre is igaz mindaz, amit az idegennyelv-tudásról állítunk: többet

megértünk, mint amennyit használni tudunk. Két-, hároméves korig gyorsabb és

szembetűnőbb a beszédprodukció fejlődése. Szoros kapcsolatban fejlődik az

artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis kialakulása biztosítja az

anyanyelvi beszédhangok, hangkapcsolatok pontos kiejtését, a percepciós

bázis pedig a mások által kiejtett beszédhangok, szavak, mondatok

értelmezését, megértését szolgálja. Az újszülött kéthetesen meg tudja

különböztetni az emberi beszédhangot a környezet más „zajaitól”.

Kéthónaposan már az érzelmeket is észleli. Ezt követi a gőgicsélés, ami a

beszéd előkészítését szolgálja.

20

3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 3. 1. 1. A beszédmegértés Kezdete a jelek és a jelek viszonyának felismerése. Pl.: a „mama morféma” az

édesanya személyével kapcsolódik össze.

Az egyéves gyermekre még a globális beszédmegértés jellemző.

Természetesen ez szituáció- és kontextusfüggő. A figyelmeztetések mindig

hasonló, veszélyt rejtő szituációkban hangzanak el. Így a feldolgozás egyszerre

két úton megy végbe: akusztikai-fonetikai (hangok és szupraszegmentális

eszközök érzékelése), valamint morfológiai-szintaktikai szinten is. Jellemző a

„kulcsszó-stratégia”: a gyermek a számára felismerhető elemeket azonosítja.

Pl.: „Vigyázz! Leesel, beütöd a fejed!” A gyermek mentális lexikonában ekkor

még kétféle kód van jelen. Egyik a felnőttnyelvi, vagyis a valódi, konvencionális

hangsor, a másik a gyermeknyelvi megfelelője.

Kétéves kor után ugrásszerű fejlődés következik be. A hároméves gyermek a

látottakat, vagyis a vizuális információt is felhasználja. Sőt, már a saját

tapasztalatok, a logika és az érzelmek is szerepet játszanak a

beszédfeldolgozásban. Fontos befolyással van a beszédprodukcióra a

lelkiállapot is.

A három-, négyéves gyerekek sokszor még nem vagy nehezen különböztetik

meg az e, i és ö magánhangzókat. Helytelenül képzik az ö, ő, ü, ű hangzókat.

Természetesen könnyebb a felismerés, ha a beszédészlelés pontos.

Cél, hogy az iskolakezdésre pontos legyen az artikuláció.

A szókincs nagyságának megállapítása nem egyértelmű. A szülői naplók, a

longitudinális megfigyelések, a különféle diagnosztikák más-más eredményre

jutnak. Csak becsült, -tól -ig határról lehet beszélni, és ez hároméves korban:

150-2500 szó. Természetesen a kis szókinccsel rendelkező gyermek

fejlesztésre szorul.

3. 1. 2. A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai

Ezek elsősorban működési zavarok.

Sokáig rejtve maradhatnak, mert nagy a lehetősége a kompenzációnak. Az

idejében nem felfedett zavarok kudarcok sorozatát eredményezhetik: pl.:

21

olvasástanulási nehézség. Az olvasástanulási nehézség okai lehetnek:

akusztikai, fonetikai, szeriális észlelési hiba, de előfordulhat, hogy az előbbiek

jól működnek, de elmaradás van a fonológiai szint működésében és a rövid

idejű verbális memória működésében.

A beszédfeldolgozás zavara megnyilvánulhat a megkésett beszédfejlődésben,

diszfáziában vagy a feltűnően lassú beszédfejlődésben egyaránt. Mindkettő

elmaradottságot mutat a beszédmegértésben is.

Az iskolában a fentiek eredményezhetik az olvasástanulás, az írástanulás és a

helyesírás zavarát, de gondot okozhatnak a memoriterek és az idegen nyelv

tanulásában is.

A látszólagos memóriazavaroknak és a tanulási nehézségeknek a lényeg

kiemelési képtelenség, a szövegértés (olvasottak) bizonytalansága a valódi

oka. Ezek hátterében mindig kimutatható a beszédészlelés- és/vagy beszéd

megértésbeli elmaradás.

4. ábra

A hallott és az írott nyelv feldolgozása a tanulási folyamatokhoz

(Forrás: Gósy, 2000, 45.)

22

3. 1. 3. A beszéd - feldolgozási zavarok befolyásolói

3. 1. 3. 1. Biológiai tényezők: Születéstől fogva felelősek a percepciós folyamatokért.

A biológiai tényezők között előfordulhat a beszédszervek organikus hibája. Ez

lehet szerzett vagy örökletes hiba. Idegrendszeri zavarok is állhatnak a

háttérben, amelyek szintén lehetnek organikusak vagy funkcionálisak. Beszéd-

feldolgozási zavart eredményezhetnek a pszichés zavarok is, de más – jelenleg

ismeretlen – tényezők is befolyásolhatják a beszéd megindulását.

3. 1. 3. 2. Környezeti tényezők: Nagy szerepet játszanak a gyermek beszédfejlődésben. Szépirodalmi példák

sora, pl.: Kipling Mauglija vagy Hany Istók története nagyon jó példák arra, hogy

a szocializáció hiánya késlelteti vagy ki is zárhatja az emberi nyelv elsajátítását.

Ugyancsak negatívan hat a gyermek beszédtanulására a kódváltó környezet.

Ilyen lehet, ha egyszerre jelentkezik a nyelvjárási és köznyelvi hatás. De gondot

okozhat a családon belüli kétnyelvűség, a hosszabb külföldi, idegen nyelvi

környezetben tartózkodás, illetve ha az egyik vagy mindkét szülő hallássérült

vagy siket.

3. 1. 3. 3. Rizikótényezők: Ha ezek bármelyike felmerül, a gyermeket beszédfejlődés veszélyezettnek kell

tekinteni:

1) koraszülöttség

2) rendellenes szülés

3) szülési sérülés

4) születési rendellenesség

5) a gőgicsélés hiánya, a gőgicsélés késői megindulása

6) kétéves kor után induló beszéd

7) feltűnően lassú beszédfejlődés

8) a beszédprodukció hibái

9) hallássérülés, nagyothallás

10) hosszantartó hurutos állapot

11) családi érintettség a beszéd és a nyelv területén

23

12) állami gondozottság, illetve hosszú, tartós elszakadás a családi

környezettől

Lili, a megfigyelt kislány, nem volt koraszülött, a terhesség negyvenedik

hetében jött a világra. Természetes módon született. Szülési sérülés nem

történt. Születési rendellenessége nincs. A gőgicsélés indulásakor az anya még

nem figyelt fel semmilyen rendellenességre. A beszéde nagyon későn indult,

sokáig halandzsázott. Hallása ép, hosszantartó hurutos állapot nem fordult nála

elő. A tág családban van az anyai ágon egy másod unokatestvér, aki súlyos

autista. Lili családban él, vagyis a vizsgált kislányra a hatodik és hetedik

pontban leírtak jellemzőek.

Gondot okoz, különösen idősebb korban az ok, az okok megállapítása. A

terápiák megkezdése előtt célszerű az egyes okok kizárása, mások

megerősítése.

Az okok megállapítása után feltétlenül be kell határolni a zavarok területi

előfordulását:

1) a beszédészlelés folyamatai

2) a beszédmegértés folyamatai

3) az emlékezés működése

4) a vezérlés folyamata

Természetesen előfordulhat, hogy egyszerre több terület is érintett.

Minden egyes esetben ki kell térni a zavar helyére, típusára, mértékére és

kiterjedtségére.

Lilinél a beszédészlelés, a beszédmegértés és a verbális emlékezet működése

sem volt zavartalan.

3. 1. 4. A beszéd - feldolgozási zavar helye, ahol a hibás működés észlelhető:

1) beszédészlelés

2) beszédmegértés

3) emlékezet

4) vezérlet

24

3. 1. 5. A beszéd - feldolgozási zavar típusának megállapításához fontos a

következők vizsgálata:

1) az akusztikai szint működése

2) a fonetikai szint működése

3) a fonológiai szint működése

4) a szeriális észlelés zavara

5) a beszédhang differenciálási zavara

6) a vizuális észlelés zavara

7) a beszédritmus észlelésének zavara

8) a transzformációs észlelés zavara

9) a rövid idejű verbális memória zavara

10) a rövid idejű vizuális memória zavara

11) a mentális lexikon aktivizálási zavara

12) a mondatértés zavara

13) a szövegértés zavara

14) a szintézis és/vagy a lateralizáció zavara

A vizsgált kislány esetében zavarok mutatkoztak a szeriális észlelésben, a

beszédhang differenciálásban, a szövegértésben és lateralizációban.

3. 1. 6. A beszéd - feldolgozási zavar mértéke szerint: 1) enyhe fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest az

elmaradás legfeljebb egy év

2) középsúlyos fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest

több mint egy év, de kevesebb, mint két év

3) súlyos fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest az

elmaradás kettő évnél több, de három évnél kevesebb

4) nagyon súlyos fokú a zavar, ha az elmaradás a gyerek biológiai

életkorához képest több mint három év

A zavar mértékét tekintve Lili esetében enyhe fokú zavarról beszélhetünk.

3. 1. 7. A beszéd - feldolgozási zavar kiterjedtsége szerint:

1) a teljes beszédfolyamatra kiterjedő zavar

2) a részfolyamatokban megjelenő zavar

25

A beszédprodukcióban és a beszédfeldolgozásban is vannak átmenetek az ép

és az a zavart működés között. Felnőttkorban is előfordulhatnak nyelvbotlások

a beszédprodukcióban vagy félrehallások a beszédfeldolgozásban.

Gyermekkorban ezek a jelenségek gyakoribbak, idejében elkezdett korrekcióval

teljesen megszüntethetők. Akkor van baj, ha ezek állandósulnak.

Komoly gondot jelent a disszociáció megjelenése, vagyis az asszociáció

felbomlása.

A diszfáziás gyermekek mindegyikére jellemző a zavart beszédészlelés, a

zavart beszédmegértés és a zavart beszédprodukció, így a vizsgált kislány

esetében is érintettek voltak ezek a területek.

3. 1.8. A beszédészlelés zavarainak szintjei:

1) Az akusztikai, fonetikai és fonológiai szint zavarát mutatja, ha a

gyermek mondatfelismerése jobb, mint szó felismerése. Előfordulhat, hogy csak

öt szótagig képes a szavak visszamondására. Ez zavart jelenthet a

memoriterek megtanulásában illetve az idegennyelv-tanulásban is.

2) A szeriális észlelés zavarára utal, ha az elhangzó szó hangjainak,

szótagjainak a sorrendjét nem ismeri fel, pl.: kocsi-csoki. A szeriális észlelésnek

nagy szerepe van az új szavak megtanulásában. Ugyancsak gondot jelenthet

az olvasás- és írástanulás területén. Előfordulhat akár hatéves elmaradás is, ép

beszédprodukció mellett: hangátvetés, metatézis, beszédhangok betoldása,

kihagyása, szótagok felcserélése, teljes hangsortorzítás.

3) A transzformációs észlelés zavara, ha a gyermek nem képes a

hangsornak és jelentésének, tehát az akusztikai és a vizuális észlelés

összekapcsolására. Nem tudja az egyiket a másikkal azonosítani. A

transzformációs észlelés az alapja az írás és az olvasás megtanulásának: a

hang és betű megfeleltetésének.

4) A beszédhang megkülönböztetésének zavara

Hatéves korra a gyermek képes anyanyelvében a beszédhangok

megkülönböztetésére. Csak a kvantitásbeli különbségeket nem ismeri még fel.

De hétéves korra már ez is kialakul. Természetesen a pösze gyerekek

esetében elmaradások vannak a hang-megkülönböztetésben. Gyakori a zavar

26

az r/l és az r/j hangok diszkriminációjában, még sikeres logopédiai kezelések

után is.

Zavar támadhat a zöngésség, zöngétlenség megkülönböztetésében is.

Különösen a felpattanó zárhangok: p-b, t-d, k-g képzésében lehet ingadozás,

valamint a magánhangzók esetében a zártsági fok, a nyelv függőleges

mozgása: u, o, a, valamint a vízszintes nyelvmozgás: ó-ő, ú-í okozhat gondot.

5) A vizuális észlelés zavarai

Óvodáskorban még nagyon fontos a gyermek számára a vizuális élményt

nyújtó, látható ajakműködés megfigyelése. Elmaradásról van szó, ha nem tudja

a gyermek az életkorának megfelelő mértékben azonosítani a vizuális és az

akusztikai hatást. Iskolás korban ennek a hiánya nehezíti az írás és a

helyesírás elsajátítását. (Ebből is adódik, hogy a vak gyerekek anyanyelv-

elsajátítása időben későbbre tehető.)

3. 1. 9. A beszédmegértés zavarai

Típusok:

1) A szövegértés életkornak megfelelő, de a mondatértés elmaradott.

2) A mondatértés az életkornak megfelelő, de a szövegértés elmaradott.

3) A mondat- és a szövegértés egyaránt elmaradt az életkornak

megfelelőtől.

Ezek a hiányosságok sokszor nem kerülnek nyilvánosságra, mert a szituáció

„kisegíti” a gyermeket.

4) A szóaktiválásra szükség van a megfelelő beszédmegértéshez. A

mentális lexikon (szókincs) aktiválása általánosságban eltér az adott életkorban

elvárttól. Megadott szókezdettel ritkán hívnak elő új szavakat, inkább csak

ugyanazt a szót toldalékolják. Még iskolásoknál is gyakran előforduló hiba. Az is

megesik, hogy szavak helyett mondatokat vagy tulajdonneveket mondanak.

Lásd Lili mentális lexikonjában!

3. 1. 10. A rövid idejű emlékezet zavarai

Mind a vizuális, mind a verbális memóriával lehetnek gondok. Természetesen

ezek a zavarok kihatnak más részfolyamatokra is. Köztudott, hogy egy kilenc

27

elemből álló véletlenszerű sorozatból az ötnél kevesebb elem felidézése

elmaradást mutat. A sorrendiség megváltoztatása rendezetlenségre, szerialitási

gondra utal.

A gyenge rövid idejű vizuális memóriájú gyerekek sokszor kézdominancia

nélküliek. Nem szeretnek rajzolni, helytelen a ceruzafogásuk. Lili ceruzafogása

mindig jó volt, és rajzolni is szeret. Rajzai esztétikusak, alakjai felismerhetőek.

Örökletes lehet a rajztudása. Az édesanyja vizuális nevelés szakon végzett

tanítónő, az édesapja építész technikus.

Következmények: betűazonosítási és betűmegtartási nehézségek, valamint a

vizuális egymásutániság felismerésének (szerialitás) bizonytalansága. A

vizuális memória zavara ritkább, mint a verbális memóriáé.

Lili már óvodás korában, 2004. márciusban elkezdte a betűtanulást a

logopédussal. Mindössze a nyomtatott kis b és d okozott neki egy rövid ideig

gondot.

3. 1. 11. A beszédmegértés vezérlésének zavarai:

A beszédpercepciós zavarral küszködő gyerekeknél a lateralizáció késik. A

dichotikus tesztek nem mutatják ki egyértelműen a lateralizáció meglétét.

Szembetűnő a kétkezesség, ami az agyfélteke-dominancia hiányát mutatja.

Ezekhez társul még az irány felismerési nehézség is. Nagy a gyanú, hogy

ezeknél a gyerekeknél nem működik a centrális szintézis: a két fülbe érkező

információkat nem tudják összekapcsolni.

Lilinél későn alakult ki a kézdominancia. Jobbkezes és jobbszemes.

3. 1. 12. A beszédmegértéshez kapcsolódó részfolyamatok zavarai

A kézdominancia normális esetben hároméves korra kialakul, vagyis a gyermek

tevékenységei során előnyben részesíti az egyik kezét. Ha váltogatja a kezeit, a

kézdominancia zavara áll fenn. Rossz a ceruzafogása, rajzolni sem szeret.

Ezekhez irány felismerési zavar is társulhat. Ez jelentkezhet úgy is, hogy a

gyermek a saját testén is képtelen a tájékozódásra. Nem érti, nem tudja

végrehajtani a szóbeli utasításokat: Fordulj jobbra, balra! Emeld fel a jobb, bal

kezed!

28

Nem találja a rajzlap felső/alsó szélét. A mozgásirányok- bal/jobb – hatéves

korra alakul ki pontosan. A betű-megkülönböztetésnél: b-d ennek fontos

szerepe van. A matematikában is gondot okozhat egy egyszerű összeadás, ha

a számok sorrendjét nem érzékeli: 5+7=21 a 12 helyett. De testnevelés órán is

gondok jelentkezhetnek.

A kislánynak sokáig problémát okozott a bal és jobb oldal megkülönböztetése.

Nem találta rajzlap alsó és felső szélét.

3. 2. Neurolingvisztikai összefüggések

3. 2. 1. Az emberi agy szerkezetének és az emberi nyelv nyelvtani szerkezetének az összefüggései

A neurolingvisztikai kutatások kiterjednek a rész - egész összefüggéseire.

A 19. század végén Svedelius svéd nyelvész a kommunikációt felosztotta az

események kommunikációjára és a viszonyok kommunikációjára. Az utóbbiban

nagy szerepet tulajdonított a nyelvi eszközök nyelv-specifikus szerepének.

3. 2. 2. A neurolingvisztika kutatási területei

A neurolingvisztika interdiszciplináris tudomány, mely az idegtudományok és a

nyelvészet kölcsönhatásait reprezentálja. A természettudomány és a

társadalomtudomány határán helyezkedik el.

Konkrétan vizsgálja az agy szerepét a nyelv létrehozásában, valamint azt, hogy

az agy mely területei aktiválódnak a leírt szó kiejtésekor, a hallott szó

megismétlésekor, illetve a tárgyak, cselekvések és a köztük lévő viszonyok

megnevezésekor.

Továbbá kutatja, hogy milyen funkciót lát el az agy a nyelvhasználat és a

nyelvtanulás során.

A memória működésének a vizsgálata szintén a neurolingvisztika kutatási

területe. Legjelentősebb feladata azoknak a beszédzavaroknak, nyelvi

zavaroknak a feltérképezése, melyek bizonyos agyi régiók sérülése

következtében lépnek fel.

29

Kutatási eredményeit felhasználja: az anatómia, a pszichológia, a neurológia, a

nyelvpatológia. A kognitív tudományok az afázia-kutatás eredményeit és

kutatási módszereit is átveszik.

Átfedések vannak a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában.

Mindegyik vizsgálja az agy felépítését, működését, a beszédfolyamatok

szerveződését, az agyfélteke szerepét a beszédfolyamatok koordinálásában,

de más-más aspesktusból közelítik meg. A pszicholingvisztikát az egészséges

emberek, a neurolingvisztikát az afáziás betegek foglalkoztatják.

Beszéd- és nyelvpatológusok kutatják a nyelv leépülésének az okát, folyamatát.

Arra keresik a választ, hogy az agynak milyen sérülései okozhatják a teljes

vagy részleges nyelvvesztést.

3. 2. 3. Az afáziát két nagy csoportra osztják:

3. 2. 3. 1. Szemantikai afázia: A térbeli analízis és szintézis agykérgi központja, a bal félteke sérül: a

viszonyok kifejezéséhez szükséges konstrukciók is sérülnek, de a betegek

azokat a konstrukciókat, amelyekben nincsenek térbeli konstrukciók, továbbra

is megértik.

A gondolat - kódolás - dekódolás folyamatának vizsgálata szükséges.

3. 2. 3. 2. Dinamikus afázia: A bal hátsó és frontális mezők sérülése szoros kapcsolatban van a halántéki

területekkel. Az állítás kódolása károsodik. A hozzájuk intézett mondatok

logikai- grammatikai szerkezetét megértik a betegek, de állítás formájában nem

tudják gondolataikat rendezni.

A beszéd predikatív funkciója károsodik , létrejön a belső beszéd.

3. 2. 4. A neurolingvisztika kialakulása - történeti áttekintése

Az ókorban nyelvvesztőként kezelték az afáziás betegeket.

- Mi változik meg az emberi agyban? – tették fel a kérdést.

Már 2000 éve is vizsgálták az agyban lejátszódó folyamatokat és próbálkoztak

az agyi diszfunkciók lokalizációjával.

30

Broca és Wernicke „felfedezése” nagy jelentőséggel bírt ezen a téren is.

Az Ótestamentumban és az Újtestamentumban Zakariás élete is ezt illusztrálja.

Zakariás beszélni képtelen volt, de írni továbbra is tudott.

Frohmin arra a megállapításra jutott, a nyelvi képességek elveszhetnek úgy,

hogy egyéb kognitív képességek sértetlenek maradnak.

Görög katonaorvosok megfigyelték, hogy háborús sérültek gyakran

elveszítették beszédképességüket, bár beszélőszerveik nem sérültek meg. A

beszédképesség elvesztése gyakran együtt járt a jobb oldal bénulásával.

Ókori görögök és római tudósok már említést tesznek az alexia (nem olvasás),

agráfia ( nem írás), afázia (nem beszélés) jelenségéről.

A 15. században felmerült az anómia jelensége, amikor a beteg nem tud

megnevezni sem tárgyakat, sem személyeket.

A 16. században Johann Schenck von Grafenberg megállapítása szerint nem

nyelvbénulás, hanem agyi sérülés következménye a beszéd elvesztése.

A 18. században úgy nevezett zsargon afáziás és akcentusos afáziás esetekről

írtak, amikor a beteg a szék szót használta az asztal helyett.

Nem feledkezhetünk azonban meg arról, hogy a 17. század Marcello Malphigi

az agyat még strukturálatlan egésznek, mirigynek tekintette. Ez félrevitte a

kutatásokat.

Jean-Pierre-Marie Flourens állatkísérleteket folytatott, melyek segítették a

kutatásokat.

1810 - ben Franz Joseph Gall az agyat régiókra osztotta, s a régiókról

megállapította, hogy milyen feladatok ellátására szolgálnak.

A 20. században Lurija tudományos tevékenységében fontos szerepet töltött be

a beszéd funkcióinak és struktúráinak az elemzése.

Az afázia kutatás jelentőségét hangsúlyozták Ferdinand de Saussure, Baudouin

de Courtenay és Roman Jakobson. Állították, hogy a diszfunkciók vizsgálata

elengedhetetlen a nyelvészet fejlődése szempontjából.

2000-ben Loraine K. Obler és Kris Gjerlow A nyelv és az agy című könyvének

megjelenésével korszakváltás következett be. (Források: Crystal, D., A nyelv

enciklopédiája, 2003, Simigné Fenyő Sarolta: Bevezetés az alkalmazott

nyelvészetbe, 2003)

A legújabb irodalmi megjelenés Susan Greenfield gyűjteményes munkája,

Agyunk titkai címmel, Alexandra, 2000

31

3. 3. Az írás elsajátítása Jó verbális készség egyenlő jó íráskészséggel és fordítva, gyenge verbális

készség gyenge íráskészséget von maga után – így él a köztudatban. Magyar

kutatások nem igazolják a fenti „igazságot”. Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy

vannak dyslexiára hajlamosító írásrendszerek. Az írás és az olvasás nem

monolit (megbontathatatlan) folyamat.

Lotz János az írást 1972-ben multidiszciplináris jelenségnek nevezte. A

nyelvtudomány az írást fonológiailag közelítette meg. Az írás jobban

feldolgozott a filogenezis, mint az ontogenezis szempontjából. Az írás

filogenetikusan nem feltétlenül a memória támogatását szolgálta.

Az orális nyelv időben, az írott nyelv térben létezik. Perfetti (1987) szerint az

írásrendszerek közötti különbség forrása az, hogy az orális nyelvnek melyik

alapegységét képezi le: szó-, szótagíró, fonematikus, fonetikai írás. A magyar

és finn nyelv fonematikus írást használ, azaz a fonémának optikai – vizuális

leképzése történik. (Elekfi 1980)

3. 3. 1. Az írás szociolingvisztikai közelítése A gyermek nem az iskolában kezd ismerkedni az írott nyelvvel. Az otthoni

környezetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy ez a „viszony”

hogyan alakul.

Az írás funkciója történetileg és egy kultúrán belül is változik.

A szociolingvisztika külön – külön vizsgálja az írásbeliséggel nem

rendelkező és az írásbeliséggel rendelkező társadalmakat. Napjainkban is

probléma az analfabétizmus, ami általában rejtve marad.

3. 3. 2. Az írás pszicholingvisztikai megközelítése Jászó Anna 1990-ben pedagógiai és pszichológiai aspektusból közelítette

meg a témát.

A hibák forrásai lehetnek:

- a gyenge auditív – akusztikai diszkriminációs készség,

- az artikulációs – motorikus tevékenység zökkenői.

32

Az írott nyelv bizonyos autonómiával rendelkezik az elsajátítás és a hibák

tekintetében. Az írás elsajátítása a beszélt nyelvvel azonos általános

pszicholingvisztikai mechanizmusok segítségével tanulmányozható.

Kezdetben az írott nyelv közelebb áll a beszédhez, mint a beszéd az írott

nyelvhez.

Fontos különbségek:

térbeli – időbeli

ÍRÁS individuális – szociális BESZÉD

dekontextaulizált – kontextaulizált

A gyermek esetében az írás elsajátítása új elemekkel bővíti a már

meglévő nyelvi készségeket és a kognitív struktúrákat. Az írott nyelv

tulajdonképpen a vizuális jelek orális nyelvre fordítása.

Ezek a graféma – fonéma megfeleltetési szabályok. Az írott szó a

fonetikai/fonológiai kódot aktivizálja ahhoz, hogy fonetikai eseményt

váltson ki.

Az írott szó felismerésében szemantikai és grammatikai folyamatok

egyaránt szerepet játszanak. Gósy Mária végzett ezen a téren jelentős

vizsgálatokat. Gósy Mária (1998): Szókeresés a mentális lexikonban,

Magyar Nyelvőr 122. évf. 2. sz. 189-201.

Olvasás közben a szófelismerést a mondat– és szövegszintű

kontextusban vizsgálja, s közben a szemmozgást elemzi.

A szem szerepe (szakkadikus mozgás, szemfixáció, foveális, perifériális

látás) a komplex nyelvi folyamatok biztosítása.

Hangzó nyelvben (beszédben): nyelvbotlások, elszólások, szótévesztések

fordulnak elő, amelyek félreolvasást, elírást eredményeznek. (Ezeket

provokált kísérletekkel bizonyították.)

A szófelismerést befolyásoló tényezők függenek az adott nyelvtípustól és

az írástípustól is. Szerepet játszik ebben a folyamatban a regularitás

(szabályosság) és a konzisztencia (alkat) is. De nem elhanyagolható

tényező a szó hosszúsága, morfológiai struktúrája, elöl informatív, hátul

informatív, a szótagstruktúra és nem utolsó sorban a szó ritmusa.

33

3.3.3.Az írás neurolingvisztikai megközelítés (alexia, agráfia, afázia)

A kóros esetek: szófelismerés és a szóazonosítás valamelyik funkcionális

blokkjának helytelen működéséből fakadnak.

Az ókori görög és római tudósok már említést tesznek a nem olvasás, a nem

írás és a nem beszélés jelenségéről.

Az alexia és az agráfia magasabb pszichikus zavar következménye, téves

jegyazonosítás és betűtévesztés jellemzi. A magyar írásban a funkcionális

egység a graféma. Egy betű nem egyenlő egy hanggal. Például: c és s →

cs. Grafémának nevezzük azt a funkcionális egységet, amely közvetlen

megfelelésben van a hangzó nyelv valamely szegmensével.

A fonematikus alapú írásokon belül úgy nevezett sekély és mély írásmód

létezik. A mély írásmód nem tükrözi a morfémahatárt, például: tartja. A

kesztyű szó esetében a sekély írásmódot alkalmazzuk, ugyanis a fonetikai

változások hatására a morfémahatárok eltűntek. Lengyel Zsolt (1998)

szerint nem helyes a szóelemzés, a kiejtés szerinti elv elnevezés.

A sekély és a mély elv nem abszolút érték: helyesírásunk váltakozva

érvényesíti őket. „A kétféle írásmód a morfémaállandóság megőrzésében,

illetve feladásában különbözik egymástól, ami együttjár a morfémahatár

világos feltüntetésével, illetve megszüntetésével. A tartja szavunk leírása a

mély írásmód elveit érvényesíti, nem tükrözi a morfémahatárt eltüntető

fonetikai változásokat, tehát az írott és a hangzó forma „eltér” egymástól.”

(Lengyel, 1998: 25.)

3. 3. 4. Az írott nyelv multidiszciplináris közelítése Educational linguistics (pedolingvisztika) szerint Lengyel Zsolt (1998) így

ábrázolja a folyamatot:

34

5. ábra

Forrás: Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet – folyamat – végpont. Az írástanulás

pszicholingvisztikai alapjai, Corvina, 1998, 27.

Az ábrából világosan kiolvasható, hogy a nyelvészet öt ágára hat az írás és

olvasás folyamata. Lengyel Zsolt megalkotott egy úgy nevezett educational

linguistics kategóriát, melyet fejlődési nyelvészetnek is nevezhetnénk. Ez

tulajdonképpen kapcsolatban áll a nyelvészet mindegyik ágával, és hatással

van a pedagógiára és a pszichológiára is. Pontosabban úgy is fogalmazhatunk,

hogy kölcsönhatásban vannak egymással.

35

2 oldal Lili első osztályos írás munkafüzetéből

37

4 oldal Lili első osztályos írásfüzetéből

38

Lili felmérője a második osztály elején

39

Lili írás munkafüzetében akadnak javítások, de szerencsére sok a hibátlan

oldal. A betűtanulást már az óvodában elkezdte a logopédussal, így sikerült

bizonyos rutinra szert tennie.

40

3. 4. Az olvasás elsajátítása

Az olvasás elsajátítását nem lehet különválasztani az íráselsajátítástól. Több

tudományterület foglalkozik vele, a pszicholingvisztikán kívül elsősorban az

anyanyelvi tantárgy-pedagógia és a didaktika. Vitathatatlan, hogy az írott nyelv

elsajátításának alapja az orális nyelv birtoklása. A beszédpercepciónak és a

beszédprodukciónak egyaránt jó színvonalúnak kell lennie.

3. 4. 1. A didaktikai alapelvek:

Első alapelv: a feladat megértése, az írás – olvasás megtanítása, majd az

automatizálás.

Második alapelv: a hangoztatás elsődlegességére épít, a hangtanításnak

mindig meg kell előznie a betűtanítást.

Harmadik alapelv: a nyelvi tudatosság, vagyis a szóban lévő hangok és

sorrendjük ismerete, valamint a hang – betű megfeleltetések

megléte.

Negyedik alapelv: az írás tanításának és az olvasás tanításának párhuzamosan

kell történnie.

Két álláspont ütközik a témát illetően. Az egyik szerint az írás – olvasás

egyenes folytatása a beszéd elsajátításának. A nézet amerikai képviselői

Kenneth Goodman és Frank Smith.

John Downing és Ingvar Lundberg véleménye szerint, mivel az írás – olvasás

elsajátítását nyelvi tudatosság jellemzi, különbözik az anyanyelv orális

elsajátításától.

Nagyon fontos szakasz az előkészítés. A módszerek igen változatosak.

Párhuzamos írástanítás esetén a két készség támogatja egymást, az írás

feltételezi a nyelvi elemzést, a hangoztatást. Nem lehet mindenféle módszerben

egyszerre tanítani az olvasást és az írást, csak az analitikus – szintetikus,

hangoztató és megfelelő előkészítést igénylő módszerekben.

41

A globális módszerben késleltetni kell az írás tanítását. Ennek okai: a módszer

maga is késlelteti a hang – betű megfeleltetéseket, nem alkalmaz komplex

előkészítést. Bár a módszer használói arra hivatkoznak, hogy a gyermek keze

még nem alkalmas a finommozgás-koordinációra, de a valós ok a hanganalízis

fejletlensége. A gyerekek szeretik az írást, akárcsak a rajzolást, hisz mind a

kettő kreatív tevékenység.

3. 4. 2. A Magyarországon alkalmazott olvasási-tanítási módszerek:

o a szintetikus,

o az analitikus

o és az analitikus szintetizált kombinált módszer.

A szintetikus módszer a hangokat/betűket tanítja meg először. Jellemző rá a

szótagoltatás, sok időt fordít az összeolvasásra.

Az analitikus módszer az egészből indul ki, a szövegből, a mondatból vagy a

szóból. Csak bizonyos szómennyiség megtanítása után fog a szavak

felbontásához. Olyan változata is van, amelyben maga a gyerek fedezi fel a

hangokat/betűket. Ezt hívják másképpen szóképes olvasásnak is.

Mindegyik módszer ellen vannak ellenérvek. A szintetikus módszer

elhanyagolja a jelentést. Az analitikus módszer nem tanítja meg a szótagolást,

ennek a helyesírásban, az elválasztásban súlyos következményei lehetnek.

Az analitikus-szintetikus vagy kombinált módszer előnye, hogy úgy tanítja meg

a hangokat, hogy a szóból választják le, s azonnal összekapcsolják más ismert

hangokkal.

Meixner Ildikó Játékház című programjában a kombinált módszerrel

találkozunk, amelyben több a szintetikus elem. Lili így ismerkedett meg a

betűkkel.

42

A beszédészleléssel foglalkozó kutatások nagy hatással vannak az írás –

olvasás tanítására. Fontos szerep jut az írott nyelv elsajátításában a

memóriának.

A beszédpercepciós modell a nyelvi szintek hierarchiájához igazodik. Az

olvasástanítás alapkérdése a rész-egész viszonyának megoldása. A

gyerekeknek jobb lesz a helyesírásuk, biztosabb az írásuk, ha közben

artikulálhatnak. Az olvasáspszichológia ezt a jelenséget szubvokalizációnak

nevezi. Ezért szükséges a hangos olvasás. Tévedés, hogy a néma olvasás

sebességét növelni lehet a szubvokalizáció kizárásával. A néma olvasás alapja

a megértés. Amit hall is a gyermek, nemcsak leírva látja, gyorsabban megérti. A

szájmozgás látványa is segítségére van a gyermeknek. A globális

olvasástanítás rákényszeríti a tanulókra a némaolvasást. Az ezzel a módszerrel

tanult felnőtteknek is gondot okozhat a hangos olvasás, felolvasás. A

szövegértés is nehezebben ellenőrizhető.

A pszichológia említést tesz úgy nevezett együttmozgásokról, melyek a

beszédet kísérik. Ilyenek a gesztusok, a mimika. Ebből következik, hogy a

kisgyermek munkáját megkönnyíti a fonomimikai jelek használata.

Már Saussure is különválasztotta a beszédet és a nyelvet. Beszéd közben nem

szavakat mondunk külön-külön, hanem kész mondatokat, szövegeket. Ezt

igazolja a Deme-féle koncepció is a nyelv funkcionalitásáról.

„A vonal a pontok sorozata. A pontoknak már nemcsak önálló élettere nincsen,

hanem kiterjedése sincs semmiféle irányba. A pont dimenziótlan jelenség, így le

sem rajzolható, csak kijelölhető jelenség maga a pont is, a valóságban vannak

a tárgyakon pontok, s mikor kutató agyunk felfedezi őket, s kijelöli a helyüket

reális és objektív jelenséget tükröz, ha mélységesen önállótlan is.” Kitekintés a

harmadik dimenzióra (Deme, 1966, 134.)

A nyelvi nagyságrendek a geometriai fogalmakkal összevethetők, a pontnak a

hang/betű felel meg.

43

o A pont dimenziótlan, alkotó része a vonalnak.

o A vonal egydimenziós, lerajzolható, elhatárolója a síkidomnak.

o A síkidom kétdimenziós, a síkon ábrázolható, elhatárolója a

testnek.

o A test háromdimenziós, önállóan létezik a térben, a való világ

reális alapegysége.

A geometria elemeit összehasonlítva a beszéd elemeivel arra a következtetésre

jutott Deme László, hogy az egyetlen önállóan létező a beszédmű. Ez mindig

kerek, lezárt közlemény, függetlenül a hosszúságától.

A beszédművek nem tagolatlanok, hanem gondolatközlési alapegységekből,

mondatokból állnak. Vagyis a mondatok a síkidommal azonosíthatók.

A mondat alárendelt nagyságrendi egysége a morféma, ami a vonal

megfelelője.

S végezetül a fonéma a pont, mely csak többedmagával válik

jelentéshordozóvá.

Vannak közbülső jelenségek, úgy mint a szótag, a glosszéma és a szintagma,

de ezek nem nagyságrendek közötti átmenetek.

A fentiek igazolják, hogy nem lehet elemi percepciós egység a szó.

Az írás tükrözi az invariancia jelenségét, persze ez inkább a betűíró és

hangjelölő nyelvekre igaz. A helyesírási alapelvek összhangban vannak

egymással. Tulajdonképpen a kiejtés és a szóelemzés elve nincs ellentétben

egymással, s a kettőt fonematikus elvnek lehet együttesen nevezni.” (Deme,

1964.)

A hangoztatás kérdésére az egész világon központi problémát jelent. Nem

szabad megfeledkezni arról, hogy a nyelv birtoklása három részből áll: a

beszédből, az írásból és az olvasásból.

A vizsgált kislány megkésett beszédfejlődésűnek tekintendő, vagyis esetében a

beszéd elsajátításának folyamata lassabban, nehezebben ment végbe, mint

kortársainál. Az olvasás- és írástanulás viszont előbb, már az óvodában

megkezdődött, tehát ebben a két tanulási folyamatban előnyre tett szert a

későbbi osztálytársaival szemben.” Az erőviszonyok kiegyenlítődtek.”

44

III. Hipotézisek

Hét hipotézist állítottam fel. Az első kettő arra keresi a választ, miért alakult ki

Lilinél a megkésett beszédfejlődés.

1.1. Lili családja, így édesanyja is, a várandósság alatt Ausztriában, Bécsben

lakott. A kislány is ott született. Lili a családban a második gyermek. A

terhesség alatt nem voltak komplikációk. Normál szüléssel,

problémamentesen jött a világra. Azonnal felsírt. Tizenegy hónapos koráig

szopott. A kislány születése után a család visszaköltözött Magyarországra.

Otthon, a környezetében csak magyar beszédet hallott. Trubey szerint

megkésett beszédfejlődéshez vezethet, ha az anya más nyelvi

környezetben él a várandósság idején, mint a gyermek születése után.

1.2. Az anyát tizenkét éves korában az egész életére kiható pszichés sokk

érte. Tízéves húgával ők találták meg öngyilkos édesanyjuk tetemét az

otthonukban.

A második csoportba azokat a hipotéziseket soroltam, amelyek a fejlesztésre, a

fejlesztés eredményeire irányulnak.

2.1. 2001. májusában, miután már kizárták az autizmus lehetőségét,

lézerakupunktúrás kezelésben részesült Lili. A kezelés célja a

beszédprodukció megindítása volt.

2.2. 2001. szeptemberétől zeneóvodás lett. Már korábban is járt bölcsődébe. A

közösség jó hatással volt a gyermek beszédfejlődésére.

2.3. Az időben megkezdett és szakértelemmel végzett terápiák biztosítják a

megfelelő ütemű fejlődést, a prognosztizált tanulási nehézségek

elmaradását.

2.4. A megfelelő, „gyerekre szabott” iskola, a logopédus személyisége,

munkája a siker kulcsa.

2.5. A szülők körültekintő gondoskodása, együttműködése, az anya aktív

részvétele az otthoni fejlesztésben elengedhetetlen.

45

IV. Módszerek, források 1. Módszerek

1.1. A kislány beszédfejlődésének az elemzése longitudinális megfigyelés

alapján valósult meg, amely nemcsak a gyermekkel való személyes

kapcsolattartás keretében történt, hanem a terápiás foglalkozások

vezetőinek a bevonásával is.

1.2. Az adatgyűjtéshez megkaptam az anya feljegyzéseit, a terhes

kiskönyvet, a szülés dokumentációját, fotókat és a kislány által készített

rajzokat.

1.3. A kompetens szakirodalom és a szakemberek segítségével, az anya

aktív közreműködésével lehetőségem volt a kislány beszéd- és szociális

viselkedésének az elemzésére.

2. Források

2.1. Az anyát jól ismerem, 1988-tól 1991-ig főiskolai tanítványom volt, nálam

írta a szakdolgozatát. 1991 és 1994 között újra összetalálkoztunk

Bécsben. Ő ott élt férjével, én vendégtanár voltam a Bécsi Pedagógiai

Akadémián. A gyerekek születése után ismét Magyarországra költöztek,

s pontosan a velünk szomszédos utcában laktak. Mindennapiak voltak a

találkozásaink, így Lili „problémáját” a kezdetektől ismertem.

2.2. Az édesanya rendelkezésemre bocsátotta a különféle vizsgálatok

eredményeit:

2.2.1. Az Autista Kutatócsoport jellemzését Liliről

2.2.2. Dr. Torda Ágnes gyógypedagógus vizsgálati jegyzőkönyvét

2.2.3. Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeuta értékelését

2.2.4. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

2004. januári és 2005. októberi vizsgálati eredményeit és véleményét.

2.2.5. Nyikes Jánosné logopédus többszöri értékelését a kislány

beszédfejlődéséről

46

2.3. Részt vehettem a terápiás foglalkozásokon, s a terapeuták

engedélyezésével feljegyzéseket készíthettem a megfigyeléseimről.

2.4. Az édesanya közreműködésével elvégeztük Lilivel a PPVT teszt

rövidített változatát.

2.5. A mentális lexikon sajátosságainak feltárásához felhasználtam a Lengyel

Zsolt és Papp Ferenc által összeállított szóanyagot.

2.6. Elolvashattam és elemezhettem a logopédus és az anya között

„működő” üzenő füzetet.

2.7. Megkaptam Lili első és második osztályos füzeteit, valamint az iskolai

előmenetelét bizonyító dokumentumokat: felmérőket, félévi és év végi

tanítói értékeléseket.

V. A konkrét gyermek

A megfigyelt kislány, L. Lili 1997. augusztus 21-én született, Bécsben,

Ausztriában. A szülők, bár magyar származásúak, kettős állampolgárságúak és

magyar - német kétnyelvűek. Az apa a családegyesítési törvénynek

köszönhetően, édesanyja második házassága révén, került Ausztriába. A

szülők évekig éltek és dolgoztak Bécsben. (Az anya foglalkozása tanítónő, az

apa építésztechnikus.) Mind a két gyermekük ott született. Lili születése után a

család visszaköltözött Magyarországra. A gyerekek egynyelvűek, csak

magyarul tanították őket, tehát a kislány esetében nem okozhatta a megkésett

beszédfejlődést két nyelv együttes tanulása.

1. Anamnézis 1. 1. Az édesanya naplójából

„Kislányom második gyermekként, második terhességből, problémamentes

várandósság után, spontán szüléssel jött a világra.” – írja az édesanyja.

A szülés a terhesség 40. hetében következett be. A kislány születési súlya 3250

gramm a hosszúsága 59 centiméter volt. Azonnal felsírt, így oxigénhiányos

47

állapot nem lépett fel. Szülési sérülés nem történt, születési rendellenességet

nem észleltek.

Másfél éves volt a kislány, amikor az anyját elkezdte nyugtalanítani a gyermek

nehezen leköthető figyelme, „örökmozgása”. Néha fáradhatatlannak tűnt, fel-alá

futkosott, majd elfeküdt, nem vett tudomást a környezetéről, nevére nem

hallgatott. Öntörvényű volt. Elgondolásaihoz ragaszkodott, veszélyérzete nem

volt, magasban, idegenektől, állatoktól nem félt.

Mozgásfejlődése megfelelő ütemben zajlott. Tizenegy hónapos koráig szopott,

nem cumizott, a főzeléket kanállal, a folyadékot pohárból kapta. Tizenhárom

hónaposan indult el, sokáig lábujjhegyen járt.

Említésre méltó gyermekkori betegsége nem volt. Újszülött kora óta nehezen

aludt el, éjjel gyakran megébredt. Az éjszakákat csak négyéves kora óta

alussza végig. Beszédfejlődése vontatott. Gyakran halandzsázik, 1999.

decemberében (2;4) szókincse kb. száz szóból állt.

Az anya ekkor kezdte el Lilit Árnics Katalin fejlesztő pedagógus foglalkozásaira

hordani. Ő irányította őket az Autizmus Kutatócsoporthoz, Budapestre. (A

családban az egyik másod unokatestvér kisfiú súlyos autista.)

A kutatócsoport kétszer vizsgálta meg a gyermeket. Véleményükből kiderül,

hogy a kislány beszédfejlődése lassú, elmarad az életkorának megfelelő

szinttől. Viselkedésében találhatók autisztikus jegyek, például a lábujjhegyen

járás. 1999. februárjától Lili bölcsődés lett. Itt először nagyon visszahúzódó volt.

Nem keresett kapcsolatot a gyerekekkel, nem szólította meg a gondozónőt

sem.

Ugyanebben az időszakban zeneterápiás foglalkozáson vett részt Kranczlerné

Rácz Ágota zenetanár irányításával. A kislány jó tánc- és ritmusérzékkel

rendelkezik, a foglalkozásokra szívesen járt, a terápia hasznára vált.

Beszédfejlődése is rohamosan javult. Jellemző volt rá, hogy egy stagnáló

szakasz után ugrásszerű fejlődés következett be.

A beszéd megtanulásának képessége különösen összefügg a motoros

rendszer fejlődésével. A szájmotorika: a nyelv, az ajkak, az állkapocs és az

orca minden mozgása, így a szopás és a táplálkozás is, a beszéd

szempontjából jelentősek.

Fejlődés volt tapasztalható az úszás megkezdésekor, a rendszeres néptánc- és

balett oktatásokon.

48

2000. nyarán vizsgálati időpontot kaptak Budapesten, Torda Ágnes

gyógypedagógus - pszichológusnál, akinek a véleményében az szerepel, hogy

Lili nagyon szerény, visszahúzódó kislány. Nehéz lesz majd az elszakadása az

édesanyjától. Ő is kizárta az autizmus lehetőségét. Torda Ágnes tanácsára

kezdték el logopédus segítségével Juhász-Bittera: A megkésett beszédfejlődés

terápiája című fejlesztőprogramot. Lili nem mutatkozott együttműködőnek, így

pár hónap után abbahagyták. Ekkor még sokat halandzsázott. Ha nem találta a

megfelelő szót, vagy nem értették meg, dühbe gurult.

2001. májusában lézerakupunktúrás kezelésen vett részt Schneider Júlia

gyermekorvosnál. A kezelés a beszédprodukciót kívánta megindítani és

meggyorsítani. Ebben a hónapban (3;9) hangzott el az első kerek mondat Lili

szájából: „Kidobom ezt a piszkos zsebkendőt a szemetesbe.”

Aktív szókincse megnőtt. Identitása fejlődött. Elkezdett babázni. Kérte, hogy az

eddig nem hordott fülbevalóját tegyék a fülébe. A szülők közeledését elfogadta.

2001. szeptemberétől zeneóvódás lett. A csoportban megtalálta a helyét.

Óvodai fejlődéséről óvónője a következőt írta: „Az óvodába lépés pillanatától

gyorsan oldódik gyermekek társaságában. Hangosan, önfeledten beszélget,

énekel, mondókázik, verseket mond. Az óvónő kérdéseire megrezzen, és csak

nagyon halkan vagy egyáltalán nem válaszol.”

A tanév végére Lili közlékenyebb lett a felnőttekkel, még beszélgetést is

kezdeményezett.

Az óvodai csoportban 2002-ben végzett szociometriai felmérés szerint hat

gyermek választotta, és ebből kettő kölcsönös választás volt. 2003-ban már

csak hárman választották, de kettő reális, kétoldalú kapcsolat volt.

Ekkor már szépen rajzolt. Alakjai felismerhetőek voltak. Ceruzafogása jó.

Önként jelentkezett verset mondani. Ekkor is többször rákérdezett a szavak

jelentésére.

Pl.: Mit jelent a test? Reggelente még az első perceket szemlélődésre szánta,

csak később kapcsolódott be a játékba.

2003. szeptemberében új óvodai csoportba került, ahol szociális fejlődése

egyenletessé vált. Már nem volt szükség a reggeli szemlélődésre, gyorsan

feltalálta magát. Központi szerepet töltött be társai között. Szívesen játszottak

vele a gyerekek. Hallása, ritmusérzéke nagyon fejlett.

49

1.2. Szakértői vizsgálatok

2004. január 7-én megvizsgálta Lilit a Tanulási Képességeket Vizsgáló

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság.

Panasz: megkésett beszédfejlődés

Vizsgálat célja: tanácsadás beiskolázási kérdésekben

Az anamnézisből: születése után besárgult, kékfény kezelést kapott.

„Lábujjhegyezett”. Beszéde későn indult, kezdetben „halandzsabeszédként”,

négyéves kora körül mondta az első értelmes szavakat, majd rövid mondatot. A

kislány fejlődése körülbelül egyéves korától nyugtalanította a szüleit.

Több alkalommal fejlesztő programokban vett részt. Több mint egy évig

játszóházi, majd zeneterápiai, később zeneóvodai foglalkozásokra járt.

Úszásoktatásban részesült, illetve lézerakupunktúrás kezelést is kapott. Közben

kettő és fél évesen bölcsődés lett, azután négyévesen óvodába íratták.

A korábbi vizsgálatok, melyek eredményei a szülők birtokában vannak, az

értelmi elmaradást és az autizmust kizárták.

50

MSSST – vizsgálat:

• Mozgásos feladatokban átlagon felül teljesített.

• Rövid távú memóriája fejlett, az ábrákat tökéletesen megjegyezte.

• Ceruzafogása jó, szépen rajzol.

• A lapon való eligazodása bizonytalan. Nem találta a lap alsó és felső

szélét. Ez mindenképpen a lateralizáció kialakulatlanságára utal.

• Utánmondásban a szavakat tökéletesen felsorolta, de a hosszú

mondatokból keveset jegyzett meg.

• Történetmondása élénk fantáziáról tanúskodik, de az eseményeknek

mindig szomorú vége volt.

• Fogalomalkotása gyenge, nincs tisztában az idővel, a napszakokkal és a

napokkal.

• Vizsgálat közben összpontosít, figyel, ellenőrzi önmagát, majd tizenöt-

húsz perc múlva elfárad, elkalandozik.

A vizsgálatvezető logopédus értékelése:

• Hosszabb ideig tartott neki a feladatok megoldása, mint a többi

gyermeknek.

• Komoly problémát okoz számára az elvont fogalmak kialakítása.

RAVEN tájékozódó képességvizsgálat:

• Magas intellektust jelez, színes 28 pontot ért el.

RQ emberrajz alapján mért:

• 100/Goodenough szerint.

Vizumotoros koordináció:

• Bender A: 30 pont. Hatéves szinten jó teljesítmény.

Passzív szókincse:

• Peabody: 69 pont. Az életkori szintjén átlagosnak számít.

51

GMP – tesztek:

• Mondatazonosítás zajban: 70/90%

• Szóazonosítás zajban: 70/100%

• Szűk frekvenciás mondatok: 100/100%

• Gyorsított mondatok: 40/90%

• Szájról olvasás: 30/40%

• Verbális memória: 3/5-9 szó

• Vizuális memória: 4/5-9 kép

• Hangsorok azonosítása: 70/100%

• Szótalálás: 2-1/4 szó

• Mese kérdéseire adott válaszok (szövegértés ellenőrzése): 20/70%

• Beszédritmus ismétlés: jó

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

véleménye szerint Lili beszédészlelése, verbális és vizuális memóriája,

beszédképzése, szótalálása, beszédértése elmarad az életkori szinttől.

Vizsgálat közben lassan, de folyamatosan teljesít. Kommunikációt nem

kezdeményez, de kérdésekre válaszol. Válaszai szűkszavúak. Aktív szókincse

passzív szókincsénél kisebb. (Egy második vizsgálatra is sor került a második

osztály elején 2005. októberében.)

A bizottság véleménye szerint Lili „iskolaérett”. A közoktatásról szóló

többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9.) bekezdése

értelmében a tanuló sajátos nevelési igényű, logopédiai osztályban folytathatja

tanulmányait.

A törvény utolsó módosítása szerint az a gyermek, aki szeptember elseje előtt

betölti hetedik életévét, iskolakötelessé válik. Lili augusztus 21-én született,

tehát mindössze tíz napon múlt, hogy nem maradhatott még egy évig az

óvodában.

52

A szakértői bizottság javaslata a leendő iskolának:

• Számonkérésnél és feladatvégzésnél biztosítsanak több időt számára!

• Részesítsék előnyben a szóbeli számonkérést!

• A tanulmányok végzése során tegyék lehetővé a segédeszközök

használatát!

• A tanítás – tanulás – számonkérés – folyamatában részesüljön

méltányos elbírálásban!

• Részesüljön logopédiai megsegítésben!

Az ideggyógyászati vizsgálat eredménye:

• A homlokon tág vénás hálózat.

• A vezetett tárgyat jól fixálja és követi.

• A mimikai mozgások gyengébbek a szokásosnál.

• Izomerő, izomtónus normális, a váltakozó mozgások csaknem életkora

szintjén vannak.

• A célkísérletek pontatlanul és ritmustalanul kivitelezettek.

• Vizsgálat közben jól kooperál, de énekel, csettintget a nyelvével.

2. Státusz

2. 1. GMP - diagnosztika

Előfordul az anyanyelv-elsajátítás során, hogy nem azonos ütemben fejlődik a

beszédmegértés és a beszédprodukció. A beszédprodukció zavara korán

kiderül, hisz a gyerek nem, vagy hibásan beszél, de a beszédmegértés zavara

„titokban” maradhat, mert különféle stratégiák alkalmazásával különféle

kompenzációkra van lehetőség. A rejtett beszédmegértési zavar az írott nyelv

elsajátításának zavaraihoz vezet. Gósy Mária fejlesztette ki 1984 és 1988

között a húsz tesztből álló GMP-diagnosztikát. 1989-ben jelent meg a „csomag”.

A szerző célja az volt, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek

beszédfeldolgozását nyomon lehessen követni, s a vizsgálat vezetője képet

53

kapjon az adott gyermek pillanatnyi beszédállapotáról. A diagnosztika

alkalmazásával jól elkülöníthető az ép és a zavart beszédfejlődés.

A tesztsorozat háromtól tizenhárom éves korig alkalmazható, vagyis az óvodás

korúak és az iskoláskorúak teljes skáláján elvégezhetők a vizsgálatok.

A húsz tesztből tizenöt az óvodások és tizennyolc az iskolások mérésére

szolgál. A számokból következik, hogy vannak átfedések, vagyis vannak

olyanok, amelyek mindkét korcsoportban ajánlatosak. A sorrendet mindig a

vizsgálatvezető állapítja meg, tehát nem szükséges szigorú rendben alkalmazni

őket. Mindenképpen javasolt, hogy először az ép hallásról kell meggyőződni,

vagyis a GMP1 legyen az első. A többit igazítani lehet a gyermek habitusához,

életkorához, lelkiállapotához. Ügyelni kell arra is, hogy ne váljanak unalmassá a

feladatmegoldások. Változatosságot lehet biztosítani azzal, hogy a képnézést

válaszadás, majd pantomimjáték kövesse. Ezzel elkerülhető a gyors kifáradás

is. Az utolsó feladatként a dichotikus teszteket ajánlja a szerző.

A tesztelési idő óvodásoknál 25 perc, iskolásoknál 35 perc.

Fontos, hogy az eszközök használata szakszerű legyen.

A hangfelvételeket laboratóriumi körülmények között állították elő, tehát

nélkülözhetetlen a magnetofon és a fejhallgató használata.

A szerző – saját tapasztalatai alapján – felállított egy felhasználási, alkalmazási

sorrendet :

- Óvodás korúak esetében:

GMP1, GMP2, GMP3, GMP4, GMP5, a GMP6-ot csak kiscsoportos

gyerekekkel kell elvégezni. (= Természetes mondatok azonosítása.)

GMP7, GMP 10, GMP11, GMP14,17. A GMP17-et csak már a hatodik életév

betöltése után szabad megcsináltatni.

- Iskolás korúak esetében:

GMP1, GMP2, GMP3, GMP4, GMP5, GMP 12, GMP 13, GMP10, GMP9,

GMP8, GMP7, GMP16, GMP11, GMP18, GMP17, GMP19, GMP14, GMP15:

csak szükség esetén. Ez utóbbi a centrális működést vizsgálja.

A GMP-diagnosztika propozicionális elemzés, ahol: a mondat mint a beszéd

egysége jelenik meg. Az adott és az új cselekvések mondatrekonstrukciói

mennek végbe. Nincs bizonyíték arra, hogy befolyásolja-e a tudás a nyelvtani

típusú feldolgozást.

54

Az esettanulmányban bemutatott kislányt kétszer vizsgálta meg a Tanulási

Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. A két vizsgálati

időpont: 2004. január, amikor az iskolaérettségét vizsgálták, és 2005. október, a

második osztály elején. Az eredmények az egyes tesztek után bemutatásra

kerülnek.

Összesített eredményeket táblázatban a fejezet végén lehet olvasni.

GMP1 A hallás szűrése

G-O-H beszédhallást ellenőrző készülékkel történik a vizsgálat. Mind a két fül

hallásépségét vizsgálják. Lehetőség van az ép hallás mellett a globális észlelés

megítélésére. Mesterséges (szintetizált) hangsort hallanak a gyerekek. A

hangzás hasonlít a férfihangra. A beszédhangokra jellemző invariáns akusztikai

kulcsokat tartalmazzák: frekvencia, intenzitás, idő. Negyven egy szótagú szót

hall a gyermek, pl.: meggy, sír, busz. További húsz szóhoz kép is járul. Egy-egy

fül vizsgálatához tíz szót kell visszamondani. (Ezt a feladatot nem végezték el

Lilivel. Már fülorvos előtte megállapította, hogy nincs gond a hallásával.)

GMP2 Mondatazonosítás zajban

A beszédészlelés akusztikai szintjének a tesztelésére szolgál. Tíz darab zajjal

elfedett mondatot hall a gyermek. Feladat az elhangzott mondatok azonnali

visszamondása.

A mondatok:

A sütemény nagyon finom volt. A rádióban zene szól. Terítsétek meg az asztalt!

A repülőgép most szállt le. Menjünk holnap kirándulni? Az őzikét kergeti az

oroszlán. Rakjátok össze a játékokat! A strand ma be van zárva. Ki akar

lemenni vásárolni? Tavasszal sokat esik az eső.

Lili:

Időpont Teljesítmény % Elvárt %

2004. január 70 % 90 %

2005. október 80 % 100 %

55

70%

90%

80%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2004. január 2005. október

Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban

Lili teljesítményeElvárt teljesítmény

A kislány hibái: A repülőgép most szállt le. Helyette: A repülőgép most állt le.

Menjünk holnap kirándulni? Helyette: Megyünk holnap kirándulni? Félrehallás

vagy figyelmetlenség okozhatta a hibákat.

GMP3 Szóazonosítás zajban

A szófelismerés vizsgálata az akusztikai-fonetikai szintek működésének

megismerésében. A szófelismerést tíz zajjal elfedett értelmes szóval végzik.

A szavak: oroszlán, meggy, csillag, kendő, szita, csörgőkígyó, eper, száj,

étterem, ablak.

Lili:


2004. január 70 % 100 %

2005. október 100 % 100 %

56

70%

100% 100%100%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%




Hétéves kortól elvárt mind a tíz szónak a hibátlan visszamondása.

Lili 1997. augusztus 21-én született, így 2004. januárjában még nem volt

hétéves, de a vizsgálatvezető csak a születési évet nézte.

A GMP2 és a GMP3 eredményének összehasonlításában megállapíthatjuk,

hogy Lili szóazonosítása hibátlan, de mondatazonosításában két hibát vétett.

Gósy Mária véleménye szerint az ilyen típusú feladatmegoldásban elmaradás

tapasztalható az életkornak megfelelőtől.

GMP4 Szűrt mondatok azonosítása

A beszédészlelés fonetikai szintjét vizsgálja a teszt. Akusztikailag szűk

frekvenciatartományban hallott mondatok visszamondása a gyermek feladata.

A mondatok:

A vonat nyolckor indul. Mikor lesz az esküvője? A tejfölt a macska itta meg.

Kapcsold be a televíziót! A munkások estig dolgoznak. Holnap moziba

megyünk. Megint leszakadt a gombod? Dobd a papírt a szemétkosárba! A kulcs

a zsebemben van. Télen a medvék a barlangjukban alszanak.

A mondatok visszamondásában fény derül a gyermek beszédészlelésében a

fonetikai, akusztikai feldolgozásra.

Lili:


2004. január 100 % 100 %

2005. október 80 % 100 %

57

100% 100%

80%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




Lili hibái:

Mikor lesz az esküvője? Helyette: Mikor volt az esküvője? Hiba az igei állítmány

idejének a megváltoztatása.

A tejfölt a macska itta meg. Helyette: A tejföl a macska itta meg. Lemaradt a

tárgy végéről a rag.

Meglepő, hogy az első vizsgálatkor hibátlan volt a visszamondás, és másfél

évvel később két hibát is vétett. Figyelmetlenség vagy a mondat "ismertsége"

okozta a hibát.

GMP5 Gyorsított mondatok:

Az elhangzó mondatok sebességét mesterségesen, géppel 25%-kal növelték. A

10 mondat átlagos tempója 14 hang/s, tehát valamivel gyorsabb a köznyelvi

beszédtempónál. A mondatok jelentése tudatosan meghaladja az életkornak

megfelelő ismereteket. Választ kaphatunk arra, hogy a gyermek képes-e az

asszociáció bizonyos mértékű kizárására.

A mondatok: Az irigység rossz tulajdonság. Őt is beidézték a tárgyalásra? A forgalmat

rendőrök irányítják. Ne gyártsatok selejtet! A galamb a szabadság jelképe. A

katonák felesküdtek a zászlóra. Ki akart számot adni a munkájáról? Átkokat

58

szórt mások fejére. Gyorsan megitatták az állatokat. Fejtsétek ki a

véleményeteket!

Lili:


2004. január 40% 90%

2005. október 60 % 100 %

40%

90%

60%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




Hibák: Az irigység rossz tulajdonság. Helyette: Az ínség rossz tulajság.

Hasonló hangzású szavakkal helyettesítette a szavakat. Két mondatot

egyáltalán nem tudott elismételni: A katonák felesküdtek a zászlóra. Átkokat

szórt mások fejére. Valószínűleg a kislány nem értette meg a mondatokat, és

képtelen volt az asszociáció kizárására. Az utolsó mondatban pontatlanul ejtette

az első szót: Fejtsétek ki a véleményeteket! Helyette: Fejsétek ki a

véleményeteket!

Gósy Mária által összeállított mondatok tudatosan meghaladják az életkornak

megfelelő ismereteket. A cél annak felmérése, képes-e a gyermek az

asszociáció bizonyos mértkű kizárására. Az irigység, ínség egyaránt lehet

59

ismeretlen jelentésű szó a gyermek számára. A hasonló hangzás lehet a csere

alapja.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

GMP2 GMP3 GMP4 GMP5

3 évesek 4 évesek 5 évesek6 évesek Lili 1. vizsgálat Lili 2. vizsgálat

Lili diagnosztikájában az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai szintek életkor

specifikus teljesítményének összehasonlítása Gósy Mária adataival.

(Forrás: Gósy, 2000, 73.)

GMP6 Természetes mondatok azonosítása

Csak három-, négyéves gyermekek mondatazonosításának vizsgálatára

alkalmazzák.

(Lili idősebb volt már az első vizsgálat idején is, ezért nem végezték el vele.)

Rögzített, természetes ejtésű férfihang - az ajakartikuláció kizárásával – tíz

mondat ismétlését várja el a gyermektől. Általában akkor alkalmazzák, ha a

zajjal fedett, szűrt vagy gyorsított mondatok azonosításában a gyermek

teljesítménye nagyon gyenge.

GMP7 A vizuális észlelés vizsgálata

A teszt a szájról olvasás információit vizsgálja a beszédfeldolgozáskor. A

gyermeknek 10 állatnevet kell hangosan megismételni: macska, oroszlán,

elefánt, mókus, egér, víziló, kenguru, tehén, darázs, liba.

60

Lili:


2004. január 30% 40%

2005. október 30 % 60 %

30%

40%

30%

60%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%




GMP8 A rövid idejű verbális memória vizsgálata

A rövid idejű verbális memória működése fontos a jó beszédészleléshez, a

helyes artikulációhoz, majd az írott nyelv elsajátításához. Tizenkét darab egy,

két, három szótagú szót mond el a vizsgálatvezető a gyermeknek. Vajon hány

szót és milyen sorrendben képes ezekből a gyerek felidézni?

Az elhangzó szavak: mackó, óra, szív, cipő, labda, hóember, egér, hal, hold,

kéz, csónak, tojás.

Lili:

Időpont Teljesítmény Elvárt

2004. január 3 szó 5-9 szó

2005. október 4 szó 10 szó

61

A felismert szavak: mackó, labda, tojás, hold. Egyértelműen gyenge

teljesítmény. A sorrendiség alakulása: 1. 5. 12. 9.

Nincs rá magyarázat, esetleges a végeredmény.

GMP9 A rövid idejű vizuális memória vizsgálata

Fontos a rövid idejű vizuális memória szerepe a betűkészlet elsajátításában,

megtartásában és felidézésében. A feladat tizenkét darab színes kép

felidézése. A vizsgálat hasonló a rövid idejű verbális memória vizsgálatához,

csak itt a szavakat képek testesítik meg. Az értékelésben szerepe van a

sorrendiségnek is.

Lili:


2004. január 4 kép 5-9 kép

2005. október 5 kép 8-10 kép

Gyenge vizuális memóriára utal. A felidézett képek: csillag, hegedű, rendőr,

szék, dinnye.

GMP10 A szeriális észlelés vizsgálata

Tíz értelmetlen hangsor visszamondása a gyermek feladata, így fény derül a

beszédészlelés és a beszédprodukció összefüggésére. Már ötéves korban

elvárható a csaknem hibátlan ismétlés.

Az elhangzó értelmetlen hangsorok: galalajka, zseréb, trankün, sziszidami,

feréndekek, bakögy, menelékej, jacolov,vucsityó, kriszposztyüvan.

Lili:


2004. január 70% 100%

2005. október 70 % 100 %

62

70%

100%

70%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




Tévesztések: sziszidami helyett siszidami

vucsityó helyett vucsikó

kriszposztyüvan helyett krispostyüvan

GMP11 Szókincsaktiválás, szótalálás

A gyermek aktiválható szókincsének megítélésére szolgáló feladat. Cél annak

feltárása, hogy a gyermek aktuálisan meglévő mentális lexikonjában milyen

gyorsan tud tájékozódni. Az alkalmazott módszer: fonetikai asszociáció. A ma-

és a ke- szókezdettel kell értelmes szavakat mondani.

Lili:


2004. január 2/1 szó 4/4 szó

2005. október 1/4 szó 4/4 szó

A kislány szavai: ma-: mama; ke-: kesztyű, ketyeg, kerek

63

GMP12 A szövegértés vizsgálata

Az életkornak megfelelő szövegértéshez szükség van az adott nyelvi jelek

helyes feldolgozására, az ismeretek alkalmazására, az ok-okozati

összefüggések és az időviszonyok helyes felismerésére. Másfél perc

hosszúságú rögzített mese után tíz, a megértést ellenőrző kérdés hangzik el.

"Kutya - macska barátság”

Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte.

Odahívta a Sajót kóstolni. A Sajó megkóstolta a galuskát, de nem volt se íze, se

bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál.

Hamar menjen valaki a boltba! De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a

főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba a

tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle.

Gondolta, úgy sem tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet,

megint nyalogatott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz,

szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt megette.

A kutyák futottak eléje, már nagyon várták. "Hozza a macska a tejfölt!" A

macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a

macska tejfölös bajuszát. Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a

fára, onnan dörmicélt a kutyákra."

K: Mit főztek a kutyák?

L: Levest.

K: Miért küldték a macskát?

L: Tejfölt. (helyesen: tejfölért)

K: Miért akartak a kutyák tejfölt tenni az ételbe?

L: Ne legyen bűzös. ("… de nem volt se íze, se bűze.)

K: Hol vásárolt a macska tejfölt?

L: Boltban.

K: Miért ette meg a macska a tejfölt?

L: Azért, hogy éhes volt.

K: Mit mondott a macska, miért nincs tejföl?

L: Nem volt a boltban.

K: Miért hazudott a macska?

L: Azért mert a kutya ellensége.

K: Honnan tudták a kutyák, hogy hazudott a macska?

64

L: A tejföl látszott a száján. (segítséggel)

K: Hova szaladt a macska a kutyák elől?

L: Felszaladt a fára.

K: Miért sütöttek-főztek a kutyák?

L: Lakodalmat. (segítséggel)

Lili:


2004. január 20% 70%

2005. október 80 % 100 %

20%

70%80%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




Lili többnyire egész mondatokban válaszolt a feltett kérdésekre. Kétszer szorult

segítségre a válaszadásban. Megértette a mesét. Azt, hogy a macska a kutya

ellensége, már máshonnan tudta és alkalmazta a válaszban.

GMP 13 Kézdominancia-vizsgálat

Problémamentes fejlődés esetén hároméves korra egyértelműen kialakul a

kézdominancia. Ha késik, súlyos következményei vannak a beszédpercepcióra,

de kihathatnak az írott nyelv elsajátítására is. Azok az óvodások, akik felváltva

használják bal és jobb kezüket (evéskor, rajzoláskor), késleltetik irány-

65

felismerési biztonságukat. Náluk bizonytalan a nyelvi elsajátításért felelős

agyfélteke.

A vizsgálatkor síkban és térben is történik ellenőrzés.

Lili: jobb kéz, jobb szem, már kialakult dominancia, de hároméves

korában még nem volt kialakult kézdominanciája. A fejlesztő terápiák,

különösen a mozgásterápia segített a kialakulásban.

Nagycsoportos óvodáskorában még voltak iránytévesztései. Az édesanyja úgy

segített, hogy jobb csuklójára színes hajgumit húzott. Becsukott szemmel

végzett gyakorlatoknál a kislány mindig megérintette a gumit, mielőtt az adott

irányba fordult volna.

GMP14 A beszédritmus észlelésének vizsgálata

A gyermeknek két verssort kell ritmikusan megismételnie. A teljesítmény

értékelése nem százalékosan, hanem jó, közepes, gyenge minősítéssel

történik.

" Van már ke nye rem, bo rom is van."

Lili:

Időpont Teljesítmény

2004. január jó

2005. október jó

A kislánynak jó a ritmusérzéke. Ez már az óvodáskori zene- és táncterápiákon

is kiderült.

66

A vizsgálatok eredményeinek összesítése 2004. január 2005. október Időpont/

Tesztek száma Teljesítmény Elvárt Teljesítmény Elvárt GMP 2 70% 90% 80% 100% GMP 3 70% 100% 100% 100% GMP 4 100% 100% 80% 100% GMP 5 40% 90% 60% 100% GMP 7 30% 40% 30% 60% GMP 8 3 szó 5-9 szó 4 szó 10 szó GMP 9 4 kép 5-9 kép 5 kép 8-10 kép GMP 10 70% 100% 70% 100% GMP 11 2/1 szó 4/4 szó 1/4 szó 4/4 szó GMP 12 20% 70% 80% 100%

GMP 13 - - jobb kéz, jobb szem

kialakult dominancia

GMP 14 jó jó jó jó

0%

10%

20%30%

40%

50%

60%

70%

80%90%

100%

110%

GMP 2 GMP 3 GMP 4 GMP 5 GMP 7 GMP 10 GMP 12

Teljesítmény 2004 Teljesítmény 2005

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság 2004. októberi és 2005. januári

vizsgálati eredményeinek összehasonlítása

67

GMP15 A centrális (szintetizálási) működés vizsgálata

Képes-e a gyermek a két fülbe érkező, de eltérő nyelvi információt szintetizálni?

A teszt öt összetett szót tartalmaz, amelyeket elektromos úton szétvágtak:

cipő/kanál, malom/kerék. Feladat: az összetett szó felismerése.

A szétvágott szavakat tagonként egyszerre hallja, de mindegyik tagot másik

fülében. Ha egyetlen összetett szót is felismer, bár elmarad az életkorának

megfelelőtől, képes a centrális szintetizálásra.

Ha csak a szavakat ismétli, működési zavar van, nincs szintézis.

GMP 16 A mondatértés vizsgálata

A beszédfolyamat másként működik különböző hosszúságú mondatok

feldolgozásakor. Gyermekkorban ez különösen igaz. A szövegértés nem

azonos a mondatértéssel. Előfordulhat, hogy a szövegértés jobb a

mondatértésnél és fordítva is. Ritkán, de megeshet az is, hogy mind a kettő az

életkornak megfelelő.

A 16. teszt feladata a jelentésbeli sajátosságok, valamint a

szintaktikai/grammatikai struktúrák feldolgozási szintjének megállapítása. Négy-

, öt- és hatévesek számára, életkoronként húsz darab színes rajzból áll. A

rajzok páronként – minimális eltéréssel – készültek. Pl.: A nyuszi eszi a

sárgarépát. – A nyuszi nem eszi a sárgarépát. A nyuszi kergeti az oroszlánt. –

Az oroszlán kergeti a nyuszit. Feladata a vizsgált gyermeknek, hogy a

vizsgálatvezetőtől elhangzó tesztmondatra kiválassza a helyes képet. A

gyermeknek nem kell megszólalnia, így a nehezen beszélők, autisták számára

is használható.

9 – 10 éves korig használható!

Normál fejlődés esetében hétéves korra a mondatértésnek és a szövegértésnek

egyaránt 100%-nak kell lennie.

GMP17 A beszédhang-differenciálás vizsgálata:

Feladat: a beszédhangok pontos ejtése, jó artikuláció, a beszédhang-

megkülönböztetés állapotának mérése. Két rövid értelmetlen hangsort hall

egymás után: móz/nóz, voka/vokka, begi/begi, lefi/levi. (Lehetnek azonos

hangsorok vagy egyetlen hangban különbözhetnek.)

68

A gyermeknek hallás alapján kell megállapítania, azonosak a hangsorok vagy

egyetlen hangban különböznek.

Nem nézheti a szájmozgást, tehát vizuális segítséget nem kaphat.

Bizonytalanságot jelent, ha a gyermek kiejti vagy suttogja az adott szavakat.

Hat-, hétéves korban még megengedett a magánhangzók időtartambeli

tévesztése. Hétéves korra hibátlannak kell lennie.

GMP18 A transzformációs észlelés vizsgálata

A teszt eszköze tizenkét darab színes fakocka. A hetedik életévtől használjuk.

Egy kockát azonosítanak egy betűvel: „p” - vel. A feladat megértése esetén

mérhető a szerialitás (betűazonosítás), beszédhang azonosítása, differenciálás,

irányfelismerés.

GMP19 A lateralizáció vizsgálata

Akárcsak a GMP 15-ben, egyidőben a gyermek mindkét fülébe nyelvspecifikus,

dichotikus teszteket, különböző szavakat juttatunk el. Pl.: bal fül: kacsa, jobb fül:

kutya. A gyermek feladata a hallottak azonnali megismétlése. A visszamondott

szavak száma - aránya a két fülben – valamint sorrendje határozza meg az

agyfélteke-dominanciát. Ha a fentieknek nem felel meg a visszamondás, akkor

nincs a gyermeknek kimutatható dominanciája, vagy annyira kismértékű, hogy a

teszttel nem kimutatható.

GMP 20 Megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálata

A gyakorlatilag nem beszélő, három-, négyéves gyermekek

beszédpercepciójának vizsgálatára szolgál.

Erősen korlátozott, néhány morfémából álló „szókincs” jellemzi ezeket a

gyerekeket. A vizsgálat célja a beszédindításhoz szükséges alapfolyamatok

vizsgálata.

Fontos a hallás, a beszédszervek épségének kontrollálása.

Teszt: 5-6 centiméteres állatkák (babafigurák, játékbútorok) a szituációs

beszédmegértés vizsgálatát segítik.

Hangkazettára rögzített speciális zajok: kutyaugatás, zene segítik a figyelem és

a hallás felmérését.

69

A verbálisan nem kommunikáló – autista – gyerekek mérésére is alkalmas.

A GMP-diagnosztika elvégzése után megállapítható a gyermek elmaradása,

annak területe és foka, valamint ezek ismeretében a fejlesztő terápia/terápiák

szükségessége.

2. 2. PPVT: Peabody kép- és szókincsteszt

A teszt a passzív szókincs felmérésében segít. A vizsgálat: a vizsgálatvezető

által mondott szót a gyermeknek négy kép közül a helyes kiválasztásával kell

azonosítani. Százötven szóból száz vizsgálatára került sor. A harmadik

csoportba tartozó ötven szó nem fordulhat elő egy hétéves gyermek passzív

szókincsében sem. Nem foglalkoztam vele. (A vizsgálat ideje: 2005. március

10. A gyermek 7;6,18 korú volt ezen a napon.)

Első csoport (50 szó):

Autó, tehén, baba, lány, labda, kocka, bohóc, kulcs, csenő, tyúk, elfúj, lámpa,

ás, szoknya, elkap, dob, levél, megköt, kerítés, létra, méh, bokor, önt, varr,

virsli, tanító, szerel, nyíl, kenguru, baleset, fészek, mentő, boríték, szed, horog,

csipesz, páva, királynő, hintó, ostor, háló, szeplő, sas, csavart, dörgöl, tárcsa,

ásít, felbukik, sziget, távcső.

A szavak szófajukat tekintve három csoportba oszthatók: főnevek, igék,

melléknevek/melléknévi igenevek.

A feladatot az édesanya közreműködésével oldotta meg a kislány. A feladat

tetszett a gyermeknek. A képeket megkapta, később kiszínezhette őket. Érezte

az első ötven képnél, hogy sikeres, jókat mond. Könnyűnek, „bébisnek” ítélte

meg a feladatot. Élvezte a munkát, magabiztos volt. 100%-os teljesítményt

nyújtott, 50/50 szó.

70

Második csoport (50 szó):

Mozdony, termosz, vetítő, csoport, mérkőzés, szállítás, korlát, üdvözlés,

hüvelyes, gorilla, irányít, tölcsér, rémület, előadó, csevegés, íjász, stadion, rom,

kortyol, mutatvány, takarmány, készülék, vegyész, bolygó, pusztulás, torreádor,

oázis, forraszt, meglepődik, huzal, kajak, strázsa, barázda, gerenda, szilánk,

lebeg, gyász, szirt, ujjong, merít, jegyesség, serleg, eb, kezelés, törzsfő,

becsüs, erőd, találka, elszívó, hüllő.

A második ötven szó között már több is akadt, amelynek nem ismerte a

jelentését, ez zavarta, kedvét szegte. Megkérdezte: „Mi a takarmány? Mi a

készülék?” Ennek ellenére csak hat szót tévesztett el: hüvelyes, takarmány,

pusztulás, készülék, serleg, becsüs.

Az édesanya véleménye szerint véletlen találatok voltak: előadó, gyász, huzal.

A teljesítménye. 50/44 (-3), 88%-os.

Szívesen kiszínezte a képeket. Önállóan írta a szavakat a képek alá.

Lili teljesítmény és elvárt teljesítmény százalékban

100,

00%

100,

00%

88,0

0%

100,

00%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

Első csoport Második csoport

Teljesítmény % Elvárt %

A PPVT teszt hatékonyságát meg lehet kérdőjelezni, de a

szókincsvizsgálatokban szívesen alkalmazzák a kutatók.

71

2. 3. A mentális lexikon vizsgálata

A kommunikáció során, akár az adó, akár a vevő szerepét tölti be a gyermek,

szükség van a mentális lexikon aktiválására. A nyelvi jelek tárolása szinte a

születés pillanatában megkezdődik, és egy életen át folytatódik. A mentális

lexikon nem más, mint egyfajta agyi lexikon. Itt rögzülnek a nyelvi jeleken kívül

a nyelv működési szabályai, azaz a nyelvtan is. Az anyanyelv elemein kívül a

tanult idegen nyelv szavai, szabályai is elraktározódnak. Amikor a gyermek a

környezetével ismerkedik, először a szülei nevét tanulja meg: anya, apa. Az

egyes nyelvekben ez ugyanúgy történik. Nagyon gyorsan megtanulja a

gyermek a nem szót, hisz a legtöbbször ezt hallja: „Nem szabad.”

A gyerek másfél és két és fél éves kora között mintegy száz szót sajátít el. A

nemek között a lányok javára mintegy féléves előny mutatható ki. Később a fiúk

behozzák a hátrányukat. Az első száz szóból már mondatfűzésre is futja.

Körülbelül egy évtizedig nagyon gyors a szókincs bővülése. Az egyes szavak

gyakorisági előfordulása a beszédben, később az írásban sem egyforma.

Universális nyelvi jelenség, hogy a gyermek a szófajok közül először a

főneveket tanulja meg, s idősebb korban, amikor felmerül a szóvakság ténye (a

nyelvem hegyén van, csak nem tudom kimondani), a főneveket nem tudjuk

előhívni a mentális lexikonból. Az él a köztudatban, bármennyi nyelvet tudunk,

bárhol is élünk, az anyanyelvünkön álmodunk. Mégis, ha bizonyos agyi sérülés

ér egy több nyelven beszélő embert, és afáziás lesz, a gyógyulás során

anyanyelvének szavait csak legutolsóként képes felidézni.

„A mentális lexikon nagysága és szerkezete évszázadok óta érdekli az

embereket. Sok feltételezés született ezekkel kapcsolatban, a modern

tudomány, elsősorban a pszicholingvisztika korszerű, főként kísérleti

eszközökkel igyekszik a felmerült kérdésekre választ kapni. Központi kérdés,

hogy miként jelennek meg az első szavak, és módosulnak, változnak a fejlődés

során. A szavak összessége miképpen alakítja ki a gyermek mentális lexikonját,

hogyan jönnek létre a lexikális reprezentációk. Sok mindent megtudtunk már a

működésükről, de még mindig számos tény ismeretlen, hipotézisek

megfogalmazására kényszerülünk. A gyermek szókincse az észlelés-megértés

működése során jön létre, jelentősen megelőzve időben a produkciót. ( Egy 13

hónapos gyermek már megért 50 szót, de a szó produkálására csak 19

72

hónapos korában képes.) Ez utalhatna arra is, hogy kétféle mentális lexikonunk

van, egy produkciós és egy percepciós, ez azonban már az anyanyelv-

elsajátítás kezdetén sem valószínű. Csupán a mentális lexikon eltérő

használatáról van szó.” (Gósy –Kovács, 2001: 330.)

A szóasszociációkat több szempontból tipologizálja a szakirodalom. Gósy Mária

– Kovács Magdolna (2001: 330-353) a következő kategóriákat alkalmazta:

1. Hangzási (fonetikai) összefüggés:

a) homonímia

b) részleges fonetikai azonosság

2. Szerkezeti összefüggés:

a) szóképzés

b) szóösszetétel

c) szószerkezet

3. Szemantikai összefüggés:

a) koordináció

b) alárendeltségi illetve fölérendeltségi kapcsolat

c) szófaji azonosság

Más nyelvészek más megközelítésben vizsgálódtak.

„Szóasszociációk vizsgálatával egynyelvűeknél az a cél, hogy lássuk, miképpen

szerveződik a mentális lexikon, egy-egy stimulus szó milyen asszociációkat

ébreszt a kísérleti alanyban, azaz egy adott szó komplex kötődéseit egy másik

és általában a többi szóhoz.” (Navracsics, 2004: 75.)

Jelen vizsgálat célja: egy megkésett beszédfejlődésű gyermek mentális

lexikonjába való „betekintés” a 3. osztály elején. Lilivel 2006. őszén a Papp

Ferenc és Lengyel Zsolt által összeállított, 188 szóból álló szóasszociációs

teszt szavainak ismeretét ellenőriztük. Szabad asszociációs vizsgálat történt, a

hívószó elhangzása után a gyermek az első szót kimondta, ami eszébe jutott. A

kislány négy szóra: keserű, megbocsát, mély és termelés nem tudott választ

adni.

A következő szempontok szerint vizsgáltam a hívószó és a válasz közötti

kapcsolatot:

1. Szófaji megjelenés:

73

a) szófajőrzés/szófajváltás a hívószóhoz viszonyítva,

b) szófaji megoszlás a hívószók és a válaszok között.

2. Szemantikai összefüggések a hívószók és a válaszok között:

2.1. a) szinonímia

b) antonímia

c) hiponímia

d) hiperonímia

e) koordináció fedezhető fel.

2.2. Külön jelöltem, ha a hívószó és a válasz között

- a) kollokáció

- b) metonimikus kapcsolat van.

3. Szerkezeti összefüggés a hívószó és a válasz között:

a) szóképzéssel,

b) szóössszetétellel,

c) kollokációval jött létre,

d) a válasz önmagában is szószerkezet.

74

2. 3. 1. A szavak szófaji megoszlása

SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT

SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK 119 65%

SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK 65 35%

SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK

SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK 119 64,67%

SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK 65 35,33%

SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK

Lili a 188 szóból 184 szóra asszociált. A 184 szóból 119 megtartotta (64,67%), 65 (35,33%) megváltoztatta az eredeti szófaját.

75

FÖNÉVIGE

MELLÉKNÉVFŐNÉVI IGENÉV

NÉVMÁSEGYÉB

HÍVÓSZÓ

VÁLASZ

86

3849

4 16

100

33 44

11

0

0

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

SZAVAK SÁMA

SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT

HÍVÓSZÓ VÁLASZ

FÖNÉV 100 53,19% 86 45,74%IGE 33 17,55% 38 20,21%MELLÉKNÉV 44 23,40% 49 26,06%FŐNÉVI IGENÉV 11 5,85% 4 2,13%NÉVMÁS 0 0,00% 1 0,53%EGYÉB 0 0,00% 6 3,19%

188 100,00% 184 97,87%2,13%NEM ADOTT VÁLASZT

SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK

A táblázatból és a grafikonból is leolvasható, hogy akárcsak a hívószók között, a válaszokban is a főnév a domináns szófaj. Második helyen a melléknév áll, a válaszokban öttel emelkedik a számuk. Harmadik helyre az igék kerültek. Itt is emelkedés tapasztalható, szintén öttel nőtt a válaszokban az igék száma. A hívószók között 11 főnévi igenév hangzott el, a válaszokban mindössze 4, ami jelentős csökkenést mutat. Egy alkalommal megjelent a válaszok között a névmás. Hatszor a gyermek szószerkezettel válaszolt:

1. éhes – fáj a hasa, 2. erős – nagy combú 3. férfi – rövid hajú 4. év – sok nap 5. kicsi – nem látható 6. kék – sötét szín

76

Négy válaszban az előző hívószót mondta válaszként:

1. csinál – munka 2. dolgozik – csinál 3. fehér – fekete 4. fekete - fehér

Négy estben két hívószóra ugyanazt a választ adta:

1. hely – sík 2. hosszú – sík 3. ismerős – barát 4. jó – barát 5. nép – magyar 6. ország – magyar 7. oldal – lap 8. papír - lap

Tulajdonnév volt a válasz, azaz a gyermek konkrétan gondolt magára, a hazájára és egy számára kedves városra:

1. név – Lili 2. ország – Magyar 3. város – Pécs.

Jelmagyarázat FN Főnév MN Melléknév NM Névmás Ő Szófajőrző I Ige INF Főnévi igenév SZSZ Szószerkezet V Szófajváltó

77

1. ablak FN üveg FN Ő Hiponímia2. ad I csoki FN V Kollokáció3. ágy FN puha MN V Kollokáció4. alak FN forma FN Ő Szinonímia5. állni INF várakozik I V Koordináció6. álom FN alszik I V Kollokáció7. aludni INF fekszik I V Koordináció8. anya FN élőlény FN Ő Hiperonímia9. apa FN férfias MN V Kollokáció10. asszony FN öreg MN V Kollokáció11. asztal FN szilárd MN V Kollokáció12. baba FN játék FN Ő Hiperonímia13. baj FN siet I V Metonimikus14. barát FN jó MN V Kollokáció15. bemegy I kinyit I Ő Koordináció16. beszél I tátog I Ő Szinonímia17. betegség FN köhög I V Koordináció18. csinál I munka FN V Koordináció19. csoport FN sor FN Ő Hiponímia20. dolgozik I csinál I Ő Koordináció21. dolog FN valami NM V Hiponímia22. drága MN édes MN Ő Koordináció23. édes MN finom MN Ő Koordináció24. egészség FN meggyógyul I V Metonimikus25. egyszerű MN könnyű MN Ő Koordináció26. éhes MN fáj a hasa SZSZ V Kollokáció27. élet FN halott FN Ő Koordináció/Komplementer28. elmegy I jön I Ő Antonímia29. élni INF élet FN V Kollokáció30. ember FN állat FN Ő Koordináció31. emlékezni INF gondolat FN V Koordináció32. enni INF inni INF Ő Koordináció33. érdekes MN furcsa MN Ő Koordináció34. erdő FN fás MN V Koordináció35. eredmény FN hirdetés FN Ő Hiperonímia36. erő FN izmos MN V Koordináció37. erős MN nagy combú SZSZ Ő Koordináció38. érteni INF beszélni INF Ő Koordináció39. év FN sok nap SZSZ V Koordináció40. falu FN házak FN Ő Hiponímia41. fehér MN fekete MN Ő Koordináció42. fej FN testrész FN Ő Hiperonímia43. fekete MN fehér MN Ő Koordináció44. felel I válaszol I Ő Szinonímia45. férfi FN rövid hajú SZSZ V Kollokáció46. fiatal MN ifjú MN Ő Szinonímia47. fiú FN kicsi MN V Metonimikus48. folyó FN keskeny MN V Metonimikus49. föld FN kerek MN V Kollokáció50. fut I gyors MN V Kollokáció51. gondol I álom FN V Koordináció52. gyerek FN ember FN Ő Hiperonímia53. gyomor FN has FN Ő Hiperonímia54. gyors MN nyúl FN V Kollokáció55. gyümölcs FN finom MN V Kollokáció56. háború FN csata FN Ő Hiponímia57. hallani INF kiabál I V Metonimikus58. hallgatni INF fül FN V Kollokáció

Szófajmegőrző/váltóHívószó Szófaj Válasz Szófaj Szemantikai jegy

Lili mentális lexikonaSzóasszociációk tipológiája

1. táblázatSzemantikai összefüggések

s.sz.

78

59. hang FN hangos MN V Koordináció60. hangos MN zene FN V Kollokáció61. harag FN mérges MN V Szinonímia62. ház FN lakás FN Ő Hiponímia63. hegy FN nagy MN V Kollokáció64. hely FN sík MN Ő Kollokáció65. hideg MN fázik I V Metonimikus66. hold FN meleg MN V Kollokáció67. hosszú MN sík MN Ő Koordináció68. idő FN óra FN Ő Hiponímia69. igazság FN szeretet FN Ő Koordináció70. ígér I betartja I Ő Kollokáció71. írni INF rajzol I V Koordináció72. iskola FN ház FN Ő Koordináció73. ismerős FN barát FN Ő Koordináció74. iszik I víz FN V Kollokáció75. jegy FN ötös FN Ő Hiponímia76. jó MN barát FN V Kollokáció77. jön I megy I Ő Antonímia78. kalapács FN nehéz MN V Kollokáció79. kályha FN meleg MN V Kollokáció80. katona FN huszár FN Ő Hiponímia81. kedves MN jószívű MN Ő Koordináció82. kék MN sötét szín SZSZ V Hiperonímia83. kell I fog I Ő Koordináció84. kemény MN szilárd MN Ő Szinonímia85. kenyér FN puha MN V Kollokáció86. kép FN rajz FN Ő Hiponímia87. kérdezni INF válaszolni INF Ő Antonímia/Komplementer88. keres I kutat I Ő Szinonímia89. keserű MN - - - - -90. kéz FN testrész FN Ő Hiperonímia91. kicsi MN nem látható SZSZ Ő Kollokáció92. kíván I éhes MN V Metonimikus93. könyv FN olvasható MN V Metonimikus94. küld I viszi I Ő Koordináció/Komplementer95. láb FN járás FN Ő Metonimikus96. lágy MN puha MN Ő Szinonímia97. lámpa FN égő FN Ő Hiponímia98. lánya FN fia FN Ő Koordináció/Komplementer99. lassú MN gyors MN Ő Antonímia

100. lát I hall I Ő Koordináció101. leány FN fiú FN Ő Koordináció/Komplementer102. leül I csücsül I Ő Szinonímia103. magas MN nagy MN Ő Szinonímia104. magyar MN német MN Ő Koordináció105. megbocsát I - - - - -106. meglát I néz I Ő Szinonímia107. megy I sétál I Ő Szinonímia108. mély MN - - - - -109. mond I beszél I Ő Szinonímia110. mozi FN film FN Ő Szinonímia/Hiponímia111. munka FN dolgoz I V Koordináció112. nagy MN kicsi MN Ő Antonímia113. nagymama FN nagypapa FN Ő Koordináció/Komplementer114. nap FN hold FN Ő Koordináció/Komplementer115. négyzet FN kerek FN Ő Koordináció/Komplementer116. nehéz MN súly FN V Kollokáció117. nép FN magyar MN V Hiponímia118. név FN Lili FN Ő Hiponímia119. nézni INF látni INF Ő Szinonímia120. nyugodt MN lelkes MN Ő Antonímia121. óceán FN víz FN Ő Hiponímia122. oldal FN lap FN Ő Szinonímia123. óra FN mutató FN Ő Hiponímia124. orosz MN nép FN V Hiperonímia

79

125. oroszlán FN vad MN Ő Hiperonímia126. ország FN Magyar MN V Hiponímia127. orvos FN gyógyít I V Metonimikus128. öreg MN fiatal MN Ő Antonímia/Komplementer129. öröm FN bánat FN Ő Antonímia/Komplementer130. papír FN lap FN Ő Hiponímia131. pénz FN forint FN Ő Hiponímia132. piros MN kék MN Ő Koordináció133. pont FN vessző FN Ő Koordináció134. reggel FN este FN Ő Koordináció135. rend FN rendetlenség FN Ő Antonímia/Komplementer136. rész FN darab FN Ő Koordináció137. rossz MN jó MN Ő Antonímia138. rövid MN hosszú MN Ő Antonímia139. sárga MN szín FN V Hiperonímia140. sarok FN utca FN V Hiperonímia141. savanyú MN uborka FN V Kollokáció142. segít I barát FN V Kollokáció143. sétál I megy I Ő Szinonímia144. sima MN cikk-cakk MN Ő Koordináció145. só FN bors FN Ő Koordináció146. sötét MN fekete MN Ő Szinonímia147. szabad MN szabadság FN V Hiperonímia148. szár FN levél FN Ő Koordináció149. szék FN ül I V Kollokáció150. szem FN néz I V Kollokáció151. szép MN csúnya MN Ő Antonímia152. szeret I utál I Ő Antonímia153. szín FN színes MN V Hiponímia154. szó FN mondat FN Ő Hiperonímia155. szoba FN lakás FN Ő Hiperonímia156. szombat FN vasárnap FN Ő Koordináció157. szomjas MN víz FN V Metonimikus158. szőnyeg FN padló FN Ő Hiperonímia159. talál I keres I Ő Antonímia160. tanít I segít I Ő Koordináció161. tanul I tanít I Ő Koordináció162. tart I fog I Ő Szinonímia163. tele MN üres MN Ő Antonímia164. tér FN nagy MN V Koordináció165. tesz I rak I Ő Szinonímia166. tiszta MN szép MN Ő Koordináció167. tolvaj FN lop I V Kollokáció168. tud I okos MN V Metonimikus169. új MN jó MN Ő Koordináció170. újság FN regény FN Ő Koordináció171. út FN jövő FN Ő Koordináció172. utca FN út FN Ő Koordináció173. ül I áll I Ő Koordináció/Komplementer174. ünnep FN szilveszter FN Ő Hiponímia175. vaj FN kenyér FN Ő Koordináció176. város FN Pécs FN Ő Hiponímia177. vásárol I vesz I Ő Szinonímia178. vendég FN születésnap FN Ő Kollokáció179. világ FN föld FN Ő Hiponímia180. virág FN rózsa FN Ő Hiponímia181. víz FN tenger FN Ő Hiponímia182. zene FN hangszer FN Ő Kollokáció183. zöld MN szín FN V Hiperonímia184. fény FN lámpa FN Ő Metonimikus185. termelés FN - - - - -186. benyomás FN kinyomás FN Ő Antonímia187. törvény FN börtön FN Ő Metonimikus188. szák FN hal FN Ő Kollokáció

80

2. 3. 2. Szemantikai összefüggések

SZEMANTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT

SZINONÍMIA; 21; 11%

KOORDINÁCIÓ; 56; 31%HIPERONÍMIA; 17; 9%

HIPONÍMIA; 25; 14%

ANTONÍMIA; 16; 9%METONIMIKUS

KAPCSOLAT; 13; 7%

KOLLOKÁCIÓ; 35; 19%

ANTONÍMIA HIPONÍMIA SZINONÍMIA

HIPERONÍMIA KOORDINÁCIÓ KOLLOKÁCIÓ

METONIMIKUS KAPCSOLAT

ANTONÍMIA 16HIPONÍMIA 25SZINONÍMIA 21HIPERONÍMIA 17KOORDINÁCIÓ 56KOLLOKÁCIÓ 35METONIMIKUS KAPCSOLAT 13

SZEMANTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A hívószók és a válaszok között döntő fölényben a koordinációs (mellérendelő) kapcsolat áll: 56 esetben. Második helyen a hiponímia (alárendelés) huszonötször fordul elő. A szinonímia (rokon értelműség) huszonegyszer jelentkezett. A hiperonímia (fölérendeltség) tizenhétszer fordult elő a válaszokban. Harmincöt esetben kollokációnak tekintettem a hívószó és a válasz közötti kapcsolatot. Tizenhárom alkalommal úgy ítéltem meg, hogy metonimikus: ok-okozat, rész-egész, anyagbeli, térbeli, időbelei összefüggés fedezhető fel a hívószó és a válasz között. (Ezek később részletesen bemutatásra kerülnek.)

81

2.3.3. Szerkezeti összefüggések

SZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT

KOLLOKÁCIÓ 14

SZÓÖSSZETÉTEL 1SZÓKÉPZÉS 4ÖNMAGÁBAN IS

SZÓSZERKEZET 6

SZÓKÉPZÉS SZÓÖSSZETÉTEL KOLLOKÁCIÓ ÖNMAGÁBAN IS SZÓSZERKEZET

SZÓKÉPZÉS 4SZÓÖSSZETÉTEL 1KOLLOKÁCIÓ 14ÖNMAGÁBAN IS SZÓSZERKEZET 6

SZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A hívószóból képzett válasz: hang – hangos, rend – rendetlen, szabad – szabadság, szín – színes.

82

ssz. Hívószó Válasz Szóképzés Szóösszetétel Kollokáció A válasz önmagában is szószerkezet

1. hang hangos + - - -2. rend rendetlen + - - -3. szabad szabadság + - - -4. szín színes + - - -5. eredmény hirdetés - + - -6. kenyér puha - - + -7. savanyú uborka - - + -8. folyó keskeny - - + -9. kalapács nehéz - - + -10. gyors nyúl - - + -11 föld kerek - - + -12. hold meleg - - + -13. hangos zene - - + -14. erős nagy combú - - + +15. férfi rövid hajú - - + +16. éhes fáj a hasa - - + +17. év sok nap - - + +18. kék sötét szín - - + +19. kicsi nem látható - - + +

A szóasszociációk tipológiája2. táblázat

Szerkezeti összefüggés a hívószó és a válasz között

Viszonylag kevés alkalommal élt a gyermek a szóképzés lehetőségével:

1. hang – hangos: főnévből melléknevet, 2. rend – rendetlen: főnévből melléknevet, 3. szín – színes: főnévből melléknevet, 4. szabad – szabadság: melléknévből főnevet képzett.

Egy estben szóösszetételnek tekinthető a hívószó és a válasz: eredmény – hirdetés Tizennégyszer kollokáció fedezhető fel a hívószó és a válasz között:

1. kenyér – puha 2. savanyú – uborka 3. folyó – keskeny 4. kalapács – nehéz 5. gyors – nyúl

83

6. föld – kerek 7. hold – meleg 8. hangos – zene 9. erős – nagy combú 10. férfi – rövid hajú 11. éhes – fáj a hasa 12. év – sok nap 13. kék – sötét szín 14. kicsi – nem látható

Az utolsó hat válasz önmagában is szószerkezet. 2. 3. 4. Metonimikus összefüggések

METONIMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT

RÉSZ-EGÉSZ 32

TÉRBELI 4

IDŐBELI 3 ANYAGBELI 3

OK-OKOZAT 42

OK-OKOZAT RÉSZ-EGÉSZ TÉRBELI IDŐBELI ANYAGBELI

OK-OKOZAT 42RÉSZ-EGÉSZ 32TÉRBELI 4IDŐBELI 3ANYAGBELI 3

METONIMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK

A diagram és az összefoglaló táblázat csak a domináns jegyeket tartalmazza:

1. ok – okozati összefüggés 42 esetben, 2. rész – egész összefüggés 32 esetben, 3. térbeli összefüggés 4 esetben, 4. időbeli összefüggés 3 esetben, 5. anyagbeli összefüggés 3 esetben fordul elő a hívószó és a válasz között.

84

Homonímiával nem találkoztam a felmérés során. Részleges fonetikai azonosság egy alkalommal fordult elő: benyomás – kinyomás A szókezdő igekötőt változtatta meg ellentétes jelentésűre a gyermek. Mindkét szónak több jelentése is van, melyekkel a gyermek, korából adódóan, nem lehet tisztában.

85

ssz. Hívószó Válasz Ok-okozat Anyagbeli Térbeli Időbeli Rész-egész

1. ablak üveg - + - - +2. ad csoki - - + + -3. ágy puha - + - - +4. alak forma - + + - +5. állni várakozik + - + + +6. álom alszik + - - + +7. aludni fekszik + - + + +8. anya élőlény - + - + +9. apa férfias + + - - -10. asszony öreg - - - + +11. asztal szilárd - + - - +12. baba játék + - + + +13. baj siet + - + + -14. barát jó + - - - +15. bemegy kinyit + - + + -16. beszél tátog + - + + +17. betegség köhög + - - + +18. csinál munka + - + + +19. csoport sor + + + + +20. dolgozik csinál + - + + +21. dolog valami + + + + +22. drága édes + + + + +23. édes finom + + + + +24. egészség meggyógyul + - - - -25. egyszerű könnyű + + + + +26. éhes fáj a hasa + - + + +27. élet halott + + + + +28. elmegy jön + + + + +29. élni élet + - + + +30. ember állat - + + + +31. emlékezni gondolat + + + + +32. enni inni + + + + +33. érdekes furcsa + + + + +34. erdő fás + + + + +35. eredmény hirdetés + - + + +36. erő izmos + + + + +37. erős nagy combú + + + + +38. érteni beszélni + + + + +39. év sok nap + - + + +40. falu házak + + + + +41. fehér fekete - + + + +42. fej testrész + + + + +43. fekete fehér - + + + +44. felel válaszol + - + + +45. férfi rövid hajú + + + + +46. fiatal ifjú - - + + +47. fiú kicsi + + + + +

A szóasszociációk tipológiája3. táblázat

Metonimikus összefüggés a hívószó és a válasz között

86

48. folyó keskeny - + + + -49. föld kerek - + + + +50. fut gyors + - + + +51. gondol álom + - + + +52. gyerek ember - - - - +53. gyomor has - - + - +54. gyors nyúl + - + + +55. gyümölcs finom + + + - +56. háború csata + - + + +57. hallani kiabál + - + + -58. hallgatni fül + - + + +59. hang hangos + + + + +60. hangos zene + + + + +61. harag mérges + - + + +62. ház lakás + + + + +63. hegy nagy + + + + +64. hely sík + + + + +65. hideg fázik + - + + +66. hold meleg - - - - -67. hosszú sík + + + + +68. idő óra + - + + +69. igazság szeretet + - + + +70. ígér betartja + - + + +71. írni rajzol + + + + +72. iskola ház + + + + +73. ismerős barát + + + + +74. iszik víz + + + + +75. jegy ötös + + + + +76. jó barát + + + + +77. jön megy + - + + +78. kalapács nehéz + + + + +79. kályha meleg + + + + +80. katona huszár - + + + +81. kedves jószívű + + + + +82. kék sötét szín - + + + +83. kell fog + - - - -84. kemény szilárd + + + + +85. kenyér puha + + + + +86. kép rajz + + + + +87. kérdezni válaszolni + + + + +88. keres kutat + + + + +89. keserű -90. kéz testrész - + + + +91. kicsi nem látható + + + + +92. kíván éhes + + + + +93. könyv olvasható + + + + -94. küld viszi + + + + -95. láb járás + - + + +96. lágy puha + + + + +97. lámpa égő + + + + +98. lánya fia + + + + +99. lassú gyors + - + + +

100. lát hall + + + + +

87

101. leány fiú + + + + +102. leül csücsül + - + + +103. magas nagy + + + + +104. magyar német + - + + +105. megbocsát -106. meglát néz + - + + +107. megy sétál + - + + +108. mély -109. mond beszél + - + + +110. mozi film + + + + +111. munka dolgoz + - + + +112. nagy kicsi + + + + +113. nagymama nagypapa + + + + +114. nap hold + - + + +115. négyzet kerek + - + + +116. nehéz súly + + + + +117. nép magyar + - + + +118. név Lili + - + + +119. nézni látni + + + + +120. nyugodt lelkes - + + + +121. óceán víz + + + + +122. oldal lap + + + + +123. óra mutató + - + + +124. orosz nép + - + + +125. oroszlán vad + + + + +126. ország Magyar + - + + +127. orvos gyógyít + - + + +128. öreg fiatal + - + + +129. öröm bánat + - + + +130. papír lap + + + + +131. pénz forint + + + + +132. piros kék + + + + +133. pont vessző + + + + +134. reggel este + + + + +135. rend rendetlenség + - + + +136. rész darab + + + + +137. rossz jó + - + + +138. rövid hosszú + - + + +139. sárga szín + + + + +140. sarok utca + + + + +141. savanyú uborka + + + + +142. segít barát + - + + +143. sétál megy + + + + +144. sima cikk-cakk + - + + +145. só bors + + + + +146. sötét fekete + + + + +147. szabad szabadság + - + + +148. szár levél + + + + +149. szék ül + - + + +150. szem néz + - + + +151. szép csúnya + - + + +152. szeret utál + - + + +153. szín színes + + + + +

88

154. szó mondat + + + + +155. szoba lakás + + + + +156. szombat vasárnap + + + + +157. szomjas víz + + + + +158. szőnyeg padló + + + + +159. talál keres + + + + +160. tanít segít + + + + +161. tanul tanít + + + + +162. tart fog + + + + +163. tele üres + - + + +164. tér nagy + + + + +165. tesz rak + + + + +166. tiszta szép + - + + +167. tolvaj lop + - + + +168. tud okos + - + + +169. új jó + + + + +170. újság regény + + + + +171. út jövő + - + + +172. utca út + + + + +173. ül áll + + + + +174. ünnep szilveszter + + + + +175. vaj kenyér + - + + +176. város Pécs + - + + +177. vásárol vesz + + + + +178. vendég születésnap + - + + +179. világ föld + + + + +180. virág rózsa + + + + +181. víz tenger + + + + +182. zene hangszer + - + + +183. zöld szín + + + + +184. fény lámpa + - + + +185. termelés -186. benyomás kinyomás + - + + +187. törvény börtön + - + + +188. szák hal + - + + +

A metonimikus kapcsolatot tágan értelmeztem. Minden lehetséges összefüggést + jellel jelöltem. A vizsgálat, melynek célja egy megkésett beszédfejlődésű gyermek mentális lexikonjába való betekintés a harmadik osztály elején, sikeres volt. A kislány 188 szóból mindössze 4-re nem tudott azonnal asszociálni. A szóanyagon végzett vizsgálatok, szófaji megoszlás, szemantikai és szerkezeti összefüggések, jól tükrözik, hogy Lili már életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik.

89

3. Terápiák

A terápia szempontjából fontos, hogy használ-e a gyermek jeleket, s ezek

milyen csoportba tartoznak. Egy - és hároméves kor között az ép gyermeknél a

beszédpercepció és a beszédprodukció párhuzamosan fejlődik. A megkésett

beszédfejlődésű gyermek esetében a beszédprodukció stagnál, a

beszédpercepció lassan fejlődik. Három- és hatéves kor között a diszfáziás

beszédprodukciója ugrásszerűen, de a beszédpercepciós folyamat lassabban

fejlődik.

További problémák: A nem vagy alig beszélő három-, négyéves gyermek szülei

szerint nem beszél, de mindent megért gyermekük. Figyelmen kívül hagyják,

hogy a gyermek a beszédértés során nagymértékben támaszkodik a

beszédhelyzetre, a megszokott körülményekre. Ez később komoly beszédértési

problémákhoz vezethet.

A diszfáziás gyermekek 70%-a fiú. Legtöbbjük beszédindulása spontán,

elegendő hozzá a család és az óvoda. Beszédfeldolgozásuk azonban még

évek múltán is elmaradott. Előfordul néhányuknál, hogy a beszéd csak

szakember bevonásával indul meg. Folyamatos logopédiai fejlesztés mellett is

a beszédprodukció, - észlelés, - megértés súlyos elmaradásokat mutat. Zavarok

mutatkozhatnak továbbá az artikulációban: elhúzódó sziszegő, susogó hibák,

hanghelyettesítések fordulnak elő. Szókincsük kicsi, a grammatikai

szerkezetekben komoly hibákat vétenek.

A diszfáziás gyermek mondat- és szövegértési feladatokban nyújtott

teljesítménye gyenge.

Gyakori hibák:

o időviszonyok keverése

o a múlt idejű feltételes mód fel nem ismerése

o a homonim toldalékok funkciójának fel nem ismerése

Ritkán előforduló hibák:

o az ok- okozati összefüggés fel nem ismerése

o a névutó téves azonosítása

A szövegértési nehézségek okai:

o ismeretlen lexikai egységek

90

o bizonytalanul, tévesen azonosított morfológiai és szintaktikai

szerkezetek

o fel nem ismert összefüggések

o az emlékezet hibás működése (a rövid idejű verbális és a rövid

idejű vizuális memória közül a vizuális jobb)

A késői beszédmegindulás gyakran nehezen korrigálható, akár biológiai

sorompóként is működhet. Kihatással lehet az írott nyelv elsajátítására,

valamint az egész kognitív fejlődésre.

A beszédpercepciós zavarok, az agyfélteke-dominancia késői kialakulása, a

kézdominancia kialakulásának késése, s az ezekkel együtt járó irány-

felismerési zavar egyértelműen vezet az írott nyelv elsajátításának különféle

zavaraihoz.

Hat-, hétéves korra már számos olyan készség kialakul, mely biztosítja az

olvasás és írás megtanulását. Ahol felmerül bármelyik szükséges készség

működési zavara, kialakulatlansága, nélkülözhetetlen a fejlesztő terápia.

3. 1. Mozgásterápia

Egy mozgásterápiai foglalkozás leírása.

Időpont: 2004. március 12. 18.00 -20.00 óráig.

Terapeuta: Écsiné Dobai Ágnes pedagógus

Létszám: 5 gyermek

Nemek: egy kislány (Lili), négy kisfiú (Attila, Máté, Tamás, Ádám)

Életkor: 6-7 évesek

A foglalkozás menete:

1) A terapeuta kérdésére mindegyik gyermek elmeséli, hogy az utolsó

találkozásuk óta mi a jó hír, mi a rossz hír, vagyis milyen fontos esemény történt

velük. (A gyerekek türelmesen végighallgatták egymást. Nem vágtak a másik

szavába.)

2) Számolással összekötött mozgások:

a) fejhajlítás, fejfordítás, fejkörzés, domborítás

Lili jól számol húszig. Szépen végzi a gyakorlatokat. Sok

dicséretet kap.

91

b) vállfelhúzás, ujjkörzés, csuklókörzés, karkörzés – visszafelé is

Lili: bal, jobb tévesztés

c) tenyérfordítás, tenyérnyitás

Lili: jó a ritmusérzéke

3) Nagy mozgások: a gyerekek vezetik a gyakorlatot, számolással:

Lili ismétlésszáma 29. Koncentrál, nagyon igyekszik. a) fejemelés

b) fejemelés hason

c) lábemelés – váltott lábbal (Lili vezényel)

d) „Superman”: kéz- és lábemelés

e) hinta, közben fürdőszobai tárgyak megnevezése

Lili: szappantartó, nedves törlő, fésű, hajgumi

A fiúk állandóan beszélnek, Lili csak akkor válaszol, ha szólnak

hozzá.

f) mellúszás – két körben

kéz- és lábtempó

g) kisbicska (Lili vezeti: húszig számol, először siet)

h) térdelőtámasz: (balkéz + balláb, jobb kéz + jobb láb, balkéz +

jobb láb, jobb kéz + balláb) váltva (tízszer).

i) halacska (hússzor)

j) ficánkoló halacska (Lili nagyon jó).

k) kistigris

Attila elmeséli a történetet. A gyerekek figyelnek a hangokra:

tapsra lapulás, sípra fordulás. (Taps, sípszó a terapeutától hangzik

el.)

Nagyon élvezték a gyerekek ezt a gyakorlatot

l) pályaválasztás

- lábujj-járás (Lilit megdicsérik) nyolcszor ismétlik a feladatot

- sarkon járás (8)

- külső talp él (8)

- belső talp él (8)

m) indiánszökdelés (Lili számol)

- előre hat, hátrafelé hat

n) lábemelés: ellentétes könyökkel tízszer (egyéni számolással)

92

o) sarokemelés: ellentétes kézzel érintve (egyéni számolással)

tízszer

p) körbemasírozás: öt kör, ellentétes kéz-, lábemeléssel

r) ráfordulás vállal: tízszer (Lili néha lazsál a fordulással)

s) vízszintes kaszálás (Lili nem emeli fel a kezét)

sz) rámutató járás (tízszer) – ellentétes kéz, láb (Lili nem fordul

rá)

t) keresztlépés: elöl/hátul zár – lábváltással tízszer

ty) lábujjhegy-sarokjárás: ellentétes fülfogással tízszer (Lilinek

nagyon jól megy)

u) térden járás (hat kör) – nem esnek el

ú) összetett gyakorlatok: kézemelés→nyitás→guggolás (ötször)

1. Ádám mondja és csinálja

2. Ádám hallgat és csinálja

3. Ádám hallgat és nem csinálja a gyakorlatot.

Mindegyik gyerek megismétli.

ü) láblendítés tapssal (ötször), ugyanúgy, mint az előbbi

gyakorlatnál, mindegyik gyerek bemutatja

összetett fejlesztés: memória, ritmus, lateralizáció

ű) trambulin: névsor szerint ugrálnak a gumiasztalon

(a többiek ezalatt párban labdáznak)

Lili Tamással van párban. A kislány ügyesen dobja és

kapja el a labdát.

v) Lili a trambulinon húsz terpeszt csinál, majd húsz egylábas

ugrást is csinál. w) Lili Attilával egyszerre két labdát is dobál. Nagyon jó a

labdaérzéke.

z) Körben ritmusra lépés, tapsra édességnevet kell mondani. Lili

másodszorra nem tudott mondani. Majd lekváros fagyi

hangzott el, zavarba jött. Olyan nincs - mondta. zs) Ételneveket kell szótagolva mondani a tapsra.

Túrós tészta, rántott hús. (Lili kedvenc ételei)

93

A) A gyerekek körbeülnek, ceruzát választanak. Ceruza a kézben:

balra, jobbra – csak szemmel kísérik (10-ig számolnak): föl-le,

jobbra fel, balra le (Lili siet).

A gyakorlatot tízszer ismétlik az órajárásnak megfelelően, majd

tízszer ellentétes irányban.

B) Lili a becsukott szemmel indul: előre két lépés, jobbra

fordul, jobbra egyet lép, hátra egyet lép, balra kettőt, jobbra

fordul, előre egyet lép, balra egyet – téveszt.

Instrukció: előre egy, jobbra egy, balra egy, hátra kettő (jobb-

balnál Lili bizonytalan)

A terapeuta megkérdezi, hogy szeretne-e javítani, de a kislány

visszakérdez, hogy mit javítson. A számokat megjegyezte, az

irányt ismét eltévesztette. Másodszor sem akar javítani.

C) Döglött kutyák: három gyerek és két ugrókötél

Balkéz és balláb- Lili fordítva csinálja.

D) Fekvő Pinokkió: Lili jól csinálja.

E) Vizuális memóriafejlesztés: állatos kártyák – a gyerekek

megnézik, memorizálják, majd lefordítják a kártyákat. Öt kártyát

kell megtalálni, Lili mindet megtalálja. Ő lett a győztes.

Másoknak is segít.

Levezetés: Játék

1) Négy cápát és egy macskafogót választanak.

A cápák tapsra felugranak a bordásfalra. Az utolsó kiesik.

2) Memóriafejlesztés: egy taps= guggolás, két taps = futás, három

taps = megállás.

3) Gombóc, nudli, palacsinta szavak elhangzásakor a

gyerekeknek mozgással kell reagálniuk.

Gombóc = guggolás, nudli = állás, palacsinta = hasalás

Értékelés:

A gyerekek és a terapeuta értékelik a foglalkozást és a gyerekek

egymást. A pedagógus előveszi a KINCSESLÁDÁT.

Attila: „Elfáradtam.” (Ajándékot húz.)

94

Ádám: „Jól éreztem magam. Elfáradtam. Az ugrókötél a

legnehezebb.” (Ajándékot húz.)

Tamás: „Jól éreztem magam.” (Öt figyelmeztetést kapott. Nem

húzhat ajándékot.)

Lili: „Nem kellett rám szólni. Nem fáradtam el. Jól éreztem

magam.” (Ajándékot húz.) Máté: „Nem kaptam figyelmeztetést.

T: Elégedett vagy magaddal?

M: Igen.

T: Nem tetszett, amit az óra végén csináltál.

A gyerekek elköszöntek egymástól és Ági nénitől. Jó hétvégét

kívántak, majd a rájuk váró szüleikkel hazamentek.

Véleményem a foglakozásról:

Várakozással, de kétségekkel mentem el a terápiára. Túl hosszúnak tartottam

százhúsz percet öt olyan gyermek figyelmének, érdeklődésének a

fenntartására, akik még csak hat- és hétévesek. A félelmem nem igazolódott

be. A gyerekek az utolsó percig közreműködők, érdeklődők voltak. Bár saját

bevallásuk szerint is elfáradtak, menet közben ez nem látszott rajtuk.

A fejlesztésnek sokféle területe előtérbe került: mozgáskoordináció,

lateralizáció, szerialitás, vizuális memória, verbális memória, ritmusérzék,

labdaérzék, színek, formák, stb.

A gyerekek jól érezték magukat, szívesen járnak a foglalkozásokra. Kedvelik

társaikat, Ági nénit szeretik, tisztelik.

Mind az öten küzdöttek a megkésett beszédfejlődéssel. Eltérő értelmi

képességekkel rendelkeznek, de egyikük sem hátrányos helyzetű, sem

szociálisan, sem biológiailag.

A fiúk között előfordul magatartásbeli probléma, de sokat „szelídültek” a

terápiának köszönhetően. Hetente háromszor két órát foglakozik velük a

mozgásterapeuta. Az elnevezés kevesebbet sejtet, mint a valóság. Jobb lenne

fejlesztő pedagógusnak nevezni.

Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeuta 2004. február 20-án a következőket írta

Liliről:

95

Javulást tapasztaltam:

o a beszédkészség területén: összefüggően kezd beszélni,

hanglejtése már nem éneklő, megszólítja a társait, már engem is

bátran kérdez

o a keresztmozgások végrehajtása terén: koordinált, ritmusos

o egyensúlya erősödött

További fejlesztésre szorul:

o a térbeli tájékozódás terén

o a dominancia területén

o a síkbeli tájékozódás területén

o a memória területén

o a szerialitás területén

Lilit édesanyja úgy segítette a bal és jobb oldal megkülönböztetésében,

hogy bal csuklójára színes hajgumit húzott. A kislány csukott szemmel

sokszor megérintette a karkötőt, mielőtt az adott irányba fordult.

3.2. Logopédiai foglalkozások 3. 2. 1. Az iskolaválasztás. A logopédiai „üzenő füzet”

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Lilinél

dyslexia és dysgráphia veszélyeztetettséget prognosztizált.

Iskolai előmenetele ezt nem igazolja. Az első évet sikeresen teljesítette.

Megtanult írni és olvasni. A logopédussal már 2004. márciusában elkezdték a

betűtanulást. Az édesanya és a logopédus között üzenő füzet volt forgalomban,

melybe a logopédus minden foglalkozás után beírta az értékelését, valamint az

otthon elvégzendő feladatokat. Az édesanya „válaszolt”, leírta a gyakorlás

menetét, eredményét, de azt is, ha valamilyen ok miatt elmaradt az otthoni

munka. Az a tény, hogy az édesanyának tanítói diplomája van, mindkettőjük,

sőt mind a hármuk (a kislányt is beleértve) munkáját megkönnyítette. (Ezek a

füzetek a birtokomban vannak.)

96

2004. január 27-én az édesanya és a kislány látogatást tett Börcsön, a

Zrínyi Ilona Általános Iskolában. A logopédus tanácsára ide szándékozták

Lilit beíratni.

Az anya feljegyzései:

- Kedves, családias iskola, az 1. osztályosok külön vannak. Tizenegy

gyerek jár az 1. osztályba, ebből kettő fejlesztésre szorul.

- Negatívum: az ének és a rajz összevontan van az 1-4. osztályban.

- Pozitívum: magyarból a Meixner-féle tankönyvet használják.

- Pozitívum: a magyart és az éneket tanító néni, a matematikát tanító

bácsi tanítja. (Ő lesz Lili osztályfőnöke.)

- Pozitívum: menza az óvodában van, Pitypang Óvoda. (Az iskola mellett

található.)

- Negatívum: a napközi fél négyig üzemel, és maximum húsz gyerek lehet

ott.

- Negatívum: zenei képzés, hangszertanulás nincs.

- Lilinek nagyon tetszett az iskola is és az óvoda is, ahonnan tíz elsős lesz

jövőre.

- Február 27-én meghívtak bennünket is a „Lakodalmas játékra”.

- Február 3-án a leendő elsősösöknek lesz nyílt nap az iskolában.

Részletek a logopédus és az anya üzenőfüzetéből:

A logopédus által otthoni gyakorlásra szánt feladatok a Lexi tankönyvcsalád

első kötetéből. (Csabay Katalin: Lexi, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

1992.)

3-5. oldal:

„Mutasd, amit mondok!” Állatok és járművek neve alanyesetben, hangja,

mozgása, testhelyzete.

6-18. oldal:

„Mondom – mutasd!” (össze-vissza)

1. Sorban elmondani:

97

- állatot, járművet, ennivalót (ételt), italt

- járművet, növényt: virágot, gyümölcsöt, zöldséget

- tanszert, bútort, edényt…

Például a ló állat.

2. Használattal, körülírással

19-33. oldal:

Tőmondatok:

1. Lili mutassa meg, amit mondok!

2. Lili mondja el a mondatokat sorban!

Ez több mint egy heti anyag. Az eleje könnyű szavakból áll, de fontos a szavak

sorrendje! A szavak egyre nehezednek, a kevésbé ismert szavakat érdemes

külön gyakorolni:

„Hol a bácsi, fiú, kőműves…stb.?”

- először alanyokat

„Mutasd, aki söpör, terít, locsol…stb.!”

- utána külön állítmányokat

A logopédus értékelése Lili teljesítményéről:

„Remekül megy! Egy-két szót írtam csak a képekhez, azokat érdemes néha

ismételni.”

39. oldal:

- az állatok nevének gyakorlása

- a színek gyakorlása

- számláláshoz, csoportosításhoz (szín, faj)

- jelzős szerkezetek gyakorlása

„Úgy látom, nem okoz Lilinek nehézséget, de ha kivágjátok, talán szívesen

játszogat velük.”

34. oldal:

Két jelző együtt: két kis veréb…stb.

35. oldal:

98

„Macin a főbb testrészek megmutatása – tanultunk hozzá egy mondókát,

mutatással: fejem, nyakam, vállam, hátam, mellem, hasam, kezem, lábam…stb.

A babán az arc részeit (ügyesen ment), és a végtagok kisebb részeit. Persze a

legjobb magunkon és egymáson, a képek csak ötletadók.”

Készítsetek rajzot a következő mondókához!

Hüvelykujjam almafa,

Mutató ujjam megrázta,

Középső ujjam felszedte,

Gyűrűs ujjam hazavitte,

A kisujjam mind megette,

Megfájdult a hasa tőle.

99

(A rajz úgy készült el, hogy a kislány tenyerét körberajzolták. Az ujjhegyekhez

kerültek az illusztrációk, s végül egy hasára mutató emberke.)

42-43. oldal:

Mit rajzol a…?

100

„Először csak egyszavas válaszokat mondjon Lili, csupa -a végű szót, s ezek

tárgyesetét: -át. Majd -e végű szavakat, az állatok közül a teve legyen, ha

hosszabb szót szeretne, inkább púpos teve legyen.”

44. oldal:

Mit rajzol a…?

Először itt is – kérdésre – csak egyszavas -e végű szavakat, majd ezek

tárgyesetét: -ét.

„Ha szívesen teszi, gyakorlás után mondhatja a teljes mondatot, de akkor

sorban!”

45. oldal:

Mit fog a…?

Csupa -i végű szót kérj és ezek tárgyesetét!

46. oldal:

Mit fog a…?

Hasonlóan az előzőhöz, csak most -ó, -ő, -ú, -ű végű szavakkal.

47- 48. oldal:

Mit visz a…? Mit szállít a…?

„Itt többször játsszátok el úgy, hogy felnőtt mondja (nem sorrendben) a teljes

mondatot, Lilike keresse meg! (A tárgyrag elé kötőhang kerül.)

49. oldal:

„Ezt a feladatot már akkor csináljátok meg, amikor az előzőeket gyakoroltátok!

A piacos képeken sok nehezebb (pénzt, buszt stb.) tárgyeset van. Nem kell

ehhez ragaszkodni, inkább csak ötletadó. A körülöttük levő dolgok tárgyesetét

mondjuk! Jó az igazi piacot is megnézegetni és elmondogatni: Mit árul? Mit

vesz? Mit ad? Mit visz? Mit húz? Mit eszik? stb.”

36. oldal:

Két jelzővel ellátott szavak gyakorlása, nagyság (méret) és szín:

- kis, sárga virág, nagy, sárga virág

- kis, sárga lepke, nagy sárga lepke

101

- kis, zöld lepke, nagy zöld lepke

Minta és szín:

- pöttyös, zöld lepke

- csíkos, sárga lepke

- sima, sárga lepke stb.

37. oldal:

Zöld és sárga színjelző + fonal, gombolyag, szekér, dömper…stb.

„Jó lenne megnézni igazi gombolyagot, kötőtűt, kötést, ha alkalom adódik rá!”

38-41. oldal:

„Az eddigieken túl „tanár nénis” játék felváltva.”

Kirakunk néhány állatot a házikókhoz részben jól, részben rosszul. A másik

egyenként elmondja, hogy hogyan raktuk ki, például:

- A zöld zsiráf a zöld házban lakik.

- A kék mókus nem a piros házban lakik, hanem a kék házban lakik.

50. oldal:

Képek neve: citrom, eper…

- színjelzővel(?): sárga…, piros…

- számjelzővel(?): egy, két, sok…

- szín- + számjelző együtt: egy sárga citrom…

„Lilike már meg is számlálgathatja a 3. keretben lévőket, hogy mennyi, de azt

nem kell sorozatban mondani. Ha van játék dömperetek, nézzétek meg!”

51. oldal:

- Mi van a képen? Mindent el lehet mondani alanyesetben.

- Mit látunk a képen? Mindent fel lehet sorolni tárgyesetben.

- Milyen játékok vannak mindig a téren? (alanyesetben)

- Milyen játékokat építettek a térre? (tárgyesetben)

- Milyen játékok vannak itt, amit otthonról hoztak a gyerekek? (alanyeset)

- Mit hoztak otthonról a gyerekek? (tárgyeset)

- Mit csinálnak a gyerekek? (állítmányok)

- Mivel játszanak a gyerekek? (eszközhatározók)

102

- Milyen a ruhák színe, mintája? (minőségjelzők)

- Milyen színű a gyerekek haja? (minőségjelzők)

Édesanya: „Lili felváltva használta: a csíkos nadrágos fiú, a fiú, akinek csíkos

nadrágja van.”

Logopédus: „Ha egyébként megfelel a szövegkörnyezetnek, nem tartom

rossznak.”

„Ezeket folyamatosan csináljátok, ne csak szombatig!”

Bővítsük a csoportosításokat:

- evőeszköz

- szerszám

- ruhaféle (ruhaneműt szoktunk mondani, de Lilikének nehéz kimondani.)

- épületek nevével!

„Fontos lenne a szavakat rendszeresen ismételgetni – napi egy lapot, fő

fogalomba sorolással (a füzet második oldala). Kriszti (az anya), légy szíves, írd

fel azokat a szavakat, amik nehezek! A mindennapi életben ezeket a szavakat,

fogalomköröket valódi tárgyakkal, illetve játék közben kicsinyített másaival

(babaedényekkel) lehet helyettesíteni, s ezek nevét sokszor mondogatni

(babaruhák, bababútorok, amilyen játékok vannak otthon).”

- A képekkel szombatig lehet játszogatni, de ez nem „feladat” Lilikének.

- A könyvből könnyűt vettünk. (52-53. o.)

- Mit eszik a…?

- Kié a…?

- Ágitól (a mozgásterapeuta) légy szíves, kérdezd meg a dominanciát!

54-55. oldal: -ban, -ben

- Gyakorolni a képek nevét: felismertetéssel: Hol laksz?, csak mutatni kell,

esetleg mondani is: „Itt az ásó.”

- Kérdezni: Hol (miben) van a ropi, a gereblye…?

- Mutassa meg és csak azt mondja, hogy pohárban, vödörben…

- Te mond a teljes mondatot – nem sorban –, és Lili mutassa meg!

103

- Lili mondja a teljes mondatot és mutassa is, sorban!

- Az 54. és 55. oldalt úgy gyakoroljátok, hogy Lili sokszor hallja a teljes

mondatot helyesen!

- Az előzőekhez hasonlóan, lépésről lépésre az 56. és 57. oldalt is!

- babakocsi, doboz, fiók, üveg, csésze, szilva, paprika, ropi, retek,

gereblye, fűrész

- Ugyanígy az 58., 59., 60., és 61. oldal mondatait is.

Hangkereső

Mit hallunk az elején?

m, n, l, r, sz, z, s, zs, v, f.

Majd magánhangzók legyenek az első hangok!

„A 74. oldalhoz vágjátok szét a játékok képét!”

Édesanya: „Nehezen megy a szita!”

Logopédus: „Itt most rögtön ment, de ez se jelent semmit. Sokat,

sokféleképpen kell gyakorolni. Képekkel, de amit lehet, játékokkal és valós

tárgyakkal is. Például: Adok a …-nak egy kendőt és egy lufit. A majom a …-val

és a …-val játszik. De előtte lehet fordítva: Te mondod: Adj egy …-t a …-nak!

Amíg könnyebben megy.

Édesanya: „A Lexiből a 80. oldalról a vonatos meglepően jól ment. REMEK!

Nehezen hívja elő: vágódeszka, merőkanál, csavarhúzó, dugóhúzó.”

Logopédus: „Ilyeneket főleg igaziakkal lehet gyakorolni!”

Lexi: 41. oldal, 25. oldal – egyes szám, többes szám 62. o.

Édesanya: „2004. január 7. 10 óra, vizsgálati időpont.” (Ekkor járt Lili először a

Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs előtt.)

64-65. oldal:

Egyes szám, többes szám gyakorlása: tücsök – tücskök, állatok és hangjaik:

liba – gágog, kacsa – hápog.

66-67. oldal:

Hova? -ba, -be

104

68-69. oldal:

Tagadás

80. + 5. oldal (Lexi II.)

Mellékletek: évszakok.

87. oldal (Lexi II.)

A képeket kérem kivágni, rakosgatni, nevüket mondogatni.

22-23. oldal:

bal – jobb színezés (Naponta csak egy sort!)

Tájékozódás a lapon: 14-15-16-17. oldal közepe, bal oldala, jobb oldala

- Mit látsz, mi van a lap közepén, bal oldalán, jobb oldalán?

- Ha bal – jobb színezést csináltok, mindig sorban kell haladni, mondani

kell, hogy „balra fordul, ezért lila” stb.

Az utazás alatt, ha lenne alkalom:

- család, rokonok, családi kapcsolatok

- hová utazunk, hol lakunk, kivel megyünk?

- ízek

- mesemondás, amiben visszatérő részek vannak, például: A répa, A

kiskakas gyémánt félkrajcárja, A holló és a róka

- helyhatározós mondatok gyakorolni Lilivel (70. oldal)

28. oldal:

magas – mély hangok, 10. melléklet: képtörténetek

Édesanya: „Kivágjuk a Lexi I. 93. oldaláról a jobb és bal kezet? Mindig ott

raknánk ki ahol dolgozunk.”

Logopédus: „Jó. A 22, 23, 75. o. – lehetne naponta 1-1 sort színezni, és a 26.

és a 27. oldalon lendületesen fekvő vonalakat rajzolni.

30. oldal:

Alsó, középső, felső gyakorlása!

105

Én is tudok olvasni: F1. Ezeken a lapokon a helyhatározórag mellett cél az

árnyaltabb kifejezések gyakorlása is. Amik nehezebben rögzülnek, arra kérdezz

rá gyakrabban!

31-32. és 76. oldal:

A házikó részei

Édesanya: „Kedves Anna! A héten nem csináltunk semmit ezekből a

feladatokból. Helyette többször játszottunk „NANU”-val, itt járt nálunk Lili

barátnője. Meglátogattuk a nagymamát, illetve a kutyánkat, Pumpit. Szombaton

kirándultunk és Pápán is jártunk az uszodában. Pénteken pedig Levente (Lili

bátyja) farsangján szórakoztunk. A jövő hétre behozzuk az elmaradt

feladatokat. Köszi: Kriszti”

Logopédus: „Ismételtünk és a Lexiben a házikó szintjeit gyakoroltuk. (77. oldal

és dobókockás boríték.) Lilinek remekül megy!”

Logopédus: „A Lexi 15. és 16. mellékletéből aranyos házikót lehet ragasztani

az 1., 2., 3. sor illetve az 1., 2., 3., 4. ablak gyakorlására. A 14. melléklet

dobókockájával emlékezetfejlesztő.”

Én is tudok olvasni: 72-73. oldal

Én is tudok olvasni: 77. oldal ellentétes melléknevek

Lexi 13. melléklet, 9. melléklet – ellentétek, dominó

Édesanya: „Écsiné Ági (mozgásterapeuta) továbblépett a fejlesztésben. Lilinél

megvan a dominancia (2004. február!), már erre vonatkozó gyakorlatokat

végeznek. Lassan lehet csökkenteni a gyakoriságot. (Hetente kétszer) Kérek

tőle jelentést.” A jelentést lásd a mozgásterápia foglalkozás után.

78-79. oldal:

A tárgyas ragozás gyakorlása!

80-81. oldal:

Két helyhatározós kapcsolatok mondása.

„Lexi hetedik mellékletéből jó kis „terepasztalt” lehet csinálni a térbeli viszonyok

gyakorlására. Először: mondom – oda kell tenni, kiteszem/kiteszi – megmondja,

106

hol van. Eleinte a fogalmazásra figyelj: Legyen a… (előtt, mellett, balról stb.),

Tedd a… mellé, elé…! Később: a helyviszonyok megfogalmazásának

gyakorlásához képes feladatok a Lexi I. 42., 44., 46., 48., 49. oldalán találhatók.

9. melléklet:

1. Több, kevesebb, ugyanannyi, semmi:

- teszek hozzá → több lesz

- veszek el belőle → kevesebb lesz

- számlálgatás, rakosgatás

2. Mennyiség állandóság:

- Valahány halacskát kirakni, megszámlálni.

- Ugyanannyit széthúzni → ugyanannyi marad.

- Ugyanannyit összetolni → ugyanannyi marad.

Édesanya: „Kedves Anna! A héten betegen feküdtem, úgyhogy nem tudtunk

sokszor gyakorolni Lilivel. Az influenza miatt nem tudtam a Prohászka –

iskolába elmenni a nyílt napra (2004. február 25-én), most már 100% Börcs.

Küldöm Ági (mozgásterapeuta) rövid jellemzését. (58. oldal)

Logopédus: Jobbulást!

Gyakorlás: ellentétpárok: erős – gyönge, egyenes – görbe, friss – hervadt,

keskeny – széles, ritka – sűrű, szelíd – mérges. (Ezek csak ötletek.)

Rajzoljátok, mondjátok!

- Hétfőn heverünk: egy ágy, rajta gyerek fekszik.

- Kedden keverünk: egy lábas fakanállal.

- Szerdán szemelünk: egy szőlőfürt.

- Csütörtökön csücsülünk: egy széken ül egy gyerek.

- Pénteken pipálunk: egy pipa.

- Szombaton szitálunk: egy szita

- Vasárnap titeket vendégségbe várunk: egy nevető gyerek.

107

A hét első hat napján alliterálnak a napok nevei és az igék. Így könnyebb a

megjegyzés. Csoportosítás, meghatározás. Lexi I.: 61-65. oldal naponta

beosztva, mikor melyikre jut idő: végigmondani a képeket, megnevezni a fő

fogalmakat, végigmondani egyszerű meghatározással, például: A polc bútor.

Én is tudok olvasni: 86-91. oldal

108

2004. márciusában elkezdtük a betűtanulást!

- A széttagolt képek rakosgatását javasolnám még (87-89. oldal), hogy

biztosabb legyen a képmegnevezés. (Egyszerre ne mindent!)

- Hosszú – rövid: Lexi 34-35. oldal

- Elején, végén, közepén, benne: 36. oldal

- Én is tudok olvasni: Kívánságok megfogalmazása: Szeretne 82-83. oldal

Édesanya: Betűk felismerése nagyon jól megy. Az elején az „a” és „ó” együtt

ment nehezebben. Szavakból ügyesen kihallja a három magánhangzót.

Lili amiket téveszt:

M → N: Melli: Nelli

V → M: vakaró(z)ni: makaróni

G → K: Ginga: Kinga

Logopédus: 85. oldal: a kettős jelző használata: vékony, piros, paprika, cérna,

cérnavékony, paprikapiros

84. oldal: konyhai berendezések, eszközök, tevékenységek. A kép inkább csak

ötletadó, talán kirándulás közben is lenne alkalom a valóságban nézegetni,

beszélgetni. Mehet a 2, 4, 6-os képeslap is, meg a rajtuk lévő iránygyakorlatok

is.

Édesanya: 2004. március 18-án beiratkoztunk a Börcsi Általános Iskolába.

Ági (mozgásterapeuta) a torna intenzitását lecsökkentette heti kettőre. A

dominanciát kell erősíteni még.

Logopédus: Ízek: Lexi I./66.: édes – savanyú – sós – keserű

92.oldal: tárgyas ragozású igék

93.oldal: ellentétes jelentésű melléknevek, birtokos személyjelek gyakorlása.

(Előtte jó gyakorolni az állatok nevét.) Nem könnyű lap, érdemes többször

visszatérni rá.)

Logopédus: Ha egy-egy sort kiszíneznétek a Lexi 73, 75, 85. oldalán! Álló

egyenesek Lexi 33, 78. oldal. Lexi 12. melléklet – első hang dominó. Új betűk:

109

m, s, t: morog, sistereg, tülköl. Hangoztatjuk, betesszük a betűutcába,

párosítjuk a képekkel, felismertetjük.

Édesanya: Gyakoroltuk a külön munkalapon a szótördelést, jól ment, – illetve a

szavak első hangjának a hangoztatását. Nehezen ment: hal, fogas.

Logopédus: A nehéz hangokat át lehet ugrani, lesz még időnk.

Édesanya: A színezésekre apránként tudom csak rávenni, de rajta leszek.

Logopédus: Maximum napi egyet, de erőszakolni nem kell.

Betűk:

- Magánhangzók felismertetése: 1-2 perc.

- Magánhangzók olvasása a 11. 13. oldaltól, és a többi feladatot is lehet

olvasni.

- Az i lap feldolgozása, ahogy írtam.

- Mássalhangzók felismerése, betűk és játékok.

Lehet, hogy azért nehezebb Lilinek, mert hol az első hangot, hol a

magánhangzót keressük, és még keveredik a két feladat. Szabad picit jobban

megnyomni az első hangot ilyenkor. Már egyre könnyebben megy.

Én is tudok olvasni 96, 97. oldal:

Hasonló mondatszerkezetek, mint a fehér lapon – először egyes, majd többes

számban. Betűk gyakorlása a megbeszélt módon.

98. 99. oldal:

Képek neve, majd „mi hiányzik?” a teljes mondatokat először felismertetve,

hogy a megnevezések könnyen menjenek.

Betűk:

Gyakorlás a megszokott módon, betűsorok olvasása a lapokról (14. lap)

Olvasás:

Magánhangzók, mássalhangzók gyakorlása a szokott módon. (18, 19. lap)

Szótagok: csak felismertetés!

110

Kártyák: kirakom, szemben ülök, lassan mondom a szótagot, am, im, om: a

sorrend más legyen! Lilike mutasson a kártyákra! Egyszerre csak egy játék

kártyáit gyakorolni.

Számjegyek: versike, gyümölcsök színezése.

Édesanya: Még nem tudjuk. Mondogattuk, de nem akart színezni.

Logopédus: Nem kötelező, csak ha nem nagyon tiltakozik. Nem lenne rossz

pedig, mert a többféle megközelítés segíti a megjegyzést.

Édesanya: 2004. április 20-án megkaptuk a záradékot, hogy Lili sajátos

nevelési igényű. A kártyák a szótagokkal nagyon jól megy. Igen élvezi, ha

sikerül gyorsan megtalálni.

Logopédus: Remek. Kis felismertetés után el is olvashatja, átrendezheti, újra

elolvashatja. Ha van időtök, meg lehet próbálni két oszlopot kirakni egymás

mellé: táblázatszerűen, függőlegesen a mássalhangzókat, vízszintesen a

magánhangzókat, és felismertetni. A 20. lapon a szótagokat még nem

olvastatnám, maradnék a kártyáknál.

Lexi 5. melléklet: Hol hallod? Elején, végén, benne. (Ügyesen megy!)

Tárgyas igékkel kétbővítményes mondatok mondása: 100-103. oldal. Idő

függvényében haladjatok!

Logopédus: olvasás: vettük az e betűt, most az a szabadságon van, nem

szabad olvasni. Kivettem a borítékból is.

Gyakorlás: az eddigiek szerint, először felismertetve, utána lehet a 23. oldali

hangkeresőt, végül a 22. és a 24. oldalt olvasni. (Ha lesz időtök, persze nem

egyszerre.) A bekarikázott számú lapokat mindig lehet mondani, jó lenne

folyamatosan ismételni.

Édesanya: Jó, hogy az a-t kivetted, Lili gyakran mond az e helyett a-t.

111

Logopédus:

a – e differenciálása

- Magánhangzós borítékból felismertetés

- Lapról hangkereső

- Magánhangzó kocka dobása

i gyakorlása:

- Színes betűk

- Kocka

- 15. oldal

Szótagok.

- Játék képe alá kirakva, felismertetve

- Utána lehet olvasni

Édesanya: nem volt gyakorlásra időnk, jövő héten pótoljuk!

Édesanya: 2004. május 29.: Lili nagyon sokat fejlődött, több téren is.

Szókincse gazdagabb, gyorsabban elő tudja hívni a szavakat, helyesen

ragoz, inkább sorrendi hibákat ejt. Például: „Inkább is el szeretnék menni én!”

Magabiztosabb, gyerekek közt irányít, javítja őket, nyíltan véleményt formál.

Türelmesebb, kitartóbb, kicsit talán már az iskolát is várja. Talán a v, ami még

nem megy biztosan.

Logopédus: A v-t sok felismertetés betűkártyákkal! Fontos a sorrend –

érdemes többször gyakorolni – szintén felismertetve, hogy tőlünk hallja jól,

sokszor! Én is tudok olvasni: 106, 107. oldal. A szokott felismertető gyakorlások

után lehet a lapról is olvasni.

Logopédus: A répa (51. oldal)

Boríték:

- Kirakom a képeket, megnevezem őket.

- Alulra a szótagokat teszem.

- A képet letapsolom, első tapsot megismétlem.

- Megkeresem a szótagot, alá teszem.

112

Logopédus: 108, 109. oldal: a kislány fésülködik a tükörnél.

3. 2. 2. Logopédiai foglalkozás I.

Lili logopédiai rásegítéssel végzi az általános iskola alsó tagozatát. Már a 2.

osztályban ledolgozta a megkésett beszédfejlődés hátrányát, de a jobb

eredmény eléréséért a fejlesztés tovább folytatódik. A LEXI tankönyvcsomagból

dolgoztak.

Időpont: 2005. október 17. 13.00 - 14.45

Helyszín: Zrínyi Ilona Általános Iskola, Börcs

Logopédus: Nyikes Jánosné Anna

Jelenlévők: Lili és két fiú

Tankönyv: Játékház

I. Játék: „agyfényesítő” cikázó golyók

4 színű golyó: 0→1→2→3→4→(5)db, növekvő sorrendben

Lili számolása hibátlan.

Vizuális memória fejlesztése:

piros(1) – kék (4) – sárga (3) – zöld (2)

Lili színe a sárga. Tapsra mindenki a saját színét gyűjti – megadott

idő alatt. Lili 15 golyót szed össze a saját színéből két taps között.

II. Füzet és ceruza

Dátum: október 17.

A naptárból kikeresik: hétfő

Diktálás: Mennyi kell még a hathoz, hogy tíz legyen?

ty: Tyúk, tyúkól, latyak, Pityu, Matyi, kesztyű, hattyú, pinty, ponty, konty

Lili hibái: tyúkol, pityu (hangos közös javítás)

Kérdés: Mitől mondat?

Válasz: Nagy kezdőbetű, mondatvégi írásjel.

Diktálás: A kutya a latyakból lefetyel.

A ponty a bástya körül úszik.

113

Lili hibái: latyakbol (elválasztása jó: latyak-bol), ússzik

K: Hány szóba kellett írni a mondatot?

V: 5 – 6

Lili: Az „A” nagy, mert a mondat eleje.

III. Szavak mondása ty-vel: A soron következő gyereknek meg kell ismételnie

mindet, amit előtte mondtak.

Szólánc: tyúk, tyúkól, konty, lefetyel, latyak

(Lili szava a lefetyel)

A verbális memória fejlesztését szolgálja a szólánc.

Szólánc: kutya, pityke, Mátyás, kesztyű

(Lili szava Mátyás)

Kilenc szó: Lili segítségre szorult a lefetyel és a pityke szavaknál.

Írás a füzetbe: a sorrend nem fontos, amennyi az eszükbe jut, le kell írniuk.

Lili: tyúk, tyúkól, lefetyel, konty, kutya (9/5)

Helyesírási hibája nem volt.

IV. A nagybetűk jelölése: A magánhangzók színezése kékkel (két lapon is

jelölik). Jól hangoztatják a magánhangzókat.

A zöngés hangokat morgós, a zöngétlen hangokat nem morgós hangoknak

nevezik. A „morgós” hangokat pirossal, a „nem morgósakat” zölddel jelölik. (Lili

jól meg tudja különböztetni a zöngés-zöngétlen hangokat.) V. Írás-olvasás gyakorlása:

A kiosztott lapon a nyilak irányt mutatnak:

← → ↓ → ←

→ ↑ → ← ↓ → ← →

A nyilak irányát kézzel meg kell mutatni.

ty

kutya kártya fejsze hattyú mozdony

tenyér bástya tigris torta tyúk

A lap hátsó oldalán ty betűs szavak vannak szótagolva.

114

3. 2. 3. Logopédiai foglalkozás II.

Időpont: 2005. október 24. 1500 - 16.15-ig

Helyszín: Zrínyi Ilona Általános Iskola, Börcs

Logopédus: Nyikes Jánosné Anna

Lili (egyedül)

I. Képkirakós – a képek megnevezése

A: Mit gyakoroltunk sokat mostanában?

L: Ty betűsöket.

A: A képek nevében van ty. Mondd ki!

L: Pöttyös. (Nehezen találja ki.)

→ pöttyös labda, pöttyös anyag, pöttyös ruha

kesztyű, ponty, fogantyú

(Nem ismeri a szó jelentését, de felismeri, ty van benne.) A: Mi a pinty?

L: - (Nem tudja a szó jelentését.)

Képek: bástya, hattyú, kártya

Lili rámutatása a képre hibátlan. (Jó a vizuális memóriája.)

Lili sorban mutatja, megnevezi a képeket.

L: Szótagkártyák: tapsolja, keresi a szavakat.

pöty – (ty)ös – először téveszti

kesz – tyű

ponty – (egy kártya)

fog – an – tyú → fo – ga- ntyú → fo – gan – tyú

(Harmadikra lesz helyes a szótagolás.) Jó szótagolások: bás – tya, haty – tyú, ká – tyú.

L: Elolvassa a szótagokat: hattyú vagy haty – tyú

Szókártyák nélkül is hibátlanul elmondja a szavakat.

Mondatalkotás a ty betűs szavakkal:

L: 1) A bástya jó magas.

A: Hova építenek bástyát?

L: (Nehezen fogalmazza meg.) Torony. Vár.

115

L: 2) A ponty a vízben úszik.

A: Milyen beceneve volt?

L: - (Nem tud válaszolni.)

A: Potyka. (A pedagógus segít.)

L: 3) A fogantyú a buszban van.

A: Mire való a fogantyú?

L: Hogy el ne essünk. (Nem teljes a válasz, de a kislány tisztában van a

szó jelentésével.)

II. Rejtvényfejtés:

Szétvágott mondatok

A: Melyeket kellene előre venni?

L: Ezeket. (Kiválasztja a nagybetűs szavakat.)

A: Honnan tudod?

L: Nagybetű van az elején.

1) Judit lassan kortyolja a vizet, mert hideg.

(Elsőre jó.)

2) Pityu nem éri el a fogantyút, mert nem elég magas.

L: Nem jó, mert neki magas. – Félreérti a mondatot. Eljátsszák.

A: Ki magas? L: Pityu.

3) Zoli batyuba köti a holmiját, mert nincs táskája.

4) Rotyog a leves, mert erős a gáz lángja.

5) Szilvi rózsaszín ruhát kapott, mert jól áll neki.

6) Eltört Juli pöttyös bögréje, mert Matyi leejtette.

7) A mama keresi a tyúkot, mert nem hallja kotyogni.

8) Matyi halkan motyog, mert nem tudja a verset.

A: Hogyan csinál, aki motyog?

(Lili megmutatja.)

III. A: Hány vonal van a borítékon?

L: Három. Ilyent már csináltunk. Szótagból álló szavak. (Nem pontos

a megfogalmazás, de jóra gondol.)

A: Csak úgy kezdődik valami „okos” szó.

116

1) sütemény

2) kényelem ( Nem tudja Lili a szó jelentését.)

A: Nagyon elégedett vagyok veled.

A: Hogy hívják, amit a vár sarkába építenek? A sakkban is van ilyen

figura.

L: Bástya.

A: Mit húzunk a kezünkre?

L: Karkötőt. (Megszólal a nő.)

A: Hidegben?

L: Kesztyűt.

A: Mi a hal?

L: Ponty.

A: Kismadár?

L: Pinty.

A: Hol van a kátyú?

L: Nem tudom. (Nem ismeri a szó jelentését.)

A pedagógus segít a szó megértésében, de valószínű, hogy nem vált a kislány

aktív szókincsének elemévé.

A logopédus véleménye Liliről 2005. októberében:

„Lili az első osztályban ügyesen megtanult olvasni, olvasástechnikája

megfelelő. (Néha betűtévesztések előfordulnak.) A szavak, mondatok

megértése kialakult, az összefüggő szöveg megértése még fejlesztést,

gyakorlást igényel.

Szavakat, mondatokat tollbamondás után leír. Időtartamhibák, tagolási

problémák előfordulnak. Beszédészlelési, beszédértési nehézségei még

adódnak. Szóbeli utasításokat nehezen követ, a szóban megoldandó feladatok

megriasztják. További fejlesztést igényel a verbális figyelem, a szókincs, az

emlékezet és a mondatalkotás terén.

További eredményes haladása érdekében az iskolában hetente háromszor

logopédiai órán vesz részt.”

117

4. Az iskolában

4. 1. Az első osztály

A taneszközök bemutatása

1) Anyanyelvünk világa (6 -7 éveseknek)

A tankönyv engedélyszáma: XXVIII/4624-HKT/2000.

A tankönyv a Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyvcsalád első

osztályosoknak ajánlott tagja.

Írta: Bacsó Mónika és Vas Zoltánné

Alkotószerkesztő: Antalné dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus

Bírálta: Dr. Raátz Judit főiskolai docens

Pintér Henriette főiskolai tanársegéd

Gödri Enikő országos szakértő

Fedélterv és illusztrációk: Navratil Zsuzsa

Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália

ISBN 963 19 4614 2

2) Ábécés olvasókönyv (6 - 7 éveseknek)

ISBN 963 188 467 8

Írta: Báder Ilona

Bírálta: Meixner Ildikó

Fedélterv: Navratil Zsuzsa

Illusztrálta: Czakó Ferenc, Mészáros Márta


3) Mesevár (6 -7 éveseknek)

Szövegértési munkafüzet

ISBN 963 19 5254 1

1. átdolgozott kiadás, 2004.

Írta: Boldizsár Ildikó

Lektorálta: Rózsa Vincéné, Chászárné Simon Alice

118

Illusztrációk: Somorjai Éva

Fedelet tervezte: Navratil Zsuzsa


4) Írás munkafüzet

A tankönyv engedélyszáma: XXVIII/4633-HKT/2000.

ISBN 963 1946126

8. kiadás, 2004.

Írta: Báder Ilona

Bírálta: Tóth Lászlóné



Írásgrafikus: Olgyay Gézáné


5) Felmérő feladatlapok (6-7 éveseknek)

Magyar nyelv és irodalom (Matematika, Természet- és társadalomismeret)

Az 1. osztályos tankönyvcsomaghoz

ISBN 963 191158 6

Írták: Báder Ilona

Debnárik Gézáné

Dr. Török Tamás

Gálné Domoszlai Erika

Fedélterv és illusztráció: Navratil Zsuzsa

Magyar nyelv és irodalom: 1-7. oldal

4.1.1 A taneszközök részletes ismertetése

1. Anyanyelvünk világa

Műfaja: munkáltató tankönyv (62 oldal)

Felépítése:

Első fejezet: Iskolások lettünk (3. oldal)

119

1. Mondogató (Leírás az 55. oldalon) – helyes ejtési gyakorlat, légző gyakorlat,

helyes tartás…

2. Mi jut eszedbe a szeptemberről?

Tamkó Sirató Károly Szeptember c. versének részlete:

Szilvaszedés, szőlő-szüret!

Kigyúltak a pásztortüzek.

Nyit a Tudás Kapuja:

kezdődik az iskola!

3. Mondd el, milyen tapasztalataid voltak az első nap az iskolában!

4. Egy új kisdiák érkezik az osztályba. Belép az ajtón. Vajon mit mond?

Játsszátok el a jelenetet!

5. Mutatkozzatok be egymásnak többféleképpen! Melyik bemutatkozás tetszett?

Miért?

Például:

o Szabó Katalin.

o Szabó Kati vagyok.

o Katinak hívnak.

o Kati a nevem.

6. Aki, tudja írja le a nevét!

LILI (Ez áll a feladat megoldásaként.)

7. Álljatok körbe! Figyeljétek meg egymást! Azután változtassatok valamit

magatokon! Mit vettél észre?

8. Mutasd be a családod!

Az én családom cím felett egy képkeret van.

120

Lili rajza

II. Hogyan köszönünk?

1. Mondogató (2.)

2. Kati nagyon udvarias. Igyekszik mindenkinek köszönni. Kinek, hogyan?

Találjatok ki köszönésformákat!

- Jó napot kívánok!

- Csókolom!

- Viszontlátásra!

- Sziasztok!

- Minden jót!

- Szervusztok!

- Helló!

A másik szemébe nézünk.

Fejbiccentés.

Kezet nyújtunk. Köszönünk.

3. Hogyan üdvözlitek egymást otthon a családban?

4. Hogyan köszöntök az iskolában?

5. Hogyan köszönünk egymásnak a képen?

6. Kopogjatok be valamelyik helyszínre és köszönjetek!

7. Hogyan köszönnek a felnőttek? Jegyezd meg!

121

8. Hányféleképpen tudtok elbúcsúzni?

9. Játsszunk kacsintó játékot!

III. Hogyan szólítjuk meg egymást?

Mit siratsz, te kismadár?

Elrepült a drága nyár.

Búzaszem

nem terem,

köd szitál a földeken.

Tarka lepke, merre jársz?

Véget ért a lenge tánc.

Itt az ősz,

csendes ősz,

lopva lép a fürge őz.

(Fésüs Éva: Őszi dúdoló – részlet)

Kedves igazgató bácsi!

Julcsa néni!

Doktor néni!

Aranyos mamikám!

Helló, öcskös!

Hé, figyelj ide!

Drága egyetlenem!

Legyen szíves!

Tessék…

Kérem…

Légy szíves!

Feladatok:

1) Mondogató (3)

2) Hallgassátok meg a verset! Kiket szólít meg a költő?

122

3) Tanuljuk meg a verset!

4) Szólítsátok meg kedvesen padtársatokat! Játsszatok a hangotokkal is.

5) Válasszátok ki a megfelelő megszólítást a képekhez! Melyik az

udvariatlan?

6) Játsszatok a képekhez illő jeleneteket!

7) Hogyan szólítod meg a tanító nénit, takarító nénit, doktor nénit?

8) Kit szólítanak meg így?

Mondjátok a megszólításokat többféleképpen! Kedvesen, bosszúsan,

rosszallóan, tisztelettel, kérlelően, elragadtatással!

Bogaram! Csillagom!

Néni! Bácsi! Rózsám!

Galambom! Nyuszikám!

Mackóm! Angyalom!

Mókuskám! Kincsem!

Cicuskám!

9) Játsszunk körjátékot!

IV. Kérem szépen…

o Legyen kedves!

o Legyen szíves!

o Légy szíves!

o Nagyon szépen kérem!

o Tessék megengedni!

o Hé, álljon odébb!

o Szeretnék kérni….

o Adj egyet!

Feladatok:

1) Mondogató (4.)

2) Kitől, hogyan kérnétek ezeket a tárgyakat?

Játsszátok el párokban a jeleneteket, majd mondjatok véleményt

róluk!

3) Hallgassátok meg, melyik a legudvariasabb kérés!

Javítsátok ki az udvariatlant!

123

4) Mit és hogyan kértek a rajzon lévő helyeken? Kérjetek türelmesen és

türelmetlenül! Játsszátok el!

5) Játsszátok el, hogyan kér Tamás egy könyvet a könyvtárban!

6) Rajzolj a füzetedbe kedvenc könyvedből!

V. Köszönöm szépen…

- Hova adjam a jegyet, bácsi?

- A markomba. – feleli az öreg.

- Hova utazik, bácsi?

- Ahol voltam a múltkor is.

- Hol volt a múltkor, bácsi?

- A fiamnál.

- Hát hova adjam akkor a jegyet?

- Mondtam, hogy ide a markomba!

Feladatok:

1) Mondogató (4.)

2) Figyeld meg, miért humoros a következő beszélgetés! Játsszátok el a

jelenetet!

3) Mit kellett volna kérdeznie a pénztárosnak?

Játsszátok el a jelenetet!

o Köszönöm szépen.

o Hálás köszönet.

o Köszi.

o Na jó, megköszönöm.

o Köszönetet mondok.

o Ez szép volt tőled.

o Rendes vagy.

4) Hogyan köszönjünk meg valamit szépen? Melyik az udvariasabb

forma? Javítsátok ki az udvariatlant!

5) Mit és hogyan illik megköszönni? Játsszátok el!

6) Mit válaszolsz, ha neked köszönnek meg valamit?

Folytasd a felsorolást!

124

o Szívesen.

o Nincs mit.

o Örömmel, máskor is.

A boltban:

Vevő: - Egy kenyeret kérek!

Eladó: - Tessék. Még mit adhatok?

Vevő: - Még egy liter tejet.

Eladó: - Parancsoljon!

Vevő: - Mennyit fizetek?

Feladatok: Adjátok elő a párbeszédet!

7) Játsszátok el többféleképpen a bolti jelenetet!

8) Hogyan viselkedtek, mit mondtok a következő helyzetekben?

Játsszátok is el!

a) Az utcán sétálsz. Találkozol a barátoddal és a szüleivel.

b) Egy autóbuszon ülsz. A megállóban felszáll egy idős bácsi.

Minden ülőhely foglalt.

c) Édesanyád a szomszéd nénivel beszélget az utcán. Fontos

dolgot szeretnél mondani az anyukádnak.

9) Kösd össze, melyik jelenethez melyik kép illik!

10) Játsszuk el!

Ajándékot kapunk.

Levelet hoz a postás.

125

Összegzés:

Az első fejezet a 3. oldaltól a 8. oldalig tart.

Témái:

Iskolások lettünk.

Hogyan köszönünk?

Hogyan szólítjuk meg egymást?

Kérem szépen….

Köszönöm szépen…

Öt téma – öt oldalon. A cél a játékos átvezetés az óvodából az iskolába.

A képek, melyeket ki lehet, illetve ki kell színezni, az üresen hagyott képkeretek,

ahova a gyermek maga rajzolhat, a tanulásra való ráhangolódást segítik.

Az udvariassági szabályok, szokások bemutatása, felidézése, eljátszása a

rögzítést szolgálják.

Második fejezet (9 -15. oldal)

Témák:

Játsszunk a hangunkkal!

Árulkodik a hangunk.

Árulkodik a tekintetünk.

Árulkodnak a mozdulataink.

Ilyenek vagyunk.

Ilyenek lehetünk.

Feladatok:

1) Tornázzunk belégzéssel és kilégzéssel!

Mondjátok el minél többször suttogva, majd egyre hangosabban!

cseresznye, körte,

alma, cseresznye,

körte, alma,

cseresznye, körte, alma….

126

2) Utánozzátok!

Hogyan megy a vonat?

Hogyan fúj a szél?

Hogyan berreg a motor?

3) Ejtsétek ki nagy ajakmozgással!

aou, uoa, oau, aou, uoa, oau, aou, uoa,

eié, éie, ieé, eié, éie, ieé, eié, éie

üöu, öüu, uüö, üöu, öuü, uüö, üöu, öüu,

4) Mindenki más-más állat hangját utánozza!

Rajzold le az állatot, amelyet te választottál!

LILI rajza: A ló

5) Próbáljátok hibátlanul elmondani!

Ötvenöt törött csörgő csörög.

Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára.

Ferkó fejszével fafokost faragott.

Kancsal kalóz kincset kutat.

6) Tanuljuk meg a verset, és mondjuk el együtt!

Karjelzésre vegyetek levegőt!

127

Csim-bum,

csim-bum,

mi döng a

dombon?

Két fejsze, ha

mondom.

Ide üt,

oda vág,

törik a fa

derekát. (Bősz Jenő: Favágók – részlet)

7) A hangrobot a négy utasítás szerint működik. Mondjátok el a verset

többféleképpen a hangrobot irányításával!

Utasítások: Hangosabban!

Halkabban!

Gyorsabban!

Lassabban!

8) Ki tudja elmondani a verset egyedül? (kedvesen, mérgesen,

türelmetlenül, félve, dicsekedve)

Árulkodik a hangunk

Feladatok:

1) Mondogató (5.)

Sárga bögre, görbe bögre.

Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál.

Úton útfélen úrfiak ugrálnak.

Mondjátok lassan, majd egyre gyorsabban.

2) Suttogjuk el a Favágók c. verset!

3) Hányféleképpen tudjátok mondani? Melyik arc illik hozzájuk?

JAJ!

128

4) Hallgassátok meg a verset!

Hoztam neked kaskát,

hiszed-e?

A kaskában macskát,

veszed-e?

Jó lesz egerésznek,

tudod-e?

Háztető- zenésznek,

hallod-e?

Hoztam kézzel-lábbal,

várod-e?

Hegyen-völgyön által,

járod-e?

Hegyi út magas volt,

kúszod-e?

Völgyi út síkos volt,

csúszod-e?

(Weöres Sándor: Csali-mese)

5) Rajzoljátok le, mi van a kaskában!

6) Tanuljuk meg a verset!

7) Mondjátok el a vers kérdéseit többféleképpen!

(türelmetlenül, kedvesen, fenyegetve, kérlelően)

Kísérjétek mozgással is!

8) Mondjátok el a verset a hangrobot játékkal!

129

Árulkodik a tekintetünk

Feladatok:

1) Mondogató (6.)

2) Mit fejeznek ki az arcok?

3) Egészítsd ki a nevető és a szomorú kisgyerek arcát!

4) Grimaszoljatok!

5) Mit jelentenek a következő mondatok?

Farkasszemet néz.

Csillog a szeme, mint a macskáé.

Csillagokat lát.

Szikrát hány a szeme.

6) Nézzetek farkasszemet! (ülve, járás közben, ruha felvételekor…)

7) Szobrászkodj az arcoddal! Rajzold le az arcod! (Lili egész alakos

rajzot készített.)

130

8) Rejtsetek el egy tárgyat! Csak a szemetekkel, és a fejetekkel

jelezhettek a keresőnek!

Árulkodnak a mozdulataink

Feladatok:

1) Mondogató (6.)

2) Mit mesél a kép? Miről árulkodnak a gyerekek mozdulatai?

3) Játsszátok el a rajz egyik jelenetét!

4) Fejezd ki néma játékkal!

Gyere!

Csöndesebben!

Állj fel és menj oda!

Elég, hagyd abba!

Jól van, csináld, ez az!

Jaj, elfelejtettem!

Szeretlek.

Barátod vagyok.

Segítek neked.

5) Játsszátok el a Most mutasd meg! című játékot!

6) Ismeritek következő kifejezést? Mit jelent?

Félvállról vesz valamit.

7) Szobrászkodjatok! Állítsátok be a társatokat a következő helyzetekbe!

131

Ő a verseny győztese.

Ő a verseny vesztese.

8) Hallgassátok meg a következő mesét! Ki tudja legjobban előadni

némajátékkal?

Hogyan sző a pókgyerek hálót?

Egy pókgyerek először szőtt önállóan hálót, és munkája végeztével

elégedetten szemlélte műremekét. Nagyon büszke volt rá. Most

kezdődött a zsákmányszerzés nehéz munkája. Sokszor végignézte,

amint szülei körbecsavartak egy hálójukba repülő legyet. Így hát ő is

hozzáfogott. Lesállásba helyezkedett a háló szélén, és megvárta, míg

belerepült egy szúnyog. Gyorsan odaszaladt, és ahogy tanulta,

pókfonállal körbe akarta tekerni. Most derült ki, hogy ez nem is olyan

egyszerű, mert a pókocska önmagát tekerte be, úgy, hogy mozdulni sem

tudott. Úgy látszik, kell még neki néhány tanóra.

Varsányi Ildikó

8) Rajzold a pók mögé a hálót!

9) Játsszátok el a pókháló című játékot!

Ilyenek vagyunk

Sárgarigó, köménymag,

jaj, de kevély legény vagy,

vékony cérna kendermag

jaj, be kevély leány vagy.

Népköltés

132

A kevély kiskakas

Feladatok

1) Mondogató (7.)

Tanuljuk meg a verset! Ügyeljetek a hangok helyes ejtésére!

2) Színezzétek ki a rajzot a mondóka alapján!

3) Játsszátok el, milyen a kevély ember!

4) Hallgassátok meg Kormos István: A kevély kiskakas című verses

meséjét! (Mondogató 18.)

5) Kik a történet szereplői? Mondjatok véleményt a kiskakas

viselkedéséről!

6) Hallgassátok meg újra! Közben figyeljétek a képsort!

7) Némajátékkal játsszátok el a mesét párokban! Segítenek a képek.

8) Mondjátok el a mesét a képsor alapján!

133

Ilyenek lehetünk

1) Mondogató (7.)

2) Számozzátok meg a képeket helyes sorrendben!

3) Mit csinálnak? Játsszátok el!

4) Adjátok elő a következő jeleneteket!

Kirándulni megy a család.

Csodálkoztok.

Féltek.

Kíváncsiak vagytok.

5) Mondjátok el a Sárgarigó, köménymag kezdetű verset a hangrobot

játékkal!

Összegzés:

A munkáltató tankönyv második fejezete a metakommunikációs eszközök,

valamint a beszéd szupraszegmentális eszközeinek a felhasználásába vezeti

be a gyerekeket. A jó irodalmi, mű- és népköltészeti illusztrációk, szemelvények

nagyban segítik a tanító és a szülő munkáját egyaránt. Felkeltik a tanulók

érdeklődését, egyértelműen megvalósításra kerül a játszva tanulás.

Harmadik fejezet (17-25. oldal)

Témák:

Meseországban jártunk.

Mese, mese mátka.

Színházba készülünk.

Színházban jártunk.

Mit csináltam a szünetben?

Téli szünet.

Mit tanultunk?

Meseországban jártunk

Károlyi Amy : Aranyablak

A feladatok a szövegértést ellenőrzik:

134

- Mit olvasott a kislány?

- Melyik a kedvenc meséd?

- Nevezz meg meseszereplőket!

Milyen hangulat jellemző a versre?

nyugodtság, vidámság, szomorúság, játékosság

Külön kell válogatni az igaz és a hamis állításokat a meséről.

Hol volt, hol nem volt….

Hogyan kezdődnek a mesék? Mesekezdő mondatok gyűjtése.

Mesei helyszínek rajzolása.

„Rendrakás” Meseországban: össze kell kötni az azonos meséhez tartozó

szereplőket:

Piroska és a farkas

A három kismalac

Hófehérke és a hét törpe

Szólások és illusztrációik összekötése:

o Alszik, mint a bunda.

o Fut, mint a nyúl.

o Bámul, mint borjú az újkapura.

A szólásokat értelmezniük, majd eljátszaniuk is kell a gyerekeknek.

Körmese:

„Ismerek egy embert, akinek nagy bajusza van.”

Hogyan folytatnátok?

Mese, mese mátka…

A mese meghallgatása után véleményt kell mondani a szereplők viselkedéséről.

Varsányi Ildikó Tapsifüles című meséje

Tapsifüles, a kis nyuszi vidáman sétálgatott az erdőben, és köszöntötte a

szembejövő állatokat. Tapsifülest minden erdei állat szerette barátságos és

szelíd viselkedéséért. Egyszer az áfonyabokrok között kószált, amikor hirtelen

egy idegen farkas toppant eléje. A farkas mogorva, gonosz és sóvár pillantással

állta el Tapsifüles útját. Nagy ijedtében a kis nyuszi még a szemét is elfelejtette

behunyni, pedig ezt veszély esetén mindig megtette. Így aztán több-kevesebb

135

bátorsággal nézett a farkassal farkasszemet, és szelíden kérlelte: Kérlek,

kedves farkas, ne nézz rám a gonosz szemeddel!

Feladatok:

Kik a mese szereplői?

Mi jellemző a nyuszira és a farkasra?

Milyen állatok szerepelhetnének még a mesében?

Keressetek a könyvtárban meséskönyveket!

Nézzetek farkasszemet!

Színházba készülünk

Beszélgetés: Hogyan készültök a színházba? Hogyan illik ott viselkedni?

1. rajz: a megfelelő ruhadarabok kiszínezése

2. rajz: Kik dolgoznak a színházban a színészeken kívül?

Milyen szavakat ismersz a színházzal kapcsolatban? Mi a jelentésük?

- rendező, főszereplő, jegyszedő, felvonás, szünet, szerző, taps, páholy,

díszlet, díszlettervező, erkély, nézőtér, színpad, függöny, csengetés,

színműíró, jelmez, jelmeztervező, vastaps, ruhatár…

Melyik jelmezt vennéd fel szívesen? Színezd ki!

136

Hogyan illik viselkedni az előadás alatt?

Hogyan illik viselkedni a szünetben?

Illik-e elkésni?

Mit teszel, ha elkéstél?

Színházban jártunk

137

Feladatok: Mesélj a színházlátogatásról a képek alapján!

Melyik színházban voltunk?

Melyik színdarabot láttuk?

Kik voltak a szereplők?

Milyen helyszíneken játszódott a történet?

Milyen volt az előadás hangulata?

Hány felvonásból állt a darab?

(A tanító adja a válaszokat, s a gyerekeknek a megfelelő válasz sorszámát kell

beírniuk a válasz melletti kockába.)

Készíts plakátot a színdarabhoz!

Mit csináltam a szünetben?

Feladatok:

Mély levegővel fújjátok el az ablakpárkányról a havat!

Gazdag Erzsi:

Udvarunkon ablak alatt,

álldogál egy fura alak;

hóból van a keze, lába,

fehér hóból a ruhája,

hóból annak mindene,

szénből csupán a szeme.

Vesszőseprű hóna alatt,

feje búbján köcsögkalap.

Téli szünet: Színezd ki azokat a képeket, amelyek a címhez kapcsolódnak!

Miben segédkeztél karácsonykor? Húzd alá!

takarítás, rendrakás, sütés, főzés, mosogatás, bevásárlás, asztalterítés,

porszívózás

138

Díszítsd fel a karácsonyfát!

Mi a legszebb a karácsonyi ünnepekben? Húzd alá!

Együtt a család. Ajándékot kapok.

Örülnek az ajándékomnak. Sokat és finomat eszünk.

Pihenhetünk.

Templomba megyünk. Rokonok jönnek. Vendégeskedünk.

Milyen események kapcsolódnak a decemberhez?

december 6.

december 24.

december 25.

december 26.

december 31.

Kapcsoljátok össze a rajzokat a dátumokkal!

Hogyan telt a szilveszter? Meséld el!

Mit tanultunk?

139

Hajnal Anna: Szánkón

Húzza a szánkót hegynek fel,

Szuszog a Jankó hegynek fel,

Siklik a szánkó hegyről le,

Ujjong a Jankó hegyről le.

De puha fehér, dunna a hó,

Még felborulni is jaj de jó!

Vörös az orra, a füle ég,

Szuszog a Jankó, de húzza még.

Feladatok:

1) Hallgassátok meg a verset!

2) Húzzátok alá az ismétlődő szavakat!

3) Meséljetek a képről!

4) Játsszátok el némajátékkal a télisportokat!

Összetalálkozol egy ismeretlen gyerekkel szánkózás közben. Hogyan

ismerkedsz meg vele?

Összegzés:

A munkatankönyv harmadik fejezete a kikapcsolódás, szórakozás világába viszi

a tanulókat. Megismerkedhetnek a mesék és az irodalom egy másik

területének, a színháznak az atmoszférájával. Decemberi ünnepeink, a

családdal közösen töltött napokat idézik. Ugyancsak ezt szolgálja a téli szünet

is.

Negyedik fejezet (26-37.old.)

Anyanyelvünk kincsei

Éneklő mondatok

Beszélő szavak

A magánhangzók

A mássalhangzók

J vagy ly?

140

Így választjuk el a szavakat

Mit tanultunk?

Anyanyelvünk kincsei

A megrémült lepény – norvég népmese nyomán

Feladatok:

1) Néma olvasás

2) Színessel be kell jelölni a mondathatárokat. Hány mondatból áll a mese?

3) A mondatokat szavanként meg kell számolni.

4) Le kell másolni a mese legrövidebb mondatát.

5) Kik a mese szereplői? Miért ijedt meg a lepény? (A szövegértést

ellenőrzik a kérdések.)

6) Mi jut eszedbe a szöveg szóról? Mit jelentenek a szavak: mesét sző,

szövegel, dalszöveg, írott szöveg, szöveggyűjtemény. (A

szómagyarázatok is a szövegértést vizsgálják.)

7) Agyerekekkedvesszavakkalhízelegtek.

8) Színes ceruzával szavakra kell tagolni a fenti mondatot, majd a tagolt

változatot le kell írni.

9) A szavakban a hangokat jelölő betűket be kell karikázni, majd a kiejtett

hangok számát a szavak alá kell írni.

141

Miket talált Csíkos anyanyelvünk kincses ládájában?

SZÖVEG

HANGOK < SZÓ < MONDAT

142

Éneklő mondatok

Donászy Magda: Mókusgondok

Varga Katalin: Gyermekversek

Feladatok:

1. Tanuljuk meg a verset!

Játsszátok el szerepek szerint!

2. Húzzátok alá a kérdő mondatokat! Hangoztassátok őket külön–külön is!

3. Olvassátok el a verset, húzzátok be színessel a mondathatárokat!

4. Hangoztassátok a következő mondatokat!

Házasodik a manó. Van-e itt ház eladó?

5. Mi a különbség a négy mondat között?

Házasodik a manó.

Házasodik a manó?

Házasodik-e a manó?

Mikor házasodik a manó?

Találjatok ki mindegyikhez egy-egy párbeszédet! Játsszátok el őket!

6. Alkossatok szavakkal egy kijelentő és egy kérdő mondatot! Írjátok le

őket!

hó, hideg, kellemes, szánkózni

Lili mondatai: A hóban hideg van.

Kellemes szánkózni?

Beszélő szavak

Feladatok:

1. Hány szót tudtok összerakni a betűkből?

Írjátok le a szavakat!

e, é, r, k, p, t

Lili szavai: térkép, retek, kert, péterke, kép, keret, két, pék, péter, kér,

kék, ért, ér, tér (14)

2. Egészítsétek ki a szólétrákat magánhangzókkal vagy mássalhangzókkal!

143

Lili szavai Lili szavai Lili szavai Hát tér főzés

_át lát t_r tor f_z_s fázás

_át tát t_r tár f_z_s fűzős

Alkossatok egy-egy szóval mondatot!

3. Mit jelentenek a közmondások?

Apró a tücsök, de hangos a szava.

Amilyen a szava, olyan ő maga.

A szó elszáll, az írás megmarad.

A kimondott szót nem lehet többé visszanyelni.

4. Húzd alá melyik közmondáshoz illik a rajz!

A szó elszáll az írás megmarad.

5. Találjatok ki mesét az egyik közmondáshoz! Nevezzétek el a mese

szereplőit! Írjátok le a nevüket!

A magánhangzók

Orbán Ottó: A bálna

A bálna, a bálna

tenger tehene,

hasa csupasz,

a füle fekete.

A bálna, a bálna

hét tenger csodája.

Pléhtábla a víz alatt,

ez van rápingálva:

„Vigyázz, ha jön a bálna!”

Feladatok:

1. Karikázzátok be a versben a magánhangzókat! Hangoztassátok helyesen

őket!

2. Ejtsétek ki nagy ajakmozgással a szavakat!

3. Ejtsétek ki a magánhangzókat külön-külön! Melyik magánhangzót ejtjük

kerek szájjal, melyiket széthúzott szájjal?

144

Lili hibái:

Az e hibásan került a labiális hangok közé, az ű-t pedig nem kötötte

sehova. 4. Kössétek össze a rajzokat a magánhangzókkal!

5. Másoljátok le írott betűkkel a magánhangzókat!

6. Írjátok át színessel a hosszú magánhangzókat!

7. Mit visz a kishajó e-vel? Írd le!

Lili szavai: ember, zene, eper, teve, fecske, kefe, lepke, kecske, gesztenye,

mese (10) 8. Mit visz a kishajó a-val? Írd le!

Lili: alma, ablak, kakas, asztal, kalap, harap, autó, falat, labda, sapka (10) 9. Milyen nyelvtörők bújtak el? Egészítsétek ki őket magánhangzókkal!

Próbáljátok a nyelvtörőket hibátlanul elmondani!

K i l e n c k í v á n c s i k i c s i k í g y ó .

M a m a m a m á k o t v e t e t t .

145

Ö t t ö r ö k ö t g ö r ö g ö t d ö g ö n y ö z ö t t .

A mássalhangzók

Illyés Gyula: A mozdony

S-sz, beh

sok súly!

Meg se mozdulj!

Friss sze-

net, ha

bekapok:

messze,

messze

szaladok,

szaladok.

Feladatok:

1. Olvassátok el némán, majd hangos olvasással a verset!

2. Mi lehet a vers címe? ( A gyerekek utólag írják be.)

3. Milyen hangok fordulnak elő gyakran a versben?

4. Karikázzátok be az első három sorban a mássalhangzókat!

5. Hangoztassátok a mássalhangzókat!

6. Írjátok le csoportosítva a mássalhangzókat!

Egy jegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z

Két jegyű: cs, dz, dzs, gy, ny, sz, ty, zs

Három jegyű: dzs

7. Egészítsétek ki a szavakat hosszú vagy rövid mássalhangzóval!

Másold le őket!

lassú, asszony, olló, golyóstoll, dinnye, szőlő, varrótű, pottyan, friss,

messze

Lili hibái: golyóstll, varrotű, messe

146

J vagy ly?

Feladatok:

1. Olvassátok el csodálkozva!

Milyen helyes ez a kölyök!

Milyen rejtélyes ez a táj!

Milyen szilaj ez a folyó!

Egy hang, két betű

2. Hangoztassátok a mondatokban külön-külön is a szavakat! Mit

figyeltek meg?

J : tojás, ujj, joghurt, jegy, tutaj

Ly: golyó, gombolyag, persely, gereblye, kályha

Lili hibája: tutaly (A betűk és a rajzok összekötésénél követte el a

hibát,)

147

3. Színezd ki azokat a tárgyakat, melyeknek a nevében ly írunk!

4. Egészítsétek ki a hiányos keresztneveket!

József, Orsolya, Ibolya, János, Károly, Lajos, Jenő, Júlia, Gergely

A nagy J betűt még nem tanulták.

5. Egészítsd ki, majd írd le a szavakat! Folytasd a szógyűjtést!

mosolyog, bújócskázik, gyűjtöget, elrejtőzik, zajong, hógolyózik,

korcsolyázik

Szógyűjtés Lilitől: mosolyog, bújócskázik, gyűjtöget, elrejtőzik,

zajong, hógolyózik, korcsolyázik…

6. Olvassátok fel hangosan a közmondásokat! Mikor mondjuk őket?

Keretezzétek be az ly és a j betűket más-más színekkel!

Sok jó ember kis helyen is elfér!

Jó kölyökből válik jó eb.

Amilyen a munka, olyan a jutalma.

7. Másoljátok le a közmondásokból a j-s és az ly-os szavakat!

j: jó, jó, jó, jutalma

ly: helyen, kölyökből, Amilyen, olyan

8. Mit jelentenek a szavak?

mosolyogós, kevély, pajkos, komoly, fortélyos, szívélyes, kajla,

szeszélyes, nyájas, erélyes, rigolyás, szilaj

9. Milyen gyerek vagy? Másold le azokat a szavakat, amelyek

jellemzőek rád!

Lili: mosolygós, pajkos, szívélyes, nyájas

Így választjuk el a szavakat

Weöres Sándor: Regélő (Részlet)

Há-rom gör-be le-gény-ke, ró-ka re-ge ró-ka,

to-jást lo-pott ebéd-re, ró-ka re-ge ró-ka,

lett be-lő-le rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka,

a ku-tya le- rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka,

Feladatok:

148

1. Tanuljuk meg a verset, majd mondjuk el hangosan, szótagolva!

Tapsoljunk hozzá!

2. Válaszoljatok a kérdésekre a vers alapján!

Hány magánhangzó van egy szótagban? 1

Alkothat-e egyedül is szótagot? Igen

Hány mássalhangzót viszünk át elválasztáskor? 1

3. Írj példákat a versből az alábbi szavakra!

- Egy szótagból állnak: a, lett

- Két szótagból állnak: há-rom, ró-ka, re-ge, lo-pott, gör-be, ku-tya, to-

jást

- Három szótagból állnak: e-béd-re, rán-tot-ta,

4. Miért választjuk el a szavakat?

5. Figyeljétek meg, hogyan választjuk el a szavakat!

csí-kos

6. Szótagoljatok önállóan a példák alapján!

di-ó, fi-ú, le-ány │fiók : fi-ók (Lili)

Á-dám, E-lőd, é-kes │ arany : a-rany (Lili)

tin-ta, egy-szer, csár-dás │ bögre: bög-re (Lili)

bé-ke, me-se, ra-gyog │ nekem: ne-kem (Lili)

pöt-töm, ál-lat, ol-ló │ koppan: kop-pan (Lili)

poty-tyan, recs-csen, haty-tyú │ kertje: kert-je (Lili)

7. Olvasd el a verset! Próbáld szótagolva lemásolni a füzetedbe!

Buda Ferenc: Fűszál derekán

Fűszál derekán félve mászik a bogár.

Földre pottyan – ott marad,

észrevétlen mint a mag.

Mit tanultunk?

Varga Katalin: Ezt, azt meg amazt (Részlet)

Ezt a szoknyát készítettem.

Látod? Szépen kihímeztem.

Cérna végét megcsomóztam,

s itt a szélén körbehúztam.

149

Tűbe új cérnát befűztem,

Szoknya alját jól feltűztem.

Szívem mégis marja a bú,

mert a szoknya így is hosszú.

Ezt, azt meg amazt,

Vágj le róla egy araszt!

Feladatok:

1. Másold le a füzetbe a vers kérdőmondatait!

2. Írd le a két szóból álló mondatokat!

3. Mit jelent? Húzd alá a rokon értelmű kifejezéseket!

Szívem mégis marja a bú… = bánatos vagyok, jókedvem van,

bánkódom, szomorú vagyok, örülök, el vagyok keseredve

4. Nézzetek utána a Magyar értelmező kéziszótárban, mit jelent az

arasz szó!

LILI ARASZ: Húzz akkora vonalat, amekkora a te araszod!

150

5. Összekeveredtek a vers szavainak szótagjai. Kösd össze a párokat!

Másold le a hosszú mássalhangzós szavakat!

cér- hosz- a- vé- szok-

-mazt -na -szú -gét -nya

6. Mit jelent az új és az ujj szó? Alkoss mindkét szóval mondatot!

Összegzés:

A tankönyv negyedik fejezete nyelvtani alapon közelíti meg a helyesírást és a

helyes ejtést.

A mese / szöveg mondatokra, a mondatok szavakra, a szavak betűkre bontása

a funkcionális nyelvszemléletet tükrözi. Az egészből indul ki, és így jut el a

legkisebb bontási elemig, a betűig illetve hangig.

A kérdő és a kijelentő mondatok hanglejtésének különbségeit a tanulók maguk

érzékelik. Még az eldöntendő és a kiegészítendő kérdő mondatok dallamának

különbségére is felhívja a gyerekek figyelmét.

A frazémák felhasználása, értelmezése, nemcsak a szókincsbővítés egyik

fontos formája, de az asszociációs gondolkodás fejlesztésének is

elengedhetetlen forrása.

A magán- és a mássalhangzók közötti fontos különbség a szótagalkotásban

betöltött szerepükben van.

Játékosan vezetik be a szerzők a gyerekeket a szótagolás, s egyben az

elválasztás rejtelmeibe. A megfigyeltetés, a reprodukálás elengedhetetlen a

szabályok értelmezéséhez és azok bevéséséhez.

A rokon értelmű kifejezések összekapcsolása már kitekintés a szemantikára.

A könyvtár- és a szótárhasználat bevezetése elvárható, szükséges és érdekes

feladatot jelent az elsős gyerekeknek.

151

Ötödik fejezet (38- )

A táncos lábú bárány (1.)




Meghívlak…

Köszöntelek…

Újságot olvasunk

Hogyan írunk képeslapot?

Üdvözletem küldöm

Ismételjünk!

152

A királylány

154

Összegzés:

A munkáltató tankönyv utolsó, ötödik fejezete drámapedagógiával foglalkozik. A

szerepjátékok, a szerepjátszás rejtelmeibe vezeti be a tanulókat.

Megismerkedhetnek a rendező, a színészek, a jelmeztervező munkájával.

Alkotva tanulhatnak. Megtanulják a rövid írásos műfajokat. A meghívónak a fő

ismérveivel is megismerkedhetnek: Mi? Mikor? Hol lesz? Különféle

rendezvényekre kell, más-más személynek meghívót küldeniük:

- Meghívod barátodat a nyári táborba.

- Meghívod szüleidet a futóversenyre.

- Meghívod testvéredet a Micimackó című színházi előadásra.

Köszöntőket tanulnak a gyerekek, többnyire népköltéseket. A szituációkat itt is

eljátsszák, pl. születésnap, anyák napja, a tanító néni névnapja. Megbeszélik a

lehetséges ajándékokat is.

Az újságot olvasunk című fejezet bemutatót ad az újságok, folyóiratok nevének

helyesírásából. Külön kell válogatniuk a gyerekeknek a napi, heti és havi

lapokat.

Hogyan írunk képeslapot? A címzésminta alapján saját szüleiknek címeznek

meg egy lapot. Az adatok pontos sorrendjét is megjegyzik.

Levélírás – megszólítások: Kedves…, Aranyos…, Drága…, Szia… A

megszólítások névvel történő kiegészítése egyben annak eldöntésében is segít,

hogy milyen viszonyban lehetünk a rokonokkal, barátokkal, a távoli

ismerősökkel.

Ismételjünk!

Szép Ernő: Az a tölcsér

A fagylaltot minden gyerek szereti. Szívesen megtanulják a verset és színezik ki

a képet.

Kártyák segítségével átismétlik a tanultakat:

színjátszás, helyesírás, szótagolás, meghívó…

Zelk Zoltán: Vakáció

Szövegértés ellenőrzése történik a verssorok és a megfelelő képek

összekötésével.

155

Jó tanács a vakációra: Olvassatok minél többet!

2. Ábécés olvasókönyv

Műfaja: tankönyv (199. old.)

Felépítése:

Első fejezet: Ábécéskönyv (3. old.)

1. Iskolanyitogító: kép: iskola + udvara, a szünetben

Iskola, iskola

Ki a csoda

Jár oda,

2. Az osztály: (4-5. old.) kép: tanterembelső, tanítónővel és gyerekekkel

Feladatok:

Melyik padon látod ezeket a tanszereket?

- füzet, ceruza, festékpaletta, tolltartó, ecset, nyitott füzet

Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét!

Csoportosítás: játékok, iskolai eszközök. Sorolj még!

A képek: iskolatáska, labda, olvasókönyv, játékmaci, ceruza, baba, dominó,

füzet, radírgumi, töltőtoll, báb (kézre húzható), tolltartó, iskolapad, dobókocka,

iskolatábla, vízfestékpaletta

Merre van a ceruza hegye?

→↓←↑→↑→↓→↑

(Nagyon jó az irány felismerés ellenőrzésére.)

3. Étkezés az iskolában: (6-7. old.) kép: iskolai ebédlő

Feladatok:

Mi hiányzik a képekről?

Bögre, ruha, kislányfej, autó, ébresztőóra, ház

Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét!

Csoportosítás: edények, evőeszközök, élelmiszerek. Sorolj még!

Képek: kanál, levesestál, kifli, csésze, merőkanál, tányér, kés, lábas, kenyér,

fonott kalács, pohár, zsemle.

156

Tanuld meg!

Töröm, töröm a mákot,

Sütök vele kalácsot,

Megzsírozom, megvajazom,

Mégis, mégis neked adom. (Mondóka)

4. A család: (8-9. old.)

A képen: Az anya varr, az apa újságot olvas, a kislány leckét ír, a kisfiú a

szőnyegen autóval játszik.

Feladat:

Keresd meg a nagy képen a kis képeket!

Kis képek: játékautó, virágváza, kép, tű, újság, játékmaci

Mit látsz a képeken? Tapsol le a képek nevét!

Csoportosítás: ruhák, tisztasági szerek. Sorolj még!

Képek: sapka, fogkefe, ing, törülköző, nadrág, pulóver, szoknya, fésű, sál,

körömkefe, kabát, szappan

Melyik sapka egyforma? Merre áll a bojtja?

5. Házak: (10. old.)

Melyik ház hasonlít ahhoz, amelyben te laksz?

A képen: emeletes ház, kertes családi ház, falusi ház, az udvarán

háziállatokkal.

Minden élőlény lakik valahol. Mondd el, hol laknak ezek az állatok!

Képek: barna medve → barlang, disznó → ól, mókus → odú, vakond → üreg,

nádirigó → nád, kutyaól → hiányzik a kutya.

6. Mit csinálunk reggeltől estig? (11. old.)

A képen középen egy nagy óra, amely hét órát mutat. Az óra körül egy kisfiú:

Felébred, fogat mos, reggelizik, iskolába megy, tanul az iskolában, ebédel,

játszik, vacsorázik, ágyban fekszik, az édesanyja mesét olvas neki, alszik.

Betűtanulás kezdete a magánhangzók

a á í ó ö

158

7. A közlekedés: Mit látsz a képen? Mondj mondatokat!

A képen: négyes útkereszteződés, egy autóbusz, három személyautó, egy

biciklis kisfiú, egy zebra, egy közlekedési tábla, gyalogosok, egy parkoló…

Mit jelentenek a jelek?

Parkoló, buszmegálló, elsőbbségadás kötelező, behajtani tilos, stop, biciklivel

behajtani tilos, főút.

Utánozd a hangjukat!

Kislányfej: i-i-i, darázs: zs-zs-zs, egy kisfiú dobol: d-d-d, kislányfej,

fogfájósan: j-j-j, szirénázó mentőautó: n-n-n, légy: z-z-z, kakas: k-k-k,

kiskutya: v-v-v, tüsszentő kisfiú: h-h-h. Tanuld meg a verset!

Kocsi és vonat

Megy a kocsi, fut a kocsi:

Patkó – dobogás.

Megy a vonat, fut a vonat:

Zúgó robogás.

Vajon hova fut a kocsi?

Három falun át!

Vajon hova fut a vonat?

Völgyön, hegyen át!

(Weöres Sándor)

Fejek: e ő é ú ű

(ajakműködés illusztrációja)

8. A játszótér: (14-15. old.)

Mit látsz a képen? Mondj mondatokat!

A képen: két homokozó, egy csúszda, egy mászóka, játszó gyerek, egy

nagymama az unokájával.

Folytasd a felsorolást ellentétekkel!

Két öntözőkanna: kicsi – nagy.

159

Két ugrókötél: rövid – hosszú.

Két férfi: kövér – sovány.

Egy léggömb és 5 kg-os súly: könnyű – nehéz.

Nagymama és unoka: öreg – fiatal.

Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét! Melyik nem illik a sorba?

Képek:

Nyuszi, cseresznye, macska.

Szekrény, fenyőfa, asztal, szék.

Kifli, zsemle, kenyér, kanál.

Rózsa, sárgarépa, ibolya, tulipán.

Alma, ásó, gesztenye, kapa.

Merre szalad a kutya?

9. Őszi kirándulás: (16. old.)

Mesélj a képről! Mondj mondatokat!

Kép: Egy tisztás egy völgyben kiránduló gyerekekkel. Bal oldalról hegyek

övezik, jobbról fák és bokrok. A hegycsúcson egy kőszáli kecske áll, a fán

mókus, harkály. A patakparton béka, a bokorban nyuszi, sündisznó. A gyerekek

halat akarnak fogni.

Felelj a kérdésekre!

A kép melyik oldalán látod a harkályt?

A kép melyik oldalán látod a sünt?

A kép melyik oldalán látod a hegyet?

A kép melyik oldalán látod a fákat?

Folytasd a kérdezést!

10. Színek: (17. old.)

A képen egy nagy festékpaletta: zöld, barna, kék, lila, bordó, piros, narancs,

citromsárga.

Keress hasonló színű tárgyakat az osztályban!

Melyik levél egyforma?

161

11. Őszi piac: (18-19. old.)

Kép: Piaci elárusító stand


Mennyi és milyen színű gyümölcsöket látsz a képeken?

Kép: két sárga körte, három kék szilva, egy fürt zöld szőlő, hat piros alma, négy

barna dió, öt sárga barack.

Mit látsz a képeken? Őszi gyümölcsök, zöldségek csoportosítása.

Tapsold le a képek nevét! Sorolj még!

Körte, káposzta, alma, vöröshagyma

Krumpli, szilva, sárgarépa, saláta

Szőlő, karalábé, dió, retek

Ez a malac a piacra megy,

Ez itthon marad,

Ez kap finom pecsenyét,

Ez semmit se kap,

S ez a kicsi visít nagyot.

„Ui-ui! Éhes vagyok!”

(Mondóka)

12. Állatkerti séta: (20-20. old)

Kép: Állatkert: majomház, zsiráf a kifutóban, elefánt, barnamedvék, tigrisek,

rókák


Mondd le, hogyan juthatunk el a majomházhoz, a zsiráfhoz, a medvéhez?

Mit látsz a képeken?

Utánozzuk a képeken látható állatok hangját!

Kutya: v-v-v, macska: f-f-f, medve: m-m-m, kacsa: h-h-h, kígyó: sz-sz-sz,

kakas: k-k-k, méh: zs-zs-zs, ló: ny-ny-ny, malac: r-r-r, egér: c-c-c, liba: g-g-g, csibe: cs-cs-cs

Falusi hangverseny (Szabó Lőrinc)

- Állathangok és állatok összekapcsolása

162

Az első fejezet összegzése

1. Ennek a résznek az elsődleges feladata, hogy átvezesse a gyereket az

óvodából az iskolába.

2. Megismerkednek a taneszközökkel, az iskolaudvarral és a tanteremmel.

Külön válogatják a játékokat és a tanszereket. Az irányok felismertetése:

le, fel, balra, jobbra, játékos formában történik.

3. Az otthoni és az iskolai étkezés közötti különbségek megállapítása képek

segítségével történik.

4. A család, az otthon bemutatása képen: a családtagok otthoni

elfoglaltsága kérdések segítségével. Ruhák és tisztasági szerek nevének

szétválogatása és gyűjtése a szókincsbővítést szolgálja.

5. Minden élőlény lakik valahol: a lakóházak (emeletes, családi, falusi ház),

valamint az állatok és lakhelyeik összekapcsolása integrációt teremt a

környezettel.

6. Az iskolás gyerek napirendjének ábrázolása egy órával történik, így a

hagyományos órák megismerését is szorgalmazza a feladat.

Megkezdődik a betűtanulás: a, á, í, ó, ö. 7. Közlekedés: a képről mondatokat kell mondani, az alapvető közlekedési

szabályok, közlekedési táblák felhasználásával. Hangutánzó szavak, s a

rájuk jellemző hangok gyűjtése. Verstanulás: Weöres Sándor: Kocsi és

vonat. Az ajakműködés illusztrációja: e, ő, é, ú, ű.

8. Játszótér ábrázolása történik a képen

o Az ellentét fogalmának keresése: kicsi ↔ nagy, rövid ↔ hosszú,

kövér ↔ sovány, könnyű ↔ nehéz, öreg ↔ fiatal

o Kakukktojások keresése: állatok között gyümölcs, bútorok között fa,

pékáru között evőeszköz, virágok között zöldség, kerti szerszámok

között gyümölcs

9. Őszi kirándulás. A képen hegy völgy, erdő, patak, erdei állatok, madarak

és kiránduló gyerekek láthatók. A növény- és állatneveken kívül a jobb

és a bal megkülönböztetésének a gyakoroltatására kerül sor.

10. A színek és a levélformák felismerése és csoportosítása a feladat. A vizuális memória fejlesztése a cél.

163

11. Őszi piac. A színek, a gyümölcsök és zöldségek párosítása, valamint

megszámolásuk a feladat. Mondóka tanulásával teszik még

érdekesebbé a szerzők a feladatot.

12. Állatkerti séta. A legismertebb és legkedveltebb vadállatok lakóhelyükkel

együtt vannak ábrázolva a képen. A gyerekeknek meg kell fogalmazniuk,

hogyan juthatnak el egyik helyről a másikra. Állathangokat is utánozniuk

kell. Szabó Lőrinc Falusi hangverseny című verse megtanulandó.

Második fejezet: Betűtanulás (22-146. old.)

Sorrend: kicsi és nagy nyomtatott betűk, majd a kicsi írott betűk megtanítása

Lili már az óvodában megtanulta a betűket. Itt számára az ismétlés a

gyakorlást, a bevésést segítette elő.

Harmadik fejezet: A 147. oldalon kezdődik az Olvasókönyv. Gazdag Erzsi,

Móricz Zsigmond, Weöres Sándor, Lázár Ervin, Gárdonyi Géza, Petőfi Sándor,

Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes, Lev Tolsztoj, Ezopus és sok más

szerző meséi, versei, valamint Schmidt Egon, Julian Tuwin, Mosonyi Aliz

ismeretterjesztő szövegei és népköltészeti alkotások, összesen 76 olvasmány

található a kötetben.

Az olvasmányok után mindig a szövegértést ellenőrző kérdések állnak. Például:

1. Mi segített a pillangóknak a mesében?

2. Milyen színű virágokról olvastál?

3. Milyenek voltak a pillangók?

4. Milyenek voltak a virágok?

Jékely Zoltán A három pillangó című írásának megértését ellenőrzik a

kérdések.

Gárdonyi Géza A kiscsacsi meg a nyuszi című meséjéhez kapcsolódó

feladatok:

164

1. Kik a mese szereplői?

2. Olvassátok szerepek szerint!

3. Játsszátok el!

3. Mesevár szövegértési munkafüzet

Műfaja: munkafüzet (79 old.)

Felépítése:

Első fejezet: (3-42. old.)

Az Ábécés olvasókönyv szövegeinek feldolgozása.

Példák a szövegértési feladatokra:

Mesebolt 3. oldal, (Gazdag Erzsi verse) a teljes szöveg az olvasókönyv 147.

oldalán található.

1. Képek: sapka, hegedű, palást

Utasítás: színezd ki az olvasottaknak megfelelően a képeket!

Kék sapka, zöld hegedű, piros palást

2. Húzd alá, kik éltek a Meseboltban! (Válogató olvasás) Királylány, tündér, boszorkány, törpe

Vízilány, manó, varázsló, sárkány

3. Egészítsd ki!

A lámpában ecet égett.

4. Válaszolj írásban a kérdésekre!

Mit csináltak a vízilányok? Hegedültek.

Ki varrt az ablakban? A kaszás pók.

5. Másold le! (Másolás nyomtatottról írottra.) Volt egyszer egy mesebolt,

Abban minden mese volt.

Két kiskecske, negyedik oldal, népmese. A teljes szöveg az olvasókönyv 148.


1. Gyakorold a szavak olvasását!

Szem-be-ta-lál-ko-zott szembetalálkozott

165

Visz-sza-for-dul-ni visszafordulni

Ne-ki-men-tek nekimentek

Be-le-poty-tyan-tak belepottyantak

2. Válaszolj írásban a kérdésekre!

Kik a mese főszereplői? Két kiskecske.

Hol találkoztak? A hídon.

Mit csináltak mérgükben? Verekedtek.

3. Húzd alá az igaz állítást!

A híd keskeny volt.

A híd széles volt.

A híd rövid volt.

4. Egészítsd ki a szavakat! Keresd meg őket a mesében, és húzd alá!

Öregebb, vadul, verekedni, csúszós

5. Másold le a mondatot! (Másolás nyomtatottról írottra.)

Okos enged, szamár szenved.

A tyúkocska, az egérke meg a kakas (11. old.). Népmese nyomán. Az

olvasókönyv 156. oldalán van a szöveg.

1. Gyakorold a szavak olvasását! Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!

Egyszer kotkodácsolt nézzétek mondta

Elvitte hazavitte megdagasztotta begyújtotta

Bevetette kiscsibéimmel

2. Válaszolj röviden a kérdésekre!

Mit talált a tyúkocska? Egy szem rozst.

Hová vitte? A malomba.

Ki dagasztotta a kenyeret? A tyúkocska.

3. Egészítsd ki a mondatokat!

A tyúkocska elvitte a rozst a malomba.

A tyúkocska hazavitte a lisztet.

Megdagasztotta a kenyeret.

Begyújtott a kemencébe.

Bevetette a kemencébe a kenyeret.

A kenyeret a tyúkocska és a kiscsibéi ették meg.

4. Húzd alá az igaz állítást!

166

A tyúkocska azért nem adott a kenyérből a kakasnak és az egérkének, mert:

Irigy volt.

Ő akarta megenni az egészet.

Mert nem segítettek neki.

Rigók (27. oldal) Kányádi Sándor verse. A költemény az olvasókönyv 177.


1. Gyakorold a szóoszlopok olvasását!

Fütty röppen száll

Füttyent röppent szállt

Füttyentett tovaröppent szálltak

2. Ki írta a verset? Írd le a költő nevét!

Kányádi Sándor

3. Hány sorból áll a vers? Tizenhat.

4. Mit csináltak a rigók a versben? Folytasd a szavak írását!

Füttyentettek, röppentek, szálltak

5. Válaszolj a kérdésekre! Húzd alá a helyes választ!

Hány rigó szerepel a versben?

Kettő, három, egy

Hol várta a rigót a párja?

Az erkélyen, a szomszéd fán, az erdőben.

Mi történt reggelre a környék fáival?

Eltűntek, kiszáradtak, kizöldültek.

6. Pótold a hiányzó betűket! Írd le szótagolva a szavakat! (Másolás

nyomtatottról írottra.)

Füttyentett füty-tyen-tett

Tovaröppent to-va-röp-pent

Együtt e-gyütt

Szálltak száll-tak

A hosszú mássalhangzók kiejtése és írása a gyakorlat célja.

167

Lili illusztrációja Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz című verse alapján

1. Ki írta a verset? Írd le a nevét!

Nemes Nagy Ágnes

2. Írd a szavak alá a rímelő párjukat! Húzd alá a versben is a párjukat! (A rím

felismerése.)

Elmondhatom, velem, repülés.

Lerajzolom, kezem, ébredés.

Fülű, dél, előveszem.

Fű, levél, nézegetem.

3. Melyik szót jelölik a magánhangzók? Mi a szó ellentéte? Keresd meg a

versben! Írd le a szavakat!

Álmodás á o á ébredés

A magánhangzó felismerése, ellentétes jelentésű szó keresése.

4. Készítsd el a vers alapján a nyári rajzot! Húzd alá a versben, hogy mit fogsz

lerajzolni! Ügyelj minden apró részletre!

Összegzés:

A munkafüzet első fejezetében a szövegértés ellenőrzése nagyon változatos

formákban történik:

- alá kell húzni a szövegben a megfelelő szavakat

168

- le kell másolni őket

- szókiegészítéseket kell végezni

- igaz állítások keresése

- szótagolás – írásban

- hosszú mássalhangzók keresése és jelölése, elválasztásuk

- válogató olvasás

- másolás nyomtatottról írottra

- színezés

- rajz (illusztráció) készítése az olvasmányhoz

- szinonimák, antonimák gyűjtése

Második fejezet (43-79. old.)

Történetek, esetek, mesék szövegfeldolgozása

Önálló szövegek, amelyek nem találhatók meg az olvasókönyvben

Az első nap az iskolában (45. old.)

Az első napon még nem tanultunk, hanem ismerkedtünk egymással.

Bemutatkoztunk és elmeséltük, hogy mi volt a jelünk az óvodában. A tanító néni

megnézte a színes ceruzáinkat, és kiosztotta a tankönyveket. Olyan sok

könyvet kaptam, hogy alig fértek el a táskámban. Szünetben kimentünk az

udvarra játszani. Az első nap gyorsan eltelt.

1) Olvasd el a szöveget! Gyakorold az aláhúzott szavak olvasását!

2) Húzd alá a helyes választ! Mit csináltak a gyerekek az első

napon?

Tanultak, rajzoltak, kirándultak, ismerkedtek egymással,

meséltek.

3) Egészítsd ki a megfelelő szóval a mondatot!

4) A tanító néni megnézte a színes ceruzákat, és kiosztotta a

tankönyveket.

5) Hova mentek játszani a gyerekek a szünetben? Válaszolj írásban!

6) Kimentünk az udvarra játszani.

7) Mi volt a jeled az óvodában? Rajzold le!

169

A mezei egér és a házi egér (76. old.: magyar népmese)

A szegény mezei egér megunta, hogy a mezőn alig talál ennivalót magának.

– Hej – sóhajtott magában – mennyivel jobb dolga van a házi egérnek! Eső,

szél, hideg nem sanyargatja. Nem is éhezik, mert mindig jut neki valami

morzsa. Addig kesergett, sóhajtozott, hogy egyszer rászánta magát a nagy

utazásra. Elhatározta, hogy meglátogatja a házi egeret, és ott is marad nála

néhány hónapig. Meg sem állott, amíg a faluba nem ért. Ott betért egy házhoz.

A házi egér éppen szundikált a jó melegben.

– Adjon isten, jó napot, házi egér! – köszönt a mezei egér.

– Neked is, mezei egér! Hát te miért jöttél ide?

– Fogadj be engem néhány hónapra! Keserves az élet a mezőn. Sokat kell ázni

– fázni, sanyarogni.

A házi egér nevetve mondta:

– Elhiszem neked, mezei egér, de ne hidd, hogy nekem jó dolgom van. Sokat

éhezem és is. De tudod mit? Eredj a padlásra, a herceg biztosan szorít majd

neked helyet maga mellett.

– Milyen herceg? – kérdezte csodálkozva a mezei egér. – Hát te hercegekkel

élsz egy fedél alatt?

– No, csak menj, és nézd meg, miféle herceg az! – mondta gonoszul a házi

egér.

170

Felment a mezei egér a padlásra, hát csakugyan ott heverészett egy szép,

bundás állat a jó melegben. Nem volt ez a herceg más, mint a macska. A mezei

egér illendően akarta köszönteni. Farkincájával megcsiklandozta a macska

orrát, aki dühösen vetette magát az egérre. A mezei egér alig tudott

elmenekülni. Amikor végre hazaért, sosem vágyott többé a házi egérhez.

1. Hol játszódik a történet? Húzd alá!

A mezőn, az erdőben, egy falusi házban.

Kit neveztek hercegnek a mesében? Húzd alá!

A mezei egeret a macskát a házi egeret.

2. Ki mondta a mesében? Jelöld így: ME=mezei egér, VE=városi egér

ME: Nem is éhezik mert mindig jut neki valami morzsa.

VE: Hát te, miért jöttél ide?

VE: Sokat éhezem én is.

ME: Hát te, hercegekkel élsz egy fedél alatt?

3. Miért van jobb dolga a házi egérnek? Húzd alá a szövegben azt a két

mondatot, amelyekből megtudjuk ezt! Másold le! (Nyomtatottról írottra másolás)

Keserves az élet a mezőn. Sokat kell ázni – fázni, sanyarogni.

Eső, szél, hideg nem sanyargatja. Nem is éhezik, mert jut neki valami morzsa.

4. Milyen az élet a mezőn? Keresd meg a szövegben azt a két mondatot,

amelyekből megtudhatjuk! Húzd alá kékkel! Másold le! (Másolás nyomtatottról

írottra.)

5. Hogyan olvastad a mesében az aláhúzott szavakat? Írd le!

Eső, szél, hideg nem bántja. – nem sanyargatja

Elhatározta, hogy elutazik. – rászánta magát

Ad helyet maga mellett. – szorít helyet

Dühösen ugrott az egérre. – vetette magát

A feladatban a tanulóknak fel kell ismerniük a szinonimákat.

6. Mi a véleményed a házi egérről? Írj róla egy mondatot!

Gonosz volt a mezei egérrel.

171

A feladatok megoldását Lili munkafüzetéből írtam ki.

4. 1. 2. Logopédiai rásegítés az első osztályban

I. osztály: 2004. IX. 01.

Logopédiai órarendünk:

Hétfő:13:45 – 14:30

Kedd: 14:00 – 14:45

Csütörtök: 11:50 – 12:35

Gyakorlás:

112, 113. oldal

114. oldal: melléknevek, ellentétek, fokozás

Kriszti, ez elég nehéz, lehetne még nézegetni, mondogatni. Ha mondtuk

fordítva is: a nagyobbtól kiindulva. Például: Ez nagy hal. Ez kisebb. Ez még

kisebb, ez a legkisebb. Így végig a többi tulajdonság párral is.

115. oldal: Tagadó mondatok gyakorlása a tréfás képek alapján. (Szabad a

114. oldalt ismételgetni)

116. oldal: Évszakok ismétlése, gyakorlása.

117. oldal: Történések.

116. oldal: Helyhatározó és tárhatározó együtt mondatok és az útmutató szerint

117. oldal: Okhatározós összetett mondatok gyakorlása

118. oldal: A fentiek gyakorlása

119. és 120. oldal: Jövő idejű mondatok határozóval és tárggyal.

Logopédus: A kakasos könyv helyett kérem a labdás könyvet. Az őszi képsort

és a lapozót is a logopédián vesszük.

Logopédus: Kriszti! Ha van időtök, kedvetek, a labdás könyvből a 24-ig bármit

lehet csinálni.

172

Logopédus: Kedves Kriszti! A labdás könyvben a 28. oldalig lehet menni. Nem

egyszerre, a szünet végére! A képek megnevezését javasolnám.

Édesanya: Kedves Anna! A szünetben nem oldottuk meg a feladatokat, de

most folyamatosan bepótoljuk. Elutaztunk egy hétre.

Logopédus: OK. Gyakorlásul lehet válogatni a 29-től a 41-ig, mindig a többi

tanulnivaló függvényében.

Logopédus: Kriszti! A sok hiányzás után ajánlanám (esetleg) az 54, 55. oldalt.

2005. március 7.: 64 oldal.

2005. március 10.: 66, 67, 68 oldal – nem egyszerre!

Édesanya: Köszi a sok matekgyakorlást! A feladatokat.

Logopédus: 2005. április 4.: Kedves Kriszti!

A múlt heti lapokat kérném. Ha van időtök, lehet olvasgatni + labdás könyv: 31

– 35. oldal.

Édesanya: Kedves Anna!

A hét végén pótolunk mindent.

Logopédus: Kedves Kriszti!

Nem halálos ítéletre megy, de azokban van anyag az a – á illetve, o – ö

differenciálásra és az e gyakorlására. Amikor végeztek, akkor lépünk tovább.

Logopédus: é – e differenciálás: 16, 17, 20 oldal, boríték, labdás könyv: 37,

39. oldal.

2004. április 24.


173

Bizonyára észrevetted már, hogy Lili gyakran téveszti olvasás közben a d és b

betűt. Ha esetleg erre lenne valami gyakorlás, szívesen vennénk.

Köszi: Kriszti

Logopédus: „Nagy szellemek találkoznak” – örülök. Labdás könyv: 40. oldal

Kedves Kriszti!

Szeretnék még visszatérni a b mentes feladatokhoz, hogy jól rögzüljenek. Majd

rátérünk igazából is a b – d differenciálására.

Logopédus: A tévesztések enyhítésére ajánlanám a felismertető

betűgyakorlást. (Ahogy tavaly – az iskola előtt – kezdtük.) Azokat a betűket

tegyétek ki, amik a lapon vannak. Magánhangzók és mássalhangzó külön.

Minden nap egy pár percet.

2005. május 24. Labdás könyv:22, 41. oldal, olvasás a lapokról. A

szótagtáblázatot kétszer, háromszor sorban.

Labdás könyv: 42. oldal és 2 olvasólap, 43. oldal


Még egyszer köszönöm az odafigyelésedet, gondos munkádat!

Logopédus: Labdás könyv: 44. oldal, 48 oldal

Édesanya Kedves Anna!

Még múlt héten – miután beszéltünk – felhívtam a Bizottságot. Írásban kell kérni

időpontot. Írtam. Várjuk az időpontot, valószínűleg augusztusban lesz.


Hétvégére adnám a könyvet: 102 – 106. oldal és a színes betűk felismertető

gyakorlása a feladat. (Amik a lila csíkban vannak.) + borítékok, + lap: ü, ű és d

gyakorlása.

174


Ne haragudj, de a hétvégén lazítottunk. Lili moziban volt, uszodában, vasárnap

pedig egy kis barátjuk volt nálunk. Ma szeretnénk bepótolni a hétvégit.

Köszönjük: Kriszti


Ez már nem határidős, de most azt kérem, hogy a b – t gyakoroljátok, a 107 -

109. oldalt és a borítékokat.

4. 1. 3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése

4. 1. 3 .1. Az első félév értékelése

Magyar nyelv és irodalom

2004. szeptember 13.

Hang- és betűfelismerése szinte hibátlan, a betűket jól olvassa össze.

Betűalakítása lendületes, betűi szabályosak. Írástempója kicsit lassú. Írottról

írottra, illetve nyomtatottról írottra szinte hibátlanul másol. Feladattudata

megfelelő, figyelme kitartó. Beszédkészsége megfelelő. Képes önálló

munkavégzésre, bár néha kissé bizonytalan.

2005. január 7.

Olvasása nagyon jó. Írása rendezett, helyes. Néha a magánhangzók

hosszúságának jelölésében bizonytalan. Tempója még mindig kissé lassú, de

javult az év eleje óta.

Felmérések:

Olvasás: 100% = kiváló

Írás: 96% = nagyon jó

2005. január 25.

Félévi felmérések:

Olvasás: 88% = jó

Írás: 100% = kiváló

175

Matematika

2004. október 11.

Számfogalma, tárgyak megszámolása, leszámolása jó. Közös, eltérő

tulajdonságokat felismeri. Hosszúságokat jól hasonlít össze. Tanult jeleket jól,

pontosan írja. A <, > jeleket jól használja. Önálló munkavégzésre képes, bár

sok megerősítést igényel. Felmérésének eredménye is erre utal.

(Bizonytalanság, figyelmetlenség.) 29 pont/ 40 pont: 73% = közepes

2004. november 26.

Felmérés eredménye:

41,5 pont/ 50 pont: 83% = jó

Hibák: 2<X, 2>X értelmezése

–2=3, <2=2 megoldása

2005. január 24. (félévi)

Felmérése: 34 pont / 50 pont: 68% közepes

Lili hibái: képről kivonások alkotása, műveletek képről, számegyenesen

haladás, relációs jelek (<, >) használata.

2005. január 28.

A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának első félévi

értékelése:

Társas kapcsolata: példamutató, családdal való kapcsolat jó

Tanuláshoz való viszonya, szokása: példamutató, iskolai munkája fontos,

feladatait pontosan végzi, munkavégzése fegyelmezett, önálló

Figyelme: megfelelő

Munkatempója, munkavégzése: kicsit lassú, kevés hibával dolgozik

Betűismerete: hibátlan

Összeolvasás: megfelelő, kevés hibával

Szövegértés: mondatokat is ért, megfelelő

Olvasás: szótagolva jól olvas

Kérdések, válaszok megfogalmazása: rövid mondatokat használ

176

Írásmód, külalak: szabályos, szép, írástempó kicsit lassú, ceruzafogása laza

Másolás nyomtatottról írottra: kevés hiba

Emlékezetből írás: kevés hiba

Tollbamondás után: hibátlan

Számfogalma 0-10-ig: kialakult

+, –: biztos

<, >: biztos

Számsorrend alkotása: biztos

Számok bontása: hibátlan, lassú

Testnevelés óra: fegyelmezett

- A nevelő utasításait: betartja

- Labdás gyakorlatokban: ügyes

- Térbeli tájékozódása, mozgása: jó

- Egyensúlygyakorlatokat: könnyedén oldja meg

Kézügyessége, vonalvezetése: jó, lendületes

Kreativitása, vizuális kifejezése: gazdag

Rajz technika:

- rajzolás, festés: jó

- olló-, ecsetkezelés: jó

- mintázás. jó

Vizuális memória: jó

Ének:

- daléneklés: jó

- ritmusgyakorlat: jó

- zenei ismeret: jó

- zenei hallás: jó

Ember és társadalom, természetismeret:

- közösségi szabályok betartása: jó

- a közvetlen környezet ismerte: jó

- évszakok ismerete: jó

- az emberi testet: ismeri

177

4. 1. 3. 2. Az első osztály év végi értékelése

178

4. 2 .A második osztály A taneszközök bemutatása

1) Anyanyelvünk világa II. (7-8 éveseknek)

A tankönyv engedélyszáma:TTI-28228-HKT/2001.

A tankönyv a Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyvcsalád második

osztályosoknak ajánlott tagja.

Írta: Bacsó Mónika és Vas Zoltánné

Alkotószerkesztő: Antalné dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus

Bírálta: Dr. Raátz Judit főiskolai docens

Pintér Henriette főiskolai tanársegéd

Gödri Enikő országos szakértő

Fedélterv és illusztrációk: Navratil Zsuzsa


ISBN 963 19 46731

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

179

2) Olvasókönyv (7 - 8 éveseknek)

ISBN 963 19 5452 8

Összeállította és átdolgozta: Boldizsár Ildikó

Bírálta: Gödri Enikő és Rózsa Vincéné


Illusztrálta: Czakó Ferenc


Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

3) Olvasási munkafüzet II. (7 - 8 éveseknek)

A tankönyv engedélyszáma: TTI-28233-HKT/2001.

ISBN 963 19 5454 4

Írta: Borszéki Ágnes

Bírálta: Gödri Enikő és Rudolfné Villám Krisztina



Írásgrafikus: Gangecz Istvánné


Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

4.2.1 A taneszközök részletes ismertetése

1. Anyanyelvünk világa II. Műfaja: munkáltató tankönyv (71 oldal)

Felépítése:

Első fejezet: Visszatérés a négyszögletű kerek erdőbe (4 – 23. oldalig) Lázár Ervin meséje és a feladatok a helyesírási alapelvek közül aszóelemzés

elvét célozza meg és gyakoroltatja.

A feladatok nagyon változatosak: szókeresés, mássalhangzók pótlása,

szóboncolás, másolás nyomtatottról írottra.

A szabályt a gyerekek vonják le: vannak olyan szavak, amelyekben egyes

mássalhangzókat másképpen ejtünk és másképpen írunk. Ezeknek a

180

szavaknak a helyesírásában segít, ha megkeressük a szótövet és a

toldalékokat.

A mássalhangzó törvények közül az összeolvadást, a jelöletlen teljes

hasonulást, a rövidülést gyakoroltatják a feladatok.

A - t végű főnevek – ja, – je birtokos személyjeles alakjai és a – t végű igék

tárgyas ragozású alakjai ( - ja, – ják) a palatalizáció megtanítására szolgálnak.

Felhívják a szerzők a tanulók figyelmét, hogy különbség van a botja és a

bátyja szavak helyesírásában, annak ellenére, hogy a kiejtésben ugyanazt a

hosszú ty – t halljuk.

Ugyanígy megtanulják a gyerekek a – d végű és a – gy végű igék felszólító

módjának írásbeli különbségeit: fogadj, maradj, de fogyj, hagyj!

Mindkét szóban hosszú j hangot ejtünk: guggolj és szállj, de a szótő végi l

betűket nem egyformán jelöljük.

Az - n végű és az - ny végű szavak – j vel kezdődő toldalékainál a kiejtés félre

vezető, itt is a szóelemzést kell alkalmazni: menjen, fonja, nénje, hunyjon és

anyja.

Az összeolvadás másik fajtáját, az affrikátiót is megtanulják a gyerekek:

mehetsz, vehetsz, látsz és fáradsz, hagysz szavak kapcsán. Mind a három

hangkapcsolatot hosszú c – nek ejtjük.

A – ság, - ség képzővel ellátott főnevek esetében: költség, barátság,

szabadság, irigység kiejtéskor hosszú cs hangot ejtünk.

Játékos formában sajátítják el a gyerekek, a sokszor még felnőtteknek is

gondot okozó, a kijelentő módú tárgyas ragozás és a felszólító módú tárgyas

ragozás közötti különbséget: tanítja vagy tanítsa?

A közmondások kiegészítése, megbeszélése és megtanulása a

szókincsbővítést szolgálja.

Vannak olyan szavaink amelyek végén hosszú - t hangot ejtünk, de –dt betűket

írunk:

aludt, sápadt.

181

Ha a szavakban egy hosszú mássalhangzót egy másik mássalhangzó követ, a

hosszú mássalhangzót röviden ejtjük, de természetesen az írásban hosszú

marad: többre, jobbra és karddal.

Gyakorlás: a másképp írjuk, másképp ejtjük, vagyis a szóelemzés elvének a

bevésése.

Feladatok: kiegészítés, a felszólító mód használatának gyakorlása,

tollbamondás, másolás nyomtatottról írottra.

Második fejezet: Az egyszerű és az összetett szavak (24 – 37. oldalig)

Feladatok: szólánc alkotása, az összetett szavak kikeresése adott szövegből,

az egyszerű és az összetett szavak szétválogatása, az összetett szavak

tagokra bontása: az előtag és az utótag megnevezése.

A szavak elválasztása: másolás szótagolással, a diáknyelvi és a köznyelvi

szavak párosítása, a szabály felismerése: az összetett szavakat mindig a

szóhatáron választjuk el.

J vagy ly?

Szabály: A j hangot jelölő betűt kétféleképpen kell írni a magyar nyelvben. Ezt a

hagyomány elvének nevezzük: papagáj és harkály. Gyakran olyan j hangot ejtünk két magánhangzó között, amit írásban nem

jelölünk:

dió, fiú.

Lili helyesírási hibái:

183

Lilinek gondot okozott a szavakban a j és ly kiegészítése, de a hibásan írt

alakokban kivétel nélkül észrevette a nem megfelelő betűt.

A logopédussal sokat gyakorolták az ilyen típusú feladatok megoldását.

Mit jelentenek a szavak?

Játékos formában ismerkednek meg a gyerekek a jelentéstannal. Szólások és

szókapcsolatok segítségével tudatosul bennük, hogy a legtöb szónak több

jelentése van.

Feladatok:

Rokon értelmű igék gyűjtése:

Ki korán kel, aranyat talál. A szólásba nem illő igét a megfelelő lel szóra kellett

kicserélniük. Azon kívül, hogy megismerkednek a rokonértelműséggel,

megtanulják azt is, hogy a szólásokat nem lehet elferdíteni. A rokonértelmű

szavak jelentése azonos vagy hasonló, de nem mindig helyettesíthetők

egymással.

184

Ellentétes jelentésű szavak gyűjtése:

Szófajba sorolással ellentétpárokat alkotnak a gyerekek: kicsi – nagy, jó –

rossz, jön – megy, fiú – lány.

Szabály: az ellentétes jelentésű szavak értelme ellentétes.

Harmadik fejezet: Mondatról mondatra (46 – 59. oldalig)

A mondat beszédünk önálló értelmes része. A mondatokkal kijelenthetünk,

kérdezhetünk, felkiálthatunk, felszólíthatunk vagy óhajthatunk.

A gyerekek megismerkednek a mondatfajták helyesírási tudnivalóival, valamint

a mondatfonetikai eszközök sajátosságaival: a hanglejtés mondatfajtánkénti

különbözőségével.

Lili hibásan alkalmazta az egyes szám első személyű feltételes módú

igealakot:

185

Lili hibái a felszólító mód helyesírásában:

A nyújtózkodj szóban a kislány jelölte a z hang zöngétlenedését, a hagyj

szóban pedig tévesen azonosította a szótövet.

Következtetések:

Az Anyanyelvünk világa II. című munkatankönyv elsődleges célja a helyesírás

megalapozása, a szabályok gyakoroltatással történő bevésése.

A magyar nyelv helyesírási alapelvei közül a szóelemzés elvének elsajátítását a

szótövek és a toldalékok elhatárolásával, azaz szóboncolással végzik a tanulók.

A mássalhangzótörvények közül az összeolvadással, a jelöletlen teljes

hasonulással és a rövidüléssel ismerkednek meg a gyerekek.

A j és ly jelölése kapcsán megtanulják a hiátus törvényét is. Nyelvhelyességi

kérdésekre is sor kerül, játékos formában érzékelik a különbséget a kijelentő

mód tárgyas ragozású és a felszólító mód tárgyas ragozású igék

használatában.

A szókincsbővítésről sem feledkeznek meg a szerzők.

A közmondások kiegészítése és megtanulása, valamint értelmezésük

frazémakincsük gyarapítását szolgálja.

186

Lili helyesírási hibáiról:

A kislány sok hibát vét a j és ly – os nevek helyesírásában: Lalyos,

Benlyámin, valamint írásában megjelenik a hiátustöltő j: Márija, Nojémi,

Flóriján. Ezen kívül a birtokos személyjelben is hibázik: rézrugólya.

A felszólító mód gyakorlásakor a zöngétlenedést írásban jelölte a nyújtószkodj

szóban, valamint a hagyja helyett hadja került a füzetbe.

A kislány helyesírásáról a második osztály végén a bizonyítványában a

következő szöveges tanítói értékelés olvasható: ”A tanult helyesírási

formákat másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és

tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza.”

2. Olvasókönyv (7 - 8 éveseknek)

Az olvasókönyv nyolc fejezetből áll, amelyekben a magyar nép – és

műmesékkel, valamint a Grimm testvérek meséivel ismerkednek meg a

gyerekek.

Később a népköltések magyar gyermekversek és a világirodalomból

összegyűjtött természeti jelenségekről szóló szövegek kerülnek feldolgozásra.

A gyerekek megismerkednek a környezetükben vagy állatkertekben élő házi és

vadállatokkal.

A növények országában szépirodalmi és ismeretközlő szövegek egyaránt

megtalálhatók.

A magyar irodalomból többek között József Attila, Zelk Zoltán, Csoóri Sándor,

Gárdonyi Géza, Janikovszky Éva műveivel ismerkedtek meg a gyerekek, de

megtanultak egy részletet a Himnuszból, a Szózatból és a Nemzeti dalból is.

A világirodalomból jól ismert Andersen, Salten és Milne szövegrészletek is

helyet kaptak az olvasókönyvben.

Mosonyi Alíz ismeretközlő prózái közel hozták a gyerekekhez a természeti

jelenségeket. A tankönyv a szöveget értő olvasóvá nevelést tűzte ki céljául.

A szövegekhez az olvasási munkafüzet II.- ben és az olvasási füzetben

egyaránt találhatók a szövegértést ellenőrző feladatok.

191

A munkafüzet mellett olvasási füzete is volt Lilinek, amelyből szintén kivettem

néhány feladatot, természetesen hibákat is, szép munkákat és rajzot.

194

A kislány olvasásáról a második osztály végén a következő tanítói értékelés

született:

• A tanórán szívesen olvas

• Felkészülés után öt-hat mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy

három – négy hibánál többet nem ejt.

• Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja.

195

• Leggyakoribb hibája, hogy mást olvas, mint ami a szövegben van.

• Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a szöveghez

kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani.

• Rövid ideig képes magában olvasni, de az olvasottakat többé – kevésbé

pontosan fel tudja idézni.

Írásáról a következőket írta a tanító:

• Vonalvezetése határozott, képes a sor kitöltésére.

• Írása lendületes, egyenletes, jól olvasható.

• Füzetébe egyre rendezettebben dolgozik.

4.2.2. Logopédiai rásegítés Logopédiai foglalkozások: Hétfő 14h 15 – től 15h 30 – ig.

Csütörtök 11h 50 – től 13 h – ig.

Logopédus: Kérem, olvassatok mindennap valamit a Játékházból, és hozzá

a labdás feladatokat csináljátok.

Édesanya: Rendben, csináljuk.

Gyakorlatok:

2005. október: ty: szó elején, szó belsejében, szó végén. ( tyúk, batyu,

konty )

2005. november: zs: szó elején, szó belsejében, szó végén. ( zsák, rózsa,

rizs )

Logopédus: Még mindig a zs – betűs szavakat gyakoroljuk, sok köztük a

nehéz.

Amit meg tudtok mutatni élőben, azt mutassátok meg!

Nagy segítség lenne a megértéshez és megtanuláshoz.

2005. december: ly: szó elején, szó belsejében, szó végén

2006. január: A magánhangzók időtartama a szó elején, belsejében és a szó

végén.

196

A mássalhangzók időtartamának gyakorlása szópárokkal: kel – kell, vet –

vett. szál – száll, fagyal – faggyal, új – ujj, zöldell – zölddel, vasal –

vassal, has – hass!

2006. február: a hosszú kétjegyű mássalhangzók gyakorlása: loccsan,

süllyed, összeg, pottyan

2006. március: a – ja, - je birtokos személyjeles főnevek gyakorlása:

uborkája, diója, szőlője.

A j – ly gyakorlása.

Logopédus: A tizenötödik boríték szavait többször rakjátok ki a képről: rája,

vályú, tuja, gólya, bója, pólya. Az ly – t kékkel, a j – t pirossal jelöljük a

füzetben! A borítékban lévőket nem kell írni, csak párosítani. A két

mesteremberest is csak ki kell rakni a lapra. (Lehet a képeket és a szavakat

is.) Apa jól tudna segíteni abban, hogy kinek mije van.

A szóvégi ó, ő, ú, ű írásának gyakorlása, valamint a kivételek megtanulása:

eskü, menü, Süsü.

Logopédus: Amíg Lili itt van a csütörtöki órákon, nem adok otthonra

feladatot. Olvassátok el A kisgömböc című mesét!

2006. április: A helyesírásban érvényesülő mássalhangzótörvények

gyakorlása:

Botja, kardja, látja, kenje, bátyja.

Haladt, hordta, ébredt.

Szomszédság, honvédség, zöldség, vadság.

Gyújtsál, barátság, segítség.

2006. május: A szóvégi u – ü gyakorlása: daru, apu, anyu, falu, kapu,

hamu, bábu, lapu, batyu, satu, gyalu, alku, ragu, zsalu, zsaru, eskü,

menü, Süsü. Logopédus: A nyárra a mindennapi olvasást ajánlom. Jó lenne úgy olvasni,

hogy te is ott legyél, Kriszti. Lili a meséket olvashatja magában, de a kérdést

és a választ mondja hangosan. Szép nyarat kívánok: Anna.

197

4.2.3. Az iskolai teljesítmény értékelése

198

VI. Folyamatterv

1) 2003. szeptember – december:

Az anamnézis összegyűjtése

2) 2004. januártól folyamatosan:

A státusz feltérképezése

A szakirodalom összeállítása, jegyzetelése

A terápiás foglalkozásokon való részvétel

3) 2004. szeptember:

Lili iskolába lép. Az első tanév nyomon követése. A prognosztizált

tanulási nehézségek igazolása, cáfolása

4) 2005. szeptember:

Lili második osztályos lett. Az első év értékelése. A logopédiai rásegítés

eredményei

5) Publikálás, előadások tartása a témából:

a. 2004. április 5 - 6 – 7: XIV. MANYE Kongresszus, Nyíregyháza

b. 2004. május 23 - 27: VII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem,

Balatonalmádi

c. 2004. október: Apáczai - napok, NYME ATFK, Győr

d. 2005. április 7 - 9: XV. MANYE Kongresszus, Miskolc

e. 2006. április 10 - 12: XVI. MANYE Kongresszus, Gödöllő

f. 2006. október 13. Apáczai-napok, NYME ATFK, Győr

g. 2007. április 19 - 21: XVII. MANYE Kongresszus, Siófok

h. 2007. október 18 – 20: XI. Apáczai-napok, NYME AK, Győr

6) 2007. február: Az értekezés műhelyvitára bocsátása

7) 2007. szeptember 18. Az értekezés műhelyvitája

199

VII. Hipotézisek cáfolata, igazolása

1.1. Trubey feltételezése nincs bizonyítva. Nem állnak más adatok a

rendelkezésemre, amelyek szerint összefüggés mutatható ki a

várandósság alatti és a születés utáni nyelvi környezet megváltozása,

valamint a megkésett beszédfejlődés között.

1.2. Lili nagyon hasonlít az édesanyjára mind külsőleg, mind természetét,

egyéniségét tekintve. Szoros lelki kapocs van közöttük. Elképzelhető, hogy

genetikailag leképeződött benne az anyát ért lelki sokk. Bizonyíték nincs

az ok-okozati összefüggésre.

2.1. A lézerakupunktúrás kezelés hatására Lili aktív szókincse megnőtt. Ekkor

mondta az első önálló mondatot. Identitása fejlődött. Elkezdett babázni.

Kérte, hogy eddig nem hordott fülbevalóját tegyék a fülébe. A kezelés

elérte a célját: megindult a beszédprodukció.

2.2. A közösség jó hatással volt a gyermek beszédfejlődésére: énekelt, verset

mondott, részt vett beszélgetésekben. Már párbeszédet is

kezdeményezett. A szociometriai felmérések szerint fontos helyet foglalt el

a gyermekek között.

2.3. Az időben megkezdett és szakértelemmel végzett terápiák, zene-,

mozgás-, logopédiai, biztosítják a megfelelő ütemű fejlődést. A konkrét

gyermek című fejezetben bemutatott, leírt foglalkozások illusztrálják a

fejlesztő pedagógusok munkáját. A terápiáknak köszönhető, hogy a

prognosztizált tanulási veszélyetetettség nem következett be. Lili jól

megtanult írni és olvasni. Szocializációja megfelelően alakult. Bizonyíték

erre iskolai előmenetele.

2.4. A szülők körültekintően választottak iskolát Lilinek. Nem vitték speciális

iskolába, mert ott sajnos többségükben magatartási és szociális

problémákkal küszködő tanulók találhatóak. A megkésett beszédfejlődésű

gyerekek érzékenyebbek, visszahúzódóbbak, így a rossz magaviseletűek

között halmozottan hátrányos helyzetűvé válnának. Lilit pár kilométerre

lakóhelyétől, egy falusi iskolába íratták, ahol logopédiai rásegítésben

részesült. (Ugyanaz a logopédus foglalkozik vele az iskolában is, aki már

korábban „tanította”.) Az osztály kis létszámú, más pedagógus tanítja az

200

anyanyelvi tárgyakat, mint a matematikát és a készségtárgyakat. A kevés

gyerek lehetővé teszi a tanítók számára, hogy egyénenként is

foglalkozzanak a diákokkal. A logopédus, Nyikes Jánosné Anna

hivatásának mestere. Az ő munkáját csak szuperlatívuszokkal lehet

jellemezni. (Munkája minőségére az üzenő füzetben sok példát találunk.)

2.5. A szülők, különösen az édesanya, akinek tanítói diplomája van,

oroszlánrészt vállalt a fejlesztésben. A kezdetektől, amikor észlelte, hogy

kislánya nem úgy reagál a külvilágra, mint a kisfia, mindent elkövetett

azért, hogy Lili behozza a lemaradást a beszédészlelés, – megértés és –

produkció területén. Mindig betartotta a logopédus utasításait. Nem

sajnálta az időt és a fáradságot az otthoni gyakorlásra. Pillanatnyilag még

a szövegértés területén tapasztalható lemaradás a kislánynál, de az anya

kreativitása nem ismer lehetetlent, például egyszerű cselekményű filmeket

néznek meg együtt, amelyeket utána megbeszélnek, természetesen Lili

főszereplésével.

Összegzés: hipotéziseim közül a 2.1-et, a 2.2-t, a 2.3-at, a 2.4-et és a 2.5-öt

igazoltnak tekintem.

201

C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Az disszertáció egy esettanulmány, mely eltér a klasszikus értekezés

műfajától. Az esettanulmány megköveteli a jól dokumentáltságot, melynek a

dolgozat eleget is tesz.

„ A témát fontosnak és aktuálisnak tartom. Kiterjedt és elmélyült kutatások

szólnak arról, hogy milyen beszéd – és olvasási gondokkal küszködik egyre

több kisdiák, továbbá arról is, hogy szaporodik azoknak az osztályoknak a

száma, amelyekben elkülönítve különleges bánást, foglalkozást igénylő

gyerekek kapnak helyet. Így az is fontos (mint jelen helyzetben), hogy a kutatók

pontosan föltárják egyénre szabottan az elmaradás - lemaradás okait, és

kidolgozzák a megfelelő fejlesztési eljárásokat, terápiás lehetőségeket. Ehhez a

munkához nélkülözhetetlenek a jól dokumentált esettanulmányok, amilyen a

jelen munka is.” (Dr. habil. B. Fejes Katalin: Előzetes opponensi vélemény,

Szeged, 2007. június 07.)

A dolgozat fő része a Konkrét gyermek című fejezet, amelyet az

Anamnézistől a Státuszon és a Terápiákon át Az iskolában című

részfejezetek építenek fel.

Végigkísérhetjük a megfigyelt kislányt szinte a születése pillanatától a

második osztály végéig. A megkésett beszédfejlődés „felfedezésétől”, az

alkalmazott terápiák részletes elemzésén túl, megismerhetjük a kislány mentális

lexikonának több szempontú vizsgálatát.

Az autizmus, az értelmi fogyatékosság szakemberek általi kizárásával jutunk

el a megfelelő fejlesztő terápiák kiválasztásához, alkalmazásához, majd

sikeréhez.

Összegezve:

A kislány esetében enyhe fokú megkésett beszédfejlődés diagnosztizálható,

melynek biológiai, organikus okai nem voltak, inkább pszichés eredetre

vezethető vissza.

202

A gondos szülői odafigyelés megakadályozta, hogy eggyel több rosszul

vagy alig olvasó gyermek váljék Liliből.

A logopédus és az anya együttes munkája „sikertörténetté” változtatta a

szomrúan induló anyanyelv-elsajátítást.

A vizsgálat lezárása óta Lili negyedik osztályos. A tanév elején megkezdte

az első idegen nyelv, a német tanulását. Könnyedén vette az új akadályt,

nincsen vele gondja, ahogy a többi tantárggyal sincs. Matematikából néha még

beszúszik egy gyengébb jegy, de aggodalomra nincsen ok. Írásbeli munkái

gondosak, szép külleműek. Tanárai, osztálytársai kedvelik. Mindenre nyitott,

kíváncsi gyermek. Nyoma sincsen a kezdeti gátlásoknak.

203

D) BIBLIOGRÁFIA

Antal László (1978) A jelentés világa

Budapest, Magvető Kiadó

Adamikné Jászó Anna (1990) Az olvasástanítás története

Budapest, Akadémiai Kiadó

Adamikné Jászó Anna (1994) Az olvasástanítás aktuális problémái, történeti

áttekintéssel. Fejlesztő Pedagógia 4-5.

Balló Larissza (1983) Magyar verbális szóasszociációk 1.

Szeged, Budapest, Debrecen

Bacsó Mónika – Vas Zoltánné: Anyanyelvünk világa I.

Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó

Bacsó Mónika – Vas Zoltánné: Anyanyelvünk világa II.


Báder Ilona: Írásmunkafüzet 6 – 7 éveseknek


Báder Ilona: Ábécés olvasókönyv 6 – 7 éveseknek


Bánréti Zoltán: Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok

Budapest, Corvina Kiadó

B. Fejes Katalin (2002) A tankönyvszövegek szintaktikai jellemzői

Szeged, JGYTF Kiadó

Boldizsár Ildikó: Olvasókönyv 7 – 8 éveseknek


Boldizsár Ildikó: Mesevár. Szövegértési munkafüzet I.


Borszéki Ágnes: Olvasási munkafüzet II.


Büky Béla (1973) A beszédtanítás pszichológiája

Budapest Crystal, D. (2003) A nyelv enciklopédiája

Budapest, Osiris Kiadó

Csabay Katalin (1992) Lexi


204

Csabay Katalin (1997) Lexi iskolás lesz


Deme László (1964) Helyesírási rendszerünk logikája

Magyar Nyelvőr 88.

Deme László (1966) A nyelvről – felnőtteknek

Budapest, Gondolat Kiadó

Deme László (1976) A beszéd és a nyelv

Budapest, Tankönyvkiadó

Deme László (2003) A szöveg természetéről és hangzásáról. Győr

Ferguson, C. A. – Slobin, D. I. (1973) Studies of Child Language Development.

New York

Gerebenné Várbíró Katalin (1992) A beszédészlelési és beszédmegértési

vizsgálat szerepe a dyslexia tünetegyüttes feltárásában GMP-teszt

segítségével. Fejlesztő Pedagógia 1 – 2.

Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai és terápiája

Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola

Gósy Mária (1995) GMP-diagnosztika

Budapest, Nikol Kiadó

Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése –

óvodásoknak


Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése –

iskolásoknak


Gósy Mária (1998) Szókeresés a mentális lexikonban

Magyar Nyelvőr 2. 189-201.

Gósy Mária (2000) A hallástól a tanulásig


Gósy Mária – Kovács Magdolna (2001) Mentális lexikon a szóasszociációk

tükrében

Magyar Nyelvőr 125. 330-354.

Gósy Mária (2005) Pszicholingvisztika

Budapest, Osiris Kiadó

205

Greenfield, S. (2000) Agyunk titkai. Betekintés érzelmeink, ötleteink világába

(BBC) Pécs, Alexandra

Hadrovics László (1992) Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati

szókincsvizsgálat


Hámori József (1985) Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal

Budapest, Kozmosz könyvek

Jagusztinné Újvári Klára (1985) Magyar verbális szóasszociációk 2.

Szeged, Budapest, Debrecen

Jakobson, R. (1941) Kindersprache, Aphasie und allgemeine Lautgesetze

Uppsala, Almquist und Wiksell

Károly Sándor (1970) Általános és magyar jelentéstan


Kent, G.H. and Rosanoff, A. J. (1910) A study of association in insanity

American Journal of Insanity 67. pp. 37 – 96.

Kess, J. F. (1992) Psycholingvistics. Psychology, Linguistics and the study of

Natural Language

Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins

Kenyeres Elemér (1926) A gyermek első szavai és a szófajok fellépése

Budapest

Kiefer Ferenc (2000) Jelentéselmélet


Klaudy Kinga (2006) Papp Ferenc olvasókönyv

Budapest, Tinta Könyvkiadó

Lendvainé Décsy Kornélia (1987) A morfológiai szabályok elsajátítása magyar

anyanyelvű gyermekek beszédfejlődésében

Bölcsészdoktori disszertáció, JATE BTK, Szeged

Lendvainé Décsy Kornélia (1998) Alaktan

In: Magyar nyelv a tanítóképző főiskolák számára, 275-329. Budapest,

Nemzeti Tankönyvkiadó

Lendvainé Décsy Kornélia (2004) Deme László A szöveg természetéről és

hangzásáról című könyvének bemutatása és elemzése

In: Szemiotikai szövegtan 16. 155-161. Szeged, JGYTF Kiadó

206

Lendvainé Décsy Kornélia (2005) A megkésett beszédfejlődés lehetséges és

kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek egy konkrét gyermek

esetében

In: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban, 111-

120. Pécs - Nyíregyháza

Lendvainé Décsy Kornélia (2005) A diszfázia felismerésétől a terápiákig

In: Esélyek és kihívások az Európai Unióban, 298-310. Győr

Lendvainé Décsy Kornélia (2006) Diszfáziás gyermek az első osztályban

In: A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a

tudományban és az oktatásban, 120-125. Pécs – Miskolc

Lendvainé Décsy Kornélia (2007) A megkésett beszédfejlődés következményei

az iskolában

In: Nyelvi modernizáció. Nyelvelsajátítás, 882 – 889. Pécs – Gödöllő

Lendvainé Décsy Kornélia (2007) Gyerekszövegek mondatszerkezeti

sajátosságai.

In: Tanulmányok három hangra. Apáczai-füzetek 1. 84 – 95. Győr

Lendvainé Décsy Kornélia (2007) Edward Sapir és munkássága. Pályakép és

Az ember és a nyelv című kötet bemutatása

In: Tanulmányok három hangra. Apáczai-füzetek 1. 110 – 120. Győr

Lengyel Zsolt (1981) Tanulmányok a nyelvelsajátítás köréből. Nyelvtudományi

Értekezések 107.


Lengyel Zsolt (1981) A gyermeknyelv


Lengyel Zsolt (1984) Anyanyelv és idegen nyelv a verbális szóasszociációk

tükrében

In: Klaudy Kinga (2006) 219 – 224.

Lengyel Zsolt (1987) Az anyanyelvi nevelés pszicho- és szociolingvisztikai

vonatkozásai. Budapest

Lengyel Zsolt (1993) Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák

Veszprém, Egyetemi Kiadó

Lengyel Zsolt (1997) Bevezetés a pszicholingvisztikába


207

Lengyel Zsolt (1998) Az írás. Kezdet – folyamat – végpont. Az írástanulás

pszicholingvisztikai alapjai


Lengyel Zsolt (2004) Az írott nyelv mint az elsajátítás tárgya

Magyar Nyelvőr, 128. 94-103.

Lengyel Zsolt (2005) Magyar egyszavas szabad asszociációs vizsgálatok

Alkalmazott nyelvtudomány V. évf. 1-2. szám, 25 – 40.

Ligeti Róbert (1982) Az írástanulás pszichológiája


Lotz János (1976) Szonett koszorú a nyelvről


Meixner Ildikó (1978) Útmutató a dyslexia-prevenciós feladatlapokhoz

Budapest, OPI

Meixner Ildikó (1978) Én is tudok olvasni I-II.


Meixner Ildikó (1987) Képanyag az olvasási zavarok javításához

Budapest, OPI

Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (1981) Gyermeklélektan


Montágh Imre – Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori

beszédhibák a gyermekkorban


Nagy József (1980) 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége


Navracsics Judit (2004) A kétnyelvű gyermek


Navracsics Judit (2004) A korai és a késői kétnyelvű mentális lexikon

rendezettségének összehasonlítása

Magyar Nyelvőr 130. 2006. július-szeptember, 324 – 334.

Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom

Dunakanyar 2000.

Pap Mária (Szerk.) (1974) A nyelv keletkezése

Budapest, Kossuth Kiadó

208

Pinker, S. (1999) A nyelvi ösztön

Budapest, Typotex Kiadó

Pléh Csaba (1980) A pszicholingvisztika horizontja


Pléh Csaba (1986) A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről

Pszicholingvisztikai Tanulmányok XVI.


Reinhardt Melinda (2003) Változik e az agyfélteke-dominancia kimutathatósága

5 és 10 éves kor között?

Alkalmazott Nyelvtudomány III. évf. 2. szám 91 - 105.

Réger Zita (1983) Utak a nyelvhez


Réger Zita (1986) A gyermeknyelvi utánzás kutatása pszicholingvisztikában

Egy új szempont. Pszichológia 6.

Sell, M. A. (1992) The development of children’s knowlegde structures: Events,

slots, and taxonomies

Journals of Child Language 19. pp. 959 – 676.

Simigné Fenyő Sarolta (2003) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe

Miskolc, Egyetemi Kiadó

S. Kádár Júlia (1970) A szókincs és a szófajok gyakoriságának alakulása 3-6

éves gyerekek beszédében feladatmegoldás, illetőleg kommunikáció

során

Általános Nyelvészeti Tanulmányok VII. Budapest

S. Kádár Júlia (1985) Beszéd- és kommunikációfejlődés óvodás- és kisiskolás

korban


S. Kádár Júlia (1986) A beszédfejlődés útjai – beszédfejlesztés az óvodában


S. Meggyes Klára (1973) Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere

Nyelvtudományi Értekezések 73.


S. Meggyes Klára (1981) A mondat- és szövegalkotás néhány sajátossága

hatéves gyermekek képleírásában. Pszichológia 1.

209

Schneider Júlia – Simon Ferenc (1996) Iskolai kudarcok beszédpercepciós

hátteréről. (Mondat- és szövegértési vizsgálatok)

In: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, 143-161.


Stern, C. – Stern, W. (1922) Die Kindersprache. Eine Psychologische und

sprachtheoretische Untersuchung

Leipzig, Barth

Subovits István (1965) Bevezetés a beszédpedagógiába


Subovits István (1980) A nyelvi közlés alapjai


Taylor, I. (1990) Psycholinguistics. Learning and Using Language

Englewood Cliffs, New Jersey: Prentice Hall.

Torda Ágnes (1995) Pszichodiagnosztika


210

E.1) AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében

Esettanulmány 1. Az értekezés témája

A téma a gyermeknyelv fejlődésének egyik zavarát, a diszfáziát, azon belül a

megkésett beszédfejlődést foglalja magában. Célja a lehetséges és kizárható

okok feltárása, elkülönítése, valamint a terápiás lehetőségek bemutatása.

A témaválasztás a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztika és

neurolingivisztika területéhez kapcsolódik, kiegészülve biológiai, pszichológiai

és gyógypedagógiai ismeretekkel.

A választás „újszerűsége”, hogy a pszicholingvisztika mint a

beszédtevékenységet sokoldalúan elemző tudományág általánosan

megfogalmazott tételei, a határtudományokkal együtt egy konkrét gyermek

példáján nyernek bizonyítást. A hipotézisekben (hét) megfogalmazottak öt

esetben igazoltnak tekinthetők.

A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, de ez nemcsak

a gyermekkel történő személyes kapcsolattartásban valósul meg, hanem az

édesanya és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával is.

2. Az értekezés időszerűsége

Napjaink egyik fontos s gyors orvoslást igénylő feladata a rejtett dyslexia

felszámolása, melynek hátterében a szövegértés hiánya áll. A nem megfelelő

szövegértés egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, értelmezés.

Az időben észre nem vett megkésett beszédfejlődés egy életen át elkísérheti a

211

gyermeket. Kudarcot kudarcra halmozhat. Sikertelenné válik az iskolában, a

munkában és ezek következtében a magánéletben is.

Az időben „felfedezett” beszédzavarokat megszüntető terápiák, valamint a

beszédészlelés, – megértés és – produkció tudatos, szakszerű fejlesztése

biztos sikerhez vezet.

3. Az értekezés tartalma

A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar. A

megkésett beszédfejlődés a diszfázia körébe tartozik. Könnyen

összetéveszthető az elektív mutizmussal, néha még az autizmussal is. Ha a

kisgyermek a normális beszédkezdethez képest késést mutat, megkésett

beszédfejlődésről beszélünk. Ez nem más, mint fejlődési diszfázia.

A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció,

agyi károsodás, de okozhatja az ingerszegény környezet is. Az okok

sokfélesége következtében sokféle diszfázia létezik. A terápiák szempontjából

fontos, hogy használ-e a gyermek jeleket, s ezek melyik csoportba tartoznak. A

feldolgozási folyamatot helyettesíthetik a testhelyzetek, a mozdulatok, de a

mimika is. Ilyenkor fordul elő, hogy a szülő szerint gyermeke mindent megért,

csak nem beszél. Ez az úgy nevezett szituatív beszéd.

A megkésett beszéd leggyakrabban spontán megindul. A család és a

gyermekközösségek jó hatással vannak a gyerekek beszédfejlődésére. Ha a

spontán indulás nem történik meg, szükség van fejlesztő terápiák

alkalmazására.

A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az

információk feldolgozására, tárolására, valamint az információk

megválaszolására. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke

együtt koordinálja. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a

beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A bal

212

féltekében van a fogalmazás, a fogalomalkotás, az irányfelismerés, a látás és a

színérzékelés központja. De a szó jelentésének a felismerésében nagy szerepe

van a jobb agyféltekének is.

Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv-elsajátítás során a nyelvi elemek

hatására alakul ki. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a

kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott

nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd

késése. A balkezesség erre utaló jel.

Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Az ingerek

megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az

ismétlődések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb

bevésést. Egyéves korban a gyermek már emlékezik a többször látott

tárgyakra, személyekre. Három-, négyéves kor után már az egyszeri élmény is

nyomot hagy. Az iskolás korra intenzívvé válik az emlékezés. Fontos a hosszú

és a rövid távú memória elkülönülése, valamint a szeriális észlelés szerepe. A

memória elengedhetetlen a betűk megtanulásában és megtartásában. A

szerialitásnak az írásban és számolásban van jelentősége.

Az értekezés a megkésett beszédfejlődést egy konkrét gyermek példáján

mutatja be, és kíséri végig az általános iskola első osztályában, valamint

betekintést nyújt a második osztályba.

Az értekezés célja a megkésett beszédfejlődés egyedi vonásainak a

bemutatása, a kezdetektől, amikor a gyermek édesanyja észrevette, hogy nem

a megfelelő ütemben zajlik kislányánál az anyanyelv elsajátítása.

A megkésett beszédfejlődés kizárható okai a konkrét gyermek esetében a

következők:

1) Koraszülöttség. Lili a terhesség negyvenedik hetében, 3250 gramm

súllyal, 59 centiméterrel született. A születés után azonnal felsírt, így

nem alakult ki nála oxigénhiányos állapot. Normál módon, természetes

úton jött a világra.

213

2) Szülési sérülés nem következett be.

3) Születési rendellenességet sem a szülést követően, sem később nem

tapasztaltak.

4) Hallássérülése nem volt, hallása ép.

5) Nem tapasztaltak nála hosszan tartó hurutos állapotot.

6) Nincs családi érintettség a szűk családon belül. Bár az egyik második

unokatestvér kisfiú, anyai ágon, súlyos autista, Lilinél kétszeri vizsgálat is

kizárta az autizmus tényét, valamint az értelmi elmaradást.

7) A születése pillanatától családban él. Sem hosszabb, sem rövidebb

időre nem szakadt ki onnan. Tizenegy hónapos koráig szopott.

A megkésett beszédfejlődés lehetséges okai Lili esetében:

1) Az anya a várandósság idején más nyelvi környezetben élt, mint a

szülést követően.

2) Az édesanyát tizenkét éves korában egy életre kiható pszichés sokk

érte.

3) A kislány újszülöttként besárgult, kékfény kezelést kapott.

4) Tizenhárom hónapos korában indult el. Sokáig lábujjhegyen járt.

5) Beszéde későn indult, nagyon vontatott volt a beszédfejlődése. Sokáig

halandzsázott. Bár két és fél évesen bölcsődés, négyéves korában

óvodás lett, 3; 9 korában mondta az első önálló mondatot.

Lilit 6; 4 korában ideggyógyászati vizsgálatra küldték. A diagnózis a következő

volt:

1) Homlokán tág vénás hálózat érzékelhető.

2) A vezetett tárgyat jól fixálja és követi.

3) A mimikai mozgások gyengébbek a szokásosnál.

4) Izomerő, izomtónus normális, a váltakozó mozgások csaknem életkora

szintjén, a célkísérletek pontatlanul és ritmustalanul kivitelezettek.

5) Vizsgálat közben jól kooperál, de énekel, csettintget a nyelvével.

214

A nagyothallás és az autizmus kizárása után szinte azonnal megkezdődött a

fejlesztés. A fejlesztésben szakembereken kívül az anyának is jelentős szerep

jutott. A terápiák (mozgás, zene, logopédia) jelentősen befolyásolták a beszéd

megindulását. Még lézerakupunktúrás kezelésen is részt vett a kislány,

melynek célja a beszéd megindulása volt. 2001. májusában a kezelés hatására

mondta az első önálló mondatot az orvosnő rendelőjében: „Ezt a piszkos

zsebkendőt kidobom a szemetesbe.” (1997. augusztus 21-én született, tehát

3;9 volt ekkor.)

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2004.

januárban, 6;4 korában az iskola megkezdése előtt megvizsgálta és megkésett

beszédfejlődést, beszédészlelési elmaradást, valamint tanulási nehézség

veszélyeztetettségét állapították meg. Javaslat: jó lenne, ha kis létszámú

fejlesztő osztályban vagy logopédusi megsegítéssel kis létszámú osztályban

kezdené az iskolát.

A szülők, mivel köztudott, hogy a fejlesztő osztályokban többnyire magatartási

problémákkal küszködő, szociálisan is hátrányos helyzetű tanulók vannak, nem

oda íratták a kislányt.

215

E.2)THESES OF DOCTORAL DISSERTATION

(PhD)

The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the case of a concrete child

A case study

1. The topic of the dissertation

The topic involves one of the disorders of children’s language development,

dysphasia, a within this field delayed speech development. It aims to investigate

the possible causes and separate them from those that can be excluded, by

presenting potential therapies and their results.

The topic choice is related to the fields of psycholinguistics and neurolinguistics

investigating the human relationships of the language, and supplemented by

knowledge from the fields of biology, psychology and special education of

children with some learning disorder.

The novelty of the choice lies in the fact that the generally formulated theses of

psycholinguistics, a discipline comprehensively analysing speech activities, gain

evidence together with side disciplines on the example of a concrete child. The

propositions (seven) in the hypotheses may be considered justified in five

cases.

The analysis of speech development is based on a longitudinal observation

which is completed - in addition to keeping contact with the child- by involving

the mother and the experts in charge of the therapy activities.

216

2. The topicality of the dissertation

Nowadays one of the main tasks requiring medical therapy is to eliminate

hidden dyslexia, for which the lack of language comprehension is responsible.

The most common reason for inadequate language comprehension is the

inappropriate speech comprehension and speech interpretation. Delayed

speech development not noticed in time may accompany the child through the

whole life piling up failure to failure, which results in failure at school, work and

due to all this in private life, as well.

Therapies for eliminating speech disorders discovered in time, as well as the

professional and conscious development of speech perception, comprehension

and production are bound to lead to quick success.

3. The content of the dissertation

The majority of childhood speech disorders are deficiencies in native language

acquisition. Delayed speech development belongs to dysphasia, it may be

easily mixed up with elective mutism, sometimes even with autism. If the child

shows some delay in speech development compared to the normal start, this

may be regarded as delayed speech development, which is defined as

developmental dysphasia.

There are several reasons for delayed speech, such as some inherited

neurological disorder, mental retardation, damage to the brain, but also

environment poor in stimuli. Due to the variety of causes there are also various

types of dysphasia. In terms of therapies it is important to know whether the

child uses any signs and which group they belong to. The speech process may

be substituted by postures, gestures and also facial expressions. In our case

according to the parents the child is able to understand everything, but she

does not speak. This phenomenon is generally referred to as situational

speech.

217

In most cases delayed speech starts spontaneously. The family and children’s

communities usually have a positive impact on the child’s speech development.

Should there be no spontaneous start in speech, there will be a need for the

application of developmental therapies.

In terms of speech the brain is responsible for communication: it can process,

store and respond information. The speech and language processes are

coordinated together by the left and right hemispheres. The language centres

are located in the left hemisphere of the brain: the Broca-area is responsible for

the ability to produce language, while the Wernicke-area to comprehend

language. The centre for the ability to compose, name objects, recognise

directions, perceive colours is located in the left hemisphere. However, the right

hemisphere has also got a large role in the comprehension of words.

Hemispheric dominance is emerging in the process of language acquisition

influenced by language elements. If no hand dominance can be recognised by

the age of three at the child, disorders may arise in the course of speech

development and when learning how to write. In the case of right-hemisphere

dominance a delay in speech development is more common, it is also indicated

by left-handedness.

Recollection also has a large role in the emergence of speech. In order to

remember stimuli, a memory trace should develop which is embedded into the

mind in the course of repetitions. Frequent repetitions ensure a deeper

embedding. At the age of one the child is able to remember objects and

persons seen several times. After the age of four even one experience can

leave an impression. By going to school recollection is getting more intensive.

The separation of the short-distance memory from the long-distance and the

role of the serial perception are also important. Memory is of utmost importance

in learning and storing letters. Seriality is significant in writing and counting.

The dissertation presents delayed speech development on the example of a

concrete child (a girl) accompanying her during the first class of primary school

with an insight into the second class.

218

The dissertation aims to highlight the individual characteristics of delayed

speech development from the beginning when the girl’s mother first realised

that native language acquisition in case of her daughter was out of the ordinary.

Causes that may be excluded in case of a concrete child’s delayed speech

development include the following:

8) Pre-mature birth: Lili was born in the 40th week of pregnancy, weighed

3250 gram and was 59 cm tall. After birth she started to cry at once, so

she did not lack oxygen. She came to world in a natural way.

9) The child did not undergo any injury at birth.

10) There was no defect from birth experienced either straight after birth or

later.

11) She did not suffer from any defect in hearing. She had a sound hearing.

12) There was no trace of long-lasting catarrh.

13) There is nobody affected in the close family. Although a second cousin

(a boy) on mother’s side is seriously autistic, in Lili’s case autism, as well

as mental deficiency were excluded by two examinations

14) She has been living with her family since she was born. She hasn’t lost

contact with her parents for either shorter or longer time. She was

breastfed for eleven months.

The potential causes of delayed speech development in Lili’s case:

6) During her pregnancy the mother had been living in another linguistic

environment than after her daughter was born.

7) The mother experienced a life-long psychic shock at the age of

eleven.

8) As a new-born baby, the girl turned yellow and she was treated by

blue-light.

9) She started to walk when she was 13 months old. For a long time she

was walking on tiptoe.

10) She started to talk late and her speech development was very slow. For

a long time she was talking double Dutch. Although she went to crèche

219

at the age of two and a half and to kindergarten at the age of four, she

said her first sentence when she was three years and nine months old.

When she was six years and four months old, she was referred to a neurology

examination, which had the following diagnosis:

6) There was a large venous network on her forehead.

7) She is able to fix and follow directed objects well.

8) Her facial expressions are weaker than usual.

9) Her muscular strength, muscle tone are normal, the changing

movements are carried out suited to her age level, as opposed to the

target experiments which are done inaccurately and with no rhythm.

10) During the examination the girl was cooperating well, yet singing and

clicking her tongue.

After excluding hardness of hearing and autism development started in no time,

in which - in addition to specialists - also the mother had a large role. The start

of speech was significantly influenced by therapies including moving, music,

speech therapy. The girl participated even in acupuncture treatment by laser,

which aimed to give a start to speech. As a result of the treatment she uttered

the first self-contained sentence in the doctor’s surgery In May 2001: „I am

throwing this dirty hanky into the bin.” (She was born on 21st August 1997, at

that time she was three years and nine months.)

Before starting school in January 2004, when she was six years and four

months old, Lili was examined by the Professional and Rehabilitation

Committee for Investigating Learners’ Abilities, and was diagnosed for delayed

speech development, speech perception as well as being exposed to difficulty

in learning. The Committee suggested starting school in small class for

developing children, or choosing a small class with a speech therapist.

As it is widely known that in classes for developing children there are mainly

socially disadvantaged pupils with behavioural problems, the parents have

chosen another class for her.

220

F) MELLÉKLETEK

1

Melléklet

Fotók Liliről, rajzok Lilitől

1998. október

2000. január

2003. május

2000. március

2

2000. augusztus

2003. március

2004. január

2003. december

Lendvainé Décsy Kornélia Márta Doktori (PhD) értekezés

- 3 -

2001. március

2002. december


- 4 -

2003. január

2003. május


- 5 -

2003. szeptember

2003. november


- 6 -

Fejlesztés


- 7 -


- 8 -


- 9 -


- 10 -


- 11 -


- 12 -


- 13 -


- 14 -


- 15 -


- 16 -


- 17 -


- 18 -


- 19 -


- 20 -


- 21 -


- 22 -


- 23 -


- 24 -

a megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint

Documents