A minősítésfejlesztés lehetősége és

szükségessége

Minőségfejlesztés 2012 szeptember 1.-ig

Minőségirányítási program elemei:

• Minőségpolitika• Fenntartói elvárások• Pedagógusok teljesítményértékelése• Partnerek elégedettsége• Intézményi önértékelés

A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben

Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelésHelyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok

értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben.

A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja:Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes

köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.

A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan

• A pedagógus kötelezettségeiben új elemek (ld. Nkt.62§. (1)

• Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet

• A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet)

• A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)

Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben

Nkt. 62§.1.§• m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a

fogadóórákon, az intézményi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

• o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

• p) megőrizze a hivatali titkot,

• q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

• r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram

módosítása soránA nevelési program kifejezés pedagógiai programra változott.

• Hangsúlyosan fogalmazódik meg, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

• Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.• Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe

• konkrétan elvárásként fogalmazódik meg, ami szerint az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

• megfogalmazásra kerültek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támogató keretkövetelmények.

• bekerült a programba, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli.

• átvezetésre került a nemzetiségi törvényből eredő terminológia (nemzetiség – a nemzeti, etnikai kisebbség helyett).

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram

módosítása során• az inkluzív-, az integrált-, a migráns (multikulturális, vagy

ahogy Európában nevezik interkulturális)gyermekek nevelését támogató szemlélet,

• az egészségmegőrzés szokásainak-, valamint a mindennapi mozgás jelentőségét

• környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakításának alapelvei.

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram

módosítása során• Beépítésre került az óvodai nevelés általános feladatai közé az

erkölcsi nevelés, közösségi nevelés. • A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében,

időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

• Az óvodai életet átfogó gyermek –dajka közötti kapcsolat jelentősége,

• A gyermeki személyiségfejlődésben a szokás –és normarendszer megalapozására tett hangsúly

• A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.

A minőségfejlesztés alapja az EU szerint

• Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta:

• A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.

Az intézményi önértékelés eddigi története

• Tanév végi vezetői beszámolók

• COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek).

• IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)

A külső intézményértékelés régen

• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.), KPSZTI külső értékelésének rendszeressége

• A szempontrendszer egyedül a katolikus óvodákban egységes,

• Tapasztalatok: az óvodák nagy része minőségi munkát végez.

…és most

• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.)

• A szempontrendszer egységes, egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik.

• Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.

…és most

• Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján

• Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján

• Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva

Mi az, ami továbbra is hasznosítható?

• Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk• A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott

eszköz változik• Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az

eszköz változik• A belső önértékelési team működése• A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a

visszacsatolás bevált gyakorlata

Mi az, ami új?

Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel:

Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége

• Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat

• Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása

• Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata

A teljes értékelési rendszerpedagógus vezező intézmény

Önértékelés ✓ ✓ ✓

Tanfelügyelet ✓ ✓ ✓

Minősítés ✓ _ ?

Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata

Intézmény külső értékelése

Pedagóg

usok és vezetők külső értékelése,

minősítés

Belső önértékelések: pedagógus,

vezető,

intézmé

ny

Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata • A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira

támaszkodik az önértékelés

• Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok

• Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja

Középpontban a tanulási folyamat

• Hogyan foglalkozunk a gyermekekkel?• Milyen módszereket alkalmazunk?• Hogyan érvényesül a gyermekek egyéni fejlesztése, a

fejlődésük követése?• Milyen eredményeket értünk el eddig?• Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az

eredményeink?• Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel

kapcsolatban?• Stb.

Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe• Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van

folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek).

• Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait.

• Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert,

összhangban a külső értékeléssel.

Az intézményi önértékelés megközelítései• Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők

között!• Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg

másoknak is (jó gyakorlat)!• Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink!• Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, iskola) véleményét!• A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként!• Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha

ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.

Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a 2013/14 tanév II. félévére• A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg).• Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső

értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. a már megjelent életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv).

• A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés).

• Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása.

• Portfólió anyagok gyűjtése

Legyünk büszkék az erősségeinkre!

Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos:

ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb!

Ez lehet a minőségfejlesztés legfőbb célja.Ebben segít az önértékelés!

Köszönöm a figyelmet!Barlai Róbertné Kati

Elérhetőségek: +3630 9649276

barlaine@fpf.hu