acélszerkezetek 2005/4. szám 1

• Acélipari helyzetkép

• Bordázott héjszerkezetû, illetve rácsos csôszerkezetû szélturbinatorony összehasonlítása (opponált)

• OLEFIN-2 bontókemencék acélszerkezeti szerelése

• Közelítô számítás melegen hengerelt acél szelvények kifordulási teherbírására (opponált)

• Tûzihorganyzott termékek kezelése és megmunkálása I.

• Beszámoló a 46. Hídmérnöki Konferenciáról

• Tájékoztató a 16. Essen-i Schweissen und Schneiden nemzetközi hegesztési kiállításról

• Pályázati felhívások

Épül a Dunaújvárosi Duna-híd

A TARTALOMBÓL:

2005II. évfolyam 4. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Association

Fotó

: D

oman

ovsz

kyCikk a 40. oldalon

Acélszerkezetek 2005/4. szám 1


TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL

AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AKÖVETKEZÕ ÉV MUNKATERVÉNEK

ELKÉSZÍTÉSÉHEZ.

➠ Tagdíj mértékeTagdíjfizetési rendszerünk jónak bizo-nyult. Az elnökség úgy döntött, hogyannak mértékén 2006-ban nem cél-szerû változtatni, de megkell vizsgálni,hogy milyen kihatása lenne, ha az alsóárbevételi sávot 500 E Ft-ban határoz-nánk meg. A kimunkálásra a titkár ka-pott megbízást. Megfontolandó továb-bá az egyéni tagok bizonyos köreinektagdíja. Többen nem tudják vállalni a12.000 Ft/év fizetését, ezért inkább kilépnek. Az elnökség a Diplomadíjnyerteseinek a felvetését ítélte jogos-nak, ezért az alábbi határozatot hozta:

Az elnökség egyhangú határozattalúgy döntött, hogy megváltoztatja aDiplomadíj kiírását úgy, hogy a nyer-tes az eddigi egy év tagdíjmentességhelyett két év tagdíjmentességet kap-jon és azt követõen nyilatkozzon,hogy a MAGÉSZ-tagságát megtartja-e.A határozat 2005. január 1-jétõl ér-vényes.

➠ Elnökségi ülések Az elnökség javaslatot tett a 2006-évielnökségi ülések helyszíneire:

március Rutin Kft.június Molnár Rt.szeptember KÉSZ Kft.december MVAE

➠ Közgyûlés idõpontja 2006 májusában célszerû megtartani aKÖZGYÛLÉST, mivel a MAGÉSZ Nívó-díj és a Diplomadíj bírálatára valamintaz elnökség döntésére így megfelelõidõ áll rendelkezésre.

➠ Szakmai konferenciák, rendezvények

Az elnökség áttekintette a 2006. évirendezvények lehetséges programjátés a következõ javaslatot tette:

• IX. Acélfeldolgozási és Acélépíté-si Konferencia.Elnökség állásfoglalása: 2007-benrendezünk konferenciát.

• október:XXVI. Acélszerkezeti Ankéta Közlekedéstudományi Egyesület(KTE) és a MAGÉSZ közös rendezé-sében.Elnökség állásfoglalása: Partnerekvagyunk a rendezésben.

• november:Fémszerkezeti Konferencia aMAGÉSZ és a Magyar Könnyûszer-kezetes Szövetség(MKE) rendezésé-ben.

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . 1Association News . . . . . . . . . . . . . 1

Acélipari helyzetkép, jövõbeni kilátások . . . . . . . . . . . . 3Overview of the Steel Industry and its Future Perspective . . . . . . . 3

Bordázott héjszerkezetû, illetve rácsos csõszerkezetû szélturbinatorony összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . 12Comparison of a ring-stiffened shell and a tubular truss structure for a wind turbine tower . . . . . . . . . . 12

Olefin-2 bontókemencék acélszerkezeti szerelése . . . . . . . . . 22Steelstructure Building of Olefin2 Splitting urnices . . . . . . . . . . . . . . 22

Közelítô számítás melegen hengerelt acél szelvények kifordulásiteherbírására . . . . . . . . . . . . . . . . 26Approximation for the critical moment of lateral-torsional buckling of rolled beams . . . . . . . 26

Beszámoló a 46. Hídmérnöki Konferenciáról (Siófok) . . . . . . . . . 32Overview of the 46 th Conference of Bridge Enginieers (Siófok) . . . . . 32

Tûzihorganyzott termékek kezelése és megmunkálása I. . . . . . . . . . . . 35Treatment of hot-dip galvanized steel I. . . . . . . . . . . . . . 35

Tudósítás a Dunaújvárosi Duna-híd acél felszerkezetének építésimunkálatairól . . . . . . . . . . . . . . . . 40Report on the construction works of the steel superstructre for the Danube-Bridge at Dunaújváros . . . . 40

Tájékoztató a 16. Essen-i Schweissenund Schneiden nemzetközi hegesztési kiállításról . . . . . . . . . . 64Overview of the 16th InternationalSchweissen und Schneiden WeldingExhibition . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

Pályázati felhívások . . . . . . . . . . . 68

A MAGÉSZ elnökségi ülését 2005.szeptember 28-án a MEISER Ferroste Kft.-néltartotta (Dunaújvárosban). Az ülést Markó Péter elnök vezette.Az elnökség tagjain kívül az ülésen részt vettek: Berényi László ügyvezetô igazgató (MEISER Ferroste Kft.), Tarány Gábor ügyve-zetô igazgató (DUNAFERR Acélszerkezeti Kft.), Molnár Zoltán vezérigazgató(MOLNÁR Rt.), Szabó András ügyvezetô igazgató (Ferro-Pan '96 Kft.) Az ülésen az alábbi témák kerültek megtárgyalásra:

(balról) Csoháry Antal, Papp Zoltán, SzabóAndrás, Dr. Papp Ferenc, Dr. Csapó Ferenc

Markó Péter, Tarány Gábor, KeresztesLászló, Molnár Zoltán, Berényi László

Az elnökségi ülés résztvevôi

2 Acélszerkezetek 2005/4. szám

Elnökség állásfoglalása: a MAGÉSZcsak abban az esetben partnera rendezésben, ha a rendezvénytémaválasztása megfelel elvárá-sainknak.

• december:a MAGÉSZ évzáró rendezvény-ét2006-ban is megtartjuk.

ADATBÁZISA korábban elfogadott adatgyûjtés ésannak rendszerezése, kiértékelése si-keres volt. A csökkentett adatszolgál-tatásnak a tagvállalatok csaknem100%-a eleget tett. A rendszert válto-zatlanul kívánjuk mûködtetni.Az adatlapokat februárban küldjük ki,kiegészítve olyan – néhány kérdésttartalmazó – kérdõívvel, melyet a kö-vetkezõ ülésén hagy jóvá az elnökség.

A „Munkaterv” részletezésére a kö-vetkezõ elnökségi ülésen kerül sor.

A MEISER FERROSTE KFT.BEMUTATKOZÁSA

A társaságot Berényi László ügyvezetôigazgató mutatta be, üzemlátogatássalegybekötve. Folyóiratunk következõszámában ismertetjük a cég tevékeny-ségét.

EGYEBEK

➠ KöltségvetésIdõarányos felhasználását a Pénzügyikimutatás tartalmazta, melyet az el-nökség elfogadott.

➠ A Pályázati kiírásokatmeg kell jelentetni az „Acélszerkeze-tek” 2005/4 számában. A Diplomadíjfelhívás szövegét dr. Papp Ferencelõterjesztésére az elnökség módosí-totta.

➠ TagfelvételAz elnökség egyhangúlag elfogadta aPINTÉR MÛVEK. (6237 KECEL, Rá-kóczi út. 173–175.) tagfelvételi kérel-mét. A döntés értelmében a PINTÉR

MÛVEK 2005. szeptember 28-ától aMAGÉSZ tagja.

➠ Kilépés

• KRAUSE Kft. jelentette be kilépésiszándékát 2005.07.21-én érkezettlevelében. Válaszlevelünkben közöl-tük, hogy a tagdíjtartozás elengedé-sére nincs lehetõségünk és kérjükannak soron kívüli átutalását.

• METALROLL Kft. jelentette bekilépését (2005.08.10.), mivel fel-számolás alatt áll.

• FRISOMAT Kft. kérte tagsági viszo-nyának megszüntetését.(2005.04.29.)

• Németh Miklós egyéni tag kértetagsági viszonyának megszünteté-sét. (2005.09.21.)

• Szalai József egyéni tag kértetagsági viszonyának megszüntetését(2005.09.27.) és tartozásának elen-gedését.

• A Fém-Gép Kft. korábban bejelen-tette kilépési szándékát, most azon-ban Udvardi úr ügyvezetô igazgatóúgy döntött, hogy kifizeti a cég atartozását és marad tag továbbra is.

➠ KizárásokTagdíjfizetés elmaradása miatt 2005.06.14.-i keltezésû levelünkben felszó-lítottuk az érdekelteket az elmaradttagdíjak befizetésére, de sajnos egyestagjaink továbbra sem fizetnek. • Az elnökség egyhangúlag úgy dön-

tött, hogy dr. Csébfalvi Anikó fõis-kolai tanár egyéni tagot, és TenyérSzabolcs egyéni tagot a MAGÉSZtagjai sorából kizárja, mivel tagdíj-fizetési kötelezettségüknek felszó-lításra sem tettek eleget.

➠ Tagdíjmentességet kér• Vígh László Gergely doktorandusz• Virányi Viktor doktorandusz.

Az elnökség egyhangúlag úgy döntött,hogy Vígh László Gergely és VirányiViktor doktorandusz hallgatóknak a

tagdíjmentességet engedélyezi a kép-zés idõszakára.

➠ Tartozások elengedése, illetve leírására

Az elnökség – egyedileg vizsgálva azeseteket – egyhangúlag úgy döntött,hogy az alábbiak tartozását – mivelannak behajtása sikertelen volt –,nyilvántartásából 2005. szeptember28-i dátummal törli:

• PLANTA Kft.• K-Span Kft.• Dr. Csébfalvi Anikó• D. Farkas József• Szalai József• Tenyér Szabolcs

➠ NévváltozásTIKKURILA Kft. pártoló tagunk mi-után összevonással (Tikkurila CoatingsKft. és Tikkurila Festék Kft.) ezt a ne-vet vette fel, továbbra is a MAGÉSZpártoló tagja maradt.

➠ ECCS-tagságÚjabb fejlemény nincs. Levelünkre vá-lasz nem érkezett, ezzel az ECCS-tag-ságunk megszûnt.

➠ Szabványok fordításaA MAGÉSZ is csatlakozott a „MagyarMérnöki Kamara” felhívásához, melyeta Kormányhoz juttattunk el és amely-ben jeleztük a veszélyét a csak angolnyelven rendelkezésre álló, egyre na-gyobb darabszámban bevezetett szab-ványoknak. A Kormány intézkedésétkértük a szabványok magyarra fordí-tásának sürgõs megoldására. Vissza-jelzést nem kaptunk, így valószínûlegintézkedés sem történt.

➠ Idei tervezett további programok

• XXV. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT-ot(MAGÉSZ–KTE) 2005.11.02.-án 14órai kezdettel „Gyártás és szerelésvisszahatása a tervezésre” címmelrendezzük. Helye: BME. „K” ép. I. em. 65. Okta-tói Klub.

• A 9. sz. FÉMSZERKEZETI KONFE-RENCIÁ-t (MAGÉSZ–MKE–ALUTA)2005.11.28-án 9.30 órai kezdettelrendezzük „Gyártástechnológiák,vizsgálatok és minõsítés” címmel.Helye: BME. „K” ép. Oktatói Klub.

• MAGÉSZ évzáró rendezvény.2005. december 7-én 11.00 óraikezdettel.Helye: MVAE díszterme.

Berényi László ügyvezetô igazgató mutattabe a MEISER Ferroste Kft.-t Üzemlátogatás


Marczis Gáborné Dr. a mûszaki tudományok kandidátusaigazgatóMagyar Vas- és Acélipari Egyesülés

ACÉLIPARI HELYZETKÉP, JÖVÕBENI KILÁTÁSOK

OVERVIEW OF THE STEEL INDUSTRY AND ITS FUTURE PERSPECTIVE

A magyar gazdaság követi a világgazdaságban ésaz Európai Unióban tapasztalható tendenciákat.2005. I. félévében a bruttó hazai termék volumene azelõzõ év hasonló idõszakához mérve 3,5% volt. A fõhúzóerõ a termelési oldalon az ipar, építõipar és azegyes szolgáltató ágazatok növekedése volt. Magyarországon 2005-ben az acélpiaci keresletcsökkenõ tendenciát mutatott. Az acélfelhasználásviszont 2,7–4,5%-kal növekedhet. Ezen belül az im-port részaránya összességében már 63%-ot tesz ki,termékcsoportonként azonban igen különbözõ (30–90% közötti) mértéket mutat.Az export 4,5–6,5%-kal növekedhet az elõzõ évhezképest.A világ látszólagos acélszükséglet-növekedése 2006-ban várhatóan 4–6% lesz. A hazai fogyasztásban jövõre a látszólagos szükség-let kismértékû emelkedésére lehet számítani. Az acél-árak a mintegy másfél évig tartó konjunktúra után2005 nyarán csökkentek, de az áresés szeptembertõlgyakorlatilag minden termék esetében megállt.

The Hungarian economy is following the trends onecan observe both in the EU as well as the rest of theworld. In the first half of 2005 the volume of thecountry's gross produce was 3.5% compared to lastyear's. The main areas are the Industry and certainservices.In Hungary, in 2005 the steel market demand showsa decrease. The use of steel, however has increasedby 2.7–4.5%. Within that the imported steel reached63%, showing a very different picture within thedifferent product groups (30–90%).The export may increase by 4.5–6.5% compared theprevious year's.The world's comperative steel demand will estima-tedly increase by 4–6% in 2006.At present we expect the local steel demand to slight-ly increase as well. The steel prices lowered in thesummer of 2005 due to the steelboom having lastedfor one and a half year, but the lowering of pricesstopped in September practically in every productcategory.

I. ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI HELYZETA világgazdasági fellendülés két éve tartó folyamata 2005

kora õszén sem tört meg. Az elõrejelzések változatlanul 4%körüli bõvülési ütemet prognosztizálnak. Az egyes régióknövekedési üteme ugyanakkor jelentõsen eltér egymástól.Míg az USA gazdasági helyzete rendezõdni látszik, és Japánesetében is megjelentek a régóta várt fellendülés jelei,addig az euró zóna tagállamainak gazdasági gyengélkedésetovább tart.

A teljesítmények azonban az euró zónán belül is jelen-tõsen eltérnek.

A világgazdasági konjunktúra két motorja változatlanul azEgyesült Államok és Kína.

Az EU új tagállamainak növekedési kilátásai viszonylagkedvezõek és ez a magyar gazdaság szempontjából is elõ-nyös lehet. Az egyes kormányzati és nemzetközi szerve-zetek által adott elõrejelzések erõsen „szórnak”, de egyet-len új tagországnak sem jósolnak 3,5% alatti növekedést.

A kõolajár alakulása rövid távon a bizonytalanság elsõszámú tényezõje a világgazdaságban. Az olajárak az év elejeóta folyamatosan emelkedtek, a Világbank adatai szerintjúniusban 35%-kal haladták meg a januári árszintet.

Az eddig is meglevõ árfelhajtó tényezõkhöz (erõsennövekvõ kereslet – különösen a kínai –, a tartalékkapacitá-sok hiánya) társultak a szeptemberi természeti katasztró-fák.

A Brent kõolaj idei évi átlagára hordónként 57 dollárkörül lesz, messze meghaladva az elõzõ két év árszintjét.

A magasabb olajárak más energiaforrások (szén, földgáz)árnövekedéséhez vezetnek. Szoros korreláció figyelhetõmeg a POSCO Kutatóintézete szerint

az olaj és szén: 0,679 (1970–2004) és azolaj és földgáz: 0,623 (1986–2004) között.Az olajárak hatásának útvonalát mutatja az 1. ábra.

Az elmúlt harminc év alatt az olajsokkok hatására a világacélfelhasználása számottevõen csökkent és az acéligénystagnált. 1975-ben a világ acélfelhasználása 7,2%-kal, 1982-ben pedig 11,6%-kal csökkent és a világ acéligénye pedig700 millió tonna körüli szinten stagnált. Az acélfelhasználóiparágak növekedése – a vevõk csökkenõ beszerzései éseredményessége miatt – kb. 0,8%-kal csökken. A múltbeliolajsokkok hatására bekövetkezõ acéligény stagnálásátcsökkenõ acélárak is követték.

A magyar gazdaság növekedése 2005. II. negyedévében akedvezõ külpiaci körülményeknek köszönhetõen gyorsult.


Az év elsõ felében a bruttó hazai termék volumene az elõzõév hasonló idõszakához mérten 3,5%-kal nõtt. Ezzel a ma-gyar gazdaság követi a világgazdaság és az EU tendenciáit,a növekedési ütem az EU 15-ök átlagánál mintegy 2%-pont-tal magasabb. Bár a hazai kereslet növekedése mérsékeltmaradt, a kedvezõ exportteljesítmény és az állami infra-strukturális beruházások által generált állóeszköz-felhal-mozás az év elején vártnál kissé magasabb.

Mindez 3,6–3,9% közötti éves gazdasági növekedést vetítelõre.

Termelési oldalon a fõ húzóerõ az ipar, az építõipar ésegyes szolgáltató ágak növekedése volt.

Az elkövetkezõ idõszakot tekintve az ipar konjunkturáliskilátásai jók. Figyelembe kell azt is venni, hogy az EU csat-lakozás óta az újonnan belépett országokkal való keres-kedelmünk is ígéretesen fejlõdik. Az egyes kutatóintézetek2005. és 2006. évekre szóló elõrejelzéseit az 1. táblázatmutatja.

Mindezek alapján éves szinten az ipari termelés 6,5–7%-os bõvülése várható.

Az ipari termelés volumene az év elsõ nyolc hónapjában6,7%-kal haladta meg az elõzõ évit.

A növekedés exportvezérelt jellegét jól jellemzi, hogymíg ebben az idõszakban az ipari kivitel 10%-kal nõtt,addig a belföldi értékesítés csupán 6%-kal. Ágazati bontás-ban szemlélve szintén az exportorientált ágazatok jó sze-replése a szembeötlõ.

A jármûgyártás termelése 10,3%-kal, a villamos mûszer-és gépgyártás 17,9%-kal nõtt.

Az építõipar növekedése – elsõsorban az útépítéseknekköszönhetõen – megközelíti a 15%-ot.

Az acélfelhasználásból 65%-kal részesedõ feldolgozóipartermelése 7,1%-kal emelkedett.

Az ipari területen alkalmazásban állók létszáma csök-kenést mutat. A termelékenységi index a bruttó termelésnövekedésének és a létszám csökkenésének megfelelõen atavalyi évhez hasonlóan dinamikusan nõ.

II. ACÉLPIACI HELYZETKÉP

A Nemzetközi Vas és Acélintézet (IISI) felmérése szerintjó esély van a közeljövõben arra, hogy az acéltermékekiránti igény tovább növekedjen. A világ acéltermékigényétszemlélteti a 2. ábra.

A Nemzetközi Vas- és Acélintézet látszólagos acélszükség-let alakulására vonatkozó elõrejelzését a 2. táblázat mutat-ja be.

A legnagyobb növekedés Kínában volt és lesz is azelkövetkezõ években. A világ „többi” részén az acél irántiigény gyakorlatilag megegyezik a 2004. évivel.

2005-re az elõzõ évben felhalmozott jelentõs mennyi-ségû készletek felhasználása volt jellemzõ, emiatt többacélgyártó társaság is csökkentette a termelését. A 2006.évre adott elõrejelzésekben rengeteg bizonytalanság van, agazdasági növekedés nagymértékben függ az olaj- és azenergiaáraktól.

Ugyanakkor az elõrejelzések szerint tovább folytatódik aza trend, hogy a nagyobb mértékû gazdasági növekedésegyütt jár az acél iránti igény növekedésével.

Az acélipar legnagyobb kihívása továbbra is az alapanyag-és az energiaárak alakulása lesz.

Az Európai Vas és Acélszövetség (EUROFER) szerint azacélfelhasználás felhasználó ágazatonkénti megoszlását ésfejlõdésének elõrejelzését a 3. táblázat mutatja be.

Magyarországon az acélfelhasználás ágazatonkénti meg-oszlását 1990–2004 közötti idõszakra a 4. táblázat tartal-mazza.

III. A MAGYAR ACÉLIPAR HELYZETE

A magyar acélipari társaságok – méretüknél és az országnyitottságánál fogva – mindig is ki voltak téve a világpiaconvégbemenõ kedvezõ, illetve kedvezõtlen folyamatoknak.

Az európai uniós csatlakozás után a magyar acélipar mégaz eddiginél is védtelenebb helyzetbe került. A korábbiévekben Magyarország piacvédelmi intézkedéseket érvé-nyesíthetett azokkal az országokkal szemben is, amelyekvelünk együtt csatlakoztak az EU-hoz (Csehország, Len-gyelország, Szlovákia). Ma erre nincs lehetõség, hiszen azEU-ban a piacvédelem egységes elvekre alapozott, a tag-sággal nem rendelkezõ országokra vonatkozik.

2005-ben az elmúlt másfél évben kialakult kedvezõ hely-zet is megváltozott, az acélipari termékek iránti keresletcsökkenése és az árak stagnálása tapasztalható.

Az acélfelhasználók nem tudják kapacitásaikat kihasznál-ni a lanyha kereslet miatt. Ez alapvetõen összefügg a nyu-gat-európai gazdasági stagnálással és a forint/euró árfolyamkiszámíthatatlanságával.

2005-ben az acélipari termékek vevõi egyrészt a felhal-mozott készleteiket igyekeztek felhasználni, másrészt azárak lefelé mozgásának kezdetétõl, a nagyobb árcsökkenésreményében, folyamatosan kivártak.

Az exportnál is nehéz helyzet alakult ki, az európai pia-con megjelent a kínai, indiai acéláru olyan árakkal, amivela magyar acélipar nem tud versenyezni.

A vállalati adatok szerint a kiemelt termékek többsé-gének 2005. I–IX. havi termelés összesítései jól mutatják azacélpiaci kereslet csökkenõ tendenciáját (5. táblázat).Ugyanis mind a termelés, mind az értékesítés mérsék-lõdött. Melegen hengerelt hosszú termékeknél figyelembekell venni, hogy a DAM 2004 Acél- és Hengermû Keres-kedelmi és Szolgáltató Kft. termelése még nagyon alacsonyszintû, piacait ez ideig nem sikerült visszaszerezni, vagyújakat találni.

A hegesztett csõnél pedig szintén figyelembe veendõ aCsepeli Acélcsõ Gyártó és Forgalmazó Kft. termelésénekleállítása és felszámolása.

Aggasztó, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselõtovábbfeldolgozott termékek iránti igény még jobbanmérséklõdött mint a primer termékeké.

Az átlagból nem állapítható meg, de néhány termékcso-portban emelkedett az értékesítés, így:

• melegen hengerelt tábla• ötvözött rúdacél (de itt minimális a bázis)



• ötvözetlen hidegen húzott, csiszolt rúd,• ötvözetlen alacsony szilárdságú acélhuzal.

A kohászati alágazat 2004-ben 21,9 Mrd Ft-os adózáselõtti eredményt ért el, amely árbevétel arányosan 7,3%-osjövedelmezõségnek felel meg, amely alapvetõen a rend-kívüli konjunktúra eredményének tekinthetõ.

A 2005. elsõ félévi adatokban már tükrözõdik a piacihelyzet rosszabbodása. Már több vállalkozás is veszteséggelszámol.

Az Amerikai Vas- és Acél Intézet szerint, az acélárak esneka globális piacon. Mindennek alapvetõen Kína termelé-sének és fogyasztásának növekedése az oka. Az acéltermék-árak jelenleg (2005. október) a különbözõ piacokon kü-lönbözõ szinteken mozognak. Például a melegen hengerelttekercs ára az USA piacán 600 USD/t, az európai piacon kb.470–500 USD/t, az orosz exportárak 410–420 USD/t kö-rüliek, Kínában a belföldi árak alacsonyak, 340–350 USD/tszinten vannak.

A tény az, hogy az árak csökkennek és sok esetben a ter-melési költségek szintje alá kerülnek. Valószínûleg nagyonkicsi nyereséget vagy veszteséget hoznak. A problémát(Kína termelése, fogyasztása és készletfelhalmozása miatt)a szakértõk súlyosnak ítélik.

IV. ACÉLFELHASZNÁLÁS ÉS KÜLKERESKEDELEM

Magyarország összes acélfelhasználása 2000 óta folya-matosan nõ és az elmúlt 10 év alapján számításunk szerint2005-re 2,7–4,5% közötti növekedés várható.

Magyarország acélfelhasználásának alakulását a 3. ábraszemlélteti. Ennek elõnyét azonban többnyire nem a ma-gyar acélipari termelõ vállalatok, hanem az importõrökkönyvelhették el. Nem volt hatékony piacvédelem.

Az ország összes acélfelhasználásában az import arányaévrõl évre nõtt, és az 1995. évi 32,6%-kal szemben 2004-ben már 63%-ot tett ki. Magyarország acélfelhasználásábanaz import részarányát a 4. ábra mutatja be.

Az utóbbi években az importnak több, mint 80%-a jelen-legi EU-25 országból érkezett. Ezek közül is elsõsorbanNémetországból, Ausztriából, a Cseh Köztársaságból, Len-gyelországból és Szlovákiából. Ezen kívül néhány termékimportja az EU-csatlakozásunk óta növekedést mutatUkrajnából, Romániából és Bulgáriából is.

Magyarország összes acéltermékexportja (a bugát nemszámítva) 2004-ben az elõzõ évhez viszonyítva 1,5%-kalnõtt és 1.028.895 tonna volt. Ezen felül az acélszerkezet-export 85.345 tonnát tett ki, amely 18,2%-kal haladta mega 2003. évit. 2005-ben az elsõ hét havi adatok alapján azösszes acéltermékexport (a buga nélkül) mintegy 6,5%-kal


meghaladhatja az elõzõ évi mennyiséget, az acélszerkezet-export mennyisége viszont mintegy 6,6%-kal csökkenhet,így az összes acélexport növekedése 4,5 % körüli lehet.

Az egyes termékcsoportok exportjának várható változásanagyon különbözõ. Magyarország acéltermékexportját fõbbtermékcsoportonként az 6. táblázat mutatja be. Amíg amelegen hengerelt lemez exportja kb. 20%-kal és a bevontlemez exportja 14%-kal nõhet, addig a hidegen hengereltlemez exportja csak kb. 2,9 %-kal. Az idomacélexport közel30%-os, a hidegen hajlított nyitott profil exportjának 17%-os, a hegesztettcsõ- és zártszelvényexport mintegy 32%-oscsökkenése várható 2005-ben 2004-hez viszonyítva.

Az összes acéltermékimport 10 éve folyamatosan nõ és2005-ben, a bugát és az acélszerkezetet nem számítva, to-vábbi minimum 1,4%-os növekedés várható. Magyarországvárható acéltermék importját a 7. táblázat szemlélteti.

Az egyes termékcsoportok közül a melegen hengereltlemez, a bevont lemez, a keskeny szalagok, az elektrotech-nikai lemez és szalag, az ötvözött rúd, valamint a hegesztettcsõ és zártszelvény importjának növekedésére lehet számí-tani 2005-ben.

Magyarország már több éve nettó importõr. Az importmennyisége a bugát és az acélszerkezetet nem számítva2003-ban 30%-kal, 2004-ben 32,3%-kal több volt, mint azexport. 2005-ben az I–VII. havi adatok alapján ez a különb-ség optimális esetben 25,9%-ra csökkenhet, de ehhez elsõ-sorban az exportnak kellene a feltételezett mennyiségbenteljesülni.

V. VÁRHATÓ TENDENCIÁK 2006-BANAz EU 25-ben a GDP jövõre valamelyest emelkedhet

(2,0%), de a prognózisok szerint nem éri el a 2004. évinövekedési szintet (2,2 %).

A beruházások összességében emelkednek (3,3 %), de azépítõipari beruházások tervezett növekedése (1,6 %) 0,2%-ponttal kisebb a tavalyi emelkedésnél.

Az ipari termelés 0,9%-ponttal több lehet az idei 1,3%-osmértéknél, de nem éri el a tavalyi 3,1%-os szintet.

Az EU 25 összesített szintjén a reál és látszólagos acél-termék-fogyasztás változását mutatja az 5. ábra.

Ami hazánkat illeti, a jövõ évi GDP növekedési mérték(3,9–4,1%), 12 környezõ közép-kelet-európai ország közötta vége felé helyezkedik el. Ami a beruházási elõirányzatotilleti, csak Szlovákiát és Horvátországot elõzzük meg.

Piaci szempontból tehát nem túlzottan jók a növekedésikilátások az acélipar számára.

Amennyiben a gazdasági szabályozók (adóteher, energia-árak) terén nem lesz kormányzati segítség, a verseny-képesség nem tud javulni, hiszen nagyon veszélyes a ked-vezõbb feltételek mellett tevékenykedõ külföldi acéliparicégektõl származó import (nagysága és növekedése is).

2005. III. negyedévben megindult az acélfogyasztás kis-mértékû növekedése, úgy tûnik, a készletek leépültek.Emiatt a hazai fogyasztásban is a látszólagos szükséglet (te-hát a termelésbõl történõ fogyasztás, felhalmozás) kismér-tékû növekedésére lehet számítani.

Budapest, 2005. november 8.

BORDÁZOTT HÉJSZERKEZETÛ, ILLETVE RÁCSOS CSÕSZERKEZETÛ SZÉLTURBINATORONY

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

COMPARISON OF A RING-STIFFENED SHELL AND A TUBULAR TRUSS STRUCTURE

FOR A WIND TURBINE TOWER

Dr. Farkas József professzor emeritusDr. Jármai Károly egyetemi tanárMiskolci Egyetem

1 MW teljesítményû szélturbina 45 m magas tornyá-nak kétféle szerkezetét tervezzük meg. Az enyhénkúpos gyûrûbordás forgáshéj tervezési feltételei ahéjhorpadásra, saját frekvenciára és fáradásra vo-natkoznak a költségfüggvény minimálása mellett. Aterhek, héjátmérõk és a gyûrûbordák száma adott, ahéj- és a lemezborda-vastagságokat kell optimálni.A költségfüggvény az anyag-, lemezborda-kivágási,a lemezek héjalakra ívesítési, összeszerelési, hegesz-tési és festési költséget tartalmazza.A négysíkú rácsos csõszerkezet három különbözõ, deszakaszonként állandó szélességû részbõl áll. Iga-zoljuk, hogy az alsó toronyrésznek a nagy hajlító-nyomaték miatt állandó szélesség mellett van térfo-gatminimuma. Szuboptimálási módszert alkalma-zunk a nyomott rudak körcsõszelvényének gazdasá-gos tervezésére. A torony tervezési feltételei a hegesz-tett csomópontok külpontosságára, az övek képlékenyteherbírására, a torony sajátfrekvenciájára és fára-dására vonatkoznak. A költségfüggvény az alábbirészekbõl áll: anyag, a rúdvégek levágása és meg-munkálása, összeszerelés, hegesztés és festés.Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a rácsos csõ-szerkezet tömege és festendõ felülete kisebb, így ol-csóbb mint a héjszerkezet.

Two structural versions are designed for a 45 m hightower of a 1 MW wind turbine. In the case of thering-stiffened slightly conical shell constraints onbuckling, eigenfrequency and fatigue should be ful-filled and a cost function should be minimized.Loads, diameters and the number of flat stiffenersare given and the shell and stiffener thicknesses areoptimized. The cost function relates to the cost ofmaterial, cutting of flat stiffeners, forming of plateelements into conical shell, assembly, welding andpainting.The four plan tubular truss consists of three parts ofdifferent but constant chord distance. It is shownthat, because of high bending moments, the bottompart has minimum volume in the case of parallelchords. A suboptimization method is used to obtainthe economic circular hollow section sizes for comp-ression struts. Constraint on joint eccentricity, chordplastification, eigenfrequency and fatigue are con-sidered. The cost function parts are as follows: mate-rial, cutting and grinding of strut ends, assembly,welding and painting.The comparison shows that the tubular truss hassmaller mass and smaller painted surface, thus it ischeaper than the shell structure.


1. BEVEZETÉSVilágszerte növekszik az igény a szélturbinákra és épül-

nek különbözõ magasságú tornyok sokféle teljesítményûturbinákhoz. A Spera (1994) könyv jó áttekintést ad aszerkezeti megoldásokról, amelyek leggyakrabban forgás-héjak vagy rácsos tartók. Mivel a korszerû acélszerkezeteklegfõbb követelményei a biztonság, gyárthatóság és gaz-daságosság, tanulmányunk célja e kétféle szerkezeti meg-oldás összehasonlítása tömeg illetve költség szempont-jából.

Koumousis és Dimou (1995) változó átmérõjû és vastag-ságú forgáshéjtorony minimális térfogatra való optimálisméretezését tárgyalták feszültségi és elmozdulási feltételek

mellett. A Lavassas et al. (2003) tanulmány egy 1 MW-osturbina 44 m magas héjszerkezetû tornyának tervezésétrészletezi. A Bazeos et al. (2002) cikk egy torony-prototí-pus statikus, szejzmikus és stabilitási viselkedését elemzi.Horváth és Tóth (2001) a Gödöllõi Egyetemen végesele-mes módszerrel vizsgálták a változó átmérõjû héjszerke-zetû tornyok sajátfrekvencia szempontjából legalkalmasabbalakját.

A szerzõk kidolgozták a hegesztett szerkezetek költ-ségszámítását és alkalmazták különféle szerkezettípusokra(Farkas & Jármai 2003). A Farkas et al. (2002) tanulmánygyûrûbordás héj költségoptimálását tárgyalja külsõ nyomásesetén.


2. GYÛRÛBORDÁS HÉJSZERKEZETA forgáshéj alsó átmérõje 3300, a felsõ 2110 mm, ezért

a héjat három, egyenként 15 m hosszú, enyhén kúposrakialakított részbõl szerkesztjük meg 3100, 2700 és 2300mm átlagos átmérõkkel. Az 1. ábra mutatja az átmérõket,terheket, hajlítónyomatéki ábrát és a héjrészek optimálisvastagságát. A 15 m-es héjrészek mindegyike 5 darab 3 m-es héjszegmensbõl van összehegesztve. Egy-egy szegmens2 darab ívesített héjlemezbõl van összehegesztve. A háromhéjrész csavarozott kapcsolatokkal van összeerõsítve, ezekköltségét nem tárgyaljuk. A lemezes gyûrûbordák számát atervezõ választja meg a héj oválosodásának elkerülésére(5–15 darab egy-egy héjrészben).

A héjszerkezet horpadási feltételeit a Det Norske Veritas(DNV 1995), ill. az American Petroleum Institute (API2000) tervezési irányelvei szerint fogalmazzuk meg. A gyû-rûvarratok zsugorodásából származó sugárirányú héjdefor-máció horpadásra kifejtett hatását a Farkas (2002) tanul-mányban részletezett módon vesszük figyelembe.

A tornyot a tetején G = 950 kN függõleges erõ (a rotorönsúlya Spera 1994 szerint), FW0 = 282 kN vízszintes erõés MW0 = 997 kNm hajlítónyomaték (a rotor szélterhe) ter-heli (Lavassas et al. 2003 szerint, görögországi szél-sebességekre) (a terhek biztonsági tényezõvel szorzottak).A torony szélessége a forgó 27 m hosszú turbinalapátokmiatt 2.5 m-re van korlátozva. A héjra adódó szélnyomástaz Eurocode 1 Part 2-4 (1999) alapján számítottuk ki, azegyes héjrészekre adódó szélterhek az alábbiak: pw1 = 6.334, pw2 = 6.883 és pw3 = 6.864 kN/m. Fw1 = 95.01, Fw2 = 103.25, Fw3 = 102.95 kN.

2.1 Méretezési feltételek

2.1.1 A lemezbordák helyi horpadásaA bordamagasság és vastagság megengedett viszonyszá-

ma (API 2000)

(1)

a feltételt aktívnak véve

hr = 9tr, (2)

E = 2.1x105 MPa és fy = 355 MPa folyáshatárra.

2.1.2 Héjhorpadási feltételA nyomásból és hajlításból származó feszültség legyen

kisebb a kritikusnál

(3)

ahol

(4)

(5)

(6)

t=

1. ábra: Terhek, átmérõk, hajlítónyomatékok és optimális héjvastagságok a 15 m hosszú héjrészekre

χ


(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

A (1.5-50β) szorzó az (5,6)-ban kifejezi a gyûrûvarratokzsugorodásából származó sugárirányú héjdeformáció okoz-ta héjhorpadási teherbírás-csökkenést és az alábbiak sze-rint számítható (Farkas 2002):

A legnagyobb sugárirányú héjdeformáció

(13)

ahol ATt a varrat környezetében keletkezõ fajlagos nyúlá-soknak megfelelõ területe. Korábbi tanulmányaink szerint(Farkas & Jármai 1997, 1998)

(14)

c0 fajlagos hõ, ρ anyagsûrûség, α0 hõtágulási együttható.QT képlete

(15)

η0 hõhatásfok, U áramfeszültség, I áramerõsség, vw hegesz-tési sebesség, CA fajlagos energiaáram (J/mm3) és Aw a var-rat keresztmetszeti területe.

Acélokra

(16)

Tompavarratokra

(17)

(18)

(19)

A héjhorpadási határfeszültség képletét a (1.5–50β)tényezõvel kell szorozni, ahol β-ra

(20)

(21)

A horpadási feszültség képletének további tagjai

(22)

Az (5)-bõl levezethetõ, hogy σE nem függ Lr-tõl, mert Lr2

a nevezõben van és a (7) szerint C-ben Lr2 a számlálóban

van. A tényt, hogy axiális nyomás vagy hajlítás esetén a hor-padási szilárdság nem függ a héjhossztól, elõször Ti-moshenko és Gere (1961) írta le. Viszont kimutattuk, hogykülsõ nyomás esetén a gyûrûbordák távolsága jelentõs sze-repet játszik (Farkas et al. 2002, Farkas & Jármai 2003).

2.1.3 Gyûrûborda-horpadás

A gyûrûbordákkal szembeni követelmények (DNV1995)

(23)

(24)

(25)

(26)

(27)

2.2 A költségfüggvény

Az egyik lehetséges gyártási sorrend az alábbi:

(1) A 3 m széles 5 héjszegmens gyártása. Mindegyikhez2 hossz-tompavarrat kell CO2 védõgázzal hegesztve(GMAW-C). A két lemezelem ívesítési költsége KF0 a Jász-berényi Aprítógépgyár adatai alapján számítható. Egy 3 mszéles lemez T ívesítési ideje

(28)

(4 mm < t < 40mm és 1750 mm < D < 3500 mm). t alemezvastagság, D a héjátmérõ.

(29)

ΘF = 3 a gyártási bonyolultsági tényezõ, kF gyártási költ-ségtényezõ.

A 2 varrat költsége (Farkas és Jármai 2003)

(30)

Θw az összeszerelési bonyolultsági tényezõ, κ az összesze-relendõ elemek száma. Az 1.3-as szorzó hegesztési járu-lékos idõket veszi figyelembe.

κ = 2, V1 = 2Rπt x 3000, Θw = 2, V1 egy szegmens térfo-gata.

(2) Az 5 héjszegmens összehegesztése egy-egy bordázat-lan héjrésszé 4 gyûrûvarrattal, ennek költsége egy héjrész-re

(31)


(3) Egy héjrészhez n-számú gyûrûborda kivágása lemez-bõl acetilén gázzal. Ennek költsége

(32)

Θc, Cc és Lc a vágás bonyolultsági tényezõje, vágási para-méter és vágási hossz:

(4) Az n-számú borda behegesztése egy-egy héjrészbekétoldali GMAW-C sarokvarratokkal:

(33)

a sarokvarrat mérete aW = 0.5tr, de aWmin = 3 mm.

Egy héjrész térfogata

(34)

Egy héjrész anyagköltsége

(35)

A festési költség

(36)

Egy héjrész teljes költsége

(37)

Az alábbi költségtényezõkkel számolunk: kM = 1 $/kg, kF = 1 $/min, kP = 14.4x10-6 $/mm2. Megjegyezzük, hogyezek a költségtényezõk nem fejezik ki a mai viszonyokat,de összehasonlítás céljára alkalmasak.

2.3 Optimálás és eredményei

Az optimálást a Rosenbrock-féle hillclimb algoritmussalvégeztük (Farkas és Jármai 1997). Az optimális héjvastag-ságokat n = 5 esetre az 1. ábra mutatja. A minimálistömegeket és költségeket az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat. Minimális tömegek és költségek ($)

2.4 Ellenõrzés sajátfrekvenciára

A sajátfrekvencia közelítõ számítására egyszerû modellthasználunk: L hosszúságú konzoltartó a szabad végén m1

tömeggel. A koncentrált tömeg nélküli tartó saját kör-frekvenciája

(38)

R = 1350 mm középátmérõ, t = 9 mm vastagság, A = 2Rπt= 7.634x10-4 mm2 keresztmetszeti terület, Ix = πR3t =

6.956x1010 mm4 másodrendû nyomaték, m0 = ρA/g fajlagostömeg, g = 9.81x103 mm/s2 értékekre α = 8.45/s vagy 1.34Hz. Ezt módosítani kell a csatolt koncentrált tömeg miatta m1/(m0L) = 950/305 = 3.1 viszonyszámra a Prochnost'(1968) kézikönyvben megadott (1.2/1.87)2 = 0.41 viszony-számmal szorozva, vagyis α = 0.55 Hz, ami nagyobb minta rotor frekvenciája (0.37 Hz), tehát a torony megfelel asajátfrekvencia-feltételnek.

2.5 Ellenõrzés fáradásra

Az Eurocode 3 Part 1-9 (2002) szerint T-kötés szegély-repedésére 2x106 ciklusszámra 63-71 MPa a fáradási fe-szültségtartomány a diafragma-vastagság függvényében.1.35 biztonsági tényezõvel osztva 47 MPa. A Lavassas et al.(2003) tanulmány teherspektrumot adott meg, amely bizo-nyos ciklusszámokra valószínû szélterheket tartalmaz.

Például egy átlagos N = 105 ciklusszámra 14 m/s szél-sebességre a terhek MW = 1280 kNm és FW = 80 kN. A vo-natkozó ciklusszámra átszámított feszültségtartomány 171MPa, a hajlítónyomaték 1280 + 45x80 = 4880 kNm és afeszültség 4880x106/(πR2t) = 38 MPa < 171 MPa, vagyis afáradási feltétel teljesül. Hasonló eredmény adódik a spekt-rum más adatai esetén is.

3. RÁCSOS CSÕSZERKEZETA 2. ábra mutatja a toronyszerkezetet. A felsõ és közép-

sõ rész szélessége (a párhuzamos övek távolsága) a forgóturbinalapátok miatt korlátozott. Az alsó rész kialakíthatólineárisan növekvõ övtávokkal vagy nagyobb állandóövtávolsággal. Növekvõ övtávok esetén az övek hajlásszögeoptimálható.

Héjrész Tömeg kg Költség Kp ÖsszköltségKp nélkül

felsõ 5 398 12 096 6 440 18 536

középsõ 9 472 19 772 7 603 27 373

alsó 15 648 30 941 8 778 39 719

összesen 30 518 62 809 22 821 85 628

2. ábra: Rácsos toronyszerkezet vízszintes merevítõ diafragmákkal


A méretezési feltételek a körcsõ-szelvényû nyomott ru-dak kihajlási teherbírására, a hegesztett csomópontok kül-pontosságára és az övek képlékeny teherbírására, továbbáa torony sajátfrekvenciájára és fáradására vonatkoznak.Földrengési terhelést nem vizsgálunk. A terhek megegyez-nek a héjszerkezetû megoldáséival, kivéve a szerkezetreadódó szélterhet.

A rácsos tartó lehet három- vagy négysíkú. Háromövûtartó esetén bizonyos teherirány esetén csak egy tartósíkvenné fel a teljes szélterhet, így nagy szelvényekre lenneszükség. Ezért a négyövû változatot alkalmazzuk, ez eset-ben a vízszintes terhek fele jut egy tartósíkra.

3.1 Szuboptimálási módszer körcsõ-szelvényûnyomott rudak kihajlásra való gazdaságosméretezésére

Az Eurocode 3 (2002) szerint az L hosszúságú, S nyomó-erõvel terhelt rúd kihajlási feltétele

(39)

ahol

(40)

fy = 355 MPa a folyáshatár, D a közepes átmérõ,

(41)

(42)

hidegen alakított körcsõ-szelvé-nyekre,

K a rúdvég-megfogási tényezõ, övekre K = 0.9, rácsru-dakra K = 0.75 (Rondal et al. 1992), E = 2.1x105 MPa arugalmassági modulus.

Adott S, L, fy, E és K értékek esetén az ismeretlen D és thatározandó meg. A

(43)

jelölésekkel a (39) alakja

(44)

(45)

Sajnos a (44)-et nem lehet zárt alakban y-ra megoldani,ezért MathCad algoritmust alkalmazhatunk y kiszámításáraadott x-re. Ekkor

(46)

Lehetõleg minél nagyobb δ-értéket célszerû alkalmazni,ennek korlátja 50 (Wardenier et al. 1991). Alkalmazkodnikell a gyártott szelvény-méretekhez, a prEN 10210-2 (1996)szerinti szelvényeknél δ 10–50 között változik. Iterációvalkell meghatározni az alkalmas szelvényt: δ-t kell változtat-ni, amíg D és t a gyártott szelvénynek megfelelõen alakul.

Kis nyomóerejû és hosszú rudak esetén a rúdkarcsúságkorlátozása lehet a mértékadó. A

(47)

feltételbõl a szükséges inerciasugár

(48)

A BS 5400 (1982) szerint λmax = 180.

3.2 A felsõ és középsõ toronyrész tervezése

Egy tartósíkot elég méretezni, erre a terhek fele jut. F0 =Fw0/2 = 141 kN, M/2 = 498.5 kNm és a két övre ható füg-gõleges erõk G/4 = 237.5 kN.

A szélterhek az egyes toronyrészek középvonalában (5, 6,7. ábra): FW1 = 13.9, FW2 = 23.9 és FW3 = 19.25 kN.

3.3 Az alsó toronyrész optimális öv-hajlásszöge

Az alábbi elemzés magyarázza az optimális hajlásszögmeghatározását. A toronyra három típusú teher mûködik.Vízszintes erõ, hajlító nyomaték és függõleges erõ. Ezekhatását külön-külön vizsgáljuk.

A szerkezet-térfogatban a legnagyobb részt az övek jelen-tik. Méretüket a nyomóerõ és a rúdhossz határozza meg.Ezért elég azt vizsgálni, hogyan változik a nyomóerõ és arúdhossz a hajlásszög változtatásával. A (Farkas and Jármai1997) könyvben kimutattuk, hogy párhuzamos övû rácsostartók esetén van optimális, legkisebb térfogathoz tartozómagasság (öv-távolság). A rácsozás elhanyagolásával egysze-rû számpéldával bemutatható, hogy vizszintes erõ eseténvan optimális öv-hajlásszög.

A 3. ábra kétrudas szerkezetet mutat. A rúderõ és rúd-hossz képlete

(49)

Ha α növekszik, az S rúderõ csökken és L növekszik ésfordítva, tehát minimális térfogatot adó optimális hajlás-szög létezik.

Ezt számpéldán is bemutatjuk két körcsõ-szelvényû rúd-ra. Adatok F = 2x106 [N], H = 5 m. A 2. táblázat adja mega számítási eredményeket.

3. ábra: A rúderõ és rúdhossz változása a hajlássszög változásávalvízszintes erõ esetén

α α


Látható, hogy az optimális hajlásszög 400.

Másik eset egy háromrudas szerkezet Q erõpárral ter-helve (4. ábra).

(50)

Ha a hajlásszög növekszik, a rúderõ és a rúdhossz isnövekszik, ezért a szerkezet-térfogat minimumot adómegoldás a 00 hajlásszög.

A fentiekbõl következik, hogy vízszintes és függõlegesterhek esetén az optimális hajlásszög függ a kétféle terhe-lésmód arányától. Magas torony esetén a hajlítónyomaték,vagyis a függõleges erõpár dominál, ezért az optimálishajlásszög közel van a zérushoz. A részletes számítások azteredményezték, hogy esetünkben ez kb. 30. Gyártási okok-ból ezért célszerû párhuzamos öveket tervezni, jelen eset-ben 2.9 m övtávolságot alkalmazunk a torony alsó részé-ben (7. ábra).

3.4 Körcsõ-szelvényû rudak méretezése a három toronyrészre

A megfelelõ szelvényeket a fentebb vázolt iterációs mód-szerrel határoztuk meg. Az alábbi táblázatok összefoglaljáka szelvények ellenõrzését kihajlásra.

α L mm S x10-3 [N] D mm t mm A mm2 V=ALx10-7mm3

10 5 077 5 759 475.3 11.7 17 050 8.66

20 5 320 2 924 333.0 9.4 9 513 5.06

30 5 773 2 000 303.1 7.6 7 034 4.06

40 6 527 1 556 283.9 7.1 6 172 4.03

45 7 071 1 414 281.2 7.0 6 055 4.28

50 7 779 1 305 282.8 7.1 6 125 4.76

60 10 000 1 155 300.0 7.5 6 893 6.89

2. táblázat: A kétrudas szerkezet (3. ábra) térfogat-változása a hajlásszög változásának függvényében

4. ábra: A rúderõ és rúdhossz változása a hajlásszög-változáshatására függõleges erõpár-teher esetén

5. ábra: Felsõ toronyrész 6. ábra: Középsô toronyrész

α

α

7. ábra: Alsó toronyrész


A vízszintes diafragmák rúdjait a legkisebb elõírt kar-csúsági feltétel alapján választjuk meg.

(51)

A BS5400 szerint λmin = 180. A kiválasztott szelvényeket a6. táblázat adja meg.

Rudak CHS A mm2 S kN K L mm r mm χfy/1.1 σ=S/A

Övek 355.6x10 10 900 3 052 0.9 3 000 122 312 280

Rácsok 114.3x5 1 720 285 0.75 4 170 38.7 181 166

Oszlopok 88.9x4 1 070 198 0.75 2 900 30.0 203 185

5. táblázat: Az alsó toronyrész szelvényeinek ellenõrzése

6. táblázat: A diafragma-rudak szelvényei

Toronyrész L mm rmin mm CHS r mm

Felsõ 2970 12.4 48.3x3.2 16.0

Középsõ 3540 14.8 48.3x3.2 16.0

Alsó 4101 17.1 60.3x3.2 20.2

3.5 Az övrudak képlékeny teherbírásánakellenõrzése a csomópontokban

Wardenier et al.(1991) szerint az ellenõrzés képlete

(52)

ahol a ω = ai/3000 jelöléssel

(53)

(a mínusz-jel nyomást jelent); σ = S / A.

Többsíkú szerkezetek esetén N*-ot 0.9-cel szorozni kell.

A számításokat a 7., 8. és 9. táblázat foglalja össze.

Rúd Rúderõ S kN CHS A mm2 σ MPa f(n') f(γ,g') 0.9N* kN

Öv 1320 244.5x8 5940 222 0.6947 2.4528

Rács 315 114.3x5 399

Oszlop 181 76.4x4 229

7. táblázat: Az övrúd képlékeny teherbírásának ellenõrzése a felsõ toronyrészben


Öv 2348 323.9x10 9860 238 0.6638 2.57

Rács 315 114.3x5 460

Oszlop 179 88.9x3.2 294

8. táblázat: Az övrúd képlékeny teherbírásának ellenõrzése a középsõ toronyrészben


Öv 3052 355.6x10 10900 280 0.5768 2.7175

Rács 285 114.3x5 365

Oszlop 198 88.9x4 254

9. táblázat: Az övrúd képlékeny teherbírásának ellenõrzése az alsó toronyrészben


Övek 244.5x8 5 940 1 320 0.9 3 000 83.7 296 222

Rácsok 114.3x5 1 720 315 0.75 3 662 38.7 207 180

Oszlopok 76.1x4 906 181 0.75 2 100 25.5 232 200

3. táblázat: A felsõ toronyrész szelvényeinek ellenõrzése (feszültségek MPa-ban)

4. táblázat: A középsõ toronyrész szelvényeinek ellenõrzése


Övek 323.9x10 9 860 2 348 0.9 3 000 111 309 238

Rácsok 114.3x5 1 720 279 0.75 3 905 38.7 191 162

Oszlopok 88.9x3.2 862 179 0.75 2 500 30.3 232 207


10. táblázat: A csomóponti külpontosság ellenõrzése. Méretek mm-ben

Rész d1 d2 D3 g tanθ cosθ e 0.55d1

Felsõ 244.5 114.3 76.1 8 0.700 0.819 -20 134

Középsõ 323.9 114.3 88.9 10 0.768 0.768 -42 178

Alsó 355.6 114.3 88.9 10 0.967 0.719 -46 195

3.6 A csomóponti külpontosság ellenõrzése

A külpontosság

(54)

ahol g = t1 a csomóponti hézag

a feltétel

(55)

Az ellenõrzést a 10. táblázat mutatja.Látható, hogy a feltétel mindegyik esetben teljesül.

3.7 A sajátfrekvencia ellenõrzése

A tornyot mint hajlított tartót vizsgáljuk, melynek átlagosmásodrendû nyomatéka a középsõ rész övszelvényeibõlszámítható

A sajátfrekvencia a (38)-cal

Ezt módosítani kell a tartó végén lévõ m1 = 95 000 kgtömeg miatt. A torony tömege m0L = 175 kN, tehát a mó-dosító tényezõ m1/(m0L) = 5.4 esetére (0.9/1.87)2 = 0.23,vagyis α = 0.41 Hz, ez nagyobb mint a 0.37 Hz rotorfrekvencia, így a torony a sajátfrekvencia-feltételnek elegettesz.

3.8 Ellenõrzés fáradásra

Az övrudak alul az alaplemezhez sarokvarratokkal kap-csolódnak. Ezeket a kötéseket függõleges bordákkal erõsít-jük meg, amelyek végeire vonatkozó határ feszültségtarto-mány az Eurocode 3 Part 1-9 (2002) szerint 2x106 ciklus-számra 71 MPa. A Lavassas et al. (2003) által átlagos 106 cik-lusszámra megadott terhek FW = 65 kN és MW = 960 kNm,vagyis a hajlító nyomaték 45x65 + 960 = 3885 kNm.

Az ehhez tartozó öv-nyomóerõ S = 3885/(2x2.9) = 670kN és feszültség 670x103/10.900 = 61 MPa. A feszültség-tartomány 106 ciklusszámra 89 MPa, a megengedett feszült-ségtartomány 1.35 biztonsági tényezõvel 89/1.35 = 66MPa, ez nagyobb mint 61 MPa, vagyis a torony biztonságosfáradással szemben.

3.9 Költségszámítás

A Price List (1995) szerinti körcsõszelvény-árakkal szá-molunk.

A szerkezet-tömeg

(56)

és az anyagköltség

(57)

A csõvégek levágási és megmunkálási költsége

(58)

a bonyolultsági tényezõ ΘdC = 3; di m-ben, ti mm-ben.

Az összeszerelési költség

(59)

A hegesztési költség

(60)

kézi ívhegesztésre (SMAW) CW = 0.7889x10-3; a varratméretaWi = ti (mm), n = 2;

a varrathossz mm-ben

A festési költség

(61)

A festendõ felület

(62)

A költségszámítás részleteit a 12. táblázat foglalja össze.

11. táblázat: Anyagár-tényezõk az egyes gyártott körcsõ-átmérõk esetén

d mm kM $/kg

48.3, 60.3, 76.4 1.005988.9, 101.6, 114.3 1.0553

139.7, 168.3, 177.8, 193.7 1.1294219.1, 244.5, 273.0, 323.9 1.2922

355.6, 406.4 1.3642


4. KÖVETKEZTETÉSEK

Egy 45 m magas 1 MW teljesítményû szélturbina-toronykétféle szerkezeti megoldásának tervezését mutattuk be éshasonlítottuk össze tömeg ill. költség szempontjából. Abordázott héjszerkezetet horpadási, sajátfrekvencia és fá-radási feltételekre méreteztük. A héj három enyhén kúposrészbõl áll, változó átmérõkkel és vastagságokkal. A háromhéjrész csavarozott kapcsolatokkal van összeerõsítve, a csa-varozás költségével nem foglalkoztunk. A költségek anyag,lemezívesítési, bordakivágási, összeszerelési, hegesztési ésfestési költségekbõl tevõdnek össze.

A rácsos csõszerkezet szintén három részbõl áll, az egyesrészek övtávolságai különbözõek, de állandóak. A négysíkúrácsos tartó vízszintes diafragmákkal van merevítve. A nyo-mott körcsõszelvényû rudak gazdaságos méretezése meg-felelõ szuboptimálási módszerrel történt.

Bemutattuk, hogy a szélterhekbõl adódó nagy hajlító-nyomaték miatt az alsó toronyrész optimális öv-hajlásszögezérushoz közeli, ezért gyártási okokból az alsó részt ispárhuzamos övekkel célszerû kialakítani. A csomópontokatellenõriztük külpontosságra és az övrudak képlékeny te-herbírására. A rácsos szerkezetet ellenõriztük sajátfrekven-ciára és fáradásra. Az alábbi költségeket számítottuk ki:anyag, csõvégek levágása és megmunkálása, összeszerelés,hegesztés és festés.

A két szerkezeti megoldás összehasonlítása azt mutatja,hogy a rácsos csõszerkezetnek kisebb a tömege (17 533 kga 30 518 kg-mal szemben), kisebb a festendõ felülete ésezért kisebb a költsége is (51 161 $ a 85 628 $-ral szemben).

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatást az OTKA támogatta az alábbi szerzõdések

keretében OTKA T38058, T37941.

12. táblázat: Költségek $-ban, AP mm2-ben

Rész G kg KM KCG KA KW APx10-6 KP K

Felsõ 3 437 4 139 1 936 1 180 2 514 72.46 2 087 11 856

Középsõ 7 395 9 096 2 867 1 965 3 108 130.11 3 747 20 783

Alsó 6 701 8 643 2 551 1 629 2 353 116.17 3 346 18 522

Összesen 17 533 21 878 7 354 4 774 7 975 318.74 9 180 51 161

American Petroleum Institute (API). 2000. Bulletin 2U. Bulletinon stability design of cylindrical shells. 2nd ed. Washington.

Bazeos, N., Hatzigeorgiou, G. D., Hondros, I. D., Karamaneas, H.,Karabalis, D. L. & Beskos, D. E. 2002. Static, seismic and stabilityanalyses of a prototype wind turbine steel tower. Eng. Struct. 24,1015-1025.

BS 5400:Part 3: 1982. Steel, concrete and composite bridges. Codeof practice for design of steel bridges. BSI, London.

Det Norske Veritas (DNV). 1995. Buckling strength analysis.Classification Notes No.30.1. Hovik, Norway.

Eurocode 1:1999a. Basis of design and actions on structures. Part2-1. Actions on structures. Densities, self-weight and imposedloads. ENV 1991-2-1: 1995.

Eurocode 1. 1999b. Part 2-4. Wind loads. ENV 1991-2-4: 1999.

Eurocode 3. 2002. Design of steel structures. Part 1-1. Generalstructural rules. PrEN 1993-1-1:2002.

Eurocode 3. Part 1-9. 2002. Design of steel structures. Fatiguestrength of steel structures. CEN, Brussels.

Farkas, J. & Jármai, K. 1997. Analysis and design of metal struc-tures. Rotterdam, Balkema.

Farkas, J. & Jármai, K. 1998. Analysis of some methods for reduc-ing residual beam curvatures due to wekd shrinkage. Welding inthe World 41 (4) 385-398.

Farkas, J. 2002. Thickness design of axially compressed unstiffenedcylindrical shells with circumferential welds. Welding in the World46 (11/12) 26-29.

Farkas, J., Jármai, K., Snyman, J. A. & Gondos, Gy. 2002. Mini-mum cost design of ring-stiffened welded steel cylindrical shells

subject to external pressure. Proc. 3rd European Conf. Steel Struc-tures, Coimbra, 2002, eds. Lamas, A. & Simoes da Silva, L. Univer-sidade de Coimbra, 513-522.

Farkas, J. & Jármai, K. 2003. Economic design of metal structures.Rotterdam, Millpress.

Horváth, G., Tóth, L. 2001. New methods in wind turbine towerdesign. Wind Engineering 25.No.3.171-178.

Koumousis, V. K., Dimou, C. K. 1995. Optimal design of wind milltowers. Steel Structures - Eurosteel '95. Ed. Kounadis. Rotterdam,Balkema. 443-450.

Lavassas, I., Nikolaidis, G., Zervas, P., Efthimiou, E., Doudoumis,I. N. & Baniotopoulos, C. C. 2003. Analysis and design of the pro-totype of a steel 1-MW wind turbine tower. Eng. Struct. 25, 1097-1106.

Price List 20. 1995. Steel tubes, pipes and hollow sections. Part 1b.Structural hollow sections. British Steel Tubes and Pipes.

Prochnost', ustoichivost', kolebaniya. 1968. Moskva, Masinostro-enie.

Rondal, J., Würker, K.-G., Dutta, D., Wardenier, J. & Yeomans,N. 1992. Structural stability of hollows sections. Köln, VerlagTÜV Rheinland.

Spera, D. A. ed. 1994. Wind turbine technology. New York,ASME Press.

Timoshenko, S. P. & Gere, J. M. 1961. Theory of elastic stability.2nd ed. New York, Toronto, London, McGraw Hill.

Wardenier, J., Kurobane, Y., Packer, J. A., Dutta, D. & Yeomans,N. 1991. Design guide for circular hollow section (CHS) joints un-der predominantly static loading. Köln: Verlag TÜV Rheinland.

HIVATKOZÁSOK

2400 Dunaújváros, Papírgyári út 13.Tel.: 06-25/283-111Fax: 06-25/501-870E-mail: [email protected]: www.ferroste.hu

MEISER Ferroste Ipariés Kereskedelmi Kft.

Horvátország – Zadar, Jachtkikötô


Az R&M TS KeMont Kft. jelenlegi tiszaújvárosi telep-helyén csaknem 50 éves múltra tekinthet vissza. Egykor ahazai és külföldi ipari szerelõ piacon jelentõs tekintéllyelbíró Gyár- és Gépszerelõ Vállalat részeként tevékenykedett,majd a privatizáció után létrejött R&M GYGV MultiszervízKft. kelet-magyarországi fõmérnöksége lett. Az egység2002-tõl jogilag önálló társaság, az R&M TS Hungary Kft.holdingszervezet leányvállalata.

A szervezeti változások mellett R&M TS KeMont Kft.vezetése ragaszkodott az igényes elképzelésekhez, így el-mondható, hogy több évtizedes szakmai tapasztalattal és amindenkori új feladatok megoldására való törekvésselvégzik munkájukat a petrolkémiai, gyógyszer-, erõmûi,élelmiszer- és egyéb ipari területeken.

Az R&M TS KeMont Kft. fõ tevékenységi területei – az acélszerkezetek gyártása és szerelése;– tartályok és egyéb berendezések gyártása és szerelése;– a technológiai csõszerelés;– komplett üzemek szerelése, karbantartása;– ipari szigetelési és állványozási munák

A cég a kivitelezés során a munkatársak rendszerestovábbképzésével, az eszközpark folyamatos korszerûsíté-sével, minõségbiztosítási rendszerek mûködtetésével meg-felelni kíván mind a tulajdonosok, mind végsõ soron amegrendelõk igényes elvárásainak.

A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Olefin-2 projektre történõajánlatkészítés fázisában már látható volt, hogy a megva-lósítás csak jól felkészült tervezõi és szerkezetgyártói al-vállalkozók minõségi munkájának igénybevételével, azegyüttmûködés koordinációjával lesz megvalósítható. A mûaz ipari acélszerkezet gyártás és szerelés kiemelkedõ pro-jektje lett, és eredményes megvalósítása – meggyõzõdé-sünk szerint – megalapozta az acélszerkezeti nívódíj pályá-zatra történõ beadást.

ELÕZMÉNYEKA Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK Rt.) az elmúlt években

nagy jelentõségû petrolkémiai fejlesztéseket hajtott végre,

melyeknek legfontosabb eleme az új tiszaújvárosi Olefin-2gyár létesítése. Az elmúlt évtized legnagyobb vegyipariberuházásának célja a polimerizációs technológiák alap-anyagainak (etilén és egyéb ikertermékek) elõállítása at-moszférikus gázolaj (AGO) vagy vegyipari benzin, mintalapanyagok feldolgozásával.

A létesítmény megépülésével, a világszerte ismert és elis-mert Linde AG technológiája szerint, a mai kor technikaiszínvonalának megfelelõ termelõ gyár valósult meg.

KEMENCE SZERKEZET LEÍRÁSAA TVK Rt. Olefin-2 projektben négy azonos kialakítású

bontókemence került kivitelezésre. Egy kemence alap-területe 11,0 x 12,0 m, magassága 43,0 m.

A 4 db kemencébe beépített acélszerkezetek, oszlopok,gerendák, merevítések és tartószerkezetek súlya mintegy1400 tonna, a rá-, vagy beleépített pódiumok, lépcsõházak,csõtartók, hágcsók, légrácsok és egyéb belsõ szerkezeteksúlyával együtt a teljes súly mintegy 2.100 tonna.

Az acélszerkezetre rá-, illetve abba beépítésre kerültösszesen mintegy 2.400 tonna súlyú különféle berendezés(csõfüggöny, fúvó, hûtõ, gõzdob, kémény, stb.).

KIVITELEZÉSTervezésA német SELAS LINDE GmbH által szolgáltatott basic-

engineering alapján a kiviteli tervezést alvállalkozónk, azugyancsak bajor ProTech cég vállalta el, a magyar „Földes”statikus-tervezõiroda bevonásával. A tiszaújvárosi közösmunkához jó alapot képeztek a tervezõ vállalkozóval ko-rábbi együttmûködések alkalmával kialakult bizalom és aközös munkatapasztalatok.

Elõgyártás – alvállalkozói együttmûködésA feladat nagysága és a rendelkezésre álló mintegy 16

hónap átfutási idõ szükségessé tette a tervezés, az elõ-gyártása és a kivitelezés tevékenységének párhuzamosí-tását.

A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Olefin-2 projekt jelentõsacélszerkezeti feladatot tartalmazott a tartálygyár-tási, csõszerelési és szigetelési munkák mellett. Azetilént és propilént elõállító üzem központi részekéntfelépült négy bontókemence szerkezeti szerelésénekkivitelezése volumenében, szakmai-minõségi kihívá-sában és a rendelkezésre álló rövid átfutási idõ vo-natkozásában különleges jelentõségû feladatot állí-tott tagvállalatunkal szemben.

The TVK Ltd's site has demanded a lot of importantsteel work among the other tank production, pipe-constructional and insulation works. The construc-tion of the 4 splitting furnices built as a center plantwithin the ethylene and propylene producing compa-ny site, has meant a special challenge for our mem-ber company both in the volume of the work and thehigh proffessional quality level as well as the shorttimespan they had for the work.

Pelcz Józsefminõségirányítási fõmérnökR&M TS Hungary Kft.

OLEFIN-2 BONTÓKEMENCÉK ACÉLSZERKEZETI SZERELÉSE

STEELSTRUCTURE BUILDING OF OLEFIN2 SPLITTING URNICES


A tervezési munka megkezdése elõtt versenyeztetésselkialakult egy logikus megosztás, hogy melyik alvállalkozó-val, melyik rész legyen elõgyártva. A kemencék tûztéri bel-sõ részeit, az átvezetéseket, csatornákat, kéményeket cé-günk, az R&M TS KeMont Kft. gyártotta.

Együttmûködõ acélszerkezeti elõgyártó partnerek (abcsorrendben):

BEHÁN Kft. Baracs: Konvekciós zónaKÉSZ Kft. Kecskemét: RácsszerkezetRUTIN Kft. Dombóvár: Radiációs zóna

Az elõgyártás folyamatát mind az R&M TS KeMont Kft.minõségellenõrei, mind megrendelõnk, a TÜV és a Lindeképviselõi is a gyártási helyszíneken ellenõrizték.

Különleges figyelmet igényelt a hegesztésekbõl adódóelhúzódások kezelése, mivel a teljes szerkezet a legszigo-rúbb pontossági igényeket kellett, hogy kielégítse az EN13920 elõírás szerint.

Ugyancsak nagy figyelmet igényelt annak a több ezerfuratnak az elkészítése, melyek a beépítendõ modulokpontos összecsavarozhatóságát biztosították a kapcsolódásisíkokban.

Sablonok alkalmazásával és az elõgyártási helyen történtpróbaszerelésekkel sikerült csökkenteni a helyszíni szere-lési munkák nehézségét.

A kemence rajza

Munkában a daruk


Szerelés

A szerelési munkát teljes körûen az R&M cég végezte. Amegrendelõ által rendelkezésre bocsátott terület korláto-zott mérete miatt a szerelés folyamatában külön problémátjelentett a kivitelezéshez beérkezõ nagyméretû egységek,panelek tárolására és emelés elõtti elõkészítése.

Sok szempontot egyszerre kezelõ, elõrelátó logisztikaiszervezéssel sikerült megoldani, hogy a szerkezeti elemekbeérkezésére, elõkészítésére, emelésére és rögzítéséremind a szerelõ munkaerõ, mind az emelõeszköz, (daruk,segédeszközök) rendelkezésre állása szempontjából folya-matosság volt jellemzõ a teljes kivitelezés során. Termé-szetesen az acélszerkezeti szerelést szorosan össze kelletthangolni a szerkezetre kerülõ készülékek és csõvezetékielemek felszerelésével.

A szerkezetbe beépített berendezések és az egész össze-épített bontókemence technológiai funkciója és mûködésenagymértékû pontosságot indokolt. Minden egyes szere-lési tevékenységet a megrendelõvel egyeztetett formájú éstartalmú bemérõ és ellenõrzõ lapokon dokumentálni kel-lett. A szerkezet pontosságára jellemzõ, hogy ±0,00 m-esszinttõl a +43,0 m-es szintig a függõleges tûrésnek 15 mm-en belül kellett lennie, de ugyanolyan értékrendben volt a Kemenceszerelés

Kemencetest összeállítása


Kemenceszerelés

Kemenceszerelés

szintek vízszintességi tûrése is. A nagy szilárdságú csavarokmeghúzási nyomatékát bizonylatolni kellett. A teljes kivite-lezési folyamat komplex mûszaki felügyeletet a megren-delõ, közvetlen megbízottja a TÜV, valamint a Linde AGképviselõi biztosították.

ZÁRSZÓA projekt megvalósulásának röviden jelzett elemei

érzékeltetik a feladat kihívását. A 2004 decemberi szerelésibefejezés óta eltelt idõszak üzemi próbái, illetve a közel-múltban megtörtént sikeres üzembe helyezés bizonyítják agyártó-szerelõ munka eredményességét. Az R&M TSKeMont Kft. és alvállalkozó parnerei együttesen eleget tet-tek vállalásuknak. Kifogástalan munkát végeztek és példátadtak a különlegesen nagy ipari acélszerkezeti együtt-mûködés megvalósítására. A szállító Linde AG. már a ki-

vitelezés idején és azóta isújabb magyarországi és kül-földi projekteken való rész-vétel lehetõségével kerestemeg a céget. A beruházóMOL Rt. 2004 decemberiévzáró rendezvényén – azOlefin-2 beruházáson telje-sített minõségi munkát ér-tékelve – az R&M cég meg-kapta a „2004. év beszállí-tója” – „Annual SupplierAward 2004” megtisztelõkitüntetést.

MOL Award 2004


KÖZELÍTÕ SZÁMÍTÁS MELEGEN HENGERELT ACÉL SZELVÉNYEK KIFORDULÁSI TEHERBÍRÁSÁRA

APPROXIMATION FOR THE CRITICAL MOMENT OF LATERAL-TORSIONAL BUCKLING OF ROLLED BEAMS

Hajlított tartók stabilitási vizsgálata EUROCODE 3elõírásai szerint végrehajtva sokkal nehézkesebbévált, mint a korábbi, MSZ szerinti ellenõrzés. Általá-nos esetben a rugalmas alapon számított kritikusnyomaték (Mcr) és a kifordulási karcsúság (λLT) szá-mítása kikerülhetetlen. Gerendák és oszlopok céljárama igen gyakran melegen hengerelt acélszelvényekethasználnak. A melegen hengerelt szelvények kereszt-metszeti adatainak arányai meghatározott rend-szerbe illeszkednek. Ezt az arányrendszert megvizs-gálva egyszerû közelítõ összefüggések állapíthatókmeg. Erre a rendszerre alapozva közelítõ képletetírhatunk fel a kifordulási karcsúság (λLT) számítá-sára. Ez a képlet a gyengébb tengely karcsúságából(λZ) indul ki és még néhány adatot (a szelvény ma-gasságát, a vizsgált rúd hosszát) tartalmaz. Az ígyszámolt kifordulási csökkentõ tényezõ (χLT) az elõter-vezés, valamint a gépi számítási eredmények ellenõr-zése céljára elfogadhatóan pontos. A fent említett arányokra építve további egyszerûsí-téseket is javasolunk. Végül egy általános eljárástmutatunk be a kifordulási csökkentõ tényezõ (χLT)becslésére.

To define the buckling resistance of members subjectto major axis bending is rather troublesome fordesigners. EUROCODE 3 contains simplifications forthe lateral-torsional buckling of members with plas-tic hinges, but the applicability of these methods isvery limited. In general cases the definition of theelastic critical moment (Mcr) and/or the non dimen-sional slenderness (λLT) for lateral-torsional bucklingis unavoidable. Recently hot rolled sections areapplied more generally as beams or beam-columns.Ratios of cross-section properties of rolled sectionsshow definite system. Analysing these systems simpleapproximate relations can be established. Based onthese a relative correct approximation was found forthe ratio of the slenderness for lateral-torsionalbuckling (λLT) and the slenderness about the minoraxis (λZ). The effect of this method on the accuracy ofthe reduction factor for lateral-torsional buckling(χLT) looks like acceptable.Based on the above-mentioned ratios further short-ening is suggested for the so-called simplified assess-ment method. Generalised estimation process is alsodemonstrated.

Fernezelyi Sándor Dr habil, PhD. egyetemi tanárHegyi Dezsõ egyetemi tanársegédVígh Attila tudományos munkatársBME Tartószerkezeti és Szilárdságtani Tanszék

1. BEVEZETÉSAz EUROCODE 3 [1] szerint meghatározott kifordulási

ellánálás meghatározásához szükség van a dimenzió nél-küli kifordulási karcsúsági tényezõ meghatározására.

(1)

Mcr a kifordulási kritikus nyomaték

A kritikus nyomaték meghatározására a szabvány nemtartalmaz eljárást. A szakirodalomban több formula is fel-lelhetõ [2, 3]. Ezek az eljárások rendszerint bonyolultak ésvégrehajtásuk hosszadalmas. Rengeteg keresztmetszeti ada-tot kell figyelembe venni. Mindemellett az eredményeket aperemfeltételek és a nyomaték eloszlás (és így a normálerõeloszlás) hatásának figyelembevételére alkalmazott becslé-sek alapján csak közelítésnek tekinthetjük.

A magasépítésben leggyakrabban melegen hengerelt szel-vényeket alkalmaznak hajlított és külpontosan nyomottacélszerkezetekhez. Ezek a szelvények kétszeresen szim-metrikusak. A következõkben bemutatásra kerülõ közelítõeljárás jól körülhatárolt rendszerre, a melegen hengerelt

szelvényekre vonatkozik. Elsõ körben az IPE, IPE a, IPE 0,HEA, HEA A és a HEB jelû szelvények kerültek feldolgo-zásra.

A bemutatásra kerülõ számításokban a legegyszerûbbperemfeltételeket és teherhelyzetet veszünk figyelembe. Arúd mindkét vége csuklósan, illetve villaszerûen megtá-masztott (kz=kw=1,0). A terhek pedig a tartó tengelyébenfejtik ki hatásukat.

2. BECSLÉS KIFORDULÁSI KARCSÚSÁGSZÁMÍTÁSÁRA

2.1 Módosított formula a kifordulási karcsúságszámítására

Kétszeresen szimmetrikus melegen hengerelt szelvényekesetén a kifordulási kritikus nyomaték értéke a következõ-képpen számítható:

(2)

A gyengébbik keresztmetszet relatív karcsúsága a követ-kezõképpen vehetõ fel:


(3)

a kritikus nyomaték így

(4)

Ezt az (1) egyenletbe helyettesítve

(5)

2.2 A keresztmetszeti adatok közötti arányok

Használjuk a következõ jelöléseket:

(6)

(7)

(8)

Mivel melegen hengerelt szelvényekbõl készített geren-dákat vizsgálunk, feltételezhetjük, hogy Wy=Wpl,y.

A kifordulási karcsúság és a gyengébbik tengelyre számí-tott karcsúság közötti kapcsolat a következõ:

(10)

A (6), (7) és (8) összefüggéseket megvizsgálva az alábbi-akban közölt eredményekre jutottunk.

A keresztmetszet területe és a keresztmetszeti tényezõkaránya (α) az 1. ábrán látható. Jól közelítõ összefüggéseketmutat be az 1. táblázat.

A torzulási modulus és a gyengébb tengelyre számítottinercia nyomaték aránya (β) a 2. ábrán látható. A 2. táb-lázat elfogadható közelítéseket ad ebben az esetben.

A 3. ábra a csavarási merevség és a képlékeny kereszt-metszeti tényezõ közötti kapcsolatot mutatja (γ).

A közelítõ összefüggés a következõ formában írható fel:γ = ahb

Az állandók javasolt értékeit a 3. táblázat tartalmazza.

Az erõsebbik tengelyhez tartozó inerciasugár és akeresztmetszet magasságának aránya (lásd a 4. ábrát) 3%-os határon bellül megegyezik a következõ összefüggéssel:

1. ábra: A keresztmetszet területének és a keresztmetszeti tényezõaránya

2. ábra: A torzulási modulus és az inercia nyomaték aránya

]

3. ábra: A csavarási merevség és a képlékeny keresztmetszetitényezõ aránya

3. táblázat: Csavarási merevség – képlékeny keresztmetszetitényezõ becslése

Szelvény Korlátok Becslés

IPE, IPE a, IPE 0 - α = 0,936

HEA, HEA A 80 < h < 270 α = 0,964

HEA, HEA A 270 < h α = 0,947 – 0,582*10-4 h

1. táblázat: Keresztmetszeti terület - keresztmetszeti tényezõ becslés

2. táblázat: Torzulási modulus – inercia nyomaték becslés

Szelvény Korlátok Becslés

IPE, IPE a, IPE 0 - β = 1,3 + 1,8*10-4 h

HEA, HEB, HEM h < 340 β = 1,17

HEA, HEB, HEM h > 340 β = 1,034 + 4,0*10-4 h

HEA A h < 280 β = 1,19

HEA A h >280 β = 1,028 + 5,8*10-4 h

Szelvény IPE IPE a IPE 0 HEA HEA A HEB

a 0,05 0,05 0,037 1,0 0,6 1,36

b 1,4 1,365 1,43 1,0 1,0 1,0


Itt és a cikkben mindenütt a mértékegységeket a gyártóáltal közölt formában [4] alkalmaztuk. A magasság (h) mm-ben szerepel, az inerciasugár (iy) cm-ben.

2.3 Közelítõ képlet a kifordulási karcsúságszámítására

A keresztmetszeti arányokra vonatkozó közelítés behe-lyettesíthetõ a (10) egyenletbe. Az egyenletet rendezve a 4.táblázat szerinti arányok adódnak a karcsúságok arányára.

(14)

(15)

A fenti arányok a szakirodalom szerinti „pontos” kép-letek szerint is kiszámítottuk. A pontos és a becsült értékekösszehasonlítását az 5. ábra mutatja.

2.4 A karcsúság és a csökkentõ tényezõösszevetése

Az összes korábban felsorolt hengerelt szelvény eseténkiszámítottuk a dimenzió nélküli kifordulási karcsúság ér-tékét A pontosan számított és a közelítõ értékeket az IPEAszelvényû gerendák hosszának a függvényében határoztukmeg (lásd 6. ábra).

Meghatároztuk a kifordulási csökkentõ tényezõt (χLT)közelítõ és pontos módszerrel is. Az összehasonlítást azösszes kiválasztott hengerelt szelvényre is elvégeztük. A 7.és 8. ábra az eredményeket mutatja. Az egyszerûsítettmódszerrel (lásd 3. fejezet) számított görbék is szerepelnekaz ábrákon.

4. ábra: Az inerciasugár és a magasság aránya

6. ábra: Különbözõképpen számított karcsúságok összehasonlítása

7. ábra: A HEA 600-as szelvények kifordulási görbéi

8. ábra: Az IPEA300 szelvények kifordulási görbéi5. ábra: Karcsúságok aránya HEA szelvények esetén

4. táblázat: A karcsúságok becsült aránya

Szelvény Arány

IPE and IPE 0 (11)

IPE a (12)

HEA, HEA A and HEB (13)


3. TOVÁBBI EGYSZERÛSÍTÉSILEHETÕSÉGEK

3.1 Az öv inerciasugara számításának egyszerûsítése

Az EUROCODE 3 szerinti egyszerûsített módszer a nyo-mott öv keresztirányú karcsúságának számításán alapszik.(Övmerevség ellenõrzése.) Ehhez szükség van az öv iner-ciasugarának számítására (ifz). Ez meglehetõsen munka-igényes. Kétszeresen szimmetrikus szelvény esetén és anormál erõt elhanyagolva kiszámoltuk az öv inerciasugará-nak és a gyenegébik irány inerciasugarának (iz) arányát.Ennek eredménye a 9. ábrán látható.

A következõ kifejezés elfogadható közelítést ad a kétinerciasugár közötti kapcsolatra:

(16)

A konstansokra az 5. táblázat ad értékeket.

3.2 Az egyszerûsített módszer összehasonlítása

Elvégeztünk az egyszerûsített és a pontos módszer össze-hasonlítását. Az eljárás a biztonság javára közelít az eseteklegnagyobb részében (7. és 8. ábra). Azonban esetenkéntaz egyszerûsített módszer magasabb értéket ad a csökken-tõ tényezõre (10. ábra).

4. A KIFORDULÁSI CSÖKKENTÕ TÉNYEZÕ BECSLÉSE

4.1 A kifordulási tényezõ – magasság arány becslése

Elemeztük a kifordulási csökkentõ tényezõ (χLT), vala-mint a keresztmetszet magassága (h) és a kihajlási hossz (l)kapcsolatát. Az utóbbi két érték együttes figyelembevételé-re bevezettük az η paramétert. A paraméter és a kifordulásicsökkentõ tényezõ között a szelvény méretétõl kevésséfüggõ összefüggés állapítható meg. IPE, IPE a, IPE 0, HEA,HEA A és HEB szelvények esetén, amennyiben a szelvénymagassága kisebb, mint 500 mm, a paraméter:

(17)

A 11. ábrán bemutatjuk a χLT és a η1 kapcsolatát.

A 400 mm-nél magasabb HEA, HEA A és HEB szelvényekesetén a célszerû paraméter:

(18)

A 12. ábra mutatja a kapcsolatot.

4.2 BecslésA bemutatott kifordulási görbék alsó határértékeit fi-

gyelembe véve a pontos számításnál kisebb kifordulásicsökkentõ tényezõk olvashatók le. Ezek az adatok jólhasználhatók a csökkentõ tényezõ becslésére. A 6. táblázatη1-re, a 7. táblázat η2-re ad határértékeket. A táblázat felsõsorában az adott terhelés esetén számított nyomaték és azalkalmazott keresztmetszet nyomatéki ellenállásának ará-nya szerepel.

9. ábra: Az öv és a teljes szelvény gyengébbik irányra vett inerciasugarának összehasonlítása

11. ábra: Összesített kifordulási görbe IPE szelvényekhez

10. ábra: Kifordulási görbe az IPE 600-as szelvényhez

5. táblázat: A nyomott öv inerciasugarának közelítése

Szelvény a1 b1

IPE, IPE a, IPE 0 1,1354 0,577*10-4

HEA, HEB 1,0467 1,33*10-4

HEA A 1, 0522 1,80*10-4

η1

12. ábra: Összesített kifordulási görbe HEA szelvényekhez

η2


5. ÖSSZEFOGLALÁS

Közelítõ formulákat határoztunk meg, amelyek a kereszt-metszeti adatok arányain alapszanak. A levezetett képleteka biztonság javára közelítenek, ezért elõtervezés céljáraelfogadható pontosságúak. A közelítések alkalmazásávalcsak 3 keresztmetszeti adatra van szükségünk, míg pontosszámítás esetén 9-re.

Az EUROCODE 3-ban szereplõ egyszerûsített kifordulásiellenõrzést tovább egyszerûsítettük. A nyomott öv inercia-sugara (a gyengébb tengelyre számítva) lineárisan közelít-hetõ.

A pontos számításokra építve általánosított kihajlási gör-bék készültek. Innen adott teher–teherbírás arányhoz ki-választható a stabil megtámasztási távolság. Kikereshetõ aza távolság, mely esetén nincs szükség a kifordulási stabili-tásvesztés ellenõrzésére.

A jövõben különbözõ teher-elhelyezkedések és kereszt-metszettípusok esetére szükséges még számításokat végez-ni.

Szelvény 0,97 0,9 0,8 0,6 0,5

IPE 20 40 72 130 160

IPE a nincs korlát 19 37 58 100 124

IPE 0 24 52 80 132 160

HEA 39 92 166 317 400

HEA A h < 500mm 38 84 142 260 338

HEB 40 102 200 363 475

6. táblázat

7. táblázat

Szelvény 0,97 0,9 0,8 0,6 0,5

HEA 1,6 2,7 4,1 6,9 8,5

HEA A h > 500mm 1,5 2,6 3,9 6,2 7,5

HEB 1,7 3,0 4,4 7,5 9,3

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A cikk a Salzgitter Kft (Hungary) támogatásával készült.

JELÖLÉSEK

Az alkalmazott jelölések megegyeznek az EUROCODE 36. fejezetében szereplõ jelölésekkel. Az ott nem szereplõjelöléseket a szöveg értelmezi.

HIVATKOZÁSOK

[1] CEN prEN 1993-1-1 Eurocode 3:Design of steel struc-tures – Part 1 -1: General rules and rules for build-ing, 2003

[2] Trahair, N. S., Chan, S.-L., Out-of-plane advancedanalysis of steel structures, Engineering Structures 25(13), 1627-1637, 2003

[3] Park, J. P., Stalling, J. M., Kang, Z. J., Lateral-torsion-al buckling of prismatic beams with continuous top-flange bracing, Journal of Constructional SteelResearch 60 (2) 147-160, 2004

[4] SALZGITTER AG Product range Peine sections, 2003

A fenti táblázatok segítségével könnyen felvehetõ a szükséges oldalirányú megtámasztások távolsága. Az elsõ, 0,97-es arány alatti oszlop rendkívül fontos. A részletes vizsgálat elhagyható ebben az esetben.

Dunaújváros – Tel.: 25/413-934/32 • Fax: 25/411-620 • Mobil: 30/9392-273E-mail: [email protected]

Gyôr – Tel./fax: 96/415-506 • Mobil: 20/9274-245Miskolc – Tel./fax: 46/533-490 • Mobil: 20/3334-905 • E-mail: [email protected] – Tel./fax: 62/559-988 • Mobil: 30/9654-864 • E-mail: [email protected]ázhalombatta – Tel.: 23/551-056 • Fax: 23/551-049 • Mobil: 20/377-1671

E-mail: [email protected] (Pozsony) – Tel.: +421/2-4564-2137 • Fax: +421/2-4564-2139 • Mobil: +421/905/823-913

E-mail: [email protected] (SLOVNAFT finomító)


BESZÁMOLÓ A 46. HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIÁRÓL(SIÓFOK)

OVERVIEW OF THE 46 TH CONFERENCE OF BRIDGE ENGINIEERS (SIÓFOK)

Idén 46. alkalommal gyûltek össze a hazai hidász-mérnökök a szokásos éves konferenciájukra, amely-nek a Somogy megyei közútkezelõ volt a házigazdá-ja. Rövid címszavakban összefoglalót adunk a kon-ferencián elhangzott elõadásokról.

It was the 46th time that the Hungarian bridge engi-neers gathered for their annual conference that washosted by the Somogy County Road Managementcompany. You can find the summery of the confer-ence's lectures below.

Hajós Bencehidász mérnökMK Kht. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Az idei hídmérnöki konferencia igen gazdag volt szakmaikiadványok megjelenésében. Minden résztvevõ a konferen-cia anyagaival együtt megkapta dr. Tóth Ernõ legújabbmegyei hídtörténeti kötetét a vendéglátó Somogy megyé-rõl. Újdonságként elkészült és szintén kiosztásra került aKözúti hidász almanach 2004 címû kötet, amely sorozatelsõ kötete hagyományteremtõ céllal a 2004. esztendõ vala-mennyi hidász eseményét kívánja megörökíteni (meg-vásárolható a TERC Kiadónál). Mûszaki alkotók – magyarmérnökök címû mérnökportré sorozatban a konferenciáramegjelent Apáthy Árpád (1912–1995) közúti fõhidászt is-mertetõ kötet. A konferencián megvásárolható volt a fris-sen elkészült Magyarország legszebb, legértékesebb, leg-fontosabb hídjai címû fotóalbum. Az igényes kiállítású,nagy alakú fényképgyûjtemény hiánypótló a hazai hidászkönyvirodalomban. A kötet magyar, angol és orosz nyelvûaláírásokkal készült (megvásárolható a YUKI Stúdiónál).

A 46. hídmérnöki konferencia résztvevõit elõször SzabóTibor, a Somogy Megyei Állami Közútkezelõ Kht. igazgató-ja köszöntötte, majd Balázs Árpád, Siófok polgármestereüdvözölte a megjelenteket. Kerékgyártó Attila a GKM ésaz UKIG nevében mondta el köszöntõjét. A konferenciatényleges megnyitásaként Juhász Tibor zalaegerszegi igaz-gató, a tavalyi hídmérnöki konferencia házigazdája átadtaegyévi megõrzésre a pásztorbot és csengõt Szabó Tibornak.

A köszöntõk után két nekrológgal búcsúztunk elhunytkollégáktól. Dr. Träger Herbert Dr. Medved Gábor(1935–2005) életútját méltatta, Kolozsi Gyula Végh Gézá-ról (1941–2005) emlékezett meg.

Megnyitó elõadásában Kerékgyártó Attila (UKIG) ahazai hídgazdálkodásról adott rövid összefoglalót. Sajná-latos, hogy jelenleg nincs önálló hídrehabilitációs program,ami megteremtené az anyagi hátterét a hídállomány álla-potromlásának fékezésének, megállításának. Elmondta, je-lenleg 6 milliárd forintnyi tervzsûrizett, „startra kész” híd-felújítási terv vár a megvalósításra. Az igényekkel szemben2005-ben csupán egymilliárdot fordíthatunk a hidakra2006. évi kifizetéssel.

Kerényi Enikõ (NA Rt.) Autópálya hídépítés beruházóiszemmel címû áttekintésében a gyorsforgalmi úthálózathozkapcsolódó hídépítéseket ismertette. Az épülõ mûtárgyak

közül kiemelte az M7 autópálya S65 jelû kísérleti híd-szerkezetét, amelynek vasbeton pályalemeze lesz egyben akocsipálya kopóburkolata is, azaz a híd szigetelés- és bur-kolatrendszer nélkül valósul meg. Az újszerû megoldástartósságát a pályalemez kétirányú feszítésével kívánjákelérni.

Az ebéd elõtti utolsó elõadásban Hunyadi Mátyás(CÉH Rt.) M0 autópálya északi Duna-hídjának tervezésérõlszámolt be igen részletesen. A Budapest körüli körgyûrûrészeként tervezett, 1862 m összhosszúságú hídsor öt sza-kaszra osztható (bal parti ártéri híd: 37 + 2x33 + 45 m;Duna-fõág: 145 + 300 + 145 m; Szentendrei sziget: 42 +11x47 m; Szentedrei-Dunaág: 94 + 144 + 94 m; jobb partiártéri híd: 43 + 3x44 + 43 m). A Váci-Dunaág-híd ferde-kábeles, a pilonok vasbeton-, a merevítõtartó acélszerkezetlesz. Az ártéri hidak irányonként önálló feszített vasbetonszekrény keresztmetszetû, a Szentendrei-Dunaág-híd irá-nyonként független acél szekrénytartós gerendahíd lesz.

Zvonimir Mariè A horvát autópályák fejlõdése 2000-2005 címmel tartotta meg angol nyelvû elõadását a Zágráb– Split autópálya különféle technológiával tervezett mûtár-gyairól. Elõadásának külön aktualitást adott a köröshegyivölgyhíddal méretében és kialakításában rokon horvát mû-tárgyak ismertetése.

Dr. Domanovszky Sándor (DunaÚJ-HÍD Konzorcium)Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina régi és új híd-jairól tartott fényképes elõadást a délszláv háborút követõújjáépítések fényében.

A kávészünet után Lipót Attila (Hídtechnika Kft.) a közelhárom kilométer hosszú Rion-Antirion híd építésénekmeglátogatásáról adott fényképes beszámolót. Az áthidalás2252 méter hosszú fõhídja ötnyílású, középen három 560méteres szabad nyílással.

Seynave Olivier és Steiner Benoit (Siplast-Icopal)Korszerû modifikált bitumenes vastaglemez szigetelésrõltartottak a hazai gyakorlattal szemben igen újszerû elõ-adást. Franciaországban igen nagy százalékban bitumeneslemezszigetelést alkalmaznak. Az újszerû, nagy kapacitássalbeépíthetõ szigetelési rendszert elsõsorban nagy mûtár-gyakon alkalmazzák. Rendszerük elõnye, hogy építéstech-nológiája kevésbé érzékeny a klimatikus viszonyokra. Elõ-

adásukban bemutatták a miilaui viadukt, az eschaui Rajna-híd, valamint az elõzõ elõadásban ismertetett görögországiRion-Antirion híd szigetelési munkáit.

Dr. Oliver Fischer (Bilfinger Berger AG) német nyelvûelõadásában számos grandiózus vasbeton híd építésérõltudósított a világ különbözõ pontjairól. Az elõadó életútjátbemutatta és az elõadást fordította dr. Träger Herbert.

Utolsó szerdai elõadásban Kolozsi Gyula (Via-PontisKft.) Messzi a Messina? címmel, Giuseppe Fiammenghi egyolasz szimpóziumi elõadása nyomán ismertette a 2012-retervezett Messina híd fõbb adatait. A világrekordernekkészülõ híd fõ nyílása 3,3 km, a pályaszerkezet teljes széles-sége pedig 60,4 m lesz. A 66 500 tonnás alkotás teljesautópálya-keresztmetszetet, két vasúti vágányt és két ke-zelõutat fog átvezetni a tengerszoros fölött.

A konferencia programja szerda este állófogadással és aTûzvirág táncegyüttes mûsorával folytatódott.

A második nap az autópálya-építéshez kapcsolódó elõ-adások hangzottak el. Elõször Szalay Tibor (DunaÚJ-HÍDKonzorcium) elõadásában megismerhettük a már építésalatt lévõ új Duna-hidunk fõbb adatait. Az épülõ autó-pályaszakasz nevezetessége a 307,8 méteres ívre függesz-tett gerendahíd fõnyílás lesz 42 méter széles kocsipályával.Az 53,6 milliárd forintos beruházás várhatóan 2006. no-vember 30-ra készül el.

Szûcs József (MAHÍD2000 Rt.) az M7 autópálya Orda-csehi–Balatonkereszúr szakaszának mûtárgyait mutatta be.Beszámolójában külön kitért a beregi térség autópálya-alapozási nehézségeire, ahol az autópálya pályaszintjemintegy 2 méterrel a Balaton vízszintje alatt van.

Vakarcs László (Uvaterv) a nyáron átadott Balaton-szárszó–Ordacsehi szakasz hídjairól adott áttekintést.

A délelõtt második részének legtöbb rövid elõadása akonferencia fõ látványosságával, a köröshegyi völgyhidat istartalmazó Zamárdi – Balatonszárszó autópálya-szakasszalfoglalkozott. Mátyássy László (Pont-TERV Rt.) a szakasztáltalánosságban ismertette. Verseghy Szabolcs (HídépítõRt.) az autópálya támfalairól tudósított (Balatonszárszó–Ordacsehi szakasz). Nagy András (Pont-TERV Rt.) szaka-szosan elõretolt hidak tervezésérõl, Hegedüs Csaba(Hídépítõ Rt.) pedig a nagy völgyhíd árnyékában épülõ„kisebb” mûtárgyakról beszélt. Ezt követõen MátyássyLászló (Pont-TERV Rt.) a tervezés bemutatásával indítottaa köröshegyi völgyhíd részletes tárgyalását. Bevezetõ elõ-adása után Vörös Balázs (Hídépítõ Rt.) a völgyhíd alépít-ményének kivitelezésérõl, Hoffmann György (HídépítõRt.) a felszerkezet építésérõl beszélt. Takács László (Híd-építõ Rt.) a zsaluzó segédszerkezet részeit és mûködésétmutatta be, kiemelve annak igen sokrétû feladatát. A dél-elõtt utolsó elõadásában dr. Dalmy Dénes, Borbás Máté(Pannon Freyssinet Kft.) és Garin Bertrand (Freyssinet


Kôröshegyi völgyhíd (Hídépítô Rt. felvétele)


MCE Nyíregyháza

az acélhídépítés

specialistája

A németországi St. Kilian vegyes szerkezetû Viadukt építés közben.A 2x488 m-es híd gyártása és szerelése az MCE Nyíregyháza Kft.részvételével folyik.

ww

w.m

ce-a

g.co

m

International) A kõröshegyi híd külsõkábeles feszítése cím-mel fejezte be a völgyhíd elõadótermi ismertetését.

Ebéd után sorra került a völgyhíd helyszíni megtekintése.Három buszos csoportban, gördülékeny szervezésben be-jártuk a völgyhíd két hídfõjét és a nyáron átadott új Bala-tonszárszó–Ordacsehi autópályaszakaszt.

A csütrötök esti program az Év hidásza díj átadásával ésállófogatással zárult. Az Év hidásza díjat idén, tizenkettedikalkalommal a korábbi díjazottak dr. Knébel Jenõnekadták át. Dr. Knébel Jenõ címzettes egyetemi docens,Eötvös- és Széchenyi-díjas, 1949-tõl aktív hídtervezõ. Csaka legnagyobb munkáit sorolva: dunaföldvári Duna-híd,gyõri Rába-híd, tokaji, szolnoki és kisari Tisza-hidak, barcsiDráva-híd, budapesti Duna-hidak Erzsébet, Árpád, Háros,Lágymányos. 1997-óta a Pont-TERV Rt. munkatársa: bajaiDuna-híd, tiszaugi Tisza-híd, dunaföldvári Duna-híd, esz-tergomi Mária Valéria Duna-híd, szekszárdi Szent LászlóDuna-híd, M7 köröshegyi völgyhíd. A díjazottat dr. TóthErnõ méltatta.

Péntek reggel elsõ elõadásban Kovács László (Híd-technika Kft.) a budapesti Erzsébet híd pályaszint alattirészeinek korrózióvédelmi felújítását mutatta be számosfényképen keresztül. Nich Holman (Transinvest Kft.) ahídépítéseknél is használatos, újszerû zsalurendszert is-mertetett, amelyet a MERKLIN rendszer ihletett. Hajós

Bence (Sz-Sz-B MÁ Közútkezelõ Kht.) a hidak esztétikájaKTE ankétról számolt be. A kávészünetet követõ záróülésenKolozsi Gyula (MAUT) a hidász mûszaki szabályozás jele-nét és jövõjét foglalta össze. A konferencián elhangzottak-hoz részletes hozzászólást fûzött dr. Kovács Károly (ÉMI)és Vértes Mária (ÁKMI MVO). Rövid, de számos szakmaikérdést érintõ fórum végeztével Szabó Tibor igazgatóbezárta a 46. hídmérnöki konferenciát. Találkozzunk jövõ-re Székesfehérváron, ahol a dunaújvárosi Duna-híd lesz aszakmai kirándulás célpontja!

Kôröshegyi völgyhíd (Hídépítô Rt. felvétele)


TÛZIHORGANYZOTT TERMÉKEK KEZELÉSE ÉS MEGMUNKÁLÁSA I.

TREATMENT OF HOT-DIP GALVANIZED STEEL I.

Antal ÁrpádelnökMagyar Tûzihorganyzók Szövetsége

A tûzihorganyzott acélszerkezeteket nem ajánlatoshorganyzás után megmunkálni, alakítani. Ennekellenére több esetben mégis elôfordul, hogy technoló-giai okokból, vagy egyéb tényezôk miatt a szerkezetielemeken megmunkálásokat hajtanak végre. Ezeklehetségesek, ám ilyenkor az ebbôl adódó kockáza-tokkal és javítás szükségességével feltétlenül számol-ni kell. A horganyzott acélszerkezetek kezelése nemigényel különleges eljárásokat, de vannak javasla-tok, melyeket ilyenkor érdemes figyelembe venni.

Working with and the forming of steelstructures afterthey have been hot-dip galvanized is not advisory.Nevertheless it often happens, due to technical orother reasons that the structural elements are beingworked on afterwards. These are in fact possible, butwe should definitely take the smaller risks and thefuture need for corrections into consideration that arecan be the result of them. The treatment of galva-nized steel does not require special care but there arecertain considerations that are worth taking note of.

A tûzihorganyzás elsôdleges rendeltetése a korrózió elle-ni védelem. Ezáltal kiemelten fontos szerepe van annak,hogy a horganybevonat épségét megôrizzük és a felhasz-nálás során a védô fémréteget, rendeltetésének és képes-ségeinek megfelelô hatások érjék. Ez azt jelenti tehát, hogya bevonat csak akkor tudja ellátni védelmi szerepét, haannak folytonossága megmarad, illetve esetleges sérüléseesetén a folytonossági hiba szakszerûen ki lett javítva.Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy a horganybevonatok– sok egyéb bevonathoz képest – anyaguk és felépítésükmiatt, kitûnô mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek.Ezért nagy elônye az is, hogy a szállítások, szerelések köz-beni sérülések kockázata elenyészôen kicsi.

Megfelelô a vastagsága, az acélalaphoz ötvözeti réteggel,kémiailag kapcsolódik, és erre az ötvözeti rétegre épül rá– optimális esetben – egy tiszta cinkbôl álló további réteg.Az ötvözeti rétegek kemények és kopásállóak, a tiszta cink-réteg pedig, lágy és alakítható. A kettô együtt elsôrangúvédôértéket kínál.

A fentiek miatt általános szabály az, hogy egy-egy acél-szerkezeten a szükséges megmunkálásokat (pl. fúrás, dara-bolás, hegesztés, hajlítás, stancolás stb.) még horganyzáselôtt kell végrehajtani annak érdekében, hogy a bevonatsemmiképpen se sérüljön meg.

Soron következô két cikkünkben megkíséreljük rövidenbemutatni a már tûzihorganyzott termékek helyes kezelé-sével és utólagos megmunkálásával kapcsolatos fontosabbtudnivalókat.

A cink (Zn) nem káros az egészségre, érintése, darabo-lása problémamentesen végrehajtható, de tûzihorganyzottdarababok kezelésénél néhány fontos szabályt érdemesbetartani.

Abban az esetben, ha a tûzihorganyzott elemeket továb-bi megmunkálásoknak vetik alá, figyelembe kell venni abevonatok jellemzôit (olvadáspont, párolgáspont, fizikaijellemzôk, kémiai tulajdonságok, stb.) és a várható követel-ményeket, s csak ezeknek megfelelôen szabad végrehajtania beavatkozásokat.

TÛZIHORGANYZOTT TERMÉKEK HELYES TÁROLÁSA

Frissen tûzihorganyzott munkadarabok esetében fennállannak a veszélye, hogy a fémfelületekre nedvesség csapó-dik le. Ez önmagában nem jelent problémát, amennyibena horganyzott felületek le tudnak száradni. Ellenkezô eset-ben számolni kell az ún. fehérrozsda túlzott kialakulá-sával (1. és 2. kép). Ez pedig szélsôséges esetben, károsít-hatja a bevonatot, ronthatja az acélszerkezeti elemekesztétikai értékét, illetve kockázatokat jelenthet a továbbifelhasználás szempontjából.

A jelenséget részben már érintettük a MAGÉSZ Hírlevél2003/4. számában, azonban a téma fontossága miatt erremost ismételten vissza kell térnünk.

Amennyiben a cinkpatina már kialakult a felületen, afehérrozsdásodás jelensége nem jelent veszélyt a bevonat-ra, ám ennek hiányában figyelemreméltó kérdésként illikkezelnünk.

Biztonságtechnikai javaslatok tûzihorganyzott termékekkel történõ munkavégzésnél

1. Tûzihorganyzott termékekkel történõ munkavégzés-nél megfelelõ védõkesztyût kell használni az esetle-ges kézsérülések elkerülése érdekében.

2. Szállítás elõtt, vagy a feldolgozás során, az esetenkéntelõforduló horganycseppekre, fémtüskékre ügyelnikell, szakszerûen el kell õket távolítani.

3. Amennyiben az derül ki, hogy a horganycsúcsokrendszeresen megjelennek a termékeken, a problé-máról konzultálni kell a horganyzómûvel, annak ér-dekében, hogy a legkisebb ráfordítással meg lehessenszüntetni a hiba okait.

1. táblázat: Elõírások tûzihorganyzott termékek kezelése esetén


A fehérrozsda és kialakulása:A fehérrozsda létrejötte természetes, de részünkre önma-

gában nemkívánatos korrózióterméke a cinknek. A laza,fehér színû anyag, vízben oldódva tejszerû, egyébként fe-hér por. Kialakulása közbensô lépése a cinkpatina kiépü-lésének, de túlzott mértéke káros a bevonatra. Szélsôségesmértéke akkor jelentkezik, ha a frissen tûzihorganyzott fe-lületet folyamatosan nedvesség éri és a levegô szén-dioxid-tartalma segítségével a felületen nem tud létrejönni apasszív védôréteg (a bázisos cink-karbonátokból álló film),azaz a cinkpatina.

A fehérrozsda kialakulásának tipikus okai:• Frissen tûzihorganyzott felületû termék.• Szabad, vagy zárt térben folyamatos csapadék, ned-

vesség, esetleg kondenzáció.• A horganyzott felület nem tud leszáradni (nincs le-

folyás, vagy szabad leszáradás).• A horganyzott felület folyamatosan nedves anyaggal

érintkezik.

Milyen körülmények vezethetnek a fent említett okokkialakulásához?

Raktározás esetén (példák):• A frissen tûzihorganyzott termékeket fedetlen helyen,

szabad téren tárolják• A darabokat úgy helyezték el, hogy a felületeken össze-

gyûlô nedvesség nem tud elfolyni.• Az elemeket úgy csomagolták, hogy felületeik össze-

érnek, és a kapilláris hatás miatt a víz a felületek közékerül.

• A raktározás, csomagolás során fólia alá helyezték afrissen horganyzott darabokat, mely esetben a szellô-zés nincs biztosítva.

• Nedvesség kondenzálódhat a felületekre, ha a hidegtermékeket átmenet nélkül a meleg levegôre (raktárba,üzembe) helyezik el.

Szállításnál (példák):• Amennyiben a frissen horganyzott termékeket esôben,

ködben, hóban nyitott gépkocsival szállítják.• A hideg téli napokon szállított termékeket meleg,

fûtött csarnokba szállítják és raktározzák.• Forró nyári napokon a hûvös raktárakból a termékeket

meleg, zárt rakterû gépkocsikban szállítják.

Hogyan lehet elkerülni a túlzott fehérrozsda-képzôdést?

Ennek egyik, de darabáru-horganyzásnál talán a legfon-tosabb módja, hogy a frissen tûzihorganyzott termékeketmegfelelô módon tárolják.

Ipari alkalmazásban lehetséges és szükséges eljárás pél-dául a különféle konverziós bevonatok (pl. foszfátozás)alkalmazása, melyek általában kiváló festékalapok is. Azüzemi gyakorlatban szóba jöhet még különbözô korrózió-gátló olajok alkalmazása. Ebben az esetben azonban szi-gorúan le kell ellenôrizni, hogy az anyag nem károsítja-e ahorganyt, illetve a termék utólagos felhasználásánál nemjelent-e majd hátrányt a felhasználása.

Melyek a termékek kezelésénél ajánlható legfonto-sabb intézkedések a fehérrozsda okozta károk el-kerülésére?

Raktározásnál, a „kondenzáció” elkerüléséért (példák):• Frissen horganyzott és hideg anyagot, csak fokozatos

felmelegítés után szabad meleg raktárban tárolni.• Fûtetlen raktárakból a fûtött gyártócsarnokba csak

annyi terméket szabad átvinni, amennyit gyorsan fel-használnak.

• Az olyan raktárakat, melyekben hideg anyagot tárol-nak, csak lassan, fokozatosan szabad felfûteni.

• Azokban a csarnokokban, ahol tûzihorganyzott ter-mékeket tárolnak, inkább lokális fûtést kell alkalmaznia csarnokfûtés helyett.

• Hideg felületû, frissen horganyzott anyagokat – hameleg helyre viszik – nem szabad szorosan egymásmellé állítani, mert hidegblokkok alakulnak ki és lecsa-pódik a pára a felületekre.

Szállításnál, a kondenzáció elkerülése érdekében (pél-dák):• Forró nyári napokon a frissen horganyzott termékeket

nyitott kocsival szállítsák.• Hideg napokon ajánlatos, ha lehet, megvédeni a ter-

mékeket a lehûléstôl.

Raktározásnál, általában (példák):• Frissen horganyzott termékeket esôben, hóban, köd-

ben ne tároljanak hosszú ideig a szabadban (természe-tesen a beépítés megengedett).

• A horganyzott darabokat nem szabad magas fûben,alátét nélkül a talajon tárolni, legalább 20–25 cm-rekell a nedves közeg fölé emelni az elemeket.

• Fólia és szoros ponyvalefedés tilos, mert nem tud alevegô áramolni a felületek között.

• A felületekre esetleg rákerülô nedvesség lefolyását biz-tosítani kell (dôlési szög).

• Ne legyenek összefekvô felületek a termékek között(térközök alkalmazása).

Szállításnál, általában (példák):o A frissen tûzihorganyzott termékek felületei között biz-

tosítani kell a szabad légáramlást (3. kép).

1. és 2. kép: A fehérrozsda megjelenése (erõs és enyhébb)

Passzív intézkedések Aktív intézkedések

Utókezelés Káros mértékû a tûzihorganyzóban nedvesség elkerülése

Foszfátozás Kondenzáció elkerülése

Kromátozás* Megfelelõ tárolási szabályok betartása

Egyéb felületi kezelések

2. táblázat: Fehérrozsda-képzõdés elkerülésének lehetõségei

* Alkalmazása már korlátozás alá esik.


• Finom tûzihorganyzott termékeket (lemezeket, vékonyszerkezeteket, nagy felületû és tömegárukat), nedves-ségtôl elzárva, hideg idôben száraz, zárt rakterekbenkell szállítani.

• A tömegárukat csak tiszta, víztôl és kemikáliáktól men-tes konténerekben szabad szállítani.

A fehérrozsdásodás jelensége természetes velejárója le-het a frissen horganyzott felületeknek. Helyes kezeléskorazonban káros mértékben nem fordul elô. Bizonyos fel-használási területeken korlátozni kell és lehet megje-lenését. Ilyenkor a megfelelô terméktárolás vezet ered-ményre. Az elmúlt években kifejlesztésre kerültek olyan új,kromátmentes anyagok, melyek segítségével közvetlenültûzihorganyzás után a felületeket kezelve, heteken keresz-tül megakadályozza a fehérrozsda kialakulását a horgany-felületen. Ilyen technológiák hazai alkalmazása a közel-jövôben várható.

Vannak olyan esetek is, amikor a gyakorlati felhasználássorán – és ezt számos peres ügy is bizonyítja –, a raktáro-zott termékeket olyan anyagokkal hozzák érintkezésbe,melyek a bevonat elszínezôdését, sôt korróziójának megin-dulását okozzák (4.–5. képek).

Helyes tárolásnál ügyelni kell arra, hogy a horganyzotttermékek közé önmagából savas, vagy erôsen lúgos szeny-nyezôdést kibocsátó alátéteket, vagy a bevonatot elszínezôtávtartó anyagokat ne használjanak.

Helyes tároláshoz legalkalmasabbak a tiszta, lehetôlegszáraz, szabványos alátétfák.

TÛZIHORGANYZOTT TERMÉKEK HIDEGALAKÍTÁSA

Hajlítás, stancolás, vágás lehetôségei

A tûzihorganyzott termékek további alakítása ugyanúgytörténik, mint a bevonat nélküli félkész termékek esetében,azzal a különbséggel, hogy itt meg kell ôrizni a horgany-réteg épségét. Ezért csak a bevonat alakíthatóságának meg-felelôen nagy sugárban szabad csak hajlítani a darabokat.Azonban minden esetben számolni kell a rétegsérülések,leválások kockázatával. A bevonat alakíthatósága elsôsor-ban annak szerkezetétôl, tiszta cink és az ötvözeti fázisokarányától függ. Mivel darabáru tûzihorganyzásnál a ré-tegek általában vastagabbak (80–150 µm) és jelentôsmennyiségben vannak jelen a vas–cink ötvözeti fázisok,ezért alakíthatóságuk erôsen korlátozott.

Más a helyzet a folytatólagos sorokon bevont félter-mékekkel. Az így gyártott lemezek, huzalok felületénkialakított bevonatok, szerkezetükbôl és vastagságukból(~5-25 µm) adódóan kiválóan alakíthatóak. Mivel a hor-ganybevonatban szinte alig találhatóak meg az ötvözetifázisok, illetve kellôen vékonyak, ezért a tiszta cink/ vagypl. az Zn–Al ötvözet mechanikai tulajdonságai érvényesül-nek. Az így elôállított horganyrétegek kiváló tulajdonságaikmiatt hajlíthatóak, sôt akár mélyhúzhatóak (pl. karosszéria-elemek az autóiparhoz) is.

A folytatólagos sorokon tûzihorganyzott lemezek leg-nagyobb felhasználási területei:

• Építôipari burkolatok• Autóipar• Elektronikai iparAz alakított, vagy vágott éleken a horganyréteg minimális

mértékben deformálódik, sérül, azonban a cink katódosvédôhatása miatt nem lép fel káros mértékû korrózió. Acink katódos védôhatása annak köszönhetô, hogy a vas-felületen levô cinkréteg sérülése esetén, a cink áldozatianódként védi a vasat a sérülés helyén, azáltal, hogy oldat-ba megy, és e mellett korróziótermékei eltömítik a kis-méretû karcolásokat, repedéseket (1. ábra).

3. kép: Helyesen csomagolt tûzihorganyzott elemek

4. és 5. kép: A rozsdás acélcsô és a szennyezett alátétfa helytelen megoldás

1. ábra: Anódos és katódos bevonat


A magyarázat abban rejlik, hogy a fémek ún. normálpo-tenciál sorában (3. táblázat) a cink kevésbé nemes (a hid-rogénhez képest negatívabb töltésû), mint a vas, és ezáltalegy elektrokémiai reakció során anódos felületként Zn-ionok formájában oldatba megy, míg a vason játszódnak leaz elektrontöbbletet felhasználó katódos folyamatok.

A katódos védelem hatásterülete függ a korróziós körül-ményektôl (hômérséklet, az elektrolit elektromos vezetô-képessége stb.), erre pontos értéket nem lehet megadni.Általában elmondható, hogy a védôhatás annál erôsebb,minél jobb az elektrolit vezetôképessége. Erre jó példa,hogy ez a katódos védelem (védelmi rádiusz) desztillált,vagy kondenzvízben kisebb, mint 1 mm. Agresszívebb klí-mában viszont jobb a katódos védelem hatása, amennyibena védôréteg (cinkpatina) csak kevéssé fejlôdött ki [1].

Évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a tûzihorgany-zott lemezeknél (v=0,65–1,25 mm) egyáltalán nem láthatóa vágási éleken a korrózió nyoma. A felhasználók szerint,akik tûzihorganyzott és festett finomlemezekkel dolgoznak,a katódos védelem 1–2 mm távolságban biztosan hat.

Vastagabb lemezek esetében vörösesbarna elszínezôdéslátható a vágási felületen, amely azonban csak elszínezôdésmértékû. Képeink egy 1,5 mm vastag 20x20 mm-es tûzi-horganyzott zártszelvény vágási felületeit mutatják 1 és 10év elmúltával, mely jól bizonyítja a katódos védelem mû-ködését, még a vöröses elszínezôdés is eltûnt a felületrôl(6.–7. kép).

Vastagabb lemezek esetében azonban célszerû a vágásiéleket szakszerûen javítani, festékbevonattal ellátni.

TÛZIHORGANYZOTT TERMÉKEK MELEGALAKÍTÁSA

A tûzihorgany-bevonatok kb. 200 ˚C-ig változásmente-sen, hosszú idôn át képesek a hôhatásokat elviselni. Kor-látozott ideig 300 ˚C fok örüli hômérsékleten is ellenálló-

ak. E felett azonban hôállóságukat elvesztik és megindul abevonat károsodása, rétegközi szétválása. A cink olvadás-pontja 419 ˚C, illetve 907 ˚C-on elpárolog. A vas–cink öt-vözeti fázisoknak ugyan magasabb az olvadási pontja, ám ahorganyréteg szerkezetében már kedvezôtlen változásokállnak be, így 300 ˚C felett tartósan nem hôállóak. Enneka fô oka, hogy a 200 ˚C-os hômérsékletet meghaladva ahorganybevonatban olyan termo-diffúziós folyamatok in-dulnak meg, melyek tartós hôhatás esetén, jelentôs feszült-ségeket indukálnak a bevonat szerkezetében és az egyesrétegek között. Ez okozhat rétegek közötti szétválásokat,melynek során az ötvözeti fázisoktól elválhat a legfelsô tisz-ta cinkréteg (Kirkendal-effektus) (8. kép).

Melegalakításkor a hôigénybevétel mértéke általában je-lentôsen meghaladja az említett hômérséklethatárokat,ezért számolni kell azzal, hogy a bevonatok sérülni fognak,leégnek (9. kép).

A sérülések helyeit a szabványban (MSZ EN ISO 1461)rögzített módon javítani kell, annak érdekében, hogy akorrózióállóságot megfelelô módon helyreállítsuk.

LÁGY-, ÉS KEMÉNYFORRASZTÁSLEHETÔSÉGEI

A forrasztási eljárások, mint javítási, vagy mint oldhatat-lan kötési módok egyaránt alkalmasak a tûzihorganyzotttermékek esetében.

A MSZ EN ISO: 1461: 2000 szabvány szerint a ..„ cink-ötvözetû forrasztás is lehetséges” .. a tûzihorgany bevonathibahelyeinek javítására.

A hibahelyek javításán túlmenôen azonban lehetséges ahorganyzott alkatrészek, lemezek forrasztással történôegyesítése. A kemény, illetve az ún. magas hômérsékletûforrasztás (950 ˚C felett) lényegesen szilárdabb kötést biz-tosítanak, mint a lágyforrasztás.

Lágyforrasztás lehetôségeiA forraszanyagok túlnyomórészt ón–ólom, ón–réz, és

ón–ezüst ötvözetek. A forrasztás munkahômérséklete re-latíve alacsony (183–250 ˚C), melyet gázláng (pl. propán),vagy elektromosság segítségével érnek el (EN 29453).

A lágyforrasztásnak a tûzihorganyzott lemeztermékek, deaz elektrolitikusan horganyzott termékek esetében is szá-mos elônye van.Legfontosabb elônyök:

• alacsony hômérsékleten folyik a forrasztás(max. 300 ˚C-ig)

• gyors forrasztási sebességet lehet elérni• nem vetemedik el a munkadarab• könnyû megmunkálásA forrasztás következtében a forraszanyag és a horgany-

réteg határán egy ún. interkrisztallit diffúz zóna [2]alakul ki, mely stabil, kohéziós kötést biztosít (2. ábra).

Fém Normálpotenciál (mV)

Cink -763

Króm -710

Vas -440

Nikkel -250

Ón -136

Ólom -126

Hidrogén ± 0

Réz +340

Ezüst +799

Arany +1500

3. táblázat: Fontosabb fémek normálpotenciál sora

6. és 7. kép: Ugyanaz a vágási felület egy és tíz év után

8. kép: Szétvált horganyréteg 9. kép: Leégett bevonat


A kialakult diffúz zóna (pl. Zn–Sn–Pb ötvözet) és a hor-ganybevonat egyaránt kiváló korrózióvédelmet jelent. Aforrasztás elôfeltétele természetesen a megfelelôen fém-tiszta és zsírtalanított horganyfelület.

A forrasztási hômérsékletet a horgany olvadáspontja (419 ˚C) alatt kell meghatározni. A forrasztó anyag minô-ségét a megkívánt kötéserôsségnek megfelelôen kell kivá-lasztani. Kiválóan megfelelnek az EN 29453 szabvány sze-rint megválasztott ón–ólom ötvözetek, 60% Sn és 40% Pb(S-Sn60Pb40). Elônyben részesíthetôk még a S-Pb60Sn40,illetve S-Pb58Sn40Sb2, vagy a S-Pb50Sn50 minôségek.

Antimonszegény ötvözeteket szerencsés alkalmazni, merta magasabb antimon-tartalmú lágyforraszok a kötés fel-keményedését okozzák [2].

Annak ellenére, hogy a forrasztásnál felhasznált forrasztóanyagok elektrokémiai potenciáljukat tekintve nemesebbanyagok, a gyakorlati tapasztalatok szerint az ún. kontaktkorrózió jelenségével, a kedvezô felületarányok (nagyfelü-letû anód, kisfelületû katód) miatt nem kell számolni.

Keményforrasztás lehetôségei

A keményforrasztással elérhetô kötési szilárdság lényege-sen meghaladja a lágyforrasztásnál tapasztaltakat. A ke-ményforrasztás technikai színvonala ma már olyan magas,hogy egyre több helyen kiszorítja az eddig megszokotthegesztési technikákat.

Példaként említhetô, hogy egy S 235 szilárdságú acél-lemez esetében hasonló kötéserôsséget lehet elérni, mintegy hagyományos hegesztési technikával. Ugyanakkor akeményforrasztás gyakran sokkal gazdaságosabb is, mint ahegesztés, mert a forrasztási sebesség lényegesen megha-

ladja a hegesztését, illetve kevesebb utómunkálatot igé-nyelnek. Emellett a forrasztásnál alkalmazott hôbevitel islényegesen alacsonyabb, ezáltal kisebb a káros deformá-ciók elôfordulásának veszélye.

Tûzihorganyzott lemeztermékek hagyományos hegesz-tésénél, mivel a hegesztés hômérséklete meghaladja a cinkpárolgási pontjának értékét (907 ˚C), a hôhatás zónájábanelég a bevonat, emiatt javításra szorul.

Ezzel ellentétben a keményforrasztásnál már olyan tech-nikák alakultak ki, melyeknél a horganyréteg sérülése/kor-róziós képességeinek csökkenése nélkül végre lehet hajtania forrasztást. Ugyanis a cink a hôhatás zónájában meg-olvad, majd például a forrasztást biztosító gázláng tovább-haladása után visszafolyik a forrasztott felületre, és ismétkialakul egy védôbevonat, amely kifogástalan védelmetnyújt. A cink oxidációjának megakadályozása érdekébenmegfelelô folyasztó adalékokat (flux) alkalmaznak. A for-rasztó ötvözet itt is diffúz réteggel kapcsolódik a fémalap-hoz, és szilárdsága meghaladja az alapanyagét [2].

A gyakorlati tapasztalatok alapján a réz bázisú for-rasztóanyagok kiválóan alkalmasak a horganyzott felületekforrasztására, ugyanis a megolvadó, de el nem párolgócinkkel ötvözetet alkot (bronz) és kiváló védelmet nyújt. Aforrasztott kötés szerkezete átmenetben, a bronztól a tisz-ta rézig terjed. A forrasztáshoz ajánlott például a CuSi3 (3%Si-tartalom) forrasztó anyag. A kontakt korrózió a ked-vezô felületarányok miatt – a gyakorlati tapasztalatokszerint – nem jelent veszélyt annak ellenére sem, hogy akötésanyag lényegesen nemesebb fém, mint a cink. Aforrasztáshoz ma már kiváló, sokcélú eljárások berende-zések léteznek (pl. argon védôgázos MIG/MAG ívforrasztóeljárás) [3].

A kivitelezésre többféle eljárást alkalmaznak:• Keményforrasztás lánggal.• Keményforrasztás indukciós eljárással.• Keményforrasztás elektromos ív segítségével.

Fontosabb, a témához kapcsolódó szabványok: EN 1044,EN 1045, EN 29454, DIN 8513.

2. ábra: A lágyforrasztás kapcsolata a horganybevonattal [22]

FELHASZNÁLT IRODALOM:

[1] Merkblatt 110: Schnittflächenschutz und katodische

Schutzwirkung von bandverzinktem und bandbeschich-

tetem Feinblech, Stahl-Informations-Zentrum, Düssel-

dorf

[2] Merkblatt 235: Weich- und Hartlöten von bandverzink-

tem Feinblech, Stahl Informations-Zentrum, Düsseldorf

[3] Kristóf Csaba: Tûzihorganyzott acélszerkezetek hor-

ganyzás utáni hegesztése, Konferencia kiadvány, Magyar

Tûzihorganyzók Szövetsége, Dunaújváros, 2002


TUDÓSÍTÁS A DUNAÚJVÁROSI DUNA-HÍD ACÉL FELSZERKEZETÉNEK ÉPÍTÉSI MUNKÁLATAIRÓL

REPORT ON THE CONSTRUCTION WORKS OF THE STEEL SUPERSTRUCTURE FOR THE

DANUBE-BRIDGE AT DUNAÚJVÁROS

Folyóiratunk az „ACÉLSZERKEZETEK” legutóbbi szá-mában „A Dunaújvárosi Duna-híd tervezése” címenHorváth Adrián (FÕMTERV Rt.) ismertette a rekordermûtárgyat. Ez lesz Magyarország leghosszabb hídja(1680 m), mely mederszerkezetének fesztáva (307,8m) kategóriájában (vonógerendás, alsópályás ívhíd)világrekord. Hazánkban elsõ ízben itt kerül alkal-mazásra termomechanikusan hengerelt, nagy szi-lárdságú acél (S460M/ML). Újdonság az is, hogy azegész híd minden kötése hegesztett.

Jelen tanulmány tömören tudósít a gigantikus mû-tárgy 25.000 tonnát megközelítõ acélszerkezeténekfolyamatban lévõ gyártási, elõszerelési és helyszínimunkálatairól.

In the last issue of our journal „ACÉLSZERKEZETEK”Mr. Adrián Horváth (FÕMTERV Rt.) has published anarticle under the title „Designing the Danube bridgeof Dunaújváros”. This bridge will be the longest inHungary (1680 m), the main opening a through typebowstring arch will have (in his category) a worldrecord span (307,8 m). For this structure will be usedat first time in our country high strength thermome-chanical rolled weldable fine grain structural steel(S460M/ML) it will be the first fully welded greatbridge in Hungary.

This paper will give a brief report from the grandiosemanufacture, trial- and site erection works the near-by 25.000 tonnes structural steelwork.

Dr. Domanovszky SándorSzéchenyi-Díjas hegesztési fõmérnökDunaÚJ-HÍD Konzorcium

1. BEVEZETÉSAz elõzõekben címszavakkal jellemzett híd acélszerkeze-

teinek gyártása ez év tavaszán kezdõdött, az átadási határ-idõt 2006. november 30-ára tûzték ki. Ennek betartásáhoza kivitelezõknek meg kell háromszorozniuk korábbi tel-jesítményeiket.

A híd általános tervét és a mederhíd kiviteli terveit aFÕMTERV Rt., míg az ártéri hidak kiviteli terveit a Pont-TERV Rt. készítette. Munkájukat a BMGE is segítette (mo-dellkísérletek, stabilitásvizsgálatok, szereléstechnológia). Ahíd beruházója a NEMZETI AUTÓPÁLYA Rt., a Mérnök fel-adatait a METROBER Kft. – FÕBER Kft. Konzorcium látja el(a VIA-PONTIS Kft. Bevonásával).

A kivitelezés óriási feladataira csak széles körû, országosösszefogással lehetett vállalkozni. A VEGYÉPSZER Rt. és aHídépítõ Rt. Konzorciumot hoztak létre (DunaÚJ-HÍD Kon-zorcium néven). Ez a jobb parti ártéri híd alépítményeit aMAHÍD 2000 Rt.-vel, a bal partiét és a mederhídét a Híd-építõ Rt.-vel vitelezteti ki. A felszerkezet építésével háromcéget bízott meg. A Ganz Acélszerkezet Rt., az elõszerelésés helyszíni szerelés feladatait ellátó Ganz BVG Kft.-velkaröltve, közel 15.000 t (mederhíd és jobb parti északiártéri híd), a KÖZGÉP Rt. kb. 6.000 t (jobb parti déli ártérihíd), az MCE Nyíregyháza Kft. kb. 4.000 t (bal parti ártérihidak) acélszerkezetet gyárt le és szerel fel. Alvállalkozó-ként elõbbi kettõ bevonta a Rutin Kft.-t, mely kb. 4.000 t(az ártéri hidak pályaszerkezetének egyes paneljei) szer-kezetet gyárt. A MOLNÁR Rt.-t és a Pintér Mûvek szintén

részt vesznek néhány 100 t szerkezet gyártásában. A korró-zióvédelem java részét (a Ganz Acélszerkezet Rt. által gyár-tott szerkezeteket és a helyszíni tennivalókat) a Hídtech-nika Kft. hajtja végre. A vízi munkákat (a hídegységek Cse-pelrõl a helyszínre úsztatása, ottani tárolása, majd úszó-daruval történõ beemelése, végül a mederhíd beúsztatása)a Hídépítõ Speciál Kft. végzi.

A tervezési és kivitelezési munkákba a felsoroltakon kívülmég számos egyéb intézmény, alvállalkozó került, ill. kerülbevonásra.

Jelen tanulmány a felszerkezet folyamatban lévõ kivitele-zésének rendkívül sokrétû tevékenységébõl néhány fonto-sabb esemény tömör, fõként fényképekre alapozott bemu-tatására tesz kísérletet.

2. A HÍD ACÉL FELSZERKEZETÉNEKISMERTETÉSE

A jobb parton két, egymás mellett elhelyezkedõ, nagysugarú, ívben fekvõ, 1.067 m hosszú, 75,0+12x82,5 mtámaszközû, míg a bal parton két egyenes tengelyû, 302 mhosszú, 4x75,0 m támaszközû, 15,8 m széles, ferde gerin-cû, zárt szekrényes, folytatólagos, ortotrop pályalemezesacél gerendahíd épül (1., 2. képek). A szerkezetek alap-anyaga S355J2G3 és S355K2G3 (az MSZ EN 10025:1998szerint).

A 307,8 m fesztávú mederszerkezet vonógerendás (azíverõk vízszintes komponensét a fõtartók veszik fel), kosár-


füles (a közel 50 m magas ívek ferde síkban befelé dõlnekés középütt összesimulnak) ívhíd (3. kép). A ferde, szek-rényes keresztmetszetû fõtartókból és ortotrop pályaszer-kezetbõl álló merevítõgerendát kábelek függesztik az ívek-re. A hídszerkezetek alapanyaga nagyrészt hasonló a partihidakéhoz, de az ívek és a kapcsolódó merevítõtartó (kö-zel 3500 t) növelt folyáshatárú, finomszemcsés S460M ésS460ML minõségû acélból készülnek (az MSZ EN 10113-3:1995 szerint). A kétszer kétsávos mederhíd teljes szé-lessége 41,0 m (tehát kb. 9 m-rel szélesebb a két ártérinél).

A híd abban is újat hoz, hogy ez lesz az elsõ olyan Duna-(ill. egyéb nagyméretû) hidunk, melynek minden kapcso-lata hegesztett, továbbá hazánkban itt került elõször alkal-mazásra 460 MPa folyáshatárú – éspedig nem normalizált,hanem – termomechanikusan hengerelt acél. (Errõl azanyagról és az azzal kapcsolatos tudnivalókról az ACÉL-SZERKEZETEK 2005 évi 2. számában adtunk bõvebb ismer-tetést.)

3. KIVITELEZÉSI UTASÍTÁSA hídszerkezetek megvalósításának minden egyes mun-

kafolyamatára és e mûveletek ellenõrzésére a Vállalkozók-nak külön-külön, részletes „Technológiai utasítás”-t (TU) és„Mintavételi és minõsítési terv”-et (MMT) kellett készíteni.Egyidejûleg összeállították a Minõségtanúsítási Dokumen-táció tartalomjegyzékét (a munka során folyamatosan eszerint gyûjtik és sorolják helyükre a szükséges bizonyla-tokat). Ezeknek a hegesztés kivitelezése és ellenõrzéserendkívül fontos részét képezi. A dokumentumokat amunka megkezdése elõtt a Mérnök hagyta jóvá. Az ártéri

1. kép: A jobb parti ártéri hidak szerelése (2005.10.28.)

2. kép: A bal parti déli oldali ártéri híd szerelése (2005.10.26.)

3. kép: A mederhíd modellje

hidak esetében a Vállalkozók különbözõ módszerekkel ol-dották meg azonos feladatukat, közös volt azonban a –hosszas tárgyalásokkal kialakított – varratvizsgálatokra vo-natkozó elõírás, melyet az alábbiakban ismertetünk (azártéri hidakra vonatkozóan, a mederhídé hasonló alapel-vekre épült).

3.1. A roncsolásos vizsgálatok módja és terjedelme (az MSZ EN 288:1998 szabványsorelõírásai szerint)

– a hegesztési munkálatok megkezdése elõtt mindenKivitelezõ köteles az eljárásvizsgálatot készíteni és aztdokumentálni (WPAR), továbbá a munkák során a jóvá-hagyott hegesztési utasítás (WPS) szerint dolgoztatni;

– hídnyílásonként (mely egyben szerelési egységeket isjelent) és varratfajtánként 2–2 darab próbatestet kellelkészíteni és bevizsgálni (az MSZ EN 288-3 elõírásaiszerint).

3.2. A roncsolásmentes vizsgálatok módja és terjedelme (az MSZ EN ISO 5817:2004szabvány által meghatározott minõségi szintek figyelembevételével)

– minden varrat 100% szemrevételezéses vizsgálata (VT);– a pályalemez (a járdakonzollal együtt) „B” minõségi

szintû keresztirányú tompavarratainak 100% ultrahan-gos vizsgálata (UT), továbbá 10% radiográfiai vizsgála-ta (RT), melyet a varratkeresztezõdéseknél és az ultra-hangos vizsgálattal nem egyértelmûen értékelhetõvarrathibáknál kell elvégezni;

– a fõtartó gerincek, a fenéklemez „B” minõségi szintûkeresztirányú tompavarratainak, valamint a kereszt-tartó gerincek és övlemezek „B” minõségi szintû tom-pavarratainak 100% ultrahangos vizsgálata (UT);

– a pálya- és fenéklemez „C” minõségi szintû hosszirányútompavarratainak 25% ultrahangos vizsgálata (UT), to-vábbá 5% radiográfiai vizsgálata (RT), melyet a varratke-resztezõdéseknél és az ultrahangos vizsgálattal nemegyértelmûen értékelhetõ varrathibáknál kell elvégezni;

– a pályalemezt és a járdakonzolt merevítõ trapézbordaillesztések „C” minõségi szintû tompavarratainak 25%ultrahangos vizsgálata (UT);

4. kép: Az ártéri híd egy szerelési egységének összeállítása a GanzBVG Kft. csepeli elõszerelõ telepén (a KÖZGÉP Rt. munkája)

5–6. képek: A Ganz BVG Kft. csepeli elôszerelô telepe, háttérben a Hídtechnika Kft. korrózióvédelmi csarnokával (a Duna felé esô két hídegységnyi helyen a KÖZGÉP Rt., az utána következôkön a Ganz BVG Kft. dolgozik)

– a kereszttartók gerinceit a pályalemezhez, járdakonzol-hoz, továbbá a trapézbordákhoz kötõ „B” minõségiszintû sarokvarratainak, valamint a fõtartók gerinceit afenéklemezhez kötõ (nem teljes átolvadású) „B” minõ-ségi szintû T-kötések 5% mágneses vizsgálata (MT).

4. AZ ÁRTÉRI HIDAK ÉPÍTÉSE4.1. A megvalósítás fõbb teendõi, módjai,

helyszínei és szereplõiA jobb parti ártéri hidak 2x65 db, a bal partiak 2x19 db

szerelési egységbõl állnak. Ezek egyenként közel 17,0 mhosszú és 16 m széles, 3,5 m magas, 100 t súlyú, szekrény-tartós, ferde gerincû szerkezetek (4. kép). Egy ilyen híd-elemet öt pályaszerkezeti (ebbõl kettõ konzol), két fõtartóés két fenéklemez, tehát összesen kilenc ún. panel egységalkot. A max. 3,8 m széles, trapézbordákkal és kereszt-tartókkal merevített panelelemeket a három gyártó sajátmûhelyeiben készíti. A Ganz Acélszerkezet Rt. és a KÖZ-GÉP Rt. a járdakonzolokat és a pályaszerkezet középsõelemét a Rutin Kft.-vel gyártatja. A szekrénytartó próba-szerelése (konzolok nélkül) a KÖZGÉP Rt. és az MCE Kft.saját mûhelyeiben történik.

A Ganz Acélszerkezet Rt. és a KÖZGÉP Rt. a szerelésiegységek teljes keresztmetszetû (a konzolokkal együtt)összeállítását és hegesztését a Ganz BVG Kft. csepeli elõ-szerelõ telepén végzi (5–7. képek). A Ganz AcélszerkezetRt. esetében itt készül – a Hídtechnika Kft. kivitelezésében– a teljes korrózióvédelem (8. kép), míg a KÖZGÉP Rt. 8. kép: Két korrózióvédett szerelési egység

7. kép: A panelek összeépítése két 16 tonnás bakdaru alatt történik


10. kép: Az elkészült szerelési egységek oldalirányú mozgatása keresztirányban elhelyezett sínpárokon gördülõ alátámasztó kocsikon történik

9. kép: 130 t teherbírású Derrick-daru továbbítja és helyezi uszályba a szerelési egységeket


13. kép: Az MCE Kft. dunavecsei elõszerelõ területe (a kiszolgálás egy 350 tonnás LIEBHERR daruval történik)

számára csak a hegesztési illesztéseknél elhagyott korróz-ióvédelmet pótolják. Az elkészült, kb. 100 tonnás szerelésiegységeket daruval uszályba helyezik és a Dunán juttatjáka helyszínre (9–12. képek).

Az elõzõektõl teljesen eltérõen az MCE Kft. a Nyír-egyházán elkészült panelelemeket közúton Dunavecséreszállítja és a teljes keresztmetszetek összeépítési munkájáta Duna bal partján, a szerelés helyszínén kialakított – két,egymás melletti – szerelõpadon végzi (13. kép). E munkakiszolgálására egy 350 tonnás lánctalpas, szerelt gémesLIEBHERR autódarut vesz igénybe (14. kép).

11. kép: Megrakott bárka a csepeli telep elõtti Dunán

12. kép: Beépítésre várakozó szerelési egységek tárolása a helyszínen 14. kép: A kész szerelési egységet tárolóhelyre emeli a lánctalpas daru


A Duna jobb partján, a hídegységek keresztmetszeteinekösszehegesztése egy erre a célra kialakított állványzaton, azún indító jármon történik (15–17. képek). Erre emeli be a150 tonnás Clark Ádám úszódaru elõször a hídfõhöz csat-lakozó déli, majd északi szerelési egységet (18. kép). Akeresztmetszetek összehegesztése után, különleges – efeladatra kifejlesztett (pillérenként és hidanként 2–2 db),szinkronban mûködõ – hidraulikusan mozgatott, lánctal-

pas berendezéssel, szakaszonként tolják elõre a már össze-hegesztett hídrészt (19., 20. képek).

A 82,5 m tengelytávolságban lévõ pillérek között nemépül segédjárom, hanem egy, a két pillérre támaszkodó,ún. vendéghídra függesztve (21–25. képek), egy-két egy-ségnyi lépcsõkben jut elõbbre a már kész hídszakasz (ív-ben, egészen a hídfõig, a végén már 1070 m hosszon,6.000 t önsúllyal!).

17. kép: A hidak elérték a segédjármot, már 2x5 egység van a helyén (2005.08.25.)

16. kép: Az indító járom, rajta a KÖZGÉP Rt. által épített déli és a Ganz BVG Kft. kivitelezésében készülõ északi hídszakasz

15. kép: A harmadik és negyedik szerelési egység összeépítése az indító jármon (a hídfõhöz majdan csatlakozó elsõ és második már a pillérre támaszkodik, 2005.08.17.)


18. kép: A 150 t teherbírású Clark Ádám úszódaru emeli helyére (a vízszinttõl 17–20 m magasba) a 100 tonnás szerelési egységet

19. kép: A híd elõretolására szolgáló lánctalpas szerkezet


20. kép: Minden pilléren két-két szinkronbanmûködõ lánctalpas szerkezet tolja elõre az elkészült hídszakaszt

23. kép: A hidak két szakasznyi (34 m) konzolos kinyúlásra vannak méretezve, ezt követõen a vendéghídra függesztve jutnak el a következõ pillérre

21. kép: A hídra helyezett vágánypárokon elõre mozgatható, ún. vendéghíd

22. kép: A hídvég csúszótalpas felfüggesztése a vendéghíd alsó övére

Egy keresztmetszet összehegesztése általában öt napot vesz igénybe.Az elõretolás sebessége elméletileg max. 20 cm/perc, de egy 17 m-es sza-kasz elõremozdítása általánosságban mintegy 3 órát igényel. A Duna balpartján az MCE Kft. állványon szereli és hegeszti össze a lánctalpas autó-daruval helyükre juttatott szerelési egységeket. Elõször a két pillér közöt-ti déli oldali készül el (26. kép), ezt a víz felé járomra húzzák (a jobbpartihoz hasonló módon). Utána az állványon hozzáillesztik a következõ,a két pillér közé esõ öt egységet. Ezután az állványzatot áthelyezik azészaki híd alá, majd azt szerelik össze (27. kép). A hátralévõ 2x10 egységszintén állványon, hasonló módon épül.


25. kép: A két híd már 34 m-rel túlnyúlik a következô pilléren (2005. november 17.)

24. kép: A hidak alulnézetben

26. kép: A bal parti déli oldali hidat az MCE Kft. szereli a Hídépítõ Rt. által szolgáltatott PERI állványon (2005.09.14.)


28. kép: A trapézbordák felhegesztését követõen építik be a keresztmerevítéseket a Ganz Acélszerkezet Rt. mûhelyében

27. kép: A bal parti déli híd 9 tagjának szerelése elkészült, az északi híd elsô tagja is állványon van már (2005.11.17.)


33. kép:A trapézbordák felszorítása apályalemezre kézzel mûköd-tetett hidraulikus berendezésselaz MCE Kft. mûhelyében

34. kép: A trapézbordák nyakvarratainak vízszintes helyzetbentörténõ hegesztése traktorra szerelt MAG pisztollyal azMCE Kft.-nél

29. kép: A kereszttartó-trapézbordák kapcsolatainak hegesztésebedöntött helyzetben a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél

30. kép: A fenéklemez és fõtartó összeállítása és a kedvezõhelyzetû varratok elkészítése (állító padon, ellensúlyok alkalmazásával) a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél

31. kép: A „C elem” teljes összeállítását és a keresztmerevítésekkapcsolatainak hegesztését gyûrûs forgatóban végzik aGanz Acélszerkezet Rt.-nél

32. kép: A „C elem” a forgatóban a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél

35. kép:A trapézbordákat illesztõ, alátét-lemezes varrat hegesztése víz-szintes helyzetben, beépített ál-lapotban készül az MCE Kft.-nél

4.2. A kivitelezés néhány kérdése

A fentiekbõl kitûnik, hogy az ártéri hidakat négy céggyártja, az elõszerelést és a helyszíni szerelést három cégvégzi. Igen érdekes, hogy a teljesen azonos kialakításúszerkezetet – fõként a hegesztéstechnológiát tekintve –mindegyik más-más módon építi.

A Vállalkozók – gazdaságossági megfontolásoknál fogva –már az anyagrendelésnél is különbözõképpen jártak el. AGanz Acélszerkezet Rt. teljes hosszúságban (kb. 18 m) ésszélességben (max. 3,8 m) rendelte meg a lemezeket,továbbá a kocsipálya alatti, 300 mm magas, készre hen-gerelt trapézbordákat. A KÖZGÉP Rt. rövidebb lemez- és

trapézbordahosszakat rendelt, így a szerelési egységekanyagait két darabból elõzetesen össze kell hegesztenie. AzMCE Kft. minden trapézbordát 6 m-es hosszban, élhajlítás-sal állít elõ, tehát egy pályalemezen két trapézborda-illesztés van (melyeket alátétlemezes varrattal, a pályale-mezre szerelés után, a borda vízszintes helyzetében hegesz-tenek meg).

A panelek gyártása a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél (28–32.képek) és az MCE Kft.-nél (33–36. képek) oly módon tör-ténik, hogy a lemezekre elõször automatikus módszerrelfelhegesztetik a trapézbordákat, majd ezt követõen építikés hegesztik be a kereszttartókat.


38. kép: A panellemezek kifogástalan síkjának biztosítása céljából minden merevítõ varratának ellenoldalát autogén lánggaltörténõ egyengetésnek vetik alá a KÖZGÉP Rt.-nél (a másik három gyártónál is)

39. kép: A „C elemet” gyûrûs forgatóban állítják és hegesztik összea KÖZGÉP Rt.-nél

A KÖZGÉP Rt. (37–41. képek) és – elõírásai szerint – aRutin Kft. (42., 43. képek) viszont összeállítja a panelt ésaztán kezdi a hegesztést, következésképpen csak félau-tomatikus eljárással kapcsolhatja a trapézbordákat apályalemezhez (a már ott lévõ kereszttartók ugyanis ahegesztõ traktor útjában lennének). A kész paneleket aKÖZGÉP Rt. és az MCE Kft. a szekrénytartó teljes kereszt-metszetében összeállítja és méretre vágja, továbbá ellátjakorrózióvédelemmel is. A Ganz Acélszerkezet Rt. csak azún. „C elemet” állítja és hegeszti össze, hossz- éskeresztirányú ráhagyásokat alkalmaz, melyeket csak a cse-peli elõszerelõ telepen vágnak méretre (44. kép).

A fenti munkálatokat mind a négy Vállalkozó saját magaáltal készített megfelelõ állító, elõfeszítõ, bedöntõ és for-gató készülékekben végzi. Ezek azonban – mind számban,mind kialakításban – jelentõsen eltérnek egymástól.

36. kép: A híd teljes keresztmetszetû (konzolok nélküli) próbaszerelése az MCE Kft.-nél

37. kép: Elõfeszítõ-bedöntõ készülékben hegesztik a (gyalogjárdás,2 db-ból összehegesztett) konzolelemre a pályalemez-hosszborda-kereszttartó kapcsolatok varratait a KÖZGÉPRt. mûhelyében

41. kép: Egy kész „C elem” a KÖZGÉP Rt. telephelyén (a korrózióvédelmet is ott készítik el, ugyanúgy, mint az MCE Kft.-nél)


43. kép: A panelok hegesztése szintén pneumatikus mûködtetésûelõfeszítõ-forgató padon történik a Rutin Kft-nél

44. kép: A Ganz BVG Kft. a pályalemezt a csepeli összeállításkorszekátorral vágja pontos méretre

42. kép: A pályalemez, a trapézbordák, majd a kereszttartók elhelyezése és fûzéssel történõ rögzítése a pneumatikusmûködtetésû állító padon a Rutin Kft. mûhelyében

40. kép: A teljes keresztmetszet konzolok nélküli próbaszerelése a KÖZGÉP Rt.-nél

4.3. A hegesztés néhány kérdése

Elöljáróban ki kell hangsúlyozni, hogy óriási tömegû var-ratról van szó. Rendkívül fontos tehát, hogy – szigorúminõségi elõírások kielégítése mellett – a lehetõ leggazda-ságosabb hegesztési eljárások és módszerek kerüljenek ki-választásra.

A fentiek alátámasztására szolgáljon néhány adat (mind-két oldali, mindkét ártéri szerkezetre, tehát 2x1.370 =2.740 m hosszú hídszakaszra vonatkozóan):

– a kocsipálya alatti 300 mm magas trapézbordák T-kötése: 110.000 m;

– a többi hosszmerevítõk sarokvarratos kapcsolatai: 84.000 m;

– a keresztmerevítések sarokvarratai: 40.000 m;– a keresztmerevítések tompavarratai: 24.000 m;– a pályalemez, fenéklemez és fõtartó

gerincek tompavarratai: 20.000 m;– a trapézbordák alátétlemezes

tompavarratai: 15.000 m.

Ez mintegy 300.000 m hegesztett kötést tesz ki. A varrat-sorok száma ennek többszöröse! (Egy varratsor hegesztésisebessége – az eljárástól és hegesztési helyzettõl függõen –csupán 10–50 cm/perc!)

A továbbiakban – természetesen változatlanul õrizkedveaz értékeléstõl – röviden bemutatjuk az egyes vállalkozókáltal alkalmazott megoldásokat.

A tervi elõírások követik az EUROCODE (viszonylag új)szabályát, mely szerint a pályalemez 8 mm vastag trapéz-bordáinak (egyoldali) nyakvarrataiban max. 2 mm-es össze-olvadási hiány engedhetõ meg. Ez szükségessé teszi, hogy– még a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél alkalmazott legkor-szerûbb ESAB A6DK kétfejes fedett ívû (121) automataesetén is – a bordákat (kb. 50°-os nyílásszög és 3 mm-esélszalag biztosításával) leélezzék. A varratok így vízszinteshelyzetben, két oldalról egyszerre, egy sorban készülhet-nek (45. kép). Az MCE Kft. szintén leélezi a trapézbordákat(kb. 2 mm-es élszalagot hagy), a varratot azonban egyegyszerû kis traktorra szerelt védõgázas pisztollyal, tömörhuzallal (135), vízszintes helyzetben, egyszerre egy oldal-ról, egy sorral készíti el (46. kép). A KÖZGÉP Rt. és a RutinKft. is leélezi a trapézbordákat és kézi vezetésû, tömör-huzalos MAG (135) eljárással, vályúhelyzetben, egyszerreegy oldalról, két rétegben hegeszt meg egy varratot.

Az elõszerelés és a helyszíni szerelés során a pályale-mezek, valamint a fenéklemezek hossz- és keresztirányú,vályú helyzetû tompavarratait mind a három cég kerámiaalátétes hegfürdõ megtámasztással készíti (47–50. képek).


46. kép:Traktorra szereltMAG pisztollyalhegesztve készülnek a trapézbordák nyakvarratai az MCE Kft.-nél

47. kép: Kerámia hegfürdõ megtámasztóalátét (jobbra) és a használatávalkialakult varratgyök (balra)

48. kép: Kerámia alátét felragasztása apályalemez-illesztés alsó felületére

49. kép Kerámia alátét rögzítése a pálya-lemezhez

45. kép: Kétfejes fedett ívû automatával hegesztik a trapézbordák nyakvarratait a Ganz Acélszerkezet Rt.-nél


50. kép: Kerámiaalátét felülrõl nézve, azelsõ varratsor meghegesztése elõtt(a kampók és ékek az illesztendõlemezek egysíkúságát biztosítják)

51. kép: A pályalemez-illesztés közbensõ és fedõsorainak hegesztése fedett ívû automatával(Ganz Acélszerkezet Rt.)

Az alapsort a Ganz Acélszerkezet Rt. és az MCE Kft. tö-mör huzalos (135), a KÖZGÉP Rt. porbeles huzalos védõ-gázas (136) eljárással húzza be (de a másik kettõtõl elté-rõen, két rétegben). A takarósorok mindenütt fedett ívvel(121) készülnek (51., 52. képek). A többi, pozícióban he-gesztendõ varratnál (fõtartó-, felsõ és alsó kereszttartó-,valamint konzolgerincek) a Ganz Acélszerkezet Rt. kétolda-li, bevont elektródás kézi ívhegesztést (111), a KÖZGÉP Rt.egyoldali, porbeles huzalos MAG-ot (136), míg az MCE Kft.kétoldali, tömör huzalos MAG-ot (135) alkalmaz. Ez utób-bi kettõ kerámia alátétet használ, de az MCE Kft. a gyök-ben csõ keresztmetszetût. A felsõ és alsó kereszttartók víz-szintes övlemezeinél mindhárom cég kerámia alátéttel dol-gozik. A varratok külalakja között szembetûnõ az eltérés(53–56. képek).

Az egyes módszerek költség- és idõigényesség-elemzé-sétõl el kell tekintsünk (noha nagyon figyelemre méltóeredményeket kapnánk), azt azonban megállapíthatjuk,hogy a munka minden esetben jó minõséget eredményez.

Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy a kivitelezõkjelentõs beruházásokat eszközöltek, így mindenütt a leg-korszerûbb hegesztõgépekkel dolgoznak.

5. A MEDERHÍD5.1. Általános megjegyzésekAz ártéri nyílások, ha nem is egyszerû, de mégis már –

ugyan jóval kisebb léptékben (legutóbb pl. a SzekszárdiDuna-híd esetében) – viszonylag begyakorlott feladatotjelentenek. Nem így a mederhíd. Egy világrekorder méretûívhídnak nemcsak a megtervezése, hanem a kivitelezése isrendkívüli, igen bonyolult feladatok hosszú sorának meg-oldása elé állítja a végrehajtás minden résztvevõjét.

A megvalósítás oroszlánrésze, a legnehezebb feladatok(ívtartó szerelése, beúsztatás, pillérekre emelés) még hátra-vannak. Ezért a már elvégzett munkák címszavas bemuta-tása mellett, csupán a további teendõkre kidolgozott tech-nológiákról adhatunk rövid tájékoztatást.

52. kép: A fedett ívû eljárással készülthossz- és keresztvarrat találkozása(Ganz Acélszerkezet Rt.)

53. kép:Kereszttartó-gerinc illesztésbevont elektródás kéziívhegesztéssel (111), két oldalról kivitelezve (Ganz Acélszerkezet Rt.)

54. kép:Kereszttartó-gerinc illesztéskerámia alátéttel, egy oldalról,porbeles hegesztõhuzalos MAGeljárással (136) készült varratá-nak gyökoldala (KÖZGÉP Rt.)

55. kép:Kereszttartó-gerinc illesztéskerámia alátéttel, egy oldalrólporbeles hegesztõhuzalos MAGeljárással (136) készült varratá-nak koronaoldala (KÖZGÉP Rt.)

56. kép:Kereszttartó-gerinc illesztéstömör huzalos MAG eljárással(135) két oldalról készült tompavarrata (MCE Kft.)


57. kép: A Ganz Acélszerkezet Rt. nagy szerelõcsarnokát megtöltik a mederhíd gyártásban lévõ egységei

5.2. A megvalósítás fõbb teendõi, módjai,helyszínei és szereplõi

A szerkezetek – közúti szállításra alkalmas méretekben –a Ganz Acélszerkezet Rt. Budapesti gyárában készülnek(57. kép).

Az elõszerelést – uszályba rakásra alkalmas méretekben –a Ganz BVG Kft. csepeli elõszerelõ telepén hajtják végre(58. kép). Itt készül a korrózióvédelem is.

A híd végleges állapotra történõ összeszereléséhez ahelyszínen, a Duna bal partján, erre a célra a Hídépítõ Rt.által épített, kb. 320 m hosszú acélcsõ cölöpökön nyugvóállványzat szolgál (59. kép).

A teljesen kész, közel 8.500 tonna önsúlyú híd alá – meg-felelõ „mûöblök” kialakítása után – 2x4 db bárkát úsztat-nak, majd azt – segédszerkezetekkel és speciális hidrau-likus sajtók sokaságával – mintegy 6 m magasra emelik.

A közel 10.000 tonnás szerkezet beúsztatását ilyenállapotban hajtják végre. A hídpillérek elé érve, az alacso-nyabbik pillér fölé 0,5 m-re történõ további 4 m emeléstterveznek (a vízállástól függõen, aminél 4 m-es ingadozás-sal lehet számolni!). Harmadik lépcsõben a híd jobb végéta 4,5 m-rel magasabban fekvõ jobb parti pillér fölé emelik(ugyanis az egész mûtárgy 1,46%-os lejtésben van, ez pedig310 m-en 4,5 m-t tesz ki). Ezen a helyen tehát – jó esetben– összesen 15 m körüli emelési magassággal kell számolni.Végül a hidat a pillérek közé úsztatják és sarura engedik.Ezt a világviszonylatban is kiemelkedõ eseményt jövõ évnyarára tervezik.

A fõ befejezõ munkálatokat (korrózióvédelem, pálya-szigetelés, pályaburkolat stb.) a Hídtechnika Kft. fogja vég-rehajtani.

5.3. A szerkezet és az eddig elvégzett munkákismertetése

A 310 m hosszú mederhíd merevítõtartója 19 db 12–18m hosszú egységbõl tevõdik össze. A 40 m széles pálya-szerkezet 9 db 3,0–3,6 m széles panelbõl, két 2,5 m széleskonzolpanelbõl, valamint két 2,0 m széles, 3,0 m magasfõtartóból áll (60. kép).

A pályaszerkezet keresztirányban három szállítási egy-ségre tagozódik. A két szélsõ (61. kép) a ferde fõtartót, apályaszerkezet egy részét és a járdakonzolt, míg a középsõ(62. kép) a két hossztartót és a pályaszerkezet belsõ részétfoglalja magában.

Az üzemi munka során a ferde fõtartó öv- és gerinc-elemére felhegesztik a hosszmerevítõket, majd összeépítika diafragmákkal (63. kép). A varratok zömét gyûrûs forgatókészülékben hegesztik meg (64. kép). A pályalemezpanelelkészülte után a hossztartó, valamint az általános- és afüggesztõ kereszttartók kerülnek beépítésre (65. kép).

A híd legnagyobb igénybevételeknek kitett része az ív-merevítõ tartó csatlakozás (66. kép). Ez a szakasz fõként 70mm falvastagságú, S460ML acélból készül, tompavarratoskötésekkel (67. kép).

A két ívtartó egyenként 26 db, 2,0x3,7 m keresztmetszetû,11–15 m hosszú, 16–50 mm falvastagságú, S460M/ML anya-gú szekrénytartó egységbõl (68–71. képek) és az azokatösszefogó 8 db, szintén szekrényes keresztmetszetû geren-dából áll.

Az ívtartók elõszerelése – párban, öt szakaszban – a GanzBVG Kft. csepeli telephelyén a két végtõl közép felé halad-va fog történni. Az ívek helyszíni szerelését (hasonló sor-rendben) a merevítõtartóra épített PERI állványzaton szán-dékoznak végrehajtani.


59. kép: A mederhíd mintegy 320 m hosszú, a Duna bal partjára telepített szerelõállványa, északi végén már épül a merevítõtartó(2005.10.28.)

60. kép: A mederhíd második keresztmetszeti egységét (az elsõ még gyártásban) hegeszti össze a Ganz BVG Kft. a dunavecsei szerelõállványon (2005.08.31.)

61. kép: A szekrényes keresztmetszetû, ferde fõtartót a csatlakozópályaszerkezettel és járdakonzollal hegeszti össze a GanzBVG Kft. a csepeli elõszerelõ telepen

58. kép: A Ganz BVG Kft. csepeli telepén folyik a mederszerkezet úsztatási egységeinek összeépítése (balról a merevítõtartó középsõ, jobbról a szélsõ egysége)


64. kép: A fõtartó hegesztése forgató készülékben (Ganz Acélszerkezet Rt.)

62. kép: A végkereszttartót magába foglaló középsô pályaszakasz összeépítés alatt a csepeli elôszerelô telepen (Ganz BVG Kft.)

63. kép: A ferde fõtartó elemeinekösszeépítése a Ganz Acélszerkezet Rt. mûhelyében

65. kép: A pályaszerkezet hossztartós panel egysége fordított helyzetben(Ganz Acélszerkezet Rt.)


66. kép: A fõtartó ívcsatlakozásnál lévõ része összeépítés alatt(Ganz Acélszerkezet Rt.)

67. kép: A fõtartóba kerülõ 70 mm falvastagságú bordákat elõreösszeállítják és hegesztik (Ganz Acélszerkezet Rt.)

68. kép: A kábelrögzítõ csövet magába foglaló ívtartó hegesztéseforgató készülékben (Ganz Acélszerkezet Rt.)

71. kép: Az ív-merevítõtartó csatlakozás próbaszerelése a GanzAcélszerkezet Rt. mûhelyében

69. kép: Az ívtartó egy gyártásiegysége (Ganz AcélszerkezetRt.)

70. kép: Az ívtartó fõtartóhozcsatlakozó része fordított helyzetben (Ganz Acélszerkezet Rt.)

A merevítõtartó gyártása, ill. elõszerelése során a hely-színi illesztések ráhagyásokkal készülnek. Ezeket a helyszí-nen vágják pontos méretre (72. kép), ami a nagy falvastag-ságú lemezek esetében különös jelentõséggel bír.

A szerelési egységek beemelését a 150 tonnás ClarkÁdám úszódaruval végzik, míg a többi emelési munka az500 tonnás, lánctalpas DEMAG daruval történik (73. kép).A kiszolgáló pódiumok építésével folyamatosan a márelkészült szerkezetek (74. kép) elõtt haladnak (75. kép).Amikor az északi végen 8 egység összeállítása, hegesztésebefejezôdött, a munkát a déli hídvégnél (19. egység) kezd-ve és közép felé haladva folytatják.


72. kép: A mederhíd fõtartójának alsó övlemezeit a helyszínen mágnesekkel rögzítettpályán mozgó szekátorral vágják méretre (Ganz BVG Kft.)

73. kép: A merevítõtartó helyszíni szerelése a munkát kiszolgáló úszódaruval és lánctalpas daruval (Ganz BVG Kft.)

ÖSSZEFOGLALÁS2005. november közepén megköze-

lítõleg az ártéri nyílások gyártásánakháromnegyedénél, elõszerelésének fe-lénél, helyszíni szerelésének negyedé-nél tartanak.

A mederhíd (melyet csak az ártéri hi-dak elkészülte után lehet helyére jut-tatni) munkálatainak java része méghátravan.

Célunk e munkaközi tudósítássalnem volt több, mint – a kívülállók szá-mára – tömör tájékoztatást nyújtani,fõként az eddig elvégzett tevékenység-rõl.

Reméljük, hogy e hatalmas feladatbefejeztével egy ahhoz méltó kiadványjóval részletesebben ismerteti majd azépítés minden fontosabb eseményét,leszûri és az utódoknak örökül hagyjaa kivitelezõk e gyönyörû mû megvaló-sítása során szerzett egyedülálló ta-pasztalatait.

A cikkben közölt fényképek a szerzõ felvételei.


74. kép: Már a 7. szerelési egységet vette munkába a Ganz BVG Kft. a dunavecsei szerelõpadon (az 1. egység még hiányzik), elôtérben ajobb-parti északi híd következô egységét úsztatják a beemelés helyére (2005. 11. 17.)

75. kép A fogadó állványzat készül, a merevítõtartó épül (2005. 10. 26.)

2400 Dunaújváros,

Papírgyári út 49.

Tel.: (25) 512-512

www.molnarrt.hu


A kecskeméti székhelyû ABRAZIVKFT. immár 20 éve foglalkozik szem-cseszóró gépek tervezésével, gyár-tásával. A típusgépek mellett idõrõlidõre, a vevõi igényeknek megfelelõ-en, új gépkonstrukciók születnek. Azév folyamán két acélszerkezet-gyártócég – KÉSZ KFT. és MOLNÁR RT. –azonos igényekkel jelentkezett azABRAZIV KFT-nél. 2500 mm szélestáblalemezek és 1000 mm magas I ge-rendák szemcseszórására is alkalmasberendezést rendeltek. Mindkét be-rendezés görgõpályáját be kellett il-leszteni a helyi anyagmozgatási rend-szerbe.

A berendezések szórási teljesítmé-nye 5-10 m2/perc táblalemez eseté-ben.

A hat szóróturbinás elrendezés le-hetõvé teszi egyszerûbb térbeli acél-szerkezetek szemcseszórását is.

ÚJ NAGY TELJESÍTMÉNYÛ GÖRGÕPÁLYÁS SZEMCSESZÓRÓGÉP KÉT ACÉLSZERKEZET-GYÁRTÓNÁL

TÁJÉKOZTATÓ A 16. ESSEN-I SCHWEISSEN UND SCHNEIDEN

NEMZETKÖZI HEGESZTÉSI KIÁLLÍTÁSRÓL

OVERVIEW OF THE 16TH INTERNATIONAL SCHWEISSEN UND SCHNEIDEN

WELDING EXHIBITION


A négyévente megrendezésre kerülõkiállítás több mint 50 éves múltra te-kinthet vissza, így már szinte hagyo-mány, hogy a hegesztés és vágástech-nológiákhoz kapcsolódó piac, know-how és a felhasználók igen nagy szám-ban tekintik meg a 18 csarnokban kö-zel 100.000 m2 területen, a több mint40 országból érkezett 1.000 kiállítóstandját. A kiállítást 4 napja alatt azidei évben is több mint 90 országbólközel 70.000 látogató tekintette meg.Magyarországról is nagy létszámbanutaztak ki a kiállításra, melybõl szeret-ném kiemelni a MESSER HungarogázKft. valamint a Magyar Hegesztés-technikai és Anyagvizsgálati Egyesülésszervezésében lebonyolított látogatá-sokat, amelyek 1–1 luxusbusszal közel90 fõnek biztosítottak lehetõséget akiállítás megtekintésére, melyet ez-úton is szeretnék megköszönni minda magam mind a résztvevõk nevében.

A továbbiakban röviden a teljességigénye nélkül néhány talán másokszámára is praktikus újdonságon ke-resztül szeretném bemutatni a kiállítá-son látott és tapasztalt vágási és he-gesztési eszközöket és talán újdonsá-gokat.

A vágási területeken egyaránt meg-jelentek az autogén technikával ren-delkezõ CNC vezérlésû vágó beren-dezések valamint a robottal irányítottlángvágó cellák, de ugyanúgy megta-

lálhattuk a plazmavágással felszerelthasonló berendezéseket is.

Itt inkább néhány praktikus automa-tizált vagy félig automatizált eszköztszeretnék bemutatni. A csövek hegesz-tési varratainak élelõkészítése sorángyakran esnek a gyártók abba a dilem-mába, hogy a drágább forgácsolásivagy a lényegesen pontatlanabb láng-vágással történõ élelõkészítést vá-lasszák. Ehhez nyújt egy igen kedvezõalternatívát az 2. képen látható kézi és

gépi hajtású kivitelben egyaránt meg-található lángvágó berendezés, melylánc segítségével különbözõ átmérõjûcsövekre rögzíthetõ és mind a dara-bolás mind az élelõkészítés egyarántelvégezhetõ a berendezés segítségé-vel. Természetesen az eszközben plaz-mavágó fej is befogható így ugyanaz aberendezés több technológia alkal-mazását is lehetõvé teszi. A beren-dezés nagy elõnye, hogy helyszínen ésgyártási körülmények között bármi-

2005. szeptember 12-étõl 15-éig immáron 16. alka-lommal került megrendezésre a Nemzetközi Hegesz-tési Kiállítás a németországi Essenben. A kiállításonfõ hangsúllyal a hegesztés, vágás, adhéziós kötések,forrasztás, termikus szórás valamint a hõkezelésitechnológiák igényeihez kapcsolódó területek kerül-tek bemutatásra. Az idei kiállításon megjelent két újterület az adhéziós ragasztás valamint minõség-ellenõrzés melyen belül a mérési, minõségbiztosításivalamint az anyagvizsgálati területekrõl is számoskiállító volt jelen.

It was the 16th time that the in 2005 InternationalWelding Exhibition was held from the 12th to 15thof September 2005 in Essen. The focus was on weld-ing, cutting, adhesive fittings, splice, thermicalspraying and the areas connected to the above. Thisyear's exhibition had two new areas: the adhesivefittings and the quality control issues and withinthat there were numerous exhibitors in measuring,quality and material testing.

Sas Illéshegesztési és minõségügyi fõmérnökKÉSZ Kft.


lyen pozícióban használható és ezzelmegkönnyíthetõ a szerelés próbasze-relés során kialakításra kerülõ élekmegfelelõ minõségben történõ elké-szítése. Hasonló elõnyök sorolhatókfel az 5. képen látható csõvégmeg-munkáló berendezésre is, mely egy azélkilalakításnak megfelelõ marófej se-gítségével végzi egyben a csövek dara-bolását és élelõkészítését is.

A 3. képen látható a szintén KOIKEgyártmányú furatok vágására alkalmasautomata, mely a lemezre rögzítvekülönbözõ átmérõjû furatok vágásáraalkalmas, melyet a berendezés bekap-csolását követõen az átáramló oxigén-nel meghajtott motor segítségével,önjáró módon végez a berendezés,

így kiküszöböli a kézi vezetésbõladódó hibákat. Ez az eszköz is igenhasznos lehet, akár gyártási, akár sze-relési területeken, ahol sok utólagoskézzel vágott furatot kell elkészíteni.

Mindenképpen szeretnék említésttenni egy talán sokak számára kurió-zumnak számítható lángvágási feladatmegoldására. Az 4. képen látható al-katrész egy gyártó cég kiállítói stand-ján volt látható, a méreteit talán kellõ-képpen szemléltetik a mellette ülõurak. A szerkezeti acélból készültelem minden felületét lángvágássalalakították ki, a legvékonyabb fal-vastagság 30–40 mm között mozgott500–550 mm vágott vastagság mellett.

Jól látható, hogy milyen egyenletes,befúvásoktól és hibáktól mentesenkészült a lángvágás, sajnos a techno-lógia részleteibe a gyártó nem avatottbe bennünket – valószínû nem alapta-lanul –, de annyit elmondott, hogy lé-nyegében semmiféle speciális techno-lógiát nem alkalmazott, csupán a fú-vóka és a gázáramlás beállításával érteel a fényképen is látható eredményt.

A hegesztõgépek, berendezések kö-rében kiemelkedõ volt az ebben az év-ben 110 éves Lincoln Electric, amely22 élõ bemutatót állított fel, amelyekhatását meg azzal is fokoztak, hogy abemutatóhelyek teljesen hitelesen ter-melõhelyeknek tûntek.

A bemutatóhelyeken német és angolnyelvû szemléltetõ táblák mutatták azéppen ott folyó hegesztési eljárást.

Számos újdonság volt látható: abevont elektródás és AWI hegesztésrealkalmas inverteres Inertec®145-S ésaz Inertec®V205S egyenáramú áram-forrásuk, amelyek intelligens „Auto-adaptive Arc Force” és „Hot Start”funkciója elõsegíti az ívgyújtást, meg-gátolja az elektróda leragadását éscsökkenti a fröcskölést, hozzárendeliaz áramerõsséget a maximális ívstabili-táshoz. Az Inertec®V205-T Pulseegyenáramú AWI áramforrásuk im-pulzus üzemmódban is használható.

Lényeges tulajdonsága, hogy egy-fázisú (auto adaptív, nem kell kapcso-lókkal beállítani az aktuális betáplálófeszültséget).

Újdonságnak számított a PowerWave® 405M/LF 40 áramforrás és hu-zalelõtoló kombináció, amely a külön-bözõ hegesztési módok beállításávalkülönbözõ hatásokat lehet elérni.Ezek, a hagyományos CV MAG he-gesztés, Rapid Arc™, nagy teljesítmé-nyû hegesztés (a Hegesztéstechnikaez évi harmadik számában volt olvas-ható róla cikk), Puls on Puls™ alumí-niumhegesztés MIG eljárással, vala-mint Power Mode™ hegesztés, amelykifejezetten vékony szelvényvastag-sagú lemezek, profilok, csövek he-gesztésére alkalmas.

Inverteres plazmavágó áramforrá-saik közül új a 65 A-es, illetve 105 A-es berendezéseik. Az áramforrásokháza követte a már korábban egy-ségesített házkialakítást.

A Power Wave® AC/DC 1000 inver-teres áramforrások tápláltak, a külön-bözõ fedett ívû berendezéseket, me-lyekkel felrakó és kötõ hegesztések(egy és többhuzalos) egyaránt bemu-tatásra kerültek.

2. kép: KOIKE csõvégmegmunkáló kézihajtású lángvágó berendezés

4. kép: Lángvágott alkatrész

3. kép: KOIKE lángvágó automata különbözõ átmérõjû furatok vágásához.


Az áramforrások 1000 A-t 100%-osbekapcsolási idõ mellett is teljesítik. Ahullámforma szabályozás elve szerinta kiegyenlítés növelésével a pozitívtartományban a nagyobb beolvadást,míg a negatívban a leolvasztási telje-sítményt lehet növelni. Ily módon azelõbbit kötõ- míg az utóbbit felrakó-hegesztésre lehet használni.

Hasonlóan nagy területen jelentekmeg a kiemelt hegesztõgép- és anyagforgalmazók, például az ESAB, REHM,Gronius, Böhler, Migatronic stb. éstermészetesen nagyon sok kisebbgyártó is megjelent. Itt mindenképpmegemlíteném, hogy a kiállítók közöttmegjelentek ugyan még igen kis lét-

számban az orosz gyártmányú, nagyteljesítményû hegesztõberendezésekis, ami talán mutatja, hogy a jövõbentalán új résztvevõk is megjelennek éstermészetesen új piacok is megnyíl-nak a hegesztõberendezések kapcsán.

Természetesen meg kell említeni acsúcstechnológiákat is, melyek közültalán a robottechnika a legkézenfek-võbb mindenki számára, de talán ma-napság már nem is a robotok alkalma-zása, ami újdonság, hanem a robotokprogramozási módjainak megváltozá-sa és a robotok szenzor technikájánakfejlõdése, ami az utóbbi években igenjelentõs fejlõdésen ment keresztül.

Míg néhány éve a robotok on-linetanítása volt az egyetlen iparban iselterjedt megoldás a hegesztõrobotokbetanítására manapság a 3D modelle-zés elterjedésével a számítógép mel-lett virtuális modelltérben – melybenegyaránt látható a munkadarab élelõ-készítéssel rendelkezõ modellje és ateljes robotállomás prifériákkal és fel-fogókészülékekkel együtt – történik aprogramozás, ezzel jelentõsen lecsök-kentve a robot termelésbõl kiesõ ide-jét, valamint a tesztelések során tör-ténõ ütközés veszélye is jelentõsencsökken. Ezek a programozások a leg-újabb szoftverekben már nem a számí-tógép billentyûzetét és egerét használ-

5. kép: Csõvégmegmunkálás marófejjel

8. kép: Fedett ívû hegesztés többhuzalos technikával AccuTrack hegesztõhuzallal

6. kép: Duplahuzalos PowerWave hegesztõgép

7. kép: AristoMig, AristoFeed hegesztõgépés elõtoló


va történik, hanem a robot vezérlõ-pultját csatlakoztatjuk a számítógép-hez és ezen keresztül végezhetõ aprogramozás, így jelentõsen meg-könnyítjük a programozó munkáját is,hiszen nem kell külön nyelvezetet ésmetodikát megtanulnia a robot prog-ramozásához.

A másik igen jelentõsen fejlõdõterület a robottechnikában a szenzo-rok alkalmazása. A 90' években ahegesztõrobotok döntõ többsége a

gázterelõ fúvókával történõ kontaktkeresést alkalmazta hegesztés kezdõ-pontjának megkeresésére, de a kiállí-táson már számos robotalkalmazásadaptív szabályozást is megvalósítóvarratkövetõ lézerszenzorokkal láthat-tunk. Ezeknek a szenzoroknak leg-fõbb elõnye hogy a hegesztést meg-elõzõen nincs szükség számos pontona munkadarab ellenõrzésére és a pá-lyaprogram eltolására, hiszen a varratkezdõpontját megtalálva a lézerszen-

zor folyamatosan a hegesztõpisztolyelõtt haladva – természetesen a pisz-tolyhoz rögzítve – folyamatosan mó-dosítja a robot pályáját a munkadarab-nak megfelelõen, azonban az igaziadaptivitást az adja, hogy tompavarra-tok esetében a varratgeometriát – ke-resztmetszetet – kiértékelve a hegesz-tési paramétereket szabályozza, ezáltala varrat korona oldalán egyenletesfeltöltést és esztétikus megjelenítéstbiztosít változó geometria mellett is.

9. kép: Hegesztõ robot alkalmazások

10. kép: Off-line programozási szoftverfelület

Az általunk épített csarnokokkal maximálisan igazodunk a vevôk igényeihez. Így szerkezetekkel és burkolatokkal az épület funkciójánakleginkább megfelelô anyagokat alkalmazzuk.

A szerkezetek készülhetnek – hidegen hajlított szelvénybôl rácsos keretszerkezettel, – melegen hengerelt oszlop, rácsos szaruzat alkalmazásával, – melegen hengerelt Európa profilokból keret vállmerevítéssel.

Szerkezeteink üzemileg hegesztett, helyszínen csavarozott kap-csolatokkal készülnek.

A komplett fôvállalkozási vertikum egyenletes, jó minôségbentörténô kivitelezés érdekében a 2002. év folyamán bevezetésrekerült az MSZ EN ISO 9001;2001 minôségirányítási rendszer,mely magába foglalja a tervezés, gyártás, helyszíni szerelésmunkafolyamatainak szabályozását.

Elérhetôségeink:

Nyíregyháza, Lomb u. 16.Postacím: 4405 Nyíregyháza, Pf: 3Telefon/fax: (42) 596-728 E-mail: [email protected]: (42) 461-118, 465-156, 596-729

A diplomadíj céljaA MAGÉSZ – Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetsége– figyelemmel kíséri a hazai szakmai utánpótlás alakulását. Az acéliparhazai fejlôdése egyre több felsôfokú képesítéssel rendelkezô ipari sza-kembert igényel. A szakember utánpótlás hosszú távú megoldásánakegyik alapvetô feltétele az acélszerkezeti szakma rangjának visszaállítása,emelése. A MAGÉSZ Diplomadíj az elôbbi törekvés egyik megjelenési for-mája. A díj azoknak a mérnökhallgatóknak adományozható, akik szakdol-gozatukat, illetve diplomatervüket – a MAGÉSZ tagvállalatainak profiljábaesô témában – kiemelkedô színvonalon készítették el. A diplomadíj, akezdô szakemberek anyagi támogatása mellett, elsôsorban magas szak-mai elismerés, lehetôség a szakmai elismerés korai megszerzésére (a díj-nyertesek pályázati munkáját a MAGÉSZ szakmai lapjában közzé teszi).

Pályázati feltételek• Felsôfokú intézményben 2005-ben megvédett, jeles (5) minôsítésû

diplomamunka (szakdolgozat), illetve az intézmény javaslata.• A diplomamunka tárgya legyen kapcsolatos az acélszerkezetekkel, felel-

jen meg a tagvállalatok profiljának.• A diplomamunka (szakdolgozat) és a konzulens támogatásával ellátott

pályázati ûrlap határidôre való benyújtása a felsôoktatási intézménykijelölt szervezeti egységénél.

A pályázat benyújtásaA diplomamunkát (szakdolgozatot) és a kitöltött pályázati ûrlapot azintézmény MAGÉSZ által kijelölt szervezeti egységénél kell benyújtanilegkésôbb 2006. február 15-ig.A benyújtás helyei:• Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és

Szerkezetek Tanszék

• Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

• Dunaújvárosi Fôiskola, Mechanika és Fémszerkezeti Tanszék

• Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolai Kar,Gépszerkezettan Tanszék

Az elbírálás kiemelt szempontjai:– a probléma megoldásának újszerûsége,– valamely rutin faladat magas szintû, egyéni megoldása,– a probléma innovatív megközelítése.

A pályázat elbírálása:Az intézmények által rangsorolt pályázatok végsô sorrendjét a MAGÉSZelnökségébôl és felkért egyetemi oktatókból álló bírálóbizottságahatározza meg. A döntésrôl minden pályázó írásos értesítést kaplegkésôbb 2006. március 31-ig.

A MAGÉSZ Diplomadíj díjai:Egyetemi Diplomamunka Díj: 120.000,– Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, amely az elsô kétévben tagdíjmentesFôiskolai Szakdolgozat Díj: 80.000,– Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, amely az elsô kétévben tagdíjmentes

A díjakat a nyerteseknek a MAGÉSZ éves közgyûlésén, ünnepélyeskeretek között adjuk át.

MAGÉSZ Elnöksége

A MAGÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az

„ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ” pályázatot



A Magyar Acélszerkezeti Szövetségmeghirdeti az

„ACÉLSZERKEZETI NÍVÓDÍJ”pályázatot

A pályázat célja: a kiemelkedô szakmai színvonalon megvalósult acélszerkezeti termékek, épít-mények alkotóinak (tervezôk, gyártók, kivitelezôk) erkölcsi elismerése.

Pályázhat: Magyarországon bejegyzett társaság vagy vállalkozó, elkészült és 2005-ben átadott,Magyarországon saját erôforrással gyártott acélszerkezettel. A szerkezet nem lehet alkatrész jellegû.Egy cég több, a felhívást kielégítô pályázat benyújtására jogosult. Tervezôk, gyártók és kivitelezôkönállóan vagy együttesen is pályázhatnak. Önálló pályázat esetén a másik két résztvevôt meg kelljelölni.

Pályázat jellege: országos, nyilvános, egyfordulós.

A pályázat tartalmi követelményei:– egyoldalas összefoglaló a pályázó adataival, tömör témaleírás, a díjra terjesztés rövid indoklása;– a szerkezet rövid bemutatása, alkalmazott anyagok, gyártás- és szerkezettechnológia;– tervezô megnevezése, tervezés bemutatása, alkalmazott módszer, szoftver stb.;– mûszaki-gazdasági paraméterek, megvalósítási idô;– mellékletként vázlatok, fényképek (eredeti), minôséget tanúsító iratok, különféle referenciák

(szakvélemény, vevô véleménye, szaklapcikk stb.) becsatolása.

Értékelés szempontjai a hazai és külföldi referenciák alapján:– újszerûség,– esztétikai követelmények kielégítése,– minôség,– mûszaki színvonal.

Beadási határidô: 2006. február 15.

A pályázatokat 1 példányban az alábbi címre kérjük eljuttatni:MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség1161 Budapest, Béla út 84.

További információ: Dr. Csapó FerencTelefon/fax: 1/405-2187; 30/946-0018 E-mail: [email protected]

A MAGÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA


Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség1161 Budapest, Béla u. 84.

Tel./fax: (1) 405-2187 E-mail: [email protected]ôs kiadó: Markó Péter

Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó FerencA szerkesztô munkatársa: Nagy József

ISSN: 1785-4822Készült: TEXT Nyomdaipai Kft.

Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129,

E-mail: [email protected]


1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa,külsô cégeknek 70 000 Ft+áfaAzon partnereink részére,akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk.

Nagy JózsefTelefon: 06 20 9783-927E-mail: [email protected]

HHHIIRRDDEETTÉÉSS

MEGRENDELÔLAP

Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek címû folyóiratot példányban.Elôfizetési díj: 1 évre 3200 Ft+áfa és postaköltség.

Megrendelô:

Cím:

Telefon/fax/e-mail:

Fizetés: átutalással csekken

A megrendelôlapot az alábbi címre kérjük:

MAGÉSZ, Dr. Csapó Ferenc1161 Budapest, Béla utca 84.Tel./fax: 1/405-2187 aláírás, bélyegzô

✄

acélszerkezetek 2005/4. szám 1

Documents