Az érdekegyeztetés rendszere

Az érdekegyeztetés definíciója:A munka világa ellenérdekeltségű

szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására

Az előadás témája

• Fogalmak• Rövid történeti áttekintés• Jelenlegi helyzet

– NGTT– VKF – OKÉT

• Új fórumok lehetőségei, indokoltságuk• Kétoldalú párbeszéd Magyarországon• A társadalmi partnerek elvárásai • Lehetséges forgatókönyvek

Érdekegyeztetés tartalma I.

• Szakszervezeti érdekképviselet kedvezményezettjei: tagságuk /közvetve az összes munkavállaló

1. Aktív munkavállalók

2. Munkaerőpiacon kívüliek (tanulók, munkanélküliek, TB ellátásban lévők: nyugdíjasok, eü. ellátás)

Érdekképviselet tartalma II.

• Aktívak: munkaerő-piaci helyzetének megtartása, javítása

• Álláskeresők és tanulók: vissza-, ill. bejuttatni a munkaerőpiacra (aktívvá tenni)

• TB ellátásban lévők (megváltozott munkaképességűek)

Munkaerő-piaci helyzet tartalmaA szakszervezeti tevékenység célja• Munkahely védelem, foglalkoztatás

bővítés

• Bér és jövedelem biztonság

• Szociális biztonság (TB is)

• Munkakörülmények javítása: szabályok, technikai eszközök, ergonómia stb.

1. KÖRNYEZETVÉDELEM

2. LAKÓHELYI ELLÁTÁS

Munkahelyvédelem, foglalkoztatás

• Piac és szakszervezet, piaci és szociális szempontok ellentétjei

• Túlkínálat szabályozása

• Piacképes tudás

• Foglalkoztatás stabilizálás (technológiai sorok foglalkoztatottjainak száma)

• Munkahelyteremtés támogatása (tőke export, helyett termék export, tőke import)

Bér és jövedelem biztonság

• Munkaerő-piaci helyzet és a bérek

• Szakmák, felkészültség, motiváltság

• Országok, régiók, kistérségek

• Jogi, pénzügyi garanciák (Mt. bérek biztonsága, Bérgarancia alap)

Szociális biztonság

• Tágabb értelmezés:

1. Szociális, jóléti juttatások a vállalatnál, intézménynél

2. Társadalmi szintű gondoskodás: egészségügyi ellátás, nyugdíjellátás

3. Megváltozott munkaképességűekről való gondoskodás

4. Szakszervezeti juttatások

Munkakörülmények javítása

• Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt. KSZ.)

• Munkabiztonság

• Technikai fejlesztés (foglalkoztatás ellentmondásai)

• Ergonómia

Az érdekegyeztetés szintjei

• Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság)

• Országos szintű• Ágazatközi (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető

Tanács - OKÉT, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT)

• Ágazati, szakmai (ÁPB)• Területi- regionális• Helyi: társasági, intézményi

Fogalmak

• Szociális dialógus: szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek közti, illetve köztük és a kormány közötti tárgyalást, konzultációt, információcserét jelenti, gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekrőlILO típusú (szervezkedés, megállapodások szabadsága) a munkavilágára koncentráló

• Civil dialógus: átfogóbb fogalom fenti szereplőkön túli résztvevői kör (civil szervezetek, egyéb szereplők) közötti egyeztetésEU típusú nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének fóruma

• A munkaügyi kapcsolatokban általában a munkavállaló és a munkáltató vagy ezek érdekképviseletei vesznek részt (bipartit)

Fogalmak 2

• bipartit = munkáltató és munkavállalói szervezetek egyeztetéseEU szociális partnerek

• bipartizmus plusz = bipartit kiegészítése „civil” (nem kormányzati) szervezetekkelILO civil párbeszéd

• tripartit= bipartit + kormányILO társadalmi párbeszéd alapmodellje

• tripartizmus plusz = tripartit + „civil” szervezetek• tripartizmus mínusz= hiányos oldalak (VKF)

Történeti áttekintés• 1988. december Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT),

tripartit• 1990 augusztusa OÉT átalakult Érdekegyeztető Tanáccsá (ÉT)

tripartit• 1999. április 21. ÉT Országos Munkaügyi Tanáccsá (OMT)

alakult, tripartit alapszabály első alkalommal tartalmazott szabályokat a részvételre vonatkozóan,

• 2002. január 24. Gazdasági Tanács (tripartizmus plusz)• 2002. július 26. OMT–ből Országos Érdekegyeztető Tanács

(OÉT) tripartit• 2004. augusztus 24. Gazdasági és Szociális Tanács ??• 2011. július 22. NGTT (2011. évi XCIII. törvény). Alakuló ülés

2011. október 11. bipartizmus plusz (OÉT utolsó ülése 2010. december)

• 2012. február 22-én VKF tripartit „mínusz”

Országos Érdekegyeztetési Tanács

• Szereplők, részvétel feltételei• Tevékenység, hatáskör jövedelem politika,

foglalkoztatáspolitika, törvény előkészítés(alkotmányos kifogás - közhatalmat gyakorló testület)

• Intézmény strukturáltsága, delegálási jog• Munka rendszeressége, tervezettsége• Nyilvánosság szerepe• Minta a munkaügyi kapcsolatokra

Gazdasági és Szociális Tanács

Összetétel: munkavállalók, gazdaság, civilek és a tudomány

Feladat: konzultációs fórum• társadalmat, gazdaságot érintő átfogó

problémák, • megoldásukra nemzeti stratégiák:

gazdaság, szociálpolitika, fejlesztés, munkaügy, foglalkoztatás, társ. biztosítás, eü., EU integ., saját kezdeményezések

Jelenlegi helyzet

NGTT• Létrehozásának indokai (OÉT, GSZT, GEF)• Résztvevők, jelleg (öt oldal)• Feladat, struktúraVKF• Cél• Konzultáció, egyeztetés (konzultáció, vélemény,

ajánlás, megállapodás)• Monitoring bizottság• Finanszírozás

NGTT feladat

• Elemzi a társadalmi-gazdasági fejlődést,• Javaslat átfogó makrogazdasági és

társadalmi problémák megoldására,• Megvitat: társadalompolitikai,

foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, jövedelemelosztási stb. kormányzati stratégiákat, kérdéseket!!

• Véleményez tervezett kormányzati intézkedéseket,

Feladat 2.

• részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában,

• konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről,

• megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz

• feladatot adhat: országgyűlés, kormány (tagok)30 nap

Következtetések

• NGTT a GSZT és nem az OÉT szerepét

• OÉT feladatai ellátatlanok – VKF

• Nagy létszámú – nincsenek egyezségek

• Nem volt munkaügyi bizottsága

• Civil párbeszéd összevonódik a munkaügyi (szociális) párbeszéddel

• Látszat tevékenység (cirkusz)

VKF létrehozása

• Az NGTT kritikája• 2010. december, 2011. október, 2012.

február 22-én VKF• Több mint 1 évig nem volt OÉT szerű

egyeztetés• Új Mt. konzultációja érlelte ki (először

munkáltatók, aztán Liga és MOSZ• Végül csonkán maradt• Teljesen OÉT tevékenység-monitoring biz.

VKF résztvevők• Kormány (miniszterelnök, foglalkoztatásért felelős miniszter)• Munkáltatói szervezetek

– MGYOSZ– VOSZ– Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok

Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ)• Szakszervezetek

– LIGA– MOSZ– MSZOSZ

• Monitoring bizottság vezetője (foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár)

• Ülések szükség szerint, de félévente egyszer

VKF feladata

• Érdekképviseletek és a kormány közötti együttműködés erősítés

• Gazdasági növekedés elősegítése

• Versenyképesség javítása

• Üzleti környezet fejlesztése

• A versenyszférán belüli társadalmi párbeszéd erősítése

VKF jellege

• Versenyszférát érintő

• Gazdasági tárgyú kormányzati döntések

• konzultatív,

• véleményező,

• javaslattevő fóruma (konszenzussal ajánlást fogad el, megállapodást köt)

VKF célja

• Szándékok egyeztetése

• Információk cseréje

• Megállapodások kötése

• Szabályozási javaslatok megtárgyalása

Konzultációs területek

• Foglalkoztatáspolitika, munkaerőpiac• Adó, járulék• Bérek (minimál bér, garantált bér, bérajánlás)• Munkaügyi, szakképzési, munkavédelmi,

munkaügyi ellenőrzési szabályok• Munkaügyi kapcsolatok• Szociális ellátások (álláskereső támogatás, TB)• Vállalkozások általában• Amit felek fontosnak tartanak

Összehasonlítások

• GSZT – NGTTösszetétel, feladat, hatékonyságkülönbség az egyházak

• OÉT – VKF összetétel, feladat, hatékonyság, plenáris ülés?

• BértárgyalásokNGTT – VKF határkör elvonásbértárgyalás módszere: vitatható, hiányos makro adatok, hatékonyság, infláció (min.bér-létminimum)

• Munka Törvénykönyvetámogatottság, szakmaiság

VKF értékelés

• OÉT jogosítványai (NEuT, 9 bizottság, MAT, MMT (2007-től RMT-k), a TB után

• Legtöbbet a min. bér, garantált bérminimum, bérajánlás

• Kevésbé differenciált munka (bizottságok)• Összetétel – érthetetlen és

magyarázhatatlan hiányok• Megtörtént a szférák szétválasztása

(egyesítés?)

Az érdekegyeztetés hiányosságainak következményei

• Legitimitás - támogatottság

• Szakmaiság (Mt. példa)VKF és OKÉT elválasztás?? Közös ügyek

• Külön utas megoldások– Lobbizás– Kijárás (multik, kapcsolatok, befolyás

keresés)

Vélemények, javaslatok,

• OÉT jellegű munka: rendszeresség, tervezettség, struktúráltság, részvétel

• Szférák szétválasztásMunkáltatók - állami cégek problémái?Közüzemi fórum – van-e érdemi különbség, ami ezt szükségessé teszi

• Szférák egyesítése – „szuper” fórum a közös ügyekre

Kétoldalú párbeszéd

• Bipartit egyeztetések (munkaügyi kapcsolat)• Nem az ÁPB-ről (ezek az ágazatokat, szak-, és

alágazatokat fedik le)• Mi van a több munkáltatóra kiterjedő

megállapodásokkal, a területi KSZ-ekkel• Milyen feltételei vannak a megállapodásoknak

– Közös érdek– Jogi szabályozás– Hatalmi egyensúly

Forgatókönyvek

Politikai véleményalkotások nélkül

• FIDESZ kormány: hatalom erősítés vagy konszolidáció – érzékenyebben a szoc. partnerek kezdeményezéseire

• Kormány váltás – vissza az OÉT-hez?

Néhány megvitatandó kérdés

• Kormányok kiemelt szerepe az érdekegyeztetésbenMunkáltatói és munkavállalói oldal nem egymással akar megállapodásra jutni, hanem a kormánytól várja a megoldást és meg is kapja.Ez csökkenti a megállapodási hajlandóságot, a valódi érdekegyeztetésben való érdekeltséget. Felerősíti a lobby tevékenységet, az intézményes érdekegyeztetésen kívüli megállapodásokat.

Kérdések 2.

• KijárásHa nem működik jól a makroszintű érdekegyeztetés ennek torz formái jelennek meg: multi külön kijárások, lobbyzás: lásd AUDI Hungária régi Mt. 117/C §, új Mt. elszámolási időszak Mt. 97.§ (3), korengedményes és korkedvezményes nyugdíjért folytatott lobby tevékenység a MOL Nyrt. részéről (képviselőkkel és államtitkárokkal felvett kapcsolatok), az új Mt. elfogadása előtti regionális szakszervezeti kezdeményezések a képviselők (bármely oldali) befolyásolására. Ez utóbbi kapcsolatok egyes helyeken túlélték az Mt. elfogadását és további ügyekben aktivizálódnak

Kérdések 3

• Reaktivitás a stratégiátlanság következménye • Szervezetek belső érdekintegrációja

Milyen mechanizmus szolgálja a mikro szintű problémák mezo szintűvé integrálását, és a a mezo szintű ügyek makroszintűekké integrálását. Milyen a szervezeteken belüli és az oldalon belüli érdekegyeztetés, probléma „kihordási” mechanizmus? Esetlegesek a különböző szinten képviseletre kiválasztott ügyek??

Kérdések 4.

• Az érdemi egyeztetés hiányának jogi, kodifikációs problémái Az új Mt. mint e probléma megjelenítője:– Zártkörű, titkos törvény előkészítés– A törvény szövegezése, tartalma (több mint 50

módosítás a hatályba lépés előtt, további hibák: pl. állami cégek diszkriminációja, távolléti díj)

– A törvény kapcsolódása más törvényekhez jogszabályokhoz(pl. ÁPV. törvény, munkavédelmi törvény)

– Az egyeztetésre kiválasztott szervezetek és a kiválasztás módszerei (MSZOSZ, medve és a nyuszi története)