AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK

ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS

KÉRDÉSEI

Készítette: Belügyminisztérium, Önkormányzati Főosztály

2019.

Dátum: 2019. március - április

TÉMAKÖRÖK

• A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések

• Az üzletek éjszakai nyitvatartása, a szeszesital árusítás kérdései

• Rendeletalkotási kötelezettség az anyakönyvi törvény alapján

Jogesetek

• Hatásköri jegyzék-negyedéves frissítése

• Hírlevél, Tudástár elektronikusan

• Módszertani segédanyagok, útmutatók

• Forródrót

Az önkormányzati

munka segítése

JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről

készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések I.

.

A jegyzőkönyv közokirat, melynek tartalmi és formai kellékeit az Mötv. tartalmazza.

A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

A társulási tanács ülésének jegyzőkönyvét a társulási tanács elnöke és a társulás munkaszervezeti feladatait ellátó polgármesteri hivatal jegyzője írja alá.

KÉRDÉSEK

Aláírhatja-e a polgármester/jegyző a jegyzőkönyvet, ha az ülésen nem

volt jelen?

Igen, nem feltétel a személyes részvétel.

Ki írhat alá, ha a polgármester/jegyző tartósan akadályoztatva van?

Alpolgármester, aljegyző vagy SZMSZ-ben megjelölt, a

jegyzőt helyettesítő köztisztviselő.

Megtagadhatja-e a polgármester vagy jegyző az aláírást, ha ezt a

kötelezettséget a másik nem teljesíti?

Nem! Egyik fél sem hivatkozhat a másikra. A kötelezettség megszegése

fegyelmit vonhat maga után.

JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről

készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések II.

Rögzíthető-e a jegyzőkönyvben a „nemmel” szavazók neve?

Nem! A név szerinti szavazásra az Mötv. külön rendelkezéseket tartalmaz. A

képviselő a hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti,

melyben rögzíti, hogy miként szavaz.

Meghatározható-e az SZMSZ-ben, hogy a testületi ülés napirendjéről a

polgármester dönt?

Nem! Ez a képviselő-testület hatásköre.

Az önkormányzati rendelet megalkotásakor a norma jog- és alkotmányszerű

megalkotásának folyamatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a

szeszesital árusítás kérdései I.

Alaphelyzet

A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV.) alapján a települési önkormányzat

képviselő-testülete – a helyi sajátosságok

figyelembe vételével, rendeletben

szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási

rendjét.

A kereskedelmi hatóságnak is vannak eszközei az üzletek

nyitvatartásának korlátozására.

JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a

szeszesital árusítás kérdései I.

Az üzletek nyitvatartásának meghatározása nem a kereskedő kizárólagos joga (jogszabályi keretek, többek között önkormányzati rendelet).

Az éjszakai nyitvatartás engedélyhez kötése (önkormányzati hatósági ügy) nem alkotmányellenes, hozzájárulások (pl. társasházi közgyűlés) beszerzésének előírása jogszerű.

A helyi sajátosságok önkormányzatonként eltérőek lehetnek.

A közérdek (pl. a lakók nyugalmának védelme) biztosítására irányuló arányos szabályozás (engedélyhez kötés) alkotmányos.

Szempontok

JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a

szeszesital árusítás kérdései II.

Alaphelyzet

A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) szerint „aki a

szeszesital árusítására vagy közterületen történő fogyasztásra

vonatkozó – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati

rendeletben meghatározott – tilalmat megszegi szabálysértést követ

el.”

JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a

szeszesital árusítás kérdései II.

Szempontok

Önkormányzat szabálysértési tényállást

nem állapíthat meg.

Eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva az

önkormányzat rendeletében megállapíthat szabályokat a szeszesital árusítására, közterületen

történő fogyasztására.

- A rendelet nem lehet más jogszabállyal ellentétes.

- Az így kiadott rendelet tölti meg tartalommal a szabálysértési törvény

kerettényállását.

Az olyan rendeleti szabályozás, amely az említett tárgykörben a

szabályok mellett jogkövetkezményeket is megállapít jogellenes,

mert ellentétes a szabálysértési

törvénnyel.

JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi

ügyekben

Az anyakönyvi törvény (2010. évi I. törvény) a települési önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza, hogy rendeletben határozza meg:

a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés engedélyezésének szabályait, a hivatali helyiségen és munkaidőn kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az önkormányzat, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.

Alaphelyzet

JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi

ügyekben

A rendelet megalkotása kötelezettség. A bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában csak a fővárosi kerület, a megyei jogú városi és a járásszékhely városi önkormányzat rendeletében kell rendelkezni.

A felhatalmazáson nem lehet túlterjeszkedni.

Jogszerű, ha az önkormányzat díjat a házasulóktól nem kér, de az anyakönyvvezetőt megillető díjról rendelkezni kell.

Közös hivatal esetén is minden településen kötelező a rendelet megalkotása.

Szempontok

Pl. családi esemény,

állampolgársági eskü

nem

AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKA SEGÍTÉSE

Hatásköri jegyzék – negyedéves frissítés

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag

Hírlevél, Tudástár elektronikusan

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag

Módszertani segédanyagok, útmutatók

Alkotmánybírósági döntések,

Kúria Önkormányzati Tanácsának döntései,

Alapvető Jogok Biztosának jelentései,

önkormányzati adattár

Forródrót

06 1 441 1102

FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK

Az Állami Számvevőszék

jelentései, publikációi

(2018. 10. szám)

Önkormányzatok és

szerveik szabályzatai

(2018. 7. szám)

Önkormányzati tervek,

koncepciók jegyzéke

(2018. 3. szám)

Hírlevél különszám:

A választás utáni

teendőkről

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!