Az új modulrendszerű OKJ

a gazdaság szemszögéből

Dr. Szilágyi János

Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése

A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés

A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség

Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak

Pályázói csoportok Előnyt jelent KözömbösHátrányt

jelent

Szakképzett fizikai dolgozó

Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4

Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3

20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2

Középfokú végzettségű szellemi dolgozó

Az illető pályakezdő 10,2 50,3 39,5

Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 86,8 11,9 1,3

20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 58 35,7 6,2

Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)

Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

2000

2001

2004

2005

Átlag érettségi nélkül

Átlag érettségivel

Abszolút átlag

3,25 3,15 3,62

3,78

3,45

3,34 3,914,1

3,05

2,963,33

3,46

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

A pályakezdők felkészültségével való összevont és átlagolt elvárások elégedettségmértéke (4.1.)

Átlag érettségi nélkül

Átlag érettségivel

Abszolút átlag

Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat

OKJ-s szakképesítés

3,67

3,493,51

3,51

3,153,15

3,41

2,8

2,9

3

3,1

3,2

3,3

3,4

3,5

3,6

3,7

Szakképesítéssel rendelkező pályakezdők elvárás átlaga - 2001.

OKJ-s szakképesítés

Forrás: A pályakezdők iránti vállalati kereslet és a velük való elégedettség egy vállalati felmérés tükrében (MKIK-GVI - 2001. szeptember - 6.3. táblázat)

Az érettségi nélküli pályakezdők felkészültségével való elégedettség (4.1.)

3,05

2,96

3,33

3,46

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

2000

2001

2004

2005

Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében (MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat)

Az érettségivel rendelkező pályakezdők felkészültségével való elégedettség (4.1.)

3,45

3,34

3,91

4,1

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

2000

2001

2004

2005

Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében (MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat)

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI 2001. felmérés alapján)

Hiányosságok-problémák

OKJ szakképzettséggelFőiskolai végzettek

Egyetemi végzettek

Érettségi nélkül Érettségivel

Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 1. 2. 2.

Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 2. 2. 4. 4.

Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. 7.

Munkakultúra hiányosságai

általában4. 3-4. 5-6. 6.

Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 5-6. 9. 9.

Rossz együttműködési

készség6. 7. 8. 8.

Gazdasági ismeretek hiánya 11. 11. 5-6. 5.

Számítógépes ismeretek hiánya 12. 5-6. 3. 2.

Idegennyelv-tudás hiánya 13. 8. 1. 1.

Új OKJ - tapasztalatokKiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modellA gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitásA felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer:

áttekinthetőkönnyen kezelhető ésfelhasználóbarát

Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre:

vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok modulokhoz igazodó tankönyvekelőzetes tudás mérése és beszámítása

A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek

Új OKJ - tapasztalatok

A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítjákA követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni

Vigyázat, mert jön az FSZ képzés!

Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjábólA modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló helyA 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gim

názi

um

Fin

land

(1-

3)

Kor

ea (

2-5

)

Kan

ada

(4-7

)

Hol

land

ia (

1-5

)

Jap

án (

2-7

)

Svá

jc (

4-9

)

Bel

gium

(4

-8)

Aus

ztrá

lia

(7-9

)

10. É

vfol

yam

Új-

Zél

and

(7

-10

)

Izla

nd (

10-1

3)

Dán

ia (

10-1

4)

Cse

hor

szág

(9

-14

)

Fra

ncia

orsz

ág (

11-1

5)

Své

dor

szág

(12

-16

)

Aus

ztri

a (1

3-1

8)

Íror

szág

(15

-18

)

Ném

etor

szág

(14

-18

)

Szl

ovák

ia (

16-2

1)

Nor

végi

a (1

8-2

1)

Lux

emb

urg

(19

-21)

Sza

kköz

épis

kola

Mag

yaro

rszá

g (1

9-2

3)

Leng

yelo

rszá

g (1

9-2

3)

Spa

nyol

orsz

ág (

22

-24

)

9. É

vfol

yam

Egy

esül

t Á

llam

ok (

22

-24

)

Ola

szor

szág

(2

5-2

6)

Port

ugál

ia (

25

-26

)

Gör

ögor

szág

(2

7-2

7)

Tör

ökor

szág

(2

8-2

8)

Ált

alán

os i

skol

a

Mex

ikó

(29

-29

)

Sza

kisk

ola

PISA 2003 - Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

OSZJ

OKJ

kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó

2517

1645

óraszám

2210

1596

2517

1596

Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországban és Magyarországon

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

Németország

Magyarország

fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő

óraszám

1645

1144

4288 42884288

1596

„Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja

csinálni.”

(egy vállalati interjú során idézett mondás)

A szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét)

9. évf. 10. évf. •Matematika 2 2 •Magyar nyelv és irodalom 2 2•Történelem és társadalomismeret 2 2 •Természetismeret és környezetei nevelés 2 2 •Élő idegen nyelv 2 2 •Informatika 2 2 •Testnevelés 2,5 2,5 •Osztályfőnöki óra 1 1•Pályaorientáció 2•Gyakorlati oktatás 6 •Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) - 8 •Helyi programban meghatározott 4 4•Összesen 27,5 27,5•Szabadon választható, nem kötelező órakeret 4 4

Új OKJ - tapasztalatok

A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik:

hiányszakmák szakiskolák gyengülése államilag finanszírozott képzés 3+1 év

Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése

Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban

Kereskedő: 16 % 24 % Élelm. vegyiáru keresk. 62 %

Bolti eladó 20 % 30 %ABC eladó 70 %

Burkoló 47 % 13 %Épületburkoló 63 %

Épületgépész 44% 16%Vízvezeték szerelő 70%

Közp pr. gyak. Közp. pr. Elm. ig. gyak.

Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban

Kőműves 60% Kőműves 70 %

Kozmetikus 50 % 10 %Kozmetikus 65 %

Szabad sávnál nincs megkötés az elmélet-gyakorlat arányában!

Közp pr. gyak. Közp. pr. Elm. ig. gyak.

„Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Gyakorlatilag viszont van.”

OKJ 1998. OKJ 2004.21 43 37 -14,0% -631 212 152 -28,3% -6032 39 25 -35,9% -1433 115 94 -18,3% -2134 44 33 -25,0% -1151 402 48 -31,6% -12752 22753 87 46 60,9% 5354 9455 0 54 5471 9 13 44,4% 4

951 823 -13,5% -128

OKJ 1998. OKJ 2004. OKJ 2006 Alap OKJ 2006 Rész OKJ 2006 Elág.OKJ 2006 Ráépülés21 4,52% 4,50% 0,0% 6,57% 0,00% 0,00%31 23,35% 18,47% 8,35% 18,94% 4,48% 0,38%32 4,10% 3,04%33 12,09% 11,42% 4,25% 2,55% 0,69% 1,31%34 4,63% 4,01%

51;52 42,27% 33,41% 8,12% 5,41% 3,86% 1,31%53;54 9,15% 17,01% 9,04% 0,23% 10,51% 6,03%

55 0,00% 6,56% 1,85% 0,00% 4,25% 0,00%61 0,95% 1,58% 0,61% 0,00% 1,08% 0,07%

Összes 1,010544 1 0,3222 0,337 0,2487 0,091

A szakképesítések száma szintjeik szerint %-ban

8 db.24 db.

117 db.105 db.

55 db.108 db.

0%

20%

40%

szakképesítési szintek a végleges OKJ alapján

OKJ 1998.

OKJ 2004.OKJ 2006 Alap

OKJ 2006 RészOKJ 2006 Elág.

OKJ 2006 Ráépülés

OKJ 1998. 4,52% 23,35% 4,10% 12,09% 4,63% 42,27% 9,15% 0,00% 0,95%

OKJ 2004. 4,50% 18,47% 3,04% 11,42% 4,01% 33,41% 17,01% 6,56% 1,58%

OKJ 2006 Alap 0,0% 8,35% 4,25% 8,12% 9,04% 1,85% 0,61%

OKJ 2006 Rész 6,57% 18,94% 2,55% 5,41% 0,23% 0,00% 0,00%

OKJ 2006 Elág. 0,00% 4,48% 0,69% 3,86% 10,51% 4,25% 1,08%

OKJ 2006 Ráépülés 0,00% 0,38% 1,31% 1,31% 6,03% 0,00% 0,07%

21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61

OKJ 1998. OKJ 2004.21 43 37 -14,0% -631 212 152 -28,3% -6032 39 25 -35,9% -1433 115 94 -18,3% -2134 44 33 -25,0% -1151 402 48 -31,6% -12752 22753 87 46 60,9% 5354 9455 0 54 5471 9 13 44,4% 4

951 823 -13,5% -128

OKJ 1998. OKJ 2004. OKJ 2006 21 4,52% 4,50% 6,6%31 23,35% 18,47% 32,17%32 4,10% 3,04%33 12,09% 11,42% 8,81%34 4,63% 4,01%

51;52 42,27% 33,41% 18,63%53;54 9,15% 17,01% 25,83%

55 0,00% 6,56% 6,10%61 0,95% 1,58% 1,77%

Összes 1,010544 1 0,9988

A szakképesítések száma szintjeik szerint %-ban

0%

10%

20%

30%

40%

50%

21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61

szakképesítési szintek a végleges OKJ szerint

OKJ 1998.

OKJ 2004.

OKJ 2006

OKJ 1998. 4,52% 23,35% 4,10% 12,09% 4,63% 42,27% 9,15% 0,00% 0,95%

OKJ 2004. 4,50% 18,47% 3,04% 11,42% 4,01% 33,41% 17,01% 6,56% 1,58%

OKJ 2006 6,6% 32,17% 8,81% 18,63% 25,83% 6,10% 1,77%

21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61

  21 31 33 51 52 ÖSSZESEN

21 0 0 0 0 0 0

31 39 104 0 0 0 143

33 36 71 6 0 0 113

51 3 4 2 0 0 9

52 0 28 10 2 20 60

54 2 23 10 7 28 70

55 0 0 0 0 0 0

61 0 0 0 0 1 1

ÖSSZESEN 80 230 28 9 49 396

Köszönöm a figyelmet!