balatonföldvár_tanulmány_final

Településszociológiai kutatás a Balatonföldvári Kistérségben

1/96 oldal

DDOP-2008-2.1.3.C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása Településszociológiai kutatás a Balatonföldvári Kistérségben

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg


2/96 oldal

Tartalomjegyzék 1 Vezetıi összefoglaló .......................................................................................................... 4 2 Feladat leírása................................................................................................................... 6 3 Alkalmazott módszerek ................................................................................................... 8 4 Helyzetértékelés................................................................................................................ 9

4.1 PEST+ modell ............................................................................................................. 9 4.1.1 Politika ............................................................................................................. 10 4.1.2 Gazdaság (turizmus)......................................................................................... 13

4.1.2.1 A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások .......... 18 4.1.3 Társadalom, vevık ........................................................................................... 19 4.1.4 Versenytársak ................................................................................................... 32 4.1.5 Technológia...................................................................................................... 34

4.1.5.1 Nemzetközi trendek a turisztikai iparágban ................................................. 34 4.1.5.2 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia.........................................................37 4.1.5.3 Átmenet a tömegturizmusból minıségi szolgáltatásba ................................39

4.2 „7S” modell .............................................................................................................. 39 4.2.1 Stratégia............................................................................................................ 40

4.2.1.1 Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) 40 4.2.1.2 LEADER, HVS ............................................................................................ 42 4.2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (Balatonföldvár) ................................... 45

4.2.2 Struktúra ........................................................................................................... 45 4.2.2.1 Turisztikai lehetıségek, akadályok .............................................................. 45 4.2.2.2 A kistérség infrastrukturális ellátottsága ...................................................... 53

4.2.3 Rendszerek ....................................................................................................... 56 4.2.3.1 A helyi gazdaság általános bemutatása ........................................................ 56 4.2.3.2 A települések anyagi lehetıségei a turisztikai fejlesztésekben .................... 57 4.2.3.3 A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület..................................... 57 4.2.3.4 Kistérségi vállalkozók .................................................................................. 58 4.2.3.5 Egyéb civilek................................................................................................ 59 4.2.3.6 Meglevı hálózatok ....................................................................................... 61

4.2.4 Stílus................................................................................................................. 61 4.2.5 Emberek (staff)................................................................................................. 61 4.2.6 Vezetıi szaktudás............................................................................................. 65

4.2.6.1 Az önkormányzatok ..................................................................................... 65 4.2.6.2 Képesség az együttmőködésre ..................................................................... 66

4.2.7 Megosztott értékek ........................................................................................... 67 4.2.7.1 A kistérség differenciált identitása............................................................... 67 4.2.7.2 Identitásproblémák ....................................................................................... 70 4.2.7.3 Közös célok .................................................................................................. 71

5 Javaslatok........................................................................................................................ 72 5.1 Termékfejlesztés....................................................................................................... 73 5.2 Hálózatok és együttmőködések tudatos fejlesztése.................................................. 73 5.3 Környezeti problémák turisztikai szempontú kezelésére vonatkozó ötletek, javaslatok.............................................................................................................................. 74

6 Felhasznált irodalom...................................................................................................... 75 7 Táblázatok és ábrák jegyzéke ....................................................................................... 76

7.1 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 76


3/96 oldal

7.2 Ábrák jegyzéke......................................................................................................... 76 8 Mellékletek...................................................................................................................... 78

8.1 A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztikai célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl ................................................................... 78 8.2 A Balatonföldvári Kistérség településeinek rövid története és jellemzése (2. melléklet).............................................................................................................................. 78

8.2.1 Balatonföldvár .................................................................................................. 78 8.2.2 Balatonıszöd .................................................................................................... 79 8.2.3 Balatonszárszó.................................................................................................. 79 8.2.4 Balatonszemes.................................................................................................. 80 8.2.5 Bálványos ......................................................................................................... 81 8.2.6 Kereki: .............................................................................................................. 82 8.2.7 Kıröshegy ........................................................................................................ 82 8.2.8 Kötcse............................................................................................................... 83 8.2.9 Nagycsepely ..................................................................................................... 84 8.2.10 Pusztaszemes.................................................................................................... 85 8.2.11 Szántód ............................................................................................................. 85 8.2.12 Szólád ............................................................................................................... 86 8.2.13 Teleki................................................................................................................ 86

8.3 A Balatonföldvári Kistérségben bejegyzett civil szervezetek listája (3. melléklet). 87 8.4 Interjúk listája........................................................................................................... 89 8.5 Interjú és kérdıív vázlatok ....................................................................................... 90

8.5.1 Polgármesteri interjú ........................................................................................ 90 8.5.2 Stakeholder interjú ........................................................................................... 91 8.5.3 Kérdıív............................................................................................................. 93


4/96 oldal

1 Vezetıi összefoglaló

A tanulmány egy településszociológiai kutatás elkészítése volt, mely feltárja a Balatonföldvári Kistérség identitását és ezzel támogatja a kistérségi TDM szervezet munkáját. Célunk volt továbbá feltárni a kistérség már meglévı hálózatait és vállalkozóinak szervezıdéseit.

Kétfajta adatgyőjtési módszerrel szereztünk adatokat. Interjúkkal kerestük a kistérségben már mőködı hálózatokat és a kistérség identitását, kérdıívekbıl pedig a potenciális vendégek igényeit, illetve a kistérségrıl már meglévı tudásukat. Demográfiai adatokból és stratégiák elemzésébıl készítettük el a tanulmány fennmaradó részét.

Adatainkat a PEST+ és a „7S” modellek általunk kistérségre átdolgozott módszertanát használva rendszereztük. Mindkét módszertan soft elemeire helyeztük a hangsúlyt, hogy kiemeljük a téma számára fontossággal bíró tényezıket.

A kistérség a közelmúlt politikai eseményei alapján többször is az országos médiák címlapjára került. Ilyen volt az „ıszödi beszéd”, a kıröshegyi völgyhíd körüli viták, illetve a „kötcsei beszéd”. Az országos LEADER program több ponton is nélkülözte a „leader-szerőséget”, így nem érte el azt a célt, amire eredetileg szánták.

A rendszerváltás után a két Németországból a Balatonra irányuló turizmus mértéke visszaesett, így jelentıs bevételkiesés jelentkezett a turizmusból élıknél. Egyre magasabb lett az igény a turistákban, melyet a tömegturizmusra berendezkedett vállalkozók nem tudtak kielégíteni. A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság okán tovább csökkent a kistérségbe látogató turisták száma.

Az általunk megkérdezett válaszadók fele járt már a kistérségben az elmúlt 10 évben, azonban nagyon kevesen tudják elhelyezni abban a tekintetben, hogy milyen települések vannak a környéken. Legtöbben part menti településeket jelöltek meg mint közeli települések, parttól távolabbi településeket alig említettek. A turisták igényszintje emelkedik, tehát jobb minıségő szolgáltatást várnak el és ezért nehezen hajlandók többet fizetni.

A kistérségnek sok a versenytársa, fıleg külföldi turisztikai célpontok, melyek esetenként hasonló árkategóriában egzotikusabb utazásokat kínálnak. A Balaton körüli többi kistérség is versenytárs, melyek között a kistérség önálló identitás hiányában nem tud megjelenni.

Középtávon a turizmus ágazatban további minıségi emelkedést várnak a turisták, illetve sokkal szőkebb vendégréteg fog egy-egy turisztikai célpont, meghatározott kínálat iránt érdeklıdni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillére azt a célt szolgálta, hogy a turizmus koncepciótlansága megszőnjön. A tömegturizmus ártalmas a meglátogatott környezet állapotára, így nem alkalmas a fenntartható fejlıdés kialakítására.

A Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 a luxusturizmus fejlesztését helyezi a középpontba, azonban ez nem megfelelı irány a kistérség számára a jelenlegi erıforrásokat és a fizetıképes kereslet változásait figyelembe véve. Ez részben abból származott, hogy készítése közben nem keresték fel helyi vállalkozókat. A kistérségben mőködı LEADER program ellentmondásokat szült, s bár több fejlesztés már megvalósult belıle vagy folyamatban van, sok vállalkozó elvesztette bizalmát a Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársai felé, egymás felé, illetve az együttmőködés formái felé.

A kistérség turisztikai és infrastrukturális súlypontja régóta a part menti településeken helyezkedik el, több parttól távolabb elhelyezkedı település nem is foglalkozik a turisztikával, csupán túlélni próbálnak. A kistérségnek jók a természeti adottságai, ugyanis szép az érintetlen táj, illetve van néhány épített mőemlék is.


5/96 oldal

A helyi gazdaság lényegében egy lábon áll, ez a turizmus, mely azonban csupán szezonális bevételeket tud produkálni. A mezıgazdaság legtöbbször csupán egy család megélhetését szolgálja, nagyon kevés az eladható termény, sıt sokszor még az önfenntartásra se elég a megtermelt mennyiség. A kistérség vállalkozói arról panaszkodtak, hogy vendégforgalmuk az utóbbi években jelentıs mértékben lecsökkent. A kistérségben számos civil szervezet található, melyek között azonban nincs vállalkozói egyesület.

A kistérségben található településeknek nincs önálló identitásuk, hanem három identitás köré lehet csoportosítani ıket. Ezeket a típusokat tradícionális magyar falunak, sváb falunak, illetve üdülıtelepnek neveztük el.

A kistérség lakossága a part menti településeken túlsúlyban van, összességében a kistérségben élı emberek száma drámai csökkenést mutat. Az elöregedés is jellemzı a kistérségre, mely a jövıben nehézzé teszi majd a vendégek kiszolgálását, más társadalmi következmények mellett. A kistérség vállalkozásainak túlnyomó többsége a part menti településeken van bejelentve, és a kistérségben jelentıs a szürke/fekete munkavégzés.

Az önkormányzatok turisztikához való hozzáállása eltérı, több településen a polgármester nem érzi az önkormányzat feladatának, hogy turisztikai koncepciót alakítson ki a település számára.

A kistérség viszonylag fiatal, ugyanis csupán 2004-ben jött létre, és viszonylag kis területő is. A kistérség településeire jellemzı, hogy általában csak nyáron vannak nyitva a szállásadók és az éttermek. A part menti települések a nyári szezon kivételével többnyire kihaltak, ugyanis a helyben lakók száma lecsökkent és megnıtt az üdülıtulajdonosok száma. A 13 településbıl 4 zsákfalu, tehát jobban el vannak zárva a külvilágtól, mint társaik. A stratégiák célkitőzései széles körben nem ismertek.

A kistérségben szükség van a vállalkozók közötti, politikamentes kapcsolatépítésre és kommunikációra, majd a TDM koncepció ismertetésére. A kistérségben meglévı természeti értékeket meg kell ırizni és új attrakciókat kell kigondolni egy elıre kiválasztott célcsoport igényeihez mérten. A vállalkozók köré kell építeni a TDM szervezetet, a civil szervezeteket második körben bevonva.


6/96 oldal

2 Feladat leírása

2008-ban a Balatonföldvári kistérség turisztikai versenyképességének növelésére, a fenntartható és eredményes, hatékony mőködtetésének megalapozása érdekében a kistérség 13 önkormányzata, valamint helyi vállalkozók és magánszemélyek Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesületet alapított. Az Egyesület elnyerte a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet címet. A TDM szervezetek részére az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében DDOP-2008-2.1.3.C kódszámon kiírásra került „A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása” címő pályázati konstrukció, melyen a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület összesen 58.867.225 Ft értékő projektjével 50.037.141 Ft állami támogatást nyert el. A projekt keretében – több más tevékenység között -a TDM-et a kistérségben beágyazó, a közösséget fejlesztı, a kistérségen belüli közösségek és a kistérség egészének identitását megerısítı település-szociológiai kutatás készül, amely részint kulturális, részint közösség-szerkezeti és kapcsolathálózati eredményeivel biztos alapot ad a kistérség pozícionálásához, a lokális arculat kialakításához, valamint a szakmai és kommunikációs tevékenységeket átfogó, a TDM eredményes munkájához nélkülözhetetlen kistérségen belüli és azon túlmutató hálózatok kifejlesztéséhez.

A települések különféle tudományos és versenyszférából megrendelt kutatása alapján bátran kijelenthetı, hogy a hazai fejlesztéseknek, programoknak az egyik leggyakoribb hátráltatója, ha a fejlesztések nem szervesen a helyi adottságokból, erıforrásokból és lehetıségekbıl táplálkoznak, ha a kezdeményezı – jelen esetben a TDM Szervezet – nem tudja kivívni az érintett felek együttmőködı készségét. Kutatásunk minden esetben nemcsak rámutat a lokális lehetıségekre mind kulturálisan, mind hálózati vonatkozásban, hanem segít megalapozni a kezdeményezı elfogadottságát és a projekt iránti készséges együttmőködı szándékot.

A településszociológiai kutatás ezzel feltárja

- a Kistérség mint Desztináció differenciált identitását,

- kulturális, természeti és egyéb értékeit,

- fejlesztés elvi lehetıségeit,

- a Kistérség mint Desztináció jelenlegi kapcsolati struktúráit,

- lokális közösségi véleményeket,

- a Kistérség mint Desztináció jelenlegi megítélését.

A kutatási eredmények alapján a következı lépésként kidolgozható a Desztináció pozícionálási stratégiája, amely

- figyelembe veszi a hazai és nemzetközi lehetıségeket valamint az idegenforgalmi szezonok ciklusait,

- és könnyen alkalmazható a marketing kommunikációs tevékenységek meghatározásában és kivitelezésében,

- elkészíthetı az arculati és márkaépítési munkához a pontos felhívás, hogy a kívánalmaknak jól megfelelı pályamunkákat készüljenek,

- meghatározhatók az organikus és fenntartható fejlesztési irányvonalak, a Desztináció közösség identitását megerısítı és ezáltal a turisztikai fejlesztési program sikerességét megalapozó tényezık,

- azonosítani lehet a Kistérség, mint Desztináció sikeres mőködtetésében hasznosítható és fejlesztendı kapcsolati hálókat, illetve a vonatkozó stratégiát országon belül és kívül,


7/96 oldal

- kidolgozható egy olyan cselekvési partner program, amely hozzájárul a kistérségen belüli együttmőködésekhez, valamint ahhoz, hogy a TDM Szervezet sikeresen integrálódjon, ágyazódjon be a megfelelı szakmai hálózatokba és közösségekbe.

A kistérségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet (TDM) a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttmőködésével a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A TDM-ek mőködése alulról jövı kezdeményezésekkel (szervezetépítés és finanszírozás) valósulhat meg, az együttmőködésen keresztül lehetséges és szükséges a termékek közös kialakítása és értékesítése.

A kistérségi TDM szervezet fıbb feladatai, melyek teljesítéséhez jelen tanulmány hozzájárulni szándékozik:

- Termékfejlesztés A desztináció önálló, más desztinációval össze nem hasonlítható (versenyképes) kínálati profiljának kialakítása érdekében termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása a nemzeti szintő és a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet prioritásaihoz is igazodva. Kiemelt fontosságú az innovatív szemlélet elterjesztése (nem csupán a különbözı infrastrukturális megoldásokban, hanem az attrakciók, a marketing és az értékesítés területén is) és a piaci rések kihasználására való törekvés. Az egységes kínálat és komplex fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges törekedni az összefogáson alapuló tervezésre és megvalósításra.

- Helyi szintő turisztikai promóció Ki kell alakítani Balatonföldvári Kistérségre egyedileg jellemzı arculatot. Promóció terén egyértelmően belföldre kell koncentrálnia. Feladata az információszolgáltatás és értékesítés az országban mőködı desztináció menedzsment szervezetek egységes informatikai bázisán alapulva. A vevıkiszolgálás minıségének javítása (egyúttal a mőködés anyagi feltételeinek könnyítése) érdekében szálláshely és egyéb szolgáltatások értékesítése saját infrastruktúráján keresztül. Ehhez kapcsolódóan szükséges visszajelzések győjtése, a fogyasztói elégedettség mérése.

- • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás A térségben mőködı mikro-, kis-, valamint a kezdı turisztikai vállalkozások számára üzletviteli segítség nyújtása a „best practice” azonosításán, promócióján és annak megvalósításán, valamint az innováció elısegítésén keresztül annak érdekében, hogy a megfelelı információ birtokában azok sikeres üzleti teljesítményt tudjanak nyújtani. Ehhez kapcsolódóan pályázati tanácsadással, térítéses és kedvezményes információ-szolgáltatással kell segíteni a vállalkozásokat a stabil piaci mőködés elısegítése érdekében.


8/96 oldal

3 Alkalmazott módszerek

A megfogalmazott feladat megoldásához a Balatonföldvári Kistérség településszociológiai feltárását az alábbi lépésekben és módszerek segítésével folytattuk le:

Secunder adatgyőjtés, elemzés 1. A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése

2. Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése.

Primer adatgyőjtés elemzés 3. A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal.

4. A térségrıl alkotott külsı vélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével.

Helyzetértékelés az adatok, információk strukturálásával, következtetések levonása 5. Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket

csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával. Feladatunkból adódóan legrészletesebben a társadalmi elemre, azaz a potenciális vevıkre fordítottuk a legtöbb figyelmet, de a többi elem kontextusába helyezve vizsgáltuk ıket.

6. „7s” modell alkalmazása a belsı hajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából. Ezen a területen is az ún. soft elemekre, azaz a belsı tényezıknek a társadalomban megjelenı elemeire koncentráltuk a figyelmet, azaz a stílus, a szaktudás, az emberek és a megosztott értékek csoportjára.

7. Következtetések

1. ábra - A munka tervezett lépései

Secunder adatgy őjtés

• A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése

• Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése

Primer adatgy őjtés

• A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal

• A térségrıl alkotott külsıvélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével

Helyzetértékelés

• Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával.

• „7s” modell alkalmazása a belsıhajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából.

Következtetések


9/96 oldal

4 Helyzetértékelés

4.1 PEST+ modell

A tágan értelmezett környezet olyan befolyásolhatatlan keretfeltételt jelent a kistérség turisztikai tevékenysége számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. A tág környezet az egymáshoz kapcsolódó tényezık sorát foglalja magában, elemzését a PEST modell (Political, Economic, Social, Technological) könnyíti meg.

A kibıvített PEST+ modellben a tényezıket további három nézıponttal egészítjük ki: a Versenytársak, a Vevık és az Érintett ágazat közelebbi vizsgálatával. A PEST+ elemzés a vizsgált egységre ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezen tendenciák hatását aszerint minısítik, hogy melyek fejtenek ki kedvezı hatást, illetve melyek hatnak rá kedvezıtlenül. Cél, hogy minél több konkrét tényezıt kutassunk fel, majd közülük kiemeljük azt a viszonylag kisszámú tényezıt, amely az adott szervezet szemszögébıl hosszútávon meghatározó.

Jelen elemzésben úgy döntöttünk, hogy a modell használatakor a Gazdaság és az Érintett ágazat, valamint a Társadalom és a Vevık dimenzióit összevonva elemezzük. A Gazdaság fogalmát leszőkítettük az érintett ágazatra azaz a turisztikára, mivel az általános gazdasági tendenciákat ismertnek tételeztük fel. A Társadalmat a Vevıkre szőkítettük le, mivel egyrészt a turizmus szolgáltatásait a társadalomnak nem a teljes egésze veszi igénybe, anyagi és egyéb okokból, illetve a Balatonföldvári Kistérséget is aránylag szők társadalmi környezet ismeri és potenciálisan ismerheti meg.


10/96 oldal

2. ábra - A tanulmány készítése során azonosított fıbb tényezık

Politika

• viadukt • Összeköt, természeti összhatás

megbontja, vonzza a tekintetet, ismertséget ad

• LEADER• Eltérı EU és hazai LEADER program

• kormányzati politika változása• kormányprogram szerint nagyobb

arányban kell az uniós forrásokat célzottan erre a területre költeni

• İszöd • „ıszödi beszéd” – országosan

meghatározó politikai esemény• Kötcse

• „kötcsei beszéd” az új kormányhoz kötıdı személyek megjelenése

Gazdaság (turizmus)

• rendszerváltás• turizmus csökkenése

• válság• turizmus csökkenés

• támogatáspolitika• NFÜ által irányított inanszírozás

• adórendszer• helyi ipari és mezıgazdasági

termelés és felhasználásTársadalom és vev ık

• Demográfia• csökkenı népességszám• elöregedı társadalom

• Családok mérete csökken Életmód trendek• Egészségturizmus• Idıhiány miatt rövidebb idıre utaznak• Élmények keresése• Elidegenedés

• Vevıi attitődök és vélemények• Sajtómegjelenések• Márkák és imázs• Vásárlói szokások• Divatok és szerepmodellek• Fı események• Etnikai, vallási tényezık• Hirdetési és PR etika

Technológia

• Nemzetközi turisztikai trendek• Magyar Turizmus Stratégia• a belföldi turizmus jelentısége emelkedik• a minıségi és megfizethetı szolgáltatásokra

hangsúlyt kell helyezni• tömegturizmus helyett a látogatók vonzására

alkalmas élményeket kell nyújtani • a turisták csoportjai változtak: családosok,

nyugdíjasok; egészségturizmus, vallási turizmus, „buliturizmus” megjelenése

Versenytársak

• Magyarország más vidékei• látnivalók száma• múzeumok minimális száma• egyéb attrakciók (óriáscsúszda,

vidámpark, stb.) hiánya• meglevı látnivalók

megközelíthetetlensége• Balaton körüli más kistérségek

• érintetlen természet• siófoki buliturizmus – nyugdíjas város

(kıröshegyi polgi)• tihanyi apátság (versenytárs, de

együttmőködı partner is lehetne)• somogyi belsı települések• balatoni borvidék, de együttmőködnek

Politika

• viadukt • Összeköt, természeti összhatás

megbontja, vonzza a tekintetet, ismertséget ad

• LEADER• Eltérı EU és hazai LEADER program

• kormányzati politika változása• kormányprogram szerint nagyobb

arányban kell az uniós forrásokat célzottan erre a területre költeni

• İszöd • „ıszödi beszéd” – országosan

meghatározó politikai esemény• Kötcse

• „kötcsei beszéd” az új kormányhoz kötıdı személyek megjelenése

Gazdaság (turizmus)

• rendszerváltás• turizmus csökkenése

• válság• turizmus csökkenés

• támogatáspolitika• NFÜ által irányított inanszírozás

• adórendszer• helyi ipari és mezıgazdasági

termelés és felhasználásTársadalom és vev ık

• Demográfia• csökkenı népességszám• elöregedı társadalom

• Családok mérete csökken Életmód trendek• Egészségturizmus• Idıhiány miatt rövidebb idıre utaznak• Élmények keresése• Elidegenedés

• Vevıi attitődök és vélemények• Sajtómegjelenések• Márkák és imázs• Vásárlói szokások• Divatok és szerepmodellek• Fı események• Etnikai, vallási tényezık• Hirdetési és PR etika

Technológia

• Nemzetközi turisztikai trendek• Magyar Turizmus Stratégia• a belföldi turizmus jelentısége emelkedik• a minıségi és megfizethetı szolgáltatásokra

hangsúlyt kell helyezni• tömegturizmus helyett a látogatók vonzására

alkalmas élményeket kell nyújtani • a turisták csoportjai változtak: családosok,

nyugdíjasok; egészségturizmus, vallási turizmus, „buliturizmus” megjelenése

Versenytársak

• Magyarország más vidékei• látnivalók száma• múzeumok minimális száma• egyéb attrakciók (óriáscsúszda,

vidámpark, stb.) hiánya• meglevı látnivalók

megközelíthetetlensége• Balaton körüli más kistérségek

• érintetlen természet• siófoki buliturizmus – nyugdíjas város

(kıröshegyi polgi)• tihanyi apátság (versenytárs, de

együttmőködı partner is lehetne)• somogyi belsı települések• balatoni borvidék, de együttmőködnek

4.1.1 Politika

A közelmúlt és napjaink magyar közélete és politikája sokat foglalkozott a kistérség bizonyos településeivel, ezeknek azonban hatása kettıs.

Idırendben az elsı ilyen, a kistérségben történt esemény az „ıszödi beszéd” volt, melyet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mondott el 2006. május 26-án és amely 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra. A beszéd sokáig vezetı téma volt a magyar sajtótermékek hasábjain, sıt több külföldi lap is beszámolt róla.

A második esemény, mely az országos politikát befolyásolta, a kıröshegyi völgyhíd megépítése és átadása volt, mely a mai Magyarország legnagyobb völgyhídja és gyönyörő kilátás nyílhat róla a Balatonra. Most nem térünk ki arra, hogy szükséges volt-e a híd megépítése, azonban az e körüli vita is nyilvánosságot adott a kistérségnek. A kistérségbıl többen hiányolták, hogy a híd létébıl a kistérség elınyt kovácsoljon: közvetlenül a híd mellett pihenıhely létesülhetne, ahonnan a Balatonra nyíló kilátást lehetne megcsodálni. Nem elhanyagolható az a hatása sem a völgyhídnak, hogy völgy természetes látványát megbontja. Mindazonáltal a mérnöki és építészi teljesítményt egy látogatóközponttal el lehetne ismerni, melyben a híd tervezésének és építésének történetét, egyedi mőszaki megoldásait lehetne


11/96 oldal

korszerő, interaktív formában bemutatni az érdeklıdıknek. (pl. Storebelt Dániában1: http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Belt , melyhez a keleti hídfınél építettek hasonlót).

3. ábra - A kıröshegyi völgyhíd a Kereki várból. (Saját felvétel)

Idırendben a harmadik jelentıs esemény Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök nevéhez kötıdik. A Fidesz utóbbi években minden években Kötcsén rendez zártkörő pártrendezvényt, így téve híressé a kistérséget az országos médiumokban. Sajnos sok honfitársunk nem tudja, hogy Kötcse a Balaton partjától nem messze fekszik, így nem is látogatnak oda. Fontos megemlíteni, hogy az Orbán Viktor által beterjesztett kormányprogram nem foglalkozik tételesen a Balatonnal, illetve, hogy a turisztikát ugyan, mint kiemelt ágazatot kívánja kezelni, azonban konkrét intézkedéseket nem említ, tehát ez idı szerint (2010. június vége) még nem tudható, mi a célja az új kormánynak a térséggel.

Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozástól többen azt várták, hogy a szabad utazás miatt fellendül a magyar turizmus, azonban ez elsısorban a (relatíve vagy abszolút értékben is) olcsóbb külföldi ajánlatok miatt nem hozott jelentısebb javulást. Ennek okai az olcsó külföld mellett az is, hogy a Balaton-parton nem tudtak a XXI. századi Nyugat-Európai embernek minıségi szolgáltatásokat nyújtani, illetve a nyelvismeret is elsısorban a németre szorítkozik, miközben a többi Európai Uniós tagországból (beleértve a Kelet-Közép-Európai szomszédos országokat is) jöhetnének vendégek.

A lokális és országos politikában is tapasztalható nézet, hogy a saját magunk által értéknek tartott erıforrások (például: Balaton, Tokaji bor, stb.) önmagukban elegendık a turisták vonzásához, a termékek eladásához. Az EU csatlakozás bebizonyította, hogy a lehetıségek mellett komoly versenytársak is megjelentek a hazai piacokra komoly hatást gyakorolva. Ezek a trendek a csatlakozás elıtt nem kerültek elemzésre, így a kockázatok kezelésére sem fordítottak elegendı erıforrást. Az interjúk alapján győjtött információk bebizonyították,

1 http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Belt_Bridge


12/96 oldal

hogy helyi szintrıl az EU csatlakozás kapcsán elıállt veszélyeket nem lehet hatékonyan kezelni és ugyancsak nehéz a lehetıségek kihasználása is.

Településpolitikai szempontból elmondható, hogy - a rendszerváltás elıtti idıszakból örökölt finanszírozási metódusokhoz hasonlóan - a területi egyenlıtlenségeket továbbra is befolyásolja a hierarchikusan fejlesztett településhálózatban elfoglalt helyzet. Meghatározza, hogy a település milyen pénzösszegekhez jut, hogy milyen a régió fejlesztési politikája, milyen mértékben vonja el a helyi erıforrásokat. Bár az önkormányzatok a helyben képzıdı bevételek, megosztott központi adók és normatív állami hozzájárulás alapján önállóan gazdálkodnak, a helyi és országos politikai erıviszonyoknak való kitettség miatt finanszírozásukban sok a bizonytalan elem.2

További különbségeket okoznak a település konkrét társadalmi-gazdasági funkciói, a munkalehetıségek: általában minél több szerepkört fogott át egy település, annál több fejlesztési lehetıséggel rendelkezett, annál életképesebb volt. Fontos jellemzı az intézményi - kereskedelmi, egészségügyi, mővelıdési, oktatási ellátottság, a közlekedési lehetıségek. Új szempontként merült fel a hazai és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutás lehetıségei, melyhez kapcsolódóan a helyi közösségek hol formális, hol informális érdekérvényesítı ereje szintén jelentıs területfejlesztı erı. A Balatonföldvári Kistérség turisztikai szempontú fejlesztése során a formálisan létezı Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet („Balatoni Régió”) és a statisztikai-államigazgatási régiók keresztezıdésébıl adódó ellentmondások is felütik a fejüket.

A kistérség szempontjából fontos kiemelni a hazai LEADER program tapasztalatait. A EU által létrehozott LEADER program hét alappilléren nyugszik:

1. A terület-alapú megközelítés

2. Az alulról építkezı megközelítés

3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (egyszerősítés)

4. Háromoldalú partnerség

5. A tevékenységek újító jellege (innováció)

6. A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés

7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttmőködés

A hazai kísérleti, AVOP és ÚMVP LEADER programok a megvalósítás során jelentısen eltértek az eredeti és elvárt módszertantól. Sok kistérség elıször találkozott ezzel a módszerrel, amely a tervezés szintjén ösztönöz az együttmőködésre, a közös gondolkodásra. A szabályok a szektorok együttmőködésére késztettek, mert az önkormányzati oldal súlya nem lehetett több, 40%-nál a helyi akciócsoportokban (HACS). Azonban az ÚMVP LEADER program keretében történt megvalósítás nem vette figyelembe az elızı programok tapasztalatait. Túl nagy földrajzi területet fedtek le az egyes HACS-ok, amely „leader-szerőtlen” megközelítést jelent, mert a hálózatokat nem erısítik a mindennapi emberi kapcsolatok. Nem tanították meg a tervezıket, a döntéshozókat a „leader-szerő” gondolkodásra, együttmőködésre. Több helyen külsı tanácsadó cégek készítették a programokat, ami mellett így nem épült ki elkötelezettség. A tervezési folyamat

2 Pl. 2010-ben olyan új módszertannal kellett megállapítaniuk az ÖNHIKI támogatásra jogosultságukat, mely szerint a kistérségbıl a korábbiak helyett mindössze 1 település – Kereki – juthat ebbıl a pénzalapból kiegészítı forráshoz. Helyette a „mőködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” nevő miniszteri keretbıl juthatnak forráshoz a települések, ez a megoldás azonban nélkülözi a normatív jelleget.


13/96 oldal

ellentmondásos volt, hol iskolás módszereket kívánt meg, hol profi számítógépes tervezést követelt, ami összességében a kívülálló számára követhetetlennek bizonyult. A tervezésben jelentıs volt az egységesítésre való törekvés, ami a LEADER újításokat kérdıjelezte meg és tette nehézkessé.

A legfıbb probléma, hogy soha még egyetlen pályázati rendszer sem lett ilyen bürokratikus . A végrehajtás nem ösztönöz, ezért általában nincs valós kapcsolat az egyéb területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetekkel, programokkal (pl. kistérségi társulást kizárják a HACS tagjai közül).

4.1.2 Gazdaság (turizmus)

Magyarországon a rendszerváltás jelentıs változást okozott a turizmusban. Megszőntek bizonyos korábbi vonzerıink a külföldiek számára (pl. a két német állam polgárainak találkozóhelye), miközben töredékére zsugorodott a belföldi turizmus korábban legnagyobb részét kitevı szociálturizmus. Ugyanakkor világossá váltak a turizmus intézményrendszerének hiányosságai is. A helyzetet súlyosbították a közvetlen szomszédságunkban lezajlott délszláv háborúk.

A kistérségben az 1980-as évek végéig tömegturizmus volt, rengeteg ember jött a Balatonhoz, de nem költöttek sokat. Sok volt a külföldi vendég, de ez az idıszak lecsengett, most már töredéke a külföldi vendégek száma a rendszerváltás elıttinek, ugyanis egyrészt megnıtt az emberek igényszintje, másrészt a németeknek nem kellett Magyarországra utazniuk ahhoz, hogy láthassák szeretteiket.

A rendszerváltás Magyarországon 1989-1990-ben történt. 1989-ben a kistérségben a KSH adatok szerint 124.432 vendég járt, akik 987.539 vendégéjszakát töltöttek el itt (7,93 vé/fı), míg 1990-ben már csak 105.246 vendég érkezett, akik 773.379 vendégéjszakát töltöttek el (7,34 vé/fı). Ez vendégek számát illetıen több, mint 15 százalékos visszaesés, a vendégéjszakák számát tekintve körülbelül 20 százalékos visszaesés; az átlagos vendégéjszakák száma 7,5%-kal esett vissza. 1991-ben 85.863 vendég látogatott a kistérségbe, akik 608.808 vendégéjszakát töltöttek a kistérségben (7,09 vé/fı), ez kicsivel több mint 30 százalékos visszaesés vendégek számát tekintve, és majdnem 40 százalék az éjszakákat tekintve (további 3,5% visszaesés az egy fıre jutó vendégéjszakák számában).

1992-ig folyamatos csökkenés észlelhetı mind a vendégek számát tekintve, mind a vendégéjszakák számát tekintve, majd 1993-ban egy kis növekedés történt. 1997-tıl újra átmenetileg növekedés indult el, de ez sajnos nem tartott sokáig.


14/96 oldal

4. ábra - Vendégek száma a szálláshelyeken

Vendégek és vendégéjszakák száma

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

900000

1000000

1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fı)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

A külföldi vendégek száma drámaian lecsökkent. Míg a rendszerváltás elıtt majdnem százezren voltak itt, addig 1990-ben már csupán hetvenötezren. Számuk azóta is folyamatosan csökken. 2000-re már csupán az 1989-es fele, ötvenezer külföldi vendég látogatott el hozzánk. 2008-ban már csupán 15.000 külföldi vendéget láthatott vendégül a kistérség.

5. ábra – Külföldi vendégek száma a kistérségben

Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fı)

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

Az egy vendég által eltöltött éjszakák száma is folyamatosan csökken, azaz akik eljöttek, azok is egyre kevesebb ideig tartózkodtak a kistérségben. 1989-ben majdnem 8 éjszakát töltöttek itt a vendégek, míg az ezredfordulón csupán 5,4 éjszakát és 2008-ban alig több, mint hármat, azaz kevesebb mint a felét a rendszerváltáskori átlagnak. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák is csökkentek, azonban nem olyan drámai mértékben, mint a belföldi vendégeké. Itt 1989-ben körülbelül 8,5 éjszakáról beszélhetünk, és még 2008-ban is körülbelül 5 éjszakát töltöttek a kistérségben.


15/96 oldal

6. ábra - Vendégéjszakák a rendszerváltástól

Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

10,0

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Egy vendég által eltöltött éjaszkák száma Egy külföldi vendég által eltöltött éjaszkák száma

A nemzetközi pénzügyi válság újabb csökkenést hozott az amúgy sem virágzó turisztikában. A vállalkozók érzik a hatását, egyértelmően csökkent a vendégek száma az elmúlt két évben. Van olyan borász, ahol 2008-ról 2009-re 30-40 százalékkal csökkent a vendégek száma, és ez sajnos az egész kistérségre jellemzı. Ha az embereknek nincs pénzük, akkor elıször a szórakozásra költött összegeket mérséklik, s ebbe a nyaralás is beletartozik. Ha el is mennek nyaralni, nem költenek annyit, nem járnak éttermekbe, olcsóbb szálláshely és önellátási lehetıség után néznek. Így azokon a helyeken több a vendég, amelyek alacsonyabb árfekvésőek, illetve az olyan helyeken tapasztaltunk vendégszám-növekedést, amelyek a közelmúltban nyíltak meg, újfajta szolgáltatásokat nyújtanak (wellness, bababarát). Ezeknek a híre csak mostanra terjedt el, felfutó vendégszámot tapasztalnak, de megmarad a kérdés, hogy mennyire tudják stabilan tartani az érdeklıdést a kínálatuk iránt.

Rövid távon a gazdasági körülmények sem a hazai vendégforgalom növekedési lehetıségeit, sem az ágazatban érdekelt szereplık jövedelemtermelı képességét nem javítják, ennek ellenére a turizmus továbbra is húzóágazat Magyarországon, hiszen a gazdaság egyes területein jelentısebb visszaesés volt az elmúlt évben, mint a turizmusban.

A vendégéjszakák száma 2008-ról 2009-re 8,4 százalékkal csökkent, a belföldi vendégforgalomban 7,6 százalékos, míg a külföldi beutazók számát illetıen 9,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható.3

2009-ben a nemzetközi pénzügyi válság hatására 7-8 százalékos visszaesést mutató balatoni vendégforgalom 2010-ben várhatóan legfeljebb kismértékben csökken tovább. Az elsı negyedév turistaforgalmának alakulása, és az idei szezonra történı elıfoglalások száma alátámasztja a pozitív várakozásokat, ám a szállodák egyedi tapasztalatai egészen eltérı képet mutatnak a fekvéstıl, a szolgáltatásaik minıségétıl és áraiktól függıen.

Az elmúlt években nıtt az érdeklıdés azon magánszálláshelyek iránt, amelyek lépést tartanak a növekvı minıségi igényekkel, és a térség szállodái szolgáltatásainak fejlıdésével. A magánszálláshelyek ma már a 72 ezres kereskedelemi férıhely közel duplájával, 130 ezres regisztrált férıhellyel rendelkeznek.

A feketegazdaság kifehérítése a Balatonnál kedvezıen módosítaná a balatoni statisztikákat, megmutatva az üdülırégió tényleges súlyát. 2009-ben a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzetben a

3 Így képzeli az idegenforgalmunk jövıjét a Magyar Turizmus Zrt. új elnöke, www.hvg.hu 2010.03.24. MTI alapján


16/96 oldal

legnagyobb vendéglétszámot Siófokon, majd Hévízen regisztrálták. Ez a sorrend azonban megváltozik, ha a vendégéjszaka-számot nézzük, mivel Hévízen hosszabb volt a vendégek tartózkodási ideje. A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települések között van még Balatonfüred, Balatonszemes, Keszthely és Zalakaros is. Míg a vendéglétszám az élenjáró települések többségében csökkent, akadtak olyanok − egyebek közt Zalakaros, Balatonszemes, Zánka − ahol a válság ellenére is nıtt a turistaforgalom.4

A Magyar Turizmus Zrt. 2005 óta minden fıszezon elején vizsgálja a magyar lakosság május-szeptemberi idıszakra vonatkozó utazási terveit. Az elmúlt évek tendenciáit vizsgálva elmondható, hogy tovább nıtt a belföldi úti célok népszerősége. A belföldi fıutazások minden eddiginél magasabb arányban irányulnak a Balaton régióba (2005: 38%, 2006: 40,3%, 2008: 47,2%, 2009: 38,1%, 2010: 56,7%).

A fıszezonnak számító idıszakban a hazai háztartások 46,1 százaléka tervez utazást, míg azok aránya, akik biztosan nem mennek sehova 52,3 százalék. Ezzel szemben tavaly még csupán 47 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem utazik sehova abban az évben. Az okok között fıként a pénz dominál (79,1 százalék), valamint az egészségi állapot (27,8%), az életkor (14,7%), és a családi okok (12,4%) szerepeltek még.

Az utazást tervezık több mint nyolctizede belföldön (is) utazik, ezen belül 73,2% csak belföldi, 13,3% pedig belföldi és külföldi utazást is tesz. Itt is érvényesül az az általános tendencia, amely szerint – részben – a gazdasági válság hatására tovább erısödik a belföldi turizmus szerepe az utazásokban: az elızı évi felmérés szerint 72,2% csak belföldi, 14,6% pedig belföldi és külföldi utazást is tervezett. Ugyanakkor a csak belföldre utazóknál a tervezett utak átlagos száma némiképp csökkent: 2,04-rıl 1,80-ra. A tervezett belföldi utazások valamivel több, mint kétötöde (42,1%) a Balaton turisztikai régióba irányul.5

Tavaly − partszakaszonként eltérıen − a Balatonhoz érkezı vendégek 67-76 százalékát tették ki a hazai turisták. A legtöbb külföldi turista Németországból és Ausztriából érkezett, de sok volt a lengyel és az orosz vendég is. A tapasztalatok szerint egyre többen érkeznek az üdülırégióba a szomszédos országokból. Különösen figyelemre méltó, hogy a Szlovákiából Balatonra utazók száma tavaly 40 százalékkal emelkedett.6

A 2007-2013. évekre vonatkozó fejlesztéspolitika önálló szakmai alapra helyezte az Uniós források elosztását. Az NFÜ intézményrendszere megerısítette az irányító hatóságokat, amelyek így a szakpolitikákat gondozó központi közigazgatás konkurenciájaként mőködnek. Az ÚMFT és az operatív programok tervezésekor az alulról jövı kezdeményezésekre épülı tervezési módszertant felváltotta a politikai célokat kiszolgáló stratégia. Az irányító hatóságok az operatív programok végrehajtásakor nagy szabadságfokkal rendelkeztek, mert nem voltak betagozódva az intézményrendszerbe és nem voltak együttmőködésre kötelezve, ennek eredményeként valójában a kormány közvetlen irányításával mőködtek. Ez meghatározta a pályázati ablakok nyitását, zárását, a kiemelt projektek meghirdetését és a források mértékét.

A turisztikai célok egyrészt a regionális operatív programok másrészt az ÚMVP keretében kerültek finanszírozásra. Az együttmőködési kötelezettség hiányában sok atomizált fejlesztés kapott támogatást, amelyek sem a turisztikán belül, sem a társágazatokkal nincsenek szinergiában. A megvalósult projektek esetében – ha volt is helyi együttmőködési terv – a pályázati rendszer az együttmőködést nem támogatta, sıt megakadályozta. Nem volt lehetıség szinergiára épülı projektfüzérek együttes finanszírozására, ami a turisztikai fejlesztések egyik alappillére lett volna.

4 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra. www.hvg.hu 2010.05.27. MTI alapján 5 A lakosság fele nem nyaral idén. www.fn.hu 2010.06.16. Marketing és Média 6 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra. www.hvg.hu 2010.05.27. MTI alapján


17/96 oldal

A turizmus fejlesztését, de legalábbis szinten tartását szolgálta a 2009. augusztus 1-tıl 18%-ra csökkentett általános forgalmi adó (ÁFA ) mérték a szálláshely-szolgáltatás esetén. Ezzel az EU-ban átlagos mértéknél csak kissé magasabb az ÁFA mértéke Magyarországon (amely Luxemburg 3%-jától Dánia 25%-os mértékéig terjed).

Negatívan érintette viszont a magánszállásadókat a falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység és az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység részére a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül nyújtott kedvezményes adózási lehetıség megszüntetése 2009. december 31-vel. A kistérségben is valószínőleg ez vezetett néhány magánszálláshely engedély visszaadásához (bár pontos adatot a dolog természete miatt nem lehet tudni).

A tanulmány írása idején tervezett változás, az idegenforgalmi adó megszüntetése a kistérség önkormányzatait súlyosan érinti, mivel minden önkormányzat kivetette ezt a típusú helyi adót és éves költségvetésébe betervezett. (Az esetleges változtatás a TDM Szervezetet is érinti, mivel önrészének fedezete a Balatonföldvári Önkormányzat részérıl a beszedett IFA egy része.)

Az önkormányzatokat sújtotta ez év elejétıl fogva már is az, hogy a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adót a költségvetés eddig beszedett forintonként 2 Ft-tal egészítette ki, 2010. január 1-tıl azonban csak 1 Ft kiegészítés jár. Bár az önkormányzatok nem célzottan turisztikára költötték az IFA és a kiegészítés együttes összegét, hanem fıleg mőködési költségeik fedezetére fordították, ugyanakkor ennek a forrásnak a kétharmadára csökkenése nyilvánvalóan még kevesebb turisztikai célú felhasználást tesz lehetıvé. Emellett a közteherviselés elvét is sérti, mivel a vendégek nagyszámú jelenléte nyilvánvalóan olyan többletterheket ró az önkormányzatokra (közterületek karbantartása, közösségi létesítmények többletkapacitása), ami miatt az idegenforgalmi adót morálisan eddig senki sem kérdıjelezte meg.

A tercier szektor, s benne a turizmus a gazdaság részeként nem lehet független más ágazatok fejlettségétıl, fejlıdési lehetıségeitıl. A kistérségben alacsony a mezıgazdasági termelés és úgyszólván hiányzik az ipari feldolgozás. Annyira nincs megfelelı mennyiségő mezıgazdasági termék, hogy volt olyan polgármester, aki már az önellátás szorgalmazásával is elégedett lenne, hiszen „még annyi tyúk sincs a faluban, hogy a tojást ne a Tesco-ban kelljen megvennie a falubelieknek”. Ez a turizmus szempontjából azt jelenti, hogy kívülrıl kell behozni az eszközöket és anyagokat, ami miatt a kistérségbıl folyamatosan jövedelem áramlik ki . Bár a szálláshelyek és vendéglátó-egységek jelentıs mennyiségő alapanyagot, elsısorban élelmiszert igényelnek a vendégek ellátásához, a kistérség mezıgazdasága nem profitál ebbıl a pótlólagos keresletbıl. Nem találtuk nyomát olyan összefogásoknak, ahol pl. a parttól távolabbi települések terményei rendszeresen eljutnának friss vagy elsıdlegesen feldolgozott formában a parti települések vendéglátó vállalkozásaihoz. Mindössze a balatonszemesi termelıi piacon fordulnak elı mezıgazdasági ıstermelık és egyéni vállalkozók terményei, termékei, akik közvetlenül a fogyasztók felé értékesítenek. Ezen kívül a helyi borok forgalmazásában vannak elszórt esetek, de a kistérségi vállalkozók egyelıre nem látják be annak piaci elınyeit, hogy kínálatukban kiemelt helyen, megnevezett helyi termékek forduljanak elı.


18/96 oldal

4.1.2.1 A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások7

1. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatás

Alintézkedés Település Pályázó neve Pályázat címe Elnyert támogatás (Ft)

DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése

Balatonföldvár Összpróba Alapítvány Balatonföldvári Szabadtéri Színház- Kulturális kikötı 2008., 2009., 2010. évi programsorozata és színpad fejlesztése

67.517.298

DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

Balatonföldvár Balatonföldvár Város Önkormányzata

Fürdıkultúra fejlesztése a Balatonföldvári Keleti strandon

30.780.731

DDOP 2.1.3/C Balatoni turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása

Balatonföldvár Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület

Turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése a Balatonföldvári Kistérségben

50.037.141

DDOP 2.1.2-09 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Balatonföldvár Hotel Riviéra-Balaton Vendég-látóipari Zártkörő Részvénytársaság

A balatonföldvári Sellı Panzió turisztikai versenyképességét biztosító fejlesztés megvalósítása

162.413.969

Balatonföldvár összesen 310.749.139 DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

Balatonszárszó Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága

A József Attila Emlékmúzeum korszerősítése Balatonszárszón

48.885.176

KEOP 6.2.0/B/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetıségeket népszerősítı, terjedésüket elısegítı mintaprojektek

Balatonszárszó Evangélikus Konferencia és Misszió Otthon

"Komplex fenntarthatóság" mintaprojekt a balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Misszió Otthonban

52.658.434

Balatonszárszó összesen 101.543.610 GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és közép-vállalkozások technológiai fejlesztése

Balatonszemes GASTROGOLD Vendéglátó Kft. Kistücsök étterem konyhatechnológiájának fejlesztése

7.752.608

DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése

Szántód Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

Szántódpuszta idegenforgalmi és kulturális központ fejlesztése

286.000.000

Kistérség mindösszesen 706.045.357

A Balatonföldvári Kistérségbe jutó turisztikai pályázati források az eddig megnyert pályázatok alapján 706.045.357 Ft kiegészítı forrást jelentenek a fejlesztések számára.8

7 www.nfu.hu Támogatott projekt keresı motorja adatainak leválogatásával. 2010. június 17-i állapot. 8 Összehasonlításul az 1. sz. függelékben közöljük a szomszédos kistérségek parti településeinek adatait.


19/96 oldal

4.1.3 Társadalom, vevık

A társadalom, illetve a vevık véleményét, megítélését a Balatonföldvári Kistérségrıl internetes kérdıív segítségével mértük fel.9 A kérdıív az interneten volt elérhetı, linkjét10 a vizsgálati panelban szereplı 500 fı email címére küldtük meg. A kérdıívet a 8.5.3 fejezetben mellékeltük. A megkeresettekbıl 170-en töltötték ki a kérdıívet. A válaszadók közel fele a 19-30 év közötti korosztályból került ki, harmada a 31-45 év közötti korosztályból (7. ábra). A válaszadók összetétele így megfelel a potenciálisan a turizmusban résztvevı vizsgálati panelnek: internethasználó, 19-45 év közötti csoport.

7. ábra - A válaszadók kor szerinti összetétele

A válaszadók kor szerinti összetétele

9%

47%

34%

8%2%

0-18 19-30 31-45 45-65 65 felett

8. ábra - A válaszadók nem szerinti összetétele

A válaszadók nem szerinti összetétele

63%

37%

Nı Férfi

9 Próbálkozás történt személyes megkérdezésre is, azonban a jún.20-22. közötti idıszakban a szabadtérre (Balatonföldvár vitorláskikötı, sétány) tervezett megkérdezés a folyamatos, sőrő esızés és viharos szél miatt mindössze 15 értékelhetı választ eredményezett. Helyenként ezekbıl is idézünk, a megfelelı válaszoknál az internetes eredményekhez a személyes kérdezés eredményeit hozzáadtuk. 10 http://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dGJvbks1OHcxMEJUQnZLNjN5Zzh5NGc6MQ


20/96 oldal

A nem szerinti összetétel (a válaszadók 63%-a nı és 37% férfi (8. ábra)) csak nagy vonalakban felel meg a társadalmi összetételnek. Azzal a megfigyeléssel azonban harmonizál, hogy a családok utazási szokásainak kialakításában a nıknek nagyobb szava van, felmérések szerint az utazási döntések 70%-t a nık hozzák meg. 11

A válaszadók 48%-a állította, hogy járt a kistérségben az elmúlt 10 évben (9. ábra). A harmaduk biztosra mondta hogy nem járt, 21%-a átutazott. Csak a válaszadók 2%-a volt bizonytalan a válaszban.

9. ábra - Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben?

Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben?

48%

29%

21%

2%

igen nem Csak átutaztam Nem tudom

A válaszadók közel 73%-a tisztában volt, hogy Balatonföldvár a Balaton déli oldalán helyezkedik el (10. ábra). Azonban egynegyedük az északi oldalra helyezte el, illetve nem tudta eldönteni. Ez a válasz megkérdıjelezi az elızı kérdésre adott válaszok helyességét.

A bizonytalan, illetve a tévesztı válaszadók nagy része talán Balatonfüreddel keverte Balatonföldvárt, amibıl arra következtetünk, hogy a turisták nagy része a Balatont egységes térségként kezeli, az egyes településeket nem tudják megkülönböztetni, a kistérségeket nem tudják tudatukban kezelni.

11 http://hvg.hu/gazdasag/20100119_Brennan_noi_vasarlas


21/96 oldal

10. ábra - A válaszadók szerint Balatonföldvár a Balaton melyik partján fekszik?

A válaszadók szerint Balatonföldvár a Balaton melyi k partján fekszik?

8%

73%

19%

északi déli nem tudja/nem válaszolt

A válaszadókat megkértük, hogy néhány települést soroljanak fel, amelyek szerintük a Balatonföldvár közelében helyezkedik el (11. ábra). A válaszok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a „közel” kifejezés nem volt specifikálva. A válaszadók a térségbe sorolják Zamárdit, Siófokot, Balatonlellét. A kistérség lehatárolása a külsı társadalom részére nem nyilvánvaló, nincs külön megkülönböztetı jegye a Balatonföldvári Kistérségnek.

11. ábra - A válaszadók szerint milyen települések vannak a közelben?

A válaszadók szerint milyen települések vannak a kö zelben?

0 10 20 30 40 50 60 70

ZamárdiBalatonszárszó

SzántódSiófok

BalatonszemesBalatonlelleKıröshegy

Balaton ıszödBalatonboglár

BálványosKötcse

BalatonszéplakFonyódTihany

BalatonsomosSzólád

Balatonmáriafürd ı

BalatonfüredKaposvár

LengyeltótiAlsóbélatelep

AlsótekeresTab

NágocsBalatonkenese

SágvárBalatonfenyves

Hasonló válaszok érkeztek a következı kérdésre is, amelyben megadott településlistáról kellett kiválasztani a Balatonföldvári Kistérség településeit (12. ábra). A válaszadók harmada Siófokot és Balatonlellét a kistérség településének jelölte be. A válaszok megerısítették azt a feltételezést, hogy a kistérség „nem látszik” a külsı szemlélık számára, nem tudják megkülönböztetni a többi déli oldali településtıl és térségtıl.


22/96 oldal

12. ábra - A válaszadók szerint mely települések vannak a Balatonföldvári Kistérségben?

A válaszadók szerint mely települések vannak a Bala tonföldvári Kistérségben?

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Balatonszárszó

Balatonszemes

Siófok

Balaton ıszöd

Balatonlelle

Balatonboglár

Kötcse

Bálványos

Szılısgyörök

A válaszadók 84%-a állította, hogy nem ismer Balatonföldváron és környékén fesztivált, vagy nevezetes eseményt (13. ábra). Az események felsorolásánál kiderült, hogy csak a Balatonföldvári Napokat és a Kötcsei napokat tudják megnevezni (14. ábra). A többi említett rendezvény nem a kistérségben zajlik. A legnagyobb számban említett Balaton Sound Zamárdiban kerül megrendezésre. A rendezvényekrıl szóló kérdés is alátámasztotta a térség feltételezett láthatatlanságát.

13. ábra - Tud-e a környéken fontos fesztiválról, eseményrıl?

Tud-e a környéken fontos fesztiválról, eseményr ıl?

16%

84%

Igen Nem


23/96 oldal

14. ábra - Milyen fesztiválokról tud?

Milyen fesztiválokról tud?

0 1 2 3 4 5 6 7 8

Balaton Sound (Zamárdi)

Térzene fesztivál

Pincelátogatás, borkostolás

Borfesztivál (Balatonboglár)

Balatonföldvári Zenei Napok

Vitorlás Fesztivál

Kiállítás

Siófoki Cola Beach

Levendula Fesztivál (Tihany)

Fogathajtó verseny (Szólád)

Beachhouse (Siófok)

Lovas napok (Rádpuszta)

Kötcsei napok

Dreher Kupa (Balatonlelle)

B&B Szüreti Fesztivál (Balatonboglár)

Hasonló eredményt kaptunk a térség látnivalóval kapcsolatban is. A válaszadók 75%-a állította, hogy nem ismer a térségben látványosságokat (15. ábra). A konkrét látványosságok felsorolásánál a Balaton és a Kıröshegyi Völgyhíd szerepelt az elsı helyen (16. ábra). A kérdésre nem listából kellett válaszolni, hanem a válaszadók saját maguk sorolták fel a térségben általuk ismerni vélt látványosságokat. A látványosságok között említésre került még a balatonföldvári kikötı és a Kereki vár is.

15. ábra - Tudnak-e látványosságról a környéken?

Tudnak-e látványosságról a környéken?

25%

75%

Igen Nem


24/96 oldal

16. ábra - Mely látnivalókat ismeri a térségben?

Mely látnivalókat ismeri a térségben?

0 1 2 3 4 5 6 7

VölgyhídBalaton

Kikötı (Balatonföldvár)Kereki vár

MúzeumokSzántódpuszta

Platánsor BalatonföldváronZichy ház

Pincesor, szılıkKıröshegyi templom

TihanySzántódi rév

Afrika múzeum (Balatonlelle)Tengeri akvárium (Zamárdi)

Zamárdi kalandparkJózsef Attila emlékmő

Aranypart (Siófok)Galamb-sziget

Szárszói múzeumGömb-kilátó (Balatonboglár)

József Attila sírhelye

A térségrıl rendelkezésre álló információk után az utazási szokásokról érdeklıdtünk. A kérdéseket a Balatonföldvári Kistérségre irányuló utazásokkal kapcsolatban állítottuk össze. Több választ is megjelölhettek a válaszadók. Legtöbben a pihenést és fürdızést választották, körülbelül harmadannyian választották a kerékpározást, túrázást, táborozást vagy lovaglást, mint az elsı két lehetıséget. Sokan választották még a bulizást, vitorlázást és a kulturális szórakozást is.

17. ábra - Milyen célból utazna a térségbe?

Milyen célból utaznának a térségbe?

0 20 40 60 80 100 120 140

PihenésFürdızés

KerékpározásTúrázás, természetjárás

Lovaglás, lovastúraTáborozás

BulizásVitorlázás

Kultúra, mővelıdésFesztiválokat látogatnék meg

HorgászásGasztroturizmus

Konferencia, értekezlet, továbbképzésKalandturizmusFalusi turizmus

Rokon, ismerıs látogatásGyógyturizmus

Egyházi turizmusVadászat

A 30 év alattiak választása csupán kis mértékben különbözik az átlagos válaszadóktól. Elsı helyeken itt is a fürdızés illetve a pihenés áll, azonban a következık inkább az aktív turizmust részesítik elınyben, azaz a túrázást, lovaglást, kerékpározást, táborozást, bulizást, vitorlázást választanák.


25/96 oldal

18. ábra - A 30 év alatti korosztály céljai

A 30 év alatti korosztály céljai

0 10 20 30 40 50 60 70 80

PihenésFürdızés

Túrázás, természetjárásTáborozás

Lovaglás, lovastúraBulizás

KerékpározásFesztivállátogatás

VitorlázásKultúra, mővelıdés

KalandturizmusGasztroturizmus

HorgászásGyógyturizmus

Rokon, ismerıs látogatásKonferencia, értekezlet, továbbképzés

Falusi turizmusVadászat

Egyházi turizmus

A 30 év feletti korosztály a fürdızés és a pihenés után a kerékpározást választaná. Ezután azonban a kultúrát jelölték meg, majd a vitorlázást és a lovaglást, azaz sokkal elırébb sorolták a kultúrát, mint a 30 év alattiak. Érdekesség, hogy itt viszonylag sokan jelölték meg a konferenciaturizmust is, míg a fiatalabb korosztályra ez nem volt jellemzı.

19. ábra - A 30 év feletti korosztály céljai

A 30 év felettiek céljai

0 10 20 30 40 50 60

FürdızésPihenés

Kerékpározás

Túrázás, természetjárásKultúra, mővelıdés

VitorlázásLovaglás, lovastúra

Konferencia, értekezlet, továbbképzés

FesztivállátogatásTáborozás

Falusi turizmusBulizás

Gasztroturizmus

HorgászásRokon, ismerıs látogatás

KalandturizmusEgyházi turizmus

A következı kérdésnél (Milyen szállást keresne?) kérés volt a válaszadók felé, hogy legfeljebb két lehetıséget jelöljenek be. A legtöbb vendég apartmant keresne és csupán feleannyian keresnének panziót, amit szorosan követ a kiadó ház. Ennél kevesebben keresnének kempinget, illetve 1-3 csillagos hotelszobát. Falusi vendégszobát kevesebb, mint a válaszadók ötöde keresne, diákszállást és 4-5 csillagos hotelszobát pedig még ennél is kevesebben.


26/96 oldal

20. ábra - Milyen szállást keresne?

Milyen szállást keresnének?

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Apartman

Panzió

Kiadó ház

Kemping

Hotelszoba(1-3 csillagos)

Falusi vendéglátóhely

Diákszállás

Hotelszoba(4-5 csillagos)

Saját üdül ı

Hajó

A 30 év alattiak többsége apartmant keresne, körülbelül ezeknek fele keresne panziót vagy kiadó házat. Náluk kevesebben keresnének kempinget, illetve diákszállást. A 30 év alattiak körülbelül ötöde keresne 1-3 csillagos hotelt. A maradék 3 lehetıséget nagyon kevesen választanák.

21. ábra - 30 év alattiak által preferált szállások

A 30 év alattiak által prefreált szállások

0 10 20 30 40 50 60

Apartman

Panzió

Kiadó ház

Kemping

Diákszállás

Hotelszoba (1-3 csillagos)



Saját üdül ı

A 30 év felettiek is az apartmant részesítenék elınyben, azonban ık második helyen a falusi vendéglátóhelyet keresnék. Náluk kevesebben érdeklıdnek a panzió, a kiadó ház, az 1-3 csillagos hotel és a kemping felıl. Itt többen keresnek kényelmesebb szállást azaz 4-5 csillagos hotelt vagy saját üdülıt.


27/96 oldal

22. ábra - 30 év felettiek által preferált szállások

A 30 év felettiek által preferált szállások

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Apartman


Panzió

Kiadó ház


Kemping


Saját üdül ı

Diákszállás

Hajó

A szálláspreferenciák után az elvárt szolgáltatások felıl érdeklıdtünk. A kérdésre több választ is megjelölhettek a válaszadók. A legtöbben a strand meglétét vennék figyelembe, majd az étterem közelsége érdekli a válaszadókat. A büfék, cukrászdák, internet-hozzáférés, illetve a látványosságok közelsége a következı választást befolyásoló tényezık. A vásárlási lehetıség, illetve a kerékpár és a hajó-kölcsönzés lehetısége kevesebb embert érdekelt. A sörözı, borozó megléte vagy a játszótér körülbelül a válaszadók 20%-t érdekelte. Ennél kevesebb embert érdekel az egészségügyi létesítmények, múzeumok, diszkók, lovaglási lehetıség közelsége.

23. ábra - Milyen szolgáltatások meglétét vennék figyelembe a szállás kiválasztásakor?

Milyen szolgáltatások meglétét vennék figyelembe a szállás kiválasztásakor?

0 20 40 60 80 100 120 140

StrandÉtterem

Büfé, cukrászda, kávézóInternet-hozzáférés

LátványosságokVásárlási lehet ıség

KerékpárkölcsönzésVízijárm ő-kölcsönzés

Sörözı, borozóJátszótér

Egészségügyi létesítményekMúzeumok

Night club, diszkóLovaglás

PostaGyermekmeg ırzı

Személyes kapcsolat

A 30 év alatti korosztály a strand közelségét, illetve az étterem meglétét ellenırzi elsı helyen

a szállás kiválasztásakor. A következı két helyen itt büfé, kávézó, illetve a vásárlási lehetıség található. A látványosságok és az internet-hozzáférés meglétét egyenlı számú, de kevesebb embert érdekel. Körülbelül ötödüket érdekli a vizijármő-kölcsönzés, illetve a sörözı, borozó megléte. A többi létesítmény meglétét viszonylag kevesen veszik figyelembe.


28/96 oldal

24. ábra - A 30 év alattiak által preferált szolgáltatások

Milyen szolgáltatások meglétét venné figyelembe a 3 0 év alatti korosztály a szállás kiválasztásakor?

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Strand

Étterem

Büfé, cukrászda, kávézó

Vásárlási lehet ıség

Internet-hozzáférés

Látványosságok

Vízijárm ő-kölcsönzés

Sörözı, borozó

Night club, diszkó

Egészségügyi létesítmények

Lovaglás

Kerékpárkölcsönzés

Múzeumok

Játszótér

Posta

A 30 év felettieknél az elsı helyen az étterem szerepel, azonban a strand megléte szorosan követi. Ezután a látványosságok, az internet-hozzáférés, a büfé, kávézó, a kerékpárkölcsönzés és a játszótér egyre kevesebb embert érdekel, azonban számuk így is eléri a potenciális vendégek egyharmadát. A vásárlási lehetıség és a vizijármő-kölcsönzés körülbelül ugyanannyi embert érint. A múzeumok, sörözı, borozó és az egészségügyi létesítmények közelsége már csupán a 30 év feletti válaszadók 15%-t érinti. Érdekesség, hogy körülbelül egy tizedük igényt tartana gyermekmegırzésre. (Ennek tartalmába egy személyes megkérdezéskor adott válasz enged bepillantást: a válaszadó házaspár örömmel költene el egy vacsorát kettesben, ha kisgyermeküket addig bébiszitterre bízhatnák.)

25. ábra - A 30 év felettiek által preferált szolgáltatások

Milyen szolgáltatások meglétét vennék figyelembe a 30 év felettiek a szállás kiválasztásakor?

0 10 20 30 40 50 60

ÉtteremStrand

LátványosságokInternet-hozzáférés

Büfé, cukrászda, kávézóKerékpárkölcsönzés

JátszótérVásárlási lehet ıség

Vízijárm ő-kölcsönzésSörözı, borozó

MúzeumokEgészségügyi létesítmények

Gyermekmeg ırzıLovaglás

PostaNight club, diszkó

Személyes kapcsolat

A legtöbben barátokkal utaznának a kistérségbe. A válaszadók körülbelül harmada utazna rokonokkal vagy gyerekekkel. Csupán a válaszadók tizede utazna munkatársakkal vagy szervezett csoporttal. A többi lehetıséget nagyon kevés válaszadó jelölte meg.


29/96 oldal

26. ábra - Kivel utazna?

Kivel utaznának?

0 20 40 60 80 100 120 140

Barátokkal

Szülıkkel, rokonokkal

Gyerekekkel

Munkatársakkal

Szervezett csoporttal

Egyedül

Párral

Barátn ıvel

Családdal

Menyasszonnyal

A legtöbben a 30 év alatti korosztályból barátokkal utaznának, azonban sokan utaznának szülıkkel vagy rokonokkal. Egytizedük utazna szervezett csoporttal, párral, gyerekekkel vagy munkatársakkal, a többi opciót pedig nagyon kevés válaszadó választotta.

27. ábra - Kivel utazna a 30 év alatti korosztály

Kivel utazna a 30 év alatti korosztály?

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Barátokkal

Szülıkkel,rokonokkal

Szervezettcsoporttal

Párral

Gyerekekkel

Munkatársakkal

Barátn ıvel

Egyedül

Menyasszonnyal

A 30 év feletti korosztály legtöbbje gyerekekkel utazna, kevesebben választották a barátokkal való utazást. Csupán körülbelül 15%-uk választotta a szülıkkel vagy munkatársakkal való utazást. A többi lehetséges választ kevesen választották.


30/96 oldal

28. ábra - Kivel utazna a 30 év feletti korosztály

Kivel utazna a 30 év feletti korosztály?

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Gyerekekkel

Barátokkal

Szülıkkel,rokonokkal

Munkatársakkal

Szervezettcsoporttal

Egyedül

Családdal

A legtöbb megkérdezett válaszadó (51%) 2-5 napra utazna le, míg 37%-uk csupán 1 hétre. További 7%-uk két hétre utazna, míg ennél hosszabb idıre nagyon kevesen utaznának le.

29. ábra - Mennyi idıre utaznának el?

Mennyi id ıre utaznának le?

51%

37%

7%2%

1%

1%

1%

2-5 nap 1 hét 2 hét Nem tudom 1 nap 3 hét 10 nap

A válaszadók több mint kétharmada elhagyná a Balaton-partot és sétálna vagy kirándulna a környéken, míg egy kicsit kevesebben keresnének fel múzeumot, látványosságot. A válaszadók körülbelül egytizede válaszolta azt kérdésünkre, hogy nem tudja, azaz ha lenne információja, valószínőleg elhagyná a partot. Körülbelül ugyanennyien válaszolták azt, hogy nem hagynák el a partot.


31/96 oldal

30. ábra - Elhagynák-e a Balaton-partot

Elhagynák-e a Balaton-partot a válaszadók?

0 20 40 60 80 100 120

Igen, sétálnának/bicikliznének/

kirándulnának a környéken

Igen, felkeresnének múzeumot/fesztivált/látványosságot

Nem tudja

Nem

A legtöbb válaszadó az internetre támaszkodna utazása megtervezésekor, azonban sokan igénybe vennének személyes ajánlatokat, illetve papír alapú információkat a szálláshelyen. A válaszadók körülbelül ötöde venné igénybe a komplett programajánlatokat, illetve mások élménybeszámolóit. Kevesen tartanak igényt elızetes papír alapú információkra.

31. ábra - Milyen információra lenne szüksége?

Milyen információkra lenne szükségük?

0 20 40 60 80 100 120 140 160

Interneten hozzáférhet ıinformációk

Személyes ajánlatok aszálláshelyen

Papír alapú információa szálláshelyen

Komplettprogramajánlatok

Másokélménybeszámolói

Elızetes papír alapúinformáció

A 30 év alatti válaszadók legtöbbje az interneten hozzáférhetı információkat használná, azonban sokan igénybe vennék mások élménybeszámolóit is. Körülbelül harmaduk venné igénybe a komplett programajánlatokat, illetve papír alapú információkat a szálláshelyen. A maradék opciót kevesen választanák.


32/96 oldal

32. ábra - Milyen információra lenne szüksége 30 év alatt

Milyen információkra lenne szüksége a 30 év alatti korosztálynak az útvonal megtervezéséhez?

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90




Papír alapú információ aszálláshelyen



Az útvonal megtervezéséhez a 30 év felettiek közül sokan vennék igénybe az interneten hozzáférhetı információkat. Személyes ajánlatokat is szívesen fogadnak a szálláshelyen, míg papír alapú információkat körülbelül ötöd részük használná fel programtervezéséhez. Csupán 10%-uk venné igénybe a komplett programajánlatokat, és a másik két opciót ennél is kevesebben.

33. ábra - Milyen információra lenne szüksége 30 év felett

Milyen információkra lenne szüksége a 30 év feletti korosztálynak az útvonal megtervezéséhez?

0 10 20 30 40 50 60 70



Papír alapú információ aszálláshelyen




4.1.4 Versenytársak

- Általános

o A Balatonfüredi Kistérség a már családos fiataloknak, a középkorúaknak és részben az idısebbeknek kínál lehetıségeket. A „buliturizmust” kedvelı fiatalok és az egyedülállók kevéssé találnak célpontokat a kistérségben.


33/96 oldal

o A falusi turizmus gátjai a színvonalas szállások, falusi életmódhoz kötıdı programok és a helyi termékek és termelés hiánya.

o A kistérségen belüli vállalkozások a csökkenı vendégszám miatt igen kiélezett versenyben kénytelenek egymás mellett élni, ami sok konfliktus forrása. Feladat, hogy ne egymással versengésben a csökkenı „tortából” próbáljanak egyenként nagyobbat kihasítani, hanem a „tortát” kellene nagyobbra készíteni.

- Külföld

o A Balatonon hagyományosan nagy számban jelenlevı magyar, német, osztrák turisták számos más célpont közül választhatnak: a horvát, szlovén, olasz tengerpart kiszámíthatóbb idıjárással, több szolgáltatással, különleges természeti környezetével, közel azonos áron elérhetı számukra.

o A tengerpartokat leszámítva, a szomszédos országok tılünk minden irányban igen komoly turisztikai fejlesztéseket, attrakciókat hoztak létre az elmúlt években (pl. Csehország – várturizmus, természetjárás, Szlovákia – természetjárás, gyógyfürdık; Ausztria – gyógyfürdık, kulturális célpontok, Románia – kulturális örökség).

o A kistérség számára a viszonylagos közelség és az alacsonyabb hımérséklet lehet ezekkel szemben versenyelıny. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, mely a vizének hımérséklete és tisztasága miatt fürdésre és vitorlázásra is kiválóan alkalmas.

- Balaton egyéb kistérségei

o A Balaton egyéb kistérségei között a Balatonföldvári kistérség területe a közepesen érintetlen természetet tudja nyújtani a látogatóknak. Badacsony, Tapolca vagy a Déli-Bakony turisztikai szempontból nagyobb érdeklıdésre tarthat számot, a somogyi dombok viszont könnyebben járhatók (max. 360 m tengerszint feletti magasság), így alkalmasabbak kisebb gyermekekkel vagy kerékpárral való bejárásra is.

o Siófok az utóbbi években a „buliturizmus” fellegvára lett. Korábban a helyiek elmondása szerint Balatonföldvár volt a fiatalok elsı számú célpontja. valószínőleg Siófok behozhatatlan elınyre tett szert óriási beruházásai miatt, miközben Balatonföldvár „nyugdíjas várossá” vált. El kellene gondolkodni azon, hogy a középkorú és idısebb érdeklıdık számára speciális esti szórakozási lehetıségeket, társasági eseményeket lehetne kialakítani.

o A tihanyi látnivalók versenytársak, de a szántódi réven keresztül könnyen megközelíthetı, ezért kézenfekvı, hogy együttmőködı partner is lehetne.

o A somogy megyei, parttól távolabbi települések turisztikai szempontból nem versenytársak, mivel a turisták még alig fedezték fel ezeket. Szervezett programokon azonban elképzelhetı, hogy a kistelepülések felfedezésére egy-egy napot szánnának a balatonföldvári kistérségben nyaralók.

o Balatoni borvidék – a hegyközségek, borászati gazdasági társaságok és civil szervezetek természetesen versenytársak, de itt is az együttmőködés szorgalmazható.


34/96 oldal

- Kistérség

o A kistérségben nincs sokezer látogatót vonzó látnivaló, a meglevı attrakciók bemutatása még nem eléggé vonzó.

o Kevés a múzeumok és más olyan attrakciók száma, ami hővösebb, esıs idıben is látogatható.

o Szórakoztató attrakciók (óriáscsúszda, vidámpark, stb.) hiányzik a kistérségben.

o A meglevı látnivalók megközelíthetısége, turisztikai minısége is kívánnivalót hagy maga után (pl. Fehérkıvár, szkíta golgota).

4.1.5 Technológia

4.1.5.1 Nemzetközi trendek a turisztikai iparágban12

A WTO (World Travel Organization) és az IPK (International Tourism Consulting Group) közös tanulmánya alapján a turizmusra középtávon a következı tulajdonságok lesznek jellemzıek, így ezekre kell felkészülni azoknak a vállalatoknak\régióknak, melyek sikeresek akarnak lenni továbbra is a turizmus területén.13

- Új „kiutazó boom” –A XXI. században várhatóan újabb növekedési hullám indul be, melynek növekedési bázisa - eddig a világ 30 leggazdagabb országa -, áttevıdik keletre: a kínaiak részesedése a világ kiutazó turizmusából a mostani 1%-os értékrıl 2050-re becslések szerint meg fogja közelíteni a 10%-ot, Indiában pedig a mai 0,5%-os értékrıl várhatóan 5%-ra emelkedik ez az érték. Ennek a tulajdonságnak a kihasználásához a kistérség ma nem rendelkezik megfelelı nyelvismerettel, illetve marketinggel az említett térségekben.

- Személyre szabott vendéglátás – Az autentikus ajánlatokat és a tradicionális vendégszeretetet magasan fogják értékelni a XXI. században, fıként a 40 év feletti turisták, kiknek aránya a társadalomban egyre nı. Ez egy olyan elvárás, aminek a kistérségi turisztikai szolgáltatók meg tudnak felelni, így is növelve esélyeiket a nemzetközi piacon.

- Belföldi utazási boom – A XXI. században a belföldi utazási kereslet várhatóan világszerte növekedni fog. Sok fejlıdı országban ez lesz a „kiutazási boom” elıhírnöke.

- Változó fogyasztói igények – A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák fogyasztójává vált és válik továbbra is, akiknek fı célja az életben a szabadság és a vidámság, de szinte lényegtelen, hogy ezt melyik országban találja meg. Ezen fogyasztók újfajta marketingtechnikákat és új turisztikai termékeket igényelnek.

- Fenntartható fejlıdés – Nem kétséges, hogy a turizmus növekedése soha nem látott mértékben van hatással a természeti környezetre. A turizmus fejlesztésének ezért fenntarthatónak kell lennie az elkövetkezı húsz évben, ellentétben a mostani trenddel, amely a megszokott életminıség lerombolásával fenyeget. Ellenırizni kell az engedélyek kiadását, illetve a szürkegazdaságból is el kell távolítani azokat az elemeket, melyek rombolják a környezetet, továbbá a vállalkozások tudomására kell hozni, hogy a mai esetleg nagyobb profit a jövıbeni profitnélküliség okozója lehet.

12 Juray Tünde: Demográfiai változások hatásai a turizmus folyamataira napjainkban, SZTE Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék 13 Forrás: IPK, WTO


35/96 oldal

- Csökkenı fogyasztói lojalitás – Az elızı trend egyik következménye várhatóan az lesz – mivel az emberek egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a helyre utazni vagy ugyanolyan típusú vakáción részt venni –, hogy csökkenni fog az ismételt utazások száma. Már az 1990-es években is 80%-ról 65%-ra csökkent az ugyanazon desztinációba történı utazásokon részt vevık aránya, ez az érték 2010-re várhatóan legalább további 10%-kal csökken majd.

- Nagyobb elvárt érték – A turisták egyre inkább elvárják a minıséget és egyre kevésbé hajlandóak többet fizetni az extra minıségért. Ezért a kínálati oldal szereplıinek hatékonyabb költséggazdálkodást kell bevezetni.

- A higiénia iránti igény – A biztonság iránti igény alapvetıvé vált, de a jövıben fontossága még tovább fog nıni. A XXI. század globális társadalma nagy fontosságot fog tulajdonítani a higiéniának. Azon szálláshelyek, városok vagy vidéki területek, ahol a higiéniát alulértékelik, elveszítik versenyképességüket.

- Nagyobb standardizáció – Az elızı trenddel összhangban világszerte folytatódik a standardizáció, ami a költségcsökkentés egyik eszköze lehet.

- Különleges helyszínek – A XXI. század folyamán a turizmusban egyre népszerőbbé fognak válni a különleges helyszínek, mint például az őrben történı, vagy a víz alatti turizmus.

- „High-touch” – Amikor a szolgáltatások standardizációja normává válik, egyre kevésbé lesz fontos a személyesség iránti igény, és a standardizáció együtt kell, hogy haladjon a növekvı attraktivitással. A tömegpiac sikerének záloga a kis költségő standard-ek sok „high-touch” elemmel való kombinálása.

- Idısödı társadalom – A fejlett országok születési rátájának drasztikus csökkenése jelentıs mértékben fogja befolyásolni a turisztikai keresletet az elkövetkezı húsz évben. Ennek pozitív hatása lesz, hogy az idısebb korosztály mindennapjaiban is egyre inkább megjelenik a külföldi utazások iránti kereslet. Viszont mivel magasabb igényeik mellé nem mindig fog vastagabb pénztárca is társulni, ezért olyan turisztikai létesítményeket kell létrehozni, mely alacsonyabb profit mellett több vendéget lesz képes ellátni.14

Az egyén, élete során különbözı korcsoportokhoz tartozik, hordozva az adott korszak általános sajátosságait a családi állapot, vagy a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely vonatkozásában. Az egyes életszakaszok fent említett sajátosságai jelentıs mértékben befolyásolják az adott személy mobilitását, utazási kedvét, motivációit a turizmus valamely formájában történı részvételhez, és nem utolsó sorban az utazás anyagi fedezetéhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre állását.

A turisztikai piac szegmentációja az életkor alapján a következı szakaszokra bontható:

1. ifjúsági turizmus/egyedülállók („szinglik”)

2. fiatal családosok, kisgyermekkel

3. középkorúak, nagy gyerekkel

4. középkorú házaspárok/egyedülállók

5. senior turizmus

14 Egyik polgármester interjúalanyunk is említette ezt a problémát: „A nyugdíjas pénztelen, mégis infrastruktúrából igényesebb és szereti a kényelmet. Erre nem lehet turisztikát alapozni.”


36/96 oldal

Ifjúsági turizmus/egyedülállók („szinglik”) Az 1. szakaszban járó korcsoport (16-35 évesek) tagjai egyrészt még nem keresıképesek és nem felnıtt korúak, így utazási döntéseik még részben korlátozottak a szülık által, míg a relatíve idısebbek már aktív keresık. Az egész korosztály közös jellemzıje a rendkívüli mobilitás és rugalmasság, ami visszaköszön a desztináció megválasztásában, az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek vagy a kevésbé komfortos – ámde kedvezıbb árú – közlekedési eszközök, illetve a hátizsákos „túrázás” preferálásában. E korcsoport utazásainál „csapódik le” egy másik komoly társadalmi problematika: a fiatal egyedülállók (szinglik) ugyanis sokáig mostoha gyermekei voltak az utazási piacnak – annak ellenére, hogy többségük igen jó egzisztenciával bír –, hiszen rájuk is vonatkozott az „egyágyas felár” fizetési kötelezettség a részvételi díjaknál. Számuk azonban olyan tetemesre emelkedett az utóbbi évtizedben, hogy ma már komoly fogyasztói potenciált képviselnek (annál is inkább, mivel jól keresı, igényes, évente többszöri utazási hajlandóságot mutató társadalmi csoport), így az utazásszervezık egy része szakosodott a számukra történı utazásszervezésre, amely rendszerint az utazási élményen kívül ismerkedési lehetıséggel is kecsegtet, tehát szocializációs funkciót is betölt. Míg a korosztály jelentıs hányada a felfedezı típusú turisták közé tartozik, másik részük a biztonságérzetet nyújtó tömegturizmus szolgáltatásait választja, a szinglik pedig kedvelik az exkluzív utazásokat is.

Fiatal családosok, kisgyermekkel A 2. szakaszba tartozó fiatal családok kezdetben (házas)párként, majd kisgyerekkel választanak úti célt. Mivel ebben az életszakaszban más, az utazásnál fontosabb kiadások is terhelik a családokat, így az olcsóbb, (a gyermekkel történı utazás nehézségei miatt a) közelebbi célterületek, esetleg a tömegturisztikai termékek fogyasztói. Rendszerint az egyszerőbb szolgáltatásokat nyújtó szállástípusokat (pl. panziók, kempingek faházai) veszik igénybe, átlagos tartózkodási idejük és az utazás távolsága a kisgyerek miatt valamivel rövidebb.

Középkorúak, nagy gyerekkel A ciklus 3. szakaszába a már biztos egzisztenciával rendelkezı családok utazásai tartoznak, akik egyénileg és szervezett körülmények között is gyakran utaznak, ami évi többszöri alkalmat is jelent, amely a jelenlegi trendek mellett általában két legalább egy hetes külföldi, és egy vagy két belföldi hosszúhétvégés üdülést jelent, rendszerint magasabb kategóriájú szálláshelyen.

Középkorú házaspárok/egyedülállók A folyamat 4. szakaszában járók rendszerint középkorú házaspárok, illetve sajnos már különbözı okokból (özvegy, elvált) egyedül élık, akik, ha korábban kedvelték az utazást, akkor náluk ebben az életkorban ismét elıtérbe kerül ez a szabadidıs aktivitás, és már megjelenik erıteljes szempontként a programválasztásban a kényelem és az egészségmegırzés. Még aktív keresıkrıl van szó, akik meg tudják fizetni a magasabb színvonalú szolgáltatásokat.

Senior turizmus A ciklust záró fázisba azok a 65 év feletti nyugdíjasok tartoznak, akiknek a turizmus létrejöttéhez szükséges hármas motivációs rendszer – úgymint motiváció, szabad-


37/96 oldal

felhasználású jövedelem, szabadidı – elemei közül a szabadidı korlátlan mértékben, az indíttatás egyéntıl és tradícióktól függıen, a pénzügyi háttér a gazdasági környezet függvényében adott. İk elsısorban a kényelmes, biztonságos, szervezett, csoportos utazásokat kedvelik, amelyek a korosztály interperszonális kapcsolatainak ápolását is elısegítik. Az anyagiak függvényében a hosszabbtávú vagy hosszabb idıtartamú utazásokat is keresik. A lakóhely (falusi/városi környezet) is erısen determinálja e korosztálynál az utazási hajlandóságot, ahol egyértelmő a városlakó nyugdíjasok utazásainak dominanciája, amely szoros kapcsolatban áll az utazások értékítéletével és nagyobb hagyományaival. Természetesen e korosztálynál a legnagyobb a leszakadozás is, hiszen sokan egészségi állapotuk, míg megint mások szőkös anyagi kereteik miatt nem tudnak bekapcsolódni turisztikai aktivitásokba.

34. ábra - Turizmust befolyásoló fıbb tényezık és a belılük következı trendek

Családközpontú ajánlatok �

Közepes árszegmensek�

Hagyományos sportágak�

Passzív pihenés az üdülés során�

Lojalitás a célterületekhez�

Idıskorúaknak szóló speciális ajánlatok�

Élményközpontú termékek�

„last minute” utazások�

Kulturális motivációjú utazások �

Városi túrizmus�

Helyközi és távolsági utazások�

A természet mint élményforrás�

Minıségi szabadidı eltöltés igénye�

Spontán utazási döntések�

Sztenderdizálás, minıségbiztosítás�

Klaszterek, hálózatok kialakítása�

Szolgáltatás és minıség �

Emocionális, értékteremtés�

Ár/érték arány jelentısége�

Hatékony információs- és foglalási rendszerek�

Direkt értékesítés �

Nıknek szóló speciális ajánlatok�

Egészségközpontú kínálatok�

Családközpontú ajánlatok �

Közepes árszegmensek�

Hagyományos sportágak�

Passzív pihenés az üdülés során�

Lojalitás a célterületekhez�

Idıskorúaknak szóló speciális ajánlatok�

Élményközpontú termékek�

„last minute” utazások�

Kulturális motivációjú utazások �

Városi túrizmus�

Helyközi és távolsági utazások�

A természet mint élményforrás�

Minıségi szabadidı eltöltés igénye�

Spontán utazási döntések�

Sztenderdizálás, minıségbiztosítás�

Klaszterek, hálózatok kialakítása�

Szolgáltatás és minıség �

Emocionális, értékteremtés�

Ár/érték arány jelentısége�

Hatékony információs- és foglalási rendszerek�

Direkt értékesítés �

Nıknek szóló speciális ajánlatok�

Egészségközpontú kínálatok�

elöregedés

népesség csökkenés

családstruktúra

mobilitás

globalizáció

gazdasági növekedés

individualizáció

biztonság

választás szabadságfoka növekszik

szolidaritás

érzékenység

autentikusság

szabadidı növekedés

erıforrás felhasználás

Demográfia

Gazdaság

Értékváltozás

Ökológia

elöregedés

népesség csökkenés

családstruktúra

mobilitás

globalizáció

gazdasági növekedés

individualizáció

biztonság

választás szabadságfoka növekszik

szolidaritás

érzékenység

autentikusság

szabadidı növekedés

erıforrás felhasználás

Demográfia

Gazdaság

Értékváltozás

Ökológia

4.1.5.2 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

A turizmus Magyarország gazdaságában is fontos szerepet tölt be. 2004-ben a Magyarországra látogató külföldiek összes magyarországi fogyasztása 822 milliárd forintot, ezen belül a turisztikai fogyasztás 596 milliárd forintot tett ki. Emellett a magyar lakosság 385 milliárd forintot fordított turisztikai szolgáltatásokra, aminek eredményeként a turizmus bevételei elérték a 983 milliárd forintot. A turisztikai ágazatok GDP-je 877 milliárd forint volt, ami a magyarországi GDP 5%-át adja. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve a turizmus 8,5%-kal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez.

A turizmus bár számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különbözı mértékben, a legjellemzıbb, a legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van.


38/96 oldal

A magyar turizmus fejlesztésének koncepciótlansága miatt készítették és fogadták el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 c. dokumentumot (NTS). Az NTS a turizmus és a vele összefüggı más szakmai területek összekapcsolódó tényleges problémáiból kiindulva, kormányzati ciklusokon átívelve jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait, figyelembe véve az idegenforgalomnak a gazdaság egészére gyakorolt hatását. A stratégia elfogadását széleskörő szakmai egyeztetés elızte meg, alkotói a Magyar Turizmus Rt. stratégiai munkacsoportja. Az NTS szorosan illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe (ÚMFT). A honi turizmus három fı emelkedı irányzata állapítható meg, ezek

- az egészségturizmus,

- az örökségturizmus, valamint

- a konferenciaturizmus.

A stratégia pillérei:

1. A versenyképesség és a fenntartható fejlesztés, a turizmus nem gazdasági hatásainak optimalizálása.

2. A hazai vonzerık és termékek, amelyek megfelelıen hirdetve idecsábíthatják a turistákat. A stratégia földrajzi alapon meghatározza az egymáshoz kapcsolódó, együttesen megjelenített kínálattal rendelkezı hazai turisztikai célterületeket, amelyeknek a turizmussal összefüggı fejlesztési és marketing feladati egységesen kezelendıek.

3. Az infrastruktúra fejlesztése.

4. A turizmusiparban tevékenykedı humánerıforrás fejlesztése.

5. Az irányítási és fejlesztési intézményrendszer, valamint a turizmus ösztönzı rendszere és a különbözı célterületek, valamint az intézményrendszer közötti partnerségi viszonyok kialakításának lehetısége.

Az 1. pillér legfıképpen a turizmusnak a környezetre gyakorolt hatását akarja minimalizálni, illetve lehetıvé tenni, hogy húsz év múlva is lehessen még fejleszteni a turizmust. A Balatonföldvári Kistérségben az illegális hulladék-lerakóhelyek felszámolásán, az erdıirtás megállításán és környezetkímélı infrastruktúrafejlesztésen (pl. turisták számára illemhelyek a túraútvonalakon) kívül nincs tennivaló ezen a területen.

A 2. pillér az adott térség jellemzı termékeit, szolgáltatásainak fejlesztését célozza meg. A kistérségben ez elsısorban a borturizmus, illetve a lovaglási szolgáltatásokat érintheti ez a pillér a parttól távolabbi települések tekintetében, a Balaton-parton pedig a strandolási lehetıségek fejlesztése (pl. szabadstrandon mosdó, büfé, stb.) és az egész évi turisztikai kínálatot szolgáló fejlesztések (wellness, téli sportok) jöhet szóba.

A 3. pillér a turisztikai infrastruktúrát fejlesztését tartja fontosnak, nem csupán a közúti, hanem a vasúti, légi és vízi szállítást is. Ebbıl hiányzik egy turisztikai adatbázis koncepciója, ami minden magyar turisztikai szolgáltatást magába foglalna. Sajnos a kistérség ezen a területen rosszul áll, ugyanis az utak rossz minıségőek, illetve a helyi VOLÁN járatok nem illeszkednek a MÁV járatokhoz, azaz nem várják be egymást a járatok. Ezen kívül a parttól távolabbi településekre késı este tömegközlekedéssel nem lehet eljutni, ugyanis késı délután megy az utolsó járat.

A 4. pillér fıleg a nyelvismeretet, illetve kisebb mértékben a hozzáértést (turizmusszakmai, vállalkozási, pénzügyi ismeretek) szeretné fejleszteni. Ez a kistérségben fıleg az angol nyelv-ismeret fejlesztését jelentené, ugyanis sokan beszélnek még bizonyos szinten németül, azonban egyre több turista érkezik olyan országokból, ahol a német nem anyanyelv.

Az 5. pillér az állami intézmények közötti hálózatépítést szorgalmazza. Ezen a hálózaton keresztül akarja ösztönözni a vállalkozókat a fejlesztésre. A kistérségben a hálózatépítésnél


39/96 oldal

tart még a folyamat, ugyanis a települések önkormányzatai között a viszony nem mindig barátságos, sokszor alakulnak ki kisebb veszekedések, érdekellentétek, illetve a kistérség vállalkozói még kevéssé élnek az együttmőködésbıl, összefogásból, összehangolt cselekvésekbıl származó elınyökkel.

4.1.5.3 Átmenet a tömegturizmusból minıségi szolgáltatásba15

Az alternatív turizmus koncepciók (pl. zöld, bio, minıségi, fenntartható) elsıdleges kialakulásuk szerint a tömegturizmus káros hatásait szeretnék kiküszöbölni.16 A Balatonföldvári Kistérség speciális esetében azonban a tömegturizmus utánpótlásának megszőnése jelenti a problémát. Az itt megjelenı „minıségi” jelzı semmiképpen sem azt jelenti, hogy a kistérség kevés számú vendéget szeretne kiszolgálni. Sokkal inkább arra kell gondolni, hogy a rendszerváltás elıtt szinte reklám nélkül ideözönlı kelet-európai és nyugat-német vendégsereg utazási motivációjának elmúlásával létrejött vákuumba a turisták számára vonzó szolgáltatási kínálatot, a nyaralásra szánt idı és pénz felhasználásának minıségi módját kell állítani.

A belföldi turizmus megélénkülése és élénkítése további feladatként jelentkezik a TDM szervezet számára. A külföldi vendégek közé pedig valószínőleg újabb nemzeteket kell hívni: Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból várhatunk némi növekedést az elkövetkezı években, ha megfelelı lesz a gazdasági növekedés ezekben az országokban.

Valószínő, hogy a kistérségi kínálat semmiképpen nem fog megfelelni a luxusturizmus szempontjainak, így a középosztály középsı és felsı rétegeinek pénztárcáját kell megcélozni. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezek a rétegek is a luxuséletmód bizonyos utánzását várják el a saját társadalmi aspirációik miatt.

Fontos figyelembe venni, hogy a középsı és felsı középosztály kevésbé a passzív üdülést keresi, mint az aktív turisztikai formákat . Ha a strandon is tölti a napot, eközben igényli az aktivitást, pl. strandröplabda; majd fontosnak tartja, hogy valamilyen kihívást jelentı programot kapjon: akár fizikai teljesítményt jelentı túra, hajózás, lovaglás, kalandpark formájában. Ezen rétegeknél az utazáshoz olyan fogalmak is kapcsolódnak, mint „professzionalizmus”, „intellektualitás”, „párbeszéd” – azaz utazásuk során szerzett tapasztalataikat transzformálják a munkájukba, igénylik a magas szintő kulturális programokat és igényt tartanak a közvetlen kommunikációra is vendéglátóikkal (inkább vendégek, mint turisták szeretnek lenni). Ez is magyarázza, hogy kevésbé vesznek részt szervezett utakon, inkább egyénileg szervezik meg idıtöltésüket, teret hagynak a spontaneitásnak és szeretnek „letérni a kitaposott útról”, hiszen ezzel egyéniségüket, kreativitásukat, egyediségüket fogalmazzák meg és az utazásuk presztízsértékét növelik.

4.2 „7S” modell

Szemben a PEST+ modellnek a vizsgált területre ható külsı tényezıket keresı megközelítésével, a „7S” modellben a kistérség belsı tényezıivel foglalkozunk. A Mc Kinsey-féle 7S modell alapján a szervezeti kultúra elemei két részre oszthatók:

- A kemény (hard) elemek azok a szabályozási elemek, amelyek kezelésére modellek, számszerősíthetı módszerek, menedzsment eszközök állnak rendelkezésre. Ezek a következık:

15 Szıllısi, id.m. 22.o. 16 Szıllısi, id.m. 21.o.


40/96 oldal

o A szervezeti stratégia, a szervezeti célok és a megvalósítás eszközei, követelményei (Strategy)

o A struktúra szervezetirányítása, felépítése és módszere (Structure)

o Az üzleti, termelési és információs rendszerek (Systems)

- Lágy (soft) elemek azok a motivációs elemek, amelyek nem írhatók le modellekkel és nem léteznek menedzselésükre számszerősíthetı módszerek, de ezeknek kiemelkedı szerepe van a szervezet kultúrájának alakításában:

o A szervezetnek az alapvetı értékeken alapuló képessége (Skills)

o Az alkalmazottak képzettsége, ismeretei, tudása, elkötelezettsége, érdekeltsége (Staff)

o A szervezet mőködési stílusa (Style)

o A szervezet értékrendje, amely a szervezet magatartását, viselkedését, például a humán kultúrát határozza meg. (Shared values)

A kutatás során a kistérséget, mint szervezetet elemeztük. Az elemzés részben eltér egy vállalti szervezeti struktúra elemzésétıl, de mivel a kistérség közös stratégiát kíván kialakítani és megvalósítani a turizmus területén, így a 7S modell módszertanát alkalmazhatónak tartjuk.

35. ábra - A 7S modell felépítése

Stratégia

Struktúra

Rendszerek

Közös értékek

Szaktudás

Emberek

Stílus

Szoftver

Hardver

Stratégia

Struktúra

Rendszerek

Közös értékek

Szaktudás

Emberek

Stílus

Szoftver

Hardver

4.2.1 Stratégia

4.2.1.1 Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013)

A fejlesztési stratégia nem emelte ki külön a Balatonföldvári Kistérséget, ezért részben a Siófok és környékérıl, részben a Kelet-Belsı-Somogy kistájról szóló fejlesztési elképzelések „metszetét” lehet – a megváltoztatandók megváltoztatásával – alkalmazni.

4.2.1.1.1 Siófok és környéke


41/96 oldal

A kisrégió térszerkezetének jellegzetessége a viszonylagos homogenitás, hiszen a parti sáv tradicionális fürdıtelepüléseihez nem csatlakoznak olyan kiterjedt háttérterületek, mint a Balaton-felvidék elıtti, vagy a somogyi partszakasz esetében. A résztérség gazdaságában a turizmus a BKÜ egészéhez képest is nagyobb dominanciával bír, a primer szektor foglalkoztatottjainak aránya szerényebb.

A kisrégió jelentıs beépítettséggel rendelkezı partmenti településein kiemelten fontos cél a zöld területek arányának növelése.

A térség turizmusának fejlesztésekor korábban említett kedvezı adottságok kiaknázásával a kulcsszó a minıségi turizmus fejlesztése lehet, továbbra is a szórakoztató karakter erısítésével: mind a rendelkezésre álló szálláshelykínálat, mind a vízminıség alkalmas a magasabb fogyasztói igények kielégítésére. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása szükséges, a szezon nyújtásával, a jelenlegi kiegészítı szolgáltatások és programok diverzifikálásával. Ennek részeként, a magasabb színvonalú szolgáltatásokat igénylı vendégeket vonzó új turisztikai terméktípusok (golf, welness, konferencia) meghonosítása a térségben, illetve a meglévık közül a minıségi turizmus igényeit kielégítık (pl. vitorlás) erısítése.

A térség által megcélzandó piaci szegmens (célcsoport) egy rendkívül fizetıképes vendégkör, minıségi szolgáltatások iránti igénnyel. Ide tartozik a középkorú magas jövedelmő korosztály éppúgy, mint a szórakozni vágyó fiatalok (szintén kedvezı költési mutatókkal). E rétegek térségbe csábításához szükséges további feladatok a vonzó imázs megteremtése (megfelelı marketingtevékenységgel), mely e célcsoportok számára is versenyképessé teszi a térséget; továbbá a szálláshelykínálat további szélesítése és a magasabb kategóriájú szállodák arányának növelése (a térség ugyanis bár jelenleg is kiemelkedik a régió más részeihez viszonyítva a szálláshelyek minıségi összevetésében, ám más, európai tavi desztinációkkal szemben még érzékelhetı az elmaradás).

4.2.1.1.2 Kelet-Belsı-Somogy

A helyi mezıgazdaság húzóágazata elsısorban a növény-, azon belül a szılı- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlı lehetıségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme-; a Balaton-part, mint felvevıpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaság-diverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékő termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befıtt, stb.) elıállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelı kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szılészetre települt borászat kiemelkedı. A helyi erdıterületekre alapozva az erdıgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthetı.

A helyi sajátosságként értékesíthetı élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézmővesipar is a helyben elıállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat.

Tekintettel a térség belsı területeinek fejletlenségére átlagos környezetterheléső iparágak, logisztikai szolgáltatások megjelenése illetve bıvülése is indokolt lehet ám csak, a parttól távolabb (pl. Lengyeltóti, Marcali környéke).

A parttól távolabbi településeken gondot okoz a turisztikai termékek hiánya, vonzásadottságok kihasználatlansága. Lehetıségként jelenik meg a part kínálatát kiegészítendı aktív /falusi, horgász, vadász, kerékpáros, borturizmus; illetve másik útként az önálló arculat erısítése amennyiben nem a parthoz kapcsoljuk a parttól távolabbi településeket – ez esetben falusi és aktív turizmus egymást kiegészítı kettıse kerülhet középpontba, de ebben az esetben is legalább kölcsönös ajánlattétel, egybefőzött


42/96 oldal

programcsomagok révén kooperálhatna a part és a dombvidék. A halastavak a horgászturizmus fejlesztéséhez szolgálhatnak alapul.

Meg kell azonban jegyezni, hogy jelen tapasztalatok szerint a turizmusfejlesztés hatékonysága a parttól távolabbi településeken erısen kérdıjeles. Fontos a jövıben a programkínálat diverzifikálása (sportlehetıségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére), illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése, melyet azonban nehezít a part és a parttól távolabbi települések közti kapcsolatok alacsony intenzitása. Célszerő lenne az identitástudatot erısíteni hivatott programok, a lehetıségeket bemutató elıadássorozatok szervezése.

Az elsıdleges célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetıképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, saját autóval rendelkeznek (vagy kölcsönzési lehetıséget biztosítani számukra), esetleg kisgyermekes családok (oktató jellegő turizmus bemutatva a háztáji állatok etetését-tartását a falusi életmódot - ez lehet önállóan helytálló termék vagy a part kínálatát kiegészítı lehetıség.”

4.2.1.1.3 Összegzés

Mivel a Balaton Fejlesztési Stratégia nem ismeri a Balatonföldvári Kistérséget, aligha meglepı, hogy az általunk megkérdezett vállalkozók egy része nem is ismeri a Balaton Fejlesztési Stratégiát, akik ismerik, azok pedig azt mondják, hogy elhibázott, legalábbis a kistérségre nézve. Sérelmezték, hogy annak készítése közben nem keresték fel sem ıket, sem ismeretségi körükbıl senkit, véleményüket nem kérdezték, ıket nem vonták be, így arra következtettek, hogy a helyi igényeket nem mérték fel. A vállalkozók ezért nem érezték, hogy ık is a stratégia részei, nem érzik magukénak azt és nem tevıleges részesei a stratégia megvalósításának.

Egyikük azt mondta, hogy „nincsenek kulturális adottságaink, de természeti értékek vannak.” Bár ez így nem teljesen igaz, mégis elsısorban azokat az értelmiségi, vagy magasabban képzett középrétegeket kellene megszólítani és a kistérségbe hívni, akik „természetközeli aktív turisták ” lennének. A Balatonföldvári Kistérségben célcsoportját a magasabb státuszú, gyermekes családok jelenthetik.

A kisgyermekes (0-6 év) családokat a kistérségben elsısorban a Balaton-part vonzhatja részükre kialakított, gyermekbarát, családbarát szolgáltatásokkal. A természet megismerését, az aktív turizmust, természetjárást inkább 6-8 év felett lehet a gyermekekkel elkezdeni. A senior korú turistákat csak fizikai adottságaikat figyelembe vevı programokkal és infrastruktúrával lehet a kistérségbe hívni.

4.2.1.2 LEADER, HVS

A LEADER stratégia készítésekor, a helyzetelemzés eredményeként a kistérség komparatív elınyeinek és hátrányainak figyelembe vételével a Helyi Akció Csoport (HACS)17 a helyi kultúra és turizmusfejlesztés területén belül valósít meg vidékfejlesztési programot.

17 A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa azt a döntést hozta, hogy az akciócsoport területe fedje le a statisztikai kistérség földrajzi területét. A döntés értelmében a statisztikai kistérséget alkotó 13 település együttesen tagja lett az akciócsoportnak. Az akciócsoport 31 taggal (önkormányzat, vállalkozó, civil szervezet) alakult meg. A jelenleg 34 tagot 13 önkormányzat, 14 vállalkozó és 6 civil szervezet és 1 magánszemély alkotja.


43/96 oldal

A kistérség komparatív elınyei közül a Balaton-parti fekvés, az M7-es autópálya közelsége, az ipari terheléstıl mentes kistérség, a meglévı hagyományok a szılı és gyümölcstermesztésre és a gyönyörő természeti környezet mind a vidéki és más jellegő turizmus fejlesztését támasztják alá. A kistérségi turizmus fıbb trendjei:

- a balatoni turizmus évek óta hanyatló tendenciája,

- a kistérség jövedelemtermelı képessége nyári szezonfüggı,

- a kistérségbıl hiányzik az innováció,

- alacsony a magasan kvalifikált munkaerı aránya és ezzel együtt

- kevés a tartós megélhetést biztosító munkahelyek száma.

A kistérségi LEADER program végrehajtása ellentmondásos és megosztó eredményeket produkált:

- A HACS nem csak a Balatonföldvári, hanem több más kistérséget is magában foglal (Tabi, Siófoki, illetve a Kaposvári kistérség bizonyos településeit), és nem csupán turisztikai lehetıségek szerepelnek benne, ezért nehéz felmérni a turizmusra gyakorolt hatását a kistérségben.

- A kistérség minden települése a Balatoni Kiemelt Üdülı Körzethez tartozik, így az utolsó hatályos kormányrendelet szerint nem lehet falusi turizmussal összekapcsolódó projektekre pályázni, miközben a vállalkozók és a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) vezetıje szerint is lenne rá igény, valamint a fenti stratégia szerint is kitörési pontot jelentene.

- A pályázat kitöltésének bonyolultsága és a pályázatok feletti döntések átláthatatlansága okán, illetve a folyamatosan változó határidık és pályázati lehetıségek miatt a kistérség vállalkozói és polgármesterei elveszítik bizalmukat a LEADER program, illetve a HVI helyi munkatársai felé, akik így szemükben kezdenek hiteltelenekké válni, ezért hálózatépítésre nem lehet használni kiterjedt kapcsolatrendszerüket és már meglévı hálózataikat.

- A LEADER program átfogó célokat ad meg (életszínvonal, illetve gazdaság javítása) és a stratégiában azokat nem bontja le kisebb részekre. Hiányoltuk, hogy éves akcióterveket sem készítenek (mivel ilyen elvárás nem fogalmazódott meg feléjük), amiben éves szinten lebontanák, hogy mi az a feladat, amit az adott évben a LEADER program révén meg akarnak valósítani. Ehelyett a stratégiát módosítják évrıl évre. (2010-ben eddig még nem volt módosítás, feltehetıleg a kormányváltás következtében maradt el.)

- A LEADER program végrehajtását gátolja a helyi vállalkozók szerint az, hogy utófinanszírozásos, azaz elıször saját költségén el kell végeznie a munkálatokat és csak utána kapja meg a támogatást. A vállalkozók többségének nincs megfelelı tıkéje az adott beruházás finanszírozásához, így nem is tudják igénybe venni a program nyújtotta lehetıségeket. Bár lehetıségük lenne banki hitel felvételére, de azokba a bizonytalan pénzügyi helyzet miatt nem akarnak belevágni.

A LEADER program keretében sok beruházás valósult meg a kistérségben (mellékletben részletezzük), így bizonyos szempontból a program sikeres volt, ugyanis sikeresen fejlesztette a kistérségi gazdaságot, így a turizmust is. Jelenleg is folyamatban van a kistérségbıl 31 projekt, ezekbıl 5 történik a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcím alatt.

4.2.1.2.1 Érdekeltek, érintettek és a célcsoportok


44/96 oldal

A Balatonföldvári kistérség minden egyes települése az akciócsoport tagja, ennek következtében az intézményi, szervezeti szinten az összes, a helyi vidékfejlesztési program tematikájához kapcsolódó, a megvalósítandó programokkal azonosulni és azokhoz csatlakozni kívánó szervezetek érdekeltek a helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításában.

Az elemzés során felsorolt érdekeltek és érintettek nem minden esetben különültek el egyértelmően. A tervezett vidékfejlesztési program során elıfordul, hogy egy-egy érintett félbıl aktív részvétellel érdekelt fél válik, ami egyértelmő bizonyítéka, hogy a program és ezen belül a projekt tervezésekor a megfelelı célcsoportot jelölték meg a tervezık. Ilyen pl.: a hátrányos helyzető lakosok, akik a vállalkozásmenedzsment szolgáltatás keretein belül szakmai segítséggel vállalkozást indítanak a kistérségben, így az érintettségük érdekeltséggé fejlıdik.

A kistérségi elemzést szőkíti a területi specifikáció: A kistérség két fı részre a Balaton parti és a parttól távolabbi településekre bontandó, miután jelentıs különbség van az itt lakók életminıségében, lehetıségeiben. Ehhez kapcsolódik az adminisztrációs közigazgatási specifikáció, ami valójában egy települést: Balatonföldvárt emeli ki a települések körébıl, miután a kistérségben ez az egyetlen város.

További elemzı szempont volt a korosztályi specifikáció: A kistérség kisiskolás és tinédzser korosztálya számra minimális és limitált szintő tanulási lehetıség van a kistérségben, ezért kiemelt csoportként kezelendık.

4.2.1.2.2 Kiemelt célcsoportok:

- A kistérségi turizmussal bármilyen szférában kapcsolatba kerülı intézmények, szervezetek, vállalkozások és egyének.

- A helyi gazdaságfejlesztésben közremőködı intézmények, szervezetek és szakemberek

- A helyi hagyományokkal, kultúrával foglalkozó intézmények, szervezetek és szakemberek

- A helyi iskolás korosztálynak szóló természet- és lakókörnyezet védelmével foglalkozó oktatási intézmények, civil szervezetek

- A helyi közösségeket szervezı intézmények, szervezetek, egyének

- A kistérség kommunikációját szervezı, ellátó szervezetek, intézmények, vállalkozások

- A parttól távolabbi települések hátrányos, munkanélküli lakosai

- Iskolás korosztály a térségben és a térségen kívül

- Hazai és külföldi turisták és a kistérség lakói, mint potenciális haszonélvezıi a diverzifikált turista programoknak

4.2.1.2.3 Meglévı konfliktusok:

- A kistérség 13 önkormányzatának vezetıi nem egyformán elkötelezettek és aktívak településükön. Ennek következtében néhány település kevésbé kapcsolódik polgármestere révén a vidékfejlesztési program tervezési szakaszához.

- A kistérségi megbízott túlterheltsége a kistérségben, amely elsısorban törvényi szabályozás által meghatározott feladatok miatt áll fenn.

4.2.1.2.4 Várható, potenciális konfliktusok:


45/96 oldal

- A pályázat elbírálásakor helyi, települési preferenciák elıtérbe helyezése, melynek oka a kistérségi identitás és az egységesség alacsony szintje.

- A helyi tulajdonosok (intézmények, szervezetek, egyének) érdekellentétei mentén kialakuló konfliktusok akár a helyi közösségi terek, akár a kiállító terek vagy a turistaútvonalak kialakításánál.

- A pályázók által elkötelezett önrész hiánya.

- Közvetve konfliktustényezı lehet a program sikeres megvalósítása szempontjából a társadalmi részvétel, aktivitás hiánya. A vidékfejlesztési stratégia sikere múlik a társadalmi elkötelezıdésen, a helyi részvétel minıségén.

4.2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (Balatonföldvár)

Balatonföldvár Város 2010-ben – pályázathoz kapcsolódóan – elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A stratégia 2020-ig Balatonföldvárt sokoldalú üdülıvárossá szeretné tenni térségi szolgáltatásokkal és megújuló vonzerıvel. A stratégia kibontásában minden esetben figyelembe veszi a kistérségi turizmus érdekeit és kihívásait. A város idegenforgalmi fejlesztési elképzelései magukban foglalják a parti sétány és a városközpont funkcióbıvítı rehabilitációját, a turisztikai kínálat és a szálláskínálat mennyiségi és minıségi bıvítését (pl. sportszálló, élményfürdı, uszoda), a vendégfogadási feltételek javítását (pl. komfortfokozat növelése, köztéri szobrok, sétányfelújítás, közösségi terek, parkok bıvítése és fejlesztése). Továbbá a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését (kikötı, csónakkikötı, sikló, konferenciaközpont, lovasverseny-pálya, kilátó, szabadtéri színpad átépítése, kerékpárutak, játszóterek, látványpince, stb.), a marketing megújítását és a programszervezés erısítését (lovasversenyek, borbemutató és -értékesítı centrum, halastó hasznosítása, konferenciák, stb.).

4.2.2 Struktúra

4.2.2.1 Turisztikai lehetıségek, akadályok18

A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület tevékenységi területe azonos a balatonföldvári statisztikai kistérség földrajzi területével, mivel a kistérséget alkotó 13 település mindegyike tagja lett az Egyesületnek. A balatonföldvári kistérség a Dél-dunántúli Régió észak-keleti részén helyezkedik el Somogy megyében. A kistérség keletrıl a Siófoki Kistérséggel, dél-keletrıl a Tabi Kistérséggel, míg nyugatról a Fonyódi Kistérséggel határos.

A Balatonföldvári Kistérség 2004-ben alakult és 13 településbıl áll: Balatonföldvár városból, Balatonszárszó nagyközségbıl, Balatonszemes, Balatonıszöd, Bálványos, Kereki, Köröshegy, Kötcse, Nagycsepely, Pusztaszemes, Szántód, Szólád és Teleki községekbıl.

A kistérség települései a Balaton déli partjának közepén, Szántód és Balatonszemes közötti szakaszán helyezkednek el. A települések közül 5 település a 7-es fıútvonal mentén található és vízparttal rendelkezik (Szántód, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonöszöd, Balatonszemes), míg a további 8 település („háttértelepülés19”) a Balatonparttól délre 3-15 km távolságban van.

18 A kistérség településeinek egyedi leírását lásd a 2.sz. függelékben. 19 A megnevezés rendszeresen elıfordul a Balatonra vonatkozó dokumentumokban, stratégiákban, stb. Úgy éreztük azonban, hogy az érintettek számára bántó, degradáló a kifejezés, ezért a tanulmányban a hosszabb, de semleges „parttól távolabbi település” kifejezést használtuk.


46/96 oldal

A 13 település közigazgatási-statisztikai egységet alkot, melyet földrajzi szempontból is összefüggınek találunk. Az úthálózat alakulása azonban az egységességet már megbontja: a part menti 5 települést felfőzi a 7-es fıközlekedési útvonal, melyrıl két ág ágazik le a völgyek mentén: Szántódról és Földvárról megközelíthetı Kereki, Pusztaszemes és Bálványos, Szárszó és Szemes-İszöd felıl pedig Szólád, Kötcse, Nagycsepely és Teleki. A két völgy között a parttól távolabb szilárd burkolatú úton összeköttetés nincsen, földrajzilag egy dombhát választja el ıket egymástól. Vannak gyalogosan és esetleg kerékpáron járható utak a dombokon át, ezeket az utóbbi idıben ismét gondozzák, mivel túraútvonalként lettek kijelölve. A távolság nem nagy, például Pusztaszemes és Kötcse között 3,5 km, kevesebb, mint egyórai járás, amit hajdani ıseink bizonyára gyalog is gyakran megtettek, manapság az életmód változásával ez kevésbé történik meg. A háttérfalvak a két ágon tehát fıleg úgy tudnak kapcsolódni egymáshoz, hogy keresztül kell utazni vagy a parti települések láncán, vagy az M7 (fizetı!) autópályán lehet közlekedni. Az interjúk készítésekor az elválasztódás világosan kirajzolódik: arra a kérdésre, hogy a települések egymással milyen rendezvényeket tartanak, kizárólag olyan említést kaptunk, ahol a két völgy falvai nem keveredtek. (Tudomásunk szerint tervbe van véve a Szólád-Kereki összekötı útvonal, alternatívájaként szóba jöhet a Kötcse-Pusztaszemes útvezetés is.)

A szomszédos kistérségekbe való eljutást is nehezíti, hogy az úthálózat egyes helyeken hiányos. Például Kötcse és Somogymeggyes között alig 5 km a távolság, utóbbi sokáig közigazgatásilag is Kötcse része volt. 1947-ben Somogymeggyes önálló községgé vált, szilárd utat dél felıl kapott, így Kötcsével való kapcsolatait már csak a családok összetartozása jelenti. A Balaton-törvényben a Karád-Kötcse, Bálványos-Pusztaszemes, Teleki-Nagycsepely mellékútvonalak megépítése szerepel.20

Érdemes lenne továbbá a kistérség turisztikai stratégiája alapján felülvizsgálni és szükség szerinti módosítást kezdeményezni a Balaton-törvény 2/5. sz. mellékletében felsorolt, a Balatonföldvári Kistérséget is érintı kerékpárútvonalak kijelölésére vonatkozóan.

A 36-40. ábrákon a kistérség szilárd burkolatú útjainak sematikus ábrázolását felhasználva mutatjuk be a szálláshelyeket, látnivalókat, eseményeket.

A 36. ábrán látható, hogy a parttól távolabb nagyon kevés a kiadó szállás, csupán a négy parti településen van nagyobb számú vendégágy. Közülük is kilóg Szólád és Balatonıszöd viszonylag kevés szálláshelyével. Balatonıszödön azonban most épül egy új üdülıpark, mely meg fogja ezt a számot emelni. Ezen kívül csupán Kıröshegyen és Szóládon van jelentıs számú szálláshely, a többi településen nincs.

20 Európai példák alapján javasolható lenne, hogy az ilyen helyi jelentıségő (és ezzel nem lebecsülni akarjuk, hanem éppen a lokális fontosságra utalnánk) utakat vagy egysávos, kitérıkkel megépített szilárd burkolatú úttal, vagy pedig pormentesített, jól karbantartott, télen-nyáron járható földúttal lássák el, melyek kizárólag személygépjármővel, kerékpárral és egyéb kismérető jármővel lennének használhatóak, viszont a települések egymás közötti kapcsolatait megerısítenék, miközben lényegesen olcsóbban kivitelezhetıek lennének.


47/96 oldal

36. ábra - Az egyes települések szálláshely-kapacitása. Forrás: KSH

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

SzántódBalatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7

Autópálya-lehajtó

Szálláshelyek kapacitása

Ágyszám

6373

548

5493

6444

453

742

468

4

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Szálláshelyek kapacitása

Ágyszám

6373

548548

5493

6444

453

742

468468

4

A vendégéjszakák eloszlása is világosan mutatja, hogy csupán a parthoz közelebbi települések rendelkeznek turisztikai szempontból számottevı kapacitással. Szántód és Balatonıszöd itt is kilóg a sorból viszonylag kevés vendégéjszakájával. Kötcsén ugyan nem jeleznek szálláshelyet a KSH adatai, néhány szállásadói engedély azonban ki van adva. 21 A szántódi, ıszödi adatok mögött az idegenforgalmi adó elkerülése lehet a legvalószínőbb ok. Balatonszemes polgármestere említette, hogy településükön az idegenforgalmi adót igen szigorú ellenırzéssel szedik be, így érthetı a vendégéjszakák hivatalos adatokban regisztrált magas száma. Az ellenırzés ráfordítása bıven megtérül a beszedett adóból és a központi kiegészítésbıl keletkezı pénzügyi források által.

21 Polgármester közlése szerint.


48/96 oldal

37. ábra - A 2008-as vendégéjszakák elsoszlása a kistérségben. Forrás:KSH

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Vendégéjszakák száma

68 967

1430

56 7235 721

175

3 121

56

Vendégéjszakák

49 969 M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Vendégéjszakák száma

68 967

1430

56 7235 721

175

3 121

56

Vendégéjszakák

49 969

A kistérségben nagyjából egyenlı arányban oszlanak meg a látnivalók . Gyakorlatilag minden településen van valamelyik felekezet temploma, sok településen több templom is van, illetve sok látványosság található a kistérségben.

38. ábra - A kistérségben lévı látnivalók. Forrás: KSH

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Múzeum

Várrom

Látványosság

Templom

LátnivalókM7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Múzeum

Várrom

Látványosság

Templom

Látnivalók


49/96 oldal

A fesztiválok is nagyjából arányosan oszlanak meg a kistérségben. Érdekesség, hogy a kevés szálláshellyel rendelkezı Szántódon találtuk a legtöbb fesztivált 2010-ben.

39. ábra - A kistérségben megtartott fesztiválok. Forrás: Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás kiadványa, 2010.

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Rendezvények

Rendezvények

8

2

9

10

24

4

23

6

13

6

3

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Rendezvények

Rendezvények

8

2

9

10

24

4

23

6

13

6

3

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Rendezvények

Rendezvények

8

2

9

10

24

4

23

6

13

6

3

A kistérségben viszonylag kevés termelıibor-kimérés mőködik, melyek 3 központ köré csoportosulnak. Ezek Kıröshegy, Kötcse, illetve Balatonszemes.


50/96 oldal

40. ábra - A kistérségben meglévı termelıibor-kimérések. Forrás: KSH

Bálványos

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Termelıibor-kimérés1

5

19

5

Termelıibor-kimérés

Bálványos

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse


Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Termelıibor-kimérés1

5

19

5

Termelıibor-kimérés

4.2.2.1.1 Természeti adottságok, a környezet állapota

Sajátos természeti értékek A kistérség természeti és tájképi értékeit meghatározza, hogy az aránylag alacsony népsőrőség, a domborzati viszonyok által kialakított településhálózat, az ipari tevékenység hiánya és a mezıgazdasági tevékenység csökkenése miatt nagy területek maradhattak természethez közeli állapotban. A változatosságot nagy mértékben növeli, hogy a kistérség lényegesen eltérı természetföldrajzi területek – a Balaton részben kiépített partokkal, máshol nádasokkal szegett medencéje, a parti síkság lakó- és üdülıépületekkel részben beépült és az erdıkkel és szántóföldekkel tagolt borított Külsı-somogyi dombság - találkozásában fekszik.

Országos jelentıségő védett terület a kistérségben nincs, amit a kistérség kis kiterjedése is indokol. A térségben rendkívül kevés helyi védelmet élvezı természeti objektum található, ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos természeti kincseibıl (másodlagos homoki gyepek, középkorú ıshonos fafajú erdık és külterjesen üzemeltetett tavak növény- és állatvilága fajokban gazdag, és a vízparti növény- és madárvilág megfigyelése) ne lehetne turisztikai programokat szervezni.

Mivel a Natura 2000 hálózat felöleli a legfontosabb összefüggı természeti területeket, célszerőnek látszik ezek alapján részletezni a természeti értékeket, bár megjegyezzük, hogy hasonló, lokális jelentıséggel bíró, kisebb zárvány területek ezeken kívül is szép számmal akadnak. A kistérségben hét Natura 2000-es terület található részben, vagy egészben.22

Balatonföldváron a Kvassay-sétány, a Rákóczi Ferenc és a Somogyi Béla utca közel 100 éves platánfasorai élveznek helyi védettséget.

22 A hét Natura 2000-es terület részletes kifejtése a Helyi vidékfejlesztési terv 2. sz. mellékletében található


51/96 oldal

A kötcsei kúriák parkja közül kettı is védelem alatt áll. A Csepinszky –kúria egy hektáros parkja szépen fejlett lucfenyıkkel és tiszafákkal büszkélkedik. A Kesserő-kúria parkjában évszázados feketefenyı facsoport és hársfák vonzzák a szemet. A Sárközy kert kb. 400 éves szelídgesztenye facsoportja élvez természetvédelmi oltalmat.

Megérdemelné a helyi védettséget a balatonszemesi Bagó-domb 57 hektáros vegyes faállományú pihenıerdeje, amely XIII. századi pálos kolostor romjait rejti.

A környezet állapota, jelentısebb környezeti problémák - Az illegális hulladék lerakás és a turistaforgalom a fajok veszélyeztetettségét növeli

- Invazív fajok terjedése

- Balaton-part tisztasága

- Az autópálya és különösen a völgyhíd tájképileg nem illeszkedik a környezetébe23; a le- és felhajtók állapota, környezete nincs kellıen karbantartva, a pálya közelében zajszennyezés alakul ki.

- A LEADER-ben elkészült helyi vidékfejlesztési terv az erdészeti munkákra is megjegyzést tesz.24

4.2.2.1.2 Az épített környezet, kulturális örökség bemutatása25

Balatonföldvár és térsége épített környezetének meghatározó elemei a XVII-XVIII. századtól napjainkig keletkeztek. A történelmi hagyományok ellenére a múlt igazán nem hagyott ránk olyan érintetlen építészeti emlékeket, amelyek önmagukban alkalmasak lennének arra, hogy turisztikai célponttá váljanak a települések. Ennek ellenére a kistérség több olyan attrakcióval rendelkezik, melyek összességükben alkalmasak a vendégek érdeklıdésének felkeltésére és szabadidejük tartalmas és kellemes eltöltésére. A községekben elsısorban a templomok és egyes parasztházak, Balatonszemesen a Hunyady-kastély, Kereki mellett a Fehérkı-vára, néhány helyen (Kötcse, Kıröshegy) kúriák, udvarházak számíthatók a turizmus szempontjából érdekes épületek közé. Az egyik legfontosabb turisztikai attrakció Szántódpuszta majorsági épületegyüttese. A kistérség építészetileg meghatározó elemei az üdülıterületeken levı XIX-XX. század fordulójáról származó villák, melyek felújítása a rendszerváltás óta folyamatos. Tájképileg vegyes képet mutatnak az üdülıtelepek a szocialista vállalati üdülık és a magánüdülık révén.

A német betelepítés emlékeit és hagyományait Kötcse a mai napig is ırzi. A település a kistérség egyetlen élı népszokásával rendelkezik: a „kerbájt” (Kirchbeit) az 1750 körül Hessen tartományból betelepülı evangélikus svábok templomának felszentelésére emlékezik a mai napig is minden évben. Az örömöt és jogos büszkeséget sugárzó esemény joggal tart számot a kistérség támogatására.

A kisebb községekben sokáig nem volt pap, tanító, nótárius, de még írástudó ember sem. Mivel a terület az évszázadok során több hullámban is elnéptelenedett (pl. a török idıkben), a falvak nem ıriznek ennél régebbi hagyományt, népszokást. A XVIII-XIX. századi díszítı mővészet elsısorban a saját hagyományokból, a saját környezetbıl, a helyben élı kézmővesek közvetítette és más tájakról érkezettek mővészetébıl táplálkozott.

23 Annak ellenére, hogy a Balaton-törvény kifejezetten elıírja, hogy „különös gondot kell fordítani a gyorsforgalmi utak nyomvonalának tájba illesztésére”. 24 Javaslatokat lásd a megfelelı fejezetben. 25 A LEADER helyi akciócsoport Helyi vidékfejlesztési tervének 3. melléklete felhasználásával.


52/96 oldal

A templomok építészeti értéke – a kıröshegyi római katolikus kivételével – nemzetközi mércével mérve nem jelentıs, inkább a településkép egyik harmonikus elemeként, továbbá komolyzenei rendezvények színhelyeiként fontosak a turizmus számára.

E vonatkozásban említést érdemel a balatonszemesi római katolikus templom, amelyet eredetileg gótikus stílusban építettek a XIV. században, jelenlegi barokk stílusjegyeit az 1742-es átépítése után nyerte el. Szentélyében reneszánsz dombormő látható 1517-bıl.

Balatonszemes jellegzetes épülete a mőemléki védelem alatt álló Hunyadi-kastély. A 12 köríves tornácos L-alakú nemesi udvarházat 1733-ban építették barokk stílusban. Már a modern építészet turisztikai érdeklıdésre számot tartó eleme a balatonszemesi két élménymedencébıl és egy úszómedencébıl álló strandfürdı, mely rosszabb idıjárási körülmények között is felkereshetı.

Balatonıszödön a XVIII. század második felében, barokk stílusban épült emeletes magtár, valamint három népi építészeti értéket képviselı lakóház található. Idegenforgalmi értékük a jelenlegi formájukban elhanyagolható, megújulásuk a turizmus érdekeit is szolgálná.

Balatonszárszón az 1810-ben klasszicista stílusban épült református templom és a Szóládi u. 14. szám alatti népi lakóház képvisel építészeti értéket.

Balatonföldvár számos patinás üdülıépületével, villájával, a Széchenyi Imre és Spur István munkája nyomán kibontakozó valamikori fürdıtelep ma is impozáns összképével hívja fel magára a figyelmet. A városban található vitorláskikötı bejárata is a századelırıl származik, építészeti megjelenését azonban az ott található vendéglátóipari és kereskedelmi egységek arculata nem támogatja.

A parti településeken turisztikai szempontból aggályos, hogy több helyen a part nem járható végig az ingatlanbeépítések miatt. Alapvetı a vendégek szempontjából, hogy a vízpart megközelíthetı legyen.

A 900 éves Kıröshegy központjában áll a déli Balaton-part legnagyobb temploma, amelyet a XIV-XV. században gótikus stílusban építettek. Belsı falait népi faragású szobrok és kálvária díszíti, oltárképét Hofbauer bécsi mester festette. Nyáron nagyszerő hangversenyek színhelye. A település másik jelentıs építészeti értéke a Széchenyiek klasszicista stílusban épült kastélya, amelynek új tulajdonosa most végezteti a felújítást. Turisztikai hasznosítása elengedhetetlen, a magántulajdonban levı épület tulajdonosával kialakítandó együttmőködés alapján. A falu egyik felújított mőemlék jellegő népi lakóházában fogadó mőködik.

A Kereki község határában található Fehérkı vára potenciális kirándulási célpont. Különlegessége abban rejlik, hogy elsısorban téglából épült. A vár a XIV-XV. században épült középkori erısség, amelyet 1543-ban a török közeledtekor felrobbantottak, de a maradványai a mai napig turisztikai látványosságként van jegyezve. A lerombolt várból a támpilléres falak egy része, néhány épületrészlet és a leereszthetı híd tartói maradtak meg. A Fehérkıvár régészeti értelemben sincs feltárva és sok ismeretanyag vész el a múlt homályába. A vár megközelítése jelenleg is nehézkes, annak ellenére, hogy Kereki önkormányzata minden évben jelentıs összegeket fordít erre a célra. A korábbi beavatkozások (pl. a 30-as években vesszıbıl font lépcsık) mára rég az enyészetté váltak, megújításuk azonban sokak számára vonzó turisztikai célponttá tenné a várat. A Szólád-Nezdepuszta-Kereki összekötı út megépítésével létrejöhetne a térségnek az egyik legfontosabb turisztikai útvonala, amely megköveteli, hogy ezt a híres várat jelentıségének megfelelıen feltárják, hosszú távú hasznosítását megvalósítsák.

Kötcsét sajátos történeti múltja különleges értékő építészeti és kultúrtörténeti értékei (mőemlék nemesi kúriái, mőemlék evangélikus temploma, iskolatörténeti múzeuma) a táj lenyőgözı szépsége és kiváló borai teszik vonzóvá.


53/96 oldal

A vizsgált térség legérdekesebb és turisztikailag legjobban hasznosított épületegyüttese Szántódpusztán található. Ma is állnak az 1726 után, a tihanyi apátság birtokán épült cselédházak, istállók, kocsiszínek, valamint az 1735-ben épített barokk Szent Kristóf-kápolna és az 1741-ben épült barokk kastély. Itt maradtak meg a legjellegzetesebben a XVIII-XIX. századi majorgazdálkodás építészeti emlékei. Ma idegenforgalmi és kulturális központként mőködik, területén több mint tíz állandó kiállítás, a Balaton halait bemutató akvárium is található. Kínálati palettáján a lovasbemutatók, fogathajtó versenyek, kutyakiállítások, búcsúk, népmővészeti vásárok szerepelnek.

Bálványos a legenda szerint Koppány vezér hadainak nyújtott menedéket és az 1001-bıl származó alapítólevében már Baluvan faluként említik. A községhez vezetı út egyik körforgalma közelébıl tágas panoráma nyílik a Balatonra.

Pusztaszemest 1229-ben említik elıször, mely a 61-es út két oldalán fekszik. Betelepülıi között a XVIII. században sváb népesség is érkezett, mentalitásuk, összetartásuk a mai napig is érzékelhetı a település életében.

Szólád 1229-tıl ismert név a környék települései között és a pincesorával komoly kulturális örökséget ıriz. Újabb kezdeményezés a szólád-nezdei „szkíta golgota”, mely speciális érdeklıdési körben lehet vonzó látogatási célpont.

Teleki már az államalapítás idején szılıtermelésérıl volt ismert kiváló lehetıséget biztosít lehetıséget a természetjáró turizmusnak, csendes, háborítatlan település környezetével.

Szomszédságában Nagycsepely horgásztóval büszkélkedhet, valamint egy mőemlék jellegő református templom található itt. Minkét község zsákfalu, de ajánlható a nyugalmas, természetjárást tartalmazó pihenést keresıknek, hiszen a Balaton-part csak 15 km-re található.

4.2.2.2 A kistérség infrastrukturális ellátottsága

A kistérség településein mőködı egészségügyi intézmények alapvetıen az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülınépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más idıszakában.

Az egészségügyi ellátás területén egyik legfontosabb intézmény a kórház, amely a kistérség közelében Siófokon található. A lakosság egészségügyi ellátásának bázisát jelentı háziorvosi szolgálatból 6 található a kistérségben, míg házi gyermekorvosi szolgálatból csupán 2. Az egy lakosra jutó házi és gyermekorvosi szolgálatok együttes mutatója 1423 ez utóbbi kedvezıbb az országos 1.536 fıs átlagnál.

Az egészségügyi létesítményekbıl a településen kevés van. A lakosságot ellátó háziorvos, illetve gyermekorvosból van elegendı, azonban a turisták által is igénybe vehetı ügyeletbıl csupán Balatonföldváron van, illetve a kistérség közelében Siófokon található kórház. Ezeket egészítik ki az elsısegélypontok például a strandokon. A gyógyszertárak is a part menti településeken csoportosulnak.


54/96 oldal

41. ábra - Az egészségügyi létesítmények az egyes településeken. Forrás: KSH

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Gyógyszertár

Ügyelet


Háziorvos

Gyermekorvos

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


GyógyszertárGyógyszertár

Ügyelet


Háziorvos

Gyermekorvos

A kistérség postái is egyenletesen oszlanak el a települések között. Csupán két településen, Pusztaszemesen és Telekiben nincs posta.

42. ábra - A kistérség postái. Forrás: www.posta.hu

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Posta

PostaM7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Posta

Posta


55/96 oldal

A kistérség boltjai is a Balaton-parton összpontosulnak. Kıröshegyen és Szóládon annak ellenére nincs több bolt, hogy ott több a vendégéjszaka, illetve a szálláshely, mint más, a parttól távolabb esı településen.

43. ábra - A kistérségben meglevı boltok. Forrás: KSH

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Üzletek

Élelmiszerüzlet

Ruházati üzlet

16

2

1

2

8

15

11

4

3

1

7

2

11

Iparcikk üzlet

Egyéb üzlet

1

2

1

1

23

8

3

22

28

1

3

1

3

5

2

1

1

4

1

16

38

26

2

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Üzletek

Élelmiszerüzlet

Ruházati üzlet

1616

22

1

2

8

15

11

4

3

1

33

11

7

2

11

Iparcikk üzlet

Egyéb üzlet

1

22

1

1

2323

8

3

22

3

22

28

1

3

11

33

1

3

5

1

3

5

22

1

1

11

11

4

1

44

11

16

38

26

2

A kistérség arculatának alakulásában az épített örökség mellett fontos és vonzó, még sok kiaknázatlan lehetıséget hordoz a jelenlévı szellemi örökség. Elsısorban a néphagyományokat – életmód, szokások, ünnepek – felelevenítı, autentikus épített környezetben megjeleníthetı, a helyi közösségekre, mővészeti csoportokra építı programok biztosíthatnak vonzó, egyedi, a ma már egyre népszerőbb lokális kultúra számára megjelenési formákat.

A közmővelıdési-kulturális infrastruktúra szétaprózottsága, az információs rendszerek és a szakfelügyelet megyék szerinti megosztottsága miatt elsısorban a turisztikai szezonban jelentıs mértékő probléma ma még a programok kistérségi szintő összehangolatlansága, koordinálatlansága.

A kistérségben – a magyarországi helyzethez hasonlóan – nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, és elmaradott a szabadidısport infrastruktúrája.

Alapvetı probléma, hogy a magyar sport jelenleg nem rendelkezik regionális, térségi szinten közép és hosszú távú koncepcióval, amely keretet biztosíthat a szerkezeti és társadalmi kérdések együttes kezelésére. További probléma, hogy az aktív üdülés, a szabadidısport sportlétesítményi feltétele szinte teljes egészében hiányzik a Balaton parton (uszodák, golfpályák, minıségi szabadtéri rekreációs parkok, mőanyag atlétikai pálya – lehetıség szerint mindezek világítással -, minıségi fedett sportcsarnokok, stb.).


56/96 oldal

4.2.3 Rendszerek

4.2.3.1 A helyi gazdaság általános bemutatása

A balatonföldvári kistérség nem tekinthetı egységes, önálló gazdasági egységnek. Az ipari ágazatok alig vannak jelen (építıipar és kapcsolódó szolgáltatások vannak, feldolgozóipar nincs); a mezıgazdaság üzemi szintő szervezettsége megszőnt a rendszerváltással (fıleg szántóföldi növénytermesztés, szılıtermesztés, lótartás található ma, sokan nem tulajdonosként mővelik a földet, hanem bérbe adják másoknak vagy szövetkezetnek (Szemesen); a kereskedelmi és szolgáltatási ágak jelenlétére semmiféle tudatos szervezettség nem utal. Az öt Balaton-parti településen a kereskedelem és a vendéglátás van túlnyomó többségben, ám erıs szezonális kitettségtıl szenved. Az ipar csak elszórtan, kisvállalkozói szinten jelenik meg. Az M7 autópálya építése (2-3 éves idıszak) új lehetıséget jelentett, de csak a foglalkoztatásban és a vendéglátásban. A Balaton-törvény26 tiltja bizonyos iparágak megtelepedését a Balaton körzetében, a vízminıség megırzése, a turisztikai célú hasznosíthatóság megtartása érdekében. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy azoknak a parttól távolabbi településeknek, melyek alig tudnak a turizmusból jövedelmet szerezni, nagyon csekély gazdaságfejlesztési mozgásteret hagy ez a tilalom.

A korábbi mezıgazdasági szövetkezetek helyén sem a termelésnek, sem a szervezett gazdálkodásnak nem alakult ki korszerő, gazdaságos formája, elaprózott családi gazdaságok próbálnak megkapaszkodni, valamint egyes földterületeken bérlık fıleg szántóföldi növénytermesztést folytatnak. A mikro- és kisvállalkozások családi-, vagy legfeljebb néhány fıt foglalkoztató formában tudnak megmaradni, tovább fejlıdésüket a konjunktúra-, illetve a tıkehiány gátolja.

A kistérségben nagyon csekély mennyiségő eladható mezıgazdasági termény keletkezik, sıt sokszor a lakosság saját fogyasztására sem elegendı a termelt mennyiség. Ahhoz, hogy például helyi termékek forgalmazásának fellendülését várjuk, elıször árualapot kell termelni. Probléma, hogy a mezıgazdasági termeléshez szükséges alapvetı tudás is elveszett az elmúlt évtizedekben az emberek nagy részénél.

Valamennyi településen az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók (igazgatás, oktatás, nevelés, egészségügy, szociális ellátás, gazdasági-mőszaki-szolgáltató-ellátó tevékenység, közmunka). Helyzetük az állami költségvetésben biztosított önkormányzati normatívák alakulásától, valamint az idegenforgalomból származó bevételek (idegenforgalmi, iparőzési adó) alakulásától függ. Az elmúlt öt évben mindegyik jelentıs csökkenést mutat.

A parttól távolabbi települések falvaiban nagyon kevés a turisztikailag hasznosítható, színvonalas szálláshely, még magánszállásból is kevés van. A korábban épült házak általában nem teszik lehetıvé, hogy a vendégek megfelelıen elkülönült helyen kaphassanak szállást, ami pedig a mai igények miatt nélkülözhetetlen. A felújításokat vagy új építéseket nem lehet engedélyeztetni, mivel a szennyvízcsatornák hiányában új építési engedély nem adható ki.

Életmód szempontjából említésre méltó a Balatonszemesen lévı Kistücsök étterem, mely az ország tíz legjobb étterme között van számon tartva a Dining Guide besorolása szerint. Vendégköre a tehetısebb rétegekbıl kerül ki, ami érthetı, tekintve, hogy különleges ételeket,

26 2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról, 4/D.§ d)-e) bekezdések.


57/96 oldal

magas színvonalú környezetben szolgálnak fel. A vendégek gyakran csak átutazóban látogatják meg a Kistücsök éttermet.27

4.2.3.2 A települések anyagi lehetıségei a turisztikai fejlesztésekben

A települések általános mőködési feltételei a pénzügyi oldalról igen szőkösen vannak meghatározva. Mivel a turizmus szervezése és fejlesztése nem kötelezı önkormányzati feladat, ezért központi normatíva sincs hozzá rendelve. Elvileg a helyi adók közül az idegenforgalmi adó megcímkézett felhasználása nem lenne lehetetlen, de nincs erre elıírás.

A turizmus fejlesztése szempontjából káros, hogy az önkormányzati adóbevételeket gyakran a kötelezı feladatokból adódó mőködési költségek fedezésére fordítják. Balatonföldvár ugyan idéntıl felvállalta, hogy az IFA egy részét a turizmusba forgatja vissza azáltal, hogy az Egyesületnek a pályázati önrészére fordítja. 2009-ig minden 1 Ft saját adóbevételt 2 Ft központi támogatás kísért, ami jelentısen megnövelte a települési önkormányzatok lehetıségeit. A kistérség önkormányzatai, csakúgy, mint szinte valamennyi Balaton-parti település januártól mégis megemelni kényszerült az idegenforgalmi adó mértékét, mert az adónem után járó központi támogatást az állam megfelezte, ami a kistérség part menti településeinél milliós, esetenként több tízmilliós bevételkiesést okoz. A központi kiegészítés megkurtítása összességében egy-másfél milliárd forinttal rövidíti meg a balatoni régiót.

Balatonszemesen kilencven, míg Balatonszárszón száz forinttal emelkedett a településen eltöltött vendégéjszaka után fizetendı idegenforgalmi adó. Az önkormányzatok némiképp ezzel kompenzálják a költségvetési hiányt, és ahol szükséges, másként is próbálnak pénzhez jutni. Balatonszárszón például az eddig ingyenes központi strandot teszik fizetıssé, a tervek szerint ötszáz forint lesz a belépıjegy ára.

Balatonszemesen az idegenforgalmiadó-emelésen kívül más teherrel nem akarják növelni a nyaralni vágyó hazai vendégek kiadásait, hiszen az életszínvonal romlása miatt így is tartani kell a vendégek elmaradásától. A kormány tavaly év végi döntésének értelmében azonban itt is, ahogy az országban mindenütt, megszőnt a hetven év felettiek mentessége az idegenforgalmi adó fizetése alól.28

4.2.3.3 A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület

A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület a kistérség legnagyobb olyan civil szervezete, amely kifejezetten a turisztika fejlesztését tőzte ki célul a kistérségben. A TDM Egyesület 2009. februárjában döntött az egyesület névváltoztatásáról, melynek eredményeképpen felvette a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület nevet.

Az egyesület elérte, hogy a balatonföldvári önkormányzat pályázati önrész fedezetéül rendelkezésre bocsássa az állami támogatással növelt IFA és kiegészítés 10%-át. Ezzel biztosította, nehogy a TDM pályázat pénzhiány miatt kifulladjon. A Kistérségi Turisztikai Társulás, melynek tagjai a kistérség polgármesterei, elfogadták a TDM pályázat megírását és támogatásukról biztosították az Egyesületet, bár anyagi támogatást különbözı okokból eddig nem nyújtottak.

A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület a Kistérségi Turisztikai Társulás és a Balatonföldvári Turisztikai Egyesület támogatását és bizalmát is élvezi, ezért alkalmas a TDM pályázat végig vitelére, amihez azonban szükséges, hogy a következıkben bemutatandó vállalkozók különbözı csoportjainak bizalmát és támogatását is elnyerje.

27 http://avasarlo.blog.hu/2009/08/05/kistucsok_etterem_balatonszemes 28 http://www.sonline.hu/somogy/gazdasag/kurtaxa-az-allam-kevesebbet-ad-a-vendegtol-tobbet-kernek-279704


58/96 oldal

4.2.3.4 Kistérségi vállalkozók

A kistérség vállalkozói körét két csoportosítási elv mentén négy részre lehet osztani. Egyrészt a parttól való távolságot vettük figyelembe: a part mellett fekvı Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonıszöd és Szántód vállalkozói, illetve a parttól távolabb fekvı Kıröshegy, Szólád, Nagycsepely, Bálványos, Teleki, Kereki és Kötcse vállalkozói. Ezen belül továbbontottuk aszerint, hogy turisztikai szolgáltatást vagy szállást nyújtanak.

Elıször a parttól távolabbi települések szállásadóit jellemezzük. Legfıbb vonzerejük a természet közelsége, illetve a falvakra jellemzı csend. Kıröshegytıl eltekintve a parttól távolabbi településeken nincs kereskedelmi szálláshely, hanem magánszálláshelyeket találunk, kivéve Nagycsepelyen, Kerekiben, Pusztaszemesen és Bálványoson. A falusi szállások most saját bevallásuk szerint csak akkor telnek meg, ha a parthoz közelebbi szállások már megteltek, így egyfajta pufferként mőködnek a Balatonhoz közeli szállásadók számára. Forgalmuk az utóbbi években a legtöbb esetben csökkent, azonban néhány esetben nıtt, amikor fiatal vállalkozásról van szó, akinél még csak most indult be a szóbeszéd, illetve a vendégek körében még csak most terjedt el a híre.

A parttól távolabbi területek szolgáltatói nagyobb forgalomcsökkenésrıl számoltak be. Ide tartoznak a lovas turisztikai szolgáltatások, horgásztavak, vadászat, madárles, illetve a borturizmus. A potenciális vendégek a válság hatására, ha el is mennek nyaralni, akkor is kevesebbet költenek, vagyis az ilyen kiegészítı programok költségein spórolnak. Ezért ezek a szolgáltatások a figyelmet akarják felkelteni, illetve színvonalat próbálnak emelni, miközben az árakat próbálják a minimumon tartani. Természetesen néhány településen van étterem a parttól távolabb is, de nem mindenhol, illetve nem egész évben üzemelnek.

A parti szállásokat két részre lehet bontani: egyrészt a nagy kereskedelmi szállásadók, másrészt a magánszállásadók. A kereskedelmi szállások általában jelentıs tıkével rendelkeznek, például a most İszödön épülı Hullám Üdülıpark, ami részben eladásra, részben kiadásra épül. A magánszállásoknak nincs tartalékuk, a folyamatos bevételekre támaszkodnak, miközben legtöbbjük csökkenı forgalomról számolt be, és tıkehiányban nem is tudnak fejleszteni. Mindkét szálláshelytípusnak legfıbb vonzereje a Balaton, azonban bizonyos településeken nincs elegendıen hosszú partszakaszon, vonzó szolgáltatásokat nyújtó szabadstrand (pl. Szántód, Balatonıszöd). A kisebb szálláshelyeknek elınyük csupán abból származik, hogy olcsóbban tudják kiadni alacsonyabb színvonalú szállásaikat.

A part menti települések szolgáltatói elsısorban éttermeket, büféket, szórakozóhelyeket, boltokat, cukrászdákat és kávézókat foglalnak magukban. Helyenként van még kerékpárkölcsönzés és hajóbérlési lehetıség (Balatonföldvár, Balatonszárszó). Természetesen itt is vannak kivételek, például Szántódpuszta, amely egész napos programokat és lovas turisztikai szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A parti szolgáltatók árai nagyon magasak, az országos átlagnál általában magasabbak, azonban minıségük nem feltétlenül igazolja az árpozicionálást. A balatoni vállalkozók árai mindig is magasak voltak a rövid turisztikai szezon adta lehetıségek miatt, manapság továbbá – részben érthetı módon - a csökkenı vendégszámot próbálják a magasabb árral ellensúlyozni, így védekezve a profitesés ellen.

Másik csoportosítási lehetıség a helybenlakás, szemben a külsı befektetıkkel. Itt nem minden vállalkozásnál, vállalkozónál tudtuk felmérni, hogy a tulajdonviszonyok mit takarnak, de tudomásunk van arról, hogy számos cég tényleges tulajdonosai nem a kistérségben laknak. Az utóbbi csoport megnyerése a lokális érdekeknek kiemelt feladata a TDM szervezetnek.


59/96 oldal

4.2.3.5 Egyéb civilek

A Balatonföldvári Kistérségben 114 civil szervezetet találtunk a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál vezetett központi nyilvántartásban.29, 30 Ezek közül 38 foglalkozik kiemelt céljai között valamilyen turisztikai vonatkozással (ideértve a horgász- és vadásztársaságokat is.)

Sajnálatos módon vállalkozói egyesületeket nem találunk a civil szervezetek között, ami megerısíti azt a személyes tapasztalatunkat, hogy a kistérség vállalkozásainak nincs öntevékeny szervezıdése.

A Balatonföldvári kistérségben a turisztika fejlesztéséhez illetve a hálózatok építéséhez meggondolandó az egyházak bevonása, ugyanis nagy befolyásuk van a településeken.

A kistérségben 6 református egyházközség van, ami alá 11 település tartozik összesen, ezek a következık: Balatonıszöd-Balatonszemes Református Egyházközség, Balatonszárszói Református Egyházközség, Bálványosi Református Egyházközség, Kıröshegyi Református Egyházközség, ami alá Balatonföldvár, Kıröshegy és Kereki települések tartoznak, Nagycsepelyi Református Egyházközség alá Teleki, Kötcse és Nagycsepely tarozik és Szóládi Református Egyházközség.

A Balatonıszöd-Balatonszemes Református Egyházközség szervez İszödön angol nyelvő napközis bibliatábort a 7-13 éves korosztály számára, és İszödön lehetıség van nyári táboroztatásra ifjúsági csoportok számára.

A Nagycsepelyi Református Egyház ifjúsági és gyermektábora maximum 40 fıt fogad be. Lehetıség van sátorozásra, illetve a parókia vendégszobáinak használatára. A parókia zárt udvarában a dió-, és körtefák árnyékában csoportfoglalkozások tarthatók, a tőzrakóhely ideális lehetıséget kínál esti összejövetelekre (tábortőz, szalonnasütés).

29 http://www.civil.info.hu/modules/Orgs 30 A részletes név- és címlistát ld. a 3. sz. függelékben.


60/96 oldal

44. ábra - A kistérségben mőködı civil szervezetek

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Civil szervezetek

Civil szervezetek

275

2

20

21

16

6 2

3

2

3

3

1

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Civil szervezetek

Civil szervezetek

275

2

20

21

16

6 2

3

2

3

3

1

A Bálványosi Református Templom kertjében található parókia épület, mely jelenleg üresen áll, a "Fészek kulcsosház". A házat évek óta használják csoportok, családok nyaranként szállásként, kb. 15 fı befogadására képes.

A Szóládi Református Gyülekezet 10 turnusban szervez táboroztatást egy nyáron, ebbıl 2 hetet sérült emberek részére. A Szóládi református lelkipásztor holland kapcsolatain keresztül 30 lakóházas holland lakópark épül, amibıl 13 ház már kész van, és a hollandok lakóházakat is vásárolnak a településen. Közösségbe épülésüket jelzi, hogy járnak a református istentiszteletekre is.

A református egyháznak vannak gyermektáborai, tehát a turizmusban részt vesz a kistérségben, és elég nagy a hatása az emberekre. Szóládon például a körülbelül 500 fıs faluban több mint 160 tagja van, tehát körülbelül az emberek egyharmadát eléri.

A római katolikus egyház a kistérségben 12 településen van jelen: Balatonföldvár, Balatonıszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Kereki, Kıröshegy, Kötcse, Nagycsepely, Pusztaszemes, Szántód, Szólád és Teleki. A katolikus egyházhoz is sok ember tartozik a térségben, de a településeken szervezett programjaikról nem találtunk adatokat a vallási eseményeken kívül.

Evangélikus egyházközség található Kötcsén, illetve Balatonszárszón leányegyházközség. Balatonszárszón a megújult Missziói Otthon 2004 májusában nyitotta meg újra kapuit a pihenni vágyók és missziói alkalmak, konferenciák számára. Az intézmény közvetlen part melletti fekvése kilátást nyújt a Balatonra. A kikapcsolódni vágyók korszerő sporteszközökkel és csapatsportokkal tölthetik el szabadidejüket. A kisebb gyermekek számára játszótér épült. Az épület 80 fı befogadására alkalmas.

Balatonszemesen baptista gyülekezet mőködik. A gyülekezet szervez koncerteket, illetve családi napokat is, az egyházi életen kívül.


61/96 oldal

A kistérségben a méretéhez képest sok egyházközség van, akik részt vesznek a turisztikában is, táborokat szerveznek, szobákat adnak ki. A kistérségi emberek egy része tartozik valamelyik egyházhoz, ami azt eredményezi, hogy ha sikerül az egyházakat bevonni a kistérségi szervezésbe, akkor valószínőleg az adott egyházhoz tartozó emberek támogatását is sikerül megnyerni.

Több egyházi vezetınek, lelkésznek van elképzelése, hogy mit lehetne fejleszteni, illetve az emberek oldaláról hogyan lehetne elérni, hogy jobban mőködjön az összefogás.

4.2.3.6 Meglevı hálózatok

Számos olyan egyesület, szervezet, alapítvány mőködik, amelyek létezésérıl a szők környezetükön kívül kevesen tudnak, és hiányosságai következtében a jogi szabályozás sem támogatja az alulról építkezés rendszerét. A települési önkormányzatok sokszor nem képesek és látszólag nem érdekeltek a turizmus szervezésére és az azzal való aktív foglalkozásra. Sıt, mivel nem kötelezı önkormányzati feladat, nem is érzik szerepkörükbe tartozó tevékenységnek, szerintük „ezzel a vállalkozóknak kell foglalkozniuk”.

A kistérség vállalkozásainak nincs szervezıdése. A kötelezı ipar- és agrárkamarai tagság megszőntével sokan kiléptek, mivel nem voltak meggyızıdve arról, hogy tagdíjuk fejében számukra hasznos szolgáltatásokat nyújtana a szervezet. Az önszervezıdı folyamatokat az éles piaci verseny is gátolja, amellett, hogy hazánkban nincs is megfelelı hagyománya ennek.

Balatonföldváron, Balatonszemesen, Balatonszárszón létezik a magánszállásadóknak, illetve az üdülıtulajdonosoknak egyesülete.

4.2.4 Stílus

A Balatonföldvári Kistérségben életstílus, gondolkodásmód, motivációk alapján háromféle települést tudtunk megkülönböztetni a hagyományok, az interjúk, a külsı vélemények és a saját benyomásaink tükrében.

Az elsı településtípus az üdülıtelep, ide soroltuk a part menti településeket. Közülük Balatonföldváron, Balatonszárszón és Balatonszemesen egyfajta századfordulós különállást, arisztokratikus levegıt véltünk felfedezni, Szántód és Balatonıszöd puritánabb, középosztályi jellegő inkább. Az üdülıtelep stílusú településeket a heterogén összetételő lakosság, sok betelepülı, szezonon kívül üresen álló házak és utcák, elidegenedett vendégforgalom, üzleties szemlélet jellemzi.

A második településtípust sváb falunak neveztük, ebbe a típusba Kötcse és Pusztaszemes került. A harmadik településtípus a tradicionális magyar falu, ezek Bálványos, Kereki, Nagycsepely, Teleki. Utóbbi kettı között stílusában átmenetet képez szerintünk Kıröshegy és Szólád: annak ellenére, hogy német betelepülık nem alakították a történelem során, azonban az erıs református közösségek ezekben a falvakban polgárosodottabb, öntevékenyebb miliıt hoztak létre.

4.2.5 Emberek (staff)

A balatonföldvári kistérség 13 településbıl áll, népessége 11.710 fı31, a központ Balatonföldváré 2050 fı. A foglalkoztatottak száma 4100 fı, ezeknek egy része nem a kistérségben dolgozik, hanem a közeli településeken, fıleg Siófokon.

31 KSH 2008. – a 2001. évi népszámlálásból továbbszámított adat. a kistérség településeinek saját adatait a kistérség Társulási Megállapodása – a népesség-nyilvántartás adataira támaszkodva - 12.349 fıre teszi. Az


62/96 oldal

A legtöbben a part melletti településeken, illetve Kıröshegyen laknak. Szántód és Balatonıszöd kilóg a sorból abban a tekintetben, hogy inkább a parttól távolabbi településekre jellemzı lakosságszámuk van, mint a part menti településekre jellemzı számú.

45. ábra - A kistérség lakossága településenként

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Lakosság (f ı)

Lakosság

323

575 663

447

741

1850

396

679

561

18661976

1842 550 M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Lakosság (f ı)

Lakosság

323

575 663

447

741

1850

396

679

561

18661976

1842 550

A népesség 18%-a él városban, azaz Balatonföldváron, 82%-a községben. A legnépesebb település az 1900 lakosú Balatonszárszó, a legkevesebben pedig a 323 fıs Telekit lakják. A kistérség népességére a két utóbbi népszámlálás idıpontja között a kis mértékő, de folyamatos csökkenés és a nagy mértékő elöregedés volt a jellemzı, melynek a partközeli településeken a természetes szaporodás csökkenése, a térség egészében pedig a pozitív vándorlási egyenleg elıbbi jelenséget kiegyenlíteni nem tudó mértéke az oka.

A kistérség népessége 1990. és 2001. között közel 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a partközeli települések lakossága fogyott, míg a parttól távolabbi településeké kis mértékben emelkedett.

eltérés 8,5%, elég magas. A számításokhoz a továbbiakban a KSH adatait használtuk, mivel a további adatok is ezzel mérhetık össze. A kapott mutatószámok feltételezhetıen jól mutatják az általános folyamatokat és azok tendenciáit. A kistérség létszáma a KSH továbbszámított adatai szerint 11.380 fı (2008. év végén),

Alaposabb vizsgálatok lehetısége nélkül az eltérés okát abban látjuk, hogy a statisztikai továbbszámlálás adatai nem tartalmazzák a betelepülık adatait, csak a természetes népmozgalmi adatokat. A 2001-es évben végzett népszámlálás 12.450 fıt jelez, ami 100 fıvel több a 2008-as népesség-nyilvántartásban szereplı adatnál. A 2011-re tervezett népszámlálás ismét a valós adatot fogja tükrözni.


63/96 oldal

46. ábra - A kistérség lakosság számának alakulása

Kistérség lakossága

12 000

12 050

12 100

12 150

12 200

12 250

12 300

12 350

12 400

12 450

12 500

1988. 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008.

Az utóbbi évtizedben állandósult az öregedési folyamat. A 19 éven aluli népesség aránya az 1990-es 28%-ról 2001-re jelentısen, 6 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejőleg a 65 évesek és idısebbek aránya jelentıs mértékben nıtt.

47. ábra - A 60 év felettiek aránya a lakosság százalékában az országos adathoz viszonyítva

A 60 év felettiek aránya a lakosság százalékában az országos adathoz viszonyítva

15%

18%

21%

24%

27%

30%

1988

.

1990

.

1992

.

1994

.

1996

.

1998

.

2000

.

2002

.

2004

.

2006

.

2008

.

Kistérségben

Országosan

Jelentıs mértékő a felsıfokon képzett fiatalok kistérségbıl történı elvándorlása. A vizsgálatok eredményei arra is választ adtak, hogy a kistérség esetében e tekintetben egyértelmően kimutatható a kényszer. Megfelelı helyi egzisztencia, képesítésük szerinti munkahelyek rendelkezésre állása esetén örömmel maradnának, hiszen olyan több generáció óta itt élık gyermekeirıl van szó, akik szeretnek itt élni. Megélhetési okból azonban a fıvárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét.

A kistérség népességének elöregedését az a tény is erısítheti a jövıben, hogy a kistérségben üdülıingatlannal rendelkezı magyar állampolgárok közül is az idısebbek részérıl tapasztalható a kistérségbe költözés szándéka, akik már inaktívként és biztos egzisztencia


64/96 oldal

tudatában tennék meg e lépésüket. Emellett olyanok is üdülı- vagy lakóingatlant vásárolnak és telepednek le állandó lakosként a kistérségben, akik eddig még üdülıtulajdonosként sem voltak jelen (bel- és külföldi vevık egyaránt). A parttól távolabbi településeken pedig az alacsony árú ingatlanokat alacsony jövedelmő családok vásárolják meg lakóhely-szerzési céllal.

Tovább árnyalja az itt együtt élık helyi társadalmának összetételét az a körülmény, hogy az 1990-es évek elejétıl a kistérségben jelentıs mértékő külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhetı meg. E témakörre irányuló vizsgálatok eredményei szerint a külföldi vásárlók zöme az Európai Unió polgára, 76%-uk német, 14%-uk osztrák állampolgár, a fennmaradó 10%-nyi ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Átlagos tartózkodási idejük a kistérségben évente 4,6 hónap. A külföldi vásárlók is jellemzıen nyugdíjasok.

A kistérség sokrétő, társadalmilag sokszínő, érdektagoltsága miatt is érzékeny multikulturális helyi társadalmában érdekes jelenségek figyelhetık meg, a társadalmi folyamatok nyomon követése a társadalmi stabilitásnak a turisztikai funkciók miatti megkülönböztetett fontossága miatt szükséges.

A kistérség a humán erıforrások képzettsége tekintetében viszonylag kedvezı adottságokkal rendelkezik. A humánerıforrások általános színvonala és munkaerı-piaci adaptációs készsége magas, ugyanakkor szaktudása, nyelvismerete a Balaton speciális szolgáltatási szintjéhez nem elegendı.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a kistérség lakosságának - közte elsısorban a partközeli településeknek, ezen belül is Balatonföldvárénak - iskolai végzettsége magasabb az országosnál. Ez fıként a 8 általános iskolát, vagy azt sem végzetteknek az országosnál alacsonyabb szintjében, illetve a középfokú végzettségőek magasabb arányában mutatkozik meg. A kistérség egészében a felsıfokú iskolai végzettségőek aránya az országos átlag körüli, körükben a legújabb kutatások eredményei szerint jelentıs mértékő elvándorlás tapasztalható.

Felsıfokú képzés a kistérségen kívül, a Balaton mentén négy intézményében található, Keszthelyen turizmus, környezetvédelem, informatika, idegen nyelv, agrártudomány, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi, gyógyászattal kapcsolatos és környezetvédelmi szakképzés folyik, 2001-évtıl Balatonfőzfın felsıfokú informatikai képzés indult el.

A kistérség lakossága a külföldi turistákkal való több évtizedes érintkezésnek köszönhetıen az országos átlagot jóval meghaladó mértékben bír valamilyen szinten idegen nyelvet (elsısorban a németet).

Mivel a vizsgálatok eredményei szerint a térségbıl történı kényszerő elvándorlás fıleg a magas fokú képzettséggel rendelkezı fiatal korcsoportúakat jellemzi, a kistérség népesség megtartó erejének fokozása egyúttal az állandó népesség képzettségének a növekedését is magával hozhatja.

A Balatonföldvári Kistérség foglalkoztatásában legfıképpen a turizmushoz kapcsolódó kiskereskedelemnek, a vendéglátásnak, kisebb részben a mezıgazdaságnak, illetve a turizmushoz is kapcsolódó építıiparnak van szerepe. A szolgáltatások részaránya 72%-os, az iparé 23%. A kistérségben a Balaton-törvény32 megtiltja ipari üzemek létrehozását, így ebbıl nem származhat bevétel. A foglalkoztatási helyzet jelentısen eltér a Balaton-parti sáv öt települése és a belsı területek között. A Balaton-parti sávban a fı bevételi forrás a vendéglátás, az ehhez kapcsolódó kereskedelem, illetve az építıipar, ezen kívül nincs jelentısebb jövedelmi forrás. Ez utóbbiakban lényegesen kevesebb a munkahely, az is döntıen a mezıgazdasághoz kapcsolódik, továbbá munkaalkalmat jelentenek ingázás révén

32 2000. évi CXII. Törvény


65/96 oldal

az idegenforgalommal kapcsolatos munkahelyek. Mivel a vendéglátás legnagyobb része szezonális bevételi forrást jelent csak a családoknak, ezért szezonon kívül megnı a munkanélküliség. A bérek, keresetek a kistérségben a megyei átlagnak kb. 90%-át érik el.

A bérek többségében az országostól elmaradnak. Fizikai területeken a minimálbért csak kis mértékben meghaladó bérezés a jellemzı. A szezonális foglalkoztatók fıleg a fiatalabb korosztályokat, a rugalmas, a változó körülményekhez és munkarendekhez jobban igazodni tudó munkavállalókat keresik. A német nyelvtudás, a helyben vagy közelben lakás elıny. A kistérségben 2005 októberében 421 fı volt a regisztrált munkanélküliek száma, ez a munkavállalási korú népesség mindössze 6%-át jelenti, ez is kedvezıbb a megyei 9%-os aránynál. A kedvezıbb helyzetet jellemi az is, hogy a munkanélküliek közül 60 fı, az összesnek 14%-a a tartós, egy éven túli munkanélküli, szemben a megyei 32%-kal. Jelentıs a vállalkozási kedv, fıleg a Balaton-parti településeen. A 2624 vállalkozásból 2200 (84%) egyéni vállalkozás, egy részük csak idényjelleggel mőködik. 1000 lakosra 224 vállalkozás jut, ez közel kétszerese a megyeinek és az országosnak is.

48. ábra - Vállalkozások száma az egyes településeken

Vállalkozások száma a település kistérségein

0

50

100

150

200

250

300

Balato

nföld

vár

Balato

nısz

öd

Balato

nszá

rszó

Balato

nsze

mes

Bálván

yos

Kerek

i

Kırö

sheg

y

Kötcs

e

Nagyc

sepe

ly

Puszta

szem

es

Szánt

ód

Szólád

Teleki

A munkaügyi ellenırzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a szezonális területeken az átlagosnál magasabb a hivatalos statisztikákban nem megjelenı "fekete", ill. "szürke" foglalkoztatás. Az ilyen munkát végzık feltételezett köre: tanulók, szociális segélyben részesülık, nem regisztrált munkanélküliek, illetve a regisztrált munkanélküliek egy része is, fıleg a jövedelempótló támogatásban részesülık. A „fekete”, illetve „szürke” munkavállalók egy része külföldi (többnyire román, ill. ukrán állampolgárságú magyar), illetve nem üdülıkörzeti lakos. Az ily módon foglalkoztatók köre széles, de jellemzıbben a kisebb vállalkozások, kistermelık, kiskereskedık, vendéglátók, magánszemélyek közül kerül ki. A kistérségben szezonálisan, ideiglenes mőködési- és telephelyengedéllyel rendelkezı mintegy kétezer mikro-és kisvállalkozó alig alkalmaz helyi munkaerıt, jellemzıen kívülrıl hozzák be ideiglenes munkavállalóikat.

4.2.6 Vezetıi szaktudás

4.2.6.1 Az önkormányzatok

Az önkormányzatoknál meglevı turisztikai szaktudás felméréséhez jelen tanulmány keretei kevésnek bizonyultak. A megismert helyzetekben azt láttuk, hogy nagyon eltérıek a


66/96 oldal

lehetıségek. A balatonföldvári önkormányzatnál nincs turisztikai szakember sem a képviselıtestületben, sem a hivatalban. A balatonszemesi hivatalban ezzel szemben van turisztikai referens és a polgármester is vállalkozóként igen tapasztalt, sıt korábban szakértı-tanácsadót is alkalmaztak.

A községek egy része egyáltalán nem akar a turisztikával foglalkozni „egyelıre az alapvetı szükségletek biztosításával vannak elfoglalva”, mások azokban szívesen részt vesznek vagy részt vennének a fejlesztésekben és saját ötleteik, elképzeléseik is vannak. Megismertünk olyan véleményt is, hogy az emberek attól várják el a véleményformálást, hangadó szerepet a turisztikában, „akinek ez a munkája”, illetve sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy „valaki szervezze meg” a dolgokat, azaz maguk is érzik, hogy hiányzanak a képességeik, szaktudásuk, kompetenciáik a tényleges cselekvéshez. Az önkormányzatoknak nem jogszabályban meghatározott kötelezı feladata a turizmus szervezése, támogatása, azonban „minden olyan tevékenységet az önkormányzat feladatának kell tekinteni, ami gazdagabbá teszi a települést”. Ezt a szemléletet jelenleg inkább a parti települések polgármesterei képviselték, a parttól távolabb egy-két ilyen megnyilatkozót találtunk, jellemzıen a turizmusban sikeresebb településeken.

A kistérségben járva az a benyomásunk, hogy a települések „egyemberesek” – a polgármestereknek döntı szava van abban, hogy mi történik a településeken, személyes motivációik, elképzeléseik, problémaérzékenységük, affinitásuk az egyes ügyekhez meghatározza az adott település válaszait a kihívásokra. Ez következménye annak is, hogy a településekrıl a magasan képzett emberek munkát keresve elvándorolnak, így a polgármesterek magukra maradnak a problémákkal, köztük a turizmus szervezésének nehézségeivel is. A TDM Szervezetnek komoly feladata tehát, hogy a hiányzó szaktudást begyőjtse, szervezze, terjessze a kistérség településein.

4.2.6.2 Képesség az együttmőködésre

Az interjúk alapján az rajzolódott ki, hogy egyelıre az együttmőködést a spontán személyes kapcsolatokon múlik, pl. „a vendéglátótól függ, hogy kiajánlják-e a programokat”. A kistérség vállalkozóinak és más érintettjeinek közös érdekeit megtalálni idıbe és energiába telik. Sokak már csalódottak, „nem értettek egyet a kistérségi koncepcióval” vagy „csalódottak a LEADER-ben”. A befektetıknek többnyire a minél gyorsabb profittermelés az érdeke, a fenntartható turizmusgazdálkodás koncepciója még nem elterjedt. Az egyes szereplık a keservesen, éles versenyben megszerzett bevétel megosztásában nem érdekeltek: „a csoportok esetén az utazási iroda, az idegenvezetı, a buszsofır beszedi a pénzét, a végén a kistelepülési turisztikai szolgáltatónak semmi sem marad”.

Sokak szerint a turisztikai együttmőködés szervezése, csakúgy, mint a turisztikai fejlesztés, nem az önkormányzatok feladata. A képviselıtestületek, polgármesterek több helyen nem érzik magukat kompetensnek, illetve a település összetett problémái között nincs elegendı idıkapacitásuk arra, hogy a turisztikával foglalkozzanak. Érdekeik sem közvetlenül jelentkeznek, hiszen a ráfordítások a településen jelentkeznek, de egyelıre nincsenek meg a technikák arra, hogy a bevételek a településen realizálódjanak.

A turisztikai együttmőködésre ott nyitottabbak az emberek, beleértve a vállalkozókat is, ahol a gazdasági együttmőködés és a társadalmi kapcsolatok más formái is sikeresek. Például Kötcsén 1996-ban egy többszáz oldalas községi monográfiát adtak ki, ami megmozgatta az embereket: adatokat, képeket, történeteket, információkat győjtöttek, a könyv elkészítése és kiadása tehát megújította a közösséget. Aligha lehet véletlen, hogy ez az a település, ahol az (egyetlen és csak szezonálisan nyitva tartó) étterem kizárólag helyi bort mér ki, éspedig tudatosan támogatva ezzel a borász vállalkozótársakat. Másutt is kiemelték, hogy a


67/96 oldal

legfontosabb programok lebonyolítása, pl. falunap szervezése lehetetlen lenne „az emberek önzetlen segítsége nélkül”.

Megoszlottak a vélemények azt illetıen, hogy vajon Balatoni régiós, kistérségi vagy pedig települési szinten lenne a legjobb az együttmőködés. A part menti települések jellemzıen, de nem kizárólag a települési együttmőködést, kisebb részben a Balatoni régiós együttmőködést említették. A parttól távolabbi települések polgármesterei a kistérségi összefogást szeretnék, de sajnos olyan is akadt, aki „nem hisz semmilyen együttmőködésben”.

A települések közötti közös programok a Kötcse-Szólád térségben vannak inkább, azonban Bálványos, Kereki magányos. Lehet, hogy a közös szervezéseknek gátja a tömegközlekedés aránylag ritka volta is a kistérségben. Érthetı, ha egy hétvégi eseményre nem hívnak olyan vendéget, aki a Volán-járat hiánya miatt úgysem tud eljönni. A települések egy része rendelkezik mikrobuszokkal, amit pályázati úton nyertek el. Kérdés, hogy esetlegesen díjfizetıs személyszállításra lehet-e ezeket használni (a pályázati konstrukciótól és a helyi elképzelésektıl függıen).

A kistérségi együttmőködésrıl sajnos az a negatív kép bontakozott ki, hogy annak ellenére, hogy „a települések közötti rivalizálás nem vezet jó útra” több település között is tapasztaltunk ellentéteket, vitákat.. Ennek okát firtatva szinte mindenhol személyes ellentétekre kaptunk többé-kevésbé nyílt utalásokat.

Volt, aki említette azt is, hogy a Balatoni Régió országos jelentıségő, ezért az itt élık az államtól támogatást, az egész ország lakosságától pedig valamiféle lojalitást várnának el: „ne a horvátországi turistaközpontokat reklámozzák a tévében”. Kétségtelen, hogy a lokálpatriotizmus különbözı szintjeire szükség van, talán az Egyesület érdekvédelmi feladatai között lenne ennek is a helye.

A Turisztikai Egyesület általános szerepével kapcsolatban világos elvárás volt, hogy vegye át az önkormányzatoktól azt a koordináló szerepet, amit eddig az egyes önkormányzatok végeztek, de úgy, hogy minden település érdekeit képviselje; segítse kitölteni a rendelkezésre álló kereteket a lakossággal és a vállalkozásokkal együtt. Például legyenek egyeztetve a kistérség településein tartott programok, hogy „ne ugyanazon a hétvégén öt helyen legyen nagyszabású rendezvény, azután hetekig semmi program nincs a kistérségben”.

4.2.7 Megosztott értékek

„A megosztott értékek alatt olyan kimondott vagy kimondatlan, nyíltan vállalt vagy beleértett alapvetı gondolatokat, elveket, hiteket, elképzeléseket értünk, amelyek egy szervezet kultúrájának alapját képezik és irányítják a vezetık, tagok, résztvevık döntéseit.”33

4.2.7.1 A kistérség differenciált identitása

A korábbi idıkkel összehasonlítva a vidéki tér manapság sokkal kevésbé a termelés, mégpedig az agrártermelés helye. Mára a vidéki tér funkciói differenciálódtak, s a fogyasztás, elsısorban a különbözı, a turizmushoz kötıdı fogyasztási tevékenységek terévé vált. Egyes vélemények szerint ma a vidéki tér a városi tér egy típusa: városi hálózatok része, városi emberek használják (a kistérségben konkrétan: szezonális alkalmazottak, ingázók, üdülıtulajdonosok, turisták) és gyakran városi intézmények és szervezetek menedzselik. A városi életmód és ezzel a városi emberek "meghódították" a vidéket. A kistérség lakóinak identitása ezért a városi lét és a vidéki lét között mozog, miközben a természetes környezet és

33 www.businessdictionary.com


68/96 oldal

az elérhetı szolgáltatások korlátozottsága a kistérség vidéki jellegét, a benne lakók származása, idekerülésének módja a városi létet erısíti.

A kistérség mint tér a társadalomban a földrajzi értelemben vett térségi rendszerek második fokozata, ahol az elsı fokozat a település mint közigazgatási egység. A Balatonföldvári Kistérség létrejötte a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával 2004. június 30-án történt, majd 2009. április 19-én újjáalakult. Így egy olyan településegyüttes alakult ki, amely a központi településbıl és elvileg a hozzá tartozó munkaerı-vonzáskörzetbıl állna. Ilyenkor a központi település az anyagi termelés és a társadalmi szolgáltatási alrendszereket képviseli, a vonzáskörzete pedig a munkaerı-reprodukció alrendszerét. Azonban a magyar közigazgatási település együttesek nem a szerves fejlıdés útján (ami elsısorban az ipari munkamegosztás miatt következik be), hanem adminisztratív okokból, az önkormányzati feladatellátás közös megszervezése végett alakulnak ki, miközben az egyes települések megtartják hagyományos határaikat és önkormányzatukat. (A nemzetközi gyakorlatban van példa erre is; illetve arra is, hogy a központi települést és vonzáskörzetét összefüggı rendszerként, egységes közigazgatási határon belül mőködtetik.)

A kistérség településeinek kialakulása igen eltérı módon ment végbe az évszázadok folyamán, sıt néhány máig is ható különbség alakult ki a lakosság életmódjában, életérzésében, önazonosságában.

A kistérség egyetlen közigazgatásilag városnak minısített települése Balatonföldvár, mely azonban viszonylag rövid történelmi múltra tekint vissza. Kifejezetten üdülıtelepként alakult meg, azaz alapítói számára ideiglenes, szezonális lakhelyként funkcionált. Szociológiai értelemben a város-falu kontinuumon inkább a városias jellegő településként lehet elhelyezni. A várost általában a következı fı vonások különböztetik meg a falutól: a magasabb népességszám, az ipari termelés nagyobb aránya, a vonzáskörzetre is kiterjedı funkciók (központi szerepkör), a fejlettebb kommunális, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények. A falura ennek ellenkezıjét mondhatjuk el: kisebb népességszám és/vagy szétszórtabban élı népesség, nincs különösebb hatása a környezı településekre, nincsenek más településre kiterjedı irányítási vagy ellátó funkciói, a közösségi, kommunális létesítmények száma kevesebb, kiépítettsége alacsonyabb fokú. Kétségkívül, Balatonföldvár a kistérség falvainál mindezek a mutatók alapján városiasabb jellegő, azonban más városokkal összehasonlítva a városi funkciók hiányosak. Mérete (2071 fı) alapján az európai osztályozásban épphogy a „nagyfalu” kategória (2-5 ezer lakos) alsó határán mozog. Legfıbb szerepköre alapján szolgáltató funkcióra szakosodott, azon belül is idegenforgalmat vonzó fürdıvárosnak tekinthetı.

A település történetében lényeges volt, hogy elsısorban az arisztokrácia, a vagyonos rétegek építtették itt fel villáikat, melyeket késıbb a szocializmusban vállalati üdülıként használtak, majd a rendszerváltáskor privatizáció révén magántulajdonba kerültek. Az új tulajdonosok vagy maguk fogtak a mőködtetésbe, vagy befektetıknek adták át az ingatlanokat. Egyfajta „arisztokratikus levegıje” mindazonáltal van még a városnak, ami az épített környezetben, a parti sétány és a vitorláskikötı létében, az üdülıhelyeken megszokotthoz képest széles utcákban és méretes telkekben rajzolódik ki, valamint a szállások, éttermek árai is valamivel magasabbak a környezı településekénél.

Ipari tevékenység szinte nem fellelhetı a városban. Az ipari tevékenység elısegítené a népesség koncentrációját, megkívánná a termelési folyamathoz szükséges munkaerı jelenlétét, valamint szélesítené a kooperációs kört és támogatná az együttmőködési módok sokszínő fejlıdését. Mezıgazdasági tevékenysége sem jelentıs.

Jellemzı és a település keletkezésére utal vissza, hogy a nyári szezonon kívül alig található mőködı szálláshely és vendéglátóipari egység, még a mindennapi cikkek vásárlási lehetısége


69/96 oldal

is korlátozott. Nem túl távol, Siófokon ezek a szolgáltatások téli idıszakban is elérhetık, bár még ott is korlátozottan.

A „Télen-nyáron Balaton” koncepció érvényre jutását ez a tény korlátozza, ugyanakkor a város fürdıhely jellegét éppenhogy erısíti. Az üdülı-nyaraló vendégekkel való kapcsolat azonban nem szerves része a kistérség identitásának. A rendezvények „úgy vannak kitalálva”, hogy többnyire vagy a lakosság az adott rendezvény célcsoportja, vagy az üdülık. Néhány esetben pozitív példákat hallottunk az állandó lakosok és az ideiglenesen tartózkodók közös megmozgatására. Pl. Balatonıszödön „nyaralók utcabálját” szervezték meg tavaly nyáron nagy sikerrel és próbálkoznak az idén is. Kötcsén a falunapon vendégeket is szívesen látnak. Máshol azonban kifejezetten úgy érzik, hogy a falunap a helyi lakosoké, ahonnan a vendéget ugyan nem tanácsolják el, de nem is hívják az éppen a környéken turistáskodókat.

Mindez érthetı, ha tudomásul vesszük, hogy a fogadó közösség kultúráját is befolyásolja a tömegturizmus, a rendszeresen érkezı vendégek jelenléte. Az eredeti kulturális elemek a közösség részére összefüggı jelrendszert és összetartó erıt képviselnek. Egy-egy vendég részére ennek megmutatása természetes, a vendégbarátság részeként értelmezhetı. Ha ebbıl a nagyszámú turista számára – szükségszerően – csak egyes elemek bemutatására kerül sor, az felbontja a közösség kulturális koherenciáját, mivel már nem vendég a turista, hanem szolgáltatást igénybevevı, a vendéglátó pedig szolgáltatást nyújtó, kettejük között a kapcsolat a fizetség.34 Az autentikus közösségi eseményeket tehát a közösség megtartja magának.

A part menti többi településen jellemzı, hogy az „ıslakosok” aránya nagyon lecsökkent. Mindenhol nagyszámú olyan lakos („betelepülı”) található, akiknek korábbi családi kötıdése nem volt a falvakhoz. Például Balatonszárszón a lakosságnak már 80%-a betelepülı és csak 20% maradt azokból, akik „ıslakosok”.35 (Ezt pontosan nem definiáltuk az interjúkban, de az összefüggésekbıl úgy értelmezhetı, hogy azokat tekinthetjük „ıslakosnak”, akiknek legalább a szüleik is itt éltek és gyermekként itt nıttek fel.) A betelepülık ingatlant (lakóházat vagy üdülıt) vásárolnak a településen, gyakran nyugdíjas korukban, vagy a korábban is birtokukban levı üdülıbe költöznek állandó lakosként, távolabbi egzisztenciájuk hátrahagyásával. Mindeközben életmódjuk urbánus, a vidékhez kapcsolódó mezıgazdasági tevékenységet nem végeznek a díszkert rendben tartását kivéve. Bizonyos értelemben hosszú ideig már nem turisták, de még nem is a közösség részei.

A kistérségben is nyomon követhetı a fejlett országok 1960-as években, Magyarországon pedig az 1980-as években tapasztalt változás a vidéki táj használatában. Az urbanizációt követı jelenség, a tömegturizmus térhódítása, mellyel a turisztikai tájfogyasztás jelensége megjelent, több területen fenyegette a hagyományos vidéki életmódot. Egyrészt a mezıgazdasági jellegő tájhasználat jelentısége csökkent, mert bizonyos esetekben sokkal kifizetıdıbbé vált felhagyni a termeléssel, s átváltani valamilyen idegenforgalmi attrakcióra vagy turisztikához kötıdı munkavállalásra. ennek következtében a népesség mezıgazdasági termelı tudása lecsökkent, beszőkült, ami a jelenkori több lábon álló gazdaságfejlesztést gátolja. Másrészt a városokból vidékre települık megjelenésével, azaz az ellenurbanizáció során a vidéki helyekre költözött új középosztálybeliek vidéki idill képét rombolta le, s fıleg a békességet, nyugalmat, csendességet és tisztaságot bolygatta fel, piszkította be a városi - gyakran külföldi - turisták autóinak tömege. A közösségi jelenségek szempontjából a vidékre költözık a tradicionális szomszédsági és rokonsági együttmőködési hálózatokba nem tudtak beilleszkedni s ez párhuzamosan történt azzal a jelenséggel, hogy a vidéki fiatalok, családok megélhetést keresve a városokba költöztek.

34 Szıllıs P. id. m. 9-10. o. nyomán. 35 Dr. Méhész László polgármester úr közlése.


70/96 oldal

A parttól távolabbi településeken arra következtettünk, hogy a jelenség talán nem ekkora mértékben áll fenn, de erısen meghatározza az emberi kapcsolatokat, kötıdéseket, közösségeket, hálózatokat. A gyakori szomszédságcsere mindig azzal jár, hogy évekig tart, mire az utca (vagy több utcát magában foglaló településrész) lakói egyáltalán szóba állnának egymással, bizalmukba fogadnák a másikat, megismernék és idıt töltetnének egymás társaságában. A magyar településeken, illetve a magyar kommunikációs szokásokból hiányoznak olyan bevett intézmények, formális szokások, melyek segítségével az új és régi lakók egymást megismerhetnék, idegenségük helyett ismerısként üdvözölhetnék egymást. Így marad a véletlenszerő találkozások sora, melyekbıl idıvel alakulnak ki közösségi kapcsolatok - vagy ritkán egy váratlan, közösen átélt szükséghelyzetben való kényszerő (ám sokszor évtizedes falakat ledöntı) megismerkedés.

A kistérség falvai közül sem volt mindig mindegyik lakott hely. Az évszázadok során nem volt ritka, hogy némelyik településen nyoma sem maradt lakosságnak, azután valamilyen módon ismét benépesült a település. A folyamatosság hiánya, a változó származású, identitású lakosság a mai napig is érzékelhetı egyes települések légkörében. Eltérı mentalitású emberek lakják a kistérséget: két település is a XVII-XVIII. században betelepült, nyilvánvalóan a polgárosodás elırehaladottabb fokán járó sváb-német lakosság leszármazottaival büszkélkedhet, mások pedig még a XX. század fordulóján is a jobbágysorból alig kiemelkedett szegényparasztságot mondhatják ıseiknek. A nyitottság, kezdeményezıkészség az elıbbi népesség jellemzıje a mai napig is, a visszafogottság, bátortalanság pedig az utóbbiaké.

A késıbb betelepülı roma népességgel való viszony a kistérség településein a megkérdezettek elmondása szerint korántsem annyira feszültségekkel terhelt, mint a keleti országrészben, inkább csak azokban a falvakban jelentkezik a roma népesség fokozott hátránya, amelyek lakói között általánosan is nagyobb az anyagi és kulturális hátrány. A parti településeken kevés roma család él és „mindannyian dolgos, szorgalmas emberek”.

4.2.7.2 Identitásproblémák

Fentiek magyarázzák, hogy a kistérség egészére egységes identitást nem tudtunk azonosítani. Úgy tapasztaljuk, hogy egységes identitást a helyiek sem érzékelnek, ezzel együtt nem ismerik fel a kölcsönös függıségüket a kistérség fejlıdésében, egymásra utaltságukat a kistérség fejlesztésében, különösen mivel a szőkös erıforrásokat éles belsı és külsı versenyben kell megszerezni.

A népmozgalomra két ellentétes folyamat hat: a népesség természetes fogyása, amit a folyamatosan betelepülık sem tudnak teljesen kiegyensúlyozni.36 A betelepülés önmagában is kettıs és ellentmondásos: egyrészt tényleges beköltözéssel jár, másrészt viszont csak ingatlanszerzést és az ingatlan saját üdülıként való hasznosítását jelenti. A tényleges beköltözık egyik része tehetıs és magasabb társadalmi rétegbe tartozó, gyakran külföldi (német, holland, svájci) állampolgár, aki fıleg nyáron tartózkodik a megvásárolt és – jellemzıen – felújított ingatlanában. A beköltözık másik része – fıleg a parttól távolabbi településeken – olcsó lakhatási lehetıséget keresve érkezik és anyagi, társadalmi problémáit is magával hozza, a megvásárolt ingatlan fenntartása, karbantartása számára is gondot okoz.

A befogadás problémája, hogy vajon mennyit „profitál” a közösség a beköltözıkbıl vagy az új szomszéd inkább további terheket jelent számára. Sajnos, mindkét említett beköltözıi csoport esetében a beköltözés olyan érdekeket sért, ami megnehezíti a befogadást. A

36 Ennek mértékében bizonytalanságban maradtunk, mivel a KSH adatait ellentmondásosnak találtuk – ld. a 31. jegyzetet.


71/96 oldal

szegények beköltözése újabb terheket ró a szociális ellátórendszerre, az oktatás és a közszolgáltatások megszervezésére. Ámde a tehetısek, akiknek máshol van állandó lakhelye (akár belföldön, akár külföldön), ritkán jelentkeznek be állandó lakosként, ez azonban a törvényi szabályozás miatt azt jelenti, hogy a település elesik a rájuk jutó állami normatívától, miközben a szolgáltatásokat biztosítania kell. „Hiába nem lakik itt a német, ha télen az ı háza elıtt is el kell söpörni a havat”- fogalmazta meg a lényeget az egyik polgármester. Elmondása szerint az önkormányzat által kivetett helyi adó (építményadó) csak harmad akkora összeget jelent a település költségvetése számára, mintha a betelepülı állandó lakosnak is bejelentkezne. Kérdés, hogyan kezeli a település társadalma, ha az újdonsült ingatlantulajdonos például szociális ellátásra szorul idısebb korában vagy egészségi állapotának rosszabbra fordulása esetén.

A települések viszonylagos zártsága (a 13 településbıl 4 zsákfalu) megnehezíti a társadalmi változásokban, mozgásokban való elhelyezkedés érzékelését az egyén számára. Témánk szempontjából ez azt jelenti, hogy a turisztikában való részvételi lehetıségeket, az egymáshoz kapcsolódás lehetıségeit kívülrıl ösztönözni, facilitálni szükséges.

4.2.7.3 Közös célok

A felvett interjúk alapján nincsenek kimondott és nyíltan vállalt közös célok a kistérségben. Az elmúlt két évtized sokkoló gazdasági és társadalmi változásai itt is a túlélésre, a rövidtávú egzisztenciális fennmaradásra tették a hangsúlyt. Sokan, akik megtehették, egyenesen elhagyták a kistérséget, máshol kerestek megélhetést. Azok, akik itt maradtak, gyakran emlegetik még a 80-as évek végéig tapasztalt sőrő turistaforgalmat, amit ugyan nyáron megszenvedtek, de a szezonon kívül megélhetésük és gyarapodásuk alapjait jelentette.

Azok a dokumentumok, melyek gyakran felsıbb utasításra vagy pályázatok elıfeltételeként készültek (HVS, IVS), tartalmaznak ugyan célkitőzéseket, de ezek egyrészt széles körben nem ismertek, másrészt a velük való azonosulás, a közös célként való elfogadás nem valósult meg. A TDM Szervezetnek komoly feladata lesz ezeknek az ismertetése, esetlegesen a turisztikai szempontú korrigálása vagy az alkalmazkodási minták megtalálása.

A kistérségi együttmőködést nem könnyíti, hogy vannak olyan települések, amelyek hátrányosnak érzik, ha a kistérséggel együtt jelennek meg valamely fórumon és szívesebben járják a maguk útját. Jellemzı azonban, hogy ilyenkor ott találjuk a háttérben azt a tényt, hogy a településen komoly összetartó erı mőködik és van cselekvési akarat (pl. Balatonszemes).


72/96 oldal

5 Javaslatok

A Balatonföldvári Kistérség fejlesztésére számos stratégia készült, melyeket fentebb bemutattunk, de ezek fıleg csak a MIT? kérdésre válaszoltak, a HOGYAN? kérdésre nem. A vízió és a célok iránt nagyjából megvan a konszenzus, de az odáig elvivı út nincs kidolgozva és nincs kiépítve az elkötelezıdés. A stratégiakészítések (pl. LEADER) kimerültek a jövıkép és célok meghatározásában. A stratégiák megvalósítása a HOGYAN? helyett az eszközök fejlesztésére koncentrált.

Mind a külsı információforrások adatai, mind a kistérségben végzett vizsgálatok alapján megfogalmazható, hogy szembe kell nézni azzal, hogy az 1970-80-as években a fıleg kelet- és nyugatnémet, kisebb részben cseh és lengyel turisták által gerjesztett turisztikai kereslet oka akkor sem kizárólag a Balatonnál található turisztikai kínálat, hanem egy társadalmi-politikai szükséghelyzet volt. Tekinthetünk nosztalgiával ugyan az akkori vendégáradatra, ám az ok megszőntével bizonyosan nem fogjuk már egyszerre ennyi vendég jelenlétét élvezni (vagy szenvedni) a tó környékén.

A Balaton és környéke ezért kénytelen új kihívásokkal felvenni a kesztyőt, melyhez szerencsére kiváló adottságokkal rendelkezik, s további lehetıségek is mozgósíthatók. A Balatonföldvári Kistérség olyan kistérséggé tud alakulni, amely az üdüléshez számos lehetıséget kínál különbözı turisztikai szegmensekben. Lehetıségeit egyrészt a Balaton-part és a parttól távolabbi települések összefogásával, másrészt a többi Balaton-környéki kistérséggel együttmőködve tudja kiaknázni. A TDM szervezet által összefogott fejlesztések célja, hogy a Balatonföldvári Kistérség kínálata alapján az ott tartózkodó turisták úgy töltsenek el egy-két hetet az év bármely szakában, vagy akár egy egész nyarat, hogy nem csak maga a tó, hanem a környék is önálló, a vendégek számára vonzó attrakciókat nyújtó célpontot jelent.

A Balaton esetében a turisztikai fejlesztések szorosan kötıdnek a területfejlesztéshez, ezért kiemelt hangsúlyt kell helyezni az érintett szervezetek együttmőködésére, a tervezés fázisától a megvalósításon át a monitoringig.

A TDM szervezetnek céljai között kell számon tartania szükségszerően azt is, hogy a kistérségben élık turizmusból megszerezhetı jövedelmének maximalizálását elısegítse, amivel egyrészt a helyben lakók életszínvonalának emelkedése, másrészt az önkormányzatok fenntartható fejlesztése biztosítható, valamint hosszú távon a turizmusra is pozitív hatást fejt ki (javul a települések összképe, magasabb végzettségőeket tud megtartani a térség, további beruházásokat lehet finanszírozni). Tudomásul kell venni, hogy részben a kistérség adottságai, részben a kereslet korlátai miatt a turizmus csak keveseknek lehet kizárólagos jövedelmi forrása a kistérségben, ugyanakkor szinte mindenki számára lehet kiegészítı, másodlagos jövedelemszerzési lehetısége, ha valamilyen módon bekapcsolódik a tevékenységekbe. Ezt a szemléletet a TDM mőködése során hangsúlyozni kell, mert az együttmőködést a közös érdekekre szükséges alapozni.

Közös érdeke a kistérségnek az is, hogy minimalizálja a külsı befektetık, spekulációs célú folyamatok hatását, mivel jellemzıen a külsı befektetı a jövedelmének nagy hányadát a kistérségen kívül fogja felhasználni (fogyasztás vagy újabb befektetés útján), míg a belsı befektetık – amíg csak erre a lehetıséget látnak – a kistérség fejlesztésében is inkább részt vesznek nyereségük visszaforgatásakor. A külsı befektetık esetén a pozitív vállalkozási környezet, a közös érdekek hangsúlyozása és a lokálpatrióta érzések elıhívása együttesen mérsékelheti a térségben megszerzett profit kivitelét.


73/96 oldal

5.1 Termékfejlesztés

Probléma: tömegturizmus megszőnése. Alternatív turizmus koncepciók bevezetése, egyedi kínálat kialakítása. „Zöld turizmus” – természetes, helyi kézmőves termékek kínálata a turisták részére (az árualap kialakításához komplex gazdaságfejlesztés szükséges). Helyi termékek forgalmazásának megszervezése együttmőködések által, esetleg szaküzlet kialakításával.

Probléma: a kistérségi turisztikában nincs határozott célcsoport. A kistérség érintettjeinek bevonásával (vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) közös álláspontot kialakítani, hogy mely célcsoport számára kívánják a jövıben a fejlesztéseket megvalósítani. A szolgáltatási kínálatban a célcsoport anyagi lehetıségeinek figyelembe vételével pozícionálni szükséges a szállások, éttermek, attrakciók árfekvését.

Probléma: kevés az attrakció a kistérségben. A kistérség lehetıségeinek, adottságainak felhasználásával tematikus programok szervezése a célcsoport figyelembe vételével (török múltidézés, élet a Balatonnál, stb). A Balaton mint attrakció kiaknázása (megfizethetı hajóbérlés, ıszi lehalászás, vitorlásbérlet vezetıvel, fakutyázás, búvárkodás a tó belsı területein, kapcsolódó oktatás, osztálykirándulások, stb). A Kerekiben található Fehérkıvár felújítása a lehetı legszélesebb partneri kör bevonásával (Mőemlékfelügyelet, EU és állami források, kistérségi vállalkozások, egyesület érdekképviseleti munkája, stb.).

Probléma: A kistérségben alacsony a mezıgazdasági (és ipari) termelés. Fontos lenne legalább a meglevı agrártermékek keresleti és kínálati oldalát társítani, pl. a borokat a helyi vendéglátók rendszeres, kiemelt kínálatába emelni. Késıbb, megfelelı mezıgazdasági árualap esetén gyümölcsöket és zöldségeket, baromfit, sertést lehetne ugyanígy ajánlani felhasználásra, illetve helyi termékek elıállítását és forgalmazását ösztönözni (pl. lekvár, befıtt). Ez az együttmőködés bekapcsolná a parttól távolabbi településeket is a turisztikai iparba, s így, még ha áttételesen is, jövedelemhez juttatná. Pl. az étlapon speciális kínálatként szerepelhet a „tanyasi csirkeleves” vagy a „házi lekvárral készült bukta” az alapanyag szállítójának megnevezésével.37

5.2 Hálózatok és együttmőködések tudatos fejlesztése

Probléma: a kistérségben nem mőködnek vállalkozói, turisztikai együttmőködések. A kistérségi hálózatok is személyes kapcsolatokon alapulnak, melyek alapja a kommunikáció és a bizalom. A TDM szervezet keresse meg és ismerje meg személyesen a vállalkozókat ismerje meg egyedi problémáikat. Utána ismertesse meg ıket egymással, lehetıleg különbözı települések eltérı szolgáltatási/termelési ágban tevékenykedı vállalkozókat összehozva. Ezek az események nem elıadások meghallgatását jelentik, hanem céljuk az ismerkedés, kommunikáció, csapatépítés, közös munka. Javasoljuk, hogy ezekre az eseményekre külsı, képzett facilitátorokat vegyenek igénybe. Kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy az összejöveteleket ne a kistérség vezetıi, a nagy települések polgármesterei és más politikai véleményformálók vezessék (legjobb, ha nem is vesznek részt). Az összejövetelek célja az ismerkedésen túl a valós problémafeltárás, azok kibeszélése, közös megoldások kidolgozása. Akkor lehet eredményt elérni, ha rendszeres, folyamatos, legalább egy-másfél éven keresztül tartó rendezvénysorozat.

A vállalkozók, mint mag köré kellene szervezni a civil szervezeteket és az egyházi közösségeket. „Egy kapcsolat létrejötte sokszor véletlenek sorozata, de bizonyos mértékig

37 Magyarországi „best practice”: Szatmári Szilvaút.


74/96 oldal

eleve determinált is. A civil szervezetek kapcsolatai – nincs ez másképp a gazdálkodói szférában sem, - a benne tevékenykedı személyek kapcsolataira épülnek, majd a továbbiakban közös érdekek mentén alakulnak, nem kizárva továbbra sem a „szerencsét”. Az érdekek egyeztetése az a pont, ahol különféle motívumok közrejátszhatnak. Félretéve a szubjektív benyomásokat, mert ezek is közrejátszhatnak, konkrét okokat kerestünk. A fenti adatok szerint a szervezetek fıleg hatókörüket igyekeznek szélesíteni, amikor másokkal összefognak. További súlyos indok a forráshiány, amelyet partnereikkel közösen próbálnak kezelni egy jó cél érdekében.”38

5.3 Környezeti problémák turisztikai szempontú kezelésére vonatkozó ötletek, javaslatok

Probléma: Az illegális hulladék lerakás és a turistaforgalom a fajok veszélyeztetettségét növeli. Az illegális hulladék lerakása egyrészt az illegális lerakóhelyek rendszeres felszámolásával, a települési szilárd hulladék (ideértve a lomokat) rendszeres begyőjtésével, a lakosság tudatformálásával érhetı el. A lakosság részére egyrészt a közoktatásban lehet információkat átadni (a legjobb környezetvédı a családban a gyermek), másrészt települési, kistérségi akciók szervezésével, írásos és szóbeli információ átadásával lehetséges és kívánatos.

A turisták részére illemhelyek kialakítása, rendszeresen ürített hulladékgyőjtı edények kihelyezése, a kiránduló utak menték tájékoztató és figyelmeztetı táblák kihelyezése, a mezııri, erdészeti szolgálat elsısorban tájékoztatási célú, szükség esetén hatósági igénybevétele javasolt. (Szintén európai példa: Dániában a falvakban, tanyaközpontokban minden esetben találtunk illemhelyet – a templomok (!) közelében, mely karbantartott és általában ingyenesen igénybe vehetı volt. Ez minimális ráfordítással valószínőleg megoldható ahelyett, hogy a természeti környezetet rongálja a kiránduló.)

Probléma: Az autópálya és különösen a völgyhíd tájképileg nem illeszkedik a környezetébe; a le- és felhajtók állapota, környezete nincs kellıen karbantartva, a pálya közelében zajszennyezés alakul ki. Ellentmondás, hogy a völgyhíd biztosítaná az egyik legjobb kilátóhelyet a Balatonra és környékére, de megállni sem lehet a közelében, sem pedig gyalogosan végigsétálni rajta (vagy alatta??). Hosszú távon javasolható egy panorámapont kialakítása, a völgyhídnak turisztikai attrakcióvá (pl. látogatócentrum, ahol bemutatnák a völgyhíd építését, mőszaki-technológiai kialakításának különlegességeit, hasonló hidak makettjeit a világból, stb).

Probléma: A LEADER-ben elkészült helyi vidékfejlesztési terv az erdészeti munkákat is problémásnak látja. Turisztikai szempontból fontos lenne, ha az Egyesület a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt-t is tagjai közé számlálhatná és/vagy együttmőködési formákat dolgoznának ki a Balatonföldvári Kistérség területén található erdık turisztikai szempontból elınyös kezelésére. Javasolható lenne például közös projektek kidolgozása, akár pályázatokban való konzorciális részvétel is. Pl. erdei iskola kialakítása (több településen említették, hogy az üresen álló iskolaépületet ifjúsági szálláshellyé alakítanák). Az erdészet szakmai közremőködésével színvonalas bemutatóösvényeket, játszóhelyeket lehetne kialakítani, ahol az erdı élıvilágával, az erdei munkavégzéssel, erdıkezelés aktuális kérdéseivel ismerkedhetnének a tanulók és a pedagógusok.

38 Molnárné Hegymegi Krisztina (szerk.): „EGYÜTT - MŐKÖDÜNK?!” - Az Észak-magyarországi régió civil együttmőködéseinek területi szintő alapkutatása– Miskolc, 2007.


75/96 oldal

6 Felhasznált irodalom

Balatonföldvári Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2006-2013. Bartke István: A társadalom és a gazdaság területi szerkezete rendszerszemlélető megközelítésben (In: Dr. Bartke István szerk: Településfejlesztés, Budapest, ELTE TTK, 1995)

Juray Tünde: Demográfiai változások hatásai a turizmus folyamataira napjainkban (diplomamunka), SZTE Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék

Kistérségi Cselekvési Terv 2007-2008. Kulcsár Viktor : A város és a falu. (In: Dr. Kulcsár Viktor szerk: A változó falu, Gondolat, Budapest, 1976.)

Kovács Zoltán: A települések fejlıdése (In: Beluszky Pál-Kovács Zoltán- Olesák Dénes szerk: A terület- és településfejlesztés kézikönyve, CEBA Kiadó, Budapest, 2001.)

Magyar Turisztikai Hivatal : Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013, Budapest, 2005. január

Magyar Turizmus Zrt. Negyedéves bulletinjei http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-bulletin/4 Molnárné Hegymegi Krisztina (szerk.): „EGYÜTT - MŐKÖDÜNK?!2 - Az Észak-magyarországi régió civil együttmőködéseinek területi szintő alapkutatása – Miskolc, 2007.

Szıllıs Péter: A turizmus társadalmi beágyazottsága (Ph.D. értekezés), Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 2005.


76/96 oldal

7 Táblázatok és ábrák jegyzéke

7.1 Táblázatok jegyzéke

1. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatás ..................... 18

2. Táblázat - A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztika célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl (2010. június 17-i állapot) ............................ 78

3. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségben bejegyzett civil szervezetek listája .................. 87

7.2 Ábrák jegyzéke

1. ábra - A munka tervezett lépései ............................................................................................ 8

2. ábra - A tanulmány készítése során azonosított fıbb tényezık ........................................... 10

3. ábra - A kıröshegyi völgyhíd a Kereki várból. (Saját felvétel)........................................... 11

4. ábra - Vendégek száma a szálláshelyeken............................................................................ 14

5. ábra – Külföldi vendégek száma a kistérségben .................................................................. 14

6. ábra - Vendégéjszakák a rendszerváltástól........................................................................... 15

7. ábra - A válaszadók kor szerinti összetétele......................................................................... 19

8. ábra - A válaszadók nem szerinti összetétele ....................................................................... 19

9. ábra - Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben?.................................................................. 20

10. ábra - A válaszadók szerint Balatonföldvár a Balaton melyik partján fekszik?................. 21

11. ábra - A válaszadók szerint milyen települések vannak a közelben?.................................21

12. ábra - A válaszadók szerint mely települések vannak a Balatonföldvári Kistérségben? ... 22

13. ábra - Tud-e a környéken fontos fesztiválról, eseményrıl? ............................................... 22

14. ábra - Milyen fesztiválokról tud? ....................................................................................... 23

15. ábra - Tudnak-e látványosságról a környéken?.................................................................. 23

16. ábra - Mely látnivalókat ismeri a térségben? ..................................................................... 24

17. ábra - Milyen célból utazna a térségbe? ............................................................................. 24

18. ábra - A 30 év alatti korosztály céljai................................................................................. 25

19. ábra - A 30 év feletti korosztály céljai ............................................................................... 25

20. ábra - Milyen szállást keresne? .......................................................................................... 26

21. ábra - 30 év alattiak által preferált szállások...................................................................... 26

22. ábra - 30 év felettiek által preferált szállások..................................................................... 27

23. ábra - Milyen szolgáltatások meglétét vennék figyelembe a szállás kiválasztásakor? ...... 27

24. ábra - A 30 év alattiak által preferált szolgáltatások .......................................................... 28

25. ábra - A 30 év felettiek által preferált szolgáltatások......................................................... 28

26. ábra - Kivel utazna?............................................................................................................ 29

27. ábra - Kivel utazna a 30 év alatti korosztály ...................................................................... 29

28. ábra - Kivel utazna a 30 év feletti korosztály..................................................................... 30

29. ábra - Mennyi idıre utaznának el? ..................................................................................... 30

30. ábra - Elhagynák-e a Balaton-partot................................................................................... 31

31. ábra - Milyen információra lenne szüksége?...................................................................... 31


77/96 oldal

32. ábra - Milyen információra lenne szüksége 30 év alatt...................................................... 32

33. ábra - Milyen információra lenne szüksége 30 év felett .................................................... 32

34. ábra - Turizmust befolyásoló fıbb tényezık és a belılük következı trendek ................... 37

35. ábra - A 7S modell felépítése ............................................................................................. 40

36. ábra - Az egyes települések szálláshely-kapacitása. Forrás: KSH..................................... 47

37. ábra - A 2008-as vendégéjszakák elsoszlása a kistérségben. Forrás:KSH......................... 48

38. ábra - A kistérségben lévı látnivalók. Forrás: KSH........................................................... 48

39. ábra - A kistérségben megtartott fesztiválok. Forrás: Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás kiadványa, 2010......................................................................................................... 49

40. ábra - A kistérségben meglévı termelıibor-kimérések. Forrás: KSH ............................... 50

41. ábra - Az egészségügyi létesítmények az egyes településeken. Forrás: KSH.................... 54

42. ábra - A kistérség postái. Forrás: www.posta.hu................................................................ 54

43. ábra - A kistérségben meglevı boltok. Forrás: KSH ......................................................... 55

44. ábra - A kistérségben mőködı civil szervezetek................................................................ 60

45. ábra - A kistérség lakossága településenként ..................................................................... 62

46. ábra - A kistérség lakosság számának alakulása ................................................................ 63

47. ábra - A 60 év felettiek aránya a lakosság százalékában az országos adathoz viszonyítva63

48. ábra - Vállalkozások száma az egyes településeken ......................................................... 65

49. ábra - Az interjúk vázlata ................................................................................................... 90


78/96 oldal

8 Mellékletek

8.1 A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztikai célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl

2. Táblázat - A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztika célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl (2010. június 17-i állapot)39

Helység /Kistérség

Lakónépesség száma az év végén (fı) 2008

Turisztikát érint ı támogatási összegek Ft (NFÜ EMIR) 2008-2010

1 állandó lakosra jutó turisztikai EU támogatás (Ft) 2008-2010

Balatonföldvár 2 071 310 749 139 150 048 Balaton ıszöd 531 0 0 Balatonszárszó 1 903 101 543 610 53 360 Balatonszemes 1 782 7 752 608 4 351 Szántód 354 286 000 000 807 910

Balatonföldvári KT parti települései összesen 6 641 706 045 357 106 316

Balatonberény 1 178 100 000 000 84 926 Balatonkeresztúr 1 501 67 326 435 44 854 Balatonmáriafürd ı 651 267 853 595 411 766 Balatonszentgyörgy 1 614 0 0 Marcali KT parti települései összesen 4 943 435 180 030 88 049 Balatonboglár 5 935 302 239 251 50 929 Balatonfenyves 1 853 100 000 000 53 967 Balatonlelle 4 918 245 090 714 49 841 Fonyód 5 003 504 616 670 100 863 Fonyódi KT parti települései összesen 17 708 1 151 946 635 65 052 Balatonendréd 1 386 0 0 Balatonszabadi 3 012 0 0 Siófok 24 126 1 642 409 557 68 076 Zamárdi 2 384 575 241 739 241 343 Siófoki KT parti települései összesen 30 907 2 217 651 296 71 752

8.2 A Balatonföldvári Kistérség településeinek rövid története és jellemzése (2. melléklet)

8.2.1 Balatonföldvár

Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak elsı írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból. A 17.-19. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kıröshegy pusztája ebben az idıben.

A fürdıtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi pusztát. Parkot hozott létre, amelyet Spúr István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdıtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülıhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.

39 Forrás: NFÜ Támogatott Projekt Keresı http://www.nfu.hu/content/58


79/96 oldal

A két világháború között jelentısen fejlıdött.

1948-ban vált ki Kıröshegy anyatelepülésbıl és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett, majd 1992-ben kapott városi jogot.

Balatonföldváron ma is látszik, hogy arisztokraták fürdıtelepe volt. Ez az egyetlen városi rangú település a kistérségben, ami miatt vezetı szerepe van a kistérségben, de ennek a környezı falvak nehezen akarják alárendelni magukat.

8.2.2 Balatonıszöd

Elnevezése valószínőleg az İsz személynévbıl származtatható. A Balaton- elıtagot 1914-ben kapta a község, a tó mellékére utalva.

Elsı írásos említése Euschud formában egy 1082-bıl Szent László királytól származó oklevélbıl ismert. Egy késıbbi, 1229-es oklevélben Euseed névváltozatban szerepelt. A középkor során a székesfehérvári káptalan birtokolta, templomos hely volt.

A helység a török korban sem néptelenedett el. Az 1563-as török adóösszeírásban 6 házzal szerepelt. Magyar fennhatósága a tihanyi vár volt. A 16. században, feltehetıen, kétfelé adózott.

1807-ben a piaristáké volt a település, de már rendelkezett református templommal is. A község jellegzetes épülete a piarista rend egykori négy emeletes magtára, valamint több népi építéső lakóház.

2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt mondta el a késıbb kiszivárgott, majd hatalmas botrányt kiváltó „ıszödi beszédét”. Ez rányomta a bélyegét Balatonıszödre. Ha meghallja valaki ezt a nevet, gyakran rögtön a politikai összefüggések jutnak eszébe.

8.2.3 Balatonszárszó

A terület már a neolitikum korában is lakott volt. Ettıl kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Elsı írásos említése Zarrosozow néven 1082-bıl származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentıséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhetı templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az ún. Kiserdei dőlıben, ami a késıbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.

Szárszó a Rákóczi szabadságharcot követı nyugalmasabb idıben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környezı településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban.

1843-ban épült klasszicizáló stílusú református templom. Szárszó a 19. században gyors fejlıdésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült Déli Vasút - bár megállója egy ideig Szemesen csak van -, valamint a század végén meginduló balatoni fürdıkultúra. A fürdıtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdıdött. 1910-ben alakult a „Fürdıegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélı is található a kisközségben. Az I. Világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzıség, egy évvel késıbb az elsı hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár. 1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói


80/96 oldal

Konferenciákat a Soli Deo Gloria Diákszövetség szervezésében, ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény.

1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövıje a világháború után. A Második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét. 1947-ben nyílt meg az elsı óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot. A települést 1973-ben nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a Legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORIALE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.

Balatonszárszó neve összefonódik a költı tragikus halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nıvérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltőnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Íme, hát megleltem hazámat…). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtı Ferenc, Hatvany Lajos), akik megpróbálták felvidítani a költıt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költıt a szárszói temetıben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetıben került örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bıvítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-tıl fogadja a látogatókat. A költı születésnapján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illeszkedı kiállítást avattak fel.

A közoktatásban szerzett ismereteik alapján is sokan összekapcsolják Balatonszárszót József Attila halálával. Mivel a költı azóta is egyike a legnépszerőbb magyar szerzıknek (fiataloknak és idıseknek egyaránt), a múzeum fejlesztésével40 a település sajátos rangot kaphat a kistérségben.

8.2.4 Balatonszemes

Az ıskor óta lakott terület. A mai temetıben található hatalmas halomsír vaskori eredető, melybe minden bizonnyal egy elıkelı személy hamvait temették. Az ókorból maradt régészeti leletek bizonyítják, hogy éltek itt kelták és rómaiak is.

A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos fıútvonal, s így mint kitüntetett és jól védhetı pont a régi idıktıl fogva megerısített hely volt. A mai Bagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török idıkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen, hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerısítették. (A jelenlegi "Bagolyvár" elnevezéső épület 1898-ban mint az elsı szemesi nyaraló épült az egykori erısség helyén.)

Mőemlék templomának legkorábbi részei a 12. századból származnak, román stílusúak. 1325 körül kibıvítették, ebbıl az építési korszakból mára a gótikus szentély maradt fenn. A templom értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító 16. századi reneszánsz pastoforium (szentségtartó fülke), mely a szentélyben található. A török idıkben romossá vált

40 „A József Attila Emlékmúzeum korszerősítése Balatonszárszón” c. támogatott projekt. Projektgazda: Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása alintézkedés keretében.


81/96 oldal

templomot végül a települést birtokló Hunyady-család 1740 körül barokk stílusban újjáépíttette; az épület többi része e korból való, de az 1972-ben elkészült helyreállítás rekonstruálta a korábbi maradványokat.

A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtıl délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtıznek egy 14. századi pálos kolostor romjai.

A 18.-19. században, 1790-tıl 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is mőködött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentıs településének számított. A Hunyadyak által a család kastélya közelében építtetett, ma is álló barokk postaépületben ma Postamúzeum mőködik.

Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán 1848. szeptember 21-én a faluban ütötte fel fıhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gızhajóval akart kikötni Szemes partjánál, ez a szándéka – s így a találkozás – azonban az alacsony vízállás miatt meghiúsult.

A község lakossága eredetileg mezıgazdasággal és halászattal foglalkozott. Balatonszemes fürdıhelyként az 1880-as évektıl kezdett számításba jönni. A fıleg budapesti nyaralók eleinte a falusiak szobáit bérelték ki az üdülıidényben, majd 1895-tıl a parthoz közelebb esı részek parcellázásával megkezdıdött a felsı- és alsó üdülıtelep (az utóbbi neve Hunyady-telep az eredeti birtokos család neve után) kiépülése, ami újabb lendületet kapott, amikor 1913-ban megépült a hajókikötı.

A szocializmus éveiben a Hunyady-telep parkjának helyén jött létre a Balaton-part nagy szovjet gyermek-üdülıtábora, melynek jelenléte némiképp rányomta bélyegét az üdülıhely hangulatára, mint az is, hogy a parti sávban való közlekedést kelet (Balatonıszöd) felıl szinte teljes szélességben gátolta a Minisztertanács ott felépített, szigorúan ırzött üdülıje.

A vasútállomás közelében érte a halál 1976. június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötıdı, igen népszerő Latinovits Zoltán színészt, akinek sírja a község temetıjében azóta mintegy zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált.

A rendszerváltás óta Balatonszemes mint üdülıhely igyekszik visszanyerni a 20. század elsı felében kialakult polgári, középosztályhoz kötıdı, családias arculatát.

Balatonszemes ma jól mőködı üdülıfalu, fıleg a közép- és felsıosztálynak megfelelı turizmus van jelen. Fıleg a középosztály üdülıhelye volt, azonban ma már inkább a felsıosztály felé látszik pozicionálni magát, és szeretné magát kivonni a kistérségi tagsággal járó kötelezettségek alól, mert nem látja, hogy az mennyiben szolgálná az érdekeit.

8.2.5 Bálványos

Nevének eredete: "A bálvány kıoszlop, határkı fınévbıl származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere címő könyvében.

A honfoglalást megelızı idıkbıl egy bronzfibula került elı, jelezve, hogy a környék már a történelem hajnalán is lakott volt. A legenda szerint a település Koppány menekülı, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis néven a pannonhalmi apátság alapítólevele. Az 1056-os tihanyi apátság alapítólevelében Baluvana néven szerepelt, mint egy lovak legeltetésére alkalmas terület.

1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A török után, a XVIII. században indult gyorsabb fejlıdésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falu jegyzıjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetırnek. A szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. A XX. század elején 1540-en lakták. Horthy Miklós egyik vadászterülete volt a vadban gazdag vidék, ı építette ki a mőutat a


82/96 oldal

faluig. A II. világháborút követıen lakóinak száma egyre fogyott. Ma fıleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodást folytatnak.

Bálványos távolabb van a parttól, turisztikai attrakciója egyedül Somogy megye legnagyobb református temploma, így ott a turizmusnak jelenleg nincs számottevı kerete. A településen jelenleg nem is ilyen irányú fejlesztéseket terveznek, a turizmusba való bekapcsolódásuk egyelıre alkalmi jellegő lehet, illetve más ágazatokkal történı megalapozása (pl. mezıgazdaság) után lehetséges.

8.2.6 Kereki:

Nevének eredete: A kerek fınév i képzıs származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdıt jelöl (kerek erdı).” Mások szerint: az idık folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.

Elsı írásos emléke (Quereki) 1193-ból származik, amikor III. Endre az itt elterülı birtokokat a „Fehérvári János lovagok” rendjének adományozta. A Tihany- Szántód révtıl Szlavoniába vezetı hadi és kereskedelmi út védelmére épült Fejérkı vár romjai érdekes turisztikai látványosságként ma is megtekinthetık. A vár építésének idıpontja pontosan nem ismert feltehetıleg a XII.-dik században építették. Elsı okleveles említése 1330-ból ismert amikor Czikó a várnagya, majd 1368-tól Besenyı János nevét említik az oklevelekben.

Egyedül álló módon a vár téglából épült és feltehetıen a fehér mészhabarcs messzirıl világító színérıl nevezhették el Fejérkı várnak. A várat 1543-ban a veszprémi várkapitány felrobbantatta, hogy az elıre nyomuló törökök számára ne nyújtson védelmet.

A törökök kiőzése elıtti idıszakban az 1600- as évek végén a település elnéptelenedett. Az 1700-as években települtek a területre ismét lakosok. A XVIII. század vége felé épült egy református imaház és harangláb. A harangláb ma is megtekinthetı Kerekiben. A római katolikus templom 1830-ban épült építtetıje Viseki Talján Boldizsár.

Kereki eredeti temploma a völgytıl keletre a jelenlegi Polgármesteri Hivatal feletti dombon állt melynek maradványai még a XVIX. Század végén láthatók voltak. Feltehetı, hogy a község a nevét errıl a kerek alaprajzú templomról kaphatta. Kerekiben már 1333-35-ben Plébánia mőködött plébánosa Miklós 50 kisdénárt fizetett pápai tízed fejében. A völgyben fekvı úgynevezett „Cserkésztó” festıi környezetben kellemes kikapcsolódást kínál a horgászoknak. A sportpálya mellett kialakított Emlékmőpark és környéke sportrendezvények és közösségi rendezvények színtere. Itt található az elsı és második világháború emlékmővei mellett a Légierı hısi halottjainak állított emlékmő is.

Kereki szeretne turisztikai látványosság lenni, ehhez meg is van az adottsága Fehérkı várával. A várat felújítás után karban kellene tartani ezzel párhuzamosan a hozzá vezetı utat is könnyebben megtehetıvé kellene tenni, ugyanis most az idısebb korosztály, illetve a kisgyermekesek nehezen tudnak feljutni, pedig érdemes lenne a kilátás miatt és a vár miatt is.

8.2.7 Kıröshegy

A vidék régészeti leletek tanúsága szerint már az ıskortól lakott volt. Elsı okleveles említése 1082-bıl származik, melyben I. (Szent) László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolta, még a tihanyi apátság alapító levele a pannonhalmi apátság Szent Benedek-rend birtokai közé sorolta. Ezt III. Sándor pápa 1175-ben, majd II. Orbán pápa is 1187-ben megerısítette. III. Ince pápa 1215-ben Somogy vármegye egy részét, közte Kıröshegyet is anyagiak tekintetében a pannonhalmi apátságnak, egyházi szempontból a veszprémi püspökségnek rendelte alá.


83/96 oldal

IV. Béla idejében, Albeus mester összeírta a jobbágyokat, így név szerint is ismerték a község akkori jobbágyai. 1376-ban a pannonhalmi rend somogyi jószágkormányzóságának székhelye volt.

1386-tól Mária (királynı) birtokai között szerepelt, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Péczelnembéli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut a közelben lévı Fejérkı (Kereki) várral együtt. A 15. században a Báthoriak, majd a törökverı Perky Lajos szlavóniai lovaskapitány birtokolta.

Kıröshegy a középkor végén mezıváros volt. 1532-ben a török megjelenése elıtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. (Romjai az általános iskola udvarában vannak.) A török alatt a ferencesek elhagyták itteni kolostorukat, a templom megrongálódott, és hol török iskolaként, hol istállóként mőködött.

A török hódoltság alatt a törökkoppányi szandzsák egyik nahije székhelye volt. Az ekkor Kırösvárosnak nevezett faluban 1563-ban harminc, 1580-ban harmincöt adófizetıt számláltak. Száz év múlva, amikor a törököt kiőzték a területrıl, már csak tizennyolc adózó portáról volt tudomás. Már a hódoltság idején 1617-ben volt a falunak református lelkésze és tanítója is. A törökök zaklatása elıl a XVII. század közepén a falu lakossága a Gyugy-puszta melletti Diós-völgybe és a Diós-oldalba menekült. E század végére visszaszivárgott – a nagyrészt református – lakosság a faluba. Itt 1671-ben újra felépítette az elpusztult templomát.

A török kiőzése után a 17. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A török 1683-ban hagyta el Kıröshegyet, de már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei fıkapitány, Szent György várának örökös ura, egy levelében említést tesz „…Kıröshegy nevő kastély és faluhelyünkrıl…”. Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késı barokk stílusban 1780 körül építették. A Széchenyieknek jelentıs szerep jutott a falu újjáépítésében. A 18. század folyamán az erısen megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre 1759-ben. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr 1749-ig engedélyezett. A reformátusok II. József idején 1784-ben építették templomukat, majd 1794-ben hozzá fatornyot. A ma is fennálló református templomot pedig 1813-1818 között építették fel.

1848/49-es szabadságharc idején Kıröshegyrıl többen is beálltak honvédnek. A falun áthaladó Jellasics bán seregének utóvéd csapatait háborgatták, illetve a helyi pincékbe csalogatták, ott leitatták ıket, és többeket megöltek közülük. A 19. század folyamán a falu iparosodott, vízimalmok mőködtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben mőködı híres pintér és kádár céhek mőködése.

1862-ben óriási tőzvész pusztított a faluban, melyben leégett 43 ház, a református templomtorony, paplak és tanítói lakás. Nyolc év alatt azonban mindent újjáépítettek.

Napjainkban szılıjérıl, boráról nevezetes község.

Kıröshegyen a kilátást elrontotta az M7-es völgyhídja, sok hátránya származik ebbıl az ott lakóknak, de potenciális elınyre is szert lehet belıle tenni . Kellene egy látogatóközpont, múzeum, pihenı és benzinkút a híd elıtt, mert nagyon szép kilátás van.

8.2.8 Kötcse

Neve „…személynévi eredető, a kék melléknév -csa képzıbokros származéka a személynév, amelybıl helységnév lett (Kékcse → Keccse → Köccse, rövidülés és labializáció).”


84/96 oldal

Az elsı írásos említése II. Endre korából, 1229-bıl való: Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felsı-Kötcse). Ekkor Kötcse a székesfehérvári dómkáptalan tulajdona, s csupán 9 telkes házból állt. A 14–15. században a székesfehérvári káptalan tulajdona volt.

Kötcse határában talált régészeti leletek fıleg a lengyeli kultúra körébe tartoznak és újkıkori település létezésére utalnak, de jelentıs ókorból származó római telep maradványait is sikerült helyszínelni a régészeknek.1563-tól a török kézen lévı vidék falvai elnéptelenedtek. A török pusztítás Kötcsét sem kímélte, átmenetileg szinte elnéptelenedett, de késıbb is csak szórvány népesség lakta. Az új élet beindításában Kötcse új tulajdonosának az Antal családnak volt meghatározó érdeme, akik a visszaszivárgó ıslakosság mellé az óhazában akkor nehézségek között élı német jobbágyokat telepítették le. A fıleg evangélikus német telepesek kb. az 1720-as évektıl folyamatosan érkeztek, részben közvetlenül Hessen tartományból „primer” telepesekként, illetve Tolnában és Baranyában már németek által betelepült falvakból, mint „szekunder” telepesek és találtak itt új otthonra. A letelepülı német és magyar családok együtt rakták le a falu alapjait, teremtették meg a falu újkori történetét. Máig élı néphagyományuk ırzése és gyakorlása egyedülálló a kistérségben: a „kerbájt” (Kirchbeit) a templomszentelés ünnepe az evangélikus templom felépítésére emlékezı örömünnep.

A község jeles szülöttje Roboz István (1828-1916) újságíró, az elsı megyei újság a Somogy címő hetilap alapítója és fél évszázadon át haláláig szerkesztıje. Unokája Bernáth Aurél volt. Itt született Kisfaludy Attala (1836-1911) költını, a Petıfi Társaság tagja, korának ünnepelt poétája. Az év nagy részében a faluban él és alkot Megyik János Kossuth-Díjas szobrászmővész, Dés László Kossuth-Díjas zeneszerzı, és itt pihen az Operett Színház Jászai Mari-Díjas primadonnája Kalocsai Zsuzsa.

Különös figyelmet érdemel a község tradicionális alapokra épülı és ismét fellendülıben lévı szılészete és borászata. Minıségi boraikat a Dél-Balatoni Borút Egyesület állomásaként jegyzett pincékben megízlelhetik. Az épített és táji környezet megmentéséért, a község harmonikus fejlesztéséért 2006-ban a Magyar Urbanisztikai Társaság Kötcse községnek Települési Hild-Díjat adományozott.

Kötcsén megérzıdik a sváb eredető rendszeretet. A parttól távolabbi település, ezért a turisztikából nem nagyon lehet itt megélni, de sajnos másból se nagyon. Nincs falusi turizmus, nincs elég állat a faluban, még a saját szükségeiknek sincs elég, azonban jó borászatok mőködnek, amik alapjai lehetnek a fejlıdésnek.

8.2.9 Nagycsepely

A falu Árpád-kori múltra tekinthet vissza. Az elsı írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeibıl harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. Elsı ízben Csepely neve a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerısítı levélben fordul elı III. Béla királytól 1193-ban. 1229-ben II. András a fehérvári egyháznak Chepel Villa-ban földet, réteket, szılıt, erdıt. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török idıkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiőzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az idıben lakóinak száma 1050 fı volt. A II. világháború végén a lakosságot rövid idıre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelıszövetkezetek szervezésébıl a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelıszövetkezet is létezett 1951–1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. „kulákok” , a másikban a „szegények” voltak. 1970-tıl Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz


85/96 oldal

csatolták, és ott mőködött a közös tanács. 1990-ben a 534 fı lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.

Nagycsepely hajlandó lenne fejleszteni a turizmust, de nincs rá tıkéje. Balatontól távolabbi település, emiatt kevés a turista. Viszont van egy gyönyörő és ápolt horgásztava, ahol lehet piknikezni is, ezzel fel lehetne hívni a turisták figyelmét.

8.2.10 Pusztaszemes

Nevének eredete: a szem köznév származéka. Valószínőleg a gyepőt (=határt) védı ırszemek települését jelöli a falunév. Valószínőbb azonban, hogy a puszta személynévbıl keletkezett. Az elıtag valószínőleg arra utal, hogy a település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (42. p.)

Elsı írásos említése – feltehetıleg – az 1229-ben kelt II. András korabeli oklevélben található Scernes néven, legalábbis erre lehet következtetni az oklevélben szereplı határleírásokból. Késıbb az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említette. 1536-ban Waralyazemesnek írták. A török adójegyzékben még eleinte szerepelt, de késıbb lakatlanná vált, és teljesen elnéptelenedett a falu. Történetében az 1712-13. évi országgyőlés 103. törvénycikkelye hozott alapvetı változást, amely lehetıvé tette szabad személyek beköltözését. Ezután indult el Pusztaszemesre a német családok betelepedése, amivel jellegzetes sváb község lett a község. 1778-ban német telepesekkel építették újjá a falut. Földbirtokosa a Széchenyi család volt, de lakói közül sokan rendelkeztek saját kisbirtokkal. Római katolikus temploma 1860-ban épült és Szent Vendel tiszteletére szentelték.

Az I. világháborúban elesetteknek az 1940-es években emléket állítottak, amit 1990-ben kiegészítettek a II. világháború hıseinek névsorával.

Pusztaszemes parttól távolabbi település, kevés szálláshely és étterem van. Területén 2 patak is ered, ami kiváló helyet nyújthatna a kirándulni vágyóknak.

8.2.11 Szántód

Története szorosan összefonódott a rév történetével. A települést a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében már említik. Koraközépkori oklevelekben ismert révje a XVIII. században került a királyi kamarához, majd Somogy vármegyéhez, végül a Balatoni Hajózási Társasághoz. 1928-tıl motoros komp közlekedik, s 1961-tıl gépjármőveket is szállítanak Tihany és Szántód között. A rév elsı mólóját és kikötıjét 1802-ben építették meg, 1928-tól közlekedett az elsı motoros gızhajó, 1958-tól teherautókat, autóbuszokat is szállít. A XX. század elején a révhez vezetı út mellett parcellázott területeken épültek fel az elsı üdülık, s indult fejlıdésnek a település. 1997. április 15-e óta önálló, elıtte Zamárdi nagyközséghez tartozott.

A település másik idegenforgalmi nevezetessége Szántódpuszta: védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való. Az 1970-es évek végétıl lett idegenforgalmi központ, múzeumi kiállítóhelyekkel, szálláshelyekkel, vendéglıkkel, lovasiskolával. A cselédházakban berendezett kiállítások a régi pusztai életet, a cselédek kultúráját, a tihanyi rév történetét és Pálóczi Horváth Ádám költı munkásságát mutatják be, aki 1787 és 1790 között a puszta bérlıje volt. A kúria dísztermében képzımővészeti tárlatokat rendeznek, pincéjében a Kı-hegy szılészeti-borászati eszközei láthatók. Szántódpuszta 1995-ben Európa Nostra díjat kapott. A keszthelyi székhelyő Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Korlátolt


86/96 oldal

Felelısségő Társaság mint fenntartó 286.000.000 Ft-os támogatást nyert el 2009-ben a DDOP 2.1.1/D-2f kódszámon „A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” címő pályázaton a terület turisztikai célú fejlesztésére.

A szántódi rév útjának becsatlakozásánál áll az 1840-ben épített révcsárda, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktáblájával. A Kristóf-kápolna 1735-ben, barokk stílusban épült.

A község bejáratánál emelték Botfai Hővös László 1939-es alkotását, a gyermek Krisztust hátán hordozó Szent Kristóf szobrát, aki az úton járók védıszentje.

Szántódon a vállalati üdülıket privatizálták és elnéptelenedtek. Nincsenek megfelelıen karbantartva, nincs elég vendég. Szántód átutazó település lett. Sokan átkelnek Tihanyba a komppal, de messze nincs akkora forgalma, mint fénykorában.

8.2.12 Szólád

A gazdag régészeti leletek, a régi temetıben fellelt földvár maradványai jelzik, hogy a környék évezredek óta lakott. Elsı ízben Zoulat néven II. Endre 1229-ben kelt oklevele említi. A területen a tihanyi apátság és a veszprémi káptalan osztozott. Egy 1533-as birtokfelsorolásban Zolad elnevezéssel szerepel. Nem kerülte el a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közötti háborúskodást, a korábban Szólád- Szárszón feljegyzett portákat elpusztultnak nyilvánították. Az 1536-ban kezdıdött békés idıszak a török hódoltsággal ért véget. A következı évszázadokban a Fánchy és a Sankó család birtoka volt. Az 1790-es évektıl a Hunyady család tulajdona.

Somogy megye legmagasabb pontjáról, a Kerekivel határos Alman-tetırıl (316,4 m) szemet gyönyörködtetı látványt nyújt az elénk táruló panoráma. A Nezde nevő falurész felett épült „szkíta golgotának” nevezett, 2006-ban magánszemélyek kezdeményezésével megvalósuló emlékhely búcsújáróhelyként az érdeklıdık számára egyedi látványossággá fejleszthetı.

Szólád a Balatontól néhány kilométerre fekvı csendes település, „a Balaton csendes kincse”, amivel a pihenni vágyóknak a figyelmét lehetne felkelteni. A református egyháznak jelentıs befolyása van a településen, és a turisztikai tevékenységben is részt vesz, a kapcsolatain keresztül holland lakópark épült, és gyermekeket, fiatalokat táboroztat szinte egész nyáron.

8.2.13 Teleki

Nevének eredete: Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere címő könyve alapján: „A telek fınév –i képzıs származéka. A szó régen földmővelésre, növénytermesztésre alkalmas területet is jelentett.”

Elsı említése 1211-bıl való, amelyben a Tihanyi Apátság birtokai közt szerepel, akkori elnevezése Villa Theluky . 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között is megtalálható Teleky- ként írva. 1271-ben Szent András apostol tiszteletére épült temploma. A templom – melyet fazsindely fed – szentélye román, hajója barokk stílusú. IV. Béla az esztergomi johannitáknak adta, majd a Nyulak-szigetén (Margit-szigeten) élı apácák birtokai közé tartozott. A törökökig ismét a Tihanyi Apátságé. A török idıkben a lakosság száma nagyon megfogyatkozott. 1945-ig majdnem mindig egyházi birtok volt.

A XIII. században épített temploma ma is áll. A szentélye románkori, a hajóját a XVIII. században barokk stílusban átalakították. Érdemes megfigyelni a félköríves szentély diadalívét tartó két oszlopfıt. Az egyiket állati, a másikat növényi motívumok díszítik.

Telekiben kevés a turisztikai vállalkozó, csak lovas szolgáltatás, pince és egy magánszállásadó található. Parttól távolabbi település lévén a falusi turizmus fejlesztése lenne lehetséges, amennyiben annak elıfeltételéhez, a hagyományos módon folytatott


87/96 oldal

mezıgazdasági tevékenységhez csatlakoztatható. Helyi termékeket (bor, pálinka) lehet még értékesíteni.

8.3 A Balatonföldvári Kistérségben bejegyzett civil szervezetek listája (3. melléklet)

3. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségben bejegyzett civil szervezetek listája41

Szervezet neve Ir. Szám Település Cím "Balatonföldvári Ifjúsági Néptánc Egyesület" 8623 Balatonföldvár Gábor Áron utca 1. "Balatoni Regionális Horgász Egyesület Balatonföldvár"

8623 Balatonföldvár Kıröshegyi u.54.

"Földvári Gyermekparadicsomért" Alapítvány 8623 Balatonföldvár Kıröshegyi út 13. "Ifjúsági- és Extrém-sport Klub" 8623 Balatonföldvár Gábor Á. utca 1. "Vizirendészet a Balatonért" Alapítvány 8623 Balatonföldvár Kikötı Pf.3. Balatonföldvár Technikai és Vízisport Club 8623 Balatonföldvár Gábor Á. utca 17. Balatonföldvári "Korányi Frigyes" Területnélküli Vadásztársaság

8623 Balatonföldvár Zrínyi M.u. 1.

Balatonföldvári Asztalitenisz és Teke Egyesület 8623 Balatonföldvár Kıröshegyi utca 5. I. 3. Balatonföldvári Egészségügyi Alapítvány /BESA/ 8623 Balatonföldvár Petıfi utca 1. Balatonföldvári Gyermekekért Alapítvány 8623 Balatonföldvár Gábor Áron utca 2. Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület 8623 Balatonföldvár Petıfi utca 1. Balatonföldvári Magánszállásadók Egyesülete 8623 Balatonföldvár Kıröshegyi utca 1. Balatonföldvári Sportegyesület 8623 Balatonföldvár Gábor Áron utca 20. Balatonföldvári Üdülıtulajdonosok Egyesülete 8623 Balatonföldvár Petıfi S. utca 1. Balatonföldvári Yacht Club Vizisport Alapítvány 8623 Balatonföldvár Petıfi u.1.sz. Balatonföldvári Zenebarátok Köre Közhasznú Egyesület

8623 Balatonföldvár Gábor Áron utca 2.

Bálványosi Diana Bérkilövı Vadásztársaság 8623 Balatonföldvár Dobó utca 12. II. 6. Civil Fogyasztóvédık Somogy Megyei Egyesülete” 8623 Balatonföldvár Arany János utca 17. EUJÁGER Közhasznú Egyesület 8623 Balatonföldvár Babits M. utca 18. Európai Barátság Egyesület Balatonföldvár Közhasznú Szervezet

8623 Balatonföldvár Kıröshegyi utca 1.

Közkincs Összefogás Balatonföldvár Jövıjéért Egyesület

8623 Balatonföldvár Széchenyi utca 2.

Nık a Balatonföldvári Kistérségért Egyesület 8623 Balatonföldvár Arany J. utca 17/a. Nyugdíjasok Balatonföldvári Egyesülete 8623 Balatonföldvár Kıröshegyi út 1. Országos Polgárır Szervezet Balatonföldvári Új Szervezete

8623 Balatonföldvár Petıfi u.1.sz.

Spartacus Vitorlás Egylet 8623 Balatonföldvár Móló TVSK Balatonföldvári Vitorlás Egylet 8623 Balatonföldvár Petıfi S.u.1. Vízisport és Vitorlás Egyesület Balatonföldvár 8623 Balatonföldvár Berzsenyi utca 47. Chaldaeus Asztrológiai Közhasznú Alapítvány 8637 Balatonıszöd Szabadság tér 1. Dél-balatoni Waldorf Egyesület 8637 Balatonıszöd Szabadság tér 1. Hullám Üdülıpark Egyesület 8637 Balatonıszöd Balatonöszöd utca 891 "GENEZÁRET" Alapítvány 8624 Balatonszárszó Fı utca 53. "ÖKO-PART" Alapítvány 8624 Balatonszárszó Kossuth Lajos utca 29/A. "SANTORINI" Vitorlás Club Egyesület 8624 Balatonszárszó Jókai utca 62. A Balatonszárszói Evangélikus Templom 8624 Balatonszárszó Szóládi u.79. Balatonszárszó Idegenforgalmáért, Turizmusáért Közhasznú Közalapítvány

8624 Balatonszárszó Hısök tere 1.

Balatonszárszó Ifjúsági Labdarúgósportjáért Alapítvány

8624 Balatonszárszó Hısök tere 1.

Balatonszárszó Közbiztonságáért Közalapítvány 8624 Balatonszárszó Hısök tere 1.sz. Balatonszárszó Nagyközségi SE 8624 Balatonszárszó Balatonszárszói Horgász Egyesület 8624 Balatonszárszó Hısök tere 1. Balatonszárszói Iskoláért Alapítvány 8624 Balatonszárszó Vörösmarty utca 6. Balatonszárszói Közhasznú Diáksport Egyesület 8624 Balatonszárszó Vörösmarty utca 6. Balatonszárszói Polgárır Szervezet 8624 Balatonszárszó Szemesi utca 3.

41 A turisztikához kapcsolódó szervezeteket kiemeltük.


88/96 oldal

Szervezet neve Ir. Szám Település Cím Balatonszárszói Üdülıegyesület 8624 Balatonszárszó József Attila utca 31. Magyar Technikai és Tömegsportklub Balatonszárszó

8624 Balatonszárszó Szigligeti utca 14.

Menyegzı Értékırzı Egyesület 8624 Balatonszárszó Jókai utca 41. PONT JÓ! Vitorlás Club Egyesület 8624 Balatonszárszó Jókai utca 58. "Az Egészséges Szemesi Óvodásokért" Alapítvány 8636 Balatonszemes Szabadság utca 54. "Derős İsz" Nyugdíjas Egyesület 8636 Balatonszemes Szabadság utca 1. "DIATTI" Világ Segély Alapítvány 8636 Balatonszemes Dózsa Gy.u.20. "Kötcse Jövıjéért" Alapítvány 8636 Balatonszemes Csillag utca 3. "Latinovits emlékmő" Alapítvány 8636 Balatonszemes Bajcsy Zs. utca 23. AGAPE Beszédhibás és tanulási nehézségekkel küzdı Gyermekek Alapítványa

8636 Balatonszemes Szabadság utca 5.

Balatonszemes Községi Sportegyesület 8636 Balatonszemes Bajcsy-Zs. utca 23. Balatonszemes Lakóterületi Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesület

8636 Balatonszemes Fı utca 24.

Balatonszemes-Balatonıszöd Bőnmegelızési Egyesület


Balatonszemes-Balatonıszöd Dél-Balaton Futball Club

8636 Balatonszemes Bajcsy-Zsilinszky utca 23.

Balatonszemesi Bőnmegelızı Egyesület-"Polgárırség"

8636 Balatonszemes Mártírok u.5.sz.

Balatonszemesi Fürdıegyesület 8636 Balatonszemes Szabadság utca 1. Balatonszemesi Horgászegyesület 8636 Balatonszemes Berbence Hagyományırzı Egyesület 8636 Balatonszemes Szabadság utca 1. Független Balatonszemesi Fürdızı és Hajózó Egylet


Gondviselés Alapítvány 8636 Balatonszemes Fı utca 1. Nagycsepely és Környéke Földtulajdonosi Természetvédı és Vadász Egyesület

8636 Balatonszemes Balaton Pince 0170/44.hrsz.

Reich Károly Iskola Alapítványa 8636 Balatonszemes Gárdonyi G.u.1. Reichsuli Diáksport Egyesüelt 8636 Balatonszemes Gárdonyi utca 1. Szemesi Vitorlás Klub Egyesület 8636 Balatonszemes Kölcsey F. utca 18. Tehetséges Hátrányos Helyzető Tanulók Segélye 8636 Balatonszemes Bajcsy Zs. utca 23. "BÁLVÁNYOSÉRT" Közalapítvány 8614 Bálványos Kossuth utca 68. Bálványos Községi SE 8614 Bálványos Kossuth utca 68. Somogyi Strucctenyésztık Egyesület 8614 Bálványos József A. utca 31. Együtt Kerekiért Egyesület 8618 Kereki Petıfi utca 62. Kereki Községi Sportegyesület 8618 Kereki Petıfi utca 64. "Borkút" Néptánc Közhasznú Egyesület 8617 Kıröshegy Petıfi Sándor utca 56. "Eklézsia Templomépítı Alapítvány" 8617 Kıröshegy Petıfi u.91. "Inter-Euro Publishing Magyarország" 8617 Kıröshegy Petıfi utca 52. "Kıröshegy Ifjúságáért" Alapítvány 8617 Kıröshegy Petıfi S. utca 87. Balatonföldvári Kistérségért Vidékfejlesztı Alapítvány

8617 Kıröshegy Reıthy Ferenc utca 2.

Fazekas Racing Team Sport Egyesület 8617 Kıröshegy Borkút utca 13. Hegyközség Kıröshegy 8617 Kıröshegy Petıfi S. u. 78. Kıröshegy Ifjúsága Egyesület 8617 Kıröshegy Kozma Sándor tér 1. Kıröshegy Polgárır Egyesület 8617 Kıröshegy Petıfi S. utca 71. Kıröshegy Völgyhíd Rehabilitációs Otthon Alapítvány

8617 Kıröshegy Dózsa Gy. utca 55.

Kıröshegyi Dalkör Egyesület 8617 Kıröshegy Kozma Sándor tér 1. Kıröshegyi Hegyközség 8617 Kıröshegy Petıfi S. utca 71. Kıröshegyi Labdarúgó Egyesület 8617 Kıröshegy Petıfi utca 133. Kıröshegyi Lótenyésztık Egyesülete 8617 Kıröshegy Petıfi S. utca 71. Kıröshegyi Református Egyház "Gaál György" Alapítvány

8617 Kıröshegy Petıfi S. utca 91.

Kıröshegyi Szállásadók Egyesülete 8617 Kıröshegy Petıfi u.96.sz. Kıröshegyi Széchenyi Bérkilövı Vadásztársaság Kıröshegy Petıfi utca 126. Közoktatási szakértık, Óvodavezetık Somogy Megyei Egyesülete

8617 Kıröshegy Petıfi Sándor utca 77.

Magyar Repülıorvosi Vizsgálók Egyesülete 8617 Kıröshegy Petıfi utca 126. Nyugdíjasok Kıröshegyi Egyesülete 8617 Kıröshegy Dózsa Gy. utca 28/d. "KÖTCSÉÉRT" Közalapítvány 8627 Kötcse Fı utca 13-15.Közösségi Ház


89/96 oldal

Szervezet neve Ir. Szám Település Cím Kötcse Polgárır Egyesület 8627 Kötcse Fı utca 13-15. Sportegyesület Kötcse 8627 Kötcse Nagycsepelyi "Balaton" Vadásztársaság 8628 Nagycsepely "Pusztaszemesi Gyermekekért" Közalapítvány 8619 Pusztaszemes Kossuth utca 53. Bőnmegelızési és Önvédelmi Egyesület Pusztaszemes

8619 Pusztaszemes

"Szántódért-Somogyért" Egyesület 8622 Szántód Iskola utca 9. Nyugdíjasok Szántódi Szervezet 8622 Szántód Iskola utca 9. Szántódi Polgárır Egyesület 8622 Szántód Szent Kristóf Természetjáró Egyesület 8622 Szántód Iskola utca 9. Vízgazdálkodási Dolgozók Horgászegyesülete 8622 Szántód Római utca "Tóth" Autó- és Motorsport Közlekedésbiztonsági Alapítvány

8622 Szántódpuszta Aliréti utca 1/b.

Peugeot- Total-Hungária Rally Team Sportegyesület 8622 Szántódpuszta Szántódpuszta 1. Szántódpusztáért Alapítvány 8622 Szántódpuszta 4480.hrsz. "Régmúlt a jelenben" Szóládi Közhasznú Hagyományırzı Egyesület

8625 Szólád Petıfi S. utca 11.

Kötcse-Szólád Közös Hegyközség 8625 Szólád Öszödi utca 27/1. Szóládért - Somogyért Faluvédı és Szépítı Egyesület

8625 Szólád Kossuth Lajos utca 32.

Szóládi Fiatalokért Egyesület 8625 Szólád Kossuth L. utca 32. Szóládi Jó Szó Református Gyülekezeti Alapítvány 8625 Szólád Kossuth utca 43/B. Szóládi Polgárır Egyesület 8625 Szólád Kossuth Lajos utca 32. Ordoszi Napsugár Alapítvány 8626 Teleki Rákóczi utca 40. Teleki Községért Alapítvány 8626 Teleki Rákóczi utca 39.

8.4 Interjúk listája

Antal János polgármester, Balatonıszöd

Ifj. Bódi László, Két Korona Hotel, Balatonszárszó

Bóra Pál, Kıröshegyi falusi Vendégház, Kıröshegy

Csapody Balázs, Kistücsök Étterem, Balatonszemes

Dolgos János polgármester, Szántód

Dr. Feledy Gyula polgármester, Kötcse

Hajdú Zoltán Levente, református lelkipásztor, Szólád

Hári László István polgármester, Teleki

Máj Károly József polgármester, Nagycsepely

Manna Mia! Café Club, Balatonföldvár (e-mailben válaszolt)

Marczali Tamás polgármester, Kıröshegy

Marton Lajos polgármester, Kereki

Dr. Méhész László polgármester, Balatonszárszó

Schmidt Pálné, Ani Camping, Szántód

Sebestyén Gyula polgármester, Bálványos

Sebestyén Tünde, Helyi Vidékfejlesztési irodavezetı, Balatonföldvár

Szalai György, Nagycsepelyi horgásztó Takács József polgármester, Balatonszemes

Varga Zoltán, panzió és étterem, Szántód (e-mailben válaszolt)

Veszprémi László, Veszprémi Családi Pincészet, Kötcse

Vörös Gyula polgármester, Szólád


90/96 oldal

49. ábra - Az interjúk vázlata

M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Interjúk

Interjúk

11

2

3

2

1

1

2

3

2

2

2 M7

Balaton

Balatonszárszó

Balatonıszöd

Teleki

Nagycsepely

Pusztaszemes

Kereki

Kötcse

Bálványos

Szántód

Balatonföldvár

Szólád

Balatonszemes

Kıröshegy

7


Interjúk

Interjúk

11

2

3

2

1

1

2

3

2

2

2

8.5 Interjú és kérdıív vázlatok

8.5.1 Polgármesteri interjú

Kereskedelmi szálláshelyek

- Van-e? - hány db, hány férıhely, típusú, kihasználtsága (vélemény!)

- Milyen turistaforgalom volt ebben a szegmensben? Ez hogy alakult az elmúlt öt évben?

- Körülbelül mennyi árbevételt ad a településen élıknek?

- Elmúlt 5 évben ez hogy alakult?

Magánszállásadó

- Van-e? - hány db, hány férıhely, típusú, kihasználtsága (vélemény!)




- Hogyan méri az adatokat a hivatal?

Turisztikai szolgáltató

- Van-e? - típusa, kihasználtsága (vélemény!)




- Ki, milyen szervezet szervezi a vendégeket?

- Tudomása szerint tervezik-e növelni a kapacitást? Kb mennyi, milyen típust?


91/96 oldal

- Szükséges-e a forgalom növelése? Mit tesznek azért, hogy növekedjen a forgalom?

Vendégek szervezése

- Tudomása szerint tervezik-e növelni a kapacitást? Kb mennyi, milyen típust?

- Szükséges-e a forgalom növelése? Mit tesznek azért, hogy növekedjen a forgalom?

- (Parttól távolabbi települések esetén: milyen célból, hogyan kerül oda a partról a turista?)

- Települési turizmus forgalmat ki generálja, honnan jön?

- Elöregedı népesség problémája

SWOT

- Milyen külsı gátló tényezıi vannak a turizmusnak? (Legalább 5 tényezıt összeszedni, jelentıset is.)

- Milyen lehetıségek vannak a turizmus fejlesztése kapcsán?

- Miért nem tudják ezeket kihasználni? (belsı tényezık– gyengeségek)

Jövıkép

- A településnek van-e turisztikai jövıképe?

- Ha van, akkor ez egyeztetve van-e a kistérségi jövıképpel? (LEADER-ben elkészült)

- Mi a szerepe ebben az önkormányzatnak?

- Mit kell a nekik tenni (település, polgárok, vállalkozók)?

- Mit kell másoknak tenni kistérségben, mit várnak külsı szervezetektıl?

Hálózat

- Településen levı szolgáltatók együttmőködnek-e? Ha igen, miben nyilvánul meg?

- Turisztikai szolgáltatások és település között van-e feszültség

- Turisztikai szolgáltatások között van-e feszültség

- Milyen szintő turisztikai együttmőködés segítene a település érintett vállalkozóinak (Balaton régiós, kistérségi, vagy település szintő)

- Kik a térség turisztikai véleményformálói?

- Mit ért térségi együttmőködés alatt (helyi statisztikák győjtése, forgalomfigyelés, közös marketing, kapacitásszervezés)?

- (Hozott-e már településére vendéget?)

- Van-e a többi településsel turisztikai kapcsolata?

- Szervezett-e a települése más kistérségi (esetleg szomszédos kistérségi) településsel közösen programot? Ha igen mit, ha nem, miért nem?

8.5.2 Stakeholder interjú

Interjúalany

- Neve, beosztása, felelısségi köre

Forgalom

- Szolgáltatás típusa, éves árbevétel változásai (elmúlt 5 év)

- Vendégforgalom (fı, éjszaka)

- Mi az útvonala a programszervezésnek, hogyan kerül oda a vendég? (hogy kerül oda a parttól távolabbi településre a turista) – több csatorna esetén %-ok, arányok is

- Hol hirdet, hogyan végzi a marketinget?


92/96 oldal

- A szolgáltatónál a forgalmat ki generálja?

SWOT

- Milyen külsı gátló tényezıi vannak a fejlıdésnek? (Legalább 5-t próbáljunk összegyőjteni, köztük jelentıset is)

- Milyen lehetıségek vannak a fejlesztés kapcsán?

- Miért nem tudják ezeket kihasználni? (belsı tényezık– gyengeségek)

Jövıkép

- Van-e tudomása a LEADER programról és annak eredményeirıl?

- Van-e tudomása a TDM-rıl, ha igen, részt vesz-e benne?

- Van-e tudomása a Balaton-fejlesztési stratégiáról (Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Stratégia 2007-2013)

Együttmőködés

- Milyen turisztikai érdekvédelmi szervezetben vesz részt?

- Milyen szintő turisztikai együttmőködés segítene a település érintett vállalkozóinak (Balaton régiós, kistérségi, vagy település szintő)

- Kik a térség turisztikai véleményformálói?

- Mit ért térségi együttmőködés alatt (helyi statisztikák, forgalomfigyelés, közös marketing, kapacitásszervezés)?

- Hozott-e már településére vendéget?

- Kivel mőködik együtt (melyik másik vállalkozóval)?

- Ha nem mőködik együtt senkivel miért nem?

- Van-e tudomása a LEADER programról, annak eredményeirıl?

- Milyen a kapcsolata az önkormányzattal?

- Ön és a település lakossága között van-e feszültség? Miben nyilvánul meg, mit tehet ennek megelızésére Ön és mit a közösség?

- Ön és más turisztikai szolgáltatás / szolgáltató között van-e feszültség, érdekellentét? Kinek mit lehetne tennie ennek feloldására?


93/96 oldal

8.5.3 Kérdıív

1. Ön járt-e már Balatonföldváron vagy környékén az elmúlt 10 évben?

- Igen

- Nem

- Átutazóban

- A környéken lakom

- Nem tudom

2. Tudja-e, hogy Balatonföldvár a Balaton északi vagy déli partján helyezkedik el?

Északi Déli nem tudom

3. Kérem, soroljon fel Balatonföldvár közelébıl néhány települést!

…………………………………………..

…………………………………………..

…………………………………………..

4. Kérem válassza ki az alábbi települések közül azokat amelyek a balatonföldvári kistérségben helyezkednek el! (Balatonföldvár környékén vannak)

Balatonıszöd

Kötcse

Balatonszemes

Siófok

Balatonszárszó

Balatonboglár

Bálványos

Szılısgyörök

Balatonlelle

5. Tud-e Balatonföldváron és környékén fontos eseményrıl, fesztiválról?

Igen, éspedig: …………………………………………..

…………………………………………..

Nem…………………………………………..


94/96 oldal

6. Ismer-e Balatonföldváron és környékén látnivalót?

Igen, éspedig: …………………………………………..

…………………………………………..

Nem…………………………………………..

7. Ha Balatonföldvárra vagy környékére utazna, milyen célból tenné?

(többet is választhat)

Pihenés

Fürdızés

Vitorlázás

Lovaglás, lovastúra

Horgászás

Vadászat

Kulturális, mővelıdési

Túrázás, természetjárás

Kerékpározás

Fesztiválokat, rendezvényeket látogatnék meg

Rokonokat, ismerısöket látogatnék meg

Gyerektáborozás

Vallási turizmus

Gyógyturizmus

Falusi turizmus

Kalandturizmus

Képzések, konferenciák

Gasztronómiai turizmus (pl. borturizmus)

Bulizás

Egyéb, éspedig:

8. Milyen típusú szállást keresne?

(legfeljebb kettıt válasszon)

Hotelszoba 1-3 *

Hotelszoba 4-5 *

Panzió

Apartman

Kemping

Kiadó ház

Falusi vendéglátó

Saját üdülı

Diákszállás, hostel

Egyéb, éspedig

9. Milyen szolgáltatások meglétét venné figyelembe a szállás kiválasztásakor?

Internethozzáférés

Étterem

Büfé, cukrászda, kávézó

Sörözı, borozó

Diszkó, éjszakai klub

Posta


Látványosságok

Múzeumok

Lovaglás

Strand

Játszótér

Gyermekmegırzı

Vásárlási lehetıség

Kerékpárkölcsönzés

Hajóbérlés

Egyéb:

10. Kivel utazna Balatonföldvárra?


95/96 oldal

Szülıkkel, rokonokkal

Barátokkal

Munkatársakkal

Gyerekekkel

Szervezett csoporttal

Egyedül

Egyéb, éspedig

11. Ha Balatonföldvárra vagy környékére leutazna, mennyi idıre tenné?

1 nap

2-5 nap

1 hét (6-7 nap)

2 hét

3 hét

Több, éspedig …….. nap

Nem tudom


96/96 oldal

12. Nyaralása alatt elhagyná-e a Balaton-partot, és felkeresne-e egyéb látványosságokat is?

Igen, sétálnék a környéken

Igen, felkeresnék múzeumot\fesztivált\látványosságot

Nem

Nem tudom

13. Milyen információkra lenne szüksége programjainak szervezéséhez?

Interneten hozzáférhetı információ

Elızetes papír alapú információ

Papír alapú információ a szálláshelyen

Személyes információk a szálláshelyen

Kompletten szervezett programajánlatok

Mások élménybeszámolói

Egyéb, éspedig

14. Nem: férfi nı

15. Kor:

0-18

19-30

31-45

45-65

65-

balatonföldvár_tanulmány_final

Documents