HÁTTÉRANYAG

BECSEHELYIKSZT ÁTADÁSA

(2011-10-22)

Polgármesteri Hivatal:8866 Becsehely, Béke u. 2.Tel.: 93/351-001Fax: 93/351-039E-mail: komloska@t-online.huPolgármester: Németh GézaMobil: 06-30/467-4796E-mail cím: nemeth.geza@gylcomp.huKörjegyző: Tót Ivánné dr. Kulcsár Edina

Becsehelyo Elhelyezkedése

Becsehely község a Nyugat-Dunántúlon, Zala megyében, a Letenyei kistérségben található.

A település „a Muraköz kapuja”, az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, Letenyétől 5 kilométerre található.

A falu mellett húzódik a nemrég megépült és átadott M7-es autópálya, amely jelentős mértékben csökkentette a községen áthaladó gépjárműforgalmat. A térség autóbusz-közlekedése fejlettnek mondható.

o Múltja Becsehelyen két szomszédos lelőhelyen folyt régészeti ásatás, melyeken az

újkőkor (i. e. 6000-4500) összes fázisának emlékei felszínre kerültek. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a település a római

kor I-II. századában a római provincia egyik őrhelye lehetett. Az Árpád-korban a település a zágrábi püspökséghez tartozott. Becsehely településnek 1320-ban Boxsenak, 1354-ben Bekchunelnek írták a

nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki = őr szóra vezethető

vissza. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s a

főesperesség a középkori Zala megye jelentős részének egyházi elöljárója volt.

A XIV. századtól fontos vásárhely, a XV. századtól mezőváros lett.

1

Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később a Kanizsaiak birtoka lett.

Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása alkalmából a Nádasdyak kezébe került, majd 1690 óta egymást váltogató családok tulajdona volt.

1546-ban a török támadás következtében 30 porta leégett, 1555-ben pedig pestis pusztított a településen. Az oszmánok támadásainak ismétlődésével a falu egy-egy része mindig áldozatul esett. De sokat szenvedtek a nyugati zsoldosoktól, a portyázóktól és a garázda katonáktól is.

Becsehely földesura 1830-tól 1860-ig Csúzy Pál volt, aki az 1848/49-es szabadságharcban jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.

A török pusztítás után önálló plébániája megszűnt, Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak 1928-ban kapott ismét önálló plébániát.

Becsehelyhez tartoznak Pola, Tuskóspuszta, Újmajor és Szurdapuszta. Az 1940-ben Becsehelyhez kapcsolt Pola Schmidt Ottó és Kornél tulajdona

volt. A közelmúltban renovált Schmidt-kastély jelenleg magánkézben

van. A falu dűlőrészei: Gerecse, Perenye, Gyanócz eredetileg szintén önálló

községek voltak. Az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, 1942-től pedig Becsehely

lett. A községrészeket még napjainkban is ismeri és elkülöníti a lakosság.

A község címerének jelképei a mezőgazdasági jellegre, a borkultúrára, valamint a földrajzilag is jelentős, a 7-es főközlekedési útvonal menti elhelyezkedésre utalnak.

o Jelene, látnivalói A település lélekszáma közel 2400 fő. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból igyekszik előteremteni

megélhetését. Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa, Zalaegerszeg ipari üzemeiben is.

A mezőgazdasági ágazatban kiemelkedő jelentőségű a kukoricatermelés. Jelentős nagyüzemi vállalkozások alapultak erre a növényre.

Egyre jelentősebb szerepet kap a községben a szőlő- és bortermelés. Becsehely hegyközsége a Zalai Borút Egyesület tagja.

Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, a település 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is ezen vallását.

Két templom áll a községben:o a XIII. századból származó polai román stílusú o az 1758-ban épült becsehelyi barokk templom

A község általános iskolájában több mint 250 gyerek tanul.

2

A sport mellett kiemelt terület az oktatásban a német nyelv és a művészeti alapképzés is.

A falu múltját idézik a megmaradt, még gondozott régi épületek. Az egykori viseletet már csak az idősebb korosztály néhány tagja őrzi:

A kerekszoknya, fejkendő, és az ún. bongyorkendő (vállkendő) a nők ünnepi ruházatához tartozott.

Természeti értékek közül kiemelkedik a kakasmandinkó virág. E ritka, védett növény jellegzetes élőhelye a becsehelyi hegyháton

van.

IKSZT:o Pályázat

Becsehely Község Önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedése keretében elnyert pályázati forrásból újította fel-, illetve bővítette a községi faluházát, mely a helyi igényeken túl térségi igényeket is kiszolgál.

A beruházási kérelmet 2009 októberében nyújtották be, a támogatási határozatot (fellebbezést követően) 2011. április 28-án kapták meg, melyet követően közbeszerzési eljárást folytattak le a kapcsolódó építési-, illetve eszközbeszerzési tevékenységre vonatkozóan.

A fejlesztés közvetlen célja: IKSZT (integrált közösségi- és szolgáltató tér) kialakítása komplex

szolgáltatásnyújtással a lakosság, a vállalkozói- és a civil szféra részére.

Közvetett célok: élhetőbb vidék feltételeinek megteremtése, a település

népességmegtartó erejének fokozása, a civil szféra erősítése. o Beruházás

A beruházás keretében felújították a meglévő közösségi épületet, valamint beépítették a tetőtér egy részét, biztosítva az IKSZT szolgáltatások ellátását.

Az épület fizikai akadálymentesítését is megvalósították, beszerezték a szükséges eszközöket, parkosították az épület környékét, valamint felvették a munkatársakat.

o Támogatás Az elnyert támogatás összege az IKSZT működtetésére igénybe vehető

támogatással együtt: 52.632.750 Ft. Az építési tevékenységre bruttó 48.312.500 Ft-os áron kötöttek szerződést a

nyertes kivitelezővel. Az eszközbeszerzésre pedig bruttó 8.265.530 Ft-os áron kötötték meg a

szállítási szerződést. A projekt összköltsége több mint 64 millió Ft a 3 éves működtetéssel együtt,

melyhez az Önkormányzat által biztosított saját erő (ÁFA) több mint 11 millió Ft.

3

A beruházás által érintett épület hasznos alapterülete a bővítést követően 932,8 m2.

4