Pályázat és szakmai program

az ELTE Bölcsészettudományi Karastratégiai ügyek dékánhelyettesi tisztségének

betöltésére(ELTE/11793)

Dr. habil. Brenner Kolomanegyetemi docens2011. június 27.

1. Bevezető

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara történetének egyik legfontosabb fejlődési pontjához ért, az elkövetkező stratégiai időszak feladata lesz kialakítani Karunk a XXI. századi létének fontos kereteit. A Kari Tanács által támogatott dékáni programban vázolt fő célkitűzések alapján hiszem, hogy a nehéz külső környezet ellenére olyan minőségi változások alapjait rakjuk le közösen, a Kar oktatói és hallgatói, a Kar tanszékeinek munkatársai, Intézeteinek vezetése, valamint a Kar vezetése, amelyek hosszabb időszakra megszabják az ország első Karának fejlődését, a kutatóegyetemi karnak megfelelő tudományos, képzési, szervezeti, és gazdasági meghatározottságait. A stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettes tisztsége kiemelkedően nagy felelősséget ró a pozíció betöltőjére, hiszen a Kar tevékenységének szinte minden részletére kiterjedő Kari Stratégia koordinálása a legfőbb feladata.

Ezt a stratégiát az intézetekkel, tanszékekkel, a Hallgatói Önkormányzattal közösen tudjuk csak részletesen kidolgozni, ennek megfelelően kértük fel ezeket a szereplőket, hogy az új dékáni ciklus elején tevékenyen vegyenek részt a kidolgozásában. Ezen kívül a legfontosabb célkitűzésünk a stratégiai munkaterv részletes kidolgozása, majd végrehajtásának felügyelete lesz, hiszen csak így biztosítható munkánkról a folyamatos visszacsatolás. Elemzés és visszacsatolás nélkül pedig nem valósítható meg a Kari Stratégia, csak így lehetséges a stratégia végrehajtásának folyamatos felülvizsgálata, valamint az aktuális változásokhoz való igazítása. Mivel a magyar felsőoktatás, s ezen belül Egyetemünk és Karunk is a Széll Kálmán tervben megszabott pályán kell, hogy boldoguljon, rendkívül fontos a rugalmas reagálás lehetősége Karunk jövője szempontjából.

„A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk”

(Ludwig Wittgenstein)

2. Szakmai és vezetői tapasztalatok

A Bölcsész Dékáni Collegium ill. az MRK bölcsészet- és társadalomtudományi bizottsága megbízásából az MA képzések létesítését felügyelő koordinátor 2006-

A diszciplináris, klasszikus bölcsész mesterszakok létesítési kérelmeinek kialakítását koordináltam, szakonként országosan egyeztetve a néha komolyan eltérő szakmai véleményeket. A minisztérium munkatársaival közösen részt vettem a szakok képzési és kimeneti követelményeinek véglegesítésében.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Humánpolitikai Bizottság tagja 2006- PR-bizottság tagja 2007-

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kara Dékáni megbízott (A Kari vezetés tagja) 2006-

Fő tevékenységem Karunk bolognai átállásának koordinálása volt, különös tekintettel a mesterszakok akkreditálásának rendkívül feszes munkatempójú benyújtására. Ennek köszönhetően 2009 szeptemberében

nagy számban elindulhattak mesterszakjaink, 2011-ig a tanári modulokat is beszámítva 76 mesterszak akkreditációját zártuk le Karunkon, de az új típusú, ún. interdiszciplináris mesterszakok létesítési és indítási folyamata még nem zárult le, jelenleg 6 ilyen MA akkreditációja fejeződött be, és további 8 MA az akkreditációs eljárás különböző fázisában áll.

Kari Kreditátviteli Bizottság tagja 2003- A Kari doktori (PHD) képzés kreditstruktúráját kidolgozó ad hoc bizottság tagja 2004

Kari Doktori Kreditátviteli Bizottság tagja 2005-

Kari Nemzetközi Bizottság tagja 2008-

A magyar Diplomás Pályakövető Rendszer Bölcsészettudományi Bizottságának tagja 2008-

3. Program a 2011-2015 közötti stratégiai időszakra

A következő, kiemelkedő stratégiai jelentőségű feladatcsoportokra térek ki szakmai programom ismertetése során:

- Stratégiai munkaterv kialakítása és végrehajtása- Stratégiai menedzsment kialakítása- Minőségbiztosítási kérdések, folyamatszabályozás, akkreditáció- Belső és külső kommunikáció

3.1. Stratégiai munkaterv kialakítása és végrehajtása

A Kari Stratégia megfogalmazásának folyamata jelenleg is zajlik, a dékáni program alapján, az intézeti, tanszéki, és hallgatói vélemények figyelembe vételével. A 2011 évi őszi Kari Tanács ülésein tudjuk terveink szerint Karunk központi dokumentumát véglegesíteni, majd a következő lépésben kialakítani a hozzá kapcsolódó stratégiai munkatervet. Fontos kiemelni, hogy az ELTE-n létező Intézményfejlesztési Terv, amelynek frissítését a külső környezet komoly változásai miatt nemrég halasztotta el a Egyetem vezetése, keretéül szolgálhat ugyan Karunk stratégiai dokumentumának, de ilyen részletes és kidolgozott formában nincs egyetemi megfelelője. Éppen arra kell törekednünk, hogy az ELTE Intézményfejlesztési Terve ne akadályozza, hanem segítse stratégiai célkitűzéseink megvalósítását. Ennek érdekében Karunk eljuttatta az Egyetem vezetéséhez a következő, 2011 és 2015 közötti stratégia időszak legfontosabb célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot, nem kibontva a Kari Stratégia teljes részletezettségét.

Ebben a következő fő sarokköveket jelöltük ki: A Kar stratégiájának alapját az elmúlt években – a Bologna típusú háromciklusú képzési rendszer bevezetése óta – az államilag támogatott hallgatói létszám maximalizálása képezte, a normatív alapú egyetemi finanszírozás teljes kiaknázása céljából. Ennek megfelelően a Kar teherbíró képességének maximális leterhelésével a teljes képzési portfóliónk akkreditációja és működtetését hajtottuk végre. Kialakult egy nagyon érzékeny egyensúlyi állapot, amelynek ebben a formában történő fenntartását a magyar felsőoktatást ért és érő forráselvonások miatt csak a saját bevételek nagyarányú emelésével, és a személyügyi kiadások bizonyos csökkentésével lehet fenntartani. A Kar költségvetési helyzetének stabilitásán nyugszik a többi, a dékáni programban kijelölt stratégiai célkitűzés végrehajtásának alapja.

Ezeknek a stratégiai célkitűzéseknek a végrehajtását a stratégiai munkatervben kell részletesen kifejteni, ennek alapját értelemszerűen az egyes részstratégiák képezik, tehát a gazdálkodási és infrastruktúrafejlesztési stratégia, a humánpolitikai stratégia, az oktatási stratégia, a kutatási és pályázati stratégia, a minőségirányítási stratégia, s végül, de nem utolsósorban a nemzetközi stratégia. A dékáni programban részletesen kidolgozott új stratégiai időszak akkor lehet sikeres, ha biztosított a célkitűzések megvalósítása. Ehhez következő lépésként tehát a stratégiai munkatervet kell kidolgozni, amely az egyes stratégiai folyamatokat, projekteket és az azokhoz tartozó feladatokat tartalmazza, a felelősök és szervezeti egységek, rövid, közép és hosszú távú időtervek meghatározásával. A komplex stratégiai munkaterv részletesen tartalmazza a várt eredményeket,

a rövid és hosszú távú hatások megjelenítését is. Az egyes feladatokra lebontva pedig az operatív, konkrét feladatokat, a felelősöket és a határidőket is rögzíti a munkaterv. Fontosnak tartom kiemelni, hogy például a Kar nemzetköziesítésének célkitűzése egyaránt érint oktatási, nemzetközi kérdéseket csakúgy, mint a Kar hivatali hátterét a Tanulmányi Hivataltól kezdve a Gazdasági Hivatalig, illetve az Intézetek, tanszékek adminisztrációjáig, illetve a Hallgatói Önkormányzat működéséig bezárólag.

Ezen az egy példán szeretném érzékeltetni a stratégiai munkaterv kidolgozásának alapvető szükségességét. De ugyanez vonatkozik a többi stratégiai célkitűzésre is, a pályázati tevékenység intenzívebbé és szabályozottabbá tételétől kezdve, a Kari hivatalok „felhasználóbarátabbá” tételéig, illetve a fundraising-tevékenységek intenzíválásáig bezárólag. Hiszen ilyen komplex feladatsorokat megtervezni és végrehajtani csak minden érintett bevonásával, a felelősségek és feladatok pontos meghatározásával lehet feszesen és hatékonyan végrehajtani. Egyre nagyobb jelentősége lesz a csoportos munkának és előkészítésnek, ennek legfelső fóruma a Stratégiai Bizottság lesz, tehát a Kar vezetői értekezlete, ahol a dékánhelyettesek és hivatalvezetők részvételével lehet véglegesíteni a feladatokat.

3.2. Stratégiai menedzsment kialakítása

A stratégiai menedzsment tulajdonképpen a stratégiai tervezés, a megvalósítás, a monitoring és az értékelés egymást követő elemeiből áll. Mint látnivaló, az eddig kifejtett folyamatok a stratégiai tervezést írták le, amely a Kari Stratégia megvitatása és végleges formába öntése során valósult, valósul meg. A 3.1. pontban kifejtett stratégiai munkaterv pedig a megvalósítás fázisát hivatott megjeleníteni és összefogni, illetve az egyes feladatok, projektek részletes végrehajtási utasításaként is felfogható. Az új stratégiai célkitűzések végrehajtásához a különböző területeken folyamatos monitoringra és kontrollingra, a munkafolyamatok pontos szabályozására van szükség, a kialakítandó stratégiai menedzsment részeként. Különösen fontos a dékáni vezetés számára a pénzügyi folyamatok, és a létesítménygazdálkodási adatok folyamatos ellenőrzése. A humánpolitikai döntések előkészítésében is fontos ezen stratégiai mutatószámok szolgáltatása, hiszen az oktatói és hallgatói mutatók, a képzési adatok mellett, ezek összessége alapozza meg a stratégiának megfelelő vezetői döntéseket.

A folyamatos adatszolgáltatás és elemzés tehát kiemelkedő fontosságú lesz az elkövetkező stratégiai időszakban, nemcsak a már említett területeken. Ennek megfelelően az egyes intézetek gazdálkodásának átvilágítását a Gazdasági és a Tanulmányi Hivatal adatsorainak alapján kell folyamatosan biztosítani, hiszen a Kari szintű döntéshozatalt ezek az adatsorok biztosítják. Ennek a módszertanát és az adatszolgáltatás és megjelenítés formáit a Kari vezetés és a hivatalok folyamatosan fejlesztik, az összevethető monitoring-folyamatok biztosítása céljából természetesen az azonos módszertanon alapuló elemzés jelenti a kitűzött célt. Ugyanilyen fontos a képzési adatok, hallgatói létszámok folyamatos szolgáltatása, hiszen ez mind a Kari vezetés, mind az Intézetek számára rendkívül fontos az oktatási folyamatok tervezése és végrehajtása szempontjából. Külön kiemelendő a teremkataszter és teremhasználat kérdése, amelyet Kari szinten rendezni kell.

A stratégia megvalósításához az egyes folyamatok és feladatok teljesülésének vizsgálata, értékelése után, a felelős szervezeti egységekkel (hivatalokkal, intézetekkel) folytatott egyeztetés során dönthető el, hogy szükséges-e a stratégiai célkitűzések kisebb vagy nagyobb mérvű módosítása. A különböző intézményi szintű, rendszeres visszacsatolások nélkül ugyanis a dékáni vezetés nem tudja a stratégia végrehajtásához szükséges, rugalmas döntéshozatalt megvalósítani.

3.3. Minőségbiztosítási kérdések, folyamatszabályozás, akkreditáció

A Kari minőségfejlesztési kérdéseket a korábbi vezetési struktúrában a tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese felügyelte. Mivel ebben a kérdésben is érvényes a korábban már említett csoportmunka fontossága, illetve a stratégiai ügyek egyik fontos területéről van szó, munkamegosztást javaslok a következő dékáni periódus folyamán. Ennek megfelelően a 2007-ben felállított Minőségbiztosítási Bizottság eddigi működését felül kell vizsgálni, ahogy a Bizottság működéséért felelős dékánhelyettes úr pályázatában is szerepelt. A Kari Bizottság eddig az egyetemi Minőségirányítási Bizottság munkarendjéhez igazodott, és elsősorban az egyetemi bizottság döntéseihez készített ajánlásokat, illetve az egyetemi Minőségbiztosítási Osztály által előkészített anyagokat elemezte. A következő stratégai időszakban a Bizottság sokkal proaktívabban kell, hogy működjék, a dékáni programban vázolt célkitűzések minőségelvű előkészítése révén, ennek megfelelően a Bizottság működését a stratégai ügyek

dékánhelyettese vezetné. Ugyanakkor a tudományos és pályázati területek minőségbiztosítási kérdéseivel továbbra is a tudományos és pályázati ügyek dékánhelyettese foglalkozna, külön kiemelve a dékáni programban szereplő Tehetséggondozási Tanácsot.

A minőségi változást középpontba állító dékáni programnak megfelelően a legfontosabb visszacsatolásokat jelentő felmérések és hallgatói visszajelzések részletes elemzését is a Minőségbiztosítási Bizottság feladatának tartom az eljövendő időszakban. A Diplomás Pályakövető Rendszer adatainak stratégiai elemzését csakúgy, mint a Gólyafelmérés tanulságait az eddigiekhez képest részletesebben ki kell értékelnünk, illetve a tendenciák alapján képzéseink minőségének rugalmas felülvizsgálatát sem lehet kizárni. Fontos, hogy a hallgatók részéről kifejtett visszajelzéseket, tehát elsősorban az egyre nagyobb arányban kitöltött OMHV kérdőívekben megjelenő értékeléseket kiegyensúlyozott vezetői értékelésnek vessük alá. A kérdőívek módszertanának kérdéséről aktuálisan egyetemi szintű vita folyik, ennek lezárultával lehet ismét az esetleges kari specifikációkról vitát nyitni.

A dékáni program egyik fontos eleme Karunk hivatalainak „felhasználóbarátabbá” tétele, de a stratégiai menedzsment alapvető elemeihez is tartozik a különböző munkafolyamatok pontos felmérése, majd szabályozása, illetve optimalizálása. Első lépésként a hallgatói és oktatói oldalról is felmérendő az egyes munkafolyamatok összessége, például amennyiben egy oktató belép a Karunkra dolgozóként, milyen lépéseket kell megtennie és kihez forduljon stb. A Dékáni Titkársághoz tartozó Pályázati Iroda vonatkozásában már elindult egy első pilot-projekt, amelynek végeredményeképpen azon oktató és kutató kollégák, akik pályázatot szeretnének benyújtani, pontosan látják az egyes lépések felelőseit és mozgásterét. Az egyes szakokra bontott részletes tájékoztató anyagot, amely tartalmazza a Pályázati Szabályzat vonatkozó rendelkezéseit is, a kari honlapon is megjelenítjük, ezzel is serkentve az oktatók pályázási hajlandóságát. Következő lépésként a Tanulmányi Hivatal folyamatfelmérését és szabályozását, a belső és külső munkamegosztások és folyamatok optimalizálását tervezzük elvégezni.

A fenti példákhoz hasonlóan középtávon tehát fel kell térképeznünk a Szabályzatokban nevesített, illetve különböző szervezeti egységekben (intézetekben, tanszékekben, hivatalokban), bizottságokban keletkező munkafolyamatokat, szintén a már említett csoportmunka fontosságának hangsúlyozásával. Természetesen fontos az Egyetem és az egyéb külső környezet (pl. a fenntartó minisztérium, a jogszabályi háttér) változásait és

meghatározottságai is feltérképezni. Az ún. szolgáltató feladatok esetében is fontos ezeket a folyamat-optimalizásokat elkezdeni, hiszen például a teremhasználat, avagy a kari információs és nyomtatási technikák felmérésére is szüksége van, hiszen a kiadások csökkentése szempontjából ezeket a kiadásokat is strukturálni és amennyiben lehetséges, megtakarítást elérve koordinálni kell. Középtávon megfontolandónak tartom egy egységes információs rendszer, a Trefort Információs Szolgálat (TISZ) létrehozását is, amennyiben a belső és külső környezet ezt lehetővé teszi. Karunk képzéseinek egyik fontos fokmérője az akkreditáció. Ahogy a szakmai tapasztalataim ismertetésekor is kitértem rá, még folyik egyes interdiszciplináris mesterszakjain akkreditációja, mivel ilyen szakok a korábbi egyetemi képzésben nem léteztek, így már a létesítésük is komoly szakmai érdeket sért, és ennek megfelelően lassabban zajlott. Ennek ellenére a jelentkezési adatok elemzése alapján is kijelenthető, hogy középtávon az ilyen, pl. Közép-Európa tanulmányok, Latin-Amerika tanulmányok, Közel-Kelet tanulmányok stb. mesterszakok iránti érdeklődés nőni fog, s itt lesz esély komolyabb számú, költségtérítést, avagy önköltséget fizető, belföldi vagy külföldi hallgatókat toborozni. Ezen kívül továbbra is koordinálom az akkreditációs monitoring-vizsgálatok esetén történő felkészülést, illetve a képzési portfóliónk stratégiai elemzését is folyamatosan támogatom. Mivel a készülő Felsőoktatási törvényben még nem egyértelmű a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szerepe, az itt keletkező feladatokat most még nem lehet pontosabban definiálni.

3.4. Belső és külső kommunikáció

Mivel Karunk belső és külső kommunikációjának eszközeit és főbb elemeit a dékáni program nagyon részletesen tartalmazza, ezért itt ezen tevékenységek koordinálását szeretném elsősorban kiemelni. Belső kommunikáció szempontjából fontos lépések történtek az elmúlt időszakban, itt kiemelném a Kari ünnepséget, illetve a Kari kitüntetéseket. Rendkívül fontos az elkövetkező stratégiai időszakban, a néha gyors tempójú változások gyors ismertetése az oktatók és hallgatók közösségével. Ennek érdekében a Kari vezetés, az intézetigazgatók, tanszékvezetők komoly felelősséggel viseltetnek abban, hogy a meghozott döntéseket és annak következményeit megfelelően kommunikálják az egyes szakmai közösségek felé. A kari hírlevél, összoktatói értekezletek csupán alapot szolgáltatnak ennek a mindennapos erőfeszítést kívánó, fontos vezetői feladatnak. Közösségünk építésének komoly eleme

lesz az egységes megjelenítést megcélzó Arculati kézikönyv, az egységes email-címekre történő teljes átállás.

A külső kommunikációban a már bejáratott eszközökön kívül (Trefort kert Magazin, Gólyavári esték stb.) az lekövetkező stratégiai időszakban megnő a Kar által kiadott szakmai állásfoglalások és a többi bölcsész dékánnal közös megszólalások jelentősége. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának ugyanis a hazai bölcsészettudományok közéleti szószólójaként is fel kell lépnie, különösen olyan helyzetben, amelyben a humán tudományok szerepét komoly kritikák érik. A Kari Stratégiában megjelölt célkitűzések komoly kommunikációs háttért kívánnak meg, például a külföldi hallgatók megnyerése, itt ismét kiemelném a közös, minden terület igényét figyelembe vevő, jól koordinált kommunikáció fontosságát. Ennek érdekében a közelmúltban létrehoztuk a Kari Kommunikációs Irodát, amely a Dékáni Titkársághoz tartozik.

Pályázatom zárásaként, szeretném hinni, hogy az ismertetett szakmai programban leírtak is hozzájárulnak ahhoz, hogy Karunk minőségben megerősödve kerül ki a következő időszak viszontagságaiból, s egyre inkább megközelíti legfontosabb stratégiai célkitűzésünket: regionális, közép- és délkelet-európai szinten is kiemelkedő egyetemi központtá tudunk válni a bölcsészettudományok terén. Szeretném mindazon intézeti, tanszéki vezető és kolléga eddigi bizalmát és segítségét megköszönni, akivel együtt dolgoztam. Természetesen a Kari hivatalok és a vezetés tagjainak is szól ez a köszönet, várom egyben az lekövetkezendő közös feladatokban is támogatásukat.

1. sz. melléklet

CURRICULUM VITAE

SZEMÉLYI ADATOK

Név: Brenner, KolomanSzületési hely, időpontja: Sopron, 1968.05.28.Állampolgárság: magyarÁllandó lakcím: H-2030 Érd, Alsó u. 93A, 1. em 7.Telefon: 30/9361-690E-mail: brenner.koloman@btk.elte.hu

KÉPZÉSI ADATOK

Széchenyi István Gimnázium, Sopron 1982-1986József Attila Tudományegyetem, Szeged 1987-1992

Történelem-német szakos középiskolai tanár 1992dr. univ. fokozat

megszerzése 1994

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 1999-2002

Germanisztikai Doktori Iskola“summa cum laude” minősítésű PH.D.

SZAKMAI GYAKORLAT

Benedek Elek Óvóképző Főiskola, Sopron 1992-1995 Nemzetiségi Tanszék

“Nemzetiségi ismeretek” tantárgy oktatása óraadóként

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely 1993-1997

Német Nyelv és Irodalom TanszékFőisk. tanársegéd, majd adjunktus: német fonetika,

nyelvtörténet,szakfordítói előadások és szemináriumok

Veszprémi Egyetem 1997-1999

Német Nyelv és Irodalom TanszékEgy. adjunktus: német fonetika, nyelvtörténet, dialektológia

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 2000-2006

Germanisztikai Intézet, Német Nyelvészeti TanszékEgy. adjunktus: német fonetika, nyelvtörténet, dialektológia Egy. docens 2007-

Nyelvészeti Doktori Iskola 2003-Oktató: fonetikai-dialektológiai, dialektológiai doktori szemináriumok, témakörök

EGYÉB SZAKMAI TAPASZTALATOK, ÖSZTÖNDÍJAK

Ernst-Moritz-Arndt Egyetem, Greifswald 1987Német szakos, egyszemeszteres részképzés

Rheinische-Friedrich-Wilhelms-Universität, Bonn 1990-1991

Institut für Kommunikationswissenschaft und PhonetikDAAD egyszemeszteres hallgatói ösztöndíj, kísérleti fonetikai

módszerek

Universität Wien, Bécs1999

Germanistisches Institut Osztrák-Magyar Akció Alapítvány három hónapos kutatói

ösztöndíja,burgenlandi és nyugat-magyarországi német tájszólások vizsgálata

Universität Tübingen, Tübingen 2003Donauschwäbisches Institut

DAAD kéthónapos kutatói ösztöndíja, hangarchívum-kutatás

Universität Marburg, Deutscher Sprachatlas 2006/2007MÖB-DAAD kutatói projekt, a Magyarországi Németek Nyelvi Atlasza

2008/2009TAGSÁGOK

Magyar Germanisták Szövetsége – tag Nemzetközi Német Dialektológiai Társaság (Internationale Gesellschaft für Dialektologie des Deutschen) – tag Közép-Európai Germanisták Szövetsége (Mitteleuropäischer Germanistenverband) – tag Burgenlandi „Hienc” Egyesület (Burgenländisch Hianzische Gesellschaft) – elnökségi tag Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – képviselő Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége – tag Európai Nemzetiségek Föderalisztikus Uniója (Föderalistische Union Europäischer Volksgruppen, FUEV) – német kisebbségi munkacsoport elnöke

EGYÉB ADATOK

Nyelvtudás: német (anyanyelv), angol középfok, orosz alapfok

Számítógépes ismeretek: Word for WindowsExcel for WindowsInternetAkusztikai elemző programok (Praat,

CSL)

2. sz. melléklet

Brenner Koloman

Publikációs lista

1. Akustische Analyse der Brennbergschen deutschen Mundart. Bölcsészdoktori disszertáció. Szeged 1994, 156 old.

2. Abriß einer deutschen Phonetik (Handbuch für das Germanistikstudium mit deutsch-ungarischen Materialien). Társszerző: LÁSZLÓ VALACZKAI, Veszprém 1999, 127 old.

3. Plosive der deutschen Dialekte in West-Ungarn. Budapest 2004 (= Budapester Beiträge zur Germanistik, Band 44), 168 old.

4. Deutsche Phonetik. Eine Einführung. Társszerzők: BALÁZS HUSZKA/CSABA WERK-MARINKÁS, Budapest/Veszprém 2006, 158 old.

5. Ungarndeutscher Sprachatlas (UDSA) Südungarn. Erster Halbband. (Szerkesztőtársak: MARIA ERB/KARL MANHERZ). Budapest 2008, 406 old.

***

6. A beszédaktus elmélet alaptézisei [Grundthesen der Sprechakttheorie]. In: Gondolat-Jel. Szeged 1992/II., 29-32.

7. Das Schulwesen der deutschen Volksgruppe in Ungarn. In: Mit Sprachen leben. (Hg. WERNER HOLZER/ULRIKE PRÖLL) Klagenfurt 1994, 135-146.

8. Vergleichende Analyse der Plosive einer ungarndeutschen ostdonaubairischen Mundart und der normierten deutschen Hochlautung. In: Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis (Hg. CSABA FÖLDES) Veszprém Jg. 2 (1998) Heft 1, 23-35.

9. A regionális és kisebbségi nyelvek helyzete és szerepe az Európai Unióban [Stellung und Rolle der Regional- und Minderheitensprachen in der Europäischen Union]. In: Európai dimenziók a hazai nyelvoktatásban (Európai Füzetek 4.). Veszprém 1999, 25-30.

10. Magánhangzók kontrasztív akusztikai elemzése [Kontrastive Analyse von Vokalen]. In: Beszédkutatás ´99 (Szerk.GÓSY MÁRIA), MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest 1999, 44-52.

11. Akustische Parameter der Affrikaten einer ungarndeutschen Dialektform aus West-Ungarn. In: Der Text als Begegnungsfeld zwischen Literaturwissenschaft und Linguistik. (Hg. LAJOS SZALAI) Szombathely 2000, 189-194.

12. Plosive – ein Problem der bairischen Dialekte? In: Sprache – Kultur – Identität. (Hg. PETER CANISIUS/ZSUZSANNA GERNER/MANFRED MICHAEL GLAUNINGER) Pécs 2001, 17-26.

13. Die sprachliche Situation der deutschen Minderheit in West-Ungarn. In: Nemzetiségi Iskolák – Kétnyelvű Oktatás/Narodnostne Šole – Dvojezično Izobraževanje/Minderheitenschulen – Zweisprachiger Unterricht. (Hg. GÁBOR RUDA) Pilisvörösvár/Graz 2002, 241-247. A nyugat-magyarországi német kisebbség nyelvi helyzete (magyar fordítás), 247-251, Jezikovna situatija nemške manjšine na zahodnem Madžarskem (szlovén fordítás), 252-256.

14. Die Verwendungsbereiche von instrumentalphonetischen Methoden in der Sprachinselforschung. In: Gesprochene und geschriebene deutsche Stadtsprachen in Südosteuropa und ihr Einfluss auf die regionalen deutschen Dialekte. (Hg. ZSUZSANNA GERNER/MANFRED MICHAEL GLAUNINGER/KATHARINA WILD) Wien 2002, 11-20.

15. Affrikaten konfrontativ – ein Vergleich ungarndeutsch vs. ungarisch. In: „das gueth von alten Lern” Jugend-Festschrift für Karl Manherz zum 60. Geburtstag. (Hg. ULRICH LANGANKE) Budapest 2002, 31-41.

16. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Ödenburg und Agendorf. In: Sprache(n) und Literatur(en) im Kontakt. (Hg. MÁRIA BAROTA/PETRA SZATMÁRI/JÓZSEF TÓTH/ANIKÓ ZSIGMOND) Szombathely 2002, 129-134.

17. HEIMAT.MACHT.GESCHICHTE. Heimatverlust in Ödenburg und Umgebung. In: GRENZ-ZÜGE. BAHN.MACHT.GESCHICHTE. Geschichten entlang der „Raaber” Bahn. (Hg. ANTON PHILAPITSCH/KLAUS-DIETER MULLEY/HANS LEOPOLD) Ebenfurth 2003, 189-211.

18. Sprachliche Situation der deutschen Minderheit in West-Ungarn. In: Minderheitenschulen – Zweisprachiger Unterricht. (Hg. GÁBOR RUDA) Hamburg 2003, 119-126.

19. Das Schulsystem der deutschen Minderheit in Ungarn auf dem Scheideweg. In: Kisebbségi oktatás és gyermekirodalom/Manjšinsko Šolstvo in otroška literatura/Minderheitenschulen und Kinderliteratur. (Hg. GÁBOR RUDA) Pilisvörösvár 2003, S. 74-78. A magyarországi németek oktatási rendszere válaszúton (magyar fordítás), S. 79-82. Šolski sistem nemške manjšine na Madžarskem na razpotju (szlovén fordítás), 83-86.

20. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen in Ödenburg. In: Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay am 24. November 2000. (Hg. KARL MANHERZ) Budapest 2003, 160-168.

21. Voice Onset Time von Plosiven – ein Vergleich ungarndeutsch vs. ungarisch. In: Königgrätzer Linguistik- und Literaturtage. (Hg. JANA KORČÁKOVÁ/JÜRGEN BEYER) Hradec Králové 2003, 230-240.

22. Rolle der Dialekte in der deutschen Minderheitensendung „Unser Bildschirm“ in Ungarn. In: Dialektübersetzung und Dialekte in Multimedia. (Hg. IRMELI HELIN) Frankfurt am Main 2004, 45-52.

23. Plosive der deutschen Dialekte in West-Ungarn. In: Beiträge zu Sprache und Sprachen. (Hg. LÍVIA ADAMCOVÁ) München 2004, 45-59.

24. Plosives of the German dialects in Western Hungary. In: To the Memory of Wolfgang von Kempelen (1734-1804). (Ed. MÁRIA GÓSY & HANS GRASSEGGER) Graz 2004 (= Grazer Linguistische Studien 62), 1-14.

25. Der hianzische Dialekt in West-Ungarn – Geschichte, Gegenwart – und Zukunft? In: Sprachen und Sprachkontakte im pannonischen Raum. (Hg. RUDOLF MUHR/ERWIN SCHRANZ/DIETMAR ULREICH) Frankfurt am Main 2005 (=Österreichisches Deutsch, Sprache der Gegenwart 5), 51-65.

26. Phonetische Aspekte in der Dialektlexikographie: Problembereiche bei der Datensammlung und –darstellung. In: Praktische Aspekte der Lexikographie. (Hg. KOLOMAN BRENNER /ROBERTA RADA) Budapest 2005, (= Budapester Beiträge zur Germanistik Band 48), 11-17.

27. Aktueller Stand des UDSA (Ungarndeutscher Sprachatlas). In: Diahronija in sinhronija v dialektoloških razisdkavah. (Hg. MIHAELA KOLETNIK/VERA SMOLE) Maribor 2006, 250-255.

28. Phonetische Aspekte in der Dialektlexikographie: Problembereiche bei der Datensammlung und -Darstellung. In: Ungarndeutsche Minderheitenkunde, Hgg.: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest 2006, 251-257.

29. Aktueller Stand des UDSA. In: Ungarndeutsche Minderheitenkunde, Mitautor: Karl Manherz, Hgg.: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest 2006, 162-179.

30. Phonetische Aspekte in der ungarndeutschen Dialektologie. In: Tradition und Innovation. Beiträge zu neueren ungarndeutschen Forschungen. (Hg. MARIA ERB/ELISABETH KNIPF-KOMLÓSI) Budapest 2007, (=Ungarndeutsches Archiv 9), 55-72.

31. Aktueller Stand des Ungarndeutschen Sprachatlasses. In: Sprachgeographie digital. Die neue Generation der Sprachatlanten. (Hg. STEPHAN ELSPASS/WERNER KÖNIG) Hildesheim/Zürich/New York 2008, (= Germanistische Linguistik 190-191 2008), 21-28.

32. Variance on the dialectal continuum in the German national minority programme “Unser Bildschirm” in Hungary. In: Dialect for all Seasons (Ed. IRMELI HELIN) Münster 2008, 97-104.

33. A magyarországi németek nyelve. In: Napút. X. évfolyam 5. szám, 85-88.

34. Zur Theorie des Dialektgebrauchs in deutschsprachigen elektronischen Medien. In: Fokus Dialekt. Analysieren – Dokumentieren – Kommunizieren. Festschrift für Ingeborg Geyer zum 60. Geburtstag. Unter Mitarbeit von REINHARD BACHMAIER und ULRIKE KRAMER herausgegeben von HUBERT BERGMANN, MANFRED MICHAEL GLAUNINGER, EVELINE WANDL-VOGT und STEFAN WINTERSTEIN. (= Germanistische Linguistik Heft 199-201) Hildesheim/Zürich/New York 2010, 111-124.

35. Dialektgebrauch in ungarndeutschen elektronischen Medien. Ein Projektentwurf. In: (Hg.ERZSÉBET DRAHOTA-SZABÓ/ESZTER PROPSZT) Über Sinn oder Unsinn von Minderheiten-Projekten. Budapest/Szeged 2011, 25-34.

***

36. Szerződés a Németországra vonatkozó zárórendezésről. (1990. szeptember 12.). (fordítás). In: A keleteurópai diktatúrák bukása. (szerk. PÁNDI LAJOS) Szeged 1991, 82-88.

37. BALOGH, SÁNDOR: A magyarországi németek elhurcolása és elűzése választott hazájukból. [Die Verschleppung und Vertreibung der Ungarndeutschen aus ihrer gewählten Heimat.] (fordítás). In: Beitrag der Ungarndeutschen zum Aufbau der gemeinsamen Heimat. (Hg. GEORG ZIELBAUER) Budapest 1996, 229-289.

38. UZONYI, PÁL: Phonetik und Phonologie des Deutschen. (recenzió). In: Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis (Hg. CSABA FÖLDES) Veszprém Jg. 4 (2000) Heft 1, 87-90.

39. BACHMANN, ARMIN R.: Die Mundart von Eslarn in der Oberpfalz: Phonologie, Morphologie, Glossar. (recenzió). In: Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis (Hg. CSABA FÖLDES) Veszprém Jg. 7 (2003) Heft 1, 97-99.

40. LAMELI, ALFRED: Standard und Substandard. Regionalismen im diachronen Längsschnitt. (recenzió). In Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2004 (Hg. MAGDOLNA OROSZ/TERRANCE ALBRECHT) Budapest/Bonn, 343-344.

41. ERB, MARIA/KNIPF, ELISABETH/OROSZ, MAGDOLNA/TARNÓI, LÁSZLÓ (Hg.): „und Thut ein Gnügen Seinem Ambt”. Festschrift für Karl Manherz zum 60. Geburtstag (= Budapester Beiträge zur Germanistik 39). (Annotáció) In: Berichte und Forschungen, Jahrbuch des Bundesinstituts für Kultur und

Geschichte der Deutschen im östlichen Europa, Band 12. München 2004, 356-357.

42. BRENNER, KOLOMAN/ERB, MARIA/KNIPF, ELISABETH: Magyarországi német utónevek jegyzéke. [Liste der deutschen Vornamen in Ungarn.] Budapest. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen 2004, 47 old.

43. Bericht über die Konferenz „Aktuelle Fragen der ungarndeutschen Bildungspolitik” (24. November 2006). (konferencia-beszámoló) In: Deutsch revital. Pädagogische Zeitschrift für das ungarndeutsche Bildunswesen. Budapest 2007, 4. Jahrgang & Heft 4, 99-102.

44. Diskussionsbeitrag an der Tagung „Zwei Jahrzehnte Politik für Aussiedler und nationale Minderheiten – Bilanz und Perspektiven”, Berlin, 3.-4. September 2008: Förderpolitik in den mittel- und osteuropäischen Staaten. Spracherhalt und Identität im Mittelpunkt. In: Aussiedler und Minderheitenpolitik in Deutschland. Bilanz und Perspektiven. (Hg.: CHRISTOPH BERGNER/MATTHIAS WEBER) München 2009, (=Schriften des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa, Bd. 38), 199-203.

45. Nyelvében él a nemzetiség. In: Trefort-kert, 2009/1, 32-33.

46. Die reidn jo a so wie mia! Hianzisch in Westungarn. In: Hianzenkalender 2011, Oberschützen, 72-80.

47. Szerkesztő: KOLOMAN BRENNER/ROBERTA RADA: Praktische Aspekte der Lexikographie. (konferenciakötet) ELTE Budapest Budapest 2005, (= Budapester Beiträge zur Germanistik Band 48) 232 old.