DIÁKKONFERENCIA10.A

Miskolc, 2014.május 5.

„ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ”„KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ”

„…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Lévay József Református Gimnázium 3530 Miskolc Kálvin János u. 2

Hőmérséklet-mérés történet Érdekes hőmérők

Papp Gergely 10/a

Tartalomjegyzék

• Hőmérséklet skála névadója (Anders Celsius)

• A hőmérséklet mérése a történelemben

• Érdekes hőmérők

Hőmérsékleti skála névadója

• 1701. november 27-én született Uppsalában Anders Celsius svéd fizikus és csillagász, a ma használatos hőmérsékleti skála névadója.

• 1730-tól az összes fontosabb európai csillagvizsgálót végiglátogatta, hazatérve 1741-ben ő építtette az uppsalai obszervatóriumot

• 1736-ban részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör egy darabját.

• Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, s az eredmények összehasonlítása igazolta Newton elméletét, amely szerint a Föld ellipszoid alakú, s a sarkok tájékán valamivel lapultabb

A hőmérséklet mérése a történelemben

• A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődik, ezt azonban még a levegő nyomása is befolyásolta.

• Az első leforrasztott alkoholos hőmérőt II. Ferdinánd toszkán nagyherceg alkotta meg.

• Celsius ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat.

• A hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állította fel 1714-ben, ezt az Egyesült Államokban ma is használják.

• Az abszolút hőmérséklet fogalmát William Thomson (lord Kelvin) vezette be 1851-ben. Ennek 0 pontja a legalacsonyabb hőmérséklet (-273,15 fok).

• Celsius a forráspontot 0-val jelölte , s a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben Stromer svéd tudós cserélte fel.

Érdekes hőmérők

• A folyadékos (alkoholos, higanyos) hőmérők működési elve a folyadékok hőtágulásán alapszik. Bár a folyadékot tartalmazó üvegtartály térfogata is változik a hőmérséklet-változás során, a benne levő folyadék térfogata lényegesen nagyobb mértékben változik meg.

• Az alkohol egy tágulási tartályban helyezkedik el, melyhez hajszálvékony üvegcső (kapilláris) csatlakozik, melyben az alkohol annál magasabbra emelkedik, minél melegebb lesz. Ugyanilyen elv alapján működik a higanyos hőmérő is, amelynek azonban más a mérési tartománya.

Vörösborral működő hőmérő

Alkoholos hőmérő, jelzőgyűrűvel

Az elsősorban élelmiszeri célokra szolgáló adatrögzítős hőmérő olyankor hasznos, ha a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése és a mért értékek dokumentálása szükséges.

A zsebhőmérők is az élelmiszeriparban célszerűek, legyen szó fagyasztott termékekről vagy forró folyadékokról

Irodalomjegyzék

• http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15562&print=1

• http://hannainst.hu/homero

• http://tudasbazis.sulinet.hu/

DIÁKKONFERENCIA10.A

Miskolc, 2014.május 5.

„ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ”„KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ”

„…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Baráth Zsófia

DIÁKKONFERENCIA10.A

Miskolc, 2014.május 5.

„ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ”„KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ”

„…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

A Cartesius-búvár működési elve. A légkompresszorok működése és alkalmazása a

mindennapokban.

Siska Jakab 10.ANyékládháza 2014

Kompresszorok

• Dugattyús kompresszorok:– Levegő sűrítése: dugattyúval (1-2)– Segédanyag: kompresszorolaj– Meghajtás: villanymotor, robbanómotor

• Csavarkompresszorok– Levegő sűrítése: két egymással szembe forgó orsó által– Segédanyag: olajfilm– Meghajtás: villanymotor

Cartesius-búvár

• Egy átlátszó műanyag palackot megtöltünk vízzel. Ezután egy kis kémcsövet, félig vízzel megtöltve, belefordítunk nyílásával lefelé a palackba, a kémcső zárt vége éppen a palackban lévő vízfelszínre emelkedjen. Ezután jól lezárjuk a palackot. Ha most a palack oldalát megnyomjuk, a kémcső süllyedni kezd. Ha a palackot elengedjük, a kémcső újra emelkedik. Megfelelő nyomás esetén elérhetjük, hogy a kémcső éppen lebegjen a vízben. A "búvár" eredetileg úszott a víz felszínén, a kémcső egy része kiemelkedett a vízből. A "búvár" azért merül le, mert az összenyomás hatására a kémcsőbe a korábbinál több víz hatol be, így megnő a tömege, megnő a nehézségi erő

Köszönöm a figyelmet!

DIÁKKONFERENCIA10.A

Miskolc, 2014.május 5.

„ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ”„KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ”

„…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon3530. Miskolc, Kálvin János út 2.

A barométer- a légnyomás és az időjárás előrejelzése. Evangélista Toricelli munkássága.

Készítette: Jenei Szabolcs 10.A

Varbó, 2014.04.11

Evangélista Toricelli munkásságának a kezdete

Torricelli Faenzában, egy szegény, háromgyermekes egyházi textil-kézműves család elsőszülöttjeként jött világra .Annak ellenére, hogy a szülők nem voltak iskolázottak, s gyermeküket is eleinte inkább kétkezi munkásnak szánták, mégis nekik köszönhető, hogy fiukban felfedezték a talentumot.

Ennek ellenére sajnos anyagi eszköze-ik híján le kellett volna mondaniuk a taníttatásáról. Viszont később szerencsájukre az apa egyik szerzetes tesvére szárnyai alá vette a gyermeket és elvállalta a gyermek nevelését. Így került 1624-ben jezsuita iskolába, ahol matematikát és filozófiát tanult két esztendőn keresztül nagybátyja felügyelete mellett. Apját még tizennyolcadik életévének betöltése előtt elvesztette, de nagybátyja egész életében támogatta a pályáján. Ilyen nehéz nevelkedés közepette is a fizika egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.

Toricelli elgondolása

A vákuum előállítása, amely igazán ismertté tette Torricelli nevét és munkásságát, nagyon sok érdekes gondolatot indított meg. Maga Torricelli is kíváncsi volt arra, hogy az atmoszféra súlyának változásai milyen hatással vannak a földi életre. Számos megfi-gyelést végzett különböző időjárási körülmények között, s megállapította, hogy a levegő hőmérséklete, az enyhülés vagy hidegebbre fordulás, a szeles, viharos időjárás, a csapa-dékok kialakulása vagy elmúlása, az évszakok változásai,  nagyban befolyásolják kísér-leti eszközeinek működését. Ezek a megfigyelések adták az ötletet, hogy a vákuum előállítására használt hiagnyos csövekkel a várható időjárás alakulására is lehet következtetni.

A légüres tér körül kialakult ellentmondások és a vitatott kérdések eldöntésére végzett kísérleteknek eredményeként és hasznaként, egy ma is használatos eszközt köszönhetünk Torricellinek: a barométert.

A barométer vagy magyar szóval légnyomásmérő a légnyomás mérésére szolgáló műszer. Melyet Toriccelli talált fel 1643-ban. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.

A modern barométereken egy számlap előtti mutató segít a pontos értéket leolvasni. A légnyomásváltozás úgy olvasható le, hogy az ún. után-állító mutatót az üveglapon lévő gombbal arra az osztóvonalra állítjuk, amelyen a másik mutató áll. A következő leolvasáskor a változás így már könnyen megállapítható.

A szél keletkezéséről való elgondolása

Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzát szélig.

A matematikán és a vákuummal kapcsolatos kísérletein kívül foglalkozott a folyadékok különböző tulajdonságaival, a hang terjedésével valamint opti-kával is. Lencséket csiszolt, pl. a toscanai nagyherceg megrendelésére, távcsöveket ké-szített, és ezek a foglalatosságok kellő anyagi biztonságot teremtettek számára. Továbbfejlesztette Galilei távcsövét és egy egyszerű, de hatékony mikroszkópot talált fel.

Köszönöm a figyelmet!

DIÁKKONFERENCIA10.A

Miskolc, 2014.május 5.

„ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ”„KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ”

„…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)