DigitálisMunkaerőProgram
Megoldásijavaslatokazinformatikusésdigitálisszakemberhiánykezelésére
Budapest,2016.szeptember
Oldal2/20
Oldal3/20
TARTALOMVEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................4
BEVEZETÉS.................................................................................................................................6
Aproblémabemutatása............................................................................................................7
Adigitálismunkaerőhiánydimenziói...................................................................................9
Digitáliskompetenciákhiánya...........................................................................................9
Alacsonyrészvételafelnőttképzésben...........................................................................10
Azinformatikaiszakemberekhiánya...............................................................................11
Afelkészültdigitálisszakemberekhiánya.......................................................................12
ADigitálisMunkaerőProgram(DMP)bemutatása.................................................................13
Célrendszer.........................................................................................................................13
ADMPcélcsoportjai............................................................................................................15
Újcélcsoportok....................................................................................................................17
Felsőfokúoktatásbólkimaradtak....................................................................................17
Nők..................................................................................................................................17
Vidékifehérfoltokonélők...............................................................................................17
Karrierváltók....................................................................................................................17
Ráképzések......................................................................................................................18
ADMPJAVASOLTESZKÖZRENDSZERE.....................................................................................19
DMPtudásbáziskialakítása.................................................................................................19
DMPFÁKprogramelindítása..............................................................................................19
DMPképzésiprogram.........................................................................................................19
Átfogóbeavatkozások.........................................................................................................19
Oldal4/20
VEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ
1) A termelési és üzleti folyamatok digitális átalakulása feltartóztathatatlan ésvisszafordíthatatlanagazdaságiéletvalamennyiszegmensében.
2) Adigitálisátalakulásnakamagyarnemzetgazdaságanyerteselehet,amennyibenmegtudjaőrizni, illetve tovább tudja javítaniaz IKTésadigitálisgazdaság terénmegszerzettkedvezőpozícióját.
3) Azinformatikaimegoldásokattudatosanésszervesenhasználóvállalkozásokhatékonyabbakésversenyképesebbekhagyományosmegoldásokatalkalmazóversenytársaiknálaziparésagazdaságmindenterületén.
4) Ennekazonbansúlyoskorlátozótényezőjeaz informatikaiszakemberekésamagasdigitálisfelkészültséggelrendelkezőmunkavállalókegyresúlyosabbáválóhiánya.
5) Csak informatikusból 22.000 fő hiányzik a munkaerő-piacról,1 és a hiány folyamatosannövekszik.
6) A hazai ipar versenyképességét erősíteni hivatott Irinyi Terv, illetve a szintén 2016-banindultIpar4.0NemzetiTechnológiaiPlatformisnövelnifogjaazinformatikai,illetvemagasszintűdigitálisfelkészültséggelésIKTtudássalrendelkezőszakemberekirántikeresletet.
7) Amunkaerő-kínálat rugalmatlanságamiatt tovább emelkednek a bérek, ami a hazai KKV-kesetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudjákmegfizetniamegfelelőszakembereket.
8) Amárpiaconlévő,versenyképesmunkabértkínálómultinacionálisvállalkozásokfelszívjákarendelkezésreállómunkaerőt,amimindazújpiacralépőkmegjelenését,mindpedigahazaikkv-kmunkaerő-keresleténekkielégítésétgátolja.
9) Amunkaerőhiányvisszafogjaazinformatikaiágazatberuházásait,sőtmáraneminformatikaiágazatoknövekedésétisgátolja,aminemzetgazdaságiszintenisnövekedésikorláttáválhat.
10) A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak: az informatikaivégzettségetszerzők,illetveamagasszintűdigitálisfelkészültséggelrendelkezőkszámasemafelsőoktatásban,semaszakképzés/felnőttképzésterületénnememelkedikérdemben.
11) A hagyományos képzési rendszerek számottevő kapacitásbővítése mellett ezért szükségesolyanalternatívképzésiutakkialakításais,amelyekbiztosítjákadigitálisgazdaságszámáraazinformatikai,illetvedigitálistudássalrendelkezőmunkaerőt.
12) Akrónikusmunkaerőhiányorvoslásamellettahazaidigitálisgazdaságversenyképességénekalapvetőfeltételealakosságésakkv-kdigitáliskompetencia-szintjénekáltalánosemeléseis,részben az IKT felhasználói oldal erősítése, részben a digitális munkaerő-utánpótlásbiztosításaérdekében.
13) AzIVSZadigitálisgazdaságfejlődésétfenyegetőlegfőbbkorlátozótényezőkéntazonosítottaazinformatikaiésdigitálismunkaerőhiányt,ezértaproblématöbbelemérekiterjedőátfogóprogramként elkészítette és a döntéshozók figyelmébe ajánlja a Digitális MunkaerőProgramot(DMP).
1http://ivsz.hu/projektek/kutatas-az-informatikus-munkaerohianyrol/
Oldal5/20
14) A DMP mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikusvégzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányánaknöveléséhezhozzákívánjárulni.
15) A DMP természetesen nem oldhatja meg a digitális átalakulással összefüggő valamennyimunkaerőpiaciproblémát;elsősorbanaz IKTágazat, illetveaz IPAR4.0körébe tartozóésadigitálisátalakulásbanleginkábbérintettágazatokmunkaerőhiányánakenyhítésétcélozza.
16) ADMPszerintabemutatottproblémákmegoldására3évenbelül ameglévőképzési szintfeletttovábbi20.000informatikustkellképezni.
17) A digitális gazdaság fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen, hogy a nem informatikaiszakmákban is jelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkezőmunkavállalókaránya.
18) Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyébszakmai képzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokúképzésben és a felnőttképzésben egyaránt szükséges a képzések digitális tartalmánakfelülvizsgálata,kiegészítése.
19) A program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nem hagyományosinformatikus-képzési programokra célszerű helyezni; ezzel párhuzamosan el kell végezni ahagyományosképzésirendszerekkapacitásbővítésétéstartalmifrissítését.
20) Afelvettekszámánakemelésecsakateljesjelentkezőpopulációnbelüliarányuk(jelenleg8%)növelésével válik majd lehetségessé. Ehhez azonban szükséges a jelentkezési motivációnövelése,valamintafelvevőkapacitásnövelése.
21) A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez új, potenciálistartalékokkal rendelkező célcsoportok bevonása szükséges (beleértve a nem informatikaiszakmát megcélzókat is, akik nem informatikai, de digitális munkahelyen szeretnénekelhelyezkedni):
• felsőfokúképzésrefelnemvettek,vagylemorzsolódottak;• nők;• informatikai„fehérfoltok”kiemeltkezelése:olyanvidékiterületekenélőkbevonása,
ahonnankevesenjelentkeznekinformatikaiképzésekre;• karrierváltók• ráképzések.
22) A Digitális Munkaerő Program megvalósításához több, egymáshoz kapcsolódó programpárhuzamosvégrehajtásaésamegfelelőforrásbiztosításaszükséges.
• DMPtudásbáziskialakítása• Munkaerő-piaciigényekpontosmeghatározása• A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások
beazonosításaérdekében• Munkaerő-piacivisszajelzőrendszerfejlesztése• Szakmaszerkezetielőrejelzésekfrissítése• Foglalkoztatásbaágyazottképzési(FÁK)programindítása• Rövidciklusú,általánosinformatikaiésinterdiszciplinárisképzésiprogramokindítása
Oldal6/20
BEVEZETÉS
Azelektronikusrendszerekésinformatikaialkalmazásokterjedéseévekótaexponenciálisangyorsul,mivel a nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra rendelkezésre állása és az infokommunikációseszközökés szolgáltatásokpiacát jellemző folyamatos innovációeredményekéntegyre többágazatképviselői döntenek termelési és kereskedelmi folyamataik digitalizálása mellett. A folyamatmegállíthatatlan és visszafordíthatatlan, hiszen már nem innovációs, kísérleti jellegű, hanemgazdaságitermészetű:azinformatikaimegoldásokattudatosanésszervesenhasználóvállalkozásokhatékonyabbakésversenyképesebbekhagyományosmegoldásokatalkalmazóversenytársaiknálaziparésagazdaságmindenterületén.
Adigitálistranszformációazüzletiéletegyetlenszegletétsemkerüliel:
• az iparban és a mezőgazdaságban a termelési folyamatokat alapjaiban alakítja át azegymássalkommunikálószenzorokésgépekelterjedése,azIoT(InternetofThings);
• hasonló mértékű változást hoz a gyártási technológia automatizációja, az akár egyedipéldányok előállítására is alkalmas, számítógépek által vezérelt termelésirányítás, az IPAR4.0;
• évtizedek alatt kialakult, bevett üzleti modelleket viharos sebességgel alakít át a nagymennyiségűadat(BigData)azonnalielérhetőségeésfeldolgozhatósága;
• az egyre nagyobb mennyiségű adaton nyugvó, egyre precízebb tervezés és hatékonyabbvégrehajtásnyománazolyankritikusterületekeniseredményesenalkalmazhatóváválnakadigitális fejlesztések, mint például a közlekedés-szervezés, forgalomirányítás, egészségügy,távdiagnosztika,stb.
MagyarországonmármaisaGDPtöbbmint20%-átadja,ésafoglalkoztatottakcsaknem15%-nakbiztosít munkát a szélesen értelmezett digitális gazdaság, ugyanakkor a terület legfőbberőforrásaiért – a képzett szakemberekért – hatalmas harc folyik a világban. A SzázadvégGazdaságkutató Zrt. és az IVSZ tavalyi kutatása szerint az IKT ágazat a más területekre gyakoroltmultiplikatívhatásánakköszönhetőenrendkívülimértékben járulhozzámindanövekedés,mindazexportésazinnovációbővüléséhez.
Minden egyes, az IKT szektorban dolgozó informatikus foglalkoztatása további munkahelyeketgenerál nemzetgazdasági szinten. A 22.000 hiányzó informatikus pótlása esetén így további többtízezer fő számára nyílna foglalkoztatási lehetőség, részben a beszállítói és egyéb támogatóiszolgáltatásokonkeresztül,részbenazátlagotmeghaladóinformatikusmunkabérekbőlfakadómagasvásárlóerőmiatt.AzinformatikusokésmagasanképzettdigitálisszakemberekhiányaezértnemcsakamagyarIKTszektor,hanemateljesdigitálisgazdaság,s ígyáttételesenanemzetgazdaságtovábbifejlődésénekisalegfőbbakadálya.
Oldal7/20
APROBLÉMABEMUTATÁSA
Adigitálistranszformációmiattazinformatikusokésamagasanképzettdigitálisszakemberekirántiigényt már nemcsak az infokommunikációs ágazat, hanem a többi ágazat is egyre növekvőmértékben generálja, ahogy a versenyképesség megőrzése érdekében egyre szélesebb körbenalkalmaznak digitális technológiákat. A már piacon lévő, versenyképes munkabért kínálómultinacionálisvállalkozásokfelszívjákarendelkezésreállómunkaerőt,amimindazújpiacra lépőkmegjelenését,mindpedigahazaikkv-kmunkaerő-keresleténekkielégítésétgátolja.
Elmaradódigitálisfejlesztésekakkvszektorban
Amárnapjainkbanisviharossebességgelzajlóátalakulásrakésedelemnélkülszükségesfelkészíteniahazai munkavállalókat, illetve kis- és középvállalkozásokat, mivel ez a réteg képezi a magyar ipargerincét,ugyanakkordigitálisfelkészültségejelentősenelmaradeurópaiversenytársaitól.Ajelenlegzajlóátmenetiidőszaktörténelmilehetőségetkínálarra,hogyamagyarközépvállalatiszektornöveljerugalmasságát,hatékonyságátésnemzetköziversenyképességét.Számukraazonbanleküzdhetetlenkihívást jelent a munkaerőhiány, hiszen még a multinacionális vállalatok sem találnak megfelelőszámúésfelkészültségűinformatikust,illetvejólképzettdigitálisszakembert.
Meghiúsulóberuházások
Az elmúlt évben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz érkező nemzetközi befektetőimegkeresések (pl. China Soft) több alkalommal is eredménytelenül zárultak a szükségesinformatikai munkaerő hiánya miatt. Az eredménytelen üzleti megkeresések munkaerőigénye akimutatott22.000főshiánynálisnagyobbkeresletetindikál.
Csökkenőversenyképesség
Az egyéb gazdasági területeken, például az agrárgazdaságban az informatikai megoldásokalkalmazása2 szinténakár30-50%-osmegtakarításteredményezhet, ígyazok,akiknemélnekaz ITlehetőségeivel, jelentős versenyhátrányba kerülnek a külföldi, vagy már digitalizált belföldiversenytársakkalszemben.
Visszaesőexportképesség
AzinformatikusokhiányavisszafogjaazújabbSSC-k(SharedServiceCenter)betelepülésétis,amelyekköreazelőzőévtizedbendinamikusannövekedett,deazutóbbipárévbenanövekedésleállt,holottez az ágazat jelentős exportbevételt generál. A kormányzati exportösztönző beavatkozásokhatékonyságátszinténrontjaazinformatikushiány.
KifulladóIrinyiTerv
Ahazai iparversenyképességéterősítenihivatott IrinyiTerv, illetveaszintén2016-ban indult Ipar4.0 Nemzeti Technológiai Platform is növelni fogja az informatikai, illetvemagas szintű digitálisfelkészültséggel és IKT tudással rendelkező szakemberek iránti keresletet. A munkaerő-kínálat
2http://ivsz.hu/agrarinformatika/digitalis-agrar-strategia/
Oldal8/20
rugalmatlanságamiatt amár jelenleg is óriási keresletnyomán továbbemelkednekabérek, ami ahazai KKV-k esetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudjákmegfizetniamegfelelőszakembereket.UgyanakkorazIrinyiTerviskifulladhatmegfelelőmunkaerőhiányábanés ígynemleszképesazországgazdaságáthozzáigazítania legfontosabbfelvevőpiacoktechnológiaielvárásaihoz,amiahagyományosexporterodálódásáhozisvezethet.
Rugalmatlanképzésirendszerek
A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak. Az informatikai végzettségetszerzőkszámasemafelsőoktatásban,semaszakképzés/felnőttképzésterületénnememelkedik.Azinformatikai munkakörben foglalkoztatottak száma évente csak 2-3%-kal nőtt (2014-ben mintegy90.930fő3volt).Ígyváltozatlankörülményekmellettislegalább7évlenneszükségescsakajelenlegis azonosított informatikushiány lefaragásához, de az igény exponenciális növekedése miatt ezelérhetetlenváltoztatásoknélkül.
Legalábbekkoraprobléma,hogyazegyébágazatok(autó-ésgépgyártás,feldolgozóipar,szolgáltatásiszektor,stb.)digitálistranszformációjanyománnaprólnapranövekszikakeresletasajátszakmájánakinfokommunikációs fejlesztéseit követő, azokat használni képes, magas digitális felkészültségűmunkavállalók iránt.Eztaz interdiszciplinárismegközelítésmódotazoktatásirendszeregyelőrecsaknyomokbanképviseli,ezértadigitálismunkaerőhiánnyalszembesülőcégekgyakraninformatikusokatalkalmaznakolyanmunkakörökbenis,amelyekbenegyjólfelkészült,magasdigitáliskompetenciákkalrendelkező ágazati szakember jobban megfelelne. Ezzel tovább növelik az informatikushiányt is,szűkítveakkv-kszámáraelérhetőIKTszakemberekkínálatát.
1. ÁBRA ADMPÁLTALÉRINTETTMUNKAKÖRÖK
A „digitális munkaerő” olyan munkavállalókat jelöl, akik magas szintű szakmai vagy felhasználóiinformatikai ismerettel rendelkeznek alapszakmaként vagy más szakmájuk mellett. A digitálismunkaerőolyaninformatikaimegoldásokathasználfelmunkavégzésesorán,amelyekmeghaladjákadigitális alapkompetenciák, illetve az átlagos IT-felhasználói (pl. irodai) környezetben végzettmunkáhozszükségesdigitáliskompetenciákszintjét.AzIPAR4.0számáraalkalmasmunkavállalók
§ magasszintűdigitáliskompetenciákkalrendelkeznek;
3NAV:foglalkoztatottakszámaazIKTszektorban,2014.
ITmentesmunka
környezet
ITkörnyezetbenvégzettmunka
IT megoldástishasználómunka
ITszakértelmetigénylőmunka
ITmérnökitudástigénylő
munka
A DMP scope-ja
Oldal9/20
§ tisztában vannak saját szakmájuk / ágazatuk digitális fejlesztéseivel, azok alkalmazásiterületeivel;
§ interdiszciplináris szemléletben, napi munkájuk során folyamatosan alkalmazzák a digitáliseszközöket.
2. ÁBRA ADIGITÁLISKÉPZÉSSZINTJEI
ISCEDszint4 Szintmegnevezés Informatikai
képzések
Neminformatikaiképzések
ITfelhaszn. NincsITISCED6.-8. Szakirányútovábbképzésésdoktoriképzés ISCED5A. FelsőfokúMesterképzés ISCED5B. FelsőfokúAlapképzés ISCED4. Felsőoktatásiszakképzés ISCED3. Középfokúszakmaiképzés** Gimnázium SZK* G SZK* G ISCED2. Általánosiskolafelsőtagozat ISCED1. Általánosiskolaalsótagozat Digitálismunkaerő=Informatikaiszakemberek+ITmegoldásthasználónemITszakemberek*szakmaiképzés**iskolarendszerűésiskolarendszerenkívüliképzések(felnőttképzés)
3. ÁBRA ADIGITÁLISMUNKAVÁLLALÓPROFILJA
Adigitálismunkaerőhiánydimenziói
Digitáliskompetenciákhiánya
A magyar munkavállalók foglalkoztathatósága jórészt azon múlik, hogy meg tudnak-e felelni adigitáliskorelvárásainak,függetlenülattól,hogymilyenszakmábanésmilyenbeosztásbandolgoznak 4http://ofi.hu/isced-az-oktatas-egyseges-nemzetkozi-osztalyozasi-rendszere(Szerz.:maiállapotnakmegfelelőenmódosítva)
AzITágazatvalamelyikszintjén(tervező,fejlesztő,üzemeltető,felhasználó,stb.),valamelyikterületenvagyterületeken(rendszer,alkalmazás,adatbázis,biztonság,hálózat,stb.)naprakészismeretekkelrendelkezik.
Megfelelősoftskillekkel(angolnyelvtudás,kommunikációséskoordinációsképesség,stb.)rendelkezik
ITmegoldásokatképesfelhasználniegyadott(nemkizárólaginformatikai)problémamegoldására
Agazdaságbármelyterületénmegjelenhet
Oldal10/20
– a digitális átalakulás gyakorlatilag semmilyen hagyományos ágazatot, vállalkozást vagy üzletimodellt semhagymajd érintetlenül. A következő években dől el, hogy amagyarmunkavállalók, skülönösenafiatalokmilyenszerepettöltenekmajdbeazeurópaimunkaerőpiacon,ahogyazis,hogyamagyarnemzetgazdaságmilyenszerepetkaphatanemzetköziversenyben.Ahazaigazdaságszinteminden szereplője és munkavállalója számára nélkülözhetetlenné válik a digitális kompetenciák,valamintazadottszakmárajellemződigitálisszakmaiismeretekelsajátítása.
Magyarországona15évesnélidősebbkorosztálytöbbmintharmadajelenlegdigitálisanírástudatlan,és nagy részüket a digitális leszakadás veszélye fenyegeti. A digitális eszközöket és alkalmazásokatnem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtólelzárkózóvállalkozásokversenyképességeis.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét mérő uniós DESI index5 legfrissebb, 2016-osmutatói azt jelzik, hogy hazánk a „lemaradók” csoportjába tartozik, és az index nem csupánalacsonyabb,mint az európai uniós átlag, de a fejlődés üteme is elmarad az Európai Unió átlagosnövekedésiütemétől.
Ezért a lakosság digitális kompetenciáinak minden lehetséges módon történő fejlesztése nempusztánazegyénekésavállalkozásokversenyképességeszempontjábólkritikusfontosságú,hanemamagyarnemzetgazdaságnövekedésénekésversenyképességénekisfontostényezője.
Alacsonyrészvételafelnőttképzésben
Tekintettel arra, hogy a technológia soha korábbannem látott ütemű változása olyan tudásváltástigényel, amelyre a létező – jellemzően felmenő rendszerű – oktatási és képzési rendszer nemrendelkezikmegoldásokkal,adigitálisgazdaságésazIPAR4.0fejlesztésekszűkkeresztmetszetévéamegfelelő tudással rendelkező munkaerő elérhetősége vált. Annak érdekében, hogy megfelelőszámbanbiztosíthatólegyenaszükségestudássalfelvértezettmunkavállalókkínálata,azoktatásésa
5 DESIIndexésnövekedésiütemeazEUtagállamokdinamikusösszehasonlításában,EU-COM,2016
Oldal11/20
képzésújtechnológiaimegoldásairaésüzletimodelljeirevanszükségazoktatásiésképzésirendszermindenszintjén.
Az évente az aktív korú lakosság 3,3 százalékának részvételével megvalósuló felnőttképzések azelvárttudásszintentartásátsembiztosítják,különösenazEU2810,1százalékosésazEU15mintegy30 százalékos részvételi arányával6 összehasonlítva. A részvétel különösen a kkv munkavállalók, akistelepülésenélők,illetveahátrányoshelyzetűekkörébenalacsony.
Ameglévőoktatásiésképzésirendszerszelekcióshatásainembiztosítjákatársadalmifelemelkedéslehetőségétésújabbcsoportokbecsatornázásátaversenyképestechnológiátalkalmazóvállalkozásokmunkahelyeire. Így míg azok munkaerő-hiánnyal küszködnek, addig tömeges a munkanélküliség amegfelelő kompetenciákkal nem rendelkezők körében. A problémát súlyosbítja, hogy a felnőttkoritanulás társadalmi presztízse és támogatottsága alacsony, míg belépési korlátja magas. A magasbelépési korlát legfőbb összetevői: a munkaerő-piaci szempontból releváns képzések korlátozotthozzáférhetősége,valamintazelvárttanulásiképességésbemenetitudáshiánya.
Azinformatikaiszakemberekhiánya
Annak ellenére, hogy évente különböző szinteken több mint 8000 informatikust képeznekMagyarországon,azIKTszektorbanfoglalkoztatottak7számaéventecsakmintegy3000fővelbővül.
IKTszektorbanfoglalkoztatottakszámánakbővüléseévente8 3000főÖsszesújinformatikusszámaévente 8036fő
+Felsőoktatásikorrigáltkimenet(2014-ben) 4800fő+ Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli OKJ kimenet(2015-ben)
2236fő
+Egyébfelnőttképzés(becsültérték) 1000főKülönbözet: 5036fő
Akülönbözetrészbenanyugdíjbavonulókból(kb.3000fő),részbenakülföldönmunkátvállalókból(kb.2000fő)áll.Míganyugdíjbavonulókszámaaképzésikimenettőlfüggetlenüllassanemelkedik,addigakülföldönmunkátvállalókszámaaképzésbőlkilépőkszámánakemelkedésévelarányosannő.
ITKÉPZÉS IDŐ KIMENETILÉTSZÁMOK
Felsőoktatás(2014-ben) GazdaságinformatikusFsz 4félév 238GazdaságinformatikusBsc 7félév 1365GazdaságinformatikusMsc 4félév 106MérnökinformatikusFsz 4félév 298MérnökinformatikusBsc 7félév 2023MérnökinformatikusMsc 4félév 404ProgramtervezőinformatikusFsz 4félév 154
6http://ec.europa.eu/eurostat/web/education-and-training/data/main-tables#7Megjegyzés:Nemminden,azIKTszektorbanfoglalkoztatottmunkavállalóegybeninformatikus,miközbenegyébágazatokbanisfoglalkoztatnakinformatikusokat.8AzIKTszektorbanfoglalkoztatottakszámaNAVadatalapján.(KSHszerint110,7ezerfő2013-ban)
Oldal12/20
ProgramtervezőinformatikusBsc 6félév 1306ProgramtervezőinformatikusMsc 4félév 180
Összesen: 58369OKJ(2015-ben)
CAD-CAMinformatikus 2év/960-1300óra 439Gazdaságiinformatikus 2év/960-1300óra 149Infokommunikációshálózatépítőésüzemeltető 2év/960-1440óra 47Informatikairendszerüzemeltető 2év/960-1440óra 1051Műszakiinformatikus 2év/960-1440óra 139Szoftverfejlesztő 2év/960-1440óra 244Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda 600-900óra 167
Összesen: 2236Míg a képzési kimenetmennyisége stagnál, addig az igény folyamatosan növekszik, így a jelenlegmért 22.000 fős hiány megszüntetésére, vagy akár csökkentésére a képzési rendszer számottevőbővülése, külföldi informatikusok bevonása vagy új típusú képzési megoldások bevezetése nélkülnincsremény.
Ez a folyamat egyben a képzési kimenet mennyiségi növekedése mellett tartalmi megújulást isigényel majd. Középfoktól a felsőfokig az informatikai szakmai képzések tartalmát egyre gyorsulóütembenkellmegújítani, leváltani.Atartalmimegújulási igénytmármostjelziafelsőfokúképzésekkiemelkedően magas lemorzsolódási aránya (52%), amelyhez hasonlóan magas az informatikaiszakképzéstidőelőttelhagyókaránya(50%).
Afelkészültdigitálisszakemberekhiánya
Az egyéb ágazatok (autó- és gépgyártás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, stb.) digitálisátalakulása miatt a magas digitális felkészültségű munkavállalók iránt is egyre növekszik amunkaerőpiacikereslet,amitazoktatásikínálategyelőrenemkövet:
§ a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amelyalkalmassátennéamunkavállalótadigitálismunkafolyamatbavalóbekapcsolódásra;
§ a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezetielőrejelzésekésegyébmunkaerő-piacifelmérések,adatok;
§ a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, ígynincsvalóstudásunkamunkaerődigitáliskészségeiről;
§ aszakmaszerkezetképzésioldalaszinténelavult,azSZVK-k(szakmaiésvizsgakövetelmények)ésaKKK-k(képzésiéskimenetikövetelmények)nemtartalmaznakIPAR4.0elemeket.
9AzFSZésBSchallgatókegyrészefolytatjaaképzéstezértnemjelenikmegamunkaerő-piacikínálatban
Oldal13/20
ADIGITÁLISMUNKAERŐPROGRAM(DMP)BEMUTATÁSA
AzIVSZatagvállalataitólkapottfolyamatosvészjelzéseketelemezve,illetvesajátkutatásaialapjánadigitálisgazdaságfejlődésétfenyegetőlegfőbbkorlátozótényezőkéntazonosítottaazinformatikaiésdigitálismunkaerőhiányt.Aproblémátfolyamatosanésegyrehatározottabbanjelezteakormányzatés a közvélemény felé is, és számos olyan egyeztetésen és projektben vett részt, amely amunkaerőhiányegyestényezőitvolthivatottorvosolni.
Az azonosított probléma több elemére kiterjedő átfogó programként pedig elkészítette és adöntéshozókfigyelmébeajánljaaDigitálisMunkaerőProgram(DMP)elnevezésűjavaslatcsomagját.ADMPtermészetesennemoldhatjamegadigitálisátalakulássalösszefüggővalamennyimunkaerőpiaciproblémát: szándéka szerint az IKT ágazat, illetve az IPAR 4.0 körébe tartozó és a digitálisátalakulásban leginkább érintett ágazatok számára kíván hozzájárulni a digitálisan felkészültmunkavállalókbiztosításához.
Aprogramhozzájárulhatannakmegelőzéséhezishogyazegyébkéntisszűkösenrendelkezésreállóinformatikai szakemberekkel töltsenek be olyan munkaköröket, amelyekben egy magas digitáliskompetenciákkalrendelkező,deazadottágazatotisjólismerőszakemberisfoglalkoztathatóvolna.
Célrendszer
Nemzetgazdasági szinten az informatikusok iránt már jelenleg is óriási az igény. Ezt az igénytrövidtávon a hagyományos szakképzési és felsőfokú képzési rendszerek sem mennyiségi, semtartalmiszempontbólnemképesekkielégíteni.Ezértahagyományosképzésirendszerek(szakképzés,felsőoktatás)kapacitásbővítéseéstartalmimegújításamellettszükségesolyan,rövidciklusúképzésimegoldásokbevezetéseis,amelyekképesekolyancélcsoportokatismegszólítani,amelyekszámáraahagyományosrendszerekelérhetetlenek.
A Digitális Munkaerő Program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nemhagyományos informatikus-képzési programokra célszerű helyezni. A DMP szerint a fent leírtproblémákmegoldására,Magyarországnemzetgazdaságiversenyképességénekmegőrzése,valaminta külföldi beruházások és a hazai kkv-k informatikusmunkaerő-igényének kielégítése érdekében 3évenbelülameglévőképzésiszintfeletttovábbi20.000informatikustkellképezni.
(fő) 2017 2018 201910 Többletképzés/fő
Felsőoktatás 5384 5384 5384 Felsőoktatásitöbblet 0 2000 5000 7000Szakképzés 2236 2236 2236 Szakképzésitöbblet 0 500 2000 2500Egyéb* 1000 1000 1000 Egyébtöbblet 1500 5000 7000 13500
Többletösszesen: 22500* Egyéb: DigitálsiMunkaerő Program beavatkozásai: rövid ciklusú képzések, átképzési programok,foglalkoztatásbaágyazottképzésiprogramok,stb,(lásdkésőbb). 10 A cél teljesítését követően értékelni kell a beavatkozás eredményét és újra mérni kell a munkaerő-piaciigényt, amelynek függvényében folytatható, kiegészíthető, vagy lezárható a program. A programszükségességét az indokolja, hogy a hagyományos képzési formák kibocsájtási reakció ideje hosszabb abeavatkozástervezettidőtávjánál,ezértaprogramkeretébenarövidciklusúképzésekrekellkoncentrálni.
Oldal14/20
középiskolás
60%->80%4,600->6,4003év:+4,000
7%->10%7000->8,000
2,200->4,0003év:+2,500
+9,000
200->3,0003év:+5,000
5,000
600->2,4003év:+3,000 +8,000
0->1,0003év:+3,000+5,500
Munkaerőpiac- Karrierváltók- Nők- Vidék- Fogyatékosok- Kimaradók
diplomásbetelepülő
Digitalizációsspecialisták
SpecialistákUX,marketing,Agrár,Orvosi
Ágazatiinformatikusok
Ágazatispecialisták
FelsőfokúinformatikusEgyetem Betelepítési
program
ProgramozóspecialistaFelsőfokúképzés Piaciképzési
programok
InformatikaiszakmunkásOKJ Fogalkoztatáson
belüliképzés
Ezzel párhuzamosan el kell végezni a hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítését éstartalmifrissítését.Ígypéldáulafelsőoktatásiszakképzéstbiztosítóprogramok(amelyekteljeséveskibocsátásamostmindössze690fő)fokozatosanátvehetikmajdarövidciklusúképzésekkel lefednijavasoltmunkaerő-piaciigényekkielégítésénekegyjelentősrészét.
Adigitálisgazdaságfejlődéséhezugyancsakelengedhetetlen,hogyaneminformatikaiszakmákbanisjelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók aránya.Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyéb szakmaiképzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokú képzésben és afelnőttképzésbenegyarántszükségesaképzésekdigitálistartalmánakfelülvizsgálata,kiegészítése:
§ a versenyképesség megőrzéséhez legalább az EU átlagos szintjét (10%) el kell érni atudásmegújításban, ami legalább 500.000 fő éves, szakmai át- vagy továbbképzésétfeltételezi,szembenajelenlegi165.000fővel;
§ a felnőttképzési struktúrában minden rendelkezésre álló eszközzel erősíteni szükséges atechnológia-intenzív, digitalizációhoz kötődő szakmák, képzési formák és csatornákmegjelenését;
§ kiemelten célszerű kezelni az inaktívak és amunkaviszonyban állók át- és továbbképzését,amiamunkamellettvégezhetőképzésekrehelyeziahangsúlyt.
ADMPmindakrónikusinformatikushiányenyhítéséhez,mindpediganeminformatikusvégzettségű,de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kívánjárulni.ADMPfelöleliaszakképzéstbiztosítóképzésektöbbszintjét(ISCED3-8.)éstöbb,különbözőformáját (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések) is. A digitális írástudatlanságfelszámolásaugyanakkornemaDMPfeladata,amelykifejezettenazITfelhasználásáraépülőszakmaiképzésekreösszpontosít.
Oldal15/20
*DigitálisExportStratégia**DigitálisOktatásiStratégiaAzábránláthatóanadigitálisalapkompetenciafejlesztésekapcsánaDigitálisOktatásiStratégia(DOS)nyújtszakpolitikaicélkijelölést,sehhezGINOPésEFOPforrásokbevonásávalkívánalapszintűdigitáliskompetenciákatfejlesztőbeavatkozásokatvégrehajtaniaziskoláskorúakésafelnőttekkörében.
ADMPugyanakkor lefedi az informatikai tartalmú szakmai képzéseket, beleértve természetesen aközép- és felsőfokú informatikai képzéseket, valamint az informatikai elemeket (modulokat)tartalmazóegyébszakmaiképzésekmindenszintjét.
ADMPolyanújmegoldásokattámogat,amelyekameglévőképzésicsatornákáteresztőkapacitásátmegnövelik, illetvenövelikmunkaerő-piacirelevanciájukat,valamintújabbcsatornákathoznaklétreolyan célcsoportok számára, amelyek valamilyen okból korábban kimaradtak a képzésilehetőségekből.
ADMPcélcsoportjai
Az informatikai vagy informatikai elemeket is tartalmazó képzésekre, akár iskolarendszerű, akáriskolarendszeren kívüli képzésről legyen szó, az addigi tapasztalatok szerint jórészt egy viszonylagszűktársadalmirétegbőljelentkeznek:
• informatikusvagynaprakészmunkaerő-piacitudássalrendelkező,tudatosszülők;• városikörnyezet;• megfelelőmatematikaialapok;• aképzések–ésaképzésekalattimegélhetés–költségeitfedezniképescsaládiháttér;• a településen, vagy annak közelében elérhető informatikai, vagy informatikai modullal
rendelkezőképzés;
Oldal16/20
• vagy a fenti feltételek hiányát kompenzálni képes, kiemelkedő teljesítményű középiskolaitanár.
Afentiekhozzájárulnakahhoz,hogyévekótanememelkedikérdembenaz informatikaiképzésekrejelentkezőszáma:afelsőoktatásterületénpéldául8%körülstagnál.
A hátrányos helyzetűek számára az informatikai képzésekre való bekerülés esélye alacsonyabb,ezáltalamagasabbjövedelmezőségűdigitálismunkalehetőségekelérhetőségeisalacsonyabb.ADMPkeretébenjavasoltprogramoklehetővéteszikazinformatikaivagyinformatikaimodultistartalmazóképzésekbe való belépési korlátok csökkentését, így szélesebb körben teszik lehetővé a társadalmifelemelkedést. Éppen a leginkább rászorulók, a képzések önerejét, vagy egyéb feltételeitmegteremteni nem képes rétegek számára teszik elérhetővé a magas jövedelemmel járómunkaköröket.
Az esélyteremtés jelentőségét növeli, hogy a digitális munkaerő képzését nem elegendő felmenőrendszerbencsakazújonnanfelnövekvőnemzedékekszámárabiztosítani,mertígyatudásváltás40-50 évig is eltartana. Továbbá a köznevelési rendszerből kilépő korosztályok egésze nem léphetinformatikaiképzésbe,csakegymeghatározotthányada, ígyanövekvőhiány leküzdésétnemlehetegyedülapályakezdőkrehagyni.
Adigitálismunkaerőirántiigényateljesmunkaerőpiacotérinti,tehátazokatis,akikmáramunkaerő-piaconvannak.ADMPlegnagyobbbázisaezértazaktívkorúmunkavállalókbólkerülki,akikszámáraadigitálistovábbképzés,vagyátképzésjelenthetiamunkaerő-piacireintegrációt,vagyegymagasabbjövedelmezőségűmunkahelymegszerzését,illetveajelenlegimunkahelymegőrzésénekesélyét.
A demográfiai folyamatok nyomán a hagyományos képzési rendszerek informatikai képzéseirejelentkezőkszámastagnál.A felvettekszámánakemelésecsaka teljes jelentkezőpopulációnbelüliarányuk (jelenleg8%)növelésévelválikmajd lehetségessé.Ehhezazonbanszükségesa jelentkezésimotivációnövelése,valaminta felvevőkapacitásnövelése.Azelmúltévekbenugyanishiábatudottmégnövekedniajelentkezőkszáma,afelvettekszámaeztcsakkorlátozvatudtakövetni:
Jelentkezőkszámaésfelvettekszáma2013-2015.ForrásFelvi.hu
Oldal17/20
A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez azonban nem elegendő ahagyományos képzési programok célcsoportjainak megkeresése, sőt a DMP-nek nem célja ameglévőképzésiprogramokcélcsoportjánakkannibalizálása.
Újcélcsoportok
Az új, potenciális tartalékokkal rendelkező célcsoportok (beleértve a nem informatikai szakmátmegcélzókatis,akikneminformatikai,dedigitálismunkahelyenszeretnénekelhelyezkedni):
• felsőfokúképzésrefelnemvettek,vagylemorzsolódottak;• nők;• informatikai „fehér foltok” kiemelt kezelése: olyan vidéki területeken élők bevonása,
ahonnankevesenjelentkeznekinformatikaiképzésekre;• karrierváltók• ráképzések.
Felsőfokúoktatásbólkimaradtak
Afelsőfokúinformatikaiképzésekrefelnemvettekszámaévente,mintegy1500-2000fő.Mellettükévente további mintegy 2000 fő morzsolódik le a felsőfokú informatikai képzésekből. Ezeknek ahallgatóknaka jelentősrészealapvetőentovábbra isaz informatikaipályátválasztja,demástípusúképzéstigényel,mintamitafelsőoktatáskínál.Afelsőfokúinformatikaiképzésekmellettaz interdiszciplinárisképzésekjárulhatnakhozzáazegyébágazatokdigitálismunkaerőirántikeresleténekkielégítéséhezis.
Nők
A nőkmindössze 8%-os arányt képviselnek az informatikai felsőfokú képzésekben, ami társadalmiszinten jelentős tartalékot jelent. Bevonásuk a tapasztalatok szerint (pl. Green Fox Academy,CodeCool)magasabbaránybantörténhetmegazalternatívképzésiformákbalegyenszókifejezetteninformatikai,vagyinformatikaielemeketistartalmazóképzésről.
Vidékifehérfoltokonélők
Azinformatikaiképzésválasztásaalapvetőenamegelőzőoktatásiszakasztól,elsősorbanazáltalános,illetve középiskolától függ. Vannakolyan intézmények, amelyekből átlagon aluli arány, vagy éppensenki nem jelentkezik informatikai képzésremegfelelőmotiváció és pályaorientáció hiányában. Azilyenterületekenlehetnövelniazinformatikairántérdeklődőkarányátmegfelelőbeavatkozásokkal.
Karrierváltók
A gazdaság szerkezetének folyamatos változásával a kevésbé vonzó foglalkozások felől amunkavállalók fokozatosan váltanak informatikai vagy magas digitális felkészültséget igénylőszakmákra.Ezafolyamatmármost ismegfigyelhető,devárhatóanfelgyorsul,a legnagyobbbázisátadva aDigitálisMunkaerőProgramnak. Számukra kiemelkedően fontos a rugalmas képzési formákbiztosítása a már kialakított egzisztencia fenntartása, megőrzése az átképzés alatt is. Piacivisszajelzésekalapjánakarrierváltásgyakorlatilagbármilyenszakmábólmegtörténhet.
Oldal18/20
Ráképzések
Kifejezetten az IPAR 4.0, illetve a digitális átalakuláson áteső ágazatok digitálismunkaerő gondjaittudná enyhíteni, ha az ágazat munkavállalói közül az IKT iránt leginkább nyitottak olyan digitáliskiegészítő képzéseken vehetnének részt, amelyek felvérteznék őket a digitális gazdaságban valórészvétel képességeivel a saját szakmájukon belül a munkahelyük versenyképességét célzótechnológiaváltásigényeinekmegfelelően.
Oldal19/20
ADMPJAVASOLTESZKÖZRENDSZERE ADigitálisMunkaerőProgrammegvalósításáhoztöbb,egymáshozkapcsolódóprogrampárhuzamosvégrehajtásaésamegfelelőforrásbiztosításaszükséges.
DMPtudásbáziskialakítása
§ Munkaerő-piaci igények pontos meghatározása: reprezentatív kutatás évente az elvártmunkaerő-piacikínálatlétszámára,tudásánaktartalmáraésszintjérevonatkozóan.
§ A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások beazonosításaérdekében: NAV és KSH adatfelvétel fejlesztése, a rendszeres adatszolgáltatás tartalmánakátalakításaaDMP,aDJP11ésáltalábanadigitálisgazdaságtámogatására.
§ Munkaerő-piaci visszajelző rendszer fejlesztése: a foglalkoztatási adatok összekapcsolása aképzésiadatokkalaképzésekeredményességéneknyomonkövethetőségeérdekében.
§ Szakmaszerkezeti előrejelzések frissítése: az elavult tartalmú és módszertanúszakamszerkezeti előrejelzések frissítése annak érdekében, hogy a digitális gazdaságigényeihezigazodóelőrejelzésekreisképesséváljanak.
DMPFÁKprogramelindítása
Megosztott finanszírozású, foglalkoztatásba ágyazott képzési (FÁK) program kialakításávalkiszélesíthető az informatikai képzésekre jelentkezők köre. A felsőoktatásból különböző okokbólkimaradtak, illetveakarrierváltókszámáranyújthatsegítségetarövidciklusúképzéstközvetlenülafoglalkoztatással összekötő program, ami lecsökkenti a munkavállaló és a munkaadó kockázatait,ösztönözveamunkavállalástésképzéstazinformatikaihiányszakmákban.
A DMP FÁK program alapját azok a rövid ciklusú képzések adják, amelyekmár eddig is sikeresenbiztosították, jellemzően vállalati belső képzések formájában, a szükséges informatikusképzést azinformatikaiszakmabizonyos–leginkábbmunkaerőhiánnyalküzdő–területein.
DMPképzésiprogram
Rövidciklusú,általánosinformatikaiképzésiprogramokindításafoglalkoztatásonkívülazokszámára,akikameglévőmunkájukmellett,vagyegyébokokból foglalkoztatásonkívülszeretnékelvégezniazinformatikaiképzést. Átfogóbeavatkozások Továbbiátfogójellegű,aDMPáltalfeltártproblémavalamennyidimenziójátelemezni,illetvekezelnihivatottbeavatkozások:
• általános digitális kompetencia keretrendszer kialakítása, amely alkalmas a különbözőszintűdigitálisképességekmérésére;
11DigitálisJólétProgram
Oldal20/20
• munkaerő-piaci igények felmérésének új módszertana, az elvárásoknak a digitálisátalakuláshoz illeszkedő újradefiniálása és állandó frissítése, különös tekintettel akülönbözőmunkakörökbenelvártdigitáliskompetenciákra;
• munkaerő-piacielőrejelzőrendszerkialakításavalós,amunkaerőpiackeresletiéskínálatioldalátegyarántmonitorozóadatokalapján;
• a nem informatikai munkakörök elemzése a szükséges digitális kompetenciákmeghatározására;
• a nem informatikai munkakörök elemzése a szükséges szakmai informatikai ismeretekmeghatározására;
• az informatikai munkakörök elemzése a szükséges digitális és informatikai ismeretekmeghatározására;
• algoritmizálás, programozás és az adat alapú folyamat szabályozás beemelése a neminformatikai szakmai képzésekbe is. Az adott szakmához szükséges digitális modulokfejlesztése.
• aképzésekvolumenének felskálázásátbiztosító szabályozás kialakításaazún. „e-körös”képzések bevezetésével, amelyek rövid ciklusú, munkaerő-piacilag releváns képzésekesetébenegyszerűsítettakkreditációtteszneklehetővé;
• a különböző munkaerő-piaci helyzetben lévők számára, az élethelyzetnek megfelelőképzéstámogatásirendszerkialakítása
• abelépésikorlátokcsökkentésétcélzóbeavatkozáskéntaze-learningésblendedlearninglehetőségeinekkiterjesztése;
• a képzésekben alulreprezentált társadalmi csoportok számára diákhitel, (tanulói)kedvezményekéstámogatásbiztosítása,különösenakulcskompetenciákelsajátításánaktámogatására;
• aképzésfinanszírozásikockázatokatmérséklőpénzügyialapfelállítása,
• aképzésidíjakÁfavisszatérítésefoglalkoztatásesetén,
• utazásikedvezmény12vagytámogatásbiztosításaalakóhelyésaképzéshelyszíneközöttkedvezményesbérlettel,
• lakhatásiés(átképzésesetén)megélhetésitámogatás.
• interdiszciplinárisképzésekfejlesztése.
1285/2007.(IV.25.)Korm.rendeletaközforgalmúszemélyszállításiutazásikedvezményekről3.§bd)pontjaszerint