Munkaerő-piaci ismertek I.

ELTE PPK http://www2.ppk.elte.hu/

andragógia alapszak - munkavállalási tanácsadó szakirány II.

2008-2009-1 szemeszterBorbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt

http://www.borbelytiborbors.extra.hu/home.html borsborbely@yahoo.com

2008-2009-1 szemeszter témakörök / követelmények

• Munkaerőpiac: bérszínvonal, reálbér, munkakereslet, munkakínálat (demográfiai tényezők), gazdasági aktivitás, mobilitás, bérkülönbségek, termelékenység, emberi tőke elméletek, szakszervezetek, kollektív tárgyalások és bér, munkatömeg téveszme, diszkrimináció

• Szakmai alapfogalmak: munkanélküliségi ráta, regisztráció alapú munkanélküliség, aktivitási ráta, inaktívak, passzívak és aktívak stb… és számítási módok

A bérmunka társadalmának kialakulása (Castel) a munkanélküliség fogalmának megjelenése

• típusai, a munkanélküliség kezelésének megközelítési módjaio Átvisszük a következő szemeszterreÁtvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Emberi tőke elméletek, bizalmi

index (Fukuyama), HDI, PISA, ALL stb. szerep az új munkaerőpiac működtetésében

A Nagy Világválság, közmunkaprogramok USA, Németország, Keynes, A „megfáradt közösség” – a Marienthal vizsgálat A II. vh. utáni aranykor Nyugat-Európában és leszakadás, teljes

foglalkoztatottság keleteno Átvisszük a következő szemeszterreÁtvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 A rendszerváltás utáni másfél

évtized: a hazai munkanélküliség korszakai, az ellátórendszer evolúciója, a „megosztott ország”

o Átvisszük a következő szemeszterreÁtvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Posztmodern jövendő: Továbblépési lehetőségek- a bérmunka társadalma után

Miért beszélünk a munkanélküliségről, mint problémáról? Hogyan jutottunk idáig? – A bérmunka társadalma

A foglalkoztatottak megoszlásának hazai

változásai (1900-2003)

Mező- és erdőgazdaság

Ipar- építőipar Szolgáltatás Év január 1.

e.fő % e.fő % e.fő %

Foglalkoztatottak e.fő = 100 %

1900.* 1.734,6 61,1 422,5 15,0 684,2 23,9 2.841,3 1910.* 1.684,7 59,7 558,1 18,3 810,1 26,5 3.053,0 1920.* 2.127,2 59,7 562,9 15,8 875,3 24,5 3.565,4 1930. 2.030,2 54,3 754,5 20,2 952,8 25,5 3.737,5 1941. 2.165,1 51,5 919,3 21,8 1.118,7 26,7 4.201,9 1949. 2.197,5 53,8 884,0 21,6 1.003,4 24,6 4.084,9 1960. 1.830,0 38,5 1.617,7 34,0 1.311,9 27,5 4.759,6 1970. 1.246,0 23,2 2.379,2 44,3 1.747,5 32,5 5.372,7 1980. 1.109,0 19,3 2.386,1 41,6 2.238,5 39,1 5.733,6 1990. 955,0 17,5 1.976,8 36,1 2.540,1 46,4 5.471,9 2001 205,3 5,6 1.225,4 33,1 2.266,3 61,3 3.696,9 Éves átlag** 1992. 460,1 11,4 1 431,0 35,5 2 134,6 53,0 4 025,7 1993. 349,4 9,3 1 292,2 34,3 2 128,7 56,3 3 770,3 1994. 327,6 8,9 1 237,3 33,5 2 127,6 57,6 3 692,5 1995. 295,1 8,1 1 198,1 33,0 2 129,6 58,8 3 622,8 1996. 302,4 8,4 1 190,1 33,0 2 112,6 58,6 3 605,1 1997. 287,8 8,0 1 207,9 33,5 2 114,6 58,3 3 610,3 1998. 274,7 7,4 1 267,3 34,3 2 153,6 58,3 3 695,6 1999. 275,7 7,2 1 300,3 34,1 2 233,3 58,6 3 809,3 2000. 255,5 6,6 1 304,0 33,8 2 296,7 59,6 3 856,2 2001. 243,4 6,3 1 325,9 34,3 2 299,0 59,4 3 868,3 2002. 240,9 6,2 1 319,9 34,1 2 309,8 59,7 3 870,6 2003. 215,2 5,5 1 305,9 33,3 2 400,8 61,3 3 921,9

*Az ország mai területe szerinti adatok**1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatokForrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)

Az első szakaszban:

A mezőgazdaságból az iparba

Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe.

A bérmunka társadalma

• textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken

(munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.)

• Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292)

MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

A bérmunkaviszony megszabja:BÉR• A munkaerő ellentételezését (a munkás és

családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér)

MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY• A munkafegyelem (szabályozza a termelés

ritmusát, ütemét vö. szalagmunka)MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY • A munkaviszony általános szerkezetét

kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés)(Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

Schor 1992, 45 p.

A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok:

• gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép),

• új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom),

• olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben,

• tőke (nagyvállalatok kialakulása) és,• munkaerő (később szakképzett) koncentrációja

(„mellékhatása” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

Stabil társadalmi- jogi felépítmény és találmányok

A fejlődő ipar és a mögötte álló tudományos fejlődés nem működhetett volna egy viszonylag stabil társadalmi- jogi felépítmény nélkül. Ez a rendszer, ha bár számos eltéréssel az egyes államok között, de a világon először lehetővé tette az egyéni vállalkozást, kezdeményezést, a szabad pálya- és foglalkozásválasztást, a földrajzi és társadalmi mobilitást. A jogi szabályozás a magántulajdonra épült, az anyagi célokban az ésszerűséget és a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstrúd gyűjtögetésével), s a tudományos megismerése, a tudományos felfedezések széleskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt.

A 70-es, 80-as évektől

Az iparból a tercier szektorba

A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatározói (Pounds sémája)

(forrás: Figyelő hetilap 2006. január 5-11.)

A világgazdaság újrarendeződése és a foglalkoztatás viszonya

A történeti fejlődés következményei I.

• A népesség várható élettartama, egészségi állapota, iskolázottsága meghatározó a gazdaság és a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi foglalkoztatáspolitikában az egészségben eltöltött évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. Önmagában a munkában töltött évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon a rengetek rokkantnyugdíjas- leszázalékolt munkavállaló, akik erejük teljében a rendszerváltást követő transzformációs válság időszakában menekültek az állami ellátások védőköpenye alá.)

• (1920-ban Magyarországon 210 ezer 7-14 éves gyerek dolgozott legálisan, 1919 első ILO ajánlás 14/15 év alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékból, 1928-ban ez a korhatár hazánkban 12 év ma: felső korhatár 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év (ILO 15-74 év)

A történeti fejlődés következményei II.• a technológiai-technikai fejlődés újabb szakmákat

termel ki, növeli a választható pályák számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaság- szakképzés működését,

• az egyének várható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, táplálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltött évek száma nőhet, a nyugdíjrendszereket, és a „nyugdíjas kort” át kell gondolni,

• a népesség életminősége javul, • a fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor

szerepe nő, mert a háztartások jövedelmüknek csak egy részét költik a létfenntartásra (lakás, élelem, ruházkodás) a fennmaradó rész a szolgáltatási szektor kínálatára költhető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, amíg a másik két szektoré folyamatosan csökken

• a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest a Föld jelentős része elmaradásban van, főként az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban,

• a termelés és a GDP növekedésével párhuzamosan az inaktívak tábora nem feltétlenül csökken, a termelés felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési ráta (ma még) a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még nincsen gépi fodrász, vagy géppincér),

• végezetül a foglalkoztatás szerkezete minden „korszakos találmány” hatására jelentősen átrétegződik

A történeti fejlődés következményei III.

A munkavégzéssel, munkanélküliséggel kapcsolatos felfogások alakulása

A kezdetektől a második világháborúigA kezdetektől a második világháborúig

Tömlöcből Dologház–1601 UK első szegénytörvény

• dologházak XVII. századi Európa–első pesti dologház 1845: Gyarmathy Chrysostom

János:…a restség, léhaság, elpuhultság, a munkátoli

borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldoglét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet

alkalmas szabályok által megszerezni. Így jutott a polgári társaság a dolgozóházak

alapításának eszméjére. (Gyarmathy 1845: 6—7)Forrás: Ulicska LászlóA munkanélküliség feltalálása Magyarországon*A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalombanKORALL 2001. Õsz–Tél

Dologházak

• Egyes források szerint az első dologházat Angliában alapították

• 1555-ben. Amszterdamban 1595-ben, Hamburgban 1614-ben, Bécsben 1671-ben,

• Prágában 1737-ben hoztak létre dolgozó házakat. Magyarországon először Pozsony

mellett, Szempcen nyílt meg dologház 1772-ben

Merkantilizmus vs. láthatatlan kéz

A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619-1683), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott.

„Munkát vállalni, találni az egyének feladata”

Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisible hand) irányítja.

Öntisztuló piacok

• Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe, mert

• A munkanélküli olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja értelmét, lehetőségét a munkavállalásnak és a munkaadónak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia.

• Az állami beavatkozás több kárral, mint haszonnal járna

Marxizmus, szocializmus, idealizmus, utópizmus

A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén.

John Maynard Keynes

• Nagy Gazdasági Világválság (1929-33)• Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat

és a pénz általános elmélete – : A munkanélküli akarata ellenében is lehet

munka nélkül. – : A munkaadók nem az alapján

foglalkoztatnak több vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér és bárköltség, hanem a termelés fokozása, a beruházások volumene, végső soron piacaik bővülése a meghatározó

Korai munkanélküliség vizsgálatok

• 1878 BLS, Massachusetts, US Carroll D. Wright • Németo. Verein für Sozialpolitik• Franciao. Frédéric Le Pay • UK Webb házaspár, és Booth (1902) • Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel, Ausztria (1931-32)• Beveridge (1903-04)

Nagy Gazdasági Világválság és foglalkoztatás

Az 1918-ban véget ért első világháború átrajzolta Európa és a világtérképet is. A háborút követően a világgazdaság egyensúlyának helyreállítása időt vett igénybe. A párizs-környéki békerendszerek pedig, gazdasági vonatkozásban vetítették előre az új status quo hosszú távú fenntarthatatlanságát. (lásd megadott irodalom Keynes beszámolója) A háborút követően a nyertes Antant hatalmak között is átrendeződtek az erőviszonyok, az USA előre tört. A vesztes országokban, a Monarchiában, illetve utódállamaiban valamint Németországban elszabadult a hiperinfláció, a hivatalos fizetőeszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek a csere alapú tranzakciókhoz. A keynesi jóslat beteljesült, a világgazdaság 1923-ra súlyos válságba került. 1929-33-ban a válság a nagy világgazdasági válsággal tetőzött, amely hamar „elhódította” a Nagy Válság kétes rangot az 1873-as eseményektől. Az 1929. október 29.-ei tőzsde pánik így kapta a Fekete Csütörtök nevet az USA-ban. A következő eladási pánik október 29.-én tört ki ez lett a Fekete Kedd. A válságot magas munkanélküliség és Európában az első világháború befejezése óta társadalmi válságok, rossz életkörülmények kísérték.

Kezelési módok:

A helyzeté és ezen belül főként Németország helyzetének a stabilizálására több terv is készült (Dawes, majd Young). Az 1932-es Lousanneban tartott pénzügyi konferencia végül elengedte volna a német jóvátétel fennmaradó részét, mivel az USA a szövetségeseinek nyújtott hadikölcsönt hasonló leírásába nem ment bele, a megállapodást nem ratifikálták. Németország adósságait 1933-ban Adolf Hitler kancellár nyilvánította megszüntetettnek

Roosevelt elnöksége

1933 –ban a gazdasági válság mélypontján lépett hivatalba. Első intézkedése egy nyolcnapos bankszünet volt, híres intézkedéscsomagja a száz nap néven vált ismerté. Az USA letért az aranyvaluta rendszerről, a kormány közmunkaprogramot (New Deal) hirdetett. Utólagos elemzések szerint, ha az USA az 1920-as években nem fordul annyira befelé politikailag (splendid isolation) és gazdaságilag a nagy válság rövidebb és kevésbé mély lehetett volna.

• Keynesi keresletösztönzési politika alapján

A korai náci Németország

• Közmunkaprogramok, autópálya építések (die Autobahn)

• 1934 Nemzeti Munkaszervezési tv.

• hadsereg bővítése

Olaszország1926 Törvény a Korporációról: Sztrájk és elbocsátás tilos

Szovjetunió

Kommunista tervgazdaság:• 1920-as évekre -> NEP vége (Nowaja ekonomiczeskaja politika;

New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП) ) -> hadigazdálkodás

• 1929. -> első ötéves terv • 1933. -> második ötéves terv • iparosítás -> megváltoztatta a mezőgazdaság és az ipar arányát • tőke -> nehézipar • elhanyagolták a könnyűipart és a mezőgazdaságot • mezőgazdaság kollektivizálása • 1930-tól felszámolták: önálló parasztgazdaságokat, szovhozokat

(állam gazdaságok), kolhozokat (szövetkezetek) • több, mint egymillió kulák (gazdagparaszt) esett áldozatul a

szövetkezetesítéseknek • tervgazdálkodás -> társadalmi mobilitás -> munkásság,

kisárutermelőből -> szövetkezeti paraszt • kialakult a szocialista bürokrácia

Magyarország

• Győri iparfejlesztési program 1938. XX. tc.A sokáig háborús fegyverkezési programnak oktatott győri program (1938. XX. tc.) valójában jelentős iparosítási program volt, amelyet azonban félbeszakított a háború. (Az 5 éves terv 1943-ban ért volna véget.) Az ország villamosítása a 30-as évektől folyt. 1938-ra az összes település 36%-a rendelkezett villanyárammal. A lakosság 71%-a árammal ellátott településeken élt. A harmincas években elindult (ekkor épül Ferihegy I.) a Budapest- Bécs, Budapest- Belgrád repülőjárat. Az 1938-as nemzeti jövedelem 6-13%-kal múlta felül az 1928-29-est. A növekedés üteme jelentősen elmaradt a dualista időszaktól, évi 1.7%-ot tett ki.

A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913 és a két világháború között (%-ban)

ágazat 1913 (1920-as ország területre számítva)

1929 1938

Vas- és fémipar 15.5 11.3 14.2

Gépgyártás 13.8 10.2 9.7

Villamosenergia- ipar 1.5 4.2 4.4

Építőipar 4.3 4.8 3.7

Vegyipar 7.8 7.4 9.7

Nehézipar összesen 42.9 37.9 41.7

Textil 4.8 14.2 15.3

Ruházat 1.5 2.2 2.4

Bőr 2.7 3.2 3.9

Fa 2.5 3.2 2.5

Nyomda 2.6 2.4 1.7

Könnyűipar összesen 14.7 35.7 30.4

Élelmiszeripar 42.4 35.7 30.4

Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o.)*mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%!

Munkaügyi politikák a II. vh. után

Háború utáni újjáépítés motorja USA -- Marsall-terv NyEu-nak

Új gazdasági világrend --1944 Bretton Woods (Világbank, IBRD, OEEC: OECD) Organisation for European Economic Co-operation:

1948/1949 European Recovery Programme – magyar csatlakozás: 1996. máj. 7.

KEu – szovjetizálása: teljes foglalkoztatás, 1950-es évekre munkaerőhiány alakul ki

Új világrend Európában 1947-1991

Nyugat

• UK White Paper – teljes foglalkoztatásról 1944

• US Employment Act 1946

• Keynesi gazdaságpolitika alapján • Beveridge terv 1944

– Állami beavatkozások a munkanélküliséggel szemben

Passzív és aktív állami politikák

• Passzív– célja a kiesett jövedelem pótlása (segély, járadék-

Nem azonos fogalmak!)– Közfoglalkoztatás– Munkaerő-közvetítés, tanácsadás !

• Aktív– Képzés, továbbképzés– Munkajogi szabályozások – Kiemelt szektorok támogatása– Állami alkalmazások, foglalkoztatás– Szakképzés befolyásolása – Nyugdíj- és adórendszer alakítása

NyEu – új aranykora 1948-1973

• évi átl. 4,5% GDP növekmény

• Gazdasági struktúra átalakulása – 1970-es évek elektronika megjelenése

• Foglalkoztatás szerkezeti változásai

• Bőkezű ellátórendszer

• Első migráns(s)ok (törökök Németországban, spanyolok Franciao.-ban stb.)

• Munkanélküliség ~ 3%

Válság 1973- • Olajárrobbanás • Maradó vendégmunkások- társadalmi &

gazdasági problémák, elmaradó integráció, növekvő munkanélküliség, elöregedés

• 70-es évektől robottechnika, hatékonyabb munkavégzés – fölösleges munkaerő

• Csökkenő fertilitási ráták• Öregedés• Ifjúsági munkanélküliség

» Jóléti állam kritikája

Liberalizáció US, UK 1980-as évek• Margareth Thatcher kormányzat• Ronald Reagan kormány

– Privatizáció – Állami kiadások visszafogása– Jóléti kiadások csökkentése– Állampolgári szerepvállalás növelése – Milton Friedman: szabad választás

Friedman & W. Bush

Szemben: svéd (Skandináv) példák

• Teljes foglalkoztatás ideájának megtartása

• Erős állam, 50%-os felső SZJA kulcs

• Szolidaritás államon keresztül

• Bőkezű ellátórendszer megtartása

• Cserébe komoly állami jövedelem elvonás és újraosztás

Kelet, Magyarország• 1945-1949 stabilizáció, újjáépítés,

szovjetizálódás, államosítás, teljes foglalkoztatás – 1950-es évek Munkaerő Tartalékok Hivatala– OTH

• Tervutasításos gazdálkodás, központi (ágazati) tervezés, egyetlen szakszervezet

• 1953-1957 gazdasági tapogatódzás• 1968 Új Gazdasági Mechanizmus (1972-ig)• 1982-től magánvállalkozások, VGMK • 1986 első munkanélkülieket támogató

közfoglalkoztatás, Munkaerő Szolgálati Irodák (MSZI)

• 1991. MMK– Flt. (1991. évi IV. tv.)

Irodalmak

• Bánfalvy (2002) A munkanélküliségről 36-111. old. • Borbély (2005) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat

felépítése, szerepe in. Dr. Gazdag Miklós- Szatmáriné dr. Balogh Mária (szerk.) Személyügyi ABC 15. fejezet

• Borbély (2006) Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban SZTE ÁJK (kézirat)

• Borbély (2006b) A pályatanácsadás – életpálya-fejlesztés szakterülete magasabb szakpolitikai szintet követel magának

• Az ÁFSZ modernizációja kézikönyv 2004, ÁFSZ • www.afsz.hu