DigitálisMunkaerőProgram

Megoldásijavaslatokazinformatikusésdigitálisszakemberhiánykezelésére

Budapest,2016.szeptember

Oldal2/20

Oldal3/20

TARTALOMVEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................4

BEVEZETÉS.................................................................................................................................6

Aproblémabemutatása............................................................................................................7

Adigitálismunkaerőhiánydimenziói...................................................................................9

Digitáliskompetenciákhiánya...........................................................................................9

Alacsonyrészvételafelnőttképzésben...........................................................................10

Azinformatikaiszakemberekhiánya...............................................................................11

Afelkészültdigitálisszakemberekhiánya.......................................................................12

ADigitálisMunkaerőProgram(DMP)bemutatása.................................................................13

Célrendszer.........................................................................................................................13

ADMPcélcsoportjai............................................................................................................15

Újcélcsoportok....................................................................................................................17

Felsőfokúoktatásbólkimaradtak....................................................................................17

Nők..................................................................................................................................17

Vidékifehérfoltokonélők...............................................................................................17

Karrierváltók....................................................................................................................17

Ráképzések......................................................................................................................18

ADMPJAVASOLTESZKÖZRENDSZERE.....................................................................................19

DMPtudásbáziskialakítása.................................................................................................19

DMPFÁKprogramelindítása..............................................................................................19

DMPképzésiprogram.........................................................................................................19

Átfogóbeavatkozások.........................................................................................................19

Oldal4/20

VEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ

1) A termelési és üzleti folyamatok digitális átalakulása feltartóztathatatlan ésvisszafordíthatatlanagazdaságiéletvalamennyiszegmensében.

2) Adigitálisátalakulásnakamagyarnemzetgazdaságanyerteselehet,amennyibenmegtudjaőrizni, illetve tovább tudja javítaniaz IKTésadigitálisgazdaság terénmegszerzettkedvezőpozícióját.

3) Azinformatikaimegoldásokattudatosanésszervesenhasználóvállalkozásokhatékonyabbakésversenyképesebbekhagyományosmegoldásokatalkalmazóversenytársaiknálaziparésagazdaságmindenterületén.

4) Ennekazonbansúlyoskorlátozótényezőjeaz informatikaiszakemberekésamagasdigitálisfelkészültséggelrendelkezőmunkavállalókegyresúlyosabbáválóhiánya.

5) Csak informatikusból 22.000 fő hiányzik a munkaerő-piacról,1 és a hiány folyamatosannövekszik.

6) A hazai ipar versenyképességét erősíteni hivatott Irinyi Terv, illetve a szintén 2016-banindultIpar4.0NemzetiTechnológiaiPlatformisnövelnifogjaazinformatikai,illetvemagasszintűdigitálisfelkészültséggelésIKTtudássalrendelkezőszakemberekirántikeresletet.

7) Amunkaerő-kínálat rugalmatlanságamiatt tovább emelkednek a bérek, ami a hazai KKV-kesetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudjákmegfizetniamegfelelőszakembereket.

8) Amárpiaconlévő,versenyképesmunkabértkínálómultinacionálisvállalkozásokfelszívjákarendelkezésreállómunkaerőt,amimindazújpiacralépőkmegjelenését,mindpedigahazaikkv-kmunkaerő-keresleténekkielégítésétgátolja.

9) Amunkaerőhiányvisszafogjaazinformatikaiágazatberuházásait,sőtmáraneminformatikaiágazatoknövekedésétisgátolja,aminemzetgazdaságiszintenisnövekedésikorláttáválhat.

10) A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak: az informatikaivégzettségetszerzők,illetveamagasszintűdigitálisfelkészültséggelrendelkezőkszámasemafelsőoktatásban,semaszakképzés/felnőttképzésterületénnememelkedikérdemben.

11) A hagyományos képzési rendszerek számottevő kapacitásbővítése mellett ezért szükségesolyanalternatívképzésiutakkialakításais,amelyekbiztosítjákadigitálisgazdaságszámáraazinformatikai,illetvedigitálistudássalrendelkezőmunkaerőt.

12) Akrónikusmunkaerőhiányorvoslásamellettahazaidigitálisgazdaságversenyképességénekalapvetőfeltételealakosságésakkv-kdigitáliskompetencia-szintjénekáltalánosemeléseis,részben az IKT felhasználói oldal erősítése, részben a digitális munkaerő-utánpótlásbiztosításaérdekében.

13) AzIVSZadigitálisgazdaságfejlődésétfenyegetőlegfőbbkorlátozótényezőkéntazonosítottaazinformatikaiésdigitálismunkaerőhiányt,ezértaproblématöbbelemérekiterjedőátfogóprogramként elkészítette és a döntéshozók figyelmébe ajánlja a Digitális MunkaerőProgramot(DMP).

1http://ivsz.hu/projektek/kutatas-az-informatikus-munkaerohianyrol/

Oldal5/20

14) A DMP mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikusvégzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányánaknöveléséhezhozzákívánjárulni.

15) A DMP természetesen nem oldhatja meg a digitális átalakulással összefüggő valamennyimunkaerőpiaciproblémát;elsősorbanaz IKTágazat, illetveaz IPAR4.0körébe tartozóésadigitálisátalakulásbanleginkábbérintettágazatokmunkaerőhiányánakenyhítésétcélozza.

16) ADMPszerintabemutatottproblémákmegoldására3évenbelül ameglévőképzési szintfeletttovábbi20.000informatikustkellképezni.

17) A digitális gazdaság fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen, hogy a nem informatikaiszakmákban is jelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkezőmunkavállalókaránya.

18) Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyébszakmai képzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokúképzésben és a felnőttképzésben egyaránt szükséges a képzések digitális tartalmánakfelülvizsgálata,kiegészítése.

19) A program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nem hagyományosinformatikus-képzési programokra célszerű helyezni; ezzel párhuzamosan el kell végezni ahagyományosképzésirendszerekkapacitásbővítésétéstartalmifrissítését.

20) Afelvettekszámánakemelésecsakateljesjelentkezőpopulációnbelüliarányuk(jelenleg8%)növelésével válik majd lehetségessé. Ehhez azonban szükséges a jelentkezési motivációnövelése,valamintafelvevőkapacitásnövelése.

21) A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez új, potenciálistartalékokkal rendelkező célcsoportok bevonása szükséges (beleértve a nem informatikaiszakmát megcélzókat is, akik nem informatikai, de digitális munkahelyen szeretnénekelhelyezkedni):

• felsőfokúképzésrefelnemvettek,vagylemorzsolódottak;• nők;• informatikai„fehérfoltok”kiemeltkezelése:olyanvidékiterületekenélőkbevonása,

ahonnankevesenjelentkeznekinformatikaiképzésekre;• karrierváltók• ráképzések.

22) A Digitális Munkaerő Program megvalósításához több, egymáshoz kapcsolódó programpárhuzamosvégrehajtásaésamegfelelőforrásbiztosításaszükséges.

• DMPtudásbáziskialakítása• Munkaerő-piaciigényekpontosmeghatározása• A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások

beazonosításaérdekében• Munkaerő-piacivisszajelzőrendszerfejlesztése• Szakmaszerkezetielőrejelzésekfrissítése• Foglalkoztatásbaágyazottképzési(FÁK)programindítása• Rövidciklusú,általánosinformatikaiésinterdiszciplinárisképzésiprogramokindítása

Oldal6/20

BEVEZETÉS

Azelektronikusrendszerekésinformatikaialkalmazásokterjedéseévekótaexponenciálisangyorsul,mivel a nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra rendelkezésre állása és az infokommunikációseszközökés szolgáltatásokpiacát jellemző folyamatos innovációeredményekéntegyre többágazatképviselői döntenek termelési és kereskedelmi folyamataik digitalizálása mellett. A folyamatmegállíthatatlan és visszafordíthatatlan, hiszen már nem innovációs, kísérleti jellegű, hanemgazdaságitermészetű:azinformatikaimegoldásokattudatosanésszervesenhasználóvállalkozásokhatékonyabbakésversenyképesebbekhagyományosmegoldásokatalkalmazóversenytársaiknálaziparésagazdaságmindenterületén.

Adigitálistranszformációazüzletiéletegyetlenszegletétsemkerüliel:

• az iparban és a mezőgazdaságban a termelési folyamatokat alapjaiban alakítja át azegymássalkommunikálószenzorokésgépekelterjedése,azIoT(InternetofThings);

• hasonló mértékű változást hoz a gyártási technológia automatizációja, az akár egyedipéldányok előállítására is alkalmas, számítógépek által vezérelt termelésirányítás, az IPAR4.0;

• évtizedek alatt kialakult, bevett üzleti modelleket viharos sebességgel alakít át a nagymennyiségűadat(BigData)azonnalielérhetőségeésfeldolgozhatósága;

• az egyre nagyobb mennyiségű adaton nyugvó, egyre precízebb tervezés és hatékonyabbvégrehajtásnyománazolyankritikusterületekeniseredményesenalkalmazhatóváválnakadigitális fejlesztések, mint például a közlekedés-szervezés, forgalomirányítás, egészségügy,távdiagnosztika,stb.

MagyarországonmármaisaGDPtöbbmint20%-átadja,ésafoglalkoztatottakcsaknem15%-nakbiztosít munkát a szélesen értelmezett digitális gazdaság, ugyanakkor a terület legfőbberőforrásaiért – a képzett szakemberekért – hatalmas harc folyik a világban. A SzázadvégGazdaságkutató Zrt. és az IVSZ tavalyi kutatása szerint az IKT ágazat a más területekre gyakoroltmultiplikatívhatásánakköszönhetőenrendkívülimértékben járulhozzámindanövekedés,mindazexportésazinnovációbővüléséhez.

Minden egyes, az IKT szektorban dolgozó informatikus foglalkoztatása további munkahelyeketgenerál nemzetgazdasági szinten. A 22.000 hiányzó informatikus pótlása esetén így további többtízezer fő számára nyílna foglalkoztatási lehetőség, részben a beszállítói és egyéb támogatóiszolgáltatásokonkeresztül,részbenazátlagotmeghaladóinformatikusmunkabérekbőlfakadómagasvásárlóerőmiatt.AzinformatikusokésmagasanképzettdigitálisszakemberekhiányaezértnemcsakamagyarIKTszektor,hanemateljesdigitálisgazdaság,s ígyáttételesenanemzetgazdaságtovábbifejlődésénekisalegfőbbakadálya.

Oldal7/20

APROBLÉMABEMUTATÁSA

Adigitálistranszformációmiattazinformatikusokésamagasanképzettdigitálisszakemberekirántiigényt már nemcsak az infokommunikációs ágazat, hanem a többi ágazat is egyre növekvőmértékben generálja, ahogy a versenyképesség megőrzése érdekében egyre szélesebb körbenalkalmaznak digitális technológiákat. A már piacon lévő, versenyképes munkabért kínálómultinacionálisvállalkozásokfelszívjákarendelkezésreállómunkaerőt,amimindazújpiacra lépőkmegjelenését,mindpedigahazaikkv-kmunkaerő-keresleténekkielégítésétgátolja.

Elmaradódigitálisfejlesztésekakkvszektorban

Amárnapjainkbanisviharossebességgelzajlóátalakulásrakésedelemnélkülszükségesfelkészíteniahazai munkavállalókat, illetve kis- és középvállalkozásokat, mivel ez a réteg képezi a magyar ipargerincét,ugyanakkordigitálisfelkészültségejelentősenelmaradeurópaiversenytársaitól.Ajelenlegzajlóátmenetiidőszaktörténelmilehetőségetkínálarra,hogyamagyarközépvállalatiszektornöveljerugalmasságát,hatékonyságátésnemzetköziversenyképességét.Számukraazonbanleküzdhetetlenkihívást jelent a munkaerőhiány, hiszen még a multinacionális vállalatok sem találnak megfelelőszámúésfelkészültségűinformatikust,illetvejólképzettdigitálisszakembert.

Meghiúsulóberuházások

Az elmúlt évben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz érkező nemzetközi befektetőimegkeresések (pl. China Soft) több alkalommal is eredménytelenül zárultak a szükségesinformatikai munkaerő hiánya miatt. Az eredménytelen üzleti megkeresések munkaerőigénye akimutatott22.000főshiánynálisnagyobbkeresletetindikál.

Csökkenőversenyképesség

Az egyéb gazdasági területeken, például az agrárgazdaságban az informatikai megoldásokalkalmazása2 szinténakár30-50%-osmegtakarításteredményezhet, ígyazok,akiknemélnekaz ITlehetőségeivel, jelentős versenyhátrányba kerülnek a külföldi, vagy már digitalizált belföldiversenytársakkalszemben.

Visszaesőexportképesség

AzinformatikusokhiányavisszafogjaazújabbSSC-k(SharedServiceCenter)betelepülésétis,amelyekköreazelőzőévtizedbendinamikusannövekedett,deazutóbbipárévbenanövekedésleállt,holottez az ágazat jelentős exportbevételt generál. A kormányzati exportösztönző beavatkozásokhatékonyságátszinténrontjaazinformatikushiány.

KifulladóIrinyiTerv

Ahazai iparversenyképességéterősítenihivatott IrinyiTerv, illetveaszintén2016-ban indult Ipar4.0 Nemzeti Technológiai Platform is növelni fogja az informatikai, illetvemagas szintű digitálisfelkészültséggel és IKT tudással rendelkező szakemberek iránti keresletet. A munkaerő-kínálat

2http://ivsz.hu/agrarinformatika/digitalis-agrar-strategia/

Oldal8/20

rugalmatlanságamiatt amár jelenleg is óriási keresletnyomán továbbemelkednekabérek, ami ahazai KKV-k esetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudjákmegfizetniamegfelelőszakembereket.UgyanakkorazIrinyiTerviskifulladhatmegfelelőmunkaerőhiányábanés ígynemleszképesazországgazdaságáthozzáigazítania legfontosabbfelvevőpiacoktechnológiaielvárásaihoz,amiahagyományosexporterodálódásáhozisvezethet.

Rugalmatlanképzésirendszerek

A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak. Az informatikai végzettségetszerzőkszámasemafelsőoktatásban,semaszakképzés/felnőttképzésterületénnememelkedik.Azinformatikai munkakörben foglalkoztatottak száma évente csak 2-3%-kal nőtt (2014-ben mintegy90.930fő3volt).Ígyváltozatlankörülményekmellettislegalább7évlenneszükségescsakajelenlegis azonosított informatikushiány lefaragásához, de az igény exponenciális növekedése miatt ezelérhetetlenváltoztatásoknélkül.

Legalábbekkoraprobléma,hogyazegyébágazatok(autó-ésgépgyártás,feldolgozóipar,szolgáltatásiszektor,stb.)digitálistranszformációjanyománnaprólnapranövekszikakeresletasajátszakmájánakinfokommunikációs fejlesztéseit követő, azokat használni képes, magas digitális felkészültségűmunkavállalók iránt.Eztaz interdiszciplinárismegközelítésmódotazoktatásirendszeregyelőrecsaknyomokbanképviseli,ezértadigitálismunkaerőhiánnyalszembesülőcégekgyakraninformatikusokatalkalmaznakolyanmunkakörökbenis,amelyekbenegyjólfelkészült,magasdigitáliskompetenciákkalrendelkező ágazati szakember jobban megfelelne. Ezzel tovább növelik az informatikushiányt is,szűkítveakkv-kszámáraelérhetőIKTszakemberekkínálatát.

1. ÁBRA ADMPÁLTALÉRINTETTMUNKAKÖRÖK

A „digitális munkaerő” olyan munkavállalókat jelöl, akik magas szintű szakmai vagy felhasználóiinformatikai ismerettel rendelkeznek alapszakmaként vagy más szakmájuk mellett. A digitálismunkaerőolyaninformatikaimegoldásokathasználfelmunkavégzésesorán,amelyekmeghaladjákadigitális alapkompetenciák, illetve az átlagos IT-felhasználói (pl. irodai) környezetben végzettmunkáhozszükségesdigitáliskompetenciákszintjét.AzIPAR4.0számáraalkalmasmunkavállalók

§ magasszintűdigitáliskompetenciákkalrendelkeznek;

3NAV:foglalkoztatottakszámaazIKTszektorban,2014.

ITmentesmunka

környezet

ITkörnyezetbenvégzettmunka

IT megoldástishasználómunka

ITszakértelmetigénylőmunka

ITmérnökitudástigénylő

munka

A DMP scope-ja

Oldal9/20

§ tisztában vannak saját szakmájuk / ágazatuk digitális fejlesztéseivel, azok alkalmazásiterületeivel;

§ interdiszciplináris szemléletben, napi munkájuk során folyamatosan alkalmazzák a digitáliseszközöket.

2. ÁBRA ADIGITÁLISKÉPZÉSSZINTJEI

ISCEDszint4 Szintmegnevezés Informatikai

képzések

Neminformatikaiképzések

ITfelhaszn. NincsITISCED6.-8. Szakirányútovábbképzésésdoktoriképzés ISCED5A. FelsőfokúMesterképzés ISCED5B. FelsőfokúAlapképzés ISCED4. Felsőoktatásiszakképzés ISCED3. Középfokúszakmaiképzés** Gimnázium SZK* G SZK* G ISCED2. Általánosiskolafelsőtagozat ISCED1. Általánosiskolaalsótagozat Digitálismunkaerő=Informatikaiszakemberek+ITmegoldásthasználónemITszakemberek*szakmaiképzés**iskolarendszerűésiskolarendszerenkívüliképzések(felnőttképzés)

3. ÁBRA ADIGITÁLISMUNKAVÁLLALÓPROFILJA

Adigitálismunkaerőhiánydimenziói

Digitáliskompetenciákhiánya

A magyar munkavállalók foglalkoztathatósága jórészt azon múlik, hogy meg tudnak-e felelni adigitáliskorelvárásainak,függetlenülattól,hogymilyenszakmábanésmilyenbeosztásbandolgoznak 4http://ofi.hu/isced-az-oktatas-egyseges-nemzetkozi-osztalyozasi-rendszere(Szerz.:maiállapotnakmegfelelőenmódosítva)

AzITágazatvalamelyikszintjén(tervező,fejlesztő,üzemeltető,felhasználó,stb.),valamelyikterületenvagyterületeken(rendszer,alkalmazás,adatbázis,biztonság,hálózat,stb.)naprakészismeretekkelrendelkezik.

Megfelelősoftskillekkel(angolnyelvtudás,kommunikációséskoordinációsképesség,stb.)rendelkezik

ITmegoldásokatképesfelhasználniegyadott(nemkizárólaginformatikai)problémamegoldására

Agazdaságbármelyterületénmegjelenhet

Oldal10/20

– a digitális átalakulás gyakorlatilag semmilyen hagyományos ágazatot, vállalkozást vagy üzletimodellt semhagymajd érintetlenül. A következő években dől el, hogy amagyarmunkavállalók, skülönösenafiatalokmilyenszerepettöltenekmajdbeazeurópaimunkaerőpiacon,ahogyazis,hogyamagyarnemzetgazdaságmilyenszerepetkaphatanemzetköziversenyben.Ahazaigazdaságszinteminden szereplője és munkavállalója számára nélkülözhetetlenné válik a digitális kompetenciák,valamintazadottszakmárajellemződigitálisszakmaiismeretekelsajátítása.

Magyarországona15évesnélidősebbkorosztálytöbbmintharmadajelenlegdigitálisanírástudatlan,és nagy részüket a digitális leszakadás veszélye fenyegeti. A digitális eszközöket és alkalmazásokatnem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtólelzárkózóvállalkozásokversenyképességeis.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét mérő uniós DESI index5 legfrissebb, 2016-osmutatói azt jelzik, hogy hazánk a „lemaradók” csoportjába tartozik, és az index nem csupánalacsonyabb,mint az európai uniós átlag, de a fejlődés üteme is elmarad az Európai Unió átlagosnövekedésiütemétől.

Ezért a lakosság digitális kompetenciáinak minden lehetséges módon történő fejlesztése nempusztánazegyénekésavállalkozásokversenyképességeszempontjábólkritikusfontosságú,hanemamagyarnemzetgazdaságnövekedésénekésversenyképességénekisfontostényezője.

Alacsonyrészvételafelnőttképzésben

Tekintettel arra, hogy a technológia soha korábbannem látott ütemű változása olyan tudásváltástigényel, amelyre a létező – jellemzően felmenő rendszerű – oktatási és képzési rendszer nemrendelkezikmegoldásokkal,adigitálisgazdaságésazIPAR4.0fejlesztésekszűkkeresztmetszetévéamegfelelő tudással rendelkező munkaerő elérhetősége vált. Annak érdekében, hogy megfelelőszámbanbiztosíthatólegyenaszükségestudássalfelvértezettmunkavállalókkínálata,azoktatásésa

5 DESIIndexésnövekedésiütemeazEUtagállamokdinamikusösszehasonlításában,EU-COM,2016

Oldal11/20

képzésújtechnológiaimegoldásairaésüzletimodelljeirevanszükségazoktatásiésképzésirendszermindenszintjén.

Az évente az aktív korú lakosság 3,3 százalékának részvételével megvalósuló felnőttképzések azelvárttudásszintentartásátsembiztosítják,különösenazEU2810,1százalékosésazEU15mintegy30 százalékos részvételi arányával6 összehasonlítva. A részvétel különösen a kkv munkavállalók, akistelepülésenélők,illetveahátrányoshelyzetűekkörébenalacsony.

Ameglévőoktatásiésképzésirendszerszelekcióshatásainembiztosítjákatársadalmifelemelkedéslehetőségétésújabbcsoportokbecsatornázásátaversenyképestechnológiátalkalmazóvállalkozásokmunkahelyeire. Így míg azok munkaerő-hiánnyal küszködnek, addig tömeges a munkanélküliség amegfelelő kompetenciákkal nem rendelkezők körében. A problémát súlyosbítja, hogy a felnőttkoritanulás társadalmi presztízse és támogatottsága alacsony, míg belépési korlátja magas. A magasbelépési korlát legfőbb összetevői: a munkaerő-piaci szempontból releváns képzések korlátozotthozzáférhetősége,valamintazelvárttanulásiképességésbemenetitudáshiánya.

Azinformatikaiszakemberekhiánya

Annak ellenére, hogy évente különböző szinteken több mint 8000 informatikust képeznekMagyarországon,azIKTszektorbanfoglalkoztatottak7számaéventecsakmintegy3000fővelbővül.

IKTszektorbanfoglalkoztatottakszámánakbővüléseévente8 3000főÖsszesújinformatikusszámaévente 8036fő

+Felsőoktatásikorrigáltkimenet(2014-ben) 4800fő+ Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli OKJ kimenet(2015-ben)

2236fő

+Egyébfelnőttképzés(becsültérték) 1000főKülönbözet: 5036fő

Akülönbözetrészbenanyugdíjbavonulókból(kb.3000fő),részbenakülföldönmunkátvállalókból(kb.2000fő)áll.Míganyugdíjbavonulókszámaaképzésikimenettőlfüggetlenüllassanemelkedik,addigakülföldönmunkátvállalókszámaaképzésbőlkilépőkszámánakemelkedésévelarányosannő.

ITKÉPZÉS IDŐ KIMENETILÉTSZÁMOK

Felsőoktatás(2014-ben) GazdaságinformatikusFsz 4félév 238GazdaságinformatikusBsc 7félév 1365GazdaságinformatikusMsc 4félév 106MérnökinformatikusFsz 4félév 298MérnökinformatikusBsc 7félév 2023MérnökinformatikusMsc 4félév 404ProgramtervezőinformatikusFsz 4félév 154

6http://ec.europa.eu/eurostat/web/education-and-training/data/main-tables#7Megjegyzés:Nemminden,azIKTszektorbanfoglalkoztatottmunkavállalóegybeninformatikus,miközbenegyébágazatokbanisfoglalkoztatnakinformatikusokat.8AzIKTszektorbanfoglalkoztatottakszámaNAVadatalapján.(KSHszerint110,7ezerfő2013-ban)

Oldal12/20

ProgramtervezőinformatikusBsc 6félév 1306ProgramtervezőinformatikusMsc 4félév 180

Összesen: 58369OKJ(2015-ben)

CAD-CAMinformatikus 2év/960-1300óra 439Gazdaságiinformatikus 2év/960-1300óra 149Infokommunikációshálózatépítőésüzemeltető 2év/960-1440óra 47Informatikairendszerüzemeltető 2év/960-1440óra 1051Műszakiinformatikus 2év/960-1440óra 139Szoftverfejlesztő 2év/960-1440óra 244Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda 600-900óra 167

Összesen: 2236Míg a képzési kimenetmennyisége stagnál, addig az igény folyamatosan növekszik, így a jelenlegmért 22.000 fős hiány megszüntetésére, vagy akár csökkentésére a képzési rendszer számottevőbővülése, külföldi informatikusok bevonása vagy új típusú képzési megoldások bevezetése nélkülnincsremény.

Ez a folyamat egyben a képzési kimenet mennyiségi növekedése mellett tartalmi megújulást isigényel majd. Középfoktól a felsőfokig az informatikai szakmai képzések tartalmát egyre gyorsulóütembenkellmegújítani, leváltani.Atartalmimegújulási igénytmármostjelziafelsőfokúképzésekkiemelkedően magas lemorzsolódási aránya (52%), amelyhez hasonlóan magas az informatikaiszakképzéstidőelőttelhagyókaránya(50%).

Afelkészültdigitálisszakemberekhiánya

Az egyéb ágazatok (autó- és gépgyártás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, stb.) digitálisátalakulása miatt a magas digitális felkészültségű munkavállalók iránt is egyre növekszik amunkaerőpiacikereslet,amitazoktatásikínálategyelőrenemkövet:

§ a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amelyalkalmassátennéamunkavállalótadigitálismunkafolyamatbavalóbekapcsolódásra;

§ a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezetielőrejelzésekésegyébmunkaerő-piacifelmérések,adatok;

§ a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, ígynincsvalóstudásunkamunkaerődigitáliskészségeiről;

§ aszakmaszerkezetképzésioldalaszinténelavult,azSZVK-k(szakmaiésvizsgakövetelmények)ésaKKK-k(képzésiéskimenetikövetelmények)nemtartalmaznakIPAR4.0elemeket.

9AzFSZésBSchallgatókegyrészefolytatjaaképzéstezértnemjelenikmegamunkaerő-piacikínálatban

Oldal13/20

ADIGITÁLISMUNKAERŐPROGRAM(DMP)BEMUTATÁSA

AzIVSZatagvállalataitólkapottfolyamatosvészjelzéseketelemezve,illetvesajátkutatásaialapjánadigitálisgazdaságfejlődésétfenyegetőlegfőbbkorlátozótényezőkéntazonosítottaazinformatikaiésdigitálismunkaerőhiányt.Aproblémátfolyamatosanésegyrehatározottabbanjelezteakormányzatés a közvélemény felé is, és számos olyan egyeztetésen és projektben vett részt, amely amunkaerőhiányegyestényezőitvolthivatottorvosolni.

Az azonosított probléma több elemére kiterjedő átfogó programként pedig elkészítette és adöntéshozókfigyelmébeajánljaaDigitálisMunkaerőProgram(DMP)elnevezésűjavaslatcsomagját.ADMPtermészetesennemoldhatjamegadigitálisátalakulássalösszefüggővalamennyimunkaerőpiaciproblémát: szándéka szerint az IKT ágazat, illetve az IPAR 4.0 körébe tartozó és a digitálisátalakulásban leginkább érintett ágazatok számára kíván hozzájárulni a digitálisan felkészültmunkavállalókbiztosításához.

Aprogramhozzájárulhatannakmegelőzéséhezishogyazegyébkéntisszűkösenrendelkezésreállóinformatikai szakemberekkel töltsenek be olyan munkaköröket, amelyekben egy magas digitáliskompetenciákkalrendelkező,deazadottágazatotisjólismerőszakemberisfoglalkoztathatóvolna.

Célrendszer

Nemzetgazdasági szinten az informatikusok iránt már jelenleg is óriási az igény. Ezt az igénytrövidtávon a hagyományos szakképzési és felsőfokú képzési rendszerek sem mennyiségi, semtartalmiszempontbólnemképesekkielégíteni.Ezértahagyományosképzésirendszerek(szakképzés,felsőoktatás)kapacitásbővítéseéstartalmimegújításamellettszükségesolyan,rövidciklusúképzésimegoldásokbevezetéseis,amelyekképesekolyancélcsoportokatismegszólítani,amelyekszámáraahagyományosrendszerekelérhetetlenek.

A Digitális Munkaerő Program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nemhagyományos informatikus-képzési programokra célszerű helyezni. A DMP szerint a fent leírtproblémákmegoldására,Magyarországnemzetgazdaságiversenyképességénekmegőrzése,valaminta külföldi beruházások és a hazai kkv-k informatikusmunkaerő-igényének kielégítése érdekében 3évenbelülameglévőképzésiszintfeletttovábbi20.000informatikustkellképezni.

(fő) 2017 2018 201910 Többletképzés/fő

Felsőoktatás 5384 5384 5384 Felsőoktatásitöbblet 0 2000 5000 7000Szakképzés 2236 2236 2236 Szakképzésitöbblet 0 500 2000 2500Egyéb* 1000 1000 1000 Egyébtöbblet 1500 5000 7000 13500

Többletösszesen: 22500* Egyéb: DigitálsiMunkaerő Program beavatkozásai: rövid ciklusú képzések, átképzési programok,foglalkoztatásbaágyazottképzésiprogramok,stb,(lásdkésőbb). 10 A cél teljesítését követően értékelni kell a beavatkozás eredményét és újra mérni kell a munkaerő-piaciigényt, amelynek függvényében folytatható, kiegészíthető, vagy lezárható a program. A programszükségességét az indokolja, hogy a hagyományos képzési formák kibocsájtási reakció ideje hosszabb abeavatkozástervezettidőtávjánál,ezértaprogramkeretébenarövidciklusúképzésekrekellkoncentrálni.

Oldal14/20

középiskolás

60%->80%4,600->6,4003év:+4,000

7%->10%7000->8,000

2,200->4,0003év:+2,500

+9,000

200->3,0003év:+5,000

5,000

600->2,4003év:+3,000 +8,000

0->1,0003év:+3,000+5,500

Munkaerőpiac- Karrierváltók- Nők- Vidék- Fogyatékosok- Kimaradók

diplomásbetelepülő

Digitalizációsspecialisták

SpecialistákUX,marketing,Agrár,Orvosi

Ágazatiinformatikusok

Ágazatispecialisták

FelsőfokúinformatikusEgyetem Betelepítési

program

ProgramozóspecialistaFelsőfokúképzés Piaciképzési

programok

InformatikaiszakmunkásOKJ Fogalkoztatáson

belüliképzés

Ezzel párhuzamosan el kell végezni a hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítését éstartalmifrissítését.Ígypéldáulafelsőoktatásiszakképzéstbiztosítóprogramok(amelyekteljeséveskibocsátásamostmindössze690fő)fokozatosanátvehetikmajdarövidciklusúképzésekkel lefednijavasoltmunkaerő-piaciigényekkielégítésénekegyjelentősrészét.

Adigitálisgazdaságfejlődéséhezugyancsakelengedhetetlen,hogyaneminformatikaiszakmákbanisjelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók aránya.Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyéb szakmaiképzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokú képzésben és afelnőttképzésbenegyarántszükségesaképzésekdigitálistartalmánakfelülvizsgálata,kiegészítése:

§ a versenyképesség megőrzéséhez legalább az EU átlagos szintjét (10%) el kell érni atudásmegújításban, ami legalább 500.000 fő éves, szakmai át- vagy továbbképzésétfeltételezi,szembenajelenlegi165.000fővel;

§ a felnőttképzési struktúrában minden rendelkezésre álló eszközzel erősíteni szükséges atechnológia-intenzív, digitalizációhoz kötődő szakmák, képzési formák és csatornákmegjelenését;

§ kiemelten célszerű kezelni az inaktívak és amunkaviszonyban állók át- és továbbképzését,amiamunkamellettvégezhetőképzésekrehelyeziahangsúlyt.

ADMPmindakrónikusinformatikushiányenyhítéséhez,mindpediganeminformatikusvégzettségű,de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kívánjárulni.ADMPfelöleliaszakképzéstbiztosítóképzésektöbbszintjét(ISCED3-8.)éstöbb,különbözőformáját (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések) is. A digitális írástudatlanságfelszámolásaugyanakkornemaDMPfeladata,amelykifejezettenazITfelhasználásáraépülőszakmaiképzésekreösszpontosít.

Oldal15/20

*DigitálisExportStratégia**DigitálisOktatásiStratégiaAzábránláthatóanadigitálisalapkompetenciafejlesztésekapcsánaDigitálisOktatásiStratégia(DOS)nyújtszakpolitikaicélkijelölést,sehhezGINOPésEFOPforrásokbevonásávalkívánalapszintűdigitáliskompetenciákatfejlesztőbeavatkozásokatvégrehajtaniaziskoláskorúakésafelnőttekkörében.

ADMPugyanakkor lefedi az informatikai tartalmú szakmai képzéseket, beleértve természetesen aközép- és felsőfokú informatikai képzéseket, valamint az informatikai elemeket (modulokat)tartalmazóegyébszakmaiképzésekmindenszintjét.

ADMPolyanújmegoldásokattámogat,amelyekameglévőképzésicsatornákáteresztőkapacitásátmegnövelik, illetvenövelikmunkaerő-piacirelevanciájukat,valamintújabbcsatornákathoznaklétreolyan célcsoportok számára, amelyek valamilyen okból korábban kimaradtak a képzésilehetőségekből.

ADMPcélcsoportjai

Az informatikai vagy informatikai elemeket is tartalmazó képzésekre, akár iskolarendszerű, akáriskolarendszeren kívüli képzésről legyen szó, az addigi tapasztalatok szerint jórészt egy viszonylagszűktársadalmirétegbőljelentkeznek:

• informatikusvagynaprakészmunkaerő-piacitudássalrendelkező,tudatosszülők;• városikörnyezet;• megfelelőmatematikaialapok;• aképzések–ésaképzésekalattimegélhetés–költségeitfedezniképescsaládiháttér;• a településen, vagy annak közelében elérhető informatikai, vagy informatikai modullal

rendelkezőképzés;

Oldal16/20

• vagy a fenti feltételek hiányát kompenzálni képes, kiemelkedő teljesítményű középiskolaitanár.

Afentiekhozzájárulnakahhoz,hogyévekótanememelkedikérdembenaz informatikaiképzésekrejelentkezőszáma:afelsőoktatásterületénpéldául8%körülstagnál.

A hátrányos helyzetűek számára az informatikai képzésekre való bekerülés esélye alacsonyabb,ezáltalamagasabbjövedelmezőségűdigitálismunkalehetőségekelérhetőségeisalacsonyabb.ADMPkeretébenjavasoltprogramoklehetővéteszikazinformatikaivagyinformatikaimodultistartalmazóképzésekbe való belépési korlátok csökkentését, így szélesebb körben teszik lehetővé a társadalmifelemelkedést. Éppen a leginkább rászorulók, a képzések önerejét, vagy egyéb feltételeitmegteremteni nem képes rétegek számára teszik elérhetővé a magas jövedelemmel járómunkaköröket.

Az esélyteremtés jelentőségét növeli, hogy a digitális munkaerő képzését nem elegendő felmenőrendszerbencsakazújonnanfelnövekvőnemzedékekszámárabiztosítani,mertígyatudásváltás40-50 évig is eltartana. Továbbá a köznevelési rendszerből kilépő korosztályok egésze nem léphetinformatikaiképzésbe,csakegymeghatározotthányada, ígyanövekvőhiány leküzdésétnemlehetegyedülapályakezdőkrehagyni.

Adigitálismunkaerőirántiigényateljesmunkaerőpiacotérinti,tehátazokatis,akikmáramunkaerő-piaconvannak.ADMPlegnagyobbbázisaezértazaktívkorúmunkavállalókbólkerülki,akikszámáraadigitálistovábbképzés,vagyátképzésjelenthetiamunkaerő-piacireintegrációt,vagyegymagasabbjövedelmezőségűmunkahelymegszerzését,illetveajelenlegimunkahelymegőrzésénekesélyét.

A demográfiai folyamatok nyomán a hagyományos képzési rendszerek informatikai képzéseirejelentkezőkszámastagnál.A felvettekszámánakemelésecsaka teljes jelentkezőpopulációnbelüliarányuk (jelenleg8%)növelésévelválikmajd lehetségessé.Ehhezazonbanszükségesa jelentkezésimotivációnövelése,valaminta felvevőkapacitásnövelése.Azelmúltévekbenugyanishiábatudottmégnövekedniajelentkezőkszáma,afelvettekszámaeztcsakkorlátozvatudtakövetni:

Jelentkezőkszámaésfelvettekszáma2013-2015.ForrásFelvi.hu

Oldal17/20

A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez azonban nem elegendő ahagyományos képzési programok célcsoportjainak megkeresése, sőt a DMP-nek nem célja ameglévőképzésiprogramokcélcsoportjánakkannibalizálása.

Újcélcsoportok

Az új, potenciális tartalékokkal rendelkező célcsoportok (beleértve a nem informatikai szakmátmegcélzókatis,akikneminformatikai,dedigitálismunkahelyenszeretnénekelhelyezkedni):

• felsőfokúképzésrefelnemvettek,vagylemorzsolódottak;• nők;• informatikai „fehér foltok” kiemelt kezelése: olyan vidéki területeken élők bevonása,

ahonnankevesenjelentkeznekinformatikaiképzésekre;• karrierváltók• ráképzések.

Felsőfokúoktatásbólkimaradtak

Afelsőfokúinformatikaiképzésekrefelnemvettekszámaévente,mintegy1500-2000fő.Mellettükévente további mintegy 2000 fő morzsolódik le a felsőfokú informatikai képzésekből. Ezeknek ahallgatóknaka jelentősrészealapvetőentovábbra isaz informatikaipályátválasztja,demástípusúképzéstigényel,mintamitafelsőoktatáskínál.Afelsőfokúinformatikaiképzésekmellettaz interdiszciplinárisképzésekjárulhatnakhozzáazegyébágazatokdigitálismunkaerőirántikeresleténekkielégítéséhezis.

Nők

A nőkmindössze 8%-os arányt képviselnek az informatikai felsőfokú képzésekben, ami társadalmiszinten jelentős tartalékot jelent. Bevonásuk a tapasztalatok szerint (pl. Green Fox Academy,CodeCool)magasabbaránybantörténhetmegazalternatívképzésiformákbalegyenszókifejezetteninformatikai,vagyinformatikaielemeketistartalmazóképzésről.

Vidékifehérfoltokonélők

Azinformatikaiképzésválasztásaalapvetőenamegelőzőoktatásiszakasztól,elsősorbanazáltalános,illetve középiskolától függ. Vannakolyan intézmények, amelyekből átlagon aluli arány, vagy éppensenki nem jelentkezik informatikai képzésremegfelelőmotiváció és pályaorientáció hiányában. Azilyenterületekenlehetnövelniazinformatikairántérdeklődőkarányátmegfelelőbeavatkozásokkal.

Karrierváltók

A gazdaság szerkezetének folyamatos változásával a kevésbé vonzó foglalkozások felől amunkavállalók fokozatosan váltanak informatikai vagy magas digitális felkészültséget igénylőszakmákra.Ezafolyamatmármost ismegfigyelhető,devárhatóanfelgyorsul,a legnagyobbbázisátadva aDigitálisMunkaerőProgramnak. Számukra kiemelkedően fontos a rugalmas képzési formákbiztosítása a már kialakított egzisztencia fenntartása, megőrzése az átképzés alatt is. Piacivisszajelzésekalapjánakarrierváltásgyakorlatilagbármilyenszakmábólmegtörténhet.

Oldal18/20

Ráképzések

Kifejezetten az IPAR 4.0, illetve a digitális átalakuláson áteső ágazatok digitálismunkaerő gondjaittudná enyhíteni, ha az ágazat munkavállalói közül az IKT iránt leginkább nyitottak olyan digitáliskiegészítő képzéseken vehetnének részt, amelyek felvérteznék őket a digitális gazdaságban valórészvétel képességeivel a saját szakmájukon belül a munkahelyük versenyképességét célzótechnológiaváltásigényeinekmegfelelően.

Oldal19/20

ADMPJAVASOLTESZKÖZRENDSZERE ADigitálisMunkaerőProgrammegvalósításáhoztöbb,egymáshozkapcsolódóprogrampárhuzamosvégrehajtásaésamegfelelőforrásbiztosításaszükséges.

DMPtudásbáziskialakítása

§ Munkaerő-piaci igények pontos meghatározása: reprezentatív kutatás évente az elvártmunkaerő-piacikínálatlétszámára,tudásánaktartalmáraésszintjérevonatkozóan.

§ A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások beazonosításaérdekében: NAV és KSH adatfelvétel fejlesztése, a rendszeres adatszolgáltatás tartalmánakátalakításaaDMP,aDJP11ésáltalábanadigitálisgazdaságtámogatására.

§ Munkaerő-piaci visszajelző rendszer fejlesztése: a foglalkoztatási adatok összekapcsolása aképzésiadatokkalaképzésekeredményességéneknyomonkövethetőségeérdekében.

§ Szakmaszerkezeti előrejelzések frissítése: az elavult tartalmú és módszertanúszakamszerkezeti előrejelzések frissítése annak érdekében, hogy a digitális gazdaságigényeihezigazodóelőrejelzésekreisképesséváljanak.

DMPFÁKprogramelindítása

Megosztott finanszírozású, foglalkoztatásba ágyazott képzési (FÁK) program kialakításávalkiszélesíthető az informatikai képzésekre jelentkezők köre. A felsőoktatásból különböző okokbólkimaradtak, illetveakarrierváltókszámáranyújthatsegítségetarövidciklusúképzéstközvetlenülafoglalkoztatással összekötő program, ami lecsökkenti a munkavállaló és a munkaadó kockázatait,ösztönözveamunkavállalástésképzéstazinformatikaihiányszakmákban.

A DMP FÁK program alapját azok a rövid ciklusú képzések adják, amelyekmár eddig is sikeresenbiztosították, jellemzően vállalati belső képzések formájában, a szükséges informatikusképzést azinformatikaiszakmabizonyos–leginkábbmunkaerőhiánnyalküzdő–területein.

DMPképzésiprogram

Rövidciklusú,általánosinformatikaiképzésiprogramokindításafoglalkoztatásonkívülazokszámára,akikameglévőmunkájukmellett,vagyegyébokokból foglalkoztatásonkívülszeretnékelvégezniazinformatikaiképzést. Átfogóbeavatkozások Továbbiátfogójellegű,aDMPáltalfeltártproblémavalamennyidimenziójátelemezni,illetvekezelnihivatottbeavatkozások:

• általános digitális kompetencia keretrendszer kialakítása, amely alkalmas a különbözőszintűdigitálisképességekmérésére;

11DigitálisJólétProgram

Oldal20/20

• munkaerő-piaci igények felmérésének új módszertana, az elvárásoknak a digitálisátalakuláshoz illeszkedő újradefiniálása és állandó frissítése, különös tekintettel akülönbözőmunkakörökbenelvártdigitáliskompetenciákra;

• munkaerő-piacielőrejelzőrendszerkialakításavalós,amunkaerőpiackeresletiéskínálatioldalátegyarántmonitorozóadatokalapján;

• a nem informatikai munkakörök elemzése a szükséges digitális kompetenciákmeghatározására;

• a nem informatikai munkakörök elemzése a szükséges szakmai informatikai ismeretekmeghatározására;

• az informatikai munkakörök elemzése a szükséges digitális és informatikai ismeretekmeghatározására;

• algoritmizálás, programozás és az adat alapú folyamat szabályozás beemelése a neminformatikai szakmai képzésekbe is. Az adott szakmához szükséges digitális modulokfejlesztése.

• aképzésekvolumenének felskálázásátbiztosító szabályozás kialakításaazún. „e-körös”képzések bevezetésével, amelyek rövid ciklusú, munkaerő-piacilag releváns képzésekesetébenegyszerűsítettakkreditációtteszneklehetővé;

• a különböző munkaerő-piaci helyzetben lévők számára, az élethelyzetnek megfelelőképzéstámogatásirendszerkialakítása

• abelépésikorlátokcsökkentésétcélzóbeavatkozáskéntaze-learningésblendedlearninglehetőségeinekkiterjesztése;

• a képzésekben alulreprezentált társadalmi csoportok számára diákhitel, (tanulói)kedvezményekéstámogatásbiztosítása,különösenakulcskompetenciákelsajátításánaktámogatására;

• aképzésfinanszírozásikockázatokatmérséklőpénzügyialapfelállítása,

• aképzésidíjakÁfavisszatérítésefoglalkoztatásesetén,

• utazásikedvezmény12vagytámogatásbiztosításaalakóhelyésaképzéshelyszíneközöttkedvezményesbérlettel,

• lakhatásiés(átképzésesetén)megélhetésitámogatás.

• interdiszciplinárisképzésekfejlesztése.

1285/2007.(IV.25.)Korm.rendeletaközforgalmúszemélyszállításiutazásikedvezményekről3.§bd)pontjaszerint