egy kutatÁsmÓdszertan vÁzlata18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/... ·...

SZAKDOLGOZATI SZEMINÁRIUM SZTE BMI 4. ÉVF. Oktató: Kiss Mária Rita

1

EGY KUTATÁSMÓDSZERTAN VÁZLATA

1. A kutatás témája

2. A szakdolgozat típusa. (Elméleti/történeti/gyakorlati/ egy diszciplínán

alapuló/multidiszciplináris/interdiszciplináris/ eredeti forrásokon alapuló/kompilláción

alapuló stb.) Ennek eldöntéséhez lásd a konzultáció anyagát!

3. Mi a kutatásunk célja? Milyen kérdésekre keresünk választ a témán belül? (A feladat:1

főkérdés megfogalmazása és annak lebontása 4-8 alkérdésre.) Milyen kutatási szempontból

fontos probléma/ák megoldására tesz kísérletet a szakdolgozat? A témán belül milyen

elemekre fókuszál a kutatás? Miért pont ezek a főkérdések/ fókuszpontok? (Itt nem

elsősorban a személyes motivációra, hanem tudományon belüli tényezőkre vagyok

kíváncsi.)

4. Milyen elméleti alapokon nyugszik a dolgozat? Amennyiben alapul vesszük a szakirodalom

néhány elméletét ezeket röviden le kell írnunk. Amennyiben nem alkalmazzuk egyik

elméletet sem, mert megközelítésmódunk teljesen eredeti, akkor elméletalkotásra van

szükség. Ebben is utalnunk kell a tudományág szakirodalmára, adott esetben annak

hiányosságai miatt és ki kell fejtenünk saját elméletünket, melynek helyességét a dolgozat

fogja bizonyítani.

5. A téma lehatárolása. (térbeli határok, időbeni határok logikai határok stb.) Mi az aminek a

megválaszolását nem vállalja fel a szakdolgozat? Milyen egyébként a témával kapcsolatban

még kézenfekvő kérdések megválaszolására nem nyílik lehetőség? Miért? Pl. helyhiány,

módszerbeli korlátok, időbeli korlátok.

6. A kutatás kulcsfogalmai. A fogalmak pontos szemantikai tartalma, helyük az értelmezési

szempontokban, fő és alkérdésekben.

7. Munkahipotézis. Mit gondolunk előzetesen arról, hogy a választott témában a kutatás

milyen eredményekre vezet majd? Mit feltételezünk a végeredményt illetően?

8. Vizsgálati egységek. Mi a kutatás alapanyaga? Mit vizsgál a kutatás? (pl. egyének vagy

csoportok viselkedése, vagy épp értékrendszere, statisztikai adatok, újságcikkek,

szakirodalom stb.)

9. Kutatási módszerek. Milyen módszerrel jut a szükséges információk birtokába? (kérdőíves

vizsgálat, a szakirodalom másodelemzése, kvantitatív dokumentumelemzés, kvalitatív

dokumentumelemzés, terepkutatás, összehasonlító elemzés, hatásvizsgálat)

10. Az 1-9 pontokkal összhangban mi lesz a dolgozat szerkezeti felépítése? A bevezetés után a

tárgyaló rész milyen fő és alfejezetekből fog állni? (Ügyeljenek a tartalomjegyzék

tagolására!)

11. Irodalomjegyzék. A szakdolgozat elkészítéséhez felhasználandó szakirodalom és források

jegyzéke. (Kérem ügyeljenek a bibliográfiai adatok központozására!)

12. Az irodalomjegyzék tagolása:

Faktografikus segédletek: 3-5

Adatbázisok: 3-5

Szakirodalom: 10

Források: 10

A melléklet tartalma


2

"Sorvezető"

SZTE Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék - JGYTF Kiadó

Azért került sor ennek a szemináriumnak a bevezetésére, mert a tapasztalat az, hogy a

témavezető elsősorban tartalmi kérdésekkel foglalkozik, sőt van olyan témavezető, aki egyáltalán

nem érinti a módszertant. Márpedig az Önök sikeres szakdolgozat védéséhez az kell, hogy az Önök

dolgozata megfeleljen a tudományos dolgozatírás szabályainak. Ez a szempont pedig módszertani

szempontokat érint, ezért van ez a szeminárium.

A szeminárium követelményének a teljesítése: egy 5 oldalas évfolyamdolgozat beadásával

történik. Ebben az évfolyamdolgozatban egy tényleges kutatási téma módszertani vázlatát kell majd

adniuk, mégpedig azok szerint a szempontok szerint, amiket itt a 12 óra alatt megbeszélünk. Ennek

a dolgozatnak nem egy mini szakdolgozatnak kell lennie. Annak, aki ebben a dolgozatban egy

szakdolgozatnak a tartalmi leírását adja, annak a dolgozatát nem tudom elfogadni. Módszertani

vázlatra lesz szükség! Természetes, hogy magáról a témáról is kell beszélni, mert alapanyag nélkül

nem lehet módszertant csinálni. A főszerepet nem a téma leírása, és boncolgatása kell, hogy játssza,

hanem a módszertani leírás.

Tipikus hiba a lábjegyzetelés technikája. A lábjegyzetet sokan nem használják, sőt ha valaki

dísznek teszi oda a lábjegyzetet, a hivatkozásokat, akkor is kiderül, hogy van-e funkciója annak a

lábjegyzetnek, vagy nem. Mostanában az a jellemző, hogy funkciótalan lábjegyzetek miatt kerül

visszautasításra a dolgozat. Tehát odateszik a hallgatók, mert tudják, hogy szükséges a hivatkozás,

de nincsen funkciója neki, nem illik a lábjegyzet a dolgozat egészéhez.

Szigorúbb opponensek esetén, az is fontos, hogy legyen kutatási koncepciója a dolgozatnak,

és ezt a kutatási koncepciót a szakdolgozat bevetető részében írják le. Olyan szakdolgozatot,

aminek nincsen kutatási koncepciója, nem engedek védésre. Úgyhogy itt a szakdolgozati

szeminárium során kiemelt helyet fogunk szentelni a kutatási koncepció, és a hipotézisalkotás

kérdéseinek.

A szakdolgozati szeminárium kapcsán foglalkozunk:

– Módszertan kérdésével, a kutatási koncepció kialakításának módszertani kéréseivel.

– Operacionizálás módszertana

– A kutatás módszertani kérdéseivel, tehát magának a kutatás módszertanának a kérdéseivel

– A szakirodalom, és a források felhasználásának módszertani kérdéseivel.

– A cédulázás módszertani kérdései

– A hivatkozások módszertana

Ezek lesznek a főbb kérdések, amiket az órán tárgyalunk.

Ha módszertani szempontokat vizsgálunk, egy metaszinten vizsgálódunk. Nem konkrétan az

anyagba vizsgálódunk, hanem az anyag fölé emelkedünk, onnét tekintünk az anyagra, és konkréten

erről a szintről kell Önöknek tudatosan leírni, mit miért fognak csinálni. A dolgozat elkészítéséhez

én fogok egy szempontrendszert készíteni, nagyon világosan leírom, hogy milyen kategóriákat kell

alkalmazni. Ez a szempontrendszer fog irányítania a módszertani kérdések felé.


3

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS CÉLJA

Tudományos képzés végén arról kell számot adni, hogy elsajátították a tudományos

dolgozatírás szabályait. Képesek ezeket a szabályokat, egy Önök által választott témán alkalmazni,

lés hogy képesek egy szóbeli vizsgán történő megvédésére. Tehát a tudományos kommunikációra

képesek. Be kell bizonyítaniuk azt is, hogy képesek egy téma egyedi, és önálló feldolgozására. A

szakdolgozatnak egyedinek, és megismételhetetlennek kell lenni. Mit szeretnék ezzel hangsúlyozni?

Azt, hogy a szakdolgozat nem két, három munka összeollózásából születi. Az nem lesz tudományos

munka! Egyedi, egyéni értelmezési hálóval bíró szakdolgozatot kell beadni. Mások munkáját

felhasználhatják, de önöknek kell a koncepciót kialakítani!

Az államvizsga fő témája a szakdolgozat lesz, tétje van a dolognak. A szakdolgozatnak majd

választaniuk kell egy témavezetőt, aki a tartalmi kérdésekkel foglalkozik. Lesz még egy opponense,

aki hivatalból fogják vizsgálni, hogy Önök a témát egyedien dolgozták fel, valamint megfelel- a

tudományos dolgozatírás szabályainak. Az államvizsgán a témavezetőtől kapnak két-három kérdést,

és az opponenstől fognak két-három kérdést kapni. Ideális esetben az államvizsga előtt két-három

nappal megkapják ezeket a kérdéseket. Lehet ezekre a kérdésekre készülni, azonban nem, lehet

tudni, hogy az államvizsgán merre terelődik majd a beszélgetés. A témában otthon kell lenni. Cél

az, hogy megvédjék a dolgozatot!

Ez avatja az írásművet tudományos írásművé.

A témaválasztás több szempontból nagyon fontos. Itt azt a szabályt állították fel, hogy

bármely olyan témát választhatnak Önök, ami a tömegkommunikáció világához kapcsolódik, amely

a kommunikáció szakhoz kapcsolódik. Második feltétel: a témaválasztás kapcsolatban legyen, egy

olyan tárgyal, amit legalább két féléven keresztül tanultak, vagy szigorlat része volt. Van azonban

lehetőség kivételes esetben, hogy eltekintsenek ezektől a szabályoktól, ezt Csekő Melindával kell

egyeztetni.

1. MIÉRT FONTOS A TÉMAVÁLASZTÁS?

– Az államvizsga témáját, az államvizsgán zajló beszélgetés témáját határozzák meg ezzel!

Fontos, hogy valamennyire jártasak legyenek abban a témakörben, amelyből önök a

szakdolgozati témájukat választják. Nem célszerű egy olyan témába belevágni, amelyről

semmilyen ismeretük nincs. Nem célszerű nulláról indulni! Célszerűbb olyan témát választani,

amiről már rendelkezünk bizonyos ismeretekkel, ismerünk néhány szakirodalmat, biztosak a

téma mögött levő elmélet bizonyos tételeivel.

– Ha témát választanak, akkor ezzel többé-kevésbé témavezetőt is választanak. Úgy célszerű

témát választani, hogy a témához olyan témavezető tartozzon, akivel szimpatizálnak. Volt arra

is példa, hogy azért változtattak témát, mert a témavezető nem foglalkozott a szakdolgozóval.

Erre a problémára nincs megoldás, azt tudom tanácsolni, hogy jól nézzék meg a témavezetőt,

olyat válasszanak, akiben bizodalmuk van. A témavezetőnek rendszeresen konzultálnia kell a

szakdolgozóval, erre való az úgynevezett konzultációs lap. Erre a lapra fel kell vezetni a

konzultáció időpontját, és témáját. Az a témavezető, aki nem foglalkozik a dolgozóval, azt

szokta csinálni, hogy a dolgozat leadása előtt gyorsan aláírja a konzultációs lapot.

– Nagyon fontos szempont az, hogy mennyire valósítható meg a téma! Vannak olyan izgalmas

témák, amelybe szívesen, és nagy motivációval keresünk választ, de a kérdés, hogy képesek

vagyunk-e megtalálni ezt a választ? Mindig olyan témát válasszanak, amelynek a

megvalósíthatósága reális! Például választhatunk olyan témát, amelyben nagyon kevés

szakirodalmat találunk, vagy ha találunk is csak angolul, franciául, vagy spanyolul. Nem biztos,

hogy célszerű ilyen témát választani. Amit javasolok, hogy mihelyt témát választanak az

interneten azonnal nézzenek utána az OSZK katalógusában a szakirodalomnak! Ha forrásokra

akarják alapozni a témafeldolgozást, vagy a téma olyan, hogy nem tudnak mást csinálni


4

minthogy eredeti forrásokat kutassanak, akkor meg kell nézni, hogy ezek a források

hozzáférhetőek-e? Rendelkezésre állnak-e azokban a könyvtárakban, amelyek elérhetők az

önök számára? Van olyan téma, amelyhez statisztikai adatokat kell alkalmazni, elemezni, kérés

az, hogy ezeket a statisztikai adatokat megtalálják-e? Ezeket a kérdéseket mindig figyelembe

kell venni! Például Szegeden politikai gondolkodás történetéből írnak dolgozatot, valamiért

nagyon népszerű a fasiszta, neonáci irodalom. Itt ugye politikusok, politikai szereplők eredeti

írásait kell elemezni! Ehhez eredeti forrásokat nagyon nehéz találni a könyvtárakban, mert 45

után fasiszta sajtótermékeket betiltották, összegyűjtötték, bezúzták csak az OSZK zárt

könyvtárában lelhetők fel. Ez most már nyitott könyvtár, de egy vidéken lakónak nem biztos,

hogy érdemes kivenni egy szobát, azért, hogy ezt a témát dolgozza fel. Meg kell nézni azt, hogy

a forrásokhoz milyen könnyen tudunk hozzá férni! Egyszerűbb témaválasztás mellett megfelelő

színvonalú feldolgozással ugyanolyan jó szakdolgozatot tudnak készíteni, mintha egy nagyon

kacifántos témát választanak. Nem kell túlbonyolítani a helyzetüket!

Bármilyen téma lehet tudományos. Nem kell attól félni, hogy olyan témát választanak, amely nem

tudományos. Minden téma lehet tudományos, és tudománytalan is. Nem a téma határozza meg,

hogy a dolgozat tudományos lesz, vagy tudománytalan, hanem a témafeldolgozás módszere. A

kutatásmódszertől, az adatfeldolgozás módszerétől lesz valami tudományos, nem a témától.

2. SZAKDOLGOZATTÍPUSOK

A téma többé kevésbe meghatározza, hogy az önök szakdolgozata melyik típusba fog tartozni.

A) TUDOMÁNYOS DISZCIPLÍNÁK SZEMPONTJÁBÓL

A tudományos diszciplínák szempontjából felállítható szakdolgozattípusokról beszélek először.

A tudományos diszciplínákhoz való viszony alapján szoktak beszélni:

1. egy diszciplínán alapuló szakdolgozatról

2. multidiszciplináris szakdolgozatról

3. interdiszciplináris dolgozatról

1) Az egy diszciplínán alapuló szakdolgozat ilyen szempontból tiszta ügy. Beállunk egy tudomány

talajára, lehet ez kommunikáció elmélet, lehet PR, és végig ennek a tudománynak a talaján

maradunk. Ennek a tudománynak a fogalmi képletével operálunk a dolgozat kapcsán, a

választott tudománynak a kutatás módszertani eszközrendszerét alkalmazzuk. A témaválasztás

alátámasztására a választott tudomány egyik elméleték használjuk fel. Például, hogyha én azt

mondom, hogy a magyar politikai gondolkodást szeretném kutatni a XIX. század végé, ott is a

jobb oldalon, ott is a jobboldali radikális politikai gondolkodást, akkor ez egy, egy diszciplínán

alapuló dolgozat lesz. A diszciplína a politika tudomány, a diszciplínán belül pedig a politikai

gondolkodás kutatásának a módszertanát, és az ehhez kapcsolódó elméleteket alkalmazzuk. Ha

azt mo9ndom, hogy az Ázsia Center PR stratégiáját akarom megvizsgálni, ez is egy, egy

diszciplínán alapuló dolgozat lesz. Ugye a PR lesz a diszciplína, és egy konkrét a PR tételit, a

PR-ral kapcsolatos elméleteket, egy konkrét anyagon fogom megvizsgálni. Ezeknek az

elméleteknek az érvényességét, és ez által ennek segítségével fogom elemezni az Ázsia Center

PR stratégiáját.

2) Mit jelent az, hogy egy szakdolgozat multidiszciplínáris? Mint ahogy a név mutatja több

diszciplína van benne. Ez azt jelenti, hogy több tudományág, elméleték, kutatásmódszertanát

használjuk a téma feldolgozásakor. Mégpedig, úgy, hogy minden egyes fejezetben egy-egy

tudományág szemlélet módja lesz a főszereplő. Egy témát több oldalról is vizsgálunk. A példám

mindig a drog kérdés szokott lenni. Ebből, úgy lehet egy multidiszciplínális szakdolgozatot

csinálni, hogy azt mondom, hogy az első fejezetben a szociológiai vonatkozásokat dolgozom

fel, a második fejezetben a büntetőjogi vonatkozásokat, a harmadik fejezetben az


5

orvostudományi vonatkozásokat dolgozom fel, és így tovább. Tehát nagyon jól különválnak a az

egyes diszciplináris megközelítési módok. Ettől lesz multidiszciplínáris.

3) Interdiszciplináris szakdolgozat: Ez az a dolgozattípus, ahol a különböző megközelítések

keverednek a fejezeteken belül. Azaz, a határok az egyes diszciplínák között elmosódottak.

Minden egyes fejezetben elő jöhet politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, az

orvostudományi szempontok, valami már szervező elve van a dolgozatnak. Szeretném felhívni a

figyelmüket, hogy ez a legnehezebb műfaj! Bár a modern tudomány e felé fejlődik, mégsem

javasolnám ezt a megoldást önöknek. Ez a téma-feldolgozási mód nagyon közel áll az újságírói

stílushoz, így fennáll a veszélye annak, hogy tudományos stílusból átcsúsznak, egy másik

kommunikációs stílusba, a tömegkommunikáció világának kommunikációs szabályrendszerébe.

Ezt megint csak nem tolerálják. Tudományos dolgozatot kell írni, és nem egy jó újságcikket. Itt

a legnagyobb ez esély, hogy eklektikus lesz a dolgozat, és az a tudományos stílust háttérbe

szorítja. Ezért nem javaslom! H a témavezető javasolja, és önök megbíznak benne, ám tegyék,

de ez a legnehezebb.

Most nézzük meg azt, hogyan néz ki ez a dolog a gyakorlatban. Éspedig, hogy egy témából, hogy

lehet egy diszciplínán alapuló, multidiszciplináris, illetve interdiszciplináris szakdolgozatot

készíteni. Mondok ilyen szakdolgozati témákat.

Az egyik téma, a tudomány képe a tudományos fantasztikus irodalomban.

a) Csináljunk ebből egy, egy diszciplínán alapuló dolgozatot.

– Lehet egy történeti dolgozatot csinálni, hogy végig megyünk a sci-fi irodalom történetén,

megnézzük a főbb alkotókat, megnézzük, mit üzennek ezek az alkotók a különböző

korokban a tudományról.

– Egy ilyen dolgozatban szükségszerűen meg kell vizsgálni miért azt üzenték, amit üzentek?

Erre a kérdésre ott kell keresnünk a választ, hogy milyen volt a tudomány teljesítménye

abban a korban, amikor az adott író élt és alkotott. Tehát jó az ötlet, hogy a történelemhez

kötni, hiszen a tudomány fejlődéstörténete, és a sci-fi története lehet egy szál.

b) Tudunk-e ebből egy olyan dolgozatot csinálni, ami multidiszciplináris?

– Például a filozófia területék érintheti-e? Gondoljanak csak a mai sci-fi filmekre! Mind

arról szólnak, hogy valami alapvető társadalmi, emberi értéket veszélyeztet a tudomány,

attól kezdve, ha ezeket elkezdjük boncolgatni, már ott vagyunk a filozófiánál. Arról szól a

példa, hogy a legvadabb témából is lehet tudományos dolgozatot csinálni.

– Most nézzünk egy kevésbé nehéz témát! A téma a liberalizmus, tessék ebből nekem egy

multidiszciplínáris szakdolgozati témát készíteni. Ugye ebbe is nagyon sok minden

belefér. Mi kézenfekvő diszciplína? A történelem lehet. Ha szociológiát mondunk, akkor

pl. különböző korokban milyen társadalmi csoportok tették magukévá a liberális

eszmerendszert? Nyelvészet, szemiotika is lehet diszciplína. Megvizsgálja a liberális

mozgalmak politika plakátjait, a különböző kontinenseken a különböző országokban

milyen szimbólumokat kapcsolnak a liberalizmushoz? Ha erre elmegy közelebb áll a

szakjához, a kommunikációhoz, mint az általam felvetett téma.


6

B) SZAKDOLGOZATTÍPUSOK AZ ANYAGFELDOLGOZÁS MÓDSZERE ALAPJÁN

1. ELMÉLETI SZAKDOLGOZAT: filozofikus irányba mennek el, tehát elméleteket, értékeket

tárgyalnak általában.

2. TÖRTÉNETI DOLGOZATOK: a történetiségre, az időbeni linearitásra fűzik fel a maguk

mondanivalóját. Úgy lehet történeti dolgozatot csinálni, hogy haladuk előre az időben, és

megvizsgáljuk, hogy a mi szempontjaink, hogyan változtak az időben való előre haladás

során.

3. GYAKORLATI DOLGOZAT: ez az önök esetében például az jelenti, hogy csinálnak egy

vizsgafilmet. Elég gyakori, hogy csinálnak pl. egy honlapot. Elfogadható a gyakorlati

szakdolgozat de kell hozzá egy elméleti alapvetés. Nem ússza meg a kutatási koncepció

leírását. Csinálhatnak ilyen dolgozatot, de megint csak a maguk dolgát nehezítik. Könnyebb

szakdolgozat is létezik, és a könnyebb szakdolgozati téma feldolgozásánál könnyebb a jeles

eredményt elérni.

4. MONOGRAFIKUS SZAKDOLGOZAT: a téma minden irányú feldolgozását vállalja fel. A

monografikus szakdolgozat minden esetben multi, vagy interdiszciplináris szakdolgozat.

Teljesen körüljárja a témát. Csak akkor valósítják meg a maguk által választott koncepciót,

ha minden aspektust megvizsgálnak. Miért ne lehetne e helyett olyan kutatási koncepciót

csinálni ami 5 szempontot vet fel, ezt 5 fejezetben megvalósítja, és ezzel a saját maguk által

kitűzött cél megvalósítja.

C) A TÉMAVÁLASZTÁS ALAPJÁN

Szokunk beszélni divat témákról, és kis poros témákról. Ez is nagy kérdés.

Milyen témát válasszak?

Olyat, amely itt van a levegőben, amiről mindenki beszél, vagy pedig egy olyan témát, amivel

kutya sem foglalkozik. Mind a kettőnek van előnye, meg hátránya is. Mégis azt mondom, hogy a

divattémák nehezebbek! A divattémáknak ugyanis sokkal nagyobb az irodalmuk.

A témát akkor dolgoztuk fel, ha a témára vonatkozó irodalmat feldolgoztuk. A divattémának

nagy irodalma van, a ki poros témánk kisebb irodalma van, sokkal kevesebbet kell olvasni.

A másik dolog, ami a divattéma ellen szól az, hogy a divattémában mindenki úgy érzi, hogy

szakértő, és boldog boldogtalan bele fog kotyogni a szakdolgozat védésekor az opponenssel

folytatott beszélgetésbe. Képzeljék le, hogy önök az antiszemitizmus a mai Magyarországon

témáját választják, ugye nem tudom elképzelni, hogy ebben az intézményben van olyan, aki nem

tud hozzászólni ehhez a témához. Elképzelhető, hogy ez a hozzászólás érzelmi töltetű lesz, ami

szintén nem szerencsés. A kis poros téma az olyan, hogy elképzelhető, hogy opponenst nehezen

talál hozzá Csekő Melinda. Nem jó az, hogyha túl sok irányból tudnak beleszólni az opponenssel

való párbeszédbe. Nekem volt egy szakdolgozóm, aki a humanistákkal foglalkozott. Nagyon nehéz

volt rá találni opponenst, végül a Réz Ádám lett az opponense. Az államvizsgán a Ráz Ádám

megpróbálta megfognia szakdolgozót. Ebből egy olyan beszélgetés lett, amit rajtuk kívül senki nem

értett.

Összefoglalóan, a témaválasztás kapcsán, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nem

tudományos, vagy tudománytalan a téma, hanem a téma van, és önöknek kell tudományos témát

készíteni belőle. Erről lesz szó a következőkben, hogy hogyan csinálunk egy hétköznapi témából

tudományos témát.


7

3. A KONCEPTUALIZÁCIÓ FOLYAMATA

A konceptualizáció a kutatási koncepció kialakításának a folyamata. Aminek során a téma

iránit érdeklődésünkből tudományos érdeklődést csinálunk. A témát általában úgy választjuk, hogy

valamit már tudunk róla, de igazából még nem nagyon tudjuk, mit akarunk kezdeni ezzel a témával.

Kiválasztjuk a témát, de ez még nem tudományos téma. Még nem tudjuk mit kezdjünk vele, ezt az

állapotot nevezzük a strukturálatlan érdeklődés állapotának. A feladat az, hogy ebből strukturált

érdeklődést csináljunk. A strukturált érdeklődés, amikor még tudjuk, hol fogjuk megfogni a témát,

milyen aspektusból fogjuk vizsgálni a témát. A strukturált érdeklődés az már egy a tudományos

érdeklődés.

Ezt az állapotot hogyan érhetjük el?

Hát a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy beleolvasunk a téma irodalmába, megnézzük, hogy a

forrásaink mennyire jó források, a szakirodalom mennyire mélyen foglalkozik a témával, milyen

létkérdéseket vet fel a szakirodalom. Ez egy pár napos olvasás a szakirodalomban.

Ezek után le kell ülnünk és el kell gondolkodnunk hogy van e olyan pont a témával

kapcsolatban , ami a szakirodalomban nem feldolgozott, vagy nem kellőképpen feldolgozott, van e

olyan szempont amivel a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik. Nekünk ezeket a

szempontokat kell megtalálnunk, és ezeknek a szempontoknak a segítségével kell kialakítanunk

saját magunk szempontrendszerét.

Mint mondtam a bevezetőben, a szakdolgozatnak egyedinek, egyéninek kell lennie.

Egyedivé akkor válik, ha a szakirodalom olvasása közben rádöbbenünk néhány olyan

szempontra, amelyet még senki nem vizsgált a témával kapcsolatban. Tehát akkor lesz egyedi a

szakdolgozatunk, ha egyedi szempontrendszerünk lesz. Valamit hozzá tudunk tenni a téma

szakirodalmi feldolgozásához.

1. A szakdolgozat készítésnek ez az egyik legnehezebb pontja, mert kreativitást igényel. Mert

az kell, hogy járjon az agyunk, próbáljuk meg megnézni, hogy a szakirodalom, eddig jutott

el az adott területen, próbáljunk meg mást elgondolni, mint amit a szakirodalom szerzői

elgondoltat. És ezt próbáljuk meg a téma feldolgozás addigi anyagához hozzá illeszteni. Ez

pedig nem megy másként csak kreativitással.

2. Na most, ha valaki nagyon nagy gondban van, úgy érzi, hogy képtelen máshogy nézni az

anyagot, mint ahogy a szakirodalomban van, akkor egy másik utat javaslok neki. Mégpedig,

hogy dolgozzon olyan alapanyagot, olyan forrásokat, amit más szakirodalom még nem

dolgozott fel.

Úgy ez is egyedi, és egyéni csak teljesen más miatt lesz egyedi, és egyéni, mégpedig azért,

mert soha nem publikált anyagot vonunk be a tudományos vizsgálódás körébe. Ez

nagyon sokféle forrás lehet. Ez lehet egy statisztikai anyag, amely a KSH éves

kiadványaiban megjelent már, de egyetlen elemző sem használta fel őket. Például az Ázsia

Centeres hölgy megkapta az Ázsia Center PR stratégiájának az anyagát. Na most, ezt még

senki nem vizsgálta a tudományos irodalomban, végül is ezzel a dolgozata egyedi lett. Egy

olyan dokumentumot vont be a vizsgálódás körébe, amit a PR szakemberek eddig még nem

elemeztek. Így is lehet egyedi a szakdolgozat.

Lehet a szakirodalom szempontjait új anyagra alkalmazni. Tehát két utunk van.

– Az egyik az, hogy a meglévő anyagokon új szempontokat, új aspektusokat

érvényesítünk,

– a másik hogy a szakirodalomban elfogadott aspektusokat egy új anyagra alkalmazzuk.


8

Mindkét esetben, bár más utat járunk be a végeredmény ugyanaz lesz. Ez szakdolgozat csak a

miénk lesz.

A szempontrendszert amit használunk a szakdolgozat elkészítésekor, úgy nevezzük, hogy felállítjuk

az értelmezési hálót. Terepmunka kapcsán már beszéltünk erről!

4. AZ ÉRTELMEZÉSI HÁLÓ

Az értelmezési hálót a mi vizsgálódási szempontjainkból szőjük.

Ennek a hálónak nem kell nagyon sűrűnek lenni, ha egy szakdolgozatban 4-6, maximum 6

szempontot fel tudunk állítani abból már egy nagyon csinos szakdolgozat kerekedik.

– Ez azt jeleni, hogy ha 5-6- szempontunk van , akkor az alapanyagot, amin a témát vizsgáljuk

5-6 szempont mentén kell lerendezni.

– Az alapanyagból 5-6 szempontnak megfelelő információkat kell kivenni, és nem többet.

– Ha ez a mi 5-6 szempontunk volt, akkor készem van a szakdolgozatunk.

Van egy alapanyagunk, vannak szempontjaink, ezeket kiemeljük, és ebből lesz a szakdolgozatunk.

A szempont az egy vizsgálódási aspektust jelent. Ha egy témát választunk, akkor a témát

bizonyos aspektusok mentén dolgozzuk fel, azaz nem írunk le mindent a témával kapcsolatban,

csak azokat a dolgokat amelyek a mi vizsgálódási aspektusunknak megfelelnek.

Hogy ezt a dolgot megértsék egy ókori filozófusnak a tudománnyal kapcsolatos gondolatait

szeretném bemutatni.

– Ez az ókori filozófus Platón volt, ő volt az, aki a tudományt, illetve a tudóst a halászathoz,

illetve a halászhoz hasonlította. Azt mondta, hogy a tudós hasonlatos a halászhoz, aki a hálóját

belemeríti a tóba. Hasonlóképpen a halászhoz a tudós is a valóság tavába bele meríti a hálóját,

és kihúzza a valóság tavából a valóság bizonyos elemeit.

– Mit mond ezzel Platón? Azt mondja, hogy a tudomány egy olyan tevékenység, amely nem a

valóságot írja le, hanem valóságot bizonyos aspektusok mentén vizsgálja. Ez a bizonyos háló,

amit a tudós belemerít a valóság tavába, ez lenne az a bizonyos értelmezési háló, amelyet a

szempontrendszerünkből szövünk. Kivettük a szempontrendszerünknek megfelelő tényeket a

valóság tavából.

– Mitől függ az, hogy a halász hálójában milyen halak lesznek? Attól függ, hogy milyen sűrű ez a

háló. Mennyire sűrű az a szempontrendszer, amelyet a tudós felállít.

A szempontrendszer határozza meg azt, hogy milyen anyagot emelünk ki. Ugyanabból a

vizsgálódási körből, ugyanabból a vizsgálódási sokaságból az egyik szempontrendszer segítségével

az egyik anyagot vesszük ki, egy másik szempontrendszer alapján teljesen már anyagot veszünk ki.

Nem kell mindent kiírni a szakirodalomból, nem kell mindent kivenni a statisztikai anyagból, csak

azt kell beleírni az elemzendő dokumentumból, amelyek a mi szempontrendszerünknek

megfelelnek.

5. TÉMALEHATÁROLÁS

Tehát ha a téma a liberalizmus, akkor:

– Milyen értelmezési hálót lehet készíteni?

– Mi lesz a tó, mi lesz az alapanyag, mi lesz a vizsgálódási sokaság, mi a háló, milyen

elemekből áll össze a háló?

A liberalizmus az egy téma, és ha ezen a szinten megmaradunk, akkor a téma iránti strukturálatlan,

azaz tudománytalan érdeklődés állapotában maradunk. Ez nem lesz tudományos dolgozat.


9

Tehát fókuszálnunk kell a liberalizmuson belül egy részterületre, ami lehet a magyar liberalizmus,

lehet egy ilyen szűkítés is.

– Ezen belül tovább kell szűkíteni a témát, a magyar liberalizmus melyik korszakáról van szó?

Értelmezési hálót csak akkor tudunk csinálni, ha már kellőképpen lehatároltuk a témát. Ez

egy szakkifejezés, és ezt is fogom kérni a dolgozatban, a téma lehatárolását. A lehatárolt

témán belül kell az értelmezési hálót megalkotni. Nem az óceánban halászunk, hanem egy kis

tóban, és ebből lesz mi halászzsákmányunk.

– Ha a mi tavunk Széchenyi, ahogy Széchényi liberalizmusának sajátosságait vizsgáljuk, és arra a

kérdésre keresünk választ. Hogy a mai liberalizmuson belül lévő elemek mennyire vannak jelen

Széchényi liberalizmusában. Akkor az értelmezési háló az egyes elemekből áll. Nagyon kevés

köze van a két liberalizmusnak egymáshoz. Széchényi liberalizmusa az akkor, ott a XIX sz –

ban volt, azóta a liberalizmus már nagyon sokat váltózott.

– Lehet egy kutatási téma az, hogy visszamegyünk, és bebizonyítjuk, hogy az a

liberalizmusértelmezés és a mostani csak köszönő viszonyba vannak egymással. Akkor az

értelmezési hálónknak már van két eleme, az egyik Széchényi korában a liberalizmus, kettő a

mi korunkban a liberalizmus. De akkora mi tavunk már nem csak Széchenyi liberalizmusa,

hanem a mai liberális gondolkodók szövegei is. A két kis tóból jön össze a dolgozat. Nem lehet

egy szempont, mert akkor a különböző fejezetek miről fognak szólni?

– Lehet például Széchenyi, és Kossuth liberalizmusa, hasonlítsuk össze a kétféle liberalizmust.

Politikai program alapján, a tömegekhez való viszony alapján, vagy például a Pesti Hírlap

körüli vitában, És akkor elolvassuk a Pesti Hírlapot, a Kelet Népét, a Felelet Gróf Széchenyi

Istvánnak, és akkor ez lesz a tó, és akkor megnézzük mi a különbség a két politikus között. Így

már mindjárt van több szempontunk. Liberális értékek, a tömegekhez való viszony, az

átalakulás programja Kossuthnál, és Széchényinél, így kell szétszedni a témát, és azért kell

szétszedni, mert egyes fejezetek erről fognak szólni. Ha Ön egy szempontot említ, akkor ez egy

strukturálatlan érdeklődére utal. Mindenképpen szét kell szedni a témát.

– A liberális értékek kifejeződése a művészetekben, a művészeti oktatásban a mai

Magyarországon. Meg vizsgálok különböző iskolatípusokat, vagy megvizsgálom a művészeti

iskolákat, vagy az alkotók alapján indulok el. Ezen alkotók hány %-a liberális, mit jelentett az ő

liberalizmusuk. Az a lényeg hogy szét tudják szedni a témát, hogy lássunk 4-5 szempontot, amit

ki tudunk emelni a nagy tóból. Ha Széchényit veszi, akkor az összes Széchényiről szóló

szakirodalmat bele fogja venni a dolgozatába, így kaotikus lesz a dolgozat. Pont az a lényeg,

hogy a valóság káoszából kiemeljünk 4-5-dolgot, és ezt szerkesszük össze a dolgozatban. Ha a

kaotikus valóságot importáljuk a dolgozatunkba, akkor a dolgozatunkban is káosz lesz.


10

a) EINSTEIN A KÖVETKEZŐ KÉPEN DEFINIÁLJA A TUDOMÁNYT

A tudomány kísérlet arra, hogy az érzéki tapasztalatok kaotikus sokféleségét, egy logikailag

egyöntetű gondolatrendszerbe foglaljuk. Ebben a rendszerben az egyes tapasztalatoknak oly módon

kell az elméleti struktúrával össze függeniük, hogy a keletkező összhang egyedi, és meggyőző

legyen.

Tehát a tudomány az egy olyan valami, ami a káoszba rendet tesz. A világ kaotikus

sokféleségét egy logikai rendszerbe illeszti, mégpedig az által, hogy nem vesz be a tudományos

vizsgálódásba minden tapasztalatot, csak azt, ami a logikai struktúrával összefügg. Erről beszéltünk

az előbb is. Tehát csinálunk egy értelmezési hálót, ez az értelmezési háló lesz a logikai struktúránk,

és a logikai struktúrával lemerülünk, a valóság tavába nem vesszük ki a tó teljes tartalmát, csak azt

ami a hálón fennakad, azt ami a logikai struktúránkhoz illik.

Ez majd úgy néz ki a gyakorlatban, hogy előveszik a szakirodalmat, de nem jegyzeteli ki az

egész irodalmat, csak azokat a pontokat, amikor a szakirodalom olyan dolgokról beszél, amely az

önök logikájához kapcsolható, így lesz egyedi a szakdolgozatuk. Ha mindent kiírnak a

szakirodalomból, akkor a szakirodalmat fogják importálni a dolgozatba. És nem lesz egyedi.

Az értelmezési háló mentén gyűjtik az anyagot, az értelmezési háló mentén rendezik el az

anyagot, kialakítanak majd 4-5 fejezetet, és erről szól majd a dolgozatuk. Nem lesz benne a valóság,

hanem a valóságnak egy az önök által kialakított logikailag elrendezett eleme, és ettől lesz egyedi a

dolgozatuk, és ettől lesz érthető a dolgozatuk, és ettől lesz logikus a dolgozatuk. Az anyaggyűjtéssel

is kapcsolatban áll az a kérdés, de ha ez a logikai struktúra nincs meg, akkor kár betenni a lábukat a

könyvtárba, nem lesz belőle tudományos dolgozat. Nagyon fontos, hogy minden a saját maga által

választott témában ezt a bizonyos értelmezési háló kialakítást meg tudja csinálni.

A faladat az, hogy tisztázzuk, hogy a témával kapcsolatban mit kívánunk kutatni, azaz,

hogy milyen kérdésre keresi a választ a szakdolgozat. Itt az is egy járható út, hogy egy fő

kérdést teszünk fel, és utána azt bontjuk részkérdésekre. Az a kérdés mire kíván választ adni a

dolgozat. Ezt az egész rendszert elgondolhatják úgy is, hogy van egy főkérdés, és a főkérdéseket

alkérdésekre bontják, és ezek az alkérdések leszek a szempontrendszer elemei az értelmezési háló

elemei, azok a bizonyos aspektusok, amelyekről beszéltünk.

Az összehasonlítás minden esetben nagyon hasznos egy dolgozatban, mert az összehasonlító

egybevető elem az kreativitást igénylő tevékenységet feltételez. Lehet a fejezeteket úgy alakítani,

hogy az egyik jellemzője, a másik jellemzője, a harmadik fejezet összehasonlítás. Erre nagyon

bíztatnám önöket, és akkor már az értelmezési háló bizonyos elemei is megvannak.

A tudományos téma többek közt az által válik tudományossá, hogy nem általánosságban

beszélünk róla, hanem nagyon pontosan megjelöljük a téma határait. Nem liberalizmusról

beszélünk, nem a fogyatékosokról beszélünk általában, nem a bölcsőhalálról beszélünk általában,

hanem annak bizonyos vonatkozásairól. A bölcsőhalál kérdése talán a legnehezebb, mert azt

mondta a dolgozatkészítő, hogy át akarja tekinteni a történetét is. Na most nagyon nehéz, mert a

története nem az lesz, ami az ön által föllelt 5 szakirodalomba van benne, hanem a történet sokkal

nagyobb, csak nem ismeri a szakirodalmat. Próbáljuk meg mint térben mind időben mind logikailag

lehatárolni a témánkat.

Én a XIX. század végi magyar konzervatívokat kutatom. Gyakorlatig így nem lehet kiállni

ezzel a kutatási témával. Gyakorlatig leszűkítem a témát a politikai gondolkodás területére, ez ugye

egy logikai lehatárolás. Ugye én a XIX. század végi konzervatív politikai gondolkodást kutatom,

azzal már kisebb a téma, mert úgy nem általában kell a konzervatívokról beszélnem, sőt mi több

nem kell a pártjaikról sem beszélnem, hanem csak a politikai dokumentumaikban, beszédeikben

megnyilvánuló politikai gondolkodásról kell beszélnem. De még ez is borzalmasan tág, ezért azt


11

mondom, hogy 5 szempont alapján vizsgálom a XIX. század végi konzervatívok politikai

gondolkodását.

– Vizsgálom a politikai programjukat, ez a politikai program dimenzió. Vizsgálom azt, hogy

milyen volt a világképük, milyennek látták ők koruk magyar társadalmát, és annak problémáit.

Ezt hívják világkép dimenziónak.

– Vizsgálom azt, hogy milyen értékrend alapján gondolkoztak, azaz mit jelentett a XIX. század

végén konzervatívnak lenni, ez a Széchényi probléma.

– A mai liberalizmus, és Széchényi liberalizmusa.

– Nézem a politikai értékeiket, ezzel is szűkítem a témát.

– Végül megnézem milyen eszközökkel vélték megvalósíthatónak a saját politikai céljaikat. Ezt

hívják a politikai gondolkodás kutatásában, úgy hívják, hogy politikai eszközhasználat. Ezek

értelmezési szempontok.

Ahogy beszéltem róla egyre inkább zsugorodott a téma. Nem fogok elolvasni minden konzervatív

visszaemlékezést, minden konzervatív szöveget, hanem csak a konzervatív lapokat vizsgálom. Na

most, öt éve olvasom ezeket a lapokat. Még így is elég tág a téma.

Mi ebből a tanulság az önök számára?

A téma lehatárolása kötelező. Ugyanis saját maguk munkáját növelik, ha ezt nem teszik

meg. Akkor mindent számon lehet kérni az önök szakdolgozatán. Ha viszont ügyesen lehatárolják,

akkor csak azokat a dolgokat kérhetik számon maguktól, amit maguk a téma határain belül hagytak,

amit tudatosan felvállaltak. A téma lehatárolása a hiányosságok elkerülése végett nagyon fontos.

Nagyon fontos leszűkíteni a források, a szóba jöhető szakirodalom körét. A téma lehatárolás egy

olyan részéről a beszélek amit már emlegettem, de most szeretném ha külön az a fogalom bekerülne

a jegyzeteikbe, ez pedig a vizsgálati sokaság.

b) VIZSGÁLATI SOKASÁG:

Ha konyhanyelven fogalmazunk, akkor az alapanyag, amiből a dolgozatunkat össze fogják

rakni. Ez lehet embercsoport, szakirodalmak tömkelege, statisztikai adatok tömkelege, lehet film,

lehet egy kérdőíves vizsgálat eredménye, tehát kérdőívek halmaza. Attól függ mi a kutatási

koncepciónk. Amennyire a választott témájuk, és a témalehatárolás engedi, a vizsgálati sokaságot is

a szűkítsék végső határig. Ugyanis bárki számon kérhet bármilyen könyvet. Ha maguk felvállalnak

egy témát, és felvállalnak egy vizsgálati sokaságot, és annak a 10 %-át nem csinálják meg, nem

vizsgálják meg a valóságban, akkor az hiányosságként fog mutatkozni a dolgozatban.

A szabály az, hogy inkább kicsit vizsgáljunk, de nagyon alaposan. Inkább egy kis anyagon

csináljunk mély írást, mint egy nagy anyagot felületesen vizsgáljunk meg. Ugyanis a tudományos

igény a mély írásban mutatkozik meg. Önöknek azt kell bizonyítani, hogy a módszereknek a

birtokában vannak. Ezt egy kis anyagon is lehet bizonyítani.

6. A KUTATÁS KULCSFOGALMAI

Még egy fontos dolog, ami a kutatási koncepció kialakításával kapcsolatos. Mégpedig nagyon

világosan tisztázni kell a maguk, majd az olvasó számára, a dolgozat kulcsfogalmait.

– Vizsgálni kell a kulcsfogalmakat, mégpedig azért mert a tudományos vizsgálódásban a

fogalomhasználatnak kiemelkedő jelentősége van. A tudományos kommunikáció, abban

különbözik a hétköznapi kommunikációtól, hogy még a hétköznapi kommunikáció fogalmai

elmosódottak, többféle szemantikai tartalommal bírhatnak, addig a tudományos

kommunikációban a fogalmak tartalmát, a fogalmat jelentését nagyon pontosan meg kell

határozni.


12

– A tudományos fogalomhasználat azt jelenti, hogy pontosan leírjuk, hogy a használt fogalmak

mit jelentenek.

a) Ha azt mondom, hogy erkölcs, az a hétköznapi kommunikációban nagyon sokféle

tartalommal bírhat. Ez egyik ember számára az erkölcs mást jelent, mint a másik ember

számára.

b) Ha azt mondom, hogy erkölcs a teológia területén, akkor az a teológiában mást fog

jelenteni, mint a hétköznapi ember számára.

c) Ha azt mondom, hogy erkölcs a pszichológia területén, akkor az mást fog jelenteni

teológia területén, mint pszichológia területén.

Ha elhatározzuk, hogy melyik diszciplína talaján állunk, vagy melyik pár diszciplína talaján állunk,

miközben a dolgozatunkat írjuk, akkor meg kell nézni, hogy ezek a diszciplínák a mi

kulcsfogalmainkon mit értenek.

– Tehát ha azt mondom, hogy én a korrupcióról akarok írni, akkor nagyon pontosan meg kell

határozni nem csak azt, hogy

a) milyen aspektusból vizsgálom a korrupciót, nem csak azt, hogy

b) milyen anyagon vizsgálom a korrupciót, hanem azt is, hogy

c) mit értek a korrupció fogalmán.

– Pontosan le kell írni, hogy ezt a jelenséget vizsgáltam, és utána válik egyértelművé a

fogalom használat.

– Ezeket a kulcsfogalmakat célszerű az értelmezési hálóhoz kapcsolni. Az értelmezési hálót,

amikor kialakítjuk akkor, azt mondjuk, hogy az értelmezési hálóból ezek a kulcsfogalmak

következnek, és ahhoz kötve vizsgáljuk az egész jelenséghalmazt.

7. KUTATÁSI HIPOTÉZIS

Mindezek alapján meg kell fogalmazzuk azt, hogy milyen eredménnyel járhat a kutatásunk,

tehát a kutatási hipotézis megfogalmazása.

– Leírjuk a problémát,

– utalunk a témának az aspektusaira,

– elmondjuk mely aspektusokat választunk, és

– melyekkel nem foglalkozunk,

– lehatároljuk a témánkat térben, időben, logikailag,

– meghatározzuk a kulcsfogalmakat,

– és akkor azt mondjuk, hogy itt van egy nagyon leszűkített téma, ezt fogjuk vizsgálni,

ezeknek kérdéseknek a mentén, és ilyen eredményre fogunk jutni.

Megfogalmazzuk kutatási hipotézisünket.

Ha idáig eljutunk, akkor le kell ülni, és meg kell írnia dolgozat bevezetőjét.

– Ugyanis ezeknek a dolgoknak amikről beszélünk a dolgozat bevezető részében benne kell lenni.

– Ez a dolgozat elméleti megalapozása, ezen fog állni az egész írás.

A szakdolgozók nagy része a bevezetőben szokott írni a témáról. Leírja, hogy itt van ez a téma, az a

szakirodalom véleménye a témáról, leírja, hogy miért izgalmas ez a téma, még azt is le szokták írni,


13

hogy az ő számunkra miért volt érdekes a téma, de arról egy szót se esik, hogy ez a téma hogyan

kerül feldolgozásra.

A mai napon minden amiről beszéltünk azt a célt szolgálja, hogy önök le tudják írni , hogy a

témát hogyan dolgozzák fel. Milyen kutatói koncepciójuk van a téma feldolgozással kapcsolatban.

Nem mondom, hogy a bevezetőben ne írjanak szubjektív dolgokat, de ennek a konceptualizációnak

benne kell lenni a bevezetőben.

Ha valaki nagyon jól ki tudja dolgozni ezt bizonyos kutatási koncepciót, akkor írhat róla akár

2, 3 vagy 4 oldalon keresztül is. Ha ez az erőssége a dolgozatnak, miért ne csillogtatná meg, hogy

ennek a tudásnak a birtokában van. Ha nagyon nem megy, a fő szempontoknak akkor is benne kell

lenniük.

Általában azt lehet mondani, hogy a bevezetőnek a dolgozat egy tizedét ki kell tenni.

Maguknak kell írni egy negyven egy-két oldalas dolgozatot, tehát akkor egy 4-5 oldalas

bevezetőt kell írniuk, amiből 3-4 oldal lehet az, amiről ma beszéltünk.

BEVEZETŐ TARTALMA

Célszerű ennek is egy logikus tervet adni.

– Először célszerű bemutatni a témát,

– aztán lehet arról írni, hogy ezt a témát kutatói szempontból több irányból lehet feldolgozni.

El lehet játszadozni ezzel, hogy milyen értelmezési hálókat lehet a téma köré rakni.

– Utána be kell mutatni a saját értelmezési hálónkat, a saját aspektusrendszerünket, a

fogalmakkal együtt. Ezután válik nyilvánvalóvá, hogy a dolgozat melyik diszciplínához fog

tarozni.

a) Az aspektusrendszertől függ az, hogy melyik diszciplínához fog tartozni a dolgozat.

b) Jó ha diszciplínán belül megjelölik azokat az elméleti alapokat amikhez kapcsolódik

a dolgozat.

c) Például a PR-nak biztos vannak olyan alapszabályai, elméletei, melyeket az anyag

vizsgálatakor alkalmazni lehet.

d) Vagy egymással vitatkozó elméletek vannak a szakirodalomban, és akár mind a kettőt

alkalmazni lehetne, akkor célszerű megmutatni mind a kettőt. Nem szabad úgy csinálni,

hogy az egyiket elhallgatjuk, mert valaki úgyis rá fog kérdezni.

e) Ne rejtegessük a dolgokat, nyíltan beszéljünk róla, hogy két irányba mehetnénk, de mi

csak az egyiket választhatjuk. Indokolják meg miért azt az utat választották. Nem

rejtegetünk, hanem érvelünk! Megvan az elmélet!

f) Utána lehet arról beszélni, hogyan képzelik el a téma lehatárolását, térbeli, időbeli, és a

vizsgálati sokaságbeli lehatárolást.

– Kell szólnia a hipotézisről, itt van ez a problémahalmaz,

a) megmutattam, hogy milyen irányba akarok menni,

b) miért abban az irányba akarok menni,

c) milyen alapanyagit vizsgálok, és

d) most kell arról szólni, hogy mit gondolok mi lest a vizsgálódás eredmény.


14

Például kutatói hipotézis az, hogy a fogyatékosokat előnytelen helyzetekben ábrázolják a

médiában, a filmekben. Ez egy kutatói hipotézis, ugye arról szól a dolgozat, hogy ezt a

hipotézist igazolni kell.

e) A hipotézis megfogalmazás után következik az, hogy hogyan fogjuk ezt a hipotézist

igazolni.

Ez a dolgozatban úgy néz ki, hogy 5 fejezeten keresztül fogjuk igazolni, az elő fejezetben

erről lesz szó, erre épül a második fejezet, ami ezt meg ezt a kérdést tárgyalja.

Le kell tehát írni az olvasónak, a témavezetőnek, az opponensnek miről fog olvasni.

– A gondolatmenetet,

– a hipotézis igazolásának gondolat mentetét meg kell indokolni, alá kell támasztani,

hogy miért pont ezt a logikai felépítést választotta.

Ezekkel a kérdésekkel el lehet játszani, és gond nélkül lehet 3-4 oldalt írni.

Akkor, ha valaki ezt a bevezetőt elolvassa, tudja, hogy mire számítson, nem lóg a levegőben

az egész.

Képzeljék el azt hogy valaki a drogról ír, mert érdekli, vagy volt a családban ilyen eset, és úgy

ennyi van a bevezetőben, és akkor egyszer csak elkezdi, hogy már az ókorba is használtak drogokat.

Próbáljunk meg nagyon összefogottak, nagyon koherensek lenni, és az alapoknál kezdeni, ne csak a

vakvilágba kezdődjön az első fejezet.

OPERACIONIZÁLÁS KÉRDÉSE – A KUTATÁSI TERV

Az operacionizálás a dolgozat elkészítéséhez szükséges műveletek számbavétele, a dolgozat

realizálásához, megvalósításához szükséges lépések számbavétele. Gyakorlati oldalról azt kell

megvizsgálnunk, hogy mi mindet kell csinálnunk, hogy ezt a kutatást le lehessen fojtatni. A

tennivalókkal kapcsolatos főbb logikai egységeket tartalmazza az a bizonyos elem, ami az

operacionalizálás eredményeként születik. Ezt úgy nevezzük, hogy kutatási terv.

– El kell gondolniuk, hogy mit kutatnak először, hova mennek, mit keresnek azon a helyen, mit

akarnak az ott talált anyagból kivenni.

– Ezt a kutatási tervet úgy kell elképzelni, mit egy útiterv térképet. El kell gondolni mennyi a

rendelkezésre álló idő, ez alatt mit kell elvégezni, ezeket logikai egységekbe kell sorolni.

– A kutatási terv módosulhat. Nem kell ahhoz mereven ragaszkodni, mert mindig a feltárt anyag

függvényében kell a következő lépést megtenni, de persze ez nem indokolja azt, hogy az

egészet módosítsuk, vagy egyáltalán ne csináljunk ilyen tervet.

– A terv arra is jó, hogy beosszuk az időnket, felmérjük a lehetőségeinket. Lehet, hogy ha

kitalálunk egy témát, csinálunk egy kutatási tervet, és akkor derül ki, hogy a rendelkezésre álló

idő kevés lesz.

– Lehet, hogy tovább kell szűkíteni a témát, hogy meg tudjuk írni a szakdolgozatot.

– Meg kell egy kicsit tervezni a jövőt, ne mint a vakegér szaladgáljunk könyvtárból a másikba,

hanem érezzük azt, hogy tervszerűen haladunk előre.

A gyakorlatban nem tudom, hogy hány témavezető kér kutatási tervet, vagy javasol benne

változtatásokat, de hivatalosan ennek így kellene történnie. Például én addig a hallgatónak nem

szoktam elvállalni, hogy témavezetője leszek valakinek, míg egy kutatási koncepciót, és egy

kutatási tervet le tesz az asztalra. Ugyanis honnan tudnám én, hogy kompetens vagyok a téma

feldolgozásában. Ha látom, hogy milyen aspektusokat kíván érvényesíteni, hova kíván elmenni,


15

akkor látom, hogy én tudok e neki segíteni. Nem minden témavezető ilyen, de ha a témavezetőnek

nem, legalább saját maguknak készítsük el a kutatási tervet.

9. KUTATÁSI MÓDSZEREK KÉRDÉSE

Tegyük fel, hogy megvan a koncepciónk, meg van a kutatási terv, most már hozzá kezdenének a

kutatáshoz, de nem tudják, hogy hogyan csinálják ezt. Kutatási módszert kell választani.

Két csoportba osztják a kutatási módszereket.

A beavatkozással járó kutatási módszerek, és a beavatkozás mentes kutatási módszerek, a

két elnevezés arra utal, hogy a kutató a kutatás során befolyásolja-e, módosítja-e az általa

vizsgált jelenséget. Például, ha embereket vizsgálnak, és az emberek tudják, hogy megfigyelik

őket, akkor azonnal máshogy kezdenek el viselkedni, tehát az egy beavatkozással járó kutatási

módszer. Sohasem kaphatjuk azt az eredményt, amit akarunk, hiszen az emberek viselkedését

eleve befolyásoljuk.

1. Beavatkozással járó kutatási módszerek:

a. TEREPKUTATÁS: segítségével nagyon könnyen lehet vizsgálni emberi magatartásformákat.

Azonban ezeket a magatartás formákat lehet is módosítani a kutató jelenlétével. El lehet

képzelni egy olyan téma esetén, mint például a vidéki tv stúdiók hétköznapjaiban a

professzionális elemeket kutatja valaki. Azt nézi meg mennyire profi módon működnek a

vidéki Tv stúdiók. Ehhez a kutató elmegy a szegedi körzeti stúdiónak a helyszínére, és egy

pár hétig megfigyeli, a stúdió munkatársainak munkáját. A terepkutatás során minden

esetben terepnaplót szokott készíteni a kutató, amelybe az általa megvizsgált jelenségeket

vezeti be a kutató. Megint csak a szempontrendszerről van szó, minden …….. Hogyan

képes a munkaidő tíz órájában mindent leírni ebben a terepnaplóba a kutató? Ez

lehetetlenség, nem lehet mindent leírni, tudatosan válogatni kell a megfigyelt jelenségek

között. A válogatás szempontjai. a mi kutatási aspektusunkkal kapcsolatosak. Sokszor ott a

terepen derül ki, hogy milyen szempontokat érdemes vizsgálni. Következő képen szoktak

eljárni a kutatók: elkezdenek interjúzni, elkezdik a munkatársakat kérdezgetni, ezekben a

nyitott beszélgetésekben vetődnek fel azok a szempontok, amelyeket később tudatosan

figyelni szokott a kutató. Tehát ugye nagyon gyakori az úgynevezett hólabda interjú, amikor

az egyik interjú alany adja a tippet, hogy kit kell legközelebb megkérdezni. Így elég sokféle

emberrel találkoznak, és ennek alapján tudja kialakítani a terepnapló megfigyelési szempont

rendszerét.

b. KÉRDŐÍVES KUTATÁST:

– nyílt kérdések: főleg itt jelentős a közvélemény kutató hatása

– zárt kérdések.

2. Beavatkozás mentes kutatási módszerek:

Mindhárom esetben elég nagy hibákat lehet ejteni. A hibák általában abból erednek, hogy a

kutató a saját szubjektív szempontjait, a saját szubjektív értékrendszerét alkalmazza a

kutatás során.

a) A szubjektivitás nem megengedett a társadalomtudományi kutatás során.

– Képzeljék el azt, hogy a XIX, századi konzervatívok esetében, egy liberális gondolkodó

vagyok, és egy konzervatív csoporthoz eleve negatívan viszonyulok, egy negatív

értékítélet vezérel engem. Eleve csak a rosszakat látom meg, és veszem ki a szövegből.

Ugye az nem lesz egy objektív tudományos eredmény, ami így születik.


16

– Másik példa! Egy hallgató a nők felnőttkori továbbtanulásáról írt egy dolgozatot,

ugyanakkor a hölgy egy bigott feminista volt. A dolgozatban ilyenek voltak benne, hogy a

férfiak nem nézik jó szemmel a nők továbbtanulását, de a nők öntudatra ébredtek! Az nem

tudomány!

– A szubjektivitást kapun kívül kell hagyni. Az olyan témák nagyon veszélyesek, amik

nagyon közel álnak hozzánk. Minél közelebb van a téma annál nagyobb a veszélye a

szubjektivitásnak.

Terepmunkánál úgy szokták kivédeni, hogy segítséget kér a kutató egy másik kutatótól.

Elmondja neki, hogy milyenek a terepviszonyok, mit lát. Aztán kérik a másik kutatót, hogy ő

is vizsgálja meg a helyszínt. Ezt hívják úgy, hogy interszubjektivitás. Két szubjektum szűrőjén

megy át a dolog.

Az ellenkező véglet ugyanúgy hiba, és a dolgozat tudományossága szempontjából mindegy

milyen irányba vétünk.

b) Az elhamarkodott következtetések is egy nagyon fontos hibaforrás.

– Megfigyelünk dolgokat, ezen a megfigyelések alapján állítunk valamit, a

megfigyeléseinkre hivatkozva.

– Nagyon meg kell vizsgálniuk azt, hogy kellő számú adat alapján állítunk-e valamit.

– Kellően megalapozottak-e a mi állításaink?

– Több irányból igazolhatók-e a mi állításaink?

– Tegyük fel, hogy szeretnénk rosszat mondani a férfiakról, akkor hajlamosak vagyunk egy-

két negatív eset alapján levonni azt a következtetést, hogy a férfiak ilyenek, meg olyanok.

Ez egy hétköznapi következtetésnek el megy, de tudományos következtetés nem!

– Vagy például, ha valaki a választások kimenetelét vizsgálja, az egyetemisták körében, az

egyetemi klub wc-jének feliratai alapján. Ugye az maximum az egyetemi klubba járó

egyetemisták véleménye lesz.

c) Van egy olyan hibacsoport is amit úgy nevezünk, hogy az elhallgatott bizonyítékok esete.

– Itt is a tendenciózussággal kapcsolatos a következtetés kapcsolatos a tévedés. Itt is valamit

nagyon be akarunk bizonyítani, ha ennek a bizonyítására gyűjtünk az anyagot. Amit

keresünk, azt könnyebben megtaláljuk, mint amit nem keresünk. Az állításunknak

ellentmondó bizonyítékok felett átsiklik a szemünk.

– Pro és kontra próbáljunk meg bizonyítékokat keresni. Nem szabad a mi állításunknak

ellentmondó tényeket súlytalanak minősíteni. Ha ilyeneket találunk háromszor is

vizsgáljuk meg, hogy tényleg súlytalan-e az a bizonyíték!

Mi a helyzet akkor ha útközben rájövök, hogy a hipotézis amit felállítottam nem helyes?

– Szociológus dolgozatban ilyen gyakran előfordul. Ilyenkor leírja, hogy az volt a téma,

témalehatárolás, értelmezési háló, hipotézis, és aztán azt mondja, hogy a hipotézist így fogom

bizonyítani. A dolgozat tárgyaló részében vizsgálja az anyagot, és akkor egyszer csak azt írja,

hogy itt a tények ellentmondanak a hipotézisnek. Ez is a magunkkal szembeni szigorú

következetességet bizonyítja. A dolgozat végén akkor azt mondja, hogy a hipotézis csak

részben bizonyított.

Ilyen esetben két dolgot tehetnek,

– vagy visszamennek az elejére, és új hipotézist állítanak fel,

– vagy végig csinálják így.


17

Vallják be, hogy ezen a ponton a tények cáfolják hipotézist, vagy nem cáfolják, mert ezek nem

olyan súlyú tények, amit mi a hipotézisünk alátámasztására használunk.

A szakdolgozatot állítások, és bizonyítások láncolataként fogják fel. Ha úgy látják, hogy be

tudják bizonyítani, hogy ezek a tények nem olyan fajsúlyosak, akkor bizonyítsák be! De ha

olyan fajsúlyosak, vonják le a logikus következtetést!

A hipotézist meg kell beszélni a témavezetővel. Nagyon vigyázzanak a szubjektivitásból eredő

hibákra. Úgy tudjuk elkerülni, ha kilépünk a társadalmi meghatározottságunkból, fölé kell

emelkedni ennek a világnak. Így tudjuk elkerülni, hogy ne a saját értékrendünk legyen egy anyag

értékmérője, hanem egy tudományos diszciplínában objektíven adott szempontok legyenek az

anyag értékmérői.

A MÓDSZERTANI VÁZLAT RÉSZEI

A kutatási koncepció, módszertani vázlat a szakdolgozat Bevezető részében kell, hogy szerepeljen.

1. A kutatási téma ismertetése

A témával annyiban kell foglalkozni, amennyiben a téma befolyásolja azt, hogy milyen

módszereket alkalmazunk a kutatáskor és a dolgozat elkészítésekor. Ha írásban lenne, akkor 15-

20 sor, vagy annyi sem – a témától függően.

2. A szakdolgozat milyen szakdolgozattípushoz tartozik

Disciplinák alapján történő felosztás

Elméleti

Történeti áttekintő

Kompiláción alapul,

Forráselemző (eredeti forrásokra alapozva

3. A kutatás célja

Választ kellene választ adni arra, hogy a témánkon belül – amely sokszor igen nagy , ezen belül,

a saját dolgozatom milyen kérdésekre igyekszik választ adni. Ennek a módja általában:

- Megfogalmazunk egy főkérdést, ami a szakdolgozat irányultságát mutatja.

- Ezt le kellene bontani 4-5 alkérdésre. – Tehát részletezzük a főkérdést. A témától

függően lehet több, vagy kevesebb kérdés.

A kutatás céljával kapcsolatban le lehet írni azt, hogy milyen kutatási szempontból fontos

problémák merülnek fel a témával kapcsolatban. És ezen lehetséges problémák közül a

szakdolgozat milyen problémák konkrét megválaszolására tesz kísérletet.

Tulajdonképpen arról beszélünk, hogy a témán belül milyen elemekre fókuszálunk. –

Leszűkítjük a kutatási szempontjainkat.

A 3. pont így kezdődik: Ebben a témában számtalan kutatási probléma adódik. Pl.: ez és ez

és ez, amelyeket még nem dolgozott fel a szakirodalom. Vagy, ezeken vitatkozik a

szakirodalom, vagy bármely más szempontból érdekes, megválaszolatlan kérdések vannak.


18

Utána írjuk: A mi dolgozatunk sem vállalja fel az összes nyitva levő problémát, csak x, y

kérdésekkel kívánok foglalkozni. Ez a főkérdésem, és ebből ered 3-4 alkérdés. Ez nagyon

fontos eleme a kutatási koncepciónak.

Miért érdekes a téma? Itt nem a szubjektív szempontokat kell elsősorban leírni (bár említés

szintjén lehet azt is). Nem a szubjektív érdekesség számít, hanem szakmai szempontból,

diszciplináris szempontból miért érdekes.

4. Elméleti alapvetés

Konkrét választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen elméleti alapokon nyugszik a dolgozat.

Ezeknek az elméleti alapoknak összefüggésben kell lennie azzal a diszciplínával, amely a

szakdolgozat bázisa (illetve azokkal a diszciplínákkal, amelyekre alapul – ha

multidiszciplináris dolgozatról van szó).

a) Itt meg kell találni az elméletet, amelyhez kapcsolódunk. (Ez sokszor nem könnyű.)

b) Ha nem megy, akkor meg kell próbálni valamilyen elméletet alkotni. (Ez is eléggé nehéz

első dolgozatot írók esetében.)

Érdemes megpróbálni a szakirodalomhoz, vagy annak valamely iskolájához kötni azt amit

írunk. Ugyanis a tudományos kutatás eljut a tudományon belül egy végponthoz, ahol már a

felderítetlen terep kezdődik. És onnan, ettől a bizonyos végponttól az ismeretlen feltérképezése

irányába a tudományos dolgozat.

De ehhez először meg kell mutatni, hogy hol van ez a végpont. Ezt a célt szolgálja az

elméletalkotás, vagy elmélet leírás. Röviden le lehet írni ezeket az elméleteket.

Mindenképp itt kell beszélni arról, hogy

– a témával kapcsolatban mit tárt fel eddig a szakirodalom; hogy

– mit mond el az eddigi – a témával kapcsolatos – kutatási irányokról a szakirodalom.

Ha nincs is egy konkrét elmélet (pl.: strukturalista funkcionalista elméleti szociológiában),

akkor legalább a szakirodalom néhány témával, kutatási iránnyal kapcsolatos megállapítását

kell leírni: 3-4-5 mondatban.

a) Ha olyan témát választunk, aminek nincs szakirodalma: Akkor azt kell leírni, hogy a

témát eddig még nem kutatták, igazán nincs szakirodaloma.

Távoli irodalmakat is érdemes ilyenkor megjelölni, mert olyan nincs, hogy teljesen a

levegőben lóg valami. Valami logikai alapja kell, hogy legyen annak az ugródeszkának,

ahonnan az ismeretlen mélyvizébe merítjük a hálónkat.

b) Ha csak idegen nyelvű szakirodalom van: És nem akarjuk ezeket olvasni, akkor is jó

néhány ilyet megjelölni. Vagyis utánanéztünk, csak valami meggátolt abban, hogy ezt el

is olvassuk (nem elérhető, vagy nem értjük azt a nyelvet). Így le kell írni, hogy

tudományos folyóiratokban nincs irodalma a témának.

5. A téma lehatárolása

Explicit formában le kell írni, hogy mit vizsgál és mint nem vizsgál a dolgozat. Könnyű átlátni,

hogy a fő és alkérdések kategóriájához ez a dolog nagyon szorosan kapcsolódik. Amikor

megfogalmazzuk a kérdéseinket, hogy mire vagyunk kíváncsiak, mire keressük a választ, abban

a pillanatban már lehatároltuk a témát, de ezt nagyon világosan érdemes leírni.

A lehatárolás értelme: „Ne lehessen belekötni a dolgozatba.” Elsősorban az opponens fog

kérdéseket feltenni. A szakdolgozat opponense ne kérhessen olyan dolgot számon a

szakdolgozaton, ami nem is volt célunk akkor, amikor hozzákezdtünk a kutatáshoz.


19

Ha az opponens a pontos lehatárolás ellenére mégiscsak rákérdez más irányokra, akkor azt kell

mondani, hogy „a szakdolgozat elején világosan meghatároztuk, hogy mivel foglalkozunk,

mivel nem”. Csak az kérhető számon a szakdolgozaton, ami a lehatárolásban a kerítésen belül

van. (Nyugodtan lehet erre hivatkozni: Nem vizsgáltam, mert nem volt cél.)

Lehatárolás: Vannak tehát térbeli, időbeli, logikai határok. Lehetségesek kutatási módszerbeli

határok. (Pl.: Ha a témánkat szakirodalmi kompilációval akarjuk megoldani a téma

feldolgozását, és nem fogjuk többirányú kutatást folytatni, vagy nem fogunk hatásvizsgálatot

folytatni.)

6. A kutatás kulcsfogalmai

A kutatás kulcsfogalmai az értelmezési háló szemei. Amikor a témához kapcsolódó elméletet

bemutatjuk, ebben ezek a kulcsfogalmak szerepelnek majd. Ezeket a kulcsfogalmakat kell

majd megmagyarázni1.

Általános szabály, hogy egy szakdolgozati bevezetőben minimum 3, max. 10. legyen. (Ne álljon

fogalomdefiníciókból a bevezető. Csak a legfontosabbak szerepeljenek.)

7. Mi lesz a dolgozat munkahipotézise

Itt arról kell beszélni, mit gondolunk előzetesen arról, hogy a választott témán beül, a

kiválasztott kérdésekre milyen választ fogunk adni.

Tehát előre van egy elképzelése az embernek, mert feltételezi azt, hogy a kutatás milyen

eredményekkel fog majd zárulni. Ezt nevezzük munkahipotézisnek.

8. A vizsgálati egységek, vizsgálati sokaság kérdése

Itt kell arra választ adni:

– Mi a kutatás alapanyaga,

– Milyen alapanyagon folytatjuk a vizsgálódásunkat

(Pl.: egyének v. csoport viselkedését vizsgáljuk, értékrendszereket kutatjuk, statisztikai

adatokat, szakirodalmat vagy újságcikkeket elemzünk.)

9. Kutatási módszerek

Itt arra a kérdésre kell választ adni: milyen módszerrel jutottunk a szükséges információk

birtokába.

– Beavatkozással járó

– Beavatkozás nélküli módszerek

10. A dolgozat szerkezeti felépítéséről

Ez logikailag az eddig szereplők összefoglalása. Itt kell röviden írni arról, hogy a tárgyaló rész

milyen fő és alfejezetekből fog állni. Amikor nagyvonalakban bemutatjuk a dolgozat

szerkezetét, akkor a szerkezeti egységeket logikai úton össze kell kapcsolni.

Pl.: A dolgozat szerkezeti felépítése fő- és alkérdések alapján történik.

Nem csak nagy homogén fejezetek vannak, hanem igyekeznünk kell arra, hogy minél inkább

tagolt legyen a dolgozat. Minden lényeges logikai egységet külön alfejezetbe rendezhetünk.

11. Irodalomjegyzék

Két részből áll:

1 Ezek kutatás közben módosulhatnak?


20

1. Szakirodalmi anyag

2. Források jegyzéke

(Ha forráselemzésen alapul a dolgozat, akkor az irodalomjegyzékben viszonylag sok forrás

fog szerepelni.)

Forrás nagyon sok minden lehet a szakdolgozatban, attól függ, mi a kutatási téma, cél. Az is

előfordulhat, hogy egy írásmű az egyik dolgozatban szakirodalom, a másikban forrás.

Pl. 1: Ha valaki forráselemző dolgozatot készít a drog kérdésköréről. Mondjuk azt vizsgálja,

hogy a szakirodalomban milyen álláspontok alakultak ki a drogfogyasztás

visszafogásával kapcsolatban, milyen prevenciós ötletek vannak? Ez egy szakirodalmi

bázison nyugvó szakdolgozat lesz, egy szakirodalmi kompiláción nyugvó

szakdolgozat lesz. Ez esetben tehát a szakirodalom forrás lesz.

Pl. 2: Ha viszont azt mondom, hogy a tizenévesek körében szeretnék egy vizsgálatot folytatni

arról, hogy mi a tizenévesek véleménye a drogozókról (saját korosztályukban), akkor a

forrása ennek a szakdolgozatnak a kérdőíves kutatás lesz. Annak érdekében, hogy ne

lógjon ez az egész szakirodalmi bázis nélkül a levegőben, ezért a drogfogyasztással

kapcsolatos néhány irodalmat megnézem, és beteszem a szakirodalmak listájába.

Önmagában nem a lelőhely határozza meg azt, hogy valami forrás vagy szakirodalom.

Pl.: Ha pszichológiai témánk van és a Hölgyvilágból veszünk egy cikket, aminek nem

szakember a szerzője, akkor ez nem szakirodalom.

De ha a téma az, hogy a női magazinoknak mi a véleménye a singli-jelenségről, akkor

bátran használhatjuk ezeket az újságcikkeket és akkor forrás lesz a szakirodalom.

Ami az alapanyag, az mindig forrás.

Pl.: Ha egy politológus a magyar politikai gondolkodás forrásait elemzi, és politikusok

írásait elemzi, akkor ezek források. Ha megnézzük, hogy más politológus mit mondott

ezekről a forrásokról az szakirodalom.

A téma határozza meg, hogy mi szakirodalom és mi forrás.

Írásban a bibliográfiai adatok központozására ügyelni kell. Másként kell központozni

lábjegyzetben és másként az irodalomjegyzékben (részletesen lásd később).

Ennek a 11 pontnak okvetlenül szerepelnie kell a dolgozatban, különben nem biztos, hogy

elfogadják.


21

KUTATÁSI MÓDSZEREK

A múltkori előadáson szó volt a beavatkozással járó kutatásokról: terepkutatás, kérdőíves kutatás.

BEAVATKOZÁS MENTES KUTATÁS

Itt kaphatunk objektívebb eredményeket. Ezek olyan kutatások, amikor a kutatónak nincs

interakciója a kutatási anyaggal. Minden esetben rögzített anyagon történik. Tehát, ha már rögzített,

akkor nem lehet módosítani rajta azáltal, hogy a kezünkbe vettük.

1. DOKUMENTUMELEMZÉS – DOKUMENTUMOKHOZ KÖTÖTT

Alkalmas:

– dokumentumhoz kötődő különböző információk gyűjtésére,

– tartalomelemzésre,

– különböző értékek kutatására,

– szakirodalmi összefoglalók készítésére.

Ez a legelterjedtebb kutatási módszer. Tehát nyilvánvaló, hogy ha a kutató kutatás közben nem

követ el módszertani hibát, akkor objektívebb módszerről van szó, mint a beavatkozással járó

kutatásoknál.

Nem csak írott, de képi dokumentumok is lehetnek. Pl.: Ha valaki a gyerekeknek készülő

reklámokat kutatja, akkor elemezhet gyerekeknek készült reklámplakátokat, reklámfilmeket,

stb. Itt is lehetséges a dokumentumelemzés, tartalomelemzés módszere.

A dokumentumelemzésnél óriási módszertani kérdés, hogy mi legyen a minta. Maradva a

példánál: Meg kell néznem az összes gyerekeknek szóló reklámfilmet? Nem.

A dokumentumelemzés nem jelenti azt, hogy az adott típusú dokumentumok köréből minden

egyes dokumentumot elolvastunk. Valamilyen módon, - és ez a kutatási koncepció feladata -,

hogy amikor az alapanyag kérdéséről gondolkodunk meg kell határozni, hogy hogyan jutnak el a

dokumentumok egy köréből egy reprezentatív mintához.

Pl.: A gyerekeknek készült reklám-plakátoknak különböző kategóriái vannak: édességet,

gyerekjátékokat reklámozó, a gyerekek egészséges életmódjával foglalkozók. Mondhatjuk,

hogy minket ezt a három területet vizsgáljuk, mert több nem fér a dolgozatba – behatároljuk

– és mind a három kategóriából 10-10 plakátot fogunk megvizsgálni. Ez lesz a dolgozat

alapanyaga, és ezek alapján fogunk következtetéseket levonni a gyerekreklámok

sajátosságaira vonatkozóan. (Ez csak egy példa a mintavétel logikájára vonatkozóan -, nem

biztos, hogy tudományosan megállja a helyét.)

Pl.2: Politikusok beszédeit kutatjuk, a liberális irányzat politikai szövegeit kutatjuk a 1890-

1914-ig. Ez is egy óriási mennyiségű dokumentum. Lehetetlen mindet elolvasni. Ezen belül

is mintavételi eljárást kell kidolgozni, ennek a mintavételnek a logikáját meg kell alapozni

elméletileg. Ilyen elméleti alapvetésként mondhatjuk, hogy a liberális szövegeket kutatjuk,

ebben az vizsgált korszakban, de csak a vezető liberális politikusok szövegeit. Tehát a

kisebbek röpiratait nem fogjuk elővenni, hanem csak a korszak vezető liberális

pártpolitikusainak szövegeit kutatjuk.

Vagy vesszük a korszak két nagy liberális újságját, és a vizsgált időszakban megnézek két-két

vezércikket.

Tehát valamilyen logikája kell, hogy legyen a minta, az alapanyag előkészítésnek, a

dokumentumelemzéshez.


22

Ezt a logikát be kell mutatni a vizsgálati sokaság pontban (lásd az 1. pont). A dokumentumelemzés

módszeréhez ez a bizonyos mintavételi eljárás igazolása hozzá tartozik.

Ha digitális szövegen készítünk dokumentumelemzést, akkor a mintavételi eljárás lehet

véletlenszerű is. Digitális szövegen egyszerűbb a véletlenszerű mintavételi eljárás. A

dokumentumelemzésnél lehet kétféle módszert alkalmazni:

· Kvantitatív dokumentumelemzés: Számszerű adatokat keres, számszerűsíti a kutatás

eredményét.

Pl.: Azt vizsgáljuk, ha a Kádár-rendszer utolsó öt évében, és a rendszerváltás utolsó öt évében

a magyar sajtóban hányszor fordult elő a „szabadság” fogalma. Ekkor számokat, adatokat

keresünk erre vonatkozóan (ez illuzórikus, de ha digitális formában meglennének mondjuk a

Népszabadságnak ezek a számai, akkor egyszerűen a számítógép keresőjével össze lehetne

számláltatni.) Itt a hipotézisünk az lenne, hogy a rendszerváltás után a „szabadság” szót

gyakrabban használták, mert a közgondolkodásnak egy, a korábbinál fontosabb kategóriájává

vált a „szabadság” fogalma (ez is csak fiktív példa!).

· kvalitatív elemzés: Értékközpontú kutatás, sokkal inkább a tartalomra irányul.

Pl.: Mit jelent a „szabadság” szó a rendszerváltás előtt és után Magyarországon. Mert milyen

tartalmakat csúsztatnak be a „szabadság” fogalma mögé.

Azt szokták mondani, hogy dokumentumelemzésnél - nyilván, ha a téma és a kutatási koncepció

engedi -, a kettőt kombinálni kell. Az az igazi, amikor tartalmi adatokat meg tudunk erősíteni

számszerű adatokkal.

Pl.: A drog-kérdés milyen súlyos problémája a magyar társadalomnak. Ezt kvantitatív

kutatással is alá lehet támasztani. Mondjuk a napilapok cikkeinek sorában hány droggal

kapcsolatos írás jelent. Vagy a könyvtárakban, vagy a magyar szakirodalomban a

drogkérdés milyen gyakran fordul elő. Tehát valószínűleg sokkal gyakrabban előfordul a

szociológiai, politológia irodalmakban, a drog-kérdés, mint a vegetariánusok ügye.

Fontos: A kutató akkor teszi jól, ha a kutató mindig megkülönbözteti dokumentumok esetében a

manifeszt és a látens tartalmat.

Manifeszt tartalom: A szövegszinten megjelenő tartalom.

Látens tartalom: Ami a kommunikáció céljaihoz kapcsolódik.

A manifeszt és látens tartalom megkülönböztetésére van egy kérdéspárunk, amely segít eligazodni:

Mit mond? – Manifeszt tartalom kérdése.

Mit üzen? – Látens tartalom kérdése.

Pl.: Kádár-szövegek elemzésekor számolni kell azzal, hogy a szocializmus politikai

rendszerében a politikai kommunikáció nem tényleges tartalmakról szólt, hanem kvázi

kommunikáció volt. Meglehetősen nagy bajban volt a gazdaság, amikor a politikusok

szövegeiben még mindig az volt a szöveg, hogy alapvetően minden rendben van, nincs

komoly baj.

Tehát a manifeszt tartalom arról szólt, hogy nincsen probléma, a látens tartalom pedig arról,

hogy ne ugráljatok, ne szóljatok bele a politikába, mert azt karom, hogy ne legyetek

politikailag aktívak.

Ez a diktatorikus szocializmusnak a páternalista hajlamát jellemzi. Atyáskodó hatalom volt,

amely kiskorúként kezelte az állampolgárokat, és nem osztotta meg velük a releváns

politikai információkat. Ezért nehéz Kádár-szövegeket elemezni, mert nehéz a manifeszt

tartalom mögött a látens tartalmat kibogozni.


23

A manifeszt és látens tartalom megkülönböztetése a források esetében indokolt. Hiszen a

szakirodalom feltehetőleg azt mondja, amit üzenni akar. Hisz, feltehetőleg, egy tudósnak nem célja

az, hogy ködösítsen, hanem az a célja, hogy megértsék őt. Ott a manifeszt és a látens tartalom a

leginkább egybeeshet. Elképzelhető, hogy egy tudósnak van olyan vitairata, amelyben egy

tudóstársának az elméletét bírálja („ostobának tartja” a tudóstársát, és nem állja meg, hogy ezt ne

közölje vele), ír egy vitairatot. Virágnyelven üzeni a kutatótársának, hogy fabatkát sem ér a

munkája. Tehát a szakirodalomban is vannak látens és manifeszt tartalmak, de ez a két tudós

viszonyának függvénye. A forrásokban a politikai szövegekben, vagy egy interjúban, stb. nagyon is

a látens tartalmakra kell koncentrálni. Pl.: Ha valamilyen kényes kérdésről készítünk interjút, akkor

kell tudni olvasni a sorok között.

2. STATISZTIKAI ELEMZÉS, MINT DOKUMENTUMELEMZÉS

A statisztika minden esetben forrás. És statisztikából készülhet szakirodalmi elemzés. Az

lesz a szakdolgozat, de egy adatsor minden esetben forrás.

Ennek a dokumentumelemzésnek

– előnye: beavatkozásmentes

– hátrány: nem tudjuk azt, hogy a leírtak a valóságban hogyan érvényesülnek.

Pl.: A „szabadság” kutatás esetén láthatjuk azt, hogy a „szabadság” gyakrabban szerepel a

rendszerváltás utáni politikai publicisztikában, ezt le tudjuk írni a dolgozatban. De arra

vonatkozóan nem tudunk következtetést levonni, hogy valóban kiszélesedett-e a szabadság.

A vizsgált alapanyag nem ad lehetőséget ilyen következtetések levonására. Ehhez még

politológiai és szociológiai kutatásokat kellene folytatni. Pusztán a szövegek alapján nem

lehet következtetést levonni a tényleges társadalmi folyamatokra vonatkozóan. Tehát

vigyázni kell arra, hogy a következtetésünknek mi az érvényességi köre.

Érvényességi kör: Amit vizsgálunk milyen típusú következtetések levonására ad lehetőséget.

Pl.: A vécében olvasható falfirkákból nem lehet következtetni a választások kimenetelére, csak

valamelyest a diákság politikai irányultságára. Pl.: Ha vizsgálom a XIX. századi

liberalizmust, de ennek alapján nem mondhatok semmit a XX. századi liberalizmusról. A

liberalizmus országonként és időszakonként is. A kettőnek tehát annyi köze van egymáshoz,

hogy a mai liberális politikusok hivatkoznak a XIX. századiakra, mint elődjeikre. De nem

szabad bedőlni. Fontos az érvényességi kör.

3. Történeti elemzés

A történeti típusú kutatás azt jelenti, hogy kronologikus sorrendben kutatjuk a vizsgált

időhatárok között kiválasztott jelenséget. És gyakorlatilag időben egymásra épülő folyamatokat

akarunk feltérképezni.

1. Történeti összehasonlító kutatás: A térbeli és időbeli szempontok kombinációját veszi

alapul.

Pl.: Ha azt vizsgáljuk, hogyan érvényesül a politikai nyilvánosság ellenőrző funkciója az

Egyesült Államokban a XIX. század végén és hogyan érvényesül Magyarországon a

politikai nyilvánosság ellenőrző funkciója ugyanebben az időszakban. A XIX. század vége

jelentse itt az 1890-től 1910-ig terjedő időszakot. Itt tehát az értelmezési hálónknak két fő

ága van. Az időbeli és a térbeli dimenzió. Mindkettőt megnézzük. Mindkét helyen

választ keresünk a kérdésünkre, majd pedig összehasonlítjuk a kettőt. (Ez egy relatív

egyszerű módszer, egy szakdolgozathoz.)


24

Történeti összehasonlító elemzés témája szintén sokféle lehet. Vizsgálhatunk politikai témákat,

értékrendeket, attitűdöket, egy fogalom történetét, stb. Itt a módszeren van a hangsúly. Az

értelmezési háló kialakításának módszerét jelenti, a térbeli és időbeli dimenziók találkozását.

4. Hatásvizsgálat (Viszonylag ritka módszer a szakdolgozók körében. Ennek oka az, hogy

általában későn kezdenek hozzá a szakdolgozat készítéséhez.)

Itt legalább két éves vizsgálatra van szükség. Azt vizsgálják, hogy egy beavatkozás a társadalmi

folyamatokba – ami nagyon sokféle lehet -, az milyen hatással jár.

Pl.: A magyar oktatás folyamatába egy nagyon komoly beavatkozás történik most a bolognai

folyamat jegyében a kéttípusú képzési rendszert fogják bevezetni (alap vagy „bachelor”

szint és egy felső vagy „masters”). A beavatkozás milyen hatással jár. Ezt egy

hatásvizsgálattal úgy lehet kideríteni, hogy csinálnak egy kutatást a beavatkozás előtt. Mind

minden más kutatásnak, ennek is lesz mondjuk egy fő és öt alkérdése. Pl.: A hallgatók

felkészültsége az államvizsgán javul, vagy sem. Tehát végeznek egy vizsgálatot előtte, majd

megtörténik a beavatkozás, és utána pedig a beavatkozás után ugyanazokat a kérdéseket

felteszik, ugyanazt a mintát megkeresik, ugyanazokkal a módszerekkel megnézik megint

helyzetet. Majd összehasonlítják a kettőt. Az összehasonlítás eredménye mutatja meg, hogy

ez a beavatkozás milyen eredménnyel jár. (Ez a módszer általában nem alkalmas arra, hogy

szakdolgozathoz használjuk.)


25

GYAKORLATI KÉRDÉSEK

1. Az irodalomjegyzék és az olvasmányjegyzék összeállítása.

Van egy témánk, kialakult strukturált érdeklődésünk (tudjuk, konkrétan milyen kérdésekre

keressük a választ, és most szeretnénk hozzálátni a szakdolgozat elkészítéséhez. Ehhez össze

kell állítani az irodalomjegyzéket.

AZ IRODALOMJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA:

a) A könyvtárban kezdjük.

b) Ha ismerünk már egy szakirodalmat, akkor a legegyszerűbb, ennek a lábjegyzeteit és

irodalomjegyzékét megnézni, és ezen elindulni.

– Ha ez a szakirodalom egészen közel áll az érdeklődésünkhöz, akkor nagyot markolunk

vele.

– Ha csak távolabb áll, közelről érinti a témát, de nem egészen ugyanaz a szakirodalom

szerzőjének a célkitűzése, akkor is neveket fogunk találni, szerzők nevét, szakmai

folyóiratok címét, tehát van hol elindulni.

c. Ha nincs ilyen szakirodalmunk:

Rá lehet keresni egy kulcsszóra:

– Internet (Google, stb.). Interneten keresztül az Országos Széchenyi Könyvtár

katalógusában érdemes keresni! (www.oszk.hu).

– Könyvtárban: ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) rendszere. Az általunk

keresett kulcsfogalmak benne vannak-e az ETO-ban. Ha benne vannak, akkor jó, ha

nem, akkor a szinonimákat.

d. Ha nincs egy jó fogalomötletünk, mert az általunk kigondolt fogalom nincs benne az ETO-

katalógusban.

– A könyvtárban vannak egyéb adatbázisok is, ahol rá lehet keresni fogalom, cím vagy

szerző neve alapján folyóiratokban megjelent írásokra. Ilyen pl.: a www.matarka.hu;

az www.manci.hu . Amennyiben digitális formában megvan valahol az a cikk, akkor

ott az adatbázisban onnan le is lehet tölteni.

– A Gallup Intézet honlapján az Oktatás rovatára kell klikkelni.

– Egy hasznos link: Az Internet mint könyvtár – Itt megtalálhatók a magyar nyelven

létező digitális lexikonok.

– Ha régi magyar könyvekre van szükség (1700 előttiek), az is elérhető digitalizálva.

(Talán az OSZK-n keresztül jutunk oda.)

– Az Magyar Elektronikus Könyvtár állománya eléggé szegényes, de lehet, hogy

hasznát tudjuk venni.

e. Ha ily módon még mindig nem találjuk a minket érdeklő szakirodalmat:

– A folyóiratok repertóriumában összegyűjtik egy folyóirat különböző évfolyamaiban

található cikkek listáját (15-20 évfolyamét is akár) – szerző és kulcsszó szerint, de

cím szerint nem!

Ez tehát akkor jó, ha van egy szerzőnk, vagy szakkifejeződésünk akitől vagy

amiről olvasni akarunk (Pl.: a Médiakutatás és a Jelkép nagyon fontos

http://www.oszk.hu/

http://www.matarka.hu/


26

kommunikációhoz, médiához kapcsolódió szakirodalmak.) Ezeknek a

repertóriumát elővéve tudunk tájékozódni fogalmakról.

Az Irodalomjegyzékbe fel kell venni az összes elérhető irodalmat.

Cél, tehát,: Addig kutatok, amíg az összes Magyarországon elérhető szakirodalmat meg nem

találjuk. (Tehát nem az, hogy 20 megvan, akkor kész.”) Persze engedményt lehet kapni, de

mindenképp törekedni kell az irodalomjegyzék összeállításánál a lehető legszélesebb kör

összeírására.

Elképzelhető olyan irodalomjegyzék, amiben 100 tétel van. Ha megvan a téma szűkítése, utána

tudjuk szelektálni ezeket az irodalmakat.

Elég lehet annyi, hogy a könyvtárban megnézzük egy könyv tartalomjegyzékét, és eldönthetjük,

hogy nem kell, kell egy fejezet, vagy esetleg mind.

Sok esetben nem olvasunk el egész könyveket. Lehet, hogy a 3. fejezet b pontja kell csupán, ha az

segíti a témánkat.

Ha csak idegen nyelvű szakirodalom van: Ha valaki idegen nyelvű szakirodalom alapján írja meg

a szakdolgozatát, az egy értékesebb dolgozat, mintha magyar alapján.

Fontos: olyan témát válasszunk, amihez van elérhető szakirodalom. Ha egy témához csak idegen

nyelvű szakirodalom, olyan, amit nem értünk, akkor más témát kell választani. Persze, ha 15

nagyon fontos magyar nyelvű szakirodalom van, és 2 idegen nyelvű, az nem nagy gond. De ha

főleg idegen nyelvű van, és abból semmit sem olvasunk el, az már nagy probléma.

Ha csak kevés szakirodalmat találunk, de pl. politikai témájú cikkeket akarunk elemezni,

akkor le kell szögezni, hogy ez egy forráselemző dolgozat, önállóan kívánjuk feldolgozni, és

ennek nem olyan komoly a szakirodalma. De azért mondjuk politológiai témájú irodalmakat

lehet találni hozzá. De lehet hivatkozni külföldi forrásokra: XY Londonban három éve ezt a

témát kutatta, ő ezeket a szempontokat tolta előtérbe, az én dolgozatomban ezeket a

szempontokat magyar alapanyagra kívánom alkalmazni. Ez így teljesen jó, csak arra kell

vigyázni hogy az angol helyzetről írottakat mennyiben alkalmazhatjuk a magyar

viszonyokra.

Sokan akkor jönnek rá, hogy szűkíteniük kell a témát, amikor elérkeznek az irodalomjegyzék

összeállításához. Hogy ne kelljen ötven vagy száz szakirodalmat elolvasni, ezért inkább még

tovább kell szűkíteni a témát!

Az olvasmányjegyzék

Az irodalomjegyzékből készül az olvasmányjegyzék.

Az olvasmányjegyzék egy másik lista. Az előzőnél kissé szűkebb. Ez tartalmazza azt az

adatsort, azoknak az irodalmaknak az adatait, amelyeket valóban el is olvastunk.

A kettőt soha sem szabad összetéveszteni. Súlyos hiba, ha valaki a szakdolgozat végére betesz egy

irodalomjegyzéket, és kiderül a dolgozatból, hogy annak az irodalomjegyzéknek a felét nem

olvasta!

Mindig az olvasmányjegyzék legyen a szakdolgozat hátulján! Csak azokat az irodalmakat

szabad beírni, amely ténylegesen a kezünkben jártak.

Javaslat: Az egyes oldalakon levő lábjegyzeteket másoljuk össze egy lapra, és ebből készüljön

el a végső lista. Véletlenül se forduljon elő olyan irodalom hátul, amit nem olvastunk! Ezért

különböztetjük meg egymástól az irodalomjegyzéket az olvasmányjegyzéktől.

Azt is lehet csinálni, hogy menet közben gyorsan lehivatkozunk még néhány irodalmat – ha túl

rövid lenne ez a lista hátul (ezt sokan csinálják). A lényeg az, hogy szöveg közben legyen


27

hivatkozás! A szakirodalomra is ezért kell hivatkozni (nem csak ezért, másért is, de ezért is

érdemes hivatkozni). Ezért érdemes minél több szakirodalom felvetéseit figyelembe venni menet

közben, hogy a szakirodalom listája is tekintélyesebb legyen.

Források, szakirodalom, általános művek legyen összesen legalább 3 oldalas, tehát 40

tételből legalább álljon. Olyan véletlenül se legyen, hogy 4-5 irodalom legyen ott!!

Ha pl.: politikai témájú cikket elemzünk, arra hivatkozni, mondjuk, hogy kétpólusú, vagy

annak látszik a magyar politikai rendszer; a konzervatív és a liberális eszmék konfliktusa,

stb. Ezek jók, megadják adott problematika hátterét. Ezek az irodalmak lehetnek távoliak.

Nem kell szó szerint beírni, lehet a tartalmára hivatkozni.

CÉDULÁZÁS

Időben a leghosszabb feladat: A szakirodalom és a források feldolgozását jelenti.

Fontos: A cédulázás nem azonos a jegyzeteléssel!

A szakdolgozat készítéshez az információk összegyűjtése a szakirodalomnak, a forrásoknak

egyfajta szelekcióját jelenti.

A cédulára csak azokat a dolgokat kell kiírni, amelyek dolgok a mi értelmezési hálónknak, a

mi kutatási szempontrendszerünknek megfelel.

Az értelmezési háló elemeit, szálait itt lehet hasznosítani, a cédulázás kapcsán.

Nem írjuk ki a teljes szakirodalmat, a források köréből sem mindent, csak azt, ami a mi

kutatási koncepciónkban feltett kérdésünkre válaszol.

Ha mindent beírunk, akkor a valóság káoszát fogjuk beemelni a dolgozatunkba, vagy pedig a kiírás

után, konkrétan a dolgozat megírásakor kell majd szelektálni. Ez a későbbi szelekció nem javasolt.

Egyszerűbb megoldás, ha eleve már csak azok kerülnek a cédulákra, amelyek nagyon fontosak

a kutatási elképzeléseink megvalósítása szempontjából.

A cédulázás formai jegyei is ezt a logikát követik. (A cédula vagy egy A4-es papír fele vagy

negyede, fektetve.) Formai sajátosságok:

1. Bibliográfiai adatok: amelyek a forrás vagy szakirodalom azonosítására szolgál: A szerző

neve, a mű címe, a kiadó neve, a kiadás helye, dátuma, és az oldalszám. Ennek majd a

lábjegyzet elkészítése szempontjából lesz jelentősége.

Pl.: Horváth Mihály : A magyar népesedés története című szakirodalmi műve.

Kulcszó, azonosítási szó, vagy esetleg az értelmezési háló egyik szálának a jele vagy

neve: A mi esetünkben a jobb felső sarokba felírjuk a cédulára, hogy milyen szempontból

írtuk ki, amit kiírtunk. Milyen kérdésünkre ad választ az, amit kiírtunk. Miért fontos az.

Pl.: A kutatásnak van 3 kulcsfogalma: Az 1. kulcsfogalomra vonatkozókat írjuk ki.

Milyen szempontból fontos nekünk, amit kiírtunk. Ilyen szempontnak tekinthetjük:

a. az értelmezési háló bármelyik elemét,

b. vagy az alkérdéseinket, amelyeket a kutatás során megfogalmaztunk

3. 1. 2.


28

c. kutatási kulcsfogalma, ill. bármi, ami egy logikai egysége lesz a készülő

dolgozatunknak.

Ez azért fontos, mert később a céduláinkat ez alapján fogjuk csoportosítani.

2. Ezután folyamatosan írhatjuk azokat az információkat, amelyeket a szakirodalomból

kivettünk.

a. A cédulán szerepelhet idézet

b. és a mű (vagy a megfelelő fejezet, vagy logikai egység) tartalmi kivonata.

A tartalmi kivonatot úgy nevezzük, hogy parafrázis. Általában gyakori az, hogy a cédulázás

időszakában parafrazáljunk (parafrázisokat készítünk. Általában gyakoribb az, hogy a cédulázás

„folyamtában” parafrazálunk, parafrázisokat készítünk. Vagyis, ha valamit keresünk a

szakirodalomban húsz oldalon keresztül, akkor ennek a 20 oldalnak az értelmét, lényegét írjuk csak

a cédulára, hogy ne legyen olyan sok cédulánk. Lehet, hogy amit a szakirodalom hosszasan

magyaráz, azt sokkal gyorsabban, egyszerűbben le tudjuk írni, és nem lesz rá szükség, hogy mi is

ilyen hosszan írjunk. Tehát, ha parafrázist készítünk, akkor a szakirodalomban olvasott

lényegét adjuk vissza.

A parafrázis sose azonos az idézettel! Nem szabad szó szerint átvenni a szakirodalom

készítőjének gondolatait. Ha szó szerint vesszük át, azt idézőjelbe kell tenni. Fontos, hogy ne

lopjunk a szerzőktől. Amit átvehetünk:

– a szakirodalom szerzője által használt fogalom

– a szakdolgozat szerzője által használt tipikus megfogalmazás módja, szókapcsolata,

szófordulata. Ezeket idézőjelben át lehet venni: ezt a frappáns megfogalmazást nem

mi találtuk ki, hanem átvettük.

Nincs értelme oldalakat idézni a szakirodalomból, Tehát alapállásban mégis csak parafrázist

készítünk.

Egy recept arra, hogyan lehet jó parafrázist készíteni:

1. El kell olvasni a szakirodalmat

2. Lefordítani a könyvet

3. A saját szavainkkal felírjuk, amit olvastunk. (Utána még ellenőrizhetjük, hogy nem

hagytunk-e ki valami fontos elemet.)

Így biztosan nem lopunk.

Nagyon kellemetlen, amikor az opponens a saját szavait látja viszont idézőjel nélkül. Az is

kellemetlen, ha a tanár megismeri a szakirodalom szerzőjének anyagát, hisz a tanár is olvasta

ezeket a dolgokat (ha beépítette őket az előadásának anyagába, akkor ő is készített belőle

parafrázist.) Ilyet nem lehet csinálni.

Tehát egy-egy kulcsfogalmat, megfogalmazást, félmondatot idézőjelben be lehet tenni, de általában

nem szoktunk szó szerint idézni szakirodalomból.

Abban az esetben szoktunk szó szerint idézni szakirodalom szerzőjének véleménye perdöntő a

mi dolgozatunkban.

Pl.: Ha vita van a szakirodalom különböző szerzői között, és mi xy szerző nézeteit fogadjuk el a

szakdolgozatunkban, és ez a szakdolgozatunknak egy nagyon fontos része, akkor esetleg lehet

idézni. De általában forrásokból szoktunk idézni. A szakirodalom inkább gondolatokat

közöl, semmint hogy ilyen kiemelt jelentőséggel bírna, hogy idézni kellene belőle.


29

Ha ily módon készítettünk „cédulát” egyik olvasmányunkról, akkor megyünk tovább

olvasmányjegyzékünk alapján sorra, újabb cédulákkal.

A következő cédula lehet, hogy nem a második kérdésünkre válaszol majd, és nem a második

szakkifejezésünk szerepel benne, hanem valamely további. Ekkor még nem tudjuk, hogy milyen

szempontból lesz számunkra fontos ez az irodalom.

Ahogy haladunk előre az irodalomban, változik a 2. rubrikába írt dolog és a bibliográfiai adatsor is.

Amikor az összes kijelölt forrást és szakirodalmat elolvastuk, és van mondjuk 180 db cédulánk.

Ezek tartalmi szempontból abban különböznek egymástól, hogy a 2. számú rubrikába más és más

van írva. A munka menete a példával tovább haladva:

1. Amikor végeztünk a cédulázással, akkor sorba kell raknunk a céduláinkat.

2. Tegyük fel, hogy 15 ilyen kategóriát alkottunk cédulázás és a kutatási koncepció

kialakítása közben. Így az összes cédulánkból 15 kis halmot tudunk csinálni, 15 logikai

egységet. Hogyan építjük fel a dolgozatot? A 15 logikai egységet hogy fogjuk elrakni?

(Egy 40-60 oldalas dolgozatban nem lehet több, mint 4-5 fejezet!)

3. A 15 logikai egységből csinálunk 5 nagy kupacot.

4. Az 5 nagy kupacon belül (kupacsonként 3 cédulahalom): megpróbáljuk elrendezni, hogy

mi miből fog következni az általunk kijegyzetelt anyagban. Tehát az 5 cédulahalmon

belül is további tagolást csinálunk. Ezáltal az összegyűjtött anyagnak a szerkezetét

alakítjuk ki. És az így kialakított „halmocskák” fogják jelenteni a dolgozatunk

logikai tagolását.

– Az első fejezetnek lesz római I. arab 1. Ezen belül is tudunk csinálni „a”, „b” stb.

pontokat.

Ily módon kialakul a szakdolgozati tartalomjegyzék.

(Így sokkal előrébb vagyunk ugyanannyi energiával, mintha füzetben összeírunk sok mindent –

szelekció nélkül a szakirodalomból és a forrásokból - akkor a valóság káoszát fogjuk beemelni a

dolgozatunkban, és a szakdolgozatban nem lesz egyvilágos, egyöntetű logikai struktúra. Márpedig a

tudományos írásműveknek ez a logikai struktúra a meghatározó eleme. Ezért kell előbb kutatási

koncepciót, értelmezési hálót, fő- és alkérdéseket csinálni, és csak utána szabad hozzákezdeni a

szakirodalom feldolgozásának, hogy már egy konkrét elképzelés alapján tudjunk jegyzetelni és

cédulázni.

Amikor megvan az anyagunk, akkor összerakjuk ezeket a halmokat, és megírjuk a szakdolgozatot:

Az első kupacot átolvasunk, és szépen megfogalmazzuk. Innen tehát jórészt csak stilisztikai

kérdések vannak.

Lehetséges, hogy egy csomó olyan dolog van az irodalomban, ami számunkra irreleváns a

cédulára csak azokat a dolgokat írjuk, amik számunkra fontosak.

Az internetről való letöltés és a fénymásolás azt a tévképzetet keltheti bennünk, hogy már a

mienk az anyag. Nem, azt fel is kell dolgozni.

Cédulázni lehet a számítógépben is. Van ilyen szofver. Vagy: fő- és alkönyvtárak

kialakításával. Nagyjából látjuk, hogy milyen szerkezete van a dolgozatnak, és az egyes

szerkezeti egységekben milyen kérdések vetődnek fel. Akkor oda csak az azokra választ adó

dolgokat írjuk be. Az egyes azonos fogalmú cédulákat tesszük azonos alkönyvtárba.

(Előfordulhat, hogy a könyvtárba laptoppal kell menni.)

A cédulázás nélkül nem biztos, hogy olyan látványos lesz a végeredmény. Lehet érezni a

szakdolgozaton, ha cédulázással készült.


30

Hivatkozások: minden tudományos folyóirat meg szokta szabni, hogy ő milyen hivatkozásokat

használ, és amikor a szerző készíti a publikációját, akkor ehhez alkalmazkodik – hogy a azt akarja,

hogy meg is jelentessék az írását. Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy mi legyen a

lábjegyzettel.

A legtisztességesebbnek az tűnik, ha a lap alján van. Ugyanis a lábjegyzet funkciója, hogy a

dolgozat olvasója azonnal lássa azt, hogy honnan szedte a dolgozat szerzője az információkat. Ha a

dolgozat végére tennénk, az olyan, mintha egy kicsit elrejtenénk; ha szövegközi hivatkozásba

tesszük, az zavarja a szöveg olvasását. A legklasszikusabb a lap alján történő hivatkozás.

A szakdolgozat nem más, mint állítások és bizonyítások láncolata. A bizonyítás a tudományos

dolgozatban nagyon sok esetben a szakirodalomra való hivatkozás. (Ilyen tekintélyelvű a

tudomány:) Ha x y híres szerző ezt és ezt állította, és ezt még senki nem cáfolta meg a tudományos

életben, akkor ez bizonyítottnak tekintendő, és ha én hivatkozom őrá, akkor … az én állításom.

Egy valamire való szakdolgozatban oldalanként legalább 3 lábjegyzet szerepel. Úgy szép. (És az a

gyanús, amikor oldalakon keresztül nincs.)

Ha túl hosszú lenne a lábjegyzet, akkor inkább mellékletbe tegyük. Ez nem kizárt. „5. számú

lábjegyzet: Ehhez a kérdéshez lásd az 1. számú mellékletet.” – És oda lehet 3 oldalt is írni.

Formailag, képileg nem szép és nem jó, ha 1/2 oldalasnál hosszabb lábjegyzetek vannak.

Idézet: Általában hosszadalmas, de nem biztos, hogy olyan jelentőségű. És elegánsabb, ha saját

szavunkkal fogalmazunk. Egy prózai tudományos műből 3 sornál többet idézni nem jó. De 3 sorban

pedig nem lehet elmagyarázni egy elméletet. Így mindenképp parafrázisra van szükség.

ÖTLETCÉDULÁZÁS

Az ötletcédulákra a saját gondolatainkat fogjuk felvezetni. Itt csak a bibliográfiai hivatkozás.

Viszont a jobb felső sarokban az információs dobozka ott kell, hogy legyen: Az valamilyen olyan

kérdéssel kapcsolatos, ami foglalkoztat minket. Oda kell írni, hogy milyen fogalomhoz kapcsolódik.

Melyik alkérdésünkre ad választ ahhoz, hogy utána ezeket az ötletcédulákat is be tudjuk illeszteni a

logikai rendbe, amikor a halmocskákat alakítjuk ki.

Az ötletcédulázás tehát arra jó, hogy az ember a szakirodalom olvasása közben túráztatja magát,

beindul az agya, és jönnek a nagy kreatív gondolatok. Ezeket le kell írni, még akkor is, ha később

ezeknek egy részét később kidobjuk. Ami megmarad, nagyon jól jöhet a szakdolgozat írásakor.

Előre is el lehet készíteni az írott változat bizonyos részeit: Most összeállt valami, és gyorsan

összeírjuk egy cédulára. Érdemes ezeket a cédulasor végére tenni, és előre haladva az

alfejezetekben, megnézzük, hogy épp be tudunk-e valamit illeszteni ezek közül. Ezek arra jók, hogy

merre induljak el a gondolkodásban. (Külön cédulákon vagy alkönyvtárban érdemes ezeket tartani.

De egy 15-20 oldalas kisebb dolgozatnál ugyanabban a dolgozatban érdemes ezeket használni. Ez

referátum készítésénél is jó ez.)

Ha a parafrázis, vagy a forrásokból vett adatsor nem fér rá egy cédulára, akkor ugyanazzal a

bibliográfiai adattal, ugyanazzal az információs kulcsszóval készítünk továbbiakat, és

megsorszámozzuk őket.


31

AZ ÍRÁS

Hogyan lehet szakdolgozatot írni a kutatási eredményekből?

1. Stílus: tudományos

– A tudományos stílust és a média által használt ne keverjük össze. Ne legyen a hírértékre

koncentráló, hanem tudományos, tehát kissé száraz stílusúnak kell lennie a dolgozatnak.

– Nem is érzelmeket közöl, hanem racionális. Ne legyen bratyizós, bizalmas.

– Egy-egy humort, vagy szófordulatot néha megengedhetünk magunknak, de nem lehet, hogy

ez dominálja a dolgozatot.

– A potenciális befogadókhoz igazítsuk a stílust és az elvontság fokát. A befogadók a

témavezető tanár és az opponens lesznek. Ez azt jelenti, hogy nem lehet túlságosan

szájbarágós. Ne hivatkozzunk tankönyvekre! Elméletileg a tanáraink és opponenseink jól

ismerik ezeket az alapműveket, alap tankönyveket. Egyszer már túlhaladott anyagokra ne

hivatkozzunk. A tankönyvön túli szakirodalomra lehet hivatkozni.

– Elvont se legyen: Ne gondoljuk azt, hogy a tanárnak az is a kisujjában van, amit még soha

senki sem kutatott! A témavezető – hacsak nem az ő kutatási területe is ugyanaz – az

alapokat ismeri. Az alapokig nem kell magyarázni. De az alapokon túl, érthetően és világos

stílusban el kell mondani, hogy milyen eredménnyel járt a kutatás. Elvontan se lehet

fogalmazni, mert sem a témavezető tanár, sem az opponens nem fogja megérteni.

Ugyanis egy speciális területen „mélyfúrást” kell végeznünk. Lehetőleg olyan területen,

amelyen még senki nem járt. Tehát egyedi lesz, ezért – addig, míg a legutolsó szakirodalmi

láncszemig eljutunk, amit bárki ismerhet a szakmában, onnantól kezdve magunknak kell

képbe hozni a témavezetőt és az opponenset is. Ehhez kell igazítani a stílust is. Érthetően és

világosan el kell mondani, hogy amikor az utolsó szakirodalmi ugródeszkáról beugrottunk a

kutatás mélyvízébe, akkor ott mit láttunk. A stílus ehhez igazodik.

2. A szakdolgozat felépítésének mikéntje:

A szakdolgozat felépítésében legalább négyszer kell elmondani ugyanazt:

1. A Tartalomjegyzékben, címszavakban a szakdolgozat szerkezetét.

2. A Bevezetőben, amikor a kutatási koncepciót megfogalmaztuk, akkor kell röviden szólni

a szakdolgozat szerkezeti felépítéséről. (A dolgozat elején a 10. pont.)

3. Tárgyaló rész: Részletesen kivesézzük ezeket a dolgokat. (Míg az első két részben csak

utaltunk rá, hogy miről fogunk beszélni.)

4. A Befejező/Záró részben, amikor megírjuk a kutatási eredményeink összegzését, a

konklúziót, akkor összefoglaljuk röviden. Ez meg ez volt a célkitűzésünk, ezt és ezt az

anyagot kutattuk, erre az eredményre vezetett a kutatás. A kérdésünkre a következő

eredményre jutottunk.

Alap retorikai szabály: A jó szónok is állandóan ismétli önmagát. A jó szónok, ha kiáll, először el

kell mondania, miről fog beszélni, utána beszél róla, majd összefoglalja a hallgatóságnak, hogy

miről beszélt. Így talán a hallgatóság képbe jön. A szakdolgozattal is ezt kell csinálni. Attól lesz a

szakdolgozat meggyőző, hogy világosan látja az olvasója, a készítő gondolatmenetét. Az

ismétlések ezt a célt is szolgálják: a gondolatmenet egyértelművé tételét.

Az egyik főszabály a dolgozat szerkezeti felépítésére vonatkozóan: A 4-szer történő ismétlés.


32

Ezeknek az ismétléseknek a terjedelme más és más:

– A tartalomjegyzékben rejtélyes címek vannak csak.

– A kutatási koncepció kifejtésekor a bevezetőben már logikailag össze kell kapcsolni ezeket

a címeket.

– A legterjedelmesebb kifejtés a tárgyalási részben van. Ott nagyon-nagyon részletesen,

amennyire csak lehet részletesen ki kell fejteni a témát.

– Végül az összefoglalásban az egésznek a summázatát kell megadni, ez tehát megint

rövidebb.

Tehát nem arról van szó, hogy négyszer szó szerint elismételünk valamit. Ugyanarról

beszélünk minden esetben, de mindig más megközelítésben, másként, más céllal.

A) BEVEZETŐ RÉSZ

A kutatási koncepciót kell hogy tartalmazza, amelynek részleteit 11. pontban foglaltuk össze.

A bevezetőben nem elsősorban arról kell szólni, hogy szubjektíven miért érdekes ez a téma, hanem

arról, kutatási szempontból kell megközelíteni a témát. Módszertani vázlatot kell adni, és a kutatói

szempontból izgalmas dolgokat kell kiemelni, és nem a szubjektív motivációkat. (Meg lehet

említeni a szubjektív motivációkat, de nem ezen van a hangsúly.)

B) TÁRGYALÓ FEJEZET

A tárgyaló rész szerkezete a kutatási koncepció kialakításakor és a cédulázás során dől el.

A tárgyaló rész fő és alfejezetekből áll. Tehát, amennyire csak tudjuk tagoljuk a dolgozatot. Ha

dilemmában vagyunk: legyen főfejezet és alfejezet, vagy legyen főfejezet, alfejezet és annak az

alfejezete, ha nem tudjuk eldönteni, akkor mindig a cizelláltabb mellett döntsünk.

Minél tagoltabb a dolgozat, annál világosabban átlátható a gondolatmenet, és annál inkább

kénytelen leszek átlátni saját munkámat.

A tagoltság tehát segíti nemcsak a külső olvasó megnyerését, hanem a mi munkánkat is.

Az egyes fejezeteken belül állítások és bizonyítások láncolata van.

Pl.: Azt állítom, hogy a magyar liberálisok értékrendjében a XIX. század végén egyre több

konzervatív elem keveredett. Ilyet bárki mondhat újságíró, közember, tudós, bárki. A

tudósnak ezt bizonyítania kell. A korabeli liberális források segítségével fogom bizonyítani.

Beidézem a fejezetbe azokat a forrásokat, amelyek bizonyítják az állításomat.

Vagy, ha nem forráselemző dolgozatot írok, akkor a szakirodalmat fogom beidézni, és a

szakirodalom tekintélyes képviselőjének a munkájából egy parafrázist fogok csinálni, és az

valahová beteszem. Azt mondom, én azért nem néztem meg források szintjén, mert más is

ezt mondta a szakirodalomban, én sem akarok mást állítani, semmi forradalmian újat, tehát

csak átveszem a szakirodalom állításait.

A szakdolgozat olyan írásmű, amelyben egyetlen kijelentés sem maradhat bizonyítás nélkül.

Bizonyíthatom a mondanivalómat: számadatokkal, statisztikákkal, forrásrészletekkel,

szakirodalommal, kérdőíves felméréseredményeivel, képekkel. (A képet természetesen nem a

lábjegyzetbe tesszük, mint a szakirodalmi hivatkozást. A képet mellékletbe tesszük.) Amennyiben

egy képnek, ábrának, grafikonnak perdöntő jelentősége van a gondolatmenet szempontjából, akkor

be lehet tenni a tárgyaló részbe is:

– Előbb beszélni kell a képről, felvezetni: „Ennek a tételnek a bizonyítására a következő

táblázat szolgál.”

– Utána bevágjuk az ábrát/táblázatot.


33

– Majd lezárjuk a gondolatmenetet. „Amint látjuk az ábráról/táblázatból.

C) BEFEJEZÉS

Amikor a tárgyaló fejezet végén az összes állításunkat elmondtuk, és az összes

bizonyítékunkat felsoroltuk, akkor jön a Zárszó / Befejezés / Összegzés. Ami tehát a negyedik

említése a mondanivalónknak. Itt már nem kell újból lábjegyzetekkel tarkítani az anyagot!

Itt az egész munkának a sommás összefoglalása lehetséges.

Ha valaki nem tudja hogy befejezni a dolgozatot, nagyon elegáns befejezésnek számít, ha

utalunk a nyitva maradt kutatói kérdésekre, vagy azokra a kérdésekre, amelyek nem szerepeltek

eredeti kutatási koncepciónkban, ám az anyaggyűjtés során rájöttünk arra, hogy ezek is nagyon

izgalmasak. Tehát a továbblépés irányait, a további kutatások lehetőségeit lehet felvillantani

(ha találunk ilyet).

Bár fontos a kritikai gondolkodás és az önálló gondolatalkotás, fontos, hogy ne menjünk el

nagyon szubjektív irányba.

Pl.: Nem lehet egy a feminizmusról szóló dolgozat végére oda írni, hogy „Szerintem minden

férfi hímsoviniszta disznó.” Önálló véleményalkotásnál is legyünk visszafogottak.

D) A FŐ- ÉS ALFEJEZETEK ARÁNYAI: (általában és a mi esetünkben konkrétan – 40-60 oldalas

dolgozatban)

– Bevezetés: Az egész dolgozat 10 %-a (6 oldal);

– Befejezés: 8-10 % 4-6 (oldal)

– A többi a Tárgyaló rész.

– Ehhez jön még hozzá a Tartalomjegyzék, amit nem oldalszámozzuk be.

– A MELLÉKLETEK: van úgy, hogy nincs rá szükség, és van úgy, hogy 20-30 oldal.

a. Ha kérdőíves kutatást végzünk, akkor mindenképp a dolgozatba kell tenni

mellékletbe a kérdéssort.

b. Ha interjúk alapján írjuk meg a dolgozatot – tehát mi gyártjuk a forrást a

szakdolgozathoz, akkor az interjúkat minden esetbe bele kell tenni: le kell gépelni,

alá kell íratni az alannyal (különben nem hiteles), és mellékletbe kell tenni.

c. Minden olyan forrást mellékletbe kell tenni, amely forrásnak nem lehet utána menni,

vagy amit mi „gyártottunk”. Ez a fő szabály.

Pl.: Utolérhető a Népszabadság április 15.-i száma, vagy a Tv-híradó ekkori

adása, de egy fotó is. Fotókat is ki lehet írni egy cd-re, és be lehet tenni

mellékletként. Ez elegáns megoldás.

d. Hosszúra nyúlt lábjegyzetet

e. Fontos szakirodalmi parafrázist, ami nem fért a főszövegbe.

f. Olyan dolgot, ami egy kutatási részeredmény részünkről, de végül is kikerült a fő

gondolatmenetből, mert sehova sem tudtuk besuvasztani. Tehát lehet jelezni, hogy a

kutatásnak milyen irányai vannak még. Ha elindultunk azokba az irányokba,

azoknak az eredményeit is bele lehet tenni.

g. Mindent, ami zavarná a tárgyaló rész egységét, logikáját, de megdolgoztunk érte –

hát ne dobjuk ki az ablakon.

h. Kevésbé fontos táblázatokat, amelyek nem fértek a főszövegbe.


34

3. A SZAKDOLGOZAT TAGOLÁSA

A szakdolgozat írásos formába öntésekkor nagyon fontos a szakdolgozat tagolása. A

szakdolgozat tagolását írás közben úgy is kifejezzük, hogy a fő- és al-, alfejezetek más

betűtípussal vannak szedve. Ennek kialakítási módja:

WORD-ben:

„Stílus” ablak:

Főfejezet: Címsor 1. I.

Alfejezet: Címsor 2. I. 1.

Alfejezet: Címsor 3. I. 1. a,

Tehát a különböző címsorokban vannak a logikai alfejezetek. Ezek más-más betűtípussal vannak.

Az egy címsorhoz tartozó jelölések ugyanazzal a betűtípussal lesz.

Ezzel is ki tudjuk fejezni azt, hogy éppen melyik logikai szinten járunk, és ezzel is segítjük az

oktatót, a dolgozat szerkezetében való eligazodásra.

Ennek egy másik nagyon nagy előnye: Amikor kész a dolgozat, akkor egy mozdulattal el tudjuk

készíteni a tartalomjegyzéket oldalszámra pontosan. Ennek módja: BESZÚRÁS,

TARTALOMJEGYZÉK. Így fogja megmutatni a fejezeteket a tartalomjegyzékben is, oldalszámra

pontosan. Ha beleírunk a dolgozatba, és módosulnak az oldalszámok, akkor azt ő automatikusan

követi. Nagyon gyors módszer! (De ha a Címsor stílusokat nem alkalmazzuk, akkor nem fogja

megcsinálni.)

Ha már nem tudjuk hol tartunk, akkor a NÉZET menüben a DOKUMENTUMTÉRKÉP pontra

klikkelve függőlegesen ketté hasad a képernyő. Jobb oldalon megmarad a szöveg, bal oldalon egy

sávban megmutatja a tartalomjegyzéket. Így láthatjuk, hogy logikailag hol látunk. Így

ellenőrizhetjük, hogy logikus, követhető-e a gondolatmenet. Ha én nem látom logikusnak a

sajátomat, akkor az opponens és a témavezető sem fogja tudni.

A szakdolgozat szerkezeti felépítése:

1. Tartalomjegyzék

1. Bevezetés (10 %)

2. Tárgyalás

3. Összegzés (9-10%

4. Irodalomjegyzék

5. Melléklet

Ha rövidítésjegyzéket akarunk, azt be lehet tenni a Mellékletbe. Nem kell erre külön kategóriát

alkotni.


35

Irodalomjegyzéken belüli kategóriák:

– Forrásjegyzék

– Irodalomjegyzék

– Általános művek, lexikonok kategóriája – Lehet, ilyen kategóriát is alkotni. Javasolt, ha

valaki úgy érzi, hogy az irodalomjegyzéke szegényes. Meg kell nézni az említett

weboldalakon, hogy milyen lexikonok, szótárak állnak rendelkezésre a témához.

Szerzők nevének leírása az irodalomjegyzékben:

Betűrendi sorrendben, a családnevek alapján. Tehát a külföldi szerzők neve megfordul:

– Arent, Hanna – Az „A” betűnél

– MacCagh, William – Ő a „C” betűhöz kerül, mert a „Mac” az nem a családnév.

– gróf Széchenyi István – Az „Sz” betűhöz kerül.

Amikor lábjegyzetbe tesszük ezeket a neveket, akkor nem szükséges megfordítani a külföldi

nevet. Tehát szerepelhet úgy, hogy Hanna Arent:…

Lehet-e mondjuk szépirodalomból vett idézet a dolgozat elején?

– A dolgozat a rációra kell hogy hasson, nem az érzelmekre. De ha valaki szeretne idézetet

írni, akkor teheti. Úgy foghatjuk ezt fel, mint egy „piaci” cím, egy érzelmi ráhangolódást

segítő cím. De legyen a dolgozatnak egy tudományos címe is.

– Vagy lehet a tudományos cím mellé egy érzelmi ráhangolódást segítő mottót is tenni.

– Legyen egy piaci címe, és utána adjunk neki egy tudományos alcímet. Ez a tudományos

alcím jelölje meg a témát nagyon pontosan. A cím mindig utaljon a dolgozat tartalmára!

Köszönetnyilvánítás:

– A témavezetőnek és az opponensnek nem, mert a témavezető ezért kapja a fizetését.

– Köszönetet lehet mondani olyan embernek, aki külső opponens volt. Nem lett volna

kötelessége, hogy segítsen, és mégis megtette, ott állt a dolgozat mellet.

– Lehet köszönetet mondani olyan embernek, akit sokáig nyaggattunk kérdésekkel. Nekik

ebből semmi hasznuk nem származott, nekünk viszont ebből van a szakdolgozatunk.

A dolgozat útja a BMI-ben: A dolgozat bekerül Csekő Melindához. A védés előtt megtudjuk, ki az

opponens, mert megkapjuk a kérdéseit a védés előtt.

egy kutatÁsmÓdszertan vÁzlata18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/... ·...

Documents