Emil Ajar Elttem az let Fordtotta: Bognr Rbert

Ok a:t mondtak. Orletbe estel Omiatta, akit s:erets:.En a:t mondtam. A: elet i:et csak a bolondok ismerik.Jafii. Raud Al Rad:sakinElszr is azt mondhatom el, hogy gyalog laktunk a hatodikon, es hogy Rosa mama reszere, amilyen rengeteg kilot cipelt azon a ket arva laban, ez maga volt a gonddal-gytrdessel teli mindennapi elet Iorrasa. Ezt mindannyiszor esznkbe juttatta, amikor epp masra nem panaszkodott, mert raadasul zsido is volt. Az egeszsege sem volt rendben, es mar most elmondhatom azt is, hogy olyan asszony volt, aki megerdemelt volna egy liItet. Haromeves lehettem, amikor elszr lattam Rosa mamat. Hamarabb az embernek nincs emlekezete, es ntudatlansagban el. Az ntudatlansagot harom- vagy negyeves koromban hagytam abba, es neha hianyzik. Zsido, arab meg neger sok volt Belleville-ben, de csak Rosa mamanak kellett hat emeletet megmaszni. Mondogatta is, hogy egyszer meg a lepcs viszi a sirba, es erre az sszes klyk elkezdett sirni, mert igy szokas, ha valaki meghal. ten vagy hatan, neha meg tbben is voltunk nala. Eleinte nem tudtam, hogy Rosa mama csak azert trdik velem, hogy a honap vegen penzesutalvanyt kapjon. Amikor megtudtam, akkor mar hat- vagy heteves voltam, es egeszen odalettem, hogy Iizetnek ertem. Azt hittem, Rosa mama ingyen szeret, hogy jelentnk valamit egymasnak. Egy egesz ejszakat atsirtam miatta, es ez volt az els nagy banatom. Rosa mama eszrevette, hogy szomoru vagyok, es elmagyarazta, hogy a csalad, az semmi, es hogy meg olyanok is vannak, akik odaktik a Iahoz a kutyajukat, mieltt nyaralni mennek, es minden evben haromezer kutya hal bele, hogy igy megIosztjak ket az veik szeretetetl. Az lebe vett, es megeskdtt, hogy en vagyok neki a legdragabb a vilagon, de nekem rgtn az utalvany jutott az eszembe, es sirva elszaladtam. Fogtam magam, lementem a Drisz ur kavezojaba, es leltem Hamil urral szemben, aki vandor sznyegarus volt Franciaorszagban, es mar mindent latott. Hamil urnak szep szeme van, ami jolesik az embereknek. Mar nagyon reg volt, amikor megismertem, es azota csak tovabb regedett. - Miert mosolyog mindig, Hamil ur? - Igy ksznm meg az Istennek mindennap, hogy jo emlekeztehetseget adott, kis Momom. Mohamednek hivnak, de mindenki csak Momonak szolit, mert az kisIiusabb. - Hatvan evvel ezeltt, amikor Iiatal voltam, talalkoztam egy nvel, aki szeretett, es akit en is szerettem. Nyolc honapig tartott, aztan egy masik hazba kltztt, es meg most is, hatvan ev multan is emlekszem ra. Azt mondtam neki: nem Ielejtlek el. Teltek az evek, nem Ielejtettem el. Neha Ieltem, mert meg sok elet allt elttem, es hiaba Iogadkozik a szegeny ember, Isten kezeben van a radirgumi. De mostanra megnyugodtam. Nem Ielejtem mar el Dzsamilat. Hamarabb meghalok, keves idm van hatra. Rosa mama jutott az eszembe, egy kicsit elgondolkodtam, aztan megkerdeztem: - Elhet az ember szeretet nelkl, Hamil ur? Nem valaszolt. Ivott egy kis mentateat, ami nagyon egeszseges. Hamil ur egy id ota mindig szrke dzsellabat hordott, nehogy mellenyben erje az elszolitas. Ram nezett, es csak hallgatott tovabb. Biztos azt gondolta, hogy en meg tizenhat-even-aluliaknak-nem-ajanlott vagyok, es vannak dolgok, amikrl nem kell tudnom. Akkoriban het- vagy talan nyolceves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszletesievezve, amint majd kiderl, ha jobban megismerjk egymast, es gondoljak, hogy erdemes. - Miert nem valaszol, Hamil ur? - Nagyon Iiatal vagy, es jobb, ha nagyon Iiatal koraban bizonyos dolgokrol nem tud az ember. - Elhet az ember szeretet nelkl, Hamil ur? - Igen - mondta, es lehajtotta a Iejet, mintha szegyellne magat. Erre sirva Iakadtam. Sokaig nem tudtam, hogy arab vagyok, mert senki sem bantott. Csak az iskolaban adtak ertesemre. De en sohasem verekedtem, az mindig Iaj, ha az ember megt valakit. Rosa mama zsidonak szletett Lengyelorszagban, de Marokkoban es Algeriaban strikkelt hosszu eveken keresztl, es ugy beszelt arabul, mint maguk meg en. Az ismert okokbol zsidoul is tudott, es gyakran beszeltnk ezen a nyelven. A haz tbbi lakoja Ileg neger volt. A Bisson utcaban harom neger Ieszek van, meg aztan ket olyan is, ahol trzsek szerint elnek, ugyanugy, ahogy AIrikaban csinaljak. A szarakolek vannak a legtbben, meg a szenegaliak, akik szinten rendesek. Van aztan egy jo csomo mas trzs is a Bisson utcaban, de most nincs idm, hogy mindet Ielsoroljam. Az utca es a Belleville krut tbbi resze Ileg zsido meg arab. Es ez igy megy egeszen a Goutte d'Or terig, azutan mar a Irancia negyedek kezddnek. Eleinte nem tudtam, hogy nincsen anyam, st meg azt se, hogy kellene, hogy legyen. Rosa mama elkerlte a temat, nehogy micsoda gondolataim tamadjanak. Nem tudom, miert szlettem, es mi is trtent pontosan. Haverom, a Bhm, aki sok evvel idsebb nalam, az mondta, hogy a higienias allapotok miatt van az egesz. O Algirban szletett a Kasbaban, es csak azutan jtt Franciaorszagba. A Kasbaban meg nem volt higienia, es azert szletett, mert nem volt se bide, se ivoviz, se semmi. A Bhm csak kesbb tudta meg ezt az egeszet, amikor az apja megprobalta tisztazni magat, es megeskdtt neki, hogy senkiben sem volt rosszindulat. A Bhm azt mondta, hogy azoknak a nknek, akik strikkelnek, most van tablettajuk a higieniara, de tul koran szletett. Volt azert nalunk egy jopar anya, hetente egyszer vagy ketszer eljttek, de mindig csak masokhoz. Rosa mamanal mindannyian kurvagyerekek voltunk, es amikor az anyak tbb honapra elmentek videkre strikkelni, eltte meg utan meglatogattak a klkket. Hat igy kezdtek bajaim lenni az anyammal. Ugy vettem eszre, hogy mindenkinek van anyja, kiveve engem. Erre grcseim lettek, meg gyomoridegessegem, hogy hozzam is jjjn. Szemben velnk volt egy srac, akinek labdaja volt, mondta, hogy ha neki Iaj a hasa, eljn az anyja. MegIajdult a hasam, de nem ert semmit, s aztan gyomorgrcseim lettek, de az is hiaba. St mindenhova odaszartam a lakasban a nagyobb Ieltnes kedveert. De hiaba. Rosa mama lebdsarabozott, eleteben elszr, merthogy nem Irancia volt. vltttem, hogy latni akarom az anyamat, es hetekig mindent sszeszartam bosszubol. Vegl Rosa mama azt mondta, ha nem hagyom abba, jn a Gyamhatosag, na, ettl megijedtem, mert a Gyamhatosag az els dolog, amire megtanitjak a gyerekeket. Tovabbra is beszartam, mar csak elvbl is, de igy nem lehetett elni. Akkoriban vagy heten lehettnk kurvagyerekek a penzioban Rosa mamanal, es mind elkezdte tiszta erbl sszeszarni magat, mert a klknel konIormistabb nincs, es annyi szar volt mindenhol, hogy mar Iel sem tntem a rakasban. Rosa mama mar ugyis eleg reg es beteg volt, es nagyon rossz neven vette, mert mar azeltt ldztek, mint zsidot. Azzal a ket arva labaval naponta tbbszr megmaszta a hat emeletet mind a kilencvent kilojaval egytt, es amikor belepett, es megerezte a szarszagot, beleroskadt a csomagjaival a Ioteljebe, es elkezdett sirni, hogy ra ki van tekintettel. A Iranciak tvenmillioan vannak lakosok, es azt mondta, hogy ha mindegyik azt csinalta volna, amit mi, akkor meg a nemetek se birtak volna ki, hanem olajra leptek volna. Rosa mama jol megismerte Nemetorszagot a haboru alatt, de hazajtt. Belepett, megerezte a szarszagot, es elkezdett ordibalni: Auschwitz, Auschwitz!, mivel t is oda deportaltak Auschwitzba zsidonak. De Iaji teren megis mindig korrektl viselkedett. Volt nalunk peldaul egy kis Mojse, akit gyakran nevezett IstspoIajunak, engem viszont soha. Akkoriban meg nem lattam, hogy a kversege ellenere van benne Iinomsag. A vegen a Irancba hagytam az egeszet, mert nem ert semmit, az anyam csak nem jtt, de aztan is meg sokaig sszeszorult a gyomrom, es grcseim voltak, es meg most is Iaj neha a hasam. Kesbb mashogyan probaltam Ieltnni. Elkezdtem lopdosni az zletekbl, megIujtam egy szem paradicsomot vagy egy dinnyet a kirakatbol. Mindig azt vartam, hogy valaki odanezzen, es meglassak. Mikor a tulaj eljtt, es adott egy Ilest, akkor elkezdtem vlteni, de legalabb valaki erdekldtt irantam. Egyszer egy Iszerzlet eltt alltam, es elloptam egy tojast a kirakatbol. Egy n volt a tulaj, es eszrevett. Jobb szerettem ott lopni, ahol n volt, mert egyetlen dologban biztos voltam, hogy az anyam n volt, mashogy nem megy. Fogtam egy tojast, es zsebre tettem. Jtt a tulaj, en meg vartam a poIont, hogy jol Ieltnjek. De a n csak leguggolt mellem, es megsimogatta a Iejem. Es meg azt is mondta: - Jaj, milyen kis aranyos vagy! Elszr azt hittem, hogy erzelmekkel akarja visszaszerezni a tojast, es jol megmarkoltam a zsebemben. Mire var, adjon mar egy poIont, ezt kell egy anyanak csinalni, ha trdik az emberrel. De ez a n, ez Ielallt, odament a pulthoz, es adott nekem meg egy tojast. Es aztan megpuszilt. Egy pillanatra olyan remenyek szlettek bennem, hogy azt nem is tudom elmondani, mert azt nem is lehet. Egesz deleltt ott acsorogtam es vartam az zlet eltt. Nem tudom, mit vartam. A neni ram mosolygott neha, en meg ott maradtam a tojassal a kezemben. Hateves lehettem vagy ilyesmi, es azt hittem, egy eletre szol, pedig csak egy tojas volt. Hazamentem es egesz nap Iajt a hasam. Rosa mama a rendrsegen volt hamistanuzni, Lola asszony kerte Il. Lola asszony a negyedik emeleten lakott, a Bois de Boulogne-ban dolgozott mint buzimaca, de a megnsdes eltt bokszbajnok volt Szenegalban, es lettt egy klienst a Bois-ban, aki beIrdtt a szadizmusaval, mert nem tudhatta. Rosa mama elment tanuskodni, hogy akkor este moziban volt Lola asszonnyal, utana meg egytt neztek a tevet. Majd meg tbbet is meselek Lola asszonyrol, tenyleg nem olyan, akibl egy tucat tizenkett, mert ilyen is akad. Nagyon szerettem emiatt. A kiskrapekok, azok mindig nagyon ragalyosak, ha mar van egy, jn a tbbi is. Akkoriban heten voltunk Rosa mamanal, ebbl kett csak napkzbenre, azokat Mussza ur, a neves utcasepr tette letetbe a szemetelessel egy idben, reggel hat orakor, a Ielesege hijan, aki belehalt valamibe. Delutan jtt ertk, azutan mar Ioglalkozott velk. Ott volt Mojse, aki meg nalam is kiskorubb volt, Banania, aki Iolyton vigyorgott, mert jokedveben szletett, Michel, akinek regen vietnamiak voltak a szlei, es akit Rosa mama egyetlen nappal sem tartana tovabb mar egy ev ota, amiota nem Iizetnek erte. Ez a zsido n derek asszony volt, de megvoltak a maga korlatai. Gyakran elIordult, hogy a strikkes nk elutaztak messzire, ahol jol megy az zlet, es nagy a kereslet, es akkor Rosa mamara biztak a klkket, hogy aztan vissza se jjjenek erte. Elmentek, slussz, passz. Mert sok olyan kiskrapek van, akik nem tudtak idejeben elkretelni magukat, es nem kellettek. Rosa mama idnkent olyan csaladoknal helyezte el ket, akik maganyosnak ereztek magukat, es szkseget lattak, de ez nem ment knnyen, mert arra vannak a trvenyek. Ha egy n kenytelen strikkelni, akkor nem gyakorolhatja a gondviseli apasagat, ezt irja el a prostitucio. Es akkor Iel, hogy kisemmizik, es eldugja a klket, nehogy gyamnak adjak. Napkzibe teszi olyan illethz, akit ismer, es ahol van biztos diszkrecio. Nem tudom elsorolni az sszes kurvagyereket, aki mind elIordult Rosa mamanal az en idmben, de keves olyan volt, mint en, aki vegleges jogcimen voltam ott. Utanam a leghosszabb Mojse, Banania es a vietnami volt, akit vegl egy Monsineur-le-Prince utcai vendegl vett at, ma mar meg se ismernem, ha talalkoznek vele, olyan messze van az egesz. Amikor elkezdtem anyamat hianyolni, Rosa mama kis kvetelznek nevezett, es hogy minden arab ilyen, az ember a kisujjat nyujtja nekik, k meg mindjart az egesz kezet akarjak. Rosa mama igazabol nem ilyen volt, csak az eliteletek miatt mondta, en ugyis tudtam, hogy en vagyok a kedvence. Amikor orditani kezdtem, a tbbiek is velem orditottak, es Rosa mama ott talalta magat het klkkel, aki tiszta erejebl vltve az anyjat kvetelte, es ettl valosagos kollektiv hiszteriarohamot kapott. Tepte a hajat, pedig mar nem nagyon volt neki, es a halatlansag knnyei hullottak a szemebl. Kezebe temette az arcat, es csak sirt, de hat a gyerekekben nincs knyrlet. Meg a vakolat is hullott a Ialrol, na, nem azert, mert Rosa mama sirt, ez csak anyagi kar volt. Rosa mamanak sz haja volt, ami szinten hullott, mint a vakolat, mert mar nem nagyon tartott. Nagyon Ielt, hogy megkopaszodik, az szrny dolog egy asszonynak, akinek mar klnben se igen van semmije. Fenekbl es mellbl tbb volt neki, mint masnak, es amikor a tkrbe nezett, belemosolygott a kepebe, mintha tetszeni akarna maganak. Vasarnap Ielltztt, Ieltette a vrs parokajat, elment hazulrol, kilt a Beaulieu terre, es teljes eleganciajaban orakig ott ldgelt. Napjaban tbbszr kiIestette magat, de hat, mit csinalt volna. A paroka meg a Iestek alol kevesbe latszodott ki, es mindig teletette viraggal a lakast, hogy csinosabb legyen krltte. Amikor Rosa mama megnyugodott, kicipelt a mellekhelyisegbe, es leIkolomposozott, es azt mondta, hogy a Ikolomposokat brtnnel bntetik. Elmagyarazta, hogy az anyam mindig latja, mit csinalok, es ha viszont akarom latni valaha, akkor tiszta es becsletes eletet kell elnem, minden iIjukori bnzes nelkl. A mellekhelyiseg olyan kicsi volt, hogy na, es Rosa mama bele se Iert teljes egeszeben a kiterjedese miatt, es meg csodalkoztam is, hogy mekkora nagy, ahhoz kepest, hogy csak egy szemely egyedl. Azt hiszem, amikor kint volt a veceben, meg maganyosabbnak erezhette magat. Ha valamelyiknkert nem jtt tbb penzesutalvany, Rosa mama akkor sem rugta ki a bnst. Ez volt a helyzet a kis Bananiaval, az apja ismeretlen volt, es semmit sem lehetett a szemere hanyni; az anyja Iel evben ha egyszer kldtt egy kis penzt. Rosa mama lehordta Bananiat, de az tojt ra, mert csak haromeves es mosolygos volt. Rosa mama Bananiat csak-csak odaadta volna a Gyamhatosagnak, de a mosolyat, azt nem, es mivel az egyik nem ment a masik nelkl, kenytelen volt tartani mind a kettt. Nekem kellett Bananiat a Bisson utcai aIrikai Ieszekbe vinni, hogy szokjon a Ieketekhez, Rosa mama ehhez nagyon ragaszkodott. - Szoknia kell a Ieketekhez, masklnben kesbb nem Iog beilleszkedni. Fogtam hat Bananiat, es atvittem a szomszedba. Mindig nagyon rendesen Iogadtak, hiszen olyan illetkrl volt szo, akiknek a csaladja AIrikaban maradt, es egy gyerek, az mindig egy masik gyereket juttat az ember eszebe. Rosa mamanak Iogalma sem volt, hogy Banania, akit Tourenak hivtak, mali vagy szenegali vagy guineai volt-e, vagy valami mas, az anyja azeltt a Saint-Denis utcaban strikkelt, aztan atment egy abidjani kuplerajba, es azok olyan dolgok, amiket nem lehet tudni ennel a mestersegnel. Mojse is nagyon rendszertelen volt, de vele Rosa mama meg volt akadva, mert hat a Gyamhatosag olyasmi, amit megse tehet egyik zsido a masikkal. Ami engem illet, a haromszaz Irankos utalvany ott volt minden honap elejen, es en tamadhatatlan voltam. Azt hiszem, Mojsenak volt anyja, de szegyellte magat, jo csaladbol valo volt, es a szlei nem tudtak semmirl, raadasul Mojse szke volt, es kek szem, es az orra se volt jellemz, es ez nmagaert beszelt, csak ra kellett nezni. Az en halalpontos havi haromszazam tiszteletet parancsolt Rosa mamara az iranyomban. Tiz ev krl jartam, meg koraerettsegi zavaraim is voltak, mert mindig az araboknak all Iel legelszr a Iarkuk. Tudtam tehat, hogy en valami biztos tamasz vagyok Rosa mamanak, es szazszor is meggondolna, mieltt kenyertresre vinne a dolgot. Pont ez trtent a mellekhelyisegben, amikor hateves voltam. Most lehet, hogy azt mondjak, hogy sszekeverem az eveket, de ez nem igaz, es majd meg is magyarazom, amikor ott tartok, hogyan regedtem eveket egy csapasra, egyik pillanatrol a masikra. - Ide hallgass, Momo, te vagy a legidsebb, neked kell jo peldaval ell jarnod, hat ne csinalj itt neknk kupit az anyaddal. rlhettek, hogy nem ismeritek az anyatokat, mert a ti korotokban megiscsak van meg jo erzes, es az anyaitok olyan kurvak, hogy az nem igaz, az embernek megall az esze, a mindensegit. Tudod egyaltalan, mi az, hogy kurva? - Olyan illet, aki a seggevel keresi a kenyeret. - Csak azt tudnam, hol tanultal ilyen szrnysegeket, de sok igazsag van abban, amit mondasz. - Maga is a seggevel kereste a kenyeret, Rosa mama, amikor meg Iiatal es szep volt? Elmosolyodott, szerette hallani, hogy Iiatal es szep volt. - Jo kisIiu vagy, Momo, csak maradj veszteg. Segits nekem. reg vagyok es beteg. Amiota Auschwitzbol kikerltem, mindig csak kellemetlenseg ert. Olyan szomoru volt, hogy mar az se latszott rajta, hogy milyen ronda. Atleltem a nyakat, es megpusziltam. Az utcaban azt mondtak rola, hogy ennek a nnek nincs szive, es ami igaz, senkije se volt, aki utananezett volna a szivenek. Sziv nelkl allta a sarat hatvant even keresztl, es voltak pillanatok, amikor meg kellett neki bocsatani. Annyira sirt, hogy pisilhetnekem tamadt tle. - Ne haragudjon, Rosa mama, pisilni kell. Utana azt mondtam: - Na jo, Rosa mama, ez az anya-dolog nem megy, de nem lehetne egy kutyam helyette? - Mi? Micsoda? Szerinted van itt hely kutyanak? Es mivel Iogom etetni? Ki Iog neki utalvanyt kldeni? De egy szot se szolt, amikor a CaleIeutre utcaban egy kutyahazbol elloptam egy kis, szrke, gndr uszkart, es hazavittem. Bementem, es megkerdeztem, megsimogathatom-e az uszkart, es amikor ugy neztem a tulajdonosra, ahogy en nezni tudok, a kezembe adta a kutyat. Ha valamit, hat Iutni, azt tudok. Anelkl nem boldogulsz az eletben. Ezzel a kutyaval csak bajt vettem a nyakamba. Ugy elkezdtem szeretni, hogy az kesz rlet. A tbbiek szinten, kiveve talan Bananiat, aki tojt ra, ugyis boldog volt, ok nelkl, en sohasem lattam negert, aki azert volt boldog, mert oka volt ra. A kutyat mindig az lemben hurcoltam, es keptelen voltam nevet talalni neki. Akarhanyszor eszembe jutott, hogy Tarzan, vagy Zorro, ereztem, hogy van valahol egy nev, aminek meg nincs senkije, es csak var. Vegl is a Szupert valasztottam, de azzal a Ienntartassal, hogy megvaltoztatom, ha valami szebbet talalok. Fel voltam tltve Ielesleggel, es mindet Szupernak adtam. Nem tudom, mit csinaltam volna nelkle, az utolso pillanatban jtt, valoszinleg a sitten vegeztem volna. Amikor setaltattam, valakinek ereztem magam, mert en voltam a mindene. Annyira szerettem, hogy a vegen odaadtam. Olyan kilenceves lehettem, es ebben a korban az ember mar gondolkozik, kiveve talan, ha boldog. Nem akarok megserteni vele senkit, de azt is el kell mondani, hogy Rosa mamanal szomoru volt az elet, meg ha megszokta is az ember. Igy aztan, amikor erzelmi szempontbol Szuper nni kezdett a szememben, igazi eletet akartam teremteni neki, azt szerettem volna magamnak is, ha lehetseges lett volna. Jelzem, ez a kutya nem volt akarki, hanem egy uszkar. Egy hlgy egyszer azt mondta, juj de szep kiskutya, es megkerdezte, hogy az enyem-e, es hogy elado-e. Topis voltam, a kepem se valami uri, latta, hogy ez a kutya nem az en szemetdombomon termett. Eladtam neki tszaz Irankert Szupert, akinek ez igazan jo zlet volt. Csak azert kertem tszaz Irankot a joasszonytol, mert biztosan akartam tudni, hogy van-e neki mire. Mazlim volt, a hlgynek meg soIrs autoja is volt, es mindjart bele is rakta a Szupert, hatha vannak szleim, jnnek, es elkezdenek poIazni. Na most azert is megmondom, mert ugyse Iogjak elhinni. Fogtam az tszaz Irankot, es bevagtam egy csatornanyilasba. Aztan leltem a jardara, es bgtem, mint egy marha, es majd kidrgltem a szemem, de boldog voltam. Rosa mamanal nem volt az embernek letbiztonsaga, epp csak hogy megvoltunk valahogy, ott volt az a beteg n penz nelkl meg a Gyamhatosag a nyakunkon, hat ez nem volt kutyanak valo elet. Amikor hazamentem, es megmondtam Rosa mamanak, hogy tszaz Irankert eladtam Szupert, es a penzt bedobtam a csatornaba, Rosa mamat kitrte a Irasz, ram nezett, beszaladt a szobajaba, kulcsra zarta az ajtot, ketszer is raIorditotta. Attol Iogva mindig bezarkozott, ha aludni ment, mert egyszer meg elvagom a torkat. A tbbi gyerek iszonyuan kiverte a balhet, amikor megtudta, mert nem szerettek igazabol a Szupert, nekik csak jatszani kellett. Voltunk akkoriban egy csomoan, vagy heten-nyolcan. Ott volt Szalima, akit az anyjanak sikerlt megmentenie, amikor a szomszedok Ieljelentettek, mint strikkes kurvat, es kiszallt hozza az erklcsvedelem, a meltatlansag vegett. Felbehagyta a klienset, es Szalimat, aki a konyhaban volt, az ablakon keresztl ki tudta juttatni a Ildszintre, es egesz ejszaka egy kukaban dugta el. Reggel jtt el Rosa mamahoz hiszterias rohammal es a kiscsajjal, akinek szemetszaga volt. Atmenetileg ott volt Antoine, aki igazi Irancia volt, az egyetlen szletett, es mindnyajan megneztk, hogy milyen szerzet az ilyen. De csak keteves volt, ugyhogy nem lettnk sokkal okosabbak. Es aztan nem emlekszem meg, ki, Iolyton valtozott, ahogy jttek az anyak, es vittek a klkket. Rosa mama azt mondta, hogy a strikkel nknek nincs eleg erklcsi tamaszuk, mert a mai skricik gyakran nem allnak hivatasuk magaslatan. Azert van szksegk a gyerekkre, hogy ertelme legyen az eletknek. Ha volt egy kis idejk, vagy valami betegsegk, gyakran eljttek a porontyukert, es lementek velk videkre, hogy kihasznaljak a lehetseget. Sosem ertettem, miert nem engedik, hogy a nyilvantartott kurvak maguk neveljek a gyerekket. A tbbi nyugodtan csinalja. Rosa mama szerint ez azert van, mert Franciaorszagban olyan Iontosnak tartjak az ember lukat, mint sehol masutt, ez itt olyan mereteket lt, hogy elkepzelni se tudja, aki nem tapasztalja. Rosa mama azt mondta, hogy a luk a legIontosabb a Iranciaknak, meg XIV. Lajos, es emiatt ldzik a prostitualtakat, ahogy k hivjak ket, mert a tisztesseges nk azt akarjak, hogy csak az vek legyen ervenyes. En aztan epp eleg siro anyat lattam nalunk, Ieljelentettek ket a rendrsegen, mint olyanokat, akiknek gyerekk van, es hivatasosak, es halalra voltak ijedve. Rosa mama megnyugtatta ket, megmagyarazta, hogy van neki egy rendrIelgyelje, aki maga is kurvagyerek volt, es most vedelmezi t, es van egy zsidoja, aki hamis iratokat csinal neki, amikre senki egy szot se szolhat, annyira hitelesek. En sose lattam azt a zsidot, mert Rosa mama titkolta. Nemetorszagban ismerkedtek meg, abban a zsidootthonban, ahol tevedesbl nem irtottak ki ket, es megeskdtek, hogy meg egyszer nem huzzak be a csbe. A zsido egy Irancia negyedben lakott valamerre, es csak gyartotta maganak a hamis iratokat, mint az rlt. Rosa mama olyan iratokat kapott tle szivessegbl, amik azt bizonyitottak, hogy nem az, aki, olyan mint barki mas. Rosa mama azt mondta, hogy ezzel meg az izraeliek se tudtak volna semmit rabizonyitani. Persze, azert sosem volt egeszen biztos, mert az csak a halal. Az elet, az mindig tiszta panik. Szoval, mondom, a klkk orakig balheztak, amikor odaadtam Szupert, hogy biztositsam a jvjet, ami nalunk nem volt neki; csak Banania nem, nagyon boldog volt, mind mindig. En mondom, az a kis taknyos nem erre a vilagra valo volt, negyeves is elmult mar, es meg mindig boldog volt. Masnap Rosa mamanak az volt az els dolga, hogy elcipelt Katz doktorhoz, nincs-e valami az agyammal. Rosa mama azt akarta, hogy vegyenek vert tlem, es vizsgaljak meg, hogy mint arab, nem vagyok-e sziIiliszes, de Katz doktor ugy begurult, hogy meg a szakalla is remegett, mert azt el is Ielejtettem mondani, hogy szakalla volt. Irtora lehordta Rosa mamat, es az kiabalta, hogy ezek orleans-i dajkamesek. Ez azt jelenti, hogy nem is igaz, hogy az orleans-i zsidok a ruhaboltban bekabitoszereztek a Irancia nket, es aIrikai kupikba szallitottak ket; mindenki haragudott rajuk, ezek mindig beszeltetnek magukrol, tk Ieleslegesen. Rosa mama meg mindig csuda izgatott volt. - Hogy trtent pontosan? - Fogott tszaz Irankot, es bedobta a kanalisba. - Ez az els dhrohama? Rosa mama nem Ielelt, csak ram nezett, es en nagyon elszomorodtam. Sosem szerettem Iajdalmat okozni az embereknek, en IilozoIus vagyok. Katz doktor mgtt a kandallon volt egy vitorlas hajo tiszta Ieher szarnyakkal, es boldogtalansagomban el akartam menni valahova messzi-messzi, ahol nem vagyok ott, es elkezdtem repiteni, hajora szalltam, es biztos kezzel szeltem az oceanokat. Azt hiszem, ott Katz doktor vitorlasanak a Iedelzeten utaztam el legelszr messzire. Addig nem lehet azt mondani, hogy igazabol gyerek voltam. Ha akarok, meg ma is Iel tudok szallni a Katz doktor vitorlasara, egyedl vagyok a Iedelzeten, es elmegyek messzire, messzire. Soha senkinek nem beszeltem errl, mindig ugy csinaltam, mintha ott volnek. - Kerem, doktor ur, jol vizsgalja meg ezt a gyereket. Maga megtiltotta az izgalmakat a szivemre, meg eladja, ami a legdragabb volt neki a vilagon, es tszaz Irankot dob a kanalisba. Ilyenre meg Auschwitzban se volt pelda. Katz doktor keresztenyi irgalmassaga ismeretes volt az sszes arab es zsido kreben a Bisson utca tajekan, barkit latastol vakulasig gyogyitott, st azon tul is. En jo szivvel gondolok ra, mert ez volt az egyetlen hely, ahol beszeltek rolam, es ugy vizsgaltak meg, mintha Iontos volnek. Gyakran elmentem egyedl is, nem azert, mert beteg voltam, hanem hogy leljek a varotermeben. Ott ldgeltem jo ideig. O persze latta, hogy en csak ugy ott vagyok, es elIoglalok egy szeket, amikor olyan sok a nyomorusag a Ildn, de mindig nagyon kedvesen mosolygott ram, es nem haragudott. Sokszor eszembe jutott, hogy ha lehetne apam, akkor Katz doktort valasztanam. - Ugy szerette azt a kutyat, hogy az nem igaz, meg almaban is lelgette. Erre mit csinal? Eladja, es eldobja a penzt. Ez a gyerek, doktor ur, olyan Iurcsa. Nagyon Ielek egy hirtelen elmekorkitrestl a csaladjaban. - Biztosithatom, Rosa asszony, hogy semmi se Iog trtenni, abszolute semmi. Erre sirva Iakadtam. Tudtam en, hogy semmi se Iog trtenni, de ez volt az els eset, hogy nyiltan ki is mondtak. - Nem kell sirni, kis Mohammedem. De nyugodtan sirhatsz, ha jolesik. Gyakran szokott sirni? - Soha - mondta Rosa mama. - Sohase sir ez a gyerek, pedig Isten a megmondhatoja, mennyit szenvedek. - Na latja, maris jobban van - mondta a doktor. - Sir. Normalisan Iejldik. Jol tette, hogy elhozta, Rosa asszony, Ielirok maganak nyugtatot. Egy kis ideges szorongas, ennyi az egesz. - Ha az ember gyerekekkel Ioglalkozik, doktor ur, muszaj az ideges szorongas, mert klnben huliganok lesznek. HazaIele kez a kezben mentnk az utcan, Rosa mama szeret tarsasagban mutatkozni. Ha elmegy hazulrol, mindig sokaig ltzkdik, mert n volt valamikor, es ez nem mult el nyomtalanul Iltte. Nagyon kiIesti magat, de az koraban mar hiaba is probalja eltakarni a kepet. Olyan a Ieje, mint egy asztmas es szemveges reg zsido ordasnak. Mikor bevasarlasbol jn hazaIele, Iolyton megall, es azt mondja, hogy egy szep napon ugyis ott hal meg a masodik emeleten, mintha az volna a Iontos, hogy mind a hat emeletet megmassza. Hazaerve ott talaltuk N'Da Amedee urat, a selyemIiut, akit skricinek is neveznek. Ha ismerik a krnyeket, tudhatjak, hogy mindig tele van bennszlttekkel, akik AIrikabol jnnek a nyakunkra, ahogy mar a neveben is benne van. Van egy csomo otthonuk, mas neven nyomortanyajuk, ahonnan hianyoznak az alapvet termekek, ugymint a higiena es a Parizs Varosi TavItes, ami mar nem er odaig. Vannak olyan neger Ieszkek, ahol szazhuszan laknak, minden szobaban nyolcan, es egyetlen vecejk van a Ildszinten, hat persze, hogy mindent elarasztanak, mivel az ilyesmit nem lehet visszatartani. Az en idm eltt voltak nyomortelepek, de Franciaorszag lerombolta ket, hogy ne latszodjanak. Rosa mama meselte, hogy Aubervilliers-ben volt egy otthonuk, ahol szenIteses kalyhakkal mergeztek meg a szenegaliakat, bedugtak ket egy zart ablakos szobaba, es masnapra meghaltak. A kalyhabol eljv karos hatasok Iojtottak meg ket, mikor epp az igazak almat aludtak. Gyakran atugrottam hozzajuk ide, a Bisson utcaba, es mindig szivesen lattak. Tbbnyire muzulmanok voltak, de ez meg nem ok. Azt hiszem, rltek egy kilenceves klknek, akinek meg nincs telebeszelve a Ieje. Az regeknek mar tele van beszelve. Nem igaz peldaul, hogy a negerek mind egyIormak. Ha az ember szeme hozzaszokott a stethez, akkor Szambor neni, aki Iztt rajuk, egyaltalan nem hasonlitott mar Dia urra. Dia ur nem volt valami jopoIa. A szeme mintha direkt ijesztesre lett volna. Folyton olvasott. Volt neki egy igen hosszu borotvaja, ami nem csukodott be, ha az ember megnyomott egy izet. Borotvalkozashoz hasznalta, de kepzelhetik. tvenen laktak ott, es mindenki engedelmeskedett neki. Amikor eppen nem olvasott, akkor tornagyakorlatokat csinalt a Ildn, hogy legyen a legersebb. Bivalyers volt, de ez se volt neki eleg. Nem ertettem, miert tri magat a muszkliert egy olyan Iej, aki amugy is kajakos. Nem kerdeztem, de azt hiszem, nem erezte magat eleg ersnek mindahhoz, amit meg akart csinalni. Neha en is majd megdglk, ugy szeretnek ers lenni. Van, hogy arrol almodok, hogy zsaru vagyok, es nem Ielek senkitl es semmitl. Szabad idmben a Deudon utcai rendrrs krl maszkaltam, de minden remeny nelkl, tudtam, hogy kilenceves korban nem megy, az ember meg tul Iiatalkoru. Azert almodoztam rola, hogy zsaru leszek, mert nekik biztonsagi erejk van. Azt gondoltam, hogy k a legersebbek, nem tudtam, hogy rendrIelgyelk is vannak a vilagon, azt hittem, hogy a zsaru mindennek a teteje. Csak kesbb tudtam meg, hogy meg annal is van klnb, de a rendr-Iparancsnoksagig sohase tudtam Ielnni, az mar minden kepzeletemet Iellmulta. Valami kilenc- vagy tizeves lehettem, es nagyon Ieltem, hogy egyszal magamban maradok a vilagon. Minel nehezebben maszta meg Rosa mama a hat emeletet, es minel tbbet lt utana, annal kevesebbnek ereztem magam es annal jobban Ieltem. Na es ott volt a szletesi evem kerdese is, eleget Iajt miatta a Iejem, Ileg, amikor elzavartak az iskolabol azzal, hogy tul Iiatal vagyok a koromhoz kepest. Klnben sem volt semmi jelentsege, az igazolas, amely bizonyitotta, hogy megszlettem, es hogy trveny szerint vagyok, hamis volt. Mint mar emlitettem, Rosa mamanak volt otthon egy igazolasa, es ha a rendrseg nyomoz utana, meg azt is be tudja bizonyitani, hogy generaciok ota sose volt zsido. Attol Iogva, hogy a nemeteket ellato Irancia rendrseg rajtattt, minden oldalrol bebiztositotta magat. Egy zsidoknak valo kerekparstadionba raktak Iel ket, aztan elszallitottak Nemetorszagba egy zsidootthonba, ahol megegettek ket. Folyton Ielt, de nem am akarhogy, meg annal is jobban. Egy ejszaka hallom, hogy almaban is orditozik, ettl Ielebredtem, es lattam, hogy Ielkel. Ket szoba volt, es az egyikben lakott egyedl, csak ha telt haz volt, akkor aludtunk vele Mojse meg en. Azon az ejszakan pont ez volt a helyzet, de Mojse nem volt velnk, egy gyerektelen zsido csalad erdekldest mutatott iranta, es megIigyeles ala vette, hogy kiderljn, erdemes-e rkbe Iogadni. Kiborulva jart haza, ugy erlkdtt, hogy tessen nekik. Koser Iszerzletk volt a Tienne utcaban. Arra ebredtem Il, hogy Rosa mama elorditja magat. Felgyujtotta a villanyt, es en kinyitottam a Iel szemem. A Ieje reszketett, es a szeme olyan volt, mintha meglatott volna vele valamit. Aztan kikelt az agybol, Ielvette a pongyolajat es egy eldugott kulcsot vett el a szekreny alol. Amikor lehajol, meg a szokasosnal is nagyobb a segge. Kiment a lepcshazba, es elindult leIele. Utanamentem, mert annyira Ielt, hogy nem mertem egyedl maradni. Rosa mama ment a lepcsn, a villany hol egett, hol nem, a lepcshazi vilagitas nagyon rvid volt nalunk, gazdasagi okokbol, a gondnok egy szemetlada. Egyszer, amikor megint stet lett, en marha, meggyujtottam, es Rosa mama elvlttte magat egy emelettel lejjebb, azt hitte, hogy valami emberi leny van a kzelsegeben. FelIele nezett, aztan leIele, es megint tovabb indult, es en is, de nem nyultam tbbe a kapcsolohoz, ezzel mar jol egymasra ijesztettnk mind a ketten. Fogalmam sem volt, mi Iolyik itt, meg annyira se, mint altalaban, es ilyenkor meg jobban Iel az ember. Remegett a terdem, es latni is szrny volt, ahogy az a zsido n a sziu indianok ravaszsagaval lopakodik leIele a lepcsn, mintha minden tele volna ellenseggel vagy meg annal is rosszabbal. Amikor Rosa mama leert a Ildszintre, nem ment ki az utcara, balra Iordult a pincelepcs Iele, ahol nincs villany, es meg nyaron is stet van. Rosa mama megtiltotta, hogy oda menjnk, mert mindig ott Iojtjak meg a gyerekeket. Mikor lattam, hogy Rosa mama megindul azon a lepcsn, hat tenyleg az hittem, hogy itt mar nincs mese, begolyozott, es legszivesebben szaladtam volna Ielebreszteni Katz doktort. De ugy Ieltem, hogy megis inkabb ott maradtam, es nem mozdultam, biztos voltam benne, hogy ha megmozdulok, mindenIell vltve ram rohannak a szrnyekkel egytt, akik vegre egy csapasra eljnnek, es nem rejtznek tovabb, mint a szletesem ota mindig. Es ekkor egy kis Ienyt vettem eszre. A pincebl jtt, erre egy kicsit megnyugodtam. A szrnyek ritkan vilagitanak, nekik mindig a stetseg esik a legjobban. Lementem a Iolyosora, melynek hugyszaga volt, st meg olyanabb, mert a szomszedos negerotthonban csak egy vece volt szaz emberre, es oda izeltek, ahova tudtak. A pince tbb pincere volt osztva, es az egyik ajto nyitva volt. Oda ment be Rosa mama, es onnan is jtt a Ieny. Beneztem. Kzepen volt egy tk ocska, mocskos es santa piros Iotel, abban lt Rosa mama. A Ialakbol ugy alltak ki a kvek mindentt, mint a Iogak, es tisztara mintha vigyorogtak volna. Egy komodon volt egy gyertyatarto zsido agakkal es egy eg gyertya. Legnagyobb meglepetesemre volt egy agy is, kidobni valo allapotban, de matracostul, takarostul es parnastul. Krumpliszsakok is voltak ott, egy reso, badogkannak es nagy kartondobozok tele szardiniaval. Ugy meglepdtem, hogy mar nem is Ieltem, csak eppen Iazni kezdtem, mert csupasz volt a seggem. Rosa mama ott ldgelt egy ideig abban a nyavalyas Iotelben, es boldogan mosolygott. Ravaszkas, st diadalmas kepet vagott. Mintha valami Iirkas es men dolgot csinalt volna. Aztan Ielallt. Az egyik sarokban volt egy sepr, es Rosa mama elkezdte kisprni a pincet. Ezt nem kellett volna, mert ettl szallni kezdett a por, es az asztmajara nincs artalmasabb a pornal. Rgtn elallt a lelegzete, hrgni, sipolni kezdett, es csak sprt tovabb, es nem volt rajtam kivl senki, hogy szoljon neki, mindenki tojt ra. Igaz, azert Iizettek, hogy trdjn velem, es az volt az egyetlen kzs dolgunk, hogy nem volt semmink es senkink, de az asztmajara keresve sem lehetett rosszabb dolgot talalni a pornal. Aztan letette a sprt, es megprobalta elIujni a gyertyat, de a terjedelme dacara sem volt eleg szuIlaja. Megnyalazta az ujjat, es ugy oltotta el a gyertyat. Rgtn leleceltem, tudtam, hogy vegzett, es maris indul IelIele. Na jo, nem ertettem a dolgot, de nem ez volt az egyetlen eset. Meg nem tudtam volna mondani, mi rme telik benne, hogy ejnek idejen lemegy hat emeletet es meg valamicsket, csak azert, hogy Iirkas keppel ldgeljen a pinceben. Amikor Ielert, mar nem Ielt, es en sem, mert az ilyesmi ragalyos. Az igazak almat aludtuk egymassal. En sokat gondolkoztam rajta, es azt hiszem, nincs igaza Hamil urnak, amikor ezt mondja. Szerintem az igazsagtalanok alusznak a legjobban, mert k tojnak a vilagra, az igazak viszont a szemket se hunyjak le, es mindenert ragjak magukat. Masklnben nem is volnanak igazak. Hamil ur mindig valasztekot hord a beszedeben, peldaul: "higgyen egy tapasztalt ember szavanak", vagy: "mint batorkodtam megemliteni", es meg egy csomo hasonlot, amik nagyon tetszenek nekem, es ra emlekeztetnek. Nem sok olyan ember van, amilyen volt. Megtanitott irni az "seim nyelven", mindig azt mondta: "s", mert a szleimrl, azokrol meg beszelni sem akart. A Korant olvastatta velem, mivel Rosa mama azt mondta, hogy jot tesz az araboknak. Amikor megkerdeztem Rosa mamatol, honnan tudja, hogy engem Mohamednek hivnak, es jo muzulman vagyok, pedig nincs se apam se anyam, es igazolvany se, ami bizonyitana, akkor kinban volt, es azt mondta, hogy majd egyszer nagy es ers koromban elmagyarazza ezeket a dolgokat, de most nem akar szrny csapast merni ram, mert meg erzekeny vagyok. Mindig azt mondta, hogy a gyerekek erzekenyseget nagyon kimelni kell. Pedig nekem mindegy volt, strikkelt-e az anyam; ha ismertem volna, szerettem volna, es jo skricije lettem volna, akarcsak N'Da Amedee ur, akirl majd meg batorkodok. Nagyon rltem, hogy van nekem Rosa mama, de ha jtt volna valaki, aki jobb es az enyemebb, hat nem kldm el, a Iene egye meg. Akkor is trdhettem volna Rosa mamaval, ha egy igazi anyaval kellett volna Ioglalkoznom. Ott van N'Da ur, is tbb nt partIogol. Rosa mama tudta, hogy Mohamed vagyok es muzulman, tehat kellett, hogy szarmazasom legyen, ez is tbb a semminel. Tudni akartam, hol van, es miert nem jn el hozzam. De valahanyszor az anyamrol kerdeztem, Rosa mama sirva Iakadt, es azt mondta, hogy nincs bennem hala, semmit sem erzek iranta, es valaki mast szeretnek. Na jo, le van ejtve. Tudtam, hogy egy strikkes n eleteben mindig van valami titok, amikor szletik egy klke, akit nem tudott idejeben elallitani a higieniaval, es mindebbl az kvetkezik, amit Iranciaul ugy neveznek, hogy kurvagyerek, de megiscsak rhejes, hogy Rosa mama halalbiztos volt benne, hogy Mohammed vagyok es muzulman. Lehetetlen, hogy azert talalta volna ki, hogy rmet szerezzen vele! Egyszer Hamil urral is megbeszeltem a dolgot, epp amikor elmeselte Szidi Abderrahman eletet, aki Algir vedszentje. Hamil ur Algirbol jtt hozzank, ahol harminc evvel ezeltt zarandokuton volt Mekkaba. Szidi Abderrahman tehat a kedves szentje, mert, ahogy mondja, a cigany is a maga lovat dicseri. De van egy sznyege is, amely egy masik honIitarsat, Szidi Uali Dadat abrazolja, mindig imasznyegen l, amit halak huznak. Lehet, hogy komolytalannak tnik, hogy halak huznak egy sznyeget a legben, de hat igy irja el a vallas. - Hogy lehetseges az, Hamil ur, hogy en mint Mohammed es muzulman vagyok nevezetes, mikor semmi sem bizonyit engem? Hamil ur mindig Ielemeli az egyik kezet, amikor azt akarja mondani, hogy legyen meg az Isten akarata. - Rosa asszony meg egeszen kiskorodban Iogadott be, es nem vezet szletesi anyaknyvet. Azota mar sok gyereket Iogadott be, es bocsatott utjara, kis Mohammedem. Tud hivatali titkot tartani, mert vannak olyan hlgyek, akik megkvetelik a diszkreciot. Teged Mohammed neven, tehat muzulmankent jegyzett be, es szlatyad nem adott eletjelt tbbe. Az egyetlen eletjel, amit adott, az te magad vagy, kis Mohammedem. Es te szep gyermek vagy. Gondold azt, hogy az apadat megltek az algeriai haboruban, ez szep es nagy dolog. A Iggetlenseg hse . - En jobb szerettem volna egy igazi apat, mint egy nem igazi hst, Hamil ur. Jobban tette volna, ha rendes skrici modjara az anyammal trdik. - Nem szabad ilyesmit mondanod, kis Mohammedem, gondolj a jugoszlavokra meg a korzikaiakra, a szegeny embert meg az ag is huzza. Nehez ebben a negyedben gyereket nevelni. De nagyon az volt az erzesem, hogy Hamil ur tud valamit, csak titkolja elttem. Nagyon derek ember volt, es ha nem lett volna egesz eleteben vandor sznyegarus, sokra vihette volna, talan maga is Iellt volna egy repl sznyegre, amit halak huznak, mint a Maghrebnek az a masik szentje, Szidi Uali Dada. - Es miert zavartak el az iskolabol, Hamil ur? Rosa mama azt mondta, hogy azert, mert tul Iiatal vagyok a koromhoz kepest, aztan meg azt, hogy tul reg, aztan, hogy nem annyi ids vagyok, amennyinek lennem kellene, es elcipelt Katz doktorhoz, aki azt mondta neki, hogy talan nagyon mas leszek, mint a tbbiek, akarcsak egy nagy klt. Hamil ur egeszen szomorunak latszott. A szeme miatt. Az emberek mindig a szemkben a legszomorubbak. - Te nagyon erzekeny gyermek vagy, kis Mohammedem. Ezert klnbzl egy kicsit a tbbiektl... - Mosolygott. - Manapsag nem az erzekenysegbe halnak bele az emberek. Arabul beszelgettnk, mas nyelven ez nem jn ki olyan jol. - Hamil ur! Bandita volt az apam, es mindenki ugy Iel tle, hogy meg beszelni se mer rola? - Nem, nem, dehogyis, Mohammed. Soha semmi eIIelet nem hallottam. - Es mit hallott, Hamil ur? Lehunyta a szemet, es sohajtott. - Semmit. - Semmit? - Semmit. Mindig ez lett a vege. Semmi. Vege volt a leckenek, es Hamil ur Nizzarol kezdett beszelni, azt szerettem a legjobban. Amikor a bohocokrol mesel, akik az utcakon tancolnak, meg a vidam oriasokrol, akik szekeren lnek, otthon ereztem magam. Es szerettem a mimozaerdket is, amik vannak ottan, meg a palmaligeteket, es vannak ott tiszta Ieher madarak is, akik ugy csapkodnak a szarnyukkal, mintha tapsolnanak, olyan boldogok. Egyszer rabeszeltem Mojset meg egy masik kiskrapekot, akit mashogy hivtak, hogy menjnk el gyalog Nizzaba, es eljnk ottan a mimozaerdben, a vadaszterleteinkbl. Reggel elindultunk, es el is mentnk a Pigalle terig, de ott nagyon megijedtnk, mert mar nagyon messze voltunk hazulrol, es visszaIordultunk. Rosa mama azt hitte, megrl, de mindig azt mondja, ha ki akarja Iejezni magat. Tehat, amint azt batorkodtam, amikor a Katz doktornal tett latogatas utan hazaertem Rosa mamaval, otthon talaltuk N'Da Amedee urat, a legelegansabb embert, akit csak el tudok kepzelni. Parizs sszes negere kzl a legnagyobb skrici es selyemIiu, es azert jar Rosa mamahoz, hogy levelet irasson a csaladjanak. Senki masnak nem akarja elarulni, hogy nem tud irni. Rozsaszin selyemltnyt viselt, amihez hozza is lehetett erni, es rozsaszin kalapot rozsaszin inggel. A nyakkend is rozsaszin volt, es ez a viselet Iigyelemre meltova tette. Nigerbl jtt a nyakunkra, ami egyike az szamos orszaguknak odalenn, AIrikaban, es a sajat erejebl lett valaki. Folyton mondogatta is: "A magam erejebl lettem valaki", az ltnyevel es a gyemantos gyrivel az ujjain. Minden ujjara volt neki, es amikor beleltek a Szajnaba, levagtak az ujjait a gyrk vegett, mert ez egy leszamolas volt. Azert mondom el most mindjart, hogy kesbb megsporoljam az izgalmakat. Amig elt, az ve volt a legjobb huszont meter jarda a Pigalle-on, es manikrsnel apoltatta a krmet, ami szinten rozsaszin volt. Ja, es mellenye is volt, el is Ielejtettem. Folyton a bajuszat simogatta az ujja hegyevel, de olyan Iinoman, mintha kedveskedni akart volna neki. Mindig hozott egy kis ennivalot ajandekba, bar Rosa mama jobb szerette a parImt, mert Ielt, hogy meg jobban elhizik. Sose volt bds, csak sokkal kesbb. Szoval, a parIm volt a legjobb ajandek Rosa mamanak, es egy rakas veggel volt neki, de en sohasem ertettem, miert Ileg a Ile mge teszi a parImt, mint borjunak a petrezselymet. N'Da Amedee ur, a szoban Iorgo neger azert volt analIabeta, mert tul hamar lett valaki, es igy nem jarhatott iskolaba. Itt most nem akarok belemenni a trtenelembe, de a negerek sokat szenvedtek, es ha lehet, meg kell erteni ket. Hat azert iratta N'Da Amedee ur Rosa mamaval a leveleit, amit aztan elkldtt a szleinek Nigerbe, akiknek tudta a nevet. A Iajgyllet szrny volt nekik ottan, mig aztan jtt a Iorradalom, rezsimjk lett, es abbahagytak a szenvedest. Ami engem illet, nekem eddig nem volt panaszom a Iajgylletre, ugyhogy nem tudtam, mire kell Ielkeszlnm. Na de a negereknek biztos van mas hibajuk is. N'Da Amedee ur lelt az agyra, amin akkor aludtunk, ha nem voltunk tbben, mint harman-negyen, ha tbben voltunk, Rosa mamaval aludtunk. Vagy pedig allva maradt, es az egyik labat Ieltette az agyra, hogy elmagyarazza, mit kell Rosa mamanak irasban elmondani a szleinek. Beszed kzben N'Da Amedee ur hadonaszott, es Ielizgatta magat, st a vegen komolyan begorombult, es dhbe gurult, nem mintha merges lett volna, hanem sokkal tbbet szeretett volna elmondani a szleinek, mint amit tudott az Ildszintes szavaival. Mindig ugy kezddtt, hogy draga es tiszteletremelto apam, es aztan beprgtt, mivel tele volt csodalatos dolgokkal, amikre nincs kiIejezes, es igy benne maradtak a sziveben. Nem voltak meg az eszkzei, pedig aranyba es gyemantba Ioglalta volna minden szavat. Rosa mama olyan leveleket irt neki, amelyekben N'Da Amedee ur a sajat erejebl tanulmanyokat vegzett, hogy kzmunka-vallalkozo valjon belle, gatakat epitsen, es hazaja jotevje legyen. Amikor Ielolvasta neki, odavolt a gynyrsegtl. Rosa mama hidakat es utakat is epitetett vele, meg mindent, ami kell. rlt, hogy N'Da Amedee ur boldog volt, amikor meghallotta, amiket a leveleiben csinalt, es mindig tett penzt is a boritekba, hogy meg igazabb legyen. El volt ragadtatva abban a Champs-elysees-i vagy talan meg olyanabb ltnyeben, es kesbb Rosa mama azt mondta, hogy amikor hallgatta, olyan volt a szeme, mint az igazi hive, es az aIrikai negerek, merthogy mashol is vannak, meg mindig a legjobbak a mIajban. Az igazi hivk, azok olyan egyenek, akik hisznek Istenben, mint Hamil ur, aki Iolyton Istenrl beszelt nekem, es elmagyarazta, hogy ezek olyan dolgok, amiket Iiatalon kell megtanulni, amikor meg mindent meg tud tanulni az ember. N'Da Amedee ur nyakkendjeben volt egy gyemant, es csillogott. Rosa mama azt mondta, hogy az egy igazi gyemant, nem pedig hamis, mint hinne az ember, mert I az ovatossag. Rosa mama anyai nagyapja a gyemantszakmaban volt, es tle rklte a tudomanyt. A gyemant N'Da Amedee ur arca alatt volt, ami szinten csillogott, de nem ugyanabbol az okbol. Rosa mama sose emlekezett, mit mondott a legutolso leveleben a szleinek AIrikaba, de nem szamitott, azt mondta, hogy minel kevesebbje van az embernek, annal tbb mindenben akar hinni. N'Da Amedee ur klnben se szrztt, mindegy volt neki, csak a szlei boldogok legyenek. Neha meg is Ieledkezett a szleirl, es sajat maganak sorolta, mi minden volt mar, es mi minden lesz meg. Soha eletemben nem talalkoztam senkivel, aki igy tudott volna beszelni magarol, mintha mindez lehetseges volna. vlttt, hogy mindenki tiszteli, es a kiraly. Igen, azt orditotta: "en vagyok a kiraly", Rosa mama meg irasra Iorditotta hidakkal, gatakkal meg mindennel. Utana azt mondta, hogy N'Da Amedee ur teljesen mesge, ami zsidoul azt jelenti, bolond, de hogy veszelyes bolond, tehat ra kell hagyni, mert megbanthatja az ember. Allitolag lt mar embert, de az neger belgy volt, es azoknak nem is volt szemelyazonossaguk, mert nem Iranciak, mint az amerikai negerek, es a rendrseg csak azokkal trdik, akiknek van egzisztenciajuk. Egyszer meg kellett verekednie az algeriaiakkal vagy a korzikaiakkal, es Rosa mama kenytelen volt olyan levelet irni a szleinek, amilyennek senki sem rl. Nem kell azt kepzelni, hogy a skriciknek nincs meg eppugy a maguk baja, mint barki masnak. N'Da Amedee ur mindig ket testrrel jtt, mivel nem volt valami biztos, es vedelmezni kellett. Ezekre a testrkre az utolso Iillerjet is rabizta volna az ember, olyan ocsmany poIajuk volt, es olyan ijesztek voltak. Az egyik bokszolo volt, es ugy szetvertek a poIajat, hogy minden arrebb ment a helyerl, az egyik szeme nem allt a helyzet magaslatan, az orra szetmazolva, es a szemldkebl ki volt szakadva a szemldk, mert a biro mindig Ielbeszakitotta a kzdelmet, es a masik szeme se nagyon talalta a helyet, mintha attol, hogy az egyiket bevertek, a masik ugrott volna ki. De kle, az volt, es ezzel nem ert veget, volt neki karja is, olyan, amilyennel ritkan talalkozik az ember. Rosa mama azt mondogatta, hogy ha az ember sokat almodik, gyorsabban n, hat a Boro ur kle egesz eleteben almodhatott, olyan hatalmas volt. A masik testrnek meg erintetlen volt a kepe, de eleg baj az. En nem szeretem az olyanokat, akiknek Iolyton valtozik, es mindenIele szetIut az arcuk, es minden alkalommal mas a poIajuk. A csontja velejeig hazug diszno, ezt szoktak az ilyenre mondani, es persze, biztos megvan ra a jo oka, mert kinek nincs, es mindenki szeret elbujni, de ennek isten bizony ugy megvolt hamisitva a kepe, hogy az embernek rgtn egnek allt a haja, ha csak ragondolt, mit akarhat eltitkolni. Ertik, mire gondolok. Raadasul Iolyton mosolygott ram, es az ugyan nem igaz, hogy a negerek gyerekeket kennek a kenyerkre, az dajkamese, de mindig az volt az erzesem, hogy gusztusa van ram, es ezek megiscsak kannibalok voltak odalenn AIrikaban, ezt nem lehet levakarni roluk. Amikor elmentem mellette, elkapott, a terdere ltetett, es azt mondta, hogy neki is van egy ugyanolyan ids kisIia, mint en, es meg indianIelszerelest is vett neki, amire en mindig is vagytam. Szemet egy alak volt, nincs mese. Talan volt benne valami jo is, mint mindenkiben, ha az ember alaposan utananez, de en majreztam tle, a szeme sosem allt ugyanugy ketszer egymas utan. Ezt biztosan is tudta, mert egyszer meg amerikai mogyorot is hozott nekem, annyira tudott hazudni. Az amerikai mogyoro az egvilagon semmit sem jelent, sszevissza egy Irank. Ha azt hitte, hogy ettl a baratja leszek, hat tevedett, en mondom. Csak azert meselem el ezt a reszletet, mert megint tlem Iggetlen krlmenyek kztt jtt ram egy dhroham. N'Da Amedee ur mindig vasarnap diktalta le magat. A nk vasarnap nem strikkelnek, igy irja el a keresztenyi engedmeny, es ilyenkor mindig volt nalunk egy-kett, a gyerekkert jttek, hogy elvigyek levegzni valamelyik terre, vagy ebedelni. Allitom, hogy azok a nk, akik strikkelnek, neha a legjobb anyak a vilagon, mert ez egy kis valtozatossag nekik a kliensek utan, meg aztan egy kiskrapek, az ertelmet ad a jvjknek. Vannak persze olyanok is, akik kd elttem, kd utanam, tojnak az ember Iejere, de hat meg is halhattak, es lehet, hogy van mentsegk. Neha csak masnap delben hozzak vissza a klkket, hogy minel tovabb egytt legyenek a mszak eltt. Vasarnap tehat csak az allandora lev kiskrapekok voltak otthon, Ileg en es Banania, aki mar egy eve nem Iizetett, de kptt ra, es teljesen otthon erezte magat. Ott volt Mojse is, de mar ki volt adva egy zsido csaladnal, akik csak abban akartak biztosak lenni, hogy nincs neki semmi rkletese, amint mar batorkodtam, mert mieltt szeretni kezdnk egy klkt, legelszr is erre kell gondolnunk, ha az ember nem akar kesbb raIaragni. Katz doktor kiallitott neki egy igazolvanyt, de ezek az emberek nem akartak zsakbamacskat venni. Banania meg a mindennaposnal is boldogabb volt, mert nemreg Iedezte Iel a Ityijet, es most elszr trtent vele valami. En mindenIele izet tanultam, amibl abszolute semmit nem ertettem, de Hamil ur sajat kezleg irta le ket, es klnben sincs jelentsege. Meg most is Iel tudom mondani, mert rlne neki: elli habb allah la ibri ghirhu, szubhan ad daim la dzsazul... Azt jelenti, hogy aki Istent szereti, nem vagyik semmi masra... En sokkal tbbre vagytam, de Hamil ur belem nevelte a vallasomat, hogy jusson eszembe meg akkor is, ha a halal bekvetkezteig Franciaorszagban maradok, mint maga Hamil ur, hogy van egy sajat hazam, es ez is tbbet er a semminel. A hazam Algeria vagy Marokko vagy valami hasonlo lehetett, igaz, igazolvany teren sehol sem szerepeltem, de Rosa mama biztos volt benne, es igazan nem a sajat szakallara neveli az embert arabnak. Azt is mondta, hogy neki nem szamit, amikor az ember szarban van, mindenki egyenl, es attol, hogy a zsidok meg az arabok egymas poIajara masznak, meg nem kell azt hinni, hogy a zsidok meg az arabok klnbznek egymastol, es epp a testveriseg miatt van az egesz, kiveve talan a nemeteknel, ahol mindig tbbrl van szo. El is Ielejtettem, hogy Rosa mama egy nagy portret rztt Hitler urrol az agya alatt, es amikor boldogtalan volt, es mar azt se tudta, melyik szenthez imadkozzon, elszedte a kepet, elnezegette, es mindjart jobban erezte magat, egy nagy gonddal megiscsak kevesebb. Rosa mamanak mint zsidonak a mentsegere elmondhatom, szent asszony volt. Igaz, hogy mindig azt zabaltatta velnk, ami a legkevesebbe kerlt, es azzal a rohadt ramadannal meg eppenseggel az agyamra ment. Husz napig nem kajalhattam, kepzelhetik, es ez neki maga volt az egi manna, sugarzott a kepe, amikor jtt a ramadan, es nem ehettem a geIillte Iisch-bl, amit maga keszitett. A masok vallasat tiszteletben tartotta, a Iene vigye el, de sonkat evett, en lattam. Amikor megmondtam neki, hogy tilos neki a sonka, krberhgtt, es kesz. Ramadankor ujjongott, es en kenytelen voltam egy masik kerletben lev Iszerzlet kirakatabol ujitani, ahol nem ismertek mint arabot. Tehat vasarnap volt nalunk, es Rosa mama az egesz delelttt atsirta, voltak ilyen erthetetlen napjai, amikor Iolyton sirt, nem volt szabad az agyara menni, mert ezek voltak a legszebb percei. Most jut eszembe, a kis vietnami reggel kapott egyet a seggere, mert valahanyszor csngettek, az agy ala bujt; harom ev alatt, amiota senkije se volt, husszor kltztt uj csaladhoz, es mar tenyleg elege volt belle. Nem tudom, mi lett vele, de egyszer meglatogatom. A csngetes egyebkent senkinek se tett jot nalunk, mert mindig Ieltnk, hogy egyszer kiszall a Gyamhatosag. Rosa mamanak annyi hamis irata volt, amennyit akart, ssze volt szervezkedve egy zsido baratjaval, aki amiota csak elve visszajtt, massal se Ioglalkozott a jv vegett. Nem emlekszem, mondtam-e mar, de Rosa mamat egy rendrIelgyel is vedelmezte, akit nevelt, mert az anyja azt mondta, hogy Iodraszn videken. De mindig vannak irigy emberek, es Rosa mama attol Ielt, hogy Ieljelentik. Meg aztan egy reggel hat orakor csengetes ebresztette Iel hajnalban, es elvittek egy kerekparstadionba, onnan meg egy zsidootthonba, Nemetorszagba. Na, hat erre Il allitott be N'Da Amedee ur a ket testrevel, hogy levelet irasson, es az egyiknek olyan velejeig rohadt diszno klseje volt, hogy senki se tudta lenyelni. Nem tudom, miert pikkeltem ra, de azt hiszem, azert, mert mar kilenc- vagy tizeves voltam, es mar nekem is kellett valaki, akit utalhatok. N'Da Amedee ur az egyik labat az agyra tette, es volt egy nagy szivarja, amivel mindenhova odahamuzott, Iggetlenl a kartol, es rgtn kzlte a szleivel, hogy nemsokara visszamegy Nigerbe, gazdagon es tisztelettel vezve. Ahogy most visszagondolok ra, ugy erzem, maga is elhitte, amit mondott. Sokszor eszrevettem, hogy az emberek a vegen el is hiszik, amit mondanak, enelkl elni se tudnanak. Nem IilozoIiabol mondom, tenyleg igy gondolom. Azt el is Ielejtettem megmondani, hogy a rendrIelgyel, aki kurvagyerek volt, minderrl tudott, es mindent elnezett. Neha el is jtt, es megpuszilta Rosa mamat, de a lelkere kttte, hogy tartsa a poIajat. Ezt Hamil ur ugy Iejezi ki, hogy minden jo, ha a vege jo. Csak azert mondom, hogy legyen egy kis jokedv is benne. Mikzben N'Da Amedee ur beszelt, a bal oldali testre egy Iotelban lt, es a krmet reszelte, mikzben a masik nem Iigyelt oda. Ki akartam menni pisilni, de a masik testr, a szoban Iorgo, utkzben elkapott, es a terdere ltetett. Ram nezett, ram mosolygott, meg a kalapjat is hatratolta, es ilyesmi beszedet intezett hozzam: - A Iiamra emlekeztetsz, kis Momom. Nizzaban nyaral az anyukajaval a tengerparton, es holnap jnnek haza. Holnap lesz a gyerek szletesnapja, ezen a napon szletett, es kap egy biciklit. Gyere el, amikor csak akarsz, jatszhatsz vele. Fogalmam sincs, mi jtt ram, de mar evek ota nem volt apam vagy anyam, meg bicikli nelkl sem, ez meg itt az agyamra megy, hat ertik, mit akarok mondani. Na jo, insallah, persze, ez nem igaz, csak azert mondom, mert jo muzulman vagyok. Teljesen Ielkavart, es valami iszonyuan beragtam. Bellrl jtt, onnan a legrosszabb. Amikor kivlrl jn, seggberugasokkal, meg mindig olajra lehet lepni. De bellrl lehetetlen. Amikor ram jn, szeretnek kirohanni, es soha tbbe sehova se visszajnni. Olyan, mintha lakna bennem valaki. Ram jn az vltzes, a Ildhz vagom magam, verem a Iejem, hogy kijjjn, de lehetetlen, nincs laba, az embernek sosincs laba bell. Jolesik beszelnem rola, na, mintha egy kicsit kijtt volna. Ertik, mit akarok mondani. Na, amikor kikerltem, es mind elmentek, Rosa mama rgtn elcipelt Katz doktorhoz. A Irasz kitrte az ijedtsegtl, es azt mondta neki, hogy tele vagyok rkletes jelekkel, es meg kepes vagyok Iogni egy kest, es almaban meglni. Fogalmam sincs, miert Ielt Rosa mama Iolyton, hogy almaban meglik, attol meg nyugodtan alhat. Katz doktor dhbe gurult, es azt kiabalta neki, hogy en olyan szelid vagyok, mint a barany, szegyellheti magat, hogy ilyesmiket mond. Nyugtatokat irt Iel neki, es kezen Iogva hazamentnk, es ereztem, hogy egy kicsit zavarban van, amiert ok nelkl bevadolt. De hat meg kell t erteni, mert nem maradt neki mas, csak a puszta elete. Az emberek jobban ragaszkodnak az eletkhz, mint barmi mashoz, es rhgnm kell rajtuk, ha arra gondolok, mennyi szep dolog van a vilagon. Otthon teletmte magat nyugtatokkal, es az egesz estet azzal tlttte, hogy mereven bamult maga ele, es boldogan mosolygott, mert semmit sem erzett. Nekem sose adott belle. Ez a n rendesebb volt, mint barki, ezt a peldat akar most rgtn alatamaszthatom. Vegyk Sophie asszonyt, is kurvagyerek-bmbldet tart Ient a SurcouI utcaban, vagy ott van a groIne Barbesban, akit azert hivnak igy, mert zvegy GroIne, ezek sokszor tiz klykt is odavesznek napkzbenre, es legelszr is mit csinalnak, teletmik ket nyugtatokkal. Rosa mama ezt biztos Iorrasbol tudta, egy aIrikai portugal ntl, aki a Truanderie-n strikkelt, es olyan nyugalmi allapotban vette ki a Iiat a groInetol, hogy az nem tudott megallni a laban, mert Iolyton elesett. Ha talpra allitottak, ujra megint elesett, es orakon keresztl lehetett igy jatszani vele. De Rosa mamaval epp ellenkez volt a helyzet. Ha elkezdtnk elevenek lenni, vagy olyan kiskrapekok voltak ott napkzbenre, akik komolyan be voltak csavarodva, mert ilyen is akad, hat magat tmte tele nyugtatoval. Akkor aztan ricsajozhattunk, egymas poIajara maszhattunk, magasrol tojt az egeszre. Kenytelen voltam en rendet teremteni, es szivesen is csinaltam, mert ettl Ilttesebb lettem. Rosa mama ott lt kzepen a Ioteljaban, egy gyapjuronggyal a hasan, benne egy termoIorral, Ieje egy kicsit lekonyult, es kedves mosollyal nezett rank, neha meg integetett is egy kicsit, mintha egy elrobogo vonat lennenk. Ilyenkor semmit sem lehetett kezdeni vele, es en iranyitottam a paradet, nehogy Ielgyujtsak a Iggnyt, mert ez az els, amit az ember Ielgyujt Iiatalkoraban. Egyetlen dolog tudta egy kicsit Ielrazni Rosa mamat, amikor be volt nyugtatozva: ha csngettek. A Irasz kitrte, ugy Ielt a nemetektl. Regi mese, benn volt az sszes ujsagban, hat nem Iogok minden reszletre kiterjedni, de Rosa mama sose tudta sszeszedni magat belle. Neha azt hitte, hogy meg most is ervenyes, Ileg ejjel kzepen, olyan egyen volt, aki eltt meg ott allt az egesz mult. Maguk most azt gondoljak, hogy ez napjainkban tk hlyeseg, reg volt, Iatylat ra, de a zsidok nagyon okoskodok, Ileg, ha kiirtottak ket, es ezek jnnek el a legtbbszr. Gyakran beszelt nekem nacikrol meg SS-ekrl, es en egy kicsit sajnalom, hogy kesn szlettem, es nem ismertem meg a nacikat meg az SS-eket teljes menetIelszerelesben, mert akkor legalabb tudta az ember, hogy miert. Most viszont nem lehet tudni. Csuda vicces volt, mennyire Ielt Rosa mama a csngetestl. A legjobb idpont erre kora reggel volt, amikor meg labujjhegyen jart a nap. A nemetek koran kelk, es az egesz napbol a kora reggelt szeretik a legjobban. Valamelyiknk Ielkelt, kiment a Iolyosora, es megnyomta a csengt. Jo hosszan, hogy meglegyen a hatas. Hu, mit sszerhgtnk! Azt nem lehet elmondani. Rosa mama akkoriban mar kilencvent kilonal tartott, nahat, ugy ugrott ki az agybol, mint egy hlye, es egy Iel emeletet gurult leIele, addig meg sem allt. Mi meg Iekdtnk, es ugy csinaltunk, mintha aludnank. Amikor latta, hogy nem a nacik jttek, iszonyuan beprgtt, es lekurvagyerekezett bennnket, amiben mindig volt igazsag. Ott allt egy darabig, csodalkozo keppel, meg a hajcsavarjaival az utolso par szal hajaban, ami meg maradt neki a Iejen, elszr azt hitte, hogy almodta, es egyaltalan nem is volt csngetes, hogy nem kivlrl jtt. De valamelyiknk majdnem mindig elrhgte magat, es amikor megertette, hogy aldozatul esett, szabadjara engedte a dhet, vagy pedig sirni kezdett. Nekem az a velemenyem, hogy a zsidok ugyanolyan emberek, mint a tbbiek, de azert nem szabad haragudni rajuk. Sokszor Iel sem kellett kelnnk, hogy megnyomjuk a csengt, mert Rosa mama egyedl is boldogult. Hirtelen Ielebredt, Iellt arra a kimondhatatlanul nagy Ienekere, hallgatozott, aztan kiugrott az agybol, Ielvette a kedvenc saljat, a lilasrozsaszint, es kiszaladt. Meg se nezte, van-e ott valaki, mert bell tovabb csngtt neki, ott a legrosszabb. Neha csak nehany lepcst, vagy egy emeletet bukIencezett, de neha elment egesz a pinceig, mint legelszr, amint azt batorkodtam. Eleinte meg azt hittem, hogy kincset dugott el a pinceben, es a tolvajoktol valo Ielteben ebredt Iel. Mindig arrol almodtam, hogy valahol biztos helyen van egy titkos kincsem, es valahanyszor szksegem van, IelIedezem. Szerintem, ha biztos helyen van, es valoban az ember tulajdona, akkor a kincsnel nincs jobb a meznyben. KiIigyeltem, hova rejti Rosa mama a pincekulcsot, es egyszer lementem megnezni. Semmit se talaltam. Butorok, egy bili, szardinia, gyertya, szoval egy csomo olyan ize, ami akkor kell, ha ott akar aludni valaki. Meggyujtottam egy gyertyat, es jol krlneztem, de csak Ialak voltak, vicsorito teglakkal. Egyszer csak zajt hallottam, es a Irasz kitrt, de csak Rosa mama volt az. A bejaratnal allt, es nezett ram. Nem volt merges, ellenkezleg, inkabb bntudatos, mintha neki kene bocsanatot kerni. - Senkinek se kell beszelni rola, Momo. Add ide! Odatartotta a kezet, elvette a kulcsot. - Mi ez itten, Rosa mama? Miert jar ide neha meg ejszaka is? Ez micsoda? Egy kicsit megigazgatta a szemveget, es mosolygott. - Ez a potlakasom, Momo. Na, gyere. ElIujta a gyertyat, aztan kezen Iogott, es Ielmentnk. Utana lelt a Ioteljaba, a szivet tapogatta, mert mindig sirba vitte a hat emelet. - Eskdj meg Momo, hogy soha senkinek nem beszelsz rola. - Eskszm, Rosa mama. - Kharem? Ez naluk azt jelenti, eskszm. - Kharem. Erre elnezett a Iejem Iltt, mintha a messzibe latna, elre meg hatra, es azt suttogta: - Ez az en zsido rejtekhelyem, Momo. - Ja, akkor jo. - Erted? - Nem, de nem szamit, megszoktam. - Oda bujok el, amikor Ielek. - Amikor mitl Iel, Rosa mama? - A Ielelemhez nem kell ok, Momo. Ezt aztan sose Ielejtem el, mert ennel igazabb dolgot sose hallottam. Gyakran beltem a Katz doktor varotermebe, mivel Rosa mama sokszor mondogatta, hogy ez egy olyan IerIi, aki jot tesz az embernek, de en nem ereztem semmit. Talan nem maradtam eleg sokaig. Tudom, hogy sok jotev ember van a vilagon, de nem Iolyton teszik a jot, ki kell Iogni. Nincsenek csodak. Katz doktor eleinte kijtt, es megkerdezte, nem vagyok-e beteg, de aztan megszokta, es beken hagyott. Klnben a Iogaszoknak is van varotermk, de k csak a Iogakat gyogyitjak. Rosa mama azt mondta, hogy Katz doktor az altalanos orvostanert el, es tenyleg voltak nala mindenIelek, zsidok persze, mint mindentt, eszak-aIrikaiak, hogy azt ne mondjam, arabok, negerek es klnbz betegsegek. Biztos volt nala egy csomo nemi betegseg is, a vendegmunkasok miatt, akik elkapjak, mieltt Franciaorszagba jnnek, hogy aztan itt elvezzek a tarsadalombiztositast. A nemi betegek nem Iertzk nagy nyilvanossag eltt, es Katz doktor Iogadta ket, de a diIteriat, a skarlatot, a kanyarot meg hasonlo disznosagokat tartsa mindenki otthon, azokat nem volt szabad behurcolni. Csakhogy a szlk nem mindig tudtak, hogy mi az abra, es egyszer vagy ketszer inIluenzat, egyszer meg szamarkhgest kaptam, amik nem nekem voltak cimezve. De azert mindig elmentem megint. Nagyon szerettem ott lni a varoteremben, es varni valamit, es amikor az orvosi szoba ajtaja kinyilt, es tiszta Ieherbe ltzve kijtt Katz doktor, es odajtt megsimogatni a Iejem, akkor jobban ereztem magam, es erre valo az orvostudomany. Rosa mama sokat ragta magat az egeszsegem miatt, sokszor mondta, hogy koraerettsegi zavarok tamadtak meg, es azt is megkaptam, amit az emberi nem kzellensegenek nevezett, es ami naponta tbbszr is Ielallt. A koraerettseg utan a nagybacsik vagy nagynenik aggasztottak a legjobban, mert ha az igazi szlk meghaltak autobalesetben, a rokonok nem akartak igazabol trdni a sraccal, de a Gyamhatosagnak sem akartak adni ket, nehogy azt higgyek a krnyeken, hogy nincs szivk. Ilyenkor hozzank jttek, Ileg, ha a gyerek le volt taglozva. Rosa mama azt nevezte letaglozott gyereknek, amikor a gyereket letaglozta a csapas, amint mar a neveben is benne van. Ez azt jelenti, hogy az egvilagon semmivel sem trdik az eletben, es apatias lesz. Ennel rosszabb dolog nem erhet egy kiskrapekot, kiveve a tbbit. Ha nehany napra vagy hetkzbenre hoztak egy ujat, Rosa mama alaposan megvizsgalta, de Ileg, hogy nem letaglozott-e. Grimaszolt neki, hogy megijessze, vagy pedig Ielvett egy kesztyt, aminek minden ujja egy paprikajancsi volt, az mindig megnevettette azokat a kiskrapekokat, akik nem voltak letaglozva, de a tbbiek, azok tisztara mintha nem a Ildn jarnanak, ezert is nevezik ket apatiasnak. Rosa mama nem vehette Iel ket, az olyan munka, amire minden pillanatban oda kell Iigyelni, neki meg nem volt hozza segitsege. Egyszer egy marokkoi n, aki a Gouette d'Oron strikkelt egy kupiban, ott hagyott neki egy letaglozott kiskrapekot, aztan Iogta magat, es meghalt, a cimet se hagyta meg. Rosa mama kenytelen volt tovabbadni egy szervnek hamis iratokkal, amik igazoltak, hogy a vilagon van, de ebbe belebetegedett, mivel nincs szomorubb dolog mint a szerv. Meg az egeszseges kiskrapekokkal is volt kockazat. Nem lehet rakenyszeriteni az ismeretlen szlket, hogy vegyek vissza a klkket, ha nincs ellenk trvenyes bizonyitek. Nincs rosszabb egy mivoltabol kivetztt anyanal. Rosa mama tudta is, hogy az allatoknal sokkal jobbak a trvenyek, es hogy naluk direkt veszelyes rkbe Iogadni egy kiskrapekot. Ha kesbb az igazi anya jn, es bele akar szarni a levesbe, mert latja, hogy boldog a gyerek, hat joga van hozza. Ezert nincs jobb a hamis iratoknal, es ha az a kurva ket evvel kesbb ugy gondolja, hogy a klke boldog masoknal, es be akarja gyjteni, hogy megkapja, a szabalyos hamis iratokkal nem lehet megtalalni a krapekot, es esetleg meguszhatja. Rosa mama sokszor mondta, hogy az allatoknal ez sokkal jobban van, mint minalunk, mert naluk a termeszet trvenyei uralkodnak, Ileg az anyaoroszlanoknal. Ki nem Iogyott az anyaoroszlanok dicseretebl. Mikor leIekdtem, elalvas eltt neha becsngettettem, kimentem ajtot nyitni, es ott allt egy anyaoroszlan, be akart jnni, hogy megvedelmezze a kicsinyeit. Rosa mama azt mondta, hogy az anyaoroszlanok errl hiresek, es inkabb a halal, de nem hatralnak meg. Ez a dzsungel trvenye, es ha az anyaoroszlan nem vedene meg a kicsinyeit, senki se bizna benne. Majd minden ejszaka elhivtam az anyaoroszlanomat. Bejtt, Ielugrott az agyra, es megnyalta az arcunkat, mivel a tbbieknek is szksegk volt ra, es en voltam a legidsebb, nekem kellett trdnm velk. Csakhogy az oroszlanoknak rossz hirk van, mert nekik is csak taplalkozniuk kell, mint mindenki masnak, es amikor bejelentettem a tbbieknek, hogy mindjart bejn az anyaoroszlanom, iszonyu ricsaj tamadt, meg Banania is vlttt, pedig Isten a megmondhatoja, hogy aztan tojt a vilagra, olyan kzismerten jo termeszete volt. Nagyon szerettem Bananiat, egy Irancia csalad vette magahoz, akiknel volt hely, es egyszer majd meglatogatom. Rosa mama vegl megtudta, hogy mig alszik, en egy anyaoroszlant hivok vendegsegbe. Tudta, hogy ez nem igaz, es csak almomban vannak ott a termeszet trvenyei, de a rendszere egyre idegebb es idegebb lett, es arra a gondolatra, hogy vadallatok vannak a lakasban, ejszaka remlatomasai tamadtak. vltve riadt Iel, mert nekem alom volt, de neki lidercnyomas, es mindig azt mondta, hogy minel regebb az ember, annal lidercebb az alma. Ket teljesen klnbz anyaoroszlant kepzeltnk magunknak, de hat ilyen az elet. Fogalmam sincs, altalaban jol almodhatott Rosa mama. Nem tudom, mire jo visszaIele almodni, es az koraban mar nem tudott elre almodni. Talan a Iiatalsagarol almodott, amikor meg szep volt, es nem volt kzerzete. Nem tudom, mit csinaltak a szlei, de azt Lengyelorszagban. Ott kezdett el strikkelni, es aztan Parizsban, a Fourcy utcaban, a Blondel utcaban, a Cygnes utcaban es mindenIele, aztan megjarta Marokkot es Algeriat. ElIogultsag nelkl, jol beszelt arabul. Meg az Idegenlegiot is megjarta Szidi Bel Abbeszban, de amikor visszajtt Franciaorszagba, a dolgok rosszra Iordultak, mert meg akarta ismerni a szerelmet, es a hapsi elszedte tle az sszes sporolt penzet, es Ieljelentette a Irancia rendrsegen mint zsidot. Itt mindig megallt, amikor errl beszelt, azt mondta: "Hol vannak azok az idk", mosolygott, es ez egy szep perc volt jelenleg az eleteben. Amikor visszajtt Nemetorszagbol, meg nehany evig strikkelt, de tven utan hizni kezdett, es mar nem volt eleg etvagygerjeszt. Tudta, hogy a strikkes nk nagyon nehezen tudjak megtartani a gyerekket, mert ezt erklcsi okbol tiltja a trveny, es az az tlete tamadt, hogy miert ne nyisson egy szltlenpenziot a grben szletett kiskrapekoknak. MiIelenk bmbldenek nevezik az ilyet. Olyan szerencseje volt, hogy igy nevelt Iel egy rendrIelgyelt, aki kurvagyerek volt, es vedelmezte t, de Rosa mama most mar hatvant eves volt, es akarmikor utolerhette. Fleg raktol Ielt, azzal nincs mese. A szemem eltt ment tnkre, es neha csndben neztk egymast, es egytt Ieltnk, mert nem volt mas egyebnk a vilagon. Igy aztan mas se kellett neki az allapotaban, mint egy elszabadult anyaoroszlan a lakasban. Kenyelmesen elhelyezkedtem, nyitott szemmel vartam a stetedesben, jtt az anyaoroszlan, mellem Iekdt, es megnyalta a kepem, es senkinek se szolt egy arva szot sem. Amikor Rosa mama Ielriadt, bejtt, es vilagossagot teremtett, latta, hogy nyugton Ieksznk. De benezett az agyak ala is, ami nevetseges, ha az ember arra gondol, hogy semmi se trtenhetett meg vele kevesbe, mint egy oroszlan, ugyanis Parizsban, hogy ugy mondjam, nincs is belle, mivel a vadallatok csak a termeszet len elnek. Ekkor jttem ra, hogy kicsit hangyas. Eleg baja volt az eletben, es most kellett Iizetnie erte, mert az eletben mindenert Iizetni kell. Meg Katz doktorhoz is elcipelt, es azt mondta neki, hogy vadallatokat tanyaztatok a lakasban, es ez biztos annak a jele. En rgtn megertettem, hogy valami van kzte es Katz doktor kztt, amirl nem szabad beszelni elttem, de Iogalmam se volt, micsoda, es miert Iel Rosa mama. - Doktor ur, ez valami vad dolgot Iog csinalni, nyakamat ra. - Ne beszeljen butasagot, Rosa asszony. Nincs mitl tartania. A mi kis Momonk maga a szelidseg. Ez nem betegseg nala, es higgyen egy reg orvosnak, nem a betegsegek a legnehezebben gyogyithato dolgok. - Akkor meg miert van Iolyton oroszlanokkal tele a Ieje? - Elszr is nem oroszlan, hanem anyaoroszlan. - Katz doktor mosolygott, es adott egy mentolos cukrot. - Szoval anyaoroszlan. Es mit csinalnak azok az anyaoroszlanok? Vedelmezik a kicsinyeket. Rosa mama sohajtott. - Nagyon jol tudja, doktor ur, mitl Ielek en. Katz doktor vrsre mergesedett. - Hallgasson, Rosa asszony. Maga teljesen tudatlan. Nem ert ezekhez a dolgokhoz, es sszevissza kepzeldik. Ezek kzepkori babonak. Ezt mar ezerszer mondtam, kerem, hallgasson. Meg akart valamit mondani, de akkor ram nezett, aztan Ielallt es kitessekelt. Kenytelen voltam hallgatozni. - Doktor ur, en ugy Ielek, hogy rkletes. - Na, most mar igazan eleg, Rosa asszony. Elszr is, amilyen mesterseget ztt az a szegeny asszony, meg azt sem tudhatja, ki volt az apa. Es klnben is, mar elmagyaraztam, hogy az semmit se jelent. Ezer mas tenyez is kzrejatszik. De az nyilvanvalo, hogy a gyerek nagyon erzekeny, es szeretetre van szksege. - Akkor se nyalogathatom meg minden este a kepet, doktor ur. Csak tudnam, honnan veszi ezeket a dolgokat? Es miert nem akartak Ielvenni az iskolaba? - Azert, mert maga olyan szletesi bizonyitvanyt csinalt neki, ami a legkevesbe sem vette Iigyelembe a valosagos eletkorat. Maga nagyon szereti ezt a gyereket. - Csak Ielek, hogy elveszik tlem. Egyebkent tenyleg nem lehet semmit se rabizonyitani. Egy darabka papirra irom Il, meg a Iejemben tartom, mert a lanyok mindig Ielnek, hogy kitudodik. Azok a prostitualtak, akik rossz erklcsek, az apajog elvesztese miatt nem nevelhetik a gyerekket. Ezzel evekig sarokba szorithatjak es zsarolhatjak ket, mindent elvallalnak, csak a klkket el ne veszitsek. Vannak skricik, akik kesz selyemIiuk, mert manapsag mar senki se vegzi rendesen a munkajat. - Rendes n maga, Rosa asszony, Ielirok maganak nyugtatot. Semmi ujat nem tudtam meg. Meg vilagosabb lett, mint azeltt, hogy Rosa mama titkol elttem valamit, de nem erdekelt tulsagosan. Minel tbbet tudsz, annal rosszabb. Haverom a Bhm, aki szinten kurvagyerek volt, azt mondta, hogy nalunk termeszetes a titokzatossag, a nagy szamok trvenye miatt. Azt mondta, hogy ha egy nt, aki jol csinalja a dolgokat, szlesi baleset er, es ugy hataroz, hogy megtartja, azt knnyen utolerheti egy hivatalos vizsgalat, es annal semmi se rosszabb, nincs pardon. A mi esetnkben mindig a n van kiteve, mert az apat mindig vedi a nagy szamok trvenye. Rosa mama egy brnd aljan tartott egy darab papirt, ami ugy tartott nyilvan engem, mint Mohammed es harom kilo krumpli, egy Iel kilo sargarepa, tiz deka vaj, egy Iisch, haromszaz Irank, muzulman vallasban nevelni. Volt valami keltezes is, de csak aze a nape, amikor letetbe vett, az nem derlt ki belle, hogy mikor szlettem. En Ioglalkoztam a tbbi kiskrapekkal, Ileg a seggtrles teren, mivel Rosa mama nehezen hajlott a sulya miatt. Nem volt dereka, es nala a Ienek egyIolytaban a vallaig tartott. Amikor ment, az olyan volt, mint egy kltzkdes. Minden szombat delutan Ielvette a kek ruhajat, a rokajat, meg a Ilbevalojat, pirosabbra Iestette magat, mint altalaban, es belt egy Irancia kavehazba, a Coupole-ba a Montparnasse-ra, es evett egy stemenyt. Negyeves koruktol sose trltem ki a kiskrapekok segget, mert nerzet is van a vilagon, es voltak, akik direkt nekem szartak, kitolasbol. De en aztan ismertem ezeket a szarosokat, es megtanitottam ket, hogy azt jatsszak, szoval, hogy k trljek ki egymas segget, megmagyaraztam, hogy az sokkal Irankobb, mintha mindenki a magaet trli. Csoda jol sikerlt, es Rosa mama megdicsert, es azt mondta, hogy kezdek megallni a labamon. En nem jatszottam a tbbi kiskrapekkal, tul kicsik voltak hozzam, kiveve a Ityl-sszehasonlitosdit, es Rosa mama dhngtt, mert ki nem allhatta a Itylket, olyan sokat latott mar eleteben. Az oroszlanoktol is csak egyszer Ielt ejszaka, es az embernek tenyleg megall az esze, ha belegondol, hogy minek odalenni az oroszlanok miatt, amikor eppen eleg mindentl lehet okkal is Ielni. Rosa mama a szivevel is bajlodott, es en vasaroltam be a lepcs miatt. Az emeletjarasnal rosszabbat elkepzelni se lehetett neki. A szuIlaja egyre jobban sipolt, es en is asztmat kaptam a kedveert, es Katz doktor azt mondta, hogy a pszichologianal nincs ragalyosabb. Ez valami olyan ize, amit meg nem ismernk elegge. Minden reggel boldog voltam, hogy Rosa mama Ielebredt, mivel ejszaka remeket lattam, a Irasz kitrt, hogy ott maradok nelkle. Abban az idben egy Arthur nev eserny volt a legjobb baratom, amit tettl talpig Ielltztettem. A Ieje egy zld rongybol volt, amit gombocca csavartam a nyel krl, es a Rosa mama ruzsaval jopoIa arcot csinaltam neki mosollyal es kerek szemekkel. Nem annyira azert, hogy legyen valakim, akit szerethetek, hanem, hogy bohockodhassak, mivel nem volt zsebpenzem, es neha bementem a Irancia negyedekbe, ahol viszont van. A kabatom nagy volt, Ildig ert, es kemenykalapot tettem a Iejemre, kimazoltam az arcom, es az Arthur nev esernymmel muris egy par voltunk. Tettem a Iormam az utcakon, es napi husz Irankot is sszeszedtem, de resen kellett lenni, mert a rendrseg Iel szemet mindig a szabadlabu kiskoruakon tartja. Arthur Iellabunak volt ltzve, volt egy par kek-Ieher tornacipje, nadragja, meg egy kockas zakoja vallIastul, amit spargaval ktttem ra, es egy kerek kalapot is varrtam a Iejere. Megkertem N'Da Amedee urat, hogy adjon klcsn ruhat az esernynek, es tudjak, mit csinalt? Elvitt a Pull d'Orba a Belleville krutra, ahol a legelegansabb holmik vannak, es ram bizta, valasszak, amit akarok. Nem tudom, mind ilyenek-e AIrikaban, de ha igen, hat biztos, hogy nem panaszkodhatnak. Szoval, eladtam a szamomat az utcan, illegtem-billegtem, tancoltam Arthurral, es sszeszedtem egy rakas dohanyt. Volt, aki mergesen azt mondta, hogy megse lehet igy banni egy gyerekkel. Fogalmam sincs, ki bant velem, de olyanok is voltak, akik elszomorodtak. Hat nem Iurcsa, amikor pedig azert csinaltam, hogy nevessenek. Arthur idnkent eltrt. Megszgeztem a vallIat, es ettl vallas lett, es az egyik laba tovabbra is res nadragszar volt, ami termeszetes egy Iellabunal. Hamil ur haragudott, azt mondta, hogy Arthur olyan, mint egy balvany, es ez ellenkezik a vallasunkkal. En nem vagyok hiv, de az igaz, hogy ha az embernek van egy Iura valamije, amirl nem lehet tudni, micsoda, akkor elkezdi remelni, hatha van valami hatalma is. Este atleltem Arthurt, es ugy aludtam el, es reggel megneztem, hogy Rosa mama lelegzik-e meg. Sose voltam templomban, mert az ellenkezik az igazi vallassal, es en aztan igazan nem akartam belekeveredni semmibe. De tudom, hogy a keresztenyek majd megIeszltek, hogy legyen egy Krisztusuk, es nalunk tilos az emberi arc abrazolasa, nehogy az Isten megsertdjn, ami teljesen erthet, mert nincs mire Ielvagni. Letrltem hat Arthur kepet, egyszeren egy zld gombocot hagytam belle, mintha megijedtem volna, es mar rendben is voltam a vallasommal. Egyszer, amikor epp a nyakamon volt a rendrseg, mert csdletet okoztam a mokazassal, elejtettem Arthurt, es szetszorodott mindenIele, kalap, vallIa, zako, cip meg minden. Fel tudtam kapni, de ott allt anyaszlt meztelenl. Nahat, ami a legIurcsabb az egeszben, az az, hogy Rosa mama egy szot sem szolt, amikor Arthur Iel volt ltztetve, de amikor puceron maradt, es magammal akartam vinni a takaro ala, elkezdett kiabalni, hogy micsoda tlet esernyvel aludni az agyban. Hat most ismerje ki magat az ember! Sporoltam egy kis penzt, es ujra Ielszereltem Arthurt az ocskapiacon, ahol egesz jo cuccok vannak. De a szerencse kezdett elhagyni minket. Egesz addig rendszertelenl jttek ugyan a penzesutalvanyaim, es kimaradtak honapok, de azert jttek. De egyszer csak teljesen abbamaradtak. Ket honap, harom, semmi. Negy. Azt mondtam Rosa mamanak, es olyan komolyan gondoltam, hogy meg a hangom is remegett: - Nem kell Ielni, Rosa mama. Szamithat ram. Azert, mert nem kap tbb penzt, meg nem Iogom ejteni. Aztan Iogtam Arthurt, kimentem, es leltem a jardara, hogy ne ott sirjak mindenki eltt. Meg kell mondanom, rohadt egy helyzetben voltunk. Rosa maman az emberi kor vegs hataranak jelei mutatkoztak, es ezt is tudta. A hatemeletes lepcs az egyes szamu kzellensege lett. Egy szep nap ugyis sirba viszi, ebben biztos volt. En tudtam, hogy mar nem is kell sirba vinni, csak ra kell nezni. A melle, a hasa, a Ieneke teljesen sszeIolyt, mint egy hordoe. Egyre kevesebb kiskrapek volt nalunk penzioban, mert a lanyok mar nem biztak Rosa mamaban az allapota miatt. Nagyon jol lattak, hogy mar senkivel se tud trdni, es inkabb tbbet Iizettek, es Sophie asszonyhoz vagy Ajsa nenihez Iordultak az Alger utcaban, akik sok penzt kerestek, es knny volt nekik. Azok a kurvak, akiket Rosa mama szemelyesen ismert, eltntek a nemzedekvaltas miatt. Mivel a koszalo hirektl Iggtt az elete, es mar nem ajanlottak t a sarkokon, lassan elmult a hirneve. Mikor meg megvoltak a jo labai, maga jart a terepre, vagy a Pigalle teri presszokba meg a Nagycsarnok krnyekere, ahol a lanyok strikkeltek, es csapott maganak egy kis reklamot, dicserte a Iogadtatas minseget, a konyhai Iztjet, meg mindent. Most mar keptelen volt ra. A baratni eltntek, es nem maradt ajanloja. Meg aztan bejtt a trvenyes tabletta a gyerekvedelemre, nem volt a veletlenre bizva. Ha megszletett a klk, tudhattak, mit tettek vele, nincs mese. Mar tizeves voltam, vagy ilyesmi, most mar nekem kellett hogy segitsem Rosa mamat. A jvmre is gondolnom kellett, mert ha egyedl maradok, akkor halalbiztos a Gyamhatosag. Le sem hunytam a szemem, egesz ejjel Rosa mamat neztem, nem halt-e meg. Megprobaltam megallni a sajat labamon. Szepen megIeslkdtem, a Rosa mama parImjevel beklniztem a Ilem mget, ahogy csinalta, es delutan lealltam Arthurral a Pigalle utcaban vagy pedig a Blanche utcaban, az is jo hely volt. Ott mindig vannak olyan nk, akik egesz nap strikkelnek, es egy-kett mindig odajtt hozzam, es azt mondta: - Jaj, de aranyos kis emberke! Az anyukad itt dolgozik? - Nem, meg senkim sincs. Mindig meghivtak mentaszrpre a Mace utcaba egy presszoba. De resen kellett lennem, mert a rendrseg vadaszik a skricikre, meg nekik is vigyazniuk kellett, nincs joguk leszolitani. Mindig ugyanazok a kerdesek: - Hany eves vagy, edesem? - Tiz. - Van anyukad? Azt mondtam, hogy nincs, es Iajt a szivem Rosa mama miatt, de hat mit lehetett tenni. Az egyik klnsen kedves volt hozzam, es neha, mikor elment mellettem, a zsebembe csusztatott egy papirpenzt. Miniszoknyaja volt, es a csizmaja egeszen Ilig ert, es Iiatalabb volt Rosa mamanal. Nagyon kedves szeme volt, es egyszer jol krlnezett, aztan kezen Iogott, es elmentnk egy presszoba, a Panier-ba, ami most jelenleg nincs mar ott, mert bombat dobtak ra. - Nem szabad erreIele maszkalnod, ez a hely nem gyerekeknek valo. Megsimogatta a hajam, hogy megigazitsa. De en nagyon jol tudtam, hogy a simogatasert simogatott. - Hogy hivnak? - Momonak. - Es hol vannak a szleid, Momo? - Hat hol lennenek? Nincs nekem senkim. - De hat csak gondodat viseli valaki. Szopogattam a narancsszrpt, mert nem szabad elsietni. - Talan beszelhetnek velk, szivesen gondodat viselnem. Lenne egy kis garzonod, ugy elnel ott, mint egy kiralyIi, es mindened megvolna. - Meg kell gondolni. Megittam a narancsszrpt, es leszalltam a barszekrl. - Nesze, tedd ezt el csokira, aranyom. Papirpenzt csusztatott a zsebembe. Egy szazIrankost. Ugy igaz, ahogy batorkodom. Meg ketszer-haromszor elmentem oda, es mindannyiszor nagyokat mosolygott ram, de csak messzirl es szomoruan, mert nem voltam az ve. Pechemre, a Panier penztarosnje Rosa mama haverja volt, meg amikor egytt strikkeltek. Szolt az regasszonynak, es hu, micsoda Ieltekenysegi jelenetet vagott a Iejemhez. Sose lattam meg ilyen Ieldultnak azt a zsido nt, belebetegedett. "Nem erre neveltelek", ezt vagy tizszer elismetelte, es sirt. Meg kellett eskdnm, hogy soha tbbe nem megyek be az utcajaba, es hogy sose leszek skrici. Azt mondta, hogy azok mind selyemIiuk, es inkabb meghal. De Iogalmam se volt, mi mashoz kezdhetek tizevesen. Amit mindig is Iurcsanak tartottam, az az, hogy a knnyek be voltak kalkulalva. Szoval, hogy a siras belenk volt tervezve. Nem mondom! Nincs az a mernk, aki ilyet tudna csinalni. A penzesutalvanyok tovabbra sem jttek, es Rosa mama kenytelen volt a takarekpenztarhoz nyulni. Felretett egypar garast reg napjaira, de nagyon jol tudta, hogy mar nem huzza sokaig. A rakot meg mindig nem kapta meg, de a tbbi rohamosan romlott. Meg anyamrol es apamrol is beszelt, most elszr, mivel ugy latszik, ketten voltak. Egy este eljttek, es letetbe helyeztek, az anyam bgni kezdett, es elIutott. Rosa mama Mohammed neven, muzulmankent jegyzett be, es megigerte, hogy ugy Iogok elni, mint hal a vizben. Es aztan, kesbb... Sohajtott, ennyi az egesz, nem tud tbbet, kiveve, hogy amikor ezeket mondta, nem nezett a szemembe. Nem tudom, mit hallgat el, de ejjel nagyon Ieltem. Sose tudtam mast kihuzni belle, meg akkor se, amikor a penzesutalvanyok abbamaradtak, es semmi oka sem volt ra, hogy kedves legyen hozzam. Csak azt tudtam, hogy biztosan volt apam es anyam, mert ezen a ponton a termeszet hajlithatatlan. De sose jttek el tbbet, es Rosa mama bntudatos keppel elhallgatott. Most rgtn elarulom, hogy sose lattam viszont anyamat, nem akarok hiu remenyeket kelteni magukban. Egyszer, amikor nagyon erskdtem, Rosa mama egy olyan vacak hazugsagot talalt ki, hogy az mar nevetseges. - Az anyad polgari elitelettel volt, mert jo csaladbol szarmazott. Nem akarta, hogy megtudd, mi a mestersege. Es akkor megtrt szivvel es zokogva rkre tavozott, mert az elitelet egy traumatikus csapas lett volna szamodra, ahogy azt az orvostudomany elirja. Es akkor maga, Rosa mama is bgni kezdett, nala jobban senki se szerette a meghato trteneteket. Szerintem Katz doktornak igaza volt, amikor megmondta neki. Azt mondta, hogy a kurva, az IelIogas dolga. Es Hamil urnak, aki Victor Hugot is olvasta, es tbbet elt, mint barki az koraban, neki is igaza volt, amikor mosolyogva megmagyarazta, hogy semmi se Ieher vagy Iekete, es hogy ami Ieher, az gyakran Iekete csak titkolja, es a Iekete meg neha Ieher, csak atvertek. Es Drisz urra nezve, aki eppen hozta neki a mentateajat, meg azt is hozzatette: "Higgyen egy tapasztalt ember szavanak." Hamil ur nagy ember, de a krlmenyek megakadalyoztak, hogy az legyen. Honapok ota nem jtt penzesutalvany, es ami Bananiat illeti, az penzenek Rosa mama soha a szinet se latta, kiveve amikor kikttt nala, es ket honapot elre kiIizettek erte. Banania ingyen lett negyeves, es ugy viselkedett, mintha Iizettek volna erte. Rosa mama talalt neki egy csaladot, mert ennek a kiskrapeknak mindig is mazlija volt. Mojse meg megIigyeles alatt volt, es annal a csaladnal zabalt, amelyik hat honapja Iigyelte, mert biztosra akart menni, hogy jo minseg, nincs epilepsziaja; nem kap dhrohamokat. A csaladok, akik gyereket akarnak, a dhrohamoktol Ielnek a legjobban, elssorban azt kell elkerlni, ha az ember rkbe akarja Iogadtatni magat. A napkzbenes kiskrapekokra es Rosa mama etetesere ezerketszaz Irank kellett havonta, es ehhez meg hozza kell szamitani az orvossagot meg a hitelt, amit megtagadtak tle. Csak a Rosa mama etetesere legalabb napi tizent Irank kellett, klnben kinzas lett volna, meg ha Iogyasztja is az ember. Emlekszem, ezt nagyon szinten megmondtam neki, le kell Iogyni, hogy kevesebbet egyen, de ez keserves dolog egy regasszonynak, akinek senkije sincs a vilagon. Oneki tbbre van szksege magabol, mint masoknak. Ha az embernek senkije sincs, aki szeresse, akkor hajja valtozik. Ujbol elkezdtem a Pigalle-ra jarni, ahol meg mindig ott volt az a hlgy, Maryse, aki szerelmes volt belem, mert meg gyerek voltam. De a Irasz kitrt, mert a skricit brtnbe csukjak, es kenytelenek voltunk titokban talalkozni. Egy kocsibejaroban vartam ra, jtt lehajolt, megcsokolt, azt mondta: "Szivecskem, de szeretnek olyan kisIiut, mint te vagy", es aztan letejtelte a menet arat. A mi Bananiankat is kihasznaltam aruhazi lopkodasokra. Ott hagytam egyedl a leIegyverz mosolyaval, es csdletet keltett, olyan meghato es megrendit erzeseket valtott ki. A negy-t eves negereket nagyon jol megtrik. Neha belecsiptem, hogy orditson, az emberek krlvettek erzelmeikkel, es en ezalatt hasznos ennivalokat csortam. A kabatom Ildig ert, akkora zsebei voltak, mint egy haz, Rosa mama varrta, es kd elttem, kd utanam. Ha az ember ehes, akkor nincs mese. Hogy kijussak, Ielvettem Bananiat, es bealltam egy asszony mge, aki eppen Iizetett, es azt hittek, vele vagyok, kzben Banania kurvaskodott. Nagyon rendesek a gyerekekkel, amikor meg nem veszelyesek. Meg hozzam is szoltak egypar kedves szot, ram mosolyogtak, az emberek nem izgulnak, ha olyan kiskrapekot latnak, aki meg nincs abban a korban, hogy huligan legyen. Nekem barna hajam volt, es kek szemem, es nincs zsido orrom, mint az araboknak, az abrazatomtol barmi lehettem volna. Rosa mama kevesebbet evett, ez jot tett neki, es neknk is meg aztan tbb kiskrapekunk volt, most volt a szezonja, es az emberek egyre messzebbre jartak nyaralni. Olyan szivesen trltem a seggeket, mint meg soha, mert ettl lett tele a husosIazek, es ha szaros lett az ujjam, akkor sem ereztem ugy, hogy micsoda igazsagtalansag. Sajnos, Rosa mamara valtozasok jttek ra, a termeszet trvenyei miatt, amelyek minden oldalrol megtamadtak a labat, szemet, az ismert szerveket, amilyenek a sziv, a maj, az erek meg minden, ami csak megtalalhato a nagyon elhasznalt egyeneknel. Es mivel nem volt liItje, elIordult vele, hogy a lepcsn lerobbant, es kenytelenek voltunk mindannyian lemenni, es tolni, meg Banania is, aki kezdett raebredni az eletre, es mar erezte, hogy neki is erdeke, hogy vedje a pecsenyejet. Egy illetnel a sziv es a Iej a legIontosabb darabok, azokert kell a legdragabban megIizetni. Ha a sziv megall, mar nem lehet ott Iolytatni, ahol regen, es ha a Iej elszabadul, es mar nincs ki mind a negy kereke, akkor az illet elveszti a mivoltat, es mar nem elvezi az eletet. Szerintem nagyon Iiatalon bele kell kezdeni az eletbe, mert kesbb elveszti az erteket, es senki vissza nem adja. Neha olyan dolgokat is hoztam Rosa mamanak, amiket a hasznossagtol teljesen Iggetlenl szedtem ssze, es amik semmire se jok, de rmet szereznek, mivel mar senkinek se kellenek, es a szemetben vannak. Vegyk peldaul az olyan embereket, akiknel otthon szletesnapi virag van, vagy csak ugy van, hogy Ielviditsa a lakast, es aztan, amikor elszarad es nem pompazik, kivagjak a kukaba, es ha az ember nagyon koran Ielkel, akkor ki tudja kaparni, es az volt az en specialitasom, amit ugy hivnak, guberalas. Neha a viragoknak maradt valami szink meg, es eltek egy kicsit, es en csokrot csinaltam bellk, es nem trdve a korklnbseggel, atnyujtottam Rosa mamanak, aki vazaba rakta viz nelkl, mert az meg minek. Vagy pedig egesz mimozaagakat ujitottam a nagycsarnoki piacon a tavaszi taligakrol, es hazavittem, hogy boldogsagot arasszon, utkzben a nizzai viragcsatakrol almodoztam, meg a mimozaerdkrl, amelyek nagy szamban nnek e krl a tiszta varos krl, amelyet Hamil ur Iiatal koraban ismert meg, es amelyrl meg most is meselt, de csak neha, mert mar se volt a regi. Fleg zsidoul es arabul beszelgettnk magunk kzt. Ha idegenek is voltak ott, vagy ha azt akartuk, hogy ne ertsek, mit mondunk, akkor Iranciaul, de jelenleg Rosa mama keverte elete sszes nyelvet, es lengyell szolt hozzam, ami a legelmaradottabb nyelve volt neki, es visszajtt, mert az regeknek a Iiatalsaguk marad meg a leginkabb. Egyszoval meg megallt a maga laban, kiveve a lepcst. De az elet vele tenyleg nem volt mindennapos, es meg oltast is kellett adatni a Ienekebe. Nehez volt olyan apolont talalni, aki eleg Iiatal, hogy Ieljjjn a hatodikra, es egyik se volt eleg jutanyos. Megegyeztem Bhmmel, aki trvenyesen szurkalta magat, mert cukros volt, es az egeszsegi allapota lehetve tette. Rendes hapsi volt, aki maga erejebl lett valaki, de elssorban neger es algeriai volt. Zsebradiokat es a lopasai mas termekeit arulta, es a tbbi idben megprobalta elvonokuraztatni magat a Marmottanban, ahova bejaratos volt. O jtt oltast adni Rosa mamanak, de majdnem rosszul slt el a dolog, mert eltevesztette az ampullat, es azt az adag heroint vagta bele Rosa mama seggebe, amit arra a napra tartogatott, amikor majd beIejezi az elvonokurajat. Rgtn lattam, hogy valami termeszetellenes dolog trtenik, mivel meg sosem lattam a nyanyat ennyire boldognak. Elszr iszonyuan meglepdtt, aztan rajtt a boldogsag. Meg meg is ijedtem, mert annyira az egben jart, hogy azt hittem, vissza se jn. En kpk a heroinra. Azok a krapekok, akik szurkaljak magukat, mind hozzaszoknak a boldogsaghoz, es az megbosszulja majd magat, mivel a boldogsag epp a hianyarol nevezetes. Aki szurkalja magat, az keresi a boldogsagot, es csakis a legnagyobb seggIejnek tamadhatnak ilyen gondolatai. En sose cukroztam, neha udvariassagbol elszivtam egy-egy Ivet a haverokkal, pedig tizeves korban a nagyok egy csomo dologra megtanitjak az embert. De en nem vagyok ugy oda a boldogsagert, az elet meg mindig jobb. A boldogsag egy nagy rakas szar es egy szemetlada, moresre kene tanitani. A boldogsag meg en, ugy