30Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

Az epilepszia a leggyakoribb gyermekneurológiai

kórkép, melynek bizonyos típusait műteni érdemes

– szerencsésebb esetben azért, mert így érhető el a

teljes gyógyulás, máskor pedig a későbbi súlyos ká-

rosodások megelőzése, az életminőség relatív javí-

tása céljából. A gyermek-epilepsziaműtét rendkívül

speciális terület, mely a diagnoszta epileptológus

és a műtéteket elvégző idegsebész szoros együtt-

működése nélkül nem képzelhető el. Az előfordulási

arányokat tekintve elmondhatjuk, hogy az operálha-

tó gyerekek mindössze 1/4-e jut el a specialistákhoz.

A kivizsgálásokat Magyarországon prof. dr. Fogara-

si András, a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai

Osztályának vezetője, a hazai gyermek-epilepszia-

sebészeti program koordinátora végzi, a műtétek

80%-át a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinika

igazgatója, illetve az Országos Idegtudományi Inté-

zet munkatársa, prof. dr. Bognár László hajtja végre.

Velük beszélgettünk.

Epilepsziagyógyítás a kivizsgálás-tól a műtétekig világszínvonalon

– Mi a gyermekneurológiában a leggyakoribb kórkép?F. A.: Az epilepszia betegséggel vagy epilepsziás rohamnak látszó tünetekkel találkozunk leggyakrab-ban. Osztályunkra a betegek 2/3-a epilepszia, vagy arra utaló bizony-talan rosszullét miatt jelentkezik. Kivizsgálásuk során megállapítjuk, hogy valóban ezzel a kórképpel állunk-e szemben, és ha igen, me-lyik típusával. – Milyen különböző típusai van-nak a betegségnek?

F. A.: Alapvetően két nagy csopor-tot különböztetünk meg, az egyik a genetikai eredetű epilepszia, amely az egyén magasabb görcskészségét jelenti, a másik pedig a szimptómás epilepszia, amelyet agyi eltérés okoz. Utóbbi típus mögött a legkü-lönbözőbb agyi eltéréseket szoktuk találni, gyerekekben leggyakrab-ban fejlődési rendellenességet, de különböző szülés körüli sérülések vagy méhen belüli oxigénhiány, agydaganat vagy stroke is előidéz-heti az agykárosodást.

– Eltérő-e a különböző epilep-sziatípusok progressziója és terápiás lehetősége?F. A.: Az összes epilepsziás gyermek kb. 80%-ánál érhetünk el gyógysze-res kezeléssel rohammentességet és ezeknek a gyerekeknek az 50%-a később ki is növi betegségét – né-hány évvel az első roham után, legkésőbb serdülőkorban. Különbö-ző a prognózis is, inkább a genetikai eredetű betegségek azok, amelyek jól beállíthatóak és kinőhetőek, il-letve van olyan eset is, amikor egész életen át szedni kell a gyógyszert, de így elérhető a tünetmentesség. A szimptómás csoportba gyógyszeres terápiával nehezebben beállítható állapotú gyermekek tartoznak, sokszor hiába adunk hármas, akár négyes kombinációt, mégsem te-hetjük őket teljesen tünetmentessé. – Milyen diagnosztikus mód-szerekkel határozzák meg az epilepsziát és annak különböző típusait?F. A.: Az első benyomásunk maga az anamnézis, tehát hogy milyen volt pontosan a rosszullét, mik voltak a tünetek, mennyi idős a gyer-mek, kórtörténetében szerepelt-e korábban idegrendszeri betegség. A következő lépés az EEG-vizsgálat elvégzése, mely alapján arra kere-sünk választ, hogy milyen típusú epilepsziával állunk szemben. Min-den olyan epilepsziás gyermeknél, akinél felmerül az agyi eltérés le-hetősége, koponya MR-vizsgálatot végzünk. Utóbbi eljárás nagy segít-séget nyújthat annak eldöntésében, hogy milyen irányba indítsuk el a terápiát. – Mely epilepsziatípusoknál ja-vasolják a műtéti megoldást?

31Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

F. A.: Általában azoknál a gyere-keknél jön szóba műtét, akiknél az MR-vizsgálat során bebizonyosodik az agyi eltérés, és gyógyszeresen nem lehet megállítani a rohamok sorozatát. Sajnos az ilyen pácien-sek közül sem lehet mindenkit megoperálni. Kevésbé jellemző, de előfordul az is, hogy egy gyógy-szerrel egyébként beállítható, de az agyban nagyon jól körülírható, és kis kockázattal eltávolítható sérült rész okozta epilepsziát is érdemes megműteni.– Milyen kritériumoknak kell megfelelnie a betegségnek ah-hoz, hogy műthető legyen, és mióta áll rendelkezésre a műtéti megoldás az epilepszia kezelé-sében? B. L.: Az epilepszia programszerű műtéte 20 évvel ezelőtt kezdődött Magyarországon. Szórványosan az-előtt is végeztek ilyen beavatkozá-sokat hazánkban is. Az epilepszia-sebészet már régi keletű a világban, de az eljárás első felfutó ága a mű-tétek súlyos következményei miatt visszaesett, amíg meg nem jelentek a modern képalkotó eljárások, és fel nem fedezték a mikrosebészeti technikákat, amelyek lehetővé tették, hogy kisebb morbiditással műthessük az epilepsziás betegeket. A diagnosztika szintjén a terüle-ten két fő iskola létezik, az egyik az angolszász, a másik a francia. Utóbbi az agyba mélyen bevezetett

elektródákkal, az agy mélységében végzett EEG-vizsgálattal próbálja megkeresni, hogy honnan, meddig és milyen irányba terjed az epilep-szia, az angol módszer szerint pedig különböző mélységben, de a bőr fel-színéről az agy közvetlen felszínéig, vagy esetleg mélyebb rétegeibe, de a kéregre helyezett elektródák segítségével próbálja lokalizálni az epilepszia eredetét. András emlí-tette a betegség két nagy klinikai csoportját. Műtéti szempontból el-különítjük a felismerhető betegség következtében kialakult epilepsziát – ezt hívjuk lezionális epilepsziának, a másik típus pedig, amikor nincs látható elváltozás, és csak elekt-romosan ismerjük fel a betegség lokalizációját. Utóbbi esetben az epilepsziát okozó terület kezelésé-hez semmilyen támaszunk nincs, kizárólag precíz EEG-vizsgálatokkal dönthetjük el, hogy honnan indul a roham. Ezen technikák összességé-nek felhasználásával lehet döntést hozni arról, hogy érdemes vagy nem érdemes megoperálni a pácienst. – Milyen különböző módszerek állnak a sebészek rendelkezésére az epilepszia operációjában?B. L.: Mindenekelőtt létezik egy határterület, mikor a gyermek, élete első epilepsziás rohamát kö-vetően az MR-ből az epileptlógust kihagyva rögtön az idegsebészhez érkezik. Ha nagyon egyértelmű, látható elváltozással kerül hozzánk,

akkor azt mondjuk, hogy az első roham nem az epilepszia betegség következménye volt, hanem egy betegség-tünet. Léteznek ugyanis olyan képi elváltozások, amelyek-ről nem lehet megállapítani, hogy veleszületett organizációs zavar az agykéregben vagy jóindulatú daganat. Amennyiben az előbbi esetről van szó, akkor a betegsé-get okozó góc nem fog fejlődni, de epilepsziát fog okozni. Kettős céllal operálunk ilyenkor, egyrészt, hogy megtudjuk, onkológiai betegséggel állunk-e szemben, illetve, ha már az elváltozás elhelyezkedéséből ítélve megállapíthatjuk, hogy epilepsziát eredményez – ilyen a halántékle-beny mediális részén elhelyezkedő elváltozás – akkor is biztos, hogy érdemes operálnunk az epilepszia megszüntetése érdekében. – Mi a különbség a műtéti meg-oldásban a lezionális és a nem lezionális epilepszia között?B. L.: A lezionális műtét során a lézi-ót követjük az ép határáig. Ilyenkor is sokszor felmerül a kérdés, hogy elég-e csak a látható elváltozást kioperálni, vagy egy kiterjesztettebb területet lenne érdemes eltávolítani. Természetesen vannak olyan fontos agyterületek, amelyeken nem lehet kérdés a kiterjesztés, ilyen területek a beszédközpont, a mozgatóközpont, a látóközpont és a memóriaközpont. Példát mondok: a motoros kéregben talált kis, jóindulatú lézió esetén biztos, hogy a legkisebb morbidi-tás árán a legnagyobb mértékben való eltávolítás egy sebészi pontos beavatkozás, és nem egy mélyebb intervenció lesz. Ezek a műtétek ma már sikeresen végezhetőek a minimálinvazív sebészetet támo-gató eszközrendszerrel, ráadásul a rendkívül jó felbontású képalkotó diagnosztikát alapul véve műtét közben térben is tájékozódhatunk. Mindezt kiegészítjük a műtét alatt végzett funkcionális vizsgálatok-kal, pl. egy motoros funkcióval bíró kérgi részen belül neuronavigáció segítségével pontosan meghatá-rozzuk a kivételre ítélt területet,

Prof. dr.

Fogarasi

András

és prof. dr.

Bognár László

32Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

majd a neuronavigációt egy műtét alatti intraoperatív monitorozással egészítjük ki, amellyel ingereljük az agykérget, és az alvó beteg által produkált mozgásválaszokat egy EMG-vel elvezetve kódoljuk – így feltérképezzük az agyat és megál-lapíthatjuk, hogy milyen következ-ményekkel jár a műtét kiterjesztése különböző irányokba. Ez tehát egy nagy biztonsággal elvégezhető beavatkozás, melynek során a mor-biditási kockázatot minimálisra csökkentettük. Legkomplikáltabb változata, mikor az elváltozás a be-szédközpont közelében helyezkedik el, ilyen esetben ugyanis éber mű-tétet kell végeznünk, mert annak a kéregrésznek a feltérképezéséhez a beteg kooperációjára is szükségünk van. A klasszikusan epileptogén területen elhelyezkedő lezionális epilepsziák a halántéklebenyi, a temporális epilepsziák. Az ilyen kór-képek műtéti eljárása előtt tehát az epileptológus elvégez egy speciális kivizsgálást, melynek során meg-állapíthatjuk, hogy csak magát a lát-ható betegséget akarjuk eltávolítani, vagy szándékosan kiterjesztjük a műtétet, hogy az elektromosan fel-térképezett rohamútvonalat, vagy bevonódó, egyéb fókuszpontokat is eltávolítsuk. Így jutunk el a követke-ző műtéti típushoz, melynek során a lézió pontos képe nélkül operálunk, ugyanis kizárólag az elektrofizio-lógiai feltérképezés mutatja meg a teljes érintett területet. Ezek műtéti szempontból már ún. nonlezionális epilepsziáknak számítanak, és ezen a csoporton belül is több műtéti típus létezik. – Milyen vizsgálatot végeznek el az epilepsziás betegek operáció-ja előtt az eltávolítandó terület pontos meghatározására?F. A.: A kulcsvizsgálat a videó-EEG monitorozás, melynek lényege, hogy többnapos EEG-felvételt ké-szítünk a felragasztott elektródák segítségével, és ezzel szinkroni-zálva videofelvétel is készül. A két technikát összekötjük, így rögzítjük a rohamokat. A videóval felvett

rohamok jellege és az EEG alapján hozzávetőleg meg tudjuk határozni, hogy az agy mely területéről jöttek a rohamok. Ideális esetben a két felvé-tel egy adott területre valószínűsíti a léziót, és meg is van, hogy melyik területet lenne érdemes kivenni az agyból. Akkor bonyolódik a helyzet, ha a lézió nem olyan területen talál-ható, mely következmények nélkül eltávolítható. Fontos agyterületeken lévő sérülések esetén pontosabban is körül kell járni a kérdést. Amikor nem egyértelműen esik egybe az MR-en látható lézió a videó-EEG monitorozás során tapasztaltak-kal, vagy a lézió egyáltalán nem látszik az MR-en, akkor tovább kell lépnünk. Az egyik következő lehet-séges lépést jelentheti, ha már a videó-EEG monitorozással körül-belül meghatároztuk a lézió helyét, és invazív kivizsgálással folytatjuk a lokalizáció feltérképezését. Itt jön a képbe a francia és az angolszász iskola. Egyik szerint az agykéregre helyezett elektródákkal, a másik-nak megfelelően mélyen beszúrt kis huzalokkal rögzített EEG-jellel vesszük fel a rohamot és határozzuk meg, hogy honnan indul. Létezik még egy kiegészítő vizsgálat – ha már az elektródák bent vannak, és látjuk, hogy honnan jönnek a roha-mok, de félünk attól, hogy ez közel esik a beszédközponthoz, akkor

ugyanezekkel az elektródákkal éber állapotban elkezdhetjük stimulál-ni a beteget, és így az egyes részek stimulálásával pontosan behatá-rolhatom, hogy melyik az a terület, melynek érintésével már a beszéd-készséget veszélyeztetem. Ezt a két információt kell összetennem: hogy honnan indult a roham, és hol van ehhez képest fontos agyi terület. Így pontosan meghatározhatjuk, hogy mekkora legyen a műtét. Általában ez a nagy különbség az általános agysebészet és az epilepsziasebészet között – utóbbiban szabad szemmel nem látható eltérések is szerepet játszanak, aminek következtében az idegsebész műtét közben ránézésre tökéletesen ép agyat lát, tehát nem a szemének, hanem kizárólag az epileptológus szavának hisz, mikor eltávolítja az adott agyterületet. B. L.: Ehhez kell a szoros együttmű-ködés, hiszen valóban a sebészeti filozófiával ellentétes úgy végezni a munkánkat – vagyis, hogy a beteg területet kivegyük az ép terület sérülése nélkül –, hogy nem látjuk az elváltozást. Az epilepsziás be-tegnél sokszor, még ha látjuk is az eltérést, az epileptológus arra kér, hogy vágjunk ki annál nagyobb területet, mert a vizsgálatok során azt tapasztalta, hogy az epilepszia a sérülés melletti részből is érkezik. Az EEG görbe jelét is ugyanolyan

Bonyolultabb

esetekben egyé-

nileg megha-

tározott műtéti

típus válik szük-

ségessé.

33Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

betegségnek kell felfognunk, mint a látható elváltozást. Szövettani orga-nizációs kis eltérések is okozhatják az epilepsziát – amelyben minden sejt normális, csak nem normálisan kommunikálnak egymással. – Szükségessé teheti-e az epi-lepszia súlyossága, hogy akár a lézió pontos meghatározása nélkül is radikális beavatkozást hajtson végre az idegsebész?B. L.: Olyan eset is létezik, mikor a műtétet a gyógyszeresen nem visz-szaszorítható rohamok okozta ká-rosodás veszélye teszi szükségessé, de nem tudjuk megállapítani pon-tosan, hogy hol van a lézió – csak azt tudjuk, hogy az egyik féltekéről a másik féltekére terjedő roham veszélyezteti a beteget. Ilyenkor szükségessé válhat a két félteke kö-zötti kommunikáció megszakítása, hiszen így megváltoztathatjuk a ro-ham jellegét. Az ilyen műtét során a két féltekét összekötő kérgestestet vágjuk át. Az is előfordul, hogy egy egész félteke érintett, akár vele-született módon, akár valamilyen nehezen definiálható immunprob-léma következtében, és ilyenkor kényszerülhetünk arra, hogy magát a féltekét is kiiktassuk, ami a még meglévő mozgás romlásával jár. A félteke eltávolítását ma már úgy végezzük el, hogy az agykérget ma-gát bent hagyjuk, csak az összeköt-tetéseit vágjuk át. F. A. Igen, vannak annyira súlyos epilepsziák, amelyek gyógyszerrel nem kezelhetőek, és akár napi 100 rohamot is okoznak. Ilyenkor néha meg kell hozni azt a döntést, hogy a napi száz rohamtól megszabadí-tani betegünket ér-e annyit, hogy a fél oldala lebénuljon. Klasszikus dilemma ez, de azért éri meg ilyen-kor mégis a műtét, mert a napi 100 rohamtól a beteg idővel nemcsak elbutul, de ráadásul előbb-utóbb műtét nélkül is lebénul, mert

tönkremehet agyában a mozga-tóközpont. Az ilyen helyzeteket nehéz megmagyarázni a szülőknek, hiszen megelőzésről van szó – ők még nem láthatják a bénulást és az elbutulást, mégis hinniük kellene nekünk. B. L.: Olyan ez, mint a lenyugvó nap mellett olvasni – az emberre rányitják az ajtót, és megkérdezik: „Te sötétben olvasol?” „Nem” – vála-szolja az ember csodálkozva, hiszen szeme fokozatosan adaptálódott a homályhoz, és eszébe sem jut, hogy ha nem gyújt villanyt, hamaro-san semmit sem fog látni. Ennek ellentéte, mikor sejtjük, hogy pl. egy halántéklebenyben lokalizálódott epilepszia kiiktatása érdekében jó nagyot kellene vágnunk, de az érintett terület baloldalon van, ahol a memóriafunkciók találhatóak, s melyeket nagyon nehéz pontosan bemérni, ráadásul a betegség távol-hatási tünetei csak évek múltán jelentkeznek, a tizennyolc éves együttműködés eredményeként Andrással néha úgy döntünk, hogy bár nagyobb az epilepsziát okozó terület, mint amit látunk, de az első műtétnél csak a léziót vesszük ki, és az újabb operációt majd elvégezzük később, ha mégis szükséges. Ilyen-kor előre tervezünk, több műtétben gondolkozunk.– Az epilepszia műtéti kezelésé-ben egy szinten állnak a hazai szakemberek a gazdaságilag fej-lettebb országok lehetőségeivel?B. L.: Az elmúlt 20 év tapasztalatá-nak, külföldi munkavállalásaink-nak, a nemzetközi kongresszusokon való részvételeinknek köszönhe-tően tudjuk, hogy kik, mit, miért, hogyan szoktak műteni szakterü-letünkön belül. Nincs olyan műtéti típus, amit ne tudnánk elvégezni – sem eszközökben, sem szakem-berben nincs hiány. A kivizsgálás terén van ilyen eljárás – az említett francia iskola szerinti mély elekt-ródás sztereó EEG –, de ez szándé-kos részünkről, ugyanis nem arra a vonalra álltunk rá. A világban máig vitatott kérdés, hogy melyik

a jobb módszer, bár az arányok azért sokatmondóak: az epilepszia-sebészettel foglalkozó szakemberek 10%-a van a francia iskola mellett, a maradék 90% velünk együtt a kortikális elvezetésen alapuló vizs-gálati elvet követi. Azért döntöt-tünk így, mert azt gondoljuk, hogy a francia eljárás kockázata nagyobb, mint a hozadéka. – Van olyan állapot, amelyben kivételesen mégis javallott lehet az angolszász helyett a francia iskola módszere?B. L.: Én a francia iskolán nőttem fel, és miután Franciaországból haza-jőve megértettem, hogy miért nem annak megfelelően diagnosztizál-juk betegeinket, teljes mértékben egyetértettem az itthoni döntéssel. Korábban komoly infrastrukturális hátteret igényelt a francia módszer, a technika fejlődésének köszön-hetően azonban ma már akárhol könnyedén ki lehet építeni felté-teleit, tehát ilyen jellegű akadálya sem lenne, hogy ezt a módszert is alkalmazzuk. F. A.: Vannak kivételes esetek, mikor az epilepsziás góc mélyen fekszik az agyon belül, hiszen oda nem tudunk lejutni egy agyfelszínre fek-tetett elektródával. Ilyenkor lehet értelme ennek az ún. beszúrt elekt-ródás sztereó EEG-vizsgálatnak. – Önök hol szerezték meg napra-kész tudásukat az epilepszia kezelésében?F. A.: Másfél évet töltöttem a leg-nagyobb német epilepsziasebészeti centrumban, Bethelben. A teljes idő alatt azt tanultam, hogy miként kell epilepsziaműtét előtt álló gye-rekeket kivizsgálni, és előkészíteni. A hazai epilepsziasebészeti munka-csoport mellett pedig tagja vagyok egy alulról szerveződött, nem-zetközi csapatnak, amely 20–25 gyermek-neurológusból áll: franci-ákból, spanyolokból, németekből, svájci, osztrák, német, angol, olasz és magyar kollégákból. Évente két-szer összejövünk, és mindenki hoz egy-egy nehéz esetet. Egy hétvége alatt megbeszélünk 25 különböző

Nincs olyan műtéti típus, amit ne tud-nánk elvégezni – sem eszközökben, sem szakemberben nincs hiány.

34Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

esetet, ami, ha azt vesszük, hogy Magyarországon egy évben 15 ilyen műtét történik, nagyon jelentős tapasztalatot jelent mindannyiunk számára. Egymást is tanítjuk, apró tapasztalatokat teszünk össze, és így próbáljuk ezt a „művészetet” magasabb szintre fejleszteni. B. L.: Öt évet dolgoztam Francia-országban – Párizsban és Lyonban, mindkét nagy idegsebészeti cent-rumban Európa hírű epilepszia-központ működött, Marseilles-ben és Bristolban szintén hosszabb ideig dolgoztam epilepsziasebészeti cso-portban, tehát személyes tapaszta-latom van a különböző technikák indikációit és kivitelezését illetően. Olyan előfordul, hogy egy bonyolult kivizsgálási folyamat végén, több konzultációt követően kitalálunk valami extra lehetőséget, amelyet érdemes megvitatni valakivel a vi-lágon, aki már adott esetben végzett pont olyan beavatkozást, de egyéb-ként ezt a sebészeti területet azért standardizáljuk, amennyire lehet, hogy összehasonlíthatóak legyenek az eredmények. Bonyolultabb ese-tekben azonban egyénileg meghatá-rozott műtéti típus válik szükségessé – ezért nem mondhatja senki, hogy minden egyes műtéti típust ural. A mi szakmánk arról is szól, hogy szükség esetén olyan módszereket fejlesszünk ki, amilyet még nem alkalmazott senki, vagy csak egy-két ember a világon rajtunk kívül. – Milyen kimenetelre lehet szá-mítani a műtétek után?F. A.: A műtétek kimenetele nagyon függ attól, hogy milyen típusú elváltozást operáltak. Az olyan esetekben, mikor a temporális epilepszia kis területet érintett és jól körülírható volt, ma már közel járunk a 80%-os teljes gyógyulás-

hoz, amikor a páciens fél-egy éven belül el is hagyhatja gyógyszerét. Gyermekkorban általában nagyobb kiterjedésű epilepsziákkal találko-zunk. Ennek fő oka a fejlődési rend-ellenesség, ami sokszor akár egy egész lebenyt vagy féltekét bevon. Ilyen esetekben kisebb a teljes ro-hammentesség esélye, hiszen nem mindig lehet a teljes érintett terü-letet eltávolítani, és nem is mindig látjuk pontosan határait. Ilyenkor az is nagy eredmény, ha a napi 100 rohamot heti 2 rohamra csökkent-jük. Fontos a szakszerűen végzett rehabilitáció – nálunk a Bethesdá-ban van egy gyermekrehabilitációs osztály, ahová nagy műtét után, vagy ha funkcióvesztést eredmé-nyezett az operáció, minél koráb-ban elküldjük kis betegeinket, mert minél korábbi a rehabilitáció, annál többet lehet javítani a bénuláson. – Ez egy rendkívül tapaszta-lat-orientált szakterület. Meg-jelenik ez az igény a képzésben?F. A.: Konferenciákon és tovább-képzéseken mindig elmondom, mennyire fontos, hogy megtaláljuk azokat a gyerekeket, akiket operálni kell. Egy epilepsziás betegnél soha ne nyugodjunk meg addig, míg egy jó minőségű MR-vizsgálatot nem tudtunk végeztetni egy ezen a területen tapasztalt radiológussal (mi Barsi Péter tanár úrhoz küldjük az epilepsziás gyermekeket kopo-nya MR-vizsgálatra), mert vannak olyan finom eltérések, amelyek egy rutin MR-rel nem mutathatóak ki. Amennyiben bármilyen eltérést tapasztalnak a kollégák, vagy ha csak konzultációt szeretnének kérni, nyugodtan küldjék el hozzánk pá-cienseiket, ha szükséges, elvégez-zük a videó-EEG monitorozást, és legfeljebb azt állapítjuk meg, hogy nem kell a műtét. Nagyon sok gye-rek kezelése csúszik el azon, hogy a kollégák nem is veszik számításba a műtét lehetőségét. Évente 15 gyermekkori műtét történik, pedig a nemzetközi statisztikák szerint a 10 milliós lakosságra 60 ilyen műtét jutna egy évben.

– Országos szinten mely intéz-ményekben zajlik az epilepszia műtéti ellátása? B. L.: Epilepszia programban végre-hajtott műtét, melynek során egy epilepszia munkacsoport válogatja ki a beavatkozást igénylő gye-rekeket – Debrecenben, Pécsett és az Amerikai úti Idegsebészeti Központban zajlik. Gyermek-ideg-sebészeti osztály Debrecenben és az OITI-ben működik, ezen kívül még két klinikán látják el az epilepsziás gyerekeket, ha sürgősségi ellátást igényelnek. A gyermek epilepszia-műtétek 80%-át mi végeztük az elmúlt évek során, jelenleg már Pécsett is eredményesen működik epilepsziasebészeti munkacsoport. Így bátran kijelenthetjük, országos kapacitásunk bőven lefedné az évi 60 gyermek operálását is. – A kivizsgálás minden esetben a Bethesda Kórházban történik?F. A.: Igen, hozzánk érkezik vala-mennyi műtét-esélyes epilepsziás gyermek, de ez logikus is egy vi-szonylag ritka beavatkozás esetén, és a kollégák – akik számításba veszik a műtét lehetőségét – öröm-mel is küldik hozzánk betegeiket. A 81 millió lakost számláló Németor-szágban pl. öt központban végeznek gyermek-epilepsziaműtéteket. Szlovénia egy németországi cent-rummal áll szerződésben az ilyen műtétek elvégzésére, mert kétmil-liós országként nem volt érdemes önálló programot felépítenie. B. L.: Franciaországban három helyen végeznek ilyen műtéteket. Mindenhol racionalizálják a kapaci-tásokat, ott, ahol pénzbe kerül az or-vos, a mellérendelt munkacsoport és a gyógyszerek, nem mindegy, hogy hány műtétre hány helyet tartunk fenn. A műtéti tapaszta-lat miatt sem érdemes a kisszámú beavatkozást tovább osztani, hiszen én tizennyolc év alatt végeztem el mindössze százhúsz epilepsziamű-tétet.

rADnAI AnnA

A mi szakmánk arról is szól, hogy szük-ség esetén olyan módszereket fejlesszünk ki, amilyet még nem alkalmazott senki, vagy csak egy-két ember a világon raj-tunk kívül.

35Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

Az alábbi cikkünkben beszámolunk a PIPE

(Prophylaxis for Inhibitor Patients Engagement

Meeting) 2012. 11. 22-23-án Barcelonában

szervezett szakértői megbeszélés eredményeiről.

Konzultáció a vérzésveszélynek kitett betegcsoport biztonságosabb ellátásáért

A mintegy harminc meghívott részvételével rendezett, igen szoros ütemű megbeszélés leg-nagyobb eredménye az inhibitoros haemophiliások prophylaxisára teendő ajánlás kidolgozásának előkészítése volt. A bevezetőt követően a szakmában jól ismert Alessandro Gringeri felvonultatta azokat a bizonyítékokat, ame-lyek általánosságban a prophy-laxis szükségességét igazolják, majd prof. Claude Négrier francia szakértő annak egyénre szabását hangsúlyozta előadásában – mely elengedhetetlen mind a hatásos-ság, mind a költséghatékonyság szempontjából. Ezeket követően Carmen Escuriola-Ettinghausen, a nagynevű frankfurti iskola tagja öntötte kérdésbe az összejövetel tulajdonképpeni célját: megfogal-mazható-e egy általános érvényű prophylactikus irányelv, különös tekintettel a bypassing készít-mények – aktivált prothrombin komplex koncentrátum (aPCC: FEIBA) vagy rFVIIa (NovoSeven) – vonatkozásában?

A válaszokat a maratoni más-napon igyekeztünk megtalálni. Az alapot a konszenzushoz a fontosabb tanulmányok, mint a

Pro-FEIBA, a PROOF és mások eredményeinek kritikai értékelé-se, illetve a résztvevők személyes tapasztalatai teremtették meg. Az alapvető kérdések, amelyek-re választ igyekeztünk találni, az alábbiak voltak:

a) kikben, mely betegcsoportok-ban várható olyan mértékű előny a prophylaxistól, amely igazolja a kétségtelenül jelentős költségeket?

b) milyen feltételek, meggondo-lások révén érhetünk el egyénre szabott, tehát leghatékonyabb megelőzést, mi legyen a válasz-tandó készítmény és milyen ada-golásban?

c) melyek a legfontosabb aka-dályok, nehézségek a költség-

hatékony megelőzés útjában? A résztvevők két munkacsoportban, élénk és hosszas vita után alakí-tották ki álláspontjukat, melyet a késő délutáni összesített meg-beszélésen „fésültek egybe”. Az irányelvkonszenzus-javaslat a terv szerint a Haemophilia egyik közeli számában lát napvilágot.

A fenti kérdésekre konszen-zussal meghozott válaszok és az azokra támaszkodó javaslatok az alábbiakban foglalhatók össze:

A bypass prophylaxisban része-sítendő betegek három csoportba oszthatók, az elsőbe a még im-muntolerancia-indukció (ITI) előtt álló, de jelentős (–10 BE) antitest titerrel rendelkező gyermekek (pre-ITI) tartoznak, ha legalább havi egy spontán vérzést észle-lünk. Elsőként javasolt készít-mény a rFVIIa, mivel FVIIIC-t nem tartalmaz, így a későbbiekben nem kell anamnesztikus válasz-szal számolni. Adagolás: 90–120 ug/tskg/nap, amely csökkenthető, illetve ritkítható, másnaponkénti adásra (de-eszkaláció), elérendő cél: a gátlótest titerének 10 BE alá csökkenése az ITI megkezdése előtt. Mintegy három hónapos szoros követés szükséges, mely idő alatt az antitestképződésre hajlamosító tényezők, mint pl. a haemophilia kialakulásához veze-tő genetikai eltérés, felderítendők. A dózis szükség esetén emelhe-tő is (eszkaláció). Három hónap után az ITI-t meg kell kezdeni, ha rFVIIa-val a prophylaxis nem volt klinikailag kellően hatékony,

Sárkányölő

Szent György

– ezuttal gyalo-

gosan

36Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

a FVIII-t nyomokban tartalmazó FEIBA-ra váltás is szóba jön, de csak az ITI-vel egyidejűleg. Kívá-natos lenne a thrombin generáció követése, egyelőre azonban az erre hivatott, ún. thrombin generációs tesztek (TGT) még nem vonultak be a klinikai rutinba. Az immun-tolerancia körüli (peri-ITI) idő-szakban a FVIII adását követően a rFVIIa de-eszkalációja, majd teljes elhagyása szóba jöhet, ha a spon-tán vérzések száma havi egy alatt marad, illetve ha az inhibitor titer 2 Bethesda-egység alá csökken. A harmadik, bypass-prophylaxisra jelölt csoport a sikertelen ITI utáni, többnyire felnőtt betegek (poszt-ITI) közül kerül ki. Úgy tűnik, ebben a betegcsoportban – Leissinger és Konkle adataiból – a

gyakori (havi egynél többször) vérzők profitálhatnak a legtöbbet a megelőző kezelésből. Esetük-ben speciális meggondolások is felmerülnek, mivel – felnőtt, esetleg idősebb személyek lévén – szerzett thrombosishajlam-mal, thrombogén társbetegségek meglétével is számolni kell. Ezen betegcsoportban emiatt első-sorban a határozott idejű, például traumát vagy súlyos vérzéses epizódot követő, néhány hónapos, féléves megelőzés látszik célra-vezetőnek, szoros megfigyelés mellett. Ajánlható a prophylaxis évi egy súlyos vérzés és/vagy több mint 12 vérzés/év esetén, vagy ha 2-3 vérzés történik ugyanabban a célizületben. Évi hat és tizenegy vérzés közt a prophylaxis megfon-tolandó. A dózis és az időtartam kérdésében általános szabályként kimondható, ha az eszkaláció (dózis- és/vagy alkalmazásigyako-riság-növelés) nem eredményes egy készítmény esetén, meg kell fontolni a váltást, természetesen valamennyi körülmény mérlege-lésével. A „türelmi időszak” mint fentebb utaltunk rá, gyermekek-nél három hónap, felnőtteknél fél év is lehet. Dóziscsökkentés, de-eszkaláció esetén a kiindulási adag FEIBA: 50 E/tskg/nap vagy

80–85 E/tskg/nap heti háromszor, rFVIIa esetén 90-120 ug/tskg/nap, mely adagoknak inkább ritkítása (betegkényelmi szempontból is), mint azonos gyakoriság mellett az egyes adagok csökkentése jön szó-ba. De-eszkaláció elsősorban ízüle-ti károsodás nélküli betegekben, évi 0-1 vérzés esetén jön szóba. Eszkaláció (dózisnövelés, adago-lás sűrítés) elsősorban klinikum alapján, pl. évi 4–8 ízületi vérzés, súlyos vérzés esetén jön szóba.

A sikeres megelőzés útjában álló akadályok számbavétele: a beteg együttműködésének hiánya, az infúziók időtartama, volumene okozta megterhelés, a költségek, a vénabiztosítás nehézségei, kü-lönösen igen fiatal életkorban, a FEIBA plazma eredetéből követke-ző, inkább elméleti, mint valós, de mégsem nulla kórokozó-átviteli lehetőség, a termékek elérhe-tőségének nehézségei az egyes országokban, a betegek igénye (tartósabb hatású készítmények?), a thrombogenitás.

Követés: a vérzés súlyossága, he-lye, különösen a célízületekbe, az ízület ortopédiai követése objektív pontrendszer (score) alapján, az életminőség felmérése és végül, de nem utolsósorban az egész-ség-gazdaságtani megfontolások, számítások.

Összegezve: a hasznos, előremu-tató megbeszélésen megtisztelő érzés volt, a rangos környezetben, meghívott résztvevőként kép-viselni hazánkat. Reményeink szerint munkánk, s az annak ered-ményeképp születő állásfoglalás is hozzájárul majd ezen komoly vérzésveszélynek kitett beteg-csoport jobb és biztonságosabb ellátásához.

Debrecen, 2012. december 21.

Dr. neMes LászLó Dr.PfLIegLer gYörgYOrszágOs hAeMOPhILIA KözPOnt És DeOec rItKAhAeMOstAsIs szAKrenDeLÉs BetegsÉgeK tAnszÉKMAgYAr hOnvÉDsÉg hOnvÉDKórház, BP.

Egy nemes sza-

bómester sirkö-

ve a dómban

Párbeszéd

37Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

Háttérbe szorult a Semmelweis-terv módszeres

megvalósítása, az intézményi működést inkább

egyedi, makroszintről érkező beavatkozások jellem-

zik. Kedvezőtlenül alakul a degresszió elszámolása,

nem emelték az alapdíjat, így csökkent a betegellá-

tásra fordítható pénz, sorolta a járóbeteg-szakellá-

tás helyzetét jellemző tendenciákat Pásztélyi Zsolt.

Járóbeteg-ellátás: szűkülő források, változatlan alapdíjak

Nem sok minden változott a járó-beteg-ellátás területén, továbbra sem érdemes definitív ellátást nyújtani sem az orvosnak, sem az intézménynek, ugyanis nem jelen-tek meg az ehhez szükséges ösz-tönzők, fogalmazott dr. Pásztélyi Zsolt. A Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-Szakellátási Szövet-ség elnöke a szakellátás helyzetét értékelte, a meghirdetett államosí-tásról és a kényszernyugdíjazásról mondta el a szövetség álláspontját az Önkormányzati Egészségügyi Napok Téli Szimpóziumán, amelyet január 15-én szerveztek. Továbbra is fájó pont a szövetség számára, hogy a kórházi ágyak leépítése kö-vetkeztében emelkedő járóellátás finanszírozását a saját kasszájuk-ból pótolták vissza, nem pedig a fekvőből csoportosították át.

kétmilliárdot vonnak ki a de-gresszió szűkítésévelA régi problémák mellett idén újabbal kell szembenéznie a szak-ellátásnak: a degresszió szűkíté-se miatt a szövetség számításai szerint a bevételek várhatóan 3,6 százalékkal csökkennek, vagy-is kétmilliárd forinttal kevesebb

finanszírozásra számíthatnak a szolgáltatók. Mint ismeretes, 2012 végéig a járóbeteg-ellátásban a teljesítményvolumen-korlát (TVK) feletti teljesítményt tízszázalékos túllépésig az alapdíj 30 százaléká-val, tíz és húszszázalékos túllépés között 20 százalékával fizették. 2013-tól azonban már csak 8 százalékig finanszírozzák a telje-sítmény túllépését az alapdíj 20 százalékával. Azoknak a szolgál-tatóknak, amelyek 2012-ig élni tudtak a degressziós lehetőséggel, a mostani korlátozás miatt esé-lyük sincs arra, hogy behozzák a hiányzó forrást. A 450 finanszíro-zott szolgáltató közül a szövetség szerint 363-at érint a veszteség, olyanokat, akik korábban ki tudták tölteni a degressziót, vagyis épp a hatékonyan dolgozó intézmé-nyek finanszírozása csökken. Ez ellentétes a Semmelweis-tervben

megfogalmazott elvekkel is, hiszen a dokumentumban a járóellátások preferálása szerepel.

Tény, hogy az idei előirányzat nominálisan növekszik, ám a többletteljesítmény elszámolható-ságának szűkítése miatt összessé-gében hárommilliárd forintot nem osztanak ki az összevont szakellá-tásban. Már a tavalyi TVK-elosztást sem tartották megfelelőnek, akkor ugyanis több mint egymilliárd pont TVK-maradvány keletkezett.

A szövetség azt szeretné elérni, hogy ami jár, azt kapják meg, s csak találgatják, hogy az egészségpoliti-ka mozgásterének növekedésével vajon mire akarják fordítani a bent tartott pénzt. Pásztélyi felvetette, hogy elképzelésük szerint akár bér-emelésre fordíthatják ezt az össze-get, ami magyarán azt jelenti, hogy a szakellátásból vonnak el pénzt a fedezet részbeni biztosításához.

A degressziós sávok vissza-állítása és a TVK normatív módon való újraosztása mellett javasolják, hogy emeljék az alapdíjat: a járó-ellátásban 1,50-ről 1,59 forintra, a fekvőellátásban pedig 150-ről 159 ezer forintra. Ha nem sikerül javaslataiknak érvényt szerezni, akkor könnyen megjósolhatóak a következmények: növekedni fog-nak a várólisták, előjegyzési idők, ami a betegellátás színvonalának csökkenésével jár.

Államosítás – kérdőjelekkelEgyelőre az államosításról semmi-féle információjuk nincs, jelezte Pásztélyi Zsolt, így az önkormány-zatok bizonytalan helyzetben vannak, ugyanis csak ígérik az államosítás részleteit szabályozó

A szövetség azt szeretné elérni, hogy ami jár, azt kapják meg, s csak találgat-ják, hogy az egészségpolitika mozgáste-rének növekedésével vajon mire akarják fordítani a bent tartott pénzt.

38Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

kormányrendeletet. Ugyanakkor február 15-ig dönteniük kell: le-mondanak-e az ellátási feladatról a vagyontárggyal együtt, vagy még-sem. Egyelőre megjósolni is nehéz, milyen eredmény fog születni. Mivel a rendelőkbe jóval több beteg jár, mint a kórházakba, érzékenyeb-ben figyelnek a helyhatóságok, mi lesz a területükön élő betegeket ellátó intézményekkel, amelyek-re általában többet is költöttek. A feladat „felfelé” delegálása ugyanis hátránnyal is járhat egy-egy önkor-mányzat számára az esetleg romló megítélés miatt.

Korábban 2013. január elsejét határozták meg (sokadik) határidő-ként a rendelőintézetek államosí-tására, ám ehelyett a legújabb és véglegesnek tűnő időpont május elseje.

A szakállamtitkárságon 263 olyan rendelőintézetet tartanak számon, amely önkormányzati tulajdonú. Ebből 123-at az önkor-mányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és 100-at magántulajdonú tár-saság működtet. Az államosítási szándék most csak ezt a 123 rende-lőt érinti. A tulajdonosi szerkezeten túl szakmai információ, hogy a 263 rendelőintézet közül 180-ban csak egy-két szakorvosi ellátás műkö-dik, 83 nyújt nagyobb szakorvosi palettát.

Ha egy önkormányzat nem nyi-latkozik, automatikusan államo-sítják a rendelőintézetét, vagyis egyenértékű a lépés a lemondással, a vagyontárgy átadásával. Hogy a kórházi államosításkor tapasz-talt különféle vagyonmentési próbálkozások elejét vegyék, teljes moratóriumot hirdettek az önkormányzati tulajdonban lévő rendelőintézeti ingatlanokra, vagyontárgyakra.

A szakállamtitkárságon úgy tapasztalják, hogy a fővárosban működő rendelők többségét sze-retnék megtartani a tulajdonosok, míg vidéken leginkább az uniós forrásból létrehozott, állandó-sult szakorvoshiánnyal küszködő rendelőintézetektől szeretnének megválni a helyhatóságok.

kettészakadt a bérezés, kényszernyugdíjJelentős és fontos lépés volt a 2012. augusztusi központi ágazati visszamenőleges bérkiegészítés, fogalmazott Pásztélyi Zsolt a konferencián, bár, mint mondta, a béremelés részben az intézmények terhére történt, hiszen saját kasz-szából termelődött ki a fedezete. Ugyanakkor a munkatársak bére-zése kettészakadt – orvosi és gaz-dasági-műszaki javadalmazásra –, ami nem tesz jót a hangulatnak. A közreműködői szerződéssel dolgozó orvosok sem képesek érvényesíteni az inflációt már régóta.

Dúl a számháború a kényszer-nyugdíjazás miatt, jelezte az elnök, hozzátéve, hogy hatalmas erőket fog lekötni kérvényezés, és egy-általán: senki sem érti miért volt erre szükség, miért nem kapta meg az egészségügyi ágazat a korábban ígért mentességet. Felvetette azt is, hogy esetleg így akarnak intéz-ményeket bezárni, miután azok a szakmai követelményeket nem fogják tudni teljesíteni a megszűnő álláshelyek miatt.

Az egészségügy átalakítását nem a szakminisztériumból irányít-ják, fogalmazta a meg a szövetség véleményét az elnök. Mint mondta, úgy tapasztalják, hogy „nagy kövek esnek a vízbe, hullámok indulnak el, meglátjuk, mi lesz belőle…” Háttérbe szorult a Semmelweis-terv módsze-res megvalósítása, az intézményi működésbe inkább egyedi, makro-szintről érkező beavatkozások történnek. Csökken az intézmény-vezetői felelősség, elszámoltatha-tóság, ami középtávon gyengítheti a hatékonyságot. Kedvezőtlenül változik a finanszírozás, kevesebb beteg ellátására jut pénz.

Igaz, jegyezte meg, hogy súlyát tekintve kisebb súlyú intézmény-rendszerről van szó, viszont ha ezek az alapok nem működnek, akkor bizony a kórházak és az alapellátás is nagy gondba kerül.

sánDOr juDIt

eLőKÉszítÉs ALAtt áLL Az önKOrMánYzAtI járóBeteg-szAK-eLLátás áLLAMI átvÉteLe2012. december 28-ától hatályos az önkormányzati járóbeteg-szakellátási köte-lezettség átadását előkészítő törvénymódosítás. Ezt a feladatot 2013 májusától már állami irányítás mellett látják el azok az intézmények, ahol azt az érintett önkormányzat a továbbiakban nem vállalja. 2012. december 28-án hatályba lé-pett az a törvény, mely alapján az érintett helyi önkormányzatoknak – döntésük szerint – fel kell készülniük a járóbeteg-szakellátási kötelezettségük átadására. A járóbeteg-szakellátási feladatok 2013. május 1-jétől kerülnek át az állami fel-adatok közé, kivéve abban az esetben, ha a helyi önkormányzat úgy dönt, hogy 2013. április 30. után is ellátja azt. A települési önkormányzatoknak február 15-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy a járóbeteg-szakellátási feladatok ellátását továbbra is folytatni kívánják-e. (Egészségügyért Felelős Államtitkárság)

Kettészakadt az

orvosi és a gaz-

dasági-műszaki

munkatársak

bérezése

39Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

Ki ne vágyna egy amerikai szakorvosi jövede-

lemre, ami 2012-ben 200–800 ezer dollár között

mozgott, azaz 45–180 millió forintot jelentett

egy évben. A beszámolók többsége azonban arról

többnyire hallgat, hogy ezért a pénzért milyen

áldozatokat kell hozni. Fiatalon például a közelé-

be sem lehet kerülni ennek az összegnek, ké-

sőbb pedig, még az ötvenhez közeledve is szinte

minden hétvégén és ünnepnap is ügyelni kell. A

Floridában praktizáló magyar intervenciós neuro-

radiológus, Miskolczi László tapasztalatai leg-

alábbis ezt mutatják.

Tizenegy év alatt ért el oda, ahonnan elindult

– Hogyan került a tengeren túl-ra? – Fiatal radiológusként az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet-ben kaptam állást. Abban az évben, 1993-ban, amikor szakvizsgáztam, a főnököm szólt, hogy lehetőség lenne az USA-ban egy évig kutat-ni. Kapva kaptam az alkalmon. Eladtam a 10 éves Daciámat és a Babettámat, de még a szüleimtől is kölcsön kellett kérni, hogy ki tudjam fizetni az utazás költségeit. De végül megérkeztem Buffalóba, ahol igen szerény körülmények között neki-állhattam a kutatási témámnak, az agyi aneurizma vizsgálatának. – Mit ért szerény körülménye-ken?– Nem sok mindent kaptam a kutatáshoz, magyarán ahhoz is nagy kreativitás kellett, hogy a vizsgálatokhoz szükséges eszkö-zöket beszerezzem, illetve hogy

kitaláljam, a beszerezhetetleneket mivel pótoljam. Azt hiszem, elég jól megoldottam a feladatot, legalább-is az eredményeim ezt igazolták. Szerintem egyébként az amerikai kutatókban koránt sincs akkora kreativitás, mint az európaiakban, akik nem akadnak fenn olyan kicsi-ségeken, hogy mások által levetett szikékkel, ollókkal kell dolgozniuk.

– Említette, hogy az eredmények önt igazolták. Melyek voltak ezek?– Főleg állatkísérleteket végeztem, amelyek során először sikerült nem sebészi módszerrel létrehozni egy aneurizmát. Ezzel a kísérlet-tel megnyertem egy tudományos fődíjat, amire már a kinti szakma is felfigyelt. Előadásokra kértek fel, számos publikációm jelent meg tudományos folyóiratokban, és az egyetem egy újabb évre marasztalt. Volt kedvem maradni, így enge-délyt kértem az OITI-s főnökömtől. Az intézet, bár nem könnyen, de áment mondott a dologra.– A második évben gondolom pajzsukra emelték Buffalóban, hiszen az egyetemnek is hír-nevet hozott.– Kétségtelenül folytatódtak a ku-tatási sikerek, újabb díjakat kaptam, még több előadásra, publikációra kértek fel. A fizetés azonban még akkora sem volt, hogy akár visz-sza tudtam volna fizetni a szülői kölcsönt. Az évi 30 ezer dollárból épp hogy ki tudtam jönni itthon műtősnőként dolgozó feleségem-mel, aki Amerikában nem kaphatott munkát a szakmájában. Ráadásul beütött a krach, egy kisebb baleset miatt sok százezer dollárra beperel-tek. A nevem előtti dr.-től vérszemet kaptak, és azt hitték krőzus vagyok. Be akartam bizonyítani az igazamat, de mindeközben lejárt a második év is, és haza kellett volna jönnöm.– Végül mi történt?– A polgári peres ügy miatt felesé-gemmel teljesen sarokba lettünk szorítva. Az ügyvédünk, akit a biz-tosító jelölt ki, egyrészt azt mondta, hogy a per alaptalan, szinte kizárt, hogy megnyerjék a felperesek. Más-

Dr. Miskolczi

László

40Orvosok Lapja2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

részt viszont arra is figyelmeztetett, hogy ha időközben elhagyjuk az or-szágot – még akkor is, ha csak azért, mert lejár a vízumunk – a felperes akár egy büntetőpert is a nyakunkba akaszthat azzal, hogy megszöktünk az igazságszolgáltatás elől. Mindezt annak a reményében, hogy így a polgári perben nagyobb kártérítést szavaz meg nekik a bíróság. Válasz-tanunk kellett: vagy hazamegyünk, és esetleg emiatt elveszítjük a pert, valamint a lehetőséget, hogy valaha is amerikai földre lépjünk, vagy ma-radunk, és végigcsináljuk a proce-dúrát, ezzel viszont kockáztatom az itthoni állásomat. Hosszú, stresszel teli önmarcangolás után inkább a maradás mellett döntöttünk.– Nem lehetett kis döntés…– Hát nem. Valójában én nem akar-tam Amerikában maradni, haza akartam menni. De hiába próbál-tam az itthoniaknak elmagyarázni a helyzetemet, kirúgtak az OITI-ből. Az ügyemben egyébként végül sikerült peren kívül megegyezni, de egy illúzióval kevesebb lett. Rá kellett jönnöm, Amerika így műkö-dik. Mindenki beperel mindenkit a bőséges anyagi haszon reményé-ben. A legnagyobbat persze mindig az ügyvédek kaszálják. Szóval, azt hiszem még ma is sokan azt hiszik otthon, hogy a pénz csábított ide, pedig pont fordítva történt, mások pénzéhsége „kötött röghöz”.– Maradása azt is jelentette, hogy szinte mindent elölről kel-lett kezdenie…– Valóban. Hiába tüntettek ki több-ször, hiába volt minden elismerés, szembe kellett néznem azzal, hogy minden dicsőség ellenére, orvos-ként csak akkor dolgozhatom az Egyesült Államokban, ha min-dent elölről kezdek: megszerzem az alaplicencet, és leteszem a hivatalos angol szakvizsgákat, az USMLE 1-et, 2-őt, 3-at és a szóbelit. Tehát 1997-től 2001-ig ismét azért tanultam, hogy megkapjam az orvosi engedélyt, majd ezután újra elkezdtem a szakorvosi képzéseket. Ezalatt egy laborban dolgoztam,

ahol – bár a 2000-es évek elejére vezetői státuszt kaptam – még min-dig alig érte el a jövedelmem az évi 60–70 ezer dollárt. A feleségemmel és az időközben megszületett két gyermekemmel továbbra is ösz-sze kellett húzniuk a nadrágszíjat. Hiszen csak a 70 négyzetméteres lakás bérlése havonta ezer dollárba került, csakúgy, mint a kikerülhe-tetlen autótartás költségei, ráadásul az élelmiszer is legalább annyiba került, mint itthon.

– Végül mikorra sikerült besze-rezni az összes papírt?– 2005-ben tettem le az amerikai szakvizsgát, tehát 11 év alatt értem el oda, ahonnan Magyarországon elindultam. Időközben egyébként újabb nemzetközi fődíjat nyertem, amivel úgy gondoltam, hogy most már tényleg megnyílnak előttem a lehetőségek. Nem így történt. Ha amerikainak születek, akkor biztos így lett volna. Ehhez képest, bár már elmúltam 40, és mögöttem volt számos tudományos siker, valójá-ban két lehetőség közül választhat-tam: vagy elfogadok egy továbbra is szerény jövedelmet biztosító egyetemi állást, vagy a nagyobb anyagiakkal kecsegtető magánkór-házi munka mellett döntök. Végül az utóbbit választottam.– A magánkórházban végre a he-lyére került?– Eleinte nem igazán. Kezdő orvos-ként kezeltek, és a kezdő fizetés itt sem volt túl magas. Igaz, különféle pluszjuttatások, adókedvezmények és nyugdíj-előtakarékossági lehető-ségek párosultak a keresethez.– Mekkora egyébként Ameriká-ban egy átlagos kórházi szakor-vosnak a jövedelme?– Évi 200–800 ezer dollár között mozog. Nem azokban a szakmák-ban lehet a legjobban keresni, mint Magyarországon. A nőgyó-gyászoknak például azt javaslom, hogy maradjanak otthon, mert az USA-ban ők a kisebb keresetű szak-orvosok közé tartoznak. „Rosszabb” a fizetése még a családorvosoknak, az ideggyógyászoknak, a belgyó-gyászoknak. A leginkább meg-fizetett szakmák: a szívsebészet, agysebészet, ortopédiai sebészet, radiológia, patológia. Azt minden-képp le kell szögezni, hogy alap-vetően nem rosszak az amerikai orvosi keresetek. Egy konferencián beszélgettem egy velem nagyjából egykorú, hasonló szakmai tapasz-talattal rendelkező svájci kollégá-val. Kiderült, hogy a fizetése épp a harmada az enyémnek. A paraszol-vencia viszont az USA-ban isme-

Szakmai el-

ismerések

41Orvosok Lapja

2013 | 1–2

szAKMAI OLDAL

retlen fogalom. Ha valami segített Amerika mellett dönteni, hát az ez volt. Itt nem kell ezzel a megalázás-sal együtt élni. Az USA-ban töltött sok év alatt talán egy üveg bort és rengeteg hálálkodó levelet kaptam. Mindegyiknél biztos lehettem ab-ban, hogy szívből jött.– Jelenleg Floridában él a csa-ládjával. Miért döntött emellett az állam mellett?– Főleg a jó iskolák miatt, a gyere-kek itt megfelelő tudást kaphatnak, még az ingyenes állami sulikban is. Az ingyenest persze úgy kell érteni, hogy a különféle elvárt hozzájáru-lások miatt évi 9-10 ezer dollárba itt is belekerül egy gyerek tanítta-tása. Az egyetem ennél is drágább, évi 20–60 ezer dollárt kell fizetni.

Nálunk – úgy tűnik – ez utóbbinak nem lesz jelentősége, mert az Ame-rikában született fiam kijelentette, hogy Budapesten, a Semmelweis Egyetemre szeretne járni.– Az említett hozzájárulásokat – gondolom – azért már nem olyan nehéz előteremtenie?– Kétségtelenül – ma már jól ke-resek. Ezért azonban rengeteget kell dolgoznom. Az egész állam-ban nagyon kevés a szakmámban, azaz intervenciós radiológusként dolgozó orvos. Több mint egymillió ember ellátásáért felel egy. Mindez számomra azt jelenti, hogy a sza-badságot kivéve a munka mellett minden nap ügyelnem kell, bele-értve minden hétvégét és minden éjjelt. 365 napból 320-at dolgozom,

ráadásul ezeken a napokon nem mehetek el 30 percnél távolabb a kórháztól. – Meddig lehet ezt csinálni?– 49 éves vagyok, talán még 5-6 évig bírom. Aztán szeretném átadni azt a tudást, amit főleg a stroke-os betegek ellátása során szereztem. Jó lenne Magyarországon is könnyeb-ben elérhetővé tenni ezt a módszert, ami szerintem nem kerülne olyan sokba, főleg logisztikai feladat lenne.– Van valami, ami hiányzik ott-honról?– A magyar ízek, különösen a ma-gyar kolbász. Floridában ugyanis ilyet nem kapni.

Bernáth BeA

OPTIMUM LÁTÁSJAVÍTÓ LÉZERKÖZPONTLézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezmény-nyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgálta-tás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékoztatónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275-5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www.optimuminfo.hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail: info@optimuminfo.hu; web: www.optimuminfo.hu.

JOGI TANÁCSADÁSÉrtesítjük kamarai tagjainkat, hogy szakmai szabály-szegés miatt indított polgári és büntetőjogi ügyekben díjmentes tanácsadást biztosítunk erre a jogterületre szakosodott jogász kolléga közreműködésével. Előzetes bejelentkezés a Magyar Orvosi Kamara titkárságán, a (06-1) 302-4140-es telefonszámon.

OPEL MAGYARORSZÁG KFT.A márkakereskedések az Opel modellekre az alábbi ked-vezményeket adják: Corsa Essintia, kivétel Corsa Essentia 1.0 légkondicio-nálóval 15,5%, Corsa Essentia, kivétel Corsa Essentia 1.0 AC és Essentia plusz csomaggal 17,5%, Corsa Color Edition metál fénnyel 15,5%, Corsa Enjoy/Cosmo lég-kondicionálóval 17,5%; NG Meriva Selection 2 helyi cso-maggal 10,5%; NG Meriva Enjoy/Cosmo légkondicioná-lóval 13,5%; Astra Classic III. légkondicionálóval 20,5%; Astra Classic III. Business Edition légkondicionálóval

25%; NG Astra 15%; Zafira Essentia légkondicionálóval 23,5%; Zafira Enjoy 25,5%; Zafira Cosmo 27,5%; Insig-nia 20,5%; Corsa Van légkondicionálóval 12,5%; Corsa Van Business Edition 16,5%; Combo légkondicionálóval 17,5%; Combo Business Edition 20,5%; Vivaro 15,5%; Movano 14%. Az ügyfélkedvezmények visszavonásig érvényesek, valamint az Opel Magyarország Kft. fenntartja a jogot, hogy árfolyamváltozás esetén és üzletpolitikájának megfelelően listaárain és kedvezményein változtasson.

HONDA ÉLES KFT.Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánla-tunkat. Szervizmunkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási kár-események (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail: ertekesites@hondaeles.hu).

HONDA ALBA KFT.Honda Alba Kft. a MOK-tagoknak új gépkocsi vásárlása-kor egyedi kedvezményt, a gyári kiegészítők árából 10% engedményt biztosít. Várjuk megtisztelő érdeklődésü-ket: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59.Telefon: (06-22) 500-986, fax: (06-22) 500-987, e-mail: zsoldosb@honda.consalba.hu.

T-MOBILE ExKLUZÍV AJÁNLATA A MOK-TAGOKNAKA Magyar Telekom a MOK kamarai tagjainak nyújtott szolgáltatási kedvezményeket 2012. júniusától ki-terjesztette a T-Home szolgáltatásokra is. A részletek

megismerhetőek a mok.hu-n, és a Magyar Telekom és partnerei üzleteiben.

VODAFONE EGYÉNI AJÁNLATA A MOK-TAGOKNAK. Részleteket a www.mok.hu oldalon talál.

AZ IBUSZ vállalja, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolvánnyal igazolt munkatársai, valamint velük azo-nos foglalásban szereplő hozzátartozóik (házas- vagy élettárs, gyermek, szülő) részére 5–10% kedvezményt biztosít. Részletek a www.mok.hu oldalon.

SOPRONI HOTEL FAGUS**** SZÁLLODA a MOK tagjai ré-szére 10% kedvezményt biztosít a mindenkori csomag-árból (ünnepi és last minute ajánlatokra is). A részletek megtalálhatóak a www.mok.hu oldalon.

SZAKFORDÍTÁSA LinguaMED Egészségügyi Fordító Iroda 10% kedvez-ménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Felvilágosítás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1042 Budapest, Árpád út 7–11. Telefon, fax: (06-27) 630-967, (06-20) 395-3625, e-mail: info@linguamed.hu, honlap: www.linguamed.hu.

FIAT MAGYARORSZÁG KFT.6–10% kedvezmény (modellenként változó) az ország területén bármelyik Fiat márkakereskedésben. 1123 Budapest, Alkotás utca 53. MOM Park. Telefon: 458-3100; internet: www.fiat.hu

MO

K-Meg

áLLA

PO

Dá

sOK

hyundai kedvezmények a Magyar Orvosi Kamara tagjai részére

2013 I. félév

új i20 ix20 i30/i30 Wagon elantra i40 i40 ix35 (kivéve: Life) ix35 2.0 crDi hP 4WD M/t ix35 2.0 crDi hP 4WD A/t új santa fe

17% 4% 13,5% 13,5% 19% *23% 8% 10% 12% **8-11%

Kitételek:- ix35 Life kizárva- * i40 készlet kisöprő akció felszereltségtől és motortól függetlenül, a készlet erejéig- ** új santa fe esetén a kedvezmény mértéke felszereltségtől és motortól függően- a feltételek változtatásának jogát a hyundai holding hungary Kft fenntartja magának- kedvezmények a MOK igazolvány felmutatásával vehetők igénybe- kedvezményeink az aktuális bruttó Listaárból számolva érvényesek- az itt megadott kedvezmények más akciókkal illetve limitált modellekkel(pl.: i20 "color Limited edition") nem vonhatók össze.

42Orvosok Lapja2013 | 1–2

Azt már számos kutatás bebizonyította, hogy a be-

tegeknek csak 30–50%-a tartja be az orvos utasítá-

sait a terápia során, ennek következtében a terápia

nem válik hatékonnyá, és a betegek is elégedetlenek

lesznek. A terápia be nem tartásának számos oka le-

het, ezek közül kiemelkedő az információ hiánya. Fel-

merül a kérdés, hogy mit tehetünk, ha betegeinknek

több információt szeretnénk átadni anélkül, hogy ez

jelentős plusz időráfordítást igényelne. A problémára

egyik lehetséges megoldás lehet a PraxisPlatform

modern betegedukációs rendszere.

Beteggondozás a gyakorlatban

Folyamatos kapcsolat a be-teggel - erőfeszítés nélkül– A PraxisPlatform egy olyan könnyen kezelhető, automatizált gondozási rendszer, mellyel szak-emberek által előre összeállított szöveges információcsomagok célzottan és megbízhatóan juttat-hatók el a megfelelően kiválasz-tott betegcsoportokhoz – mondja Dr. Vágvölgyi Attila. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben dolgozó mellkassebész szakorvos kiemeli, hogy a betegek-nek lehetőségük van a rendszer irányába visszajelzést tenni, amit a kezelőorvos elolvashat, és a napi munkarendtől gyakorlatilag füg-getlenül, amikor neki az időpont alkalmas, visszajelzést küldhet, választ adhat a kérdésekre.

Úgy gondolja, hogy a személyes orvos-beteg kommunikáció nem pótolható, ugyanakkor a Praxis-Platform előre összeállított tájé-koztató csomagjai kiegészíthetik a személyes tájékoztatást, és ismé-telt emlékeztetőül szolgálhatnak a már megbeszélt későbbi teendők-ről a beteg számára. A mindennapi

orvosi munkát akadályozhatja, ha a beteg nem érti meg, vagy rosszul értelmezi az orvos instrukcióit. A beavatkozások, műtétek előkészí-téséhez elengedhetetlen alapfel-tétel a beteg teljes körű, részletes tájékoztatása, valamint az, hogy a páciens a kérdéseire szakszerű és megnyugtató válaszokat kapjon. Ezzel az orvosi beavatkozások, műtétek előkészítési folyamatából kiküszöbölhetők a nem meg-felelő információáramlás miatt esetlegesen bekövetkező hibák, csökkentve a komplikációk lehető-ségét. A PraxisPlatform ebben is nagy segítséget nyújt.

A beteggel kapcsolatot tartó rendszerek el fognak terjedni. A szkeptikusok számára az talán megnyugtató lehet, hogy ez a változás nem egyik pillanatról a másikra következik be, hanem fo-lyamatos és lassú lépésekben, evo-lúció-szerűen, amihez viszont már könnyebben lehet alkalmazkodni – magyarázza dr. Vágvölgyi Attila. Reméli, hogy a jövő rendszereinek kialakítása a betegellátásban köz-vetlenül részt vevő klinikusok és

felhasználók mindennapi tapasz-talatainak figyelembevételével fog történni.

A betegei jelentős részét gondo-zási programba léptető orvos úgy gondolja, a PraxisPlatform egy a korunk technikai színvonalának megfelelő plusz információáram-lási technikát emel be az orvos-be-teg kapcsolatba, amitől nemcsak a beteg lesz elégedettebb az orvo-sával, de az ő élete is egyszerűbbé válik. A szorosabb kapcsolattartás, megfelelő információáramlás, részletesebb betegtájékoztatás révén kevesebb a hibalehetőség mind a műtéti előkészítés során, mind a posztoperatív időszakban.

egyszerű, napi rutinba épít-hető adminisztráció– A PraxisPlatform legfőbb elő-nyének éppen azt tartom, hogy a betegekkel folyamatos és hasznos kapcsolat tartható anélkül, hogy az akár a beteg, akár az orvos számára megterhelő lenne, vagy nehézséget jelentene – nyilatkoz-ta Dr. Légner András.

A Szent György Kórházban dolgozó sebész szakorvos szerint a betegek bevonása a gondozá-si programokba, illetve az adatok rögzítése nem időigényes folyamat, könnyedén beilleszthető a napi ru-tinba. Amikor ez a feladat mégsem fér bele egy zsúfolt kórházi napba, akkor lehet segítséget kapni a kór-házi kollégáktól, asszisztenciától. A program bemutatása a páciensek-nek kicsit több időt vesz igénybe, de úgy gondolja éppen ez a hatékony-ság és így a siker alapvető kulcsa.

szAKMAI OLDAL

43Orvosok Lapja

2013 | 1–2

A program kínálta lehetőségek-ről való felvilágosítás után a bete-gek szívesen vesznek részt abban, és használják ki a PraxisPlatform minden előnyét.

A szakorvos úgy véli, hogy na-gyon fontos a program hatékony-ságának szempontjából – hason-lóan a gyógyító munka egyéb területeihez – a beteg bizalmának elnyerése. „A visszajelzések, ame-

lyeket a betegektől a program végén kaptam, egyértelműen azt mutatják számomra, hogy érde-mes részt venni benne.”

Betegség megismerésének igénye a páciensektől– Személy szerint a múlt év novem-berétől ismerem a PraxisPlatform rendszerét. Nagy betegforgalmú megyei pulmonológiai szakrende-lésen gyermek-tüdőgyógyászként dolgozom, ahová elhúzódó légúti tünetekkel kerülnek a gyermekek. A diagnózis felállítása után a lehetőség szerint személyre szabott terápia megválasztása mellett rendkívül fontos a megfelelő betegedukáció – nyilatkozta dr. H. Nagy Katalin.

– Úgy gondolom, manapság a betegek egyre inkább igénylik egy-egy krónikus betegség és az ehhez kapcsolódó tartós terápia esetén a minél részletesebb tájé-koztatást mind a betegségükre, mind a kezelésükre vonatkozóan. Ennek az igénynek a PraxisPlat-

form egy szakszerű, egyszerű és a kezelőorvos által kontrollálható módja. Sok orvos elítéli, hogy a betegeik az interneten fellelhető temérdek információt felhasználva megpróbálják kiképezni magukat, azonban sajnos a modern korban ez egy olyan jelenség, amivel nem ér-demes küzdeni. A kezelőorvos ma-ximum azt tudja befolyásolni, hogy a betegek az információigényüket megbízhatatlan és szakszerűtlen forrásokból elégítik ki a világhálón, vagy egy olyan minőségbiztosított portált használnak erre a célra, mint amilyen a PraxisPlatform.

A gyermek tüdőgyógyász sze-rint mind az új, mind a már gon-dozott betegek és hozzátartozóik is kifejezett örömmel fogadják a gondozási programok felajánlását, és a visszajelzések szerint lelkesen használják is azokat. Az orvosok által végzett személyes eduká-ció és az írásos betegtájékoztató hasznos kiegészítésének gondolja a PraxisPlatformot.

„A visszajelzések, amelyeket a betegektől a program végén kap-tam, egyértelműen azt mutatják számomra, hogy érdemes részt venni benne.”

EGYSZERŰEN TÖBB

06 40 630 400www.praxisplatform.hu

szAKMAI OLDAL

44Orvosok Lapja2013 | 1–2

OrvOstörtÉnet

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében

immáron 29. alkalommal került sor arra

az ankétra, amely idén az „Újabb eredmények

a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet

köréből” címet kapta.

A múltban gyökerező jelen nélkül nincs ígéretes jövő

A 2012. november 21–23-ig tartó tudományos konferenciának három budapesti helyszín adott helyet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hiva-talának Garibaldi Klubja az első, a Közlekedési Múzeum a második, míg a Magyar Kémikusok Egyesü-letének Tanácsterme a harmadik napon fogadta azokat a szakembe-reket és újságírókat, akik egyebek mellett „Az orvostechnika mint a közelmúlt és a jelen diszciplínája”, „A gyógyítás és technika emlékei az ókortól a reneszánszig”, valamint az „Orvostörténeti emlékek az új- és legújabb korból” című előadásra vol-tak kíváncsiak.

Schiller Vera „Az alexandriai Szerapisz-templom” című, minden tekintetben színes előadásával „me-legedett” be a Magyar Kémikusok Egyesületének Tanácstermében üldögélő hallgatóság. Ezután dr. Győry Hedvig régész, egyiptológus vázolta fel röviden a régmúlt idők nagy orvosainak, varázslóinak alak-ját és munkamódszerét. Ábrákkal, képekkel tarkított izgalmas előadása elevenítette fel a fáraók korát, azon ókori gyógyítók alakját, akik (ahogy dr. Győry Hedvig fogalmazott) „már jól tudtak mindent”. A szakember a híres egyiptomi orvoslás történe-tének legteljesebb, legjelentősebb forrásának tekinthető orvosi papírról

(Ebers-papirusz) is beszélt, amely az égési sérülésekről, a fül-orr-gége beteg-ségeiről, a diabetes mellitusról, a kerin-gési rendszerről, a bélbetegségekről is igen részletes leírást tartalmazott, továbbá fogászati és fogamzás-gátlási kérdéseket is érintett, valamint a ma depressziónak ne-vezett pszichiátriai ál-lapottal is foglalkozott. A több mint 600 mágikus formulát és orvosság receptjét, ráolvasást tartalmazó tekercsről szóló beszámolóból az is kiderült, hogy az ókori orvosok által végzett számtalan vizsgálatra és tapasztalatalapú gyakorlatra épülő receptekben „mértékkel” használt ricinus, az Ozirisz isten segítségét nyújtó, kalciumban, magnézium-ban, rézben, vasban és foszforban is gazdag datolya, a földi tök, vagy az egyiptomiak által a sör ízesítésére is használt koriander már évezredek óta a gyógyítás szolgálatában állt.

Egyiptom gyógyítói után a fiatal régész és etnográfus, Zsonda Márk a római kori sebészetben használt mű-szerekről, illetve az e korban alkalma-zott – az egészen a XX. század elejéig

fennmaradó – módszerekről ejtett szót, valamint a római kori sebészet-nél használt eszközök (különös tekin-tettel a szikék) különféle ábrázolási módjait ecsetelte. Bemutatta azt az általa készített tipológiát, melyben a szikéket funkciójuk szerint csoporto-sította. Így a hallgatóság közelebbről is megismerkedhetett többek között a hasas, a bőr- és a cserélhető peng-éjű szikével, a tompa bontóval, illetve a magzati fogóval, amit az életképte-len magzat eltávolítására használtak. Mint kiderült, a római gyógyítók kizárólag elhunyt anyákon végeztek császármetszést, hogy a még élet-képes gyermeket világra segítsék. A különféle gyűjtések (Jackson 1990, a magyar Smidt professzor) ábráival, és egyéb, a római orvosláshoz kapcso-lódó képekkel (az orvost és beteget is ábrázoló Traianus-oszlop; nyílvessző hegyének eltávolítása; koponyalé-kelés) illusztrált gazdag előadása az évezredekkel korábban működő római orvostudomány – amelyben a mágia még igen erősen éreztette hatását – szakosodását (sebészet, nő-gyógyászat) is jól érzékeltette.

Dr. Kapronczay Katalin – a „Bete-gek, betegségek, gyógymódok a 19. századi francia litográfiákon” című előadása kissé könnyedebb „vizekre” evezett. Az egyik legjobban felépí-tett előadásból kiderült, a humor forrásaként szolgáló egyes betegsé-gek bizony korántsem voltak olyan „kacagtatóak”. Mint hangsúlyozta, „a régi korok óta ismert különféle betegségeket feldolgozó képzőművé-szeti alkotások között nagy arányban találkozunk groteszk karikatúrákkal, melyek pellengérre állítják nem csupán a különböző beteget, betegsé-geket, de a szatíra eszközeivel magát

Traianus osz-

lopa

45Orvosok Lapja

2013 | 1–2

OrvOstörtÉnet

czOMPó juDIt

az orvost is. Visszatérő témaként ott vannak a látványos külsőségekkel megjeleníthető kóros állapotok, és a helyzetkomikum adta hatásokra alapuló esetek is. Igen gyakori a fog-fájás, a kólika, a gyomorbántalmak ábrázolása. A külső tüneteket nem mutató, de annál több ceremóniával ápolt migrén, képzelt beteg bemu-tatása is jellemző” – mutatott rá dr. Kapronczay Katalin, aki a Párizsban 1823-ban megjelent Albume Comi-que Pathologic Pittoresque orvosi karikatúrát tartalmazó album – amit egyébként a Semmelweis Egyetem Könyvtár Ritkasággyűjteményében őriznek – 20 karikatúrája közül nyol-cat választott ki előadása aláfesté-séhez. Mint mondta, a szép kiadás a portéfestészetet és térképkészítést is űző neves rézmetsző, Ambroise Tardieu érdeme, aki a híres Ambroise család tagjaként (17. század) vált is-mertté a francia képzőművészetben. Az apró részletek kidolgozásának mestere, Louis Francois Aubry kari-katúráit a tetszetős forma és a meg-értő humor jellemzi. A miniatűrfestő a nap mint nap előforduló betegsé-gek ábrázolásában éles szemmel lát-ta meg a témában megbúvó „fricska” lehetőségét. A gyomorrontás című képe középpontjában egy idősebb úr szenvedésének lehetünk szemtanúi, akit egy beöntésre szolgáló hatalmas eszközzel felszerelkezett asszonyság vár a másik szobában. A család többi tagja (feleség, gyerek) pedig együtt-érzéssel nézi a beteget – jegyezte meg a kép kapcsán az előadó, aki a „Migrén” című karikatúrát – amely-nek készítőjét nem ismerjük – úgy írta le, ahol a központi figura egy borogatással a fején ücsörgő hölgy, akit féltő gonddal ápolnak család-tagjai és a személyzet. A képen nagy edényekben párolognak a gyógy-főzetek, és készül az újabb borogatás, illetve a figyelmes férj cipőjét levetve vonul át a szobán, hogy az ilyenkor a zajokra nagyon érzékeny asszo-nyát ne zavarja. Mint azt Kapronczay Katalin kiemelte, a legtöbb orvos-történeti háttere a „Vitustánc” című képnek van, amelynek szereplői azon

tömegpszichózison alapuló beteg-ségben szenvednek, amit a korabeli orvosi művek táncdühjárványnak, táncpestisnek is neveztek. Az egész falvakat hatásuk alá kerítő tánco-lók, akiket az ördög táncosainak is hívtak, addig forogtak, amíg a halálos kimerültségtől össze nem estek. A vitustánc elnevezés abból ered, hogy a tánckórságban szenvedő betegek gyógyításáért Szent Vitushoz imád-koztak, amit később a tömegesen jelentkező rángógörcsös állapotra is alkalmaztak – jegyezte meg Kap-ronczay Katalin. A szép metszeteket mutatva megemlítette az 1796-ban kidolgozott technikát, a litográfiát is. Ugyanis a síknyomtatásnak köszön-hetően – mutatott rá a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár osztályvezetője – a színes nyomatok, plakátok, képek, tudományos szö-vegek és az ez idő tájt kiadott orvosi kiadványok (anatómiai atlasz) élethű és tetszetős illusztrációs anyagai is nagyobb példányszámban jelenhet-tek meg.

Simon Katalin „A gyógyítás szín-helyei Budán (1686–1848)” címmel tartott előadása több éves kutatási munka egyik szakaszát vázolta fel. A cél az, hogy minél több városnak meglegyen a saját maga történelmi atlasza, amely korabeli térképekből, reprodukciókból és tematikus tér-képekből áll, amelyhez adattár és bevezető tanulmány is tartozik. A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság kezdeményezése a 20. század köze-pén indult el a tudományos munka. Immáron 18 országban létezik ilyen

„történelmi atlasz”, 480 városban. Németország, Nagy-Britannia és Írország volt a legtermékenyebb e tekintetben, Magyarország csak a „vasfüggöny” lebontása után kap-csolódott a programhoz, így az ilyen jellegű munkálatok csak 2004-ben kezdődtek meg. Sopron és Sátoralja-újhely történelmi atlasza már kész, Kecskemété és Budáé még kiadásra vár – tette hozzá Simon Katalin, aki szót ejtett a Vár és a Viziváros kór-házairól (Szent János Kórház, Szent Miklós Kórház, Erzsébet-apácák Kórháza), szegényházairól, veszteg-lő házairól és katonai kórházairól is, illetve korabeli látképeket vetítve bemutatta a patikák (Arany Sas, Városi Patika, Fekete Medve), fürdők (Király, Rudas, Rácz, Sáros) helyszí-neit, ahol az egykori gyógyítók, pati-kusok, borbély-sebészek és fürdősök dolgoztak.

Mindezen előadásokból az szűr-hető le, hogy a múltban gyökerező jelen nélkül nincs ígéretes jövő – és ez az orvoslás, a gyógyítás területére is igaz. Az egyiptomiak a természet gyógyszereivel, kincseivel gyógyí-tották, enyhítették a betegek kínjait. E gyógymódok és gyógynövények még ma is szolgálják az orvostudo-mányt, sőt a 20. században újabb „csodákat” adnak a mai orvosa számára. A régi korok orvosai, az egyiptomi (Hesziré), a görög (Hippok-ratész) és római (Soranus, Galenus) gyógyítók sikerrel kezelték a járvá-nyok és éhínség nyomán fellépő – az ókor embere számára isteni csa-pásnak vélt betegségeket. Az ókori gyógyítók orvostudományban elért sikereinek egyik ékes bizonyítéka – a fáraók közül minden tekintetben a (szó szerint) a legnagyobb, a több mint 170 cm-es, szőke hajkoronával megáldott II. Ramszesz fáraó, aki az Egyiptomot sújtó „sorscsapások” és betegségek ellenére magas kort ért meg, és 66 éves uralkodása alatt a becslések szerint 85–100 gyermeke született.

Albume

Comique

Pathologic

Pittoresque

46

AnnO

Orvosok Lapja2013 | 1–2

Anno– januárban történt91 éve, 1922. január 19-én

hunyt el a hazai elmeorvosi isko-la egyik megteremtője, Lechner Károly, aki pesti és bécsi tanulmá-nyok után orvosként diplomázott 1873-ban, majd egy évvel később sebész-, szülész- és szemészmesteri oklevelet szerzett. Két éves külföldi tanulmányútja (Bécs, Berlin, Pá-rizs, Zürich) alatt ismerkedik meg Európa neves ideg- és elmegyógyá-szaival (Charcot, Wundt), akik nagy hatással voltak munkásságára. A német származású polgári család Károly mellett még két fiút nevelt. Gyula jogot tanult, ám a szobrászat, a festészet mindig is jobban érde-kelte, de az irodalom sem állt távol tőle, hisz ott találjuk Madách Imre: Az ember tragédiája c. művének német nyelvre fordítói között. A középső fiú, Ödön nevéhez számos egyedi stílusú hazai középület ter-ve fűződik (Cifra Palota, Kecskemét; Iparművészeti Múzeum; Földtani Intézet, Budapest). Lechner Károly az álom, az emlékezés, a szuggesz-tió, a hallucináció problematikájá-val, a tudatállapot-változásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalko-zik. Orvosi szakíróként és pszicho-lógusként megalkotja önálló reflex-elméletét. A Pavlov által később igazolt idegélettani törvényekre is ő világít rá először. Az általa szer-kesztett cephalograph (koponya-mérő eszköz) – amely elnyerte az 1900-as Párizsi Világkiállítás nagydíját – pedig új tudományos mérőeszközként lép a tudósok szol-gálatába. Lechnert 1889-ben kérték fel a kolozsvári egyetem (amelynek 1897-ben már rektora) elmekór-tani tanszékének vezetésére. Ezt a tisztséget 30 évig töltötte be. Báró Wlassics Gyula közoktatásügyi mi-niszter segítségével megkezdődött az új elme- és idegklinika építése (1901). Lechner fontosnak tartotta az elmebetegek testi és lelki jólétét, és azok érdekvédelmét, ezért az új,

több pavilonos, 200 ágyas klinika kialakításánál arra törekedett, hogy különféle testi-szellemi foglalkozás, terápiás eljárás és megfelelő számú, képzett személyzet várja a betege-ket. Lechner hat éven át Schwartzer Ferenc budai magán-elmegyógy-intézetében (a lipótmezei országos intézet elődje) is dolgozott. Itt rend-szeresítette nyolc oldalas, minden részletre kiterjedő kórlapmintáját. Vizsgálta a testi munka lelki életre gyakorolt hatását, e témakörről több mint 120 tanulmányt írt. Még 70 évesen is azon fáradozott, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre költöz-hessen. Ez 1921. október 9-én sike-rült. Szerető család sajnos nem várta az elme- és ideggyógyászati klinikai lakásában élő, betegeskedő dékánt, hisz első felesége, és két gyermekük házasságkötésük után két évvel meghalt. Az elmeorvos második frigye (felesége unokanővérét vette el) sem volt szerencsés. Az ebből a házasságból született két fiú közül a műegyetemi vegyész adjunktus végzettségű Gedeon Galíciában halt hősi halált az I. világháborúban. A professzor 1922. január 19-én hunyt el.

161 éve, 1852. február 26-án, egy 16 gyermekes családban szü-letett John Harvey Kellogg sebész. Eleinte tanári pályára vágyott, ám a White házaspár ösztönzésére (és anyagi segítségével) mégis dr. Trall hygieo-terápiás főiskoláján kezdte meg tanulmányait (1872), ahol

fél év alatt M.D. fokozatot szer-zett, és közben megszerette az orvosi hivatást. Egy évet a Michi-gani Egyetemen töltött, utolsókat

pedig a New York-i Bellevue Kór-ház orvosi iskoláján végezte. 1875 nyarán tért vissza Battle Creek-be,

ahol az Egészségügyi Reforminté-zetben dolgozott. Az ambiciózus orvos 1866-ban vette át igazgatói megbízatását. Ekkor még nem sej-tette, hogy 67 éven át vezeti majd az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legnépszerűbb kórházát, a Battle Creek Szanatóriumot, amit 1877-ben még tovább bővített. A michiga-ni adventista orvos az egészség-centrumába érkező betegeit, akik között G.B.Shaw, Sarah Bernhardt, és Henry Ford is megfordult, a gyomrukon keresztül gyógyította. A természetes gyógyterápia részeként a betegek gabonapelyhekből készült étkeket fogyasztottak, és napon-ta különféle testgyakorlatokat is végeztek. A diéta elkötelezett híve, 1900-ra a legismertebb hetednapi adventista John Kellogg „merész” terveit eleinte ugyanúgy kinevették, mint svájci kollégáját – a müzli ki-ötlőjét – Bircher-Brenner doktort.

A világszerte kedvelt kukoricape-hely véletlenül született meg. (Bár a legendák szerint a sebész egyik emésztési panaszokkal küzdő bete-ge, Charles Post ellopta a testvérpár ötletét.) John és Will egy adag búzát felejtett a vízben, amely teljesen átázott. Mivel nem akarták kidobni, ezért hengerelni kezdték, majd megsütötték. Később rájöttek, hogy a kukorica ezen eljárással sokkal ízletesebb pelyhet ad. Az ízesítésről a testvérek sokat vitáztak, a kiváló üzleti vénájú Will úgy vélte, cukor-ral még finomabb lenne a ropogós kukoricapehely, amelyből 1906-ra már egymillió dobozzal adtak el. A termékek olyan hangzatos nevet kaptak, mint például (The Road to Wellville) Promenád a gyönyör-be. Ezen a címen egyébként Alan Parker készített remek filmszatírát a kukoricapehely feltalálójáról, A „gabonapehely atyja” 91 évesen, tu-berkulózisban hunyt el, 1943-ban.

czOMPó juDIt

47Orvosok Lapja

2013 | 1–2

A Stanwood Medical Services Ltd. angolul beszélő családorvoso-kat keres írországi tevékenységre. Munkavállalás előtti orientációs kurzus, kiváló anyagi juttatások. Rövid és hosszú távú szerződé-sek. Jelentkezését és önéletrajzát Sarah Ellis várja: e-mail: info@stanwoodmedicalservices.com, telefon: +353 74 9732924. www.stanwoodmedicalservices.com

.....................................................

Meglévő külföldi (német nyelv-területről érkező) pácienskörrel rendelkező, újonnan nyíló fogá-szati rendelőbe (Budapest) kere-sünk németül beszélő fogorvost, szájsebészt.

Hochfrequente, umsatzstarke Zahnklinik im Herzen von Buda-pest sucht zu sofort oder spaeter zu attraktiven Konditionen Prot-hetik- und Implantat Spezialisten.

.....................................................

Borjádon (Baranya megye) – Vil-lánytól 6 km-re, főúton, 770 kár-tyás vegyes praxis magas fix díjjal és területi pótlékkal nyugdíjazás miatt sürgősen eladó. Érd: +36 30 845-5288-as telefonszámon 8 és 13 óra között.

.....................................................

A Soproni Erzsébet Oktató Kórház főigazgatója az alábbi szakorvosok, és szakorvosjelöltek részére hirdet felvételt: belgyógyász, kardiológus, orvosi mikrobiológus, neurológus, aneszteziológus, gasztroentero-lógus, neonatológus, pszichiáter. Feltételek megtalálhatóak a Kórház honlapján: www.sopronkorhaz.hu

.....................................................

178/65/30 éves csinos, független doktornő megismerkedne hosszú távú, komoly kapcsolatra hasonló adottságokkal rendelkező független kollégával. Tel: +36 70 218 8419

.....................................................

Dániába keresünk tárgyalóké-pes angol nyelvtudással rendelke-ző szakorvosokat patológia, radio-lógia, neurológia és reumatológia területén. Bővebb információ: anse@medicolink.dk +3620/533-6496 www.medicolink.dk

.....................................................

Északnémet kisvárosi klinikára keresünk pulmonológus szak-orvost. Főorvosi státusz, kiemelt bérezés, hangulatos, kisvárosi, csa-ládbarát környezet. Jelentkezés: veronika.madarassy@gmail.com

.....................................................

Franciaországba keresünk üzemorvost Chartres/Blois környékére. Önéletrajzkül-dés: esprit@t-online.hu, Szép Ferenc, 06 30 970-7474

Franciaországba keresünk szülész-nőgyó-gyászt, fül-orr-gégészt. Jelentkezés: esprit@t-online.hu (06 30 970 7474)

Pécs – belvárosi gyermekpraxis eladó. Érdek-lődni 18 óra után: +36 580 8233

Több száz álláslehetőség orvosoknak Németországban, Svájcban, Skandináviá-ban, Szaud-Arábiában és Franciaországban. Jelentkezzen most!!! Telefon: +36212525293 E-mail: info@mejobs.eu, www.MeJobs.eu

APróhIrDetÉs

1750 fős pomázi felnőtt háziorvosi praxis eladó. Naponta központi ügyelet működik. Telefon: +36 20 9894297

...................................................................................

Németországba keresünk szakorvosokat, rezi-denseket minden területen. Honlap: www.medeu.eu; e-mail: medeu@gmx.net, Tel: 0036703689130, 004915234273439

...................................................................................

InfOrMácIó A MOK-tAgDíj BefIzetÉsÉrőLTisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja 2013. január 1-jétől 27 600 Ft.A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát!

A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be– havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig – félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig– évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig

Tisztelt Olvasóink!A jövőben lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk.

Dr. Kozma Pál sz.: 1932. 09. 09-én, 2012. 06. 11-én elhunyt.Nyugalmazott sebész főorvos

Dr. Hegyesi Péter Gyula sz: 1952. 12. 05-én, 2012. 03. 26-án elhunyt.Munkahely: Dr. Hegyesi Péter és Tsa. Bt.

Mezőberény, Győri János u. 14.

48Orvosok Lapja2013 | 1–2

sPOrt–OrvOs

Sportos családba születtem: édesapám focizott

és atletizált, édesanyám kosárlabdázott. S bár

első iskolámat matematika tagozaton kezdtem,

de egy évvel később sportiskolába kerültem. Itt

hamar felfigyeltek gyorsaságomra, s testnevelő

tanárom segítségével 10 évesen az akkor még

Úttörő Olimpiának hívott verseny országos dön-

tőjében „kisdobos” kategóriában első helyen

végeztem.

Nem az a fontos, mit sportolsz, csak csináld!

Egyenes út vezetett a rendszeres sporthoz: leigazolt a helyi atlétikai egyesület, s évente sikerült vala-milyen szép eredményt elérnem. 11 évesen Debrecenben, a szezon-nyitó NB I-es focimeccs szüneté-ben rendezték a „Ki a leggyorsabb, ki a legkitartóbb” versenyt, s egy stadionnyi szurkoló előtt meg-nyertem a 60 m-es versenyszá-mot. Korosztályos bajnoki címek, helyezések után 15 évesen, még serdülőként ifjúsági válogatott is lettem. 17 évesen azonban egy térdműtét, majd 18 évesen egy gerincműtét után az atlétikapálya

helyett a tanulmányaimra össz-pontosítottam („ha már olimpiai bajnok nem lehetek, jó orvos le-hessek”).

Az egyetem után 1994-ben a Péterfy Sándor utcai Kórház Neurológiai osztályán kezdtem dolgozni. A neurológia részeként nyaki ér ultrahangvizsgálatot is csináltam, s 1998-ban jeles ered-ménnyel szakvizsgáztam.

Már az egyetem alatt (1993-ban) megszületett a nagyobbik lányom, majd hét évvel később a kisebbik is. Miután férjem szintén

orvos (baleseti sebész), a gyere-kek miatt a kórházi munkahelyet szakrendelőre cseréltem. Megfor-dultam Százhalombattán, később a Xlll. kerületi rendelőben, s jelen-leg is itt, valamint a X. kerületben dolgozom.

Bár 18 évesen hátat fordítottam az atlétikának, de a sport továbbra is szerepet játszott az életemben. A mozgás segített a vizsgaidősza-kok alatti stressz levezetésében, a szülések után a „versenysúlyom” visszanyeréséhez, s a munka és az élet során jelentkező feszültségek „kezelésében”.

16 évvel a versenysport be-fejezése után, 2002-ben Magyar-országon rendezték az Orvos Világjátékokat, s úgy gondoltam, kipróbálom magamat. Olyan jól sikerült (1 arany és 3 ezüstérem), hogy ismerőseim felhívták a fi-gyelmemet arra, hogy a következő évtől már a veterán versenyeket is látogathatom hivatalosan is. Újra edzeni kezdtem, s kiderült,

Koncentráció a

hármasugras

előtt

A levegőben

49Orvosok Lapja

2013 | 1–2

sPOrt–OrvOs

Dr. DeáK KAtALIn

hogy a fiatalkori tehetségem az idősebb kori lelkesedésemmel együtt nagyon szép eredményekre képes. A veterán atlétika mellett a hazai országos bajnokságon hat aranyérmet és több helyezést ér-tem el, mellette ismét válogatott lettem és többpróba európa kupán kétszer is részt vettem. Veterán-ként több világ- és Európa-bajnoki cím és helyezés mellett több kor-osztályos világcsúcsot is sikerült felállítanom.

A sport a családom és munkám mellett az életem részévé vált. Közben ugyan még két műtéten átestem, de a mozgás, a sport min-dig minden nehézségen átsegít.

A családomba is sikerült a sport-szeretetből valamit átadnom: a nagyobbik lányom Európai Ifjúsági Olimpián III. helyezést ért el 200

m-es vegyes úszásban, kisebbik lányom kosarazott és korosztályos országos bajnokságon a legjobb 10-be bekerült. A nagyobbik most főiskolás, a kicsi a művészetek felé fordult (fuvolázik és gitározik), de a mozgás azóta is fontos szerepet tölt be náluk. Férjem baleseti sebész-ként 40 felett kezdett futni, s szin-tén napi rendszerességgel mozog, hogy a sokszor órákon át tartó fizi-kai és lelki terhelést jobban bírja.

A munkám során is gyakran hangoztatom a betegeimnek, hogy sporttal, mozgással sok betegsé-get meg lehet előzni, vagy akár kezelni is lehet. S ha hitetlenkedve néznek rám, vagy időhiányra hivatkozva keresnek kifogásokat, saját példámmal próbálom hite-lessé tenni magamat. S mindig mondom, hogy nem az a lényeg, mit csinálsz, csak csináld!

Kedves Teniszbarát Kollégák!

Örömmel értesítem a hazai orvostársadalmat, hogy a növekvő népszerűségnek örvendő hivatalos Országos Orvos Tenisz Bajnokságot 2013-ban az előzetes elképze-léseknek megfelelően megrendezzük. Az elmúlt években résztvevők nagy száma az idén azt is megengedi, hogy a több irányból érkező kérésnek eleget téve korábbi ha-gyományainkat felújítsuk, és az idei Bajnokságot tudo-mányos konferencia keretei között hirdessük meg. Ezzel egyrészt a különböző szakmák képviselői közelebbről megismerhetik kollégáik, teniszpartnereik szűkebb szak-mai érdeklődését, másrészt a rendezvénnyel kapcsolatos kiadások (utazás, szállás, nevezési díj) is elszámolha-tók költségként, ami jelentősen csökkenti a tényleges ráfordítást. Szeretném tehát minden érdeklődőnek figyelmébe ajánlani, hogy 2013. június 21–23. között megrendezzük a „Mozgásszervi betegségek prevenciója és rehabilitációja” című országos konferenciát. A konfe-renciára a regisztráció ingyenes, az alábbi email címen előadással és poszterrel is lehet jelentkezni. A konferen-cián részt vevők között Országos Orvos Tenisz Bajnokág címen teniszversenyt szervezünk, melyre külön jelent-kezési lapon lehet nevezni, az alább részletezett módon.

További jó hír, hogy a Magyar Orvosok Sport Egye-sületén (MOSE) belül alapszabály-módosítást követően külön Tenisz Szakosztályt tudunk létrehozni. Ennek folyamata a tavasz során lezáródik, és jelentősége abban áll, hogy egyrészt állami pályázati lehetőségek, másrészt adományok, illetve 1%-os adófelajánlások elfogadását teszi lehetővé. Ehhez érdemes minél több kollégának belépni a MOSE-ba, mely az idei Országos Bajnokságon indulók részére ingyenes lesz.

A konferencia és teniszbajnokság helyszíne Budapest, a Feneketlen-tónál elhelyezkedő Park Teniszklub (1114 Bartók Béla út 63–65).

Jelentkezési lapot minden korábban már regisztrált versenyzőnknek e-mailben fogunk küldeni. További résztvevők részére a jelentkezési lap az orvostenisz@gmail.hu címen kérhető, valamint a www.orvostenisz.hu újonnan indított honlapunkról is letölthető vagy online is kitölthető.

Remélem, idén még nagyobb számban találkozunk a közelgő konferencián és teniszversenyen!

Sportbaráti üdvözlettel,Dr. Klekner Álmos elnökMagyar Orvosteniszezők Társasága

eLső Értesítő Az OrszágOs OrvOs tenIsz BAjnOKságróL

Magyarok a

veterán EB-n

(2011)

Fedett OB-n, a

távolugrás győz-

teseként (2008)