Felsőoktatási rangsorokésa nyilvánosság

Dr. Fábri György

kutatásvezető

OFIK

avagy

Milyen utakra viszik a felsőoktatást a

rangsorok?

Miért lettek rangsorok egyáltalában?

Kvantifikálható teljesítmények iránti elvárások

Medializálódás Döntéshozók és döntéshozatali

mechanizmusok

A felsőoktatási rangsorok értelme és értelmetlensége, káros vagy hasznos volta

Hogyan csináljuk mi? Hogyan ne olvassák – avagy az

egyfunkciós felsőoktatás mítosza Hogyan ne használják – avagy a

munkaerőpiaci elvárások mítosza Hogyan lehet értelme a

rangsoroknak?

I. A Felvi-rangsor alapvetései

Előzmények Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely szakmai

programja alapján indult projekt Kutatási program a felsőoktatási tájékoztatásról 1999-2000 Pilot-projekt: hallgatói felmérés, ennek szakmai egyeztetése

felsőoktatás-kutatók, intézményvezetők és felsőoktatási fórumok képviselőivel 2001-2002

Empirikus hallgatói felmérések: 2003. tavasz – egyetemek; 2005. tavasz - főiskolák

Folyamatos tájékoztatás: Felvi.hu Napilap-mellékletek Egyeztetések felsőoktatás-igazgatási és intézményvezetői

körben

A Felvi rangsor alakulása 2002: pilot-projekt: felmérés szűk körben,

publikálás nélkül, csak hivatkozások 2003: adatbázisok, szűkebb körű

felmérések, publikálás 2004: egyetemi rangsorok, önálló kötetben 2005: teljeskörű felsőoktatási rangsor,

önálló kötetben 2006-2007: Felvi rangsor a HVG-ben

Módszertani fejlesztés: 2002-2003: hallgatói vélemények 2004: hallgatói vélemények új kérdőív

alapján + intézményi adatszolgáltatás 2005: hallgatói vélemények + oktatási

adatbázisok + munkaerőpiaci tájékozódás 2006: hallgatói vélemények + oktatási

adatbázisok + oktatói/munkaerőpiaci felmérés + szakos keretek

Követelmények

Szakmai érvényesség Módszertani hitelesség Laikus használhatóság Intézményi elfogadottság

Szempontok

Hallgatói minőség Oktatói minőség Népszerűség Elégedettség Presztízs

Rangsor-alkotó információs bázisAdatsorok

Hallgatói vélemények

Oktatói vélemények

Munkaerőpiaci információk

Adatbázisok

az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai, illetve intézményi adatgyűjtése;

az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló, oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatok;

egyéb nyilvános információforrások a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés köréből (KSH, NKTH, MTA stb.)

álláshirdetések a legnépszerűbb médiafelületeken (HVG, Jobline stb.);

Miért lehetnek érdekesek a hallgatói vélemények?

Szemléleti alap: a felsőoktatási szolgáltatás fogyasztóinak nézőpontja

A vélemények esetlegességének ellensúlya: szociológiai mintaképzés által biztosított objektivitás

Információs legitimitás: saját intézményről alkotott vélemény intézményekről alkotott közvélekedés

+ Intézményi visszacsatolás: - fejlesztésekhez, minőségbiztosításhoz jó alap, - egyedi kérések alapján speciális kérdésekkel, panelekkel

kiegészíthető

Rangsortípusok

Szakos rangsorok Karok rangsorai képzési területen belül Karok rangsorai a teljes képzési kínálatban

1616

II. Mit rangsorolunk?

Az ezredforduló átalakuló euroatlanti felsőoktatása

17

A képzés alapelemeinek változása történeti visszatekintés: praktikus tudás és elméleti

képzés viszonyának változásai a kulturális funkció súlya csökken a tudástőkét

adóhoz képes a nemzeti funkció a nemzetköziesedés hatására

átalakul a versenytér részben nemzetközivé válik az intézmények és az oktatók finanszírozásában

csökken az állami felelősségvállalás elitcsoportok érdekérvényesítő erejének módosulása,

szakterületi presztízsek elmozdulása

18

zárt képzési keretek fellazulása:

idő tér

hely tematika

intézmény

19

Új gazdasági tendenciák és képzési elvárások

munkaerőpiac nemzetközivé válik termelési kultúra helyiértéke megnő, jellege

standardizálódik a politikai-társadalmi közeg kiegyensúlyozottsága

elsődlegessé válik a tőkebefektetésben a szellemi hozzáadott érték termelése átlépi a nemzeti

határokat gyakorlatias és rugalmas tudáselemeket igényel a termelés általánossá válik az átképzési igény a végzettségek iránti elvárások módosulnak a diploma, felsőfokú képzettség relatív versenyelőnye

megnő Európában az egyetemek-főiskolák technológiai fejlesztő hellyé válnak

20

„Másodgenerációs technikák”

A képzés, mint szolgáltatás Klasszikus szerveződés, mint

kompetitív hátrány Identitásőrzés az „outsourcing”

segítségével

21

Mindentudó kulcsszavak:

munkaerőpiac

? munkaadók

? képzési elvárások

?Bologna

22

A munkaerőpiac provokációja:

„A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a ‘jövőben’, feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.”

(Peter Drucker; Forbes 1997)

2323

III. A munkaerőpiaci elvárások mítosza

24

Elvi problémák: Munkaerő-szükséglet korlátozott

tervezhetősége Szaktudások piaci értékének

változékonysága Kompetenciák elsajátításának többféle útja Akadémiai és praktikus képzési logika

eldöntetlen versenye Egyéni életstratégiák sokfélesége

Tapasztalatok a munkaadói véleményalkotásról

kiérleletlen ismerethiányos cég- és munkakör-specifikus ellentmondásos

25

Személyes adatközlés tapasztalatai: általánosságok

nyelvtudás, informatikai ismertek felkészültség, használható tudás gyakorlatiasság

26

Releváns konkrétumok

Habituális elvárások feltűnő hangsúlyossága

Szakterületi fókuszálás Munkahely típusa meghatározóbb, mint

a szakterület

27

28

„Bologna” belső ellentmondásossága a munkaerőpiaci igények szempontjából:

Alapképzés tartalma:

általános tájékozódás, alapismeretek

vagy

munkaerőpiacon használható praktikus képzettség

?

IV. Mire és hogyan használjuk jól a rangsorokat?

Kiindulópontok Többfunkciós felsőoktatás

Tudástőke átadása Szakértelmiségi képzés Szocializáció Értelmiségi közeg önépítése Munkaerőpiaci zsilip Pályamódosítás, önfejlesztés bázisa

Többrétegű szolgáltatási kereslet Gyors munkaerőpiaci érvényesülés Társadalmi pozícionálás Szociális-szubkulturális sajátosságok megélése Hosszútávú életpálya-építés

Alapfunkciók a felsőoktatás számára

Intézményi önértékelés, stratégiák, ehhez mélyelemzések

Idősorok áttekintése Sokszempontúság mint szemléleti elem Intézményi PR Felsőoktatás-politikai elemzések

Alapfunkciók a hallgatók számára

Egyéni és közösségi informáltság növekedése

Hallgatói véleményezés speciális formája

Intézményi PR: felemás hallgatói érdekeltség

Többszempontú rangsor-olvasás szükséges! Szakmai jellemzők Népszerűség Karrier-szolgáltatások A hallgatói élet szolgáltatásai

Mire jók a rangsorok? Mekkora a valóságos motivációs erejük?

Továbbtanulás Intézményi stratégiák Felsőoktatás-irányítás

Mennyire megalapozottak? empirikus bázis adatszerűség

Követelmény: módszertani előfeltevések felfedése! Ebből következő értelmezési lehetőségek Jó és rossz percepciójuk, annak következményei

A hasznos rangsorműködés: Az információ demokratizálása Nyilvánosság a felsőoktatáson belül Nyilvánosságban tematizálás Medializálás veszélyeinek megelőzése Megoldás: viszonylagosság hangsúlyozása,

szakmai hitelesség, konszenzus, elkötelezettség, értékvilág

Diskurzus- és nyilvánosság-igény:az akadémiai értelmiséga médiaa forrás-menedzsmentek a döntéshozók

folyamatos egyeztetés teremti meg azt a nyilvánosságot, aminek közegében a

rangsorok értelmesen lesznek használhatóka továbbtanulási döntésekhezaz intézményi stratégiákhoz a felsőoktatás-politikai döntésekhez!

Köszönöm a figyelmüket!

Budapest, 2007. november 28.

Dr. Fábri Györgywww.fabrigyorgy.hu