fényes csábítás, megsebzett táj - afoldgomb.hu · arany-élet dr. nagy balázs, főszerkesztő...

FÖLDGÖMBA megismerés kalandja www.afoldgomb.hu A l a p í t v a : 1 9 2 9

A m a gya r F ö l d r a j z i Tá r s a s á g f o lyó i r ata

940 Ft | 3 € | 14 lej 2018. december

fényes csábítás, megsebzett tájaranyláz

dunaszerdahely

orkney

erdély

norvégia

francia guyana

magyar foci a felvidékenbritannia legboldogabb helye

sóbányák és sós tavaka sarki fény nyomában

Arany-életDr. Nagy Balázs, főszerkesztő

ár gazdag aranylelőhelyeket minden földrészen találunk, e nemesfémtradicionális életvitelt, kultúrát, historikus gazdaságot vagy akár úthá-lózatot meghatározó szerepe alighanem Dél-Amerikában a legerősebb.Az Andok-vidéken az arany felhasználási területei (pl. az uralkodói

központok) és lelőhelyei ugyanakkor jókora távolságban húzódhattak egy-mástól, így a biztonságos szállításról is gondoskodni kellett. Ráadásul a for-rásterület sokszor közel volt ugyan a gazdag, birodalmi hegyi városokhoz,ám az értékes fémet mégis messziről kellett odaszállítani, mégpedig azért,mert az eredeti képződési helyről, a hegyvidékekről a vízfolyások sok arany-tartalmú hordalékot szállítottak a távoli hegylábakra, ahol a völgykijáratokbannagy üledékfelhalmozódások keletkeztek. Következhetett a torlatarany ki-mosása, majd a fém megindult visszafelé, gyakran ugyanabban a völgyben,ahol egyszer már leereszkedett… csak most már épített, évszázados ösvé-nyeken: az Arany Útja (Camino del Oro) Peruban és Bolíviában példáulszinte minden andoki hegységrészben jelen van. És ha nekiindulunk, ma isvégiggyalogolhatjuk a nemritkán 100 km-nél is hosszabb szállítóösvényeketaz Amazonas-medence szegélye és a magas hegyvilág között.

Az arany hegyi bányászata és völgyi vagy síkvidéki mosása ma is jelenvan a kontinensen – és nem is kis üzlet. Ennek trópusi rejtelmeibe vezet bee számunk vezető anyaga. Ám az arany most másként is megjelenik: írunka dunaszerdahelyi aranylábú fiúkról, a turisztikai iparban „aranytojást tojó”Nessie-ről, az aranyló sarki fényről és a középkorban arannyal vetekedőgazdagságot hozó erdélyi sókincsről is.

b

Keresztül a hegyi esőerdőnAz aranyszállító utak rendkívülmeredek lejtőket is kereszteztek(sárgával jelölve az ösvény egyszakasza). kőlépcsős kiépítésüknapjainkra is fennmaradhatott, és gyakran ma is a hegyi településeklegfontosabb összeköttetései (Bolívia)

Fotó: Nagy Balázs–nagy éva

a vidéki britannia legboldogabb helye76

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA

XXXVI. évfolyam, 329. lapszám

2018. december

Főszerkesztő: Dr. Nagy Balázs

szerkesztő-Munkatársak:

Barabás Ambrus, Heiling Zsolt

Honlap, rádió, közösségi média:

Nagy Éva Johanna

Állandó szerzők:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv,

Dr. Karácsonyi Dávid, Kerekes István, kupi lászló

Ladányi Tamás, Rázsi András, sarusi istván,

Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté,

Dr. Telbisz Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervező és képszerkesztő: Heiling Zsolt

olvasószerkesztő: Márton Béla

Nyomás: Pethő Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.

E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: heiling zsolt

Megjelenik minden hónap első hetében, évente

10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők

Előfizetés 1 évre: 7500 Ft

Előfizethető a kiadóban:

E-mail: [email protected]

vagy webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,

vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képeket, ábrákat és

szövegeket a kiadó engedélye nélkül tilos közzétenni, reprodukálni,

számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni. Meg nem

rendelt fényképeket és kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk

vissza. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó

nem vállal felelősséget!

HU ISSN 1215-8690

FÖLDGÖMB

aranyláz

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzőnk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

30

a sarki fény nyomában64

só és iszap

44

56 DAC

francsics lászló: a mars – a legismertebb bolygó

kupi lászló: arany

grynaeus andrás: rekorder faanyag – észtországi óriások

ladányi tamás: fénytörés, tükröződés

miehle dániel: loch ness – egy kifizetődő legenda

sarusi istván: fényhozó gyertyakészítő

francsics lászló: a különc bolygó – az égitest, ami megdöntötte a kör uralmát

rázsi andrás: Milyen lesz a tél?

prohászka zoltán: magyar királylányok nyomában prágában

jakab gusztáv–silye lóránd:só és iszap – bányák, tavak, erdélyi ősparányok

Az erdélyi Szék a középkori Magyarország jelentős gazdasági központja volt: sóbányái révén az Árpád-kor kezdetétől fontos szerepet játszott az ország életében. Magyar régészek és geológusok

a középkori sóbányászat és tógazdálkodás környezeti hatásait vizsgálva olyan felfedezésekre jutottak, melyek új megvilágításba helyezik az erdélyi tájhasználat történetét is

fekete istván: magyar foci a felvidéken sárga-kék mezben, piros-fehér-zöld szenvedéllyel

Fradi-, Újpest- és Diósgyőr-szurkolók beszélgetnek a kocsmában… Ez nem valami keserédes vicc kezdőmondata, hanem a vegytiszta valóság a 22 ezres szlovákiai város, Dunaszerdahely talponállóiban. A helyi futballklub, az FC DAC 1904 stadionja mára zarándokhellyé vált,

és mágnesként vonzza az anyaországi drukkereket

karancsi zoltán: a sarki fény nyomában – mihez kezdjünk a magas északon?

czajlik zoltán: égi megfigyelés alatt – jókor, jó helyen, a levegőben

tóthné mátyás erzsébet: skócia délre van – orkney, a vidéki britannia legboldogabb helye

Skócia partjaitól 10 kilométernyire, az Északi-tenger szegélyén kezdődik a 974 km² területű Orkney-szigetcsoport, amely 85 km hosszan nyúlik észak felé. Orcadia – ahogyan a régi történetírók

említik – több mint 70 szigetből áll, ebből ma 17 lakott – összesen 21 ezer ember népesíti be

kupi lászló: aranyláz – csábító arany, megsebzett tájA lateritfestette, vörös földúton egy fekete quad tűnik fel, rajta három

„porcnocker”, azaz illegális aranybányász. Brazilok. Bár beszélnek valamelyest franciául, nincs szükségem szavakra, hogy megértsem látogatásuk okát. Az egyik tár-suk lábán lőtt sebből szivárog a vér – a fájdalomtól kábult férfi még épp jókor érkezett...

468

121418

2024

26

30

44

56

6470

76

TARTALOMXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

3

Pillantás az égre

Címla

pkép

: Bria

n A

Jack

son

©sh

utte

rsto

ck

föld és ég

úti tipp

ásványtár

flóra és fauna

mesterember

fel a fejjel!

légtér

múlt idő

A MarsA legismertebb bolygó

A Naprendszerben keringőnyolc bolygó közül csak 3 ha-sonlít a Földre. Ezek a Földdelegyütt képviselik a kőzet-, másnéven a belső bolygók csoport-ját. Érdekességük, hogy átmérő-jük viszonylag kicsi méretská-lán, 4800 és 12 800 km közöttváltakozik, pályáik egymástólmért távolsága pedig rendre50 millió km. Ez a feltűnőhasonlóság és közelség –más szavakkal rend a belsőNaprendszerben – lehetőségetteremt az emberiség szá-mára, hogy a Földhöz vala-melyest hasonlatos világo-kat könnyebben érhesse el...

Vénusz 2017 tavaszán tar-tózkodott a közelünkben,idén nyáron, 15 év várakozásután pedig a Mars közelítette

meg bolygónkat olyannyira, hogyamatőrcsillagászok káprázatos fel-vételeket készíthettek róla.

A Mars, bár csupán feleakkora,mint a Föld és a Vénusz, emelletthideg, száraz és a légköre is ritka,mégis – a háború római istenérőlelnevezett bolygó – sokkal többdologban emlékeztet az ottho-nunkra, mint bármely más ismertégitest. Épp ezért a hozzá fűződőkapcsolatunk egészen egyedülálló,sőt néha megdöbbentő.

A szárazság és szikárság ellenérea Mars felszíni formavilága nagyongazdag. Kráterek mellett kiterjedtmedencék, kanyonok, folyóvöl-gyekre emlékeztető képződmények,

hatalmas pajzsvulkánok, sőt sarkihósapka is megfigyelhető rajta – ezutóbbi akár amatőrtávcsővel is jóllátható. Mindezek jelenléte arrautal, hogy egykor a Mars aktív égi-test lehetett, ami annak tükrébenlesz igazán érdekes, ha megértjükannak Nap körüli pályamozgását.

A Mars átlagosan 220 milliókilométerre kering a Naptól, 70

millió kilométerrel távolabb,mint Föld-testvére. De két-évente – ahogy idén is – el-lipszispályáján mozogva 20millió kilométerrel beljebbkerül és ekkor érinti az úgy-nevezett lakható zóna külsőhatárát. Bár nagyon ritka alégköre, és az is főként szén-dioxidból áll, ennek ellenéreebben az időszakban a Mars

Egyenlítőjén akár 0 °C fölé is emel-kedhet a hőmérséklet, mondhatni,kellemes tél végi klíma köszönt bea 40%-kal erősebb napfény hatá-sára. Ha létezett valaha a Marson

Szöveg: francsics lászló | fénykép: Kónya Zsolt

A Mars, a háború római istenérőlelnevezett bolygó sokkal több dologban emlékeztet az ottho-

nunkra, mint bármely más ismertégitest. Épp ezért a hozzá fűződő

kapcsolatunk egészen egyedülálló,sőt néha megdöbbentő...

# F Ö L D K Ö Z E L # F Ö L D -T E S T V É R # M A R S

4 PILLANTÁS AZ ÉGREA FÖLDGÖMB 2018. december

nagy mennyiségű víz, az biztosanfolyékony állapotban is jelen volt.És épp ez az a tény, ami miatt alegendás vörös bolygó a mai napigizgatja az űrkutatók fantáziáját: azegykori feltételezett élet nyomai-nak fellelése és a lakhatás kialakí-tásának lehetősége...

Ahhoz, hogy e kérdésekkelfoglalkozni tudjanak, a földiMars-kutatók és marsi kutatóro-botjaik (a marsroverek) alkalmaz-kodnak a marsi időszámí-táshoz, ami nem is akkorakihívás, ahogy elsőre hang-zik. A Mars tengelyénekdőlésszöge 25 fok, ami aligtér el a Földétől, tengely-forgási ideje pedig 24 óra37 perc, azaz a marsi nap-járás szinte teljesen azonosa Földével. Egy marsi napot, azaz„sol”-t mint időegységet a NASA1976-ban vezette be házi haszná-latra. Egy sol meghatározza a ro-botjárművek életritmusát: nappalműködtetik őket, éjjel pedig pi-hennek a nagy hidegben.

Ha komoly esemény zajlik, pél-dául landolás, akkor a földi bázisalkalmazkodik a marsi solhoz, és akutatócsapat átáll a marsi időre,azaz olyan óra szerint élnek, ami

az ottani időszámítást követi. Ilyen-kor a résztvevők Mars-karórát vi-selnek, amin bár a hagyományos12 óra van jelölve, ám a percek2,7%-kal hosszabbak a megszo-kottnál, vagyis a viselőjük számára40 perccel hosszabb lesz egy földinap. Így életritmusuk eltolódik,cserébe viszont szinkronba kerül-nek a marsi idővel és az ott tartóz-kodó robotjármű napi ciklusával.

A Mars az egyetlen kőzet-

bolygó a Föld mellett, ami holddalrendelkezik, sőt rögtön kettővel.Van viszont további 14 mesterségesholdja is, melyből ma 6 üzemel!Természetesen ezen a téren elbúj-hat bolygóotthonunk mögött,amit idén már több mint 4850műhold pályája ölel körbe. A hatmarsi keringő egység feladatai akutatórobotokkal való kapcsolat-tartás és a bolygó átfogó feltérké-pezése. Ez utóbbi tevékenységük-

nek köszönhetően rendkívül rész-letes, a felszíni alakzatokat néholfél méter(!) felbontásban mutatótérképek készültek, hogy a kutatókaz élet nyomait keressék, vagy jö-vőbeli Mars-expedíciókat tervez-zenek meg.

Bármilyen furcsa, de ebben atekintetben jobban ismerjük aMarsot, mint a Földet. Mivel boly-góotthonunk arca gyorsan változik(például az aktív vulkanizmus, vagy

akár az emberi tevékenységmiatt is), sőt jelentős részétmély óceánok borítják, melyekaljzatáról rendkívül nehéz pon-tos információhoz jutni, ezértma nem a Föld, hanem a Marsfelszínéről áll rendelkezésünkrea Naprendszer legpontosabbbolygódomborzati térképe.

francsics lászlóépítészmérnök, fotográfus,

egyetemi oktató, a hazai

asztrofotós-mozgalom

egyik fő szervezője

http://www.ptes.hu

Kónya Zsolt 2009 óta a Békés megyei

Dévaványáról végzi

asztrofotós megfigyeléseit.

Elsősorban a Hold

és a bolygók változatos

világa iránt érdeklődik

Ha komoly esemény zajlik, példáullandolás, akkor a földi bázis

alkalmazkodik a marsi solhoz, és akutatócsapat átáll a marsi időre, azazolyan óra szerint élnek, ami az ottani

időszámítást követi.

A Marsot ábrázoló díjnyertes fotósorozatot Kónya Zsolt készítette Dévaványáról a június 11-től augusztus 20-ig tartó időszakban. A képek L(R)RGB módszerrelkészültek, azaz bolygómegfigyelésre alkalmas infravörös szűrő segítségével és 20 cm tükörátmérőjű Newton-távcsőre szerelt kamerával. A fotósorozat a MARS2018 fotópályázat bolygókorong-kategóriájának 1. díját nyerte el

PILLANTÁS AZ ÉGREXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

5

# M A R S R O V E R # M A R S I I D Ő # T É R K É P E K

# T E R M É S A R A N Y # É R T É K # F É N Y

6 ÁSVÁNYTÁRA FÖLDGÖMB 2018. december

AranySzöveg és fénykép: kupi lászló

alán nincs ember, akinek az arany szó hallatánne a hatalom és a pompa jutna eszébe. És aszó a mai napig mindenkit megérint, legyenaz uralkodóház sarja, vagy hétköznapi állam-

polgár. De vajon miért oly izgalmas, érdekes ésértékes ez a fém?

Mert például értékálló. Hiszen egy olyan kémiaielemről beszélünk, mely a felszíni körülményekközött az egyik legstabilabb anyag. Ellenáll amállásnak, sőt a talajba kerülve nemcsak hogy nembomlik el, hanem megfelelő körülmények között– a bakteriális tevékenységnek köszönhetően – azaranyrögök tömege még gyarapodik is!

Mert megjelenése fényt sugároz. Az ókori kultúráka Nap sugarának földre szállt megtestesülését véltékfelfedezni benne. Ragyogó, sárga színével, fényességével,könnyű megmunkálhatóságával és sűrűségével márrégóta kiváltságos nyersanyaga az uralkodói szim-bólumoknak (érme, korona, jogar, pecsétgyűrű,halotti maszk stb.).

Mégis csak kevesen tudják, hogyan néz ki kristályosformájában az egyik legragyogóbb terméselem. Aképen látható vázkristály a nemesfém ritka típusánakszámít, mert általában leveles halmazok, erek formá-jában jelenik meg a hidrotermális ércesedésekben.Aranyrögökként, -szemcsékként folyóvízi üledékekbenis előfordul e környezeténél jóval nehezebb fém, ígykönnyen képez torlatokat. Mikroszkopikus méretben,de igen nagy mennyiségben jellemző viszont más ás-ványok (pl. pirit) zárványaként. Legnagyobb telepeiis ilyen ércesedésekhez kötődnek. Leghíresebb lelőhelyeiAlaszkában, Kaliforniában, Ghánában, Dél-Afrikában,Ausztráliában, Brazíliában, Mongóliában találhatóak.A középkorban Európa nemesfémigényét a Kárpátokaranybányái szolgálták ki.

Felhasználása gyakorlatilag egyidős az emberiséggel,mégis csak az elmúlt évszázadban kezdték alkalmaznimint ipari nyersanyagot, míg előtte csak valuta ésékszeralapanyagként ismerték. Ma – kiváló vezetőtulajdonságai és korrózióval szembeni ellenállóságamiatt – az elektronika nagy mennyiségben használja.Az orvostudomány is sok területen alkalmaz aranyat,illetve ötvözeteit, bár a fogászat az amalgámtömésekháttérbe szorulása miatt már csak kis mennyiségretart igényt. Szép kristályai az ásványgyűjteményekmegbecsült darabjai.

kupi lászlóGeológus-Fotós

https://www.facebook.com/finemineralphotography/

TTermésarany-vázkristály

Icabaru, Bolivar, Venezuela – 21×12 mm,

(Lelkes András gyűjteménye)

# I D Ő S F Á K # É S Z T O R S Z Á G # F Ű Z

A fűz ágain átnézve egy dü-ledező, szeptemberben már üresgólyafészekkel ékesített evangé-likus templomot láthatunk. BárÉsztország földrészünk egyiklegszekularizáltabb országa, azért

a templom siralmas ál-lapota meglepő. A ta-nyaszerű településszer-kezettel rendelkező or-szág népesedési folya-mata, a gyermekes csa-ládok városokba költö-zése, és így a vidék el-néptelenedése is csak

részben adja meg a szomorúmagyarázatot. A fő ok más: aszovjetkorszak elmúltával márnem használják a templomot.Bezzeg korábban! Ez volt a kör-nyék gabonaszárítója…

Szöveg és fénykép: Grynaeus András

A Rasinai óriás A legenda szerint 1879 tava-szán egy helyi földműves, Ka-rel Punning leszúrta a földbeaz ostornak használt fűzfa-pálcáját, és pár nappal későbbmeglepődve vette észre, hogyaz megeredt... Akár így is tör-ténhetett: a 120–150 évesrebecsült fa 1972 óta védett, és2000-ben – megakadályozandóágainak letörését – támasztórudakatkapott. Legnagyobb kerülete10,92 m, így maga mögé utasítottaaz addigi rekordert, egy 9,10 m ke-rületű franciaországi fehér füzet.

A 120–150 évesre becsült fa 1972 óta védett, és 2000-ben – megakadályozandó ágainak

letörését – támasztórudakat kapott.Legnagyobb kerülete 10,92 méter.

Rekorder faanyagÉsztországi óriások

8 FLÓRA ÉS FAUNAA FÖLDGÖMB 2018. december

# E R D Ő # F E N Y Ő # M A G A S S Á G

Az Ootsipalu-völgy óriásaiMagyar utazó számára már a völgy elnevezés is furcsán hangzik,mert az ország nagy része lapos, legmagasabb „hegye”, a SuurMunamägi is csak 318 méter „magas”… De sok minden, így ahegy és a völgy fogalma is relatív.

2015-ben mérték meg az erdészek a Järvselja térségébennövő, feltűnően magas fenyők méretét. Ekkor derültki, hogy az egyik erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) a maga46,6 méteres magasságával nemcsak helyi és országos rekorder,hanem világbajnok is! Pár méterre áll tőle az a lucfenyő(Picea abies (L.) Karst.), amely „csak” 48,6 méter magas,így „csupán” az észt bajnok megtisztelő címre tarthatigényt. Mindkét fafaj erdőalkotóként él a területen, és bő-séggel van életterük, mert Észtország 48-49%-a erdővelborított, és az itt élő 1,3 millió ember sem jelent nagyveszélyt rájuk.

A Rasinai óriásMivel a törzse nem sokkal a talaj fölött elágazik, ezért a legnagyobb átmérőjét 30 cmmagasságban tudták megmérni

Az észt bajnok nyugdíjasok körébenKortól függetlenül sajátosélmény egy ilyen óriás(luc)fenyő tövében állni és fényképezkedni...

A világbajnok erdeifenyő2015 óta tudjuk, hogy ez az erdeifenyő a maga 46,6 méteres magasságával nemcsak helyi és országos rekorder, hanem világbajnok is

A nevezetes fa szomszédjaA düledező evangélikus templomot a szovjetkorszakban még használták...

# T Ö L G Y # K Ö Z É P K O R # V I L L Á M

10 FLÓRA ÉS FAUNAA FÖLDGÖMB 2018. december

A tölgymatuzsálemAz urvaste-i Tamme-Lauri az or-szág legvastagabb és talán legré-gebbi tölgyfája. Az észt nyelvbena tamme szó „tölgy” jelentésű, aLauri a közeli tanya nevére utal,amely a Lőrinc név észt változatáthordozza. A fa 17 m magas, tör-zsének kerülete 8,31 m – mellma-gasságban. Mint a legtöbb idős fá-nak, ennek is van keletkezésilegendája: a fa abból a botból nőttki, amelyet XII. Károly svéd király(uralkodott: 1697–1718) nyo-mott a talajba ittjártakor. A hely-történészek szerint viszont a tölgyegy ősi pogány áldozati hely ma-radványa. Az információs táblájánemlített pontos telepítési év(1343) azonban biztosan teljesenötletszerű – bár jól hangzik...

Az ezredfordulón a sérült ágakévgyűrűszerkezetét megvizsgálva az1800-as évek elejéig tudták nyo-mon követni életét. A korábbi élet-szakaszára, az átlagos évgyűrűvas-tagság és a növekedési sajátosságokfigyelembevételével, csak tág becs-lést lehet adni. Eszerint legkoráb-ban az 1300-as évek közepén kez-dett növekedni, és 1540 körül márbiztosan élt. Így a két helyi ma-gyarázat között lehet a valóság…

Közelről megnézve komoly sé-rüléseket vehetünk észre a testén.Ugyanis többször is villámcsapásérte, ami a kiemelkedő és magá-nyos helyzete miatt teljesen ért-hető. Megóvásának érdekében a20. században villámhárítóval sze-relték fel. E károsodásoknak is sze-repe lehetett abban, hogy belsejé-ben egy olyan hatalmas üreg

Erdei testvérekA balti országokban a szovjeturalom ellen harcoló partizán-csoportok összefoglaló neve. A Molotov–Ribbentrop-paktum(1939. augusztus 23.) alapján 1940-ben a Szovjetunió beke-belezte e vidékeket (hivatalosan: „... önként kérték felvételüketa szovjetköztársaságok családjába”), és a világháború után„elfelejtette” visszaállítani az önállóságukat. Kivételt csakFinnország képez, ahol nem működött a többi országban al-kalmazott módszer, így a fegyvereké lett a szó. A téli háború-ban hősiesen küzdő finnek kikergették az országukból asokszoros túlerőben lévő ellenséget. A „második menetben”,az ún. folytatólagos háború során annyit sikerült elérniük,hogy „csak” az egyik legtermékenyebb területüket, Karjalát(Karéliát) veszítették el.

A balti országok lakói önállóságuk elvesztését érthetőennem tudták elfogadni, és az első pillanattól kezdve gerillahá-borút folytattak a megszállók ellen. Bár Sztálin és környezetemaximális brutalitással válaszolt (pl. Észtország lakosságánakkb. negyedét deportálták!), az ellenállás az 1940-es évek végéigszervezett és központilag irányított volt. Csak 1952-re tudtaelérni a KGB és a Vörös Hadsereg, hogy ez a központi pa-rancsnokság szétessen, így innentől az egyes csoportok koor-dinálatlanul és ezért kisebb hatékonysággal harcoltak. (Mégaz 1980-as években is, azaz lényegében a terület önállóságánakvisszanyeréséig!) Nem volt véletlen, hogy a szovjet időkbenmár egy helyi párttitkárnak is fegyveres testőrség járt…

Az Urvaste-i tölgymatuzsálemA fa 17 m magas, törzsénekkerülete 8,31 m – mellmagasságban

FLÓRA ÉS FAUNAXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

11

# B Ú V Ó H E LY # K Á P O L N A # Ö R Ö K S É G

keletkezett, melyben hét felnőtt férfi is elfért! Ezt azüreget a szovjeturalom ellen harcoló „erdei testvérek”egyik csoportja az 1970-es években(!) búvóhelynekhasználta. Ez kellő motivációt adott a hatóságoknakaz 1939 óta védettnek tekintett fa állapotának „vizs-gálatára” és – szigorúan a fa jövője érdekében vég-zett(?!) – beavatkozásra... A kor világszerte alkalmazottmegoldásának megfelelően betonnal töltötték ki azüreget. A munkához „csupán” 8 tonna nyersanyagfelhasználására volt szükség.

E fa oly közismert, hogy az euró bevezetése (2011)előtt használt 10 koronás bankjegy hátulját is ez dí-szítette.

A továbbélőEzen a vidéken rejtőzik Észtország legöregebb, fábólkészített épülete, a mikitamäe-i kápolna (Mikitamäetsässon). Ezt az apró ortodox kápolnát a felhasználtfák évgyűrűinek tanúsága alapján 1694-ben építették.Az ezredfordulón az utolsó pillanatban sikerült meg-menteni az enyészettől. A fenyőszerkezet megmaradásaazért meglepő, mert a térségben lényegében mindenépületet elpusztítottak az északi háború (1700–1721)során az egymással küzdő svéd és orosz csapatok. Ezttúlélve „csupán” két világháborút és a kommunizmuséveit kellett még épségben átvészelnie…

A betonnal kitöltött üreg és a villámhárítóAz utóbbi a fát védte, az előbbi a szovjethatalmataz erdei testvérektől

Mikitamäe tsässonA helyiek, a már szabaddá vált országvallásszabadságát kihasználva, egykényelmesebb és nagyobb templomotépítettek maguknak a régi mellé

Grynaeus Andrása baár-madas reformátusgimnázium történelem-tanára, régész, dendrokronológus

12 FÖLD ÉS ÉGA FÖLDGÖMB 2018. december

ladányi tamásasztrofotós, tanár, a csillagászat és a földrajz kapcsolata jelenik meg munkáiban

http://www.astrophoto.hu

„Nézz az égre, s meglátod a Ba-latont, nézz a Balatonra, s meg-látod az eget” – fogalmazott át-szellemülten Eötvös Károly az„Utazás a Balaton körül” címűregényében a 19. század derekán.A tó varázslatos fényei számosköltőt, írót megihlettek, amelyetigazán csak akkor érthetünk meg,ha a természetben mi is átéljükezt az élményt.

Októberben a déli part felévettem az irányt; párás, ősziesidő esetén Balatonaligáról páratlana horizont felett lebukó napkoronglátványa. A légköri pára ebbenaz esetben a jelenség javára szolgált.Központi csillagunk „hivatalosan”kerek alakja a horizont közelébenelliptikussá és kissé szögletessétorzult a légköri fénytörés (azaza refrakció) miatt. Eközben a pá-rától egyre inkább vörösesbe hajlóégitest fényei a víz felszínén tük-röződtek. Mesébe illett, ahogyana horgász kontúrja átmenetet kép-zett ég és föld között.

Fénytörés,tükröződés

Szöveg és fénykép: ladányi tamás

# S K Ó C I A # T Ó V I D É K # J É G

mán a nagyobb tavak szerkezetivonalak mentén rendeződtek sor-ba: ilyen a Kaledóniai-árok is,amelynek csapását a Loch Nessis követi. A környék állóvizeizömmel az ilyen, hosszan elnyúló

és mély völgyekben ala-kultak ki, ezért oly jel-lemző rájuk a megnyúltforma és a szokatlanulnagy vízmélység.

A Loch Ness eseté-ben a közel 40 kilomé-teres hosszhoz csupán2,5 kilométeres szélesség

társul, ám legmélyebb pontjáneléri a 230 métert is! (A Bala-tonnal összehasonlítva: hosszacsupán fele a magyar tengerének,legnagyobb mélysége viszontannak 18-szorosa.)

Amíg Skócia partvidékétöblök és szigetek sokaságaszabdalja, addig az országbelső, felföldi részét tavakezrei tagolják. Utóbbiakközül is kiemelkedő aLoch Ness, mely nemcsakmérete, de az őt körül-lengő legendák miatt iselőkelő helyet foglal el a Skót-felföld nevezetességei között

E táj mai arca a pleisztocén elje-gesedések felszínformáló erőinekköszönhető. A jég munkája nyo-

A jég munkája nyomán a nagyobbtavak szerkezeti vonalak mentén

rendeződtek sorba, ilyen a Kaledóniai-árok is, amelynekcsapását a Loch Ness is követi.

Szöveg : miehle dániel

LOCH NESSEgy kifizetődő legenda

ÚTI TIPPXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

15

# L E G E N D A # É S Z L E L É S # C Á F O L A T

Nessie nyomábanA Loch Ness kapcsán a ter-mészetföldrajzi sajátossá-goknál is érdekesebbek azokaz évszázados legendák,amelyek a tó vizében élőés időről időre előbukkanószörnyről szólnak. Tudo-mányos szemüvegen ke-resztül nézve nyilvánvalónaktűnik, hogy a jelenség nem többmendemondánál, ám szemtanúkés az észlelések sokasága miattmégis érdemes körbejárni a témát.

Nessie – így hívják a tóbanlakó kísértetet – históriája már a

Szabdalt szigetvilágA Loch Nesst is magában foglalóKaledóniai-árok csapása a világűrből is kirajzolódik

Erődítmény a tó partjánUrquhart vára évszázadok ótauralja Loch Ness partvidékéneklátványát

6. században megjelenik a törté-netírásban, és újkori megfigyelé-sekből sincs hiány – a hivatalosészleléseket rögzítő weboldalonjelenleg 1105-nél jár a számláló!Szemtanúk állítása szerint 1933-ban többször is felbukkant, egyévre rá pedig fényképet is sikerültkészíteni a lényről – a felvételsurgeon’s photograph néven hí-resült el. A fotóról később kiderült,hogy hamisítvány: úszó alkalma-tosságra erősített makettjével vi-szonylag hamar lebukott az öt-letgazda, bizonyos Robert KennethWilson szülész-nőgyógyász.

Ám nem ez volt az utolsó pró-bálkozás a Nessie-hamisítások tör-ténetében. Volt, aki Wilsonhoz ha-sonlóan maga készített felvételtsaját barkácsszörnyéről (ilyenkorjellemzően távoli és homályos képek

születtek csupán), mások gondos-kodtak róla, hogy a műhelybenfogant „lény” éppen olyan helyresodródjon, ahol szemtanúk örö-kíthetik meg a jelenséget. Az egyikfelvételen a ködben evickélő taviteherszállító uszály volt a fantom.Az észlelések egy részére azonbannem született észszerű magyarázat,így továbbra is nyitott kérdés maradNessie létezése.

A dinoszauruszszármazás (el-sősorban a hosszú nyakú plezio-szauruszokkal próbálták „összebo-ronálni”) kizárható; ezek az élő-lények ui. évmilliókkal ezelőtt ki-

haltak, ill. az evolúció sorántovábbfejlődtek – de a tó te-rülete sem elég nagy egy di-noszauruszpopuláció élette-reként, vize hideg, zavarosés halban sem bővelkedik.Egy másik népszerű elkép-zelés szerint a tó vize és azóceán kapcsolatban áll egy-mással, így egyes fajok sza-

badon tudnak mozogni az állóvízés az óceán között. Ez a feltevés iselég könnyen cáfolható: a tó víztükre16 méterrel a tengerszint feletthullámzik, vize pedig édes, tehátkizárt a keveredés a világtengerrel.

Nessie históriája már a 6. századbanmegjelenik a történetírásban,

és újkori megfigyelésekből sincshiány – a hivatalos észleléseket

rögzítő weboldalon jelenleg 1105-nél jár a számláló!

Forr

ás: N

ASA

(a N

emze

tköz

i Űrá

llom

ásró

l kés

zíte

tt fe

lvét

el)

FÖLDGÖMB VILÁGLÁTÓ A TRENDFM-ENCSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KOR.

A rádióban vendégünk a témáról:MIEHLE DÁNIEL

Korábbi műsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

Fotó: elementals ©shutterstock

A t l a n t i - ó c e á nÉ s z a k i - t e n g e r

Loch Ness

Glen

Mor

# E L M É L E T E K # N E S S I E # V Í Z E S É L E T

16 ÚTI TIPPA FÖLDGÖMB 2018. december

A legújabb kutatás idén nem-zetközi összefogásban vizsgálta ató vizét, árulkodó nyomok utánkutatva. Az úgynevezett környezetiDNS-minták elemzésével a tóbanélt (és élő) fajok jelenlétére lehetkövetkeztetni. A kutatócsoportcélja valójában a tó átfogó felmé-rése volt (például az invazív fajokelterjedését is vizsgálták), és csakérintőlegesen foglalkozott a le-hetséges szörny kérdésével. Ennekellenére a Super Natural Historykutatócsoport weboldalán – vél-hetően marketingstratégiájuk ré-szeként – látványosan hirdetik azaktuális kutatással összefüggésben,hogy most végre megoldódhat avilág egyik legnagyobb rejtélye.Kíváncsian várjuk...

Tudományos szemmelA tó részletes és átfogó kutatása azelmúlt 40 évben intenzíven zajlott:szonárokkal és víz alatti kamerákkalpásztázták a víztömeget, úszó plat-formok bevetésével vettek mintáta tófenékről, hogy a jelenség végérejárjanak. Nem meglepő módonszörnyet egyet sem, hasznos kutatásiadatot viszont annál többet gyűj-töttek…

De akkor miféle lény lehet akísértet? Az eddigi leghitelesebbmagyarázattal az erdeifenyő-elméletszolgál. Ez abból indul ki, hogy aSkóciában található számtalan tóközül mindössze háromban vélteklátni furcsa élőlényeket az írott tör-ténelem során. E tavak közös jel-

lemzője, hogy viszonylag mélyek,és partjaikat erdeifenyő övezi, mely-nek fája igen gyantás. A tavakbakerülő elhalt törzsek hamar telí-tődnek vízzel, és a tó fenekére süly-lyednek. A fa bomlásakor keletkezőgázok távozását a kéregre kiülőgyanta gátolja meg, így hólyagokkeletkeznek a fa törzsén, amik széplassan emelkedésre késztetik a fát.

A csökkenő víz-nyomás miatt agázok térfogatamegnő, ezért amind nagyobbrafúvódó hólyagokegyre sebesebbemelkedésre kész-tetik a törzset. Vé-

gül a felszín közelében a hólyagokszétrobbannak, így a fenyőtörzsekhirtelen a felszínre bukkannak,majd egy-két forgó mozdulatotkövetően visszasüllyednek az aljzatra.Valószínűleg egy-egy ilyen látványoskibukkanás húzódhat a rejtélyesszörnyészlelések hátterében.

Az eddigi leghitelesebb magyarázattalaz erdeifenyő-elmélet szolgál. Ez abbólindul ki, hogy a Skóciában található

számtalan tó közül mindösszeháromban véltek látni furcsa

élőlényeket az írott történelem során.

Nessie a vízbenAz 1934-ben készült híres-hírhedt fotóról is hamar kiderült, hogy hamisítvány –ennek ellenére ma is sok helyen feltűnik mint historikus „ismeretlen”objektum/lény fényképe

17

# S K Ó C I A # E R Ő D # T U R I Z M U S

A tó vonzásábanNessie-vel vagy nélküle, a szelídenhullámzó víztükör, az ősszel vál-tozatos színekben pompázó fák,az erdeifenyő-ligetek és lágydomboldalak tökéletesen keretbefoglalják a skót tájképi idillt.A természeti látnivalókon túlaz épített környezet sem utolsó.Urquhart várának romja évszá-zadok óta komoran őrködik a tópartján. Már a 6. században állha-tott itt valamiféle erődítmény, azelső írásos feljegyzések az 1200-asévekből valók: 1296-ban foglaltael a várat I. Eduárd angol király.Ezután többször gazdát cserélt:a 17. század végén az angolok is-mét birtokba vették, majd lerom-bolták.

Különleges ipartörténeti emléka Skóciát északkelet–délnyugatiirányban kettészelő, a 19. századelején épült Kaledóniai-csatorna,amely a Loch Nessen is áthalad.A vízi út zsilipekkel, vízlépcsőkkel,valamint az ehhez kapcsolódó tá-rozókkal hidalja át a két vége kö-zötti 32 méteres szintkülönbséget.Csekély mélysége miatt csak ki-sebb hajók számára járható, ámcsaknem 100 kilométeres hosszakorának mindenképpen rendkí-vüli mérnöki teljesítménye.

Mindezek önmagában is je-lentős vonzerőt jelentenek, ám ató és környékének évi egymilliólátogatója közül a legtöbben mégisa szörnylegendának köszönhetően

érkeznek erre a vidékre. A tó fel-színén vízibuszok szállítják a tu-risták tömegét, akik szinte mindugyanazt akarják: megpillantania lényt! Akárha kaparós sorsjegyenvárnák a milliós főnyereményt,kitartóan pásztázzák a víztükrötkameráikkal, miközben a fedél-zeten skót népzene szól. A partiüzletek sem restek, zsákszámraadják el a minden méretben ésformában kapható Nessie-relik-viákat.

Loch Ness KözpontA Drumnadrochitban találhatókiállítócentrumban természetesenNessie-nek is előkelő hely jut

Miehle dánielterület– és település-fejlesztő geográfus-ként végzett, a BKK MOLBubi projektvezetője

Fotó: christoph lischetzki ©shutterstock

# Ü N N E P # G Y E R T YA # H A G Y O M Á N Y

18 MESTEREMBERA FÖLDGÖMB 2018. december

majd télvíz idején varázsolták átműhelyüket a gyertyaöntéshez.Mindehhez a tudás legfőképpenErdélyből és Bécsből érkezett. Ezérta szakkifejezések is e nyelvterüle-tekről származnak, és pontosannem is fordíthatók le magyarra:fándli, sefon, sejbni, viaszsilt.

A gyertya- és mézeskalács-készítés végül az 1900-as évekelején vált szét: az iparosodás kö-vetkeztében ekkor már széles kör-ben elérhetővé vált a gyertyakészí-tés egyik alapanyaga, a paraffin.

Így a kétmesterségű családokbanis kezdett eltávolodni egymástóla két tevékenység – ám a meste-rek megmaradtak. Ilyen hírességvolt a gyulai Marosán család,ahol az apa Bécsbe ment ki ta-nulni cukrászismereteket, mézes-kalács-, illetve gyertyakészítést.

Később ezt a tudást adtatovább fiainak. Egyikük acukrászatot, másikuk pe-dig a gyertyakészítést vittetovább. Ők öntötték agyertyákat (főleg temp-lomi célra), ami nem aztjelentette, hogy engedtékformába folyni az alap-anyagot, hanem felfüg-

gesztett szálakra öntötték a pa-raffint. Az egri Ódry família,vagy Szekszárd környékén a Pet-rits család is neves, kétmesterségűdinasztia, utóbbiaknak még mé-zeskalács-múzeumuk is van!

Fényhozó gyertyakészítőSzöveg és fénykép: sarusi istván

Komor, esős, december elejinapra ébredek. Szolnokra in-dulok, Molnár Éva gyertyaké-szítővel találkozom – a napnakígy biztosan lesz fénypontja

gyertyakészítés mártásoseljárása során a meleg víz-ben meglágyított vi-aszt kézzel a bél (azaz

kanóc) köré nyomkodják, deaz alapanyag lehetett faggyúvagy paraffin is. A másik le-hetőség az öntés: ez jobbáraa mészárosok, szappanfőzőkjellegzetes melléküzemági te-vékenysége volt, a mézeska-lácsosok pedig a méz mellék-termékéből, a viaszból készítettekgyertyát.

A gyertya- és mézeskalács-készítés így sokáig összefonódott:egy család mesterei voltak, ugyanisnyáron csinálták a mézeskalácsot,

A tudás legfőképpen Erdélyből és Bécsből érkezett. Ezért

a szakkifejezések is e nyelvterületekről származnak,

és pontosan nem is fordíthatók lemagyarra: fándli, sefon, sejbni,

viaszsilt.

A

MESTEREMBERXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

19

# V I A S Z # P A R A F F I N # Ö N T É S

„Kívülről a szakmába kerülnikorántsem volt egyszerű. Két évti-zede egy másfél oldalas újságcikkbőlindultam ki, amihez még illuszt-ráció is társult – emlékezik visszaa kezdetekre Molnár Éva. – Nehézvolt felkutatni a mestereket is, deaz eltelt bő két évtized alatt renge-teget tanultam, és például sikerültmegismernem egy cúghúzásként is-mert technikát is, melyet egyedül aPetrits családnál lehet megnézni.Náluk két felfogatott hordó közöttegy viaszmedence áll. Miközben te-kerik a hordókat, a rájuk feltekertkanóc bemártódik a medencébe. Ez

azért jó eljárás, mert olyan gyer-tyákat is el lehet vele készíteni, mintpéldául a hatágú, zsidó havdala-gyertya.”

És hogy ma hányféle gyertyá-val dolgozunk? Készítés szerintmegkülönböztetünk méhviasz-gyertyát, ami méhviasz lapból vanfeltekerve. A mai mártott gyer-tyák kanóca paraffinba, sztea-rinba mártogatva hízik gyertyává.Egy mester egyidejűleg többet istud készíteni, míg a hobbi-gyer-tyamártók egyesével dolgoznak.Az öntött gyertyáknál viszont akanócra folyatják az alapanyagot:általában paraffint. Öntőformátis használhatunk, ami dióbéltőlkezdve fémdobozig bármi lehet.Sokan ismerik még a faragottgyertyákat, amiknek az alapja ön-tött. Egy időben volt még a ho-

mokviasz gyertya is, ami homokfinomságú szemcsékből állt – na-gyon szép színeket, formákateredményezve. Anyagtípus sze-rint pedig megkülönböztetünk:paraffingyertyát, paraffin-sztearingyertyát – sztearint magábannem nagyon öntünk –, méhvi-aszgyertyát, zselégyertyát és olajosgyertyákat.

De vajon meddig élvezhetjükmég a kézművesgyertya-lángot?

A kézi gyertyakészítés komolyelőnye, hogy egyedi tud lenni.Ráadásul a kézművestermékekminőségükben sem ugyanolya-nok, mint a keleti importáruk:kevésbé olajosak, nem cseppesek,pontosan behatárolható ideig ég-nek, nem füstölnek. Amíg erreigény van, lesz kézművesgyertyaa boltok polcain.

sarusi istvántudományos és kulturális témákat feldolgozó, szabadúszófotós, újságíró

Kézi munkaA gyertyakészítés szinte mindenlépése szabadkézi megoldást kíván.Molnár Éva éppen egy mártottgyertyát csavar

Formába dermedve...A szétszedhető öntőformába 60 °C-ra felmelegítettparaffin kerül. Ha színes gyertyát szeretnénk kapni,akkor még a melegítés előtt kell színezéketkevernünk bele. A teljes méretű, hibátlan gyertyaakkor bukkan elő a formából, ha a paraffindermedésekor – ami itt is zsugorodással jár –a keletkező helyre is kerül még öntőanyag

# M A R S # K E P L E R # M A T E M A T I K A

20 FEL A FEJJEL!A FÖLDGÖMB 2018. december

Kopernikusz, Kepler, Newton.A 16–17. század tájáról legendástudósok nevei jelzik a csillagászatés a világmindenségről alkotottképünk fejlődését. Közös ben-nük, hogy mind hozzájárultaka korszerű kozmológiai, azaz avilágmindenséget leíró törvényekmai ismeretéhez. Ők azok, akikszellemileg lezárták a középkort,és elhozták az emberiség számáraa tudományos forradalmat. En-nek lényege pedig az volt, hogynem a hagyományokra, esetlegpontatlan leírásokra, nem hie-delmekre vagy korabeli dog-mákra hivatkozva beszéltek ajelenségekről, hanem az elgon-dolásaikat a természet titkosnyelvén fogalmazták és indo-kolták meg. Ez a nyelv pedig amatematika

ohannes Kepler (1571–1630)német csillagász tudományospályája remekül példázza a kétkorszak közötti lenyűgöző át-

menetet. Álmodozó volt, szívesenmerengett az ideák világán, rácso-dálkozott a világ Istentől eredő tö-kéletességére és szépségére. Életétis a Teremtőnek szerette volna fel-ajánlani, protestáns lelkészként kép-zelte el a jövőt, ezért Tübingenben1591-ben teológiát tanult. Itt ta-lálkozott az egyház által is elfogadott,a világot alternatív módon magya-rázó korszakos elmélettel, Nikolausz

Szöveg és fénykép: francsics lászló | fotó: babus patrik

j

Kopernikusz heliocentrikus világ-képével. A fiatal Keplert magávalragadta a kozmosz újszerű modellje,s mivel matematikai tehetsége ki-magasló volt, elmerült hát a szférákvilágában, és megpróbálta finomí-tani a nagy lengyel csillagász elmé-letét. Értette, hogy a bolygók kör-pályán keringenek a Nap körül,de azt addig senki sem tisztázta,hogy milyen távol és miért!

Kepler az isteni szimmetriát ésaz ókori püthagoreusok misztikusgeometriáját hívta segítségül sajátmodelljének felállításához. Elméleteszerint a Naprendszer bolygóinakkörpályái olyan gömbökre, azazszférákra illeszkednek, melyek köréegy szabályos test írható. Az eggyelkívülebb eső gömb pedig éppen abelsőt közrefogó, szabályos testcsúcsaira illeszkedik. Kepler ideálisvilágképében a bolygók pályáinaktávolságát tehát a kocka, a tetraéder,az oktaéder, a dodekaéder és azikozaéder tartják el egymástól.

Kepler Prágában a kor legna-gyobb csillagászánál, a dán Tychode Brahe-nál kapott munkát, aki atávcső előtti korszak legpontosabbcsillagászati mérései birtokában volt.Tycho egyedülálló műszereivel ésrendkívül kifinomult méréstech-nikájával gyűjtötte össze megfigye-léseit, amire saját, a világmindenségműködéséről alkotott elméletét ala-pozta (amúgy egy hibás feltételezésalapján), azonban matematikai

A különc bolygóAz égitest, ami megdöntötte a kör uralmát

A felvételt Babus Patrikkészítette 2018 augusztusában az évtized nagy Mars-közelségealkalmával. A horizont felettragyogó vörös bolygó mellettfeltűnik a nyári Tejút és az augusztusi hullócsillagok. A felvétel a Mars 2018fotópályázat díjnyertes képe

FEL A FEJJEL!XXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

21

# T Y C H O D E B R A H E # E L M É L E T # G YA K O R L A T

tudása nem volt elégséges,hogy az elképzelését pontosmodellé kovácsolja. 1600-banépp ezért meghívta magáhozKeplert: szüksége volt annakmatematikai képességeire.Mivel pedig Tychót eleintea dán király, később a né-met-római császár finanszírozta,így akadt pénze is, hogy megfi-zethesse a zseniális, de egyébkéntigen szerény matematikust.

A két korszakalkotó ember

kiegészítette egymást. Kepler azelméleti zseni, Tycho a gyakorlatnagymestere volt, de akadt egybökkenő: a dán csillagász röviddelKepler érkezése után elhunyt. Így

azon túl, hogy Kepler ren-delkezésére álltak a világ leg-pontosabb mérései, Tychocsak egyetlen gondolatot tu-dott átadni: „Tanulmányozda Marsot! Annak mozgása il-leszthető legkevésbé a Nap-rendszer ismert modelljeibe.”

Kepler nekilátott, hogy mate-matikailag alátámassza geometrikuselméletét. Sikertelenül. Két év alatta kör és szférák ideális világa szer-tefoszlott, Kepler sorra vetette el

Azon túl, hogy Kepler rendelkezésére álltak a világ

legpontosabb mérései, Tycho csakegyetlen gondolatot tudott átadni:

„Tanulmányozd a Marsot!”

az addig alkalmazott tudományosleírásokat, mert azok nem mutattakegyezést a mérésekkel. Végső elke-seredésében az addig hitványnakés ideológiailag alávalónak tartotttorz kör, vagyis ellipszis képletétírta fel a Mars pályájára, ami nemkis megdöbbenésére végre egyezéstmutatott a mérésekkel! Ráeszmélt,hogy bár a Marsnál a legfeltűnőbb,de valójában mindegyik bolygóellipszispályán kering, a körpályáhozvaló ragaszkodás pedig évszázadosidőpocsékolás volt, és annak elve-tésével új szintre lépett a csillagászattudománya.

Kepler három törvényben fog-lalta össze a bolygók mozgásánaktermészetét és általános érvényűösszefüggéseit, amelyek túlmutatnaka Naprendszeren, és alkalmazhatóakbármely csillag körül keringő bolygópályájának, sőt a holdak és boly-gójuk körül keringő űreszközökmozgásának számítására is. És az

ő felismerésére támaszkodva írtale kevesebb mint egy évszázaddalkésőbb Isaac Newton az általánosgravitáció elméletét, ezzel megala-pozva a modern fizika és kozmo-lógia tudományát.

A felfedezést segítő bolygó, a töb-bihez képest elnyúlt ellipszispályánkeringő Mars e speciális mozgásá-nak köszönhetően csupán 15 éventekerül közel a Földhöz. Ekkor azon-ban fényes, vörös csillagként ragyoga nyári éjszakákon, ahogy azt tetteKopernikusz, Kepler, Newton ko-rában és az asztrofotósok szeren-cséjére idén is!

francsics lászlóépítészmérnök, fotográfus,

egyetemi oktató, a hazai

asztrofotós-mozgalom

egyik fő szervezője

http://www.ptes.hu

babus patrik Amatőr tájfotós, 5 éve

örökíti meg a csillagos eget

és a természet szépségeit

fényképezőgépével

Forrás: claphamschool.org

Johannes Kepler platonikusvilágképének korabeli ábrázolásaaz egymásba illesztett szférákrólés szabályos testekről

# M E G F I G Y E L É S # E L Ő R E J E L Z É S # T É L

24 LÉGTÉRA FÖLDGÖMB 2018. december

dén szokatlanul enyhe volt azősz. Szeptemberben annakrendje és módja szerint a nap-palok rövidülésével a hőmér-

séklet is visszaesett, de ahogy azáltalában lenni szokott, az enyhé-nek mondható nappalokban semvolt hiány. A nép ezt a je-lenséget vénasszonyok nya-rának hívja, és általábansenki sem lepődik megazon, ha ekkor a reggel ma-gunkra öltött átmeneti ka-bátunkat délután kézbencipeljük haza. Aztán eljön az ok-tóber, és végleg búcsút intünk azenyhe nappaloknak, majd a hó-nap végére előkerülnek a mele-gebb ruhadarabok, és a gyertyákataz eltávozott hozzátartozóinkvégső nyughelyén már gyakran va-cogva, melegen felöltözve gyújtjukmeg. Idén azonban ez egészenmásként alakult...

Meglesz ennek még a böjtje?Gyakran hallhatjuk, hogy az

mény! Amikor az átlagosnál eny-hébb volt az ősz, néha zord, más-kor enyhe tél követte. Határozotteltérést egyik irányban sem lá-tunk. Ha az átlagos hóvastagságotnézzük: azokban az években, ami-kor nagyobb volt a hó, előtte az

átlagosnál hidegebbek vol-tak az őszi hónapok – deez sem annyira erős kap-csolat, hogy érdemes lennebármilyen következtetéstlevonni.

Vajon milyen lesz a tél?Szakértőként csak egy dolgot me-rek biztosan kijelenteni: sokkalalacsonyabb hőfokok várhatóak,mint a nyáriak, azonban valami-kor tavasszal ez majd véget ér…

Milyen lesz a tél?Szöveg: Rázsi András

ienyhe őszt majd „kemény” tél kö-veti és gyakori kérdés a légkörrelfoglalkozó szakemberek felé:„Milyen lesz az idei tél?” Ilyenkornem győzzük hangsúlyozni, hogya tudomány eszközeivel mifelénkcsupán egy hétre előre lehet vi-

szonylag pontos előrejelzést adni –minden egyéb csak egy „jópofa”próbálkozás. És ahogy az eddigelemzett népi megfigyelésekből iskiderült, egy egész évszak időjá-rásának előrejelzésére nincs meg-bízható népi regula sem. Mégis,valamiért elterjedt az a nézet, hogyha „túlságosan” enyhe az ősz, ak-kor hideg, havas lesz a tél.

Az elmúlt évtizedeket alapulvéve ez színtiszta fantáziaszüle-

Elterjedt az a nézet, hogy ha „túlságosan” enyhe az ősz,

akkor hideg, havas lesz a tél.

rázsi andrásMeteorológus, az Eszterházy KárolyEgyetem Fizika és Élelmiszer-fizika Tanszékének oktatója

20

15

10

5

0

–5

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

OKTÓBER–NOVEMBER HŐMÉRSÉKLETÉNEK ÁTLAGAtéli hónapok hőmérsékletének átlagaátlagos hóvastagság

# Á R P Á D - H Á Z # P R Á G A # K Ö Z É P K O R

26 MÚLT IDŐA FÖLDGÖMB 2018. december

magyar Árpádok és a csehPřemysl-ház uralkodói elő-szeretettel választottak arátegymás családjából. Mind-

két dinasztia közel egy időbenuralkodott – a 9. század másodikfelétől a 14. század elejéig: míg azÁrpád-házi „utolsó aranyágacska”1301-ben tört le, az utolsóPřemysl-házi királyt 1306-bangyilkolták meg. A középkori csehuralkodók közül ötnek is magyarszármazású felesége volt! Kettő kö-

zülük királyné is lett (a cseh feje-delmek 1198-tól kapták meg azörökletes királyi címet). Konstan-cia, III. Béla királyunk lánya I. Ottokár cseh király (1198–1230)neje lett, Magyarországi Kunigun-dát, IV. Béla leányát pedig II. (Nagy) Ottokár (1253–1278)vette feleségül.

Prágában lépten-nyomon ma-gyar vonatkozásokba botlik a fi-gyelmes utazó. Így például az Óvá-rosban található Ágnes-kolostor is

Szöveg és fénykép: Prohászka Zoltán

A királylány-sors korántsem voltmindig habostorta. Saját életükrőlritkán dönthettek, személyükgyakran politikai alku tárgyátképezte. Így történt ez a magyaruralkodók leányaival is: az Ár-pád-házi királyok Európa számosuralkodóházához házasítottákki őket. Közülük néhányan föld-rajzilag egészen messzire (pl. azIbériai-félszigetre) is elkerültek,ha a szövevényes hatalmi érdekekúgy kívánták...

A

Magyar királylányok nyomában Prágában

MÚLT IDŐXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

27

# C S E H O R S Z Á G # K O L O S T O R # K U N I G U N D A

bővelkedik magyar emlékek-ben. Még maga a névadó,Csehországi Szent Ágnes(1211–1282) is félig magyarszármazású: a cseh királylányédesanyja a már említett Ár-pád-házi Konstancia királynévolt. A hercegnő a magyarSzent Margithoz hasonlóanelvetette a földi hívságokat,és a szegények gondozásának szen-telte életét. Klarissza-rendi apácalett, és megalapította a később rólaelnevezett konventet. JelenlegCsehország egyik védőszentjekénttisztelik, síremléke is a kolostorbantalálható.

A klastromban helyezték öröknyugalomra a szintén magyar fel-menőkkel rendelkező Kunigunda

cseh királynét is (1245–1285): őszigorú értelemben véve nem voltaz Árpád-ház sarja, de Csehország-ban leginkább Magyarországi Ku-nigunda néven ismert. Édesanyja,

Anna hercegnő IV. Béla királyunkleánya volt. Édesapja a Rurik-di-nasztiából származó Rosztiszláv fe-jedelem, aki rövid ideig több oroszfejedelemséget (pl. Novgorod,Csernyigov, Halics) is irányított,míg nem sokkal a tatárjárást kö-vetően Magyarországra költözött.Ekkor vette feleségül IV. Béla lá-nyát, és hamarosan Magyarország

egyik legjelentősebb főura lett.Gyermeke, Kunigunda 1261-banment hozzá II. Ottokár cseh ki-rályhoz. A Pozsonyban megtartottmenyegző az Ottokár és IV. Béla

közötti háborúskodást lezáróbékét szentesítette, s a há-zasságból több gyermek isszületett. II. Ottokár az1278-as morvamezei csatá-ban esett el. Fiuk, II. Vencelcseh király az Árpád-ház ki-halásakor magyar trónköve-telőként jelentkezett, Ku-nigunda révén hivatkozva

magyar királyi származására.Kunigunda sírköve az Ágnes-

kolostorban a kor egyik kimagaslóemléke. A három részre törött sír-követ több részletben 1901–1902-ben találták meg egy másik temp-lomban. Az Ágnes-kolostor kincseitugyanis a huszita háborúk idején amenekülő apácák különböző he-lyeken rejtették el.

A KOLOSTOR CSENDJEA SZENT ÁGNES-KOLOSTOR GÓTIKUSSTÍLUSÚ KERENGŐJÉVEL PRÁGA EGYIKLEGJELENTŐSEBB KÖZÉPKORI EMLÉKE

II. Ottokár az 1278-as morvamezeicsatában esett el. Fia, II. Vencel cseh

király az Árpád-ház kihalásakormagyar trónkövetelőként

jelentkezett, anyja, Kunigunda révénhivatkozva magyar királyi

származására.

CSEHORSZÁGI SZENT ÁGNES SÍRJAA CSEH KIRÁLYLÁNY III. BÉLA KIRÁLYUNKUNOKÁJAKÉNT MAGYAR SZÁRMAZÁSÚVOLT. CSEHORSZÁG EGYIK VÉDŐSZENTJE,MA IS NAGY TISZTELET ÖVEZI.

MAGYARORSZÁGI KUNIGUNDA, CSEH KIRÁLYNÉ SÍRKÖVEIV. BÉLA KIRÁLYunk UNOKÁJÁNAK A SÍRJA MÁR NINCS MEG, DE ÉPSÉGBENFENNMARADT SÍRKÖVE A KOLOSTOR EGYIKÉRTÉKES KINCSE

Prohászka zoltánA BÉCSI DIPLOMÁCIAIAKADÉMIÁN VÉGZETT. JELENLEG PRÁGÁBAN DOLGOZIK ELEMZŐKÉNT

Csak a lábnyomodat hagyhatoda szigeten! Rendkívül szigorútermészetvédelmi előírások vonatkoznak mindenkire, aki a Galápagosszigetekre látogat, melynek 98%a nemzeti park. Ennekis köszönhető, hogy – a spanyolok által már a 16. századbanjárt szigeten – a modern korsem tett nagy kárt a páratlan,paradicsomi élővilágban

A húsz szárazulatból álló szigetvilágot a Csendesóceán alattiforró ponthoz kötődő vulkanizmus hozta létre. Sajátos állatés növényvilága elszigeteltségének köszönhetően számos fajcsak itt fordul elő a Földön. Legismertebbek közülük a galápagosióriásteknősök, a galápagosi medvefókák, a kéklábú szulák, a galápagosi pingvinek vagy a tengerileguánok. Nem véletlenül él ahiedelem, hogy Charles Darwintgalápagosi kutatásai vezették

evolúciós elméletének kidolgozásához.

Bár a szigetek kedvelt turistacélpontnak számítanak, a környezetmegóvása érdekében az idelátogatók számát jelentősen korlátozzák. A szerencsés amatőr természetbúvároknak azonban rendkívüliélményekben lehet részük: az ittélő állatok nem ellenségként tekintenek az emberre, így sokkalközelebbről figyelhetik meg őketanélkül, hogy megzavarnák mindennapi életüket.

A vidék egyedülálló értékeitszem előtt tartva született meg a„legzöldebb” luxus óceánjáró hajóis, mely 2019től veszi célba Galápagost. A Celebrity Cruises Floranévre keresztelt luxusjachtját ponte célra szabták tervezői. Az egyedülálló technikai újításokkal felszerelt jármű napelemekkel állítja előaz elektromos áramot, saját vízsótalanítóval rendelkezik, és berendezései környezetbarát anyagból,

ÚTI CÉLRA SZABVA: A FLORAA „LEGZÖLDEBB” HAJÓVALA GALÁPAGOS-SZIGETEKRE

fotó: FOTOGRIN © Shutterstock.com

fotó: Jess Kraft © Shutterstock.com

fotó: GUDKOV ANDREY ©Shutterstock.com

fotó: Uwe Bergwitz ©Shutterstock.com

AJÁNLÓXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

29

gerhez. A lakosztályok többségesaját erkéllyel rendelkezik, ám aCelebrity Cruises hajók fedélzetén megszokott all inclusive kényelmen és luxuson felül a Floraspeciális erkélyajtói faltól falig,padlótól plafonig üvegből készültek, így mindig a tenger közelségében érezhetjük magunkat.

A kikötői kirándulások is rendhagyóak, hiszen a programokatmagasan képzett szakértők vezetik. Az ismeretterjesztő előadások a fedélzeten is folytatódnak,ahol a vezetők az aznapi élmények hátterét világítják meg, dea következő napi program soránmegismerendő állatokról és helyszínekről is számos érdekes információt osztanak meg a vendégekkel.

Az állatvilágért rajongó utazóknak, szinte kötelező egyszer ellátogatnia a Galápagosszigetekre.Vagy mégsem? Hiszen leginkábbazzal óvhatjuk meg e törékenyéletközösségeket, ha békén hagyjuk! A turizmus növekedése évtizedes jelenség, melyből az ökoturizmus egyre nagyobb szeletethasít ki. Ezért is fontos, hogy „Észszel járjuk be a Földet!” A hajótársaságoknak is egyre inkább szemelőtt kell tartaniuk ezt, melyre kiváló példával szolgál a Flora!

www.rccl.huTovábbi információ:

Tengerjáró Kft. 1051 Budapest, BajcsyZs. út 12.

Tel.: (1) 2350402, Fax: (1) 2664623

kézművesmunkával készültek. Egyújításnak köszönhetően horgonytsem használ, hogy így is óvja a tengerfenék élővilágát!

A galápagosi túrák 15 szigetetés 30 kikötőt érintő, különleges útvonallal, tágas lakosztályokkal várják az utasokat.

A Flora megtervezésénélazonban nem csupán az élővilágvédelme volt az egyetlen szempont. A kabinok és a közösségiterek kialakításánál fontos volt amérnökök számára, hogy az utasok minél közelebb érezhessékmagukat a természethez, a ten

zöldluxusa florakörnyezetbarátmegoldásai mellett a legnagyobb luxust kínálja a galápagos-szigetekfelfedezésére

páratlan kilátása lakosztályokhatalmas ablakaikkalegybeforrnak a környezettel,egyúttal a legkifinomultabbigényeket is kielégítik

oltsd a szomjad!a közösségi terekbenkényelem és eleganciavár egy pohár italmellett, de akártudásszomjunkat isolthatjuk az ismeretterjesztőelőadásokon!

képek: ©celebrity Cruises

AranylázCsábító arany, megsebzett tájA lateritfestette, vörös földúton egy fekete quadtűnik fel, rajta három „porcnocker”, azaz ille-gális aranybányász. Brazilok. Bár beszélnek va-lamelyest franciául, nincs szükségem szavakra,hogy megértsem látogatásuk okát. Az egyik tár-suk lábán lőtt sebből szivárog a vér – a fájda-lomtól kábult férfi még épp jókor érkezett...

Szöveg és fénykép: kupi lászló

# A R A N Y M O S Á S # F R A N C I A G U YA N A # E S Ő E R D Ő

32 ARANYLÁZA FÖLDGÖMB 2018. december

Víz alatt az illegális aranybányászat során víz alá került, több ezer hektárnyiterület Francia Guyanában. Utaknincsenek, a terület csupánhelikopterrel és repülővel megközelíthető (előző oldalpár)

lsősegélyben részesítem, már amennyire a tábor szűkös gyógyszer-készlete lehetővé teszi. Vadászbaleset. Az életét még igen, a lábátmár egészen biztosan nem lehet megmenteni... A vadászat perszetilos a területen, csakúgy, mint az engedély nélküli aranybányászat

vagy aranymosás.

Bányászok, illegalitásbanŐk azonban nem a meggazdagodás reményében keltek útra a szomszédosBrazíliából, csupán a megélhetésükhöz szükségespénzt próbálják arany formájában előteremteni.A munka azonban keserves és egyszerre életveszélyesis. Egy illegális tábor élete állandó készenlét. A kö-rülmények viszontagságosak, orvosi ellátás nincs,és a szervezett katonai rajtaütések is mindennaposak.A munka ennek ellenére szakadatlanul folyik azesőerdőben.

Egy illegális tábor élete állandó készenlét. A körülmények viszontagságosak, orvosi

ellátás nincs, és a szervezett katonairajtaütések is mindennaposak.

E

ARANYLÁZXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

33

# K Ö R N Y E Z E T # V E S Z É LY # A R A N Y

Aranymosás erős vízsugár mossa ki a markoló kanalából a mosópadra került zagyból az aranyszemcséket. Az arany – nagy sűrűségemiatt – összegyűlik a mosópadbordáiban

A törvény keze fegyveres természetvédelmi őr készülvizsgálatot tartani a külszíni bányában.Ottlétem alatt több bányatársaságotis megbírságoltak a környezetvédelmiszabályok megszegése miatt. Az illegálisbányászokat egyszerűen kitoloncolják

Néha kell egy kis pihenő... André „Pipi”, az örökké jókedvűtechnikus, aki a kutatás alatt végigsegítőkész munkatársam volt, éppquadjára támaszkodva várja azeligazítást

# H O R D A L É K # É R C # D Z S U N G E L


A dzsungel mélyénFrancia Guyanában járunk, Franciaország dél-amerikai tengerentúlimegyéjében. A közel magyarországnyi terület az Amazonas-meden-cétől északra, az Egyenlítőtől mindössze 400 km-re fekszik. A fő ex-portcikk az arany, a fa és a hal – érckutató geológusként én is azarany kapcsán érkeztem az esőerdőbe, tizenöt hónapra.

Egy kanadai cég alkalmazásában dolgozom kutatóként.Táborhelyünk a dzsungelben, mintegy 100 km-re található a leg-közelebbi városkától, Saint Laurent de Maronitól. A tábor ésCayenne, a megyeszékhely közötti közlekedés terepjáróval csak aszáraz évszak két hónapjában lehetséges, egyébkéntrepülőgép és helikopter bonyolítja mind a sze-mélyzet, mind pedig az élelmiszer-utánpótlás szál-lítását. A bázison egyébként generátorról működőáramellátás és műholdas internetkapcsolat segítimunkánkat.

Ezen a vidéken már az 1800-as évek közepén is-mert volt, hogy a folyók hordaléka aranyban dús.Azóta az érc forrásterületeit is megtalálták.

A tábor és Cayenne, a megyeszékhely közöttiközlekedés terepjáróval csak a száraz évszak

két hónapjában lehetséges, egyébkéntrepülőgép és helikopter bonyolítja mind a személyzet, mind pedig az élelmiszer-

utánpótlás szállítását.

Reggel pára száll fel a hajnali dzsungel talajáról.Az erdőben ezernyi madár és bőgőmajom kezdireggeli kórusát. Induhat a munka!

A dzsungel felett helikopterrel suhanunk az esőerdő felett.Amerre a szem ellát, mindenüttáthatolhatatlan, zöld rengeteg vesz körülminket, csak néha szakítja meg az összefüggőőserdőt egy-egy folyó vagy mocsár


35

# B Á N YÁ S Z A T # F Ú R Á S # K I T E R M E L É S

Este a fúrásnál kivilágított fúrógép mellett vizsgáljuka magokat. A vörös szín jelzi, hogy mégtalajközelben vagyunk, az első 20 méter ún. szaprolit, vagyis helybenmállott, agyagos váztalaj

# K U TA TÁ S # G E O L Ó G I A # N E M E S F É M


Aranylázban résmintavétel és annak dokumentációja zajlik egyvízesés tövében. A minták kémiai elemzése alapjántaláltuk meg az ércesedés forrásterületét


37

# F Ú R Á S # L E L Ő H E LY # K Ő Z E T M I N TA

Hogyan került az arany a kőzetekbe?A földtörténeti előidőben, a proterozoikumbanDél-Amerika és Afrika ősi kontinensmagvai mégegyetlen földrészen, a Rodinia nevű szuperkonti-nensen helyezkedtek el. Az ősi pajzsokat felépítőkőzetek vulkanikus és üledékes rétegek meghatá-rozott ciklusából épülnek fel, melyet aranytar-talmú oldatok jártak át. Az arany azonban meg-lehetősen kis koncenrtációban található ezenkőzetekben, ám kifejezetten nagy kiterjedésben.

A nemesfém dúsulását a trópusi környezet,vagyis a rengeteg csapadék és az egész évben magashőmérséklet együttes mállasztó hatása okozza.A környezeténél jóval nagyobb sűrűségű arany-szemcsék ugyanis a patakok és folyók hordalékábakerülve azok osztályozó hatására – egyéb ne-hézásványokkal együtt – ún. torlatokat alkotnak.Ezek a felszínről könnyen elérhető rétegek az il-legális aranybányászat elsődleges célpontjai!

400 méter mélyen ez a kanadai fúrócsapat tartja az egy műszak alatt végzett fúrás méterrekordját. Több mint száz, 200–400 m-esfúrást mélyíttettünk, melyek magmintáit elemezvekövetkeztettünk a mélyben rejlő ércvagyonra

Színarany ritka szerencse, hogy szemmel látható aranyat találunk a fúrómagban: ez a 3 mm-es szemcse volt az egyik első példány a lelőhelyről. Az arany itt zöldpalában fordul elő, pirit,kalkopirit társaságában


Súlyosan terhelő bányászatA kavicsos-homokos, napjainkban is formálódó,vagy épp az ősi torlatokat az illegális kitermeléssorán nagy teljesítményű szivattyúkkal mossák át.A használt technológia meglehetősen kezdetleges,és mindez a környezetvédelmi előírások betartásanélkül történik. Így a kimosott vörös zagy a folyókbakerülve felborítja azok érzékeny ökoszisztémáját. Az erőteljes emberi fel-színalakító hatásnak pedig az eredeti növényzet és állatvilg is áldozatul esik.

Ám mégsem ez a legveszélyesebb részlet! Az arany kinyeréséhez ugyanisa kimosott nehézásvány-koncentrátumból (melyben az aranyon kívül egyéb,nagy sűrűségű ásványok is dúsulnak) higany segítségével választják le a ne-mesfémet. A higany alkalmazása önmagában is veszélyes, mérgező, a kör-nyezetbe kerülve pedig óriási károkat okozhat. A folyó környezetébőleltűnik az eredeti élővilág, a terhelést csak fajszegény, különösen alkalmaz-kodó fafajból álló társulások vészelik át. És e vidékeket csak rendkívüllassan képes visszahódítani az eredeti fajgazdag vegetáció.

Az arany kinyeréséhez a kimosottnehézásvány-koncentrátumból higanysegítségével választják le a nemesfémet.

A higany alkalmazása önmagában isveszélyes, mérgező, a környezetbe kerülve

pedig óriási károkat okozhat.

Élysée külszíni aranybánya a Montagne d'Orhoz(„Aranyhegy”) közeli élysée-n. Itt az arany jóval fiatalabbkvarcerekhez kapcsolódik. A vörösagyagos talajból kimállott tömböketösszetörve jutnak a nemesfémhez

Bizalom ez az apró halálfejesmajom valószínűleg sosemlátott embert életében,feltűnő, kíváncsisággalvegyes bizalommalszemlélte munkánkat egy pálmaágról


39

Az erdő talaján millió és millió életforma nyüzsög a dzsungelben, rovarok, kétéltűek,hüllők elképzelhetetlensokszínűségben

# Á TA L A K U L Á S # B Á N YÁ S Z A T # V E S Z É LY

40

Riasztó sebekA közelmúltban egy ökológusokból és biológusokbólálló francia csoportot láttunk vendégül táborunkban,akik főleg az illegális bányászat élővizekre gyakorolthatását vizsgálták. Az eredmény megdöbbentő ésijesztő. Az aranymosás által érintett területek élővilágadrasztikusan megváltozik. A biodiverzitás gyakorlatilag töredékére csökken.

Ám a szervezett, engedéllyel rendelkező külszíni bányászat sem mentes

Az aranymosás által érintett területekélővilága drasztikusan megváltozik,

ám a szervezett, engedéllyel rendelkezőkülszíni bányászat sem mentes a környezet-terheléstől, és igen komoly tájsebek okozója.

41

# I L L E G Á L I S B Á N YÁ S Z A T # S Z E N N Y E Z É S # T E R H E L É S

a környezetterheléstől, és igen komoly tájsebek okozója. A térség többilyen aranybányájában szintén a legfelső, átalakult, mállott váztalajt mossákát. Ez ugyanakkor kontrollált körülmények között, a vegyi anyagok köz-vetlen környezetbe jutattása nélkül történik.

Az aranyhoz jutás alapvető lehetősége lehet ugyanakkor, ha a nemes-fémet közvetlenül az anyakőzetből termelik ki. Ezt felszín alatti, mély-művelésű bányászati létesítményekkel érik el, a külszínen a legminimálisabb(gyakorlatilag észrevehetetlen) hatást okozva.

Vörösben az illegális bányászat soráneltűnt dzsungel helyétmásodlagos növényzet borítja. A vörös, tápanyagszegényváztalajon a növényzet nehezen tud megtelepedni

# É L Ő V I L Á G # VÁ LT O Z A T O S # E S Ő E R D Ő

Szorgos sereglevélvágó hangyák viszik a felaprítottleveleket föld alatti fészkükbe, aholgombákat termesztenek a növényikorhadékon. A maniókaültetvényeinketegyetlen nap alatt lecsupaszították

Törpék és óriások A dzsungel a végletek hazája. A legapróbb madarak mellett a leghatalmasabb pókokat, bogarakat,békákat és kígyókat is itt találhatjuk. Ez az elefántbogár is csaknemöklömnyi, és gyakori vendég a táborban


43

# É R C K É S Z L E T # G A Z D A S Á G # K I T E R M E L É S

Csábító aranyA kutatás természetesen csak a legelső lépés a bányászat felé. Egyáltalánnem biztos, hogy egy kimutatott, csábító érckészlet kitermelése meg iskezdődik. Ennek esélyét persze növeli az alapos, pontos kutatás, kész-

letelemzés, helyzetfeltárás. Most épp a fúrások zaj-lanak, azaz meghatározott hálóban fúrógéppel ve-szünk mintákat a kőzetből, megvizsgálva annakaranytartalmát.

Ha egy terület komoly ércvagyonnal rendel-kezik – például az általunk kutatott lelőhely isrendkívül nagy értéket képvisel –, bányászata előbbvagy utóbb a gazdasági körülmények függvényébenmegkezdődik.

És bízzunk benne, hogy hivatalos, ellenőrzötten működő kitermelésesetén mindez az élővilág érzékenységének figyelembevételével, kellő kö-rültekintéssel és a lehető legcsekélyebb környezeti beavatkozással, mély-művelésű bányászat képében fog a jövőben megvalósulni!

Ha egy terület komoly ércvagyonnalrendelkezik – például az általunk kutatott

lelőhely is rendkívül nagy értéketképvisel –, bányászata tehát előbb vagy

utóbb a gazdasági körülményekfüggvényében megkezdődik.

Nektárdiéta kolibri szürcsöli a trópusi virág nektárját. a tábor rendszeres vendégeinek fotózása – rendkívül gyors mozgásuk miatt – komolykihívás!

kupi lászlóGeológus-Fotós

https://www.facebook.com/finemineralphotography/


A rádióban vendégünk a témáról:KUPI LÁSZLÓ


Só és iszapBányák, tavak,

erdélyi ősparányok

Szöveg: Jakab Gusztáv–Silye Lóránd | féynkép: Jakab gusztáv

fotó: Jakab gusztáv

Az erdélyi Szék a középkori Magyarországjelentős gazdasági központja volt: sóbányáirévén az Árpád-kor kezdetétől fontos szerepetjátszott az ország életében. Magyar régészekés geológusok a középkori sóbányászat éstógazdálkodás környezeti hatásait vizsgálvaolyan felfedezésekre jutottak, melyek újmegvilágításba helyezik az erdélyitájhasználat történetét is

# S Ó B Á N YÁ S Z A T # K Ö Z É P K O R # S Z Á L L Í TÁ S

46 SZÉKI SÓVIDÉKA FÖLDGÖMB 2018. december

Az első bányaA kősó az emberi történelem egyik legkorábban hasznosított és bányászottnyersanyaga. A só nem csupán élelmiszer és tartósítószer, de fizetőeszközkéntis szolgált, így jelentősége is túlszárnyalta mai súlyát. Ezért bányászataszinte mindig királyi monopólium volt, a nagyobb bányák körül pedig je-lentős települések alakultak ki. A mezőségi Szék – Torda, Dés, Kolozs ésVízakna társaságában – az öt legfontosabb erdélyi sóbánya közé tartozott.

Az Árpád-kor eleji bányászatról bizonyítékok és adatok is tanúskodnak,ahogy egy oklevél fogalmaz: „... mára szent királyok idejében” is műveltékitt a bányákat. A széki sókamarát elő-ször 1310-ben említik, de példáultudjuk, hogy 1638-ban 20 000 só-tömböt szállítottak a Maroson az or-szág központi területei felé. De vajonmikorra vezethető vissza a tárnák nyi-tása és milyen volt a kitermelés idő-beni intenzitása?

A sóbányászat környezeti nyomainak kimutatása igen nehéz, mivel ahatásait nem lehet olyan könnyen azonosítani, mint például az ércek bá-nyászatáét. Utóbbiakhoz ugyanis gyakran kohászat is kapcsolódik, a kijutószennyezők kimutatása pedig viszonylag egyszerű művelet a talajból vagy aközeli tavak üledékéből.

A sóbányászat környezeti hatásai azonban csak helyben érvényesülnek.Így a sóbánya-jelenlét elemzésekor egy üzemeltetési sajátosság lehet a fő se-gítségünk. A sóbányákban ugyanis mindig gondot jelentettek a beszivárgócsapadékvizek és felszíni vizek. A vizet tömlőkben, állati erő segítségévelhúzták a felszínre, amit aztán a bánya környékén kiöntöttek, a sós iszappedig a bánya mellett gyűlt össze.

A só nem csupán élelmiszer és tartósítószer,de fizetőeszközként is szolgált,

így jelentősége is túlszárnyalta mai súlyát. Ezért bányászata szinte mindig királyi

monopólium volt, a nagyobb bányák körülpedig jelentős települések alakultak ki.

Kincs a középkorbólSókristályok a székelyföldiParajdról

Ablak a múltraKitekintés a tordai sóbánya harang alakú Terézia-tárnájából, a trapéz alakú Rudolf-tárna felé


SZÉKI SÓVIDÉKXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

47

# T O R D A # A K N Á K # S Ó S I S Z A P

Fotó: Radu Bercan ©Shutterstock

# S Z É K I N Á D A S # I S Z A P # Ó K O R


A széki sóbánya esetében szerencsés körülmény, hogy mellette helyezkedikel Erdély egyik legnagyobb vizesélőhelye, a Széki Nádas. A sós iszap évszázadokóta folyik ide a bányából. A környezettörténeti kutatás kezdetén egy 2 métervastag rétegsort emeltek ki a mederből, majd megkezdődött a benne rejlő anya-gok elemzése: földtani, geokémiai vizsgálatok zajlottak, de feltárultak a bennerejlő, régi életmaradványok is, a kormeghatározások pedig az egyes rétegek kép-ződési idejét is megadták.

Kiderült, hogy a sóbányászat már a római korban elkezdődött, a középkoritárnák kialakítása pedig az Árpád-kor kezdetén, a 11. században történhetett. Mindezigazolta a történészek sejtéseit, azaz, hogy a széki sóbánya a Magyar Királyság elsőbányái közé tartozhatott. Az egykori tárnák közelében ráadásul eltemetett faácsolatokis előkerültek – a 12. századból. Az itteni ácsolatmennyiség és -méret mélyművelésűbányára utal, ami meglepő ebben a korban.

A sókitermelés lendületére az üledékben meg-őrződött sókedvelő növényfajok maradványaibóllehetett következtetni. Az olyan sókedvelő fajok,mint a sziki káka, sóballa, réti szittyó, tüskéshínárés tengerparti kígyófű a 16–17. században éltek itta legnagyobb mennyiségben, ami megfelel azoknaka történeti adatoknak, amelyek alapján igazolható,hogy a széki sóbányászat ekkor élte virágkorát.

A széki sóbánya a Magyar Királyság elsőbányái közé tartozhatott. Az egykori tárnákközelében ráadásul eltemetett faácsolatok is

előkerültek – a 12. századból. Az itteniácsolatmennyiség és -méret mélyművelésű

bányára utal, ami meglepő ebben a korban.

Modern köntösbenA trapéz alakú Rudolf-tárnaTordán ma idegenforgalmicélokat szolgál

A tordai sóbánya metszete A nagyszebeni Johann Ehrenreich Fichtel:Adalékok Erdély ásványtanitörténetéhez című, 1780-asmunkájából

Fotó: Ovidiu Marian ©Shutterstock


49

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet könyvtárának gyűjteményéből

Középkori sóbányászatA kősót a római korig jellemzően külszíni bányákban termelték ki. A középkorban a külszíni bányászatotfelváltották a mélyművelésű bányák, de a tengervíz lepárlásával és a szennyezett, sós víz főzéssel történőtisztításával is állítottak elő sót. Mindenesetre a középkori Magyarországon, különösen Erdélybena bányászható só tisztasága miatt nem volt szükség utólagos tisztítási eljárásokra.

Az erdélyi sótelepek az Erdélyi-medencét kitöltő harmadidőszaki rétegekhez kötődnek, melyek vas-tagsága az 500 métert is elérheti. A só különleges ásvány: bár kézben tartva szilárdnak tűnik, nagy tö-megben, nagy nyomás alatt plasztikussá válik, és törésvonalak mentén a felszín közelébe nyomul, aholúgynevezett sótömzsöket alkot. A középkortól e sótömzsökbe hatalmas, harang formájú üregeket vájtak.A műveletet úgy kezdték, hogy egymástól 6-8 méterre két, függőleges aknát mélyítettek le a tömzsig,majd ezeket ácsolattal erősítették meg. Ezután egy több tíz méter széles, harang formájú üreget alakítottakki, amit akár 150 méter mélységig is fejthettek. A függőleges aknák közül egyikben a bányászok közle-kedtek kötélhágcsók segítségével, a másik aknán a sótömböket kasokban vagy hálókban, állati erő fel-használásával emelték a felszínre.

A sóbányákban mindig problémát jelentett a beszivárgó csapadékvíz, melyet bivalybőr tartályokbanemeltek a felszínre. A tordai bányáról készült 1780-as metszeten jól látszik, hogy különös gondot fordí-tottak a csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére.

# T Ó G A Z D Á L K O D Á S # H A L A S TAVA K # M A R A D VÁ N Y O K

A mezőségi tóvidékÁm e térségben nemcsak a só volt az egyetlen, nagy jelentőségű jövedelemforrás!Az egykor virágzó tógazdálkodás után nem véletlenül nevezték e térséget MezőségiTóvidéknek. A középkorban mintegy 60 kisebb-nagyobb mesterséges tó húzódottitt, de e gazdálkodási forma kezdetei a múltba vesznek. Vagy mégsem?

Először 1454-ben említenek halastavakat Széken: egy peres dokumentumszerint a Vízaknai Miklós erdélyi alvajda tulajdonában lévő halastóból úgy engedtékle a vizet, hogy az komoly kárt okozott egy másik, közeli halastóban, ami OswardusItalicus dési sókamarai ispán tulajdona volt. Az esetet évtizedekig tartó, hosszaspereskedés követte. Ám ennél is izgalmasabb, hogy az Első Katonai Felméréstérképein, a 18. század végén még azonosítható két, a leírásnak megfelelő tó!

Az Oswardus Italicus-féle halastó lett a környezettörténeti kutatások célpontja,melyet ma Széki Nádasként ismerünk. Vajon mennyivel nyúlik korábbra a tó-gazdálkodás múltja, mint a ránk maradt pereskedés?

JelzésértékAz üledékből előkerült növényimaradványok jelzik a sósmocsár középkori kialakulását:sziki káka, tengerparti kígyófű és kis tüskéshínár

1 mm


A rádióban vendégünk a témáról:JAKAB GUSZTÁV




51

# Á R P Á D - K O R # N Á D A S # S Ó B Á N YÁ S Z A T

A földtani és őslénytani vizsgálatok alapján e halastavat már több százévvel a sajnálatos események előtt létrehozták, nem sokkal a sóbányákkialakítását követően, az Árpád-kor elején. A tavak túlfolyó vizévelmalmokat is hajtottak, ami minden bizonnyal tovább növelte a tavakgazdasági jelentőségét.

De miként lehetséges, hogy sóbánya-eredetű vízben halakat tenyéssze-nek? A tó körül idővel nádas zóna alakult ki, ami jelentősen csökkentette atóba jutó só mennyiségét, így az már nem akadályozta a haltenyésztést. Eztjelzi az is, hogy a tavi üledékből számos, nagyobb mennyiségű, sóra érzékeny

mocsári növény maradványa is előkerült.Az őslénytani vizsgálatok legizgalmasabb felfe-

dezése egy sóbányászat-jelző állat maradványainakelőkerülése volt. Az Entzia macrescens nevű parányi,csigára emlékeztető foraminifera a magas sótar-talmú, szerves anyagban gazdag vizeket kedveli.Előfordulása, eloszlása a sóbányászati csúcsokat je-lölte ki: a faj a 11. században jelent meg, legnagyobbmennyiségben pedig a 17. században élt itt.

A tó körül idővel nádas zóna alakult ki, amijelentősen csökkentette a tóba jutó só

mennyiségét, így az már nem akadályozta a haltenyésztést. Ezt jelzi az is, hogy a taviüledékből számos, nagyobb mennyiségű,

sóra érzékeny mocsári növény maradványa is előkerült.

Sókéreg A sós vizes források környékén a bányászatot megelőzőévezredekben is jelen lehettek a sókedvelő fajok

A 18. század végén A katonai térképeken a táj még a középkori állapotokat mutatja a bányákkal, halastavakkal és vízimalmokkal

Iszapbőségaz Árpád-kor óta Hatalmasmennyiségű sós iszap halmozódottfel a bányák környékén


# E N T Z I A # Ő S P A R Á N Y # L E L Ő H E LY


Erdélyi ősparány-vadászatAz Entzia előkerülése a széki nádas üledékéből kü-lönlegesen izgalmas, hiszen idáig csak két élő po-pulációját ismerték. Az egyiket Déva mellől, ámazt a helyszínt mára eltüntették az ipari építkezések.Így a 2000-es években a tordai sóbánya mellett voltaz egyetlen ismert Entzia-élőhely – ősmaradványformájában pedig korábban sohasem kerültek előErdélyből.

Vajon mióta él e faj Erdélyben? Csak a sóbányászat hatására jelent-emeg a középkorban, vagy már korábban is éltek a természetes sós forrásokkörnyezetében?

A lendületet kapó ősparány-vadászat meglepő sikerrel járt. Székről,Parajdról és Homoródszentpálról is előkerültek élő példányok. Utóbbihelyszín pedig azért is érdekes, mert itt az Entzia egy természetes sósforrás mellett él. Ennek vize egy 20. században kialakított halastóbafolyik, a körülmények így egészen hasonlóak, mint amilyenek a középkoriSzéken lehettek! Bár a faj eredetét nem lehet teljes bizonyossággaltisztázni, legvalószínűbb, hogy őshonosnak tekinthetjük: a természetessós források környékén, mocsaras területeken mindig is előfordult.A sóbányászat és a tógazdálkodás hatására csupán csak elterjedt, kihasz-nálva a számára kedvező, frissen kialakult, új élőhelyeket.

A 2000-es években a tordai sóbánya mellettvolt az egyetlen meglelt Entzia-élőhely

– ősmaradvány formájában pedig korábbansohasem kerültek elő Erdélyből.

Széki panoráma az egykori sóőrháztólA falu alatti völgyben az évszázadokalatt sós iszap halmozódott fel. Ez a Széki Nádas, ami Erdély legnagyobb,összefüggő nádas élőhelye

Az Entzia elektronmikroszkóposfelvételekenA nagyobb példányok is mindösszeegyharmad milliméteresek, a jelzés 0,1 mm hosszú


53

# S Z É K I N Á D A S # F O R A M I N I F E R A # R I T K A S Á G

A csodálatos EntziaDaday Jenő zoológus, a KolozsváriTudományegyetem magántanára egyérdekes felfedezést közölt 1883-banaz Orvos-Természettudományi Érte-sitő hasábjain: élő foraminiferákat ta-lált a Déva melletti sós tavakban! Ezazért számított világraszóló felfedezés-nek, mert a likacsoshéjúakat (forami-niferákat) addig kizárólag tengerekbőlvagy a tengerparti sós mocsarakból is-merték. A foraminiferák kiemelkedőrétegtani jelentőségük miatt ma is ageológusok kedvelt ősmaradványai.

Daday Jenő nemcsak rátalált a rit-kaságra, hanem azt a tudományranézve új fajnak és új nemzetségbe tar-tozónak írta le, Entzia tetrastomellanéven. A ma érvényes tudományosneve Entzia macrescens. Az Entzia névvel tanárának, Entz Gézának állított emléket, aki a magyarhidrobiológia első és egyik legjelentősebb alakja.

Az Entzia a környezetében fellelhető apró ásványszemcsékből héjat épít maga köré, időről időremindig nagyobbat. Megjelenése ellenére inkább az amőbákkal rokon, mint a csigákkal. Mára kide-rült, hogy a tengerparti mocsarakban viszonylag elterjedt fajnak számít és a tengerszint múltbeli vál-tozásainak kiváló jelzője. Az árapályzóna egy viszonylag szűk, függőlegesen csak 6 cm-es, legfelsőrészének lakója – a kontinens belsejében viszont rendkívül ritka.

Fotó

: Sily

e Lór

ánd


# B Á N YA S O R S # N Á D A S # É L Ő H E LY


Középkori hagyatékA 18. századra a tavak és vízimalmok jelentőségelecsökkent, és a helyi sóbányászat is hanyatlásnakindult. Egy 1732-es leltár szerint a széki bánya márerősen romos állapotban volt, majd egy katasztrófátkövetően 1822-ben véglegesen bezárták. Épületeitlebontották, a bányászati eszközöket elszállították,a tárnákat földdel tömték be. A legnagyobb akna ma csapadékvízzel telt,közelében két, régi kőoszlop tudósít a megszüntetéséről. Az Oswardus Ita-licus-féle tó teljesen feltöltődött, elnádasodott – napjainkra már nem is tóa neve, hanem nádas.

A legnagyobb akna ma csapadékvízzel telt,közelében két, régi kőoszlop tudósít

a megszüntetéséről. Az Oswardus Italicus-féle tó teljesen feltöltődött, elnádasodott

– napjainkra már nem is tó a neve, hanem nádas.

Csapadékvízzel teli akna SzékenA csapadékvíz betörése és eltávolításamindig is problémát jelentett a sóbányákban


55

# S Ó S V Í Z # Ö R Ö K S É G # V É D E L E M

A bányák bezárása és a tógazdálkodás hanyatlása ellenére ez a közép-korban kialakult, sókedvelő agrár-ipari ökoszisztéma mind a mai napigfennmaradt. Az egykori bányaterület körül – ahol ma is szivárog a sós víza völgybe – fajgazdag, sós rétek húzódnak, az Entzia jelentős állományával.A Széki Nádas pedig természetvédelmi terület lett és része az Európai UnióNatura 2000 hálózatának is.

jakab gusztávbiológus, botanikus, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományosfőmunkatársa

silye lórándgeológus, a Babeș-BolyaiTudományegyetem Geológiai Intézeténekegyetemi adjunktusa

A kutatások az OTKA által támogatott „A középkori Kárpát-medencekörnyezettörténete” című (NKFI 112318)projekt keretében folytak, Benkő Elekvezetésével. Jakab Gusztáv munkáját az EFOP-3.6.1-16-2016-00016 azonosítószámú,„A SZIE Szarvasi Campusának kutatási ésképzési profiljának specializálásaintelligens szakosodással: mezőgazdaságivízgazdálkodás, hidrokultúrásnövénytermesztés, alternatív szántóföldinövénytermesztés, ehhez kapcsolódóprecíziós gépkezelés fejlesztése” címűprojekt támogatta.

MementóA sóbánya 1822-es bezárásának állít emléket a kőoszlop a faluközelében. Benkő Elek régész és Tóth Attila geológus próbáljakiolvasni a már nehezen kivehetőmagyar és latin nyelvű feliratot

fotó

: Jak

ab g

uszt

áv

MAGYAR FOCI A FELVIDÉKEN

Sárga-kék mezben, piros-fehér-zöld szenvedéllyel

Fradi-, Újpest- és Diósgyőr-szurkolók beszélgetneka kocsmában… ez nem valami keserédes vicc kez-dőmondata, hanem a vegytiszta valóság a 22 ezresszlovákiai város, Dunaszerdahely talponállóiban. A helyi futballklub, az FC DAC 1904 stadionja márazarándokhellyé vált, és mágnesként vonzza az anya-országi drukkereket; hétről hétre százak kelnek útraZalától Borsodig, hogy a helyszínen, „felvidéki test-véreikkel” együtt buzdítsák a csapatot, amely negyed-század elteltével ismét Európa felé kacsingat...

Szöveg és fénykép: Fekete István

# D U N A S Z E R D A H E LY # H A N G U L A T

Elrugaszkodva...A DAC-os Vakoun Issouf Bayo (15) és a pozsonyi Kenan Bajrić (66) küzd. A csatát előbbi nyerte, de a 3 pontnakvégül a fővárosiak örülhettek

„S bár a lényeget még nem érthet-ted / Amíg nem éltél nehéz éveket/Hogy történjen bármi, amíg élünks meghalunk / Mi egy vérből valókvagyunk!” Ami a Liverpoolnak aYou'll never walk alone, az az FCDAC 1904-nek a Nélküled. Bárismertségében meg sem közelíti aLiverpool-indulót, talán az egészCsallóközben nincs olyan ember,aki ne fújná kívülről e sorokat…

Hazai tömegTöbb mint tízezer néző előtt rendeztékmeg a DAC–Slovan-rangadót, ámezúttal a vendégszektorban is csakhelyi szurkolók lehettek. A szlováklabdarúgó-szövetség fegyelmibizottságának döntése értelmében a vendégdrukkereket nem engedték bea MOL Arénába

MAGYAR FOCI A FELVIDÉKENXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

59

# D R U K K E R E K # M A G YA R # I D E N T I TÁ S

A szurkolókon semmi sem múlt...A stadionban szinte mindenki sárga-kékbeöltözött, de a magyar meccsekről ismertpólók is feltűntek a lelátókon

VendégszurkolókA dunaszerdahelyi klub hazai mérkőzéseit kísérő koreográfia nagybanhozzájárult ahhoz, hogy a MOL Aréna lelátóin a Kárpát-medencébenegyedülálló futballhangulat szülessen. Nincs még egy olyan magyarvagy magyar kötődésű csapat a térségünkben, amelynek szurkolótáboraa hazai mérkőzéseken ennyire felforrósítaná a levegőt, s ami igazánrendkívüli mindebben, hogy a közös szurkolás – 90 percig – valósággala határokon átívelő.

A 2017/2018-as szezon legjobban vártrang-adója a DAC–Slovan Bratislava-mér-kőzés. Van, aki egyenesen Erdélyből érkezikaz ősi rivális elleni meccsre, de szétnézve ta-lálkozunk budapestiekkel, tatabányaiakkal,zalaiakkal és székesfehérváriakkal is. Bármindannyian drukkolnak valamelyik „anya-országbéli” csapatnak, egybehangzóan állít-ják, hogy minden magyar szurkolónak élet-

ében legalább egyszer el kell látogatnia Dunaszerdahelyre, ha igazifutball-légkört akar átélni, mert – ahogy a felvidéki csapat mottója is állítja:a DAC több, mint egy klub!

Nincs még egy olyan magyar vagy magyarkötődésű csapat a térségünkben, amelynek

szurkolótábora a hazai mérkőzéseken ennyirefelforrósítaná a levegőt, s ami igazán rendkívüli

mindebben, hogy a közös szurkolás – 90 percig –valósággal a határokon átívelő.


A rádióban vendégünk a témáról:FEKETE ISTVÁN


# M Ú LT # B A J N O K S Á G # S Z L O VÁ K I A

60 MAGYAR FOCI A FELVIDÉKENA FÖLDGÖMB 2018. december

Évszázados történetAz alapítás 1904-es, az első nagy lépésre azonban jó pár évet kellett várni: azI. világháború után, 1920-ban Dunaszerdahelyi Atlétikai Club néven újjáalakultegyesület labdarúgócsapata végül jogot szerzett a szlovákiai Magyar LabdarúgóSzövetség által szervezett bajnokság I. osztályábanvaló indulásra. A történelem viharai a DAC-ot semkímélték: az első bécsi döntés után a csallóközi ésmátyusföldi csapatok ideiglenes bajnokságot indítottak,1946 után pedig a klub szinte évente nevet változtatott(Spartakus, ŠK, Dunostrov, DŠO Sokol, Slavoj).

1985-ben feljutottak a csehszlovák első ligába,majd 1987-ben, a Nyitra legyőzésével sikerült el-hódítaniuk a Szlovák Kupát, a kopřivnicei döntő-ben a Sparta verésével pedig a Csehszlovák Kupátis, ezzel első ízben jutott ki a csapat a nemzetközi kupaporondra. Csehszlovákia1993-as felbomlását követően a DAC a szlovák bajnokságban indult, az első sze-zonban elért harmadik hellyel pedig indulási jogot szerzett az UEFA-kupában.

A „felvidéki Fradi” aztán hullámvasútra került: 1998-ban kiestek az első osz-tályból, s bár a következő szezonban visszaverekedték magukat, 2000-ben ismétkihullottak. 2007-ig a második vonalban szerepeltek, majd a Szlovák Liga át-szervezése miatt a harmadosztályba kerültek. Végül a kelet-szlovák bajnokságotmegnyerve a DAC visszajutott az első osztályba, amelynek a – 2012/13-as szezontleszámítva – azóta is tagja.

A történelem viharai a DAC-ot semkímélték: az első bécsi döntés után

a csallóközi és mátyusföldi csapatokideiglenes bajnokságot indítottak, 1946 utánpedig a klub szinte évente nevet változtatott

(Spartakus, ŠK, Dunostrov, DŠO Sokol, Slavoj).

DrukkerüzemmódMagyarországi szurkolók egyhelybéli honfitárssal, akit éppegy „Hajrá” DAC! kiáltásrapróbálnak rávenni

Turul Bár A dunaszerdahelyi szurkolóktörzshelyének felkereséseerősen ajánlott egy DAC-meccs előtt...


61

# A R É N A # U TÁ N P Ó T L Á S # M A G YA R O K

Lesz hol edzeni...A csapat hazai mérkőzéseit a többfunkciós MOL Arénábanjátssza, amelynek 22,5 millió euróból (közel 7 milliárdforintból) megvalósuló fejlesztése 2015-ben indult, s hateljesen elkészül, 12 700 néző befogadására lesz képes.Az egykori Cukorgyár területén kialakított, 17 hektáronelterülő futballakadémia is épül: az edzőközpontban10 teljes méretű – ebből két fűthető gyepszőnyegű –pálya lesz, köztük egy ifjúsági, illetve felnőtt barátságosmérkőzések rendezésére alkalmas ministadion, két oldalán500-500 férőhelyes lelátóval. Nem egészen négy esztendőleforgása alatt egy olyan bázis nőtt itt, amellyel kevésklub büszkélkedhet Európában – állítják a klubnál.

A DAC-nál nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásrais. A csapatnak korábban szoros kapcsolata volt a franciaauxerre-i akadémiával, ám most az „Arsenal-vonal” él, aMOL nevét viselő futballakadémia (MOL Football Aca-demy) fejlesztésért és módszertanért felelős igazgatójaegy angol szakember, Matthew Rose. Ahogy a legtöbbhelyen, úgy Dunaszerdahelyen is kevés fiatal kerül fel anagycsapatba az akadémiáról, s inkább a partnerklubok-ban szerepelnek a több játéklehetőség reményében,ugyanakkor határozott céljuk, hogy minél több magyarnemzetiségű játsszon az akadémia kötelékében. A DAC-nál megpróbálják elérni, hogy az egész Felvidékről hoz-zájuk kerüljenek a legtehetségesebb magyar fiatalok.

Rögös múltA felvidéki csapatot megtépázta a 20. század. Volt, hogy a harmadosztályba került, de mindigvisszakapaszkodott, idén is bajnokesélyes

# S Z U R K O L Ó K # J E L K É P E K # B Ü N T E T É S

62 MAGYAR FOCI A FELVIDÉKENA FÖLDGÖMB 2018. december

Magyar fociMár csak azért is, mert a csapat a szlovákiai ma-gyarság fontos identitásformáló ereje. A mér-kőzéseken éneklik a Himnuszt, a szurkolás végigmagyarul megy... A magyar zászlóra viszont drá-kói szigor vonatkozik, ugyanis a Szlovák Lab-darúgó-szövetség alapszabálya tiltja a vallási éspolitikai agitációt a futballpályákon. Tavaly no-vemberben 4500 eurós büntetéssel sújtották aklubot, miután a drukkerek a Slovan elleni baj-nokin óriási piros-fehér-zöld zászlót formáltak.

Azt, hogy mennyire összmagyar ügy a DAC (egyre sikeresebb) szereplése,a statisztikák is alátámasztják. A hazai mérkőzéseken ugyanis a szurkolók4 százaléka Magyarországról érkezik – s közel harmaduk az atmoszféramiatt jár a meccsekre. A szomszédos járásból, illetve tőlünk átjárók száma– tekintettel a távolságra és a lakosság összetételére – akár tovább is nőhet,ezért például szurkolói boltot is nyitottak Magyarországon. A felnőtt csa-patban egyébként jelenleg három magyar játékos szerepel.

A magyar zászlóra viszont drákói szigorvonatkozik, ugyanis a Szlovák Labdarúgó-

szövetség alapszabálya tiltja a vallási és politikai agitációt a futballpályákon. Tavaly

novemberben 4500 eurós büntetésselsújtották a klubot, miután a drukkerek

a Slovan elleni bajnokin óriási piros-fehér-zöld zászlót formáltak.

Határokon átívelveBár a meccseken az egész lelátósárga-kékbe borul, a magyartrikolórra utaló szimbólumokat nemnehéz észrevenni a MOL Aréna lelátóin


63

# S I K E R E K # C É L O K # D U N A S Z E R D A H E LY

a cél Európa!Az idei DAC–Slovan-mérkőzésnek nagy volt atétje. A pozsonyi rivális elleni összecsapások ugyanmindig pikánsnak ígérkeznek, de ezúttal többről voltszó: a dunaszerdahelyi klub számára 25 év után azeurópai kupaporond került ismét elérhető közel-ségbe...

Végül a több mint 10 ezer néző előtt lejátszottmeccsen Marco Rossi (azóta már a magyar válogatottszövetségi kapitánya) csapata ugyan kikapott, de aDAC aztán jól zárta a szezont: harmadik lett, ezzelelindulhatott az UEFA Európa-ligában. Az első for-dulóban, hihetetlen izgalmak között, idegenben vívtaki a továbbjutást a grúz Dinamo Tbiliszi ellen, ám abelarusz Dinamo Minszk már túl nagy falatnak bi-zonyult. A DAC azonban így is letette a névjegyét:immár Európa-szerte számolni kell vele!

LabdabirtoklásDekázás egy talponálló előtt. A (sikeres) foci beszédtéma,identitás-elem, hétköznapi testmozgás, jelkép és fogódzó is

Betyáros a hangulat A Turul nyilvánvalóan teljesen magyar közeg.Vérmérséklet szerint kezelendő vendégkörrel és relikviabeszerzési lehetőséggel

fekete istvánfotóriporter, szerkesztő. Érdeklődésiterülete a sport és a társadalom kapcsolata

# N O R V É G I A # T É L # F É N Y

dek, a fjellek uralják a látványt.Rajtuk a jégkorszak maradványai-ként feltűnő platógleccserek nyúj-tóznak. Ha pedig elhagyjuk a dé-lebbi, élesebbre faragott hegyvi-lágot – ahol a sziklás, jégcsiszoltahegycsúcsokat tindereknek (fogak-

nak) nevezik –, szelídebb magas-latok vidékére érkezünk. Itt, alappföldi részen az egykori jégta-karó széles hegyhátakká, kopártunturikká (tarhegyekké) csiszoltaa hegyvidéket.

Az Északi-sarkkörtől 400 km-re északra fekvő Tromsø-ből indulunk a hóborítottavadonba. De már maga atelepülés is különleges, ésnemcsak azért, mert az Ark-tisz kapujaként sok histori-kus északi-sarki expedíció

Észak-Norvégia nem a legfelka-pottabb téli turistacélpont. Ám,ha Földünk egyik különlegestermészeti jelenségét, az auroraborealist szeretnénk látni, ak-kor leginkább ebben az évszak-ban és főként sarkvidéki kör-nyezetben van esélyünkmegpillantani

Skandináv-hegyvidékfölött repülve jelleg-zetes, 1000 méter föléemelkedő magasföl-

A lappföldi részen az egykorijégtakaró széles hegyhátakká,

kopár tunturikká (tarhegyekké)csiszolta a hegyvidéket.A

A sarki fény nyomábanMihez kezdjünk a magas északon?

Szöveg és fénykép: Karancsi Zoltán

A SARKI FÉNY NYOMÁBANXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

65

# T R O M S Ø # F A G Y # F E L H Ő

is innen indul, hanem 2400 km2-es területével Norvégia legna-gyobb kiterjedésű városa is (Bu-dapest területe: 525 km2), depéldául a Föld legészakibb egye-temi városa és püspöki székhelyecímet is őrzi. [Nem mellékesenaz 1 főre jutó kocsmák szá-ma is itt a legmagasabb azországban (de 1877 ótaműködő sörfőzdéje is van,amely – mily érdekes! – avilág legészakibb ilyen mű-helye).]

Rejtőzködő fényjátékA sarki fényt lessük, a legjobb he-lyen, a hosszú sötétséget kihasz-nálva. De az ég nem tisztul… Ésha nincs szerencsénk, akkor egyál-talán nem biztos, hogy valóban

megpillanthatjuk a fényjátékot.Ezért – legalábbis reménytelenülfelhős időben – célszerű egy „sarki-fény-vadászatra” szakosodott tár-saság segítségét igénybe venni –hiszen terepismeret és folyamato-san frissülő meteorológiai adatok

birtokában hatékonyan el-vezethetnek a derült égfelü-letű helyszínekre. Csapatunkhárom felhős nap után kez-dett meghasonlani, így a kö-vetkező éjszaka már nemkockáztattunk. Helyi vezetőt

Az 1 főre jutó kocsmák száma isTromsø-ben a legmagasabb az

országban, de 1877 óta működősörfőzdéje is van.

Sarkvidéki szakralitásAz 1960-as években épült Arktisz-katedrális egymáshozillesztett vasbeton háromszögei a Jeges-óceán úszó jéghegyeit és a szentháromságot is szimbolizálják

66 A SARKI FÉNY NYOMÁBANA FÖLDGÖMB 2018. december

fogadva, végül 60 kilométertmegtéve valóban lélegzetelállítóvolt megpillantani a fényes csil-lagokkal teleszórt, sötét égboltot.

A horizonton először megje-lent a FÉNY, majd egyre erősödőreflektorként világította be azeget, végül függönyszerű, lassúmozgással keresztülvándorolt afejünk felett, hogy aztán elhalvá-nyodva eltűnjön. Az egész jelen-ség nem tartott tovább 10 perc-nél, aztán rövid szünet után jötta következő, ami hatalmas, zöldkupolaként borult ránk, majd ki-

sebb-nagyobb fényfoltokra felda-rabolódva hatalmas égi sárkány-ként földöntúli táncba kezdett.

De mit lehet itt még csinálni arövid – pár órás – nappalok idején?

Hótalp, hótúraA rövid, téli nappalok kiválón al-kalmasak a különleges norvég tájzord arcának megismerésére. Ámilyenkor a közlekedési eszköz semlehet átlagos. Bérelt autóink szö-ges gumikkal felszerelve vágnak

neki a sokszor tükörjég-bevonatúutaknak, stabilan kapaszkodvamég a lejtőkön is.

A hóba burkolózó norvég tájlegalább olyan vonzó, mint anyári tajga és tundra, csak ilyen-kor a sítúrázók és a hótalppal fel-szerelt kirándulók vágnak neki ahegyoldalaknak. Utóbbihoz nemkell sítudás, a laza terpeszes gya-loglás könnyen megszokható –főleg abban a mámorító helyzet-ben, hogy az egyébként combigérő hótakaróban csupán 2-3 cen-tire süllyedünk.

Égi tüneményA sarki fény (aurora polaris) az Északi-sarkot körülvevő sávban látható leggyakrabban (ezértnevezik északi fénynek – aurora borealis – is, bár van déli-sarki megfelelője: az auroraaustralis). A jelenséget már az ókori görögök is ismerték; Arisztotelész úgy gondolta, hogyilyenkor a levegő folyékony tűzzé változik. Az aurora borealis elnevezés Galileitől származik,aki a hajnal római istennőjéről, Auroráról nevezte el e különleges látványt.

A Föld mágneses terével kapcsolatban álló jelenség a sarki területek tisztább, fényszeny-nyezés nélküli téli éjszakáin látható, amikor a légnyomás hosszú heteken keresztül nemváltozik. Megjelenéséhez szükség van a Napból származó töltött részecskékre, amelyeknapszélként jutnak el a Föld legkülső burkához, a magnetoszférához. A Föld mágnesesmezeje eltéríti a részecskéket, amelyek a mágneses pólusok körül jutnak be a légkörbe, ger-jesztve a levegőben lévő atomokat, ezáltal létrehozva a fényjelenséget. A legerősebb sarkifény a Földön a mágneses viharokat okozó napkitörések (flerek) idején figyelhető meg.


67

# N O R V É G I A # T É L # H Ó

a Sarki fény A téli éjszakai égbolt legnagyobbattrakciója. Ám amilyen varázslatosa látvány, olyan nehéz megörökíteni.Csak állványra helyezett géppel vanrá esély, mégpedig úgy, ha mindenautomatikát kiiktatunk. E képek a következő beállítással születtek: ISO 3200, 8-10 másodpercesexpozíció, 16 mm-es optika, teljesen nyitott (2,8) blendével

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK

TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL STATRAVEL.HU

# H Ó TA L P # K U T YA S Z Á N # S Ö T É T

68 A SARKI FÉNY NYOMÁBANA FÖLDGÖMB 2018. december

Hófelszín-gyaloglásAz inuitok feltalálta hótalpmodernebb változata kényelmesebbéteszi a havas tájak felfedezését

Indulásra várva...Éjszakai túrára befogott, indulásraváró, boldog huskyk – számukra a legjobb dolog, ha dolgozhatnak

Szomorú tartalék... és akiket most nem választottak ki, azok csalódottan a házukbangubbasztanak


69

# K U T YÁ K # T É L # N O R V É G I A

KutyafogatA Skandináviában is nép-szerű alaszkai huskyk tökéle-tesen alkalmazkodtak a zordtelekhez. Kétrétegű bundá-juk aljszőrzete sűrű, vékonyszálú, így jól szigetel, míg adurvább fedőszőr a külső, vasta-gabb, víztaszító réteget alkotja.Egy fogat általában 8 kutyából áll,közöttük vegyesen találhatók szu-kák és kanok, mert a kanok ugyanerősebbek, de a szukák fegyelmez-hetőbbek. Igazi munkakutyák, sbár alapvetően turisztikai kutya-

szános programokban vesznekrészt, egyre több a kimondottanszánhúzó-versenyekre felkészítettcsapat. Ezért próbálnak verseny-agarakkal való keresztezéssel egyregyorsabb és erősebb kutyákat ki-tenyészteni, még azon az áron is,hogy ezek az ebek már kevésbé

fogják tűrni a hideget. Ahuskykra – és a hozzájuk ha-sonló malamutokra – mindenhelyi büszke: a norvég tenyé-szetekből származó kutyáka versenyzésben is megálljáka helyüket, mindig a legjob-

bak között szerepelnek a leghíre-sebb versenyeken.

A huskyk igazi munkakutyák, s báralapvetően turisztikai kutyaszánosprogramokban vesznek részt, egyre

több a kimondottan szánhúzó-versenyekre felkészített csapat.

Téli fényben a Bals-fjordA jégkorszak gleccserei véstefjordok akár 200 kilométertmeghaladó hosszúságúak islehetnek, mélységük pedig gyakranaz 1000 métert is eléri

karancsi Zoltángeográfus, az SzTE JGYPK Földrajziés Ökoturisztikai Tanszékének docense

# H A L M O K # M E G F I G Y E L É S # T E C H N O L Ó G I A

70 LÉGI RÉGÉSZET A FÖLDGÖMB 2018. december

1993 júniusában részt vettem azon a repülésen,amikor René Goguey francia pilóta-régész előszörkészített felvételeket az érd–százhalombattai koravaskori halomsírmezőről és a tőle keletre állóőskori erődítésről. Tudomásunk szerint ezek voltakaz első színes, régészeti légi felvételek a területről –az akkori legjobb technológiával, azaz Leica fény-képezőgéppel Fujichrome Velvia 50 dia nyers-anyagra

z elmúlt 25 évben számos, nagyrészt digitálisfelvételt volt alkalmunk a legkülönbözőbb idő-járási és felszínborítási viszonyok között készíteni,a rendszeres kutatás mellett a folyamatos tech-

nológiai fejlesztés/tesztelés terepévé vált a lelőhely. A

Vaskor-vallatásAz Interreg DTP 1-1-248-2.2. Iron-Age-Danubeprojektben az Európai Unió négy tagállamának(Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyaror-szág) számos egyeteme, múzeuma, turisztikai in-tézménye és alapítványa vesz részt. Az ELTEBTK Régészettudományi Intézete elsősorban akora vaskori táj rekonstrukciójához szükséges tu-dományos háttérmunkát (régi térképek és archívlégi fényképek elemzése, légi fényképezés,geofizikai mérések stb.) végzi. Cikksorozatunkcélja ehhez a nagyszabású programhoz kapcso-lódóan a legfontosabb, ún. nemromboló régészetimódszerek és technológiák áttekintése, egyszers-mind bepillantást nyújtva az európai vaskor né-hány kiemelkedő jelentőségű települési-temet-kezési együttesének kutatásába.

Égi megfigyelés alattJókor, jó helyen, a levegőben

Szöveg és fénykép: czajlik zoltán

LÉGI RÉGÉSZET XXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

71

# R E P Ü L É S # L E L Ő H E LY # A L A K Z A T

Kifogyhatatlan lehetőségek?Úgy gondoltuk, hogy a 2017-ben indult európaiuniós kora vaskori tájrégészeti program légi fényképesszempontból aligha hozhat új eredményeket. Igazimeglepetés volt tehát, hogy az „agyonfotózott” lelő-helyen már az első repülés során, a korábban ismerthalomnyomoktól viszonylag távol, egyértelműenegykori halom körárkára utaló elszíneződést figyeltünkmeg! Ráadásul a leggyakrabban fotózásra használtkora nyári időszakban, az egyik legjobb jelzőnö-vényként ismert őszi búzában! Csavar a történetben,hogy az aratást követően azonnal elvégzett geofizikaifelméréssel nyomát sem találtuk a körároknak, amitalán egy kis adalékot ad ahhoz, miért kellett e kü-lönálló halom nyomának azonosításához 25 év rend-szeres kutatása!

Még fontosabb újdonságot hozott 2018. január,amikor – éppen egy kicsit a hószegény télen sajnálkozva– az elolvadt hó után száradó talajon éles körvonalú,sötét elszíneződést figyeltünk meg, ami a következőnapokban terepen, azaz fejmagasságból is könnyen

azonosítható volt! Iránya megegyezik az egyik legjobbállapotban fennmaradt hazai vaskori sánc irányával,annak egyik külső védőárka lehetett. Azért az „egyik”,mert az azonnal elvégzett geofizikai felmérés alapjánmég további két külső védőárok sejthető. E rövidepizódok tehát azt sugallják, hogy a légi fényképezésmég az „unalomig” ismert régészeti lelőhelyeken isjóformán kifogyhatatlan információszerzési lehetőségetjelenthet.

Kirajzolódó halomnyomokAz egykori körárkok magasabb nedvességtartalma alapjánmegfigyelhető halomnyomok az Érd–Százhalombattaihalomsírmezőn 2014. március 11-én és ugyanaz, másképp. 2018. január 25-én vékony hó színezte a hátteret, ekkorbukkantak fel ismét a halomnyomok

Csak így, csak most!Különálló halom(?) nyomaa százhalombattaihalomsírmezőtől Keletre,2017. június 9-én

Váratlan leletÚjonnan megfigyelt védőároknyoma a százhalombattaivaskori sánctól Északra(2018. január 25.)


Finom részletek A jóformán teljes egészébennagytáblás művelés alatt állósüttői halomsírmezőt 2013-ban kezdtük fényképezni:itt a halmok nem annyira akerítőárkukkal, sokkal in-kább magával a halomtesttelvétetik magukat észre.

Süttő – Sáncföldek ÉK-i része 2013–2018 között Cessna kisgépből, illetve Robinson helikopterből fényképezve a. a tárcsázás közben, 2014. március 13-án készült felvétel jól mutatja, hogy miközben a friss talajművelés minden nyomot eltakar, addig a még „téli álmát alvó” halom nedvesebbköpenye élesen elválik környezetétől. b. segíti ezt az árnyékhatás, aminek jelentőségét a hóborította helyzetben, 2018. február 28-án fotózott halmok mutatják meg. c. koranyáron, napközben nincsenek számottevő árnyékok, és a kukorica egyébként sem tartozika jó jelzőnövények közé. Csapadék hiányában azonban megmutatja a halmok helyét

(2015. június 30.). d. sok eső után a kukorica mindent elfed (2014. június 18.). e. az őszi búzábanritkán csalódunk (2016. június 21.). f. az őszi búza – Süttőn mindeddig csak egyszer (a legelsőlégi fényképezés során!) – a nagyobbik halom körárkát is megmutatta (2013. június 19.)

A B

C D

E F


73

# L Á T VÁ N Y # F O T Ó # R É G É S Z E T

„Hőfényképezés”A leginkább elgondolkodtatósüttői felvételeket 2018. feb-ruár 19-én készítettük. A kissészomorkás időben (téli repü-léseknél ne legyenek nagy igé-nyeink!) a halomsírmező mármegismert ÉK. halmai fehérsapkát viseltek, miközben kör-nyezetükben teljesen elolvadta hó, ugyanakkor az ÉNy. pla-tót még hó borítja, amibensötét foltok jelzik a nagyobbhalmokat. Utóbbit könnyűmegmagyarázni – ezeket a vi-szonylag magas halmokat dél-ről elérte némi napsütés –, demiért eltérő a háttér, azaz akét platórész viselkedése? Ez

ezekről a fotókról nem álla-pítható meg, ugyanakkor aterepet állandóan „megfigyelésalatt” tartva tudjuk, hogy amígaz ÉNy. rész feltárcsázott ál-lapotban volt, tehát valószí-nűleg jobban lehűlhetett, ígyőrizve a havat, addig ÉK-enaz őszi búza már kibújt, azelegyengetett talaj pedig talánnem hűlt át, csak a kitettebbhalmok tetején. A régészetilégi fotóval tehát lokális, eset-leg csak néhány óráig tartóhőmérséklet-különbségek nyo-mát figyeltük meg, adott eset-ben talán 0,5 °C-on belüli el-térést...

Belátni a fák aláA régészeti légi fényképezés régiproblémája, hogy erdős és külö-nösen bokros területeken korlá-tozottak a megfigyelési lehetősé-gek. Két trükk persze bevethető:egyrészt a lombmentes időszakok,másrészt azon belül is a havasnapok kihasználása. Figyelembevéve, hogy a légi fényképezéshezalkalmasabbak a hosszabb nap-palok, az elméleti közös halmaznagyon kicsi, a tél második feléreés a tavasz legelejére korlátozódik.Ha épp van hó, tiszta az idő éssüt a Nap...

Annak ellenére, hogy az utób-bi években minden ilyen lehe-tőséget igyekeztünk kihasználni,azt tapasztaltuk, hogy – valószí-

# H A L M O K # S Z E R E N C S E # H Ó


nűleg a halmok nem túl nagyméretéből adódóan – a sáncokkalellentétben nem igazán tudtukőket lefényképezni. Persze, ha afényképezendő helyszín túl kicsi,akkor célszerű hozzá közelebbmenni, ez azonban esetünkben– biztonsági okokból – csak he-likopterrel oldható meg. Így ter-veztünk, ám a légi fényképezéshezszerencse is kell, s az összes fentiszempontból ideális helyzet 2018.február 28.–március 1. közöttjött el.

Halomsírmaradvány, Érd–Százhalombatta... és ugyanez havas időszakban. Az újonnan telepített gyümölcsösbenálló nagy halom a lombos időszakbanalig észrevehető (2018. szeptember 10.),miközben a márciusi hó látványosanmegmutatja (2018. március 1.)

Sopron-Várhelyegy rekonstruált halomsír légilátványa (2018. március 1.)


75

# N Ö V É N Y Z E T # L Á T H A T Ó S Á G # R E K O N S T R U K C I Ó

Az eredmények mégis vegye-sek lettek. A süttői halomsírme-zőn a bokros és ezért nehezebbenfényképezhető területen legalábbegy halom jól fényképezhető volt,ugyanakkor a soproni halomsír-mezőt – a helyreállított tumuluskivételével – még szikrázó nap-sütésben és hótakaró mellett iselrejti a magas fákból álló erdő,noha a helikopter jóformán afák tetején állt... Jól látszottakviszont Sopron-Sánchegy késővaskori településének sáncai és a

fehérvárcsurgói halmok közül ismegtaláltunk néhányat.

Mire elértük Százhalombattát,az idő elszomorodott, így nemreméltük, hogy felvételeink szépeklesznek. Ha nem is szépek, demilyen hasznosak! Hiszen miértis küzdünk ennyit az egykori,talán több ezerből megmaradtnéhány halom pontos dokumen-tálásáért, lehetséges alakjuk, tér-fogatuk meghatározásáért? Geo-fizikai méréseket is felhasználva,a halmok eredeti magasságát, ki-

terjedését – és persze akkori sze-repkörüket – próbáljuk rekonst-ruálni, elképzelhetővé téve azt azegykori vaskori tájat, ami évezre-deken át meghatározta e területekkarakterét.

Rejtőzködve, kitakarózvaA százhalombattai bozótosban halombújik meg (2018. szeptember 10.). A csupasz gallyak között – a hóborításnak köszönhetően –a halom alakja két hosszabb,egymásra tett létra segítségével(!) ismegfigyelhető lenne (2018. március 1.)

czajlik zoltánRégész, georégész, légi fotós. Az ELTE BTKRégészettudományi Intézete Archeometriai és RégészetmódszertaniTanszékének vezetője

Skócia délre vanOrkney – a vidéki Britannia

legboldogabb helye

Szöveg és fénykép: Tóthné Mátyás Erzsébet

Skócia partjaitól 10 kilométernyire, az Északi-tenger szegélyén kezdődik a 974 km² területű Orkney-szigetcsoport, amely 85 km hosszan nyúlikészak felé. Orcadia – ahogyan a régi történetírók említik – több mint

70 szigetből áll, ebből ma 17 lakott – összesen 21 ezer ember népesíti be. A székhely, Kirkwall 6000 fős, de a legkisebb, ám még rendszeres komp-

járattal megközelíthető szigeten, Wyre-ön mindössze heten laknak. A kiválóoktatás, az igen nagyarányú foglalkoztatottság, az alacsony bűnözési

mutatók, valamint a szociális és környezeti tényezők alapján – a 2018-as felmérések szerint is – Orkney a legboldogabb hely a vidéki Britanniában

# S Z I G E T V I L Á G # M E Z Ő G A Z D A S Á G # F A H I Á N Y

Egy nap alatt négy évszakOrkney-n olyan gyorsan változhat az időjárás,hogy az a mondás járja: négy évszakot is megta-pasztalhatunk egyetlen nap alatt. Ennek egyikoka, hogy az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatásamiatt a téli és a nyári átlaghőmérsékletben alig10 °C különbség mutatkozik. Más megközelítés-ben azonban a helyiek szerint csak két eltérő idő-szak létezik: az év sötét és világos fele a szeptemberiés a márciusi nap-éj egyenlőségek között. Abbanazonban mindenki egyetért, hogy egy jelenségmindenképp meghatározó: a szél. Ha nagy ritkánnem fúj, hiánya még inkább számít, mert olyan-kor áthatolhatatlan, mozdulatlan ködtakaró bo-rítja be a tájat, leállítva a hajó- és repülőgép-köz-lekedést. A szél hozza, aztán gyorsan űzi is el afelhőket. A kellő csapadéktól zöldellő legelőkönnagy szarvasmarha- és juhállomány él. A birkáka hangás és a közvetlen parti területekkel is beérik,bár ezek gyakran túl vizesek, és a sós permetethozó szelek kiégethetik a növényzetet. Termő-földből, kaszálókból, legelőkből viszont soha sincselég. North Ronaldsay leleményes állattartói ezértszorították a tengerparti kövekre, makroalgák fo-gyasztására juhaikat. Rendkívül jó minőségű gyap-jújuk, édeskés ízű húsuk igazi különlegesség.

A farmokon elvétve még ma is használatos aplantie-creu, a kör vagy négyszög alakú, kőfallalvédett kertecske zöldségfélék termesztésére.Ugyanakkor igen gyakoriak a szélenergiával vagynapelemmel fűtött lakó- és melegházak s az épü-letekhez kapcsolt virágos télikertek.

A partközeli halgazdagság fészkelő madarak

A helyiek szerint csak két eltérő időszaklétezik: az év sötét és világos fele

a szeptemberi és a márciusi nap-éjegyenlőségek között. Abban azonbanmindenki egyetért, hogy egy jelenség

mindenképp meghatározó: a szél.

ORKNEY-SZIGETEKXXXVI. ÉVFOLYAM 329. lapszám

79

# É L Ő V I L Á G # M Ú LT # E M L É K E K

Ködös kilátás, North RonaldsayVihar szabdalta part és használaton kívüli plantie-crue-k: kör vagynégyszög alakú, kőfallalvédett kertecskék a szigetészaki partján

Lundakolónia. Castle O'Burrian, WestrayOrkney-n 70 ezer pár fészkelbelőlük. E bohókás, halászómadarak azonban lakott területekközelében tömegesen csak Westraydélkeleti részén láthatók.Leginkább az esti órákban, májustóljúlius közepéig

– lundák, lummák, csüllők, sirályhojszák, szulák, alkák, szkuák, kormo-ránok – tízezreit vonzza a sziklapárkányokra, a kavicsos viharpartokra és atenger menti homokdűnékre.

A mai látogatónak nehéz elképzelni, hogy a mezolitikumban Orkney-tmég erdők borították. Az éghajlat hűlése és az emberi tevékenység azonban afaállomány pusztulásához vezetett, s az időjárás ma sem kedvez a telepítéseknek.Régen a partra sodródott hajóroncsok faanyaguk és szállítmányuk miatt egyarántnagy szerencsét jelentettek. Ugyanakkor vihar idején egy-egy sziget férfilakos-ságának akár egyharmada, apák és fiaik vesztek oda halászaton vagy mentőak-cióban, s jórészt a fa mint építőanyag hiánya vezetett Orkney világhírű neolitikuskőemlékeinek megszületéséhez.

Hullámmarta kövezeten, WestrayCsüllőcsapat a sziget nyugatiszikláin. Westray kőlapjait és sziklakockáit ősidők ótahasználják építkezéshez,tetőfedéshez és útburkoláshoz is

# R É G É S Z E T # K Ő É P Í T K E Z É S # Ö R Ö K S É G

80 ORKNEY-SZIGETEKA FÖLDGÖMB 2018. december

„Kapard meg Orkney felszínét, és régészetet vérzik!”1850-ben William Graham Watt, a főföldi Skaill ura egy különösen vadtéli vihar után a károkat szemlélte birtokán. Ekkor vette észre, hogy a szél-rohamok a tengerpart egy részéről letépték a füvet, s addig ismeretlenfaldarabok váltak láthatóvá. Így bukkant az 5000 éves kőkori falu, SkaraBrae nyomára.

A South Ronaldsay-n élő Ronnie Simison 1958-ban a kerítéséhezkeresett sarokkövet, amikor véletlenül kőszerszámokra és vízszintes falma-radványokra bukkant. Tovább ásott, és harminc emberi koponya, sok embericsont és rengeteg saskarom került elő. A sírt újra lezárta, hogy régészekrebízza a kutatást. Csaknem húsz évig várt a szakemberekre, végül saját magakezdte el a feltárást: 5000 éves kamrás sírra lelt…

Számos hasonló történet nyomán végül össze-hangolt régészeti kutatások kezdődtek Orkney va-lamennyi szigetén. Rátaláltak Észak-Európa legré-gibb kőházára Papa Westray-n. Rousay szigetétÉszak Egyiptomának hívják száznál is több, javarésztfeltáratlan neolitikus sírkamrájáért. Észak-Westraydűnevilágában bukkantak a „Westray asszonyságra”,a legkorábbi skóciai emberfigurára. „A kőkori Ork-ney szíve” néven került az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájáranégy főföldi leletegyüttes és környezete: Skara Brae települése, Stennessállókövei, Maeshowe kamrás sírja és a brodgari kőkör. Orkney a régészetnemzetközi élvonalába jutott.

2003-ban a világörökségi helyszín közepén, Ness of Brodgar keskenyföldcsíkján szántás közben egy nagy kőlap fordult ki a földből. Az egykori

Holocénközepi emlék. Knap of Howar, Papa WestrayAz 5600 éves ház és a vele átjáróval összekötött műhely a legrégebbi fennmaradtneolitikus lakóépület Észak-Európában

Rousay szigetét Észak Egyiptománakhívják száznál is több, javarészt feltáratlanneolitikus sírkamrájáért. Észak-Westraydűnevilágában bukkantak a „Westray

asszonyságra”, a legkorábbi skóciaiemberfigurára.


81

# F E LTÁ R Á S # V E S Z É LY E K # L E L E T E K

Hoey- és Tait-birtokon azóta fallal körülvett, kőkorivárosközpont építményei kerültek elő beomlott kő-tetőzettel, festett és vésett falrészekkel, folyosókkal,csatornával, járdákkal, kamrás sírral – és egy hatalmaskőkori katedrálissal. A feltárás során szobrocskákra,kőszerszámokra, kőbútorokra, valamint 400, azonoscsordából való, lemészárolt marha fejére bukkantak.

Nick Card ásatásigazgató szerint a helyszínnekígy is csak mintegy a 10%-át sikerült eddig feltárni,de már világos, hogy ez a vidék Kr. e 3300-tól többmint 1000 éven át a britanniai kőkörkultúra köz-pontja volt.

A diadalittas pillanatokba ugyanakkor keserűségis vegyül. A viharos szelek drámai ütemben erodáljáka szigetek partvidékét, s nincs elég pénz, idő és ember,hogy mindent szakszerűen konzerváljanak – marad-nak a mentőásatások. Westray-n például egy újabbkőkori települést takart ki az orkán, s a dűnestabili-zálással egy időben a legkülönlegesebb leletet, azészaki életmódra utaló szaunát már vissza is kelletttemetni.

Historikus lakáskultúra. Skara Brae, Orkney-FőföldJellegzetes házbelső az 5000 évesneolitikus településen. Akárcsakma: tűzhely, szekrény, ágyak,ülőhelyek, edények

Mozgó dűnék között. Links of Noltland, WestrayDűnestabilizálás a noltlandi neolitikusásatásoknál. A munkagép mellett látható a szükségből visszatemetett feltárások nyoma

# V I K I N G E K # R É G M Ú LT # N Y E LV

„A vikingek vére”2000/2001-ben „A vikingek vére” című BBC tele-víziós program keretében a University College, Lon-don genetikusai DNS-vizsgálatot végeztek 2000orcadiai férfi részvételével. Kimutatták, hogy a fér-finépesség 60%-a rendelkezett skandináv ősökkel.

A vikingek a 8. század végén telepedtek meg aszigeteken, amelyek 1468-ig maradtak skandinávuralom alatt. Ekkor I. Keresztély norvég–dán királynőül adta lányát III. Jakab skót uralkodóhoz, és hozomány helyett elzálo-gosította Orkney-t a még északabbra fekvő Shetland-szigetekkel együtt.Jakab végül 1472-ben annektálta a két szigetcsoportot.

Orkney lakossága nyelvében, művészetében és hétköznapi hagyomá-nyaiban is őrzi viking múltját. Az -ey/ay képző a szigetek mai nevébenóskandináv nyelven éppen szigetet jelent…

A University College, London genetikusaiDNS-vizsgálatot végeztek 2000 orcadiai

férfi részvételével. Kimutatták, hogy a férfinépesség 60%-a rendelkezett

skandináv ősökkel.


83

# K Ö Z Ö S S É G # S TÁ T U S Z # TÁ R G YA L Á S

Wyre szigetén a közösségi házban olvasható e szöveg:

„Wyre nyilatkozataKegyes királyi felség, Olaf, Norvégia királya ésKegyes királynői felség, Margit, Dánia királynője részére.Mi, alulírottak

tudatában lévén annak, hogy milyen közel vannak Orkney-hoz és Shet-landhöz a jelenlegi nukleáris létesítmények a caithnessi Dounreay-ben,valamint annak a megnövekedett kockázatnak, amivel az EurópaiDemonstrációs Újrafeldolgozó Üzem ottani tervezett elhelyezése jár,

és tudatában lévén annak a valós fenyegetésnek, amit ez a mi gazdaságialapunk számára jelent az olyan megújuló ágazatokban, mint a halászat,haltenyésztés, mezőgazdaság, turizmus, élelmiszeripar és a szeszfőzés,

tudatában lévén az Orkney- és Shetland-szigeteket Norvégiához és Dániáhozfűző erős történelmi, kulturális és jogi kapcsolatoknak, különösen sok la-kosunk egyenesági leszármazásának, és annak, hogy az 1667. évi bredaibékére való tekintettel Orkney és Shetland alkotmányos státusza mégmindig eldöntetlen,

azt kérjük alázattal kegyelmes Felségtektől,

tárgyaljanak és tanácskozzanak alkotmányos státuszunkról,

erősítsék meg újra történelmi kötelékeinket Norvégiával és Dániával,

kérjék meg a brit kormányt, hogy amíg alkotmányos státuszunk eldöntetik,tisztelje azokat a garanciákat, melyeket az elzálogosításkor biztosítottak,és ezután oltalmazza törvényeinket, jogainkat és hagyományainkat, ésvizsgálja meg a nemzetközi jog szempontjából a nukleáris újrafeldolgozóüzem telepítésének jogszerűségét egy olyan helyen, ahol az a vizek bizton-ságát fenyegeti egy eldöntetlen alkotmányos státuszú területen.”

A tenger az úr. Yesnaby Castle, Orkney-FőföldA vöröshomokkő sziklákat a tengerlátványos formákra koptatta, A kőzetrétegek keménységétől függőenjöttek létre a barlangok, a boltívek és a magányos sziklaoszlopok

A Wyre-i nyilatkozat 1986-ban fogalmazta meg a dounreay-iatomerőmű tevékenységének bővítéseellen a shetlandi John Goodlad és a Wyre-szigeti Margaret Flaws. A záróbekezdés alatt és mellett körülbelül110 támogató aláírás gyűlt össze

# É R V E K # K U LT Ú R A # F Ö L D H A S Z N Á L A T

84 ORKNEY-SZIGETEKA FÖLDGÖMB 2018. december

A szöveget régies betűkkel írták, a nyilatkozat címénél színes mintásiniciáléval, akárcsak a középkori kódexekben. Mindezt pedig több mint100 aláírás egészíti ki.

Az olvasottak mélyen megrendítőek. Egy gyönyörű, de mégiscsak je-lentéktelen és elhagyatott sziget lakói, azok családtagjai, barátai és a környezőszigeteken élő támogatói, többségében halászok, hajósok, földművesek, ál-lattartó gazdák, ezermesterek egyértelmű, bátor és méltóságteljes lépésreszánták el magukat: folyamodtak, kértek és jogot formáltak természetesönbizalommal, józan érveléssel. A nyilatkozatot 1986-ban fogalmazta mega dounreay-i atomerőmű tevékenységének bővítése ellen a shetlandi JohnGoodlad és a Wyre-szigeti Margaret Flaws. A szerzők még repülőre is ültek,hogy saját maguk kézbesítsék a levelet.

Feltehetőleg mindettől függetlenül, de a dounreay-i atomerőmű fel-számolása folyamatban van...

Múlt, jelen, jövő. Kirbest, WestrayOmladozó tanya, hullámpalatetősgazdasági épületek, modernizált,kétszintes ház a jellegzetes szürkevakolással És szélturbina.

Kultúrtáj. Lettan, SandayMinden talpalatnyi füves területszámít, és minden történelmi emléketmegőriznek, hasznosítanak:marhacsorda a II. világháborúsbetonbunker mellett

Baljós idő. Sands of Doomy, Eday Köd érkezik a tenger felől Doomyhomokdűnéihez. Háttérben a Doomy(jelentése: baljós) csúcsa. A fehérgyapotsás a süppedős talaj jele


85

# E N E R G I A # B I Z T O N S Á G # H A S Z N O S Í TÁ S

MegújulókA 19. század végén és a 20. század első felében mondtak legtöbbenbúcsút orkney-i otthonuknak, hogy Angliában, Skóciában, Kanadábanvagy Ausztráliában kezdjenek új életet. Jelentős számban költöztek el azapró szigetekről Orkney főföldjére is, különösen Kirkwallba. Az elván-dorlók helyébe sokszor csak nyaralók jöttek, akik az évi néhány hetesjelenléten kívül elhanyagolták birtokaikat.

Orkney lakossága manapság valamelyest gyarapodik. A helyi ön-kormányzat sejtjei, a közösségi tanácsok főleg a családban gondolkodóletelepedőket hívogatják olcsó, felújítható ingatlannal, munkalehe-tőségekkel, személyre szabott oktatással, kiváló közbiztonsággal, egész-séges környezettel és jó közlekedéssel. A törvény tökéletesen felszereltés megfelelő tanárokat foglalkoztató iskolát biztosít minden szigetnek,

amíg csak egyetlen általános iskolásuk isvan. Középiskola és könyvtár a két vá-rosban, Kirkwallban és a 2500 lakosúStromnessben, egyetem és kórház Kirk-wallban működik.

Szállásadónőnk, a 2010-ben birtokotvásárolt és ideköltözött Lin Westray kikö-tőjében várt ránk autójával, hogy a 10 ki-lométerre lévő Braehead-paplak és Reid-ház nevű épületegyütteshez vigyen.

A részben panzióként hasznosított,öreg épületekben mindent korszerűsítet-tek, sőt férje, Adam szabadidejében a

templomot is felújítja. Környezetkímélő fűtés- és melegvízrendszerrel,energiatakarékos világítással, korszerű háztartási készülékekkel, elekt-romos feltöltőpontokkal, szélessávú internettel látták el saját otthonu-kat és a vendégházat is.

Orkney lakossága manapság valamelyestgyarapodik. A helyi önkormányzat sejtjei,

a közösségi tanácsok főleg a családbangondolkodó letelepedőket hívogatják olcsó,

felújítható ingatlannal, munkalehetőségekkel,személyre szabott oktatással, kiváló

közbiztonsággal, egészséges környezettel és jóközlekedéssel.

# H O Z Z Á Á L L Á S # G A Z D A S Á G # M E G É L H E T É S

Ez a hozzáállás pedig általános. Orkney villamosenergia-igénye megújulóforrásokon alapul. 2016-ban a 743 szélgenerátorukból 639 háztartásokhoztartozott. A lakosság 10%-a magát látja el szél- és napenergiából származóelektromossággal. A szigeteken kifejezetten sok elektromos jármű működik.19 méteres hullámok, 4 m/s sebességű árapályváltozás: Orkney tengerienergiatermelő lehetőségei is elsőrangúak. Vizeintöbb energiaátalakítót teszteltek, mint bármely másföldi helyen.

Amikor viszont szálláshelyünk külsejéről képe-ket mutattam itthon, voltak, akik megdöbbentekBraehead „szegénysége és egyszerűsége” láttán, hi-szen első pillantásra meglehetősen elhanyagoltnaktűnő, szürke, történelmi épületek voltak előttük.

19 méteres hullámok, 4 m/s sebességűárapályváltozás: Orkney tengeri

energiatermelő lehetőségei is elsőrangúak.Vizein több energiaátalakítót teszteltek, mint

bármely más földi helyen.

Kövi juhok. North RonaldsayA termőföld hiánya miatt a leleményes állattartók a tengerparti kövekre, makroalgák fogyasztásáraszorították juhaikat. Gyapjújuk rendkívül jó minőségű,édeskés ízű húsuk különlegesség


87

# N Y U G A L O M # Ö S S Z E F O G Á S # K A T E D R Á L I S

Vakolásuk, a „harling” rücskös kőfalra is való, tartós és jól tűri az esős,viharos klímát, de a vakolatlanság sem jelent elhanyagoltságot. A kőfal –akár szárazon rakott, akár habarcsolt – ugyanúgy, mint a kő palatető, patinásés szépnek számít. És valójában Orkney egyik csodája pont ez: a történe-lemtisztelet és a modernségigény természetes és harmonikus összefonódása.

A bennszülött orcadiai és a megtelepedett angol, walesi vagy skóta nyugodt, természetközeli, független életet be-csüli, s nem bánja, ha többféle, sokszor kétkezimunkával kell mindezt biztosítania egy másokáltal elzártnak vagy túl távolinak ítélt világban.

A kirkwalli Szt. Magnus-katedrális előtt ücsörgünka padon. A szemközti kávézóba búcsútalálkozóravártuk Siant, a 23 lakosú Graemsay-n élő, 60 évkörüli barátnőnket, a Yorki Egyetem otthonról be-dolgozó kutatóját. Előttünk a napsütéses főutca

nyüzsgése – beérkezett a sokemeletes amerikai luxushajók valamelyike. Tu-risták ezrei árasztják el a szűk, kanyargós utca elegáns ékszer- és szuvenír-boltjait, éttermeit. A templom előtti gyepen kereszt áll. Hozzákötözve két,ragacsos, fekete anyaggal bekent leányzó nevet visongva. Körülöttük színesruhákba öltözött, rikítóra festett rokonok, barátok. Hagyományos leány-búcsú zajlik...

tóthné mátyás erzsébeta székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumangoltanára, útirajzíró

Modernizálva, megőrizve. Brough, Frotoft, RousayA 19. század közepén épített háromházat Orkney-módra restaurálták:megőrizték eredeti falait, de a tetőkrenapelemek kerültek

Szt. Magnus-katedrális, KirkwallHagyományos leánybúcsú: a templomelőtti kereszthez két, ragacsosanyaggal leöntött leányzót kötöztek.Körülöttük színes ruhákba öltözött,rikítóra festett rokonok, barátok

A bennszülött orcadiai és a megtelepedettangol, walesi vagy skót a nyugodt,

természetközeli, független életet becsüli, s nem bánja, ha többféle, sokszor kétkezimunkával kell mindezt biztosítania egymások által elzártnak vagy túl távolinak

ítélt világban.

88 PÁRBESZÉDA FÖLDGÖMB 2018. december

e lapszámunk megjelenését támogatták

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. csorba péterAlelnökök: Dr. szilassi péterDr. Michalkó GáborFőtitkár: Dr. dávid lórántÜgyvivő: Heiling Zsoltkönyvtáros: kiesz réka

1929–1933, felelős szerkesztő: Dr. Milleker Rezső

1934–1944, szerkesztők: Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999–2005, főszerkesztő: Dr. Nemerkényi Antal

2005–2006, főszerkesztő: Dr. Vojnits András

2006-tól főszerkesztő: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó-Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Borsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Győr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyűjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443(2015. november 15-től határozatlan ideig zárva tart.)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Lapalapító (1929): Dr. Milleker Rezső

Az új sorozat újraindítói (1999): Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

ALAPÍTVA: 1872

Együttműködő partnereink

z idei Zöldgömb Fesztiválon vendégünk volt Verónica Chahin,Chile és René van Hell, Hollandia nagykövete, akikkel országaikzöldstratégiájáról beszélgettünk. Hollandiában régre visszanyúlóhagyománya van a környezetbarát gondolkodásnak, a klímavál-

tozás ügyének ma már külön minisztériuma is van! A zöldipar és a zöld-energia fejlesztése terén Chile csak nemrég kapcsolt nagyobb sebességre.Mindkét országot komolyan veszélyeztetik a klímaváltozás negatív ha-tásai, ezért is fontos, hogy megfelelő válaszokat adjanak a 21. századegyik legnagyobb kihívására. Vendégeink – kicsik és nagyok meglepe-tésére – a 7próba-játékunk nyereménysorsolásán gondoskodtak a vidámhangulatról!

Idei fesztiválunkat is telt házas előadások és – a komoly témák elle-nére – mosolygó arcok uralták.

A

zöldnagykövetekzöldgömb fesztivál

Fotó: Erdős Dénes (Képszerkesztőség)

fényes csábítás, megsebzett táj - afoldgomb.hu · arany-élet dr. nagy balázs, főszerkesztő...

Documents