BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET

Globalizáció vagy bezárkózás?

A magyar gazdaság kitettsége és a hazai kis-és közepes vállalkozások

I. rész – Nemzetközi trendek

Szerző: Chikán Attila - Molnár Boglárka

Vállalatgazdasági Tudományos és Oktatási Alapítvány (VTOA) Versenyképesség Kutató Központ (VKK)

Budapest, 2017. november 30.

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló Bevezetés I. rész

• Globális gazdasági trendek

• A globális trendek üzleti vonatkozásai: fókuszban a KKV szektor

II.1 Általános hatások

II. rész

II.2 A KKV szektor dinamikája hazánkban

• Vállalatvezetői vélemények a globális trendek hazai érvényesüléséről

III.1 Politika

III.2 Gazdaságpolitika

III.3 Európai Unió

III.4 Struktúrák

III.5 Üzletpolitika

III.6 Működés

III.7 Munkaerő

• A globális trendek radarja és kapcsolódásaink

• Függelék: Az interjúk vázlata és összefoglalói

• Irodalomjegyzék

Vezetői öszefoglaló

A globális gazdaság változásai minden eddiginél nagyobb kihívások elé állítják a

gazdaság szereplőit. Az egyes országok kormányzatai és vállalatai egyaránt keresik

annak módját, hogyan nézzenek szembe a folyamatos megújulás követelményeivel,

hogyan alkalmazkodjanak szokásos folyamataikat megszakító innovációkkal.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk a hazai kis- és közepes vállalatok szemszögéből, hogy a

magyar gazdaság milyen válaszokat ad a fenti kérdésekre. Körülnézve a mindennapok

valóságában azt látjuk, hogy a kormányzat maga bizonytalanságot árul el abból a

szempontból, hogy mennyire és milyen konkrét feltételekkel akar integrálódni a

világgazdaságba, illetve az Európai Unióba. Nem meglepő ennek kapcsán, hogy az üzleti

szféra felé érkező impulzusok sem egyértelműek, s nem mindig teremtenek kedvező

helyzetet a vállalati, ezen belül a kkv-k alkalmazkodásához, pláne proaktiv

magatartásához.

Ez a tanulmány empirikus keretbe helyezi az itt vázolt gondolatkört. Sokoldalúan

feltárjuk – nagy nemzetközi tanácsadó cégek és tudományos kutatások alapján - miben

is állnak konkrétan a meghatározó globális trendek, majd a rendelkezésre álló szerény

forrásanyag felhasználásával felvillantjuk a hazai kkv-k magatartásának néhány

aspektusát. Kutatásunk legfőbb eredményeit annak a számos iparágra kiterjedő vezetői

interjúsorozat feldolgozásával nyertük, amely hét témakörben: a politika, a

gazdaságpolitika, az Európai Unió, a strukturális változások, az üzletpolitika, a vállalati

működés és a munkaerőhelyzet kontextusában foglalja össze a kkv-k

alkalmazkodásának kereteit és lehetőségeit. A tanulmány konklúziójaként egy

radarernyőn helyezzük el a globális változások legfőbb összetevőit, s megfogalmazzuk az

előzőekben feltárt feltételek közötti hatékony alkalmazkodás módjait.

Bevezetés

Jelen tanulmányunk célja, hogy a globális gazdasági trendeket szembesítsük a mai

magyar valósággal – a kis- és középvállalatok szemszögéből. Ennek érdekében többféle

megközelítésben ismertetjük a trendek lényegét, majd összefoglaljuk a magyar

vállalatvezetők körében készített interjúsorozatot, amelnek fókuszában a trendek hazai

érvényesülésének feltételrendszere volt. Végül a trendeket egy radar képernyőjére

helyezve következtetéseket vonunk le a perspektívákról.

A világgazdaságban végbemenő folyamatok több történelmi jelentőségűnek tekinthető

változás jeleit mutatják, s még inkább vetítik előre. Ezek elemzése elindult, a jelentős

nemzetközi szervezetek, a nemzeti kormányok és a nagy tanácsadó cégek számos

publikus és nem publikus munkában igyekeznek feltárni ezek várható megvalósulási

formáit és következményeit. Aligha vitatható, hogy ezen jelenségek legfontosabbjai, így a

digitalizálódás, a demográfiai trendek alakulása, vagy a hálózatosodás nem egy-

egy nemzetállam ügye, hanem az egész világra kiterjed.

Ugyanakkor jól látszik, hogy nincs általános egyetértés abban, hogy miként kezeljük

ezeket a jelenségeket – sőt, éleződni látszanak az etnikai és vallási alapú feszültségek a

világ különböző térségei között. Az egyes nemzetállamok saját, gyakran a konfliktusok

növekedését is vállaló módon érvényesíthető útjaikat keresik az új globális jelenségek

kezelésében. Magyarország is keresi a helyét ebben az új világrendben, gyakori

vitakérdés, hogy mennyire engedjünk teret a nemzeti önállóság és mennyiben a globális

hatások követelményeinek.

Kutatásunkban ezen nagyon tág kérdéskör egy fontos aspektusára, az üzleti, ezen belül a

KKV világban való megjelenésére koncentráltunk. Arra törekedtünk, hogy bemutassuk,

hogyan tükröződnek a globális fejlemények és követelmények a magyar gazdaságban, s

ennek alapján milyen esélyekkel tudunk eredményes utakat választani.

I. Globális gazdasági trendek

Nagy menedzsment tanácsadó cégek, nemzetközi szervezetek, think tank-ek

rendszeresen tesznek közzé tanulmányokat a meghatározó nemzetközi trendekről, azok

üzleti vonatkozásairól. A következőkben néhány releváns és aktuális tanulmányból

szemlézünk, kifejezetten az azokban hangsúlyozott trendekre fókuszálva.

2017. márciusában az Európai Bizottság fehér könyv formájában publikált Európa

jövőjéről, közelebbről a globalizáció és kísérőjelenségeinek hatásairól. A tanulmány

rámutatott, hogy a világgazdaság átalakulási folyamata a mainál jóval turbulensebb

nemzetgazdasági környezetet, ennélfogva újfajta kihívásokat teremt majd, amelyek

várhatóan legnagyobb mértékben a közlekedést, az agrár-élelmiszeripart, a

telekommunikációt és a pénzügyi szolgáltató szektort fogják érinteni.

A globális együttműködések egyre komplexebb hálózata egyszerre nyújt lehetőségeket

és teremt kihívásokat, ahol a cél nem a kialakuló trendek új irányba terelése, hanem a

trendekből fakadó lehetséges előnyök minél hatékonyabb kiaknázása lesz tudatos

gazdaságpolitikai intézkedések, országhatárokon átívelő össszefogások, ugyanakkor

innovatív és versenyképes egyedi nemzetgazdaságok fenntartása mellett. A Bizottság

tanulmánya hét olyan erőhatást sorol, melyek ma a globalizáció természetét formálják

(Európai Bizottság, 2017, 10.o.):

• Szolgáltatások és adatok immateriális áramlása

• Nagyobb kereslet a Fair Trade és fenntartható termékek iránt

• Globális értékláncok kialakulása

• Feltörekvő gazdaságok és megavárosok részvétele a világgazdaságban

• Kisvállalkozások és nem állami szereplők növekvő szerepe a gazdaságban

• Nyílt forrású és megosztott tartalom előtérbe kerülése

• Kétirányú technológiatranszfer (fejlett és fejlődő országok között)

# globális értékláncok, nemzetközi munkaerő-mobilitás, duális szakképzés, szolgáltatások

és adatok immateriális áramlása, piacvédelmi mechanizmusok (protekcionizmus),

igazságos adórendszer, klaszterpolitikák, fenntarthatóság, intelligens városok

A McKinsey&Company menedzsment tanácsadó cég nemrég megjelent publikációjában

(Ezra et al., 2017) kilenc meghatározó gazdasági trendet jár körül, amik három fő

dimenzió: a világgazdasági növekedés változó pólusai, a domináns üzleti logikát

felforgató, diszruptív iparágak megjelenése és turbulens terjedése, illetve az egyre

növekvő társadalmi feszültségek kapcsán ragadhatóak meg. “A trend a barátod” szól a

befektetői körökben elterjedt meglátás, ami a cikk narratívájában a vállalati

teljesítményre vonatkozóan is megállja a helyét.

Az első szétszálazott dimenzió a világgazdasági növekedés változó természete.

• A digitális termékek és szolgáltatások piaca relatíve nagyobb mértékben

globalizálódik, míg az - ebben az értelemben - hagyományos kereskedelmi és

pénzmozgási formák csak lassabban alakulnak át; de mivel továbbra is

világszerte tömegek fogyasztanak hagyományos (nem digitális természetű)

termékeket, ezáltal mintegy lemaradásban vagyunk a globalizáció folyamatával

szemben.

• A gazdasági növekedés erőterében a BRIC országokról áthelyeződik a hangsúly az

ICASA (Indai, Kína, Afrika, Dél-Kelet Ázsia) régiók felé.

• A technológiának köszönhetően számos iparágban robbanásszerű növekedést

produkál a termelékenység, ehhez kapcsolódóan pedig egyre gyakrabban

merülnek fel az erőforrás-szűkösség paradigmáját firtató kérdések. Azaz, a

hagyományosan korlátos materiális erőforrások mellett teret nyernek olyan

erőforrások, amelyek kis költséggel exponenciálisan skálázhatóak és óriási

termelékenységi előnyt eredményezhetnek: például egy, a robotizált termelési

folyamatot szabályozó algoritmus.

A következő három trend a diszruptív iparágak megjelenéséhez és egyre turbulensebb

terjedéséhez kapcsolódik.

• A digitalizáció, a machine learning és az élettudományok egymással

párhuzamosan fejlődnek, a területek kombinálása pedig újraértelmezi a vállalati

működés logikáját, az iparágak hagyományosan értelmezett határai pedig egyre

inkább elmosódnak. Az eképpen a gyakorlatban megjelenő interdiszciplinaritás

egyfajta kombinált technológiai fejlődést irányoz elő.

• Ebben a környezetben az értékteremtés fogalma megváltozik: a fogyasztó

temérdek termék és szolgáltatás egyre bővülő palettájáról választhat, a burjánzó

termékkínálat fragmentálja a piacokat és fokozza a versenyt, ennek

kísérőjelenségeként pedig egyre több dolog válik ingyenesen vagy majdnem

ingyenesen elérhetővé, végeredményben pedig egy-egy üzleti tranzakció során

“egyre többet kap” a fogyasztó.

• A jelenség a klasszikusan kínálatvezérelt iparágakat is átstrukturálja és

globálisan a fogyasztónak való minél magasabb érték előteremtése felé tolja a

termelés / szolgáltatás logikáját.

A harmadik főcsapást a globális társadalmi feszültségek fokozódása, ehhez

kapcsolódóan pedig számos országban új társadalmi rend felállításának szükségessége

adja.

• A McKinsey&Company tanulmánya hangsúlyozza, hogy a világgazdaság

rosszindulatú szereplőivel, “sötét oldalaival” - például a kiber-bűnözéssel és a

terrorizmussal - szemben a gazdasági szereplők erős kooperációjára van szükség.

• A középosztály fejlődésének támogatása politikai berendezkedéstől függetlenül a

világ számos országában egyre nagyobb hangsúlyt kap.

• A növekedést előremozdító gazdaságpolitikai irányvonalak kikristályosításához

kulcsfontosságú és egyre szükségesebb az üzleti világ és a kormányzat

összefogása, a párbeszéd terepeinek megteremtése.

# értékteremtés, átstrukturálódó fogyasztói szegmensek, iparági határok elmosódása,

digitális javak, egyre szélesebb termékválaszték, középosztály fejlődése, erőforrás-bőség

A minden eddiginél fogyasztó-orientáltabb üzleti szemlélet terjedésének trendjét a Bain

& Company tanácsadó cég egy nemrégiben megjelent cikke (Allan et al., 2017) is

gazdagon példázza. A cikk alapvető megállapítása, hogy a vállalati stratégiaalkotásban

jóval kisebb hangsúly kerül a tulajdonosi értékteremtésre, mint korábban és sokkal

nagyobb a hozzáadott érték növelésére, egyfajta “magasabb cél” elérése érdekében

(legyen az a fogyasztói többlet növelése, a munkavállalók érdekeinek előtérbe helyezése

vagy a termék / szolgáltatás minőségének fokozása), akár a vállalati profit

csökkenésének árán. A Bain & Company cikke öt olyan jelenséget emel ki, amelyek ma a

vállalati vezetés szemszögéből egyre meghatározóbbá válnak:

• Skálázható üzleti modell és ügyfélközpontúság

• A vállalati küldetéshez kritikus szerepek felismerése és priorizálása a

professzionális menedzser-kép paradigmájával szemben

• Üzleti ökoszisztémákban való gondolkodás az eszközállomány-fókuszált

működéssel szemben

• A tőkéről való gondolkodás átalakulása

• ‘Engine 1’ és ‘Engine 2’: a vállalati innovációs folyamatról alkotott elképzelések

átalakulása: a vállalat mai tevékenységhez kapcsolódóan fenntartó innovációk, a

jövőbeni tevékenységre fókuszálva pedig megszakító innovációk beépítése az

üzleti modellbe – mindez egymással párhuzamosan, zavartalan működés mellett.

# ügyfélközpontúság, munkavállaló-központúság, üzleti ökoszisztémák, megszakító

innováció, fogyasztói értékmaximalizálás, hozzáadott érték maximalizálása, társadalmi

felelősségvállalás

A Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég 2017. áprilisi cikkében (Bhattacharya et

al., 2017) a globalizációt formáló legjelentősebb nemzetközi trendeket foglalja össze. A

cikk alapvető megállapítása, hogy a politikai- és az ellátási láncok mentén megfigyelhető

gazdasági decentralizációval párhuzamosan a fogyasztók / eszközök / vállalatok

digitális integrációja megy végbe, a globális folyamatokat pedig az ebből fakadó

kísérőjelenségek határozzák meg. Az összemosódó fogyasztói szegmensek korában a

vállalati versenyelőny már kevésbé a célcsoportok elérésének hatékonyságából fakad,

mint a fogyasztói lojalitás fokozását célzó működési logikából, a minél inkább helyi

igényekre szabott termékek és szolgáltatások előállításának sikerességéből. A nagyobb

mértékben összekapcsolódó üzleti hálózatok növekvő hálózati hatást hordoznak, ami a

gyakran csökkenő beruházási- és alapanyagköltség mellett az egymásrautaltságból

fakadóan növekvő piaci kockázatot is jelent a szereplők számára. Beszállítói hálózatok

jelennek meg az ellátási láncok helyett

A BCG tanulmánya a protekcionista és nacionalista nemzetgazdasági intézkedések

megjelenésére is felhívja a figyelmet, noha azok lehetséges hatásait csak középtávon

értékeli kihívásnak a világgazdaság egészének szempontjából.

# decentralizált vállalati működés és döntéshozás, globális-lokális képességek kialakítása

és a köztük lévő egyensúly megtartása, globális (kereskedelmi) platformok és helyi

partnerek ökoszisztémája, fogyasztói lojalitás, ügyfélcentrikusság, átalakuló iparági

határok, fogyasztói szegmens-határok elmosódása, 4. ipari forradalom, protekcionista és

nacionalista nemzetgazdasági intézkedések, lassuló növekedés, szabályozott piacok okán

növekvő kockázat, csökkenő beruházási igényű szolgáltatások, csökkenő gyártási költség,

internet of things, multilokális gyártás és termelés (több helyszínen, fogyasztóhoz közel),

3D nyomtatás, robotika, digitális termelés-irányítás, testreszabott termékek

A KPMG (2017) évente megjelenő átfogó, globálisan több ezer vállalatvezető körében

végzett kutatás-sorozat eredményeit bemutató anyaga, a Global CEO Report 2017-es

kiadása alapján a CEO-k úgy vélik, a globális trendek nagyban befolyásolják az üzleti

folyamataikat, aminek köszönhetően ma a fogyasztói lojalitás fokozása és a reputációs

kockázat minimalizálása, a kiber-biztonság növelése, a megszakító / felforgató

innovációk és ennek kapcsán elterjedő technológiák megjelenésére való folyamatos

felkészültség állnak a stratégiaalkotás középpontjában. A korábbi évek eredményeitől

eltérően ez utóbbit, a romboló innováció jelensége hordozta kockázatot egyre inkább

üzleti lehetőségként azonosítják a vállalatvezetők, az állandó megújulás képességét és a

dinamikusan változó fogyasztói igényekre való gyors reakciót pedig a versenyelőny

szükséges feltételeiként tekintik.

# fogyasztói lojalitás, reputációs kockázat minimalizálása, kiber-biztonság, megszakító

innováció és diszruptív technológiák, gyorsan reagáló szervezet, állandó megújulás

képessége

A PWC (2016, 2.o.) tanulmánya hét olyan fogyasztói trendet azonosított, melyek ma

alapjaiban határozzák meg a termékfejlesztést, az innovációs folyamatokat, illeve az

üzleti lehetőségek és kockázatok főcsapását - elsősorban a fejlett országok fogyasztói

társadalmára vonatkozóan. Az itt sorolt trendek közös jelenségen alapulnak:

termékekről / szolgáltatásokról könnyen és kis költséggel elérhető visszajelzések,

észrevételek egyrészt a fogyasztó informáltságát növelik, ugyanakkor a vállalat számára

is temérdek információval szolgálnak a piaci igényekről és a fogyasztói magatartásról,

ezáltal csökkentik a vállalat és végfogyasztó közötti információs aszimmetriát.

• Újfajta döntéshozatal: itt és most

Megváltozott, felgyorsult fogyasztói döntéshozatali mechanizmusok, a személyre

szabottság iránti egyre növekvő igény jellemzi a keresleti oldalt, ez pedig komoly

formáló erővel bír a vállalati folyamatokra a termékfejlesztéstől az árazáson keresztül a

disztribúcióig.

• Orvos a családban

Az okoseszközök megjelenésével és terjedésével előtérbe kerül a test- és

egészségfókuszú gondolkodás, a fogyasztó számára rengeteg objektív, mérhető

információ éhető el relatív könnyen saját fizikai állapotáról.

• Mit eszünk ma?

A tanulmány bemutatja, hogyan hat az élelmiszeriparra az az általános trend, hogy a

fogyasztók egyszerre tudatosabb és tájékozottabbak, ezzel párhuzamosan pedig egyre

kevesebb a főzésre és annak előkészítésére fordítható idő.

• Biztonságban érzed magad?

A negyedik trend a növekvő adat- és személyiségvédelmi igény a keresleti oldalon, a

fogyasztók biztonság iránti elvárásai minden korábbinál magasabbak, erősen hat az

üzleti folyamatokra is.

• Élet a városban - harc időtöredékekért

A városias életvitel terjedése magával vonta a szabadidő felértékelődését, ennek

nyomán pedig egyre nagyobb igény alakul az időigényes rutintevékenységek

kiszervezésére (pl. kutyasétáltatás) illetve alternatív szabadidő-eltöltési

tevékenységekre (pl. médiafogyasztás utazás, ingázás során). A vállalatok ezáltal

termékeikben és szolgáltatásaikban nem csupán egymással, de a fogyasztó

szabadidejével is versenyeznek.

• Futurisztikus valóság

A technológia fejlődésével párhuzamosan teret nyernek az automatizációt támogató,

futurisztikus valóság irányába mutató megoldások, melyek célja elsősorban a

hatékonyság növelése.

• Vissza a gyökerekhez - Milyen lenne egy 4G nélküli világ?

Az itt sorolt trendekkel párhuzamosan - és részben azok hatására - a fogyasztókban

kialakult egyfajta vágy a technológiamentes mindennapokhoz való visszatérésre.

# személyre szabottságra irányuló igény, automatizáció, futurisztikus üzleti megoldások,

urbanizáció, felértékelődő szabadidő, adatvédelem, személyiségi jogok védelme,

egészségtudatosság növekedése (fejlett társadalmakban), tudatos táplálkozás

II. A globális trendek üzleti vonatkozásai: fókuszban a KKV szektor II.1 Általános hatások

“Small, Medium, Strong. Trends in SME performance and business conditions.” - az OECD

2017. májusi publikációja KKV szektor-fókusszal veszi górcső alá a nemzetközi

gazdasági trendeket. A KKV szektor szerepe világszerte kritikus a gazdasági növekedés

szempontjából, a szektor a foglalkoztatás, innováció és tudástranszfer meghatározó

terepe, amely egy szociálisan inkluzív nemzetgazdasági struktúra kialakításában

elengedhetetlenül fókuszt kell, hogy kapjon - ugyanakkor a szektor igen kitett az egyes

gazdaságpolitikai intézkedéseknek, ágazati szakpolitikáknak, a KKV szereplői

sérülékenyebbek, relatív nagyobb mértékben érintik őket a szabályozási változások,

mint a nagyobb vállalatokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy míg a nagyobb vállalatok

termelékenysége általánosságban magasabb a méretgazdaságosság okán, a KKV

szereplők erőssége, hogy gyorsabbak és pontosabbak tudnak lenni a fogyasztói igények

felmérésében, így jobb megoldásokat tudnak nyújtani erős szellemiségi-jogvédelemmel

rendelkező, niche piacokon. A tanulmány részletesen mutatja be a szektor strukturális

változásait az OECD országokban 2008 és 2013 között, melyek közül a legfontosabb

megfigyelések, hogy a legtöbb országban az átlagos KKV vállalat-méret csökken, egyre

nő a mikro-vállalkozások száma, a termelékenységi különbségek pedig elsősorban a

szolgáltató szektorban csökkennek, ahol arányaiban legnagyobb a KKV cégek

előfordulása.

# ágazati szabályozások, termelékenységi különbségek, szektoriális átalakulások

Az Oxford Economics (2017) kutatóintézet az SMEs: Equipped to Compete elnevezésű

kutatási projekt keretein belül 23 ország mintegy 2300 kis- és középvállalkozásának

vezetőjének bevonásával készített átfogó körképet a KKV szektort érintő globális

trendek, technológiai hatások kapcsán. A kutatás központi kérdése az, hogy a KKV

szektor szereplői miként reagálnak a globalizáció adta kihívásokra, hogyan élnek a

technológia nyújtotta lehetőségekkel a sikeres innováció, erős fogyasztói kapcsolatok

kialakítása, agilis működés és a fenntartható vállalati növekedés érdekében. A

megkérdezett KKV-k túlnyomó része az üzleti modell, működés vagy a piacralépési

stratégia transzformációjának szükségessége mellett érvelt, nagy százalékuk pedig már

el is köteleződött valamilyen típusú üzleti transzformációs folyamat mellett, ami a

kockázatvállalási hajlandóság növekedése mellett jól jelzi, hogy a KKV szektor szereplői

tudatosan törekszenek a rugalmas, gyors változásokra képes szervezet kialakítására a

technológia adta lehetőségek kihasználásával. A szektort általánosságban is jellemzi,

hogy a versenyképesség kulcsát a technológiai fejlettség szintjében, az új technológiák

adaptálására való képességben és annak sebességében látják - míg a nagyobb vállalatok

inkább a domináns infrastruktúra kiépítését, a technológiai főcsapás meghatározását

célozzák be (e fókusz okán pedig olykor nehezebben tudnak adaptálódni egy-egy

sikeres, alulról jövő innovációhoz). A kutatás egyik központi kérdése, hogy a KKV

szereplők mely trendeket tartják a leginkább meghatározónak a vállalat működése

szempontjából. A válaszadók több, mint harmada a gazdasági környezet

bizonytalanságát, illetve a változó fogyasztói igényeket és elvárásokat nevezte meg, mint

elsődleges, az üzletvitelt befolyásoló tényezők. Ezeken túl az egyre költségesebb

(szakképzett) munkaerő, a növekvő világpiaci verseny és a korlátosnak érzékelt

regionális növekedési lehetőségek határozzák meg a KKV szektor szereplőinek üzleti

sikerességét.

# nemzetköziesedés, gazdasági környezet bizonytalansága, fogyasztói igények és elvárások

növekedése, agilitás, ellátási lánc-optimalizálás, felhő-alapú IT megoldások, üzleti

transzformáció, technológia-adaptáció, költséghatékonyság, termékfejlesztés, innováció-

vezérelt működés, fogyasztói kapcsolatok, növekvő termékkínálat, kollaboráció a

nemzetközi terjeszkedésben, (szakképzett) munkaerő megszerzése és megtartása, üzleti

hálózatok

A KKV szektor nemzetközi kereskedelem turbulens növekedésében játszott szerepét

szemlélteti a mediapiac.hu (2017) cikke a globális Future of Business felmérés-sorozat

legutóbbi eredményeinek összefoglalásával. A Future of Business felmérés a Facebook, a

Világbank és az OECD közös projektje, amely egy online elérhető kérdőív formájában

havi szinten gyűjt információt a KKV cégek jelen- és jövőbeni tevékenységéről, üzleti

környezetükről és stratégiaalkotásukról. A felmérés először 2016 februárjában jelent

meg, ma közel 200.000 kis- és középvállalat vesz részt benne. Célja, hogy a KKV-k

hasznosíthassák annak eredményeit, jobban megértsék a gazdasági trendeket, rálátást

nyerjenek a globalizálódó gazdaság folyamataira és képesek legyenek minél

hatékonyabban használni a digitális eszközöket a növekedés érdekében

(futureofbusinesssurvey.org, 2017).

A teljes mintán tíz vállalkozásból négyen állítják azt, hogy ma a bevételük több mint

25%-a nemzetközi kereskedelemből származik. Ezen vállalatok nemzetközi eladásai

nagyban függenek az olyan online eszközök használatától, mint a webshopok, online

fizetési lehetőségek és online ügyfélszolgálat. A nemzetközi és magyar exportőrök közel

fele (45% és 42%) azt állította, hogy a nemzetközi értékesítések több mint 75%-a függ

az online eszközöktől. A mintán belül a magyar cégek kifejezetten nagy arányban

profitálnak az online eszközök adta lehetőségekből: azon magyar exportőrök közül, akik

online eszközöket használnak a nemzetközi kereskedelemben, 75 százalék számolt be

bevételnövekedésről, míg nemzetközi társaik esetében ez az arány csupán 58 százalék.

# nemzetköziesedés, nemzetközi kereskedelem turbulens növekedése, online kereskedelmi

platformok, digitális eszközök