SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA, NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA

6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Postacím: 6701 Pf. 396. Telefon, fax: 62/546-084

HAT-18-01-0076

Erdély tanulmányút

2019. június 3 - 7.

Kis idegenvezetők dolgozatai

2

HAT-18-01-0076 Erdély 2019. június 3 - 7.

Kis idegenvezetők témái 7.A & 7.D

Minden témáról egy A/4-es oldalnyit kell írni mindenkinek, amit vagy a buszon, vagy az adott

helyszínen elmesél/felolvas.

A pályázati anyaghoz csatoljuk az összegyűjtött anyagot, ezért azonos formátumban kell

elkészíteni ezeket: 2,5cm-es margók, Times New Roman, 12 pt, 1,5 sorköz, képek nélkül. Több

forrásból kell dolgozni, azok feltüntetésével!

Nem összeollózott (ctrl+C - ctrl+V) Wikipédia kivonatok kellenek, hanem a többi gyerek

számára is élvezhető fogalmazások!

Határidő: 2019. május 15. szerda

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

1.

Június 3.

Hétfő

Buszon Nagyszalonta – Csonka torony 7.A

2. Buszon Arany János balladái 7.D

3.

Buszon/Arany

János

emlékháznál

Arany János élete 7.A

4. Buszon Nagyvárad (kapcsolódások

Szegedhez) 7.D

5. Nagyvárad –

Székesegyháznál Székesegyház 7.A

6. Nagyvárad –

Székesegyháznál Szent László 7.D

7. Nagyvárad –

Ady-múzeumnál Ady Endre 7.A

8. Buszon Királyhágó 7.D

9. Buszon Kalotaszeg – néprajz

természetrajz 7.A

10. Buszon Kalotaszentkirály 7.D

11.

Június 4. Buszon

Kolozsvár (kapcsolódások

Szegedhez) 7.A

3

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

12.

Kedd

Kolozsvár

Szent-Mihály

templom előtt*

A Szent-Mihály templom és

történelmi jelentősége 7.D

13.

Kolozsvár

Mátyás király

szülőháznál*

Mátyás király 7.A

14.

Kolozsvár –

Farkas utcai

templomnál*

Összehasonlítása a szegedi

Mátyás téri templommal 7.D

15.

Kolozsvár –

Farkas utcai

templomnál*

Sárkányölő Szt. György szobra

Szegeden és Kolozsváron 7.A

16.

Kolozsvár -

Házsongárdi

temetőben*

Házsongárdi temető – híres

magyarok sírjai 7.D

17. Buszon A Tordai-hasadék keletkezése,

keletkezés-mondája 7.A

18. Buszon Gyalu község (Egri csillagok)

és a gyalui víztározó 7.D

19.

Június 5.

Szerda

Buszon Torda és a tordai sóbánya 7.A

20. Buszon Szováta – Böjte Csaba

munkássága 7.D

21. Buszon Parajd és a sóvidék 7.A

22. Buszon Korond és a fazekasság 7.D

23. Buszon Farkaslaka – Tamási Áron élete 7.A

24.

Szejkefürdő -

Orbán Balázs

síremléknél

Szejkefürdő – Orbán Balázs 7.D

25.

Szejkefürdő -

Orbán Balázs

síremléknél

A székelykapu 7.A

4

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

26. Buszon Csíkrákos (Erődtemplom, Zöld

Péter) 7.D

27.

Június 6.

Csütörtök

Buszon / a túrán A Békás-szoros

természetföldrajza 7.A

28. Buszon / a tó

partján

A Gyilkos-tó keletkezése

(+legendája),

természetföldrajza

7.D

29.

Buszon / a tó

partján / a

hegycsúcson

A Hagymás-hegység – Kis-

Cohard 7.A

30. Buszon A Gyergyói medence,

Gyergyói-havasok 7.D

31.

Buszon / a

Maros

eredésénél

A Maros (Marosfőtől Szegedig) 7.A

32. Buszon Az Ezeréves-határ 7.D

33.

Június 7.

Péntek

Csíksomlyón a

nyeregben* Csíksomlyó 7.A

34. Buszon Háromszék vidéke, Gábor Áron 7.D

35. Buszon Az 1848/49-es szabadságharc

(erdélyi csaták) 7.A

36. Kisbaconban* Kisbacon és Benedek Elek,

Vízimalom 7.A

37. Buszon Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma

Sándor 7.A

38. Buszon

Erdély népei (székelyek,

magyarok, szászok,

románok,…)

7.A

39. Buszon Nagyszeben (az erdélyi

szászok) 7.A

40. Buszon Segesvár, Fehéregyháza – 7.A

5

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

Petőfi Sándor

41. Buszon Vajdahunyad vára + Hunyadiak 7.A

42. Buszon Déva vára - Kőmíves

Kelemenné balladája 7.A

43. Buszon Arad - az aradi vértanúk 7.A

* A kiemelt előadásokból csak egy gyerek készül, ezért azt az adott helyszínen mondja el!

Tanács Petra (7.a)

Nagyszalonta, Csonkatorony

Nagyszalonta Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta

személynévből ered. Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Köles-ér partján fekszik.

Népesség:17 735 fő (2011. okt. 31.), magyar lakosság: 9868, népsűrűség: 106,55 fő/km²,

terület 166,44 km².

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nagyszalonta a 16.

századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1241-

ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó

sast ábrázol. A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. Nevét onnan

kapta, hogy a 17. század közepétől, a vár lerombolásától egész a 19. század végéig csonkán,

tető nélkül állt. Szalonta várát a hajdúk kezdték el építeni 1620-ban és már 1636-ban

befejezték Rákóczi György segítségével mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki

harcokban ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket.Őrtornyában

puskaport és fegyvereket tároltak.A vár 1658-ig állt. Akkoriban a törökportyázott a

környéken és egyesek szerint az egyik támadásakor a vár nagy része is romba dőlt. Mások

szerint a fejedelem parancsára rombolták le, vagy égették fel, a településsel együtt, nehogy

török kézre kerüljön. Tény, hogy 1658-ból csupán a 3 emeletes őrtorony maradt fenn és 1899

óta már magasodik is Szalonta fölé. Akkor ugyanis, még építettek rá egy emeletet. A

négyemeletes toronyban pedig múzeumot rendeztek be. Itt működik a város legnagyobb

6

szülöttének Arany Jánosnak szentelt múzeum. A torony bejárata fölött a karosszékben ülő

Arany János szobra tekint le a látogatókra .

Források:

https://www.welcometoromania.eu/DN79/DN79_Salonta_Turnul_m.htm

https://www.utazzerdelybe.hu/latnivalo/nagyszalonta/csonka-torony-nagyszalonta

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszalonta

Készítette: Kasztner Zsófia 7.d

Nagyszalonta

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.

Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy

család volt. 1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai

tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék

adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby

család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a

század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1584-ben Bocskai István

fejedelem szabad hajdúi költöztek be a településre, ezért 1000 tallér zálogösszeget fizetve a

falu birtokosának. Ők alapítják meg Szalonta városát. Szalonta várát a hajdúk kezdték el

építeni 1620-ban és Rákóczi György segítségével fejezték be. 1598-ban a Nagyvárad alól

visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.

1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A

Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát.[4] 1610-ben

Báthory Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott. Egy 1618-ból

fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a

szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A

pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.

A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték

építeni, és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban

már említették: ez év október 6-án Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen

Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel

később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyertek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a

7

várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára

lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek.

Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. Az így pusztán maradt község csak a század

végén kezdett ismét benépesülni, és 1695-ben már ismét szervezkedett.

1702-ben 1. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária

Terézia Esterházy Pál Antal hercegnek adományozza.

A 18. század végén és a 19. század elején még körülbelül 200 nemes család lakta a várost,

melynek állattenyésztése már a múlt század elején európai hírű volt.

Ősi egyháza, a mai református templom helyén állt, még pedig akkoriban a váron belül s

kőfallal és védő tornyokkal volt megerősítve.

A trianoni határ egy kisseb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt

Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a Második bécsi döntésnek

köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet

foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott. Nagyszalonta ma 20 ezer főnyi

lakosságának kétharmad része magyar.

Nagyszalontához tartoztak egykor Barmód, Andacs, Cserepes, Kölesér és Atyás puszták is.

Ezek közül Atyás nevű pusztája már 1401-ben szerepelt az adóösszeírásokban, valamint

Szalonta határában állt egykor Mező-Panasz és Vásári község is.

Nagyszalontán született Arany János, sajnos a szülőháza nem maradt fenn, a régi ház helyén

található egy épület, melyben tájház és könyvtár is található.

Nagyszalontán található az Arany János Emlékmúzeum. A múzeum a Csonka torony

épületében kapott helyet, mely 1636-ban épült, de nem sokkal utána a törökök megrongálták.

A tornyot a századforduló előtt restaurálták, s később itt kapott helyet a költő emlékére

berendezett múzeum.

"A szalontai Csonkatoronyhoz, egész sor népmonda fűződik. Azt is mondogatják az öregek,

hogy Szalontát valaha Nagyfalunak hívták, s a Csonkatorony a Toldi család őrtornya volt.

Toldi a gyűrűjét állítólag, az épülő torony alapjába helyezte. Amikor a hajdúk ideköltöztek,

boszorkányok meg szellemek lakták. Éjszaka nem mertek benne maradni az őrök. Végül,

aztán akadt egy bátor fiú, aki, két napot, és két éjszakát töltött a toronyban, s csodák csodájára

épségben jött ki. Ettől kezdve aztán senki sem félt, ott őrködni. A legtovább, napjainkban is

élő mondák az állítólagos alagutakhoz fűződnek. 1915-ben egy öreg szalontai így emlékezett:

négy alagutat ástak alatta. Az egyik a Körös alatt, egészen a gyulai várig vezetett, a másikon

8

el lehetett menni a váradi Szent László templom alá, a harmadik kivezetett a Szénáskerti-

érhez, a negyedik Kerekiben végződött, a Bocskai várnál."

http://www.hatartalan.net/index.php/bansag-erdely-partium-romania/bihar-

megye/nagyszalonta/latnivalok

https://www.utazzerdelybe.hu/varos/nagyszalonta

Készítette: Lengyel Alíz 7. d

Arany János balladái

Arany János 1817. március 2-án Nagyszalontán (ma Románia) született és 1882-ben

Budapesten halt meg. Munkásságának egy jelentős részét a balladaköltészet adja.

Európában a romantika korában egyre népszerűbb lett a műballada, és megnőtt az érdeklődés

a népköltészet felé. A ballada eredetileg népköltészeti műfaj.

Arany ismerte a skót és székely népballadákat, valamint a románc-jellegű déli balladákat is.

Művészetére elsősorban a skót, később székely népballadák voltak hatással. Arany megőrizte

a népballadák tragikus komorságát, a formára jellemző gyakori ismétlést (sorismétlés,

alliteráció), de míg a népballadákban a bűn elkövetésén vagy a büntetés végrehajtásán van a

hangsúly, addig Aranyt a bűnhődés lélektana foglalkoztatta. A ballada a szépirodalomban

meghatározását tekintve az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja. Greggus

Ágost szerint „tragédia dalban elbeszélve.” Arany elsősorban lírikus költő volt, de a

gondolatibb líra felé vonzódott.

A Toldi estéje és a balladái jó példák erre.

Már 1847-ben is kísérletezett a balladával, első balladáját 31 éves korában írta. Balladatípusai

három szerkezeti megoldást tartalmaznak.

Arany balladáinak szerkezete újszerű: találkozunk párhuzamos szerkesztéssel, idősíkok

váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások összekapcsolásával.

Témája szerint:

-történelmi balladák: tárgyukat főleg a 14-15. századból, az Anjouk, a Hunyadiak korából és a

török korból merítette (Mátyás anyja, Szondi két apródja)

9

A második csoportba sorolható balladáit történelminek lehet nevezni, V. László, Szondi két

apródja: Történelmi ballada, melyben vezérmotívum a kétszólamúság. A történet alapja

Drégely várának 1552-es török ostroma. Az apródok a múltat idézik fel, míg Ali szolgája a

jelent. A költemény arra keres válaszokat, hogy a bátor és hős várvédők tragikus bukásából

milyen erkölcsi tanulságokat lehet levonni..

-népéleti balladák (Ágnes asszony, Tengeri-hántás) Az elsőt egyszólamú, vonalszerűen

előrehaladó balladának lehet nevezni. Ez áll legközelebb a románchoz, nevezik még népies

balladának is. Korai balladái közül néhány: Mátyás anyja: A vers arról szól, hogy az aggódó

Szilágyi Erzsébet levélben próbál hírt kapni Prágában raboskodó fiáról. A műben allegorikus

a hírvivőként szerepel a holló, a Hunyadi-család címerállata. Zách Klára, A walesi bárdok.

-lélektani balladák: az általában tragikus végkicsengésű balladák középpontjában a

lelkiállapot változásai állnak, az emberi lélek mélységeit járja be A harmadik típusú,

nagyvárosi balladái a késői korszakának „Őszikék”-balladái. E korszakban előtérbe kerültek

misztikus babonás motívumok, felerősödött költészetében az erkölcsi szigor, és megjelent a

nagyvárosi-ellenség. Tetemre hívás, Tengerihántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, A kép-

mutogató.

A balladák tematikája:

Arany balladáiban (a népballadákhoz hasonlóan) egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a

történet kiindulópontja. Aranyt a bűnös lelki vergődése foglalkoztatja leginkább. Témában

gyakran megjelennek ősi hiedelmek, pl. a boszorkányhit (Vörös Rébék),

Források:

https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/arany-janos-balladai/

http://irodalomora.hu/arany-janos-balladai/

Erhardt Nóra (7.a)

Arany János élete

Tudjuk, hogy egy híres magyar költő volt, Petőfi barátja. Persze, mindenki olvasta

irodalmon már a Toldit, és tudjuk is, hogy ő írta. De azt szerintem már nem mindenki tudja,

hogy a Toldi egy triológia valójában, ami három részből áll: Toldi, Toldi szerelme, és Toldi

estéje.

10

1817-1882-ig élt, Nagyszalontán született, hogy kezdjem a szokásos bevezetővel. Apja Arany

György volt, édesanyja Megyeri Sára. 9 testvére volt, viszont 8 elhunyt tüdőbaj miatt, így

csak a legnagyobb nővére, ő és a szülei voltak egy család. Szegény családban nevelkedett.

Csodagyereknek tartották, mivel már 4 éves korában tudott olvasni. Nem érettségizett, mégis

az MTA főtitkára lett. Nagyszalontán, és Debrecenben tanult 10 évig. A tanulmányait

abbahagyta, és vándorszínésznek állt 2 évig, pontosabban 1833-1835-ig. Eredetileg nem akart

költő lenni, szobrász, vagy festő szeretett volna lenni, de a színészkedést is kipróbálta, illetve

zenélni is tudott, gitározni, és zongorázni is.

1836-ban, Máramarosszigeten azt álmodta, hogy az édesanyja meghalt, ezért hazament,

gyalog. Ez több, mint 250 km! Most képzeljétek el: mi szenvedünk, hogy feljussunk azon a 2

emeletnyi lépcsőn, Arany meg több, mint 250 km-t ment gyalog! Pár hét múlva tényleg

meghalt az anyja, apja pedig megvakult. Ez után 3 évig Nagyszalontán tanított, majd 10 évig

másodjegyző volt. 1840-ben elvette Ercsey Juliannát, akivel 2 gyermekük született. 1841-ben

Juliska,1844-ben László. Arany 1882-ben halt meg Pesten.

Arany 1. epikus műve, az „Elveszett alkotmány” volt, ami 1845-ben megnyerte a Kisfaludy

Társaság pályadíját. A következő évben híres költő lett. Ismét megnyerte a Kisfaludy

Társaság pályázatát egy elbeszélő költeménnyel: A Toldival. Ekkor megismerte Petőfit,

akivel nagyon jó barátok lettek. Amikor 1857-ben Ferenc József Magyarországra látogatott,

megkérték Aranyt, hogy írjon róla egy dicsőítő verset, de ezt Arany elutasította, viszont

megírta a Walesi bárdok című balladát.

A szabadságharc bukása után 10 évig volt Nagykőrösön tanár. A tanítása után Pestre

költözött, ahol először a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, majd az MTA főtitkára.

Akkoriban alig írt verset, mivel nem volt rá ideje a munkája miatt. Az utolsó éveiben

lemondott a hivataláról, nyaranta a Margit-szigeten írt verseket, amik az Őszikék korszaka

volt. Az akkoriban írt verseit a Kapcsos könyv őrzi. Juliska 1865-ben meghalt, ezért átvették a

3 éves félárva unokájuk, Széll Piroska nevelését. Összesen (már ha jól számoltam, akkor) 306

nyilvánosságra hozott verse van.

Források: https://zanza.tv/irodalom/romantika/arany-janos-eletmuve-epikus-kolteszete

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ercsey_Julianna

http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/

https://eduline.hu/kozoktatas/dolgok_amiket_nem_tudtal_Arany_Janosrol_U2FB1Q

11

Vizoviczki Míra (7.a)

Nagyvárad – Székesegyház

A ma már Romániához tartozó magyar ajkú város történelmünk egyik leghíresebb és

legősibb központja. A neve a régi magyar várad főnévből ered.

A lakosság 24,5%-a magyar,75,5%-a román. Nagyvárad területe 793 hektár (= 7.9 km²).

Nagyváradon van mit lásson a turista, megér egy látogatást. A főváros után Nagyvárad a

ranglista második helyén áll. 2014 az első év, amikor Nagyvárad felkerült az első tíz

legvonzóbb turisztikai látványosság listára és megelőzött olyan településeket, mint Kolozsvár,

Nagyszeben, Sinaia vagy Brassó, amelyek eddig a listavezetők voltak.

A 11. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a

székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször

gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán

került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt.

A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus

püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma.

A Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyház elődjét még Szent László alapította, a

legendák szerint 1116-ban ide temették uralkodónkat. A török háborúk során teljesen

elpusztult a régi templom, az újjáépítés elkezdése Forgách Pál püspök nevéhez fűződik, aki a

tehetséges bécsi építészt, Franz Anton Hillebrandt-ot kéri fel az építés vezetésére, aki az olasz

Giovanni Battista Ricca tervei alapján végül 1780-ban fejezi be a templom építését.

Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot

basilica minor rangra emelte. Ugye a legenda szerint Szent László a templomban van

eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik

az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy

hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László

arcvonásait.

Források:

https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1radi_r%C3%B3mai_katolikus_sz%C3%A9kese

gyh%C3%A1z

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1rad

12

http://nepesseg.com/baranya/varad

https://szallashelyek-utazas.info/nagyvarad-latnivaloi/

Készítette: Mézes Marcell 7.d

Szent László

Szent László 1040 körül látta meg először a napvilágot, mint az Árpád-ház egyik

tagja. 1077-ben és 1081-ben koronázták meg Székesfehérváron, magyar királlyá. 1091-ben

elfoglalta Horvátországot, így horvát királlyá koronázták. Sok dologban köthető össze Szent

László és Erdély. 1085-ben elkezdődött a kunok és a magyarok közt egy háború, ami végül

magyar győzelemmel zárult. A kunok a terjeszkedésük miatt támadták meg Magyarországot.

Szent László csapataival vissza akarta szorítani a kunokat, így hát megszervezte a hadseregét,

amivel Erdély felé vette az irányt. A csaták végén Szent László egyedül maradt, nem volt mit

tennie, és ezért életében először és utoljára, megsarkantyúzta a lovát és megfutamodott a

Torda hegy felé. A kunok ordították, hogy ,,Utána! Utána!” de olyan hangosan, hogy ég, föld

zúgott az ordítástól. Szent László meg csak nyargalt, nyargalt, amíg annyira el nem fáradt a

lova, hogy már szegény alig tudott járni. De ott jött mögötte a kun sereg, és Szent László

kilátástalannak gondolta helyzetét. Ha elkapják, akkor a kunoké lesz a magyar királyság.

Ekkor elkezdett imádkozni ,,Ó uram, segélly!” fohászkodott László, a szemét az égre

emelvén. S abban a pillanatban ketté hasadt a Tordai hegy! László háta mögött rettentő nagy

hasadék tátongott. A kunok azonnal megálltak és döbbenten, rémülten, néztek erre-arra.

Gondolkoztak, hogy hogyan kerülhetnének ismét László nyomába, de amerre néztek, nagy

hosszúságban húzódott a hasadék. Szent László a lovával sarkon fordult, és visszalovagolt az

ő népéhez. Másik alkalommal László a Mátrában táborozott a kunokkal szemben. Olyan nagy

volt a szárazság, hogy a király serege egészen ellankadt. A Szent király maga ment vizet

keresni, de találni nem talált. Ismét buzgón fohászkodott felsóhajtván ,,A magyarok Istene

nem hagyhat el bennünket!”. S mikor imája után kardját több helyen beleszúrta a sziklás

hegyoldalba, annak nyomán azonnal kristálytiszta források bugyogtak fel. A szomjúságtól

megenyhült sereg ezután könnyűszerrel verte szét a szomjúságtól meggyötőrt kunokat. A

forrásokat máig Szent László forrásainak nevezi a hagyomány. 1095-ben hunyt el, Váradon

temették el. Számos ereklyéje van, mint például a hermája a koponyacsonttal, az

állkapocscsonttal, ereklyéje a jobb karcsontjával, bal karcsontjával, további csontjai, melyek

13

az elmozdítható fedelű díszes mennyezetes kőkoporsójában voltak elhelyezve, aranylánca,

hosszúkás zafírkővel ékesített aranygyűrűje, halotti leple, melybe szentté avatásakor földi

maradványait helyezték, kétélű csatabárdja és ezüst kürtje. Nevéhez fűződnek az első magyar

Szentek szentté avatása is. 1083-ban ő kezdeményezte István király, Imre herceg és Gellért

püspök szenté avatását is. III. Celesztin pápa 1192. június 27-én avatta szentté. Ez a nap a

Gergely naptárban, László névnap.

Források:

https://www.mozaweb.hu/Search/global?search=szent+l%C3%A1szl%C3%B3&lexik

ontypeid=VIDEO

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly

Boa Zsófia Csenge (7.a)

Ady Endre (1877-1919)

Ady Endre 1877 november 22-én született Érmindszenten. A huszadik század egyik

leghíresebb költője, újságírója, írója volt. Érmindszenten egy szegény nemesi családba

született. Apja Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodó, anyja Pásztor Mária. Egyetlen nővére

Ilona sajnálatos módon egyéves kora előtt elhunyt, öccse Ady Lajos, aki magyar latin szakos

tanárként dolgozott.

Tanulmányait egy református elemi iskolában kezdte 1883-ban. Katona Károly egyengette

útját tanította az olvasásra, írásra, számolásra. Szülei úgy döntöttek, hogy gimnáziumba

küldik 1886-ban katolikus népiskolába még hozzá Hark István keze alatt. Amint sikeresen

befejezte a katolikus népiskolát tovább tanult és 1888-ban a Nagykárolyi piarista

gimnáziumban kereste az új kihívásokat. Ady nem rajongott ezekért az évekért amit itt

töltött, mert az ő bevallása szerint ezek az évek voltak a legszörnyűbb diákévei. 1892-től a

zihali református kollégium diákja lett számtalan iskolába járt, minél műveltebb szeretett

volna lenni. Szülei azt a döntést hozták, hogy beíratják a Debreceni Jogiakadémiára. Végül

ezt a helyet sem szerette meg igazán, szülei meghallgatták kérését és elengedték a Pesti jogi

karra, majd Temesvár érdekelte, ezért oda utazott és a királyi táblánál írnokoskodott, délután

magánórákat adott. Temesvárról anyja vitte haza, mivel Ady nagyon lebetegedett 1897

karácsonyán egészségesen utazik vissza Budapestre, hogy beiratkozhasson a negyedik félévre.

14

Nem mert a szülei szeme elé kerülni, a sikertelen negyedik félév miatt. Ezután a Debreceni

Hírlaphoz kerül, de továbbra is a Nyugat Lapnál dolgozik, minkettőnél segédszerkesztő lesz.

A következő félévre már be se iratkozott és így vége szakadt a jogi tanulmányainak. Ebben az

évben megjelent az első verseskötete: Versek címmel, de sajnos nem volt túl nagy sikere.

1899 végén Nagyváradra megy és ott találkozik a fényűző élettel. Írásaiban Petőfi néphez

szóló hangját utánozta. Az újságírás egyik kiemelkedő alakja, a 19-20 század kiemelkedő

személyisége. Ady előbb vált jobb újságíróvá, mint jó költővé, a költészethez még

csiszolódnia, fejlődnie kellett. Ismertebb művei: Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném,

ha szeretnének, A halottak élén.

Nagy szerelme Csinszka, de végül Boncza Berta lesz a felesége 1915 márciusában megkéri a

kezét. 1919 január 27-én Budapesten a spanyolnátha okozza a halálát 41 évesen. Nagyváradot

egész élete során csodálta.

Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre

• http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/aeelet7.htm

• https://kisstanna.wordpress.com/tag/ady-csinszka-hazassag-tortenete/

Szögi Virág 7.d

Királyhágó

Királyhágó Bánffyhunyad közelébe, a Sebes-Körös partján fekvő falu. Erdély határ

pontja más néven Erdély kapuja. 1919 ezt a hegyhátat tekintették határnak Magyarország és

Erdély között. A település egyik állandó problémával küzdött földrajzi elhelyezkedése miatt,

hiszen a Sebes-Körös völgyében fekszik, így a folyók tavaszi áradásai fokozott veszélyt

jelentettek a falura nézve. Ilyenkor a településhez vezető utakon közlekedni lehetetlen, így új

út kiépítése vált szükségessé, mely a település és Nagybáród között épült meg. A település

felett húzódó Királyhágó 582 méter magas. Az itt található ortodox fatemplom a XVIII.

század végén épült. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot

teremt a Partium és a történelmi Erdély között. II. József (1780-90) trónörökös korában ezen

az útvonalon járt, ezért az útkészítést látogatásához kapcsolhatták, ezzel függhet össze a

15

hegynyergen áthaladó neve Személyesen járt itt a kalapos király II. József. Áthalad rajta

Románia egyik legfontosabb főútja, a DN1-es.

Források:

https://brainmanpictures.piwigo.com/picture?/17450

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/kiralyhago-1663

Vígh András (7.a)

Kalotaszeg

Kalotaszeg nevét még a honfoglaló magyarok Kalota nemzetségéről kapta. A

középkorban Kalotának nevezték a Berettyótól a Sebes-Körösig terjedő vidéket. A mai

tájegység Kolozsvártól nyugatra fekszik. Kalotaszeghez tartozónak tekintjük még a Kapus-

vidéket és az Átmeneti-vidéket is Kolozsvár környékén. A táj kialakulása 350 millió évvel

ezelőtt kezdődött meg. Az ún. Kalotaszegi-medence központja, Bánffyhunyad 554 méter

magasan van, így ez a legmagasabb pontja a tájnak, és ezért Felszegnek hívják. Az alatta

fekvő Almás-völgyet és Alsófüldet a nép Alszegnek nevezi. A növényzet túlnyomó része

egyhangú, kietlen szántóföld. Növényzet nélküli sziklás dombok, árkokkal szaggatott

hegyoldalak, fátlan kaszálók és legelők, és kis patakok (Nádas, Kapus, Almás patak)

jellemzik a tájat.

A Kalotaszeg nevet Kalathazeg formában először 1433-ban említik. A területet már a

honfoglalás elején benépesítették. István király országépítő munkája során megszervezte a

vármegyéket és az egyházmegyéket. Ekkor került sor arra is, hogy a nemzetségi birtokok

nagy részét a királyi vármegyékhez csatolta. Ennek kapcsán került a Mikolák Nádas menti

birtoka az Erdélyi Püspökség tulajdonába. Kalotaszeg földje és magyar népe gyakran esett

áldozatul a tatár és török dúlásoknak. A trianoni békeszerződés után Romániához csatolt

terület magyarságának lélekszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 1945-ben még

kb. 32.000 főt tett ki a kalotaszegi magyarság, míg az 1992-es népszámláláskor már csak

22.654 személy vallotta magát magyarnak.

A magyar népművészet újrafelfedezése a kalotaszegi hagyományok népszerűvé válásával

kezdődött az 1880-as években, miután Gyarmathy Zsigáné felélesztette a varrottas

kézimunkák készítését és a kalotaszegi hímzések európai hírnévre tettek szert. A kalotaszegi

16

népművészet hatással volt magyar iparművészek gödöllői csoportjára és Kós Károly

művészetére. A kalotaszegi népművészet jelentős eleme a kalotaszegi népzene és tánc és a

kalotaszegi népviselet is. A kalotaszegi népviselet a magyarság egyik legismertebb

hagyományos népviselete. A lakosság ma már csak egyházi és családi ünnepeken öltözik

népviseletbe.

Elsőként Vikár Béla indult a kalotaszegi néprajzgyűjtésre, ahol megismerkedett Tamás

Katával, akit Kolozsváron és Pesten is felléptetett. A tájegység táncainak és népzenéjének

legjelesebb gyűjtői közé tartozott a tavaly elhunyt Kallós Zoltán, és Martin György (1932-

1983). A táncalkalmak Kalotaszegen is részben az emberélet fordulóihoz, részben az év jeles

napjaihoz kapcsolódtak. A magyarok férfitáncai közül a legényes volt elterjedtebb. A

kalotaszegi magyarok, románok és cigányok zenéje, ahogy kultúrája is, sok szempontból

összefonódott, együtt fejlődött.

Készítette: Magyar Sára 7.d

Kalotaszentkirály

A település Bánffyhunyadtól 5 km-re fekszik. A hegyvidéket 1836 m magasan a

Vigyázó hegység uralja. Az ottani természet rengeteg gyönyörű környezeti adottsággal

rendelkezik, vannak völgyszorosok, vízesések, cseppkő- és jégbarlangok és több mint 7

gyűjtőtó. Maga a falu Kalotaszeghez tartozik. 1073 lakosa van, és ebből 924 magyar.

Kalotaszentkirályt a Kalota-patak két részre bontja, amit egy híd köt össze, a bal parton van

Szentkirály, a jobb parton pedig Zentelke.

Kalotaszentkirály környéke már a római korban is lakott volt.

Ezt bizonyítja egy, ebből a korból származó síremlék, ami a falu egyik határrészében került

napvilágra

Míg Szentkirályt kisnemesek és jobbágyaik, addig Zentelkét főleg jobbágyok lakták. A 15.

század közepétől a falu legnagyobb birtokosa a losonci „Bánfi” család volt. A Bánffyak az

1430-as években megszerezték a korábbi királyi vár, Sebesvár birtokát, amelyet másképp

„Kalataszeg vára” néven is neveztek. A várhoz nagy uradalom tartozott, amit egy mezőváros

(Bánffyhunyad) és 22 helység vagy puszta alkotott, köztük Zentelke.

Szentkirályt és Zentelkét története során többször érte támadás. 1658-ben a II. Rákóczi

György serege ellen induló büntető hadjárat során török-tatár hadak dúlták fel. 1848

17

november 7-érői 8-ára virradóan a szomszédos román hegyi településekről összeverődött

parasztsereg rohanta meg és égette föl az ikerközséget. Nemes lakosai közül többet

felkoncoltak. Ekkor Szentkirályon mintegy 20–25 nemes család lakott, itt volt a szolgabírói

járás székhelye és adóhivatala is.

1940-ben a II. bécsi döntéssel Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz.

Kalotaszentkirály-Zentelke a magyar hadsereg szeptemberi bevonulásával határközség lett.

A két falu lakossága elsősorban mezőgazdaságból élt, de emellett a szegényebb rétegekből

idénymunkára Nagyváradon túlra, az Alföldre jártak aratni 1920 előtt. A hegyi román

falvakban a Béles környéki fűrészmalmoknál, illetve a calateli 3 nagy deszkagyárban a két

világháború között lehetett munkát találni. A szegényebb családok lányai átlagosan 2 évig

cselédeskedtek Kolozsvárt, Bánffyhunyadon vagy a környező falvak polgári középosztálybeli

családjainál. A második világháború előtt alig emlékeznek arra, hogy értelmiséginek tanult

volna valaki, ha igen, akkor inkább Szentkirályról. Szakmát is kevesen tanultak, inkább apáról

fiúra szállt a mesterség az iparos családokban. Szűcs, csizmadia, kerékgyártó, kovács, ács,

kőműves, asztalos, molnár – esetenként több is – volt a két faluban. (A második világháborúig

Szentkirályon volt több iparos.)

Az 1991-es népszámlálás adatai szerint Kalotaszentkirály és Zentelke összesített lakossága

1255 fő, ebből magyar 1054. Kalotaszentkirály napjainkban községközpont, négy kisebb

település tartozik hozzá: Kalotadámos, Jákótelke, Magyarókereke és Malomszeg.

Régen a hídnak jelentős szerepe volt, ugyan is a fiatalok nem mehettek át rajta, addig, amíg

meg nem házasodtak. A faluban és környékén sok szép templom található, mint például a

kalotaszegi Református templom, a templomban található orgona és a mennyezeten több mint

220 kazetta van, mindegyik egyedi mintával díszítve ( a kazetták azok négyzetekbe festett

népi motívumok )

Az ottani templomokat körül veszi egy-egy védőfal, ami körülbelül 2-3, néhol akár 4-5 m

magas. A településen vendégfogadó hálózat is működik. Híres szülöttei Vincze Gábor

irodalomtörténész és Vincze Imre akadémikus rektor.

Érdekesség, hogy Kalotaszeg ( vagy is Kalotaszentkirály is ) a magyar népművészetben az

egyik legcifrább jellemű kultúrával rendelkező település, mind zenében, mivel rengeteg

díszítést használnak, mind az építészetben, és a ruhák varásásban is. Egy szóval gyönyörű kis

falu és mindenkinek csak ajánA faluban, Ady Endre hársfája alatt találjuk az 1994-ben

készített Ady-emlékművet. A költő 1914 júniusában járt itt először Boncza Bertával.

A fa alatt ülve versírásra ihlette a templomból hazafelé tartó, színes népviseletbe öltözött

emberek látványa.

18

A faluban a 40-es ház udvarán tájház is várja a látogatókat, ahol a sok-sok régi használati és

berendezési tárgy mellett a kenderfeldolgozás teljes munkafolyamatát is bemutatják az

érdeklődőknek.

Múzeumi környezetben a 291. szám alatt gazdagon díszített kalotaszegi szoba, valamint

szövő- és asztalosműhely is látogatható.lani tudom a látogatásást.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalotaszentkir%C3%A1ly

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3493

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalotaszentkir%C3%A1lyi_reform%C3%A1tus_templo

m

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/kalotaszentkiraly-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-kalotaszentkiraly.html

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/08/429.html

Szirovicza Zsolt (7.a)

Kolozsvár (kapcsolódások Szegedhez)

Kolozsvár Erdély legjelentősebb városa, lakosságszámát tekintve Románia 2.

legnagyobb városa. A történelmi Magyarország Kolozs vármegyéjének székhelye. Lakossága

kb. 350 ezer fő, ilyen méretű – a fővárosnál kisebb, a megyeszékhelyeknél nagyobb – város

Magyarországon nincs. A város lakói közül kb. 40-50 ezer magyar nemzetiségű.

Kolozsváron 1872-ben alapították meg a Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetemet,

amely 1881-től a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet viselte. A Szamos-

parti várost 1918 decemberében román királyi csapatok szállták meg, és az egyetemet 1919-

ben román egyetemmé alakították. A hallgatók nagy része és a professzorok többsége az

anyaországba, Budapestre menekült. 1921-ben törvény született, amely rendelkezett a magyar

államtól a trianoni békével elszakított egyetemek új székhelyeiről. A pozsonyi Erzsébet

királyné Tudományegyetem Pécsre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem pedig

Szegedre került.

19

Kolozsváron 1895-ben Ferenc József király meglátogatta a róla elnevezett egyetemet.

„Felséges uram — mondta az egyetem rektora, mikor az új épület második emeletére vezette

az akkor már idős uralkodót — magasra kell mennünk!" „A tudósoknak mindig magasra kell

törekedniök" — válaszolt a király.

Kolozsvár legnevesebb szülötte Hunyadi Mátyás (1443.február 23.). Mátyás király életében

Szegednek nagy jelentősége volt, szerette a várost, sokszor megfordult Szegeden. A

tizenötéves Mátyás, amikor Prágából kiszabadult és a trónt elfoglalta, legelső teendője volt,

hogy Szegedre látogasson (1458). Uralkodása során több mint 15 kiváltságlevelet adott

Szeged polgárainak.

A Hunyadiak idejében úgyszólván Szeged volt az ország központja, a főurak és főpapok a

leggyakrabban itt találkoztak, itt gyülekeztek a hadak is. 1465-ben ismét Szegeden járt

Mátyás király és ekkor a keleti gyöngyökkel gazdagon megrakott királyi palástját az

alsóvárosi barátoknak ajándékozta. A palástból miseruhát készítettek, amit ma is meg lehet

nézni az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban. A miseruha hátán lévő hatalmas kereszt

most 824 igazgyöngyből áll, ám régen több volt rajta: a török hódoltság idején sok ferences

szerzetest elhurcoltak fogságba és a palást gyöngyeivel váltották meg szabadságukat.

A palást ajándékozás fényes tanújele annak, hogy Mátyás király milyen szeretettel viseltetett

Szeged népe iránt.

Források:

Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József-tudományegyetem története 1872–1922

Makkai László: A Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története ; sulinet.hu,

wikipedia.hu, Reizner János: Szeged története

Készítette: Kiss Emma Mirtill, 7.D

Szent Mihály templom

Erdély második legnagyobb gótikus temploma.

Kolozsvár központjában a főtéren kezdték el építeni a XIV. században.

Befejezése Zsigmond király uralkodása idejére, azaz 1419–1437 közöttre tehető.

A homlokzat befejezése és a torony építése még az 1450-es években is tartott.

A templomot 1489-ben tűzvész károsította, majd Mátyás király uralkodása alatt restaurálták.

20

A torony építésének időpontja az 1511–1545 közötti időszakra tehető. Két torony építése volt

tervben de végül csak az északi készült el.

A torony az 1697-es tűzvészben elpusztult és csak 1742-1744 között építették újjá barokk

stílusban.

Majd ezt a tornyot 1763-ban villámcsapás és földrengés károsította, ezért le kellett bontani.

A jelenleg is látható neogótikus torony alapkövét 1837-ben tették le és 1859-ben készült el.

Az 1738–1744-es nagy pestisjárvány vége után a főbejárat elé fogadalmi kapuzatot

emeltettek. A három bejáratú, diadalkaput, amelyet Szent Mihály és a pestis ellen oltalmazó

szentek szobrai díszítettek, az 1899-es rendezési munkálatok során helyezték át a Szentpéteri

templom elé.

Főkapu felett magyar királyi, német császári és cseh királyi címer.

Főbejárata fölött egy dombormű található, mely Szent Mihály arkangyalt ábrázolja

1916-ban a toronyban 5 harang volt, ebből négyet 1917-ben a hadsereg katonai célokra

lefoglalt, de a nagyharangot Hirschler József plébánosnak sikerült visszaszereznie.

A másik hármat 132 darabra törve ledobták a toronyból. Az új harangokat Honig Frigyes

aradi mester készítette, ezeket 1924-ben szentelték fel.

50 országgyűlést tartottak itt.

Báthory Zsigmond beiktatásának, Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor

fejedelemmé avatásának helye.

Források: https://ersekseg.ro/hu/papiadatlap/230?q=templom/893

https://www.karpatinfo.net/latnivalok/szent-mihaly-templom-kolozsvar

Polestyuk Péter (7.a)

Mátyás király

Mátyás Király- eredeti nevén Hunyadi Mátyás- Kolozsváron született 1443

februárjában és Bécsben halt meg 1490 áprilisában. Corvin Mátyásnak is nevezték, az

igazságos király ’titulust’ is megkapta a nép által. Apja Hunyadi János, anyja Szilágyi

Erzsébet. A család címerén egy gyűrűt tartó holló látható.

Apja 11 éves korában ütötte lovaggá Nándorfehérváron. Magyarországon 1458 és 1490 között

uralkodott. Királlyá való koronázására csak 1464-ben Székesfehérváron került sor. 1469-ben

Cseh királlyá, 1486-ban Ausztria főhercegévé koronázták. A magyarok, de számos más nép

21

hagyománya is a legnagyobb királynak tartja számon. Már gyermekkorában politikai

tapasztalatokat szerzett, jártassá vált a politikában és a társadalmi életben Vitéz János püspök

segítségével, aki tanítómestere volt. Több nyelven beszélt, tudott latinul, csehül és németül.

Hat éves koráig anyja és dajkája nevelte aztán tanítók felügyelete alá került. Mátyás nemcsak

a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, de még a világhíres Kapisztrán Szent Jánossal és

mássokkal is. 10 évvel később, amikor bátyját kivégezték börtönben volt. V. László először

Bécsbe majd Prágába vitette. A legenda szerint, amikor Prágában volt édesanyja hollóval

levelezett vele.

Miután V. László meghalt a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került. A következő év

januárjában a korábban apját támogató köznemesi réteg segítségével Mátyást királlyá

választották. Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania a

hatalmát. Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 1463-ban 80 000 aranyforintért

visszaszerezte a Szentkoronát Frigyestől. Az egyezségben az is benne volt, hogy együtt

harcolnak a török ellen. Még abban is megegyeztek, ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg akkor

Frigyes fia, Miksa örököli a trónt. Mátyás megalapította az első állandó magyar

zsoldoshadsereget, a Fekete sereget. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai

Beatrixot vette feleségül azonban gyermekük nem született. Megpróbálta házasságon kívül

született fiának Corvin Jánosnak biztosítani a trónt. Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalok

megteremtésében. 1471-től arra törekedett, hogy függetlenül kormányozzon. Egyre ritkábban

hívta össze az országgyűlést és törvények helyett rendeletekkel kormányzott. Mátyás híres

tudósokat hívott udvarába. Életének utolsó éveit a trónöröklés ügyére fordította 1485-ben

elfoglalta Bécset és felvette az Ausztria hercegi címet. Ekkor helyezte át az udvarát Bécsbe

Nem választották meg Német-Római császárrá. Nem volt még ötven éves, amikor készülődött

Nem volt még ötven éves, amikor készülődött a török elleni háborúra váratlanul meghalt. a

török elleni háborúra váratlanul meghalt.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly

http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1096613

https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=379

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kapisztr%C3%A1n_Szent_J%C3%A1nos

22

Készítette: Nagy Luca 7.d

Házsongárdi temető

Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az

elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is.

„Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem

gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem

láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál.” – írta Széchenyi 1821-ben.

Kolozsvár történelmi temetőkertje, a sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak

nyugvóhelye. Vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temettek el ide magyarokat,

szászokat, románokat.

Nevének eredete:

A „Házsongárd” elnevezés eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölte, ahol

gyümölcsösök, szőlők terültek el. Valószínűleg szász eredetű a szó: hárs + bongárd

gyümölcsöskert jelentésből.

Története:

A 16. század végén alapította a kolozsvári közgyűlés a pestisjárvány idején. A járvány miatt

nagyon sok halottat kellett eltemetni, így további területeket jelöltek ki temetkezési helynek.

Így terjedt el a domboldal felé. Köztemetőnek tartották, így bárki eltemethette ide elhunyt

szerettét. A 19. században zsidó temetővel, az első világháború idején pedig honvédsírkerttel

bővült.

Leírása:

Jellegzetes sírköve: ereszes sírkő és a koporsó alakú tumba. A reformkorral divatba jött a

temetőkultusz: főúri családok versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat

halottaiknak. Az emlékműveken sírjeleket, szimbólumokat, búcsúverseket, címereket hagytak

az utókorra.

A Házsongárdi temető 2004-től az országos műemlék-jegyzékben is szerepel. Jelentőségét

több szempont is indokolja. Még mindig található benne néhány nagyon régi sírkő. Ezeknek

két típusa volt elterjedve. Egyik a hasáb alakú, egyik oldalán ereszesen bemélyített fejkő, az

eresz alá rendszerint mesterségjelvényt, címert, gyermek-alakokat véstek ki, majd következett

a magyar, német vagy latin felirat néhány életrajzi adattal. A módosabb vagy tanult

embereknek gyakran koporsó alakú fedkövet (tumbát) készítettek, ennek két menedékes

oldalára került a felirat, néha az egyik oldalon a férj latin nyelvű, verses szövege, a másikon a

feleség magyar nyelvű sorai.

23

A XIX. század közepétől a módos, főúri családok (Bethlen, Mikó, Jósika, Béldi) rangos

építészektől tervezett kriptákat emeltettek. A temetőt művészi szempontból is értékes

műalkotások sora díszítette. A kőből faragott szobrok egy része napjainkig látható, a fémből

lévőket sajnos az utóbbi évtizedben ellopták. A temető mint dús növényzetű park is

figyelemre méltó. Igazi hírnevét azonban panteon-jellegének, nagy halottjainak köszönheti.

Évszázadokon át Kolozsvár Erdély első városa, tudományos központja, egy ideig fővárosa is

lévén, itt számos kimagasló személyiség élt, s tért nyugovóra a Házsongárdba.

Sok író, művész, egyetemi tanár, pedagógus sírhelye.

A magyar művelődéstörténet nagyjainak is nyughelye: Kós Károly (építész), Reményik

Sándor (költő), Szenczi Molnár Albert (lelkész, fordító, nyelvész), Apáczai Csere János

(pedagógus) , Dsida Jenő (költő)

Az egykori békés együttélés mintapéldája az utókor számára.

forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zsong%C3%A1rdi_temet%C5%91

https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/kolozsvar-hazsongardi-temeto

http://www.hazsongardalapitvany.ro/

Kotormán Szimonetta 7.a

Sárkányölő Szt. György szobra

Szegeden , a Rerrich Béla téren álló Szent György szobor eredeti példánya a Prágai

Nemzeti Galéria udvarán, a prágai Szent György-kolostorban található, melyet a kolozsvári

testvérek, Márton és György készített el 1373-ban. (Akik Nagy Lajos korában éltek, apjuk

festő volt.) Az eredetiről készült egy másolat, ami 1939-ben került Szegedre Klebelsberg

Kunó ajándékaként.

Szent Györgyről az a legenda járja, hogy megölt egy vérengző sárkányt, ezért páncélozott

öltözékben, dárdával a kezében és lovon ülve, éppen sárkányt gyilkolva szokták ábrázolni. A

Prágában álló Sárkányölő Szent György szobor a leghíresebb, ennek megtekinthetjük

másolatait Kolozsváron, Budapesten és Szegeden is. A szegedi Sárkányölő Szent György

szobrát 1997-ben új barokk stílusú talapzatra helyezték. Ez a talapzat úgy feles

életnagyságban, bronzos színben pompázik. Mészkőből készült, míg a szobor nagyobb része

24

öntött bronzból. Az európai gótikus szobrászat egyik kiemelkedő remekműve. Fontos

kiemelnünk, hogy a kolozsvári Szent György-lovasszobor egy másolat, amely a Farkas utcai

református templom előtt áll. Az öntését Budapesten Róna József végezte. 1904-ben az akkori

Arany János téren állították fel (ma Lucian Blaga tér). 1960-ban került a jelenlegi helyére.

Érdekes részlete, hogy a páncéling anyaga hasonló a sárkány bőrének textúrájához. A szobor

talapzatán felirat található, amely magyarul így hangzana: Ezt a művet, Szent György

képmását az Úr 1373. esztendejében a kolozsvári Márton és György készítette. Ez a szobor

esztétikai, szimbolikai és technikai jellemzőivel emelkedik a nagy és híres szobrok

színvonalára ugyanis az eredeti méretet megközelítő szobrok öntésénél nagyon ritkán

alkalmazták a viaszkiolvasztásos technikákat. Azt gondolnánk, hogy ha ilyen pontos és fontos

adatokat tudunk erről az alkotásról, akkor még sok mást is. Hát sajnos messze nem így van.

Kevés olyan remekmű van a világon, amit ekkora homály és félreértés vesz körül, mint ezt az

alkotást. Például a szoborról több legendát is kitaláltak vagy állítottak az eredetitől eltérően.

Ezekben az időkben még szinte nem is létezett ilyen önmagában álló bronzszobor, ami

teljesen körbejárható.

Források:

https://www.kozterkep.hu/483/Sarkanyolo_Szent_Gyorgy_szobor_Szeged_1959.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy-szobor_(Kolozsv%C3%A1r)

Jancsák Márton István (7.a)

Szeged Havas Boldogasszony templom, Kolozsvár Farkas utcai templom

összehasonlítása

Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete: az alsóvárosi Havas Boldogasszony

Templom, amelyet sokszor Mátyás-templomnak is neveznek a szegediek. A templomot az

1400-as évek közepén kezdték el építeni, és 1503-ban szentelték fel. Nem más építtette, mint

Hunyadi Mátyás. A király és Báthory István a kenyérmezei csata előtt tettek fogadalmat,

amely szerint, ha győzelmet aratnak a török felett, két-két templomot építtetnek hálából. A

győzelem után mindketten megtartották ígéretüket. Báthory Nyírbátorban, Mátyás

Kolozsvárott és Szegeden építtetett templomokat. Hunyadi Mátyás egyik kedvenc városa volt

a miénk. A török hódoltság idején a templomra jogot formáltak a reformátusok is. A templom

25

egyik fele az övék, a másik fele a ferenceseké volt. Akkoriban vághatták a templom, tér felőli

oldalába a másik bejáratot. A legenda szerint, a tulajdoni vitában maga a török helytartó

döntött úgy, hogy a templom a ferenceseké legyen. Azóta több átépítésen esett keresztül és

nyerte el mostani, gótikus és barokk stílusjegyeket is viselő arculatát.

A kolozsvári Farkas utcai templom a református egyházé. Zordon megjelenésével az erdélyi

magyar gótika legjellegzetesebb példája. Hagyományosan itt iktatták be a püspököket. A

templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű, akárcsak

Szegeden, itt is a ferencesek kezdtek a munkálatokba. Az építkezést János testvér vezette,

valószínűleg ugyanaz, aki a szegedi templom építésénél irányított. A költségeket Mátyás

király állta. A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt,

orgonája 1534-ben készült. A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az

akkorra már sok viszontagságon túl esett, romos templomot. A több mint húsz évig tartó

újjáépítés során új tető és boltozat készült, a támpillérek többségét kicserélték, az oromzatra

órát tettek. Majd egy 18. század végi tűzvész után ismét átépítették. A mai, belső elrendezése

hasonlít a szegedi templomra, bár tört kőből rakott, és egyetlen hajóból áll, teljes hosszúsága

60 méter, 15 méter széles, hálóboltozata 19 méter magas. Míg a szegedi templombelső barokk

jegyeket hordoz, addig itt a gótika és reneszánsz nyomai mutatkoznak a bútorzat

faragványain. Az alsóvárosiak számos szent szobrát és a fekete Mária kegyképét látogatják, a

Farkas utcai templom református hagyományokat őrizve kevésbé díszített. A templom kiváló

akusztikája miatt is rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket.

Borka Viola 7.a

A Tordai hasadék keletkezése és mondája

A Tordai-hasadék egy mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, közel Torda

városához. 1938-ban védett területté nyilvánították.

A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban, más szóval középidőben keletkezett

vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A Tordai-hasadék a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-

Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagy, beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt

a beszakadt völgyet mosta a benne lévő folyó, Hesdát-patak sok ezer éven keresztül.

A Tordai-hasadékhoz sok-sok érdekes legenda fűződik. A legnépszerűbb legenda szerint a

győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már majdnem utolértek. De amikor a

26

Szent király Istenhez fordult, az alatta lévő hegy megrepedt és áthatolhatatlan gátat formált a

király és pogány üldözői között. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova

patkójának a helye állítólag még ma is látszódik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.

Egy másik legenda szerint egy óriási kincs van eldugva a Tordai-hasadék egyik barlangjába.

Egyik hiedelem szerint Szent László király errefelé harcolt a kunokkal, és vitézei

megszomjaztak. Szent László király belevágta a bárdját a kősziklába, mire rögtön megeredt

egy forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s

a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.

A hasadék szokatlan földrajzi elhelyezkedése miatt számtalanszor megmentette a magyar

népet. Egy erről szóló romantikus legenda szerint Batu kán a hozzájuk csatlakozó kunokkal

megtámadta a hasadékot, mert a környékről a nép ide bújt el. Mivel Kendi Gyula embereivel

minden roham elől megvédte a hasadékot, a kán továbbment, de otthagyta Keme nevű kun

vezérét, hogy éheztesse ki a bujdosókat, elzárva a barlangok bejáratát. Keme azt követelte,

hogy adják ki összes kincsüket és ezen kívül a legszebb hat lányt a szabadságukért. A

magyarok készen álltak inkább utolsó emberig is harcolni, de Kendi Gyula gyönyörű nővére,

Kendi Ilona képes volt még öt társával együtt feláldozni magát.

A hős lányok a kincsekkel együtt a kun táborhoz közeledtek, de amint Kendi Ilona és Keme

meglátták egymást, egymásba szerettek. A lány azonban kijelentette, csak úgy lesz a felesége,

ha Keme kereszténnyé válik és a magyarokhoz társul. Keme boldogan teljesítette ezt a

feltételt, népével a magyarokhoz csatlakozott és őket segítette.

Források:

http://tarsoly.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1077883

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezozoikum

http://www.erdekesvilag.hu/a-tordai-hasadek/

Szalma Barnabás (7.a)

Torda és a tordai sóbánya

Torda város Romániában Kolozs Megyében található Kolozsvártól 32 km-re. A város

helyén a dák Dierna majd a római hódítás után Potaissa néven állt település. A római korban

az V. Makedón légió számára épített erődítmény a mai Várfalva nevű település feletti

27

magaslaton állott, mely valószínűleg a második tatárjárásban rombolódott le. A várrom

maradványai még ma is megtekinthetőek.

Torda népessége a 2002 -ben történt népszámlálás szerint 5618 magyar és 47 442 román

lakosból áll, vagyis nagytöbbségben románok lakják.

A Tordai sóbánya a híres Tordai hasadéktól nem messze található. A csaknem 1200 méter

vastag sórétegű sóbányából már a rómaiak is bányásztak. Nem véletlen, hogy később Torda

lett az összes erdélyi sóbánya irányító központja. A körülbelül 13 millió éves sókészlet elzárt

tengerek fenekén rakódott le és az évmilliókig tartó földkéreg mozgásának köszönhetően,

(*más néven tektonikus mozgások) az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén tornyosult ki.

1690-ben a bányászat folyamatosan zajlott Habsburg irányítás alatt.

Ekkor kezdődik el a Tordai sóbánya története. Elsőként a Terézia bányánál található harang

alakú aknákat alakították ki. A nagy mennyiségű só nagy gazdasági ugrást és kereskedelmi

fellendülést jelentett abban az időben az itt élőknek. Kezdetben technikailag az előbb említett

harang formájú, majd később trapéz alakú termekben termeltek, az ilyen kialakításokkal

jelentősen megnövelték a hatékonyságot.

A Tordai sóbányában 1932-ben a munkálatokat és a bányászatott leállították. A világháború

idején légvédelmi búvóhelyként szolgált az ott lévő lakosság számára.

A sóbánya napjainkban turisztikai központ és gyógyhely. A bányában viszonylag hűvös van,

de a magas páratartalom és az egyenletes hőmérséklet miatt a bánya levegője az

asztmásoknak és a légúti megbetegedésben szenvedőknek különösen jót tesz. Európai Uniós

pénzből gyógyközpontot alakítottak itt ki különböző sportolási lehetőségekkel, ugyanis fizikai

aktivitás közben jobban kifejti hatását a jó levegő. Ezért a sóbarlangban foci, golf és tekepálya

is működik, valamint csónaktúrára is lehetőség van, szórakozásra pedig ott az óriáskerék. A

Terézia bányában egy földalatti tó is található, amiben csónakázni, nyáron fürödni is lehet.

Van egy terem, az úgynevezett visszhangok terme, ahol az elkiáltott szó akár egy tucatszor is

visszhangzik.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Torda

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/torda-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-torda.html

https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/tordai-sobanya

https://hellomagyarok.hu/program/erdelyi-csoda-a-tordai-sobanyatol-mindenkinek-

leesik-az-alla

28

Készítette: Berecz Zoltán, 7.d

Böjte Csaba

Böjte Csaba (született: Kolozsvár, 1959. január 24.) ferences rendi szerzetes, a Dévai

Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az

Erdélyben sanyarú körülmények között élő gyermekek felkarolása.

Élete és munkássága

Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját

feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként a Hargitán. Ezzel a döntéssel, akaraterejét

próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült.

Édesapja költő volt, s egy verse miatt a Ceaușescu-rezsim bírósága hét évi börtönre ítélte,

ahonnan négy és fél év múlva szabadult, utána másfél hónappal meghalt. Böjte Csabának ez

alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a

tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz.

Idézet Böjte Csabától:

„Azért mentem el teológiára, és kezdtem el törődni utcagyerekekkel, hogy az ő szívükben is

egy kicsi reményt, egy kicsi fényt gyújtsak.”

A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb

titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, mielőtt 1989-ben pappá

szentelték.

Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot

vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és

évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a

lépését, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte atya válasza az volt, hogy a

gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg.

Az árvákat befogadó ferences rendi szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára tevékenységét

elismerik egész Erdélyben, Romániában és Magyarországon is. Az alapvető életfeltételeken

kívül (ruha, étel, stb.) taníttatásukkal is foglalkozik, amelybe vallási és erkölcsi nevelésük is

beletartozik.

A Szent Ferenc Alapítványt az erdélyi ferences szerzetesek hozták létre 1993 tavaszán. Célja

segíteni a legkisebbeket, azokat, akik másnak nem kellenek!

29

Szent Ferenc nyomdokain haladva:

Szent Ferencnek is hálával tartozunk, hisz tőle tanultuk, hogy életünk legnagyobb gondjai

közepette is lehet két száraz fával hegedülve szembekacagni a nyomorral, akár vérző szívvel

is vidáman együtt lenni az ártatlan, tiszta szívű gyermekekkel. Ő tanított meg arra, hogy

pacsirta módjára nem szégyen felcsipegetni az út szélére hullott morzsákat. Alázattal

dicsőíteni az Istent és kérni mindazt, amire szükségünk van: ruhát, bútort, élelmet, tanszert,

házat, mindent annak az Istennek a nevében, aki érettünk koldussá lett.

„Minden egyes gyermek egy csoda. Nem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik: egy új Ady

Endre vagy épp Blaha Lujza. Ha ajtót nyitunk előttük, esélyt adunk nekik, hogy

kibontakoztassák a személyiségüket, a tehetségüket. Nem kell hozzá mást tenni, csak

egymásból a jót "kiszeretni".-vallja Böjta Csaba.

Érdekesség

Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) Emberi méltóságért kitüntetésben részesítette Böjte

Csaba ferences rendi szerzetest. Az elismerést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Szunai

Miklós, a civil szervezet főtitkára adta át 2017.február 6-án Budapesten.

https://pozitivgondolatok.wordpress.com/tag/bojte-csaba/

Kávássy Patrik (7.a)

Parajd és a sóvidék

A parajdi sóbánya a Kárpát medence legjelentősebb sókitermelő helye. 1463-ban

Mátyás király megerősítette a székelyek szabad sóbányászatát és kereskedési jogát. Az 1562-

es székelyföldi felkelések leverése után János Zsigmond a királyi kamra javára lefoglalta a

parajdi sóbányát. 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem a székely székeknek külön-külön

kiadott oklevelekkel visszaadta a régi szabadságjogaikat. 1861-ben a Székelyföldön és

Szászföldön élő emberek mindegyike parajdi sóval sózott ezután. 1862-ben vette kezdetét a

földalatti só bányászata, amely később, az 1960-as években, jellemzővé vált különböző

gyógykezeléseknél. A 80-as évektől már kezelési és látogatási részlegről is számolnak a

források, melyet az úgynevezett „50”-szinten alakítottak ki, amely a felszíntől számítva 120

méter mélyen helyezkedett el a föld alatt. A speleo- és klimatoterápiás ellátásra kialakított

bányatermekig az autóbusz a bejárattól 1250 méter hosszú tárlón megy keresztül. Ide a

30

főszezonban 2500-3000 gyógyulni vágyó ember is ellátogat naponta. Az úgynevezett Isten

házát a kezelési és látogatási szint egyik félreeső kamrarészében rendezték be, lelki támaszt

nyújtva ezzel a testi gyógyulást keresőknek és természetesen a látogatóknak is. A sóbánya

kápolnájában 1999 szeptember 18-án ökumenikus istentisztelet keretében felavatták a

Nepomuki Szent János sóból faragott szobrát. A bánya védőszentjének megmintázása régóta

foglalkoztatta Szekeres Lajos nyugalmazott bányászt, aki szabadidejében művészi fokon

műveli a faragást, így készítette el az 1,75 m magas egy tonnánál is nehezebb szobrot. Európa

egyik legnagyobb só tartalékát őrzi a Parajdi Sóbánya, ahol a sótörzs 1,2 kilométer x 1,4

kilométer átmérőjű, enyhén ellipszis formájú, és a gyökere 2700 méter mélyről indul. A

parajdi sónak több neve van, de köztudott, hogy már a 15. századtól „székely sónak”

becézték, ami egyben egy erdélyi tájegység, neve is volt. A vidék népe századokon át ebből

élt, hiszen megélhetési forrást is jelentett számukra a bánya, azontúl, hogy az itt kitermelt só

az egészségük és ételeik forrása is a benne található 84 féle ásványi anyagnak és

nyomelemnek köszönhetően. A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül

egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A térség erős vidéki jelleggel

bír. A bányakamra éves átlaghőmérséklete 16 Celsius fok. 1947-49-ben megnyitották a Dózsa

György-bányát, de a nyitási munkálatokkal egyidőben, még 1954-ig művelték a Párhuzamos-

bányát is. Eredetileg három trapéz alakú kamrát terveztek, de később, az 1960-as évek után

kiterjesztették a szintet egy alacsonyabb, négyszögű keresztmetszetű kamrasorral. A kifejtett

sómennyiséget 1952 januárjáig a régi harang alakú József-bánya lovas-felvonójával húzták a

felszínre, ekkor beindult az elektromos felvonógéppel működtetett két-liftes új szállítóakna, a

Dózsa György-akna. Ezalatt, egy 40 m-es vastagságú biztonsági plafon hátrahagyásával, még

1976-ban új szinteket terveztek. Ezeket, a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket

1978-ban nyitották meg és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. Ezeken a szinteken a

sókamrák 20 m szélesek, 12 m magasak és több száz méter hosszúságban húzódnak. A

mélységi részről a só kiszállítása egy kétkasos vak-aknán történik, melynek mélysége 260 m,

majd az 1250 m hosszú rézsű szállítótárón keresztül jut a kősó a sómalomba.

Források:

https://www.szekelyfoldiinfo.ro

https://kirandulastippek.hu

https://utitars.cafeblog.hu

31

Készítette: Ördög Flóra 7.d

Korond és a fazekasság

Korond egy erdélyi falu a mai Romániában, Hargita megyében.

A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési

központja.

Atyha, Kalonda, Pálpataka és Fenyőkút települések tartoznak hozzá.

Korond nagyközség, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál

elterülő fennsík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik.

Hargita megye közép-nyugati reszén terül el. A szűkebb tájegység neve Sóvidék, amely

magába foglalja Korond és Parajd községeket, és Szováta várost.Korondon a fazekasságnak

ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebb fazekas központjának tartják. A

fazekasság a középkortól nőtt iparággá.

Az első írásos adat a fazekasságról 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas

céhkontárkodással vádolja a korondiakat. A korondiak a máz nélküli edényeknek is sokféle

változatát készítették, melyek jól bevált főzőedények voltak az akkori cserepes tűzhelyeken.

Fazekasok mindig nagy számban éltek. Számuk az évek folyamán általában 100-400 között

változott. Ma 600 körül van az ipari engedéllyel rendelkező fazekasok száma. A Korondon

alkalmazott népi fazekas-technologia mozzanatai:

Az anyag korongolása (edénytest

elkészítése)

Szikkasztás

Kaolinnal való leöntés (engobozás)

Karcolás, csíkozás vagy festés

(díszítés) - főleg szaruírókával

Égetés (mázas edényeket)

Korond látnivalói:

az 1911-ben épült római katolikus templom,

Árcsói sós kút : a Korond vize jobb partján, a "sós ház"- ban fakad. Vizének használatát már

Mária Terézia idejében szabályozták. Így régente minden szerdán reggel a korondiak,

szombaton az atyhaiak szállították hordókban, szekerekkel szállították a " sócédulákra"

kiállított sósvizet falujukba, ahol a mindennapos főzéshez, szalonnához és az állattartásban

használták fel. A korondiak sókereskedelemmel is foglalatoskodtak: a sós vizet

cserépfazakakban főzték, párologtatták, majd a megkövesedett "sósonkolyt" a szomszédos

32

falvakban gabonára cserélték.

Korondi fazekasság:

A korondi fazekas központ híre már nemcsak a megye, hanem az országhatárokon is

túlterjedt.

A korondi kerámiakészítés, kialakulásának kezdetén, a nincstelenek számára kenyérkereső, a

kevés földűeknek kiegészítő foglalkozást jelentett.

Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket

készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, káposzta sarvaló

kondért.

Ősszel ők látták el a messzi környéket szilvaízes fazékkal. A főzésre-sütésre használt lábasok,

fazekak mellett nagyszámban készítettek ételhordásra kantáros fazekat, a szapuláshoz pedig

lúgos fazekat. Érthető tehát, hogy az első levéltári bejegyzésekben is elsősorban a vörös,

mázatlan edényeket említik jellegzetes korondi készítményként. Míg a korondi fazekasok

pirosra (vörösre) égetett parasztedényeket (fazekakat, korsókat, tálakat) készítettek, a

csíkmadarasiak jellegzetes terméke a fekete edény volt.

Házaló és szekeres fazekasok

A házalók fogattal nem rendelkezve, kora hajnalban felkerekedetek, átalvetővel a hátukon

vagy egyszerűen összefűzött fazekakkal leereszkedtek a környező, viszonylag módosabb

falvakba: Énlaka, Etéd, Siménfalva, Székelykeresztúr vidékére, egészen Udvarhely és

Segesvár környékéig. Termékeiket legtöbbször gabonáért értékesítették.

A fazekasok másik csoportja szekérrel járta a Mezőséget. Erdély falvait. Korondon viszonylag

nagyon korán megjelentek a szekeres fazekasok. Sokszor a szekeresség olyan méreteket

öltött, hogy a szülők gyerekeiket az iskolától is távol tartották.

A korondi fazekasság történetének mindmáig talán legnagyobb vízválasztója 19. század

végén, a 20. század elején, a mázas edények térhódításával kezdődött. Ettől kezdve készítik

azokat az edénytípusokat, amelyek ma is a döntő többségét alkotják a korondi termelésnek.

Az ország egyetlen helységében sem dolgozik annyi agyagot formáló és díszíto fazekas, mint

Korondon.

Így a korondi kerámia formái, díszítési és rendeltetési jegyei alapján a népművészeti

alkotások közé sorolható. Több mint kétszáz korongozó alakítja az agyagot a hagyományos

korondi és a környékről Korondra származott formákra. A mai korondi kerámia formavilága a

lehető legváltozatosabb, a díszítőmotívumok is igen sokfélék.

Ezeket két csoportba oszthatjuk:

a hagyományos, helyi, korondi formák és díszíto motívumok, valamint

33

az új, átvett formák és díszíto motívumok "(Kardalus János: A korondi kerámia).

Az utóbbi két évtizedben gyors ütemu újítások mentek végbe. Különösen a formák lépték túl

a hagyományosnak mondható rendet. A jelenség összefügg a kerámia szerepváltozásával, a

díszítő funkció fokozott elotérbe kerülésével a régi használati kerámiával szemben. Ezek

alkalmazása egy természetes megnyilvánulás, a kerámia mai igényekhez való alkalmazkodása

folyamán. Hasonló alakulás figyelhető meg a díszítomotívumok szerkezeti rendjében is, ahol

a régi elemek újakkal telítődnek, gyarapodnak.

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/korondi_keramia-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-

korondi_keramia.html

http://www.primariacorund.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=100:latniv

alok&catid=24&lang=hu&Itemid=852

Ódry Márk (7.a)

Farkaslaka – Tamási Áron élete

Tamási Áron 1897 szeptember 20-án született Farkaslakán. Szegény családban nevelkedett

sok testvérrel. 1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába. Majd 1914-ben behívják katonának.

1918 november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd 1921-ben,

miután diplomát szerzett, a Kereskedelmi akadémián tanult tovább. Tanulmányai befejezése

után banktisztviselőként keres állást. Az első világháború után Erdélyben marad, amit

Romániához csatolnak.

1923-ban kivándorol Amerikába. Lélekindulás összeált című műve volt az első irata, amit

1925-ben adtak ki. 1926 májusában költözött Kolozsvárra majd 1926-ban feleségül vette

Haliker Erzsébetet. A Brassói Lapokban külön rovatot kapott 1933 májusától Tiszta Beszéd

névvel. Baumgarten-díjjal négyszer is kitüntették 1929-ben, 1930-ban, 1933-ban és 1943-ban,

valamint 1940-ben átvette a 1940-ben átvette a Corvin-koszorút. 1944-ben Budapestre

költözik feleségével, ahol Bajor Gizi Kossuth-díjas színművész házában vészelték át

Budapest ostromát. 1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből. Ekkoriban

leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt.

34

1954-ben Kossuth-díjat kap. 1956 szeptemberétől 1957 áprilisáig a Magyar Írók

Szövetségének társelnöke lett. 1956 október 31-én a Petőfi Párt Irányító Testületének tagjává

választották. Tamási fogalmazta a december 28-án, az írószövetség közgyűlésén felolvasott

Gond és hitvallás című nyilatkozatát majd 1963-tól Országos Béketanács elnökségi tagja lett.

Özvegye halála előtt Budapesten létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává

tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt.

1966 május 26-án hunyt el. Kívánságára szülőfalujában, Farkaslaktán temették el. Itt található

a sírja a templomkertben. A sírkövén ez olvasható:

,,Törzsében székely volt , fia hunniának

Hűséges szolgája bomlott századának”

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si_%C3%81ron

https://cultura.hu/kultura/120-eve-szuletett-tamasi-aron/

https://tudasbazis.sulinet.hu/HU/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-

osztaly/tamasi-aron/tamasi-aron-elete-elbeszelesei-az-abel-trilogia

Készítette: Van Leeuewn Nina 7.d

Szejkefürdő- Orbán Balázs

Szejkefürdő Székelyudvarhely egyik nagy szabadidő-központja és üdülőtelepe , éppen

ezért a itt élő emberek számát nem tartják számon. Neve, a „szejke” a néprajzosok szerint

zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. A Szejkefürdő

ásványvizes forrásainak gyógyhatását – fennmaradt írott forrásaink szerint – már a 18.

században ismerték. Kibédi Mátyus István az Ó és új dietetica című könyvében a

következőket említi: „a város közelében levő forrás szürkés, tengervízhez hasonló büdös vize

gyógyítja a sebeket és bőrkiütéseket. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes

melegfürdője, mofettája (gőzölője), gyógyiszapja van Itt rendezik immár két és fél évtizede a

Szejke folklórfesztivált a Szejke Napot. Szejkefürdő szabadtéri színpadán tartott folklór

műsor minden év júniusának egyik érdekes színfoltja. Neve szorosan összefonódik Orbán

Balázs író nevével, akit ide temettek el. A város építészetére nagyon jellemzők a

székelykapuk házak előtt, illetve elszórva az utcákon, mezőkön, tereken.

35

Orbán Balázs (1923.feb.3. Lengyelfalva- 1890.ápr.19. Budapest) a legnagyobb székely író,

történész. Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, székely családban, apja,

lengyelfalvi báró volt. Az általános iskolát szülővárosában végezte ezután pedig előbb

katolikus majd református gimnáziumban tanult. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a

piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az

antik görög kultúra emlékeit, Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti

utazás címmel. ovábbi élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került.

Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi

barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey

szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán

Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát” .Csak 1859-ben térketett haza

Székelyföldre majd rengeteg kutatást folytatott szülőföldje környékén. Ebből az időszakban

(1868-1873) adta ki fő művét a Székelyföld leírása címmel. 1872-től egészen élete végéig

tagja volt magyar országgyűlésnek. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott:

történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban. Orbán Balázs

nagyon sokat tett hozzá Szejkefürdő gyarapodásához kiépíttette a várost. Ennek emlékére és

végakarata szerint itt a domboldalban temették el. Az emlékmű közvetlen közelében áll az

első székely kapu, Orbán Balázs kapuja, amely eredetileg 1888-ban a szejkefürdői nyári

Kossuth-lak bejárata előtt állt.

Látnivalók:

A székelykapu-kiállítás az udvarhelyszéki kapuk díszítőmuvészetének bemutatását, a népi

értékek megmentését célozza. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában, több

hagyomány-pártoló személy közreműködésével (többek között Kovács Mihály tanár,

tanfelügyelő 1973-tól 3 kaput állítatott fel, majd munkáját Vofkori György tanár folytatta) tíz

kapu sorakozik az Orbán-emlékmű előterében, a Borvízoldalban. Az emlékmű közvetlen

közelében áll az első székely kapu, Orbán Balázs kapuja, amely eredetileg 1888-ban a

szejkefürdői nyári Kossuth-lak bejárata előtt állott. Az 1973-1998 között felállított székely

kapuk alatt sétálva juthatunk fel a síremlékhez.

A székelykapu eredete:

A székely kapuk történetét kutatók többféle eredetelméletet alkottak. A Távol-Keleti eredetet

vallók a díszítéskincs őseit az indiai-kínai kőfaragó művészetben vélik felfedezni.

Az erdélyi eredet mellett kardoskodók a székely kapuk elődjének a kerített templomok

kerítéskapuit tartják. Egy másik elmélet a határőrvidékek, a gyepűk kapuállító szokása felé

36

tájékozódik. “A székely kapu nem más, mint egykori gyepűkapu, s mindenütt megtalálható,

ahol egykor gyepű lehetett.

A mai székelykapu három oszlopra állított kétosztatú építmény.

Részei a befelé nyíló nagykapu — ez a megrakott szénásszekér magasságához igazodik — és

a gyalogosok részére készült kisajtó. A három tartóoszlopot közös szemöldökgerenda fogja

össze, erre épül a néhány sor zsindellyel, esetleg cseréppel fedett egy- vagy kétsoros

galambbúg.

A kapulábak és a szemöldökgerenda tartósabb összekapcsolására kötéseket alkalmaznak. A

kötések a kapu felső nyílásának félkörös, boltívszerű kiképzést adnak.

Kapuink díszítésére faragás, ritkábban festés és faragás együttesen szolgál.

A katolikus falvakban, házaknál a kapuállítás utolsó lépéseként (akár csak a házak esetében)

egy fakereszt kerül a kapu tetejére. Innen származik a mondás: “Hála Istennek fölkerült a

kereszt! – tehát be van fejezve a munka, végére értek a dolognak. A székelykapu minden

alkotóeleme tehát, még a csapok és a szegek is, fából készülnek. Az alkotóelemei úgy vannak

stabilan, szilárdan összeillesztve, hogy az ácsolás által a kapu nem szenved kárt esztétikai

tekintetben sem.

A székelykapu díszítése

Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput, egyéniségüket a díszítésük adja meg. A

díszítést három részben tárgyalhatjuk, úgy, mint: faragás, festés illetve felirat. Fellelhető

díszek az égitestek (megjegyzendő: a székelyeknél a nap az áldás jele), a madarak, a kelyhek,

a növényi motívumok. Az oszlopokon jellemző a rózsa illetve a levélfüzér végigfuttatása.

Ezek ismétlődése ritmikus, szívalakra emlékeztető, a köztük kimaradó helyet kacsokkal töltik

ki, melyek végén gomb, tulipán, rózsa vagy csillag található

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/Szejke.html

http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf6210.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Bal%C3%A1zs_(%C3%ADr%C3%B3)

https://www.google.com/search?rlz=1C1CHBF_enHU819HU819&ei=L2bYXN6mFf

KrrgT516DIBw&q=numarul+Popula%C8%9Bia+de+b%C4%83i+din+seiche&oq=

numarul+Popula%C8%9Bia+de+b%C4%83i+din+seiche&gs_l=psy-

ab.3...3852.3852..5190...0.0..0.131.131.0j1......0....1..gws-wiz.......0i71.BxywcAmAt3c

http://www.erdelyivendeglato.ro/szejkei-borvizmuzeum

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/Szejke.html

http://magyarno.com/pillantsunk-be-a-szekelykapun/

37

Belecz Ákos (7.a)

A székelykapu

A székelykapuk fából készült díszített kapuk. Két fő részből állnak, a kis- és

nagykapu. A nagykapu ~4,7 méter széles és magas. A kiskapu ~1 méter széles és ~2 méter

magas. Általában tölgyfából vagy cserfából készül, mivel könnyen faraghatók és időtállók.

Először a három függőleges oszlopot (a ”zábét”) készítették el. 4-5 méter magasak, úgy

vannak tervezve, hogy egy szénával megrakott szekér is átférjen a kapu alatt. Ugyanolyan

vastagok, mint a fent lévő zárógerenda, a ”kontyfa”.

A kontyfa fölött van a galambdúc és a tető. A tető védi a kaput a csapadéktól. A galambdúc

(más néven ”galambbúg”) otthont ad galamboknak. A külsejére gyakran festenek galambokat,

vagy más díszeket.

A szemöldökfán gyakran vannak feliratok. Általában rajta van a kapu építtetője és a

feleségének a neve. Néha az építőmester neve is. Ezen kívül más mondatok is vannak pl.:

Jószívű jó barát kapumon béjöhec., Az egyenes szivüt ezen kapu várja, kéiös szivüt pediglen

szépen kizárja., Ha jó szived neved e kapun bejöhetsz, De álnokul élvén fel s alá elmehetsz.,

A béjövőnek szállás, a kimenőnek békesség., Térj be hozzánk vándor, ha erre visz az utad, ha

jó a szándékod, itt szeretet fogad.

A három zábé és a kontyfa elkészítése után jönnek a kötések. A kötések a kis- és nagykapuk

sarkaira kerülő erősítések, amelyeket hónaljkötéseknek neveznek. A kiskapu kötése a

nagykapuétól ~2 méterrel lejjebb helyezkedik el. Az itt kimaradó helyen (a gerendaközön)

van a magyar címer, vagy Erdély címere. Vannak más díszek is rajta pl.: madarak, növények.

A kapu felállítását 10-12 ember csinálja. A zábékat berakják előre megásott gödrökbe, utána

földet és köveket szórnak a lyukakba, ezzel kitöltik.

A katolikus falvakban a végén egy fakeresztet raknak a kapu tetejére. Innen származik a

mondás: “Hála Istennek fölkerült a kereszt!” – tehát be van fejezve a munka, végére értek a

dolognak.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykapu

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96l

http://udvarhelyszek.eloerdely.ro/helyi-ertekek/nepi-mesterseg/szekelykapu-faragasa-

es-festese

38

Készítette: Biln Yasmine, 7.d

Csíkrákos

Csíkrákos a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekvő Hargita megyei

falu. A határától nem messze volt a tatárjárás alkalmával teljesen megsemmisült

Abránfalva. Nem messze innen, a bronzkorból származó maradványokra bukkantak a

régészek, ami azt jelenti, hogy ősidők óta lakott terület. Az egykori vár maradványai ma is

látszanak, ami egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A határvédelmi rendszernek

szintén része volt a Pogány vár ami a 18. században épült. A trianoni békeszerződésig

Csíkvármegyéhez tartozott. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. Lakosságának

száma 1128 fő. Ez a környék a hagyományok szokások és népművészetek kincsesbányája. A

székelyek ősi gyülekezőhelye ahol László herceg jelenlétében megállapították a székely

törvényeket. Zöld Péter római katolikus lelkész 1727-1795 élt. Az 1764-es kényszersorozások

elleni székely tiltakozás egyik vezetője volt. Miután a tiltakozás nem volt sikeres Pétert 4 év

börtönre ítélték ahonnan sikerült megszöknie, és Moldvába menekült ahol gondozásba vette

az ott élő magyarokat. Később visszatért Csíkrákosra ahol plébános lett, és itt is halt meg.

Csíkrákos egyik látnivalója a csíkrákosi erődtemplom. A Szent György tiszteletére épített,

erődített római katolikus templom egy kiemelkedő középkori épület, mely 13. század eredetű.

Tornya és a hajónál hosszabb, sokszögzáródású boltozott szentélye a 15-16. századi bővítés

idején épült. Szabálytalan alaprajzú védőfalát a 17. században emelték. A templomot 1758-

ban átépítették, kereszthajókkal toldották. Ekkor magasították a tornyot: a középkori részre –

mely 80-90 %-os arányban máig megőrizte eredeti vakolatát – ráépítették a napjainkban is

látható, csúcsíves ablakokkal ellátott harangházat. A templomot 1938-ban megújították. A

falképeket az 1970-es évek végén restaurálták. Sajnálatos módon sok kiegészítést

alkalmaztak, és nagymértékű újrafestéseket végeztek. A 2000-es évek első felében magyar

kormányzati támogatással újabb restaurálásra került sor. A munka befejeztét követően nem

sokkal újabb károsodások jelentek meg a homlokzatokon, amelyek mértéke folyamatosan

növekszik. Okuk a csapadékvíz és a felszívódó nedvesség mellett a restaurálás módszereiben

és a felhasznált anyagokban keresendő. A falképek fennmaradásának biztosítása érdekében

elengedhetetlen a károsodás okainak megszüntetése, a vakolatfelületek és festések

39

konzerválása. Indokolt továbbá a toronyfalak eddig még nem vizsgált szakaszainak teljes körű

kutatása.

Források:

http://www.romerterv.hu/muemlekeink/csikrakos-romai-katolikus-erodtemplom-

erdely/

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/csikrakos-932

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ld_P%C3%A9ter

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkr%C3%A1kos

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/csikrakos-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-csikrakos.html

Ézsiás Barbara (7.a)

A Békás-szoros természetföldrajza

Románia rendkívül sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik: a hegységektől az

alföldekig sokféle tájtípus előfordul. Az ország képének meghatározó eleme a Keleti- és Déli-

Kárpátok koszorúja, amelyek a lánchegység keletkezésekor megsüllyedt Erdélyi-medencét

ölelik körbe. A Békás-szoros egy 5 km tektonikus eredetű szurdokvölgy Erdély keleti részén,

azon belül is a Hagymás-hegységben, és a Békás-patak völgyében. 1971-ben védetté

nyilvánították és napjainkban is a Nagyhagymás Nemzeti Pakk része. A Békás-szoros körüli

hegycsúcsok a: Kis – Cohárd, Csíki-bükk, Oltár-kő és a Mária-kő. Ez a szoros a 200-300

méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma.

Három fő részre van osztva a: Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Nyomasztóan

magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések és

barlangok alkotják a szoros látnivalóit. A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a

Hóvirág-barlang. 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. A

Békás-patak egyik mellékága a Kis - Békás patak, melynek szurdokvölgyét Kis - Békás -

szorosnak neveznek. A patak a Ter - kő nyerge alatt ered, és egy 20 kilométer hosszú

völgyben halad. A sziklákból száz számra tör elő a sok kis patak, amelyek gyakran gyönyörű

vízesés formájában adják át magukat a Békás-pataknak. Mivel a megduzzadt patak lassan

40

folyóméretűvé válik, a sziklák között viszont nincs helye, így a Békás-patak úgy viselkedik,

mint egy elszabadult vadállat. Eszméletlen erővel préseli át magát a sziklák közti szűk

medrekben, óriási zajt okozva. A Kis-Békás patak beömlése előtt, a Békás-patakon egy híd

áll, amellyel a Pokol-torok meredek lejtőjét akarták kikerülni, de a II. világháború miatt nem

tudták befejezni. A hidat a Magyarok hídjának nevezik, ettől ballra van az Őrtorony, amelyik

a Bardócz - fal egyik sziklájának az éle. Itt kezdődik a Pokol-torka. A szoros alsó részén egy

híd vezet át a patak másik partjára. A hídtól ballra, fent lehet látni a Vízesés-barlangnak a

bejáratát. A 69 méter hosszú barlangot csak száraz időben lehet látogatni, mert a járata elég

szűk. A hídtól jobbra, ösvényen lehet eljutni a szoros legnagyobb karsztforrásához, a Mária-

forráshoz. A táj nagy területén lucfenyő található, de láthatunk faj gazdag, ritka és bennszülött

növényfajokkal borított mészkősziklákat is. A világon egyedül itt található meg a békási csüd

fű, valamint itt található még a kőhúr, és a híres, és ritka havasi gyopár is. Az Oltárkő a maga

1154 méterével a Békás - szoros legszembetűnőbb sziklafala. Jól elkülönül környezetétől és

az egész szurokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békási-szoros legszebb sziklamászó útjai

vezetnek.

Források:

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=bekas-szoros

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/bekasi_szoros-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-bekasi_szoros.html

https://erdelyivendeghazak.ro/hu/prg/10/5/gyilkos-to-bekasi-szoros

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-

foldrajz/kozep-europa-foldrajza/romania-foldrajza

Készítette:Zékány Hanna, 7.d

A Gyegyói-medence és a Gyergyói-havasok

A Gyergyói- medence Erdélyben a Hargita megyében, a Görgényi-havasok és

a Gyergyói-havasok között fekszik. Ez a medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, a

januári átlaghőmérséklet -9 celzius fokra csökken. Gyakori a köd és jellemző a korai

41

jégképződés, valamint a késői tavaszodás. Mivel hideg az éghajlata főként fenyvesek borítják

a medence területét. A vizei a Maros vízgyüjtő területéhez tartoznak. A Maros a Fekete-rez

hegy oldalából ered. A folyó erősen meanderező árteret alakított ki, ami azt jelenti, hogy

legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat, amely, ha levágják, holtággá válik. A

medencét észak-déli irányban szeli át és közben sok bővizű patak torkollik bele. A medence

területét már a 13. századtól főleg székelyek lakják. Gyergyószentmiklós a legnépesebb város,

ami ezen a területen fekszik, a medence keleti szélén.

A Gyergyói-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében a Marosfői-hágó és a

Borszéki-hágó között helyezkedik el. Legmagasabb pontja 1675 méter magas Likas. Ez egy

középmagas hegységnek számít.A havasok főgerince észak-dél irányú. A hegységben

áthaladó út a Pongrác-tetőn keresztülköti össze a Gyergyói-medencét a Békás-szoros és a

Gyilkos-tavat, amely 1837-ben egy földcsuszamlással jött létre. A Gyergyói-havasokból ered

a Maros és az Olt folyók. A hegységben a mérsékelt éghajlat hegyvidéki változata található.

A magasság növekedésével arányosan csökken a hőmérséklet és növekszik a csapadék

mennyisége. Az évi csapadékmennyiség a hegyvidéken általában meg haladja az 1000 mm-t.

Elég sokszor fújnak erős szelek, melyek nem ritkán hatalmas erdőket döntenek ki. A

Gyergyói-havasok gazdag erdőségekkel rendelkezik, uralkodó fái a fenyőfélék, főleg a

lucfenyő és a jegenyefenyő. A fenyőerdők széles tisztásain kaszálók, legelők találhatók. A

magasabban fekvő területeken a bükk, a nyír, a juhar, a fűz és a kőris található. Az

aljnövényzet is gazdag. Tavasztól őszig számos erdei gyümöcsöt is találhatunk, például epret,

málnát, áfonyát és szedret. Az erdőket gazdag állatvilág népesíti be. A vadászati tilalom és az

ésszerű vadgazdálkodás eredményeként számos faj elszaporodott, ezért gyakori a területen a

barnamedve, a róka, a vaddisznó, a szarvas és az őz. A madárvilág képviselői a cinkék, a rigó,

a pinty, a szajkó, a barna kánya, az uhu és a holló. A hegységben elsőként a gazdag borszéki

és bélbori ásványvízforrásokat kell említeni, de megtalálható a borszéki mésztufa, a ditrói

ditroit és a szárhegyi márvány. Európa ásványvízforrásainak egyharmada a Kárpátokban tör

fel a földből. Romániai viszonylatban a leggazdagabb ásványvíz-lelőhely a Gyergyói-

havasok, és ezek közül is a borszéki a leghíresebb.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyergy%C3%B3i-medence

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3452

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyergy%C3%B3i-havasok

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3782

42

Hirz Áron Dzsingisz (7.a)

A Hagymás hegység – Kis-Cohard

Erdély keleti részén helyezkedik el Hargita megye, melynek északi részén terül el a

Hagymás hegység. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-

patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a

Gyergyói-havasok. Területe 480 km2. A Hagymás hegység éghajlata hegyvidéki mérsékelt

kontinentális, évi középhőmérséklete 8°C. Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás (1792 m),

ahol hatalmas fenyőerdők helyezkednek el, de megtalálhatóak Bükk- és tölgyfák is. Védett

állatai: hiúz, barnamedve, siketfajd és a farkas. A Hagymás hegység közepén található a

Gyilkos-tó, az egyik leghíresebb turisztikai látványosság a környéken. A tóból fenyőcsonkok

állnak ki, amelyek az egykori fenyőerdő maradványai. A hegységben található még a Békás-

szoros is, amelyet négy hegycsúcs fog közre: Kis-Cohárd, a Csíki-bükk, az Oltár-kő és a

Mária-kő. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították. Itt található a Békás-szoros-

Nagyhagymás Nemzeti Park, amely Székelyföld egyetlen nemzeti parkja. A Nemzet i parkban

igen gazdag az állatvilág. Élnek itt lepkék, kétéltűek, hüllők, madarak, de nagyméretű

emlősök is.

A Kis-Cohard a Hagymás hegységben helyezkedik el (1344 m) amelynek tetejéről

gyönyörű kilátás nyílik a mellette elhelyezkedő Gyilkos-tóra. A Kis-Cohárd déli falánál

kőfolyás húzódik ahol kagylólenyomatok találhatóak. A hegyet védetté nyilvánították.

Források:

http://www.greenharghita.ro/index.php/hu/e-utvonalak/kis-cohard/

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagym%C3%A1s-hegys%C3%A9g

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros-

Nagyhagym%C3%A1s_Nemzeti_Park

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyilkos-t%C3%B3

43

Papp Ákos (7.a)

A Maros

A Maros neve először a híres görög történettudós, Hérodotosz művében tűnik fel, aki

a Kr. előtti V. században élt. A folyó a középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy

mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre. A folyó 749 km hosszú, a vízgyűjtő területe

27 049 m2. A Gyergyói-havasokban ered Marosfő határában, Erdély területén, Hargita

megyében, a mai Romániában. Útja során érinti Marosvásárhelyt, Gyulafehérvárat, Dévát és

Aradot, Magyarországon Makót és Szegedet. Gyors sodrás, nagy esés, nagy árhullámok

jellemzik.

Szép monda örökíti meg a Maros keletkezését. A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek

volt két szép lánya, az egyiket Marosnak, a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen

vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a

tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak,

hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta

nekik, hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak

megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön,

réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz

ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros

hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-

tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger

hullámai.

Érdekesség, hogy a Maros 18 km-en keresztül a magyar-román határon folyik. Mivel a folyó

változtatja a medrét az évek alatt, így a határ is módosul. Újra és újra megállapítják a hajózóút

középvonalát, s az fogja képezni a határt. A vízjárás ingadozó, a legalacsonyabb vízállás -113

cm volt, a legmagasabb 625 cm. A folyó a romániai szakaszon nagyon szennyezett. A Maros

a Tisza mellékfolyói közül a legnagyobb esésű, legnagyobb vízhozamú és a legnagyobb

hordalékszállítású. Sokféle védett hal található benne, például homoki küllő, selymes

durbincs, magyar bucó, kőfúró csík, menyhal. Az ártéri erdőkben értékes növények és állatok

élnek. A magyarországi szakasz a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik. A Maros-ártér

állatvilágának az az érdekessége, hogy a Kárpátokból a Maros által lehordott csigafajoknak

egy része tartósan meg is telepedett a területen. Ilyen a védett bánáti csiga is, amely a

magyarországi szakasz mentén végig, sokfelé előfordul.

Források: http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1136

44

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros

http://www.csemete.com/zoldhaz_projekt/dok/tanosveny/tanosveny_01.pdf

Donkó Hanna (7.a) – Csíksomlyó

Csíksomlyó Hargita megyében található, Csíkszerda településrésze. A közelben fekvő

Somlyó hegyről kapta nevét. A központtól 3km-re fekszik. Egy több évszázados központnak

számít a katolikus székelyeknek, leginkább búcsújáróhelye miatt, úgyanis minden pünkösdkor

itt ünneplik a híres Csíksomlyói búcsút. A búcsút a Csíksomlyói kegytemplomban ünneplik

amit az 1800-as évek elején építettek, miután a ferencesek által épített régebbi gótikus

templomot lerombolták az ellenség csapatai. A búcsút annak emlékére tartják, hogy a

katolikus székelyek leverték János Zsigmond csapatát, akik a hittérítés szándékával jöttek. A

templom közelében Mária szobra is megtalálható ahova az emberek gyakran jönnek másfelől

is imádkozni. De ezek mellett Szent István szobra is itt helyezkedik el. A kegytemplom

udvarán a Szent János kápolna látható. Mára már a pünkösdi búcsú az összmagyarság

ünnepévé vált. A rengeteg látnivaló és a megmaradt hagyományok erősen vonzák magukhoz

a túristákat. A népviseletek és a népművészet is jelentős itt Csíksomlyón. Különleges látványt

nyújt Csíksomlyón a Csíksomlyói Kegytemplom, a Ferences kolostor, a Csíksomlyói

borvízforrás, de ezek mellett még más rengeteg szép látnivaló is van itt. Az Erdély-szerte,

híres orgona is itt van amit elkönyveltek a legszebb hangú hangszernek a térségben. Az idők

folyamán az iskolák és a kolostorok is nagy szerepet játszottak, főleg a székelyek szemében.

Az egyik leghíresebb oktatási intézmény volt a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium. De

ezek mellett sok könyvtár és nyomda is épült. Például a Csíksomlyói ferences nyomda nagy

szerepet játszott hiszen a sok kalendárium, és könyv mellett, a magyar szabadságharc idején

itt nyomtatták ki a Hadi Lapot. A nyomdák, iskolák és könyvtárak melett a 16-17-században a

képíró műhely is létrejött Csíksomlyón. Említésre méltó még néhány híres ember, aki

Csíksomlyón született, mint például Domokos Pál Péter, aki író és tanár volt vagy Fodor

Sándor aki szintén az írói pályázatot választotta. Az emberek máig nagyra értékelik a ferences

szerzeteseket akik mindvégig őrködtek a hit és vallás felett, illetve megvédték a

kereszténységet és a magyarságot.

Források:

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/csiksomlyo-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-csiksomlyo.html

45

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA,

http://www.bucsujaras.hu/csiksomlyo/

Készítette: Tóth Berta, 7.d

Az Ezeréves-határ

1A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az

ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. 1920

előtt itt volt a Magyar Királyság határa. A romokon felkapaszkodva, a havasok völgyeiben

kanyargó Tatros folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot.

A2 Gyimes vidéke Csíkszeredától keletre közelíthető meg a 12A országúton. A mintegy 30

km hosszú szakaszon nem csak a gyönyörű tájat csodálhatja a turista, de egyedülálló

látványnak számítanak a patakvölgyek kis szórványtelepülései, a porták kialakítása, az

építkezés formája, a ma is egységes népi kultúra, viselet, szokások, zene és tánc.

Tulajdonképpen a Tatros folyó felső vízgyűjtő területét foglalja magába a vidék. Lakói a

római katolikus vallású gyimesi csángók, a székelység egyik sajátos etnikai csoportja.

Helyi idegenvezetők elmondása szerint őseik valamikor a 18. század derekán vándoroltak ide

csíki székely és moldvai magyar falvakból. Három községük van Gyimesfelsőlok,

Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A terület adottságai főképpen a havasi állattartást és a

fakitermelést tették lehetővé az itt élők számára. A viszonylagos elzártság és a hosszú téli

hónapok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdag népköltészettel és néptánc hagyománnyal

rendelkező gyimesi csángó közösség évszázadokon átívelően is megőrizte és tovább

gazdagította hagyományait.

A huszadik század nagy világháborúi nem kímélték ezt a békés vidéket sem. Hadseregek

átvonuló területeként több ezer katona esett itt el és alussza immár örök álmát a havasi

legelők jelöletlen tömegsírjaiban.

3Gyimes falu határában láthatók az Osztrák–Magyar Monarchia egykori határának a

határkövei. Szintén itt található a Monarchia egykori legkeletibb vasúti őrháza, valamint a

Rákóczi-vár romjai.

1 http://www.info-gyimes.ro/hu/tippek/Ezereves-hatar.html 2 https://ng.hu/termeszet/2018/08/16/latogatoban-gyimesbukkon-az-1000-eves-magyar-hatarnal/ 3 https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyimes

46

Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária

kegyeibe ajánlott.

Készítette: Hüvös Gergő, 7.d

Előadás Háromszék vidékéről, és a híres őrnagyáról, Gábor Áronról

A Székelyföldnek legszebb, legérdekesebb s minden tekintetben legkitünőbb részét

kétségtelenül Háromszék alkotja.

Háromszék, ahogy a nevéből is adódik, három különböző, székely közigazgatási egységből

jött létre, 1562.ben, (Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék , a szék élén főkirálybiró állt, kinek

tisztségét, mint minden más hivatalt is, választás utján töltöttek be, azonban mára már csak

egy föld- és néprajzi tájegység.

Nagyjából Románia közepén terül el, és három területre bontható: egy magas külső (1500m-

nél magasabb) egy alacsonyabb középső (medence), és egy magasabb belső terület (1100m-

nél kevésszer magasabb) Érdekesség hogy a téli középhőmérséklet az alacsonyabb területeken

szinte pontosan megegyezik a hegytetökön mért átlaghőmérséklettel.

Háromszék fő folyója az Olt.

Talán 48-49-es szabadságharcban elért teljesítménye miatt emelkedett ki a székek (székelyek

megyéi) közül. „Nem kevesebb hősiességgel s gyakran győzelmesen harczolt Háromszék az

oroszok invasiójakor is elannyira, hogy Háromszék területén még akkor is győzelmes csaták

folytak, midőn Erdély már veszve volt, midőn Világosnál a szabadságnak sirját megásták.”

írta Orbán Balázs, ami elég egyértelművé teszi a jelentőséget a harcokban. A beszámolókból

kiderül, hogy Háromszék ugyan nem az elsők között csatlakozott a szabadságharchoz, de

amikor csatlakozott, a végsőkig kitartott, és a folyamatos túlerővel szemben is tartotta magát,

először az osztrák hadsereg ellen, majd Bem tábornok felszabadító hadjárata után az orosz

inváziót is fel tudta tartani, egészen a Világosi kapitulációig.

És ide kapcsolódik a szabadságharc egyik legismertebb embere is, hiszen a Gábor Áron

rézagyúja című népdalt óvodában már tanultuk, és akkor is emlékeztünk rá. Maga Gábor

Áron mindig is katona akart lenni, és besorozása után kérvényezte a továbbszolgálatot, de ezt

elutasították. Később öccse helyett is bevonult, le is szolgálta a három évét, de a kérvényét

újból elutasították. Mindkétszer tűzérségi ezrednél szolgált, és mindkétszer pár hónapra

megtapasztalta az ágyúöntést mint munkát. Ezután Moldvába ment ahol találkozott a későbbi

feleségével is, aki egyébként mellette harcolt a szabadságharcban is, aki „a hős tüzérőrnagy

47

mellett valóságos hadsegédi teendőket végzett” Fejér Károly szerint. Moldvában érte a háború

kitörésének híre is és azonnal hazasietett és csatlakozott Kiskomite-nak nevezett forradalmi

csoporthoz, és felvetette az ágyúöntés lehetőségét. Ezt először nem vették komolyan, de

amikor végre kimondták Háromszék önvédelmét, megkapta a támogatást és a székelyek

üdvrivalgását.

Amikor elkezdte az ágyúöntést, azonnal két problémával kellett szembesülnie: Először is

technikai problémák miatt nem volt lehetséges a pontosabb állva öntés, csak az elfektetett,

másodszor pedig nem tudták megoldani a csőfúrást, szóval arra is egy saját konstrukciós

tervet kellett elkészítenie.

Amikor elkészültek az első ágyúk, Háromszék önvédelmének parancsnoka, Dobay Károly

ezredes becsmérelte a felszerelést, miszerint: „ágyú nincs, mert ami itt öntetett, csak

puffogtatni való.” Áron erre így felelt: „Ha ágyum elhasad, lövessen főbe az Oberster ur, s ha

a kitett czélt nem találom, a második lövésre ágyum elé állok, golyóbisát lőjék keresztül

rajtam.” A próbe természetesen mondanom sem kell, hogy teljes siker volt, és nagyjából 70

ágyút öntettek ez után Gábor Áron haditechnikai üzemében.

Eközben csatákban is részt vett, és a sikerei folyamán ugrásokban haladt az őrnagyi pozícióig

ameddig életében eljutott. Több nagyvárosba is elhívták, hogy szervezze meg a tűzérségi

felszereléseket készítő gyárat, és mindenütt hozta a megszokott minőséget.

A halála is igazi hazafié volt: A Kökösi csatában hatalmas túlerővel szemben is több mint egy

óráig tartották a frontot, de ekkor egy orosz ágyúgolyó eltalálta, és azonnal meghalt.

Helyettese a csata végeztéig eltitkolta a Parancsnok halálát, de utána a holttestét

Eresztevénybe vitte. Élete ezzel ugyan végetért, de emlékezete valószínűleg örökké

megmarad.

Források:

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3473

https://www.covasna.info.ro/haromszek-foldrajza/

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1romsz%C3%A9k

https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1bor_%C3%81ron_(t%C3%BCz%C3%A9r_

%C5%91rnagy)

Segesváry Erik (7.a)

48

Az 1848649-es szabadságharc (erdélyi csaták)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik

meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári

átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része

volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott

el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a

Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni.

Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének talán legismertebb háborús

konfliktusa.

Erdély csatái – A Segesvári csata:

A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.

1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget

szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-

Gallas tábornok irányította osztrák hadseregtől.

Arad ostroma:

Arad ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc déli hadszínterén zajló

hadműveletek részeként 1848. októberétől 1849. július 1-jéig tartott, amikor a várat védő

császári csapatok szabad elvonulás fejében, fegyvereiket megtartva átadták a várat az

ostromló magyar-lengyel seregnek. A magyar kormányt zaszkali és deménfalvi Boczkó

Dániel kormánybiztos képviselte és ő látta el kézjegyével a vár átadásáról szóló

jegyzőkönyvet.

Piski csata:

A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó

stratégiai jelentőségre szert tett hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és

Puchner Antal Szaniszló seregei között.

Temesvári csata:

A temesvári csatában a Bem József vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett a

Haynau tábornagy által irányított császári és királyi hadseregtől 1849. augusztus 9-én. A csata

az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó csatája lett; a visszavonulás során a

magyar seregek harcrendje felbomlott, és a csapatok kb.

Források: https://multunk-portal.hu/html/hadmuveletek_html/tordai.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Erdély_csatái https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-

reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/magyar-szabadsagharc-tortenete

49

http://www.altisk-lelle.sulinet.hu/toriwebegyeb/az%201848-as%20forradalomreszletes.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Piski_csata

Gajdács Adrienn (7.a) – Erdélyi szászok

Az erdélyi szászok német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben. 1910-ben még 250

000 volt az erdélyi szászok száma, 2004-re már csak 15 000-en maradtak, és számuk jelenleg

is csökken. A többségük 1945 után Németországba vándorolt. A maradottak átlagéletkora 69

év körül van. Elődeik a Német-római Birodalom nyugati területéről származnak, mely távol

esik a mai Szászország tartománytól. A népnevük ellenére az ottani szászokhoz nincsen

közük. A kezdetekben nem is szászoknak hívták őket. Eredetileg a megnevezésük nem

származást, hanem kiváltságot, jogi helyzetet jelölt. A szász telepesek első hulláma 1150

körül érkezett Erdélybe, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a keleti

országrész nagyobb arányú betelepítésébe kezdett. A Rajna vidékéről származó eredeti

szászság részben közrendű parasztokból, részben lovagokból állt (nevük saját német Gräf

megjelölésükből gerébbé magyarosodott). A közrendűek fejlettebb földművelő technikát, a

gerébek ütőképes haderőt biztosítottak a Magyar Királyság számára, melyért cserébe a király

a betelepülőknek rendkívüli kiváltságokat biztosított. A vizek és erdők szabad használata

mellett vámmentességet élveztek, egy összegben adóztak , maguk választották plébánosukat,

és az élükre kirendelt Nagyszebeni prépostság közvetlenül az esztergomi érseknek volt

alárendelve, nem pedig a gyulafehérvári püspöknek.

A szászok közösen birtokolták a Szászföldet, és a gerébek is adóztak, így aztán nem alakult ki

a hagyományos nemesi és jobbágyi réteg körükben. Ennek ellenére a gerébek az Árpád-

korban és a 14. század első felében vezető szerepet töltöttek be, mivel a bírói és rendfenntartói

tisztségért cserébe többletjövedelmeket kaptak (bírságok egy része, malomjogok stb.),

amelyeket igyekeztek továbbörökíteni. Emellett többen magyar nemesi státuszt is kaptak,

amit Szászföldön kívüli birtokszerzéssel érhettek el. A tatárjárás nagy pusztítást hozott a

szászok vidékére, azonban a 13. század folyamán egyre újabb telepesek biztosították a

viszonylag gyors rendezést. Az Anjou-korban kezdődött meg a Szászföld rohamos

városiasodása, illetve a távolsági kereskedő és kézműves polgárság megjelenése, amely végül

domináns eleme lett a szászságnak. Az erdélyi szászok (és az erdélyi svábok) 1919-ben

támogatták Erdély egyesülését Romániával, a román kormány ezután folytatta a magyar

korszak asszimilációs kisebbségpolitikáját. Erdély fokozódó románosítása következtében az

erdélyi szászok még inkább vesztettek jelentőségükből. Mára számuk tizenötezerre csökkent.

Források:

50

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-

71DCC/sz-73AFD/szaszok-erdelyi-szaszok-nem-siebenburgische-sachsen-73B94/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_sz%C3%A1szok

http://tarsoly.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1032215

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/az-erdelyi-szaszok

Idris Mohamad Malek (7.a)

Kőrösi Csoma Sándor és Mikes Kelemen

Kőrösi Csoma Sándor egy székely -magyar nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia

megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely

kisnemesi család hatodik gyermekeként Csoma Sándor néven született Kőrösön. Édesapja

Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a

felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor . Tanulmányait a szülőfaluja elemi iskolájában kezdte el

1790 -ben. Majd 1799-ben felgyalogolt az apjával együtt Nagyenyedre és beiratkozott a

Bethlen Kollégiumba . Kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi

diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte

gimnáziumi, 1815-ben pedig főiskolai tanulmányait. Majd a göttingeni egyetemen végzett.

Ezután Zágrábba ment, ahol a szláv nyelveket tanulmányozta. 1819-ben gyalogosan Ázsiába

indult, hogy a magyarság őshazájának esetleges kulturális maradványaira leljen. Örmény

kereskedőnek öltözve Perzsián keresztül 1821-ben érkezett Afganisztánba, innen Nyugat-

Indiába, majd Kasmírba ért. Itt ismerkedett meg Moorcrofttal, egy angol tudóssal és együtt

indultak el Tibet felé. Kőrösi itt tanulmányozni kezdte a tibeti nyelvet és a lámaista kultúrát.

Kolostorokba járt, 320 tibeti könyvet olvasott el és közel 40 000 tibeti szót gyűjtött össze.

1830-ban Kalkuttába ment, itt dolgozta fel gyűjtéseit, majd négy évvel később kiadta tibeti-

angol szótárát. 1842-ben ismét útnak eredt Tibetbe, de Darjeelingnél megbetegedett és itt is

halt meg április 11-én. Sírhelye a mai napig ezen a helyen áll.

Mikes Kelemen magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a

fejedelmet Lengyelországba Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitartott

mellette, illetve később emléke mellett is . 1690 augusztusában született Zágonban. Előkelő

székely nemzetség ivadéka volt. Atyját, Mikes Pált, osztrák katonák végeztek ki Fogarason

51

1690-ben; anyja, Torma Éva ezután 1696-ban kövesdi Boér Ferenchez ment feleségül , akinek

hatására ő és anyja át tért a katolikus hitre a reformátusból 1701 húsvétján.1700 és1707 között

a jezsuiták kolozsvári kollégiumában tanult; itt szerzett klasszikus latin irodalmi műveltsége

később visszaköszönt leveleiben és műfordításaiban. Életének, egész sorsának meghatározó

napjára 1707. április 26-án került sor. II. Rákóczi Ferenc ugyanis ezen a napon fogadta őt

maga mellé belső inasként, Mikes Mihály ajánlására, bár édesanyja ellenezte, hogy Mikes a

fejedelem udvarába kerüljön. Rákóczi szolgálatában több jelentős esemény szemtanúja is volt,

mint pl. az ónodi és sárospataki országgyűlések, vagy akár a trencséni csata. A Rákóczi-

szabadságharc bukása után követte urát Lengyelországon és Franciaországon át

Törökországba (1711–17), ahol a török porta végül Rodostóba telepítette a bujdosókat. XIV.

Lajos Párizsában és versailles-i udvarában – ahol Rákóczi és kísérete egy ideig tartózkodott –

Mikes látóköre, műveltsége, ízlése sokat fejlődhetett. Később Törökországban is kereste a

francia követek, diplomaták társaságát. Többször is kegyelemet kért III. Károlytól és Mária

Teréziától , de elutasították kérését és végül beletörődött a sorsába . Végül 1761. október 2-

án hunyt el pestisben Rodostóban . Mikes életének jelentősége nem történelmi tetteiben, vagy

kalandjaiban csúcsosodott ki, hanem irodalmi alkotásaiban. Érdekes módon a legtöbben a

Törökországi levelek révén ismerik a nevét, s az utókor ezen alkotását tartotta élete fő

művének, azonban maga Mikes teljesen eltérő véleményen volt. Ő maga műfordításait tartotta

előbbre valónak, amit az is bizonyít, hogy mikor élete végén levelezhetett féltestvérével,

akkor egyik fordítását elküldte neki, a leveleket azonban nem. Mikes alapos műfordítónak

mondható, hiszen mintegy 6000 oldalnyi francia nyelvű kéziratot fordított le, melyeket

elkészültük után is folyamatosan javítgatott, tökéletesített.

Források :

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikes_Kelemen_(%C3%ADr%C3%B3)

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-

irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/4-a-magyar-irodalom-a-xviii-

szazadban-F17/mikes-kelemen-10E5/mikes-kelemen-elete-10E6/

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-9-

osztaly/a-nemesi-rokoko-irodalma/mikes-kelemen-torokorszagi-levelek

http://ujkor.hu/content/a-fejedelem-igazi-irodeakja-mikes-kelemen-elete

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikes.htm

52

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor•

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-

1/korosi-csoma-sandor-3BE3/korosi-csoma-sandor-eletutja-3BE6/

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/felfedezok-es-

utazok/tudomany-a-felfedezesek-szolgalataban-arckepgyujtemeny/korosi-csoma-sandor

https://www.ujakropolisz.hu/cikk/korosi-csoma-sandor-1784-1842

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1784_marcius_27_korosi_csoma_sandor_szul

etese/

Berecz László 7.d

Kisbacon

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re észak-északnyugatra, a Barót-patak partján fekszik.

Itt öntötte ágyúit Gábor Áron. A trianoni döntéssel csatolták el hazánktól és a második bécsi

döntéssel ismét Magyarország része lett 1944-ig. Szinte teljesen magyar lakta település.

Látnivalók:

Református temploma 1793 és 1795 között épült. Itt áll a nagy mesemondó, Benedek Elek

1896 és 1906 között épített lakóháza, amely napjainkban emlékházként működik. A sírja a

református temetőben látható.

Borvizei a Fenyős-patak mellett törnek fel. Határában található a Benedek Elek borvizes

barlang, ami igazi természeti ritkaság. Van egy működő vízimalom a faluban.

Benedek Elek

Benedek Elek Kisbaconhoz szorosan kapcsolódik, hiszen itt született és itt is halt meg. 1859.

szeptember 30.-án született és 1929. augusztus 17.-én halt meg. A” nagy mesemondó”

elnevezéssel illeti az utókor .

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi

gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként

dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte

be ezt a tisztséget. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a

népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Részt vállalt az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom

szerkesztésében, és szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Az ifjúság számára készült

53

mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az

Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak –évtizedeken át a

legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket,

történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért Kisbaconba és itt élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait

bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.

Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői

működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Vízimalom

A székely ezermesterség még mindig működő csodája a kisbaconi Fülöp-malom. Ez az utolsó

erdővidéki vízimalom, amelyet tulajdonosai másodállásban működtetnek (már inkább a

boltban vásárolják a lisztet a falusiak is) A Keresztes család tulajdonában lévő malom 1714-

ben épült. Az ide látogató nemcsak a működő vízimalmot tekintheti meg, hanem a

kenderfeldolgozás teljes folyamatával is megismerkedhet.

források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisbacon

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek_(%C3%ADr%C3%B3)

http://www.tusnadfurdo.ro/kisbaconi-vizimalom/

http://www.repertorium.ro/cikk/306/

Kovács Ivett Andrea (7.a)

Segesvár, Fehéregyháza – Petőfi Sándor

Segesvár: Maros vásárhelytől 45km-re délkeletre Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe

ömlésénél fekszik. A várt nem a szászok építették hanem előtte is funkcionált ebben a korban

nem építettek várakat.1141 és 1161 között szászokat telepítettek Segesvárra. Híres

kézműiparának céhei építették és harc esetén az óvárost körbeölelő falat erősítő tornyokat. A

tornyok elnevezései ma is ezt őrzik. Segesvár testvérvárosa Kiskunfélegyháza. Segesvár

történelem központ,1999 óta az UNESCO Világörökség része.2011-ben 28102 lakosából

20874 román,4782 magyar 374 szász,128 cigány 52 egyéb anyanyelvű, 1892 fő nem

nyilatkozott hovatartozásáról. Tehát körülbelül a lakosság 1/7 magyar volt.

54

Fehéregyháza: Segesvártól keletre található. A falu a fehér falú templomáról kapta nevét. Már

az Árpád- korban is éltek a településen. A 16. század második felében a háborúkban és a

pestisjárványokban szász lakossága elpusztult.1610-ben újra telepítették a falut román

jobbágyokkal.1848-ban székely népfölkelők felgyújtották a falut emiatt 22 székely parasztot

végeztek ki.2002-ben 3525 lakosa volt, közülük 2539 román,726 magyar és 250 cigány

nemzetiségű.

Petőfi Sándor: A költőt Fehéregyházán és Segesváron is. Fehéregyháza ma is Petőfi és a

magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye. Petőfi egykori harcostársai itt látták

utoljára élve a forradalmár költőt,és a magyar történet írás hivatalos álláspontja is az,hogy

Petőfi Fehéregyháza mellett esett el. 1849. július 31-én Bem 6000 fős serege Fehéregyháza és

Segesvár közti völgyben találkozott össze az oroszok 12000 fős seregével. Petőfinek mind két

helyen szobrot állítottak. Érdekesség hogy Erdélyről verset is írt, amiben kifejezi haragját.

Petőfi hősiesen hallt meg. Ahogy tervezte. Ezen kívül Szendrey Júlia a felesége nem

házasodott meg.

Források:

Erdély útikönyv,

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9regyh%C3%A1za

https://hu.wikipedia.org/wiki/Segesv%C3%A1r

Atesán Tamás Rómeó (7.a)

Vajdahunyad vára – Hunyadiak

Hunyadi János személye: Hunyadi János édesapja Vajk és az édesanyja Morzsinai

Erzsébet, Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába

állt, majd katonai szolgálatért megkapta a család az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad

várát (a család magyar neve innen ered, a hely későbbi elnevezése Vajdahunyad).

Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt hatalmas birtokokat

kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes

hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, és gyakran vette igénybe a felkelő nép

erejét.

Hunyadi János katonai sikerei:

55

-1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

-1443-1444 téli, vagy „hosszú” hadjárat, melynek célja volt a török kiűzése Európából. A 35.

000 fős sereg élére I. Ulászló király állt. Céljuk az akkori török főváros, Drinápoly bevétele

volt. A törökök 1444-ben békeajánlatot tettek. 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek

újra támadtak, de a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).

Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki Bécsben

tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak.

Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a

törökök ellen. de a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

Hunyadi Mátyás (1443-1490): édesapja Hunyadi János és édesanyja Szilágyi Erzsébet.

Uralkodása (1458-1490). Belpolitikája:

Mátyás mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyit, de Mátyás hamar eltávolította. Az ellene

fellázadókat leverte és vissza vette a hatalmat a kezébe. Politikai céljainak biztosításához az

állami bevételek növelésére volt szükség, ezért biztos alapokra helyezte a gazdaságot. Így egy

fejlett gazdaság egy erős zsoldos sereget bírt ellátni (Fekete Sereg).

Források:

http://torivazlat.hupont.hu/38/a-hunyadiak-kora-rovid

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi-csal%C3%A1d

Ferenci Dávid (7.a)

Déva vára – Kőmíves Kelemenné balladája

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő

hegyen, egy 250 méter magas sziklán.. Déva vára kicsiny, jelentéktelen építmény volt az

Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. A kezdetektől kettős funkciót látott el.

Védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A 17.

században, mikor Lippa átengedése után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további

török inváziónak a Maros völgyében – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre

csökkent, bár teljesen csak a 18-19. században veszítette el jelentőségét. Ma romos állapotban

van. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János,

56

Bocskai István és Bethlen Gábor. Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen

kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét

1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. Az 1848-as

szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a

lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd

helyőrséget is. A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése

lassan a végéhez közeledik. A belső 2018-ban nyitották meg a látogatók előtt. A ma

természetvédelmi területen csodás panorámát nyújtó hegyormon drámai módon uralja a

vidéket Déva vára. A kopár hegyoldalban egy Hollywood stílusú hatalmas DEVA felirat

mutatja, hogy jó helyen járunk.

Déva váránál játszódik egy népballada, a Kőmíves Kelemenné. A mű az 1500-as évek végéről

származik. A története meglehetősen szomorú, műfaja népballada, ezért szerzőjét nem

ismerjük. A történet elején 12 kőműves aranyért és ezüstért felépíti Magos Déva várát, de

nem bírják. Mindig mikor felépítik, az később összeomlik. Ezért egyességet kötnek. Akinek

leghamarabb érkezik mega felesége hozzájuk, azt a feleséget elégetik, a hamvát belekeverik a

mészbe amivel felépítik majd a várat. Kőmíves Kelemen felesége nagyon fel akar menni a

férjéhez annak ellenére, hogy a hintót hajtó kocsis többször is figyelmeztette őt. Azt mondta,

hogy ő megálmodta, hogy a feleség meghal. A Kőmíves Kelemenné nem törődik vele. Mikor

odaérnek a férjhez, Kőműves Kelemen próbál imádkozni, hogy ne jöjjön a felesége oda

hozzá. De nem tehet semmit. A feleség boldogan köszön a kőműveseknek, mit sem sejtve mi

vár rá. Miután Kőmíves Kelemen elmondja neki milyen szövetséget kötöttek, a feleség annyi

időt kér, hogy elbúcsúzzon a fiától és a lány barátaitól. Kőműves Kelemenné annak tudatában,

hogy perceken belül meg fog halni, még elbúcsúzik. Sírva megy vissza Déva vára felé. A nőt

elégetik, hamvát a mészbe keverik. A várat aztán sikerül nekik felépíteni. Délután, mikor

Kőmíves Kelemen hazaérkezik, a fia megkérdezi, hogy hol van az anyukája. Kelemen erre azt

feleli, hogy estére hazajön. Este megint megkérdezi a fiú, hogy hol az anyja. Az apja

elmondja neki, hogy kőfalba építették a hamvát. A kisgyerek sírva felmegy a várhoz, és az

anyját próbálja szólítani. De nem jön válasz. Ezek után a fiú szíve a talajjal együtt meghasad,

és beleesik és meghal a fiú is. Itt a költő/költők azt próbálták éreztetni, hogy a fiú az

édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmában meghal.

Mára már Déva várát felújították, hiszen ezelőtt romokban állt. A csodálatos építmény Erdély

egyik legszebb látnivalója.

FORRÁSOK:

57

https://kirandulastippek.hu/del-erdely/deva-vara

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9va_v%C3%A1ra

http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/6_122_komives_kelemen.htm

https://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=524

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9va

Koós Kriszten (7.a)

Arad – az aradi vértanúk

Arad lakossága 422 ezer fő, ebből magyar pedig 15 ezer fő. A település ősidők óta

fontos átkelő és vásárhely volt. Aradot és környékét már a legősibb idők óta lakják. Várát

1132-ben említik először. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje

megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost

1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már

mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551. szeptember 18-án a törökök Arad

várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1685-ben

szabadult fel a török uralom alól. Arad 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg a

várost 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat.

Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat.

Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes, köztük Batthyány Lajos gróf,

Magyarország első miniszterelnöke akiket a forradalom leverése után az abban játszott

szerepük miatt végeztek ki (1848-49). Utolsó perceikkel is a nemzetnek és a világnak

mutattak példát a magyar szabadságharcosokról. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-

ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. Bár a honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti

emlékezet mégis az 1849-ben kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran

használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhárom elnevezést is. Aulich Lajos,

Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Gáspár András, Knezić Károly, Lahner György, Lázár

Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő,

Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg. A

tizenhárom aradi vértanú emlékműve Aradon található, egy mesterséges domb tetején álló

58

obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom

aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében.

Források:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-leirasa-

valyi-andras-B764D/a-B76DF/arad-B7804/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Arad_(Rom%C3%A1nia)

https://mult-kor.hu/hogyan-leptek-a-vesztohelyre-az-aradi-vertanuk-20171006

59

HAT-18-01-0076 Erdély 2019. június 3 - 7.

Kis idegenvezetők témái 7.A & 7.D

Minden témáról egy A/4-es oldalnyit kell írni mindenkinek, amit vagy a buszon, vagy az adott

helyszínen felolvas/elmesél.

A pályázati anyaghoz csatoljuk az összegyűjtött anyagot, ezért azonos formátumban kell

elkészíteni ezeket: 2,5cm-es margók, Times New Roman, 12 pt, 1,5 sorköz, képek nélkül. Több

forrásból kell dolgozni, azok feltüntetésével!

Nem összeollózott (ctrl+C - ctrl+V) Wikipédia kivonatok kellenek, hanem a többi gyerek

számára is élvezhető fogalmazások!

Határidő: 2019. május 15. szerda

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

1.

Június 3.

Hétfő

Buszon Nagyszalonta – Csonka torony 7.B

2. Buszon Arany János balladái 7.C

3.

Buszon/Arany

János

emlékháznál

Arany János élete 7.B

4. Buszon Nagyvárad (kapcsolódások

Szegedhez) 7.C

5. Nagyvárad –

Székesegyháznál Székesegyház 7.B

6. Nagyvárad –

Székesegyháznál Szent László 7.C

7. Nagyvárad –

Ady-múzeumnál Ady Endre 7.B

8. Buszon Királyhágó 7.C

9. Buszon Kalotaszeg – néprajz

természetrajz 7.B

10. Buszon Kalotaszentkirály 7.C

11.

Június 4. Buszon

Kolozsvár (kapcsolódások

Szegedhez) 7.B

60

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

12.

Kedd Buszon

A Tordai-hasadék keletkezése,

keletkezés-mondája 7.C

13.

Kolozsvár -

Házsongárdi

temetőben*

Apáczai Csere János 7.B

14. Buszon Gyalu község (Egri csillagok)

és a gyalui víztározó 7.C

15.

Június 5.

Szerda

Buszon Torda és a tordai sóbánya 7.B

16. Buszon Szováta – Böjte Csaba

munkássága 7.C

17. Buszon Parajd és a sóvidék 7.B

18. Buszon Korond és a fazekasság 7.C

19. Buszon Farkaslaka – Tamási Áron

élete 7.B

20.

Szejkefürdő -

Orbán Balázs

síremléknél

Szejkefürdő – Orbán Balázs 7.C

21.

Szejkefürdő -

Orbán Balázs

síremléknél

A székelykapu 7.B

22. Buszon Csíkrákos (Erődtemplom, Zöld

Péter) 7.C

23.

Június 6.

Csütörtök

Buszon / a túrán A Békás-szoros

természetföldrajza 7.B

24. Buszon / a tó

partján

A Gyilkos-tó keletkezése

(+legendája),

természetföldrajza

7.C

25.

Buszon / a tó

partján / a

hegycsúcson

A Hagymás-hegység – Kis-

Cohard 7.B

26. Buszon A Gyergyói medence, 7.C

61

IDŐPONT HELYSZÍN TÉMA IDEGENVEZETŐ

Gyergyói-havasok

27.

Buszon / a

Maros

eredésénél

A Maros (Marosfőtől

Szegedig) 7.B

28. Buszon Az Ezeréves-határ 7.C

29.

Június 7.

Péntek

Buszon Háromszék vidéke, Gábor

Áron 7.B

30. Buszon Az 1848/49-es szabadságharc

(erdélyi csaták) 7.C

31. Buszon Mikes Kelemen, Kőrösi

Csoma Sándor 7.B

32. Buszon

Erdély népei (székelyek,

magyarok, szászok,

románok,…)

7.C

33. Buszon Nagyszeben (az erdélyi

szászok) 7.B

34. Buszon Segesvár, Fehéregyháza –

Petőfi Sándor 7.C

35. Buszon Vajdahunyad vára +

Hunyadiak 7.B

36. Buszon Déva vára - Kőmíves

Kelemenné balladája 7.C

37. Buszon Arad - az aradi vértanúk 7.B

* A kiemelt előadásból csak egy gyerek készül, ezért azt az adott helyszínen mondja el!

Nagyszalonta- Csonkatorony

62

Ősi magyar település, később hajdú-, ma vegyes ajkú mezőváros Nagyváradtól

negyven kilométerre, délre.

Neve egy 1214-ben keltezett adománylevélben bukkan fel először. Azonban az 1241-es

tatárjáráskor Szalonta elpusztult, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már

egyházas helyként említette Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja

8 garas pápai tizedet fizetett. A tatárok visszahúzódása után a terület gyakran váltogatta

gazdáit, mígnem a 16. század elején a Toldi család szerezte meg. A Toldi család valószínûleg

a 15-16. század fordulóján épített várkastélyt birtokainak központjában. Azonban 1598-ban a

Várad alól visszavonuló törökök Kölesér várát és vele együtt Szalontát is porig rombolták,

lakóit pedig lemészárolták. Kölesér várát ezután már nem építették újjá. A nyolc évig lakatlan

területre a visszatérő és az 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300

köleséri hajdú ezer tallér zálogösszeget fizetett a falu tulajdonosának, Toldi Györgynek és

megalapította Szalonta városát. A letelepített hajdúk nemesi kiváltságokat kaptak, a települést

pedig városi rangra emelték.

A kereki vár védelmében kitűnt hajdúk 1620-ban kezdték el építeni Szalonta várát. Ez időben

épült fel a "Csonka-torony", amely akkor a szalontai vár része volt, még nem csonkán és

amelyben puskaport és fegyvereket tároltak. A falkutatás bebizonyította, hogy a torony

építéséhez a környékbeli romos épületek (templomok, udvarházak) téglaanyagát használták

fel.

A várat 1636-ban I. Rákóczi György segítségével fejeztek be. Ez év október 6-án I. Rákóczi

György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi

trónjára.

A vár 1658-ig állt. Akkortájt a török portyázott a környéken és egyesek szerint az egyik

támadásakor a vár nagy része is romba dőlt. Mások szerint II. Rákóczi György fejedelem

parancsára rombolták le a várat, vagy égették fel, a településsel együtt a szalontaiak, hogy

nehogy török kézre kerüljön. 1692-ben, Várad visszavételével együtt azután sikerült

felszabadítani a várat, azonban a törökök kivonulása után a vár elvesztette végvári

jelentőségét és pusztulásnak indult. Szalonta falait fokozatosan széthordták, csak hajdani

őrtornya az, ami még ma is áll, és a Csonka-torony néven vált ismertté.

Nevét onnan kapta, hogy a vár 1658-as lerombolásától kezdve, amikor is tetőzete leégett,

egész a XIX. század végéig, tehát Arany János idejében is csonkán, tető nélkül állt. A költő

így írt róla Az ó torony című, 1850-es versében: Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen

a nap lemenőbe’: / Rá-ráveti visszanéző fényét, / Mintha látnám ősapáim vérét”.

63

A szalontai Csonka-toronyhoz számtalan monda és hiedelem fűződik: befalazott kincsekről,

kőkecskéről, félrőfös körmű törpéről. Azt is mondogatják az öregek, hogy Szalontát valaha

Nagyfalunak nevezték, s a Csonka-torony a Toldi család őrtornya volt. Toldi a gyűrűjét

állítólag az épülő torony alapjába helyezte. Amikor a hajdúk ideköltöztek, boszorkányok meg

szellemek lakták. Éjszaka nem mertek benne maradni az őrök. Végül aztán akadt egy bátor

fiú, aki két napot és két éjszakát töltött a toronyban, s csodák csodájára épségben jött ki. Ettől

kezdve aztán senki sem félt ott őrködni.

A legtovább, napjainkban is élő mondák titokzatos alagutakhoz fűződnek. 1915-ben egy öreg

szalontai így emlékezett: négy alagutat ástak alatta. Az egyik a Körös alatt, egészen a gyulai

várig vezetett, a másikon el lehetett jutni a váradi Szent László-templomig, a harmadik

kivezetett a Szénáskerti-érhez, a negyedik Kerekiben végződött, a Bocskai-várnál.

A Csonka-toronyban napjainkban a nagyszalontai születésű költő, Arany János életét és

művészetét bemutató emlékmúzeum és a Városi Galéria található.

A torony öt szintje öt különböző szempontból közelít Aranyhoz. A mintegy félszáz

szakember által restaurált megannyi kézirat, kordokumentum és relikvia nemcsak a falakon és

az ízléses tárlókban csodálható meg, ez utóbbiakban fiókokba rejtve rengeteg meglepetés

lapul, amelyeknek köszönhetően többet és többet tudhatunk meg a városról, Aranyról, a költő

műveiről. Saját telefonkészülékünkkel, zárt wifi-rendszeren keresztül juthatunk hozzá a

kiállítást kiegészítő extra tartalmakhoz a Csonka-torony valamennyi szintjén. Az applikáció

révén azt is kideríthetjük, mennyire ismerjük a leggazdagabb szókincsű magyar költőként

ismert Arany János nyelvét, aki alkotásaiban több mint 280 ezer szót írt le.

https://www.welcometoromania.eu/DN79/DN79_Salonta_Turnul_m.htm

https://kepmas.hu/arany-hosok-a-poggyaszban-8-nagyszalonta-a-muzeumkedvelok-

mekkaja

http://users.atw.hu/izolda/szalonta.htm

http://www.erdely-szep.hu/Nagyszalonta/index.html

http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/nagyszalonta.html

https://kronika.ro/kultura/telefonapplikacion-is-pazar-az-arany-emlekhely-ra-se-lehet-

ismerni-a-nagyszalontai-csonkatoronyra-es-a-felujitott-kiallitasra

Molnár Adél 7.c

64

Arany János balladái

Egy kis ismétlésképpen: A ballada verses formájú alkotás, röviden, hiányosan

elbeszélt történettel és sok párbeszéddel.

Arany János balladáit többféle szempontból csoportosítják, az egyik népszerű felosztás a

balladák témája szerint írt:

Népi témájú balladák: Vörös Rébék, Ágnes asszony, Tengeri-hántás, Szőke Panni

Történelmi balladákat: V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, Tetemre hívás

Városi balladákat: Híd-avatás, A kép-mutogató

Másik csoportosítási szempont a művészi korszakai szerinti:

Pályakezdési éveiben (1845-1849) írta ezeket a balladákat: Szőke Panni, Rákócziné, Varró

leányok

Nagykőrösi korszakában (1851-1860) írta: V. László, Ágnes asszony, Mátyás anyja, Zách

Klára, Szondi két apródja, Pázmán-lovag, A walesi bárdok

Őszikék korszakában (1877-1882) írta: Tengeri-hántás, Az ünneprontók, A Híd-avatás,

Vörös Rébék, Tetemre hívás, A kép-mutogató

Arany ismerte a skót és székely népballadákat, valamint a románc-jellegű déli balladákat

is. Művészetére elsősorban a skót, később székely népballadák voltak hatással. Arany

megőrizte a népballadák tragikus komorságát, a formára jellemző gyakori ismétlést

(sorismétlés, alliteráció), de míg a népballadákban a bűn elkövetésén vagy a büntetés

végrehajtásán van a hangsúly, addig Aranyt a bűnhődés lélektana foglalkoztatta.

Források:

http://irodalomora.hu/arany-janos-balladai/

http://aranyballadak.uw.hu/eletrajz.html

Arany János élete

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Nyolc testvére volt de a súlyos

betegségek miatt csak ő és egy lány testvére maradt életben. Nagyszalontán végezte iskoláit

majd a debreceni kollégiumba került. Ezalatt az anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek

65

hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1840-ben megházasodott. Feleségét

a könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik, akivel két gyermekük született. Arany elkezdett

angol és görög drámákat fordítani. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt.

Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett,

viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. .

1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin

grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a

családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Két gyermekük született: 1841-ben

Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és

angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány címû

vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Az igazi

sikert a Petõfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét

megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az idõben sok epikus mûvet írt: Rózsa és

Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is.

Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-

i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett.

Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a

Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre

többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy

Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia

első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt

Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költõ. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az

1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor halála

után Arany Jánosra száll a nemzet költőjének szerepe. Ferenc József 1867-ben az ország

legnagyobb költőjét a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki Aranyt azonban nem

szerette volna elfogadni a kiváltságot. Megpróbálta visszautasítani, végül báró Eötvös József

tántorította el szándékától. Ugyan személyesen ne vette át a keresztet, később postán küldték

el neki. Azzal pedig, hogy nem viselte, a vele járó bárói címről is lemondott. Egy anekdota

szerint egy főrend nehezményezte Arany kitüntetését Andrássy Gyula miniszterelnöknél,

mondván, eddig csak magas rangúak vehették át.

Kopilović Alexander 7.c

66

Nagyvárad (hasonlóságok Szegedhez)

Habár Szeged és Nagyvárad két egymástól távol lévő város több dologban

hasonlítanak, mint gondolnátok.

Elsősorban ne felejtsük el, hogy mindkettő alföldi és hasonló éghajlatú. Mindkettőt

folyó szeli ketté (Szegedet a Tisza, Nagyváradot a Sebes-Kőrös). Mindkettő folyón több híd is

fekszik. Itt is van egy különbség. Szegednek csak két hídja van míg Nagyváradnak öt darab.

Ebből kettő sétahíd.

Mint azt elsőre gondolni is lehet mindkettő település magyarok által alapított.

Nagyváradnál viszont sajnos kisebb mértékben lakják magyarok tekintve, hogy Erdélyben

található városról van szó.

Szegeden 1879-ben árvíz volt. Újjá építése után a város-a korhoz hűen- szecessziós

stílusban épült. Ehhez hasonlóan Nagyvárad épületeinek többsége is szecessziós stílusban

épült. Vegyük csak példának okáért a városházakat.

Mindkettő településnek van zsidóközössége. Ennek köszönhetően mindkét városnak

van zsinagógája.

A két város oktatásügyileg is a toppon van. Míg Szegednek egy nagy egyeteme és egy

főiskolája, addig Nagyváradnak négy kisebb egyeteme van.

Végül mindkettő megyeszékhely. Szeged a magyarországi Csongrád megyéé

Nagyvárad pedig a romániai Bihar megyéé.

Források:

Nagyvárad

Neve régi magyar várad (Kis várad). Az évek során A lakosság nagyon

megnövekedett. Testvérvárosok:Ceyrat(Franciaország), Coslada(Spanyolország),

Debrecen(Magyarország), Givataym(Izrael) Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye,

megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió

legnagyobb városa.A 11. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari

püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság

ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni

67

békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar

vármegye központja volt.

Története: Középkor: A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11.sz földvár állott

itt. Monostorát l. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között,

és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1390. május 20-án a királyi pár: Mária és

Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a

székesegyház elé, amelyet a Kolozsvári testvérek készítettek, Czudar János váradi püspök

megrendelésére. A romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a

Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság

24,5%-a magyar.

Újkor : 1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta.1538 -ban itt kötött békét l. Ferdinánd és

Szapolyai János. 1556 -ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette

Az I. világháború után

A vár ma is áll, és bár egy ideig igen leromlott állapotban volt, de mára már teljesen

felújították. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak

érdekében, hogy a magyar iratokat megsemmisítsék.

Források:

https://www.tripadvisor com

Szivos Alma Száva 7.c

Szent László

Árpádházi király. A népmondák és egyházi legendák legnépszerűbb alakja a magyar

szentek közül. Erdély védőszentjeként tisztelték. 1046. június 27-én (László névnap e napon

van) született Szent László magyar király (uralkodása: 1077-1095), a középkori lovagi

eszményt megtestesítő uralkodó, 1095. július 29-én halt meg.

Hadvezéri érdemeket szerzett, három törvénykönyvet is megalkotott, melyek egyrészt a

keresztény vallás helyzetének megszilárdítására, másrészt a tulajdon védelmére törekedtek.

László korában szigorúan büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben

olyan kis tételek eltulajdonításáért, mint egy liba, vagy egy tyúk értéke is csonkítás, az orr, a

68

fül vagy a kéz levágása járt. Még a templomba menekülő bűnös is szeme világával fizetett

tettéért.

Számos szent helyet alapított. Uralkodása mindössze 18 esztendeig tartott. A királyt

Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos

csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla szentté avatta, ereklyéinek pedig

hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Mind a mai napig egyik

legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi.

Legendák:

A tordai hasadék Erdélyben, a Torda mellett nagy harcot vívott a király a kunokkal. Futott a

magyar sereg és futott a király is. A Torda feletti hegyélen vágtattak a magyarok, nyomukban

a kunok. A király Istenhez fordult.

- Szabadíts meg Uram, hiszen éretted harcoltam!

Isten meghallgatta imáját és csodát tett! Ketté hasította a hegyet a király mögött. A kunok

rettenve fogták vissza a lovaikat, mert hatalmas szakadék tátongott előttük. A király lova

patkójának helye még évszázadok múltán is jól látszott ezen a helyen.

Szent László füve Amikor a pestis, pusztítani kezdett, a nép László királyhoz fordult,

mindenki tőle várt segítséget. Szent László pedig Istenhez könyörgött. Isten éjszaka álmot

küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a király előtt, és azt mondta:

- Minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. Az megmutatja, mit kell tenned. A

nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.

A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László

füvének nevezi a nép.

Szent László pénze (Ny-Erdély, Dunántúl) Erről a mondáról Temesvári Pelbárt, Mátyás

király udvari papja emlékezett meg először. A tatárok futás közben pénzt szórtak el, hogy az

őket üldöző magyarok rávetve magukat elmaradjanak mögöttük. Az arany Szent László imája

folytán kővé változott.

Források:

Magyar irodalomtörténet (Pintér Jenő)

A magyar irodalom a középkorban

A magyar irodalom a XIII. században

Latin irodalom: a Szent László-legenda.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/

http://magyarnyelv.network.hu/blog/magyar-nyelv-hirei/mondak-legendak-szent-laszlo-kiralyrol

69

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1739.html

Nagyvárad-Székesegyház

A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett egyházi műemléke a római katolikus

püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú

épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos,

árkádos Kanonok-sor.

A székesegyház története

A Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyház elődjét még Szent László alapította, a

legendák szerint 1116-ban ide temették uralkodónkat. A török háborúk során teljesen

elpusztult a régi templom, az újjáépítés elkezdése Forgách Pál püspök nevéhez fűződik, aki a

tehetséges bécsi építészt, Franz Anton Hillebrandt-ot kéri fel az építés vezetésére, aki az olasz

Giovanni Battista Ricca tervei alapján végül 1780-ban fejezi be a templom építését.

Az alapgondolat, hogy a székesegyház, püspöki palota és a kanonoki lakások közös

egységben jelenjen meg, már ekkor (1750) jelen volt. A bécsi Hillebrandt tervezte a püspöki

palotát is, a gyönyörű késő barokk alkotást 1761-77 között emelték. A palotával szemben az

árkádos kanonok-soron az egykori káptalan magasabb rangú papjai laktak. 1991-ben II. János

Pál pápának köszönhetően basilica minor rangra emelkedik.

A pompás, monumentális méretű, 3 hajóra tagolt székesegyház gazdag díszítése lenyűgözi a

látogatót. A főbejárat mellett Szent László-dombormű látható, valamint az a királyi csatabárd,

mellyel a história szerint László vizet fakasztott egy sziklából. A templom legféltettebben

őrzött kincse kétségkívül Szent László hermája és a benne tartott, a királynak tulajdonított

koponyacsont darab, melyet a híres győri Szt. László-hermában lévő koponyacsontból

pattintottak le. A XIX. század végén készült mellszobor alakú ereklyetartót a templom

galériájában berendezett egyházművészeti kiállításon láthatjuk. Az ezüst mellszobor hűen

követi uralkodónk arcvonásait. A Varadinum idején tartott körmenetben ezt a hermát viszik

körbe.

A Krisztus Urunk mennyei diadalátábrázoló kupolafreskó a legjelentősebb művészeti

alkotás.A bazilika impozáns főoltára Mária mennybemenetelét foglalja magába oltárképén –A

mellékhajókban még 4-4 mellékoltár látható. A templom oldalsó bejáratának előterében két

70

nagy hatású reneszánsz váradi püspök, Thurzó Zsigmond és a firenzei Andrea Scolari

reneszánsz sírkövét láthatjuk.

A főbejárat előtt álló bronzszobor (1893) szintén szentté avatott királyunk előtt tiszteleg,

eredetileg a város főterén állt, csak Trianon után helyeztette ide a román állam. A mellette

látható kisebb barokk kőszobor 2000-ben lett restaurálva és talapzatra állítva. Itt gyülekeznek

a hívek búcsúra Húsvét után az ötödik vasárnapon Szent László ünnepén, ahol

végighordozzák a téren a királyi hermát és koponyacsont-ereklyét.

A püspöki palotában a 2000-es évek elejéig a Körösvidéki Múzeum néprajzi, történeti és

természettudományi részlege működött, azonban miután visszakapta az egyház a palotát, a

gyűjteményeket elköltöztették, és még 2015-ben sem sikerült az új helyen megnyitni a

múzeumnak. A palota dísztermei restaurálás alatt vannak.

A püspöki palotával szemben lévő Kanonok-sor a váradi káptalan egykori lakásainak adott

helyet, 57 pillérű árkádsorával rendkívül hangulatos

Ady Endre

Diósdi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre. A huszadik század egyik

legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A

műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az

emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar

és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az

emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott

költeményei. Egy szatmári faluban, Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban

született. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja

tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt.

Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona

Károly tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai történetekre és zsoltáros énekekre. Szülei

idővel gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy tanulmányait 1886-tól a katolikus

népiskolában folytatta Hark István keze alatt. 1892 szeptemberében Zilahon, a Wesselényi

Miklós Református Kollégiumban folytatta gimnáziumi tanulmányait. Versekben vallotta

meg ragaszkodását iskolájához s tanáraihoz. A család úgy döntött, hogy a nagy fiú jogász

lesz. Ady tehát 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Ady 1903 őszén

ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal Nagyváradon. 1904-ben Ady Léda után utazik

71

Párizsba. 1905 januárjában jött haza Budapestre, ahol állás várta a Budapesti Naplónál. Adyt

költeményei miatt eddig is ellenséges figyelem vette körül, de a támadások pergőtüzébe akkor

került, amikor 1906 februárjában megjelent harmadik verseskötete, az Új versek. Ez a könyv

korszakzáró és korszaknyitó volt a magyar irodalom történetében. Az igaztalan vádaskodások

egyenlőre meggyűlöltették vele Magyarországot és 1906 júniusában Párizsba menekült. 1907

nyarán érkezett vissza, s itthon anyagi, megélhetési problémái támadtak. Elszigeteltségét az

1908. január 1-én megindult Nyugat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt. 1904-

1911 között hétszer járt Párizsban, de Lédával itthon is találkozott. Ezek a Párizsi

tartózkodások egyre rövidültek, s a Léda-szerelem kezdett lassan kihűlni. A Lédával való

áldatlan viszony formálisan 1912 áprilisában szakadt meg. Az átlagos levélírók között

azonban feltűnt egy fiatal 16 éves kislány, aki egészen más hangon közeledett a költőhöz. A

levelek éveken át jöttek. A kezdetben rokoni hang egyre bensőségesebb, szerelmesebb lett.

1915-ben megtartották az esküvőt. Ez miatt sokan elítélték Ady Endrét. December elején

tüdőgyulladás támadta meg a költőt, 1919. januárjában halt meg. A nemzet halottjaként

temették el a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában. Az új kötet A halottak élén 1918-ban

hagyta el a sajtót. A kimaradt versek csak a költő halála után jelenhettek meg, 1923-ban Az

utolsó hajók címmel.

Ludman Emma 7.c

Királyhágó; Király-hágó

Királyhágó (1899-ig Bucsa, románul Bucea) Romániában, az Erdélyi régióban azon

belül pedig Kolozs megyében fekvő falu. Bánffyhunyad közelébe, a Sebes-Körös partján

fekszik. A település felet húzódó Király-hágó 582 méter magas. A trianoni békeszerződésig

Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként

emlegették. Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven. Mivel

korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a

tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé

Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az

ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő

gyepűelve. A Király-hágó alatti településen ortodox fatemplom található, melyet a XVIII.

század végén építettek. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „...158 óhitű lakossal,

anyatemplommal. Sovány kősziklás határ. Sok erdő.”

72

A Király-hágó Romániában, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán,

Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. A

közelében található Körös feketetó és Körösfő. A terület elsősorban arról híres, hogy itt volt

Erdély, és Magyarország egykori határa, később pedig a Partium és Erdély határa. A

hegyektől elzárt Erdély, a magyar Alföld irányából csak pár úton volt megközelíthető. A

kevés út egyike volt a Király-hágó menti útvonal. Ez volt az egyik legfontosabb út mely

összekötötte a két országrészt. Földrajzi helyzetéből adódóan fontos kereskedelmi útvonal

volt, a két ország rész közt, többek között itt szállították az erdélyi sóbányákból

Magyarország más részeire a kitermelt nyersanyagot. Mint ahogy azt az előbb említettem,

sokáig itt volt Partium és Erdély határa, és a kiegyezés után gyakran az Erdély megnevezés

helyett a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a

romániai reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják.

Források: https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/kiralyhago-1663

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly-h%C3%A1g%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyh%C3%A1g%C3%B3

http://magyar-ertekmentes.hu/index.php?page=kategoria&seonev=termeszet&ertekid=98

https://erdelyikepek.blog.hu/2014/09/22/kiralyhago_es_a_kiraly-hago

Készítette: Csikós Eszter, Kocsis Rozália 7.b

Kalotaszeg néprajza

A Kárpátmedencén belül, jelenleg Romániában található, történeti-néprajzi táj.

Erdély kisebb vidéke, többnyire magyarok lakják. Lakói mai napig lenyűgözően őrzik a

kultúrákat hagyományokat és stílusokat. Legelterjedtebbek közé tartozik például

betlehemezés és *kántálás karácsonykor, lakodalmakban a szüreti bál.

A népművészeti tárgyak készítésének folyamata fejlődik, mint például a kézi készítésű

faragott tárgyak és hímzett ruhák, párnák, de igen gazdag a viselet, és az építkezés is. Ezek

őrzésében az egyház is nagymértékben kiveszi részét és kiválóan szemlélteti is.

Nyugaton Meszes-hegység, Délen a Gyulai-havasok veszik körül. 10-12. századig az Alszeg

és a Felszeg Bihar vármegyéhez tartozott. A 16-17. században sokat pusztult és szenvedett

Kalotaszeg népe a háborús időkben. Parasztsága elsősorban földművelésből él, de

szakterületük fakitermelés, háziipar és szarvasmarha-tenyésztés.

73

Jellegzetes viseletére bélyegét rányomta az itt élő nép és hely szellemi értéke. Régi stílusú

viselete szerkezetében és némely darabjában rendkívül díszessé és színessé vált. Nőknél

elterjedt a *párta,amit a menyasszonyok,és a házas nők hordanak. Viseletének díszessége a

románoktól ered. Minél idősebb egy nő, annál kevesebb díszítő motívum található a ruháján

A férfiak viseleténél elterjedt díszítés a hímzés és a vastag zsinór.Előszeretettel hordanak

például strucctollas fekete *nemezkalapot.

Látogatóinak érdemes felkeresni például Andrásházát, ami Kalotaszeg Nádasmentének része.

Emellett Bánffyhunyad Kalotaszeg egyetlen városa. Györgyfalva Kolozsvártól hat

kilométerre fekvő falu. Kalotaszentkirály 600 méterrel a tengerszint felett, a Kalota-patak

partján található.

*kántálás: Szent este, házról-házra járnak az emberek karácsonyi dalokat énekelni.

*párta: Gyöngyökkel dekorált fejdísz.

*nemezkalap: Birkagyapjúból formázott kalap.

források:

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3492

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-

71DCC/k-72CDA/kalotaszeg-72D1E/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-

71DCC/k-72CDA/kalotaszegi-viselet-72D24/

http://erdelyben.info/2013/11/07/kalotaszeg/

Adamik Anna 7.c

Kalotaszeg földrajza

Kalotaszeg Romániában található tájegység, amely a Kalota folyó mellett található

innen jön a „Kalotaszeg” kifejezés Magában foglalja Kolozs megyének azt a területét, amely

a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal, illetve országút mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig

terül el és amelyet délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Kalota-havas és a Meszes-

hegység keleti lába foglalnak be. Három fő részre oszlik: a Felszeg a nyugati havasoknál, az

Alszeg az Almás-patak mentén és a Nádasmente Kolozsvárhoz közel.

74

Az Óidőben kezdődött földterületének kialakulása. A kőszénkorszakban – körülbelül 350

millió évvel ezelőtt – alakult ki egy hatalmas, a Variszkuszi hegységrendszerhez tartozó

hegység, amelynek egyik darabja a mai Gyalui-havasok. Ennek északi nyúlványa alkotja

Kalotaszeg déli határát. A kőszénkorszakban a Gyulai-havasok helyén megrepedt a melyben a

Föld űszilárd kérge s a mélyebb részek izzó lávája benyomult a szilárd kéregbe s maga körül a

még régebbi kőzeteket átalakította kristályos palákká. Ennek eredményeképpen a Gyulai-

havasok közepe kristályos palákkal körülvett kemény gránitmag, mely az Öreg-havasban

1827 m magasra emelkedik. A kőszénkorszak óta eltelt idő alatt a hegység lepusztult, teteje

mára hatalmas tökéletlen sík felületeket mutat. Az így lepusztult tönkhegység a Kárpátoknak

a földtörténeti újkorban való felgyűrődése alkalmával magasra emelődött és azután a

kialakuló folyóvizek mély, szoros völgyeket vágtak bele.

A középidőben Gyalui-havasoktól északnyugatra, Kalotaszeg nyugati oldalán a földtörténeti

középkor felső részében észak-déli irányú, felületig ható mély törés keletkezett a szilárd

kérgen és ezen át nagy tömegű láva ömlött ki a Föld felületére. Az izzó láva kihűlése után

megszilárdulva főképpen az Erdély régi római nevéről, Dáciáról–dácinak nevezett kőzet

keletkezett. A megszilárdult lávatömegbe vágódott be, a földtörténeti újkor legfiatalabb

részében a negyedkorszakban, a Nagy Sebes, (Dregán)-patak és a Sebes-patak, melynek felső

folyását Székelyjó-pataknak völgynek nevezik. Kalotaszeg nyugati határát alkotó dácit-

tömegből kialakult az 1838 m magasra emelkedő Kalota-hegység (Vlegyásza). Azután

megemelkedett a terület és a tenger visszahúzódott róla. A Vlegyásza és Gyalui-havasok

trópusi éghajlat alatt való lepusztulásából a mélyben ismét sivatagi rétegek rakodtak le,

melyben legősibb orrszarvú és más ősállat (Titanotherium-féle) megkövesedett csontjait

találták meg. Andrásházán terület újabb megsüllyedése után a visszanyomuló tengerből ismét

mészkő - a felső durvamészkő - ülepedett le, melyet építésre, mészégetésre, sírkövek

faragására sok helyen fejtenek. Ezzel a mészkővel együtt gipszrétegek is váltak ki a hajdani

tengerből, melyet Zsobok környékén az 1870-es évek óta bányásznak és használnak fel

dísztárgyak készítésére, s amit helytelenül „zsoboki márvány”-nak neveznek.Ez a gipszréteg

látható 10 m vastag, meredek falban a Gyerővásárhely melletti Gyerőfy-szöktetőn. A tarka

üledéksorozat agyagos rétegei okozták azt a nagy suvadást, mely 1897 tavaszán az Egeres-

Gorbó közt a vasúti pályatestet sok kilométer hosszúságban tönkretette, annyira, hogy a

völgyben a Nádas-patak jobb partjáról át kellett helyezni a pályatestet a patak bal oldalára.

Források:

75

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalotaszeg_f%C3%B6ldrajza#%C3%9Ajid%C5%91_(k

ainozoikum)

KOLOZSVÁR

Története

Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási

adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs

vármegye, ma Kolozs megye székhelye.

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a

város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik

tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot

is.

1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolva 1272-ben V. István

szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben

szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal

parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de 1437. decemberében itt zajlott döntő ütközetben

leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.

A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ebben az

időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy

számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki

magának.

Az 1468-ban a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki, január 19-én.

Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lőrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett

vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot pedig a főtéren égették meg.

Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát

Izabella királyné.Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország

fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától.

1575-ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket. Itt választották

fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István

Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. Itt fejeztette le Báthory Zsigmond

fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket. A fejedelemség fennállása alatt

összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott.

76

A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti

magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat, és ezzel megszűnt a Báthory

István által alapított első magyar egyetem. .

1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett

ismét Erdély fővárosa.

1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó

színház építésére. 1821. március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma

Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.1822. december 26-án itt

mutatták be az első fennmaradt zenéjű és szövegű magyar operát, Ruzitska József művét, a

Béla futását.

1848. május 30-án itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést

követően Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és

Arad mögött, de továbbra is a tudományos és kulturális központja volt. 1894. május 17. és 25.

között itt folyt a memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi

börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották.

A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az

ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosművek, a

szeszgyár, a bőrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók

rendelkezésére.

1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-ától kezdve viszont a második bécsi

döntés értelmében Észak-Erdély részeként ismét Magyarországhoz került és szeptember 11-én

a magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra.

A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás

jellemezte. A második világháború után is egy rövid ideig a lakosság legnagyobb részét

magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldova

területéről, de más vidékekről is (így például az Erdélyi-érchegységből), így teljesen

megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.

Kolozsvár-Szeged kapcsolata

Az egyetem története 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király

és litván nagyfejedelem ekkor alapította meg a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a

korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetem alapításának előfeltétele volt. Ezt a

kollégiumot 2007-ben a szegedi egyetem jogelődjének minősítette.

Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá (=gimnáziummá) minősítette vissza.

1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet vagyis az intézmény

77

visszanyerte egyetemi státusát. 1921-ben az ekkor Ferenc József Tudományegyetem nevet

viselő intézmény Szegedre költözött. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren

eredetileg reáliskola volt. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra,

Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, de jórészt a

régi tanárokkal. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett. 1951-ben az Orvosi

Egyetem különvált az anyaintézménytől.

1962-ben az egyetemet József Attila után nevezték el (JATE). 2000-ben Szegedi

Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási

intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert

Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi

Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), Debreceni Agrártudományi Egyetem – Mezőgazdasági

Főiskola (DATE-MF).

Apáczai Csere János (1625–1659)

Apáczai Csere János 1625. június 10-én született az erdélyi Apácán. Rövid élete

ellenére a 17. század egyik legjelentősebb magyar gondolkodója lett. Alapfokú tanulmányait

Apáca falu kálvinista iskolájában végezte, és ott tette le latin nyelvtudásának alapjait is. Majd

a Kolozsvári Református Kollégiumban tanult, amelynek szellemisége rendkívül merev volt,

nem volt tere a szabad gondolkodásnak, de ez türelemre és alázatra is tanította Apáczait. A

kolozsvári kollégium után Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, ahol nagyszerű tanárok és

tudósok tanították, akiknek gondolkodása nagy hatással volt rá.

Miután elvégezte a filozófiai és teológiai szakokat Gyulafehérváron, Apáczait meghívták a

marosvásárhelyi triviális iskola rektori posztjára. Ezt a tisztséget azonban visszautasította,

mert Geleji Katona István, az erdélyi református egyházkerület püspöke külföldi

tanulmányútra küldte. A hollandiai egyetemeken, ahol megfordult, a tudományok széles

választéka várta Apáczait, a csillagászattól a keleti nyelvek tanulmányozásáig mindenre nyílt

lehetősége. Ezen évek alatt puritán nézetei is megerősödtek, és gondolkodásának alapjaivá

váltak. A puritánusok Európa-szerte a lelki kegyességet, a belső vallási elmélyülést tartották

fontosnak, szembeszállva így a hosszas vitatkozásokkal és a vég nélküli filozófiai-teológiai

okfejtésekkel.

78

Apáczai már korai írásaiban és nyilvános egyetemi szerepléseiben is kiállt a demokratikus

egyházszervezet mellett, és kiemelte a nyelvészeti tanulmányok fontosságát a Szentírás

tanulmányozását illetően. 1651-ben Harderwijk egyetemén szerezte meg doktori címét, ő volt

az első fiatal doktor ezen az egyetemen. Holland hatásra, még külföldi tartózkodása alatt

kezdte el összeállítani élete főművét, a Magyar Encyclopaedia-t, ami 1655-ben jelent meg.

Másik ismert művét, a Magyar Logikácskát egy évvel az enciklopédia előtt, 1654-ban adta ki.

Gondolkodásának és tevékenységének középpontjában az a szándék állt, hogy rendszerezze

az ismereteket, és előkészítse azok átadását, ami azt is jelentette, hogy egy megreformált

oktatási rendszerben gondolkodott, olyanban, amit Hollandiában látott. Ezt akarta átültetni

Erdélybe, a világi oktatás mellett szállt síkra, amivel ellenségeket is szerzett magának, II.

Rákóczi György fejedelmet is nyugtalanították elgondolásai.

Végül Kolozsvárott kapott katedrát, ahol egy általa elképzelt erdélyi egyetem tervén

dolgozott. Terveit 1659-ben tárta Barcsay Ákos fejedelem elé, aki támogatta elképzeléseit, de

az adott történelmi pillanat, a háborús idők nem kedveztek az egyetemnek. Bár Apáczai

Erdély pusztulását nem érte meg, 1659. december 31-én 34 esztendősen érte a halál. A

megszokottnál hosszabb felravatalozás után, 1660. január 9-én örökre elbúcsúztak tőle a

Házsongárdi temetőben, ahol most állunk és ahol a mai napig megtalálható a sírja.

Ami a magánéletét illeti, Apáczai Csere János még az egyetemi évei alatt Utrechtben

választott magának feleséget Aletta van der Maet személyében, aki a város egyik nemesi

családjának lánya volt. Aletta kevéssel élte túl a férjét, és egy gyermekük sem élte meg a

felnőttkort, így utódai nem maradtak, csak testvérei Apácán maradt utódairól tud az

irodalomtörténet.

Csókási Vanda Éva 7.c

A Tordai-hasadék keletkezése és mondája

III. Endre király 1291-ben levelében említi először Thorda hasadékja néven,

később Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név

terjedt el és használatos ma is.

Egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú

szurdokvölgy melyen a Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a

79

Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A

falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang.

A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben

természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia

növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg. A csúcsok árnyékában, a

szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegességnek

számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei,

valamint alpesi növényfajok is. A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka

pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár. A hasadék

bejáratához közeledve zöld gyíkok sütkéreznek. A hasadék szikláin a fali gyík az uralkodó. A

patak melletti erdő jellegzetes kétéltű faja az erdei béka

Számos Szent László-legenda kapcsolódik a hasadék kialakulásához. A monda szerint László

király serege kemény ütközetett vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de a kunok

túl erőben voltak ezért vissza vonulót fújtak. miközben menekültek az egyre közelebb lévő

kunok elől, László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: Ó, Uram, segélj!

abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött nagy hasadék tátongott. A kunok

ijedtükben visszafordultak.a megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a

hasadék fölötti Patkós-kövön.

források :

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tordai-hasad%C3%A9k

http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/tordai-hasadek-keletkezese

http://tarsoly.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1077883

Bajusz Gergő 7.c

Gyalu

Fekvése

Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik. Gyalut átszeli az E60-as európai út. A község keleti

határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és

Aranyoslónánál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára.

Nevének eredete

80

Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból

származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből

eredeztetik.

Története

A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A

honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A

tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román

pásztorokat telepített. A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették

az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet

élvezett.

1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát a Budáról elűzött özvegy Izabella anyakirályné.

Kincstartója, Fráter György (György barát), Várad püspöke 1541. december 29-én e várban

kötötte meg a titkos gyalui egyezménytHabsburg Ferdinánd király megbízottjával.

1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthory Zsigmond

fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban

Mihály havasalföldi vajda foglalta el, és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta

ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-

ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de

1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin császári tábornok foglalta vissza.

1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották. 1861-ben

tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-

ben jelentősen átalakították.

1910-ben 2972 lakosából 1773 román és 1144 magyar volt. A trianoni békeszerződésig

Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7966

lakosából 6748 román, 877 magyar és 341 cigány volt.

Híres emberek

• Itt született 1866. november 24-én Gyalui Farkas művelődés- és irodalomtörténész,

könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró.

• A gyalui szanatóriumban halt meg 1941. június 16-án Sértő Kálmán költő és író.

Irodalmi megjelenése

• Kós Károly legismertebb szépirodalmi műve, a Varjú nemzetség itt játszódik, illetve a

közeli Vlegyásza-hegységben.

• Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényének egyik helyszíne: A rab oroszlán

(Harmadik rész) 4. fejezete Gyalun játszódik.[3]

81

Látnivalók

• A gyalui református templom, amelyet kalotaszegi kézimunkák díszítenek.

Kecskeméti Dániel Ferenc 7.c

Gyalui víztározó

A Tárnica tó Kolozsvártól nyugatra, Roska, Havasnagyfalu és Gyalu települések

között található. 1974-ben építették az első gátat, a Tarnicát a Meleg Szamos völgyére. Az

íves gát 97 méter magas, teteje 237 méter hosszú és a tervek szerint 74 millió köbméter víz

megtartására képes. Elektromos áram termelésére épült, az erőmű telepített teljesítménye

45 MW. A Tárnica tó hossza 9.7 km, a vízfelszin 220 hektárnyi, mélysége pedig helyenként

eléri a 70 métert is.

A környék lakói hajókázásra, csónakozásra csábítják a kirándulókat, és kérésre szívesen

mesélnek a tó mélyében élő szörnyekről. A tó csodaszép, az erdő lenyúlik a víz szintjéig és

kápráztatóak a tükörképek. A halászok paradicsoma is.

A partról, és csónakból is lehet halászni, még... hiszen 2008-ban a Tárnica tavat hajózhatónak

minősítették. A szakemberek pedig most azért harcolnak, hogy mindennemű tevékenységet

betiltsanak Románia azon tavain, amelyeknek vizét a lakosság vízellátására használnak.

A tavon, minden évben, július hónapban, versenyt szerveznek a tó átúszására. A 6500 méteres

táv mindig több mint 100 versenyzőt vonz.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyalu_(Rom%C3%A1nia)

https://www.welcometoromania.eu/E60_Oradea_Cluj/E60_Oradea_Cluj_Lacul_Tarnita_m.h

tm

Torda és a tordai sóbánya

Torda a romániai Kolozs megyében, Kolozsvártól mindössze 35 kilométerre fekszik.

A város szélén található sóbányáról azt tartják, hogy itt már a rómaiak idején is folyt

82

kitermelés. A bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor

hivatalosan is létrehozták a sókamarát. A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A

XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a

bécsi udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági

megerősítése volt.

A sót legelőször a harang formájú nagytermekben termelték ki (József, Mária Terézia és

Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. Egy-egy ilyen akna

méreteire jellemző, hogy több százezer tonna sót biztosított több évtizeden keresztül. A fő

attrakció a két legnagyobb tárna: a Terézia- és a Rudolf-tárna. Ezek egymás mellett

helyezkednek el, neveiket Mária Terézia királynőről és Habsburg-Lotaringiai Rudolf

főhercegről kapták, megnyitásukkor ugyanis a sóbánya osztrák vezetés alatt állt.

A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által

húzott csigaszerkezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal és fáklyákkal

világítottak. A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári

sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a

kitermelés újabb lendületet kapott.

A sóbányászat 1932-ben állt le. A világháború alatt légvédelmi búvóhelyként szolgáltak a

tárnák a lakosság számára, a háború után pedig sajtot érleltek a járatokban. A látogatók egy

része ma a bányát turisztikai céllal keresi fel, de rengetegen érkeznek gyógykezelésre is: az

itteni mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti betegségekben

szenvedőknek ajánlott.

A benti hőmérséklet állandóan 11 Celsius fok körüli. A javaslat szerint gyógykezelésért egy

teljes hétig Tordán kell tartózkodni és naponta három-négy órát a sóbányában eltölteni. Ha

mozgunk közben - lépcsőzünk, vagy asztaliteniszezünk - akár két óra is elegendő lehet, a

fizikai erőkifejtéssel egy időben ugyanis sokkal hatékonyabban jut be a szervezetbe a friss

levegő. Ezért a tárnákat úgy rendezték be, hogy mindenki találjon magának elfoglaltságot a

többórás itt tartózkodás alatt: a Rudolf-tárnában van asztaltenisz, minigolf, teke, billiárd és

egy panorámás óriáskerék. De van itt amfiteátrum is, ahol különböző előadásokat szoktak

szervezni, illetve filmeket is vetítenek. A Terézia-tárnában egy földalatti, nyolc méter

mélységű, magas sótartalmú tó is van. Ezt a beszivárgó víz hozta létre és most csónakázni

lehet rajta.

Források:

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3650&pageIdx=2

83

https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/tordai-sobanya

https://hellomagyarok.hu

Márton Zalán 7.c

Böjte Csaba munkássága

Böjte Csaba 1959. január 24-én született Kolozsváron. Böjte Csaba civilként átlagos,

polgári családba lakott. Édesapja költő volt, akit egyik verse miatt a birság egyszer 7 évi

börtönre ítélte, ahonnan 4 és fél év múlva szabadult. Miután kiszabadult, 1 hónappal később

meg is halt, a börtönben elszenvedett kínzások miatt. Ezek után autóvillamossági szerelőnek

tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként a Hargitán.

Ezzel a döntéssel, akaraterejét próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült. Csabának

ez alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a

tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz. A ferences rendbe 1982-

ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban

végezte, mielőtt 1989-ben pappá szentelték.

Csaba szerzetest több helyen eltöltött papi szolgálata után, Dévára helyeztek,

majd mikor meglátta, hogy az emberek milyen szörnyű életkörülmények között élnek, úgy

gondolta, hogy az ottani Ferences kolostorba (ami akkor eléggé rossz állapotú, lakatlan

templom volt), befogad pár gyermeket, akikre vagy nem tudtak odafigyelni, vagy nem tudtak

nekik ételt adni. Az elején, mikor Csaba testvér befogadott pár gyermeket, nem gondolta

volna, hogy ez az egész így kinövi magát.

Az elején a román hatóságok ellenezték ezt a lépését, és többször felszólították az épület

elhagyására. Böjte atya úgy válaszolt a kérésre, hogy a gyerekeket rakják az utcára a

rendőrök. Ez persze nem történt meg. Ezek után gyorsan terjedt a híre Böjte Csabának egész

Erdélyben, és végül annyi ember ment segítséget kérni Böjte atyához, hogy kinőték az ottani

kolostort. Az emberek segítségével, adományaikkal végül sikerült megvenniük a kolostor

melletti épületet, amelyben további gyerekeket sikerült elszállásolni. Csaba testvér a

gyerekeket nem csak alapvető dolgokkal (étellel, ruhával) látta el, hanem tanítja is a

gyerekeket. Az első 15 gyerek, akit Csaba szerzetes felkarolt, 14 gyerek egyetem tanul. Így

jött létre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány.

84

Szováta egy nagyon fontos, szimbólum jellegű létesítmény: Az ingatlan megvásárlására a

magyarországi gyermekek gyűjtötték össze a pénzt, a Magyar püspökkari konferencia

kezdeményezésére. A Gyulafehérvári Egyházmegye a Szent Erzsébet napi gyűjtésből komoly

összeget ajánlott fel az ingatlan felújítására és Németországban is gyűjtést szerveztek. Ebből

kezdték el építeni.

Az első lakrészt 2003-bann lett befejezve, és Pál Mária vezetésével, szeptember 15.-én, 10

gyermekkel indult be. Ezek után 2004-ben leégett, de 2005-re újra építették és még most is

működik.

Forrás:

• http://www.magnificat.ro/portal/index.php/hu/szent-ferenc-

alapitvany/bentlakootthonaink/szov-mainmenu-239/177-szov-szent-jf-gyermekotthon

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Böjte_Csaba

• http://mindennapi.hu/cikk/eletrajz/bojte-csaba/2010-10-10/24

Parajdi sóvidék

Parajd Románia északi részén, a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében helyezkedik el. A

település nemcsak gyógyhatású meleg sós fürdőjéről, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós

vízben; és az asztmásoknak ajánlott sóbányájáról vált híressé, hanem a falutól délre található

Sószoros és Sószakadék is rendkívüli természeti jelenségeket tár elénk. A sósziklák, a sós

források szemet-lelket gyönyörködtető természeti ritkaságként kísérik a Korond vize

sószorosát és a sógödröket. Európa egyik legnagyobb sókészletét rejtő sóbánya helyén egykor

(, a geolitikai harmadkorban) Óceán terült el, melyek a kőzetlemezek mozgásának

következtében emelkedett fel. A parajdi sóréteg vastagsága csaknem 3 km, átmérője pedig

eléri az 1,5 km-t. Parajd falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik, s ma is igaz a mondás: „a

sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét”. A településnek már a rómaiak korában is

működtek sóbányái, a középkorban Erdély egyik gazdasági alapja volt. A földalatti bányászat

1762-ben kezdődött meg. Székelyföld lakói a sót egészen 1562-ig szabadon bányászhatták. A

sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai

miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami tulajdonba vette, elrendelte a

85

sóbányák őrzését, és így jön létre 1564-ben Parajd települése. (A szabad sójogot, majd 100 év

múlva 1651-ben II. Rákóczi György adta vissza a székelyeknek.) Érdekes, hogy kezdetben

Parajd nem önálló település, hanem Sófalva része, melyből 1669-ben válik ki, majd 1968-ban

Sófalvát Parajdhoz csatolják.

Parajd 1375 lakosából 1868-ban 1226 székely, 31 idegen és 18 más nemzetiségű. 1910-ben

2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt, míg 1992-ben 3790 lakosából, 3554

magyar, 169 cigány, 64 román.

Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. A bányák sócsarnokait 1990-től folyamatosan

fejlesztik, ezáltal mára jelentős turiszutikai központtá vált. A kitermelés egyik szintjén

gyógyközpontot alakítottak ki, a tárnákban kalandpark, játszótér, szobrász és festőtáborok

működnek, továbbá ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3vid%C3%A9k

https://hu.wikipedia.org/wiki/Parajd

https://hu.wikipedia.org/wiki/Parajdi_s%C3%B3b%C3%A1nya

https://kirandulastippek.hu/szekelyfold/parajd-sobanya

https://www.sovidekpanzio.eu/hu/latnivalok-programok/sovidek-parajd-korond-

szovata

Illés Janka Barbara 7.c

Korond és a fazekasság

A korondi kerámiakészítés, kialakulásának kezdetén, a nincstelenek számára

kenyérkereső, a kevés földűeknek kiegészítő foglalkozást jelentett. Ezzel is magyarázható,

hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek, köztük

puliszka főzőt, puszulykás fazekat, káposzta főző vagy éppen szilva ízes fazekat. A főzésre-

sütésre használt lábasok, fazekak mellett nagyszámban készítettek ételhordásra kantáros

fazekat is. Érthető tehát, hogy az első levéltári bejegyzésekben is elsősorban a vörös, mázatlan

edényeket említik jellegzetes korondi készítményként. Az első írásos adat a fazekasságról

1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat.

A székelyudvarhelyi fazekas céh számára Korond és környéke fazekassága nagy veszélyt

jelentett. A történelem során számos fejedelem, köztük I. Rákóczi György is, 1643-tól, az

udvarhelyi fazekas céhnek monopóliumi jogot biztosított a kerámia-forgalmazás terén, így

törvény tiltotta a környező falvakban a kerámiával való kereskedelmet. Az eladási tilalmat

86

azonban a szorult helyzetbe került korondiak folyamatosan megszegték. Volt azonban még

egy kivezető út, amit korondi „találmányként" emlegetnek a források: olcsó áruval elárasztani

a piacokat, visszakozásra késztetni az udvarhelyi céheket. A vörös máztalan edények mellett a

"cserepesek" kályhacsempéket is állítottak elő. Korondon a legrégebbi, évszámmal ellátott

csempe 1667-ből származik. A máztalan, olcsó cserépedényekkel a korondiak Csík

kivételével, az egész Székelyföldet és a szász megyéket is ellátták. Házaló és szekeres

fazekasok járták a környező településeket. A házalók fogattal nem rendelkezve, kora hajnalban

felkerekedtek, átalvetővel a hátukon vagy egyszerűen összefűzött fazekakkal leereszkedtek a

környező, viszonylag módosabb falvakba. A fazekasok másik csoportja szekérrel járta a

Mezőséget, Erdély falvait. Ez a terjesztési forma Korondon viszonylag korán megjelent és

nagy méreteket öltött. Útjaikra általában egy katlan fazekat, vagyis kb.1000 db-ot vittek.

Termékeiket legtöbbször gabonáért értékesítették. Az edények ára kétszer töltve kukoricával

volt abban az időben. A korondi fazekasság történetének mindmáig talán legnagyobb

vízválasztója 19. század végén, a 20. század elején, a mázas edények térhódításával kezdődött.

Ettől kezdve készítik azokat az edénytípusokat, amelyek ma is a döntő többségét alkotják a

korondi termelésnek. A mázas kerámia elterjedésében a döntő lendületet az 1893-ban alapított

székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola jelentette. Sok korondi fiatal látogatta, akik

hazatérve, a mázasedény készítésének úttörői lettek. Alig néhány évtized alatt az egykor lenézett,

szegénységet jelentő foglalkozásból a falu legfontosabb megélhetési forrása lett. Az anyagi és

szellemi változások nyomán a szokások is teljesen átalakultak. A korondi fazekasok munkáiban

mára számtalan, különböző eredetű és színvonalú edényforma, technika, díszítőmotívum és

díszítmény található. A kerámiatermékek híre messze túlnőtt az évek folyamán Európa

határain, az öt kontinens majdnem minden országába eljuttatják a kézművesek termékeiket!

Forrás:

Világutazó, Tamás Gergely 2018.

Luczabót A korondi kerámia története 2015.

Udvarhelyszék – Élő Erdély Egyesület, Korondi fazekasság

Tamási Áron

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Erdélyben, Farkaslakán. 1917-ben

hadiérettségit tett, s a gimnáziummal párhuzamosan a tiszti iskolát is elvégezte. 1918-ban

részt vett a piavei csatában, helytállásáért vitézségi érmet és némi szabadságot kapott, ennek

letelte után már nem is tért vissza a frontra. 1918 novemberében a kolozsvári egyetem jogi

karára iratkozott be, de amikor román nyelven kezdtek oktatni, átjelentkezett a kereskedelmi

87

akadémiára. Diplomájának megszerzése után bankoknál dolgozott, s ekkor indult írói

pályafutása is: 1922-ben a Szász Tamás, a pogány című novellájával megnyerte a Keleti

Újság novellapályázatát. 1923-ban a jobb megélhetés reményében, vagy csak kalandvágyból

az Egyesült Államokba utazott, ahol alkalmi munkákból élt, majd banktisztviselőként

dolgozott. Kínzó honvágyát írással enyhítette, hazaküldött novelláiból állt össze az 1925-ös

Lélekindulás című kötete. A székely népballadák, népi mókák világát idéző könyvre felfigyelt

a közönség és a kritika is. 1926-ban hazatért Kolozsvárra, ahol az Újság munkatársa lett, s

kapcsolatba került az Erdélyi Helikon és a Korunk körével. 1932-ben jelent meg

legnépszerűbb regénye, az Ábel a rengetegben, amely később az Ábel az országban és az

Ábel Amerikában című kötetekkel trilógiává állt össze. A Hegedűs Géza által “fenyőillatú

remekműnek” aposztrofált regény zárómondata mára szállóigévé vált: “Azért vagyunk a

világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Az író, aki 1944-től Budapesten élt, 1943-tól

1949-ig az MTA levelező tagja volt, 1945-47 között pedig a Nemzetgyűlésé. 1949 után a

mellőzöttség lett osztályrésze, ebben az időben jeleneteket, bábjátékokat írt. Csak 1953-ban

jelenhetett meg önéletrajzi visszaemlékezéseinek újabb kötete, a Bölcső és bagoly, valamint a

Hazai tükör című regénye. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, s tagja lett az újjászervezett

Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Az 1953-as fordulat után az írók egyre inkább

hangot adtak a Rákosi-rendszerrel szembeni elégedetlenségüknek. 1956 őszére az

Írószövetség megszabadult a párt gyámkodásától és valódi szakmai, politikai viták színtere

lett. Nyíltan a forradalom mellé állt és a szovjet beavatkozás után egészen december 28-ig az

ellenállás egyik szellemi központja volt. Utolsó akciója egy december 28-án elfogadott,

Tamási Áron által megszövegezett Gond és hitvallás című memorandum volt, melyben

kiálltak a forradalom és szabadságharc mellett. Az 1956-os forradalom idején a Magyar

fohász című írásában, amelyet a rádióban is felolvasott, hitet tett a forradalom mellett, s a

Parasztszövetség újjászervezését szorgalmazta. forradalom célkitűzései, eszményei mellett.

Egy évvel később, nem kis nyomásra, elhatárolta magát a forradalomtól, de a hatalmat az

erkölcsi és esztétikai értékek méltánylására kérte. 1959-ben részt vett az Írószövetség

újjáalakításában, 1963-ban a Béketanács elnökségi tagja lett. 1965-től egyre súlyosbodó

betegsége miatt kórházi ápolásra szorult, s utolsó művét, a Vadrózsa ága című

visszaemlékezését betegágyán diktálta le feleségének. 1966. május 26-án halt meg,

végrendelete szerint szülőfalujában, Farkaslakán helyezték nyugalomra. Ahogy Féja Géza

írta: “Eleitől fogva utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt, termése mégsem helyi jellegű”

88

“Eleitől fogva utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt, termése mégsem helyi jellegű” –

mondja Tamási Áronról a hű barát és írótárs Féja Géza, aki a Szépirodalmi Könyvkiadó

számára összeállította e fényképekkel és dokumentumokkal gazdagon ellátott könyvet a 20.

századi magyar elbeszélő irodalom talán legeredetibb és legnépszerűbb egyéniségéről. –

„Jelentőségét azzal sem merítjük ki, hogy szülőföldje költői újjáteremtésével a székely

népegyéniséget mutatta fel. Lényegesen többről van itt szó: Farkaslaka hűséges fia az ófalu

utolsó nagy költői summázója. Ősök beláthatatlan seregének életét, aszuvá érett kultúráját

hordozta és oldotta művekké. A realizmust tovább építette, belső realizmussá avatta, mert

fölfedezte a nép lelkét természetes nagyságában. A nép nem csupán szenvedett, vérzett és

jajgatott, hanem világot is teremtett, a magas kultúrával egyenrangú mélyet. Ennek az

ófalunak a lelkét arányozta az egyetemes emberihez, és mentette a most vajúdó új

világkorszakba. Talán utoljára virágzott ki benne népünk keleti bűbájú mesevilága, és

lüktetett végső feszültséggel a ballada… Világa zártabb, mint szépprózánk nagy

klasszikusaié. De a Tamási-világ magasan fekszik, messzire ellát onnét és mély, akár a

tengerszem. Életérzése egészen a “tengerfenékig”, az emberiség őstájáig ért, Tamási mindig a

mélyből felmorajló üzenetekre figyelt. Csupán legkülönb lírikusaink hoztak föl olyan mély

híreket, mint ő. Elsősorban ez teszi egészen eredeti prózaíróvá. Az ő mérete a magasság és

mélység, művei ebben a tekintetben állják a legszigorúbb mértéket.” Emlékművét, amelyen

műveinek jellegzetes alakjai találhatók, Szervátiusz Jenő és Tibor készítették, sírfeliratát az

író maga fogalmazta: “Törzsében székely volt, fia Hunniának // Hűséges szolgája bomlott

századának.”

Források:

https://cultura.hu/kultura/120-eve-szuletett-tamasi-aron/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-

7428D/t-ty-780F8/tamasi-aron-78142/

Fekete Hanna 7.c

Szejkefürdő

Szejkefürdő Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőhelye. Neve szorosan

összefonódik Orbán Balázzsal.

89

1766-ban említik ezen a néven. 1850-ben már vesszőfonatos fürdőmedence állt itt, melyet

1871-ben Orbán Balázs vett meg és korszerűsített, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát

építtetett. Az épületekből mára csak a gondnoki ház maradt, a többit 1941-ben az országút

építésekor lebontották.

Báró Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja,

országgyűlési képviselő a hatkötetes Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi

és népismereti szempontból című felbecsülhetetlen értékű, a XIX. század második fele

viszonyait rögzítő monográfia megalkotója a Szejkefürdőtől nem messze található sírjától.

A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron

székelyudvarhelyi szobrászművész tervei szerint építették, 1969-ben.

Itt, egykori birtokán van Orbán Balázsnak (1829–1890), a Székelyföld leírójának tizennégy

székelykapuval díszített síremléke, melyet 1932-ben avattak fel. Ez volt a nagy székely

negyedik temetése.

A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még

Orbán Balázs állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána még jön lefelé 14.db

kapu.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szejkef%C3%BCrd%C5%91

Bencsik Márton, 7. B

A székelykapu

A székelykapuk Székelyföld talán legismertebb és legjellegzetesebb szimbólumai.

Nevezik még galambdúcos kapunak, fedeles kapunak is, a székelykapu megnevezés az 1900-

as évektől terjedt el. Ettől az időszaktól készítése visszaszorult Székelyföld területére. E

kaputípus más népek kultúrájában, építészetében is megjelenik, szerkezetében csekély

eltérésekkel, azonos funkcióval, pl. mongol kolostorok. Díszítésük azonban a többi

népcsoport által készített kapuktól jól elkülöníti a székelykapukat.

Egy székelykapu két alapvető részből áll: kis- és nagykapu. Van egy utcaajtó és egy

nagy közös kapu, ezt fogja össze a szemöldökgerenda, másnéven kontyfa. Ezeket fedi egy

közös tető. Magasságát a szénásszekerek méretéhez igazították. Anyaga általában tölgy- vagy

90

cserfa, mert ezek a korhadással szemben ellenállónak bizonyultak. A csapok és a szegek is

fából készülnek.

A székelykapunak először a három alaposzlopát készítik el, ezeket az oszlopokat

„zábénak” hívják. Miután a székelykaput elkészítették, díszítették, utána felállítják. Ez egy

nagyon nehéz feladat, tíz-tizenkét ember végzi, vezényszóra. A felállítás három mozdulatból

áll: először beállítják a zábékat az előre megásott gödrökbe, majd rögzítik ezeket. Harmadik

lépésként pedig a már álló kapu mellé helyeznek egy állványt és ráemelik a tetőt. A tetőnek

két funkciója van, egyrészt otthont ad a galamboknak, másrészt megvédi a csapadéktól a

kaput, ezért háztető alakú a kiképzése. Van egy mondás a katolikus falvakban, miszerint

„hála Istennek, felkerült a kereszt”, ami azt jelenti, hogy véget ért a munka, elkészült a kapu.

Egy kis érdekesség: a kapu állapota sokat elmond a házigazdáról, a szép, erős kapu mögött

gondozott háztájat találunk, az elhanyagolt kapu pedig hanyag gazdáról árulkodik.

Minden egyes elkészült székelykapu egyedi műremeknek számít, fontos jelentőséggel

bír az erdélyi magyarság számára, a hovatartozást jelképezi és a székelyek életének is

központi része A kaput faragással, festéssel és feliratokkal szokták díszíteni, központi díszítő

eleme általában magyar koszorús címer vagy Erdély címere, de díszek lehetnek égitestek,

madarak, növényi motívumok. A kapuk teste minden esetben dísztelen. Jellegzetes színei

sötét vörös, kék, fehér, zöld. A sárga vagy a lila szín sohasem fordul elő. A kapu feliratai

lehetnek jókívánságok, üzenetek a betérőknek vagy feltüntethetik a gazda nevét is. Példa:

„Vándor, ez a kapu nem akar kizárni, csak azt mutatja meg, merre kell bejárni.”

Források:

Kovács Piroska: Örökségünk: A székelykapu – Népművészet, népköltészet, 23-26.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Székelykapu

http://csikcsodai.eloerdely.ro/epitett-kornyezet/a-csiki-szekelykapuk

Boda Máté 7.c

Csíkrákos,az erőd templom

Története

91

A székelyek ősi gyülekezőhelye, itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket

László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A

Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár

maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt.

A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalva veszedelem előtt is itt

gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni

békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 2011-ben 1128 lakosából 1095

magyar volt.

Látnivalók

A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon bronzkori eredetű vár

maradványai látszanak, melynek délkeleti részén most Szent Jakabnak szentelt kápolna és

kereszt áll.

A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti meleg-fürdőben hasznosítanak, míg

hideg-forrását ivóvízként hasznosítják.

A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas patak közti 1273 m magas

szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a 13. században épülhetett, a székely határvédelmi

rendszer része volt. A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.

Kisboldogasszony tiszteletére szentelt erődített római katolikus templomát, amely 1270-ben

épült, védőfalai 17. századiak. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek láthatók. A

templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva területén áll. A templomkertben

temették el Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetőjét.

Híres emberek

Csíkrákoson született az egykori Cserei-kúriában 1667. október 21-én Cserei Mihály

történetíró, akiről elnevezték az általános iskolát.

Csíkrákoson született 1883. október 9-én Kölönte Béla magyar helytörténész, író.

Csíkrákoson született 1950. november 10-én Miklós Gizella, asszonynevén Sólyom Gizella

állattenyésztési szakmérnök.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkr%C3%A1kos

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/csikrakos-prezentacio_kepekben-

turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-

szallasai-csikrakos.html

92

A Békás-szoros

A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben ,

Erdélyben a Hargita megye északkeleti részé. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították,

jelenleg a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park része.A Békás szorosba érünk - ami a

Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye ,ami 5km hosszú .A tényleges

szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül

környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb

sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma három

alpinista-útvonal vezet a csúcsra.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás

szorosnak nevezik. A patak a Ter-kő nyerge alatt ered, és egy 20 kilométer hosszú völgyben

halad. A szoros legvadabb része a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk között található.

A XIX. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le,

amelyen a kitermelt fa szállítását végezték. Az akkoriban ipari remekműnek számító építmény

csupán tizenkét évig üzemelt.

A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és

26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. Alját cseppkőmedencék borították, és

szinte egymást érték a cseppkőoszlopok. Az egyik mellékjáratban barlangi medve csontokat is

találtak. A barlangot a látogatók tönkretették, még mielőtt védetté nyivánítása és lezárása

megtörtént volna.

Védett növényei közé tartozik többek között a kisasszonypapucs, a henye boroszlán, a havasi

gyopár, a sárga tárnics, a zergeboglár, a bíborka, a kankalin, a nőszirom és a tiszafa.

Védett állatai: holló, hiúz, siketfajd, barnamedve, zerge, mogyorós pele, menyét, farkas,

fekete harkály, hajnalmadár, Apolló lepke.

forrás:

https://www.bing.com/videos/search?q=bekas+szoros&qs=PF&cvid=2a5b92dc32bc48

6987ed6b7901a2191e&cc=HU&setlang=hu&DAF0=1&ru=%2fsearch%3fq%3dbekas

%2bszoros%26form%3dEDGTCT%26qs%3dPF%26cvid%3d2a5b92dc32bc486987ed

6b7901a2191e%26cc%3dHU%26setlang%3dhu%26DAF0%3d1&view=detail&mmsc

93

n=vwrc&mid=1B641D2B1231C9A637B61B641D2B1231C9A637B6&FORM=WRV

ORC

Mazán Laura 7.c

A Gyilkos-tó

(románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a

Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, de Románián

belül is az Északkeleti részén található Kolozsvár és Jászvásár között. 1837-ben keletkezett

egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a

visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd

(1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelepként funkciónál.

Alapadatok: Gyergyószentmiklóshoz tartozik. Felszín magassága: 983 m. Terület: 115 ha.

Hossz: 8 km. Szélesség: 300 m. Legnagyobb mélység: 9,7 m. T.sz.f. magasság: 980 m

Nevezetessége a Gyilkos-tó, melyből még ma is kiállnak a völgy elöntött fenyőcsonkjai. Neve

a felette emelkedő Gyilkos-hegy nevéből való, amely talán egy egykori gyilkosságra utal, de

utalhat a hegyre vezető ösvények veszélyes voltára is. Több történet is igaz lehet az

elnevezéséről.

Pl.: A legismertebb történet szerint élt egykor Gyergyó környékén egy lány, akire rábukkant

egy arra csatangoló zsivány és elrabolta, hogy a felesége legyen. De hiába ajánlott fel mindent

a zsivány a lánynak, neki semmi nem kellett a szabadságon kívül. A zsiványnak ebből elege

lett és meg akarta fojtani a lányt, de ő mintha a hegyeknek kiáltott volna segítségül, és végül

elszaladt. Még aznap éjjel eleredt az eső, és mindent elárasztott a víz a lánnyal és a zsivánnyal

együtt. A tó maga rendkívüli látványosság, bár tóhoz képest nagy, gyönyörű környék,

csodálatos táj jellemzi, kiváló kirándulós övezet. Turista környék, bazári hangulat jellemzi,

lehet csónakázni, viszont tilos a tóban fürdeni, horgászni, hajózni, a büfékben a legnépszerűbb

étel a miccs (többféle húsból készült kolbászfasirtok káposztasalátával), s a hagyományos

erdélyi kürtőskalács – kirándulás alkalmával nem hal éhen az ember.

A tavat körbe lehet alig 1 óra alatt sétálni - érdemes figyelni a piros jelzéseket, mely végig

vezet a tó körül, mely egyben romantikus és vadregényes is.

A kirándulás alkalmával a bátrabbak akár hegyet is mászhatnak – a Kis-Cohard-ot mely 1345

m magas.

94

A környék növény és állatvilága – megtalálhatóak a lepkék, ebből kiemelkedő az Apolló-

lepke, a havasi tűzlepke és a csüngőlepke. A parton iszapzsurló, sovány perje, mocsári

nefelejcs és kúszó boglárka fordul elő tömegesen. A patakpartokon a vörös keserűlapú, a

fehér keserűlapú, az arany veselke és az enyves zsálya jellemző. Az állatvilágát a meztelen

csiga, a faligyík, a kövirigó, a sarlósfecske és a hajnalmadár jellemzi leginkább.

Éghajlata: hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak.

Források:

- www.erdelyiturizmus.hu

- www.kirandulastippek.hu

- www.erdelyiutazas.hu

- www.wikipedia.org

Hagymás Hegység

Ez a terület a Székelyföld talán legvarázslatosabb tájegysége. Meredek sziklafalak,

mély szurdokvölgyek és gyönyörű fekvésű szórványtelepülések jellemzik e csodálatos havasi

vidéket. Égbenyúló csúcsairól, magas hegyhátairól pazar kilátás nyílik a környék havasaira és

völgyeire.

A Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Hargita megye északkeleti részén terül el.

Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás amely 1792 m magas. Közepén helyezkedik el a

Békás-szoros és a Gyilkos-tó.

A Hagymás-hegységet irtásgyepekkel, havasi legelőkkel és kaszálókkal tarkított fenyőerdők

borítják. A fenyők közé több helyen lombhullató fák is keverednek. A hatalmas

fenyőerdőkkel borított hegyhátakat és völgyeket a szurdokvölgyek meredek mészkőfalainak

gyér és alacsony növényzete teszi változatossá. A hegységben 318 edényes növényfajt és 90

mohafajt azonosítottak.

A havasi kaszálók, legelők az erdők kiírtása nyomán, emberi beavatkozás révén alakultak ki.

Az irtásokon jellemző , a nadragulya, az erdei aggófű, a gyepes sédbúza. Ha a talaj

tápanyagtartalma magas, akkor mrgjelenik a kecskefűz, a rezgőnyár és a lucfenyő is. Ha a

tápanyagtartalom szegényes, akkor az irtás helyén gyep képződik, és elterjed a veres

csenkesz, a cérnatippan és a szőrfű. Jellemző még az orvosi veronika, a macskatalp, a

95

közönséges szemvidító és a fehér zászpa. Egyre ritkább a területen a sárga tárnics, amit

régiesen dancúrának is neveznek. Hogy valamikor elterjedt lehetett azt a Dancúrás, Danciás

és Dancurus dűlőnevek igazolják.

Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás. Alapkőzetei több mint négy milliárd éves átalakult

kőzetek, amelyekre a földtörténeti középkorban vastag tengeri üledéksor rakodott. A hatalmas

fenyőerdővel borított hegyhátat és völgyeket a szurdokvölgyek meredek mészkőfalainak gyér

és alacsony növényzete teszi változatossá. Védett állatok: zerge, hiúz, barna medve, siketfajd,

farkas. A védett növények pedig: havasi gyopár.

Forrás: Wikipedia.hu

Pap Dorka 7.c

Gyergyói-medence

A gyergyói medence Romániában, Erdélyben, a Hargita megyében, a Maros felső

folyásánál fekszik, melyet minden felől magas hegyek öveznek, ezért éghajlata meglehetősen

hideg. A Gyergyói medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, a januári átlaghőmérséklet

- 9 C fokra is süllyed.

A medence legrégebbi ismert települései, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy és

Gyergyófalu. A Gyergyói-medencében a lombos erdőt (tölgy, bükk) 800-1000 méter

magasságban vegyes faállomány váltja fel (fenyő, nyír, nyár), majd még feljebb egyre inkább

fenyő válik uralkodóvá.

Éppen ezért a gyergyói székely embernek „szűkösen terem a földje, gyenge füvet hajt a

legelője”, tehát gabonából beszerzésre szorul, számára a megélhetést többnyire az erdő

biztosítja. A fa egy részét helybe hasznosították, más részét tutajba kötve vagy deszka,

zsindely és faedény formájában szállították távoli vidékekre kereskedési céllal.

A régi emberek tisztelték és becsülték környezetüket.

Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy valaha a fa kivágása elött a favágó letérdelt előtte,

kérlelve a fa szellemét, hogy bocsássa meg tettét.

Egy másik érdekesség, hogy hajdanán az újszülöttet is mindig megmutatták egy fiatal életerős

fenyőfának, mondván, hogy úgy gyarapodjon testileg-lelkileg, mint a fenyő, amelyet a

gyermek sorsmutatójaként figyeltek és tiszteltek.

96

A fa és a fakészítmények nagy távolságra való továbbításának legfontosabb eszköze a marosi

tutaj volt évszázadokon keresztül, mely Gyergyóból származott.

Források:

Ballasa Iván: a szomszédos országok Magyarjainak néprajza

Tariszány Márton: Gyergyó történeti néprajza

https://www.erdelyiturizmus.hu/

Maros (Marosfőtől Szegedig)

A Maros folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a

Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza

körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában

többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és

Szeged városa. Román neve: Mureș.

A Maros neve első ízben Hérodotosz művében tűnik fel. Kniezsa István szerint a folyó

nevének eredete ismeretlen.

A vízjárása igen ingadozó, éven belüli változását tekintve pedig magas tavaszi, és alacsony

kora őszi vízszintek jellemzik. A tél és a nyár vízállásai a szomszéd évszakok közötti

átmenetet képeznek. A makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb -100 centiméter,és

legmagasabb vízállás 625 centiméterközött csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha

áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama megközelítőleg 180m3/s , de jelentősen változó,

például 1970-ben egy éven belül mutatott 30 m³/s és 2500 m³/s értéket is. Torkolatától délre, a

Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize, mivel színük és az

általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól. A folyóvízgyűjtő területe összesen

30137km2. A magyarországi szakasza jellemzően alföldi, síkvidéki jellegű. A folyónak

árvizek kialakulásának legjellegzetesebb időszaka a tavasz és a kora nyár. Az előbbi, március

elejétől május közepéig terjedő időszak árhullámainak kiváltásában az eső mellett az egyidejű

hóolvadás is jelentős szerepet játszik.

A Maros folyó és ártéri erdejének a növény- és állatvilága rengetek fajt foglal magába többek

között hüllőket, halakat, madarakat, emlősöket és kétéltűeket. A folyóban 42 halfaj van jelen

ebből 10 halfaj védett. A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek,

97

bokorfüzesek, gabona- és kapás növények, valamint nádas és mocsári gyomnövények .A

Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt a

folyó román oldalán fekvő területek is.

A Marosnak több mellékfolyója is van mint például az Ompoly, Nyárad, Küküllő, Aranyos

Történelmi jelentőségű a Maroson Szegedig úsztatott faanyag és különösen az erdélyi kőső

szállítása, amelynek révén Szeged az ország egyik központi sóraktára volt.

Makó határában a Maros folyó egyedülálló gyógyiszapot hoz az erdélyi hegyekből.

Az itt élő emberek évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy a folyó gyógyiszapja pozitív

hatással van a reumára és az ízületi betegségekre.

Rádai Réka 7.c

Az ezeréves határ

Gyimesbükknél található az ezeréves határ. Itt ér véget az ország, melyet István király

Mária kegyeibe ajánlott. A romokon felkapaszkodva a havasok völgyeiben kanyargó Tatros

folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot. A Gyimes vidéke

Csíkszeredától keletre közelíthető meg a 12A országúton. A mintegy 30 km hosszú szakaszon

nem csak a gyönyörű tájat csodálhatja a turista, de egyedülálló látványnak számítanak a

patakvölgyek kis szórványtelepülései, a porták kialakítása, az építkezés formája, a ma is

egységes népi kultúra, viselet, szokások, zene, és tánc. Tulajdonképpen a Tatros folyó felső

vízgyűjtőterületét foglalja magába a vidék. lakói római katolikus vallású gyimesi csángók, a

székelység egyik sajátos etnikai csoportja. Gyimes a közép- és felcsíki helységek legeltető

tulajdona volt.

Az utazónak olyan érzése támad, mintha egy ország érne véget Gyimes-bükkben. Nem

száguldoznak keresztül-kasul autók, legfeljebb útjuk végállomására érkeznek ide, Erdély

szélére, a keleti Kárpátokba. S valóban, egykor, lassacskán száz éve már országhatárt kellett

volna átlépnie a tovább utazónak, most viszont haladhatna tovább, ha akarna. De nincs kedve

hozzá, pedig talán érdemes volna meglátogatni a hegy túloldalán élő Csángókat, a

moldvaiakat,. ha egyáltalán szót értenénk velük. Annál könnyebben szót értünk az itteniekkel.

A lakosság a gyimesi csángók a 17.századtól kezdve a csíki községekből menekültek ide az

adók, a katonáskodás, és a szolgaság elől.

98

A Gyimesek világa nem egy akármilyen közönséges világ. Érdemes figyelni a tájnak a

szépségére, másrészt a történelmi környezetre és az itt élő Csángó etnikumnak a világára.

Mert a három gyimesvölgyi községben, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, és

Gyimesbükkön élnek a gyimesi csángó magyarok, akik a csíki székelyek leszármazottai. Az

1699-es karlócai békeszerződés után indult meg ennek a völgynek a benépesítése, mivel

akkor vált biztonságossá itt az élet. Korábban nemegyszer a gyimesi szoroson át törtek be a

tatárok, és rohanták le a székelyföldet. A völgynek a főfolyója, a Tatros is a tatárok nevét őrzi.

Itt található a felújított kontumáci kápolna, amely a gyimesvölgynek az első

kistemplomocskája volt. 1782-ben épült, Mária Teréziának a pénzadományából. akik az

ezeréves határ tövében adták az életüket a Magyar hazáért, azoknak a neve, több mint ötszáz

név, fekete gránittáblákon olvasható. A templomocska melletti egykori vesztegzár épületének

a romjain találhatók a táblák, amely emlékhelyként szolgál. Itt van az élet, a hit, és a nemzet

kapuját szimbolizáló kopjafasor. Olyan kulcsszavak olvashatóak rajtuk, amelyeket nem csak

nekünk, Magyaroknak, hanem a világ minden táján élő emberének illene tiszteletben tartani.

Isten, család, nemzet, haza, szülőföld, anyanyelv, hit, jövő, szabadság. A vasútállomás, a

fővámhivatal, és a határőrség épületének elhagyása után a völgy összeszűkül. Itt kezdődik a

gyimespalánkai szoros . egyik látványossága a Rákóczi- vár maradványa. Egyes adatok

szerint Bethlen Gábor, más adat szerint 1. Rákóczi György építtette. Az 1694- es tatárbetörés

után az Osztrákok az erődítményt kibővítették.

1764-től a szoros őrzése az első székely határőrezred feladata volt. Kiépített

kőlépcsőkön, összesen 134 lépcsőfokon lehet feljutni a várba. Innen látható a Tatrosba

baloldalt beömlő Sánc patak, amely valamikor Magyarország és Moldva határát képezte. Itt

vonult végig a 2. Világháború idején kiépített Árpád-vonal. Tankcsapdák, lövészárkok,

géppuskatüzelőállások nyomai ma is láthatók. nagy turisztikai vonzata van a 2008-ban

létesített MÁV múzeumnak. A történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt a

gyimesbükki 30-as számú őrház. A Trianon után a MÁV feliratot, mely a Magyar Állami

Vasutakat takarta, lefaragták, és a Caile Ferate-t (Román vasutak) írták rá. 1940- ben

becementezték, és visszakerült az eredeti MÁV felirat. 2000-ig fegyveres őrség volt az

őrházban, főleg a híd védelmére. 2000-ben a Caile Ferate felszámolta az őrséget. Az őrház

pusztulásra lett ítélve. Bánkúti Ákos kezdeményezésére az őrházat vasúti múzeummá

alakították.

Forrás:

https://m.youtube.com/watch?v=567tSHozNh4&t=7s

99

Gábor Áron- Háromszék vidéke

Háromszék 1848 őszén egyedülálló fejezettel gazdagította a székelység

szabadságküzdelmeinek történetét. A környezetétől teljesen elzárva, ellenséges erőktől

körülvéve, nagyrészt önerejére támaszkodva volt bátorsága szabadságharcot vállalni és vívni a

nálánál sokkal nagyobb és jobban felszerelt ellenség ellen. Ezt a tettét az önvédelmi harc

modellértékű példájaként tartja számon a magyar történetírás. Mint minden

szabadságharcnak, ennek is számos hőse volt, amelyek közül döntő jelentőségű tettével

messze kiemelkedett egy leszerelt székely határőr-katona: Gábor Áron 1814. november 27-én

született a háromszéki Bereck mezővárosban. Gábor Áron elméletileg megismerkedett a

tüzérség és az ágyú szerepével a modern harcászatban. Leszerelése után asztalosmesterként

dolgozott s jelentős ismeretséget szerzett Székelyföldön, sőt Moldvában is. Az 1848-as

forradalom kitörése után nem késlekedett bekapcsolódni az eseményekbe, s több ezer

háromszékivel együtt megjelent az agyagfalvi székely nagygyűlésen is. Eddig az ágyúöntő

Gábor Áron szerepével kapcsolatos legkiemelkedőbb pillanatokat soroltuk fel, de arról is szót

ejtettünk, hogy hősünk a Puchner által többször elítélt „forradalmi párt”-hoz, azaz a

Kiskomitéhez tartozott. Ezt már többször bizonyította, de talán a legerősebben akkor fejezte

ki, amikor hevesen tiltakozott a szék vezetősége és a császári főparancsnokság között

december 28-án létrejött békekötés ellen, amely előírta az ágyúk kiszolgáltatását a császári

parancsnokságnak. Gábor Áron 1848 novemberében a bódvaji hámorban alig két hét alatt

négy darab hatfontos ágyút készített, s e lövegek – közülük az első a Jancsi névre hallgatott –

állították meg a Háromszékre betörő császáriakat. Igaz, a hámor elesett, de Gábor Áron és

munkatársai Kézdivásárhelyre tették át székhelyüket, ahol – a nagyváradi Állami Országos

Fegyvergyár mellett – ágyút és lőszert állítottak elő a honvédek számára. Az 1848. december

24-i hídvégi csatavesztést követően Háromszék kénytelen volt fegyverszünetet kötni az

osztrákokkal, Bem tábornok felszabadító csapatainak – köztük az anyaországból

visszavezényelt székely határőröknek – a megjelenése azonban újból lelket öntött a

székelyekbe.Az első ágyút november 28-án próbálták ki Sepsiszentgyörgyön a székház

mögötti domboldalon. Gábor Áron másik legendás kijelentése itt hangzott el:

– Ha ágyúim első lövése nem talál célt, a második golyó engem nyeljen el!

Biztos volt a dolgában, a lövés pedig temészetesen célba talált.

100

Gábor Áron alakja a székelység körében egyet jelent 1848 szellemiségével, személye

iskolapéldája a székely találékonyságnak, talpraesettségnek, tettrekészségnek és az

önfeláldozó hazaszeretetnek. Egyesek ma is megpróbálják lecsupaszítani a róla kialakult

képet, amikor cigány származását igyekeznek bizonyítani, avagy éppenséggel kézdivásárhelyi

tevékenységét relativizálják. Eme hőstelenítés azonban felesleges, mivel Gábor Áron

szervezőkészsége és rézágyúi nélkül a székelyföldi ellenállás eleve kudarcra ítéltetett volna.

Jost Zita Ágnes 7.c

Az 1848/49-es szabadságharc (erdélyi csaták)

Az 1848-as forradalmi hullám nem csak Magyarországot, hanem Erdélyt is elérte. Ez

természetes is, mert a márciusi ifjak. amikor megfogalmazták, ,,Mit kíván a magyar nemzet”,

kinyilvánították, hogy Erdély Magyarországhoz tartozik.

A legtöbb erdélyi ütközet Bem József nevéhez fűződik. Bem József lengyel nemzetiségű

tábornok volt, akit Kossuth Lajos kinevezett az erdélyi seregek főparancsnokává.

A császári hadseregek betörtek Erdélybe és a magyar csapatokat őszre Csucsáig (település)

szorították vissza. Czetz János honvéd őrnagy megszervezte a honvédsereget. Bem József

már egy jól megszervezett csapatot vett át, és azonnal harci sikert értek el. Ennek a

győzelemnek következményét kihasználta Bem, karácsonykor (1848 dec. 25.) visszafoglalta

Kolozsvárt. Ez után több ütközetben győzött. Megindult Székelyföld felé, mivel az még

császári kéz alatt volt, és sikeresen visszafoglalta Marosvásárhelyet. Erdélyben az osztrákok

fő központja Szeben volt, mert ott túlnyomóan németek laktak. Mikor be akarta venni Szebent

megütközött a császáriakkal Vízaknánál (ez is egy település), ahol vereséget szenvedett. A

serege visszavonult Piskre. Bem Józsefnek egy szenzációs ötlete támadt: sikerült megkerülnie

a császáriakat (a hátuk mögé került), de nem támadta meg őket, hanem bevette Szebent.

A továbbiakban Erdélyben egymást váltogatták a győzelmek és sajnos a vereségek is.

Nehezen vették be Dévát és Gyulafehérvárát, mert ezeknek az osztrák védőit segítette egy

román népfelkelő vezér Avram Iancu, akinek szobrát sajnos ma is megtaláljuk Kolozsváron.

Közben a császár segítséget kért az orosz cártól. Az orosz csapatok megérkezése nehéz

helyzetbe hozta a honvédseregeket. Egyrészt a cári hadsereg nagyon nagy létszámú volt,

másrészt pedig a magyar hadseregnek kezdtek kifogyni a tartalékaikból: emberek, étel és

fegyverek.

101

Egy nagyon jelentős sikertelen ütközet a Segesvári csata volt. Erre július 31-én került sor.

Bem Józsefnek itt már olyan hadserege volt, amelyben javarész tapasztalatlan, újoncok vettek

rész. Az ellenség hadában oroszok és osztrákok voltak, több mint háromszor annyian voltak.

Ráadásul zsoldosok, szakemberek. Az ütközet Segesvártól kissé keletre, egy völgyben került

sor, az Ördögpatak-völgyben. A csata kezdetén a magyarok úgy nézett ki, hogy még

győzhetnek is a túlerő ellen. Ekkor azonban Bem József Nagy hibát követett el: rosszul mérte

fel az orosz seregek erejét, kitört a fedezékből, kb. 1500 emberrel, és nekirohant a cáriaknak,

ráadásul anélkül, hogy előzőleg rájuk irányította volna a tüzérségét. Délután öt órára az orosz

lovasság bekerítette a magyar csapatot és ezzel a csata elveszett. Maga Bem tábornok

elmenekült. Ebben a csatában vett részt Petőfi is.

Úgy tudjuk, hogy Petőfi ebben az ütközetben esett el, holttestét nem találták meg.

A tulajdonképpeni nagy vereséget a magyarok Temesvár mellett szenvedték el. Ez után a

magyar csapatok helyzete annyira kilátástalan volt, hogy Görgey Artúr úgy ítélte meg, hogy

egy újabb csatát vívni fölösleges emberáldozatot jelentene, és ezért Világosnál letette a

fegyvert az orosz fővezér előtt, aki megígérte, hogy a fővezéreket sem végzik ki. Ennek

ellenére átadta őket az osztrákoknak, akik okt. 6-án a 13 fővezért Aradon kivégeztek, ahol ma

is van emlékművük.

Források: Szalay József - Baróti Lajos: A magyar nemzet története lll. kötet

Köpeczi Béla: Erdély rövid történte

Mikes Kelemen

A régi magyar széppróza legkiemelkedőbb egyénisége a háromszéki Zágonban

született 1690-ben.

Apja részvétele a Thököly-féle kurucmozgalomban, Habsburg-ellenessége meghatározta

Mikes gondolkodásának, életének alakulását. (Apját később a császáriak elfogták, és

Fogarasban halálra kínozták.)

Kolozsváron tanult, majd II. Rákóczi Ferenc udvarába került, ahol a fejedelem felavatta a száz

fiatalból álló Nemes Ifjak Társaságát (1707). Mikes tehát "nemes apród", majd "bejáró" inas,

végül a fejedelem kamarása lett.

102

A kuruc szabadságharc bukása után együtt emigrált a fejedelemmel Lengyelországba,

Franciaországba, majd Törökországba (Rodostó).

Rodostóból egyre valószínűtlenebbnek tűnt a hazatérés, ami Rákóczi 1735-ben bekövetkezett

halálával teljesen meg is szűnt. Egykori társai sorban elhaltak mellőle, az újabb

emigránsokkal már nem tudott összebarátkozni. A magáramaradottság fájdalmát és a

fejedelem iránti hűségét szólaltatta meg Lévay József, XIX. századi költő Mikes című

versében:

"Egyedül hallgatom tenger mormolását,

Tenger habja felett futó szél zúgását,

Egyedül, egyedül

A bujdosók közül,

Nagy Törökországban,

Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó

Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó

Tenger haragjában."

Hazájába már soha nem térhetett vissza, Rodostóban halt meg, a század járványos

betegségében, pestisben.

Bujdosásába örökségként népi szemléletet, a népi nyelv ízét, népszokásokat vitt magával és

Habsburg-gyűlöletet.

Élményeit levél-formában írta meg, el nem küldött fiktív (képzelt) levelekben. Képzeletbeli

nagynénjének címezte őket, a Konstantinápolyban élő, erdélyi nemes asszonynak

A művet Kulcsár István író, lapszerkesztő 1794-ben Szombathelyen jelentette meg

Törökországi levelek címmel.

Mikes 1717 és 1758 között írta a 207 levelet, a műfajjal párizsi tartózkodása alatt ismerkedett

meg. Bujdosása idején vigasztalója és legfőbb időtöltése volt a levélírás.

Tudatosan törekedett a levelek művészi megformálására

A mű egyedivé stílusa révén vált, ugyanis szellemes társalgási stílusban megírt "csevegés",

őszinte vallomás. Alapja a székely köznyelv és fordulatai, a humor, a nyelvi komikum. Így

például a szülőföld utáni sóvárgás szólal meg játékos hangon: "... úgy szeretem már Rodostót,

hogy el nem felejthetem Zágont", vagy "... a nagy vigasságban csak suhajtunk, olyan jó

kedvünk vagyon, hogy majd meghalunk búnkban".

Mikes nevéhez két fogalom társul elválaszthatatlanul, a hűség és a szülőföldszeretet

Kőrösi Csoma Sándor

103

Kovásznától néhány kilóméterre fekvő falut a múlt században még Kőrösnek hívták, 1904-től,

nagy szülötte, Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842), a magyarságeredet és a keletkutatás

úttörője iránti tiszteletből és elismerésből vette fel a falu a Csomakőrös nevet. Így aztán nagy

szülöttének neve tette ismertté a falut nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem a határokon

kívül is.

Szegény sorsú székely családból származott. 15 éves korában mint „szolga-tanuló” került a

nagyenyedi kollégiumba. A közép- és főiskola elvégzése után ott kapott tanári állást. 1815-

ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvtanulmányokkal foglalkozott. 1818-

ban visszatért Erdélybe. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok”

maradékait. 1819 őszén indult útnak gyalog, csekély pénzzel. Törökországon, Iránon,

Afganisztánon és Indián keresztül Ny-Tibetig jutott, ott azonban anyagi eszközök híján

vissza kellett fordulnia. Ekkor találkozott W. Moorcroft angol utazóval, aki a tibeti

nyelvkutatásra terelte figyelmét. A zanglai lámakolostorban 1823–24-ben, kegyetlen

nélkülözések közt eltöltött két esztendő alatt rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. 1825–26-ban

elkészítette a tibeti–angol szótárat. 1830-ban a Bengáli Ázsiai Társaság Calcuttába hívta; itt

jelent meg két műve 1834-ben. Mindkét mű úttörő jelentőségű a keleti nyelvészet

történetében 1842-ben elindult Nagy-Tibet felé

Útközben maláriában megbetegedett és meghalt.

Mellszobrát, a hargitai andezitből faragott szobrot 1972-ben helyezték el a szülőfaluban.

Magyarics Robin lászló 7.c

Petőfi, Segesvár, Fehéregyháza kapcsolata

A szabadságharc második évében május után a magyar csapatok sorra vereséget

szenvedtek az osztrák és orosz csapatoktól. Így volt ez Erdélyben is.

Ott a magyar védelem esélyei a legjobbak voltak Bem tábornok tapasztaltabb csapatai a

Temesközben és Gyulafehérvár környékén tartózkodtak és alakulatai két harmada újonc volt

Segesvári csata elött a tábornok (Bem) július 1-én érkezett Segesvárrá 6000 fővel és 12

ágyúval. A magyarok eleinte fölényben voltak az osztrák és orosz csapátokkal szemben.

Bem utasította bal szárnyának 5 gyalog századatát hogy támadják meg az oroszokat.

Marosvásárhely mellet állomásozó osztrákok mikor meghallották, hogy a magyarok az orosz

haderővel szemben hátrálnak a szövetségesük segítségére siettek.

104

Az osztrák roham olyan gyors volt, hogy a magyar huszárok nem tudtak időben felkészülni.

Ez felbomlasztotta magyar csapatokat és még Bemnek is menekülnie kellet. A menekülőket a

kozákok üldözőbe vették; Feltehetőleg eközben esett el Petőfi Sándor is.

Petőfi Sándor sorsáról ma is keveset tudunk. A csata kezdetén egészen 13:00-ig Bem

közelében tartózkodott, majd a csata több pontján is felbukkant. A csata végén a magyar

csapatok felbomlottak és szétszóródtak a költő elsodródót tiszt társaitól.

A halálának kapcsolatos körülményekre több féle elképzelés van.

1849. július 31-én itt ált fel Bem József főserege. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort

menekülésben a Héjjas falva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le.

Kezdetben fehér, majd felső fehér vármegyéhez, 1876-tól Nagy Küküllő tartozott. 1906-ban

nagy községgé alakult a Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál a költő feltételezett elestének helyén,

közvetlenül az országút mellet áll.

1969-ben állították, Hunyadi László alkotása. A falu szélén, az országút-tol 3km re délre, egy

kis dombon áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje.

Az ötvenedik évfordulón, 1899. július 31-én zajlott le az első, hagyományteremtő Petőfi-

ünnepség, tízezer résztvevővel.

1916-ban Petőfi-ereklyéit elmenekítették a román hadsereg elől.

1918-ban a múzeumot megszüntették, 1940 és 1944 között az ünneplést is tiltották.

1998-ban a múzeum gondozását a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vette át.

Kertjében Petőfi és Bem újabban fölállított szobra áll.

A 2000-ben felújított kis Petőfi-múzeumot Haller Louise grófnő alapította.

Köszönöm a figyelmet!!!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9regyh%C3%A1za

https://hu.wikipedia.org/wiki/Segesv%C3%A1r

Nagyszeben

Nevének eredete: Neve a Szeben patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som)

névből származik. Fontos azonban, hogy a románok a román Sibin névből származtatják,

mások szerint a bolgár-török Sebin névből való.

105

Története: A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide.. 1191-ben

Cipin néven említik először.1658. augusztus 30.-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II.

Rákóczi György ostromolta. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok

többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra.

Nagyszeben Trianon óta Romániához tartozik.

Szeben megye székhelye, fontos Ipari és kereskedelmi központ, nagyszámú tanintézettel;

vasúti csomópont.

Az erdélyi ortodox metropolita és a szász püspök székhelye, az erdélyi szászok kulturális és

társadalmi főhelye; itt székel a Romániai Német Népközösség is.

Nagyszeben egyik legfőbb látnivalója a monumentális méretű, késő gótikus stílusú

evangélikus püspöki székesegyház.Különlegesen szép a csúcsos sisakú, négy fiatornyos, 70

méter magas tornya.A templom egyik legértékesebb kincse az a tökéletesen restaurált

falfreskó, amelyet Johannes Rosenau szász festő készített.

A Kispiac és Nagypiac tereket egymástól a katolikus templom választja el. A barokk stílusú

templom a XVIII.században épült.

Az itt található a Hazugok hídja, Románia legrégibb öntöttvas hídja, amelyet 1859-ben

szereltek fel egy fahíd helyére.

Nagyszeben látnivalói: A gótikus székesegyház

A Brukenthal múzeum

A várostorony

A római katolikus templom

Az Orsolya-apácák

A volt városháza épületében történeti múzeum működik.

Szászok

Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség

Erdélyben. Míg 1910-ben még 250 000 volt az erdélyi szászok száma, 2004-re már csak 15

000-en maradtak, és számuk jelenleg is csökken. A többségük 1945 után Németországba

vándorolt. Elődeik a Német-római birodalom nyugati területéről származnak, mely távol esik

a mai Szászország tartománytól. A szász azaz saxones elnevezésük először 1206-ban jelent

meg. Eredetileg a megnevezés tehát nem származást, hanem egy kiváltságot, jogi helyzetet

jelölt.

106

Karácsonyi Eszter 7.c

Déva vára – Kőmíves Kelemenné balladája

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő

hegyen, egy 250 méter magas sziklán helyezkedett el, a mai Románia területén.

A vár története: 1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye. A XVI. században

ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős. A dévai vár börtönében került Dávid

Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg. 1657-ben a török nagyvezér foglalta el

a várat. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András 1706-ban visszafoglalta. 1784-ben itt

végezték ki a Mócföldről indult Horea vezette felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben I.

Ferenc osztrák császár elrendelte a vár helyreállítását. 1849. február 7-én Kemény Farkas

magyar forradalmi seregét itt lepték meg az Avram Iancu vezette, osztrákbarát román

népfölkelők, s csak Bethlen megérkezése menti föl a forradalmi csapatokat a szorongatott

helyzetből. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a magyar forradalmi honvédsereg, de a vár

lőporraktára augusztus 12-én fölrobbant.1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó

és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák császár hada előtt. Déva

várát IV. Béla építette újjá a tatárjárás után. A várnak számos birtokosa volt, de a

legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bethlen Gábor és Bocskai István volt.

Kőmíves Kelemenné balladája az 1500-as évekből származik, mivel népballada ezért nem

tudjuk, pontosan kitől származik. Cselekménye sűrített, előadásmódja szaggatott, a mű

eseményének jelentős részét drámai párbeszédek és monológok alkotják. Mivel a népballadák

szájhagyomány útján terjednek, ezért több változat létezhet belőlük. Szóhasználata régies,

megjelennek benne a magyar népmesékre jellemző számok. A mű hátterében egy ősi

hiedelem rejlik. Az emberek féltek a természeti csapásoktól, ezért állatokat vagy akár embert

áldoztak, hogy megkíméljék magukat a természeti hatalmak csapásaitól. Ez történt Kőmíves

Kelemennével is. Teste hamvait a várba falazták a hiedelmek (átok ül a váron, egy áldozattal

lehet kiengesztelni a természeti hatalmakat) és egy könnyelmű megegyezés (feláldozzák

egyikük feleségét, akié először ideér) miatt. A ballada Kőmíves Kelemen tragédiájával

végződik, mert elveszti feleségét és fiát is.

Források:

https://www.karpatinfo.net/latnivalok/deva-varahttps://

doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=524

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9va_v%C3%A1ra

107

Vajdahunyad vára; Hunyadiak

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár (hivatalos nevén: Történelmi Épületcsoport)

Alpár Ignác építész alkotása Budapest 14. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó

Széchenyi-szigetén található.

A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti

ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el

mását, a Vajdahunyad várát Budapesten.

A vár részei:

A Jáki-kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához

tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket,

koncerteket is.

Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit

utánozza.

Tompa-torony (a tó felőli oldalon).

Oroszlános kőhíd.

Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és

nem zárható be.

A Hunyadi családról:

A Hunyadi-család a magyar történelem egyik legismertebb és legbefolyásosabb családja. A

törökverőként is ismert Hunyadi János talán a legsikeresebb magyar hadvezér volt, Hunyadi

Mátyás, az európai mércével is nagy formátumú reneszánsz uralkodó pedig Magyarország

legjelentősebb királyai közé tartozott.

A modern magyar történettudomány álláspontja szerint család egyértelműen román eredetű.

A Család címere:

Román forrás szerint Mátyás nagyapjának birtoka a Holló Köve (román nyelven: Piatra

Corbului) nevet viselte, és ez is kapcsolatba hozható a címerrel. A gyűrűt tartó holló már

Hunyadi János címerén is látható volt, és V. László magyar király oklevele szerint korábbi

királyi adományaként használta a család.

108

Arad. Az aradi vértanúk

A Maros folyó két partján terül el, lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar

anyanyelvű.

A területet a honfoglaláskor azonnal birtokba vették a magyar törzsek, a város valószínűleg I.

István királyunk által ispánként beiktatott Orod vagy Arad nevű személyről kapta a nevét.

A XVIII. század közepétől indult meg a város igazi és jelentős fejlődése, és a településen

kialakultak az alföldi városokra jellemző céhek.

Aradon kezdetben két városháza volt, egy szerb és egy német, de a város szaporodó lakossága

hamarosan szükségessé tette, hogy a két szerény épület helyett új városházát építsenek (1770

körül).

A fejlődő városban 1812-ben megalakult a román nyelvterület első tanítóképzője, a város

színházában pedig 1818-tól rendszeressé váltak a német, majd a magyar nyelvű

színielőadások.

A pesti forradalom híre 1848. március 17-én jutott el Aradra. Júniusban megkezdődött az

aradi nemzetőrség létrehozása, melynek később nagy szerepe volt a megyei ellenforradalmi

megmozdulások elfojtásában. A várból októbertől júliusig, megszakítás nélkül ágyúztatta a

várost a Habsburgokhoz hű parancsnokság. A várat végül Vécsey Károly tábornok foglalta el,

majd a sebesült Damjanich János átvette a parancsnokságot, aki a világosi fegyverletételt

követően ismét átadta az osztrákoknak.

A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau

táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a

szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. Ebben az időszakban, 1849.

október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom

tábornokát. Az aradi vértanúk az a12 magyar tábornok és egy ezredes voltak,akiket az1848-

1849-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon

kivégeztek.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő,Knézich Károly, Lahner

György,Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József,Pöltenberg Ernő,

Schweidel József,Török Ignác és Vécsey Károly.

A vár az 1850-es években börtönként működött, számos jeles magyar személyiség

raboskodott benne.