joganyag gyŰjtemÉny alkotmányjog 1. 2017-2018....

JOGANYAG GYŰJTEMÉNY

Alkotmányjog 1. 2017-2018. tanév, I. (őszi) szemeszter

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

www.alkjog.elte.hu

2

TARTALOMJEGYZÉK

Magyarország Alaptörvénye ...................................................................................................... 3

Alkotmány, alkotmányosság, alkotmányértelmezés ............................................................... 46

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) ......................................................................... 46 45/2012. (XII. 29.) AB határozat .......................................................................................... 47 13/2013. (VI. 17.) AB határozat ........................................................................................... 52 11/1992. (III. 5.) AB határozat ............................................................................................. 53

Szuverenitás, demokrácia ........................................................................................................ 56

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) ......................................................................... 56 2005. évi L. törvény ............................................................................................................. 57 143/2010. (VII. 14.) AB határozat ........................................................................................ 59 22/2012. (V. 11.) AB határozat ............................................................................................ 62 22/2016. (XII. 5.) AB határozat ............................................................................................ 64

Jogforrások ............................................................................................................................... 66

2010. évi CXXX. törvény (Jat.) .............................................................................................. 66 60/1992. (XI. 17.) AB határozat ........................................................................................... 80 29/2001. (VI. 29.) AB határozat ........................................................................................... 81 32/2012. (VII. 4.) AB határozat ............................................................................................ 82 28/1992. (IV. 30.) AB határozat ........................................................................................... 83 3209/2015. (XI. 10.) AB határozat ....................................................................................... 86 3047/2016. (III. 22.) AB határozat ....................................................................................... 87 34/2014. (XI. 14.) AB határozat ........................................................................................... 88 1/2016. (I. 29.) AB határozat ............................................................................................... 89 45/2012. (XII. 29.) AB határozat .......................................................................................... 91

Állam és polgár ......................................................................................................................... 94

1993. évi LV. törvény (Ápt.) ................................................................................................. 94 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) ....................................................................................... 106 2007. évi I. törvény (Szmtv.) .............................................................................................. 110 2007. évi II. törvény (Harmtv.) ........................................................................................... 111 2007. évi LXXX. törvény (Mjtv.) ......................................................................................... 113 2002. évi III. törvény .......................................................................................................... 116

Közvetlen demokrácia, választójog ........................................................................................ 117

2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) ................................................................................ 117 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) ............................................................................................ 138 211/2011/EU rendelet (EPK rendelet)............................................................................... 139 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) ............................................................................................. 140 2010. évi L. törvény (Övjt.) ................................................................................................ 141 2003. évi CXIII. törvény ...................................................................................................... 142 52/2001. (XI. 29.) AB határozat ......................................................................................... 143

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2016.VII.1. - Magyar joganyagok - Magyarország Alaptörvénye - (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS 1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a).

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelosséggel minden magyarért,kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelott szilárd alapokra helyezte amagyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdooseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszeru szellemi alkotásaira.Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével,

szorgalmával gyarapította közös értékeit.Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözo vallási

hagyományait.Ígérjük, hogy megorizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és

lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élo nemzetiségek a magyar politikai közösség részeiés államalkotó tényezok.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországinemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeitápoljuk és megóvjuk. Felelosséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természetieroforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövo nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínuségéhez.Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmuködésre törekszünk a világ minden

nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmuködve bontakozhat ki.Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapveto

értékei a huség, a hit és a szeretet.Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi

szellem teljesítménye.Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a

szabadság kiteljesítése.Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan,

visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesítiMagyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezettfelfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunistadiktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bunök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt,ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

3


Egyetértünk az elso szabad Országgyulés képviseloivel, akik elso határozatukban kimondták,hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990.május másodikától, az elso szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt anapot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezeto évtizedei után múlhatatlanulszükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövoben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogygyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszikMagyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövo magyarjai között. Élokeret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzetegyüttmuködésére alapítsuk.

ALAPVETÉS

A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.(4) A nép a hatalmát választott képviseloi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk

(1) A magyar állam muködése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom eroszakos megszerzésére vagygyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes útonmindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására azállam jogosult.

D) cikk

Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elott tartva felelosséget visel ahatárain kívül élo magyarok sorsáért, elosegíti közösségeik fennmaradását és fejlodését, támogatjamagyarságuk megorzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését,közösségi önkormányzataik létrehozását, a szüloföldön való boldogulásukat, valamint elomozdítjaegyüttmuködésüket egymással és Magyarországgal.

4


E) cikk1

1 Lásd: 22/2016. (XII. 5.) AB határozat.

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedéseérdekében közremuködik az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetköziszerzodés alapján - az alapító szerzodésekbol fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségekteljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvénybol eredo egyes hatásköreit a többi tagállammalközösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.2

2 Lásd: 22/2012. (V. 11.) AB határozat.

(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelezomagatartási szabályt.

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerésére adottfelhatalmazáshoz az országgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges.3

3 Lásd: 22/2012. (V. 11.) AB határozat.

F) cikk

(1) Magyarország fovárosa Budapest.(2)4

4 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) b).

Magyarország területe fovárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Afovárosban és a városokban kerületek alakíthatók.

G) cikk

(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény amagyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszeruen szerzett magyar állampolgárságától

megfosztani.

(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.5

5 Lásd: 1993. évi LV. törvény 1. § (1)-(2), (4), 2-4. §, 4/A. § (2), 5. §, 5/A. § (1), 7. § (2)-(3), 8. § (1)-(2), (4), 9. § (1), (4), 23. §,25. §.

H) cikk

(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

I) cikk

(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elso mezeje vörössel és ezüsttel hétszervágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedo középsorészén ezüst kettos kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

5


(2) Magyarország zászlaja három, egyenlo szélességu, sorrendben felülrol piros, fehér és zöldszínu, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az ero, a fehér szín a huség, a zöld szín a reményjelképe.

(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címu költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és azászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvényhatározza meg.1

1 Lásd: 2011. évi CCII. törvény I-II. Fejezet, 24. § (1), (2) d)-e), (3)-(5), 25-26. §, 31. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (36),159. § (4).

J) cikk

(1) Magyarország nemzeti ünnepei:a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

K) cikk

Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk

6


(1)1

1 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-tol.

Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és no között, önkéntes elhatározásalapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Acsaládi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülo-gyermek viszony.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.2

2 Lásd: 2011. évi CCXI. törvény 1-25. §.

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremto munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép azerofölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk

(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvétérvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsodlegesen az Országgyulés és a Kormányfelelos.

(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatukellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk

Mindenki felelos önmagáért, képességei és lehetoségei szerint köteles az állami és közösségifeladatok ellátásához hozzájárulni.

P) cikk3

3 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2012. XII. 22-tol.

(1) A természeti eroforrások, különösen a termoföld, az erdok és a vízkészlet, a biológiaisokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közösörökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövo nemzedékek számára való megorzéseaz állam és mindenki kötelessége.4

4 Lásd: 2012. évi XXX. törvény.

(2)5

5 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) c).

A termoföld és az erdok tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdésszerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezogazdaságitermelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezogazdasági üzemekre vonatkozószabályokat sarkalatos törvény határozza meg.6

6 Lásd: 2013. évi CXXII. törvény, 2013. évi CCXII. törvény 1-10. §, 20. §, 41-42. §, 45. §, 64-65. §, 77. § (1), 89-90. §, 101. §,103. §, 105. §, 106. § (2), 111-119. §, 148. §.

Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megorzése, valamint az emberiségfenntartható fejlodése érdekében együttmuködésre törekszik a világ valamennyi népével ésországával.

7


(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja anemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jogmás forrásai jogszabályban történo kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezoek.

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történetialkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk

(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot aköztársasági elnök, a Kormány, országgyulési bizottság vagy országgyulési képviselo terjeszthetelo.

(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyulési képviselokkétharmadának szavazata szükséges.

(3)1


Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyuléselnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök amegküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétol számítottöt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnökúgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotásáravonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennekvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítjameg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvénymódosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.

(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történo megjelölése a címet, a módosítássorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

T) cikk

(1)2

2 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) d).

Általánosan kötelezo magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt,jogalkotó hatáskörrel rendelkezo szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabályállapíthat meg. Sarkalatos törvény eltéroen is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és akülönleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.3

3 Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, aMagyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetojének rendelete és azönkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és aköztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévoországgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges.

8


U) cikk1

1 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 3. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-tol.

(1) Az 1990-ben lezajlott elso szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a joguralmán alapuló állami berendezkedés és a megelozo kommunista diktatúraösszeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelodei, valamint a kommunistaideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bunözo szervezetekvoltak, amelyek vezetoi el nem évülo felelosséggel tartoznak

a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzetelárulásáért;

b) a második világháborút követo esztendok többpártrendszerre épülo demokratikus kísérleténekszovjet katonai segítséggel történo felszámolásáért;

c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülo jogrend kiépítéséért;d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi eroforrásainak

idegen érdekek alá rendeléséért;f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapveto emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy

azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak valókiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért,megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történo önkényesmegfosztásáért, a tulajdonhoz fuzodo jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljeselvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberekszármazásukra, világnézetükre vagy politikai meggyozodésükre tekintettel történo hátrányosmegkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló eloremenetelének ésérvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére ésbefolyásolására töro titkosrendorség létrehozásáért és muködtetéséért;

h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkalegyüttmuködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követo rémuralomért és megtorlásáért,kétszázezer magyar ember hazájából való kényszeru elmeneküléséért;

i) mindazokért a köztörvényes buncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el,és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.

A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismeréstnyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elodjeikfelelosségében.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra muködésének valósághufeltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kellbiztosítani.

(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megorzése érdekében NemzetiEmlékezet Bizottsága muködik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúrahatalmi muködését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, éstevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.2

2 Lásd: 2013. évi CCXLI. törvény.

(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra muködésével összefüggo szerepükreés cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlanállítások kivételével - turni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggo személyesadataik nyilvánosságra hozhatók.

(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetoi részére az állam által jogszabályalapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkentheto;az ebbol származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra általokozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.

9


(6) Nem tekintheto elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében,érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyekellen elkövetett súlyos buncselekményeknek a büntethetosége, amelyeket az elkövetéskor hatályosbüntetotörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

(7) A (6) bekezdés szerinti buncselekmény büntethetosége az elkövetés idopontjában hatályosbüntetotörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított idotartam elteltévelévül el, feltéve, hogy a buncselekmény elkövetésének idopontjában hatályos büntetotörvényszerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.

(8) A (6) bekezdés szerinti buncselekmény büntethetosége az elkövetés idopontja és 1990. május1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított idotartam elteltével évül el,feltéve, hogy a buncselekmény elkövetésének idopontjában hatályos büntetotörvény szerint azelévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetot abuncselekmény miatt nem üldözték.

(9) Az 1990. május 2-át megelozoen az életüktol vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanulmegfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottakszámára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nemállapítható meg.

(10) A kommunista állampártnak, az annak közremuködésével létrehozott, illetve a közvetlenbefolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek akommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatotellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.

SZABADSÁG ÉS FELELOSSÉG

I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapveto jogait tiszteletben kell tartani.Védelmük az állam elsorendu kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapveto egyéni és közösségi jogait.(3) Az alapveto jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

Alapveto jog más alapveto jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében,a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapveto jog lényegestartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapveto jogok,valamint oket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak azemberre vonatkoznak.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberiméltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományoskísérletet végezni.

10


(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célúfelhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

IV. cikk

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból éstörvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéscsak szándékos, eroszakos buncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

(3) A buncselekmény elkövetésével gyanúsított és orizetbe vett személyt a leheto legrövidebbidon belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állítottszemélyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérol vagyletartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértoen korlátozták, kárának megtérítésérejogosult.

V. cikk

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellenintézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegeto jogtalan támadás elhárításához.

VI. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdeku adatokmegismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdeku adatok megismeréséhez való jogérvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenorzi.1

1 Lásd: 2011. évi CXII. törvény V. Fejezet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (29).

VII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magábanfoglalja a vallás vagy más meggyozodés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt aszabadságot, hogy vallását vagy más meggyozodését mindenki vallásos cselekmények, szertartásokvégzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy amagánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellozze, gyakorolja vagy tanítsa.

(2)2

2 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 1. cikk (1). Hatályos: 2013. X. 1-tol.

Az azonos hitelveket követok vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvénybenmeghatározott szervezeti formában muködo vallási közösséget hozhatnak létre.

(3)3


Az állam és a vallási közösségek különváltan muködnek. A vallási közösségek önállóak.

11


(4)1


Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttmuködhetnek.Az együttmuködésrol a vallási közösség kérelme alapján az Országgyulés dönt. Azegyüttmuködésben részt vevo vallási közösségek bevett egyházként muködnek. A bevettegyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel azállam sajátos jogosultságokat biztosít.

(5)2

2 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 1. cikk (2). Hatályos: 2013. X. 1-tol.

A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttmuködés feltételeit,a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

VIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártokközremuködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmatközvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok muködésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozzameg.3

3 Lásd: 1989. évi XXXIII. törvény I-V. Fejezet, 14. §, 15-16. §, 18. §, 1-3. melléklet, 2013. évi LXXXVII. törvény 13. §, 2.melléklet.

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadonalakulhatnak és tevékenykedhetnek.

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínuségét, biztosítja a demokratikusközvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3)4

4 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 2. cikk. Hatályos: 2013. X. 1-tol.

A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidoszakban szükségesmegfelelo tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül,az esélyegyenloséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölheto.5

5 Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 147. § (6)-(7), (9), 2013. évi CCXXXVIII. törvény 69. §.

(4)6

6 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 5. cikk (2). Hatályos: 2013. IV. 1-tol.

A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberiméltóságának a megsértésére.

(5)7


A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, anemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösségheztartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértovéleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság elottérvényesíteni.

(6)8


A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piacfelügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

12


X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és muvészeti alkotás szabadságát, továbbá - aleheto legmagasabb szintu tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvénybenmeghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatásokértékelésére kizárólag a tudomány muveloi jogosultak.

(3)1


Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Muvészeti Akadémiatudományos és muvészeti szabadságát. A felsooktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát,módszereit illetoen önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsooktatásiintézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg,gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

XI. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a muvelodéshez.(2) Magyarország ezt a jogot a közmuvelodés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes

és kötelezo alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférheto középfokú, valamint aképességei alapján mindenki számára hozzáférheto felsofokú oktatással, továbbá az oktatásbanrészesülok törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

(3)2


Törvény a felsofokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározottidotartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenységgyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint avállalkozáshoz. Képességeinek és lehetoségeinek megfelelo munkavégzéssel mindenki köteleshozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, akidolgozni akar, dolgozhasson.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelosséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbol, törvényben meghatározott esetekben ésmódon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

XIV. cikk

(1) Magyar állampolgár Magyarország területérol nem utasítható ki, és külföldrol bármikorhazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehetkiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszélyfenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

13


(3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemremenedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy aszokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározotttársadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyozodésük miatt üldöznek, vagy azüldöztetéstol való félelmük megalapozott.

XV. cikk

(1) A törvény elott mindenki egyenlo. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapveto jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj,szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmiszármazás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nok és a férfiak egyenjogúak.(4)1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) e).

Magyarország az esélyegyenloség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását különintézkedésekkel segíti.

(5)2

2 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) f).

Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a noket, az idoseketés a fogyatékkal éloket.

XVI. cikk

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelo testi, szellemi és erkölcsi fejlodéséhez szükségesvédelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szüloknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.(3) A szülok kötelesek kiskorú gyermekükrol gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja

gyermekük taníttatását.(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikrol gondoskodni.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaságfenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel - együttmuködnek egymással.

(2)3

3 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) g).

Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamintszervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektívszerzodést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja amunkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartómunkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenoidohöz, valamint az éves fizetettszabadsághoz.

XVIII. cikk

(1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlodésüket nem veszélyezteto,törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.

14


(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülok munkahelyi védelmét.

XIX. cikk

(1)1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) h).

Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívülbekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározotttámogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében aszociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevoszemélynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az idoskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységesállami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézményekmuködésének lehetové tételével segíti elo. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit anok fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosítottélolényektol mentes mezogazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez valóhozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolásés a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elo.

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítanivagy a helyreállítás költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezo hulladékot behozni.

XXII. cikk2


(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és aközszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyiönkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élo személy számáraszállást biztosítani.

(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és akulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóanjogellenessé minosítheti az életvitelszeruen megvalósuló közterületi tartózkodást.

15


XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyulési képviselok,a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselokválasztásán választó és választható legyen.

(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezo minden nagykorúállampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek,valamint az európai parlamenti képviselok választásán választó és választható legyen.

(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert mindennagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterekválasztásán választó legyen.

(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, aválaszthatóságot további feltételekhez kötheti.1

1 Lásd: 2003. évi CXIII. törvény 2/A. §, 2010. évi L. törvény I-IV/A. Fejezet, 22. §, 24. §, 2011. évi CCIII. törvény.

(5) A helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyénvagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagybejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.

(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit buncselekmény elkövetése vagy belátásiképességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az EurópaiUnió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezo állampolgára, ha az állampolgárságaszerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e joggyakorlásából.

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyulési képviselokválasztásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyiönkormányzati képviselok és polgármesterek választásán választó.

(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének ésszakmai tudásának megfeleloen közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat aközhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviseloje nem tölthet be.

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módonés ésszeru határidon belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesekdöntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatukteljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

XXV. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszalvagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

XXVI. cikk

Az állam - a muködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyekjobb átláthatósága és az esélyegyenloség elomozdítása érdekében - törekszik az új muszakimegoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

16


XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabadmozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alattMagyarország védelmét élvezze.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben ajogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes ésnyilvános tárgyaláson, ésszeru határidon belül bírálja el.

(2) Senki nem tekintheto bunösnek mindaddig, amíg büntetojogi felelosségét a bíróság jogeroshatározata nem állapította meg.

(3) A büntetoeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.A védo nem vonható felelosségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senki nem nyilvánítható bunösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt,amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerzodés, illetve az Európai Unió jogiaktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt buncselekmény.

(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetoeljárás alá vonását és elítélését olyancselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerintbuncselekmény volt.

(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonhatóbüntetoeljárás alá, és nem ítélheto el olyan buncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy -nemzetközi szerzodés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - másállamban törvénynek megfeleloen már jogerosen felmentették vagy elítélték.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és másközigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

XXIX. cikk

(1) A Magyarországon élo nemzetiségek államalkotó tényezok. Minden, valamely nemzetiségheztartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megorzéséhez. AMagyarországon élo nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven valóegyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvu oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élo nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.(3)1


A Magyarországon élo nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, anemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országosnemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott ideju honossághoz ésmeghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhezkötheti.2

2 Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény XV. Fejezet, 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §.

XXX. cikk

17


(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfeleloen mindenkihozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelok esetében agyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

XXXI. cikk

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelozo védelmi helyzetben az Országgyulés

határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkezo, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonaiszolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyozodésével a fegyveres szolgálatteljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálatteljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.1

1 Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §, 2011. évi CLXXVII. törvény 17-20. §, 2013.évi XCVII. törvény 36-39. §.

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkezo, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüliállapot idejére - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - honvédelmi munkakötelezettségírható elo.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkezo, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmiés katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint- polgári védelmi kötelezettség írható elo.2

2 Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 52-66. §, 71-72. §, 174. § (1), 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (30).

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvénybenmeghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezheto.3

3 Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 67-70. §, 71-72. §.

AZ ÁLLAM

Az Országgyulés

1. cikk

(1) MAGYARORSZÁG legfobb népképviseleti szerve az Országgyulés.

(2) Az Országgyulésa) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;b) törvényeket alkot;c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának

elismerésére;e)4

4 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) i).

megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét,az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfobb ügyészt, az alapveto jogok biztosát és helyetteseit,valamint az Állami Számvevoszék elnökét;

f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrol;g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen muködo képviselo-testületet;h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrol;i) különleges jogrendet érinto, valamint katonai muveletekben való részvétellel kapcsolatos

döntéseket hoz;j) közkegyelmet gyakorol;k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

18


2. cikk

(1) Az országgyulési képviseloket a választópolgárok általános és egyenlo választójog alapján,közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson,sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.1

1 Lásd: 1997. évi C. törvény I-III. Fejezet, IV-XI. Fejezet, XII-XII/B. Fejezet, 149. § a)-h), k)-r), 153-154. §, 156. § (2), 2-8/A.melléklet, 11. melléklet, 2011. évi CCIII. törvény, 2013. évi XXXVI. törvény 1-243. §, 1-6. melléklet, XIII. Fejezet, 7. melléklet,2013. évi LXXXVII. törvény 1-11. §, 1. melléklet, 2013. évi CCXXXVIII. törvény 102. § f).

(2) A Magyarországon élo nemzetiségek részvételét az Országgyulés munkájában sarkalatostörvény szabályozza.2

2 Lásd: 2011. évi CCIII. törvény, 2012. évi XXXVI. törvény 29. §, 157. §.

(3) Az országgyulési képviselok általános választását - az Országgyulés feloszlása vagyfeloszlatása miatti választás kivételével - az elozo Országgyulés megválasztását követo negyedik éváprilis vagy május hónapjában kell megtartani.3

3 Lásd: 16/2014. (I. 20.) KE határozat.

3. cikk

(1) Az Országgyulés megbízatása az alakuló ülésével kezdodik, és a következo Országgyulésalakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követo harminc napon belüli idopontra - aköztársasági elnök hívja össze.

(2) Az Országgyulés kimondhatja feloszlását.(3) A köztársasági elnök a választások egyideju kituzésével feloszlathatja az Országgyulést, haa) a Kormány megbízatásának megszunése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek

javasolt személyt az Országgyulés az elso személyi javaslat megtételének napjától számítottnegyven napon belül nem választja meg, vagy

b) az Országgyulés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.(4) Az Országgyulés feloszlatása elott a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek,

az Országgyulés elnökének és az országgyulési képviselocsoportok vezetoinek véleményét.(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az

Országgyulés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontjaszerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyulés a központi költségvetést nem fogadja el.

(6) Az Országgyulés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül újOrszággyulést kell választani.

4. cikk

(1) Az országgyulési képviselok jogai és kötelezettségei egyenlok, tevékenységüket a közérdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2) Az országgyulési képviselot mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illetimeg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyulési képviselonem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.4

4 Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 73-103. §, 104-112. §, 145. § (8), 147. § (2)-(3), 149. § (1), 160. § (1) bekezdés a)-e), g)-h),160. § (3), 1. melléklet.

(3) Az országgyulési képviselo megbízatása megszunika) az Országgyulés megbízatásának megszunésével;b) halálával;c) összeférhetetlenség kimondásával;d) lemondásával;e)ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyulés munkájában.

19


(4) Az országgyulési képviselo megválasztásához szükséges feltételek hiányánakmegállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy azországgyulési képviselo egy éven keresztül nem vett részt az Országgyulés munkájában, azOrszággyulés a jelen lévo országgyulési képviselok kétharmadának szavazatával határoz.

(5) Az országgyulési képviselok jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokatsarkalatos törvény határozza meg.1

1 Lásd: 1990. évi LVI. törvény 1-5/A. §, 6. § (1), (4)-(8), 7-10. §, 10/A-10/J. §, 12-13. §, 2012. évi XXXVI. törvény 73-103. §,104-112. §, 145. § (8), 147. § (2)-(3), 149. § (1), 160. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), 160. § (3), 1. melléklet.

5. cikk

(1) Az Országgyulés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyulési képviselokérelmére az Országgyulés az országgyulési képviselok kétharmadának szavazatával zárt üléstartásáról határozhat.

(2) Az Országgyulés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzoket választ.(3) Az Országgyulés országgyulési képviselokbol álló állandó bizottságokat alakít.(4)2

2 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) j).

Az országgyulési képviselok tevékenységük összehangolására a házszabályirendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyulési képviselocsoportot alakíthatnak.3

3 Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 1-27. §, 28. §, 30-31. §, 39-54. §, IV-V. Fejezet, XII. Fejezet, 125-132. §, 144. §, 145. § (1)-(3),(7), (9), 2. melléklet.

(5) Az Országgyulés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyulési képviseloknek többmint a fele jelen van.

(6)4

4 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) k), Magyarország Alaptörvényének ötödikmódosítása 6. cikk (1).

Ha az Alaptörvény eltéroen nem rendelkezik, az Országgyulés határozatait a jelen lévoországgyulési képviselok több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezésekegyes döntések meghozatalát minosített többséghez köthetik.

(7)5

5 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 10. cikk (1). Hatályos: 2013. IV. 1-tol.

Az Országgyulés a jelen lévo országgyulési képviselok kétharmadának szavazatávalelfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg muködésének szabályait és tárgyalásirendjét. Az Országgyulés zavartalan muködésének biztosítása és méltóságának megorzéseérdekében az Országgyulés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti ésfegyelmi jogkört gyakorol.

(8) Az Országgyulés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozzameg.6

6 Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 32-38. §.

(9)7


Az Országgyulés biztonságáról országgyulési orség gondoskodik. Az országgyulési orségmuködését az Országgyulés elnöke irányítja.

6. cikk

(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyulési bizottság vagy országgyulésiképviselo kezdeményezhet.

(2) Az Országgyulés - a törvény kezdeményezoje, a Kormány, illetve az Országgyulés elnökezárószavazás elott megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel valóösszhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyulés az indítványróla zárószavazást követoen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyulés elnöke azelfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi azAlkotmánybíróságnak.

20


(3) Az elfogadott törvényt az Országgyulés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi aköztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, éselrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyulés a (2) bekezdés szerint a törvényt azAlaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyuléselnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróságnem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyelellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt azAlaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a(4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás elott észrevételeinek közlésével egyalkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyulésnek. Az Országgyulés a törvényt újramegtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha azOrszággyulés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapítottmeg alaptörvény-ellenességet.

(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésobbharminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, azOrszággyulés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat soránnem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, éselrendeli annak kihirdetését.

(8) Az Országgyulés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvényAlaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérheto azAlkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésobb tíznapon belül határoz.

(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyulésmódosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag amódosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérheto, hogy a törvénymegalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha aköztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyulés változatlanszöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvénybenfoglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhangvizsgálatát.

7. cikk

(1) Az országgyulési képviselo kérdést intézhet az alapveto jogok biztosához, az ÁllamiSzámvevoszék elnökéhez, a legfobb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez afeladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(2) Az országgyulési képviselo interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormánytagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(3) Az országgyulési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elotti megjelenéskötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.1

1 Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 24-27. §, 147. § (1).

Országos népszavazás

8. cikk2

2 Lásd: 2013. évi CCXXXVIII. törvény.

21


(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyulés országosnépszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgárkezdeményezésére az Országgyulés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményesnépszavazáson hozott döntés az Országgyulésre kötelezo.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyulés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.(3) Nem lehet országos népszavazást tartania) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrol;b) a központi költségvetésrol, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrol,

illetékrol, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirol szóló törvény tartalmáról;c) az országgyulési képviselok, a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek, valamint az

európai parlamenti képviselok választásáról szóló törvények tartalmáról;d) nemzetközi szerzodésbol eredo kötelezettségrol;e)az Országgyulés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrol;f) az Országgyulés feloszlásáról;g) képviselo-testület feloszlatásáról;h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérol, valamint

megelozo védelmi helyzet kihirdetésérol és meghosszabbításáról;i) katonai muveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrol;j) közkegyelem gyakorlásáról.(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen

szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele amegfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A köztársasági elnök

9. cikk

(1) Magyarország államfoje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és orködik azállamszervezet demokratikus muködése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség foparancsnoka.

(3) A köztársasági elnöka) képviseli Magyarországot;b) részt vehet és felszólalhat az Országgyulés ülésein;c) törvényt kezdeményezhet;d) országos népszavazást kezdeményezhet;e) kituzi az országgyulési képviselok, a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek

általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazásidopontját;

f) különleges jogrendet érinto döntéseket hoz;g) összehívja az Országgyulés alakuló ülését;h) feloszlathatja az Országgyulést;i)1


az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, azAlaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti azAlkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatáramegküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyulésnek;

j)2

2 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) l).

javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, alegfobb ügyész és az alapveto jogok biztosa személyére;

k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;

22


l)1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) m).

megerosíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar MuvészetiAkadémia elnökét;

m) kialakítja hivatala szervezetét.

(4) A köztársasági elnöka) az Országgyulés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzodés kötelezo hatályát;b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó

szerv vezetojét és az egyetemi tanárokat;d) megbízza az egyetemek rektorait;e)kinevezi és elolépteti a tábornokokat;f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi

külföldi állami kitüntetések viselését;g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszunésével kapcsolatos ügyekben;j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és

döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy atörvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ajogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezetdemokratikus muködésének súlyos zavarát eredményezné.

(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az azAlaptörvény értékrendjét sértené.

10. cikk

(1) A köztársasági elnököt az Országgyulés öt évre választja.(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik

életévét betöltötte.(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

11. cikk

(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elott legalábbharminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás ido elott szunt meg, a megszunéstolszámított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását azOrszággyulés elnöke tuzi ki. Az Országgyulés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

(2) A köztársasági elnök választását jelölés elozi meg. A jelölés érvényességéhez azországgyulési képviselok legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést azOrszággyulés elnökéhez a szavazás elrendelése elott kell benyújtani. Minden országgyulésiképviselo egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(3) Az elso szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyulési képviselokkétharmadának szavazatát megkapta.

23


(4) Ha az elso szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazássorán a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elso szavazáskor az elso helyenszavazategyenloség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számúszavazatot kapták. Ha az elso szavazáskor csak a második helyen áll elo szavazategyenloség, azokraa jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazásalapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevok számára- a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölésalapján új választást kell tartani.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követo nap alatt be kell fejezni.(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a

megbízatás ido elotti megszunése esetén a választás eredményének kihirdetését követo nyolcadiknapon lép hivatalba, hivatalba lépését megelozoen az Országgyulés elott esküt tesz.

12. cikk

(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági

és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresofoglalkozást nemfolytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzoi jogi védelem alá eso tevékenység kivételével -díjazást nem fogadhat el.

(3) A köztársasági elnök megbízatása megszunika) megbízatási idejének lejártával;b) halálával;c) ha kilencven napot meghaladó idon át képtelen feladatköreinek ellátására;d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;e)összeférhetetlenség kimondásával;f) lemondásával;g) a köztársasági elnöki tisztségtol való megfosztással.(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevo állapotának

és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint azösszeférhetetlenség kimondásáról az Országgyulés a jelen lévo országgyulési képviselokkétharmadának szavazatával határoz.

(5)1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének elso módosítása 1. cikk (2).

A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait ésjavadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.2

2 Lásd: 2011. évi CX. törvény 1-6. §, 8-14/A. §, 17-22. §.

13. cikk

(1) A köztársasági elnök ellen büntetoeljárást csak megbízatásának megszunése után lehetindítani.

(2)3

3 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) n).

Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvénytszándékosan megsérto, illetve a szándékos buncselekményt elköveto köztársasági elnökkel szembenaz országgyulési képviselok egyötöde indítványozhatja a tisztségtol való megfosztást.

(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyulési képviselok kétharmadának szavazataszükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyulés határozatának meghozatalától kezdodoen a megfosztási eljárás befejezéséiga köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.

(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

24


(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelosségétmegállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétol megfoszthatja.

14. cikk

(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszunéséig vagy aköztársasági elnök megbízatásának megszunése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig aköztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyulés elnöke gyakorolja.

(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormányvagy bármely országgyulési képviselo kezdeményezésére az Országgyulés állapítja meg.

(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyulés elnöke országgyulési képviseloijogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyulés elnökének feladatait az Országgyulés általkijelölt alelnök látja el.

A Kormány

15. cikk

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjedmindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- éshatáskörébe. A Kormány az Országgyulésnek felelos.

(2) A Kormány a közigazgatás legfobb szerve, törvényben meghatározottak szerintállamigazgatási szerveket hozhat létre.

(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetvetörvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

16. cikk

(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest

jelöl ki.(3) A miniszterelnököt az Országgyulés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyulési képviselok több mint a felének

szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyulés megalakulásával

szunt meg, az új Országgyulés alakuló ülésén teszi meg;b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a

megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szunt meg, mert az Országgyulés abizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnökmegbízatása megszunésétol számított tizenöt napon belül teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyulés nemválasztotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.

(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter akinevezésében megjelölt idopontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.(9) A Kormány tagja az Országgyulés elott esküt tesz.

25


17. cikk

(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezheto ki.(3) A Kormány általános hatásköru területi államigazgatási szerve a fovárosi és megyei

kormányhivatal.(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó

rendelkezését törvény módosíthatja.(5) A kormánytisztviselok jogállását törvény szabályozza.

18. cikk

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az

államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja aKormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amelytörvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehetellentétes.

(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelos az Országgyulésnek, valamint a miniszter aminiszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyulés ülésein. AzOrszággyulés és az országgyulési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormánytagját.

(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterekhelyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

19. cikk

Az Országgyulés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellelmuködo intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendo kormányálláspontról, és állástfoglalhat az eljárásban napirenden szereplo tervezetrol. A Kormány az európai uniós döntéshozatalsorán az Országgyulés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

20. cikk

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszunésével a Kormány megbízatása megszunik.

(2) A miniszterelnök megbízatása megszunika) az újonnan megválasztott Országgyulés megalakulásával;b) ha az Országgyulés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új

miniszterelnököt választ;c) ha az Országgyulés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a

miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;d) lemondásával;e)halálával;f) összeférhetetlenség kimondásával;g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.(3) A miniszter megbízatása megszunika) a miniszterelnök megbízatásának megszunésével;b) a miniszter lemondásával;c) felmentésével;d) halálával.

26


(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és azösszeférhetetlenség kimondásáról az Országgyulés a jelen lévo országgyulési képviselokkétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk

(1) Az országgyulési képviselok egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - aminiszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

(2) Ha az Országgyulés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki aminiszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványbanminiszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyulés döntéséhez az országgyulésiképviselok több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyulés a miniszterelnökkelszemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson azországgyulési képviselok több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.

(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott eloterjesztés felettiszavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyulés a miniszterelnökkel szembenbizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott eloterjesztést nem támogatja.

(5) Az Országgyulés bizalmi kérdésrol való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy aminiszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétol számított három napután, de legkésobb a beterjesztéstol számított nyolc napon belül hozza meg.

22. cikk

(1) A Kormány a megbízatása megszunésétol az új Kormány megalakulásáig ügyvezetokormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerzodés kötelezo hatályát azonban nem ismerhetiel, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyulésmegalakulásával szunik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetominiszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezéséreazonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlanesetben alkothat.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, amegválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szunt meg, mert az Országgyulésbizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnökmegválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal aminiszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az elso helyen kijelöltminiszterelnök-helyettes gyakorolja.

(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszunésétol az új miniszter kinevezéséigvagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáigügyvezeto miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetbenalkothat.

Önálló szabályozó szervek

23. cikk1

1 Lásd: 2010. évi CLVIII. törvény 1-4. §, 7. §, 13-35. §, 78-82. §, 113-115. §, 117. §, 2010. évi CLXXXV. törvény 1-203. §,206-218. §, 1., 4. melléklet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (26), 2013. évi XXII. törvény 1-3. §, 6-21. §.

(1) Az Országgyulés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- éshatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

27


(2) Az önálló szabályozó szerv vezetojét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - aköztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott idotartamra. Az önállószabályozó szerv vezetoje kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.

(3) Az önálló szabályozó szerv vezetoje az önálló szabályozó szerv tevékenységérol éventebeszámol az Országgyulésnek.

(4) Az önálló szabályozó szerv vezetoje törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatostörvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel,miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökénekrendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetojét rendelet kiadásában az általarendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.1

1 Lásd: 2012. évi CLIX. törvény 62. §.

Az Alkotmánybíróság

24. cikk

(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfobb szerve.(2) Az Alkotmánybírósága) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem

hirdetett törvényeket;b)2

2 Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 12. cikk (1). Módosította: MagyarországAlaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (2).

bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésobb kilencven napon belül felülvizsgálja azegyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak azAlaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel valóösszhangját;

e)3


a Kormány, az országgyulési képviselok egynegyede, a Kúria elnöke, a legfobb ügyész vagyaz alapveto jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyelvaló összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzodésbe ütközését;g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és

hatásköröket gyakorol.

(3) Az Alkotmánybírósága)4

4 Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (3).

a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyelellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétesbírói döntést;

c)5

5 Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (3).

a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerzodésbeütközo jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(4)6


Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban azesetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályirendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.

(5)7


Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotásáraés kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetébenvizsgálhatja felül. E vizsgálatot

28


a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében aköztársasági elnök,

b) a kihirdetéstol számított harminc napon belül a Kormány, az országgyulési képviselokegynegyede, a Kúria elnöke, a legfobb ügyész vagy az alapveto jogok biztosakezdeményezheti.1

1 Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 233. §.

(6)2


Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésobbharminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy azAlaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárásikövetelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását

a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyulés újratárgyalja,b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.(7)3


Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabálymegalkotóját, a törvény kezdeményezojét vagy képviselojüket meghallgatja, illetve véleményüketeljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakaszanyilvános.

(8)4


Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyulés azországgyulési képviselok kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyulés azországgyulési képviselok kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnökötválaszt, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróságtagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(9)5


Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, muködésének részletes szabályaitsarkalatos törvény határozza meg.6

6 Lásd: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 79. § (3), 98. §, 101. § (3).

A bíróság

25. cikk

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfobb bírósági szerv a Kúria.

(2) A bíróság dönta) büntetoügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;b) a közigazgatási határozatok törvényességérol;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérol és megsemmisítésérol;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásánakmegállapításáról.

(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásánakegységét, a bíróságokra kötelezo jogegységi határozatot hoz.

(4)7


A bírósági szervezet többszintu. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságoklétesíthetok.

(5)8


A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. AzOrszágos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács ésmás bírói önkormányzati szervek közremuködnek a bíróságok igazgatásában.

29


(6)1


Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnökjavaslatára az Országgyulés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásáhozaz országgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja aKúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.

(7)2


Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetové teheti.(8)3

3 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 13. cikk (2). Módosította: Magyarország Alaptörvényénekötödik módosítása 6. cikk (4).

A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírákjogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozzameg.

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükbennem utasíthatóak. A bírákat tisztségükbol csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljáráskeretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikaitevékenységet.4

4 Lásd: 2011. évi CLXII. törvény 1-5. §, III. Fejezet, 35-44. §, 47-64. §, V-X. Fejezet, XII-XIII. Fejezet, 223-224. §, 226-233. §,236. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (32) b)-d).

(2)5

5 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) q).

A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnöknevezi ki. Bíróvá az nevezheto ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és azOrszágos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregséginyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.6

6 Lásd: 2011. évi CLXII. törvény 1-5. §, III. Fejezet, 35-44. §, 47-64. §, V-X. Fejezet, XII-XIII. Fejezet, 223-224. §, 226-233. §,236. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (32) b)-d).

(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyulésválasztja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyulési képviselok kétharmadánakszavazata szükséges.

27. cikk

(1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az

ítélkezésben.(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által

meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenységesorán alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.

(4)7

7 Hatályon kívül helyezte: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 7. cikk (1). Hatálytalan: 2013. X. 1-tol.

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsosorban azok céljával és azAlaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kellfeltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelo, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

30


Az ügyészség

29. cikk

(1)1

1 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) r).

A legfobb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közremuködojeként mintközvádló az állam büntetoigényének kizárólagos érvényesítoje. Az ügyészség üldözi abuncselekményeket, fellép más jogsérto cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamintelosegíti a jogellenes cselekmények megelozését.

(2)2

2 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) s).

A legfobb ügyész és az ügyészséga)3

3 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) t).

törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;d)4

4 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) u).

a közérdek védelmezojeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfobb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfobbügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatárbetöltéséig állhat fenn.

(4) A legfobb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyulésválasztja kilenc évre. A legfobb ügyész megválasztásához az országgyulési képviselokkétharmadának szavazata szükséges.

(5) A legfobb ügyész évente beszámol tevékenységérol az Országgyulésnek.(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.(7) Az ügyészség szervezetének és muködésének, a legfobb ügyész és az ügyészek jogállásának

részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.5

5 Lásd: 2011. évi CX. törvény 26. § (1), 2011. évi CLXIII. törvény 1-30. §, 40-41. §, 43. § a)-c), 2011. évi CLXIV. törvény I.Fejezet, III-XIII. Fejezet, 151-152. §, 154-157. §, 158. § (2), 160-165. §, 1-3., 7. melléklet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. §(33).

Az alapveto jogok biztosa

30. cikk

(1) Az alapveto jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárkikezdeményezheti.

(2) Az alapveto jogok biztosa az alapveto jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokatkivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseketkezdeményez.

(3) Az alapveto jogok biztosát és helyetteseit az Országgyulés az országgyulési képviselokkétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövo nemzedékek érdekeinek,valamint a Magyarországon élo nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapveto jogokbiztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(4) Az alapveto jogok biztosa évente beszámol tevékenységérol az Országgyulésnek.(5) Az alapveto jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény

határozza meg.

A helyi önkormányzatok

31


31. cikk

(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyiönkormányzatok muködnek.

(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyrol törvényben meghatározottakszerint helyi népszavazást lehet tartani.1

1 Lásd: 2013. évi CCXXXVIII. törvény.

(3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.2

2 Lásd: 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1a), (2a), 2011. évi CLXXXIX. törvény 16. § (6), 81. § (4), 82. § (1)-(2), 143. § (1) d),146. § (2), 146/B-146/E. §, 16. § (3), 2011. évi CLXXIX. törvény 181-183. §, 2011. évi CLXXXIX. törvény 1-83. §, 84. § (1)-(4),85-109. §, 125-144. §, 146-146/A. §, 148. §, 153-154. §, 156. §, 158. § b), 2011. évi CXCVI. törvény 5. §, 9. §, 12. § (2), 14-15.§, 17. § (1), 2012. évi CXC. törvény 1. §, 8. §, 2012. évi XXXVI. törvény 149. § (2), 154. §, 160. § (4), 2013. évi CCXLII.törvény 1. § (2).

32. cikk

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei közötta) rendeletet alkot;b) határozatot hoz;c) önállóan igazgat;d) meghatározza szervezeti és muködési rendjét;e)gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilleto jogokat;f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelezo feladatai ellátásának veszélyeztetése

nélkül vállalkozást folytathat;h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékérol;i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismero címeket alapíthat;j) a feladat- és hatáskörrel rendelkezo szervtol tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet,

véleményt nyilváníthat;k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre,

feladat- és hatáskörében együttmuködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehetnemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi

viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletetalkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követoen haladéktalanulmegküldi a fovárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fovárosi és megyei kormányhivatal azönkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértonek találja,kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

(5)3

3 Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) v).

A fovárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzattörvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásánakmegállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatalikötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott idopontig nemtesz eleget, a bíróság a fovárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy amulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot ahelyi önkormányzat nevében a fovárosi és megyei kormányhivatal vezetoje alkossa meg.

(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

33. cikk

32


(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselo-testület gyakorolja.

(2) A helyi képviselo-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselo-testület elnökét amegyei képviselo-testület saját tagjai közül választja megbízatásának idotartamára.

(3) A képviselo-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, éshivatalt hozhat létre.

34. cikk

(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekébenegyüttmuködnek. A helyi önkormányzat részére kötelezo feladat- és hatáskört törvény állapíthatmeg. A helyi önkormányzat kötelezo feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban állóköltségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelezo feladatának társulásban történo ellátását.(3)1


Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyeiképviselo-testület elnöke, valamint a képviselo-testület hivatalának vezetoje vagy ügyintézojeszámára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.

(4) A Kormány a fovárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatoktörvényességi felügyeletét.

(5) Törvény a költségvetési egyensúly megorzése érdekében a helyi önkormányzat törvénybenmeghatározott mértéku kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve aKormány hozzájárulásához kötheti.

35. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviseloket és polgármestereket a választópolgárok általános ésegyenlo választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabadkifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.2

2 Lásd: 1997. évi C. törvény I-III. Fejezet, IV-XI. Fejezet, XII-XII/B. Fejezet, 149. § a)-h), k)-r), 153-154. §, 156. § (2), 2-8/A.melléklet, 11. melléklet, 2010. évi L. törvény I-IV/A. Fejezet, 22. §, 24. §, 2013. évi XXXVI. törvény 1-243. §, 1-6. melléklet,XIV. Fejezet, 2013. évi CCXXXVIII. törvény 102. § f).

(2)3


A helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek általános választását a helyiönkormányzati képviselok és polgármesterek elozo általános választását követo ötödik év októberhónapjában kell megtartani.

(3) A képviselo-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterekáltalános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén aképviselo-testület megbízatása meghosszabbodik az idoközi választás napjáig. A polgármestermegbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselo-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatjafeloszlását.

(5) Az Országgyulés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követoeneloterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen muködo képviselo-testületet.

(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A közpénzek

36. cikk

33


(1) Az Országgyulés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésrol és aközponti költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésrol és a központi költségvetésvégrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben eloírt határidoben azOrszággyulés elé terjeszti.

(2) A központi költségvetésrol és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonosszerkezetben, átlátható módon és ésszeru részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokatés bevételeket.

(3) A központi költségvetésrol szóló törvény elfogadásával az Országgyulés felhatalmazza aKormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

(4) Az Országgyulés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrol szóló törvényt, amelynekeredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyuléscsak olyan központi költségvetésrol szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazaiössztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.1

1 Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 3. § (3)-(4), ), 2013. évi CCXXX. törvény 3. § (4), 2014. évi C. törvény 3. § (4), 2015. évi C.törvény 3. § (4), 2016. évi XC. törvény 3. § (4), 2017. évi C. törvény 3. § (4).

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltókörülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaságtartós és jelentos visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükségesmértékben lehet eltérni.

(7) Ha a központi költségvetésrol szóló törvényt az Országgyulés a naptári év kezdetéig nemfogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az elozo naptári évrea központi költségvetésrol szóló törvényben meghatározott kiadási eloirányzatok keretei között akiadásokat idoarányosan teljesíteni.

37. cikk

(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszeruen, a közpénzek eredményeskezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

(2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározottkivételekkel - nem veheto fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelyazt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6)bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetofel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében azállamadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelozo évben fennállóhozképest növekedne.

(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, azAlkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központiköltségvetésrol, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrol, az illetékekrol ésjárulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirol szóló törvényekAlaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, aszemélyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához valójoggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, ésezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket iskorlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó,az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5)2


A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az idoszakban léptekhatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen idoszaktekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nemhaladja meg.

(6)3


Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az(1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

34


(7)1


38. cikk

(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyonkezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és atermészeti eroforrások megóvása, valamint a jövo nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. Anemzeti vagyon megorzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelos gazdálkodásnak akövetelményeit sarkalatos törvény határozza meg.2

2 Lásd: 2010. évi LXXXVII. törvény 1-3. §, 18-23. §, 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 19. c), I. Fejezet, 4. §, 6-8. §-a, 10-11. §,12. § (1), (3)-(14), 13-15. §, 17. § (1)-(2), 18. §, 18/A. §, 1-2. melléklete, 2012. évi LXXV. törvény 2. §, 2013. évi CII. törvény22-32. §, 2013. évi CLVII. törvény 2. § (1)-(2), 2013. évi CCXII. törvény 142. § (1)-(3), (7) a)-c), f)-h), (8), 2013. évi CCXLII.törvény 1. § (2), 2. § (1)-(3), 3. § (1)-(2), 4. §, 14. §.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valaminta nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentoségu nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait ésfeltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.3

3 Lásd: 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 19. c), I. Fejezet, 4. §, 6-8. §, 10-11. §, 12. § (1), (3)-(14), 13-15. §, 17. § (1)-(2), 18. §,18/A. §, 1-2. melléklet, 2011. évi CC. törvény 3. §, 2012. évi LXXV. törvény 2. §, 2012. évi CXXXIV. törvény 2. § (1), 2013. éviCLVII. törvény 2. § (1)-(2), 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (2), 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (2), 2. § (1)-(3), 3. § (1)-(2), 4.§, 14. §.

(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvénybenmeghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerzodés csak olyanszervezettel kötheto, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagyhasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvénybenmeghatározott módon, önállóan és felelosen gazdálkodnak a törvényesség, a célszeruség és azeredményesség követelményei szerint.

39. cikk

(1) A központi költségvetésbol csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagyteljesítheto szerzodés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint atámogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság elott elszámolni aközpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és aközélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozóadatok közérdeku adatok.

40. cikk

A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapveto szabályait a közös szükségletek kielégítéséhezvaló kiszámítható hozzájárulás és az idoskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozzameg.4

4 Lásd: 2011. évi CXCIV. törvény V. Fejezet, VI. Fejezet.

41. cikk

35


(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatostörvényben meghatározott módon felelos a monetáris politikáért.1

1 Lásd: 2011. évi CCVIII. törvény 1-9. §, 11. §, 12. § (1), (3), 19-21. §, 27. § (1)-(2), (10), 28. § (1)-(2), (4)-(5), 30. §, 42-50. §,67. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (37), 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2),(4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. § (1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. §(1), (5).

(2)2


A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítorendszer felügyeletét.

(3)3


A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.(4)4


A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységérol évente beszámolaz Országgyulésnek.5

5 Lásd: 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2), (4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. §(1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. § (1), (5).

(5)6


A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatostörvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. AMagyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnökhelyettesítheti.7

7 Lásd: 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2), (4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. §(1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. § (1), (5), 2014. évi XV. törvény 1. § b).

(6)8

8 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 5. cikk (2). Hatályos: 2013. X. 1-tol.

A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és muködésének részletes szabályait sarkalatostörvény határozza meg.

42. cikk9


43. cikk

(1) Az Állami Számvevoszék az Országgyulés pénzügyi és gazdasági ellenorzo szerve. Az ÁllamiSzámvevoszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenorzi a központi költségvetésvégrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó forrásokfelhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevoszék ellenorzéseit törvényességi,célszeruségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(2) Az Állami Számvevoszék elnökét az Országgyulés az országgyulési képviselokkétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

(3) Az Állami Számvevoszék elnöke az Állami Számvevoszék tevékenységérol évente beszámolaz Országgyulésnek.

(4) Az Állami Számvevoszék szervezetének és muködésének részletes szabályait sarkalatostörvény határozza meg.10

10 Lásd: 2011. évi LXVI. törvény, 2011. évi CCVI. törvény 21. § (3).

44. cikk

(1) A Költségvetési Tanács az Országgyulés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely aközponti költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közremuködik a központiköltségvetésrol szóló törvény elokészítésében.

(3) A központi költségvetésrol szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésébenfoglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács elozetes hozzájárulása szükséges.

36


(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnökeés az Állami Számvevoszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi kihat évre.

(5) A Költségvetési Tanács muködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.1

1 Lásd: 2011. évi CXCIV. törvény 23-39. §.

A Magyar Honvédség

45. cikk

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapveto feladataMagyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetköziszerzodésbol eredo közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jogszabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

(2) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzodés másként nem rendelkezik - azAlaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyulés, aköztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkezominiszter jogosult. A Magyar Honvédség muködését a Kormány irányítja.

(3) A Magyar Honvédség közremuködik a katasztrófák megelozésében, következményeikelhárításában és felszámolásában.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nemfolytathatnak politikai tevékenységet.2

2 Lásd: 2011. évi CCII. törvény 28. § (2).

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, muködésérevonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.3


A rendorség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

46. cikk4

4 Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 90. §, 97. §.

(1) A rendorség alapveto feladata a buncselekmények megakadályozása, felderítése, aközbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

(2) A rendorség muködését a Kormány irányítja.(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapveto feladata Magyarország függetlenségének és

törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok muködését a Kormány irányítja.(5) A rendorség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai

pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.(6) A rendorség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, muködésére vonatkozó részletes

szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint anemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggo szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.5

5 Lásd: 1994. évi XXXIV. törvény 1-2. §, 4. §, 4/A. § (1)-(2), 5-6. §, 7-74. §, 92-101. §, 1995. évi CXXV. törvény 1-19. §, 26-37.§, 53-72. §, 74. §, 77-78. §, 2010. évi CXXII. törvény IV. Fejezet, 2011. évi CX. törvény 26. § (2), 2011. évi CXI. törvény 47. §,49. §, 2011. évi CLXIII. törvény 49. §, 2011. évi CLXXIX. törvény 193. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (6).

Döntés katonai muveletekben való részvételrol

47. cikk

37


(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erok határátlépéssel járócsapatmozgásairól.

(2) Az Országgyulés a jelen lévo országgyulési képviselok kétharmadának szavazatával dönt - a(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a Magyar Honvédség külföldi vagymagyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erokmagyarországi vagy Magyarország területérol kiinduló alkalmazásáról, magyarországiállomásozásáról.

(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erok (2) bekezdés szerinti, azEurópai Unió vagy az Észak-atlanti Szerzodés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról,valamint más csapatmozgásáról.

(4) A Kormány - a köztársasági elnök egyideju tájékoztatása mellett - haladéktalanul beszámol azOrszággyulésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban valórészvételének vagy külföldi hadmuveleti területen végzett humanitárius tevékenységénekengedélyezése tárgyában hozott döntésérol.

A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk

(1) Az Országgyulésa) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye

(háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres

cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyezteto,fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, eroszakos cselekmények eseténszükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különlegesjogrend kihirdetéséhez az országgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetéséreés a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyulése döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(4) Az Országgyulés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, ésösszehívása az ido rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy aszükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy aszükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyulés elnöke, az Alkotmánybíróság elnökeés a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyulés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapotkihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszunése utáni elso ülésén felülvizsgálja, ésdönt az alkalmazott intézkedések jogszeruségérol. E döntéshez az országgyulési képviselokkétharmadának szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyulés nem mondhatja ki feloszlását,és nem oszlatható fel. Az országgyulési képviselok általános választását rendkívüli állapot ésszükségállapot idején nem lehet kituzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapotvagy a szükségállapot megszunésétol számított kilencven napon belül új Országgyulést kellválasztani. Ha az országgyulési képviselok általános választását már megtartották, de az újOrszággyulés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagya szükségállapot megszunésétol számított harminc napon belüli idopontra hívja össze.

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyulést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács,szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

38


A rendkívüli állapot

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyulés elnöke, azországgyulési képviselocsoportok vezetoi, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal -a Honvéd Vezérkar fonöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakoroljaa) az Országgyulés által rá átruházott jogokat;b) a köztársasági elnök jogait;c) a Kormány jogait.(3) A Honvédelmi Tanács dönta) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való

részvételérol, külföldi hadmuveleti területen végzett humanitárius tevékenységérol, valamintkülföldi állomásozásáról;

b) a külföldi fegyveres erok magyarországi vagy Magyarország területérol kiindulóalkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérol.(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak

szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektol eltérhet, valamintegyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszunésével hatályát veszti, kivéve, haaz Országgyulés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendorség és anemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendo.

(2) A szükségállapot idején az Országgyulés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt aMagyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseketrendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatostörvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényirendelkezésektol eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrol haladéktalanul tájékoztatja azOrszággyulés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyulés - akadályoztatása esetén azOrszággyulés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. AzOrszággyulés - akadályoztatása esetén az Országgyulés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága- a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban,kivéve, ha hatályukat az Országgyulés - akadályoztatása esetén az Országgyulés honvédelmiügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszunésével hatályát veszti.

A megelozo védelmi helyzet

51. cikk

39


(1) Az Országgyulés külso fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettségteljesítése érdekében meghatározott idore kihirdeti a megelozo védelmi helyzetet, ezzel egyidejulegfelhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedésekbevezetésére. A megelozo védelmi helyzet idotartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévoországgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelozo védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezésétkövetoen a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek muködését érintotörvényektol eltéro intézkedéseket vezethet be, amelyekrol a köztársasági elnököt és azOrszággyulés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezo állandó bizottságait folyamatosantájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyulés megelozo védelmi helyzetkihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

(4) A Kormány a megelozo védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatostörvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényirendelkezésektol eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelozo védelmi helyzet megszunésével hatályát veszti.

Terrorveszélyhelyzet1

1 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2016. VII. 1-tol.

51/A. cikk2

2 Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2016. VII. 1-tol.

(1) Az Országgyulés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentos és közvetlen veszélyevagy terrortámadás esetén meghatározott idore kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejulegfelhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedésekbevezetésére. A terrorveszélyhelyzet idotartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévoországgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követoen aközigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatokszervezetét, muködését és tevékenysége ellátását érinto törvényektol eltéro, valamint sarkalatostörvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekrol a köztársasági elnököt és azOrszággyulés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezo állandó bizottságait folyamatosantájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyulés terrorveszélyhelyzetkihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb tizenöt napig tart.

(4) A Kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvénybenmeghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektoleltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Magyar Honvédséget a (3) bekezdés szerinti intézkedések hatályossága és aterrorveszélyhelyzet idején akkor lehet felhasználni, ha a rendorség és a nemzetbiztonságiszolgálatok alkalmazása nem elegendo.

(6) A Kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszunésével hatályát veszti.

A váratlan támadás

52. cikk

40


(1) A Kormány külso fegyveres csoportoknak Magyarország területére történo váratlan betöréseesetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülokészültségi erokkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend ésa közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveresvédelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig atámadással arányos és arra felkészített erokkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérol haladéktalanul tájékoztatja azOrszággyulést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüliintézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvénybenmeghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektoleltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszunésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk1

1 Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 44-51. §.

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteto elemi csapás vagy ipariszerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekébenveszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseketvezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvénybenmeghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektoleltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha aKormány - az Országgyulés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszunésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

54. cikk2

2 Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 44-51. §.

(1) Különleges jogrendben az alapveto jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint aXXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapveto jogok kivételével - felfüggesztheto vagyaz I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függesztheto fel, azAlkotmánybíróság muködése nem korlátozható.

(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, hakihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozzameg.3


ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK4

4 A cím szövegét megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 18. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-tol.

1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.

41


2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyulés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.

3.1


Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a 8-26. ponttartalmazza.

4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat azOrszággyulés elé terjeszteni.

5.2


Az Alaptörvény hatálybalépése elott meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukatvesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.

6.3


Április 25. napja - az Alaptörvény kihirdetésének emlékére - az Alaptörvény napja.7.4


A helyi önkormányzati képviseloknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépésétköveto elso általános választására 2014 októberében kerül sor.

8.5


Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése elott alkotott jogszabályok,kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei,meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.

9.6


A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényszerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.

10.7


Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követoen ishasználható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés afelelos gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

11.8


Az Alaptörvény hatálybalépése - a 12-18. pontban meghatározottak szerinti kivétellel - nemérinti az Országgyulés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselo-testületek, valamint azAlaptörvény hatálybalépését megelozoen kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.

12.9


Az Alaptörvénya) 3. és 4. cikkét a hivatalban levo Országgyulés és országgyulési képviselo,b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levo köztársasági elnök,c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levo Kormány és a Kormány hivatalban levo tagja,d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levo bírósági titkár,e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyulés hivatalban levo elnöke ésf) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levo helyi önkormányzati képviselo-testület és

polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.13.10


Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határido számítása az Alaptörvényhatálybalépésével kezdodik.

14.11


(1) A Legfelsobb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja azítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatostörvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

(2) A Legfelsobb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjaimegbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszunik.

15.12


(1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkorkövetelményét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését követoenkiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.

(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, alegalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követoen kinevezett bírórakell alkalmazni.

42


16.1


Az állampolgári jogok országgyulési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvényhatálybalépésétol alapveto jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyulési biztosának, anemzeti és etnikai jogok országgyulési biztosának és a jövo nemzedékek országgyulési biztosánakjogutódja az alapveto jogok biztosa. A hivatalban lévo nemzeti és etnikai kisebbségi jogokországgyulési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétol az alapveto jogok biztosának aMagyarországon élo nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévo jövonemzedékek országgyulési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétol az alapveto jogok biztosánaka jövo nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszunik az alapvetojogok biztosa megbízatásának megszunésével.

17.2


A hivatalban lévo adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésévelmegszunik.

18.3


A megyei közgyulés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annakhatálybalépésétol a megyei képviselo-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyeiképviselo-testület a megyei közgyulés jogutódja.

19.4


(1) Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - afolyamatban levo ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyulésnek az Alaptörvény hatálybalépését követoenkezdodo elso ülésétol kell alkalmazni.

(3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkezo indítványozó által azAlkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése elott benyújtott indítvány alapján indulteljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétol más szerv hatáskörébe tartozik, azindítvány áttétele mellett - megszunik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvénybenmeghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.

(4) A 2012. január 1-jén fennálló szerzodésekre és támogatási jogosultságokra, valamint afolyamatban lévo, szerzodéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra azAlaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezéseesetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-énhatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályokszerint nyugellátásnak minosülo ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegénekmegváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december31-éig alkalmazni kell.

20.5


A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-énhatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvényhatálybalépésekor folyamatban lévo ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követoen isalkalmazni kell.

21.6


A Magyarországon élo nemzetiségeknek az Országgyulés munkájában való, az Alaptörvény2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét eloször az országgyulési képviseloknek az Alaptörvényhatálybalépését követo elso általános választását követoen megalakuló Országgyulés munkájábankell biztosítani.

22.7


Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése elott az Országgyulésnek vagy aKormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti - aMagyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erokmagyarországi vagy az ország területérol kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédségkülföldi, illetve a külföldi fegyveres erok magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.

23.8


Kihirdetetta) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,

43


b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagosmegszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömegesméretekben veszélyezteto, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos eroszakoscselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,

c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetoelemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvényveszélyhelyzetre,

d) megelozo védelmi helyzetre az Alaptörvény megelozo védelmi helyzetre,e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti

helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra ésf) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.24.1


(1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogeros ítélet alapján a közügyek gyakorlásátóleltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.

(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogeros ítélet alapján a cselekvoképességét korlátozóvagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig,vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.

25.2


(1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyiönkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.

(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-énhatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-étkövetoen törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- éshatáskört állapíthat meg a jegyzonek.

(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-énhatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatostörvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3)bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyulés 2012. június 30-ig alkotja meg.

(4) 2012. december 31-ig az Országgyulés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvényminosített többséghez kötheti.

26.3


Hatályát vesztia) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának

egységes szövegérol szóló 1972. évi I. törvény,c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása,h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása,i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai,j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai,k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010.

évi CXIII. törvény,l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010.

évi CXIX. törvény,m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló

2010. évi CLXIII. törvény,n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

összefüggo egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló2011. évi LXI. törvény,

o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011.évi CXLVI. törvény, és

44


p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011.évi CLIX. törvény.

Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyulés képviseloi, Isten és ember elottifelelosségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország elso egységesAlaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

45

2. cikk

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

HU 2016.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE

FOGLALT VÁLTOZATA

46

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2012.XII.29. - Magyar joganyagok - 45/2012. (XII. 29.) AB határozat ˝l és megsemmisítésérol

1 Alkotmánybírósági ügyszám: II/2559/2012.

45/2012. (XII. 29.) AB határozat

Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezései egyes cikkeinekalaptörvény-ellenességéro˝l és megsemmisítéséro˝l1

---->>----->>--<<-----<<----

[38] 2. Az Alkotmánybíróság ezt követo˝en azt vizsgálta meg, hogy van-e hatásköre az Ár.felülvizsgálatára. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány [32/A. § (1) bekezdés] és az Alaptörvény [24. cikk (1) és (3) bekezdése], illetve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) preambuluma és az Abtv. preambuluma az Alkotmánybíróság alkotmányos feladatát lényegében azonosan határozta meg, ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány, illetve az alkotmánymódosítások felülvizsgálatával kapcsolatos korábbi gyakorlatát továbbra is irányadónak tekinti. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a következo˝k szerint összegezheto˝:

[39] 2.1. Az Alkotmánybíróságnak már a legelso˝, az Alkotmány felülvizsgálhatóságáról szólódöntéseito˝l [293/B/1994. AB végzés, illetve 23/1994. (IV. 29) AB végzés] kezdo˝do, töretlen gyakorlata az volt, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre.

[40] Az Alkotmánybíróság érvelése szerint: "Az Alkotmány 32/A. § (1)-(2) bekezdése és azAlkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatásköre a törvénybe vagy az alacsonyabb szintu jogforrásba foglalt jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vagy nemzetközi szerzo˝désbe ütközésének vizsgálatára terjed ki.

[41] Az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg (...) az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem.Ha valamely rendelkezést az országgyu˝lési képviselo˝k kétharmadának szavazata az Alkotmány

eloírásai közé iktatott, az az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani." (293/B/1994. AB végzés, ABH 1994, 862.)

[42] A 23/1994. (IV. 29.) AB végzésben az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy azAlkotmány egyetlen rendelkezését sem vizsgálhatja felül.

[43] Az 1338/E/1996. AB végzésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy"az Alkotmánybíróságnak nincsen arra hatásköre, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapításával javaslatot tegyen a törvényhozónak a hatályos Alkotmány kiegészítésére". (ABH 1999, 901.)

[44] A 290/B/2002. AB határozatában az Alkotmánybíróság hatáskörének hiányát arra az esetremondta ki, ha az indítványozó az Alkotmány két rendelkezése közötti ellentét vizsgálatát kéri: "az Alkotmány alkotmányossági vizsgálata fogalmilag kizárt, ebbo˝l következoen az Alkotmányon belüli vélt vagy valós ellentmondás feloldására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre." (ABH 2008, 1863, 1868.)

47


[45] "Az Alkotmányt módosító törvények hatályba lépteto˝ és egyéb rendelkezései alkotmányossági vizsgálatának problémájáról, a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1997. évi XCVIII. törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálata kapcsán hozott 1260/B/1997. AB határozatában (melyhez egy különvélemény és egy párhuzamos indokolás is kapcsolódott) az Alkotmánybíróság kimondta: "Az alkotmánymódosítást azonnal hatályba lépteto˝ rendelkezés és az alkotmánymódosítás eredményeként az Alkotmány normaszövegévé váló rendelkezések között fennálló szoros összefüggés miatt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba lépteto rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt is jelentené, hogy az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszeru˝en minosítené. (...) Elvileg nem kizárt bizonyos esetekben az Alkotmánybíróság hatásköre valamely, az Alkotmányt módosító törvény hatályba lépteto rendelkezésével összefüggésben sem, azzal a feltétellel, hogy a hatályba lépteto˝ rendelkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi az Alkotmány bármiféle megváltoztatását." [ABH 816, 819.]

[46] 2.2 A 61/2011. (VII. 13.) AB határozat annyival lépett túl a korábbi gyakorlaton, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén leheto˝vé tette az Alkotmány, illetve annak módosításának felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság megállapította a hatáskörét arra az esetre, ha az alkotmánymódosítás közjogi érvényessége vitatott. "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem zárható ki az Alkotmánybíróság hatásköre az alkotmányi rendelkezéseknek a közjogi érvénytelenség szempontjából való felülvizsgálatára, hiszen a törvény- vagy akár alkotmányellenesen létrejött, a közjogi érvénytelenségben szenvedo˝ jogszabályok semmisnek, vagyis olyannak tekintendo˝ek, mintha azok létre sem jöttek volna." (ABH 2011, 290, 317.)

[47] Az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata szerint tehát nem kizárt az Alkotmány felülvizsgálata akkor, ha akár az Alkotmány valamely rendelkezésének, vagy alkotmánymódosító törvénynek a közjogi érvényessége kérdo˝jelezodik meg.

[48] Az Alkotmánybíróság az Ár. alkotmányos felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörének a levezetése/megállapítása során nemcsak a korábbi - fent ismertetett - gyakorlatára, hanem az alkotmány módosítására vonatkozó új helyzetre is tekintettel kellett, hogy legyen. A 2011. december 31-éig hatályban volt Alkotmány módosítására 2011-ben összesen tíz alkalommal került sor, többnyire egyéni képviselo˝i indítványok alapján. A közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára módosult az Alkotmány 46. § (3) bekezdése, illetve az Alkotmány új 70/I. §-a (2) bekezdéssel egészült ki az állami forrásból, jó erkölcsbe ütközo módon juttatott jövedelem adóévre visszameno˝en történo˝, külön mértéku˝ adóval terhelheto˝sége lehetoségével. A másik, a miniszter által benyújtott alkotmánymódosítás egyrészt a legfo˝bb ügyésszel kapcsolatos, másrészt az új jogalkotási törvényhez kapcsolódó módosításokat tartalmazta, harmadrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéro˝l szóló új fejezetet iktatott be az Alkotmányba.

[49] Ugyanakkor egyéni képviselo˝i indítvány alapján olyan jelento˝s alkotmánymódosításokra került sor, mint például az Alkotmánybíróság hatáskörének szu˝kítése, az öt évre visszameno˝legesen kivetheto különadó bevezethetosége, az országgyulési képviselok számának csökkentése, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alkotmányi szintre emelése. Több esetben olyan rendelkezések kerültek be az Alkotmányba, amelyek a szabályozási tárgyuknál fogva nem az Alkotmányba valók (pl.: végkielégítések utólagosan megállapított adókötelezettsége). Az Alkotmányba rövid idon belül nagyszámú, és nem az Alkotmány szabályozási tárgykörébe tartozó rendelkezés került be, a gyakori módosítások megnehezítették az Alkotmány hatályos normaszövegének a követését és megállapítását. Az említett módosításokkal a közjogi hagyományoktól és gyakorlattól gyökeresen eltéro olyan új alkotmánymódosítási gyakorlat alakult ki, amely veszélyeztette az Alkotmány stabilitását és idotállóságát, ezen keresztül az alkotmányos jogállam elveit és követelményeit.

48


[50] Az elso egységes Alaptörvény elfogadásával azt a célt tu˝zte ki az alkotmányozó, hogy azAlaptörvény szövege - a maga egységes rendszerével és tartalmával - stabil és ido˝tálló Alaptörvénnyé váljon. Az alkotmányozó az Alaptörvény elfogadásával egyértelmuen meghatározta annak szabályozási tárgyköreit, tartalmát és szerkezetét, azzal az igénnyel, hogy az Alaptörvény egy és egységes, ido˝tálló jogi dokumentumként, a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedve a jogrendszer alapjaként muködjön. Ezt az alkotmányozói célkituzést törte meg az Ár. azzal, hogy az átmeneti rendelkezések mellett számos nem átmeneti rendelkezést kívánt az Alaptörvény részévé tenni, úgy, hogy azok ténylegesen nem épültek be az Alaptörvény szövegébe. Új helyzet alakult ki abban a tekintetben, hogy az Alaptörvény (alkotmány) módosításai nem épültek be az Alaptörvény szövegébe. 2011. december 31-éig az Alkotmány módosításai - mind a tartós, mind az átmeneti rendelkezések - beépültek az Alkotmányba, tartósan vagy meghatározott ideig az Alkotmány szövegének részét képezték. [Így például a 2002. évi LXI. törvény 10. §-a új 79. §-t iktatott be az Alkotmányba a következo˝ szöveggel: "Ügydönto˝ országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történo˝, a csatlakozási szerzo˝dés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás idopontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" Maga az alkotmánymódosító törvény 11. § (3) bekezdése rendelkezett arról, hogy a 79. § mikor veszti hatályát: "Az Alkotmánynak e törvény10. §-ával megállapított 79. §-a, továbbá e törvény 10. §-a a Magyar Köztársaságnak az EurópaiUnióhoz történo˝ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzo˝dést kihirdeto˝ törvény hatálybalépéséneknapján hatályát veszti."] Elo˝ször az Am1., majd az Am2. elfogadásakor történt meg, hogy azAlkotmány (Alaptörvény) módosításának szánt rendelkezések - az Am1. esetében részlegesen, azAm2. esetében egészében - nem épültek be az Alaptörvénybe.

[51] Az Ár. a benne foglalt szabályozás átmenetisége ellenére a hatályba lépését követo˝en többalkalommal is módosításra került. Legutóbb az Am2. módosította az Ár.-t, mégpedig úgy, hogy a módosítás során egy, a választójog, mint politikai alapjog tartalmához szorosan kapcsolódó új eljárási szabályt (választási regisztráció) emelt be az Ár. szabályozásába. Az Ár. és annak módosításai megbontották az Alaptörvény egységét, az Alaptörvény mellett létrejött egy "kis Alaptörvény". Az Ár.-ba az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe nem tartozó, attól idegen elemek is bekerültek. Az Ár. az Alaptörvényt helyettesíto˝ törvénnyé vált: az Alaptörvény módosítása helyett, amelyre az Alaptörvény S) cikk alapján és a beépülési parancs teljesítésével kerülhetne sor, elegendo˝vé vált az Ár. módosítása, ezen keresztül bármikor és bármilyen szabályozási tárgykörbe tartozó szabályozás az Alaptörvény "részévé" válhat, inkorporáció nélkül. Az Alkotmánybíróság az ilyen "Alaptörvényt helyettesíto˝", az Alaptörvény egységét és szerkezetét megbontó, annak szabályozási tárgykörét és tartalmát nyitottá tevo, az Alkotmánybíróság hatáskörét "elvonó törvény" formai szempontú felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkezik.

---->>----->>--<<-----<<----

49


[76] 4. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy jogállami követelmény az, hogy bármely idopontban egyértelmu˝en meghatározható legyen a hatályos Alaptörvény terjedelme és tartalma. Ezt a jogállami követelményt az alkotmányozó hatalom is köteles tiszteletben tartani. Az "alkotmányosság/ alkotmányszeru˝ség" egyértelmu˝en meghatározható kell, hogy legyen a törvényhozó, a többi jogalkotó szerv és a jogalkalmazó szervek (bíróságok, ügyészség, közigazgatási szervek, hatóságok etc.) számára. Nem lehet vita tárgya az, hogy mi a hatályos Alaptörvény, illetve az, hogy valamely jogszabály/jogszabályi rendelkezés része-e az Alaptörvénynek. Az Alkotmánybíróság számára az Alaptörvény mérce, ezért abszolút pontosan kell meghatározni azt, hogy mi ennek a mércének a tartalma, mi tartozik bele ebbe a mércébe.

[77] Az elobbiekben kifejtettek alapján azonban kétségek merülhetnek fel abban a tekintetben, hogy az "alkotmányos egyértelmu˝ség" jogállami, az Alaptörvénybo˝l levezetheto˝ követelménye teljesült-e az Ár. elfogadása során. Az Alaptörvény posztambulumában az alkotmányozó "elso˝ egységes" alkotmányként definiálja az Alaptörvényt a normaszöveg lezárásaként. Az, hogy a posztambulum "egységeseként határozza meg az Alaptörvényt, egyben beépítési parancsot (inkorporációs kötelezettséget) is jelent, vagyis azt, hogy bármely új rendelkezés csak az Alaptörvény szövegébe való beemeléssel válhat az Alaptörvény részévé. Az inkorporációs kötelezettség tehát magából az Alaptörvénybo˝l fakad, az az alkotmányozó számára is érvényes szigorú kötelezettség. Amíg az Alaptörvény rendelkezései egységes jogi dokumentumként határozzák meg az Alaptörvényt, az alkotmánymódosítások és kiegészítések be kell, hogy épüljenek az Alaptörvénybe, az Alaptörvény egységességének mego˝rzése érdekében.

[78] Súlyos alkotmányos jogbizonytalanságot okozhat az, ha a hatályos Alaptörvény tartalma, terjedelme bizonytalan, vagy többféleképpen is meghatározható.

[79] Az "alkotmányos egyértelmu˝ség" hiányát az is fokozza, hogy az Ár. további, késo˝bb elfogadott módosításai is további vitára adnak okot, vita tárgya lehet, hogy ezek az Alaptörvény részeivé válnak-e. Ezen a módon további, nem az Alaptörvény szabályozására tartozó rendelkezések is bekerülhetnének az Alaptörvénybe az Ár. módosításán keresztül. Ha az Ár. - amely az Alaptörvény része - módosul, akkor a módosítás nemcsak az Ár., hanem az Alaptörvény módosítását is jelentheti. Nem állapítható meg egyértelmu˝en az, hogy hol húzható meg az Alaptörvény szabályozási tárgyának a határa. Az Alaptörvény tartalmának bizonytalansága miatt az sem határozható meg egyértelmu˝en, hogy az Alkotmánybíróság, mint az Alaptörvényben az Alaptörvény védelmére kijelölt legfo˝bb szerv, ha jogszabály alaptörvényellenességének a vizsgálatát végzi, eljárása során mit kell, hogy mérceként alkalmazzon, mi alkotja az Alaptörvény pontos tartalmát.

---->>----->>--<<-----<<----

[84] 6. A fent kifejtettek összegezéseként az Alkotmánybíróság megállapítja: alkotmányos követelmény, hogy az Alaptörvény módosítására és kiegészítésére kizárólag az Alaptörvény S) cikke alapján kerülhet sor. Az Alaptörvény normaszövegét kiegészíto˝ vagy azt módosító rendelkezéseknek be kell épülniük az Alaptörvény normaszövegébe ("beépülési parancs").

[85] Az alkotmányozó az Alaptörvényt egy jogi dokumentumban, az abban foglalt tartalommal és szerkezetben fogadta el. Az Alaptörvény szabályozza (és eredetileg is szabályozta) az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárást. A "beépülési parancs" nem csak az Alkotmánybíróság korábbi, az Alkotmány módosítására vonatkozó gyakorlatából, de az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseibo˝l is egyértelmu˝en következik. A beépülési parancs az Alaptörvény normaszövegének az egyértelmu˝ségét szolgálja, ide értve azt is, hogy a mindenkor hatályos normaszövegnek egyértelmu˝en (vitathatatlanul) megállapíthatónak kell lennie.

[86] A beépítési parancs, mint alkotmányos követelmény levezetheto˝ az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébo˝l, a jogállamiság követelményébo˝l, továbbá az Alaptörvény S) cikkébol és az Alaptörvény posztambulumából. Az alkotmányozó hatalom ugyanakkor kizárólag az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó, alkotmányos jelentoségu˝ tárgyakat emelhet be az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény módosításaival, kiegészítéseivel az Alaptörvény részévé váló rendelkezéseknek koherens módon kell beépülniük az Alaptörvény szerkezeti rendjébe. Az Alaptörvény módosításai tehát nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. A tartalmi és szerkezeti koherencia az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébo˝l fakadó jogállami követelmény, amelyet az alkotmányozónak kell biztosítania.

50


[87] Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy nincs indok arra, hogy eltérjen azeddig folytatott gyakorlatától [kiemelten ld. a 61/2011. (VII. 13.) AB határozat] abban a kérdésben, hogy van-e hatásköre az Alaptörvény, annak rendelkezései és módosításai formai szempontú felülvizsgálatára, közjogi érvényesség alapján.

[88] Ebbol következoen az Alkotmánybíróság egyértelmu˝en rendelkezik hatáskörrel arra, hogy azarra jogosult indítványa alapján, absztrakt utólagos normakontroll hatáskörben eljárva az Ár.-t egészében és részeiben - függetlenül attól, hogy az Ár. az Alaptörvény része-e vagy sem - formai szempontból, a közjogi érvényesség/érvénytelenség szempontjából felülvizsgálja. Az Alkotmánybíróság tehát ebben az ügyben sem tért el attól a korábbi gyakorlatától, hogy az Országgyu˝lés döntéshozatali eljárását - függetlenül attól, hogy alkotmányozó vagy törvényhozó hatalomként járt-e el - a közjogi érvényesség szempontjából - tehát abból a szempontból, hogy az Országgyu˝lés maradéktalanul betartotta-e (korábban az Alkotmányba, jelen ügyben az Alaptörvénybe foglalt) eljárási szabályokat - vizsgálja.

---->>----->>--<<-----<<----

[111] 4. Az Ár. a jelenlegi formájában egyfajta "nyitott kapu" vagy "csúszda törvény", illetve az"Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó törvény". Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó szándéka szerint az Ár.-on keresztül alaptörvényi szintu˝ védelmet élveznének olyan újabb és újabb rendelkezések is, amelyek ténylegesen nem részei az "egy és egységes" Alaptörvénynek (ennek következtében kizárt lenne az Alkotmánybíróság általi tartalmi felülvizsgálatuk). Az Ár. "nyitott kapu törvény" jellegét Magyarország Alaptörvényének második módosítása (2012. november 9.) (a továbbiakban: Am2.) egyértelmu˝en megero˝síti, tekintettel arra, hogy hatályát és hatását tekintve egyértelmu˝en nem átmeneti rendelkezést iktatott az Ár.-ba; olyan rendelkezést, amelynek alapján részben sarkalatos törvény került megalkotásra. Az Országgyu˝lés olyan jogszabálynak tekinti az Ár.-t, amely korlátlanul bovítheto, kiegészítheto˝ úgy, hogy a módosításai tényleges inkorporáció nélkül is - az Ár. és az Am1. "kettos definíciója" révén - mind az Alaptörvény részévé válnának. Az Ár. folyamatos módosítása alkotmányos jogbizonytalanságot eredményez. Az Alaptörvény tartalma folyamatosan olyan tárgyidegen rendelkezésekkel bo˝vülne, amelyek nem az Alaptörvénybe valók (ezért nem az Alaptörvénybe építi be ezeket az Országgyu˝lés), amelyek ténylegesen nem épülnek be az Alaptörvénybe, viszont az egy és egységes Alaptörvény rendelkezéseivel egyenlo védelemben részesülnének. Ennek következtében - arra is tekintettel, hogy az Ár. egyes rendelkezéseit alacsonyabb szintu˝ jogszabályok is megismétlik - vitatható válik az, hogy mi az Alaptörvény aktuális tartalma. Ezzel a jogalkotói gyakorlattal tovább szu˝kül az Alkotmánybíróság hatásköre, tovább bo˝vülnek azok a szabályozási tárgyak, amelyekre az Alkotmánybíróságnak azért nincs hatásköre, mert az Alaptörvénybe bekerült rendelkezéseket tartalmilag nem vizsgálhatja felül. Alkotmányos jogrendben és demokratikus jogállami keretek között elképzelhetetlen az, hogy az Alkotmánybíróság számára mérceként szolgáló Alaptörvény tartalma folyamatosan vitatható legyen, de az is, hogy az újabb és újabb, nem alaptörvényi szintre való szabályozási tárgyak Alaptörvénybe vonásával akadályozzák az Alkotmánybíróságot a jogszabályok formai és tartalmi alkotmányossági vizsgálatában, alaptörvény-védelmi feladatának hatékony ellátásában. Így a jogszabályok címzettjei alkotmánybírósági védelem nélkül maradhatnak akár alapveto alkotmányos jogaik vonatkozásában is, és ez a jogalkotási gyakorlat ido˝ben és kiszámíthatatlan tartalomban határtalanul folytatható lenne.

---->>----->>--<<-----<<----

51

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.VI.17. - Magyar joganyagok - 13/2013. (VI. 17.) AB határozat

13/2013. (VI. 17.) AB határozat

a bíróságok szervezetérol és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és abírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes

rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról ésmegsemmisítésérol, valamint mulasztásban megnyilvánuló

alaptörvény-ellenesség és alkotmányos követelmény megállapításáról1


---->>----->>--<<-----<<----

[28] Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) 19. cikk (2)bekezdése 2013. április 1-jei hatállyal megváltoztatta az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések5. pontját, és annak szövegét a következoképpen állapította meg: "Az Alaptörvény hatálybalépéseelott meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezenhatározatok által kifejtett joghatásokat."

[29] Az Alkotmánybíróság bár a döntéseiben felhasználta a korábbi határozataiban tettokfejtéseket és megállapításokat, a döntéseinek jogalapja mindig a hatályos alkotmány adottrendelkezése volt.

[30] Az Alaptörvény hatálybalépését követoen az Alkotmánybíróság a korábbi alkotmányonalapuló határozatai tekintetében kimondta, hogy az újabb ügyekben felhasználhatja az Alaptörvényhatálybalépése elott hozott határozataiban szereplo érveket, ha "az Alaptörvény konkrét - az elozoAlkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései és értelmezési szabályaialapján ez lehetséges." {22/2012. (V. 11.) AB határozat, Indokolás [40]}. A korábbi Alkotmányonalapuló határozatokban kifejtett elvi jellegu megállapítások felhasználása tehát megkívánta az elozoAlkotmány és az Alaptörvény megfelelo szabályainak tartalmi összevetését és mérlegelését azAlaptörvény értelmezési szabályaira is tekintettel.

[31] Az Alaptörvény negyedik módosítása következtében - a Záró és vegyes rendelkezések 5.pontja alapján - azonban az Alkotmánybíróságnak ezen összevetés eredményeképpen azAlaptörvény hatálybalépése elott meghozott határozataiban foglalt érvek felhasználását kellorészletességgel indokolni kell. A korábbi alkotmánybírósági döntésben megjeleno jogelvekfigyelmen kívül hagyása ugyanakkor az elozo Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezéseitartalmi egyezosége esetén is lehetségessé vált, a szabályozás változása a felvetett alkotmányjogiprobléma újraértékelését hordozhatja.

[32] A hazai és európai alkotmányjogi fejlodés eddig megtett útja, az alkotmányjogszabályszeruségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. AzAlkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatjaa korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha azAlaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészétilleto kontextuális egyezosége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és akonkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnekmutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történo beillesztése.

[33] Az Alkotmánybíróság - a fenti feltételek vizsgálata mellett - a hatályát vesztettalkotmánybírósági határozat forrásként megjelölésével, a lényegi, az adott ügyben felmerüloalkotmányossági kérdés eldöntéséhez szükséges mértéku és terjedelmu tartalmi vagy szövegszerumegjelenítéssel hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket,jogelveket. Az indokolásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a demokratikus jogállambanmindenki számára megismerhetonek, ellenorizhetonek kell lennie, a jogbiztonság igénye az, hogy adöntési megfontolások átláthatóak, követhetoek legyenek. A nyilvános érvelés a döntésindoklásának létalapja.

[34] A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindigesetrol esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja.

52

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 11/1992. (III. 5.) AB határozat ˝zetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján meghozta a következ

11/1992. (III. 5.) AB határozat1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: 2086/A/1991/14. Az Alaptörvény hatálybalépése elott meghozott alkotmánybírósági határozatokhatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. Lásd: Alaptörvény 5.

---->>----->>--<<-----<<----

A vizsgált törvény különös élességgel veti fel a múlt rendszerek joga és az új Alkotmány szerintijogállam viszonyát. Ezért indokolt külön is összefoglalni az Alkotmánybíróság álláspontját errol akérdésrol.

1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépetthatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különbözo,új minoségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy "a Magyar Köztársaság független,demokratikus jogállam". Alkotmányjogi értelemben ez a tartalma a "rendszerváltás" politikaikategóriájának. Ezért a rendszerváltás megkövetelte állami intézkedések értékelését nem lehetelválasztani a jogállamiságnak az alkotmányos demokráciákban történelmileg kikristályosodott ésaz 1989. évi magyar alkotmányrevízió során is alapul vett követelményeitol. Az Alkotmánymeghatározza a jogállami államszervezet alapveto intézményeit és muködésük fo szabályait,valamint tartalmazza az emberi és állampolgári jogokat alapveto biztosítékaikkal együtt.

Magyarország jogállammá minosítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltalvalósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltásazt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállamiAlkotmánnyal összhangba kell hozni, illetoleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartaniaz egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek muködésének kellszigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának ésértékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmányvalóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányoskötelesség ezen munkálkodni.

2. Az Alkotmány létrehozta az Alkotmánybíróságot a jogszabályok alkotmányosságánakfelülvizsgálatára és az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítésére. A jogállam új szerveiközül eloször az Alkotmánybíróság kezdte meg muködését. Az Alkotmánybíróság már elsohatározatával [1/1990. (II. 12.) AB határozat - az 1989. november 26-i népszavazás hatása egyalkotmánymódosítás lehetoségére], és az új Országgyulés összeülése elotti további politikaijelentoségu ügyeiben is (ideiglenes köztársasági elnök jogállása, választójogi ügyek) világossá tette,hogy bármely politikai törekvés kizárólag az Alkotmány keretei között valósítható meg, s hogy azalkotmányosság megítélésébol a napi politikai szempontok ki vannak zárva. Az Alkotmánybíróságkezdettol fogva nem tett tartalmi különbséget a korábbi rendszerben, illetoleg az Alkotmány utánalkotott jogszabályok alkotmányossági vizsgálatában.

3. A rendszerváltás a legalitás alapján ment végbe. A legalitás elve azt a követelményt támasztja ajogállammal szemben, hogy a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai feltétlenülérvényesüljenek. A politikai szempontból forradalmi változásokat bevezeto Alkotmány éssarkalatos törvények a régi jogrend jogalkotási szabályainak betartásával, formailag kifogástalanul,és kötelezo erejüket ebbol származtatva jöttek létre. A régi jog továbbra is hatályban maradt.Érvényességét tekintve nincs különbség az "Alkotmány elotti" és "utáni" jog között. Az elmúlt félévszázad különbözo rendszereinek legitimitása ebbol a szempontból közömbös, illetve a jogszabályalkotmányossága tekintetében nem értelmezendo kategória. Keletkezési idejétol függetlenül mindenhatályos jogszabálynak az új Alkotmánynak kell megfelelnie. Az alkotmányossági vizsgálatbansincs a jognak két rétege, és nincs kétféle mérce sem. A jogszabály keletkezési idejének annyibanlehet jelentosége, hogy régi jogszabályok a megújított Alkotmány hatálybalépésével válhattakalkotmányellenessé.

53


A régebbi rendszerek jogának különleges kezelése - a jogfolytonosság és a legalitás elismerésemellett is - két vonatkozásban merülhet fel. Az elso kérdés, hogy mit lehet tenni a régi - s máraalkotmányellenessé vált - jogszabályok szerint létrejött jogviszonyokkal, összhangba hozhatókeezek az Alkotmánnyal? A második, hogy az elmúlt rendszerek alkotmányellenes intézkedéseirevonatkozó új jogszabályok alkotmányosságának megítélésénél figyelembe vehetoe a rendszerváltássajátos történelmi körülménye? Ezeket a kérdéseket is a jogállam követelményeinek betartásávalkell megválaszolni.

4. A jogállam alapveto eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság - többek között - megköveteli amegszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyokérintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságánakalkotmányos szabályokkal való korlátozását. Mint azt az Alkotmánybíróság a 10/1992. (II. 25.) ABhatározatában kifejtette, a jogszabály alkotmányellenességének következményét elsosorban ajogbiztonságra figyelemmel kell levonni. Ez a követelmény vonatkozik az alkotmányellenesjogszabály hatályon kívül helyezésének idopontjára, s még inkább az annak alapján keletkezettjogviszonyokra. Az egyes jogviszonyok és jogi tények ugyanis önállósulnak az alapulfekvonormától, és annak sorsát nem osztják automatikusan. Ellenkezo esetben minden jogszabályváltozása jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvébol foszabályként azkövetkezik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabállyal, sem jogszabály hatályon kívülhelyezésével -származzék ez akár a jogalkotótól, akár az Alkotmánybíróságtól - nem lehetalkotmányosan megváltoztatni.

Kivétel ez alól az elv alól csak akkor engedheto meg, ha azt a jogbiztonsággal konkuráló másalkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet.Ilyen kivétel például a jogerosen lezárt büntetoeljárások felülvizsgálata az elítélt javára, ha azeljárás késobb alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alapján folyt. Ezt az alkotmányosbüntetojog követeli meg. A jogviszonyok igazságtalan eredménye viszont önmagában nem érv ajogbiztonsággal szemben. Mint az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban kifejtette,"az anyagi igazságosság jogállami követelménye a jogbiztonságot szolgáló intézményeken ésgaranciákon belül maradva valósulhat meg. »Az anyagi igazság érvényesülésére« ... nem biztosít(nem biztosíthat) alanyi jogot az Alkotmány..."

A lezárt jogviszonyok kímélete szempontjából nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy azalapul fekvo jogszabály miért és mikor lett alkotmányellenes. A törvényhozót mindenjogviszonnyal kapcsolatban kötik a visszaható hatályú törvényhozás korlátai; azAlkotmánybíróságot pedig még ennél is jobban korlátozza az, hogy az Alkotmány hatálybalépéseelotti idore még a norma tartalmi alkotmányellenességét sem állapíthatja meg.

A jog és a jogviszonyok visszamenoleges megváltoztatására csak igen korlátozott lehetoség van.Az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályok által teremtett helyzetet a jövore nézve, újjogalkotással lehet alkotmányosan orvosolni.

5. Kérdés, hogy az elmúlt rendszerek alkotmányellenes intézkedéseire vonatkozó új jogszabályokalkotmányosságának megítélésénél figyelembe vehetoe a rendszerváltás sajátos történelmi helyzete.

Az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein belül és annak kiépítése érdekében figyelembelehet venni. Nem lehet azonban a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságrahivatkozva a jogállam alapveto biztosítékait félretenni. Jogállamot nem lehet a jogállam ellenébenmegvalósítani. A mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekretámaszkodó jogbiztonság elobbrevaló. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában isígy érvényesítette.

Az Alkotmánybíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a történelmet, hiszen saját magának istörténelmi feladata van. Az Alkotmánybíróság a "jogállami forradalom" paradoxonánakletéteményese; a jogállami Alkotmánnyal elkezdodött, és annak megvalósításában álló békésrendszerváltásban az Alkotmánybíróságnak saját hatáskörében feltétlenül biztosítania kell ajogalkotás összhangját az Alkotmánnyal.

54


Az Alkotmánybíróság mindig tekintettel volt az egyes ügyek kapcsán lényeges történelmikörülményekre. Tisztában van azzal, hogy döntése történelmileg kötött: még abban az esetben is, haaz Alkotmánybíróság abszolút értékeket nyilvánít ki, ezek saját korának szóló értelmét fedi fel. Azabortuszügyben az Alkotmánybíróság az ember jogállásának történelmi kiterjesztésére és amagzatról való hagyományos gondolkodás két, ellentétes irányú változására alapozta azt, hogy amagzat jogalanyiságáról kifejezetten döntenie kell a jogalkotónak. Több határozat arra figyelemmelítéli meg a szerzodés vagy a tulajdonnal való rendelkezés szabadságába beavatkozó jogszabályokalkotmányosságát, hogy az a piacgazdaság kiépítése (mint alkotmányos feladat) adott helyzetéttekintve szükséges és arányose. Kifejezetten a "tulajdoni rendszerváltással" függött össze azállamosítási és kárpótlási jogszabályok felülvizsgálata. Az Alkotmánybíróság azonban sohasemalkotmányossági szempontból tekintette rendkívülinek a helyzetet, azaz fel sem merült azalkotmányosság követelményeinek felfüggesztése. Az Alkotmánybíróság azt a kérdést tette fel,"hogy a rendszerváltás egyszeri, sajátos történelmi követelményei hogyan valósíthatók megalkotmányosan, a jogfolytonosság alapján maradva" [28/1991. (VI. 3.) AB h.].

A jelen ügyben vizsgált törvény tárgyában a törvényhozónak szukebb az alkotmányosmozgástere, mint a kárpótlási törvénynél volt. A tulajdonviszonyok rendezése a jövore szól. Akárpótlási törvény jogokat ad, s ahol jogot korlátoz, ezt jövobeli ingyenes jogszerzéssel köti össze.A jövonek szól az állami kötelezettségek megújításának lehetosége is, amely azonban nemkorlátlanul és nem feltétlenül alkotmányos; az állam még rendkívüli helyzetben sem változtathatjameg tetszése szerint kötelezettségei jogcímét, feltételeit vagy terjedelmét.

Ezzel szemben a büntethetoség elévülését ismét elkezdodni rendelo törvény az állam büntetohatalmának korlátait töri át; olyan garanciális jogokat, amelyeket az Alkotmány 8. § (4) bekezdéseakkor sem enged korlátozni, amikor más alapveto jogok alkotmányosan felfüggeszthetok vagykorlátozhatók. Szemben a tulajdonjog korlátozhatóságával az alkotmányos büntetojogalapintézményei legtöbb esetben fogalmilag sem relativizálhatók, s nem képzelheto el velükszemben mérlegelheto más alkotmányos jog vagy feladat. A büntetojogi garanciák ugyanis már egymérlegelés eredményét tartalmazzák, azt, hogy a bunüldözés sikertelenségének kockázatát az államviseli. [Vö. 9/1992. (I. 30.) AB határozat.] Ezért az ártatlanság vélelmét már nem lehet másalkotmányos jog miatt korlátozni, de fogalmilag sem lehetséges nem teljesen érvényesíteni; azállam tétlensége folytán az elévülési ido leteltekor megszerzett büntethetetlenség az elévülésleteltének pillanatában teljesen beáll, és nem lehet utólag sem "csökkenteni", sem feléleszteni; snem lehet a nullum crimen sine lege feltételét sem például mások jogai védelmére irányulóvalamely alkotmányos feladat ellátásával pótolni. Itt tehát egyszeruen nincs tere történelmi helyzet,igazságosság stb. figyelembevételének. Büntetojogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak agaranciák nyílt félretételével lenne lehetséges, ezt azonban a jogállam elve kizárja.

---->>----->>--<<-----<<----

55

4. cikk

(1) Az 5. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak azUnióra, a tagállamoknál marad.

(2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamintnemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető államifunkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzetibiztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladatamarad.

(3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletbentartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.

A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket.

A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.

HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2016.6.7.

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE

FOGLALT VÁLTOZATA

56

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2012.I.1. - Magyar joganyagok - 2005. évi L. törvény - a nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos eljárásról

2005. évi L. törvény

a nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos eljárásról1

1 Kihirdetve: 2005. VI. 16. Végrehajtásának fo irányára és módszerére nézve lásd: 1/2005. (X. 25.) KüM-IM együttes irányelv.

---->>----->>--<<-----<<----

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásábana)2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 271. § a), d).

nemzetközi szerzodés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerzodéskötési képességgel bíróegyéb alanyával kötött, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeketlétesíto, módosító vagy megszünteto, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezésselvagy címmel rendelkezo írásbeli megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, ketto vagy többegymással összefüggo okmányba foglalták-e;

---->>----->>--<<-----<<----

A nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerését megelozo eljárás

A nemzetközi szerzodés elokészítése

4. § (1)3

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 171. § (4) h), 2011. évi CLXXV. törvény 157. §.

A nemzetközi szerzodés elokészítésérol a szerzodés tárgya szerint hatáskörrel rendelkezominiszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyulés és a Kormány által meghatározottkülpolitikai elvek figyelembevételével, a külpolitikáért felelos miniszterrel egyetértésben dönt. Aminiszter az elokészítésbe érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket és egyesületeket, valamintmás intézményeket is bevonhat.

---->>----->>--<<-----<<----

A nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerése

Felhatalmazás nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerésére

7. § (1) A nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha aszerzodés szövegének ismeretében

a)4

4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 271. § j).

az Országgyulés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzodés esetében azOrszággyulés,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerzodés esetében a Kormányerre felhatalmazást ad.

(2) A nemzetközi szerzodés kötelezo hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetköziszerzodést kihirdeto törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: kihirdeto jogszabály)tartalmazza.

(3)5

5 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 270. § (9). Hatályos: 2012. I. 1-tol.

A nemzetközi szerzodés az Országgyulés feladat- és hatáskörébe tartozik, haa) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerzodés,

57

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2012.I.1. - Magyar joganyagok - 2005. évi L. törvény - a nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos eljárásról

b) olyan tárgykört szabályoz, amelyrol törvény rendelkezik, vagy amelyrol az Alaptörvény szerintsarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)-c) és e)-k) pontja alapján az Országgyuléshatáskörébe tartozó kérdést érint.

---->>----->>--<<-----<<----

A nemzetközi szerzodés kihirdetése és ideiglenes alkalmazása

A nemzetközi szerzodés kihirdetése

9. §1


(1) Az Országgyulés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzodést - a (2)bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerzodéstkormányrendeletben kell kihirdetni.2

2 Lásd: 356/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet, 377/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet, 432/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet.

---->>----->>--<<-----<<----

58

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 143/2010. (VII. 14.) AB határozat

143/2010. (VII. 14.) AB határozat1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: 1344/B/2008. Az Alaptörvény hatálybalépése elott meghozott alkotmánybírósági határozatokhatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. Lásd: Alaptörvény 5.

---->>----->>--<<-----<<----

2.3. A jelen esetben az indítványozó a kihirdetett nemzetközi szerzodés egyes rendelkezéseinekaz Alkotmánynak az állam, illetve a nép szuverenitását kimondó 2. § (1) és (2) bekezdésébeütközését állítva - ezeket az Alkotmány 2/A. § (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve -kezdeményezte az egész LSztv. megsemmisítését.

2.3.1. Az állami szuverenitást és annak korlátait egy korábbi határozatában az Alkotmánybírósága következoképpen értelmezte:

»Az Alkotmány 2. §-a a Magyar Köztársaságot a népszuverenitáson alapuló független,demokratikus jogállamnak nyilvánítja.

A szuverenitás az államnak, mint a nemzetközi jog alanyának fogalmi ismérve. A szuverenitásbelso oldala az állam önállóságát és azt a képességét fejezi ki, hogy alkotmányát és arra épülojogrendjét, alkotmányos intézményeit maga alkotja meg és tartja fenn, valamint hogy fohatalmatgyakorol a területén élo személyek felett. A szuverenitás külso oldalát az állam függetlensége, teljesnemzetközi jog- és cselekvoképessége jelenti, vagyis hogy más államokkal való kapcsolatábanszabadon, önállóan dönt.

A szuverenitás - bár az állam legfobb hatalmát és függetlenségét jelenti - nem tekinthetokorlátlannak. Az állam függetlenségét a nemzetközi jog korlátozza. Mivel a nemzetközi jog azállamoknak jogegyenloséget biztosít, következésképpen a szuverenitást korlátozó hatása nemvalamely államok feletti jogrend által valósul meg, hanem az állam önkorlátozása által. Az államönkorlátozása fejezodik ki a nemzetközi szerzodések létrehozásában, valamint az azokhoz valócsatlakozásban. A 36/1999. (XI. 26.) AB határozat is utal arra, hogy "az államok szuverenitásukatnemzetközi szerzodéssel, vagy belso elhatározásból - megfelelo szintu jogszabállyal -korlátozhatják". (ABH 1999, 320, 322.) Ez az önkorlátozás azonban nem szünteti meg aszuverenitást. A nemzetközi kapcsolatokban pedig kifejezetten ez, a nemzetközi szerzodésekmegkötésében is megnyilvánuló önkorlátozás jelenti a más államokkal való együttmuködésalapveto feltételeit. [5/2001. (II. 28.) AB határozat, ABH 2001, 86, 89.]«

A szuverenitás korlátozhatóságára vonatkozó álláspontját az 1154/B/1995. AB határozatban(ABH 2001, 823, 826, 828.) az Alkotmánybíróság még a következo megállapítással egészítette ki:"Az Alkotmány 19. § (1) bekezdése úgy szól, hogy a Magyar Köztársaság legfelsobb államhatalmiés népképviseleti szerve az Országgyulés. A (3) bekezdés f) pontja kimondja, hogy e jogkörében azOrszággyulés megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedo fontosságúnemzetközi szerzodéseket. (...) [Vagyis] [a]z Alkotmánynak az Országgyulés hatáskörérol szóló 19.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezése alapján az Alkotmány számolt a nemzetközi kapcsolatokkörében a nemzeti szuverenitás bizonyos korlátozásával."

2.3.2. Egy másik határozatában az Alkotmánybíróság már vizsgálta az európajog és az államiszuverenitás viszonyát az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdése alapján, ekkor még annak jegyében,hogy a határozat meghozatalakor a Magyar Köztársaság még nem volt tagja az Európai Uniónak[30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220. a továbbiakban: Abh1.].

E határozat a 2.3.1. pontban kifejtetteket újból leszögezve ["A szuverenitás korlátozásatermészetszeru velejárója annak, hogy az állam nemzetközi kapcsolatokban szerepel, nemzetközikötelezettségeket vállal" (Abh1., 232.)] a következo - a jelen ügyre vonatkozóan is irányadó -megállapításokat tette:

"Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint: a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,amely a népszuverenitást választott képviseloi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A képviseletihatalomgyakorlást megtestesíto Országgyulés által gyakorolt államhatalom azonban nem korlátlanhatalom, a parlament csak az Alkotmány keretei között tevékenykedhet, hatalmának korlátait azAlkotmány rendelkezései meghatározzák [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33, 36.]. Ez atétel természetesen az államhatalom gyakorlására hivatott más szervek vonatkozásában isértelemszeruen irányadó.

59


Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint: a Magyar Köztársaság független, demokratikusjogállam. A demokratikus jogállam alkotmányi követelményei meghatározzák az Országgyulés és aKormány tevékenységének, általában véve a közhatalom gyakorlásának kereteit és korlátait. Anépszuverenitáson alapuló demokratikus jogállam egyik követelménye, összefüggésben azAlkotmány 2. § (2) bekezdésében deklarált népszuverenitás elvével, hogy közhatalom kizárólagdemokratikus legitimáció alapján gyakorolható. A közhatalom-gyakorlás körébe tartozik - egyebekmellett - a jogalkotás és jogérvényesítés intézményi, eljárási és tartalmi jellemzoinek ameghatározása is. A közhatalom gyakorlásának demokratikus legitimációja egyaránt alkotmányikövetelmény a belso és külso, vagyis a nemzetközi kapcsolatok meghatározására irányuló, illetolegnemzetközi kötelezettségvállalást eredményezo közhatalmi aktusokat illetoen.

Az Alkotmány szerint a népszuverenitáson és a demokratikus jogállamiságon alapulódemokratikus legitimáció szempontja a Magyar Köztársaságban alkalmazandó jogi normákatilletoen azt a követelményt állítja fel, hogy azok megalkotása a közhatalom végso forrásáravisszavezetheto legyen. Az Alkotmány 2. § (1)-(2) bekezdései alapján tehát általánosan irányadókövetelmény, hogy a hazai jogalkalmazásban a hazai jogalanyokkal szemben érvényesíthetominden közjogi jogi norma a népszuverenitásra visszavezetheto, demokratikus legitimációnalapuljon. (ABH 1998, 233-234.)"

A népszuverenitásra visszavezethetoség követelményének az Abh1. után, az európai unióscsatlakozás elokészítésekor az alkotmányozó az Alkotmány 2/A. § beiktatásával tett eleget. (Azebbol fakadó következményeket az Alkotmánybíróság a jelen határozat IV/2.2. pontjában érintette.)Az Alkotmány 2/A. §-ának érvényesülése azonban nem üresítheti ki az Alkotmány 2. § (1) és (2)bekezdésében foglaltakat.

2.4. Az Alkotmánybíróság emlékeztet továbbá az Alkotmány 6. § (4) bekezdésére, amely szinténaz európai uniós csatlakozás elokészítése során került be alaptörvényünkbe, mint államcél. Erendelkezés részben az Európai Unió, részben az európai egység érdekében tevékenykedo többinemzetközi szervezet (mint például az Európa Tanács) vonatkozásában rögzíti azt az alkotmányoselvárást, amelyet a mindenkori kormánynak követnie kell. A részvétel nem öncél, hanem az emberijogok, a jólét és a biztonság kiterjesztését kell szolgálnia: e szervezetekben tevékenykedve, továbbáa jelenlegi struktúrák és intézmények esetleges reformjai során a kormánynak ezt szem elott tartvakell tárgyalnia és fellépnie, és ezt szem elott tartva kell döntenie egy-egy reformszerzodésratifikációjáról az Országgyulésnek.

2.5. Az indítvány többször is utal arra, hogy a Lisszaboni Szerzodés kötelezo hatályánakelfogadásával "a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszunik."

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Lisszaboni Szerzodés nem európai szuperállamothozott létre: a Lisszaboni Szerzodést szuverén tagállamok fogadták el és erosítették meg,megállapodva abban, hogy szuverenitásuk egy részét nemzetek feletti együttmuködés formájábanmegosztják egymással. A Lisszaboni Szerzodés nem változtatja meg alapjaiban az Európai Uniót,azonban bevezet néhány komoly intézményi újítást, miáltal az Európai Unió erosebbé válik, éshatékonyabban muködik. Ezek közé tartozik, hogy tagállamai az Európai Uniót önálló jogiszemélyiséggel ruházzák fel, amelynek tevékenységét azonban a tagállamok kormányai továbbra isirányítani és ellenorizni tudják. A Lisszaboni Szerzodéshez csatolt (2.) Jegyzokönyv aszubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról pedig a tagállami parlamentek számára - akorábbinál szélesebb körben - is biztosítja az ellenorzés gyakorlását: így mindenekelott a 6., 7.cikkekben a jogszabálytervezetek felülvizsgáltatási eljárása kezdeményezési jogának, illetve a 8.cikkben foglaltak szerint az elfogadott jogalkotási aktusokkal szembeni, az Európai Unió Bíróságaelotti megsemmisítési eljárás indítványozási jogának elismerésével.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: ezek az eljárások biztosítékot adnak arra, hogy - azAlkotmány 2/A. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányból eredo hatásköröknek a többitagállammal közösen, illetve az Európai Unió intézményei révén történo gyakorlása során - azalapító szerzodésekbol fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez "szükségesmérték" ellenorzésében az Országgyulés aktív, kezdeményezo szerepet játsszon. Van olyan területis - így a rendes felülvizsgálati eljárás [az Európai Unióról szóló szerzodés 48. cikk (2)-(5)bekezdése szerint], vagy az ún. egyszerusített módosítási eljárás [az Európai Unióról szólószerzodés 48. cikk (6)-(7) bekezdése szerint], vagy a több államra kiterjedo vonatkozású családjogikérdések [az Európai Unió muködésérol szóló szerzodés 81. cikk (3) bekezdése szerint], aholakárcsak egy tagállami parlament kifogása is megakadályozza a döntéshozatalt.

60


Az Alkotmánybíróság megállapítja továbbá, hogy a jogállamiság biztosítékai vonatkozásában -figyelemmel az Alkotmány 6. § (4) bekezdésérol fentebb kifejtettekre - a Lisszaboni Szerzodéséppen, hogy elorelépést jelent az európai polgárokat - így a magyar állampolgárokat - illetoen is.Ilyen például az ún. polgári kezdeményezés intézményének bevezetése.

A Lisszaboni Szerzodés úgy hivatkozik az Alapjogi Chartára, mint az Unió jogilag kötelezo erejugaranciáinak, illetve azoknak a jogoknak a gyujteményére, melyekkel az Európai Unió megítéléseszerint valamennyi polgárnak rendelkeznie kell. Az Európai Unió intézményeinek tiszteletben kelltartaniuk az Alapjogi Chartában rögzített jogokat és e kötelezettségeknek a tagállamoknak is elegetkell tenniük az uniós jogszabályok végrehajtása során. Az Alapjogi Chartában megfogalmazottrendelkezések megfelelo alkalmazását az Európai Unió Bírósága felügyeli. Az Alapjogi Chartánaka Lisszaboni Szerzodésbe történo beépítése nem módosítja az Európai Unió hatáskörét, viszontmegerosített jogokat és további szabadságokat biztosít a polgárok számára. Az Alkotmánybíróságmegjegyzi továbbá, hogy a Lisszaboni Szerzodés szerinti módosítás az alapveto jogokat már azuniós jog részének, mint annak általános elveinek minosíti [6. cikk (3) bekezdés] és kimondja, hogy"[a]z Unió csatlakozik az emberi jogok és alapveto szabadságok védelmérol szóló európaiegyezményhez" [6. cikk (2) bekezdése]. Az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy jelenleg már acsatlakozás technikai elokészítése folyik.

Figyelemmel a szuverenitás korlátozhatóságáról korábbi határozataiban [36/1999. (XI. 26.) ABhatározat, ABH 1999, 320, 322.; 5/2001. (II. 28.) AB határozat, ABH 2001, 86, 89.; 1154/B/1995.AB határozat, ABH 2001, 823, 826., 828.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220.]kifejtettekre, a fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az LSztv. nem állellentétben sem az Alkotmány 2. § (1)-(2) bekezdésével, sem annak 2/A. § (1) bekezdésével.

A Lisszaboni Szerzodés reformjai, ideértve az Európai Unió jogi személlyé válását is - mindenjelentoségük ellenére - sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz azEurópai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban,amelyre a szükséges mértékben, a magyar kormány részvételével tárgyalt és az Országgyulés által2007. december 17-én 325 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett, azaz aminimálisan szükséges kétharmados arányt meghaladó többséggel ratifikált nemzetköziszerzodéssel ruházott át az Alkotmányból eredo egyes hatásköröket, amelyek gyakorlása vagytovábbra is a többi állammal közösen - az európai uniós döntéshozatali szabályoknak megfeleloen -vagy az Európai Unió intézményei útján történik.

Az Alkotmánybíróság a fentieket összegezve hangsúlyozza tehát, hogy a Lisszaboni Szerzodéskötelezo hatályának elfogadásával és az LSztv.-ben való kihirdetésével a Magyar Köztársaságnaksem függetlensége, sem jogállamisága, sem önálló állami léte nem szunik meg.

Erre tekintettel az indítványt az Alkotmánybíróság ebben a részében is elutasította.Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben történo közzétételét az ügy jelentoségére

tekintettel rendelte el.

---->>----->>--<<-----<<----

61

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2012.V.11. - Magyar joganyagok - 22/2012. (V. 11.) AB határozat

22/2012. (V. 11.) AB határozat

1 Alkotmánybírósági ügyszám: X/2349/2012.

az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezéséro˝l1

---->>----->>--<<-----<<----

[42] 3.2. Az elozo Alkotmány 2/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy "a Magyar Köztársaságaz Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzo˝dés alapján - az Európai Uniót, illetoleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzo˝désekbo˝l fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredo˝ hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."

[43] A (2) bekezdés kimondta, hogy "az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzo˝désmegero˝sítéséhez és kihirdetéséhez az országgyu˝lési képviselo˝k kétharmadának szavazata szükséges."

[44] Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése a 2/A. §-ban foglaltakkal azonosan tartalmazza, hogyMagyarország "az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzo˝dés alapján - az alapító szerzo˝désekbo˝l fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig" [az Alaptörvénybo˝l] "eredo egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen ... az Európai Unió intézményei útján" gyakorolhatja.

[45] Változatlan alkotmányi szabály, hogy az ilyen nemzetközi szerzo˝déshez az országgyu˝lésiképviselok kétharmadának szavazata szükséges. A korábbiakhoz képest eltérést jelent, hogy az országgyu˝lési képviselo˝k kétharmadának szavazata nem a szerzo˝dés megero˝sítéséhez és kihirdetéséhez, hanem a kötelezo˝ hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz szükséges. A szövegszeru˝ egyezés mellett az Alaptörvény E) cikkének szabályozási környezetébo˝l sem lehet olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a 2/A. §-nak a 143/2010. (VII. 14.) AB határozatban foglalt értelmezése az Alaptörvény hatálybalépésével meghaladottá vált volna.

[46] Megállapítható, hogy az elo˝zo Alkotmány és az Alaptörvény jelen üggyel érintettrendelkezései az eldöntendo˝ értelmezési kérdés szempontjából tartalmilag megegyeznek, ezért a 143/2010. (VII. 14.) AB határozatban kibontott elvek alkalmazásának nincs akadálya.

IV.

[47] 1. A 143/2010. (VII. 14.) AB határozat egyebek között azt vizsgálta, hogy mi következik azelozo Alkotmány 2/A. §-ának tartalmi elemeibo˝l, együtt és összefüggésükben.

[48] A határozat szerint "az Alkotmány 2/A. §-a tartalmazza mindenekelo˝tt azt az alkotmányosfelhatalmazást - ezt a szakirodalom többnyire a szuverenitás-átruházás vagy hatáskör-transzfer kifejezésekkel jelöli -, amelynek révén az alkotmányozó világos alkotmányi alapot és keretet teremtett ahhoz, hogy hazánk az Európai Unióban mint tagállam részt vehessen. Ez mindenekelo˝tt a 2004-ben bekövetkezett csatlakozás elo˝készítését szolgálta. A 2/A. § (1) bekezdésében a nemzetközi szerződés alapján fordulat azonban nemcsak az ún. csatlakozási szerződés viszonylatában értelmezendő, hanem belőle okszerűen következik, hogy amennyiben az Európai Unió továbbfejlődése során, az Alkotmányból eredő további hatáskörök közösen, illetve az Európai Unió intézményei útján történő gyakorlása tűnik szükségesnek, akkor e hatáskörök átruházása a szükséges mértékig - és újabb nemzetközi szerződés alapján - alkotmányosan lehetséges. Ily módon a törvényhozó hatalom - a tárgyalásokat folytató kormány ellenőrzésével, illetve az ún. ratifikációs eljárás során - mint az állami szuverenitás gyakorlója dönt arról, hogy egy ilyen komplex-intézményi reformot a Magyar Köztársaság nevében el tud-e fogadni. A 2/A. § (2) bekezdése pedig, a kérdés jelentőségére tekintettel, a kétharmados többséggel történő szavazást követeli meg ehhez."

62

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2012.V.11. - Magyar joganyagok - 22/2012. (V. 11.) AB határozat

[49] 2. Az Alkotmánybíróság az elo˝zo Alkotmány 2/A. §-a értelmezésének a 143/2010. (VII. 14.)AB határozatban megjeleno˝ eredményét az Alaptörvény E) cikkének értelmezésére is irányadónak tartja. Azt a kérdést, hogy csak a csatlakozási szerzo˝désre vagy más szerzo˝désekre is alkalmazni kell-e a mino˝sített többség követelményét, az Alkotmányíróság már eldöntötte.

[50] Ennek megfelelo˝en megero˝síti, hogy minden olyan szerzo˝déshez, amely MagyarországAlaptörvényben megjelölt hatásköreinek további átadásához vezet az Európai Unió intézményei útján történo˝ közös hatáskörgyakorlás révén, az országgyu˝lési képviselok kétharmadának szavazatával adott felhatalmazás szükséges. Vagyis az E) cikk (2) és (4) bekezdése nemcsak a csatlakozási szerzo˝désre, és az alapító szerzo˝désekre, vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerzo˝désre, amelynek kidolgozásában - az Európai Unió reformjában -Magyarország már tagállamként vesz részt. [A jelen ügyben nem kell állást foglalni a szuverenitás-transzfernek a terjedelmérol, az Alaptörvény-értelmezési indítvány erre nem terjed ki; az Alaptörvény E) cikk (4) bekezdését bármilyen csekély mértéku˝, hatáskör-átadáshoz vezeto szerzo˝désnél alkalmazni kell.]

[51] Azt, hogy milyen szerzo˝dést kell ilyennek tekinteni, a szerzo˝dés alanyai, tárgya, aszerzo˝désbo˝l eredo jogok és kötelezettségek alapján lehet esetenként megállapítani. Szükséges feltétel, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként, más tagállamokkal együtt legyen részese a szerzo˝désnek. A szerzo˝désbo˝l az Alaptörvénybo˝l eredo további hatáskörök közös, illetve az Európai Unió intézményei útján történo˝ gyakorlása kell következzen. Ugyanakkor nem szükséges, hogy ez már a szerzo˝dés hatálybalépésekor bekövetkezzék; elég, ha ez csupán feltételto˝l függo kötelezettséget jelent. Ha nemzetközi szerzo˝désen alapul, akkor az alapító szerzo˝dések végrehajtására és ennek felügyeletére irányuló új eszközök bevezetésére is alkalmazni kell a minosített többség követelményét: ez ugyanis azt jelenti, hogy az alapító szerzo˝déseken nyugvó végrehajtási intézkedések (másodlagos jogi aktusok elfogadása) már nem elégségesek, és ezért a végrehajtást szolgáló eszközök kiegészítésére, vagy új eszközökre jelentkezik igény. Nem szükséges, hogy a szerzo˝dés önmagát európai uniós jognak mino˝sítse, és az sem feltétel, hogy az Európai Unió alapító szerzo˝dései közé tartozzon.

[52] Az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése lényeges tartalma szerint a szuverenitás-átruházásra vagy hatáskör-transzferre tartalmaz garanciális elo˝írást. (Ezért nem szükséges az országgyu˝lési képviselok kétharmadának szavazata, ha a szerzo˝dés nem eredményezné újabb, az Alaptörvénybo˝l eredo hatásköröknek az Európai Unió intézményeivel vagy a tagállamokkal való közös gyakorlását.) Mivel az E) cikk (4) bekezdése világosan rögzíti, hogy a szuverenitástranszfer tartalmú szerzodések kötelezo˝ hatályának elismerésére az országgyulési képviselok kétharmadának szavazatával kerülhet csak sor (azaz a kétharmados követelmény érvényesítésére a ratifikációs eljárás folyamatában kell sort keríteni), és mivel egy nemzetközi szerzo˝dést csak egyszer lehet ratifikálni (kötelezo hatályát elismerni), ezért ezzel alkotmányosan nem lenne összeegyeztetheto olyan megoldás, amely a szuverenitástranszfer ido˝beli késleltetésére vagy feltételhez kötésére hivatkozva, csak egyszeru˝ többséget kívánna a ratifikációs eljárásban, illetve esetleg a többlet kötelezettségvállaláshoz ido˝zítve kívánná csak meg az Országgyu˝lés kétharmados támogatását.

---->>----->>--<<-----<<----

63

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2016.XII.5. - Magyar joganyagok - 22/2016. (XII. 5.) AB határozat


az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének értelmezésérol1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: X/3327/2015.

---->>----->>--<<-----<<----

Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja,hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberiméltóságot, más alapveto jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányánalapuló önazonosságát.

---->>----->>--<<-----<<----

[58] 7.1. A szuverenitáskontrollal kapcsolatosan az Alkotmánybíróság az alábbiakat jegyzi meg.[59] Az Alaptörvény B) cikke értelmében Magyarországon a közhatalom forrása a nép, amely a

hatalmat választott képviseloi útján, és kivételesen közvetlenül gyakorolja. A gyakoroltállamhatalom nem korlátlan hatalom, a parlament csak az Alaptörvény keretei közötttevékenykedhet, hatalmának korlátait az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg [Vö. 2/1993. (I.22.) AB határozat, ABH 1993, 33, 36.]. Mindaddig, amíg az Alaptörvény B) cikke a független,szuverén államiság elvét tartalmazza és a közhatalom forrásaként a népet jelöli meg, ezeket arendelkezéseket az E) cikk szerinti uniós klauzula nem üresítheti ki.

[60] Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásával nem szuverenitásáról mondott le,hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetové, ennek megfeleloen Magyarországszuverenitásának fenntartását kell vélelmezni az Európai Unió alapító szerzodéseiben megállapítottjogokhoz és kötelezettségekhez képest további hatáskörök közös gyakorlásának megítélésekor(fenntartott szuverenitás vélelme). A szuverenitás az Alaptörvényben a hatáskörök végsoforrásaként és nem hatáskörként került rögzítésre. Ezért a hatáskörök közös gyakorlása semeredményezheti azt, hogy a nép elveszíti végso ellenorzési lehetoségét a közhatalom (akár közös,akár egyedi, tagállami formában megvalósuló) gyakorlása felett. Ezt támasztja alá az AlaptörvényE) cikk (4) bekezdésében írt országgyulési elismerésre vonatkozó szabály, illetve kivételesen azAlaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében írt népszavazási jog gyakorlása.

[61] 7.2. A identitáskontrollal kapcsolatosan az Alkotmánybíróság az alábbiakat jegyzi meg.[62] Az EUSz 4. cikk (2) bekezdése értelmében "[a]z Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a

Szerzodések elotti egyenloségét, valamint nemzeti (alkotmányos) identitását, amelyelválaszthatatlan része azok alapveto politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve aregionális és helyi önkormányzatokat is."

[63] Az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelveinnyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott együttmuködés keretében indokolt biztosítaniaz EUB-vel, hasonlóan a számos más tagállam Alkotmánybírósága, illetve hasonló funkcióval bírólegfobb bírósági fóruma által jelenleg is követett gyakorlathoz.

[64] A magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarországalkotmányos önazonosságát érti, és tartalmát az Alaptörvény egésze, illetve egyes rendelkezéseialapján, az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése szerint azok céljával, a Nemzeti Hitvallással éstörténeti alkotmányunk vívmányaival összhangban, esetrol-esetre bontja ki.

[65] Magyarország alkotmányos önazonossága nem statikus és zárt értékek jegyzéke, ugyanakkortöbb olyan fontos összetevoje kiemelheto példálódzó jelleggel, amelyek azonosak a ma általánosanelfogadott alkotmányos értékekkel: a szabadságjogok, a hatalommegosztás, a köztársaságiállamforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, aparlamentarizmus, a jogegyenloség, a bírói hatalom elismerése, a velünk élo nemzetiségek védelme.Egyebek mellett ezek történeti alkotmányunk olyan vívmányai, amelyeken az Alaptörvény és általaa magyar jogrendszer nyugszik.

64

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2016.XII.5. - Magyar joganyagok - 22/2016. (XII. 5.) AB határozat

[66] Az alkotmányos önazonosság védelme felmerülhet az egyének életfeltételeit, foként azalapjogok által védett magánszférájukat és személyi, illetve szociális biztonságukat, továbbá önállódöntési felelosségüket befolyásoló esetekben, továbbá Magyarország nyelvi, történelmi és akulturális hagyományai érintettsége esetén.

[67] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága olyanalapveto érték, amelyet nem az Alaptörvény hoz létre, azt az Alaptörvény csak elismeri. Azalkotmányos önazonosságról ezért nemzetközi szerzodéssel sem lehet lemondani, attól csak aszuverenitás, az önálló államiság végleges megszunése foszthatja meg Magyarországot. Azalkotmányos önazonosság védelme ennek megfeleloen mindaddig az Alkotmánybíróság feladatamarad, amíg Magyarország szuverenitással rendelkezik. Ebbol következoen a szuverenitás és azalkotmányos önazonosság számos ponton érintkezik egymással, így a rájuk vonatkozó két kontrolltegyes esetekben egymásra tekintettel kell elvégezni.

---->>----->>--<<-----<<----

65

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2014.VI.6. - Magyar joganyagok - 2010. évi CXXX. törvény - a jogalkotásról

2010. évi CXXX. törvény

a jogalkotásról1

1 Kihirdetve: 2010. XI. 29.

Az Országgyulésaz Alaptörvény T) cikkében foglaltak végrehajtására,a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történo magas szintu érvényesítése

érdekében,a jogalkotó által kituzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok

kidolgozásának elosegítésére, továbbáannak érdekében, hogy a jog megismerhetoségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század

adta lehetoségekkel,a következo törvényt alkotja:2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § a).

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény hatályaa) a jogszabályokra, valamintb) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi

szervezetszabályozó eszköz)terjed ki.

(2) E törvény rendelkezéseita) a nemzetközi szerzodést kihirdeto jogszabályokra a nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos

eljárásról szóló törvényben,b)3


a különleges jogrendben alkotható jogszabályra a különleges jogrendben bevezethetointézkedésekrol szóló törvénybenfoglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)4


A IV. Fejezet rendelkezéseit az Alaptörvény és módosítása elokészítésére is alkalmazni kell.(4)5

5 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 66. § a).

E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. § (1) bekezdése, a16. §, a 18-20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre ismegfeleloen alkalmazni kell.

II. Fejezet

A jogalkotás alapveto követelményei

2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelmuen értelmezheto szabályozásitartalommal kell rendelkeznie.

66


(2) Jogszabály a hatálybalépését megelozo idore nem állapíthat meg kötelezettséget,kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nemnyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének idopontját úgy kell megállapítani, hogy elegendo ido álljonrendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabálya)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § b).

megfeleljen az Alaptörvénybol eredo tartalmi és formai követelményeknek,b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredo kötelezettségeknek ésd) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.

3. §2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § c).

Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozásiszintenként lehetoleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehetindokolatlanul párhuzamos vagy többszintu. A jogszabályban nem ismételheto meg az Alaptörvényvagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehetellentétes.

4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapveto jogintézményeketés a szabályozási cél megvalósulásával összefüggo lényeges garanciákat.

5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazásjogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adottjogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kelljelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkörszerint kell megjelölni.

(1a)3

3 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 375. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tol.

Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselo-testülete, társulás esetén - haa társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyánakszabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásbankijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselo-testületejogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevo helyi önkormányzatképviselotestületének hozzájárulása szükséges.

(1b)4


Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselo-testülete, társultképviselo-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselo-testülete ahelyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendeletmegalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselo-testületdöntésének megfeleloen.

(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapveto jogintézmények, jogok és kötelezettségek

alapveto szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyantárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehetfelhatalmazást adni.

(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazástadó jogszabályból kifejezetten más nem következik.

III. Fejezet

A jogszabály hatálya és módosítása

67


1. A jogszabály területi és személyi hatálya

6. §1


(1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területihatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területihatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevo helyi önkormányzatok, az 5. §(1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselo-testületben részt vevo települési önkormányzatokközigazgatási területére terjed ki.

(2) A jogszabály személyi hatályaa) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel

nem rendelkezo szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes

személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetekre, az 5. § (1a)bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevo helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdésszerinti esetben a társult képviselo-testületben részt vevo települési önkormányzatok közigazgatásiterületén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkezoszervezetekreterjed ki.

(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdésszerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstoleltéro területre, illetve személyi körre terjed ki.

2. A jogszabály idobeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése

7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabálykihirdetését követo valamely nap lehet.

(2) Ha a szabályozás célja másként nem érheto el, a jogszabály hatálybalépésének napja akihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés idopontját órában kell meghatározni,mely nem elozheti meg a kihirdetés idopontját.

(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövobelifeltétel bekövetkeztének idopontjához is kötheto.

(4) Ha a szabályozás célja másként nem érheto el, törvény rendelkezhet úgy, hogy ahatálybalépésérol külön törvény rendelkezik.

(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különbözo - a jogszabályhatálybalépését követo - idopontokat is meg lehet állapítani.

(6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejulegvagy azt követoen, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelozoen kihirdetheto. Avégrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azonrendelkezésével egyidejuleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha afelhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezové.

(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével- a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba.

8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkezo szerv jogszabálymegalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölo, a módosítástkimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.

(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezeto részét, a hatályba lépettjogszabályi rendelkezés hatálybalépteto rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hibakivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerzodés, a nemzetközi szerzodéshez fuzöttfenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.

9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhetohatályon kívül.

68


(2) Ha a szabályozás célja másként nem érheto el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkezo szervjogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályirendelkezés a kihirdetett szövegtol eltéro szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de méghatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.

10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát vesztia) ha a hatályon kívül helyezendo jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölo,

a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,

b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölo, annak helyébe lépését kimondójogszabályi rendelkezés módosítja,

c)1

1 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 66. § b).

a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagyd)2


ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a (3)

bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagyjogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkezo szerv helyezheti hatályon kívül.

(3) Hatályon kívül helyezhetoa)3


törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnökminiszterelnökhelyettest kijelölo rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetojénekrendelete a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölo rendeletekivételével,

b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adottfelhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nemalkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölo rendelete kivételével a Kormánytagjának rendelete.

(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyekmódosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincsfelhatalmazása.

(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azonminiszteri rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg,vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt -már nincs felhatalmazása.

(6) A hatályvesztés idopontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptárinapját, vagy azt valamely jövobeli feltétel bekövetkeztének idopontjához kell kötni. Ha aszabályozás célja másként nem érheto el, a hatályvesztés idopontja órában is meghatározható.

(7) A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés -jogszabály eltéro rendelkezése hiányában - a nap kezdetén veszti hatályát.

(8)4


Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha azAlkotmánybíróság a határozatában eltéroen nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát. Abíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a nap kezdetén vesztihatályát.

11. § Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésére vagy hatályvesztésérevalamely jövobeli feltétel bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezésérol a bekövetkezésnaptári napjának megjelölésével határozatot kell közzétenni, kivéve, ha a jogszabály hatálybalépésevalamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötodik. A jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogya határozat Magyar Közlönyben történo közzétételére mely feladatkörrel rendelkezo miniszterköteles. Önkormányzati rendelet esetén a határozatot a jegyzo az önkormányzati rendeletkihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé.

69


12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyezo rendelkezés a hatálybalépéssel, vagyha a módosító, illetve a hatályon kívül helyezo rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívülhelyezést meghatározott idoponthoz vagy jövobeli feltételhez köti, ennek az idopontnak vagyjövobeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.

(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követonapon hatályát veszti.

(3)1

1 Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 73. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 1-tol.

A kizárólaga) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést,b) hatályba lépteto rendelkezést, illetvec) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést

tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottáválását követo napon hatályát veszti.

13. § (1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejuleg atárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályonkívül helyezésrol rendelkezo jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívülhelyezésérol vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezésérol,amely a felhatalmazás végrehajtására irányul.

(2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívülhelyezésérol.

14. § (1)2

2 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 66. § c).

A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12.§ (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályirendelkezés hatályát.

(2)3

3 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 66. § c).

Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) vagy (3)bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezettjogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.

3. A szabályozási átmenet

15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik - a hatálybalépésétkövetoen

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megkezdett eljárási cselekményekrekell alkalmazni.

(2) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik - a hatálya alatta) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamintb) megkezdett eljárási cselekményekre

a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követoen is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A jogszabályok elokészítése

4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása

70


16. § (1) A jogszabály elokészítojének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelményekfigyelembevételével - a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.

(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítésérol a kormányzatijogszabály-elokészíto tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelos miniszter útjángondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály elokészítéséért felelosminiszter

a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelos miniszterrel egyetértésbenterjeszti a Kormány elé,

b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelos miniszter véleményének kikérését követoenadja ki.

(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelos miniszter alkotmányossági vagyeurópai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály elokészítéséért felelosminiszter és az igazságügyért felelos miniszter közös eloterjesztése alapján a Kormány dönt.

(4)1


Az önálló szabályozó szerv vezetoje a rendeletét a 2. § (4) bekezdésében foglaltkövetelmények érvényesülése érdekében az igazságügyért felelos miniszter véleményének kikérésétkövetoen adja ki.

5. Elozetes hatásvizsgálat

17. § (1) A jogszabály elokészítoje - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességu -elozetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az elozeteshatásvizsgálat eredményérol a Kormány által eloterjesztendo törvényjavaslat, illetvekormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzatképviselo-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általameghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz elokészítoje elozetes hatásvizsgálatotvégez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kella) a tervezett jogszabály valamennyi jelentosnek ítélt hatását, különösenaa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,ab) környezeti és egészségi következményeit,ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamintb) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható

következményeit, ésc) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

6. Indokolási kötelezettség

18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály elokészítoje indokolást csatol, amelybenbemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasoltszabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és azeurópai uniós jogból eredo kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetésikötelezettségrol.

7. A jogszabálytervezetek véleményezése

19. § (1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számárakifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érinto jogszabályok tervezeteitvéleményezhesse, a jogszabály elokészítoje köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv ejogával élhessen.

71


(2) A jogszabály elokészítoje a jogszabályok elokészítésében való társadalmi részvételrol szólótörvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhetoés véleményezheto legyen.

(3) A kormányzati jogszabály-elokészíto tevékenység során készített jogszabálytervezetekvéleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg.

8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival

20. § (1) Ha az Európai Unió alapját képezo szerzodések vagy valamely uniós jogi aktusrendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek éstagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségrol szóló megállapodásban részes más államnakelozetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: elozetes bejelentés)meg kell küldeni, az elozetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kelllefolytatni.

(2) Ha az elozetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszterterjesztette elo a jogalkotónak, az eloterjeszto a Kormány rendeletében kijelölt miniszternélkezdeményezi az elozetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelöltminiszter a kezdeményezésrol tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkezominisztert és az igazságügyért felelos minisztert.

(3) Ha a nem a Kormány által eloterjesztett törvényjavaslatot elozetes bejelentésre meg kellküldeni, és a (2) bekezdés szerint az elozetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték,a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkezo miniszter, illetve az igazságügyért felelosminiszter - az eloterjeszto és a másik miniszter egyideju tájékoztatása mellett - a Kormányrendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az elozetes bejelentési eljárás lefolytatását. AKormány rendeletében kijelölt miniszter az elozetes bejelentési eljárás eredményérol haladéktalanultájékoztatja az eloterjesztot, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkezo minisztert és azigazságügyért felelos minisztert.

(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét elozetes bejelentésre meg kell küldeniaz Európai Központi Banknak, a megküldésrol a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.

(5)1


Ha az önálló szabályozó szerv vezetoje rendeletének tervezetét meg kell küldeni elozetesbejelentésre, a megküldésrol az önálló szabályozó szerv vezetoje gondoskodik.

(6) Az elozetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az elozetes bejelentési eljárásbefejezését követoen alkotható meg.

V. Fejezet

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata

9. Utólagos hatásvizsgálat

21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályokhatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésébenmeghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozásmegalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

(2)2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § d).

Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén aMagyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetoje, az önkormányzati rendeletesetén a jegyzo gondoskodik.

10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata

72


22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve aminiszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érinto új jogi szabályozás vagy módosításmegalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedo,c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerusítheto, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb,

kevésbé költséges eljárásokat eredményezo szabályozással felváltható,d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagye)az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintu szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelomódosítására kerüljön sor.

(2)1


Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén aMagyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetoje, az önkormányzati rendeletesetén a jegyzo gondoskodik.

VI. Fejezet

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

23. §2


(1) Normatív határozatban szabályozhatjaa) az Országgyulés,b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,c) az Alkotmánybíróság,3

3 Lásd: 1003/2012. (III. 9.) AB Tü. határozat.

d) a Költségvetési Tanácsszervezetét és muködését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselo-testülete a saját és azáltala irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányítottszervek szervezetét és muködését.

(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselo-testülete a sajátés az általa irányított szervek szervezetét és muködését, tevékenységét, valamint cselekvésiprogramját.

(4) Normatív utasításban szabályozhatjaa) a köztársasági elnök,b) a miniszterelnök,c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi

államigazgatási szerv vezetoje,

d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,e)a legfobb ügyész,f) az alapveto jogok biztosa,g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,h) az Állami Számvevoszék elnöke,i) a fovárosi és megyei kormányhivatal vezetoje, valamintj) a polgármester, a fopolgármester, a megyei közgyulés elnöke (a továbbiakban együtt:

polgármester) és a jegyzoa vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és muködését, valaminttevékenységét.

(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat kia) az Országgyulés,b) a köztársasági elnök,c) az Alkotmánybíróság,

73


d) az alapveto jogok biztosa,e)az önálló szabályozó szerv, valamintf)1

1 Módosította: 2014. évi XXI. törvény 46. §.

a minisztériumhivatali szervezetének vezetoje, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelezo.

24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogiszervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételheto meg.

(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik akibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyediutasítás adására vonatkozó jogát.

(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és muködését szabályozó - törvény alapjánkiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehetellentétes.

VII. Fejezet

A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jogszabálytár

11. Magyarország hivatalos lapja2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § e).

25. § (1)3


Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzatiportálon történo elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegéthitelesnek kell tekinteni.

(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységesszerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetu szöveg) a Magyar Közlönybennem teheto közzé.

25/A. §4


(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelos szerkesztoje azelektronikus dokumentumot minosített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadottidobélyegzovel látja el, amely e szolgáltatást minosített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlönyés a mellékleteként megjeleno külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kelltüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az idobélyegzoben szereplo naptári nap.

(2)5

5 Módosította: 2014. évi XXI. törvény 45. § a).

A Magyar Közlöny felelos szerkesztojét és a helyettesítésére jogosult személyt azigazságügyért felelos miniszter normatív utasításban jelöli ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenorzéséhez a Magyar Közlönyfelelos szerkesztoje és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok akormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetoek el.

(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a kormányzati portálról nem távolíthatóak el, azokarchiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Magyar Közlöny felelos szerkesztoje a Magyar Közlöny oldalhu másolatát papíronmegküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyulés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, aKúria elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyulési Könyvtárnak.

(6) A Magyar Közlöny oldalhu másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjesztheto.(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a

Magyar Közlönyrol vagy annak egy részérol papír alapú oldalhu másolatot készít.

12. A jogszabályok kihirdetése

26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kellkihirdetni.

74


(2)1


A minosített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fovárosi ésmegyei kormányhivatal vezetojének normatív utasítása, a helyi önkormányzatképviselo-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselo-testületének normatív határozata,valamint a polgármester és a jegyzo normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzékell tenni.

(3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követoen haladéktalanul - a miniszterelnök írjaalá, akit e tekintetben az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet.

(4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesítheto.(5)2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 377. § f), 2014. évi XXI. törvény 45. § a).

A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, azönálló szabályozó szerv vezetoje rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek aMagyar Közlönyben való kihirdetésérol - a kézhezvételt követoen haladéktalanul - az igazságügyértfelelos miniszter gondoskodik.

(6)3

3 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 375. § (13). Módosította: 2014. évi XXI. törvény 45. § a).

A fovárosi és megyei kormányhivatal vezetojének normatív utasítása, a helyi önkormányzatképviselo-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselo-testületének normatív határozatavalamint a polgármester és a jegyzo normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozóeszköz közzétételérol - az arra jogosult általi aláírását követoen - az igazságügyért felelos minisztera kézhezvételt követoen haladéktalanul gondoskodik.

(7)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 378. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-tol.

13. A jogszabályok megjelölése a kihirdetés során

27. § (1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvénykihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét.

(2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja ajogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabályelnevezését és címét.

(3)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 378. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-tol.

14. Helyesbítés

28. § (1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírtszövegétol, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyulés elnöke- a jogszabály hatálybalépését megelozoen, de legkésobb a kihirdetést követo hatodik munkanapigkezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés).

(1a)6

6 Beiktatta: 2011. évi CX. törvény 27. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-tol. Lásd: 2011. évi CX. törvény 25. § (1).

A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nemszükséges.

(2)7


A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelozoen, de legkésobb a kihirdetést követotizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést az igazságügyért felelosminiszter megállapítja.

(3)8


A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételrol az igazságügyértfelelos miniszter a kezdeményezést követoen haladéktalanul gondoskodik.

14/A. Egyes más jogi aktusok nyilvánossága9


28/A. §10


A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza

75


a)1

1 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 66. § d).

az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben valóközzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljesülési állásfoglalásait,

b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a MagyarKözlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,

c)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 37. § (2). Hatálytalan: 2013. XII. 11-tol.

d)3

3 Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 37. § (1).

a minosített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatokkivételével az Országgyulés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és a NemzetiVálasztási Bizottság nem normatív határozatait,

e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételétjogszabály elrendeli, és

f) az Országgyulés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, azAlkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minosített adatot nem tartalmazó normatívhatározatait.

28/B. §4


(1) A Magyar Közlöny mellékletét képezo - annak külön sorozataként megjeleno -Hivatalos Értesíto tartalmazza

a) a 23. § (4) bekezdés a)-h) pontjában és (5) bekezdésében megjelölt személyek minosített adatotnem tartalmazó normatív utasításait,

b) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban valóközzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosítottszemély kezdeményezi, és

c) azokat a hirdetményeket, amelyek a Magyar Közlöny hivatalos jellegéhez igazodnak és erretekintettel azok Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelos szerkesztojeengedélyt adott.

(2) Az (1) bekezdést a Közbeszerzési Értesítoben, a Cégközlönyben és a Szellemi TulajdonNemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.

(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottközlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történo közzétételéért közzétételi díjat kellfizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktekintetében figyelembe kell venni a közzétételt eloíró jogszabály szabályozási szintjét és aközzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetébenmeghatározott legalacsonyabb összegnél.

28/C. §5


(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetettminisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és akormányhivatal a honlapján történo közzététellel adja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz ésolyan közlemény teheto közzé,

a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történo megjelenését jogszabály

elrendeli, vagyc) amely a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása vagy felügyelete alá

tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatásiszerv, illetve a kormányhivatal munkája szempontjából fontos.

(3) A központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, haazt ágazati jellege indokolja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lap oldalhu másolata nyomtatott formában akkorterjesztheto, ha a tárgyévet megelozo év június 30-án a hivatalos lap az államháztartás központialrendszerébe tartozó költségvetési szerveken kívüli elofizetoinek száma a jogszabálybanmeghatározott mértéket meghaladja.

(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott hivatalos lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el.A szerv megszunése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

76


15. Nemzeti Jogszabálytár

29. § (1)1

1 A 2011. évi CCI. törvény 376. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében2

2 Lásd: 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.

meghatározott tartalommal éshonlapon, elektronikus közszolgáltatásként muködo, bárki számára térítésmentesen hozzáférheto,egységes szerkezetu szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyujtemény.

(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelos miniszter gondoskodik azönkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történo közzétételérol.

15/A.3

3 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVI. törvény 160. § (2) b). Hatálytalan: 2012. IV. 20-tól.

29/A. §4

4 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVI. törvény 160. § (2) b). Hatálytalan: 2012. IV. 20-tól.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

16. Felhatalmazó rendelkezések

30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza mega) az elozetes bejelentési eljárás rendjét,b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-elokészítési

feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint5


c)6


a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendo jogszabályok és közjogi szervezetszabályozóeszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár muködtetésének részletes szabályait,7


d)8


a Magyar Közlönyrol vagy annak egy részérol papír alapú oldalhu másolat készítésérejogosult szervet.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelos miniszter, hogy rendeletben határozza meg ajogszabályszerkesztés részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelos miniszter, hogyrendeletben határozza meg az elozetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait.9

9 Lásd: 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet, 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet.

(4)10

10 Módosította: 2014. évi XXI. törvény 45. § b).

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelos miniszter, hogy rendeletben határozza mega) a jogszabály kihirdetés során történo és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele

során történo megjelölésének, valamint11

11 Lásd: 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet.

b) a Magyar Közlöny kiadásának12

12 Lásd: 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet.

részletes szabályait.(5)13

13 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 375. § (18). Módosította: 2014. évi XXI. törvény 45. § b).

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelos miniszter, hogy rendeletben határozza mega) az elofizetok 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,b) a Magyar Közlönyrol vagy annak egy részérol papír alapú oldalhu másolat készítésének

igazgatási szolgáltatási díját, ésc) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért

fizetendo közzétételi díj mértékét.31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

77


a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazáshatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - aKormány tagjának rendeletét,

b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - afelhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása1


hatályon kívül helyezze.(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a

feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet,a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagyb) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt -

nincs felhatalmazása.

17. Hatálybalépés

32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.(2) A 29. §, 47. § és a 48. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések

33. § (1) E törvény II-IV. Fejezetét, VI. Fejezetét, valamint 25-28. §-át az e törvényhatálybalépését követoen kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozóeszközök tekintetében kell alkalmazni. A 12. § rendelkezéseit e törvény tekintetében is alkalmaznikell.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelozoen kiadott együttes rendeletek módosítására éshatályon kívül helyezésére - az 5. § (1) bekezdése szerint - felhatalmazással rendelkezo miniszter azegyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.

34. § (1) Ahol jogszabály vagy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerinti államiirányítás egyéb jogi eszköze az "állami irányítás egyéb jogi eszköze" kifejezést tartalmazza, - ha ajogszabály eltéroen nem rendelkezik - azon közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell.

(2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénya) 46. § (1) bekezdése alapján meghozott határozat e törvény szerinti normatív határozatnak,b) 49. § (1) bekezdése alapján kiadott utasítás e törvény szerinti normatív utasításnak

minosül.(3) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elott kiadott statisztikai közlemények hatályát. Ahol

jogszabály a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján kiadott statisztikai közleményre utal,azon a Központi Statisztikai Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszternek a statisztikáról szóló1993. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az adott tárgykörbenkiadott rendeletét is érteni kell, ha a jogszabályból más nem következik.

35. §2

2 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 73. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 1-tol. A 2012. évi CXIV. törvény 6. § szerintmódosított szöveggel lép hatályba.

E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszertúlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012.évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. § (3) bekezdését a 2012. augusztus 1-jén és az aztkövetoen kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetébenkell alkalmazni.

19.3

3 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXVI. törvény 74. §. Hatálytalan: 2012. VI. 27-tol.

36-46. §4

4 Hatályon kívül helyezve: ugyane törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. I. 2-tol.

20.5

5 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXVI. törvény 74. §. Hatálytalan: 2012. VI. 27-tol.

78


47. §1


48. § (1)2


(2)3


49-53. §4


79

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 60/1992. (XI. 17.) AB határozat ˝

60/1992. (XI. 17.) AB határozat1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: 1299/B/1992/2. Az Alaptörvény hatálybalépése elott meghozott alkotmánybírósági határozatokhatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. Lásd: Alaptörvény 5.

---->>----->>--<<-----<<----

1. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) részletesen szabályozza azállam központi szervei által kibocsátható jogi iránymutatásokat. E szabályok megalkotásának indoka az volt, hogy a minisztériumok irányítási gyakorlatában elszaporodtak az irányítás informális eszközei, a leiratok, körlevelek, iránymutatások, útmutatók stb., amelyek kötelezo erovel nem rendelkeztek, de a gyakorlatban úgy viselkedtek, mintha jogi aktusok lennének. Gyakran túllépték az iránymutatás határait és ténylegesen jogszabályi tartalmuk volt. Kialakult egy olyan "formátlan jog", amely az Alkotmány által jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által alkotott, kihirdetett jogszabályok elé helyezkedve gyakran lerontotta azok érvényesülését. A Jat. elfogadásának egyik jelento˝s eredménye éppen abban áll, hogy - az Alkotmányban szabályozott jogalkotó hatáskörök védelmében - élesen elválasztja a jogszabályokat az állami irányítás egyéb jogi eszközeitol, és annak biztosítékaként, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei ne vehessék át a jogalkotás funkcióját, garanciális szabályokat állapít meg kibocsátásukra. Rögzíti, hogy mely aktusok tartoznak az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe, az állam központi szervei közül melyeknek van hatásköre az e körbe tartozó aktus kiadására, kik lehetnek ezeknek az aktusoknak a címzettjei és milyen jogi tartalommal és eljárás során bocsáthatók ki.

A Jat. - az egységes joggyakorlat alakításának eszközeként - az állami irányítás egyéb jogi eszközei között szabályozza a jogi iránymutatásokat. A törvény - eltéro˝en más, e körbe sorolt aktusoktól -a jogi iránymutatásokhoz nem fu˝z kötelezo˝ erot, rendeltetésük az, hogy segítsék a jogalkalmazó szervek tevékenységét, a jogszabályok egységes szemléletu˝ végrehajtását. A Jat. -figyelembevéve, hogy a jogszabályok érvényesítése során a címzettek, különösen a közigazgatás szervei a gyakorlatban követik az iránymutatásban foglaltakat - szabályozza a kibocsátható jogi iránymutatások, valamint a kiadásukra hatáskörrel rendelkezo˝ állami szervek körét, kibocsátásuk elé olyan tartalmi, hatásköri és eljárási korlátokat állítva ezzel, amelyek biztosítékot nyújthatnak arra, hogy a jogi iránymutatások ne vehessék át a jogalkotás szerepét. A jogi iránymutatások ilyen törvényi szabályozása mellett az állam központi szervei csak a törvény által meghatározott hatáskörükben, formában és eljárás mellett bocsáthatnak ki jogi iránymutatásokat. Ez a szabályozás egyúttal kizárja azt is, hogy az államigazgatás központi szervei más formában, más eszközökkel befolyásolják a jogalkalmazás gyakorlatát.

2. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy az indítvánnyal támadott és hasonlóminisztériumi, egyéb központi állami szervekto˝l származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések, amelyek nem a Jat. garanciális szabályainak betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság alkotmányos követelményét. Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelezo˝ tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelezo˝ eloírásként kövessék azokat. Napjainkban, amikor kivételesen nagy jogalkotási teher hárul a jogalkotó szervekre, s ez lelassítja a jogalkotás folyamatát, fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy az államigazgatás központi szervei továbbra is ilyen informális eszközökkel próbálják pótolni a jogszabályok hiányosságait. A törvényben foglalt garanciális szabályok be nem tartásával alkotott, ilyen iránymutatások könnyen válhatnak a jogi szabályozást pótló, a jogszabályok érvényesülését lerontó irányítási eszközökké, s ez a jogállamiság követelményével összeegyeztethetetlen.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Jat. garanciális szabályainak mellozésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektol származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

80

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 29/2001. (VI. 29.) AB határozat ˝

29/2001. (VI. 29.) AB határozat1


---->>----->>--<<-----<<----

1. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság muködése kezdetén megállapította, "a jogalkotásról szólótörvény egyes rendelkezésének a figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadotttörvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához", az Alkotmány 7. § (2)bekezdése ugyanis "nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit".(496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 496.) A Jat. egyes rendelkezései ugyanakkor, mint példáulaz a tilalom, amely szerint a jogszabály a kihirdetését megelozo idore nem állapíthat megkötelességet, a jogállamiság és az annak lényegi elemét alkotó jogbiztonság alkotmányos elvénkeresztül részesül védelemben. Az 1998. december 3-án született Ör. 14. §-a alapján a rendelet1999. január elsején, vagyis nyilvánvalóan nem visszamenoleg lépett hatályba. Azalkotmánybírósági gyakorlat azonban következetes a tekintetben, hogy valamely jogszabály akkoris a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt visszamenoleges jogalkotás tilalmába ütközik, ha ahatálybaléptetés nem visszamenolegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit - erre irányulókifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése elott létrejött jogviszonyokra isalkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.] Az 1999. január elsejénhatályba lépett Ör. kifejezetten nem rendelkezik a már létrejött jogviszonyok sorsáról, vagyis arról,hogy a nagyüzemi sertéstenyésztést megkezdokre vonatkozik-e az új rendeleti szabályozás. Abbólazonban, hogy a korábban hatályban volt, az állattartásról szóló önkormányzati rendeleteket[2/1992. (IV. 6.) és az ezt módosító 10/1995. (XI. 29.) sz. rendeletek] a képviselo-testület az Ör.hatálybalépésével egyidejuleg hatályon kívül helyezte, az következik, hogy az Ör. rendelkezéseit ahatálybalépés elott létrejött jogviszonyokban is alkalmazni kell, vagyis azon nagyüzemek létesítoiesetében, akik az üzemet az Ör. hatálybalépése elott nyitották meg.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a zalaszentlorinci önkormányzat azzal, hogy 1999.január elsejével léptette hatályba az 1998. december 3-án született Ör.-t, nem biztosított kello idot anagyüzemi sertéstenyésztést már megkezdett gazdálkodók számára a megváltozott jogszabályikörnyezethez való alkalmazkodásra, megsértve ezzel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébenbiztosított jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét. Mindezek alapján az Ör.-nek az indítványozóáltal kifogásolt 6. § (3) bekezdését az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

---->>----->>--<<-----<<----

81

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2012.VII.4. - Magyar joganyagok - 32/2012. (VII. 4.) AB határozat ˝l


32/2012. (VII. 4.) AB határozat

a felsooktatási hallgatói szerzo˝déseket szabályozó egyes jogszabályirendelkezések megsemmisítéséro˝l1

---->>----->>--<<-----<<----

[51] Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a magánszemélyek körülményeit hátrányosan érintovisszaható hatályú jogalkotás (vagyis a jogszabály kihirdetését megelo˝zo idore való kötelezettség-megállapítás) a jogbiztonságot sérti, a jogalanyok ugyanis nem tudják magatartásukat a jog eloírásaihoz igazítani. [Lásd például 37/2011. (V. 10.) AB határozat.] Az Alkotmánybíróság az 57/1994. (XI. 17.) AB határozatában megállapította, hogy valamely jogszabály a visszaható hatály tilalmát sérti akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszaható hatállyal történt, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatályba lépése elott létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. (ABH 1994, 316, 324.) Az utólagosan megállapított szerzo˝dési és az annak nem teljesítése esetére kilátásba helyezett fizetési kötelezettségnek a felso˝oktatásban résztvevo˝ minden hallgatóra történo visszameno˝leges alkalmazása a visszaható hatály alkotmányos tilalmával nem volna összeegyeztetheto˝.

---->>----->>--<<-----<<----

82

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 28/1992. (IV. 30.) AB határozat

28/1992. (IV. 30.) AB határozat1


---->>----->>--<<-----<<----

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése értelmében "A Magyar Köztársaság független, demokratikusjogállam". Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, hogy a jogbiztonságkiemelkedoen fontos jogállami érték, s ebbol eredoen meghatározott kötelezettségek hárulnak minda jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervekre.

A jogállam sem tud eltekinteni attól, hogy mind a természetes, mind a jogi személyektolmegkövetelje a törvényesen kihirdetett jogszabályok ismerését, és az azokkal összhangban állómagatartást, s mindezek garanciájaként érvényre juttassa azt az elvet: a jogszabály nem ismerésesenkit sem mentesít jogellenes magatartásának következményei alól.

A demokratikus jogállam azonban - sok egyéb mellett - abban is különbözik a diktatúrától, hogynem él vissza azzal a lehetoséggel, amelyet a jog megismerésének általános érvényu követelményeés az erre alapított felelosségre vonás az állam számára nyújt, hanem kello törvényi garanciákkalmegteremti annak a reális lehetoségét, hogy a jogalanyok valóban megismerhessék a reájukirányadó jogszabályi rendelkezéseket, s módjukban álljon magatartásukat azokhoz igazítani. Ilyengarancia a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (3) bekezdésében foglalt ama szabály,amelynek értelmében a jogszabály hatálybalépésének idopontját úgy kell meghatározni, hogy kelloido maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság nyomatékosanhangsúlyozza: ha a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény nem tartalmazná az idézett szabályt, azakkor is levezetheto lenne az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébol. E törvényi rendelkezés az alábbirészkötelezettségeket hárítja a jogalkotó szervekre: a jogszabály hatálybalépésének idopontját úgykell meghatározni, hogy kello ido maradjon

a) a jogszabály szövegének megszerzésére (akár úgy, hogy az érintett elofizet a hivatalos lapra,akár úgy, hogy annak egyes számait a szükséghez képest megvásárolja) és áttanulmányozására(ideértve bonyolultabb jogszabályok esetében az illetékes hatóságtól történo felvilágosításkérést is);

b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez (ideértveszükség esetén a jogszabály szervezett továbbképzés keretében való alapos megismerését, afelmerülo jogszabályértelmezési problémák tisztázását, a jogszabály végrehajtásához szükségesnyomtatványok, urlapok beszerzését vagy eloállítását, a zökkenomentes végrehajtás személyi éstárgyi feltételeirol való gondoskodást);

c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy mikéntalkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez (pl. a környezetvédelmi kibocsátási értékekszigorítása esetén: egyes termékek gyártásának megszüntetése útján, korszeru technikai eszközökbeszerzése útján, az alkalmazott technológiai megváltozásával vagy nagyobb hatásfokútisztítóberendezés létesítésével) az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeirol valógondoskodáshoz.

83


Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az elmúlt évtizedek során a jogalkotó szervektúlnyomórészt nem a kifejtett elvek szellemében jártak el, s foként a közigazgatási szervektevékenysége révén hatályosuló jogszabályok dönto többsége akként rendelkezett, hogy kihirdetésenapján lép hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban levo ügyekben is alkalmazni kell. Így nemcsupán a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez nem maradt elegendo ido, de - azoktól azesetektol eltekintve is, amikor a Magyar Közlöny egyes számain a tényleges megjelenésnél korábbidátumot tüntettek fel - rendszeresen elofordult, hogy a kihirdetésük napján hatályba lépojogszabályokhoz a kihirdetés feltüntetett napjáig nem csupán az érintett természetes és jogiszemélyek nem jutottak hozzá, de azok a hatóságok sem, amelyeknek a jogszabályt eljárásuk soránalkalmazniuk kellett. Ez szükségképpen jogbizonytalanságra vezetett, hiszen a közigazgatási szerv,illetoleg a bíróság esetenként - önhibáján kívül -olyan jogszabály alapján hozta meg döntését,amelyrol csak utólag derült ki, hogy a határozat meghozatala napján már nem volt hatályban. Azemlített jogalkotási gyakorlat egy demokratikus jogállam számára elfogadhatatlan -a MagyarKöztársaságban: alkotmányellenes -, hiszen ennek folytán a jogalanyoknak elvileg olyan jogszabályrendelkezéseihez kell alkalmazkodniuk (a hátrányos jogkövetkezmények terhe mellett), illetoleg ahatóságoknak olyan jogszabály alapján kell dönteniük, amelynek nem csupán tartalmáról, delétezésérol sincs tudomásuk.

A jogszabályok hatálybalépési idopontjának megállapítása terén kialakított, ismertetettgyakorlatot a jogalkotó szervek nem csupán a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényhatálybalépése, de 1989. október hó 23. napja -az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése - utánsem számolták fel maradéktalanul.

Az Alkotmánybíróság a konkrét ügy kapcsán elvi jelentoséggel mutat rá, hogy az önmagátdemokratikus jogállamnak valló Magyar Köztársaságban nem tartható fenn az az elozoévtizedekben kialakult, s mára alkotmányellenessé vált gyakorlat, hogy a jogalkotó szervekesetenként mind az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébol levezetheto jogbiztonságot, mind az 1987. éviXI. törvény 12. § (3) bekezdésében megfogalmazott, garanciális jelentoségu szabályt figyelmenkívül hagyják, s olyankor is a kihirdetés napján léptetik hatályba a jogszabályokat, amikor azegyértelmuen sérti a jogszabály rendelkezései által érintettek alkotmányos jogait.

Azt törvényben - még kevésbé alkotmánybírósági határozatban - nem lehet általános érvénnyelmeghatározni, hogy mennyi a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges "kello ido",amit a jogszabály kihirdetése és hatálybaléptetése között feltétlenül biztosítani kell. Ezt mindenegyes jogszabály megalkotásánál, a jogszabályba foglalt rendelkezések jellegének, mennyiségének,valamint a jogszabály végrehajtására (vagy az önkéntes jogkövetésre) való felkészülést befolyásolóegyéb tényezok alapulvételével, esetileg kell vizsgálni. E kötelezettség a jogszabály tervezeténekkidolgozásában közremuködo, illetoleg a jogalkotó szerveket terheli.

Adott esetben ugyanis nem csupán a kihirdetés napján történo, de a visszamenoleges érvényuhatálybaléptetés sem alkotmányellenes. Ez a helyzet a kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjeszto,kötelezettséget enyhíto, vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogiszabályozásnál egyértelmuen elonyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok esetében.

Ettol eltéro elbírálás alá esnek a vegyes jellegurészben a korábbi szabályozásnál az érintettekrenézve elonyösebb, részben hátrányosabb -rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok, a társadalmiviszonyok meghatározott körét elso ízben rendezo jogszabályok, illetoleg azok a jogszabályok,amelyek új kötelezettséget állapítanak meg, meglevo kötelezettség mértékét növelik, jogot vonnakmeg vagy korlátoznak, illetoleg egyéb okból az érintettek számára hátrányosak. A most említettjogszabályok esetében általában nem tekintheto az Alkotmánnyal összhangban állónak a kihirdetésnapján történo hatálybaléptetés. Annak elbírálása, hogy valamely konkrét jogszabály esetébenmennyi ido szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, gazdaságpolitikai,szervezési, muszaki stb. szempontok figyelembevételét szükségessé tevo mérlegelési kérdés, vagyisnem alkotmányjogi probléma.

84


Ennek megfeleloen az Alkotmánybíróság általában nem bocsátkozik annak a vizsgálatába, hogyvalamely jogszabály esetén elegendo volte a felkészülésre a jogalkotó által biztosított 30 napos ido,avagy indokoltabb lett volna hathónapos idotartamot szabni. (A több évtizedes gyakorlatitapasztalatokkal rendelkezo parlamenti demokráciák jogalkotása arra utal: esetenként - fokéntakkor, ha az állam a jogi szabályozás eszközeivel számottevo mértékben beavatkozik a gazdaságiszféra tevékenységébea több éves fölkészülési ido is indokolt lehet annak érdekében, hogy az állammagatartása hosszú távra kiszámítható legyen a gazdasági élet résztvevoi számára, s az állam ekkéntis szilárdítsa nem csupán a jogbiztonságot, hanem saját külso és belso tekintélyét.) AzAlkotmánybíróság mindössze annyit szögez le: a felkészülési ido tartamának megállapításánál nemkizárólag a jogalkalmazó hatóságok, hanem a jogi szabályozással érintett természetes és jogiszemélyek reális idoszükségletét is figyelembe kell venni, amely mind a jogszabályáttanulmányozásához, mind az önkéntes jogkövetésre való felkészüléshez -pl. muszakiberendezések megvásárlásához, szervezési intézkedések megtételéhez - szükséges idot magábanfoglalja. Az viszont alkotmányjogi szempontból is elbírálható, ha valamely jogalkotó szerv -anélkül, hogy fontos és másként érvényre nem juttatható társadalmi érdek szorítaná erre - ajogszabályt a kihirdetés napján lépteti hatályba, s ekként nem csupán a minimális felkészülési idotolfosztja meg az érintetteket, de gyakorlatilag még a jogszabály elozetes megismeréséneklehetoségétol is.

Bár nem jelentos számban, de elofordulhatnak olyan esetek, amikor az alkotmányos cél eléréséreirányuló állami akarat - akár a szabályozott társadalmi viszonyok jellege, akár a történelmikörülmények vagy más ok folytán - kizárólag a jogszabálynak a kihirdetése napján történo hatálybaléptetésével juttatható érvényre, mert pl. a szabályozás tartalmának elozetesen ismertté válása olyantársadalmi mozgásokat indítana meg, amelyek meghiúsíthatnák a jogszabállyal elérni kívánt célt.Ha az ilyen jogszabályok - épp a hatálybaléptetés idopontjának sérelmezése miatt - akáralkotmányjogi panasz, akár a jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányulóindítvány alapján az Alkotmánybíróság elé kerülnek, a testület esetileg vizsgálja annak a fontos ésmásként érvényre nem juttatható társadalmi érdeknek a fennállását, amely a jogalkotót az azonnalihatálybaléptetésre késztette. De még az említett ok fennállása sem mentesíti a jogalkotót az alól,hogy az állam rendelkezésére álló eszközök alkalmazásával gondoskodjék a jogszabály törvényeskihirdetésérol az ország egész területén olyan idopontban, amikor a kihirdetés a a jogszabály általelérni kívánt célt már nem veszélyezteti, de a jogszabállyal összhangban nem álló magatartás mégnem von maga után hátrányos jogkövetkezményeket. Azaz dátumozása vagy a jogszabálynak atörvényes kihirdetés elotti alkalmazása (pl. olyan módon, hogy az érintett hatóságok telefaxonmegkapják a Magyar Közlönyben még ki nem hirdetett jogszabály szövegét és az abban foglaltakatnyomban alkalmazni kezdik.)

---->>----->>--<<-----<<----

85

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2015.XI.10. - Magyar joganyagok - 3209/2015. (XI. 10.) AB határozat

3209/2015. (XI. 10.) AB határozat

---->>----->>--<<-----<<----

[49] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata értelmében jogállami követelmény, hogy ajogszabály hatálybalépésének idopontját úgy kell meghatározni, hogy kello ido maradjon ajogszabály alkalmazására való felkészülésre. A felkészülési ido "egy jogszabály megalkotása éskihirdetése, illetve hatálybalépése, azaz normatív hatásának kifejtése között eltelt ido" [165/2011.(XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478, 498.].

[50] Az Alkotmánybíróság a jogszabályok kihirdetésével és hatálybaléptetésével kapcsolatosálláspontját az Alaptörvény hatályba lépését követoen a 6/2013. (III. 1.) AB határozatban (atovábbiakban: ABh.) foglalta össze {megerosítette: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás[58]-[59]}. Az Abh. értelmében az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiságbóllevezetett jogbiztonság követelménye a jogszabály hatálybalépése idopontjának megállapításáravonatkozóan azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy kello idot biztosítson

a) a jogszabály szövegének megismerésére;b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez;c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként

alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez.[51] Az Alkotmánybíróság már a korábbi gyakorlatában is hangsúlyozta, hogy "[a] jogszabály

alkalmazására való felkészüléshez szükséges kello ido megállapítása és biztosítása a jogalkotófelelosséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak ajogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló idotartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosanveszélyezteto vagy sérto elmaradása, illetoleg hiánya esetén állapítható meg." [7/1992. (I. 30.) ABhatározat, ABH 1992, 45, 47.] A 28/1992. (IV. 30.) AB határozat szerint pedig "[a]nnak elbírálása,hogy valamely konkrét jogszabály esetében mennyi ido szükséges a jogszabály alkalmazására valófelkészüléshez, gazdaságpolitikai, szervezési, muszaki stb. szempontok figyelembevételétszükségessé tevo mérlegelési kérdés, vagyis nem alkotmányjogi probléma" (ABH 1992, 155, 158.).Az Alkotmánybíróság ugyanis egyrészt a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükségesido pontos felmérésének lehetoségét tekintve nincs azonos helyzetben a jogalkotóval(jogszabály-elokészítovel), másrészt - mivel számszeru, mértékbeli kérdésben kell döntést hozni - aprobléma alkotmányjogi szempontú értékelését nem minden esetben lehet egyértelmu éskiszámítható szempontok alapján elvégezni.

[52] A jogszabály alkalmazására való felkészülési ido kirívó hiánya azonbanalaptörvény-ellenességhez vezet. A jogbiztonságot súlyosan sérti, ha az új, illetvetöbbletkötelezettségeket eloíró jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közöttifelkészülési ido elmarad vagy olyan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjeijóhiszemuségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem - vagy csak rendkívülierofeszítések árán - tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. Ellentétes a jogállamiság elvével, haa kello felkészülési ido hiányából eredoen a jogszabály címzettjei a megváltozott rendelkezéshezvaló alkalmazkodás rendkívüli nehézsége miatt nyilvánvalóan, illetve az új szabályozásmegismerhetoségének hiányában valószínusíthetoen jogsérto helyzetbe kerülnek; különösen, haemiatt joghátrányok is érik (érhetik) oket. {ABh., Indokolás [233]-[239]}.

---->>----->>--<<-----<<----

86

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 11. 12:53Hatály: 2016.III.22. - Magyar joganyagok - 3047/2016. (III. 22.) AB határozat

3047/2016. (III. 22.) AB határozat

---->>----->>--<<-----<<----

[42] Az Alkotmánybíróság a kello felkészülési ido tartalmi követelményével több határozatábanis foglalkozott. Legutóbb a 32/2015. (XI. 19.) AB határozatban fogalmazta meg, illetve foglaltaössze az ezzel kapcsolatos alkotmányossági szempontokat: "Az Alkotmánybíróság gyakorlatát [...]összegezve: a kello felkészülési ido követelményének való megfelelés vizsgálata minden esetben azadott körülmények - a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése, vagy a szabályozás normatívtartalmának kifejtése között eltelt ido, a szabályozás új kötelezettséget eloíró vagytöbbletkötelezettséget megállapító jellege - figyelembevételével történik. Alaptörvény-ellenességmegállapításának pedig akkor van helye, ha az elobbiekre tekintettel a felkészülési ido olymértékben rövid, hogy az új szabályozáshoz való alkalmazkodás rendkívüli nehézségekkel járna,lehetetlen, vagy felkészülési ido egyáltalán nincs biztosítva." {32/2015. (XI. 19.) AB határozat,Indokolás [58]}

---->>----->>--<<-----<<----

87

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2014.XI.14. - Magyar joganyagok - 34/2014. (XI. 14.) AB határozat ˝l szóló 2014. évi XXXVIII. törvény egésze, val

34/2014. (XI. 14.) AB határozat

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzodéseire vonatkozójogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésérol szóló 2014. évi

XXXVIII. törvény egésze, valamint egyes rendelkezéseialaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói

kezdeményezések elutasításáról1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: III/1522/2014.

---->>----->>--<<-----<<----

[116] Az Alkotmánybíróság már a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában elvi éllel mutatott rá arra,hogy a világos, értheto és megfeleloen értelmezheto normatartalom a normaszöveggel szembenalkotmányos követelmény. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes ésvilágos, a jogalkalmazás során felismerheto normatartalmat hordozzon (ABH 1992, 135, 142.). Anormavilágosság sérelme miatt az alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a szabályozás ajogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltéro értelmezésre ad módot és ennek következtébena norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, elore nem látható helyzetet teremt a címzettek számára,illetoleg a normaszöveg túl általános megfogalmazása miatt teret enged a szubjektív, önkényesjogalkalmazásnak. (Pl. 1160/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 607.) A 42/1997. (VII. 1.) ABhatározat szerint "[a]lkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánálfogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számáraelore nem látható." (ABH 1997, 299, 301.)

---->>----->>--<<-----<<----

[120] A jogállamiság [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság,mely megköveteli az egyes jogintézmények muködésének kiszámíthatóságát, az egyes normákegyértelmuségét. "Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a normavilágosság a jogbiztonságalapveto eleme, a világos, értheto és megfeleloen értelmezheto normatartalom a normaszöveggelszemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság [...] megköveteli, hogy a jogszabály szövegeértelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerheto normatartalmat hordozzon [26/1992. (IV.30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]. Alkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amelyértelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámíthatóés címzettjei számára elore nem látható [42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301.].[...] Hangsúlyozandó: a jogalkotótól nemcsak hogy elvárható a mondatfuzés grammatikaihibátlansága, a norma logikai egységének és közérthetoségének a biztosítása - mivel azalkalmazhatóságnak ez az alapja -, a normavilágosság alkotmányos követelmény is az AlaptörvényB) cikk (1) bekezdése alapján; ugyanezt továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2.§ (1) bekezdése kifejezetten rögzíti is (A jogszabálynak a címzettek számára egyértelmuenértelmezheto szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.). {3047/2013. (II. 28.) AB határozat,Indokolás [13], [16]}

[121] Az Alkotmánybíróság jelen üggyel összefüggésben megjegyzi: A "deviza alapú" szerzodésfogalmát számos jogszabály használja, definíciót azonban - a vizsgált Tv.-en kívül - csak kéthatályos jogszabály, - a régi Hpt.-vel megegyezoen - a Hpt. [267. § (1) bekezdés], illetve a teljeshiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételérol szóló 83/2010. (III. 25.) Korm.rendelet [2. § (1) bekezdés 2. pont] - ad egymással nem teljes összhangban. A jogszabály-alkotóikövetkezetlenséget - és a részben ebbol is fakadó jogalkalmazói jogbizonytalanságot - észlelve a6/2013. Polgári jogegységi határozat indokolásának III. 1. pontja részletesen elemzi a deviza alapúszerzodések jellemzoit.

88

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2016.I.29. - Magyar joganyagok - 1/2016. (I. 29.) AB határozat ˝ szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvé

1/2016. (I. 29.) AB határozat

a közszolgálati tisztviselokrol szóló törvénnyel összefüggo átmeneti, módosuló éshatályát veszto szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények

módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdésealaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítésérol, valamint

folyamatban lévo ügyekben történo alkalmazásának kizárásáról1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1772/2013.

---->>----->>--<<-----<<----

[54] 3. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság klauzulából és a T) cikk (1)bekezdésébol olvasható ki a jogbiztonság követelménye. Ez utóbbiból vezetheto le a visszahatóhatályú jogalkotás tilalma is, mely egyben a rendszerváltozást követo jogalkotási törvények állandósarokköve is. Az Alkotmánybíróság számos döntésében foglalkozott a jogbiztonsággal és ajogbiztonság részét képezo visszaható hatályú jogalkotás tilalmával. A testület az elmúlt évek egyiklegnagyobb társadalmi érdeklodésre számot tartó döntésében utalt egy több mint két évtizeddelezelott meghozott határozatában lefektetett azon tételre, mely szerint "a jogállamiság egyiklegfontosabb alkotóeleme a jogbiztonság, amely - egyebek között - megköveteli, hogy ajogalanyoknak meglegyen a tényleges lehetoségük arra, hogy magatartásukat a jog eloírásaihoztudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelozo idore nézve neállapítsanak meg kötelezettséget, illetoleg valamely magatartást visszamenoleges hatállyal neminosítsenek jogellenesnek". {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [71]}

[55] A fenti jogbiztonsággal kapcsolatos követelményen túlmenoen, a visszamenoleges hatályújogalkotás tilalmába ütközés vizsgálatánál az Alkotmánybíróság foszabályként abból a tételbolindult ki, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minosülhet a visszaható hatályú jogalkotástilalmába ütközonek, "ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenolegesen léptette hatályba, hanemakkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenolegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit- erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése elott létrejöttjogviszonyokra is alkalmazni kell". {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [88]; 10/2014.(IV. 4.) AB határozat, Indokolás [15]; 16/2014. (V. 22.) AB határozat, Indokolás [32]; 30/2014.(IX. 30.) AB határozat, Indokolás [106]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [23]}Ugyanakkor a jogbiztonságból fakadó visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem feltétlen éskizárólag a jogalanyok helyzetét elnehezíto (ad malem partem) jogalkotásra irányadó, továbbá atilalom nem terjed ki a jogszabályok módosíthatóságának idobeli korlátaira sem {16/2014. (V. 22.)AB határozat, Indokolás [32]}.

[56] Egyrészrol tekintettel arra, hogy a tilalom nem abszolút, másrészrol tekintettel arra, hogy azérintett, Alkotmánybíróság által vizsgált jogviszonyok szükségképpen nagyon is különbözoek -közjogi vagy magánjogi vetületuek, már teljesedésbe mentek vagy hosszú távúak, tartósak stb. -lehetnek, amennyiben az új jogszabály rendelkezéseit annak hatálybalépése elott létrejöttjogviszonyokra is alkalmazni kellett, úgy az Alkotmánybíróság esetrol esetre vizsgálta meg, hogymegvalósult-e a jogbiztonság sérelme. A 7/1992. (I. 30.) AB határozatban alkotmányellenesnekítélte az Alkotmánybíróság az illeték mértékének akként történo felemelését, hogy a szigorítórendelkezést a jogalkotó alkalmazni rendelte az új jogszabály hatálybalépése elott kötött, ahatóságokhoz határidon belül, de már a szigorító rendelkezés hatálybalépése után benyújtottszerzodésekre is. (ABH 1992, 45, 48.) Szintén alkotmányellenességet állapított meg a testület a20/2001. (VI. 11.) AB határozatában, amikor is a vizsgált rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt afolyamatban lévo hatósági eljárásokban rendelte alkalmazni a jogalkotó (ABH 2001, 612, 619).Nem állapította meg azonban a jogbiztonság sérelmét az Alkotmánybíróság a 349/B/2001. ABhatározatban, melyben a vizsgált szabályozást a jogalkotó a jogeros államigazgatási határozattal lenem zárult ügyekre is alkalmazni rendelte (ABH 2002, 1241, 1255.).

89

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2016.I.29. - Magyar joganyagok - 1/2016. (I. 29.) AB határozat ˝ szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvé

[57] A 3189/2013. (X. 22.) AB határozatában az Alkotmánybíróság nem találtaalaptörvény-ellenesnek azt az építésügyi szabályozást, mely magasabb építésügyi bírság kiszabásáttette lehetové a hatálybalépése elott keletkezett tényállások kapcsán, de csak a hatálybalépése utánmegindult eljárásokban. A tankönyvjegyzékre való felvétel jövore nézve szóló korlátozását és a lenem zárt tankönyvvé nyilvánítási eljárások megszüntetését sem találta az Alaptörvény B) cikk (1)bekezdésébe ütközonek a 3024/2015. (II. 9.) AB határozat.

[58] Az Alkotmánybíróság a 10/2014. (IV. 4.) AB határozatban deklarálta a jelen ügy megítélésesorán is jelentos azon tételét, mely szerint "a visszamenoleges hatályú jogalkotás tilalma nemabszolút érvényu, és egyértelmuen élhet ezzel a jogalkotó akkor, amikor új jogosultságot állapítmeg, meglévo jogosultságot terjeszt ki, vagy valamely jog korlátozását oldja fel". (Indokolás [18])Ebbol a megállapításából adódóan ebben a korábbi ügyében az Alkotmánybíróság nem csak aztállapította meg, hogy a vizsgált szabályozás visszaható hatályú jogalkotásnak minosül, hanem aztis, hogy az hátrányos tartalmú, és ezért a hátrányos tartalmú, visszamenoleges hatályú szabályozásttalálta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközonek, mely megalapozta a vizsgált törvényhelymegsemmisítését.

---->>----->>--<<-----<<----

90




Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezései egyes cikkeinekalaptörvény-ellenességéro˝l és megsemmisítéséro˝l1

---->>----->>--<<-----<<----

[92] 1.1. Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre vonatkozó korábbi gyakorlata abbólindult ki, hogy a jogalkotási eljárásnak vannak olyan szabályai, amelyek feltétlen érvényesülést kívánnak, és amelyek mello˝zése magára a megalkotott normára (annak érvényességére) is kihatással lehet. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogállamiságból levezetheto˝ jogbiztonság az egyes jogintézmények mu˝ködésének kiszámíthatóságát követeli meg. Ezért alapveto˝ek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. Csak a formalizált eljárás szabályainak a követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával mu˝ködnek alkotmányosan a jogintézmények. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65.]

[93] A 29/1997. (IV. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta azt, hogy "[a]z ilyenformai hibás törvényhozási eljárás - megfelelo˝ indítvány alapján - a jövo˝ben alapot ad a törvény kihirdetés napjára történo˝ visszameno˝leges hatályú megsemmisítésére." (ABH 1997, 122.) Az Alkotmánybíróság e határozatában úgy döntött, hogy a törvényhozási eljárás formai - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközo˝ - alkotmánysértését még nem mondja ki, hanem alkotmányoskövetelményt határoz meg a törvényalkotó számára. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta atörvényalkotó figyelmét arra, hogy az alkotmányos követelményben meghatározott rendelkezésekkötelezo érvényuek, az ezek figyelmen kívül hagyásával megszavazott törvényt azAlkotmánybíróság a jövoben - formai alkotmánysértés miatt - visszamenoleges hatállyal meg fogjasemmisíteni. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ebben az esetben a megsemmisítés alapja aközjogi érvénytelenség lesz, amely a norma formai alkotmányellenességének egyik változata.(ABH 1997, 122, 128.)

[94] Az Alkotmánybíróság gyakorlata mindvégig nagy hangsúlyt fektetett az Alkotmány 2. § (1)bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely szerint "a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." Töretlenül képviselte azt az álláspontot, hogy a jogállamiság részét képezo döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Az Alkotmánybíróság a konkrét jogi szabályozás alapján esetro˝l-esetre, az összes körülmény gondos mérlegelésével döntött abban a kérdésben, hogy a vizsgált eljárási szabályszegés súlya olyan mértéku-e, ami maga után vonja a közjogi érvénytelenség jog következményét.

[95] Az 52/1997. (X. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "[a] jogalkotássorán elkövetett eljárási alkotmánysértés (...) a törvény tartalmi alkotmányellenességének hiányában is a törvény megsemmisítését vonhatja maga után." (ABH 1997, 331, 332.)

[96] Az Alkotmánybíróság a 7/2004. (III. 24.) AB határozatában újra vizsgálta azt a kérdést, hogyegy törvény tervezetének az elokészítése körében az elo˝készíto által lefolytatott eljárások részei-e az érdemi törvényalkotási eljárásnak, és az ennek során esetlegesen elmulasztott vagy nem megfelelo˝en lefolytatott egyeztetések megalapozhatják-e az elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvénytervezet elo˝készítésének a hiányossága tehát akkor eredményezheti a törvény közjogi érvénytelenségét, ha az egyúttal a törvényalkotási eljárás valamely szabályának alkotmányellenességet elo˝idézo megsértésével is jár. (ABH 2004, 98, 105-107.)

91


[97] Az Alkotmánybíróság a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatában - a köztársasági elnök felfüggeszto hatályú törvényességi vétóját nem kello˝ súllyal kezelo˝ törvényhozási eljárás miatt - eloször állapította meg egy egész törvény (az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséro˝l szóló 2003. évi XLIII. törvény) közjogi érvénytelenséget. A vizsgált ügyben az Alkotmánybíróság a törvényhozási eljárás olyan súlyos eljárási hibáját állapította meg, amely a törvény közjogi érvénytelenségének megállapítására és egészének a megsemmisítésére vezetett. (ABH 2003, 676, 683-690.).

[98] Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenséget állapított meg abban az esetben is, amikor az Országgyu˝lés által elfogadott és kihirdetett törvény valamely rendelkezéséro˝l késobb megállapításra került, hogy azt az Országgyu˝lés nem szavazta meg. Erre került sor a 155/2008. (XII. 17.) AB határozatban. A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az Országgyulés által meg nem szavazott törvényszöveg aláírása és a köztársasági elnöknek való megküldése a vizsgált esetben - egyebek mellett - az Alkotmány 25. § (3) bekezdésének a sérelmét is jelentette. (ABH 2008, 1240, 1259.)

[99] 1.2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményének érvényesülése szempontjából több esetben vizsgálta a felhatalmazáson alapuló jogalkotás alkotmányosságának a kérdéseit. Az Alkotmány és régi Jat. szabályozásának összefüggéseit a 2/2002. (I. 25.) AB határozat a következo˝k szerint határozta meg: "[a]z Alkotmánybíróság az Alkotmány 7. § (2) bekezdését értelmezve több döntésében rámutatott, hogy [az] Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján ugyan a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévo országgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges, ez a rendelkezés azonban önmagában nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit (496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, 496.). Így önmagában a Jat. szabályainak megsértése nem valósít meg alkotmányellenességet, csak akkor, ha egyben valamely alkotmányos elv vagy rendelkezés sérül [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 159.; 34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 172.]. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiságból eredo˝ jogbiztonság védelme érdekében, illetve más alkotmányos rendelkezések alapján (lásd pl. a jogforrási hierarchiára vonatkozó alkotmányi szabályokat) egyes jogalkotási (a Jat.-ban is szereplo˝) alapelveket alkotmányos védelemben részesít." (ABH 2002, 41, 56.)

[100] Az Alkotmánybíróság a 15/2008. (II. 28.) AB határozatában kimondta, hogy a régi Jat. 15. § (1) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezés "alkotmányos jelento˝ségu elvárást" fogalmaz meg akkor, amikor kimondja, hogy a magasabb szintu˝ jogszabály által más jogalkotó számára adott felhatalmazásnak tartalmaznia kell a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A delegált jogalkotás alkotmányossági követelményeinek meg nem felelo˝, felhatalmazást nélkülözo szabályozás ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, az ebbol levezetett jogbiztonság követelményével. (ABH 2008, 1324, 1331.)

[101] Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint tehát a jogalkotásra szóló felhatalmazás kereteinek túllépése alkotmányellenességet eredményez [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 433.; 551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841-842.; 467/B/2005. AB határozat, ABH 2007, 2526.]. A formai alkotmányellenesség pedig egyúttal a jogállam követelményeinek megsértését is megvalósítja [27/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 127-128.; 70/2002.(XII. 17.) AB határozat, ABH 2002, 409, 414.]. "Egy felhatalmazáson alapuló jogszabály akkor alkotmányos, ha nem lépi túl (...) az Alkotmány szerinti, valamint a felhatalmazó jogszabály által meghatározott törvényi szintu˝ keretet. (551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841-842.)"

---->>----->>--<<-----<<----

92


[122] 8. Az Alkotmánybíróság jelen határozata összegzésként az alábbi alkotmányossági követelményeket emeli ki. Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi funkciójának része az Ár. közjogi érvénytelenségének a vizsgálata, de a vizsgálat következik a 61/2011. (VII. 13.) AB határozatból is. Az Alaptörvénybe foglalt jogalkotási felhatalmazás kereteinek túllépése részleges közjogi érvénytelenséget okoz, amely indokot ad ezeknek a rendelkezéseknek a megsemmisítésére. Az Alaptörvény "egy és egységes" voltából az következik, hogy a nem átmeneti rendelkezéseknek be kell épülniük az Alaptörvénybe. Az Alaptörvényt kizárólag az S) cikk alapján lehet módosítani, kiegészíteni. A módosításoknak, kiegészítéseknek be kell épülniük az Alaptörvény normaszövegébe, az Alaptörvényt módosító jogszabályoknak pontosan meg kell határozniuk, hogy az Alaptörvény melyik részébe kerülnek beemelésre.

[123] Az Alaptörvényt nem lehet egy "nyitott kapu" vagy "csúszda" jogszabályon keresztülmódosítani. Ilyen jogszabályok nem használhatók fel arra, hogy inkorporáció nélküli az Alaptörvény részévé tegyenek Alaptörvénybe nem való rendelkezéseket, és - pusztán az által, hogy az Alaptörvény részének deklarálnak egy új rendelkezést - azok Alkotmánybíróság általi felülvizsgálhatóságát elvonják az Alkotmánybíróság elo˝l.

[124] 8.1. A közjogi érvényességhez szükséges Alaptörvényben elo˝írt formai (eljárási) szabályokmaradéktalan betartása az alkotmányozó hatalomként eljáró Országgyu˝lésre is kötelezo˝. Az Országgyu˝lés kötve van az Alaptörvényben az alkotmányozó részéro˝l a számára adott jogalkotási felhatalmazáshoz. {Ld. 25/1999. (VII. 7.) AB határozat: "alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elo˝írt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet". ABH 1999, 251.}

[125] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése alapján jogosult, és megfeleloindítvány alapján egyben köteles utólagos normakontroll hatáskörben vizsgálni az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazás kereteinek az Országgyu˝lés által történo˝ megtartását. Az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazás kereteinek az Országgyu˝lés által történo˝ túllépése közjogi érvénytelenséget eredményez.

[126] Az alkotmányos követelmény levezetheto˝ az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébo˝l(jogállamiság), és a Záró Rendelkezések 3. pontjából (felhatalmazás átmeneti rendelkezések megalkotására). Az Alkotmányozó hatalom az Alaptörvényben adhat felhatalmazást az Országgyu˝lés számára törvényalkotásra. Ilyen felhatalmazó szabály pl. a T) cikk (4) bekezdés, amely a sarkalatos törvények megalkotására ad felhatalmazást az Országgyu˝lésnek. Az Alaptörvényben szereplo˝, az alkotmányozó által meghatározott jogalkotási felhatalmazás köti az Országgyu˝lést: meg kell alkotnia a felhatalmazásban szereplo˝ törvényt, olyan tartalommal és terjedelemben, ahogyan azt az alkotmányozó az Alaptörvényben meghatározta. Az alkotmányos legalitást sérti az, hogy ha az Országgyu˝lés nem alkotja meg a felhatalmazásban szereplo˝ törvényt (Alaptörvényt sérto˝ mulasztás), de az is, ha túllépi az Alaptörvényben szereplo˝ felhatalmazást, nem az Alaptörvényben meghatározott eljárási szabályok betartásával alkotja meg a törvényt (közjogi érvénytelenség).

[127] 8.2. Alkotmányos követelmény, hogy az alkotmányozó hatalom által az Alaptörvénybenmeghatározott jogalkotási felhatalmazás egyértelmu˝ legyen (egyértelmu˝en határozza meg a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit). Ha az Országgyu˝lés az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján alkot törvényt, kizárólag olyan törvényt alkothat, amely egyértelmu˝en elhelyezheto˝ az Alaptörvényben meghatározott jogforrási rendszerben és megfelel a jogforrási hierarchia követelményének.

[128] Az alkotmányos követelmény levezetheto˝ az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébo˝l(jogállamiság), és T) cikkébol. A jogforrási rendszert az Alaptörvény határozza meg, ezen kívül jogforrás nem létezhet. Az Alaptörvényen "kívüli", a jogforrási rendszerbe el nem helyezheto jogszabályok közjogilag érvénytelenek. Az alkotmányozó nem teremthet alaptörvényi szintu jogbizonytalanságot azzal, hogy nem határozza meg pontosan az Alaptörvényben a jogalkotásra szóló felhatalmazást (a felhatalmazó szabály tartalmát). Nem teremthet alaptörvényi szintu jogbizonytalanságot azzal sem, hogy a felhatalmazás alapján olyan jogszabályt alkot, amely nem helyezheto˝ el a hatályos jogforrási rendszerben, illetve amely sérti a jogforrási hierarchiát.

---->>----->>--<<-----<<----

93

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2017.I.1. - 2017.XII.31.Magyar joganyagok - 1993. évi LV. törvény - a magyar állampolgárságról

1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról1

1 Kihirdetve: 1993. VI. 15.

Az Országgyulés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megorzése és az állampolgárokMagyarországhoz való kötodésének erosítése érdekében, a természetes személyakaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elosegítéseérdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából, a magyar állampolgársági joghagyományait és a nemzetközi szerzodések eloírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárságkeletkezésének, megszerzésének és megszunésének szabályairól a következo törvényt alkotja:2


Alapelvek

1. § (1)3


A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetvemegszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

(2)4


Az állampolgárság megváltoztatásához fuzodo jogot nem lehet önkényesen korlátozni.(3)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 73. § (1). Hatálytalan: 2012. I. 1-tol.

(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok azirányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatálybanvoltak.

A magyar állampolgárok

2. § (1)6


Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbáaz, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvényalapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szunik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejuleg más államnak is állampolgára - ha törvénymásként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kelltekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. §7

7 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 93. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

(1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezésemegállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyaijogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülo gyermekének magyar állampolgársága a születés napjáravisszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapulóegyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követoen jön létre.

(3) Ellenkezo bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkezo hontalan szülok Magyarországon született

gyermekét,b) az ismeretlen szüloktol származó, Magyarországon talált gyermeket.

94


A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:a) a kérelem eloterjesztését megelozo nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;b) a magyar jog szerint büntetlen eloéletu és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság elott

büntetoeljárás nincs folyamatban;c)1

1 Módosította: 2012. évi LXXVI. törvény 26. §.

megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;d)2

2 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § d).

honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;e)3

3 Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-tol. A folyamatban lévo ügyekben is alkalmazni kell.

igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekbol magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagyez alól a törvény alapján mentesül.

(2)4

4 Megállapította: 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-tol.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme eloterjesztésétmegelozoen legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e)pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága aházastárs halálával szunt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,c) magyar állampolgár fogadta örökbe,d) magyar hatóság menekültként elismerte vagye)hontalan.(3)5

5 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokbankell alkalmazni.

Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére -kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenoje magyar állampolgárvolt vagy valószínusíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

(3a)6

6 Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 52. §. Hatályos: 2013. III. 1-tol.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akia) legalábbaa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem

benyújtásának idopontjában magyar állampolgár, vagyab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem

benyújtásának idopontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, ésc) magyar nyelvtudását igazolja.

(4)7


Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtásátmegelozoen legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdésb)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) az ország területén született;b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;c)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (3). Hatálytalan: 2014. I. 1-tol.

(5)9

9 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokbankell alkalmazni.

Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott idotartamú, folyamatos magyarországilakóhelytol kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülojével együtt kéri, vagyszüloje a magyar állampolgárságot megszerezte.

95


(6)1


A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétol függetlenülhonosítható.

(7)2

2 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 25. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § a).

Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársaságielnök - az állampolgársági ügyekért felelos miniszter (a továbbiakban: miniszter) eloterjesztésére -felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmezo honosításához Magyarországnakfontos érdeke fuzodik.

(8)3

3 Beiktatta: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (5). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kellalkalmazni.

A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvoképtelen vagy korlátozottancselekvoképes személyek esetében.

Alkotmányos alapismeretek vizsga4

4 Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-tol. A folyamatban lévo ügyekben is alkalmazni kell.

4/A. §5


(1)6

6 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 23. § a), 2012. évi CCVII. törvény 63. § b).

A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmezo a Kormány általrendeletben kijelölt szerv által meghatározott vizsgabizottság elott teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:a)7

7 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 93. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

a korlátozottan cselekvoképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvoképességét a bíróságaz állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt:korlátozottan cselekvoképes személy), valamint a cselekvoképtelen személy;

b)8

8 Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol.

aki magyar tannyelvu nevelési-oktatási vagy felsooktatási intézményben végzettséget szerzett;

c)9

9 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § c).

aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a

vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. §10

10 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 3. §. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kellalkalmazni.

Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételekfennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszunt, és magyar nyelvtudásátigazolja.

Nyilatkozat11


5/A. §12


(1)13

13 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § f).

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattételnapjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

a)14

14 Módosította: 2003. évi LVI. törvény 5. § (1), 2011. évi CCI. törvény 72. § g).

akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól valómegfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyarállampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V.törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a 7970/1946. MErendelet, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette elmagyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és1990. május 2. napja között elbocsátással szunt meg;

96


b)1

1 Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 53. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-tol.

aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldiállampolgárságát a szülok állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születésenapján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenülmegelozoen legalább öt éve Magyarország területén lakik;

c)2

2 Beiktatta: 2003. évi LVI. törvény 3. §. Hatályos: 2003. IX. 1-tol.

aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je elottszületett, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

(1a)3

3 Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 53. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-tol.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévénekbetöltéséig teheti meg.

(2)4

4 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).

A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványbanigazolja az állampolgárság megszerzését.

(3)5

5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § e).

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozatelfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására eloírtakat.A határozat felülvizsgálata a Fovárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheto.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. § (1)6

6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g), 2011. évi CCI. törvény 72. § i).

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történo megszerzéséreirányuló kérelemrol - a miniszter eloterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(2)7

7 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § i).

A magyar állampolgárság megszerzésérol a köztársasági elnök honosítási, illetvevisszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.

(3)8

8 Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 14. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § f), 2016. évi CIV. törvény 21. § (2).

A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgárságiügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelo névvel kellkiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgárságiügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nemkerül sor - a honosítást kéro külföldi nevével kell kiadni.

7. § (1)9

9 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 4. §. Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (1), 2012. évi CCVII. törvény 63. § g).

A honosított, illetoleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személyválasztása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat ahonosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester elott, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7)bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy amagyar külképviselet vezetoje elott teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyarkülképviselet vezetoje helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselo is eljárhat. A cselekvoképtelenszemély nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviseloje teszi le. Az eskü vagyfogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetoje helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselo iseljárhat.

(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzimeg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele elott meghalt, vagy olyan állapotba került,amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot ahonosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.

(4)10


Az állampolgársági eskü szövege:Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hu

állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom.Hazámat eromhöz mérten megvédem, képességeimnek megfeleloen szolgálom. Isten engem úgysegéljen.

(4a)11


Az állampolgársági fogadalom szövege:

97


Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak huállampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom.Hazámat eromhöz mérten megvédem, képességeimnek megfeleloen szolgálom.

(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértéku.

A magyar állampolgárság megszunése

Lemondás

8. § (1)1

1 Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 54. §. Hatályos: 2013. III. 1-tol.

A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat amagyar állampolgárságáról, ha

a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínusíteni tudja, ésb) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét

külföldön történo letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élo magyar állampolgárkéntnincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.

(2)2

2 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § h).

Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekbeneljáró szerv javaslatára a miniszter eloterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondáselfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszunésérol a köztársasági elnökokiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szunik meg.

(3)3

3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § e).

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondáselfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fovárosi Közigazgatási ésMunkaügyi Bíróságtól kérheto.

(4)4

4 Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § i).

A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktol magyarállampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. § (1)5

5 Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2001. VII. 1-tol. A folyamatban lévo ügyekben is alkalmazni kell.

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytol, aki magyar állampolgárságáta jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagytények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak amagyar állampolgárság megszerzésétol számított tíz év elteltével.

(2)6

6 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).

Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekbeneljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fovárosi Közigazgatási ésMunkaügyi Bíróságtól kérheto.

(3)7

7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g).

A magyar állampolgárság visszavonással történo megszüntetésérol - a minisztereloterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kelltenni.8

8 Lásd: 339/2013. (VII. 19.) KE határozat.

A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szunik meg.

A magyar állampolgárság igazolása

10. §9


(1) A magyar állampolgársága) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,b) érvényes magyar útlevéllel,c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

98


d) - ellenkezo bizonyításig - honosítási okirattaligazolható.

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjábanmeghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkezo bizonyításig és azérvényességi ido lejártát követo egy évig - az érvényesség idotartamának lejárta miatt érvénytelenmagyar útlevéllel igazolható.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplo magyar állampolgárokmagyar állampolgárságát.

11. § (1)1

1 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2011. évi CCI. törvény 72. § i).

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgárságibizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszunését, illetve azt, hogy abizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.

(2)2

2 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § j).

Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes.(3)3

3 Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-tol.

Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,b) a kérelmezo nevét, születési helyét és idejét,c) a ténymegállapítást,d)4


azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv adöntést hozta,

e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóságbélyegzolenyomatát,

f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.(4)5

5 Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §.

Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása irántikérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fovárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtólkérheto.

(5)6

6 Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (3).

Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi kérelem nemnyújtható be.

12. §7

7 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2011. évi CCI. törvény 72. § i).

Az igazságszolgáltatási, a bunüldözo, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonaiigazgatási szervek, a jegyzo (fojegyzo), a közjegyzo, valamint a konzuli és külföldi hatóság,továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére az állampolgársági ügyekben eljáró szervmegállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszunését vagy azt, hogy azügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. §8

8 Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tol.

(1)9

9 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 5. §. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kellalkalmazni.

Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá azállampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása irántikérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)

a)10


a fovárosi és megyei kormányhivatal járási (fovárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban:járási hivatal),

b)11

11 Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 16. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § k).

a fovárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban:integrált ügyfélszolgálati iroda),

c) a magyar konzuli tisztviselohöz, illetve

99


d)1

1 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII. törvény 64. § a).

az állampolgársági ügyekben eljáró szervhezlehet benyújtani.

(2)2

2 Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 11. § (2).

Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - azállampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani.A kérelmet alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmezo személyazonosságát ellenorizni,továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthataz, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

(4)3

3 Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (2), 2012. évi CCVII. törvény 63. § l).

Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetoje, az integrált ügyfélszolgálati irodavezetoje öt napon belül, a konzul az átvételtol számított elso diplomáciai postával kötelesmegküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

14. §4

4 Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tol.

(1)5


Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározottformanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett

a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi ésutónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,

b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét ésidejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarszármazására vonatkozó adatokat,

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

d) felmenoi nevét, születési helyét és idejét, a felmenok házasságkötésének helyét és idejét,állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülojének nevét,állampolgárságát,

f) testvére nevét, születési helyét és idejét,g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,h) állampolgárságára, külföldre távozásának idopontjára vonatkozó adatokat,i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, ésj) elérhetoségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való

kapcsolattartáshoz.(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt

adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörbolrendelkezésre állnak.

(3)6


Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezonek - kormányrendeletben meghatározottakszerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat,továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-banmeghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(4)7


Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyarhatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerheto meg, és ezeket a kérelmezo nem igazolja, ezekbeszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

(5)8


Az állampolgársági kérelemheza) a külföldi okiratot eltéro nemzetközi szerzodés vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha

ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,b) az idegen nyelvu okiratot hiteles magyar nyelvu fordítással

ellátva kell csatolni.

100


(6)1

1 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), 64. § b).

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat akérelmezo nem csatolta, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a hiány pótlására határidotuzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történo figyelmeztetés mellett a kérelmezotfelhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges idotartam figyelembevételévelmegállapított határidot kell kituzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem eseténa hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétol számított tizenöt nap.

15. § (1)2

2 Megállapította: 2016. évi CXXI. törvény 11. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-tol.

Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elo. A kérelmet acselekvoképes kérelmezo személyesen, a korlátozottan cselekvoképes, illetve a cselekvoképtelenszemély nevében a törvényes képviseloje terjesztheti elo.

(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor akorlátozottan cselekvoképes személyt is meg kell hallgatni.

(3)3

3 Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (1).

Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához éskérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs -mindkét szülo hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

(4)4


Házastársak, illetve szülo együttélo kiskorú vagy cselekvoképtelen nagykorú gyermekévelközös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetve a magyar állampolgárságról lemondónyilatkozatot terjeszthet elo.

16. § (1)5

5 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 6. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), g).

A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított15 napon belül megküldi a kérelmezo lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (3a),(6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmezo választása szerint apolgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselonek.

(2)6

6 Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 6. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § m).

A polgármester vagy a konzuli tisztviselo az okirat megérkezését követo harminc napon belülértesíti a kérelmezot az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének idopontjáról és helyérol.

(3)7


A 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésobb a(2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott idopontot megelozo ötödik napon - kérheti, hogy azesküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttol eltéro helyen tegye le.

(3a)8


A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselohaladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelöltpolgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselonek, aki gondoskodik a (2)bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7)bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nemélhet.

(4)9


Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétol számított egyéven belül, a kérelmezo hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályátveszti. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy a (3)bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elo, akkor a határidot az elso felhívás kézbesítésétol kellszámítani.

17. §10

10 Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 9. §. Hatályos: 2001. VII. 1-tol. A folyamatban lévo ügyekben is alkalmazni kell.

(1)11

11 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § n).

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül adja ki az 5/A. § (2)bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerintihatározatot.

(2)12


A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt eloterjesztést három hónapon belül nyújtja be aköztársasági elnöknek.

101


(2a)1


A miniszter hatvan napon belül tesz eloterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondáselfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3)bekezdése szerinti határozatot.

(3)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § o).

Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerintimegkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget.

(4)3


Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határido a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve amegkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdodik, amelyindokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2)bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.

(5)4

4 Beiktatta: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kellalkalmazni.

Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidokbe nem számít bea) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedo ido;b) az eljárás felfüggesztésének idotartama;c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában eloírt véleményezés idotartama;d) az állampolgárságot érinto adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami

szervhez intézett megkereséstol a válasz megérkezéséig terjedo ido.(6)5

5 Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).

A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársaságielnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig akérelmezo visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szervmegszünteti.

(7)6

6 Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII.törvény 63. § p).

Az állampolgársági eljárásban a kérelmezo helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha etörvény személyes eljárást ír elo. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseletijogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben aképviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(8)7

7 Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § q).

Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés elozetes elbírálásától függ, amelyben azeljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárástfelfüggeszti. Ha a más szerv elotti eljárás megindítására a kérelmezo jogosult, erre megfelelohatárido kituzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmezo afelhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagya rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnökrészére történo eloterjesztésre.

(9)8

8 Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 7. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g), 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §.Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2).

Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekbeneljáró szerv a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetésérol ésfelfüggesztésérol, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.

(10)9

9 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 21. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-tol.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. § Az állampolgársági iratba betekinthet:a) az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenoje;b) az igazságszolgáltatási, a bunüldözo és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek a

hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.

102


19. § (1)1


A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történo megszerzésévelkapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározottadatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékesanyakönyvvezeto, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosítottesetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékesanyakönyvvezeto, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetonek, aszemélyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelo szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, amenekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(2)2

2 Megállapította: 2006. évi XXI. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVII. törvény 54. §, 2012. évi XCIII. törvény 23. §c), 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), r), 64. § c), 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (2), 2016. évi CIV. törvény 21. § (2).

A magyar állampolgárság megszunésérol az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti aszemélyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelo szervet, a magyar állampolgárság megszunésévelérintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamintgyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetot, az útlevélhatóságot, továbbá - a potenciálishadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központiadatfeldolgozó szervét.

(3)3

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g).

Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv4

4 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § s).

a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekrol másolatot kérhet;b)5


adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészetinyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba és az útiokmány-nyilvántartásba;

c)6


adatot kérhet a rendorségi, a buntettesek és a büntetoeljárás alatt állók nyilvántartásából,valamint az ügyészségtol és a bíróságtól;

d)7

7 Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 8. § (2). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 23. § d), 2012. évi CCVII. törvény 63. §t).

véleményt kérhet a jegyzotol, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, azidegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól, továbbá véleményt kér a rendorségtol ésa feladat- és hatáskörrel rendelkezo nemzetbiztonsági szolgálattól.

(4)8


Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosításieljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányulóeljárás során ellenorzi, hogy a kérelmezo a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

20. §9

9 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2017. I. 1-tol.

(1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetok, orzésükrol a Magyar Nemzeti Levéltár és- a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv azadatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.

(2) A 2015. április 1. napját követoen lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig azállampolgársági ügyekben eljáró szerv orzi.

Névmódosítás10


20/A. §11


(1)12

12 Megállapítva: 2010. évi XLIV. törvény 9. § alapján. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokbankell alkalmazni.

A honosítást kéro külföldi egyidejuleg kérhetia) hogy saját vagy felmenoje egykori magyar születési családi nevét viselhesse;b) többtagú születési családi nevébol egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevébol a

nemre utaló végzodés vagy névelem elhagyását;c) utónevének magyar megfelelojét;d)13

13 Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 17. § (1). Hatályos: 2011. III. 9-tol.

házastársa vagy annak felmenoje, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - voltházastársa vagy annak felmenoje egykori magyar születési családi nevének viselését.

(1a)14


A honosítást kéro külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkorengedélyezheto, ha házassági nevet visel, és

103


a) - házas családi állapot esetén - házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy ahonosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,

b) - elvált családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,c) - özvegy családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte

vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.(2)1

1 Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § u).

A névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltéroen nem rendelkezik - okirattal vagyszakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3)2

2 Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 17. § (3). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § v), 2016. évi CIV. törvény 21. §(2).

A névmódosítást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha azállampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-banszabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.(5)3


A honosítást kéro külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelvenvaló feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A külföldi helységnév használata4

4 Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 9. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol.

20/B. §5

5 Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 18. §. Hatályos: 2011. III. 9-tol.

(1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagyvisszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kellhasználni.

(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagyvisszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illeto országban hivatalos elnevezését kellhasználni.

(3) A honosítást vagy visszahonosítást kéro kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározottesetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek azilleto országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerintikérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illeto országban hivatalos elnevezése után - ha azaz iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint -minden esetben - az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény idopontjábanérvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény idopontjában érvényes módon,magyar elnevezéssel kell bejegyezni.


21. §6

6 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XXXII. törvény 14. § (1). Hatálytalan: 2001. VII. 1-tol.

22. § Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nemrendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.

23. §7

7 Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 12. §. A (2) bekezdés 2001. VII. 1-jén lép hatályba.

(1)8

8 Megállapította: 2007. évi I. törvény 92. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-tol.

E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az alakóhellyel rendelkezo nem magyar állampolgár,

a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,b) akit menekültként elismertek, valamintc) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshozvaló jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVII. törvény 64. § d). Hatálytalan: 2013. III. 1-tol.

24. § (1) E törvény a kihirdetését követo negyedik hónap elso napján lép hatályba.

104


(2)-(3)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLVI. törvény 32. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-tol.

(4)2


Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsaa) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,3

3 Lásd: 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. § (4), 22. § (1).

b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek

átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartásokértesítésével kapcsolatos feladatokat,

d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgárságikérelemhez csatolandó okiratok körét,

e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában eloírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsgaletétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmánytartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak avizsgával kapcsolatos feladatait,

f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgálóokiratok körét.

25. §4

4 Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 19. §. Hatályos: 2011. III. 9-tol.

E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvieljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban:1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekorfolyamatban lévo honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés5


26. §6

6 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 71. § (4). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § w).

E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5.§-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4)bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdésealapján sarkalatosnak minosül.

105

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2015.I.1. - határozatlanMagyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól

2011. évi CLXXIX. törvény

a nemzetiségek jogairól1

1 Kihirdetve: 2011. XII. 19.

---->>----->>--<<-----<<----

Alapveto rendelkezések

1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egyévszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszeru kisebbségben van, alakosság többi részétol saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyanösszetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megorzésére, történelmileg kialakultközösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

(2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerintinemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkezo személy, aki magát valamelynemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározottesetekben és módon kinyilvánítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.

---->>----->>--<<-----<<----

Egyéni nemzetiségi jogok

11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos éselidegeníthetetlen joga.

(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezheto, azonbantörvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyénnyilatkozatához kötheti.

(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozáskinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettos vagy többeskötodés elismerését.

12. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának,

hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvu köznevelésben, oktatásban és muvelodésben;c) az oktatási esélyegyenloséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony

intézkedésekkel elosegíteni köteles;d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben

meghatározottak szerint.(2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges,

kizárólag nemzetközi szerzodés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.13. § (1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai

adatgyujtés alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.(2) A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok - az információs önrendelkezési

jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben - anemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá célszerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetoek.

14. § A nemzetiséghez tartozóknak a közéletben való részvétele - e minoségükre tekintettel - nemkorlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - jogszabályi keretek között - egyesületeket,pártokat hozhatnak létre.

106


15. §1

1 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § a).

A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségihagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknekanyanyelven történo megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzettszertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

16. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi ésutónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.

(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének sajátnemzetiségének megfelelo megválasztásához és nemzetiségi nyelve szabályai szerintianyakönyveztetéséhez. A nem latin írásmóddal történo bejegyzés esetén kötelezo a fonetikus, latinbetus írásmód egyideju alkalmazása is.

(3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - azanyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfeleloen - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Jogszabálylehetové teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - azanyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfeleloen - nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

IV. Fejezet

Közösségi nemzetiségi jogok

17. § A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi jogaa) önazonosságuk megorzése, ápolása, erosítése és átörökítése,b) történelmi hagyományaik, nyelvük megorzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk

ápolása és gyarapítása.18. § A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fuzodo jogaik gyakorlása során joguk van

a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzimegjelölések használatához.

19. § A nemzetiségi közösségeknek joguk van:a) törvényi keretek között intézmények létrehozásához és muködtetéséhez, más szervtol történo

átvételéhez,b) nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához,

nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolaineveléséhez-oktatásához, felsofokú képzéséhez, továbbá jogosultak

c) az országos önkormányzat útján a kiegészíto nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinekmegteremtését kezdeményezni és kialakításában közremuködni.

20. § Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségeknekrendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallásiemlékeik, hagyományaik megorzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatáhozfuzodo jogait.

21. § A nemzetiségi szervezeteket megilleti a széles köru és közvetlen nemzetközi kapcsolatokkiépítésének és fenntartásának a joga.

---->>----->>--<<-----<<----

A nemzetiségek önkormányzatai

50. § Az egyes nemzetiségek közvetlen választássala) a községben, a városban és a fovárosi kerületben települési, a fovárosban és a megyében

területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamintb) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.

---->>----->>--<<-----<<----

107


A választójog

53. § (1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiséginévjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki1

1 Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).

a) a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, ésc) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról

szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.(2) Egy személy egyidejuleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.(3) A választópolgára) a lakóhelye szerinti településen vagyb) a választás kituzését megelozo harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti

településenszerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

54. §2

2 Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 55. §. Hatályos: 2013. VI. 21-tol.

A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, haa) a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásán választható,b) a nemzetiségi önkormányzati képviselok megelozo két általános választásán, valamint az

azokat követo idoközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbác) nyilatkozatot tesz arról, hogy

ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

---->>----->>--<<-----<<----

A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

148. § (1) Az Országgyulés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, amelynekmuködése Alaptörvény-ellenes.

---->>----->>--<<-----<<----

(3)3

3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).

Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról,hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyiönkormányzati képviselok és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezo magyarállampolgár választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttányilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezésérol, az európai polgárikezdeményezésrol, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazáskezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalteltéréssel.

(4)4

4 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).

A kezdeményezés szervezoje az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyiönkormányzati képviselok és polgármesterek választásán választható.

(5)5

5 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Hatályos: 2014. I. 18-tól.

A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar TudományosAkadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

(6) Az Országgyulés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételtkérelem nem terjesztheto elo.

---->>----->>--<<-----<<----

108


1. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez

"E törvény értelmében nemzetiségnek minosül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, azörmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán."

---->>----->>--<<-----<<----

109

Frissítve: 2017. szeptember 8. 13:27 JogtárHatály: 2017.I.1. - határozatlanMagyar joganyagok - 2007. évi I. törvény - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek...

2007. évi I. törvény

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek beutazásáról éstartózkodásáról1

1 Kihirdetve: 2007. I. 5.

---->>----->>--<<-----<<----

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)2


Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás éstartózkodás jogának gyakorlását

a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai GazdaságiTérségrol szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösségés tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrol szóló megállapodásban nem részes államközött létrejött nemzetközi szerzodés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében azEurópai Gazdasági Térségrol szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállásúszemélynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),

b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkezo, az EGT-állampolgárt kísérovagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja),

c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkezo, a magyar állampolgártkíséro vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja),valamint

---->>----->>--<<-----<<----

110

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2017.VI.17. - 2017.XI.30.Magyar joganyagok - 2007. évi II. törvény - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

2007. évi II. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról1

1 Kihirdetve: 2007. I. 5.

---->>----->>--<<-----<<----


1. § (1)2


Magyarország a harmadik országbeli állampolgárok számára az e törvényben foglaltakszerint biztosítja a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának gyakorlását.

---->>----->>--<<-----<<----

(3) E törvény - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvényalapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyekre.

---->>----->>--<<-----<<----

2. § E törvény alkalmazásábana) harmadik országbeli állampolgár: az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek

kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan;b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

---->>----->>--<<-----<<----

f)3

3 Megállapította: 2016. évi XXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2016. VI. 1-tol.

befogadott: aki a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerintivédelemben részesül;

---->>----->>--<<-----<<----

A letelepedés

32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, akia) e törvény hatálybalépése elott letelepedési engedélyt,b) ideiglenes letelepedési engedélyt,c) nemzeti letelepedési engedélyt,d) EK letelepedési engedélyt

kapott.(2)4

4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 299. § g).

A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokbanbiztosított jogosultságokkal rendelkezik.

(3)5


A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - Magyarország területén határozatlanidotartamú tartózkodásra jogosult.

(4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezok külön jogszabályok szerintijogosultságai is.

---->>----->>--<<-----<<----

111

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2017.VI.17. - 2017.XI.30.Magyar joganyagok - 2007. évi II. törvény - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom

51. § (1)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 299. § m).

A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelheto el és nem hajtható végre olyanország területére, amely az érintett tekintetében nem minosül biztonságos származási vagybiztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji,vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikaivéleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyanterület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve akiutasított harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésébenmeghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2)2

2 Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 60. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-tol.

Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetvea kiutasítás nem rendelheto el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár különtörvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra.

(3)3

3 Beiktatta: 2015. évi CXXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-tol.

A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározottidotartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.

---->>----->>--<<-----<<----

112

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2017.III.28. - 2017.XI.30.Magyar joganyagok - 2007. évi LXXX. törvény - a menedékjogról

2007. évi LXXX. törvény

a menedékjogról1

1 A törvényt az Országgyulés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

---->>----->>--<<-----<<----

Értelmezo rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásábana) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;

b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

c)2


menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyideju védelem avisszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;

d) kiegészíto védelem: az oltalmazottat megilleto jogok és az ot terhelo kötelezettségekösszessége;

e) ideiglenes védelem: a menedékest megilleto jogok és az ot terhelo kötelezettségek összessége;

---->>----->>--<<-----<<----

A MENEKÜLT

6. § (1)3

3 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 307. §. Hatályos: 2012. I. 1-tol.

Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az AlaptörvényXIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) Az üldözéstol való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek aztkövetoen következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyantevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követoen fejtett ki.

(3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmezo nem ismerheto el menekültként, amennyiben azüldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyásátkövetoen a kérelmezo maga idézett elo, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.

---->>----->>--<<-----<<----

A menekült jogállása

10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltéroen nem rendelkezik -a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, a magyar állampolgár jogai illetik meg, éskötelezettségei terhelik.

(2) A menekülta)4

4 Módosította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 102. § e).

a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazáskivételével nem rendelkezik választójoggal;

113


b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget,amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

(3)1

1 Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 86. §. Hatályos: 2013. VII. 1-tol.

A menekült jogosulta) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és - ha nemzetbiztonsági vagy

közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki - Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvu úti okmányra,b)2

2 Módosította: 2016. évi XXXIX. törvény 90. § ba).

az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásraés szállásra,

c)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi XXXIX. törvény 90. § bb). Hatálytalan: 2016. VI. 1-tol.

---->>----->>--<<-----<<----

AZ OLTALMAZOTT

12. § (1)4


Magyarország oltalmazottként kiegészíto védelemben részesíti azt a külföldit, aki nemfelel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származásiországába történo visszatérése esetén ot súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytol valófélelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

(2) A súlyos sérelemtol vagy a sérelem veszélyétol való félelem alapulhat olyan eseményeken is,amelyek azt követoen következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy akülföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követoen fejtett ki.

---->>----->>--<<-----<<----

Az oltalmazott jogállása

17. § (1)5

5 Megállapította: 2010. évi CXXXV. törvény 83. § (1). Hatályos: 2010. XII. 24-tol. Ezt követoen indult, vagy megismételteljárásokban kell alkalmazni.

Az oltalmazottat - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha törvény vagykormányrendelet kifejezetten eltéroen nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, éskötelezettségei terhelik.

(2)6

6 Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 87. §. Hatályos: 2013. VII. 1-tol.

Az oltalmazott - a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltéroen - a jogszabályban meghatározottúti okmányra jogosult. Az úti okmány kiállítása nemzetbiztonsági vagy közrendi érdekbolmegtagadható.

(2a)7

7 Beiktatta: 2016. évi XXXIX. törvény 74. §. Hatályos: 2016. VI. 1-tol.

Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szemben - a 10. § (6)-(8)bekezdésben foglaltaknak megfeleloen - bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.

(4)8

8 Beiktatta: 2010. évi CXXXV. törvény 83. § (2). Hatályos: 2010. XII. 24-tol. Ezt követoen indult, vagy megismételt eljárásokbankell alkalmazni.

Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, amenekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek.

---->>----->>--<<-----<<----

A MENEDÉKES

114


19. §1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 308. § h).

Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, akiMagyarország területére tömegesen menekülok olyan csoportjába tartozik, amelyet

a) az Európai Unió Tanácsa - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásaesetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeirol, valamint a tagállamok e személyekbefogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erofeszítései közöttiegyensúly elomozdítására irányuló intézkedésekrol szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsiirányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint - ideiglenesvédelemre jogosultként elismert, vagy

b)2

2 Módosította: 2014. évi XVI. törvény 277. § (2).

a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyekhazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogokáltalános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagymegalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek.

---->>----->>--<<-----<<----

A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás3

3 Megállapította: 2015. évi CXXVII. törvény 28. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-tol.

45. § (1)4


A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kéro származási országában faji,illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagypolitikai meggyozodése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (2)bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadikország, amely befogadja.

(2) A kíséro nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a családegyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában, semaz ot befogadó más államban nem biztosított.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem elutasítására, valamint az elismerésvisszavonására vonatkozó döntésében megállapítja a visszaküldés tilalmának fennállását vagy fennnem állását.

(4)5

5 Megállapította: 2016. évi XXXIX. törvény 82. § (1). Hatályos: 2016. VI. 1-tol.

Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság akülföldit befogadottként ismeri el.

---->>----->>--<<-----<<----

115

Frissítve: 2017. szeptember 11. 12:53 JogtárHatály: 2007.I.1. - Magyar joganyagok - 2002. évi III. törvény - az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt... ˝ l

2002. évi III. törvény

az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságrólszóló Európai Egyezmény kihirdetésérol1

1 Kihirdetve: 2002. II. 13.

---->>----->>--<<-----<<----

3. Cikk

Az állam illetékessége

1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az o állampolgárai.2. Az ilyen jogszabályt más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban

áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárságtekintetében általánosan elismert jogelvekkel.

4. Cikk

Alapelvek

Minden részes állam állampolgárságra vonatkozó szabályainak az alábbi alapelveken kellalapulniuk:

a) minden személynek joga van valamely állampolgársághoz;b) a hontalanságot el kell kerülni;c) senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától;d) sem egy részes állam állampolgára és egy külföldi közötti házasság, sem a házasság felbontása,

sem pedig a házasság alatt a házastársak egyike állampolgárságának megváltozása nem érintiautomatikusan a másik házastárs állampolgárságát.

5. Cikk

A diszkrimináció tilalma

1. A részes államok állampolgárságra vonatkozó szabályai nem tartalmazhatnakmegkülönböztetést vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimerítia nemen, valláson, fajon, borszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapulódiszkriminációt.

2. Minden részes államot a diszkrimináció tilalmának elve vezérel állampolgárai tekintetében,függetlenül attól, hogy ok születésüknél fogva állampolgárok-e, vagy az állam állampolgárságátkésobb szerezték meg.

---->>----->>--<<-----<<----

116

Frissítve: 2017. szeptember 8. 13:27 JogtárHatály: 2016.V.21. - Magyar joganyagok - 2013. évi CCXXXVIII. törvény - a népszavazás kezdeményezéséro˝l... ˝ l, valamint a népszavazási eljárásról

2013. évi CCXXXVIII. törvény

a népszavazás kezdeményezésérol, az európai polgári kezdeményezésrol,valamint a népszavazási eljárásról1


Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között,elsosorban választott képviseloi útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy azország sorsát érinto legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján isrészt vehessenek. Ugyanezen jogok a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzatközösségét is megilletik.

Ezekre az elvi alapokra figyelemmel, az Alaptörvény 8. cikkének és 31. cikk (2) bekezdésénekvégrehajtására az Országgyulés a következo törvényt alkotja:

I. Fejezet


1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. éviXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel -alkalmazni kell.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság az e törvényben szabályozott eljárásokkal kapcsolatosjogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki.

II. Fejezet

Országos népszavazás kezdeményezése

1. A választópolgári kezdeményezés szervezoje

2. § (1) Országos népszavazás kituzésére irányuló választópolgári kezdeményezésta) olyan magánszemély, aki az országgyulési képviselok választásán választó lehet,b) párt,c) a nem párt jogállású egyesület (a továbbiakban: egyéb egyesület) a létesíto okiratában

meghatározott céllal összefüggo kérdésbenszervezhet.

(2) Egy kezdeményezésnek több szervezoje is lehet. Ebben az esetben a szervezok egy személytjelölnek ki a választási szervekkel való kapcsolattartásra.

2. A népszavazásra javasolt kérdés benyújtása

3. § (1)2

2 Módosította: 2016. évi XLVIII. törvény 15. § a).

A szervezonek a népszavazásra javasolt kérdést, az aláírásgyujtés megkezdése elott - akérdés hitelesítése céljából - be kell nyújtania a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

(2) Egy aláírásgyujto íven egy kérdés szerepelhet.(3) A magánszemély szervezo a kérdés benyújtásakor a nevét, lakcímét és személyi azonosítóját,

ennek hiányában a magyar állampolgárságát igazoló okirata számát közli a Nemzeti VálasztásiBizottsággal.

117


(4) Az egyéb egyesület a létesíto okiratát is csatolja a kérdés benyújtásakor.(5) A Nemzeti Választási Iroda a párt és az egyéb egyesület létezését és adatainak hitelességét a

civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenorzi.4. § (1) A kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával

ellátva kell benyújtani.(2) A támogató aláírások gyujtését megelozoen a szervezonek az adatkezelést az adatvédelmi

nyilvántartásba be kell jelentenie.(3) A támogató választópolgár aláírására a 15. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.(4) A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékben ellenorzi a szervezo és a támogató

választópolgárok választójogát.(5) A támogató választópolgárok számának megállapításakor a magánszemély szervezot is

figyelembe kell venni.

5. § A köztársasági elnök és a Kormány az általa kezdeményezett népszavazásra javasolt kérdést -hitelesítés céljából - benyújtja a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

6. § (1) A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.

(2) A benyújtás idopontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történo érkeztetése számít.

7. § A kérdés benyújtását követo munkanapon a Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozza abenyújtott kérdést, a benyújtás idopontját, valamint a szervezo nevét.

8. §1

1 Megállapította: 2016. évi XLVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2016. V. 21-tol.

(1) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követoen, haa) a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozata megállapítja,

hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer,aa) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerore emelkedéséig,ab) a népszavazás megtartásáig, vagyac) a 31. § (2) bekezdése szerinti idoszak lejártáig,b) az Országgyulés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást

jogerosen elrendelte,ba) a népszavazás megtartásáig, vagybb) a 31. § (2) bekezdése szerinti idoszak lejártáig.(2) A szervezo által népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követoen a köztársasági elnök és a

Kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdésta) a Nemzeti Választási Iroda elnökének a 10. § (1) bekezdése szerinti elutasító döntését követo

tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,b) a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási

határidejének 29. § (1) bekezdésében meghatározott lejártáig, ha a kérdés hitelesítését megtagadódöntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be,

c) a Kúriaca) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítést megtagadó döntését helybenhagyó, vagy az ellene

benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, vagycb) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíto döntését megváltoztató

határozatának a 30. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Közlönyben való közzétételtköveto nap 0 óráig, ha a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szemben felülvizsgálatikérelmet nyújtottak be,

d) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,e)az aláírásgyujto ívek benyújtására rendelkezésre álló határido eredménytelen elteltéig,f) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerore emelkedéséig,g) a népszavazás megtartásáig, vagyh) a 31. § (2) bekezdése szerinti idoszak lejártáig.(3) Két kérdés abban az esetben tekintendo azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonos

vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyulésre.

118


9. § (1) A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmuenlehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyulés el tudja dönteni,hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

(2) A népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsérto vagy más módonmegbotránkoztató kifejezést.

3. A kérdés hitelesítése

10. § (1) Ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljávalés rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 2-4. §-ban, a 6. §-ban és a 8. § (1)bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá ha az aláírásgyujto ív nem felel meg a jogszabályifeltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belülhatározattal elutasítja, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az elutasító határozattartalmára és közlésére a Ve. 46. §, 47. §, 48. § (3) bekezdése és 50. § rendelkezéseit kellalkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de aszervezo a kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a NemzetiVálasztási Bizottság napirendjére kell tuzni, kivéve, ha a támogató választópolgárok száma -beleértve a magánszemély szervezok számát is - nem éri el a húszat.

(3) Ha a szervezo a kérdést a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasító határozatának közlésétköveto tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 8. § alkalmazásában az elso benyújtás idopontjátkell a kérdés benyújtása idopontjának tekinteni.

11. §1


(1) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésérol vagy annak megtagadásáról abenyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkorhitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztottkövetelményeknek megfelel. A szervezo által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesítheto,ha az aláírásgyujto ív is megfelel a jogszabályban foglalt eloírásoknak.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesíto határozatában dönt a 8. § (3)bekezdésében meghatározott körülmény fennállásáról.

(3) Ha a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény a kérdés hitelesítését követoenkövetkezik be, a szervezot a Nemzeti Választási Iroda az errol rendelkezo jogeros határozatmegküldésével haladéktalanul írásban tájékoztatja.

(4) A Nemzeti Választási Iroda a választópolgárokat az azonos tárgyú kérdésekrol a választásokhivatalos honlapján haladéktalanul tájékoztatja. E tájékoztatás tartalmazza

a) az azonos tárgyú kérdés jogeros hitelesítésének idopontját,b) az azonos tárgyú kérdést tartalmazó aláírásgyujto ívek 19. § (1) bekezdése szerinti

benyújtásának idopontját,c) az azonos tárgyú kérdést tartalmazó - a 19. § (1) bekezdése alapján benyújtott - aláírásgyujto

íveken szereplo aláírások ellenorzésének a 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros eredményét,d) az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésekben az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés

második mondata alapján népszavazást jogerosen elrendelo országgyulési döntés idopontját,e) az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésekben az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés

második mondata alapján népszavazást el nem rendelo országgyulési döntés idopontját, illetvef) a 19/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett és a 19/C. § (1) bekezdése alapján

szüneteltetett népszavazási kezdeményezéseket.(5) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozata

megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyulés azAlaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerosen elrendelte,azonos tárgyú kérdés nem hitelesítheto.

12. § Ha a kérdés szeméremsérto vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, aNemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést.

119


13. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésérol szóló határozatát - nyolc naponbelül - a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésének megtagadásáról - beleértve akezdeményezés visszautasításáról - szóló határozatáról a Magyar Közlönyben közleményt teszközzé, amely tartalmazza

a) a határozat számát,b) a hitelesítés megtagadásának tényét, valamintc) tájékoztatást arról, hogy a határozat megtekintheto a választások hivatalos honlapján.(3) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésérol vagy annak megtagadásáról -

beleértve a kezdeményezés visszautasításáról - szóló határozatát annak meghozatala napjánközzéteszi a választások hivatalos honlapján.

14. §1


(1) Ha a kérdést hitelesíto döntés elleni jogorvoslati határido eredménytelenül eltelt vagyjogorvoslat esetén a Kúria a hitelesíto határozatot helybenhagyó, a hitelesíto határozat ellenifelülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy a kérdést hitelesíto döntését aMagyar Közlönyben közzétette, a Nemzeti Választási Iroda az igénylését követoen haladéktalanul,de legkésobb öt napon belül átadja a szervezo részére az általa igényelt mennyiségu, a hitelesítettkérdést tartalmazó aláírásgyujto ívet. A Nemzeti Választási Iroda valamennyi aláírásgyujto ívetegyedi azonosítóval lát el.

(2) A szervezo az aláírásgyujtésre rendelkezésre álló idoszakban bármikor igényelhet továbbialáírásgyujto íveket.

(3) Az aláírásgyujto íven a Nemzeti Választási Iroda feltünteti a népszavazásra javasolt kérdést.(4) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a köztársasági elnök vagy a Kormány által benyújtott

kérdés hitelesítésérol a kérdést hitelesíto döntés elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét -jogorvoslat esetén a Kúria hitelesíto határozatot helybenhagyó, a hitelesíto határozat ellenifelülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy a kérdést hitelesíto döntésének aMagyar Közlönyben való közzétételét - követo öt napon belül tájékoztatja az Országgyulés elnökét.

4. Az aláírásgyujtés

15. § (1)2


Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést aNemzeti Választási Iroda által kiadott aláírásgyujto íven lehet támogatni. A támogató aláírás nemvonható vissza.

(2)3


Az aláírásgyujto ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi ésutónevét, személyi azonosítóját vagy a személyi azonosítóval nem rendelkezo választópolgármagyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint az anyja nevét. Az aláírásgyujto ívetaz ajánló választópolgár saját kezuleg aláírja. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonosoldalon kell szerepelniük.

(3) Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja, a további aláírásaiérvénytelenek.

(4) Az aláírásgyujto íven az aláírást gyujto személy feltüntetia) nevét,b) személyi azonosítóját vagy magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát,

továbbá az aláírásgyujto ívet az aláírásával látja el.

16. § (1) Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -bárhol lehet gyujteni.

(2) Nem gyujtheto aláírása) az aláírást gyujto és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetoleg

munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levo

személytol a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

120


c) tömegközlekedési eszközön,d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,e)egészségügyi szolgáltató helyiségében,f) felsooktatási és köznevelési intézményben.(3) Az aláírásért az aláíró választópolgár részére elonyt adni vagy ígérni tilos. Az aláíró

választópolgár az aláírásért nem kérhet elonyt, illetve nem fogadhat el elonyt vagy annak ígéretét.17. § A 15. §-ban foglaltaknak nem megfelelo vagy a 16. §-ban foglalt rendelkezések

megszegésével gyujtött aláírás érvénytelen.

17/A. §1

1 Beiktatta: 2016. évi XLVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2016. V. 21-tol.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozatamegállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyulés azAlaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerosen elrendelte, azazonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben a szervezo részére aláírásgyujto ív nem adható ki.

18. §2


(1) Az országgyulési képviselok, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzatiképviselok és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselok általánosválasztásának napját megelozo és követo negyvenedik nap között szünetel az aláírásgyujtés.

(2) Ha a szervezo az aláírásgyujtést az országgyulési képviselok, az Európai Parlament tagjai, ahelyi önkormányzati képviselok és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselokáltalános választásának napját megelozo negyvenedik napig nem fejezi be, az addig összegyujtöttaláírásokat tartalmazó és az aláírásokat nem tartalmazó aláírásgyujto íveket legkésobb a szavazásnapját megelozo harminckilencedik napon át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. Ekötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki.A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyujto ív után ezer forint.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidoben át nem adott aláírásgyujto íveken gyujtöttaláírás érvénytelen.

(4) A szavazás napját követo negyvenedik napon a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervezorészére az általa igényelt mennyiségu, a hitelesített kérdést tartalmazó aláírásgyujto ívet.

5. Az aláírások ellenorzése

19. §3


(1) A szervezo az aláírásgyujto ívek 14. § (1) bekezdésben meghatározott átvételét követoszázhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kituzésére irányuló állampolgárikezdeményezés aláírásgyujto íveit a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenorzése céljából.E határidobe a 18. § (1) bekezdésében meghatározott idotartam és a 19/B. § (6) bekezdés a) pontjaszerinti szünetelés nem számít bele.

(2) Ha a szervezo az aláírásgyujto ívek iránti igényét a kérdést hitelesíto döntés elleni jogorvoslatihatárido eredménytelen elteltét vagy jogorvoslat esetén a Kúria döntésének a Magyar Közlönybentörtént közzétételét követo hetedik nap után nyújtja be, az (1) bekezdés szerinti határidot a kérdésthitelesíto döntés elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét vagy jogorvoslat esetén a Kúriadöntésének a Magyar Közlönyben történt közzétételét követo hetedik naptól kell számítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejuleg, de legkésobb az (1) bekezdés szerint azaláírásgyujto íveik benyújtására rendelkezésre álló határido utolsó napján a szervezonek valamennyialáírásgyujto ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén aNemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nemnyújtott aláírásgyujto ív után ezer forint.

(4) A késedelmesen, pótlólag, valamint a nem a szervezo által benyújtott aláírásgyujto íven és a19/A. § (1) bekezdése alapján átadott aláírásgyujto íven szereplo aláírás érvénytelen.

19/A. §4


(1) Ha az Országgyulés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazástjogerosen elrendelte, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben a szervezonek azOrszággyulés népszavazást jogerosen elrendelo döntését követo tizenöt napon belül valamennyialáírásgyujto ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának.

121


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti VálasztásiBizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyujtoív után ezer forint.

19/B. §1


(1) Ha a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll, és a 19. § (1)bekezdése alapján elsoként benyújtott aláírásgyujto íveken (a továbbiakban: elsodleges benyújtás)szereplo érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer és az aláírásokellenorzésének eredményét megállapító határozat jogerore emelkedett, az elsodleges benyújtástköveto 85. napig (a továbbiakban: felfüggeszto benyújtási határido) az azonos tárgyú népszavazásikezdeményezések esetén a szervezonek valamennyi aláírásgyujto ívet át kell adnia (a továbbiakban:másodlagos benyújtás) a Nemzeti Választási Irodának.

(2) A másodlagos benyújtás során a szervezonek nyilatkoznia kell arról, hogya) kéri az aláírásgyujtés felfüggesztését,b) kéri a benyújtott aláírások 19. § (1) bekezdése szerinti ellenorzését, vagyc) népszavazási kezdeményezését visszavonja.(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a

népszavazási kezdeményezést visszavontnak kell tekinteni.(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási

Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyujtoív után ezer forint.

(5) A felfüggeszto benyújtási határidot követo naptól az Országgyulés - a 23. § (3) bekezdéseszerinti tájékoztatás alapján - a 25. § (2) bekezdése szerinti, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésmásodik mondata alapján a népszavazást el nem rendelo döntéséig a 14. § (1) bekezdése szerintihatárido szünetel.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztés eseténa) az Országgyulés - a 23. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján - a 25. § (2) bekezdése

szerinti, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást el nemrendelo döntésének napján a felfüggesztés megszunik, és öt napon belül a Nemzeti Választási Irodaátadja a szervezo részére az általa igényelt mennyiségu, a hitelesített kérdést tartalmazóaláírásgyujto ívet,

b) a másodlagos benyújtás napjától az a) pontban meghatározott aláírásgyujto ívek átadásáig a 19.§ (1) bekezdése szerinti határido szünetel, illetve

c) ha az Országgyulés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazást jogerosenelrendelte, a felfüggesztett népszavazási kezdeményezés megszunik.

19/C. §2


(1) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozatamegállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, az azonos tárgyúnépszavazási kezdeményezések esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatának jogerosséválását követo naptól a 14. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti határido szünetel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szervezonek valamennyi aláírásgyujto ívet az aláírásokellenorzésének eredményét megállapító határozat jogerore emelkedését követo 15 napon belül átkell adnia a Nemzeti Választási Irodának.

(3) Az átadás során a szervezo nyilatkozhat arról, hogy a népszavazási kezdeményezésétvisszavonja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti VálasztásiBizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyujtoív után ezer forint.

(5) Az (1) bekezdés szerinti szünetelés eseténa) ha az Országgyulés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazást jogerosen

elrendelte, a szüneteléssel érintett népszavazási kezdeményezés megszunik,b) ha az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. §-a alapján a népszavazást

elrendelo országgyulési döntés nem emelkedik jogerore, az Alkotmánybíróság határozatánakközzétételét követo napon a szünetelés megszunik, és öt napon belül a Nemzeti Választási Irodaátadja a szervezo részére az általa igényelt mennyiségu, a hitelesített kérdést tartalmazóaláírásgyujto ívet.

122


20. § Az aláírásgyujto ív benyújtását követoen a szervezo nem vonhatja vissza a népszavazásikezdeményezést.

21. §1


(1) A Nemzeti Választási Iroda ellenorzi az aláírásokat. A 19. § (4) bekezdése szerintbenyújtott aláírásgyujto íven lévo, továbbá a 16. §-ban foglalt rendelkezések megszegésévelgyujtött aláírást a Nemzeti Választási Iroda nem ellenorzi.

(2) Több, azonos tárgyú kérdés hitelesítése esetén eloször a legkorábban benyújtott aláírásgyujtoíveken szereplo aláírások ellenorzését kell elvégezni.

(3) Az aláírások ellenorzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelményekteljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogyrendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.

(4) A kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyujtoíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék adataival való összevetésével kell elvégezni.

(5) Az aláírások tételes ellenorzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogya) az érvényes aláírások száma a kétszázezret eléri, vagyb) az érvényes aláírások száma százezer alatt marad, vagyc) az érvényes aláírások száma a százezret eléri, de kétszázezer alatt marad.(6) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozata

megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyulés azAlaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerosen elrendelte, azazonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben az aláírások tételes ellenorzését nem kell elvégezni.

(7) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogeros határozatamegállapította, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, azonban azAlkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. §-a alapján a népszavazást elrendeloországgyulési döntés nem emelkedik jogerore, az Alkotmánybíróság határozatának közzétételétkövetoen az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben az aláírások tételes ellenorzését el kellvégezni.

(8) Az aláírások számának megállapításakor a kezdeményezés hitelesítésre történo benyújtásáttámogató választópolgárok számát is figyelembe kell venni.

(9) A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot az aláírásokellenorzésének eredményérol.

22. § (1) Az aláírások ellenorzése során a szervezo képviseloje jelen lehet.(2) Az aláírások ellenorzését az aláírásgyujto ívek benyújtásától számított hatvan napon belül kell

lefolytatni.(3)2


Az aláírások ellenorzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatbanállapítja meg.

23. §3


(1) Ha az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, az aláírások ellenorzésénekeredményérol - az azt megállapító határozat jogerore emelkedését követo munkanapon - a NemzetiVálasztási Bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyulés elnökét.

(2) Ha az érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer, és a 8. § (3)bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az aláírások ellenorzésének eredményérol -az azt megállapító határozat jogerore emelkedését követo munkanapon - a Nemzeti VálasztásiBizottság elnöke tájékoztatja az Országgyulés elnökét.

(3) Ha az érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer, és a 8. § (3)bekezdésében meghatározott körülmény fennáll, a felfüggeszto benyújtási határidoig a 19/B. § (2)bekezdés b) pontja alapján benyújtott és ellenorizni kért további azonos tárgyú kérdést tartalmazóaláírásgyujto íveken szereplo aláírások ellenorzése eredményének jogerossé válását követomunkanapon a Nemzeti Választási Bizottság tájékoztatja az Országgyulés elnökét. E tájékoztatástartalmazza a felfüggeszto benyújtási határidoig a 19/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján benyújtottés ellenorizni kért további azonos tárgyú kérdést tartalmazó aláírásgyujto íveken szereplo aláírásokellenorzésének jogeros eredményét és a benyújtási sorrendet is.

123


6. A személyes adatok védelme

24. § (1) A választópolgár és az aláírást gyujto polgár aláírásgyujto íven feltüntetett adatai nemnyilvánosak, azokról - az aláírást ellenorzo szerv által az aláírások érvényességének megállapításacéljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével - másolatot készíteni tilos.

(2) A választópolgár és az aláírást gyujto polgár adatait, valamint a technikai nyilvántartást aNemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda és a Kúria ellenorizheti.

(3)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi XLVIII. törvény 15. § b). Hatálytalan: 2016. V. 21-tol.

(4) A benyújtott aláírásgyujto ívet, valamint a technikai nyilvántartást a Nemzeti Választási Irodaaz érvényes aláírások számának megállapítását követo harmincadik és negyvenötödik nap közöttmegsemmisíti.

(5) A szervezo és a kezdeményezést a 4. § szerint támogató választópolgár személyes adatait - akezdeményezés benyújtására való jogosultsága ellenorzése és a kapcsolattartás céljából - a NemzetiVálasztási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda és a Kúria kezeli, azokat - a 7. § alapjánnyilvánosságra hozott adatok kivételével - törölni kell

a)2

2 Módosította: 2016. évi XLVIII. törvény 14. §.

a 8. § (2) bekezdés a)-f) pontja szerinti idopontot követo harmincötödik és negyvenedik napközött,

b)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi XLVIII. törvény 15. § c). Hatálytalan: 2016. V. 21-tol.

c) a népszavazás elrendelésérol szóló határozat jogerore emelkedését követo öt napon belül.

7. A népszavazás elrendelése

25. §4


(1) Az Országgyulés elnöke a kezdeményezést a 14. § (4) bekezdése vagy a 23. § (1)-(3)bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követo legközelebbi ülésnapon bejelenti. A határidoszámításánál az ülésszakok közötti szünetet, valamint az elnapolás idotartamát figyelmen kívül kellhagyni.

(2) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrol az (1) bekezdés szerinti bejelentéstköveto harminc napon belül - a 23. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás esetén benyújtásisorrendben - dönt az Országgyulés. A határido számításánál az ülésszakok közötti szünetet,valamint az elnapolás idotartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az Országgyulés azonos tárgyú kérdésben csak egy népszavazást rendelhet el.26. § A köztársasági elnök és a Kormány a népszavazás elrendeléséig visszavonhatja az általa

benyújtott népszavazási kezdeményezést.27. § (1) Az Országgyulés népszavazás elrendelésérol szóló határozata tartalmazza a

népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetésérol. A kérdést akezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

(2) A népszavazás elrendelésérol szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. AzOrszággyulés elnöke a népszavazás elrendelésérol tájékoztatja a köztársasági elnököt.

8. Jogorvoslatok

28. § (1) Az aláírásgyujtéssel és az aláírások ellenorzésével kapcsolatos jogorvoslat benyújtásáraés elbírálására rendelkezésre álló határido öt nap. Ha a határido utolsó napja nem munkanapra esik,a határido csak az azt követo legközelebbi munkanapon jár le.

(2) Az aláírásgyujtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása a Nemzeti Választási Bizottsághatáskörébe tartozik.

29. § (1) A Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellenifelülvizsgálati kérelmet - a Kúriának címezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozat közzétételétköveto tizenöt napon belül megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ha a határido utolsónapja nem munkanapra esik, a határido csak az azt követo legközelebbi munkanapon jár le.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követo öt napon belülmegküldi a Kúriának.

124


30. § (1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet kilencven napon belül bírálja el. A Kúria a NemzetiVálasztási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja. A Kúria döntése ellentovábbi jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A Kúria a Nemzeti Választási Bizottságnak a kezdeményezés visszautasításáról hozotthatározata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el. A Kúria aNemzeti Választási Bizottságnak a kezdeményezés visszautasításáról hozott határozatáthelybenhagyja, vagy a Nemzeti Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. A Kúria döntése ellentovábbi jogorvoslatnak helye nincs. Ha a Kúria a Nemzeti Választási Bizottságot új eljárásrautasítja, a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria döntésétol számított harminc napon belül dönt akérdés hitelesítésérol vagy annak megtagadásáról.

(3) A Kúria határozatát a Magyar Közlönyben nyolc napon belül, a Kúria honlapján a határozatmeghozatala napján közzé kell tenni.

(4) Ha a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság kérdés hitelesítésének megtagadásáról - beleértve akezdeményezés visszautasításáról - szóló határozatát helybenhagyja, - a (3) bekezdéstol eltéroen - aMagyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé, amely tartalmazza

a) a Kúria határozatának számát,b) a Nemzeti Választási Bizottság határozata számát és helybenhagyásának tényét, valamintc) tájékoztatást arról, hogy a Kúria határozata megtekintheto a Kúria honlapján.

9. A népszavazás kötoereje

31. § (1) Az Országgyulés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - kötelesa népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazásdöntésének megfelelo törvényt megalkotni.

(2) A népszavazással hozott döntés az Országgyulésre a népszavazás napjától - ha a népszavazástörvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétol - számított három évig kötelezo.

III. Fejezet

Helyi népszavazás kezdeményezése

10. A helyi népszavazás tárgya

32. § (1) A helyi önkormányzat képviselo-testülete helyi népszavazást rendelhet el aképviselo-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

(2) Nem lehet helyi népszavazást tartania) a költségvetésrol és a zárszámadásról,b) a helyi adókról,c) a képviselo-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrol,d) a képviselo-testület feloszlásának a kimondásáról.33. § A képviselo-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben

törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elo.34. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezheta) a képviselo-testület tagjainak legalább egynegyede,b) a képviselo-testület bizottsága,c) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a

választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.(2) A képviselo-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati

rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

11. A választópolgári kezdeményezés szervezoje

35. § (1) Helyi népszavazás kituzésére irányuló választópolgári kezdeményezést

125


a) olyan magánszemély, aki a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásánválasztó lehet,

b) párt,c) egyéb egyesület a létesíto okiratában meghatározott céllal összefüggo kérdésben

szervezhet.(2) Egy kezdeményezésnek több szervezoje is lehet. Ebben az esetben a szervezok egy személyt

jelölnek ki a választási szervekkel való kapcsolattartásra.

12. A helyi népszavazásra javasolt kérdés benyújtása

36. § (1) A szervezonek a helyi népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyujto ív mintapéldányánaz aláírásgyujtés megkezdése elott - a kérdés hitelesítése céljából - be kell nyújtania a helyiválasztási bizottsághoz.

(2) Egy aláírásgyujto íven egy kérdés szerepelhet.(3) A magánszemély szervezo a kérdés benyújtásakor a nevét, lakcímét és személyi azonosítóját

közli a helyi választási bizottsággal. A helyi választási iroda a központi névjegyzékben ellenorzi aszervezo választójogát.

(4) Az egyéb egyesület a létesíto okiratát is csatolja a kérdés benyújtásakor. A helyi választásiiroda a párt és az egyéb egyesület létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bíróságinyilvántartásában ellenorzi.

(5) A képviselo-testület tagjai és bizottsága az általuk kezdeményezett helyi népszavazásrajavasolt kérdést - hitelesítés céljából - benyújtják a helyi választási bizottsághoz.

(6) A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.(7) A benyújtás idopontjának a kérdés helyi választási irodánál történo érkeztetése számít.37. § A kérdés benyújtását követo munkanapon a helyi választási iroda nyilvánosságra hozza a

benyújtott kérdést, a benyújtás idopontját, valamint a szervezo nevét.38. § (1) A kérdés benyújtását követoen nem nyújtható be azonos tárgyú kérdésa) a helyi választási iroda vezetojének a 40. § (1) bekezdése szerinti elutasító döntését követo

tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,b) a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerore emelkedéséig,c) a helyi népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,d) az aláírásgyujto ívek benyújtására rendelkezésre álló határido eredménytelen elteltéig,e)a helyi népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerore emelkedéséig,f) a helyi népszavazás megtartásáig, vagyg) a 60. § (2) bekezdése szerinti idoszak lejártáig.(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti esetben az ott megjelölt idopontot követo harminc napon

belül újabb, azonos tárgyú kérdést nem nyújthat be ugyanazon szervezo vagy ugyanazon, a 34. § (1)bekezdés a) és b) pontja szerinti kezdeményezo.

(3) Két kérdés abban az esetben tekintendo azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonosvagy egymást kizáró kötelezettséget rónának a képviselo-testületre.

39. § (1) A helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmuenlehessen válaszolni, továbbá a helyi népszavazás eredménye alapján a képviselo-testület el tudjadönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen, milyen döntés meghozataláraköteles.

(2) A helyi népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsérto vagy más módonmegbotránkoztató kifejezést.

13. A kérdés hitelesítése

40. § (1) Ha a kezdeményezés a helyi népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával ésrendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 35. §-ban, a 36. §-ban és a 38. § (1)és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá ha az aláírásgyujto ív nem felel meg ajogszabályi feltételeknek, a helyi választási iroda vezetoje a kérdést a benyújtásától számított ötnapon belül határozattal elutasítja, és a kérdést nem terjeszti a helyi választási bizottság elé. Azelutasító határozat tartalmára és közlésére a Ve. 46. §, 47. §, 48. § (3) bekezdése és 50. §rendelkezéseit kell alkalmazni.

126


(2) A helyi választási iroda vezetojének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a szervezoa kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a helyi választásibizottság napirendjére kell tuzni.

(3) Ha a szervezo a kérdést a helyi választási iroda vezetoje elutasító határozatának közlésétköveto tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 38. § alkalmazásában az elso benyújtásidopontját kell a kérdés benyújtása idopontjának tekinteni.

41. § (1) A helyi választási bizottság a kérdés hitelesítésérol vagy annak megtagadásáról abenyújtásától számított harminc napon belül dönt. A helyi választási bizottság a kérdést akkorhitelesíti, ha az az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

(2) A szervezo által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesítheto, ha az aláírásgyujto ív ismegfelel a jogszabályban foglalt eloírásoknak.

42. § A helyi választási bizottság a kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc naponbelül az önkormányzat hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon közzéteszi.

43. § (1) A kérdést hitelesíto döntés elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét -jogorvoslat esetén a törvényszék hitelesíto határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítodöntésének a helyi választási bizottsággal való közlését - követo öt napon belül a helyi választásiiroda vezetoje hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyujto ív mintapéldányát, és azt átadja aszervezonek. Az aláírásgyujto ív átadásának feltétele, hogy a szervezo az adatkezelést azadatvédelmi nyilvántartásba bejelentse.

(2) A helyi választási bizottság elnöke a képviselo-testület tagjai vagy bizottsága által benyújtottkérdés hitelesítésérol a kérdést hitelesíto döntés elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét -jogorvoslat esetén a törvényszék hitelesíto határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítodöntésének közlését - követo öt napon belül tájékoztatja a polgármestert.

14. Az aláírásgyujtés

44. § (1) Helyi népszavazás kituzésére irányuló választópolgári kezdeményezést az aláírásgyujtoív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet támogatni. A támogatóaláírás nem vonható vissza.

(2) Az aláírásgyujto íven a saját kezu aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenorzésecéljából - fel kell tüntetni a választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját,valamint anyja nevét. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(3) Az aláírásgyujto íven az aláírást gyujto személy feltünteti nevét és személyi azonosítóját,továbbá az aláírásgyujto ívet az aláírásával látja el.

(4) Egy választópolgár a kezdeményezést csak egyszer támogathatja, a további aláírásaiérvénytelenek.

45. § (1) Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -bárhol lehet gyujteni.

(2) Nem gyujtheto aláírása) az aláírást gyujto és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetoleg

munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levo

személytol a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,c) tömegközlekedési eszközön,d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,e)egészségügyi szolgáltató helyiségében,f) felsooktatási és köznevelési intézményben.(3) Az aláírásért az aláíró választópolgár részére elonyt adni vagy ígérni tilos. Az aláíró

választópolgár az aláírásért nem kérhet elonyt, illetve nem fogadhat el elonyt vagy annak ígéretét.46. § A 44. §-ban foglaltaknak nem megfelelo vagy a 45. §-ban foglalt rendelkezések

megszegésével gyujtött aláírás érvénytelen.

15. Az aláírások ellenorzése

127


47. § (1) A szervezo az aláírásgyujto ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történo ellátásátköveto harminc napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a helyi népszavazás kituzésére irányulóállampolgári kezdeményezés aláírásgyujto íveit a helyi választási bizottsághoz az aláírásokellenorzése céljából.

(2) A késedelmesen, pótlólag, valamint a nem a szervezo által benyújtott aláírásgyujto ívenszereplo aláírás érvénytelen.

48. § Az aláírásgyujto ív benyújtását követoen a szervezo nem vonhatja vissza a kezdeményezést.49. § (1) A helyi választási bizottság gondoskodik az aláírások ellenorzésérol. A 47. § (2)

bekezdése szerint benyújtott aláírásgyujto íven lévo, továbbá a 45. §-ban foglalt rendelkezésekmegszegésével gyujtött aláírást a helyi választási bizottság nem ellenorzi.

(2) Az aláírás ellenorzése során meg kell vizsgálni a 44. §-ban foglalt követelmények teljesülését,azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-eválasztójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.

(3) A kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyujtoíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék adataival való összevetésével kell elvégezni.

(4) Az aláírások tételes ellenorzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy azérvényes aláírások száma a választópolgárok helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükségesszámát eléri vagy az alatt marad.

(5) Az aláírások ellenorzése során a szervezo képviseloje jelen lehet.(6) Az aláírások ellenorzését az aláírásgyujto ívek benyújtásától számított negyvenöt napon belül

kell lefolytatni.50. § Ha az érvényes aláírások száma eléri a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges

számot, az aláírások ellenorzésének eredményérol - az azt megállapító határozat jogeroreemelkedésétol számított nyolc napon belül - a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja apolgármestert.

16. A személyes adatok védelme

51. § (1) A választópolgár és az aláírást gyujto polgár aláírásgyujto íven feltüntetett adatai nemnyilvánosak, azokról - az aláírást ellenorzo szerv által az aláírások érvényességének megállapításacéljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével - másolatot készíteni tilos.

(2) A választópolgár és az aláírást gyujto polgár adatait, valamint a technikai nyilvántartást aválasztási szervek és a törvényszék ellenorizhetik.

(3) A szervezoknek a be nem nyújtott aláírásgyujto íveket a benyújtásukra rendelkezésre állóhatárido lejártát követo három napon belül meg kell semmisíteniük, és errol jegyzokönyvet kellkészíteniük. A jegyzokönyvet három napon belül a helyi választási bizottságnak át kell adni.

(4) A benyújtott aláírásgyujto íveket, valamint a technikai nyilvántartást a helyi választási irodaaz érvényes aláírások számának megállapítását követo harmincadik és negyvenötödik nap közöttmegsemmisíti.

(5) A szervezo személyes adatait - a kezdeményezés benyújtására való jogosultsága ellenorzéseés a kapcsolattartás céljából - a választási szervek és a törvényszék kezeli, azokat - a 37. § alapjánnyilvánosságra hozott adatok kivételével - törölni kell

a) a 38. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti idopontot követo harmincötödik és negyvenedik napközött,

b) a 38. § (2) bekezdésében foglalt tilalommal kapcsolatos jogorvoslat esetén a jogorvoslatelbírálását követo öt napon belül, vagy

c) a népszavazás elrendelésérol szóló határozat jogerore emelkedését követo öt napon belül.

17. A helyi népszavazás elrendelése

52. § A polgármester a törvényben foglalt feltételeknek megfelelo kezdeményezést a 43. § (2)bekezdése vagy az 50. § szerinti tájékoztatás kézhezvételét követo legközelebbi testületi ülésenbejelenti.

53. § A helyi népszavazás elrendelésérol az 52. § szerinti bejelentést követo harminc napon belüldönt a képviselo-testület.

54. § A képviselo-testület bizottsága, valamint tagjai a helyi népszavazás elrendeléséigvisszavonhatják az általuk benyújtott helyi népszavazási kezdeményezést.

128


55. § (1) A képviselo-testület helyi népszavazás elrendelésérol szóló határozata tartalmazza ahelyi népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a helyi népszavazás költségvetésérol. Akérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell helyi népszavazásra bocsátani.

(2) A helyi népszavazás elrendelésérol szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában,illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester a helyi népszavazáselrendelésérol tájékoztatja a helyi választási bizottság elnökét.

18. Jogorvoslatok

56. § (1) Az aláírásgyujtéssel és az aláírások ellenorzésével kapcsolatos jogorvoslat benyújtásáraés elbírálására rendelkezésre álló határido öt nap. Ha a határido utolsó napja nem munkanapra esik,a határido csak az azt követo legközelebbi munkanapon jár le.

(2) Az aláírásgyujtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása a helyi választási bizottság hatáskörébetartozik. A helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezést a területi választási bizottságbírálja el.

57. § (1) A helyi választási bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellenifelülvizsgálati kérelmet - a törvényszékhez címezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozatközzétételét követo tizenöt napon belül megérkezzen a helyi választási bizottsághoz. Ha a határidoutolsó napja nem munkanapra esik, a határido csak az azt követo legközelebbi munkanapon jár le.

(2) A helyi választási bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követo öt napon belülmegküldi a törvényszéknek. Ha a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a törvényszékhez nyújtottákbe, arról a törvényszék haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási bizottságot.

(3) A törvényszék a felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el. A törvényszék a helyiválasztási bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja; döntése ellen továbbijogorvoslatnak helye nincs.

58. § (1) A képviselo-testület helyi népszavazást elrendelo, valamint kötelezoen elrendelendohelyi népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni felülvizsgálati kérelmet - a törvényszékhezcímezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozat közzétételét követo tizenöt napon belülmegérkezzen a helyi választási bizottsághoz.

(2) A helyi választási bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követo öt napon belülmegküldi a törvényszéknek. A helyi választási bizottság elnöke a felülvizsgálati kérelembenyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban a törvényszék a határozat érdemében csak akkorfolytat vizsgálatot, ha az aláírásgyujto ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között akörülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítésérol, vagy azazzal szembeni felülvizsgálati kérelemrol hozott döntés során a helyi választási bizottság, illetve az57. § szerinti eljárásban a törvényszék nem vehetett figyelembe, és a döntést érdembenbefolyásolhatja. A törvényszék nem vizsgálja érdemben azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyben akérelmezo a kérdés tartalmát illeto, valamint a hitelesítéssel összefüggo alkotmányosságiaggályokra hivatkozik.

(4) A törvényszék a felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el. A törvényszék aképviselo-testület határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és a képviselo-testületet újhatározat meghozatalára kötelezi.

19. A helyi népszavazás kötoereje

59. § A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott,és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazottkérdésre azonos választ adott.

60. § (1) A képviselo-testület - ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet - kötelesa helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyinépszavazás döntésének megfelelo rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni.

(2) Az érvényes és eredményes helyi népszavazással hozott döntés a képviselo-testületre a helyinépszavazás napjától - ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendeletkihirdetésétol - számított egy évig kötelezo.

129


20. A területi szintu helyi népszavazás

61. § (1) A megyei és a fovárosi szintu helyi népszavazásra e fejezet rendelkezéseit megfeleloenalkalmazni kell.

(2) Az e fejezetben a helyi választási bizottság számára megállapított hatáskört a területiválasztási bizottság, a területi választási bizottság számára megállapított hatáskört a NemzetiVálasztási Bizottság, a helyi választási iroda és annak vezetoje számára megállapított hatáskört aterületi választási iroda és vezetoje gyakorolja.

(3) Az e fejezetben a törvényszék számára megállapított hatáskört a Kúria gyakorolja.

IV. Fejezet

Az európai polgári kezdeményezés

62. § Az európai polgári kezdeményezésre a 16. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 28. §rendelkezéseit alkalmazni kell.

63. § Az online gyujtési rendszer megfeleloségérol szóló igazolás kiállítása, a támogatónyilatkozatok ellenorzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazoláskiállítása a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

64. § (1) Az aláírások ellenorzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozatformailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kellállapítani, hogy nagykorú uniós állampolgár-e, valamint azt, hogy az Európai Parlament tagjaiválasztására az állampolgársága szerinti tagállamban jogosító korhatárt a támogató nyilatkozataláírásakor elérte-e, továbbá meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.

(2) A támogató nyilatkozatot aláíró polgár azonosítását az aláírásgyujto íven feltüntetett adatainaka személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint szükség esetén az úti okmány nyilvántartás vagy aszemélyazonosító igazolvány nyilvántartás adataival való összevetésével kell elvégezni.

(3) Az aláírások ellenorzése során a szervezok képviseloje jelen lehet.

V. Fejezet

Az országos népszavazási eljárás

65. § Az országos népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell aVe. 244. § (2) bekezdése, 245. §, 247. § (1) és (3) bekezdése, 250. §, 251. §, 256. § (2) bekezdése,257. § (3) bekezdése, 258. § (1) bekezdése, 259-270. §, 271. § (2) bekezdése, 272-274. §, 275. § (1)és (2) bekezdése, 277-281. §, 283-285. §, 288-291. §, 293. §, 297. §, valamint 298. § rendelkezéseitis.

66. § A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a népszavazásra feltettminden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.

21. Az országos népszavazás kituzése

67. § (1) A népszavazás idopontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelo országgyulésihatározat elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását -követo 15 napon belül tuzi ki.

(2) A népszavazást akkor is ki lehet tuzni, haa) más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tuzött ki,b) annak idopontjáig legalább ötven nap van hátra, ésc) az újabb kérdésben történo népszavazás egyideju megtartása a szavazás lebonyolításának

törvényességét nem veszélyezteti.

130


(3) Az országgyulési képviselok, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzatiképviselok és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelozo és követo41 napon belüli idopontra nem tuzheto ki országos népszavazás. Ha az országos népszavazástemiatt nem lehet kituzni, az országos népszavazást a választást követo 131 napon belüli idopontrakell kituzni.

(4) A népszavazás elrendelésérol és a népszavazás idopontjának kituzésérol szóló határozatot aMagyar Közlönyben közzé kell tenni.

22. A választási szervek

68. § (1) A Nemzeti Választási Bizottságba a kezdeményezést szervezo, de országgyulésiképviselocsoporttal nem rendelkezo szervezetek egy közös tagot bízhatnak meg.

(2) Az országgyulési egyéni választókerületi választási bizottságba a kezdeményezés szervezoiegy közös tagot, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevo, de országgyulésiképviselocsoporttal rendelkezo pártok egy-egy tagot bízhatnak meg.

(3) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkezo településen a helyiválasztási bizottságba a kezdeményezés szervezoi két közös tagot, továbbá a kezdeményezésszervezésében részt nem vevo, de országgyulési képviselocsoporttal rendelkezo pártok két-két tagotbízhatnak meg.

(4) A kezdeményezés szervezoi, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevo, deországgyulési képviselocsoporttal rendelkezo pártok a külképviseletekre a Ve. 5. §-a szerintbízhatnak meg megfigyelot.

(5) A Ve. 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelo megbízására a kezdeményezés szervezoi,továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevo, de országgyulési képviselocsoporttalrendelkezo pártok jogosultak.

23. A népszavazási kampány

69. § Országos népszavazási kampányidoszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezoi,továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevo, de országgyulési képviselocsoporttalrendelkezo pártok tehetnek közzé. A politikai reklámok közzétételére az Európai Parlamenttagjainak választásán irányadó szabályokat kell alkalmazni.

24. Adatszolgáltatás a névjegyzékbol

70. § (1) A szavazóköri névjegyzékben szereplo választópolgárok nevét és lakcímét - a Ve. 89. §rendelkezéseire is figyelemmel - a kezdeményezés szervezoi, továbbá a kezdeményezésszervezésében részt nem vevo, de országgyulési képviselocsoporttal rendelkezo pártok kérésére aNemzeti Választási Iroda öt napon belül, de legkorábban a népszavazás napját megelozo ötvenediknapon átadja.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a kezdeményezés szervezoi, illetve azországgyulési képviselocsoporttal rendelkezo párt igazolja a kötelezo legkisebb munkabér tíz haviösszegének megfelelo összegu adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájáratörtént befizetését.

25. A szavazólap adattartalma

71. § (1) Egy szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.(2) Az országos népszavazás szavazólapja tartalmazzaa) a "szavazólap" megjelölést,b) a bélyegzolenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felso

sarkában,c) az országos népszavazás megnevezést,d) az országos népszavazás napját,e)annak megjelölését, hogy érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet,f) az országos népszavazásra feltett kérdést,g) az igen és nem válaszlehetoséget,

131


h) a szavazásra szolgáló kört,i) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.(3) A szavazólap adattartalmát a Nemzeti Választási Bizottság hagyja jóvá legkésobb a szavazás

napját megelozo negyvenötödik napon.

26. A szavazási levélcsomag

72. § A levélben szavazás szavazólapja bélyegzolenyomat nélkül érvényes.

27. A szavazatok továbbítása

73. § Ha a külképviseletrol érkezett urnában lezáratlan boríték van, az le nem adott szavazatnakszámít, és külön kell csomagolni.

28. A szavazás módja

74. § A Ve. 186. § rendelkezéseinek alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.

29. A szavazatszámlálás

75. § A Ve. 193. §, 195. §, valamint 197. § rendelkezéseinek alkalmazása során jelöltön választkell érteni.

76. § A külképviseleten leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett aNemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19órát megelozoen.

30. A választás eredményének megállapítása

77. § (1) A szavazás eredményérol kiállított szavazóköri jegyzokönyv egy példányát a helyiválasztási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja.

(2) A Nemzeti Választási Bizottsága) a szavazóköri jegyzokönyvek,b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzokönyv ésc) a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzokönyv

alapján megállapítja a választás eredményét.78. § A népszavazás eredményének megállapítása során az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében

foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplo, anépszavazáson részt venni jogosult választópolgároknak a számát kell figyelembe venni.

31. A jogorvoslat

79. § (1) Az országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálásárarendelkezésre álló határido öt nap. Ha a határido utolsó napja nem munkanapra esik, a határido csakaz azt követo legközelebbi munkanapon jár le.

(2) A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban valórészvételével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetvelekérheto médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásta médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyulési egyéniválasztókerületi választási bizottság bírálja el.

(3) A Ve. 233. § alkalmazása során az alkotmányjogi panasz benyújtására és azAlkotmánybíróság döntéseire rendelkezésre álló határido öt munkanap.

VI. Fejezet

A helyi népszavazási eljárás

132


80. § A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a helyi népszavazásra feltettminden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.

32. A helyi népszavazás kituzése

81. § (1) A helyi népszavazás idopontját a helyi választási bizottság a helyi népszavazástelrendelo képviselo-testületi határozat elleni jogorvoslati határido eredménytelen elteltét -jogorvoslat esetén annak elbírálását - követo 15 napon belül tuzi ki.

(2) A helyi népszavazást úgy kell kituzni, hogy a szavazás napja a kituzés napját követohetvenedik és ötvenedik nap közé essen.

(3) A helyi népszavazási eljárás határidoinek naptár szerinti dátumait a helyi választási bizottság ahelyi népszavazást kituzo határozatában állapítja meg.

(4) A helyi népszavazás idopontjának kituzésérol szóló határozatot az önkormányzat hivataloslapjában, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

33. A helyi népszavazási eljárás költségei

82. § A helyi népszavazás elokészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokvégrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggo egyébköltségeket a helyi önkormányzat költségvetésébol kell biztosítani.

34. A választási szervek

83. § (1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok muködnek:a) szavazatszámláló bizottság,b) helyi választási bizottság,c) területi választási bizottság,d) fovárosi, megyei ügyben a Nemzeti Választási Bizottság is.(2) A helyi választási bizottságba, fovárosi, megyei ügyben a területi választási bizottságba a

kezdeményezés szervezoi közösen, választási bizottságonként egy tagot, továbbá a kezdeményezésszervezésében részt nem vevo, de a képviselo-testületben képviselocsoporttal rendelkezoszervezetek egy-egy tagot bízhatnak meg.

(3) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkezo településen a helyiválasztási bizottságba a kezdeményezés szervezoi közösen, továbbá a kezdeményezésszervezésében részt nem vevo, de a képviselo-testületben képviselocsoporttal rendelkezoszervezetek két-két tagot bízhatnak meg.

35. A választópolgár tájékoztatása

84. § (1) Azt a választópolgárt, aki legkésobb a szavazás napját megelozo harmincadik napon aszavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesíto megküldésével tájékoztatja aszavazóköri névjegyzékbe vételérol.

(2) Az értesítot a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazástmegelozo huszadik napig kell megküldeni.

36. A szavazólap adattartalma

85. § (1) Egy szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.(2) A helyi népszavazás szavazólapja tartalmazzaa) a "szavazólap" megjelölést,b) a bélyegzolenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felso

sarkában,c) a helyi népszavazás megnevezést,d) a helyi népszavazás napját,e)a település, illetve a megye vagy a fováros megjelölését,f) annak megjelölését, hogy érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet,

133


g) a helyi népszavazásra feltett kérdést,h) az igen és nem válaszlehetoséget,i) a szavazásra szolgáló kört,j) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.(3) A szavazólap adattartalmát a helyi választási bizottság hagyja jóvá legkésobb a szavazás

napját megelozo harmincadik napon.

37. A szavazás módja

86. § A Ve. 186. § rendelkezéseinek alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.

38. A szavazatszámlálás

87. § A Ve. 193. §, 195. §, valamint 197. § rendelkezéseinek alkalmazása során jelöltön választkell érteni.

39. Az eredmény megállapítása

88. § A helyi népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzokönyvei alapján ahelyi választási bizottság állapítja meg.

40. A jogorvoslat

89. § (1) A helyi népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésreálló határido öt nap. Ha a határido utolsó napja nem munkanapra esik, a határido csak az azt követolegközelebbi munkanapon jár le.

(2) A helyi népszavazással kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottság dönt. A helyiválasztási bizottság döntése elleni fellebbezésrol a területi választási bizottság dönt.

41. A területi szintu helyi népszavazási eljárás

90. § (1) A megyei és a fovárosi szintu helyi népszavazási eljárásra e fejezet rendelkezéseit kellalkalmazni.

(2) Az e fejezetben a helyi választási bizottság számára megállapított hatáskört a területiválasztási bizottság, a területi választási bizottság számára megállapított hatáskört a NemzetiVálasztási Bizottság, a helyi választási iroda és annak vezetoje számára megállapított hatáskört aterületi választási iroda és vezetoje gyakorolja.

(3) Az e fejezetben a törvényszék számára megállapított hatáskört a Kúria gyakorolja.

VII. Fejezet


42. Felhatalmazó rendelkezések

91. § Felhatalmazást kap a választások és népszavazások szabályozásáért felelos miniszter, hogyrendeletben állapítsa meg

a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait,1

1 Lásd: 37/2013. (XII. 30.) KIM rendelet, 2/2015. (II. 20.) IM rendelet, 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet, 10/2016. (VI. 28.) IMrendelet.

b) az országos és helyi népszavazás kezdeményezése során és az országos és helyi népszavazásieljárásban használandó nyomtatványokat,2

2 Lásd: 37/2013. (XII. 30.) KIM rendelet, 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet 25. §, 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet.

134


c) az országos népszavazási eljárás határidoinek naptár szerinti dátumait,1

1 Lásd: 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet.

d) az országos népszavazási eredmény országosan összesített adatainak körét,2

2 Lásd: 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet 7. §.

e) az országos népszavazási eljárás költségeinek normatíváit, tételeit, elszámolási és belsoellenorzési rendjét,3

3 Lásd: 11/2016. (VI. 28.) IM rendelet.

f) az országos népszavazási eljárásban - a Nemzeti Választási Bizottság kivételével - a választásibizottságok tagjait megilleto tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megilleto díjazás összegét,4

4 Lásd: 11/2016. (VI. 28.) IM rendelet 2. §, 4. §.

g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minoségének igazolásárahasználható okiratokat,5


h) a bírság megfizetésének részletes szabályait,6


i) azon településeket és külképviseleteket, ahol a magyarországi lakcímmel nem rendelkezoválasztópolgár - kérelmére - átveheti a szavazási levélcsomagot,

j) a fovárosi és megyei kormányhivatal népszavazással összefüggo informatikai feladataiellátásának részletes szabályait,7

7 Lásd: 2/2015. (II. 20.) IM rendelet 6. §, 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet 5. §.

k) a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai - a Nemzeti Választási Bizottság muködésekapcsán felmerülo - indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat.8


92. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselo-testülete, hogy rendeletben határozzameg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

43. Hatályba lépteto rendelkezés

93. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az országgyulési képviselok2014. évi általános választása kituzésének napján lép hatályba.9

9 Hatályba lépett 2014. I. 18-án az 1/2014. (I. 20.) KIM határozat alapján.

(2) A VI. Fejezet 2014. október 1-jén lép hatályba.(3) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésérol a választójogi és népszavazási

szabályozásért felelos miniszter tesz közzé határozatot.10

10 Lásd: 1/2014. (I. 20.) KIM határozat.

44. Átmeneti rendelkezések

94. §11


E törvénynek a népszavazás kezdeményezésérol, az európai polgári kezdeményezésrol,valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló 2016.évi XLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit nem kell alkalmaznia Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévo jogerosen hitelesített kérdéssel azonos tárgykörunépszavazási kezdeményezés benyújtása esetén.

45. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

95. § E törvénya) 69. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján,b) 79. § (3) bekezdése, 98. §-a és 101. § (3) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése

alapján,c) 99. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,d) 102. § f) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minosül.

46. A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés

135


96. § A IV. Fejezet a polgári kezdeményezésrol szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európaiparlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének, a 97. § a rendelet 14. cikkének végrehajtásáhozszükséges rendelkezéseket állapít meg.

47. Módosító rendelkezések

97. § A Bünteto Törvénykönyvrol szóló 2012. évi C. törvény 350. §-a és az azt megelozoalcím-megjelölése helyébe a következo rendelkezés lép:

"A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni buncselekmény

350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezésérol, azeurópai polgári kezdeményezésrol, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alátartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve eroszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagijuttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében eroszakkal,fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári

kezdeményezésben akadályoz, vagy eroszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagijuttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári

kezdeményezés eredményét,h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai

polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függové, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,

buntettet követ el és három évig terjedo szabadságvesztéssel büntetendo.(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendo, aki nemzetiségi önkormányzati képviselojelöltként

történo nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzatiképviselojelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz."

98. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 65. §-a helyébe a következorendelkezés lép:

"65. § (1) Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával elbírálja az indítványt, és dönt az eljárásasorán szükségszeruen felmerülo egyéb kérdésekben.

(2) Az Alkotmánybíróság a 33. § (1) bekezdése szerinti határozatában az Országgyuléshatározatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országgyulést új határozat meghozatalárahívja fel."

99. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (3)-(5) bekezdésehelyébe a következo rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról,hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyiönkormányzati képviselok és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezoválasztópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.Az eljárás során a népszavazás kezdeményezésérol, az európai polgári kezdeményezésrol, valaminta népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozórendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4) A kezdeményezés szervezoje az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselokés polgármesterek választásán választható.

(5) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar TudományosAkadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról."

100. § A személyazonosító jel helyébe lépo azonosítási módokról és az azonosító kódokhasználatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) 36. § d) pontja helyébe akövetkezo rendelkezés lép:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

136


"d) a népszavazási kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést szervezo az összegyujtöttaláírásoknak a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a helyi választási bizottság részére történoátadásakor;"

101. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.törvény 23. § a) pontjában az "a népi kezdeményezésrol" szövegrész helyébe az "az európai polgárikezdeményezésrol" szöveg lép.

(2) A Szaz.tv. 32. § g) pontjában a "népszavazásról és a népi kezdeményezésrol szólótörvényekben és önkormányzati rendeletekben" szövegrész helyébe a "népszavazáskezdeményezésérol, az európai polgári kezdeményezésrol, valamint a népszavazási eljárásról szólótörvényben" szöveg, 36. § f) pontjában az "a népi kezdeményezést" szövegrész helyébe az "azeurópai polgári kezdeményezést" szöveg lép.

(3) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. § (1) bekezdésében a "bárkiindítványára" szövegrész helyébe a "bárki indítványára harminc napon belül" szöveg lép.

48. Hatályon kívül helyezo rendelkezések

102. § Hatályát vesztia) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. Fejezete, valamint 117. §-a,b) a Szaz.tv. 32. § g) pontjában a "továbbá a népszámlálásról szóló törvényben," szövegrész, 32. §

m) pontja, 34. § (1) bekezdésében a "népi kezdeményezés," szövegrész, 36. § n) pontja,c) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrol szóló 1998. évi III. törvény,d) a büntetoeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 16. § (1) bekezdés p) pontjában az ", a népi

kezdeményezés" szövegrész,e) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (2) bekezdés a) pontjában az "és népi

kezdeményezés" szövegrész,f) a Ve. 9. §-a.

137

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2015.I.1. - Magyar joganyagok - 2011. évi CLI. törvény - az Alkotmánybíróságról

2011. évi CLI. törvény

az Alkotmánybíróságról1

1 Kihirdetve: 2011. XI. 21.

---->>----->>--<<-----<<----

11. Az Országgyulés népszavazás elrendelésével összefüggo határozatának vizsgálata

33. § (1)2

2 A 2011. évi CCI. törvény 421. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 101. § (3).

Az Országgyulés népszavazást elrendelo, valamint kötelezoen elrendelendonépszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasításAlaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében bárki indítványára harminc naponbelül felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyulés határozatának közzétételét követo tizenötnapon belül be kell érkeznie.

(2)3

3 Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 41. § (2) c).

Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a határozat érdemébencsak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyujto ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése közötta körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítésérol, illetveaz azzal szembeni felülvizsgálati kérelemrol hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság,illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

(3) Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó anépszavazási kérdés tartalmát illeto, illetve a hitelesítéssel összefüggo alkotmányossági aggályokrahivatkozik.

---->>----->>--<<-----<<----

138

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 211/2011/EU

RENDELETE (2011. február 16.)

a polgári kezdeményezésről

HU 2011.3.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „polgári kezdeményezés”: az e rendeletnek megfelelően aBizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérika Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárokmegítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniósjogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalábbegynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat;

2. „aláíró”: a polgári kezdeményezést a kezdeményezés támogató nyilatkozatának kitöltésével támogató uniós polgár;

3. „szervezők”: a polgári kezdeményezés előkészítéséért és aBizottsághoz való benyújtásáért felelős, polgári bizottságotlétrehozó természetes személyek.

5. cikk

A támogató nyilatkozatok gyűjtésére vonatkozó eljárások és feltételek

(5) A támogató nyilatkozatokat a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 12 hónaponkeresztül lehet gyűjteni.

139

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2014.XI.26. - Magyar joganyagok - 2011. évi CCIII. törvény - az országgyulési képviselok választásáról

2011. évi CCIII. törvény

az országgyulési képviselok választásáról1


---->>----->>--<<-----<<----

2. A választójog

2. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.(2) Az országgyulési képviselok választásán a névjegyzékben szereplo választópolgárok

gyakorolhatják választójogukat.(3) Az országgyulési képviselok választásán nem választható, aki jogeros ítélet alapján

szabadságvesztés büntetését vagy büntetoeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

---->>----->>--<<-----<<----

140

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2014.XI.26. - Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásáról

2010. évi L. törvény

a helyi önkormányzati képviselok és polgármesterek választásáról1

1 Kihirdetve: 2010. VI. 14.

---->>----->>--<<-----<<----

1. A választójog

1. § (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja.(2) A választópolgár lakóhelyén vagy - ha lakóhelye mellett legkésobb a választás kituzését

megelozo 30. napig tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat.(3) A választópolgár bármely választókerületben választható.

---->>----->>--<<-----<<----

141

JogtárFrissítve: 2017. szeptember 8. 13:27Hatály: 2013.V.3. - Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény

az Európai Parlament tagjainak választásáról1


---->>----->>--<<-----<<----

Választás

---->>----->>--<<-----<<----

2/A. §2


(1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, akiMagyarországon lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az Európai Parlament tagjainak választásán nem választható, aki jogeros ítélet alapjánszabadságvesztés büntetését vagy büntetoeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Választójog

3. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.(2) A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.4. § Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja3


a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogyválasztójogát ott kívánja gyakorolni, valamint

b)4


az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogyválasztójogát Magyarországon kívánja gyakorolni,és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.

---->>----->>--<<-----<<----

142

Frissítve: 2017. szeptember 8. 13:27 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 52/2001. (XI. 29.) AB határozat ˝zésére irányuló kezdeményezés aláírásgyujto ívének és az azon szereplo kérdésnek a hitelesítése tárgyában hozott határoza

52/2001. (XI. 29.) AB határozat1

1 Alkotmánybírósági ügyszám: 831/H/2001. Az Alaptörvény hatálybalépése elott meghozott alkotmánybírósági határozatokhatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. Lásd: Alaptörvény 5.

---->>----->>--<<-----<<----

3. Az Alkotmánybíróságnak e határozatában arra kell választ adnia, hogy a népszavazásikezdeményezés alapjául szolgáló kérdés egyértelmu-e. A népszavazáshoz való jog alanyi jogijellegébol következoen és e politikai jog teljesebb érvényesülése érdekében azonban anépszavazásra szánt kérdés egyértelmuségének megítélésekor, jogorvoslati eljárása során azAlkotmánybíróságnak megszorítóan kell értelmeznie saját hatáskörét.

3.1. Az Alkotmánybíróság az egyértelmuség vizsgálatakor is irányadónak tekinti a 32/2001. (VII.11.) AB határozatában foglaltakat. E határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azAlkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló politikai jog megfelelo érvényesülése megköveteli, hogy azajánlási jogukkal élni kívánó választópolgárok egyértelmuen és világosan nyilváníthassanakvéleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésrol. Az Alkotmánybíróságmegítélése szerint ez csak akkor lehetséges, ha a népszavazásra szánt egyes kérdések olyanaláírásgyujto íveken szerepelnek, amelyek garantálják, hogy a választópolgár kétséget kizáróanmegjelölhesse az általa népszavazásra ajánlott egyes kérdéseket. Az aláírásgyujto íven alkalmazottminden olyan megoldás, amely nem teszi lehetové a választópolgárok számára, hogy egyértelmuenkifejezzék a népszavazás kezdeményezésére irányuló akaratukat, a népszavazáshoz való jogsérelmével jár. (ABK 2001. június-július, 343., 346.) A népszavazáshoz való jog érvényesülésénekgaranciája az egyértelmuség.

3.2. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kellmegfogalmazni, hogy arra egyértelmuen lehessen válaszolni. A törvény indokolása nem adútbaigazítást arra nézve, hogy mit is jelent pontosan az egyértelmuség követelménye. Az Nsztv.hatálybalépését megelozoen hatályos, a népszavazásról és a népi kezdeményezésrol szóló 1989. éviXVII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltett kérdést úgy kellettmegfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi választópolgár egyértelmuen tudjon válaszolni. Aze szakaszhoz fuzött miniszteri indokolás szerint a sikeres népszavazás egyik alapveto feltétele akérdések pontos és egyértelmu megfogalmazása és ennek alapján megválaszolása. A törvény azértnem utalt az "igen-nem" válaszlehetoségek kizárólagosságára - szól az indokolás -, mert "anépszavazás során - adott esetben - nemcsak ez az egyszeru válasz-alternatíva várhat eldöntésre,hanem két pozitív kérdés, döntési lehetoség egyikének kiválasztása." A jogalkotó tehát az 1989. éviXVII. törvény megalkotásakor azt tartotta szem elott, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdéseldöntendo kérdés legyen, arra igennel vagy nemmel egyértelmuen lehessen válaszolni. Ennélszigorúbb, a kérdés megfogalmazására vonatkozó feltételt nem állapított meg. Az Nsztv. anépszavazásról és a népi kezdeményezésrol szóló 1989-es törvény egyes fordulatait átvéve követelimeg, hogy a kérdésre egyértelmuen lehessen válaszolni. Minthogy a törvény indokolása nem szólarról, hogy pontosan mit is jelent ez a kitétel, vélelmezheto, hogy a korábbi gyakorlatot fenntartvaarra utal, hogy a választópolgár a kérdésre igennel vagy nemmel tudjon felelni.

3.3. Ezt is figyelembe véve az Alkotmánybíróság az egyértelmuség vizsgálatakor arra a kérdésrekeresi a választ, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e,eldöntendo kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelmuen lehet-e felelni. Ahhoz azonban,hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmuen tudjon válaszolni, azszükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezheto legyen.

3.4. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése azonban olyan követelményt nem támaszt a népszavazáskezdeményezoivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor az egyes jogágakkifejezéskészletét, a jogszabályokban meglévo fogalmakat, illetve az egyes tudományágak,szakterületek terminus technicusait vegyék alapul. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébea népszavazásra szánt kérdés célszeruségi vizsgálata sem.

143

Frissítve: 2017. szeptember 8. 13:27 JogtárHatály: 2013.IV.1. - Magyar joganyagok - 52/2001. (XI. 29.) AB határozat ˝zésére irányuló kezdeményezés aláírásgyujto ívének és az azon szereplo kérdésnek a hitelesítése tárgyában hozott határoza

3.5. A kérdés egyértelmuségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálniakell: a népszavazás eredménye alapján az Országgyulés el tudja-e dönteni, hogy az akkor hatálybanlévo jogszabályok szerint terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b)pontjában foglaltak alapján az Országgyulés törvényeket alkot. Ennek korlátja az Alkotmány 28/C.§ (3) bekezdése, amely szerint az Országgyulés köteles az eredményes népszavazásból következodöntéseket meghozni. Az Alkotmánybíróságnak jogorvoslati eljárása során nem feladata annaktisztázása, hogy a magyar jog hatályos szabályrendszere milyen jogi rendelkezéseket tartalmaz anépszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatosan. Az egyértelmuség követelményébol csupán azkövetkezik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyulés el tudja dönteni: terheli-ejogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen.

---->>----->>--<<-----<<----

144

joganyag gyŰjtemÉny alkotmányjog 1. 2017-2018....

Documents