kalapis zoltán - a fénykép szerepe pechán józsef...

Click here to load reader

Post on 20-Jul-2016

10 views

Category:

Documents

0 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kalapis Zoltán - A FÉNYKÉP SZEREPE A FÉNYKÉP SZEREPE PECHÁN JÓZSEF FESTÉSZETÉBEN FESTÉSZETÉBEN /Forrás: Híd, L. évf. 1986. 7–8. sz. 861–996./

TRANSCRIPT

  • A FNYKP SZEREPE PECHN JZSEF FESTSZETBEN

    KALAPIS ZOLTAN

    Pechn Jzsef fest volt s fnykpsz. Festszetr l most mr vi-szonylag sokat tudunk, mivel mindig ez volt ltvnyosan el trben, az rdeklds kzppontjban, az hajtott kiteljeslst Pechn is ett l vr-ta, ezt rezte hivatsnak. Pechnrl, a fnykpszr l gyszlvn sem-mit sem tudunk, pedig szmra a fnykpezs volt az egzisztencia for-rsa, szmunkra pedig fontos tmpont a fest i letm teljesebb megr-tshez.

    Kt egymstl elvlaszthatatlan letvonalrl" beszlhetnk teht: a vllaltrl s az elhallgatottrl. Az egyik a msik nlkl elkpzelhetetlen, ugyanis nem elhanyagolhat prhuzamossgrl van sz, hanem teljes sszefondsrl. Kimutathat ugyanis, hogy a m vsz elszr a gpet vette a kezbe, s csak azutn az ecsetet. Ez nem pillanatnyi felbuzduls, nemcsak egy korszaknak jellemz jegye vagy jtkos ksrlet volt nla, hanem vgigvonul egsz plyjn, lland munkamdszere kezdett l mindvgig, az els ismert festmnyt l, az Utols gyuftl (1899) egszen az nekes gitrral cm ig (1921). Urk titok marad, hogy az egybknt kitn rajzol mirt rezte szksgt a fotnak, mirt vlasztotta a vz-lat ksztsnek, a ltvny rgztsnek ezt a gyakori, de vitathat md-jt. Igy knnyebb volt? Kszen vagy flkszen kapta a kompozici t, nem volt gondja az arnyokra? rsaiban err l egy szt sem ejt, mg n-letrajzban sem. Nmasgval a csnytev gyermekre emlkeztet: mint-ha tilosban jrt volna, s azt akarta volna eltitkolni. De cinkossgot vllalt vele az r, a kritikus, a monogrfiaszerkeszt , a m vszettrt-nsz s az jsgr is, mindazok teht, akik rtak rla, mltattk munks-sgt.

    A kpzmvszet s a fotogrfia viszonya, klcsnhatsa valban sz-vevnys. Taln ez az oka annak, hogy a m vszeti knyvek szerz i megkerlik a tmt, a m vszeti lexikonokban nincs erre vonatkoz cmsz. Ugyanakkor gyors tletekre is csbt, sok krdsre mintha ksz vlaszok knlkoznnak. A sietsg azonban rossz tancsad lenni most is, amikor a krdst konkrt megnyilvnulsi formjban, egy fest m -

  • 928 H1D

    Snarckp ecsettel (1918)

  • A FNYKP SZEREPE PECHAN J0ZSEF FESTSZETBEN 929

    Pechn Jzsef (Pechnn Joeckel Terz f elv.)

  • 930 HfD

    vsz gyakorlatban vizsgljuk. Sokkal eredmnyesebbnek grkezik a p-lyakp, az letm j szempont ttekintse.

    Pechn Jzsef tehetsgben nincs okunk ktelkedni. Tizenhrom ves. amikor a rajzolgat palnkai: fit megismeri a vros nnepelt szlttje, Eisenhut Ferenc, a kor ismert fest je, aki szrnyai al veszi az inaskod gyereket, s 1890-ben, 15 ves korban beajnlja a mncheni akadmira, ahol egy rvid el ksztd tanfolyam utna grg szrmazs zsnerfes-t, Nicolaos Gysis osztlyba kerl. Egy ideig atyskod gonddal veszi krl a flrvt, elvllalja anyagi gyeinek kezelst is. Pechnnak kezdetben a gazdag palnkai polgrok tettk lehet v a mncheni ta-nulst, majd 1892-ben kitn elmenetelrt llami sztndjat kapott.

    Minden sszellt teht: tekintlyes prtfog, tehet s mecnsok, k-zssgi segly. S mgis, Pechn akadmiai tanulmnyai kudarcba ful-ladtak. A vlsg kirobbansa egybeesik Eisenhut egyik hosszabb, kiliti tjval. Kiskor vdence anyagi gyeinek intzsre egyik gazdag fest bartjt krte fel, akivel a tizenhat ves Pechn csakhamar sszetk-zsbe kerlt, s csapot-papot otthagyva, srt dtten elhagyta Mnchent. CSnletrajza szerint nem kapta meg t le az sztndjrszletet, hezsre knyszertette. A serdl fiatalemberrl, persze, az is elkpzelhet , hogy a pnz kifolyt a kezei kzl, amit a szigor gym nem nzett el, s nlklzsre knyszertve prblta beosztsra szoktatni. Apm knnyel-m ember volt, bohm" kzli tnyszer en fia, Pechn Bla is egy ksbbi, verbszi korszakra clozva. Az igazi nlklzs, a vgs ki-brnduls azonban Bcsben ri, ahov Mnchen utn kltztt. Csak-hamar szre kellett vennem, hogy az nllsg nem oly knny

    dolog, mint n azt magamnak retlen fejemmel elkpzeltem" rja letnek errl a szakaszrl nletrajzban.

    Az sszetett helyzetet csak bonyoltotta az a bels elgedetlensg, el-

    bizonytalanods, amely akkortjt kertette hatalmba. Megingott n-bizalma, ktelyei tmadtak tehetsgben, teremt erejben. Munkim-nak a legnagyobb akarattal sem tudtam soha klnsebb rtket tulajdo-ntani, mert llandan az volt az rzsem, hogy egy m vsznek, hogy joggal annak nevezhessk, s ezt a cmet kirdemelje, sokkal jelent seb-bet kell produklnia" rja letrajzban.

    Meghasonlsnak okt sokan a mncheni akadmia konzervatv okta-tsi mdszerben lttk. Az akadmia rendszere s a gipszmodellek raj-zolsa nem elgtette ki a szl fld szneit magban hordoz Duna-parti fiatalembert, aki kvncsian kutatta az t krlvev mindennapi letet" rja A kt Pechr cm kismonogrfiban Bela Duranci & Bords Gyz . Szenteleky Kornl is gy vli Sznek s szenvedsen cm knyvnek tansga szerint , hogy hossz, felesleges utat taka-rtott volna meg, ha Pechn akkor nem kerl erre a klasszikus, kemny s krlhatrolt tra ..."

    Nehz ma mra trs pontos anatmijt megadni, mg nehezebb v-

  • :..::?.;,..- ' -::::...,-:~. .:::i:.;:.:c :.:~:

    .,:i:~.3

    .

    ~ ,,..:..:.i.:.::;.::':: :

    ~i`';~'~

    `

    ~

    `'::',.

    :;.;::.::~~, ~~'':j?:'~~++'`,~',..,';~`;;;;:~y; w,~ r'~-~

    -

    :-. ~

    A FNYKP SZEREPE PECHAN J0ZSEF FESTSZETBEN 931

    A Pechr fnykpszeti m termbl kikeriil fnykpek htlapjai

  • 932 HID

    laszolni arra a krdsre, hogy melyik volt a f ok: az akadmia elavult

    mdszere, az igazi tantmester hinya, az nbizalom fogyatkozsa vagy

    ppen az retlen fej". Tny az, hogy nem jutott el a kibontakozsig, az

    egszsges fiatalkori elgedetlensg nem a fejl ds szles orszgtjra ve-zetett, hanem zskutcba torkollt.

    Rvid bcsi tartzkodsa utn, 1893-ban Pechn visszatrt Palnkra.

    Az elkvetkez 5 v letnek egyik leghomlyosabb szakasza. Fia, Pechn Bla elbeszlsb l tudjuk, hogy abban az idben egy jvidki szerb fnykpsznl kitanulta a szakmt. Sajnos, a korabeli ipartestleti knyvek nincsenek meg, gy aztn sem a tanulvek id pontjt s tartal-mt, sem a mester nevt, esetleges korbbi foglalkozst nem lehet pon-tostani. A Zmaj Jova utcban volta m terme, a Duna utctl sz-mtva a msodik-harmadik hzban, nagy, barna kapuja volt, egy szns-szekr is bemehetett rajta" mondja Pechn Bla.

    A fnykpezs ekkor mr fl vszzada nyjtott meglhetst mind a tehetsges, mind a lecsszott fest knek. F leg mellkfoglalkozsknt ztk, kenyrkeresetknt. Barabs Mikls, Zichy Mihly, Lszl Flp, Bihari Sndor, a bcskai Klmn Pter, a bnti Wanyek Tivadar is fnykpezett. Nem egy vgkpp a fnykpszethez prtolt, amikor az jl men vllalko-zsnak bizonyult, pldul a portrfest Borsos Jzsef vagy Oldal Istvn, a festsz s fotografus", aki nem volt jelent s kpzmvsz, azrt tart-jk mgis szmon, mert 1854-ben Nagybecskereken megnyitotta az els lland fnykpszeti m termet a mai Jugoszlvia terletn.

    1897- 1908 tjn Pechn Jzsefet Verbszon talljuk, ekkor 22-23 ves. A jobbra nmetlakta, polgrosod mez vros els fnykpszeti mtermt a futcn, az egykori Klein-kocsma pletnek bevegezett folyosjn nyitotta meg, amelyet Szenteleky szavaival lve a lomha svb faluba" rkez vndorfnykpszek breltek, Pechn el tt pldul egy Entz nev fnykpsz, aki tbb-kevsb szablyos id k-zkben Kula, Verbsz s Szenttams kztt pendlizett. Bizonyos rtelem-ben teht bejrdott zlethelyisg volt, hozzsegtett a kocsma forgalm-nak nvelshez. Elkpzelhet , hogy ekkor mg Pechn is ideiglenes-nek hittea verbszi tartzkodst, hiszen vltozatlanul a m vszi plya volt az idelja, nem a fnykpezs. Ezt tkrzte m termnek hangzatos elnevezse is: Atelier del Monte. Fnykpeinek szecesszis rajz htlap-ja szerint m vszi fnykpeket, Olaj- s akvarellportrkat rendelhettek nla. Pechn napkzben szorgalmasan fotograflt, retuslt megrendel i-nek, sajt cljaira pillanatfelvteleket ksztett, vagy fest ien" belltott jeleneteket rktett meg ezeket, mint ltni fogjuk, majd megfesti

    ,

    estnknt pedig szrakozott, mulatott a kocsmban, amelyt l csak egy fal vlasztotta el. A verbszi fiatalsg szemben a jvevny vilgfi, gavallr, bohm volt. Herr del Monte!" gy szltottk meg egyesek, msok viszont, bizalmaskodva, csak Pepinek. Mgnesknt vonzotta az arany-

  • -

    ~?

    . ;..^,.. ' .; ::::;:;',;}.

    A FNYKP SZEREPE PECHAN JOZSEF FESTSZETBEN 933

    ifjsgot a Klein-fle kocsmba, nekelt, muzsiklt, tncolt, rmeket fa-ragott.

    Ezek a vidm estk vgl is dnten meghatroztk letnek tovbbi alakulst. Itt ismerkedett meg Joeckel Terzzel, ks bbi felesgvel, akinek nagy rsze lehetett abban, hogy Verbszon telepedett le, s aki-nek gyakorlatiassga, jzansga ellenslyozta Pechn szertelensgeit, le-hetv tette szmra a kibontakozst a m vszi plyn.

    A konkurens kocsmros is felfigyelt r, hogy ahol ott van Pepi, ott a fiatalsg is. Lakst, m termet knlt fel neki, ha estnknt nla iit ta-nyt. A javaslat csbt volt, s Pechn esti szrakozsnak sznhelyt ttette a futca msik felre, a katolikus templom melletti Stetzenbach-kocsmba. A tulajdonos llta a szavt, s az udvarban egy vegezett te-tej mtermet pttetett. Alighanem ez volta msodik kpz mvszeti s fnykpszeti clra emelt plet a mai Vajdasgban, az 1897-ben me-gyei kltsgeken ptett becskerki Vg Pl-m terem utn.

    Erre az id szakra esik Pechn els nyilvnos szereplse is. A fiatal mvszben lt a becsvgy, Jaeckel Terz is btortotta, s 1899-ben az Utols gyufaszl cm munkjval benevezett a Ir~pzmvszek Egyes-letnek budapesti tavaszi trlatra. Ez egy nagyobb, kb. 180 X 240 cm-es

    Tanulmnyfot az Utols gyufa cm festmnyhez (1898 krl)

  • 934 HfD

    vszon volt, amely a korai b nbeess" pillanatt rktette meg: egy bvhelyen, a mll falak vdelme alatt sszever d gyermekek csoport-jt brzolja, amint szorongva nzik az utols gyufaszllal rgyjt tr-suk pepecselst, s egyttal feszlten vrjk azt is, hogy mikor kerl majd hozzjuk is egy szippantsra a titokban kertett cigaretta. Szelle-mes szikra volt az letb l" emlkszik a festmnyre Molter Kroly, a verbszi szlets erdlyi r Komor korunk derje cm

    knyvben. A reminiszcencia szpt szemvegn t ltott festmnyt azonban a kora-beli kritika elmarasztalta, leveg tlennek" minstette, azaz alapvet mestersgbeli hi