1

KEDVES KÖNYVSZERETŐ DIÁKOK!

Ebben a kis füzetben a 2012/13-as tanévben meghirdetett Könyv és film

esszéíró pályázat I. kategóriájának - 5-6. évfolyam - legjobb dolgozatait

gyűjtöttük össze egy csokorba. Úgy gondoljuk, hogy saját dolgozatotokon

kívül érdemes bepillantani másik iskola, de veletek azonos korú társaitok

munkáiba, gondolkodásmódjába, vajon mi nyerte el tetszésüket, avagy mit

kritizáltak az adott filmadaptáción.

Tudjuk, hogy mindannyian nagy-nagy igyekezettel, kitartással és

szorgalommal készültetek egy olyan kerületi megmérettetésre, amelyre

eddig talán nem volt alkalmatok. Reméljük, hogy a filmek világára szakmai

szempontok szerint is fel tudtuk hívni figyelmeteket azért, hogy ezután más

szemmel nézzétek a filmadaptációkat.

A pontozásos rendszerben értékelt összehasonlító elemzések közt

olvashattok profi színvonalú, nagyon alapos pályamunkákat és első, de

értékes szárnypróbálgatásokat is – a fokozatokon belüli sorrend ezt mutatja.

Köszönjük őszinte, kritikus véleményeteket, elemző munkátokat és

ajánlásaitokat!

2

Tartalom

Az esszéírás szempontsora________________________________ 4

Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve _______________ 5

Szalatnyai László: Emil és a detektívek _________________________ 8

Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve _________________ 11

Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk __________________________ 13

Terenyei Edmond: A katlan titka _____________________________ 15

Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve __________________ 17

Konda Ádám: Egy ropi naplója _______________________________ 19

Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve ___________________ 21

Vas Éva: A csudálatos Mary _________________________________ 23

Horváth Fanni: Egri csillagok ________________________________ 28

Lantos Petra: Bambi _______________________________________ 30

Jakab Réka: A titkos kert ___________________________________ 32

Fekete Zsolt Gergő: Vuk ____________________________________ 34

Oszoli Mariann: A csudálatos Mary ___________________________ 35

Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban ___________________ 37

Grinácz Anna: A varázsdada _________________________________ 38

3

ARANY FOKOZAT (100-93 pont)

1. Jáger Bence István (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta

2. Szalatnyai László (6. évf.): Emil és a detektívek (KONDOR) – Felkészítő tanár: Samu Gyuláné

3. Nyuli Barnabás (5. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (BRASSÓ) – Felkészítő tanár: Bucsek Noémi

4. Bukta Milán Rómeó (6. évf.): A Pál utcai fiúk (SZENCI) – Felkészítő tanár: Zsovák Andrea

5. Terenyei Edmond (6. évf.): A katlan titka (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin

6. Csiszár Gábor (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin

EZÜST FOKOZAT (92-87 pont)

1. Konda Ádám: Egy Ropi naplója (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta

2. Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve (CSONTVÁRY) – Felkészítő tanár: Szathmáriné Reinthaller Gabriella

3. Vas Éva: A csudálatos Mary (SZENCI) – Felkészítő tanár: Holové Zsuzsa

4. Horváth Fanni: Egri csillagok (KONDOR) – Felkészítő tanár: Samu Gyuláné

BRONZ FOKOZAT (86-80 pont)

1. Lantos Petra: Bambi (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin

2. Jakab Réka: A titkos kert (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta

3. Fekete Zsolt Gergő: Vuk (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta

4. Oszoli Mariann: A Csudálatos Mary (EÖTVÖS) – Felkészítő tanár: Márkiné Gácsi Mónika

5. Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban (DARUS) – Felkészítő tanár: Endre Edit

6. Grinácz Anna: A varázsdada (GULNER) – Felkészítő tanár: Pirschenk Erika

4

Az esszéírás szempontsora

Formai előírások:

- minimum 1 gépelt oldal (+ az előzékoldal), digitálisan adjad

könyvtárostanárodnak,

- betűtípus: Times New Roman, margók: 2,5, sortávolság: 1,5.

Az esszé elé, külön oldalon tüntesd fel:

- az irodalmi mű szerzőjét és címét,

- a film rendezőjét és címét + zárójelbe a film műfaját (animációs

vagy játékfilm + a megjelenés évét,

- a saját neved és osztályod,

- az iskolád nevét.

Tartalmi előírások:

1. A dolgozat bevezetőjében írjad le: miért ezt a művet – filmet

választottad?

2. A tárgyalásban hasonlítsd össze a regényt filmadaptációjával, a

következő szempontok szerint:

a) Miben egyeznek meg, vagy különböznek?

Hely – idősík – cselekményszövése – szereplők (fő- és mellék)

b) Milyenek a szereplők? Jellemüket – tetteik alapján – úgy láttatja a

rendező, mint az író a művében? Ha animációs filmet választottál,

milyenek a rajzfilmfigurák?

c) A hangeffektusoknak – zörejek, filmzene – milyen szerepe van?

Milyen hatással volt rád?

d) A technika képi megoldások, animációk (helyszín – környezet)

mennyire adják vissza az író leírását, avagy teljesen más filmen, mint

az irodalmi műben?

e) Kinek íródott a mű – kiknek készült a film?

3. A befejező részben a véleményedre vagyunk kíváncsiak, melyik

tetszett jobban: a könyv, vagy a film? Véleményedet indokold meg!

Az esszé értékelése a fent megadott formai és tartalmi szempontok

alapján történt.

5

Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve

(6. évf. Kapocs Általános és Magyar –

Angol Két Tannyelvű Iskola)

Joanne Kathleen Rowling: Harry

Potter és a bölcsek köve

Chris Columbus: Harry Potter és a

bölcsek köve (játékfilm, 2001)

A Harry Potter sorozat a legjobb könyvek gyűjteménye. Ez az egyik oka

annak, amiért ezt a könyvet választottam. De a választás igazi oka az volt,

hogy hat részt láttam vagy olvastam a hét rész közül, kivéve ezt az egyet.

Nehéz is volt megérteni a történetet, hiszen az első résznek a hírét sem

hallottam. És ebbe a részben sem csalódtam.

A könyv és a film nem teljesen egyezik meg. A filmben látványosak a

varázslatok, és megdöbbentően élethűek a különös lények: a hegyi troll vagy

a sárkány, azonban a könyv olvasása során ezek elképzelése kizárólag az

olvasó fantáziavilágára, képzeletének színességére van bízva. Ugyanakkor a

film csak az alkotók által lényegesnek ítélt epizódokat öleli föl, és nem

törődik a könyvben megbúvó részletekkel. Íme, egy csomó dolog, mely

kimaradt vagy módosult a filmben.

A könyv úgy kezdődik, hogy Vernon bácsi munkába megy és találkozik több

varázslóval. Ezzel szemben a film azzal indít, hogy Dumbledore professzor

lerakja a csecsemő Harry-t a Dursley-ház elé.

Mikor Harry unokatestvérét (aki a Dudley névre hallgat) elvitték az

állatkertbe, a könyv szerint a barátja is vele megy. A filmben viszont ez a

barát meg sem jelenik. A könyvben nem is akarják elvinni Harry-t az

állatkertbe, hanem rá akarják őt bízni egy öreg nénire, akit szintén kihagytak

a filmből.

Az a jelent, mikor új iskolába akarják beíratni Harry-t és Dudley-t, az is

kimarad a filmből, valamint az is, amikor Harry megkapja Dudley régi

szobáját. Mikor megérkeznek a levelek a Roxfort Boszorkány- és

6

Varázslóképző Iskolából, Vernon bácsi megőrül és ideiglenesen egy fa

viskóba költöznek. A filmben viszont egy nagy kőház az otthonuk.

A film és a könyv története szerint ekkor jelenik meg Hagrid. Miután

magával vitte Harry-t és pénzt vettek ki a Gringotts Koboldbankból,

elmennek vásárolni az Abszol útra. Ezek után Harry találkozik a Draco

Malfoy nevű, nagyképű fiúval. Ez az epizód a filmben nem történik meg.

Miután Harry megtalálta a vasútállomást és megérkezik az iskolába, a

Teszlek Süvegnek be kell osztania őt és iskolatársait az iskola négy klubjának

egyikébe. A könyvben a süvegnek van egy dala is, mely a filmben nem

jelenik meg. McGalagony professzor ABC rendben szólítja őket. Meg sem

kell említeni, hogy ez a filmben máshogy történik.

Az a rész is hiányzik, amikor eléneklik a diákok Roxford indulóját. Ráadásul

Hóborc - a kopogó szellem - is kimaradt belőle. Néhány tanár is hiányzik a

filmből. Bimba és Binns professzort meg sem említik.

Ezután Harry és barátai véletlenül megtalálják Bolyhoskát, aki egy nagy,

három fejjel rendelkező kutya. A könyv története szerint a büntetés elől

menekülve, véletlenül találtak rá, a film szerint azonban eltévednek a

Kviddics-kupa keresése során, és eközben lelnek az ebre.

Kimaradtak a filmből a kviddics-csapat második, Hugrabug ellen vívott

mérkőzése, valamint Hagrid Norbert nevű sárkányának kicsempészése az

iskolából. Ezek után büntetőmunkára mennek a Tiltott Rengetegbe. A könyv

szerint Neville, a film szerint azonban Ron megy Harry-vel és barátaival. A

munka során Harry találkozik egy kentaurral, aki segít neki az unikornis

megtalálásában. A kentaurnak a filmben lényegesen eltér a külseje a

könyvben leírtaktól. A filmből a kentaur két társa is kimaradt. A gyerekek

ezek után rászánják magukat, hogy megszerezzék a Bölcsek Kövét. Két

akadályt azonban szintén kihagytak a filmből.

Szereplők bemutatása és jellemzésük

Harry James Potter: Egy bátor, hősies, vakmerő gyerek, aki nem ismer

félelmet.

Ron Weasly: Szegény családba született gyerek. Könnyű lenyűgözni.

Félelem sugárzik róla, de belül leleményes és vakmerő.

7

Hermione Granger: Okos, tanulékony lány. Olykor egy kicsit túl oktondi.

Gyorsan felméri a helyzetet és logikusan gondolkodik.

Neville Longbottom: Gyáva, félénk és mindig be akarja tartani a szabályokat.

Nincsen semmi stílusa.

Vernon Dursley: Harry nagybátyja. Utálja Harry-t mióta Dumbledore

otthagyta náluk. Kövér, buta fiát, Dudley-t túlságosan elkényezteti.

Petunia: Harry nagynénje. Szintén utálja Harry-t, pedig testvérének a kisfia.

A férjéhez hasonlóan, fiát Dudley-t babusgatja.

Dudley: Harry unokatestvére. Mindig piszkálja, rendszeresen megveri őt. A

könyv és a film szerint is kövér és annyi esze van, mint egy birkának.

Rubeus Hagrid: Roxford vadőre. Mintegy három méter magas és szőrös. Ám

a zord külső érzékeny lelket takar.

Hangeffektusok

Egy olyan filmben, mint a Harry Potter nélkülözhetetlenek a hangeffektusok

a varázslatokhoz. Az a legjobb a zenében, hogy bárhova be lehet illeszteni.

Nekem a kedvenc részem az volt, amikor Vol… azaz, akit nem nevezünk

nevén, meg akarja ölni Harry-t. Ott olyan hátborzongató a zene, hogy más

nem is illene oda. Egyszóval a hangeffektusok és a zene kiválóan illik a

jelenetekhez.

Képi megoldások, animációk

A fantasy filmekben nélkülözhetetlenek az animációk és a modern képi

megoldások. Egy olyan lényt, mint egy troll nehéz megrajzolni és még

nehezebb ezt animálni. Arról ne is beszéljünk, hogy nem nézne ki valami jól.

A modern számítógépes animációk mind a varázslatok, mind a misztikus

lények ábrázolására is alkalmasak. A környezetben is fontosak a képi

megoldások. Szerintem minden tökéletesen úgy nézhet ki a filmben, mint

amilyennek az író képzelte.

Kinek íródott a mű?

J.K. Rowling csak azt írta a könyv elejére: „Annak, aki varázslatossá teszi az

életemet” Tehát biztos, hogy valaki olyannak írhatta, akit szeret. Mind a

könyv, mind a film fantasztikus lett. Bár nekem a könyv jobban tetszett.

8

Álláspontom szerint az a tanácsos, ha a könyv elolvasását követően nézzük

meg a filmet. A filmben meg van adva, hogyan néznek ki a szereplők és a

helyszínek. Az ember képzelete erősebb mindennél. Ha egy szereplő nem

tetszik, akkor a könyv során még agyagként lehet formázni. A film csak

azért van, hogy gyorsan meg lehessen tudni, hogy miről szól. Azok néznek

olvasás helyett filmet, akik lusták, szorítja őket az idő, vagy nem szeretnek

olvasni.

Szalatnyai László: Emil és a detektívek

(6. évf. Kondor Béla Általános Iskola)

Erich Kastner: Emil és a detektívek

Franziska Buch: Emil és a detektívek

(játékfilm, 2001)

Az iskolában az irodalom tanárnőm szólt, hogy lesz egy esszéíró pályázat,

amiben egy választott regényt kell összehasonlítani a könyv alapján készült

filmmel. Én az Emil és a detektíveket választottam, mert a címe alapján

izgalmasnak tartottam.

Amikor elolvastam a könyvet és a filmet is megnéztem, egyből

észrevettem, hogy nagyon sok dologban különböznek egymástól. A történet

lényege végül is mondhatjuk, hogy ugyan az: Emil vidékről Berlinbe

utazik, a zsebében pénzzel. Amíg alszik, a vonaton ellopják a pénzét. Emil

észreveszi és a tolvaj után megy. A pénz visszaszerzésében gyerekek

segítenek neki. A szereplők és még a főszereplők között is vannak azonban

eltérések.

A könyvben Emil az anyukájával él és az ő rokonaihoz utazik Berlinbe. A

filmben pedig az apukájával él, mert a szülei elváltak és az anyukája

Kanadában lakik egy másik férfival. Emil a tanára nővéréhez utazik. A

könyvben Emil legfőbb segítője a dudás gyerek, Gusztáv és a Professzor, a

filmben pedig egy lány Boni, Gusztáv pedig a lelkésznő fia, akik Emilt

9

vendégül látnák. Gusztáv szerepe az eredeti változatban Kalapocskáé volt,

aki Emil unokatestvére és lány. A tolvajt viszont mindkét változatban

ugyanúgy hívják.

A mellékszereplők sem azonosak, csak kis Kedd az, aki mindkét

változatban szerepel és a feladata is megegyezik: telefonügyeletes. Az

ikreket én a könyvben fiúknak képzeltem el, a filmben pedig lányok voltak.

A könyvben végig szó van Jeschke őrmesterről, a filmben nincs. Fontos

különbség még, hogy Emil nagymamája sem szerepel a filmváltozatban.

Azt gondolom, hogy egyes szereplők jellemét jól visszaadja a film, de

például Gusztáv és Kalapocska teljesen eltérőek. Kalapocskát belevaló, de

barátságos lánynak gondoltam el, míg Gusztáv eleinte teljesen

barátságtalan, sőt nagyképű volt. Igaz, a film végére ő is jó irányba

változott. Míg Márta a könyvben szerintem csendes, rendszerető, nyugodt

asszony volt, addig a lelkésznő folyton elkésik, szétszórt, és kapkodó. A két

változat cselekményszövése sem egyezik teljesen.

A lényeges részek ugyanazok, de egyes cselekmények között lévő részek

eltérnek. Például: Eredetileg Emil azért utazik Berlinbe, hogy meglátogassa

a rokonait, míg a filmen egy idegen családhoz megy és azt is elhatározza,

hogy Berlinben vesz egy hamis jogosítványt az apjának. A könyvben Emil

üzenetet küld Bleuerrel a nagymamájának, hogy megérkezett, jól van, csak

még valamit el kell intéznie, ezért később megy hozzájuk. A filmben pedig

elküldik Emil helyett Füstöst, mert szerintük Gusztávék nem fogják

felismerni, hiszen sosem látták Emilt.

A nyomozás közben is nagy eltérések vannak. A regényben Gusztáv

beöltözik liftes fiúnak és úgy szerez információkat Grundeis úrról, míg a

filmben Boni csellel megszerzi az álkulcsot a szállodai szobához és Emil

kikutatja a tolvajt. A pénz megszerzésekor azonos jelenet, hogy nagyon sok

gyerek követi a csalót, majd az menekülni próbál, de a gyerekektől nem

tud. Az eredeti változatban Grundeis úr egy bankban lepleződik le, a

filmadaptációban pedig abban a templomban, ahol a lelkésznő prédikál.

Megegyezik, hogy Emil jutalmat kap a körözött bűnöző elfogásáért,

valamint az, hogy a gyerekek a végén együtt ünnepelnek.

10

A helyszínek mindössze annyiban egyeznek, hogy Emil vidékről utazik

Berlinbe, a tolvaj pedig egy szállodában száll meg. A könyv szerint egy

kávéházba megy először Grundeis úr, míg a filmben egy presszóba.

Gondolom, ez azért van, mert a film a mai időkben játszódik, a regényt

pedig sokkal régebben írta a szerző. Ez jól látszik a helyszínek

bemutatásában.

A technikai képi megoldások jól visszaadták a történet izgalmát, a

nagyváros forgatagát. Én azonban másképpen képzeltem el a helyszíneket

a könyvet olvasva, mint ahogyan a filmben láttam. A könyvben még lovas

konflisok is szerepelnek, a filmben pedig teljesen modern közlekedési

eszközökkel találkozunk. Míg a könyv szinte folyamatosan mutatja be a

nyomozást, addig a filmben a jelenetek váltakoznak a gyerekek és

Gusztávék között. A könyv olvasása közben szinte végig éreztem, ahogyan

Emil aggódik, állandóan feszült volt. Ezt az izgalmat a filmben a zenével

fokozta a rendező. Szerintem a filmzene nagyon jól illett a

cselekményekhez, a nyomozás közben a zene még jobban növelte az

izgalmat, a gördeszkás jelenetnél pedig sokkal lazább, lendületesebb volt.

Nekem hiányzott Gusztáv állandó dudálása, amit a könyvet olvasva szinte

hallottam a füleimmel. Szerintem a könyv az Emil korosztályából való

gyerekeknek íródott, míg a film igazi családi mozi. A gyerekeknek és a

szülőknek is jó szórakozás.

Nekem a könyv jobban tetszett. Az író leírása alapján sokkal jobban el

tudtam képzelni a különbséget a nagyváros és a vidék között. Olvasás

közben szinte beleéltem magam Emil szerepébe, éreztem a folytonos

izgalmat, az aggódást, az örömöt. Szerintem a regényben sokkal

érdekesebben és részletesebben voltak leírva a fejlemények. A film is

nagyon jó volt, de egy könyvet olvasva úgy képzelem el a történetet, a

szereplőket és a helyszíneket, ahogyan a fantáziám engedi.

11

Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve

(5. évf. Brassó Utcai Általános Iskola)

Joanne Kathleen Rowling: Harry

Potter és a bölcsek köve

Chris Columbus: Harry Potter és a

bölcsek köve (játékfilm, 2001)

Először a filmet láttam. Nagyon tetszett. Sorban megnéztem hat részt.

Utána elolvastam a könyveket is. A hetedik részt azért nem néztem meg

filmen, mert először a könyvre voltam kíváncsi. Nem is csalódtam, mert

elvarázsolt. A Harry Potter az egyik kedvenc könyvem, ezért választottam

ezt a művet.

A film szinte minden fontos dologban egyezik a könyvvel: helyszínekben,

idősíkokban, cselekményszövésben és a szereplőkben. Apukám mesélte,

hogy ennek az az oka, hogy az írónő Rowling úgy adta el a filmjogot, hogy

bele szólhat mindenbe a forgatás során (szereplőválasztás,

helyszínválasztás stb.). Idősíkokban egyezik a könyv és a film. Mind a

kettő a múltban kezdődik, amikor Dumbledore leteszi az ajtó elé az

újszülött Harryt és mindkettő napjainkban folytatódik, ahol megismerjük

Harry nevelőcsaládját. Aztán a jelenből megint visszatérünk a múltba, hogy

megtudjuk, mi történt Harry szüleivel. Őket megölte Voldemort a gonosz

varázsló. Különbség, hogy a könyv már az elején részletesen bemutatja a

Dursley családot, akik Harryt nevelik, de ez a filmből kimaradt. Több

helyszínt kihagytak a filmből, mert a rendezőnek takarékoskodni kell az

idővel, hogy ne legyen túl hosszú a film. Fontos azonban, hogy a rendező

csak azokat a részeket hagyhatja ki, amik nem veszélyeztetik a film

megértését (pl. a film kihagyja az első fejezet azon részét, ahol a Dursley

család részletes bemutatása van és a végére ugrik).

Cselekményszövésben sincs nagy eltérés. A film ugyanazon a szálakon

követi a történetet, mint a könyv. Mindkettőben a 11 éves Harryt ismerjük

meg, aki abba a varázslóiskolába kerül, ahova a szülei jártak. A szereplők

Harry szemével különösek és furcsák, mivel a varázsvilágot ő még nem

12

látta. A könyvből és a filmből is kiderül, hogy Voldemort a saját árnyéka

lett, mert Harry anyja szeretetével megvédte az újszülött Harryt és

Voldemort átka visszafelé sült el, és saját árnyéka lett. Az első rész arról

szól, hogy Harry hogyan akadályozza meg, hogy Voldemort megkaparintsa

a bölcsek kövét és visszatérjen az életbe. A filmből sajnos kihagyták a

Teszlek süveg versét, így nem tudjuk meg, milyen tulajdonságainkhoz

milyen „ház” illik.

A rendező nem úgy láttatja minden szereplő jellemét, mint az író. Malfoy,

Crack és Monstro karakterét máshogy ábrázolja az író. Malfoy a filmben

félénkebb. A könyvben sokkal gonoszabb és sértőbb a viselkedése. A

filmben Crackről és Monstroról pedig nem tudjuk meg, mennyire buták. A

könyvből minden fontos szereplő a filmben is szerepel. Ezek a szereplők

Harry barátai, osztálytársai és tanárai. Hermione a filmben is nagyon

kíváncsi és okos, Ron pedig vicces és ügyetlen, de jólelkű. A többi szereplő

személyisége is egyezik a könyvvel.

A hangeffektusokat profi szinten használták a filmben. Néha az izgalmat

fokozták, néha félelmet keltettek. Nekem nagyon tetszett, amikor a rendező

cselesen belerakta a főcímdalt a filmbe, amit Hagrid furulyázott el.

A technikai megoldások fantasztikusak voltak a filmben. Érdekes volt,

ahogy a varázslatos dolgokat bemutatták, pl. az élő festményeket a falakon,

vagy a maguktól mozgó tárgyakat (lépcső). Tetszettek, bár teljesen mások

voltak a helyszínek, mint ahogy elképzeltem a könyv alapján pl. a szobák

berendezése. A könyvben az a jó, hogy mindenki maga dönti el, mi hogy

néz ki, mivel a képzeletünket mi irányítjuk.

A könyv az írónő gyermekeinek készült, mert nagyon szerették a meséket.

A film szintén gyerekeknek készült, de sok kisgyerek kicsit félelmetesnek

tartja, amiben van igazság, hiszen én is láttam a filmet, de csak kilenc

évesen nézhettem meg. Sok felnőtt szereti a meséket, ezért nagyon sokan

olvasták a könyvet és nézték meg a filmet. Nekem nagyon tetszett a film is,

de a könyv tetszett jobban, mivel szabadjára tudtam engedni a képzeletem.

Mindenkinek csak ajánlani tudom felnőttnek, gyereknek egyaránt. „Nem

szükséges gyermeknek vagy varázslónak lenned ahhoz, hogy Harry Potter

elvarázsoljon.” (USA Today)

13

Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk

(6. évf. Szenczi Molnár Albert

Református Általános Iskola)

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk

(játékfilm,1969)

Azért ezt a művet választottam, mert nagyon magával ragadott a könyv,

mikor olvastam. A cselekményben az én korombeli gyerekek a főszereplők.

Nagyon szimpatikusak voltak Nemecsek és Boka jellemvonásai. Tetszett a

cselekmény és a kor megjelenítése. Számomra a film szinte ugyanazt az

élményt nyújtotta, mint a könyv olvasása. Ez az eddig olvasott könyvek

közül a kedvencem, mert pillanatok alatt én is a cselekmény részese lettem.

Fábri Zoltán filmadaptációja szorosan követi Molnár Ferenc művét. A

rendező igyekezett valósághűen visszaadni a könyv által elénk tárt

történetet. A film ugyanazon a szálon fut, mint maga a regény. A helyszín

és az idősík szinte teljes egészében megegyezik. A cselekmény

szempontjából fontos helyszínek megjelenítésére aprólékosan figyelt a

rendező. Néhány különbség mégiscsak kitűnik. Értem ez alatt néhány

szereplő külső jegyei közötti eltérést. Ilyen például Nemecsek hajszíne és

Koltay testalkata, de ami igazán fontos (jellemvonások és cselekedetek) az

teljes egészében megegyezik.

A rendező mind a főszereplők és mind a mellékszereplők jellemét, sőt még

a gesztikulációikat is megőrizte úgy, ahogy azt Molnár Ferenc megírta.

Különösen figyelemfelkeltő Csónakos sajátos szójárása, hiszen mindenkit

„Papuskám”-nak szólít és jókedvű füttyentései. Kifejezetten örültem annak

is, hogy a Tót akcentusát is megjelenítették. Ezek nagyon hiányoztak volna

számomra a filmből, ha nem kerülnek bele.

14

A hangeffektusok, zörejek a történet valóságosságát hangsúlyozzák. Segít

megérteni, átérezni a történet mondanivalójának mélységét. Megmutatja a

szereplők érzéseit bizonyos szituációkban, még ha abban a pillanatban nem

is beszélnek. Drámai fordulatnál, például mikor Nemecsek a magas láztól

képzelődik, akkor egy igen gyors, pattogós, éles zene érezteti számunkra

cikázó, kusza gondolatainak sorát. Ugyanez a zene visszatér, mikor Boka

megtudja, hogy beépítik a grundot és az ő gondolatai is nagy sebességgel

csak a grund körül forognak. Szerintem ez a zene a két szereplő számára

fontos dolgok elveszítésétől való félelmet szimbolizálja. Ezeknek a

hangeffektusoknak, zenének a segítségével mélyült el a szívemben igazán a

történet, és vált valóságossá a cselekmény.

A képi megoldások valósághűen adják vissza a könyvben olvasottakat.

Látszik, a rendező ügyelt arra, hogy a film mindenben tükrözze az irodalmi

művet. Észrevehetjük, hogy a Füvészkert, a grund vagy akár Nemecsekék

háza részlet gazdagon megegyezik a könyvben leírtakkal.

Először úgy gondoltam, ez a regény elsősorban gyermekeknek íródott. A

könyv olvasása közben már változott a véleményem. Szerintem az író nem

kifejezetten gyerekeknek szánta a könyvét, hiszen a műben szereplő

gyerekek jellemével, tulajdonságaival ezer és ezer felnőtt rendelkezik. Ez a

regény egy kicsit tükröt mutat a felnőtteknek. Mivel a film szinte teljesen

megegyezik az irodalmi művel, ezért a filmet is ajánlom egyaránt

gyermekeknek és felnőtteknek is.

Személy szerint nekem a könyv jobban tetszett, mint a filmadaptáció.

Hiába kötődik annyira a regényhez, a filmnek így is van egy kis kötöttsége.

Miközben a könyvet olvastam, bárhogyan elképzelhettem a helyszíneket,

szereplőket. Úgy néztek ki a tárgyak, ahogy én szerettem volna. Ezért nem

válik unalmassá többszöri olvasás után sem. Ettől függetlenül a filmet is

bármikor szívesen megnézem.

15

Terenyei Edmond: A katlan titka

(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)

Kathryn Lasky: A katlan titka

Zack Snyder: Az őrzők legendája

(animációs film, 2010)

Én azért ezt a művet választottam, mert amikor láttam a moziban nagyon

tetszett a története. Izgalmas és megható volt, ezért kíváncsi lettem, hogy a

film mennyiben hasonlít a könyvre, vagy éppen miben különbözik tőle,

hogyan jelennek meg a történet szereplői az író elbeszélésében.

A történet Tyto erdejében kezdődik, azon belül is egy bagolyfészekben.

Megismerkedünk az egyik főszereplővel, Sörennel, akit a könyvbeli leírás

alapján pontosan így képzeltem el. Sören főnöknek született, hű barát és

kedves is. A film testvérét, Tukkot is főszereplőként mutatja be, míg a

könyvben csak kevés szó esik róla, bár meghatározó szereplője a

cselekményszövésének. Kunír sivatagából ragadnak el egy kis tündéri

baglyocskát, Gülfit aki Sören hű társa lesz az intézetben. A filmben Tukkot

is elragadják Sörennel együtt, ezzel szemben a könyvben Tukk kilöki

Sörent és ő a fészekben marad. A cselekmény ezután kezdődik azzal, hogy

a Szent Ególiusz baglyai elragadják őket és elviszik az intézetükbe, ahol

harci baglyokat akarnak csinálni belőlük, akikkel le tudják igázni az összes

királyságot. A történet cselekménye egy szálon fut, végig a főszereplők

Sören és Gülfi körül zajlanak az események a könyvben, ezzel szemben a

filmben nem így történik.

A film olyan felépítésű, hogy a nézőnek nem kell előzetes információval

rendelkeznie ahhoz, hogy megértse a történetet. Színes, mozgalmas képi

világgal rendelkezik, a hang- és képhatások nagyon igényesek, megerősítik

a történet mondanivalóját. A környezetet a film nagyon élethűen jelenítette

meg számomra, többet adott, mint a könyvben leírtak.

16

A szereplők megjelenítése nagyon szemléletes, jól látszanak a karaktereken

az egyéni jellemzők. A baglyok animálása nagyon részletes, jól kidolgozott

még a tollak különböző megjelenítésére, mozgására is nagy figyelmet

fordítottak.

A történetben lévő aláfestő zenék időnként izgalmat, néha pedig

megnyugvást váltanak ki a nézőből. A néző rendkívüli események

részesévé válik, úgyhogy azoknak számára nincs tétje (pl.: mikor Sören és

Gülfi menekülnek az intézetből). A történet szereplőivel tulajdonságaik

miatt könnyű azonosulni, sokszor éreztem úgy, hogy szívesen vennék részt

a kalandjaikban.

Kathryn Lasky egy trilógia keretében írta meg a történetet a film

mindhármat bemutatja, de a könyv csak az első részét, mivel a másik kettő

még nem jelent meg magyar nyelven.

A történet szerintem nagyon kegyetlen volt, mert sok bagoly meghalt az

ütközetek közben, ezen kívül még nagyon szomorú is, mert ez egy olyan

történet, amin még olvasás után is el lehet gondolkozni. A film és a könyv

mondanivalója számomra, hogy nem szabad úgy bánni az emberekkel, mint

a tárgyakkal, akármilyen erő is van a birtokunkban.

Az animáció és a látványosság miatt részben gyerekeknek szól, de

szerintem a mondanivalóját mi még teljesen nem érthetjük meg. Nekem a

film tetszett jobban, mert ugyan az is szomorú volt, de ezt ellensúlyozta a

sok látvány és a vicces jelenetek. Ezért a gyerekek számára inkább a film

megnézését ajánlom, és csak ezt követően olvassák el a könyvet.

Velem is így történt, és nem bántam meg, mert a könyv olvasása közben,

filmszerűen peregtek az események, szinte azonnal megjelentek előttem a

szereplők és a helyszínek. A történet pedig a különbözőségek miatt kicsit

sem vált unalmassá.

17

Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve

(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)

J. K. Rowling: Harry Potter és a

Bölcsek köve

Leavesden Film Studios & Warner

Bros pictures: Harry Potter and the

Philosopher's stone (játékfilm, 2001)

Azért választottam ezt a könyvet, mert életem egyik legizgalmasabb és

legérdekesebb könyve volt. Főleg a varázslatos világ nyűgözött le. Alig

bírtam letenni a könyvet, annyira tetszett.

A film és a könyv között a különbség szembetűnő volt, mivel a könyv

leírásai alapján én képzeltem el a varázslatos lényeket, a filmben pedig nem

tudtam elképzelni őket, mivel ott már meg voltak határozva. Úgy írták át a

könyvet, hogy a filmben nagyon sok szöveg kerül át a három

főszereplőhöz, ezzel gyengítve a később fontossá váló mellékszereplőket.

Ez talán nem a legjobb megoldás volt.

A szereplők külső tulajdonságaiban, megjelenésükben is van egy két

eltérés. Harry nem zöld szemű, mert Daniel Radcliffe szeme nem bírt

hozzászokni a kontaktlencséhez, Hermione pedig nem lett „lapátfogú”

mivel Emma Watson nem tudott beszélni a műfogakkal. Ezek nem

feltétlenül fontosak, ám később, Hermione esetében lesz jelentősége.

Szinte a könyv teljes eleje vágva lett. Így nem kapunk részletes leírást

Dursleyékről, valamint Voldemort legyőzéséről. A film Dumbledore

Dursleyékhez való megérkezésével kezdődik, így a varázslók önfeledt

ünneplése szintén kimaradt. Harry „bébiszittere”, Mrs. Figg teljes

egészében hiányzik a filmnek ebből a részéből.

A film nem mutatja be igazán Harry nyomorúságát. Azt, hogy Dudley és a

barátai állandóan verik. Sőt, Dudley barátai is kimaradtak a filmből, még

Piers Polkiss sincs benne, aki pedig az állatkertben is ott volt Dudleyval.

18

Nincs a filmben Malfoy és Harry párbaj-terve sem, pedig odafelé botlanak

bele Harryék a tiltott folyosóba.

Talán az egyik leglogikátlanabb változtatás az volt, hogy a filmből kivették

az utolsó két próbát a kő megszerzése előtt, hiszen így nem értjük, hogy

vajon Piton professzor mivel is járult hozzá a kő megvédéséhez, amit

Hagrid említett. Amikor Dumbledore a film végén beszélget Harryvel,

megint hiányzik egy rész. A könyvből ugyanis megtudhatjuk, hogy

Dumbledore küldte el Harrynek a köpenyt, és beszél Harrynek Pitonról és

az apjáról, James-ről is.

A filmen és a könyvben körülbelül ugyanolyan jelleműek a szereplők. Egy-

két eltérés azért van, mint például Dudley kevésbé vérmes a filmben, mint a

könyvben.

A zörejek és hangeffektusok remekül utánozzák az ijesztő hangokat,

úgyhogy elég élethűek. A filmzene és a közbevágott zenék is tökéletesen

megfelelőek, hogy az ember átérezze a szereplők érzéseit.

A legnagyobb különbség a film megoldásai és a könyv között, hogy a

könyv az olvasó képzeletét is igénybe veszi, így a legkülönfélébb dolgokra

gondolhatunk, míg a filmen minden megvan adva. A film egyéb elemei (a

hátterek, építmények, animációk stb...) is fantasztikusak, és szerintem

visszaadják az embernek a könyvben leírt varázslatos helyszíneket,

tárgyakat és jelenségeket.

Az író a gyermekeinek írta a könyvet, a könyv elején olvashatjuk:

„Jessicának, aki nagyon szereti a meséket; Anne-nek, mert ő is nagyon

szerette őket; és Di-nak – ezt a mesét ő hallotta először.”

Nem tudnám eldönteni, hogy a könyv vagy a film tetszett e jobban, mert a

film és a könyv két teljesen más világot nyitott előttem.

19

Konda Ádám: Egy ropi naplója

(6. évf. - Kapocs Általános és Magyar - Angol Két Tannyelvű Iskola)

Jeff Kinney: Egy ropi naplója

Thor Feudenthral: Egy ropi naplója

(vígjáték 2010)

Azért választottam az Egy ropi naplója című könyvet/filmet, mert nagyon

tetszett a cselekménye, mely izgalmas és humoros. Igazán egy iskolás

gyerek kezébe való, én is ezért figyeltem fel rá.

A film helyszínei mindenhol visszaadják a könyvben olvasottakat. Az

események főként az iskolában történnek, ami olyan a filmben, amilyennek

a könyv alapján elképzeltem.

A filmben azonban feltűnnek olyan szereplők is, akikről a könyvben nem

olvastam. A filmben láthatjuk a fiút, aki mesél Gregnek a Sajt

„legendájáról” és egyhetedikes lányt is, aki Greg tetteit kritizálja – ők a

könyvben nem szerepelnek.

Különbség még a könyv és a film között az is, hogy az események

középpontjában álló Sajt történetét a főszereplő a könyvben már kezdettől

fogva ismeri, a filmben azonban az osztálytársa meséli el neki.

A könyvben nincs szó az „ördögimádók erdejéről”, a filmben viszont

Rodrick mesél a két fiúnak róla, és a Halloween este játszódó jelenetben el

is jutnak oda. A könyv és a film főszereplője Gregory Heffley, barátja,

Rowly és bátyja, Rodrick, de fontos mellékszereplők a szüleik és az

iskolatársak is.

A film szereplőinek jelleme olyan, ahogyan a könyv alapján elképzelem.

Greg szeretne népszerű lenni, ennek érdekében bármit megtesz, közben

pedig még a legjobb barátjára sincs tekintettel. Rowly-nak nincs testvére,

szülei mindentől óvják, még Gregnél is „szerencsétlenebb”. Rodrick igazi

kamasz báty, uralkodik Greg fölött, és mindig „keresztbe tesznek

20

egymásnak”. Nagyon jól választották ki a filmhez a színészeket, mert a

külső tulajdonságaikban is hasonlítanak a könyv szereplőire.

A film zenéje nagyon jól visszaadja a cselekmény hangulatát, jól eltalálták

az ijesztő, a vicces és a szomorkás részeknél is.

Nagyon jó ötlet, hogy a könyvet illusztráló rajzok, „pálcikaemberek” a

filmben is felbukkannak a különböző jelenetekben. Tetszett, hogy a film

elején és végén Greg megjelenik a rajzolt naplóban, és néha ezt a naplót

lapozgatták is a film közben.

A könyv elsősorban iskolás gyerekeknek íródott. Mivel nagyon sok rajz

van benne, azok is kedvet kaphatnak az olvasáshoz, akik addig nem nagyon

szerettek. A rajzok miatt viszont a felnőttek első látásra szerintem nem

olvassák el, de a filmet biztosan megnézik, mert nagyon szórakoztató, és

sok vicces jelenet van benne.

Nekem a könyv tetszett jobban, mert olvasás közben úgy képzelhettem el a

szereplőket és a történetet, ahogyan én akartam, valamint az illusztrációk is

találóak voltak. Ennek ellenére a film is nagyon tetszett, mert igyekezett

teljesen visszaadni a könyvben leírtakat.

21

Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve

(5. évf. Csontváry Kosztka Tivadar

Általános és Alternatív Iskola)

J. K. Rowling: Harry Potter és a

bölcsek köve

Chris Columbus: Harry Potter és a

bölcsek köve (játékfilm, 1997)

Azért ezt a művet választottam, mert szeretem az izgalmas könyveket,

filmeket. A ,,Harry Potter és a bölcsek kövé” – ben nagyon sok az izgalom,

nagyon sok a váratlan esemény, és az is tetszik benne, hogy sem a filmben,

sem a könyvben nem tudom megmondani, mi fog következni.

Szeretem a könyvben, hogy mindent olyan részletességgel ír le, hogy ne

legyen unalmas, de azért minden aprócska részlet benne van. A filmben

nagyon megfogott a szereplőválasztás és az események megrendezése.

Viszont észrevettem, hogy a könyv leirt olyan fontos és egyben érdekes

dolgokat, amit a filmben nem láttam. Például: Norbert-et a tarajos sárkányt,

Harry és Hermione éjszaka vitték fel a csillagvizsgáló toronyba, hogy

elajándékozzák Carlinak, Ron testvérének. Visszafelé találkoztak Nevil-el

aki elmondta Mc Galagony professzornak, hogy egy sárkány van náluk,

ezért büntetést kaptak. Azt is észrevettem, hogy nagy időeltolódás van a

könyv és a film között. Nem egyezik az első kviddics mérkőzés időpontja,

és a mérkőzés alatti időjárás sem.

A helyszínek sorrendje is megváltozott egy kicsit—kimaradt vagy máshogy

követték egymást — és a film csak 2 kviddics mérkőzést jelenít meg,

sokkal több volt. Sokkal több mellékszereplő található a könyvben (akik

viszonylag fontosak), mint a filmben, viszont a főszereplők ugyanazok.

Draco Malfoy volt az egyetlen ember a könyvben és a filmben, akit Harry

Ron és Hermione is utált. Alattomos féregnek írja le J. K. Rowling a

könyvben, és valahogy a filmben is ez az érzés jön át, pedig ezt a

megjegyzést nem hangoztatták.

22

Mikor elárulta Mc Galagony professzornak, hogy Harryék este Hagrid

kunyhójában vannak, mindenki büntetést kapott, mert este kiment a

hálókörzetből.

Jellemek

Harry Potter, a kis túlélő, aki muglinak hiszi magát, pedig varázsló. A

villám alakú sebhely, amit kiskora óta visel, Voldemort Nagyúr műve. A

gyilkos átokkal meg akarta ölni Harryt, miután végzett a szüleivel, de az

átok visszapattant, így csak egy aprócska sebhelyet hagyott rajta. Harry

nagyon örült mikor Hagrid érte jött, bár nagyon megijedt. A hóbaglyot,

Hedviget is tőle kapta 11. születésnapjára. Mikor megismerte a vonaton

Ront, örült, hogy végre van egy barátja, mert a nagybátyánál nem bántak

vele megfelelően.

Ron Weasly volt Harry első barátja. Van egy patkánya, Makesz, akit az

egyik bátyától örökölt. A vonaton koszos volt az orra, amit Hermione

mondta neki. A lány nem lopta be magát Ron szívébe. De mikor egy troll

megtámadta Hermionét, Ron és Harry segítettek neki. Onnantól kezdve

legjobb barátok lettek. A vörös hajú, sokszeplős fiú nem túl okos, és

nagyon két ballábas, de a sakktudásával megnyerte a sakkpárbajt, ami

hozzásegítette Harryt a bölcsek köve megszerzéséhez.

Hermione az okos lány, viszonylag szép külsővel, első pillantásra nem

tűnik túl kedves lánynak. Pedig nagyon aranyos és odaadó, bár a kioktatásai

néha idegesítőek. Ezt Ron is hangoztatja, és sajnos a lány meghallotta ezt a

megjegyzést, ezért bemenekült a mosdóba. Ott egy troll fokságába esett,

ahonnan nem tudott egyedül kimászni. A 2 fiúnak segítenie kellet, és bár a

Griffendél pontok rohamosan csökkentek, egymásra találtak a jó barátok.

A hangeffektusok nagyon érdekessé tették a filmet. Mikor valamelyik

jelenet ijesztő volt, akkor a zenei aláfestés is nagyon-nagyot lökött rajta.

Mikor valami szomorú dolog történt, a zene is olyan szomorú volt, hogy

teljesen át lehessen érezni a szereplő érzéseit. A könyvben nem voltak

hangok, de nagyon jól el lehetett képzelni, hogy a filmben ilyenkor milyen

zene mehet.

23

Mikor este a könyvet olvastam, nem tudtam elképzelni, hogy milyen

fényjáték lehet a filmben. Ilyenkor mindig belenéztem a kazetta

jelenetválasztásaiba, ahol már a bemutatók is mozogtak. Így, hogy el

tudtam képzelni a hangokat és a fényeket, sokkal élvezetesebb volt a könyv

olvasása. Mikor valamelyik ember varázsolt, éles fény villant, ami nagyon

izgalmassá tette azt a jelenetet.

Én előbb láttam a filmet, mint ahogy a könyvet olvastam. Nekem jobban

tetszett a film, valószínűleg azért, mert ott láttam a szereplőket, a

helyszíneket. Hallottam a hangokat, a zörejeket és minden egyéb

figyelemfelkeltő dolgot...

Vas Éva: A csudálatos Mary

(6. évf. Szenczi Molnár Albert

Református Általános Iskola)

Pamela Lyndon Travers: A csudálatos

Mary

Robert Stevenson: Mary Poppins

(amerikai musical, 1964)

Azért választottam ezt a könyvet, mert a címében benne van az a szó, hogy

csudálatos, és én nagyon szeretem az olyan könyveket, melyek varázslatos

dolgokról szólnak.

A filmben és a könyvben a helyszínek ugyanazok. Talán a könyvben több

helyszínen járhatunk, mint a filmben, de a fontos helyszínek ugyanúgy

megvannak.

Ami az idősíkot illeti, a könyvben szerintem hosszabb ideig történnek az

események. A filmben viszont mindenre kevesebb időt szántak. A könyv

minden cselekményt részletesen leír, de a film néhány dolgon csak átsiklik

és megy tovább. Én még azt vettem észre, hogy a filmből néhány fontos

jelenet kimaradt.

24

Amikor olvastam a könyvet, elképzeltem a szereplőket, de a filmben már

úgy láttam a szereplőket, ahogy azokat mások elképzelték. Ugyanakkor a

filmből kimaradt John és Barbara, az ikrek és persze Robertson Ay, a

cipőtisztító.

A szereplők kicsit mások a filmben, mint a könyvben. Például Mary

Poppins sokkal szigorúbb a könyvben, de a filmben inkább kedves.

Mitchaelt és Janet szerintem az író és a rendező is ugyanolyannak láttatja.

Banks papa a filmben szigorúbb és Banks mama a filmben eléggé

szórakozott nőnek látszik.

A filmben egy másik dolog a zene. Ahogy néztem a filmet, sok ének és

némi tánc is volt benne. A zene lényege a filmben, hogy a fontos jelentekre

énekkel hívja fel a figyelmet. Nekem ezek a zenés részek nem tetszettek,

mégpedig azért, mert én jobban szeretem, ha egy filmben nincsen ilyenfajta

figyelemfelkeltő filmzene.

A helyszínek a könyv alapján a filmben is megvoltak. Csak picit

különböztek kinézetei, mint a könyvben. Szerintem a filmben túlzottan

csicsás minden.

Ez a mű a fiataloknak és tinédzsereknek íródott, meg persze azoknak, akik

szeretik a csodálatos regényeket. Ezt a könyvet felnőttek is olvashatják,

nekik is tetszene. A film viszont inkább felnőtteknek készült, semmint

gyerekeknek.

Nekem a könyv sokkal jobban tetszett, mint a film, mégpedig azért, mert a

könyv részletesen mindent leír és én képzelhetem el a történetet. A film

viszont valaki más elképzelése alapján készült és az nekem nem tetszik

annyira.

25

Grinácz Anna: A varázsdada

(6. évf. Gulner Gyula Általános Iskola)

Christianna Brand: A varázsdada

Kirk Jones: Nanny McPhee (játékfilm,

2005)

A listán, melyet az osztályfőnökünk mutatott, nagy volt a választék, de én a

Nanny McPhee-t választottam, mert régen meg akartam nézni és még

inkább elolvasni.

Ez egy képzeletbeli történet, melynek filmre vitt változata kiváló

szórakozást nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek is.

A könyveket gyakran megfilmesítik, de nem tudják úgy visszaadni a

történetet, mint ahogy azt az olvasó elképzeli. Ennek több oka is van:

képzeletünk korlátlan és egyedi, míg a film elkészítéséhez rendelkezésre

álló pénz, idő, fantázia és technikai felszereltség korlátozott. A könyvben

elmesélt történetet mindenki máshogy gondolja el, míg a megfilmesítésnél

a rendező és a forgatókönyv író fantáziája határozza meg a történet

alakulását.

A filmeknél a főcselekmény szempontjából lényegtelen részeket kihagyják

vagy átírják, hogy beleférjen az időkeretbe és kerek történetet alkosson. A

különbségeket csak az veszi észre, aki elolvasta a könyvet és megnézte a

filmet is. Van viszont egy előnye a filmnek. Ez pedig a filmzene. Erre csak

akkor döbben rá az ember, amikor a könyv olvasása után megnézi a filmet.

A zene ebben az esetben is jól kiegészíti a képernyőn látottakat. Sokszor

valami izgalmasról és varázslatosról árulkodik, ami szerintem jól illik a

történésekhez.

A két mű közötti eltérések ellenére mindkét változat lehet jó. Nanny

McPhee esetében a könyv és a film közötti különbségek és hasonlóságok a

következőek.

26

A történet mindkét esetben a XIX. század vége felé, egy angliai

kisvárosban játszódik, ahol a sokgyerekes Brown család él. A várost a

könyvben, ha nem is részletesen, de bemutatják, a filmben viszont csak

néhány kép erejéig találkozunk vele. Ha közelebb megyünk a Brown család

házához, a könyv alapján úgy képzeljük, hogy az sokkal tágasabb és a

kertje is nagyobb.

A család létszámában is vannak eltérések. A könyvben mindkét szülő él és

olyan sok gyerek van, hogy név szerint nem is sorolja fel az író, csak

korcsoport szerint említi őket, mint pl: Nagyok, Közepesek, Kicsikék,

Legkisebbek és a Kisbaba. A filmben viszont az apuka megözvegyült és

egyedül neveli 7 gyerekét. A gondot mindkét változat esetén a szülői

engedékenység okozza, ami a gyerekek neveletlenségéhez vezet.

Számtalan nevelőnő kudarca után lép színre a varázsdada, Matilda McPhee

akit mindvégig csak Nanny McPhee-ként említenek. Matilda McPhee

ugyanolyan körülmények között érkezik meg Brownékhoz a filmben és a

könyvben is. A film alkotói próbálták Matilda külsejét a könyvben

leírtakhoz igazítani, de a filmben sokkal kedvesebb lett. Nanny McPhee

addig marad a családnál, amíg a gyerekek meg nem javulnak. Ez alatt a

folyamat alatt Mathilda fokozatosan szebb lesz. Mivel a gyerekek a

könyvben sokkal komiszabbak, és több csínyt követnek el, ezért a dadának

több dolga van a gyerekekkel, és így lassabban szépül meg.

A szereplők körében is vannak eltérések. A könyvben a személyzet egy

kövér dadusból, egy szakácsnőből, egy mosogatólányból, egy kisegítő

alkalmazottból és egy külföldi nevelőnőből áll. A filmben viszont csak

három alkalmazott van: a dadus, a szakácsnő és a mosogatólány. A filmben

és a könyvben szereplők tulajdonságai többnyire megegyeznek, de vannak

eltérések. A mosogatólány a filmben megértően bánik a gyerekekkel, a

könyvben viszont mellékszereplőként csak pár szó esik róla. A konyhásnő

pedig az irodalmi műben sokkal kedvesebb, mint ahogy a filmben

bemutatták.

Brownék szegény családként élnek és az apjuk nem tudja eltartani

gyerekeit. Van viszont egy idős, gazdag, egyedülálló déd nagynénikéjük,

Adelaide, akinek rá vannak utalva anyagi segítségére.

27

A könyvbeli történet szerint Adelaide a gyerekek viselkedésétől függően

dönti el, hogy rájuk hagyja-e vagyonát. A gyerekek újabb és újabb

csínytevéseket hajtanak végre, de szerencsére Adelaide néni szeme már

nem az igazi, így nem veszi észre azokat és rájuk hagyja vagyonát. A

filmben viszont az örökség feltétele, hogy Mr Brown egy hónapon belül

újra házasodjon. Adelaide dédnagynénikéjük a könyvben és a filmben is

eljön hozzájuk uzsonnára és segítség képen el akar vinni egy gyereket,

hogy maga nevelje fel. A gyerekek azonban túljárnak az eszén és mind a

két változatban a mosogatólányt küldik el vele. A következő találkozás

alakalmával Mr. Brown rájön, hogy beleszeretett a mosogatólányba és

elveszi feleségül. A házasság duplán örömet hoz, mert azon túl, hogy a

gyerekek is szeretik a lányt, még az örökséget is megkapják. Egyszóval a

filmben is minden jól végződik.

Nekem mind a két változat tetszett, bár ez esetben is jobban szeretem a

könyvet, mert magam képzelhetem el a szereplőket, a helyszíneket és az

eseményeket. Általában ez az oka annak, hogy először elolvasom a könyvet

és csak utána nézem meg a filmet.

28

Horváth Fanni: Egri csillagok

(6. évf. - Kondor Béla Általános Iskola)

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Várkonyi Zoltán: Egri csillagok

(játékfilm, 1968)

Ezt a művet azért választottam, mert szerintem ez a magyarok egyik

legfontosabb győzelme. S eme győzelem bemutatta, hogy a török sereg is

legyőzhető és, hogy a haza a legfontosabb. Az akkori időkben nem volt

népszerű elhagyni a hazát, hanem inkább meg kellett tartani, védeni.

Büszkék lehetünk a múltunkra, akármi is történt.

A film és a könyv közti különbség például az egri vár, mivel nem az igazi

egri vár látható a filmben. A filmbeli vár Pilisborosjenő határában készült

és ezen kívül még sok jelenet készült ott. A vár másolata azóta már nem

létezik, de még ma is sok turista szívesen látogat el oda. A filmben

elkerülhetetlen volt bizonyos szálak kiemelése, ezért kulcsfontosságú volt

a talizmán, és ez tartotta össze regényt. A gyűrű drámailag hangsúlytalanul

szerepel a filmben. Amikor Török Bálintot ki akarják szabadítani, akkor

hiányzik minden érzelmi előkészítés, ezért az első rész epizódokra szakad,

és ekkor csak a regényt olvasva tekinthetjük át. Ez a film arra ösztönzi a

nézőket, hogy az olvasottakra emlékezzenek. A színészek nem a filmbeli

jellemet formálják meg, hanem amit a nézők elvárnak. A csata volt a

filmben a leghosszabb idejű, mivel az volt a legfőbb esemény. A könyvben

többet írt Gárdonyi a szöktetésről vagy Gergely felnövéséről.

Az első rész nagy időszakot ölel fel, s így egy-egy kaland elhanyagoltnak

tűnik, különösen a második rész aprólékos, részletező jeleneteihez

képest. Sokszor szívesebben láttam volna olyan közelképet, ami közelebb

hozta volna hozzám a várvédők életét és a várost, hogy ne álljon már

annyira magányosan az egri vár. Cecey Éva hűséges, önfeláldozó, ijedt

kislányból lett bátor nő és ezt a filmben is éreztem.

29

A filmben még a tinédzser Bornemissza Gergely rövid hajú, jól kiállású

fiatalember, míg a könyvben hosszú hajú, magas, se szép, se csúnya arcú

serdülőkorú. Gergőt Gárdonyi bátornak, romantikusnak, erősnek, okosnak,

furfangosnak, hűségesnek, hazaszerető írta le. A filmben is látható

néhányszor, hogy milyen a személyisége, de a filmben nem annyira

éreztem azt, amit Gárdonyi leírt. Mikor a csata volt, kissé bizakodó,

szurkoló lettem. Éva és Gergely kalandjain volt, hogy izgultam, volt hol

aranyosnak, romantikusnak tartottam őket.

A filmben a zenék, zörejek különösen hatottak rám. Sokszor én is

odamentem volna a vár védőihez, hogy segítsek nekik. A zenék

visszaidézték a régi időket, én is úgy éreztem mintha csak a 16. században

élnék. A csata jelenetei nagyon izgalmasak voltak. A könyvbeli ostrom

ugyanolyan hatást keltett ki belőlem, mint a filmbeli. A helyszínek nem

mindig adták vissza azt a helyet, amit az író megírt, vagy legalábbis amit én

elképzeltem. Például a Jedikula a filmben mintha más lett volna.

Ez a regény mindenkinek íródott, hiszen ez egy olyan történet, amely

mindenki számára kedves. Megmutatja, milyen volt régen az élet,

megmutatja, hogy milyen fontos a hazaszeret.

Nekem a regény tetszett, mivel ott minden az én fantáziám szerint

működött és ott minden bővebben, érthetőbben volt megfogalmazva. Ott

Gárdonyi sokkal szebben írt meg mindent. És csak megköszönni lehet az

írónak, hogy rengeteg ideig készítette ezt a könyvet csakis azért, hogy tudja

meg ezt a jövő generációja is.

30

Lantos Petra: Bambi

(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)

Felix Salten: Bambi

David Hand: Bambi - Walt Disney

produkció (animációs film,1942)

Bemutatásként, hogy miért is ezt a művet és filmet választottam: mert

szívemhez közel állnak az állatok, szeretem a természetet és a kettő együtt

maga a tökéletes harmónia.

Mind a mű, mind a film időbeli és helyszínei megegyeznek. Mindkettő

tavasszal „ébred”: az erdő rengetegében ébredeznek az állatok, egyfajta új

kis jövevényekkel. A könyv és a film bemutatása is hangsúlyt fektet a

természet bemutatására, bár a könyv mélyebben részletezi az erdei élet

világát. Ezzel egyetemben a film színes világot mutat be, szakít az emberi

vonásokkal és Bambit (az őzgidát), valamint a többi erdei állatot az

egyszerű ösztönök által vezérelt lényként ábrázolja.

A főszereplők ugyanazok, csak nevük változik, de ez a fordításnak is

betudható, illetve a film gondolata a gyerekekre kedves megjegyezhető

nevet választ. Például Bambi (őzgida), Tappancs (nyúl), Virág (borz),

Patácska (őzsuta) és Bambi szülei: Mama és Herceg. A mellékszereplőket

inkább a könyv emeli ki jobban, a filmben nem emeli ki, vagy átírja

rövidsége miatt. Például ifjúkorában, amikor csatát vív a filmben egy ifjú

bakkal, a könyvben kettő őzbakkal harcol.

Cselekményében a könyv részletesebben elkalandozó, de mivel tudjuk,

hogy a film a könyv alapján készül, törekedni kell a lényeget kiemelő

tömörségre, párhuzamra. A tartalom nem tér el, gondoljunk csak a születés

örömére (Bambi), vagy a felfedezés időszakára (Mamája tanításai). Az

alkotás csúcspontja, hogy megpillantja az Erdő Hercegét. Talán a kamera

jobban ráközelít Bambi felismerésére, csodálkozására arra az érzésre, hogy

ő is ilyenné szeretne válni.

31

A szereplők jellemük alapján: kedves, gondoskodó (Mama), érdeklődő,

bölcs (UHU – macskabagoly), játékos-szemtelen (Tappancs-nyúl), kedves,

bájos (Virág-borz), pimasz, kacérkodó (Patácska-őzsuta). A rendező

helyesen látja és mutatja be azt, amit az író papírra vetett, a szereplők

jellemeit, hovatartozását, méltóságát, felsőbbrendűségét (mint a Herceg).

De figyelve a részletekre, precízen kidolgozott apróságokra, melyet a

műben a képen keresztül visz.

A rajzfilmfigurák egytől-egyig alapos, szépen rajzolt-színezett, a valóságot

nem torzító, bájos állatok, amelyek olyanok, mint a szerethető plüss

állatkák.

A hangeffektusok, melyeket a könyvből csak magunk tapasztalata alapján

az olvasó oda képzel, addig a rendező ezt zenével, hangszerekkel,

zeneművekkel kelti valóra. Mint például a zápor, a viadal, szerelem, tűz, hó

megjelenítése. Az alkalomhoz, cselekményhez illő hangot ad,

megszemélyesíti a könyvben leírt természeti adottságokat. A katarzis

élmény kiemelkedő fontossággal bír az egész film alatt, hisz érzelmeket

zenésít meg. A hatás csodás, hol szomorú (Bambi elveszti mamáját), hol

reményt adó (Herceg megjelenése), játékos és riasztó az eső, a tűz vagy a

hó ábrázolása. Félelmetes a viadal az őzbakokkal, de a szerelemnél szívet

melengető.

A technika képi megoldásai, animációk, helyszín, környezet, természetesen

a könyvben részletesebb, kalandozóbb, aprólékosabb. A film csak

megpróbálja elénk hozni a mi képzeletvilágunk által képzelt képeket, amit

az író a természetről gondol. A fiatal gidából hogy válik ifjú őz bakká, kik

lesznek a barátai, milyen kalandokban vesznek részt együtt, a Mama

elvesztése, majd a remény, hogy folytatni kell nélküle is, a felismerés a

halálról és hogy áll felettük erősebb, kegyetlenebb erő vagyis az Ember.

Igaz, mind a film megnézése és a könyv olvasása közben tudjuk nincs tétje,

hisz a végére jóra fordul minden, megoldódnak a problémák. A mű (könyv,

film) kicsiknek és nagyoknak egyaránt íródott, hisz magunkra ismerhetünk

benne, de megismerhetjük az állatok, természet világát, szerethetőségét.

Számomra, mind a kettő tetszett, nem élvez előnyt az egyik a másik

„rovására”. Mindkettő magával ragadó, érzelmekben gazdag mű. A könyv

32

részleteiben, míg a film látványaiban adja vissza a történetet és valahol

kiegészítik egymást. Az állatoknál sincs másként, mint nálunk, embereknél.

Küzdenek a mindennapokkal, a természettel, a létfenntartással. Én csak

ajánlani tudom mindenkinek, főleg a tanulsága, mondanivalója miatt: ami

szerintem az, hogy ne adjuk fel akkor sem, ha úgy tűnik nincs kiút.

Akarattal minden legyőzhető. Mindenki ismerje meg, mert ez egy

klasszikus és örök mű a társadalomnak.

Források:

Felix Salten: Bambi (1923)

David Hand: Bambi (1942) – Walt Disney produkció

Wikipédia: Bambi könyv, film

Jakab Réka: A titkos kert

(6. évf. Kapocs Általános és Magyar -

Angol Két Tannyelvű Iskola)

Frances H. Burnett: A titkos kert

Agnieszka Holland: A titkok kertje

(animációs film, 1993)

Azért ezt a művet választottam témámul, mert kisebb koromban a mamám

felolvasta nekem és emlékszem, hogy akkor mennyire megfogott ez a

csodálatos történet, és kedvem támadt felidézni. Egy film igyekszik, de

ritkán tudja visszaadni az olvasás élményét.

Szerintem ez a feldolgozás elég hű a könyvhöz, a helyszínek szinte

megegyeznek. Mint minden filmben, a cselekményszálak itt is

leegyszerűsödnek, de mindenre sor kerül, ami lényeges a későbbiek

szempontjából.

Én a szereplőket (Maryt kivéve) kicsit másképpen képzeltem el, de a

jellemük hasonlítanak a könyvben leírt alakokhoz. Úgy gondolom, hogy a

rendező nem teljesen úgy képzelte el figuráit, mint azt, ahogy az író leírta.

33

Én a könyv alapján Bent, a kertészt eleinte sokkal mogorvább embernek

ismertem meg, mint akivel a feldolgozásban találkoztam.

Ha a filmet nézem volna meg először, és utána olvastam volna a könyvet,

meglepődtem volna, mert nem gondolná senki a film alapján, hogy Colin

egy ilyen rossz lelkiállapotban lévő fiú, akinek már életkedve se sok

maradt, nemhogy egy barát vagy egy társ, akivel játszhatna, beszélgethetne.

A szobákat teljesen máshogy képzeltem, mint azt, ahogyan az animációban

láttam. Mary hálószobáját sokkal egyszerűbbnek hittem, aminek fő dísze

egy ablak, ami a lápra néz. A lápra viszont valahogy így gondoltam az író

leírása után. Az egész regény olvasása közben volt egy olyan érzésem,

hogy nem is egy kívülálló alak meséli el a történetet, hanem Martha,

Medlockné cselédje mond el mindent a testvéreinek, többek között

Dickonnek, a 12 éves fiúnak, aki nagyon kedveli az állatokat és ért is

hozzájuk.

Szerintem ebben a műben nagy szerepe van a hangeffektusoknak, mert

olyankor, ha az ember hall valamit, sokkal könnyebben bele tudja képzelni

magát az adott szituációba. Nagyon tetszettek a zenei aláfestések, nagyon

jól illettek az adott részekhez.

A könyv talán egy kicsit jobban tetszett, mert olyannak képzeltem a

szereplőket és a helyszíneket, amilyennek csak akartam, és bele tudtam élni

magamat az adott szituációkba, legyenek azok szomorúak, meglepőek vagy

viccesek.

Nagyon tetszett ez a történet, és bátran ajánlom mindenkinek, hogy

kikapcsolódásként olvassa el a könyvet, vagy legalább nézze meg a filmet.

34

Fekete Zsolt Gergő: Vuk

(6. évf. Kapocs Általános és

Magyar–Angol Két Tannyelvű

Iskola)

Fekete István: Vuk

Dargay Attila: Vuk (rajzfilm,

mesefilm, 1981)

Azért választottam ezt a mesét, mert szerintem egy nagyon jól sikerült mű.

Az elején a rajzfilm ugyanúgy leírja a tájat, ahogy a könyvben is

bemutatásra kerül. Ezután a film egyből a rókaalmot mutatja, ahol a nemrég

született kis rókák civakodnak. Nem sokkal ezután az ember és a kutyája

megtalálta az otthonukat. A könyvben ekkor Kag és Iny kettesben

vadásznak. Ekkor hoznak egy ludat a kis rókáknak, majd ismét útnak

erednek. A könyvben és a filmben Vuk életben maradása is eltér. Az

előbbiben Iny viszi a folyóhoz a fiát, a filmben ő maga kóborol el. Az író és

a rendező Iny megmentését is különbözően láttatja. Míg a könyvben Vuk és

Karak alulról ássák ki a ketrecet, a filmben egy szekérrel törik szét Iny

börtönét. A filmben gépekkel vágják a szalmát, az író pedig vidám,

viccelődő aratómunkásokkal kaszáltatta le a búzamezőt. A könyvben a

történet végén Vuk Csele, míg Iny Csele bátyja, Bark oldalán találta meg a

boldogságot. A filmben Vuk Innyel alapított családot. Egy alomnyi kis

rókájuk született, akik közül az egyiket az apja után Vuknak neveztek el.

A rajzfilm a fő cselekményszálakat tekintve követi a regény történetét,

néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal

kiegészítve azt. Az idő viszont mindkét helyen azonos. A főszereplő mind a

filmben, mind a könyvben Vuk és Karak, a mellékszereplők pedig Vuk

testvérei, az ember és a kutyái, valamint az erdő többi állata. Az író

ugyanúgy jellemzi a szereplőket, mint a rendező: mind a ketten kiemelik

Vukot, aki olyan ügyes, akár a nagyapja volt. A rendező nagyon jól

ábrázolja a szereplőket, persze azért „megédesítette” a gyerekek kedvéért.

35

A filmzene nagyon jól sikerült, hiszen tükrözi a mese hangulatát, érezteti

Vuk és a többi szereplő jellemét. A hangok nagyon élethűek lettek, ami

sokat segít abban, hogy egy rajzfilm sikeres legyen. Nekem a

hangeffektusok olyanok, mintha az erdőben lennék, megjelenít minden kis

zörejt, brekegést és szárnycsapást.

Az akkori technikai adottságoknak megfelelően nagyon jól

megszerkesztették a képeket, vágásokat. A rajzfilm minden kis részletét

kiválóan megrajzolták, valóban az erdőben érezhetjük magunkat. Az író is

így írta le a tájat.

Fekete István Vuk című állatregénye 1965-ben jelent meg először. Vuk

történetéből 1981-ben készült el a Pannónia Filmstúdió gyártásában az

egész estés rajzfilm, amely a fiatalabb és idősebb korosztály körében

egyaránt osztatlan sikert aratott, és a mai napig igen népszerű és ismert.

Nekem a könyv tetszik jobban, mert az író cselekményszövése

lebilincselőbb, a karakterek jobban kidolgozottak.

Oszoli Mariann: A csudálatos Mary

(6. évf. Eötvös Loránd Általános

Iskola)

Pamela Lyndon Travers: A csudálatos

Mary

Robert Stevenson: Mary Poppins

(amerikai musical, 1964)

Azért választottam A csudálatos Mary című könyvet, mert anyukám

gyermekkori kedvenc könyve volt. Az amerikai filmet, amit Robert

Stevenson rendezett, megnéztem bár a könyv sokkal jobban tetszett.

Ahogy a történetet olvastam, egyre jobban megkedveltem a keleti széllel

érkező nevelőnőt, Mary Poppinst. Mivel Kate az előző nevelő elment a

gyerekek sokat unatkoztak és magányosak voltak. Mary érkezésével

minden megváltozott. A gyerekek vidámabbak és szorgalmasabbak lettek.

36

Az általam elképzelt Mary egész más volt, mint a film főhősnője. A könyv

képei egy picit segítettek Mary elképzelésében.

Mulatságos történetei közül a nevetőgázos tetszett a legjobban, ami nagyon

látványos volt a filmben is. Én is nagyon szerettem volna részt venni Wigg

bácsi uzsonnáján, ahol a vendégek a levegőben teáztak és sokat nevettek.

Vicces volt Lark kisasszony Petikéjének a története is. Szinte most is

hallom Lark kisasszony sipítozó hangját, amint Petikéjét szólítgatja. Petike

egy kutyus volt, akinek Lark kisasszony volt a gazdája. A hölgy nagyon

féltette, alig engedte ki az utcára. Ha kimehetett, akkor is csak pórázon és

ruhába. Peti ezt már megunta és azt mondta kutyául, hogy ha nem jöhet be

a barátja, akkor el fog szökni. Végül Lark kisasszony feladta a küzdelmet

és beengedte Peti barátját. Peti ezután végre élhette kutya életét.

Meglepődve fedeztem fel, hogy a filmben több új epizód van, amely nem

volt a könyvben. Ilyen volt a kéményseprűs tánc is. A film Maryjének

hangja kellemes volt. Sok dalt megkerestem interneten és néha azokat

hallgattam. Látványos táncokat láttam a filmben.

Mindenkinek ajánlom ezt az érdekes, vicces könyvet. Mary el tudja

varázsolni mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat egyaránt. Felejthetetlen

élményt tud adni az egész családnak. Nagyon örülök, hogy anyukámnak

megvan a könyv folytatása is. Várom a nyári szünetet, hogy mindegyik

részét el tudjam olvasni.

37

Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban

(6. évf. Darus Utcai Általános és

Magyar – Német Két Tannyelvű

Iskola) Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Nick Willing: Alice Csodaországban

(játékfilm, 1999)

Azért ezt a könyvet választottam, mert amikor kivették a mandulámat,

előző nap a könyvvásáron vettük meg, és anya ebből olvasott a kórházban.

A második műtétem után megkaptam a DVD-t is, és egész nap azt néztem a

tévében. Akárhányszor beteg leszek, mindig az Alice Csodaországban című

filmet veszem elő.

A regényben, a filmhez képest, van némi eltérés. Alice a regényben a

nagynénje mellett fekszik egy parton és azon gondolkodik, hogy

szívesebben szedne pitypangot, mint hogy unalmas, képtelen, verstelen

könyveket nézegessen, majd hirtelen megpillantja a fehér nyuszit.

A filmben egy fellépésre készül, ahol az egész családja, barátai és rokonai

ott vannak, akik szinte mind szerepelnek az álmában. Egy fa alá menekül és

elalszik, majd a nyuszit követve beleesik egy gödörbe.

A szereplők a regényben többnyire állatok, míg a filmben szinte mindenki

ember. Vadalma a filmben a hercegnő macskája, aki mindig vigyorog,

Fakutya a hercegnő kutyája, aki szintén mindig vigyorog. A regényben

elmaradt a beszélő rózsák „jelenete”, s az, amikor Alice a vihar elől

bemenekül az erdőbe és találkozik a két tojással. A regényben körbecsukó,

a filmben körbefogó a játék neve, amit Alice az egérrel játszik. A filmben

nincs benne az, amikor a galamb odamegy Alicehoz. A regény végén a

tizenkét esküdt mindenféle állat, a filmben pedig csak tengerimalacok.

A szereplők a regényben olyanok, mint a filmben: a fehér nyuszi elegánsan

van öltözve, hisz egy krokett partira megy a királynőhöz, mindig siet

valahova. A király a királynő hatása alatt van, azt mondja, amit a felesége.

38

A királynő türelmetlen, szigorú. Alice bájos kislány, aki szereti másoknak

megmutatni a tudását.

A hangeffektusok nagy hatással voltak rám, bár nem sok volt a filmben, de

az is hatásos. A szerepe az, hogy megszerettesse a nézőkkel a filmet, és

hogy végig fenntartsa az érdeklődést, izgalmat.

A regény egészen más jellegű, mint a film, azaz más élményt adott nekem.

A regényt inkább nagyobbaknak ajánlom, mert kissé más a

megfogalmazása, mint egy átlag könyvnek. A film inkább gyerekeknek

való, más hangulatú, mint a regény.

Nekem a film tetszett jobban, hiszen emlékek fűződnek hozzá, és a

hangulata is jobban tetszett, mint a könyvé.

Grinácz Anna: A varázsdada

(6. évf. Gulner Gyula Általános

Iskola)

Christianna Brand: A varázsdada

Kirk Jones: Nanny McPhee (játékfilm,

2005)

A listán, melyet az osztályfőnökünk mutatott, nagy volt a választék, de én a

Nanny McPhee-t választottam, mert régen meg akartam nézni és még

inkább elolvasni. Ez egy képzeletbeli történet, melynek filmre vitt változata

kiváló szórakozást nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek is.

A könyveket gyakran megfilmesítik, de nem tudják úgy visszaadni a

történetet, mint ahogy azt az olvasó elképzeli. Ennek több oka is van:

képzeletünk korlátlan és egyedi, míg a film elkészítéséhez rendelkezésre

álló pénz, idő, fantázia és technikai felszereltség korlátozott. A könyvben

elmesélt történetet mindenki máshogy gondolja el, míg a megfilmesítésnél

39

a rendező és a forgatókönyv író fantáziája határozza meg a történet

alakulását.

A filmeknél, a főcselekmény szempontjából lényegtelen részeket kihagyják

vagy átírják, hogy beleférjen az időkeretbe és kerek történetet alkosson. A

különbségeket csak az veszi észre, aki elolvasta a könyvet és megnézte a

filmet is. Van viszont egy előnye a filmnek. Ez pedig a filmzene. Erre csak

akkor döbben rá az ember, amikor a könyv olvasása után megnézi a filmet.

A zene ebben az esetben is jól kiegészíti a képernyőn látottakat. Sokszor

valami izgalmasról és varázslatosról árulkodik, ami szerintem jól illik a

történésekhez.

A két mű közötti eltérések ellenére mindkét változat lehet jó. Nanny

McPhee esetében a könyv és a film közötti különbségek és hasonlóságok a

következőek. A történet mindkét esetben a XIX. század vége felé egy

angliai kisvárosban játszódik, ahol a sokgyerekes Brown család él. A várost

a könyvben, ha nem is részletesen, de bemutatják, a filmben viszont csak

néhány kép erejéig találkozunk vele. Ha közelebb megyünk a Brown család

házához, a könyv alapján úgy képzeljük, hogy az sokkal tágasabb és a

kertje is nagyobb.

A család létszámában is vannak eltérések. A könyvben mindkét szülő él és

olyan sok gyerek van, hogy név szerint nem is sorolja fel az író, csak

korcsoport szerint említi őket, mint pl: Nagyok, Közepesek, Kicsikék,

Legkisebbek és a Kisbaba. A filmben viszont az apuka megözvegyült és

egyedül neveli 7 gyerekét. A gondot mindkét változat esetén a szülői

engedékenység okozza, ami a gyerekek neveletlenségéhez vezet.

Számtalan nevelőnő kudarca után lép színre a varázsdada, Matilda McPhee

akit mindvégig csak Nanny McPhee-ként említenek. Matilda McPhee

ugyanolyan körülmények között érkezik meg Brownékhoz a filmben és a

könyvben is. A film alkotói próbálták Matilda külsejét a könyvben

leírtakhoz igazítani, de a filmben sokkal kedvesebb lett. Nanny McPhee

addig marad a családnál, amíg a gyerekek meg nem javulnak. Ez alatt a

folyamat alatt Mathilda fokozatosan szebb lesz. Mivel a gyerekek a

könyvben sokkal komiszabbak, és több csínyt követnek el, ezért a dadának

több dolga van a gyerekekkel és lassabban szépül meg.

40

A szereplők körében is vannak eltérések. A könyvben a személyzet egy

kövér dadusból, egy szakácsnőből, egy mosogatólányból, egy kisegítő

alkalmazottból és egy külföldi nevelőnőből áll.

A filmben viszont csak három alkalmazott van: a dadus, a szakácsnő és a

mosogatólány. A filmben és a könyvben szereplők tulajdonságai többnyire

megegyeznek, de vannak eltérések. A mosogatólány a filmben megértően

bánik a gyerekekkel, a könyvben viszont mellékszereplőként csak pár szó

esik róla. A konyhásnő pedig az irodalmi műben sokkal kedvesebb, mint

ahogy a filmben bemutatták.

Brownék szegény családként élnek és az apjuk nem tudja eltartani

gyerekeit. Van viszont egy idős, gazdag, egyedülálló dédnagynénikéjük,

Adelaide, akinek rá vannak utalva anyagi segítségére. A könyvbeli történet

szerint Adelaide a gyerekek viselkedésétől függően dönti el, hogy rájuk

hagyja-e vagyonát. A gyerekek újabb és újabb csínytevéseket hajtanak

végre, de szerencsére Adelaide néni szeme már nem az igazi, így nem veszi

észre azokat és rájuk hagyja vagyonát. A filmben viszont az örökség

feltétele, hogy Mr Brown egy hónapon belül újra házasodjon. Adelaide déd

nagynénikéjük a könyvben és a filmben is eljön hozzájuk uzsonnára és

segítség képen el akar vinni egy gyereket, hogy maga nevelje fel. A

gyerekek azonban túljárnak az eszén és mind a két változatban a

mosogatólányt küldik el vele.

A következő találkozás alakalmával Mr. Brown rájön, hogy beleszeretett a

mosogatólányba és elveszi feleségül. A házasság duplán örömet hoz, mert

azon túl, hogy a gyerekek is szeretik a lányt, még az örökséget is

megkapják. Egyszóval a filmben is minden jól végződik.

Nekem mind a két változat tetszett, bár ez esetben is jobban szeretem a

könyvet, mert magam képzelhetem el a szereplőket, a helyszíneket és az

eseményeket. Általában ez az oka annak, hogy először elolvasom a könyvet

és csak utána nézem meg a filmet.