KONSTITÚCIÓ(TESTALKAT)

TESTALKAT

• az ember bizonyos morfológiai-fiziológiai jelleg-együttese• időben és térben nem permanens kategória• meghatározói

genetikai faktorok környezeti hatások, szerzett tulajdonságok (genotípus) (paratípus)

• lappangó

• érvényre jutó• tartós

alkalmazkodás

• pillanatnyi állapot

alkat

(konstitúció)

alkat megjelenési formája

(fenotípus)

AZ ALKATKUTATÁS TÖRTÉNETE

I. HIPPOKRATÉSZ (Kr.e. 460-377) • osztályozás: vérmérsékletek szerint • elnevezések testfolyadékokkal kapcsolatosak

(temperamentum – egy testnedv túlsúlya)

szangvinikus (sanguis = vér) flegmatikus (phlegma = nyál) kolerikus (cholé = epe) melankolikus (melania + cholé = fekete epe)

• két alaptípus: alacsony – telt, magas – szikár• kapcsolat alkat és betegségre való hajlam között

(későbbi kutatója: Stiller Bertalan 1837-1922)

A hippokratészi típusok

II. DE GIOVANNI (OLASZ, 1891)

•ideális alkati típus megállapítása•3 morfológiai kombináció leírása•betegség oka: aránytalanságok

III. VIOLA (OLASZ, 1909)

•alkatbiológiai kutatások szomatometriai módszerének megalapozása: testméretek, indexek, statisztikai számítások

•típusai:• longitípus: végtagok dominálnak

• brachytípus: törzs dominál• normotípus: arányos

(statisztikai számítással nyerte)

IV. SIGAUD (FRANCIA)

4 szervrendszer alapján:

• broncho-pulmonális = respiratorikus: mellkas dominál

• gastro-intestinális = digesztív: hasüreg dominál

• musculo-articuláris = muszkuláris: végtagok, izomzat dominál

• cerebrospinális = cerebrális: agykoponya dominál

Idegrendszeri típusok Pavlov szerint:•szangvinikus = élénk: erős ingerületi

és gátlási folyamatok, mozgékony

•flegmatikus = nyugodt: erős ingerületi és gátlási folyamatok, de nem mozgékony

•kolerikus = féktelen: erős ingerületi, gyenge gátlási folyamatok, nem kiegyensúlyozott

•melankolikus = gyenge: gyenge ingerületi, erősebb gátlási folyamatok, nem kiegyensúlyozott, nem mozgékony

V. PAVLOV (OROSZ, 1849-1936)

PAVLOV KÍSÉRLETE

VI. ERNST KRETSCHMER (NÉMET, szül. 1888)

testalkat betegség kapcsolatát vizsgálta jellem

ALKATI TÍPUSOK KRETSCHMER SZERINT

1. leptoszom:

•alkat: keskeny váll, hosszú és lapos törzs, kis fej, hosszú végtagok, hosszú nyak, keskeny orr, vastag hajszál, gyér szőrzet

• lelki típus: hűvös, jó formaérzék, analitikus hajlam

•betegség: tudathasadásra hajlamos

ALKATI TÍPUSOK KRETSCHMER SZERINT

2. piknikus:

•alkat: nagy fej, rövid nyak, vaskos törzs, hordó alakú mellkas, nagy hasüreg, rövid végtagok, sok zsírszövet, vékony hajszál, kopaszodási hajlam

•Lelki alkat: meleg kedély, jó színérzék, szintetikus hajlam

•betegség: hajlam mániás depresszióra

ALKATI TÍPUSOK KRETSCHMER SZERINT

3. atletikus:

•alkat: vastag, hosszú nyak, vastag hajszál, fejlett izom- és csontrendszer, nagyobb arckoponya, mint agykoponya, széles váll és mellkas, erős végtagok, trapéz alakú törzs, keskeny medence

•szellemi tevékenységek: nehézkesség

ALKATI TÍPUSOK KRETSCHMER SZERINT

4. diszpláziás:

•vegetatív-hormonális zavarok, diszharmonikus alkat

Kretschmer módszerének negatívumai:

•szomatoszkópiás módszer, szubjektív összehasonlításokon alapul

•beteg emberek megfigyelésével dolgozták ki•mindenki nem sorolható be egyértelműen

VII. CONRAD (1963)

Szomatometrikus módszer kidolgozása:

•metrikus indexek (MIX): testarányok kifejezése (koordinátarendszer függőleges dimenziója)

+ piknomorf 0 metromorf (átmeneti) - leptomorf

•plasztikus indexek (PLX): mozgatórendszeri fejlettség kifejezése (vízszintes dimenzió)

- 0 +hipoplasztikus normoplasztikus

hiperplasztikus

•A két nemre külön skálázást igényel, és az egyének életkorát is figyelembe kell vennie a módszer alkalmazásánál.

VIII. SHELDON (1949)

Szomatometria + szomatoszkópia•Testalkatkomponensek alkalmazása•Ezekre jellemző számhármasok határozzák meg az egyes

típusokat•alap: csíralemezekből kifejlődő szervrendszerek

dominanciája•Főtípusok:

– endomorf– mezomorf– ektomorf

•mindegyikre hetes skála, majd ebből szomatotérkép: alkathálózat az egyes komponensek számszerű értékei alapján

•Az egyes konkrét típusok jellemző fotóit atlaszba gyűjtötte

SHELDON-FÉLE MÓDSZER

Utal pszichés tulajdonságokra is:

•endomorf = visceroton: társaságkedvelő, kényelmes

•mezomorf = szomatoton: akciókészség, mozgásöröm

•ektomorf = cerebroton: gyors szellemi reakciók, társaságkerülő

A módszer hátrányai:•nagy gyakorlatot igényel•szubjektív

IX. HEATH-CARTER (1971)

• Módosítják Sheldon módszerét, a testméretek alapján skálát alakítanak ki.

• Testalkat komponensek• Számhármasok• Felhasznált testméretek:

– bőrredővastagság (mm)• triceps• scapula alatt• csípőtövisnél• lábszáron

– testmagasság (cm)– testtömeg (kg)– humerus bikondiláris szélessége (cm)– femur bikondiláris szélessége (cm)– biceps kerülete (cm)– lábszár kerülete (cm)

HEATH-CARTER-FÉLE SZOMATOTÉRKÉP

I. komponens : endomorfia = relatív kövérség

II. komponens: mezomorfia = relatív robuszticitás

III. komponens : ektomorfia = relatív nyúlánkság

A TESTALKATKUTATÁS GYAKORLATI JELENTŐSÉGE

•orvostudomány: testalkat és betegségekre való hajlam összefüggéseinek vizsgálata

•sporttudomány: különböző sportágakra való alkalmasság megjósolása

•pályaválasztás: speciális fizikai sajátosságokat igénylő munkáknál

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!