2009. júniusIII. évfolyam

M E L L É K L E TM E L L É K L E T

2. számGyer

eksarok

A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJÁNAK MELLÉKLETE

KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

(Sámuel I. könyve17.fejezet)

Történetem két főhőse két hatalmas harcos,két igazi nehézfiú, amolyan mindig győztes baj−nok. Az egyikük egy tagbaszakadt, félelmetesóriás, hadserege büszkesége, a filiszteus Góliát.A másik meg egy pásztorfiú, kinek neve Dávid,s hogy hogyan lett ő erős harcos? E történetmajd rávilágít.

Az történt ugyanis, hogy mint oly sokszor akko−riban, felvonult egymás ellen két hadsereg, denem sortban és térdzokniban, hanem félelmetespáncélban, kardokkal, lándzsákkal, pajzsokkalés nyílvesszőkkel, s hatalmas dárdákkal.Egymással szemben, két nagy hegy tetején so−rakoztak fel, s e két mindenre elszánt seregetcsak egy kicsinyke völgy választotta el.

Ekkor előlépett az ászok ásza, a filiszteusokóriása, kit kiskorában csak így hívtak: Góliátka.Csakhogy időközben oly magasra felnőtt, hogycsaknem elért kezeivel néhány kósza felhőt.

Félelmetes látvány volt. Testét pikkelyespáncél fedte, fején sisak, lábain is páncél, vál−lain pajzsok voltak felfüggesztve. Irdatlan nagy,vashegyű lándzsa volt a kezében, és valamimérhetetlen gyűlölet izzott mind a kétszemében. Pajzsát nem is ő cipelte, külön fegy−verhordozója volt. Góliát nem is sokat tétovázott,

mindjárt magához ragadta a szót. „Na? Ki mer kiállni ellenem? Ha valaki

közületek legyőz, övé pajzsom, páncélom sminden fegyverem. Sőt, az egész filiszteus

sereg egy életen át szolgálni fog ben−neteket. De ha én győzök, és

ez biztosan így islesz, ti fogtokszolgálni ben−nünket.”

Aztán negyven napon át, reggel és este,Isten nevét szidalmazva ugyanezt ismételgette.Persze, senki sem akadt a zsidó seregben, akiki mert volna állni Góliát ellen.

Eközben a harctértől messze−messze, min−dennapi életét élte egy pásztorgyerekecske,aki azzal volt megbízva, vigyázzon, el nekóboroljon a nyájtól se juh, se kecske. E pász−torfiút Dávidnak hívták, kit apja arra kért meg,hagyjon ott kecskét, birkát, s vigyen ennivalóthárom testvérének, kik hazai ízeket biztosszívesen ennének.

Dávid másnap reggel felült egy szamárra, sútnak indult a harcmezőre, apja parancsára.Ahogy megérkezett, megdöbbenve látja, hogyaz egész sereg csatarendbe állva, a mindenteldöntő ütközetet várja. S ahogy jobban fülel,hallja ám Góliátot: „Na! Kérvényt nyújtsak behozzátok? Gyerünk! Valaki álljon már ki el−lenem! Itt fog berozsdásodni minden fegy−verem.”

„Ki ez a filiszteus – kérdezte Dávid –, aki ilyenhangon mer velünk ordibálni? Senki nincs, akikiállna ellene? Ilyen gyáva lenne Izrael serege?”

„Menj már innen kölyök! – szólt Dávidraegyik bátyja – Nem neked való a filiszteusokGóliátja!”

„Én nem félek tőle – mondta Dávid –,és ha megtehetném, szem−beszállnék vele, s a csatát meg isnyerném.”

A katonák nyomban jelentettékSaul királynak, hogy van itt egyfiú, aki nekimenne Góliátnak.Saul azonnal hívatta Dávidot,de mikor meglátta, próbáltalebeszélni a harcról... Dehiába.

Dávid és GóliátDávid és Góliát

22009. június KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR M E L L É K L E TM E L L É K L E T

„Ugyan, hogy tudnál te győzni Góliát ellen?Harcoltál már egyáltalán valamelyik hadsereg−ben?”

„Pásztorember vagyok – mondta neki Dávid –,s ha egy vadállat megtámadta apám birkáit, énutána mentem, szétnyitottam a száját, skiszedtem belőle az elrabolt bárányt. Vagy haoroszlán támadt ellenem száját nagyra tátva, hátpuszta két kezemmel fektettem kétvállra.”

Saulnak se' volt túl sok választása, engedetthát Dávidnak, s beöltöztette saját páncéljába.De Dávid mozdulni se tudott a nehéz páncélalatt, ezek után, már csak egy megoldásmaradt. Levették róla a páncélt, és rendes utcairuhában indult el Dávid a mindent eldöntőcsatába.

Lerohant gyorsan a patak partjára, s öt simakövecskét rakott tarisznyájába, övéből előhúztaparittyáját, s elindult, hogy legyőzze a filiszteu−sok óriását. Góliát nem akart hinni aszemének, ahogy meglátta Dávidot, rögtöntudta, nem ilyen ellenfélre számított. „Gyerecsak, te vakarcs! Mindjárt végzek veled, s aharc után a hollók vájják ki a szemed.” Ígybeszélt Góliát... Mit beszélt... Kiabált! Sőt!Üvöltött és szikrákat szórt szeme, olyannyira,hogy belevörösödött az a nagy szőrös feje.Dávid így szólt: „Te karddal és dárdával tá−madsz ellenem, s mint egy kutyával, ittüvöltözöl velem. Hát tudd meg, én a SeregekUrának nevében jövök ellened, nem fitogtatomaz erőmet, nem is trükközök veled, egyszerűenmegöllek, és levágom a fejed.”

Ezt hallva Góliát nekiiramodott, s futott Dávidfelé, mintha csak maga az ördög bújt volna belé.Kezébe vette óriási pajzsát, nagy erővelfelemelte hatalmas dárdáját, s vágtatott, minthajdan a Tisza a rónán át. Dávid nem

tétlenkedett, a parittyába egykis kövecskét

helyezett. Bát−ran meg−forgatta ak i c s i n yparittyát, s

Góliát felé

repítette a benne lévő kavicskát.Repült a nehéz kő, s tudjátok hol állt meg?

Góliát homlokán, pont középre talált be. Góliáthirtelen megtántorodott, aztán hatalmas robajjala földre lerogyott. Meg se nyikkant többé, csaklassan kiengedte ökölbe szorított markát, ésnemes egyszerűséggel feldobta a talpát.

Dávid odarohant hozzá, felállt mellkasára, s adöbbent tömeg előtt a fejét levágta. Ja, azt mégel kell mondanom, Góliát saját kardjával! Ezaztán a győzelem, ez aztán a párbaj! Ekkor örömujjongásban tört ki az izraeli sereg, a filisz−teus csapat meg gyors futásnak eredt.

A zsidók hazáig üldözték őket, s közülüksokakat bizony le is győztek. Ezután mindenkiDávidot figyelte, s azt hiszem, néhány harcosmeg is irigyelte.

Sokan nem sejtették, s nem tudják ma sem, mi−lyen csodákra képes az isteni kegyelem. Bizony,sosem látott, nagy dolgok történnek, ha a gyer−meknek hitt emberkék egyszer csak felnőnek...

Forrás: Pintér Béla – Mesés valóság (2008)

Igazi gyümölcs

Mintha egy másik bolygóról jöttem volna,sokszor úgy érzem magam.Mert keveseket érdekel az igazi lényeg,hogy a szív mélyén mi van.Azt mondják: „Bio étel, Norbi update,attól leszel menő!”De nem akarok úgy járni, mint Hófehérke:Bár látszólag piros az alma, de mérgező.

Féltékenység, harag, önzés, buta civakodás. Irigység, bálványimádás, megosztottság.Ezek a romlott ízű, rossz gyümölcsöknem mérgeznek tovább. Mert úgy döntöttem, nem eszem többé éretlen, zöld színű, citrom ízű banánt.

Az igazi gyümölcs: szeretet, békesség, öröm, hűség, jóság, mértékletesség, türelem, szívesség, szelídség. Az ilyenek ellen nincs törvény.

Pintér Béla(Háromazegyben)

2. Te szentségnek új világa, Igédnek vezérljútjára, Taníts téged megismernünk, Istentatyánknak neveznünk. Őrizz hamis tu−dománytól, Hogy mi ne tanuljunk mástól, Ésne légyen több más senki, Hanem Krisztus,kiben kel bízni! Alleluja, Alleluja!

3. Ó, mi édes Vigasztalónk, Légy kegyesmegoltalmazónk, Hogy maradjunk útaidban,Ne csüggedjünk háborúdban. Erőddel elmén−ket készítsd, Gyenge hitünket erősítsd, Hogyhalál és élet által, Hozzád siessünk hamarság−gal! Alleluja, Alleluja.

XI. századi antifónából (Veni, Sancte Spiritus) készült

német ének nyomán, Luther Márton 1483−1546.

370. dicséret Debrecen,1774

3 2009. júniusKIS TÜKÖRKIS TÜKÖR M E L L É K L E TM E L L É K L E T

A gyermekistentisztelet fiatal szemmel, a színfalak mögül…

A gyermekistentisztelet felépítésérőlnéhány szó: a főkoordinátora SimonMárta és Duša Béla. A mostani mun−katársak közül néhány: Csiffáry Ildikó,Dégi Katalin, Hozák Viktor, KarikaJudit, Szalay Cecília, Vaszily Tímea ésmég sok más lelkes fiatal és idősebbtestvérünk segít a különböző csopor−tokban, a kisebb−nagyobb gyerkőcök−kel megértetni Jézus tanításait, aBiblia alapjait vagy megismertetniőket egy−két történettel. Mindnyájannagyon fontos munkát végeznek agyülekezet legfiatalabb tagjainak a ta−nításával, hiszen a jövőmindig a gyer−mekekben rejlik. A gyermekistentiszteletet felosztjukaszerint is, hogy hány évesek a gyere−kek; a 3–6, 7–11 és 11–13 évesekkülön−külön csoportba tartoznak. Ígytalán könnyebben taníthatók, mivelnincs köztük túl nagy korkülönbség.Megemlíteném még Szoboszlai Varga

Tímeát is, aki eddig aktív munkatár−sunk volt, de most újszülött gyermek−ével pihen otthon. Ezen a jó hírenalapul az én cikkírási lehetőségem is,hiszen Tímeát helyettesítve, MóriczZsófiával együtt beálltunk a csapatba.Mi, ketten boldogan mondtunk igent afelkérésre, s azóta már tartottunk is né−hány alkalmat. Nincs könnyű dolgunka legkisebb csoporttal, de nagyonigyekszünk. A reánk bízott feladat bi−zony komoly tudást, képzettséget éselhivatottságot igényel. Sajnos, ezek atulajdonságok még nem annyira az ér−tékeink, mint amennyire azt szeret−nénk, de hiszem, hogy hitünk ereje ésaz elszántságunk kárpótolni tudja ezt,míg megokosodunk. Nagyon hálás va−gyok a lehetőségért, hogy én is résztvehetek ebben a munkában, bár voltakbennem kétségek és aggódások egya−ránt, de ma már nyugodtan és boldo−gan megyek a gyermekistentiszteletre.

Olyan lehetőség ez a családos felnőt−tek számára, amely lehetővé teszi,hogy a szülők gyermekeiket is elhoz−zák a templomba. Velük foglalkozik ami kis csapatunk, amíg a szülők Istenszavait hallgatják a lelkipásztor tol−mácsolásában. Az istentisztelet 10.perce környékén elindulunk a gyere−kekkel a templomból, s útnak eredünka szomszéd épületbe, ahol alkalma−inkat tartjuk. Az istentisztelet és agyermekistentiszteleti foglalkozásnagyjából egy időben fejeződik be, ígya szülők megállnak gyermekeikért, ésígy az egész család lelki táplálékkaltelve ülhet le a vasárnapi asztal elé,áldva a mi szerető Istenünket. Ekép−pen áldom én is mindazért a jóságá−ért, amelyet rajtam és általam isvéghezvisz. Mindennap szeretettel és hálával tér−jünk nyugovóra, mert szeret az Isten!

Szuri András

Segíts Zininek megtalálni a for-mákat, hogy játszhasson velük!

Jö − vel, Szent − lé−lek Úr − is − ten, Töltsd be szí−Meny−nye − i szent a − ján−dék−kal, Szív − bé − li

ve − in−ket ép−pen Mely−nek szent−ség−es e − re − jeszent buz−gó−ság−gal,

Nyel − ve − ket e−gye−ző hit − re Egy − be − gyűj−te sok

né−pe−ket, Kik mond−ván így é − ne − kel − je − nek:

Al − le − lu − ja! Al − le − lu − ja!

42009. június

VerstárVerstár

R. Berde Mária: Add meg Uram

A minden napi kenyeretA mindesti nyughelyet.Nyáron a nyájaskék eget,Télen a tűzhely meleget.Vizek jótevő hűvösét,Tisztaság tisztes köntösét.

A harcban már kíméletet,Hogy elbírjam az életet,Kis gondot értem, mennyi bárKoccant tojásnak is kijár.

És néha jó sugalmakat,Még el ne üljek hallgatag.Mesét, mely feltör könny helyett,És másoknak is enyhület.

Fölöslegképp meg ne tagadd:Néha mosolyom is megadd,Csak a kevés kedvesekér’,Kinek az még örömöt ér.

És mindennapi hitemet,Hogy elvezesse szívemet,A Tőled gyúló pici láng:A mindennapi Miatyánk.

KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

M E L L É K L E TM E L L É K L E T

M E L L É K L E TM E L L É K L E T

impresszumimpresszum

FELELÕS KIADÓ: Fazekas LászlóFÕ SZER KESZ TÕ: Tom pa Gab ri el laGRAFIKAI ELRENDEZÉS: Vi o la And rásMUNKATÁRS: Simon Márta

SZERKESZTŐSÉG: Jó kai utca 34.945 01 RévkomáromE-MAIL: kis.tukor@gmail.comNYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.

A Révkomáromi Re for má tus Egy ház köz séghi va ta los lap já nak mel lék le te. Meg je le nikmin den ne gyed év ben. Kéz ira to kat nem õr -zünk meg és nem adunk vis sza. Meg ren -del he tõ az újsággal együtt a szer kesz tõ ségcí mén, vagy külön is igényelhetõ. Kül de -mény ként pos ta költ sé get is hoz zá szá mí tunk.

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM2009. JÚNIUS

Dávid Isten tiszteletéreénekel

Fesd kia képet!

Egé szít sé tek ki az Igé ket − ha szük sé ges − aEgé szít sé tek ki az Igé ket − ha szük sé ges − aBib lia se gít sé gé vel!Bib lia se gít sé gé vel!

1. Én ........ ......... adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem.................. ki őket az én kezemből. (Ján. 10,28)

2. Nézd, vége van a ............., elmúlt az esőzés, elment. Megjelentek a................. a földön, itt az éneklés ideje. (Énekek 2,11–12)

3. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön ...................? Segítségemaz ............. jön, aki az eget és a .............. alkotta. (Zsolt. 121,1–2)

4. Ha tehát ........................ a Krisztussal, azokat keressétek, amik .............vannak, ahol a .............. van, aki az Isten jobbján ül. (Kol. 3,1)

5. Aki .............................. áldozik, az dicsőít engem. (Zsolt. 50,23)6. Mit használ ugyanis az ...................., ha az egész világot megnyeri,

.............. ............ kárt vall? Mert mi adhat az ember .......................lelkéért? (Mk. 8,36–37)

7. Ki milyen lelki .................. kapott, úgy szolgáljatok azzal .....................,mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. (1Pét. 4,10)

8. Ti apák ne ..................... gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úrtanítása szerint ........................ és intéssel (Ef. 6,4)

9. „Megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden ................... és........................ .”(1Krón. 28,9)

10. Boldogok azok a ..............., akiket uruk megérkezésekor ............... talál. (Jn. 20,29)