VerskultúrákA líraelmélet perspektívái

Vers

kultú

rák

A lír

aelm

élet

per

spek

tívái

Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás

R Á C I Ó

R Á C I Ó

A líra kulturális, társadalmi, mediális, antropoló-giai vagy kognitív teljesítményére irányuló kérdezés hasz nosabb kiindulópontokat nyer, ha a költőiséget annak egy meghatározott funkcióra való reduká-lása helyett valamiféle funkcióteljességként, a nyelv funkcióteljességének talán egyedülálló megmutat-kozásaként közelíti meg. Eugenio Coseriu egykori – részben Roman Jakobsonnak a költői nyelv „poé-tikai funkciójáról” alkotott klasszikus modelljével polemizáló – tétele alapján „a költészet a nyelv ki-bontakozásának/kibomlásának, a nyelv funkcioná-lis tökéletességének a helye”. Ha ez így van, akkor a líraelmélet valóban utakat nyithat azon tudásfor-mákhoz – és ezek történeti, kulturális rétegeihez és vetemedéseihez –, amelyek az ember önmagáról és a világáról szerzett ismereteinek, illetve (akár érzéki értelemben vett vagy nem racionalizálható) tapasztalatainak jelentést és alakot kölcsönöznek.

A kötet szerzői: Agócs Péter, Balogh Gergő, Eisemann György, Ferenczi Attila, Gorove Eszter, Halász Hajnalka, Konkoly Dániel, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Laczházi Gyula, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mészáros Márton, Mezei Gá-bor, Molnár Gábor Tamás, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Simon Attila, Simon Gábor, Smid Ró-bert, Szabó Marcell, Tamás Ábel, Timár Andrea, Tolcsvai Nagy Gábor, Vaderna Gábor, L. Varga Péter, Vincze Ferenc

4 1 2 5 F t

Liraelmelet_BORITO_2017-12-07.indd 1Liraelmelet_BORITO_2017-12-07.indd 1 2017. 12. 08. 10:15:362017. 12. 08. 10:15:36

VerskultúrákA líraelmélet perspektívái

VerskultúrákA líraelmélet perspektívái

Ráció KiadóBudapest, 2017

Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás

A szerkesztésben közreműködött: Vásári Melinda

A kötet az MTA–ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (www.aitk.hu) „Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák”

(TKI01241) projektjének keretében jött létre.

A borítót Arany Imre tervezte.

© Szerzők, szerkesztők

© Ráció Kiadó

A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült.

Tartalom

Előszó 9

I . K e r e t e z é s e kM ű f a j , i n t é z m é n y , ö n p r e z e n t á c i ó

Agócs PéterHagyományteremtés, intertextualitás és műfaj Pindaros kardal-lírájában 23

L aczh á z i Gy u l aZrínyi Miklós Syrena-kötete mint líraelméleti és -történeti probléma 43

Va der na Gá borParatextus és reprezentációVályi Klára költészetének példája 56

Molná r Gá bor Ta m á sArs/poetica: a költőiségen kívül és belülPoétikai vázlat a modern költészet önreprezentációs

lehetőségeiről 83

Pata k y A dr iennVersválság/újraírás és önrefl exivitás a (poszt)modern szonettben 103

Sz a bó M a rcellKöltői diszpozitívokChristophe Hanna és a poétikai funkció pragmatista elmélete 117

I I . A k ö l t ő i s z ó i g a z s á g a( Ö n ) m e g é r t é s é s ( ö n ) m e g s z ó l í t á s

Eisem a nn GyörgyA „létezés poézise” Arany János lírájában 143

Ku lcsá r Sz a bó Er nőHonnan és hová?Az „önmegszólító” vers távlatváltozása a kései modernség korszakküszöbén 157

6 Tartalom

Ba logh GergőIgazságosság és eticitás a költői nyelvben 184

Pata k i Vik torA retorikai képek emlékezeteEmlékezet, időszembesítés és hangoltság Oravecz Imre Halászóember

című kötetében 203

Gorov e E szterAz én és a tér viszonya Oravecz Imre lírájában 222

Mész á ros M á rtonAz implicit pátosz formulái Kovács András Ferenc „Krisztinka-ciklusában” 237

L . Va rg a PéterHívás, megnyilatkozás, visszatérés A költői szó „igazságának” kérdéséhez – a hermeneutikai változat 251

I I I . A l í r a a n t r o p o l ó g i á j aK o g n i t í v - , b i o - é s p o s z t h u m á n p o é t i k á k

Fer encz i At t il aHoratius a költészet hasznáról 271

H a l á sz H ajna lk aAz állatok költészeteBelső szó és természeti hangzás között (Herder) 283

Tim á r A ndr e aA tenger és a kagylóA katasztrófa már megtörtént, avagy a poszthumán poétikák lehetőségei 304

L őr incz CsongorA ritmus némasága? József Attila: Téli éjszaka 317

Tolcs va i Nagy Gá borSzubjektivizáció és az episztemikus lehorgonyzás felfüggesztéseEgy lírai beszédmód poétikája 338

Léná rt Ta m á sVetített kép és kockacsendPilinszky János: Ravensbrücki passió 363

Tartalom 7Simon Gá bor„Nem mondasz mást, mint az árnyalatot”A költészet megismerése 371

I V . A l í r a m é d i u m a – A m é d i u m o k l í r á j aÍ r á s , t é r , r i t m u s

Simon At t il a Platón és az enthusiasmos médiapolitikája 403

Ta m á s Á belFekete négyzetCatullus 51.8 megszakadó hangjáról 433

Konkoly Dá nielA performativitás természeteHang-szerek, esztétikai tapasztalat és hagyomány Kassák Lajos

Számozott költeményeiben 452

Ku lcsá r-Sz a bó Zoltá nÍró gépek 477

Vincze Fer encA határ mint a versbeszéd tere és lehetőségeSzilágyi Domokos: Határok 501

Meze i Gá borÍrás és topográfi aA megírt város Walter Benjamin és Borbély Szilárd Tiergarten-szövegeiben 510

Smid RóbertBirdlandtől Ladylandig – és vissza A lírai hang archeológiája Friedrich Kittler életművében 524

Névmutató 551

VerskultúrákA líraelmélet perspektívái

Vers

kultú

rák

A lír

aelm

élet

per

spek

tívái

Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás

R Á C I Ó

R Á C I Ó

A líra kulturális, társadalmi, mediális, antropoló-giai vagy kognitív teljesítményére irányuló kérdezés hasz nosabb kiindulópontokat nyer, ha a költőiséget annak egy meghatározott funkcióra való reduká-lása helyett valamiféle funkcióteljességként, a nyelv funkcióteljességének talán egyedülálló megmutat-kozásaként közelíti meg. Eugenio Coseriu egykori – részben Roman Jakobsonnak a költői nyelv „poé-tikai funkciójáról” alkotott klasszikus modelljével polemizáló – tétele alapján „a költészet a nyelv ki-bontakozásának/kibomlásának, a nyelv funkcioná-lis tökéletességének a helye”. Ha ez így van, akkor a líraelmélet valóban utakat nyithat azon tudásfor-mákhoz – és ezek történeti, kulturális rétegeihez és vetemedéseihez –, amelyek az ember önmagáról és a világáról szerzett ismereteinek, illetve (akár érzéki értelemben vett vagy nem racionalizálható) tapasztalatainak jelentést és alakot kölcsönöznek.

A kötet szerzői: Agócs Péter, Balogh Gergő, Eisemann György, Ferenczi Attila, Gorove Eszter, Halász Hajnalka, Konkoly Dániel, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Laczházi Gyula, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mészáros Márton, Mezei Gá-bor, Molnár Gábor Tamás, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Simon Attila, Simon Gábor, Smid Ró-bert, Szabó Marcell, Tamás Ábel, Timár Andrea, Tolcsvai Nagy Gábor, Vaderna Gábor, L. Varga Péter, Vincze Ferenc

4 1 2 5 F t

Liraelmelet_BORITO_2017-12-07.indd 1Liraelmelet_BORITO_2017-12-07.indd 1 2017. 12. 08. 10:15:362017. 12. 08. 10:15:36