az online kommunikáció perspektívái a felsőoktatásban

24
Az online Az online kommunikáció kommunikáció perspektívái perspektívái a a felsőoktatásban felsőoktatásban SZIEN 2003.08.26. Pitlik László SZIE GTK GMI GINT

Upload: helmut

Post on 12-Jan-2016

32 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Az online kommunikáció perspektívái a felsőoktatásban. SZIEN 2003.08.26. Pitlik László SZIE GTK GMI GINT. Bevezetés. Köszönöm mindenkinek, aki eljött (jelenléti ív)! Levonható-e valamilyen következtetés a résztvevők létszámából? Kinek kell(ene), hogy köze legyen a témához? - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Az online Az online kommunikáció kommunikáció perspektívái perspektívái

a felsőoktatásbana felsőoktatásban

SZIEN 2003.08.26.

Pitlik László

SZIE GTK GMI GINT

Page 2: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Bevezetés

Köszönöm mindenkinek, aki eljött (jelenléti ív)! Levonható-e valamilyen következtetés a

résztvevők létszámából?– Kinek kell(ene), hogy köze legyen a témához?– (Szinte) csak email- és web-alapú információ-szórás– Az első pofon: Ki férhet-férjen hozzá mások email-

címéhez, ki dönt erről, mikor, hogyan, miért? Az online regisztráció tapasztalatai 4 nap 3 rendezvény

Page 3: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Cél, célcsoport, hasznosság

1. nap: Terítéken a felsőoktatás…Mottó: Használjuk az egyetemet, mint tanüzemet!

2-3. nap: Hatékonyan egymásért!?Mottó: Ha Te is akarod, mi segítünk…

4. nap: A piac és a felsőoktatás szorosabb kapcsolatának jegyében

Mottó: keres-kínál Csehov módra?

A 4 nap tapasztalatai, vagyis az Önök véleménye beépül az új és újabb fejlesztési tervekbe…

Page 4: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Mai menetrend

Pitlik László: Bevezető előadás (09.00-10.25)

SzünetSzünet Pető István: Hallgató (10.35-12.00)

Ebédszünet Pásztor Márta: A piacgazdaság (14.00-15.25)

Szünet Bunkóczi László: A technológia (15.35-17.00)

- CD-osztás -

Page 5: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

1. nap: Presztízs-kérdés!?HA Az információ, a tudás hatalom! Az Egyetem a tudás fellegvára!AKKOR A felsőoktatás szinte minden érintettje és szereplője a

társadalmi átlagnál szignifikánsan magasabb szintű online szolgáltatásokkal szembesül és IT-mély informatikai ismeretekkel rendelkezik.

KÜLÖNBEN talán érdemes átgondolni, mit is tegyünk, hogy egyre

inkább így legyen…

Page 6: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Induljunk az alapoktól!

http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm - részlet

XII. fejezet: 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a

sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az alkotmány szövege nem tartalmazza pl. az „info” szótöredéket…(III. évezred, XXI. század, információs társadalom, tudás-alapú gazdaság)

Page 7: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world I.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal,

(Stratégiai kérdések) mennyire átlátható a felsőoktatást érintő jelenségekről szóló

adat-, dokumentum-, térkép-és egyéb szellemi vagyon?! Vagyis pontosan tudja mindenki: kik, miről, mikor, miért, hogyan, milyen adatgyűjtést végeznek, milyen dokumentumokat, térképeket archiválnak, milyen egyéb alkotások (tudásvagyon) jön létre?

ahogyan a tudásvagyonhoz való hozzáférés szabályozása alakul?! Vagyis pontosan tudja mindenki: ki, mikor, mit, milyen célból, miért tekintett és tekinthet meg?

milyen információs technológiákra támaszkodva férhetők hozzá a tudásvagyon egyes elemei?

mely szervezet, mely munkaköre felelős a tudásvagyon hasznosítása során fellépő esetleges zavarokért?

Page 8: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Referencia és legitimitás

Mielőtt a talán sokak szemében semmitmondó, mások szemében túlzottan is provokatív kardinális kérdések még felkavaróbb részleteibe merülnénk, illik az önjelöltséget legitim(itást teremtő) referenciákkal megerősíteni:

(a hírhedt) e-kormányzati projekt: fontos feladatok, zavaros jogi helyzet, MAGISZ vélemény egy tárcaközi albizottság felé (ITFA)

IDARA (egy EU5 projekt): hiteles EU-agrárpolitika szabványos alapadatainak biztosítása

Tanulmányok: FKFP, Networkshop, AVA, IF, MAGISZ, Gazdaságmodellezési Társaság, MTA Jövőkutatási Bizottság, EUKK, NJSZT, MTA-FVM-MAGISZ fórum, PHARE-KSH workshop, Tavaszi Szél, MTESZ, : „eretnek” tanok bemutatása tiltakozás és érdemi visszhang nélkül (az információs társadalom, avagy az agyonhallgatás kora?)

Page 9: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world II.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy

(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) a KSH és az OM nem küldi meg előre az éves adatigényét, s az

egyetemek csak ad hoc „füllentenek” valamit a feltett kérdésekre? az adatgyűjtők nem adják vissza az általuk adott intézményről kezelt

(aggregált, korrigált) adatokat az ezeket szolgáltató intézményeknek?

az egyetemekről kikerülő adatok nem egy egységes belső információs rendszer konzisztens (a jelenségek minden részletével kihagyás- és átfedés-mentesen elszámoló) outputjai, hanem véletlenszerű megadott (s ebből következően soha nem ellenőrzött) számhalmazok?

az egyetemi szervezeti egységek nincsenek naprakészen tisztában a saját gazdálkodóikkal, telefonszámlájukkal, átvett számláik hollétével a GH-n belül?

Page 10: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world III.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján)

a NEPTUN érdekében a digitálisan rendelkezésre álló adatokat újra be kell gépelni a kötegelt migráció koncepcionális hiányában?

a modern dokumentum-menedzsment beruházást nem igénylő komponenseinek nyoma sem látható (pl. papír-”mentes” iroda, átvett iratok eltűnhetnek, kötelező válaszadási idők nincsenek írásbeli beadványokra, éveken át húzódnak ügyek, az aláírók ügyeleti rendje – tér, idő, személy - előre nem ismert)?

az egyetemi HR IT ismeretei kérdésesek (ECDL kötelezettség nincs, help desk esetleges, kör-email-ben minden címzett látható a BCC használata helyett, még a táblázatkalkulációs szoftverek minimális nyilvántartási funkcióit sem használják ki – pl. tantervek, óraterhelések, tanszéki költségvetés -, körlevelek helyett kézi címzés)?

Page 11: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world IV.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján)

a szervezeti egységekre jutó telefon-alapdíjak bevezetése félévkor visszamenőleges hatállyal történik, de az éves költségvetés néha csak ősszel derül ki?

a tantervek kialakításakor nem egyeztetik a tematikák átfedéseit, zavarosak az elő-követelmények?

B-tantárgy válhat Kari Tanácsi határozat és az érintettek megkérdezése nélkül A-tantárggyá úgy, hogy a B-tantárgy elő-követelményét a továbbiakban nem oktatják?

nincs online feltölthető rendezvény-naptára, hír-naplója az intézményeknek?

a keletkező hírek nem jutnak webre 24 órán belül? az érvényes nyomtatványok nem tölthetők le online? a VIP és egyéb címek hozzáférése informálisan rendezett?

Page 12: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world V.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy

(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) a hallgatói és oktatói-kutatói cikkeket, dolgozatokat nem archiválja,

nem katalogizálja senki online? az érintetteknek nincs informatikai stratégiája (felelősök, határidők,

számonkérés, szankció, motiváció)? a pályázatok kiírói még jelképesen sem gazdálkodnak a létrejött

(szerződésesen őket illető) eredményekkel (még csak nem is katalogizálják és archiválják a dokumentumokat)?

nincs egységes angol nyelvű beosztás-, munkakör-, szervezeti egység nevezéktan a korrekt PR alapjaként?

nincsenek online szakértői rendszerek, csak terjengős tanulmányok? a közpénzből létrejött projektek adatvagyonáról nem tud senki és

nem is férhet hozzá?

Page 13: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world VI.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy

(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) a kutatás eredményeit senki nem ellenőrzi a reprodukálhatóság,

a konzisztens kiindulási adatvagyon felhasználása, vagy az előrejelzések beválása szempontjából?

a fokozatszerzéshez szükséges bizonyos pontok (pl. elégséges publikációs aktivitás) megszerzését senki nem igazolja a jelölt felé?

a munkaügyi szerződések fontosabb adatai nincsenek adatbázisban tárolva, s így a szükséges pályázatok kiírása csúszhat automatikus vészjelzés generálás helyett?

részlegesek a szabványok az egyes egyetemek adatcseréjére (pl. online könyvtári szolgáltatások, LDAP, de nincs országos TDK-adatbázis)?

Page 14: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Evilági e-world VII.Ha az egyetem a tudás fellegvára,

akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy

(Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) a hibás magyar adatokat külföldi adatbázisokban senki nem kifogásolja

(pl. FAO, FAPRI)? a hibás külföldi adatokról nem értesíti senki a hazai felhasználókat (pl.

OECD)? nem lehet tudni adott kérdésben mely szervezeti egység mely munkatársa

illetékes, mikor van neki fogadó órája? a volt hallgatók életútját, véleményét nem követi senki szisztematikusan? az egyes felsőoktatási intézmények összehasonlításhoz (pl. felvételi)

szükséges adatok esetlegesen állnak rendelkezésre? az egyetemi kiadványok mögött nincsenek folyamatosan karbantartott

adatbázisok, csak ad hoc adatgyűjtések? …

Page 15: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Az ÖN tapasztalati?

… … … … … … …

Page 16: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Referencia és legitimitás- kinek dolgozik az idő? -

(a hírhedt) e-kormányzati projekt: fontos feladatok, zavaros jogi helyzet, MAGISZ vélemény egy tárcaközi albizottság felé (ITFA)

IDARA (egy EU5 projekt): hiteles EU-agrárpolitika szabványos alapadatainak biztosítása

Tanulmányok: FKFP, Networkshop, AVA, IF, MAGISZ, Gazdaságmodellezési Társaság, MTA Jövőkutatási Bizottság, EUKK, NJSZT, MTA-FVM-MAGISZ fórum, PHARE-KSH workshop, Tavaszi Szél, MTESZ: „eretnek” tanok bemutatása tiltakozás és érdemi visszhang nélkül (az információs társadalom, avagy az agyonhallgatás kora?)

Page 17: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Zárszó helyett…

Ha nem is minden és mindenhol ilyen rossz, annak csak örüljünk, hiszen a legtöbb fejlesztéshez a szemléletváltáson túl szinte alig kell anyagi forrás…

A hálózat és a végpontok már most is adottak, csak rajtunk múlik mennyi hasznos tartalommal töltjük meg a rendelkezésre álló infrastruktúrát…

Page 18: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Page 19: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Az online kommunikáció Az online kommunikáció jelene és jövője a SZIE-njelene és jövője a SZIE-n

A „MIAU services” bemutatása

- 2. nap -

SZIEN 2003.08.27.

Pitlik, Pásztor

Page 20: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

A „MIAU services” stratégiája A meglévő kommunikációs típushelyzetek folyamatos

megfigyelése, elemzése, kritikája, fejlesztése („szakmai ártalom”)

Önálló szolgáltatási potenciál kialakítása (az oktatás érdekében kialakult kapacitások hatékony tovább-felhasználása)

Források feltérképezése (projektek eredményeinek, hallgatói kapacitásoknak bevonása)

Desing- és IT-minimalizálás, tartalom-maximalizálás Állandó ügyeleti rendszer, rugalmas reagálás

(ügyfélszolgálati mentalitás)

Page 21: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Modulok, szempontok I. Szerver-keresés, Kézi indexálás (link.xls, INFO-PERISZKÓP, MAINFOKA,

navigációs listák) SSN („Ő már tudja”) OKAB (LDAP, telefonkönyv) TKB (Internet, intranet) SZIEN MIAÚ-szaklap (digitális könyvtár) Katalógusok (SZR, diploma, OGIL) Adatszolgáltatás? (FADN, PÁIR, IDARA) Jegyadatbázis, hírek (GTK Levelező képzés, EmEM-képzés,

NEPTUN)

Page 22: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Modulok, szempontok II. Online regisztráció Online hírajánlás Online hírgyűjtés (IP-ellenőrzés) LOG-elemzés Időpontok kezelése File formátumok szerepe Szakmai szervezetek (MAGISZ) Online szakértői rendszerek

Page 23: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Fejlesztési stratégia alapjai

Nem kell feltétlenül főállású HR, drága szoftver és hardver.

A kommunikációs készséget, a szolgáltatói mentalitást kell fejleszteni a hírt birtoklókban.

Strukturálás, konverzió, migráció csak a legszükségesebb mértékig.

Tisztázni illene az adatok, hírek, dokumentumok és a fogyasztói csoportok hozzáférési rendjét .

Page 24: Az online kommunikáció perspektívái  a felsőoktatásban

Néhány, még online megoldásra váró kérdés:

Tanszéki információs rendszer (telefonkeret, gazdálkodók állása)

Aláírásra jogosultak ügyeleti rendszere Számlák sorsának követése Minden közpénzből finanszírozott projektadatbázis,

publikáció (pl. diploma-, szak-, TDK-dolgozat) katalogizálása, teljes szövegű állományainak hosszú távú tárolása

Központi cím-listák (VIP, hallgatói adatok) használati rendje