BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI FŐIKOLAI KAR

KÜLGAZDASÁGI SZAK

NAPPALI TAGOZAT

EXPORT-IMPORT SZAKIRÁNY

Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja a

Kühne & Nagel Kft-nél

Készítette: Kápolnási Péter

Budapest, 2005.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés................................................................................................................................ 5

2. Kühne & Nagel....................................................................................................................... 7

3. Globális logisztikai cég leányvállalata Magyarországon ..................................................... 10

3.1. Kühne + Nagel osztályok ............................................................................................. 10

3.1.1. Tengeri osztály (FS)....................................................................................................... 10

3.1.2. Légi osztály (FA) .................................................................................................. 11

3.1.3. Nemzetközi közúti osztály (FO) ........................................................................... 11

3.1.4 Belföldi disztribúció (FD)...................................................................................... 11

3.1.5 Logisztikai osztály – Raktározás (FW).................................................................. 12

3.2. A sajátos szervezeti felépítés pozitív és negatív oldalai............................................... 13

3.3. A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások ...................................................... 15

3.3.1. Árubeérkezés ........................................................................................................ 15

3.3.2. Tárolás .................................................................................................................. 15

3.3.3. VAS (Value Added Services) ............................................................................... 16

3.3.4. Rendelésfeldolgozás ............................................................................................. 16

3.3.5. Kiszállítási csomagolás......................................................................................... 16

3.3.6. Kitárolás................................................................................................................ 17

3.3.7. Leltár..................................................................................................................... 17

4. Az ajánlat – ajánlatkérésről általában................................................................................... 18

4.1. Ajánlatkérés, az ajánlatok értékelése............................................................................ 18

4.2. Ajánlatadás ................................................................................................................... 18

4.3. Az árkalkulációt megelőző folyamatok........................................................................ 21

4.3.1. Ajánlatkérés .......................................................................................................... 21

5. Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja............................................................................. 23

5.1 Költségszámítási alapelvek ........................................................................................... 23

5.1.1. Költségszámítási szempontok............................................................................... 23

5.1.2. Költségmeghatározás ............................................................................................ 24

5.1.3. A költségek allokációja......................................................................................... 24

5.2. Tárolás .......................................................................................................................... 25

5.2.1. Információgyűjtés ................................................................................................. 25

5.2.2. Költségvizsgálat.................................................................................................... 26

3

5.2.3. Kalkuláció............................................................................................................. 26

5.2.4. Vállalaton belüli tárolási díj kalkuláció ................................................................ 28

5.3 Handling szolgáltatások árkalkulációja ......................................................................... 30

5.3.1. A Handling során számításba vett tényezők ......................................................... 30

5.3.1.1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése........................................ 32

5.3.1.2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása ....................... 32

5.3.1.3. Díj meghatározás........................................................................................... 37

6. Rések és hiányosságok a Kühne + Nagel árkialakításában.................................................. 39

6.1. Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás ......................................................... 40

6.2. Handlinggel kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás...................................................... 43

6.2.1. Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél................................................... 43

6.2.2. Munkaerő és gépek kihasználtságának javítására tett javaslatok ......................... 46

7. A kalkuláció hiányosságai.................................................................................................... 48

7.1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése ........................................................................... 48

7.2. Kalkuláció..................................................................................................................... 48

7.3. Controlling.................................................................................................................... 49

7.3.1. Targoncák mozgásának ellenőrzése...................................................................... 50

7.3.2. Kézi szedésű konténerek betárolásának ellenőrzése............................................. 50

8. Összegzés ............................................................................................................................. 52

9. Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 54

10. Bibliográfia......................................................................................................................... 55

4

1. Bevezetés

A működő piacgazdaság a kereslet és kínálat állandó változásán alapszik. A kereslet és kínálat

találkozása számos összetevő függvénye, melyek közül az egyik legfontosabb tényező: az

ÁR, éppen ezért az ajánlati ár kialakítása döntő fontosságú az üzleti élet minden területén. Az

egymással ellentétes „lehető legolcsóbban” és „minél drágábban” érdekek kompromisszumot

követelnek a szerződő felektől, hisz sikeres üzlet csak abban az esetben jöhet létre, ha mind-

két fél érdekei érvényesülnek. A két fél számára a kompromisszum egyértelmű, a kérdés csak

az, hogy milyen mértékben és milyen áron?

Az optimális egyensúlyi árnak olyan gazdasági fogalmaknak kell egyszerre megfelelnie, mint

a profitmaximum, optimális kihasználtság, gazdaságos üzemméret. Éppen ezért az árkialakí-

tás, az árkalkuláció rendkívül összetett és precíz munkát igényel.

A piacgazdaság több mint 15 évvel ezelőtti megjelenése nagy változásokat hozott az ország

gazdaságának életében. A liberalizációs, integrációs folyamatoknak köszönhetően számos

nemzetközi cég jelent meg hazánkban, akik magukkal hozták és felerősítették a gazdasági

versenyt. A verseny szó jelentése a sportban a „gyorsabban, magasabbra, messzebb” szavak-

kal egyenlő. Ez a gazdaság nyelvére lefordítva: olcsóbban, hatékonyabban, jobb minőségben.

A piaci liberalizáció a szállítmányozás és logisztika területén is végbe ment. Néhány nagyobb

speditőr-vállalat folyamatos átalakulása mellett megjelentek a nagy múltú nemzetközi-, és

kisebb hazai szállítmányozók is, akik piacra lépésükkel a szolgáltatások árcsökkenését és a

minőség javulását hozták magukkal. A piac átrendeződése, majd letisztulása után a Waberer’s

(Hungarocamion és VOLÁN Tefu átalakulásából) és a holland Rynart lépett a magyar szál-

lítmányozás és logisztika két meghatározó szereplőjévé. A két óriás mellett többek közt az

egyre inkább feltörekvő Schenker, Excel, DHL valamint a Kühne + Nagel próbálja felvenni a

versenyt.

Szakdolgozatom célja, hogy a logisztikai szolgáltatások árkalkulációjának menetét egy nem-

zetközileg is meghatározó logisztikai cég mindennapjain keresztül mutassam be az olvasónak.

A Kühne + Nagel világban és Magyarországon betöltött szerepének bemutatása után kiemel-

ten foglalkozom a logisztikai árkalkuláció iskoláival, valamint azzal, hogy ezek az alapelvek

hogyan és milyen mértékben érvényesülnek a Kühne + Nagel külön tárolásra és kezelésre

számított árképzésében.

5

A dolgozat záró részében saját tapasztalataim, személyes észrevételeim tárom az olvasó elé.

Az utolsó témakör a költségcsökkentés kérdéseire és kalkulációs hibák javítására keresi a vá-

laszokat.

A tanulmány során szintén szó esik arról, hogy miként történik egy komplex tender munkájá-

nak felosztása és kidolgozása egy egymástól elkülönülő szervezeti egységekkel működő cég-

nél.

6

2. Kühne & Nagel

1890-ben August Kühne és Friedrich Nagel megalapította Brémában a Kühne + Nagel szál-

lítmányozó vállalatot, amely elsősorban gyapjúval, cukorral és fával foglalkozott. 13 évvel

később hajózási ügynökséget alapított a cég Hamburgban. A következő évek során a Kühne +

Nagel először az akkori Németországban, majd később Európa szerte is terjeszkedni kezdett,

és a XX. Század közepére már egyre több tengerentúli országgal is üzleti kapcsolatot alakított

ki. A nemzetközi terjeszkedéseknek köszönhetően a vállalat a szállítmányozás és logisztika

piacának globálisan is meghatározó aktorává lépett elő. A piaci szereplők a Kühne + Nagel-re

sokáig elsősorban tengeri szállítmányozóként gondoltak, az elmúlt évtizedekben azonban be-

bizonyosodott, hogy a német óriás a szállítmányozás és logisztika bármely területén képes

kiemelt, világelső szolgáltatást nyújtani.

Napjainkra a Kühne + Nagel világot behálózó birodalommá nőtte ki magát, mely 620 irodával

és 25 000 dolgozóval 98 országban áll ügyfelei rendelkezésére. A raktárak területe összesen

több mint 3 millió négyzetméter.

1. ábra: Kühne + Nagel a nagyvilágban

Az évek során a Kühne + Nagel Csoport fiókvállalatai „globális játékossá” (global player)

nőtték ki magukat a logisztikai piac meghatározó szereplőiként.

7

A csoport legfőbb szolgáltatásai a következők:

• Tengeri szállítmányozás

• Légi szállítmányozás

• Közúti szállítmányozás

• Vasúti szállítmányozás

• Logisztikai szolgáltatások

• Speciális szolgáltatások:

pl.: hozzáadottérték-szolgáltatás (VAS),

• Egyéb szolgáltatások

pl.: utazási iroda

A részlegek szoros kapcsolatban állnak egymással, így mindenfajta szolgáltatást ugyanaz a

vállalat ad és ellenőriz. Ez magában hordozza azt az előnyt, hogy a Kühne + Nagel maga tud

végigkövetni minden szállítási és raktározási ügyletet. A cégen belül zajló folyamatok gyor-

sabb és hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Egyszerűsödik a kommunikáció, az

információk gyorsabban áramlanak, és a megbízók időt és munkát takarítanak meg.

Hogy miben foglalható össze a Kühne + Nagel (KN) előnye?

• Világot behálózó rendszer

• Logisztikai rendszerek teljes skálája

• Széleskörű szolgáltatásokat nyújt

• Háztól-házig szállítás KN felügyelet mellett

• Egyéni megoldások az egyéni problémákra. Rugalmas alkalmazkodás az ügyfél

egyedi elképzeléseihez.

• Quality Management ISO 9001: Minőségirányítás területén a cég erőfeszítéseket

tesz, hogy jó minőségben szolgáltasson a megbízóknak. Ennek köszönhetően a

Kühne + Nagel tevékenységének minden területén a „Bureau Veritas Quality

International” általi tanúsítvánnyal működik a vállalat az ISO 9001 szabvány sze-

rint. A megbízók minden esetben számukra is előnyösen vehetik igénybe a cég

szolgáltatásait, biztosak lehetnek afelől, hogy igazoltan jó minőségben elégítik ki

igényeiket.

• Ügyfélspecifikus és felhasználóbarát kommunikációs és informatikai rendszer

• A tőke és szakmai tapasztalat biztos háttere

8

A Kühne + Nagel globális szerkezete nem csak az ügyfelek, de a 98 országban működő le-

ányvállalatok számára is rengeteg előnnyel szolgál. Minden KN igénybe veheti a tartós, nagy

értéket képviselő használati cikkek (állványok, gépek) beszerzéseire vonatkozó központi

Kühne + Nagel által kötött szerződéseket, amelyek a piaci árnál jóval kedvezőbb szerződéses

árakat biztosítanak a beruházó leányvállalatnak.

A legnagyobb előny talán mégis az egész világot behálózó KN információs rendszer. „A”

ország ismeretlen piaci környezetéről pontos és megbízató információ szerzéséhez nincs más-

ra szükség, mint kapcsolatba lépni az adott ország KN kirendeltségével.

9

3. Globális logisztikai cég leányvállalata Magyarországon

A Kühne + Nagel magyarországi

leányvállalata 1992-ben alakult, mű-

ködését 1993-ban kezdte meg. Szék-

helye Pátyon, az M1 Business Park

„E” épületében található. További

telephellyel rendelkezik Vecsésen az

Airport Business Parkban, illetve

Körmenden. A vállalat folyamatos

terjeszkedésének és egyre több új

ügyfelének köszönhetően 2006 első

felében új, 5500 m2-es épülettel bő-

vül az M1 Business Park területén.

2. ábra: A Kühne + Nagel épülete Pátyon

Napirenden van az is, hogy 2006-ban egy kelet- közép magyarországi raktárral bővüljön a

cég tárolókapacitása. A Kühne + Nagel jelenleg 70-80 alkalmazottal működi, ez a szám

azonban a bővüléseknek köszönhetően folyamatosan nő.

A Kühne + Nagel szervezeti felépítése igen speciálisnak mondható. A vállalat tengeri-, légi-,

közúti-, belföldi disztribúció-, logisztikai osztályai ugyanazon név alatt, de szervesen elkülö-

nülő egységként működnek.

3.1 Kühne + Nagel osztályok

3.1.1. Tengeri osztály (FS)

A Kühne + Nagel a világ első számú tengeri szállítmányozója, a Blue Anchor Line ügynöke-

ként tevékenykedik, és megoldást kínál mindennemű tengerentúli ill. távol-keleti LCL (gyűj-

tő) illetve FCL (komplett konténer) szállításra. Az osztály munkatársai szoros kapcsolatban

állnak északon a hamburgi és bremerhaven-i, délen a koperi kikötőkkel. A tengeri osztály

kiemelt ajánlata, hogy nemzetközi hátterének köszönhetően szerte a világban háztól-házig

szolgáltatást biztosít, az interneten a küldemények nyomon követhetőek. Említést érdemel

még a cég nagy tapasztalata a kombinált sea & air (tengeri és légi fuvarok összekapcsolása)

megoldások szervezésében.

10

3.1.2. Légi osztály (FA)

A Kühne + Nagel Kft légi irodája nemrégiben a vecsési Airport Business Parkba költözött. A

tengeri osztályhoz hasonlóan az ügyfelek számára kínált szolgáltatások közül itt sem hiá-

nyozhat az áruk háztól-házig történő továbbítása. A feladott küldemények az Interneten szin-

tén nyomon követhetőek. Az osztály munkatársai elsősorban Frankfurt, Bécs és Budapest

repülőterein keresztül próbálják a feladó küldeményeit a célállomásra juttatni, de a más orszá-

gokban tevékenykedő KN társosztályokon keresztül a cég jó kapcsolatok ápol a világ vala-

mennyi fő nemzetközi repterével és légitársaságával.

3.1.3. Nemzetközi közúti osztály (FO)

A Kühne + Nagel Kft az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a közúti lehetőségeinek fej-

lesztésére. A nemrég beindított direkt gyűjtőjáratok révén napi összeköttetést sikerült kialakí-

tani a szomszédos országokkal (Horvátország, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Románia). A

cég 2006-tól meglévő nyugat-európai gyűjtő járatait jelentősen tovább fejleszti, illetve bővíti.

A vállalat nagy előnye a kisebb versenytársakkal szemben, hogy saját irodáin keresztül szerte

Európában háztól-házig szolgáltatást kínál, a 3. országos küldemények részére pedig közvám-

raktár illetve helyi vámkezelési lehetőséget nyújt.

Mint ahogyan korábban, a jövőben is nagy szerepet kap a cégnél a komplett és részrakomá-

nyok szervezése, Európa és a FÁK területére egyaránt. A munkatársak igény szerint túlsúlyos

és túlméretes küldemények célba juttatását is vállalják.

Lehetőségek: Magyarország elhelyezkedéséből adódóan a Kühne + Nagel Kft-nek nagyon jó

lehetőségei és tapasztalatai vannak, hogy a teljesítés idejét tekintve versenyképesen szolgálja

ki a Balkán országait. A regionális együttműködés keretében a Kühne + Nagel a cseh és szlo-

vák irodákkal közösen együttműködve próbálja kiaknázni a kelet- európai országok integráci-

ós törekvéseiből következő forgalomnövekedést.

3.1.4. Belföldi disztribúció (FD)

A Kühne + Nagel belföldi szállítmányozási osztálya gondoskodik a disztribúció leghatéko-

nyabb megszervezéséről.

Szolgáltatásai: - belföldi gyűjtő fuvarokat szervez eseti és rendszeres megbízói részére

- a Kühne + Nagel „háztól-házig” szolgáltatásának végső szereplőjeként a

címzett által Magyarországon megjelölt helyre juttatja az árut. A társosztá-

11

lyok partnereként közreműködik a légi-, tengeri és közúti import küldemé-

nyek végső kiszállításánál.

- Szerződéses kapcsolat esetén a megbízó teljes körű belföldi árumozgatását

biztosítja. A Kühne + Nagel hasonló szerződéses kapcsolattal rendelkezik a

magyarországi Praktiker áruházakkal. A belföldi osztály munkája során

történik a 15 magyarországi áruházak közti áttár árumozgatások szervezé-

se, valamint a konténeres áruk importja.

- disztribúció belföldön 24 órán belül (Budapest területén 12 órán belül)

Fő partnerek: Praktiker, Hamé, Brendon, Aricton

3.1.5. Logisztikai osztály – Raktározás (FW)

A Kühne + Nagel a pátyi M1 Üzleti Park „E” épületében jelenleg 6000 m2 területen kínálja a

logisztikai szolgáltatások teljes skáláját. 2006-tól a „D” épület üzembe helyezésével további

5500 m2-vel bővül a cég raktárkapacitása.

A Kühne + Nagel Kft raktára 2003-ban épült, 6000 négyzetméter területű, 11 méter hosszú

dokkoló, rakodó kapu sorral rendelkezik. A 11m belmagasságú épület modern, állványos és

tömbös tárolásra egyaránt alkalmas. A raktárterületet az építkezési munkák során három,

egyenként 2000 m2-es csarnokra osztották fel. Két csarnokban az áruk tárolása soros-

állványos rendszerben történik, a harmadik csarnokot tömbös áruk raktározására használják.

Ez a terület egyben átrakó dokként is funkcionál.

Az M1 Business Parkban a következő szolgáltatások mellett üzemel a raktár:

• Őrzött terület, 24 órás őrszolgálat, videó megfigyelő rendszer, riasztórendszerek

• Tárolás: tömbös, polcos, állványos rendszerben

• ADR 1. 2. kategóriájú áruk tárolás

• Komissiózás és VAS-értéknövelő tevékenység, mint címkézés, címkenyomtatás,

co-packing, fóliázás, akciós csomagok készítése, garancialevelek illetve használa-

ti útmutatók termékbe vagy termékre helyezése stb.

• Testre szabott IT megoldások

A raktár rendelkezik közvámraktár ill. ÁFA-raktár engedéllyel.

A logisztikai osztály fő partnerei: Fagor, Johnson Diversy, Hydrotech, Sanyo, Daewoo

A Kühne + Nagel Magyarország munkáját az értékesítési osztály munkatársai új üzletek, ügy-

felek, piacszegmensek felkutatásával segítik.

12

3.2. A sajátos szervezeti felépítés pozitív és negatív oldalai

A Kühne + Nagel szervezeti felépítése igen speciálisnak mondható. A bemutatott osztályok

mind a Kühne + Nagel név alatt, földrajzilag azonos helyről végzik munkájukat, egymással

szoros partnerkapcsolatban állnak, ugyanakkor pénzügyileg teljesen elkülönülő egységeket

képeznek. Minden osztály felelősséggel tartozik a szintén különálló és semleges pénzügyi

osztálynak, melynek élén a németországi Kühne + Nagel központ által kihelyezett pénzügyi

vezető áll.

A Kühne + Nagel osztályai egymásnak kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtanak. Az egymás-

nak nyújtott kedvezményes árú szolgáltatások cégen belüli forgalmat képeznek, melyet egy-

fajta klíring számlákon vezet minden osztály. Az ún. belső számlák kiegyenlítése minden hó-

nap harmadik teljes hetének péntekén végzik, így az osztályok között tényleges pénzmozgás

csak havonta egyszer történik.

A belső számlázási rendszer miatt minden osztály külön költségvetéssel rendelkezik. A válla-

lat vezetőinek véleménye szerint a rendszer nagy előnye, hogy egyértelműen kimutatható

mely szervezeti egység termel profitot és mely egység veszteséges. Az adott osztály dolgozói

csak a saját osztály munkájára és az osztályon belüli profitmaximumra koncentrálnak. A többi

osztály feladatai, problémái, és a problémák megoldásán való töprengés mind a falakon kívül

marad.

A rendszernek azonban megvannak a maga hátulütői is:

• Tapasztalataim alapján a vállalaton belüli verseny nem segíti a munkatársak közötti

kapcsolatok építését. A más osztályon dolgozók egymásban olykor nem kollégát, nem

is versenytársat, hanem ellenséget látnak, ami nem tesz jót a munkamorálnak, és csök-

kenti az osztályok együttműködése esetén a hatékony munkavégzést.

• Az osztályokon dolgozók sokszor túlságosan is csak saját részlegükre gondolnak, ami

elszigeteltséget okozhat. Ez növelheti a különálló részlegek eredményeit, de csökkenti

a Kühne + Nagel, mint szerves egész hatékonyságát.

• Meglátásom szerint a minden osztályon jelen lévő profitkényszer miatt a Kühne +

Nagel komplex tenderek esetén nem tudja a komparatív előnyeiben rejlő lehetőségeket

kiaknázni. A logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatkéréseket vizsgálva olyan

tendencia figyelhető meg, hogy az ajánlatot bekérő vállalatok egyetlen logisztikai

szolgáltatóval óhajtják valamennyi igényüket megoldani. Az ajánlatot elbíráló az „A”

osztály árait talán még kissé alacsonynak is gondolná, de „B” osztály árait túlságosnak

13

magasnak tartja, így nem a Kühne + Nagel-t választja logisztikai partnerének. Ha „B”

osztály alacsonyabb árakat szabna (ugyanakkor kis veszteséget könyvelne el), de „A”

osztály ezt a komparatív előnyéből származó nyereségből finanszírozná akkor ezzel az

alternatívával minden osztály és a Kühne + Nagel, mint szervezeti egész is jól járna.

• További problémát jelent, hogy a belső számlázási rendszer rendkívül nagy adminiszt-

rációt igényel. Az adminisztráció leköti a munkaerőt, így időt és pénzt vesz el a cégtől,

amit sokkal célszerűbb lenne inkább a külső ügyfelekre fordítani.

14

3.3. A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások

A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások, az árubeszállítás, árukiszállítás, betárolás,

kitárolás, komissiózás, tárolás és egyéb tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok.

3.3.1. Árubeérkezés

A betárolni kívánt árukról a beérkezést megelőző munkanapon a megrendelő faxon/e-mailen

értesíti a Kühne + Nagel Kft. logisztikai osztályát.

Miután az áru beérkezett, és a szállítmány bevételezéséhez szükséges dokumentumokat (szál-

lítólevél, számla) a raktár áruátvevője kézhez kapta, a gépkocsit lerakodják a raktári dolgozók.

Amennyiben a rakatok kívülről sértetlenek és a raklapok száma egyezik a szállítólevélen lé-

vővel, az áruátvevő átveszi az árut. Amennyiben a rakaton külső sérülés tapasztalható vagy a

raklapok száma eltér a szállítólevélen jelzettől, a beérkezett áruk átszámolása után az esetle-

ges eltéréseket a sofőrnek aláírásával igazolnia kell. A szállítmányban található inhomogén

rakatokból homogén rakatokat képeznek. Az így szétbontott árut betárolás előtt az áruátvevő a

cikkszám és a kartonok darabszáma alapján beazonosítja, és a talált mennyiséget összeveti a

szállítólevélen szereplővel. Amennyiben eltérést talál (legyen az hiány többlet, vagy cikk-

számbeli eltérés) azt jegyzőkönyvben rögzíti.

A targoncavezető az egy raktári pozícióra betárolt áruk cikkszámát, mennyiségét, LOT kódját

(lejárati idő) és a pontos pozíciót a bevételezési jegyen tűnteti fel.

Az adminisztratív dolgozók a betárolási jegy alapján a beérkezéstől számított 24 órán belül

elektronikusan készletre veszik az árut, amiről a megrendelőnek faxon értesítést is küldenek.

Az értesítés tartalmazza a bevételezési bizonylatot és az eltérésekről készült jegyzőkönyvet.

3.3.2. Tárolás

A különböző cikkszámú termékek kerülhetnek egy raklapon is betárolásra, a számítógépes

rendszer kezeli ezeket. Amennyiben a raktári dolgozók a már betárolt áru mennyiségében az

elvi készlethez képest eltérést észlelnek (legyen az egész karton vagy darabos), azt kötelesek

mihamarabb jelezni az adminisztrációnak. Amennyiben az eltérés az érintett cikkszámra el-

végzett fizikai ellenőrzés után is fennáll, az adminisztráció módosítja a logikai készletet, illet-

ve a hiányzó mennyiséget virtuálisan elkülönítik, ún. karanténba helyezik. Az adminisztráció

15

az érintett mennyiség karanténba helyezéséről a Megrendelőnek még aznap értesítést küld. A

hiány jóváírása a két cég által közösen elvégzett leltár után történhet meg.

3.3.3. VAS (Value Added Services)

A Kühne & Nagel által a Megrendelőnek nyújtandó VAS-szolgáltatások elsődlegesen címké-

zést, illetve ún. co-packing csomagolások készítését foglalják magukba.

A Megrendelő részére végzett címkéző tevékenységhez szükséges címkemennyiséget vagy a

Kühne + Nagel Kft. állítja elő a Megrendelőtől kapott információk alapján, vagy pedig a

Megrendelő bocsátja a Kühne + Nagel Kft. részére.

A címkézés során az egyes termékekhez való hozzáférés érdekében az eredeti gyűjtőcsomago-

lás megbontásra kerül.

3.3.4. Rendelésfeldolgozás

A “B” napon kiszállításra kerülő áruk listáját, illetve az egyes rendelésekhez tartozó tételek

adatait, a Megrendelő legkésőbb “A” napon 13-ig elektronikus úton (számítógéppel) vagy

faxon elküldi a Kühne + Nagel Kft. logisztikai osztályára.

3.3.5. Kiszállítási csomagolás

A komissiósok az adminisztratív dolgozók által kinyomtatott lista alapján összekészítik rak-

lapra az egy címre kiszállítandó termékeket. Amennyiben valamelyik tételnél nincs meg a

teljes mennyiség, az adminisztratív dolgozók javítják a rendszerben a készletet. A megrende-

lés összeállítása után az illetékes raktáros leellenőrzi a raklapokat. Amennyiben minden rend-

ben van, a komissiós befóliázza azokat.

A palettát minden esetben le kell fóliázni, hogy az áruhoz külsérelmi nyom nélkül ne lehessen

hozzáférni. További követelmény a palettás kiszállításnál, hogy a kartonok a lehetőségeket

figyelembe véve oly módon legyenek elhelyezve, hogy a kartonszám a lezárt rakaton is egyér-

telműen látható legyen.

Az összekészített áruk proforma számláit az adminisztratív dolgozók felfaxolják a kiszállítás-

ra, megadva a kiszállítandó raklaphelyek számát.

16

3.3.6. Kitárolás

A kiszállítási osztály a megkapott adatok alapján összeállítja az együtt szállítandó címeket és

mennyiségeket. A szállítólevelek és a szállítási összesítő alapján a raktári dolgozók felrakják a

kocsira a megfelelő árut. A sofőr az árut raklapra és/vagy kartonra veszi át, és azt a szállítóle-

vél aláírásával igazolja. A szállítólevél 2 példánya (FW-FD) raktárban marad, a többi 2 pél-

dányt a sofőr viszi magával. A raktáros a kiadott árukról igazolást állít ki, ezzel segíti a másik

műszak raktárosának munkáját.

3.3.7. Leltár

Az évenként a Kühne + Nagel Kft által kötelezően elvégzendő leltáron felül leltár végzése a

Megbízó kérésére is történhet. A leltár napján semmilyen a Megbízó áruit érintő kifelé vagy

befelé irányuló mozgás nem lehetséges. A leltár fizikai lebonyolítása előtt meg kell bizonyo-

sodni róla, hogy a két cég elméleti készlete megegyezik-e. Az esetleges eltéréseket a leltár

előtt tisztázni kell. Ez után az aktuális készlet adatait és raktári pozícióit mutató raktártérkép

segítségével két, egymástól függetlenül dolgozó csoport elvégzi a leltározást. A leltár végén a

két csoport eredményeit összevetik és az esetleges eltéréseket ellenőrzik. A pontos készletlista

alapján a készlet módosítása elvégezhető.

17

4. Az ajánlat - ajánlatkérésről általában

4.1. Ajánlatkérés, az ajánlatok értékelése

Az ajánlatkérés a potenciális vevő érdeklődése a potenciális eladók szállítási és raktározási

lehetőségeiről, üzleti kondícióiról. Ajánlatot kérhet azonban a versenytárs is, aki így akarja

megtudni a konkurens partner szolgáltatásainak műszaki paramétereit és kereskedelmi kondí-

cióit.

A nemzetközi gyakorlatban az ajánlatkérés nincs formaságokhoz kötve. Ajánlatot lehet kérni

kereskedelmi levélben, telefonon, telefaxon, E-mailen, illetve személyes tárgyalásokon. Aján-

latkérésnek nemzetközileg is szabályozott formája a tenderkiírás.

Napjaink nemzetközi kereskedelmében néhány stratégiai jellegű terméktől eltekintve a vevők

vannak erősebb alkupozícióban. Ezért a vevő nemcsak válogathat az ajánlatok között, hanem

válogatni kell; egy ajánlat alapján senki sem hoz elhamarkodott döntést.

A vásárlási döntési folyamat első lépése az ajánlatkérés. Az ajánlatkérést a címzett feldolgoz-

za, az igényelt szolgáltatásokra elkészíti az árkalkulációt és kidolgozza a mellékes kereske-

delmi, pénzügyi kondíciókat. Ezt követően a megbízó értékeli, összehasonlítja a beérkezett

ajánlatokat, és esetleges ellenajánlatot tesz. Az értékelés komplex jellegű, átfogja a műszaki

és kereskedelmi feltételeket egyaránt.

4.2. Ajánlatadás

A külkereskedelmi ügylet előkészítés szakaszában az ajánlattevő és az ajánlat címzettje több-

ször is szerepet cserélnek, mivel az eladói ajánlatot általában a vevő ellenajánlata követi. Az

ajánlatadással összefüggésben három kérdéskört kell kiemelni:

a) az ajánlati kötöttséget

b) az ajánlat tartalmát

c) néhány formai kérdést

a) A nemzetközi kereskedelmi gyakorlat számára az ajánlati kötöttség kérdéseit a Bécsi

Egyezmény szabályozza.

Az ajánlati kötöttség szerint az ajánlatoknak három fajtája van:

1. kötelező ajánlat a szóbanállási idő megjelölésével

2. kötelező ajánlat a szóbanállási idő megjelölése nélkül

3. kötelezettség nélküli ajánlat

18

A külkereskedelmi gyakorlatban - amennyiben a szóbanállási idő nincs feltüntetve - az ajánla-

tot általában 10-14 napig tekintik kötelező érvényűnek. A Bécsi Egyezmény szerint az ajánlat

akkor válik hatályossá, ha a címzetthez megérkezett. Még a visszavonhatatlan ajánlatot is

vissza lehet vonni, ha az erről szóló nyilatkozat az ajánlatot megelőzően, vagy azzal egy idő-

ben érkezik meg a címzetthez.

Az ajánlatot azonban az Egyezmény szerint nem lehet visszavonni:

• ha akár az elfogadására vonatkozó meghatározott határidő megállapításával, akár más

módon utal arra, hogy visszavonhatatlan

• ha az ajánlat címzettje ésszerűen bízhatott abban, hogy az ajánlat visszavonhatatlan, és

az ajánlatban bízva járt el

Az ajánlat, még ha visszavonhatatlan is, hatályát veszti, amikor annak visszautasítása az aján-

lattevőhöz megérkezik.

Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ilyen tartalmú nyilatkozata, vagy az elfogadásra

utaló magatartás is. A hallgatás nem jelent beleegyezést! Az ajánlatra adott és elfogadásra

utaló válasz, ha kiegészítéseket, korlátozásokat, vagy egyéb módosításokat tartalmaz, az aján-

lat visszautasítását jelenti és ellenajánlatnak minősül.

b) Tartalmi oldalról egy ajánlat akkor lehet sikeres, ha megközelíti a potenciális vevő üzleti

elképzeléseit. Ha attól nagyon távol esik, akkor nem fog időt és energiát fordítani arra, hogy

az ajánlattal komolyan foglakozzon. Az ajánlati feltételek köre egy jól előkészített ajánlatnál

lényegében megegyezik a szerződési feltételekkel, így a címzett beleegyező válasza alapján a

szerződés létre is jön. A legfontosabb ajánlati feltételek:

• a raktárban tárolt áru (paletta) maximális mennyisége

• az áru megnevezése

• az ár meghatározása: általában három részre bontható:

o tárolás díj

o árukezelés díj

o esetleges disztribúciós díj

• a fizetés módja

• fizetési határidő megjelölése

• kitárolási és kiszállítási határidők ismertetése

• árukezelési folyamatok hibaszázalék mutatóinak meghatározása

• a logisztikai szolgáltató által kínált egyéb szolgáltatások ismertetése, díjai

19

c) Az ajánlat, mint erre korábban utalás történt, a nemzetközi gyakorlatban nincs formaságok-

hoz kötve, mégis van néhány formai kérdés, amit az ajánlati tevékenység során célszerű figye-

lembe venni. A kereskedelmi élet kultúrájához hozzátartozik, hogy az ajánlatot nem illik vá-

lasz nélkül hagyni. Íratlan szabály, hogy az ajánlatra azon a módon kell válaszolni, amilyen

formában érkezett. Fontos formai kérdés az ajánlatadás nyelve. Ajánlatot mindig az adott or-

szágban érvényes üzleti nyelven kell adni.

A nemzetközi szokásokhoz szintén hozzátartozik, hogy az ajánlatokat a gyakorlat szerint írás-

ban is rögzítik. Ajánlat születhet telefonon vagy szóban is, de ezt általában a felek írásos for-

mában is rögzítik, és utólagosan elfogadják.

20

4.3. Az árkalkulációt megelőző folyamatok

4.3.1 Ajánlatkérés

Az ajánlat kiadását megelőző folyamatok első lépése az ajánlatkérés. Az ajánlatkérés történ-

het külső megkeresésre és belső, értékesítés ösztönző rendszerek eredményeként. Az előbbi

esetben előzetes üzleti kapcsolatok nélkül történik a logisztikai szolgáltató megkeresése, míg

utóbbi esetben a Kühne + Nagel sales ügynökei által felkutatott partnerek, piaci szereplők,

potenciális ügyfelek kérik az ajánlatot.

A Kühne + Nagel Értékesítési Osztályának feladata az ajánlatkérések és ajánlatok koordinálá-

sa. Az Értékesítési Osztály munkatársainak feladatai közé tartozik:

• új partnerek felkutatása

• jó kapcsolatok ápolása a meglévő partnerekkel

• új üzletek kötése

• ajánlatkérések feldolgozása

• az ajánlatkalkulációs munka felosztása az érintett osztályok közt

• határidők betartása, betartatása

• a társosztályok által rész-szolgáltatásokra kidolgozott ajánlatok összekapcsolása

• a kész, komplex ajánlatok kiküldése

• esetleges ellenajánlatok értékelése

3. ábra Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél

Ajánlatkérés sales ügynöki tevékenység eredményeként

Ajánlatkérés külső ügyfél által

Értékesítési (Sales) Osztály sales ügynökök

Logisztikai Osztály

Nemzetközi Közúti Osztály

Tengeri Osztály

Belföldi Disztribúció

21

Az Értékesítési (Sales) Osztály sales ügynökei jutalék ellenében végzik munkájukat.

A logisztikai szolgáltatóhoz beérkező ajánlatkérések a legkülönfélébbek lehetnek. Szerkeze-

tükben és felépítésükben az egyszerű szállítmányozási feladatoktól kezdve a bonyolult logisz-

tikai és fuvarszervezési szolgáltatásokig igen széles palettát ölelnek fel.

A nagyobb logisztikai szolgáltatók a piaci igényekhez tökéletesen alkalmazkodva az áruszállí-

tás valamennyi térbeli és időbeli problémájának áthidalására és kezelésére készen állnak. A

piac ezt a szakmai felkészültséget ki is használja. Mára egyre több, a logisztika és szállítmá-

nyozás több ágazatát is érintő ajánlatkérés érkezik a Kühne + Nagel Magyarország Kft-hez. A

megbízó cégek előnyben részesítik azokat a szolgáltatókat, akik a tengeri-, légi-, közúti-, és

raktározási feladataikat egy személyben vállalják át, és jó minőségben teljesítik. Ezek a válla-

latok így:

• pénzt takarítanak meg a Megbízónak, hisz nem kell saját szállítmányozási osztályt

üzemeltetniük

• időt takarítanak meg, mivel a fuvarozási és raktározási feladatok egy cégen belül foly-

nak, így a különböző folyamatok sokkal gördülékenyebben kapcsolódnak egymásba,

mintha külön alvállalkozók végeznék azokat

A Kühne + Nagel több olyan partnert is magáénak mondhat, akik tengeren túli nem romlandó

áruk importjával és magyarországi kereskedelmével foglalkoznak. Ezek az áruk a KN tengeri

osztály szervezésében konténerben hajóznak a Távol-Keletről valamelyik nagy európai kikö-

tőig. A konténer hajón történő szállítására, a kikötői kezelésre és az ezzel kapcsolatos egyéb

szolgáltatásra a tengeri osztály készít ajánlatot. A konténerek a kikötőből a KN nemzetközi

osztályának szervezésében jutnak el a pátyi raktárba. Az országhatárokat átlépő fuvarozással

kapcsolatosan felmerülő költségekre az osztály fuvarkalkulációval foglalkozó munkatársai

adnak díjakat. Az áru a raktárba betárolva a KN logisztikai osztályának hatáskörébe kerül. Az

árut érintő raktározási és egyéb logisztikai szolgáltatásokra ez az osztály dolgozza ki az ára-

kat. Az importfolyamat végső állomásaként a komissiózott és importvámkezelt árukat a KN

disztribúciós osztálya juttatja el a végső címzetthez.

A továbbiakban a logisztikai osztályt és a disztribúciót érintő szolgáltatásokra tett ajánlatkéré-

sek árkalkulációjával szeretnék kiemelten foglalkozni.

22

5. Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja

A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatásokat árkalkuláció szempontjából két nagy cso-

portra oszthatjuk:

1. Tárolás

2. Árukezelés és egyéb áruhoz kapcsolódó szolgáltatások

Ez a két részre bontás abból adódik, hogy a tárolás és árukezelés (handling) költségeinek

számítása egymástól merőben eltérő szempontok alapján történik. Az árkalkuláció első lépése

azonban mindkét esetben megegyezik: az áruk betárolásáról, raktározásáról és kitárolásáról

történő minél több információ begyűjtése; a begyűjtött információk megfelelő szempontok

alapján történő feldolgozása.

A kalkuláció során a legfontosabb szempont az, hogy a kialakított áraknak meg kell felelniük

bizonyos költségszámítási alapelveknek. Ezek az elvek az árkalkuláció alapiskoláját képezik,

melyekkel a Kühne + Nagel-nek is azonosulni kell.

5.1. Költségszámítási alapelvek

5.1.1. Költségszámítási szempontok

A logisztikai szolgáltatások eladásánál / értékesítésénél két alapvető szempontot kell szem

előtt tartani:

1. A vállalat minimalizálja az általa kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeit.

2. A vállalat maximalizálja a saját vállalata szolgáltatásai értékesítéséből származó nyeresé-

get.

E két cél megvalósításához a Kühne + Nagel logisztikusainak pontos és átfogó ismeretekkel

kell rendelkeznie a vállalati költségekről és nyereségszintekről, valamint arról is, hogyan

mozdulnak el a költségek és a nyereségszintek az értékesített mennyiség és az árváltozások

hatására. A nyereséges üzleti tevékenységet három tényező befolyásolja: a vállalat által meg-

szabott árak, az értékesített mennyiség, és annak termelési, eladási költségei. Az árak és az

értékesített mennyiség kapcsolatban vannak egymással, s viszonyuk határozza meg az árbevé-

telt. Amilyen mértékben az árbevétel az összes költséget meghaladja, vagy az alá esik, annak

megfelelően jelentkezik a nyereség vagy a veszteség.

23

5.1.2. Költségmeghatározás

A logisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerülő költségek lehetnek: állandóak és vál-

tozóak.

Az állandó költségeket gyakran üzemi költségekként emlegetik. Ezek, meghatározott időn –

ami lehet egy év, vagy több – és bizonyos határokon belül nem változnak a teljesítmény

mennyiségi változásával sem. Az állandó költségek általában:

- a raktárak bérleti díja, a fűtés, világítás, telefon, telefax stb. költségei

- az adminisztratív költségek

- a vállalatvezetés fizetése és az ehhez kapcsolódó kiadások

- a gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos kiadások

Változó költségeknek azokat a ráfordításokat nevezzük, amelyek valóban változnak a szolgál-

tatások mennyiségének függvényében. Ezek:

- a csomagolás, fóliázás költségei

- az egyes folyamatokhoz szükséges üzemanyag- és energiaköltségek

- túlórával kapcsolatos munkabérek

Az állandó és változó költségek között nem lehet pontos választóvonalat húzni, ezért a veze-

tés (és nem a könyvelés) feladata eldönteni, hogyan kezeljék az egyes tételeket. A vezetés

több szempontot is figyelembe vesz a költségek besorolásakor. Ha a költséget változónak íté-

lik, például meghatározott munkafolyamatnál alkalmazott munkaerő bére esetében, akkor

viszonylag bonyolult és költséges ellenőrző rendszer kidolgozására lehet szükség ahhoz, hogy

ez az eladási árban megfelelően tükröződjék.

5.1.3. A költségek allokációja

Miután meghatároztuk, hogy a költségek az állandó vagy változó kategóriába tartoznak-e, a

következő teendő az, hogy az egyes termékek vagy szolgáltatások mellé rendeljük őket. A

változó költségeket általában nem nehéz az egyes szolgáltatásokhoz besorolni, mivel valószí-

nűleg eleve az adott szolgáltatás alapján számították ki őket.

Az állandó költségek már több gondot okoznak. Néhány vállalat azt a módszert követi, hogy a

munkaterület alapján osztja fel az állandó költségeket. Azaz: négyzetméterre jutó fűtés-, vilá-

gítás-, energia – és bérleti díjakkal számol, ezután az egyes termékekre jutó munkaterületet

szorozza a kapott értékkel.

John Lindstone - Jövedelmező értékesítés című munkájában összefoglalja, hogy az állandó

költségek allokációjára két elterjedt módszer van érvényben.

24

1. Abszorpciós rendszernek nevezzük az állandó és változó költségek termékre jutó megha-

tározását. Ez azt jelenti, hogy a termékek összessége teljesen elnyeli a költségek összessé-

gét.

2. Kontribúciós rendszernek nevezzük az olyan rendszert, ahol az egyes termékekre csak

változó költségeket számolnak, az állandó költségeket pedig egy összegben fejezik ki. Ez

annyit jelent, hogy minden egyes paletta jövedelme a termék költségeinek bevonása után

hozzájárul a közös bevételhez, amiből az állandó költségeket fedezik, és amiből az adó

előtti nettó nyereség megmarad. A költségelosztás kontribúciós rendszerét napjainkban

széles körben alkalmazzák, mivel közelebb áll a realitásokhoz.

A Kühne + Nagel kalkulációs tevékenysége során ugyan különböző területeken, de mindkét

módszert alkalmazza.

5.2. Tárolás

A tárolás kalkulációjának menete 3 lépésből áll:

1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése

2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása

3. A megfelelő módszer kiválasztása és alkalmazása során egy paletta raktározási díjának

meghatározása

5.2.1. Információgyűjtés

A Kühne + Nagel raktárában a tárolás főként palettákon történik. A manapság használatos

állványok elsődlegesen az EUR raklapok (80x120 cm) méreteihez lettek igazítva, de kialakí-

tásuknál fogva kompatibilisek a 100x100 cm-es amerikai-, és 120x120 cm-es raklapokkal is.

Költségcsökkentő tényező lehet, hogy a betárolni kívánt áru milyen mértékben tud megfelelni

a kompatibilitás előnye által nyújtott gazdaságos helyzetkihasználtság kritériumának.

A raktár három részéből kettőben állványos rendszerben, egyben tömbösen történik a paletták

tárolása. Az ajánlatkérés tanulmányozásakor fontos szempont, hogy az áru tárolható-e áll-

ványban.

Állványos tárolás esetén figyelembe kell venni a paletta esetleges súly- és méretbeli korláto-

zásait. Az állványos rendszerben maximum 1000 kg súlyú és 2,1 m magas paletták tárolására

van lehetőség. Az ennél nagyobb súlyú árukat az állvány földszint részén, a méretben maga-

sabb palettákat a tömbös részben helyezik el.

25

Tömbös tárolás esetén meg kell vizsgálni, hogy a paletták egymásra rakhatóak-e, illetve, hogy

a FIFO, LIFO, FILO elvek közül mely alkalmazható. Nem elhanyagolható szempont, hogy a

tömbös részben mennyi közlekedő folyosót kell hagyni az áruk hozzáféréséhez.

Vizsgálat tárgyát képezi még az áru esetleges ADR besorolása, ugyanis veszélyes áru esetén a

tárolás csak az erre elkülönített 200 m2-es ADR raktárban végezhető.

5.2.2. Költségvizsgálat

Az információgyűjtés után szükségünk van a paletták raktározásával kapcsolatosan felmerülő

összes költség begyűjtésére. Ezek:

• Bérleti díj

• Közüzemi díjak (fűtés-, világítás-, gáz-, vízszámlák)

• Szerviz díjak

• Állvány karbantartási költségek

A felsorolt költségeket a vállalat menedzsmentje a fix költségek kategóriájába sorolja, melye-

ket esetlegesen felmerülő változó költségek egészíthetnek ki. A bérleti díj, közüzemi díjak,

szerviz díjak és karbantartási költségek havonta számlákon jelennek meg, így a raktár egy

havi költsége minden hónapban pontosan meghatározható. Ezek a költségek a szezonalitásnak

megfelelően ingadozhatnak, de nem függenek a raktárban tárolt áruk mennyiségétől.

A felmerült költségek allokációja után kerülhet sor az optimális kalkulációs módszer kiválasz-

tására és alkalmazására.

5.2.3. Kalkuláció

A tárolási díj kalkulációja során a Kühne + Nagel az abszorpciós módszert alkalmazza. Az

abszorpciós módszer jelen esetben azért indokolt, mert a tárolással kapcsolatosan tulajdon-

képpen csak állandó költségek merülnek fel. A módszer lényege az, hogy a kalkulációt végző

személy az egy hónapban felmerült összes fix- és változó költséget összeszámolja, az össz-

költséget leosztja a tárolható palettahelyek számával, így a menedzsment tisztán látja, hogy

egy palettára mennyi változó- és állandó költség jut.

Képletben: ∑ FC + ∑ VC = 1 palettára eső költség

∑ Palettahely

26

A képletből egyelőre csak annyi tudunk meg, hogy egy hónapban egy paletta tárolása meny-

nyibe kerül a vállalatnak. Az ajánlati ár kialakításához a képletet kissé ki kell bővítenünk, és

két további változót kell bevezetnünk.

Mint minden raktár, a Kühne + Nagel raktára is minimális esetben működik 100%-os kihasz-

náltsággal. A paletták kétirányú ki-be történő mozgatása miatt mindig található üres paletta-

hely, és a Megbízók is ritkán töltik meg teljesen az állványokat, így a tárolási díj számításánál

mindenféleképp indokolt egy ún. kihasználtsági mutató bevezetése. Ez a mutató a raktár átla-

gos kapacitás-kihasználtsága körül mozog. A kihasználtságot figyelembe véve az összes költ-

séget csak az átlagosan raktározáson lévő paletták számával osztják le. A kihasználtásági mu-

tató százalék alapú változó, vagyis minden esetben 1-nél kisebb szám.

A gazdasági társaságok alapvető célja a profit elérése. Nincs ez másképp a Kühne + Nagel

esetében sem. Az egy palettára eső költséget a kívánt profittal beszorozva kapjuk meg a vég-

leges ajánlati árat. A profi mutató is százalék alapú szám, de ez esetben értelemszerűen 1-nél

mindig magasabb érték.

A jelen változók bevezetésével az ajánlati ár kalkulációs képletünk a következőképp módosul:

∑ FC + ∑ VC = 1 palettára eső költség

∑ Palettahely * k

1 palettára eső költség * p = 1 palettára eső raktározási díj

ahol ∑ FC = a tárolással kapcsolatos fix költségek összessége

∑ VC = a raktározással kapcsolatos valamennyi változó költség

∑ Palettahely = a raktárban tárolható paletták száma

k = kihasználtsági mutató

p = profit

A tárolás tekintetében az árkalkuláció

alapelve a következő: a raktározott

palettákból származó bevételnek fe-

deznie kell a tárolással kapcsolatosan

felmerülő valamennyi költséget. Ennek

az alapelvnek az érvényesülését hiva-

tott kimutatni a fedezeti görbe. A fede-

zeti görbe tulajdonképpen a vállalko-

zás állásáról készült „fényképek” soro-

zata.

27

4. ábra: Fedezeti pont

Megmutatja az értékesítési árbevételek és a nyereség közötti összefüggést, s azt is, mikortól

nyereséges egy üzlet és hogyan növekszik a profit.

Fontos megjegyezni, hogy a tárolásból befolyt bevételnek nem csak a tárolt paletták által el-

foglalt helyet, hanem az ehhez kapcsolódó handlinghez (anyagmozgatás, fóliázás, átrakodás)

fenntartott terület költségeit is ki kell termelnie.

A tárolási díjak általában 1 paletta tárolási díja / hét formában kerülnek az ajánlatba.

A raktározás díjának el kell különülnie a handling díjától, mivel ha nincs ki- és bemenő forga-

lom a raktárnak stock állománnyal is nyereségesen kell üzemelnie.

5.2.4 Vállalaton belüli tárolási díj kalkuláció

Mint már korábban elhangzott a Kühne + Nagel pátyi raktára három részből tevődik össze.

Két raktárban állványokban történik a tárolás, a harmadik 4-es számú raktár átrakodóként és

tömbös tárolóként funkcionál. A tömbös tároló részt a négy szállítmányozási osztály egymás

közt osztotta fel 15-43-11-31 %-ban. A dokkolók előtti területen az átrakodás történik.

5. ábra: A Kühne + Nagel 4-es raktárának térképe

Handling költségek

FO

(Nemzetközi közút)

15 %

FW

(Logisztikai osztály)

31 %

FS

(Tengeri osztály)

11 %

FD

(Belföldi disztribúció)

43 %

28

A 4-es raktár költségeinek megoszlása a kontribúciós rendszer alkalmazásával történik. Mint

ismeretes a kontribúciós elv alapján az állandó költségeket egy összegben fejezik ki, az egyes

palettákra pedig változó költségeket számolnak el.

Állandó költségek

Az egy hónapban felmerülő valamennyi állandó költséget jelölje ∑ FC.

A raktárfelosztás miatt a raktár egy havi költségei a százalékos megoszlás alapján

FD (Belföldi osztály számára) ∑ FC * 0,43

FO (Nemzetközi közúti osztály számára) ∑ FC * 0,15

FS (Tengeri osztály számára) ∑ FC * 0,11

FW (Logisztikai osztály számára) ∑ FC * 0,31

A raktár osztályok közötti százalékos felosztása az osztályok palettaforgalmának tanulmányo-

zása után történt. A forgalomnak megfelelően így a raktár költségeinek megoszlása is az igaz-

ságosság és testvériesség jegyében zajlik. Az állandó költségek adott osztályra eső része „Tá-

rolási díj” címen jelenik meg havonta a belső számlákon.

Változó költségek

A változó költségeket az osztályok palettáinak ki- és betárolásával kapcsolatos kiadások je-

lentik. Egy paletta ki- és betárolásának díját a logisztikai osztály egy előzetes kalkuláció útján

fix összegben határozta meg minden osztály számára. A handling költségek meghatározása az

osztály havi palettaforgalmának összegzésével történik. Az egy hónapban ki- és betárolt rak-

lapok számát összeszorozva a handling díjjal megkapjuk az adott szállítmányozási osztály

paletta kezelési költségét. A változó költségek „Handling” címen jelennek meg a havi belső

számlákon.

FD (Belföldi osztály) palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FO (Nemzetközi közúti osztály) palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FS (Tengeri osztály) palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FW (Logisztikai osztály) palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

Szállítmányozási osztályok összes raktárköltsége

A négy osztály havi raktárköltsége a már említett fix „Tárolás”, és forgalomtól függő

„Handling” részekből tevődik össze. A kontribúciós rendszer elve alapján (minden egyes pa-

letta jövedelme a termék költségeinek levonása után hozzájárul a közös bevételhez, amiből az

állandó költségeket fedezik) azonban a palettaforgalomnak nem csak a handling, de a tárolás

29

költségeit is fedezni kell. Így a szállítmányozási osztályok egy palettára nem csak a kezelési,

hanem a palettára eső tárolási díjat is elszámolják.

∑ FC + palettaforgalom * h = egy palettára eső tárolási díj

palettaforgalom

ahol:

∑ FC = a 4-es raktár havi fix költsége (bérleti díj, közüzemi díjak, karbantartási költségek…)

palettaforgalom = adott hónapban a szállítmányozási osztály által ki- és betárolt raklapok szá-

ma

h = egy paletta ki- és betárolásának kezelési költsége

Az egy palettára eső tárolási díj a forgalomtól függően degresszíven csökken, hisz minél több

paletta fordul meg a raktárban egy hónap alatt, annál kisebb az egy raklapra eső ∑ FC. Az egy

raklapra eső tárolási díj éppen ezért havonta igen jelentős mértékben változhat. A palettánkén-

ti raktározási- és kezelési díjat a szállítmányozási osztályoknak bele kell építeniük saját fuva-

rozási és szállítmányozási díjaikba.

5.3. Handling szolgáltatások árkalkulációja

Egy raktár üzemeltetése annál sokkal intenzívebb és összetettebb szakma, mintsem hogy pa-

letták ezrei az örökkévalóságig egy állványban pihenjenek. A raktárban az áruk folyamatosan

cserélődnek, a dolgozók targoncáikkal palettákat tárolnak be, mozgatnak, és adnak ki. A rak-

tárban tárolt áruk gyakran egyéb kiegészítő logisztikai szolgáltatásokon mennek keresztül.

Ezekhez a folyamatokhoz már nem elég pusztán egy jól felszerelt épület tele állványokkal.

Gépeket, emberi munkaerőt kell alkalmazni, amelyek további költségeket vonnak maguk

után. A handling szolgáltatások árkalkulációja ezzel a témakörrel foglalkozik.

5.3.1. A Handling során számításba vett termelési tényezők

Handling (árukezelés) alatt az áru raktározásával kapcsolatosan felmerülő egyéb mellékfo-

lyamatok ráfordításait értjük. Ide tartozik a betárolás, anyagmozgatás, kitárolás.

A tárolás során a kalkulációban csupán a raktárépületet vettük figyelembe, a handling árkép-

zése folyamán azonban nincs ilyen egyszerű dolgunk. Az árukezelés során a raktárépület,

mint tőketényez mellett megjelenik az emberi munka is, így már két termelési tényezővel kell

kalkulálnunk.

Termelési tényező alatt értünk minden olyan termelőeszközt, amely tartósan áll rendelkezésre,

és az általa kifejtett munka hozzájárul a javak előállításához, feldolgozásához, de maga a té-

30

nyező nem szűnik meg létezni a szolgáltatási folyamat során. A handling során a termelési

tényezők közül a munka és tőkejavak közösen vesznek részt a munkafolyamatokban.

A munkát jelen esetben a raktári dolgozó képviseli, aki munkabér ellenében fizikai és szel-

lemi képességeinek összességét munkaadója, azaz a Kühne + Nagel rendelkezésére bocsátja.

A raktári dolgozókat két részre bonthatjuk. A fizikai munkások (raktárosok, targoncások, ko-

missiósok) két műszakban, órabér alapú elszámolás alapján végzik munkájukat. Az admi-

nisztratív dolgozók havi fix bér ellenében segítik a cég munkáját.

Tőkejavak alatt a raktározási folyamatok során használt mesterséges eszközöket értjük. A

raktárban alkalmazott ilyen gépeket, eszközöket a következőképp csoportosíthatjuk:

• Anyagmozgató, emelő gépek: targoncák

• Daruk, kötelek

• Hűtőberendezések

• Rögzítéstechnikai gépek

A handling folyamatok során használt termelési tényezők pénzbe kerülnek. Az alapelv itt is a

felmerült ráfordítások beépítése a logisztikai díjakba oly módon, hogy a kiadásokat meghala-

dó bevétele legyen a vállalatnak.

Az árukezeléssel kapcsolatos ráfordítások havonta számlákon jelennek meg a logisztikai osz-

tály asztalán. A változó költségek nagyobb súlya miatt ezek a kiadások koránt sem olyan pon-

tosan behatárolhatóak, mint a tárolással kapcsolatos kiadások.

FC + VC TC

Órabér Handling költségek

Túlórapénz

Bónuszok

A handling kalkulációjának menete is a tárolás során már megismert 3 lépésből tevődik össze:

1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése

2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása

3. A megfelelő módszer kiválasztása és alkalmazása során egy paletta handling díjának

meghatározása

31

5.3.1.1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése

A betárolás során az áru a tehergépjárműről a raktár területére kerül.

Betárolás során figyelembe kell venni:

• Palettákon jön az áru, vagy kézi szedésre van szükség

• A paletták esetleg egymásra halmozhatóak-e

5.3.1.2 Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása

A handling kalkulációhoz szemügyre kell vennünk a termelési tényezők lehetséges költségté-

nyezőit. Fontos, hogy a logisztikai folyamatokban részt vevő gépek és munkaerő költségeit

végül közös nevezőre (HUF / időegység) hozzuk, hogy a kapott eredmények felhasználhatóak

legyenek a kalkulációs munka során.

Gépek

Bekerülési érték

A logisztikai szolgáltatók a raktárban alkalmazott gépekkel kapcsolatos minden fontos ese-

ményről (a gépek bekerülési értékéről, szervízeléséről, karbantartási munkálatairól) pontos

nyilvántartást vezetnek. A kalkulációhoz ezek közül az információk közül a bekerülési értékre

van szükségünk.

Amortizációs költségek

A gépek tartós javak, vagyis egy évnél tovább szolgálják a vállalat tevékenységét. Ezen javak

élettartama alatt amortizációs költségek és üzemeltetési költségek merülnek fel. Az amortizá-

ciós költség - vagy más néven értékcsökkenési leírás - a tárgyi eszközök kopásának pénzbeli

elszámolása.

A gépek élettartama típustól, minő-

ségtől, a használat mértékétől vál-

tozó. Bekerüléskor minden gépnek

meghatározzák azt az időperiódu-

sát, mely során az amortizáció tel-

jesen végbe megy. Az amortizáció

megállíthatatlan folyamat. Elszá-

molása történhet lineárisan, deg-

resszíven, vagy progresszíven.

32

6. ábra: Lineáris értékcsökkenési leírás

7. ábra: Degresszív értékcsökkenési leírás

8. ábra: Progresszív értékcsökkenési leírás

Az amortizáció nem csupán az eszközök avulásának, kopásának kifejezője, hanem a befekte-

tett tőke visszanyerésének módja is. A számvitelben ugyanis az értékcsökkenést a költségek

között számoljuk el, ezzel is kifejezve, hogy az eszköz értéke nem egyszerre, hanem a terme-

lés során folyamatosan megy át az új termék értékébe. Az értékcsökkenési leírás meghatáro-

zásához különféle amortizációs módszerek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a legáltaláno-

33

sabban használt módszerek a lineáris, a degresszív (csökkenő) és a progresszív (késleltetett)

leírás (Tétényi, Paróczainé 1991.).

Üzemeltetési költségek

Az üzemeltetési költségek a raktárban használt gépek beszerzése, üzemeltetése, selejtezése,

használata során felmerült ráfordítások összessége. A költségkihatás esetenként azonnal je-

lentkezik (pl. a munka elvégzése során több költség merül fel, mint a kialkudott bevétel),

vagy hosszú távon hat (pl. az adott munkához, a meglevő gépekhez megvásárolt alkatrész –

ha nem túl jól választanak – selejtezésig, vagy az eladásig a szükségesnél nagyobb önköltség-

gel dolgozik).

Fontos tehát, hogy a gazdálkodó tisztában legyen az aktuális árakkal, a termelési költségek-

kel, a gazdálkodás jövedelmezőségével. A gépüzemeltetés terén ismerni kell, hogy a különbö-

ző motorteljesítményű erőgépek (kis-, vagy nagy teherbírású targoncák), a különböző anyag-

mozgatási folyamatok során használt eszközök (pl. elektromos kis targonca, kézi „béka”), a

különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak, így választható ki az adott körülmé-

nyek közötti legmegfelelőbb rendszer.

Örökös dilemma továbbá a „Venni vagy lízingelni” kérdés, mely kérdés megválaszolása a

logisztikai osztályvezető számára komoly beruházási döntést jelent.

Az ismertetett szempontok mind befolyásolják a működés során felmerülő üzemeltetési költ-

ségeket, ezért a raktárban használt gépekkel kapcsolatos döntések különös körültekintést igé-

nyelnek.

Itt érdemes egy pillantást vetni az üzemeltetési költségek (ÜK) részeire:

• anyagköltség - A (hajtóanyag, kenőanyag, stb.)

• karbantartás és javítás - F (fenntartás) költsége (javítási anyag + bér, idegen javítás)

• egyéb költségek – E (gépjárműadó, biztosítás, stb.)

• általános költségek - ÁLT

A teljes üzemeltetési költség számításának módja tehát a következő:

ÜK = A + F + E + ÁLT

A gépüzemeltetés költségtényezőinek megállapítása a bizonylati és számviteli rendnek megfe-

lelően történhet.

A gép üzemeltetési költsége, amortizációs költsége és a végzett munka (TELJ) ismeretében

kiszámolható az egységnyi munkaidőre jutó fajlagos költség, vagyis az önköltség:

Önköltség = (ÜK + Amortizációs költség) / TELJ

34

Az önköltség megmutatja, hogy mennyibe kerül az adott gép egy órányi üzemeltetése a válla-

lat számára. A kalkulációt megkönnyítendő a kapott egységnyi önköltséget érdemes HUF /

óra formára átszámítani.

Munkaerő

A handling folyamatok másik fontos összetevője az emberi munkaerő.

A logisztikai szolgáltató kiadásai a munkaerővel kapcsolatban:

• Órabér

• Adók, járulékok

• Túlóra pótlék

• Bónusz

• Egyéb pótlékok, juttatások

A Kühne + Nagel a raktárában alkalmazott fizikai dolgozóit alvállalkozóktól bérli. Az emberi

munka, mint termelési tényező költségeinek elszámolása így leegyszerűsödik a cég szempont-

jából. A Kühne + Nagel tudatja az alvállalkozóval másnapi munkaerőigényét, és a megjelent

munkások által ledolgozott órák után kifizeti a két cég közötti szerződésben szereplő munka-

díjat. A Kühne + Nagel így saját profiljára tud összpontosítani, mivel az alvállalkozó feladata

a fizikai dolgozók utáni adminisztráció, a folytonosan cserélődő munkaerő pótlása, a munká-

sok motiválása.

Időkorlátozások

Mind a gépek, mind az ember munkabírása véges, amit a kalkuláció során figyelembe kell

venni. A targoncák akkumulátorait tölteni kell, a gépeknek meghatározott időközönként kar-

bantartáson kell részt venni. Ez alatt az idő alatt nélkülözni kell a berendezéseket a raktári

munkálatok alól.

Az emberek olykor megbetegszenek, szabadságra mennek, vagy továbbképzésen vesznek

részt. Egy átlagos dolgozó munkaszerződésében napi 8 óra munka szerepel, ám ha jobban

megvizsgáljuk a munkások ennél valamivel kevesebbet töltenek aktív hasznos tevékenység-

gel. A jogszabály által kötelezően előírt rövid pihenők, ebédidő, emberi szükségletek miatt

egy munkás a 8 órából pusztán 6-6,5 órát tölt aktív munkával.

A költség-összetevők ismeretében következő lépésként allokálnunk kell, hogy a felsorolásban

szereplő ráfordítások mely logisztikai folyamatokban és milyen mértékben vesznek részt.

35

Költségallokáció

A költségallokációhoz szükségünk van a raktárban zajló munkafolyamatok pontos megisme-

réséhez. Az ajánlatkérésben szereplő logisztikai tevékenységek részfolyamatokra bonthatóak.

Ezek 4 csoportja:

1. Betárolással kapcsolatos munkafolyamatok

2. Belső anyagmozgatással kapcsolatos munkafolyamatok

3. Kitároláshoz tartozó munkafolyamatok

4. Egyéb (Pl: VAS) szolgáltatások

A logisztikai folyamatok árkalkulációjakor figyelembe kell venni, hogy az egyes részfolya-

matok teljesítése

• Mennyi embert igényel

• Mennyi és milyen gépre van szükség

• Az adott folyamat így mennyi időt vesz igénybe

A raktárban zajló logisztikai folyamatokról a Kühne + Nagel empirikus úton egy statisztikai

adatbázist hozott létre. Az egyes részfolyamatok időtartamát megmérve feljegyezték, hogy a

kiválasztott feladatot a raktári dolgozók mennyi idő alatt teljesítik, és ehhez milyen gépekre

van szükség.

Egy konkrét példát kiragadva egy 34 palettás kamion kipakolásához egy targonca és egy tar-

goncás esetén X időre van szükség. A kamion-kirakodás időtartamának többszöri megismét-

lésével létrehozhatunk egy már elég nagy statisztikai mintát ahhoz, hogy kimondhassuk: a

kirakodás időtartama átl. X. Ebből megállapítható, hogy egy paletta kirakodása átl. X / 34

Amennyiben a kamion platóján lévő raklapok egymáson érkeznek, illetve együttesen mozgat-

hatók, úgy a rakomány kirakodásának időtartama átl. X / 34 / 2.

Az időintervallumok vizsgálatát minden folyamaton el kell végezni ahhoz, hogy a későbbiek

folyamán a kalkulációs munka egyszerűbbé váljon.

1. Betárolási részfolyamatok időmérése

Az időmérés a palettás betárolások esetén a raklapok targoncával, elektromos „békával” és

kézi „békával” történő mozgatását érinti. Konténerek érkezése esetén gyakori a kézi szedésű

konténer-betárolás. Ilyenkor a rakomány kartonokban érkezik. A munkások a betárolás fo-

lyamán a kézzel leszedett dobozokból palettákat képeznek. A raklapokat elektromos „békák-

kal” a fóliázó géphez továbbítják. A végleges betárolás csak a fóliázás után történik meg. A

36

leírt folyamat során a Kühne + Nagel felmérte a 1. raklapképzés 2. elektromos „békával” fóli-

ázó géphez 3. fóliázás 4. targoncás betárolás részfolyamatok átlagos időtartamát.

2. Belső anyagmozgatás folyamatainak időmérése

• Raktárrészek közötti áttárolás (Pl.: vámraktárból közraktárba)

• Raklap tárolóhelyről történő ki- és bevételezés. (Pl.: Megbízói mintavétel; súly- és

méret információ céljából)

3. Kitárolással kapcsolatos folyamatok időmérése

• Kimenő rakomány összekomissiózása: raklapok kivételezése az állványos vagy töm-

bös tárolóhelyről, és összekészítése az átrakó raktárban

• Raklap (áru) berakodása kamionban targoncával, elektromos „békával” vagy kézi

„békával”

4. Egyéb folyamatok

• címkézés

• fóliázás

• garancialevelek csomagokban történő elhelyezése

5.3.1.4. Díj meghatározás

Az ajánlatkérés részfolyamatokra bontása és analizálása után egy táblázatban foglalhatjuk

össze az eddigi ismereteinket. Az ajánlatkérésben szereplő szolgáltatásokat részfolyamatokra

osztottuk, melyeket a Munkafolyamat oszlopban tűntetünk fel. A részfolyamatok időtartamát

a statisztikai adatbázis létrehozásakor időmérővel rögzítettük. Ezek az adatok az Időinterval-

lum oszlopba kerültek. A részfolyamatokhoz használt munkaerő költségét az alvállalkozóval

rögzített szerződés tartalmazza. A szerződésben szereplő összeget bemásolhatjuk a harmadik,

Munkaerőigény című oszlopunkba. A negyedik, Gépigény nevű oszlopba a gépek üzemelteté-

si és amortizációs költségeinek figyelembe vételével kialakított önköltség összegei kerülnek.

1. táblázat: Információk rendszerezése a kalkulációhoz

Munkafolyamat Időintervallum (h) Munkaerőigény

(HUF / h)

Gépigény (HUF / h)

f1 t1 m1 g1

f2 t2 m2 g2

f3 t3 m3 g3

A táblázat adatait a kalkuláció alapképletébe behelyettesítve: F = t *m + t * g

37

A kalkulációs munka zárásaként számba kell vennünk, hogy az ajánlatkérő által igényelt

szolgáltatások milyen munkafolyamatokkal teljesíthetőek.

Egy példán keresztül bemutatva ajánlatkérésünkben szerepeljen raklap betárolásra (f1), cím-

kézésre (f2), tárolásra (f3), fóliázásra (f4) és kitárolásra (f5) szóló árajánlatkérés. Az árkalku-

lációhoz az ismertetett táblázatra van szükségünk, melyből ki kell választanunk az aktuális

logisztikai folyamatokat. Az ajánlatkérésben szereplő információkból tudjuk, hogy adott X

számú raklap betárolásához hány ember és mennyi gép szükséges. A betárolandó raklapok

főbb jellemzőinek (egymásra halmozható; túlsúlyos; áru raklapról lelógó; stb.…) vizsgálata

után azt is meg tudjuk mondani, hogy a betárolás mennyi időt vesz igénybe. M1 és g1 kons-

tans érték (általában évente egyszer rögzített), valamint körülményektől függő t1 ismeretében

az árkalkuláció t1 * m1 + t1 * g1 összegével lesz egyenlő.

Ezt minden egyes lebontott munkafolyamatra megismételve:

t2 * m2 + t2 * g2 = k2

t4 * m4 + t4 * g4 = k4

t5 * m5 + t5 * g5 = k5

A tárolásra (f3) nem a handling, hanem a tárolás témakörben ismertetett módon külön kalku-

lálunk árat.

Kapott k1, k2, k4 és k5 értékek a logisztikai szolgáltatások költségeit jelentik. Erre még rájön

a Kühne + Nagel profitja, ezt p-vel jelöljük.

A betárolás, címkézés, fóliázás és kitárolás ajánlati ára a p-vel növelt érték, vagyis:

k1 * p = A1

k2 * p = A2

k4 * p = A4

k5 * p = A5

A kalkuláció után feladatunk csupán annyi, hogy az ajánlatkérésnek megfelelő formába önt-

sük a kialakított, profitot is tartalmazó árakat:

A Kühne + Nagel Kft ajánlata az Önök által kért logisztikai szolgáltatásokra

Logisztikai szolgáltatás Ajánlati ár (HUF / paletta)

Betárolás A1

Címkézés A2

Fóliázás A4

Kitárolás A5

38

6. Rések és hiányosságok a Kühne + Nagel árkialakításában

Az előző fejezetekben megismerhettük, hogy milyen elvek alapján és hogyan kalkulálja a

K+N saját logisztikai szolgáltatásainak árait. A leírás alapján az olvasó láthatta, hogyan érvé-

nyesülnek az árkalkuláció általános alapelvei a számításokban. Talán az is feltűnt az olvasás

során, hogy a kalkuláció menete túlságosan ragaszkodik az általános alapelvekhez, kevés

bennük a cég profiljából indokoltnak tekinthető sajátosságok figyelembe vétele.

A Kühne + Nagelnél történő árképzésben megfigyelőként vettem részt. A megfigyelő szerep-

kör pozitívumai közt említhető, hogy az ember nem merül el a kalkuláció számhalmazainak

részleteiben, sokkal inkább folyamatokra, folyamatok találkozására koncentrálhat. A rendszert

felülről vizsgálva olyan meglátásai lehetnek, amelyeket a tapasztaltabb és idősebb kollégái a

részfolyamatok apróságain való töprengés miatt nem vesznek észre.

A Kühne + Nagelnél töltött időm során nekem is volt szerencsém több olyan kiaknázatlan

lehetőséget felfedeznem, amelyek javíthatják a raktár versenyképességét és csökkenthetik az

árakat, előnyösebb helyzetbe hozva ezzel a vállalatot. A kalkuláció megfigyelése mellett a

logisztikai osztályvezető kérésének is eleget kellett tennem, aki azt kérte tőlem, hogy próbál-

jak minél több olyan „kiskaput” találni a KN raktározási rendszerén, amely további költség-

csökkentéseket jelenthet a cég számára. Az olcsóbb díjakon való töprengés mellett arra kon-

centráltam, hogy:

• Hogyan növelhető a raktár kihasználtsága?

• Hogyan lehetne csökkenteni a raktári folyamatok időtartamát?

• Hogyan lehetne növelni a munkaerő és gépek kihasználtságát?

• Hogyan lehetne ellenőrizni a már kiadott és érvényben lévő árak helyességét?

A Kühne + Nagel jelenlegi árkalkulációja logikusan felépített, viszonylag pontos, azonban

nem érvényesülnek benne a cég sajátosságaiban, komparatív előnyeiben rejlő lehetőségek. A

vállalat raktározási részlegével kapcsolatos észrevételeimet két egymástól elkülönülő részre

bontanám:

• Tárolással kapcsolatos árkialakítás

• Handlinggel kapcsolatos árkialakítás

39

6.1. Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás

A tárolás árkalkulációja leegyszerűsítve a következő általános elvet követi: a raktár havi költ-

ségét a raktárban tárolható paletták számával osztják el, meghatározva így az egy palettára eső

költséget. A díjak csökkentése a nyilak mögötti megközelítés alapján lehetséges:

Raktár havi költsége Költségek csökkentésével

Palettahelyek Raktárban tárolható paletták számának növelésével; kihasználtság javításával

A raktár havi költségei fix költségek, melyeket csak minimális mértékben lehet csökkenteni.

A bérleti díj adott, a rezsi költségeken való spórolással radikális árcsökkenést nem lehet elér-

ni. A raktárkihasználtságot vizsgálva ennél azonban sokkal jelentősebb költségcsökkentési

lehetőségekre lettem figyelmes.

A Kühne + Nagel állványrendszere 2,1 m magas és maximum 1000 kg súlyú paletták tárolá-

sára alkalmas. Raktári munkáim során többször tapasztaltam, hogy bár egy-egy raktári utcá-

ban alig néhány üresen álló palettahely található, az utca állványa azonban ránézésre mégis a

félig kihasználtság érzetét kelti. Az üresség látszatát az okozta, hogy a raklapok átlagos ma-

gassága ritkán haladja meg a 80-100 cm-t. A 210 cm-es maximális tárolási magasságot figye-

lembe véve így raklaphelyenként 130-110 cm vész kárba. Nyilvánvaló, ugyanakkor eddig

figyelembe nem vett tény, hogy kisméretű raklapok esetén – némi beruházással és segítséggel

– egy palettahelyen két raklap is elfér. Árkalkuláció szempontjából ez azt jelentheti, hogy egy

palettahely költségét két raklap termeli ki, így csökkenhet az egy raklapra eső tárolási díj.

Észrevételem a logisztikai osztály vezetője részéről meghallgatást és jóváhagyást nyert, mely-

nek köszönhetően pár tízezer forintos költségen egy plusz polcot építettek be az 5-ös raktár

egyik utcájának állványrendszerébe.

Ötletem jelen eredményeként az állványban tárolható raklapok száma – és egyben a raklapok

tárolása után számlázható összeg – nőtt, annak ellenére, hogy az állvány térfogata nem válto-

zott. Az extra raklaphelyekből származó többletbevételt véleményem szerint a jövőben inkább

a versenyképesség fokozására, mintsem talált pénz felhalmozására kell fordítani.

A múltban alkalmazott rendszer alapján a Kühne + Nagel tárolási díjakat csupán db palettára

adott ki. A mérettől függő tárolás sikerét látva a logisztikai kalkulációt végző dolgozók új

ügyfelünknek, az EGLO-nak kétféle méretű paletták tárolására dolgozott ki árakat. Az EGLO

40

első számlájában 120 cm alatti és 120 cm feletti raklapok tárolása szerepel. Véleményem sze-

rint további ügyfeleket szerezhet így a Kühne + Nagel magának, mivel sok cég számára von-

zó lehet a raklapmérettől függő tárolás.

Palettamérettől független állvány Méretbarát állványos rendszer

X / 2 HUF

X HUF 2,1 m 2,1 m

X / 2 HUF

Jelen ábrából jól látszik, hogy a palettamérettől független rendszerben egy paletta raktározási

költsége a raklap méretétől függetlenül X Ft. A többféle elemből összetevődő méretbarát áll-

ványrendszerben az egy hagyományos palettahelyre eső tárolási költségeinket meg tudjuk

felezni.

Képekkel illusztrálva:

8. ábra: Gazdaságtalan helykihasználás 9. ábra: Méretbarát állványrendszer

41

Az árkalkulációs munkákba bevonva mindenféleképp indokolt lenne a normál tárolási díjak

mellé kisméretű (1m alatti) paletták raktározására vonatkozó díj számítása. Mindenféle bo-

nyolult kalkulációt nélkülözve tegyük fel, hogy a 100cm alatti paletták tárolására X Ft helyett

mától csupán 2/3 X Ft-ot számolunk fel. A két kis paletta egy normál, azaz X Ft költségű he-

lyen elfér, a bevétel mégis 2 * 2/3 X, vagyis 4/3 X forint.

Hogy miért jó a többméretű állvány alkalmazása?

• Nő a raktár kihasználtsága

• Nő a raktárban tárolható paletták száma

• A felszabadult helyekre új ügyfelek új palettái kerülhetnek

• Az alacsonyabb raklapokat betároló ügyfelek számára alacsonyabb díj kalkulálható, de

ez összességében nemhogy csökkenti, hanem növeli a KN bevételét.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban kíváncsi voltam egy olyan ember véleményére is, aki

nap mint nap fizikailag is személyesen találkozik a bejövő árukkal. A Kühne + Nagel raktár-

vezetőjével folytatott diskurzus során felhívta a figyelmem arra, hogy a méret alapján történő

tárolásnak megvannak a maga hátulütői is:

• Figyelmeztetett, hogy a számlázás során a KN adminisztrációnak tudni kell, hogy

mely raklapokat tároltuk kis méret, és melyeket nagy méret alapján. A betárolás során

ezért adatokat kell gyűjtenünk a beérkező raklap magasságáról, ami plusz munkaerőt

igényel.

• Másik hátráltató tényező, hogy a mérési folyamat bevezetésével a betárolás időtartama

– ha kis mértékben is -, de nő, ami megnövelheti a handling díjakat.

42

6.2. Handlinggel kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás

A raktári folyamatokra bontott handling kalkuláció leegyszerűsítve a már korábban részlete-

sen ismertetett képlet alapján történik:

Raktári folyamat költsége = idő * munkaerő * gép

A logisztikai osztályvezetővel folytatott egyeztetések alapján közösen megállapítottuk, hogy

az idő * munkaerő * gép hármas összetevő szorzata szilárd és jól működő alapját képezi az

árképző munkának. A költségcsökkentés és hatékonyabb kalkuláció vizsgálatakor ezért nem a

kalkulációs alapképlet megváltoztatására, megreformálására törekedtem, sokkal inkább a kép-

let összetevőiben rejlő lehetőségek vizsgálatára fektettem a hangsúlyt. A hatékonyabb és ol-

csóbb árakat az alábbi módosított képlet összetevőinek analizálásában kell keresni:

Olcsóbb ár = idő csökkentése + munkaerő és gépek kihasználtságának javítása

6.2.1. A raktári folyamatok időcsökkentésére tett javaslatok

A handling árainak meghatározó eleme a raktári folyamatok lebonyolításának időtartama. Egy

paletta betárolásánál fél perc különbség elsőre nem hangzik nagy differenciának. 10 raklap

esetén ez az idő azonban 5 percet, 100 palettánál pedig már 50 percet jelent. Három targon-

cással számolva fél perccel hosszabb betárolási idő egy műszakban 2,5 óra kidobott időt je-

lent. A Kühne + Nagel esetében a folyamatok időcsökkentésének megoldását a paletták szisz-

téma szerinti felosztásában látom.

Probléma

A jelenlegi rendszer mellőzi a paletták tulajdonság szerinti rendszerezését. A raktárban eltöl-

tött időm alatt számtalanszor előfordult, hogy a 4-es raktár dokkolóira állt kamionok ugyan-

azon ügyfél ugyanolyan cikkszámú palettáit vitték el, de a raklapok összekomissiózása az

egymástól lehető legtávolabb eső állványokból történt.

A 11. ábrán bemutatott konkrét esetben a 7. dokkolóra parkolt 24 tonnás kamiont az alábbiak

alapján rakodták: A kitárolandó raklapok felét a targoncás a 3-as raktár utolsó utcáiból, a má-

sik felét az 5-ös raktár különböző helyeiről emelte ki. A két egymástól legtávolabban lévő

43

tárolóhely távolsága 140 méter. A rendszertelen betárolás miatt a targoncának így az optimá-

lisnál jóval hosszabb utat kellett megtennie.

Némi átszervezésével és a rendszerszemlélet gyakorlati alkalmazásával jól látható, hogy a

targonca által megtett út jelentős mértékben csökkenthető.

11. ábra: Rendszertelen raklaptárolás

5-ös raktár 4-es raktár 3-as raktár

Tömbös tárolás

KN osztályok számára fenntar-

tott terület

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

44

Javaslatom a raktár felosztására

A raklapok rendszerszerű tárolására tett javaslatom a 12. ábra tartalmazza:

12. ábra: Raktárfelosztás paletta-ügyfél tulajdonság alapján

5-ös raktár 4-es raktár 3-as raktár

Tömbös tárolás

KN osztályok számára fenntar-

tott terület

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Kék színnel jelölt útvonalak

A kézi szedésű konténerekhez több emberi munkaerő, a kirakodáshoz nagyobb hely, a komis-

siózáshoz fóliázó gép szükséges. A szélső (1-es és 11-es) kapuk használatával a beérkező áru

a lehető legközelebb lenne a csomagológépekhez, azt nem is említve, hogy a raktári munká-

sok a kirakodás során nem hátráltatnák a targoncák mozgását, valamint lenne elég m2 helyük

a kartonok kipakolására és egységrakomány képzésére. A kékkel jelölt téglalap a fóliázást

igénylő áruknak fenntartott állványokat jelöli. A már komissiózott és csomagolt raklapok

FIFO rendszerben kerülhetnének be a szélső állványok polcrendszerébe. Az ezeken a helye-

ken tárolt áruk kitárolását lehetőség szerint a dokkolókhoz legközelebb eső paletták kiadásá-

45

val kellene kezdeni, hogy mindig a lehető legrövidebb legyen az út a raktári kapuk és az áll-

vány közt.

Piros színnel jelölt útvonalak

Ajánlott lenne a nagy forgási sebességű ügyfelek számára a piros színnel kiemelt állványré-

szeket fenntartani. Ezeknek az ügyfeleknek a palettáit a Kühne + Nagel naponta akár többször

is ki-, illetve betárolja, raklapjaik inkább mozognak, mintsem a stock állományt képezik. A

középső raktári kapukhoz legközelebb eső állványrészek használatával a ki- és betárolási fo-

lyamat ideje így jelentős mértékben csökkenhetne.

Zöld színnel jelölt állványok

A raktározást úgy kellene megszervezni, hogy a zöld színű állványokba a palettáikat hosszabb

távú raktározásra tervező ügyfelek árui kerüljenek. Az említett ügyfélcsoporttal kapcsolatos

palettamozgási munkálatok minimálisak, így a legoptimálisabb, ha raklapjaik a 3-as és 5-ös

raktár utolsó utcáiban kapnak helyet.

Bordó színnel jelölt állványok

A bordó színnel jelölt állványokat az előző „Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás”

alfejezetben ismertetett palettamagasságtól függő állványrendszer létrehozására lenne érde-

mes kialakítani. A raktár számára elhanyagolható költségen vásárolható, mobil beépíthető

állványpolcok segítségével az állványok méretét mindig az ügyfél aktuális palettáinak mére-

téhez lehetne igazítani.

6.2.2. Munkaerő és gépek kihasználtságának javítására tett javaslatok

A Kühne + Nagel raktára két műszakban, reggel 7 órától este 10 óráig üzemel. A nyitva tartás

alatt zajló raktári forgalom ciklusokra bontható. A reggeli órákban nagy a sürgés: a reggeli

pakolású kocsik pakolása, az általában nyitásra érkező konténerek kipakolása sokszor igen

megterhelő munkát jelent a raktári dolgozók számára. Az emberi munkaerő kihasználása kb.

120%-os és olykor megesik, hogy kevésnek tűnik a KN gépkapacitása is.

Délután kb. 3 órától megkezdődik a holnapi kiszállításra váró kamionok, teherautók előpako-

lása. Szintén ilyenkor történik a visszáruk és belföldi gyűjtő járatok során felvett küldemé-

nyek betárolása. A raktári géppark és munkaerő kihasználtsága ebben az időszakban is közelít

a 100% felé.

46

Van viszont egy időszak, mely a kihasználtságot tekintve közel sem optimális. Nagyjából 11

és 14 óra között a raktár ki- és betárolási forgalma jelentős mértékben visszaesik. Ebben az

időszakban a raktárt vizsgálva többször is álló targoncákat, beszélgető munkásokat figyeltem

meg.

Véleményem szerint az ügyfeleket egy a ki- és betárolással kapcsolatos kedvezményes idő-

szak bevezetésével arra lehetne ösztönözni, hogy palettáikat 11 és 14 óra között tárolják be a

raktárba. A rendszer bevezetésével levehetnék így a terhet a reggeli pakolások, konténersze-

dések, és a délutáni-esti előpakolásokról, és növelhetnék a munkaerő és gépek kihasználtságát

a déli pangó időszakban.

A rendszer költségkímélő bevezetése az alábbi módon javasolt:

1. Az ügyfél 11 és 14 óra között jelentkezik a Kühne + Nagel raktárában.

2. A raktárvezető egy új, „Kedvezményes időszakban betárolva” bélyegzővel feltűnteti a

szállítólevélen, hogy a palettaforgalom az olcsóbb díjkategóriájú időciklusban történt.

3. A szállítólevél egy példánya jelen rendszer alapján is a KN adminisztrációs osztályára

kerül. Az ott dolgozó munkatársak a szállítólevélen szereplő adatokat Microsoft Ac-

cess rendszeren keresztül adatbázisba veszik fel. Az adatbázist egy új oszloppal meg-

toldva bejegyzésre kerül a kedvezményes betárolás.

4. A számlázási időszakban a Microsoft Access adatbázis megfelelő lekérdezésével lát-

hatóvá válik, hogy mely palettamozgásoknál kell alkalmazni a kedvezményes díjtételt.

47

7. A kalkuláció hiányosságai

Az előző fejezetben a kalkuláció menetét figyelmen kívül hagyva a költségcsökkentés lehet-

séges alternatíváit a kalkuláció összetevőiben kerestem. A következő sorokban a kalkuláció-

ból kimaradt, vagy felületesen kezelt elemeket szeretném jobban látcső alá venni.

A kalkuláció általánosan három lépésből tevődik össze:

1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése

2. Kalkuláció

3. Utólagos ellenőrzés, visszacsatolás

7.1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése

A Kühne + Nagel kalkulációt megelőző információszerző tevékenysége precízen és hatéko-

nyan működik. Az ajánlatban szereplő betárolni kívánt áruk megismerése meglepő körülte-

kintéssel és gondossággal történik, az árak kidolgozásához szükséges adatok már rendszerez-

ve kerülnek a kalkulációt végző szakember asztalára. A Kühne + Nagel Kft-nél az árképzés

előszobájában nem találkoztam jelentősebb hiányossággal.

7.2. Kalkuláció

A tárolási díjak megállapításánál nem, a handling árképzés során azonban több helyen is hiá-

nyosságokat véltem felfedezni a Kühne + Nagel rendszerében. A handling már jól ismert idő

* munkaerő * gép hármas összetevője közül az emberi tényező és gép ára konstansnak tekint-

hető, hisz ezeket az összetevőket az alvállalkozóval kötött szerződések rögzítik, illetve a gé-

pek üzemeltetési költségei évi meghatározásokkor lettek rögzítve. Meghatározó mértékben a

handling árai a folyamatok időtartama miatt térhetnek el egymástól. Az áru kezelésével kap-

csolatos díjak az áru betárolásával és kitárolásával kapcsolatosan születnek.

A Kühne + Nagel raktárában egy helyettesítésnek köszönhetően egy hetet tölthettem el, mint

raktárvezető. A raktári folyamatok tanulmányozása szempontjából ezt az öt napot nagyon

tanulságosnak éreztem. Ez alatt a hét alatt lettem figyelmes arra, hogy ugyanazon raktári fo-

lyamatok (főleg az emberi kézi munkát igénylő munkák) időtartama egymástól jelentősen

eltérhet. A kézi szedésű konténereknél többször is feltűnt, hogy egy-egy ügyfél 40’-as konté-

nerének kiszedése 1,5 órától 4 óráig terjedhet. A nagy időkülönbséget a konténerek eltérő

tartalma okozza, mely a cikkszám és kartonszám függvényszerű összefüggéseként definiálha-

tó. A több cikkszám és kisebb kartonok radikálisan lassíthatják a kitárolás folyamatát, míg

ennek ellenkezője akár harmadolhatja is a betárolás időtartamát. A Kühne + Nagel ajánlatai-

48

ban a konténer-betárolási árak csak 20’ és 40’-as konténereket különböztetnek meg. A cikk-

szám / kartonszám kalkulációba történő beépítését teljesen nélkülözi az árképző rendszer, ami

véleményem szerint veszélyforrása lehet a nyereséges betárolásnak. Egy-egy eltérő időszak

(Pl: karácsonyi apró ajándékdömping Kínából) a betárolandó konténerek szerkezetének teljes

változását hozhatja, amely meglátásom szerint a terített logisztikai piac minimális profittal

történő működése miatt egyes ügyfeleket a veszteséges kategóriába is száműzhet.

Állításom a kiadott árak utólagos ellenőrzése tudná igazolni, a controlling azonban majdnem

teljes mértékben hiányzik a vállalatnál.

7.3. Controlling hiánya

A handling díjak árát az befolyásolja, hogy hány ember hány géppel és mennyi idő alatt vé-

gezte el az adott munkafolyamatot. A Kühne + Nagelnél törénő precíz kalkulációs munka

eredményeként szakszerűen kidolgozott árakat ad ki a cég, azonban a vállalatnál minimális és

nem szakszerű a kiadott árak realitásban történő megvalósulásának és folyamatos változásá-

nak az ellenőrzése.

Számomra elképzelhetetlen, hogy hónapokon-éveken keresztül futó üzletek valóságban zajló

folyamatairól ne szülessen visszacsatolás. Így nem lehet kimutatni, hogy az előzetesen oly

pontosan összegyűjtött információk, a kalkulációban tett feltevések hogyan változtak és mi-

lyen hatással vannak a logisztikai szolgáltató és megbízója közötti relációban. Nem állapítha-

tó meg, hogy az üzlet a veszteségesség felé mozdult-e el (ha igen akkor ez minek köszönhe-

tő), valamint nem látszik a menedzsment számára, hogy a partnerrel való kapcsolat részletei-

ben milyen további lehetőségek, szegmensek rejlenek.

Jelenleg a Kühne + Nagel hagyományos és elavult módszerekkel, eseti jelleggel ellenőrzi,

hogy a kalkulációban szereplő adatok hogyan valósulnak meg a hétköznapi munka során. A

raktárvezető napi kapcsolatban áll a beérkező konténerekkel. Látja, hogy a konténerek kipa-

kolása mennyi időt és hány embert vesz igénybe, és a tendenciákból következtetve a jelentő-

sebb változásokról értesíti a logisztikai menedzsmentet.

Elképzeléseim szerint az utólagos controlling automata időmérő berendezések telepítésével

sokkal precízebb és naprakészebb lehetne. Így több és pontosabb adat állna a logisztikai veze-

tés rendelkezésére, amivel folyamatosan és hetente mindössze pár perc ráfordítással lehetne

kontrolálni a kalkuláció utólagos megvalósulását.

Javaslatom megvalósításával a targoncák (és egyben targoncások) ki- és betárolásában teljesí-

tett munkája, illetve az oly körülményes és nagymértékben ingadozó konténerek betárolásá-

nak időtartama lenne pontosabban mérhető.

49

7.3.1. Targoncák mozgásának ellenőrzése

A Kühne + Nagel raktárában a targoncák elsősorban a ki- és betárolási munkákban vesznek

részt. A raktárkapukra parkolt kamionokra dokkoló rámpát eresztenek, amin keresztül a ka-

mionok plató részére viszik, vagy épp onnan hozzák a raklapokat, nagyobb méretű árukat. A

targoncák a dokkoló kapukon minden esetben keresztül mennek, így az időmérés alapjául a

raktár ezen pontjai szolgálhatnának. A targoncákra szerelt jeladó a kamionra ráhajtva és on-

nan a raktárba visszafelé minden esetben jelezné a kapukra telepített szenzoroknak a mozgás

irányát. A szenzorok a beérkezett információkat egy számítógépes adatbázisba továbbítanák.

A nap végén, vagy az adott hónapban így másodpercek alatt lekérdezhető lenne, hogy:

• Egy targonca (és rajta az azt vezető targoncás) hány kitárolást és mennyi betárolást

végzett

• A targoncák a kiválasztott ügyfél kamionjaira hány palettát pakoltak, onnan hány pa-

lettát szedtek le, és ezt mennyi idő alatt hajtották végre.

• Ki volt a hónap legjobb targoncása? Ki mozgatta a legtöbb raklapot, valamint melyik

targoncás mozgatta a palettákat átlagosan a legrövidebb idő alatt. A legkiválóbb ered-

ményeket mutató targoncás prémiumban részesülhetne, így egy egészséges versenyt

bevezetve érdekeltté tenné a többi munkatársát is a minél kiválóbb munkavégzésben.

• Az automata ki-be mozgást érzékelő rendszer azonban elsősorban arra lenne jó, hogy a

kapott adatokat a kalkulációba újra és újra behelyettesítve néhány perc alatt frissíteni

lehessen a korábbi számításokat.

7.3.2.Kézi szedésű konténerek betárolásának ellenőrzése

Az „A raktári folyamatok időcsökkentésére tett javaslatok” című fejezetben felvázolt raktári

rend alapján kézi szedésű konténerek az 1-es és 11-es kapukon érkeznek a raktárba. A dokko-

ló kapura egy speciálisabb időmérő berendezés felszerelését javasolom, mely működése a

következőképp foglalható össze:

1. A Dokkoló csak a konténer-azonosító (4 betű és 7 szám) beütése után nyílik le.

2. A dokkoló lenyíló rámpájának utolsó peremére szerelt időmérő a konténerhez hozzá-

érve aktivizálódik, elindítva így az időmérést.

50

3. A rakodás után az időmérő csak abban az esetben állna meg, ha a dokkoló alapállásba

helyezésével az ajtók bezáródnának, és a rakodásvezető beütné, hogy hány ember vett

részt a rakodásban. A rendszer bevezetésével így azt az eddig megoldatlan problémát

is orvosolni lehetne, hogy a rakodás után a raktár kapuit a lehető leghamarabb bezár-

ják. A jelenleg folyamatosan akár egy óráig is nyitva hagyott kapuk pazarolják a fű-

tést. A problémát megoldva így a cég némileg csökkenteni tudná fix költségeit is

A rendszer bevezetésével a szenzor által adatbázisba vett információk könnyen lekérdezhető-

ek lennének. A konténerszám megadása után pontosan tudni lehetne, hogy az adott konténer

mikor és melyik dokkolón került betárolásra. Szintén rendelkezésünkre állhatna az az infor-

máció is, hogy a kirakodás mennyi ideig tartott és hány ember vett benne részt. Ebből pedig a

kalkulációs sémával összevetve ki lehetne deríteni, hogy az adott konténer-betároláson mek-

kora haszna vagy mekkora vesztesége volt a cégnek.

A tendenciákról függvényt vezetve megállapítható lenne, hogy hogyan kell változtatni a cég-

nek a konténer-betárolásra kiadott árain.

51

8. Összegzés

A rendszerváltás utáni piaci liberalizációnak köszönhetően a szállítmányozási és logisztikai

piac nagy átrendeződésen ment keresztül. A két óriás Waberer’s és Rynart térhódítása vissza-

szorulóban van, a piac kisebb szereplői egyre nagyobb szeleteket kaparintanak meg az ágazat

tortájából. A logisztika egyre nagyobb térnyerésének és Magyarország kedvező földrajzi- és

regionális szerepének hatására a következő években még komolyabb növekedés várható a

raktározás és fuvarozásszervezés megannyi ágában. Egy folyamatosan mozgásban lévő és

változó piaci környezetben minden szolgáltató rá van utalva, hogy a lehető legjobb munkával

szolgálja ki megbízóit. A környezet kiveti magából az olcsó, de nem szakszerű munkát.

A piac átrendeződésében és új szegmenseiben rejlő lehetőségek kiaknázhatók, ha a vállalatok

stratégiájuk alaptézisévé teszik és minden piaci megmozdulásokat az alábbi 4 elv alapján vég-

zik. Logisztikai szolgáltatást:

• jobb minőségben

• gyorsabban

• olcsóbban

• hatékonyabban

Szakdolgozatom bevezető részében az általános árkalkulációs elvek Kühne + Nagel-nél törté-

nő gyakorlati megvalósulását mutattam be. A tanulmány fő fejezetében a kalkuláció és árki-

alakítás hibáinak és hiányosságainak feltárására, valamint a felfedezett hibák korrigálásainak

lehetséges alternatíváira fektettem a fő hangsúlyt. Azon kérdésekre kerestem a választ, hogy a

Kühne + Nagel gyakorlati mindennapjaiban hogyan lehetne a logisztikai szolgáltatásokat és

folyamatokat gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá tenni.

A bemutatott lehetőségek a logisztikai folyamatok javítását szolgálták, azonban az ötletek

kidolgozása, megvalósítása mit sem ér, ha a folyamatokban szereplő emberi munkaerőt nem

tesszük érdekeltté a minél tökéletesebb munkában. Az emberi tényező, a szakképzett munka-

erő napjaink legnagyobb kincse a gazdaságban. A folyamatban részt vevő valamennyi ember

szakszerű munkájának megbecsülése nélkül a legkreatívabb ötletek is hatástalanok maradnak,

ám ezek elismerésével a vállalatoknál zajló folyamatok meglepő javulása érhető el.

Nem szabad elfeledni, hogy a vállalatok sikeres működésének csak egyik része a versenyké-

pes árak kialakítása. Az olcsó, de a hétköznapokban pontatlan, rossz minőségű szolgáltatá-

52

sokkal nem lehet életben maradni a logisztikai piac farkastörvényei miatt. Abban az ágazat-

ban, ahol a pontosság és megbízhatóság a legfőbb erény pusztán olcsó árakkal nem lehet tar-

tós piaci részesedést szerezni. Az elméletben megalkotott elvek gyakorlati alkalmazása és

ellenőrzése ezért elsődleges feladat. Az elmélet és gyakorlat szerves összefonódása nem csak

a logisztika, de életünk legtöbb területén való sikeresség elérésének a kulcsa. Szakdolgozatom

Kazinczy Ferenc idézetével zárnám, aki a fenti sorokat már évszázadokkal ezelőtt sokkal tö-

mörebben és frappánsabban megfogalmazta:

„Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok”

53

9. Ábrajegyzék

1. ábra: Kühne + Nagel a nagyvilágban ..................................................................................... 7

2. ábra: A Kühne + Nagel épülete Pátyon................................................................................ 10

3. ábra: Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél ......................................................... 21

4. ábra: Fedezeti pont ............................................................................................................... 27

5. ábra: A Kühne + Nagel 4-es raktárának térképe .................................................................. 28

6. ábra: Lineáris értékcsökkenési leírás.................................................................................... 32

7. ábra: Degresszív értékcsökkenési leírás............................................................................... 33

8. ábra: Progresszív értékcsökkenési leírás .............................................................................. 33

9. ábra: Gazdaságtalan helykihasználás ................................................................................... 41

10. ábra: Méretbarát állványrendszer ....................................................................................... 41

11. ábra Rendszertelen raklaptárolás........................................................................................ 44

12. ábra: Raktárfelosztás paletta-ügyfél tulajdonság alapján ................................................... 45

54

55

10. Bibliográfia

John Lindstone: Jövedelmező értékesítés

Novotrade, Budapest, 1992.

Monori Pál: Tarifák a szállítmányozásban

NOVADAT, Győr, 1995.

Dr. Prezenszki József: Logisztika I

BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1995.

Törzsök – Csánky – Mikolayné – Simon: A külkereskedelmi ügylet

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

http://www.logsped.hu/logisztika.htm

http://www.kee.hu

http://www.kn-portal.com