országos kompetenciamérés eredményei 2008. · matematika Átlageredmények ... osztály, mert a...

NÉMETVÖLGYI ÁLTANOS ISKOLA

Országos kompetenciamérés eredményei2008.

A mérésre 2008. május 28-án került sor és abban a 4. 6. és 8. évfolyamos tanulók vettek részt. A 4. évfolyam kivételével a feldolgozást az Oktatási Hivatal munkatársai végezték. Az eredmé-nyek megtalálhatók a http://ohkir.gov.hu/okmfit/kereso.aspx?t=t&omkod=035004 internet cí-men. Ezen elemzés az ott szereplő adatok felhasználásával készült. A 4. évfolyam eredményei-nek kiértékelését iskolánk pedagógusai végezték és mivel ezen az évfolyamon nem állt rendel-kezésre összehasonlító adat, ezért az elemzés csak az iskolai eredményekre támaszkodhatott.

6. évfolyam

Matematika

Átlageredmények

Iskolánk 6.-os tanulóinak átlageredménye matematikából 522 pont.

Ez az országos átlagnál 23 ponttal jobb, a budapesti általános iskolák átlagától nem tér el szig-nifikánsan. A mi intézményünk ezen belül a kis általános iskolák körébe tartozik. Ebben a vi-szonylatban a mi iskolánk 27 ponttal jobban teljesített.

1 Kompetenciamérés 2008

http://ohkir.gov.hu/okmfit/kereso.aspx?t=t&omkod=035004


Az oszlopdiagram mutatja, hogy e vonatkozásban az iskolák közül 14 nálunk jobb, 34 ugyan-olyan, és 44 rosszabbul teljesítő. Tehát a budapesti kis általános iskolák közel 50%-a rosszab-bul teljesít, mint mi, és csak 15 % a jobb nálunk.

A legjobban teljesítők a budapesti 8 évfolyamos gimnáziumok 580 ponttal.

Az ábracsoport segítségével az adott iskola saját percentiliseinek és átlagának értékét viszo-nyíthatja az egyes csoportok hasonló értékeihez.

Iskolánkban a leggyengébb képességű tanuló 32 ponttal gyengébb (331), mint a budapesti át-lag, és kb. ugyanolyan gyenge, mint az országos, ill. a budapesti kis iskolák átlaga (334).

Viszont a legjobban teljesítő sokkal jobb képességű (708), mint bármely más vizsgált populáció (656, 674, 658). Országos összehasonlításban ez 52 pont előny, a budapesti kis általános iskolák tekintetében 50 pont előnyt jelent, amely már jelentősnek mondható,



A fentiekből az következik - és ez látható az oszlop magasságán is - , hogy az iskola tanulói között igen nagy a tudásbeli különbség, az eltérés felfelé jelentős. Ennek lehetséges okaira a későbbiekben kitérünk.

Átlageredmények a CSH- index tükrében

Az ábra a családiháttér-index és a teljesítmény kapcsolatát mutatja be a budapesti iskolák vo-natkozásában. Az ábrán minden egyes telephelyet egy-egy pont jelöl. Az ábrán szerepel még az úgynevezett regressziós egyenes, amely a háttérkérdőívek alapján kiszámolt várható telje-sítményt mutatja be.



Látható, hogy a mi iskolánk kevéssel az egyenes alatt van, amely azonban nem mutat szignifi-káns eltérést a regressziós egyenestől, tehát tanulóink azt a teljesítmény nyújtották, amit a kér-dőívek alapján elvártak.

Képességeloszlás

A 4. ábracsoport felső harmadában az országos és budapesti képességeloszlás figyelhető meg, alatta pedig iskolánk tanulóinak eredménye.

Jól látható, hogy az országos átlaghoz hasonlóan több tanuló teljesítménye helyezkedik el az 1. és 2. szint határán, ill. a 2. szint alsó részében, azonban a 3. és 4. szinten is látható jócskán ta-nuló, ott, ahol az országos és a budapesti teljesítménygörbe már leszálló ágban van. Nekünk tehát több kiemelkedően jó képességű tanulónk is van.

Itt is jól megfigyelhető az iskolánkra jellemző két pólus.

Az ábracsoport alsó részében szintek százalékos aránya figyelhető meg.



Eszerint a 3. és 4. szinten jóval több tanuló van, mint országosan, vagy akár Budapest tekinte-tében (43%).

A képességeloszlás változása

Az alábbi ábra a képességeloszlás változását mutatja meg az eltelt években.



Megfigyelhető, hogy a tanulóink képességei, tudása nagyon nagy intervallumban mozog, leg-többen az 1. és 2. szint találkozásánál és a 3. szint derekán helyezkednek el. Ez a két külön tömbösödés nem látható a 2004-es és a 2003-as vizsgálatban. A grafikon nagyon hasonló a 6. évfolyam szövegértési és a 8. évfolyam mindkét mérésekor tapasztalttal.

A képességeloszlás néhány jellemzője osztályonként

Számunkra a legszemléletesebb ábrák következnek, minden eddigi kérdésünkre választ ka-punk, megtudhatjuk a széthúzódó eredmények és a kettős csoportosulás okát.

Az első ábra igen beszédes. Azt láthatjuk, hogy a normál képességű a) osztály teljesítménye messzire megelőzi a kislétszámú, d) osztályt. Sajnos ezek a gyerekek sokféle tanulási nehéz-séggel, magatartási zavarokkal küzdenek, ezért nem is volt várható, hogy eredményeik elérjék a párhuzamos osztály szintjét. A d) osztály teljesítménye ott ér véget, ahol a normál osztályé elkezdődik. A 6.d osztály szélső értékei 331 – 485; a 6.a osztály szélső értékei 483 – 708 pont.



Ezen az ábrán ugyanez látható más szemszögből. A d) osztályban 4 gyerek teljesítménye az 1. szint alatt van, ez nagy elmaradást mutat, és igen hátrányosan befolyásolja az évfolyam telje-sítményét. Ugyanakkor az a) osztályosok közül sokan (8 tanuló) a 3. szinten, és 2 tanuló a 4. szinten mozog, amely igen jó eredmény.

Örvendetes, hogy a logopédiai c) osztályból az egyetlen, már nem sajátos nevelési igényű gye-rek milyen jó eredményt ért el.



Szövegértés

Országosan és budapesti viszonylatban megfigyelhető, hogy a szövegértési mutatók jobbak, mint a matematikaiak. Nincs ez másképpen a mi intézményünkben sem.

A különbségek jellege, a tendenciák ugyanolyanok, mint a matematikai teljesítménynél, csak magasabb szinten, ezért az ezekre vonatkozó ábrákat mellőzzük. Az alábbi ábrán a 6. évfolya-mon tanulók képességeloszlásának jellemzőit mutatjuk be.

Képességeloszlás

Megfigyelhető, hogy míg matematikából van néhány leszakadó gyerek, szövegértés területén nincsen az 1. szint alatt senki és az 1. szinten is csak 3 gyerek helyezkedik el. Sokkal többen vannak viszont a 3. szinten (7 tanuló) és a 4., legmagasabb szinten (9 tanuló).

A képességeloszlás osztályok közötti megoszlását mutatja a következő ábra.



Szemléletesen mutatja, hogy a 6.a osztály teljesítménye egyenletesen jó (2. szinten 3 tanuló, a 3. szinten 7 tanuló, a 4.szinten 7 tanuló található). A d) osztályosok közül többen (7-en) az 1. és 2. szinten vannak, 1 tanuló a 3. szinten, 2 tanuló a 4. - vagyis a legjobb - szinten van.

A fenti eredményeket összehasonlítva a matematikával megállapítható, hogy a szövegértés fejlesztése sikeresebb, még a gyengébb képességű tanulóink körében is.

A 2007-ben elvégzett méréssel összehasonlítva (iskola által feldolgozott adat) kb. ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg. A d) osztályosok közül 9 tanuló az 1. és 2. szinten van, a 3. szin-ten csak 2 tanuló. Az a) osztály eredménye ennél jóval kedvezőbb volt. Az 1. szint alatt és az 1. szinten nincs tanuló, a 2. szinten 5, a 3. szinten 2, a 4. szinten 8 tanuló teljesített.



A 6. évfolyam eredményeinek összegzése

Iskolánkba sok szempontból eltérő adottságú tanulók járnak. Rendelkezünk olyan gyermekek-kel is, akik már több kerületi intézményt megjártak, de csak hozzánk tudtak beilleszkedni. Így alakult ki az, hogy a gyerekek között igen nagy különbség mutatkozik a kognitív képességek, a fejlődési és érési ütem terén, illetve az otthonról hozott ismeretek, tanulásra való motiváltság szintjeiben. Különösen szembeötlő az a) (középérték 603 pont, a kerület legmagasabb osz-

tályátlagainak megfelelő!) és d) osztályok (középérték 438 pont) közötti különbség, ami a kis-létszámú osztályba járó gyerekek speciális helyzetével, illetve az alacsonyabb motivációs szintjükkel magyarázható.

8. évfolyam

Matematika

Ezen az évfolyamon intézményünk csak egyetlen normál osztállyal rendelkezett, plusz egy lo-gopédiai osztállyal, amely adatait nem értékelte a rendszer.

Tehát minden eredmény és összehasonlítás egyetlen osztály teljesítményével dolgozik.

Átlageredmények

Telephelyük átlageredménye matematikából pontosan megegyezik az országos átlaggal, amely 497 pont. Elmaradást mutat a budapesti eredményekhez képest 15 ponttal kevesebb. A budapesti kis általános iskolákéhoz képest azonban 39 ponttal jobbak vagyunk.



Az oszlopdiagram szemléletesen ábrázolja is ezt: A budapesti általános iskolák közül 101 telje-sített jobban és 64 gyengébben; míg a ki általános iskolák közül csak 5 jobban és 24 gyengéb-ben.

A képességeloszlás néhány jellemzője

Az oszlopdiagramok megmutatják tanulóink képességeloszlását, valamint azokét a részpopu-lációkét, amelyekbe intézményünk beletartozik.

A percentiliseket ábrázoló diagramról leolvasható, hogy iskolánk fele jobban teljesített az át-lagnál, ugyanúgy, mint országosan. A különbség abban van, hogy a tanulók képessége nem mutat akkora szóródást, mint országosan.

A legrosszabb és legjobb tanuló képességei között nincs akkora szakadék, mint országosan vagy akár a kis iskolák tekintetében (legrosszabb 400 pont, legjobb 639 pont). Összevetve a 6. osztályosok eredményével, látható a kiegyenlített képesség.

Átlageredmény a CSH-index tükrében

A regressziós egyenes alatt található iskolánk. A családi háttérkérdőívekből előre kikalkulált teljesítményt nem érte el a 8.a osztály matematikából.



Az okok között szerepelhet a kérdőívekben szereplő kérdésekre adott válaszok igazságtartal-ma, valamint ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a 8. osztályosok május végén már igen alulmotiváltak a tesztfüzetek megoldásában, különösen matematikából, amely több fejtörést és koncentrációt igényel a szövegértésnél. (Érdemes lenne a kompetenciamérések időpontját felülvizsgálni!) A teljesítményt rontó tényezőként tarthatjuk számon azt, hogy az osztályt 5. évfolyamon összevontuk a vele párhuzamos d) osztállyal, tehát az összteljesítményben benne vannak kevésbé motivált tanulók is.

Képességeloszlás

A 4. ábracsoport megmutatja tanulóink eloszlását a képességskálán és a képességszinteken.

Iskolánk 8.-os tanulóinak 70%-a közepesen, illetve 30%-a jól vagy kiválóan teljesített matema-tikából.



Az 1. szint alatt nem található tanuló, míg országosan a tanulók 14%-a az 1. szint alatt van.

Az előző évekhez képest a teljesítményben nincs lényeges eltérés.

SzövegértésA szövegértési eredmények szokásosan mindig egy kicsit kedvezőbbek a matematikánál.

A 8.a osztály esetében azonban nemcsak erről van szó, ugyanis tanulóink sokkal jobban teljesí-tettek nemcsak a matematikával összehasonlítva, hanem országos, budapesti és a kis iskolák viszonylatában is.



Iskolánk szövegértési átlaga 546 pont. Országos: 506 pont; budapesti: 524 pont; kis általános iskolák: 471 pont.

Ez az összehasonlítás jóval kedvezőbb, mint a matematika esetében. A kis iskolák közül csak 2 jobb nálunk, míg 9 ugyanolyan, és 30 rosszabb, mint mi.

A képességeloszlás néhány jellemzője

Tanulóink majdnem háromnegyed része az országos átlag felett teljesített szövegértésből.



Legrosszabb tanulónk is 180 ponttal jobban teljesített, mint a kis általános iskolák legrosszabb tanulói, a budapesti általános iskolákhoz képest 76 ponttal jobban.

Ha ezeket az oszlopdiagramokat és populációkat összehasonlítjuk a matematikai képességel-oszlásokkal, látható, hogy a szövegértés a különböző populációkban nem különbözik szignifi-kánsan a matematikától, azonban a mi 8.a osztályos tanulóink kiugróan jobb képességűek szö-vegértés területén, mint a matematika területén, és a különböző vizsgált populációkban is.

Ennek sokféle oka lehet: például humán beállítottságú osztály, vagy akár az is, hogy az osz-tályfőnök magyar – könyvtár szakos, amely erőteljesen befolyásolta a gyerekek könyvekhez, szövegekhez való pozitív viszonyát. Nyilvánvaló, hogy a tanulók motivációja igen fontos té-nyező a sikeres tesztmegoldásokban.

A CSH-index tükrében a szövegértési eredmény hozta az elvárhatót.

Képességeloszlás



Tanulóink fele átlagos szinten (2. szinten) van, 39 %-a jó, 11 %-a kiváló a szövegértés területén.

A mi iskolánkban nincs az 1. szinten és ez alatt tanuló, ami igen jó eredmény. (Országosan a tanulók 22 %-a van az 1. szinten és alatta, Budapesten 15 %.)

Összegzés:

Összességében a 8.a osztályosok matematika teljesítménye lehetne kedvezőbb, azonban a szö-vegértési eredmény igen jó. Különösen ezen az évfolyamon át kellene gondolni a mérés idő-pontját, hiszen az alacsony motiváció miatt, bizonyosan alulteljesítenek a gyerekeink.

A 8.a osztály mellett nem működik d) osztály, mert a 4. évfolyam után nyolc évfolyamos gim-náziumba távozók nagy száma miatt a két osztályt össze kellett vonnunk. Sajnos az összevo-nást követően – a néhány jó képességű, motivált tanuló távozása után – nem tudtuk a csoport motivációs szintjét és ennek megfelelően a tanulók eredményeit a megfelelő szinten tartani. Külön gondot jelentett az újonnan érkezett tanulók beilleszkedésének problematikussága. A mindennapi tapasztalataink már előre jelezték, hogy a felmérés eredménye el fog maradni a megelőző évek teljesítményétől. A 8. évfolyam végére – túl a beiskolázáson – a gyerekek egy része nem vette komolyan az év végi felmérőt, különösen a matematika eredményük maradt el a várakozástól.


országos kompetenciamérés eredményei 2008. · matematika Átlageredmények ... osztály, mert a...

Documents