osztrák polgári perrendtartás

Fordítási árajánlat: [email protected]

www.1x1forditoiroda.hu

Osztrák polgári perrendtartás

Zivilprozessordnung (Österreich)

A perrendtartás összes jogi előírása, 2012.06.14-i változat

Hosszú cím

Az 1895. augusztus 1-i törvény a polgári jogviták bírósági eljárásaiban

(ZPO (PP) Polgári Perrendtartás) StF: RGBI. 113/1895

Módosítás

RGBl. Nr. 118/1914 StGBl. Nr. 95/1919 (PNV: 165 AB 204 S. 18.) StGBl. Nr. 311/1919 (KNV: 205 AB 263 S. 20.) StGBl. Nr. 116/1920 (KNV: 755 AB 775 S. 68.) StGBl. Nr. 136/1920 (KNV: 399 AB 776 S. 69.) StGBl. Nr. 321/1920 (KNV: 853 AB 922 S. 95.) BGBl. Nr. 743/1921 (NR: GP I 471 AB 636 S. 71.) BGBl. Nr. 532/1922 (NR: GP I 1075 AB 1122 S. 127.) BGBl. Nr. 19/1924 (NR: GP II 9 AB 56 S. 14.) BGBl. Nr. 183/1925 (NR: GP II 304 AB 330 S. 103.) BGBl. Nr. 222/1929 (NR: GP III 298 AB 338 S. 95.) BGBl. Nr. 6/1932 (NR: GP IV 223 AB 283 S. 69.) BGBl. Nr. 291/1932 (NR: GP IV 352 AB 404, 416 S. 99.) BGBl. Nr. 346/1933 (V d. BReg) BGBl. Nr. 554/1933 (V) dRGBl. I S 421/1938 dRGBl. I S 1679/1938 dRGBl. I S 1999/1938 dRGBl. I S 1340/1940 dRGBl. I S 93/1942 dRGBl. I S 333/1942 dRGBl. I S 7/1943 StGBl. Nr. 188/1945 StGBl. Nr. 231/1945 BGBl. Nr. 113/1946 (V über Wiederinkraftsetzung) BGBl. Nr. 1/1948 (NR: GP V RV 446 AB 469 S. 63. BR: S. 25.) BGBl. Nr. 26/1948 (NR: GP V RV 480 AB 489 S. 65. BR: S. 26.) BGBl. Nr. 20/1949 (NR: GP V RV 549 u. 757 AB 515 u. 595 u. 715 u. 777 S. 73. u. 82. u. 91. u. 101. BR: S. 29. u. 32. u. 36. u. 37.) BGBl. Nr. 49/1955 (NR: GP VII RV 381 AB 450 S. 61. BR: S. 100.) BGBl. Nr. 282/1955 (NR: GP VII RV 565 AB 666 S. 83. BR: S. 112.) BGBl. Nr. 257/1957 (NR: GP VIII RV 290 AB 305 S. 40. BR: S. 128.) BGBl. Nr. 2/1958 (NR: GP VIII RV 190 u. 347 AB 304 u. 350 S. 39. u. 48. BR: S. 128. u. 129.) BGBl. Nr. 176/1963 (NR: GP X RV 144 AB 194 S. 21. BR: S. 206.) BGBl. Nr. 193/1967 (NR: GP XI RV 457 AB 487 S. 56. BR: S. 255.) BGBl. Nr. 291/1971 (NR: GP XII RV 420 AB 523 S. 49. BR: S. 303.) BGBl. Nr. 42/1973 (VfGH) BGBl. Nr. 121/1973 (NR: GP XIII RV 437 AB 646 S. 64. BR: S. 319.) BGBl. Nr. 569/1973 (NR: GP XIII RV 846 AB 916 S. 83. BR: S. 325.) BGBl. Nr. 499/1974 (NR: GP XIII AB 1243 S. 113. BR: S. 334.) BGBl. Nr. 91/1976 (NR: GP XIV RV 80 AB 102 S. 18. BR: S. 349.)



BGBl. Nr. 403/1977 (NR: GP XIV RV 60 u. 73 AB 587 S. 62. BR: S. 366.) BGBl. Nr. 280/1978 (NR: GP XIV RV 136 u. 289 AB 916 S. 96. BR: S. 377.) BGBl. Nr. 140/1979 (NR: GP XIV RV 744 AB 1223 S. 122. BR: S. 385.) BGBl. Nr. 201/1982 (NR: GP XV RV 162 AB 1050 S. 110. BR: S. 421.) BGBl. Nr. 124/1983 (VfGH) BGBl. Nr. 135/1983 (NR: GP XV RV 669 AB 1337 S. 144. BR: S. 432.) BGBl. Nr. 136/1983 (NR: GP XV RV 742 AB 1420 S. 144. BR: S. 432.) BGBl. Nr. 566/1983 (NR: GP XVI RV 3 AB 78 S. 20. BR: 2757 AB 2764 S. 439.) BGBl. Nr. 501/1984 (NR: GP XVI RV 366 AB 454 S. 66. BR: 2897 AB 2900 S. 454.) BGBl. Nr. 70/1985 (NR: GP XVI IA 58/A AB 528 S. 75. BR: AB 2941 S. 456.) BGBl. Nr. 104/1985 (NR: GP XVI RV 7 AB 527 S. 75. Einspr. d. BR: 547 AB 559 S. 83. BR: AB 2940 S. 456.) BGBl. Nr. 556/1985 (NR: GP XVI IA 146/A S. 108. Einspr. d. BR: 788 S. 120. BR: AB 3030 S. 468.) BGBl. Nr. 71/1986 (NR: GP XVI IA 105/A AB 798 S. 126. BR: 3072 AB 3075 S. 471.) BGBl. Nr. 523/1987 (NR: GP XVII IA 91/A AB 269 S. 30. BR: AB 3340 S. 491.) BGBl. Nr. 343/1989 (NR: GP XVII RV 888 AB 991 S. 110. BR: 3700 AB 3719 S. 518.) BGBl. Nr. 474/1990 (NR: GP XVIII RV 1188 AB 1380 S. 149. BR: AB 3950 S. 533.) BGBl. Nr. 706/1990 (VfGH) BGBl. Nr. 10/1991 (NR: GP XVIII IA 9/A AB 23 S. 5. BR: AB 4004 S. 535.) BGBl. Nr. 628/1991 (NR: GP XVIII RV 181 AB 261 S. 44. BR: AB 4130 S. 546.) BGBl. Nr. 91/1993 (NR: GP XVIII RV 715 AB 775 S. 101. BR: 4477 AB 4467 S. 564.) BGBl. Nr. 940/1993 (VfGH) BGBl. Nr. 624/1994 (NR: GP XVIII RV 1654 AB 1849 S. 174. BR: AB 4926 S. 589.) BGBl. Nr. 519/1995 (NR: GP XIX RV 195 AB 309 S. 46. BR: AB 5053 S. 603.) BGBl. Nr. 760/1996 (NR: GP XX RV 253 AB 408 S. 47. BR: AB 5309 S. 619.) BGBl. Nr. 761/1996 (NR: GP XX RV 373 AB 451 S. 47. BR: AB 5310 S. 619.) BGBl. I Nr. 22/1997 (NR: GP XX RV 555 AB 573 S. 58. BR: 5382 AB 5384 S. 622.) BGBl. I Nr. 140/1997 (NR: GP XX RV 898 AB 1002 S. 104. BR: AB 5602 S. 634.) BGBl. I Nr. 21/1999 (NR: GP XX AB 1530 S. 154. BR: 5852 AB 5860 S. 648.) BGBl. I Nr. 125/1999 (NR: GP XX RV 1653 AB 1926 S. 174. BR: AB 5974 S. 656.) BGBl. I Nr. 26/2000 (NR: GP XXI RV 61 AB 67 S. 20. BR: 6095 AB 6098 S. 664.) [CELEX-Nr.: 392L0079] BGBl. I Nr. 135/2000 (NR: GP XXI RV 296 AB 366 S. 44. BR: AB 6275 S. 670.) BGBl. I Nr. 98/2001 (NR: GP XXI RV 621 AB 704 S. 75. BR: 6398 AB 6424 S. 679.) BGBl. I Nr. 152/2001 (NR: GP XXI RV 817 AB 853 S. 83. BR: AB 6499 S. 682.) [CELEX-Nr.: 300L0031] BGBl. I Nr. 76/2002 (NR: GP XXI RV 962 AB 1049 S. 97. BR: AB 6620 S. 686.) BGBl. I Nr. 29/2003 (NR: GP XXII RV 24 AB 47 S. 12. BR: AB 6780 S. 696.) BGBl. I Nr. 112/2003 (NR: GP XXII RV 225 AB 269 S. 38. BR: AB 6896 S. 703.) BGBl. I Nr. 114/2003 (NR: GP XXII RV 250 AB 273 S. 38. BR: AB 6898 S. 703.) BGBl. I Nr. 128/2004 (NR: GP XXII RV 613 AB 638 S. 78. BR: AB 7134 S. 714.) [CELEX-Nr.: 32003L0008] BGBl. I Nr. 151/2004 (NR: GP XXII RV 643 AB 723 S. 89. BR: 7156 AB 7164 S. 717.) BGBl. I Nr. 120/2005 (NR: GP XXII RV 1058 AB 1078 S. 122. BR: AB 7388 S. 725.) [CELEX-Nr.: 32003L0058] BGBl. I Nr. 164/2005 (NR: GP XXII RV 1169 AB 1237 S. 129. BR: AB 7460 S. 729.) [CELEX-Nr.: 31999L0093, 32003L0058] BGBl. I Nr. 7/2006 (NR: GP XXII RV 1158 AB 1236 S. 129. BR: AB 7459 S. 729.) BGBl. I Nr. 30/2009 (NR: GP XXIV RV 89 AB 114 S. 16. BR: 8073 AB 8087 S. 768.) BGBl. I Nr. 40/2009 (NR: GP XXIV IA 271/A AB 106 S. 16. BR: 8072 AB 8085 S. 768.) BGBl. I Nr. 52/2009 (NR: GP XXIV RV 113 und Zu 113 AB 198 S. 21. BR: AB 8112 S. 771.) BGBl. I Nr. 75/2009 (NR: GP XXIV IA 673/A AB 275 S. 29. BR: AB 8146 S. 774.) BGBl. I Nr. 137/2009 (NR: GP XXIV RV 486 AB 563 S. 49. BR: 8218 AB 8230 S. 780.) BGBl. I Nr. 58/2010 (NR: GP XXIV RV 771 AB 840 S. 74. BR: 8354 AB 8380 S. 787.) BGBl. I Nr. 111/2010 (NR: GP XXIV RV 981 AB 1026 S. 90. BR: 8437 AB 8439 S. 792.) [CELEX-Nr.: 32010L0012] BGBl. I Nr. 21/2011 (NR: GP XXIV RV 1055 AB 1125 S. 99. BR: AB 8469 S. 795.) [CELEX-Nr.: 32008L0052] BGBl. I Nr. 96/2011 (VfGH) BGBl. I Nr. 108/2011 (VfGH) BGBl. I Nr. 30/2012 (NR: GP XXIV RV 1675 AB 1698 S. 150. BR: AB 8708 S. 807.)

……………………………………………………………………………………………………………

Preambulum/Kihirdetési záradék

A Birodalmi Tanács mindkét Házának egyetértésével a következőket rendelem el:

……………………………………………………………………………………………………………



……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

Szöveg

Első rész.

Általános rendelkezések.

Első fejezet.

Felek.

Első cím.

Perképesség.

1.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Egy személy annyiban képes a bíróság előtti félként való cselekvésre (perképesség), amennyiben önállóan

képes érvényes kötelezettségeket vállalni. Ezen kötelezettség képességének meglétét, a pártok

képviseletének szükségességét, valamint a pervezetésre való különleges felhatalmazás követelményét a

fennálló törvényi rendelkezések alapján kell megítélni, amennyiben ez a törvény ettől eltérő

rendelkezéseket nem tartalmaz.

2.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A kiskorúnak olyan tárgyban folytatott jogvitában, melyekben a polgári jog szerint cselekvőképes, nincs

szüksége törvényes képviselője közreműködésére.

A következő rendelkezéssel kapcsolatban lásd:

Akkor alkalmazandó, ha az eljárást bevezető indítvány 2004.. december 31. után érkezett be (vö.: XXXII.

cikkely 4.§ 1. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003)

2a.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Házassági ügyekben (49.§ 2. bekezdés, 2 Z 2a JN) olyan személyek, akik egyébként kiskorúságuk miatt

csak korlátozottan jogképesek, a bíróság előtt önálló félként is képesek cselekedni. A házassági törv. 35.§,

1. bekezdés második mondat érintetlenül marad.

3.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Olyan külföldit, aki országa joga szempontjából perképességgel nem rendelkezik, a belföldi bíróságok előtt

perképesnek kell tekinteni, ha a belföldön érvényes törvényi rendelkezések alapján perképesség illeti meg.

4.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A perképességgel nem rendelkező törvényes képviselők kötelesek az első perbeli cselekmény

alkalmával okirattal igazolni képviseleti jogosultságukat és az egyes esetben esetleg még szükséges, a

bíróság előtt alkalmazni kívánt pervezetési felhatalmazásukat, amennyiben ezek a bíróság számára még

nem tisztázottak.

(2) Az egyes perbeli cselekményhez szükséges különleges felhatalmazást az ezen perbeli cselekmény

foganatosításánál ugyanolyan módon kell igazolni.

5.§ ……………………………………………………………………………………………………………



Amennyiben ez a törvény nem tesz különbséget, felekről szóló rendelkezéseit azok törvényes képviselőjére

is vonatkoztatni kell.

6.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A perképesség, a törvényes képviselet, valamint a pervezetéshez esetleg szükséges különleges

felhatalmazás hiányát a jogvita minden állásában hivatalból figyelembe kell venni.

(2) A hiányosság kiküszöbölhetősége esetén a bíróság megadja az ehhez szükséges megbízásokat és

teljesítésükre hivatalból méltányos határidőt szab meg, amelynek eredménytelen lejáratáig a hiányosság

jogi következtetéseiről szóló nyilatkozat elhalasztásra kerül. Amennyiben azonban a késedelem a

perképtelen fél számára veszélyt jelent, akkor ez a személy vagy a helyette képviselőként beavatkozó

személy számára még ezen határidő lejárta előtt, a hiányosság megszüntetésének fenntartásával, a

szükséges perbeli cselekmények foganatosítását engedélyezni lehet.

(3) A 2. bekezdésben megjelölt törvényes intézkedések külön jogorvoslat útján nem támadhatók meg. A

hiányosság megszüntetésére biztosított határidő csak akkor hosszabbítható meg, ha a hiányosság

megszüntetését olyan körülmények gátolják, amelyek kiküszöbölésére a fél vagy képviselője nem képesek

befolyást gyakorolni.

6a.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha egy belföldi gyámügyi bíróság (110.§ JN) ítélkezésének alárendelt fél esetében az ABGB 268.§ szerinti,

a jogvitára vonatkozó feltételek meglétének jelei mutatkoznak, erről a gyámügyi bíróságot értesíteni kell. A

gyámügyi bíróság a lehető legkorábban köteles közölni a perbírósággal (ideiglenes) ügygondnok

kirendelését vagy egyéb megfelelő intézkedés megtételét. A perbíróságot köti a gyámügyi bíróság döntése.

A 6.§, 2. bekezdés, második mondat és 3. bekezdés, első mondat értelem szerint alkalmazandók.

7.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a perképesség, a törvényes képviselet vagy a pervezetési meghatalmazás hiánya nem küszöbölhetők

ki vagy az erre biztosított határidő eredménytelenül telt el, akkor az első vagy magasabb fokú bíróság,

amelynél a peres ügy folyik, a hiányosság által érintett eljárás semmisségét határozatban köteles

kimondani.

(2) A semmisség nem mondható ki, ha ennek a semmisség oka tekintetében ugyanazon vagy más belföldi

bíróság által hozott, még kötelező érvényű döntés mond ellent.

8.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A törvényes képviselővel nem rendelkező perképtelen fél elleni perbeli cselekmény esetén, a perbíróság

indítványra a perképtelen fél számára kurátort jelöl ki, abban az esetben is, ha ez az ellenérdekű fél számára

késedelmet jelent.

(2) A kurátor köteles a törvényes képviselő bekapcsolódásáig a fél képviseletében a bírósági eljárásban

részt venni és szükség esetén megfelelő indítványokkal a törvényes képviselő kijelölését kezdeményezni.

9.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A 8.§ 1. bekezdés szerint tett indítványról hozott döntés határozattal, előzetes szóbeli tárgyalás nélkül

történik, ha az indítványt nem szóbeli tárgyalás során tették. Mindazonáltal a döntés előtt a tisztázáshoz

szükséges valamennyi eszközt igénybe kell venni.

(2) Törvényszék előtt folytatott eljárásban azon tanács elnöke dönt az indítványról, amelyhez a jogvitát

utalták, ha az indítványt nem szóbeli tárgyalás során tették.



(3) Ugyanez vonatkozik minden olyan esetre, amelyekben a polgári jog rendelkezései vagy ezen törvény

szerint a perbíróság polgári jogvitákban az egyik fél számára kurátort köteles kijelölni.

10.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A perbíróság vagy más bíróság által kijelölt kurátor pervezetés során keletkezett, a célnak megfelelő

igazságszolgáltatáshoz vagy jogvédelemhez szükséges költségeit (41.§) mely perbeli cselekmények által a

kurátor kijelölése vagy közreműködése történt a fél, a kurátornak, az őt megillető esetleges térítési igénytől

függetlenül is meg kell téríteni.

Második cím.

Pertársaság és főbeavatkozás

11.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A más törvényekben különlegesnek jelölt eseteken kívül több személy társaságban is pert indíthat, illetve

perelhetik őket (pertársak):

1. Ha a per tárgya tekintetében jogközösségben állnak vagy ugyanazon tényleges okból vagy

egyetemlegesen jogosultak vagy kötelezettek;

2. Ha a jogvita tárgyát ugyanolyan, lényegében ugyanazon tényleges okon nyugvó igények vagy

kötelezettségek képezik és egyúttal a bíróságnak minden egyes alperes vonatkozásában

megalapozott illetékessége áll fenn.

12.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Amennyiben azt a benyújtott kezesség fajtája nem akadályozza, a főadóst és a kezest perközösségben lehet

perelni.

13.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A pertársak mindegyike a per során az ellenérdekű féllel szemben annyiban önálló, hogy az egyik pertárs

cselekményei vagy mulasztásai a másiknak sem előnyt, sem hátrányt nem okoznak.

14.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha a meghozandó ítélet hatálya a vitatott jogviszony fajtája, vagy törvényi előírás alapján valamennyi

pertársra kiterjed, akkor ezek egységes peres felet alkotnak. Egyes pertársak mulasztása esetén a cselekvő

pertársak perbeli cselekményeinek hatálya rájuk is kiterjed.

15.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A per folytatásának joga minden egyes pertársat megilleti.

(2) A 14.§-ban megjelölt feltételek között minden, a pertársak vagy ellenérdekű feleik indítványára

kitűzött tárgyalásra az egyéb résztvevő személyek mellett minden pertársat is meg kell idézni,

akkor is, ha egy korábbi, ugyanazon jogvitában megtartott tárgyalást elmulasztott.

16.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Aki a más személyek között folyó jogvitának tárgyát egészben vagy részben magáévá teszi, ezen jogvita

jogerős eldöntéséig mindkét felet közösen perelheti (főbeavatkozás).

Harmadik cím.

Harmadik felek részétele a jogvitában.

Mellékbeavatkozás.

17.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Akinek jogi igénye fűződik ahhoz, hogy egy más személyek között folyó jogvitában az egyik

személy pernyertes legyen, a jogvitában csatlakozhat ehhez a félhez (mellékbeavatkozás).



(2) Csatlakozni jogosultak ehhez továbbá azok a személyek is, akik számára a törvényi előírások a

mellékbeavatkozás jogát biztosítják.

18.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A mellékbeavatkozás a jogvita minden állásában, annak jogerős eldöntéséig mindkét fél számára

kézbesített perirat útján történhet.

A beavatkozó pontosan köteles megjelölni azt az érdeket, amely a peres felek egyikének

pernyertességéhez fűzi.

(2) Az egyik peres fél által benyújtott, a mellékbeavatkozó visszautasítására vonatkozó indítványról a

visszautasítást kezdeményező és a beavatkozó között tartott előzetes szóbeli tárgyalás után

határozattal kell dönteni. Ez a főeljárás menetét nem akadályozza.

(3) Amíg a visszautasítási indítványnak jogerősen nem adnak helyt, a beavatkozót a főeljárásba be kell

vonni és perbeli cselekményei nem zárhatók ki.

(4) (Megjegyzés: a BGB1 30/2009 I.sz. által megszüntetve)

19.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A beavatkozó a jogvitát azon állásban fogadja el, amelyben az csatlakozása idején volt. A

beavatkozó jogosult támadó és védekező eszközöket érvényesíteni, bizonyítékokat felajánlani és

valamennyi egyéb perbeli cselekményt foganatosítani azon fél érdekében, amelynek

pernyertességéhez jogi érdeke fűződik (főfél). Perbeli cselekményei a főfél számára jogilag

annyiban hatályosak, amennyiben ennek saját perbeli cselekményeivel nem állnak

ellentmondásban.

(2) Mindkét peres fél hozzájárulásával a beavatkozó félként csatlakozhat a jogvitához, azon fél helyett

akihez csatlakozott.

20.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha egy perben hozott ítélet a vitatott jogviszony fajtája vagy törvényi előírás miatt a beavatkozónak a főfél

ellenfeléhez fűződő jogviszonyára vonatkoztatva is joghatállyal bír, a beavatkozót pertársi állás illeti meg

(14.§).

Perindítási értesítés

21.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Aki polgári hatályok megalapozása céljából harmadik felet egy jogvitáról tájékoztatni köteles

(perindítási értesítés), ezt olyan perirat kézbesítése útján teheti meg, amelyben röviden meg kell

adnia az értesítés okát és a jogvita állását is, amennyiben az már megkezdődött.

(2) Az ilyen értesítéssel a már folyó vagy csak ezután bevezetendő jogvitákban (mellékbeavatkozás)

összekapcsolható a polgári jogi előírásokban megalapozott, képviseletre történő felszólítás.

(3) A perindítási értesítés nem jogosítja fel az értesítő felet arra, hogy a függő jogvita félbeszakítását,

határidők meghosszabbítását vagy a tárgyalásra kitűzött időpont módosítását kezdeményezze.


Akkor alkalmazandó, ha a kereset vagy az eljárást bevezető indítvány 2002. december 31. után érkezett be

a bírósághoz (vö.: XI cikkely 4.§, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)

Az auktor megnevezése

22.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Akit egy dolog vagy dologi jog birtokosa minőségében perelnek, a perbe azonban azért nem akar

belebocsátkozni, mert a birtoklást harmadik személy nevében állítja gyakorolni, a harmadik felet

(auktort) a kereset kézbesítését követően haladéktalanul köteles felszólítani, hogy a pertárgyhoz vagy a keresetben érvényesített igényhez fűződő viszonyát négy héten belül perirati nyilatkozatban

tisztázza.



(2) Az auktor felszólítása olyan perirat kézbesítése útján történik, amely az ezen felszólítás

megalapozásához szükséges közlést tartalmazza. Ezen perirat egy kiadmányát a felperesnek át kell

adni.




23.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az auktor az alperes által állított viszonyt elismeri, akkor az alperes hozzájárulásával, annak

helyében a jogvitához félként csatlakozhat. A felperes hozzájárulása ehhez csak annyiban szükséges,

amennyiben olyan jogokat érvényesít, melyek az auktor és az alperes között fennálló képviseleti viszony

nem érintik.

(2) Amennyiben a nevezett auktor által tett nyilatkozat következtében a résztvevők között a per auktor által

történő átvételének tekintetében megegyezés jön létre, akkor az elnök indítványra az alperest még az

előkészítő tárgyalási határnap előtt a keresettől mentesíti.



a bírósághoz (vö.: XI cikkely 4.§ 2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)

24.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az auktor megfelelő felszólítás ellenére sem nyújt be periratot, az alperes állítását vitatja, vagy

perirati nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, akkor az alperes a felperes igényének kielégítése útján a

keresettől mentesül.

(2) A polgári jog szerint kell megítélni, hogy ebből az auktor számára milyen kártérítési igény keletkezik.

25.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A 18., 21. és 22. §-okban megjelölt periratok kézbesítését az elnök a tanács előzetes határozata nélkül

rendeli el.

Negyedik cím.

Meghatalmazottak.

26.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek perbeli cselekményeiket, amennyiben ez a törvény másképp nem rendelkezik, vagy

személyesen, vagy meghatalmazottjaik útján foganatosíthatják.

(2) A meghatalmazott általi képviselet az ügyvédi képviselet eseteiben sem zárja ki, hogy a fél

meghatalmazottjának kíséretében a bíróság előtt megjelenjék és maga is szóbeli nyilatkozatokat

tegyen.



a bírósághoz (vö.: XVI cikkely 4.§ 2. bekezdés BGB1. I. sz. 128/2004)

27.§ ……………………………………………………………………………………………………………



(1) A kerületi bíróságok előtti, 5000 euró pénzértéket vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben

az 502.§, 5. bekezdés 3. sor szerinti a jogvitákban, és valamennyi magasabb bíróság előtti jogvitában a

feleknek ügyvéddel kell képviseltetniük magukat (abszolút ügyvédkényszer).

(2) Az 1. bekezdés – a 29.§ 1. bekezdés fenntartásával – nem alkalmazandó olyan ügyekre, amelyek a

pertárgy értékére való tekintet nélkül, a törvény erejénél fogva a kerületi bíróságok elé tartoznak, és,

amennyiben ezen törvény másképp nem rendelkezik, azokra a perbeli cselekményekre sem, amelyeket

felkért vagy megbízott bíró, bírósági elöljáró vagy a tanács elnöke foganatosít; az 1. bekezdés a bírósági

irodában foganatosítandó nyilatkozatokra és cselekményekre sem vonatkozik.

(3) Az 1. bekezdés nem alkalmazandó továbbá olyan tárgyalásra sem, amelyben az 5000 euró perérték

5000 eurót meghaladó perértékre növekszik, és végül az 5000 eurót meghaladó perértékű kerületi bíróság

előtti egyezségekre sem.

(4) A pénzügyi ügyészség képviseleti joga olyan esetekben is érintetlen marad, amelyekben a felek

ügyvéddel kötelesek képviseltetni magukat.

28.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ügyvédek, közjegyzők, bírói tisztség gyakorlására alkalmas személyek és a pénzügyi ügyészség azon

tisztviselői, akik ügyvédi vizsgát tettek, sem első fokon, sem magasabb fokon nem kötelesek magukat

ügyvéddel képviseltetni, ha a jogvitában félként jelennek meg.

(2) Ha egy ilyen fél ellen a per időtartama alatt az ügyvédjegyzékből való törlés, a tisztségtől való

megfosztás fegyelmi büntetése, nyugdíjba helyezés vagy a szolgálatból való elbocsátás intézkedése

születik, akkor a további eljárásban, ügyvédkényszer esetén, ügyvéd kijelölése kötelező. Az eljárást ez nem

szakítja félbe.


Akkor alkalmazandó, ha az eljárást bevezető indítvány 2004. december 31. után érkezett be a bírósághoz

(vö.: XXXII. cikkely 4.§, 1. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003)

29.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben nincs ügyvédkényszer, minden személy saját jogán jelölhető ki meghatalmazottnak,

ugyanakkor házassági ügyekben (49.§, 2. bekezdés 2a. sz. JN) és az 5000 euró perértéket meghaladó

ügyekben csak ügyvédeket lehet meghatalmazottként kijelölni olyan helyeken, ahol legalább két ügyvéd

székhellyel rendelkezik (relatív ügyvédkényszer)

(2) A 27.§, 3. bekezdés értelemszerűen érvényes.

(3) A bíró számára zugügyvéd gyanánt ismert személyek meghatalmazottként sem a tárgyaláson, sem más

perbeli cselekményekben nem vehetnek részt. Az engedélyezés megtagadása ellen elkülönített

jogorvoslatnak nincs helye.

30.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A meghatalmazottak az első, általuk jogvitában foganatosított perbeli cselekmény alkalmával,

meghatalmazásukat okmánnyal kötelesek igazolni, amelyet eredetiben vagy hitelesített másolatban kell

bemutatni, és amelyet a bíróság visszatarthat. Ha olyan magánokiratról van szó, amelynek valódiságával

szemben fenntartás merül fel, akkor a bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti az aláírás bírósági

vagy közjegyzői hitelesítését; ez a rendelkezés jogorvoslattal nem támadható meg.



(2) Ügyvéd vagy közjegyző bekapcsolódása esetén az okirati bizonyítékot a számára adott

meghatalmazásra történő hivatkozás helyettesíti.

(2a) Ifjúsági gondozási hatóság ügygondnokként történő bekapcsolódása (ABGB 212.§, 2. vagy 3.

bekezdés) esetén, vagy bírósági határozat alapján a 2. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az adott meghatalmazásról szóló nyilatkozat a félnek a jogvitára kitűzött tárgyaláson a

meghatalmazottal együtt történő megjelenése esetén kerületi bírósági jegyzőkönyvbe vehető.




31.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ügyvédnek adott pervezetési meghatalmazás (perbeli meghatalmazás) a törvény erejénél fogva a

következőkre hatalmaz fel:

1. Kereset benyújtására és átvételére és valamennyi a jogvitát érintő perbeli cselekményre, ideértve azokat

is, amelyek ellenkereset, az eljárás újrafelvétele, ideiglenes rendelkezésekre vonatkozó indítvány, vagy egy

a 16.§ szerint történő keresetvezetés indokol;

2. A jogvita tárgyáról történő egyezség kötése, az ellenérdekű fél által hangoztatott igények elismerése,

valamint a meghatalmazó fél által érvényesített igényekről való lemondás;

3. A perbeli ellenérdekű féllel szembeni végrehajtás indítása, valamennyi a végrehajtási eljárásban a

végrehajtást vezető oldalán tett cselekmény foganatosítása és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos

eljárás kieszközlése;

4. A perbeli ellenérdekű fél által térítendő perköltségek átvétele.

(2) Az ügyvéd a ráruházott perbeli meghatalmazást az eljárás bizonyos aktusainak vagy szakaszainak

vonatkozásában másik ügyvédre ruházhatja át. Az ügyvédi rendtartás szabályozza, mennyiben jogosult az

ügyvéd saját magát ügyvédjelölttel képviseltetni.

(3) Az ügyvéd általa alkalmazott, képviseletre jogosult irodai tisztviselővel képviseltetheti magát a

kényszervégrehajtási eljárás végrehajtási cselekményeiben, tárgyalási határnapokon, és egyeztetések

alkalmával. A képviseleti jogosultságot az ügyvéd indítványára az ügyvédi kamara bizottsága hitelesítő

okmány kiadmányozása útján adja meg. A bizottság ezt bármikor visszavonhatja.

32.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A perbeli meghatalmazás törvényi terjedelmének korlátozása, még okirati bizonyítás esetén is, az

ellenérdekű fél számára csak annyiban bír jogi hatállyal, amennyiben a korlátozás a 31.§, 2. és 3. sorában

megjelölt jogosultságokat érinti és az ellenérdekű féllel ezt külön ismertették.

33.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A nem ügyvéd személyek számára a fél vagy perbeli meghatalmazást ad, vagy ezeket csak egyes

meghatározott perbeli cselekményekre hatalmazza meg.

(2) A perbeli meghatalmazás terjedelmét, hatályát és időtartamát ezen törvény rendelkezései szerint, az

egyes perbeli cselekmények terjedelmét, hatályát és időtartamát azonban ezen meghatalmazás tartalma és a

polgári jog előírásai szerint kell megítélni, amennyiben a következőkben a törvény másképp nem

rendelkezik.

34.§ ……………………………………………………………………………………………………………



A meghatalmazott által a perbeli meghatalmazás alapján foganatosított perbeli cselekményeknek az

ellenérdekű fél vonatkozásában ugyanolyan hatálya van, mintha azokat a fél saját maga foganatosította

volna. Ez mindazonáltal csak annyiban vonatkozik vallomásokra és más ténybeli nyilatkozatokra,

amennyiben a szintén jelenlévő fél nem vonja vissza vagy nem helyesbíti.

35.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A perbeli meghatalmazást sem a meghatalmazást adó halála, sem perbeli képességeinek vagy törvényes

képviseletének megváltozása nem szünteti meg.

(2) A meghatalmazó jogutódja, a perképtelenné vált fél kijelölt törvényes képviselője és a fél eddigi

törvényes képviselője helyett újonnan belépő törvényes képviselője a perbeli meghatalmazást ugyanakkor

bármikor visszavonhatja.

36.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A pervezetési meghatalmazás visszavonás vagy felmondás által előidézett megszűnése vagy egyes

perbeli cselekmények foganatosítása a perbeli ellenérdekű féllel szemben jogilag csak akkor hatályos, ha

számára a meghatalmazás megszűnését, ügyvédkényszeres ügyekben más ügyvéd kijelölését a fél jelzi.

Ennek perirat kézbesítésével kell történnie. A kézbesítésre a 25.§ előírása vonatkozik.

(2) A meghatalmazott a meghatalmazás felmondását követő tizennégy napig még jogosult és köteles a

meghatalmazó érdekében cselekedni, ha ez az utóbbi joghátrányoktól való megóvása érdekében történik.

37.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a meghatalmazás hiányosságát a jogvita minden állásában hivatalból figyelembe veszi.

(2) Az ügyvédköteles perben átadott kereseti és ellenkereseti iratokat, amelyek nem tartalmaznak

ügyvédkijelölésre vonatkozó utalást, a jogvitára kijelölt tanács elnöke visszautasítja, ha a fél az elnök által

meghatározott határidőn belül ügyvédet nem jelöl ki, akinek nevét a bírósággal közli. Ezen határidő nem

hosszabbítható meg.

38.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Aki egyes sürgős perbeli cselekmények foganatosítása érdekében meghatalmazás igazolása nélkül kíván

eljárni, a bíróság mérlegelése szerint vagy a költségekért és károkért biztosítékot nyújt be vagy ilyen

biztosíték nyújtása nélkül is ideiglenesen meghatalmazottként ismerhető el.

(2) A bíróság egyidejűleg elrendeli ezen perbeli cselekményekre feljogosító meghatalmazás utólagos

bemutatását vagy a fél engedélyének beszerzését és az erre kijelölt határidő lejártáig a meghozandó döntést

vagy határozatot elhalasztja. A határidő eredménytelen lejárta után ezen beavatkozásra tekintet nélkül kell

eljárni; az ellenérdekű fél az ideiglenes engedélyezés által okozott költségek és károk megtérítésére igényt

tarthat.

(3) A költségek és károk megtérítéséről szóló határozat kivételével az előző bekezdések értelmében hozott

bírósági határozatok elkülönített jogorvoslat útján nem megtámadhatók.

39.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha ez a törvény nem tesz különbséget, rendelkezései a felek útján azok meghatalmazottaira is

vonatkoznak.

Ötödik cím.

Perköltségek

40.§ ……………………………………………………………………………………………………………



(1) A perbeli cselekmények által okozott költségeket minden fél elsődlegesen maga fedezi. Olyan

bírósági cselekmények költségeit, melyeket mindkét fél közösen kezdeményez vagy a bíróság

indítványra mindkét fél érdekében vagy hivatalból kezdeményez, a két fél közösen fedezi.

(2) Amennyiben ez a törvény különleges rendelkezéseket nem tartalmaz, ezen cím előírásai határozzák

meg, hogy a feleket költségeik milyen mértékű megtérítése illeti meg.

41.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A jogvitában teljes mértékben pervesztes fél köteles a célnak megfelelő, azon

igazságszolgáltatáshoz és jogvédelemhez szükséges költségeket megtéríteni, amelyek ellenérdekű

fele valamint a hozzá csatlakozott mellékbeavatkozó számára a pervezetés során keletkeztek. A

bíróság a költségek összegének meghatározása során bizonyítási eljárás nélkül, minden körülmény

gondos méltányolása által vezetett mérlegelése alapján határozza meg, mely költségek tekintendők

szükségesnek.

(2) Amennyiben az ügyvéd honoráriumának mértékét vagy a költségeket tarifa szabályozza, a

költségek összegének megállapítása ezen tarifa szerint történik.

(3) Ezen bekezdés előírásai különösen vonatkoznak azon költségekre, melyek a nem a perbíróság,

vagy a felkért bíró székhelyén lakó ügyvéd bevonása által keletkeztek. Több a szóban forgó fél

érdekében bevont ügyvéd által okozott költségeket csak annyiban kell megtéríteni, amennyiben

ezek egy ügyvéd bevonásának költségeit nem haladják meg, vagy amennyiben az ügyvéd

személyében változás vált szükségessé.

42.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Saját fáradozásaiért sem a fél, sem a mellékbeavatkozó nem igényelheti perköltség megtérítésének

megállapítását. Ha személyes bíróság előtti megjelenésük szükséges volt, különösen, ha a fél

kerületi bíróság előtti eljárásban meghatalmazott nélkül jelenik meg, az igénybevett idő és az úti

kiadások miatti költségeket kell megtéríteni.

(2) Ha a felet nem az ügyvédi vagy közjegyzői kamarához tartozó meghatalmazottak képviselik, akkor

a pervesztes fél viseli az okmánybélyegek, az állami illetékek és a pervezetés miatt szükséges

készpénzkiadások költségeit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ugyanakkor a pénzügyi ügyészség

által képviselt felek költségtérítési igényeire; tekintet nélkül arra, hogy a pénzügyi ügyészség maga

jár el, vagy közigazgatási hatóságok, vagy hivatalok képviselik.

43.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Mindkét fél részbeni pernyertessége és pervesztesége esetén a költségeket egymással el kell

számolni vagy arányosan meg kell osztani. A megtérítendő részt számszerűen vagy az egészhez

viszonyítva lehet meghatározni. A fél által viselt bírósági illetékeket, és egyéb, szövetségi törvény

által szabályozott állami illetékeket, bíróságon kívüli hivatalos cselekmények költségeit, tanúk,

szakértők, tolmácsok és fordítók költségeit, a szükséges közzétételek, valamint kurátorok

költségeit, melyeket a fél a 10.§ szerint köteles volt fizetni, olyan arányban kell a félre hárítani,

amely pernyertessége mértékének megfelel.

(2) A bíróság ugyanakkor a jogvita ilyen kimenetele esetén is a teljes, ellenérdekű félre és

mellékbeavatkozója által okozott költség megtérítését is az egyik félre háríthatja, ha az ellenérdekű

fél igényének csupán olyan viszonylag csekély részével vált pervesztessé, amelynek érvényesítése

számára különleges költségeket nem okozott, vagy ha az általa támasztott követelés bírói

mérlegelés, szakértői közvetítés vagy kölcsönös elszámolás megállapításától függött.

44.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan tényállítások vagy bizonyítékok előadása esetén, melyekből a bíróság arra a meggyőződésre

jut, hogy a fél ezeket korábban is érvényesíthette volna, és egy ilyen előadás engedélyezése miatt a

jogvita megoldása késedelmet szenved, akkor a bíróság, indítványra vagy hivatalból, az ilyen

előadást tartó félre a perköltségek megtérítését pernyertessége esetén is, egészben vagy részben

átháríthatja.

(2) Ez különösen vonatkozik olyan előadásokra és bizonyítás felajánlásokra, melyeket a pernyertes fél

által benyújtott előkészítő periratoknak tartalmaznia kellett volna és amelyek későbbi előadása a

tárgyalás vagy a jogvita megoldásának késedelmét okozták.






45.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha az alperes magatartásával perindításra nem szolgáltatott indokot, és a keresetben támasztott igényt az

első alkalommal azonnal elismeri, a perköltségeket a felperes viseli, és megtéríti az alperes számára a

megindított bírósági eljárás által okozott költségeket is.

45a.§…………………………………………………………………………………………………………

(1) A házasság pervesztes fél hibáján kívüli felbontásának, megszüntetésének elismerése vagy a

házasság semmissé nyilvánítása esetén a költségeket egymással el kell számolni. Ha az egyik fél a

43.§, 1. bekezdés, utolsó mondat szerinti készpénzkiadások több mint felét fedezte, a másik

házasfél számára a többletösszeget megtéríti.

(2) Ha a házasságot a házassági törvény 55.§ szerint bontják föl és az ítélet az egyik félnek a házasság

megromlásában való hibás voltát mondja ki, a hibás házasfél a másik fél számára a költségeket

megtéríti.

46.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a költségtérítésre kötelezett rész több, érdemben nem egyetemlegesen felelős személyből áll, akkor a

költségeket fejrész szerint kell rájuk hárítani. A jogvitában való részvétel jelentős különbözősége esetén

azonban a bíróság a térítési részeket a részvételi viszonyok szerint határozza meg.

(2) Ha a költségtérítésre kötelezett személyek az ügy érdemében a polgári jog előírásai szerint

egyetemlegesen felelősek, ez a felelősség az ellenérdekű félnek megítélt perköltségekre is kiterjed. Az

egyes résztvevők által különleges perbeli cselekmények vonatkozásában felmerült költségekért a többi

résztvevő nem felel.

47.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A megkötött egyezség költségeit, más megállapodás hiányában egymással szemben el kell számolni.

Ugyanez vonatkozik az egyezség által megoldott jogvita költségeire is, amennyiben ezek megtérítését még

nem hárították jogerősen a felek egyikére.

(2) Az egyezségi tárgyalások sikertelensége esetén, az ezekhez kapcsolódó költségek megtérítési

kötelezettsége az érdemben történő döntéstől függ.

48.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az egyik fél számára az ellenérdekű félnek felróható előadások vagy késedelmes

bizonyításfelajánlások vagy az ellenérdekű fél hibájából vagy vele megtörténő véletlen miatt keletkező

események következtében a tárgyalás során költségek keletkeznek, akkor a bíróság ezen költségek

megtérítéséről, indítványra vagy hivatalból, a jogvita kimenetelétől függetlenül dönthet. Ha a döntés

időpontjában a késedelem, illetve a véletlen esemény által okozott kár nem, vagy csak aránytalan

nehézségek árán állapítható meg, a térítendő összeget a 273.§ értelemszerű alkalmazásával kell

meghatározni.

(2) Az a fél, melynek az ilyen költségek megtérítését már a jogvita alatt megítélték, ezek visszafizetésére

akkor sem köteles, ha érdemben a bírósági költségek megtérítésére ítélték.



50.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A 40-48. §-ok rendelkezései azon jogorvoslati eljárásokra és döntésekre is mérvadóak, amelyeket a

másod-harmadfokú bíróságoknak a jogorvoslati eljárás költségeiről, valamint a bíróságközi döntés

módosításának esetében a teljes megelőző eljárás költségeiről hozniuk kell. A költségtérítés kérdésében

nem mérvadó az a körülmény hogy, az alsóbb fokú döntések valamelyike az egyik fél javára szól.

(2) Ha jogorvoslat esetén a jogvédelmi érdek utólag megszűnik, akkor ezt a jogorvoslati eljárás költségeiről

szóló döntés során nem kell figyelembe venni; ha a tények tisztázása ennek során aránytalan eljárási

ráfordítást követelne meg, akkor a költségtérítésről a bíróság szabad meggyőződése szerint dönt (273.§).

51.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha jogorvoslat következtében vagy hivatalból az eljárás megszűnik, vagy azt semmissé nyilvánítják, és

ugyanakkor az egyik félnek felróható, hogy az eljárást a meglévő megszüntetési vagy semmisségi ok

ellenére is megindították vagy folytatták, vagy ha a megszűnés oka magának a félnek hibájából állt elő,

akkor indítványra vagy hivatalból a megszüntetett eljárás, valamint az esetleges jogorvoslati eljárás

költségeit erre a félre lehet hárítani.

(2) Ezen esetek kivételével a költségeket egymással szemben el kell számolni.


Olyan eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az elsőfokú szóbeli tárgyalás 2011. június 30. után

fejeződött be (vö.: 39. cikkely,10. bekezdés, BGB1, I. sz. 111/2010).

52.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Valamennyi ítéletben és az adott ítélkezési fokon a jogvitát véglegesen eldöntő határozatokban a

költségtérítési kötelezettségről is dönteni kell, kivéve, ha a bíróság a jogvita költségeiről hozott döntést a

jogerőre emelkedésig magának fenntartja. Ez a fenntartás nem megtámadható. Más határozatokban a

költségtérítésről csak annyiban lehet dönteni, amennyiben a térítési kötelezettség, az ügy érdemi

kimenetelétől függ.

(2) A költségtérítés 1. bekezdés szerinti fenntartása csak akkor megengedhető, ha a döntés jogorvoslat útján

megtámadható, és ez a meghozandó költségtérítési döntés komplexitása alapján, az eljárás gazdaságossága

miatt célszerű. Fizetési meghagyás, váltó-kifizetési megbízás vagy mulasztási, lemondási vagy elismerési

ítélet meghozatala esetén, a költségről szóló döntés fenntartása nem engedhető meg.

(3) Ha a bíróság a költségről szóló döntést magának fenntartotta, a további jogi eljárás során nem hozható

költségről szóló döntés. A költségtérítési kötelezettségen felül, az egész eljárás vonatkozásában az elsőfokú

bíróság, a jogvita jogerős lezárása után dönt.

(4) Ha a bíróság részítélet meghozatalánál a megítélt igényről vagy részigényről szóló döntésen felül a

költségtérítésről nem tud dönteni, akkor az ítéletben ki kell mondani, hogy az ilyen döntés mennyiben

marad további ítéletre.

(5) A költségtérítési kötelezettségről időbeni költségjegyzék esetén hivatalból dönteni kell.

53.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A költségtérítési kötelezettségről szóló döntéssel egyidejűleg a bíróság megállapítja a térítendő

költségek összegét, amennyiben a költségeket egymással szemben nem számolják el.



(2) Az ítélet szóbeli kihirdetésekor vagy a költségtérítési kötelezettséget kimondó határozatkor ugyanakkor

minden olyan esetben, amelyekben az ítéletet vagy a határozatot még írásban kiadmányozni kell, a költség

összegének rögzítését ennek az írásbeli kiadmánynak kell tartalmaznia.


Az 1a. bekezdés utolsó mondatot azon eljárásokban kell alkalmazni, melyekben az elsőfokú szóbeli

tárgyalás 2010.december 31. után fejeződött be (vö.: 39. cikkely, 10a. bekezdés BGB1 I. sz. 111/2010).

54.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A költségtérítést igénylő fél, költségigénye elvesztésének terhe mellett, a költségek jegyzékét ezen

jegyzék tételeinek és adatainak esetenként szükséges bizonylataival együtt (52.§) a költségtérítési

igényről szóló döntést közvetlenül megelőző tárgyaláson a bíróságnak be kell nyújtania, előzetes

tárgyalás nélküli határozathozatal esetén azonban meghallgatásakor vagy a határozathozatallal

egyidejűleg benyújtandó indítvánnyal.

(1a) Az elsőfokú szóbeli pertárgyalás végén (193.§) a bíróságnak átnyújtandó költségjegyzéket

egyidejűleg az ellenérdekű félnek is át kell adni. Ez a költségtérítéssel kapcsolatban 14 napos záros

határidőn belül állást foglalhat. Amennyiben az ügyvéd által képviselt ellenérdekű fél a felsorolt

költségekkel szemben megalapozott kifogást nem emel, ezek a költségek a bíróság döntése alapjául

szolgálnak. A kifogásokért költségtérítés nem jár.

(2) Ha egy fél számára az 1. bekezdés szerinti költségjegyzék benyújtási határideje után olyan további

költségek keletkeznek, amelyek megtérítését a másik féltől kéri, akkor a megtérítendő költségek

mértékéről szóló döntés kiegészítését indítványozhatja. Ha a költségek fizetési kötelezettségek,

akkor megalapozásukkal keletkezettnek minősülnek; ha azonban a költségtérítésre jogosult féllel

annak ellenérdekű fele is egyetemlegesen felel, a költségek csak a fizetéssel tekintendők

keletkezettnek. A költségdöntés kiegészítésére vonatkozó indítványt a költségek keletkezését

követő négy hetes, záros határidőn belül kell benyújtani; ha azonban a költségek fizetési

kötelezettséget jelentenek és a hitelező nem a fél meghatalmazottja, a határidő múlása csak akkor

kezdődik, ha a fél kötelezettségét számszerűen ismertette, és ha esedékessé válik, vagy előbb

kifizetésre kerül. A bíróság szóbeli tárgyalás nélkül, határozattal dönt; törvényszék előtti eljárásban

az elnök dönt.

54a.§ …………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a megítélt költségösszeg a térítési kötelezettségről szóló döntés végrehajthatóságának beállta

előtt nem kerül kifizetésre, akkor a térítésköteles fél köteles a költségösszegről szóló döntés

időpontjától számított törvényes késedelmi kamatok megfizetésére. Ezt a költségről szóló

döntésnek nem kell tartalmaznia.

(2) A térítésre jogosult fél kérésére a költségdöntés végrehajtásának engedélyezéséről szóló

határozatban a kamatok megfizetését is engedélyezni kell.

55.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Az elsőfokú perbíróság vagy a fellebbviteli bíróság ítéletében foglalt költségdöntést az érdemi döntés

egyidejű megtámadása nélkül csak felfolyamodással lehet megtámadni.

Hatodik cím.

Biztosíték nyújtása

Biztosíték nyújtásának módja

56.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ezen törvény rendelkezései alapján való biztosítéknyújtás készpénz vagy olyan belföldi

értékpapírok bírói letétbe helyezése útján történik, melyek az erről szóló előírások szerint kiskorúak pénzének befektetésére alkalmasak, egyéb belföldi, tőzsdén jegyzett értékpapírok letétbe

helyezésére, melyek bírói mérlegelés alapján elegendő fedezetet nyújtanak, csak az előbbiek



hiányában kerülhet sor, ha a felek másban nem állapodnak meg. Az értékpapíroknak

árfolyamjegyzetteknek kell lenniük és tartalmazniuk kell a folyó kamat- vagy nyereségrészesedési

szelvényeket és talonokat. Ezek kiszámítása a letét napján érvényes árfolyam szerint történik.

(2) A bíróság mérlegelése alapján különösen belföldi takarékpénztárak vagy belföldi mezőgazdasági

vagy egyéb előlegpénztárak betétkönyvei engedélyezhetők biztosítéknyújtás céljából. A belföldi

telken lévő, vagy belföldön általános bírósági illetékességgel rendelkező fizetőképes kezes általi

biztosítéknyújtást a bíró engedélyezhet, ha a biztosíték más módjára a biztosítéknyújtásra

kötelezett nem vagy csak nehezen képes.

(3) A bírói letét ennek tárgyán zálogjogot alapoz meg arra az igényre, melynek tekintetében a

biztosítéknyújtás történik.

Biztosíték nyújtása a perköltségekre

57.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha külföldiek ezen törvény hatálya alatt lévő bíróság előtt felperesként lépnek föl, az alperes

számára, annak kívánságára perköltségi biztosítékot kötelesek nyújtani, amennyiben ezt

államszerződések másképp nem szabályozzák.

(2) Ilyen biztosítéknyújtási kötelezettségre azonban nem kerül sor:

1. Ha a felperes általános tartózkodási helye Ausztria;

1a. Ha a felperes által az alperes számára térítendő perköltségekről szóló bírósági döntést a

felperes általános tartózkodása szerinti országában végrehajtanák;

2. Ha a felperes ezen törvény hatálya szerinti területen a perköltségek fedezésére alkalmas

ingatlanvagyonnal vagy olyan követelésekkel rendelkezik, amelyek ezen ingatlanvagyonon

telekkönyvileg végrehajthatók;

3. Házassági vitákban benyújtott kereseteknél;

4. Mandátum- és váltóeljárási kereseteknél, ellenkereseteknél, valamint nyilvános bírósági

felszólítás következtében benyújtott kereseteknél.

(3) A felperes általános tartózkodása szerinti ország törvényhozásának és magatartásának kiderítésére

az IPR törvény 4. §, 1. bekezdés, 304/1978 értelemszerűen alkalmazandó.

58.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Az alperes akkor is kérhet biztosítéknyújtást, ha a felperes a jogvita során belföldi minőségét elveszti, vagy

megszűnik az feltétel, amely alapján a külföldi a biztosíték nyújtása alól felmentve volt és a támasztott

igény elegendő fedezete nem biztosított.




59.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Az 58.§ esetein kívül a perköltségi biztosítéknyújtási indítványt egyéb kizárások mellett az alperes

érdemi előadása (74.§ vagy a szóbeli tárgyalás előtt kell benyújtani).

(2) Az indítványban mindig meg kell adni a biztosíték összegének mértékét. Az indítványról határozat

dönt.

60.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az indítványnak helyt adnak, egyidejűleg meg kell határozni a nyújtandó biztosíték összegét, és

azon határidőt is, amelyen belül ezt az összeget bírói letétbe kell helyezni vagy a felperes letéti

képtelenségét esküvel meg kell erősíteni.

(2) A biztosíték összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat a költségeket, melyeket

az alperes védekezése során valószínűsíthetően fel fog használni, kivéve az esetleges ellenkereset által keletkezett költségeket. A felperes biztosítéknyújtási képtelenségének esküvel történő

alátámasztása céljából a számára nyilvánosan megszabott határidőn belül tárgyalási határnap



kitűzését köteles kérni. Az eskü letétele a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti

bíróságnál történhet.

(3) A határozatnak a felperes számára kézbesítendő írásbeli kiadmányában közölni kell vele, hogy az

1. bekezdésben említett határidő sikertelen letelte után a keresetet a bíróság az alperes indítványára

visszavontnak nyilvánítja, vagy, ha az indítványt a jogorvoslati eljárás során teszik (58.§), a

felperes által benyújtott jogorvoslat visszavontnak lenne tekintendő. Mindkét eset határozat útján

történik, a felperes szóbeli vagy írásbeli meghallgatása a határozathozatalt megelőzi.

61.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A perköltségi biztosítéknyújtási indítvány időbeni benyújtása esetén az alperes az erről történő

döntésig nem köteles az érdemi eljárás folytatásában való részvételre.

(2) Az indítvány elutasítása esetén a bíróság ezen eljárás folytatását elrendelheti, az elutasító határozat

jogerőre emelkedésének megvárása nélkül. Ezen rendelkezéssel szemben jogorvoslatnak helye

nincs.

62.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Az érdemi eljárást a biztosíték összegének időbeni letétbe helyezése, vagy az eskü letétele után az

egyik fél indítványára folytatni kell.

(2) Ha a jogvita folyamán kiderül, hogy a nyújtott biztosíték nem elegendő, akkor az alperes ennek

kiegészítését indítványozhatja, amennyiben a támasztott igény fedezésére elegendő rész vitatott.

Az ilyen indítványnak nincs halasztó hatálya; a biztosíték kiegészítését elrendelő határozat

jogerőre emelkedés után végrehajtható.

Hetedik cím.

Költségmentes eljárás

63.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Teljes vagy részleges költségmentességet kell megítélni azon természetes személynek, aki az

eljárás költségeinek kifizetésére, szükséges létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes, és

a szándékozott jogszolgáltatás vagy jogvédelem nem tűnik nyilvánvalóan rosszhiszeműnek vagy

kilátástalannak. Szükséges létfenntartási összegként azt kell tekinteni, amelyre a félnek saját maga

és általa eltartandó családja egyszerű életvezetés céljából szüksége van. A jogszolgáltatás

különösen rosszhiszeműnek tekintendő, ha a költségmentességet nem igénylő fél az eset

valamennyi körülményének értelmes mérlegelése szerint, különösen igényének behajtási kilátásai

tekintetében az eljárás folytatásától eltekintene, vagy igényének csak egy részét érvényesítené.

(2) A költségmentességről szóló rendelkezések a mellékbeavatkozóra is vonatkoznak.

64.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A költségmentesség meghatározott jogvitára és a jogvita lezárása után megindított végrehajtási

eljárás esetén a következő kedvezményeket tartalmazhatja:

1. Ideiglenes mentesítés a következők kifizetése alól:

a) Bírósági illetékek és egyéb, szövetségi törvényben szabályozott állami illetékek;

b) Bíróságon kívüli hivatalos cselekmények költségei;

c) Tanúk, szakértők, tolmácsok, fordítók és ülnökök költségei;

d) A szükséges közzétételek költségei;

e) A kurátor azon költségei, melyeket a fél a 10.§ szerint kifizetni köteles lenne;

f) A bíróság által kijelölt törvényes képviselő vagy a fél számára bíróilag kirendelt ügyvéd vagy

képviselő szükséges készpénzköltségei;

ezen költségek tartalmazzák a szükséges fordítási és tolmácsolási költségeket is; a b - e pontokban

és az f pontban megnevezett költségeket, illetékeket és kiadásokat ideiglenesen a hivatal fedezi.

2. A perköltségi biztosítéknyújtástól való mentesség;

3. Amennyiben törvényi ügyvédkényszer vagy az eset állása szerint szükséges ügyvéd ideiglenesen

költségmentes kirendelése miatt a bíróságon kívüli egyezség tekintetében a pert megelőző jogi

tanácsadásra is kiterjed;

ehhez perbeli meghatalmazásra nincs szükség, amely viszont a fél elismeréshez, lemondáshoz



vagy egyezség megkötéséhez való hozzájárulása esetén szükséges. A 31.§, 2-3. bekezdése

értelemszerűen alkalmazandók;

4. Amennyiben a bíróság személyes jelenlétüket kihallgatás vagy a tényállás taglalása céljából

elrendeli, a fél szükséges útiköltségeinek megtérítését a GebAG 1975. tanúkra vonatkozó

rendelkezései értelemszerű alkalmazásával;

ezeket a költségeket ideiglenesen az államkincstár téríti.

(2) A költségmentesség engedélyezésénél meg kell jelölni, mely 1. bekezdésben felsorolt

kedvezmények térítendők teljesen és melyek térítendők részlegesen. Az 1. bekezdés,3. sz. szerinti

kedvezmény csak teljes mértékben adható.

(3) Költségmentesség engedélyezése esetén, az 1. bekezdés szerinti mentességek és jogok azzal a

nappal kezdődnek, amelyekben azokat indítványozták. Az 1. bekezdés, 1. sz. b-e betűk szerinti

mentességek ezen költségek és illetékességek lerovásáig még hatályosan indítványozhatók.

Ugyanez vonatkozik a gyermeki gondnoksági illetéktől való mentességre is.

(4) Az 1. bekezdés, 1. sorának f betűjében megjelölt képviselők számára indítványra az előzetesen

nyújtandó szükséges készpénzkiadásokra előleget kell nyújtani, ha ezek összességében a 100 euró

összeget előreláthatóan meghaladják.

64a.§

…………………………………………………………………………………………………………… Olyan fél, akinek számára az Európai Unió más tagállamában bizonyos jogvitára költségmentességet

nyújtottak, az ezen jogvita elismeréséről és végrehajtásáról folyó eljárásban hozott döntésre ezen cím

szerint költségmentességi igényt tarthat. A fél indítványában igazolja, hogy a megismerési eljárásban

számára költségmentességet biztosítottak, indítványához vagyonbevallást (66.§) csatol és megjelöli, mely,

a 64.§, 1. bekezdésben felsorolt kedvezményeket kívánja igénybe venni. A bíróság kimondja, hogy a 64.§,

1. bekezdés kedvezményeit a fél számára mely mértékben kell nyújtani.

64b.§

…………………………………………………………………………………………………………… Az ABGB 364.§, 3. bekezdés szerinti szomszédjogi viták peren kívüli rendezéséhez a 433.§, 1. bekezdés

szerinti indítványra költségmentesség jár. Ez tartalmazza a 64.§, 1. bekezdés 1. és 5. sora közötti

kedvezményeket is.




65.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A költségmentességet az elsőfokú perbíróságnál írásban vagy jegyzőkönyvben kell indítványozni.

Ha a perbíróság székhelye azon kerületi bíróság illetékességi területén kívül van, amelyben a fél

tartózkodási helye található, akkor a fél az indítványt a tartózkodása helye szerinti kerületi

bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja;

a 64.§, 1. bekezdés, 4. sorának esetében ezzel az indítvánnyal jegyzőkönyvbe mondhatja a

keresetet, a mulasztási ítélet elleni kifogást vagy a fizetési meghagyás kifogásolását.

(2) A költségtérítési engedélyre vonatkozó indítványról mindig az elsőfokú perbíróság dönt, akkor is

ha ez csak magasabb fokú eljárásban válik szükségessé. Az indítványról hozott határozatot az

ellenérdekű fél számára legkorábban a keresettel kézbesíteni kell.

66.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Az indítványban pontosan meg kell jelölni azt a jogügyet, amelyre a költségmentességet kérik.

Egyidejűleg csatolni kell a fél (vagy törvényes képviselője) négy hétnél nem régebbi bevallását

vagyoni, jövedelmi és családi viszonyairól és, amennyiben elvárható, megfelelő bizonylatok

bemutatását is; a vagyonbevallásban meg kell jelölni különösen a terheket, az eltartási

kötelezettségeket, és azok mértékét, valamint hogy más személy köteles-e a fél eltartására. A

vagyonnyilatkozatra a szövetségi igazságügyi miniszter által meghatározandó és az osztrák igazságügyi igazgatás hivatalos lapjában közzétételre kerülő formanyomtatványt kell alkalmazni.

Ha az indítványhoz vagyonnyilatkozatot nem csatoltak, akkor a 84. és 85.§-ok szerint kell eljárni,



miközben a 85.§, 2. bekezdés szerinti összes esetben határidőt kell szabni; a formanyomtatványt a

félnek egyidejűleg kézbesíteni kell.

(2) Az indítványról a vagyonnyilatkozat alapján kell dönteni. Amennyiben a bíróság annak helyessége

vagy teljessége szempontjából fenntartással él, akkor a vagyonnyilatkozatot felülvizsgálja. Ennek

során méltányos határidő szabásával a felet a vagyonnyilatkozat kiegészítésére, és, amennyiben

elvárható, további bizonylatok csatolására szólítja fel. A 381.§ értelemszerűen alkalmazandó.

67.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha a bíróság ügyvéd kirendeléséről dönt, akkor értesíti a perbíróság székhelye szerint illetékes ügyvédi

kamarai bizottságot, abból a célból, hogy a bizottság képviselet céljára ügyvédet jelöljön ki. A fél ezen

ügyvéd név szerinti kiválasztásával kapcsolatos kívánságainak lehetőség szerint eleget kell tenni.

68.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) A költségmentesség a fél halálával megszűnik. Az elsőfokú bíróság hivatalból vagy indítványra – a

kijelölt ügyvédére is – a költségmentességet egészben vagy részben annyiban nyilvánítja

megszűntnek, amennyiben ezt a fél vagyoni viszonyaiban beállott változások indokolják, vagy a

további jogszolgáltatás vagy jogvédelem nyilvánvalóan rosszhiszeműnek vagy kilátástalannak

tűnik.

(1a) Ha a jogvita lezárását követő egy éven belül végrehajtási eljárás nem indul, akkor ennek

indításakor hivatalból felül kell vizsgálni, hogy a további költségmentesség nyújtásának feltételei

továbbra is fennállnak-e.

(2) Az elsőfokú perbíróság hivatalból vagy indítványra – a kijelölt ügyvédére is – a

költségmentességet egészben vagy részben annyiban vonja meg, amennyiben az derül ki, hogy az

annak idején vélelmezett feltételek nem álltak fenn. Ebben az esetben a fél köteles a 64.§, 1.

bekezdés, 1. sorában megnevezett azon összegeket, amelyeket annak idején nem kellett

megfizetnie, annyiban leróni, illetve megtéríteni, és a számára kijelölt ügyvéd tarifa szerinti

költségeit megfizetni. A térítési igényről a bíróság határozattal dönt.

(3) Az 1, 1a, és 2. bekezdésben megjelölt eljárás során a bíróság a feleket méltányos határidő

szabásával új vagyonnyilatkozat benyújtására és, amennyiben elvárható, bizonylatok csatolására

szólíthatja fel. A 381.§ értelem szerint alkalmazandó.

(4) Ha a bíróság a költségmentességet megszűntnek nyilvánítja, vagy azt megvonja, akkor a kijelölt

ügyvéd a határozat jogerőre emelkedéséig még jogosult és köteles a fél érdekében cselekedni,

amennyiben ez jogi hátrányok elkerülése szempontjából szükséges. Azon határozat ügyvéd

számára történő kézbesítése, amellyel a bíróság a költségmentességet megszűntnek nyilvánítja,

vagy azt megvonja, az ellenkeresetre vagy a bíróság egyéb döntései elleni jogorvoslatra szabott

határidő múlását a nevezett határozat jogerőre emelkedéséig megszakítja. A jogerőre emelkedéssel

a teljes határidő újrakezdődik.

69.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Az elsőfokú perbíróság vonakodási büntetést szab ki azzal szemben, aki a vagyonnyilatkozatban helytelen

vagy nem teljes adatok megjelölésével költségmentességet csal ki (66.§). Aki ellen jogerősen ilyen

vonakodási büntetést szabtak ki, ezen kívül – a fél pótfizetési kötelezettségének fenntartásával (68.§, 2.

bekezdés) – a bírósági illetékek kétszeresét tartozik megfizetni. A perbíróság ezt a tényállást minden

esetben köteles jelezni az ügyészség felé.

70.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Azon 64.§, 1. bekezdés, 1. sz. szerinti összegeket, melyeknek megfizetése alól a fél fel volt mentve,

valamint a fél számára a 64.§, 1. bekezdés, 5. sz. szerint megtérített útiköltségeket közvetlenül az

ellenérdekű féltől kell behajtani, amennyiben a jogvita költségeit erre hárították vagy azokat egyezségben

magára vállalta. A bíróság a fél pernyertessége, de költségmentesség nem igénylése esetén is dönt arról,

hogy és mennyiben köteles az ellenérdekű fél a 64.§, 1. bekezdés, 1. és 5. sora szerinti összegek

megtérítésére. Ha a fél ellenérdekű fele költségtérítésre kötelezett, a költségek megállapításánál úgy kell

eljárni, mintha a fél ügyvédjét nem ideiglenes térítésmentességgel jelölték volna ki.

71.§ ……………………………………………………………………………………………………………



(1) A költségmentességet élvező felet határozattal azon összegek teljes vagy részleges utólagos

megfizetésére kell kötelezni, melyeknek megtérítése alól annak idején fel volt mentve vagy

melyeket annak idején útiköltségeinek fedezésére az államkincstár fizetett, valamint a számára

kijelölt ügyvéd tarifa szerinti honorálására is, amennyiben és mihelyt erre szükséges

létfenntartásának csorbítása nélkül képes. Az eljárás lezárását követő 3 év letelte után az utólagos

fizetési kötelezettség már nem állapítható meg.

(2) Az utólagos fizetésről szóló határozatban a 64.§, 1. bekezdés, 1. sz. b - f betűk és 5. sor szerinti

összegeket is a félre kell hárítani, nem különben az ügyvédi költségeket azok egyidejű

meghatározásával és végül a 64.§, 1. bekezdés, 1. sz. a betű szerinti összegek megtérítését is; ez a

határozat csak a jogerőre emelkedés után hajtható végre.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a feleket méltányos határidő szabása mellett új

vagyonbevallás, és amennyiben elvárható, bizonylatok benyújtására szólíthatja fel.


Akkor alkalmazandó, ha döntés 2004. november 30. után született (vö.: XVI cikkely 3. bekezdés BGB1. I.

sz. 128/2004)

72. § …………………………………………………………………………………………………………

(1) az ezen cím szerint hozott határozatok szóbeli tárgyalás nélkül születnek, kivéve ha perbíróság számára

jelentékenynek tűnő tények taglalása céljából ezt szükségesnek tartja.

(2) az ezen cím alapján hozott határozatokkal szemben az ellenérdekű fél, valamint a revizor

felfolyamodási kérelemmel élhet. A 68. §, 1. és 2. bekezdés szerinti indítványozási joguk fennmarad.

(2a) a felfolyamodást a 65.§ 2. bekezdés fenntartásával a felek és a revizor számára kézbesíteni kell. Ezek a

felfolyamodás kézbesítését követő 14 napon belül a felfolyamodást megválaszolhatják.

(3) Ügyvéd általi képviseletre a felek ezen cím szerint a bíróságnál foganatosítandó cselekményeknél

még ügyvédkényszeres perben sem kötelezettek. A költségmentességi határozatokkal szembeni

felfolyamodásokat, és a felfolyamodásokra adott válaszokat a törvényszéknél jegyzőkönyvbe lehet

mondani.




73. § …………………………………………………………………………………………………………

(1) Sem a költségmentesség engedélyezésére vonatkozó indítvány, sem más ezen cím szerinti indítvány

nem jogosítja fel a feleket arra, hogy a perbebocsátkozást vagy a tárgyalás folytatását megtagadják vagy a

határidő meghosszabbítását vagy tárgyalások elnapolását kérjék.

(2) Ha a fél a kereset megválaszolására, a fizetési meghagyás elleni kifogásra, a mandátumeljárásban és a

bérlet viszonyos eljárásban tett kifogásokra, vagy a mulasztási ítélettel szembeni ellenvetésre szabott

határidők letelte előtt költségmentességet, beleértve ügyvéd kirendelését is, indítványozza, akkor a kereset

megválaszolására, a fizetési meghagyás elleni kifogásra, a mandátumeljárásban és a bérleti viszonyos

eljárásban tett kifogásokra, vagy a mulasztási ítélettel szembeni ellenvetésre szabott határidő legkorábban

az ügyvédet kijelölő döntés, illetve az ügyvéd kijelölését megtagadó jogerős döntés kézbesítésével

kezdődik. Az ügyvéd kirendeléséről szóló döntést a bíróság kézbesíti.



(3) Ha az ügyvéd kijelölését megtagadó jogerős döntés után ugyanazon fél ügyvéd ingyenes kijelölésére

vonatkozó új indítványt nyújt be, az egyszer más a 2. bekezdés szerint megszakított határidő múlása

érintetlen marad.

Nyolcadik cím

Jelnyelvi tolmács

73a.§ …………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél siket, erősen halláskárosult, vagy beszédkárosult, akkor az eljárásban számára jelnyelvi

tolmácsot kell kijelölni, amennyiben a fél ebben magát meg tudja értetni. A tolmács költségeit a

szövetségi pénztárból kell fedezni.

(2) A fél számára jogi képviselőjével az eljárás folytatásához szükséges kapcsolat fenntartása miatt

keletkezett költségeket szintén a Szövetség fedezi. Ezek mértékét számára az 1975-ös

illetékigénylési törvény rendelkezései szerint kell meghatározni.

Kilencedik cím.

Perkísérés

73b.§ …………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az áldozat számára a büntetőeljárásban pszichoszociális perkísérést nyújtottak, akkor ez,

kérésére, a közötte és a büntetőeljárás terheltje közötti polgári perre is vonatkozik, ha a polgári per

tárgya a büntetőeljárás tárgyával tárgyi összefüggésben van, és amennyiben ez személyes

érintettségének lehető legnagyobb figyelembe vétele mellett, az áldozat perbeli jogainak megóvása

érdekében szükséges. Ezt a perkísérés által hozott áldozatvédelmi intézkedések szerint kell

megítélni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az áldozatot a büntetőeljárás tanújaként

hallgatják meg. A polgári eljárásban a pszichoszociális perkísérés maximális összege 800 euró; az

áldozat költségmentessége esetén a maximális összeg 1.200 euró.

(2) A pszichoszociális perkísérő az eljárásban bizalmi személy állásával rendelkezik. Az áldozatot

kérésére minden tárgyalásra és kihallgatásra elkíséri. A bíróság őt ezekről az időpontokról

értesíteni köteles. A bíróság a jogvita jogerős eldöntése után kötelezi az ellenérdekű felet a

pszichoszociális perkísérés költségeinek a Szövetség számára történő megtérítésére, amennyiben a

jogvita költségeit az ellenérdekű félre hárították, vagy azokat egyezségben magára vállalta.

Második fejezet.

Eljárás.

Első cím.

Periratok

74.§ …………………………………………………………………………………………………………

A jogvitára vonatkozó, szóbeli tárgyaláson kívüli indítványokat periratok útján kell benyújtani, ha a

törvény jegyzőkönyvbe vételről nem rendelkezik.

75. § …………………………………………………………………………………………………………

Minden periratnak tartalmaznia kell a következőket:

1. A bíróság megjelölése, majd név szerint a felek (elő- és utónevek), foglalkozás, lakóhely, és a fél

állása, a felek érdekében cselekvő képviselők és a vita tárgyának megnevezése;

2. A mellékletek megnevezése és száma, valamint annak megjelölése, hogy a mellékleteket

eredetiben vagy másolatban csatolták-e;

3. Magának a félnek, törvényes képviselőjének vagy meghatalmazottjának aláírása, vagy ha az

ügyvédkényszeres perben nem a 28. § 1. bekezdése kerül alkalmazásra, az ügyvéd aláírása.



75a § …………………………………………………………………………………………………………

(1) Az a fél, melynek esetében ezt védelemre méltó titoktartási érdek indokolja és névszerinti

kézbesítési megbízottat jelöl meg, lakóhelyének megadásától a periratban eltekinthet; lakóhelyét

külön periratban közölheti a bírósággal.

(2) A bíróság a fél lakóhelyének adatait zár alatt tartja és megfelelően őrzi. A fél lakóhelyének adatait

tartalmazó iratokat a fél név nélkül is köteles benyújtani. A bíróság valamennyi egyéb ilyen adatot

tartalmazó iratról anonimizált másolatot készít. Ezek eredetijét szintén zár alatt kell tartani és

megfelelően őrizni. Ezekbe az iratokba betekinteni nem lehet.

(3) A bíróság az ellenérdekű fél indítványára a zár alatt tartott adatokat közli, ha az ellenérdekű félnek

a közléshez fűződő jogos érdeke nagyobb, mint a titoktartási érdek.

(4) A bíróság az indítványokról az 1. és 3. bekezdések szerint megtámadhatatlan határozatban dönt.

76. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) A periratokban tett indítványokat indokoló tényleges viszonyokat minden periratban tömör,

áttekinthető formában ki kell fejteni és amennyiben ezen előadások bizonyítására vagy

valószínűsítésére van szükség, egyenként is meg kell jelölni azokat a bizonyító eszközöket,

amelyeket a bizonyítás vagy a valószínűsítés érdekében fel kívánnak használni.

(2) A bizonyító fél a tanú lakóhelyének megadásától eltekinthet, ha ahhoz a tanúnak védelemre méltó

titoktartási érdeke fűződik; a lakóhelyet a bírósággal külön periratban kell közölni. A 75a § 2-4.

bekezdései értelemszerűen alkalmazandók.

77. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a periratban benyújtott indítványról szóbeli tárgyalást tartanak, akkor a perirathoz a periratban

hivatkozott okmányoknak csak másolatait kell csatolni; ha az okmánynak csak egy részére történik

hivatkozás, akkor elegendő olyan kivonat csatolása, amely tartalmazza a bevezetést, az ügyhöz

tartozó helyet, a zárást, a keltezést és az aláírásokat.

(2) Ha az okmányok az ellenérdekű fél számára már ismertek, vagy azok jelentős terjedelműek, akkor

elegendő a periratban az okmány pontos megjelölése, vagy az ellenérdekű fél számára a betekintés

felajánlása, vagy ezeknek a bíróság számára történő bemutatása.

(3) Ha az okmányok nincsenek a fél birtokában, akkor meg kell adnia, milyen módon lehet ezen

okmányokat beszerezni.

78 § ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szóbeli tárgyalás előkészítésére szolgáló periratoknak (előkészítő periratok) a periratokra

vonatkozó egyéb követelmények mellett a következőket kell tartalmazniuk:

1. A fél által a szóbeli tárgyaláson benyújtani szándékozott indítványokat;

2. A tényleges viszonyokról szóló, a 76. §-nak megfelelő előkészítő iratot, amelyre a fél

indítványának indokolása, vagy az ellenérdekű fél indítványa elleni fellépés érdekében hivatkozni

kíván, valamint azon bizonyítékok megjelölése, amelyekre a fél ezen a tárgyaláson saját

kifejtéseinek igazolására, vagy az ellenérdekű fél tényállításainak megcáfolására felhasználni

szándékozik;

3. Az ügy állása szerint az ellenérdekű fél megelőző periratának tényelőadásai valódiságáról,

helyességéről és teljességéről és az ellenérdekű fél által megjelölt bizonyítékok

megengedhetőségéről szóló nyilatkozatait.

(2) Az egyes tényállítások valószínűségéről vagy hitelességéről, vagy a felajánlott bizonyítékok

vélhető bizonyító erejéről szóló fejtegetéseket az előkészítő periratba nem szabad felvenni.

(3) A csak jogi fejtegetéseket tartalmazó periratok nem megengedhetőek.

79. §………………………………………………………………………………………………………

A perirat helye szerinti jegyzőkönyvi előterjesztést a periratokról szóló rendelkezések szerint kell megtenni.

80.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A perirat által benyújtott indítvány vagy a bírósághoz benyújtott, az ellenérdekű féllel is közlendő

előterjesztés, minden előkészítő irat, annyi azonos tartalmú kiadmányban nyújtandó be, hogy

minden ellenérdekű fél számára jusson egy kiadmány és ezen felül egy példányt a bírósági iratok

közé is fel lehessen venni, amennyiben ezen törvény másként nem rendelkezik. Az iratokhoz

továbbá csatolni kell az egyéb résztvevők tájékoztatásához szükséges rovatokat is.

(2) A rovatoknak a 75.§ szerinti módon tartalmazniuk kell a bíróság, a felek és a pertárgy

megjelölését. A rovatok alkalmazásával a rövidített formájú példányok elkészítésére alkalmas

esetekben a rovatba a vita tárgya helyett a perirattal egyező tartalmú kérelmet kell felvenni. A

közelebbi rendelkezéseket rendelettel kell szabályozni.

81.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben ezen törvény rendelkezései szerint az átadott perirat egy példányát az ellenérdekű

félnek is kézbesíteni kell, akkor a perirathoz csatolni kell annak mellékletei másolatait is.

(2) A mellékletek bíróságnál visszatartott eredeti példányait az ellenérdekű félnek, kívánságra

betekintés céljából bármikor be kell mutatni.

82.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél, periratban, birtokában lévő okmányokra hivatkozott, akkor az ellenérdekű fél

kívánságára, ezeket az okmányokat eredetiben, 3 napon belül köteles a bíróságnál letétbe helyezni

és az ellenérdekű felet erről tájékoztatni. Az ellenérdekű fél az okmányokba a kézhez kapott

tájékoztatást követő 3 napon belük betekinthet, és arról másolatot készíthet.

(2) A betekintési határidőt a bíróság, törvényszéki eljárásokban a jogvitában illetékes tanács elnöke

indítványra megfelelően lerövidítheti, ha a félnek az okmányra bizonyíthatóan sürgős szüksége

van. Az ilyen indítványról szóló döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

83.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ügyvédek az okmányok eredeti példányait átvételi elismervény fejében egymásnak átadhatják.

(2) Ha az ügyvéd a neki átadott okmányt a megállapodás szerinti határidőn belül és megállapodás

hiányában az átvételt követő 3 napon belül nem adja vissza, akkor előzetes szóbeli vagy írásbeli

meghallgatás után, indítványra annak haladéktalan visszaadására kell felszólítani. Ezen határozat

vonatkozásában a 82.§, 2. bekezdés rendelkezései érvényesek. A határozat azonnal végrehajtható.

84.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha ezen törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság az átadott perirat rendeltetés szerinti

kezelését akadályozó formai hiányosságok kiküszöbölését hivatalból elrendeli. Az ilyen

határozatot elkülönített jogorvoslattal megtámadni nem lehet.

(2) Ilyen formai hiányosságnak tekintendő különösen, ha a 75. és 77. §-ok előírásait nem tartották be,

vagy ha hiányoznak szükséges perirati példányok vagy rovatok. Jogorvoslat, jogvédelmi eszköz

vagy okok helytelen megnevezése az indítvány világos felismerhetősége esetén nem jelentős

hiányosság.

(3) Ha a perirat átadására határidő volt szabva, akkor az 1. bekezdés szerint kell eljárni, ha a periratból

olyan nyilatkozatok vagy egyéb előadások hiányoznak, amelyek a perirattal foganatosított perbeli

cselekményre elő voltak írva. A kijavítandó perirat ilyen javításai és egyéb kiegészítései az általa

tartalmazott előterjesztést ugyanakkor nem módosíthatják olyan módon, hogy az a már jogerőre

emelkedett döntést befolyásolja; ha a periratból nem derül ki egyértelműen, hogy a döntést csak

részben vagy valamilyen arányban támadták meg, akkor az egészében megtámadottnak minősül.

(4) Törvényszék előtti eljárásban ezen rendelkezések kiadása a jogvitában illetékes tanács elnökének

feladata.


A XXXII. cikkely, 9. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 2. bekezdés, utolsó mondat új megfogalmazását kell alkalmazni, ha a költségmentesség engedélyezési indítványt 1997.. december 31.

után tették.



85.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Formai hiányosságok megszüntetésének céljából a felet idézni lehet, vagy számára a periratot az

egyidejűleg megjelölendő formai hiányosság megszüntetésére történő felszólítással vissza kell

szolgáltatni.

(2) Ha a perirat átadásakor határidő betartása volt szükséges, akkor annak újbóli benyújtásához új

határidőt kell megszabni, amelynek betartása tekintetében a perirat beérkezésének napján

tekintendő átadottnak. Ezen határidő meghosszabbítása nem lehetséges. Ha a költségmentességet

élvezőm vagy indítványozó cél a megszabott határidőn belül ügyvéd kijelölését indítványozza,

akkor ez a határidő az ügyvéd kijelöléséről szóló határozat kézbesítésével, illetve azon határozat

jogerőre emelkedésével kezdődik, mellyel az ügyvéd kijelölését megtagadják; a határozatot a

bíróságon keresztül kell kézbesíteni. A 73.§, 3. bekezdés értelemszerűen érvényes.

(3) Az előző rendelkezések alapján hozott határozatok ellen külön jogorvoslatnak helye nincs; a

felsőbb bírósági hatóságok felügyeleti jogának mértékét a bíróságok belső rendjéről szóló

előírások szerint kell megítélni.

86.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az olyan fél ellen, mely a periratban bíróságnak kijáró tiszteletet sértő kitételek útján megsérti, vagy amely

az ellenérdekű felet, képviselőt, meghatalmazottat, vagy szakértőt megsérti, az ezt esetlegesen fenyegető

büntetőjogi fenyegetettség mellett, a bíróság rendbírságot is kiszabhat.


Olyan periratokra alkalmazandó, melyeket 2011. június 30. után nyújtottak be a bírósághoz (vö.: XXXIX.

cikkely, 12.§ BGB1 I.sz. 111/2010).

86a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha egy perirat a 86.§ értelmében sértő kitételeket tartalmaz, akkor a kijavítási kísérlet

sikertelensége esetén a bíróság, mint rendeltetés szerinti kezelésre alkalmatlant, visszautasítja. A

bíróság ezen fél hasonló hiányosságot tartalmazó periratát tartalmi mérlegelés nélkül

visszautasíthatja; kijavítási kísérlet nem szükséges. Ezt széljegyzetben kell rögzíteni; erről

határozati döntést nem kell hozni. Erre a jogkövetkezményre a kijavítási utasításban utalni kell.

(2) Ha egy perirat zavaros, tisztázatlan, értelem és cél nélküli fejtegetésekből áll, és abból a kérelem

nem ismerhető fel, vagy már megoldott vitás pontok, vagy előterjesztett állítások ismételgetésében

merül ki, akkor javítási kísérlet nélkül vissza kell utasítani. Az 1. bekezdés, 2.-4. mondata

értelemszerűen alkalmazandó, azzal, hogy az erre történő utalást az elutasító határozatba fel kell

venni.

Második cím.

Kézbesítések

87.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben ez a törvény másképp nem rendelkezik, akkor a bírósági szervezetről szóló törvény

89a.§ ff, RGB1 217/1896 mindenkor érvényes változatában, egyebekben a kézbesítési törvény,

BGB1 200/1982 mindenkor érvényes változata szerint kell hivatalból kézbesíteni.

(2) Ezen cím rendelkezéseivel szemben, külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Bírói tanács előtti eljárásban ezen rendelkezések joga a tanács elnökét illeti meg.

A kézbesítés módja

88.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A belföldi kézbesítést általában a posta végzi. Bírósági alkalmazott vagy önkormányzat általi kézbesítést a következő esetekben lehet elrendelni:

1. ha a kézbesítés helyén postai szolgálat nincs;

2. ha a postai kézbesítés túl késői lenne vagy a kézbesítési bizonylat nem állna időben



rendelkezésre;

3. ha a kézbesítés címzettjének személye vagy annak lakcíme nem pontosan ismert, és azt a

kézbesítőnek kell kiderítenie;

4. ha a periratot olyan időben kell kézbesíteni, amelyben postai kézbesítés nincs;

5. ha a periratot más hivatalos cselekmény alkalmával vagy letartóztatott (fogvatartott) számára

kell kézbesíteni;

6. ha a periratot a bírósági épület környezetében vagy a közelben fekvő hivatalos helyek vagy

közjegyzői irodák számára kell kézbesíteni, és ha az azzal összefüggő igazgatási költség kisebb,

mint a postai kézbesítés.

89.§ ……………………………………………………………………………………………………………

A kézbesítés módjának meghatározása azon bíróság hatásköre, amelynek ítéleteit, határozatait vagy

idézéseit kézbesíteni kell, vagy amelyhez a kézbesítendő iratot be kell nyújtani vagy a jegyzőkönyvet fel

kell venni. Ez a bíróság hozza a kézbesítés miatt szükséges rendelkezéseket is.

91.§ ……………………………………………………………………………………………………………

Ha a kézbesítéssel megbízott személy (kézbesítési szerv) magatartása panaszra ad okot, akkor a tanács

elnöke, a bírósági hivatal felügyeletével megbízott bíró vagy a bírósági elöljáró, mihelyt erről tudomást

szerez, megteszi a szükséges intézkedéseket. A panasz okát szóban lehet jelezni.


Olyan periratokra alkalmazandó, melyeket 2011. június 30. után nyújtottak be a bírósághoz (vö.: XXXIX.

cikkely, 12.§ BGB1 I.sz. 111/2010).

92.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a kereset kézbesítése a cégbíróságnál bejegyzett jogi személy számára a cégbíróságnál bejegyzett, a

kézbesítés szempontjából mérvadó székhelyen nem lehetséges (FBG 3.§, 1. bekezdés, 1. és 6. sz.), mert ott

kézbesítésre alkalmas hely nincs, a felperes fél más kézbesítésre alkalmas helyet nem ad meg, és a bíróság

számára nyomozás nélkül más kézbesítési hely nem ismert, akkor a felperes fél indítványára a kézbesítés

kurátor kijelölése nélkül, akkor a közleménynek a hirdetmények könyvébe való felvétele útján történik

(ZPO 115. §). A 2. bekezdés szerinti jogkövetkezményre a közleményben utalni kell. A kézbesítés a

közlemény hirdetmények könyvébe történő felvételét követő 14 napon belük megtörténtnek tekintendő.

(2) Más kézbesítési hely bíróság számára való ismertté válásáig minden kézbesítendő iratot a bíróságnál

kell letétbe helyezni.

93.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél a jogvitára perbeli meghatalmazást adott, akkor a perbeli meghatalmazás megszüntetéséig

(36.§) minden ezen jogvitát érintő kézbesítés a név szerint közölt meghatalmazott számára történik. Ez

magában foglalja a fél meghallgatásra történő idézését is.

(2) Egy személy vállalkozására vonatkozó jogvitában a kézbesítés a cégvezető, mint címzett számára való

kézbesítéssel történhet.

Kézbesítési meghatalmazott

97.§ ……………………………………………………………………………………………………………

(1) Több, közös képviselővel vagy kézbesítési meghatalmazottal nem rendelkező személlyel

kapcsolatos vagy ellenük indított perbeli cselekményekben a bíróság az ellenérdekű fél

indítványára vagy hivatalból felszólítja őket, hogy egyiküket vagy harmadik felet közös kézbesítési

meghatalmazottként, név szerint jelöljenek ki.

(2) Ha ez nem történik meg, akkor a bíróság az ellenérdekű fél indítványára vagy hivatalból saját

veszélyükre és költségükre közös kézbesítési meghatalmazottat jelöl ki.



(3) A bíróság akkor hoz ilyen rendelkezést, ha attól az eljárás leegyszerűsítése vagy meggyorsítása

várható. Nem tesz, nem módosít, és nem szüntet meg ilyen intézkedést, ha felismerhető vagy ezek

a személyek valószínűsítik, hogy közös képviseletük elkerüléséhez jogi érdekük fűződik.

(4) A kézbesítési törvény 9.§, 5. bekezdése nem érvényes.

(5) A belföldi kézbesítési hellyel nem rendelkező személy számára kézbesítési meghatalmazás

hatályosan nem adható. A kézbesítési törvény 9.§, 2. bekezdése nem érvényes.

98.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a belföldi kézbesítési hellyel nem rendelkező feleket vagy meghatalmazottakat

felszólíthatja, hogy egyidejűleg meghatározandó, a megbízás kézbesítését követő, legalább 14

napos határidőn belül, a jogvitára kézbesítési meghatalmazottat név szerint jelöljenek ki. Ezen

felszólítás figyelmen kívül hagyása esetén a további kézbesítések a mindenkori perirat átvételi

igazolás nélküli elküldése útján történnek, addig, amíg a bíróság számára név szerinti alkalmas

kézbesítési meghatalmazott, vagy belföldi kézbesítési hely ismertté nem válik. A perirat a postai

feladását követő 14 nap elteltével kézbesítettnek számít. Erre a jogkövetkezményre a felszólításban

utalni kell.

(2) A kézbesítési meghatalmazottra a 97.§, 5. bekezdés vonatkozik.

99.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az egyes személyek számára kijelölt kézbesítési megbízott az ezen személyek részére címzett periratokat

nekik mindenesetben haladéktalanul átadni köteles. A közös kézbesítési meghatalmazott, haladéktalanul

köteles az őt kézbesítéssel megbízó személyek számára az átvett periratokba betekintést biztosítani és

ezekről másolat készítését lehetővé tenni.

100.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kézbesítés postai kézbesítés kivételével szombat, vasárnap és törvényes ünnepnapon csak a

kézbesítést kezdeményező bíróság engedélyével történhet. Az engedély csak akkor adható meg, ha

a kézbesítés határidő lejártának veszélye, jogvesztés vagy hasonló fontos ok miatt sürgős. Ezt a

kézbesítendő periratra rá kell vezetni.

(2) Az engedélyt megadó vagy megtagadó határozat jogorvoslattal nem támadható meg.

(3) Az előbbi rendelkezéseket éjszakai kézbesítés esetén is alkalmazni kell.

Pótkézbesítés

103.§ ………………………………………………………………………………………………………

A kézbesítési törvény 16.§, 2. bekezdése szerinti személyek számára történő pótkézbesítés tilos, ha a

jogvitában a címzett ellenérdekű feleként vesz részt.

Keresetek kézbesítése

106.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kereseteket átviteli elismervény fejében kell kézbesíteni. Pótcímzettnek történő kézbesítés

megengedett.

(2) Ha a kézbesítés külföldön a kézbesítés szerinti állam hatóságai útján történik, akkor elegendő ezen

állam jogának a periratokra vonatkozó előírásainak betartása. Ez nem érvényes, ha ezen előírások

alkalmazása az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Konvenciójával, BGB1 210/1958,

összeegyeztethetetlen lenne.

112.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha mindkét felet ügyvéd képviseli, akkor a periratot benyújtó ügyvédek mindegyike az ellenérdekű fél

vagy ügyvédje számára szánt iratot küldönc, posta, telefax, vagy elektronikus levél útján közvetlenül küldi

meg; a megküldést a perirat bíróságnak benyújtott példányára rá kell vezetni. Ez nem vonatkozik a címzett

saját kezéhez kézbesítendő periratokra vagy azokra, melyeknek kézbesítésével záros határidő kezdődne el.




Akkor alkalmazandó, ha az ismertetendő döntés dátuma 2004. december 31. utáni (vö.: XXXII. cikkely, 4.

§, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003).

Kézbesítés nyilvános közzététel útján.

115.§ ………………………………………………………………………………………………………

A kézbesítés nyilvános közzététel (kézbesítési törvény 25.§) útján történik, ha az ehhez szükséges feltételek

meglétét valószínűsítik. A nyilvános közzététel olyan tartalmú közlés közlemények könyvébe való felvétele

útján történik, hogy a bíróságnál kézbesítendő perirat található. A közlésnek tartalmaznia kell a

kézbesítendő perirat tartalmának rövid megjelölését a perbíróság és a pertárgy megjelölését, valamint a

perirathoz való hozzájutás lehetőségeit és az ezen közzététel jogkövetkezményre történő utalást. A

közlemények könyvébe való felvétellel megtörténtnek tekintendő.

Kézbesítés a kurátornak.

116.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság indítványra vagy hivatalból kurátort jelöl ki azon személyek számára (9.§) akiknek történő

kézbesítés tartózkodási helyük ismeretlensége miatt csak nyilvános közzététel útján lenne lehetséges, ha

ezen személyek a számukra történő kézbesítés következtében jogaik védelmére perbeli cselekményt

lennének kénytelenek foganatosítani, különösen akkor, ha a kézbesítendő irat ezen személyek idézését

tartalmazza.



§, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003).

117.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kurátor kijelölését, nevét és lakhelyét, valamint a kézbesítendő perirat tartalmának rövid

megjelölését a perbíróság és a pertárgy megjelölése mellett a közlemények könyvébe való felvétel

útján ismertetni kell. A közleménynek tartalmaznia kell azt a megjegyzést, hogy azon személy,

akinek számára kurátort jelöltek ki, saját fellépéséig vagy meghatalmazott név szerint ismertté

válásáig saját veszélyére és költségére a kurátor képviseli.

(2) A közlemény tartalmát a közlemények könyvébe fel kell venni. Amennyiben az egyes esetben

célszerűnek tűnik és a pertárgyhoz viszonyítva nem jár túl nagy költségráfordítással, indítványra

vagy hivatalból elrendelhető, hogy a közlemény az újságokban is megjelenjen. Ezen rendelkezés

ellen jogorvoslatnak helye nincs. Törvényszék előtti eljárásban ezen rendelkezést a jogvitában

illetékes tanács elnöke hozza. A közlemény közzététele hivatalból történik.

(3) (Megjegyzés: megszüntetve a BGB1, 135/1983.. által).



§, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003).

118.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kézbesítés a közlemény tartalmának a közlemények könyvébe történő felvételével és a kézbesítendő

irat kurátornak történő átadásával megtörténtnek számít.

(2) A közzétételnek és a kurátor kijelölésének költségeit a térítési igény csorbítása nélkül az a fél fedezi,

akinek perbeli cselekménye ezeket kezdeményezte.





§, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 112/2003).

Az adatok törlése a közlemények könyvéből

119.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kurátor kijelöléséről szóló közleményt törölni kell, mihelyt a kurátort tisztségéből jogerősen

felmentették vagy az egyéb okból megszűnt.

(2) A 115.§ szerinti közlést törölni kell, ha felvétele óta egy hónap eltelt és a bíróság a közzétételre

hosszabb időtartamot nem szabott meg.

Kézbesítés külföldön

121.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kézbesítési törvény 11.§ 2. és 3. bekezdésében fel nem sorolt személyek számára történő

kézbesítésre a szövetségi igazságügyi miniszter a szövetségi kancellárral egyetértésben,

rendeletben engedélyezheti a postai kézbesítést, a világ postai forgalmában szokásos térti

vevényekkel, olyan országokba, amelyekbe a kézbesítési törvény 11.§, 1. bekezdés szerinti

kézbesítés nem lehetséges vagy nehézségekkel jár.

(2) Ha a külföldön található személy számára történő kézbesítésről szóló elismervény méltányos időn

belül nem érkezik meg, akkor a fél az ügy állása szerint a kézbesítést nyilvános közzététel

(kézbesítési törvény, 25. §) vagy a 116.§ szerinti kurátor kijelölése útján indítványozhatja.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amelyben a külföldi kézbesítést sikertelenül kísérelték meg,

vagy a kérelem a külföldi hatóság jogsegélyének nyilvánvaló megtagadása miatt nem kecsegtet

sikerrel. A tagállami polgári és kereskedelmi bírósági és peren kívüli ügyek iratainak

kézbesítéséről szóló 1393/2007 sz. rendelet (EK) előírásai és az 1348/2000 sz. (EK), AB1. L 324

(2007.12.10) 79.old. rendelkezései érintetlenek maradnak.

Harmadik cím.

Határidők és tárgyalási határnapok.

Határidők.

123.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a perbeli cselekmények foganatosításának határidőit nem közvetlenül a törvény határozza meg

(törvényes határidők), azokat az egyes esetek követelményeire és sajátosságaira való tekintettel a

bíró határozza meg (bírói határidő).

124.§ …………………………………………………………………………………………………………

A bírói határidő múlása a határidőt elrendelő határozatnak azon fél számára történő kézbesítésével

kezdődik, aki ezt a határidőt kérte; ha a határozatot nem kell kézbesíteni, akkor a határozat

kihirdetésével, amennyiben a határidő rögzítésénél mást nem határoztak.

125.§ …………………………………………………………………………………………………………

(1) A napokban meghatározott határidő kiszámításánál a határidő kezdetét jelentő időpontot vagy

eseményt tartalmazó napot nem kell hozzászámítani.

(2)A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő az utolsó hét vagy utolsó hónap

azon napjának leteltével fejeződik be, amelynek megnevezése vagy száma azon napnak felel meg,

amelyen a határidő kezdődött. Ha az utolsó hónapban ez a nap hiányzik, akkor a határidő ezen

hónap utolsó napjának elteltével végződik.

(3)A határidő végét egy bizonyos naptári nap megadásával is meg lehet jelölni.

126.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A törvényes és bírói határidők kezdetét és múlását a szombatok, vasárnapok, ünnepnapok vagy

nagypéntek nem akadályozza.

(2)Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, akkor a határidő

utolsó napja az ezt követő nap, ha ez nem az előzőekben megnevezett napok egyike.

128.§ ………………………………………………………………………………………………………… (1) Azon törvényes határidőket, amelyeknek meghosszabbítását a törvény kifejezetten nem tiltja

(záros határidők), valamint azon bírói határidőket, amelyekről ezen törvény másképp nem

rendelkezik, a bíróság meghosszabbíthatja. A határidőknek a felek megegyezése általi

meghosszabbítása nem megengedett.

(2)A bíróság indítványra ilyen meghosszabbítást engedélyezhet, ha a határidőt kérő fél a határidős

perbeli cselekmény időbeni foganatosításában elháríthatatlan vagy nagyon jelentős okból

akadályozva van, és a határidő meghosszabbítása nélkül jóvá nem tehető kárt szenvedne.

(3)Az indítványt a meghosszabbítandó határidő lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. Az

indítványról előzetes szóbeli tárgyalás nélkül lehet dönteni; a határidő ismételt

meghosszabbításának engedélyezése előtt azonban az ellenérdekű felet meg kell hallgatni, ha az

indítványt a két fél nem egyetértésben nyújtotta be.

(4)Az indítvány indokolására felhozott körülményeket a bíróság számára felszólításra

valószínűsíteni kell. Megfelelő indoklás nélküli indítványt el kell utasítani.

(5)A határidő meghosszabbításával egyidejűleg azt a napot is meg kell jelölni, amellyel a

meghosszabbított határidő befejeződik.

129.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A felek megegyezésével minden határidő lerövidíthető. Ezt a megállapodást a bírósági

hatályosság érdekében okmánnyal kell igazolni.

(2)A bíróság a bírói és törvényes határidőket csupán az egyik fél indítványára is lerövidítheti, ha

olyan körülmények valószínűsíthetők, amelyek miatt az ilyen lerövidítést fenyegető jelentős

hátrányok elhárítása ajánlottnak tűnik és, ha a vonatkozó perbeli cselekmény foganatosítása a

lerövidített határidő alatt nehézség nélkül lehetséges azon fél számára, amelynek cselekvését a

határidő megszabja.

Tárgyalási határnapok.

130.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Tárgyalási határnapok kijelölése fél indítványára történik, ha a törvény másként nem

rendelkezik. Az ezen törvény rendelkezéseiben meghatározott esetek kivételével a tárgyalási

határnapok kijelölése, beleértve azok helyét, napját és óráját is, a bíróság feladata.

(2)A tárgyalási határnap kijelölése, valamint az erre történő idézés külön jogorvoslattal nem

támadható meg.

131.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Azon fél értesítése a tárgyalási határnap kitűzéséről és az ezen való megjelenésre felszólító

felhívása (idézés), amely a tárgyalási határnap kitűzését kérte, rovattal történik, az ellenérdekű fél

értesítése pedig az idézés kiadmányával ellátott perirati példány vagy jegyzőkönyvi másolat

kézbesítésével. A tárgyalási határnap hivatalból történő kijelölése esetén mindkét felet rovatok

kézbesítésével kell idézni.

(2)Ügyvédkényszeres perben a szóbeli tárgyalásra történő idézésnek, amennyiben ez nem már

közvetlenül ügyvédhez történik, különösen tartalmaznia kell ügyvédnek képviselőként történő



időbeni kijelölését, a felekkel közölni kell, hogy a törvény milyen következményeket tartalmaz az

ügyvéd kijelölésének vagy a tárgyalási határnapnak elmulasztása esetén.

(3)A szóbeli bírói döntések kihirdetési határnapjaira a feleket csak annyiban kell idézni,

amennyiben sem azok, sem képviselőik vagy meghatalmazottjaik a kihirdetésen nem voltak jelen.

132.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalásokat a bíróság székhelyén kell tartani.

(2)Szóbeli tárgyalás határnapja a bíróság épületén kívüli helyre is kitűzhető, ha a tárgyalás ezen a

helyen könnyebben lefolytatható vagy ezáltal nagyobb költségráfordítás takarítható meg.

(3)A tárgyalásokon csak fegyvertelen személyek vehetnek részt. A jelenlétet nem szabad

megtagadni olyan személyektől, akik közszolgálatuk miatt fegyver viselésére kötelezettek vagy a

bírósági szervezetről szóló törvény, RGBI, 217/1896, 2. és 8.§-ok szerint, vagy a bíróság bírósági

épületen kívüli ülése során a tárgyalóterembe meghatározott fegyvert bevihetnek.

133.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalás az ügy kikiáltásával kezdődik.

(2)A tárgyalást elmulasztja az a fél, amely fél a tárgyalásra kitűzött időben nem jelenik meg, vagy

ha megjelenésekor bírói felszólítás ellenére érdemben nem tárgyal, vagy az ügy kikiáltása után

ismét eltávozik.

(3)Mulasztottnak tekintendő a tárgyalás akkor is, ha a fél olyan perbeli cselekményeken is ügyvéd

nélkül jelenik meg, amelyekre a törvény ügyvéd bevonását teszi kötelezővé.

134.§ ……………………………………………………………………………………………………… A tárgyalások elhalasztása csak bírói döntéssel történhet. Ilyen halasztásra indítványra vagy

hivatalból kerülhet sor:

1. Ha az egyik vagy mindkét fél időbeni megjelenését vagy a köztük való tárgyalás

folytatását vagy felvételét számukra elháríthatatlan vagy igen jelentős körülmény

akadályozza, különösen akkor, ha a halasztás elmaradása miatt az egyik fél számára

jóvá nem tehető kár keletkezne;

2. Ha a bíróság más irányú halaszthatatlan hivatalos kötelességei vagy más fontos okok

miatt a tárgyalás felvételében vagy folytatásában akadályozva van;

3. Ha a perbíróság előtt nem haladéktalanul végrehajtható, de a tárgyalás folytatása

szempontjából mégis jelentős bizonyításfelvételt rendelnek el, vagy a tárgyalás

folytatásának érdekében okmányok, tájékoztatási anyagok vagy szemrevételezendő

tárgyak beszerzése válik szükségessé;

4. Ha a tárgyalás a bíróság által erre kijelölt határnapon az előzőekben említett

akadályok közbejötte miatt nem folytatható le.

135.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalási határnap elhalasztására vonatkozó indítványt a 134. § 1. sora szerint, akkor is, ha

mindkét fél egyetértésben indítványozza, a megjelenést, vagy a tárgyalás felvételét vagy folytatását

akadályozó körülményekkel igazolni kell. Az indítvány indoklására felhozott körülményeket a

bíróság kérésére valószínűsíteni kell.

(2) Megfelelő indoklás hiányában az indítványt el kell utasítani.

136.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalás határnap elhalasztására vonatkozó indítványt magán a tárgyaláson vagy annak kezdete

előtt lehet benyújtani.

(2) Az első esetben az indítványról a jelenlévő ellenérdekű fél meghallgatása után, haladéktalanul

határozatban kell dönteni, és, ha a halasztást megtagadják, a tárgyalást további megszakítás nélkül

fel kell venni vagy folytatni kell. Azon félre, amely a döntés előtt eltávozik vagy az indítvány



elutasítása után az érdemi tárgyalást megtagadja, a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei

vonatkoznak.

(3) A tárgyalás megkezdése előtt beérkező halasztási indítványokra a 128.§, 3. bekezdés megfelelő

rendelkezései vonatkoznak.

137.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a felekkel szóban haladéktalanul közli az új tárgyalás

napját és óráját. A tájékoztatás egyébként rovat segítségével történik.

(2) Ezen rendelkezést különösen akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalás elhalasztása bizonyításfelvétel

céljából történik.

138.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bíróság összetételében bekövetkezett változás miatt új tárgyalásra nincs szükség, akkor a tárgyalás

elhalasztásának esetében az a bíró vagy tanácselnök, aki előtt a tárgyalás folyik, a későbbi tárgyalás során a

tárgyalási jegyzőkönyv alapján szóban előadja a korábbi szóbeli tárgyalás lényeges eredményeit és az ezen

kívül figyelembe veendő peraktákat és a megszakított tárgyalást, ezekhez kapcsolódva folytatja.

139.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha az előkészítő perirat vagy jegyzőkönyv másolat kézbesítése, melyekről idézést adtak ki, annyira

elhúzódik, hogy az idézés kézbesítése és a kitűzött tárgyalási határnap közt eltelt idő az ellenérdekű fél

számára a szóbeli tárgyalásra vagy ügyvédkényszeres esetekben ügyvéd időbeni kijelölésére megfelelő

előkészítést nem biztosít, és ha az ellenérdekű fél a kézbesítés elhúzódásában nem hibás, akkor a bíróság

vagy törvényszék előtti eljárásokban az ügyet tárgyaló tanács elnöke a kitűzött határnapot indítványra vagy

hivatalból még annak megtartása előtt elnapolhatja. Erről a tárgyalásra idézett valamennyi személyt

haladéktalanul tájékoztatni kell.

Közös rendelkezések.

140.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a határidők kijelölése vagy a tárgyalási határnapok kitűzése nem a bíróság döntése vagy szóbeli

tárgyalás alapján történik, akkor ez törvényszéki eljárás esetén a jogvitában illetékes tanács

elnökének feladata.

(2) Ugyanez vonatkozik határidő meghosszabbítására vagy lerövidítésére vonatkozó indítványról

hozott döntésre vagy a tárgyalás elnapolására, kivéve, ha az indítványt szóbeli tárgyalás alatt

nyújtják be.

141.§ ………………………………………………………………………………………………………

A határidő első meghosszabbítása és a tárgyalási határnap első elhalasztása jogorvoslattal nem támadható

meg, ha az engedélyezett határidő-hosszabbítás az eredeti határidő időtartamát és a tárgyalás elnapolása

négy hetes időtartamát nem lépi túl.

142.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A határidő meghosszabbítására vagy a tárgyalási határnap elnapolására okot adó fél viseli,

hivatalból vagy az ellenérdekű fél indítványára az utóbbi számára emiatt okozott költségeket,

melyeknek összegét a bíróság állapítja meg. Ezen költségek visszatérítését akkor sem lehet kérni,

ha az ellenérdekű felet az ügy érdemében a bírósági költségek térítésében marasztalják.

(2) Ha a költségtérítési indítványt tárgyalás alatt nyújtják be, akkor erről a jelenlévő ellenérdekű fél

meghallgatása után haladéktalanul dönteni kell.

(3) Ha a tárgyalás mindkét fél meg nem jelenése miatt hiúsul meg, akkor mindkét fél viseli az ez által

okozott költségek felét.

143.§ ………………………………………………………………………………………………………



Az ebben a címben a bíróságot vagy a tanács elnökét megillető jogok, az általa meghatározandó határidők

és tárgyalási határnapok tekintetében a megbízott vagy felkért bírót is megilletik.

Negyedik cím.

A mulasztás következményei, visszahelyezés az előző állapotba.

A mulasztás következményei.

144.§ ………………………………………………………………………………………………………

Egy perbeli cselekmény elmulasztásának következménye, hogy a felet a foganatosítandó perbeli

cselekményből kizárják függetlenül az ebben a törvényben egyes esetekre elrendelt további hatályoktól.

145.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A mulasztás törvényi következményeivel való fenyegetésre csak a törvényben különlegesnek jelölt

esetekben van szükség. A következmények maguktól állnak be, amennyiben ezen törvény

rendelkezései szerint beálltuk a mulasztás jogi hátrányainak realizálására irányuló indítványtól van

függővé téve.

(2) Az utóbbi esetben az elmulasztott perbeli cselekményt, ha arra határidő volt megszabva, az

indítvány bírósági benyújtásának napjáig, ha azonban az elmulasztott perbeli cselekményt

tárgyaláson kellett foganatosítani, a mulasztási következmények realizálására vonatkozó

indítványról szóló tárgyalás lezárásáig lehet bepótolni.

Visszahelyezés az előző állapotba.

146.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél előre nem látható vagy elháríthatatlan esemény miatt – például azáltal, hogy egy

kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást – a tárgyaláson való időbeni megjelenésben

vagy egy határidős perbeli cselekmény időbeni foganatosításában akadályozva volt, és az ezáltal

okozott mulasztás a fél számára a foganatosítandó perbeli cselekményből való kizárás jogi

hátrányát vonta maga után, akkor, indítványra, engedélyezni kell ezen fél számára az előző

állapotba való visszahelyezést, ha a törvény másként nem rendelkezik. Az, hogy a fél a

mulasztásban hibás, a visszahelyezés engedélyezését nem akadályozza, amennyiben kisebb fokú

hibáról van szó.

(2) A visszahelyezési indítvány nem támaszkodhat olyan körülményekre, amelyeket a bíróság már

elégteleneknek ítélt és ezek alapján nem engedélyezheti a fél számára az éppen elmulasztott

határidő meghosszabbítását, vagy az elmulasztott tárgyalási határnap elnapolását.

147.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A visszahelyezés engedélyezésére vonatkozó indítványt további eljárás nélkül el kell utasítani,

amíg a fél az elmulasztott perbeli cselekményt a 145.§, 2. bekezdés szerint közvetlenül pótolni

tudja.

(2) Ha ugyanezen fél a visszahelyezést egy mulasztás következtében hozott ítélettel szemben és a

visszahelyezést ezen ítélet fellebbezési határidejének lejártakor indítványozza, akkor az utóbbi

visszahelyezési indítvány eljárását az első visszahelyezési kérelemről hozott jogerős döntésig el

kell halasztani.

(3) A visszahelyezés engedélyezésére vonatkozó indítványt el kell utasítani, ha a fél visszahelyezési

indítványának igazolására, a határidő meghosszabbításának vagy a tárgyalás elnapolásának

érdekében kifejtett akadályokkal szemben felléphetett volna, vagy ha ezen akadályok már akkor

megszűntek, mivel a fél a perbeli cselekményt a 145.§ 2. bekezdése szerint maga is pótolni tudta

volna.

148.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A visszahelyezés engedélyezésére vonatkozó indítványt annál a bíróságnál kell benyújtani,

amelynél az elmulasztott perbeli cselekményt foganatosítani kellett.



(2) Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az indítvány 14 napon belül kell benyújtani. Ez a határidő

azzal a nappal kezdődik, amelyen a mulasztást okozó akadály elhárult; azt meghosszabbítani nem

lehet.

(3) Nyilvánvalóan késve benyújtott indítványokat további eljárás nélkül el kell utasítani.

149.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A visszahelyezést indítványozó félnek a vonatkozó periratban vagy a periratot helyettesítő

jegyzőkönyvi előadásban a visszahelyezési indítványt megalapozó valamennyi körülményt

részleteznie kell és meg kell jelölnie valószínűsítésük eszközeit. Az indítvánnyal egyidejűleg

pótolni kell magát az elmulasztott perbeli cselekményt, vagy tárgyalási határnap elmulasztása

esetén azt, amit a szóbeli tárgyalás előkészítéséhez a mulasztó félnek elő kellett adnia.

(2) Az előző állapotba való visszahelyezési indítványról, a bíróság határozattal dönt, ha szükségesnek

tartja, szóbeli tárgyalás után.

150.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A visszahelyezés engedélyezésével a jogvita azon állásába kerül vissza, amelyben a mulasztás

bekövetkezése előtt volt. A mulasztás következtében már meghozott ítéletet a visszahelyezés

engedélyezésével hatályon kívül kell helyezni.

(2) Tárgyalási határnap elmulasztása esetén már a visszahelyezési indítvány tárgyalására kitűzött

határnapon össze kell kötni a visszahelyezés engedélyezéséről szóló indítvány tárgyalását azon

tárgyalással, melynek foganatosítására az elmulasztott határnap ki volt jelölve, vagy a

visszahelyezési indítvány engedélyezésének esetében ezt a tárgyalást is meg kell indítani.

152.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az korábbi állapotba való visszahelyezés engedélyezéséről szóló indítvány a jogvita menetét nem

akadályozza. A bíróság ugyanakkor indítványra elrendelheti annak ideiglenes félbeszakítását, hogy

az előreláthatóan engedélyezésre kerülő visszaállítás teljes sikerét biztosítsa, és ha egyidejűleg a

per félbeszakítása a visszaállítás indítványozója ellenérdekű fele számára jelentős hátrányokat nem

okoz.

(2) Ha a jogvitát ebben az időben magasabb fokú bíróságon tárgyalják, akkor ezt a jogorvoslati eljárás

ideiglenes megszakításának elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) A visszahelyezési indítványról szóló döntés után a megszakított eljárást indítványra vagy

hivatalból újra fel kell venni.

153.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az előző állapotba történő visszahelyezés engedélyezéséről szóló döntés ellen, jogorvoslatnak helye nincs.

154.§ ………………………………………………………………………………………………………

A visszahelyezést indítványozó fél viseli az ellenérdekű félnek a mulasztás és a visszahelyezési indítvány

által okozott összes költségét, valamint a visszahelyezés következtében hatályát vesztett eljárás költségeit

is, tekintet nélkül arra, hogy az indítványnak helyt adtak-e vagy sem.

Ötödik cím.

Az eljárás megszakítása és nyugvása.

A fél halála.

155.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fél halála az eljárást csak akkor szakítja félbe, ha az elhalálozott felet sem ügyvéd, sem más,

általa perbeli meghatalmazással felruházott személy nem képviselte.

(2) A félbeszakítás az eljárásnak az elhalálozott fél jogutódja általi felvételéig tart, vagy ha az

ellenérdekű fél korábban kurátor kijelölését indítványozza (811.§, a.b.G.B.), hogy az eljárást ezzel

szemben folytassa, akkor az eljárás kurátor általi felvételéig.



(3) Az eljárásnak az elhalálozott fél jogutódjai általi felvétele érdekében az ellenérdekű fél a jogvitát

az elhalálozott fél halálának idején tárgyaló bíróságnál indítványozhatja ezen jogutódok idézését is.

(4) Az idézést a keresetekre vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.

156.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az idézett jogutódok egyike sem jelenik meg, akkor a bíróság az eljárást az ellenérdekű fél

indítványára az állított jogutódlás elegendő bizonyítottsága esetén határozatban, az elhalálozott fél

jogutódjai által felvettnek nyilvánítja.

(2) Azon a tárgyaláson, amelyen az eljárás felvételéről szóló határozatot kihirdették, az ügy érdemi

eljárása is megkezdhető.

157.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha az idézett jogutódok vagy valamelyikük a tárgyaláson megjelennek, és a perhez való csatlakozási

kötelezettségüket vitatják, erről a bíróság szóbeli tárgyalás után dönt. Ha a bíróság az eljárás felvételének

kötelezettsége szerint dönt, akkor a döntés kihirdetése után ugyanazon tárgyaláson az ügy állása szerint az

érdemi eljárást is fel kell venni vagy folytatni kell. Ez különösen vonatkozik arra, ha a kihirdetett határozat

elleni felfolyamodás előreláthatóan nem járna sikerrel.

A perképesség elvesztése, változás a törvényes képviselő személyében.

158.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél perképességét elveszti, vagy ha a fél törvényes képviselője meghal, vagy képviseleti

jogosultsága a fél perképessé válása nélkül megszűnik, az eljárás csak akkor szakad meg, ha az

ezen változások által érintett felet sem ügyvéd, sem más perbeli meghatalmazással felruházott

személy nem képviseli.

(2) A megszakítás ezekben az esetekben addig tart, amíg a törvényes képviselő vagy az új törvényes

képviselő kijelölését az ellenérdekű félnek bejelenti, és az eljárást felveszi.

(3) Az ilyen felvétel érdekében az ellenérdekű fél indítványozhatja a perképtelenné vált fél törvényes

képviselőjének vagy az új törvényes képviselőnek idézését.

Fizetésképtelenségi eljárás megindítása.

159.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fizetésképtelenségi szabályzat határozza meg, hogy a fél vagyonát érintő fizetésképtelenségi eljárás

indulása esetén az eljárás mennyiben szakad félbe.

Változás az ügyvéd személyében.

160.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a fél ügyvédje meghal, vagy a fél további képviseletére alkalmatlanná válik, az eljárás annyiban

szakad meg, amennyiben az ügyvédi képviselet törvényesen elő van írva, amíg a fél más ügyvédet

nem jelöl ki, és ez az ügyvéd kijelölését az eljárás egyidejű felvétele mellett az ellenérdekű félnek

nem jelenti be.

(2) Az eljárás felvételének érdekében ellenérdekű fele indítványára a bíróság az új képviselőt kijelölő

felet is felszólíthatja, hogy a kijelölést egyidejűleg meghatározandó határidőn belül tegye meg. Ezt

az indítványt azon bírósághoz kell benyújtani, amelynél a jogvita az ügyvéd halálakor vagy a

további képviseletre való alkalmatlanná válásakor folyt. Ha az új képviselőt a rögzített határidőn

belül a bírósággal nem közlik, akkor a határidő lejártával az eljárást felvettnek kell tekinteni, és

ettől kezdve a bejelentést elmulasztó felet sújtják mindazon joghátrányok, amelyeket ez a törvény

az ügyvéd kijelölésének elmulasztásához az ügyvédkényszeres esetekben fűz. A mulasztó fél által

a határidő lejárta után átadott periratokra a 37. § 2. bekezdés előírása értelemszerűen

alkalmazandó.



A bíróság tevékenységének megszűnése.

161.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bíróság tevékenysége háború vagy egyéb esemény következtében megszűnik, akkor ezen

állapot időtartamára minden, ennél a bíróságnál tárgyalt jogvitában folytatott eljárás is félbeszakad.

(2) Az akadály megszűnése után bármelyik fél kezdeményezheti az eljárás felvételét.

A fél véletlen akadályoztatása.

162.§ ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a felek egyike háborús időben katonai szolgálatát tölti, vagy olyan helyen tartózkodik, amelyen

felsőbb rendelkezés, háború vagy más események miatt a jogvitát tárgyaló bírósággal kapcsolatot

nem tud tartani, és ha egyidejűleg fennáll annak veszélye, hogy ezek a körülmények a pervezetést

ezen fél számára hátrányosan befolyásolhatják, akkor, még a távol lévő fél perbeli

meghatalmazottsággal felruházott képviselővel való rendelkezése esetén is, indítványra vagy

hivatalból az akadály megszűnéséig az eljárás félbeszakítását kell elrendelni.

(2) Az erre irányuló indítványt a jogvitát tárgyaló bíróságnál kell benyújtani; azt jegyzőkönyvbe lehet

mondani. A döntés előzetes szóbeli tárgyalás nélkül születik; a bíróság a döntés előtt ugyanakkor a

tisztázáshoz szükséges vizsgálatokat elrendelheti.

(3) A félbeszakított eljárás felvételét a felek bármelyike kezdeményezheti.

A megszakítás hatálya.

163.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az eljárás félbeszakításának hatálya szerint a félbeszakítás időtartama alatt a jogvita tárgyalására

szóló idézéseket kiadni nem lehet, az esetleg már a félbeszakítás utánra szóló idézések hatályukat

vesztik, és a perbeli cselekmények foganatosítására szabott határidők múlása megszűnik. Az

eljárás felvételével a teljes határidő múlása újra kezdődik.

(2) A félbeszakítás alatt az egyik fél által a függő jogvita tekintetében a másik féllel szemben

foganatosított perbeli cselekményeknek jogi hatálya nincs.

(3) A szóbeli tárgyalás lezárása után bekövetkező megszakítás az ezen tárgyaláson hozott döntés

kihirdetését nem akadályozza.

A megszakított eljárás felvétele.

164.§ ………………………………………………………………………………………………………

A megszakított eljárás felvételét, ha az előző rendelkezések mást nem írnak elő, a szóbeli tárgyalás

kitűzésére vagy folytatására irányuló indítvánnyal, ha viszont a megszakítás perbeli cselekmény

foganatosítási határidejének múlása alatt következett be, ezen perbeli cselekmény új határidejének

szabására vonatkozó indítvánnyal lehet kérni. A megszakítás okának megszűnését valószínűsíteni kell.

Ezen rendelkezések vonatkoznak különösen arra az esetre is, ha a fél a 811. § a.b.G.B szerinti halála miatt

vagy más okból a hagyatékra kurátort jelöltek ki; a felvételt nem csupán a kurátor, hanem az elhalálozott

fél ellenérdekű fele is indítványozhatja.

165. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Az eljárás 164. § szerinti felvételét célzó indítványt annál a bíróságnál kell benyújtani, amely a

megszakítás okának bekövetkezte idején a jogvitát tárgyalta.

(2) A 164. § szerinti indítványokról szóló döntés előzetes szóbeli tárgyalás nélkül születik; a bíróság

azonban a megszakítási ok megszűnésének kétségessége esetén a döntés előtt az ellenérdekű felet

meghallgathatja.

(3) A felvételi indítványról szóló tárgyalás időpontjának kitűzésénél (155. §), valamint a 158, 159.,

160., 161., 162., és 164. §-ok szerinti felvételi indítványoknak helyt adó és az eljárás felvételét

hivatalból elrendelő határozatokban az eljárás felvételét elrendelő döntésben a felek számára a

mulasztás esetén bekövetkező jogkövetkezményeket jelezni kell.

166. §………………………………………………………………………………………………………



(1) a 156., 157., és 158. §-ok, 3. bekezdés eseteiben az eljárás felvételére kötelező döntésben meg kell

jelölni azt az időpontot, amelyben az eljárás felvettnek tekintendő, ha az érdemi eljárást a felvételi

indítvány tárgyalására kitűzött tárgyalásban nem vették fel.

(2) Valamennyi más esetben a felvételi indítványról szóló döntésében vagy az eljárás hivatalból

történő felvételét elrendelő határozatában ezt az időpontot a bíróság határozza meg.

167 §.………………………………………………………………………………………………………

A megelőző rendelkezések értelemszerűen alkalmazásra kerülnek, ha ezen törvény szerint vagy más, ezen

címben megjelölt okokból az eljárást félbe kell szakítani és ettől eltérő rendelkezés nincs.

Az eljárás nyugvása.

168.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felek az eljárás nyugvásában megállapodhatnak; ez a megállapodás azon időponttól fogva hatályos,

amelyben ezt a felek a bíróságnak jelezték. Az eljárás nyugvásához az eljárás félbeszakításának joghatályai

fűződnek azon kivétellel, hogy a záros határidő múlása nem szakad meg. Az eljárás nyugvásának

következménye ezen kívül, hogy az eljárás a megkötött megállapodást követő három hónap letelte előtt

nem vehető fel.

169. §………………………………………………………………………………………………………

Az eljárás nyugvása addig tart, amíg a felek egyike a szóbeli tárgyalás időpontjának kitűzését vagy, ha az

eljárást perbeli cselekmény foganatosítása határidejének múlása alatt megszüntették, a perbeli cselekmény

határidejének újbóli megszabását nem indítványozta. Ha ez a három hónapos határidő (168. §), vagy az

eljárás nyugvása felek közötti megállapodás szerinti idejének lejárta előtt történik, a bíróság a vonatkozó

indítványt hivatalból, vagy az ellenérdekű fél kérésére tárgyalás nélkül elutasítja, vagy a tárgyalási időpont

vagy határidő esetleges kitűzését hatályát vesztettnek mondja ki.

170 §.………………………………………………………………………………………………………

Ha a szóbeli tárgyalásra kitűzött időpontban a felek egyike sem jelenik meg, ez az eljárás nyugvását

eredményezi, amennyiben ez a távolmaradás ezen törvény rendelkezései szerint a per folyására nincsen

befolyással. Az előző állapotba történő visszahelyezés kizárt.

Harmadik fejezet.

Szóbeli tárgyalás.

Első cím.

Nyilvánosság.

171.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélkező bíróság előtt folyó tárgyalás nyilvános, ideértve a bírói döntés kihirdetését is.

(2) A tárgyalóterembe fegyvertelen személyek léphetnek be; a 132. § 3. bekezdés értelemszerűen

alkalmazandó.

(3) Kiskorú személyek számára a hallgatóként történő belépés megtagadható, ha jelenlétük,

személyiségük fejlődésének alakulása szempontjából aggodalomra adhatna okot.

172.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A nyilvánosságot ki kell zárni, ha általa a közerkölcsöt vagy a közrendet veszély látszik

fenyegetni, vagy ha megalapozott az attól való félelem, hogy a nyilvános tárgyalással a tárgyalás

megzavarása vagy a tényállás megállapításának megnehezítése céljából visszaélnek.

(2) Ezen kívül a bíróság a nyilvánosságot csupán az egyik fél indítványára is kizárhatja, ha a jogvita

eldöntésének érdekében családi ügyeket kell taglalni és ilyen tényeket kell bizonyítani.

(3) A nyilvánosság kizárása vonatkozhat az egész tárgyalásra vagy annak egyes részeire; ugyanakkor

az ítélethirdetésre nem terjedhet ki. Amennyiben a nyilvánosság a tárgyalásról ki van zárva, az

ezen tárgyaláson elhangzottak nyilvános ismertetése is tilos.



173. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) A nyilvánosság kizárására irányuló indítványról szóló tárgyalás nem nyilvános ülésen történik.

(2) A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot nyilvánosan kell kihirdetni. Ezzel szemben külön

jogorvoslatnak helye nincs.

174. §………………………………………………………………………………………………………

(1) A nyilvánosság kizárása esetén minden fél kérheti, hogy a tárgyaláson, meghatalmazottján kívül,

három másik bizalmi személy is részt vehessen.

(2) Tényleges bírók, ügyészségi és igazságügyi minisztériumi alkalmazottak, valamint ügyvédek a

nyilvánosság kizárása esetén is a tárgyalóterembe léphetnek, amennyiben ezt a 172. § 2.

bekezdésben felsorolt okok nem zárják ki.

175. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó előírás nem érvényes a felek ezen törvény előírásai

szerinti, az indítványokról történő határozathozatalt megelőző kihallgatására vagy meghallgatására.

(2) Felek, tanúk, szakértők vagy egyéb személyek ítélkező bírósági tárgyaláson történő meghallgatása

szintén a nyilvánosság kizárásával történik.

Második cím.

A felek előadásai és a pervezetés.

A felek előadásai.

176. §………………………………………………………………………………………………………

A felek a jogvitáról az ítélkező bíróság előtt nyilvánosan tárgyalnak. Az ügyvédi képviseletet előíró

jogvitákban a szóbeli tárgyalást periratok útján kell előkészíteni. Az előkészítő periratok átadása csak az

ezen törvényben különlegesnek jelölt esetekben szükséges.

177. §………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) Az ügy kikiáltása után meg kell hallgatni a felek indítványait, a saját indítványaik indokolására,

vagy az ellenérdekű fél indítványaival szemben felhozott előadásaikat, bizonyítékaikat és

bizonyítás-felajánlásaikat és a jogvitával kapcsolatos jogi fejtegetéseiket (a felek előadása).

Írásbeli anyagok szóbeli előadás helyetti felolvasása tilos. A 72. § 2. Bekezdés értelemszerűen

alkalmazandó.

(2) Az előadásokban hivatkozott periratokat csak annyiban lehet felolvasni, amennyiben ezek az iratok

a bíróság vagy az ellenérdekű fél számára még nem ismertek, vagy ha szó szerinti tartalmuk a

fontos.

178. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Előadásaiban minden fél köteles az indítványai indokolása céljából minden egyes esetben

szükséges tényleges körülmények igazsághű, teljes és határozott kifejtésére, adatai

megállapításához szükséges bizonyítékai felajánlására, az ellenérdekű fél által felhozott

tényadatokkal és felajánlott bizonyítékokkal kapcsolatos határozott nyilatkozatok megtételére, a

felhozott bizonyítások eredményeinek ismertetésére és az ellenérdekű fél vonatkozó fejtegetéseivel

kapcsolatos határozott állásfoglalásra is.

(2) Előadásait minden fél olyan időben és teljességgel köteles megtartani, hogy az eljárást lehetőleg

gyorsan le lehessen folytatni (a per elősegítésének kötelezettsége).

A következő rendelkezésre lásd:

Az ezen törvény hatályba lépésének időpontjában már folyó eljárásokra csak akkor lehet alkalmazni, ha az

elsőfokú szóbeli tárgyalás 2002. december 31. után lezárult (vö.: XI. cikkely, 3. Bekezdés, BGB1 76/2002).



179. §………………………………………………………………………………………………………

A felek a szóbeli tárgyalás lezárásáig a tárgyalás tárgyára vonatkozó új tényállításokat és bizonyítékokat

adhatnak elő. A bíróság ugyanakkor az ilyen előadást elutasíthatja, ha azt, különösen a dologi és jogi

előadás vonatkozásában (182a §), durván felróható módon nem korábban adták már elő, és engedélyezésük

miatt a tárgyalás jelentősen elhúzódna. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Pervezetés.

1. Elnöki pervezetés.

180.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be, szót ad, és megvonja a szót attól, aki

utasításait nem tartja be, kihallgatja a bizonyítás céljából nyilatkozni köteles személyeket, és

kihirdeti a tanács döntését.

(2) Az elnök felszólíthatja a feleket, hogy egyidejűleg megszabott határidő betartásával előadásaikat

tegyék meg, a bizonyítékként felhasználandó okmányokat és szemlézendő tárgyakat a bíróságnak

mutassák be, és a meghallgatandó tanúk elő- és utónevét, valamint lakcímét ismertessék. Ha a fél

az ilyen felszólításnak kellő kimentés nélkül határidőben nem tesz eleget, akkor az elnök az

előadást indítványra vagy hivatalból elutasíthatja vagy a 381. § szerinti mulasztás mérlegelhető.

(3) Az elnök gondoskodik az ügy kimerítő taglalásának biztosításáról, anélkül, hogy a tárgyalás

hosszadalmas mellékvágányok miatt elhúzódjon, és a tárgyalás lehetőség szerint félbeszakítás

nélküli lefolytatásáról.

181. §………………………………………………………………………………………………………

Ha egy már megkezdett tárgyalás folytatását későbbi tárgyalási napra kell halasztani, akkor az elnök,

amennyiben lehetséges, nemcsak az új tárgyalás napját tűzi ki, hanem hivatalból minden intézkedést

megtesz az ügy következő tárgyaláson történő megoldása érdekében. Az elnök ilyen döntés meghozatala

előtt a tanácsot határozathozatalra kérheti fel, ha ez számára szükségesnek tűnik.


A XXXII. cikkely, 8. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 2. bekezdés, harmadik mondat új

megfogalmazását kell alkalmazni olyan eljárásokban, amelyekben a kereseteket vagy az eljárást megindító

indítványokat 1997.. december 31. után nyújtották eb a bírósághoz.

182. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elnök a szóbeli tárgyalás során kérdésfeltevéseivel vagy más módon oda hat, hogy a döntés

szempontjából jelentős tényadatok megadásra, vagy az igény megalapozásához vagy elvetéséhez

mérvadó körülmények feltárásához szükséges nem kielégítő adatok kiegészítésre kerüljenek, ezen

adatok bizonyítékait megnevezzék, vagy a felajánlott bizonyítékokat kiegészítsék, és egyáltalán

mindenről tájékoztatást adjanak, ami a felek által állított jogok és igények tényállásának valósághű

megállapításához szükségesnek tűnik.

(2) Ha a fél előadásában az általa átadott előkészítő periratok tartalmától eltér, vagy a felek előadásai

egyéb, hivatalból figyelembe veendő peraktákkal nem állnak összhangban, az elnök erre felhívja a

figyelmet. A hivatalból figyelembe veendő pontok tekintetében felmerülő aggályainak szintén

hangot ad. A belföldi bírói illetékesség vagy a dologi vagy helyi illetékesség meglétére vonatkozó

aggályait a döntés előtt a felekkel közli, és számukra a 104.§ JN szerinti orvosláshoz vagy a

jogvitának az illetékes bírósághoz való utalásához alkalmat nyújt (261.§ 6. bekezdés).

(3) Az elnök mellett a tanács többi tagja is a jogvita feltárására és a tényállás megállapítására alkalmas

kérdéseket intézhet a felekhez.






182a.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság a pártok dologi és jogi előadásait velük megvitatja. A mellékigények kivételével a

bíróság döntését csak akkor alapozhatja olyan jogi szempontokra, amelyeket a fél felismerhetően

figyelmen kívül hagyott vagy jelentéktelennek tartott, ha ezeket a felekkel megvitatta (182.§), és

számukra véleményalkotásra lehetőséget nyújtott.

183.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 182.§ szerinti elnöki kötelezettségek teljesítése érdekében az elnök különösen:

1. A feleket a szóbeli tárgyaláson való megjelenésre felszólíthatja;

2. Elrendelheti, hogy a felek a birtokukban lévő, általuk vagy ellenfelük által hivatkozott

okmányokat, ügyiratokat, tájékoztatási anyagokat vagy szemlézendő tárgyakat, továbbá

családfákat, terveket, vázlatokat és egyéb rajzokat és összeállításokat bemutassák, és ezeket

bizonyos ideig a bíróságnál hagyják;

3. Elrendelheti a közhatóságnál vagy közjegyzőnél őrzött, a felek egyike által hivatkozott

okmányok, tájékoztatási anyagok és szemlézendő tárgyak bemutatását;

4. A felek bevonásával szemle megtartását és szakértői véleményezést rendelhet el, valamint

tanúként idézhet olyan személyeket, akiktől a kereset alapján vagy a tárgyalás menete szerint

jelentős tények tisztázása várható vagy a felek bevonásával kezdeményezheti azok felkért bíró

általi meghallgatását, ha a jogvitával kapcsolatban már szóbeli tárgyalást tartottak.

(2) Az okmányok és tanúk tekintetében az elnök a fentieket azonban nem rendelheti el, ha azt mindkét

fél ellenzi.

(3) Ilyen tisztázást a szóbeli tárgyalás kezdete előtt is el lehet rendelni.

184.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek mindegyike a tényállás tisztázása érdekében a jogvita vagy a szóbeli tárgyalás tárgyát

érintő, a pervezetés szempontjából jelentékeny körülmények, és különösen a pervezetés

szempontjából hasznos okmányok, tájékoztatási anyagok és szemletárgyak meglétének és

tulajdonságainak vonatkozásában, a jelenlévő ellenérdekű félhez vagy annak képviselőjéhez az

elnök által kérdéseket intéztethet, vagy egyetértésével közvetlenül maga is kérdéseket intézhet.

(2) Ha az elnök egy kérdést, mint méltánytalant, elutasít vagy az ellenérdekű fél valamely kérdés

megengedhetőségét vitatja, akkor a fél erről a tanács döntését kérheti.

185.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a szóbeli tárgyaláson meghatalmazott nélkül megjelent fél a jogvita tárgyáról értelmes

megnyilvánulásra, vagy szóbeli tárgyalásra nem képes, akkor az elnök a tárgyalást lehetőleg rövid

időre elhalasztja és utasítja az érintett felet, hogy a következő tárgyaláson alkalmas

meghatalmazott, szükség esetén ügyvéd képviseletével jelenjen meg, ellenkező esetben

távollevőnek tekintendő. A tárgyalás ezen okból történő ismételt elhalasztására nem kerülhet sor.

(1a) (Megjegyzés: BGB1. I. 30/2009 által megszüntetve)

(2) A fenti rendelkezések akkor is értelemszerűen alkalmazandók, ha a fél meghatalmazottja a jogvita

tárgyára vonatkozó értelmes megnyilvánulásra vagy szóbeli tárgyalásra nem képes, és vagy maga a

fél nincs jelen, vagy a tárgyalás a 27.§ 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintettel nem folytatható

le.

186.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az elnök pervezetésre vonatkozó rendelkezését vagy az elnök vagy a tanács valamely tagja által

feltett kérdést a tárgyaláson résztvevő személyek valamelyike, mint nem megengedhetőt vitat,

akkor az ilyen kifogásról a tanács dönt.



(2) A tanács döntésével szemben külön jogorvoslatnak helye nincs. Ugyanez vonatkozik a tanács

180.§ 2. bekezdés és 184.§ 2. bekezdés szerint hozott döntéseire is.

2. Tanácsi pervezetés

187.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bíróság ugyanazon személyek közt folyó több jogvitát tárgyal, vagy ezekben a jogvitákban

ugyanaz a személy különböző felperesek vagy különböző alperesek perbeli ellenérdekű fele, akkor

ezeket a pereket, ha ezáltal megoldásuk várhatóan leegyszerűsödik vagy felgyorsul, vagy a

pervezetés költségei csökkennek, tanácsi határozat útján közös tárgyalásban lehet összekapcsolni.

(2) Az összekapcsolás akkor is megengedhető, ha ezen jogviták valamelyike egyesbíró elé tartozik. Az

összekapcsolt jogviták tárgyalására és eldöntésére a tanács hivatott.

188.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… A tanács elrendelheti, hogy ugyanazon keresetben támasztott több igényről külön tárgyalást

tartsanak. Az alperes által érvényesített ellenkövetelésekről szintén külön tárgyalás rendelhető el.

189.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha egy és ugyanazon igény indoklásánál vagy elvetésénél több önálló vitapont merül fel, vagy

ugyanazon igény tekintetében több önálló támadó és védekező eszközt érvényesítenek, akkor a

tanács elrendelheti, hogy a tárgyalás először ezen vitapontok egyikére vagy közülük csak néhányra

korlátozódjon.

(2) Különösen, ha a bíróság illetéktelenségével a perfüggőséggel vagy a jogerősen eldöntött jogvitával

kapcsolatos kifogás merül fel, a tanács elrendelheti, hogy ezekről a kifogásokról külön

tárgyaljanak.

190.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha egy jogvitáról szóló döntés egészben vagy részben egy olyan jogviszony meglététől vagy nem

meglététől függ, amely másik folyó bírósági eljárás tárgya, vagy amelyik függő közigazgatási

eljárásban állapítandó meg, a tanács elrendelheti az eljárás addig történő megszakítását, amíg ezen

jogviszony tekintetében jogerős döntés születik.

(2) A tanács indítványra a mellékbeavatkozás megengedhetőségéről folyó vita esetén is ilyen

félbeszakítást rendelhet el, valamint elrendelheti a felek együttes perlését, ha harmadik fél a jogvita

tárgyára vonatkozóan igényt támaszt (16.§).

(3) A vonatkozó bírósági eljárás vagy közigazgatási eljárás jogerős eldöntése után az érdemi tárgyalást

indítványra vagy hivatalból fel kell venni.

191.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a jogvita során olyan büntetendő cselekmény gyanúja merül fel, melynek kinyomozása és

elítélése a jogvita eldöntése szempontjából várhatóan mértékadó befolyással bír, akkor a tanács

elrendelheti a jogvitának a büntető eljárás befejezéséig történő félbeszakítását.

(2) Ilyen félbeszakításra különösen akkor kerülhet sor, ha gyanúokok merülnek fel arra, hogy egy, a

perbeli döntés vonatkozásában fontos okmány hamisítvány vagy, ha lényeges körülményekről

meghallgatott fél vagy tanú, vagy szakértő, akinek vallomását a tanács a döntés során várhatóan

figyelembe venné, valótlan nyilatkozatot tett.

(3) A büntető eljárás jogerős eldöntése után indítványra vagy hivatalból a félbeszakított érdemi eljárást

fel kell venni.

192.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A tanács az általa hozott, a tárgyalás vagy az eljárás szétválasztását, összekapcsolását vagy

félbeszakítását érintő rendelkezéseit indítványra vagy hivatalból ismét megszüntetheti. A

megszüntethetést nem lehet elrendelni, ha a tanácsot egy általa hozott ítélet már köti, vagy ha a

rendelkezés magasabb szintű döntés tárgyává vált.

(2) A 187.-191.§-ok szerinti rendelkezések jogorvoslattal nem támadhatók meg, ha nem az eljárás

félbeszakítását rendelik el.

192.§ ………………………………………………………………………………………………………

A tárgyalás lezárása.

193.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elnök a tárgyalást lezártnak nyilvánítja, ha a tanács a jogvitát vagy azt a külön tárgyalandó

indítványt, amelyről a tárgyalás folyik, teljesen kitárgyaltnak és a felvett bizonyítékok alapján

döntésre érettnek tekinti.

(2) A tárgyalás lezárása kihirdetéséig egészként tekintendő.

(3) A tárgyalást az összes engedélyezett bizonyíték felvétele előtt is lezártnak lehet nyilvánítani, ha

csak a tárgyaláson kívül felvételre kerülő egyes bizonyítékok elemzése van hátra, és vagy mindkét

fél lemond a bizonyításfelvétel eredményének tárgyalásáról vagy a tanács az ilyen tárgyalást

nélkülözhetőnek tartja. Ebben az esetben a bizonyítási eredmények beérkezése után vagy, ha a

bizonyításfelvétel a fél mulasztása következtében meghiúsult, a bíróság döntését szóbeli tárgyalás

újabb elrendelése nélkül hozza.

194.§ ………………………………………………………………………………………………………

A tanács elrendelheti a már lezárt tárgyalás újranyitását, ha az előadottak tisztázása vagy kiegészítése, vagy

egy olyan tény bizonyításának kifejtése a döntés céljából szükségesnek látszik, melyet a tanács csak a

tárgyalás lezárása után tekint bizonyítandónak, továbbá, ha a tanács a 193.§, 3. bekezdés szerint a

bizonyításfelvétel beérkezése után vagy a felek által a bizonyításfelvétel során leadott nyilatkozatok alapján

további tárgyalást tart szükségesnek.

195.§ ………………………………………………………………………………………………………

A 188.-194.§-okban a tanács elnökének és a tanácsnak biztosított jogok egyesbíró előtti eljárásban ezt

illetik meg.

Hiányosságok kifogásolása.

196.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az eljárást és különösen a perbeli cselekvés formáját szabályozó előírás megsértését az emiatt

panasztételre jogosult fél már nem érvényesítheti, ha az utóbbi az ügy további tárgyalásába

belebocsátkozott anélkül, hogy a megsértést kifogásolta volna, bár ez számára ismert volt, vagy

ismertnek kellett lennie.

(2) Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha olyan előírást sértettek meg, amelynek betartásáról a fél

hatályosan lemondani nem tud.

(3) Ha a kifogásolás a szóbeli tárgyalás során történik, és annak az állított megsértés kiküszöbölése

útján a tárgyaláson nem adnak helyt, akkor ezt jegyzőkönyvbe kell venni.

Harmadik cím.

Teremrendőrség.

197.§ ………………………………………………………………………………………………………

Törvényszéki perekben a tanács elnöke gondoskodik a szóbeli tárgyalás rendjének fenntartásáról. A

magatartásukkal a tárgyalást zavaró személyeket jogosult rendreutasítani és a rend fenntartásához

szükséges intézkedéseket megtenni.






198. §………………………………………………………………………………………………………

(1) A tetszés vagy nemtetszés kinyilvánítása tilos.

(2) A tárgyalást figyelmeztetés ellenére zavaró személyek a tárgyalásról eltávolíthatók. A tárgyaláson

részt vevő személyeket csak előzetes figyelmeztetés és az intézkedés jogkövetkezményeire történő

felhívás után lehet ilyen intézkedéssel sújtani.

(3) Különösen fel kell hívni a fél figyelmét arra, hogy eltávolítása következtében ellen mulasztási

ítéletet lehet hozni.

(4) Ha a tárgyaláson részt vevő felet eltávolították, ellene indítványra ugyanolyan módon lehet eljárni,

mintha önként távozott volna.

199. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Aki a tárgyalás alatt súlyos rendzavarást követ el, különösen pedig a bíróság tagjait, a feleket,

képviselőt, tanút vagy szakértőt megsért, a büntetőjogi és fegyelmi eljárás mellett a tanács

határozata alapján 2000 euróig terjedő rendbírsággal sújtható.

(2) Aki az elnök vagy a tanács rendre és nyugalomra intő rendelkezéseinek ellenszegül, három napig

terjedhető elzárással sújtható.

200. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a perbeli meghatalmazott a tárgyalás megzavarásának (198. §), vagy rendzavarásnak vagy

sértegetésnek vétségét (199. §) követi el, a tanács megrovással vagy 2.000 euróig terjedhető

pénzbírsággal sújthatja.

(2) Ha a meghatalmazott illetlen magatartását folytatja, vagy az elnök vagy a tanács rendre és

nyugalomra intő rendelkezéseinek ellenszegül, tőle a tanács a szót határozattal megvonhatja és

szükség esetén a felet felszólíthatja másik meghatalmazott kijelölésére; ha ez rögtön nem

lehetséges, a tárgyalást hivatalból el kell napolni. A meghiúsult tárgyalás és elnapolás költségeit a

vétkes meghatalmazott viseli.

(3) Ügyvéd vagy közjegyző ellen pénzbírság kiszabásának (1. bekezdés) helye nincs. Magatartását az

illetékes fegyelmi hatósággal kell közölni.

201. §……………………………………………………………………………………………………… (1) Az előző rendelkezések alapján hozott határozatok azonnal végrehajthatók.

(2) Törvényszéki eljárásban a tárgyaláson részt vevő személy eltávolítása csak a tanács határozatával

lehetséges.

203. §………………………………………………………………………………………………………

Az ebben a címben a tanács elnökére és a tanácsra ruházott jogok az előttük folyó tárgyalások és

bizonyításfelvételek során a szóbeli tárgyalást vezető egyesbírót, a felkért vagy megbízott bírót is

megilletik, nemkülönben a szóbeli tárgyaláson kívül zajló hivatali cselekmények foganatosítása is.

Negyedik cím.

Egyezség.

204 §………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a szóbeli tárgyaláson az ügy minden állásában indítványra vagy hivatalból

megkísérelheti a jogvita békés rendezését vagy az egyes vitapontokról való megegyezés elérését.

Ha célszerű, ennek során utalni kell a konfliktusok egyetértésben történő rendezésére alkalmas

intézményekre. Egyezség létrejötte esetén annak tartalmát indítványra a tárgyalási jegyzőkönyvbe

fel kell venni.

(2) Egyezségi kísérlet vagy egyezség felvételének céljából a feleket, egyetértésük esetén megbízott

vagy a felkért bíró elé utalhatják. A 128., és 134. § szerint kell megítélni, hogy az egyezségi



javaslatok vagy egyezségi tárgyalások a tárgyalás felvételét vagy folytatását milyen mértékben

hátráltatják.

206. §………………………………………………………………………………………………………

A felek kívánságára és költségére számukra az egyezségi jegyzőkönyv vagy az egyezséget tartalmazó

tárgyalási jegyzőkönyv másolatait át kell adni.


Azon eljárásokra lehet alkalmazni, amelyekben a kereset vagy az eljárást bevezető indítványt 2002.

december 31. után nyújtották be a bírósághoz (vö.: XI. cikkely, 3. Bekezdés, BGB1 76/2002).

Ötödik cím.

Jegyzőkönyvek.

Tárgyalási jegyzőkönyvek.

207.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Valamennyi szóbeli bírósági tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni (tárgyalási jegyzőkönyv).

Ennek a törvény által elrendelt feljegyzések és adatok mellett a következőket kell tartalmaznia:

1. A bíróság megnevezése, a bírók, a jegyzőkönyvvezető nevei, tolmács bevonása esetén ennek neve;

a tárgyalás idejének és helyének megjelölése, ítélkező bíróság előtti tárgyalásnál annak

megjelölése, hogy a tárgyalás nyilvánosan vagy a nyilvánosság kizárásával történt;

2. A felek és képviselőik neve, valamint a pertárgy rövid megjelölése;

3. A félként vagy a felek képviselőiként vagy meghatalmazottaiként a tárgyaláson megjelenők

megjelölése.

(2) Azoknál a pertárgyalásoknál, melyeknél ítéletfeljegyzéssel (418. §, 1. bekezdés)

okmányhitelesített mulasztási ítélet születik, a tárgyalási jegyzőkönyvet ítéletfeljegyzés

helyettesíti. A felperes az ítéletfeljegyzés adatai ellen a 212. § szerint ellentmondással élhet.

(3) A bíróság jegyzőkönyvvezető bevonásától eltekinthet és ennek feladatait a tanács egyik tagjára

ruházhatja vagy maga végezheti.


Azon eljárásokra lehet alkalmazni, amelyekben a kereset vagy az eljárást bevezető indítványt 2002.

december 31. után nyújtották be a bírósághoz (vö.: XI. cikkely, 3. Bekezdés, BGB1 76/2002).

208. § ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) A jegyzőkönyvbe történő felvétellel meg kell állapítani:

1. A felek nyilatkozatait, amelyek tartalmazzák a kereseti kérelem korlátozását vagy módosítását, az

érvényesített igény, vagy annak egy része vonatkozásában történő mulasztás vagy annak egy része

elismerését, az arról, annak egy részéről vagy a jogorvoslatról történő lemondást, valamint a fél

eskü alatti meghallgatásáról szóló nyilatkozatokat;

2. A felek által a tárgyalás alatt tett olyan nyilatkozatokat, melyeknek a bíróság nem adott helyt, vagy

amelyeket a felek a tárgyalás lezárásáig nem vontak vissza, amennyiben ezek az ügy érdemére

vonatkoznak,vagy amelyek a per menetére vagy a döntésre jelentős befolyást gyakorolnak;

2a. a dolgi és jogi előadás fejtegetésének lényeges tartalmát, valamint a per programjának lényeges

tartalmát;

3. A tárgyalás során hozott és kihirdetett bírósági döntéseket, valamint az elnök azon rendelkezéseit,

amelyek ellen jogorvoslatnak van helye.

(2) Az 1. és 2. alatt említett nyilatkozatokat és indítványokat különleges periratokban a

jegyzőkönyvhöz mellékletként is csatolni lehet. Ebben az esetben a tárgyalási jegyzőkönyvben

történő rögzítése nem szükséges.

(3) Ugyanez vonatkozik a kihirdetett bírósági döntésekre is, ha ezeket a kihirdetéssel egyidejűleg a

jegyzőkönyvhöz írásbeli változatban csatolják.



209.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A szóbeli tárgyalásról a tárgyalás menetét általában jellemző adatok mellett a tényállásra vonatkozó

kétoldalú előadás tartalmának tömören összefoglalt leírását is fel kell venni a jegyzőkönyvbe.

(2) A jegyzőkönyvben továbbá meg kell jelölni a felek által a vitatott fejtegetésekre felajánlott

bizonyítási eszközöket is.

(3) A bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tényelőadások vagy a

bizonyításfelajánlások egyes részeit részletesen vegyék jegyzőkönyvbe.

(4) Ha a tárgyalást egy nap alatt nem lehet befejezni, akkor minden egyes tárgyalási napon az ez alatt

előadottakat külön kell jegyzőkönyvezni.

(5) A bíróság elrendelheti, hogy a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet vagy annak részeit gyorsírással

vegye fel az elnök előadása alapján (diktálás).

210.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tényelőadás vagy bizonyításfelajánlás tartalmának megjelölésekor lehetőség szerint hivatkozni

kell az előkészítő periratokra; előkészítő periratok megléte esetén elegendő a szóbeli előadás jelentős

eltéréseire való hivatkozás.

(2) Az egyes felek előadásainak jegyzőkönyvezése nem megengedett. A tárgyalási jegyzőkönyvekhez

vázlat nem készíthető.

(3) Ha a felek a jegyzőkönyvezésen való részvételt megtagadják, ez az okmányhitelesítést nem

akadályozza.

211.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 209.§-ban előírt jegyzőkönyvezés úgy is történhet, hogy az elnök vagy a tárgyalást vezető

egyesbíró a felek tárgyalásának lezárását követően, a felek jelenlétében (210.§ 3. bekezdés) az

előadásukból fakadó tényállást haladéktalanul áttekinthető formában rögzíti, és ezt lehetőség szerint a

perakták tartalmára való hivatkozással jegyzőkönyvezi.

(2) Ha a tárgyalási anyag terjedelme vagy más körülmények korábbi okmányhitelesítést tesznek

szükségessé vagy célszerűvé, akkor egy ilyen jegyzőkönyvezés már a szóbeli tárgyalás alatt is

megtörténhet, oly módon, hogy a tárgyalás egyes szakaszainak tartalmát (188. és 189.§-ok)

összefoglalják és jegyzőkönyvezik.

212.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felvett jegyzőkönyvet a feleknek átolvasásra be kell mutatni vagy fel kell olvasni és velük alá

kell íratni. A felek a jegyzőkönyvbe való betekintés vagy annak felolvasása után figyelmeztethetnek

azon pontokra, amelyekben a tárgyalás tartalmának jegyzőkönyve a tárgyalás tényleges menetének

nem fel meg. A jegyzőkönyv tartalmának bíróság által szükségesnek tartott helyesbítése a

jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet útján történik. A felek ezzel szembeni nyilatkozatainak figyelmen

kívül hagyása esetén a tárgyalási jegyzőkönyv vonatkozó adataival szemben ellenvetést lehet tenni.

(2) Ha a fél ezen vagy más okból a jegyzőkönyv egyes adataival szemben ellenvetést tesz, a

jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletben kell rögzíteni, hogy és milyen ellenvetéseket tett a

jegyzőkönyvezéssel szemben.

(3) Ügyvéd általi képviselet esetén a bíróság elrendelheti, hogy az ellentmondást rövid, a

jegyzőkönyvhöz mellékletként fűzött megjegyzés átadása útján rögzítsék.

(4) Az előző rendelkezéseket a gyorsírással felvett jegyzőkönyvre is (209.§ utolsó bekezdés)

alkalmazni kell.



(5) A jegyzőkönyv gyorsírással felvett részeiről teljes írásos változatot kell készíteni, amelyet a bíró és

a jegyzőkönyvvezető aláír, és amelyet a tárgyalás napját követő 3 napon belül a jegyzőkönyvhöz

mellékletként csatolni kell. A fél három további napon belül a teljes átiratba betekintést vehet és az

átirat hibáival szemben ellenvetéssel élhet. Ha a fél ezt a tárgyalás során indítványozta, számára a

tárgyalás napját követő három napon belül az átirat másolatát kézbesíteni kell. Ebben az esetben az

átirat hibáival szembeni ellenvetés benyújtásának határideje a kézbesítés napjával kezdődik. Az

ellenvetés szóban vagy periratban történhet. Az ellenvetés benyújtásának következtében a bíróság az

átiratot megfelelően módosíthatja. A gyorsírásos felvételt vagy az átirat nyilvánvaló hibáit a bíróság

utólag is bármikor helyesbítheti.

(6) A teljes átirat nem szükséges, ha a jogvita egyezség, a kereset visszavonása vagy elismerési ítélet

útján még ezen a tárgyaláson megoldódik és a jegyzőkönyvről másolatot nem kérnek. Ebben az esetben

az egyezséget, a kereset visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az elismerést kell teljes terjedelmében

jegyzőkönyvezni.

212a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az elnök jegyzőkönyvező bevonásától eltekintett (207.§ 3. bekezdés), akkor a tárgyalási

jegyzőkönyv felvételéhez hangrögzítőt vehet igénybe. A 207.§ 1. bekezdés adatait és annak

megállapítását, hogy a jegyzőkönyv egyéb részeihez hangrögzítőt vettek igénybe, minden esetben

teljes terjedelmében a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A 212.§ értelemszerűen alkalmazandó. A jegyzőkönyv 212.§ 1. bekezdés szerinti betekintése vagy

felolvasása helyett a felek a felvétel lejátszását kérhetik; ezt a tárgyalási jegyzőkönyvben kell

hitelesíteni.

(3) A hangrögzítő felvételét csak akkor szabad törölni, ha az ellenvetés benyújtására szabott határidő

letelte óta (212.§ 5. bekezdés) egy hónap eltelt.

213.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél aláírásra egyáltalán nem képes vagy csak kézjegyét tudja tenni, akkor nevét a

jegyzőkönyvbe a jegyzőkönyvvezető vezeti be.

(2) Ha a fél a jegyzőkönyvezés előtt eltávozik, vagy a jegyzőkönyvezés aláírását elutasítja, akkor

ezeket az eseményeket, valamint a fél által ezekre felhozott okokat a jegyzőkönyv mellékletében kell

megjelölni.

(3) Az elnök vagy a tárgyalást vezető egyesbíró, a jegyzőkönyvvezető és a tárgyalásra esetleg bevont

tolmács a jegyzőkönyvet aláírásával látja el. Az elnök akadályoztatása esetén ennek helyében a tanács

legidősebb tagja ír alá.

214.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyalást vezető egyesbíró jegyzőkönyvezésre vonatkozó határozatai és rendelkezései ellen

külön jogorvoslatnak helye nincs.

(2) Ha törvényszéki eljárásban az elnök vonatkozó határozatai és határozataival és rendelkezéseivel

szemben ellenvetést tesznek, erről a tanács dönt. Ennek döntésével szemben külön jogorvoslatnak

helye nincs.

215.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél kifejezett ellenvetést nem tett, akkor az előbbi előírások szerint elkészített jegyzőkönyv a

tárgyalás menetéről és tartalmáról teljes bizonyítékot nyújt.

(2) A szóbeli tárgyalásra előírt formalitásokkal kapcsolatos észrevételekre csak a jegyzőkönyv nyújthat

bizonyítékot.



(3) A jegyzőkönyvi hitelesítés bizonyító erejét a bíró személyében bekövetkezett változás nem

csorbítja.

Tárgyaláson kívül felvett jegyzőkönyvek.

216.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyaláson kívül felvett jegyzőkönyveknek a 207. §-ban említett adatok és a 208. §-ban esetleg

foganatosítandó megállapítások mellett tartalmazniuk kell a hatósági cselekmény rövid

összefoglalását és a peres felek vagy bevont harmadik személyek tényelőadásainak tömör tartalmi

összefoglalóját is.

(2) A 209-215. §-ok rendelkezései ezen jegyzőkönyvekre is vonatkoznak.

A jegyzőkönyv tartalma.

217.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A jegyzőkönyvnek és mellékleteinek tartalmát, a jogvita során a megbízott vagy felkért bíró és az

ítélkező bíróság rendelkezésére álló jegyzőkönyveket és mellékleteiket hivatalból kell figyelembe

venni.

(2) Ha a felek a megbízott vagy felkért bíró által foganatosított hivatali cselekményen nem voltak

jelen, akkor, amennyiben a 196.§, 3. bekezdés rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra, alkalmat

kell nyújtani számukra, hogy a vonatkozó hivatali cselekmény eredményeiről és a beküldött

aktákról szóbeli tárgyalás során nyilatkozzanak.

Hatodik cím.

Akták.

218.§ ………………………………………………………………………………………………………

Indítványai indoklására minden fél hivatkozhat az ellenérdekű fél kezdeményezésére kézbesített periratokra

is. A fél kérheti, hogy ha ezek a periratok elvesztek és belőlük bíróságnál sem található példány, hogy

számukra az ellenérdekű fél engedélyezze, saját költségükre a birtokában található vonatkozó periratokról

másolatok készítését.

219.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek valamennyi, jogvitájukat érintő a bíróságnál található aktába (perakták) betekinthetnek,

kivéve az ítéletek és határozatok tervezeteit, a bíróság tanácskozásairól és szavazásairól, valamint

olyan periratokról készült jegyzőkönyveket, amelyek fegyelmi rendelkezéseket tartalmaznak,

ezekről saját költségükre másolatokat és kivonatokat kérhetnek.

(2) A két fél egyetértésével harmadik személyek is ugyanolyan módon nyerhetnek betekintést, és

kaphatnak saját költségükre másolatokat és kivonatokat, amennyiben ezzel szemben más

túlnyomóan jogos érdekek vagy túlnyomó nyilvános érdekek a DSG 2000. 26.§, 2. bekezdés, első

mondat értelmében ennek nem mondanak ellent. Ilyen hozzájárulás hiányában harmadik fél

számára a betekintés és a másolatkészítés csak annyiban lehetséges, amennyiben ehhez fűződő jogi

érdekét valószínűsíti.

(3) A fél által a bíróságnak átadott periratokat kérésükre ezen fél számára ismét ki kell adni, ha a

megőrzés oka megszűnt.

(4) A statisztikai, tudományos vagy ezekkel összehasonlítható nyilvános érdekű vizsgálatok nem

személyre vonatkoztatott kiértékelése céljából, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium és a

bíróságok elöljárói elismert tudományos intézmény vezetőjének kérésére az aktákba történő

betekintést , másolatok készítését vagy adatátvitelt engedélyezheti. Az így megszerzett adatokat

más célokra felhasználni tilos.


A 2. bekezdés akkor alkalmazandó, ha a fizetés 2002. december 31. után érkezett be. (vö.: XI cikkely 4.§,

2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)



Hetedik cím.

Bírságok.

220.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A rendbírság a 2000 euró, a rosszhiszeműségi bírság a 4000 euró összeget nem haladhatja meg.

(2) Az ezen törvény rendelkezései szerint kiszabott pénzbírságok az államot illetik.

(3) (Megjegyzés: a BGB1 I. 98/2001 által hatályon kívül helyezve).

(4) A bírságra vonatkozó rendelkezéseket hivatalból kell végrehajtani.

Nyolcadik cím.

Határidők vasár- és ünnepnapok miatti akadályoztatása

221.§

(1) Szombaton, vasárnap és törvényes ünnepnap tárgyalást nem lehet tartani.

(2) Rendelet szabályozza, hogy ezen törvény szerint mely napok számítanak ünnepnapnak.

222.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban, valamint a felülvizsgálati felfolyamodási eljárásban a

záros határidők július 15 és augusztus 17, valamint december 24 és január 6 között szünetelnek.

Amennyiben ezen időszak kezdete ilyen záros határidő folyamára vagy ilyen záros határidő

kezdete erre az időszakra esik, akkor a záros határidő ezen időszak teljes tartalmával vagy a

kezdetekor ezen időszakból még hátralevő résszel meghosszabbodik.

(2) A mulasztási és elismerési ítéletek elleni fellebbezési és felülvizsgálati eljárások záros határidőinek

kezdetére és múlására az 1 bekezdés szerinti időtartamnak nincs befolyása. Ugyanez vonatkozik a

fellebbezési és felülvizsgálati eljárásra, valamint a felülvizsgálati felfolyamodási eljárásra:

1. váltóperekben,

2. megkezdett építkezés folytatására vonatkozó perekben,

3. dologi birtokháborítási perekben és olyan jogi perekben, melyekben a kereseti kérelem csak az

utolsó birtokállapot megóvására és helyreállítására irányul,

4. a házasságon kívüli gyermek apja számára kötelező, a gyermek anyjával szembeni törvényi

kötelezettségekről és a törvényileg járó tartásdíjból fakadó perekben,

5. az EO 35-37 §-okban megjelölt perekben,

6. ideiglenes rendelkezések engedélyezésére, korlátozására vagy hatályon kívül helyezésére

vonatkozó indítványok eljárásaiban,

7. költségmentességi eljárásokban,

8. bizonyítékok biztosítására vonatkozó eljárásokban,

9. az előző állapotba történő visszahelyezés eljárásaiban.

10. bírók és más bírói szervezetek elutasításáról folyó eljárásokban.

(3) Az 1. bekezdés időtartamára eső tárgyalásokra, a 134 § első sora szerinti elnapolási ok megvalósul,

ha a nem képviselt fél vagy a fél képviselője a tárgyalási nap időpontjában szabadságon van, és ha

az indítványt haladéktalanul, legkésőbb az idézés kézbesítését követő egy hónapon belül

benyújtják.

Második rész.

Elsőfokú bíróságok előtti eljárás.

Első fejezet.

Eljárás az ítéletig.

Első cím.

Kereset, alperesi ellenkereset, előkészítő eljárás, a per érdemi tárgyalása.

Kereset.

226.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az előkészítő irat útján benyújtandó keresetnek meghatározott kérelmet, a fő- és mellékügyben a

felperes igényén alapuló tények egyenkénti, rövid és teljes megjelölését kell tartalmaznia, valamint

egyenként pontosan meg kell jelölnie azokat a bizonyítási eszközöket is, amelyeket a felperes

tényállításának bizonyítására a tárgyaláson felhasználni szándékozik.



(2) Ha a kijelölt bíróság illetékessége vagy összetétele (joghatósági norma 7a §) a pertárgy értékétől

függ, és a kereset nem pénzösszegre irányul, akkor a keresetbe fel kell venni a pertárgy értékére

vonatkozó szükséges adatokat is. Ha a kereset kereskedelmi bírósági ügyre vonatkozik, de azt

olyan törvényszékhez utalják, amely nemcsak ebben a különös, hanem az általános bírósági

ügyekben is illetékes, akkor a bíróság megjelölésénél világossá kell tenni, hogy a jogügylet

kereskedelmi bíróság előtti tárgyalását indítványozzák.

(3) Egyebekben a kereseti periratra az előkészítő periratokra vonatkozó előírások érvényesek.

227. §………………………………………………………………………………………………………

(1) A felperes ugyanazon alperes ellen támasztott igénye akkor is érvényesíthető ugyanabban a

keresetbe, ha nem adhatók össze (55. § JN), amennyiben minden igényben

1. ugyanazon perbíróság illetékes

2. ugyanazon eljárásfajta alkalmazandó

(2) A 49.§ l. bekezdés első sz. 1JN szerint megjelölt összegeket nem meghaladó igények olyan

igényekkel, amelyek azokat meghaladják, továbbá az egyesbíró elé tartozó igényeket a tanács elé

tartozó igényekkel össze lehet vonni. Az első esetben az illetékesség a magasabb összeghez

igazodik; a második esetben a tanács dönt valamennyi igényről.

228.§ ………………………………………………………………………………………………………

Jogviszony vagy jog meglétének vagy nem meglétének megállapítására, okmány valódiságának

elismerésére vagy ugyanazon kereset valódiságának megállapítására keresetet lehet benyújtani, ha a

felperesnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogviszonyt vagy jogot vagy az okmány valódiságát minél

előbb bírósági döntés állapítsa meg.




229.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Már a keresetben indítványozni lehet:

l. hogy a felperesnek a kereset megválaszolásánál való felhívásnál vagy az előkészítő

tárgyalásra történő idézésnél előírják bizonyos pontosan megjelölendő, a felperesnek a

bizonyításnál szükségesnek tűnő és az alperes birtokában lévő okmányokat,

tájékoztató anyagokat vagy szemlézendő tárgyakat a bíróságnak a tárgyalás előtt megfelelő

időben mutassa be vagy a tárgyalásra hozza magával;

2. hogy elrendeljenek minden szükségest, hogy a bizonyításra előreláthatóan szükséges

közhatóságnál vagy közjegyzőnél őrzött okmányokat, tájékoztatási anyagokat vagy szemlézendő

tárgyakat, amelyeket szintén pontosan meg kell jelölni, a szóbeli pertárgyalásra időben beszerezzék;

3. hogy a kereset tényállításainak igazolására név szerint megnevezett tanúkat a szóbeli

tárgyalásra megidézzék.

(2) A második számban említett indítványnak csak akkor kell helyt adni. ha a fél az érintett

okmányokat, tájékoztatási anyagokat vagy szemlézendő tárgyakat a fennálló törvényi előírások

alapján a bíróság közreműködése nélkül nem tudja beszerezni vagy, ha azok számára történő

kiadását tőlük a hatóság vagy a közjegyző indokolatlan módon megtagadta.

(3) (Megjegyzés: a BGB1 76/2002. által hatályon kívül helyezve.)






230.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha fizetési felhívást nem adtak ki, akkor a jogvitára kijelölt tanács elnöke az alperest a

kereset megválaszolására határozatban hívja fel. A kereset megválaszolására szabott határidő négy

hét. Ez a határozat jogorvoslattal nem támadható meg.

(2) Ha azonban az elnök úgy véli, hogy a kereset a belföldi bírói illetékesség hiánya vagy a dologi

vagy helyi illetékesség hiánya vagy a perképesség hiánya vagy a felperes vagy alperes szükséges

törvényi képviseletének hiánya miatt nem engedhető meg, akkor be kell szereznie a tanács döntését

arról, hogy felhívjon-e a kereset megválaszolására, vagy a 6. § szerinti rendelkezést adjon-e ki,

vagy a keresetet javításra adja vissza vagy utasítsa el.

(3) A belföldi illetékesség hiányát, amennyiben nem orvosolták (104.§ JN), a jogi út nem

megengedhetőségének, a perfüggőségnek, a pertárgyat érintő ítélet jogerejének hiányát és az

igényről való lemondás melletti kereset visszavonást mindig hivatalból kell figyelembe venni.


A XXXII. cikkely, 9. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint az első mondat új változatát kell

alkalmazni, ha a keresetet vagy az eljárást bevezető indítványt 1997. december 31. után tették.

230.a§………………………………………………………………………………………………………

Ha a kijelölt bíróság dologi vagy helyi illetékességét mondják ki és a keresetet visszautasítják

anélkül, hogy a felperesnek alkalma lenne a 261.§ 6. bekezdés szerinti áttételi indítványt tennie és a

felperes ezen határozat kézbesítését követő 14 napos záros határidőn belül a kereset más bírósághoz történő

áttételét kéri, akkor az eredetileg kijelölt bíróság az elutasítást hatályon kívül helyezi, és a keresetet a

felperes által név szerint megnevezett bírósághoz utalja, ha az a másik bíróságot nem tekinti nyilvánvalóan

illetéktelennek. Az esedékes illetékességi vitáról szóló döntés kivételével ezen határozattal szemben

jogorvoslatnak helye nincs. A bírósági perfüggést ez az áttétel nem helyezi hatályon kívül. Az a bíróság,

amelyhez a keresetet utalták, csak akkor kifogásolhatja illetékességét, ha az alperes az illetéktelenségi

kifogást időben benyújtja.

Perfüggőség.

232.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A pertárgy jogfüggőségét (perfüggőség) a kereseti irat alpereshez történő kézbesítése alapozza meg. A

határidő betartásához, valamint a határidő múlásának megszakításához elegendő a kereset bíróságon

történő átnyújtása, más előírás hiányában.

(2) Ha a fél csak a per folyamán támaszt igényt, akkor a perfüggőség ezen igény tekintetében csak abban az

időpontban áll be, amelyben azt a szóbeli tárgyaláson érvényesítették.

233.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A perfüggőségnek az a hatálya, hogy időtartama alatt az érvényesített igényről sem ugyanazon, sem

más bíróságnál nem lehet jogi vitát folytatni. A perfüggőség alatt ugyanazon igény miatti keresetet

indítványra vagy hivatalból el kell utasítani.

(2) A perfüggőség beállta után az alperes a kereset bíróságánál ellenkeresetet nyújthat be, ha a bírósági

székhelyen az ellenkereset törvényi feltételei fennállnak, amennyiben a szóbeli tárgyalást első fokon még

nem zárták le.

234.§ ………………………………………………………………………………………………………

A per által érintett dolog vagy követelés elidegenítésének a perre nincs befolyása. Az ezeket megszerző nem jogosult az ellenérdekű fél beleegyezése nélkül fő félként a perbe való belépésre.

A kereset módosítása.



235.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felperes a perfüggőség beállta előtt mindig jogosult a bíróságnál benyújtott kereset módosítására és a

kereseti kérelem olyan kibővítésére, amely a perbíróság illetékességét nem zárja ki.

(2) A perfüggőség beállta után ehhez az ellenérdekű fél beleegyezésére van szükség; a kereset módosítása

ezzel a beleegyezéssel akkor is megengedett, ha a perbíróság a módosított keresetre nem lenne illetékes,

amennyiben felek közti megállapodás révén arra illetékessé tehető lenne, vagy az illetéktelenséget a 104.§

3. bekezdés JN nem orvosolja. Az ellenérdekű fél beleegyezését meglévőnek kell feltételezni, ha a

módosítás elleni kifogástétel nélkül a módosított keresetről tárgyal.

(3) A bíróság a módosítást a perfüggőség beállta után és az ellenérdekű fél kifogásai ellenére is

engedélyezheti, ha a módosítás a perbíróság illetékességét nem haladja meg és emiatt a tárgyalás jelentős

megnehezülésétől vagy elhúzódásától nem kell tartani.

(4) Nem tekintendő keresetmódosításnak, ha a kereset alapjának módosítása nélkül a kereset tényállításait,

és a szintén ilyen módon felajánlott bizonyítékokat módosítják, kiegészítik, kifejtik, vagy helyesbítik, vagy

ha a keresetet, szintén a kereset alapjának módosítása nélkül, érdemben vagy a mellékkeresetek

vonatkozásában korlátozzák vagy az eredetileg követelt tárgy helyett másik tárgyat vagy érdeket

követelnek.

Közbenső indítvány megállapításra.

236. §………………………………………………………………………………………………………

(1) A felperes az ítéletet hozó szóbeli tárgyalás lezárásáig az alperes beleegyezése nélkül is

indítványozhatja, hogy a per folyamán vitatottá vált jogviszony vagy jog, amelynek meglététől, vagy nem

meglététől a kereseti kérelem eldöntése egészben vagy részben függ, a keresetről hozott vagy azt megelőző

ítéletben kerüljön megállapításra.

(2) Ez a rendelkezés nem kerül alkalmazásra, ha az új indítvány tárgyáról csak egy külön, kizárólag ilyen

ügyekre előírt eljárásban lehet tárgyalni, vagy, ha a bíróság tárgyi illetékességének előírásai az

indítványozott döntésnek ellentmondanak.

(3) Új indítvány tárgya lehet a külföldön kiadott akták vagy okmányok elismerése is (EO 79-86.a§-ok);

ebben az esetben a 2. bekezdést nem kell alkalmazni.




A kereset visszavonása

237.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A keresetet az alperes hozzájárulása nélkül csak az ellenkereset vagy a fizetési felszólítással szembeni

ellenvetés beérkezéséig lehet visszavonni. Az igényről történő egyidejű lemondás mellett a keresetet a

szóbeli pertárgyalás végéig az alperes hozzájárulása nélkül is vissza lehet vonni.

(2) A kereset visszavonása az alpereshez kézbesítendő perirat vagy a szóbeli tárgyaláson adandó

nyilatkozat útján történik. A perirat kézbesítése az elnök rendelkezése alapján a tanács előzetes

határozathozatala nélkül történik.

(3) A kereset visszavonásának következménye, hogy a kereset be nem nyújtottnak tekintendő és a felek

más megállapodásának hiányában a felperes az alperes számára annak jogerősen még nem állapított

perköltségeit megtéríteni köteles. A költségtérítési indítványt egyéb kizárás esetén, ha a keresetet a szóbeli tárgyalás során vonják vissza és az alperes jelen van, akkor ezen tárgyaláson, egyébként az alperesnek a

kereset visszavonásáról történő bírósági értesítését követő négy hetes záros határidőn belül. A költségtérítés

megítéléséről az elnök határozatban dönt.



(4) A visszavont keresetet újra be lehet nyújtani, ha annak visszavonásakor az érvényesített igényről nem

mondtak le.

238.§ ………………………………………………………………………………………………………

A 237.§-ban megjelölt jogkövetkezmények akkor is beállnak, ha a kereset ezen törvény rendelkezéseinek

értelmében visszavontnak számít.



a bírósághoz (vö.: XI cikkely 2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)

A kereset megválaszolása

239.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kereset 230.§ 1. bekezdés szerinti megválaszolása előkészítő irattal történik. Ez határozott kérelmet

tartalmaz és, amennyiben a kereseti igényt vitatják, indítványokat tesznek vagy kifogásokat nyújtanak be,

azokat a tényeket és körülményeket is, amelyekre az alperes fél kifogásai, indítványai és ellenvetései

irányulnak, egyenként röviden és teljesen meg kell jelölni, valamint azokat a bizonyítási eszközöket is,

amelyeket az alperes a tárgyaláson tényállításainak bizonyítása céljából felhasználni szándékozik,

egyenként pontosan meg kell jelölni.

(2) A periratban az alperes a 229.§-ban megjelölt indítványok közül egyet vagy többet is benyújthat.

(3) A kereset megválaszolása szolgálja továbbá

1. l. a belföldi bírói illetékesség hiányának, a jogi út nem megengedhetőségének, a dologi vagy

helyi illetékesség hiányának, a perfüggőségnek, a jogerősen eldöntött pernek és a per egyéb

feltételeinek hiánya miatti kifogások bejelentését,

2. az auktor megnevezését,

3. a perköltségi biztosíték nyújtására irányuló indítvány benyújtását,

4. az elismerés beadását.



a bírósághoz (vö.: XI cikkely, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)

240.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bíróság dologi vagy helyi illetéktelenségével szembeni kifogást a kereset megválaszolásában

nem érvényesítik, akkor annak hiányát csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bíróságot a felek

kifejezett megállapodásával sem lehetne illetékessé tenni, és az illetéktelenséget még nem orvosolták

(104.§ JN).

Fizetési meghagyásos eljárás.

244.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan keresetekről szóló jogvitákban, amelyekben kizárólag egy 75.000 eurót nem meghaladó

pénzösszeg megfizetését kérelmezik, a bíróság előzetes szóbeli tárgyalás és az alperes meghallgatása nélkül

kifogást kizáró feltételes fizetési meghagyást ad ki, amennyiben fizetési felszólítást még nem adtak ki (555-

559.§-ok).



(2) Fizetési meghagyást nem szabad kiadni, ha

1. a keresetet elutasították;

2. a követelés a kereset adatai alapján vagy nyilvánvalóan (269.§) nem perelhető; még nem esedékes,

ellenszolgáltatástól függ vagy az alperes ismeretlen helyen tartózkodik;

3. az alperes lakóhelye, általános tartózkodási helye vagy székhelye külföldön van;

4. a kereset nem határozott.




245.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél a keresetben helytelen vagy nem teljes adatok megadásával egy vagy több követelésről,

kamatokról vagy bizonyos költségekről szóló feltételes fizetési meghagyást fondorlattal kicsal, vagy

kicsalni megkísérel, különösen az 54.§ 2. bekezdés JN szerinti főkövetelés részekénti mellékkövetelés

érvényesítését, ennek külön felsorolása nélkül, akkor a bíróság vele szemben legalább 100 euró

rosszhiszeműségi bírságot szab ki.

(2) Ha a bíróság különösen a kereset adatai alapján ilyen feltételes fizetési meghagyás fondorlatos

kicsalását vélelmezi, a keresetet felfüggesztheti azzal, hogy az egyidejűleg megjelölendő, a vélelmezés

érvénytelenítése szempontjából lényeges tényadatokat nyújtsák be.

(3) Ha az utasításnak a fenyegető hátrány ismertetése ellenére sem vagy nem kielégítően tesznek eleget,

akkor a függő, illetve ismét benyújtott keresetet el kell utasítani.

(4) A 2. bekezdés szerinti határozatokkal szemben külön jogorvoslatnak hely nincs.




246.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fizetési meghagyásnak a határozatokra előírt adatok mellett tartalmaznia kell:

1.a "feltételes fizetési felszólítás" feliratot;

2. a felperes arra történő felszólítását, hogy a fizetési felszólítás kézbesítését követő 14 napon belül

a követelést kamatokkal és a bíróság által meghatározott költségekkel együtt végrehajtás terhe

mellett fizesse meg, vagy, ha az érvényesített igényeket vitatja, a fizetési meghagyással szemben 4

héten belül ellenvetést emeljen; több követelés esetén ezeket külön kell felsorolni;

3. azt a mondatot, hogy a fizetési meghagyást csak ellenvetés emelése esetén lehet hatályon kívül

helyezni;

4. arra való kioktatást, hogy a ellenvetésnek tartalmaznia kell a kereset megválaszolásának

tartalmát és az ügyvéd általi képviselet kötelezettségét;

5. arra történő utalást, hogy ellenvetés emelése esetén a keresetről rendes eljárás indul.




247.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Fizetési felszólítást rövidített formában és kereset vagy rovat kiadmányának alkalmazásával lehet

kiadni. A 250.§ szerinti rendelet által nem tartalmazott esetekben a közelebbieket rendelettel úgy kell

szabályozni, hogy a fizetési felszólítás a felek számára könnyen és bizonyosan felfogható legyen, és a

kiadmányok elkészítésénél a fölösleges munkaráfordítást kerüljék.

(2) A fizetési felszólítást az alperesnek a keresettel együtt kell kézbesíteni.

(3) A fizetési felszólítás kiadásával szemben jogorvoslatnak nincs helye, de a fizetési felszólítás által

tartalmazott költségdöntést felfolyamodással meg lehet támadni.




248.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fizetési felszólítással szemben az alperes ellenvetést tehet. Ennek formája a keresetmegválaszolás.

(2) Az ellenvetés határideje 4 hét; ezt meghosszabbítani nem lehet. A határidő a fizetési felszólítás írásbeli

kiadmányának az alpereshez történő kézbesítésével kezdődik.




249.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ellenvetés időbeni benyújtásával a fizetési felszólítás hatályon kívül helyeződik, amennyiben az

ellenvetés nem irányul kifejezetten a kereseti kérelemnek csupán egy részével szemben. Elkésve benyújtott

ellenvetést tárgyalás nélkül határozatban kell elutasítani.

(2) Szabályszerű ellenvetés benyújtása esetén az elnök a 257.§ ff szerint jár el.

(3) Az ellenvetés visszavonására a fellebbezés visszavonására vonatkozó előírások (484.§) megfelelően

alkalmazandók.




250.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fizetési meghagyásos eljárás automatikus adatfeldolgozás segítségével történik.

(2) A szövetségi igazságügyi miniszter a beadványok (74.§) fizetési meghagyásos eljárásban való

célszerűbb kezelésének lehetővé tételére formanyomtatványokat jogosult bevezetni, amelyeket a felperes

ilyen beadvány esetén használni köteles. Ezeket a formanyomtatványokat úgy kell kialakítani, hogy azokat

a felperes is könnyen és biztosan tudja alkalmazni.

251.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az automatikus adatfeldolgozás segítségével történő fizetési meghagyásos eljárásokra a következő

sajátosságok vonatkoznak:



1. a fizetési meghagyásos eljárásban a kereseteket és más iratokat egyszerű másolatban és rovatok

alkalmazása nélkül lehet benyújtani; 81.§ 1. bekezdés érintetlen marad.

2. a kereset kézbesítése helyére a fizetési felszólítás kézbesítése lép, ha ez a kereset tartalmát teljes körűen

adja vissza vagy ehhez csatolták a kereset másolatát, valamint mellékleteinek a felperes által benyújtandó

másolatait (81.§ 1. bekezdés); ez értelem szerint vonatkozik a fizetési meghagyás más indítványaira és az

erről hozott határozatokra.

3. a beadás kijavítására vonatkozó, nem megfelelő formanyomtatvány eseténi felhívás esetén (84.§) ehhez a

felhíváshoz a megfelelő formanyomtatványt csatolni kell.

4. (Megjegyzés: a BGB1 I. 128/2004 alapján hatályon kívül helyezve).

5. (Megjegyzés: a BGB1 I. 128/2004 alapján hatályon kívül helye

251.§ ………………………………………………………………………………………………………

Európai fizetési meghagyásos eljárás.

252.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a 2006.12.30-I. Európai Fizetési Meghagyásról Szóló 1896/2006 sz. rendelet, AB1 L 399, 1. o.

másképp nem rendelkezik, a mindenkori eljárási tárgy szerint érvényes eljárási előírások alapján kell

eljárni.

(2) A fizetési eljárás vonatkozásában kizárólag a Bécsi Kerületi Kereskedelmi Bíróság illetékes. Az

Európai Fizetési Felszólításra vonatkozó indítvány keresettel egyenértékű.

(3) A határidőben beérkező ellenvetés után a bíróság ezt az indítványozó számára kézbesíti, azzal, hogy 30

napos határidőn belül nevezze meg a rendes eljárás lefolytatásában illetékes bíróságot, amennyiben az

eljárást nem a rendelet 7. cikkely, 4. bekezdése szerint kell lezárni. A másik bírósághoz történő utalás a

perfüggőséget nem helyezi hatályon kívül. Az illetékesség vizsgálata azon bíróság feladata, amelyhez a

jogvitát utalták. Ha az indítványozó a határidőn belül nem nevez meg bíróságot, a keresetet el kell utasítani.

(4) A jogvita 3. bek. szerinti bírósághoz utalását követően a bíróság a 257 §-ok ff jár el. Az alperesnek a

bíróság illetékességével szembeni kifogását az ügy érdemi tárgyalásába való bocsátkozása előtt elő kell

terjesztenie. Az alperes érdemi tárgyalásba való bocsátkozása után a bíróság illetéktelenségét csak a 240 §

szerinti feltételek között lehet figyelembe venni.

(5) a fizetési meghagyási eljárásban illetékes bíróság a rendelet 20. cikkelye szerinti felülvizsgálatban is

illetékes. A rendelet 20. cikkely 1. bekezdése szerinti indítványokra a 149 és 153 §-ok megfelelően

vonatkoznak, a 20. cikk. 2. bekezdésre a 149 § vonatkozik. Ha a bíróság az Európai Fizetési Felszólítást a

20. cikk. 1. bekezdés szerint semmisnek nyilvánítja, akkor, amennyiben az indítványozó a rendelet 7. cikk.

4. bekezdése szerint nem nyilatkozott, a rendes eljárást indítja meg. A rendelet 7. cikk. 4. bek. fennforgása

esetén, vagy az Európai Fizetési Felszólításnak a rendelet 20. cikk. 2. bek. szerinti semmissé nyilvánítása

esetén az eljárás lezárul. A146. §-ok ff szerinti előző állapotba való visszahelyezésnek a rendelet 16. cikk.

2. bek. szerinti határidő elmulasztása miatt helye nincs. Semmisségi vagy újrafelvételi keresetet benyújtani

nem lehet.

(6) Az Európai Fizetési Meghagyás elleni ellenvetés benyújtásának határidejére a tárgyalás nélküli időszak

nincs befolyással.

(7) Az indítványnak a rendelet 10. cikkelye szerinti módosítása esetén az a követelés fennmaradó része

vonatkozásában az igényről való lemondás nélkülinek számít.

A pertárgyalás bevezetése.

257.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kereset megválaszolásának időbeni benyújtása vagy ellenvetés esetén a jogvitára kijelölt tanács kitűzi

ez előkészítő tárgyalás napját. A szóbeli tárgyalás napját úgy kell kijelölni, hogy a felek az idézés

kézbesítésének napjától számítva legalább három heti idővel rendelkezzenek a per előkészítésére.

(2) Az ezen tárgyalás előkészítését szolgáló rendelkezéseket a lehető legkorábban meg kell hozni. Elő kell

írni különösen – amennyiben szükséges – az előkészítő iratok kölcsönös megküldését, melynek során a

180. § 2. bekezdés szerint kell eljárni.

(3) A felek egymással a keresetben, vagy a kereset megválaszolásában nem közölt, érvényesíteni kívánt

indítványokat, támadó és védekező eszközöket, állításokat és bizonyítékokat külön, a bírósághoz és az

ellenérdekű félhez legalább egy héttel az előkészítő tárgyalás előtt beérkező iratváltás során közlik. A felek

eddig az időpontig perirattal a 229. § szerinti indítványokat is benyújthatják. Erről az elnök az általa

szükségesnek tartott rendelkezéseket haladéktalanul megteszi.

(4) Az ezen rendelkezésekben foglaltak ellen jogorvoslatnak helye nincs.



Előkészítő tárgyalás.

258.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Az előkészítő tárgyalás a szóbeli pertárgyalás részeként a következőkre szolgál:

1. A perbeli ellenvetésekről szóló döntések, amennyiben nem már a 189. §, 2. bekezdés szerinti külön

tárgyalás és döntés történt,

2. a felek előadásai (177-179 §-ok),

3. a dologi és jogi előadás kifejtése jogi szempontból is,

4. Egyezségi kísérlet, valamint ennek kudarca esetén a per további folytatásának taglalása, a per

programjának ismertetése és

5. – amennyiben célszerű – a felek meghallgatása és a további bizonyítási eljárás felvétele.

(2) A felek és képviselőik gondoskodnak arról, hogy az előkészítő tárgyaláson a tényállás és valamennyi

egyezségkötési lehetőség átfogó kifejtésre kerüljenek. Ebből a célból a tényállás tisztázásához hozzájárulni

nem tudó fél számára, képviselője támogatásához tájékozott személyt kell rendelkezésre bocsátani.

A pertárgyalás folytatása.

259.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A per tárgyalása a szóbeli tárgyalásra vonatkozó általános szabályok szerint történik; magában foglalja

a dologi és előadás kifejtését, a bizonyításfelvételt, és eredményeik kifejtését is.

(2)Az alperes a szóbeli tárgyalás alatt a felperes hozzájárulása nélkül a 236.§ szerinti megállapítási

indítványt tehet.

(3)Tartományi bíróság egyesbírója előtti tárgyaláson indítványt lehet tenni kiegészítő mondat ítéletbe

történő felvételére, amely szerint a különleges kereskedelmi bírói illetékesség gyakorlása önálló

kereskedelmi bíróság egyesbírója előtti tárgyalása során történik, az általános bírói illetékesség gyakorlása

során. Az indítványozott kiegészítő mondatot az ítéletbe fel kell venni, ha azt a bíró helyesnek találja.

260.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 239.§ 3. bekezdés szerinti ellenvetést benyújtó fél nem jogosult ebből az okból az ügy érdemébe

való bocsátkozást megtagadni. A tanács már a szóbeli pertárgyalás kezdete előtt is elrendelheti az

ilyen ellenvetésekről való elkülönített tárgyalást; ebben az esetben az ellenvetésről szóló tárgyalás

napját egyidejűleg hivatalból ki kell tűzni.

(2) Ezen rendelkezés vonatkozásában a 192.§ előírásai érvényesek.

(3) Az előző rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a fél a belföldi bírói illetékesség vagy a

dologi és helyi illetékesség hiányát, a jogi út kizárását, a perfüggőséget vagy a kereseti igényről

szóló jogerős döntés meglétét érvényesíti (240.§). A fél a tárgyaláson való további érdemi

részvételt ebből az okból nem tagadhatja meg.

(4) Nem lehet figyelembe venni, hogy a bíróság összetétele a 7-8.§-ok JN szerint nem megfelelő vagy

az eljárásban erre alkalmas bíró nem vesz részt, ha mindkét fél a szóbeli pertárgyalásba vagy az 1.

bekezdés szerinti tárgyalásba ezen körülmény érvényesítése nélkül belebocsátkozott.

261.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A belföldi bírói illetékesség hiánya a jogi út kizárása, a dologi vagy helyi illetékesség hiánya, a

perfüggőség vagy a jogerő miatt tett ellenvetésekről vagy indítványokról megelőző szóbeli tárgyalás után

kell dönteni. A döntés határozattal történik; ha azonban ezen ellenvetésekről és indítványokról az érdemi

üggyel kapcsolatban tárgyalnak, akkor az ezeket elutasító döntést nem kell külön kiadmányozni, hanem az

érdemi ügyről kiadott döntésbe kell felvenni.

(2) Ha, bár az ellenvetést vagy az indítványt külön tárgyalás alapján a szóbeli pertárgyalás során elvetik, a

tanács a határozat kihirdetése után indítványra vagy hivatalból mégis elrendelheti az érdemi tárgyalás

azonnali felvételét. Ebben az esetben a belföldi bírói illetékességről, a jogi út járhatóságáról, a dologi és

helyi illetékességről, a perfüggőségről vagy a jogerőről szóló kihirdetett döntést nem kell külön

kiadmányozni, hanem ezeket az érdemi ügyben hozott döntésbe szintén fel kell venni. Az érdemi tárgyalás

felvételéről szóló rendelkezés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a belföldi bírói illetékesség, a jogi út járhatósága, a dologi és helyi illetékessé, a perfüggőség vagy a

jogerő kimondása az érdemi ügyről hozott döntésbe kerül, akkor ezt csak az érdemi döntéssel szemben

nyitva álló jogorvoslattal lehet megtámadni.



(4) Ha a fenti ellenvetéseket vagy indítványokat külön döntéssel elutasítják, az érdemi tárgyalásra való

azonnali áttérés nélkül, akkor minden fél indítványozhatja a határozat jogerőre emelkedése után a szóbeli

pertárgyalás napjának kitűzését.

(5) Az előző rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a belföldi bírói illetékességet, a jogi út

járhatóságát, a dologi és helyi illetékességet, a perfüggőséget vagy a kereseti igény vonatkozásában hozott

döntést a bíróság hivatalból veti fel és teszi a szóbeli tárgyalás tárgyává.

(6) Ha az alperes a dologi vagy helyi illetékesség hiányát veti fel, vagy a bíróság saját illetékességét

hivatalból vizsgálja, akkor a felperes indítványozhatja, hogy a bíróság saját illetékességének kimondása

esetén a keresetet a felperes által megnevezett bírósághoz utalja. A bíróság ennek az indítványnak helyt ad,

ha a másik bíróságot nem tekinti nyilvánvalóan illetéktelennek. A másik bírósághoz történő utalást az

illetéktelenségről szóló határozattal össze kell kötni. Az illetékességi vita költségeiről szóló döntés

kivételével ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A másik bíróság elé utalás a perfüggőséget nem

helyezi hatályon kívül. Az új tárgyalást az első tárgyalásról felvett tárgyalási jegyzőkönyv és valamennyi

egyéb perakta felhasználásával, a 138.§ szerint kell lefolytatni. A belföldi bírói illetékesség vagy a tárgyi és

helyi illetékesség hiányának kifogását az alperes ezen tárgyalás során csak az előtt támaszthatja, hogy az

érdemi ügybe belebocsátkozott (104.§ JN), ezeket nem alapozhatja saját korábbi állításainak ellentmondó

okokra.

Jegyzőkönyvi megállapítások

265.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elnök elrendelheti, hogy a 208. és 209. §-ok szerinti a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendő

indítványokat és nyilatkozatokat az indítványozó vagy nyilatkozattevő fél írja le és az elnöknek adja át. A

felek számára indítványra akkor is megengedhető a fent jelölt indítványok és nyilatkozatok rövid leírásának

átadása, ha ezt a leírást az elnök nem rendelte el.

(2) A leírásnak közvetlenül a szóbeli tárgyalásnál kell történnie. Az elnöknek átadott periratokat a

tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(3) Az elrendelt vagy engedélyezett írásbeli megállapításokat fel kell olvasni; ezek helyességéről a tanács

dönt.

(4) Az ilyen írásbeli megállapítást elrendelő vagy engedélyező határozatot, valamint az ilyen írásbeli

határozat helyességéről szóló döntést jogorvoslattal nem lehet megtámadni.

Második cím.

Általános rendelkezések a bizonyítékról és a bizonyításfelvételről.

266.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A fél tényállításai annyiban nem szorulnak bizonyításra, amennyiben azokat az ellenérdekű fél

előkészítendő periratban a jogvita szóbeli tárgyalása során vagy megbízott vagy felkért bíró

jegyzőkönyvében kifejezetten elismerte. A bírósági tényelismerés hatályához annak ellenérdekű fél általi

elfogadása nem szükséges.

(2) A bíróság az összes körülmény gondos mérlegelésétől vezetett belátása alapján ítéli meg, hogy az ilyen

beismerést a fél által hozzáfűzött kiegészítések vagy korlátozások hatályon kívül helyezik vagy

hatályukban csorbítják-e, és a visszavonás milyen befolyást gyakorol a beismerés hatályára.

(3) A bíróság ugyanolyan módon dönti el, hogy a bíróságon kívüli beismerés következtében a bizonyítás

szükségessége megszűnik-e.

267.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság az ellenérdekű fél előadása teljes tartalmának gondos mérlegelése alapján ítéli meg, hogy egy

fél tényállításait az ellenérdekű fél kifejezett beismerésének hiányában mennyiben kell beismertnek

tekinteni.

(2) A bíróság ugyanilyen módon ítéli meg, hogy a nem tudással vagy nem emlékezéssel való magyarázat az

elismerés vélelmezését kizáró vagy pedig az elismerést magába foglaló magyarázat e.

269.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság számára nyilvánvaló tények nem szorulnak bizonyításra.

270.§ ………………………………………………………………………………………………………



A törvény által vélelmezett létezésű tények nem szorulnak bizonyításra. Az ezzel ellenkező bizonyításának

helye van, ha a törvény azt nem zárja ki. Ezt az ellenbizonyítást a felek 371.§-ok ff szerinti meghallgatása

alapján lehet végezni.

271.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A más állam területén érvényes jog, szokásjogok, privilégiumok és statútumok csak annyiban szorulnak

bizonyításra, amennyiben a bíróság számára ismeretlenek.

(2) A bíróságot ezen jogi normák kiderítése során a felek által felajánlott bizonyítékok nem korlátozzák;

ebből a célból valamennyi számára szükségesnek tűnő vizsgálatot hivatalból elindíthat és különösen,

amennyiben szükséges az igazságügy miniszter beavatkozását is igénybe veheti.

272.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a teljes tárgyalás és bizonyítás eredményeinek gondos mérlegelésével szabad meggyőződése

szerint ítéli meg, hogy egy tényállítást valódinak kell-e tartani vagy nem, amennyiben ez a törvény másként

nem rendelkezik.

(2) Különösen ugyanolyan módon kell eldöntenie, milyen befolyást gyakorol az eset megítélésére az, ha a

fél olyan kérdések megválaszolását tagadja meg, melyeket számára az elnök vagy egyetértésével a tanács

tesz fel. A bíróság meggyőződése szempontjából mérvadó körülményeket és mérlegeléseket a döntés

indokolásában meg kell adni.




273.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha egy fél kárát meg kell téríteni vagy érdeksérelmét jóvá kell tenni, vagy egyéb követelést támaszthat,

a megtérítendő kár vagy érdek vagy követelés vitatott összegének bizonyítása azonban nem lehetséges vagy

aránytalan nehézségekkel járna, akkor a bíróság indítványra vagy hivatalból akár a fél által felkínált

bizonyíték figyelmen kívül hagyásával is ezt az összeget saját meggyőződése alapján állapíthatja meg. Az

összeg megállapítását a felek egyikének az összeg meghatározásában mérvadó körülményekről történő

eskü alatti meghallgatása is megelőzheti.

(2) Ha több ugyanazon keresetben érvényesített igény közül egyesek a teljes összeghez képest

jelentéktelenek és minden számukra mérvadó körülmény tisztázása olyan nehézségekkel jár, melyek nem

állnak arányban a vitatott igények jelentőségével, akkor a bíróság erről ugyanolyan módon (1. bekezdés)

szabad meggyőződése alapján dönthet. Ugyanez vonatkozik az egyes igényekre is, ha a kérelmezett összeg

egyenként az 1.000 eurót nem haladja meg.

Valószínűsítés (Igazolás).

274.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Aki tényállapítást köteles valószínűsíteni (igazolás), ehhez a felek eskü alatti meghallgatásán kívül

minden bizonyító eszközt felhasználhat. A nem azonnal végrehajtható bizonyításfelvétel a valószínűsítés

céljára nem alkalmas.

(2) Egy körülmény valószínűsítése céljából bizonyításfelvételt a bizonyítási eljárásra érvényes előírások

nem kötik.


A WGN XXXII. Z 10 1997., BGB1 140/1997. szerinti a 2. bekezdés új változatát az ezen szövetségi

törvény hatályba lépésének időpontjában már függő eljárásokra csak 1998. július 1-től kell alkalmazni.



Bizonyításfelvétel.

275.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek által felajánlott, de a bíróság számára jelentéktelennek tűnő bizonyítékokat kifejezetten vissza

kell utasítani.

(2) A bíróság indítványra vagy hivatalból a felajánlott bizonyítékok felvételét megtagadhatja, ha az összes

körülmény gondos mérlegelése alapján nincs józan kétely az iránt, hogy a bizonyításfelajánlás a pert el

fogja húzni, és a bizonyítás felvétele a per megoldását jelentősen hátráltatná.

276.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság által jelentősnek tartott bizonyítékokat az ítélkező bíróság előtti tárgyalás során kell felvenni,

amennyiben a bíróság ezen törvény rendelkezéseinek megfelelően a tárgyalási időponton kívüli

bizonyításfelvételt nem rendel el.

(2) Ha egy bizonyíték megbízott vagy felkért bíró általi, a tárgyalási időponton kívüli felvétele válik

szükségessé, akkor a perbíróság megteszi a szükséges intézkedéseket.

Műszaki berendezések alkalmazása a bizonyításfelvétel hang- és képtovábbítására.

277.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság a rendelkezésre álló műszaki lehetőségek szerint, felkért bíró általi meghallgatás helyett hang- és

képtovábbításra szolgáló műszaki berendezések általi közvetlen bizonyításfelvételt folytathat, kivéve, ha a

megbízott vagy felkért bíró általi meghallgatás az eljárás gazdaságossága tekintetében célszerűbb vagy

különleges okokból szükséges.



a bírósághoz (vö.: XI cikkely, 2. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002) A 2. bekezdést az ezen törvény hatályba

lépés időpontjában már függő eljárásokra csak akkor kell alkalmazni, ha az elsőfokú pertárgyalás 2002.

december 31. után fejeződött be. (vö.: XI cikkely, 3. bekezdés BGB1. I. sz. 76/2002)

278.§ ………………………………………………………………………………………………………

1) Valamennyi, a tárgyalás során kivitelezhető és különösen a tárgyalási időponton kívül, megbízott vagy

felkért bíró által folytatandó bizonyításfelvétel csak a tényállás teljes kifejtése után rendelhető el,

amennyiben a körülmények más módot nem tesznek szükségessé vagy a bíróság számára más mód nem

tűnik célszerűnek.

(2) Az ilyen bizonyításfelvételek eredményeinek kifejtése céljából, befejezésük után, az ítélkező bíróság a

tárgyalást újra felveszi, ha a 193.§ 3. bekezdésének feltételei nem állnak fenn.




279.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bizonyíték felvételét bizonytalan idejű akadály hátráltatja, a bizonyításfelvétel kivitelezhetősége

kétséges, vagy a bizonyításfelvétel ezen törvény érvényességi körén kívül esik, akkor a bíróság indítványra

olyan határidőt szab meg, melynek sikertelen letelte után a tárgyalás az egyik fél kérelmére a függőben lévő

bizonyításfelvételre tekintet nélkül folytatódik.

(2) Folytatódó szóbeli tárgyalás során ezt a bizonyítékot csak akkor lehet felhasználni, ha ezáltal az eljárás nem húzódik el.

280.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A perbíróság indítványra engedélyezheti, hogy a bizonyításfelvételt egy vagy több megesketett gyorsíró

feljegyezze. Egy általában erre a feladatra nem megesketett gyorsíró esküt köteles tenni, hogy a szóban

előadottakat hűen jegyzi fel és a feljegyzetteket helyesen továbbítja. Ha bírósági alkalmazottat jelölnek ki

gyorsírónak, a megesketésre nincs szükség.

(2) A gyorsírót az indítványozó javaslatára az elnök jelöli ki.

(3)A gyorsírásos feljegyzés rendes írásba történő átültetését a feljegyzést követő 48 órán belül az elnöknek

vagy a bizonyításfelvétellel megbízott bírónak át kell adni, és iktatni kell.

(4) Amennyiben a gyorsírásos feljegyzést a két fél nem egybehangzóan kérelmezi, az ezáltal okozott összes

költséget az indítványozó fél viseli, anélkül, hogy akár pernyertessége esetén is ezen költségek

megtérítésére igényt támaszthatna.

281.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az ítélkező bíróság előtti bizonyításfelvétel céljából tartandó tárgyalást el kell napolni, a

bizonyításfelvételt tartalmazó tárgyalást egyben a szóbeli tárgyalás folytatására is fel kell használni.

(2) Ha azonban a bizonyításfelvételt megbízott vagy felkért bírónak kell tartania, és ennek időpontja

biztonsággal nem határozható meg, akkor az ítélkező bíróság elnöke a szóbeli tárgyalás folytatására

szolgáló időpontot hivatalból a bizonyításfelvételi iratok és jegyzőkönyvek beérkezése utánra tűzi ki, és

ismerteti a felekkel.

281.a§………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha vitatott tényekről már bírósági tárgyaláson történt bizonyításfelvétel, akkor az erről szóló

jegyzőkönyv vagy írásos szakértői vélemény bizonyító eszközként használható fel, és az újabb

bizonyításfelvételtől el lehet tekinteni, ha

1. a felek ebben a bírósági eljárásban részt vettek és

a) a felek egyike kifejezetten nem az ellenkezőt indítványozza vagy

b) a bizonyítási eszköz már nem áll rendelkezésre;

2. az ebben a bírósági eljárásban részt nem vett felek ehhez kifejezetten hozzájárulnak.

Felkért vagy megbízott bíró általi bizonyításfelvétel.

282.§ ………………………………………………………………………………………………………

A perbíróság helyén lévő tárgyalási helyszínen kívül vagy annak közelében lefolytatandó

bizonyításfelvételekkel a perbíróság egy tagját, mégpedig általában a jogvita eldöntésére hivatott tanács egy

tagját kell megbízni.




283.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) A törvény érvényességi körén kívül eső bizonyításfelvétel miatt kiadott megkereső iratot indítványára át

lehet adni a bizonyító félnek a kérelmet befogadó hatóságnak történő közvetítés céljából.

(2) A bíróság a bizonyító félnek, indítványára, engedélyezheti továbbá a megkereső irattól való eltekintést

és a bizonyító fél felhatalmazását arra, hogy azon ország törvényeinek megfelelő, bizonyításról szóló

közokiratot csatoljon, amelyben a bizonyításfelvétel le fog zajlani. A bizonyító fél az ellenérdekű felet

lehetőség szerint a bizonyításfelvétel helyéről és időpontjáról olyan időben köteles tájékoztatni, hogy ez a

bizonyításfelvétel során jogaival megfelelő módon élni tudjon. A tájékoztatás elmaradása esetén az ítélkező

bíróság valamennyi körülmény gondos mérlegelése után dönt, hogy és milyen mértékben jogosult a

bizonyító fél a felvett bizonyítékokat a szóbeli tárgyaláson felhasználni.

(3) A bizonyításfelvételről szóló akták beterjesztésére határidőt kell szabni, melynek eredménytelen lejárta a 279.§-ban megjelölt jogkövetkezményeket vonja maga után.

284.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A bizonyításfelvételt megbízás vagy kérelem alapján lefolytató bírót illetik meg azok a jogok,

amelyeket az elnök olyan bizonyítás során gyakorol, mely az ítélkező bíróság előtt zajlik.

(2) Egyéb, a bizonyításfelvételre vonatkozó bírói rendelkezéseket ilyen bíró annyiban hozhat, amennyiben

azok nem kifejezetten a perbíróság hatáskörébe tartoznak.

285.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a megbízott vagy felkért bíró előtti bizonyításfelvétel során olyan vita adódik, amelynek

megoldásától a bizonyításfelvétel folytatása függ, amelynek eldöntésére azonban a bizonyításfelvétellel

megbízott bíró nem jogosult, akkor a perbíróság a bíró jelentése alapján oldja meg a vitát. Ezen köztes vita

tárgyalására a perbíróság hivatalból tárgyalási napot tűz ki.

(2) Ha a megbízott vagy felkért bíró által, a bizonyításfelvétel végrehajtásának vagy befejezésének céljából

folytatott bizonyításfelvétel során más bírósághoz kell kérelmet intézni, akkor ezt közvetlenül a

bizonyításfelvétellel megbízott bíró teszi. Ugyanez a bíró jogosult arra, hogy más bíróságtól bizonyítás

felvételét kérelmezze, amennyiben olyan okok adódnak, amelyek miatt az ezen bíróság előtti

bizonyításfelvétel célszerűnek tűnik.

286.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elnök a megbízott vagy felkért bíró által a bizonyításfelvételről készített jegyzőkönyveket és egyéb

aktákat megvizsgálja és, ha hibát állapít meg, kezdeményezi a szükséges javításokat és kiegészítéseket. A

bizonyításfelvételi aktákat a felek egyidejű tájékoztatása mellett a következő, szóbeli tárgyalásra kitűzött

időpontig a felek betekintésére nyitva kell tartani.

(2) Az elnök dönt a fél által a köztes időben tett olyan indítványról, amely a bizonyításfelvétel egyes

hiányosságait vagy a bizonyításfelvétel kiegészítéseit tartalmazza. Az ezáltal esetleg szükségessé váló

rendelkezéseket az elnök szintén haladéktalanul megteszi. Ez szóban is indítványozható.

(3) Ha a bizonyításfelvétel kiegészítésének vagy megismétlésének szükségessége csak a szóbeli tárgyalás

során merül fel, akkor a bíróság az ügy állásának megfelelően rendelkezik. Elrendelheti továbbá, hogy a

bizonyításfelvétel kiegészítése vagy megismétlése magán a szóbeli tárgyaláson történjen.

287.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ezen bizonyításfelvételt érintő jegyzőkönyvek és egyéb akták alapján az elnök a nem az ítélkező

bíróság előtt lefolytatott bizonyításfelvétel eredményeit a szóbeli tárgyaláson alkalmas időben fejti ki.

(2) Ha a felek nézete szerint ezen kifejtés az akták tartalmától jelentős pontokban eltér, indítványukra teljes

tartalmuk szerint fel kell olvasni a bizonyításfelvételi jegyzőkönyvet és az egyéb, a bizonyításfelvételt

érintő aktákat.

(3) A felek előadásaikban már az elnök kifejtése előtt hivatkozhatnak a bizonyításfelvételi akták tartalmára.

Bizonyításfelvételi eljárás.

288.§ ………………………………………………………………………………………………………

A tanács elnöke és a bizonyításfelvételt vezető bíró hivatalból gondoskodik a bizonyításfelvétel céljából

szükséges idézésekről és a bizonyításfelvételhez szükséges egyéb intézkedésekről, ha a bizonyításfelvétel

ítélkező bíróság előtt folyik. A bizonyításfelvétellel megbízott bíró hivatalból tűzi ki a bizonyításfelvétel

időpontját is. A felek előzetes bírósági idézés nélkül is magukkal vihetik az ítélkező bíróság előtti

tárgyalásra az általuk megnevezett tanúkat vagy azokat a személyeket, akiket a tárgyalás során a bíróság

számára tanúként akarnak megnevezni vagy szakértőként akarnak javasolni.

289.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek a bizonyításfelvétel során jelen lehetnek; az elnök vagy a bizonyításfelvételt vezető bíró útján

vagy azok hozzájárulásával maguk is olyan kérdéseket tehetnek fel a tanúknak és a szakértőknek,

amelyeket a vallomás tisztázásához vagy kiegészítéséhez, valamint a jogvita tisztázásához vagy a

vallomások bizonyító ereje szempontjából lényeges viszonyok vonatkozásában hasznosnak vélnek. A bíró

az általa méltánytalannak tartott kérdéseket elutasítja.

(2) Amennyiben az ügy állása megengedi, a bizonyításfelvételt akkor is le kell folytatni, ha az értesített

felek egyike sem jelenik meg. Az ítélkező bíróság vagy a bizonyításfelvétel befejeződéséig a megbízott



vagy felkért bíró is engedélyezheti a bizonyításfelvétel kiegészítését, ha a fél valószínűsíti, hogy előre nem

látott esemény okozta távolléte a bizonyításfelvétel jelentős hiányosságaihoz vezetett, és, ha a

bizonyításfelvétel kiegészítése egyidejűleg a jogvita jelentős elhúzódása nélkül lefolytatható.

Elkülönített meghallgatás.

289a.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a polgári per tárgya büntetőeljárással áll dologi összefüggésben, akkor a StPO 65 § 1. a betű szerint

az ebben a büntetőeljárásban áldozatként szereplő személy meghallgatása során, indítványára, az eljárásban

résztvevő felek és képviselőik jelenlétét a meghallgatás során úgy kell korlátozni, hogy ezek a

meghallgatást kép és hangtovábbításra alkalmas berendezésekkel anélkül tudják követni és annak során

kérdéseket feltenni, hogy a meghallgatásnál jelen lennének. Ha az áldozat kiskorú, akkor a büntetőeljárás

tárgyával kapcsolatos meghallgatással alkalmas szakértőt kell megbízni.

(2) A bíróság a személyt, indítványra, az 1. bekezdésben írt módon hallgathatja meg, ha a bizonyítandó

téma és a személyes érintettség tekintetében vallomás meghallgatandó személytől az eljárásban résztvevő

felek és képviselőik jelenlétében nem várható el.

(3) az 1. és 2. bekezdések szerinti döntések ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Kiskorú személyek meghallgatása.

289b.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha meghallgatandó személy kiskorú, kihallgatásától a bíróság indítványra vagy hivatalból egészben

vagy egyes témák tekintetében eltekinthet, ha a meghallgatás a kiskorú személyt szellemi érettsége, a

meghallgatás tárgya, és a peres felekhez fűződő közeli viszonya miatt veszélyeztethetné.

(2) A bíróság indítványra vagy hivatalból a 289a §, 1. bekezdésben írt meghallgatást minden esetben

alkalmas szakértő útján folytathatja le, ha a kiskorú személy ugyan nem pusztán a meghallgatás által, de

szellemi érettsége, a meghallgatás tárgya, és a peres felekhez fűződő közeli viszonya miatt veszélyeztetve

lenne.

(3) A kiskorú személy meghallgatásába, amennyiben érdekében ez célszerű, bizalmában álló személyt kell

bevonni.

(4) Az 1. bekezdés szerinti döntés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs. A 2. bekezdés szerinti döntéssel

szemben jogorvoslatnak helye nincs.

290.§ ………………………………………………………………………………………………………

Abból a körülményből, hogy a külföldi hatóság által foganatosított bizonyításfelvétel a külföldi törvények

szerint kifogásolható, ez ellen akkor nem lehet kifogást emelni, ha a bizonyításfelvétel a perbíróságra

érvényes törvényeknek megfelel.

291.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan határozatokkal szemben, melyek felajánlott bizonyítékokat utasítanak el, bizonyításfelvételt

rendelnek el vagy megbízott bíróhoz utalnak vagy bizonyításfelvétel céljából megkereső iratot bocsátanak

ki, továbbá olyan határozatok ellen, amelyekkel a felek kérdéseit a bizonyításfelvétel során elutasítják,

végül olyan határozatok ellen, amelyekkel a 279.§ 2. bekezdés vagy 286.§ 2. bekezdés szerinti bizonyíték

felhasználása engedélyezésre vagy kizárásra kerül, a bizonyításfelvétel indítványozott kiegészítését

megtagadják, külön jogorvoslatnak helye nincs.

(2) Az olyan határozatok, amelyek bizonyításfelvétel gyorsírásos feljegyzését engedélyezik, a 283.§ 1.

bekezdés szerinti megkeresési irat beszerzését a peres félre hárítják, vagy, amelyekben a

bizonyításfelvételre vagy ezen törvény érvényességi területén kívül folytatott bizonyításfelvétel aktáinak

bemutatására határidőt szabnak meg, tovább, olyan határozatok, melyekkel bizonyításfelvétel kiegészítését

vagy megismétlését rendelik el, jogorvoslattal egyáltalán nem támadhatók meg.

Bizonyításfelvétel külföldön.

291a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha külföldi felkért bíróság általi bizonyításfelvétel feltételei fennállnak, akkor a perbíróság egy fél

indítványára a felkért bíróság bizonyításfelvételén külföldön részt vehet vagy helyette maga vehet fel

bizonyítást, ha



1. ez egy nemzetközi vagy uniós jog szerint megengedett és az érintett ország útiköltségeire és tényleges

viszonyaira való tekintettel elvárható,

2. különleges körülmények alapján, mint a bizonyítási téma különös nehézsége vagy egy személyes

benyomás rendes mértékén túlmenő jelentősége vagy, ha csupán a felkért bíróság általi bizonyításfelvétel

nem elegendő és

3. a külföldi hivatali cselekmény előrelátható költségei és az ehhez esetleg kapcsolódó tolmácsköltségek a

bíróságnál előlegként letétbe vannak; ez nem szükséges, ha a GEG 3.§ szerint minden költségelőleget

fizetendő fél a 64.§ 1. bekezdés, 1. b és c. betűk szerinti költségmentességben részesült.

(2) Hogy az ABI. 1206/2001, L.174. 1. o. (EK) rendelet érvényességi területén kívüli hivatali

cselekménynek helye van-e, előzetesen be kell szerezni a szövetségi igazságügyi miniszter nyilatkozatát.

Ez előtte egyetértésre jut a külügyminiszterrel. Ebben az esetben a bizonyításfelvételi kérelmet a

Szövetségi Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. A

291b.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 291a.§ szerinti hivatali cselekményt megtámadható határozattal kell elrendelni. Az ez elleni

felfolyamodásnak halasztó hatálya van.

(2) A 291a.§ 1. bekezdés szerinti indítvány elutasításával szemben külön jogorvoslatnak helye nincs.

291c.§ ………………………………………………………………………………………………………

A 291a.§ 1. bekezdés 1., 2., és 3., valamint a 291b.§ szerinti rendelkezéseket a szakértő által külföldön

folytatott tényállásfelvételre nem lehet alkalmazni.

Harmadik cím.

Okirati bizonyíték.

Okiratok bizonyító ereje.

292.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az olyan okiratok, amelyeket közhatóság hivatali illetékességeinek határai között vagy közhiteles

személy ügykörén belül ezen törvény érvényessége alatt előírt formában papír vagy elektronikus formában

ad ki, teljes bizonyítékot alapoznak meg arról, amit az okmányban a hatóság hivatalosan elrendel vagy

nyilatkozik, vagy a hatóság vagy a közokirati személy tanúsít. Ugyanez vonatkozik azon okiratokra is,

amelyeket olyan hatóságoknak alárendelt hivatalos szervek ezen törvény érvényességi körén kívül, de

hivatali illetékességeik határain belül adnak ki, melyeknek székhelye ezen törvény érvényességi területén

található.

(2) A tanúsított esemény vagy tanúsított tény vagy helytelen hitelesítés bizonyításának helye van.

293.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ugyanolyan bizonyító erejük van más okiratoknak is, melyeket külön törvényi előírások közokiratnak

nyilvánítanak.

(2) Az ezen törvény érvényességi területén kívül kiadott okiratok, amelyek kiadásuk helyén közokiratoknak

számítanak, a kölcsönösség feltételei szerint ezen törvény érvényességi területén is közokirati bizonyító

erővel rendelkeznek, amennyiben az előírt hitelesítésekkel el vannak látva.

294.§ ………………………………………………………………………………………………………

A kiállítóik által aláírt vagy bírósági vagy közjegyzői hitelesítésű kézjeggyel ellátott papír és elektronikus

alapú magánokiratok teljes bizonyítékot alapítanak arra, hogy az általuk tartalmazott nyilatkozatok a

kiállítóktól származnak.

296.§ ………………………………………………………………………………………………………

Hogy és milyen mértékben csökkentik vagy szűntetik meg teljesen az áthúzások, kiradírozások és más

törlések, betoldások és egyéb külső hiányosságok az okirat bizonyító erejét, a bíróság a 272.§ szerint ítéli

meg.



Bizonyítás teljesítése.

297.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a fél adatainak bizonyítására okiratokra hivatkozik, határozottan meg kell adnia vagy ki kell emelnie a

mértékadó helyeket. Ezeket az okiratokat a fél rendezett és áttekinthető formában köteles a bíróságnak

bemutatni, amennyiben nem a bíróság maga kezdeményezi ezen okiratok beszerzését és bemutatását.

Okmány bizonyító fél általi bemutatása.

298.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az okmányokat olyan módon kell bemutatni, hogy a bíróság és az ellenérdekű fél az okmányok teljes

tartalmába betekinthessenek.

(2) Ha egy különböző jogviszonyokra vonatkozó okiratnak csak bizonyos részeiről van szó, a bíróság az

okirat teljes tartalmába való betekintés után elrendelheti, hogy az ellenérdekű fél számára a bevezető,

befejező rész, a dátum és aláírás kivételével csak azon helyek kerüljenek bemutatásra, amelyek a jogvita

alapjául szolgáló jogviszony szempontjából jelentősek.

(3) A bizonyító fél ellenfelét a bemutatott okirattal kapcsolatban nyilatkozatra kell felszólítani.

299.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a fél az okiratot csak másolatban mutatta be, akkor az ellenérdekű fél indítványára vagy hivatalból az

eredeti okirat bemutatására kötelezhető. A bíróság saját mérlegelése alapján dönti el, hogy a bemutatott

másolat hitelesítése, kora, eredete vagy más ok miatt hitelt érdemel-e, a kötelezés nem teljesítése ellenére

is. Ennek során gondosan mérlegeli az eredeti okirat bemutatásának elmaradására felhozott okokat és az

egyes esetek egyéb körülményeit.

300.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az okirat eredetijének bemutatása a szóbeli tárgyaláson jelentős akadályok miatt nem lehetséges

vagy az okirat fontossága, az elvesztésétől vagy megrongálódásától való félelem miatt aggályosnak tűnik,

akkor a bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti, hogy az okmányt megbízott vagy felkért bírónak

mutassák be.

(2) A bíróság ebben az esetben elrendeli, hogy a megbízott vagy felkért bíró hivatali cselekményéről felvett

jegyzőkönyv mely körülményeit kell igazolni; azt is elrendelheti, hogy a jegyzőkönyvvel együtt az okirat

másolatát vagy kivonatát is mutassák be.

(3) A megbízott vagy felkért bíró által az okirat bemutatására kijelölt tárgyalás időpontjáról a bizonyító fél

ellenfelét időben értesíteni kell. Ha az okirat ezen a tárgyaláson nem kerül bemutatásra, ezen bizonyítékra

való tekintettel a per további menete nem hátráltatható.

301.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A közhatóságnál vagy közjegyzői megőrzésben található, bizonyítékként felhasználandó okmány

bemutatását kezdeményező indítvány, amelynek kiadását vagy bemutatását a fél közvetlen fellépéssel nem

tudja elérni, a szóbeli tárgyalás alatt is benyújtható.

(2) Ha ennek helyt adnak, akkor az elnök megteszi az okmány beszerzéséhez vagy az okmányba történő

betekintéshez szükséges, alkalmas intézkedéseket.

302.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az okmány bemutatása után a bizonyító fél erről a bizonyítékról csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával

mondhat le.

Okmány ellenérdekű fél általi bemutatása.

303.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fél azt állítja, hogy bizonyítása szempontjából jelentős okirat az ellenérdekű fél birtokában

található, akkor a bíróság indítványára az ellenérdekű felet határozatban az okmány bemutatására

kötelezheti.



(2) Az indítványozó fél köteles az ellenérdekű fél által bemutatandó okirat másolatát csatolni vagy, ha erre

nem képes, az okirat tartalmát lehetőleg pontosan és teljesen megjelölni, valamint azon tényeket felsorolni,

melyeket a bemutatandó okirat igazolni hivatott. Szintén ki kell fejteni azokat a körülményeket, amelyek az

okirat ellenérdekű fél általi birtoklását valószínűsítik.

(3) Az indítványról való döntést az ellenérdekű fél szóbeli vagy írásbeli meghallgatása előzi meg, ha azt a

szóbeli tárgyaláson kívül nyújtják be.

304.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az okirat bemutatását nem lehet megtagadni:

1. ha a per során bizonyítás céljából az okiratra maga az ellenérdekű fél hivatkozott;

2. ha az ellenérdekű fél a polgári jog szerint az okirat kiadására vagy bemutatására kötelezett;

3. ha az okirat tartalma szerint mindkét felet közösen érinti.

(2) Az okiratot közösnek kell tekinteni különösen azon személyek számára, akiknek érdekében azt kiadták

vagy akiknek kölcsönös jogviszonyait az tanúsítja. Szintén közösnek számítanak a jogügyletről a

résztvevők vagy egyikük és a jogügylet közös közvetítője közötti írásos tárgyalások.

305.§ ………………………………………………………………………………………………………

Más okiratok bemutatását meg lehet tagadni:

1. ha annak tartalma családi ügyeket érint;

2. ha az ellenérdekű fél az okirat bemutatásával becsületbeli kötelességét sértené meg;

3. ha az okirat ismertté válása a felet vagy harmadik személyeket megszégyenítené vagy büntetőjogi

üldözésük veszélyét idézné elő;

4. ha a fél az okirat bemutatásával olyan államilag elismert titoktartási kötelezettséget sértene, amely alól

érvényesen nem mentették fel, vagy művészeti vagy üzleti titkot sértene;

5. ha más hasonlóan fontos okok miatt a bemutatás megtagadása igazolható.

306.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a 305.§-ban felsorolt okok egyike az okiratnak csak egyes részeit érinti, az okirat hitelesített kivonatát

kell bemutatni.

307.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az ellenérdekű fél az okirat birtoklását tagadja, és a bíróság az okirattal bizonyítandó tényeket

jelentősnek és az okirat bemutatásának kötelezettségét meglevőnek tekinti, akkor bírósági határozattal

elrendelhető az ellenérdekű fél eskü alatti meghallgatása, annak kiderítése céljából, hogy az ellenérdekű fél

az okirat birtokában van-e vagy tudja-e, hogy ez hol található, vagy, hogy az okiratot a bizonyító félnek

ettől való megfosztása céljából saját maga, vagy kezdeményezésére, más személy megsemmisítette vagy

felhasználásra alkalmatlanná tette.

(2) Valamennyi körülmény gondos mérlegelése által vezetett bírói méltányosság dönti el, milyen

befolyással van az eset megítélésére az, ha az ellenérdekű fél az általa elismerten birtokolt okirat

bemutatására való kötelezést nem teljesíti vagy, ha az általa tagadott birtoklású okmány vonatkozásában az

eskü alatti vallomást elutasítja, vagy, ha vallomásából az derül ki, hogy az okiratot szándékosan

megsemmisítette vagy használhatatlanná tette, és különösen, hogy ezekben az esetekben a bizonyító félnek

az okirat tartalmáról állított adatai bizonyítottnak tekintendők-e.

Okmány harmadik fél általi bemutatása.

308.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bizonyításhoz szükséges okirat olyan harmadik személy birtokában található, aki a polgári jog

előírásai szerint az okirat kiadására vagy bemutatására kötelezett, abból az okból, mert ennek tartalma a

bizonyító fél és a harmadik személy számára közös (304.§), akkor a bizonyító fél indítványára a perbíróság

határozatban kötelezheti az utóbbit, hogy egy számára egyidejűleg szabandó határidőn belül a bizonyító fél

költségére az okiratot a szóbeli tárgyaláson történő felhasználás céljából adja ki.

(2) A perbíróság az ilyen indítványról az ellenérdekű fél és az okirat állítólagos harmadik személy

birtokosa meghallgatása után dönt; ha az utóbbi az okirat birtoklását tagadja, az indítványnak csak akkor

lehet helyt adni, ha az indítványozó fél valószínűsíti, hogy az okirat a harmadik személy birtokában



található. A perbíróság az érintettek meghallgatása céljából külön tárgyalási időpontot tűzhet ki. A

határozat a jogerőre emelkedés és az elrendelt bemutatási határidő lejárta után végrehajtható.

(3) Az indítvány elutasítása esetén az okmány állítólagos birtokosa számára, kérésére az eljárás által

számára okozott szükséges költségeket meg kell téríteni.

309.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az okirat állítólagos birtokosát az okirat kiadására és bemutatására vonatkozó kereset miatt hátrány

éri, mert nem valószínűsíthető, hogy az okirat a birtokában található vagy, mert az okirat kiadási és

bemutatási kötelezettségének megléte vitatott ténykörülmények kiderítését és megállapítását kívánja, akkor

a perbíróság, ha az okirat által bizonyítandó tényeket jelentősnek tartja, indítványra elrendelheti, hogy a

szóbeli tárgyalás folytatásával az egyidejűleg a bizonyító fél számára megszabott határidő lejárta utánig

várjanak (279.§).

(2) A bizonyító fél ellenérdekű fele ugyanakkor még ezen határidő lejárta előtt kérheti a tárgyalás

folytatását, ha a bizonyító fél harmadik személlyel szembeni keresete korábban megoldódott vagy a

bizonyító fél a benyújtásával vagy a per folytatásával vagy kivitelezésével késedelmeskedik.

A valódiság bizonyítása.

310.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A formájuk és tartalmuk szerinti közokiratok valódinak vélelmezendők.

(2) Ha a bíróság a valódiságot kétségesnek tartja, indítványra vagy hivatalból a valódiságról szóló

nyilatkozatra kötelezheti azt a hatóságot vagy személyt, amely vagy aki az okirat kiállítását állítja. Ha az

okirat valódiságának kételye ilyen módon nem oszlatható el, akkor valódiságának bizonyítása annak a

feladata, aki ezt az okiratot bizonyítékként kívánja felhasználni.

311.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság az eset körülményei szerint mérlegeli, hogy a külföldi hatóság vagy külföldi közhiteles

személy által kiállítottnak látszó okirat közelebbi bizonyítás nélkül valódinak tekintendő-e.

(2) Az ilyen okirat valódiságának bizonyításához elegendő a helyileg illetékes osztrák képviseleti hatóság

hitelesítése, amennyiben különleges rendelkezések mást nem írnak elő.

312.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bizonyító fél ellenérdekű fele az okmány valódiságáról nyilatkozni elmulasztott, a magánokirat

valódisága nem vitatható, amennyiben a valódiság vitatásának szándéka az ellenérdekű fél egyéb

nyilatkozataiból nem tűnik ki. Ha az okiraton név aláírás található, a bizonyító fél ellenérdekű fele hasonló

jogi következmény mellett az aláírás valódiságáról is nyilatkozni köteles.

(2) A magánokirat vagy az azon található névaláírás vitatott valódiságát annak kell bizonyítania, aki az

okmányt bizonyítékként fel kívánja használni.

313.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az okirat valódiságát rosszhiszeműen vitató féllel szemben rosszhiszeműségi bírságot kell kiszabni.

Iratösszehasonlítás.

314.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az okirat valódiságának vagy nem valódiságának bizonyítását írásösszehasonlítással is el lehet végezni.

(2) Összehasonlítási iratként csak olyan iratokat lehet felhasználni, amelyeknek valódisága vitathatatlan

vagy jelentős késedelem nélkül bebizonyítható.

(3) Ezen törvény bizonyító okiratokról szóló rendelkezéseit az összehasonlító iratok bemutatásának

tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Megfelelő összehasonlító iratok hiányában kötelezni lehet a kézírásának valódiságát bizonyítandó felet,

hogy bíróság vagy megbízott vagy felkért bíró előtt néhány általa megjelölt szót írjon le.

(5) A leírtakat a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. Bírói megítélés tárgya, milyen befolyással van

a bizonyíték előállítására, ha a fél az ilyen bírói kötelezésnek nem tesz eleget és írását szándékosan

eltorzítja.



315.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a kézírások összehasonlítását maga is elvégezheti, vagy kétsége esetén, szakértői

szakvéleményt is kérhet.

(2) A bíróság az írás összehasonlításának eredményéről saját meggyőződése szerint dönt.

Okiratok bírósági megőrzése.

316.§ ………………………………………………………………………………………………………

A vitatott valódiságú vagy megváltoztatandó tartalmú okiratokat a bíróság a per jogerős befejezéséig

visszatarthatja, ha más hatóságoknak történő kiadása a közrend érdekében nem szükséges.

Okiratok megújítása.

317.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A papír alapú magánokirat olvashatatlanná válása vagy károsodása esetén annak tulajdonosa vagy

bármely más érintett kérheti az okmány kiállítójától, hogy azt az indítványozó költségére bíróságilag újítsa

meg. Erre minden olyan személyt idézni kell, akivel szemben az okirat az ügy állása szerint bizonyítékként

szolgálhat.

(2) Ennek megtagadása esetén a kiállítót csak keresettel lehet az ilyen megújításra kötelezni.

Tájékoztatási anyagok.

318.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság minden körülmény gondos mérlegelése alapján ítéli meg, hogy emlékművek, határjelzések,

jelzőkövek, telekkarók és hasonló jelek vagy fabemetszések, amelyeket a felek kommunikációjukban

bizonyítottan használtak, bizonyítékként felhasználhatók-e.

(2) A 303-309.§-ok rendelkezései a tájékoztatási anyagok bemutatására is vonatkoznak.

319.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 298, 299, 300, 301, 309.§-ok 1. és 2. bekezdés, a 310, 314. és 315.§-ok szerinti bírósági határozatok,

rendelkezések és kötelezések ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A 303, 307. és 316.§-ok szerinti határozatok külön jogorvoslattal nem támadhatók meg.

Negyedik rész.

Tanuk általi bizonyítás.

A tanúvallomás meg nem engedhetősége és megtagadása.

320.§ ………………………………………………………………………………………………………

Tanúként nem szabad kihallgatni:

1. az észleléseik közlésére képtelen személyeket vagy azokat, akik abban az időpontban, amelyre

vallomásuk vonatkozik, a bizonyítandó tény észlelésére képtelenek voltak;

2. egyházi személyeket, annak tekintetében, amit a gyónásban vagy egyéb egyházi titoktartási kötelezettség

pecsétje alatt rájuk bíztak;

3. állami tisztviselőket, ha vallomásuk a számukra kötelező hivatali titkot megsértené, amennyiben

feletteseik a titoktartási kötelezettség alól őket nem mentették fel;

4. a BGBI, 29/2003. szerinti polgári jogi mediációs törvény szerint bejegyzett mediátorokat, annak

tekintetében, amit mediációjuk keretében rájuk bíztak vagy egyéb módon számukra ismertté vált.

321.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanú a vallomást megtagadhatja:

1. olyan kérdésekről, melyeknek megválaszolása a tanú, házastársa vagy olyan személy számára, akivel a

tanú egyeneságon vagy oldalágon másodfokig rokon vagy rokoni kapcsolatba lépett, vagy, akivel

örökbefogadás köti össze, továbbá nevelőszülei és nevelt gyermekei, valamint a róla való gondoskodással

megbízott személy, ügygondnoka, gondozottja és élettársa, valamint annak egyenesági rokonai vagy



másodfokig oldalági rokonai számára megszégyenítő lenne vagy számukra büntetőjogi üldözést vonna

maga után;

2. olyan kérdésekről, melyeknek megválaszolása a tanú vagy az 1. sz. alatt jelölt személyek számára

közvetlen vagyonjogi hátrányt jelentene;

3. olyan tények vonatkozásában, melyekről a tanú nem tehetne vallomást anélkül, hogy a számára kötelező,

államilag elismert titoktartási kötelezettséget megsértené, amennyiben ettől érvényesen nem mentették fel;

4. annak tekintetében, amit az ügyvéd tanú számára ügyfele rábízott;

4.a annak tekintetében, amit törvényes érdekképviselet vagy önkéntes kollektív szerződéses szakmai

egyesülés funkcionáriusának minőségében a fél munka- vagy társadalmi jogi ügyben a tanúra bízott;

5. olyan kérdésekről, amelyeket a tanú művészeti vagy üzleti titok elárulása nélkül nem tudna

megválaszolni;

6. a tanú által gyakorolt választói vagy szavazati jog kérdéséről, ha annak gyakorlását a törvény titkosnak

nyilvánítja.

(2) A tanúvallomás az 1. bekezdés, 1. és. 2.sz. alatt megadott esetekben az ott megjelölt személyekre való

tekintettel akkor is megtagadható, ha a tanúhoz fűződő közeli viszony már nem áll fenn.

322.§ ………………………………………………………………………………………………………

Olyan jogügyletek létesítéséről és tartalmáról, amelyeknél a tanú okmányhitelesítőként szerepelt, a

házassági vagy családi viszony által meghatározott vagyoni ügyeket érintő tényekről, születésekről,

házasságokról és halálesetekről a 321.§ 1.sz. alatt megjelölt hozzátartozók vonatkozásában, végül olyan

cselekményekről, amelyeket a tanú, mint a felek egyikének jogelődje vagy képviselője jogviszonyában

végzett, a fenyegető vagyonjogi hátrány miatt a tanúvallomás nem tagadható meg.

323.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan tanú, aki a vallomást teljesen vagy egyes kérdésekről megakarja tagadni, a megtagadás okait

szóban vagy írásban a meghallgatására kitűzött tárgyalási időpont előtt vagy ezen tárgyalási időpontban

köteles megjelölni, ellenvetés esetén pedig valószínűsíteni.

(2) Az első esetben a tanú ilyen előadását még a meghallgatásra kitűzött tárgyalási időpont előtt a felekkel

közölni kell.

324.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről előtte történő előadás esetén az ítélkező bíróság,

egyebekben azonban az a megbízott vagy felkért bíró határozattal dönt, aki előtt a vallomást megtagadták.

A döntés előtt a bíróság a feleket meghallgathatja.

(2) A megtagadás jogszerűségéről folytatott esetleges tárgyaláson a tanúnak nem kell ügyvéddel

képviseltetnie magát. Ha a megtagadás írásos vagy bírósági jegyzőkönyvben található, akkor előadását a

döntésnél akkor is figyelembe kell venni, ha a tanú a meghallgatására kitűzött tárgyalási időpontban nem

jelenik meg.

325.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a tanúvallomást okok megjelölése nélkül tagadják meg vagy a tanú a tagadáshoz annak nem

indokolttá nyilvánítása után is ragaszkodik, vagy a követelt tanúeskü letételét megtagadja, akkor a tanút

cselekményre engedélyezett végrehajtás kikényszerítésének útján hivatalból pénzbüntetéssel vagy

elzárással lehet a vallomásra kötelezni. Ezen a fokon az elzárás ideje nem haladhatja meg a per

befejezésének időpontját és a hathetes időtartamot semmi esetre sem lépheti túl.

(2) A tanú elleni végrehajtásról, valamint az egyes kényszerítő eszközök elrendeléséről szóló döntés az

ítélkező bíróság, felkért bíró általi meghallgatás esetén viszont ennek feladata. A határozathozatal előtt a

tanút meg kell hallgatni.

326.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélkező bíróság határozattal dönt arról, hogy a vallomás indokolatlan megtagadása, a tanúeskü

letétele vagy az ezért a tanúval szemben elrendelt kényszerítő intézkedések az érdemi eljárás menetét

milyen módon befolyásolják.



(2) Az indokolatlan megtagadás valamennyi esetében a tanú felel mindkét félnek a számukra a bizonyítás

meghiúsítása vagy elhúzódása által okozott kárért; különösen kötelezett a megtagadás által okozott összes

költség megtérítésére.

(3) A tanúvallomás rosszhiszemű megtagadása esetén a tanúval szemben ezen felül rosszhiszeműségi

bírságot is ki kell szabni. Az ítélkező bíróság feladata a költségtérítési kötelezettségről szóló

határozathozatal; rosszhiszemű bírság kiszabására a megbízott vagy felkért bíró is jogosult.

A tanúvallomás értékelése.

327.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság saját meggyőződése alapján gondosan mérlegel minden olyan körülményt, ami a tanú

elfogulatlanságára és vallomásának hitelt érdemlőségére befolyást gyakorol.

Megbízott vagy felkért bíró általi bizonyításfelvétel.

328.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanúvallomás felvétele megbízott vagy felkért bíró által is történhet:

1. ha az igazság kiderítése céljából a tanú helyben történő meghallgatása célszerűnek tűnik;

2. ha az ítélkező bíróság előtti bizonyításfelvétel jelentős nehézségekkel járna;

3. ha a tanú ítélkező bíróság előtti meghallgatása, tekintettel a tanú számára megítélhető, időmulasztás

miatti kártérítésre és a meghallgatás helyére történő utazás és az ott tartózkodás miatti költségek

megtérítésére, aránytalanul magas ráfordítást okozna;

4. ha a tanú az ítélkező bíróság előtti megjelenésben akadályoztatva van.

(2) Ha a tanú betegség, testi gyengeség vagy más okból lakását a meghallgatása céljából elhagyni nem

képes vagy a fennálló rendelkezések szerint nem köteles a bíróság épületében polgári jogi ügyekben

tanúvallomás tétele céljából megjelenni, lakásában kell meghallgatni.

(3) A császári ház tagjainak tanúkénti meghallgatása a fő udvari marsall útján vagy Bécsen kívül a

tartózkodási helyük szerinti kerületi vagy tartományi bíróság elnöke által lakásukban történik.

(4) Az 1. bekezdés 3.sz.-ban jelölt körülményekre való tekintet nélkül a tanúkat indítványra az ítélkező

bíróság elé kell meghallgatásra idézni, ha az egyik fél nyilatkozatot tesz arról, hogy az azzal összefüggő

ráfordítást kártérítési igény nélkül fedezi, amennyiben ez a felkért bíró általi bizonyításfelvétel költségeit

meghaladja. Az elnök elrendelheti, hogy az indítványozó fél meghatározott határidőn belül az ezen

ráfordítás fedezetéül szolgáló meghatározott összeget előleg formájában letétbe helyezze (332.§ 2.

bekezdés).

Idézés.

329.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanú idézését a bíróság rendeli el. Az első idézés kézbesítési elismervény nélkül történik.

(2) Az idézésnek a felek megnevezése és a meghallgatás tárgyának rövid megjelölése mellett tartalmaznia

kell az arra történő felszólítást, hogy a tanú tanúvallomás céljából az egyidejűleg megjelölt helyen és

időben kitűzött tárgyaláson jelenjen meg. Az idézési okmányban ismertetni kell a tanú kötelezettségeire

vonatkozó törvényes rendelkezéseket, valamint távolmaradása jogi következményeit is.

330.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fegyveres erők aktív szolgálatában álló személy idézése a tanú felettes parancsnokához vagy a

legközelebbi katonai parancsnoksághoz intézett kérelemmel történik.

(2) A katonai rendőrség és a szövetségi rendőrség önálló parancsnokainak idézését a parancsnokoknak

közvetlenül kell kézbesíteni. Ezen testületek más tagjai idézésének kézbesítése céljából feletteseikhez kell

fordulni.

331.§ ………………………………………………………………………………………………………



Ha a tanúként idézendő személy köztisztséget tölt be vagy közszolgálatot lát el, és a biztonság vagy más

közérdekek megóvása érdekében ezen személy akadályoztatása idején előreláthatóan helyettesítésre van

szükség, akkor a kiadott idézésről ennek közvetlen felettesét is értesíteni kell.

332.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a tanú számára előreláthatóan térítést kell fizetni és a bizonyító fél nem rendelkezik

költségmentességgel, akkor az elnök vagy a megbízott vagy felkért bíró elrendeli, hogy egy általa

meghatározandó összeget a tanú meghallgatása miatt keletkező ráfordítás fedezésére a bizonyító fél

meghatározott határidőn belül előlegként helyezzen bírói letétbe. Ettől el kell tekinteni, ha az államkincstár

által az eljárásban előzetesen fizetendő tanúi illetékek előreláthatóan a 200 euró összeget nem haladják meg

és behajtásukkal biztosan számolni lehet.

(2) Ezen előleg nem időbeni bírói letétbe helyezése esetén az idézés kiadása elmarad és a tárgyalást az

ellenérdekű fél indítványára a hátralévő bizonyításfelvételre való tekintet nélkül kell folytatni (279.§). A

költségelőleg letétbe helyezését elrendelő határozatot csak mértéke tekintetében és csak akkor lehet

megtámadni, ha a fél által fizetendő előlegek teljes összege a 4.000 eurót meghaladja.

A távolmaradás következményei.

333.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélkező bíróság vagy a megbízott vagy felkért bíró a meghallgatásra kitűzött tárgyalási időpontban

megfelelő kimentés nélkül meg nem jelenő, előírásszerűen idézett tanú ellen határozatban mondhatja ki a

távolmaradása által okozott költségek megtérítésére való kötelezést; a tanút ezen felül rendbírság egyidejű

kiszabása mellett újból idézni kell. Ismételt távolmaradás esetén a rendbírságot a törvényes mérték keretein

belül meg kell kétszerezni és a tanú kényszerelővezetését el kell rendelni.

(2) A nem megjelenés utólagos elégséges kimentése esetén a tanúval szemben kiszabott rendbírságot

hatályon kívül kell helyezni; ezen felül a tanúra hárított költségek megtérítésétől egészben vagy részben

mentesíteni lehet.

(3) Az engedetlen tanú felel ezen felül minden a felek számára a bizonyítás meghiúsítása vagy hátráltatása

miatt okozott kárért.

334.§ ………………………………………………………………………………………………………

A 326. és 333.§-ok eseteiben a tanú által megtérítendő költségek megállapításának a költségjegyzék

bemutatása mellett, egyebek kizárásával, azon határozat jogerőre emelkedését követő 14 napon belül kell

kérelmezni, amellyel a tanút költségtérítésre kötelezték. A megbízott vagy felkért bíró a költség összegét

csak akkor állapítja meg, ha ezen törvény rendelkezései alapján a költségtérítésre való kötelezés

kimondására volt hivatott.

335.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a tanú meghallgatását hiába kísérelték meg, és tartani lehet attól, hogy a kísérlet megismétlései a per

újbóli elhúzódásához vezethetnek, akkor az ítélkező bíróság indítványra a bizonyításfelvételre határidőt

szab meg, melynek eredménytelen lejárta után a tárgyalást a felek egyikének indítványára az ezen tanú által

felkínált bizonyítékra való tekintet nélkül folytatni kell. A határidő megszabása akkor is az ítélkező bíróság

feladata, ha a tanú meghallgatása megbízott vagy felkért bíró által történik. A döntés előtt az indítványról

az indítványozó ellenfelét meg kell hallgatni.

(2) A tanú utólagos meghallgatására vonatkozóan a 279.§ 2. bekezdés előírása érvényes.

Meghallgatás.

336.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan tanúkat , akiket hamis tanúvallomás miatt elítéltek, vagy akik meghallgatásuk idején 14.

életévüket még nem töltötték be, végül olyan személyeket, akik hiányos szellemi érettségük vagy szellemi

gyengeségük miatt az eskü lényegéről és jelentőségéről kellő elképzeléssel nem bírnak, megesketni nem

szabad.

(2) A bíróság a tanú megesketésétől eltekinthet, ha a tanú meghallgatásának befejezése előtt azt a felek

egyike sem indítványozza.



(3) Az eskü jogszerűtlen megtagadásának ugyanazok a következményei, mint a vallomás indokolatlan

megtagadásának.

337.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanút meghallgatása előtt meg kell esketni. A tanú megesketése előtt ugyanakkor ki lehet kérdezni

személyes viszonyainak tisztázásáról, meghallgatásának vagy megesketésének megengedhetőségéről és

arról a körülményről, hogy képes-e a tényállás kiderítését szolgáló vallomás megtételére.

(2) A bíróság ezen kikérdezés alapján a felek meghallgatása után határozatot hozhat a tanú

meghallgatásától való eltekintésről vagy fenntarthatja magának a jogot, hogy a tanú megesketéséről csak

ennek meghallgatása után határozzon. A megbízott vagy felkért bíró a tanú meghallgatását minden esetben

foganatosítja; ugyanakkor a tanú megesketéséről szóló döntést a meghallgatás végéig elhalaszthatja vagy

azt az ítélkező bíróság számára tarthatja fenn.

(3) Ha a tanú nem tér ki olyan kérdések megválaszolása elől, amelyek tekintetében a vallomást a 321.§ 1.

és 2.sz. szerint megtagadni jogosult lenne, akkor az ítélkező bíróság vagy a meghallgatást vezető megbízott

vagy felkért bíró szintén fenntarthatja magának, hogy az eskü letételéről csak a tanú meghallgatásának

megtörtént után döntsön.

338.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Minden olyan esetben, amelyekben a megesketés csak a tanú meghallgatása után történhet,

meghallgatása előtt a tanút emlékeztetni kell igazmondási kötelezettségére a fenntartott eskü szentségére és

jelentőségére, valamint a hamis tanúvallomás büntetőjogi következményeire.

(2) A tanúvallomás letétele után annak jelentéktelensége vagy a hozzáfűzhető csekély hitelesség miatt, az

ítélkező bíróság vagy a kihallgatást vezető megbízott vagy felkért bíró kimondhatja a megesketés

szükségtelenségét.

(3) Ha a meghallgatást megbízott vagy felkért bíró végezte, az ítélkező bíróság az eskü nélküli

tanúvallomás beérkezése után elrendelheti az utólagos megesketést.

339.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Meghallgatása előtt a tanúval ismertetni kell, hogy a tanúvallomást milyen kérdések tekintetében

tagadhatja meg (321.§).

(2) A tanúkat egyenként, a később meghallgatandó tanúk távollétében kell meghallgatni. Ítélkező bíróság

esetén az elnök, egyébként a megbízott vagy felkért bíró határozza meg, hogy a tanúkat milyen sorrendben

kell meghallgatni.

(3) Valamennyi idézett tanú meghallgatásának befejezése előtt bírói engedély nélkül egyikük sem távozhat.

(4) Az egymástól eltérő vallomást tevő tanúkat egymással szembesíteni lehet.

340.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanú meghallgatása a tanúnak nevéről, születési idejéről, foglalkozásáról és lakóhelyéről történő

kikérdezésével kezdődik. A 76.§ 2. bekezdés feltételeinek megléte esetén a lakóhelyről való kikérdezés

elmarad. Szükség esetén a tanú számára olyan körülményekre vonatkozó kérdéseket is fel lehet tenni,

amelyek az ügyet érintő szavahihetőségére vonatkoznak, különösen a felekhez fűződő viszonyával

kapcsolatban. Megesketése előtt a tanút vallásáról is meg kell kérdezni.

(2) A meghallgatás során az elnök vagy a meghallgatást vezető megbízott vagy felkért bíró alkalmas

kérdéseket intéz a tanúhoz, olyan tényekről, melyeknek bizonyságát vallomása támaszthatja alá, valamint

olyan ok felleléséről, amelyen a tanú tudása nyugszik. Ha a meghallgatást ítélkező bíróság tartja, az

elnökön kívül a tanács többi tagja is kérdéseket intézhet a tanúhoz.

341.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek tanúmeghallgatáson való részvételére a 289.§ rendelkezései vonatkoznak.

(2) Azon személyek tekintetében, akik a fennálló rendelkezések alapján polgári jogügyekben tanúvallomás

megtételére a bíróság épületében megjelenni nem kötelesek, a felek kérdezési jogukat a meghallgatással

megbízott bíróhoz intézett írásbeli kérdések időbeni közlésével gyakorolják.



342.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ilyen kérdés megengedhetőségének vitatása esetén, vagy, ha az elnök a kérdést, mint méltánytalant

elutasítandónak tekinti, erről indítványra a tanács dönt. A döntés joga a megbízott vagy felkért bírót is

megilleti; ebben az esetben a döntés azonban ideiglenes, amelyet az ítélkező bíróság módosíthat.

(2) Ha az ítélkező bíróság a megbízott vagy felkért bíró alatti meghallgatás valamely kérdését nem

megengedhetőnek tartja, akkor kimondhatja, hogy az ezen kérdésre adott választ a további eljárás során

figyelmen kívül kell hagyni.

343.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanúvallomást lényeges tartalma szerint szükség esetén azonban szó szerint fel kell jegyezni a

tárgyalásról vezetett jegyzőkönyvben. Ha a tanút tárgyalási időpont során hallgatták meg, ezt a feljegyzést

a tárgyalási jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A feljegyzetteket a tanúnak és a meghallgatásnál jelenlévő feleknek betekintésre be kell mutatni és

kérésükre, fel kell olvasni.

(3) A jegyzőkönyvben meg kell jegyezni, hogy a tanút meghallgatása előtt vagy után eskették-e meg,

megesketésére sor került-e vagy azt az ítélkező bíróság döntésének tartották-e fent, hogy a felek vagy

egyikük a meghallgatás során jelen voltak-e, végül, hogy a felek vagy a tanú a jegyzőkönyvvel szemben

ellenvetéseket tettek-e.

344.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélkező bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti különösen a tanú ismételt meghallgatását,

ha a megbízott vagy felkért bíró által indokoltnak elismert tanúvallomás-megtagadást vagy egyes kérdések

megválaszolását megengedhetetlennek tekinti, ha a tanúkat nem előírásszerűen vagy nem teljes körűen

hallgatták meg, ha a vallomás lényeges pontokban tisztázatlan, bizonytalan vagy kétértelmű, vagy ha a

tanúk maguk vallomásaik kiegészítését vagy helyesbítését szükségesnek tekintik.

(2) Ismételt vagy utólagos meghallgatás esetén el lehet rendelni, hogy újbóli megesketés helyett a tanú

vallomásának helyességét a korábban letett esküre való hivatkozással biztosítsa.

345.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fél az általa javasolt tanúról nem mondhat le. Az ellenérdekű fél ugyanakkor kérheti, hogy a már a

meghallgatáson megjelent tanú vallomását ezen lemondástól függetlenül folytathassa.

A tanúvallomás formái

348.§ ………………………………………………………………………………………………………

A tanú bejelentéseit, kérelmeit és felfolyamodásait a tárgyalási időponton kívül perirattal vagy szóban,

nyilatkozattal a bírósági jegyzőkönyvbe lehet venni.

Jogorvoslat.

349.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A vallomás megtagadásának, eskü letételének vagy egyes kérdések megválaszolásának jogszerűségéről

hozott döntésekkel, a tanú meghallgatásától való eltekintés 339-342.§-ok szerinti, a meghallgatás során

hozott határozattal és tett intézkedésekkel szemben külön jogorvoslatnak helye nincs.

(2) Az ítélkező bíróságnak az eljárás folytatásáról a vallomás vagy az eskü tanú általi megtagadásának

esetén hozott, a 332. és 335.§-ok esetében a tárgyalás folytatásáról hozott döntések és azok a határozatok,

amelyekkel tanú idézését vagy elővezetését rendelik el, valamint a tanú megesketéséről hozott határozatok,

jogorvoslattal nem támadhatók meg.

Szakértő tanúk.

350.§ ………………………………………………………………………………………………………

A tanúbizonyítás előírásait akkor is alkalmazni kell, ha olyan szakértő személyeket kell meghallgatni, akik

különleges szakértelmükkel a múlt tényeit és állapotait észlelni képesek.



Ötödik cím.

Szakértők általi bizonyítás.

Szakértők kijelölése.

351.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Szakértői bizonyítás felvételének szükségessé válása esetén az ítélkező bíróság egy vagy több szakértőt

jelöl ki, közvetlenül azután, hogy a felek ezek személyében megegyeztek. Ennek során elsősorban

tekintetbe kell venni a megkövetelt típusú szakvéleményre nyilvánosan kijelölt szakértőket, ha a különös

körülmények mást nem tesznek szükségessé.

(2) A bíróság az elsőnek kijelölt szakértő vagy szakértők helyett másokat is kijelölhet.

352.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a szakértő által megtekintendő tárgy az ítélkező bíróság előtt nem mutatható be vagy a szakértői

bizonyítás felvétele ezen vagy más okból jelentős nehézségekkel járna, akkor ez megbízott vagy felkért

bíró által is történhet.

(2) A szakértők számának meghatározása, valamint a szakértők kiválasztása ebben az esetben a

bizonyításfelvétellel megbízott bíróra ruháztató át; a kiválasztás a felek előzetes meghallgatása nélkül is

történhet, ha ez az elhúzódás vagy aránytalan ráfordítás elkerülése érdekében hasznosnak tűnik. A kijelölt

szakértők neveit a megbízott vagy felkért bíró a felekkel a bizonyításfelvételre kijelölt tárgyalási nappal

egyidejűleg közli.

353.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szakértőnek való kijelölésnek eleget kell tennie annak, aki a megkövetelt fajtájú szakvélemény

elkészítésére nyilvánosan ki van jelölve, vagy aki foglalkozásszerűen gyakorolja azt a tudományt,

művészetet vagy szakmát, amelynek ismerete a szükséges szakvéleményezés feltétele, vagy amelynek

gyakorlására alkalmazva vagy felhatalmazva van.

(2) A szakértő kijelölésétől való felmentést ugyanazon okokból lehet kérelmezni, amelyek a tanút

vallomása megtagadására jogosítják.

(3) A köztisztviselőket ezen kívül akkor is fel kell menteni, ha feletteseik szakértői alkalmazásukat

szolgálati szempontok miatt megtagadják, vagy ha szakértőként történő alkalmazásuk alól külön rendeletek

szerint fel vannak mentve.

A megtagadás és a mulasztás következményei.

354.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a szakvélemény elkészítésére kijelölt szakértő a szakvélemény elkészítését elengedő ok nélkül

megtagadja, a szakvéleményt megfelelő kimentés nélkül a rögzített határidőben nem adja le, vagy ha

előírásszerű idézés ellenére a bizonyításfelvételre kijelölt tárgyaláson nem jelenik meg, a megtagadása vagy

mulasztása által okozott költségek megtérítését határozattal rá kell hárítani; ezen kívül a szakértőt

rendbírságra vagy a szakvélemény elkészítésének rosszhiszemű megtagadása esetén rosszhiszeműségi

bírságra kell kötelezni. A 326,333 és 334.§-ok-at ezen határozathozatalok vonatkozásában értelemszerűen

kell alkalmazni.

(2) A megtagadó szakértő helyett más szakértőt lehet kijelölni.

(3) A megtagadó szakértő a költségtérítés mellett felel a neki felróható, a felek számára a bizonyítás

meghiúsulása vagy elhúzódása miatt keletkezett kárért.

Elutasítás.

355.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) A szakértőt ugyanazon okokból lehet elutasítani, amelyek bíró elutasítására jogosítanak; az elutasítást

azonban nem lehet arra alapozni, hogy a szakértőt korábban ugyanazon jogvitában tanúként hallgatták meg.

(2) Az elutasítási nyilatkozat a perbíróságnál, ha azonban a szakértő kiválasztása megbízott vagy felkért

bíró által történt, akkor a bizonyításfelvétel kezdete előtt ennél, és írásbeli szakvéleményezésnél, a



szakvélemény perirattal történő benyújtása előtt vagy szóban terjeszthető elő. Későbbi elutasítás csak akkor

történhet, ha a fél valószínűsíti, hogy az elutasítás okát azelőtt nem ismerte, vagy számára leküzdhetetlen

akadály miatt időben nem érvényesíthette.

(3) Ha ilyen utólagos elutasítás esetén a megbízott vagy felkért bíró általi bizonyításfelvétel már

befejeződött, akkor az elutasítást csak a perbíróságnál lehet előterjeszteni.

356.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elutasítással egyidejűleg az elutasítás okait is meg kell jelölni. Az elutasításról szóló döntés joga az

ítélkező bíróságot vagy a megbízott vagy felkért bírót illeti meg, aszerint, hogy a 355.§ szerinti elutasítást

az előbbi vagy az utóbbi rendelte-e el.

(2) Ha az elutasítást nem a tárgyalás során terjesztik elő, a döntés előzetes szóbeli tárgyalás nélkül történik.

Az elutasító fél az elutasítás általa megjelölt okait, a bíróság kérésére a döntés előtt valószínűsíteni köteles.

Ha az elutasításnak helyt adnak, akkor haladéktalanul új szakértő kijelölését kell kezdeményezni.


Akkor kell alkalmazni, ha a szakértői vélemény elkészítésére adott megbízást 2002. december 31. után

adták (vö.: XI. cikkely, 5. bek. BGB1 I., 76/2002)

Bizonyításfelvétel.

357.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélkező bíróság vagy a bizonyításfelvétel vezetésével megbízott bíró írásbeli szakvéleményezést is

elrendelhet. A bíróság ennek során a szakértő számára olyan méltányos határidőt szab, amelyen belül ez az

írásbeli szakvéleményt elkészíteni köteles. Ha a szakértő a számára a bíróság által határidőt betartani nem

tudja, akkor ezt a megbízás kézbesítésétől számított 14 napon belül a bírósággal köteles közölni, és azt is

megjelölni, hogy egyáltalán és milyen határidőn belül lehetséges számára a szakvélemény elkészítése. A

bíróság a szakértőnek szabott határidőt meghosszabbíthatja.

(2) Írásbeli szakvélemény készítése esetén a szakértők kérésre kötelesek az írásbeli szakvéleményről

szóbeli felvilágosítást adni, vagy azt a szóbeli tárgyalás során kifejteni.

358.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Minden szakértő köteles a bizonyításfelvétel kezdete előtt szakértői esküt tenni. A szakértő

megesketésétől el lehet tekinteni, ha a megesketésről mindkét fél lemond.

(2) Ha a szakértő A megkövetelt fajtájú szakvélemény elkészítésére általában meg van esketve, akkor

elegendő a letett esküre történő emlékeztetés és hivatkozás.


Akkor kell alkalmazni, ha a szakértői vélemény elkészítésére adott megbízást 2002. december 31. után

adták (vö.: XI. cikkely, 5. bek. BGB1 I., 76/2002)

359.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szakértővel közölni kell minden olyan bíróságnál található tárgy, akta és segédeszköz mibenlétét,

amelyek a neki feltett kérdések megválaszolásához szükségesek.

(2) Ha a szakértő a felek vagy harmadik személyek közreműködését szükségesnek tartja, és ezt

felszólítására nem bocsájtják haladéktalanul rendelkezésére, akkor a szakértő ezt a szükséges

közreműködési cselekmények, és a velük szemben álló akadályok pontos felsorolása mellett a bírósággal

közli. A bíróság ekkor külön nem megtámadható határozattal a feleket a szükségesre kötelezi, és számukra

erre méltányos határidőt szab. Ez az időtartam a szakértő számára szakvéleményezésre megszabott

határidőbe nem számít bele. Ha a felek, a bíróság felszólításának határidőben nem tesznek eleget, akkor a

szakértő szakvéleményét a hiányok figyelembevétele nélkül készíti el. Ha a hiányzó információkat még a

szakvélemény kidolgozása előtt pótolják, akkor a szakértő ezeket azonnal köteles figyelembe venni,

különben kiegészítő szakvéleményt köteles készíteni. Ezen szakvélemény költségeit a mulasztó felek az

eljárás kimenetelétől függetlenül egyenlő arányban viselik.



360.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha alapos és kimerítő szakvéleményezésre azonnal nincs lehetőség, akkor a bizonyításfelvételt vezető

bíró a szakvélemény leadására határidőt vagy külön tárgyalási napot határoz meg.

(2) Az írásbeli szakvélemény beérkezéséről a feleket tájékoztatni kell (286.§).

361.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a szakvélemény elkészítésére több szakértőt jelöltek ki, akkor ezt közösen dolgozhatják ki, ha nézeteik

megegyeznek. Nézeteik különbözősége esetén minden szakértő saját nézetét és az emellett szóló okokat

külön részletezi.

362.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szakvéleményt mindig indokolni kell. A szakértő nézetének kifejtése előtt azon esetekben köteles a

megtekintett tárgyak leírását részletezni (lelet), amelyekben személyek, dolgok, helyiségek stb.

megtekintése, szakvéleményének leadását megelőzte, és azok minéműségének ismerete, a szakvélemény

megértéséhez és mérlegeléséhez lényeges.

(2) Ha a leadott szakvélemény nem megfelelőnek tűnik vagy a szakértők különböző nézeteket fejtettek ki,

akkor a bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti, hogy ugyanezek vagy más szakértők, vagy

ugyanezek más szakértők bevonásával új szakvéleményt készítsenek. Az ilyen rendelkezés különösen

akkor engedhető meg, ha egy szakértőt szakvéleményének leadása után sikerrel utasítottak el. Ezekre a

rendelkezésekre a megbízott vagy felkért bíró is jogosult.

363.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szakértő általi bizonyítékot felajánló fél, erről lemondhat. Az ellenérdekű fél ugyanakkor kérheti,

hogy az elrendelt bizonyításfelvételt ennek ellenére végezzék el, ha vagy a bizonyításfelvétel kezdődött

már el, vagy legalább a szakértők a bizonyításfelvétel céljából a bíróságnál már megjelentek.

(2) Az elnök szakértői szakvéleményezés hivatalból való elrendelésének 183.§ szerinti jogát a felek általi

lemondás nem érinti.

364.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság szakértő bevonása nélkül dönthet olyan esetekben is, amelyek tárgyának megítéléséhez szakértői

ismeretek szükségesek, vagy melyekben üzleti szokások meglétéről van szó, ha a bírók saját szakismerete,

vagy saját tudása szakértő bevonását feleslegessé teszi, és ebbe a felek beleegyeznek.

Költségelőleg.

365.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bizonyító fél költségmentességgel nem rendelkezik, az elnök, vagy a megbízott vagy felkért bíró

elrendeli, hogy a bizonyító fél a szakértői bizonyítás felvételének költségei fedezésére a bíró által

meghatározott összeget meghatározott határidőn belül bírói letétbe helyezze. A 332.§, 2. bekezdés

értelemszerűen kell alkalmazni.

Jogorvoslat.

366.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szakértő elutasítását elvető, vagy írásbeli szakvéleményezést elrendelő határozattal szemben külön


(2) A kijelölendő szakértők számáról szóló döntés, a szakértők megbízott vagy felkért bíró általi kijelölését

kimondó határozat (352.§), vagy a szakértő elutasítás miatti felmentéséről szóló döntés, a szakértő

megesketéséről szóló határozatok, végül azon határozatok, amelyekkel a 360.§ szerinti szakvélemény

leadására tárgyalási napot vagy határidőt tűznek ki, külön jogorvoslattal nem támadhatók meg.

367.§ ………………………………………………………………………………………………………



Amennyiben az előbbiek másként nem rendelkeznek, a szakértő általi bizonyításra, meghallgatásukra, és

különösen a tárgyalás során leadott lelet és szakvélemény jegyzőkönyvezésére a tanúbizonyításra

vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandók.

Hatodik cím.

Bizonyítás szemle alapján.

368.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ügy tisztázásának céljából a bíróság indítványra vagy hivatalból szemlét rendelhet el, szükség esetén

egy vagy több szakértő bevonásával.

(2) Ha a szemlézendő tárgy az ítélkező bíróság előtt nem mutatható be, vagy a szemle ugyanezen bíróság

előtt más okokból jelentős nehézségekkel járna, akkor a szemle megbízott vagy felkért bíró előtt is

történhet. Ebben az esetben a szakértők bevonásáról szóló döntés és azok kinevezése a szemle

foganatosításával megbízott bírónak átengedhető. Ezen határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a szemle foganatosítása előreláthatóan költségráfordítással jár, az elnök, vagy a megbízott vagy

felkért bíró elrendelheti , hogy a bizonyító fél az ezen ráfordítás fedezésére szolgáló megfelelő összeget

előlegként bírói letétbe helyezze (332.§).

369.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bizonyító fél adatai szerint az ellenérdekű fél birtokában, vagy közhatóság vagy közjegyző

megőrzésében található dolog megtekintéséről van szó, akkor a 301.§ és a 303-307.§-ok rendelkezései

alkalmazandók azzal, hogy a valamennyi körülmény gondos mérlegelése általi bírói döntés feladata az,

hogy milyen befolyást gyakorol az ügy megítélésére, ha az ellenérdekű fél a dolog bemutatását és kiadását

megtagadja, vagy az kezdeményezésére megsemmisül vagy megrongálódik vagy a vallomás megtagadásra

kerül.

370.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szemle foganatosítása során hozott határozatok és rendelkezések külön jogorvoslattal nem

támadhatók meg. Ez vonatkozik azon határozatra is, amellyel a szakértők bevonására vonatkozó indítványt

vetették el.

(2) A szemle eredményét a tárgyalási jegyzőkönyvben, a szemle tárgyalási időponton kívüli foganatosítása

esetén külön jegyzőkönyvben, mégpedig általában a szemlét közvetlenül követően kell feljegyezni.

(3) A jegyzőkönyvben meg kell adni, hogy a felek vagy valamelyikük a szemle során jelen voltak-e,

valamint hogy a szemle során a jegyzőkönyvvel szemben tettek-e ellenvetést, s ha igen, melyeket.

Hetedik cím.

Bizonyítás a felek meghallgatása útján.

371.§ ………………………………………………………………………………………………………

A vitatott, a döntés szempontjából jelentős tényekről a felek meghallgatása útján is lehet bizonyítást

folytatni; az ilyen bizonyítás elrendelése indítványra vagy hivatalból történhet.

372. §………………………………………………………………………………………………………

Azon felek, akik meghallgatása vagy megesketése tekintetében a 320. § kizáró okainak egyike fennáll,

bizonyítás céljából nem hallgathatók meg.

373. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a jogvitát gondozás alatt lévő személy képviselője folytatja, a törvényes képviselő, vagy ha ez a 372.

§ szerint nem tűnik megengedettnek, a gondozás alatt lévő személy, vagy mindkettő meghallgatása bíróság

mérlegelésének tárgya.

(2) Ha a fél vagyonáról fizetésképtelenségi eljárás indul, és a jogvita a fizetésképtelenség alá eső igényt

érinti, akkor az adóst vagy a csődgondnokot vagy mindkettőt félként lehet meghallgatni.

(3) Nyílt társaság jogvitáiban valamennyi tulajdonos, betéti társaság esetében minden személyesen felelős

tulajdonos és, ha a jogvitát más társaság, szövetkezet, önkormányzat, vagy nem fizikai személy jogalany

folytatja, törvényes képviselője, a meghallgatásra vonatkozóan félként kezelendő.



(4) Ha a fentiek szerint a fél oldalán pertársakról van szó, ezért több személy hallgatható meg, a bíróság

dönti el, hogy ezen személyeket, vagy valamelyiküket meghallgatja-e.

374. §………………………………………………………………………………………………………

A bíróság valamennyi körülmény mérlegelése urán dönt, hogy a felek meghallgatása általi bizonyítás

teljesen elmaradjon-e, ha arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott tényt bizonyító félnek erről nincs

tudomása, vagy ha a fél 372. § rendelkezései szerinti meghallgatása nem elfogadható.

375. § ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fél meghallgatása általi bizonyítást határozattal kell elrendelni. Ezen határozattal szemben

jogorvoslatnak helye nincs. A bizonyítás úgy történik, hogy a bíróság azokról a tényekről, amelyeket a

meghallgatásnak bizonyítania kell, alkalmas kérdéseket tesz fel. A fél ilyen meghallgatására a 340-343 §-

ok előírásai vonatkoznak.

(2) A meghallgatás az ítélkező bíróság előtt történik. Felkért bíró általi bizonyításfelvétel csak akkor

megengedett, ha a fél személyes megjelenését elháríthatatlan akadályok gátolják, vagy az aránytalan

költségeket okozna.

376.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A feleket először megesketés nélkül kell megkérdezni; a megesketés nélküli meghallgatást követheti az

eskü alatti meghallgatás.

(2) A megesketés nélküli meghallgatáson mindkét fél megjelenése esetén a bizonyítandó tényekről

általában mindkét felet meg kell hallgatni. A nem eskü alatti meghallgatás előtt a bíróság figyelmezteti a

feleket, hogy bizonyos körülmények között kötelezhetők vallomásukat esküvel megerősíteni.

377. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a nem eskü alatti meghallgatás eredménye nem elegendő arra, hogy a bíróságot a bizonyítandó

tények valódiságáról vagy nem valódiságáról meggyőzze, a bíróság az eskü alatti meghallgatást

elrendelheti. A 336.§, 1. bekezdés szerinti kizáró okok által érintett feleket nem lehet megesketni.

(2) A bíróság ennek során a nem eskü alatti vallomásból kiemelhet egyes állításokat, melyeket a félnek

ezután eskü alatt kell megismételnie; a bíróság az eskü alatti meghallgatás elrendelésekor is

meghatározhatja azt a formát, amelyben az egyes körülményekről tett eskü alatti vallomásnak történnie

kell. Ezen határozatok ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A felet eskü alatti meghallgatása előtt emlékeztetni kell igazmondási kötelezettségére, az eskü

szentségére és jelentőségére, valamint a hamis eskü büntetőjogi következményeire. Az esküre történt

emlékeztetést a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

379.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság a fél eskü alatti meghallgatása céljából a tárgyalást elnapolhatja, ha a meghallgatandó fél

számára megfontolási határidő biztosítása méltányosnak tűnik.

380.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanúbizonyítás rendelkezéseit a felek bizonyítási célból történő meghallgatására is alkalmazni kell,

amennyiben ez a fejezet eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. A 321.§, 2sz.-ban megjelölt ok azonban nem

igazolja a meghallgatandó fél vallomásának megtagadását.

(2) A felek egyikének a 375.§ szerint elrendelt tárgyalási időpontjában való meg nem jelenése, vagy az

egyik megjelent fél tanúvallomásának megtagadása a jelenlévő ellenérdekű fél meghallgatását nem

akadályozza.

(3) Kényszerítő intézkedések abból a célból történő alkalmazása, hogy a felet bizonyítás céljából vagy

esketés, vagy esketés nélkül hallgassák meg, a bíróság előtti megjelenésre vagy a vallomásra történő

kötelezésre nem fogadható el.

381.§ ………………………………………………………………………………………………………



A bíróság valamennyi körülmény gondos mérlegelése után ítéli meg azt, milyen befolyással van a

bizonyításra, ha a fél elegendő ok nélkül vallomást vagy egyes kérdések megválaszolását elutasítja, ha a

nem eskü alatti vagy eskü alatti meghallgatásra idézett fél nem jelenik meg, vagy ha a fél eskü alatti

vallomása az általa előzőleg nem eskü alatt tett nyilatkozatoktól jelentős pontokban eltér.

382.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) (Megjegyzés: A BGB1 2/1958 által hatályon kívül helyezve)

(2) A 372-382.§-ok előírásai értelemszerűen vonatkoznak a bizonyító okirat, tájékoztató anyag vagy

szemlézendő tárgy bemutatása miatt elrendelt meghallgatásra és eskü alatti meghallgatása is.

383.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a fél olyan nyilatkozatot tett, amelyben a per bizonyítandó körülményeinek eskü alatti megerősítését

felajánlja, ezen fél meghallgatása azonban korábbi halála miatt nem lehetséges, akkor a bíróság a

nyilatkozatot a 272.§ szerint mérlegeli.

Nyolcadik cím.

A bizonyítékok biztosítása.

384.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Szemle megtartását vagy tanúk és szakértők meghallgatását a bizonyítás biztosításának céljából a

jogvita minden állásában, még annak kezdete előtt is indítványozni lehet, ha tartani lehet attól, hogy a

bizonyíték különben elveszik, vagy felhasználása megnehezedik.

(2) A bizonyítás felvételeket az 1. bekezdés feltételeinek fennállása nélkül is el lehet rendelni, ha egy dolog

jelenlegi állapotát kell megállapítani és az indítványozónak ezen megállapításhoz jogi érdeke fűződik.

(3) Az indítványt a perbíróságnál, sürgős esetekben, és ha egy jogvita még nem függő, annál a kerületi

bíróságnál lehet benyújtani, amelynek területén a szemlézendő tárgyak találhatók, vagy azok szakértői

bizonyítás alapja, vagy a meghallgatandó személyek találhatók. Az indítványt bírósági jegyzőkönyvbe lehet

venni.

385.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az indítványozó fél köteles megnevezni azokat a tényeket, amelyekről bizonyításfelvétel történik,

valamint a bizonyítási eszközöket a meghallgatandó tanúk és az esetleg javasolt szakértők megnevezésével.

A 384.§, 1. vagy 2. bekezdése szerinti igazoló okokat az indítványozó fél köteles kifejteni.

(2) Az indítványozó fél köteles továbbá megnevezni az ellenérdekű felet. Ettől csak akkor lehet eltekinteni,

ha a fél által kifejtett körülményekből az következik, hogy az ügy állása szerint az ellenérdekű felet

megnevezni képtelen.

386.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az indítványról előzetes szóbeli tárgyalás nélkül határozattal kell dönteni. A döntés előtt azonban,

amennyiben a késedelemben nincs veszély, az ellenérdekű felet meg kell hallgatni, ha ismert és

beleegyezése még nincs bizonyítva. Az indítványozó felet a döntés előtt kötelezni lehet azon körülmények

valószínűsítésére, amelyek a bizonyíték biztosítását szükségessé teszik.

(2) Törvényszéki döntésekre a törvényszék elöljárója vagy azon tanács elnöke hivatott, amely a jogügyet

tárgyalja. A döntést egyesbíróként hozza.

(3) Az indítványnak helyt adó határozatban a bíróság megjelöli azon tényeket, melyekről a

bizonyításfelvétel folyni fog, valamint a meghallgatandó tanúk megnevezése és a szakértők kijelölése

mellett a bizonyítékokat is. Egyidejűleg meg kell hozni a bizonyításfelvétel elvégzéséhez szükséges

rendelkezéseket is. Az ismeretlen ellenérdekű fél mellé a bíróság bizonyításfelvételi jogainak gyakorlására

kurátort jelölhet ki.

(4) Az indítványnak helyt adó határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

387.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Az ellenérdekű felet a határozat kézbesítésével és, ha az indítványról korábban nem hallgatták meg, az

indítványozó fél által átadott perirat egy példányával is, vagy az indítványról felvett jegyzőkönyv egy

másolatával kell a bizonyításfelvételre kijelölt tárgyalási időpontra idézni.

(2) A bizonyításfelvételt sürgős esetekben azonban már a határozat kézbesítése előtt meg lehet kezdeni. Az

ehhez szükséges engedélyt indítványra a bizonyításfelvétel engedélyezési indítvány eldöntésével egy

időben meg lehet adni. Ezen engedély megadása vagy megtagadása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

388.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bizonyításfelvétel ezen fejezet második, negyedik, ötödik és hatodik címe szerint történik.

(2) A bizonyításfelvételt érintő jegyzőkönyvet az a bíróság őrzi, amely a bizonyításfelvételt elrendelte. Ha

jogvita más bíróságnál folyik vagy folyni fog, a jegyzőkönyvet a perbíróságnak kérésére vagy a felek

egyikének indítványára meg kell küldeni.

(3) Az indítványozó fél fedezi a bizonyításfelvétel költségeit, az esetlegesen őt megillető térítési igénytől

függetlenül. Bizonyításfelvételen való részvételét az ellenérdekű fél számára az érdemi ügyben való

döntéstől függetlenül meg kell téríteni.

389.§…………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………… (1) A jogvita folyamán a bizonyíték biztosítására elvégzett bizonyításfelvételt minden fél felhasználhatja.

(2) Az ítélkező bíróság a 272.§ szerint mérlegeli, milyen befolyást tulajdonít annak az ellenvetésnek, hogy

a bizonyításfelvétel nem azon rendelkezések szerint történt, melyek a per folyamán történő

bizonyításfelvételre érvényesek vagy, ha az ellenérdekű felet a bizonyításfelvételről nem, vagy nem időben

értesítették.

(3) A jogvita során a bizonyításfelvétel kiegészítését vagy megismétlését el lehet rendelni.

Második fejezet.

Ítéletek és határozatok.

Első cím.

Ítéletek.

Végső ítélet.

390.§

(1) Ha a jogvita a lefolytatott tárgyalás és a megtörtént bizonyításfelvétel alapján végső döntésre érett, a

bíróság ezt a döntést ítélettel hozza meg (végső ítélet).

(2) Ugyanez vonatkozik arra, ha több egyidejű tárgyalás céljából összevont per közül csak egyik érett a

végső döntésre.

Részítélet.

391.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha több ugyanazon keresetben érvényesített igény közül néhány vagy egy igény része az alperes

kifejezett elismerése útján peren kívül kerül vagy végső döntésre érett, akkor a bíróság ezen igény vagy

ezen rész tekintetében a tárgyalást azonnal lezárhatja és ítéletet hozhat (részítélet).

(2) Részítéletet akkor is lehet hozni, ha benyújtott ellenkereset esetén csak a kereset vagy az ellenkereset

érett a végső döntésre.

(3) Ha az alperes kifogással olyan ellenkövetelést érvényesített, amely a keresetben érvényesített

követeléssel nincs jogi összefüggésben, akkor erről csak részítélettel lehet dönteni, ha csak a kereseti igény

tárgyalása érett a döntésre. Az ellenkeresetről szóló tárgyalást félbeszakítás nélkül folytatni kell.

392.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Jogorvoslat és végrehajtás szempontjából minden részítélet önálló ítéletnek tekintendő.

(2) Az 52.§ 2. bekezdésének rendelkezései azon igény vagy részigény járulékainak tekintetében is

érvényesek, amelyekről részítélettel döntöttek.

Közbenső ítélet.

393.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Ha egy jogvitában az igény alapja és összege vitatott, és a tárgyalás először csak az alap tekintetében

döntésre érett, akkor a bíróság előzetesen ítélettel dönthet az igény alapjáról (közbenső ítélet), még ha

vitatott is, hogy az akármilyen összegre támasztott igény fennáll-e.

(2) A 236. és 259.§-ok szerinti esetben az érdemi döntést megelőző közbenső ítéletet lehet hozni egy

jogviszony vagy jog meglétéről vagy nem meglétéről, amennyiben a megállapítási indítványról folytatott

tárgyalás döntésre érett.

(3) Az első két bekezdés szerint hozott ítéletek jogorvoslati szempontból végső ítéletnek tekintendők. Az

egyes bekezdés szerinti közbenső ítélet fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal való megtámadása a keresetről

folytatott tárgyalást a kibocsátott közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig akadályozza. Az érdemi ügy

tárgyalása valamennyi más esetben a közbenső ítélettel szembeni fellebbezéstől vagy felülvizsgálattól

függetlenül tovább folytatódik. A bíróság ugyanakkor elrendelheti a keresetről folytatott további

tárgyalásnak kibocsátott közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig való felfüggesztését, ha az érdemi döntés

vonatkozásában lényeges jogviszonyt vagy jogot nem megalapozottnak ítélte. Ez a rendelkezés

jogorvoslattal nem támadható meg.

(4) A költségek tekintetében az 52.§ 4. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

Elévülési közbenső ítélet.

393a.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a jogvitában az érvényesített igény elévülésének kifogását emelik, a bíróság hivatalból vagy indítványra

erről a kifogásról külön ítélettel dönt, amennyiben a keresetet ebből az okból nem kell elutasítani. A 393.§

3. bekezdés első és második mondat értelemszerűen alkalmazandó.




Ítélet lemondás alapján.

394.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a felperes a szóbeli pertárgyalás során érvényesített igényéről lemond, a keresetet az alperes

indítványára a lemondás alapján ítélettel kell elutasítani.

(2) Ha a lemondás a keresetben érvényesített több igény közül csak egyre vonatkozik, akkor a lemondás

alapján indítványra részítéletet lehet hozni.




Ítélet elismerés alapján.

395.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha az alperes az ellene támasztott igényt a szóbeli pertárgyalás során egészben vagy részben elismeri,

akkor a felperes indítványára az elismerés szerint ítélettel kell dönteni.




Mulasztási ítélet.

396.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Ha az alperes az ellenkeresetet időben nem nyújtja be, akkor a felperes indítványára mulasztási ítéletet

kell hozni. A jogvita tárgyára vonatkozó tényleges előadását igaznak kell tartani, amennyiben azt a

rendelkezésre álló bizonyítékok nem cáfolják, és a kereseti kérelemről ezen az alapon kell ítélkezni.

(2) Ha a felek egyike az időben benyújtott ellenkereset vagy időbeni ellenvetés után a tárgyalástól távol

marad mielőtt szóbeli előadás útján a perbe érdemben belebocsátkozott volna, akkor a megjelent fél

indítványára az 1. bekezdés szerinti mulasztási ítéletet kell hozni.

(3) Ha azonban az alperes a perben még el nem döntött ellenvetést tesz, annak elvetése előtt mulasztási

ítéletet nem lehet hozni.

(4) A mulasztás következményei (144.§) maguktól állnak be. A 145.§ nem alkalmazandó.




397.§ ………………………………………………………………………………………………………

A mulasztási, lemondási vagy elismerési ítéletre vonatkozó indítványról tanács elnöke dönt. A 396.§ 1.

bekezdés szerint a mulasztási ítéletnek az elnök mint egyesbíró általi meghozatala nyolc napon belül

tárgyalás kitűzése nélkül történik.




397a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A nem időben benyújtott keresetmegválaszolás miatti mulasztási ítélettel szemben a mulasztót

előkészítő irattal benyújtandó ellentmondás illeti meg; az előző állapotba történő visszahelyezés joga

(146.§-ok ff) érintetlen marad. Az alperes által benyújtott ellentmondásnak tartalmaznia kell az

keresetmegválaszolás tartalmára előírtakat; az további előadást is tartalmazhat.

(2) Az ellentmondás határideje 14 nap; ezt meghosszabbítani nem lehet; a határidő a mulasztási ítélet

írásbeli kiadmányának a mulasztóhoz történő kézbesítése napjával kezdődik.

(3) Ellentmondás késedelmes benyújtása esetén azt a perbíróság határozatban utasítja vissza. A perbíróság

egyébként előkészítő tárgyalási időpontot tűz ki; az alperes ellentmondását ennek során időben benyújtott

keresetmegválaszolásként kell kezelni. A pertárgyalás megkezdésekor a mulasztási ítéletet határozattal

hatályon kívül kell helyezni akkor is, ha az erre kitűzött 170.§ szerinti tárgyalást nem tartják meg; ezen

határozat írásbeli kiadmányozására nincs szükség, ez elleni jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az ellentmondást benyújtó félre kell hárítani minden olyan költség megtérítését, melyeket mulasztása

és az ellentmondásról folytatott tárgyalás okozott.

(5) Az ellentmondást legkésőbb a 3. bekezdésben megnevezett határozatok meghozataláig lehet

visszavonni; visszavonására a kereset visszavonására vonatkozó előírások értelemszerűen alkalmazandók.

398.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a mulasztó ellenérdekű fele mulasztási ítélet meghozatalára indítványt nem nyújt be, mert az egyik

fél mulasztása ellenére új tényelőadást kell figyelembe venni, akkor ezt a mulasztó fél tudomására kell

hozni. Ezzel a jogvita abba az állásba kerül vissza, amelyben a mulasztás beállása előtt volt. Az ellenérdekű

fél további mulasztása ettől kezdve a mulasztási ítélet meghozatala során új előadás figyelembevételének

nem mond ellent.

(2) Ha a mulasztó ellenérdekű fele mulasztási ítélet meghozatalára indítványt nem nyújt be, ugyanakkor új

tényelőadást sem tart, akkor az eljárás nyugvásáról szóló rendelkezések (168-170.§-ok) értelemszerűen

alkalmazandók.






399.§ ………………………………………………………………………………………………………

Azon fél tárgyalástól való távolmaradása, amelyik az ügy érdemébe szóbeli előadással már

belebocsátkozott sem az eljárás menetét nem akadályozza, sem a másik felet nem jogosítja arra, hogy

mulasztási ítéletet indítványozzon.

400.§ ………………………………………………………………………………………………………

A 396-399.§-ok rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a felek egyikét nem megfelelő viselkedése miatt

a tárgyalóteremből eltávolították.

401.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az a körülmény, hogy a tárgyalást a fél elmulasztja, semmit sem változtat azon rendelkezések

alkalmazásán, melyek előírják, mit kell a bíróságnak hivatalból figyelembe vennie és az ellenérdekű felet

sem menti fel azon felvilágosítások megadása alól, amelyek a hivatalból figyelembe veendő körülményeket

érintően szükségesek.

(2) A fél ítélkező bíróság előtti mulasztása, valamint nem ítélkező bíróság előtti előadása a bizonyítás

felvételt szintén nem gátolják.

402.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) El kell utasítani a fél mulasztása miatti ítélethozatali indítványt (396.§):

1. ha hiányzik annak igazolása, hogy a nem megjelent felet a tárgyalásra előírásszerűen idézték. A bíró

ugyanakkor a megjelent fél indítványára az ítélethozatalt általa meghatározott napig fenntarthatja, és a

tárgyalást berekesztheti. Ha a meghatározott időn belül beérkező kézbesítési vevények vagy a kézbesítésről

szerzett információkból az derül ki, hogy a mulasztó fél idézését olyan időben kézbesítették, hogy a

tárgyaláson meg tudott jelenni, akkor a kézbesítő vevény beérkezését követő 8 napon belül vagy a

kézbesítést érintő információkérés lezárása után a mulasztási ítéletet meg kell hozni.

2. ha a bíróság számára nyilvánvaló, hogy a nem megjelent felet a megjelenésben természeti események

vagy más elháríthatatlan véletlenek akadályozták; ha a megjelent fél hivatalból figyelembe veendő

körülmény miatt a bíróság által megkívánt igazolást a tárgyalás során nem tudja bemutatni.

(2) A pertársak elleni mulasztás miatti ítélethozatalra vonatkozó indítványt a megítélendő pertársaság 14.§

szerinti megléte esetén el kell utasítani, ha akár a pertársak egyikénél is az idézésről szóló igazolás hiányzik

vagy a 2.sz. alatt felsorolt akadályok egyike áll fenn.

(3) Ha a fél mulasztása miatti ítélet meghozatalára vonatkozó indítványnak nem adnak helyt, a tárgyalást

hivatalból méltányos időre el kell napolni és az új tárgyalási időpontra a mulasztó felet is idézni kell.

403.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a fél mulasztása miatti ítélet meghozatalára vonatkozó indítványt határozattal utasítják el, ezt a

határozatot azonban felfolyamodás következtében hatályon kívül helyezik, az ítéletet új tárgyalási időpont

kitűzése nélkül is meg lehet hozni.

Az ítélet tartalma.

404.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az érdemben hozott ítélet az ügy érdemére vonatkozó valamennyi indítványt megoldja, amennyiben

ezen indítványok valamelyikéről már korábban nem született döntés vagy azokat nem elkülönített

megoldás számára tartják fenn.

(2) A 187.§ szerint közös tárgyalásban összekapcsolt több jogi vitát közös ítélettel lehet eldönteni, ha a

tárgyalás összekapcsolását még az ítélet meghozatala előtt nem helyezték hatályon kívül vagy az

összekapcsolt perek egyikéről a 390.§ szerint külön ítélet nem döntött.

405.§ ………………………………………………………………………………………………………



A bíróság nem illetékes megítélni a félnek azt, ami nincs indítványozva. Ez különösen vonatkozik

gyümölcsökre, kamatokra és más mellékkövetelésekre.

406.§ ………………………………………………………………………………………………………

Teljesítésben való marasztalás csak akkor elfogadható, ha az esedékesség az ítélethozatal idején már beállt.

Tartásdíjra vonatkozó igény esetén akkor is lehet olyan teljesítésben marasztalni, mely csak az ítélet

meghozatala után válik esedékessé.

407.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Emberölés, testi sértés vagy szabadságelvonás miatti pénzdíj megfizetésében való marasztalás esetén a

bíróság indítványra az ítéletben bizonyíték nyújtására is kötelezhet, ha a jövőbeli fizetések biztosítása

nyilvánvalóan szükségesnek tűnik. A jogosult utólag kérelem útján kérhet biztosítékot, ha a kötelezett

vagyoni viszonyai időközben jelentősen megromlottak, akkor is, ha a perben ezt nem indítványozták.

(2) A jogosult ugyanezen feltétellel keresetben kérheti az ítéletben meghatározott biztosíték mértékének

emelését.

408.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a bíróság szerint a pervesztes fél a pert nyilvánvalóan rosszhiszeműen folytatta, akkor a pernyertes

fél indítványára megfelelő kártérítési összeg fizetésében marasztalhatja.

(2) Az ezen indítványról folyó tárgyalás az ügy érdemi eldöntését nem hátráltathatja.

(3) A bíróság ezt a kártérítési összeget szabad meggyőződése szerint határozza meg.

409.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az ítélet teljesítés kötelezettségét írja elő, egyidejűleg ezen teljesítés határidejét is meg kell

határozni. Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, ez a határidő 14 nap.

(2) Ha viszont munka vagy ügylet elvégzésének kötelezettségét írják elő, akkor a bíróság a kötelezettség

teljesítésére a kötelezett személyes viszonyainak figyelembevételével méltányos határidőt szab. Ennek

során különösen ügyelni kell arra, hogy a kötelezettet az elvégzendő cselekmény az időben elvégzett vetési,

metszési vagy szüreti munkákban ne akadályozza.

(3) Ha az ítélet ellen a jogorvoslati határidőn belül jogorvoslatot nem nyújtanak be vagy, ha a benyújtott

jogorvoslatot a magasabb fokú döntés előtt visszavonták (484.§), a határidőket azon naptól kell számítani,

amely nappal a teljesítésre kötelezettel szembeni ítélet hatályossá vált (416.§), egyébként pedig a jogerőre

emelkedés napja előtt.

410.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha az ítéletben nem pénzösszegben álló tárgyat ítélnek meg, egyidejűleg ki kell mondani, hogy az alperes

azon pénzösszeg megfizetésével, amelyet a felperes a keresetben vagy a tárgyalás alatt ezen tárgy helyett

elfogadni késznek mutatkozott, ezen tárgy teljesítésével felmentést nyerhet.

Az ítélet jogereje.

411.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A jogorvoslattal már nem megtámadható ítéletek annyiban jogerősek, amennyiben az ítéletben a

keresettel vagy ellenkeresettel érvényesített olyan igény vagy a per folyamán vitatottá vált olyan jogviszony

vagy jog került eldöntésre, amelynek tekintetében a meglét vagy nem meglét 236. vagy 259. §-ok szerinti

megállapítását nem kérték. Az alperes által kompenzáció céljából érvényesített ellenkövetelés fennállásáról

vagy fenn nem állásáról szóló döntés csak az összeg olyan mértékéig jogerős, amellyel a felszámítás

történik.

(2) Az ítélet jogerejét hivatalból figyelembe kell venni.

Ítélethozatal, ítélet kihirdetése és ítélet kézbesítése.



412.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítéletet csak azok a bírók hozhatják, akik az ítélet alapjául szolgáló szóbeli tárgyaláson részt vettek.

(2) Ha az ítélet meghozatala előtt az elnök vagy a tanács többi tagja személyében változásnak kell beállnia,

akkor a szóbeli tárgyalást a módosított összetételű tanács előtt újra le kell folytatni, a kereset és az iratokra

felhozott bizonyítékok és a tárgyalási jegyzőkönyv felhasználásával.

413.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bírók tanácskozása és szavazása nem nyilvános. Az elnök nehéz esetekben erre a tanácskozásra

jelentéstevőt jelölhet ki.

414.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítéletet a szóbeli tárgyalás alapján, mégpedig lehetőség szerint a lezárás után közvetlenül kell

meghozni és kihirdetni. Az ítélettel a döntés okait is ki kell hirdetni. Az ítélet kihirdetése független a felek

jelenlététől. Mulasztási ítéleteknél a kihirdetést helyettesítheti annak közlése, hogy az ítéletet az indítvány

alapján hozták.

(2) A tanács az ítéletnek már annak teljes írásbeli változatának rendelkezésre állása esetén is az ítélet szó

szerinti ismertetésére és a legfontosabb döntési okok közlésére szorítkozhat. A költség összegének

meghatározását az ítélet kihirdetésénél a kiadmányozásáig fenn lehet tartani, ezt a tanács egy tagjára lehet

bízni. Az ügyvédi képviselettel nem rendelkező feleknek még az ítélet kihirdetését tartalmazó tárgyalás

során olyan iratot kell átadni, amely tartalmazza a kihirdetett ítéletet és az esetleges fellebbezés

bejelentésének kötelezettségéről szóló kioktatást (461.§ 2. bekezdés).

(3) Az elnök az ítéletet a kihirdetést követő négy héten belül írásbeli formában kiadmányozásra adja le

(416.§ 2. bekezdés).

415.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha az ítéletet már közvetlenül a szóbeli tárgyalás lezárása után meg lehet hozni, a tárgyalás lezárását

követő négy héten belül akkor, ha a tárgyalást elutasított bíró a 25.§ JN szerint a végső döntésig folytatta,

az elutasítás jogerős visszautasítását követő négy héten belül, és a 193.§ 3. bekezdés esetében a hiányzó

bizonyításfelvételről szóló akták beérkezését követő négy héten belül az ítéletet meg kell hozni (416.§ 2.

bekezdés). Ezekben az esetekben az ítélet nem kerül kihirdetésre.

416.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélet felekkel szembeni hatálya csak az ítélet írásbeli kiadmányának kézbesítésével áll be.

(2) A bíróságot ugyanakkor köti saját döntése mihelyt ezt kihirdette vagy a 415.§ szerinti esetben írásbeli

változatban kiadmányozásra leadta.

(3) A felek jelenlétében lemondás vagy elismerés alapján kihirdetett ítélet a felekkel szemben a

kihirdetéssel válik hatályossá és írásbeli kiadmányukat csak a felek kérésére kell kézbesíteni. A kereseti

kérelemnek helyt adó mulasztási ítélet felperessel szembeni hatálya a kihirdetéssel áll be (414.§ 1.

bekezdés). Ezen ítélet kiadmányát a felperes csak kérésére kapja meg.

Írásbeli kiadmányozás

417.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélet írásbeli kiadmányának tartalmaznia kell:

1. a döntésnél közreműködő bíróság megjelölését és a bírók nevét; ha tartományi bíróság hoz kereskedelmi

bíróság illetékességébe tartozó ítéletet vagy önálló kereskedelmi bírósághoz általános bíráskodás körébe

tartozó ítéletet, ezt külön meg kell jelölni.

2. A felek név szerinti megjelölése (elő és utónevek), foglalkozása, lakóhelye és a fél állása, valamint

képviselőinek megnevezése; személyi állapotot érintő ügyekben ezen kívül a felek születésének napja és

helye is; a 75a.§ eseteiben a lakóhely megjelölése elmarad;

3. Az ítélet szövege;

4. A döntés okai



(2) Az ítélet szövegét és a döntés okait formailag el kell különíteni. A döntés okainak tömör formában

tartalmaznia kell: a felek lényeges előadását és indítványait, a peren kívül helyezéseket, a

ténymegállapításokat, a bizonyítékok mérlegelését és a jogi megítélést.

(3) A 179.§, 180.§, 2. bekezdés, 275.§, 2. bekezdés és 278.§, 2. bekezdés szerint a bíróság által nem

megengedhetőnek nyilvánított előadást, valamint azon bizonyítékokat, melyeknek felhasználását a

bizonyításfelvételre szabott határidő eredménytelen lejárta miatt nem engedélyezték, az ítéletben fel kell

sorolni.

(4) Mulasztási, lemondási és elismerési ítéleteket rövidített formában és a keresetnek vagy egy rovatnak

kiadmányozásával lehet kiadmányozni. A pontosabb előírásokat rendelet szabályozza.


A XXXII. cikkely, 9. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 2. bekezdés, utolsó mondat új

megfogalmazását, a 3. bekezdés hatályon kívül helyezését akkor kell alkalmazni, ha a döntést 1997..

december 31. után hirdették ki.

417a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az ítéletet mindkét fél jelenlétében, szóban hirdették ki (414.§), és az ítélettel szemben egyik fél sem

jelentett be fellebbezést (461.§, 2. bekezdés), akkor az ítélet írásbeli kiadmányozásában a döntés okait a

felek lényeges előadására, valamint a bíróság döntésének indoklására lehet korlátozni, amennyiben ezek az

adatok az ítélet jogerős hatályának megítéléséhez szükségesek (rövidített ítéletkiadmány).

(2) Az 1. bekezdést csak akkor szabad alkalmazni, ha az elnök az ítélet rövidített írásbeli változatát azon

időponttól számított 14 napon belül adja le kiadmányozásra, amelytől a fellebbezés bejelentésének

határideje (461.§, 2. bekezdés) minden fél számára lejár.

(3) (Megjegyzés: a BGB1 I., 140/1997. által hatályon kívül helyezve)

418.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítélet bírósági aktákba kerülő írásbeli változatát a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja. Ha a

felperes kérelme szerinti mulasztási ítéletet, vagy lemondási vagy elismerési ítéletet hoznak, akkor az ítélet

bírósági aktákhoz kerülő változatában ezt a bíró által aláírandó ítéletfeljegyzés helyettesíthető. Az

ítéletfeljegyzés részletesebb előírásait rendelet tartalmazza.

(2) Az ítélet kivonatának az ítélet szövege mellett a 417.§ 1 és 2sz.-ban megjelölt adatokat is tartalmaznia

kell.

(3) Az ítélet kiadmányainak felekhez történő kézbesítése előtt az ítéletről kivonatokat és másolatokat nem

lehet készíteni.

Az ítélet helyesbítése.

419.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ítéletet hozó bíróság az ítéletben vagy annak kiadmányaiban található helyesírási és számítási

hibákat, vagy egyéb nyilvánvaló helytelenségeket, vagy a meghozott döntéstől való eltéréseket és a 417.§,

3. bekezdését mellőzésével megadott adatokat mindig javíthatja, illetve beillesztheti.

(2) A bíróság a helyesbítésről előzetes szóbeli tárgyalás nélkül dönthet. A helyesbítési indítványt elutasító

határozat ellen külön jogorvoslatnak helye nincs. A helyesbítést az ítélet eredetiéhez kell csatolni, és

lehetőség szerint az ahhoz készített kiadmányokban is láthatóvá tenni.

(3) A helyesbítést magasabb fokon is el lehet rendelni.

Az ítélet kiegészítése.

423.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az ítéletben egy eldöntendő igényt mellőztek, vagy ha egy ítéletben a félnek a perköltségek megtérítésére irányuló indítványát nem, vagy nem teljesen ítélték meg, akkor az ítéletet utólagos döntéssel

kell kiegészíteni (kiegészítő ítélet).



(2) A kiegészítési indítványt az ítélet kézbesítésétől számított 14 napon belül kell a perbíróságnál

benyújtani.

(3) A bíróság előzetes szóbeli tárgyalás alapján dönt, ha azt szükségesnek tartja. A tárgyalást a jogvita még

meg nem oldott részére kell korlátozni. A kiegészítési indítvány elutasítása határozattal történik.

424.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az ítélet kiegészítésének tárgyalása a jogorvoslati határidők múlását nem befolyásolja.

Második cím.

Határozatok.

425.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben ezen törvény rendelkezései szerint nem lehet ítéletet hozni, a döntések,rendelkezések és

intézkedések határozattal történnek.

(2) A bíróságot saját határozatai annyiban kötik, amennyiben ezek nem csupán pervezető természetűek.

(3) A 412.§ előírásait a bíróság határozataira értelemszerűen alkalmazni kell.

426.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanács, az elnök vagy a megbízott vagy felkért bíró által tartott tárgyalás vagy bizonyításfelvétel

idején hozott határozatot ki kell hirdetni. Ezeket a határozatokat a kihirdetésnél jelenlévő felek számára

írásbeli kiadmányban kell kézbesíteni, ha a felet a határozattal szembeni jogorvoslat vagy a határozat

alapján történő azonnali végrehajtás joga megilleti.

(2) A kihirdetésen nem jelen lévő felek számára ezekben az esetekben és minden más esetben, amelyben az

eljárás vezetése megköveteli, írásbeli kiadmány kézbesítését kell foganatosítani.

(3) Ha írásbeli kiadmány kézbesítésére nincs szükség, a kézbesítés hatályait a szóbeli kihirdetés alapozza

meg.

427.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tárgyaláson kívül hozott határozatokat írásbeli kiadmány felekhez történő kézbesítése (tájékoztatás)

útján ismertetni kell.

(2) Az ellenérdekű félnek csak az indítványozó kérelmére lehet kézbesíteni azt a határozatot, amellyel a fél

indítványát az ellenérdekű fél előzetes meghallgatása nélkül utasítják el.

428.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ellentmondásos indítványokról szóló határozatokat és indítványt elutasító határozatokat indokolni kell.

(2) Ennek során azokat az indítványokat, amelyekről a határozatban döntés születik, és a tényállást, ha

mindkettő az egyidejűleg közölt periratból vagy jegyzőkönyvi másolatból nem derül ki, az indoklásba

annyiban kell felvenni, amennyiben az az ítélet, vagy a rendelkezés szövegének megértéséhez szükséges.

429.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A tanács által hozott határozat eredetiét az elnök, ezen kívül a határozatot hozó bíró írja alá.

(2) A határozat írásbeli kiadmányának a 417.§ 1 és 2sz.-ban megjelölt adatokat kell tartalmaznia.

430.§ ………………………………………………………………………………………………………

Kiadmányok és kivonatok, majd határozatok és kiegészítéseik helyesbítése tekintetében a 418, 419., 423,.

és 424. §-ok előírásai érvényesek, ha a fél egy indítványáról részben nem ítélkeztek vagy ha a perköltségek

megtérítésére irányuló igény hiányzik, vagy nem teljes.

Harmadik rész.

Eljárás kerületi bíróságok előtt.

431.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A kerületi bíróságok előtti eljárásra az elsőfokú törvényszéki eljárásokra vonatkozó előírások

alkalmazandók, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik.

(2) A 2. rész előírásai által a tanács, vagy annak elnöke számára megalapozott illetékességeket és teendőket

a kerületi bíróság előtti eljárásban az egyesbíró gyakorolja.

432.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíró a jogban járatlan és ügyvéd által nem képviselt feleknek perbeli cselekményeik foganatosítására

szükség esetén útmutatást nyújt és őket a cselekményeikkel és mulasztásaikkal kapcsolatos jogi

következményekről kioktatja.

(2) A bíró döntésének kihirdetése során különösen figyelmezteti a feleket arra a határidőre, amelyen belül a

döntést jogorvoslattal meg lehet támadni, és azokra a törvényi rendelkezésekre, amelyek a jogorvoslat

benyújtásához ügyvéd perbeli meghatalmazottként történő kijelölését előírják.

(3) A magát periratban érthetően kifejezni nem képes felet méltányos határidő szabásával kötelezni kell,

hogy a periratot alkalmas meghatalmazott, szükség esetén ügyvéd kijelölése után újólag nyújtsa be,

különben a perirat be nem nyújtottnak tekintendő. A 84.§, 3. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

433.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Aki keresetet szándékozik benyújtani, annak benyújtása előtt jogosult az ellenérdekű fél lakóhelye

szerinti kerületi bíróságnál egyesség kísérletének céljából az ellenérdekű fél idézését indítványozni. Olyan

településeken, ahol több kerületi bíróság található, ilyen idézést azon személyeknek is lehet küldeni,

akiknek lakóhelye ezen a településen, még ha az illetékes kerületi bíróság területén kívül is található.

(2) Az ilyen indítványról hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.


A 2011. április 30. után lezárt megállapodásokra kell alkalmazni. (vö.: ÜR, V. cikkely, BGB1 21/2011).

Egyezség mediáció útján.

433a.§ ………………………………………………………………………………………………………

A polgári ügy mediációs eljárásában elért írásbeli megállapodás tartalmáról minden kerületi bíróság előtt

törvényes egyezséget lehet kötni.




434.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A nem ügyvéddel képviselt felek keresetüket, valamint minden a szóbeli tárgyaláson kívül előadandó

kérelmüket indítványukat és közlésüket jegyzőkönyveztethetik.

(2) A felek mulasztási ítélet elleni kereseteiket és ellentmondásaikat tartózkodási helyük szerinti kerületi

bíróságnál is szóbelileg jegyzőkönyvbe mondhatják; a kerületi bíróság a jegyzőkönyvet a perbíróságnak

haladéktalanul megküldi.

435.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az írásban benyújtott kereset a bíró nézete szerint valamely pontban kiegészítésre vagy tisztázásra

szorul, vagy ha az eljárás megindításával szemben aggály merült fel, akkor a bíró a kereset elintézése előtt,

a megfelelő kiegészítésekhez és helyesbítésekhez szükséges útmutatást akkor is megadja, ha a felperest

ügyvéd nem képviseli.

(2) Ha a szóban jegyzőkönyvbe vett kereset a jogi út elfogadhatatlansága, a bíróság illetéktelensége, a keresetre való személyes jogosítás hiánya, vagy az alperes hiányzó perképessége miatt elfogadhatatlannak

tűnik, akkor erről a felperest szóban vagy kérésére írásban ki kell oktatni. Ha a kereset nyilvánvalóan

megalapozatlannak tűnik, a felperest szóban szintén méltányos kioktatásban kell részesíteni. A kereset



felvételét ugyanakkor nem szabad megtagadni, ha a felperes a kioktatás ellenére a jegyzőkönyvezéshez

ragaszkodik.

436.§ ………………………………………………………………………………………………………

Sürgős esetekben a keresetről és különösen a birtokháborítási keresetekről folytatott szóbeli tárgyalás

időpontját ugyanarra a napra lehet kitűzni, amelyen a keresetet a bírósághoz benyújtották.

437.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felperest a keresetről szóló határozat kiadmányának kézbesítésével azon felszólítással kell a szóbeli

tárgyalásra idézni, hogy a tárgyaláson szemlézendő tárgyakat és a jogvitára vonatkozó a bíróságnak

eredetiben még rendelkezésére nem álló iratokat a tárgyalásra hozza magával. Az idézésben a felperessel

ismertetni kell, hogy a törvény a tárgyalás elmulasztása esetén milyen hátrányokat helyez kilátásba.

438.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az alperes idézése a keresetről szóló határozat kiadmányának kézbesítésével történik, az írásbeli kereset

egy példányának, vagy a keresetről felvett jegyzőkönyv másolatának egyidejű átadásával. Az írásbeli

kereset jegyzőkönyvi kiegészítésénél vagy helyesbítésénél az alperesnek ezen jegyzőkönyv másolatát is

kézbesíteni kell. Az alperest egyben fel kell szólítani, hogy a jogvitát érintő szemlézendő tárgyakat és

okiratokat a tárgyalásra hozza magával, és az ellenérdekű fél birtokában vagy közhatóság vagy közjegyző

megőrzésében található bizonyító okiratok és szemlézendő tárgyak bemutatása, valamint tanúk esetleges

bírósági idézése miatt, indítványait még a szóbeli tárgyalásra kitűzött időpont előtt nyújtsa be. Az

idézésben az alperessel ismertetni kell, hogy a törvény a tárgyalás elmulasztása esetén milyen hátrányokat

helyez kilátásba.

439.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Előre rögzített és a bíróság épületében történő kifüggesztéssel ismertetendő meghatározott bírósági

napokon a felperes az alperessel együtt idézés nélkül is megjelenhet a bíróság előtt, a jogvita megindítása

és tárgyalása céljából.

(2) Ebben az esetben a kereseti kérelmet a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel kell venni.




440.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A kerületi bírósági eljárásban a bizonyítási eljárást lehetőleg már az előkészítő tárgyaláson le kell

folytatni. Ha azonban különösen a kereset tartalma alapján feltételezhető, hogy az alperes a perbe nem

bocsátkozik bele, akkor az előkészítő tárgyalást a 258.§, 1. bekezdés 1-2sz.-okban megnevezett pontokra

lehet korlátozni; a 258.§, 2. bekezdést ebben az esetben nem kell alkalmazni.

(2) Az alperes előkészítő perirat útjáni keresetmegválaszolási kötelezettségére vonatkozó, második részben

található előírásokat a kerületi bíróság előtti eljárásban nem kell alkalmazni.

(3) Ha a feleket ügyvéd képviseli, számukra előírható az előkészítő periratok kicserélése.

(4) (Megjegyzés: a BGB1 76/2002 által hatályon kívül helyezve)

(5) Indítványok és nyilatkozatok írásbeli rögzítésére való kötelezést (265.§) a bíróság csak azon feleknek

írhatja elő, akiket a szóbeli tárgyaláson ügyvéd képvisel.

(6) A költségelőleg mértékét már akkor meg lehet támadni (332.§, 2. bekezdés), ha a felet 2000 eurót

meghaladó összegű előleg fizetésére kötelezték.






441. § ………………………………………………………………………………………………………

Az alperes az előtt adja elő a bíróság illetéktelensége miatti kifogást, mielőtt az ügy érdemébe

belebocsátkozik. Az ügy érdemébe történő belebocsátkozás után a bíróság illetéktelenségét csak a 240. §

szerint lehet figyelembe venni.

442. § ………………………………………………………………………………………………………

Ha a felek egyike egy tárgyalástól az előtt marad távol, mielőtt szóbeli előadással az ügy érdemébe

belebocsátkozott volna, a megjelent fél indítványára vele szemben mulasztási ítéletet lehet kiszabni.




442a. §………………………………………………………………………………………………………

(1) Mulasztási ítélettel szemben 397a. § szerinti ellentmondással lehet élni, kivéve ha a fél ebben az

eljárásban mulasztási ítélettel szemben egyszer már ellentmondással élt. Az ellentmondás kizárt, ha az

eljárásban fizetési felszólítással szembeni kifogást vagy mandátumi eljárásban vagy bérleti eljárásban

ellenvetéseket nyújtottak be.

(2) Az alperes az általa benyújtott ellentmondás költségeinek megtérítésére csak akkor támaszthat igényt

(397a.§, 4. bekezdés), ha a bíróság a 440.§, 3. bekezdés szerint kötelezte hogy az abban foglaltakat

periratban adja elő.

443.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felek tény- és bizonyítási előadásának jegyzőkönyve általában a 211.§-ban megjelölt módon történik, ha

előkészítő iratok nincsenek (210.§, 1. bekezdés).

446.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha nem kizárólag kereskedelmi bíráskodás gyakorlására illetékes kerületi bíróság kereskedelmi jogi

ügyben vagy különleges kereskedelmi jogi illetékességű kerületi bíróság általános illetékességű ítéletet hoz,

ezt indítványra (258.§, 3. bekezdés) az ítéletben fel kell sorolni.

447.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az ítéletek kiadmányaiban különösen ki kell emelni, hogy az ítélet elleni jogorvoslat benyújtásához,

valamint a jogorvoslati eljáráshoz egyáltalában ügyvédi képviselet szükséges.

448.§ ………………………………………………………………………………………………………

A kerületi bírósági fizetési meghagyásos eljárásra a következő sajátosságok vonatkoznak:

1. kifogás benyújtásához ügyvédi képviseletre nincs szükség; ugyanez vonatkozik a kifogás visszavonására.

Írásbeli kifogásokat egyszerű másolatban és rovatok mellékelése nélkül is be lehet nyújtani; elegendő ha az

iratból világosan kitűnik a kifogás benyújtásának szándéka.

2. az ügyvéddel nem képviselt alperes az előző állapotba történő visszahelyezés engedélyezésére vonatkozó

kifogásokat és indítványokat a tartózkodási helye szerinti kerületi bíróságon szóban jegyzőkönyveztetheti,

a jegyzőkönyvet ez haladéktalanul továbbítja a perbíróságnak.

3. a kifogás megalapozottsága esetén a felperesnek a perirat vagy az azt helyettesítő jegyzőkönyv



kiadmányát vagy másolatát kézbesíteni kell.

4. Előírásszerű kifogás esetén a bíróság a 440.§-ok ff szerint jár el.

Különleges rendelkezések a birtokháborítási keresetek eljárásaira.

454.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Dolgok birtokháborításáról szóló kereseti eljárásban és olyan jogháborítási eljárásban, amelyben a

kereseti kérelem csak az utolsó birtokállapot védelmére és helyreállítására irányul, és amely a háborítás

felperes tudomására jutása utáni 30 napon belül peresítendő, a következő különleges rendelkezések

érvényesek (455-466.§-ok).

(2) Írásban benyújtott kereseteket kívülről birtokháborítási keresetként kell megjelölni.

455.§ ………………………………………………………………………………………………………

Tárgyalások és határidők kijelölése során a megoldás sürgősségére mindig különleges tekintettel kell lenni.

456.§ ………………………………………………………………………………………………………

A keresetben foglalt azon kérelem alapján, hogy a 340-342.§-ok a és b szerinti tiltást mondjanak ki, a bíró a

kereset megítélésénél az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül a szükséges rendelkezéseket meghozhatja.

457.§ ………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………… (1) A tárgyalást az utolsó birtokállapot és a megtörtént zavarás tényének részletezésére és bizonyítására kell

korlátozni, és a birtokjogokról, a birtoklás címéről, jóhiszeműségéről és rosszhiszeműségéről vagy

esetleges kártérítési igényekről szóló fejtegetéseket ki kell zárni.

(2) (Megjegyzés: a BGB1, 135/1986, IV cikk 76sz. által hatályon kívül helyezve).

458.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíró a tárgyalás alatt egy vagy több, a törvényben végrehajtási és biztosítási eljárásokban engedélyezett

ideiglenes intézkedést rendelhet el, amennyiben ez a jogtalan károkozás közvetlen veszélye, erőszakos

cselekmények megakadályozása vagy jóvátehetetlen kár elhárítása céljából. Ilyen rendelkezés meghozatala

méltányos biztosításnyújtás teljesítésétől tehető függővé.

459.§ ………………………………………………………………………………………………………

A döntés közvetlenül a tárgyalás után határozattal (véghatározat) történik és arra szorítkozik, hogy a

tényleges birtokállapotra ideiglenes normát állítson fel, vagy ideiglenesen kimondja a törvény szerinti tiltást

vagy biztosítéknyújtást (340-343a.§-ok b.G.B.). A birtoklási jog és a tőle függő igények későbbi bírósági

érvényesítését ez nem akadályozza. A határozat indoklásában a tényállást tömören le kell írni. A marasztalt

kötelezettségének teljesítési határidejét a bíró az egyes eset körülményei szerint dönti el. A 417a.§

értelemszerűen érvényes.

Különleges rendelkezések házassági ügyek eljárásaiban.

460.§ ………………………………………………………………………………………………………

Házassági ügyekben (49.§ 2. bekezdés 2.a. sz. JN) és a házasfelek közötti kölcsönös viszony nem pusztán

vagyonjogi eljárásaiban (49.§ 2. bekezdés 2.b. sz. JN) a következő különleges rendelkezések érvényesek:

1. a bíróság a feleket személyes megjelenésre szólítja fel, ha ez ellen fontos okok nem szólnak. A felek

megjelenését szükség esetén a GOG 87.§ szerint kell elérni.

2. az előkészítő tárgyaláson a fél köteles megjelenni, de a 258.§ 2. bekezdés szerint tájékoztatott személy

nem.

3. a tárgyalás nem nyilvános.

4.a semmisségi nyilatkozatról vagy a házasság fennállásának vagy fenn nem állásának megállapításáról

folytatott eljárásban a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a döntés szempontjából mérvadó összes

körülmény tisztázásra kerüljön; a 183.§ 2. bekezdés nem érvényes. A bíróság a nem bizonyított



tényelőadást figyelmen kívül hagyhatja és a bizonyításfelvételtől eltekinthet, ha ilyen bizonyítási tényeket a

fél késedelmesen adott elő vagy ajánlott fel, és valamennyi körülmény gondos figyelembevétele mellett

sem merül fel józan kétely arra, hogy az eljárást ezzel elakarják húzni, és az előadás vagy a bizonyítékok

engedélyezése az eljárás megoldását jelentősen hátráltatná. A 179.§ nem érvényes.

5. ha a felperes a szóbeli tárgyaláson nem jelenik meg, akkor a bíróság a keresetet az alperes indítványára

visszavontnak nyilvánítja, mint igényről nem lemondottat.

6. a jegyzőkönyvben a felek születési időpontját és vallását, gyermekeik számát és életkorát és

házasságkötésük idejét rögzíti, valamint, hogy kötöttek-e házassági szerződést.

6.a. ha a felet ügyvéd nem képviseli és a válás következményeiről, ideértve a társadalombiztosítási

következményeket és a hitelekért vállalat felelősségi igény feltételeit, tanácsadást nem vett igénybe, a

bíróság felhívja a figyelmét a megfelelő tanácsadási lehetőségekre és általában azokra a hátrányokra,

amelyek ezen következmények nem kielégítő ismeretéből fakadhatnak. A tárgyalást a tanácsadás fél általi

igénybevételének céljából el kell napolni, kivéve, ha ezáltal a per aránytalanul elhúzódik. Az ezen okból

történő újabb elnapolás nem elfogadott. A bíróság a következő tárgyalás időpontját lehetőleg hat héten

belül kitűzi.

7. a válóperi eljárásban a bíróság a szóbeli pertárgyalás elején először a házasfelek kibékítésére törekszik

(békítési kísérlet) és ezen felül az eljárás minden állásában békítést kísérel meg elérni.

7.a. (Megjegyzés: a BGB1 I. 29/2003 által hatályon kívül helyezve.)

8. ha a házasfelek egyike az ítélet jogerőre emelkedése előtt meghal (416.§ 1. bekezdés), a jogvita az ügy

érdemének tekintetében elintézettnek tekintendő. Azt csak az eljárási költségek miatt lehet folytatni. A már

meghozott ítéletnek nincs hatálya.

8.a. a házasfeleknek kérésükre a házasság felbontásáról szóló döntés olyan kiadmányát is ki kell adni,

amely a döntés okait nem tartalmazza.

9. lemondás vagy elismerés alapján hozott ítéletek, valamint egyezségek nem elfogadhatók, a 442.§ nem

alkalmazandó.

10. ha a válási indítványt a házassági törvény 55a.§ szerint nyújtják be, akkor a válás miatt függő jogvitát

félbe kell szakítani. Ha a válási indítványnak helyt adnak, akkor a válási határozat jogerőre emelkedésével

a házassági kereset visszavontnak számít; a perköltségeket egymással szemben fel kell számítani. A válási

indítvány visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén a félbeszakított válási eljárást indítványra újra fel

kell venni.

11. ha a házasfelek egyike a házasság felbontásáról szóló döntés következtében a törvényes betegbiztosítási

védelmet elveszti, akkor a bíróság ezen házasfél hozzájárulásával értesíti az osztrák társadalombiztosítók

szövetségének illetékes társadalombiztosítóját. Az értesítés tartalmazza a házasfél családi és utónevét,

születési dátumát, lakcímét, valamint társadalombiztosítási számát. A biztosító a házasfél számára a

házasság felbontásának társadalombiztosítási jogi következményeiről és a társadalombiztosítási védelem

folytatásának lehetőségeiről tájékoztatást nyújt.

Negyedik rész.

Jogorvoslat.

Első fejezet.

Fellebbezés.

Megengedhetőség.

461.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az első fokon hozott ítéletek ellen fellebbezésnek van helye.

(2) A mindkét fél jelenlétében kihirdetett ítélettel szemben (414.§) a fél csak akkor fellebbezhet, ha ezt az

ítélet kihirdetését követően szóban közvetlenül, vagy az azon szóbeli tárgyalásról készült jegyzőkönyvi

másolat kézbesítését követő 14 napon belül az első fokú perbírósághoz benyújtott perirattal bejelenti,

amelyen az ítéletet kihirdették. Ha ebben a határidőben a 464.§ 3. bekezdése szerinti indítványt nyújtanak

be, az a fellebbezés bejelentésének számít.

462.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság az első fokú bíróság döntését a fellebbezési indítványok határain belül

felülvizsgálja.

(2) A fellebbviteli bíróság megítélésének ugyanakkor azon határozatok is alapul szolgálnak, amelyeket az

ítéletet megelőző eljárásban hoztak, amennyiben megtámadásukat a törvény nem zárja ki vagy ezek az



időbeni kifogásolás (196.§), a felfolyamodás elmaradása vagy a benyújtott felfolyamodásról hozott döntés

következtében megváltoztathatatlanná váltak.

A fellebbezési eljárás általános rendelkezései.

463.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elsőfokú törvényszéki eljárás rendelkezéseit a fellebbezési eljárásra annyiban kell alkalmazni,

amennyiben a következő rendelkezésekből eltérések nem következnek.

(2) A fellebbezési eljárásokban a feleket ügyvéd képviseli.

Fellebbezési határidő.

464.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezés határideje négy hét, amely nem hosszabbítható meg.

(2) A határidő a felek számára az ítélet írásbeli kiadmányának hozzájuk történt kézbesítésével kezdődik; a

416.§ 3. bekezdés ugyanakkor érintetlen marad.

(3) Ha a költségmentességet élvező vagy indítványozó fél ezen határidőn belül ügyvéd kirendelését

indítványozza, akkor számára a határidő az ügyvéd kirendeléséről szóló határozat és az ítélet

kiadmányának az ügyvédhez történő kézbesítésével kezdődik; a határozatot a bíróság kézbesíti. Az ügyvéd

kirendelésére vonatkozó időben benyújtott indítvány elutasítása esetén a fellebbezési határidő az elutasító

határozat jogerejének beálltával kezdődik. A 73.§ 3. bekezdés értelemszerűen érvényes.

A fellebbezés benyújtása.

465.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbezést előkészítő perirat (fellebbezési irat) elsőfokú perbíróságnál történő benyújtásával nyújtják

be.

466.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbezés időbeni benyújtása a megtámadott ítélet jogerejének és végrehajthatóságának beálltát a

fellebbezési indítványok körében a jogorvoslat eldöntéséig akadályozza.

467.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbezési irat az előkészítő perirat általános követelményei mellett a következőket tartalmazza:

1. a fellebbviteli bíróság megjelölése;

2. azon ítélet megnevezése, amely ellen a fellebbezés irányul;

3. határozott nyilatkozat arról, mennyiben támadják meg az ítéletet, a megtámadás okainak épp ilyen

határozott rövid megjelölése (fellebbezési okok), és arról tett nyilatkozat, indítványozták-e az ítélet

hatályon kívül helyezését vagy módosítását (fellebbezési indítvány);

4. azon tényelőadás és bizonyítási eszközök, amelyekkel a fellebbezési okok valódiságát bizonyítani lehet;

5. ügyvédi aláírások.

468.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezés időbeni benyújtása esetén a fellebbezési iratot a fellebbviteli bíróság megjelölésével a

fellebbező ellenérdekű felének kézbesítik. Késedelmesen benyújtott fellebbezéseket vagy a fellebbezés

időbeni bejelentésének hiánya miatt nem elfogadott fellebbezéseket (461.§ 2. bekezdés) a perbíróság

elutasítja.

(2) A fellebbezési ellenérdekű fél a fellebbezési irat kézbesítését követő négyhetes záros határidőn belül az

elsőfokú perbíróságnál perirattal fellebbezési válasziratot nyújthat be. Amennyiben a fellebbező nem

kizárólag az elsőfokú bíróság megállapításaira hivatkozik, a fellebbezési ellenérdekű fél - a 473a.§

fenntartásával - nem köteles a számára hátrányos megállapításokat vagy terhére szóló eljárási hibákat a

fellebbezési válaszirattal kifogásolni. Ha a fellebbezési ellenérdekű fél a fellebbezési iratban megjelölt

megtámadási okok cáfolására új, az eddigi eljárásban még nem előadott körülményeket és bizonyítékokat

akar felhasználni, akkor egyebek kizárásával a fellebbezési válasziratban a vonatkozó tény- és bizonyítási

előadást ismertetni köteles.

(3) A 464.§ 3. bekezdés, valamint a 467.§ 4. és 5.sz. értelemszerűen alkalmazandók.



(4) A fellebbezési válaszirat benyújtásáról a fellebbezőt ennek kiadmánya útján kell értesíteni.

469.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezési válaszirat időbeni beérkezése vagy az erre rendelkezésre álló határidő sikertelen lejárta

után az elsőfokú perbíróság a fellebbezési iratot és az esetleg beérkezett fellebbezési válasziratot a jogvitára

vonatkozó összes peraktával és különösen az ítélet és a fellebbezési irat kézbesítésének igazolásával a

fellebbviteli bíróságnak megküldi. Ha a fellebbezési irat vagy a fellebbezési válaszirat tartalma az elsőfokú

perbíróság általi döntésre szorul, akkor ezt előzetesen kell meghozni; kézbesítési hiányosságok esetén a

szükséges tisztázásokat előzetesen kell elvégezni.

(2) Ha a jogvitát a megtámadott ítélet nem teljesen oldotta meg és a még megoldatlan pontokról a

fellebbezési eljárás során tárgyalás folytatása szükséges, akkor azon peraktáknak a fellebbezési eljárás

tárgyára vonatkozó hivatalos másolatait kell a fellebbviteli bíróságnak megküldeni, amelyekre az elsőfokú

eljárásban is szükség volt.

(3) Ha a 477.§ 1. bekezdés 4.sz. szerinti semmisségi okra támaszkodó fellebbezés mulasztási ítélet ellen

irányul (396.§), akkor a fellebbezésnek az a bíróság ad helyt, amelynek ítéletét megtámadják. A döntés

ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Fellebbviteli bíróság előtti eljárás.

Előzetes eljárás.

470.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbezési akták fellebbviteli bírósághoz való beérkezése után a fellebbezési tanács elnöki feladataival

megbízott bíró a fellebbezési aktákat megvizsgálja.

471.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ezen vizsgálat alapján a fellebbezést a fellebbezési tanács elé kell vinni, a szóbeli tárgyalás időpontjának

előzetes kijelölése nélkül:

1. ha a fellebbviteli bíróság a benyújtott fellebbezés vonatkozásában nem tűnik illetékesnek;

2. ha a fellebbezés törvényileg megengedhetetlennek vagy nem a törvényi határidőben benyújtottnak tűnik;

3. ha a fellebbezési iratban nincs megjelölve az az ítélet, amely ellen fellebbezés irányul; ha a fellebbezési

irat nem vagy nem határozott fellebbezési indítványt tartalmaz vagy, ha a fellebbezés okait sem

kifejezetten, sem világos utalás útján egyenként nem jelölték meg;

4. ha a fél mulasztása miatti ítélet elleni fellebbezés azon alapul, hogy mulasztás nem áll fenn; ha az ítéletet

vagy az ítélethozatalt megelőző eljárást semmisség miatt támadják meg;

6. ha a belföldi bírói illetékesség hiánya vagy a tárgyi vagy helyi illetékesség hiánya, a jogi út

elfogadhatatlansága, a perfüggőség vagy a jogerő hiánya miatt nyújtanak be fellebbezést; ha a fellebbezési

akták vizsgálatával megbízott bíró azon a nézeten van, hogy az ítélet vagy az azt megelőző eljárás a

fellebbező által nem érvényesített semmisségben szenved.

472.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Különösen megengedhetetlen a fellebbezés akkor is, ha olyan személy nyújtotta be, akit a fellebbezési

jogorvoslat nem illet meg vagy, aki a fellebbezésről érvényesen lemondott.

(2) Az elsőfokú ítélet kihirdetése vagy kézbesítése utáni, a fellebbezésről való lemondás hatálya nem függ

attól, hogy az ellenérdekű fél a lemondást elfogadta-e.

473.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezési tanács a 471.§ eseteiben a fellebbezésről nem nyilvános ülésen és előzetes szóbeli

tárgyalás nélkül határozattal dönt.

(2) Ha a fellebbezési tanács a fellebbezés okainak vagy a semmisségnek megállapításához a felek vagy az

elsőfokú bíróság részéről tisztázást vagy egyéb előzetes információszerzést tart szükségesnek, akkor ezeket

elrendeli és a vonatkozó, a fellebbezési iratok által tartalmazott féladatok felhasználásával vagy maga a

fellebbezési tanács végzi el vagy megbízott bíróval vagy az elsőfokú perbírósággal végezteti el.

473a.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Ha a fellebbviteli bíróság az elsőfokú ítélet módosítását vagy a kereset érdemi döntés nélküli formai

okokból való elutasítását mérlegeli, akkor az ilyen döntést csak akkor alapozhatja az elsőfokú bíróság

megállapításaira, ha a fellebbviteli bíróság a fellebbezés ellenfelével előzetesen közölte, hogy lehetősége

van arra, hogy az elsőfokú bíróság vagy az elsőfokú eljárás ténymegállapításainak vagy

bizonyításmérlegeléseinek hiányosságait a fellebbezési bíróságnál benyújtandó előkészítő perirattal

kifogásolja. Ez nem érvényes akkor, ha a fellebbezési ellenérdekű fél a szóba jöhető megállapított tényeket

a 266.§ szerint elismerte vagy a fellebbezési eljárásban a megnevezett hiányosságokat már kifogásolta vagy

azokat a 468.§ 2. bekezdés második mondat szerint kifogásolta.

(2) A periratot a fellebbviteli bíróság által az 1. bekezdés szerint meghatározandó, az egyes eset

körülményeihez igazodó közléssel egyidejűleg, négy hetet nem meghaladó határidőn belül be kell nyújtani.

(3) Az 1. bekezdés szerinti periratot bírósági jegyzőkönyv nem helyettesítheti. Ezen perirat kezelése

tekintetében a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság helyébe lép; egyebekben a fellebbezési válasziratról

szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha a fellebbezési ellenérdekű fél előzetesen már fellebbezési válasziratot nyújtott át, akkor periratát az

1. bekezdés szerint fellebbezési válasziratának alkotórészeként, egyébként pedig fellebbezési

válaszirataként kell tekinteni.

(5) A fellebbviteli bíróság nem nyilvános ülésen is előzetes szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat a

fellebbezési ellenérdekű félhez intézett 1. bekezdés szerinti közlésről és meghozhatja a szükséges

rendelkezéseket.

474.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 471.§ 1.sz.-ban megjelölt hiány megléte esetén a bíróság kimondja illetéktelenségét és a fellebbezést

az erre illetékes bírósághoz utalja.

(2) A 471.§ 2. és 3. sz. eseteiben a fellebbezést el kell vetni. A 471.§ 3. sz. eseteiben azonban ez csak akkor

érvényes, ha a kijavítási indítvány (84, 85 §-ok) eredménytelen maradt.

(3) Ha a 471.§ 4.sz. szerinti fellebbezést megalapozottnak találják, az ítéletet hatályon kívül helyezik és a

jogügyet az elsőfokú tárgyalás befejezése szerint csupán új ítélethozatalra vagy a tárgyalás folytatására és

ítélethozatalra az elsőfokú bírósághoz visszautalják.


A XXXII. cikkely, WGN 1997., BGB1 I. 140/1997. 8. sz. szerint az 1. és 2. bekezdés új változatát azokra

az eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a kereseteket vagy eljárást bevezető indítványokat 1997..

december 31. után nyújtották be a bírósághoz.

475.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az elsőfokú bíróság a 471.§ 6.sz. esetében a belföldi bírói illetékesség vagy a dologi vagy helyi

illetékesség hiányát helytelenül mondta ki, a perfüggőséget alaptalanul fogadta el, a kereseti igényről szóló

döntést helytelenül utasította el azért, mert erről már jogerős döntés született volna vagy a jogi út kizárása

állna fenn, akkor a fellebbviteli bíróság kötelezi az elsőfokú bíróságot az érdemi ügyben hozandó ítéletre

vagy tárgyalásra és ítélethozatalra aszerint, hogy az elsőfokú ítélet érdemi tárgyalás lefolytatása után, vagy

a belföldi bírói illetékesség vagy a dologi vagy helyi illetékesség hiányáról folytatott külön tárgyalás a

perfüggőségről, a jogerőről vagy a jogi út kizárásáról és az érdemi tárgyalás lezárása előtt született-e.

(2) Ha azonban a perbíróság dologi vagy helyi illetékességét helytelenül mondták ki (471.§ 5, 6. vagy

7.sz.), akkor az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett indítványra vagy hivatalból meg kell hozni

az illetékes bíróság előtti eljárás megindításához szükséges rendelkezéseket.

(3) Ha az elsőfokú bíróság a perfüggőséget helytelenül nem vette figyelembe, vagy az ügy érdemében

folytatandó tárgyalási indítványt helytelenül elvetette, mert a kereseti igényről már jogerős döntés született,

akkor a keresetet a fellebbviteli bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett elutasítja.

476.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a megtámadott ítéletet az elsőfokú bíróság illetéktelensége miatt hatályon kívül helyezik és a

jogügyet új tárgyalásra az illetékes bírósághoz utalják, akkor ezt az új tárgyalást az első tárgyalásról felvett tárgyalási jegyzőkönyv és minden egyéb, a fellebbezési bírósághoz beérkezett perakta alapján kell

lefolytatni. Az új tárgyalást a 138.§ szerint kell megindítani.



(2) A felek által az első tárgyaláson tett vallomások és minden egyéb nyilatkozat hatályukat az új

tárgyalásra is megőrzik. A felek azonban ennek során olyan tényállításokat és bizonyítékokat támadó és

védő eszközöket is előadhatnak, amelyeket az első tárgyalás során nem érvényesítettek; a felek a korábbi

tárgyalás során tényállításokkal és bizonyítás felajánlásokkal kapcsolatos elmulasztott vagy megtagadott

nyilatkozataikat a későbbi tárgyalás során pótolhatják.


A XXXII. cikkely, WGN 1997., BGB1 I. 140/1997. 8. sz. szerint az 1. bekezdés 3. sz. új változatát azokra

az eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a kereseteket vagy eljárást bevezető indítványokat 1997..

december 31. után nyújtották be a bírósághoz.

477.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Semmisnek tekintendő a megtámadott ítélet (471.§ 5. és 7.sz.) és a megelőző eljárás semmisségének

fennállása esetén ezt hatályon kívül is kell helyezni:

1. ha a döntésben olyan bíró vett részt, aki a törvény erejénél fogva a bírói tisztség ezen jogügyletben

folytatott gyakorlásából ki volt zárva vagy akinek elutasítását a bíróság jogosnak ítélte;

2. ha az ítélkező bíróság összetétele az előírásoknak nem felelt meg;

3. ha az ítéletet olyan bíróság hozta, melynek belföldi bírói illetékessége hiányzik vagy a bíróságot a felek

kifejezett, az érintett jogügyre vonatkozó megállapodásával sem sikerült dologi vagy helyi tekintetben

illetékessé tenni (104.§ 3-5. JN), és ezt a körülményt nem orvosolták;

4. ha egy féltől a bíróság előtti tárgyalás lehetőségét törvényellenes esemény, különösen a kézbesítés

elmaradása vonta el;

5. ha a felet annak szükségessége esetén sem képviselte törvényes képviselő, amennyiben a pervezetést

utólag előírásszerűen nem engedélyezték;

6. ha nem jogi útra tartozó dologról ítélkeztek;

7. ha a nyilvánosságot indokolatlan módon kizárták;

8. ha a felek vagy meghatalmazottaik a 210.§ 2. bekezdés előírásával szemben általuk fogalmazott

tervezeteket mondtak a peraktákhoz helyezendő tárgyalási jegyzőkönyvekbe;

9. ha az ítélet megfogalmazása annyira hiányos, hogy annak felülvizsgálata biztonsággal nem lehetséges,

ha az ítélet önmagával ellentétben áll vagy a döntés okai nincsenek megadva és ezen hiányosságokat az

ítélet fellebbezési bíróság által elrendelt helyesbítése (419.§) sem tudja kiküszöbölni.

(2) A pervezetés utólagos engedélyezése (5.sz.) különösen akkor áll fenn, ha a törvényes képviselő a

képviselet hiányának érvényesítése nélkül fellebbezési irattal vagy fellebbezési válaszirattal a fellebbezési

eljárásba belépett.

(3) Az 1. bekezdés 2.sz. szerinti semmisség nem áll fenn, ha egyesbíró helyett tanács döntött.

478.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az elsőfokú ítéletet semmisség miatt helyezik hatályon kívül anélkül, hogy ezáltal az ügy megoldása

céljából további tárgyalás válna szükségessé (477.§ 5. és 6.sz.), akkor a semmisség erejéig a kereset

elutasítását kell kimondani.

(2) Ha az elsőfokú ítélet teljes vagy részbeni hatályon kívül helyezése semmisség miatt további tárgyalást

tesz szükségessé, akkor az ügyet az elsőfokú bírósághoz kell visszautalni.

(3) Ha az elsőfokú ítéletet a 477.§ 1. és 2. sz.-okban felsorolt semmisségi okok egyike miatt hatályon kívül

helyezik, akkor az ügyet új tárgyalásra az elsőfokú perbíróság helyett a fellebbviteli bíróság területén fekvő

másik hasonló bírósághoz kell utalni.

479.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a jogügyet a 478.§ szerint elsőfokú bírósághoz utalják, akkor ez a szóbeli tárgyalás időpontját

hivatalból kitűzi. A tárgyalás időpontjának kitűzésével ugyanakkor meg kell várni a fellebbviteli bíróság

döntésének jogerőre emelkedését, ha az utóbbi azt mondta ki, hogy az elsőfokú eljárást csak a fellebbviteli

döntés jogerejének beállta után lehet felvenni vagy folytatni. Ilyen döntés hivatalból vagy indítványra

történhet; ellene külön jogorvoslatnak helye nincs. (2) A 474.§ 1. bekezdés esetében a fellebbviteli bíróság döntésének jogereje után az eljárás folytatásának

érdekében az illetékes fellebbviteli bíróság hivatalból elrendeli a szükséges intézkedéseket.



479a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A 471.§ eseteinek kivételével a fellebbezést a szóbeli tárgyalás időpontjának kitűzése előtt fellebbviteli

tanács elé kell vinni, ha törvényszéki egyesbíró vagy kerületi bíróság által tárgyalt jogügyben a fellebbezési

irat, a fellebbezési válaszirat vagy a fellebbezési ellenérdekű fél ezen nyitott határidőn belül benyújtott

különleges perirata olyan indítványt tartalmaz, amely a kereskedelmi ügyekre előírt összetételű fellebbviteli

bíróság igénybevételét kérelmezi, vagy azt el kell utasítani. Ha a gyakorolt bíráskodás fajtájáról tett

kiegészítést a megtámadott ítéletbe hivatalból nem vették fel, akkor az első kérelmet csak az nyújthatja be,

aki a különleges bíráskodást megjelölő kiegészítést sikertelenül indítványozta vagy az általános bíráskodás

gyakorlását tartalmazó kiegészítéssel szemben sikertelenül lépett fel. Az ez elleni második kérelmet csak

az nyújthatja be, aki az általános bíráskodást megjelölő kiegészítést sikertelenül indítványozta vagy a

különleges bíráskodás gyakorlását tartalmazó kiegészítéssel szemben sikertelenül lépett fel. A gyakorolt

bíráskodás fajtáját megjelölő kiegészítés elsőfokú ítéletbe történő felvételét vagy fel nem vételét más

módon megtámadni nem lehet.

(2) A fellebbviteli tanács dönt a fellebbviteli bíróság összetételéről a további eljárásban. A döntést külön

nem kell kiadmányozni, hanem fel kell venni a fellebbezésről szóló döntésbe. A döntés nem

megtámadható.

A fellebbezési tárgyalás kitűzése.

480.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a fellebbviteli tanács döntésének feltételei hiányoznak vagy a fellebbviteli tanács a fellebbezési

iratot szóbeli fellebbezési tárgyalás kitűzésére alkalmasnak találta, akkor a fellebbezésről szóbeli tárgyalást

kell kitűzni, ha a fellebbviteli tanács az egyes esetben, így például az eldöntendő jogvita bonyolultsága

miatt, ezt szükségesnek tartja; a fellebbezésről szóló döntés egyébként nem nyilvános ülésen előzetes

szóbeli tárgyalás nélkül történik. A szóbeli fellebbezési tárgyalás időpontját a fellebbviteli tanács elnöke

úgy tűzi ki, hogy a felek idézésének kézbesítése és a tárgyalási időpont között körülbelül 14 nap teljen el.

Sürgős esetekben ezt a határidőt le is lehet rövidíteni.

(2) Ugyanez érvényes, ha mulasztás téves feltételezése, a bíróság illetéktelensége, a perfüggőségről vagy

jogerőről vagy semmisségről szóló ítélet elleni fellebbezés miatt a fellebbviteli bíróság nem nyilvános

ülésén a fellebbezést elvetette, de a fellebbezési iratban ezen kívül más, szóbeli tárgyalásra fenntartott

megtámadási okokat is érvényesítettek.

(3) Ha a felek a fellebbezési eljárásban őket képviselő ügyvédeket nevesítették, a szóbeli tárgyalásra szóló

idézést utóbbiaknak kell kézbesíteni.

481.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha már a tárgyalás időpontjának kitűzésekor annak szüksége mutatkozik, hogy a fellebbezési tárgyaláson

egyes, a fellebbezési iratban vagy előkészítő iratban megjelölt olyan tényeket állapítsanak meg, amelyekre

a fellebbezést alapozzák, akkor a már első fokon előterjesztett bizonyítékokat meg kell ismételni, ki kell

egészíteni vagy az eddig csupán felajánlott bizonyítékokat fel kell venni, akkor a fellebbviteli tanács elnöke

a nevesített tanúkat vagy az első fokon meghallgatott szakértőket a fellebbezési tárgyalásra idézi, a feleket

eskü alatti meghallgatásuk céljából megjelenésre felszólítja és kezdeményezi minden egyéb bizonyíték

beszerzését.

Szóbeli fellebbezési tárgyalás.

482.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság előtti tárgyaláson a fellebbezési eljárás költségeinek megtérítési igényén kívül

sem új igényt, sem új kifogást nem lehet támasztani.

(2) Olyan ténykörülményeket és bizonyítékokat, amelyek az ítélet és egyéb perakták szerint első fokon

nem fordultak elő, a felek a fellebbezési eljárásban csak az érvényesített fellebbezési okok bizonyítására

vagy cáfolatára adhatják elő; az ilyen új előadásra ezen kívül csak akkor szabad tekintettel lenni, ha

megelőzően fellebbezési irat vagy fellebbezési válaszirat útján (468.§) azt az ellenérdekű féllel közölték.

483.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A fellebbezési indítványokat a szóbeli tárgyaláson az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül sem

kibővíteni, sem másokkal helyettesíteni nem szabad. Ugyanez vonatkozik a fellebbezési iratban megjelölt

fellebbezési okokra is.

(2) Ezt a hozzájárulást meglevőnek kell tekinteni, ha a jelenlévő ellenérdekű fél a módosítással szembeni

kifogás emelése nélkül a módosított indítványokról vagy az újonnan érvényesített fellebbezési okokról

tárgyal.

(3) A szóbeli fellebbezési tárgyalás lezárásáig vagy a fellebbviteli bíróság döntéséig (416.§ 2. bekezdés) a

felek megállapodhatnak az eljárás nyugvásában (168-170.§-ok). Ugyanezen időpontig a kereset is

visszavonható, amennyiben az a fellebbezési eljárás tárgya, ha az alperes hozzájárul vagy az igényről

egyidejű lemondás történik; a kereset visszavonásának terjedelmében a megtámadott ítélet hatályát veszti; a

fellebbviteli bíróság ezt határozattal állapítja meg.

(4) A megtámadott ítélet alapjául szolgáló kereset módosítása még az ellenérdekű fél hozzájárulásával sem

megengedett.

483a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Házassági ügyekben (49.§ 2. bekezdés 2a.sz. JN) a 483.§ 3. bekezdés utolsó mondat értelemszerűen

érvényes azzal, hogy a felperes a keresetet az alperes hozzájárulásával az ítélet jogerejéig a szóbeli

tárgyalás befejezése után is visszavonhatja.

(2) A semmisségi nyilatkozatról vagy a házasság fennállásának vagy fen nem állásának megállapításáról

szóló eljárásban a 482.§-t, valamint a 483.§ 1, 2. és 4. bekezdését nem lehet alkalmazni.

484.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbezés visszavonása a szóbeli fellebbezési tárgyalás lezárásáig megengedett. Azt a szóbeli

tárgyalás során lehet bejelenteni vagy a fellebbviteli bíróságnál perirat benyújtásával történhet. Ha a

periratot még a szóbeli fellebbviteli tárgyalás kezdete előtt nyújtják be, akkor a tanács elnöke egyesbíróként

elrendelheti a kijelölt tárgyalási időponttól való eltérést.

(2) A visszavonás következménye a jogorvoslati lehetőség elvesztése mellett a jogorvoslattal keletkezett és

különösen ezzel az ellenérdekű félnek okozott költségek viselésének kötelezettsége.

(3) A fellebbviteli bíróság határozattal dönt a költségtérítésre kötelezésről, ha azonban a tanács elnöke a

kitűzött tárgyalástól való eltekintést rendelte el (1. bekezdés), az elnök, mint egyesbíró határozattal dönt.

Ebben az esetben a költség összegének megállapítása a tanács egyik tagjára ruházható. Az indítvány

benyújtása egyebek kizárása mellett a szóbeli fellebbezési tárgyalás során, ha azonban ilyet nem tartottak, a

fellebbezési ellenérdekű félnek a fellebbezés visszavonását követő négyhetes záros határidőn belüli,

bíróság általi értesítését követően történik.

485.§ ………………………………………………………………………………………………………

Azon ítélet elleni fellebbezés tárgyalása, melynek kiegészítését a 423.§ szerint indítványozták, indítványra

felfüggeszthető, amíg vagy a kiegészítő ítélet fellebbezés nélkül jogerőre emelkedik, vagy a kiegészítő

ítélet elleni fellebbezés a fellebbviteli bírósághoz beérkezik. Utóbbi esetben a két fellebbezésről folyó

tárgyalást össze kell kapcsolni.

486.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szóbeli fellebbezési tárgyalás az ügy kikiáltása után a fellebbviteli tanács egy tagjának, mint

jelentéstevőnek előadásával kezdődik.

(2) Ez a perakták segítségével kifejti a jogvita tényállását és eddigi menetét, amennyiben ez a fellebbezési

indítványok megértéséhez és a megtámadott ítélet és a fellebbezési okok helyességének vizsgálatához

szükséges, majd elemzi a felek által a fellebbezési eljárásban benyújtott iratok lényegét és megjelöli az

ebből adódó vitatott pontokat. Az előadó a meghozandó döntésről képviselt nézetét nem fejtheti ki.

(3) Ezután a jegyzőkönyvvezető felolvassa a felek indítványait és az elsőfokú ítélet fellebbezés által érintett

részét, a döntés okaival együtt, és, ha az elnök vagy a fellebbviteli tanács célravezetőnek tartja, az elsőfokú

tárgyalás jegyzőkönyvének vonatkozó részeit is.

(4) Ezt követően a felek előadásainak meghallgatása történik. Az elnök figyelmeztet, ha a fél előadása a

perakták tartalmával nem egyezik.

488.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A fellebbviteli tanács nem csupán a fellebbezési okok alátámasztására vagy cáfolatára szolgáló

bizonyítékokat veheti fel, hanem, ha ez a fellebbezési indítványokról való döntés szempontjából

szükségesnek tűnik, a már első fokon történt bizonyításfelvételt megismételheti és kiegészítheti, és az

elsőfokú eljárásban a felek által sikertelenül felajánlott bizonyítékokat is utólagosan felveheti.

(2) A fellebbviteli tanács az utóbbi esetben, valamint szemle kiegészítésének szükségessége esetén a

bizonyítási eljárást az erre első fokon vonatkozó előírások szerint maga végzi vagy a bizonyításfelvételt

megbízott vagy felkért bíróval végezteti el.

(3) Ha első fokon szakértői bizonyítást folytattak, akkor a fellebbezési tanács azt más szakértők

kirendelésével újból lefolytathatja.

(4) Ha a fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság megállapításaitól való eltérést mérlegeli, csak akkor

tekinthet el az első fokon közvetlenül felvett bizonyíték újbóli felvételétől, és elégedhet meg az erről szóló

jegyzőkönyv felolvasásával, ha előzetesen a felekkel ismertette, hogy ezen bizonyíték elsőfokú bíróság

általi mérlegelésével szemben aggálya van, és, ha számukra lehetőséget nyújtott ezen bizonyíték

fellebbviteli bíróság általi újbóli felvételének indítványozására.

489.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) (Megjegyzés: a BGB1 IV. cikkely 89.sz. 135/1983... által hatályon kívül helyezve.)

(2) Ha a fellebbviteli tanács a már első fokon eskü alatt meghallgatott fél újbóli eskü alatti meghallgatását

rendeli el, akkor ezt az első fokon letett esküre történő emlékeztetéssel hallgatja meg.

(3) A fellebbviteli bíróság csak akkor rendelheti el az első fokon a meghallgatást vagy az eskü alatti

vallomást megtagadó fél eskü alatti meghallgatását, ha arra a meggyőződésre jutott, hogy a fél a

meghallgatás megtagadásához elegendő okkal rendelkezett, és ezek az okok azóta megszűntek.

490.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbviteli bíróság indítványra még a fellebbezésről szóló határozati döntés előtt kimondja, hogy a

meg nem támadott alsóbb fokú ítélet végrehajtásra mennyiben alkalmas. Ezen határozat ellen külön


491.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fél távolmaradásának esetében a fellebbezésről tárgyalni és a fellebbezési iratban vagy az esetleg

benyújtott fellebbezési válasziratban előadottak figyelembevételével dönteni kell. A fellebbviteli bíróság a

megtámadott ítélet és minden egyéb első- és másodfokú perakta figyelembevételével dönt arról, hogy az új

előadást (482.§ 2. bekezdés) elfogadottnak vagy vitatottnak kell-e tekinteni.

493.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A szóbeli fellebbezési eljárásról felvett jegyzőkönyvbe a felek tényelőadásainak és bizonyítás-

felvételeinek tartalmát csak annyiban kell felvenni, amennyiben ez a tárgyalás tartalmáról szóló elsőfokú

perakták tartalmától eltér.

(2) (Megjegyzés: a BGB1 IV. cikkely 13.sz. 743/1921. által hatályon kívül helyezve.)

Fellebbezési döntés.

494.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bíróság fellebbezési tárgyalás alkalmával meggyőződik, hogy a megtámadott ítélet vagy az elsőfokú

eljárás eddig figyelmen kívül hagyott semmisségben szenved, akkor, amennyiben a képviselet kifejezett

vagy hallgatólagos engedélyezés által eltávolított hiányossága nem áll fenn (477.§ 5.sz.), a 477. és 478.§-ok

szerint kell eljárni, akkor is, ha a semmisséget a felek egyike sem érvényesítette.

495.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a 471.§ 2. és 3. sz.-ban jelölt hiányosságokat csak a szóbeli tárgyaláson észlelték, a fellebbezést

határozattal el kell utasítani; a 471.§ 3.sz. esetében viszont csak akkor, ha a jelenlévő fellebbező a

fellebbezési iratot felszólítás ellenére nem javítja ki.



496.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság az ügyet tárgyalásra és ítélethozatalra az elsőfokú perbírósághoz utalja vissza, ha

ezáltal semmisség megalapozása nélkül:

1. a megtámadott végső ítélet az érdemi kérelmet nem teljesen oldotta meg;

2. az elsőfokú eljárás olyan lényeges hiányosságokban szenved, amelyek a vitás ügy kimerítő részletezését

és alapos megítélését megakadályozták;

3. a perakták tartalma szerint a fellebbviteli bíróság számára jelentősnek tűnő tényeket első fokon

egyáltalán nem taglalták.

(2) A perbíróság előtti eljárásnak az 1.sz. esetén a megoldatlanul maradt igényekre és indítványokra, a 2.

sz. esetén az első fokú eljárás és ítélet hiány által érintett részeire kell vonatkoznia.

(3) A fellebbviteli bíróság az első fokon folytatott tárgyalást szükség esetén visszautalás nélkül kiegészíti

és érdemi ítélettel maga dönti el, ha nem feltételezhető, hogy az a megoldást a visszautaláshoz képest

hátráltatja vagy jelentős költség többletráfordítást okoz.

497.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a 494, 495. és 496.§-ok kerülnek alkalmazásra, a fellebbviteli bíróság az ügyben ítélettel

maga dönt.

(2) Döntése magában foglal minden, az elismert vagy elutasított igényt érintő olyan vitapontot, amelyek a

fellebbezési indítványok mértékében másodfokú taglalást és ítélkezést tesznek szükségessé.

(3) Az elsőfokú ítéletet csak annyiban lehet módosítani, amennyiben módosítást indítványoztak.




498.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság a tárgyalás és bizonyítás eredményeinek az elsőfokú peraktákban és az elsőfokú

ítéletben megállapított, az érvényesített fellebbezési okok által nem érintett eredményeit döntése alapjává

teszi, amennyiben ezeket nem maga a fellebbezési tárgyalás helyesbítette. az elsőfokú peraktákban és az

elsőfokú ítéletben.

(2) A fellebbviteli bíróság a fellebbezési eljárás eredményeinek és egyéb körülményeknek gondos

mérlegelése alapján, szükség esetén az ellentmondásról tett megállapítások és adatok szóbeli tárgyalása

után (488.§) dönt, milyen jelentőséget tulajdonít az elsőfokú jegyzőkönyv egyes megállapításaival szemben

időben benyújtott ellentmondásnak.

499.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A jogügy elsőfokú perbírósághoz történő visszautalása a 494. és 496.§-ok eseteiben határozattal

történik.

(2) Azt a bíróságot, amelyhez a fellebbviteli bíróság határozata szerint a jogügyet új tárgyalásra vagy

döntésre vagy a fellebbviteli eljárás lefolytatására egészben vagy részben utalták (487.§), ennek során köti

az a jogi megítélés, amely a fellebbviteli bíróság határozatának kiindulópontja volt.

(3) Az új tárgyalás indításának vonatkozásában a 479.§ előírása alkalmazandó.

(4) Ugyanez érvényes, ha a fellebbviteli bíróság olyan ítéletet módosít, amellyel az újrafelvételi keresetet

megengedhetetlennek ítélték, és az elsőfokú tárgyalás az eljárás újrafelvételének megengedhetősége

kérdésére szorítkozott.

500.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság fellebbezést eldöntő ítéletét vagy határozatát a feleknek mindig írásbeli

kiadmányban kell kézbesíteni. (2) A fellebbviteli bíróság ítéletében kimondja,

1. ha a döntés tárgya nem kizárólag pénzösszegben áll fenn, hogy a döntés tárgyának értéke összességében

a) 5.000 eurót meghaladja-e vagy nem;



b) 5.000 euró összeg fölött 30.000 eurót meghaladja-e vagy nem;

2. hogy az 502.§ 2. bekezdés szerinti felülvizsgálat minden esetben megengedhetetlen, ha ez - az 502.§ 4.

és 5. bekezdés figyelembevételével is - megáll;

3. ha a 2.sz. nem áll meg, akkor az 502.§ 1. bekezdés szerinti rendes felülvizsgálat megengedhető-e vagy

nem.

(3) A 2. bekezdés 1.sz. szerinti döntésekben az 54.§ 2. bekezdés, 55.§ 1-3. bekezdés, 56.§ 3. bekezdés, 57

és 58. §-ok és 60.§ 2. bekezdés JN értelemszerűen alkalmazandó. A 2. bekezdés 2.sz. szerinti megállapítás

sem a feleket, sem a bíróságokat nem köti. A 2. bekezdés 3.sz. szerinti megállapítást röviden indokolni kell.

(4) A 2. bekezdés 1. és 2.sz. szerinti döntések ellen jogorvoslatnak helye nincs. A 2. bekezdés 3.sz. szerinti

döntés helytelensége - az 508.§ szerinti indítvány kivételével csak rendkívüli felülvizsgálatban (505.§ 4.

bekezdés), illetve rendes felülvizsgálatra adott válaszban (507. és 507a.§-ok) érvényesíthető.

500a.§ ………………………………………………………………………………………………………

A fellebbviteli bíróság döntésének kiadmányozásában a felek előadásának és a döntés tényalapjának

visszaadását arra korlátozhatja, ami jogi fejtegetéseinek megértéséhez szükséges. Amennyiben a

fellebbviteli bíróság a jogorvoslati fejtegetéseket nem tartja helytállónak, ezzel szemben a megtámadott

ítélet ezt vitató döntési okait megfelelőnek tekinti, akkor annak helyességére hivatkozva, megítélésének

rövid indoklásával érheti be. A 417a.§ nem alkalmazandó.

501.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az elsőfokú bíróság olyan pertárgyról döntött, amelynek pénz- vagy pénzbeli értéke a 2.700 eurót

nem haladja meg, az ítéletet csak semmisség vagy az ügy ítélet alapjául szolgáló helytelen jogi megítélése

alapján támadható meg; a 473.§ nem alkalmazandó.

(2) Az 1. bekezdés az 502.§ 4. és 5. bekezdésében megjelölt jogvitákra nem vonatkozik.

A következő rendelkezéssel kapcsolatban lásd

Olyan eljárásokban alkalmazandó, amelyekre a BGB1 112/2003 49 § JN alkalmazandó (vö.: XXXII.

cikkely, 4§, 3 bekezdés)


a bírósághoz (vö.: XVI cikkely 2. bekezdés BGB1. I. sz. 128/2004)

502.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróság ítéletével szembeni felülvizsgálat csak akkor megengedhető, ha a döntés az

anyagi jogi vagy eljárási jogi kérdés megoldásától függ a jogegység, jogbiztonság vagy jogfejlődés

megőrzéséhez nagy jelentőség fűződik, például, mert a fellebbviteli bírósága a Legfelsőbb Bíróság

jogszolgáltatásától eltér vagy az ilyen jogszolgáltatás hiányzik vagy nem egységes.

(2) A felülvizsgálat nem megengedett minden esetre, ha az a pertárgy, amelyről a fellebbviteli bíróság

döntött (döntés tárgya), összesen 5.000 euró pénz- vagy pénzbeli értéket nem haladja meg.

(3) Minden esetben megengedhetetlen a felülvizsgálat - az 508.§ 3. bekezdését kivéve - továbbá akkor, ha a

döntés tárgyának pénz vagy pénzbeli értéke bár az 5.000 eurót eléri, összesen 30.000 eurót azonban nem

haladja meg, és a fellebbviteli bíróság az 500.§ 2. bekezdés 3.sz. szerinti rendes felülvizsgálatot nem

megengedhetőnek nyilvánította.

(4) A 49.§ 2. bekezdés 1. és 2.sz. JN által jelölt családjogi vitákban a felülvizsgálat - az 508.§ 3. bekezdés

esetének kivételével - minden esetben megengedhetetlen, ha a döntés tárgya a 30.000 eurót nem haladja

meg, és a fellebbviteli bíróság a rendes felülvizsgálatot az 500.§ 2. bekezdés 3.sz. szerint nem

megengedhetőnek nyilvánította; a 2. és 3. bekezdés nem alkalmazandók.

(5) A 2. és 3. bekezdés nem vonatkoznak

1. a 49.§ 2. bekezdés 2a. és 2b. JN-ben megjelölt családjogi vitákra;

2. a 49.§ 2. bekezdés 5.sz. JN alá eső vitákra, ha ezek során felmondásról, kiürítésről vagy szerződés

fennállásáról vagy fenn nem állásáról születik döntés;

3. olyan jogvitákra, amelyekben a KSchG 29.§-ban megnevezett szövetség a számára érvényesítés céljából

átadott igényt féllel szemben keresetben érvényesít;

4. munka- és társadalmi jogi ügyek vitáiban.



503.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felülvizsgálatot csak a következő okok egyikéből lehet kérelmezni:

1. mert a fellebbviteli bíróság ítélete a 477.§-ban jelölt hiányosságok egyike miatt semmis;

2. mert a fellebbezési eljárás olyan hiányosságban szenved, amely a semmisség elérése nélkül, a jogvita

kimerítő taglalására és alapos megítélésére alkalmatlan volt;

3. mert a fellebbviteli bíróság ítéletének alapjául lényeges pontban olyan ténybeli feltétel látszik alapjául

szolgálni, amely az elsőfokú vagy másodfokú peraktákkal ellentétben áll;

4. mert a fellebbviteli bíróság ítélete az ügy helytelen jogi megítélésén alapul.

504.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálati bíróság a fellebbviteli bíróság ítéletét a felülvizsgálati eljárásban benyújtott

indítványok keretei között vizsgálja felül.

(2) Új tényállításokat vagy bizonyítékokat felülvizsgálati fokon csak azon állítás alátámasztására vagy

vitatására lehet felhozni, hogy a fellebbviteli bíróság ítélete a 477.§-ban megjelölt hiányosságok egyike

miatt semmis, vagy hogy a fellebbezési eljárás olyan hiányosságban szenved, amely a jogvita kimerítő

taglalását és alapos megítélését képes volt meggátolni.

Felülvizsgálati kérelem benyújtása.

505.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálati kérelmet perirat benyújtásával (felülvizsgálati kérelem) az elsőfokú perbíróságnál kell

benyújtani. A felülvizsgálati kérelem bejelentésére nincs szükség.

(2) A felülvizsgálati határidő a fellebbezési döntés kézbesítését követő 4 hét; ezt meghosszabbítani nem

lehet. A 464.§ 3. bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A rendes felülvizsgálat vagy az 508.§ 1. bekezdés szerinti rendes felülvizsgálattal összekötött indítvány

szerinti időbeni benyújtása a megtámadott ítélet jogerejének és végrehajthatóságának beálltát a jogorvoslat

eldöntéséig a felülvizsgálati indítványok terjedelmében akadályozza.

(4) Ha a fellebbviteli bíróság fellebbviteli ítéletében az 500.§ 2.bekezdés 3.sz. szerint kimondta, hogy a

rendes felülvizsgálat az 502.§ 1. bekezdés szerint nem engedhető meg, akkor felülvizsgálati kérelmet csak

az 502.§ 5. bekezdés szerinti és olyan vitákban lehet mégis benyújtani, amelyekben a döntési tárgy a

30.000 euró összértéket meghaladja (rendkívüli felülvizsgálat). A rendkívüli felülvizsgálat csak a jogerő

beálltát akadályozza, a végrehajthatóság beálltát nem.


A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint az 1. bekezdés 5. sz.-t kell

alkalmazni, ha a másodfokú döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

506.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálati kérelemnek a perirattal szemben támasztott általános követelmények mellett

tartalmaznia kell:

1. azon ítélet megnevezését, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul;

2. határozott nyilatkozatot arról, mennyiben támadja meg az ítéletet, a megtámadás okainak épp ilyen

határozott rövid megjelölését (felülvizsgálati okok) és az arról szóló nyilatkozatok, hogy az ítélet hatályon

kívül helyezését módosítását és közülük melyiket indítványozta (felülvizsgálati indítvány);

3. azon tényelőadást és bizonyítékokat, amelyekkel az 503.§ 1. és 2. sz.-ban megjelölt fellebbezési okok

igazságát bizonyítani kívánják;

4. ügyvéd aláírását;

5. rendkívüli felülvizsgálatnál (505.§ 4. bekezdés) azon okok külön felsorolását, hogy a fellebbviteli

bíróság döntésével szemben az 502.§ 1. bekezdés szerinti felülvizsgálatot miért tekinti megengedhetőnek.

(2) A felülvizsgálati kérelemben terjengősség nélkül ki kell fejteni, hogy a felülvizsgálati kérelmet

mennyiben alapozzák az 503.§ 4.sz.-ban megjelölt felülvizsgálati okra, és az ügy jogi megítélése mely

okokból tűnik helytelennek.




A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint az 1. bekezdés 5. sz.-t kell

alkalmazni, ha a döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

507.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az elsőfokú perbíróság elutasítja azon felülvizsgálati kérelmeket, amelyeket késedelmesen nyújtottak

be vagy, amelyek az 502.§ 1. bekezdéstől eltérő okból nem megengedhetőek; ez vonatkozik az 508.§ 1.

bekezdés szerinti olyan indítványokra is, amelyeket rendes felülvizsgálati kérelemmel kötöttek össze.

(2) Ha az elsőfokú perbíróság a felülvizsgálati kérelem vagy az 508.§ 1. bekezdése szerinti rendes

felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolt indítvány elutasítására nem lát indokot, akkor elrendeli a

felülvizsgálati kérelem, illetve az 508.§ 1. bekezdése szerinti rendes felülvizsgálati kérelemmel

összekapcsolt indítvány kézbesítését a felülvizsgálatot kérő ellenérdekű fele (felülvizsgálati ellenérdekű

fél) számára.

(3) A felülvizsgálati kérelem vagy az 508.§ 1. bekezdése szerinti rendes felülvizsgálati kérelemmel

összekapcsolt indítvány időbenisége vagy megengedhetősége elleni kifogásokat a felülvizsgálati

ellenérdekű fél nem felfolyamodással, hanem csak a felülvizsgálati kérelmi válasziratban érvényesítheti.

(4) A felülvizsgálati kérelmi válasziratra az 506.§ rendelkezései az 1. bekezdés 1. és 2.sz.-ban megjelölt

követelmények kivételével értelemszerűen vonatkoznak. Olyan új tényeket és bizonyítékokat, amelyeket a

felülvizsgálati ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelemben megjelölt felülvizsgálati okok cáfolatára akar

felhasználni, a felülvizsgálati eljárásban csak annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben ezeket már a

felülvizsgálati kérelmi válasziratban felsorolták.

(5) A felülvizsgálati kérelmi válaszirat benyújtásáról a felülvizsgálatot kérőt a felülvizsgálati kérelmi

válaszirat egy példányának eljuttatásával kell tájékoztatni.

(6) A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati kérelmi válaszirat átadását bírósági jegyzőkönyvbe

mondott nyilatkozatok nem helyettesíthetik.

507a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálati ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított négyhetes záros

határidőn belül perirattal felülvizsgálati kérelmi válasziratot nyújthat be.

(2) Az 1. bekezdés szerinti határidő kezdődik:

1. olyan felülvizsgálatnál, amelynek megengedhetőségét a fellebbviteli bíróság az 500.§ 2. bekezdés 3.sz.

szerint mondta ki (rendes felülvizsgálat), a felülvizsgálati kérelem perbíróság általi kézbesítésével;

2. az 508.§ 1. bekezdése szerinti rendes felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolt indítvány esetében a

fellebbviteli bíróság azon közlésének kézbesítésével, amely a fellebbviteli ellenérdekű félnek a fellebbezési

kérelem megválaszolását engedélyezi (508.§ 5. bekezdés);

3. rendkívüli felülvizsgálat esetén (505.§ 4. bekezdés) a Legfelsőbb Bíróság azon közlésének

kézbesítésével, amely a felülvizsgálati ellenérdekű fél számára a felülvizsgálati kérelem megválaszolását

engedélyezi (508a.§ 2. bekezdés).

(3) A felülvizsgálati kérelmi válasziratot be kell nyújtani:

1. a fellebbviteli bíróságnál, ha ez a fellebbezési ellenérdekű fél számára az 508.§ 5. bekezdése szerinti

felülvizsgálati kérelmi válaszirat benyújtását engedélyezte;

2. a felülvizsgálati bíróságnál, ha ez a fellebbezési ellenérdekű fél számára az 508.§ 2. bekezdése szerinti

felülvizsgálati kérelmi válaszirat benyújtását engedélyezte;

3. egyébként az elsőfokú perbíróságnál.

(4) A felülvizsgálati kérelmi válaszirat kezelésére a 3. bekezdés 1.sz. esetében a fellebbviteli bíróság, a 3.

bekezdés 2.sz. esetében a felülvizsgálati bíróság lép az elsőfokú perbíróság helyébe.

(5) A 464.§ 3. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.


A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint az új változatot kell alkalmazni, ha

a másodfokú döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

507b.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A rendes felülvizsgálati kérelemre adott válaszirat benyújtása után (507a.§ 2. bekezdés 1.sz.) vagy az

erre szabott határidő eredménytelen lejárta után az elsőfokú perbíróság ezeket az iratokat a jogvitára



vonatkozó összes peraktával együtt a fellebbviteli bíróságnak megküldi, amely ezeket az ezen jogvitákat

érintő fellebbviteli bírósági akták csatolása után a felülvizsgálati bírósághoz továbbítja.

(2) Az 508.§ 1. bekezdése szerinti rendes felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolt indítványt minden, a

jogvitára vonatkozó peraktával együtt a fellebbviteli bíróságnak haladéktalanul meg kell küldeni.

(3) A rendkívüli felülvizsgálati kérelmet (505.§ 4. bekezdés) minden, a jogvitára vonatkozó peraktával

együtt a fellebbviteli bíróságnak haladéktalanul és közvetlenül el kell juttatni.

(4) A fellebbviteli bíróság elutasítja a késedelmesen benyújtott vagy az 502.§ 1. bekezdésben megjelölttől

eltérő okkal indokolt felülvizsgálati kérelmet, ha ezt az elsőfokú perbíróság még nem tette volna meg; az

508.§ fenntartásával.

508.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha olyan jogvitákban, melyekben a döntés tárgyának összértéke az 5.000 eurót meghaladja, de a 30.000

eurót nem (502.§ 3. bekezdés), vagy a 49.§ 2.bekezdés 1. és 2.sz. JN szerinti olyan családjogi vitákban,

amelyekben a döntés tárgyának összértéke a 30.000 eurót nem haladja meg (502.§ 4. bekezdés), és az 500.§

2. bekezdés 3.sz. szerinti fellebbezési ítéletben kimondásra kerül, hogy az 502.§ 1. bekezdés szerinti rendes

felülvizsgálat nem megengedett, akkor a fél indítványt nyújthat be a fellebbezési bírósághoz annak

döntésének oly módon történő módosítására, hogy a rendes felülvizsgálatot mégis nyilvánítsa

megengedetté; ebben az indítványban fel kell sorolni azokat az okokat, hogy - a fellebbviteli bíróság

döntésével ellentétben - az 502.§ 1. bekezdés szerinti felülvizsgálat miért tekintendő mégis

engedélyezettnek. Ugyanezen perirattal a rendes felülvizsgálati kérelmet is be kell nyújtani.

(2) Az 1. bekezdés szerint a rendes felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolt indítványt az elsőfokú

perbíróságnál négy héten belül kell benyújtani; a határidő a fellebbviteli döntés kézbesítésével kezdődik;

azt meghosszabbítani nem lehet. A 464.§ 3. bekezdés és az 507.§ 6. bekezdés értelemszerűen

alkalmazandók.

(3) Ha a fellebbviteli bíróság az 1. bekezdés szerinti indítványt helytállónak tekinti, döntését határozattal

módosítja, és kimondja, hogy az 502.§ 1. bekezdés szerinti rendes felülvizsgálat mégis megengedhető; ezt a

határozatot röviden indokolni kell (500.§ 3. bekezdés utolsó mondat).

(4) Ha a fellebbviteli bíróság az 1. bekezdés szerinti indítványt nem tartja helytállónak, akkor ezt a rendes

felülvizsgálati kérelemmel együtt határozatban utasítja el; ezt a döntést nem kell indokolni. Ezen

határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Ha a fellebbezési bíróság a rendes felülvizsgálatot mégis megengedhetőnek tartja (3. bekezdés), akkor

az erről szóló határozatot a feleknek kézbesíti, és a felülvizsgálati ellenérdekű féllel ezen kívül közli, hogy

számára a felülvizsgálati kérelem megválaszolása lehetséges. Az ezen közlés kézbesítése előtt benyújtott

felülvizsgálati kérelmi válaszirat az indítvány elutasításának esetén a rendes felülvizsgálattal együtt (4.

bekezdés) a célnak megfelelő jogszolgáltatás vagy jogvédelem szempontjából nem számít szükségesnek.

(6) Az 5. bekezdés szerinti közlésről az elsőfokú perbíróságot is tájékoztatni kell.

Felülvizsgálati bíróság előtti eljárás


A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 2. bekezdés új változatát kell

alkalmazni, ha a másodfokú döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

508a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálat megengedhetőségének vizsgálatánál a felülvizsgálati bíróságot a fellebbviteli bíróság

500.§ 2. bekezdés 3.sz. szerinti döntése nem köti.

(2) Ha a felülvizsgálati bíróság a rendkívüli felülvizsgálat (505.§ 4. bekezdés) 502.§ 1. bekezdés

feltételeinek hiánya miatti elutasítását már az első vizsgálatnál nem tartja szükségesnek, akkor a

felülvizsgálati ellenérdekű féllel közli, hogy számára fennáll a felülvizsgálat megválaszolásának lehetősége

(507. és 507a.§-ok). Az ezen közlés kézbesítése előtt benyújtott felülvizsgálati kérelmi válaszirat az

indítvány elutasításának esetén a rendes felülvizsgálattal együtt (4. bekezdés) a célnak megfelelő

jogszolgáltatás vagy jogvédelem szempontjából nem számít szükségesnek.

(3) A 2. bekezdés szerinti közlésről tájékoztatni kell az elsőfokú perbíróságot, a fellebbviteli bíróságot és a

felülvizsgálatot benyújtót is. A fellebbviteli bíróság ezen tájékoztatás beérkezése után a jogvitát érintő

fellebbviteli bírósági aktákat a felülvizsgálati bíróság elé terjeszti.

509.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálatról nem nyilvános ülésen előzetes szóbeli tárgyalás nélkül dönt.

(2) Ha azonban az egyes esetben a felülvizsgálati bíróságnak a benyújtott felülvizsgálati kérelméről

hozandó döntése céljából szükségesnek tűnik, indítványra vagy hivatalból el lehet rendelni a felülvizsgálati

bíróság előtti szóbeli tárgyalást is. Ezen tárgyalás vonatkozásában a fellebbviteli bíróság előtti szóbeli

tárgyalásra vonatkozó előírások érvényesek.

(3) Olyan információ kéréseket vagy bizonyítás-felvételeket, amelyek az 503.§ 1. és 2. sz.-ban felsorolt

felülvizsgálati okok megállapításához szükségesek, felkért bíró hozza, aki a megtörtént

információkérésekről vagy bizonyítás-felvételekről szóló aktákat a felülvizsgálati bíróságnak közvetlenül

terjeszti be. Ezen információszerzésekbe és bizonyítás-felvételekbe a feleket mindig be kell vonni.


A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 3. bekezdés új változatának

harmadik mondatát kell alkalmazni, ha a másodfokú döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 3. bekezdés új változatának

második mondatát kell alkalmazni, ha a Legfelsőbb Bíróság döntésének időpontja 1997.. december 31.

utánra esik.

510.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felülvizsgálati bíróság az ügyben általában maga dönt. Ha azonban a fellebbviteli bíróság ítéletét a

477.§ 4. és 5. sz. szerint semmissé nyilvánítani vagy az 503.§ 2. sz.-ban megjelölt okból hatályon kívül

helyezni kívánja, és ennek következtében az ügy megoldására új tárgyalást tart szükségesnek, ebből a

célból a jogvitát a fellebbviteli bírósághoz utalja vissza. Ha a fellebbviteli bíróság ítéletét az 503.§ 2.sz.-ban

megjelölt okból hatályon kívül kell helyezni és az ügy döntésre éretté tételének céljából nyilvánvalóan

elsőfokú tárgyalásra van szükség, akkor a felülvizsgálati indítványok keretei között az elsőfokú ítéletet is

hatályon kívül kell helyezni és a jogvitát első fokra kell visszautalni. A felülvizsgálati bíróság a

fellebbviteli bíróság ítéletét ezen kívül akkor is hatályon kívül helyezheti, és az ügyet új döntés céljából

ehhez visszautalhatja, ha a felülvizsgálat során jelentős jogi kérdések megoldásának céljából (502.§ 1.

bekezdés) az igény egyes alapjaira vagy beható számításoknak szükségességére vonatkozó közelebbi

vizsgálatok válnak szükségessé.

511.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Azt a bíróságot, amelyhez az ügyet visszautalták a további tárgyalás és döntés során köti az a jogi

megítélés, amelyet a felülvizsgálati bíróság hatályon kívül helyező határozata alapjává tett.

(2) Az eljárás fellebbviteli bíróság vagy elsőfokú bíróság általi felvételének céljából ezek a szóbeli

tárgyalás időpontját hivatalból tűzik ki.

512.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a felülvizsgálati bíróság szerint a felülvizsgálati kérelmet rosszhiszeműen vagy csak az ügy hátráltatása

miatt nyújtották be, akkor a felülvizsgálati kérelmet benyújtóval szemben rosszhiszeműségi bírságot kell

kiszabni.

513.§ ………………………………………………………………………………………………………

Amennyiben ezen fejezet rendelkezéseiből eltérések nem adódnak, a fellebbezésre vonatkozó előírásokat a

felülvizsgálatra is alkalmazni kell.

Harmadik fejezet.

Felfolyamodás.

Megengedhetőség.

514.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A határozatok ellen felfolyamodásnak van helye, amennyiben ez a törvény azok megtámadását nem

zárja ki.



(2) Felfolyamodással a határozatok különösen a 477.§-ban megjelölt okokból is hatályon kívül

helyezhetők.

515.§ ………………………………………………………………………………………………………

Azokban az esetekben, amelyekben ezen törvény rendelkezései szerint a határozattal szembeni külön

jogorvoslat nem lehetséges, a felek ezen határozattal szemben támasztott kifogásaikat a következő

megtámadható döntéssel szemben benyújtott jogorvoslat útján érvényesíthetik.


Akkor kell alkalmazni, ha az elsőfokú döntés időpontja 2011. április 30. utánra esik. (vö.: BGB1 111/2010,

39. cikkely, 8. bekezdés)

517.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a vita tárgyának pénz- vagy pénzbeli értéke a 2.700 eurót nem haladja meg, akkor csak a következő

elsőfokú határozatok ellen lehet felfolyamodást benyújtani:

1. ha a keresetről folytatott törvényes eljárás megindítását vagy folytatását megtagadták;

2. ha a költségtérítési biztosíték nyújtására vagy a biztosíték kiegészítésére vonatkozó indítványról döntés

született;

3. ha a tárgyalás elnapolási kérelmének a 134.§ rendelkezéseinek megsértésével helyt adtak és a határozat

egyúttal a 141.§ szerint megtámadható;

4. ha a tárgyalás elmulasztása vagy jogorvoslat benyújtásának határideje elmulasztása miatti előző

állapotba történő visszahelyezés engedélyezésére vonatkozó indítvány elutasítottak;

5. ha perköltségekről döntöttek;

6. ha a végrehajtás megerősítésének hatályon kívül helyezéséről döntöttek (EO 7.§ 3. bekezdés)

(2) Az 1. bekezdés az 502.§ 5. bekezdés 3. sz.-ban jelölt vitákra nem vonatkozik.

(3) Költség miatti felfolyamodás nem lehetséges, ha az az összeg, amelynek megítélését vagy megvonását

indítványozzák, az 50 eurót nem haladja meg.

518.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A birtokháborítási keresetek eljárásaiban (454.§) csak olyan határozatokat lehet felfolyamodással

megtámadni, amelyekkel a keresetről folytatott eljárás megindítását vagy folytatását megtagadják, vagy a

véghatározat ellen. A 461.§, 2. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(2) Minden az eljárás során hozott határozat elleni panaszt és különösen az eljárás alatt hozott ideiglenes

rendelkezések elleni panaszt a véghatározat elleni felfolyamodással kell összekötni.

(3) Ha a vita tárgyának értéke a 2700 euró összeget nem haladja meg, akkor a véghatározatot csak az

501.§-ban felsorolt okokból lehet megtámadni.

519.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fellebbviteli bíróságnak fellebbviteli eljárásban hozott határozata ellen a felfolyamodás csak annyiban

lehetséges;

1. amennyiben a fellebbviteli bíróság a keresetet vagy a fellebbezést érdemi döntés nélkül formai okokból

utasította vissza;

2.amennyiben a fellebbviteli bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot

új, az eljárás kiegészítése után meghozandó döntésre kötelezte, vagy az ügyet másik fellebbviteli

bírósághoz utalta, és kimondta, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtandó felfolyamodás megengedett.

(2) A fellebbviteli bíróság a felfolyamodás 1. bekezdés 2sz. szerinti megengedhetőségét csak akkor mondja

ki, ha adottnak tekinti azon feltételeket, amelyek között az 502.§ szerint a felülvizsgálat megengedett; ezt a

döntést röviden indokolni kell. Ilyen döntés esetén, az elsőfokú eljárást csak a hatályon kívül helyező

határozat jogerőre emelkedése után lehet folytatni. Az ilyen felfolyamodásról a legfelsőbb bíróság érdemi

ítélettel maga dönthet, ha a jogvita tárgya döntésre érett.






A felfolyamodás benyújtása.

520.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felfolyamodást perirat benyújtásával (felfolyamodási irat) annál a bíróságnál kell benyújtani,

amelynek határozatát megtámadják, amelynek elöljárója a megtámadott határozatot hozta, vagy amelynek a

tanács elnöke, a megbízott vagy felkért bíró tagja volt, amelynek határozata ellen a felfolyamodás irányult;

a másodfokú döntések elleni felfolyamodásokat azonban az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. A

felfolyamodásokat ügyvédnek alá kell írni.

(2) Ha a határozatot az alapjául szolgáló helytelen jogi megítélés miatt felfolyamodással megtámadják, az

506.§, 2. bekezdés megfelelően alkalmazandó.

521.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felfolyamodási határidő 14 nap. Ha a felfolyamodás véghatározat vagy az 519.§, 1. bekezdés, 2.sz.

szerinti hatályon kívül helyező határozat ellen irányul, akkor a felfolyamodási határidő 4 hét. A

felfolyamodási határidőt meghosszabbítani nem lehet.

(2) A határidő a megtámadásra kerülő határozat vagy felfolyamodási döntés írásbeli kiadmányának

kézbesítésével kezdődik.

(3) A 464.§, 3. bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.




521a.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a felfolyamodás a perfüggőség után olyan határozat ellen irányul, amely nem csupán eljárásvezető

jellegű, akkor az elsőfokú perbíróság, ha a felfolyamodást nem utasítja el, a felfolyamodási iratot a

felfolyamodó ellenérdekű felének kézbesíti. A felfolyamodási ellenérdekű fél a felfolyamodási válasziratot

a felfolyamodási irat elsőfokú bíróság általi kézbesítését követő 14 napos záros határidőn belül, az 521.§, 1.

bekezdés, második mondat eseteiben 4 hetes záros határidőn belül benyújtja. Az 520.§, 1. bekezdés, utolsó

mondat és a 464.§, 3. bekezdés értelemszerűen vonatkoznak.

(2) Az 528.§, 2a. bekezdés szerinti felülvizsgálati felfolyamodásokra és a rendkívüli felülvizsgálati

felfolyamodásokra az 1. bekezdés érvényes, azon feltételekkel, amelyek az 507., 507a., 507b., 508., 508a.

§-okból értelemszerűen adódnak.




522.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a jogorvoslat büntetőrendelkezés, pervezető természetű határozat, jogorvoslat elutasítása fizetési

felszólítás elleni kifogás, vagy késedelmesnek vagy megengedhetetlennek tekintett mulasztási ítélet elleni

ellentmondás vagy olyan határozat ellen irányul, amellyel az indítványt az ellenérdekű fél meghallgatása

nélkül utasították el, akkor az a bíróság vagy bíró, amelynek döntését vagy rendelkezését megtámadják, a

felfolyamodási kérelemnek maga ad helyt.

(2) Ha nem határozott, vagy az 1. bekezdésben megjelöltektől eltérő határozatokat felfolyamodással

támadnak meg, akkor a felfolyamodást haladéktalanul, az 521a.§ esetében a felfolyamodási válaszirat

időbeni beérkezése után vagy az erre megszabott határidő sikertelen lejárta után, a felfolyamodás

megítéléséhez szükséges valamennyi aktával, adott esetben tisztázó jelentéssel együtt a felfolyamodási

bíróság elé kell terjeszteni.

523.§ ………………………………………………………………………………………………………



Olyan határozatok elleni felfolyamodást, melyek ellen ezen törvény előírásai szerint felfolyamodásnak

egyáltalán nincs helye, vagy külön jogorvoslat nem lehetséges, valamint olyan felfolyamodásokat,

amelyeket a felfolyamodási határidő lejárta után nyújtottak be, az a bíróság utasítja el hivatalból, amelynél

azt benyújtották. Ez nem vonatkozik a másodfokú bíróság döntései elleni felfolyamodásra, ha az csak

jelentős jogkérdés hiánya miatt megengedhetetlen (519.§, 2. bekezdés, 527.§, 2. bekezdés, utolsó mondat,

528.§, 1. bekezdés).

524.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felfolyamodásnak a megtámadott határozat végrehajtásának és a végrehajthatóság beálltának

vonatkozásában, halasztó hatálya nincs. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, olyan büntetőrendelkezés

képez kivételt, amely ugyanazon a fokon megtámadható.

(2) Ha azonban az eljárás akadályozásából, a megtámadott határozat vagy az ez alapján induló

végrehajtásból az ellenérdekű fél számára aránytalan hátrány nem származik, és ilyen akadályozás nélkül a

felfolyamodás célja meghiúsulna, akkor az elsőfokú bíróság indítványra elrendeli az ideiglenes

megakadályozást az esetleg szükséges biztosító intézkedések egyidejű elrendelésével. Ezen határozat ellen

külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A bíróság elöljáróját, a tanács elnökét, vagy a megbízott vagy felkért bírót ugyanilyen jogosultság illeti

meg, ha a felfolyamodás az ő döntéseik ellen irányul.

525.§ ………………………………………………………………………………………………………

Amennyiben a birtokháborítási kereset eljárásában a véghatározat végrehajtása a tárgyalás alatt hozott

ideiglenes intézkedéseket nem érinti, az elsőfokú bíró saját mérlegelésében határoz, hogy ezek a

felfolyamodás függősége alatt folytatódjanak-e, vagy már a felfolyamodást megoldása előtt hatályon kívül

kerüljenek.

Eljárás a felfolyamodási bíróság előtt.

526.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felfolyamodásról előzetes szóbeli tárgyalás nélkül, nem nyilvános ülésen, határozattal kell dönteni. A

döntés előtt a felfolyamodási bíróság kezdeményezi az általa szükségesnek tartott információk beszerzését.

(2) A megengedhetetlen vagy késedelmes felfolyamodást azonnal el kell vetni. A Legfelsőbb Bíróságot a

felfolyamodás megengedhetőségének vizsgálatánál a másodfokú bíróságnak jelentős jogkérdésről alkotott

megítélése nem köti (519.§, 2. bekezdés, 527.§, 2. bekezdés, 528.§, 1. bekezdés)

(3) A felfolyamodási döntésekre az 500 és 500a.§-ok-at értelemszerűen kell alkalmazni.


A XXXII. cikkely, 14. sz., WGN 1997., BGB1 I. sz. 140/1997. szerint a 2. bekezdés, utolsó mondat új

megfogalmazását kell alkalmazni, ha a másodfokú döntés időpontja 1997.. december 31. utánra esik.

527.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a felfolyamodásnak helyt adnak, akkor a felfolyamodási bíróság az igénye miatt esetleg szükséges

további rendelkezéseket azon bíróságra vagy bíróra ruházhatja át, amelyik a megtámadott határozatot

hozta.

(2) Ha a megtámadott határozatot másodfokon hatályon kívül helyezik, és az elsőfokú bíróságot új, az

eljárás kiegészítése után hozandó döntésre kötelezik, az ez elleni felfolyamodás csak akkor engedélyezett,

ha ezt a felfolyamodási bíróság kimondta. A felfolyamodási bíróság ezt csak akkor mondhatja ki, ha a

felülvizsgálati felfolyamodás megengedhetőségének 528.§ szerinti feltételeit adottnak tekinti; az 528.§, 2.

bekezdés 1a, 2a és 3. bekezdések nem érvényesek.


Olyan eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben BGB1 112/2003 49§, JN idF-et kell alkalmazni (vö.: XXXII., 4 § 3. bekezdés, BGB1 112/2003

528.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A felfolyamodási bíróság határozata elleni felülvizsgálati felfolyamodás csak akkor megengedett, ha a

döntés olyan anyagi jogi vagy eljárásjogi jogkérdés megoldásától függ, amelynek a jogegység, a

jogbiztonság, vagy a jogfejlődés megőrzése céljából nagy jelentősége van, például mert a felfolyamodási

bíróság a Legfelsőbb Bíróság jogszolgáltatásától eltér, vagy ilyen jogszolgáltatás hiányzik, vagy nem

egységes.

(2) Megengedhető mindenesetre a felülvizsgálati felfolyamodás akkor,

1. ha a döntési tárgy pénz- vagy pénzbeli értéke az 5000 eurót nem haladja meg, kivéve az 502.§, 4. vagy 5.

bekezdés szerinti jogvitákat,

1a - a 2a bekezdés fenntartásával - olyan jogvitákban, amelyekben a döntés tárgyának összértéke ugyan az

5000 eurót meghaladja, de 30 000 euró alatt marad (502.§, 3. bekezdés), és az olyan 49.§, 2. bekezdés, 1 és

2sz. JN szerinti családjogi vitákban, amelyekben a döntés tárgya a 30 000 euró összértéket nem haladja

meg (502.§ 4. bekezdés), ha a másodfokú bíróság kimondta, hogy a felülvizsgálati felfolyamodás nem

megengedhető,

2. ha a megtámadott elsőfokú határozat egészében megerősítésre került, kivéve ha a keresetet érdemi

döntés nélkül formális okokból utasították el,

3. a költségekről,

4. a költségmentességről,

5. a szakértők díjairól, valamint,

6. birtokháborítás miatti jogvitákban (49.§, 2. bekezdés, 4sz. JN).

(2a) Az igény módosítására irányuló, 500.§, 2. bekezdés, 3sz. szerinti, rendes felülvizsgálattal (508.§)

összekötött rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Ha a felfolyamodási bíróság kimondta, hogy a rendes felülvizsgálati felfolyamodás az 1. bekezdés

szerint nem engedélyezett (526.§, 3. bekezdés, tekintettel az 500.§, 2. bekezdés, 3sz.-ra), akkor csak az

505.§, 4. bekezdés eseteiben nyújtható be rendkívüli felülvizsgálati felfolyamodás.

(4) Ha a felfolyamodási bíróság úgy ítéli meg, hogy a másodfokú bíróság határozata elleni felfolyamodás

rosszhiszemű vagy csak az ügy elhúzódását szolgálja, a panasz benyújtója ellen rosszhiszeműségi bírságot

szab ki.

528a.§ ………………………………………………………………………………………………………

A Legfelsőbb Bíróság felfolyamodásokról hozott döntéseire az 510.§, 1. bekezdés, utolsó mondatát és a 3.

bekezdést is értelemszerűen alkalmazni kell.

Ötödik rész.

Semmisségi és újrafelvételi kereset.

529.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ügyet megoldó jogerős döntést semmisségi keresettel lehet megtámadni:

1. ha egy ítélkező bíró a bírói tisztség jogvita során való gyakorlásától a törvény erejénél fogva ki volt

zárva;

2. ha a törvényes képviselőre kötelezett felet az eljárásban senki, vagy törvényes képviselőre kötelezés

esetén nem ilyen képviselte, amennyiben a pervezetést utólag szabályszerűen nem engedélyezték.

(2) A semmisségi kereset nem megengedett ugyanakkor, ha az 1.sz. alatt megjelölt esetben a kizárási ok, a

2.sz. esetében viszont a perképesség vagy törvényes képviselet hiányát már a jogerős döntés előtt elutasítási

kérelemmel az eljárás semmisségére irányuló indítvánnyal, vagy jogorvoslat útján eredménytelenül akarták

érvényesíteni.

(3) A semmissé nyilvánítás helytelen továbbá akkor, ha a fél a kizárási okot (1.sz.) a korábbi eljárásban

vagy jogorvoslattal érvényesíteni képes volt.

530.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az ügyet megoldó döntéssel lezárt eljárást az egyik fél indítványára ismét fel lehet venni,

1. ha egy okirat, amelyre a döntést alapították, hamisan kiállított vagy hamis;

2. ha tanú, szakértő vagy az ellenérdekű fél meghallgatása során hamis tanúzást (StGB 288.§) követett el,

és a döntést erre a vallomásra alapozták;



3. ha a döntést a fél képviselője, az ellenérdekű fél vagy annak képviselője a következő

bűncselekményekkel követte el: megtévesztéssel (StGB 108.§), megvesztegetéssel (StGB 134.§), csalással

(StGB 146.§), okirat hamisítással (StGB 223.§), különlegesen védett okiratok hamisításával (StGB 224.§),

vagy közhitelesítés hamisításával (StGB 225.§), okirat szándékos megsemmisítésével (StGB 229.§), vagy

határjelek áthelyezésével (StGB 230.§);

4. ha a bíró döntése vagy a döntése alapjául szolgáló korábbi döntése során a jogvitával kapcsolatban a fél

hátrányára a büntető törvénykönyv szerint üldözendő hivatali kötelességszegést követett el;

5. ha olyan büntető bírósági végzést, amelyen a döntés alapult, másik jogerőre emelkedett ítélet helyezett

hatályon kívül;

6. ha a fél ugyanazon igényről vagy ugyanazon jogviszonyról korábban hozott, már jogerőssé vált olyan

döntést talál, vagy azt fel tudja használni, amely az újrafelvételre kerülő eljárás felei között dönt;

7. ha a fél olyan új tények ismeretébe jut, vagy olyan bizonyítékokat talál, vagy képes felhasználni,

amelyeknek a korábbi eljárásban történő felhasználása számára kedvezőbb döntést tett volna lehetővé.

(2) A 6-os és 7-es számokban megjelölt körülmények miatt az újrafelvétel csak akkor megengedett, ha a fél

saját hibáján kívül nem volt képes azon döntés jogerejének vagy azon új tények vagy bizonyítékoknak

szóbeli tárgyalás lezárása előtti érvényesítésére, amelyeken az elsőfokú döntés alapult.

531.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az újrafelvételt a tárgyalásból a 279.§, 2. bekezdés szerint kizárt bizonyítások végrehajtására is

engedélyezni lehet, ha ezen bizonyítások felhasználása a korábbi eljárásban az egyik fél számára

nyilvánvalóan kedvezőbb döntéssel járt volna.

532.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A semmisségi kereset és az 530.§, 4.sz. szerint benyújtott újrafelvételi kereset vonatkozásában az a

bíróság illetékes, amely a keresettel megtámadott döntést hozta, ha azonban a keresetben több, ugyanazon

jogvitában különböző fokú bíróság által hozott ítéleteket támad meg, ezen bíróságok közül a legmagasabb

fokú kizárólagosan illetékes.

(2) Az újrafelvételi keresetet minden további esetben (530.§, 1-3, 5,6,7 és 531.§) az elsőfokú bíróságnál, ha

azonban az érvényesített megtámadási ok csak magasabb fokon hozott döntést érint, a magasabb fokú

bíróságnál kell benyújtani.

Eljárás.

533.§ ………………………………………………………………………………………………………

A semmisségi és újrafelvételi kereset benyújtására és a további eljárásra ezen törvény 1-4 részében foglalt

előírások megfelelően alkalmazandók, ha a következő rendelkezésekből más nem adódik.

534.§

(1) A keresetet négy hetes záros határidőn belül kell benyújtani.

(2) Ez a határidő a következőképpen számítandó:

1. az 529.§, 1.sz. esetében attól a naptól, amelyen a fél a kizárás okáról tudomást szerzett, vagy ha ez a

megtámadott döntés jogerejének beállta előtt történik, az utóbbinak napjától;

2. az 529.§, 2.sz. esetében attól a naptól, amelyen a döntést a félnek, ennek perképtelensége esetén,

törvényes képviselőjének kézbesítették, de szintén nem a megtámadott döntés jogerőre emelkedése előtt;

3. az 530.§ 1-5.sz. eseteiben attól a naptól, amelyen a büntetőbírósági ítéletet vagy a büntetőeljárás

megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedett;

4. az 530.§ 6-7.sz. esetében attól a naptól, amelyen a fél képes volt a jogerős döntést felhasználni vagy a

számára ismertté vált tényeket és bizonyítékokat a bíróság előtt előadni;

5. az 531.§ esetében az elsőfokú ítélet kézbesítésétől.

(3) A döntés jogerőre emelkedését követő 10 év eltelte után a keresetet, a 2. sz.-ban említett eset kivételével

már nem lehet benyújtani.

535.§ ………………………………………………………………………………………………………



Ha a keresetet nem annál a bíróságnál nyújtják be, amely a korábbi eljárásban első fokon ítélkezett, hanem

azon magasabb fokú bíróságnál, amely az eljárásra érvényes rendelkezések szerint az ügyet érdemben

döntésre éretté képes tenni, akkor a szóbeli tárgyalás, a keresetről hozott döntés bizonyítása és közlése, a

döntés megtámadhatósága tekintetében azon rendelkezések mértékadóak, amelyek a jogorvoslati fokként

szereplő magasabb bíróság számára voltak mértékadóak.

536.§ ………………………………………………………………………………………………………

A keresetnek tartalmaznia kell különösen:

1. a megtámadott döntés megjelölését;

2. a megtámadás törvényes okának megjelölését (semmisségi vagy újrafelvételi ok);

3. azon körülmények megjelölését amelyekből a kereset törvényes határidejének betartása ered, és az erre

szolgáló bizonyítékok megjelölését;

4. az illetékesség megítélése szempontjából lényeges körülmények megjelölését;

5. arról szóló nyilatkozatot mennyiben indítványozzák a megtámadott döntés hatályon kívül helyezését, és

mennyiben egyéb érdemi döntések meghozatalát.

537.§ ………………………………………………………………………………………………………

Azt a bírót, akinek döntésben való részvétele (529.§, 1.sz.) miatt a semmisségi keresetet vagy akinek

magatartása miatt 530.§, 4.sz.-a az újrafelvételi keresetet benyújtják,a tárgyalás vezetéséből, valamint a

semmisségi és újrafelvételi keresetről szóló döntésből ki kell zárni.

538.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság a tárgyalási időpont kitűzése előtt, mégpedig törvényszék esetén nem nyilvános ülésen,

megvizsgálja, hogy a keresetet a törvényes megtámadási okok (529.-531.§-ok) egyikére alapították-e, és a

törvényes határidőben nyújtották-e be. Ha ezen követelmények egyike nem teljesül, vagy a kereset a 230.§,

2. bekezdésben megjelölt okok egyike miatt nem megengedett, akkor azt mint szóbeli tárgyalás kitűzésére

alkalmatlant, el kell utasítani.

(2) A felperes a bíróság kérésére valószínűsíteni köteles azokat a körülményeket, amelyekből a törvényes

határidő következik.

539.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az újrafelvételt az 530.§, 1-4.sz. alatt felsorolt büntetendő cselekmények egyike miatt kérelmezik,

anélkül, hogy ezek miatt jogerős marasztalás történt volna, a perbíróság nyomozás és az állított büntetendő

cselekmény megállapítására büntetőeljárást rendel el, előzetes szóbeli eljárás nélkül. Ezen határozat ellen

jogorvoslatnak helye nincs; a határozathozatal előtt a bíróság a feleket vagy ezek egyikét meghallgathatja

és az általa fontosnak tartott vizsgálatokat megindíthatja.

(2) Az újrafelvételi kérelemről folytatandó szóbeli tárgyalás időpontját a büntetőeljárás jogerős lezárása

után, mégpedig csak akkor kell kitűzni, ha ez az eljárás vagy az újrafelvételi kereset indokolása céljából

érvényesített büntetendő cselekményben való jogerős marasztaláshoz vezetett, vagy ha a büntetőeljárás más

okokból, hiányos tényállás, vagy bizonyíték hiánya miatt marasztaláshoz nem vezetett. Különben a

keresetet a büntetőeljárás eredményeinek közzététele után mint megengedhetetlent, el kell utasítani. Ez az

elutasítás szintén előzetes szóbeli tárgyalás nélkül és törvényszéknél nem nyilvános ülésen hozott határozat

útján történik. A büntetőbíróság vagy az ügyészségi hatóság a büntetőeljárás meg nem indítására vagy

megszüntetésére hozott határozatainak ismertetése során kifejezetten megjelöli az eljárás elmaradt

megindításának, vagy megszüntetésének okát.

540.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az 530.§ eseteiben az újrafelvétel okát a keresethez eredetiben vagy hitelesített másolatban csatolt

közokirattal jelölik meg, vagy az újrafelvételt az 531.§ szerint kérelmezik, akkor az újrafelvétel okáról és

megengedhetőségéről folytatott tárgyalást és döntést a bíróság számára a 189.§-ban biztosított jogkörének

fenntartásával, az érdemi ügy tárgyalásával kell összekötni.

(2) Az érdemi ügyet ennek során annyiban kell újratárgyalni, amennyiben azt a megtámadás okai érintik.

(3) Ha azonban az újrafelvétel engedélyezésére illetékes magasabb fokú bíróság az előtte folytatott eljárásra

érvényes rendelkezések szerint az érdemi ügyet nem képes döntésre éretté tenni, akkor az újrafelvétel



megengedhetőségéről szóló döntésre szorítkozik, és az újrafelvételt engedélyező ítélet jogereje után a

jogvitát az érdemi ügy tárgyalására azon bírósághoz utalja vissza, amely erre első fokon hivatott volt. Ezt

követően hivatalból kitűzi az érdemi ügy szóbeli tárgyalásának időpontját és az a tárgyalást az ezen bíróság

számára érvényes előírások szerint folytatja le.

541.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az összes egyéb esetben, csak az eljárás újrafelvételének okáról és megengedhetőségéről, vagy annak

semmissé nyilvánításáról lehet tárgyalni és ítélettel dönteni.

(2) Az újrafelvétel engedélyezésének esetén az érdemi ügy tárgyalását, amennyiben azt a megtámadási ok

érinti, azon bíróságnál kell benyújtani, amelynél az újrafelvételi keresetet nyújtották be, vagy ha ez az

eljárásra érvényes rendelkezések szerint, az érdemi ügyet döntésre éretté tenni nem képes, akkor azon

bíróságnál, amely az érdemi ügy tárgyalására

első fokon hivatott volt.

(3) A visszautalás, a szóbeli tárgyalás időpontjának kitűzése, és a tárgyalás lefolytatása vonatkozásában az

540.§, 3. bekezdés rendelkezései érvényesek.

542.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az érdemi tárgyalást az újrafelvétel engedélyezéséről szóló döntésben illetékes bíróságnál kell

lefolytatni, akkor a bíróság az újrafelvételi kérelemnek helyt adó döntés kihirdetése után határozattal

rendeli el, hogy ezen döntés kiadmányozása előtt az érdemi ügyről tárgyaljanak. Ezen határozat ellen


(2) Az újrafelvétel megengedhetőségéről szóló döntést ebben az esetben az érdemi ügyről szóló döntésbe

fel kell venni.

543.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha csak a szóbeli tárgyalás során derül ki, hogy az újrafelvételi vagy semmisségi keresetet törvényileg nem

megengedett megtámadási okra alapították vagy azt késedelmesen nyújtják be, akkor a keresetet

határozattal el kell utasítani.

544.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha ugyanezen döntés elleni jogorvoslattal egyidejűleg, vagy a függő jogorvoslati eljárás során

újrafelvételi keresetet nyújtanak be, akkor hivatalból vagy indítványra, a jogorvoslati eljárás félbeszakítását

haladéktalanul el kell rendelni, ha az 530.§ 1-5.sz.-ban felsorolt újrafelvételi okok egyikét érvényesítették,

és a keresethez a jogerős büntetőbírósági ítéletet eredetiben vagy hitelesített másolatban mellékelték.

(2) Azon bíróság, amelynél az újrafelvételi keresetet benyújtották, ilyen határozathozatal esetén a

jogorvoslati eljárás félbeszakításának elrendeléséről azonnal értesíti azt a bíróságot, amelynél a benyújtott

jogorvoslatot jelenleg tárgyalják.

545.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A keresetről folyó tárgyalásra hivatott bíróság hivatalból vagy indítványra az eset különös viszonyaira

és az újrafelvételi ok meglétére vonatkozó bizonyítékokra való tekintettel dönt, hogy egyéb esetekben

újrafelvételi kereset benyújtása miatt az ugyanezen döntés vonatkozásában indított vagy függő jogorvoslati

eljárás félbeszakításra kerüljön-e.

(2) Ilyen félbeszakítást még az újrafelvételi keresetről folyó szóbeli tárgyalás alatt is el lehet rendelni. A

félbeszakítás elrendelése során az 544.§, 2. bekezdésének rendelkezései kerülnek alkalmazásra.

546.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Azon határozattal szemben, amellyel az 544 és 545.§-ok szerint benyújtott indítványról döntenek,


(2) Az újrafelvételi kereset jogerős elutasítása esetén a félbeszakított jogorvoslati eljárást hivatalból vagy

indítványra újra fel kell venni. Az indítványt azon bíróságnál kell benyújtani, amelynél a jogorvoslati

eljárás az elrendelt félbeszakítás idején függő volt. Ez a bíróság a tárgyalás folytatásához szükséges akták

időbeni előterjesztését hivatalból kezdeményezi.



547.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a következő rendelkezések szerint az újrafelvételi kereset benyújtásának következtében a

függő jogorvoslati eljárás félbeszakítását nem rendelik el, az újrafelvételi kereset benyújtása a megtámadott

döntés jogerejének és végrehajthatóságának beállta vonatkozásában nyugvó hatállyal nem bír.

(2) Semmisségi kereset vagy újrafelvételi kereset benyújtása egy megtámadott jogerős döntés

végrehajtására nincs befolyással.

Hatodik rész.

Az eljárás különleges fajtái.

Első fejezet.

Európai bagatell eljárás.

548.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a 861/2007 sz. (EK) csekély követelésekre vonatkozó európai eljárásokról szóló rendelet,

AB1 L199 (2007.07.31.) 1.o. másképp nem rendelkezik, a mindenkori eljárási tárgyra vonatkozó eljárási

előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet szerinti eljárásra nem vonatkoznak a határidők nyugvásáról és a tárgyalások elnapolásáról

szóló ZPO 222.§ szerinti rendelkezések.

(3) Ha a rendelet 5. cikkely, 6. bekezdés szerinti ellenkereset nem tartozik annak alkalmazási területéhez,

akkor azt - a rendelet 5. cikkely, 7. bekezdés esetének kivételével - el kell utasítani. A rendelet 5. cikkely 7.

bekezdése szerinti ellenkereset esetében az eljárásokat folytatni kell.

(4) A rendelet 7. cikkely, 3. bekezdés feltételeinek fennállása esetén a bíróság hivatalból 396.§ szerinti

mulasztási ítéletet hoz. A 397a.§ szerinti ellentmondásnak nincs helye.

(5) Az európai bagatell eljárásokban illetékes elsőfokú bíróság a rendelet 18. cikkelyének

felülvizsgálatában is illetékes; erre a 149. és 153. §-ok megfelelően érvényesek. Ha a bíróság az ítéletet a

rendelet 18. cikkelye alapján semmisnek nyilvánítja, a jogvita abba az állásba kerül vissza, amelyben a

semmissé nyilvánítás előtti vezető eljárási lépés előtt volt található.

Második fejezet.

Eljárások váltó-vitákban.

555.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a keresettel érvényesített követelést olyan váltóra alapítják, amely az érvényesség minden

követelményével rendelkezik, és amelynek valódiságával szemben aggály nem merül fel, és ha a keresettel

egyidejűleg a váltón kívül, az óvást és a nyugtázott számlát, amennyiben ezen okiratok az egyes esetben a

felperesi igények indokolásához szükségesek, eredetiben benyújtják, a felperes fél kérelmezheti, hogy 14

napos záros határidőn belül végrehajtás terhe mellett a váltóadósságot az igazolt mellékköltségekkel és a

megjelölt és bíró által meghatározott költségekkel együtt fizesse meg, vagy ez elleni kifogásait nyújtsa be

(fizetési meghagyás).

(2) Ha a váltónyilatkozatot meghatalmazott írta alá, a fizetési meghagyást csak akkor lehet kibocsátani, ha

az 1. bekezdésben megjelölt okiratok mellett, a meghatalmazott meghatalmazását is benyújtják.

(3) Az 1. és 2. bekezdések a váltó lejárta előtti visszkereseti igények érvényesítésére is vonatkoznak, ha a

váltótörvény 43. és 44. cikkelyében ehhez megkövetelt feltételeket hiteles, a keresethez eredetiben csatolt

okiratok igazolják. A (pénzügyi felügyelet) általi fizetésképtelenségi eljárás megindításának igazolásához

elegendő az 1955.ös váltótörvény 44. cikkely, 6. bekezdésben felsorolt hirdetmények egyikének

bemutatása.

556.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A keresetben tett indítvány következtében a fizetési meghagyást előzetes szóbeli tárgyalás és az alperes

fél meghallgatása nélkül ki kell bocsátani.

(2) Fizetési meghagyás nem bocsátható ki, ha az alperes fél lakóhelye rendes tartózkodási helye vagy

székhelye külföldön van.



(3) A fizetési meghagyásban ki kell mondani, hogy az alperes fél a fizetési meghagyás kézbesítését követő

14 napon belül, egyéb végrehajtás mellett, az ellene érvényesített igényeket, valamint a bíróság által

meghatározott költségeket megfizetni, vagy a fizetési meghagyás elleni kifogásait benyújtani köteles.

Ezt a határidőt meghosszabbítani nem lehet; a 464.§, 3. bekezdés ugyanakkor értelemszerűen

alkalmazandó.

(4) A fizetési meghagyást az alperes félnek a keresetekre vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.

(5) Ha a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó kereseti indítványnak nem lehet helyt adni, akkor,

amennyiben a kereset ezen bíróság előtti szóbeli tárgyalásra alkalmas, a törvény előírása szerint kell eljárni;

egyébként a keresetet, mint eljárás megindítására alkalmatlant, el kell utasítani.

557.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A fizetési meghagyás kibocsátása ellen jogorvoslatnak helye nincs, a döntésben lévő fizetési meghagyás

költségei azonban felfolyamodással megtámadhatók.

(2) A fizetési meghagyás elleni kifogásokat a fizetési meghagyásban megjelölt határidőn belül, azon

bíróságnál kell benyújtani, amely a meghagyást kibocsátotta. Késedelmesen benyújtott kifogásokat

tárgyalás nélkül el kell utasítani.

(3) Az időben benyújtott kifogásokról a felperes fél új indítványa nélkül, lehetőleg rövid időn belül

előkészítő tárgyalást kell kitűzni.

(4) A keresetet az alperes fél hozzájárulása nélkül csak a fizetési meghagyás nélküli kifogások

benyújtásáig, ha azonban a felperes fél egyidejűleg az igényről lemond, a szóbeli pertárgyalás lezárásáig

lehet visszavonni (237.§).

(5) A kifogások visszavonására a fellebbezés visszavonására vonatkozó előírások (484.§) megfelelően

vonatkoznak.

(6) Ha a felek egyike időben benyújtott kifogások után egy tárgyalásról az előtt maradt távol, mielőtt

szóbeli előadással az ügy érdemébe belebocsátkozott volna, a megjelent fél indítványára ellene a 396.§

szerint mulasztási ítéletet kell hozni.

558.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az eljárást lezáró ítéletben ki kell mondani, hogy az alperes fél ellen kibocsátott fizetési meghagyás

fennmarad-e, vagy azt hatályon kívül helyezik-e, és ha igen, mennyiben.

559.§ ………………………………………………………………………………………………………

Váltójogvitákban az előző állapotba való visszahelyezés, és az eljárás olyan fél számára hátrányos

újrafelvétele, amelyik az érdemi perben jóhiszeműen cselekedett, nem lehetséges, ha ez a fél, az eltelt

időben váltóigényeit az idő múlása miatt részben vagy egészben harmadik fél számára vesztette el, vagy

azokat a hátralévő idő rövidsége miatt már nem érvényesítheti.

Harmadik fejezet.

Eljárások haszonbérleti szerződésből eredő vitáknál.

Felmondás.

560.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a telkekről, épületekről, és egyéb ingatlan, vagy törvényileg ingatlannak nyilvánított

dolgokról, hajómalmokról, és hajókon létesített egyéb építményekről, valamint olyan vállalatokról kötött

haszonbérleti szerződés polgári jogi rendelkezések szerinti felmondása szükséges, amelyek ezen felsorolt

tárgyak birtokában vannak, a haszonbérleti szerződés hallgatólagos megújítása vagy annak felbontása

céljából, ez a következőképp történhet:

1. a felek különleges, a felmondás időpontjáról és határidejéről, és a haszonbérleti tárgy visszavonásáról

szóló megegyezése általában csak ezen időpontok és határidők betartásával történhet.

2. ilyen megegyezés hiánya esetén vasár- és ünnepnapokra való tekintet nélkül a következő felmondási

időpontokat és határidőket kell betartani:



a) erdőgazdaságilag hasznosított ingatlanok és erdőgazdasági üzemek bérleti szerződéseit november 30-cal

úgy kell felmondani, hogy a felmondást a felmondó fél ellenérdekű felének legkésőbb a felmondási

időpontot megelőző egy évvel kézbesíteni kell.

b) mezőgazdasági vagy kertészeti hasznosítású és mezőgazdasági vagy kertészeti üzemekről szóló

haszonbérleti szerződéseket március 31-gyel vagy november 30-cal úgy kell felmondani, hogy a

felmondást a felmondó fél ellenérdekű felének legkésőbb a felmondási időpontot megelőző 6 hónappal

kézbesíteni kell.

c) egyéb haszonbérleti szerződéseket június 30-cal úgy kell felmondani, hogy a felmondást a felmondó fél

ellenérdekű felének legkésőbb a felmondási időpontot megelőző 6 hónappal kézbesíteni kell.

d) lakásokról vagy lakóterületekről szóló bérleti szerződéseket a hónap utolsó napjával úgy kell

felmondani, hogy a kamat havonkénti vagy rövidebb időn belüli fizetése esetén a felmondást a felmondó

fél ellenérdekű felének legkésőbb a felmondási időpontot megelőző egy hónappal, hosszabb időszakú

kamat esetén a felmondási időpontot megelőző három hónappal kézbesíteni kell.

e) egyéb bérleti szerződéseket, különösen üzlethelyiségek bérleti szerződéseit március 31-gye, június 30-

cal, szeptember 30-cal vagy december 31-gyel úgy kell felmondani, hogy a felmondást a felmondó fél

ellenérdekű felének legkésőbb a felmondási időpontot megelőző 3 hónappal kézbesíteni kell.

(2) Ha a haszonbérleti szerződéssel olyan tárgyakat engednek át használatra, amelyek az előző bekezdés

rendelkezése szerint különböző felmondási időpontokkal, vagy felmondási határidőkkel rendelkeznek,

akkor a felmondásnál betartandó időpont és határidő az érdemi ügyhöz igazodik; a csak részben erdészeti

hasznosítású ingatlanok, és nem főleg erdészeti tárgyú üzemek felmondásánál a 2. sz. a) betűt kell

alkalmazni.

561.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A haszonbérleti szerződéseket mind a haszonbérletbe adó, mind a haszonbérletbe vevő bírósági úton

felmondhatja.

(2) Az egyik fél általi hatályos felmondás végrehajtását ezen féllel szemben a másik fél kezdeményezheti.

562.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bírósági felmondást perirattal vagy szóban lehet benyújtani. A perirat vagy a felmondásról felvett

jegyzőkönyv tartalmazza különösen a haszonbérlet tárgyának megjelölését, a haszonbérleti szerződés

megszűnésének kért időpontját, és végül az arról szóló indítványt, hogy az ellenérdekű felet kötelezzék

végrehajtás terhe mellett, vagy a haszonbérleti tárgy bizonyos időpontban való átadására vagy átvételére,

vagy a határozattal szembeni kifogások bíróságnál történő benyújtására. A kifogások benyújtására négy

hetes határidőt kell szabni.

(2) Az ezen előírásoknak nem megfelelő, vagy nem illetékes bíróságnál benyújtott felmondásokat

hivatalból határozattal el kell utasítani, ha a meglévő hiányosságot a 84.§ szerint nem küszöbölik ki.

563.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bírósági felmondást a felmondási időpontnak megfelelően, az 560.§ 1. és 2.sz.-ok szerint betartandó

felmondási határidő szerint kell a bírósághoz benyújtani. A határidőt elmulasztó felmondásokat hivatalból

határozattal kell elutasítani. A határidő lejárta előtt benyújtott felmondásokat ugyanakkor akkor is

kézbesíteni kell az ellenérdekű félnek, ha a kézbesítés a felmondási határidő előtt már nem lehetséges.

(2) A bírósági felmondás az abban megnevezett felmondási időpont tekintetében akkor is hatályos, ha azt

az erre a felmondási időpontra az 560.§, 1. bekezdés, 1.-2.sz. szerint betartandó felmondási határidőben

kézbesítik az ellenérdekű fél számára, vagy ha az ellenérdekű fél késedelmes kézbesítés esetén ez ellen

kifogást nem támaszt, vagy a késedelem ellen nem szólal fel. Ha az ellenérdekű fél a késedelemmel

szemben felszólal, az első olyan későbbi időpontú felmondás válik hatályossá, amelyre a határidő

kézbesítésének időpontjában még nyitott volt.

564.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felmondásról a felmondó fél számára kibocsátott 562.§ szerinti kötelezést a félnek a perirat egy

példányának átadása, vagy a jegyzőkönyv másolatának eljuttatása útján a keresetek kézbesítésére

vonatkozó mértékadó előírások szerint haladéktalanul kézbesíteni kell.



Haszonbérlet átadására és átvételére kötelezés

567.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Olyan haszonbérleti szerződések esetén, amelyek előzetes felmondás nélkül bizonyos idő eltelte után

megszűnnek, valamennyi fél még a haszonbérlet idejének lejárta előtt bírósági végzést indítványozhat,

amellyel az ellenérdekű felet kötelezik a haszonbérleti tárgy egyéb végrehajtás melletti átadására, vagy

átvételére, vagy ezen kötelezéssel szembeni kifogások négy héten belüli bírósági benyújtására.

(2) Ha a haszonbérleti viszony 6 hónapot meghaladó időre megszűnt, ezt az indítványt csak az utolsó 6

hónapban lehet benyújtani.

(3) Az 564.§ rendelkezését ilyen kötelezések kézbesítésére is alkalmazni kell.

(4) (Megjegyzés: ABGB1 I. 30/2009 által hatályon kívül helyezve)

Az alhaszonbérlőhöz fűződő viszony

568.§ ………………………………………………………………………………………………………

A haszonbérlővel szembeni felmondások, kötelezések, döntések és végzések, amelyek az 560.§-ban

megjelölt tárgyakat érintő haszonbérleti szerződés fennállását, vagy megszüntetését érintik, az

alhaszonbérlővel szemben is hatályosak és végrehajthatók, amennyiben ennek az alhaszonbérlő és a

haszonbérbe adó közt fennálló jogviszony nem mond ellent.

A haszonbérleti szerződés hallgatólagos megújítása.

569.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az idő múlása miatt megszűnő haszonbérleti szerződéseket, azáltal, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti

tárgy használatát folytatja, és a haszonbérbe adó ezt hagyja, csak akkor lehet hallgatólagosan megújítottnak

tekinteni a szerződés felbontásához, vagy hallgatólagos megújításának megakadályozásához szükséges

felmondás nélkül, ha haszonbérleti idő lejártát követő 14 napon belül, vagy az eredetileg 1 hónapnál

rövidebb időre kötött szerződés esetén az eredetileg kikötött idő felének megfelelő határidőn belül sem a

haszonbérletbe adó visszavonásra irányuló, sem a haszonbérlő a haszonbérleti tárgy visszavételére irányuló

keresetet nem nyújt be.

Határidők haszonbérleti ügyekben.

570.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az 560-569.§-okban megállapított határidők nem meghosszabbíthatók.

Eljárás.




571.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Az időben benyújtott kifogásokról előkészítő tárgyalást kell kitűzni. Az első és az esetleges

következő tárgyalások kitűzésénél, valamint a határidők meghatározásánál a haszonbérleti ügyek

sürgősségére különös tekintettel kell lenni.

(2) Azt a felet kell felperesnek tekinteni, amelyik a felmondást vagy a haszonbérleti tárgy

visszavételére vagy visszavonására való felszólítást kezdeményezte. (3) A haszonbérleti szerződés felmondásával vagy a haszonbérleti tárgy átadására vagy átvételére való

bírósági kötelezéssel szembeni későn benyújtott kifogásokat hivatalból tárgyalás nélkül el kell

utasítani.



(4) Ha a felek egyike időben benyújtott kifogások után egy tárgyalásról távol marad, az előtt marad

távol, mielőtt szóbeli előadással a per érdemébe belebocsátkozott volna, a megjelent fél

indítványára vele szemben a 396.§ szerinti mulasztási ítéletet kell hozni.

572.§ ………………………………………………………………………………………………………

A kifogási eljárásokat megoldó ítéletben ki kell mondani, hogy és milyen mértékben, és – késedelmes

kézbesítés állítása esetén – milyen időpontban ítélik hatályosnak vagy helyezik hatályon kívül a felmondást

vagy az 567.§ szerint kibocsátott kötelezést, valamint hogy és mikor köteles az alperes a haszonbérleti

tárgy átadására vagy átvételére.

573.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha az alperest a haszonbérlet tárgyának átadására vagy átvételére kötelezik, a haszonbérlet ideje

azonban az ítélethozatal idején már letelt, akkor az ítéletben ki kell mondani, hogy a

haszonbérletbe adott tárgyaktól megtisztított haszonbérleti tárgy átadása vagy átvétele 14 napon

belül történjen meg. Ezen határidő múlása a 409.§, utolsó bekezdésben megjelölt időpontban

kezdődik.

(2) Ha a haszonbérleti idő még nem múlt el, akkor el kell rendelni, hogy a haszonbérleti tárgyat a

haszonbérleti idő lejártát követő legkésőbb 14 napon belül, a nem haszonbérleti tárgyakat kiürítve,

át kell adni, vagy át kell venni. Ez a kiürítési határidő akkor is érvényes, ha a bírósági felmondás

vagy a haszonbérleti tárgy átadására vagy átvételére kötelezés ellen időben kifogásokat nem

emeltek.

(3) A végrehajtást jogerőssé vált ítéletek, felmondások, és a haszonbérleti tárgy átvételére vagy

átadására való bírósági kötelezések alapján is engedélyezni lehet, amennyiben letelt az a határidő,

amelyen belül az előző bekezdések szerint a haszonbérleti tárgyat át kellett adni.

574.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az 573.§ rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a haszonbérleti szerződést előzetes bírósági vagy

bíróságon kívüli felmondás nélkül, kereset miatt ítélettel hatályon kívül helyeznek, vagy megszűntnek

nyilvánítanak.

575.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) (Megjegyzés: a BGB1, 282/1955, 3. cikkely, 28.sz. által hatályon kívül helyezve.

(2) A haszonbérleti tárgy átadására vagy átvételére történő olyan bírói kötelezésekkel szemben,

amelyeket felmondás vagy az 567.§ szerint benyújtott kérelem alapján nyújtottak be, az ellenük

benyújtandó kifogások fenntartásával, jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Olyan bírósági felmondás, vagy haszonbérleti tárgy átadására vagy átvételére kötelezés, amely

ellen időbeni kifogást nem emeltek, valamint az ilyen kifogásokról hozott jogerős ítéletek, a

költségtérítésről hozott végzés fenntartásával hatályukat vesztik, ha az ezen kötelezésekben, vagy

az ítéletben a haszonbérleti tárgy kiürítésére vagy átvételére szabott időpont beálltát követő hat

hónapon belül ezen kiürítés, vagy átvétel végrehajtását nem indítványozzák.

Szerződések gyümölcs-kamat ellenében

576.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ezen fejezet rendelkezéseit az 1103.§ a.b.G.B.-ban jelölt szerződésekre is alkalmazni kell. Ezen törvény

értelmében az ilyen szerződéseket bérleti szerződéseknek kell tekinteni.

Negyedik fejezet.

Választott bírósági eljárás.

Első cím.

Általános rendelkezések.

Alkalmazási terület.

577.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Ezen fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a választottbíróság székhelye Ausztriában

található.

(2) Az 578, 580, 583, 584, 585, 593.§-ok 3-6 bekezdések, 602, 612, 614.§-ok akkor is alkalmazandók,

ha a választottbíróság székhelye nem Ausztriában található, vagy még nincs meghatározva.

(3) Amíg a választottbíróság székhelye még nincs meghatározva, a harmadik címben megnevezett

bírósági feladatok belföldi bírósági illetékessége áll fenn, ha a felek egyikének székhelye,

lakóhelye, vagy általános tartózkodási helye Ausztriában található.

(4) Ezen fejezet rendelkezései az egyesületi törvény szerint az egyesületi viszonyból adódó jogviták

egyeztetésére szolgáló intézményekre nem alkalmazhatók.

Bírósági tevékenység.

578.§ ………………………………………………………………………………………………………

A bíróság az ezen fejezetben szabályozott ügyekben csak annyiban járhat el, amennyiben azt ez a fejezet

előírja.

Felszólalás kötelezettsége.

579.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a választottbíróság ezen fejezet olyan eljárási rendelkezésének, amelytől a felek eltérhetnek, vagy a

választottbírósági eljárás megállapodás szerinti eljárási követelményének nem tett eleget, akkor a fél ezt a

hiányt később már nem érvényesítheti, ha az ellen tudomásul vétele után közvetlenül, vagy az erre szabott

határidőn belül nem szólalt fel.

Írásbeli közlések átvétele.

580.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Ha a felek másban nem állapodtak meg, akkor az írásbeli közlés azon a napon számít átvettnek,

amelyen a címzettnek, vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették, vagy ha ez nem volt

lehetséges, amelyen a címzett székhelyén, lakóhelyén, vagy általános tartózkodási helyén más

módon átadták.

(2) Ha a címzett a választottbírósági eljárásról tudomással bír, és saját maga, vagy az átvételre jogosult

személy megfelelő kutatás ellenére is ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az ilyen írásbeli közlés

azon a napon számít átvettnek, amelyen a szabályszerű átadást bizonyíthatóan olyan helyen

kísérelték meg, amely a választottbírósági megállapodás megkötésénél, vagy később a másik fél

címzettjével, vagy a választottbírósággal szemben címként meg volt adva, és eddig új cím

megadásával vissza nem lett vonva.

(3) Az 1. és 2. bekezdés a bírósági eljárás közléseire nem vonatkoznak.

Második cím.

A választottbírósági megállapodás.

Fogalom.

581.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A választottbírósági megállapodás a felek megállapodása arról, hogy a köztük meghatározott

szerződéses vagy nem szerződéses jogviszony kapcsán keletkezett, vagy a jövőben keletkező

valamennyi vitás kérdést, vagy egyes vitás kérdéseket választottbíróság döntése útján oldják meg.

A választottbírósági megállapodást önálló megállapodás, vagy szerződés záradéka formájában

lehet megkötni.

(2) Ezen fejezet rendelkezéseit olyan választottbíróságokra is értelemszerűen alkalmazni kell,

amelyeket törvényesen megengedett módon végakarattal, vagy nem a felek megállapodásán

nyugvó jogügyletek vagy statútumok útján rendelnek el.

Alkalmasság választottbíróságra.



582.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Választottbírósági megegyezés tárgya lehet valamennyi vagyoni jogi igény, amelyről rendes

bíróság dönt. A nem vagyoni jogi igényről kötött választottbírósági megállapodásnak annyiban van

jogi hatálya, amennyiben a felek a vita tárgyáról egyezséget képesek kötni.

(2) Családjogi igények, valamint a bérleti jogi törvénynek, vagy a lakásügyi törvénynek akár csak

részben alávetett szerződésekből eredő igények, beleértve az ilyen szerződések megkötésére,

fennállására, megszüntetésére vagy jogi besorolására vonatkozó vitákat is, és valamennyi lakás-

tulajdonjogi igény választottbírósági megállapodás tárgyát nem képezhetik. Az ezen fejezeten

kívüli, olyan törvényi előírások, amelyek szerint a jogvitát választottbírósági eljárásnak nem, vagy

csak bizonyos feltételek között lehet alávetni, érintetlenek maradnak.

A választottbírósági megállapodás formája.

583.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A választottbírósági megállapodást, vagy a felek által aláírt periratba, vagy köztük váltott

levelezésbe, telefaxba, e-mailbe vagy a hírközlés olyan egyéb formáiba kell foglalni, amely a

megállapodást igazolni tudja.

(2) Ha az 1. bekezdés formai követelményeinek megfelelő szerződés olyan periratra hivatkozik, amely

választottbírósági megállapodást tartalmaz, ez választottbírósági megállapodást alapoz meg, ha a

hivatkozás oly módon történik, amely ezt a választottbírósági megállapodást a szerződés részévé

teszi.

(3) A választottbírósági megállapodás formai hiányosságait a választottbírósági eljárásban az ügybe

történő belebocsátkozással lehet orvosolni akkor, ha azokat legkésőbb a belebocsátkozással

egyidejűleg nem kifogásolták.

Bíróság előtti választottbírósági megállapodás és kereset.

584.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A bíróság elutasítja a választottbírósági megállapodás tárgyára vonatkozó keresetet, ha az alperes ennek

kifogásolása nélkül érdemi előadást nem tart, vagy szóban nem tárgyal. Ez nem érvényes, ha a bíróság a

választottbírósági megállapodás fenn nem állását, vagy kivihetetlenségét állapítja meg. Ha az ilyen eljárás

még perfüggő, akkor a választottbírósági eljárást meg lehet indítani, vagy folytatni lehet, és

választottbírósági döntést lehet hozni.

(2) Ha egy választottbíróság a vita tárgyában illetékességét azért tagadja, mert erről választottbírósági

megállapodás nincs, vagy a választottbírósági megállapodás kivihetetlen, akkor a bíróság az erről szóló

keresetet nem utasíthatja el olyan indokolással, hogy az ügyben választottbíróság illetékes. A kereset

bírósági benyújtásával megszűnik a felperes azon joga, hogy a 611.§ szerinti keresetet nyújtson be azon

döntés hatályon kívül helyezésére, amellyel a válaszottbíróság illetékességét tagadta.

(3) Választottbírósági eljárás függősége esetén az érvényesített igényről bíróság vagy választottbíróság előtt

további jogvita nem folytatható; ezen igényre irányuló keresetet el kell utasítani. Ez nem vonatkozik arra,

ha a választottbíróság illetékessége ellen legkésőbb az ügybe való belebocsátkozással felszólaltak, és a

választottbíróság erről szóló döntése méltányos időn belül nem lehetséges.

(4) Ha a bíróság a keresetet választottbíróság illetékessége vagy a választottbíróság a keresetet bíróság vagy

más választottbíróság illetékessége miatt utasítja el, vagy hatályon kívül helyezési eljárás során a végzést a

választottbíróság illetéktelensége miatt hatályon kívül helyezik, az eljárást rendesen folytatni kell, ha a

bíróság vagy a választottbíróság előtt haladéktalanul keresetet nyújtanak be.

(5) Az a fél, amelyik egy korábbi időpontban az eljárásban a választottbírósági megállapodás fennállására

hivatkozott, később már nem érvényesítheti annak fenn nem állását, kivéve, ha a mérvadó körülmények

azóta megváltoztak.

Válaszottbírósági megállapodás és ideiglenes bírósági intézkedések.

585.§ ………………………………………………………………………………………………………



A választottbírósági megállapodás nem zárja ki azt, hogy a fél a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt

ideiglenes vagy biztosító intézkedést indítványozzon, és a bíróság ilyen intézkedést elrendeljen.

Harmadik cím.

A választott bíróság megalakítása.

A választottbíróság összetétele.

586.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek szabadon megállapodhatnak a választottbírók számáról. Ha azonban a felek páros számú

választottbíróban egyeztek meg, ezek további személyt jelölnek elnöknek.

(2) Ha a felek másban nem állapodtak meg, akkor három választottbírót kijelölni.

A választottbírók kijelölése.

587.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek szabadon megállapodhatnak a választottbíró vagy választottbírók kijelölésének eljárásában.

(2) Kijelölési eljárásról kötött megállapodás hiányában a következők érvényesek:

1. Az egyes választottbírós választottbírósági eljárásban a választottbírót az egyik fél indítványára a bíróság

jelöli ki, ha a felek kijelöléséről az egyik félnek a másik félhez intézett megfelelő írásbeli felszólítása

átvételét követő négy héten belül a kijelölésről megállapodni nem tudnak.

2. Három választottbírós választottbírósági eljárásban minden fél egy választottbírót jelöl ki. Ez a két

választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnökeként tevékenykedik.

3. Háromnál több választottbíró kijelölése esetén minden fél ugyanolyan számú választottbírót jelöl ki.

Ezek jelölnek ki egy további választottbírót, aki a választottbíróság elnökeként tevékenykedik.

4. Ha a fél a másik fél megfelelő írásbeli felszólításának átvételét követő négy héten belül választottbírót

nem jelölt ki, vagy a felek a választottbírók kijelölését követő négy héten belül ezektől nem kapják meg az

általuk kijelölendő választottbíróság személyéről szóló közlést, akkor a választottbírót az egyik fél

indítványára a bíróság jelöli ki.

5. A felet köti a választottbíró általa történt kijelölése, mihelyt a másik fél a kijelölésről szóló írásbeli

közlést megkapta.

(3) Ha a felek a kijelölési eljárásban megegyeztek és

1. az egyik fél nem ezen eljárásnak megfelelően cselekszik vagy

2. a felek vagy a választottbírók ezen eljárásnak megfelelő megegyezésre nem jutnak vagy

3. harmadik személy az ezen eljárás szerint rábízott feladatot a megfelelő írásbeli közlés átvételét követő

három hónapon belül nem teljesíti,

akkor bármelyik fél indítványozhatja választottbírók megfelelő kijelölését, amennyiben a kijelölés

biztosítását szolgáló megállapodás szerinti kijelölési eljárás mást nem irányoz elő.

(4) A választottbíró kijelölésére irányuló írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, milyen igényt

érvényesítenek, és a fél mely választottbírósági megállapodásra hivatkozik.

(5) Ha azon több fél, amelyek együttesen egy vagy több választottbírót tartoznak kijelölni, erről a

megfelelő írásbeli közlés átvételét követő négy héten belül megegyezni nem tudnak, akkor a választottbírót

vagy a választottbírókat az egyik fél indítványára a bíróság jelöli ki, amennyiben a kijelölés biztosítását

szolgáló megállapodás szerinti kijelölési eljárás mást nem irányoz elő.

(6) A választottbírót vagy a választottbírókat az egyik fél indítványára akkor is a bíróság jelöli ki, ha

kijelölése vagy kijelölésük egyéb, az előző bekezdésekben nem szabályozott okokból az egyik fél által a

másik félnek küldött megfelelő írásbeli közlés átvételét követő négy héten belül nem történhet meg vagy a

kijelölés biztosítását szolgáló kijelölési eljárás sem vezet méltányos időn belül a kijelöléshez.

(7) Ha a kijelölés még az elsőfokú döntés előtt megtörténik, és a fél ezt igazolja, az indítványt el kell

utasítani.

(8) A bíróság választottbíró kijelölése során minden a felek megállapodása szerinti, a választottbíróra

vonatkozó feltételt méltányosan figyelembe vesz, és minden szempontnak eleget tesz, amelyek a független

és pártatlan választottbíró kijelölését biztosítják.

(9) A választottbírót kijelölő döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

Elutasítási okok.

588.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbírói tisztség szempontjából felmerülő személy köteles minden olyan körülményt közölni,

amely pártatlanságában vagy függetlenségében kételyt ébreszthet, vagy a felek megállapodásának



ellentmond. A választottbíró kijelölésének időpontjától kezdve és a választottbírói eljárás végéig köteles az

ilyen körülményeket a felekkel haladéktalanul közölni, amennyiben őket azokról előzetesen nem

tájékoztatta.

(2) A választottbíró csak olyan körülmények fennállása esetén utasítható el, amelyek pártatlanságában vagy

függetlenségében jogos kételyt ébreszthetnek, vagy, ha az a felek közötti megállapodás feltételeit nem

teljesíti. A fél azt a választottbírót, akit kijelölt, vagy akinek kijelölésében közreműködött, csak olyan

okokból utasíthatja el, amelyek számára csak a kijelölés vagy az ebben való közreműködés után váltak

ismertté.

Elutasítási eljárás.

589.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek a 3. bekezdés fenntartása mellett a választottbíró elutasításának eljárásában szabadon

megállapodhatnak.

(2) Ilyen megállapodás hiányában a választottbírót elutasítani kívánó fél köteles a választottbíróság

összetételének vagy az 588.§ 2. bekezdés szerinti körülménynek tudomására jutását követő négy héten

belül az elutasítás okait a választottbíróságnak kifejteni. Ha az elutasított választottbíró tisztségétől nem lép

vissza vagy a másik fél az elutasításhoz nem járul hozzá, akkor az elutasításról, az elutasított választottbírót

is beleértve, a választottbíróság dönt.

(3) Ha az elutasítás a felek megállapodása szerinti eljárás vagy a 2. bekezdésben előirányzott eljárás szerint

nem vezet sikerre, akkor az elutasító fél az elutasítás megtagadását tartalmazó döntés tudomására jutását

követő négy héten belül a bíróságnál az elutasításról indítványt nyújthat be. Ezen döntéssel szemben

jogorvoslatnak helye nincs. Ilyen indítvány függőben lévősége alatt a választottbíró, beleértve az elutasított

választottbírót is, a választottbírósági eljárást folytathatja és választottbírósági döntést hozhat.

A választottbírói tisztség idő előtti megszűnése.

590.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbíró tisztsége megszűnik, ha a felek ebben megállapodnak vagy a választottbíró visszalép.

A 2. bekezdés fenntartásával a felek a választottbírói tisztség megszűnésének eljárásában is

megegyezhetnek.

(2) A tisztség megszűnéséről szóló döntésre irányuló indítványt bármelyik fél benyújthatja, ha a

választottbíró feladatait vagy képtelen ellátni, vagy ezeket megfelelő határidő betartásával nem teljesíti, és

1. a választottbíró tisztségétől nem lép vissza,

2. a felek a megszüntetésről megegyezni nem tudnak vagy

3. a felek megállapodása szerinti eljárás nem vezet a választottbírói tisztség megszűnéséhez.

Ezen döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a választottbíró az 1. bekezdés vagy az 589.§ 2. bekezdés szerint lép vissza vagy az egyik fél a

választottbíró tisztségének megszűnéséhez hozzájárul, ez nem jelenti a 2. bekezdésben vagy az 588.§ 2.

bekezdésben megnevezett okok elismerését.

Pót-választottbíró kijelölése.

591.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha egy választottbírói tisztség idő előtt megszűnik, pót-választottbírót kell kijelölni. A kijelölés azon

szabályok szerint történik, amelyek a pótolandó választottbíró kijelölésére vonatkoztak.

(2) Ha a felek másképp nem állapodtak meg, a választottbíróság az eddigi eljárási eredmények, különösen a

felvett tárgyalási jegyzőkönyv és minden egyéb akta felhasználásával, a tárgyalást folytathatja.

Negyedik cím.

A választottbíróság illetékessége.

A választottbíróság jogköre saját illetékességének eldöntésére.

592.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbíróság illetékességéről maga dönt. A döntést érdemi döntéssel lehet meghozni, de saját

külön végzéssel is.

(2) A választottbíróság illetéktelensége miatti kifogást legkésőbb az első érdemi előadással kell

előterjeszteni. Ezen kifogás előterjesztéséből a felet nem zárja ki az, hogy választottbírót jelölt ki vagy

annak kijelölésében közreműködött. Azon kifogást, hogy egy ügy a választottbíróság jogkörét túllépi, akkor



kell benyújtani, mihelyt az érdemi indítvány tárgyává válik. A kifogás későbbi előterjesztése mindkét

esetben kizárt; ha azonban a mulasztást a választottbíróság meggyőződése szerint kellően kimentették, a

kifogást pótolni lehet.

(3) A választottbíróság a választottbírósági eljárást ideiglenesen folytathatja és választottbírósági döntést

hozhat akkor is, ha olyan döntés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset van a bíróságnál függőben,

amellyel a választottbíróság illetékességét elismerte.

Ideiglenes vagy biztosító intézkedések elrendelése.

593.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) Ha a felek másban nem állapodtak meg, a bíróság egy fél indítványára a másik féllel szemben annak

meghallgatása után olyan ideiglenes vagy biztosító intézkedéseket rendelhet el, amelyeket a pertárgy

vonatkozásában szükségesnek tart, mivel az igény érvényesítése egyébként meghiúsulna vagy jelentősen

megnehezülne, vagy helyrehozhatatlan kár fenyeget. A választottbíróság ilyen intézkedéssel

összefüggésben bármelyik féltől méltányos biztosítékot követelhet.

(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedéseket írásban kell elrendelni; mindkét félnek kézbesíteni kell a

rendelkezés aláírt példányát. Az egynél több választottbírós választottbírósági eljárásban elegendő az elnök

vagy akadályoztatása esetén másik választottbíró aláírása, amennyiben az elnök vagy a másik választottbíró

a rendelkezésre rávezeti, hogy az aláírást mi akadályozta meg. A 606.§ 2, 3, 5. és 6. bekezdései

megfelelően érvényesek.

(3) Az egyik fél indítványára az ilyen intézkedést az a kerületi bíróság rendeli el, amelynél a veszélyeztetett

fél ellenérdekű felének belföldi székhelye, lakóhelye vagy általános tartózkodási helye az indítvány

benyújtásának időpontjában található, egyébként az a kerületi bíróság, amelynek körzetében az ideiglenes

intézkedés végrehajtását szolgáló cselekményt foganatosítani kell. Ha az intézkedés a belföldi jogban nem

ismert biztosítási eszközt irányoz elő, akkor a bíróság indítványra az indítvány ellenérdekű felének

meghallgatása után olyan belföldi jog szerinti biztosítási eszközt rendelhet el, amely a választottbíróság

intézkedéséhez legközelebb esik. Ennek során indítványra a választottbíróság intézkedését eltérően is

megfogalmazhatja, ha ez a cél megvalósítása szempontjából szükséges.

(4) A bíróság az 1. bekezdés szerinti intézkedés elrendelését elutasítja, ha

1. a választottbíróság székhelye belföldön van és az intézkedésnek olyan hiányossága van, amely belföldi

választottbírósági döntésnél a 611.§ 2. bekezdés, 617.§ 6. és 7. bekezdés vagy a 618.§ szerinti hatályon

kívül helyezési okot jelentene;

2. a választottbíróság székhelye nem belföldön van és az intézkedésnek olyan hiányossága van, amely

külföldi választottbírósági döntésnél az elismerés vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadásának okát

jelentené;

3. az intézkedés elrendelése korábban indítványozott vagy kibocsátott belföldi vagy korábban kibocsátott és

elismerendő külföldi bírósági intézkedéssel összeegyeztethetetlen;

4. az intézkedés a belföldi jogban ismeretlen biztosítási eszközt irányoz elő és alkalmas belföldi jogi

biztosítási eszközt nem indítványoztak.

(5) A bíróság az 1. bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről szóló döntés előtt az indítvány ellenfelét

meghallgathatja. Ha az indítvány ellenfelét a határozathozatal előtt nem hallgatták meg, akkor ez az EO

397.§ szerint az elrendelés engedélyezésével szemben ellentmondást jelenthet be. Az indítvány ellenérdekű

fele mindkét esetben csak azt érvényesítheti, hogy a végrehajtás megtagadásának 4. bekezdés szerinti oka

áll fenn. Ebben az eljárásban a bíróság nem jogosult arra, hogy az EO 394.§ szerinti kártérítési igényekről

döntsön.

(6) A bíróság a rendelkezést indítványra hatályon kívül helyezi, ha

1. az intézkedés választottbíróság által meghatározott érvényességi ideje lejárt;

2. a választottbíróság az intézkedést korlátozta vagy hatályon kívül helyezte;

3. az EO 399.§ 1. bekezdés 1-4. sz. szerinti eset áll fenn, amennyiben ilyen körülményt a választottbíróság

előtt sikertelenül még nem érvényesítettek, és a választottbíróság erre vonatkozó döntésével szemben

elismerési akadály (4. bekezdés) nem áll szemben;

4. olyan 1. bekezdés szerinti biztosítéknyújtás történt, amely az intézkedés elrendelését szükségtelenné

teszi.

Ötödik cím.

A választottbírósági eljárás lefolytatása.

Általános szabályok

594.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Ezen fejezet kötelező előírásainak fenntartásával a felek az eljárást szabad megegyezésük alapján

alakíthatják. Ennek során eljárásrendekre is hivatkozhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a

választottbíróság ezen cím rendelkezései, azon felül szabad mérlegelés alapján jár el.

(2) A feleket igazságosan kell kezelni. Minden fél jogát tiszteletben kell tartani.

(3) A feleket választásuk szerinti személyek képviselhetik vagy tanácsokkal láthatják el. Ezt a jogot kizárni

vagy korlátozni nem lehet.

(4) Olyan választottbíró, aki kijelölés elfogadása útján által vállalt kötelezettségét nem vagy nem időben

teljesíti, vétkes vonakodása vagy késlekedése által a feleknek okozott összes kárért velük szemben felel.

A választottbíróság székhelye.

595.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A felek a választottbíróság székhelyében szabadon megegyezhetnek. A székhely kijelölését

választottbírói intézmények is átengedhetik. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíróság székhelyét a

választottbíróság határozza meg; ennek során figyelembe kell venni az eset körülményeit, beleértve a hely

felek számára való alkalmasságát.

(2) A felek egyéb megállapodásának hiányában a választottbíróság az 1. bekezdés figyelembevételével

minden általa alkalmasnak tartott helyen eljárási cselekményeket foganatosíthat, különösen összeülhet

tanácskozásra, határozathozatalra, szóbeli tárgyalásra és bizonyításfelvételre.

Az eljárás nyelve.

596.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felek megállapodhatnak a választottbírósági eljárás során alkalmazott nyelvben vagy nyelvekben. Ilyen

megállapodás hiányában erről a választottbíróság dönt.

Kereset és kereset megválaszolása.

597.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felperes a felek megállapodása szerinti vagy a választottbíróság által szabott határidőben kérelmét

benyújtja és kifejti azon tényeket, amelyeken igénye alapul, az alperes ezzel kapcsolatban állást foglal. A

felek ennek során minden általuk jelentősnek tartott bizonyító eszközt előterjeszthetnek vagy a további

igénybe venni kívánt bizonyító eszközöket is megjelölhetik. olyan

(2) A felek egyéb megállapodásának hiányában az eljárás során mindkét fél keresetét vagy előadását

módosíthatja vagy kiegészítheti, kivéve, ha a választottbíróság ehhez késedelem miatt nem járul hozzá.

Szóbeli tárgyalás és írásbeli eljárás.

598.§ ………………………………………………………………………………………………………

A felek egyéb megállapodásának hiányában a választottbíróság dönt az ügy szóbeli tárgyalásáról vagy az

eljárás írásbeli lefolytatásáról. Ha a felek a szóbeli tárgyalást nem zárták ki, akkor a választottbíróság az

egyik fél indítványára az eljárás alkalmas szakaszában ezt lefolytathatja.

Eljárás és bizonyításfelvétel

599.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbíróság jogosult a bizonyításfelvétel megengedhetőségéről történő döntésre, annak

lefolytatására és eredményének szabad mérlegelésére.

(2) A feleket a választottbíróság minden tárgyalásáról és üléséről bizonyításfelvétel céljából időben

tájékoztatni kell.

(3) Valamennyi, a fél által a választottbíróságnak benyújtott periratról, iratról és egyéb közlésről a másik

felet tájékoztatni kell. Olyan szakvéleményeket és egyéb bizonyító eszközöket, amelyekre a

választottbíróság döntése során támaszkodhat, mindkét fél tudomására kell hozni.

Eljárási cselekmény elmulasztása.

600.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) A választottbíróság az eljárást megszünteti, ha a felperes a kereset 597.§ 1. bekezdés szerinti

benyújtását elmulasztja.

(2) Ha az alperes az 597.§ 1. bekezdés szerint a megegyezés szerinti vagy megszabott határidőn belüli

állásfoglalást elmulasztja, akkor a választottbíróság az eljárást folytatja, a nélkül, hogy egyedül a mulasztás

miatt a felperes előadását igaznak tartaná, amennyiben a felek másban nem állapodtak meg. Ugyanez

vonatkozik arra, ha egy fél más eljárási cselekményt mulaszt el. A választottbíróság az eljárást folytathatja

és a felvett bizonyítékok alapján döntést hozhat. Ha a választottbíróság meggyőződése szerint a mulasztást

kellően kimentették, az elmulasztott eljárási cselekményt pótolni lehet.

Választottbíróság által kijelölt szakértő.

601.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A felek egyéb megállapodásának hiányában a választottbíróság

1. a választottbíróság által megállapítandó kérdésekről szakvélemény elkészítése céljából egy vagy több

szakértőt jelölhet ki;

2. felszólíthatja a feleket, hogy a szakértőnek minden, az ügyet szolgáló tájékoztatást adjanak meg vagy,

minden, az eljárás szempontjából jelentős dokumentumot vagy dolgot leletfelvétel céljából adjanak át vagy

tegyenek hozzáférhetővé.

(2) A felek egyéb megállapodásának hiányában a szakértő az egyik fél indítványára vagy, ha ezt a

választottbíróság szükségesnek tartja, írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének elkészítése után a szóbeli

tárgyaláson részt vesz. A szóbeli tárgyaláson a felek a szakértőnek kérdéseket tehetnek fel, és a vitatott

kérdésekkel kapcsolatban saját szakértőik nyilatkozatait is igénybe vehetik.

(3) A választottbíróság által kijelölt szakértőkre az 588.§-t és az 589.§ 1. és 2. bekezdést megfelelően

alkalmazni kell.

(4) A felek egyéb megállapodásának hiányában minden fél jogosult saját szakértői szakvéleményét

előterjeszteni. A 2. bekezdés megfelelően érvényes.

Bírósági jogsegély

602.§ ………………………………………………………………………………………………………

A választottbíróság, a választottbíróság által ezzel megbízott választottbíró vagy a felek egyike a

választottbíróság hozzájárulásával a bíróságnál olyan bírói cselekmények foganatosítását kezdeményezheti,

amelynek foganatosítására a választottbíróságnak nincs jogköre. A jogsegély abban is állhat, hogy a bíróság

ilyen cselekmények foganatosítására külföldi bíróságot vagy hatóságot kér fel. A 37.§ 2-5. bekezdés és a

38, 39. és 40. JN §-ok megfelelően érvényesek azzal, hogy a 40.§ JN szerinti jogorvoslati jogkör a

választottbíróságot és a választottbírósági eljárásban résztvevő feleket illeti. A választottbíróság vagy a

választottbíróság által megbízott választottbíró és a felek jogosultak a bírósági bizonyításfelvételen való

részvételre és kérdések feltételére. A 289.§-t értelemszerűen kell alkalmazni.

Hatodik cím.

Választottbírósági döntés és az eljárás megszűnése.

Alkalmazandó jog.

603.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbíróság a vitát azon jogi előírásokkal vagy jogszabályokkal összhangban dönti el,

amelyekben a felek megállapodtak. Egy meghatározott állam jogának vagy jogrendjének megjelölése ezen

állam anyagi előírásaira vonatkozó közvetlen utalásként és nem kollíziós jogára történő utalásként értendő,

amennyiben a felek másban nem állapodtak meg.

(2) Ha a felek az alkalmazandó jogi előírásokat vagy jogszabályokat nem határozták meg, a

választottbíróság az általa megfelelőnek tekintett jogi előírásokat alkalmazza.

(3) Választottbíróság csak akkor dönthet méltányosság alapján, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.

Döntés választottbírói kollégium útján.

604.§ ……………………………………………………………………………………………………… 1. A felek egyéb megállapodásának hiányában a következők érvényesek:

Az egy választottbírónál több tagból álló választottbíróság választottbírósági eljárásában mindig az összes

tag szavazatainak többségével dönt. Eljárási kérdésekben az elnök egyedül is dönthet, ha a felek vagy a

választottbíróság összes tagja erre felhatalmazták.



2. Ha egy vagy több választottbíró a szavazáson kimentő ok nélkül nem vesz részt, a többi választottbíró

nélküle vagy nélkülük dönthet. Ebben az esetben is valamennyi résztvevő vagy nem résztvevő

választottbíró számának szükséges szavazattöbbségét kell számítani. A választottbírói döntésről tartott

szavazás során az ilyen eljárás szándékát a felekkel előzetesen közölni kell. Egyéb döntéseknél a feleket a

szavazásról való távolmaradásról utólag tájékoztatni kell.

Egyezség.

605.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a felek a választottbírósági eljárás alatt a vitáról megegyeznek és a vita tárgyáról egyezséget kötni

képesek, akkor indítványozhatják, hogy

1. a választottbíróság az egyezséget jegyzőkönyvezze, amennyiben az egyezség tartalma az osztrák

jogrend (ordre public) alapértékeit nem sérti; ehhez elegendő a jegyzőkönyv felek és az elnök általi

aláírása;

2. a választottbíróság az egyezséget megállapodás szerinti szövegű választottbírósági döntés formájában

rögzíti, amennyiben az egyezség tartalma az osztrák jogrend (ordre public) alapértékeit nem sérti. Az ilyen

választottbírósági döntést a 606.§ szerint kell meghozni. Ennek hatálya megegyezik az ügyben hozott

minden választottbírósági döntés hatályával.

Választottbírósági döntés.

606.§ ……………………………………………………………………………………………………… (1) A választottbírósági döntést írásba kell foglalni és azt a választottbíró vagy a választottbírók

aláírásukkal látják el. A felek egyéb megállapodásának hiányában az egynél több választottbírós

választottbírósági eljárásban elegendő a választottbíróság összes tagja többségének aláírása, amennyiben az

elnök vagy más választottbíró a döntésre rávezeti, hogy a hiányzó aláírásokat mi akadályozta meg.

(2) A felek egyéb megállapodásának hiányában a választottbírósági döntést indokolni kell.

(3) A választottbírósági döntésben meg kell adni a kibocsátás dátumát és a választottbíróság 595.§ 1.

bekezdésében megjelölt székhelyét. A választottbírósági döntés ezen a napon és ezen a helyen számít

kibocsátottnak.

(4) A választottbírósági döntésnek a választottbírók által az 1. bekezdés szerint aláírt példányát minden

félhez el kell juttatni.

(5) A választottbírósági döntés és az ennek kézbesítéséről kiállított okiratok a felek és a választottbírók

közokiratai. A választottbíróság a felekkel a választottbírósági döntés, valamint a kézbesítésükről kiállított

okiratok esetleges őrzését egyezteti.

(6) Az elnök, akadályoztatása esetén másik választottbíró a fél kérésére a választottbírósági döntés jogerejét

és végrehajtását a döntés egy példányán igazolja.

(7) A választottbírósági döntés kibocsátásával az annak alapjául szolgáló választottbírósági megállapodás

nem veszti hatályát.

A választottbírósági döntés hatálya.

607.§ ………………………………………………………………………………………………………

A választottbírósági döntésnek a felek között jogerős bírósági ítélettel megegyező hatálya van.

A választottbírósági eljárás megszűnése.

608.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A választottbírósági döntést az érdemi ügyben hozott végzés, választottbírósági egyeztetés, vagy a

2. bekezdés szerinti választottbírósági határozat zárja le.

(2) A választottbíróság a választottbírósági eljárást lezárja, ha

1. a felperes a kereset 597.§, 1. bekezdés szerinti benyújtását elmulasztja;

2. a felperes keresetét visszavonja, kivéve, ha az alperes ennek ellentmond, és a

választottbíróság elismeri az alperes jogos érdekét a jogvita végleges rendezésében;

3. a felek az eljárás megszüntetésében állapodnak meg, és ezt a választottbírósággal közlik;



4. ha számára az eljárás folytatása lehetetlenné vált, különösen mivel az eddig az eljárásban

résztvevő felek a választottbíróság azon írásbeli felszólításának ellenére, amellyel ez a

választottbírósági eljárás megszüntetésének lehetőségére utal, a választottbírósági eljárást

továbbfolytatni nem kívánja.

(3)A 606.§, 4-6. bekezdés, 609.§, 5. bekezdés és a 610.§, valamint az elrendelt ideiglenes vagy

biztosító intézkedés hatályon kívül helyezési kötelezettségének fenntartásával, a választottbíróság

tisztsége a választottbírósági eljárás megszüntetésével befejeződik.

Döntés a költségekről.

609.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a felek másképp nem állapodtak meg, a választottbírósági eljárás befejeződésekor a

választottbíróság dönt a költségtérítési kötelezettségről. A választottbíróság ennek során az egyes

eset körülményeit különösen az eljárás kimenetelét mérlegelése szerint figyelembe veszi. A térítési

kötelezettség magában foglalhatja az összes, célnak megfelelő jogszolgáltatáshoz, vagy

jogvédelemhez szükséges, méltányos költséget. A 608.§, 2. bekezdés, 3. sz. esetében ilyen döntést

csak akkor lehet hozni, ha a fél az eljárás befejeződéséről szóló megállapodás közlésével

egyidejűleg ilyen döntést indítványoz.

(2) A választottbíróság az alperes indítványára, a felperes költségtérítési kötelezettségéről is dönthet,

ha magát választottbírósági megállapodás hiánya miatt illetéktelennek nyilvánította.

(3) A választottbíróság a költségtérítési kötelezettségről szóló döntésével egyidejűleg a megtérítendő

költségek összegét is rögzíti, amennyiben ez már lehetséges és a költségek egymással szemben

nem kerültek elszámolásra.

(4) A költségtérítési kötelezettségről szóló döntés és a megtérítendő összeg megállapítása minden

esetben a 606.§ szerinti választottbírósági végzés formájában történik.

(5) Ha a költségtérítési kötelezettségről szóló döntés vagy a térítendő költség megállapítása elmaradt,

vagy csak a választottbírósági eljárás befejeződése után lehetséges, akkor erről külön

választottbírósági végzésben kell dönteni.

A választottbírósági döntés helyesbítése, részletezése és kiegészítése.

610.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Amennyiben a felek más határidőben nem állapodtak meg, a választottbírósági döntés átvételét

követő négy héten belül, a választottbíróságnál valamennyi fél indítványozhatja

1. a választottbírósági döntésben található számolási, helyesírási, nyomdai és hasonló jellegű

hibák helyesbítését;

2. a választottbírósági döntés bizonyos részeinek részletezését, amennyiben a felek erről

megállapodtak;

3. kiegészítő választottbírósági döntés kibocsátását olyan ügyekről, amelyeket a

választottbírósági eljárásban érvényesítettek ugyan, a választottbírósági döntésben azonban

nem oldottak meg.

(2) Az 1. bekezdés szerinti indítványt a másik félnek meg kell küldeni. Az ilyen indítványról szóló

döntés előtt a másik felet meg kell hallgatni.

(3) A választottbíróság a választottbírósági döntés helyesbítéséről, vagy részletezéséről négy héten

belül, a választottbírósági döntés kiegészítéséről pedig nyolc héten belül dönt.

(4) A választottbírósági döntés 1. bekezdés, 1. sz. szerinti helyesbítését a választottbíróság a

választottbírósági döntés dátumát követő négy héten belül indítvány nélkül is foganatosíthatja.

(5) A 606.§-t alkalmazni kell a választottbírósági döntés helyesbítésére, részletezésére vagy

kiegészítésére. A részletezés, vagy helyesbítés a választottbírósági végzés része.

Hetedik cím.

Választottbírósági döntés elleni jogorvoslat.

Indítvány a választottbírósági döntés hatályon kívül helyezésére.

611.§ ………………………………………………………………………………………………………



(1) Választottbírósági végzés elleni kereset csak bírósági hatályon kívül helyezésre irányulhat. Ez azon

választottbírósági végzésekre is vonatkozik, amelyekkel a választottbíróság saját illetékességéről

döntött.

(2) A választottbírósági végzést hatályon kívül kell helyezni, ha

1. érvényes választottbírósági megállapodás nem áll fenn, vagy ha a választottbíróság

illetékességét tagadta, ugyanakkor választottbírósági megállapodás mégis fennáll, vagy ha a

fél a számára személyesen mértékadó jog szerint érvényes választottbírósági megállapodás

megkötésére nem volt képes;

2. a fél választottbíró vagy választottbírósági eljárás kijelöléséről megfelelő tájékoztatásban nem

részesült, vagy, támadó vagy védekező eszközeit más okból érvényesíteni nem tudta;

3. a választottbírósági végzés olyan vitát érint, amelyre a választottbírósági megállapodás nem

vonatkozik, vagy olyan döntéseket tartalmaz, amelyek a választottbírósági megállapodás, vagy

a felek jogvédelemre irányuló kérelmének korlátait túllépik; ha a hiányosság a

választottbírósági végzésnek csak elválasztható részét érinti, akkor ezt a részt kell hatályon

kívül helyezni;

4. a választottbíróság megalakítása vagy összetétele ezen fejezet valamely rendelkezésének vagy

a felek elfogadott megállapodásának ellent mond;

5. a választottbírósági eljárást olyan módon folytatták le, amely az osztrák jogrend alapértékeinek

(ordre public) ellentmond;

6. olyan feltételek állnak fenn, amelyek között az 503.§, 1. bekezdés, 1-5. sz.-ok szerint a

bírósági ítélet újrafelvételi keresettel megtámadható;

7. a vita tárgya belföldi jog szerint választottbíróság útján nem eldönthető.

8. a választottbírósági végzés az osztrák jogrend alapértékeinek (ordrepublic) ellentmond;

(3) A 2. bekezdés, 7-8. sz.-ok szerinti hatályon kívül helyezési okokat hivatalból is érvényesíteni kell.

(4) A hatályon kívül helyezésre irányuló kérelmet három hónapon belül kell benyújtani. A határidő

azzal a nappal kezdődik, amelyen a felperes a választottbírósági végzést, vagy a kiegészítő

választottbírósági végzést átvette. A 610.§, 1. bekezdés, 1. vagy 2. sz. szerinti indítvány ezt a

határidőt nem hosszabbítja meg. A 2. bekezdés, 6. sz. esetében a hatályon kívül helyezési indítvány

határidejét az újrafelvételi kereset rendelkezései szerint kell kijelölni.

(5) A választottbírósági végzés hatályon kívül helyezése az alapjául szolgáló választottbírósági

megállapodás hatályosságát nem érinti. Ha ugyanarról a tárgyról szóló választottbírósági végzést

már kétszer jogerősen hatályon kívül helyeztek, és egy további erről szóló választottbírósági

végzést kell hatályon kívül helyezni, akkor a bíróság a felek egyikének indítványára a

választottbírósági megállapodást ezen tárgy tekintetében hatályát vesztettnek nyilvánítja.

A választottbírósági végzés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása.

612.§ ………………………………………………………………………………………………………

A választottbírósági végzés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítását akkor lehet kérelmezni,

ha az indítványozónak ahhoz jogi érdeke fűződik.

A hatályon kívül helyezés okainak érvényesülése más eljárásban.

613.§ ………………………………………………………………………………………………………

Ha a bíróság vagy hatóság más eljárásban, például végrehajtási eljárásban megállapítja, hogy egy 611.§, 2.

bekezdés, 7-8. sz. szerinti hatályon kívül helyezési ok áll fenn, akkor az ebben az eljárásban hozott

választottbírósági végzést nem kell figyelembe venni.

Nyolcadik cím.

Külföldi választottbírósági döntések elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása.

614.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A külföldi választottbírósági döntések elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása a végrehajtási

szabályzat rendelkezéseihez igazodik, amennyiben a nemzetközi jog, vagy az Európai Unió jogi

előírásai másképp nem rendelkeznek. A választottbírósági megállapodás formai követelménye



akkor is teljesítettnek számít, ha a választottbírósági megállapodás mind az 583.§ formai

előírásainak, mind a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jog formai előírásainak

megfelel.

(2) A külföldi választottbírósági döntések elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i ENSZ-

egyezmény 4. cikkely, 1. bekezdés, b betű szerinti választottbírósági megállapodás eredetiének

vagy hiteles másolatának bemutatása csak a bíróság felszólítására szükséges.

Kilencedik cím.

Bírósági eljárás.

Illetékesség.

615.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A választottbírósági döntés hatályon kívül helyezésére és a választottbírósági döntés fennállására

vagy fenn nem állására irányuló keresetek vonatkozásában, valamint a 3. cím szerinti ügyek

eljárásaiban első fokon a jogvita tárgyának értékére való tekintet nélkül az a polgári jogügyekben

bírósági illetékességgel rendelkező tartományi bíróság illetékes, amelyet a választottbírósági

megállapodás megjelöl, vagy amelynek 104.§ JN szerinti illetékességéről megállapodást kötöttek

vagy, ilyen megjelölés vagy megállapodás hiányában az a bíróság, amelynek területén a

választottbíróság székhelye található. Ha a választottbíróság székhelyét még nem jelölték ki, vagy

az a 612.§ esetében nem Ausztriában található, a Bécsi Kereskedelmi Bíróság illetékes.

(2) Ha a választottbírósági döntés alapjául szolgáló jogvita az 51.§ JN szerinti kereskedelmi ügy, akkor

a tartományi bíróság kereskedelmi ügyekben gyakorolt bírósági illetékességének keretében dönt,

Bécsben a Bécsi Kereskedelmi Bíróság; ha az ASGG 50.§ 1. bekezdése szerinti munkajogi ügyről

van szó, akkor a tartományi bíróságok munkaügyi és szociális bírósági minőségükben döntenek,

Bécsben a Bécsi Munkaügyi és Szociális Bíróság.

Eljárás.

616.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) A választottbírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset és a választottbírósági

döntés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására irányuló kereset eljárás ezen

törvény rendelkezései szerint folyik, a harmadik cím szerinti ügyek eljárása pedig a peren

kívüliségről szóló törvény általános rendelkezései szerint.

(2) Fél indítványára a nyilvánosságot ki is lehet zárni, ha az ahhoz fűződő jogos érdeket igazolják.

Tizedik cím.

Különleges rendelkezések.

Fogyasztók

617.§ ………………………………………………………………………………………………………

(1) Vállalkozó és fogyasztó közötti választottbírósági megállapodást csak már létrejött jogviták

esetében lehet kötni.

(2) Az olyan választottbírósági megállapodásokat, amelyekben fogyasztó vesz részt, ennek saját kezű

aláírásával ellátott dokumentumba kell foglalni. Ez a dokumentum a választottbírósági eljárásra

vonatkozó megállapodástól eltérő megállapodásokat nem tartalmazhat.

(3) Vállalkozó és fogyasztó közötti választottbírósági megállapodásoknál a választottbírósági

megállapodás megkötése előtt a fogyasztó számára a választottbírósági eljárás és a bírósági eljárás

közötti lényeges különbségekről kioktatást kell tartani.

(4) A vállalkozók és fogyasztók közötti megállapodásokban rögzíteni kell a választottbíróság

székhelyét. A választottbíróság szóbeli tárgyalás és bizonyításfelvétel céljából ettől eltérő helyen

csak akkor ülhet össze, ha ehhez a fogyasztó hozzájárult, vagy a bizonyításfelvételt a

választottbíróság székhelyén jelentős nehézségek akadályoznák.

(5) Ha vállalkozó és fogyasztó között választottbírósági megállapodás született és a fogyasztó

lakóhelye, általános tartózkodási helye vagy foglalkozási helye sem a választottbírósági

megállapodás idején, sem a kereset perfüggővé válásának időpontjában, nem abban az államban

található, amelyben a választottbíróság székhelye van, akkor a választottbírósági megállapodást

csak akkor kell figyelembe venni, ha arra a fogyasztó hivatkozik.



(6) A választottbírósági döntést akkor is hatályon kívül kell helyezni, ha fogyasztó részvételével

lefolytatott választottbírósági eljárásban

1. olyan kötelező jogi előírásokat sértettek meg, amelyeknek alkalmazása külföldi érintettségű

tényállás esetén sem volt a felek jogi választása útján kiköthető, vagy

2. olyan feltételek állnak fenn, amelyek között az 530.§, 1. bekezdés, 6-7. sz.-ok szerint bírósági

ítéletet újrafelvételi keresettel meg lehet támadni; ebben az esetben a hatályon kívül helyezési

kereset határidejét az újrafelvételi kereset rendelkezései szerint kell kijelölni.

(7) Vállalkozó és fogyasztó közötti választottbírósági eljárás lefolytatása esetén a választottbírósági

döntést akkor is hatályon kívül kell helyezni, ha a 3. bekezdés szerinti írásbeli jogi kioktatás nem

történt meg.

Munkajogi ügyek

618.§ ………………………………………………………………………………………………………

Az ASGG 50.§ 1. bekezdés szerinti munkajogi ügyekben folyó választottbírósági eljárásokra, a 617.§ 2-7.

bekezdés értelemszerűen vonatkozik.

5. cikkely

Záró rendelkezések, hatálybalépés és végrehajtás

1. Valamennyi személyre vonatkozó megjelölésnél a választott alak mindkét nemre vonatkozik.

2. A 2. cikkely (a Polgári Perrendtartás Módosítása) 2010. július 1-gyel lép hatályba.

3. Ezen szövetségi törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter van megbízva.

V. cikkely

Hatálybalépés és végrehajtás

(Megjegyzések: a 433a.§-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Ezen szövetségi törvény 3. cikkelye (ZPO) 2011. május 1-ével lép hatályba. A ZPO 433. §-át

olyan megállapodásokra kell alkalmazni, amelyeket 2011. április 30-a tán kötöttek.

(2) Ezen szövetségi törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter van megbízva.

V. cikkely

Záró és átmeneti rendelkezések

(Megjegyzések: a 2a; 460, 483. §-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

2.§ Az I., II., és IV cikkelyeket olyan eljárásokra kell alkalmazni, amelyek 1986. december 31. után váltak

perfüggővé.

VII. cikkely

Hatályba-lépés, átmeneti rendelkezések és végrehajtás

(Megjegyzések: a 577-618.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Ez a szövetségi törvény 2006. július 1-én lép hatályba.

(2) A még 2006. július 1. előtt indított választottbírósági eljárásokra az eddig érvényes

rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2006 július 1 előtt kötött választottbírósági megállapodások hatálya az eddig érvényes

rendelkezésekhez igazodik.


VII.I. cikkely


(Megjegyzések: a 236 és 448a.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Az I. cikkely, 7, 8, 9, 22-26, 77, 79 és 80 sz. (EO 31, 39, 42, 79-86a, 370, 379, és 381), a IV

cikkely és a VI cikkely 1995 október 1-én lépnek hatályba. Ezeket olyan indítványokra kell

alkalmazni, amelyeket 1995 szeptember 30 után nyújtottak be a bírósághoz.

(2) – (8) (megjegyzés: a 2-8 bekezdések más jogi előírásokat érintenek)



VII.I. cikkely


(Megjegyzések: a ZPO 66.§-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

2.§ Ha a fél költségmentesség vagy számára megfelelő külföldi kedvezmény igénybe vételéhez jövedelmi

és vagyoni viszonyainak hatósági igazolására van szüksége, akkor az általános lakóhelye szerinti település

polgármestere, ilyen híján a lakóhelye szerinti település polgármestere számára igazolást állít ki az ezen

szövetségi törvény keretében kibocsátott ZPO, II. cikkely, 66. §, 1 bekezdésében felsorolt tényekről.

VII.I. cikkely


(Megjegyzések: a ZPO 517, 518, 521.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

2.§ Alkalmazni kell

1. az 1895/111, JN RGB1-et érinti;

2. a II. cikkely 5-7 sz. a III cikkely 2 és 4 sz., valamint az V cikkely, ha a jogorvoslat benyújtása

határidejének múlása 1986 február 28 után kezdődik;

3. az EO, RGB1 79/ 1896-ra vonatkozik;

4. az ASVG, BGB1 189/1955-re vonatkozik.

VII.I. cikkely


(Megjegyzések: a ZPO 63-73.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

3.§

(1) A ZPO ezen szövetségi törvény II. cikkelyének változatában kibocsátott költségmentességi

rendelkezései a peren kívüli eljárásra is értelemszerűen vonatkoznak.

(2) Amennyiben a bírósági illeték- és előterjesztési jog az eljárási költségmentességről szóló olyan

előírásokat tartalmaz, amelyek ezen szövetségi törvény előírásitól eltérnek, akkor a VII. cikkely

fenntartásával érintetlenek maradnak.

X. cikkely

Igazságügyi igazgatási intézkedések

(Megjegyzések: a 22, 23, 24, 27, 31, 45, 59, 65, 73, 178, 179, 180, 181, 182a, 183, 186, 193, 195, 198,

205, 206, 207, 208, 210, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 229, 230, 231, 237, 239, 240-251, 257-260, 261,

273, 277, 278,279, 283, 291, 297, 357, 359, 371, 394, 395, 396, 397, 397a, 398, 399, 402, 414, 417, 432,

434, 440, 441, 442, 442a, 444, 448, 448a-453a, 460, 498, 502, 522, 552 és 551.§-okhoz, RGBI.113/1895

sz.)

(Megjegyzés: a 321.§-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

Ezen szövetségi törvény vonatkozásában már a kihirdetését követő naptól kezdve rendeleteket lehet

kibocsátani, valamint egyéb szervezeti és személyi intézkedéseket lehet hozni. A rendeletek legkorábban

2003 január 1-vel léphetnek hatályba.

2§. Alkalmazni kell

1-6 sz. (megjegyzés: más jogszabályokat érintenek)

A II. cikkely 17 (ZPO 321 §), ha a meghallgatás 1994 december 31. után történik.

18-21 sz.: (megjegyzés: más jogszabályokat érintenek)

XI. cikkely

Hatályba-lépés, átmeneti rendelkezések

(Megjegyzések: 22, 23, 24, 27, 31, 45, 59, 65, 73, 179, 182a, 198, 207, 208, 210, 220, 225, 229, 230, 231,

237, 239-251, 257-261, 273, 277, 278, 279, 283, 291, 357, 359, 394-397a, 398, 399, 402, 434, 440, 441,

442, 442a, 444, 448, 448a-453a, 460, 498, 502, 522, 552 és 571.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Más rendelkezés hiányában ez a szövetségi törvény 2003 január 1-ével lép hatályba.



(2) I. cikkely (JN), II. cikkely 1-8 sz., (ZPO 22, 23, 24, 27, 31, 45, 59, 65), 19 sz. (ZPO 198 §), 22-24

sz.) (ZPO 207, 208, 210 §-ok), 30—46, a betű (ZPO 225 §, 2 bekezdés, 229, 230, 231, 237, 239-

251, 257-261, 273, 277, 278 §-ok, 1. bekezdés), 47-49 sz. (ZPO 279, 283, 291 §-ok), 54-61 sz.

(ZPO 394-397a, 398, 399, 402 §-ok), 65 sz. (ZPO 434), 66 sz., a és c betűk (ZPO 440 §, 1 és 4

bekezdések), 67-72 sz. (ZPO 441, 442, 442a, 444, 448, 448a-453a), 73 sz. a betű (ZPO 460 §, 2

sz.), 74 sz. (ZPO 498 §) 76-78 sz. (ZPO 522, 552, 571 §-ok) és a II.I cikkely 2 sz. (ASGG 11a §), 8

és 9 sz. (ASGG 59, 62 §-ok), 11 sz. (ASGG 85 §) olyan eljárásokra alkalmazandók, amelyekben a

keresetet, vagy az eljárást bevezető indítványt 2002 december 31. után nyújtották be a bírósághoz.

(3) A II. cikkely 11 sz. (ZPO 179 §), 14 sz. ( ZPO 182a §), 46 sz., b betű (ZPO 278 § 2 bekezdés) és a

73 sz., b betű (ZPO 460 § 4 sz.) olyan eljárásokra, amelyek ezen szövetségi törvény hatályba

lépésekor már perfüggők, csak akkor alkalmazandók, ha az elsőfokú szóbeli pertárgyalás 2002

december 31. után zárult le.

(4) A II. cikkely 25 sz. (ZPO 220 § 2 bekezdés) akkor alkalmazandó, ha a fizetés 2002 december 31.

után érkezett be.

(5) II. cikkely 51 és 52 sz. (ZPO 357, 359 §-ok) akkor alkalmazandók, ha a szakértői véleményre

történt megbízást 2002 december 31. után adták.

(6) A II. cikkely 75 sz. (ZPO 502 §) és a III cikkely 5 sz. és 6 sz. (ASGG 44 § 1 bekezdés 45-47

bekezdések) akkor alkalmazandók, ha a másodfokú döntés időpontja 2002 december 31. utánra

esik. (Megjegyzés a 7-10 bekezdések más jogszabályokra vonatkoznak).

XIV. cikkely

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések és végrehajtás

(Megjegyzések: a 252, 520 és 521a.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Egyéb rendelkezés hiányában ezen szövetségi törvény I. II. III VIII és X cikkelye 2009 április 1-

jén lép hatályba.

(2) A III cikkely 15 és 16 sz. (ZPO 521 és 521a §-ok) akkor alkalmazandók, ha az elsőfokú döntés

időpontja 2009 március 31 utánra esik. A III cikkely 10 sz. (ZPO 252 §) 2009 július 1-vel lép

hatályba; a ZPO 252 §, 1 bekezdés 1 mondat és 3 bekezdés olyan indítványokra alkalmazandók,

amelyek 2009 június 30 után érkeztek be a bírósághoz.

(3) (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik)


XV. cikkely

A közösségi jog átültetése

(Megjegyzések: a 64, 64a, 64b, 68, 70. és 71.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

Ezen szövetségi törvény II. cikkely 3-7 sz.-ok (ZPO 64, 64a, 64b, 68 és 71 §-ok) és a VII. cikkely

(költségmentességi indítványok eljuttatása a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén alkalmazandó

joghoz való hozzáférés javításáról szóló 2003/8/EK irányelv alkalmazási területén az ilyen jogvitákban

nyújtandó perköltség-mentesség minimális közös előírásainak megállapításával (PKH-RL-2003/8/EK), a

polgári perrendtartás költségmentességről szóló érvényes előírásaival összhangban (ZPO 63 §-ok ff) a

határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén alkalmazandó joghoz való hozzáférés javításáról szóló Tanács

2003/8/EK rendelet átültetésre kerül. Az V cikkely 6 sz. a 2000 évi adatvédelmi törvény adatvédelmi

rendelkezéseivel összhangban a Tanács 95/46/EK irányelve a természetes személyek személyes

vonatkozású adatainak feldolgozásánál alkalmazott védelemről és a szabad adatforgalomról átültetésre

kerül.

XVI. cikkely

Hatálybalépés és végrehajtás

(Megjegyzések: a 27, 64, 64a, 64b, 68, 70, 71, 72, 224, 502. és 517.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) Más rendelkezés hiányában ez a szövetségi törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 55 § és a 101 § JN, valamint a ZPO 27,502 és 517 §-ok ezen szövetségi törvény formájában

azon eljárásokra alkalmazandók, amelyekben a kereset vagy az eljárást bevezető indítvány 2004.

december 31. után érkezett be a bírósághoz.

(3) A II. cikkely 3-8 sz. és 11 sz. (ZPO 64, 64a, 64b, 68, 70, 71 és 72 §-ok), valamint a VI cikkely 3

sz. (RAO 45 §) 2004. december 1-jén lépnek hatályba. A nyújtott kedvezmények tartalma – a ZPO

64 § 1 bekezdés 5 sz. kivételével – ettől az időponttól kezdve akkor is az ezen szövetségi



törvényben foglalt rendelkezésekhez igazodnak, ha a költségmentességet már a hatálybalépés előtt

engedélyezték. A ZPO 64 § 1 bekezdés 5 sz.-ban megnevezett kedvezményt ilyen esetben

kiegészítőleg indítványozni kell a ZPO 72 § ezen törvény formájában alkalmazandó, ha a döntés

időpontja 2004. november 30 utánra esik.

(4) (Megjegyzés: más jogszabályra vonatkozik)



16. cikkely

Hatálybalépés, záró és átmeneti rendelkezések az első fejezethez

(Megjegyzések: a 27, 29, 54, 63, 93, 106, 244, 332, 371, 440, 480, 483, 492, 500, 501, 502, 505, 508, 517,

518. és 528.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

………………………………………………………………………………………………………

(1) Egyéb rendelkezés hiányában 4,5,6,7,8,10,11,12,14 és 15 cikkelyek 2009. július 1-jén lépnek

hatályba.


(3) A 15. cikkely 14,15,16. és 18. sz., b betű (ZPO 480, 483, 492. és 501. §-ok 1. bekezdés utolsó

mondat ezen szövetségi törvény formájában alkalmazandó, ha az elsőfokú döntés időpontja 2009

június 30 utánra esik.

(4) Az 5. cikkely 1. és 2 sz. (Peren kívüliségi törvény 62 és 63 §-ok) és a 16 cikkely 17,19,20,21. és

24. sz. (ZPO 500, 502,505,508 és 528 §-ok) ezen szövetségi törvény formájában alkalmazandó, ha

az elsőfokú döntés időpontja 2009 június 30 utánra esik.

(5) Az 5. cikkely 3. és 4. sz. (Peren kívüliségi törvény 101 és 162 §-ok) 12. cikkely 1,2 és 3. sz. (JN

7a, 56 és 60 §-ok), a 6 cikkely 1 sz. (EO 54b §) és a 15. cikkely 1, 2 és 9 sz. (ZPO 27, 29 és 244 §-

ok) ezen szövetségi törvény formájában olyan eljárásokra alkalmazandók, amelyekben a keresetet

vagy az eljárást bevezető indítványt 2009. június 30. után nyújtották be a bíróságra.

(6) –(7) (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik)

(8) A 6 cikkely 3. sz. (EO 66 §) és a 15 cikkely 11., 13., 18 a betű, 22. és 23. sz. (ZPO 332, 440, 501

§-ok, 1 bekezdés 1 mondat, az 517 és 518 §-ok) ezen szövetségi törvény formájában alkalmazandó, ha

az elsőfokú döntés időpontja 2009 június 30 utánra esik.

(9) (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik)

(10) A 15. cikkely 2a sz. (ZPO 54 §) ezen szövetségi törvény formájában olyan eljárásokra

alkalmazandó, amelyeknél az elsőfokú szóbeli tárgyalás időpontjának lezárása 2009. június 30. utánra

esik.

(11) A 15. cikkely 3. sz. (ZPO 63 §) ezen szövetségi törvény formájában akkor alkalmazandó, ha a

költségmentesség engedélyezésére vonatkozó indítványt 2009 június 30 után nyújtják be.

(12) A 15. cikkely 4. és 12 sz. (ZPO 93 és 371 §-ok) 2010. január 1-jén lépnek hatályba. Ezeket ezen

szövetségi törvény formájában kell alkalmazni, ha a kézbesítendő perirat 2009 december 31. után kerül

elküldésre.

(13) A 15. cikkely 5 sz. (ZPO 106 §) ezen szövetségi törvény formájában akkor alkalmazandó, ha a

kézbesítendő perirat 2009. június 30. után kerül elküldésre.

17. cikkely


(Megjegyzések: a ZPO-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

………………………………………………………………………………………………………

2 §

(1) Alkalmazandók:

1. JN, RGB1, 111/1895;

2. II. cikkely , 8-10 sz., 3 cikkely 2 és 3 sz., 4 cikkely 3,49,52,53,56,57,59-63 és 64, a betű,

valamint az V cikkely 14 sz. olyan eseményekre, amelyeket 1983.. április 30 után kell

foganatosítani;

3. IV cikkely, 12-16 sz. és 39 sz., valamint 10. cikkely 3 sz. olyan indítványokra, illetve

kérelmekre, amelyeket 1983.. április 30 után nyújtanak be;

4. IV cikkely, 18 sz. olyan periratokra, amelyeket 1983. április 30 után nyújtottak be;

5. IV cikkely, 17, 20, 55, 70a, 88 és 118 sz., valamint V cikkely, 8,9 és 11 sz. olyan határidőkre,

amelyek múlása 1983. május 1 előtt még nem kezdődött el;



6. II. cikkely, 13 és 54 sz. a betű, IV cikkely 38, 54, 58, 72b, 106 és 112 sz., valamint a VIII

cikkely 1 sz., ha a vonatkozó határozatot 1983. április 30 után hozták, (ZPO 416 § 2

bekezdés);

7. IV cikkely, 19.,24.,25.,77-81.,83b, 84-87., 90-93.,95.,107.,109-111.,120. sz., V cikkely 22. sz.,

VI cikkely 4. sz., b betű, 7. sz., IX cikkely,5 és 6 sz., valamint XII. cikkely, 5. sz., ha a

jogorvoslati eszközök benyújtási határidejének, a IV cikkely 19. sz.,b betű esetében az egyéb

perirat benyújtásának múlása 1983. április 30. után kezdődik;

8. IV cikkely, 94, 96-102, 108, és 113-116 sz., V cikkely 5 és 6 sz., VII. cikkely, IX cikkely 4, 7,

8, valamint XII. cikkely, 6 sz., ha a másodfokú döntést 1983. április 30 után hozták (ZPO 416

§, 2 bekezdés);

9. IV cikkely, 103 és 117 sz., ha a Legfelsőbb Bíróság döntése 1983. április 30 után születik

(ZPO 416 §, 2 bekezdés);

10. II.I cikkely, 4 sz., IV cikkely, 126 és 128-132 sz., ha a választottbírósági döntést 1983. április

30-án hozták;

11. Az EO, RGB1, 79/1986-ra vonatkozik;

12. A JN, RGB1, 111/1895-re vonatkozik;

13. A JN, RGB1, 111/1895-re vonatkozik.

(2) A II. cikkely, 51-53 és 54 sz., b betű, valamint a IV cikkely 32-35 sz. 1983. április 30 után olyan

eljárásokra is vonatkoznak, amelyek azt megelőzően váltak függővé. Olyan rendelkezések,

amelyekkel 1983. május 1 előtt az ügyeket szüneti ügyeké nyilvánították, 1983. május 1-vel

hatályukat vesztik.

(3) A ZPO 448-453a § ezen szövetségi törvény IV cikkely, 75 sz. formájában, ha a keresetet 1986

január 1 előtt a bíróságra benyújtották, csak akkor alkalmazandó, ha a felperes a keresetben

feltételes fizetési meghagyás kibocsátását indítványozza.

(4) Az olyan eljárásokra, amelyek 1983. április 30-át követően bagatell eljárásokként (ZPO 448 §-ok

ff az érvényes szövegváltozatban) folytatandók le, a ZPO 464 §, 2 bekezdést, az 501 §; és az 521 §,

2 bekezdést továbbra is az érvényes szövegváltozatban kell alkalmazni. Amennyiben az EGZPO II.

cikkely a bagatell eljárások rendelkezéseire utal, ezeket továbbra is az érvényes szövegváltozatban

kell alkalmazni.

(5) Az EO, RGB1, 79/1896-ra vonatkozik. Olyan felmondásokat, amelyek 1983. május 1-jén még

végrehajtási közokiratként hatályosak, nem kell alkalmazni.

(6) Egyebekben ezen szövetségi törvényt olyan eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a kereset,

illetve az eljárás megindítására vonatkozó indítvány 1983.. április 30 után érkezett be a bírósághoz.

………………………………………………………………………………………………………

18. cikkely

Átmeneti és záró rendelkezések

Személyre vonatkozó megjelölések

(Megjegyzések: a 321. és 460.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

1§ Valamennyi, személyre vonatkozó megjelölésnél a választott forma mindkét nemre érvényes.

………………………………………………………………………………………………………

18. cikkely


(Megjegyzések: a 460.§-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

3§ Az ABGB 181 §, a peren kívüliségi törvény 95 §, a házassági törvény 82, 87, 97 és 98 §-ok, valamint a

ZPO 460 § ezen szövetségi törvény szövegváltozatában alkalmazandók, ha az eljárást megindító indítványt,

vagy a keresetet 2009 december 31. után nyújtották be a bírósághoz.

………………………………………………………………………………………………………

18. cikkely


(Megjegyzések: a 321. és 460.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

4§ Az ezen szövetségi törvény hatályba lépése előtt kötött házassági szerződésekre továbbra is az eddig

érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

………………………………………………………………………………………………………

XXXI. cikkely

Igazgatási intézkedések



(Megjegyzések: a 2a, 29, 115, 117, 118, 119, 190, 224, 502. és 528.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

Ezen szövetségi törvényre való tekintettel már a kihirdetését követő naptól kezdve, rendeleteket lehet

kibocsátani, valamint egyéb szervezési és személyi intézkedéseket tenni. A rendeletek legkorábban 2005.

január 1-vel léphetnek hatályba.

………………………………………………………………………………………………………

XXXII. cikkely

Hatálybalépés, törvény hatályon kívül helyezése, átmeneti rendelkezések

(Megjegyzés: ZPO, 27, 29, 63, 64, 68, 71, 73, 85, 179, 182, 230, 230a, 239, 240, 243, 260, 261, 275, 417a,

448, 451, 461, 464, 468, 471, 473a, 475, 477, 492, 500, 501, 502, 505, 506, 507, 507a, 507b, 508, 508a,

510, 517, 518, 521a, 527, 528 és 550.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

………………………………………………………………………………………………………

(Megjegyzések: 2a, 29, 115, 117, 118, 119, 224, 502. és 528.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

1. (Megjegyzés: hatálybalépési rendelkezés).

2. (Megjegyzés: hatályon kívül helyezési rendelkezés).

3. (Megjegyzés: a BGB1 I. 140/1997. gyűjtőnovella egyéb cikkelyeinek átmeneti szabályozása).





8. A VI cikkely 1-9 sz., a betű (7a, 27a, 28, 29, 32, 42-44 és 49 §-ok 1 bekezdés JN), 10-12 (51,52 és

56 §-ok JN) és 14 (104 § JN), VII. cikkely 1 és 2 sz. (ZPO 27 és 29 §-ok) 11-18 (ZPO 182, 230,

230a, 239, 240, 243, 260 és 261 §-ok) 24-25 (ZPO 448 és 451 §-ok), 29, 31 és 32 (ZPO 471, 475

és 477 §-ok), 35 (ZPO 501 §), 44 és 45 (ZPO 517 és 518 §-ok) és 49 (ZPO 550 §), VII.I cikkely 1-

3 sz. (EO 38, 54b, 66 §-ok), XII.I cikkely (VersVG 15b §), XV cikkely, 1 sz. (GEG 1962 2 §),

XVII.I cikkely (a szövetségi törvény 1 §-a azon költségek meghatározásáról, amelyeket a kerületi

közigazgatási hatóság által képviselt kiskorúak számára téríteni kell), XXII.I cikkely ( KSchG 14

§) XXVI cikkely 1,3 és 4 sz. (ASGG 9, 38 és 44 §-ok - amennyiben ennek 1 bekezdése nem a ZPO

508 §-ra vonatkozik), XXVII. cikkely, 2 sz. (UVG 1985 32 §) és a XXVII.I cikkely

(jogszolgáltatási törvény, 19 és 22 §-ok) olyan eljárásokra alkalmazandók, amelyekben a

kereseteket vagy az eljárást bevezető indítványokat 1997. december 31. után nyújtották be a

bírósághoz.

9. A VII. cikkely, 4-9 és 27 sz. (ZPO 63, 64, 68, 71, 73, 85 és 464 §-ok) és a XXV cikkely (GGG 31

§) akkor alkalmazandók, ha a költségmentesség engedélyezésére vonatkozó indítványt 1997.

december 31. után nyújtották be.

10. A VII. cikkely ,10 sz., a betű és 19 sz. (ZPO 179 és 275 §-ok) csak 1998 július 1 után

alkalmazandók azokra az eljárásokra, amelyek ezen szövetségi törvény hatályba lépésének idején

már függők.


12. A VII. cikkely, 23 sz. (ZPO 417a §) és 26 (ZPO 461 §), valamint a XXVI cikkely, 10 sz. (ASGG

75 §) akkor alkalmazandók, ha a döntést 1997. december 31. után hirdették ki).

13. A VII. cikkely, 28, 30 és 33 sz. (ZPO 468, 473a és 492 §-ok), a XVII. cikkely, 2sz b betű (RATG

23 § 9 és 10 bekezdések), valamint a 26 cikkely, 2 sz. (ASGG 11a §) akkor alkalmazandók, ha az

elsőfokú döntés időpontja 1997. december 31. utánra esik.

14. A II cikkely, 1-3. sz. (Peren kívüliségi törvény 13,14,14a,14b,16 §-ok), VI cikkely, 9. sz. b és c

betű (JN 49 §, 2. bekezdés, 1 és 1a), VII cikkely 34. és 36-42. sz. (ZPO 500, 502,505-508a), 43 b

betű (ZPO 510 §, 3 bekezdés, harmadik mondat) és 46-48 (ZPO 521a, 527 és 528 §-ok), VIII

cikkely 5. sz. (EO 371 §), XII cikkely 1-4. sz. (GBG 1955 125-127 és 129 §-ok), XXI cikkely

(WEG 1975 26 §), XXII cikkely (WGG 22 §), XXIV cikkely 2. sz. (MRG 37 §), XXVI cikkely 4.

sz. 6 a betű (ASGG 44 §, 1 bekezdés – amennyiben ez a ZPO 508 §-ra vonatkozik), 5-7 (ASGG

45, 46 és 47 §-ok), 27 cikkely 1 sz. (UVG 1985 15 §, 3 bekezdés) és XXIX cikkely (HeizKG 25 §)

akkor alkalmazandók, ha a másodfokú döntés időpontja 1997.december 31. utánra esik.

15. A VII cikkely 43 sz. a betű (ZPO 510 §, 3 bekezdés, második mondat) és a XXVI cikkely 8 sz.

(ASGG 48 §) akkor alkalmazandó, ha a Legfelsőbb Bíróság dátuma 1997. december 31.-re esik.








(Megjegyzések: az RGB1 113/1895 2a, 29, 115, 117,118,119,224, 502 és 528 §-okhoz)

………………………………………………………………………………………………………

4 §

A ZPO 115, 117, 118, 119 §-ok ezen szövetségi törvény szövegváltozatában akkor alkalmazandók,

ha a kihirdetendő döntés időpontja 2004 december 31 utánra esik.

(3) A ZPO 502 és 528 §-ok ezen szövetségi törvény szövegváltozatában olyan eljárásokra

alkalmazandók, amelyekre a JN 49 § ezen szövetségi törvény szövegváltozatában alkalmazandó.

………………………………………………………………………………………………………

33. cikkely

Záró rendelkezések a 3-8, 11. és 27-29. cikkelyekhez

(Megjegyzések: RGBI.113/1895 sz.-hoz)

(1) Ez a szövetségi törvény – amennyiben az egyes cikkelyekből már nem adódna – hatályba lép:

1. A VII cikkely tekintetében (bírósági illetéktörvény): 1-3 sz. (4 §, 2. és 4. bekezdés, a 6a §

megszűnése) és 5-13 (1 postai tarifa 9. megjegyzés 31 §, 2 postai tarifa 6 megjegyzés, 3 postai

tarifa, 6 megjegyzés, 6, 13 és 14 postai tarifa) 2000. június 1-vel, 4. sz. (21 § 4 bekezdés)

2001. január 1-vel.

2. A VIII cikkely tekintetében (bírósági előterjesztési törvény 1962) 2001. január 1-vel;

3. A III cikkely tekintetében (bírósági szervezetről szóló törvény), 4 (polgári perrendtartás), 5

(büntető perrendtartás 1975), 6 (büntetés végrehajtási törvény), 11 (pénzügyi büntetőtörvény),

27 (hulladékgazdálkodási törvény), 28 (környezetvédelmi törvény) és 29 (telekommunikációs

törvény) 2000. június 1-vel.

(2) A GGG 31 § az ezen szövetségi törvény VII cikkelyével, valamint a BGB1 I 106/1999 sz.

szövetségi törvénnyel számszerűen módosított bírósági illeték összegekre alkalmazandó azzal, hogy

a módosított illetékösszegek újra-megállapításának kiindulási alapja az Osztrák Központi

Statisztikai Hivatal által 1994. augusztusára kiadott index szám vonatkozásában nyilvánosságra

hozott 1986. évi fogyasztói árindex.

(3) A VII cikkely 1-3 sz.-ig és 5-13-ig minden olyan iratra és hivatali cselekményre alkalmazandó,

amelynek tekintetében az illetékre támasztott igény 2000. május 31. után kerül megalapozásra.

(4) 2000. december 31 lejártával a Linz, Graz és Innsbruck városokban lévő felső tartományi bíróságok

benyújtási helyei megnyílnak. A Bécsi Felsőtartományi Bíróság benyújtási helye 2001. január 1-i

hatállyal „benyújtási hely” megjelölést kap, és a többi felsőtartományi bíróság benyújtási helyeinek

feladatai vonatkozásában is illetékes. Olyan behajtási, valamint halasztási és hagyatéki eljárások,

amelyek a VIII cikkely hatályba lépésének időpontjában a Linz-i, Graz-i és Innsbruck-i felső

tartományi bíróságok benyújtási helyeinél folynak, ettől az időponttól kezdve a benyújtási hely által

folytatandók le.

………………………………………………………………………………………………………

XXXIV. cikkely


(Megjegyzések: a ZPO 27. és 50.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

(1) (Megjegyzések: az 1-11 bekezdések az EO, RGB1, 79/1896, kényszeregyezségi jogszabály, BGB1

331/1934, a csődjogszabály, RGB1 337/1914 és az igazságügyi tisztviselői törvény, BGB1

560/1985 jogszabályokra vonatkoznak).

(12) A XXXI. Cikkely 1 sz. olyan eljárásokra alkalmazandó, amelyekben a keresetet 1992 február 29

után nyújtották be a bírósághoz. A XXXI cikkely 2 sz. akkor alkalmazandó, ha a jogorvoslatról szóló

döntés időpontja 1992 február 29. utánra esik.

(13) Amennyiben más szövetségi törvényekben vagy rendeletekben olyan rendelkezésekre történik

utalás, amelyeket ezen szövetségi törvény módosít vagy hatályon kívül helyez, az utalás tartalmát ezen

szövetségi törvény megfelelő rendelkezéseiből kapja.

(14) Amennyiben ebben a szövetségi törvényben más szövetségi törvények rendelkezéseire történik

utalás, azokat mindenkor érvényes szövegváltozatukban kell alkalmazni.

(15) Az ezen szövetségi törvény szerinti rendeletek már közzétételét követő naptól kezdve

kibocsáthatók. Ugyanakkor csak ezen szövetségi törvénnyel léphetnek hatályba.



(16) (Megjegyzés: EO, RGB1 79/1896-ra vonatkozik)

………………………………………………………………………………………………………

39. cikkely

Hatálybalépés, záró és átmeneti rendelkezések

(Megjegyzések: az 52, 54, 86a, 92, 461, 465, 467, 468, 469, 473a, 517, 520 és 521a.§-okhoz,

RGBI.113/1895 sz.)

(1) A 16, 20, 26, 27, 37, és 38 cikkelyek (építési jogi törvény FMedG, JN, NO, WEG 2002, ZPO)

amennyiben a következőkben más rendelkezés nincs, 2011 május 1-el lépnek hatályba.

(2) A 21 cikkely 2-4 sz. (GebAG 20, 39 és 64 §) és a 38 cikkely 2 sz. b és c betű (ZPO 54 § 1a

bekezdés utolsó előtti és utolsó mondat) 2011. július 1-el lépnek hatályba.

(3) A 21 cikkely 1 sz. (GebAG 1 §) 2011. július 1-el lép hatályba.


(4a) A 38 cikkely 1, 3, 5 és 16b sz. (ZPO 52, 86a, 92 és 469 §-ok) 2011 július 1-el lépnek hatályba.

(5)-(7) (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkoznak).

(8) A 26 cikkely 1 sz. (JN 8a §) és 38 cikkely 12-15 sz., 16 sz. a betű és 17-20 sz. (ZPO 461, 465, 467,

468, 469 1 bekezdés, 473a, 517, 520 és 521a §-ok) ezen szövetségi törvény szövegváltozatában akkor

alkalmazandók, ha az elsőfokú döntés időpontja 2011 április 30. utánra esik.


(10) A 38 cikkely 1 sz. (ZPO 52 §) ezen szövetségi törvény szövegváltozatában olyan eljárásokban

alkalmazandó, amelyekben az elsőfokú szóbeli tárgyalás lezárása 2011. június 30. utánra esik.

(10a) A 38 cikkely 2 sz. c betű (ZPO 54 §, 1a bekezdés, utolsó mondat) ezen szövetségi törvény

szövegváltozatában olyan eljárásokban alkalmazandó, amelyekben az elsőfokú szóbeli tárgyalás

lezárása 2010 december 31. utánra esik.

(11) A 38 cikkely 5 sz. (ZPO 92 §) ezen szövetségi törvény szövegváltozatában akkor alkalmazandó,

ha a keresetet 2011. június 30. után nyújtották be a bírósághoz.

(12) A 38 cikkely 3 sz. (ZPO 86a §) ezen szövetségi törvény szövegváltozatában olyan periratokra

alkalmazandó, amelyeket 2011. június 30. után nyújtottak be a bírósághoz.

(13) A 38 cikkely 16 sz. b betű (ZPO 469, § 3 bekezdés) ezen szövetségi törvény szövegváltozatában

akkor alkalmazandó, ha a mulasztási ítélet időpontja 2011 június 30. utánra esik.

………………………………………………………………………………………………………

XLI. cikkely

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések (Megjegyzés: a ZPO-hoz, RGBI.113/1895 sz.)

1. Jelen szövetségi törvény 1989. augusztus 1-vel lép hatályba; amennyiben a következőkben más

nem kerül elrendelésre.

2. Az I. cikkely 1-3. (AGBG 389, 390 és 391.§-ok) olyan ügyekre vonatkozik, amelyek 1989. július

31. után indultak el.

3. Az I. bekezdés 4. sz. (ABGB 970a.§) IV. cikkely (birodalmi kötelező felelősség törvény), XVII.

cikkely (vendéglátói felelősségi törvény), XIX. cikkely (légiközlekedési törvény, XXVI. cikkely

(EKHG) és XXXIII. cikkely (csővezeték törvény) olyan káreseményekre alkalmazandók, amelyek

1989. július 31. után történtek.

4. A II. cikkely 1. sz. (Peren kívüliségi törvény 13-16.§-ok) csak akkor vonatkozik olyan peren kívüli

eljárásokra, ha ezekben a törvényekben a peren kívüli vitákra vonatkozó törvényt alkalmazandónak

nyilvánítják, és ezek a törvények ezen eltérő vagy kiegészítő szabályok egyikét sem tartalmazzák a

Legfelsőbb Bíróságra való hivatkozás szempontjából. Ha az ilyen eljárásokra a Legfelsőbb

Bírósági hivatkozás eltérő vagy kiegészítő szabályai vonatkoznak, akkor, amennyiben ez a

szövetségi törvény módosított törvények figyelembevételét teszi szükségessé, ezeket az eddigi

szövegváltozatban kell alkalmazni.

5. A II. cikkely 1. sz. (Perenkívüliségre vonatkozó törvény 13-16.§-ok) és 6 (Perenkívüliségre

vonatkozó törvény 227 és 232.§-ok), X. cikkely 20-24. sz. (ZPO 488, 500, 500a, 501. és 502.§-ok),

26-30. (ZPO 505-508a.§-ok), 31. a és c. (ZPO 510.§), 33 (ZPO 519.§) és 35-39 (ZPO 521a, 523,

526-528.§-ok), XI. cikkely 2. sz. (EO 83.§) és 3. sz. (EO 239.§), XXIV. cikkely 2-6.sz.(GBG 125-

129.§-ok), XXXVI. cikkely 4. sz.(GGG 25.§), valamint a XXXVII. cikkely 3-5.sz. (ASGG 45-

47.§-ok) akkor alkalmazandók, ha a másodfokú döntés időpontja 1989. december 31. utánra esik.

6. A III. cikkely (zugírászat V.) VI. cikkely 1. sz. (GenG 29.§) és 2. sz. (GenG 87.§), VII. cikkely

(szövetkezeti jegyzék5), VIII. cikkely 1. sz. (vasúti könyvelési törvény), X. cikkely 4-6.sz. (ZPO

199, 200. és 220.§-ok), XI. cikkely 5. sz. (EO 359.§), XIII. cikkely 1. sz. (tiroli földhivatali törvény



X. cikkely), amennyiben az a 11.§-ra vonatkozik, XIV. cikkely 1. sz. (Vorarlberg-i földhivatali

törvény IV. cikkely), amennyiben a 11.§-ra vonatkozik, XV. cikkely (felülvizsgálati törvény 11.§),

XVIII. cikkely 3. sz. (ingatlan-megosztási törvény 28.§), XX. cikkely (EV zHGB 6. cikkely 4. sz.

4), XXIII. cikkely (átalakítási törvény 5.§), XXV. cikkely (csekktörvény 67. cikkely) és XXXV.

cikkely ( MRG 20.§) olyan magatartásokra alkalmazandók, amelyeket 1989. július 31. után írtak

elő.

7. Alkalmazni kell olyan eljárásokra, amelyekben a bírósági kereseteket benyújtották

a) 1989. július 31. után az V. cikkely 1. sz. (NotO 5.§), IX. cikkely 1. sz. b. (JN 49.§), 3. (JN

55.§), és 6. (JN 104.§). 10 cikkely 1. sz. (ZPO 27.§), 2. Sz.(ZPO 29.§), 14.sz. (ZPO 451.§), 18.

sz. (ZPO 465.§) és 34. sz. (ZPO 520.§), XI. cikkely 1. sz. (EO 74.§), XXII. cikkely 4. sz.

(AHG 9.§), XXX. cikkely 2. sz. (StEG 8.§), valamint a XXXVI. cikkely 36.§ 5. sz. (GGG

31.§) és 7. sz. (megjegyzések a GGG TP 1, 2, 3 és 4. sz.-hoz;

b) Az 1989. július 30. És 1991. július 1. közötti időszakban a IX: cikkely 2. sz. a. (JN 49, 51. és

52.§-ok) és X. cikkely 3. sz. a. (ZPO 448.§);

c) 1991. június 30. után a XXIX. cikkely 2. sz. (RATG 23.§) és XXXVI. cikkely 6. sz.

(megjegyzések a GGG 1 TP 2. a-hoz);

d) Az 1991. június 30. és 1993. július 1. közötti időszakban a IX. cikkely 2. sz.a. (JN 49, 51. és

52.) és X. cikkely 13. sz.a. (ZPO 448.§);

e) 1993. június 30. után a IX. cikkely 2. sz.c. (JN 49, 51. és 52.§-ok) és X. cikkely 13. sz.c. (ZPO

448.§).

8. A X. cikkely 7. sz. (ZPO 332.§), a XVI. cikkely 1. sz. (KO 116.§), XXII. cikkely 3. sz. (az AHG

8.§ 1. bekezdés 2. mondat tekintetében) és a XXVII. cikkely 1. sz. (GEG 1962 2.§) akkor

alkalmazandók, ha a határozat dátuma, a X. cikkely 3. sz. (ZPO 54.a§), ha a költségről szóló

döntés dátuma 1989. július 31. utánra esik.

9. Ha a másodfokú döntés dátuma 1989. december 31. utánra, de 1994. július 1. előttre esik, ha a

törvényes tartás mértékének meghatározása a Legfelsőbb Bíróság feladata lenne, annak

megítélésénél, hogy a döntés olyan jogi kérdés megoldásától függ-e, amelynek a jogi egység,

jogbiztonság vagy jogi fejlődés szempontjából nagy jelentősége van (peren kívüliségi törvény 14.§

1. bekezdés, ZPO 502.§ 1. bekezdés a II. cikkely 1.sz. és a X. cikkely 24.sz. szövegváltozatában),

nem esik latba a Legfelsőbb Bíróság jogi állásfoglalásának hiánya, fontos viszont, hogy a

másodfokú bíróság egy másodfokú bíróság olyan, nem több, mint három éves döntésétől eltér,

amelyet nyilvánosságra hoztak vagy a másodfokú bíróság vagy a jogorvoslatot benyújtó felsorolt.

10. A X. cikkely 10. sz. (ZPO 415.§) és 11. sz. (ZPO 417.§), XXII. cikkely 1.sz. (AHG 1.§), 2. sz.

(AHG 6.§), 3. sz. (AHG 8.§ 1. bekezdés 1. mondat tekintetében) és 5.sz. (AHG 10.§), valamint

XXXVIII. cikkely (rendőrségi jogkör-kártérítési törvény 7.§), akkor alkalmazandók, ha az

elsőfokú szóbeli pertárgyalás 1989. július 31. után lezárult.

11. A X. cikkely 9. sz. (ZPO 414.§), 12. sz. (ZPO 417a.§), 16. sz. (ZPO 459.§), 17. sz. (ZPO 461.§),

19. sz. (ZPO 468.§) és 32. sz. (ZPO 518.§), valamint a XXIX. cikkely 3. sz. (RATG 1 TP), akkor

alkalmazandók, ha a döntést 1989. július 31. után hirdették ki.

12. A X. cikkely 25. sz. (ZPO 503.§), 31. sz.b. (ZPO 510.§) és 40.sz. (ZPO 528a.§) akkor

alkalmazandók, ha a Legfelsőbb Bíróság döntésének dátuma 1989. július 31. utánra esik.

13. A XI. cikkely 4. sz. (EO 251.§) olyan dolgokra alkalmazandók, amelyeket 1989. július 31. után

zálogosítottak el.

14. A XVI. cikkely 2. sz. (KO 169.§) olyan csődeljárásokra és csatlakozó csődeljárásokra

alkalmazandó, amelyeket 1989. július 31. után indítottak el; a csőd újrafelvételének esetében (KO

158.§ 2. bekezdés) az újrafelvételi határozat napja mérvadó.

15. Olyan képviseleti teljesítésekre kell alkalmazni, amelyeket

a.) 1989. július 31. után és 1991. július 1. előtt adtak megbízásba, a XXIX. cikkely 1. sz. a.

(RATG 23.§);

b.) 1991. június 30. és 1993. július 1. között adtak megbízásba, a XXIX. cikkely 1. sz. b. (RATG

23.§);

c.) 1993. június 30. után adtak megbízásba a XXIX. cikkely 1. sz. c. (RATG 23.§).

16. A XXXI. cikkely (GebAG 1975) és a XXXVII. cikkely 1. sz. (ASGG 32.§) és 2. sz. (ASGG 42.§)

minden olyan tevékenység illetékeire alkalmazni kell, amelyek 1989. július 31. után zárultak le.

17. A XXXII. cikkely (végrehajtási és eljárási illeték törvény) olyan hivatali cselekményekre

alkalmazandók, amelyeket 1989. július 31. után foganatosítottak.

18. A XXXVII. cikkely 7. sz. (ASGG77.§) olyan képviseleti cselekményekre alkalmazandó,

amelyeket 1989. július 31. után foganatosítottak.



19. Az eddigi ASGG 93.§ alapján az Osztrák Társadalombiztosítók Szövetsége a szövetségi

igazságügyi miniszternek 1987. évre maradék összeggel nem tartozik, ezzel szemben az 1988. évre

20 millió schilling átalányozott maradék összegeket és az 1989. évre nyitott első évi részletből 70

millió schillinget tartozik fizetni; ezen összegek megfizetése 1989. augusztus 1-én esedékes; az

érintett közigazgatási eljárások újrafelvétele ezen összegből történik.

………………………………………………………………………………………………………

96. cikkely

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

(Megjegyzés: a 27, 29, 199, 200, 220, 332, 440, 448, 448a, 451, 500, 501, 502, 505, 508, 517, 518, 521,

521a. és 528.§-okhoz, RGBI.113/1895 sz.)

1. Ezen fejezet rendelkezései – amennyiben a következők másképp nem rendelkeznek – 2002. január

1-én lépnek hatályba.

2. és 3. (megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik)

4. a 36. cikkely 2. sz. (részvénytörvény 258.§ 1. bekezdés), 39. cikkely (uzsorarendelet) 47. cikkely

(vasúti könyvelési törvény), 50. cikkely (cégjegyzéktörvény), 51. cikkely (szaporítási

gyógyszertörvény), 55. cikkely (korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény), 58.cikkely

(Kereskedelmi Törvénykönyv), 61. cikkely 4. és 5. sz. (kartelltörvény 137.§ 1. bekezdés, 142.§), 69.

cikkely 7. sz. (közjegyzői rendtartás 186.§), 74.cikkely 3. és 4.sz. (termékbiztonsági törvény 1944, 20,

21.§-ok-ok), 75.cikkely 9. sz. (ügyvédi rendtartás 57.§), 80. cikkely 2. sz. (csővezeték törvény 41.§),

81.cikkely (csekktörvény), 83. cikkely 2. sz. (tiroli földhivatali birodalmi törvény, 11.§, 2. bekezdés),

83.cikkely 2. sz. (vorarlbergi földhivatali birodalmi törvény 11.§ 2. bekezdés), valamint 94.cikkely 4-

6.sz. és 10. sz. (ZPO 199.§ 1. bekezdés, 200.§ 1. bekezdés, 220.§ 1. bekezdés, 448a.§ 1.bekezdés)

olyan cselekményekre alkalmazandók, amelyek 2001. december 31. után indultak.

5. A 37. cikkely 1. és 2. sz. (ASGG 42.§ 1. bekezdés 1.sz. 44.§ 2. bekezdés), 49.cikkely 3. sz. (EO 66.§

2. bekezdés), 63.cikkely 6. sz. (KO 138.§ 4. bekezdés), valamint a 94.cikkely 7, 8, 13, 17. és 18. sz.

(ZPO 332.§ 1. és 2. bekezdés, 440.§ 6. bekezdés, 501.§ 1.bekezdés, 517.§ 1.bekezdés, 518.§

3.bekezdés) akkor alkalmazandók, ha az elsőfokú döntés időpontja 2001. december 31. utánra esik.

6. A 37. cikkely 3. sz. (ASGG 46.§ 3. bekezdés 1.sz.), 41.cikkely 1-3.sz. (peren kívüliségi törvény 13.§

2. bekezdés, 14.§ 3, 5. bekezdés, 14a.§ 1. bekezdés), valamint 94.cikkely 12, 14-16. és 21. sz. (ZPO

500.§ 2. bekezdés 1.sz., 502.§ 2.bekezdés, 3.bekezdés és 4. bekezdés, 505.§ 4.bekezdés, 508.§

1.bekezdés, 528.§ 2.bekezdés 1.sz., és 1a.sz.) akkor alkalmazandók, ha a másodfokú döntés időpontja

2001. december 31. utánra esik.

7-12. (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik.)

13.A 49.cikkely 1. és 2. sz. (EO 54b.§ 1. bekezdés 2. sz., 54g.§), 59. (igazságszolgáltatási szabály),

77.cikkely 2,3. és 5. sz. (jogszolgáltatási törvény 17a.§ 2. bekezdés 1. sz., 18.§ 2. bekezdés 1. sz. a. 22.§ 2.

bekezdés 1. sz. b. és 2.sz.a.), valamint 94.cikkely 1, 2, 9. és 11.sz. (ZPO 27.§ 1. bekezdés és 3. bekezdés,

29.§ 1. bekezdés, 448.§ 1. bekezdés, 451.§ 1. bekezdés) olyan eljárásokra alkalmazandók, amelyekben a

keresetet vagy az eljárást bevezető indítványt 2001.december 31. után nyújtották be a bírósághoz.

14-25.(Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik.)

26. A 76.cikkely (RATG), valamint 94.cikkely 3,6,19. és 20.sz. (ZPO 69.§, 220.§ 3. bekezdés, 521.§ 1.

bekezdés, 521a.§ 1. bekezdés) jelen szövetségi törvény kihirdetésének napja után lépnek hatályba. A

76.cikkely (RATG), valamint a ZPO 521. és 521a.§-ok jelen szövetségi törvény szövegváltozata szerint

alkalmazandók, ha a megtámadott döntést ezen időpont után hozták.

27-30. (Megjegyzés: más jogszabályokra vonatkozik.)

© Szerzői jogok fenntartva: 1x1 Fordítóiroda 2013

osztrák polgári perrendtartás

Documents