Polgári eljárásjog I.– A polgári per általános szabályai –

OsztOvits András – PribulA lászló – szAbó iMrE – udvAry sándOr – WOPErA zsuzsA

Polgári eljárásjog I.

lap- és Könyvkiadó Kft.

OsztOvits András – PribulA lászló – szAbó iMrE – udvAry sándOr –

WOPErA zsuzsA

– A polgári per általános szabályai –

szerkesztette:

OsztOvits András

© dr. Osztovits András, 2013© dr. Pribula lászló, 2013

© dr. szabó imre, 2013© dr. udvary sándor, 2013 © dr. Wopera zsuzsa, 2013

© HvG-OrAC lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

Szerzők:

OsztOvits András, tanszékvezető egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem,

Európai Jogi és nemzetközi Jogi tanszék: Keresetindítás és a tárgyalás előkészítése

PribulA lászló, tanszékvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem,

Polgári Eljárásjogi tanszék: A bizonyítás általános szabályai

szAbó iMrE, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem,

Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi tanszék: A polgári peres eljárás alapelvei; A tárgyalás és a határozatok

udvAry sándOr, tanszékvezető egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem,

Polgári Eljárásjogi tanszék: Fő- és mellékszemélyek a perben; A perköltség és kedvezményei

WOPErA zsuzsA, tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem,

Polgári Eljárásjogi tanszék: A polgári perben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele és a bírák kizárása; Joghatóság, hatáskör és illetékesség

Kézirat lezárva: 2013. augusztus 30.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

– elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

isbn 978-963-258-209-2

budapest, 2013A HvG-OrAC lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetőjeFelelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Évaszedés: HvG-OrAC lap- és Könyvkiadó Kft.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

5

TARTALOM

rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

A polgári peres eljárás alapelvei

1. Az alapelvek jellege, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212. Az alapelvek rendszere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213. A peres eljáráshoz köthető általános emberi jogi elvek . . . . . . . . . . . . . . 22 3.1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.2. Az egyenlőség és a diszkrimináció tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.3. A tisztességes eljáráshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.4. A személyes adatok védelméhez való jog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 3.5. A sajtószabadság joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos jogok és elvek . . . . . . 25 4.1. igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján . . . . . . . . . . . . . . . . 26 4.2. A bíróság előtti egyenlőség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4.3. A bírák függetlenségének elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 4.4. A nyilvánosság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 4.5. A közvetlenség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.6. A szóbeliség elve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.7. Az anyanyelv használatához való jog elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.8. Az időszerű ítélkezéshez való jog elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 4.9. A jogorvoslathoz való jog elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365. A polgári peres eljárás sajátos alapelvei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 5.1. A félegyenlőség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 5.2. A jóhiszemű joggyakorlás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.3. rendelkezési elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 5.4. tárgyalási elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 5.5. A szabad bizonyítás elve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 5.6. A percselekmények időszerűségének elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

A polgári perben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele és a bírák kizárása

1. A polgári perben eljáró egyes bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 1.1. A Kúria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 1.2. Az ítélőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 1.3. A törvényszékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 1.4. A járásbíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1.5. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Tartalom6

2. A bíróságok összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554. bírák kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 4.1. Kizárási okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 4.2. A kizárás különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 4.3. A perorvoslat elbírálásából való kizárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 4.4. A kizárási eljárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

Joghatóság, hatáskör és illetékesség

1. A joghatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 1.1. A joghatósági szabályok forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632. Hatáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1. A törvényszék hatáskörébe tartozó ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.2. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek. . . 74 2.3. A hatáskör vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 743. A pertárgy értéke és meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 3.1. A pertárgyérték meghatározásának általános szabálya . . . . . . . . . 75 3.2. nem meghatározható pertárgyérték esetén az illeték számításának szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 3.3. A pertárgyérték meghatározásának különös szabályai . . . . . . . . . 77 3.4. A pertárgyérték számítása és megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 804. A bíróság illetékessége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.1. Az illetékesség fogalma, fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.2. Az általános illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 4.2.1. általános illetékesség természetes személy esetében. . . . . . 82 4.2.2. általános illetékesség jogi személy esetében . . . . . . . . . . . . 83 4.3. A vagylagos illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 4.4. A kizárólagos illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 4.5. A felek által kikötött illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 4.6. Az illetékesség vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 925. Az eljáró bíróság kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 5.1. Az eljáró bíróság kijelölésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 5.2. A kijelölés kérdésében illetékes bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

Fő- és mellékszemélyek a perben

1. A felek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1.1. A fél fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1.1.1. Materiális és processzuális fél-fogalom . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1.1.2. A Pp. fél-fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 1.1.3. Legitimáció – Kereshetőségi jog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 1.2. A felek perképessége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

Tartalom 7

1.2.1. Perbeli jogképesség – Pp. 48. §. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 1.2.1.1. A természetes személyek perbeli jogképessége . . . . 98 1.2.1.2. A szervezetek perbeli jogképessége . . . . . . . . . . . . . 99 1.2.2. Perbeli cselekvőképesség – Pp. 49. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 1.2.3. A perképesség vizsgálata és hiányának jogkövetkezményei 103 1.3. Pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 1.3.1. Egységes pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 1.3.2. Egyszerű pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 1.3.3. A pertársak belső és külső viszonyai – függőség és függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 1.4. változás a felek személyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 1.4.1. változás jogutódlás folytán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 1.4.1.1. Jogutódlás halál esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 1.4.1.2. Jogutódlás élők között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 1.4.1.3. A jogutódlás kizártsága, jogkövetkezménye . . . . . . 108 1.4.1.4. Határozat és jogorvoslat a jogutódlás tárgyában . . . 109 1.4.2. A változás különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 1.4.2.1. Pertárgy igénylése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 1.4.2.2. Elődnevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 1.4.2.3. Új alperes megnevezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 1.4.2.4. Perbelépés a felperes jogán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 1.5. Képviselet a perben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 1.5.1. Fogalma – elhatárolása – előadási képesség . . . . . . . . . . . . . 111 1.5.2. törvényes képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 1.5.2.1. A természetes személyek törvényes képviselete . . . 113 1.5.2.2. szervezetek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . 113 1.5.3. Meghatalmazotti képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 1.5.3.1. Az ügyleti képviseletre vonatkozó általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 1.5.3.2. A meghatalmazó és a meghatalmazható személyek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 1.5.3.3. A meghatalmazás alakisága, hatálya, keletkezése és megszűnése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 1.5.3.4. Az általános meghatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 1.5.3.5. Kötelező jogi képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 1.5.4. Ügygondnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 1.5.5. Ügyvédség – jogtanácsosság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 1.5.5.1. Az ügyvédi státus keletkezése és megszűnése . . . . . 126 1.5.5.2. Ügyvédi működés, ügyvédi megbízás . . . . . . . . . . . 127 1.5.5.3. Az ügyvédség szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1.5.5.4. Jogtanácsosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1.5.5.5. Európai közösségi jogász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

Tartalom8

2. Más perbeli résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 2.1. Az ügyész és más perindításra jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 2.1.1. Az ügyészi perindítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 2.1.1.1. Ügyészi keresetindítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 2.1.1.2. Ügyészi fellépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 2.1.1.3. Az ügyész jogállása – az ügyészi szervezet . . . . . . . 134 2.1.2. Más perindításra jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 2.2. A beavatkozó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 2.2.1. A beavatkozó fogalma, osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 2.2.2. A beavatkozás kezdeményezése, döntés a beavatkozásról . . . 136 2.2.3. A beavatkozó jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 2.2.4. Perbehívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 2.2.5. A beavatkozás különös esetei – tilalmak és engedélyek. . . . 137 2.3. A kiskorú gyermek mint érdekelt a perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 2.4. További szereplők a perben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

A perköltség és kedvezményei

1. bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 1.1. A perköltség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 1.2. A perköltség elemei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 1.2.1. Az eljárási illeték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 1.2.2. A tanúk költségtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 1.2.3. A szakértő díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 1.2.4. A képviselettel kapcsolatban felmerülő költségek . . . . . . . . 145 1.2.4.1. Az ügyvédi képviseletre felszámítható költségek. . . 146 1.2.4.2. A pártfogó ügyvéd díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 1.2.4.3. A jogtanácsos díjazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 1.2.4.4. A személyes eljárás és nem jogi képviselő részvétele esetén felszámítható költségek. . . . . . . . . 1472. A költségek előlegezése és a perköltség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 2.1. A költségek előlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 2.2. A perköltség viselése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 2.2.1. Döntés a perköltség viseléséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 2.2.2. A perköltség viselésének főszabálya és kivételei . . . . . . . . . 150 2.2.2.1. A perköltség viselésének főszabálya . . . . . . . . . . . . 150 2.2.2.2. Kivételek a perköltség viselésének főszabálya alól . . . 1503. Költségkedvezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 3.1. A költségkedvezményekről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 3.2. A költségmentesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 3.2.1. A személyes költségmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 3.2.1.1. A költségmentesség feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 3.2.1.2. A költségmentesség kizártsága. . . . . . . . . . . . . . . . . 156

Tartalom 9

3.2.1.3. A költségmentesség tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 3.2.1.4. A pártfogó ügyvéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 3.2.1.5. A költségmentesség engedélyezése és megvonása. . . 160 3.2.2. tárgyi költségmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 3.3. A költségfeljegyzési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 3.4. Az illetékmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 3.4.1. személyes illetékmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 3.4.2. tárgyi illetékmentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 3.5. Az illetékfeljegyzési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 3.5.1. A személyes illetékfeljegyzési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 3.5.2. tárgyi illetékfeljegyzési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 3.6. A mérsékelt illeték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1694. A perköltség-biztosíték. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 4.1. Fogalma, kötelezettség perköltség-biztosíték adására . . . . . . . . . . 170 4.2. Kivételek a kötelezettség alól, a kérelem határideje . . . . . . . . . . . . 171 4.3. A perköltség-biztosíték összege és letétele, visszaadása vagy leszállítása. Jogkövetkezmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4.4. Jogorvosat a perköltség-biztosíték tárgyában hozott határozat ellen 1725. Külföldiek, uniós polgárok költségkedvezményben való részesítése . . . 173

Keresetindítás és a tárgyalás előkészítése

1. A kereset. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 1.1. A kereset fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 1.2. A kereset elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 1.2.1. A kereset alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 1.2.2. A kereset tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 1.2.3. A kereset tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 1.2.3.1. A marasztalási kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 1.2.3.2. A megállapítási kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 1.2.3.3. A jogalakítási kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 1.2.4. A kereset alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 1.2.5. A kereset címzettje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 1.3. A keresetjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1822. Keresetváltoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 2.1. A keresetváltoztatás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 2.2. A keresetváltoztatás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 2.2.1. A keresetváltoztatás anyagi jogi feltételei. . . . . . . . . . . . . . . 184 2.2.2. A keresetváltoztatás eljárásjogi feltételei az általános szabályok alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 2.2.3. A keresetváltoztatás eljárásjogi feltételei kötelező jogi képviselet esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 2.2.4. A keresetváltoztatás eljárásjogi feltételei kisértékű perekben 185

Tartalom10

3. Keresetkiterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 3.1. A keresetkiterjesztés fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 3.2. A keresetkiterjesztés fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 3.2.1. A tárgyi keresetkiterjesztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 3.2.2. A személyi keresetkiterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1874. Keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 4.1. A keresethalmazat fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 4.2. A látszólagos keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 4.2.1. A látszólagos személyi keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . 188 4.2.2. A látszólagos tárgyi keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 4.2.2.1. vagylagos (alternatív) kereseten alapuló keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 4.2.2.2. Eshetőleges (eventuális) kereseten alapuló keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 4.3. A személyi keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 4.4. A tárgyi keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1895. viszontkereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 5.1. A viszontkereset fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 5.2. A viszontkereset előterjesztésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 5.2.1. A viszontkereset előterjesztésének anyagi jogi feltételei . . . 190 5.2.2. A viszontkereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei az általános szabályok alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 5.2.3. A viszontkereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei kötelező jogi képviselet esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 5.2.4. A viszontkereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei kisértékű perekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1926. A beszámítási kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 6.1. A beszámítási kifogás fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 6.2. A beszámítási kifogás anyagi jogi feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 6.3. A beszámítási kifogás eljárásjogi feltételei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 6.3.1. A beszámítási kifogás általános eljárásjogi feltételei . . . . . . 194 6.3.2. A beszámítási kifogás eljárásjogi feltételei kötelező jogi képviselet esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 6.3.3. A beszámítási kifogás eljárásjogi feltételei kisértékű perekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 6.4. A beszámítás joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1967. A keresetlevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 7.1. A keresetlevél fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 7.2. A keresetlevél tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 7.2.1. Az eljáró bíróság megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 7.2.2. A felek és képviselőik adatai, perbeli pozíciójuk . . . . . . . . . 198 7.2.3. Az érvényesíteni kívánt jog és az annak alapjául szolgáló tények, bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

Tartalom 11

7.2.4. A bíróság hatáskörére és illetékességére utaló adatok . . . . . 200 7.2.5. A bíróság döntésére irányuló határozott kérelem (kereseti kérelem) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 7.2.6. Utalás az esetleges közvetítői eljárásra . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 7.2.7. Elérhetőségi adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 7.3. A keresetlevél mellékletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 7.3.1. Meghatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 7.3.2. A hivatalból vizsgálandó körülményeket igazoló okirat. . . . 203 7.3.3. A per tárgyát érintő okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 7.3.4. Okirati bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 7.4. A keresetlevélre vonatkozó speciális szabályok az egyes különleges eljárásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 7.5. A per előtti kötelező egyeztetés vállalkozások egymás közötti jogvitáiban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 7.6. A keresetlevél benyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 7.6.1. A keresetlevél benyújtásának módja, helye . . . . . . . . . . . . . 205 7.6.2. A kereseti illeték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 7.7. A keresetlevél beadásának joghatásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2078. A keresetlevél vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2089. Hiánypótlási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 9.1. A keresetlevél tartalmának vizsgálata és a szükséges hiánypótlás elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 9.2. A keresetlevél idézés kibocsátás nélküli elutasítása hiánypótlási eljárás nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21010. A keresetlevél áttétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21111. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . 214 11.1. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása kizárt joghatóság miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 11.2. A keresetlevél elutasítása a hatáskör, illetve illetékesség hiánya miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 11.3. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a megelőző eljárás hiánya miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 11.4. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása perfüggőség és ítélt dolog okán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 11.5. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a perbeli jogképesség hiánya miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 11.6. Az idő előtti vagy bírósági úton nem érvényesíthető követelés . . . 222 11.6.1. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása idő előtti követelés miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 11.6.2. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása bírói úton nem érvényesíthető követelés miatt . . . . . . . . . . 222 11.7. A perbeli legitimáció és a kötelező perbenállás . . . . . . . . . . . . . . . 223 11.7.1. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a perbeli legitimáció hiánya miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

Tartalom12

11.7.2. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a kötelezően perbe vonandó személyek hiánya miatt . . . . . 224 11.8. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a keresetindítási határidő elmulasztása miatt . . . . . . . . . . . . . . . . 225 11.9. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a jogi képviselő mulasztása miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 11.10. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a hiánypótlás elmaradása miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 11.11. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása . . . . 22812. A tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22913. A tárgyalás kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23014. idézés a per tárgyalására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23215. A perindítás hatályainak beállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 15.1. A perindítás eljárásjogi hatásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 15.2. A kereset közlésének anyagi jogi hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23316. A szóbeli kereset azonnali tárgyalása. Egyezségi kísérletre idézés. . . . . 234 16.1. szóbeli kereset azonnali tárgyalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 16.2. Egyezségkötésre irányuló eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

A tárgyalás és a határozatok

1. A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 1.1. A tárgyalás fogalma és jelentősége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 1.2. A tárgyalás vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 1.2.1. A tárgyalás rendjének biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 1.2.2. A bírósági iratok kézbesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 1.2.2.1. A kézbesítés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . 241 1.2.2.2. A kézbesítési vélelem és annak megdöntése. . . . . . . 242 1.2.2.3. Kézbesítés külföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 1.2.2.4. Kézbesítési megbízott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 1.2.2.5. Hirdetményi kézbesítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 1.2.3. A mulasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 1.2.3.1. Határidő, határnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 1.2.3.2. A mulasztás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 1.2.3.3. Az igazolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 1.3. A tárgyalás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 1.3.1. A tárgyalás megnyitása, a megidézettek számbavétele . . . . 264 1.3.2. szóváltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 1.3.2.1. A kereset előadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 1.3.2.2. Alperes védekezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 1.3.3. bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 1.3.4. A tárgyalás befejezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 1.3.4.1. A tárgyalás berekesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 1.3.4.2. Határozathozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Tartalom 13

1.4. Elkülönítés, egyesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 1.4.1. Az elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 1.4.2. Az egyesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 1.5. A tárgyalás elhalasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 1.6. A tárgyalás elmulasztása a felek által. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 1.6.1. Az első tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei, a bírósági meghagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1.6.2. A folytatólagos tárgyalás és elmulasztásának jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 1.6.2.1. A folytatólagos tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 1.6.2.2. A folytatólagos tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 1.7. A tárgyalás rendes menetének megakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 1.7.1. A tárgyalás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 1.7.1.1. A tárgyalás felfüggesztésének kötelező esetei . . . . . 282 1.7.1.2. A tárgyalás felfüggesztésének mérlegelhető esetei . . . 284 1.7.1.3. A felfüggesztés joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 1.7.2. Az eljárás szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 1.7.3. Az eljárás félbeszakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 1.7.4. A per megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 1.7.4.1. A per megszüntetése perakadály miatt. . . . . . . . . . . 291 1.7.4.2. A per megszüntetése a tárgyalási szakban felmerült és az érdemi döntést kizáró egyéb körülmények miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 1.7.4.3. A permegszüntető végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2962. A határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 2.1. A bírósági határozatok fogalma és rendszerezése . . . . . . . . . . . . . 297 2.2. A bírósági határozatok meghozatala és közlése . . . . . . . . . . . . . . . 299 2.2.1. A határozat meghozatala. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 2.2.2. A határozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 2.2.2.1. A kihirdetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 2.2.2.2. A kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 2.3. Az ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 2.3.1. Az ítélet fajai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 2.3.2. Az ítélet szerkezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 2.3.2.1. Fejrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 2.3.2.2. Rendelkező rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 2.3.2.3. Fellebbezési záradék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 2.3.2.4. indokolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 2.3.2.5. záró rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2.3.3. Az ítélet tartalmi követelményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 2.3.3.1. törvényesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 2.3.3.2. Megalapozottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

Tartalom14

2.3.3.3. teljesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 2.3.3.4. végrehajthatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.4. A részítélet és a közbenső ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.4.1. A részítélet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.4.2. A közbenső ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 2.5. A végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 2.6. A bírósági határozatok joghatásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2.6.1. A kötőerő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 2.6.2. A jogerő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 2.6.2.1. Az alaki jogerő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 2.6.2.2. Az anyagi jogerő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 2.6.2.3. A jogerő bírói megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 2.7. Az utóper. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 2.8. Az előzetes végrehajthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 2.9. A perbeli egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 2.10. Az ideiglenes intézkedés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 2.11. A határozat kijavítása és kiegészítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 2.11.1. A határozat kijavítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 2.11.2. A határozat kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

A bizonyítás általános szabályai

1. A bizonyítás célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3382. A bizonyítási eljárás szakaszai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 2.1. Első szakasz: a bizonyítás szükségességének megállapítása . . . . . 338 2.2. Második szakasz: a bizonyításra szoruló tények meghatározása . . . 339 2.2.1. A bizonyításra szoruló tények fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . 339 2.2.2. A bizonyításra nem szoruló tények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 2.3. Harmadik szakasz: a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 2.4. Negyedik szakasz: a bizonyítási indítványok előterjesztése . . . . . 343 2.5. Ötödik szakasz: a bizonyítás foganatosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 2.6. Hatodik szakasz: a bizonyítékok értékelése, a tényállás megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3443. bizonyítási eszközök – bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 3.1. A tanúbizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 3.1.1. A tanú fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 3.1.2. A tanúbizonyítás foganatosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 3.1.2.1. A tanúbizonyítás iránti indítvány előterjesztése . . . 346 3.1.2.2. A tanú idézése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 3.1.2.3. A tanú megjelenési kötelezettsége. A mulasztás szankciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 3.1.2.4. A tanú a bíróság előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349

Tartalom 15

3.1.2.4.1. A tanú személyes adatainak rögzítése . . . 349 3.1.2.4.2. A tanú és a felek viszonyának tisztázása. . . 350 3.1.2.4.3. tanúzási akadályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 3.1.2.4.4. A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 3.1.2.4.5. A tanú díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 3.1.2.4.6. A tanúvallomás befejezése . . . . . . . . . . . . 357 3.2. A szakértői bizonyítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 3.2.1. A szakértői bizonyítás szerepe a polgári perben. A szakértő fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 3.2.2. A szakértő típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 3.2.3. A szakértő kirendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 3.2.3.1. Kizárási okok a szakértővel szemben . . . . . . . . . . . . 359 3.2.3.2. A szakértői kirendelő végzés. A bíróság adatközlési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . 361 3.2.4. A szakértő kötelezettségei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 3.2.5. A szakvélemény hiányosságainak kiküszöbölése. . . . . . . . . 362 3.2.6. A peren kívül eljáró szakértő szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 3.2.6.1. A fél által felkért magánszakértő . . . . . . . . . . . . . . . 363 3.2.6.2. A bíróság, közjegyző által nemperes eljárásban kirendelt szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 3.2.7. A szakértő díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 3.3. Az okirati bizonyítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 3.3.1. Az okirat fogalma. Az okiratok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . 364 3.3.2. Az okirati bizonyítás jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 3.3.3. Az okirat bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 3.3.3.1. A fél birtokán kívüli okirat bemutatása . . . . . . . . . . 366 3.3.3.2. A nagy terjedelmű okirat bemutatása. . . . . . . . . . . . 367 3.3.3.3. Eredeti és másolati okirat bemutatása . . . . . . . . . . . 367 3.3.3.4. Nem magyar nyelvű okirat bemutatása . . . . . . . . . . 367 3.3.4. Az okiratok bizonyító ereje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 3.3.4.1. A közokirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 3.3.4.1.1. A közokirat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 3.3.4.1.2. A közokirathoz fűződő bizonyító erő . . . . 368 3.3.4.1.3. A közokirathoz fűződő valódiság vélelme 368 3.3.4.1.4. A közokiratról készült másolat . . . . . . . . . 369 3.3.4.1.5. A külföldön kiállított közokirat . . . . . . . . 369 3.3.4.2. A teljes bizonyító erejű magánokirat . . . . . . . . . . . . 370 3.3.4.2.1. A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 3.3.4.2.2. A teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő bizonyító erő. . . . . . . . . . . . . . . . . 370 3.3.4.2.3. A teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő hamisítatlanság vélelme . . . . . . . . 371

Tartalom16

3.3.4.2.4. A teljes bizonyító erejű magánokiratról készült másolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 3.3.4.2.5. A külföldön kiállított magánokirat. . . . . . 372 3.3.5. Az egyszerű magánokirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 3.4. A szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 3.4.1. A szemle fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 3.4.2. A szemle lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 3.5. Kivételes bizonyítási módok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 3.5.1. Az előzetes bizonyítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 3.5.2. A közvetett bizonyítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 3.5.2.1. bizonyítás megkeresett bíróság által . . . . . . . . . . . . 375 3.5.2.2. bizonyítás kiküldött bíró által . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 3.5.2.3. bizonyítás külföldön. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 3.6. A bizonyítékok értékelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 3.6.1. A bizonyítékok szabad mérlegelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 3.6.2. A passzív perbeli cselekmények szabad mérlegelése . . . . . . 378 3.6.3. A szabad belátás szerinti döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378

17

RövIdíTések Jegyzéke

Bszi. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényBÜsz A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (viii. 1.) iM rendelet eÁR Elektronikus árverési rendszerebtv. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairóleJee Emberi Jogok Európai Egyezménye eütv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényFmhtv. 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásrólGyer. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet He. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény Itv. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényJk Jogtudományi KözlönyJst. 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásrólkigr. 2/1968. (i. 24.) iM rendelet a költségmentesség engedélyezésének alap-

jául szolgáló körülmények igazolásáról kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kmr. A költségmentesség bírósági alkalmazásáról szóló 6/1986. (vi. 26.) iM

rendeletkttv. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényMBvk Magyar bírósági végrehajtói KamaraMJ Magyar JogMt. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Nmjtvr. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.OBH Országos bírósági Hivatalötv. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tör-

vényPp. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi iii. törvényPpn. Pp. novellaPtké. 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatályba-

lépéséről és végrehajtásáról

Rövidítések jegyzéke18

Rpp. a polgári perredtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikkse. a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikkTkr. a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendeletTny. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényÜdr. 32/2003. (viii. 22.) iM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható

ügyvédi költségekrőlÜtv. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényvht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi liii. törvény

19

ELŐSZÓ

tankönyvet írni talán a legnagyobb kihívás minden oktató számára: egyszerre kell ugyanis az adott tárgyat pontosan és alaposan leírnia, di-daktikusan összefoglalnia, másrészt megszerettetnie azt olvasóival. szám-talan kérdés merül fel egy ilyen munka közben, mi kerüljön bele, mi ma-radjon ki a kötetből, mi az, amit a diploma megszerzése érdekében min-denképp tudnia kell minden hallgatónak, és mi az, amit majd azt követően kell elsajátítania.

Mostani tankönyvünket a jogászhallgatóknak szánjuk, akik először talál-koznak a polgári eljárásjoggal, annak jogintézményeivel. Önmérsékletet gyakorolva igyekeztünk azt a minimumot megtalálni, azt az alapot megad-ni, aminek ismerete nélkül nem lehet tovább építkezni. Ebben a nem könnyű feladatban segítségünkre volt a polgári eljárásjog oktatásában eddig eltöltött hosszú éveink tapasztalatai.

Érdemes külön is kiemelni, hogy ez a kötet négy jogi kar (Szeged, Mis-kolc, Debrecen, Károli) oktatóinak összefogásával, közös gondolkodásával, munkájával jött létre. Reményeink szerint ennek végeredménye kedvező visszhangra talál a tankönyv célközönsége, a joghallgatók körében.

budapest, 2013. október

a szerkesztő

21

A POLgÁRI PeRes eLJÁRÁs ALAPeLveI

1. Az alapelvek jellege, tartalma

Egy jogrendszer, egy jogág, a jogszabályok vagy a jogalkalmazás elveiről történe-tileg igazolhatóan régóta tartó vita folyik. Önmagában diszkusszió tárgyát képezi, hogy jogilag hogyan értékelhetőek ezek az elvek. A szóváltás a körül forog, hogy az alapelvek, elvek, miként hatnak a jogalkotásra, illetve a jogalkalmazásra. Kö-telező érvényű előírások, avagy csak elvi tételek, ideológiai követelmények. Egye-sek szerint az alapelvek normatív jellegűek, mert mind a jogalkotás, mind a jogal-kalmazás számára jogértelmező, illetve hézagkitöltő szerepet jelentenek. Mások szerint nincs normatív erejük, csak adott tételes jogi szabály alkalmazásánál je-lenthetnek értelmező szerepet. A jelenlegi perjogtudományi szerzők szerint (ezek között van e fejezet szerzője is), az alapelvek normatív erejűek. A kérdést ugyanis – legalábbis a polgári perjog vonatkozásában – egyértelműen rendezi a Pp. 1. §-a, amely szerint a törvény célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljá-rásban való pártatlan eldöntését „az e fejezetben meghatározott” alapelvek érvé-nyesítésével biztosítsa. Az alapelveknek érvényesülniük kell az eljárás teljes folya-matában, érvényre jutásukat kell biztosítani az egyes tételes rendelkezéseknek is. Feltétlen alkalmazást kívánnak tehát, de hivatkozási alapul akkor szolgálnak, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amely szerint az adott eljárási cselekményt meg kellene ítélni. Az alapelvek kisegítő, mögöttes rendelkezésekként csak akkor ve-hetők figyelembe, ha konkrét szabály nem áll a jogalkalmazó rendelkezésére (Fő-városi Ítélőtábla 3. Kf. 27.331/2010/3. sz. ítélet indokolása).

2. Az alapelvek rendszere

Az alapelveket különböző szempontok szerint lehet csoportosítani. A leginkább elfogadott felfogások szerint, különbséget lehet tenni az alapelvek jogrendszeri hatóköre alapján, annak megfelelően, hogy a jogi szabályozási hierarchiában hol helyezkednek el (legális rendszer). ily módon különböztethetünk általános embe-ri jogi elvek, alkotmányos igazságszolgáltatási alapelvek, illetve sajátos polgári perjogi alapelvek között. Más megközelítésben az alapelvek funkcionális hatóköre alapján beszélnek szervezeti és működési alapelvekről. Egyes szerzők a szerint is különböztetnek az alapelvek között, hogy társadalmi-történeti összehasonlításban honnan eredeztethetők (genetikus rendszer). A továbbiakban a legális rendszert alapul véve tárgyaljuk a kérdést.

A polgári peres eljárás alapelvei22

3. A peres eljáráshoz köthető általános emberi jogi elvek

A magukat jogállamként meghatározó rendszerek szerint vannak olyan általánosan kötelező, minden embert egyaránt megillető alapvető jogelvek (emberi jogok és szabadságok), amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartani, érvényesülésük biztosítása az állam elsőrendű kötelessége (Alaptörvény I. cikk).

A kialakuló polgárosodás idején nyertek teret azok a természetjogi gondolatok, amelyek szerint az embernek vannak olyan alapvető, veleszületett jogai, amelyek annál a ténynél fogva illetik meg, hogy embernek született. E jogokat mindenkivel, még az államhatalommal és végrehajtó hatalommal szemben is szükséges védeni. Ezek a jogok és szabadságok már az amerikai Függetlenségi nyilatkozatban (1776) megfogalmazódtak, majd szinte szó szerint vette át ezeket a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789). Mindezek nyertek megerősítést és kiteljesedést az ENSZ Deklarációban (1966), illetve azt megelőzően az ún. Római Egyezmény-ben (1950).

Az alapjogok kimunkálása leginkább a közjogi dogmatika (alkotmányjog) te-rületére tartozik. általában azokat az elvi tartalmú rendelkezéseket tekintik alap-jogoknak, amelyeket az adott állam legfelsőbb szintű jogszabálya, azaz az Alkot-mány (hazánkban Alaptörvény), vagy az adott állam által kötött nemzetközi egyez-mény tartalmaz. idesorolják azokat a jogokat is, amelyeket az adott állam Alkot-mánybírósága az Alkotmányból, a megkötött nemzetközi egyezményből, illetve a szupranacionális bírói gyakorlatból értelmezéssel levezet. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak azok a jogok, amelyeket az alkotmány (Alaptörvény) tartal-maz. Ezek között találjuk az igazságszolgáltatásra vonatkoztatható alkotmányos alapjogokat is.

Az alkotmányos alapjogokat az Alkotmánybíróság a normakontroll keretében értelmezi és bontja ki, meghatározva az alapjog lényeges tartalmát, funkcióját, más alapjogokhoz való viszonyát, az alapjog biztosítékait és korlátait. Az alapjogok korlátozására csak kényszerítő okból és arányosan kerülhet sor [20/1990. (X. 4.) Ab határozat].

Az alapjogok elfogadottsága szoros összefüggést mutat azzal, hogy a XX. szá-zadi történelem során a modern államok magukat jogállamként definiálták/defini-álják és elfogadják a jog uralmának eszméjét az államszervezet működése felett. A jogállamiság értéktartalmú elemei közé sorolják „a hatalommegosztás, a törvé-nyek primátusa, a jogalkalmazás törvényessége, a jogbiztonság követelménye, a jogvédelem biztosítása és az alapjogok alkotmányi garantálását” [Bencsik András: A közigazgatási bíráskodás helyzete és jövője – az új Alaptörvény tükrében. in: varga norbert (szerk.): Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. sztE áJK, sze-ged, 2013. 35. old.].

A közjogi szempontból meghatározott alapjogok közül a továbbiakban csak azo-kat említjük, amelyeknek igazságszolgáltatási, polgári perjogi vonatkozása van.

A polgári peres eljárás alapelvei 23

3.1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog

Az Alaptörvény II. cikke szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden em-bernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz…”. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában az emberi életet és méltóságot monista szellemben fogta fel, egymástól elválaszthatatlannak tartva azt. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy „az emberi élet a méltóság nélkül nem hordozná magában az emberi lényeget”. Az emberi méltóságot, mint a személyiség egészének védőjogát tartotta korlátozha-tatlannak, és mint „általános személyiségi jogot”, mint „anyajogot” értelmezte. Olyan jogként, amelyet a bíróságok mindig felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha konkrét jogszabályi hivatkozást nem tudnak megjelölni. Az Alkot-mánybíróság ilyen módszerrel vezette le az emberi méltósághoz való jogból, mint általános személyiségi jogból pl. a perbeli rendelkezési jog elvét [9/1992. (I. 30.) Ab határozat].

3.2. Az egyenlőség és a diszkrimináció tilalma

Az Alaptörvény XV. cikke akként rendelkezik, hogy „(1) A törvény előtt minden-ki egyenlő. […] (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely meg-különböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (4) Magyarország az esély-egyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

Az alapjog lényegét az Alkotmánybíróság akként határozta meg, hogy „A jog-egyenlőség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára” [61/1992. (XI. 20.) AB hat.].

3.3. A tisztességes eljáráshoz való jog

Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint „(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügye-it a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.” Ez az elv mindenfajta eljárásra vonatkozik, amelyben az állam eljáró szervei döntenek. Ugyanakkor ez a jog csak az azt kibontó eljárási törvényekkel összhangban értelmezhető. Szűkíti is az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekez-dése: „[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy [a] perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

A tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amely semmilyen más cél vagy jog érvényesítése érdekében sem korlátozható (pl. akár még az igazság feltárása érdekében sem, lásd: tisztességtelen, jogellenes módon beszerzett bizonyítási esz-köz felhasználásának tilalma). A rendelkezés komplex követelményként foglalja

A polgári peres eljárás alapelvei24

magában a tisztességes eljárás követelményét. Mintegy az állam szervei előtti el-járásokban védőernyőt biztosít a jogait érvényesíteni kívánó polgár számára. Eljá-rási garanciákat és bizonyos nem jogi elemeket is megtestesít. Olyan abszolút jog-ként értelmezendő, amellyel szemben más mérlegelhető jog nem jöhet szóba. Egyes elemei azonban nem tekinthetők abszolútnak, lehetnek megszorítások (korlátozá-sok), az összhatást kell értelmezni [19/2009. AB hat.; 11/2007. AB hat.; 1/2008. AB hat.; 14/2004. AB hat.; 6/1998. AB hat.; 14/2002. AB hat.; 15/2002. AB hat.; 35/2002. AB hat.; 605/D/2006. AB hat.].

A felek számára biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát. Ez a jog azonban nemcsak azt a lehetőséget foglalja magában, hogy a felek kezdeményezhetnek el-járást, de azt is, hogy az eljárásnak aktív alakítói legyenek és ne passzív elszenve-dői. Tehessenek indítványokat, jogi álláspontjaikat kifejthessék [59/1993. (XI. 29.) AB hat]. A jog egyik eljárásjogi garanciája a felek rendelkezési jogának érvénye-sülése a polgári perben. Ugyanakkor uniós jogalkotási követelménynek tekintendő, hogy a bírósághoz forduló fél számára már a perindítás előtt látható legyen az el-járás várható időtartama és költségkihatása. A tisztességes eljárás követelménye magában foglalja a bírói pártatlanságot is (bszi. 3. §). A pártatlan bírói magatartás elsősorban hivatáserkölcsi követelmény, azonban az eljárásjog ennek szervezeti garanciáit igyekszik megteremteni a bírói összeférhetetlenség, együttalkalmazási tilalom, a bíró kizárásának szabályaival. A tisztességes eljárás magában foglalja az eljárási igazságosságot. Ez a felek oldaláról az eljárásbeli jogegyenlőséget je-lenti. A feleknek perbeli pozíciójukhoz mérten azonos súlyú jogokkal és kötele-zettségekkel kell rendelkezni. Lehetőséget kell kapniuk tényelőadásaik megtételé-re, bizonyítási indítványokra, jogi okfejtésekre. Lehetővé kell tenni az iratok meg-tekintését. Amennyiben a felek jogi felkészültségében, képviseleti lehetőségeiben különbség van, az államnak kedvezményeket kell biztosítani a gyengébb fél jog-érvényesítő képességének megkönnyítésére [75/1995. (XII. 21.) AB hat.].

A tisztességes eljárás biztosítását hivatott szolgálni, hogy a bíróságnak a tör-vényben írt feltételek megléte esetén tájékoztatni kell a feleket eljárásbeli jogaikról, illetve kötelezettségeikről [Pp. 3. § (3) bek.].

A „tárgyalás” egy meghatározott emberi tevékenység fogalmát jelenti. imma-nens tartalma, hogy „tárgyalni”, a szó köznapi értelmében is, csak szóban és köz-vetlen, egyidejű jelenlétben lehetséges. További követelmény, hogy a tárgyaló felek értsék egymás nyelvét. Amennyiben ezek a feltételek megvalósulnak, a tárgyalás – legalábbis külsőségeiben – tisztességesnek nevezhető.

ily módon ez az alapjog magában foglalja a közvetlenség, szóbeliség, az anya-nyelv vagy regionális nyelv használatához való jog és a nyilvánosság elvi követel-ményeit is.

3.4. A személyes adatok védelméhez való jog

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez…”. E rendelkezés azzal jár, hogy a polgári perjognak olyan sza-

A polgári peres eljárás alapelvei 25

bályokat kellett kialakítani, amelyek biztosítani képesek, hogy a tanúkat ne érhessék esetleges retorziók a felek részéről, amennyiben vallomásuk hátrányosan érintené őket. Ezért a polgári perben is, a tanú kérheti, hogy személyes adatait kezeljék zártan. Így foglalt állást az Alkotmánybíróság a büntetőeljárás-beli tanú védelemmel kap-csolatosan, s ezek a megállapítások vonatkoznak a polgári perbeli tanú meghallga-tásának körülményeire is. A tanú személyes adatainak ismerete nélkül is a felek a tanúval személyesen is találkoznak a tárgyaláson, kérdéseket intézhetnek a tanúhoz, vallomására észrevételeket tehetnek. Az adatok zárt kezelése mindössze a tanú nevét, lakcímét teszi a felek előtt megismerhetetlenné. Nyilvánvalóan ezeket az adatokat is ismeri az a fél, aki kérte a tanú kihallgatásának elrendelését, továbbá a kihallgatást foganatosító bíróság [104/2010. (VI. 10.) AB hat.].

3.5. A sajtószabadság joga

Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kiala-kulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. A szabad tájékoztatáshoz való jog teszi lehetővé, hogy a bírósági tárgyalásokról sajtótudósítások, filmfelvételek készüljenek. Ugyanakkor e jogot csak másik alapjog, a személyes adatok védel-méhez való jog, a személyiségi jogok sérelme nélkül lehet értelmezni és gyakorol-ni. A polgári perjogban ez a tárgyalási felvételek készítésére vonatkozó szabályo-zásban jelenik meg.

4. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos jogok és elvek

A funkcionális hatókör alapján a második csoportba sorolhatók azok az alkotmá-nyos igazságszolgáltatási alapelvek, amelyek a hatósági eljárások nem mindegyi-kében, azonban mind a polgári, mind a büntető igazságszolgáltatásban egyaránt érvényesülnek. Ezek az elvek kihatnak az igazságszolgáltatás szervezetére és mű-ködésére egyaránt.

Az Alaptörvény XXVIII. cikke több, az igazságszolgáltatás egészére érvényes alapjogról és elvről szól, melyek közül az (1) és a (7) bekezdés vonatkoztatható a polgári igazságszolgáltatásra: „(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény ál-tal felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogor-voslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

Az Alaptörvény 26. cikke szerint „(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tiszt-ségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében le-

A polgári peres eljárás alapelvei26

het elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak poli-tikai tevékenységet. (2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatáro-zottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a har-mincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszo-nya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (3) A Kúria el-nökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők két-harmadának szavazata szükséges.” Az Alaptörvény ezeket az elveket, mint „min-denki jogát” garantálja, ami azt jelenti, hogy az elvek érvényesülésének biztosítá-sát egyben a bíróság feladatává/kötelezettségévé is teszi.

Mindezek a rendelkezések a következő alkotmányos igazságszolgáltatási alap-jogokat jelentik:

4.1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján

Az elv lényege, hogy jogvitás ügyekben a végső szót a bíróság mondja ki. Ez így van azokban az esetekben is, ha a bírósági eljárást megelőzően más szerv vagy hatóság jár el. legpregnánsabb megnyilvánulása ennek, hogy a közigazgatási ha-tározatok felülvizsgálatát kérheti az ügyfél, ha vitatja annak törvényességét. de az alternatív vitarendezési fórumok határozatai is megtámadhatók a bíróság előtt (pl. választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti per).

A bíróságok primátusát bizonyítja az is, hogy abban az esetben, ha a bíróság valamely ügyben megállapítja a hatáskörét vagy annak hiányát, döntése minden más szervre nézve kötelező (Bszi. 6. §).

ugyanakkor a bírósághoz fordulás joga nem korlátlan, vannak alkotmányos ke-retei. Az Alaptörvény szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés]. Ilyen korlátozás a pol-gári perjogban a Pp. 130. §-ába foglalt perakadályok intézménye, melyek fennál-lása kizárja a keresettel való érdembeli foglalkozást.

Érdekes szövegezésbeli eltérést láthatunk azonban a hatályon kívül helyezett Al-kotmány, az Alaptörvény és a bszi. vonatkozó rendelkezései között. Az Alkotmány kimondta, hogy „[A] Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köz-társaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bírósá-gok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják” [Alkotmány 45. § (1) bek.]. Ez a felsorolás teljes volt, tehát minden más szervet kizárt az igazságszolgál-tatás gyakorlásából. Az Alaptörvény ugyanakkor úgy szól, hogy „[A] bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.” [Alaptörvény 25. cikk (1) bek.]. Nyelvtani és logikai értelmezéssel arra juthatunk, hogy a bíróságok más tevékenységet, mint az igazságszolgáltatás nem láthatnak el, ám ezzel még nincs kizárva, hogy más szervek is elláthassanak igazságszolgáltatási tevékenységet. (A szövegezéssel egyébként önmagában ellentmondásban állónak

A polgári peres eljárás alapelvei 27

látszik, hogy a bírósági titkár ún. közvetítői tevékenységet végezhet.) A Bszi. pedig ki is mondja, hogy „Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá tör-vény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el.” (bszi. 1. §).

Úgy tűnik tehát, hogy dogmatikai értelemben a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliuma csorbát szenvedett, azonban ténylegesen arról van szó, hogy a jog-alkotó inkább a bíróságok tevékenységi lehetőségeit szélesítette ki (pl. mediációs eljárás), semmint, hogy az igazságszolgáltatási monopóliumot kívánta volna fel-számolni. Mindössze az Alaptörvény pongyola fogalmazása vetheti fel a szabályo-zási „finomhangolás” szükségét.

4.2. A bíróság előtti egyenlőség elve

Az Alaptörvény tágabb megfogalmazását [„a törvény előtt mindenki egyenlő” – Alaptörvény XV. cikk (1) bek.] a Bszi. az igazságszolgáltatásra konkretizálja („a bíróság előtt mindenki egyenlő” – Bszi. 7. §). Az alapelv magában hordozza, hogy mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak és mindenki ügyében azonos bíróságok járnak el. Egységes bíróság, egységes jog: lényegében a diszk-rimináció tilalmának igazságszolgáltatási érvényesülését jelenti szervezeti és eljá-rási szempontból. Az egységes igazgatást az Országos bírósági Hivatal, az egysé-ges jog alkalmazását, a jogszabályok egységes érvényesülését a Kúria biztosítja. Kivételesen, meghatározott ügyekben különbíróságok is eljárhatnak, illetve más szervek is gyakorolhatnak „igazságszolgáltatásszerű” tevékenységet, azonban ez utóbbiak döntését követően mindig biztosított a bírósághoz fordulás joga [Alaptör-vény 25. cikk (1)–(6) bekezdések].

Az eljárásbeli egyenlőség (ügyfélegyenlőség) megvalósítását jelenti a „fegyve-rek egyenlőségének” biztosítása, amit az egyes eljárásjogoknak kell a szabályozá-sukban biztosítani.

Az alapjog lényegét az Alkotmánybíróság akként határozta meg, hogy a jog-egyenlőség lényege, hogy az állam mint közhatalom s mint jogalkotó köteles egyen-lő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára [61/1992. (XI. 20.) AB hat.].

Ennek az elvnek az érvényesülését biztosítja, hogy a bírósági rendszerben előre meghatározott, objektív kritériumok alapján történik az egyes ügyek elosztása a bíróságokon belül a tárgyaló bírákhoz. Ez biztosítja, hogy a törvényes bíróhoz való joga senkinek ne sérülhessen esetleges igazgatási intézkedéssel. A bszi. akként határozza meg a törvényes bíró fogalmát, hogy „a törvény által rendelt bíró az el-járási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon mű-ködő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró” [Bszi. 8. § (2) bek.]. Ezért alkotmányosan is vitatható volt az a rendelkezés, hogy az illetékes bíróság munkaterhére hivatkozással az ObH elnöke az eljárásra illetékes bíróság helyett, azonos hatáskörű, más bíróságot jelölhetett ki a per lefolytatására [Bszi. 62. § (1) bek. – hatályon kívül helyezte a 2013. évi CXXXI. törvény 16. § a) pontja, hatály-talan 2013. VIII. 1-jétől].

A polgári peres eljárás alapelvei28

4.3. A bírák függetlenségének elve

A bíróságok függetlenségének elve a jogállami működés alapvető tétele. Lényege szerint a bíróságok strukturálisan és működésükben elkülönülnek a jogalkotó és végrehajtó hatalmi rendszertől, ezáltal biztosítható, hogy az egyes ügyekben eljá-ró bírák is meggyőződésük szerint ítélkezhessenek. Az elv érvényesülése garan-tálja a bíróságok „külső” függetlenségét, és biztosítja, hogy megvalósuljon a „bel-ső” függetlenség is, hiszen az adott ügyben eljáró bírót azon bíróság vezetői sem utasíthatják, amely bíróság keretében bírói munkáját végzi.

A bírói függetlenség tétele szervezetileg azt jelenti, hogy a hatalmi ágak meg-osztásának elve alapján az államnak törvényi garanciákat kell biztosítani, hogy a bírói szervezet igazgatásilag is elkülönüljön a törvényhozó és végrehajtó hatalom-tól, illetve az egyes bírákat se lehessen adott ügyben, az ítélkező tevékenységükben utasítani, befolyásolni. E követelményeknek tesznek eleget az Alaptörvény, illetve a Bszi. rendelkezései. Az Alkotmánybíróság határozataiból levezethető követel-mények közül kiemelendő a „független bíróság” követelménye, amely azt jelenti, hogy az állam oldaláról biztosítani kell a jogállam követelményei szerint az igaz-ságszolgáltató hatalom függetlenségét. Ez egyfelől a bíróságok szervezeti függet-lenségét, másfelől az eljáró bíró egyéni függetlenségét jelenti ítélkező tevékenysé-gében. A bírósági szervezetnek a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét bizto-sítja, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról (kine-vezésükről, előmenetelükről, a bírói jogviszony megszüntetéséről, javadalmazá-sukról stb.) sarkalatos törvényben kell rendelkezni [Alaptörvény 25. cikk (7) bek.]. A bírák egyéni, az ítélkező munka során érvényesíteni kívánt függetlenségét, a befolyásmentes ítélkezést biztosítja, hogy a bírót a munkahelyi vezetői sem utasít-hatják, adott ügyet miként tárgyaljon, milyen tartalmú határozatot hozzon. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak [Alaptör-vény 26. cikk (1) bek., Bszi. 3. §, 53/1991. (X. 21.) AB hat., 20/2005. (V. 26.) AB hat., 97/2009. (X. 16.) AB hat.].

Az igazságszolgáltatás igazgatási modelljére vonatkozóan nincsenek nemzetkö-zi standardok. A jogrendszer hasonlóságára tekintettel mintaadó európai államok-ban mára általánossá vált az – összetételében változatos – igazgatási „főtanácsok” felállítása, amelyek hatásköre, a bírósági igazgatásra kifejtett tényleges hatása el-térő. Alapvetően három modell különböztethető meg, s az adott modell vezérelvei szabják meg a „főtanácsnak” a rendszeren belül ellátott feladatait, tényleges súlyát.

Hagyományosnak az ún. „tisztán” külső igazgatási modell tekinthető, amelyben a bírósági igazgatás az igazságügyi tárca feladata, bár „bírói tanácsok” ma már ezen a rendszeren belül is rendelkeznek érdemi feladatokkal, mint a bírák válasz-tása és a fegyelmi ügyekben való döntés (pl. németország).

Az ún. vegyes modellben a bírói főtanács és/vagy a bírói testületek, illetve az igazságügyi kormányzat között oszlik meg az igazgatás. Az ilyen minta alapján szer-veződő igazgatás országonként alig összehasonlítható, rendkívül változatos megol-dásokat követ. Némely országban a tanács feladatköre erősen kötődik az ítélkezés

A polgári peres eljárás alapelvei 29

szakmai jellegű felügyeletéhez, elsősorban a bírói tevékenység ellenőrzésének for-májában (pl. Málta, Belgium), míg máshol elsősorban a költségvetési és adminiszt-ratív kérdésekkel, az igazságszolgáltatás „menedzselésével” foglalkozik (pl. az észak-európai államokban). Esetenként a jogköre irányelvek kidolgozására és az alsóbb bíróságok bíráinak előléptetésére terjed ki (Szlovákia). A feladat jellege nem feltét-lenül igényel a tanácson belül bírói többséget (Svédország), bár inkább ez a jellemző. A tanácsok összetétele sokszínű. Van, ahol a testület vegyes bírói-ügyészi grémium (Belgium); másutt szakszervezeti delegáltak is tagjai (Svédország), vagy a bíróságon nem bíróként dolgozó személyek vesznek részt a munkájában.

A harmadik modellben az igazságügyi főtanácsok a bírósági igazgatás teljes spektrumában irányító szerephez jutnak (Olaszország, spanyolország, Portugália, Franciaország), de az egyes államok között van különbség a grémium súlyát ille-tően. Ez tükröződik a tagok választásának módjában, a tanács hatáskörében, a személyügyi kérdések feletti befolyásukban [97/2009. (X. 16.) AB hat.].

Az egyes bírák ítélkezési függetlenségét biztosítják az összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak is. A bíró

– nem lehet tagja pártnak, politikai tevékenységet nem folytathat,– nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, kor-

mánytag, állami vezető,– tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató munkát

végezhet kereső tevékenységként,– nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, fel-

ügyelőbizottság tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötele-zett vagy korlátlanul felelős tagja,

– nem lehet választottbíró,– a bíróság elnökének, elnökhelyettesének, kollégiumvezetőjének, ill. csoport-

vezetőjének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban, vagy csoportban bíróként nem működhet,

– mentelmi jog illeti,– vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.A minden befolyástól való mentesség azonban lehetetlen, hiszen a bíró is a tár-

sadalmi közösség része. Mint szubjektumra, hatnak a való élet, a gazdasági, tár-sadalmi, kulturális folyamatok. Döntéseit befolyásolhatják előítéletei, környezete. rendkívül fontos az igazságszolgáltatásba vetett bizalom kérdése. van szubjektív és objektív nézőpontja is. A szubjektív képhez tartozik a bíró személyével kapcso-latos társadalmi presztízs kialakítása.

A bírói döntéshozatalnak lényegében két korlátja van: a törvényi alávetettség és a határozat indokolási kötelezettsége. A törvényi alávetettséget erősíti a jogszabá-lyok teleologikus és alkotmányos bírósági értelmezésének követelménye is. Esze-rint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. Az értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő, er-kölcsös és gazdaságos célt szolgálnak (Alaptörvény 28. cikk).

A polgári peres eljárás alapelvei30

Bizonyos jogfilozófiai megfontolásokból az államok törekedtek arra, hogy az ítélkezésben ún. laikus elemek is részt vegyenek, ha csak átmeneti jelleggel is. Ennek két változatát ismerjük. Az egyik az ún. esküdtbíráskodás, a másik az ülnök részvétele. Magyarországon az utóbbinak voltak hagyományai. Az ülnökök nem jogász képzettségű személyek, de a per során a hivatásos bíróval megegyező jogok illetik, kötelezettségek terhelik őket (BH 1999.401.) Elsősorban a tényállás megál-lapításánál lehetnek a hivatásos bíró segítségére. A jelenleg hatályos törvényeink szerint elsősorban a büntetőperekben vesznek részt a bírósági tanácsok munkájá-ban, a polgári igazságszolgáltatás területén a munkaügyi perekben. Polgári ügyek-ben általában egy hivatásos bíró ítélkezik első fokon, míg másodfokon három hi-vatásos bíróból álló tanács jár el [Alaptörvény 27. cikk (1)–(3) bek.].

Komoly politikai és társadalmi vitát váltott ki az Országgyűlésnek az a döntése, amellyel a bírák addigi törvényben megállapított nyugdíjkorhatárát, egyetlen in-tézkedéssel 70 évről 62 évre szállították le. Az intézkedés érintette a megyei elnö-kök kétharmadát, az öt táblabírósági elnök közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria bíráinak harmadát. A törvény indokolása szerint az egységes nyugdíjkor-határ alkalmazása volt a cél. Azonban kivételt jelentett az OBH és a Kúria elnöke, akik 70 éves korukig hivatalban maradhattak. A Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete), az Európai Bíróság és az Emberi Jo-gok Európai bírósága is kifogásolta, hogy az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Kritizálták, hogy az OBH 9 évre megválasztott vezetőjének túl széles ha-tásköröket biztosított a törvény: pl. bírák kinevezése, ügyek áthelyezése. Az utób-bi jogkör a törvényes bíróhoz való jogot is sérti. Az elszámoltatás lehetősége nem biztosított, hiányoznak a széles körű hatalom megfelelő ellensúlyai. A rendelkezést az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. (A döntés nyo-mán a nyugállományba helyezett bíráknak munkaügyi pert kellett kezdeményezni, majd újabb kinevezéssel kerülhettek vissza bírói státusba. Ez kb. 300 főt érinthe-tett.) A döntés leglényegesebb indoka az volt, hogy a jogszabály sérti a bírói füg-getlenség elvének legfőbb garanciáját, ami az Alaptörvényben is benne van: a bí-rákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nem sarkalatos. A XIX. században végbe ment polgári átalakulás a történeti alkot-mány része, a bírói függetlenség elve onnan eredeztethető. Három hónap alatt nem lehet 8 évvel csökkenteni a nyugdíjkorhatárt a függetlenség elvének sérelme nélkül. Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy új korhatár csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlanságá-nak sérelme nélkül vezethető be [33/2012. (VII. 17.) AB hat.].

4.4. A nyilvánosság elve

A nyilvános tárgyalás követelése a polgári kor követelményeként fogalmazódott meg. A nyilvánosság lehetőséget ad arra, hogy a polgárok jelenlétükkel tudják el-