PÁLYÁZAT

a Szolnoki Szakképzési Centrum

Rózsa Imre Középiskolája és Kollégiuma

igazgatói (intézményvezetői) állására

Szolnok, 2020. április 29. Készítette:

Árvai Alíz

tagintézmény-vezető

31

7 Vezetői program

7.1 Nevelési hitvallásom

„Üljünk tehát ünnepet (…) az egyeneslelkűség és az igazság kovásztalanságával”

1Kor 5,6b-8

E röpke két évtized alatt sokat formálódott a nevelésről vallott véleményem. Köszön-

hető ez a körülöttünk egyre gyorsabban változó világnak, valamint annak az egyéni

érési folyamatnak, amelyen jó esetben mindannyian keresztülmegyünk. A formálódás

nem az alapvetések változását jelentik. Azok a pedagógus lét kezdetétől (ha csak a

hivatásra fókuszálok) le vannak rakva az ember személyiségében. Nálam ezek az

alapvetések: a nevelési folyamatok emberközpontú, igazságos, szabad elvű megkö-

zelítési módjai. Ezek azok a fix pontok, amelyek köré a naponta megújuló élmények

új benyomásokként rakódva formálják nézőpontomat. A formálhatóságra nagy ado-

mányként tekintek és tanítványaimat is buzdítom e tulajdonság megszerzésére . Az

én olvasatomban ez a fogalom a világ több aspektusból való szemlélését jelenti. Nyi-

tottságot a saját meglátásaim és mások nézeteinek ütköztetésére, teret adva akár egy

teljesen új igazságnak.

Fontosnak tartom a jelenségek, folyamatok összefüggés-rendszerben való vizs-

gálatát. Érdekes, mennyien gondolják ezt a természettudományok privilégiumának,

noha e szemléletmód bármilyen folyamat vizsgálómódszereként alkalmas. Ez állandó

kíváncsiságot és folytonos továbbképeződést igényel, hiszen mindig van olyan isme-

ret, amelynek hiányában nem látni az összefüggéseket megfelelően.

Bármi is a módszerek eredménye, mindennek az alfája és omegája az ember, akit

meg kell látnunk még a legbonyolultabb összefüggésrendszerben is. Ha az eredmé-

nyek és sikerek utáni vágyban elveszik a humánum, akkor minden törekvésünk kárba

vész. Úgy is mondhatnám, hogy humanitás nélkül öncélú, pillanatnyi villongás minden

tettünk.

32

„Az emberek már nem céget, hanem vezetőt választanak.”

(Forbes-2019.)

7.2 A vezetői szerep formálódása – avagy milyen a jó vezető a 21.század iskolájában?

A vezetői szerep klasszikus kompetenciái közé szoktuk sorolni többek között a szer-

vezést, a folyamatok koordinálását, a döntéshozás képességét, az ellenőrzést, a stra-

tégiaalkotást. Ezek a képességek napjainkra valamelyest átformálódtak.

Az innovatív szervezetekben – így az innovatív iskolában is – megdőlt az a szte-

reotípia, hogy a vezetőnek a cselekvési folyamatokat kell uralni, sokkal inkább a gon-

dolkodási folyamatokat kell vezetni. Vezetőként nem abban vagyok érdekelt, hogy

mások helyett legyek képes szervezni a munkát, hanem abban, hogy irányt adjak egy

munkakörnek. A kollégáimat kell alkalmassá tenni arra, hogy képesek legyenek

szervezni.

Egy innovatív vezető nem az ellenőrzésben, hanem a megelőzésben érdekelt. Te-

hát a cselekvést megelőző gondolkodási folyamatokra helyezem a hangsúlyt. Ez csak

úgy tud hatékony lenni, ha nem a vezető a munka szervezője. Az a törekvésem, hogy

az iskolában olyan folyamat-gazdák dolgozzanak, akik a saját szerepükben képe-

sek, gondolkodó, cselekvő, kommunikáló emberként proaktívak lenni. Az a világ,

hogy van, aki gondolkodik, van, aki cselekszik a szervezetnél, lehet, hogy működőké-

pes, de nem ez a jövő. Sőt, már a jelen sem erről szól.

Egy jól működő szervezet nem a központosítás, hanem a delegálás irányába tart,

tehát ilyen formán mindenki döntéshozó. A kérdés; hogy miben hoz döntéseket? Ne-

kem, mint vezetőnek az az érdekem, hogy minél több olyan folyamat legyen amelyben

alkalmassá és felelőssé teszem a kollégákat. Így az hozza meg a döntést, aki a cse-

levést végzi. A döntés egy innovatív vezetőnél arra korlátozódik, hogy eldönti azt,

hogy ki döntsön.

Vezetőként nem az a fontos, hogy mihez értek, hanem, hogy a kollégáim mihez

értenek. Nem az adja a tevékenységem legitimitását, hogy mindenhez a legjobban

értek, hanem az, hogy körbe veszem magam olyan emberekkel, akik egytől-egyig

jobban értenek ahhoz, amit ők külön-külön csinálnak.

Vezetőként rendelkezem egy vízióval, amely mentén a stratégiaalkotás megva-

lósul. Ezt kizárólagosan vezetői feladatnak gondolom, de ezzel vezetőként nem irá-

nyítok, hanem irányt szabok.

33

Fontos vezetői tulajdonságnak tartom az intuíciót, amelynek egy racionális döntés

mellett is van helye.

7.3 Vezetni vagy irányítani szeretnék? Az irányítás a szervezetre irányuló tevékenység, ahol az irányító a szervezeti kultúrán

kívül helyezkedik el, így megfogalmazva a globális célkitűzéseket. Ellenőrzési, szá-

monkérési funkciója erős.

Ezzel szemben a vezető – aki maga is a közösség, a szervezeti kultúra része

– a humánerőforrást mozgósítja, motiválja a szervezeti célokkal való azonosu-

lásra, illetve a célok közös megvalósítására. Az iskola élén vezető (leadership) felfo-

gással rendelkező pedagógusnak érdemes állni. Ezért fontosnak tartom a „hard skill”-

ek – szakmai tudás – mellett a „soft skill” – pszichológiai és mentális értékek, szemé-

lyiségjegyek – meglétét is a vezetés során. Ilyen tulajdonságok az

empátia,

EQ2

kreativitás,

együttműködő készség,

hatékony kommunikáció,

probléma felismerési és megoldó készség,

konfliktusok hatékony kezelése,

a döntéshozás képessége,

szociális érzékenység,

innovatív szemlélet,

reziliencia,

kapcsolati tőke megléte és hatékony kiaknázása,

önbizalom

Humanitás.

A felsoroltakkal együtt a vezető egyben szellemi vezető is. Az iskola egészének

pedagógiai hitvallását, szemléletét, hangulatát határozza meg.

2 Érzelmi intelligencia: „A legjobb vezetők közös vonása, hogy az átlagosnál magasabb az érzelmi in-telligenciájuk. E nélkül a legképzettebb, legokosabb, legötletesebb emberből sem válhat jó vezető.” (Daniel Goleman)

34

Bár az iskolai szervezet formális szabályozottsága hierarchikus struktúrát foglal

magába, az alá-fölérendeltség (túl)hangsúlyozása nem kedvez a szervezeti kultúrá-

nak. Éppen ezért én az ún. galaxis-vezetési modellt tartom jónak és eredményesnek.

Ebben a modellben a vezető erős partneri szemlélettel rendelkezik a kollégák felé (is),

így mindenki a saját flow-jában tevékenykedhet, a formális hierarchia árnyoldalait nél-

külözve.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a vezető törvényes, jogszabályi keretek között

megkapott formális hatalma vajmi keveset ér a szervezet tagjainak interiorizációja (a

viselkedésformák vagy értékek átvétele, azért történik, mert az egybevág az egyén

saját értékrendszerével) nélkül. Tehát egy egyetértő közösség ereje olyan stabili-

tást teremt, amely elképesztően nagy, profittermelő helyzeti előnyként jelentkezik.

Vezetői koncepcióm fontos eleme a menedzser-szemlélet minél magasabb fokú ér-

vényesítése. Külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy egy több tagintézményből álló,

hatalmas szakképzési centrum részeként a központi erőforrásokból való részesedés

elegendő egy tagintézmény finanszírozásához. Azonban, ha a vezető előveszi kreati-

vitását, kapcsolati tőkéjét, nagy hangsúlyt kaphat; új pályázatok felkutatása, elkészí-

tése, egyes iskolai tevékenységek külső szponzorokkal való támogatása, egyéb forrá-

sok bevonása.

A gazdasági erőforrások menedzselésén túl vezetőként fontosnak tartom a tudás-

menedzsment gyakorlását is. A tudásmenedzsment arra hivatott megoldást találni,

hogy a szervezet tagjaiban meglévő tudás-szakértelem, tapasztalat, képességek, ér-

tékek-miként tehető megismerhetővé a szervezet többi tagja számára, valamint a fel-

tárt tudás hogyan hasznosítható a szervezet fejlődése szempontjából. Ahhoz, hogy a

tudásban rejlő lehetőséget képesek legyünk kiaknázni, a vezető feladata, hogy fel-

mérje, milyen tudás áll rendelkezésre.

Ugyanilyen fontos azzal is tisztában lenni, hogy milyen tudás hiányzik a szervezet-

ből a stratégiai célok megvalósításához. Így a már felismert tudás megosztható, má-

soknak átadható.

Komoly erőforrás-előnynek tartom, ha az így megismert tudást felhasználhat-

nánk az iskola működésében. (pl. okos tábla okos használatához szükséges tudás,

módszertani tárházat fejlesztő tudás megosztása, szakdolgozatok, kutatási témák be-

mutatása, információforrások megosztása, idegen nyelvtudás, stb.)

35

Vezetőként feladatomnak tekinteném olyan fejlesztési programok bevonását,

amelyek még jobban előmozdítják a kooperációt (csapatépítő, konfliktuskezelő, kom-

munikációt támogató programok, önismereti, személyiségfejlesztő tréningek).

A vezető részéről fontos mozzanat az ösztönző rendszer kialakítása, amely

anyagi és nem anyagi részterületekre osztható. Ha utóbbit vizsgáljuk először, akkor a

vezető bátorító, dicsérő attitűdjére kell gondolnunk. Én ezt a mindennapok során is

elengedhetetlennek tartom. Nemcsak a gyerekek, hanem felnőttek esetén is varázs-

erővel bír a dicsérő szó vagy gesztus. Tény, hogy az erkölcsi elismerés mellett fontos

az anyagi ösztönzés is. Egy felmérés szerint az Y-generáció képviselői azért nem oszt-

ják meg tudásukat, mert nincs meg az anyagi motiváció. (Az X-esek közül ez az arány

16%.)

A vezetés során elkerülendőnek tartanám a mikromenedzsment gyakorlatát. A

vezetőnek elegendő és nélkülözhetetlen feladata a stratégiai célok megfogalmazá-

sán túl a szervezet folyamataira való globális rálátás, rendszerben gondolkodás, az

összefüggések felismerése és értelmezése. Az operatív célok szintjén fontos bizalom-

mal támaszkodni a kollégák – nem csak a munkaközösség-vezetők – munkájára.

Ehhez érdemes kompetensnek tekinteni a tantestületet a feladat elvégzéséhez. Annál

is inkább, mert a helyzetbe hozás, a feladatok delegálása a pedagógus motivációs

szintjét erősen növeli. Másfelől így szükségtelenné válik a legkisebb részfeladat ál-

landó vezetői ellenőrzése. (Ahhoz, hogy vezetőként megismerjem a kollégák tudását,

előbb el kell állnom az útjukból.)

A stratégiaalkotás, újragondolás az iskola életének fontos mozzanata. Különö-

sen igaz ez, ha korunkat jellemző, erősen változó gazdasági-társadalmi folyamatokra

gondolunk. A vezetői proaktivitás egy iskola életében megelőzheti a fent említett vál-

tozások elszenvedését. Hiszen a cél nem a túlélés, hanem a gazdasági- társadalmi

igényekhez való sikeres és időbeli alkalmazkodás. Ehhez sokszor el kell hagynunk

korábbi berögződéseinket, a szokásos kliséket; mintegy kilépve addigi komfortzónánk-

ból.

A stratégia folyamatos ellenőrzése, újragondolása a szakgimnáziumok (techniku-

mok) esetében különösen fontos, hiszen megfelelő és piacképes tudással a munka

világában való azonnali elhelyezkedést tehet lehetővé diákjaink számára.

36

7.4 Szervezetfejlesztés A szervezetfejlesztés –külön tudományág lévén- nagyfokú szakértelmet igényel. Nap-

jainkban az iskolavezetőnek sokféle szerepben kell helytállnia, emiatt a szervezetfej-

lesztésben is érdemes jártasságot mutatnia. E tudományág hasonlít a coachinghoz:

mennyire merem feszegetni a határokat? Mennyire állapítok meg a szervezet számára

releváns célokat? Az alacsonyan „belőtt” cél unalmassá teszi a folyamatot, míg a

szervezet határait sokszorosan túlértékelve a jelenlévők frusztrációjához vezethet a

tevékenység. Hogy ez a cél reálisan legyen meghatározva, a szervezet jelenlegi ál-

lapotát kell elsősorban felmérni.

1. szint: E legalacsonyabb szinten a vezető akarata érvényesül, de a többi mun-

katárs is képes azonosulni vele. Gyors, impulzív, flexibilis válaszokat tud adni a

környezet változásaira. A legfontosabb, hogy megjelenik az akarat és az erő,

ami egy apátiában lévő szervezetnél nem jellemző. Magasabb szinteken ezt el

lehet veszíteni! Mottó: Megőrizve meghaladás.

2. szint: A második szinten a szabályok, struktúrák megjelenése a jellemző. Hosz-

szú távú tervek alakulnak ki. A szervezet akkor is tud működni, ha a vezető

aznap nem megy be dolgozni. Kialakult szerepek, státuszok vannak. Nemcsak

a vezetőnek van akarata, hanem a többi dolgozónak is és ezek meg is tudnak

valósulni. Tehát nem csak egy akarat kivitelezője a dolgozó.

3. szint: A komplex gondolkodás szintje. Itt már bonyolult struktúrákat kívülről tu-

dunk szemlélni. A stratégiai gondolkodás megjelenése figyelhető meg. Egyik fő

motívuma a versenyhelyzet, versenytársak felismerése, illetve kezelése. Hang-

súlyossá válik a kreativitás, flexibilitás, valamint a szabad szellemi kapacitások,

amelyek alkotni képesek. (Multinacionális szervezetekre igaz általában.) Az

egyén a képességei mentén tud előre jutni.

4. Szint: A humanisztikus gondolkodás szintje. Új elem a környezetvédelem és a

fenntarthatóság. Win-win-win stratégia: a klasszikus győztes-győztes megol-

dási módhoz társul a természeti erőforrások védelme is. Így egy úgynevezett

fenntartható globalizmus jöhet létre.

5. Szint: Az autonómia és az önszerveződés szintje. Már nemcsak azért megyünk

be a munkahelyre, hogy dolgozzunk, hanem inspirál a pillanat élménye (flow):

jelen tudok-e lenni abban a munkában, amit csinálok? Ez csak azokra a szer-

37

vezetekre igaz, ahol a teljes szívemet bele tudom rakni mintegy hozzáadott ér-

tékként, mert, ha nem így van, akkor minden másféle pillanat megalkuvás.

Ugyanakkor ezen a szinten teljes felelősséget vállal az ember a munkájáért.

Az ilyen jellegű szervezetben a célokat önismeret birtokában lehet megvalósítani.

Az önismeret mentén a munkavállaló ezekre a kérdésekre keresi a választ; „Mi a dol-

gom itt? Hogyan alakulnak a kapcsolataim a többi emberrel? Hol vannak a korlátaim?”

7.4.1 Hol tart a „Rózsa”?

A fenti - szervezetekre jellemző- fejlődési vonalat elemezve, iskolánk már túlhaladta

az első szintet, amelyből a „Megőrizve meghaladás”-t sikeresen át tudtuk örökíteni,

vagyis az erőt és az akaratot a következő szinteken meg tudtuk tartani. Ez a kraft

nélkülözhetetlen a jelenlegi gyors környezeti változásokra adott válaszok kialakításá-

nál is.

A belső szabályok és struktúrák megjelenésén túl, most az egyik legfontosabb tö-

rekvés az új stratégiai gondolkodás, stratégiaalkotás. Az új jogszabályi, törvényi

változások is ezt a változást, váltást szorgalmazzák. Úgy vélem, hogy a szakképzési

törvényben megjelenő önállóság3 kifejezés szintén e stratégiaváltást erősíti. Az önál-

lóság egy szakképzési centrum tagintézményeként a gazdasági szférához közelítő,

piacképes, eladható szolgáltatást jelent – az egész szervezet (szakképzési centrum)

központi törekvései mentén. Itt van igazán szükség arra a komplex gondolkodásra,

ahol a tagintézmény/iskola szintű törekvéseket a kreativitás, valamint az alkotó szel-

lemi kapacitások tovább segítik. Ezt – a saját flow-jában tevékenykedő – csapatot

érdemes kialakítani, támogatni, újabb és újabb ötletekre inspirálni. Magától értetődik,

hogy egy pályakezdő esetén a tettrekészség, az „ide nekem az egész világot!” és az

ezzel együtt járó személyes flow „gyári tartozékok”. A cél, hogy az egész szervezet

számára ez legyen az alapvetés.

Így el is jutottunk a fenntartható globalizmus szintre, vagyis a 3*win megközelítési

módhoz. Biológia szakosként és ezzel együtt aktív környezet- és természetvédőként

joggal állíthatom, hogy a fenntartható fejlődés mentén kialakított életet tartom jónak.

Emiatt minden olyan környezettudatos törekvést támogatok, amely e vezérelv mentén

születik. Nyilván itt nemcsak az epizodikus eseményeknek van helye, sokkal inkább

3 30. § [A szakképző intézmény önállósága] (1) A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.

38

azoknak a motívumoknak, amelyek a szervezet életének rutinjába épülnek be. (a fel-

használt papír mennyiségét radikálisan csökkenteni, csapvíz fogyasztása palackos he-

lyett, energiatakarékosság, megfelelően megválasztott közlekedési mód stb.)

Számomra nem meglepő, hogy – meglátásom szerint – a korábbi kategória-skála leg-

magasabb fokán van a szervezet, vagyis az autonómia és az önszerveződés szintjén.

Hogy alakulhatott ez ki? Egyrészt az elmúlt évek, évtizedek iskolavezetésének köszön-

hetően, másrészt az elhivatott nevelőtestület miatt. A cél innentől az önismeret további

fejlesztése, akár külső tréner, akár belső tudásmegosztás segítségével.

A szervezeti szinteken túl nagy hangsúlyt helyezek a személyes fejlesztésre. A

szervezetben dolgozó személyek esetén is megfigyelhető egy fejlődési vonal, amely-

nek üteme egyénenként más és más lehet.

7.4.2 A személyes szintek:

1. Az egyénnek tudnia kell elvégezni a munkáját.

2. Egy onboarding folyamat veszi kezdetét, amely az új munkavállaló hatékony

integrálását (szervezeti szocializáció) jelenti. Ez a szabályokkal való megismer-

kedés időszaka.

3. Képezem az embert szakmailag, hogy egyre nagyobb értéket tudjon teremteni.

4. A munkavállalót már emberi kapcsolataiban is segítem, amelynek eszköze lehet

akár coaching is. Tanfolyamokra küldöm, ahonnan visszatérve a szervezet

többi résztvevője felé történhet egy tudásátadás. Így a tudás elkezd „keringeni”

a szervezeten belül.

A vezető számára az egyéni fejlődési vonalak személyes beszélgetések során de-

rülhetnek ki. Ebben a tanévben bevezettem a „lyukas órás” beszélgetéséket, ahol

alkalmanként egy kollégával találkoztam. Ez annyiban hasonlít az interjúkészítésre,

hogy előre rögzített kérdések mentén halad a beszélgetés. Ennek hasznosságát nem-

csak személyes benyomásaim, hanem a visszajelzések is alátámasztották.

A következő lépésben személyre szabott javaslatok (kommunikáció, agilitás fej-

lesztése), majd eredmény-feldolgozó „workshop-ok” lehetnek.

A személyes fejlődési vonal segítése azért jó „befektetés” a vezető részéről, mert

ha az ember csoportba kerül, a csoportnak lesz egy közös narratívája. Ezen a közös

nívón kezdenek el dolgozni, amely közvetlen összefüggésbe hozható a szervezet

eredményeivel.

39

7.5 Képzési profil Az iskola fő profilja a szakgimnáziumi (később: technikumi) képzés.

A szakképzés képzési szerkezete jó, igazodik az iskola hagyományaihoz (pl. az

autós, vasutas képzések, ez az iskola brand-je). Egyik fő célunk, hogy logisztikus, vas-

utas képzésben meghatározónak kell lenni a környéken.

Az új szakképzési törvényben bevezetett közlekedés-gépész ágazat miatt szüksé-

ges a vasutas gépész tanműhely kialakítása, valamint a logisztikai kabinet további

fejlesztése.

A vasút területén 13. évfolyamtól vannak tanulószerződések, ezt a logisztikai kép-

zés területén is célszerű lenne megoldani, annak ellenére, hogy a cégek fogadóképes-

sége egyelőre nem túl jó.

Felnőttoktatásban az érettségire felkészítő képzés mellett a Logisztikai techni-

kust szeretnénk meghirdetni.

Az szoftverfejlesztő ágazatunk is sikeresnek mondható, a szak iránt folyamatos

az érdeklődés. Azért is tartjuk nagyon fontosnak ezt az irányvonalat, mert ma nagyon

nagy hiány van informatikusokból. A tanulók modern eszközökkel és felkészült, kor-

szerű ismeretek birtokában lévő tanároktól tanulhatják ezt a szakmát. Nem kis szerepe

van a szaknak abban, hogy iskolánk személyi és tárgyi informatikai infrastruktúrája, a

kor színvonalának megfelelő és példaértékű.

A rendészeti és közszolgálat népszerű, sok fiatal szeretne a rendőr lenni, de

nem hanyagolható el a közszolgálati irány sem, az itt végzettek elsősorban a környék

hivatalaiban tudnak elhelyezkedni.4 Ezt 13-14. évfolyamon mi képezzük, jó szaktaná-

raink vannak, jól tudja helyettesíteni a korábbi ügyintéző titkár képzésünket, amely

akár fiúk számára is vonzó lehet.

Természetesen nemcsak a középszintű végzettség megszerzésére irányuló igé-

nyeket szeretnénk kielégíteni, hanem a tovább tanulni szándékozó tanulóink számára

is perspektívát szeretnénk nyújtani. Így a rendészeti és közszolgálati képzés egyben

a közszolgálati egyetemre való felkészítést is jelenti. A képzés szakmai humánerő-

forrása e tanévben egészült ki néhány magasan képzett, jól felkészült óraadóval, akik

4 7.1 Jelen szakképesítés megszerzésével kormányzati ügykezelői munkakörben a résztvevő mentesül az ügykezelői alapvizsga letétele alól. 7.2. Jelen szakképesítés megszerzése Kormányablak ügyintéző munkakör betöltésére jogosít (Köz-szolgálati ügyintézői képzés Szakmai és Vizsgakövetelményei)

40

egykori és aktív magas rangú, vezető beosztású szakemberek. Így a korábban nálunk

dolgozókkal együtt egy igazán jó rendészeti és közszolgálati szakmai gárda alakult ki.

A gimnáziumi honvédelmi orientáció már a következő tanévtől kiegészíthető Hon-

véd kadét technikus képzés beindításával – Logisztikai technikus szakmairánnyal.

Az iskola, a rendészeti és a logisztikus képzés humán és egyéb erőforrási felhasz-

nálhatók erre, ehhez szeretnénk elérni a HM támogatását.

A fentieken túl hosszú távú stratégiának tekintem (a gazdasági-társadalmi válto-

zásokhoz való alkalmazkodás jegyében) a következő intézkedéseket;

a képzési paletta bővítése

a piacképesség megőrzése

a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozók számának fokozása

a gimnáziumi osztály megőrzése

A gimnázium esetében mindent meg szeretnénk tenni a megmaradásáért (orien-

tációk, nyelvtanulás, sport, nagyobb hozzáadott érték…) A gimnázium Újszász vonat-

kozásában hagyomány, növeli az iskola presztízsét, valamint helyi igény a város ré-

széről. A helyiek, környékbeliek számára vonzó lehetőség.

emelt szintű érettségire való felkészítés fokozása; a felsőoktatási intézmé-

nyekbe való bejutás egyik feltétele lesz a közeljövőben

országos versenyeken való részvétel fokozása

Idegen nyelvi tudásszint emelése; kiemelt jelentőségű feladatnak tartom, mert

egyrészt globalizálódó világunkban immár eszközként és nem célként fogalma-

zódik meg az idegen nyelvek ismeretének birtoklása. Másfelől 2020- tól a felső-

oktatási intézményekbe való bejutás egyik feltétele a B2-es szintű nyelvvizsga.

7.5.1 Beiskolázási marketing

A beiskolázási marketingben az eddigiek mellett nagyobb hangsúlyt szeretnénk fek-

tetni Pest megye dél-keleti részére. Úgy látjuk, hogy egészen Nagykátáig versenyké-

pesek vagyunk. A Tápióság területéről jó az iskola elérhetősége, Nagykátán a Damja-

nich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskolában az Agrárminisztéri-

umhoz tartozó technikus képzések vannak, a Ceglédi SZC Nagykátai Ipari Szakgim-

náziuma és Szakközépiskolájánál az iskola többet, más képzéseket tud ajánlani. Per-

sze Abony és környéke, illetve a Jászság sem hagyható figyelmen kívül.

A képzési kínálatunk piacképes, de a tanuló létszámot növelni szeretnénk. En-

nek érdekében egy állandó, a beiskolázási marketinggel foglalkozó team alakulna,

41

amely hatékonyabban foglalkozna ezzel a feladattal. A nyílt napokat újra gondolva,

kiegészítve, tanulóink látogatást tehetnének volt általános iskolájukban (osztályfőnöki

órán) stb., ahol a friss információk kortársak előadásában hangoznának el. Ennek for-

dított formája lenne az, amikor témanapok, vetélkedők, egyéb rendezvények alkalmá-

val lehetőséget adnánk az érdeklődő általános iskolás tanulóknak az iskolai életünkbe,

valamint a szakmákba való betekintésre.

7.6 További tervek A jól kialakított képzési paletta mellett hasonlóan nagy vonzerőt jelent az iskolához

köthető szabadidős tevékenységek bővítése is. E gondolat mentén tervezzük egy

strandröplabda pálya megépítését. Az ötlet egybecseng Újszász város ilyen irányú

terveivel; a város a látványsportok közül a röplabdát kívánja támogatni egyéb, a cégek

által igénybe vehető adókedvezményekkel is. Nálunk, az iskola területén van rá hely,

viszonylag kevés bekerülési költségű (1 millió Ft körül), valamint „külsősök” is használ-

hatják.

A helyi önkormányzat az iskola melletti korábbi óvóhelyet szabadidős, turisztikai

célra tervezi átalakítani (pl. paintball pálya, légfegyver lőtér), ez jól illeszkedik a ren-

dészeti és katonai képzéseinkhez.

Iskolai rendezvényeinket a város tulajdonát képező mobil színpaddal tehetjük lát-

ványosabbá.

A fentiekhez kapcsolódik a kollégium turisztikai célú hasznosítására vonatkozó

elképzelésünk. Kollégiumunk sportesemények, táborok, esküvők és más rendezvé-

nyek szállásigényét elégítheti ki, valamint teret adhat céges képzéseknek is.

Az iskola regisztrált tehetségpontként is működik. Ennek keretében vesznek

részt tanulóink különböző versenyeken, amelyeken sokan kiválóan teljesítenek. Cé-

lunk, hogy akkreditált tehetségpontként tudjuk e tevékenységet tovább folytatni, va-

lamint lehetőség szerint bővíteni. Ennek egyetlen feltétele a tehetségfejlesztő szak-

vizsgázott pedagógus. Jelenleg ezen a területen folytat tanulmányokat egy kolléga-

nőnk, aki előre láthatólag egy év múlva sikeresen befejezi a képzést. Akkreditált tehet-

ségpontként többek között helyzeti előnyben lennénk pályázatok elbírálásánál.

A korábbi évekhez hasonlóan a továbbiakban még inkább szeretnénk a helyi in-

tézményekkel (általános iskola, városi könyvtár, Kastély Otthon, pedagógiai szakszol-

gálat helyi kirendeltsége) a kapcsolatunkat szorosabbra fűzni. Az élő kapcsolat ki-

alakítása, ápolása a kapcsolati háló bővítésén túl mentális jóllétet is biztosít.

42

Ezen a téren kiemelkedő szerepet tölt be a városvezetéssel való együttműkö-

dés. Hagyomány, hogy az október 23-i, valamint a március 15-i városi megemlékezé-

sen tanulóink adják az ünnepi műsort. Utóbbi alkalomhoz kötődik az 1848/49-es forra-

dalom és szabadságharcra emlékezve a szónokibeszéd-író pályázat, amely keretében

az első helyezett a városi ünnepségen adhatja elő a nyertes pálya művét.

Az idei évben megkezdett lendülettel attraktív rendezvények, vagy akár reklám

szempontjából vonzó helye lehet iskolánknak az iskolai könyvtár. Iskolai könyvtáros

kollégánk számos kiváló ötlettel rendelkezik a megújulás lehetőségéről.

Nem túlzás azt állítani, hogy óriási méretű állományfrissítést végeztünk az idén, amit

sajnálatos módon a kényszerhelyzet félbeszakított. Ez a munka alapozza meg a fej-

lesztés lehetőségét. A számos túlzsúfolt polc felszabadulásával, tágas helyeket, vonzó

diákkuckókat szeretnénk kialakítani, így a zsibongó mellett egy nyugalmas helyet biz-

tosíthatunk diákjainknak pihenésre, tanulásra vagy akár kiscsoportos foglalkozásokra.

E mellett nyílt napok, meghívott előadók, kooperációs módszerek alkalmazásának

megfelelő helyszínévé válhat az iskolai könyvtárunk.

7.7 Nevelőtestület

„Ha jó iskolába jártál, ott azt tanultad meg, hogyan készül a holnapi friss áru.”

Mérő László

Jó iskola = Jó tanárok (+jó vezető)

Az évek során többünk számára is világossá válhatott az a tény, hogy a korsze-

rűen, legújabb technológiával felszerelt iskola-bár nagyon sokat nyom a latban az is-

kolaválasztás során- önmagában nem elegendő a célok sikeres eléréséhez. Kell

hozzá egy szakmai tudásában biztos, de folyamatosan fejlődni kívánó tantestület is.

Amilyen a Rózsa Imre Középiskola tanár csapata. Nevelőtestületünk nemcsak a tan-

anyag „leadását” célozza meg, hanem a tanulók fejlesztését, az egyéni különbségek

figyelembe vételét, a sokféle képesség és intelligencia gondozását.

A tantestületünket – ahogy a helyzetelemzésből korábban már kiderült – több ge-

neráció (baby boomer-ek, X, Y, Z) alkotja, eltérő életfilozófiával, szemlélettel és szük-

ségletekkel. Napjaink gazdasági-társadalmi erőterének talán legkritikusabb pontja a

szervezethez hű, szakmai tudásában biztos munkaerő. Ahhoz, hogy az elköteleződés

megteremtődjön a szervezet felé, a vezetőnek szociális érzékenységgel, empátiával

érdemes a pedagógusok felé fordulni, hiszen a különböző generációk mindegyikének

43

más-más lehet a rövid és középtávú célja. Emiatt a vezetőnek az egyik legfontosabb

feladata, hogy a szervezeti célok mellett segítse a pedagógusok egyéni céljainak

megvalósulását is. Ahhoz, hogy az egyéni célok világossá váljanak a vezető számára,

a pedagógustól információt kell szereznie. Ennek kiváló terepe az őszintén érdeklődő,

nyílt, személyes beszélgetés. Itt kiderülhet, hogy a kollégák „szükséglet-piramisuk”

melyik szintjét szeretnék megvalósítani. A modell említése ellenére nincsenek sémák.

Mindenki egyedi. Ezért az a vezető (jelölt), aki személyiségjegyeiben már eleve hor-

dozza az emberek iránti őszinte érdeklődést, itt mindenképp helyzeti előnyben van.

Ugyanakkor a vezető a szervezet hatékonyságát növeli, ha megismeri, meg akarja

ismerni kollégáit. Ennek jegyében a kollégákkal való személyes beszélgetés már eb-

ben a tanévben is részét képezte vezetői tevékenységemnek. Különösen fontos ez a

mozzanat új munkatárs szervezetbe lépésekor, illetve további, intézményi szocializá-

ciója során. (mentorrendszer kialakítása)

A tantestület az iskola humánerőforrása és egyben a működés egyik nélkülözhe-

tetlen alappillére. Ezért nem mindegy, hogyan gazdálkodunk vele! Itt most nemcsak a

szakos ellátottságra, a tantárgyfelosztásra és a feladatok minél magasabb fokú ellátá-

sára gondolok. Nagy hangsúlyt szeretnék helyezni a szóösszetétel „humán” előtagjára.

A pedagógussal, mint emberrel való törődésre. Ennek van egy szervezeti és egy ve-

zetői habitusból eredő indoka. Napjainkban a munkahelyhez való hűség, a vezetőhöz

való lojalitás egyre kevésbé jellemzi a munkavállalót, a fluktuációnak számos oka le-

het. Ezt megelőzendő az időben feltárt problémákra adott helyes vezetői reakció. A

vezető ezzel kapcsolatos feladatát akár külső tanácsadó tréner (coach) bevonásával

is lehet segíteni. Preventív céllal a coaching technikáját néhány iskolában már sikerrel

alkalmazzák, amelynek eredményeként akár a pedagógus, akár a tanuló kiegyensú-

lyozottabbá válhat céljai elérésében, iskolai tevékenységében.

Hasonlóan eredményes lehet az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módsze-

rének elsajátítása, amelynek tudatos használatával a kommunikáció terén érhetünk el

sikereket.

A tantestületnek kiemelkedő szerepe van abban, hogy a szervezet a célokat sike-

resen és eredményesen elérje. Ezért a stratégia kitűzése után nagyon fontos a meg-

valósulás mikéntje is. Itt szeretném kiemelni azokat a technikákat, amelyek a pedagó-

gus tudástőkéjét hozhatják felszínre; brainstorming, 635-ös módszer, Delphi-módszer,

stb. Ezek akár tantestületi (hatékony értekezletek), akár munkaközösségi, vagy

44

egyéb team megbeszélések során megvalósíthatók és rövid időn belül, konkrét ered-

ményeket, megoldásokat kaphatunk a segítségükkel. A fent említett módszerek a to-

vábbiakban azért rendkívül jelentősek, mert így az a pedagógus kolléga is bevonható

az ötletelésbe, aki egyébként felszólalás keretében nem mondaná el a véleményét.

(Pedig periféria pedagógus nincs!)

Helyes vezetői attitűdnek tartom, hogy kollégáimmal nem rivalizálok. Örülök a jó

ötleteknek, biztatom őket, hogy azokat megvalósítsák, igyekszem megkeresni a meg-

felelő feladathoz a megfelelő embert. Nyitott vagyok minden ötletre, illetve saját ötle-

teimet nem erőltetem, hanem inspirálom az ezt szívesen megvalósító kollégákat

7.8 Tanulók Minden gyerek értékhordozó, „csak” meg kell találni benne és a továbbiakban ezt erő-

síteni. Pedagógusként nap, mint nap azon munkálkodunk, hogy ezek az értékek, erős-

ségek felszínre kerüljenek. Tudjuk, hogy a tanulók tudása úgy válik eredményessé, ha

végső soron a munkaerőpiac aktív részét fogják képezni. Ehhez a befejezett tanulmá-

nyok elengedhetetlenek. A lemorzsolódás csökkentése miatt intézményünkben is

működő mentor-programban számos pedagógus vesz részt. A lemorzsolódás vissza-

szorítását meg lehet támogatni a korábban említett coaching technikákkal (brief

coaching), amelyek szintén az iskolába maradásra ösztönzi a lemorzsolódással ve-

szélyeztetett tanulókat.

Az egyre nagyobb mértékben csökkenő hazai tanulólétszám komoly kihívást jelent

a középfokú oktatás számára. (3. ábra) Csak a leginkább versenyképes, saját magukat

legjobban menedzselni tudó iskolák tudnak fennmaradni. Hatékony és korai életsza-

kaszban elkezdett pályaorientációs munkára van szükség, melynek során egyre ala-

csonyabb évfolyamokat érdemes kell megcéloznunk.

45

3. ábra: A Rózsa Imre Középiskola és Kollégium

tanulói létszámának változásai 2001-2019.

A nyílt- és téma napok alkalmával az iskolai élet és a szakmánk bemutatása mellett

a korai elköteleződés kialakítása a célunk.

Fontosnak tartom, hogy hagyomány teremtő céllal a tanév során (az év vége felé)

legyen egy olyan alkalom, amikor a „Rózsás Legjobbakat” ünnepelnénk a tantestület

tagjaival együtt. Természetesen minden kiemelkedő eredményt megosztanék a többi

tanulóval is a legközelebbi iskolagyűlés keretében.

Az iskolában való munkám során alkalmam volt megismerni a diákok szakmához

való viszonyát, elköteleződésüket, szakmai jártasságukat. Sokan közülük „világmeg-

váltó” lelkesedéssel „szakmáznak” már az iskolapadban. Ezen benyomásaim miatt fo-

galmazódott meg bennem, hogy őket tanulmányaik befejeztével szakmai utánpótlás-

ként vissza kell hozni iskolánkba! A másik idevonatkozó tervünk az ún. szakmai ho-

mokozó megrendezése. Ez a gazdasági szféra mintájára történne. A különböző pro-

jektekben részt vevő tanulók bemutatják tevékenységüket, elért eredményeiket egy-

másnak.

A diákönkormányzat működése ebben a tanévben a helyzetelemzésben említett

alapdokumentumaik létrehozásával szabályossá vált. A DÖK ettől a tanévtől immár

aktívan szerepet vállal az iskolai életben tanulóink nagy örömére. Fontos hiánypótlás

volt ez, hiszen tanulóink véleménynyilvánító, hozzászólási jogát valóban biztosítani

kell azokban a helyzetekben, amikor a jogszabály erre lehetőséget ad. Ennek a törvé-

nyesség megtartásán túl szerepe van az üggyel való azonosulásban is, hiszen, ha

46

bevonjuk őket a döntés kialakításának folyamatába, az elköteleződésük is nagyobb

mértékű lesz.

7.9 Tanítási módszerek A tanár egyénisége semmivel sem pótolható, de a személyes varázst olykor nagysze-

rűen kiegészítheti néhány jól megválasztott tanítási módszer. Pedagógusként birtoká-

ban vagyunk jó néhánynak, azonban van még új a Nap alatt. Az új módszerek elsajá-

tításához, állandó nyitottságra, új inspirációkra, innovatív hozzáállásra van szüksé-

günk. Az sem titok, hogy a XXI. században már nem a „mit?”, hanem a „hogyan ta-

nítsunk?” a fő kérdés.

A másféle módszerek igazi terepe az alternatív (alapítványi) iskolák világa. A

szülők bizalma, igénye egyre nagyobb lesz ezen iskolák iránt, mert jól érzi magát

benne a gyerek, szeret iskolába járni és eredményesen folytatja tanulmányait. A

2019/2020-as tanévre írt munkatervben célul tűzben ki a kapcsolatfelvételt néhány

ilyen jellegű intézménnyel (Rogers, Montessori, Waldorf, AKG, Codecool). Úgy látom

igazi, gyakorlati hasznát, ha a helyszínen tudunk betekinteni ezen intézmények mód-

szereibe. Az egyeztetés megtörtént, a tavaszra tervezett megvalósulás a kialakult jár-

ványügyi helyzet miatt sajnos meghiúsult. Remélem, a következő tanévben sikerül el-

látogatnunk az iskolákba és megismerkedhetünk módszereikkel is.

Projekt-módszer. Csak egy a sok módszer közül – és a hazai oktatási rendszer-

ben a tartalmat tantárgyi rekeszekbe szorító struktúra miatt munkaigényesebb a meg-

valósítása –, mégis egyre nagyobb jelentőséggel bír a XXI. századi oktatás módszer-

tani palettán. Kiemelkedő szerepét a csoportos munkaforma, a tanulók aktív részvé-

tele, valamint a probléma felvetéstől a megoldás ismertetéséig való önálló feladat meg-

oldás adja. Vezetőként szorgalmazom a projekt-módszer minél szélesebb körű hasz-

nálatát – akár a tagintézmények között is –, hiszen a tanulók önálló ismeretszerzésé-

nek leghatékonyabb módja. Jelentőségét tovább fokozza az, hogy a munka világában

oly fontosnak tartott együttműködő készség, szociális érzékenység, önálló probléma-

megoldás, kritikus gondolkodás is fejleszthető általa.

A módszerek megvalósításának egyik eszköze az IKT-eszközök használata.

Nagy hangsúlyt helyeznék arra, hogy mind a pedagógus kollégák, mind a tanulók meg-

felelően tudják ezeket az eszközöket alkalmazni. A tantestület digitális tudását külső

47

és/vagy belső képzéseken bővíteni. Az okos tábla okos használata, digitális oktató-

programok ismerete, használata, készítése ugyanis valóban interaktívvá teheti az

órát.

7.10 Művészetek Napjaink közoktatásában a tantervi szabályozás sajnos kevés lehetőséget ad a művé-

szeti területek (rajz/vizuális kultúra, muzikalitás, hangszer, ének, dráma, festészet) kö-

zépiskolai jelenlétének. A tanítás-tanulás folyamata aránytalanul eltolódott a „fontos”,

gondolkozást igénylő tantárgyak irányába, szinte véglegesen elzárva tanulóinkat a mű-

vészetekkel való megismerkedéstől. Más megközelítésben; a bal agy félteke kognitív

funkcióira nagy terhet teszünk, a jobb agyféltekés kreativitást, intuíciót, konstruk-

ciót pedig száműzzük iskoláinkból. Tesszük ezt annak tudatában, hogy tudjuk, a mű-

vészetekben való elmélyülés fejleszti a kognitív funkciókat! (Azokban az iskolákban,

ahol nagy teret kapnak a készségtárgyak szignifikánsan emelkednek a matematika,

szövegértés eredmények.)

Bár alkalmazott kerettanterveink a művészeteknek csekély teret adnak, mégis fontos-

nak tartanám az iskolában 2002. óta működő citera-együttes tevékenységét más mű-

vészeti irányzatokkal való szakkör jellegű foglalkozás lehetőségével bővíteni. (ének-

kar, tűzzománc-technika, színjátszókör, stb.)

7.11 Tagintézményekkel való kapcsolat A tagintézményi együttműködés számos példáját tapasztalhattam meg már e tanév

során is – továbbképzések, tréningek, szakmai napok, jó gyakorlatok megosztásának

stb. keretében. Vezetői céljaim között szerepelne a kooperáció további kiszélesítése.

Az iskolák – tagintézmények – közötti tapasztalatcsere, szakmai diskurzus, módszer-

tani tudásunk fejlesztéséhez, új, innovatív ötletek birtoklásához vezetne.

A gyerekek – tanulók – közötti együttműködésnek is nagy teret ad(hat), a tagintézmé-

nyek egymás közötti kollaborációja. A kollaboráció módszerében a csoporton belül a

feladatok felosztása jellemző, úgy, hogy a produktum a részek összeillesztésével álljon

össze. Az is elképzelhető, hogy a csoporttagok csak a saját részüket ismerik meg iga-

zán, a másokra jutó részt pedig csak felületesen. A kollaboráció egyik szegmense

(lehet) a problémaalapú tanulás (PBL, problem-based learning). Ebben fontos krité-

rium, hogy a tanulás kiindulási pontja egy valós megoldandó probléma legyen, adott

48

esetben több lehetséges megoldással. A valós problémák általában motiválóan hat-

nak. A módszer célja a tárgyi tudás és emellett számos készség fejlesztése.

Mi a haszna az együttműködésnek?

Azok a tanárok, akik a kollégáikkal való együttműködés újszerűbb formáiban

(például team teaching) vesznek részt, hatékonyabbnak érzik a munkájukat,

mint azok, akik magányosan dolgoznak.

Összehasonlító nemzetközi szociológiai felmérésekből ismert jelenség, mely

szerint a magyar társadalom alapvetően versengő, pedig napjainkban a mun-

kavállalótól elvárt alapkészségek között az együttműködésre való képes-

ség az elsők közt szerepel. Ezért meg kell tanítunk tanulóinknak is ezt a kom-

petenciát!

Az együttműködés során a problémamegoldó készség, a kreativitás, a feladatok

hatékony felosztása mellett fokozódik a benne résztvevők empátiája, valamint

szociális érzékenysége is.

7.12 Fenntarthatóság A téma napjaink globális világproblémáinak rendszerszintű megközelítése. Hogyan

kell használnunk erőforrásainkat ahhoz, hogy az utókor számára is megfelelő minő-

ségben álljanak rendelkezésre?

Kiemelt szerepe miatt a NAT külön részt szentel a fenntartható fejlődésnek, to-

vábbá az intézményi pedagógiai programban is szerepelnie kell a környezeti nevelés-

nek. Mi a fő célja az iskolai tevékenység keretében megvalósuló fenntarthatóságnak?

Az, hogy a Föld szféráiban zajló folyamatok elméleti összefüggéseit a tanulók a gya-

korlatban készség szinten tudják alkalmazni! (Gondolkozz globálisan, cselekedj lo-

kálisan elv!) Ennek jelentős mozzanata, hogy ne csak az aktuális tanévre szóló projekt-

hét keretében jelenjen meg, hanem szemléletformáló hatással a mindennapokat is

jellemezze a környezettudatos magatartás. Az iskolai fenntartható fejlődés kiváló ve-

zérmotívuma az alternatív energiahordozók kiaknázásából nyert technológia (geoter-

mikus fűtési rendszer, napelemek) alkalmazása, melynek segítségével csökkent az

intézmény összes CO2 kibocsátása.

A településsel való partnerség jegyében a fenntarthatóság terén is több lehető-

séget látok egy város-iskola együttműködésre. Az ökológiai szemlélet és környezettu-

datosság szerencsére a város mindennapjait is áthatja. Ezért azt vallom, hogy minden

49

közösen elültetett növény, minden közösen elindított projekt nemcsak trendszerű mar-

keting-fogás, hanem összlakosság szintű hatékony tájékoztatás, tudatformálás is egy-

ben.

A környezettudatosság jegyében az iskola működését több ponton érdemes kiegé-

szíteni. Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül;

Szelektív hulladékgyűjtés – az ömlesztett helyett.

A Sulizsák-programba (Göncölj a Földért!) https://sulizsak.hu való bekapcsoló-

dás; iskolai ruhagyűjtési napok keretében ismerhetik meg a tanulók a textil új-

rahasznosítás lehetőségeit, illetve, hogy mindezért tenni is lehet, nem csak el-

méletben beszélhetünk róla. Ennek kiegészítéseként:

A „fast fashion” ellenes – felhalmozást megszüntető – mozgalomba

http://www.holyduck.hu való aktív (nem kampányszerű) bekapcsolódás. Kap-

csolat kialakítása a Holy Duck blog szerzőjével.

Az iskola területén, környezetében az eddigi növényzet gyarapítása, facseme-

ték ültetése, madárodúk építése, kihelyezése.

A belső terek élő fallal való szeparálása, felosztása.

Passzív-ház konferencia; a településsel együttműködve.

Kapcsolat kialakítása a felsőoktatási intézmények közlekedés-mérnök karaival;

E-autók tervezése, gyártása.

Tematikus évek keretében minden tanév elején a környezetvédelem új és új szeg-

mensét lehetne megcélozni.

A lényeg a szemlélet alakítása, a cselekvés; az ismeretek gyakorlatban történő

alkalmazása; folyamatosan, tehát nem kampányszerűen, „világnapokhoz” kötött

epizodikus felvillanásokkal.

7.13 Digitális tudás 2019. tavaszán a vezetői programom írásakor az intézményi innovációt fő sarokpont-

ként fogalmaztam meg. Több területen látok lehetőséget újításra, amelyek iskolánk

életét még gördülékenyebbé, jobbá tehetik.

Az egyik ilyen a Microsoft Innovatív Iskola, Innovatív Igazgató programja,

amelyre egy alkalommal a weben való szörfölés során bukkantam. A programról rövi-

den Merényi Ádám – a Microsoft Magyarország oktatási üzletágvezetője – szavait idé-

50

zem: „A Microsoft Innovatív Iskola Program 2016-ban indult el azzal a céllal, hogy len-

dületet adjon az oktatási körülmények 21. századivá tételéhez. Az iskolák digitális

transzformációja komplex folyamat, nem oldható meg néhány új laptoppal, tablettel

vagy interaktív táblával. Az átállásnak először fejben kell megtörténnie, a technológia

és a tantárgyi tematika között pedig nem árt egyfajta szimbiózis, az IKT eszközökben

rejlő előnyök maradéktalan kiaknázása érdekében.”

A fejben való átállás, a szemléletmód változása, változtatása tehát a kulcselem.

Az Innovatív Igazgatók Évnyitóján is elhangzott egy már sokunk számára ismert fel-

mérés eredménye, miszerint „ha a vezető nem újító szemléletű, akkor az „alulról”

jövő kezdeményezések az esetek nagy arányában elsorvadnak”. (Szentpétery

Boglárka, a Microsoft Magyarország HR igazgatója)

2019. június 30-ig állítottam össze és továbbítottam egy érdekes pályázati anya-

got, ahol rajtam kívül még 3 kollégát kellett bevonnom. Egy expert tanárt, egy angolul

jól beszélő gyakornokot és a rendszergazdát. Mindnyájunknak külön megírandó része

volt a pályázatban, megadott szempontok segítségével. A sajátomból egy részlet:

„Az alternatív oktatási módszerek híve vagyok, ami egy állami fenntartású intéz-

ményben nagy feladatok elé állíthat, de az esetleges nehézségek ellenére töretlenül

szeretnék ebbe az irányba haladni. A projektek, a kollaboráció, az együttműködés túl-

súlyát szeretném kialakítani, amelyhez a digitalizáció alapvetésként adhat eszközbeli

hátteret. Informatika szakos tanárként elszántan hiszek az intaraktivitás, valamint a

célirányos és megfelelő eszközhasználat erejében. A fő csapásirányok a szemléletfor-

málás és a hatékony problémamegoldás.

Olyan eszközökkel és módszertani tudással szeretném az iskolát és a nevelőtes-

tületet felvértezni, amelynek használatakor nemcsak a tanuló érzi jól magát, de a pe-

dagógus is a személyes flow-jában lubickolhat.

Terveim között szerepel a papír alapú tanulásról a digitálisra való áttérés. E célom

kapcsán nemcsak a technológiai innováció, hanem a fenntarthatóságra való törekvés

is hangsúlyos elem.”

Mind a négyünknek külön időpontokban történik a képzése. Az igazgatókat veze-

tőképző tréningsorozattal készítik fel. A havi egy napos alkalmak közben házi felada-

tainkat a Teams segítségével kapjuk, valamint a kommunikáció is ezen a platformon

valósul meg a csapattagok között. Az év végi nagy feladat egy közös munka lesz,

amely egyben belépési esély a következő évi haladó kurzusra is. Ennek keretében

51

először felmértük a nevelőtestület és a tanulók digitális attitűdjét (Selfie), majd megva-

lósítottunk egy Digitális Fenntarthatóság vetélkedőt.

A vetélkedő végig a Microsoft Teams platformján zajlott. Ez egy olyan felület, ahol

tanulóink eltérő fizikai terekben is tudnak egymással kapcsolatot teremteni, valamint

együttműködni. Kiemelendő, hogy nemcsak a versenynek, hanem az együtt gondol-

kodásnak is jó terepe a felület. E lehetőségeket kiaknázva írta meg lelkes innovatív

tanár csapatunk a vetélkedő dramaturgiáját. A vetélkedőben helyet kapott egy valós

idejű kvíz, ahol a csapatoknak többek között videórészlet alapján kellett helyes vála-

szokra bukkanni, vagy akár alapvető tájékozottságukat bevetve megtalálni a jó alter-

natívát. Ezzel párhuzamosan hat másik tanuló csoport aktuális ökológiai témájú fel-

adatokban mutatta meg kreativitását, ahol a microsoft-os Power Point-ot vagy a Sway-

t használhatták eszközként.

A digitális kompetenciák elmélyítésén túl tanulóink környezettudatos attitűdjét is

erősíteni kívántuk. Olyan területeken kellett megmutatni jártasságukat, amelyek boly-

gónk globális problémái közé sorolhatók. Így szó esett többek között a fosszilis ener-

giahordozók válságáról és az ezeket helyettesítendő alternatív energiaforrásokról, a

túlfogyasztásról, illetve az ezzel kapcsolatos hulladékhegyekről, a nagy távolságokból

utaztatott élelmiszerekről, valamint a környezetszennyezésről. Természetesen a ver-

sengő csapatoktól mindezen problémákra helyben is használható megoldási metódu-

sokat vártunk. Így érvényesült igazán a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

elv.

Újszász város településvezetése erős ökológiai szemlélettel rendelkezik, amely

előkelő helyet foglal el a város jövőképének formálásában. Ezért a vetélkedő bevezető

részét képezte polgármester úr, valamint egy munkatársának videós bejelentkezése.

Az élő kapcsolásban a jelenleg futó és tervezett ökológiai projektekről tettek említést.

Mit és hogyan profitálhat az iskola a program során?

Tanulóinkat a jövő munkaerőpiacára úgy kell felkészítenünk, hogy a kreativitás, az

együttműködés és a kritikus gondolkodás, mint kulcsképességek fejlesztése az okta-

tás fókuszában legyenek. Ezt innovatív oktatási módszertannal, újra gondolt szerepek-

kel és pedagógiai eszközökkel lehet fejleszteni. Ebben segít a Microsoft szellemisége,

valamint ahol szükséges, programokkal és eszközökkel is támogat néhány intézményt.

A program során terveim között szerepel egy „házhoz jön” rendhagyó tanítási min-

tanapra meghívott Innovatív Pedagógus Minecraft, ahol a kollégáim személyesen

52

megtapasztalhatják e másik világ üdeségét. Remélem, nevelő testületünk egészét ma-

gával ragadja az egységes változtatásra, innovációra irányuló tettvágy is.

7.14 Záró gondolatok

„Rossz jel – a munka minőségét illetően –

ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk.”

Esterházy Péter

Vezetői megbízatásom elmúlt közel egy éve sok tapasztalat, új ismeret megszerzésére

adott alkalmat. Jó néhány mozzanat volt, amelyet a közoktatásvezetői képzés, vala-

mint más forrásokból megtanultakból tudtam alkalmazni. Azonban jóval több olyan

helyzet adódott, amikor kollégáim segítségére, hozzáértésére támaszkodhattam. Va-

lahogy úgy, mint, ahogy Neumann János munkatársi-elve szól: Neumann azt szerette,

ha nála okosabb emberek vették körül, mert így volt lehetősége tanulni tőlük. Így válo-

gatta meg munkatársait és munkahelyi környezetét és mindent megtett, hogy ilyen

embereket gyűjtsön maga köré. (Például a Princetoni egyetemen, ahol oktatott, ő szer-

zett Einstennek és Gödelnek jól fizető állást.)

A fenti példára utalva szerencsésnek érzem magam, amiért egy támogató, közös

gondolatok mentén egy cél felé haladó iskolai kollektíva áll mellettem és segíti munká-

mat.

E tanév során számos új ismeretet szereztem az iskola működésével kapcsolat-

ban. Túlzások nélkül állíthatom (amit az év során is többször hangoztattam), hogy min-

den nap hozott valami új mozzanatot, amelynek a mikéntjét meg kellett ismernem.

Tettem ezt vezetőtársaimmal együtt annak a szellemiségében, hogy iskolánk élete

gördülékenyen haladjon előre. A feladatok helyes megvalósítására való törekvésem-

ben mindig számíthattam a Szolnoki SzC központi szervezetének segítségére. Így az

együttműködés egészét megtapasztalhattam, amely úgy gondolom, egy iskola jól mű-

ködéséhez nélkülözhetetlen.

Pályázatom pozitív elbírálása esetén a továbbiakban is a sikeres együttműködés

gondolata mentén kívánom vezetői megbízatásomat megvalósítani. Hagyományaink

megőrzése mellett olyan iskolát létrehozni, amely a gyorsan változó gazdasági kör-

nyezet kihívásaira gyors és eredményes válaszokat tud adni.