1.óra: René Wellek: Az irodalom természete Mi az irodalom? Mi nem irodalom? 1, „Irodalomnak” tekintünk mindent, ami ki van nyomtatva 2, „nagy művek”<---- bármi is a tárgyuk, jelentősnek számítanak „irodalmi formájuk vagy előadásmódjuk miatt” Kritérium: esztétikai érték Legcélszerűbbnek az látszik, ha az „irodalom” kifejezést a művészi azaz „imaginatív” (képzelet alkotta) irodalomra korlátozzuk. „ A választóvonalat mindenekelőtt a nyelv irodalmi, mindennapi és tudományos használata között kell megvonnunk<---Clark Pollack: The nature of literature Az irodalmi nyelv távolról sem csak jelölő funkciójú. Van expresszív oldala is: közvetíti a beszélő vagy az író hangulatát (befolyásolni is akarja) és magatartását. „ A művészi irodalom magvát kétségkívül a hagyományos műfajokban, a lírában, az epikában, és a drámában kell keresnünk.” Amit jelölnek, a fikció, a képzelet világába tartozik. A fiktív közlésnek, s így az irodalom nagy részének nem elengedhetetlen tartozéka a képszerűség. Az irodalmi műalkotás nem egyszerű tárgy, hanem inkább nagyon is komplex, rétegzett jellegű, sokjelentésű és viszonylatú szervezet. A műalkotás korszerű elemzésének komplexebb kérdésekkel kell kezdődnie: a mű létezésmódját és rétegeinek rendszerét kell mindenekelőtt megvizsgálnia. zto 2.óra: Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek Hogyan születik a vers és a regény? „ Nem tudom, hogy születik a vers és a regény. De azt tudom, hogy nem születik”. Nem születik és nem születhet úgy, hogy valaki valamit „meg akar írni”.
