rendszerváltás után

63-tól kezdődik a konszolidáció a rendszerbeni.

Nyugaton, majd a mai történeti politológia használja ezen szavakat1)Puha diktatúra, gulyáskommunizmus, legvidámabb barakkii.

Tekintély-elvű rendszeriii.Autoritárius rendszeriv.

"Aki nincs ellenünk, az velünk van"1)Akik a rendszer jellegét nem kérdőjelezik meg, annak a magánszféra valamely szabadságát meghagyja

2)

Tudatosi)Trabant, hétvégi ház, etc.ii)

A magánembereket a politika szférájától a magánszféra felé irányítjaa)

Nem bántalak, hogyha nem akarsz politikai pályát (valami ilyesmi)i)Konszenzus jön létre a polgár és az államhatalom közöttb)

Nagyon erősen depolitizál a rendszer3)

Újfajta szövetségesi rendszerv.

Kádár-rendszera.

Drasztikusa)(Kultuszt teremt)b)

'561)

Új gazdasági- gazdaságpolitikai célok kitűzésea)

Nem jó év…

Ez '68 tavaszán volti)

Nem mennek olyan értelemben végbe, amelyben terveztékii)

Megtorpedózzákb)

'68-tól kezdve folyamatosan2)

GMKa)

A piacgazdaságra való áttérési)Mind a gazdaságban, mint a szolgáltatásokban változásb)

'70-től gazdasági átalakulás indulása3)

Folyamatosan történtek reformkísérleteki.

Hosszabb reform-kommunista múltb.

Fiatalabb káderek meg szeretnék változtatni a merev struktúráti.

Pozsgay és köre1)Párton belül is vannak körökii.

Bihari Mihály1)87-88-ig fennáll az az elképzelés, hogy a kommunizmus megreformálhatóiii.

Erős reform-kommunista mozgalomc.

ElőzményekI.

Pozsgay vezetésével1)

Újraértékeli az eseményeketa)"forradalmi megmozdulások voltak"b)

Rövid szabadságharcos folyamattá alakul át, amit a magyarok a Szovjetunió ellen vívc)

Megvizsgálja az '56-os eseményeket2)

Múlttal való szembenézés3)Forradalmárok rehabilitálása4)

A személyeket ártatlanul végezték kia)Perek felülvizsgálása5)

Lényeges folyamatot indít el6)

MSZMP KB Történelmi Bizottságai.

Az MSZMP megoszlikii.

Konzervatíva)Grósz Károly az utód1)

Pozsgay Imre visszakerül a vezetői tisztségébe2)

Kádár lemond (visszavonul)iii.

1989. januára.

Lemondanának1)Választások terve2)Munkacsoport alakul a kerekasztal tárgyalások előkészítésére3)

MSZMP KB 2 napos ülései.

Februárb.

Szabadság téren1)

Olyan kívánságok, amelyeket a kommunisták is hirdetteka)Pontokat írnak össze2)

Ellenzék által szervezett 10 ezres megmozdulási.

Márc. 15.c.

Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulásai.Márc. 22.d.

A konzervatívokat kiszorítják a pártból1)MSZMP KB ülései.

Ápr.e.

'56-ról, Nagy Imrérőla)Kádár ekkor mondja el a zavaros beszédét1)

Júliusban meg is hala)Rossz állapotban van2)

Kádárt, a párt elnökét felmentik a tisztségébőli.Májusf.

Rendszerváltás meneteII.

Demokrati-kus

Autoritárius Totalitárius

Pluralista;Szabad választások

Egypártrendszer;Hazafias Népfront: jelölteket állított a választásra, de az MSZMP-t támogatta

Egypártrend-szer,Uralkodóvá-lasztás nincs

Az egyénnek marad valamilyen szabadsága; pluralizmus

A rendszer a magánszféra teljes területét lefedi

Demokratikus szocializmus koncepció

Március 15.: Örök félelem

Ez az az ünnep, amelytől a

rendszer komolyabban félt. Az

ünnep devalválására törekedtek,

azaz összevonták, a Forradalmi

Ifjúsági Nappal (FIN; márc. 15.,

márc. 21., ápr. 4.)

Magyarországi rendszerváltás eseményei2011. március 8.16:06

Rendszerváltás után – 1. lap

Júliusban meg is hala)

Megemlékezés a Hősök terén1)

56-os túlélőka)68-as reformerekb)

Megfogalmazza a szovjet csapatok kivonulását

Orbán első politikai szereplései)Ifjakc)

Találkozóhely:2)

Nagy Imre és társainak újratemetései.

Június 16.g.

NEKA tárgyalásoki.

Jól menedzseltei)Jelentős átmeneti időszakban kormányoza)

Átlép a szocialista pártbab)

Első körben megkapja a szavazatok több, mint 50%-áti)'90-es kormányban még benne vanc)

A korabeli rendszerváltást előkészítő banknak (EBRK) lesz az egyik vezetőjed)

Népszerűen távoziki)A szocialista párt belülről nem engedi visszaii)

Igazán sose tud visszajönnie)

Németh Miklós reform-kommunista kormánya1)

'90 májusáig van kormányon2)Antall-kormány váltja3)

Ekkortól már átmeneti kormány vanii.

Június 13 - szeptember 18.h.

A kelet-németeket kiengedi az országból1)Vasfüggöny leomlásai.

Augusztus végei.

MSZP megalakulásai.Október 7.j.

Ideiglenes köztársasági elnök: Szűrös Mátyás1)Vita: vajon a köztársasági elnököt az új vagy a régi parlament válassza meg2)

Kikiáltják Magyarországon a köztársaságoti.Október 23.k.

A köztársasági elnököt az új parlament válassza-e meg?1)Munkásőrség eltörlése?2)Munkahelyek depolitizálása3)MSZMP vagyon elszámolása4)

"4 igenes népszavazás" - SZDSZ kezdeményezésérei.

MDF nincs benne1)Közös felhívás a négy igen leadásáraii.

Igen 50,1%a)Nem 49,9b)

Közt. Elnök1)

95% igena)Munkahely2)

95% igena)Pártvagyon3)

94% igena)Munkásőrség4)

58% szavazottiii.

November 26.l.

Fentebb a rendszerváltás évét részleteztük ('89)i.

Új tömörülések megalakulásától1)

Kádár ekkor válik meg a főtitkári poszttól (Grósz Károly)a)Kerülnek ki keményvonalasakb)Kerül be a KB-ba a reform-kommunista Pozsgayc)

Az MSZMP országos pártértekezletéig2)

Első szakasz: 1987 nyara - '88 májusai.

NEKA tárgyalások végéig1)Második szakasz: '88 május - '89 szeptember 18.ii.

Lezárja a rendszerváltásta)Első demokratikus önkormányzati választásokb)

'89 szeptember 18. - '90 ősze1)Harmadik szakasziii.

Bihari periodizációjaa.

A rendszerváltás szakaszaiIII.

FIDESZ

Kisgazda Párt

MSZDP

Támogatta még:

"Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelező ígéretével, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk. Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló, megkésett temetéseket." Orbán Viktor

50,10%

95%

95%

94%

Köztársasági elnök

Munkahely

Pártvagyon

Munkásőrség

Igenek


Nem találták meg azokat a személyeket, akikkel összekötötték volna a jelent és a múltat1)MSZDP szavazóit elszívja az MSZP2)

Történelmi pártoknak komoly újjáalakulási problémáik vannaki.

Újonnan alakult pártok Történelmi pártok Utódpártok Kivált pártok

MDF (Magyar Demokrata Fórum)

FKGP (Független Kisgazda Párt)

MSZP (Magyar Szocialista Párt)

MIÉP (Magyar Igazság és Élet Pártja)

SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége)

KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt)

MDMP (Magyar Demokrata Néppárt)

FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége)

MSZDP (Magyar Szociáldemokrata Párt)

a.

Csoportosítás kialakulás szerintI.

Magyar pártok I.2011. március 8.17:07


Magyar Demokrata FórumI.SzDSzII.

1995-től Fidesz - Magyar Polgár Párti.2003-tól Fidesz - Magyar Polgári Szövetségii.

Efelett nem voltak tagjaika)93-ban törlik el ezt a szabálytb)Választói és tagsági bázisa lekorlátoltc)

Korhatár volt (33 vagy 35 év)1)1988 tavaszán alakuli.

(v.ö.: ma)a)Radikálisan antikommunista és egypártrendszer elleni volt1)

Ez a párt mozgott a legjobban2)'98-tól a jobboldal legnagyobb összefogója lett3)'94-'96 között megy végbe a konzervatív fordulat4)

Liberális, majd jobbközép pártii.

Eredeta.

Jogászoki.Közgazdászokii.

Egyetemeken szerveződtek1)A rendszerváltás váltotta ki belőlük a szerveződést2)Bölcsészek, irodalmárok, szociológusok, jogászok3)

Bibó és Rajk szakkollégisták az alapítóiiii.

Orbán Viktor1)Kövér László2)Szájer József3)Áder János4)Stumf István5)Fodor Gábor6)Deutsch Tamás7)

Alapító tagok:iv.

Nagyon sokan tartottak közülük előadást1)Egyfajta utánpótlásnak tekintették a FIDESZ-t2)SZDSZ fiókpártjának tartották a FIDESZ-t3)A programban viszont fokozatosan megjelentek olyan pontok, amik az SZDSZ-t már nem jellemezte

4)

Szorosan kapcsolódott az SZDSZ-hezv.

Politikai elitb.

(v.ö.: ma)1)A kormányzás autoritáriusabb felfogásai.

Az állam szociális felelőssége1)Középrétegek támogatása2)Mind gazdaságban, mind politikában nagyobb beleszólást ad neki3)

Állam szerepének a felfogásaii.

A munkáltatói konfliktusokban a FIDESZ nem foglal állást1)Távol tartja magát a szakszervezeti érdekcsoportoktóliii.

Nemzeti és polgári értékek hangsúlyozásaiv.Demokrácia többségi modelljev.Családok, fiatalok támogatásavi.Jobboldal integrációjára való törekvésvii.

Homogén párta)Sokkal kevesebben vannak azok, akik alternatív platformot ajánlanak1)

Keveset lehet tudni a párton belüli vitákról2)

Pártelnök személyére építviii.

Programjaic.

1998 koalícióban az FKGP-tal és az MDF-feli.2010 koalícióban a KDNP-velii.

Kormányon:d.

'90-ben ellenzéki.

Ekkor mondhatni vesztesen kerül ki1)Szocialista Horn-kormány2)

'94-ben szintén ellenzékii.

MDF meggyengül az FKGP-tal együtta)Ezt a megüresedett helyet célozza meg a pártb)

Elkezd lassan jobboldalra mozdulni1)

Fodor Gábor (1993) átlép az SZDSZ-bea)Többen elhagyják a pártot2)

Új arculatot is szerzetti)Liberális értékek helyett a konzervatív értékeket veszi felii)Polgár szóiii)

'95-ben felveszi a Magyar Polgári Párt neveta)Polgári szövetségeket szervez3)

'94-'96 közötti váltásiii.

FIDESZ+FKGP+MDF1)Konzervatív értékek2)Nemzeti értékek3)

'98-ban kormányra kerüliv.

Történelmee.

Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)III.

Nők, gyesen lévő anyukák nagy

számban szavaztak rájuk.

Liberálisnak definiálja magát, de

már a 90-es évek elején

megjelennek olyan nézetek, amelyek

nem tartoznak ide.

Magyar pártok II.2011. március 29.16:05


Nemzeti értékek3)Polgári értékek4)Keresztény értékek5)

Az a párt irányít, aki többséget szerzetta)Szemben áll a konszenzusos modellen, ahol konstruktív ellenzékkel való együttműködés van

b)

Demokrácia többségi modellje6)

Adóka)Hitelekb)Protekcionista gazdaságpolitikai koncepcióc)

Szemben a nagytőke megerősítéséveli)Középrétegek megerősítését vállalja feld)

Támogató gazdaságpolitika7)

(v.ö.: '48)i)Nyilván ez akkor nem ment volna, hogyha a kis pártok életképesek lettek volnaii)

Felszalámizta a kisebb pártokata)

Nyugaton is elismerikb)

A jobboldal legnagyobb pártja lett8)

Polgári körök szervezése előtérbe kerül1)Felveszi a Szövetség nevet2)Több vezető is elmegy3)Elnök + két alelnök lesz4)

2002-ben választási vereségv.

Szeptemberében kirobbant öszödi beszéd kapcsán a FIDESZ a bajok élére áll és markánsan támadja a koalíciós kormányt

1)2006-os választásokon is vereségvi.

Korábban is tetten érhetőek voltak náluk azok, amiket ma akarnak csinálni és csinálnak is1)Nem szabad elfelejteni, hogy még mindig válság van2)

Az alkotmány bíróság jogkörének bővítését a GDP növekedésében szeretné meghatározni

a)Alkotmány3)

Már a Kádár-korszakból maradt némi örökséga)Hitelek4)

2010-es nyereségvii.

1989 őszén alakuli.

Kb. 30 000 taglétszám1)Vannak népszerű politikusok, de nem tud belőle profitálni2)Csak 33 fő tud bekerülni a parlamentbe3)

Nem túlságosan népszerű ii.

Eredeta.

Kádár-rendszer régi funkcionárius - technokrata elitjei.Reform kommunistákii.KISZ és MSZMP tagokiii.

Szűrös László1)Még négy...2)

Alapító tagokiv.

Politikai elitb.

Egyszerre van jelen1)

Baloldali gazdasági elita)Kialakuló nagyvállalkozókb)

Van egy felső szintű támogatottság2)

Horn Gyulaa)Egyszerű emberek problémáinak a felvállalása, megfogalmazása3)

Az MSZMP a politikai hatalmát egy gazdasági hatalommá konvertáltai)

Pl.: Gyurcsány Ferenc

Ezt a gazdasági hatalmat ismét politikai hatalommá tudta konvertálniii)

Hatalom konverziójaa)Nincs harmóniában a két dolog4)

Gazdasági elit és kisember központú politizálási.

Gyakran több szlogent is épít erre1)Modernizációii.

Pragmatikusiii.Ideológia mentes politikaiv.Jószomszédi kapcsolatokv.Gazdasági stabilitási programokvi.

Konfliktushoz vezet1)Nem lehet a kettőt összeegyeztetni2)Az MSZP és az SZDSZ közti szakításhoz vezet3)

Liberális gazdaságpolitika és jóléti szociáldemokrata ellentétvii.

Programjac.

Gazdasági eliti.Munkavállalókii.

Kb. 38-42%-a a társadalomnaka)Azok az emberek, akik nem tudják, hogy kire szavazzanak1)

Mindegyik választási győzelemnek ez volt a "trükkje"2)

Ingadozó rétegek megnyeréseiii.

Választói bázisad.

1994i.2002ii.2006 (koalícióban 2008 április végéig az SZDSZ-szel)iii.

Kormányone.

Történelemf.

Magyar Szocialista Párt (MSZP)IV.

A FIDESZ népszerűség csökkenéséből a többi párt nem tud profitálni.

Gazdasági elit független a kormányoktól.


Csak 33 ember kerül be a parlamentbe1)1990i.

Csak 1996-ban kerül be1)1993-ban megfigyelőként vesz rész a Szocialista Internationalébanii.

Rá szavaznak a rendszerváltás csalódottjai1)

A kádárizmus biztonságát visszasíróka)Nosztalgia2)

Kétharmados többség az SZDSZ-szel együtta)Abszolút többség3)

Jobban bíztak az MSZP szakértői gárdájábana)Az újonnan alakult pártok gárdájában még nincs akkora szakértelemb)Az MSZP pedig átvehette az MSZMP tapasztalataitc)

Szakértői kormány imázs4)

Ideológia mentesa)Jószomszédi viszonyb)

EU csatlakozás ideje5)

Megszorító intézkedésa)Az államadósság csökkentésére törekszik ezzelb)

Később konfliktushoz vezeti)Liberális gazdaságpolitikac)

Bokros-csomag6)

1994-es választások nagy nyerteseiii.

98-ban nem sikerül kormányt alakítaniiv.

Miniszterelnök keresgélés1)

Külsősa)Közgazdászb)

Béremelés oktatásbani)Jóléti személyc)

Minden egyes esetben tagadjai)Az államadósság megszabadulását szokták rákennid)

1990 után kellett volna rendeznii)Örök probléma leszii)

Ügynökbotránye)

Megbukotti)v.ö.: Bajnai-kormányii)

Konstruktív bizalmatlansági indítványf)

Az SZDSZ elveszti bizalmát a kormánybani)Csillag Istvánt leváltja Medgyessyg)

Nem volt a pártnak tagjai)

Jelöltje volt, de nem tagja

Az MSZP nem állt ki mögötteii)

2004-ben leváltjákh)

Medgyessy Péter2)

Ő akkor sportminiszter volt a)2004-ben megalakul az első Gyurcsány-kormány3)

2002-ben nyernekv.

MSZP+SZDSZ koalíció1)

Soha nem derült ki, hogy hogyan került kia)Gyors népszerűség csökkenésb)FIDESZ-es rájátszásc)

Ősszel került nyilvánosságra az MSZP zárt ülésén, parlamenti képviselők előtt elmondott balatonőszödi beszéde

2)

(Lényegében ez felmérte volna, hogy mekkorák a bázisok a két oldalon)i)Vizit díj eltörlésea)Képzési hozzájárulás eltörléseb)

Horvát Ágnes egészségügyi miniszter elmozdítása

A párt kilépett a koalícióból•Mindezen reformokat és a minisztert is az SZDSZ adta

Az állampolgárok többsége az eltörlés mellett döntötti)Korházi napidíj eltörlésec)

2008 márciusában a FIDESZ és az ellenzéki pártok népszavazást kezdeményeztek3)

Kisebbségi kormányzása)Válság kezdetei érződnekb)

2008 áprilisa4)

Konstruktív bizalmatlansági indítványban lemond Gyurcsánya)

Inkább szakértőkből áll, mintsem politikusokból

Szakértőinek nevezett kormány 2010-igi)Utódja Bajnai Gordonb)

2009 április5)

2006-os választásokvi.

Történelemf.

Sosem sikerült ezen pozíciókat visszaszerezni1)1945-47 között jobboldali gyűjtőpárti.

Nehezen tudtak a korábbi korszakkal kapcsolatot teremtenia)A múlt pártjának tekinthetőb)

Lépéshátrányba kerültek1)

A parasztság önálló politikai pártjába tömörülés fontos lett volna2)Jobboldali politikai tömörülés3)

1988 novemberében alakul újjáii.

Eredeta.

Vidéki középosztályi.Parasztságii.

Politikai elitb.

Független Kisgazdapárt (FKGP)V.

A lemondó megjelöli az utódát

Konstruktív:

A lemondással együtt nem jelöl utódot

Destruktív:

Bizalmatlansági indítványok:

Birtokos parasztság egy jelentős társadalmi réteg. Politikai képviselete jelenleg nincsen.


Parasztságii.Önálló egzisztenciákiii.Gyenge értelmiségi és média támogatásiv.

Antikommunizmusi.TSZ ellenességii.Reprivatizáció mellett foglal állástiii.Föld külföldi tulajdonba adása ellen foglal állástiv.

Torgyán elnöksége idején (91-től)1)

Pokol Béla találja kii)Köztársasági elnök közvetlen megválasztásaa)

Népszavazás kéréseb)Az AB nem tűzi napirendre, mert ez sérti a parlamenti köztársaság elvétc)

Gyakorlatilag a közvetlen elnökválasztás 2)

Populista demokrácia felfogásv.

Programc.

Gyengei.

Gyakori a párton belüli viták, botrányok, kiválások1)Megosztottii.

Koalícióképességed.

Marad az Antal-féle 33-aka)92-ben a Torgyán-féle csoport kiválik a kormányból1)

1990i.

Nem sikerül sikeresen működtetnia)Vidékfejlesztési tárca1)

Nem a Torgyán által emlegetett felszalámizásnaki)Gyengeségében és a bírálatokban keresendőa)

Politikusok MSZP-be és FIDESZ-be mennekb)

Legfeljebb baráti körként tovább éli)Elméletben még létezik, de gyakorlatilag már nemc)

Bukása2)

1998ii.

Kormányon koalícióbane.

Torgyán 98-ban vidékfejlesztési

tárcát kapja meg.


Az utolsók között jön létrei.

Történelmi hagyatéki)

Vatikáni nagyköveti)Keresztes Sándora)

Füzessy Tiborb)

'45-'49 közötti Demokrata Néppárt egykori politikusai1)

Surján Lászlóa)Harach Péterb)

Nagycsaládosok Országok Egyesülete (NOE)2)

Márton Áron Társaság (MÁT)3)

Újjászervezőkii.

A szavazatok 6,5%-ával jutott be az első parlamentbe1)21 képviselőt delegált a parlamentbe2)

Surján László lesz a pártelnöka)Történelmi vezetés háttérbe szorul3)

A legkevésbé szervezett pártiii.

1989. elején alakult újjáa.

A '94-es választáson 7%-ot kap1)

Surján Lászlói)

MDF is erősen meggyengül

Tradicionális pártokhoz való közeledésii)

A konzervatív iránynak a további hangsúlyozásaiii)

Mérsékeltek csoportjaa)

Gitzy Györgyi)MIÉP-hez való közeledésii)

Radikálisokb)

A párt kudarcként éli meg --> belső válság a pártban2)

Egy idő után megszűnik, mert 15 fő alá esik a létszáma)Az egyház is elhatárolódik a radikálisoktólb)

Szavazótábor elpártolása

Komoly válsági)A pártot kizárták az Európai Demokratikus Unióbólc)

Parlamenti frakció is elmérgesedik3)

Létszám jelentősen növekszik, de áttörést nem hozi.

'98-ban nem jutott be a parlamentbeii.

Önállóan már nem jutott be a parlamentbe1)

Surján is EP képviselőként innen került kia)A mérsékeltek közül többen a FIDESZ-t támogatták2)

2002-ben sem jutott beiii.

Surján pártépítéseb.

2004-2006 frakcióvezető1)2003-ban Semjén Zsolt pártelnöki.

Nem indul önállóan1)A 2010-es választásokon a FIDESZ-szel együtt indulnak2)

A párt elveszítette a szavazótáborának egy részétii.

2002/2003-ra rendeződnek a dolgokc.

Politikai katolizációi.Keresztény szociális irányzatd.

Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP)I.

'93-ban lép ki az MDF-bőla.Csutka Istvánb.

Szélsőségesi.Nemzeti és magyarii.Konzervatív és etnikai alapú demokráciaiii.

EU-tól1)NATO-tól2)

Elhatárolódnak aziv.

Nem mentesek az antiszemitizmustól semv.

Radikális pártc.

'98-ban sikerült nekiki.5,5%-kal bejutott a parlamentbeii.

2003 után létrejött a Jobbik Magyarországért (Jobbik)1)'98 után a szavazóbázisa jelentősen lecsökkentiii.

Parlamentbe jutásd.

Tömeggyűlés szervezése jellemző rái.Akciókii.Nagygyűlésekiii.

Akciók szervezésee.

Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)II.

2003-ban jön létrea.

Kifejezetten fiatalokat céloz megi.A MIÉP szavazótáborából válogathatnakii.Vidéki, agrárlakosságiii.A modernizáció veszteseinek az elveit szólaltatja megiv.

Szavazótáborb.

Jobboldali radikális párti.

Konzervatív nemzeti keresztény pártc.

JobbikIII.

(Mindenféleképpen valaki felé húzódni akartak.)

Hol jobb a szélsőjobb?Úgy gondolják a kutatók, hogy szerencsésebb, hogyha bejut a parlamentbe, mert akkor a demokratikus szabályokkal kötve van a kezük.Mások azonban egyértelműen azon vannak, hogy a

Magyar pártok III.2011. április 12.16:11


A MIÉP szavazótáborából válogathatnakii.Vidéki, agrárlakosságiii.A modernizáció veszteseinek az elveit szólaltatja megiv.

Jobboldali radikális párti.

Populista1)Általános, össznemzeti célokat fogalmaz meg2)Az egész nemzetet fel akarja sorakoztatni maguk mögé3)

A nemzet egészét képviseliii.

Kisebbségekkel szembeni atoleranciaiii.Antiszemitizmusiv.

Konzervatív nemzeti keresztény pártc.

3 képviselőt tudott Brüsszelbe küldeni1)Uniós érdekekkel szemben a magyar érdekeket védik2)

2009-es EP választásokon elért sikereki.

Vona Gábor alapította1)

Állandó bíráskodása)Mindig újjáalakul valamilyen más szervezeti formákban, amelybe átmentik az előd szervezetet

b)

A bíráskodás jogát próbálja birtokolni2)

2007-ben létrehozták a Magyar Gárdátii.

Hosszú távú politizálással kapcsolatban azt jósolják, hogy a Jobbik mindig is távolságot fog tartani a Magyar Gárdával és demokratikus úton fognak politizálni

1)2010-es parlamenti választásokon 12%-ot kapottiii.

Meglepetések pártjad.

A hagyományos keretek között maradi.Inkább a kérdések mások, mint amit a hagyományos pártok felvállalnakii.

Politikai stílusoka.

Talán inkább középi.Nem az SZDSZ helyett jött létreii.

Liberális balközép pártb.

Zöld problémáki.Demokrácia problémájaii.Választásokiii.Társadalmi igazságosság problematikájaiv.

Kérdésekc.

A FIDESZ népszerűségének az eséséből ez sem profitáli.Zöld pártok támogatják Nyugat-Európábólii.

Rétegpártd.

2010-ben a szavazatok 7,5%-át szerezte megi.

A dédapja Szakasits Árpád volt1)Schiffer András jogász pártvezérii.

Parlamente.

Lehet Más a Politika (LMP)IV.

Lehetetlenné teszi, hogy komolyabb párbeszéd legyen a jobb és bal oldal közötti.Nagy ideológiai távolsága.

Ld. Zöld nyilak1)

A szélsőségek is jelentősen jelen vannaki.

Ld. Kék nyilak1)Széthúzó tendenciákii.

Mindenki középre húzb.

Ideológiai háromszögc.

Pártokról általánosanV.

G. Sartori felosztása1)Legelterjedtebb2)

A totalitárius egypártrendszer csak az egyik csoport1)Differenciáltabb rendszert dolgozott ki2)

Egypártrendszeri.

Nagy Britannia, Egyesült Államok1)Felváltva kormányoznak a pártok2)

Nem ad helyet a szélsőségekneka)

Nincs felelőtlen ellenzéki)Kiszámíthatób)

A kormányra került párt a mindenkori többség akaratát képviselii)A kormányon lévő párt viszi el a balhét, mert nincs koalíciós partnerii)

Nincs megosztott kormányzati felelősségc)

Ideál szisztéma3)

Kétpártrendszerii.

3-5 koalíciós partnera)Korlátozott vagy mérsékelt többpártrendszer1)

Mindig valamelyikkel baj vani)5 fölött koalíciós partnera)

Pl.: Olaszországb)

Szélsőséges többpártrendszer2)

Pl.: Német Szövetségi Köztársasági)Ennek a működési mechanizmusa a kétpártrendszerre hasonlíta)

1970-es évek után stabil koalíciós partnerek váltógazdálkodása3)

Többpártrendszeriii.

Numerikus meghatározása.

'90. MDF+KDNP+KGP <-> SZDSZ+MSZP+FUDESZi.'94. MSZP+SZDSZ <-> MDF+FIDESZ+KGPii.'98. FIDESZ(MDF)+KGP <-> MSZP+SZDSZ+MIÉPiii.2002. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(MDF)iv.

Választásokb.

PártrendszerVI.

Hol jobb a szélsőjobb?Úgy gondolják a kutatók, hogy szerencsésebb, hogyha bejut a parlamentbe, mert akkor a demokratikus szabályokkal kötve van a kezük.Mások azonban egyértelműen azon vannak, hogy a pártokat ki kell szorítani a parlamentből és az ilyfajta pártok politizálásának a tere az utca lesz.

Fura kettősség, hogy az Európai Parlamentben olyan képviselők is ülnek, akik Európa ellenesek.


'90. MDF+KDNP+KGP <-> SZDSZ+MSZP+FUDESZi.'94. MSZP+SZDSZ <-> MDF+FIDESZ+KGPii.'98. FIDESZ(MDF)+KGP <-> MSZP+SZDSZ+MIÉPiii.2002. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(MDF)iv.

2008. április 30-ig, amikor az SZDSZ kilép a koalícióból1)2006. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(KDNP)+MDFv.

2010. FIDESZ(KDNP) <-> MSZP+Jobbik+LMPvi.

Választásokb.

Többpártrendszeri.Mindig koalíciós kormány uralkodottii.

Biztonság1)Nincs kormányválság2)Stabil kormányzás3)

Majdnem mindegyik koalíció kihúzta a négy éves ciklustiii.

Egyre kevesebb a koalíciós partner1)A koalíciós partner csak segítség, nem egyenlő felek2)

FIDESZ kormányozi)

Nem azonos a FIDESZ súlyával

Politikai irányvonal (és bizalmatlanság) miatt, nem azért, mert kiváltak belőle

MSZP jelentősen meggyengültii)

2010-ben változika)MSZP vs. FIDESZ3)

Váltógazdaságiv.

Kisebb pártok kiszorításai)A nagypártokat favorizálja a választási rendszerii)

'90 4%

'94 5%a)

Bejutási küszöb1)Csökken a parlamentbe bejutó pártok számav.

Semmiképp se alakulna ki az angolszász modell hazánkban1)Hosszú távon valószínűleg egy mérsékelt többpártrendszer jött létre2)

Kétpártosodás veszélye Magyarországonvi.

Magyar pártrendszerc.

Pártrendszer = pártok egymáshoz

való kapcsolata


Nagyrészt eltér az európai szisztémáktóli.

Hazánkban markánsabban jelentkezik ezi.Nagy ideológiai távolság a bal, illetve a jobb oldali pártok közöttii.

Nem a centrum felé, össze felé húzódik a pártrendszer1)Kevésbé használják a jobbközép vagy balközép elnevezést2)

Inkább széthúzó tendenciák vannakiii.

Jobb és bal oldali tagoltsága.

A munkavállaló-munkáltató közötti ellentét nem jelenik meg a pártpolitikai szinteni.

Nagy-Britanniában, Spanyolországban, illetve Franciaországban a szocialista pártok jobban kifejezik a munkavállalók érdekeit

1)

Munkavállaló és a szakszervezetek, illetve a munkavállaló és a munkáltató közötti ellentétek nem jelennek meg

ii.

(Nem lehet olyan feltételezéseket megfogalmazni, amely szerint az emberek társadalmi elhelyezkedésük alapján választanak pártot)

iii.

Ez nem egy munkavállaló-barát politikai)Liberális gazdaságpolitikaa)

A szociális jellegű intézkedéseket kevésbé vállalták fel a szocialista pártokb)

Összefügghet azzal, hogy a szocialista párt a liberális párttal kormányzott1)

A régi MSZMP a hatalmát gazdasági hatalommá konvertálta, majd vissza politikaibaa)A szocialista pártnak van egy markáns munkáltatói támogatottsága2)

Új típusú ipar kialakulása3)Új típusú szakszervezetek4)

Okaiv.

A jobboldali pártok voltak azok, akik bizonyos munkavállalói érdekeket képviseltekv.

Kevésbé osztja meg a magyar politikát a pártosodásb.

Befolyásolják a magyar politikai viszonyokat1)Még akkor is, hogyha a törésvonalak nem olyan markánsak2)

Nemzeti, keresztény ideológiai)Kisvárosi lakosságii)Idősebb korosztályiii)Agrárius rétegekiv)

Vallásos rétegek jobboldali pártokra szavaznaka)

Fiatalabb generációi)Nagyvárosi lakosság közül kerülnek kiii)

Nem vallásos rétegek liberálisokra vagy szocialistákra szavaznakb)

A társadalmon belül a vallásos rétegek más pártokra szavaznak, mint a nem vallásos rétegek1)Vallásos és szekuláris ellentéti.

Ipari-agrár ellentéti)Tradicionális ellentéta)

Ennek egy újjáéledése

Jelentős törésvonal a népírók körében

Urbánus-agrárius ellentéti)Hagyományok Magyarországonb)

Falusi lakosság konzervatív pártokra szavaznak1)Városi lakosság a liberálisabb, urbánusabb pártokra szavaz2)

Falu és a város menteii.

A rendszerváltás pillanatában hol volt az adott emberkei)A '90-es évek elején volt jelentőségeii)

Nomenklatúrához való tartozás vagy ezen kívül állás ellentétea)

Előnyöki)Karrier lehetőségeii)

Volt MSZMP, illetve MSZP párttagsága)Hozzá tartozás1)

Vagy nehezebben elérhetői)Bizonyos pozíciók és posztok elérése nem volt lehetségesa)

Kívül állás2)

Az adott politikai rendszerhez való tartozásiii.

Bizonyos törésvonalak meglétec.

PártrendszerI.

Az egyik fokmérő is lehet ez1)Milyen a demokrácia?2)Hogyan zajlanak a választások?3)Mennyire tiszták?4)Több párt indul-e a választásokon?5)

A demokráciában a választások kiemelt szerepet élvezneki.

A mindenkori politikai elit kiválasztása a választások során történik megii.

Képviseleti demokrácia1)A képviselő az, aki a választó polgárt a döntéshozatalban képviseli2)

Közvetett demokráciaiii.

Hozzájárul a mindenkori többség, illetve ellenzék kialakításáraiv.

Nem robban fel a társadalmi feszültség1)Amely társadalmakban feszültségek vannak, ott a választások békés útra terelik a dolgokatv.

Mi a jelentősége?a.

Egyfordulós választási rendszera)Egyszerű többségi rendszer1)

Többségi választási rendszeri.

Választási rendszerekb.

Országgyűlési választási rendszerII.

A pártrendszer egyik része még az előzőben van.

Szalai Erzsébet szociológus ír erről.

Pártrendszer és választási rendszer2011. április 19.16:00


Egyfordulós választási rendszera)Az a párt, aki a személyt indította egy szavazattal többet kap, mint a többi, már bejut a parlamentbe

b)

Viszonylag egyszerűnek tűnő választási rendszerc)

Az utolsó kerül be a parlamentbe

4 párt: 24%, 25%, 25%, 26%i)Példad)

A népességnek csak a negyede kap képviseletete)

Csak az angolszász országokbani)Ott csak két párt van, így minden esetben kiesik az egyik jelöltii)

Ezt a rendszert nem alkalmazzákf)

Több párt is bejuthatg)Egy körzetben lehet szavazni a helyekreh)

Elnökválasztásnál is és a parlamenti képviselőválasztásoknál is használja

Francia szisztémai)Kétfordulós rendszera)

Olyan országban lehet alkalmazni, ahol sok párt vanb)

Elindul minden jelölti)Első fordulóc)

Csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább, vagy az, aki minimum 15%-át kapja meg a szavazatoknak

i)

Az a párt, aki nem került be, az felhívja a szavazóinak figyelmét, hogy melyik pártra szavazzanak

A koalíció és a visszalépések időszaka

Itt dől el, hogy a választópolgár, aki szavazott valakire, aki nem jutott be mire fog szavazni a második fordulóban

Két forduló között van egy hét szünetii)

Második fordulód)

Biztos, hogy a választópolgárok abszolút többségét fogja képviselni a parlamentbene)

Abszolút többségi rendszer2)

A párt által megadott listáraa)Pártlistát jelent1)

Ez a legelterjedtebb az európai országokban2)A parlamenti mandátumokat az érvényes szavazatok alapján kialakult sorrend arányában osztják el

3)

NSZK, Ausztria, Finnország, Benelux országok4)

Matematikai műveleta)Kiszámolási mód: d'Hondt rendszer5)

Arányos választási rendszer (proporcionális)ii.

Bizonyos megyékben elnéptelenedés van, tehát az egyenlő területek felbomlottak1)A körzeteket a választópolgárok arányában kellene módosítani2)

Nálunk a megyéknek felel megi.

Választási körzetekc.

A konzervatívok a listást favorizálták1)A szocialisták az abszolút többségre szavaztak2)A FIDESZ volt az, aki a vegyest támogatta3)

Kialakulási.

Abszolút többségi és a listás rendszer egyvelegeii.

Abszolút többségi rendszer1)Egyéni kerületekiii.

Pártlista esetében a proporcionális, vagy arányos rendszert alkalmazzákiv.

Szavaz egyéni képviselőkre1)Illetve szavaz pártlistára is2)

Két szavazata van az állampolgárnakv.

176 hely kiosztása többségi elv alapján1)

Területi listaa)152 az arányos elv alapján kerületi listás rendszerben2)

Országos listaa)Erre nem szavazunkb)Ez a töredékc)Azon pártok szavazatait, amelyek nem érték el az 5%-ot szétosztják arányosan a pártok között

d)

Marad 58 hely3)

Helyekvi.

Helyi szinta)

A személyiség jobban számíthati)Arra adja le a szavazatát, aki helyben "jó volt hozzá"b)

Egyéni lista1)

Pártprogram alapjána)(Reklám)b)

Párt lista2)

Listákvii.

Büntetlen előéletű, 18. életévét betöltött magyar polgár1)

Ez csak minimumi)A számokból már lehet mérlegelniii)

750 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlással bíra)Kopogtató cédulák2)

Független jelölteka)

Általában ma aki indul, az párt támogatásával induli)

Egyre költségesebb a jelölt állítás, tehát a polgárok kezdenek kiesni a lehetőség köréből

b)

Jelöltet nem csak a pártok, hanem a polgárok is állíthatnak3)

Ki lehet jelölt?viii.

Magyar rendszer = vegyes rendszerd.

Magyarországon a felmérések azt

mutatják, hogy csökken a második

fordulóban a választópolgárok

száma. Veszteségnek ítélik meg a

második fordulót. Nem azért van

második forduló, mert az első nem

sikerült, hanem mert ilyen a

rendszer.


Általában ma aki indul, az párt támogatásával induli)

Területi listaa)Ha a terület választókörzetének egynegyedében, de legalább kettőben jelöltet állított1)

Országos listát az a párt állíthat, aki legalább 7 területi listát tudott állítani2)

Melyik párt állíthat listát?ix.

A listára kompletten szavazunk1)Nem mondhatjuk azt, hogy pl. a 8-as számú jelöltet szeretném2)

Zárt listax.

Gyakran szakembereka)

Ritkán lehet látni új arcot…

A magyar pártélet elég zárti)Fiatalokat is szoktakb)

A listán elfoglalt helye tükrözi a pártban a helyét isc)

Azon emberkék, akiket mindenféleképpen szeretnének a parlamentben látni1)Ki van a listán?xi.


Más néven a kormányfő1)Az Európai Tanácsban a miniszterelnök képviseli az országot2)A választópolgárok a pártot szavazzák meg3)

Hatalom a miniszterelnök kezében vani.

Magyarországon a parlament választja mega)Közvetetten választják1)

Köztársasági elnök: államfőii.

Parlamentáris rendszereka.

Kormányfő vagy államfőa)Nincs mellette senki1)

Széles jogkörökkel rendelkezik2)

Közvetlenül választják meg a választópolgároka)A legitimációja megfelelő3)

Az elnök kezében van a tényleges hatalomi.

A törvényhozó és a végrehajtó hatalom jobban megoszlikii.

Elnöki rendszerb.

Pl.: Franciaország1)A 70-es évektől kezdik a kifejezést alkalmazni2)Duverger politológus vezeti be a fogalmat3)

Közvetlenül választanak1)Kinevezi a miniszterelnököt2)

Széles jogkörrel rendelkező köztársasági elnöki.

Mellette létezik egy miniszterelnök isii.

Eltolt választások Párhuzamos választások

Köztársasági elnök 7 év 5 év

Miniszterelnök 5 év 5 év

iii.

Félelnöki rendszerc.

Demokratikus rendszerekI.

Eltolt szisztémai.Miniszterelnök: 4 évii.Köztársasági elnök: 5 éviii.

Választásoka.

Köztársaságb.

Egykamarási.Parlamentc.

'90-es évek elejei.Stabil politikai rendszer jöjjön létreii.

Magyar politikai fejlődés pozitív emlékei a köztársasághoz fonódik1)

A népfelség elve se volt erősen átütő, mint pl. Franciaországbana)A republikanista gondolatoknak nincsenek nagy hagyományai2)

Államforma kérdéseiii.

Az 1949-es alkotmány reformja1)

Parlamentnek felelős kormányzás eszméjea)Modern állam és államaparátusb)Választójog kiszélesedésec)

Fokozatosan alakult ki a XIX. század során2)

A politikai élet középpontjába a pártok kerülneka)A XX. században3)

A rendszerváltás nem hozott új alkotmánytiv.

Alkotmányos rend alapjaid.

Testületek korlátozzák1)Erős alkotmányjogi korlátok között működik a rendszer2)

Megfelelő törvényeket átküldhet az AB- hoz és kérheti, hogy az véleményezzea)Alkotmányos vétó1)

Köztársasági elnöki.

Nemzetközi viszonylatban is jelentős jogköra)Széles jogköre1)

Normakontroll2)

Amennyiben az AB alkotmányellenesnek tekinti a törvényt, akkor a parlament köteles azt visszavonni

a)Törvények alkotmányossági felülvizsgálata3)

Alkotmány Bíróság (AB)ii.

(Ezt Magyarországon eddig még egyik parlamenti felállás sem tudta megvalósítani…)

Szükséges hozzá egy konszenzusos demokráciai)Olyan törvények, amelyeket a parlamenti képviselők kétharmada szavazott mega)

Közjogi és alapjogi kérdések tisztázása1)Személyi kérdések2)Hadiállapot/rendkívüli állapot3)

Kétharmados törvényekiii.

A kormány gazdaságpolitikai autonómiáját csökkenti1)

Sem az intézmény, sem a vezetőjea)Nincs besorolva az intézmény a Pénzügyminisztérium alá2)

Magyar Nemzeti Bank (MNB)iv.

Korlátozott parlamentáris rendszere.

Magyar parlamentáris rendszerII.

Közben volt parlamenti választás.

Itt dől el a törvény, etc.

Alsóház

Igazságszolgáltatás,

ellenőrzés

Németországban az egyes

tartományokat képviseli

Felsőház

Kétkamarás parlamentek:

Az új alkotmányt megelőző időszakról van szó.

Képviselők juttatásai1.

AB-ra vonatkozó törvények2.

ÁSZ3.

Rendőrség4.

Rendkívüli törvények5.

Külső támadás6.

Szükségállapot7.

Szabadsággal kapcsolatos tvk.8.

Lelkiismereti és személyes

szabadság

9.

Közszolgálati média10.

Demokratikus r.

Parlamentáris r.

Elnöki r.

Félelnöki r.

Politikai berendezkedés2011. április 26.16:09


Hadiállapot/rendkívüli állapot3)

A kormány gazdaságpolitikai autonómiáját csökkenti1)

Sem az intézmény, sem a vezetőjea)Nincs besorolva az intézmény a Pénzügyminisztérium alá2)

Viszonylag nagy függetlenséggel bír3)

Nem lehet lemondatnia)A két helyettesét a köztársasági elnök fogja kineveznib)A jegybankot irányító testületbe is fog a kormány delegáltat küldenic)

2011-es változások4)

Magyar Nemzeti Bank (MNB)iv.

Gazdaságpolitikai jogkörrel rendelkezik1)(volt még valami…)2)

Érdekegyeztető Tanácsv.

A parlament kétharmados többséggel választotta meg1)ORTT (Országos Rádiós és Televíziós Testület)vi.

Csak a képviselőik révén tudnak részt venni a törvényhozásbani)A képviselők egy idő után nem a választópolgárt képviselték, hanem a pártfegyelemnek megfelelően viselkedtek

ii)

A választópolgárok és a döntéshozók között nagy a különbséga)

Referendumi)Bármilyen kérdésben lehetségesa)

Ez esetben lehet népszavazást kiírni bizonyos esetbeni)'97-ig 100 000 aláírást jelentettb)

'97-től 200 000 aláírás kellc)

Egyénii)Civilii)Etc.iii)

Kezdeményezheti pártokd)

Népszavazási kezdeményezés1)

Mindenkori kisebbség érdekeit képviseliki)Csak 50 000 hitelesített aláírás szükségeltetika)Magát a kérdést a parlament köteles napirendjére tűznib)

Általában az ellenzéki)A kormánypártok hamar kiütikii)Nem nagyon kerül köztudatbaiii)

Ezzel kevésbé élnekc)

Pl. kötelező sorkatonai szolgálatd)

Népi kezdeményezés2)

Képviseleti demokráciába beépült közvetlen demokratikus elemekvii.

Szükségállapot7.

Szabadsággal kapcsolatos tvk.8.

Lelkiismereti és személyes

szabadság

9.

Közszolgálati média10.

Pártok11.

Gyülekezési jog12.

Etc.13.


Minden párt állít egy támogatott jelölteti.

Az OGY legalább 50 tagjának az ajánlása1)Nem csak pártok állíthatnakii.

Az OGY minden tagja csak egy jelöltet állíthatiii.Szabadon szerveződő képviselői csoport is lehetiv.

Jelölésea.

Minden 20 évben esik egybe a két választás1)Eltolt szisztémai.

Közvetett módon választják a polgárokii.Titkosiii.A képviselők 2/3-ának kell igennel szavazniiv.

Ugyancsak 2/3-dal1)Ha senki sem kap 2/3-ot, akkor második fordulóra van szükségv.

Első fordulóban csak Göncz Árpádot választották meg1)Ha második fordulóban sincs eredmény, akkor a harmadik fordulóban elég az egyszerű többség isvi.

5 évre választjákb.

Demokratikus átmenet1)Szűrös Mátyási.

1990-20001)Göncz Árpád 2xii.

2000-20051)Harmadik fordulós2)

Mádl Ferenciii.

2005-20101)Sólyom Lászlóiv.

2010-20151)Schmitt Pálv.

Emberkékc.

A kontinuitást képviseli a választások között1)A következő választáv kiírásával kapcsolatban vannak feladatai2)

A demokratikus rendszer feletti őrködésa)A nemzet egységét képviseli3)

Ehhez az OGY előzetes hozzájárulása szükségesa)Nemzetközi szerződéseket köt és írhat alá1)

Képviseli a magyar államoti.

OGY-i választások idejének kitűzése1)Népszavazások, polgármesteri választások kitűzése2)Kezdeményezhet népszavazást3)

Szavazásokii.

Továbbá a bizottságok ülésein1)Javaslatokat is tehet az OGY-nek2)

Részt vehet az OGY ülésein és felszólalhatiii.

Egyetemi tanárok és rektorok kinevezése és felmentése1)Az MNB elnökének mozgatása2)Akadémia elnökének a mozgatása3)Formálisan a miniszterek mozgatása4)

Kinevezések és felmentésekiv.

Az OGY által megszavazott törvényeket, amennyiben ezt törvényellenesnek találja, visszaküldheti a parlamentnek újratárgyalásra

a)

De ezt csak egyszer csinálhatjab)Ebben az esetben az OGY a törvényjavaslatot újratárgyaljac)Újra el kell fogadnid)Ekkor a KE köteles aláírni és kihirdetnie)

Politikai vétó1)

Erősebba)Hatalmi ellensúlyt is képviselhet a köztársasági elnökb)Az AB-nek küldi el a törvényt, hogy az mondjon róla véleménytc)Amennyiben az AB elnöke alkotmányellenesnek találja, akkor a KE az OGY-nak visszaküldi

d)

Az OGY-nak újra kell tárgyalniae)Ha nem alkotmányellenes, akkor a KE-nek alá kell írniaf)

Alkotmányos vétó2)

Vétójogv.

Hatáskörökd.

Köztársasági elnökI.

Széles jogkörökkel rendelkező bírósági.

A parlament választja meg a tagokati.9 évreii.Egyszer lehet őket újraválasztaniiii.Kétharmados törvénnyel történik a megválasztásaiv.

Általában nem kapja meg a kétharmadot1)Amikor nincs meg a kétharmados többség, akkor komoly egyeztetések2)

Nehezíti, hogy a pártoknak meg kell egyezni a jelölt személyébenv.

Ezeket az eseteket úgy hidalták át, hogy a kormánypárt elfogadta az ellenzék jelöltjét és vica versa

1)Sokszor a 11 tagú testületet 8 személy vittevi.

Megválasztásaa.

Alkotmány Bíróság (AB)II.

Paczolay Péter

Politikai berendezkedés Magyarországon2011. május 3.16:16


versaKijelölték, hogy kiket nem biztosan, de valamiféle konszenzus jött létre2)

A testület választja1)Három évre választja2)Jelenleg Paczolay Péter3)Az első elnök Sólyom László volt4)

Elnöki.

A testület választja1)Helyettes elnökii.

Testület iii.

Tagokb.

Vannak országok, ahol nem csak jogászok lehetnek alkotmánybírók1)Jogi végzettségűi.

Betöltötte a 45 éves kortii.Legalább 20 éves szakmai gyakorlattal és tudományos háttérrel rendelkeznie kelliii.

Más kereső tevékenységet sem folytathatnak1)Egyedül az oktatás az ami kivétel2)

(nyilván ez elég meghatározhatatlan dolog)a)Esetleg művészeti tevékenységet3)

Politikai tevékenységet nem folytathatnakiv.

Tagság a 70 éves korral szűnik megv.

Ki lehet alkotmánybíró?c.

Előzetes és utólagos1)Megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak?2)

Általánosan valamilyen törvényrőla)Absztrakt3)

Konkrét törvényrőla)Konkrét4)

Normakontrolli.

Jogkörökd.

Mindenféle tagságok fordulhatnak feléa)Magánszemélyek csak konkrét esetekben fordulhatnak az AB-hozb)

Rendkívül magas az indítványok száma1)

Erre javaslatot vagy indítványt csak a KE vagy a parlament tehet1)A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeknek az alkotmányosságának a vizsgálatai.

Rendkívül megterheli a rendszert1)Ezt bárki indítványozhatta2)

Az alkotmányban foganatosított állampolgári jogok elleni sértések panaszolásaii.

Bárki indítványozhatta1)Már elfogadott jogszabálynak utólagos alkotmányellenességének a vizsgálataiii.

Egyszerűen az alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése miattiv.

Pl. a vörös iszappal kapcsolatos probléma, amikor különböző ellenőrző szervek egymástól függetlenül vizsgálták a helyzetet

1)Állami szervek és egyéb szervek hatásköreinek az összeütközésekor próbálnak tisztán látniv.

Hatásköre.

Minden pártnak van egy ME jelöltje1)A pártok listáját vezetik2)A legtöbb szavazatot kapott párt miniszterelnök -jelöltje lesz a párt miniszterelnöke3)

Nyilván, ha a koalíciós partner is támogatjai)Egyszerű többség elegendő hozzáii)

Ha megvan hozzá a többségea)Parlament választja meg4)

Formálisan a KE nevezi ki5)

Miniszterelnök (ME)i.

Választása.

Közepesen erős1)

A német rendszerre hasonlíta)Kiemelt szerepe van2)

Miniszterelnöki.

Miniszterekii.Eredetileg nem tagjai a politikai államtitkárokiii.

Felállásab.

Miniszterekkel szemben nem lehet1)Bizalmatlansági peri.

Lehetőségekc.

A ME súlyát emeli ki1)

Interpellálhatóak és kihallgathatóak, de kitenni nem lehet őketa)A miniszterek mindig a kormányfőnek tartoznak politikai felelősséggel2)

A kormányprogram kidolgozása3)A miniszterek kiválasztása4)

Miniszterelnöki elvi.

Testületi tanácskozások1)Működtetése a ME kezében van2)

Forrás a sajtóból van, nem megbízható!a)

(sőt, ezek szerint akkor lejegyezve sincsenek)i)A döntések nyilvánossá válnak, csak az ott folyó viták nemb)

A kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv3)

(egyébként gondolom megegyeznek)a)Egyenként történő szavazásra csak nyílt és éles ellentéteket felvető esetekben van4)

Ő az, aki kimondja a döntést isa)A döntések után a vitákat a ME összegzi5)

Testületi elv (Kabinet elv)ii.

Működési elvekd.

KormányIII.

Erős Közepes Gyenge

Brit Német Olasz

Sólyom László

20 év szakma

45 évJog


Ő az, aki kimondja a döntést isa)

Viszonylag pontosan körülhatárolt feladatuk vana)Politikai felelősséggel járb)Pontos hatáskörrel rendelkeznekc)Ettől függetlenül még mindig vannak fehér foltok…d)

A minisztereknek a feladatára vonatkozik1)

A saját tárcájukért felelnek2)

Reszort elviii.

Végrehajtó szerv1)

Ez a legfontosabb1)Törvények végrehajtásai.

Irányítja a minisztériumok és azok alá rendelt testületeketii.Helyi önkormányzatok ellenőrzéseiii.

Más militáris alakulatok ne működjenek1)A fegyveres erők (rendészet és rendőrség) működésének a biztosításaiv.

Az állampolgárok élet és vagyonbiztonságára utaló veszélyek elhárításav.Külpolitika meghatározásavi.Kulturális, szociális, egészségügyi terület megszervezésevii.Fejlesztésekviii.

Feladataie.


Törvényhozás1)

Nem külső/szakértői kormány vani)Sérül az ellenőrzés a végrehajtás felettii)A kormányban résztvevő emberkék is a parlamentből kerül kiiii)

A kormány maga is a parlamentből rekrutálódika)Végrehajtás ellenőrzése2)

Funkcióki.

Parlamenta.

Népképviseleti.

Mára mindenütt ez az elképzelés kerekedik felül1)A kormányzást elősegítő intézményii.

Más szóval vitaparlamentnek is nevezika)Britb)

A mindenkori parlamenti többség a véleményét itt fejti kii)Az ellenzék itt válaszolhat, bírálhat, hirdetheti ki a saját elképzeléseitii)

Plenáris ülésekre építc)

A választók meggyőzése a céld)A nyilvánosság nagyobb szerepet kape)

Westminster-modell1)

Munkaparlamenti megoldása)

Az egyes kérdéseket már előzőleg a bizottságokban megtárgyaltáki)Utána kerül a plenáris ülés elé az adott javaslatii)

Tényleges munka a bizottságokbanb)

Német-modell2)

A kettő közötta)Inkább a német-modellhez áll közelebbb)

Magyar3)

Tradíciókiii.

Európai parlamentarizmus elveib.

Német-modellhez közeledvei.

Kettősa)Egyéni kerület és lista alapján is1)

Részvételii.

Megpróbál különböző érdekeket megszólítani1)

(nincs rá szükség)a)Magyarországon nincsenek meg a regionalizmusnak a tradíciói2)

Egykamarás ogy.iii.

Pártprogramra történik szavazásiv.

Az országgyűlés elnöke, vagy a házelnök1)Mindenkor a kormánypárti többség soraiból2)

'90-'94.: Szabad Györgya)'94-'98.: Gál Zoltánb)'98-2002.: Áder Jánosc)2002-2010.: Szili Katalind)2010- : Kövér Lászlóe)

Az ogy. helyettes elnökei kerülhetnek ki az ellenzék soraiból3)

Koordinálása)Szavazatok levezetéseb)Etc.c)

Feladat4)

Parlament élén:v.

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Időbeosztásvi.

Magyar parlamentc.

Parlamentáris köztársaságI.

Magyarország politikai rendszere2011. május 10.16:06


Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Délelőtt Frakcióülések

Plenáris ülések Bizottság Bizottság Fogadó-óra

Délután Plenárisülések

Plenáris ülések Bizottság Bizottság Fogadó-óra

1)

Bárkia)Törvény vagy határozati javaslat benyújtása1)

Tárgysorozatba vétel2)Házelnök továbbítja az illetékes bizottságnak3)Napirendre tűzés4)

Expozéa)Képviselői hozzászólásokb)Plenáris ülésenc)

Általános vita5)

Hozzá kapcsolódó módosító indítványok megvitatásaa)Második bizottsági vita6)

Plénum (plenáris ülésre)a)Részletes vita7)

Határozat hozatal az elfogadására8)Házelnök átküldi a köztársasági elnöknek aláírásra és kihirdetésre9)

Parlamenti működésvii.

Törvények alkotása1)Meghatározza az ország gazdasági tervét2)Jóváhagyja az ország költségvetését és végrehajtását ellenőrzi3)Dönt a kormány programjáról4)Jogában áll, hogy megkösse Magyarországnak a külkapcsolatok szemszögéből jelentős szerződéseket

5)

Feladataiviii.

Hadiállapot és békekötés1)

Elemi csapás, ipari szerencsétlenséga)Szükségbeli állapot2)

Honvédelmi tanácsa)Háborús veszélyb)

Rendkívüli állapot3)

Országon belüli alkalmazásáróla)Fegyveres erőknek külföldön való részvételéről4)

Jogkörökix.

Halaszthatatlan ügyekben lehet felszólalnia)Frakció vezetők vagy helyettesekb)Max. 5 percc)

Napirend előtti felszólalás1)

3 perc a felszólalásraa)Miniszterek feléb)

Amennyiben a választ a parlament nem fogadta el, akkor a hatáskörrel foglalkozó bizottságnak adják ki

i)

Az kivizsgálja és jelentést készít az ülésnekii)

Válaszra 4 perc áll rendelkezésrec)

Interpelláció2)

Kérdésre és válaszra is 2 perci)Szóbelia)

A kérdezett személynek 2 hét (15 nap) áll rendelkezésére, hogy emberi formában válaszoljon

i)Írásbelib)

Kérdés3)

Vitaparlamenti finomságokx.

Frakcióki.

Úgy épül fel, mint a kormányzatnak a rendszere1)Bizottságokii.

Tagolási elveka.

OrszággyűlésII.


Úgy épül fel, mint a kormányzatnak a rendszere1)

A kormány és a minisztériumok általános bizottságait veszi fel a rendszera)1990-ben 10 általános bizottság2)

Választások előtti.Három hónapon belül kell új ogy-t felállítaniii.

Feloszlatásb.


Nemzeti hitvallás a becses nevea.A Himnusz első sorával indulb.Hivatkozás Szent Istvánrac.

Nemzetmegtartó erői.Hivatkozás a kereszténységred.

Nem ismeri el az 1949-es alkotmányt, érvényteleníti azti.Egyet ért az első szabad ogy-vel, " a mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjad ki"ii.

Történelmi múlt és hagyományoke.

PreambulumI.

Földrajzi elnevezést kevertek össze egy hivatalos elnevezésseli.Az ország államformája nem változott megii.

Elnevezés: Magyarországa.

Állami ünnepekb.

Piros Erő

Fehér Hűség

Zöld Remény

1)

Piros-fehér-zöld értelmezései.

Zászlóc.

Himnusz és szózatd.

Amennyiben bevezetésre kerül az euró, akkor ehhez a parlamenti képviselők kétharmadára van szükség

1)Forinti.

Pénzneme.

Férfi és nő között lehet csak házassági.

Házasság és család védelmef.

AlapvetésII.

Az amerikai típusú önvédelmi rendszerek nem csatlakoznak hozzá, de ki van emelvei.Önvédelem és magántulajdon védelmea.

Egészséges környezet védelmeb.

Szabadság és felelősségIII.

Pl.: 98%-os különadó1)Az extrán kivetett adókkal kapcsolatban csak akkor foglalkozhat, hogyha alapjogot sérti.

Szűkített hatáskör addig, amíg az államadósság a GDP 50%-a alá nem megyii.Tagjainak számát emelnék 15 főreiii.Nem kérheti bárki egy jogszabály alkotmányosságának a vizsgálatátiv.Az ombudsmanok kérhetnek normakontrolltv.

AB jogkörének a szűkítésea.

Legfelsőbb bíróság elnevezése: Kúriab.

Egyéb kérdésekIV.

Olvasható:http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=alaptorveny(Megtekintve: 2011. május 14. 22:18)

Új alkotmány - változások2011. május 10.16:45


http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=alaptorveny

http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=alaptorveny

Megjegyzés a jegyzetekhez:

Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)

Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:

Headling 1Headlin2headling3

1. Headingek használata értelem szerűen.

Quote2. Quote-t kell használni az idézeteknél.

3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat.3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni.4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat.5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk.6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL +1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni.

jelölni.7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citationnal kell

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni.

ábrát kell helyezni.9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Question

10. A képaláírásokat alá kell húzni.11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom.12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm.13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján)

A jegyzet készült:Dékányné Dr. Szénási É. előadásai alapján

A jegyzetet készítette:Kőrös Ákos

Megjegyzés2011. május 14.22:21


rendszerváltás után

Documents