SZOCIÁLIS BOLTHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEKBEN FEJLESZTÉSI JAVASLAT

Millefolium Stratégia Kft. 2009

2. oldal

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés .................................................................................................... 4

2 Összefoglaló ................................................................................................ 5

3 Erőforrások és lehetőségek a mezőgazdaság és a helyi feldolgozás terültén 12

3.1 A közvetlen értékesítés helyzete ................................................................. 12

3.1.1 A mezőgazdasági értékesítés helyzete a rendszerváltáskor .................... 12

3.1.2 Élelmiszerlánc .................................................................................. 14

3.1.3 Élelmiszer-ellátás helyzete az EU-ban ................................................. 16

3.2 Értékesítési tapasztalatok .......................................................................... 18

3.2.1 Közvetlen értékesítés Magyarországon ................................................ 18

3.2.2 A zöldség-gyümölcsértékesítés hazai csatornái ..................................... 21

3.2.3 A közvetlen értékesítés vállalkozói környezete ..................................... 25

3.2.4 A közvetlen értékesítés szerepe más országokban ................................ 28

3.2.5 Helyi, termelői feldolgozás ................................................................. 35

3.3 Az élelmiszer értéklánc változtatásának lehetőségei ...................................... 36

3.3.1 Agrártermelők piaci lehetőségei .......................................................... 36

3.3.2 Alternatív piaci lehetőségek elemzése ................................................. 42

3.3.3 Helyi termékek integrált minőség tanúsító címkézésének lehetőségei ...... 46

3.4 A leghátrányosabb kistérségek mezőgazdasági és helyben feldolgozott termékei 47

3.5 Javaslatok a helyi termékek és piaci lehetőségeik bővítésére .......................... 50

3.5.1 Élelmiszer értéklánc rövidítése ........................................................... 51

3.5.2 Helyi termék előállítása ..................................................................... 54

3.5.3 Tudatos vásárlói, egészségügyi, környezetvédelmi attitűdváltás támogatása ..................................................................................................... 55

3.5.4 Szociális támogatás és közvetlen értékesítés összekapcsolása ................ 55

3.5.5 Szolgáltató állam fejlesztése .............................................................. 56

4 Élelmiszer ellátás helyzete ........................................................................ 58

4.1.1 Fogyasztói szokások változása ........................................................... 62

4.2 A leghátrányosabb kistérségek élelmiszer ellátásának helyzete ....................... 63

4.2.1 A felmérés általános tapasztalatai ....................................................... 64

4.2.2 Boltok elhelyezkedése ....................................................................... 66

4.2.3 Termékek, beszerzési módok ............................................................. 69

4.2.4 Nem-készpénzes vásárlások szerepe az üzletek finanszírozásában .......... 71

4.2.5 Vásárlói szokások ............................................................................. 72

4.2.6 Élelmiszer árak................................................................................. 73

4.2.7 Az üzletek javaslatai, támogatási igények ............................................ 75

4.2.8 Az üzletek javaslatai, támogatási igények ............................................ 76

4.2.9 A felmérés további tapasztalatai ......................................................... 76

4.3 Élelmiszer kereskedelem és a szociális ellátás kapcsolódása ........................... 79

4.4 Javaslatok a szociális élelmiszer ellátási rendszerek kialakítására .................... 80

4.4.1 Élelmiszerek fogyasztói árának csökkentése a meglévő bolthálózatban .... 81

4.4.2 Élelmiszer kereskedelem és a szociális ellátó rendszer összekapcsolása ... 83

5 Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok tanulságainak összegzése ................. 84

5.1 Közvetlen termelői értékesítés .................................................................... 84

5.1.1 Francia akcióterv a közvetlen értékesítésre .......................................... 84

5.1.2 Amerikai termelői piacok ................................................................... 86

5.1.3 Tisztán olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc .................................. 91

5.1.4 Osztrák faluszövetkezeti bolt ............................................................. 92

5.1.5 Hazai megoldások ............................................................................ 93

5.2 Szociális élelmiszer ellátás ....................................................................... 101

5.2.1 A német, osztrák és svájci modell ..................................................... 101

5.2.2 Német működési modellek ............................................................... 101

5.2.3 Osztrák működési modell ................................................................ 105

5.2.4 Svájci modell működése .................................................................. 110

5.2.5 Hazai megoldások .......................................................................... 113

3. oldal

6 Mellékletek .............................................................................................. 114

6.1 Engedélyezési eljárások ........................................................................... 114

6.1.1 Élelmiszer-forgalmazó hely engedélyezési eljárása .............................. 114

6.1.2 Mozgóbolt engedélyezési eljárás ....................................................... 115

6.1.3 Vásár, piac, vásárcsarnok - létesítése és nyilvántartásba vétele ........... 115

6.2 Közvetlen értékesítés és helyi feldolgozás hatályos szabályozása .................. 116

6.2.1 EU szabályozás .............................................................................. 116

6.2.2 Törvények ..................................................................................... 116

6.2.3 Kormányrendeletek ........................................................................ 116

6.2.4 Miniszteri rendeletek ....................................................................... 116

6.2.5 Fogalmak meghatározása ................................................................ 117

6.3 Irodalomjegyzék ..................................................................................... 119

6.4 Ábrák jegyzéke ...................................................................................... 120

6.5 Táblázatok jegyzéke................................................................................ 120

4. oldal

1 Bevezetés

A leghátrányosabb kistérségekben a lakosság jelentős része vesz igénybe szociális ellá-tást, pénzbeli támogatásokat, segélyeket. Az élelmiszer ellátás a legtöbb kistérségben piaci alapon szerveződik, így a fizetőképes kereslet alakítja. Az alacsony fizetőképes ke-reslet miatt így az elmúlt években egyre több település maradt ellátatlanul. További problémát jelent, hogy bárt van a térségekben termelési kapacitás, mind az élelmiszer kereskedelemben, mind a helyi közellátásban szinte minden alapanyag a térségen kívül-ről érkezik. A vizsgálat tárgyát képezte a helyi kereskedelem, a közvetlen értékesítés és felhasználás növelési lehetősége.

A megvalósíthatósági tanulmány célja a hátrányos helyzetű térségek életkörülményeinek javítása az élelmiszer ellátás minőségének javításával, valamint a térségi jövedelem nö-velésével. Ahhoz hogy a javaslatokat megfogalmazhassuk, a térségek jelenlegi helyzeté-nek vizsgálat mellett végig kellett tekintenünk a helyzet kialakulásának és alakításának jelenlegi külső tényezőit és eszközeit.

A fogyasztók élelmiszer ellátását, az élelmiszerek árát és minőségét a kiskereskedelmet megelőző élelmiszer lánc hossza, szereplői, átláthatósága befolyásolja. A hazai élelmiszer lánc több olyan szereplőt tartalmaz, amelyek hozzáadott értéket nem állítanak elő, ha-nem a lánc egyéb tagjainak ismereti és információ hiányával, tradicionális gondolkodásá-val élve veszik ki jövedelmüket. A tanulmány keretében vizsgáltuk a lánc rövidítésének, a hozzáadott értékkel nem rendelkező szereplők kikapcsolásának lehetőségét.

A vizsgált térségek egy részében folyik mezőgazdasági termelés. A hazai élelmiszerlánc működésére jellemző, hogy a helyi termelés és helyi ellátás (pl. élelmiszer kereskedelem, közétkeztetés) nincsenek kapcsolatban. A tanulmánynak feltételezései közé tartozott, hogy a lokális gazdaság erősítésével a helyi ellátás valamint a helyi jövedelemtermelés javítható, növelhető. A jövedelemtermelés formái közé soroltuk a kiadások csökkentését, valamint a meglévő jövedelem helyben tartását is. A tanulmánynak célja volt megvizs-gálni lokális gazdasági kapcsolatok gátló tényezőit és javaslatokat tenni a lehetséges módosításokra.

A tanulmány külön részben elemzi a szociális ellátáshoz kapcsolódó kiskereskedelmi bolt-típusokat, a szociális boltok működtetésének feltételeit, hatását. A szociális boltok szociá-lisan rászoruló csoportok részére kínálnak korlátozott vásárlási lehetőséget. Fontos kér-désként kezeltük ennek a bolttípusnak a beillesztését a meglévő bolthálózatba.

A tanulmány kiemelt célja volt, hogy a jelenlegi hazai viszonyok és a jó megoldások vizs-gálatára alapozva ajánlásokat fogalmazzon meg működési modellek alkalmazhatóságára, szükséges támogatási formákra és a szabályozási változtatásokra. A javaslatok megfo-galmazásánál különválasztottuk az élelmiszerlánccal kapcsolatos javaslatainkat, valamint a szociális ellátásban alkalmazható kiskereskedelmi formával kapcsolatos javaslatainkat.

A megvalósíthatósági tanulmány három részből épül fel. A három rész egymásra épül, így kereszthivatkozásokat is találhatók az anyagban.

Az első részben az élelmiszer ellátási lánc vizsgálatával foglakozunk, elemezzük a jelen-legi helyzetet, valamint a lánc rövidítésének lehetőségét, várható hatásait. A hazai és külföldi jó példák alapján értékeljük az egyes lehetőségeket és ajánlásokat fogalmazunk meg a működési modell felvázolásával. Az ajánlások a működési modell mellett kitérnek a jelenlegi gátló-, hajtóerőkre és bevonható erőforrásokra, a kívánatos, vagy szükséges szabályozási környezet módosításokra, valamint javaslatot teszünk támogatási konstruk-ciókra.

A második részben az tényleges szociális kereskedelmi csatornák formáit elemezzük, amelyek a szociálisan rászorult célcsoportok alapvető élelmiszer ellátásában játszhatnak szerepet. Ismertetjük a 33 leghátrányosabb kistréségben végzett kérdőíves kutatás eredményeit. Bemutatjuk a jelenleg működő élelmiszer ellátási rendszert, valamint rész-ben a rendszer működésének következményeit és hatásait. Részletesen megvizsgáljuk a hazai és külföldi jó gyakorlatokat és adaptálási lehetőségüket. Az első részhez hasonlóan

5. oldal

ajánlásokat fogalmazunk meg a hazai szociális élelmiszer ellátási rendszer elemeinek kialakítására, kiemelten kezelve a hátrányos vidéki térségek ellátási problémáit.

A harmadik részben az első két rész bontásában dolgoztuk fel az elérhető hazai és külföl-di legjobb gyakorlatokat. A legjobb gyakorlatok feldolgozását igyekeztünk azonos szem-pontrendszer szerint elvégezni, azonban főleg a hazai estekben kevés információhoz ju-tottunk hozzá a példák üzleti modelljével kapcsolatban.

2 Összefoglaló

Az élelmiszer vásárlás költségei jelentős hányadát teszik ki a lakossági fogyasztásnak. Az alacsony jövedelmi szinten élőknél ez az arány az átlagnál magasabb. A szociális segé-lyek nagy részét a kedvezményezettek élelmiszervásárlásra fordítják. A segélyek értékét jelentősen befolyásolja, hogy a segélyezettek a szükséges élelmiszerhez milyen áron és milyen távol (elérhetőség, időráfordítás, költségek) tudnak hozzájutni.

A jelenlegi helyzetben az állam biztosítja a segélyekhez való hozzájutást, miközben az élelmiszer ellátást a piaci szereplőkre alapozza. A segélyezettek nagy részének - különö-sen a 33 leghátrányosabb kistérségben - nem, vagy csak magas költséggel áll rendelke-zésre választási lehetőség a szükséges élelmiszerek beszerzésénél.

A tanulmány célja kettős, egyrészt megvizsgálja az alap élelmiszerek beszerzési és fo-gyasztói árának csökkentési lehetőségét, másrészt elemzi a szociális élelmiszer ellátás formáit, megvalósíthatóságukat, különös tekintettel a leghátrányosabb kistérségek lehe-tőségeire.

Az élelmiszerek fogyasztói árát jelentősen befolyásolja a termelőtől a fogyasztóig tartó út hossza (élelmiszer lánc), az egyes szereplők költségei és profitja. A hazai termelők és a fogyasztók számára is problémát jelent, hogy a termelőtől a fogyasztóig rendszerint több lépcsőn keresztül jut el a termék. A lánc minden egyes szereplője nagy haszonkulccsal dolgozik, így a végtermék ára akár a többszörösére is nőhet. Ebből az összegből azonban a lánc végén álló legkisebb szereplő, a termelő csak keveset tud realizálni. A kereske-delmi és a marketing költségek az élelmiszer árak 80 százalékát is elérhetik, ami egy-részt azt jelenti, hogy a termelők átlagosan a fogyasztói ár 20 százalékából részesednek, másrészt pedig, hogy a fogyasztók a lánc rövidítésével jóval olcsóbban is hozzájuthatná-nak a termékekhez.

A hazai agárpolitikának nem stratégiai célja az élelmiszerlánc rövidítése. A termelőket a kereskedelmi láncokba való beszállításra akarja felkészíteni. A kereskedelmi láncoknak történő beszállítás azonban nem rövidíti az élelmiszer láncot, sőt a kereskedelmi láncok elvárása (nagy tömegű, homogén, hosszan friss áru, adott időben beszállítva) a kisebb termelők részére nem vállalható, ami értékesítési csatorna hiányában folyamatos terme-lés csökkenéshez vezet. A közvetlen értékesítést és helyi feldolgozást a hazai agrárpoliti-ka az árutermeléstől elválasztva a vidékfejlesztéshez kapcsolja, nem tekinti meghatározó jövedelemszerzési csatornának.

A közvetlen értékesítés itthon sok esetben nem tudatos stratégia, hanem a termelők és a fogyasztók által követett kényszermegoldás, vagy a kereskedelmi láncoktól történő me-nekülés alternatívája, vagy jövedelem kiegészítési, munkanélküliség elkerülési kényszer.

A termelők elhatározása azonban önmagában nem vezethet sikerre, fontos egyrészt a fogyasztók meggyőzése a közvetlen értékesítés előnyeiről, másrészt szükséges a terme-lőket és fogyasztókat összekötő hálózatok szervezése, a hálózat építő tevékenység tá-mogatása.

A nemzetközi tapasztalatok alapján több országban a szociális ellátás meghatározó esz-közeként kezelik a közvetlen értékesítést és helyi termékfeldolgozást. A közvetlen érté-kesítésnek jelenleg több formája is ismert, azonban jelenleg a hazai termelők még nem használják ki teljesen az ebben rejlő lehetőségeket.

6. oldal

Termelő és fogyasztó alkalomszerű kapcsolatán alapuló közvetlen értékesítési csatornák:

a) fogyasztó jön a termelőhöz • háztól, gazdaságtól értékesítés • „szedd magad” akció • út melletti értékesítés

b) termelő éri el a fogyasztót hagyományos kiskereskedelmi formákon keresztül • termelői piac • termelői bolt • termelőktől közvetlenül vásároló általános és szakosodott kisboltok • mozgóbolt • nagy forgalmú kereskedelmi egységekre épülő közvetlen értékesítés

c) termelő éri el a fogyasztót, közvetlen házhozszállítási rendszereken keresztül: • helyi közösségi kezdeményezésre épülő (pl. vállalati közös rendelés) • internetes vásárlás, szórólapos, direkt marketinges megoldások

Termelő és fogyasztó folyamatos kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendsze-rek:

a) termelő és magánfogyasztók kapcsolata

• részarányos gazdálkodás • állandó vásárlók rendszere (dobozrendszer)

b) termelő és közületi és vállalati fogyasztók kapcsolata

• közétkeztetés • éttermek, szállodák

A helyi termékek piaci lehetőségeinek bővítése a nemzetközi példák alapján több terüle-ten is fejlesztési lehetőséget jelent:

• alkalmas a termelők jövedelmének növelésére, a fogyasztók, köztük az intézmé-nyek (pl. iskolák) költségeinek csökkentésére, a helyi kereskedelem forgalmának növelésére, az élelmiszer értéklánc rövidítésével olcsóbb termék, nagyobb terme-lői bevétel mellett;

• alkalmas a fogyasztó-termelő, a fogyasztó-fogyasztó és termelő-termelő kapcsolat létrehozására, bizalmi kapcsolatok kialakítására, ezáltal a társadalmi tőke növelé-sére, a közvetlen vásárlás, a vásárlói csoportok és a termelői együttműködések kialakításával;

• alkalmas a fenntartható fejlődés támogatására a logisztikai, csomagolási és járu-lékos tevékenységek csökkentésével;

• alkalmat nyújt az érintett csoportok képzésére, tudatosságnak és együttműködési képességnek fejlesztésére, a közvetlen értékesítés és a tudatos vásárlás oktatá-sával;

• alkalmat nyújt a szolgáltató állam fejlesztésére, a horizontális interoperábilis együttműködések kialakításával és a szabályozás korrigálásával;

• alkalmas a bevont érintettek meglévő erőforrásainak aktivizálására, új funkciók kialakítására, a meglévő hálózatok átalakításával és a meglévő más-más tulaj-donban lévő infrastruktúra közös felhasználásával;

• alkalmas a meglévő termelői attitűd formálására, a fogyasztók igényei alapján történő termelés és feldolgozás növelésére.

A helyi friss és feldolgozott termékek piaci lehetőségeinek bővítése tehát jelentős hozzá-adott értéket jelent gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt. A helyi termék értékesítés fejlesztése részben átalakítja a meglévő élelmiszer értékláncot, mert a kevés hozzáadott értékkel bíró szereplők részesedésének csökkenését vagy kiesését jelentheti. Azonban épp a leghátrányosabb kistérségek példája alapján állítjuk, hogy a változtatás pozitív hatása ellensúlyozza a kieső szereplők jövedelemvesztéséből szárma-zó közösségi és egyéni károkat.

7. oldal

Az eredmények eléréséhez szükséges változtatásokhoz a külföldi példák és a hazai helyzet ismeretében a következő főbb lépések megtételét tartjuk szüksé-gesnek:

• Élelmiszer értéklánc rövidítése

Az élelmiszer értéklánc rövidítésének a célja a szereplők csökkentésével a „meg-spórolt” költség szétosztása a többi szereplő között. Az élelmiszerlánc rövidítése csak akkor eredményes, ha a felszabaduló költségek a két legkisebb érdekérvé-nyesítő képességgel rendelkező szereplő, a termelő és a fogyasztó között kerül szétosztásra.

A legnagyobb rövidítés a közvetlen értékesítés megvalósítása, ahol közvetlenül a termelő és a fogyasztó köt üzletet. A közvetlen értékesítés a mai hazai állapotokat figyelembe véve mind a termelőtől, mind a fogyasztótól tudatosságot és energia befektetést igényel. A nagy kereskedelmi láncok által kínált vásárlási lehetőségek-hez képest az ezekben az üzletekben vásárlóktól a közvetlen vásárlás mai állapo-tában több idő ráfordítást igényel. A fejlesztés akkor lehet eredményes, ha ez az idő ráfordítás csökkenthető, vagy a közvetlen beszerzés olyan értékeket kínál, ami ellensúlyozza a magasabb időráfordítást.

Fontos kiemelni, hogy a döntést mindig a fogyasztó hozza meg, tehát a közvetlen értékesítés fejlesztése a fogyasztói attitűd pontos ismerete és várhatóan változta-tása nélkül nem lehetséges.

A rövidítés feltétele az érintettek attitűd váltása. A külföldi példák mutatják, hogy a közvetlen értékesítés fejlesztésének elő lépései a szabályozási kérdések tisztá-zását követően az érintettek bevonása, oktatása, tanácsadók, mentorok képzése, beállítása és az érdekeltek segítése saját kapcsolatrendszereik felmérésében, ak-tivizálásában, fejlesztésében.

• Helyi friss termék előállítás és helyi feldolgozás bővítése, kapacitások át-alakítása, fejlesztése, meglevő erőforrások bevonása

A helyi termék előállítása, értékesítése, helyi közétkeztetésben való felhasználása jelenleg több jogszabályban szabályozott terület. A kistermelők, egyéni gazdasá-gok, egyéni vállalkozók vagy vállalkozások eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a területen, ami jelentős értelmezésbeli problémákat okoz. Fontos lenne a szabályozás átalakítása, hogy az a helyi termékekre vonatkozzon, és azon belül kerüljön sor az előállítók eltérő jogi formáinak kezelésére.

• Tudatos vásárlói, egészségügyi, környezetvédelmi attitűdváltás támoga-tása

A közvetlen vásárlást támogató fogyasztói attitűdök fejlesztéséhez, a meglévő at-titűdök változtatásához a fogyasztók részére biztosítani kell, hogy

o megismerjék a termelőtől való közvetlen vásárlás, vagy egy áttételen ke-resztüli vásárlás előnyeit, értékeit (gazdasági, környezetvédelmi, egés-zségügyi);

o könnyen, saját kommunikációs csatornáikon hozzájussanak a vásárláshoz szükséges információkhoz (hol, mikor, mennyiért, mit, kitől, hogyan tud-nak megvásárolni);

o rendelkezzenek termékismerettel, a nem homogén kínálatban megismerjék és kiválaszthassák a számukra szükséges, igényeiknek megfelelő termé-ket;

� a hazai termékek megismerésének iskolai tananyagba való illeszté-se

� a felnőttek részére marketing kampányok indítása, amelyek pl. a burgonyafajtákat, felhasználásuk módját, vagy a nyers tej felhasz-nálásának módját népszerűsítik

8. oldal

o a meglévő közösségek (pl. egyházi, civil szervezet, rokoni-, ismerősi cso-portok, munkaközösségek, stb.) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerjék a vásárlói csoportok, klubok működésének előnyeit, feltétele-it, és létrehozásuknak lehetséges módját. A hálózatépítő szervezeteknek informatikai fejlesztésre nyújtott támogatásban feltételként kell szabni, hogy lehetőség legyen vásárlói csoportok kiszolgálására (szervezésére, nyilvántartására, külső pl. munkahelyi szervező számára online kezelési fe-lület biztosítására).

• Szociális támogatás és közvetlen értékesítés összekapcsolása

A külföldi példák alapján javasoljuk megvalósíthatósági tanulmány készítését, amely megvizsgálja a állami és önkormányzati segélyben, a családi pótlékban ré-szesülők, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők egy részének a segély illetve családi pótlék bizonyos összegéig, valamint az alacsony nyugdíj kiegészítésére közvetlen értékesítésben akkreditált termelőknél levásárolható jegyek kibocsátásának lehe-tőségét.

A támogatásban részesülők (kismamák, 0-6 éves gyerekek, nyugdíjasok) jegyei-ket a közvetlen értékesítést végző termelőknél, vagy közvetlenül a termelőktől beszerző élelmiszerüzletekben vásárolhatnák le, friss zöldség- gyümölcs, illetve a termelők által feldolgozott termékekre.

A termelők, termelői piacok, illetve a kis boltok akkreditálását a hálózatépítésben résztvevő szervezet(ek) végeznék, központilag előírt szabályok szerint. Ugyaneze-ken a szervezeteken keresztül történne a jegyek beváltása is. A szervezetek fel-ügyelnék, hogy csak a rendszerbe befogadott termékre – illetve termelőnél - le-gyen levásárolható a támogatási jegy.

A közvetlen értékesítés és a szociális támogatás összekapcsolása a termelők szá-mára jelentős piacbővülést, a támogatásban részesülők számára megtakarítást je-lentene. Hozzájárulna az egészséges táplálkozáshoz, az állami segélyek cél szerin-ti felhasználásához, valamint kifejezné a helyi közösség tagjainak egymásrautalt-ságát és kölcsönös érdekeit.

• Szolgáltató állam fejlesztése

Információ biztosítása, az államigazgatásban meglévő nyilvántartások, adatok hozzáférhetővé tétele, a fogyasztók igényeinek megfelelően (pl. termelői piacok helyszínei, időpontijai, típusai, közvetlen értékesítési programba akkreditált ter-melők elérhetősége, termékei, stb.). Piaci árak, trendek, termés előrejelzések ké-szítése és elérhetővé tétele a fogyasztóknak és a termelőknek egyaránt;

A meglévő szabályozási keret ügyféloldali élethelyzetre való értelmezése. Termelői profilok alapján az adott élethelyzetre (pl. közvetlen értékesítés, saját termék fel-dolgozás, stb.) az összes hatályos szabályozás összegyűjtése (adó, élelmiszer lánc, egészségügy, munkaügy, támogatás, stb.), párhuzamos és ellentmondó sza-bályozás megszüntetése. Útmutatók összeállítása a szabályozásban meglévő dön-tési lehetőségekről, feltételekről. Többszöri, párhuzamos ügyintézési kötelezettsé-gek megszüntetése. Tényleges egyablakos rendszer kialakítása.

Termelői státusz egyértelmű, ágazatok között egyeztetett szabályozása (ki a ter-melő, hogyan lehet ellenőrizni, hogy saját termékét kínálja értékesítésre. A piac és út menti stand létesítés egyablakos rendszerének megvalósítása.

Intézményi felhasználás lehetőségeinek megteremtése, bővítése. A nemzetközi, köztük Uniós tapasztaltok alapján a közvetlen értékesítés lehetőségének bekap-csolása az intézményi felhasználásba jelentős lehetőség az olcsóbb beszerzésre, másrészt új piacokat teremtene a helyi termelőknek. Termelői közvetlen feldolgo-zás szabályozásának módosítása.

Javasoljuk a külföldi példák alapján, valamint a hazai pályázati rendszer rugalmat-lansága miatt a közvetlen értékesítéssel kapcsolatos pályázati forrásokat fejleszté-

9. oldal

si programba szervezni. A program egymásra épülő lépésekkel és támogatásokkal biztosítaná a források hatékony felhasználását. A programba bekapcsolódó háló-zatépítő cégek, intézmények vállalják, hogy a szakmailag is részt vesznek a kép-zésben, az együttműködésben, a közös marketingben, valamint a velük együtt-működő termelők támogatásukkal juthatnak fejlesztési támogatáshoz.

A tanulmány második részében az élelmiszereket közvetlenül eljuttató bolthálózatokat vizsgáltuk meg a leghátrányosabb kistérségekben. Több külföldi példát elemezve javasla-tokat állítottunk össze a szociális élelmiszer-ellátás hazai megvalósítására. A javaslataink összeállításakor feltételként fogalmaztuk meg a következőket:

• a segélyben részesülők helyben hozzájuthassanak a szükséges alapélelmiszerek-hez;

• a beszerzett élelmiszerek beszerzési ára a piaci átlagnál alacsonyabb legyen; • a boltokat üzemeltető vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok

az üzemeltetési költségen felül a humánerőforrás és a befektetett tőke költségei-hez hozzájussanak;

• az élelmiszer beszerzés lehetőleg az élelmiszer lánc rövidítésével történjen, az FMCG1 termékek esetében közvetlenül a termelőtől, feldolgozótól;

• a beszerzés megszervezésénél legyen lehetőség a helyi, lokális gazdaságban mű-ködő termelők, feldolgozók érdekeit figyelembe venni;

• az élelmiszer ellátás és a szociális ellátás összekapcsolása esetén biztosítva legyen annak költségeihez való hozzáférés (jegyrendszer, vásárlók azonosítása, elszámo-lás);

• a meglévő boltok, mint munkaadó és adófizető vállalkozások érdekeit a javaslat vegye figyelembe;

• a település, térség sajátosságait képes legyen a javaslat kezelni.

A fenti feltételek figyelembe vételével a következő szociális élelmiszer ellátási modellekre tettünk javaslatot:

• Élelmiszerek fogyasztói árának csökkentése a meglévő bolthálózatban o Meglévő bolthálózathoz történő csatlakozás

A leghátrányosabb kistérségek esetében az élelmiszer ellátás színvonalá-nak leggyorsabb javítása a kis boltokra épülő meglévő bolthálózatok bevo-nása jelentené. A Coop hálózat közel 500 bolttal van jelen ezekben a kis-térségekben, ami a boltok 12,5%-a. Így jelentős áruszállítást végez a tér-ségekbe.

Javasoljuk kereskedelmi bolthálózatok bevonásával a leghátrányosabb kis-térségekben támogatási forma kidolgozását, amely meglévő boltok, meglé-vő kereskedelmi hálózathoz történő csatlakozását segítené elő. A támoga-tásnak fedeznie kéne

� a boltok szükséges fejlesztését,

� a boltok szükséges képzési költségekeit,

� a hálózat esetleges logisztikai fejlesztését.

o Közvetlen termelői, feldolgozói beszerzés

Javasoljuk támogatási forma kidolgozást, amely a hálózat-építő szerepre vállalkozó termelői szervezetek részére nyújt támogatást a hálózat építési munkához. A támogatásnak hozzá kéne járulnia

� a hálózat építő szervezet működési költségeihez (humánerőforrás, kommunikációs költségek, infrastruktúra),

1 FMCG - Fast Moving Consumer Goods (gyorsan forgó fogyasztási cikkek)

10. oldal

� a közvetlen vásárlás szabályozási és szakmai ismereteit tartalmazó vállalkozói élethelyzethez kapcsoló útmutatók elkészítéséhez,

� a hálózat tagjainak képzési költségeihez,

� a hálózat esetleg szükséges logisztikai fejlesztéséhez.

o Térségi beszerzési társulás létrehozása

Javasoljuk támogatási forma kialakítását, amely az egyes térségeknek biz-tosítja a facilitátor költségeit. A beszerzési társulás létrehozását követően pedig javasoljuk logisztikai fejlesztések támogatását.

A kistelepüléses térségekben boltokat üzemeltető vállalkozók költségeinek csökkentése érdekében összevonhatónak tartjuk a térségi beszerzési társu-lások létrehozást, a meglévő bolthálózathoz történő (közös) csatlakozást és a közvetlen beszerzést. Azonban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a sok-szereplős együttműködésekhez szükséges bizalmi tőke jelenleg nem áll rendelkezésre. Az általunk vizsgált hazai működő megoldások közvetlen személyes kapcsolatra alapulnak.

o Kistelepüléseken működő élelmiszer boltok létrehozási és működési támo-gatása

Javasoljuk a társadalmi szinten jelentkező károk csökkentése érdekében a kistelepüléseken működő boltok létrehozására és működtetésre szóló tá-mogatási rendszer megvizsgálását. Bár az élelmiszer ellátás biztosítása deklaráltan nem állami feladat, de az üzleti alapon működő kereskedelem jelentős csoportokat, az alacsony bevétellel rendelkezőket, nélkül ellátás nélkül hagy. A bolt nélküli, vagy egy boltos települések jelentős életminő-ség romlást jelentenek, illetve kiszolgáltatottá teszik az ott élő lakosokat.

A támogatást összevonhatónak tartjuk a hazai bolthálózatokhoz történő csatlakozás támogatásával. A bolthálózat keretében létrehozott új kereske-delmi egységek nagyobb valószínűséggel lesznek életképesek az alacsony bevétel mellett.

• Élelmiszer kereskedem és a szociális ellátó rendszer összekapcsolása

Az élelmiszer ellátás biztosítása jelenleg nem állami feladat. A szociális ellátó rendszer, így a segélyek és támogatások tervezése, működtetése, kifizetése és fe-lügyelete állami feladat. A kifizetett szociális segély nagy része élelmiszerre kerül elköltésre. A segélyezésen keresztül a hazai költségvetés jelentős finanszírozója az élelmiszer ellátási láncnak. Különösen igaz ez azokban a térségekben, így a leghátrányosabb 33 kistérségben, amelyekben a jövedelmek nagy része, helyen-ként az egész jövedelem a segélyekből és támogatásokból áll. Kézenfekvő meg-vizsgálni az állami juttatások és az élelmiszer ellátás kapcsolatrendszerét.

A társadalomnak az az érdeke, hogy a kifizetett összegek magas hatásfokkal hasznosuljanak, az élelmiszer tekintetében biztosítsák az elegendő, egészséges és élvezhető élelmiszerrel történő ellátást. Ma ez nem mindenhol történik így. A ta-nulmány célja az élelmiszer ellátási oldal vizsgálata és javaslattétel annak javítá-sára.

o Meglévő bolthálózatra épített rendszer

A meglévő bolthálózatra épített szociális jegyrendszer esetében javasoljuk a következő keretek rögzítését:

� a csatlakozó boltok nyilvános pályázaton történő kiválasztása,

� a lista nyilvánossá tétele,

� a boltok szociális forgalmának nyilvánossá tétele,

11. oldal

� a jegy alapján vásárolható élelmiszerek maximális árának megadá-sa,

� az élelmiszer árlista közzététele,

� a maximális vásárlási mennyiség meghatározása,

� a személyi adatok rögzítése vásárláskor,

� a visszaélők segélyének csökkentése.

A meglévő bolthálózatra épített szociális élelmiszer ellátási rendszer növel-heti a helyi kis boltok forgalmát, illetve a korlátozott beváltási lehetőség segítheti a családi gazdálkodás kialakulását is.

A boltok kiválasztása, a központi fogyasztói ármeghatározás, a jegyrend-szer kiépítése, kiosztása, elszámolás, kifizetés biztosítása, a felhasználás ellenőrzése állami feladat. A boltoknál az elfogadás, illetve az elszámolás feltételeit kell biztosítani. A jegyrendszer tényleges forgalomgenerálást je-lenthet a szegény településeken.

A meglévő bolthálózatra építhető rendszer másik típusa, ahol a vásárlási kontingenst a bolt, illetve a segélyt fizető tartja nyílván, a vásárlónak sze-mélyazonosságát kell igazolnia a vásárláskor. Ez a rendszer kevesebb visz-szaélésre ad lehetőséget, azonban informatikai beruházást igényel. Ameny-nyiben a vásárló csak egy boltban vásárolhatja le a segélyt, helyi szinten oldható meg a nyilvántartás, viszonylag kis költséggel. Ha több helyen is vásárolhat, akkor online összeköttetésre épített háttér rendszer szükséges, amelynek költsége a boltok számától függően alakul. További probléma-ként és költségként merül fel a szélessávú összeköttetés hiánya és díja is, mivel az sok településen még nem elérhető.

o Szociális boltokra épített rendszer

A szociális boltok a szociális ellátásra létrehozott üzletek, korlátozott vevő-körnek és korlátozott vásárlási mennyiséggel. Az európai országokban mű-ködő szociális boltok többségében civil szervezetek, egyházak, kisebb rész-ben önkormányzatok működtetik. A boltokban történő vásárlás lehetőségét a segélyezettek a szociális ellátórendszerből nyerik. A boltok nyilvántartják a vásárolható mennyiséget termékenként, ami a szociális rászorultságtól és vallástól, esetleg az egészségi állapottól (pl. allergia) függően eltérhet. A vásárló a szociális ellátó rendszerben használatos kártyával igazolja magát és a nyilvántartott mennyiség erejéig kedvezményesen vásárolhat. Ha töb-bet vásárol, akkor azt piaci áron (ami a normál piaci árnál alacsonyabb) te-heti meg. A vásárló készpénzzel fizet, így a jegyhasználat költségei nem je-lentkeznek.

A boltok árubeszerzése egyrészt a termelőktől történik, másrészt a vállala-toktól, kereskedelmi hálózatoktól. Az áruházláncok a lejárat előtt álló ter-mékeiket adják át jelentős árengedménnyel, hasonlóan a vállalatok a pia-con normál áron nem értékesíthető termékeiket értékesítik.

A szociális boltok viszonylag nagy alapterületű boltok, nagy forgalommal,. Mivel nincs raktár kapacitásuk, ezért a termékek árazásánál fontos, hogy gyorsan elkeljenek.

A szociális bolthálózat kialakításához szintén szükséges a szociális ellátó-rendszerrel történő kapcsolódás a jogosultság igazolása és ellenőrzése, a vásárlási kontingensek nyilvántartása miatt. A modell a kis településeken csak korlátozott mértékben használható a vásárlói kapacitás hiánya miatt.

12. oldal

3 Erőforrások és lehetőségek a mezőgazdaság és a helyi feldolgozás terültén

3.1 A közvetlen értékesítés helyzete

3.1.1 A mezőgazdasági értékesítés helyzete a rendszerváltáskor

Magyarországon a rendszerváltást megelőzően az iparszerű mezőgazdasági termelés mellett a lakosság élelmiszer ellátásában, sőt a mezőgazdasági exportban is igen nagy szerepet kaptak a családi alapon szerveződő kisgazdaságok. A kistermelés, mely a 70-es években vált elfogadott kategóriává (mivel a háztáji gazdálkodás fogalma egyre kevésbé tudta kifejezni a nagyüzemek keretein félig kívül folyó s növekvő jelentőségű mezőgaz-dasági tevékenységet), általánosan azzal jellemezhető, hogy gazdasági és szervezeti ke-rete a háztartás (család). Korábban a kistermelés szinte teljesen a háztartás jövedelem-szerző tevékenysége szempontjából kiegészítő jellegű volt, s tartózkodott az idegen munkaerő alkalmazásától.

A kisgazdaságok változó arányban, de viszonylag nagy részét termelték meg a me-zőgazdasági termékeknek. (1986-ban például a mezőgazdaság bruttó termelési érté-kének 35%-át, 1988-ban 33%-át állították elő a kistermelők - miközben a termőföldnek alig 12%-án gazdálkodtak.

1. táblázat - A földterület gazdálkodási formák szerint 1990 2

Földterület megoszlás ezer ha %

Kistermelés össz. 1.288,8 15,5 Ebből Kiadott háztáji 198,8 Illetményföld 43,7 Bérbe adott, egyénileg hasznosított terület 349,1 Önálló gazdálkodás 146,8 Lakossági gazdálkodó tev. 550,0 Egyéb gazdálkodás össz 7.014,4 84,5 Mindösszesen: 8.303,2 100,0

A kistermelők termelték meg egy sor olyan termék döntő többségét, amelyeket a nagy-üzemekben nem, vagy csak igen magas beruházásokkal és nagy költséggel lehetett vol-na előállítani. Részben azonban a használatba vehető földterület adminisztratív korláto-zása, valamint a földforgalmazás hiánya vezetett oda, hogy a kistermelés erőteljesen eltolódott az állattenyésztés és a munkaintenzív kultúrák felé.

A kistermelők inkább az élőmunka-igényes termékek előállításával foglalkoztak, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy magas feldolgozottság fokú termékeik lettek volna. A kistermelők belátták, hogy a gabonaféléket a nagyüzemek olcsóbban termelik meg, azok a takarmánypiacon mindenkor megvásárolhatók, és inkább az értékesebb árunövé-nyekkel foglalkoztak. Ugyanakkor olyan növények, mint zöldbab és zöldborsó, átkerültek a nagyüzemek tevékenységi körébe, mert időközben a nagyüzemi termelést technológiai oldalról megoldották.

2. táblázat - Háztáji és kisegítő gazdaságok bruttó termelési értéke az összes mezőgazdasági termelés százalékában egyes termékeknél, termékcsoportoknál3

Megnevezés 1987 (%)

1990 (%)

Burgonya 75,7 88,8 Zöldség 75,8 78,0

2 Forrás: Statisztikai Évkönyv 1990., KSH Budapest 1991. 3 Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 1989.KSH Budapest 1990. Mezőgazdasági Statisztikai Zseb-könyv 1990. KSH Bp.1991. alapján saját számítások

13. oldal

Gabonafélék és hüvelyesek 10,3 12,5 Növénytermesztés összesen 28,4 36,7 Setés 55,8 60,6 Baromfi 43,6 56,3 Szarvasmarha 23,2 21,6 Állattenyésztés összesen 43,2 48,6 Mezőgazdaság összesen 36,2 42,9

A kisgazdaságok értékesítési csatornái a rendszerváltást megelőzően a következők vol-tak:

• Szerződött termékek esetében o A háztájiban termelt termékek esetében a háztájit szervező termelőszövet-

kezet gondoskodott az értékesítésről. A háztájiban termelt termék az élel-miszeripar számára került beszállításra.

o A szakcsoportban folytatott termelés esetében az értékesítést az ÁFÉSZ szervezte, ahol az áru egyrészt közvetlenül a boltok választékát bővítette, másrészt exportra, illetve az élelmiszeripar számára került értékesítésre.

• Az egyénileg értékesített termékek esetében o Budapesti (Bosnyák tér) és vidéki nagybani piacokon keresztül „maszek”

zöldségkereskedőknek, éttermeknek és az egyéni fogyasztóknak. o A termelői piacokon keresztül az egyéni fogyasztónak. o Egyéni fogyasztás keretében egyrészt a család helyi és városi tagjainak el-

látására, másrészt a helyi közösségek (szomszédok) szükségeinek kielégí-tésére.

Az értékesítési csatornák ellenére már a nyolcvanas években többször fordult elő túlter-melés, illetve hiány a kistermelők piacain.

• A zöldség és gyümölcs termelésében szinte minden évben akadt valami, aminek az eladása nehézséget okozott, az évtized elején például almából termett olyan sok, hogy jó néhány ültetvényt (főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) kivág-tak.

• 1980-84-ben tojásválság volt. A túltermelés volt a probléma okozója, s bár sike-rült egy akkor kedvező külpiaci fordulatot kihasználni, már rögtön tudták, hogy a következő évben "megint katasztrofális, országos méretű túltermelés lesz".

A túltermelés mellett más is okozott problémát. Szintén tatai példa: 1982-ben a nyúlte-nyésztő szakcsoporton belüli ellentmondások megoldódni látszottak egy exportot lebo-nyolító gazdasági társulás létrejöttével, azonban a társulás, árkartellként működve jelen-tősen leszorította a felvásárlási árat.

Azonban nemcsak termék szinten jelentkeztek gondok. Zöldség-gyümölcs termelők gya-kori panasza fogalmazódik meg a következőkben: "A magas és gyorsan növekvő fo-gyasztói árak nem a termelés jövedelmezőségének emelését szolgálják, hanem elnyeli a kereskedelmi szervezet apparátusa."

3. táblázat - Az Áfészek keretében működő szakcsoportok és tagjainak száma 1980-ban

Szakcsoport száma Tagok száma

Sertéstenyésztő 245 59.368 Méhész 480 18.817 Nyúltenyésztő 823 43.669 Baromfi és tojástermelő 95 3.838 Libatenyésztő 24 1.418 Galambtenyésztő 85 3.477 Egyéb kisállattenyésztő 111 9.069 Szőlő és gyümölcstermelő 131 14.951 Kerthasznosító 147 17.685 Zöldségtermelő 271 13.397 Egyéb 106 13.708 Összesen 2.518 199.424

14. oldal

A termelőszövetkezetek és szakcsoportok által szervezett termeltetésnek több, az ága-zatban mai napig jelenlévő problémát nem, vagy csak részben sikerült megoldania:

• a termelők árérvényesítő képességének növelését; • a termelés szabályozását a piac igényei szerint; • kockázatközösségek kialakulását a közös piacra lépés érdekében; • valódi termelői együttműködések létrehozását (a termelők a szervezeteket kívü-

lállónak, „felvásárlónak” tekintették); • a termelők ismereteit a fogyasztókról és a piacokról.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltás előtti kistermelői rendszer nem támogatta termelői összefogások, kockázatközösségek kialakulását. Elválasztotta a ter-melőket a fogyasztói igények megismerésétől. A fogyasztói igény által vezérelt, ágazati szinten menedzselt termelés helyett a megtermelt termékek piacra juttatása történt.

A rendszerváltást követően a gazdaság- és agrárpolitika a meglévő rendszerek direkt és indirekt megszüntetése mellett az állami szerepvállalás csökkentésére törekedett:

• a termőföld a kárpótlás fedezetéül szolgált, továbbá helyben lakás és művelési kö-telezettség nélkül lehetett termőföldre licitálni;

• a szövetkezeti átalakulás kapcsán megszűnt a termelőszövetkezetek térségi integ-ráló és gazdaságszervező szerepe;

• az élelmiszeripar privatizációjában a termelők nem tudtak bekapcsolódni, csök-kentve ezzel az élelmiszer értékláncból megszerezhető jövedelmüket;

• az élelmiszer piacon versenyhelyzetbe kerültek a hazai termelők a támogatott im-port árukkal;

Az atomizált és a meglévő értékesítési struktúráit elvesztő kistermelők, mind a termelési feltételek biztosításának területén, mind az értékesítési csatornák kiépítésének területén jelentős lépéshátrányba kerültek, sok területen (pl. termőföldvásárlás, bérlet) önvéde-lemre kényszerültek. Ebben az időben a politika mindenható megoldásként a szövetke-zést jelölte meg, aminek sem a humán, sem a szervezetei feltételei nem álltak rendelke-zésre.

3.1.2 Élelmiszerlánc

A hazai mezőgazdaság struktúrájának átalakításában a döntéshozók célja az akkori EU tagországok (EU15) átlátható és strukturált kapcsolatrendszerének hazai megvalósítása volt. Az EU15-ben működő agrár érték- és ellátási lánc azonban több mint 100 éves fej-lődés eredménye. Alapja a termelők beszerzési és értékesítési és feldolgozási oldalon létrehozott kockázatközösségei, a szövetkezések voltak. A szövetkezetek kialakulására jellemző, hogy termelők az élelmiszer ellátással összefüggő nagyobb krízist követen ala-kították ki együttműködéseiket. Dániában a szövetkezetek a burgonyavészt követő éhín-ség kapcsán jöttek létre, természetesen nem a mostani jogi formában, hanem mint együttműködési, kockázatközösségi keretek. A későbbiek során jött létre a szövetkezet fogalma és jogi szabályozása.

15. oldal

1. ábra - Az EU15-ben működő élelmiszerlánc sematikus ábrázolása

Az értéklánc profitelosztása a kereskedelemben és feldolgozásban működő szövetkeze-tekkel együtt biztosította a termelők jövedelmét. Az európai mezőgazdasági termelők ötven évvel ezelőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi árának megközelítőleg felét kapták kézhez. A termelői jövedelem elégséges volt a folyamatos fejlesztés finanszírozására és a lokális gazdaságban a szolgáltatások igénybevételére is.

Az EU15-ben működő mezőgazdasági érték- és ellátási lánc nagymértékben biztosította, hogy a fogyasztók által fizetett vételár, a ténylegeses hozzáadott értéknek megfelelően jusson el a lánc minden szereplője részére. Az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódása és globalizációja azonban jelentősen megváltoztatta az értéklánc működését és profitból való részesedést.

A rendszerváltást követő hazai strukturális átalakulásban hiányzott a termelői együttműködés, kereskedelem és a feldolgozás profitja nem a mezőgazdasági termelők-höz áramlott. A mezőgazdasági piacon források vákuuma alakult ki. A termelői oldalon a háztáji rendszerből kilépő kistermelők hiányt szenvedtek tőkében, termelői eszközökben (föld, gépek, infrastruktúra), beszerzési kapcsolatokban, értékesítési kapcsolatokban. Ezen túlmenően fontos kiemelni, hogy legnagyobb hiány a bizalomban alakult ki, amely az együttműködések alapja.

Közvetlen értékesítés (farm)

EU és nemzeti szabályozás, támogatás, min őség előírás

árumozgás iránya

Inputszektor

Finanszírozás, szolgáltatások

Fog

yasz

tók

Kis

kere

sked

elemÉ

lelm

isze

riparKer

eske

dele

m

Otth

onon

kív

üli

étke

zés

(HO

RE

CA

)

Ker

eske

dele

m

Farmok(üzemek)

Szö

vetk

ezet

ek

(ker

eske

dele

m, f

eldo

lgoz

ás, é

lelm

isze

ripar

)

Közvetlen értékesítés (szövetkezet)

Közvetlen értékesítés (farm)

EU és nemzeti szabályozás, támogatás, min őség előírás

árumozgás irányaárumozgás iránya

Inputszektor

Finanszírozás, szolgáltatások

Fog

yasz

tók

Kis

kere

sked

elemÉ

lelm

isze

riparKer

eske

dele

m

Otth

onon

kív

üli

étke

zés

(HO

RE

CA

)

Ker

eske

dele

m

Farmok(üzemek)

Szö

vetk

ezet

ek

(ker

eske

dele

m, f

eldo

lgoz

ás, é

lelm

isze

ripar

)

Közvetlen értékesítés (szövetkezet)

16. oldal

2. ábra - A hazai agrár értéklánc sematikus ábrázolása

Az elmúlt húsz év eredménye, hogy a rendszerváltást megelőző termelői tagolódás kiegészült az árutermelésre képes családi alapon működő termelői réteggel. A termelő-szövetkezetek átalakulásával és az állami gazdaságok privatizációjával létrejött vállalko-zások az élelmiszeripar legnagyobb beszállítói. A kialakult családi alapon működő gazda-ságok részben beszállítanak az élelmiszeriparnak, részben az integrátoroknak értékesítik a termékeiket, részben főleg a kézimunka-igényes termékek esetén megpróbálnak saját piacokat felkutatni, új piaci csatornákat kiépíteni. Az EU tagországokban mérik a terme-lők élelmiszer értékláncból történő részesedését, nálunk hivatalos adatok nincsenek. Az EU értékek kb. 17%-ot mutatnak a termelők részesedésére, azaz 100 pénzegységnyi fogyasztói árból a mezőgazdasági termelők átlagosan mindössze 17 pénzegységgel ré-szesednek. A hazai, többszörös áttétellel működő élelmiszer értékláncot alapul véve, még ennél is jelentősen kisebb értéket valószínűsíthetünk.

Az élelmiszerlánc hazai helyzete - főleg a zöldség-gyümölcs piacon - lehetővé teszi, hogy a lánc rövidítésével, a fogyasztói árak csökkentése ellenére jövedelemnövekedést érjünk el a termelői oldalon. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a termékek eredetének ellenőrzési lehetőségét is.

A tanulmányban az élelmiszerlánc rövidítésének lehetőségét vizsgáljuk meg, különös te-kintettel a közvetlen termelői értékesítésre és a szociális szempontokon alapuló élelmi-szer-ellátásra.

3.1.3 Élelmiszer-ellátás helyzete az EU-ban

Az Európai Parlament 2008-ban megállapította, hogy a termelői és a fogyasztói árak közötti különbség olyan pontra jutott, hogy elvárható az európai intézmények azonnali fellépése. A jelenleg is zajló élelmezésbiztonsági válság következtében jelen-tős árkülönbségek figyelhetők meg Európán belül, nem csupán abszolút mértékben, de a fogyasztói és a termelői árak közötti különbségek tekintetében is, az ágazatok között tapasztalható jelentős eltérésekkel.

Európa és a világ más területei egyaránt a közelmúltban jelentős áremelkedést tapasztal-tak a mezőgazdasági és élelmiszertermékek körében, amelynek mezőgazdasági ágazatra

EU és nemzeti szabályozás, támogatás, min őség előírás

árumozgás iránya

Inputszektor

Finanszírozás, szolgáltatások

Fog

yasz

tók

Kis

kere

sked

elemÉ

lelm

isze

riparKer

eske

dele

m

Otth

onon

kív

üli

étke

zés

(HO

RE

CA

)

Ker

eske

dele

m

Farmok(üzemek)

A hazai farmok (üzemek) szövetkezésének hiánya miatt többszörös keresked ői áttétel alakult ki. Az üzemek igen kevés közvetlen fogyasztói, kiskereskedelmi és HORECA kapcsolattal rendelkeznek

EU és nemzeti szabályozás, támogatás, min őség előírás

árumozgás irányaárumozgás iránya

Inputszektor

Finanszírozás, szolgáltatások

Fog

yasz

tók

Kis

kere

sked

elemÉ

lelm

isze

riparKer

eske

dele

m

Otth

onon

kív

üli

étke

zés

(HO

RE

CA

)

Ker

eske

dele

m

Farmok(üzemek)

A hazai farmok (üzemek) szövetkezésének hiánya miatt többszörös keresked ői áttétel alakult ki. Az üzemek igen kevés közvetlen fogyasztói, kiskereskedelmi és HORECA kapcsolattal rendelkeznek

17. oldal

gyakorolt hatása nem egyértelmű: míg egyesek hasznot húztak az árak emelkedéséből, addig mások – többnyire az élelmiszer-feldolgozói oldalról – jóval magasabb költségekkel kénytelenek számolni. A válság az élelmiszerárak inflációjának számos EU-tagállamban tapasztalható növekedése miatt hátrányosan érintette a fogyasztókat. Ez azokat az ala-csony jövedelmű háztartásokat érintette a legsúlyosabban, amelyek számára az élelmi-szerek jelentik a legfőbb kiadást, de számos kis- és közepes méretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozást is mélyen érintett.

A helyzet feltárására, értékelésére és a lehetséges lépések megtervezésére az Európai Parlament jelentést4 készíttetett és tárgyalt meg. A jelentés elsőként az élelmiszer-értékesítési és forgalmazási ágazatban megállapított hiányosságok listáját vázolja fel. Abból a felismerésből indul ki, hogy a legmagasabb piaci koncentrációjú tagállamokban nagyobb különbség tapasztalható a termelői és a fogyasztói árak között.

A jelentés kiemeli azokat a hatásokat, amelyeket a koncentráció és a sok egységgel ren-delkező kiskereskedelmi láncok közötti árháborúk, a szigorú költségcsökkentési verseny és a munkaerő költségének leszorítása, illetve a nyitva tartási időre vagy a hétvégi mun-kavégzésre vonatkozó szabályozás liberalizálása révén áttételesen gyakorolnak a foglal-koztatásra a mezőgazdasági és termelői ágazatokban. Az agresszív árverseny bizonyítot-tan a termékminőség romlásához, a termékek tápértékének csökkenéséhez, valamint az idényjellegű gyümölcsök és zöldségek termelésének összeomlásához vezet.

Miközben a piaci koncentráció kétségtelenül az élelmiszerek alacsonyabb árszín-vonalához vezethet, ugyanakkor közép- és hosszú távon káros hatást is gyako-rolhat azáltal, hogy sérti a szabad versenyt, és kiszorítja a kisvállalkozásokat és a kistermelőket a piacról. Ezért a jelentés hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-ágazatban számos kis- és közepes vállalkozás rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, különösen akkor, ha nagymértékben függ valamely sokegységes kiskereskedelmi üzletlánctól. En-nek oka, hogy a kiskereskedők gyakran több kisebb beszállítót versenyeztetnek a legalacsonyabb árért, így a kis beszállítóknak az életben maradáshoz csökken-teniük kell költségeiket és árrésüket.

A fogyasztói árak Európában átlagosan ötszörösét teszik ki a mezőgazdasági termelő által kapott áraknak. Az európai mezőgazdasági termelők ötven évvel eze-lőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi árának megközelítőleg felét kapták kézhez, amely arány – az élelmiszerek feldolgozottság fokának határozott növekedésével együtt járva – napjainkra drámai mértékben lecsökkent.

A jelentés megállapítja, hogy a helyi kiskereskedelmi boltok hozzáadott értéket jelentenek, mivel jelentősen hozzájárulnak a termelők és a fogyasztók közötti szakadék áthidalásához, továbbá a vidéki térségekben munkalehetőségek teremtése és a meglévő társadalmi kapcsolatok erősítése révén javítják az életminőséget is, ami a vidék népes-ségmegtartó erejének záloga. A helyi élelmiszerüzletek fennmaradásának érdekében, a modernizáció elősegítésére támogatni kell az új technológiák és az internet használatát. Az új technológiák segítségével több információt lehet biztosítani a különböző termékvál-tozatok helyéről, áráról és jellemzőiről; így jobban kielégíthető a piaci réseknél jelentkező kereslet, és nagyobb választékot lehet kínálni a fogyasztóknak. A jelentés támogatja, hogy az európai vidékfejlesztési, versenyképességi és kohéziós alapokat hasz-nálják fel a termelők korszerű technológián és interneten keresztül történő pi-acra jutásának megkönnyítésére.

Az Európai Parlament szorgalmazza olyan intézkedések meghozatalát, amelyek nagyobb lendületet adnak a „helyi élelmiszerek” koncepciójának, és különösen szorgalmaz-za az olyan intézkedéseket, amelyek célja az értékesítés-ösztönzés és a fogyasztóknak az érintett termékek jellegzetességeiről és fogyasztásuk egészségre és gazdaságra gya-korolt jótékony hatásáról való tájékoztatása, valamint amelyek támogatják a hagyo-

4 Európai Parlament, Jelentés az európai élelmiszerárakról (2008/2175(INI)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, 2009.02.04.

18. oldal

mányos piacokat és kereskedési formákat, amelyek révén a termelők közvetle-nül találkoznak a fogyasztókkal.

A jelentés felszólít a kisebb mezőgazdasági termelők közötti együttműködést támo-gató intézkedésekre, a nagyobb termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel szem-beni versenyképességük javítása érdekében. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak biz-tosítaniuk kell különböző kereskedelmi formák egymást kiegészítő meglétét, valamint óvakodniuk kell az élelmiszerpiac további koncentrációhoz vezető teljes liberalizációjától. Az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet a termelői szervezetek megerősítéséről, a teljes ellátási láncot szem előtt tartó hatékony meg-közelítésről és a nagyobb kiskereskedelmi láncok piaci erejéről.

A hiányosságokra reagáló európai válasz nagyobb átláthatóságot, jobb piaci szabályozást és hatékonyabb költség- és árellenőrző rendszer elérését célzó intézkedésekből áll.

A javasolt intézkedések közül az új technológiák és az internet használata az egyik legfontosabb. Az előadó meggyőződése, hogy az új technológiák segítségével több infor-mációt lehet biztosítani a mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek különböző változa-tainak helyéről, áráról és jellemzőiről. E cél érdekében a jelentés javasolja, hogy a vidék-fejlesztési alapok, továbbá a versenyképességi és kohéziós alapok keretében rendelke-zésre álló pénzeszközöket elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelők korszerű technológián és interneten keresztül történő piacra jutását.

Emellett a jelentés kéri olyan intézkedések meghozatalát, amelyek nagyobb lendületet adnak a „helyi élelmiszerek” koncepciójának, és fokozottabban támogatják a hagyo-mányos élelmiszerpiacokat. Szükség van a származási és a földrajzi jelzések és más ta-núsítványok védelmét szolgáló európai uniós politikák megerősítésére.

3.2 Értékesítési tapasztalatok

3.2.1 Közvetlen értékesítés Magyarországon5

A közvetlen értékesítés pontos arányát, a közvetlen értékesítésben részt vevő kistermelők pontos számát – megfelelő statisztikai adatok hiányában – nem le-het meghatározni. Ennek hiányában csak az egyes terméktanácsok becsléseire tudunk támaszkodni.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a közvetlen értékesítésnek több formájával találkozha-tunk:

• termelői piacokon történő értékesítés; • közvetlen a termelőtől történő háznál értékesítés; • út menti standon történő értékesítés; • ismeretségen belüli barter értékesítés.

A 90-es években a közvetlen értékesítés aránya még elérte a 15-18 százalékot, azonban mára ez a szám kb. 8-10 százalékra esett vissza. A piacok felügyeletét a helyi önkormányzatok látják el, de a forgalom regisztrációja, mérése vagy legalább becs-lése nem történik meg.

A borágazatban a termelői értékesítés éves szinten eléri az 500 ezer hektolitert. Ez a jelenlegi bortermelés 15-20 százalékának felel meg. Az eladások volumene az elmúlt években stagnált, azonban szerkezetében jelentős átalakulás figyelhető meg: Míg az ül-tetvények kivágásával több idős termelő felhagy a termeléssel, addig az új vidékfejlesz-tési támogatásokat és koncepciókat kihasználó borászatok – például a turizmus, a borutak keretében – növelik a pincétől történő közvetlen értékesítést. A közvetlen érté-kesítés növekedéséhez az egyre gyakrabban megrendezésre kerülő boros fesztiválok is hozzájárulnak.

5 A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelői értékesítés lehetőségeire, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2009 - felhasználásával

19. oldal

A tejágazatban a 2007-08-as évben 110 millió kilogramm tejkvótára lehetett jelentkez-ni, amelynek kevesebb, mint az 50 százaléka (52,6 millió kilog-ramm) talált gazdára. Ez a 2006-07-es évhez képest 4 millió kilogrammos emelkedésnek felel meg. A közvetlenül értékesí-tett tej több mint 90 százaléka folyadéktejként kerül értékesí-tésre, általában a fogyasztói piacokon, illetve házhoz történő közvetlen kiszállítás formájában. A fennmaradó kevesebb, mint 10 százalékot a feldolgozott termékek (sajt, túró, joghurt, tej-föl) teszik ki.

A szarvasmarha ágazatban az elmúlt években – főként az uniós csatlakozást megelőző évektől – folyamatos koncentráció figyelhető meg. A kister-melői létszám drasztikus visszaesésével a közvetlen értékesítések száma is lecsökkent. A termelői kör átrendeződése miatt a közvetlen értékesítés arányát még becsléssel is ne-héz lenne meghatározni.

A közvetlen értékesítési forma a baromfi ágazatban az egyébként erősen integrált nagyüzemi termelés mellett működő kistermelők esetében gyakori. Jellemzően a csirke és a tojás az a két baromfitermék, amelynél aránya számottevő. A csirkénél kb. 7%, a tojás esetében pedig 15-20 százalék lehet a közvetlen értékesítés aránya. A liba, kacsa, pulyka esetén a közvetlen értékesítés elhanyagolható nagyságú.

Jelenleg Magyarországon a közvetlen értékesítés több formájával is találkozha-tunk.6

A MAGOSZ7 2009 januárjában indította el szociális bolthálózatát. A mára 38 üzletre nö-vekedett hálózat a tervek szerint több mint 500 tagból fog állni. A szociális bolthálózat üzleti modellje alapján a termelők és a boltok közvetlenül kerülnek kapcsolatba. A felvá-sárlási és fogyasztói árat a MAGOSZ határozza meg a nagybani piacok és az áruházlán-cok áralakulásának napi megfigyelésével, amelyet a szereplők keretszerződés formájában fogadnak el. A működés személyes bizalomra épül. A boltok a MAGOSZ által ajánlott termelőktől vásárolnak főleg zöldséget és gyümölcsöt, de mára az elsődlegesen feldolgo-zott élelmiszerekre is tud a MAGOSZ termelőket ajánlani. Az ajánlott felvásárlói és fo-gyasztói árak mindhárom szereplő (termelő, kereskedő, fogyasztó) érdekeinek megfelel-nek. Az árak a multinacionális áruházláncok árai alatt maradnak, miközben a termelők-nek is kb. 30%-al magasabb bevétel jut.

A termelők közvetlenül a boltokba szállítanak. A beszállítás főleg a budapesti boltok ese-tében nehézségekbe ütközött a nagyvárosi közlekedési és behajtási korlátozások miatt, valamint az egyedi szállítás jelentős költségeket eredményezett. Ezért szükségessé vált a logisztikai problémák megoldására raktárszövetkezet létrehozása. A MAGOSZ folyamato-san fejleszti a bolthálózatot, valamint a beszállítók körét.

A Komáromi Solum Zrt naponta 12 ezer liter tejet termel. 2008-ban állította az első tejautomatát a telep bejárata mellé, miután az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzeme felmondta a velük kötött szerződést. A telep mellé próbajelleggel kihelyezett tejautomata éjjel-nappal működött, és a legnagyobb meglepetésükre alig egy hónap elteltével kígyózó sorokban álltak előtte a vásárlók. A következő gépet Komáromba tették ki, ma már csak-nem 25 tejautomata található a megyében, és terveik szerint év végére ez a szám a dup-lájára emelkedik.

Az első szerkezetet Svájcból rendelték, de ma már magyar cégek is gyártják a tejet táro-ló és kiadó hűtőszekrényeket. A kihelyezett acéltartályok négy Celsius-fokon tárolják a kezeletlen, friss tejet, amelynek literje 140–170 forint, és az ember annyit vásárolhat belőle, amennyi pénzt bedob, csak tárolóedényt kell magával vinnie.

6 Az egyes példákat a tanulmány 4. fejezetében, a legjobb gyakorlatok között mutatjuk be részletesen 7 MAGOSZ - Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, www.magosz.hu

20. oldal

A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. négy éve döntött úgy, hogy inkább közvetlenül a fogyasztóknak szállítja a tejet. 14 kiste-herautót vásároltak, amelyeket fémtar-tállyal szereltek fel, ezzel járják a falva-kat, városokat. Jelenleg naponta négyezer embert szolgálnak ki több mint 40 hely-színen. 2009 júliusától már Pest megyé-ben és Budapesten is lesznek tej automa-ták, 40-50-et szeretnének kihelyezni a nagyobb forgalmú üzletek mellé. Az acél-tartályból vehető tej 180 forintba kerül. Terveik szerint a tej automaták bevezeté-se után a megtermelt mennyiség hetven százalékát tudják közvetlenül a vevőkhöz eljuttatni.

A Bács-Kiskun megyei Agrárkamara szervezésében valósult meg a „Kamratúra” cso-port.8 Ennek keretein belül 85 homokhátsági gazdálkodó száznál is több terméket kínál elektronikus elérhetőségen keresztül. Tevékenységük kialakítását jelentősen ösztönözte és megkönnyítette, hogy 2006-ban megteremtődtek a feldolgozott élelmiszerek kister-melői értékesítésének jogi feltételei, melyre korábban nem volt lehetőségük. Az új szabá-lyok szerint módjuk van kis mennyiségű állati termék (például szárnyas, nyúl) előállításá-ra és feldolgozására. A továbbértékesítésre szánt nagyobb állatokat továbbra is csak en-gedéllyel rendelkező vágóhídon szabad levágni. A hús feldolgozása azonban már az érté-kesítőhelyen történhet. A program keretében a gazdák továbbképzések során megismer-kedhetnek a minőségbiztosítás és az élelmiszerbiztonság szabályaival. Megteremtik an-nak a lehetőségét is, hogy a vevő tudja, hogy honnan és milyen körülmények közül származik a vásárolt élelmiszer, s ha úgy gondolja, személyesen is felkeresheti a gazda-ságot.

A „közösség által támogatott mezőgazdaság”9 magyaror-szági meghonosítását 1998-ban kezdte el a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány10. Ennek alapja egy biogazdálkodókból álló szerveződés, amely a rendelkezésre álló termékeket a fogyasz-tóknak különböző módon (például házhoz vagy gyűjtőponthoz történő kiszállítással) értékesíti. Ennek lehetnek speciális formái, például a dobozrendszer. A szerveződés garantálja, hogy a ter-melők összefogásával a vásárlók minél nagyobb és változatosabb igényeit is képesek legyenek kielégíteni. A vásárlók elsősorban helyi lakosok, akik igénylik a friss, helyben és ökológiai gazdálkodásban termelt zöldségeket. Emellett szállítanak még kenyeret és pék-süteményt, biotojást, tejterméket, lisztet és gabonafélét, lekvárt, gyümölcslevez, ször-pöt, mézet és biobort is.

A kapuvári Cserpes István 1991-ben hozta létre egyéni vállalko-zását. Jelenleg a Cserpes Sajtműhely11 márkanéven működő cég 2002-ben építette fel az uniós normáknak megfelelő üzemét. Mára napi tízezer liter tejet és százezer liter savót dolgoznak fel, az alapanyagot pedig 50-100 literenként a környékbeli gazdálko-dóktól vásárolják. A cég nem a multikon, hanem közvetlen érté-kesítés révén értékesíti termékeit. A jelenleg hatvanféle terméket gyártó cég a készítéshez nem használ tartósítószert és adalékot, így az elkészített terméket – a rövidebb szavatossági idő miatt – a lehető legrövidebb úton juttatja el a fogyasztókhoz. A vállalkozás

Győr-Moson-Sopron megyei és budapesti boltjaiban, fogyasztói piacokon, valamint kis-

8 www.kamra-tura.hu 9 Communitiy Supported Agriculture, CSA (angol) 10 www.nyitottkert.hu 11 http://cserpessajtmuhely.hu

21. oldal

boltokban (a szociális bolthálózat egységeiben is) értékesíti termékeit. Ezen kívül nyolc mozgóboltot is üzemeltet, melyek a „Boci boci tarka” zenével járják a megye településeit. A vállalkozás közel 100 embernek ad munkát.

3.2.2 A zöldség-gyümölcsértékesítés hazai csatornái

Az EU-27 tagországok között Magyarország zöldségtermelésben a 11., gyümölcstermelés tekintetében a 9-10. helyen áll. Az elmúlt tíz év átlaga alapján a zöldség-gyümölcs ága-zat elsődleges termékkibocsátása a mezőgazdasági termékek 12,2%-át tette ki, melyen belül a zöldségek 70%-t és a gyümölcsök 30%-t tettek ki.

Kiskereskedelmi szinten, feldolgozott, vagy friss termékként a jelenlegi 200 milliárd Ft körüli elsődleges termelési érték átlagosan megháromszorozódik, így értéke a becslések szerint elérheti a 600 milliárd Ft-ot is. A zöldség-gyümölcs termeléssel hasznosított föld-területek átlagos mérete jelenleg mintegy 155 ezer hektár, ami több mint 10%-kal ki-sebb a tízéves átlaghoz viszonyítva. Ennek mintegy fele zöldség, fele gyümölcstermő terület. A területcsökkenést a termésátlagok javulása ellensúlyozta, így a termelt meny-nyiségek gyakorlatilag a 2,6 millió tonna körüli szinten maradtak.

3. ábra – A legfontosabb zöldség és gyümölcsfajták aránya a termelésből12

A zöldség-gyümölcs termelésünk szerkezete is jelentősen átalakult az elmúlt húsz évben, aminek vannak kedvező és kedvezőtlen oldalai is. Az egyik legkevésbé kedvező trend, hogy a feldolgozóipari termékkör teljesen leszűkült és ma már szinte csak 5-6-féle termékből állítunk elő kereskedelmi mennyiségű készterméket. Ezek közül a meghatározóak:

• csemegekukorica, • zöldborsó, • ipari paradicsom, • ipari alma és • meggy.

Sajnos a friss piaci termékek között sem tudtak igazán új fajok kiemelkedni, sőt a ká-posztafélék és a gyökérzöldségek jelentősége sajnálatos módon nagyon lecsökkent. Ez az új termékek esetében a hazai piaci ismeretlenséggel magyarázható, aminek következ-tében a piaci jelenlét megteremtéséhez szükséges mennyiség előállítása sem jelent gaz-daságilag alternatívát a termelők számára, a többi terméknél viszont a termelés verseny-

12 Forrás: A magyar zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai megvalósíthatósági tanulmánya, Fruitveb, 2009

Legfontosabb zöldségfajták aránya a termelésb ől

fejes káposzta; 4,4

sárgarépa; 4,7

zöldborsó; 5,1vöröshagyma;

5,3

uborka; 4

csemegekukorica; 28,9

egyéb zöldség; 17

paradicsom; 11,5

zöldpaparika; 9,8

görögdinnye; 9,3

Legfontosabb gyümölcsfajták aránya a termelésb ől

meggy7%

szilva8%

őszibarack8%

egyéb11%

alma61%

kajszi5%

22. oldal

képtelensége mutatkozik meg az európai versenytársakkal szemben. Ennek a törvény-szerűségét talán csak a spárgatermelés felfutása cáfolhatja meg, ahol a szűk hazai piac ellenére, kifejezetten exportcélra egy jelentős termelői bázis alakult.

A termésátlagok növekedését két tényező idézte elő, amelyek közül sajnos a technológiai fejlesztéseknek volt a kisebb szerepe, míg a termelésből kieső extenzív kistermelők indi-rekt „javító” hatásának a nagyobb. A gyümölcstermesztés esetében az évjáratonkénti jelentős ingadozások miatt ez a változás nehezebben kimutatható, de tíz év távlatában sajnos javulással nem számolhatunk.

A gyümölcstermesztésünkre még mindig az almatermesztés túlsúlya jellemző, de az utóbbi években láthatóan elindult a csonthéjas gyümölcsök termőterületi felfutása, ami egy jobb termelési szerkezet kialakulásának lehetőségét vetíti előre.

4. ábra – Hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás13

Az elmúlt időben, hasonlóan az európai trendekhez, Magyarországon is eltolódott a zöld-ségek-gyümölcsök értékesítése a kereskedelmi láncok irányába. 2002-2004 átlagában a végső felhasználást jelentő fázison belül a termelői piacokon a kereskedelmi forgalomba kerülő friss zöldség-gyümölcs 20,9%-át értékesítették, hagyományos kisbolton és a ven-déglátáson (HoReCa14) keresztül a termékek 36,1%-a került a fogyasztókhoz. A végső fázisban a kereskedelmi láncok jelenléte a legmarkánsabb, a Magyarországon megter-melt és forgalomba kerülő termékek kb. 43%-át forgalmazzák. A kereskedelmi csatornák arányai és az értékesítési irányok alapvetően nem változtak 2002-2004 óta. Az Agrár-gazdasági Kutatóintézet becslése alapján a hazai értékesítésen belül a hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontláncokat magában foglaló „modern kiskereskedelem” rész-aránya 2007-re 50% fölé emelkedett, míg a hagyományos kiskereskedelemé (kis élelmiszerboltok, zöldségboltok, fogyasztói piacok) 47%-ra csökkent.

13 Forrás: A magyar zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai megvalósíthatósági tanulmánya, Fruitveb, 2009 14 HoReCa - Hotels, Restaurants, Cafes

Hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

kg/f ő/év

23. oldal

5. ábra – Az egyes kereskedelmi csatornák részesedése a friss zöldség-gyümölcs piacból (2002-2004 átlaga)

A kereskedelmi láncok mára megkerülhetetlen tényezőivé váltak a hazai élelmiszer-értékesítésnek. A hazai termelők friss termékei általában két jellemző úton juttathat-ják el a fogyasztókhoz:

Az úgynevezett hagyományos kiskereskedelem felé (közvetlen értékesítés; termelői piacok; zöldség-gyümölcs szaküzletek; kis, általános élelmiszerboltok) leginkább nagyke-reskedőkön és a Budapesti Nagybani Piacon (BNP) keresztül, bár kisebb mértékben köz-vetlen értékesítés is előfordul, főleg a fogyasztói piacokon.

A kereskedelmi láncok felé elsősorban a szervezett termelőknek van esélyük beszállí-tani, az egyéni kistermelők − ha egyáltalán bejutnak a termékeik ide − főleg nagykeres-kedőkön keresztül szállítanak a láncokba.

Az élelmiszer értéklánc alapján vizsgálva a két jellemző utat, a hagyományos csatornák rövidebbek, bizalomra épülnek, fontosabb a termékek minősége

A hagyományos csatornák közül a szakboltokban és termelői piacokon történő zöldség-gyümölcs értékesítés visszaszorulása – úgy tűnik – valamivel lassabban megy végbe, mert ezek az elárusító formák eltérő stratégiával rendelkeznek, mint az élelmiszer kereskedelmi láncok. Ezek az üzletek főleg a bizalomra (nyomon követhetőség, termelő ismerete), a minőségre, a szezonális termékekre helyezik a hangsúlyt.

4. táblázat – Hagyományos csatornák és kereskedelmi láncok

Hagyományos csatornák Kereskedelmi láncok

- Rövidebb élelmiszerlánc (átlagosan 2-3 lépcső)

- Bizalomra épül

- A fogyasztói döntésben megjelenik a termék minősége

- Hosszabb értéklánc

- Fogyasztók felé az alacsony árakkal reklámozza a termékeket (ár érzékeny fogyasztói preferen-ciák erősítése)

- Minőség háttérbe szorulása

A hagyományos csatornák szereplői méretükből, szakosodásukból adódóan jobban odafi-gyelnek az áruk kihelyezésére, válogatására, gondozására, ezért termékkínálatuk von-zóbb, mint a nagy üzleteké. A kisboltoknál legtöbbször maga a tulajdonos végzi az áru-beszerzést (napi gyakorisággal), ezért a beszerzés során is előtérbe kerül az áruk frisses-sége, külleme, minősége. A nyomon követhetőségi, élelmiszerbiztonsági követelmények-nek általában csak annyiban felelnek meg az általuk forgalmazott termékek, amennyit a törvényi szabályozás megkíván.

Az egyes kereskedelmei csatornák részesedése a fris s zöldség-gyümölcs piacból (2002-2004 átlaga)

kereskedelmi láncok43%

termelői piacok21%

kisboltok, HoReCa

36%

24. oldal

6. ábra - A hazai zöldség-gyümölcs élelmiszerlánc15

Az általános kis alapterületű élelmiszerboltok zöldség-gyümölcs forgalmazását érin-tette legkomolyabban a láncok elterjedése. Ezeknek az üzleteknek nem a fő profilja a zöldség-gyümölcs árusítás, ezért kitüntetett figyelmet nem tudnak erre az árucsoportra fordítani, legtöbbször csak alapvető termékkínálatot tartanak. Jellemző, hogy mára ezek a termékek is kezdenek kiszorulni a „kis boltok” kínálatából. Ráadásul a hagyományos kiskereskedelemre sem jellemző, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolnák meg a friss zöldség-gyümölcsöt.

A kisebb élelmiszer-, zöldségboltok és a fogyasztói piacon található zöldséges standok tulajdonosai számára továbbra is a BNP a fő beszerzési forrás. Nagyon kevesen élnek a közvetlen, termelőktől való beszerzés lehetőségével, tartós szerződéses kapcsolatokat pedig szinte egyáltalán nem építenek ki.

Azok a kiskereskedők, akik korábban próbálkoztak beszállítói kapcsolatokat kialakítani a termelőkkel, a leggyakrabban a minőséggel kapcsolatos problémák miatt tértek vissza a nagybani piacon való beszerzésre. Emellett a kiskereskedők is említették, hogy a terme-lők olykor megbízhatatlanok, ha kedvezőbb árat kaphatnak annál, mint amiben megálla-podtak, akkor a megállapodás ellenére sem szállítanak, a kiskereskedő részére pedig igen korlátozott ilyenkor a szankcionálás lehetősége. Emellett fontos tényező, hogy a megfelelően tisztított, válogatott, kiszerelt termékek szállítására sem készült fel minde-gyik egyéni termelő, márpedig ezekre a szolgáltatásokra a hagyományos kiskereskedők-nek is igénye van.

A kis élelmiszerboltok friss-zöldség gyümölcs ellátásában vállalt szerepet a MAGOSZ kez-deményezése. A kis alapterületű, rendszerint 1-3 alkalmazottat foglalkoztató boltok üze-meltetésében az árubeszerzés igen nagy költséget és időráfordítást igényel. A MAGOSZ által kidolgozott rendszer a termékek boltba szállítását is tartalmazza, valamint a beszer-zési árak is a BNP árak alatt maradnak.

A BNP a termelők számára fontos értékesítési lehetőség, sok termelő számára kizáróla-gos értékesítési csatorna. A legtöbb termelő azért jár a BNP-ra, mert itt kapja a legjobb árat, és azonnal hozzájut az áru ellenértékéhez. Más értékesítési csatornát választva

15 Forrás: www.fruitveb.hu

Termelés piacra: 2,78 millió tonnaVeszteség: 31% tárolás, feldolgozás

Friss piacra(40%)

Nagybani piacok

Feldolgozásra(50%)

Saját fogyasztásra

(10%)

Köztes kereskedelem

Nagykereske-delem

Feldolgozó ipar

Integrátorok

Szakboltok

Áruházláncok(40%)

Export

Vendéglátás és közétkeztetés

(47%)

Egyéb kiskereskedelem

Fogyasztó 1

Fogyasztó 2

Fogyasztó 3

Fogyasztó 4

Fogyasztó 5

Termelés piacra: 2,78 millió tonnaVeszteség: 31% tárolás, feldolgozás

Friss piacra(40%)

Nagybani piacok

Feldolgozásra(50%)

Saját fogyasztásra

(10%)

Köztes kereskedelem

Nagykereske-delem

Feldolgozó ipar

Integrátorok

Szakboltok

Áruházláncok(40%)

Export

Vendéglátás és közétkeztetés

(47%)

Egyéb kiskereskedelem

Fogyasztó 1

Fogyasztó 2

Fogyasztó 3

Fogyasztó 4

Fogyasztó 5

Friss piacra(40%)

Nagybani piacok

Feldolgozásra(50%)

Saját fogyasztásra

(10%)

Köztes kereskedelem

Nagykereske-delem

Feldolgozó ipar

Integrátorok

Szakboltok

Áruházláncok(40%)

Export

Vendéglátás és közétkeztetés

(47%)

Egyéb kiskereskedelem

Fogyasztó 1

Fogyasztó 2

Fogyasztó 3

Fogyasztó 4

Fogyasztó 5

25. oldal

vagy csak kisebb tételben tudna eladni (fogyasztóknak háztól vagy kispiacon), vagy egyáltalán nem, mert az általa kínált árumennyiség túlságosan kicsi ahhoz, hogy a nagy vevőknek (üzletláncok, konzervgyárak) szállíthasson, nem éri el azok „ingerküszöbét”.

A nagybani piacnak a kiskereskedők számára az egyszerű beszerzési helyen túl fontos információforrás szerepe is van.

Jelenleg Budapesten (BNP), Kecskeméten, Szegeden, Hatvanban, Miskolcon, Debrecen-ben, Nyíregyházán, Szolnokon, Békéscsabán, Pécsett működnek nagybani piacok. Bár a többségük inkább regionális nagypiacként működik. A hazai nagybani piacokra elsősor-ban a kisgazdaságokból kerülnek az áruk, az árualap heterogén. A beszállítás időszakos, a felhozatal nem kiegyenlített. A BNP és a szegedi piac van nyitva egész évben.

A piacok vegyes funkcióval működnek, betöltenek gyűjtő, elosztó és felhasználói piaci funkciókat. A vegyes profil megnehezíti a piac szervezését, irányítását, valamint az ár-meghatározó szerep működését. A BNP ezen kívül betölti a végfelhasználói piaci szerepet Budapest és környékének ellátásában.

Fontos kiemelni, hogy az Európában működő nagybani piacok (pl. holland zöldség auk-ció) fő szerepe az ármeghatározás, amely nyilvános és regisztrált alkukötéseken alap-szik. A hazai nagybani piacokon az tényleges ár az egyes vevők és egyes eladók alkujá-ban alakul ki. A piacok csak mintavételesen és általában csak a kínálati árakat gyűjtik össze. A tényleges adásvételi árakról nem áll rendelkezésre információ.

A BNP-n a friss áruk értékesítése többnyire fedetlen helyen történik, utánfutókról, teher-autó platókról. Az átmeneti tárolási kapacitás hiánya, valamint a nem megfelelő tároló-eszközök miatt a termelők azonnali értékesítésre kényszerülnek. Az eladás nem minőségi osztályok szerint történik, illetve a minőség megállapítása is az eladó és vevő megállapo-dásától függ. A termékek nincsenek csomagolva, nincsenek információk a csomagoláson.

A hazai zöldség-gyümölcs termékkereskedelem különlegessége a nagykereskedők jelen-léte. Az Európában működő termelői együttműködések és kockázatközösségek helyét itthon részben a nagykereskedők vették át, jelentősen növelve az élelmiszerlánc hosszát és csökkentve a termelőnek jutó profit nagyságát. A nagykereskedők közvetítők a ha-gyományos kiskereskedelem és az egyéni termelők között. Vásárolnak közvetlenül a termelőktől, ilyenkor állandó, de nem feltétlenül szerződéses (vagy csak rövidtávú szer-ződéssel lefedett) kapcsolatban állnak a termelőkkel, emellett a nagybani piacokon (a hazain, de közvetlenül külföldi piacokon is) megjelennek felvásárlóként (illetve eladóként is).

3.2.3 A közvetlen értékesítés vállalkozói környezete

A közvetlen értékesítés Európa szerte elterjedt, s egyre népszerűbb, az értékesítés és a feldolgozás szabályai azonban az egyes országokban eltérhetnek egymástól. Az Unióban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet szabályozza a növényi és állati eredetű ter-mékek előállítását és forgalmazását. A rendelet alapján a közvetlen értékesítéssel foglal-kozó kistermelőknek – egy-két kivételtől eltekintve – az élelmiszer-vállalkozókra vonat-kozó valamennyi előírást be kell tartaniuk.

3.2.3.1 Közvetlen értékesítés hazai szabályozása

A termelői értékesítés hazai szabályozása

• a mezőgazdasági termelés, • az adózás, • a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás, • a kereskedelem (piac, bolt szabályozása) és • az élelmiszer lánc (élelmiszer egészségügy, konyhák üzemeltetése, stb.)

oldaláról kerül meghatározásra. Jellemző, hogy az egyes ágazati szabályozások nem harmonizálnak egymással.

26. oldal

A termelői értékesítés elsődleges feltétele, hogy a közvetlen kereskedelemben az adott termelők csak a saját maguk által termelt és feldolgozott termékeket kínálják el-adásra. Ehhez egyrészt pontosan meg kell határozni a termelőt és ellenőrizhetővé kell tenni az általa kínált termékek eredetét, mennyiségét.

Jelenleg a hazai jogrendszerben a mezőgazdasági termelő nincs egységesen meghatá-rozva. Több helyen, több szempont alapján kerültek a termelést végző magánszemélyek és szervezetek regisztrálásra. Azonban a termelőhöz kapcsolódó területek nincsenek rög-zítve, így a termelt mennyiségek sem ellenőrizhetők:

• Őstermelő (adózás) • Kistermelő (értékesítés) • Ügyfélregiszter (régebben gazdaregiszter)

A termelést végzők eltérő meghatározása mellett külön került meghatározásra a mező-gazdasági termelés fogalma.

A hazai szabályozás laikusok számára átláthatatlan. Hiányzik a termelő fogalmának, ellenőrizhetőségének meghatározása. Emellett kiemelten fontos lenne a szabályozás ügy-fél oldali élethelyzetre való összesítése, áttekintése, egyszerűsítése. Fontos lenne, hogy az EU keretszabályok megtartása mellett, a létező keretet a hazai termelők érdekei alap-ján kitölteni.

A szabályozási környezet kuszaságát tovább nehezíti, hogy az ellenőrzésre illetékes ható-ságok ellenőrei területenként eltérően értelmezik a szabályokat.

A hatályos jogszabályok listáját a mellékletek tartalmazzák.

3.2.3.2 Kistermelői feldolgozás szabályozása

A kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás, -értékesítés feltételeit a 14/2006 (II.16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet szabályozza. A kistermelőknek lehetőségük van bizonyos mennyiségű, saját előállítású terméket értékesíteni meghatározott piacon. A rendelet a kistermelők számára meghatároz ugyan feltételeket és előírásokat, azonban ezek úgy kerültek megállapításra, hogy ne jelentsenek indokolatlanul nagy és költségigé-nyes fejlesztéseket, amellett, hogy a szükséges higiéniai szempontokat be kell tartani.

A rendelet szerint a kistermelő:

• havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4 kecskét vághat, illetve vágathat le;

• hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet; • hetente levághat legfeljebb

o 200 házi tyúkfélét, vagy o 100 vízi szárnyast vagy pulykát, vagy o 50 nyúlfélét

• naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tej-terméket értékesíthet;

• évente legfeljebb 5.000 kg mézet értékesíthet; • hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet; • évente legfeljebb 6.000 kg halat értékesíthet; • évente legfeljebb 20.000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet; • hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott növényi

eredetű terméket értékesíthet; • hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értéke-

síthet; • hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.

A kistermelő a felsorolt termékeket csak a rendeletben megadott fogyasztóknak értéke-sítheti:

• közvetlenül a végső fogyasztó számára; • helyi kiskereskedelmi és vendéglátó ipari egységeknek, panzióknak;

27. oldal

• nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet és élő halat Magyarország terü-letén működő valamennyi piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító he-lyen,

• egyéb állati eredetű alapterméket a termelési régión belül működő piacon, vásá-ron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen, a végső fogyasztónak.

A rendelet több szűkítést is tesz az értékesítés területén, illetve például nem határozza meg a kistermelő fogalmát. A szűkítések területén a legnagyobb gátat a helyben működő bolt, illetve intézmény meghatározása jelenti. A „helyi” meghatározás értelmetlenül szű-kíti a lehetőségeket, holott a végső fogyasztónak történő értékesítés terméktől függően regionálisan, illetve országosan engedélyezett. A másik hiányosság, hogy a szabályozás nem tér ki az intézményi étkeztetés és a kistermelők lehetséges kapcsolatára, holott a nemzetközi (EU is) példák alapján ennek szabályozása és szabályozott feltételek melletti engedélyezése fontos és állandó felvevő piacot jelenthet a termelőknek, valamint költségcsökkentést az intézményeknek.

Egyes termelői típusoknál komoly válaszút elé állítja a közvetlen értékesítést tervezőket:

• A rendelet elsősorban a nagyállattartó (sertés, marha) termelőket érinti hátrányo-san, hiszen – a korábbi időszaktól eltérően – csak bérvágásban, vágóhídon vág-hatják le állataikat, s friss hús értékesítésére sincs jogosultságuk, csak a levágott állat húsából előállított húskészítményt értékesíthetik.

• Szintén problémát jelent a rendelet betartása a kis tejtermelő gazdaságoknak. A kis- üzemeknél, ahol napi 50-1000 liter tejet termelnek, s sok esetben őstermelői feldolgozó hátteret jelent, egyes esetekben megoldhatatlan feladatot jelentett az EU előírásainak megfelelő higiéniai, technológiai és gépi háttér biztosítása.

• A technikai, technológiai háttér biztosítása a kisüzemeket válaszút elé állította. Vagy korszerű EU színvonalú feldolgozó üzemeket építenek, és ebbe korszerű technológiákat telepítenek, vagy fel kell számolniuk feldolgozó üzemüket. Megfe-lelő üzemi háttér esetén viszont célszerű felvásárolt tejjel növelni az üzem kapaci-tását és kereskedelmi szövetkezés létrehozásával megteremteni a megnövelt termelés-, értékesítés lehetőségét.

3.2.3.3 Adótörvények

Az adótörvények ettől eltérően határozzák meg a „kistermelő”, „őstermelő” fogalmát. Még a személyi jövedelemadó törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvényben használt „mezőgazdasági tevékenység” fogalmak sem ugyanazokat a tevékenységeket sorolják fel.

Napjainkban közel 800 ezer őstermelői igazolvány van kiállítva, de csak 270-280 ezer főre becsülik azoknak a körét, akik az őstermelői formában valódi termelő tevékenységet végeznek. A maradék igazolvány olyan nem termelő magánszemély kezében van, akik csak az őstermelői formából származó adózási előnyöket kívánják évről-évre kihasználni. Nincs akadálya annak például, hogy az adómentes értékhatár kihasználására a család minden 16 éven felüli tagja őstermelői igazolványt váltson ki, vagy „közös őstermelői igazolvány” használatával ossza fel a bevételeket a kedvezőbb adózás érdekében.

Az őstermelői igazolvány használatának nincs ellenőrzéshez kötött feltétele. A piacok tapasztalatai alapján, területtel nem rendelkező őstermelők is heti rendszerességgel árulnak, nem csak idény, hanem primőr termékeket is.

Az őstermelői adókedvezményt 2007-ben az Európai Unió a gazdálkodóknak nyújtott működési támogatásnak minősítette, amely csak a mezőgazdasági „de minimis” rendele-tekkel összhangban nyújtható. Ebből adódóan az őstermelői adókedvezményt a személyi jövedelemadó törvény 2007-től csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősíti és érvényesítését regisztrációs szám meglétéhez köti.

A mezőgazdasági csekély összegű állami támogatás alapfeltétele, hogy három egymást követő évben összege nem haladhatja meg a 7500 eurót. A csekély összegű állami tá-mogatás formája lehet például közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású hitel,

28. oldal

adóalap vagy adókedvezmény.

3.2.3.4 Támogatási keretek

A 2007-2013. közötti időszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányait, a kapcsolódó beavatkozási akciókat és az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – részben a korábbi célok folytatásaként – az 1698/2005/EK rendelet és az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatásokkal összhangban ala-kította ki a szakminisztérium.

A termékek közvetlen értékesítését a IV-V. prioritáshoz tartozó források – azaz az EMVA 3. tengelye alapján tervezett támogatások és a LEADER módszerű integrált programok – segíthetik.

A 3. tengely, az életminőség javítása a vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése főbb prioritásai a következők:

• Új munkahelyek létrehozása és a jövedelemszerzési lehetőség és képesség erősí-tése a vidéki vállalkozások fejlesztése által;

• Az életminőség javítása a falumegújítás elősegítésével; • Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása kistelepülési integrált közösségi

és szolgáltató terek létrehozásával.

Az első prioritás 3 intézkedése:

• nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; • mikro vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása; • a turisztikai tevékenységek ösztönzése

külön-külön, vagy kombinált formában program-szerű, komplex projektek megvalósítását teszi lehetővé.

A LEADER specifikus céljai a versenyképes, újszerű eljárásokra, a gazdasági potenciál megerősítésére, a kulturális és természeti értékek megőrzésére, valamint a helyi együttműködés kialakítására épülnek. Az intézkedéscsoport keretén belül a helyi vidék-fejlesztési stratégiák meg- valósításának, a térségek közötti együttműködéseknek és a helyi akciócsoportok készségfejlesztésének és működtetésének támogatására kerül sor.

3.2.4 A közvetlen értékesítés szerepe más országokban

3.2.4.1 Svájc

Svájcban az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 2005-ben 31 milliárd frank volt, melyből a friss termékek értékesítése 10,6 milliárd frankot tett ki. A közvetlen értékesítés aránya 2005-ben a frisstermék-értékesítésen belül 3-5 % volt. A közvetlen értékesítés a 90-es években lendült fel az országban, elsősorban a termelői jövedelmek és reálárak csökkenése miatt. A kormányzat – meglátva a közvetlen értékesítésben lévő lehetősége-ket – tanácsadó központot (AGRIDEA) alapított, hogy az eladásokat profi módon, a tör-vényekkel összhangban és hatékony jövedelememelkedés mellett lehessen megvalósíta-ni. A kormányzat közvetlen támogatásban nem részesíti az egyes kistermelőket. A támo-gatások legnagyobb része az épület-beruházások és a mezőgazdasági struktúraváltás (kamatmentes kölcsönök) keretében, valamint területfejlesztés címén hívhatók le.

3.2.4.2 Ausztria

A közvetlen értékesítés Burgenlandban (Ausztria keleti tartományában) a 80-as évek-ben terjedt el. A helyi kistermelők így kezdtek el védekezni a 70-es években megjelent nagy kereskedelmi láncok koncentrációs és árcsökkentő törekvéseivel szemben. A helyi bortermelők ebből kivételt képeznek, hiszen ők tradicionálisan termékeik legnagyobb részét közvetlenül értékesítik. Becslések szerint jelenleg Burgenlandban – a borászatokat leszámítva – kb. 500 kistermelő foglalkozik közvetlen értékesítéssel. A termékek iránti

29. oldal

kereslet meghaladja a kínálatot, így a kereskedelmi láncokban is egyre nagyobb arány-ban jelennek meg a kistermelők termékei, a legtöbb esetben bio élelmiszerek.

A közvetlen értékesítés több fajtája ismert. Ennek egyik speciális fajtája a zöldvendéglő vagy gazdaudvar (heuriger). Itt meghatározott időben lehet vásárolni, kóstolgatni olyan házi termékeket, amelyeket a gazda maga készített. Addig fogadják a vendéget, amíg például el nem fogy a levágott disznó, ezután nyit a második, vagy a harmadik fo-gadó. A nyitva tartást a házak falára kitett fenyőkoszorú jelzi, ami azt mutatja, hogy a betérő vendéget sonka, kolbász, sajt, hurka, májas várja. Ha a koszorún szalag is van, akkor a gazda bort is kínál az ételek mellé. Az éppen elérhető gazdaudvarokat a vendé-gek az erre a célra létrehozott internetes portálon is megtalálhatják.

3.2.4.3 Olaszország

Olaszországban az élelmiszer értéklánc rövidítése és az árak csökkentése és a termelői bevételek céljából indult el több lakossági kezdeményezés a közvetlen értékesítés irá-nyába. A hagyományos falusi turizmus mellett elsősorban a nagyobb városok környékén több falusi turizmusban résztvevő a mezőgazdasági termelés mellett az éttermi vendéglátásra szakosodott. Az itt készített ételek alapanyagának meghatározó része (általában minimum 80%-a) a saját gazdaságból, illetve helyi kistermelőktől származik. Így a termelők más környékbeli kisgazdaságoktól szerzik be azokat az alapanyagokat, amiket ők maguk nem termelnek.

A termelők összefogásánál is látványosabb a spontán lakossági bevásárló csoportok kialakulása. Ezek a közös bevásárló csoportok általában egy lakóközösségen belül alakul-nak ki, s egyes kalkulációk szerint közel 30 százalékos költségmegtakarítást is elérhet-nek. Rómában közel 100 különböző alapon szerveződött lakossági beszerző csoport mű-ködik

Nagy hangsúlyt helyez a tartományi önkormányzat – a nemzeti agrárpolitikával össz-hangban – az egyes földrajzi területekhez kötődő, részben az EU eredetvédelmi rendsze-rébe beépülő, valamint a sok esetben kézműves módszerekkel, kis mennyiségben készü-lő helyi, hagyományos termékek termelésének fenntartására. Ezt a tevékenységet kiemelten kezelik, ösztönzik, mivel a falusi turizmust különböző formáival együtt jelentős hozzáadott értéknek tekintik, amely részét képezi az adott tájegység kulturális, turiszti-kai arculatának.

A Coldiretti mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet kezdeményezésére kísérletképpen beindult, s ma már több mint 200 helyen működik tejautomata is. Ezekben közvetlenül a termelőktől származó frissen fejt tej vásárolható, a szupermarketek árához képest 15-25%-kal olcsóbban. Az aszeptikus berendezések rendszeres higiéniai ellenőrzése garan-tálja az automatáknak a fogyasztó számára is biztonságos üzemelését.

Egy további említésre méltó kezdeményezés a „Melinda” almatermelő konzorcium által elsősorban az iskolákban és kórházakban felállított alma-automaták. Ezekben a friss gyümölcsön kívül az ugyancsak saját termelésű gyümölcslé és krém, mousse, valamint gabonamogyoró, szezám és más hasonló alapanyagú snack kapható az egészséges élel-miszerek kínálatának részeként.

Az olasz szakértők véleménye szerint mind a kistermelői szerveződések és lakossági be-vásárló csoportok, mind az automaták nagyban hozzájárulhatnak a kitűzött és fentebb ismertetett célok (élelmiszer értéklánc rövidítése, olcsóbb élelmiszer, vidéki kistermelők jövedelembiztonsága, hagyományos, helyi termékek támogatása, dietetikai megfontolá-sok, stb.) eléréshez.

3.2.4.4 Franciaország

Franciaországban egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy „LOCAVOR” névvel azono-sított, terjedőben lévő tudatos fogyasztói magatartás. A helyi termelői piacot látogató „locavor” vásárló csak a helyben, illetve legfeljebb 60 km-es körzetben megtermelt ter-mékeket hajlandó megvásárolni, mondván a nagyobb szállítási távolság nagyobb környe-

30. oldal

zetkárosítással jár, így a lokális gazdaságot támogatni kívánó vásárló a szállítások kör-nyezetrombolását vásárlásával nem preferálja. Ez a kezdeményezés nagyban támogatja a közvetlen értékesítéssel foglalkozó helyi kistermelőket.

3.2.4.5 USA

Az Amerikai Egyesült Államokban is növekszik a fogyasztói igény a termelői piacok iránt, s ezzel együtt állami támogatási formák és szolgáltatások is kapcsolódnak ehhez az egyre jobban terjedő mozgalomhoz. Az Amerikai Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) Mezőgazdasági Marketing Szolgálata (AMS) mintegy másfél évtizede speciális termelői piacfejlesztési programot működtet. Ennek keretében a kormányzat állami szint-re emelte a helyi termelői piacok támogatását és a helyben megtermelt (főleg zöldség, gyümölcs és helyben feldolgozott) termékek közvetlen termelői értékesítését. A program sikerét mutatja, hogy míg az 1994-es indulási évben 1755 gazda, addig 2008-ra már 4685 gazda vett részt a programban.

Az USA-ban is hatnak a globálisan megfigyelhető trendek. A termelői szektort jellemzik a csökkenő kimeneti értékek, 2002-ben az USA agrártermékek értéke 19 cent volt a fo-gyasztói ár minden 1 dollárjából, ami a legalacsonyabb arány az elmúlt ötven évben. 2005-re az öt legnagyobb kereskedelmi vállalkozásé (Wal-Mart, Kroger, Costco, Albertsons, Safeway) volt a zöldség-gyümölcs piac bevételének fele, ez az arány min-dössze 17% volt 1995-ben.

Végbement az élelmiszerdisztribúciós rendszerek centralizációja. A legnagyobb kiskeres-kedők önmaguk elosztási láncát alakították ki, gépjárműparkkal, raktárakkal, felvásárló irodákkal. Például a Krogernek 30 elosztó központtal rendelkezik 2500 szupermarketjé-nek ellátásához.

7. ábra – Miért vásárolnak a fogyasztók a termelői piacon (USA)

A centralizált kiskereskedelem a termelők alkuhelyzetének gyengülését jelentette. Az élelmiszerellátás és élelmiszer kiskereskedelem koncentrációjának és centralizációjának következtében a kistermelők egyre nehezebbnek találják azt, hogy megfeleljenek a mennyiségi, szállítási és árfeltételeknek úgy, hogy egyben nyereségesek is maradjanak. Kénytelenek elfogadni az árakat ahelyett, hogy alakítanák azokat.

Miért vásárolnak a fogyasztók a termel ői piacon (USA)

Frissebb, jobb minőségű

terméket akarnak 46%

Egyéb okból 3%

Ismeri a termel őt 5%

Nagyobb a fajtaválaszték

9%

Élvezi a piac hangulatát

10%

Nagyobb mennyiségben akar vásárolni

13%

Alacsonyabb árat szeretne

14%

31. oldal

A termelők alkupozíciójának gyengülése és a tudatos fogyasztói magatartás arányának növekedésének következtében az elmúlt években nőtt az igény a helyben termett élelmi-szerekre. Sok kistermelő egyre inkább a közvetlen fogyasztónak történő értékesítési megoldásokat keresi (pl. farmerpiacok, út menti standok, szedd- magad, internetes el-adások, közösségi agrárszervezetek) – ezeken a csatornákon 37%-kal növekedett az élelmiszerforgalmazás 1997 és 2002 között. Az USDA programjai is támogatták a far-merpiacok kialakulását és működését, az elmúlt tíz évben a termelői piacok száma 2746-ról 4400-ra növekedett. A teljes eladási forgalom 2005-ben mintegy 1 milliárd dollárt ért el. Nem csak közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésről van szó: egyre nő az igény a helyi élelmiszerekre a szolgáltató intézmények, éttermek és kiskereskedők részé-ről is.

8. ábra – A termelői piacok ára a szupermarketek árának százalékában (USA)

A helyi piacok fejlesztése kapcsán az USDA szakemberei leginkább az autóutak menti termelői elárusítóhelyek felszereltségének javítását preferálták az elmúlt néhány évben. Deklarált célkitűzésük szerint a célzott állami beavatkozással a helyben megtermelt, friss zöldség és gyümölcs termékek áttételek nélküli piacra jutásának elősegítése volt az alapvető cél.

Az amerikai agrárköltségvetés 2006-ban mintegy 900 ezer, 2007-ben és 2008-ban pedig mintegy 1 millió dolláros keretösszeggel, mintegy 20 célzott támogatási programot indí-tott a helyi kistermelői piacok kialakításának, illetve fejlesztésének támogatására. A ke-retösszegből is érzékelhető, hogy nincs különösebb állami gyámkodás, a program célja ugyanis hogy az azonosított szereplők érdekeire építve, a meglévő erőforrásokat és lehe-tőségeket felhasználva a helyi kezdeményezéseket felkarolja, bátorítsa, így a támogatás csak addicionális forrásként funkcionál. Támogat minden olyan helyi kezdeményezést, mely a termelői piacok fejlesztését célozza és hozzásegíti a termelőket ahhoz, hogy a közvetlen piacra jutás lehetőségével éljenek, a helyi fogyasztói piacokon megjelenjenek, termelésük hozzáadott értékét ilyen módon is növeljék és friss terményeiket helyben értékesítsék.

A Mezőgazdasági Marketing Szolgáltató (AMS) kutatja a farmerpiacok működésének és gyakorlatának trendjeit, jelentéseket, referenciaanyagokat és ténylapokat készít a far-merpiacok működtetőinek, a farmereknek és más érdekelteknek.

A termel ői piacok ára a szupermarketek árának százalékában (USA)

82

7368

76

6368

62

88

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Paradics

om

Cukk

ini

Hagy

ma

Burgon

y a

Csem

egek

ukori c

a

Kaliforni

ai pa

prika

Ubork a

Bab

32. oldal

Az AMS dolgozói gyakran vesznek részt és adnak támogatást az ágazati, termelői és tu-dományos konferenciákon, képzéseken az egész országban, ahol kutatási eredményeiket mutatják be, marketingstratégiákról adnak információt a mezőgazdasági termelőknek, szaktanácsadóknak, a minisztérium stábjának és más érdeklődőknek, akik a közvetlen termelői piacra jutást segítik.

A közelmúltig a farmerpiacok üzemeltetőinek, egyesületi vezetőknek és az ágazat más lelkes résztvevőinek nem volt országos szervezete, amihez fordulhattak volna speciális kérdéseikkel. Az USDA/AMS és az Észak-Amerikai Közvetlen Termelői Marketing Egyesü-let támogatásával az első ilyen együttműködés, a Termelői Piaci Koalíció 2002-ben alakult. A Koalíciótól azt várják, hogy erős információs hálózatként szolgálja a termelői piacokat és fejlesztésükhöz, gyarapodásukhoz módszertant biztosítson.

Az AMS továbbra is koordinálja a szezonális farmerpiacot az USDA főépülete mellett Washington DC-ben, együttműködik az USA Szállítási Minisztériumával, a Beltsville-i Carver Irodaépülettel, és más szövetségi irodaépületekkel, ahol termelői piacokat mű-ködtetnek.

Az AMS és együttműködő partnerei termelő piacok támogatása céljából a termelők, a termelői piacok szervezésében résztvevő szervezetek (civil, önkormányzat, egyház, stb.) és a fogyasztók részére is útmutató-kat, kézikönyveket szerkesztenek és frissí-tenek. Az útmutatók segítik:

• A termelői piacok alapítását, a dön-téstől a megvalósítását

• Üzemeltetését; • A termelői piacok marketingjét; • A fogyasztók elérését; • A tudatos fogyasztói magatartás ki-

alakulását (pl. burgonya és dinnye vásárlási útmutatók).

Az AMS az útmutatók mellett, mentorokkal, képzésekkel és több csatornás információáramlással segíti a szereplőket. Központi web-oldalon elérhető a termelői értékesítő helyek katalógusa, külön leválogatható az élelmi-szer segély-rendszerekben résztvevő termelők és piacok. A támogatási rendszerbe az AMS bekacsolja a termelői szervezeteket és egyházakat is, képzésekkel és tudásanyagok átadásával.

5. táblázat - Az AMS által javasolt ütemezés

Termelői piac szervezés ajánlott ütemezése (AMS) Január Érdeklődők összegyűjtése

Egyedi célok és feladatok meghatározása Február Közvetlen értékesítés technikájának megismerése

Helyszín megkeresése és letelepedés Közösségi támogatás megszerzése, pénzügyi alapok megteremtése Jogszabályi környezet ellenőrzése Népszerűsítés a termelők körében (májusig folyamatosan)

Március A termelői piac elvének megismertetése Április Piacszervezés és kezelés Május Népszerűsítés a fogyasztók körében (szeptemberig folyamatosan) Június Termelői piac megnyitása Július Termelői piac ismetté tétele (csúcsszezon) Augusztus Speciális tevékenységek, események szervezése Szeptember Termelői-fogyasztói szervezet szervezése és megerősítése Október A piaci szezon kibővítése az őszi terményekkel November Javaslatok összegyűjtése és értékelése a termelők és a vásárlók részéről December Piac zárása

33. oldal

6. táblázat - Egy konkrét termelői piac projekttervezésekor az AMS által bevo-násra javasolt szereplők

Kiket lehet/kell bevonni? Milyen céllal? Regionális, megyei, városi tisztségviselők Hely, alapok, szabályozás, munkatársak Területi szaktanácsadás munkatársai Szakmai információk, vezetés, irányítás Területi fejlesztési munkatársak Pályázati támogatások, koordináció Tervezési, építési hatóságok Építményfejlesztés Közszolgáltatók képviselői Víz, elektromosság, csatorna, hulladék Közút- és autópálya kezelők, városi közleke-dési szolgáltatók

Bejáratok, közlekedés, eljutás

Rendőrség képviselői Biztonság, közlekedés Tűzrendészet Tűzbiztonság FmHA képviselői (Farmers’ Home Association – Gazdák Házépítő Szervezete)

Támogatások, kölcsönök

ASCS megyei igazgatója (Agricultural Stabilization and Conservation Service – Me-zőgazdasági Földvédelmi Szolgálat)

Föderális agrárprogram támogatása

Talajvédelmi szolgálat Helyszín megválasztása Civil szervezetek, egyházak Pénzügyi és erkölcsi támogatás Bankok Működési kölcsönök, támogatások Termelői szervezetek Támogatás, pénzalapok Helyi farmerszövetkezetek és más mezőgaz-dasági szolgáltatók

Anyagok és szolgáltatások csökkentett áron

Közösségi akcióprogramok Szegénység elleni programokból származó támogatás

Helyi népegészségügyi és járványügyi ható-ság

Előírások figyelembe vétele

Települési, kistérségi önkormányzat Szervezési támogatás, pénzügyi alapok Mezőgazdasági minisztérium Promóció, szabályzók, épülethasználat Helyi termékfelvásárlók és élelmiszerkereske-delmi láncok képviselői

Piaci koordináció, jó szándék, szakmai segít-ség

Munkaközvetítők, foglalkoztatási szolgálat Munkaerő biztosítása Közép- és felsőoktatás szaktanárai Oktatási segítség Helyi piacfejlesztésben érdekelt privát csopor-tok

Segítség, támogatás, promóció

Mindemellett látható, hogy az USA-ban több nagyobb horderejű támogatási program is összekapcsolódik ezen a területen. A helyi termelői piacok fejlesztéséhez adott tá-mogatás jó néhány államban összekapcsolódik a szegénység elleni küzdelem fontos elemét képező, nagy költségvetési forrást lekötő belső élelmiszersegély programmal, mely pótlólagos belső élelmiszerpiacot gerjeszt az Egyesült Álla-mokon belül. Ez a szociális indíttatású segélyprogram - amellett hogy segítheti többek között a termelői piacok fejlődését - stabilizálni képes az agrártermelés hazai piaci keres-leti oldalát, így az USA némiképp függetleníteni tudja magát a világpiaci árak sokszor hektikus változásaitól is.

3.2.4.5.1 Termelői piaci élelmezési program: Nők, Csecsemők, Gyermekek (WIC)

A program a Nők, Csecsemők és Gyermekek Speciális Élelmezési Kiegészítő Programjával van kapcsolatban, ami kiegészítő élelmiszereket, egészségügyi tájékoztató anyagokat és élelmezési oktatást biztosít alacsony jövedelmű terhes, szoptató és nem szoptató kis-mamáknak, valamint csecsemőknek és gyermekeknek ötéves korig, akiket táplálkozási szempontból veszélyeztetettnek találtak.

A Programot a Kongresszus 1992 júliusában hozta létre, hogy friss, egészséges, feldolgo-zatlan, helyben termesztett gyümölcsökkel és zöldségekkel lássa el a programban részt vevőket, illetve hogy ismertesse és elősegítse a termelői piacok működését. A jogosul-tak termelői piaci utalványt kapnak a szokásos élelmiszersegély mellett. Az utalvá-nyokat olyan termelőknél, termelői piacokon és út menti standokon használhatják fel, melyeknek az ügynökség előzetesen engedélyezte az utalvány elfogadását (akkreditá-ció). A 2004. pénzügyi évben több mint 2,5 millió személy részesült a támogatásban fogyasztói oldalon.

34. oldal

Ehhez 14050 termelő, 2548 termelői piac és 1583 út menti stand számára engedélyezték az utalvány elfogadását. A beváltott utalványok 26,9 millió dollár bevételt eredményeztek a termelők számára 2006-ban. A 2006-os pénzügyi évben 19,8 millió dollár árbevétel volt a programnak tulajdonítható.

3.2.4.5.2 Termelői program az idősek élelmezésére

Az idősek élelmezésére kiírt termelői programban az államok, az USA Territóriumai és az Indián törzsi kormányok vehetnek részt úgy, hogy támogatást kapnak utalványok kiadá-sára alacsony jövedelmű idős személyek részére, akik az utalványokat a termelői piaco-kon, út menti standoknál és a „közösség által támogatott mezőgazdaság” progra-mokban használhatják fel. 2006-ban az USDA közel 16 millió dollár támogatást juttatott 38 államban, Washington DC-ben, Porto Ricóban, valamint hat indián törzsi szervezet-nek.

Az egyes államok agrárminisztériumai, az idősügyi, egészségügyi szervezetek, illetve az őslakók törzsi szervezetei, melyek kezelték a támogatásokat, kreatív együttműködési formákat fejlesztettek ki. A programban előnyösen használják fel a meglevő infrastruktú-rát, hogy az idős emberek számára a farmerpiacok kiterjesszék szolgáltatásaikat több mint 750 ezer alacsony jövedelmű idős ember számára. Az elérés megkönnyítésére egyes programok az időseket a piacokra, illetve hazaszállítását szervezik, mások a helyi termelőkkel állapodnak meg a termékeknek közvetlenül az idősek otthonába történő szállításáról.

2005-ben a friss, tápláló, feldolgozatlan, helyben termett gyümölcsök, zöldségek és fű-szerek 14600 farmertől voltak beszerezhetők 2600 termelői piacon, 2000 út menti stan-don és 237 „közösség által támogatott mezőgazdaság” programban.

3.2.4.6 Németország

Németországban, amely Európa leginkább diszkontok uralta élelmi-szerpiaca, a közvetlen értékesítés az elmúlt évtizedekben erőteljesen visszaszorult. Németországban a közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma azonban a kedvezőtlen ten-denciák ellenére sem jelentéktelen, számukat 40 ezerre becsülik. A szakma Németországban azon gon-dolkodik, hogyan definiálja a „me-zőgazdasági közvetlen értékesítés” fogalmát. Ennek a fogalompontosí-tásnak is a fogyasztói bizalom erősítése áll a középpontjában. A vevő a választék bizonyos mértékű bősége mellett elsősorban azt várja el, hogy tudni lehessen, hogy me-lyik termelőtől származik az élelmi-szer. Erre figyelemmel kell lenni, amikor a gazdaságok saját boltjá-ban a választékot összeállítják.

Az „Einkaufen auf dem Bauernhof”16 (Bevásárlás a parasztgazdaságban) a közvetlen értékesítéssel foglalkozó szervezetek egész Németországra kiterjedő együtt-működése. Weboldalán termékek és tartományok szerint kereshető adatbázissal segíti a

16 www.einkaufen-auf-dem-bauernhof.com

35. oldal

fogyasztókat a termelők megtalálásban.

Az egyes tartományok termelői szervezetei külön szaktanácsadókat alkalmaznak a köz-vetlen értékesítésben tevékenykedők piaci, jogszabályi, pályázati ismereteinek bővítésé-re.

3.2.5 Helyi, termelői feldolgozás

A közvetlen értékesítés speciális formája a termelő által, vagy termelői összefogásban feldolgozott saját, illetve helyi termék. A kisüzemi termékfeldolgozás volumenéről, össze-tételéről, az értékesítési csatornákról nem áll rendelkezésre statisztika. A KSH és az AKI statisztikái a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő tevékenységek meglétét mutatják ki, de annak termékeire és piacaira nem irányulnak.

7. táblázat - Kiegészítő tevékenységet végző gazdaságok aránya17

Megnevezés A diverzifikált tevékenységek aránya

összes kicsi közepes nagy

méretű gazdaság csoportokban Előforduló nem mezőgazdasági tevékenységek Termékfeldolgozás 15,3 27,3 17,1 0 Mezőgazdasági szolgáltatás 78,0 63,6 77,1 92,3 Falusi turizmus, vendégfogadás 3,4 9,1 2,9 0 Kézművesség 0 0 0 0 Egyéb 3,4 0 2,9 7,7 A fenti tevékenységek jövedelem-kiegészítésen túli előnyei A családi munkaerő egyenletes foglalkoztatása 14,3 0 17,9 14,3 A jövedelem biztonság, kiegyenlítettség javítása 38,5 42,9 39,3 33,3 A meglévő kapacitások jobb kihasználása 47,3 57,1 42,9 52,4 Egyéb 0 0 0 0

Az AKI 2005-ben végzett kérdőíves vizsgálatában a gazdaságok mindössze 16%-a vég-zett mezőgazdaságon kívüli tevékenységet. A tevékenység diverzifikáció leginkább a közepes méretű gazdaságokra volt jellemző. A diverzifikált gazdaságokban legnép-szerűbb a mezőgazdasági szolgáltatás volt (pl. gépi munkák elvégzése). A szolgáltatást követően a termékfeldolgozás a legelterjedtebb, amely inkább a kisméretű gazdaságokra jellemző.

A KSH által 2000-ben és 2003-ban végzett összeírás alapján a gazdaságoknak mindössze a 4,5%-a bővítette vállalkozását nem mezőgazdasági tevékenységekből. Számuk a két időpont között csökkent, 15%-al. A diverzifikált gazdaságok többsége, 86%-a valamilyen élelmiszer feldolgozást végzett. A legtöbben gyümölcs és zöldségfeldolgozással és borá-szattal foglalkozott.

A kiegészítő tevékenységet végző gazdaságok aránya azonban növekedett. A KSH felmé-rése szerint az egyéni gazdaságok között növekedett a hús, tej és gyümölcs- és zöldség feldolgozást végző gazdaságok aránya. Mivel ezek a gazdaságok nem tipikus beszállítói a kereskedelmi láncoknak, így feltételezhetjük, hogy a feldolgozott termék a közvetlen ér-tékesítés, vagy kis boltokon keresztül történő értékesítés formájában kerültek piacra. Több területen a gazdasági szervezetként működő termelők között is növekedett a ter-mékfeldolgozást végző vállalkozások aránya. Sem a KSH, sem az AKI vizsgálatok nem mérték fel a terméke mennyiségét és értékesítési csatornáját.

8. táblázat - Másodlagos tevékenységet is végző gazdaságok aránya gazdaság-csoportonként (%)18

Megnevezés Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok

2000 2005 2007 Trend 2000 2005 2007 Trend

Húsfeldolgozás 1,15 1,43 0,97

0,41 0,81 0,91

17 Forrás: AKI, 2005 18 Forrás: KSH, 2008

36. oldal

Tejfeldolgozás 0,39 0,39 0,65

0,13 0,49 0,42

Gyümölcs- és zöldségfeldolgo-zás

1,32 0,96 1,38

0,21 1,25 1,56

Borkészítés, borpalackozás 2,14 3,38 3,27

2,9 0,65 0,7

Takarmánykeverés 7,0 1,56 1,48

0,06 0,06 0,12

Vendégfogadás, vendéglátás 3,15 2,44 2,61

0,13 0,14 0,26

Fuvarozás, szállítás 11,52 6,87 5,70

0,49 0,41 0,26

Az adatok elemzésekor fontos felhívni a figyelmet a hazai agrárszabályozás egyik jelen-tős problémájára, az „üzem” jogi kategória hiányára. Az európai agrárszabályozás és legtöbb helyen az adózás szabályozása is az üzemre épül. Az üzem magában foglalja a termeléshez szükséges infrastruktúrákat, ingatlanokat és földterületet. Több helyen a termőföld tulajdonlása és bérlete is az üzemhez kötődik. Az EU szabályok szerint az üzem kapja az agrártámogatásokat is. A magyarországi mezőgazdasági szabályozási rend-szerek azonban nem az üzemre építenek, az egyes szabályozási területek (földtulaj-donlás, agrártámogatás, adózás) alanyai eltérnek, nincsenek összehangolva. Az agrártermékek feldolgozásánál alkalmazott szabályozás, amely alanya a kistermelő szin-tén nem kapcsolódik az eddigi szabályozásokhoz, például a gazdaregisztrációhoz. A köz-vetlen értékesítés és saját, illetve helyi termék feldolgozásának szabályozása, a lehetsé-ges visszaélések elkerülése érdekében fontos lenne, ha üzem alapú lenne a szabá-lyozás, rögzítve az üzemhez kapcsolódó gazdákat, földterületeket és állatokat.

9. táblázat - Az egyéni gazdaságok aránya, 200719

A gazdálkodás célja DD ÉM ÉA DA Összesen Csak saját fogyasztásra termelő 55,28 58,61 45,50 41,94 52,06 Saját fogyasztáson felüli felesleget értékesí-tő 33,18 24,65 35,55 38,02 32,41

Elsősorban értékesítésre termelő 11,49 16,65 18,83 19,95 15,45 Főként mezőgazdasági szolgáltatást végző 0,05 0,09 0,12 0,09 0,08

A meglévő statisztikák alapján a LHH térségek által érintett régiókban az egyéni gazda-ságok az országos arányokhoz képest hasonló arányban folytatnak saját fogyasztásra, illetve árutermelésre irányuló termelést. A régiók közötti markáns különbséget csak a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió között figyelhetünk meg. A Dél-alföldön a gazdaságok majdnem 20%-a folytat elsősorban árutermelést.

A MVH20 által vezetett gazdaregiszter adatai, amely több mint 200 ezer regisztrált gazdát tartalmaz kutatási célra nem hozzáférhető. A gazdaregiszter alkalmas lenne a kistérségek mezőgazdasági vállalkozás struktúrájának elemzésére.

3.3 Az élelmiszer értéklánc változtatásának lehetőségei

3.3.1 Agrártermelők piaci lehetőségei

A termelők és a fogyasztók számára is problémát jelent, hogy a termelőtől a fogyasztóig rendszerint több lépcsőn keresztül jut el a termék. A lánc minden egyes szereplője nagy haszonkulccsal dolgozik, így a végtermék ára akár a többszörösére is nőhet. Ebből az összegből azonban a lánc végén álló legkisebb szereplő, a termelő csak keveset tud reali-zálni. A kereskedelmi és a marketing költségek az élelmiszer árak 80 százalékát is elér-hetik, ami azt jelenti, hogy a termelők átlagosan a fogyasztói ár 20 százalékából része-sednek.

A termelők piaci lehetőségeinek bővítésére két alapvető megoldás kínálkozik:

19 Forrás: KSH, 2007 20 MVH – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

37. oldal

• a kereskedelmi láncoknak és az élelmiszeriparnak történő beszállítás; • alternatív piaci lehetőségek feltárása, új illetve meglévő piaci csatornák létrehozá-

sa és bővítése.

A kereskedelmi láncoknak történő beszállítás azonban nem rövidíti az élelmiszer láncot, sőt a kereskedelmi láncok elvárása (nagy tömegű, homogén, hosszan friss áru, adott időben beszállítva) a kisebb termelők részre nem vállalható.

Az alternatív piaci lehetőségek bővítése rövidítené az élelmiszer láncot, azonban az egyedi termelők nem képesek a piaci csatornák létrehozására, bővítésére. Összefogás, vagy hálózat építő munka szükséges a fejlesztéshez. Az alternatív csatornák a közvetlen értékesítésen alapszanak. A közvetlen értékesítés üzlethelyiségen kívüli személyes el-adást jelent, mivel a termelő és a fogyasztó személyesen találkozik az áru bemutatása-kor, illetve átadásakor. Üzlethelyiségen kívüli eladás, mivel a fogyasztási cikkek és szol-gáltatások megismertetése a vevővel nem egy üzletben, hanem például annak otthoná-ban, termelői piacon, vagy az út mellett történik.

A közvetlen értékesítésnek jelenleg több formája is ismert, azonban jelenleg a termelők még nem használják ki teljesen az ebben rejlő lehetőségeket. A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny, hiszen ezzel a termelő és a fogyasztó egyaránt nyer. A termelő munkához és megfelelő bevételhez jut, míg a vásárló egészséges, megbízható élelmi-szerhez.

A következő értékesítési formákat különböztethetjük meg:

Termelő és fogyasztó alkalomszerű kapcsolatán alapuló közvetlen értékesítési csator-nák21:

a) fogyasztó jön a termelőhöz

o háztól, gazdaságtól értékesítés

Azokon a településeken ahol, rendszeresen fordulnak meg potenciális fo-gyasztók (pl. nagy forgalmú út mellett, turizmusban érintett település), le-hetőség van a háztól való értékesítésre. Hasonló lehetőség áll fenn a falusi turizmusban résztvevő termelők számára. A közvetlen értékesítés ezen formája jó tapasztalatok esetén lehetőséget nyújt a személyes bizalmi kap-csolat kiépítésére (visszajáró vevő).

o „szedd magad” akció

Bizonyos értelemben a gazdasági bolthoz hasonlít, hiszen ugyanúgy, közeli kapcsolat lehet a termelő és a fogyasztó között, de itt a vásárló maga szedi meg a terményt, és fizet annak tömege szerint. A terményszedés egy vá-rosi embernek nem feltétlenül munka, hanem kellemes időtöltés, kikapcso-lódás lehet, a gyerekeknek pedig kitűnő játék, csak érteni kell a felvezeté-séhez. Termelői bolttal való egyidejű használata szintén lehetséges válto-zat.

o út melletti értékesítés

A nagy forgalmú utak mentén, például autópálya parkolók, benzinkutak, parkolók igénybevételével lehetőség nagyobb mennyiségű idénytermék ér-tékesítésére. Infrastruktúra létesítése esetén az adott kistérség termelői közösen kínálhatják termékeiket, például a benzinkutaknál.

b) termelő éri el a fogyasztót hagyományos kiskereskedelmi formákon keresztül

o termelői piac

21 Helyi termelés – helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás – Önellátás – Biztonság, Kajner Péter, 2009. március

38. oldal

Alkalomszerű, időszakos vagy rendszeres megjelenési lehetőséget biztosí-tanak a termelőknek. A piacokon kizárólag a termelők értékesíthetik saját maguk által termelt termékeket. Szervezését a termelők, termelői szervezetek, önkormányzatok, civil szer-vezetek és egyházak vállalhatják. Elterjedt forma, aminek keretében a termelők a közeli vagy távolabbi városokba szállítják termékeiket. Ha a termelő közvetlenül a fogyasztónak értékesít, nincs szükség közvetítőre, az árak alacsonyabbak lehetnek. Néha azt is meghatározzák, mekkora távol-ságról érkezhet a termelő azért, hogy fenntartsák a piac helyi jellegét. A fogyasztók bizalma is általában nagyobb a termék iránt, ha közvetlenül a termelőtől vásárolnak. A piacok szakosodhatnak biotermékre, de a biotermelők csatlakozhatnak már működő, hagyományos termékeket piacok működéséhez is. Idényjellegű termelői piacok létesíthető, például az mezőgazdasági állam-igazgatási intézmények infrastruktúráján (pl. FVM parkoló).

o termelői bolt

Olyan kiskereskedés, mely vagy a gazdaságban, vagy ahhoz nagyon közel helyezkedik el. Az ilyen bolt segítségével a termelő közvetlen kapcsolatba kerülhet a fogyasztóval úgy, hogy a földjén zajló tevékenységeket, az em-berek munkáját az arra jövő vásárlók nem zavarják meg, mert különválik a termelés és értékesítés. Egy ilyen gazdasági boltban több közelben termelő gazda termékeit is lehet árusítani.

o termelőktől közvetlenül vásároló általános és szakosodott kisbol-tok

A termelő az árut már létező kisboltba szállítja. A boltosok bemutatják a vásárlóknak honnan jön a termék, van ahol figyelemfelkeltő plakátot, szó-rólapokat is kihelyeznek. Ezzel erősítik a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatot és a vásárlónak a termék minőségébe vetett bizalmát (nyomon tudja követni a termék útját).

A kisboltok szakosodnak, így a nagyobb településeken találhatunk például bio, öko boltokat. Ezek a típusok is hasonlóan működnek, többségük köz-vetlenül a termelőktől vásárol.

o mozgóbolt Hasonló a termelői bolthoz, de itt a termelő megy a vásárlói közelébe. Jól működtethető olyan helyen, ahol a helybeli emberek egyébként is gyakran megfordulnak, pl.: iskola, művelődési központ és egyéb közösségi helyisé-gek. Egyre több olyan hústerméket vagy tejterméket árusító kisteherautó-val találkozunk, melyek a friss, „valódi” gazdáktól származó terméket viszik el a fogyasztóknak.

o nagy forgalmú kereskedelmi egységekre épülő közvetlen értékesí-tés

Amerikai tapasztalatok alapján a kereskedelmi láncok parkolóiban, vala-mint azok előtereiben lehetőség van a közvetlen termelői értékesítésre, mind friss, mind feldolgozott termékek esetében. Hazai példa erre az érté-kesítésre nincs, azonban a kereskedelmi láncok CSR22, társadalmi felelős-ségvállalás keretében.

c) termelő éri el a fogyasztót, közvetlen házhozszállítási rendszereken keresztül:

o helyi közösségi kezdeményezésre épülő (pl. vállalati közös rende-lés)

22 CSR - Corporate Social Responsibility, Társadalmi felelősségvállalás

39. oldal

Helyi, munkatársi, baráti közösségek közös rendelése, amelyben az alkal-mi, vagy többszöri vásárló közösségek összeszervezik keresletüket és kö-zös vásárlás, illetve logisztika segítségével bonyolítják a beszerzést.

o internetes vásárlás, szórólapos, direkt marketinges megoldások

A termelő létrehozza a logisztikai hátteret, aminek keretében egy elosztási pontra vagy közvetlenül házhoz szállítja a fogyasztóknak a megrendelt termékeket. A megrendelés és a szállítás rugalmasan történik, a vevők te-lefonon, faxon, levélben, interneten vagy személyes kapcsolatok útján ren-delhetnek árut. E rendszer nagyobb városok vonzáskörzetében, jelentős felvevőpiac mellett képes működni.

Termelő és fogyasztó folyamatos kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendsze-rek23:

a) termelő és magánfogyasztók kapcsolat

o részarányos gazdálkodás

A termelő és a vásárló legszorosabb elkötelezettségét, kapcsolatát igényli. A termelő az év elején becslést készít a termelésről, megbecsüli a költsé-geket és a szükséges jövedelmet, azokat pedig a szerződött vásárlók kö-zött arányosan felosztják. A befizetett összegért cserébe a fogyasztó rend-szeresen megkapja a termés arányos részét. Így a mezőgazdasági terme-lés kockázata megosztható. Ezen az elven működik a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány (NYKA)24, a hazai közvetlen kereskedelem egyik úttörőjének rendszere például. Ehhez az értékesítési formához mindkét fél részéről bi-zalom szükséges.

o állandó vásárlók rendszere (dobozrendszer)

A termelők és a fogyasztók értékesítési szövetséget hoznak létre, amely-ben a termelő megbecsüli, hogy mikor és milyen termékeket tud szállítani, míg a vásárlók kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyire lehet, rend-szeresen vásárolnak tőle. A termelő az évszaknak megfelelően termelt nö-vényi és állati termékekből állít össze egy csomagot (dobozt), amiért a ve-vő hetente, a csomag kiszállításakor fizet. Az előfizetés és a csomag össze-állításának elve változatos lehet. A NYKA ezt a módszert is alkalmazza.

Több család közös beszerző kört alapít. Minden hónapban más-más család tagja megy el bevásárolni a gazdálkodókhoz. A beszerző kör családjai szá-mára szükséges mennyiségű élelmiszert egyszerre veszi meg és szállítja haza a soros család tagja és egymás között szétosztják az árut és a költsé-geket. Minél több család és gazdálkodó vesz részt ebben, annál többféle igény kielégíthető és annál nagyobb a termelők biztos piaca. Célszerű a be-szerzőköröket már működő közösségekre építve megszervezni (pl. nagy-családosok szervezetei, iskolák szülői munkaközösségei stb.). Várható, hogy az összetartó társaságok, szerveződések stabilabb partnerek a be-szerzésben is.

b) termelő és közületi és vállalati fogyasztók kapcsolat

o közétkeztetés

A jelenleg hatályos jogszabályok miatt csoportos (pl. iskolai) étkeztetésnél az önkormányzatok beszállítót szinte kizárólag a szerint választanak, hogy ki teszi a legolcsóbb ajánlatot. A közétkeztetésbe kerülő élelmiszeripari termékek és nagyüzemi alapanyagok beltartalmi értéke alacsony, ennek

23 Helyi termelés – helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás – Önellátás – Biztonság, Kajner Péter, 2009. március 24 www.nyitottkert.hu

40. oldal

következtében minőségi éhezés lép fel. A különleges igények25 ma a közét-keztetésben nem kielégíthetők. A közétkeztetésbe a helyi kistermelők mi-nőségi termékei sem kerülhetnek be. A vidéki gazdaságot segítené, és egészséges ételekhez juttatná a fogyasztókat, ha a közétkeztetésben előnyhöz juttatnák a jó minőségű helyi termékeket.

o éttermek, szállodák

A kistermelőknek lehetőségük van beszállítani az éttermekbe és szállodák-ba friss terméket. Feldolgozott terméket csak a helyben működő vállalko-zásokba szállíthatják be. A szabályozás módosítása esetén az éttermek és szállodák is lehetőséget jelentenek egyrészt a helyi termékek vásárlója-ként, másrészt a vendégek felé való marketing csatornaként.

A hazai agrárpolitika jelenlegi törekvései a beszállítói pozíció erősítésére irányulnak. A termelői értékesítési szervezetek (TÉSZ) létrehozásának céljaként az UMVP26-ben a ter-melők összefogása szerepel, hogy képesek legyenek a beszállítói feltételeknek megfelel-ni. A zöldség- gyümölcs szektorban az EU a TÉSZ-ekhez köti a támogatási lehetőségeket.

A közvetlen értékesítést és helyi feldolgozást a hazai agrárpolitika az árutermeléstől elvá-lasztva a vidékfejlesztéshez kapcsolja, nem tekinti meghatározó jövedelemszerzési csa-tornának. Erre utal, hogy sem az ÚMVP-ben, sem annak helyzetelemző tanulmányaiban nem szerepel a piaci csatornák elemzése, felmérése.

A közvetlen értékesítés sok esetben nem tudatos stratégia, hanem a termelők és a fo-gyasztók által követett kényszermegoldás, vagy a multinacionális kereskedelmi láncoktól történő menekülés alternatívája, vagy jövedelem kiegészítési, munkanélküliség elkerülési kényszer.

A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy stratégiai tervezés nélkül a közvetlen értékesítés, csak rövidtávú megoldás, jobb munkalehetőség, vagy gene-rációváltás esetében ezek a gazdálkodók általában feladják a mezőgazdasági termelést és értékesítést. Ha azonban a közvetlen értékesítést a vidék- és térségfejlesztés uniós eszközeivel és céljaival kombinálják, akkor a szinergikus hatások versenyképessé tehetik a közvetlen értékesítést:

• a vidéki foglalkoztatás erősítése, • a helyi együttműködés támogatása, • képzés, tudatformálás, • a helyi termékek előnyben részesítése, • biotermelés elősegítése, • közvetlen értékesítéshez szükséges a meglévő lehetőségeket kiegészítő infrast-

ruktúrafejlesztés, • jogszabály akadálymentesítés; • agroturizmus támogatása.

Ha a szinergikus hatások nem elég erősek, akkor kezdetben szükséges a hálózat építő tevékenység állami támogatása, az indítási segítség. Ausztriában, Németországban és az USA-ban a közvetlen értékesítést szervező hálózat építés és a szükséges marketing álla-mi és tartományi támogatást élvez, Washingtonban még a minisztériumok előtti tereken is rendeznek rendszeresen termelői piacokat.

A termelő és értékesítő gazdálkodó elhatározása azonban önmagában nem vezethet si-kerre, kiemelten fontos egyrészt a vásárló, fogyasztó meggyőzése a közvetlen értékesí-tés előnyeiről. Másrészt szükséges a termelőket és fogyasztókat összekötő hálózatok szervezése, a hálózat építő tevékenység támogatása. A közvetlen értékesítésnek vannak akadályozó és támogató tényezői:

• akadályozó tényezők

25 Pl. külön menü élelmiszerallergiások számára vagy bioélelmiszer iránti igény. 26 UMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

41. oldal

o a jelenleg kialakult élelmiszer-kiskereskedelmi struktúra, o a magyar fogyasztó időgazdálkodási- és árérzékenysége, amelyet a mo-

dern kiskereskedelem tudatos marketinggel erősít is, az „egy helyen, ol-csón” üzenetekkel,

o a vidéki kistelepülések kevéssé mobil lakosságának ellátása a viszonylag magas árszínvonalú kisboltokon keresztül történik, ezért néhány vidéki te-lepülés, a nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben harcol az olcsó, vagy ol-csónak vélt diszkontok letelepedéséért,

o a helyi önkormányzatok számára minden újabb vállalkozás megtelepülése fontos, legyen az akár kiskereskedelmi lánc, mert adóbevételekhez és munkalehetőséghez juttatja az adott települést.

• támogató tényezők o az utóbbi években egyre áttekinthetetlenebbé váló élelmiszerkínálat, o a különböző élelmiszerbotrányok (dioxinnal szennyezett fűszerek;

melamint tartalmazó tejpor; BSE; madárinfluenza; átdátumozási, átcso-magolási visszaélések),

o a fogyasztók számára aggodalmat keltő (pl. GMO) eljárások bizalomvesztő hatása,

o a fizetőképes kereslet növekedésével a fogyasztók növekvő hányada egyre tudatosabban keresi az egészségesebb, frissebb és ízletesebb, igazolt ere-detű, környezetvédelmi és állatvédelmi szempontból is megfelelő élelmi-szereket, ami lehetőséget jelenthet a magyar agrártermelők közvetlen ér-tékesítésében.

Fontos lenne a közvetlen értékesítés esetében megteremteni a kedvező árszínvonalat és a könnyű elérhetőséget, majd mindezt megfelelő marketing eszközökkel tudatosítani a fogyasztókban. Ilyen kezdeményezés lehet a több nagyvárosban a MAGOSZ által elindí-tott szociális bolthálózat. A szociális bolthálózat hazai termékeket (elsősorban zöldségek, gyümölcsök, tej, méz) értékesítenek, melyhez az alapanyagot közvetlenül a termelőtől szerzik be. Így – a kereskedőket kikerülve – a termelő magasabb áron tudja értékesíteni portékáját, míg a fogyasztó olcsóbban jut friss, hazai termékekhez. A kezdeményezéssel tehát elméletileg a beszállító termelők, a boltok tulajdonosai és a vásárlók egyaránt jól járnak.

A nemzetközi tapasztalatok azonban ellentmondanak a hazai gyakorlatnak. Mind a ter-melői jövedelemnövelés, mind az ellátás, több országban a szociális ellátás meghatározó eszközeként kezelik a közvetlen értékesítést és helyi termékfeldolgozást. A tanulmány következő részében, a konkrét javaslatok megfogalmazása előtt áttekintjük az agrárter-melők hagyományos, és alternatív piaci lehetőségeit, különös tekintettel a F2F27 és F2C28 piaci csatornákra.

A következő táblázatban összefoglaltuk az agrártermelők piaci lehetőségeit, a szokásos és alternatív piaci lehetőségeknél összegyűjtöttük a piaci csatornák formáit, a jellemző termelői alkupozíciót, termékidentitást és a termelők és fogyasztók jellemzőit

27 F2F: Termelőtől a kereskedőig és a HoReCa (Hotel, Restaurant, Catering) szervezetekig 28 F2C: termelőtől a fogyasztóhoz

42. oldal

10. táblázat – Az agrártermelők piaci lehetőségei

Agrártermelők piaci lehetőségei Szokásos piaci utak Alternatív piaci lehetőségek

Főbb csatornák F2F marketing Termelőtől a fogyasztóhoz (F2C)

- Nagybani piacok - Aukciók (Mo-n nem működik) - Regionális piacok - Élelmiszer feldolgozók és csoma-

golók - Felvásárlók, kereskedők - Értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) - Állami beszerzési programok

- Éttermek - független - láncok - Élelmiszerüzletek - általános láncok - specializált láncok - független üzletek - szövetkezetek - Intézmények - Helyi29 kórházak - helyi iskolák - börtönök - helyi önkormányzati intézmé-

nyek - helyi vállalati éttermek - szórakozóhelyek

- Szabadtéri piacok, vásárok - Út menti standok - Közösségileg támogatott mező-

gazdaság30 - Termelői piacok - „Szedd magad” lehetőségek

Alacsony vagy hiányzó termelői alkupozíció

Növekvő alkupozíció Magas termelői alkupozíció

Alacsony vagy hiányzó termékidentitás

A termékidentitás esetleg fenn-tartható A termékidentitást megőrzi

További termelői és fogyasztói jellemzők

- A termelők nem irányítják az árakat - Nagybani termelést igényel - A termékek rendszerint nem diffe-

renciáltak - A fogyasztók passzív termékvá-

sárlók

- A termelők részben irányítják az árakat - Termelői csoportok/hálózatok

esetén jól működik - A termékeket differenciálni lehet - A fogyasztó képes aktív lenni: - szándékosan, - tudatosan, - figyelmesen vásárol

- A termelők irányítják az árképzést - Kisebb termelők számára jól mű-

ködik - A termékek differenciáltak - A fogyasztó aktív: - szándékos, - figyelmes, - tudatos vásárló

3.3.2 Alternatív piaci lehetőségek elemzése

A következő részben áttekintjük az alternatív piaci lehetőségek egyes értékesítési csator-náira jellemző előnyöket és hátrányokat. Értékeljük a csatornába való belépés nehézsé-geit.

3.3.2.1 Termelőktől a fogyasztóknak (F2C) történő értékesítés

11. táblázat - Termelőktől a fogyasztóknak (F2C) történő értékesítés

Csatorna Belépés nehézségei

Előnyök Hátrányok

Út menti standok

Út menti standoknál a fo-gyasztónak lehet közvetle-nül eladni egy állandó (vagy időszakosan felállított) építményben rendszerint

� A fogyasztó helybe jön, nincs szállítási költség Állandó bevétel Nincs elvárt csomagolás, minő-ség, bár a bemutatás fontos

Hívogató környezet kell a fo-gyasztónak A szabályozási kockázat nagyon magas lehet A fogyasztónak személyes ki-

29 A helyi intézmény alatt a telephelytől 50km-es körzete értünk 30 Egyház, egyesület, önkormányzat

E-kereskedelem Vásárlói klubok

43. oldal

Csatorna Belépés nehézségei

Előnyök Hátrányok

forgalmas helyeken Nincs díja Nincs közvetítő Azonnali fizetés

szolgálásra van szüksége A hely megválasztása a siker kulcsa Idő- és szervezésigényes (folya-matos jelenlét) Tőke szükséges a stand építésé-hez Sok apró eladás

Szedd magad

A fogyasztó a termelés helyére utazik és maga szedi le a terményt. A működtetés gazdaüzletet és más falusi turisztikai tevékenységeket is magába foglalhat

� � Csökkenti a szedéshez szüksé-ges munkaerőt Gyengébb minőségű termék is eladható A válogatás, csomagolás és tárolás szükségtelen Nincs közvetítő Azonnali fizetés Alacsonyabb eszközszükséglet Nagyobb ügyletek, mint a ter-melői piacokon

Baleseti felelősség Hosszú nyitva tartás Nehéz a fogyasztókat a szedés helyére juttatni Egyeztetni kell a mennyiségeket a szedők számával Sokféle emberrel kell foglalkozni Nem lehet egyszerre eladni az egész termést Felügyelni kell a vásárlókat Sérülhet az ültetvény Vagy forgalmas helyen legyen, vagy hírnévvel bírjon Termésveszteség a helytelen szedés miatt Idő- és szervezésigényes (folya-matos jelenlét)

Termelői piacok

A közvetlen értékesítés leginkább látható formája.

� � ½ Keveset és sokat is el lehet adni Nincs elvárt csomagolás, minő-ség (bár a bemutatás fontos, pl. csokrok, kosarak) Ugródeszka lehet más piaci csatornákhoz Sok társadalmi érintkezés Általában előnyt ad a helyi ter-melőknek Magas margin – a teljes kiske-reskedelmi ár a termelőé Hozzá lehet jutni a piaci infor-mációkhoz: árak, fogyasztói igények, népszerű fajták Nincs közvetítő Azonnali fizetés

Nehéz nagy mennyiségű termé-ket mozgatni Magas egységköltség (munkaerő, illetve szállítás oldaláról) A piaci nyitvatartási idő fárasztó lehet Várólista a sikeres piacokon Kis értékű eladások Jó termékmixet kíván

Közösségileg támogatott mezőgazdaság

Olyan élelmiszertermelési, eladási és disztribúciós modell, ahol a termelő előre lekötött termésmennyisége-ket értékesít a fogyasztók-nak. Változatos termékkosarat szállít hetente (időszakon-ként) a fogyasztóknak a kijelölt lerakási helyekre.

� � � Közvetlen fogyasztói feliratkozás – kisebb termelői kockázat A fogyasztók beleegyeznek a termelési problémák okozta kockázatba Csökkenti a működő tőke iránti növekvő igényt Ökológiailag jobb termelést tesz lehetővé, ha a fogyasztók ke-vésbé érzékenyek a külső meg-jelenés hibáira, az egységesség hiányára Csökkenti a munkaerő költsége-ket, ha a tagok is segítenek a termelő munkájában Közösségi érzést erősíti Kevesebb idő kell az eladásra, több idő jut a termelésre

Nagyon intenzív és szervezett marketingre van szükség Gondos terménytervezésre és időzítés szükséges Sokféle terményt kell termelni és elnyújtani az érési szezont A termelő személyét is „el kell adni” Szájról szájra kell terjeszteni a hírnevét A rossz fogyasztói tapasztalat vagy az elvárások mederben tartása a hírnév lerontását és a fogyasztók bizalmának elveszté-sét jelenti

Bolhapiacok

Bolhapiacon az eladók je- � Nincs elvárt csomagolás, minő- Magas egységköltség (munkaerő,

44. oldal

Csatorna Belépés nehézségei

Előnyök Hátrányok

lennek meg hogy fogyasztó-nak vagy kereskedőnek eladják, vagy elcseréljék termékeiket Az áruk általában nem drá-gák, ám minőségben sokfé-lék

ség (bár a bemutatás fontos, pl. csokrok, kosarak) Keveset is, sokat is el lehet adni Könnyű bejutni és kevés előírás vonatkozik arra, hogy mit lehet eladni Nincs közvetítő Azonnali fizetés

illetve szállítás oldaláról) A fogyasztónak személyes ki-szolgálásra van szüksége Nagy mennyiségek mozgatása nehézkes A piacok nyitva tartása és a szállítási előírások fárasztóak lehetnek

45. oldal

3.3.2.2 Termelőktől az intézményeknek (F2F) történő értékesítés

12. táblázat - Termelőktől az intézményeknek (F2F) történő értékesítés

Csatorna Belépés

nehézségei Előnyök Hátrányok

Éttermek

Egyedi tulajdonban levő éttermekben a konyhafőnö-kök gyakran magas minősé-gű termékeket igényelnek, melyeket frissen csak hely-ben lehet beszerezni Az étteremláncok helyi beszerzési lehetőségei kor-látozottabbak

� � � Nincs szükség csomagolásra, azonban a vevő egyedi csoma-golást igényelhet Viszonylag magas árrés Kis és nagy mennyiségek is eladhatók Jó hozzáférést biztosít a piaci hírekhez Megbízható hosszú távú vevőkké válhatnak A helyi termelést gyakran érté-kelik Az eladás könnyűvé válhat (kez-detben áruminták átadása szük-séges lehet)

Rendszerint kis rendelési mennyi-ségek gyakori szállítással A vevők válogatósak, csak a legmagasabb minőséget veszik Sokára fizetnek (30 vagy több nap múlva) Személyes odafigyelést igényel a termelő részéről Gyakran változó vevők A szedés idejét jóval előre meg kell tervezni Meg kell szervezni a szállítást, hogy abban az időszakban tör-ténjen, amit az étterem igényel

Élelmiszerüzletek

A független üzletek és a specializált láncok (pl. ÁFÉSZ) tudnak helyben vásárolni és érdekelheti őket a különleges termény, illetve a szezonális fajták

� � � � Nagy rendelési mennyiségek (láncok esetén), kis mennyiségű rendelések (független üzletek-nél) A vevő dobozban vagy palettán kéri Közepes árrés (jobb mint a nagykereskedőknél) Nincs szükség sokféle termény-re, ha elegendő mennyiség van néhány fajtából, vagy más ter-melőkkel együtt összeadható Lehetséges a termelő vagy saját „márka” piacra vitele

Az első eladások nehezek A vevők sokára fizetnek Bürokratikus gátak (pl. nem lehet közvetlenül az üzletbe szállítani) Ár érzékeny lehet Különleges árukezelési előírások lehetnek: a termék legyen tiszta és hideg, méret és minőség szerint váloga-tott Csekély a másodlagos megoldás lehetősége, ha a vevő visszauta-sítja a szállítmányt

Intézményi vevők

Intézményi vevők (kórhá-zak, iskolák, börtönök, vál-lalati étkezdék) rendszerint nagy mennyiségeket igé-nyelnek egész évben

� � � � � Nagy rendelési mennyiségek Erős kapcsolatok hosszú távú vásárlásokat idézhetnek elő Némely intézménnyel jó árrés érhető el Közösségi érzést lehet kiépíteni (pl. termelőtől az iskolába – oktatási program lehetősége) Nincs szükség sokféle termény-re, ha elegendő mennyiség van néhány fajtából, vagy más ter-melőkkel együtt összeadható

Az intézmények nem szeretnek sokféle szállítóval dolgozni A beszerzési keretben kicsi a rugalmasság Sokára fizetnek Nagyon ár érzékenyek Szigorú csomagolási és válogatá-si előírások Viszonylag alacsony árrés Csekély a másodlagos megoldás lehetősége, ha a vevő visszauta-sítja a szállítmányt

E-kereskedelem

A közvetlen értékesítés olyan formája, amely az internetet használja a fo-gyasztók eléréséhez (pl. vásárlói klubok, kereskedők, feldolgozók, kiskereskedők) Ezen a csatornán keresztül a vevők is hirdethetnek, amire a termelők válaszol-nak

� � Bárhonnan üzemeltethető, ahol van internet kapcsolat Online eszközökkel azonnali üzletkötés lehetséges Termékinformáció 24 órában elérhető világszerte A rugalmasság miatt a termelő könnyedén köt üzletet és a megrendeléseket hatékonyan kezelheti Sokféle cikket lehet eladásra ajánlani

A termék csomagolásának bizto-sítania kell a védelmet minden lehetséges veszély ellen Szállítást intézni kell Személyes piaci történetre van szükség Bérköltség: teljes idős alkalma-zottra lehet szükség, aki kezeli a weboldalt és a bejövő megrende-léseket Az adminisztráció és a számító-gépes rendszerfelügyelet meg-terhelő lehet

46. oldal

47. oldal

A szóban forgó terméknek csak akkor ítélik oda a fent említett EK minőség-tanúsító cím-kék egyikét, ha ez a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul.

Amennyiben egy hagyományos termék elnyerte az egyik ilyen kategória szerinti címke hordozásának jogát, akkor vélelmezhető, hogy mindenben betartották a pártatlan és független felügyeleti rendszer által ellenőrzött és jóváhagyott Termelési Szabályozás elő-írásait.

3.3.3.2 Hazai példák a védjegyek bevezetésére

A hazai védjegyek áttekintéséhez nem áll rendelkezésre központi nyilvántartás, vagy regisztráció. A LEADER program keretében, vagy a biotermékek jelölésére több védjegy is forgalomban van, azonban ezeket csak a tudatos vásárlók ismerik. A védjegyek tar-talmához (terület, minőség, stb.) csak internetes kutatással lehet hozzájutni.

3.3.3.2.1 Kiváló Magyar Élelmiszer

Hazai védjegyek közül talán a legismertebb a „Kiváló Magyar Élelmiszer”. Jelenleg több mint 70 vállalat több, mint 300 meghaladó terméke viseli a kiváló minőséget tanúsító védjegyet.

A védjegy célja:

• Az élelmiszer-előállítók védelme. • A fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása. • Az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése. • Az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre. • Az országimázs erősítése.

A KMÉ védjegyet az Agrár Marketing Centrum gondozza, a termék pályázatokat is az AMC bírálja el. A védjegy központi marketing akciókkal támogatott. Azonban a védjegy által jelzett termékek forgalmáról, a védjegy „értékéről” nem áll rendelkezésre informá-ció.

3.3.3.2.2 Biotermékek34

A biotermékek hazai védjegyét az EU jogszabályoknak megfelelően a Biokontroll Hungá-ria Nonprofit Kft. Biztosítja, amely munkáját immár több mint egy évtizede végzi. A cég jelenleg két típusú védjegyet biztosít. Az egyik az Európai Unió ökológiai gazdálkodásra vonatkozó rendelkezései alapján kerül kiadásra. A másik egy szigorúbb követelmény-rendszer, amely az IFOAM, azaz az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szö-vetsége Alapfeltétel rendszerén alapuló, magasabb szintű előírását tükrözi.

3.3.3.2.3 Területi védjegyek

A területei védjegyek közül az „Élő Tisza Védjegyet” mutatjuk be részletesen, amelyet a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) jegyezetett be és üzemeltet. A védjegy részletes bemutatását a legjobb megoldásokról szóló fejezet tartalamzza.

3.4 A leghátrányosabb kistérségek mezőgazdasági és helyben fel-dolgozott termékei

A leghátrányosabb kistérségek mezőgazdasági és helyben feldolgozott termékeiről köz-ponti statisztika, vagy elemzés nem áll rendelkezésre:

• A KSH település és megyei szinten gyűjti az adatokat. A mezőgazdasággal kap-csolatban az erőforrásokról, illetve a gazdaságok számáról találhatunk kimutatá-sokat. A kibocsátott termékekről megyei szinten és a kistermelés értékesítési csa-tornáit figyelmen kívül hagyva készülnek adatok. A saját fogyasztásról, helyi kö-

34 www.biokontroll.hu

48. oldal

zösségek helyi fogyasztásáról, a közvetlen értékesítés csatornáiról a KSH nem gyűjt adatokat, ezek a mennyiségek a termelési statisztikákban nem szerepelnek.

• Az AKI a KSH, és az általa üzemeltetett tesztüzemi rendszer, valamint Piaci Árin-formációs Rendszer adataiból dolgozik elsődlegesen. Ezen túl készít saját adat-gyűjtéseket is. Az AKI a tanulmányaihoz és az általa készített elemzésekhez a közvetlen értékesítés és a helyi feldolgozásra vonatkozó adatokat becslésekkel és mintavételes adatfelvétellel állapítja meg. Így részletes, kistérségi szintű adatok-kal nem rendelkezik.

• Az MVH által vezetett Gazdaregiszter a támogatást igénylő termelők adatait tar-talmazza, több mint 200 ezer termelőjét. A Gazdaregiszter adatai és a Mezőgaz-dasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) adatai a földalapú támogatást igény-lők esetében összevezethető. A MVH adatai kutatási céllal nem elérhetők és nem használhatók.

• A MGSzH által üzemeltetett falugazdász hálózat végzi jelenleg az FVM által fel-használt termésbecslést. Az MGSzH megyei bontásban készíti el a becslést, azon-ban a becslés csak a tipikusan nagyüzemben termelhető növények esetében szol-gáltat adatot (őszi búza, őszi árpa, durum búza, tavaszi árpa, rozs, triticale, őszi káposztarepce).

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek közvetlen értékesítésben felhasználható mező-gazdasági termékeiről, illetve a feldolgozott termékekről közvetlenül gyűjtöttünk ada-tokat a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok tagjainak, a Helyi Vidékfejlesztési Irodák és a MAGOSZ helyi szervezeteinek megkeresésével. Az adatgyűjtésre folyamatosan érkeznek a válaszok, amelyet a mellékletbe csatolt adatbázisban gyűjtöttünk össze.

Az adatgyűjtés tapasztalata volt, hogy a helyi érintettek a közvetlen értékesítést nem tekintik sem termelési, sem kereskedelmi kategóriának. Sőt, sokan a mezőgazdasági termékeket, vagy az elsődlegesen feldolgozott termékeket nem tekintik árunak, azaz olyan készletnek, ami a kistérségből kibocsátható. Sok esetben kaptunk „nekünk itt a faluban nincs semmi termékünk” választ. Az áru kategóriájába sok helyen csak azok a termékek tartoznak, amit a felvásárló elvisz, vagy a nagybani piacra el tudják vinni.

A nemzetközi vidékfeljesztési példák alapján kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a terme-lők megfelelő információkkal, képzésekkel felkészülhessenek a közvetlen értékesítés le-hetőségére, képesek legyenek saját „portfóliójuk” kialakítására.

A beérkezett válaszokból a termékek statisztikája alapján a megállapíthatjuk, hogy a nyers és feldolgozott termékek közel azonos mértékben szerepelnek és szerepelhetnek a közvetlen értékesítés kínálatában. A feldolgozott termékekre több (55%) áru érkezett, mint a nyers termékekre (45%). Azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy vélemé-nyünk szerint az előzőekben ismertetett probléma miatt állhat elő ez az eltolódás. A nyers termékek nem számítanak „terméknek” a termelők fogalomértelmezésében.

49. oldal

9. ábra – A leghátrányosabb kistérségek termékeinek megoszlása35

A nyers termékeket vizsgálva a felkínált termékek felét a gyümölcsök, további 26%-ot pedig a méz teszi ki. A zöldség 13%-al a harmadik helyen szerepel, pedig az út menti zöldség értékesítés (hagyma, krumpli, fokhagyma) több kistérségben aktív értékesítési csatorna. A tojás értékesítése sem szerepel, pedig a legtöbb kis boltban nem értékesíte-nek tojást, így a szükségletet vagy saját baromfitartással, vagy a faluban meglévő helyi kereskedelemmel kell fedezni.

A tej értékesítése sem kimagasló, ami az alacsony szarvasmarha létszámnak, és a magas követelményeknek (költségeknek) tudható be. A többi termék (virág, dohány, facseme-te) csak egyszer vagy kétszer került említésre. Pedig (a dohányt leszámítva) alkalmasak lennének a közvetlen értékesítésre.

10. ábra – A nyers termékek típusai36

A feldolgozott termékek között a zöldség és gyümölcs feldolgozás termékei (lekvár, szörp, savanyúság, konzerv) szerepeltek a legtöbbször. Hasonlóan gyümölcs feldolgozá-son alapszik a pálinka és a borkészítés, amelyek együtt a feldolgozott termékek 37%-át teszik ki. A gyümölcs és zöldség feldolgozás mellett említésre kerültek még tejtermékek, főleg sajtok és pékáruk. Több helyen megjelent az édesség, amely mézeskalácsot, desz-

35 Forrás: saját kutatás 36 Forrás: saját kutatás

A leghátrányosabb kistérségek termékeinek megoszlása

feldolgozott55%

nyers45%

A nyers termékek típusai

tojás3%

tej5%

méz26%

zöldség13%

virág2%

dohány2%

facsemete2%

gyümölcs47%

50. oldal

szertet és gofrit takar. Helyi termékként jelenik meg az ásványvíz több helyen is, ami európai viszonylatban is kuriózumnak számít. .

11. ábra – A feldolgozott termékek típusai37

A meglévő helyi termékek felmérése alapján fontosnak látjuk a termelők tájékoztatását, oktatását, képességeik fejlesztését és a közvetlen értékesítést szervező, hálózat építő szervezetek fejlesztését. A termelőknek fontos megismerniük a fogyasztók igényeit és hogy mit adhatnak el a fogyasztóknak. Fontos megérteniük, hogy a fogyasztók igényei alapján alakítsák saját kínálatukat. Ehhez a hálózatépítő szervezetek tudnak a termelők részére segítséget nyújtani, tanácsadás keretében. A szervezeteknek az egyes termelő-ket ismerve a rendelkezésre álló erőforrások alapján segítenie kell a termékkínálat kiala-kításában és gazdaságos értékesítési csatornák megválasztásában.

3.5 Javaslatok a helyi termékek és piaci lehetőségeik bővítésére

A helyi termékek piaci lehetőségeinek bővítése a nemzetközi példák alapján több terüle-ten is fejlesztési lehetőséget jelent:

• alkalmas a termelők jövedelmének növelésére, a fogyasztók, köztük az intézmé-nyek (pl. iskolák) költségeinek csökkentésére, a helyi kereskedelem forgalmának növelésére, az élelmiszer értéklánc rövidítésével olcsóbb termék, nagyobb terme-lői bevétel mellett;

• alkalmas a fogyasztó-termelő, a fogyasztó-fogyasztó és termelő-termelő kapcsolat létrehozására, bizalmi kapcsolatok kialakulására, ezáltal a társadalmi tőke növelé-sére, a közvetlen vásárlás, vásárlói csoportok és termelői együttműködések kiala-kításával;

• alkalmas a fenntartható fejlődés támogatására a logisztikai, csomagolási és járu-lékos tevékenységek csökkentésével;

• alkalmat nyújt az érintett csoportok képzésére, tudatosságának és együttműködé-si képességének fejlesztésére, a közvetlen értékesítés és a tudatos vásárlás okta-tásával;

• alkalmat nyújt a szolgáltató állam fejlesztésére, a horizontális interoperábilis együttműködések kialakításával és a szabályozás korrigálásával;

37 Forrás: saját kutatás

A feldolgozott termékek típusai

ásványvíz3%

édesség5%

bor20%pékárú

7%

feldolgozott gyümölcs, zöldség

31%

tejtermék9%

feldolgozott hús4%

tészta4%

pálika17%

51. oldal

• alkalmas a bevont érintettek meglévő erőforrásainak aktivizálására, új funkciók kialakítására, a meglévő hálózatok átalakításával és a meglévő más-más tulaj-donban lévő infrastruktúra közös felhasználásával;

• alkalmas a meglévő termelői attitűd formálására, a fogyasztók igényei alapján történő termelés és feldolgozás növelésére.

A helyi friss és feldolgozott termékek piaci lehetőségeinek bővítése tehát jelentős hozzá-adott értéket jelent gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt. A helyi termék értékesítés fejlesztése részben átalakítja a meglévő élelmiszer értékláncot, a ke-vés hozzáadott értékkel bíró szereplők részesedésének csökkenését vagy kiesését jelent-heti. Azonban épp a leghátrányosabb kistérségek példája alapján állítjuk, hogy a változ-tatás pozitív hatása ellensúlyozza a kieső szereplők jövedelemvesztéséből származó kö-zösségi és egyéni károkat.

Az eredmények eléréséhez szükséges változtatásokhoz a külföldi példák és a hazai hely-zet ismeretében a következő főbb lépések megtételét tartjuk szükségesnek:

• Élelmiszer értéklánc rövidítése o Szabályozási kérdések o Hálózatépítő mentor szervezetek felkészítése, működésének támogatása o Termelők képzése o Intézményi döntéshozók és fenntartók képzése o Közvetlen értékesítés marketingjének támogatása o Infrastruktúra támogatás

• Helyi friss termék előállítás és helyi feldolgozás bővítése, kapacitások át-alakítása, fejlesztése, meglevő erőforrások bevonása

o Szabályozási kérdések o Termék előállítók képzése o Infrastruktúra támogatás

• Tudatos vásárlói, egészségügyi, környezetvédelmi attitűdváltás támoga-tása

• Szociális támogatás és közvetlen értékesítés összekapcsolása • Szolgáltató állam fejlesztése

o Információ biztosítása (pl. termelők és termelői piacok koordinátái) o Egyszerűsített, átlátható, ügyfélközpontú ügyintézés o Feladatok delegálása (pl. termelői szövetségek bevonása) o Szabályozás változtatása, összehangolása o Támogatási lehetőségek

A következő szakaszban az egyes lépéseket fejtjük ki részletesen.

3.5.1 Élelmiszer értéklánc rövidítése

Az élelmiszer értéklánc rövidítésének a célja a szereplők csökkentésével a „megspórolt” költség szétosztása a többi szereplő között. Az élelmiszerlánc rövidítése csak akkor eredményes, ha a felszabaduló költségek a két legkisebb érdek érvényesítő képességgel rendelkező szereplő, a termelő és a fogyasztó között kerül szétosztásra.

A legnagyobb rövidítés a közvetlen értékesítés megvalósítása, ahol közvetlenül a termelő és a fogyasztó köt üzletet. A közvetlen értékesítés a mai hazai állapotokat figye-lembe véve mind a termelőtől, mind a fogyasztótól tudatosságot és energia befektetést igényel. A nagy kereskedelmi láncok által kínált vásárlási lehetőségekhez képest az ezek-ben az üzletekben vásárlóktól a közvetlen vásárlás mai állapotában több idő ráfordítást igényel. A fejlesztés akkor lehet eredményes, ha ez a idő ráfordítás csökkenthető, vagy a közvetlen beszerzés olyan értékeket kínál ami ellensúlyozza a magasabb időráfordítást.

Fontos kiemelni, hogy a döntést mindig a fogyasztó hozza meg, tehát a közvetlen értéke-sítés fejlesztése a fogyasztói attitűd pontos ismerete és várhatóan változtatása nélkül nem lehetséges.

52. oldal

A rövidítés feltétele az érintettek attitűd váltása. A külföldi példák mutatják, hogy a köz-vetlen értékesítés fejlesztésének első lépései a szabályozási kérdések tisztázását követő-en az érintettek bevonása, oktatása, tanácsadók, mentorok képzése, beállítása és az ér-dekeltek segítése saját kapcsolatrendszereik felmérésében, aktivizálásában, fejlesztésé-ben.

A közvetlen értékesítés fejlesztése elsődlegesen hálózatépítési feladat. A háló-zatépítésben pedig egyenrangú feleknek kell részt venni, saját céljuk elérése érdekében.

a. Szabályozási kérdések

A szabályozási javaslatokat részletesen a 2.5.5 fejezetben fejtjük ki. Ebben a részben javaslataink fő céljait soroljuk fel.

o Termelő státusz egyértelmű, ágazatok között egyeztetett szabályozása (ki a termelő, hogyan lehet ellenőrizni, hogy saját termékét kínálja értékesí-tésre;38

o A termelők élethelyzetéhez kapcsoló szabályozás, a meglévő szabályozá-sok áttekintése, lehetőség szerint a szabályozás egyszerűsítése;

o Termelői piac és út menteni stand létesítés egyablakos rendszerének meg-valósítása;

o Intézményi felhasználás lehetőségeinek megteremtése, bővítése. Meg kell vizsgálni a helyi terméke intézményi felhasználhatóságának lehetőségét, szükség szerint egyszerűsíteni kell a szabályozást.

o Termelői közvetlen feldolgozás szabályozásának módosítása.

b. Hálózatépítő mentor szervezetek felkészítése, működésének támogatása

A hálózatépítő szervezetek feladata a közvetlen értékesítési csatornák szervezése, illetve tanácsadás az érintettek felé. A felkészítés kapcsán a szervezeteknek kell szükség szerint információkat, ismeretbővítési és képességfejlesztési lehetőséget nyújtani.

o A hálózatépítő szervezetek: � A hálózatépítő szervezetek kiválasztásánál fontos a meglévő bizalmi

kapcsolat, vagyis olyan szervezeteket kell kiválasztani, amelyek egyrészt már végeznek hálózatépítési munkát, másrészt rendelkez-nek élő kapcsolatokkal. A hálózatépítés nem kormányzati és nem önkormányzati feladat. Hálózat építési szervezetek lehetnek:

• Mezőgazdasági érdekképviseltek; • Termelői szervezek; • Egyházak; • Helyi termelők és helyi termelőkkel kapcsolatban álló civil

szervezetek; � A programban kiválasztott szervezeteknek vállalniuk kell a többi ki-

választott szervezettel az együttműködést; o Kézikönyvek kidolgozása

� A kézikönyveknek39 tartalmaznia kell a termelői piacok tervezésé-nek, szervezésének lépéseit, az érintettek kiválasztásától és moti-válásától a piac megnyitásáig (sőt zárásáig) valamint választ kell adnia az üzemeltetés során felmerülő főbb kérdésekre. A kézi-könyvben szereplő javasolt lépéseknél, döntési pontoknál a szüksé-ges szabályozási kérdéseket figyelembe kell venni. A következő te-rületekre javasoljuk a kézikönyvek kidolgozását:

38 Az EU tagországok többségében a termelés az üzemhez kötődik. Az üzem bevezetés lehetőséget kínálna a meglévő tagolt szabályozás egységesítésére, az adózási és más szempontok miatt szétírt gazdaságok egyesíté-sére, a termelés átláthatóvá tételére. 39 Fontos kiemelni, hogy a kézikönyvek nem jogszabálygyűjtemények, hanem élethelyzetre készített anyagok. Úgy kell elkészíteni, hogy ha egy termelői közösség termelői piacot akarnak szervezni, minden lépést és döntési pontot tartalmazzon.

53. oldal

• Termelői piacok szervezése és menedzsmentje; • Közösségi kereskedelem; • Intézményi értékesítés; • Szedd magad akciók szervezése; • Út menti értékesítés; • Kereskedelmi értékesítés (értékesítés közvetlenül a boltok

részére); o Tananyagok

� A kézikönyvek alapján ismeretbővítő képzések tematikájának és tananyagának elkészítése az érintettek részére;

� Tanácsadó képzés; � Tutor képzés (a termelők és az érintettek képzése akkor hatékony,

ha a bizalmi kapcsolattal rendelkező szervezet kivitelezi a képzést, ehhez szükséges a hálózatépítő szervezeteknél tutorok kiképzése);

o Szervezési kapacitás támogatása � A hálózatépítő szervezetek részére humánerőforrás biztosítása a

közvetlen értékesítés szervezéséhez. A hálózatépítés humánerőfor-rás igényes feladat. Jól kommunikáló és facilitálási képességekkel rendelkező humánerőforrásra van szükség.

� A szervezést támogató szabványos interfészekkel rendelkező infor-matikai rendszer létrehozásának támogatása. Az informatikai rend-szernek több feladatot is el kell látnia:

• Szervezés támogatása; • Ügyfélnyilvántartás, menedzsment; • Kommunikáció támogatása; • Webes kommunikációs felület; • Termelői és fogyasztói virtuális iroda; • Fogyasztói tájékoztatás;

� Az LHH térségekben a közlekedés elősegítése, támogatása a tutorok és tanácsadók részére.

c. Termelők képzése

A hálózatépítő szervezetek képzése mellett kiemelten fontos a termelők képzésé-nek lehetősége. Ennek két módját tartjuk lehetségesnek:

o A hálózatépítő szervezet által tartott képzések, a tutorok felkészítését kö-vetően;

o Az egyéni, hálózathoz még nem csatlakozott termelők „open” képzése.

d. Intézményi döntéshozók és fenntartók képzése

Intézményi felhasználás lehetőségének bővítése érdekében a szabályozási keretek módosítás mellett fontosnak tartjuk az intézményi döntéshozók tájékoztatását, felkészítését a közvetlen vásárlásra.

A hazai körülmények ismeretében szükséges, hogy a tájékoztatáson a fenntartók képviselői is részt vegyenek.

A tájékoztatáson a közvetlen vásárlás, helyi termékek beszerzésének lehetősége, a közvetlen beszerzés előnyei kerülnének oktatásra.

e. Közvetlen értékesítés marketingjének támogatása

Közvetlen értékesítés marketingjének célcsoportja a fogyasztók; célja, hogy a fogyasztók megismerjék a közvetlen értékesítésben rejlő értékeket és képesek le-gyenek döntést hozni a kereskedelmi láncok és a közvetlen értékesítés közötti vá-lasztási lehetőségben.

A marketingtevékenységet a külföldi példákon alapulva két szinten tarjuk szüksé-gesnek megvalósítani:

54. oldal

o A központi marketing, amelyet egy országos szervezettel rendelkező háló-zatépítő szervezet végez

� A központi marketingtevékenység feladata a programban résztvevő összes közvetlen értékesítési formáció központi adatbázisának üze-meltetése és elérhetőségének biztosítása;

� Az államigazgatás marketing eszközeinek, rendezvényeinek szerve-zése, például:

• a mezőgazdasági államigazgatási intézmények parkolójában termelői piacok szervezése40

• tej automaták felállítása az államigazgatási intézményekben, hivatalokban, iskolákban;

• az államigazgatási intézményi és hivatali büfék és konyhák beszerzésében a közvetlen friss és helyben feldolgozott ter-mékvásárlás kapjon kiemelt szerepet;

• állami fogadásokon, vendéglátásokon a termelői termékek és hungarikumok felhasználása, bemutatása.

� A központi marketing kampányban a közvetlen vásárlás népszerűsí-tése;

o Helyi marketing, amely az adott közvetlen értékesítési lehetőség által megcélzott fogyasztói kör bővítését szolgálja.

f. Infrastruktúra támogatása

A programba bekapcsolódó, együttműködő termelők, hálózatszervezők, piacüze-meltetők infrastruktúra fejlesztésének támogatása esetében véleményünk szerint elsődlegesen nem az infrastruktúra fejlesztésére van szükség.

A közvetlen értékesítési alkalmakat olyan helyekre lehet szervezni, ahol rendelke-zésre áll a szükséges infrastruktúra vagy adott esetben kiegészítő infrastruktúrá-val és szolgáltatásokkal megfelelő körülményeket lehet biztosítani (pl. mobil wc, szeméttároló, stb).

Azonban fontos kiemelni, hogy a nagyobb vásárlói közösségek ellátása (pl. Buda-pest) kapcsán szükség lehet logisztikai fejlesztésre. Egyrészt a kisebb költségek csökkentése, másrészt a környezeti terhelés csökkentése érdekében a termelő-fogyasztó közvetlen kapcsolat egyedi logisztikai megoldása helyett a közös szállí-tás és raktározás lehetőségét célszerű biztosítani.

A logisztikai fejlesztéseket egyrészt a hálózat építő szervezetek, másrészt a ter-melői közösségek végezhetik el.

Javasoljuk logisztikai célú támogatások kidolgozást, meglévő közvetlen értékesí-tési hálózatok részére.

3.5.2 Helyi termék előállítása

A helyi termék előállítása, értékesítése, helyi közétkeztetésben való felhasználása jelenleg több jogszabályban szabályozott terület. A kistermelők, egyéni gazdasá-gok, egyéni vállalkozók vagy vállalkozások eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a területen, ami jelentős értelmezésbeli problémákat okoz. Fontos lenne a szabályozás átalakítása, hogy az a helyi termékre vonatkozzon, és azon belül kerüljön sor az előállítók eltérő jogi formáinak kezelésére.

a. Szabályozási kérdések

A szabályozási javaslatokat részletesen a 2.5.5 fejezetben fejtjük ki. Ebben a részben a javaslatok fő célját soroljuk fel.

o Intézményi felhasználás lehetőségeinek megteremtése, bővítése;

40 Az USDA és intézményei heti rendszerességgel tartanak termelői piacokat Washington DC központjában, valamint a közeli városokban az irodaépületek parkolóiban.

55. oldal

o Termelői közvetlen feldolgozás szabályozásának módosítása (egységesíté-se);

b. Termék előállítók képzése

A saját termék feldolgozással fogalakozó termelők, termelői együttműködése ré-szére kézikönyvek, segédletek, tananyagok és tanácsadás biztosítása. A képzések megszervezését a hálózatépítéssel foglakozó szervezeteken keresztül célszerű bo-nyolítani.

A tudásanyag és kézikönyvek előállításánál fontos, hogy gyakorlati ismereteket, a szükséges teendőket tartalmazza a szabályozás alapján, nem pedig a jogszabá-lyokat magyarázza.

c. Infrastruktúra támogatása

A termelők vagy termelői együttműködések bekapcsolódása a helyi termék feldol-gozásba igényelheti az infrastruktúra fejlesztését. Javasoljuk, hogy ezek a fejlesz-tések csak a piaci igények megléte esetén kerüljenek támogatásra, ha a termelő már rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges szakmai ismeretekkel. Ja-vasoljuk továbbá, hogy fizikai fejlesztés csak akkor történjen, ha a helyben ren-delkezésre álló eszközállomány nem vonható be (pl. meglevő iskolai konyha ki-használása a nyári befőzésekhez).

3.5.3 Tudatos vásárlói, egészségügyi, környezetvédelmi attitűdváltás támoga-tása

A közvetlen vásárlást támogató fogyasztói attitűdök fejlesztéséhez, a meglévő at-titűdök változtatásához a fogyasztók részére biztosítani kell, hogy

o megismerjék a termelőtől való közvetlen vásárlás, vagy egy áttételen ke-resztüli vásárlás előnyeit, értékeit (gazdasági, környezetvédelmi, egés-zségügyi);

o könnyen, saját kommunikációs csatornáikon hozzájussanak a vásárláshoz szükséges információkhoz (hol, mikor, mennyiért, mit, kitől, hogyan tud-nak megvásárolni);

o rendelkezzenek termékismerettel, a nem homogén kínálatban megismerjék és kiválaszthassák számukra szükséges, igényeiknek megfelelő terméket;

� a hazai termékek megismerésének iskolai tananyagba való illeszté-se

� a felnőttek részére marketing kampányok indítása, amelyek pl. a burgonyafajtákat, felhasználásuk módját, vagy a nyers tej felhasz-nálásának módját népszerűsítik

o a meglévő közösségek (pl. egyházi, civil szervezet, rokoni-, ismerősi cso-portok, munkaközösségek, stb.) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerjék a vásárlói csoportok, klubok működésének előnyeit, feltétele-it, és létrehozásának lehetséges módját. A hálózatépítő szervezeteknek in-formatikai fejlesztésre nyújtott támogatásban feltételként kell szabni, hogy lehetőség legyen vásárlói csoportok kiszolgálására (szervezésére, nyilván-tartására, külső pl. munkahelyi szervező számára online kezelési felület biztosítására).

3.5.4 Szociális támogatás és közvetlen értékesítés összekapcsolása

A külföldi példák alapján javasoljuk megvalósíthatósági tanulmány készítését, amely megvizsgálja a állami és önkormányzati segélyben, a családi pótlékban ré-szesülők, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők egy részének a segély illetve családi pótlék bizonyos összegéig, valamint az alacsony nyugdíj kiegészítésére közvetlen értékesítésben akkreditált termelőknél levásárolható jegyek kibocsátásának lehe-tőségét.

56. oldal

A támogatásban részesülők (kismamák, 0-6 éves gyerekek, nyugdíjasok) jegyei-ket a közvetlen értékesítést végző termelőknél, vagy közvetlenül a termelőktől beszerző élelmiszerüzletekben vásárolhatnák le, friss zöldség- gyümölcs, illetve a termelők által feldolgozott termékekre.

A termelők, termelői piacok, illetve a kis boltok akkreditálását a hálózatépítésben résztvevő szervezet(ek) végeznék, központilag előírt szabályok szerint. Ugyaneze-ken a szervezeteken keresztül történne a jegyek beváltása is. A szervezetek fel-ügyelnék, hogy csak a rendszerbe befogadott termékre – illetve termelőnél - le-gyen levásárolható a támogatási jegy.

A közvetlen értékesítés és a szociális támogatás összekapcsolása a termelők szá-mára jelentős piacbővülést, a támogatásban részesülők számára megtakarítást je-lentene. Hozzájárulna az egészséges táplálkozáshoz, az állami segélyek cél szerin-ti felhasználásához, valamint kifejezné a helyi közösség tagjainak egymásrautalt-ságát és kölcsönös érdekeit.

3.5.5 Szolgáltató állam fejlesztése

a. Információ biztosítása

Az államigazgatásban meglévő nyilvántartások, adatok hozzáférhetővé tétele, a fogyasztók igényeinek megfelelően

o termelői piacok helyszínei, időpontijai, típusai; o közvetlen értékesítési programba akkreditált termelők elérhetősége, ter-

mékei, stb; o piaci árak, trendek, termés előrejelzések készítése és elérhető tétele a fo-

gyasztóknak és termelőknek egyaránt;

b. Egyszerűsített, átlátható, ügyfélközpontú ügyintézés

A meglévő szabályozási keret ügyféloldali élethelyzetre való értelmezése. Termelői profilok alapján az adott élethelyzetre (pl. közvetlen értékesítés, saját termék fel-dolgozás, stb.) az összes hatályos szabályozás összegyűjtése (adó, élelmiszer lánc, egészségügy, munkaügy, támogatás, stb.), párhuzamos és ellentmondó sza-bályozás megszüntetése. Útmutatók összeállítása a szabályozásban meglévő dön-tési lehetőségekről, feltételekről.

Többszöri, párhuzamos ügyintézési kötelezettségek megszüntetése. Tényleges egyablakos rendszer kialakítása.

c. Feladatok delegálása (pl. termelői szövetségek bevonása)

Egyes feladatok delegálása a bevont hálózat építő szervezeteknek

o Támogatási jogosultság szakmai igazolása; o Minőségbiztosítás; o Egyablakos piaci létrehozási ügyintézés;

d. Szabályozás változtatása, összehangolása (interoperabilitás)

o Termelő státusz egyértelmű, ágazatok között egyeztetett szabályozása (ki a termelő, hogyan lehet ellenőrizni, hogy saját termékét kínálja értékesí-tésre;

o Piac és út menteni stand létesítés egyablakos rendszerének megvalósítása

Annak megvizsgálása, hogy a vásárokról és a piacokról szóló 55/2009-es kormányrendelet, az országos településrendezési és építési követelmé-nyekről szóló 253/1997-es kormányrendelet, illetve a vásári, piaci és vá-sárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet mely pontjai módosítandók a harmonikus működés érdeké-ben

57. oldal

o Intézményi felhasználás lehetőségeinek megteremtése, bővítése

A közvetlen értékesítés lehetőségének bekapcsolása az intézményi felhasz-nálásba jelentős lehetőség az olcsóbb beszerzésre, másrészt új piacokat te-remtene a helyi termelőknek. A felhasználás lehetőségét egyrészt a terme-lői oldalt szabályozó 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM rendelet módosí-tásával lehetséges támogatni, másrészt a közétkeztetésben felhasználható alapanyagok szabályozásának módosításával.

o Termelői közvetlen feldolgozás szabályozásának módosítása;

A 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM rendelet módosítása szükséges, hogy a kistermelői kör nagyobb termékkörrel (elsődleges termékkel, illetve annak feldolgozásával) és az eddiginél nagyobb földrajzi körzetben (nem csak helyi boltoknak, vendéglátóhelyeknek) értékesíthessenek.

A kistermelő termékeinek köre és értékesítési csatornái az indokoltnál na-gyobb mértékben korlátozottak a jelen szabályozásban, illetőleg még meg-felelő higiénés feltétel esetén is területi korlátok érvényesültek egyes ese-tekben;

A kistermelői jó higiéniás gyakorlat – még más eljárásban-részleteiben ki-dolgozandó - lehetőségének bevezetése szintén indokolja néhány ponton, illetőleg a mellékletekben a jelen jogszabály megfogalmazását, illetve ki-egészítését különösen a feldolgozó kapacitásra vonatkozóan. Ezen feltétel érvényesülése ugyanakkor a fogyasztói biztonság fokozását is lehetővé te-szi;

A hatósági felügyelet szervezeti és szerkezeti változása indokolttá teszi a jogszabály vonatkozó részeinek módosítását;

Ugyancsak indokokolt a hatályos adószabályok nyújtotta keretek olyan jel-legű bővítése, amely a 4 EUME alatti bevétellel rendelkezőknek a falusi tu-rizmussal egyenértékű adókedvezményt teszi lehetővé.

Értelmezési szabályok területén az elsődleges termelés, alaptermék kate-góriák, továbbá a helyi illetve regionális fogalmakhoz kötődő meghatározá-sok. Kiegészítendők e szabályok – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénnyel összhangban lévő, de – az agrárágazati specialitásokat pontosító kitételekkel. A fogalmi meghatározásokban ugyancsak definiálan-dó az általános élelmiszerhigiéniai elveket alkalmazó, de a kistermelői sajá-tosságokat is figyelembe vevő gyakorlat.

e. Támogatási lehetőségek

A fejlesztéshez szükséges támogatási elemek:

o Képzések � Képzési anyagok, kézikönyvek kidolgozása � Tutor képzés � Képzések lebonyolítása

o Hálózatépítő szervezetek � Humánerőforrásának támogatása � Informatikai fejlesztésének támogatása

• a hálózat szervezésének támogatására • az elszámolás, logisztika támogatására • online kezelési felület biztosítására a helyi szervezők és a

termelők részére • automatikus webes tájékoztatás biztosítására • adatok másodlagos felhasználására

� Működési költség támogatása � Képzések lebonyolítása � Termelői akkreditálás a jegyrendszerbe való bekapcsolódáshoz

58. oldal

o Marketing költségek � Központi marketing � Helyi marketing

o Infrastruktúrafejlesztés � közvetlen értékesítés (pl. piacfejlesztés) � közvetlen értékesítést támogató logisztikai fejlesztések (pl. raktá-

rak, szállítóeszközök) � saját termék feldolgozás

A támogatási elemek jelenleg több helyről (UMVP, UMFT) is bírnak támogatási le-hetőséggel. Azonban jelenleg a hálózatépítő szervezet legalább 5-6 pályázattal lenne képes fedezni a szükséges forrásokat, amely több szempontból is jelentős kockázatot jelent:

o Amennyiben az egyes intézkedési ablakok nem a megfelelő időben vannak nyitva, illetve a szervezet nem nyeri el az egyik szükséges támogatási elemet, a többi támogatás hatékony felhasználása is kétségessé válik

o A tevékenységek egy része viszonylag kis összegű támogatásokat feltéte-lez, amelyeket a mai támogatási rendszer nem kezel.

A közvetlen értékesítésbe illetve helyi feldolgozásba bekapcsolódni kívánó terme-lők csak egyénileg pályázhatnak. A pályázati feltételekben nem szerepel közvetlen értékesítési programhoz való kapcsolódás sem feltételként, sem pozitív elbírálási szempontként.

Javasoljuk a külföldi példák alapján, valamint a hazai pályázati rendszer rugalmat-lansága miatt a közvetlen értékesítéssel kapcsolatos pályázati forrásokat fejleszté-si programba szervezni. A program egymásra épülő lépésekkel és támogatásokkal biztosítaná a források hatékony felhasználását. A programba bekapcsolódó háló-zatépítő cégek, intézmények vállalják, hogy a szakmailag is részt vesznek a kép-zésben, az együttműködésben, a közös marketingben, valamint a velük együtt-működő termelők támogatásukkal juthatnak fejlesztési támogatáshoz.

4 Élelmiszer ellátás helyzete

A multinacionális kereskedelmi láncok terjeszkedése a kisboltok, szakboltok részére egy-re fokozódó piacvesztést, illetve folyamatosan szőkülő piacot eredményez. Egyre keve-sebb üzletben egyre több élelmiszert vásárolunk. A GfK mérése szerint a napi fogyasztási cikkek forgalma 2000 és 2005 között 55%-kal nőtt. Az ACNielsen pedig kimutatta, hogy tavaly 48 új diszkontot és 15 hipermarketet nyitottak, ugyanakkor két év alatt meg-szűnt 1800 kis bolt. Egyre több nagy eladóterű üzlet létesül. A hipermarketek száma négy év alatt több mint duplájára nőtt. Szupermarketből és diszkontból összesen 813 volt december végén, szemben az előző évi 752-vel. Az 50 négyzetméternél kisebb boltok száma az elmúlt két évben 12%-kal mérséklődött, pedig a diszkontok igazi vidéki terjeszkedésének még előtte vagyunk.

13. táblázat - FMCG kereskedelmi láncok41

Élelmiszerüzlet Hipermarket Szupermarket Diszkont Cash and Carry CBA Tesco Spar Aldi Metro Coop Interspar Kaiser’s Lidl G’Roby Cora Match Pernny Market Héliker Auchan Plus Profi Reál

Ma három forma, a hipermarketek, a diszkontok és a hazai láncok a fedik le a kiskeres-kedelem két harmadát. Míg a hipermarketek csak a sűrűn lakott településeken vannak

41 Forrás: GfK Hungária

59. oldal

versenyben, a diszkontok és a hazai láncok a kisebb helységekben is. A terjeszkedés nemcsak vidéken, hanem a városok belső kerületeiben is folytatódik.

A diszkontok nyugati, például németországi sikere is azon alapul, hogy sikeresen ötvöz-ték a lakóhelyhez való közelséget az alacsony árakkal. Persze a nagy városok belső ré-szein lassabban lehet terjeszkedni, hiszen nincsenek üres telkek, kevés az eladó sarki üzlet.

A diszkontok növekvő szerepet játszanak, ahogyan a szupermarketek és a továbbra is terjeszkedő hipermarketek is. Ennek következtében tovább koncentrálódik mind a forga-lom, mind a bolthálózat. Érzékelhetően nő a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont piaci részesedése az élelmiszerek bolti eladásából.

A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalmában a legnagyobb növekedést a szupermarket érte el. A bolttípus a legutóbbi hat hónap során 15 százalék-kal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az előző év február-júliusban. Szintén növeke-dett az utána következő diszkont 10, hipermarket 9, hazai lánc 4 százalékkal.

A magyar kiskereskedelem változásának egyik fő tényezője a hipermarket. Jelenleg 127 hipermarket működik Magyarországon, szemben a múlt év végi 123-mal, és a tavalyelőt-ti 109-cel. A bolttípus az elmúlt tizenöt év során látványosan fejlődött: Élelmiszernél 30, háztartási vegyi árunál és testápoló szereknél 38 százalékos, kimagasló piaci részesedést ért el a Nielsen idei első félévre vonatkozó adatai szerint. A következő három év során azonban várhatóan lassul a növekedés.

A diszkont terjeszkedése következtében a hagyományos kereskedelem jelentősége az eddigieknél gyorsabban csökken annak ellenére, hogy a magyar vásárlók sokkal lojáli-sabbak a „sarki boltokhoz”, mint a nyugat-európaiak. Jelenleg az öt magyarországi disz-kont lánc (Aldi, Lidl, Penny Market, Plus és Profi) 518 egységét tartja nyilván a Nielsen. Magyarország a közép-kelet-európai országok között a legfelső, 60% feletti koncentráció-jú csoportba tartozik. Hazánkban a hipermarketek 30%-os, a diszkont üzletek 19%-os, a szuper- marketek pedig 11%-os részarányt képviseltek 2008. évben. A magyar tulajdonú üzletláncok 28%-kal részesednek a hazai kiskereskedelmi forgalomból, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedőnek számít.

60. oldal

12. ábra – Kereskedelmi csatornák változása42

Jelenleg egyértelmű nyertesnek látszanak a nagy alapterületű boltokat üzemeltető multi-nacionális vállalkozások és a kis-közepes boltokat összefogó magyar tulajdonú beszerzési társaságok. A fogyasztói kereslet egyre nagyobb hányada a nagyobb méretű piaci sze-replők irányába rendeződött át. A hazai üzletállomány szerkezete átalakult: az élelmi-szer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek számának csökkenése mellett (főleg 2000 után) a nem élelmiszer főtevékenységű egységek számának növekedése mutatható ki. Az üzletállomány csökkenés a működtető gazdasági szervezetek számának mérséklődé-sével és erőteljes fluktuációjával egyidejűleg következett be. Az üzleteket működtető vállalkozások összetételében a gazdálkodási formát tekintve is jelentős eltolódás figyel-hető meg, a 2000-es évek elejétől az egyéni vállalkozások száma és aránya egyaránt csökkent.

Magyarországon az élelmiszerkereskedelemben a láncok és a nagy alapterületű boltok további térnyerése mellett a másik fő sajátosság a kisboltok továbbra is igen nagy száma. Éles lett az ellentét a főváros/nagyvárosok/kisebb városok és a falvak élelmi-szerüzletekkel való ellátottsága, az üzletek felszereltsége és az árszínvonal tekintetében.

Nemzetközi kitekintésben látható, hogy léteznek eltérések az egyes országok leggyako-ribb vásárlási helyszínében. A magyar élelmiszerkereskedelemben folyó koncentráció ellenére nálunk az egyéb/kisboltok aránya még mindig magas. Ez azzal is összefüg-gésbe hozható, hogy még mindig erősen kétpólusú az élelmiszerkereskedelem ugyanis kettéválik a főváros/városok, nagyobb települések és a falvak élelmiszerkereskedelmi struktúrája, mert a láncok a nagyobb településeken terjeszkednek. Ez annak ellenére így van, hogy az újonnan belépő külföldi üzletláncok (Lidl, Aldi) a kisebb településeket is megcélozzák.

42 Forrás: GfK Hungária, 2007

Kereskedelmi csatornák változása

22 24 24 25

4 3 3 3

1517 17 18

1514 15

15

1515 15 14

17 16 15 15

44 4 4

7 5 5 4

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2004 2005 2006 2007

Hipermarketek Cash and Cary Diszkon Szupermarket Kisbolt lánc

Független kisbolt Drogéria Utcai árus/piac Egyéb

61. oldal

13. ábra – Az élelmiszer vásárlás fő helyszíne az egyes közép- és kelet-európai országokban (2007)43

A nagyobb élelmiszerkereskedelmi láncok egészen a legutóbbi időkig a megyeszékhe-lyekre, illetve a 80-100 ezres városokba települtek. 2008-ban azonban elkezdődött a ki-sebb települések (20-30 ezer fő) meghódítása. (Az alacsonyabb vásárlóerejű városok eddig a diszkontok célterepének számítottak). A Tesco 2008-ra tervezett 20 új áruházá-ból 10 kisebb volt 1000 négyzetméternél. A szupermarketek mellett több, kimondottan kisméretű Tesco Expresst is kívántak nyitni. A Spar is elmozdult az ezer négyzetméternél kisebb, kényelmi szupermarketek irányába (City Spar). Nyugat- Európában mindkét lánc áruházai kisebb méretűek, a Spar esetében átlagosan 600-700 m2 (nálunk 200), a brit Tesco anyaországi üzleteinek a fele 200 m2 körüli Tesco Express.

A kisboltok létezését, fennmaradását sokféle tényező motiválhatja, ezek eltérőek, vagy azonosak is lehetnek a kiskereskedő illetve a fogyasztó szempontjából, illetve változhat-nak a szerint is, hogy hol található a kisbolt, a fővárosban, a nagyobb városokban, na-gyobb településeken, vagy apró falvakban. Fontos szempont a városokon belüli elhelyez-kedésük is. A régi építésű kerületekben a kisboltok szintén nagy szerepet játszanak az ellátásban. A nagyvárosokban a kisboltok főleg a napi szinten szükséges bevásárlások színterei. Az egyes vásárlásokra jutó érték ugyan nem magas más értékesítési csator-nákhoz viszonyítva, de egyes termékek esetében magas lehet a kisboltokban történő értékesítés aránya.

A kisboltok számára jelentős korlátozó tényezőként jelentkezik az EU előírások megtartá-sa. Kínálatukat a helyi vásárlóerőhöz alakítják. Országosan és regionálisan a kicsik látják el azokat a fogyasztókat, akik kívül esnek a modern bolttípusok piaci hatókörén.

A kereskedelmi láncok terjeszkedését az alacsony árakra alapozza. Az ár centrikus kom-munikáció mára érzékelhetően súlyos társadalmi problémák forrása. Az alacsony árat a kereskedők a beszállítókkal finanszíroztatja meg:

• az árak leszorításával, • a hosszú fizetési határidőkkel; • kereskedelmi tevékenységhez kért hozzájárulásokkal; • a kereskedelmi veszteség leszorításával.

43 Forrás: GfK Csoport, 2008

Az élelmiszervásárlás f ő helyszíne az egyes közép- és kelet-európai országokban (2007)

38 34 32 29 27 24 20 1912 7 7

1618

8 13

45

15

3933

59 64

29

24 28

2613

255

9

22 20

3445

2536

41 43

2027

64

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Cseh

orsz

ág

Orosz

orszá

g

Mag

yarors

zág

Román

ia

Szlov

énia

Leng

yelor

szág

Szer

bia-M

ontene

gro

Szlová

kia

Ukra

jna

Horváto

rszá

g

Bulgár

ia

Hipermarketek Szupermarketek

Diszkont Egyéb/kisbolt

62. oldal

Az áruházláncok elvárásai között nem szerepel az áruk minősége és a fogyasztók érdeke-inek képviselete, például az egészséges élelmiszer biztosítása. A termelőktől a sokáig eladható és olcsó termékeket várják el. Nem kritérium sem a bel tartalom, sem az íz. A hazai termelők portfólióját a kereskedők jelentősen átalakították a kommersz termékek irányába, visszaszorítva ezzel több hazai fajta termesztését.

A kereskedelmi láncok mellett az önálló- vagy láncba szerveződött kisboltokra a jövőben is szükség lesz. Mind a városokban, mind a kistelepüléseken jelentős azon lakosok szá-ma, akik közlekedési lehetőségeik, vagy egyéni helyzetük miatt nem érik el a kereske-delmi láncok üzleteit. Számukra a helyi kisboltok biztosítják az élelmiszer ellátást.

A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi láncok zöldség-gyümölcs beszerzési politiká-ja korántsem homogén. Vannak olyan cégek, ahol a regionális központ végzi e termékek beszerzését is (pl. Lidl, Plus), de a legtöbb láncnál a magyarországi központ látja el a feladatot, az egyes üzletek csak mennyiségi rendeléseket adnak le. A központosított be-szerzés olykor tovább koncentrálódik a beszerzési társaságoknál (példa erre a PROVERA, amely a Match, a Cora és a Profi számára végez beszerzést). Akad azonban olyan hazai lánc is (CBA), ahol az egyes boltok önállóan végzik a zöldség-gyümölcs beszerzését. Ha-sonló lehetősége van a Coop hálózat boltjainak, bár többségük a központi beszerzést részesíti előnybe, a közvetlen értékesítés (beszerzés) számukra átláthatatlan szabályozá-sa miatt.

Jellemző, hogy a láncoknak az általuk forgalmazott hatalmas árumennyiség miatt nagy, homogén árutételekre van szükségük, ezért hatékonysági megfontolásokból igyekeznek korlátozni beszállítóik számát. Emellett egy sor olyan követelményt támasztanak a be-szállítóikkal szemben, amelyeknek csak a nagyobb partnereik tudnak megfelelni: szállító-kapacitás, megfelelő csomagolás, jelölés, hűtőlánc biztosítása, szabványoknak, minőségi, élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés (pl. GLOBALGAP), napi szállítási gyako-riság, rugalmasság a mennyiségben, szerződési fegyelem.

A legtöbb zöldség-gyümölcs ebből kifolyólag TÉSZ-ektől, nagykereskedőktől illetve köz-vetlen importból érkezik a láncokba. Kisebb, egyéni termelőktől a nagy élelmiszerláncok csak speciális, választékbővítő termékeket vásárolnak (jellemzően munkaigényes, kénye-sebb fajokat, mennyiségben és/vagy értékben kisebb tételt jelentő cikkeket, amelyekre a nagy termelők nem tudnak eléggé odafigyelni, mert számukra azok kevésbé fontosak, pl. újhagyma, különleges paprikafajták, padlizsán, cukkini, cherry-paradicsom, saláták, csil-lagtök, gyalult tök).

4.1.1 Fogyasztói szokások változása

Az élelmiszer kereskedelem koncentrációja jelentősen átalakította a fogyasztói szokáso-kat. A nagy alapterületű üzletek számának növekedése és a kis boltok számának csök-kentése, valamint a közlekedési szokások változása (a közösségi közlekedés igénybevé-telének csökkenése és az autó használat terjedése) a csökkentette a vásárlások számát és növelte az egyszeri vásárlások értékét.

A kistelepülések és a nagyvárosok autó nélküli lakosai jelenleg komoly hátrányban van-nak az élelmiszer beszerzésben. A kis boltok megszűnése a jelentős területeket hagyott ellátatlanul, vagy igen alacsony választék mellett.

A vásárlások között megnövekedett időtartam az otthoni tárolási kapacitás (hűtő, fa-gyasztó) területén, valamint a termékek eltarthatóságának területén eredményezett na-gyobb változásokat. A termékeknél fontos kritérium lett az eltarthatóság (hosszan friss termékek). Az alacsony ár és az eltarthatóság a minőség és a beltartalom rovására tu-dott megvalósulni. A kereskedelmi láncok által igényelt termékek, így a fogyasztókhoz kerülő termékek nagy része az alacsony árú és hosszan eltartható kategóriából kerül ki, alacsony beltartalmi értékekkel.

A kereskedelmi láncokat jellemző tömegfogyasztás mellett fejlődik a tudatos vásárlás is. A tudatos fogyasztók több szempont alapján döntenek a vásárláskor. A bio, öko, kóser élelmiszerfogyasztók a termék eredetéről akarnak meggyőződni. A környezettudatos fo-

63. oldal

gyasztók pedig a termék előállítása, illetve manipulálása során keletkezett környezeti hatásokat veszik figyelembe. A tudatos fogyasztók közé tartoznak a nemzeti érdekek miatt hazai termelésű és feldolgozású termékeket kereső vásárlók. Mindhárom csoportra jellemző, hogy a vásárláskor információt szeretne kapni a termék eredetéről. Mivel az élelmiszer bizalmi termék, így ezek a csoportok törekszenek az élelmiszer ellátási lánc rövidítésére, vagyis a termelőtől való közvetlen vásárlásra, vagy az első lépcsőben (pl. termelőtől közvetlenül vásároló boltban) történő vásárlásra.

4.2 A leghátrányosabb kistérségek élelmiszer ellátásának helyzete

2009. május második hetében a tanulmány elkészítéséhez személyes megkérdezéssel, mintavételes eljárással összesen 104 élelmiszerboltot kerestünk fel a 33 leghátrányosabb kistérség területén kérdezőbiztosokkal. A megkérdezés során kérdőív segítségével a for-galmazott árukról, beszerzési forrásokról, vásárlói szokásokról, szociális hozzájárulásról kérdeztük az üzlet tulajdonosát vagy üzletvezetőjét, valamint feljegyeztük a Központi Statisztikai Hivatal által is megfigyelt élelmiszerek egy részének (alapvető élelmiszerek) árait.

14. táblázat – Élelmiszer üzletek száma kistérségenként

Régió Kistérség Település Népesség Élelmiszer

vegyes üzlet

Felkeresett üzletek száma

DA

Bácsalmási 8 18 234 50 3 Jánoshalmai 4 17 508 38 3 Kisteleki 6 19 187 44 3 Mezőkovácsházi 19 44 669 170 2 Sarkadi 11 25 468 101 3

DD

Barcsi 26 26 117 74 3 Csurgói 18 18 496 75 3 Kadarkúti 23 21 164 67 4 Lengyeltóti 10 11 537 33 3 Sásdi 27 15 270 64 3 Sellyei 35 14 953 77 3 Szigetvári 46 17 031 108 3 Tamási 32 44 327 141 3

ÉA

Baktalórántházai 18 33 247 114 3 Berettyóújfalui 29 55 156 199 3 Csengeri 11 14 662 94 3 Fehérgyarmati 49 40 588 184 5 Mátészalkai 26 50 535 252 4 Nyírbátori 20 32 493 140 3 Tiszafüredi 13 41 707 137 4 Vásárosnaményi 27 32 384 124 3

ÉM

Abaúj-hegyközi 24 15 770 60 4 Bátonyterenyei 14 12 187 80 3 Bodrogközi 17 19 347 74 3 Edelényi 46 26 088 169 3 Encsi 35 24 950 86 3 Hevesi 17 37 770 115 3 Mezőcsáti 9 15 460 56 3 Ózdi 29 37 168 235 3 Sárospataki 16 27 136 79 3 Szerencsi 18 35 595 134 3 Szikszói 23 19 742 64 3 Tokaji 11 14 208 53 3

ÉA Tiszavasvári (nem LHH) 10 257 464 1 065 3 Összesen: 727 113 7618 4 556 107

Más, hasonló részletezettségű felméréseket nem találtunk. A KSH ugyan számba veszi az üzleteket típus és méret szerint, azonban más adatokat nem rendel hozzá a kimutatás-hoz. Megjegyzendő, hogy a KSH statisztikáiban találtunk olyan települést, ahol például jeleznek üzletet, ám két év óta személyes tapasztalatból tudjuk, hogy a konkrét települé-sen a valóságban nem működik élelmiszerüzlet. Nagy vonalakban bizonyára helyes a

64. oldal

KSH felmérése, azonban a valóságtól 1-2 kereskedelmi egységnyi eltérés kistérségenként feltételezhető. Főleg az egyéni vállalkozások között gyakori, hogy a megnyitott üzlet né-hány hónap, egy-két év után bezár, azután más tulajdonossal, más profillal újra kinyit.

További, mind a 33 kistérségre kiterjedő boltlistát kaptunk a MGSzH-tól. A lista azonban csak nagyságrendi egyezést mutatott a KSH adataival, másrészt részletes elemzést és adattisztítást követően megállapítottuk, hogy több bolt esetében a vállalkozás formájá-nak változása nem lett átvezetve. Továbbá több helyen a privatizáció előtti és utáni bolt is fel volt tüntetve, ugyan azon a címen. A MGSzH listáját mellékletként csatoltuk.

A Coop Zrt is rendelkezésünkre bocsátotta a 33 kistérségben működő Coop hálózathoz tartozó boltik listáját. A KSH listában szereplő 3605 boltból 443 bolt a Coop hálózat ré-sze. Így jelenleg a legnagyobb hálózatot képviseli a leghátrányosabb kistérségekben.

4.2.1 A felmérés általános tapasztalatai

A felkeresett üzletek tulajdonosi viszonyai: 69 db (65%) egyéni vállalkozók tulajdoná-ban működik, 25 db társas vállalkozásban (23%), 12 db (11%) szövetkezeti hálózatban működik. Egy (1%) üzlet esetében a kérdezett nem tudta vagy akarta megadni a választ. Az egyéni és társas vállalkozások túlnyomó többsége egy boltot (a felkeresett üzletet) üzemeltet, csak elvétve találtunk olyan nem-szövetkezeti üzletet, ahol azonos vállalko-zásnak 4-8 üzlete van. Ennek jelentősége, hogy ezek a kisboltok mind egyenként oldják meg az üzemeltetést, a beszerzést, készletezést, adminisztrációt, ami önköltségüket megemeli.

Ezen túlmenően az egyboltos vállalkozások nem jelentenek számottevő alkupozíciót a beszerzéseknél. Az üzletek beszerzésének oldaláról az alkuhelyzet hiánya negatív jelen-ség, a tanulmányunkban körüljárt közvetlen termelői értékesítés szempontjából viszont pozitívnak is tekinthető, hiszen nagyjából azonos gazdasági erejű felek állhatnak egy-mással szemben, amikor az üzlet közvetlenül a termelőtől szerzi be áruját. Amennyiben mindkét oldal érdekeit figyelembe vevő modellt, keretszerződéseket, irányelveket lehet kidolgozni, a felek gazdasági erejének egyenlősége erősítheti az együttműködés motivá-cióját.

Az üzletek elhelyezkedésére jellemző, hogy többnyire az egyes településeken belül központi helyen találhatók (főúton, átmenő forgalmat biztosító közutak mentén) – a fel-mérésben 82 ilyen üzlet szerepel, pedig kifejezetten kerestünk mellékutcákban üzemelte-tett üzleteket is.

A felkeresett üzleteket 95 esetben meg lehetett közelíteni busszal, néhány esetben vo-nattal is. Feltehetőleg az üzlethelyiség kiválasztásánál ez fontos szempont a kereskedők számára.

A felkeresett üzletek közül 36-nak a nyitva tartása hétfőtől péntekig naponta folyamato-san mintegy 10-11 órán át tart, szombaton általában csak délelőtt. 31 üzletben a nyitva tartás osztott, délben általában 2-3 órára bezár. Meglepő módon vasárnap is nyitva tart 18 üzlet, ebből 16 az észak-alföldi régióban, kettő az észak-magyarországiban. A dél-dunántúli régióban rövidebb nyitva tartás jellemző, esetenként szombaton sem tartanak nyitva

65. oldal

14. ábra – Települések méret szerinti megoszlása az egyes régiókban

Az egyéni vállalkozók által üzemeltett üzletek átlagos mérete 79 m2 (raktárral együtt). Az összes üzlet egyharmada tehát igen kis alapterületű). A társas vállalkozások által üze-meltetett üzleteknél az átlagos üzletméret 151 m2 . A felmért szövetkezeti üzleteknél 196 m2 volt az átlagos üzletméret., esetenként a 400 m2-t s eléri.

Az üzletek munkaerő-ellátottságát mutatja, hogy az üzletek közül 56-ban (52%) min-dössze egyetlen teljes munkaidős foglalkoztatott volt, akikhez 13 esetben egy részmun-kaidőst lehet még számítani. 24 üzletben dolgoztak ketten teljes munkaidőben, egyikben még egy részmunkaidőst is foglalkoztatnak. 9 üzletben dolgoznak hárman. 11 üzletben a foglalkoztatottak száma 4-5 fő, 7 üzletben dolgozik 6-9 fő. Természetesen az üzletek alapterülete szoros korrelációt mutat a foglalkoztatottak számával.

A felkeresett üzletek közül 79-ben csak a település lakói vásárolnak az üzletvezető sze-rint. A többi 27 üzletbe a környező településekről is jönnek, továbbá 32 üzletben (30%) tudják, hogy turisták is gyakran vásárolnak. 17 üzletben (16%) jelezték, hogy jelentős átmenő forgalom is jelentkezik, mivel országos közlekedési út mentén fekszik. A turisták, illetve átmenő forgalom által is felkeresett üzletek közül sajnos csak egyetlenegyben találtunk helyi terméket a polcokon (Gulácson a Vásárosnaményi KT-ben).

A felmérésben szereplő üzletek közül mindössze egyetlenhez csatlakozott mobilbolt. Ugyanakkor a Csengeri kistérség egyik településén bosszankodnak a boltosok, ugyanis a schengeni határ megszűntével a falu tele van zugárusokkal, akik főként Romániából tele-pültek át. Ők otthonukban árusítanak és megtalálható náluk dohány, ital, üzemanyag, élelmiszer, üdítő, konzervek stb. A kétes eredet és minőség ellenére óriási forgalmat bo-nyolítanak, főleg a roma lakosság körében kedveltek olcsóságuk miatt. Bár ez hosszú távon inkább pazarló, mint gazdaságos megoldás, mivel akár egy hónapra is hiteleznek, aminek égbeszökő kamat az ára. Az ukrán határ mentén nem ritka, hogy gépjárműből árusítanak szintén illegálisan. Az üzlettulajdonosokat érzékenyen érinti az így kieső for-galom.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a KSH 2008. év végi adatai szerint min-dössze 2 hipermarket található, ezeket nem kerestük fel, de alacsony számuk arra mutat, hogy a kereskedelmi láncok sem remélnek üzletek telepítéséből megtérülő befek-tetést ezekben a térségekben. Gyakori, hogy a hipermarketeket a kistérségből kiutazva, a szomszédos kistérségben, megyeszékhelyen keresik fel a kistelepülések lakosai. Nem véletlen, hogy nagyobb távolságra (25-50 km) is elutaznak az emberek: a kistelepülésen élők számára a hipermarketekbe történő kiruccanás a hiányzó szórakozási, időtöltési le-hetőségeket pótolja.

Települések méret szerinti megoszlása az egyes régi ókban

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

DA DD ÉA ÉM

kisebb 100 főnél 101 és 1000 fő közé esik 1001 és 2000 fő közé esik

2001 és 5000 fő közé esik nagyobb 5000 főnél

66. oldal

4.2.2 Boltok elhelyezkedése

Először a boltok elhelyezkedését vizsgáltuk meg. 37 bolt nélküli települést találtunk, amelyek főleg a Csereháton és a Dél-Dunántúli régióban találhatók. A bolt nélküli telepü-lések az aprófalvas térségekben található. A bolt nélküli települések közlekedési helyzete is igen rossz, távol vannak a kistérségi központtól, a nagyobb településektől. Az ott élő lakosok száma alacsony, de várható hogy ezek a települések teljesen elnéptelenednek.

15. ábra - Bolt nélküli települések száma kistérségenként44

A 100 főnél kisebb települések több mint felében nem üzemel bolt. A 100 főnél nagyobb települések közel 5%-a szintén nem rendelkezik bolttal.

16. ábra – Bolt nélküli települések aránya

Nem meglepő, hogy ugyanezekben a térségekben a legmagasabb az egy bolttal rendel-kező települések száma. Hasonló helyzetben vannak az egy bolttal rendelkező települé-sek, bár itt az alapvető élelmiszerek elérhetők, kicsi a választék. A bolt nélküli és egy boltos települések esetén találkozhattunk például az uzsora jelenlétével. Több helyen volt utalás arra, hogy az ellenőrizhetetlen élelmiszer ellátás jó lehetőség az uzsora kiterjesz-tésére, illetve az adósok további sarcolására.

44 Forrás: KSH, 2008

A bolt nélküli települések aránya

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

nagyobb 5000 főnél

2001 és 5000 fő közé esik

1001 és 2000 fő közé esik

101 és 1000 fő közé esik

kisebb 100 főnél

67. oldal

17. ábra - Egy bolttal rendelkező települések aránya kistérségenként45

A boltok száma és a lakosságszám összefüggéséből kiderül, hogy kb. 300 lakos képes stabilan eltartani egy kisboltot. Amikor az egy boltra jutó lakosok száma 200 alá csök-ken, megindul a vagyonfelélés és a vegetálás, 150 lakos/bolt szám alatt várható a bolt megszűnése. A fejlesztési forrással nem rendelkező boltokat az előírások be nem tartása miatt büntetik meg, ami elvezet a bezáráshoz.

18. ábra - Egy boltra jutó lakosok száma46

Az egy boltra jutó lakosok száma a boltok életképességét jelzik. Az egy főre jutó boltok számából a jövedelemkiáramlás változásával modellezni lehet a boltok megszűnését, az esetlegesen ellátás nélkül maradó térségeket. A település méret növekedésével növek-szik az egy boltra jutó lakosok száma. Az nagyobb településeken az alacsonyabb jövede-lemmel rendelkezők kikerülnek a boltok vásárlói célcsoportjából és az üzletek vásárlóerő

45 Forrás: KSH, 2008 46 Forrás: KSH, 2008

68. oldal

szerint szegmentálnak. A kistelepüléseken a vásárlóerő alapján nem történik szegmentá-lás a helyi üzletekben.

19. ábra – Egy boltra jutó lakosok száma a települések mérete szerint

20. ábra - Egy településre jutó átlagos boltszám47

Az egy településre eső boltok száma a feltevésünk szerint a helyi ellátásban működő ver-senyt jelenti. Azonban az árkategóriák vizsgálata ezt a feltevést nem igazolta. A Dél-dunántúli régió boltjai a magas árkategóriába tartoznak, míg a Észak-magyarországi ré-gió boltjai az alacsony árkategóriában. Tehát az egy településen működő boltok száma nincs közvetlen összefüggésben az árkategóriával.

47 Forrás: KSH, 2008

Egy boltra jutó lakosok száma a települések mérete szerint

0 50 100 150 200 250

nagyobb 5000 főnél

2001 és 5000 fő közé esik

1001 és 2000 fő közé esik

101 és 1000 fő közé esik

kisebb 100 főnél

fő

69. oldal

21. ábra – Egy településre jutó boltok száma a települések mérete szerint

4.2.3 Termékek, beszerzési módok

Kizárólag élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyesüzleteket vontunk be a felmérésbe. Az üzletek túlnyomó többsége forgalmaz zöldség-gyümölcsöket, fagyasztott élelmiszereket és háztartási vegyiárut. Az üzletek mintegy fele forgalmaz babaápolási terméket és/vagy alapvető háztartási eszközöket (edényeket, műanyagárut). Az üzletek egyharmadában található dohányáru és/vagy hírlap a választékban.

Meglepő volt, hogy nagyon kevés üzlet forgalmaz tőkehúst, mindössze 11 bolt a 107-ből. Ezek között is csak kettő volt, amelyikben marhahúst lehetett vásárolni. Ruházattal, fe-hérneművel is ugyanennyi bolt foglalkozott. 20 boltban lehetett palackos gázt beszerezni, 22 boltban mezőgazdasági eszközök (elsősorban kéziszerszámok és vetőmag) is kapható volt.

15. táblázat – Az egyes termékcsoportokat forgalmazó boltok száma

Termékcsoportok

Tő

keh

ús

Zö

ldsé

g-

gyü

mö

lcs

Fag

yasz

tott

éle

l-m

isze

rek

Házt

art

ási

veg

yi

áru

Ru

háza

t, f

eh

ér-

nem

ű

Ala

pvető

házt

ar-

tási

esz

kö

zök

Mg

. esz

kö

zök

Pala

cko

s g

áz

Bab

a-á

po

lás

Eg

yéb

: d

oh

án

y-

áru

, h

írla

p

Forgalmaz 12 102 100 105 11 47 22 20 62 33 Rendelésre beszerez 3 4 5 2 1 6 5 1 6 2 Nem forgalmaz 92 1 2 0 95 54 80 86 39 72

Az üzletek egy kis része vállalja, hogy az általában nem kapható termékcsoportokból megrendelés esetén a vevők részére beszerzi a kívánt terméket. Tekintetbe véve az érin-tett lakosság gyakran magas életkorát, mozgási, eljutási nehézségeit, ezeket a számokat nagyon alacsonynak találtuk, holott az életminőség javítása érdekében a falusi boltoknak eseti beszerzési lehetőségként is működnie kellene.

Az egyes termékcsoportok beszerzési forrásainak elemzése azt mutatja, hogy a közvet-len termelőktől történő beszerzés csak a kenyér-pékáru termékkörben jellemző (40%), ez lényegében a pékségektől történő szállításokat takarja. Néhány esetben a zöldség-gyümölcs (7), a tojás (8) és a húskészítmények (5) beszerzése történik közvetlenül ter-melőktől.

Egy településre jutó boltok száma a települések mér ete szerint

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

nagyobb 5000 főnél

2001 és 5000 fő közé esik

1001 és 2000 fő közé esik

101 és 1000 fő közé esik

kisebb 100 főnél

db

70. oldal

16. táblázat – Az egyes termékcsoportok beszerzési forrásai

Beszerzési forrás /mód

Tej,

tejt

erm

ék

Ken

yér,

pékáru

Zö

ldsé

g,

gyü

mö

lcs

Szá

razá

ru

Tő

keh

ús

Hú

s-kész

ítm

én

y

To

jás

Alk

oh

olo

s it

alo

k

Alk

oh

ol-

men

tes

italo

k

Hely

ben

feld

olg

o-

zott

éle

lmis

zere

k

Közvetlenül a termelőktől 3 43 7 5 1 5 8 1 1 1 Termékfelelős, ügynök közreműkö-désével

37 16 36 24 5 36 28 40 44 3

Cash and Carry áruházból 10 4 12 24 2 14 11 14 11 Beszerzési csoport, lánc tagjaként 56 43 48 54 4 51 40 51 50 4 Saját termelésből 1 1 Nincs válasz, nem forgalmazott termékcsoport 1 3 95 1 20 1 1 99

A vizsgált üzletek fele van kapcsolatban valamilyen beszerzési csoporttal, lánccal, ahonnan túlnyomó részt megrendelik az árut. Az együttműködés azonban nem felhőtlen: többen panaszkodtak arra, hogy nem megrendelt árut kaptak, amit nem utasíthattak vissza, vagy a megrendelt áru – készlethiányra hivatkozva – nem érkezett meg. Sok ké-nyelmetlenséget okoz a minőségi hibásan megkapott áru: kiszakadt csomagolás, szeny-nyeződött áru. Bizonyos összeghatár alatti rendelés esetén be kell menni a telephelyre.

Helyben feldolgozott élelmiszerek, helyi termékek lánctól történő beszerzése négy eset-ben fordult elő, ez annyira ritka, hogy meg is említették, mely konkrét termékekről van szó: 1-1 esetben nápolyi, cukrászsütemény, méz és helyi kolbász fordult elő, azaz min-dössze egy-egy konkrét készletelem. Két üzletben jelezték, hogy bár szeretnének egyes választékelemeket a láncon kívülről beszerezni, azt nem tehetik meg a szabályok miatt. A kereskedelmi láncok beszerzési politikájának szigorúsága tehát akadály lehet a köz-vetlenül termelőktől történő helyitermék-beszerzések esetében is.

A termékfelelősök, ügynökök felkeresik a termelőket, részben felveszik a megrende-lést, de gyakran a kiszállással együtt kiszállítás is történik, azaz a termékfelelős megra-kott teherautóról az éppen nála levő készletből szolgálja ki az üzletet. Ilyenkor rendsze-rint azonnali fizetésre is sor kerül. Az üzleteknek szinte mindegyikében több termékcso-portban ez a jellemző, kivéve azokat az üzleteket, melyek – rendszerint Coop lánc tagja-ként – kizárólag a láncban szerzik be árukészletüket.

A termékfelelősöktől, ügynököktől történő beszerzés kedvelt útnak látszik az üzletek ese-tében. Feltehetőleg kényelmessége indokolja, illetve az, hogy a gyakran egyetlen foglal-koztatottat működő boltból nincs, aki napközben áruért menjen. A közvetlen termelői értékesítés esetén javasolható, hogy a termelők szervezetei, közösségei hasonlóképpen felkeressék az üzleteket áruikkal és így terítsék termékeiket. (Az általunk talált legtöbb definíció megengedi, hogy közvetlen termelői értékesítésnek számítsuk azt is, ha egyet-len közvetítő –élelmiszerüzlet, étterem - van a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között.)

A lánchoz nem kötődő üzletek (túlnyomórészt egyéni vállalkozások) viszont kedvelik a Cash and Carry jellegű áruházakból, illetve nagykereskedésekből történő beszerzést is: ezen üzletek 35%-nál fordul elő, hogy egy vagy több termékcsoportban a beszerző maga megy el áruért. (Másodlagos beszerzési forrásként még ennél nagyobb is az arány.)

A közvetlen (mezőgazdasági) termelőktől történő beszerzés alacsony arányát interjú jelleggel feltett kérdésekkel próbáltuk megtudni. Azok, akiknél van ilyen beszerzési út, kivétel nélkül elégedettek a közvetlen termelői beszállítóikkal, pozitívként említették a jó minőséget, rugalmasságot, könnyű megegyezést a közös érdekek mentén.

Azok közül, ahol a közvetlen beszerzést nem alkalmazzák, néhányan említették, hogy korábban tapasztalt minőségi, szállítási problémák miatt nem szereznek be termelőktől.

71. oldal

Mások szívesen tennék, de nem jelentkeznek náluk elsődleges termelők, nem ismernek ilyeneket és ők sem keresik meg a termelőket ajánlatkérésükkel. További probléma, hogy az üzletek bizonytalanok abban, nem vagy rosszul ismerik a szabályokat, hogy milyen feltételekkel, milyen adminisztrációt betartva vásárolhatnak legális árut a ter-melőktől. Úgy vélték, minden esetben számlát kell megkövetelniük (holott csak azoktól kellene, akik számlaadásra kötelezettek rendszeres gazdasági tevékenység miatt, illetve az üzletvezetők nem alkalmazzák a felvásárlási jeggyel történő felvásárlás lehetőségét az őstermelőktől, nem ismerik annak módját). Az üzletek továbbá nem tudják, hogyan lehet kifogástalanul igazoltatni az áru minőségét, eredetét, illetve az igazolás olyan bonyolult, hogy nem kezdenek bele a minőségellenőrzésbe. Az igazolatlan eredetű áru azonban igen komoly kockázat számukra, akár az üzlet 30-60 napos bezárását és bírság kiszabását is jelenthetné, amit érthető módon nem akarnak megkockáztatni.

Több üzlettulajdonos elmondta, hogy szívesen bonyolítanák a beszerzéseiket a ter-melőktől, ha azok megbízható partnerként jelentkeznek, illetve ha az adminisztratív kötelezettségek teljesítése reális ráfordítással járó módon megoldható. (A nagybani pia-con tapasztalt szállítási fegyelmezetlenség, bizonytalan szállítási idők és minőség a ter-melők részéről az élelmiszerüzletek számára is bizonyára akadálya lehet a tartós, kölcsö-nösen előnyös üzleti kapcsolatoknak.)

4.2.4 Nem-készpénzes vásárlások szerepe az üzletek finanszírozásában

Alig van olyan település, ahol szociális célból önkormányzati utalványokkal fizetnének a vásárlók. Sok helyen elmondták, hogy jelenleg nincsenek ilyen utalványok, mivel rész-ben az önkormányzatoknál nincs fedezet ilyet kibocsátani, másrészt több településen korábbi negatív tapasztalatok, visszaélések miatt megszüntették a korábban létezett utalványos támogatást, szociális jegyrendszert. Legismertebb példa, hogy fél áron kész-pénzért eladták a jegyeket, vagy hamisították őket. Ez arra mutat, hogy az egyszerű, nyomtatott utalványok helyett bármilyen természetbeni (utalványos) szociális támoga-tást olyan rendszerben kell kialakítani, hogy a támogatás megtervezésekor követhető, átlátható, a visszaéléseket megelőző módszerekkel, eszközökkel kell a rászorulóknak eljuttatni a szükségleteik fedezetét.

Ahol van önkormányzati utalvány, ott is ellentmondásos a helyzet. Kunágotán például van jegyrendszer, de csak az önkormányzattal szerződésben álló üzletek fogadhatják el, ezek a szerződések azonban nem feltétlenül átlátható viszonyok alapján köttetnek. Ugyanez a helyzet Mezőhegyesen, pedig ez a terület nagyon szegény, a népesség egy részének a túléléshez is segélyekre van szüksége. Porcsalmán viszályt szított a település üzlettulajdonosai között, hogy a jogosultak csak egy meghatározott boltban vásárol-

hatták le az önkormányzati utalványt. A legtöbb kereskedő azonban jelezte, hogy szíve-sen együttműködne, hiszen ez a vásárlóerő növekedését és biztos pénzügyi realizációt jelentene számára.

Kereskedelmi utalványokat az üzletek kétharmadában elfogadnak, ugyanakkor – főleg az egyéni vállalkozóknál – „nem szívesen, mert a nagykereskedésben nem fizethet az utalvánnyal”. A kereskedelmi utalványok pénzügyi realizálásához szükséges idő növeli a pénzeszközigényt, lassítja a készletforgást, csökkenti a nyereséget.

Kitűnt az is, hogy az üzletekben nagyon kevés helyen van bankkártya-elfogadás, azaz szociális jellegű élelmiszerellátás esetén nem lehet építeni meglevő online kapcso-latra, ami az elektronikus fizetőeszközök bevezetését megkönnyítené. Így technikailag ezek bevezetése csak későbbi időpontban lehetséges, addig azonban más lebonyolítási eszközök (p. chip-kártya, vásárlói igazolvány, füzet, bolti nyilvántartás) szükséges a tá-mogatások célba juttatásához. Erre több lehetséges megoldást találtunk a nemzetközi tapasztalatok között, melyeket a legjobb gyakorlatokat bemutató fejezetben mutatunk be.

72. oldal

17. táblázat – Nem készpénzes vásárlások előfordulása

Nem-készpénzes vásárlá-sok előfordulása

Kereskedelmi utalvány

Önkormányzati utalvány

Bankkártya, hitelkártya

Saját hitele-zés

Gyakran 62 9 8 19 Alkalmanként 15 1 3 12 Soha 30 91 96 74 Nincs válasz 0 6 0 2

Az üzletek egyharmadában elismerték, hogy – különösen az Észak-Alföldön és kisebb mértékben Észak-Magyarországon – az üzletek saját maguk is hiteleznek a vásárlók-nak. A hitelezés a családi vállalkozásként működtetett boltok több mint felénél bevett szokás. Ez arra mutat, hogy a vásárlók nem rendelkeznek hónap elejétől hónap végéig annyi készpénzzel sem, hogy alapvető élelmiszerekre irányuló szükségleteiket beszerez-zék. Nem ritka, hogy oldalnyi a lista, melyet nyilvántartanak egy-egy vásárlóról. Volt olyan település, ahol a kérdőív kitöltése közben a 10-15 vásárlóból csupán egy fizetett, illetve rendezte korábbi tartozásait (ÉA).

Ez a tény számunkra azt is jelenti, hogy szociális jellegű élelmiszerutalványok esetén meggondolandó, hogy nem havonta, hanem hetente vagy még gyakrabban jussanak hozzá a jogosultak a keretösszeghez vagy utalványokhoz, melyek így egyszerre kisebb összegben jutnak el a rászorulókhoz. Az üzletek oldaláról figyelembe kell venni, hogy a folyamatos készletezés érdekében az eladásaik fedezetét gyakrabban kell átutalni vagy más módon rendelkezésükre bocsátani.

4.2.5 Vásárlói szokások

A vásárlói szokások megismeréséhez felmérésünk keretei nem tették lehetővé, hogy megfelelő számú vásárlót személyesen kérdezzünk meg, vagy megfigyeljük a tényleges vásárlói kosarat. Ezért az üzletek dolgozóit, vezetőit kérdeztük arról, hogy mintegy szak-értői véleményüket osszák meg velünk és becsüljék meg a saját vásárlóik viselkedését.

Az üzletek dolgozói/vezetői kivétel nélkül ismerték a közelben levő alternatív bevásár-lási lehetőségeket, beleértve a közeli és távolabbi településeken található nagyobb ver-senytársaikat. Sajnálattal vették tudomásul a szuper- és hipermarketek térnyerését saját üzletükkel szemben. A település lakói tömegközlekedéssel is el tudnak jutni a szuper- és hipermarketekbe, rendszerint távolsági busszal, esetenként vonattal.

A vásárlóik életkori besorolását mindössze három kategóriába kértük: fiatalok (gyerme-kek és fiatal felnőttek, akik nem családfenntartók); középkorúak (elsősorban a család-fenntartókat, illetve a gyermeknevelési korban levőket kértük idesorolni egészen a nyug-díjas korig); idősek (a nyugdíjas korban levők). Bíztunk abban, hogy ezek a kategóriák a konkrét életkor nélkül is jellemzik a fogyasztási szokásokat.

18. táblázat - Vásárlók életkori kategória szerinti megoszlása (%)

Régió Fiatalok Középkorúak Idősek DA 27 32 41 DD 13 39 48 ÉA 23 40 37 ÉM 27 41 32 Átlag 22 39 39

A kapott válaszok régiónként jellemzőek az adott régió statisztikai adataira (pl. hogy a fiatalok és középkorúak aránya magasabb az ÉM régióban az országos átlagnál), ezért elfogadhatónak ítéltük az üzletvezetők becslését. Ebből kiindulva értékeltük az árkategó-riák szerinti vásárlást is. Szintén az üzletvezetők által ismert saját bolti árszerkezetre, mint viszonyítási pontra bíztuk magunkat, amikor az egyes vásárlói csoportok által vásá-rolt termékek árának egymáshoz viszonyulását kérdeztük. Módszerünk szubjektív meg-ítélésen alapul, de úgy véljük, kellően alátámasztja az üzletvezetők sokéves tapasztalata (az egyes üzletek átlagosan 13 éve üzemelnek változatlan helyen).

73. oldal

19. táblázat - Életkori kategória szerinti megoszlás (%)

Árkategória Fiatalok Középkorúak Idősek Átlag Átlagosnál drágább 12 4 4 7 Átlagos 50 54 32 45 Átlagosnál olcsóbb 38 42 64 48

Az üzletvezetők szerint a fiatalok vásárolnak legnagyobb arányban a drágább termékek-ből, míg az idősek kétharmada az átlagnál olcsóbb termékeket igyekszik vásárolni. Ösz-szességében a vásárlók közel fele látszik kifejezetten árérzékenynek, és mindössze 7%-uk engedhet meg magának magasabb árú termékeket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezekben az üzletekben semmilyen kifejezetten luxuscikk nem kapható, tehát az áruk ab-szolút ára önmagában véve is alacsony, akkor érzékelhető, hogy mennyire fontos, hogy a leghátrányosabb kistérségekben méltányos, elérhető áron legyenek kaphatóak az alapve-tő élelmiszerek.

20. táblázat – Fogyasztók véleménye az üzletek árkategóriájáról

Régió Település

szám Árkategória Életkori kategória szerinti említések (db)

Fiatalok Közép-korúak

Idősek

DA 10 drága 3 1 - átlagos 2 5 - olcsó 5 4 10

DD 17 drága 1 - - átlagos 4 4 - olcsó 13 14 17

ÉA 31 drága 9 3 4 átlagos 11 16 1 olcsó 11 12 26

ÉM 37 drága - - - átlagos 25 25 22 olcsó 12 12 15

A régiónkénti előfordulásokból még arra is lehet következtetni, hogy az átlagosnál drá-gább cikkeket nem vásárló ÉM régiós vásárlókkal szemben az ÉA régióban jobban meg-oszlik a vásárlótömeg az árkategóriák között: itt volt a legnagyobb arányú említése a drágább cikkeknek a fiatalok között, ugyanakkor az idősek is itt keresik az átlagosnál gyakrabban a kifejezetten olcsó árukat. A jelenség okainak elemzése meghaladja tanul-mányunk kereteit.

4.2.6 Élelmiszer árak

Az árak feljegyzéséhez a KSH standard termékeit használtuk fel, azokból is az élelmisze-rek közül válogattunk ki 22 általunk jellemzőnek, alapvetőnek ítélt terméket. Ezek a kö-vetkezők voltak: sertés rövidkaraj, marha rostélyos, egész csirke, szárazkolbász, gép-sonka, sertés párizsi, trappista sajt, tojás (10 db), pasztőrözött tej 2,8%-os zacskóban illetve dobozban, sertészsír, napraforgó olaj, margarin, finomliszt, fehér kenyér, zsemle vagy kifli, kristálycukor, burgonya, vöröshagyma, fejes káposzta, alma, fagyasztott zöld-borsó.

Ezeket döntő többségükben valóban meg is találtuk minden általunk vizsgált kisboltban. Tőkehúsokat nagyon kevés helyen árusítottak, ezért ezek ára nem annyira jellemző.

Végül egy „kosarat” képeztünk a termékekből és ezek árait hasonlítottuk össze a kistér-ségekben, illetve a KSH május havi adataival. Az általunk képzett fogyasztói kosárban egyheti fogyasztást feltételeztünk 2-3 fős háztartásra számítva. A kosárban a következő termékek voltak:

• 1 kg sertés rövidkaraj, • 1 db egész csirke, • 0,5 kg szárazkolbász, • 20 dkg gépsonka, • 20 dkg párizsi,

74. oldal

• 10 db tojás, • 1l pasztőrözött 2,8%-os tej zacskóban, • 30 dkg sertészsír, • 0,5 l napraforgóolaj, • 20 dkg margarin, • 2 kg finomliszt, • 3 kg fehérkenyér, • zsemle, • 0,5 kg kristálycukor, • 2 kg burgonya, • 0,5 kg vöröshagyma, • 2 kg alma, • 0,5 kg fagyasztott zöldborsó.

Marha rostélyost a 107 boltból mindössze kettőben találtunk. Úgy véljük, hogy ennek a relatív drágasága és a fogyasztói szokások egyaránt oka, mindenesetre sajnálatos, hogy a sertéshúsnál egészségesebb marhahús nincs benne a vidéki kínálatban. A fejeskáposzta ára háromszoros eltérést jelzett, ennek oka, hogy néhány üzletben már a primőr fejeskáposzta szerepelt a kínálatban, máshol pedig még a tavalyi termés.

Azt tapasztaltuk, hogy a legolcsóbb (6.648 Ft) és legdrágább (7 675 Ft) fogyasztói kosár között 1 027 Ft eltérés van, azaz a legdrágább régióban (Sásdi) 15,44 %-kal többet kell fizetni ugyanazért a kosárért, mint a legolcsóbb régióban (Sárospataki). Az ország északi régióiban (ÉA, ÉM) fekvő kistérségek árai jelentősen és egyöntetűen alacsonyabbak, mint a déli régióké (DD, DA), ahol az árak még a szomszédos kistérségekben is meglehetősen eltérő mértékűek.

22. ábra - Fogyasztói kosár értéke az egyes kistérségekben és a KSH országos adata48

A régiók összesítése visszatükrözi a kistérségenkénti eredményeket: a legmagasabb áron a DA régióban lehet hozzájutni ugyanahhoz a kosárhoz, míg az ÉM régió a legolcsóbb az összesítésben. Az országos átlag (KSH fogyasztói árak alapján számított fogyasztói ko-sár) a DD régió átlagárával éppen azonos. Az országos átlagnál magasabbak az árak a DA régióban, alacsonyabbak az Észak-Alföldön és természetesen az ÉM régióban.

48 Forrás: saját felmérés; KSH fogyasztói árak 2009. május

6 400

6 600

6 800

7 000

7 200

7 400

7 600

7 800

Bác

salm

ási

Jáno

shal

mai

Kis

tele

ki

Mezőko

vács

háza

i

Sar

kadi

Bar

csi

Csu

rgói

Kad

arku

ti

Leng

yeltó

ti

Sás

di

Sel

lyei

Szi

getv

ári

Tam

ási

Bak

taló

ránt

háza

i

Ber

etty

óújfa

lui

Cse

nger

i

Feh

érgy

arm

ati

Mát

észa

lkai

Nyí

rbát

ori

Tis

zafü

redi

Tis

zava

svár

i

Vás

áros

nam

ényi

Aba

új-h

egyk

özi

Bát

onyt

eren

yei

Bod

rogk

özi

Ede

lény

i

Enc

si

Hev

esi

Mezőcs

áti

Ózd

i

Sár

ospa

taki

Sze

renc

si

Szi

kszó

i

Tok

aji

ÉMÉADDDA

75. oldal

23. ábra – Fogyasztói kosár ára régiónként

A fogyasztói kosár árának alakulást térképen is ábrázoltuk. A térképen jól megfigyelhető, hogy legdrágább kistérségek, a felmérésünk alapján az Dél-dunántúli régióban helyez-kednek el. A Csereháti térség kistérségei a legolcsóbb kategóriába tartoznak. Az eltérés okaként a fizetőképes keresletet jelöljük meg. A határ menti térségekben a környező országok vásárlói által keltett kereslet emelheti meg az árakat.

24. ábra - Fogyasztói kosár árkategóriái49

4.2.7 Az üzletek javaslatai, támogatási igények

Sok üzletben említették, hogy a jogszabályoknak, különösen az élelmiszerhigiéniai előírá-soknak való megfelelés gondot okoz számukra. A hatóságok ritkán lépnek fel támogató-ként, tanácsadóként a hiányosságok, hibák észlelésekor (ami a „szolgáltató állam” koncepciójában elvárható volna), ellenben sokszor büntetéssel sújtják az üzleteket apró

49 Forrás: saját felmérés, 2009

Fogyasztói kosár ára régionként

6 600

6 700

6 800

6 900

7 000

7 100

7 200

7 300

7 400

7 500

7 600

Régiók átlaga DA ÉM DD ÉA

Országos átlag árak fogyasztói kosara

76. oldal

hibákért is. A felkeresett boltok mintegy fele egyetlen foglalkoztatottal működik, ami kor-látozza a kereskedelemtechnikai, élelmiszerhigiéniai, pénzügyi, piaci tudás, ismeretek, készségek megszerzését és bővítését. Nagyon kevesen említettek olyan igényt, hogy szolgáltatásban megnyilvánuló támogatást kérnének. Véleményünk szerint ez összefüg-gésben van a vállalkozók tudáshiányával: nem tudják, mit nem tudnak, ezért kérni sem tudnak.

Ahol támogatást kérnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben üzemelő boltok, az részben a szükségessé váló felújítások pályázati támogatása vagy kamatmentes, ked-vezményes, államilag garantált bankhitelek lennének. Említették többen, hogy a tisztior-vosi szolgálat által előírt eszközök beszerzésére (pl. régi hűtőpult cseréje), korszerű fűtés kiépítésére pályáznának, illetve munkahelyteremtő (megtartó) forrásokhoz szeretnének hozzájutni. Általában magasnak érzik az adókat, járulékokat, nehéznek érzik a higiéniai (HACCP) előírások betartását és általában több tájékoztatást, információt szeretnének kapni a működésükhöz. (A munkahelyteremtő támogatások ésszerűnek látszanak, ami-kor az üzletek fele egyetlen foglalkoztatottal működik: ha minden üzlet plusz egy főt tud-na foglalkoztatni az LHH kistérségekben, ez azonnal mintegy 4500 álláshelyet jelentene.)

4.2.8 Az üzletek javaslatai, támogatási igények

Sok üzletben említették, hogy a jogszabályoknak, különösen az élelmiszerhigiéniai előírá-soknak való megfelelés gondot okoz számukra. A hatóságok ritkán lépnek fel támogató-ként, tanácsadóként a hiányosságok, hibák észlelésekor (ami a „szolgáltató állam” koncepciójában elvárható volna), ellenben sokszor büntetéssel sújtják az üzleteket apró hibákért is. A felkeresett boltok mintegy fele egyetlen foglalkoztatottal működik, ami kor-látozza a kereskedelemtechnikai, élelmiszerhigiéniai, pénzügyi, marketinges tudás, is-meretek, készségek megszerzését, bővítését. Nagyon kevesen említettek olyan igényt, hogy szolgáltatásban megnyilvánuló támogatást kérnének. Véleményünk szerint ez ösz-szefüggésben van a vállalkozók tudáshiányával: nem tudják, mit nem tudnak, ezért kérni sem tudnak.

Ahol támogatást kérnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben üzemelő boltok, az részben a szükségessé váló felújítások pályázati támogatása vagy kamatmentes, ked-vezményes, államilag garantált bankhitelek lennének. Említették többen, hogy a tisztior-vosi szolgálat által előírt eszközök beszerzésére (pl. régi hűtőpult cseréje), korszerű fűtés kiépítésére pályáznának, illetve munkahelyteremtő (megtartó) forrásokhoz szeretnének hozzájutni. Általában magasnak érzik az adókat, járulékokat, nehéznek érzik a higiéniai (HACCP) előírások betartását és általában több tájékoztatást, információt szeretnének kapni a működésükhöz. (A munkahelyteremtő támogatások ésszerűnek látszanak, ami-kor az üzletek fele egyetlen foglalkoztatottal működik: ha minden üzlet plusz egy főt tud-na foglalkoztatni az LHH kistérségekben, ez azonnal mintegy 4500 álláshelyet jelentene.)

4.2.9 A felmérés további tapasztalatai

4.2.9.1 Észak-Magyarország

A lakosság vásárlóereje általában gyenge. A vevők korcsoport szerinti összetételét a leg-több helyen a középkorú és időskorú népesség magas aránya jellemzi.

Az élelmiszer üzletek általában az egykori ÁFÉSZ boltok helyiségeiben üzemelnek, alig akadt relatív új építésű üzlet. Az üzletek állapota, felszereltsége közepesnek mondható, csak a nagyobb, általában hálózatok tulajdonában lévő üzleteknél észlelhető fejlesztés, korszerűsítés. Az üzemeltetési forma sokrétű, leggyakrabban vállalkozók – kisebb rész-ben tulajdonosok üzemeltetik az üzleteket, túlnyomóan franchise hálózat tagjai.

A vizsgált kistérségekben mindenhol jellemző a külföldi élelmiszer láncok (Penny Market, Lidl, Spar, Tesco) jelenléte a magyar üzletláncok mellett (CBA, Coop, Reál).

A kis üzletek elsősorban a CBA Privát, Coop, és Reál Pont hálózatokon keresztül juthat-nak áruhoz. A hálózatok a bolthoz szállítják heti többszöri túrával a rendelt árut. Folya-

77. oldal

matos akciókat szerveznek újsággal, szórólappal, reklámmal támogatva. A kis boltokra jellemző, hogy a vevők a napi cikkek mellett az akciós termékeket keresik.

Főként Miskolcon a METRO mellett több magyar nagykereskedelmi társaság működik, ezek a cash & carry eladás mellett gyakran a kiszállítást is vállalják a térség kisboltjaiba. Ezt elsősorban a hálózathoz nem tartozó üzletek veszik igénybe, de a hálózatba tartozók is vásárolnak cash & carry depókból.

Az interjúk során kiderült, a vállalkozók egy része, mint nyugdíjas üzemelteti az üzletet, csak kiegészítő jövedelme származik a kereskedésből. Akadt „kényszervállalkozó” is, aki jobb híján üzemeltet élelmiszerboltot. A kisboltok közvetlenül termelőktől alig vásárolnak, szinte kizárólag pékáruról számoltak be a közvetlen beszerzésnél. Több helyen olyan in-formációt kaptunk, hogy a kistermelők engedély, és számla nélkül közvetlenül a fogyasz-tónak adják el termékeiket.

Az alapvető élelmiszerek árai a felkeresett boltokban az alacsony kategóriába tartoznak, gyakorta a hipermarketek árszintje alatt. Egymáshoz képest az árdifferencia általában kisebb, mint 15%, mivel a beszerzési források, kontingensek, az ellátó láncok árpolitikája is befolyásolja az árat.

A kisfalvak lakossága a napi cikkeken kívüli vásárlásait, inkább a szuper- és hipermarke-tekben bonyolítja, jellemző ez a segélyből élőkre is. Akik eljárnak munkába, inkább mun-kahelyük közelében vásárolnak, de még a nyugdíjasok jelentős része is a szuper- és hi-permarketekben vásárol rendszeresen.

A kistelepülések boltjaiban POS terminált sehol nem üzemel, csak a hálózathoz tartozó nagyobb méretű és forgalmú üzleteknél. A különböző utalványokat az esetek kb. felében elfogadják, volt olyan válaszadó is aki elmondta, hogy megállapodás híján az utalványo-kat maga vásárolja el a városban. Néhány helyen találkoztunk önkormányzati utalvá-nyokkal is, melyet alkalmanként bocsátanak ki, rendszerességről sehol nem számoltak be. Két helyen találkoztunk olyan gyakorlattal, hogy az önkormányzat névsort és vásár-lási keretet ad az üzletnek, kizárólag élelmiszervásárlásra (alkohol, dohányáru nem vásá-rolható a keret terhére), majd a rászorultaknak így átadott élelmiszerről az üzlet a szám-lát az önkormányzatnak nyújtja be kifizetésre.

Ahol a lakosság jelentős mértékben segélyekből él, ott beszámoltak arról, hogy a segély, családi pótlék kifizetését követően a rászorultak beautóznak Miskolcra, és nem alapvető cikkekre, elektronikai luxuscikkekre költik el a pénzüket. Másnap tejre, kenyérre hitelt kérnek a helyi boltostól. A legtöbb helyen azonban a helyi élelmiszerboltok nem adnak hitelt, igen rossz tapasztalataik vannak.

Több helyen mondták el, hogy a rászorult emberek nem képesek beosztani pénzüket, gyakran a boltos helyettük teszi meg annak révén, hogy havi 10000 Ft-ig nyújt hitelt élelmiszerre egy-egy családnak. Egyöntetű vélemény, hogy a szociális kifizetéseket a segélyezettek nem arra használják fel, amire az állam folyósítja.

A kistérségekben szórványosan beszámoltak alkalmi élelmiszer adományokról (egyház, alapítványok, önkormányzat), de nem érzékelhető rendszeresség.

Az élelmiszerüzletek jogi és hatósági szabályozását bonyolultnak, átláthatatlannak ítél-ték, gyakoriak a hatósági ellenőrzések, és azonnal bírságolnak a hatóságok, a tanácsadás ismeretlen részükről. A vizsgált boltok legtöbbje korszerűtlen, csupán a minimális elvárá-soknak felel meg, az üzemeltetőknek nincs pénzük fejlesztésekre. Több helyen a hatósági kifogásolást és bírságot követően pl. nem árusítottak a továbbiakban zöldség – gyümöl-csöt, vagy mirelit árut, mert a tulajdonos/üzemeltető nem tudott beruházni a fejlesztés-re.

4.2.9.2 Észak-Alföld

Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszerek esetében a legtöbb bolt megfelelő választékkal rendelkezik, az alapvető élelmiszerek, száraz és tartós, valamint gyorsfa-gyasztott élelmiszerek, üdítők és egyéb palackozott italok tekintetében. Sokkal szűkebb a

78. oldal

zöldség- és gyümölcs kínálat, tőkehúst pedig alig lehet fellelni. Szinte kivétel nélkül el-mondható, hogy a háztartási vegyi árukészlet minden üzletben széles, a tulajdonosok a reklámokat is figyelve, igyekeznek a legújabb termékeket is beszerezni, kivéve a baba-ápolási termékeket, melyeket vagy egyáltalán nem tartanak, vagy az olcsó, silány minő-ség jellemzi az árukészletet.

A beszerzési források tekintetében nem lehet általános következtetést levonni; a „saját termelésből származó” forrás kivételével a kérdőívben szereplő összes lehetőség vegye-sen és nagy számban fordul elő.

Nehézséget okoz az üzlethálózaton keresztül történő megrendelések esetében az, hogy értékhatárhoz kötöttek, így ha nem éri el az összeget a megrendelés, a tulajdonosnak kell elhoznia az árut.

Azok a boltok, akik egy hálózathoz sem csatlakoztak, lényegesen sűrűbben bontanak szerződést és váltanak beszállítót, legtöbbször a magas ár, és a nem megfelelő minőség miatt. Sokszor egyféle terméket több beszállítón keresztül szereznek be, így tartva fenn a folyamatos ellátást.

A közvetlenül termelőktől történő beszerzés nem elterjedt, kivéve a pékáruk esetében, ahol minden üzlet a közeli pékségekből szerzi be az árut.

Több üzletben tervezték, hogy termelőtől szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt, viszont a követelmények ellenőrzése nehézkes (permetezési napló, származási bizonyítvány, stb.). Problémát jelent az is, hogy sok termelő nem számlaképes, továbbá az, hogy nagyobb termelők nem szívesen szállítanak kisboltokba, mert egyszerűbb nekik egy helyre, vi-szonteladókhoz vinni az árut.

Szinte minden üzletben elfogadják fizetőeszközként a kereskedelmi utalványokat. Ezek-kel kapcsolatban problémát az jelent, hogy a kereskedő a szállítóknak nem tud ezzel fi-zetni, így csak akkor használhatja fel, ha elmegy a központba, vagy ő vásárol nagykeres-kedésben. (Van olyan üzlet, amely hivatalosan nem fogad el élelmiszerutalványt, mivel azonban a tulajdonos szerzi be az árut, más üzletekben fizetőeszközként felhasználja ezeket.)

Önkormányzati (szociális jellegű) utalvány a felkeresett településekből csupán két helyen van, Gulácson és Géberjénben, utóbbiban eseti jelleggel, véradáskor adják.

A felkeresett boltok egyikében sem lehetett bankkártyával fizetni.

A 32 üzletből 18-ban működik a vásárlóknak történő különböző mértékű hitelezés.

A legelterjedtebb természetbeni támogatási forma az élelmiszercsomag, melyet a telepü-lések zömében kapnak, vagy korábbi években kaptak a családok, ill. rászorulók évi egy, vagy több alkalommal. Ezeket az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat adja, leg-többször valamilyen más szervezet pl. a Baptista Szeretetszolgálat, Máltai Szeretetszol-gálat, Vöröskereszt, Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, Gyermekekért Alapítvány stb. közreműködésével.

Több településen a visszaélések miatt szüntették meg a szociális jegyrendszert. Legis-mertebb példa hogy fél áron készpénzért eladták a jegyeket, vagy hamisították őket. Viszályt szított adott település üzlettulajdonosai között, hogy csak egy meghatározott boltban vásárolhatták azt le.

A Csengeri kistérség egyik településén (Szamostatárfalva) éppen a határátkelő megszű-nése miatt bosszankodnak a boltosok, ugyanis azóta a falu tele van zugárusokkal, akik főként Romániából települtek át.

Egy településen jelezte az üzlettulajdonos, hogy érezhető bevételkiesést okoz a mobilbol-tok terjedése (Gulács).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2000 körül már próbálkoztak szociális bolthálózat kialakításával, mely kezdetben nagyon ígéretesnek tűnt. A megyében legalább 20 telepü-lésen nyitottak üzleteket, melyek sokszor 1-2 év alatt kinőtték az eredetileg erre a célra

79. oldal

talált helyiséget, és nagyobbakba költöztek. A nyitást követő 5-6 évvel később azonban kivétel nélkül mind bezárásra került. Az okok között szerepel talán, hogy egy idő után a szociális boltok ugyanolyan áron adták termékeiket, mint más üzlet, ellenben esetenként minőségileg alulmaradtak ezekkel szemben. A polcokon kevésbé vagy egyáltalán nem ismert márkák sorakoztak, amelyek nem feleltek meg a vásárlói igényeknek. Ezt a bolt-hálózatot a nyíregyházi Start Rehabilitációs Kht. működtette.

4.2.9.3 Dél-Dunántúl

A termelőktől való felvásárlást központilag megtiltják a nagyobb üzlethálózatok, illetve a boltosok többsége azt sem tudja, miért nem lehet felvásárolni közvetlen termelőtől.

Az önkormányzati étkezési vásárlási jegyről Somogyvámoson tudtak a legtöbbet. Itt az önkormányzat utalványát a hónap elején megkapják a rászorulók és 30 napig használha-tó fel, addig a bolt előlegezi a pénzt és azután az Önkormányzat kifizeti azt a boltnak.

4.2.9.4 Dél-Alföld

Komoly anyagi problémák jellemzőek a kiskereskedelmi, magántulajdonban lévő boltok-ra.

Rengeteg munkával jár az üzletben dolgozók számára a fenntartáshoz szükséges bevétel megszerzése. Hosszú nyitvatartási idő szükséges a „haszon” megtermeléséhez. Akik dol-goznak, nagyon korán kelnek, hogy el tudjanak jutni a munkahelyükre és a napi szük-ségletüket biztosítani tudják az említett árusító helyeken.

4.3 Élelmiszer kereskedelem és a szociális ellátás kapcsolódása

Az élelmiszer kereskedelem a rendszerváltást követően a többi vállalkozási ágazattal együtt kikerült az állami irányítás alól. A segélyszervezetek, egyházak az egyre növekvő szegénységet jelentős élelmiszersegélyezéssel próbálják kezelni. Az EU is több programot indított, ami egyes célcsoportok élelmiszerrel történő ellátását célozzák (pl. iskolatej ak-ció).

Jelenleg az élelmiszer ellátás nem tartozik a szociális ellátás körébe. Több önkormányzat, illetve civil szervezet alkalmazza kiegészítő eszközként szociális boltok, élelmiszersegé-lyezés formájában.

A piaci önszabályozás eredményeként, a leghátrányosabb kistérségekben, de más térsé-gekben is élelmiszer ellátás nélkül maradtak települések. Valamint a nagyvárosokban is vannak fogyasztói csoportok, egyes városrészekben, amelyeknek jelentős probléma a napi élelmiszer ellátás biztosítása.

Az élelmiszer kereskedelem problémái mellett erősödik az a vélemény, hogy szociális segélyezés részét vagy egészét természetben, főleg élelmiszerben kéne eljuttatni a rá-szorulóknak. A felmérésünk során több önkormányzati kezdeményezést találtunk, ame-lyek jegy vagy utalvány formájában, vagy a boltban előre megadott név szerinti lista alapján biztosítottak élelmiszert a rászorulóknak. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy havi egy összegben történő, relatív nagy összegű segély kifizetése jelenetős problémaforrás. Egyrészt a segélyezettek egy része nem tudja beosztani a pénzt és pár nap alatt elköltve, további segélyekért folyamodik. Másrészt megkönnyíti az uzsorakölcsönt nyújtó „szerve-zetek” dolgát, mert elég egy napon megjelenni a térségben.

A javaslatok összeállítása előtt fontos hogy elkülönítsük az egyes eszközöket, működési modelljüket:

a) Közvetlen beszerezéssel működő boltok, amelyek közvetlenül a termelőktől vásá-rolják a termékeket. Ezekben a boltokban bárki vásárolhat, a rövidebb élelmiszer lánc miatt olcsóbb élelmiszerből. A minél nagyobb forgalom további árcsökkentést eredményezhet.

80. oldal

b) Szociális boltok, amelyekben korlátozott vásárlói kör (segélyezett), korlátozott termékkört és korlátozott mértékben vásárolhat.

c) Élelmiszer vásárlásra fordítható jegy, vagy keret amely normál, vagy kijelölt bolt-ban vásárolható le. A segélyezet vagy jegyet kap amelyet bizonyos árukra, bizo-nyos boltokban vásárolhat le, vagy egy bizonyos boltban tarják nyilván a szociális keretét, amelyet abban a boltban vásárolhat le.

Ennek a típusnak speciális formája a közvetlen értékesítésről szóló fejezetben is-mertetett jegyrendszer (amerikai példa) melyet csak regisztrált termelőnél vásá-rolhat le

A háromféle típusú szociális bolt eszközrendszerét bizonyos mértékben keverni is lehet. Példa erre a Budapest V. kerület, ahol közvetlen beszerzéssel működő boltokban lehet levásárolni az önkormányzat által biztosított segélykeretet.

Az egyes szociális bolt típusok működéséről a legjobb gyakorlatok fejezet pontos leíráso-kat tartalmaz. A típus kiválasztása a rendelkezésre álló források, az adott település élel-miszer ellátása és segélyezett célcsoport nagysága alapján történhet.

4.4 Javaslatok a szociális élelmiszer ellátási rendszerek kialakítá-sára

Az élelmiszer vásárlás költségei jelentős hányadát teszik ki a lakossági fogyasztásnak. Az alacsony jövedelmi szinten élőknél ez az arány az átlagnál magasabb. A szociális segé-lyek nagy részét a kedvezményezettek élelmiszervásárlásra fordítják. A segélyek értékét jelentősen befolyásolja, hogy a segélyezettek a szükséges élelmiszerhez milyen áron és milyen távol (elérhetőség, időráfordítás, költségek) tudnak hozzájutni.

A jelenlegi helyzetben az állam biztosítja a segélyekhez való hozzájutást, miközben az élelmiszer ellátást a piaci szereplőkre alapozza. A segélyezettek nagy részének, különö-sen a 33 leghátrányosabb kistérségekben, nem áll rendelkezésre választási lehetőség a szükséges élelmiszerek beszerzésére. Az utazás relatív magas költségei nem teszik lehe-tővé a települések közti bevásárlási célú közlekedést.

Fontosnak tarjuk kiemelni azt a tapasztalatunkat, hogy sokan a segélyosztáskor költik el a teljes hónapi forrásukat, a kistérség vagy a megye központjában. A helyi kereskedők-nél csak az alapvető élelmiszereket vásárolják meg, így jelentősen csökken azok bevéte-le. Az alacsony bevétel nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztések elvégzését, amelyek hiányában bíráságokra számíthatnak a boltok. A helyi boltok alacsony bevétele lefelé ve-zető spirált indít el, amelyet támogatásokkal nem lehet megállítani.

A javaslataink összeállításakor feltételként fogalmaztuk a meg a következőket:

• a segélyben részesülők helyben hozzájuthassanak a szükséges alapélelmiszerek-hez;

• a beszerzett élelmiszerek beszerzési ára a piaci átlagnál alacsonyabb legyen; • a boltokat üzemeltető vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok

az üzemeltetési költségen felül a humánerőforrás és a befektetett tőke költségei-hez hozzájussanak;

• az élelmiszer beszerzés lehetőleg az élelmiszer lánc rövidítésével történjen, az FMCG50 termékek esetében közvetlenül a termelőtől, feldolgozótól;

• a beszerzés megszervezésénél legyen lehetőség a helyi, lokális gazdaságban mű-ködő termelők, feldolgozók érdekeit figyelembe venni;

• az élelmiszer ellátás és a szociális ellátás összekapcsolása esetén biztosítva legyen annak költségeihez való hozzáférés (jegyrendszer, vásárlók azonosítása, elszámo-lás);

50 FMCG - Fast Moving Consumer Goods (gyorsan forgó fogyasztási cikkek)

81. oldal

• a meglévő boltok, mint munkaadó és adófizető vállalkozások érdekeit a javaslat vegye figyelembe;

• a település, térség sajátosságait képes legyen a javaslat kezelni.

A fenti feltételek figyelembe-vételéve a következő szociális élelmiszer ellátási modellekre teszünk javaslatot:

a) Élelmiszerek fogyasztói árának csökkentése a meglévő bolthálózatban

o Élelmiszer ellátási lánc rövidítése közvetlen beszerzéssel o Kistelepüléseken működő élelmiszer boltok létrehozási és működési támo-

gatása

b) Élelmiszer kereskedem és a szociális ellátó rendszer összekapcsolása

o Meglévő bolthálózatra épített rendszer o Szociális boltokra épített rendszer

4.4.1 Élelmiszerek fogyasztói árának csökkentése a meglévő bolthálózatban

Az élelmiszerboltok fogyasztói árait a beszerzési költségek és a bolt működésének költ-ségei határozzák meg. Természetesen a bolt működési célja is szerepet játszik az árkép-zésben, a felmérés során találkoztunk extrém árakkal. Azonban a boltok többségére nem volt jellemző, még helyi konkurencia hiányában sem.

4.4.1.1 Élelmiszer ellátási lánc rövidítése közvetlen értékesítéssel

A beszerzési költségek csökkentésének három lehetőségét tártuk fel:

• meglévő bolthálózathoz történő csatlakozás • közvetlen termelői, feldolgozói beszerzés • térségi beszerzési társulás létrehozása

4.4.1.1.1 Meglévő bolthálózathoz történő csatlakozás

A hazai bolthálózatok által lefedett területeken alacsonyabb árakkal találkoztunk. A bolt-hálózatok üzletei az alapvető élelmiszerek területén szabott árakkal működnek. Több termék esetén a hálózatok a boltok részére szabad beszerzési lehetőséget hagynak. Azonban a bolthálózatba való belépés feltételekkel jár (infrastruktúra, belépési díj, legális foglalkoztatás) és el kell fogadni a hálózat szállítási feltételeit is. A kistelepülések eseté-ben a szállítási távolságok miatt a boltoknak nagyobb tételt kell átvenniük, finanszírozni-uk.

A hálózathoz történő csatlakozás feltételei mellett a hálózatok sem szívesen fogadják a nagy távolságra lévő, alacsony forgalmú boltokat.

A leghátrányosabb kistérségek esetében az élelmiszer ellátás színvonalának leggyorsabb javítása a kis boltokra épülő meglévő bolthálózatok bevonása jelentené. A Coop hálózat közel 500 bolttal van jelen ezekben a kistérségekben, ami a boltok 12,5%-a. Így jelentős áruszállítást végez a térségekbe.

Javasoljuk kereskedelmi bolthálózatok bevonásával a leghátrányosabb kistérségekben támogatási forma kidolgozását, amely meglévő boltok, meglévő kereskedelmi hálózathoz történő csatlakozását segítené elő. A támogatásnak fedeznie kéne

• a boltok szükséges fejlesztését, • a boltok szükséges képzési költségekeit, • a hálózat esetleges logisztikai fejlesztését.

4.4.1.1.2 Közvetlen termelői, feldolgozói beszerzés

A közvetlen termelői értékesítés az élelmiszer lánc rövidítésével járul hozzá az élelmisze-rek árának csökkentéséhez. A közvetlen beszerzés esetében a közvetlen értékesítésről szóló 2. fejezetben azonosított hálózat építő szervezetnek van kulcsszerepe, amely bizto-

82. oldal

sítja a termelő, feldolgozó és a kereskedő kapcsolatát. A kereskedő igénye alapján létre-hozza a kapcsolatot, biztosítja a kapcsolat jogi kereteit, meghatározza a felvásárlási és fogyasztói ársávokat, és kezeli a reklamációkat.

Javasoljuk támogatási forma kidolgozást, amely a hálózat építő szerepre vállalkozó ter-melői szervezetek részére nyújt támogatást a hálózat építési munkához. A támogatásnak hozzá kellene járulnia

• a hálózat építő szervezet működési költségeihez (humánerőforrás, kommunikációs költségek, infrastruktúra),

• a közvetlen vásárlás szabályozási és szakmai ismereteit tartalmazó vállalkozói élethelyzethez kapcsoló útmutatók elkészítéséhez,

• a hálózat tagjainak képzési költségeihez, • a hálózat esetleg szükséges logisztikai fejlesztéséhez.

4.4.1.1.3 Térségi beszerzési társulás létrehozása

A felmérés során nem találkoztunk boltok együttműködésével. A nem hálózati boltok ese-tében a termék ellátás ügynök szervezetek végzik, kevés a saját beszerzés. A kistelepü-lések boltjainak jelentős költséget jelent az ügynökszervezetek díjának fedezése. A bolt-hálózathoz nem csatlakozó boltok esetében lehetőség lenne térségi beszerzési társasá-gok létrehozására. Szakmai tapasztalatunk azonban, hogy a vállalkozások közötti együttműködések spontán módon nem jönnek létre.

A beszerzési társulások kialakításához szükség van külső, hálózat építő szervezetre, vagy külső facilitátorra, amelyek nem részesei az élelmiszer láncnak. A facilitátor feladata a boltok együttműködésének kialakítása, támogatása.

Javasoljuk támogatási forma kialakítását, amely az egyes térségeknek biztosítja a facilitátor költségeit. A beszerzési társulás létrehozását követően pedig javasoljuk logisz-tikai fejlesztések támogatását.

A kistelepüléses térségekben boltokat üzemeltető vállalkozók költségeinek csökkentése érdekében összevonhatónak tartjuk a térségi beszerzési társulások létrehozást, a meglé-vő bolthálózathoz történő (közös) csatlakozást és a közvetlen beszerzést. Azonban fon-tosnak tartjuk kiemelni, hogy a sokszereplős együttműködésekhez szükséges bizalmi tőke jelenleg nem áll rendelkezésre. Az általunk vizsgált hazai működő megoldások köz-vetlen személyes kapcsolatra alapulnak.

4.4.1.2 Kistelepüléseken működő élelmiszer boltok létrehozási és működési tá-mogatása

A rendszerváltás megelőző időszakban a kistelepülések élelmiszer ellátását közvetlen, fejkvóta alapú állami támogatás segítette. A támogatást a boltok működési költségeire folyósították. A felmérésünk alapján a 150 lakos/bolt szám alá csökkent települések es-tében várható a bolt megszűnése. Illetve a bolt működése a tőke feléléséből történik. A minimálisan 200 fő/lakos szám szükséges a kisboltok működéséhez. A bolt nélküli telepü-léseken megnő az uzsora veszélye, valamint nem biztosított a szociális segély felhaszná-lásának megfelelő hatékonysága.

Javasoljuk a társadalmi szinten jelentkező károk csökkentése érdekében a kistelepülése-ken működő boltok létrehozására és működtetésre szóló támogatási rendszer megvizsgá-lását. Bár az élelmiszer ellátás biztosítása deklaráltan nem állami feladat, de az üzleti alapon működő kereskedelem jelentős csoportokat, az alacsony bevétellel rendelkezőket nélkül ellátás nélkül hagy. A bolt nélküli, vagy egy boltos települések jelentős életminő-ség romlást jelentenek, illetve kiszolgáltatottá teszik az ott élő lakosokat.

A támogatást összevonhatónak tartjuk a hazai bolthálózatokhoz történő csatlakozás tá-mogatásával. A bolthálózat keretében létrehozott új kereskedelmi egységek nagyobb valószínűséggel lesznek életképesek az alacsony bevétel mellett.

83. oldal

4.4.2 Élelmiszer kereskedelem és a szociális ellátó rendszer összekapcsolása

Az élelmiszer ellátás biztosítása jelenleg nem állami feladat. A szociális ellátó rendszer, így a segélyek és támogatások tervezése, működtetése, kifizetése és felügyelete állami feladat. A kifizetett szociális segély nagy része élelmiszerre kerül elköltésre. A segélyezé-sen keresztül a hazai költségvetés jelentős finanszírozója az élelmiszer ellátási láncnak. Különösen igaz ez azokban a térségekben, így a leghátrányosabb 33 kistérségben, ame-lyekben a jövedelmek nagy része, helyenként az egész jövedelem a segélyekből és tá-mogatásokból áll. Kézenfekvő megvizsgálni az állami juttatások és az élelmiszer ellátás kapcsolatrendszerét.

A társadalomnak érdeke, hogy a kifizetett összegek magas hatásfokkal hasznosuljanak, az élelmiszer tekintetében biztosítsák az elegendő, egészséges és élvezhető élelmiszerrel történő ellátást. Ma ez nem mindenhol történik így. A tanulmány célja az élelmiszer ellá-tási oldal vizsgálata és javaslattétel annak javítására.

Ebben a részben a segélyek és támogatások részben korlátozott felhasználására teszünk javaslatot, amely így betöltheti a piaci alapon megfelelő élelmiszer ellátás nélkül maradta lakosok szükségeit.

A megvizsgált külföldi példákban két alapvetően eltérő rendszer találtunk. A meglévő bolthálózatban elkölthető szociális források rendszerét és a speciális szociális bolthálóza-tok rendszerét.

4.4.2.1 Meglévő bolthálózatra épített rendszer

A meglévő bolthálózatra épített rendszer egyrészt gyorsan megvalósítható, másrészt pont azokon a településeken nem jelent megoldást ahol eddig sem állt rendelkezésre elegendő ellátás.

A rendszer lényege, hogy a szociálisan rászorultak a segélyek egy részét nem kapják kézhez, hanem vagy levásárolható jegy formájában, vagy a boltban számukra nyitott hitel formájában kapják meg. Alapvető élelmiszerekre költhetik el, szabályozott áron és napi, vagy heti vásárlási limittel.

A hazai gyakorlatban találtunk olyan települést, ahol az önkormányzat a fent említett formában adott támogatást, azonban a beváltás helyszínéül kijelölt bolt a polgármester családjáé, ahol a magas áron lehetett levásárolni a jegyeket.

A meglévő bolthálózatra épített szociális jegyrendszer esetében javasoljuk a következő keretek rögzítését:

• a csatlakozó boltok nyilvános pályázaton történő kiválasztása, • a lista nyilvánossá tétele, • a boltok szociális forgalmának nyilvánossá tétele, • a jegy alapján vásárolható élelmiszerek maximális árának megadása, • az élelmiszer árlista közzététele, • a maximális vásárlási mennyiség meghatározása, • a személyi adatok rögzítése vásárláskor, • a visszaélők segélyének csökkentése.

A meglévő bolthálózatra épített szociális élelmiszer ellátási rendszer növelheti a helyi kis boltok forgalmát, illetve a korlátozott beváltási lehetőség segítheti a családi gazdálkodás kialakulását is.

A boltok kiválasztása, a központi fogyasztói ármeghatározás, a jegyrendszer kiépítése, kiosztása, elszámolás, kifizetés biztosítása, a felhasználás ellenőrzése állami feladat. A boltoknál az elfogadás, illetve az elszámolás feltételeit kell biztosítani. A jegyrendszer tényleges forgalomgenerálást jelenthet a szegény településeken.

A meglévő bolthálózatra építhető rendszer másik típusa, ahol a vásárlási kontingenst a bolt, illetve a segélyt fizető tartja nyílván, a vásárlónak személyazonosságát kell igazolnia a vásárláskor. Ez a rendszer kevesebb visszaélésre ad lehetőséget, azonban informatikai

84. oldal

beruházást igényel. Amennyiben a vásárló csak egy boltban vásárolhatja le a segélyt, helyi szinten oldható meg a nyilvántartás, viszonylag kis költséggel (boltonként kb. 150.000,- Ft). Ha több helyen is vásárolhat, akkor online összeköttetésre épített háttér rendszer szükséges, amelynek költsége a boltok számától függően alakul. További prob-lémaként és költségként merül fel a szélessávú összeköttetés hiánya és díja is, mivel az sok településen még nem elérhető.

4.4.2.2 Szociális boltokra épített rendszer

A szociális boltok a szociális ellátásra létrehozott üzletek, korlátozott vevőkörnek és kor-látozott vásárlási mennyiséggel. Az európai országokban működő szociális boltok többsé-gében civil szervezetek, egyházak, kisebb részben önkormányzatok működtetik. A bol-tokban történő vásárlás lehetőségét a segélyezettek a szociális ellátórendszerből nyerik. A boltok nyilvántartják a vásárolható mennyiséget termékenként, ami a szociális rászo-rultságtól és vallástól, esetleg az egészségi állapottól (pl. allergia) függően eltérhet. A vásárló a szociális ellátó rendszerben használatos kártyával igazolja magát és a nyilván-tartott mennyiség erejéig kedvezményesen vásárolhat. Ha többet vásárol, akkor azt piaci áron (ami a normál piaci árnál alacsonyabb) teheti meg. A vásárló készpénzzel fizet, így a jegy használat költségei nem jelentkeznek.

A boltok beszerzése egyrészt a termelőktől történik, másrészt a vállalatoktól, kereske-delmi hálózatoktól. Az áruházláncok a lejárat előtt álló termékeiket adják át jelentős ár-engedménnyel, hasonlóan a vállalatok a piacon normál áron nem értékesíthető termékei-ket értékesítik.

A szociális boltok viszonylag nagy alapterületű boltok, nagy forgalommal, nincs raktár kapacitásuk, ezért a termékek árazásánál fontos, hogy gyorsan elkeljenek.

A szociális bolthálózat kialakításához szintén szükséges a szociális ellátórendszerrel tör-ténő kapcsolódás a jogosultság igazolása és ellenőrzése, a vásárlási kontingensek nyil-vántartása miatt. A modell a kis településeken csak korlátozott mértékben használható a vásárlói kapacitás hiánya miatt.

5 Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok tanulságainak összegzése

5.1 Közvetlen termelői értékesítés

5.1.1 Francia akcióterv a közvetlen értékesítésre

Franciaországban a közvetlen értékesítés rendszere igen elterjedt, főként az ország déli és északi területein. 2005-ben 88.600 gazdaság foglalkozott közvetlen értékesítés-sel, amely a gazdaságok 16,3%-t teszi ki. A szóban forgó gazdaságok 47%-a a megter-melt alapanyagokat fel is dolgozta. A feldolgozás és közvetlen értékesítés következtében a gazdaságok jelentős munkaadóknak is bizonyulnak (a teljes munkaidőben foglalkozta-tottak által elvégzett munkaórák 26,1%-t ezek a gazdaságok adják).

A francia Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium 2009 áprilisában akciótervet hirdetett meg, amellyel a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítési lehetőségének fejleszté-sét tűzték ki célul.

A minisztérium a közvetlen értékesítés alatt egyrészt a termelőtől a fogyasztónak tör-ténő (direkt) értékesítést, továbbá a legfeljebb egy közvetítő bevonásával tör-ténő értékesítést érti (pl. szedd magad akció, helyi piacok, a termelő házhoz szállítja az árut, Internetes értékesítés, szervezett értékesítés pl. az AMAP-on51 keresztül, étter-mek, fűszerüzletek, stb.)

51 AMAP (Association pour le maintien d'une agriculture paysanne, www.reseau-amap.org ) egyesület, amely a fogyasztók és termelők közötti direkt kapcsolatot támogatja

85. oldal

A bejelentett program52 alapját a Grenelle-i Környezetvédelmi Üléseket követően létreho-zott munkacsoport megállapításai adják. Az akcióprogram célja, hogy a vásárlói kosarak-ban emelkedjék azon termékek aránya, amelyeknek épp szezonja van, illetve azoké, amelyeket az értékesítő hely közelében termeltek. Ez mind a fogyasztók, mind pedig a termelők számára előnyökkel járna.

A direkt értékesítés megfelelő választ ad arra a fogyasztói elvárásra, mely szerint a fo-gyasztók egyre inkább keresik az autentikus, éppen szezonnal bíró, a közelben termesztett termékeket. A fogyasztók számára emellett fontos szempont, hogy a ter-méket előállítóval közvetlen kapcsolatot teremthetnek, aki pontos választ adhat az álta-luk feltett termékkel kapcsolatos kérdésekre.

A közvetlen értékesítés a fenntartható mezőgazdasági termelés és a vidéki területek fenntartható fejlődését is elősegítheti, hiszen számos szereplőt mozgat meg: termelőt, kisfeldolgozót, helyi kiskereskedőket, éttermeket, helyi közösségeket és természetesen a fogyasztókat. A környezetvédelmi kihívásokra is megfelelő választ ad (kevesebb csoma-golóanyag használat, kevesebb CO2 kibocsátás).

A termelő szempontjából is kedvező a rendszer, hiszen így a megtermelt áru eladásából származó bevételből nagyobb arányban részesülhet. Elősegíti a gazdaságok diverzifikáci-óját és így munkahelyeket teremt.

Az tény, hogy amíg ez az értékesítési forma helyi szinten kitűnően működhet, addig a termelő és a fogyasztó közötti fizikai távolság növekedésével már csak nehezen lehet alkalmazni. Azonban még akkor is, ha ez a rendszer a jelenleg domináló termelési és értékesítési modellek mellett csak elenyésző részt képez, mégis lehetőség van mennyi-ségi és értékbeli felfuttatására. A közvetlen értékesítés 3 jelentős problémára is megol-dást kínál: a termelők és kereskedők közötti kapcsolatok rendezésére, a fenntartható fejlődés kihívásaira, a vidék és a városok kapcsolatának helyreállítására.

Az akcióterv jól beleillik a Francia Mezőgazdasági Minisztérium azon célkitűzésébe, hogy a fogyasztók részére megbízható, változatos és fenntartható módon előállított terméke-ket kell kínálni. Az akcióterv 4 nagyobb programja összesen 14 intézkedést foglal magá-ba. A négy átfogó program a következő:

1) Bővíteni a közvetlen értékesítéssel kapcsolatos ismereteket;

2) A gazdák számára megfelelő képzési programok biztosítása a közvetlen értékesí-tésről (pl. szakiskolákban);

3) Segíteni kell a gazdákat abban, hogy a közvetlen értékesítés rendszere mellett elkötelezzék magukat (elősegíteni termőföldhöz, állami támogatáshoz és ked-vezményes banki hitelekhez való hozzájutásukat - pl. vidékfejlesztési hálózatok segítségével megfelelő tervek kidolgozása);

4) A közvetlen értékesítés rendszerének jobb szervezése (olyan leírás elkészítése, amelyben a különféle közvetlen értékesítési rendszerek alapvető működési kritéri-umait határoznák meg).

A fent felsorolt négy program megvalósítása a Régiók szintjén más és más formában működhet. A Régióknak 2009. év végére kell ezzel kapcsolatos elképzeléseiket elkészíte-ni.

A franciáknál például – legalábbis párizsi hírforrások szerint – egyre nagyobb népszerű-ségnek örvend a „LOCAVORE” névvel azonosított, terjedőben lévő tudatos fogyasztói magatartás, amit a következőkkel jellemezhetnénk. A helyi termelői piacot látogató „locavore” vásárlók csak a helyben, illetve legfeljebb 60 km-es körzetben megtermelt termékeket hajlandók megvásárolni, mondván, a nagyobb szállítási távolság nagyobb környezetkárosítással jár, így a környéki gazdaságot támogatni kívánó vásárló a szállítás

52 A teljes tanulmány francia nyelven megtekinthető: http://agriculture.gouv.fr/sections/presse/communiques/developper-circuits/downloadFile/FichierAttache_2_f0/Rapport_GT_circuits_courts.pdf?nocache=1239728775.35 címen

86. oldal

környezetrombolását vásárlásával nem támogatja. Amerikai termelő piaci fejlesztési program

5.1.2 Amerikai termelői piacok

Az Amerikai Egyesült Államokban53 nemcsak a fogyasztói igény növekszik a kistermelői piacok iránt, hanem állami támogatási forma is kapcsolódik ehhez az egyre jobban ter-jedő mozgalomhoz. Bizonyíték erre az Amerikai Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) termelői piacokkal fog-lalkozó, a Mezőgazdasági Marketing Szolgálat (AMS) része-ként működő szervezet honlapján54 a „Wholesale and Farmers Markets” menüpont alatt.

Ahhoz, hogy ezek az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusító helyek az USA-ban is vonzóak legyenek, és róluk a vásárló időben tudomást szerezhessen, valamint hogy a helyi ter-melők a termelési szerkezetüket a helyi kereslet változásai-hoz igazíthassák, piaci ismeretekre, a vásárlási szokások befolyásolására, szervezésre, piaci információk átadására, reklámra,marketingre, termék promócióra, a lokális kispiac felszereltségének és arculatának kedvező kialakítására van szükség. Éppen ezért az USDA immár mintegy másfél évtizede speciális termelői piacfejlesztési programot mű-ködtet. Az első jelentés publikálására 1994-ben került sor. A programban részt vevő far-merek száma azóta megtöbbszöröződött.

21. táblázat - A programban résztvevő termelők számának változása55

Év Gazdaságok

száma Növekedési ráta

(1994=100) 1994 1755 - 1996 2410 137 1998 2746 156 2000 2863 163 2002 3137 178 2004 3706 211 2006 4385 249 2008 4685 266

Az USDA másfél évtizede állami program szintjére emelte a helyi termelői piacok pre-ferálását és a helyben megtermelt (főleg zöldség, gyümölcs valamint helyben feldolgo-zott) termékek közvetlen termelői értékesítését. Mivel az amerikai szövetségi mezőgaz-dasági minisztérium évente programértékelő beszámolóban összegzi a termelői piacok fejlesztésére irányuló törekvések megvalósulását, mód nyílik arra, hogy egynéhány pél-daértékkel is bíró kezdeményezést megemlítsünk. A támogatható programok között fon-tos célkitűzésnek számít:

• reklám és piaci promóció, • márkanév és árujelzők bevezetése, • termelési többletek levezetése, menedzselése, • hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás, • biztosítás, • piaci szolgáltatások fejlesztése, • szállítás és célba juttatás rendszereinek fejlesztése, • piaci infrastruktúra fejlesztése, elektronikus felszerelések beszerzése, • házi földolgozás, áruvá készítés, saját raktárkapacitás fejlesztése, csomagolás,

előhűtés feltételeinek megteremtése.

53 Szabó Jenő, Gazdabarát programok a kistermelői piacokért, Az Európai Unió agrárgazdasága, 2009. 14. évf. 1–2. szám, alapján 54 www.ams.usda.gov 55 Forrás: USDA, 2008

87. oldal

A helyi piacok fejlesztése kapcsán az USDA szakemberei leginkább az autóutak menti termelői elárusítóhelyek felszereltségének javítását részesítették előnyben az elmúlt né-hány évben. Vállalt célkitűzésük szerint a célzott állami beavatkozással a helyben meg-termett, friss zöldség- és gyümölcstermékek áttételek nélküli piacra jutásának elősegíté-se volt az alapvető cél.

A helyi kistermelői piacok kialakításának, illetve fejlesztésének támogatására az amerikai agrárköltségvetés 2006-ban mintegy 900 ezer, 2007-ben és 2008-ban pedig mintegy 1 millió USD-s keretösszeget fordított és mintegy 20 célzott támogatási programot indított. A keretösszegből is érzékelhető, hogy nincs különösebb állami gyámkodás, a program ugyanis csak arra szorítkozik, hogy a helyi kezdeményezéseket felkarolja, bátorítsa, így a támogatás csak addicionális forrásként működik. A támogatási célkitűzések, mint ahogy a támogatható célterület listájából is kitűnik, meglehetősen széles skálán mozog-nak.

A pénzalap forrásaihoz való hozzájutás feltételeit a Farmers Market Promotion Program (FMPP) rögzíti. A termelői piactámogatási programot, az 1976. évi Termelőtől a fogyasz-tóig, Farmer to Consumer (FC) direkt marketing törvény (Act) jelenlegi módosítása ala-pozza meg.

A FC program segít abban, hogy a fogyasztó friss termékhez jusson, és a helyi gazdasá-gokból közvetlenül piacra kerülő zöldséget, gyümölcsöt vehessen. A közvetlen termelői kínálat révén a fogyasztó egészséges, frissen szedett terményekhez jut, a helyi speciali-tások választékát részesítheti előnyben, s ezzel pótlólagos jövedelemhez juttathatja a helyi mezőgazdasági vállalkozásokat.

A termelői piacok mind a termelők (farmerek), mind a fo-gyasztók számára egyértelmű, kézzel fogható és konkrét jö-vedelempozíció-javulást eredményező előnyöket hordoz-nak. Így Amerikában is a termelői piacok a kisgazdaságok integráns részévé váltak a falvakban, kisvárosokban. A farme-rek, e program hatására, alternatív értékesítési csatornákhoz jutnak. A fogyasztók számára pedig kettős haszonnal is jár ez a lehetőség.

• Egyrészt garantáltan friss, helyben termesztett zöld-ség- és gyümölcstermékekhez, házi készítésű, helyi íz-lésnek megfelelő élelmiszertermékekhez juthatnak.

• Másrészt személyes kapcsolatot alakíthatnak ki a termelővel.

Amerikában is bizalmi cikk az élelmiszer, ezért ott is erősödik, kiváltképp vidéken - de mint egy New York belvárosára kidolgozott program is igazolja, a nagyvárosokban is - a tudatos vásárlói magatartás, mely előnybe helyezi a személyes garanciákat és a helyi ízeket. Egyre fontosabbá válik a termelő és fogyasztó között mára megbomlott bizalmi viszony helyreállításának az igénye. Mindemellett a kistermelői piacok fejlesztését szor-galmazó program hozzájárul a friss zöldség, gyümölcs fogyasztásának fellendítéséhez és más, helyben megtermelt mezőgazdasági termények fogyasztásának megkedveltetésé-hez.

A helyi termelésű termények iránti fokozódó kereslet élénkítheti a helyi vállalkozáso-kat, javíthatja jövedelmezőségüket, ezáltal erősödhet a lokális gazdaság, és ezen ke-resztül az ország. A kistermelők, családi gazdaságok így hasznosabb tagjaivá válhatnak a helyi közösségeknek, és kevésbé kiszolgáltatottak a koncentrált, ma már globális mére-teket öltő kiskereskedelemnek és élelmiszeriparnak. Néhány 2008-ban preferált célterü-letet érdemes megemlíteni. Támogatásban részesültek az

• agrárturizmus, • a lokális értékeket és termékeket bemutató video-klipek készítése, • honlap készítés, • út menti standok és infrastruktúrájuk kialakítása, • helyi piaci transzparensek felállítása,

88. oldal

• piaci ismeretek oktatása, • üzleti tervezés, • fogyasztói és élelmiszer- biztonsági ismeretek átadása. • az alacsony jövedelmű rétegek számára szervezett termelői akciók, • a kisgyermekesek és az időskorúak számára szervezett, csomagküldő kezdemé-

nyezések.

A szövetségi akciók mellett az egyes államok külön támogatási kereteket biztosítanak a közvetlen értékesítés elterjesztéséhez:

Arizonában a jóváhagyott támogatás a helyi termelői piacok fenntarthatóságát és a pia-cokhoz való hozzáférés könnyítését volt hivatva elősegíteni.

Arkansasban a megítélt támogatás a választékbővítést, a kínálati skála szélesítését, a fogyatékos vásárlóknak a piaci infrastruktúra használatában, illetve igénybevételében való segítését célozta. Itt is a kisgyermekes és várandós anyák, valamint az idős gazdák támogatási programjában való részvétel lehetőségének javítását célozta a beavatkozás, de fontos kiegészítő elemként jelentkezett a nagyhírű és az USA-ban rendkívüli jelentő-ségre szert tett élelmiszerjegy programmal való kapcsolódás biztosítása. Ha ugyanis itt az adott termelői értékesítő hely beszáll az élelmiszerjegy- elfogadási, beváltási prog-ramba, akkor piacfejlesztési támogatásban részesülhet.

Kalifornia olyan közvélemény-formáló programokra kapott támogatást, melyek a helyi termelői piacok promóciós tevékenységét a leghatékonyabban szolgálják.

Coloradoban a támogatás a termelői piacok élelmiszerjegy-programba való bekapcsoló-dását, a helyben előállított termékek termelői piacokon mért piaci forgalmának növelé-sét, keresettségének javítását célozta.

Floridában a kapott támogatás a helyi közösségi farmerpiacot támogató civil szervezet akciójához kapcsolódott. Itt a piaci jelenlét fokozását, a kínálat bővítését célzó toborzá-son volt a hangsúly.

Észak Karolinában a megítélt piacfejlesztési támogatás egy 230 négyzetméter alapte-rületű, a helyi termelők piacra jutását lehetővé tevő központi tér kialakítását segítette, ahol a helyi pékek és szakácsok, helyi alapanyagok felhasználásával helyi specialitásokat kínálnak. E közösségi térben sütemények, lekvárok, gyümölcslevek, szárítmányok, gyü-mölcs csipszek kerülnek forgalmazásra. A támogatás a környékbeli termelők hozzáadott érték növelő tevékenységét kívánja ösztönözni olyan gyümölcstermékek esetében is, melyeket friss gyümölcsként már nem tudtak értékesíteni.

Oregonban a helyi Egészségügyi Egyetem kantinjainak élelmiszerkínálatába vonják be a kistermelői produktum termékeit, a helyi farmok kínálatát, így kívánva fokozni a gazda-sági aktivitást és javítani a farmok jövedelemtermelő képességét. Az egyetemváros, a hírforrások szerint, már csak a 11 ezer állandó alkalmazottját nézve is komoly fogyasztói piac, nem is beszélve az ott évente megforduló, képzés, továbbképzés, átképzés céljából megjelenő és bizonyos időt eltöltő, mintegy 180 ezer vendégről. A helyi termelésű ter-mékekre alapozott egyetemi közétkeztetés elvi alapvetéssel is párosul, hiszen az egés-zségtudatos táplálkozás fundamentuma az egészséges termék, melyet a helyi termelők ellenőrzött termelése, zöldség-gyümölcs kínálata hivatott biztosítani.

Dél-Karolinában a lakosság 21%-a a szegénységi küszöb alatt él, így a termelői piacok az élelmiszerárak leszorításában és az élelmiszerjegy- beváltási programban is szerepet játszanak. Az ottani civil szervezet célja a helyi zöldség-gyümölcstermelők helyi fogyasz-tói piacokhoz való jutásának elősegítése, a forgalomnövekedésből származó jövedelem-tömeg növelése, a szegényebb vásárlói réteg zöldség-gyümölcsszükségletének kielégíté-se.

Texasban a megítélt támogatás a helyi termelői piacok egységes megjelenési arculatát, a piaci architektúra korszerűsítését, vásárlókat vonzó képességének javítását célozza.

89. oldal

Vermontban a jóváhagyott támogatás a helyi civil szerveződés által szorgalmazott célok megvalósulását segíti: a feldolgozottsági fok javítását, a hozzáadott érték növelését eredményező fejlesztések megvalósítását és tréningek lebonyolítását segíti a támogatás.

Wisconsinban a helyi Gazdaságfejlesztési Társaság által már hosszú ideje szorgalma-zott fejlesztési koncepcióhoz kötődik a támogatás. A beavatkozás azt célozza, hogy a környék kecsketartó gazdaságai építsenek ki szorosabb együttműködést az ott letelepe-dett szomáliai bevándorlókkal. Azaz a helyi fogyasztói piac e ritka lehetőségét használják ki, és a szituáció kínálta fogyasztói kereslet szerint fejlesszék a helyi kecskehús piacot. Az emigrációba szorult szomáliai közösség ugyanis preferálja a kecskehúst, sőt az álla-mok területén máshol letelepedett szomáliaiak számára is szállíthatnának a termelők kecskehúst, sajtot és egyéb kapcsolódó terméket.

Új-Mexikóban a felkínált piacfejlesztési forrás a helyi zöldség-gyümölcs termelők és diósok terményeinek helyi piacokon történő értékesítését segíti. A helyi piacok fejleszté-sével egyúttal a szegény sorsúak friss zöldség-gyümölcs termékekhez való hozzájutását is segítik, így itt is fontos szerep hárul az élelmiszerjegyek keresletet gerjesztő szerepé-re.

New York sajátos helyzetben van. A támogatással a belvárosi utcai élelmiszerárusok helyi termelői kínálatot preferáló magatartását díjazza a jogalkotó. Annak ellenére, hogy a fogyasztói piac adott, még ha mesterségesen gerjesztett piacról is van szó, de azok az árusok, akik a New York állambeli termelők termékeit élelmiszerjegyre is árusítják, tá-mogatásban részesülhetnek. Ebben a városban mintegy 1 milliárd dollárnyi élelmiszer-jegy forog az élelmiszer-kereskedelemben és gerjeszt többletkeresletet az alapvető élel-miszertermékek, így a farmtermékek iránt is. Tehát azok a belvárosi utcai élelmiszeráru-sok, akik patronálják a kistermelők termékeit és ellenőrizhető forgalmat bonyolítanak, szimpátiát és keresletet keltenek a farmtermékek iránt, a jóváhagyott támogatás révén anyagi előnyökhöz jutnak.

A fentiekből is kitűnik, hogy a helyi termelői piacok fejlesztése nem központi előírások szerint működik az USA-ban, hanem a helyi adottságok és igények kínálta lehetőségekkel igyekeznek a termelők, illetve a helyi civil vagy közösségi szervezetek élni, és a kínálkozó lehetőségeket a megpályázható támogatási összeg segítségével kiaknázni. A kialakított támogatási konstrukció éppen ezért nem normatív jellegű, pusztán a cél tekintetében következetes. Nevezetesen, támogat minden olyan helyi kezdeményezést, mely a ter-melői piacok fejlesztését célozza, hozzásegíti a termelőket ahhoz, hogy a közvetlen piac-ra jutás lehetőségével éljenek, a helyi fogyasztói piacokon megjelenjenek, termelésük hozzáadott értékét ilyen módon is növeljék és friss terményeiket helyben értékesítsék.

90. oldal

25. ábra - Helyi termékek szövetségi adatbázisa56

Mindemellett látható, hogy az USA-ban több nagy horderejű támogatási program is összekapcsolódik ezen a ponton. A helyi termelői piacok fejlesztéséhez adott támoga-tás jó néhány államban összekapcsolódik a szegénység elleni küzdelem fontos elemét képező, nagy költségvetési forrást lekötő belső élelmiszersegély-programmal, mely pót-lólagos belső élelmiszerpiacot gerjeszt az Egyesült Államokon belül. Ez a szociális indítta-tású segélyprogram, amellett, hogy segítheti többek között a termelői piacok fejlődését is, stabilizálni képes az agrártermelés hazai piaci keresleti oldalát, így az USA némiképp függetleníteni tudja magát a világpiaci árak sokszor kiszámíthatatlan változásaitól.

26. ábra - Helyi termékek adatbázisa, állami szint 57

56 http://attra.ncat.org/attra-pub/local_food/index.php 57 www.buylocalpa.org

91. oldal

5.1.3 Tisztán olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc

Az olasz Coldiretti mezőgazdasági termelői érdekképviselet „Elég volt a félrevezetésből és az áremelkedésből. Kezdetét veszi a tiszta olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc” címmel megrendezett programot hirdetett 2009 áprilisában. A program meghirdetésére szervezett nagygyűlésen, a tagtermelők és tagszövetkezetek 15 ezer képviselője mellett Silvio Berlusconi miniszterelnök, Claudio Scajola fejlesztési miniszter és Luca Zaia Agrár-politikai miniszter is részt vettek.

A miniszterelnök megígérte, hogy az esetleges akadályok elhárítását, a kormány kész akár rendeletek meghozatalával is segíteni. Berlusconi hangoztatta, hogy az olasz mező-gazdaságra igenis büszkének kell lenni és meg kell védeni azt, melynek egyik módja az értékesítési-lánc lerövidítése, a másik a hamisítványok elleni fellépés lesz.

A Coldiretti kezdeményezésére jött létre, a ma már 20.000 értékesítési helyből álló „Campagna Amica”, azaz „A vidék a barátunk” elnevezésű termelői kereskedelmi hálózat. Ebben a termelőktől közvetlenül lehet termékeiket megvásárolni, ezzel is kikü-szöbölve az árak megtöbbszöröződését és a hamis „Made in Italy” virágzását. A kormány többi jelen lévő képviselője is határozott támogatására talált ez a kezdeményezés. Scajola fejlesztési miniszter elmondta, hogy szeretné újra fellendíteni a gazdaboltokat és a kereskedelmi üzletláncok polcain a helyi termékek részére „polchelyeket” biztosítani, míg Zaia agrárpolitikai miniszter ilyen fenntartott helyeket szeretne biztosítani a „Made in Italy” termékek számára.

A Coldiretti „Spesa sicura” - „Biztonságos bevásárlás” kezdeményezése révén, le-lepleződnek a hamis „Made in Italy” termékek. Az olasz fogyasztók asztalára kerülő „Ma-de in Italy” feliratú élelmiszeripari termékek 2/3 része egyáltalán nem tartalmaz olasz állattartóktól vagy olasz földekről származó mezőgazdasági alapanyagokat, amiről persze a fogyasztók mit sem tudnak. Az ilyen fajta félrevezetés törvényes:

• három olaszként árusított sonkából kettő esetében külföldről származó sertéseket dolgoznak fel;

• ötféle tartós tej közül négy külföldről behozott tejből készül, de a csomagoláson ezt sehol sem tüntetik fel;

• a száraz tészták több mint egyharmada nem olasz búzából készül és • a nem eredetvédett mozzarella sajt több mint fele külföldi tejből vagy akár már

külföldön beoltott tejből készül.

A „tisztán olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc” tervezetének főbb pontjai:

• 20 ezer „A vidék a barátunk” árusító hely • 10.000 farm, ahol közvetlenül a termelőktől vásárolhatunk • 5.000 falusi turizmus hely • 2.000 termelői piac • 2.000 szövetkezet • gazdabolt • a termelés helyszínén történő vendéglátóhelyek • Anyagi előnyök: az értékesítési csatorna lerövidítésével a szektor szervezetlensé-

géből adódó 4 milliárd euró plusz költség megtakarítása a termelők és a fogyasz-tók javára

Környezetkímélő hatás a helyi termékek helyben árusítása révén:

• A szállítás elmaradásával 9,9 milliárd kg üzemanyag megtakarítása • Az üvegházhatást kiváltó gázok csökkenése 3,2 milliárd kg-mal

Egészségügyi előnyök a mediterrán diétára jellemző termékek fogyasztása révén:

• A súlyos elhízás és a túlsúly problémák csökkenése, mely az olasz gyermekek 1/3-át érinti és amelyek olyan megbetegedésekért felelősek, mely az egészség-biztosításra fordított költségek 7%-át, kb. 7 milliárd eurót emésztenek fel

92. oldal

• A mediterrán diéta alkalmazásával bizonyos megbetegedések csökkenése: Parkin-son és az Alzheimer kór 13%-os, a szív- és érrendszeri megbetegedések 9%-os és a rákos megbetegedések 6%-os csökkenését eredményezi

• Az átlag életkor növekedése.

A Coldiretti úgy gondolja, hogy az ország fejlődése és a mezőgazdaság elválaszthatatlan, az állampolgároknak fontos az élelmiszerbiztonság, a megbízható minőség, az olasz ter-mékek hírneve külföldön, Igazságtalannak ítélik a termelők bérezését és a fogyasztói árat, ezért hoznak létre egy tiszta olasz mezőgazdasági hálózatot.

A program jelszava a minőség, biztonság, és a szép környezet megőrzése a résztvevő vállalkozások számára. Fontosabb célok:

• identitásteremtés; • átláthatóság; • hatékonyság; • fenntarthatóság; • gazdálkodók számára közvetlen értékesítési lehetőség elősegítése; • új mezőgazdasági modell létrehozása (méltányos ár termelőnek és fogyasztónak

egyaránt garantált minőséggel, átlátható szabályokkal); • a nemzetközi piacokon való ismertség biztosítása is, valamint az olasz márkanév-

vel való visszaélés elleni fellépés.

A Coldiretti szerint a válság megvilágította a mezőgazdaság fontos szerepét, de az igazi probléma az alacsony szerződéskötési alkupozíció. Jelenleg 1 euróból 17 centet kap a termelő és a legnagyobb részt az erős és szervezett elosztóláncoknak jut. További prob-léma a szétaprózott kínálat és a közvetítők magas száma, a nyíló agrárolló, az import növekedése és az igazi „Made in Italy” export térvesztése.

A fogyasztó és termelő közti szövetség érdekében létrehozzák a Coldiretti támogatásával a Vidékbarát Alapítvány, illetve a Gazdapiacokat, vagy Vidékbarát Piacokat.

Résztvevők:

• Fogyasztók által (el)ismert mezőgazdasági vállalkozások. • Mezőgazdasági szövetkezetek, amelyek alapvető szereplők a kínálat koncentrálá-

sában, az olasz termék feldolgozásában. A Coldiretti 2007 óta fel is veszi őket tag-jai közé, mára 1300 szövetkezet csatlakozott.

• Agrárkonzorciumok, szövetkezések, amelyek feladatta infrastrukturális és logiszti-kai platformok és technikai eszközök és kereskedelmi szolgáltatások nyújtása, va-lamint az olasz termékek kínálatának koncentrálása. Biztosítják a nyomonkövethetőséget. Eddig több int 30 konzorciumi szövetkezés csatlakozott a Coldirettihez.

• Vidékbarát piacok, mint piaci eszközök, feladatuk főleg az aláírással ellátott ter-mékekről a fogyasztókat informálni, azok különleges mivoltát hangsúlyozni, meg-ismertetni. Ma 200 piac működik, de a Coldiretti ezt a következő 2 évben országos szinten jelentősen növelni szeretné.

5.1.4 Osztrák faluszövetkezeti bolt

A helyi szövetkezet tagjai által, az érintett nagyobb településeken fenntartott boltok. Ezekben az alapvető élelmiszereken és idényzöldségeken kívül más nem nagyon kapha-tó. Az árukat jellemzően a szövetkezetben előállított termények adják, sok helyen a helyi vágóhíd és tejüzem termékeivel kiegészítve. Olyan tartós élelmiszerek is kaphatók, ame-lyeket a helyiek nem állítanak elő, de ezek is általában a szövetkezeti láncon belül előállí-tott termékek – márka nélküliek.

A boltot vagy a termelő, vagy más esetben a szövetkezet által fenntartott kisteherautóval töltik fel – sokszor a magyar viszonyokból ismert háztáji gazdaságból is ide kerül a ter-mék (felesleg), de ezt a szövetkezet gyűjti be.

93. oldal

A boltot a faluszövetkezet üzemelteti. A nyitva tartás időben korlátozott, jellemzően reg-gel, az iskolabuszok és a munkába indulás ideje alatt (6.00-8.30) és a délutáni visszaér-kezés idején (16.00-17.45) van nyitva.

A boltban a szövetkezet egy-két tagja, vagy részmunkaidős, szövetkezet által alkalma-zott személyek – főleg női alkalmazottak – dolgoznak.

Mivel kevés az ismeretlenül utcáról betérők száma – kereskedelmileg ez a sétáló vásárló – pontosan tudják, mennyi áru kell egy ilyen üzletbe. Sokszor megrendelésre érkezik termék, amit a vevő el is visz.

Az árak a körülményeknek és a napi jellegnek megfelelően alatta vannak a környező na-gyobb településeken működő kereskedelmi üzletláncok árainak.

Az üzlet adózás tekintetében a szövetkezeti könyvelés része és a megtermelt haszon is a rendszeren belül marad.

Burgenland, Stájerország, Felső-Ausztria és Tirol tartományokban sok ilyen kis szövetke-zeti bolt van – a mezőgazdasági termelés is ezeken a helyeken folyik. Jellemzően a kis települések megoldása ez a modell.

5.1.5 Hazai megoldások

5.1.5.1 MAGOSZ szociális bolthálózat

Az Európai Uniós csatlakozást követően a hazai termelők jelentős része, kifejezetten a zöldség-gyümölcs ágazatban, tejágazatban, baromfi ágazatban, sertéságazatban tevé-kenykedő termelők nagy része elvesztette a hazai piacaik jelentős részét.

A MAGOSZ alternatívát nyújt a vidéken élőknek, a termelőknek, gazdálkodóknak. Ennek az alternatívának az egyik legfontosabb eleme, a vidék népesség megtartó képességének a megőrzése, a másik a kiszámíthatóság a gazdálkodásban (amely a piacok kiszámítha-tóságát jelenti), és termelési biztonság nyújtása a termelőknek.

A MAGOSZ el kezdte az értékesítés megszervezését. Ennek első állomása a CBA üzlet-lánccal kötött megállapodás az étkezési alma értékesítése vonatkozásában. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéből több mint 4000 tonna étkezési almát sikerült értékesíteni az üzletláncon keresztül, majd ezt követte a MAGOSZ által elindított országos iskola alma akció, amelybe 3 szabolcsi gazdakör tagsága (Balkány, Vaja, Csenger) vett részt.

Ezzel egyidőben budapesti értékesítési akciókat indított különböző kerületekben (Fe-rencváros, Zugló, Pesterzsébet), ahol már több termékkel jelent meg (alma, burgonya, hagyma, zöldségfélék, tej, méz). A budapesti értékesítési akciók sikerei alapján fogalma-zódott meg, hogy állandó jelleggel igény lenne az alapvető termékek értékesítésére.

Az elképzelés alapján már működő kiskereskedelmi üzletek-ben értékesítik a termelők által direktbe beszállított termé-keket, kiiktatva a nagykereskedőket, viszonteladókat és ezzel folyamatos értékesítési lehetőséget biztosítva a ter-melőknek. Ez a lehetőség kiszámíthatóságot biztosít az értékesítési gondokkal küzdő termelők részére. A terv alap-ján 2009. január 21-én Ferencvárosban megnyílt a szociális bolthálózat első üzlete, amelyből országos mozgalom bon-takozott ki. Jelenleg több mint 500 üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát a szociális bolthálózathoz az ország minden részéről. A ferencvárosi üzlet megnyitását további üzletek nyitása követte jelen pillanatban 34 szociális bolt működik.

A szociális boltokba beszállító termelői kört a MAGOSZ hatá-rozza meg, ennek alapján a gazdaköri tagok elsőbbséget élveznek (természetesen külsős termelők elől sem zárkózik el a szövetség). A beszállítási árakat a MAGOSZ határozza meg, egyeztetve a termelőkkel és a MAGOSZ határozza meg azt a maximált árat, amely-

Beszállítási ár

Maximális értékesítési ár

Beszállítói kör

Bolthálózat tagjai

Minőségi reklamáció

94. oldal

nél többért a kereskedő nem lehet értékesítheti a terméket. Folyamatos egyeztetés folyik a termelő és az üzlettulajdonos között az ár tekintetében, lényegében a MAGOSZ közve-títi a termelőket a hálózat tagjai felé és biztosítja a folyamatos jó minőségű termékekkel való ellátását az üzleteknek.

A boltok keretszerződést kötnek a MAGOSZ-szal. A szerződés konkrétan meghatároz minden olyan feltételt, amely a későbbiek során esetlegesen vitára adhatna okot. A MAGOSZ a hálózatot országosan körülbelül 500 üzletre tervezi.

A tervek szerint a szociális bolthálózat mellett jelentős szerepet szán a későbbiek során a gazda- és őstermelői piacoknak. A gazdáknál és az őstermelőknél a kiskereskedelmi fo-gyasztói árból a mai rendszerben mindössze 30-40%-a marad. Ahhoz azonban, hogy a termelő hozzájusson az értékesített termék ellenértékének minimum 70%-ához, új érté-kesítési csatornákat kell nyitnia, amely lerövidíti a termék útját a fogyasztóig.

A budapesti szociális boltok ellátásában a bolthálózat növekedésével együtt logisztikai problémák jelentkeztek, mert a boltok ellátásához nagy tömegű árura van szükség. A logisztikai költségek jelentős tételként jelentkeztek a boltokba történő egyedi szállítás esetén. A szállítási költségek gyűjtőszállítással csökkenthetők. A nagy teherjárművek budapesti közlekedése és a rakodás azonban nem megoldott, a rendelkezésre álló raktár pedig aránylag kis kapacitású. Már az első négy működési hónap megmutatta, hogy szükséges a budapesti áruk átrakására és átmeneti raktározására raktári és logisztikai szolgáltatás létrehozása.

27. ábra - A budapesti raktárszövetkezet és a szociális bolthálózat működésé-nek terve

A raktárszövetkezet egy adott térség logisztikai problémáit oldja meg. A szövetkezetet létrehozó tagok az adott térségbe beszállító termelők és az adott térségben működő szo-ciális boltok tulajdonosai. A szövetkezet a tagok részére nyújt logisztikai támogatást és a szövetkezet szolgáltatásai a tagok részére költségcsökkentést jelentenek. A megtakarí-tott költségek egy része a szövetkezet működésére és az infrastruktúra fejlesztésére for-dítható. A budapesti raktárszövetkezet mintájára a többi régióban is tervezik helyi szö-vetkezet létrehozását.

28. ábra - Regionális raktárszövetkezetek működése

TermelőKereskedő

(bolt)Elszámolás,

számlázás, fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás, szállítás)

Szociális Bolthálózat keretszerződés

TermelőKereskedő

(bolt)Elszámolás,

számlázás, fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás, szállítás)

Szociális Bolthálózat keretszerződés

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

Szociális Bolthálózat keretszerz ődés

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

Raktárszövetkezet 1 Raktárszövetkezet 2 Raktárszövetkeze t 3

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

Szociális Bolthálózat keretszerz ődés

TermelőKereskedő (bolt)

Elszámolás, számlázás,

fizetés

Raktárszövetkezet(raktározás,

szállítás)

Raktárszövetkezet 1 Raktárszövetkezet 2 Raktárszövetkeze t 3

95. oldal

5.1.5.2 Békés megyei áruk védelme

Hónapról-hónapra látnak napvilágot olyan kezdeményezések, amelyek a Békés megyei árucikkek népszerűsítését és védelmét szolgálják. Békés megyében - elsősorban a gaz-dasági válság hatására - egyre több "védegylet" alakul. A kezdeményezések célja, hogy minél több embert bírjanak rá helyi mezőgazdasági és kézműves termékek megvásárlá-sára.

Békésen Békési termékek néven indítottak akciót, reklámkampányba kezdtek azért, hogy a lehető legtöbben vegyenek a városban előállított árucikkekből. A kampány üzenete: "Ha azoktól vásáro-lunk, akik helyben termelnek és dolgoznak, saját jö-vőnket is megvédjük". Az önkormányzat első lépés-ként saját lapjában mutatta be a helyi termelőket, s azt is szeretnék elérni, hogy később a békési boltok polcaira is felkerüljenek ezek a portékák.

Eközben újabb előremutató célt fogalmazott meg a Gyula és Vidéke Termékszövetség58. A szervezet egy, a helyi termékeket kedvezményes áron forgalmazó kiskereskedői hálózatot akar kialakí-tani. Az eddigi két szociális termékvásár sikerén felbuzdulva szeretnék elérni, hogy fo-lyamatossá váljon a kapcsolat a termelők és a vásárlók között. A szervezet pályázatot hirdet akár új, akár már működő kiskereskedők számára azzal a feltétellel, hogy csak tíz-tizenöt százalékos haszonkulccsal számolhatnak a vállalkozók. A szerveződés várhatóan nem áll meg az élelmiszereknél, felmerült ugyanis a helyi kisiparosok, kisvállalkozók ér-dekvédelmi szervezetének megalakítása is.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerint kisebb csoportok együttműködésé-vel eredményes beszállítói hálózat is kialakulhat, amely elérheti, hogy a hazai termékek nagyobb számban kerüljenek a boltok polcaira.

Új elképzeléssel készül a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. is. Tervezett akció-jukat Békési kosár névvel illették. A helyi termékek népszerűsítéséhez a békési vessző-kosár adná az alapot, amibe a környék kiváló termékei, például a pálinka, a csabai kol-bász vagy a mezőberényi textil is belefér. A csoport pályázati segítséggel webáruházat tervez indítani és az önkormányzatokat, cégeket is rávenné, hogy külföldi áruk helyett ezeket a termékeket ajándékozzák vendégeiknek, dolgozóiknak.

Összefogtak a hazai, sőt a saját városukban készülő ter-mékek védelme érdekében a szentesiek. Sárga három-szög, benne fekete felkiáltójel: Vedd és védd a szentesit. A vállalkozók saját védelmükben kezdeményezték a kam-pányt. Körükbe tartoznak nemcsak élelmiszer-feldolgozók, hanem taxisok és fodrászok is. Ez a címke nem védjegy, hanem a forgalmazott termékek minősítő bizonylata. Már 30 kereskedelmi vállalkozás csatlakozott a „Vedd és védd a szentesit!" elnevezésű mozgalomhoz. Egy hazai üzletlánc, a Hunor Coop is a kezdeményezés mellé állt, amely az ország egyik legnagyobb hazai üzlet-lánca, náluk eddig is 80–90 százalékban hazai termékek kerültek a polcokra, de ügyeltek arra is, hogy a pékárut, a zöldségféléket és a baromfikészítményeket szentesi beszállí-tóktól szerezzék be. Az üzletlánc egyébként még tovább ment: szeletelt kenyerük cso-magolásán már ott szerepel, hogy a vevő vásárlásával a magyar munkahelyeket támo-gatja.

58 http://www.gyulaitermekek.hu/

96. oldal

5.1.5.3 Premium Hungaricum Egyesület

A Premium Hungaricum Egyesület59 2004-ben alakult meg, hogy összefogja a Kárpát-medence mindazon kis- és középméretű élelmiszeripari és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek egyedülálló minőséget állítanak elő, természetes alapanyagok, és környezetba-rát technológia felhasználásával. Termékeik az egészséges táplálkozást szolgálják.

A Premium Hungaricum védjegyet a Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte, egyesületi tagok és élelmiszerterme-lők nevezhetnek védjegyhasználatra, melynek feltételei:

• Kárpát-medencei tradíció • Kiváló minőség • Nyomonkövethetőség

Az egyesület célja, hogy javítsa a magyar termelők piac-ra jutásának esélyeit, és célirányosan eljuttassa a ma-gyar élelmiszereket a fogyasztókhoz. A fogyasztók, és a termelők együttes elérése válik lehetővé általa. A belépő tagok számára díjmentesen felkínálja a saját webáruház létrehozásának lehetőségét, miközben azok egy olyan szer-vezethez tartoznak, amely egy közös infrastrukturális bázis alapján intézi a csatlakozók disztribúciós tevékenységét. A tagok önálló adminisztrációs felülettel rendelkeznek, igé-nyeik szerint testre szabhatják webáruházukat, és nyomon követhetik megrendeléseiket, melyről a disztribútor is értesítést kap.

Az egyes gyártók oldala egységes színvilágával és stílusával tükrözi a magyar termékek fontosságát, hisz a webáruház a rendszerbe belépett valamennyi cég kirakata is egyben. A Premium Hungaricum Kereskedőház ezen kívül felvállalja az üzletekkel való kapcsolat építését, melyekbe az áruk közvetlenül beszállíthatók, illetve igény esetén a raktározás és bemutatótermi megjelenés lehetőségét is biztosítja. Saját rendszerében vállalja to-vábbá a termékek kiszállítását Budapest és annak 50 km-es vonzáskörzetében.

Az Egyesület által kibocsátott védjegy használati jogot biztosít azon tagjai számára, akik azonosulnak a célkitűzésekkel és megfelelnek a védjegyszabályzatban rögzített követel-ményeknek. A védjegy a vevők számára egyfajta minőségi garanciaként szolgál, továbbá kiváló eszköz a márka terjedésére is egyben.

5.1.5.4 Leader piac és bolthálózat

Az I. Európai Leader Expo résztvevői, szerve-zői konzultációt folytattak a Leader Piac- és Bolthálózat program kidolgozásával kapcso-latban. A Magyar Leader Szövetség keretében országosan már 25-30 ilyen bolt működik, ahol unikális, minőségileg garantált terméke-ket árulnak. A program komplex módon ke-zelné a vidék megújulását.

5.1.5.5 Az Élő Tisza védjegy

5.1.5.5.1 A jogtulajdonos: a Szövetség az Élő Tiszáért

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖ-VET) 2006-ban alakult, 2007-ben jegyezték be. Célja a Tisza vízgyűjtőjén élők megélhe-tési lehetőségeinek javítása, árvízi és környe-zeti biztonságának növelése, a tájak termé-szeti értékeinek megőrzése és gyarapítása.

59 http://www.premium-hungaricum.hu/

97. oldal

Erősíteni kívánja a folyó árterén élő közösségek, helyi kezdeményezések közötti kapcso-latokat, hogy valódi, élő szövetet alakítsunk ki önkormányzatok, gazdálkodók, civilek és a tudományos élet szereplői között. A SZÖVET helyi partnerei és tagjai a következő Ti-sza-menti területeken dolgoznak: Bereg, Bodrogköz, Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet kör-nyéke, Borsodi Mezőség, Nagykörű és környéke, Nagy-Sárrét (Túrkeve és környéke) és Kis-Sárrét (Biharugra és környéke). Helyi partnerei, tagjai napi kapcsolatban állnak az önkormányzatokkal, gazdálkodókkal, civil szervezetekkel. Tájgazdálkodási kezdeménye-zések megvalósításában, helyi termékek értékesítésében, pályázatok keresésében és elkészítésében segítenek az érdeklődőknek.

A SZÖVET hosszú távú, stratégiai célja, hogy az ártéri tájgazdálkodás uralkodó tájhasz-nálati formává váljon a Tisza mentén.

Középtávú célja 3-5 év): Kisebb területeken, ahol helyi akarat és kezdeményezőkészség van, ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása.

Rövid távú célja 3 év): A mintaterületeken működő gazdák, helyi feldolgozók, kereskedők jobb gazdasági helyzetbe hozása, azért, hogy a természetkímélő gazdálkodás javítsa a megélhetési lehetőségeket, reális alternatívát és jövőképet nyújtson.

Egészen rövid távú célja (1 év): Jó minőségű, egészséges élelmiszerek, jó minőségű, tartós, tájbarát eszközök forgalmazása; elérhető alternatívát biztosítani annak, aki kör-nyezetkímélőbb és egészségesebb életet kíván élni.

Az egyesület munkáját alakulásától 2008 közepéig a UNDP-GEF-KvVM „Élő Tiszáért” el-nevezésű programja támogatta.

5.1.5.5.2 Az Élő Tisza védjegy

A SZÖVÉT egyik legfontosabb programja az Élő Tisza védjegyre épülő komplex gazdaság-fejlesztés a Tisza mentén. A Tisza-mente, a folyó vízgyűjtőjének tájai ökológiai, gazdasá-gi, társadalmi, kulturális szempontból változatos, de sok hasonlóságot mutató térséget képeznek.

Az egyesület bejegyeztette az „Élő Tisza” védjegyet, mely a Tisza-mente, mint egységes gazdasági térség üzenetét hordozza magában. A védjegy célja, hogy az azt használó gazdálkodók, szállásadók, termék előállítók, szolgáltatók stb. számára segítse a piacra jutást, valamint, hogy egyre több óvodában, iskolában biztosítsa az egészséges közét-keztetést. A védjegyet csak magyar gyártmányú, helyi tulajdonosok kezében lévő gaz-dálkodók által előállított, környezetbarát termékek és szolgáltatások kaphatják meg egy speciális kritériumrendszer alapján. A védjegyes termékeknek saját honlapja van a www.elotisza.hu címen.

Fontos cél, hogy a fogyasztók és a termelők közvetlen kapcsolatba kerüljenek, illetve a közvetlen kereskedelem az országban minél több helyen megvalósulhasson. Ugyanakkor sokszor nincs arra mód, hogy a termelő és a fogyasztó találkozzanak. A védjegy ilyen esetekben a bizalom jelképe: „pótolja” a személyes találkozás hiányában eladó és vevő kézszorítását. Kritériumrendszere garantálja a fogyasztó felé, hogy a védjegyes termék minősége az átlag fölé emelkedik.

A védjegyrendszer piaci lehetőséget kínál pl. a következő termékeknek:

• tartós termékek (lekvárok, konzervek stb.) • engedélyköteles termékek (pálinka, alkoholos italok) • kézművesipari termékek (fa, bőr, nád,…) • különleges kezelést igénylő termékek: • friss zöldségek, • gyümölcsök, • húsok, • sajtok, • egyéb tejtermékek • egyéb termékek a Tisza mentéről

98. oldal

Az egyesület szorgalmazza, hogy a helyi szállásadók, étteremtulajdonosok, kerékpárköl-csönzők, programszervezők és a kistermelők, pékek, halászok összefogjanak, belépjenek a védjegyrendszerbe. Ezzel reklámjaikat könnyebben eljuttathatják a leendő vendégek-hez. A pihenni vágyók egyre nagyobb arányban keresik a nyaralás helyszínét az interne-ten. Megkönnyíti dolgukat, ha a helyi termékeket és szolgáltatásokat egy helyen (www.elotisza.hu) találják meg. Minél nagyobb a honlap ismertsége és a védjegyhaszná-lók száma, annál nagyobb valószínűséggel talál egymásra vevő és eladó.

Az együttműködő településre érkezők így helyi termékeket fogyaszthatnak, így több ter-melő és szolgáltató is jól jár. Könnyebb lehet a közös, összehangolt munkával, szerve-zéssel elérni a vásárlókat, mint külön-külön próbálkozni fénymásolt szórólapokkal és egyenként drága nyomtatványokkal, hirdetésekkel.

5.1.5.5.3 A védjegy-rendszer működése

A leendő partner jelzi a SZÖVET felé, hogy szeretné termékén vagy szolgáltatásán feltün-tetni az Élő Tisza védjegyet. Kitölti a nyilatkozatot, melyben vállalja, hogy megfelel a szerződéshez kötelezően teljesítendő kritériumoknak (ld. alább). A Védjegybíráló Bizott-ság ellenőrzi a beadványban foglaltakat. Ha nincs kizáró körülmény, a SZÖVET elnöksége jóváhagyja a kérelmet és az egyesület és a védjegyfelhasználó szerződést köt.

A felhasználó a szerződésben szereplő termékekre vagy szolgáltatásokra egy évre nem kizárólagos felhasználói jogot kap a jogtulajdonostól. A SZÖVET, mint jogtulajdonos elle-nőrizheti a védjeggyel megjelölt termékek vagy szolgáltatások körét és minőségét, hogy megfelel-e a szerződésben foglaltaknak. A jogtulajdonos szerződésszegés esetén meg-szüntetheti a szerződést.60

A SZÖVET a védjegy felhasználói részére az alábbi lehetőségeket biztosítja:

• A védjegyhasználatból befolyó díjakból az Egyesület folyamatosan marketing, és piacépítési feladatokat lát el az Élő Tisza védjegyet használó termékek és szolgál-tatások jobb piaci pozíciójának elérése érdekében.

• Egységes grafikai arculattal, kedvezményes árú reklámhordozó készítés, ha a fel-használó igényli (szórólap, névjegykártya stb., igény szerint).

• A közös, www.elotisza.hu honlapon a megjelenés lehetőségét biztosítja a felhasz-nálónak. A honlap adatait frissíti a felhasználó által adott információk függvényé-ben. A honlap folyamatos elérhetőségét biztosítja. Saját oldal is kialakítható, pl. www.elotisza.hu/tag/kovacs-vendeghaz.

• A jogtulajdonos által rendezett programokon való részvétel, kiállítóhely lehetősége a rendezvény jellegétől függően.

• Információnyújtás a felhasználónak az Élő Tisza védjegyrendszer működésével kapcsolatban, az Egyesület által üzleti titoknak minősített információk kivételével.

A védjegy használatának díjai:

• kedvezményes (nyugdíjas, diák): 500 Ft/hó; • magánszemély, őstermelő, kistermelő: 1000 Ft/hó; • vállalkozó, szövetkezet, kft., rt., bt.; önkormányzat: 2000 Ft/hó.

5.1.5.5.4 A védjegyhez tartozó kritériumok

A védjegy a fogyasztónak különleges minőséget kínál. Ezért a felhasználók vállalják, hogy termékük megfelel az alábbiaknak:

Kötelezően teljesítendő feltételek:

• Termék vagy szolgáltatás esetén o A Tisza vízgyűjtő területének magyarországi részéről származik o Magyar termék vagy szolgáltatás o Helyi termék vagy szolgáltatás

60 Licencia díj meg nem fizetése, a jogtulajdonos megtévesztése, vagy egyéb, annak minősített körülmény.

99. oldal

o Megfelel a termék/szolgáltatás előállítására vonatkozó hatályos előírások-nak

• Csak termék esetén o Az előállítás módja:

� Általános gazdálkodás, átállás alatt Kímélőre � Kímélő gazdálkodás � Minősített biogazdálkodás � Tájgazdálkodás

o Természetes talajon termesztett o Ionizáló / radioaktív sugárzással nem kezelt

Önként vállalható, a terméken vagy szolgáltatáson feltüntethető előnyös ter-mékjellemzők:

• Csak termék esetén o GMO mentes o Szójamentes o Szermaradvány mentes o Természetes alapanyagokból készült o Mézzel ízesítve o Hozzáadott cukor és édesítőszer mentes o Tartósítószer mentes o Mesterséges adalékanyag mentes o Mesterséges színezék mentes o Mesterséges ízfokozó mentes o Hormon- és antibiotikum mentes tenyésztés / termesztés o Természetes növekedés, hozam o Természetes érés (érésfokozó, állományszárító szer nélkül) o Magas beltartalmú o Tájfajta vagy tájjellegű fajta o Magyar fajta o Műtrágyázás nélkül o Vegyszeres növényvédelem nélkül o Egyéb előnyös jellemző

• Termék vagy szolgáltatás esetén o Hagyományápoló o Egyéb feltüntethető termékjellemzők: o Fűtött fóliás termesztés o Fűtetlen fóliás termesztés

5.1.5.5.5 A Védjegy előnyei

• Az Élő Tisza védjegynek kialakult grafikai arculata van, mely jól illik a márka által képviselt gondolatokhoz, érzelmekhez.

• A védjegyrendszer már eddig is komoly médiaérdeklődést váltott ki, melyre ezu-tán is számítunk, különösen a védjegy-bevezetési kampány kapcsán. A hivatalos indulást megelőzően, 2008-ban is számos országos és helyi médium foglalkozott már a védjegy rendszerrel és a SZÖVET kereskedelmi kezdeményezéseivel. (Pl. Magyar Rádió, Duna TV, Magyar Televízió, Origo, FigyelőNet, Metropol újság stb. Kérésre részletes sajtófigyelő listát biztosítunk.)

• A www.elotisza.hu honlap korábban a SZÖVET honlapjaként működött, melyen az elmúlt egy évben a legnagyobb hangsúlyt kereskedelmi tevékenységeink kapták. 12 hónap alatt közel 19.000 látogatást kapott a honlap, átlagos hónapban (ki-emelkedő médiaesemények nélkül) 1300-2000 látogatást kapunk. A Google kere-ső első két találata az „Élő Tisza”, illetve az „Élő Tiszáért” szókapcsolatokra a www.elotisza.hu. Várhatóan a www.elotisza.hu-n a védjegy honlapja a folyamatos tevékenységnek és a bevezető médiakampánynak köszönhetően „örökli”, illetve növeli majd a mostani honlap látogatottságot.

100. oldal

• Hírlevelünket hetente 1400-an kapják e-mailen. Hírlevelünk nem levélszemét: címzettjei maguk kérték a rendszeres információt. Sokan továbbítják ismerősök-nek, levelezőlistákra vagy kiteszik honlapokra. A hírlevelet kapók száma tehát en-nél jóval magasabb a gyakorlatban. A rendszer ismertségének növekedésével nö-vekszik a címzettek száma. A hírlevél vagy egy ugyanazon listára küldött speciális ajánlat alkalmas felület lehet a védjegyes termékek reklámozására az arra fogé-kony célközönség körében.

• A SZÖVET lapja a Tiszavölgy. Első négy száma 3000-3000 példányban jelent meg, első sorban a Tisza menti közösségekhez jutott belőle, de sokan kapják Budapes-ten is, döntéshozók is. A lapot célzottan terjesztjük, azoknak, akik a tájgazdálko-dás, egészséges életmód, környezetvédelem iránt érdeklődnek. Az első négy szám a www.elotiszaert.hu oldalon megtekinthető. Az ötödik szám előkészületben van, ez különkiadás lesz, mely javarészt a védjegyes termékekkel és ehhez kapcsolódó témákkal foglalkozik. Célja, hogy a védjegyrendszer bevezetését segítse.

• A védjegyrendszer indulását és működését további kiadványokkal, szórólapokkal is segíteni fogjuk, melyek a felhasználók igényei szerint alakíthatók.

• Online marketingkampányt indítunk, az egyre növekvő internetes piac meghódítá-sára, a védjegy népszerűsítésére.

5.1.5.5.6 Egyre több helyen!

• A SZÖVET a következő piacbővítő tevékenységeket tervezi, illetve kezdte már meg:

o Tájtermékek � kis és nagykereskedelmi partnerek keresése, központi ellátása; � közös fellépés a boltok polcain (tájboltok, tájtermék sarkok); � piaci értékesítés előrendeléssel, házhozszállítással; � közétkeztetés ellátása helyi termékekkel.

o Turisztikai szolgáltatások � folyamatos kiajánlás utazási irodák, cégek felé; � egyedi túraajánlatok kialakítása; � közvetlen ajánlatok potenciális résztvevők részére (rendezvényen,

hírlevélben, weboldalon). • Élő Tisza áruk kaphatók:

o Tájtermék sarkok (működő és induló*) � Mammut bevásárlóközpont, Budapest � Tájbolt, Nagykörű � Magyar Pálinka Háza, Budapest* � Ágas-Bogas Galéria, Sárospatak* � Kék Szilva – Szilvotéka, Nyíregyháza � Kovács István zöldségesbolt, Debrecen � Szombati „MDF” piacok � Komjádi uszoda előtt, Budapest, II. ker. � Tétényi úti piac, Budapest, XI. ker.

o Házhozszállítás � Budapest � Szolnok

o Internet: www.elotisza.hu o Tervezett piacok

� Szolnok � Debrecen

o További terv � Követség az Élő Tiszáért – a tájtermékek bemutatóháza és rendez-

vényterem

101. oldal

5.2 Szociális élelmiszer ellátás

5.2.1 A német, osztrák és svájci modell

A három vizsgált országban nagyon hasonló modellekkel próbálják megoldani a szociáli-san rászorulók alapvető anyagi szükségleteinek a biztosítását. Nagy tömegek igényeit ezek a rendszerek még nem tudják teljesen megoldani. A bemutatott modellek az elmúlt 20 év alatt kezdtek csak komolyabb fejlődésnek indulni és különösen nagy lökést a fej-lesztésüknek 2008-ban kaptak. A gazdasági világválság következtében terelődött erre a területre a figyelem.

A modellek közel 50 éve, a direkt értékesítésen és a túltermelés által keletkezett felesle-gek hasznosításán keresztül működtek. Olcsó piacok voltak eddig is, de ezeket integrálva sokkal kedvezőbb feltételekkel lehet kiterjeszteni szélesebb tömeg ellátására is a rend-szert. Sokszor ezek a modellek kisebb régiókban már szövetkezeti termelés és értékesí-tés formájában ismertek, ezt integrálja egy jobb elosztással a szociális elven működő piac és üzlet.

A modellhez tartozik a munkanélküliek újra integrálása és a helyi termelők piaci helyze-tének a stabilizálása és piacra jutása.

A szociális elven működő szociális piacok és üzletek célkitűzései:

• Együttműködés a kereskedelemi láncokkal, az áru származási területén – melyek az eladás helyéhez közeli helyről származnak, túltároltak, sérültek de nem alkal-matlanok az emberi felhasználásra – a szociális üzletekbe való eljutása.

• Az előbbi módon beszerzett áruk szolgáltatása nagyon kedvező áron a meghatá-rozott célcsoport részére.

• A szociális üzletek rendszerezett kiépítése, régiók feletti tevékenységgel, régiós és régiók feletti marketing összehangolásával.

• Az alkalmazható know-how-k gyűjtése és kidolgozása, és a partner tapasztalatai-nak, tudásának koncentrált továbbadása irányvonalak és alapelvek segítségével.

• A helyi termelők direkt értékesítésének az elősegítése. • Helyi feldolgozóipar felélesztése és életben tartása – új munkahelyek teremtése. • Régiók elnéptelenedésének a megakadályozása. • A felesleges kereskedelmi lépcsők kizárása. • A szeszes italok, dohányáruk és drogok forgalmazásának tilalma.

5.2.2 Német működési modellek

Németországban a tartományok különböző módokon oldják meg a szociálisan rászorulók helyzetének a kezelését. A tartományok különböző társadalmi, szociális és gazdasági helyzete miatt más és más megoldások vannak bevezetés alatt. A német egyesítés eb-ben is változást hozott. Van olyan tartomány – ezek a déli gazdag államok, ahol szinte nincs is szükség nagyméretű szervezetek fenntartására, és ha van, akkor azt főleg az egyházi szervezetek oldják meg.

A közepes életszínvonalú észak-nyugati térségek – melyek az egyesítés előtt az elmara-dott térség részének számítottak – egyre inkább a szociális üzletek kiépítése mentén igyekeznek a kérdést kezelni. A volt keleti tartományok, ahol néhol a közel 40%-s mun-kanélküliség sem ritka, még nem találták meg a pontos megoldást, igazából kevesebb, mint 10 éve vannak bevezetve különböző modellek.

A volt keleti tartományokban a tartományok pénzügyi helyzete miatt sokkal na-gyobb szerep jut az egyhá-zak által üzemeltetett szo-ciális szervezeteknek és bol-toknak. A Vörös Kereszt és

mindenkiszociális és termel ő és értékesít őszövetkezetek

munkanélküliekközhasznú társaságok

rászorulókegyházak (Vörös Kereszt és Caritas)

VásárlókÜzemeltet ő

mindenkiszociális és termel ő és értékesít őszövetkezetek

munkanélküliekközhasznú társaságok

rászorulókegyházak (Vörös Kereszt és Caritas)

VásárlókÜzemeltet ő

102. oldal

Caritas az összes német tartományban megtalálhatóak – jelenleg a legnagyobb ilyen szervezetek, természetesen több hasonló kisebb is működik. Szigorúan csak a rászorulók vehetik ezeket az üzleteket igénybe.

Az egyházi modell mellett működnek közhasznú társaságok, melyek az előbb felsoroltak-hoz hasonlóan a szociális gondok enyhítése mellett egyik fő célja, hogy a tartós munka-nélküliek rendes munkaerőpiacra való visszatérését elősegítse, és a tartós munkanélküli-ség miatti kimaradási hátrányok megszüntetésében közreműködjön. Ezek a német regio-nális munkaügyi központokkal direkt kapcsolatban állnak. Az általuk alapított szociális üzletekben azok vásárolhatnak, akik elveszítették állásukat, átképzésben és aktív mun-kavégzésben vesznek részt.

Terjedőben vannak a szociális és termelő és értékesítő szövetkezetek is, melyek kifeje-zetten két irányban próbálnak segítséget nyújtani. Egyrészt az alapítók – termelők és feldolgozók, akik így a saját élelmiszer láncukon belül erősebb pozícióba kerülnek a na-gyokkal szemben – érdekeiért, másrészt a vásárlókért, akik egy régión belül tudnak ol-csóbban hozzájutni a minőségi termékekhez. Ezért nem csak a legelesettebb rétegeknek szolgálnak segítségül – munkahelyet teremtenek – de mivel nem csak egy szociális szinthez tartozó vásárolhatnak, ezért a nehezebb helyzetbe került leszakadó középosz-tálynak is támogatást jelentenek.

5.2.2.1 Szociális piac, üzlet működése, céljai és haszna

A szociális elven működő szociális piacok és üzletek célkitűzése, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek se szenvedjenek el radikális romlást az életkörülményeikben, ezért ezen emberek támogatása, és ezen személycsoportok részére a minőségi élelmiszerek és esetenként egyéb árukhoz kedvezményes áron való hozzájutás biztosítása a következő eszközökkel:

• együttműködés a kereskedelemi láncokkal, az áru előállításának területén – me-lyek az eladás helyéhez közeli helyről származnak, túltároltak, sérültek, de nem alkalmatlanok az emberi felhasználásra – a szociális üzletekbe való eljutása;

• az előbbi módon beszerzett áruk szolgáltatása nagyon kedvező áron a meghatáro-zott célcsoport részére;

• a szociális üzletek rendszerezett kiépítése, régiók feletti tevékenységgel, régiós és régiók feletti marketing összehangolásával;

• az alkalmazható know-how-k gyűjtése és kidolgozása, és a partner tapasztalatai-nak, tudásának koncentrált továbbadása irányvonalak és alapelvek segítségével;

• a helyi termelők direkt értékesítésének elősegítése; • a helyi feldolgozóipar felélesztése és életben tartása – új munkahelyek teremtése; • régiók, térségek elnéptelenedésének megakadályozása; • a felesleges kereskedelmi lépcsők kizárása (az élelmiszerlánc rövidítése); • a szeszes italok, dohányáruk és drogok forgalmazásának tilalma.

5.2.2.2 A helyi önkormányzatoktól kapott támogatások

A legtöbb esetben a helyi önkormányzatok biztosítanak helyiséget – itt már az átképzés keretében eleve munkanélküliekkel végeztetik a helyiség felújítását is, ami akár a helyi munkaerő piaci viszonyokat figyelembe véve az átképzésnek a része is lehet, beleértve a festést, felújítást, elektromos hálózat kiépítését, új padló burkolatot az üzletben, az abla-kok- és ajtók felújítását.

A szociális üzletek megjelenésével egy sor szociális projektet indítanak és alapoznak meg, kezdve a további szociális támogatásoktól, a sok egyéb szociális rendeltetésű in-tézmény bevezetéséig.

A szociális üzlet ésszerűen, hatékonyan működik és nagyon jót tesz a nehéz anyagi és jövedelmi helyzetben levő személyeknek. A boltok alkalmazottai szintén a tartósan vagy frissen a munkaerőpiacról kiesett személyekből kerül ki. Sokszor lehetővé téve részidős foglalkoztatást is – ezzel segítve a nők munkába való bevonását és így a gyermekeket nevelők helyzetének a javítását is.

103. oldal

5.2.2.3 A szociális boltok együttműködése a német tartományi munkaügyi köz-pontokkal

A munkaügyi központ állja az ilyen jellegű munkaerő bővítések személyi költségeinek jelentős hányadát, célja ezzel:

• a munkahelyteremtés, • az alkalmi munkavállalói munkaerő integrálása az elsődleges munkaerőpiacra, és • a szakmai továbbképzés lehetőségének a megteremtése az üzleti szférában.

A szociális üzletekhez kapcsolódó határozott idejű foglalkoztatási forma, nem a munkake-reső személyek tartós kiesését eredményezi a munkaerőpiacról, hanem lehetőséget ad a hosszabb ideje munkanélküli férfiaknak és nőknek, hogy az ilyen jellegű foglalkoztatással visszakerüljenek a munkavégzés folyamatába. Ezáltal a foglalkoztató szervezet lehetősé-get teremt sokaknak, hogy az anyagi helyzetük újra konszolidálódjon, megszilárduljon.

A rendszer lényeges eleme és előnye, hogy a munkakereső emberek önértékelése, és a saját munkájuk értékességének tudata erősödjön – ez a biztonság alapja is -, hogy ezál-tal meg tudjanak felelni a követelményeknek és alkalmazkodhassanak a valódi munkahe-lyi élethez.

A fent vázolt modellek ilyen módon is kézzelfogható segítségére vannak az elmaradott üzleti területeknek, és a leszakadt munkakeresőknek.

A tartományok is rendszeresen támogatják a szociális üzletek megnyitását, mivel a rá-szorultak alapvető élelmiszerekhez és háztartási cikkekhez való hozzájutásán felül, az életminőségük javítását, illetve a foglalkoztatásuk elősegítését is szolgálják. Ez mind a helyi önkormányzatoknak, mind pedig a tartománynak, sőt az egész szövetségi államnak a javát, érdekét mozdítja elő.

5.2.2.4 Választék és minőség-ellenőrzés a szociális üzletekben

A szociális üzletekben minőségi termékeket forgalmaznak – a rászorultak számára is el-érhető áron -, melyet a kereskedők/forgalmazók ingyenesen ajándékoznak vagy a terme-lők adják át az önköltségi árat alig meghaladó összegért a szociális hálózat részére.

Az ingyenesen adományozott árukat már nem lehet a kereskedelmi forgalomban eladni, mert például kisebb csomagolási hibák, sérülések vannak rajtuk, vagy a szavatossági ideje hamarosan lejár, viszont a fogyasztóknak teljes biztonsággal - folyamatos minőség-ellenőrzés mellett - eladható.

A kereskedelmi választék részét képezi továbbá a speciálisan már a szociális bolthálóza-tok részére megtermelt és előállított korlátozott körű termék, ezek azonban nem fedezik a teljes alapvető élelmiszer ellátási igényt.

A választék több termékből áll össze, a boltokba a már fent említett adományok mellett több módon jut el az áru:

• A vegyi áruk egy részét nagynevű cégek készítik, így több esetben a hagyomá-nyos boltokban elérhető, sokszor prémium kategóriájú termék kerül a polcra már-kajelzés nélküli kiszerelésben (pl.: fehér csomagolásban mosópor, öblítő, stb). Ez más termékeknél is előfordul (pl.: liszt, cukor, élesztő, stb.).

• A friss mezőgazdasági termékek sokszor a direkt értékesítés útján jutnak el a fo-gyasztóhoz. A termelők leginkább az adott szociális értékesítő hely 50-80 km-s körzetéből kerülnek ki. Ez segíti a régió mezőgazdasági termelőit is, mivel na-gyobb a felvevő piac és viszonylag kiszámítható mennyiséget lehet biztosan érté-kesíteni, így ezen keresztül a mezőgazdasági foglalkoztatottságot is biztosítja. Szintén a helyi kisebb feldolgozó üzemeket is fent lehet tartani, mivel a szociális boltokban az olcsó üzemeltetés miatt nem árulnak csomagolás nélküli hús és tej-terméket, így a csomagolt friss hús és felvágott a helyi húsüzemből a hűtőpultba kerül a hasonlóan feldolgozott tejtermékekhez. Ez nem csak szociális védelmet ad, a helyi termelők így az alapműködésük biztosításával nincsenek kiszolgáltatva a multi felvásárlóinak és a nagykereskedői csoportoknak.

104. oldal

• Nagyon ritkán lehet nagyobb értékű tartós fogyasztási eszközöket is vásárolni – szintén a sérült és túltárolt termékek kerülnek be a rendszerbe – ezek a hűtőgé-pek, tűzhelyek, vízmelegítők – egyéb szórakoztató műszaki áru nincs.

• Érdekes a használt termékek piaca, ezek is egyre jobban megjelennek, nem köz-vetlenül a szociális boltokban, hanem mellettük, de a vásárlók köre ugyanaz.

• Új minőségi ruházat, cipők is nagy ritkán megtalálhatók a kínálatban – ezek a nagykereskedelmi „stock” rendszerben61 kerülnek a boltokba, sokszor pont ezért nem a szezonális darabok kerülnek a kínálatba, de az alapvető szükségletnek megfelelnek – ezen üzletek nincsenek komoly raktározási kapacitással ellátva, a folyamatos árutöltés az ellátás kulcsa.

• A jó minőségű használtruha kereskedelem is egyre inkább megjelent a boltokban – ez főleg a keleti tartományokban jellemző, ahol a most nehéz helyzetbe kerülők életében nem volt jellemző a rendszeres új ruha vásárlás, hanem a szocialista szocializáció miatt még nem alakult ki a fogyasztói kultúrának a nyugaton már 60 éve működő modellje.

A működésben meghatározó az alapvető árucikkekkel való folyamatos ellátottság, mint a kenyér, pékáruk, tej és tejtermékek, gyümölcs, zöldség és gabonatermékek. Ezen felül rendszeresen megjelennek olyan termékek is, amelyeket vagy egy nagy gyártó szociális kampányaként, annak részeként – szintén a gyártótól közvetlenül – ingyenesen kerülnek az üzletekbe, piacokra vagy a már nagykereskedelmi raktárakba tovább nem adható, de használható termék, amiért egy jelképes összeget fizetnek. . A felsorolt áruk minőségé-nek biztosítására szoros együttműködés van a helyi élelmiszerfelügyeleti és állategés-zségügyi hatóságokkal. Ezáltal megvalósul a folyamatos ellenőrzés és az áruk szavatos-ságának igény szerinti megállapítása – sok terméknek valójában nem akkor jár le a sza-vatossága, ami a csomagoláson található, ebben a német egészségügyi szervek az elmúlt időben egyre rugalmasabban járnak el (gyorsított bevizsgálással és ingyenesen).

5.2.2.5 Ármegállapítás

A meghatározott célcsoporthoz tartozó személyek a szociális üzletben kedvező áron jut-hatnak a termékekhez. Az értékesítés bevétele adja a fedezetet a szociális üzletek üze-meltetési költségeire. A szociális üzletet működtető szervezet egy ténylegesen közhasznú társaság, vagy szociális szövetkezet, ezen a területen kifejezetten nem a nyereségre való törekvés a cél.

5.2.2.6 Értékesítés és a visszaélések kiszűrése

Az áruk nem kívánt felhasználásának (pl. továbbértékesítés) megakadályozása végett van egy napi-, illetve havi vásárlási korlát (limit). A napi felső korlát egy személynél 6 euróban, a havi kb 80 euro összegben lett megállapítva. Itt meg kell jegyezni, hogy ez a hagyományos üzletekben történő vásárlásnak a 20-25%-a. A meghatározott árucsopor-tokhoz tartozó árucikkekre is van egy mennyiségi vásárlási korlát – ezzel szintén a to-vább értékesítést kívánják korlátozni – mivel pontosan ismerek az adott család körülmé-nyeit, kulturális és vallási szokásait, így az alapvető élelmiszereknél pontos korlát szab-ható.

5.2.2.6.1 Vásárlás az üzletben

A szociális üzletben való vásárlásra kizárólag azon személyek jogosultak, akiknek a jöve-delme nem ér el egy meghatározott szintet, Jelen pillanatban Németországban a követ-kező jövedelemhatárok vannak érvényben:

• egy felnőtt esetében 600 EUR nettó havonta; • egyedülálló, gyermekét nevelő esetében 800 EUR;

61 Nagy mennyiségű megmaradt áru - legyártott, de valamilyen oknál fogva nem értékesített késztermék - megvásárlását jelenti. Sokszor az előállítási ár fölött egy-két százalékkal történő adásvételt jelent, amit a vevő által megjelölt hely/helyekre szállít ki a raktárból az előállítók. Az eladónak azért jó, mert felszabadul a raktáro-zás alól, a vevőnek azért, mert akciós áron tudja eladni.

105. oldal

• gyermekenként 80 EUR plusz;

Nagyon szigorúan kezelik a jövedelmi szabályokat, ha az anyagi helyzetben bármilyen változás beáll, azt azonnal jelenteni kell.

5.2.2.6.2 A vásárlás szabályai

Az arra jogosult személyek egy igazolást/igazolványt kapnak, melyet minden egyes vá-sárlásnál be kell mutatniuk. Az igazolvány a kiállításától számított egy évig érvényes. Az igazolványokat a helyi szociális hivatallal együttműködve, a szociális boltot fenntartó szervezet irodájában állítják ki vagy a szociális üzlet helyiségében.

A szociális üzletben érvényes igazolvány kiállításához az alábbi okmányok szükségesek:

• Jövedelemigazolás; • fényképes igazolvány; • fénykép; • igénybejelentő lap.

5.2.2.6.3 A jövedelembe beszámítandó tételek:

Bevételek: bérjövedelmek, nyugdíj, munkanélküli-, vagy egyéb szükségtámogatások, szociális segélyek, gyerektámogatások, ösztöndíjak, polgári szolgálatért-, vagy egyéb okból kapott kártérítés, kárpótlás, tartásdíjak.

5.2.2.6.4 A jövedelembe be nem számítható tételek:

Az egyéb segélyek sok fajtája, mint például a táppénz, hátrányos helyzetűek segélye, lakhatási segély, családsegélyező támogatás, stb.; azok a tartásdíjak, amelyek a gyere-kek bevételét képezik.

5.2.2.7 Kereskedelmi együttműködés

A szociális üzletek termékekkel való ellátását mindig a fenntartó szervezet oldja meg. Németországban már vannak internetes szociális áruházak is. Mindkét esetben nagyon koncentrált beszerzés folyik, minimális alkalmazotti állománnyal, ez a tárgyalások és a logisztika szervezésének centralizációját jelenti – sokkal hatékonyabb és egyszerűbb szervezést tesz lehetővé, ezzel sem drágítva a működést és ezzel együtt a termékek árát.

5.2.2.8 A szociális üzlet, bolt, étterem - új lehetőség a találkozásra

A szociális üzlet egyre több helyen nem csak a vásárlások helyét jelenti, hanem a talál-kozások helyéül is szolgál. Általános tapasztalat, hogy szociológiai szempontból is jó, hogy a hasonló helyzetű emberek megismerik egymást és így ezek a találkozási helyek segítenek a társadalmi reintegrációban is, a kitörni vágyó emberek kapcsolataikban meg-erősödve kerülhetnek vissza a normális életbe.

Így egyre több helyen helyeznek el kávéautomatákat, és további lépéseket is átgondol-tak, például egy egyszerűbb egytálétel formájában a vásárlásra jogosult személyek ked-vező áron ebédhez is juthassanak. Már van ilyen szociális étterem is.

A szociális üzletek arra is lehetőséget adnak, hogy a különböző tanácsadó szervezetek hasznos információkat nyerjenek a célcsoportról, életkörülményeik változásairól.

Németországban sok szociális étterem van – ezek nem ingyen konyhák és ebben külön-böznek az egyházi konyháktól. Egyre több szociális alapon szerveződő szolgáltatás is megjelenik a telekommunikáció és a közlekedés területén.

5.2.3 Osztrák működési modell

Ausztriában közhasznú társaságok működnek SOMA (SozialMarkt - Szociális Piac) név alatt. Ma ez a legnagyobb ilyen jellegű szervezet. Az összes ausztriai tartományban meg-

106. oldal

található, több hasonló kisebb szervezet is működik. A szolgáltatásokat jellemzően csak a rászorulók vehetik igénybe.

A közhasznú társaságok egyik fő célja, hogy a tartós munkanélküliek rendes munkaerő-piacra való visszatérését elősegítse és a tartós munkanélküliség miatti kimaradás hátrá-nyainak megszüntetésében közreműködjön. Eleinte e társaságok tevékenysége a tisztí-tás, vasalás, kisebb kerti munkák, és ezekhez hasonló egyéb segítségnyújtások voltak. Ezen tevékenységi körök bővültek ki a szociális üzleten keresztüli értékesítési, raktározá-si, szállítási és logisztikai tevékenységekkel.

5.2.3.1 SOMA modell

• Az első szociális bolt 1999-ben nyílt, Linzben. Tíz év alatt országszerte közel negyven indult, és mindenütt akkora a forgalom, hogy jelenleg is négy újabb bolt nyitását készítik elő. A terület legnagyobb szereplője a SOMA, amely öt osztrák szövetségi államban összesen 14 boltot üzemeltet. Az üzletek összesen hétezer négyzetméter alapterületen naponta bő 200 köbméter árut forgalmaznak.

A SOMA modell alapján működő szociális piacok célkitűzése, az alacsonyabb jövedelmű emberek támogatása, és ezen társadalmi csoportok részére a minőségi élelmiszerek és esetenként egyéb árukhoz kedvezményes áron való hozzájutás biztosítása. A SOMA mo-dell leglényegesebb jellemzői az alábbiak:

• együttműködés a kereskedelem, az áru területén – melyek az eladás helyéhez kö-zeli helyről származnak – a SOMA üzletekkel ingyenes segítségnyújtás mellett;

• ezen áruk szolgáltatása nagyon kedvező áron a meghatározott célcsoport részére; • a SOMA szociális üzletek rendszerezett kiépítése, régiók feletti tevékenységgel,

régiós és régiók feletti marketing összehangolásával; • az alkalmazható know-how-k gyűjtése és kidolgozása, a partner tapasztalatainak,

tudásának koncentrált továbbadása irányvonalak és alapelvek segítségével. A SOMA kidolgozta ezeket az irányvonalakat és alapelveket a rendszer részére és ezeket folyamatosan fejleszti is. A legfontosabb alapelv a szeszes italok, dohány-áruk és drogok forgalmazásának tilalma.

• A szociális boltokat civil szervezetek tartják fenn. A kiskereskedelmi árnál átlago-san 60 százalékkal olcsóbban kínált élelmiszert, háztartási- és tisztálkodó szereket és egyéb árucikkeket a vállalati társadalmi felelősség vállalás (CSR) eszméjét ko-molyan gondoló cégek biztosítják.

• A kínálat nagy része a "hagyományos" kereskedelemből sérült csomagolás, hibás címkézés, közelgő lejárati dátum vagy más okok miatt évente kikerülő 70 ezer tonna áruból származik. Ez a hatalmas tömegű áru kifogástalan minőségű, fo-gyasztható termékekből áll, és a szociális boltok nélkül a szemétdombon kötne ki.

5.2.3.2 A helyi önkormányzatoktól kapott támogatások

A legtöbb esetben az önkormányzat biztosított helyiséget – beleértve a festést, felújítást, elektromos hálózat kiépítését, új padlóburkolatot az üzletben, az ablakok- és ajtók felújí-tását. A szociális üzletek megjelenésével egy sor szociális projektet indítanak és alapoz-nak meg, kezdve a további szociális támogatásoktól, a sok egyéb szociális rendeltetésű intézmény bevezetéséig. A szociális üzlet így ésszerűen, hatékonyan működik és nagyon előnyös a nehéz anyagi és jövedelmi helyzetben levő személyeknek.

5.2.3.3 A SOMA hálózat és az osztrák munkaügyi központ (AMS) együttműködé-se

A Munkaügyi Központ állja az ilyen jellegű munkaerő bővítések személyi költségeinek jelentős hányadát. Az AMS három célja ezzel:

• a munkahelyteremtés, • az alkalmi munkavállalói munkaerő integrálása az elsődleges munkaerőpiacra, • és a szakmai továbbképzés lehetőségének a megteremtése az üzleti szférában.

107. oldal

A szociális üzletekhez kapcsolódó határozott idejű fog-lalkoztatási forma, nem a munkakereső személyek tartós kiesését eredményezi a munkaerőpiacról, ha-nem lehetőséget ad a hosszabb ideje munkanélküli férfiaknak és nőknek, hogy az ilyen jellegű foglalkozta-tással visszakerüljenek a munkavégzés folyamatába. Ezáltal a foglalkoztató szervezet lehetőséget teremt sokaknak, hogy a munkaerő-piaci és anyagi helyzetük újra konszolidálódjon, megszilárduljon.

A rendszer lényeges eleme és előnye, hogy a munka-kereső emberek önértékelése, a saját munkájuk érté-kességének tudata erősödjön – ez a biztonság alapja is -, hogy ezáltal meg tudjanak felelni a követelmények-nek és alkalmazkodhassanak a valódi munkahelyi élet-hez. A SOMA ilyen módon is kézzelfogható segítségére van az elmaradott üzleti területeknek és a leszakadt munkakeresőknek.

A helyi tartományok is rendszeresen támogatják a szociális üzletek megnyitását, mivel a rászorultak alapvető élelmiszerekhez és háztartási cikkekhez való hozzájutásán túlmenően az életminőségük javítását, illetve a foglalkozta-tásuk elősegítését is nagymértékben szolgálják. Ez pedig mind a helyi önkormányzatok-nak, mind pedig a tartománynak, sőt az egész államnak a javát, érdekét mozdítja elő.

• Akárcsak a SOMA, az üzletekben kapható használt számítógépekről gondoskodó D.R.Z. is szociális üzem, amely elsősorban fogyatékkal élőket és tartós munkanél-külieket foglalkoztat. A 2003-ban létrehozott cégnél a város hulladékudvaraiban leadott elektromos berendezések szétszerelését és újrahasznosítását végzik. Az üzem saját bevételből és munkaügyi támogatásokból tartja fenn magát. A logisz-tikát a szociális piacokat átfogó ernyőszervezet, a Vinzenzgemeinschaft és a Sozialmarkt egyesület biztosítja, átvállalva a szállítás és szervezés gondjait.

5.2.3.4 Választék és minőség-ellenőrzés a szociális üzletekben

A Szociális üzletekben minőségi termékeket forgalmaznak – a rászorultak számára is elérhető áron -, melyet a kereskedők/forgalmazók ingyenesen ajándékoznak, vagy a termelők adják át az önköltségi árat alig meghaladó összegért a szociális hálózat részére.

Az ingyenesen adományozott árukat már nem lehet a kereskedelmi forgalomban eladni, mert például kisebb csomagolási hibák, sérülések vannak rajtuk, vagy a szavatossági idejük hamarosan lejár, viszont a fogyasztóknak teljes biztonsággal - folyamatos minő-ség-ellenőrzés mellett - eladható.

A kereskedelmi választék részét képezi továbbá a speciálisan már a szociális bolthálóza-tok részére megtermelt és előállított korlátozott termékkör, ezek azonban nem fedezik az összes alapvető élelmiszerigényt.

A választék több termékből tevődik össze, a boltokba a már fent említett adományok mellett több módon jut el az áru:

• A vegyi áruk egy részét nagynevű cégek készítik, így több esetben a hagyomá-nyos boltokban elérhető, sokszor prémium kategóriájú termék kerül, márkajelzés nélküli kiszerelésben (pl.: fehér csomagolásban mosópor, öblítő, stb.). Ez más termékeknél is előfordul (pl.: liszt, cukor, élesztő, stb.).

• A friss mezőgazdasági termékek rendszerint a direkt értékesítés útján jutnak el a fogyasztóhoz. A termelők az adott szociális értékesítő hely 50-80 km-s körzetéből kerülnek ki. Ez segíti a régió mezőgazdasági termelőit is, mivel nagyobb a felvevő piac és viszonylag kiszámítható mennyiséget lehet biztosan értékesíteni, így ezen keresztül a mezőgazdasági foglalkoztatottságot is biztosítja. Szintén a helyi kisebb feldolgozó üzemeket is fent lehet tartani, mivel a szociális boltokban az olcsó

Használt számítógép-konfigurációk is kaphatók a bécsi SOMA szociális áruházban. Egy komplett gép 50 euróba kerül, és van rá garancia is. A monitorral és billentyűzettel együtt körülbe-lül 15 ezer forintnak megfelelő euróba kerülő számítógépeket a D.R.Z. Szétszerelő és Újrahaszno-sító Központ munkatársai rakják össze. A gépekhez Linux-programok és egy év garancia is járnak. A kínálatbővítés célja, hogy a hátrányos helyzetű csalá-dok is hozzáférhessenek a tanulás és munkavégzés közben egyre nélkülözhetetlenebbé váló számí-tástechnikai eszközökhöz. Az első öt vásárló ingyen vehetett részt a

108. oldal

üzemeltetés miatt nem árulnak csomagolás nélküli hús és tejterméket, így a cso-magolt friss hús és felvágott a helyi húsüzemből a hűtőpultba kerül a hasonlóan feldolgozott tejtermékekhez. Ez nem csak szociális védelmet ad, a helyi termelők így az alapműködésük biztosításával nincsenek kiszolgáltatva a multi felvásárlói-nak és a nagykereskedői csoportoknak.

• Nagyon ritkán lehet nagyobb értékű tartós fogyasztási eszközöket is vásárolni – szintén a sérült, régóta tárolt termékek kerülnek be a rendszerbe – ezek a hűtő-gépek, tűzhelyek, vízmelegítők – egyéb szórakoztató műszaki áru nincs.

• Érdekes a használt termékek piaca, ezek is egyre jobban megjelennek, nem köz-vetlenül a szociális boltokban, hanem mellettük, de a vásárlók köre ugyanaz.

• Új minőségi ruházat, cipők is nagy ritkán megtalálhatók a kínálatban – ezek a nagykereskedelmi „stock” rendszerben kerülnek a boltokba, sokszor pont ez okból nem a szezonális darabok kerülnek a kínálatba, de az alapvető szükségletnek megfelelnek – ezen üzletek nincsenek komoly raktározási kapacitással ellátva, a folyamatos árutöltés a kulcs az ellátásban.

Alapvető az olyan árucikkekkel való folyamatos ellátottság, mint a kenyér, pékáruk, tej és tejtermékek, gyümölcs, zöldség és gabonatermékek. A fent felsorolt áruk minőségé-nek biztosítására szoros együttműködés van a helyi élelmiszerfelügyeleti és állategés-zségügyi hatóságokkal. Ezáltal megvalósul a folyamatos ellenőrzés és az áruk szavatos-ságának igény szerinti megállapítása.

5.2.3.5 Ármegállapítás

A meghatározott célcsoporthoz tartozó személyek a szociális üzletben kedvező áron jut-hatnak a termékekhez. Az értékesítés bevétele adja a fedezetet a szociális üzletek üze-meltetési költségeire. A szociális üzletet működtető szervezet egy ténylegesen közhasznú társaság vagy szociális szövetkezet, ezen a területen kifejezetten nem a nyereségre való törekvés a cél.

5.2.3.6 Értékesítés és a visszaélések kiszűrése

A jövedelmet igazoló kimutatás alapján igazolvány jár, a szociális segélyben részesülők számára automatikusan. S hogy mindenkinek jusson, a jogosultak is csak hetenként két-szer, és meghatározott összegig vásárolhatnak, mert itt 35-40 euróba kerül az, amiért egy hagyományos boltban 120-140 eurót is fizetne a vevő. Alapvető élelmiszerekből, tisztálkodási szerekből az engedélyezett keret fedezi a családok szükségletét.

5.2.3.6.1 Vásárlás az üzletben

A szociális üzletben való vásárlásra kizárólag azon személyek jogosultak, akiknek a jöve-delme nem ér el egy meghatározott szintet:

• egy felnőtt esetében 800 EUR nettó havonta; • egyedülálló, gyermekét nevelő esetében 1200 EUR; • gyermekenként 90 EUR plusz;

Nagyon szigorúan kezelik a jövedelmi szabályokat, ha az anyagi helyzetben bármilyen változás beáll, azt azonnal jelenteni kell.

A RegioData piackutató intézet összeállítása szerint az osztrák lakosság 12 százaléka él a szegénységi küszöb környékén. A szegénysorba csúszás leginkább a munkanélkülieket, a bevándorlókat, a nagycsaládosokat és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket veszé-lyezteti.

A négy évvel ezelőtti adatok szerint, a nyolcmilliós lakosságból 1,57 millió embert fenye-getett a veszély, hogy havi jövedelme legalábbis átmenetileg a 900 eurós szegénységi küszöb alá csúszik. 2005-ben 559 ezer ember került a szegénységi határ alá, s bár csak-nem ugyanannyian küzdötték fel magukat a küszöb fölé, gyarapodásuk igen szűkös volt A lakosság 12-13 százalékát lehet szegénynek vagy a szegénység által fenyegetettnek tekinteni.

109. oldal

Más elemzés - a Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet - szerint 420 ezer ember él akut szegénységben, de meghaladja az egymilliót is azok száma, akik folytonosan ennek mezsgyéjén tántorognak. Az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást, 250 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtés-számla kiegyenlítése. A 19 éven aluliak közül minden huszadik gyerek szegény, számuk eléri a 96 ezret.

A szociális juttatások nélkül akár a 43 százalékot is elérné az ausztriai szegények száma. Tény, hogy a segítőkészséget Ausztriában megbecsülik: elismerés övezi például a szociá-lis piacoknak szállító kereskedelmi cégeket, amelyeket a nagyhatalmú Gazdasági Kamara nemcsak megdicsér, hanem elkötelezettségük folytatására is biztat.

5.2.3.6.2 A vásárlás szabályai

Az arra jogosult személyek igazolványt kapnak, melyet minden egyes vásárlásnál be kell, mutatniuk. Az igazolvány a kiállításától számított egy évig érvényes. A jövedelmi viszo-nyok megváltozását azonnali hatállyal be kell jelenteni.

Az igazolványokat a helyi szociális hivatallal együttműködve, a szociális boltot fenntartó szervezet irodájában állítják ki, a szociális üzlet helyiségében.

A szociális üzletben használatos igazolvány kiállításához az alábbi okmányok szüksége-sek:

• jövedelemigazolás • fényképes igazolvány • fénykép • igénybejelentő lap

5.2.3.6.3 A jövedelembe beszámítandó tételek:

Bevételek: bérjövedelmek, nyugdíj, munkanélküli-, vagy egyéb szükségtámogatások, szociális segélyek, gyerektámogatások, ösztöndíjak, polgári szolgálatért-, vagy egyéb okból kapott kártérítés, kárpótlás, tartásdíjak.

5.2.3.6.4 A jövedelembe be nem számítható tételek:

Az egyéb segélyek minden fajtája, mint például a táppénz, hátrányos helyzetűek segélye, lakhatási segély, családsegélyező támogatás, stb.; azok a tartásdíjak, amelyek a gyere-kek bevételét képezik.

5.2.3.7 Kereskedelmi együttműködés

A szociális üzletek termékekkel való ellátását mindig a fenntartó szervezet oldja meg. Például az egész Ausztriában tevékenykedő, SOMA Ausztrián keresztül két nagy régiós kereskedő biztosítja. Ez ebben az esetben a tárgyalások és a logisztika szervezésének centralizációját jelenti – sokkal hatékonyabb és egyszerűbb szervezést tesz lehetővé, ezzel sem drágítva a működést és ezzel együtt a termékek árát.

5.2.3.8 A szociális üzlet - mint a találkozás helye

A szociális üzlet egyre több helyen nem csak a vásárlások helyét jelenti, hanem a talál-kozások helyéül is szolgál. Általános tapasztalat, hogy szociológia szempontból is jó, hogy a hasonló helyzetű emberek megismerik egymást és így ezek a helyek segítenek a társadalmi újra integrációban is, a kitörni vágyó emberek megújulva kerülhetnek vissza a normális életbe.

Egyre több helyen helyeznek el kávéautomatákat, és további lépések is átgondolásra kerültek, hogy egy egyszerűbb egytálétel formájában a vásárlásra jogosult személyek kedvező áron ebédhez is juthassanak. Már van ilyen szociális étterem is.

A szociális üzletek arra is lehetőséget adnak, hogy a különböző tanácsadó szervezetek hasznos információkat nyerjenek a célcsoporttól, életkörülményeik változásairól.

110. oldal

5.2.4 Svájci modell működése

Svájcban jelenleg 850 000 ember él az ottani létminimum alatti szinten. A munkaerőpiac átalakulása és a szociális változások nyomán sokan komoly szükségbe kerültek. Sokan magukra maradtak, egyedül állók, nagycsaládosak, az emberek szűkös munkalehetősé-gekkel és tartós munkanélküliséggel néznek szembe. Ezek a csoportok nem csak anyagi segítségre szorulnak, hanem gyakran egyéb szociális segítségre is. Szociálpolitikai kérdés e probléma megoldása, melyben a leginkább kézzelfogható segítséget anyagi területen a szociális boltok nyújtják. A svájci berendezkedés hagyományosan érzékeny szociálisan, de ebben az államnak eddig sem volt komoly ellátó szerepe, az egyházak és az általuk fenntartott szervezetek látják el ezt a feladatot.

A legnagyobb hálózat 11 ilyen boltot tartott fenn 2008-ban Svájcban. 2007-ben 2,1 millió CHF forgalmat bonyolítottak, 2008-ban 6,3 millió CHF volt már. Jelenleg 18 üzletet tarta-nak fent. Az igény egyre növekszik, újabb üzletek megnyitását tervezik.

Svájcban eddig is nagy volt a verseny az élelmiszeripari termékek piacán, itt az olcsó helyi boltok miatt más a piaci helyzet. A szövetkezeti értékesítési mód rendkívül erős, a direkt értékesítés is régi gyakorlat.

5.2.4.1 A szociális piac, üzlet működése, céljai és haszna

A szociális elven működő szociális piacok és üzletek célkitűzése, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek ne szakadjanak el teljesen. Fontos részükre is a minőségi élelmisze-rek, mindennapi szükségletekhez tartozó árucikkekhez és esetenként egyéb árukhoz való kedvezményes – élelmiszerek és vegyi áruk esetén legolcsóbb áron való hozzájutás. A szociálisboltok a rendes üzleti árhoz viszonyítva 40 vagy akár több százalékkal kedve-zőbben biztosítják a hozzájutást, mindezt a rászorulók teljes értékű vásárlóként kapják meg. Ehhez integrált feladatokat is ellátnak, aminek az előbbi célok biztosításához a kö-vetkezőket kell tenni:

• Együttműködés a kereskedelemi láncokkal, az áru területén – melyek az eladás helyéhez közeli helyről származnak, túltároltak, sérültek de nem alkalmatlanok az emberi felhasználásra, Svájcban nem lehet ingyenesen élelmiszert adni, ezt csak az előállítási ár alatt lehet tovább értékesíteni szociális célra – a szociális üzletek-be való eljutása.

• Az előbbi módon beszerzett áruk szolgáltatása nagyon kedvező áron a meghatá-rozott célcsoport részére.

• A szociális üzletek rendszerezett kiépítése, régiók feletti tevékenységgel, régiós és régiók feletti marketing összehangolásával.

• Az alkalmazható know-how-k gyűjtése és kidolgozása, és a partner tapasztalatai-nak, tudásának koncentrált továbbadása irányvonalak és alapelvek segítségével.

• A helyi termelők direkt értékesítésének az elősegítése. • Helyi feldolgozóipar felélesztése és életben tartása – új munkahelyek teremtése. • Régiók elnéptelenedésének a megakadályozása. • A felesleges kereskedelmi lépcsők kizárása. • A dohányáruk és drogok forgalmazásának tilalma.

5.2.4.2 A helyi önkormányzatoktól kapott támogatások

A legtöbb esetben a helyi önkormányzatok biztosítanak helyiséget – itt már az átképzés keretében eleve munkanélküliekkel végeztetik a helyiség felújítását is, ami akár a helyi munkaerő piaci viszonyokat figyelembe véve az átképzésnek a része is lehet, beleértve a festést, felújítást, elektromos hálózat kiépítését, új padló burkolatot az üzletben, az abla-kok- és ajtók felújítását. A szociális üzletek megjelenésével egy sor szociális projektet indítanak és alapoznak meg, kezdve a további szociális támogatásoktól, a sok egyéb szo-ciális rendeltetésű intézmény bevezetéséig.

A szociális üzlet egy ésszerűen, hatékonyan működő és nagyon jót tesz a nehéz anyagi és jövedelmi helyzetben levő személyeknek. A boltok alkalmazottai szintén a tartósan

111. oldal

vagy frissen a munkaerőpiacról kiesett személyekből kerül ki. Sokszor lehetővé téve részidős foglalkoztatást is – ezzel segítve a nők munkába való bevonását és így a gyer-mekeket nevelők helyzetének a javítását is.

5.2.4.3 A szociális központok, egyházak és magán alapítványok szerepe

A szociális központ – mely szövetségi szervezet, de a helyi kanton tartja fenn – mellett jelentős szerep jut az egyházaknak és a magán alapítványoknak, ezek sokszor együtte-sen állják az ilyen jellegű munkaerő bővítések személyi költségeinek jelentős hányadát, céljuk ezzel:

• a munkahelyteremtés, • az alkalmi munkavállalói munkaerő és a tartós munkanélküliek visszajuttatása és

integrálása az elsődleges munkaerőpiacra, • és a szakmai továbbképzés lehetőségének a megteremtése az üzleti szférában.

A szociális üzletekhez kapcsolódó határozott idejű foglalkoztatási forma, nem a munkake-reső személyek tartós kiesését eredményezi a munkaerőpiacról, hanem lehetőséget ad a hosszabb ideje munkanélküli férfiaknak és nőknek, hogy az ilyen jellegű foglalkoztatással visszakerüljenek a munkavégzés folyamatába. Ezáltal a foglalkoztató szervezet lehetősé-get teremt sokaknak, hogy az anyagi helyzetük újra konszolidálódjon, megszilárduljon.

A rendszer lényeges eleme és előnye, hogy a munkakereső emberek önértékelése, és a saját munkájuk értékességének tudata erősödjön – ez a biztonság alapja is -, hogy ezál-tal meg tudjanak felelni a követelményeknek és alkalmazkodhassanak a valódi munkahe-lyi élethez. A fent vázolt modellek ilyen módon is kézzelfogható segítségére vannak az elmaradott üzleti területeknek, és a leszakadt munkakeresőknek.

A kantonok is rendszeresen támogatják a szociális üzletek megnyitását, mivel a rászorul-tak alapvető élelmiszerekhez és háztartási cikkekhez való hozzájutásán felül, az életmi-nőségük javítását, illetve a foglalkoztatásuk elősegítését is szolgálják. Ez mind a helyi önkormányzatoknak, mind pedig a kantonnak, sőt az egész szövetségi államnak a javát, érdekét mozdítja elő.

5.2.4.4 Választék és minőség-ellenőrzés a szociális üzletekben

A szociális üzletekben minőségi termékeket forgalmaznak – a rászorultak számára is el-érhető áron -, melyet a kereskedők/forgalmazók ingyenesen ajándékoznak, vagy a ter-melők adják át az önköltségi árat alig meghaladó összegért a szociális hálózat részére.

Az ingyenesen adományozott árukat már nem lehet a kereskedelmi forgalomban eladni, mert például kisebb csomagolási hibák, sérülések vannak rajtuk, vagy a szavatossági ideje hamarosan lejár, viszont a fogyasztóknak teljes biztonsággal - folyamatos minőség-ellenőrzés mellett - eladható.

Svájci sajátosság, hogy felszámolásból származó termékek is színesítik a választékot.

A kereskedelmi választék részét képezi továbbá a speciálisan már a szociális bolthálóza-tok részére megtermelt és előállított korlátozott körű termék, ezek azonban nem fedezik a teljes alapvető élelmiszer ellátási igényt.

A választék több termékből áll össze, a boltokba a már fent említett módozatok mellett több módon jut el az áru:

• A vegyi áruk egy részét nagynevű cégek készítik, így több esetben a hagyomá-nyos boltokban elérhető, sokszor prémium kategóriájú termék kerül, márkajelzés nélküli kiszerelésben (pl.: fehér csomagolásban mosópor, öblítő, stb.). Ez más termékeknél is előfordul (pl.: liszt, cukor, élesztő, stb.).

• A friss mezőgazdasági termékek sokszor a direkt értékesítés útján jutnak el a fo-gyasztóhoz. A termelők sokszor az adott szociális értékesítő hely 50-80 km-s kör-zetéből kerülnek ki. Ez segíti a régió mezőgazdasági termelőit is, mivel nagyobb a felvevő piac és viszonylag kiszámítható mennyiséget lehet biztosan értékesíteni, így ezen keresztül a mezőgazdasági foglalkoztatottságot is biztosítja. Szintén a

112. oldal

helyi kisebb feldolgozó üzemeket is fent lehet tartani, mivel a szociális boltokban az olcsó üzemeltetés miatt nem árulnak csomagolás nélküli hús és tejterméket, így a csomagolt friss hús és felvágott a helyi húsüzemből a hűtőpultba kerül a ha-sonlóan feldolgozott tejtermékekhez. Ez nem csak szociális védelmet ad, a helyi termelők így az alapműködésük biztosításával nincsenek kiszolgáltatva a multi fel-vásárlóinak és a nagykereskedői csoportoknak.

• Svájcban lehet nagyobb értékű tartós fogyasztási eszközöket is vásárolni – szin-tén a sérült és túltárolt termékek kerülnek be a rendszerbe – ezek a hűtőgépek, tűzhelyek, vízmelegítők – egyéb szórakoztató műszaki áru is van.

• Új minőségi ruházat, cipők is megtalálhatók a kínálatban – ezek a nagykereske-delmi „stock” rendszerben kerülnek a boltokba, sokszor pont ez okból nem a sze-zonális darabok kerülnek a kínálatba, de az alapvető szükségletnek megfelelnek – ezen üzletek nincsenek komoly raktározási kapacitással ellátva, a folyamatos áru-töltés a kulcs az ellátásban.

Alapvető az olyan árucikkekkel való folyamatos ellátottság, mint a kenyér, pékáruk, tej és tejtermékek, gyümölcs, zöldség és gabonatermékek. Ezen felül rendszeresen megje-lennek olyan termékek is, amelyeket vagy egy nagy gyártó szociális kampányaként a részeként előállítási áron kerülnek az üzletekbe, piacokra vagy egy már nagykereskedel-mi raktárakba tovább nem adható – szintén a gyártótól egyenesen a boltokba – de hasz-nálható termék, amiért egy jelképes összeget fizetnek. A fent felsorolt áruk minőségének biztosítására szoros együttműködés van a helyi élelmiszerfelügyeleti és állategészségügyi hatóságokkal. Ezáltal megvalósul a folyamatos ellenőrzés és az áruk szavatosságának igény szerinti megállapítása – sok terméknek valójában nem akkor jár le a szavatossága, ami a csomagoláson található, ebben a helyi egészségügyi szervek az elmúlt 2 évben egyre rugalmasabban járnak el (gyorsított bevizsgálással és ingyenesen).

5.2.4.5 Ármegállapítás

A meghatározott célcsoporthoz tartozó személyek a szociális üzletben kedvező áron jut-hatnak a termékekhez. Az értékesítés bevétele adja a fedezetet a szociális üzletek üze-meltetési költségeire. A szociális üzletet működtető szervezet nonprofit, ezen a területen kifejezetten nem a nyereségre való törekvés a cél.

5.2.4.6 Értékesítés és a visszaélések kiszűrése

Az áruk nem kívánt felhasználásának (pl. továbbértékesítés) megakadályozása végett van egy napi-, illetve havi vásárlási korlát (limit). A napi felső korlát egy személynél 12 CHF, a havi kb 120 CHF összegben lett megállapítva. itt meg kell jegyezni, hogy ez a hagyományos üzletekben történő vásárlásnak a 20-25%-a. A meghatározott árucsopor-tokhoz tartozó árucikkekre is van egy mennyiségi vásárlási korlát – ezzel szintén a to-vább értékesítést kívánják korlátozni – mivel pontosan ismerek az adott család körülmé-nyeit, kulturális és vallási szokásait, így az alapvető élelmiszereknél pontos korlát szab-ható.

5.2.4.6.1 Vásárlás az üzletben

A szociális üzletben való vásárlásra kizárólag azon személyek jogosultak, akiknek a jöve-delme nem ér el egy meghatározott szintet. Ez jelen pillanatban Svájcban:

• egy felnőtt esetében 800 CHF nettó havonta; • egyedülálló, gyermekét nevelő esetében 1200 CHF; • gyermekenként további 120 CHF.

Nagyon szigorúan kezelik a jövedelmi szabályokat, ha az anyagi helyzetben bármilyen változás beáll, azt azonnal jelenteni kell.

5.2.4.6.2 A vásárlás szabályai

113. oldal

Az arra jogosult személyek egy igazolást/igazolványt kapnak, melyet minden egyes vá-sárlásnál be kell, hogy mutassanak. Az igazolvány a kiállításától számított egy évig érvé-nyes.

Az igazolványokat a helyi szociális hivatal, az egyházak vagy magán alapítvány, vagy a szociális boltot üzemeltető szervezet regionális központjában állítják ki.

A szociális üzletben használatos igazolvány kiállításához az alábbi okmányok szüksége-sek:

• jövedelemigazolás • fényképes igazolvány • fénykép • igénybejelentő lap

5.2.4.6.3 A jövedelembe beszámítandó tételek:

Mindenféle bevételfajta – bérjövedelmek, nyugdíj, munkanélküli-, vagy egyéb szükség-támogatások, szociális segélyek, gyerektámogatások, ösztöndíjak, polgári szolgálatért-, vagy egyéb okból kapott kártérítés, kárpótlás, tartásdíjak.

5.2.4.6.4 A jövedelembe be nem számítható tételek:

Az egyéb segélyek minden fajtája, mint például a táppénz, hátrányos helyzetűek segélye, lakhatási segély, családsegélyező támogatás, stb.; azok a tartásdíjak, amelyek a gyere-kek bevételét képezik.

A magáncsőd intézményébe tartozók is igénybe vehetik a szolgáltatásokat.

5.2.4.7 Kereskedelmi együttműködés

A szociális üzletek termékekkel való ellátását mindig a fenntartó szervezet oldja meg. Svájcban 2009. május 5-én indult az első internetes szociális áruház. Mindkét esetben nagyon koncentrált beszerzés folyik, minimális alkalmazotti állománnyal, ez a tárgyalá-sok és a logisztika szervezésének centralizációját jelenti – sokkal hatékonyabb és egysze-rűbb szervezést tesz lehetővé, ezzel sem drágítva a működést és ezzel együtt a termé-kek árát.

5.2.5 Hazai megoldások

5.2.5.1 „Falusi bolt a város közepén” – Budapest V. kerület

Az üzlet 4,5 éve működik szociális boltként. Az V. kerületi önkormányzat kifejezetten szociális támogatás céljára kezdeményezte, az üzemeltető is az önkormányzat gazdasági társasága (Városüzemeltetési Kft).

Az üzletben bárki vásárolhat, de nagycsaládosok és nyugdíjasok részére – jövedelmük függvényében – kedvezményt adnak. A legmagasabb kedvezmény 30%, maximum 10.000 Ft havonta. Az igénybevétel név szerinti nyilvántartása az üzlet számítógépén történik, valamint a vásárlónál levő „kiskönyvbe” is beírják a felhasznált keretet.

Naponta kb. 300 vevő fordul meg az üzletben. Az üzletvezető megfigyelése szerint sokan „nem mernek” bemenni a boltba vásárolni, de azért nem panaszkodnak a forgalomra. Ebédidőben gyakran sokan vannak (sok kisebb-nagyobb iroda működik a környék házai-ban).

Az üzlet alapterülete 25 nm körüli, a raktár 15 nm. Egy fő boltvezető, 1 fő teljes munka-idős és 1 fő 6 órás alkalmazottal naponta 7-17 óráig, szombaton 7:30-13 óráig tartanak nyitva.

Az árak nagyjából a környező boltok árai alatt vannak, a választék az alapvető cikkekből áll, az üzlet méretéhez képest sem bőséges, azonban a napi igényeket kielégíti. Az üzlet-vezető személyes felelősségének érzi, hogy a rászorulók jó minőségű, egészséges, friss

114. oldal

élelmiszerekhez jussanak hozzá, így a minőséggel nincs kifogás. Követi az igényeket, vásárlói kérésre beszerez speciálisabb cikkelemeket is a választék színesítésére. Dohány-áru és alkohol nem kapható.

Minimális raktárkészlettel dolgoznak. Termelőktől szereznek be, akik helybe hozzák az árut: pékáru, zöldség, gyümölcs, méz, lekvár, sajtok, tejföl. Ez a bolt általában átutalás-sal rendezi a szállítói számlákat (a Városüzemeltetési Kft-n keresztül).

A vásárlók személyes kötődést alakítanak ki, a többségük nyugdíjas, de vannak nagycsa-ládosok is.

Az adminisztráció nem megterhelő, mert kevesebb vásárlójuk van, mint az átlagos élel-miszerüzleteknek.

5.2.5.2 „Minőségi magyar áru olcsón” – Budapest IX. kerület

20 nm-es kis üzlet, korábban is boltként üzemelt, 4 hónapja nyitott a Szociális Bolt Háló-zat tagjaként. Raktára néhány kapuval odébb van, nemcsak ennek az üzletnek, hanem a Szociális Bolt Hálózatba tartozó más üzleteknek a disztribúciós partnere. A zöldség-gyümölcs termelők által Budapestre szállított árut fogadja és a többi üzlet innen szállítja el a kívánt mennyiséget. A körülmények miatt azonban megfogalmazódik, hogy központi raktárra szükség lesz.

„Szociális termék” az üzlet fogalmazása szerint: amit a MAGOSZ hoz be a hálózatba, természetes, tiszta, nem tartalmaz tartósítószert és édesítőt: Méz, tojás, burgonya, hagyma, gyökérzöldségek, termelői tej és tejtermék. Csak magyar termelőtől szerzik be ezeket a termékeket. Az üzlet forgalmaz más alapvető élelmiszereket is, valamint italo-kat. Igen szűkös, másik üzlet nyitása van folyamatban.

Az üzletvezető elmondása szerint a hálózat tagjaként alacsonyabb (fele akkora) haszon-kulccsal dolgozik, mint azelőtt, mégis jóval magasabb forgalom mellett a nyereség-elvárásai teljesülnek. Hangsúlyozza a modell lelkiismereti oldalát, a vásárlókkal való pozi-tív, egyenrangú kapcsolatot, a „mindenki nyer” filozófiáját.

6 Mellékletek

6.1 Engedélyezési eljárások

6.1.1 Élelmiszer-forgalmazó hely engedélyezési eljárása

A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet – beleértve az élelmiszer-forgalmazást is – az adott tevékenységre jogosultsággal rendelkező vállalkozó folytathat (élelmiszer-vállalkozó), arra engedélyezett létesítményben (üzlet, raktár), vagy külön jogszabályban meghatározottak szerint üzlet nélkül.

Az üzletek működési rendjéről valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől kérheti. A működési engedélyezési eljárásban az MgSzH, mint élelmiszer-biztonsági hatóság – más hatóságokkal együtt – a jegyző megkeresésére szakhatóságként közreműködik. A jelenlegi jogszabályok alapján 15 napon belül kell a szakhatósági hozzájárulást megadni.

Amennyiben élelmiszer-forgalmazás céljára szolgáló helyiséget (üzlet, raktár) kívánnak létesíteni, vagy meglévő épületet átalakítani, ehhez a területileg illetékes építésügyi ha-tóság engedélye szükséges. Az építési engedélyezési eljárásban az MgSzH, mint élelmi-szer-biztonsági hatóság – más hatóságokkal együtt – a jegyző megkeresésére szakható-ságként közreműködik az építési engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély és a rendeltetés megváltoztatási engedély kiadásában.

115. oldal

Az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról 6. cik-kének (2) bekezdése értelmében az élelmiszeripari vállalkozó értesíteni köteles a hatás-körrel rendelkező hatóságot az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának, vagy for-galmazásának bármely szakaszát végző létesítményéről, nyilvántartásba vétel céljából. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 23. § (1) bekezdés szerint az élelmiszer-vállalkozás működését a nyilvántartásba vételt vagy en-gedélyezést követően kezdheti meg. A működési engedélyezési eljárást – amelyben szakhatóságként működünk közre – a fenti értesítésként és nyilvántartásba vételként is elismeri hatóságunk.

6.1.2 Mozgóbolt engedélyezési eljárás

Az üzletek működési rendjéről valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását mozgóbolt ese-tén a kereskedő székhelye szerinti illetékes jegyzőtől kérheti. A 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján a mozgóbolt működési területének, útvonalának jegyzékét a működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni. A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint a moz-góbolt esetében a jegyző megkéri a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt működési terüle-tével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását. A működési engedélyezési eljárás-ban az MgSzH, mint élelmiszer-biztonsági hatóság – más hatóságokkal együtt – a jegyző megkeresésére szakhatóságként közreműködik.

6.1.3 Vásár, piac, vásárcsarnok - létesítése és nyilvántartásba vétele

A vásáron és piacon a 55/2009 (III.13.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésben meg-határozott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazda-sági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész, valamint - kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - magánszemély folytathat.

A rendelet kereskedelmi hatóságként a kistérségekről szóló külön jogszabályban megha-tározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

A vásár rendezését, piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell:

a. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;

b. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illet-ve a bírósági nyilvántartásba vételi számát;

c. az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, ameny-nyiben azzal rendelkezik;

d. a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;

e. a vásár, piac címét, helyrajzi számát;

f. a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével;

g. a terület használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivé-telével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt;

116. oldal

h. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, pi-ac napi/heti nyitvatartási idejét;

i. a vásár, piac működésének rendjét

j. élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, il-letve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a ké-relmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.

A rendelet 3. §-ának g) pontjában foglaltak igazolásához a jegyző a szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján hivatalból szerzi be. A Kormány a keres-kedelmi hatóság vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásában a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az MgSzH-t szakhatóság-ként jelöli ki.

A jegyző az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt és az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.

6.2 Közvetlen értékesítés és helyi feldolgozás hatályos szabályo-zása

6.2.1 EU szabályozás

• 178/2002/EK Európai Parlament és Tanács rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásá-ról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

• 853/2004/EK Európai Parlament és Tanács rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról

• 852/2004/EK. Európai Parlament és Tanács rendelete az élelmiszer higiéniáról

6.2.2 Törvények

• 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről

6.2.3 Kormányrendeletek

• 55/2009. (III. 13.) Korm. Rendelet a vásárokról és a piacokról • 136/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevé-

kenységről • 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint

az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltét-eleiről

6.2.4 Miniszteri rendeletek

• 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek ható-sági ellenőrzéséről

• 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek for-galomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről

• 67/2007. (VII.10.) GKM-EüM-FVM SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről

117. oldal

• 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzem együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

• 19/2004. (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről • 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelménye-

inek minimális szintjéről • 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegés-

zségügyi szabályairól • 9/1985./X.13./EüM-BkM együttes rendelet az étkeztetéssel kapcsolatos közegés-

zségügyi szabályokról

6.2.5 Fogalmak meghatározása

Termelő fogalma 1994. LV. Tv. a termő-földről

3. § u) 2. alpontja

Mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó.

1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadó-ról

3.§ 18. és 19.

18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazda-ságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előál-lítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolá-sára őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a me-zőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a ter-mőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő csa-ládtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellék-letben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékeny-sége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivéte-lével - a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesí-tett, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza ba) a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; bb) bc) bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekin-teni. c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelye-zett állattartás esetén őstermelői tevékenységből szárma-zó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági ős-termelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben meg-szerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

72. Adóterhet nem viselő járandóság: p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mező-gazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazott-ja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságát-adási támogatás egy hónapra eső összegének a havi mi-nimálbért meg nem haladó része;

118. oldal

6. melléklet I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alap-anyag felhasználá-sával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tu-lajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezek-re nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékeny-ség az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.

2008. XLVI. Tv. az élel-miszerláncról és hatósá-gi felügyeletéről

Melléklet 63. termelő: aki növényt termeszt, növényt, növényi ter-méket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál; 8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerve-zet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért fele-lős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is 30. földhasználó: termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termőföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenn-tartható

Kistermelő fogalma 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

2. § 1. Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy. 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmaz-ni, amelynek során a kistermelő az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyisé-gű), a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarí-tott, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszer-rel közvetlenül a végső fogyasztót látja el, c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasz-tót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egysé-get látja el, d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati víz-területen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fo-gyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el. I. sz. melléklet: 1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szar-vasmarhát vagy 4 juhot vagy 4 kecskét vághat, illetve vágathat le. 2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet. 3. Kistermelő hetente levághat legfeljebb a) 200 házi tyúkfélét, vagy b) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagy c) 50 nyúlfélét. 4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesít-het. 5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesít-het. 6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesít-het.

119. oldal

7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesít-het. 8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi erede-tű alapterméket értékesíthet. 9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet. 10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő be-takarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. 11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.

1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadó-ról

3.§ 19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági ős-termelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben meg-szerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Gazdálkodó fogalma 1999. évi XLVI. Törvény az általános mező-gazdasági összeírásról

2.§ b) b) gazdálkodó: az a személy, aki a gazdaság működteté-séért a gazdasági (és jogi) felelősséget viseli;

Telephely 2003. XCII. tv. Az adó-zás rendjéről

27. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhe-lyétől különböző közigazgatási területen található,

6.3 Irodalomjegyzék

1. A gyümölcs és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó, Nemzeti stratégia, 2008

2. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelői értékesítés lehetőségeire, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2009

3. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Ké-szítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

4. A magyarországi élelmiszeripar középtávú stratégiájának alapjai, Agrár Európa Kft, 2008

5. Assessing Alternative Food Distribution Models, USDA-AMS Marketing Services Division, 2008

6. Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei (Második előrejelzés) AKI, 2009 7. Az egyéni gazdaságok eltartó képessége, megélhetésben betöltött szerepe, AKI,

2006 8. Az ökotermékekkel kapcsolatos fogyzstói szokások, értékesítési csatornák, Ta-

nulmány, AMC 2002 9. Business Planning for Farmer Markets, Cooperative Development Institute, 2008 10. Direct farm sales rising dramatically, new Agriculture Census data show,

Immediate press release, Crossroads Resource Center , 2009 11. Eat Smart—Farm Fresh! A Guide to Buying and Serving Locally-Grown Produce in

School Meals, USDA Food and Nutrition Service Working Draft, December 2005 12. Farmers’ Market Promotion Program GUIDELINES, USDA-AMS Marketing Services

Division, 2009 13. Helyi termelés – helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő

gazdálkodás – Önellátás – Biztonság, Kajner Péter, 2009. március 14. How to Start a Farmers Market, USDA-AMS Marketing Services Division, 2007 15. Közvetlenül földről az asztalra termelőtől a vásárlóhoz, Tudatos Vásárlók Egyesü-

lete, 2007 16. Szabó Jenő: Gazdabarát programok a kistermelői piacokért, Az Európai Unió

agárgazdasága, 2009. 14. évf. 1–2. szám 17. Varga Anikó: Kisgazdaságok értékesítési tevékenysége, 1992, diplomamunka, Ke-

reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest

120. oldal

6.4 Ábrák jegyzéke

1. ábra - Az EU15-ben működő élelmiszerlánc sematikus ábrázolása ........................... 15

2. ábra - A hazai agrár értéklánc sematikus ábrázolása ............................................. 16

3. ábra – A legfontosabb zöldség és gyümölcsfajták aránya a termelésből ................... 21

4. ábra – Hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás ........................................................... 22

5. ábra – Az egyes kereskedelmi csatornák részesedése a friss zöldség-gyümölcs piacból (2002-2004 átlaga) .............................................................................................. 23

6. ábra - A hazai zöldség-gyümölcs élelmiszerlánc .................................................... 24

7. ábra – Miért vásárolnak a fogyasztók a termelői piacon (USA) ................................ 30

8. ábra – A termelői piacok ára a szupermarketek árának százalékában (USA) ............. 31

9. ábra – A leghátrányosabb kistérségek termékeinek megoszlása .............................. 49

10. ábra – A nyers termékek típusai ....................................................................... 49

11. ábra – A feldolgozott termékek típusai ............................................................... 50

12. ábra – Kereskedelmi csatornák változása ........................................................... 60

13. ábra – Az élelmiszer vásárlás fő helyszíne az egyes közép- és kelet-európai országokban (2007) .............................................................................................. 61

14. ábra – Települések méret szerinti megoszlása az egyes régiókban ........................ 65

15. ábra - Bolt nélküli települések száma kistérségenként ......................................... 66

16. ábra – Bolt nélküli települések aránya ............................................................... 66

17. ábra - Egy bolttal rendelkező települések aránya kistérségenként ......................... 67

18. ábra - Egy boltra jutó lakosok száma ................................................................. 67

19. ábra – Egy boltra jutó lakosok száma a települések mérete szerint ....................... 68

20. ábra - Egy településre jutó átlagos boltszám ...................................................... 68

21. ábra – Egy településre jutó boltok száma a települések mérete szerint .................. 69

22. ábra - Fogyasztói kosár értéke az egyes kistérségekben és a KSH országos adata ... 74

23. ábra – Fogyasztói kosár ára régiónként.............................................................. 75

24. ábra - Fogyasztói kosár árkategóriái .................................................................. 75

25. ábra - Helyi termékek szövetségi adatbázisa ...................................................... 90

26. ábra - Helyi termékek adatbázisa, állami szint ................................................... 90

27. ábra - A budapesti raktárszövetkezet és a szociális bolthálózat működésének terve 94

28. ábra - Regionális raktárszövetkezetek működése ................................................ 94

6.5 Táblázatok jegyzéke

1. táblázat - A földterület gazdálkodási formák szerint 1990 ..................................... 12

2. táblázat - Háztáji és kisegítő gazdaságok bruttó termelési értéke az összes mezőgazdasági termelés százalékában egyes termékeknél, termékcsoportoknál........... 12

3. táblázat - Az Áfészek keretében működő szakcsoportok és tagjainak száma 1980-ban .......................................................................................................................... 13

121. oldal

4. táblázat – Hagyományos csatornák és kereskedelmi láncok ................................... 23

5. táblázat - Az AMS által javasolt ütemezés ............................................................ 32

6. táblázat - Egy konkrét termelői piac projekttervezésekor az AMS által bevonásra javasolt szereplők ................................................................................................. 33

7. táblázat - Kiegészítő tevékenységet végző gazdaságok aránya ............................... 35

8. táblázat - Másodlagos tevékenységet is végző gazdaságok aránya gazdaságcsoportonként (%) .................................................................................. 35

9. táblázat - Az egyéni gazdaságok aránya, 2007 ..................................................... 36

10. táblázat – Az agrártermelők piaci lehetőségei ..................................................... 42

11. táblázat - Termelőktől a fogyasztóknak (F2C) történő értékesítés ......................... 42

12. táblázat - Termelőktől az intézményeknek (F2F) történő értékesítés ...................... 45

13. táblázat - FMCG kereskedelmi láncok ................................................................ 58

14. táblázat – Élelmiszer üzletek száma kistérségenként ........................................... 63

15. táblázat – Az egyes termékcsoportokat forgalmazó boltok száma .......................... 69

16. táblázat – Az egyes termékcsoportok beszerzési forrásai ..................................... 70

17. táblázat – Nem készpénzes vásárlások előfordulása ............................................ 72

18. táblázat - Vásárlók életkori kategória szerinti megoszlása (%) .............................. 72

19. táblázat - Életkori kategória szerinti megoszlás (%) ............................................ 73

20. táblázat – Fogyasztók véleménye az üzletek árkategóriájáról ............................... 73

21. táblázat - A programban résztvevő termelők számának változása ......................... 86

122. oldal