tanterv - · dolgokat, amelyek a serdülőket leginkább megmozgatják, mint pl. a testi élet, a...

1

Pedagógiai program

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont

Helyi tanterv

Katolikus hittan

7-12. évfolyam

2

Pedagógiai program

1. Elöljáróban A hittan helyi tantervet a Catechesi Tradenae (Budapest, 1980. Szent István Társulat) és az Országos Hitoktatási

Bizottság által kiadott kerettanterv irányelvei alapján igyekeztünk felépíteni (és életre váltani), amely

követendő célként jelöli meg a következőket: „A tanításnak kerek egésznek kell lennie…. Minden komolyságával és éltető erejével” (CT 30) „Az anyag

épsége iránti igény nem zárja ki a különböző részek egyensúlyban tartását, megfelelő elrendezését és rangsorolását.” –

De „más nyelvet igényel a tanítás továbbadása az egyik embercsoport esetében, mint a másiknál.” (CT 31)

Alapul szolgált továbbá a tanterv elkészítésénél a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott Győri

Prohászka Ottokár Katolikus Iskola hittan tanterve (Győr, 1997. Márton Áron Kiadó).

A tantárgyblokk cél-és követelményrendszerét természetesen a katolikus iskolatípus is meghatározza,

amelyben a hitoktatás a tantárgyi rendszer szerves része, kötelező óraszámmal.

Jelen tantervünk 36 tanítási hétre, heti 2 órával, évi 72 órára készült. Az első évfolyam kivételével az elért

eredményeket érdemjeggyel minősítjük, amelyet a tanulók bizonyítványában is feltüntetünk.

Iskolánk a Mária Iskolatestvérek (francia szerzetesrend) vezetése alatt indult, – s bár a testvérek 2009-ben

egy új missziót indítottak a keleti országrészben – a „marista szellemiség” értékeit igyekszünk folyamatosan

őrizni a mindennapi munkában. A hitoktatás során alapvetően a Testvérek által szerkesztett és kiadott (12

évfolyamos) hittankönyv-sorozatot használjuk.

Az iskola kápolnájában tartott mindennapi reggeli szentmisék (osztálymisék), a havonkénti „közös

misék”, a nagyobb ünnepek előtti szentgyónási lehetőség, az évenkénti lelkigyakorlatok,

a keresztény szellemiségű táboroztatás…. mind részei a lelki-nevelői munkának.

A karitatív segítség gyakorlására, lehetőséget nyújtanak: az évenkénti gyűjtések (rászorulóknak), a

szomszédos öregek otthona, valamint az iskola lelkigyakorlatos-és üdülőháza a nagy kerttel.

A Mária-tisztelet elmélyítésére október hónapban 8 órás „folyamatos rózsafüzérezést” végzünk az iskola

kápolnájában, alkalmanként pedig a székesegyházi vérrel könnyező Mária kegyképnél imádságos énekes

Mária-köszöntőt.

Az egész nevelő-és dolgozóközösség, valamint a szülők keresztény szellemiségű lelki támogatására

imádságos-elmélkedő lelki esteket tartunk adventben és nagyböjtben. Ugyancsak e célt szolgálja helyi

plébános által szorgalmazott „CURSILLO-s iskola” elvégzése, mely a felnőtteknek ad egy átfogó, életszerű

képet kereszténységünkről, fölélesztve a résztvevők apostoli, missziós küldetéstudatát az élet azon területén,

ahol élnek és dolgoznak. Mindezt kiegészítik az alkalmanként szervezett tematikus előadássorozatok.

Igyekszünk jó kapcsolatot tartani a helyi Papnevelő Intézettel: szívesen látjuk a papnövendékeket úgy

hospitálásra, mint tanítási és lelkigyakorlaton való segítő munkára. Jelenlétük erősíti a diákokban a teljesebb

egyházképben való gondolkodást, és emberközelbe hozza a papi-szerzetesi hivatást.

Intézményünkben 2002-től óvoda is működik, így már egészen kis korban kapcsolatba kerülünk a leendő

diákok egy jelentős csoportjával ill. családjaikkal, ami - reményeink szerint - erősíti a folyamatos keresztény

nevelői munka eredményességét. Elsősorban az óvodások családjainak részvételével havonta tartunk egy

vasárnap délutáni ún. családi szentmisét.

Iskolánk lehetőséget biztosít – igény szerint – a történelmi egyházak számára, hogy a diákoknak saját

felekezetük szerinti oktatást is tartsanak, az intézmény választásával együtt vállalt „katolikus hit-és erkölcstan”

tanulása mellett. Ugyanakkor évente helyet adunk az itt oktatást folytató más felekezetű lelkészeknek ún.

ökumenikus istentisztelet tartására, mely nyitott felnőttek és diákok számára egyaránt.

3

Pedagógiai program

2. Cél-és feladatrendszer

A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit

~ az Általános Kateketikai Direktórium (ÁKD - Budapest, 1980. SZIT),

~ a Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD – Budapest, 1998. SZIT),

~ valamint a Magyar Kateketikai Direktórium (MKD – Budapest, 2000. SZIT) útmutatásai

alapján határoztuk meg.

2.1. A katekézis és az iskolai vallásoktatás kiegészítik egymást. Ez utóbbi arra törekszik, hogy

„a növendékek lelkébe oltsa az Evangéliumot oly módon, hogy az a hit világosságával egész

ismeretanyagukat át tudja ragyogni és kapcsolódni tudjon egész emberi kultúrájukhoz. Éppen ezért az

iskolai vallásoktatásnak iskolai tantárgyként kell megjelennie, ugyanazzal a rendszerességgel és

szigorral, mint a többi tantárgynak. A keresztény üzenetet és eseményt ugyanazzal a komolysággal és

mélységgel kell bemutatnia, mellyel a többi tantárgy közli a maga tudását. Helye nem mellettük, valahol a

peremen van, hanem egy szükséges, tantárgyak közötti dialógusban. E dialógusnak azon a szinten kell

folynia, melyen a többi tantárgy alakítja a növendékek személyiségét. Így a keresztény üzenet

bemutatásának hatása van arra, hogyan fogják föl a világ eredetét, a történelem értelmét, az erkölcsi

értékek alapját, a vallás feladatát a kultúrában, az ember célját és kapcsolatát a természettel. Az iskolai

vallásoktatás e tantárgyak közötti dialógus által megalapozza, fölerősíti, kibontakoztatja és teljessé teszi

az iskola nevelő tevékenységét.” (KÁD 73.)

2.2. A katekézis célja: „nemcsak az, hogy valaki elérkezik Krisztushoz, hanem közösségre is lép Vele, sőt,

egészen bensőséges kapcsolatba kerül az Úrral.” (KÁD 80.)

„A katekézis az Ige szolgálatának az a különleges formája, mely a kezdeti megtérést olyan érettségre

vezeti, hogy eleven, világos és tevékeny hitvallássá váljék: a katekézis a hit megvallásából fakad és a hit

megvallására vezet.”…….

…. „Nagyon fontos, hogy a katekézis jól tudja egyesíteni a Krisztusba vetett hitet, „Jézus az

Úr”, a Szentháromságba vetett hittel, „Hiszek az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben”, mert e kettő ugyanannak

a keresztény hitnek más-más megfogalmazása.” (KÁD 82.)

„A katekézis feladatai megfelelnek a hitre nevelés különböző szempontjainak, hiszen a

katekézis teljes keresztény képzés, mely nyitott a keresztény élet minden összetevője felé.

A hit természete szerint igényli, hogy megismerjék, ünnepeljék és imádkozzák. A katekézis mindezeket a

dimenziókat szolgálja. A hit azonban a keresztény közösségben él és a misszióban hirdetik: megosztott és

hirdetett hit. A katekézisnek ezeket a dimenziókat is támogatnia kell.” (KÁD 84.)

Ennek megfelelően a katekézis feladatai: elősegíteni Krisztus misztériumának megismerését,

ünneplését (liturgikus nevelés), átélését (erkölcsi nevelés) és szemlélését (imádságra nevelés).

S ehhez csatlakozik szervesen a közösségi életre nevelés és a misszióba való beavatás, ami nem más,

mint hitvalló életre nevelés a társadalomi, kulturális és szakmai életben; felkészülés a más vallásúakkal

való szembesülésre. (KÁD 85-86.)

2.3. Rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz

igazodva – egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően – kisebb ciklusokban építkeztünk:

a./ A kisiskolás (ill. óvodás) kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket

csupán alapozzuk és megindítjuk a gyermeket a keresztény életgyakorlatban. Az oktatásban a

gyermekek közvetlen környezetében szerzett tapasztalataira építünk (család, rokonok, emberek,

osztály és templomi közösség)

b./ A személyiségfejlődés következő szakaszában – figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés,

és a tettrekészség tényezőinek megjelenését – a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és

megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyerekek

már képesek akarati életükben a jó és a rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján

viselkedésük formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának

fontosságát is hangsúlyozzuk.

c./ A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi

ismereteit hatékonyan bővítjük, kiemelve az ifjú korban tudatosan vállalt katolikus keresztény

életszemlélet és gyakorlat fontosságát.

4

Pedagógiai program

2.4. A tanterv megvalósításához módszertani szempontból is a Direktóriumok iránymutatásait tartjuk szem

előtt:

- „A hit továbbadásában az Egyháznak nincs saját módszere, sem egyetlen módszere, hanem Isten

pedagógiájának fényénél vizsgálja az idők jeleit, és a lélek szabadságával használja mindazt, ami igaz,

nemes, igazságos, tiszta és szeretetreméltó, tisztességes és dicséretes (tehát mindazokat az elemeket, melyek nem

ellenkeznek az evangéliummal), és annak szolgálatába állítja őket.” (KÁD 148.)

- „A hitoktató személyes munkáját fontosabbnak kell tartani, mint a szövegek vagy a

segédeszközök megválasztását.”… „A jó emberi és keresztény tulajdonságok sokkal termékenyebbé

teszik a hitoktatást, mint bármilyen módszer.” (ÁKD 71.) Ezzel összhangban van az alapító testvérek azon nevelési elve, mely szintén hangsúlyozza a példát és az

állandó jelenlétet a gyermekek között. A személyességhez kapcsolódik továbbá: a pontosság, a rend, a jó

értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása a csoporton belül és a kölcsönös segítségnyújtás elve.

- Mivel nem csak elméleti hitismereteket akarunk adni a diákoknak és nem csak a keresztény

műveltség elemeit akarjuk átadni, hanem keresztény életre nevelünk – a hittanórák keretein belül

alkalmat adunk a fiataloknak arra, hogy hitükkel, mindennapi életükkel kapcsolatos kérdéseiket

feltehessék (s igyekszünk azokat megválaszolni), akkor is, ha azok nem feltétlenül kapcsolódnak

közvetlenül az éppen tárgyalt tananyaghoz.

- A katekézis történhet rávezető (induktív) és levezető (deduktív) módon. Vagyis kiindulhatunk az

emberi világból (bibliai események, liturgikus, egyházi, mindennapi történések) és haladhatunk az isteni,

kinyilatkoztatott dolgok felé, vagy fordítva.

Hasonló párost jelent a „kérügmatikus” ill. az „egzisztenciális” út. Melynél vagy a hit dokumentumaiból

haladhatunk (Szentírás, liturgia, tanítás) az mindennapi élet felé, vagy az emberi problémákból és

helyzetekből indulunk ki, s azokat Isten Igéjének fényével világítjuk meg. (vö.: KÁD 150-151.)

- A memorizálásról: „A katekézis része az Egyház azon ’emlékezetének’, mely megörökíti

közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezőképesség gyakoroltatása ezért a kereszténység kezdetétől fogva

fontos alkotóeleme a hit pedagógiájának. A mechanikus memorizálás veszélyének elkerülésére, az

emlékeztető technika mellett harmonikusan jelen kell lennie a megismerés különböző tevékenységeinek,

mint például a spontán válasz és a reflexió, a dialógus és a csönd, a szóbeli beszámoló és az írás.

Emlékezetbe vésendők a hit fő formulái, hogy biztosítsák a pontos megfogalmazást és a közös tanításbeli

és nyelvi örökséget. A hit nyelvének biztos ismerete a hit szerinti élet elengedhetetlen feltétele.

E formulákat azonban megfelelő magyarázat után, összefoglalásként kell adni, és azoknak hűségesnek

kell lenniük a keresztény üzenethez. Közéjük tartoznak bizonyos bibliai, dogmatikus, liturgikus szövegek

és a keresztény hagyomány jól ismert imádságai….

.…Arra azonban nagy gondot kell fordítani, hogy ezeket a szövegeket, miközben memorizálják őket –

lépésről-lépésre egyre jobban meg is értsék, hogy mind közösségileg, mind egyénileg a keresztény élet

forrásaivá válhassanak.” (KÁD 154.)

- A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak a

hitoktatásban is az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához, alkalmazásához.

Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a

dramatizálás, vagy a kép-meditáció is.

Mindezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon.

2.5. Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős

szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő-

képességet, önnevelésre késztet. A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében – így a hittanban is –

elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. Érékelésünknél figyelemmel kell

lennünk arra, hogy csak a vallásismeret elsajátítása mérhető és értékelhető! A hitbeli fejlődés

foka, mértéke, annak őszintesége a kegyelem kérdése is, és Isten ítéletére tartozik.

5

Pedagógiai program

3. Évfolyamonkénti témák

Óvoda : Elindítás a keresztény életbe, vallási környezetismeret megalapozása

1. évfolyam: JÉZUSSAL AZ ÚTON A MENNYEI ATYA FELÉ – Keresztény alapismeretek

2. évfolyam: JÉZUS KÖVETSÉGÉBEN JÁRUNK - Jézus élete, tanítása - alapfokon

3. évfolyam: TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL - Elsőáldozási készület

4. évfolyam: SZENTSÉGI ÉLET AZ EGYHÁZBAN - Liturgikus alapismeretek

5. évfolyam: AZ ÜDVÖSSÉGRE VÁRÓ NÉP - Ismerkedés az Ószövetséggel

6. évfolyam: JÉZUS KEZDETTŐL FOGVA JELEN VAN AZ EGYHÁZBAN - Üdvtörténet Krisztussal

7. évfolyam: A KERESZTÉNY HIT ALAPJAI - Isten, Jézus, Egyház, szentségek (Bérmálási készület I.)

8. évfolyam: KERESZTÉNY ÉLET - A krisztusi erkölcs a Szentlélek vezetése alatt (Bérmálási készület II.)

9. évfolyam: A BIBLIA ÜZENETE - Szentírás-ismeret

10. évfolyam: A KERESZTÉNY TÖKÉLETESSÉG ÚTJA - Erkölcstan

11. évfolyam: ISMEREM ENYÉIMET…. – Katolikus egyháztörténelem

12. évfolyam: „HISZEM, ÉRTEM, VALLOM” – Vallásosság, kereszténység a mindennapok mérlegén

6

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

7. évfolyam

7

Pedagógiai program

7. évfolyam - A KERESZTÉNY HIT ALAPJAI

Elöljáróban A serdülő kor kezdetéhez érkező fiatalok hitének fejlődése egy új szakaszhoz érkezett:

„nagyon mély lelki és fizikai változásokat figyel meg önmagán. Keresi saját feladatkörét a

társadalomban. Gyermekkorának vallásosságával már nincs megelégedve, ugyanakkor

még nem érte el a felnőttekre jellemző hitbeli érettséget. Ezért keresi azt az alapvető

irányt, amely egész életének ismételten egységet és egyensúlyt tud biztosítani. De gyakran

épp ez a keresés viszi őt vallási krízisbe. A serdülők hitoktatásának legfontosabb feladata a

hiteles keresztény életérzés kialakítása. Az evangélium fényével kell megvilágítani azokat a

dolgokat, amelyek a serdülőket leginkább megmozgatják, mint pl. a testi élet, a szerelem, a család, az élet

törvényeinek tisztelete, a munka és szabadidő, az igazságosság és béke stb.” (ÁKD 84.)

A fejlődő fiatal hitének harmonikus fejlődése megkívánja, hogy a hitismeretekben is egyre gyarapodjon, s a

jézusi élet követelményeinek is egyre jobban megfeleljen. Sok mindent már tudnak, némelyek egészen

belemélyednek egy-egy tudományba, ugyanakkor nagy veszély, hogy a hitük megreked a kisgyerekes szinten.

A liberális környezet egyre nagyobb hatással van rájuk, akik életkorukból kifolyólag kezdik személyes

helyüket keresni a világban. Tipikus problémaként jelentkezik a hit és a tudomány szembeállításának téves

nézete, valamint az egyoldalú és hiányos történelmi ismeretekre támaszkodó könnyelmű egyház-kritika. A

serdülőkorba lépő fiatalt már kezdik érdekelni az élet egzisztenciális problémái, ezért amikor világnézetük

kialakításának talán első tudatos lépéseit megteszik, nem közömbös, hogy milyen válaszokat kapnak a sokszor

mindent megkérdőjelező útkeresésük során.

Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Mivel ez az év már a bérmálási előkészület jegyében történik, távlati célként elő kívánja

segíteni, hogy a leendő bérmálkozók valóban tudatosan és lehetőleg személyes döntésük alapján álljanak

majdan a bérmálást kiszolgáltató püspök elé, kérni a Szentlélek megerősítő kegyelmét. Közvetlen célunk: a

keresztény hit legfontosabb tanításainak megismertetése a kinyilatkoztatás, a Biblia és a Szenthagyomány

alapján, ahogy Egyházunk tanítja. Építsék be a tanulók ismeretvilágukba a legfontosabb hitigazságokat.

Nevelési cél: Váljon a katolikus keresztény hit gyerekek személyes meggyőződésévé, amit képesek

belátni, befogadni, megélni és másoknak továbbadni. Szeressék az Egyházat, szívesen olvassák a

Szentírást, tanulják meg azt az Egyház tanítása szerint értelmezni és alkalmazni.

Módszertani alapelvek és javaslatok: Az a hit ésszerű és tárgyilagos bemutatása mellett különösen

fontos, hogy a fiatalok kérdéseit is meghallgatva felvállaljuk adott kérdések párbeszédes helyretételét.

Témakörök:

1. témakör – A Názáreti Jézus, Isten Fia, aki értünk emberré lett

Javasolt óraszám: 30

Ki a Názáreti Jézus?

Jézus rejtett magánélete

Jézus nyilvános működése

Jézus halála és feltámadása

Jézus Krisztus, Isten küldötte

A Szentháromság: Isten a szeretet misztériuma

2. témakör – Az Egyház, a Krisztusban hívők közössége


Jézus első követői: az apostolok

Pünkösd – a keresztény közösségek kibontakozásának kezdete

Az apostolok utódai az Egyház közösségének szolgálatában

Az Egyház és Isten Igéje

8

Pedagógiai program

3. témakör – Az Egyház szentségei


A szentségek – Az Egyház, mint Krisztus szentsége

Az Egyházba lépés szentsége: a keresztség

A bérmálás: nagykorúság Krisztusban

Az Oltáriszentség: minden szentség forrása

Kiengesztelődés Istennel: a bűnbánat szentsége és a betegek kenete által

Az Egyház közösség építő szentségei: az egyházi rend és a házasság

Összefoglalások, ismétlések


Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások:


Szabadon felhasználható óraszám: 4

Követelmények: A tanulók életkoruknak megfelelő szinten ismerjék Jézus életének eseményeit, küldetésének célját,

tanításának lényegét; Legyen helyes Egyház-fogalmuk; s tudatosítsák, hogy mint Isten népének tagjai

kiváltságos, ugyanakkor felelősségteljes helyzetben vannak. Ismerjék a szentségek lényegét, célját,

kiszolgáltatásuk módját. Ezekkel rendszeresen éljenek is. (szentgyónás, szentáldozás)

Ellenőrzés, értékelés: Szóbeli és feladatlapos számonkérés is javasolt, melyhez konkrét segítséget nyújtanak az egyes

témakörök végén összegyűjtött Katekizmus kérdések.

Ajánlott irodalom: A keresztény hit alapjai (Mária Iskolatestvérek, 1994.) Szentírás

Magyar Katolikus Katekizmus

Várnagy Antal: Liturgika

Hitünk és életünk (SZIT, 1991.)

A katolikusok hite ( Budapest, 1992. SZIT)

Gál Ferenc: Dogmatika (Budapest, 1990. SZIT)

9

Pedagógiai program

A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 1. Miért élünk a világon? 2. Hogyan szerette Isten a világot? 3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét? 4. Mit kell hinnünk? 5. Mi a kinyilatkoztatás? 6. Mit üzent Isten az embereknek? 7. Miért nem várunk új kinyilatkoztatást? 8. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást? 9. Hogyan adja tovább az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást? 10. Mi a Szentírás? 11. Honnan tudjuk, hogy mely könyvek tartoznak a Szentírásba? 12. Mi a sugalmazás? 13. Hány részre osztjuk a Szentírás könyveit? 14. Mi a Szenthagyomány? 15. Ki magyarázza tévedés nélkül a Szentírást és a Szenthagyományt? 16. Melyik vallásban található meg a teljes kinyilatkoztatás? 17. Milyen vallásúak vagyunk? 18. Mi az apostoli hitvallás? 19. Mit vallunk meg az apostoli hitvallásban? 20. Hogyan szól az apostoli hitvallás? 21. Hány Isten van? 22. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval? 23. Honnan tudjuk, hogy az egy Isten három személy? 24. Ki az Isten? 25. Milyen az Isten? 26. Hol van az Isten? 27. Miért nem látjuk Istent földi életünkben? 28. Honnan tudjuk, hogy van Isten? 29. Értelmünkkel miből ismerhetjük fel Istent? 30. Mit tud az Isten? 31. Mit tehet meg az Isten? 32. Mit akar az Isten? 33. Milyen irántunk az Isten? 34. Ki teremtette a világot? 35. Miért teremtette Isten a világot? 36. Hogyan teremtette Isten a világot? 37. Mit tesz Isten a világgal? 38. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről? 39. Kik az angyalok? 40. Honnan tudunk az angyalokról? 41. Milyen angyalokat teremtett Isten? 42. Jók maradtak-e mind az angyalok? 43. Milyenek irántunk az angyalok? 44. Hogyan nevezzük azokat az angyalokat, akik minket oltalmaznak? 53. Kicsoda Jézus Krisztus? 54. Mit jelent Jézus neve? 55. Mit jelent a Krisztus szó? 56. Hogyan lett a Fiúisten emberré? 57. Miért lett a Fiúisten emberré? 58. Jézus Krisztus Isten vagy ember? 59. Kit választott ki Isten, hogy a Megváltó anyja legyen? 60. Milyen ajándékokat kapott Szűz Mária Istentől? 61. Ki volt Jézus Krisztus nevelőapja? 62. Hol született Jézus? 63. Hol nevelkedett Jézus? 64. Mikor kezdett Jézus tanítani? 65. Mivel kezdte tanítását Jézus? 66. Mi az Isten országa? 67. Mit tanított az Úr Jézus? 68. Mit tanít Jézus Istenről? 69. Minek nevezzük az Úr Jézus tanítását? 70. Hogyan váltott meg minket Jézus? 71. Milyen fájdalmakat vállalt értünk Jézus élete utolsó napjaiban? 72. Miért szenvedett és halt meg Jézus?

73. Van-e értelme a szenvedésnek? 74. Kénytelen volt-e Jézus szenvedni? 75. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát? 76. Mit jelent az apostoli hitvallásban, hogy Jézus „alászállt a poklokra”? 77. Mit tett Jézus halála után harmadnapon? 78. Mit jelent számunkra Jézus feltámadása? 79. Mit jelent az, hogy Jézus fölment a mennybe? 80. Mit jelentenek ezek a szavak: „ott ül a mindenható Atyaisten jobbján”? 81. Mikor jön el ismét Jézus? 82. Miért jön el Jézus a világ végén? 83. Mit tesz velünk Isten a világ végén? 84. Ki a Szentlélek? 85. Mikor szállott a Szentlélek az apostolokra? 86. Miért jött el a Szentlélek? 87. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az Egyházban? 88. Mi az Anyaszentegyház? 89. Ki alapította az Anyaszentegyházat? 90. Miért alapította az Úr Jézus az Egyházat? 91. Kihez szól az Egyház küldetése? 92. Hány Egyházat alapított Jézus Krisztus? 93. Mit jelentenek a különböző rítusok az Egyházban? 94. Milyen rítusú katolikus keresztények élnek Magyarországon? 95. Melyek Jézus Krisztus Egyházának lényeges tulajdonságai? 96. Kik tanítják az Egyházban tévedés nélkül az igaz hitet? 97. Miben nem tévedhet az Egyház? 98. Mi biztosítja az Egyház tévedhetetlenségét? 99. Milyen Egyházat alapított Jézus Krisztus? 100. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz? 101. Ki zárja ki magát az Egyház közösségéből? 102. Ki az Anyaszentegyház feje? 103. Kit tett Jézus Krisztus az Anyaszentegyház alapjává? 104. Mi a római pápa? 105. Kik az Egyház püspökei? 106. Kik segítik a püspököket küldetésükben? 107. Mi a küldetése a világi híveknek az Egyházban? 108. Kik a szerzetesek? 109. Mire irányítja az Egyház figyelmét a szerzetesi életforma? 110. Mit jelent a szentek közössége? 111. Kik tartoznak a szentek közösségéhez? 112. Hogyan segítik egymást a zarándokegyház tagjai az üdvösség útján? 113. Mivel segíthetünk a tisztítóhelyen szenvedő lelkeken? 114. Mivel segítenek minket az üdvözültek? 115. Mit tanít az apostoli hitvallás a bűnök bocsánatáról? 116. Mi történik az emberrel, amikor meghal? 117. Hogyan nevezzük a halál utáni ítéletet? 118. Mi lesz az ember sorsa a különítélet után? 119. Mi a mennyország, vagyis az üdvösség? 120. Kik jutnak a mennyországba? 121. Mit jelent a tisztítóhely? 122. Mi az örök halál, vagyis a kárhozat? 123. Kik jutnak a kárhozatra? 124. Hogyan nevezzük a világ végén bekövetkező ítéletet? 125. Mi lesz az emberek sorsa az utolsó ítélet után? 126. Mi a húsvéti misztérium? 127. Mi a liturgia? 128. Mi a szertartás? 129. Mit történik a liturgiában? 130. Melyek a liturgikus imádságok? 131. Mi a zsolozsma? 132. Mik a szentségek? 133. Ki alapította a szentségeket? 134. Ki cselekszik az Egyház szentségeiben? 135. Hogyan éltetik a szentségek az Egyházat? 136. Hány szentség van? 137. Mely szentségek törlik el a halálos bűnt?

10

Pedagógiai program 138. Mely szentségekhez nem járulhat, aki tudja, hogy halálos bűnben van? 139. Mely szentségeket szabad csak egyszer felvenni? 140. Melyek a keresztény beavatás szentségei? 141. Mi a keresztség? 142. Lehet-e keresztség nélkül más szentséget érvényesen felvenni? 143. Ki keresztelhet? 144. Hogyan kell keresztelni? 145. Kit lehet megkeresztelni? 146. Mikor lehet kisgyermeket megkeresztelni? 147. Mi a keresztszülő kötelessége? 148. Mi a bérmálás? 149. Ki bérmálhat? 150. Hogyan bérmál a püspök? 151. Ki bérmálkozhat? 152. Mi a bérmaszülő kötelessége? 153. Miben tér el a bérmálás gyakorlata a görög szertartásban? 154. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség? 155. Miért alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 156. Mikor alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 157. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”? 158. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben? 159. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át? 160. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé? 161. Mi a szentmise? 162. Miből áll a szentmise? 163. Mi történik az Ige liturgiájában? 164. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában? 165. Hogyan veszünk részt a szentmisén? 166. Mi történik, amikor áldozunk? 167. Ki áldozhat? 168. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra? 169. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra? 170. Hogyan áldozhatunk? 171. Mit teszünk a szentáldozás után? 172. Mi a szentáldozás hatása? 173. Ki áldozik méltatlanul? 174. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van? 175. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben? 176. Hogyan köszöntik a görög és örmény rítusú katolikusok az Eukarisztiát? 177. Melyek a gyógyulás szentségei? 178. Mi a bűnbocsánat szentsége? 179. Mely szavakkal alapította Jézus a bűnbocsánat szentségét? 180. Mi a szentgyónás hatása? 181. Mikor kell gyónni?

182. Miért ajánlatos a gyakori gyónás? 183. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének? 184. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket? 185. Mit kell feltétlenül meggyónnunk? 186. Miért szükséges a bűnbánat és az erős fogadás? 187. Mikor van bűnbánatunk? 188. Mi az erős fogadás? 189. Mit cselekszünk, amikor gyónunk? 190. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból? 191. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt? 192. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után? 193. Mit teszünk a szentgyónás után? 194. Mi az elégtétel? 195. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni? 196. Mi a búcsú? 197. Kik nyerhetnek búcsút? 198. Mi a betegek kenete? 199. Mi a betegek kenetének szentírási alapja? 200. Hogyan segíti a betegek kenete a szenvedőket? 201. Milyen hatása van még a betegek kenetének? 202. Ki veheti fel a betegek kenetét? 203. Hányszor lehet a betegek kenetét felvenni? 204. Mi a szent útravaló? 205. Melyek a közösség szolgálatának szentségei? 206. Mi az egyházi rend? 207. Hányféle módon lehet részesülni Krisztus papságában? 208. Melyek az egyházi rend szentségének fokozatai? 209. Mire kapnak küldetést és hatalmat a felszentelt püspökök? 210. Ki szolgáltathatja ki az egyházi rend szentségét? 211. Mi a papok feladata? 212. Kinek van papi hivatása? 213. Mi a diakónusok feladata? 227. Mik a szentelmények? 228. Melyek az ismertebb szentelmények? 366. Mit teszünk, amikor imádkozunk? 367. Melyek az imádság formái? 368. Melyek az imádság módjai? 369. Miért imádkozunk? 370. Miért a liturgia az Egyház legfontosabb imádsága? 371. Hogyan kell imádkoznunk, ha Istentől valamit kérünk? 372. Mikor kell imádkoznunk? 373. Kikért imádkozunk? 374. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot? 375. Melyik a legtökéletesebb imádság? 376. Imádkozhatunk-e a szentekhez? 377. Melyik imádsággal köszöntjük Jézus édesanyját? 378. Melyek még a legismertebb imádságaink? 379. Mit fejezünk ki az „Amen” szóval?

11

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

8. évfolyam

12

Pedagógiai program

8. évfolyam - A KERESZTÉNY ÉLET

Elöljáróban A tanulók az eddigi hitoktatásban már meglehetősen sok mindennel megismerkedtek.

Ebben az évben jó lenne, ha ezek egy egységes képpé állnának össze bennük. Általában

a nyolcadik évfolyamban készítjük fel őket a keresztény nagykorúság szentségének

vételére.

Liberális világunkban nagyon sokféle hatás éri az embereket. Rá kell ébreszteni a

gyerekeket arra, hogy az erkölcsi törvények mindenki számára kötelező érvényűek.

Majd pedig tovább kell vezetni őket a keresztény nagykorúság szentségéhez, mely által

tudatosan elkötelezik magukat Jézus Krisztus követésére és csatlakoznak Egyházához.

Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Ismerje meg a tanuló az alapvető keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet törvényeit.

Tanulják meg értelmezni az Úr Jézus példabeszédeit és csodáit, s hogy miként váltsák életre Jézus

tanítását. Legyenek tudatában a keresztény élethivatásnak, ami egy tudatos Krisztus-követés. Ismerjék a

keresztény ember küldetését a világban és az Egyházban. Kialakuló hívő világnézetükben váljék

tudatossá, hogy az Egyház tanításában hűségesen őrzi és adja tovább az apostolok tanítását, a Jézustól

kapott kinyilatkoztatást.

Nevelési cél: A fiatalokat hozzá kell segíteni ahhoz a felismeréshez, hogy a Jézust követő ember válasza

Isten szeretetére a Krisztus tanítása szerinti élet és a Vele való találkozás a bérmálásban. Tárgyi tudásuk

építésével egy időben lelki fejlődésüket is segítenünk kell, hogy az év végére minél felkészültebbek

lehessenek a Szentlélek ajándékainak tudatos vételére. Imaéletük formálásában arra kell törekednünk, hogy

a saját koruknak megfelelő szinten értsék és érezzék az ima fontosságát. Segítenünk kell őket abban, hogy -

amennyire csak lehet - tudatosan válaszoljanak Jézus szeretetére, törekedjenek a jóra, keressék a nekik

megfelelő katolikus keresztény közösségeket, s már most készüljenek a keresztény családi életre és a

társadalom életében való részvételre. Módszertani alapelvek és javaslatok: Ebben az évben a Katekizmusban megfogalmazott és megismert

erkölcsi törvények segítségével rá kell vezetni a fiatalokat arra, hogy belássák: Isten törvényei, a

természettörvények mindig időszerűek. Jó lenne, ha nem csak száraz előadásokat tartana a tanár, hanem

lehetőleg a tanulók is aktív részesei lennének az órának. Adjunk lehetőséget arra, hogy az őket érdeklődő

problémákat felvessék; kérdéseikre pedig mindig kapjanak kielégítő választ. A tankönyv leckéinek kis

száma lehetőséget ad a hitoktató pedagógiai kreativitásának kibontakoztatására.

Témakörök:

1. témakör – Jézus a Szentlélek által világosítja meg a keresztény életet


A krisztusi ember tulajdonságai

A keresztény ember törvénye

Isten szeretete

A felebaráti szeretet

Az Egyház a remény közössége

Mária – a remény valóra válása

2. témakör – A keresztény erkölcs alapvető fogalmai / Mindennapi élet


Jézus rámutat a bűnre

Hamis vallásosság

13

Pedagógiai program

Szeretni annyi, mint életet adni

A munka és tulajdon keresztény értéke

A keresztény szolgáló szeretet

A megtérés evangéliuma

3. témakör – Készület a bérmálásra


Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 8




Követelmények: A tanulók életkoruknak megfelelő szinten ismerjék Jézus életének eseményeit; Ismerjék a szentségeket,

mint kegyelemközvetítő eszközöket. Ezekkel rendszeresen éljenek is (szentgyónás, szentáldozás).

Ismerjék az Egyház szertartásrendjét, alapvető liturgikus előírásait, szokásait. Tudatosítsák, hogy mint

Isten népének tagjai kiváltságos ugyanakkor felelősségteljes helyzetben is vannak – mint „apostolok.”.

Ismerjék az alapvető erkölcsi fogalmakat. Emberi kapcsolataikban és döntéseikben a keresztény erkölcsi

értékeket tartsák mértékadónak.

Ellenőrzés, értékelés: Folyamatos írásbeli és szóbeli számonkérés: felelet, kiselőadás, dolgozat formájában.

Konkrét lehetőséget nyújtanak a tankönyv végén összegyűjtött Katekizmus kérdések.

Ajánlott irodalom: Keresztény élet (Mária Iskolatestvérek, 1994.) Szentírás

Magyar Katolikus Katekizmus

Várnagy Antal: Liturgika

Hitünk és életünk (SZIT, 1991.)

Nagykorúság Krisztusban (SZIT, 1991.)

Felkészítés a bérmálkozásra (Eszt.-Bp..i Főegyházmegye, 1995.)

14

Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 45. Ki az ember? 46. Milyennek teremtette Isten az embert? 47. Mi az emberi méltóság alapja? 48. Mi rontotta meg az emberek életét? 49. Mi lett az eredeti bűn következménye? 50. Hogyan könyörült meg Isten az embereken? 51. Ki váltotta meg a világot? 52. Hogyan valósul meg bennünk a megváltás műve? 214. Mi a házasság szentsége? 215. Milyen kegyelmet ad Krisztus a házastársaknak? 216. Miért nevezzük a keresztény családot családegyháznak? 217. Mi teszi boldoggá a házasságot? 218. Melyek a keresztény házasság lényeges tulajdonságai? 219. Kik köthetnek házasságot? 220. Hogyan kell a házasság szentségének felvételére készülni? 221. Mikor érvényes a katolikusok házasságkötése? 222. Mi a vegyes házasság? 223. Mi a nehézsége a vegyes házasságnak? 224. Mikor engedi meg az Egyház a vegyes házasságot? 225. Mikor érvényes egy katolikus és egy meg nem keresztelt házassága? 226. Köthet-e újabb házasságot az, akinek érvényes házassága van? 229. Mi következik keresztény hitünkből? 230. Mire hív meg Isten mindnyájunkat? 231. Mit jelent a keresztény életszentség? 232. Milyen lelkületet kíván Krisztus követése? 233. Mi jelent az ember szabadsága? 234. Mit jelent a keresztény ember szabadsága? 235. Mi korlátozza az ember szabadságát? 236. Ki szerezte meg nekünk az igazi szabadságot? 237. Mit jelent az erkölcs? 238. Mikor jó a cselekedet? 239. Szabad-e a jó érdekében rosszat tenni? 240. Mi a lelkiismeret? 241. Hogyan alakítjuk ki magunkban a helyes lelkiismeretet? 242. Mik a jó cselekedetek? 243. Mit alakít ki bennünk a jó cselekedetek gyakorlása? 244. Mi az erény? 245. Melyek az isteni erények? 246. Mi a hit? 247. Mi a remény? 248. Mi a szeretet? 249. Melyek a sajátosan krisztusi erények? 250. Melyek a sarkalatos erények? 251. Mikor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre? 252. Mi a bűn? 253. Ki követ el bűnt? 254. Hányféleképpen követünk el bűnt? 255. Egyenlő-e minden bűn? 256. Ki követ el halálos bűnt? 257. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel? 258. Ki követ el bocsánatos bűnt? 259. Miért veszélyes a bocsánatos bűn? 260. Melyek a legveszélyesebb bűnös hajlamok? 261. Melyek az égbekiáltó bűnök? 262. Ki vétkezik a Szentlélek ellen? 263. Mi kísért minket bűnre? 264. Hogyan győzhetjük le a kísértést? 265. Mi lehet bűnre vezető alkalom? 266. Miért van szükség közösségi életre? 267. Melyek a legfontosabb közösségek? 268. Mi a hatalom és a tekintély célja Isten terve szerint? 269. Részt kell-e vennie a keresztény embernek a politikai és közéletben? 270. Hogyan kell a politikai hatalmat gyakorolni?

271. Mi a keresztény politikus hivatása? 272. Mi az állam feladata? 273. Mi a közjó? 274. Mi a szolidaritás? 275. Mi a törvény a Szentírás szerint? 276. Milyen erkölcsi törvényeket ismerünk? 277. Mi a természeti törvény? 278. Mi az ószövetségi törvény? 279. Mi az újszövetségi törvény? 280. Mi a kegyelem? 281. Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által? 282. Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet? 283. Meddig marad meg bennünk a megszentelő kegyelem? 284. Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által? 285. Hogyan és mit tanít nekünk az Egyház? 286. Hogyan szól az Egyház öt parancsolata? 287. Melyek a kötelező egyházi ünnepek? 288. Hogyan kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni? 289. Hogyan kell a vasárnapi és ünnepi szentmisén részt venni? 290. Hogyan kell a pénteki bűnbánati napokat megtartani? 291. Mikor van kötelező hústilalom? 292. Mit jelent a szigorú böjt? 293. Mikor van szigorú böjt? 294. Kik vannak felmentve a böjt és a hústilalom alól? 295. Mikor kezdődik és meddig tart a húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje? 296. Miért kell a katolikusoknak egyházi házasságot kötniük? 297. Mit jelent az, hogy „gyermekeidet katolikus módon neveld”? 298. Milyen anyagi kötelezettségeink vannak Egyházunk iránt? 299. Hogyan teljesítjük anyagi kötelezettségeinket Egyházunk iránt? 300. Hogyan szól a főparancs? 301. Mikor szeretjük Istent mindennél jobban? 302. Hogyan szól Isten tízparancsolata? 303. Mire kötelez minket Isten első parancsolata? 304. Mikor imádjuk Istent? 305. Mikor szolgálunk Istennek? 306. Ki vétkezik Isten imádása ellen? 307. Ki vétkezik babonával? 308. Kit nevezünk bálványimádónak? 309. Kit nevezünk ateistának? 310. Kik a szentek? 311. Kit tisztelünk a szentek közül leginkább? 312. Miért tartjuk tiszteletben a szentképeket és az ereklyéket? 313. Mire kötelez minket Isten második parancsolata? 314. Ki vétkezik Isten második parancsolata ellen? 315. Ki káromkodik? 316. Ki átkozódik? 317. Ki esküszik? 318. Ki esküszik vétkesen? 319. Mire kötelez minket Isten harmadik parancsolata? 320. Hogyan kell a vasárnapot megszentelnünk? 321. Ki vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen? 322. Mikor szabad vasárnap is dolgozni? 323. Mikor szeretjük magunkat helyesen? 324. Ki a felebarátunk? 325. Mikor szeretjük úgy felebarátunkat, mint magunkat? 326. Miért kell minden embert szeretnünk? 327. Miért kell ellenségeinket is szeretnünk? 328. Miben nyilvánul meg leginkább a felebaráti szeretet? 329. Mire kötelez minket Isten negyedik parancsolata? 330. Miért kell szüleinket tisztelnünk és szeretnünk? 331. Szüleinken kívül még kiknek kell engedelmeskednünk?

15

Pedagógiai program 332. Kiknek nem szabad engedelmeskednünk? 333. Mi a szülők és elöljárók kötelessége? 334. Mire kötelez minket Isten ötödik parancsolata? 335. Melyek a testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök? 336. Melyek a lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök? 337. Melyek az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűnök? 338. Mi kötelez minket az ártatlanok védelmére? 339. Szabad-e életünket kockáztatni vagy feláldozni? 340. Jogos-e az önvédelem? 341. Mire kötelez minket Isten hatodik parancsolata? 342. Mit jelent a tiszta élet? 343. Miért nagyon fontos a tiszta élet? 344. Mi a paráznaság? 345. Ki vétkezik Isten hatodik parancsolata ellen? 346. Mi Isten elgondolása a szerelemről és a házaséletről? 347. Miért érték az Egyházban az önként vállalt szüzesség? 348. Mire kötelez minket Isten hetedik parancsolata? 349. Köteles-e az ember dolgozni? 350. Milyen kötelességei vannak a munkaadónak? 351. Mire kötelez minket az anyagi javak birtoklása? 352. Mi a kötelességünk a teremtett világ iránt? 353. Ki vétkezik Isten hetedik parancsolat ellen? 354. Ki károsítja meg felebarátját? 355. Mire kötelez minket Isten nyolcadik parancsolata? 356. Ki vétkezik Isten nyolcadik parancsolata ellen? 357. Ki vétkezik hazugsággal? 358. Mi a kötelességünk a ránk bízott titokkal kapcsolatban? 359. Mi a kötelessége a hírközlés felelőseinek? 360. Ki tesz kárt felebarátja becsületében? 361. Mi a különbség a megszólás és a rágalom között? 362. Ki köteles kártérítésre? 363. Mire kötelez minket Isten kilencedik parancsolata? 364. Ki vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen? 365. Mire kötelez minket Isten tízedik parancsolata?

16

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

9. évfolyam

17

Pedagógiai program

9. évfolyam - A BIBLIA ÜZENETE

Elöljáróban A Bibliát sok ember tiszteli ma a világon, de ez a tisztelet más-és mást jelent ill.

eredményezhet adott esetben. Nekünk, keresztényeknek Isten üzenete, mely

elengedhetetlenül fontos életünk alakításában. Hisszük, hogy a Szentírás üdvösségünkre

szolgáló igazságtartalommal bír. Hisszük, hogy a benne foglaltak isteni szándékkal és

jóváhagyással íródtak, noha emberi kézzel és fejjel is.

„Gyermekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz,

hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. Minden Írás, amit Isten

sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az

Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.” – olvassuk a 2Tim 3,15-17-ben.

Mégis az Írás megértése nem könnyű feladat. Nem egy - jó szándékú, de fanatikusan kutató és érteni

akaró - ember bicskája tört már bele, aki a csak betű szerinti értelmezéssel beleveszett az

„ellentmondásokba”. A kereszténység mellett számos más vallás képviselői is magukénak tartják a

Szentírást ill. annak ilyen-olyan változatát, magyarázatát. A szubjektív spirituális megvilágosításokra való

hivatkozással történő magyarázatok is számos buktatót hordoznak. Ezzel pedig elérkeztünk egy régi

kérdéshez: Ki értelmezi jogosultként és helyesen a Bibliát?

A II. Vatikáni zsinat kinyilatkoztatásról szóló tanításában a következőképpen fogalmaz:

„A Szentírást ugyanannak a Léleknek a világosságánál kell olvasni és értelmezni, aki azt sugalmazta.” (DV 12)

Mi, katolikus keresztények abban a hitben olvassuk és magyarázzuk a Szentírást, hogy Jézus Krisztus

személye által rendelkezésre áll számunkra annak megértési kulcsa is; Emellett az Ő ígérete és

ajándékaképpen a Szentlélek köztünk való jelenlétét is bizonyossággal állíthatjuk.

Az Egyház 2000 éves tapasztalatával, a Jézus Krisztusig visszanyúló apostoli hagyomány töretlen

láncolatával és a Szentlélek ajándékaival fölvértezve joggal magyarázza azt. (Tudva természetesen, hogy

az ember Isten-ismerete mindig töredékes marad itt a földön.) Az Egyház számára azonban nemcsak

jogról, hanem Krisztusi parancsra épülő kötelességről is beszélhetünk a Szentírás magyarázatával,

hirdetésével kapcsolatban:

„Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek…..” (Mk 16,15)

„Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a

Szentlélek nevére, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. Íme, én veletek

vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19-20)

Bár a tankönyv az egész Szentírás bemutatását célozza, a gyakorlat – amennyiben komolyabban bele

megyünk az egyes témakörökbe – azt mutatja, hogy az ószövetségi rész is elegendő feladatot ad egy évre.

Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A fiatalok tegyenek szert egy átfogó (lényegre törő) tematikus és tartalmi ismeretre a

Szentírással kapcsolatban; valamint ismerjék meg az egyes részek katolikus keresztény értelmezését.

(Őstörténet, Pátriárkák, szövetség, próféciák Jézusra vonatkozóan…)

Nevelési cél: Munkánk továbbá azt is célozza, hogy a fiatalok az Írás értő olvasása által valóban személyes

találkozásra tegyenek szert a Biblia lapjain keresztül mindnyájunkat megszólító Istennel. A lexikális

alapismereteken túl gyakorolják is mindennapi életükben az imádságos Szentírás-olvasást, egyénileg és

közösségileg egyaránt. Élő hittel tudjanak továbblépni az ilyenkor talán tipikus „ezt már százszor hallottam”

kísértésen. Jó volna továbbá az is, ha a tanulókban megerősítést nyerne az a meggyőződés, hogy - bár a látszat

sokszor mást mutat - Isten a történelem Ura, „a dolgok soha sem csúsznak ki a kezei közül”. Az Ő hűsége,

szeretete: örök garancia! A saját életüket is az isteni üdvtörténet részeként kellene felfogniuk.

Módszertani alapelvek, javaslatok: Célszerű az egyes könyvek és történetek tárgyalásával kapcsolatban

- a szakmai eligazításon túl - a fiatalok figyelmét felhívni a jelennel kapcsolatos hasonlóságokra, esetleg

összefüggésekre. Sokszor okoz ugyanis nehézséget a régi és nem könnyen érthető történetekkel

kapcsolatban, hogy kissé feleslegesnek érzik a velük való foglalkozást más „fontos” tantárgyakhoz

18

Pedagógiai program

képest, melyekből talán hamarabb vélnek hasznot húzni maguknak. Lényeges továbbá, hogy egészséges

összhangot találjunk a közös és egyéni (otthoni) szentírás-olvasás között.

Témakörök

1. témakör - A Szentírásról


Általános bevezető a Bibliáról

Keletkezése, fordítások, felosztása, használata

A Szentírás értelmezése

A Biblia világa

A Szentírás a mai ember számára

2. témakör - Mózes öt könyve


Bevezetés az Ószövetség könyveihez

Az Ósz. Istenképe és a mítoszok

Az őstörténet

Teremtés-elbeszélések a Bibliában

A bűnbeesés és következményei

A bűn elterjedése /Noé, Bábel/

A pátriárkák (Ábrahám)

Jákob és József

A Kivonulás könyve

A Leviták könyve

A Számok könyve

A Második Törvénykönyv

3. témakör - A történeti könyvek


Józsue könyve

A Bírák könyve

Rut könyve

Sámuel I-II. könyve

A Királyok I-II. könyve

Ezdrás és Nehemiás könyve

Tóbiás könyve

Judit és Eszter könyve

A Makkabeusok I-II. könyve

4. témakör - A lírai és bölcsességi könyvek


Jób könyve

A zsoltárok könyve

A zsolozsmáról

A Példabeszédek könyve

A Prédikátor könyve

Az Énekek Éneke

A Bölcsesség könyve

Sirák fia könyve

5. témakör - A próféták


Izajás könyve

Jeremiás és a Siralmak könyve

Báruk és Ezekiel könyve

19

Pedagógiai program

Dániel könyve

Ozeás és Joel könyve

Ámosz és Abdiás könyve

Jónás és Mikeás könyve

Náhum és Habakuk könyve

Szofoniás és Aggeus könyve

Zakariás és Malakiás könyve

6. témakör - Betekintés az Újszövetség könyveibe


Az Újszövetség

Az evangéliumok és az Apostolok Cselekedetei

Szent Pál levelei

A katolikus levelek

A jelenések könyve






Követelmények A tanuló ismerje az Egyház tanításának alapvető tételeit a Szentírásra vonatkozóan (katekizmus kérdések);

Tudja, hogy mely könyvek tartoznak a Bibliába. Ismerje a jelentősebb ószövetségi eseményeket,

szentírási helyeket és azok helyes értelmezését. Legyen tájékozott azokkal a főbb témákkal, kérdésekkel,

melyekkel az újszövetségi könyvek foglalkoznak.

Ellenőrzés, értékelés Szóbeli számonkérések mellett, rövidebb-hosszabb egységenként, előzőleg megbeszélt kérdések alapján ill.

szabadon választott téma kidolgozásával írásban. Célunk nem az, hogy olyasmit találjunk kérdezni, amit

esetleg nem tud a tanuló, hanem a számonkéréssel is hangsúlyozni szeretnénk adott tanítás fontosságát.

Ajánlott irodalom - A Biblia üzenete – Mária Iskolatestvérek,1996. - Biblia /pl. Sz. Jeromos Bibliatársulat, 1997./ - Stuttgarti Bibliai Kislexikon – Ökumenkius kiadás 1974.

- Így értsd az Ószövetséget – OMC, Bécs, 1987.

- Rózsa Huba: Mi a Biblia? – JEL Kiadó 1995.

- M. Riebl – A. Stiglmair: Bevezetés az Ószövetségbe – OMC, Bécs, 1989.

- Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése – SZIT, 1995. (2. kiad.)

- Gyökössy Endre: Az őstörténet – Szt. Gellért Kiadó, 1994.

/Bp. Szabadság téri Református Egyház/

- Herbert Haag: Bibliai lexikon – SZIT, 1989.

- Biblikus Teológiai Szótár - SZIT, 1972.

- A Biblia Kézikönyve - AGAPE, 1989.

- Jeromos Bibliakommentár I-III. – Szt.Jeromos Kat. Bibliatársulat –

Budapest, 2002.

20

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

10. évfolyam

21

Pedagógiai program

10. évfolyam - A KERESZTÉNY TÖKÉLETESSÉG ÚTJÁN

Elöljáróban

Ma már minden hittanár megtapasztalja, hogy nem keresztény világban élünk, az

emberek nagy részének értékrendje nem keresztény értékrend, s gyakran még a

keresztények magatartása sem felel meg az evangéliumi követelményeknek. Az a

liberális világ, amely ma körülvesz bennünket, amelynek hatását nemcsak a

gyermekeinken, de magunkon is észrevehetjük – a maga önzésével és erkölcsi

szabadosságával -, bizonyos szempontból talán még a múlt század liberalizmusánál is

rosszabb. Abban még viszonylag fontos szerepet kapott az emberi tisztesség és becsület,

az egyén és a közösség egymásrautaltsága. Mára viszont szinte már mindent

megkérdőjeleznek egyfajta hamis szabadság-fogalom nevében!

Az ember szabadsága a gyakorlatban azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni élete kérdéseiben. Mindez

azonban feltételezi, hogy van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez minden embernek mérnie kell magát. A

szabadság nem lehet azonos a mindenféle korlátot nélkülöző öntörvényű-séggel. Az egyes emberek

szabadsága, a többiek hasonló létjogosultsága mellett érvényesülhet méltó módon. A keresztény ember

számára a szabadság Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye az ő akaratát

(mint legigazibb jót), s így eljusson az örök életre.

Számolnunk kell azonban azzal az alapigazsággal, hogy a jónak ismerete senkit sem tesz automatikusan

jóvá – és itt nemcsak a külvilág hatásaira, lehúzó erejére gondolunk, hanem

szt. Pállal együtt önmagunkra: „Magam sem értem, mit teszek, mert nem azt teszem, amit szeretnék (a

jót), hanem, amit gyűlölök (a rosszat)…. A belső ember szerint örömömet találom Isten törvényében, de

más törvényt tapasztalok tagjaimban: ez küzd értelmem törvénye ellen és a bűn törvényének rabjává tesz,

amely tagjaimban van.” (Róm 7,15; 22-23)

A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelnünk magunkat ill. a ránk bízottakat. Itt kap kiemelt

szerepet az önismeret és az aszkézis, vagyis tudatos begyakorlása és erény szintre emelése alapvető jó

tulajdonságoknak. Bár az életkorban való előrehaladásnál egyre több szerep jut az értelmi megfontolások

számára, mégis folyamatosan törekednünk kell, hogy személyes példánkkal is valóban nevelői lehessünk

a diákoknak.

Keresztény életünk alapvetően közösségi. Isten maga is közösség; s Jézus ebbe a közösségbe hív minden

embert, miközben a legigazibb egymás közötti szolidáris közösségbe akar vezetni bennünket. Fontos,

hogy a fiatalok megismerjék és el tudják fogadni a krisztusi közösség kínálta értékeket, s fel tudják

vállalni a közösségi elvárásokat is.

A hívő emberek nagy része minden fenntartás nélkül elfogadja az Egyház tanítóhivatalának

iránymutatásait, amikor a hit kérdéseiről van szó. Nem ilyen egyértelmű azonban, ha az erkölcsi kérdések

vannak napirenden. Fontos éreznünk és másokkal is megéreztetnünk, hogy a kettő összefügg. Ha a jézusi

hitigazságokat elfogadjuk, el kell fogadnunk erkölcsi útmutatásait (utasításait!) is, melyeket nem lehet

„az idők szavára” hivatkozva önkényesen modernizálni.

Cél-és feladatrendszer

Oktatási cél: A keresztény élet erkölcsi alapelveinek és azok gyakorlati alkalmazásának ismerete a felnőtt

keresztény életben. Meg kell ismerniük a tanulóknak a keresztény társadalmi tanítás alapelemeit és az abból

fakadó tennivalókat: a közösségi élet követelményeit és törvényeit; mind a keresztény családban, mind a

társadalomban, a közéletben, a kultúrában, az egészségügyben, a közgazdaságban és az élet más területein.

Nevelési cél: Életük legyen tudatos, személyes válasz Isten üdvözítő szeretetére. Szeretetből

engedelmeskedjenek hívásának és járjanak azon az úton, amelyen atyai tanácsival, törvényeivel vezet,

melyre Jézus tanít minket. Jézus követése, a gyakorlati kereszténység több, mint parancsok, betűk halmaza

ill. azok mechanikus teljesítése!

Mivel életkorukból kifolyólag ekkorra már sok mindent kipróbálnak a fiatalok, szembesülve azok

negatív, ill. kifejezetten rossz voltával, nem egyszer úgy érzik, végleg elrontották az életüket, s depresszióba

22

Pedagógiai program

esnek. Kell, hogy a Jézussal való kapcsolatuk eljusson arra a szintre, hogy egész valójukkal átérezzék,

Istennek akkor is fontosak és soha nem reménytelenek! (Míg élünk, soha sincs későn Jézussal újrakezdeni!)

A személytelen követelmény-etikák és az önmegváltást sugalló, pszichologizáló erénytanok

szemléletmódját elkerülve – az erkölcsi életet Isten személyes hívására személyesen válaszoló

önmegvalósítási folyamatnak tekintsék. Próbálják felfogni és megélni azt szt. Páli elvet, hogy „mindent

szabad, de nem minden használ”. Cselekedjenek úgy, hogy tudjanak különbséget tenni erkölcsi jó és rossz

között. Legyenek tudatában, hogy viselkedésüknek, tetteiknek közösségi vonatkozásai is vannak.

Törekedjenek biztos lelkiismeret kialakítására. Használjanak életkoruknak megfelelő lelkitükröt, mely a

pusztán bűnöket felsoroló negatív szemlélet mellett, pozitívan a szeretet lehetőségeit és követelményeit is

figyelmükbe állítja.

Témakörök

1. Témakör – A boldogság útja: Krisztus követése


A keresztény erkölcs alapjai

Krisztus követése

Léleképítés – önnevelés: emberi erények

Léleképítés – önnevelés, együtt a kegyelemmel: isteni erények

Törvények mentén: a szívünkbe írott törvény

Az Ószövetség törvénye

Az Újszövetség törvénye

A krisztusi boldogságok lelkisége

Lelki életünk buktatói és a kiút lehetősége: megtérés, bűn, bánat, bocsánat

2. Témakör – Szeresd Uradat, Istenedet!


Az ember-Isten kapcsolatra vonatkozó törvények

Adjuk meg Istennek, ami Istené!

„Szív bőségéből szól a száj” – beszédünk Istenről, Istennel

Megszentelt napok

3. Témakör – Szeresd önmagadat!


Az élet tisztelete

A „világ” értékítéletei

A szeretet mértéke az áldozat

Ki vagyok én? – önismeret

Testi életünk

Szellemi – lelki életünk

Önnevelés

4. Témakör – Szeresd felebarátodat!


Felelősségünk egymásért

A másik ember élete

A munka keresztény értéke

A tulajdon védelme

A lelki értékek védelme – becsület

A család értéke

A házasságra való előzetes készület

Kapcsolatteremtés és problémái

Keresztények közösségében – kisközösségi élet

„Szemben az árral” – „világban, de nem a világból”

23

Pedagógiai program

Összefoglalások, ismétlések: Javasolt óraszám: 8




Követelmények

A tanuló ismerje az alapvető általános és a sajátosan keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet

törvényeit. Jézus tanításán keresztül ismerje fel, hogy e törvények az ember javát szolgálják.

Számonkérés tárgyát is képezik a következő erkölcstani alapfogalmak: szabadság, tudatosság,

szándékosság, nagykorúság, jóság; Erények: általános megfogalmazás, emberi (természetes) erények,

isteni (természetfeletti) erények; A törvény szükségszerűsége, értelme és főbb csoportjai: Természetes,

Ósz.i, Úsz.i; A nyolc boldogság lelkisége. A bűn lényege, jelentése, fajtái (többféle csoportosítás

szerint!), a lelkiismeret, a bűnbocsánat szükségessége, a megtérés jelentése, szükségessége. A tízparancs

korának megfelelő értelmezése, valamint néhány sajátosan krisztusi norma – pl. ellenségszeretet.

Ellenőrzés, értékelés

Mivel a lelkiekben, erkölcsben való előrehaladás mindenkinél más ütemben történik és nagyon sok egyéb

körülménytől is függ (neveltetés, család, kegyelem….) – ez nem osztályzással minősíthető. Éppen ezért a

legalapvetőbb fogalmak írásbeli ill. szóbeli számonkérésre szorítkozunk. A gondolkodásmód, lelki

beállítottság és a mindennapi viselkedés ellenőrzése, (szükség esetén korrigálása) egyébként

folyamatosan történik az órákon való beszélgetések során. Alapvető „jelszó”: hittan órán mindent szabad

megkérdezni! – ami kérdés számukra, esetleg problémát okoz.

Ajánlott irodalom - A keresztény tökéletesség útja - Mária Iskolatestvérek 1997.

- A Katolikus Egyház Katekizmusa – SZIT 1994.

- Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai - SZIT 1999.

- Teresio Bosco: A keresztény törvény 20 leckében –

Don Bosco Kiadó, Bp. 1998.

- Boda László: Erkölcsteológia I-IV. – Budapest 1992-94.

- Joseph Ratzinger: Krisztusra tekintve – Vigília Kiadó, Bp. 1993.

- Hans Rotter: Krisztusi cselekvés – Prugg Verlag, Eisenstadt 1980.

- Pierre-André Liégé: Tanúim lesztek – Bécs 1970.

- Gyökössy Endre: A növekedés boldogsága – Kálvin Kiadó, Bp. 1993.

- Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk – Korda Kiadó, Kecskemét 1996.

- Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni – Korda Kiadó, Kecskemét 1992.

24

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

11. évfolyam

25

Pedagógiai program

11. évfolyam - ISMEREM ENYÉIMET…. (Katolikus egyháztörténelem)

Elöljáróban A helyét kereső mai serdülő fiatalság számára a kereszténységgel kapcsolatos

problémákkal kapcsolatban az elsők között szerepel az Egyház (tipikusan világias)

egyoldalúan emberi szemlélete. A sok negatív tapasztalat – papoktól, saját szüleiktől,

kortársaiktól ill. önmaguktól – meglehetősen kétségessé teszik az egész keresztény ügy

igazi súlyát. Ehhez járul még a nem keresztény („modern”) világ szemlélete, mely az

Egyháznak egyoldalúan csak hibáit hangoztatja, erkölcsi kiállását, követelményeit pedig

maradi, vagy önkényes hatalmi igénynek állítja be. A dolgok hátterében természetesen ott

húzódik a Krisztusba vetett hit krízise, amely az előbb említettektől talán nem is teljesen független. E hit

persze önmagában sem egyértelmű valami, még a vallásos családba születő ember számára sem.

Az Egyházról alkotott képük perspektívájának kiszélesítését szolgálja az őszi ill. tavaszi Nagymarosi

Ifjúsági Találkozón való részvétel lehetőségének felkínálása – mint lelkigyakorlat.

Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Világossá tenni a diákok számára, hogy a ma Egyháza ugyanaz a közösség, melyet 2000

évvel ezelőtt a Názáreti Jézus alapított. Igaz képet igyekszünk felmutatni történelmi tevékenységéről:

pozitív és negatív események összhangjával. Áttekintjük, hogy ez a Jézus Krisztus által alapított, és Vele

együttműködő közösség hogyan őrizte meg, adta tovább ill. védelmezte meg a Mesterétől és Urától kapott

természetfeletti örökséget: a tanítást, a kegyelemközlő eszközöket és szervezetét; Hogyan töltötte be

missziós küldetését a világban – Jézus evangéliumának meghirdetésével, az adott időszak társadalmának

megszentelésével.

Nevelési cél: Ahhoz segíteni a fiatalokat, hogy ne csak kényszerből vállalják a „keresztény” nevet, hanem

ahogy önmagukat is meg kell tanulniuk alázatos önismerettel elfogadni (korlátaikkal, gyengeségeikkel

együtt!), úgy az Egyházzal is képesek legyenek saját nagy lelki családjukként azonosulni. Mindkettő

forrásaként a Jézussal való személyes kapcsolat elmélyítésében igyekszünk segíteni őket. (Ima értük és

velük!)

Témakörök: 1. Témakör - Az egyházszemlélet tisztázása


Az Egyház fogalmának megközelítése

Az Egyház fogalma

Akart-e Jézus egyházat?

Milyennek akarta Jézus az egyházat?

2. Témakör - Az Egyház születése – az apostoli kor Egyháza


Az első pünkösd

A kor dokumentumai

Az Apostolok Cselekedetei

Az Egyház elválása a zsidóságtól

3. Témakör - Az Egyház ókorának történelme


Az Egyház helyzete a Római Birodalomban

A kereszténység összeütközése a római államhatalommal

Az egyházatyák – apostoli atyák

Az üldözések megszűnése

A pogányság szellemi támadása

Az Egyház hitének rögzítése - zsinatok

Liturgikus élet az első századokban

26

Pedagógiai program

A szerzetesi élet kezdetei

Az egyházatyák aranykora

4. Témakör - Az Egyház a kora középkorban


Az Egyház missziós tevékenysége a népvándorlás korában

A frankok megtérése, s annak jelentősége

A nyugati szerzetesség kezdete

A görög egyház és a képrombolási harcok

A kora-középkor vallási élete

Sötét századok és a Cluny-i megújulás

A görög és latin egyház szétválása

5. Témakör - Az Egyház a virágzó középkorban


Gregorián reform és az invesztitura harc

A keresztes mozgalom

A magyarok és a kereszténység találkozása

Eretnekségek és az inkvizíció a virágzó középkorban

A keresztény műveltség kivirágzása – skolasztika

Az Egyház megszentelő tevékenysége a középkorban

Nagy kolduló rendek

A pápai hatalom fénykora és bukása

A pápák avignoni fogsága és a nyugati egyházszakadás

Magyar királyok és a kereszténység

6. Témakör - Az Egyház az újkorban


A humanizmus és a reneszánsz

A reformáció előzményei

A reformáció Németországban

A reformáció elterjedése Európában

A katolikus megújulás – Trienti zsinat

Szerzetesrendek a megújulás szolgálatában

Az Egyház missziós tevékenysége a nagy felfedezések korában

A természettudományok és az Egyház viszonya

A felvilágosodás és az Egyház

A francia forradalom és az Egyház

A magyar egyház a XVIII. sz.-ban

A XIX. sz. katolikus megújulása

A liberalizmus és az Egyház

7. Témakör - A legújabb kor egyháza


Az Egyház a XX. sz. első felében

A II. világháború és az Egyház

A magyar egyház helyzete a kommunista diktatúra idején

A II. Vatikáni zsinat és jelentősége

A XX. sz. második felének pápái

Az ökumenikus mozgalomról

Az Egyház és a 89-es rendszerváltás






27

Pedagógiai program

Követelmények: Tudják megkülönböztetni a katolikus egyházra vonatkozó fogalmakat a többi vallás fogalmaitól. Ismerjék az

Egyház alapításának körülményeit, az Egyház lényegét, célját, szervezeti felépítését. Legyenek tisztában az

Egyház üdvösségszerző küldetésével, ismerjék, hogyan valósította és valósítja meg ezt a történelem

különböző korszakaiban és napjainkban.

Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul – függetlenül a tanuló személyes

meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában

ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. Tanegységenként témazáró dolgozatot iratunk.

Ajánlott irodalom: August Franzen: Kis egyháztörténet – AGAPÉ, Szeged 1998.

Pierre Pierrard: A katolikus egyház története – AGAPÉ, Novi Sad 1978.

Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve – SZIT, Bp. 2001.

Somorjai Ádám és Zombori István szerk.: A katolikus egyház Magyarországon

MKPK Egyháztörténeti Bizottsága, Bp. 1991.

Szentek élete I-II. (SZIT – Bp. 1984. ill. 1988.)

Szentírás (teljes!)

28

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Katolikus hittan

12. évfolyam

29

Pedagógiai program

12. évfolyam - HISZEM, ÉRTEM, VALLOM

(Az üdvtörténet alapjai az ész fényében)

Elöljáróban Ebben az évfolyamban jutnak el a fiatalok a felnőttkor küszöbére, amikor sorra kell életre

szóló döntéseket hozniuk, fontos kérdésekben: pályaválasztás, hivatás, párválasztás…. Nem

mindegy, hogy milyen értékrend alapján és hogyan döntenek. El kell jutniuk a megalapozott

hívő világnézetre, képesnek kell lenniük a tudatos önnevelésre és Krisztus-követésre. Fel kell

ismerniük hivatásukat, feladataikat és helyüket a társadalomban, az Egyházban és a

családban.

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a végzősök „lelki térképe” meglehetősen

változatos formákat mutat: Vannak, akikben valóban folyamatosan érlelődik a hit, és ebben várnak

koruknak megfelelő megerősítést – s remélhetőleg kapnak is; Többen vannak olyanok, akik viszont

folyamatos távolodásban vannak a hittel, vallásossággal kapcsolatban. Mintha csak arra várnának, hogy

„végre békén hagyják őket ezekkel az idejét múlt, dedós, demagóg marhaságokkal.” S végül olyanok is

vannak, akik eddig nem igazán gondolkodtak el a hittel kapcsolatban, most azonban mintha megérintené

őket valamiféle „komolyodás szele”.

A küszöbön álló érettségi és a várható felvételik okozta igénybevételek miatt „természetesen” minimális

energia marad (ha egyáltalán marad) a hittanra, ami egyeseknek csak akkor érdekes valamennyire is, ha

éppenséggel pontszerzés miatt „potya-tárgyként” valami hasznot akarnak húzni belőle. Mások meg ekkorra

érik meg a mindennel kötözködő, magabiztos kritikus szellem….

Néha úgy tűnik, még ma is elterjedt az a nézet, mely összeegyeztethetetlennek véli a vallásosságot és

logikus gondolkodást. Kérdések tömkelegét zúdítják adott esetben a hitoktatóra, de az értelmes választ

meghallgatni, végiggondolni, esetleg elfogadni már nincs készségük. (Legalábbis szemlátomást.) Így

aztán igazi embert próbáló kihívás ennek a korosztálynak lelki emelkedettséggel hittant tanítani.

Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A hit előfeltételeit és hitünk alapigazságait az ész természetes fényében vizsgáljuk át, és

rámutatunk arra, hogy ezek az igazságok a logikus, racionális gondolkodás mérlegén is megállják a

helyüket. Megpróbáljuk beláttatni a tanulókkal, hogy a keresztény tanítás hiteles és hitre érdemes.

Tudatosítjuk ugyanakkor bennük, hogy az értelmi belátás nem eredményez feltétlenül személyes hitet. A

hit mindenkor megmarad Isten kegyelmi ajándéka titkának is!

Nevelési cél: Merjenek a fiatalok szembenézni az akár bennük felmerülő, akár a környezetükből eredő

kérdésekkel, melyek a természetes és helyénvaló igazság-keresés megnyilvánulásai lehetnek.

Megpróbáljuk rávezetni őket, hogy a mondásnak megfelelően kellő alázattal folytassák e keresést.

(„ahhoz, hogy Istent megismerjük, nem annyira a fejünket kell törnünk, sokkal inkább a szívünket”)

Bátorítjuk őket, hogy nyíljanak meg az önmagát kinyilatkoztatni akaró Isten kegyelme előtt; emlékeztetve

őket ugyanakkor Jézus mondására: „Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem….. Szeretni

fogom őt én is és kinyilatkoztatom magamat neki.” (Jn 14,21)

Ezen az évfolyamon a tanulmányi idő:

31 hét - 62 tanórával

Témakörök: 1. Témakör - Ember és vallásosság


Vallási érzék az emberben

A vallásosság jellemzői, fajtái

Az értelem útja Isten felé

Az élmények és a vallásosság

A vallásosság megnyilvánulási formái

A vallás kialakulása (történelmileg, személyesen)

30

Pedagógiai program

Téves elméletek a vallás kialakulásával kapcsolatban

Az ókor nagy vallásai

2. Témakör - Mai nagy nem keresztény világvallások


Hinduizmus

Krisna-tudat

Buddhizmus

Iszlám

Zsidó vallás

A kereszténység kapcsolata e vallásokkal

A new age jelenség

3. Témakör - A keresztény hit


A hit lényege

A keresztény ember hite

A keresztény hit válasza az emberiség nagy kérdéseire

4. Témakör - Velünk az Isten


A názáreti Jézus történetisége

A keresztény dokumentumok megbízhatósága

Jézus életének kronológiája

Isten országának üzenete

Jézus messiási öntudata

Jézus és a kereszt misztériuma

Jézus halála és feltámadása

A keresztények hite Jézusban (nevei, címei)

5. Témakör - Isten vándorló népe


Az Egyház és Jézus (ism.)

Az Egyház helye a mai világban

A hitét megjelenítő Egyház

A liturgiában megnyilvánuló Egyház

6. Témakör - Az Egyház és a szekták kihívásai







Követelmények: A középiskola elvégzésével rendelkezzenek a diákok olyan szintű hitismerettel, hogy tudják azt önmagukban

és mások előtt is megvallani, s ha kell, megvédeni. Lássák a nyilvánvaló különbségeket a különféle vallások

és a kereszténység között, felfogva, hogy nem mindegy, ki miben hisz. Legyenek képesek egy-egy megadott

témában, önálló előadást tartani. Igyekezzenek a mindennapi életükben is tudatosan a krisztusi elvek szerint,

az Egyházhoz való hűségben élni, dolgozni, szórakozni….

A hittanból érettségiző tanulóknak tudni kell válaszolniuk a Magyar Katolikus Katekizmus valamennyi

kérdésére. (Emelt szintű érettségire készülőknél követelmény a szószerinti tudás. )

31

Pedagógiai program

Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul – függetlenül a tanuló személyes

meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában

ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot.

Ajánlott irodalom: Hitünk és életünk - OHB, SZIT

Találkozás a kereszténységgel – Tomka Ferenc

De Rosa G.: Vallások, szekták és a kereszténység (Bp. 1991. SZIT)

Dei Verbum, Lumen Gentium, Ad Gentes, Nostra Aetate (zsinati dok.)

Előd István: Vallás és egyház (Budapest, 1981. SZIT)

Gál Ferenc: Dogmatika (Budapest, 1990. SZIT)

Tarnai Brunó: Katolicizmus és kultuszok (Pannonhalma, 1992. Bencés )

Tarnai Bruno: Vallástörténet keresztény szemmel (P.halma, 1995. Bencés)

Luigi Giussiani: A vallásos érzék (Budapest, 1999. VIGILIA)

Boros L.: Megváltott lét (Budapest, 1993. VIGILIA)

Tuba I.: A keresztény hit megalapozása és védelme

(Bp. 1997. Piarista gimn. jegyzet)

André Frossard: Van Isten, találkoztam Vele (Bp. 1991. SZIT)

Tatjana Goricseva: Istenről beszélni veszélyes (Luzern, 1989. Egyh.fórum)

Szekták – Logosz Munkacsoport sorozata

Szentírás

tanterv - · dolgokat, amelyek a serdülőket leginkább megmozgatják, mint pl. a testi élet, a...

Documents