tantÁrgyleÍrÁs közigazgatási alapismeretektantÁrgyleÍrÁs tantárgy neve közigazgatási...

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Közigazgatási alapismeretek

Tantárgy kódja PSX1101

Meghirdetés féléve 1.

Kreditpont 5

Félévi kontakt óraszám 20

Félévi követelmény K

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Antal főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a Magyar Köztársaság alkotmányos alapjait, nyerjenek

betekintést a magyar közigazgatás történeti dimenzióiba. Bővítsék ismereteiket a közigazgatás

szervezetéről, központi-, helyi- és területi szerveiről, a régióról és a kistérség helyzetéről.

Legyenek képesek a közoktatás és közigazgatás összefüggésrendszerét felismerni, a

közigazgatási eljárás szabályaira alapozva szélesíteni pedagógiai-szakmai

tevékenységkörüket. Ismerkedjenek meg az Európai Unió nemzeti közigazgatásra és a

kormányzásra gyakorolt hatásával.

2. Tantárgyi program:

Az alkotmány. Az állam funkciói, feladata az államhatalmi ágakban. A közigazgatás

intézményrendszere Feladat, hatáskör, illetékesség. AA MMaaggyyaarr KKöözzttáárrssaassáágg kkoorrmmáánnyyaa

((kkoorrmmáánnyyzzaatt,, iiggaazzggaattááss,, iirráánnyyííttááss)).. A közigazgatás szervezeti rendszere. A közigazgatás

központi szervei, a központi alárendeltségű területi és helyi közigazgatási szervek.

Regionalizmus, a régiók problémái. A helyi és területi önkormányzati igazgatási rendszer. A

közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége. A közigazgatási aktus. Az első fokú

közigazgatási eljárás és határozat. – Jogorvoslat és végrehajtás a közigazgatási eljárásban.

Közoktatás – közigazgatás.

Évközi tanulmányi követelmények:

Szóbeli: olvasott szakirodalmak és előadások felhasználásával.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy):

vizsgajegy

5. Az értékelés módszere:

Kollokvium

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló

segédanyagok:

diák

7. Kötelező, ajánlott irodalom:

Fehér Zoltán-Németh Gyula-Pécsváradi János (1994): Eljárási jog a közigazgatásban.

Unió könyvkiadó, Budapest

Általános közigazgatási ismeretek: 1. témakör: A központi állami szervek rendszere

(www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok)

Általános Közigazgatási Ismeretek (Tanköny Bp.2007.; Közigazgatási szakvizsga)

(www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok

Az Európai Unió szervezete és jogrendszere.

(www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok)

1993.évi LXXIX.törvény

http://www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozig_szv/tananyagok



TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Gazdasági, jogi tanügyigazgatás



Kreditpont 4


Félévi követelmény G


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Márton Sára Katalin, főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja:

A közoktatáshoz kapcsolódó gazdasági és jogi ismeretek közvetítése, melyek

birtokában a közoktatásban dolgozók tájékozottakká válnak az iskola működésének jogi és

gazdasági területein.

2. Tantárgyi program: A gazdálkodás fogalma. Az intézmény, mint az államháztartás alapegysége. Az

intézményi költségvetés, különböző fenntartású intézményi költségvetés különböző

fenntartású intézményekben. Fenntartói jogok és kötelezettségek, kistérségi együttműködés

keretei. Az intézményi pénzügyi irányítási rendszer elemeinek – tervezés, végrehajtás,

beszámolás, ellenőrzés – megismerése a közoktatási intézményekben. A gazdálkodás

gyakorlati végrehajtása. Európai Uniós támogatási rendszerek, pályázati rendszer.

Jogi alapismeretek. A jogi szabályozás szükségessége és formái a közoktatásban. A

jogalkotásban való közreműködés. A tanügyigazgatási jog alkalmazásáról. A központi és

regionális tanügyigazgatási szervek feladatai. Az önkormányzat oktatási ellátási

kötelezettsége. Az iskolaalapítás szabadsága. Az óvodáztatás és iskoláztatás.

3. Évközi tanulmányi követelmények:

Egy választható téma (intézményhez kötődő, gazdasági vagy jogi területről) elemző

feldolgozása.


Gyakorlati jegy


szummatív értékelés


segédanyagok:

jegyzetek, szakirodalom

7. Kötelező, ajánlott irodalom

Bencze Márta (2006): Gazdálkodás az oktatási intézményekben. BME, Budapest

Bencze Márta (2006): Gazdálkodás az oktatási intézményekben – munkafüzet. BME,

Budapest

Bíró Endre (1998): Jog a pedagógiában. Jogismereti Alapítvány, Budapest

Bosch Márta (2001): Tanügyjog és igazgatási ismeretek. Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolai konfliktusok és megoldásuk pszichológiai

elvei



Kreditpont 5




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus



A gyakorló pedagógusok képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek

felismerésében, elemzésében, tudatos kezelésében. Ismerjenek meg konstruktív konfliktus

megoldási módokat, sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. Mindezek

segítségével a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése.


Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, iskolai konfliktusok csoportosítása.

Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a

konfliktusok előjelei. Konfliktus-térkép készítése. A konfliktusok értelmezése

tranzakcionalista felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek

kidolgozása. Nevelői attitűdök, nevelési stílus és a konfliktuskezelési technikák összefüggése.

3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét, esetbemutatás és elemzés


kollokvium

5. Az értékelés módszere: írásbeli


segédanyagok: szakirodalom, tesztlapok


Győryné Beregszászi Sára – Szatmáryné Balogh Mária (1994): Feszültségek és iskolai

konfliktusok az iskolában. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen

Járó Katalin (1999): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban-

viselkedésmódok nehéz helyzetben. In.: Járó Katalin (szerk.): Játszmák nélkül -

Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest 479-527.

Kósáné Ormai Vera (1984): A pedagógus és a nehezen nevelhető gyermek.

Tankönyvkiadó, Budapest

Magyar Judit (1999): Pedagógusok és szülők-avagy ki fél kitől. Járó Katalin (szerk.):

Játszmák nélkül - Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 437-451.

Szamosi Judit (1999): Felvértezve a rendbontók ellen. In: Járó Katalin (szerk.):

Játszmák nélkül - Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 406-417.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Stratégiai tervezés



Kreditpont 5




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Antal főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja: A stratégiai tervezés elveinek megismertetésén keresztül kialakítani azt a

meggyőződést a hallgatókban, hogy a stratégiai gondolkodás a minőségbiztosítás feltétele. A

hallgatók az ismeret birtokában hatékonyabban valósítsák meg a kompetenciájuknak

megfelelően a stratégiai tervezést. Az elmúlt évtized közoktatás-szabályozási vitáinak,

törvénymódosításainak áttekintésével, fejlesztési terveknek, helyi programoknak, a

finanszírozás változásainak áttekintő kritikai elemzésével hozzásegíteni a hallgatókat ahhoz,

hogy a tervezéstől a gyakorlati megvalósításig átfogják a stratégiai tervezést.

2. Tantárgyi program: A stratégiai tervezés kialakulása, meghonosodása a közoktatásban. Az

oktatásfejlesztés és a stratégiai tervezés kapcsolata; Nemzeti alaptanterv; regionális- és helyi

fejlesztési tervek, a helyi tantervek készítése, mint a stratégiai gondolkodás és cselekvés

modelljei. A közoktatás jogi és tartalmi szabályozási rendszerében a képességfejlesztésre

irányuló stratégiai gondolkodás megvalósulása, a pedagógiai értékelés, az oktatásügy

hatékonyságának folyamatos nyomon követése és elemzése, a minőségbiztosítás kapcsolata a

stratégiai tervezéssel.



kollokvium


Szummatív értékelés


segédanyagok:

Szakirodalom, intézményi dokumentumok


Balázs Éva (2000): A közoktatási tervezés rendszere, a területi és a helyi tervezés. In:

Önkormányzat és közoktatás. Szekszárd

Báthory Zoltán (2002): Tanulók, iskolák – különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest

Csath Magdolna (2004): Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti


Gergely Gyula (2000): Járjunk a földön, és biztosítsuk a minőséget! Új Pedagógiai

Szemle, 11.

Stratégiai tervezés a szakképző intézményekben. Módszertani kiadvány (2006) NSZI

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az iskolai teljesítmény pszichológiai determinánsai



Kreditpont 3







A motiváció és a teljesítmény összefüggéseinek bemutatása, a nevelésben történő

gyakorlati alkalmazása. Egy lehetséges szorongás-szint mérés lebonyolítása.


Motiváció – Teljesítménymotiváció. Teljesítmény és Intelligencia (hajlékony, rögzült,

szociális). Képességszintek és tanulási technikák összefüggése. Társas pozíció és a

teljesítmény összefüggése. A nevelői magatartás, a nevelési stílus és a gyermeki

személyiségtípus kapcsolatrendszere. A figyelem, a szorongás és hatásuk az iskolai tanulásra.

Az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői és összefüggése a teljesítménnyel.


a mérés megtervezése


gyakorlati jegy


mérésben, és annak kiértékelésében való részvétel


segédanyagok:

szakirodalom, tesztek, kérdőívek


Ranschburg Jenő (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. NTK,

Budapest

Schmercz István (szerk.) (2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt,

Nyíregyháza

Tóth László (2007): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A közoktatási intézmények hatékonysága



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár



A hallgatók ismerkedjenek meg az intézmények hatékonyságának mutatóival, mérési

lehetőségeivel, a tanulói és a pedagógusi munka értékelésének módozataival. A

gyakorlatorientált gondolkodás, a minőségtudatos magatartás kialakításával adekvát módon

járuljanak hozzá intézményükben a minőségügyi feladatok ellátásához, a hatékonyság modern

értelmezésével mélyítsék szakmai-pedagógiai reflektív gondolkodásukat.


Fogalomértelmezések: hatékonyság, hatásfok, eredményesség, minőség az oktatásban,

szerepe a változó társadalmi-gazdasági mikro- és makro-környezetben. Történeti áttekintés és

nemzetközi körkép a 21. század hangsúlyozásával. A minőségirányítás, ellenőrzés, mérés,

értékelés szerepe a nevelési-oktatási folyamatban. A pedagógus, mint a hatékonyság, minőség

kulcstényezője.


Elemző, szakmai tanulmány készítése


gyakorlati jegy




segédanyagok:

Szakirodalom, intézményi dokumentumok (pl. Pedagógiai Program, Intézményi

Minőségirányítási Program)


Buer, van Jürgen-Wagner, Cornelia (Hrsg.) (2007): Qualität von Schule. Ein kritisches

Handbuch. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main-

Berlin-Bern-Bruxelles-New York-Oxford-Wien

Horn Dániel-Sinka Edit (2006): A közoktatás minősége és eredményessége. In: Halász

Gábor-Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos

Közoktatási Intézet, Budapest 341-375.

Mártonfi György (2005): Vélemények az eredményességről és a hatékonyságról.

Iskolakultúra, 12. 75-84.

Márton Sára (2008): Minőség és minőségbiztosítás az autonóm iskolában. Élmény ’94

Bt, Nyíregyháza

Mollenhauer, Klaus (2003): Szocializáció és iskolai eredmény. In: Meleg Csilla

(szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyűjtemény. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-

Pécs 129-146.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Önismeret, pedagógus önismeret



Kreditpont 3


Félévi követelmény M.ai


Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár



Az önismereti foglalkozásokra épülő szituációs gyakorlatokon keresztül az iskolai

életben, a pedagógiai munka során jelentkező konfliktusok felismerésére, feldolgozására való

felkészítés. A személyes értékrend és a belső erőforrás feltárása, tudatosítása. Szemlélet- és

viselkedésformálás.


Az önszeretet, önmagunk elfogadásának kérdései. A gyakorlati emberismeret

feltárása és buktatói. A pozitív énkép kialakítása és megerősítése. Értékfeltárás: saját értékek

tisztázása, mások értékeivel való azonosságélmény, illetve ütköztetési lehetőségek

technikájának elsajátítása. A konfliktusokról általában. Konfliktusszituáció elemzése.

Nézőpontok a konfliktusban. A konfliktuskezelés módjai. A pedagógiai hatékonyság növelése

az ártó és védő technikák megismerésével. Az eredményes kommunikáció. Az empátia. A

szakmai kompetencia tisztázása.


Aktív részvétel a foglalkozásokon. A személyes részvétel hiánya más módon nem

pótolható.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Az egyes foglalkozások zárásakor azonnali, szóbeli elégedettséget kifejező

visszajelzés, SWOT analízis alkalmazásával.

5. Az értékelés módszere: Nyílt kommunikációban személyes tapasztalatok és élmények bemutatása.


segédanyagok:

7. Kötelező és ajánlott irodalom

Bagdy Emőke-Telkes József (1990): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit (1998): Kommunikációs képességek fejlesztés az

iskolában. Kossuth Egyetem Kiadó, Debrecen

Koncz István (1994): Önkifejezési és kommunikációs készségfejlesztés. KLTE,

Debrecen

Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése



Kreditpont 3







Az ismeretek feldolgozásán keresztül erősíteni a korszerű pedagógiai szemléletet,

segítséget nyújtani önreflexió útján pedagógiai folyamatok kialakításához és az alapvető

pedagógiai kompetenciák fejlesztéséhez. Tanulmányozni a jelenlévő és a hivatalos tervezési,

szervezési folyamatokat, kiemelten az intézményi és az egyéni pedagógiai vonatkozásokat, a

kompetencia-alapú nevelés-oktatás tervezését.


A pedagógiai tervezés, szervezés sajátosságai. A tervezés szintjei, a központi és a helyi

(intézményi) tervek funkciója, viszonya, tartalma. Szakmai autonómia a tervezésben, a

szervezésben. A pedagógus szerepvállalásaiból adódó tervezés, szervezés alapvető elmélete és

gyakorlati kérdései.


A konzultációkon való aktív részvétel, az írásban elkészített feladat időben történő

leadása.


Gyakorlati jegy




segédanyagok:

Szakirodalom, dokumentumok, alapprogramok, mintatantervek


Dobos Zoltánné (2004): Napközis foglalkozások tervezése 1-2. osztály. Nemzeti

Tankönyvkiadó Zrt., Budapest

Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika – elméleti alapok a tanítás tanulásához. (VII.,

VIII.: XVI. fejezet). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Halász Gábor-Lannert Judit (szerk.) (2006): Jelentés a magyar közoktatásról 2006.

Országos Közoktatási Intézet, Budapest

Hunyadi Györgyné-M. Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius Kiadó

Bt., Pécs

Nanszákné Cserfalvi Ilona (2003): Napközis nevelő munka tervezése. Ipszilon Kiadó,

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Módszerek, eljárások, eszközök



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Harsányiné Petneházi Ágnes főiskolai tanársegéd



Gyakorlati foglalkozások keretein belül bemutatni a percepcióból adódó pszichológiai

csapdahelyzeteket. Percepciós gyakorlatok szervezése a pedagógus önismeret fejlesztésére, a

személyiségformálással kapcsolatos ismeretek, kompetenciák elsajátítására.


Hétköznapi szintű és tudományos emberismeret. A pszichológia módszerei

(megfigyelés, kísérlet, explorációs módszerek). A pszichológia módszereinek, mint a

tudományos emberismeret módszereinek adaptációja a pedagógusi munkában. Önállóan

elvégzett tanulói vizsgálatok közös elemzése az előbbi tárgykörben. A személypercepció egy

speciális területe: pedagógusok gyermekpercepciója. A személypercepció szabályszerűségei,

pszichológiai csapdák a hétköznapi emberismeretben. Szakmai önismeret és önreflexió a

pedagógiai gyakorlatban.


kérdőív kiválasztása, a vizsgálat megtervezése


Gyakorlati jegy


kérdőíves vizsgálat önálló lebonyolítása, kiértékelése


segédanyagok:

szakirodalom, kérdőívek, kiértékelési eljárások


Aronson, Elliot (1978): A társas lény. Közgazdsági és Jogi Kiadó, Budapest

Atkinson, Rita, L.-Atkinson, Richard, C. et al. (1994): Pszichológia, Osiris Kiadó,

Budapest 24-30, 334-349, 406-419.

Forgas, Joseph, P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó,

Budapest

Harsányi István (1978): A tanulók megismerése. Tankönyvkiadó, Budapest

Schmercz István (szerk.) (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt,

Nyíregyháza

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógus kutatások



Kreditpont 5




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja TI


A szakmai önismeret és pályaidentitás ésszerűsítése, megerősítése. A

pedagóguspályára vonatkozó multidiszciplináris ismeretek szisztematikus áttekintése,

feldolgozása, rendszerezése. A hallgatók saját tapasztalatainak és élményeinek összevetése a

pályával kapcsolatos publicisztikai, tudományos elemzésekkel, tanulmányokkal.


Pedagógusképzés Európában. A pedagógusképzés mai rendszere Magyarországon.

További fejlesztésének irányvonalai, új törekvések. Pedagóguspálya, pedagógushivatás,

pedagógusszerep. Szerepjátszás, szerepazonosulás. Szerepkonfliktus, szerepfeszültség. A

tanárok szerepe és hatása a mai Magyarországon. A pedagógusok napi

tevékenységstruktúrája. A pedagóguspálya mentálhigiénés vonatkozásai. A pedagóguspálya

foglalkozási ártalmai. Szakmai betegségek. A jó pedagógus ismérvei. Kulcsfontosságú

képesség és személyiségjegyek a pedagógus munkában. A tehetséges tanár jellemzői. A

pedagógus munkája. Új eljárások, módszerek, technikák alkalmazása a pedagógiában.


A hallgatói munka értékelése, a megmérettetés a hallgató folyamatos

munkavégzéséhez, ill. az elvégzett feladatok minőségéhez kapcsolódik. Az értékelés több

forrásra támaszkodik: a hallgatók írásbeli munkáinak dokumentációjára, a foglalkozásokon

tanúsított megnyilvánulásaira, aktivitására, egy alkalommal elvégzett rövid tudásmérésre (zh).


Gyakorlati jegy, dolgozat jegy, félévközi jegy


Számszerű értékelés.


segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom

Bábosik István (2000): A pedagógus szerep megváltozása. In: Petró András (Szerk.):

Olvasókönyv a pedagógusról. BME, Budapest 68-73.

Dráviczki Sándor (2002): a PEDAGÓGUS. Bessenyei György Könyvkiadó,

Nyíregyháza

Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A „bologna” folyamat.

Oktatáskutató Intézet – Új Mandátum Kiadó, Budapest

Kotschy Beáta (2001): Az iskolai munka tervezése és a pedagógusok nézeteinek

összefüggései. In: Golnhofer Erzsébet-Nahalka István: A pedagógusok pedagógiája.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 308-325.

Szebedy Tas (2005): A pedagóguspálya sajátosságai és a foglalkozási ártalmak. Új

Pedagógiai Szemle 7/8.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az iskola mentálhigiénéje



Kreditpont 3







Megismertetni az iskola világát a lelki egészségvédelem szempontjából. Olyan

pszichológiai ismereteket nyújtani, amelyek segítik a pedagógusokat a mindennapi munkájuk

során a mentálhigiénés problémák megoldásában.


A mentálhigiéné jelentése, jelentősége. A lelki egészségvédelem kialakulása.

Paradigmaváltás és szemléletváltás. Az iskolai mentálhigiéné. Konfliktusok a pedagógiai

gyakorlat során. A kapcsolatok, mint feszültségforrások.


írásbeli vizsgálat elkészítése


gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: -


segédanyagok:

szakkönyv, jegyzet


Bóta Margit (szerk.) (2000): Iskolai mentálhigiéné. Kossuth Egyetemi Kiadó,

Debrecen

Buda Béla (2003): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Nemzeti


Fodor Gábor (2001): Az iskola: esély a lelki egészségvédelemre. Új Pedagógiai

Szemle, 5.

Kézdi Balázs (2003): Iskolai mentálhigiéné. Tanulmányok. Pro Pannónia, Pécs

Szabó Éva (2006): Szeretettel és szigorral. Az iskolai nevelés problémái a szülők és a

tanárok szemszögéből. Akadémiai Kiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Sajátos nevelési igényű gyerekek az iskolában



Kreditpont 5




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Edina főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja

Megismertetni a sajátos nevelési igényű és átlagtól eltérő tanulói személyiség

jellemzőit. Olyan pszichológiai ismereteket nyújtani, amelyek segítik a pedagógusokat

mindennapi munkájuk során a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozásban.

2. Tantárgyi program

Sajátos nevelési igényű gyerekek az iskolában. Szorongásos rendellenességek

(szeparációs szorongás, teljesítmény-szorongás, generalizált szorongás). A tanulás zavarai (a

percepció zavarai, a kognitív funkciók zavarai, motoros működési zavarok).

Magatartászavarok. A bánásmód kérdései, a prevenció és a korrekció lehetőségei.


esettanulmány készítése


vizsgajegy




segédanyagok:

szakkönyv, jegyzet.


Andrássy Ildikó (2007): A sajátos nevelési igényről - nemzetközi összehasonlítás.

Fejlesztő pedagógia, 2. 50-72.

Bárdossy Ildikó (2006): A befogadó iskola és környezete. Új Pedagógiai Szemle, 3. 5-

45.

Jeszenszkyné Gallai Gabriella (2006): Sajátos nevelési igényű tanulók egy általános

iskolában. In: M. Tamás Márta (szerk.): Integráció és inklúzió: Fejlesztő módszerek a

közoktatásban. Trefort, Budapest 47-58.

Magyi Anikó-Burai Pál Józsefné (2007): Sajátos nevelési igényű csoportban. Óvodai

nevelés, 6. 203-204.

Mesterházi Zsuzsa (főszerk.) (2008): Inkluzív nevelés: Kézikönyv a szakértői

bizottságok működéséhez. SuliNova, Educatio, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Befogadó pedagógia: az integráció és a szegregáció

kérdései



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vincze Tamás főiskolai adjunktus



A pedagógusok szakmai ismereteinek megszilárdítása a befogadó pedagógiai

törekvésekről, melyek hozzájárulnak személyes hatékonyságuk fejlődéséhez. A pedagógusok

azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képesek irányítani,

szervezni sajátos nevelési igényű tanulók/gyermekek tevékenységét.


Kedvezőtlen társadalmi folyamatok és azok hatása a felnövekvő nemzedékre csoport

és egyéni szinten. Oktatási rendszer előtt álló kihívások, mellyel a veszélyforrások

kezelhetők, csökkenthető hatásuk. Oktatási egyenlőtlenségek. Szelekció, szegregáció,

diszkrimináció, pozitív diszkrimináció. Egyenlő esély, egyenlő bánásmód, egyenlő

eredmények, oktatási méltányosság elveinek megvalósítására kialakult stratégiai megoldások

nemzetközi és hazai szinten. Befogadó pedagógia, befogadó iskola létrejöttének feltételei.

Fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés.


esettanulmány készítése az integráció megvalósításáról egy adott közoktatási

intézményben öt évre visszatekintve.


Gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga és a tanulmány védése


segédanyagok:

Hagyományos és elektronikus információhordozók


Csányi Yvonne (2008): Új utak és törekvések a sajátos igényű személyek oktatása

terén az OECD szakmapolitikájában és ennek néhány hazai vonatkozása. Fejlesztő

pedagógia, 1. 28-32.

Havas Gábor-Kemény István-Liskó Ilona (2002): Cigány gyerekek az általános

iskolában. OKI, Új Mandátum Kiadó Budapest

Kőpatakiné Mészáros Mária (2007): Elfogadás - befogadás - társadalmi integráció:

nemzetközi tapasztalatok - hazai gyakorlatok. Fejlesztő pedagógia, 6. 43-50.

Réthy Endréné (2007: Integráció, inklúzió Európában. In: Bábosik István-Torgyik

Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös Könyvkiadó,

Budapest 217-234.

Tetler, Susan (2006): Inkluzív osztályok: a tanítás és tanulás modelljei, dilemmák és

kihívások. Iskolakultúra, 10. 36-42.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Intézményfejlesztés - kapcsolatrendszerek az

iskolában



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Baracsi Ágnes Erzsébet főiskolai docens

Tantárgyfelelős intézet kódja SP


Az alapvető szervezettani és vezetéselméleti alapismeretek elsajátítása mellett az

iskolai szervezetek speciális jellemzőinek rendszerező, összefoglaló bemutatása. A

tapasztalati tanulás módszerével az ismeretek gyakorlatban való felhasználásának segítése.


A tantárgy keretében az iskolával, mint szervezettel kapcsolatos témakörök kerülnek

bemutatásra. Az iskolai szervezet sajátságaihoz kapcsolódva elsősorban a szervezeti kultúra

(szintjei, fejlesztése és jelentősége az iskolai szervezet hatékony működésében), a szervezeti

klíma, változás-elméletek és vizsgálati eredmények kerülnek áttekintésre. Az iskolai

légkörrel kapcsolatban tárgyaljuk a munkahelyi kapcsolatok, a tanári szerep, elégedettség,

kiégés, bizalom és elköteleződés jelenségeket. A kérdéskörök értelmezéséhez, a felvetődő

problémák, kérdések csoportos munkában való feldolgozása társul.


Prezentáció bemutatása, programértékelő lap kitöltése


Gyakorlati jegy




segédanyagok:

Órán használatos handautok, klíma - kérdőív, szervezeti motivációs kérdőív


Hunyadi Gy.-Székely M. (szerk.)(2003): Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó,

Budapest Szervezeti bizalom fejezet

Kőműves Zsuzsanna (2002): Az iskola, mint szervezet. In: Schmercz I. (szerk):

Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény’94Bt, Nyíregyháza, 201-218.

László, J. (1998): Szerep, forgatókönyv, narratívum. Stientia Humana, Budapest 9-39.

N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest

452-471.

Serfőző Mónika (2005): Az iskolák szervezeti kultúrája. Iskolakultúra, 10.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Komplex szigorlat



Kreditpont 2

Félévi kontakt óraszám -

Félévi követelmény -





A komplex szigorlat keretén belül a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési

szak kötelezően oktatott témaköreinek megfelelő, azok szakmai tantárgyaihoz kapcsolódó

szóbeli számonkérés, mely során a továbbképzésen résztvevő bizonyítja, hogy képes

szakirodalmakat önállóan (is) feldolgozva komplex módon szemlélni, megérteni a közoktatási

rendszerben zajló folyamatokat, az elméletben elsajátított ismereteket a mindennapi

pedagógiai gyakorlatban alkalmazni.



Egyéni tapasztalatok alapján készült beszámolókkal történik az ellenőrzés





segédanyagok:

Szakirodalom


A továbbképzés különböző tantárgyaihoz felsorolt szakirodalom

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakdolgozat



Kreditpont 10

Félévi kontakt óraszám -




Tantárgyfelelős tanszék kódja TK


A szakdolgozat a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak kötelezően

oktatott témaköreinek és választáson alapuló tanulmányterületének, szakterületének

megfelelő, azok szakmai tantárgyaihoz kapcsolódó írásbeli, minimum 30 oldalas feladat,

melynek elkészítésével a továbbképzésen résztvevő tanúsítja, hogy tanulmányaira alapozva a

vonatkozó szakirodalmak feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati

alkalmazására, továbbá - különös tekintettel a választott tanulmányterület, szakterületen -

önálló munka végzésére.


A téma választása feleljen meg a hallgató érdeklődésének, eddigi ismereteinek,

kapcsolódjon a szakvizsga tartalmához, továbbá tükrözze a magyar közoktatás aktuális

prioritásait. A továbbképzésen résztvevők végezzenek forráskutatást, irodalmi feldolgozást,

korrekt hivatkozásokkal fogalmazzák meg a téma általános elméleti hátterét, illetve -

tanulmányterülettől, szakterülettől függően - empirikus vizsgálatot hajtsanak végre a

témavezetővel folytatott konzultációk beiktatásával. A tartalmi követelmények mellett

fordítsanak figyelmet a szakdolgozatírással kapcsolatos formai követelményekre.


A témavezetővel folytatott konzultáció, különböző formában történő kapcsolattartás

(pl. személyes, e-levelezés).


Gyakorlati jegy


A dolgozat értékelése, a szóbeli védés értékelése


segédanyagok:

A választott témához kapcsolódó szakirodalmak, segédanyagok


A választott témához kapcsolódó szakirodalmak

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Filozófiatörténet

Tantárgyi kód EE1101


Kreditpont 4

Félévi kontakt óraszám (elm.+gyak.) 10

Félévi követelmény kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelő neve és beosztása Dr. Trembeczki István, főiskolai adjunktus

Tantárgyfelelős tanszék kódja TR


A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú

gondolkodásának megalapozása.


A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival,

képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a 19. század végéig. A

tantárgy részét képezik továbbá azok az általános problémák is, amelyek

összefüggésben állnak a mindennapi élet kérdéseivel. A félév során a hallgatók

megismerkednek a filozófiatörténet néhány klasszikus szövegével, és lehetőség szerint

elsajátítják ezek önálló értelmezésének technikáját. A tantárgy hangsúlyt fektet arra is,

hogy az itt felmerülő absztrakt kérdéseket a hallgatók képesek legyenek az életvilág

jelenségeiben újra felismerni.

3. Évközi tanulmányi követelmények

A félév során zárthelyi dolgozat írása.

4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy)

kollokvium

5. Az értékelés módszere

A hallgató tudásának értékelés írásban és szóban történik


segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartophilus, Bp., 2001.

Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus – Kairos, Bp., 2000.

Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Tankönyv és Szöveggyűjtemény. Holnap, Bp.,

2002.

Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon, Bp., 1994.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A filozófiai antropológia alapjai



Kreditpont 4


Félévi követelmény Kollokvium


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Trembeczki István, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja A társadalom- és bölcsészettudományi ismeretek elmélyítéséhez nélkülözhetetlen a

kutatások kiindulópontjáról, egyúttal tulajdonképpeni alanyáról, az emberről szóló

általános igényű szemléletmód elsajátítása.

2. Tantárgyi program A tantárgy arra vállalkozik, hogy a biológiai antropológia, az etológia és a filozófiai

antropológia legmodernebb eredményeinek felhasználásával átfogó képet adjon az emberi

létezésről, a „kik vagyunk”, „honnan jöttünk” és „hová tartunk” kérdésekre adott válaszok

minél szélesebb körű bemutatásával. A fentebbi tudományok együttes említése

ugyanakkor azt is jelzi, hogy a kurzus interdiszciplináris igényű kontextusban

gondolkodik az elemzései során, tág teret engedve az újabb problémafelvetéseknek.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A tárgy kollokviummal zárul.

5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése szóban, illetve írásban történik.


segédanyagok -


Gyenis Gy.: Humánbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.

Slater: Bevezetés az etológiába. Mezőgazdasági, Bp., 1987.

Farkas L. Gy.: Fejezetek a biológiai antropológiából. JATE Press, Szeged, 1996.

M. Scheler: Az ember helye a kozmoszban. Osiris-Gond, Bp., 1995.

A. Gehlen: Az ember. Gondolat, Bp., 1976.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Vallásismeret



Kreditpont 3


Félévi követelmény Gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jakab András, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja Azoknak a vallástudományi alapismereteknek az elsajátítása, ill. ezek szempontjainak a

vizsgálata, amelyek lehetővé teszik egy általános vallás-fogalom meghatározását és

megértését. A vallások és a vallásosság világának a vizsgálata, a vallásfenomenológia

segítségével. A nagy világvallások rövid, összehasonlító rendszerezése. Ezek után korunk

vallási helyzetét vizsgáljuk, benne a kereszténység és a "vallások" kapcsolatával.

2. Tantárgyi program A nagyobb témakörök: a) Fogalomtisztázás, b) A nagy világvallások, c) Korunk vallási

helyzete. A tantárgy szakirányú jellege leginkább a c) pontban figyelhető meg, ahol

szeretnénk kitérni a kereszténység "álláspontjára" a más-vallásokat illetően.

3. Évközi tanulmányi követelmények Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása.

4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév során beadandó házi dolgozat vagy kiselőadás megtartása.

5. Az értékelés módszere


segédanyagok -


Eliade, M., Vallási hiedelmek és eszmék története I-III., Osiris, Bp. 1994-1996., Cupitt, d.,

Eltűnt istenek nyomában. A vallásosság jövője, Kulturtrade, Bp. 1997., Hunyadi, L., Az

emberiség vallásai az őskortól napjainkig, Lipták Kiadó, Bp. 1998., Leeuw, G. van der, A

vallás fenomenológiája, Osiris, Bp. 2001., Lugosi, Á. - Lugosi, Gy., (szerk.) Szekták - új

vallási jelenségek, Pannonica, 1998., Otto, R., A szent, Osiris, Bp. 1997., de Rosa, G.,

Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társulat, Bp. 1991., Tarnay, B.,

Vallástörténet - keresztény szemmel, Bencés Kiadó, pannonhalma 1995., Minden vallás

egyház? Tájékozódás a mai vallási pluralizmusban. Ökumenikus Tanulmányi központ,

Bp. 1996.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Etikatörténet



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár


1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja az európai erkölcsfilozófia irányzatainak történeti, illetve szisztematikus

jellegű bemutatása.

2. Tantárgyi program A tantárgy segíteni kívánja a hallgatókat abban, hogy az etikatörténeti korpusz

ismeretében el tudjanak igazodni a morálfilozófiai érvelések, bizonyítások kérdéseiben,

illetve ismerjék meg az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának az elméleti

összefüggéseit.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán, a tárgy kollokviummal zárul.

5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik.


segédanyagok


Nyíri Tamás: Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest, 1995.

Arno Arzenbacher: Einführung in die Ethik. Patmos, Düsseldorf, 2001.

Arno Arzenbacher: Keresztény társadalometika. Szent István Társulat, Budapest,

2001.

Heller Ágnes: Általános etika. Cserépfalvi, Budapest, 1994.

Heller Ánes: Morálfilozófia. Cserépfalvi, Budapest, 1996.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A keresztény etika alapjai



Kreditpont 4






1. A tantárgy elsajátításának célja Az etika oktatásában feltétlenül szükség van, a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl,

azon fogalmak és rendszerek megismerésére, melyek a keresztény viselkedés kiinduló

pontjait megvilágítják, és azok megértését minden külső szemlélő számára is lehetővé

teszik. Az európai ember kultúrájának egyik fő alappillére a kereszténység a maga

normáival, szemléletmódjával. Állandó vonatkozási pont az emberek viselkedésének

vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó

szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén elengedhetetlennek

mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni

haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett.

2. Tantárgyi program A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember alaphelyzetét Istennel

való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan

erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben

nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy

sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány

lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus

keresztény szemszögből.1.A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság,

bűn, 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye,

6. A szeretet erénye, 7. Nemiség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség,

9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája





segédanyagok


Häring, B.: Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8.

Boda, L.: A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993.

Isten országa közöttünk, Bp. 1992.

Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993.

Emberré lenni, vagy birtokolni? Bp. 1994.

Király, E.: A keresztény élethivatás, Bp. 1982.

Berán, F.: A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999.

Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993.

Weber, H.: Általános erkölcsteológia, Bp. 2001.

Speciális erkölcsteológia, Bp. 2001.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az erkölcsi személyiség fejlesztése



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Mester Béla, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus célja az erkölcsi szocializáció komplex iskolai feladatrendszerének pedagógiai,

módszertani eljárásait megismerve a hallgató hatékonyan működjön közre a tanulók

erkölcsi személyiségének alakításában, autonómiájuk fejlesztésében.

2. Tantárgyi program Antropológiai alapok. A személyiség filozófiai, pszichológiai, pedagógiai

megközelítésben. Az erkölcsi fejlődés elméletei. Az erkölcsi nevelés alapelvei: az erkölcsi

nevelés aktív jellege, az indirekt hatások elve, a gyermek iránti igényesség és tisztelet

összekapcsolásának elve, a pozitív tulajdonságokra támaszkodás elve. A bátorítás elve. Az

életkori sajátosságok és egyéni sajátosságok figyelembevételének követelménye. A

folytonosság és fokozatosság elve az erkölcsi személyiség fejlesztésében. Az érett,

autonóm erkölcsi személyiség, mint a pedagógiai tevékenység célja. Módszerek és

eszközök.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása. A tárgy gyakorlati jeggyel zárul.



segédanyagok


Kiss Tihamér: Erkölcsi személyiségfejlesztés óvodai és iskolai foglalkozásokon.

In.: Iskolakultúra, 1999. 3. 23-31.o.

Benkő Antal: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In.: Horváth-Szabó Katalin

(szerk.): Lélekvilág. Pszichológiai tanulmányok a vallásról, az erkölcsről és az én-ről.

PPKE, BTK, Piliscsaba, 1998. 11-74.o.

Cole, M., Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Bp. 2006.

Homor Tivadar: Az etika tanítás gyakorlata. Tantárgypedagógiai Műhelytanulmányok.

Krónika Nova Kiadó, Bp. 2003.

Tiszóczi Tamás-Terencsényi Borbála: Erkölcstan szöveggyűjtemény. Korona Nova

Kiadó, Bp. 2005.

Kamarás István – Homor Tivadar – Vörös Klára: Erkölcstan V-VI. osztály (Tankönyv)

2013. (az új NAT-nak megfelelő engedélyezett tankönyv)

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Etikai érvelésmódok, morálfilozófiai rendszerek



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csobó Péter György, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja Az erkölcsfilozófia különböző irányzatainak mind történeti, mind szisztematikus jellegű

bemutatása. E mellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy eligazodni tudjanak a

morálfilozófia érvelések, bizonyítások, illetve az erkölcs filozófiai

megalapozhatóságának a kérdéseiben.

2. Tantárgyi program A kurzus az erkölcsi tudás laikus (preteoretikus) természetének elemzésével indul, majd

rátér az utóbbi kétezer év európai gondolkodásában vezető szerepet játszó irányzatok

elemzésére. Elsősorban az ún. érzelemetikák (vagy más néven eudaimonisztikus

felfogások), illetve a kötelesség etikák (más néven deontologikus elméletek) érvelési

technikáit mutatja be. A kurzus tartalmának gerincét az ún. utilitarista felfogások

ismertetése, ill. bírálata alkotja. A kurzus utolsó harmada az erkölcs posztmodern

relativizásából fakadó kérdések vizsgálatával fogalakozik.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, ill. kiselőadás megtartása.



segédanyagok


Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Miskolc, 2001.

Arzenbacher Arno: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001.

J. Habermas: Kommunikatív etika. Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995.

Heller Ágnes: Morálfilozófia. Cserépfalvi Kiadó, 1996.

Karl-Otto Apel: Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Áron Kiadó, Bp. 1992.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az erkölcstan tanítási módszertana



Kreditpont 4






1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és etikai

problémákat „a nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogalmi apparátusával” történő

feldolgozását valósítsa meg.

2. Tantárgyi program A kurzus kiindulópontként munkájához M. Lipman professzor „Philosophy for Chlidren”

(Gyermekfilozófia) programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s

immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai beszélgetéseket.

A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók

gondoltainak születésénél. A kérdező közösségé alakult osztályban folytatott

beszélgetések fejlesztik a gyerekek problémameglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási

képességét, segítenek a megértésben és a másokkal való toleráns magatartás

elsajátításában.

A kurzus második része az etikaoktatás módszertani kérdéseit dolgozza fel. Segítséget

nyújt a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök kiválasztásához és

alkalmazásához az iskolai oktatásban. Valamint konkrét segítséget nyújt tanmenetek,

óravázlatok elkészítéséhez, és tanácsokat ad a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási

segédeszközök kiválasztásához.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása.



segédanyagok


Szirtes László: Gyermekfilozófia, filozófia kisiskolásoknak, Korna, Bp. 1998.

Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993.

N. Sz. Júlia: Hogyan tanítsunk ésszerűségre és demokráciára: a „Gyermekfilozófia”

stratégiája. Gyermekfilozófiai Szgy. I-IV. kötet

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógiai etika



Kreditpont 4






1. A tantárgy elsajátításának célja A kor képzési követelményei, a globalizáció, a tömegkommunikáció radikális átalakulása

szükségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati

felkészültségének hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott

célrendszeréhez. A tantárgyelem fő célkitűzése abban áll, hogy segítséget nyújtson a

posztmodern kor világában való tájékozódáshoz, megismertetve a hallgatókkal a

nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon,

a pluralizmus, mint pedagógiai paradoxon, a nevelés, mint egyezkedés). Szólni kíván

továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus, mint

erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és „beavatkozás”). A humán

tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a

feldolgozandó témák körét.

2. Tantárgyi program A pedagógiai etika kérdésfeltevésének tisztázása után a program érinti a pedagógus etika,

a hivatásos nevelőtevékenység etikája legalapvetőbb fogalmait. A modernitás etikai

kérdésfeltevéseinek, az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika

összefüggéseinek megismertetése után kitér a modern pluralizmus nevelésetikai

következményeire is. A nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása és annak

Oelkersnél található interpretációja segítségével vizsgáljuk a pluralizmus pedagógiai

paradoxonát, a posztmorális szubjektivitás kérdéseit, valamint a nevelés, mint egyezkedés

komplex folyamatának elméleti és gyakorlati kérdéseit.





segédanyagok


J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Bp. 1998.

Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. 1995.

Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Bp. 19972.

Rorty, R.: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett remény. Jelenkor,

1999.

Bruch, E. A.: Multikulturális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2.

sz. 19-26.o.

Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. Bp. 1994.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Határszituációk etikai kérdései



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Trembeczki István, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus az erkölcs gyakorlati kérdéseit helyezi a vizsgálódás fókuszába. Elsődlegesen a

határszituációk morális vetületeit dolgozza fel (eutanázia, abortusz, devianciák).

Ezenkívül érinti az alternatív etikai elméleteknek a határszituációkkal kapcsolatos

diszkurzusát is (pl. feminista etika).

2. Tantárgyi program A tantárgy programjának központjában az abortusz, az eutanázia és a halálos ítélet

kérdései állnak, vagyis az emberi létet alapvetően érintő sorskérdések. A kurzus a 2000

éves európai kultúra, illetve a felvilágosodástól számított modernitás filozófiai-

antropológiai alapvetéseire épít, illetve tárgyalja az utóbbi évtizedek morálfilozófiai

vitáinak az említett területhez kapcsolódó állásfoglalásait is. A legfontosabb kérdések,

hogy mi az ember, meddig terjednek az emberi önrendelkezés határai, a „halállal” és az

„élettel” kapcsolatos döntések mennyiben maradnak meg a társadalom kompetenciáinak

határain belül, illetve mennyiben tartoznak a vallási-transzcendens szférához.


4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése, a tárgy gyakorlati jeggyel zárul.



segédanyagok


Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In.: Világosság. 1993. 8-9. sz. 5-50.o. Kiss

Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz.

Kis János: Eutanázia, Világosság, 1995. 6. sz. 26-55.o.

Somfai Béla: Eutanázia keresztény szemmel, Világosság, 1995. 6. sz. 55-63.

Jan Patočka:: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse In.: A jelenkor értelme (Kalligram,

Pozsony, 1999.) 37-57.o.

David Hume: Az öngyilkosságról In.: Összes esszéi II. kötet (Atlantisz, Bp., 1994.) 345-

355.o.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Feminista etika



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Mester Béla, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgyelem célja: ismerjék meg a hallgatók a feminista etikával kapcsolatos

nemzetközi és hazai szakirodalom legfontosabb téziseit, és legyenek képesek – pro és

kontra – racionális érveket megfogalmazni az alkalmazott etika ezen viszonylag új, de

egyre népszerűbbé váló területén is.

2. Tantárgyi program A feminista etika első számú kérdése így hangzik: léteznek-e „nemspecifikus”

különbségek az erkölcsi cselekvésekben, viselkedési formákban. A hagyományosnak

tekinthető morálfilozófiai álláspontok – Kanttól Rawls-ik – az erkölcs definiálása során

univerzalista álláspontra helyezkednek, melynek eredményeképpen az erkölcsi cselekvés

„objektuma” az „általánosított Másik”. A feminista etika hívei és ismert képviselői (Carol

Gilligan, Seyla Bernhabib és mások) mint tipikusan a férfi magatartásformát kifejezésre

juttató álláspontot ítélik meg (és el) ezeket a klasszikus elméleteket. Ezekkel szemben

bizonyos női princípiumok felfedezését, ill. rehabilitását tartják szükségesnek, melyek a

feminista etika hívei szerint lehetővé tennék a morálfilozófiai kérdések újszerű

tematizálását. Ezzel együtt, állítják a feminista szerzők, számtalan, eddig

megoldhatatlannak hitt etikai dilemma megoldására is – a korábbiaknál jobb – esélyek

kínálkoznak.





segédanyagok


Pieper, Annemarie: Van-e feminista etika? Budapest, 2004.

Galligan, Carol: In a Different Voice. Psychological Theory and Woman’s

Devlopment. Cambridge. Mass. 1982.

Németül: Die Andere Stimme. Lebenskonflikte und Moal der Frau. München, 1984.

Feministische Ethik (Schwerpunkt) Deutsche Zeitschrift für Philosophie. 1994/2.

222–291. Judith Butler: Jelentős testek. Budapest, 2005.

Laquer, Thomas: A testet öltött nem. A test és nemiség a görögöktől Freudig.

Budapest, 2002.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Ökológiai és gazdasági etika



Kreditpont 3






1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg az ember gazdasági tevékenységének antropológiai és

pszichológia alapjait, valamint a „homo oeconomicus” és a „homo sociologicus”

közismert ellentétéből fakadó etikai dilemmákat.

2. Tantárgyi program A morálgazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez nyúlnak vissza. A

kurzus gerincét az újkori angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista irányzat

(Bentham, Mill) gazdaságerkölcsi nézeteinek feldolgozása alkotja. A 20. században

elsősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelentik a gazdaság etikai nézőpontból

történő interpretálásának fő forrásait. A múlt század második felében a globális problémák

felerősödésével és az ökológiai válsággal párhuzamosan megrendül a lineáris gazdasági

fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. Innentől kezdve világossá vált a

gondolkodó emberek számára, hogy a gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a

haszonmaximalizálás alapján történő működtetése egyértelműen válságba jutott. A

gazdasági etika legújabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre az új helyzetre

igyekeznek reflektálni, és éppen ezért arra törekszenek, hogy az ökológiai és az

ökonómiai „racionalitás” értékrendje egymással kibékíthetővé váljék. A kurzus ezen része

– néhány hazai szerző (Kindler, Zsolnai) mellett – Fromm, Rawls, Schumacher, Sen és

Koslowski nézeteinek interpretálására épül.





segédanyagok


J.S. Mill: A szabadásgról - A haszonelvűség. Magyar Helikon Kiadó, Bp. 1980.

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság. A buddhista közgazdaságtan eszméi.

Typotex Kiadó, Bp. 2010.

Kindler József– Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban. Keraban Kiadó, Bp.

1993.

Ernst F. Schumacher: A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1991.

A. Smith: A nemzetek gazdaságtana. (részletek) Akadémia Kiadó, Bp. 1959.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok

etikája



Kreditpont 3






1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg a modern, illetve posztmodern világ kulturális, nyelvi, vallási

és életmódbeli sokféleségét a multikulturalizmus filozófiájának alapszövegein keresztül, s

legyenek képesek a legkülönbözőbb identitásokkal szemben toleráns és megértő

állásfoglalások kialakítására, illetve ezek képviseletére a legkülönbözőbb

élethelyzetekben.

2. Tantárgyi program A kurzus kiindulópontját az a felismerés képezi, hogy a demokratikus élet immáron nem

az egy nyelvű, egy kultúrájú, illetve azonos fejlettségű nemzetállami keretek között

valósul meg, hanem világszerte a legkülönbözőbb identitások együttélésére kell

berendezkednünk. A Habermas által posztnemzeti állapotnak nevezett korszakban az

elismerésre való igény olyan új formái jöttek, illetve jönnek létre, amelyek messze

meghaladják a klasszikus liberalizmusnak az individuális jogokra alapozott

szabadságfelfogását. A multikulturalizmus a társadalom homogenizálása helyett a

heterogén diskurzusok sokféleségének szükségességét hangsúlyozza, nem az egységre,

hanem a sokféleség együttélésére szavaz. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a

multikulturalizmusnak nincs egységes ideológiája, a Cultural Studies, a Subaltern Studies,

a Postcolonial Studies, a radikális feminizmus stb. képviselői más és más módon látják a

sokféleség realizálásának lehetőségeit, illetve más és más helyre helyezik a hangsúlyt. A

kurzus során megismerkedünk Charles Taylor, Edward w. Said. Jürgen Habermas, és Axel

Honneth, Ralf Dahrendorf, Ernst Geller és Slavoj Žižek munkáival.





segédanyagok


Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium,

Bp. 1997.

Said W. Edward: Orientalizmus. Európa Kiadó, Budapest, 2002.

Kymlicka, Will: Etnikai kapcsolatok és a nyugati politikaelmélet (internet).

Francesco Fistetti: Théories du multiculturalisme. Un parcours entre philosophie et

science sociales. Éditions la découverte/M.A.U.S.S. Párizs, XIII. 2009.

Axel Honneth: Elismerés és megvetés. Jelenkor, Pécs, 1997.

Norbert, Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 286-305.

(Az orrtörlésről és a köpködésről).

Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 7-180. (A

gyermekkor felfogása)

Tenbruck, Friedrich: A polgári kultúra. In: Wessely, Anna: A kultúra szociológiája.

Osiris, Budapest, 1998. 52-71.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Romológia



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jenei Terézia, főiskolai tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja TI

1. A tantárgy elsajátításának célja, hogy: fejlessze a hallgatók tudományos igényű társadalomismereteit, segítsen a magyarországi

társadalmi viszonyok, ezen belül a többségi társadalom és a kisebbségek viszonyának

megértésében. Hangsúlyozottan foglalkozzon a nemzeti és kiemelten a roma kisebbség

társadalmi helyzetével, szerepével.

2. Tantárgyi program A többség és a kisebbség relációja, a többségi társadalom és a kisebbségek. Nemzetiségek

és etnikai kisebbségek a mai Magyarországon. Az identitás fogalma, a szabad

identitásválasztás és identitásnyilvánítás. Identitás-típusok.. A társadalmi együttélés

normái. Empátia, deviancia, konfliktus. Előítéletek és sztereotípiák. Társadalmi

beilleszkedési zavarok és következményei. A cigányság etnikai definiálása. Ki a cigány?

Vélemények és viták a cigányok meghatározására vonatkozóan. Demográfiai áttekintés. A

cigány népesség lélekszámának, földrajzi elhelyezkedésének alakulása napjainkban. A

cigányok életkörülményei és a különböző településtípusok. Város és/vagy falu?

Cigánytelepek, cigányutcák, gettók. Foglalkozási és megélhetési stratégiák a hazai

cigányság körében. A magyarországi cigányok iskolázottsága. Az oktatás szerepe és

feladata a romák társadalmi integrációjának megvalósításában.





segédanyagok


Kemény István–Janky Béla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–

2003. Gondolat Kiadó, Bp., 2004.

Forray R. Katalin (szerk.): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz. http//:www. mek.niif.hu/04800/04867/04867.pdf

Síklaki István: Előítélet és tolerancia. Akadémiai Kiadó, Bp. 2010.

Forray R. Katalin–Hegedűs T. András: Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Új

Mandátum Kiadó, Bp., 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Az információs társadalom etikai dilemmái



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csobó Péter György, főiskolai docens


1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatókat megismertesse az információs

társadalom sajátos etikai problémáival, melyek az információáramlással, az információk

gyűjtésével, tárolásával és hozzáférésével kapcsolatosak. Ezen belül egyforma súlyt fektet

mind az információs önrendelkezés (adatvédelem), mind a tájékozódáshoz való jog

(közérdekű adatok), mind pedig a szólás- és véleményszabadságnak az új mediális

környezetben való megjelenési formáira. Kitér olyan speciális kérdésekre is, mint a

copyright fogalmának átértelmeződése az új médiumokban.

2. Tantárgyi program A félév során először rövid történeti visszatekintésen keresztül mutatjuk be, hogy az

információcserével kapcsolatos jogok, kötelezettségek és etikai problémák rendszere

mindig médiumfüggő. Ennek klasszikus példája a gondolatszabadság hagyományos

azonosítása a sajtószabadsággal már legalább a XVII. század óta (Milton).

A következőkben vázlatosan áttekintjük az információs társadalmat értelmező eddigi

fontosabb elméleteket és azok kulcsfogalmait (Kondor–Fábri, Béres–Horányi, Ropolyi),

majd részletesebben megvizsgáljuk az információs önrendelkezés, a tájékozódáshoz való

jog, a szólás- és véleményszabadság és a szerzői jog problémáit a történetileg kialakult

különböző mediális környezetekben, korunkra helyezve a fő súlyt (Krokovay, Császi,

Mathews–Rivers).

Az értelmező elméletek és az azokat szokásosan kísérő példatár mellett arra törekszünk,

hogy minden egyes elméleti tézist releváns eseteknek a hallgatók által önállóan elvégzett

elemzésével támasszunk alá. Ahol csak lehetséges, magyar példákkal kívánunk élni.

3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók folyamatosan számot adnak a kötelező olvasmányok ismeretéről, és aktívan

részt vesznek az oktató által ismertetett etikai helyzetek közös szemináriumi elemzésében,

értelmezésében a megszerzett elméleti ismeretek alapján.

4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Az megszerzett ismeretek értékelésére gyakorlati jegy formájában kerül sor. Ebben

egyenlő súlya van a kötelező olvasmányokból és az oktató előadásából megszerzendő

elméleti ismereteknek (ez zárthelyi dolgozat formájában történik); és a kialakítandó

elemzési készségnek (ezt a félév végén, egy etikai szituáció szóbeli elemzésének

feladatának megoldása révén ellenőrizzük).



segédanyagok Mivel a kurzus célja éppen a kortárs információs társadalom etikai dilemmáinak

vizsgálata, az intézményben egyébként is rendelkezésre álló infrastruktúrán kívül

(szakkönyvtár, informatikai háttér, tantermi szemléltető eszközök) nincs szükség.


John Milton: Areopagitica. Részletek magyarul in: Szenczi Miklós (szerk.): Milton, az

angol forradalom tükre. Budapest: Gondolat, 1975.

Kondor Zs. – Fábri Gy. (szerk.): Az információs társadalom és a

kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Budapest: Századvég, 2003.

C. Mattews – W. L. Rivers: Médiaetika. Budapest: Bagolyvár, 1993.

Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik. Budapest: Új Mandáum, 2003.

Krokovay Zsolt: Médiaetika. A szólásszabadság és a polgárjogok. Budapest:

L’Harmattan, 2003.

Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest:

Typotext, 2006.

Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris,

1999, 2. kiad. 2001.

Ropolyi László: Az Internet természete. Internetfilozófiai értekezés. Budapest: Typotex,

2006.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Személyiségfejlesztő (kommunikációs) tréning



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Szatmári Ágnes, főiskolai tanársegéd


1. A tantárgy elsajátításának célja segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanulók

lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség

kezelésében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít.

2. Tantárgyi program A kurzus tartalmának lényegét, az általános pedagógiai és pszichológiai alapismeretekre

támaszkodva, a következő tartalmi területekben lehet összefoglalni. A) A nevelés és a

nevelhetőség problémái az iskolában. B) A csoport helye és szerepe a személyiség

fejlesztésében. C) Válságok és feldolgozásuk. D) Fejlesztő tréningek iskolai lehetőségei.





segédanyagok


Bagdy Emőke-Telekes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TK, Bp.

1988., Watzlawik-Weakland-Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának

elvei. Gondolat, Bp. 1990., Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában. TK, Bp.

1982., Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti TK,

Bp. 1997., Adelheid Stein: Válságok és feldolgozásuk a szociálterápiás szerepjáték

segítségével, különös tekintettel az élet értelmét, célját érintő krízisek.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tantárgypedagógiai gyakorlat (mikrotanítás

és/vagy pedagógiai prezentáció)



Kreditpont 2












segédanyagok


tantÁrgyleÍrÁs közigazgatási alapismeretektantÁrgyleÍrÁs tantárgy neve közigazgatási...

Documents