településföldrajz

Egy nagy vizsgaidőpontVizsga: január elején dél körül

A ppt-k a CooSpaceban megjelennekIrodalom:Kovács Z: 2007. Népesség és településföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. (239 p.)Kovács Z: 2001. Társadalom földrajzi kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Bp. (175 p.)Mendöl T: Általános településföldrajzTóth J: Általános településföldrajz I.

Bevezetés2010. szeptember 8.10:08

Településföldrajz – 1. lap

Településföldrajz:A társadalomföldrajz (antropogeographie, emberföldrajz) egyik ága, amely a települések kialakulásával, belső felépítésével, társi és gazdi jelenségeivel, valamint a hálózat térbeli rendjével, településhierarchiával foglalkozik.

Az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamit a hozzájuk tartozó egyéb épületekből áll.

1.

Egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. (Mendöl Tibor)2.Egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere. (Tóth József)

3.

Település:

Településhálózat:Egy földrajzi egység (ország, régió, etc.) településének összefüggő rendszere. (~ településállomány)

Településhierarchia:A településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.

Természetföldrajz indulásához tett hozzá elég sokat1)Gazdag nemes ember2)Műve a Kozmosz3)Galápagos szigeteket is megjárja4)Ő az, aki a modern természetföldrajz alapjait lerakta5)

Alexander von Humboldt (1769-1859)i.

A földrajz első professzora (1820. Berlin)1)Karl Ritterii.

Gazdaságföldrajz (?)1)John Georg Kohli.

Politikai földrajzos1)A fővárosok kérdéskörét boncolgatja2)

Friedrich Ratzelii.

Tájföldrajz1)Tájfejlődés és benne a település2)

Alfred Hettneriii.

Természetföldrajz (?)1)Ferdinand von Richthofeniv.

Előfutárok:a.

August Meitzeni.Wilhelm Arnoldsii.

Otto Schlüter1)Kurt Hassert2)Robert Gradmann3)Hugo Hassinger4)Hans Bobek5)Walter Christaller6)

A nagy iskola:iii.

XX. Század - a településföldrajz századab.

Hunfalvy János 1870.i.

Magyar Földrajzi Társaság 1872-ben alapítjáka)Földrajzi Közleményekben jelentet meg írásokat 1)

Beluleszko Sándor 1905. évi al-dunai tanulmányaii.

Czirbusz Géza (1917.) Anthropogeografia II. köteteiii.

Magyarországon:c.

Településföldrajz kialakulásaI.

Konkrétan nem foglalkoznak településföldrajzzal, csak kérdéseket fogalmaznak meg.

Könyvet jelentetnek meg a kutatási munkájukról.

Története2010. szeptember 8.10:31


Czirbusz Géza (1917.) Anthropogeografia II. köteteiii.

természetföldrajzos1)Cholnoky Jenő (1922) Az emberföldrajz alapjaiiv.

Pécsi Tudományegyetem1)Prinz Gyulav.

Budapesti Tudományegyetem1)Mendöl Tiborvi.


Állandó településeka.

Nomád népek sátortáborai.Ideiglenes településekb.

Pásztorszállások, nyaralótelepeki.Átmenet a szezonális településc.

Hasznosítás módja szerintI.

Egy-két épületi.Tanya, farmii.

Magános vagy ún. Szórványtelepülésa.

Város, falui.Településekb.

Lakóépületek száma alapjánII.

Szaküzleteki.Középiskolaii.Egészségügy (rendelőintézet, kórház)iii.

Bank1)Etc.2)

Egyéb más közigazgatási intézményekiv.

Központi funkciót betöltött szerepkörökkel rendelkező településeka.

Élelmiszerbolti.Általános iskolaii.Házi orvosiii.

Központi szerepkör nélküli településekb.

Településhálózatban betöltött szerepkör alapjánIII.

Általában keveredés jellemző1)Nagyon ritka a tiszta települési.

Majorsági központoki.

Mezőgazdasági településeka.

Bőcs (a helyiek a sörgyárnak dolgoznak)i.

Ipari településekb.

Turizmus (Balaton kornyéki települések)i.

Szolgáltatási településekc.

Tisztán lakófunkcióra szakosodtaki.

Nagykovácsi1)Telki2)

Budapest környéki városokii.

Alvótelepülésekd.

Gazdasági jellegük szerintIV.

Ahány ország, annyi szokási.

Ez a magyar szisztéma, nyilvánvalóan az USA-ban máshogy vannak csoportosítvai.

Óriásváros 10 millió fő felett

Világváros 1-10 millió fő

Regionális központ 500 ezer-1 millió fő

Nagyváros (régióközpontok) 100-500 ezer fő

Középváros (a népesség nagy része itt él Mon.) 20-100 ezer fő

Kisváros 10-20 ezer fő

Óriásfalu 5000-10 000 fő

Nagyfalu 2 000-5 000 fő

Kisfalu 500-2 000 fő

Aprófalu 100-500 fő

Törpefalu 100 alatt

a.

Méretük alapján (népességszám szerint)V.

Hamlet (an.)•Weilre (gr.)•Tanyabokor (Mo.)•

Átmenet a két fajta között:

Város

Falu

Miskolc•Nyíregyháza•Debrecen•Szeged•Kecskemét•Székesfehérvár•Pécs•Győr•

Települések csoportosítása2010. szeptember 15.10:06


A tér egy adott pontján és csakis ott rendelkezésre álló és kihasználható, fejleszthető előny, amit az ember kihasznál és település jön létre.

a)

Dunaföldvári)Paksii)

Folyóterasz (árvízmentes térszint)a)

Védelem szempontjából fontosi)Végmorénasáncokb)

Kárfülkék széltől védett alsó részeic)

Rétegvíz felszínre lép --> ivóvízi)Törmelékkúpokd)

Réteglépcsők lábaie)

Domborzat1)

Kezdetben szükségesi)Ivóvíza)

Aluminium- és atomipari)Nyersanyag, gazdaságserkentő szerepb)

Energiac)

Szórakozási)Egészségügyii)

Termálvízd)

Víz2)

Középkori ércbányáki)Érceka)

Parajdi)Sób)

Építőanyagokc)

Szén, szénhidrogéneki)Dorog, Nagybátorii)

Energia-lelőhelyekd)

Ásványkincs3)

Klasszikus helyi energiáki.

Idegenforgaloma)Új keletűb)

Táj szépsége1)

Nagy csaták --> idegenforgalom (Mohács, Waterloo, Kápolna)a)Zarándokhelyekb)Búcsújáróhelyekc)

Történelmi események helyei2)

Modern helyi energiákii.

Helyi energiáka.

Valamilyen relatív földrajzi helyzetből adódó előnyt jelent (fekvés)a)

Térképeken pontosan meghatározhatóa)Abszolút földrajzi helyzet1)

Relatív földrajzi helyzet2)

Hegyvidék-alfölda)A két táj termékei különbözőek --> kereskedelemre ad okotb)Vásárvonal: Alföld-Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúlc)

Tájhatár1)

Dohány, zöldség, gyümölcs - búza, kukoricai)Nyírség- Hajdúság: Debrecena)

Talajhatár2)

Tengerpartok3)

Eltérő jellegű tájak érintkezési pontjai.

Helyzeti energiákb.

Természeti tényezőkI.

Cholnoky Jenő használja először ezen kifejezéseket.Teleki Pál, Fodor Ferenc és még valaki foglalkozik vele.

Abszolút és relatív helyzet fogalmát Mendöl Tibor fogalmazta meg.

A helyi és helyzeti energiák a térben nem

különülnek el vegytiszta módon, hanem

összeadódnak, egymást erősítik.

Minél több egy helyen a helyi és helyzeti

energiák száma, annál nagyobb lesz annak az

esélye, hogy egy életképes település jön

létre azon a helyen.

Vásárváros, folyami átkelőhely, árok

elvégződési pontjai, medence közepe

•

Folyóterasz, víz megléte (ivóvíz,

iparvíz), környező hegységek

építőanyaga, táj szépsége

•

Buda + Pest helyi és helyzeti energiái:

Települések kialakulásának és fejlődésének a tényezői2010. szeptember 15.10:37


Tengerpartok3)

Pl.: Timbuktu, Kartúm, Jarkenda)Sivatag peremén4)

Stratégiai okokból előny, hiszen mindenfelé ugyanannyi időn belül el lehet érniEgy.Pl.: Kárpát-medence: Budapesti)

Ille de France --> Párizsii)Londoni medence --> Londoniii)Klagenfurt, Tapolca, Balassagyarmativ)

Medencék:a)

Tiszafüred, Kunszentmártoni)Árvízmentes térszínii)

Szárazulatokb)

Korfu, Ciprus, Madagaszkári)Tengeri szigetc)

Homogén nagytájak központi területe5)

Buda, Pest, Győr, Szolnok (hídi városok)a)Folyami átkelőhely1)

Szeged, Lyona)Szárazföldi folyótorkolatok2)

Bréma, Hamburga)Tengeri folyótorkolatok3)

Rijeka, Trieszt, Genovaa)Tengeröböl4)

Isztambul, Dover, Gibraltára)Tengerszorosok5)

Szuez, Korinthosz, Panamaa)Földszoros6)

Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-ároka)Árok, völgyek kijárata7)

Szolnok, Nyíregyházaa)Vasúti csomópont8)

Záhonya)Határátkelő9)

Kedvező földrajzi helyzetii.

A középkorban a kereskedelem befolyásolói.

A szén, szénmedencék válnak fontossá1)

Acéla)Az ércek2)

Az ipari forradalomtólii.

Ipari üzemek --> út és vasút hálózat --> nagyvárosoki.Ipari kapitalizmus által jött létreii.

Fordi termelés --> poszt-Fordi gazdaság1)A klasszikus agglomerációs tényezők elhalványulnak2)Új telepítő tényezők jelennek meg3)

70-80-as évektől az ipar háttérbe szorul és átadta a helyét a tercier szektornakiii.

Agglomerációs tényezőka.

Gazdasági tényezőkII.

Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a fontosságai.

Fiatalos a korszerkezeti.Magas a helyi társadalom iskolázottságaii.Nincsenek etnikai feszültségekiii.Dinamikus városfejlődést eredményeziv.

Kedvező társadalmi klímaa.

Társadalmi tényezőkIII.

Nem tudatosi.Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el, hogy mely települések városok, melyek nema.

Tudatosi.Egyiket fejleszti, másikat visszafogjaii.Pl.: a szocialista iparvárosok kialakítása (Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Tiszaújváros *Leninváros+)iii.Pl.: szocialista fejlesztések (Ózd, Tatabánya)iv.Pl.: nem támogatott városok (Esztergom, Balassagyarmat)v.

A XX. század harmadik harmadától a politikusok belenyúlnak a városok fejlődésébeb.

Felsőfokú kp.i.Középfokú kp.ii.Alsó fokú kp.iii.Központi funkcióval nem rendelkező településekiv.

A városokat kategorizálják, hierarchiával látják el funkció szerintc.

Politikai tényezőkIV.

2010.10.05. 13:08

11 kategória

Országos Településhálózati-

fejlesztési Koncepció (OTK):

1971.


A települések egymással szoros kapcsolatban fejlődnek, közöttük alá/felé rendeltségi viszony, hierarchia jön létre.a.Egy település rangját a település központi funkciói szabják meg.b.

Fogalom:I.

a.

A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságárai.

Vonzáskörzetekb.

Települési funkciókII.

Pontozással súlyoznii.Összehasonlítaniii.

Megnézni a központi funkciókata.

Kereskedelmi forgalom vevőszám alapjáni.Diákok számát naplók alapjánii.Etc.iii.

Vonzáskörzet megvizsgálása alapjánb.

MérésIII.

Munkaerő vonzáskörzetei.Pick, MÁV, Egyetem, Mercedes etc.ii.

Nagy munkaadóka.

Kereskedelmi körzetb.

Bank, biztosítás, szervizek, személyi szolgáltatásoki.Gazdasági szolgáltatásc.

Közigazgatásd.Egészségügye.

Iskola, múzeum, színházi.Oktatás, kultúraf.

MÁV Igazgatóság, vízügyi.Szervezés-irányításg.

Központi funkciókIV.

Ahol az adott központ vonzása abszolút vonzása van, más településeki.vonzereje, átvonzása nem mutatható kiii.

Agglomerációs övezeta.

Ahol egy adott központ vonzása uralkodó, de esetenként, (pl.: kiskereskedelem) már más központok vonzása is kimutatható

i.

Hegemón vonzásövb.

Ahol egy adott központ mellett már más központok vonzereje is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a központtal való kapcsolatteremtése relatív többsége még az adott kp-hoz kapcsolódik

i.

Domináns vonzásövc.

Ahol egyszerre több egyenrangú kp. vonzása érvényesül, a terület szétvonzódik.i.

Átmeneti vonzásövd.

Városi vonzáskörzetek belső öveiV.

Négyzetkilométerbeni.Népességbenii.

A központ méretétőla.

A közlekedési hálózat fejlettségétőlb.

Aprófalvas területeken tágas vonzáskörzet jön létre (Pécs)i.Nagy népességű falvak, kisvárosok dominálnak, ott kisebb a vonzáskörzet (Debrecen)ii.

A környék településhálózatátólc.

Ott, ahol magas stabil jövedelemszint van, ott nagyobb a vonzáskörzeti.A jövedelem szintjétőld.

Vonzáskörzet nagysága függVI.

Bajorország1)Badenberg2)

Dél-Németország kontinentális helyzetű részeii.

Alulról építő, a feudális mg. által formált településhálózatii.

Tengeren túli export1)Zárt rendszert alkotottiii.

A vizsgálatok hátterea.

A Christaller-modellVII.

A klinikában nem csak gyógyítanak, hanem tanítanak is.

Település hierarchia2010. október 5.13:29


Bajorország1)Badenberg2)

Alulról építő, a feudális mg. által formált településhálózatii.

Tengeren túli export1)Nagy élelmiszeripari fejlődés2)

Zárt rendszert alkotottiii.

Telefonellátottság, mint indikátoriv.

E: népességszám1)T: telefon fővonalak száma2)z: központ értéke3)g: vidék4)

Megkapja a területen a fajlagos telefonellátottságot1)

i.

Beszorozza a központ népességszámával1)Megkapja azt, hogy mennyi lenne az az érték, ha annyi telefon lenne a központban, mint a vidéken2)

ii.

Kivonja ezt a képzeletbeli helyzetet a központok telefonellátottságából1)

Megadják a centrum centralitásának (központuslásának) a számáta)Kap egy mértékegység nélküli számot2)

iii.

Ezt a számot ráírja a térképreiv.Az azonos nagyságú pontokat összeköti vonalakkalv.

A hatszög belsejében mindig egy egyel nagyobb hierarchia szinten álló központ helyezkedik el, amely a hozzá hasonló szintű hatszög egyik csúcsa

1)

A hatszög az amelyik a teret a legtökéletesebben lefedi2)

Ezen térképből kiderül, hogy az azonos hierarchia-szinten lévő városok egy hatszög csúcsait adjákvi.

Számításokb.

Azt szimbolizálta és bizonyította be, hogy a települések a térben egymástól nem függetlenül jönnek létrei.Az alacsonyabb szintű települések együtt termelnek ki egy magasabb szintű településtii.

Üzenetc.

August Lösch (1906-1944)i.

Ez a terület egy sík, domborzati viszonyoktól mentesi.Gazdasági ellátó körzetek vizsgálata Indianapolis és Toledo (USA) körzetébena.

Termékek jellege, értéke alapján1)10 különböző nagyságú hatszögletű piackörzetet különböztetett megi.

Városgazdag és városszegény szektorok egy nagyváros körülii.

Felvevőpiacok vizsgálatab.

Ez az ami meghatározza a településhálózatot1)Abszolút szerepe vani.

Közlekedésc.

Lösch-modellVIII.

J. E. Vance (1970) amerikai geográfusi.Észak-Amerika településfejlődését vizsgálta (nyílt rendszer)a.

Térség településhierarchiája az anyaország és a gyarmatok között zajló kereskedelmi kapcsolatok révén jött létre i.

1. szakasz: a gyarmatosítók bejárják a meghódítandó földrészt, információt gyűjtenek, feltérképezik az ott élő lakosságot, ásványkincseket, de nem hoznak létre településeket.

1)

Megindul a kereskedelem (fa, prém, fémek, ércek)a)Kiaknázzák ezen árukat és keletre kereskednek veleb)

2. szakasz: létrehozzák első állandó településeiket (kereskedő telepek) jó kikötő helyeken2)

Itt már nem a természet kirablása, hanem a rendszeres földművelés a céla)A keleti kikötők nagyvárosokká alakulnakb)

3. szakasz: a parttól távolabb eső területeken farmokat, kisebb településeket hoznak létre3)

Közigazgatás megszervezésea)Helyi ipar létrejötteb)Az importált áruk szerepe egyre csökkenc)Létrejön az anyaországtól független belső kereskedelemd)

4. szakasz: kialakulnak az első jelentősebb centrumok a parttól távolabbi területeken is4)

A városok ipari és kereskedelmi funkciója széles szolgáltatói réteggel bővüla)Létrejön a napjainkra jellemző településhierarchiab)

5. szakasz: megerősödnek a kontinens belsejében fekvő regionális centrumok, közöttük sűrű kisvárosi rendszer alakul ki.

5)

Öt szakaszt különböztet megii.

Keletről nyugatra terjed a településiii.Európában előbb az alsó szintek jönnek létre és abból a felsőbb szintek, Amerikában fordítvaiv.

Tézise: Vance-féle merkantil modellb.

Vance-modellIX.

Egy harmonikus fejlődésen átment városhálózatban egy tetszőlegesen kiválasztott, a városok rangsorában r-dik helyen álló város lakosságszáma megegyezik a legnagyobb város r-ed részével.

i.

ii.

Rang-nagyság szabály:a.

Auerbach-féle szabályszerűségX.

Walter Christaller: német

geográfus.

Deie zentralen Orte in

Süddeutschland (1933.)

7 szintet határoz meg.

Meghatározza a hatszög

csúcsainak az átlagos

távolságát is.

K3-as szisztéma:

A hatszögek egymás mellé

helyezett sokszorosítása

Kereskedelmi ellátásra igaz,

ez az optimális

K4-es szisztéma:

Néha az alárendelt települések

nem a hatszög csúcsán vannak,

hanem az oldallapján. Ennek

oka, hogy a vasútvonalak a

legrövidebb utat választja.

A közlekedés, az elérhetőség

szempontjából ideális.

K7-es szisztéma:

Az alárendelt települések a

hatszögön belül helyezkednek

el.

A közigazgatási szempontból

ideális helyzet.


Lakos

rangsorszám

Pl.: Szlovákia Pl.: Mo. Pl.: Lengyelo.


Az Alföld egyik problematikája:Itt számos olyan város van, amelynek nincs vonzáskörzetük, mégis városcímet birtokolnak.

Zárt = a házak közt nincs hely.

Utak metszéspontjában jönnek létre1)Városfal2)Városnegyed3)

Követelményeki.

Antik1)Feudális2)Modern3)Poszt-modern (??)4)

Várostípusokii.

Történelmi megközelítésa.

Népességszáma)

Történelmi háttér miatt

Kivétel: Svájc (10 000 fő); Japán (50 000 fő)i)Minél fejlettebb egy ország, annál alacsonyabb a határértékb)

Amikor egyetlen statisztikai adat alapján határozza meg a városfogalmat1)

Ahol a népsűrűség min. 400 fő/km2 (Kanada)a)Ahol a népsűrűség min. 400 fő/km2 és az aktív keresők min. 75%-a nem mg-i foglalkoztatott (India)

b)

Egyéb követelményekkel is kombinálhatnak2)

Egykomponensű városfogalomi.

Történelmi hagyományok

Ápolt, gondozott utcakép

Helyi tömegközlekedés megléte

Szubjektív mutatóki)

Csatornázás

Burkolt utcák

Objektív mutatókii)

Mon 175 mutatót alkalmaznaka)Több adatból határozzák meg…1)

Többkomponensű városfogalomii.

Statisztikai megközelítésb.

A településhálózat egyes elemei eltérő funkciókat látnak el, közöttük erős munkamegosztás jön létre1)A falvaknak azonban csak a helyi lakosság ellátását szolgáló alapfunkcióik vannak2)Város az a település, amely saját határán túl élő környékbeli népességet lát el saját funkciói révén3)

A központi funkciók megléte és ereje alapján dönti.

Funkcionális megközelítésc.

A városok külső megjelenésére a zárt, emeletes beépítés a jellemző1)

Nappali népsűrűségük jelentősen meghaladja az éjszakaita)Népsűrűségük 200 fő/km2-nél magasabb2)

Modern infrastruktúrával és színvonalas épületállománnyal rendelkezik3)

A település külső képe alapján osztályozi.

Morfológiai megközelítésd.

Társadalmi munkamegosztásban játszott szerepkör1)Központi funkciók megléte2)Népességszám3)Népsűrűség4)Külső megjelenés5)Infrastruktúra fejlettsége6)

A város az urbanizáció térbeli megjelenési formája, olyan nagyobb lélekszám és népsűrűség, központi funkciókat ellátó, a környékét szervező, annak népességét vonzó település, amelynek lakossága túlnyomórészt nem a mezőgazdaságból él és fejlett infrastruktúrája révén magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében élő népesség igényeit.

i.

Komplex megközelítése.

Város fogalmaI.

Országonként változiki.

1600 15000 fő

1790 20k

1840 40k

1930 100k

2010 200k (Lengyelo.)

a)

A nagyváros nemzetközi fogalma1)Időben változikii.

Relatíva.

1950 1 (New York)

1960 2 (NY és Tokió)

2010 26

i.

Kontinens szerintii.

Megavárosokb.

Városok méret szerinti csoportosításaII.

Városföldrajz2010. október 6.10:35


2010.10.13., 10:09

1960 2 (NY és Tokió)

2010 26

i.

Európa 0

Ázsia 17

Amerika 7

Afrika 2

1)

Döntően a fejlődő világra jellemző2)Négy város van fejlett államban: Los Angeles, New York, Tokió, Oszaka3)

Kontinens szerintii.

A Föld lakosságának a 10%-a (kb. 310 millió fő)iii.

Általában kisebb népességű országokban vagy fejlődő országokban jelentkezik1)

Pl.: Budapest (20%), Athén (33%), Koppenhága (40%)i)Népesedési primátusa)

Pl.: Nigériában Lagos részesedése a népességből 5%, 57% a GDP -ből = "gateway

city"

Budapest nép: 17%, GDP: 30%

A gazdaságban való részesedése túlzotti)Funkcionális primátusb)

Népesség 17%

GDP 33%

Közvetlen külföldi befektetések 51%

Doktori címmel rendelkezők száma 75%

i)

Budapest részesedése Monc)

Egy konkrét város az adott országon belül túlzott súllyal rendelkezik2)

Primate city hatásiv.

Ipar1)Szolgáltatás2)Idegenforgalom3)

A társadalmi munkamegosztásban játszott szerepi.

Gazdasági jellega.

A területi munkamegosztásban játszott szerep1)

Kereskedelmi szerepkör1)Debrecen, Sátoraljaújhely, Eger, Vác2)

Kereskedő városoki.

Katonai funkciók1)Védelmi szerepkörii.

Megyerendszer kialakításakor (XI. sz.) jelennek meg1)Igazgatási-kormányzati szerepköriii.

Vallási szerepköriv.

Egyetemek, gimnáziumok, múzeumok1)Kulturális szerepkörv.

Modern1)Ipari szerepkörvi.

Vasúti, hajózási1)Közlekedési szerepkörvii.

Idegenforgalmi szerepkörviii.

Funkcionális szerepkörb.

Városok gazdasági jellege és funkcionális szerepköreIII.

Pl.: Szentendre (viszont a peremterületei már tervezettek)i.

Természetesen nőtt városoka.

Pl.: Szeged, Tatabánya, Dunaújváros1)Általában hazánkban a kettő keveréke található2)

Saarlouis1)Sakktáblási.

Szeged1)Sugaras-gyűrűsii.

Tervszerűen görbeiii.

Alapított, tervszerűen létrejött városokb.

Két nagy csoportIV.

Saarlouis


Urbs = városa.

Városiasodás: minőségi változási.Városodás: mennyiségi változásii.

A városfejlődés egészét takarjab.

UrbanizációI.

A hagyományos mg-i alapú életet felváltja az ipar és a szolgáltatási.

A városi életforma terjedésea.

A vidéki életkörülmények javulásab.

Infrastruktúrai.Városi életmódii.

A város-falu közötti különbségek nivellálódásac.

VárosiasodásII.

Statisztikailag pontosan mérhető jelenség: a városok illetve a városlakók száma és arányaa.

Ha egyszerűbb a definíció akkor nyilvánvalóan magasabb számot kapunk1)Statisztikai városdefiníciói.

Társadalmi-gazdasági fejlettségii.Történelmi politikai tényezőkiii.

A síkvidék szemben áll a hegyvidéki területtel1)Természeti viszonyokiv.

Hatótényezőib.

1920 1940 1960 1980 2002

Föld 15 19 25 46 51

Eu. 35 40 44 65 71

Észak-A 41 46 58 81 87

Latin-A 14 20 33 60 80

Ázsia 6 12 19 31 35

Afrika 5 7 13 28 39

Ausztrália/Ó. 37 41 53 75 80

i.

Magyarország urbanizációs szintje: 68%ii.Ezzel az Eu-s átlag alatt van egy kicsiveliii.

Városlakók aránya a Földön (%)c.

1700-ban kb. 1,6%1)A XVIII. század végéig a Földön a városlakók aránya elenyészői.

Nagy-Britannia: 1800: 32%1)Németalföldön is hasonló2)

1800: a városlakók aránya 3%-ra nőii.

Nagy-Britannia (78%)a)Benelux, Fro., Németo. (kb. 40-50%)b)USA (kb. 40%)c)

3 magasan urbanizált övezet1)

A világ nagy részén ekkor 1-21%-os a városlakók aránya (Mo. kb. 18%)2)

1900: 13,6% lett az arányiii.

Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Uruguay, Svédországa)A magasan városodott országok száma bővül1)

1900-1950iv.

Az urbanizáció súlypontja kikerül a fejlett államok köréből1)

Felborul a gazdasági fejlettség és a városodottság szintje közötti egyensúlya)

Hiperurbanizáció:2)

1950-2000v.

Történelmi meneted.

VárosodásIII.

1850 = London, Párizsa.1900 = 11, (London, Párizs, Berlin, Chicago, Philadelphia, Tokió, Bécs, Szentpétervár, Manchester, Isztanbul

b.

1950 = 83c.2000 = 387d.2005 = 439e.2010 = 493f.2015 = 554g.

A milliós nagyvárosok számának változásaIV.

Urbanizáció2010. október 13.10:20


Antik városa.Feudális városb.Modern városc.

VárostípusokI.

Etióp magasföld, Kaukázus vidéke, Himalája előtere1)Az emberiség bölcsője a száraz magasföldeken ringotti.

Ezek a Vavilov-zónák1)Az úgynevezett géncentrumokban ment végbe a domesztikáció (háziasítás)ii.

Etióp magasföldről a Nílus-vidékére1)Vándorlás a folyóvölgyek mentén alacsonyabb térszínekreiii.

Emberiség őstörténetea.

Nílus völgyei.Mai Irak területeii.Gangesz völgyeiii.Kína keleti részeiv.

Görög és római civilizáció1)Később az urbanizáció súlypontja áttelepül Európábav.

Civilizációs centrumokb.

Termékeny félhold területei.Jerikó vagy Ur a legöregebb városii.

Kr. e. V. évezredben már létezik1)Városállamok2)Intenzív mezőgazdaságon alapuló népesség3)Egy politikai entitás4)Jól védhető területek5)Anyaga nyerstégla (maradandó!)6)

Külső városfal + belső fellegvára)Két részből áll a város7)

Zikkurat8)

Sumér városokiii.

Meghódítja a termékeny félholdat1)Babilóniaiv.

Mezopotámiac.

Főváros1)Memphisi.

Egyházi központ1)A két város párhuzamosan játszik szerepet2)

Thébaii.

Nincs városfal, hiszen a Nílus mellett vani)Három hosszú főutca, amelyet kisebb utcák kereszteznekii)Főváros célzattal épüliii)

Eknet-Atona)Politikai reform miatt várost emel, ahova elköltözik1)

Ekhnatoniii.

A hitélethez kapcsolódóana)Pl.: Luxor temploma, piramisvárosok, nekropoliszokb)

Monumentalizmus1)Közös jellemzőkiv.

Egyiptomd.

Holtak városa (szanszkrit)a)

Nem tudni, hogy tervezték-e vagy csak így alakult kii)Szabályos sakktáblás rendszerb)

Fürdő már a lakóházakban isi)Magas infrastruktúrac)

Iparváros, kereskedőtelepülés voltd)

Mohendzsodáro1)Harappa-kultúrai.

India (a mai Pakisztán területe)e.

Monszun --> áradások --> kevés a magasan urbanizált terület1)

Az első császári székhely, amelyről van forrás1)Anjangi.

Kínaf.

Korai antik urbanizációII.

Lewis Mumford: A város a történelemben, Gondolat Kiadó, Bp., 1985Perényi Imre: Városépítéstan, Tankönyvkiadó, 1978Schneider, Wolf: Városok Urtól Utópiáig, Gondolat Kiadó, Bp., Bernát-Bora-Fodor: Világvárosok, nagyvárosok, Gondolat Kiadó, Bp.

2010.10.20., 10:04

Az urbanizáció története2010. október 13.11:10


g.

Erősen centralizált állama)Knosszoszb)

Kis-Ázsia felől jötteki)Nem hellén kultúrac)

Minószi kultúra1)Kr. e. 1600-tól Európában is megjelenik a városfejlődési.

Athén, Róma1)Kr. e. 1000-től a városfejlődés centruma Európa leszii.

A hűvösebb klímatartomány felé1)Európán belül egyre nyugatabbra és északabbra tolódik ez az ismertségiii.

Változása.

Pusztulását egy cunami okozta, amely Théra szigetéről jött1)A városokat a tengerpartra építették, tehát a természeti katasztrófa elpusztítja a hajókat, amelytől a kultúra elveszíti a gazdasági bázisát

2)

Krétai kultúrai.

50%-uk területe 100 km2-nél kisebba)Athén maga 2600 km2b)Spárta 3x ekkorac)

Meglehetősen kicsi földrajzi képződmény1)

Egy város és vonzáskörzete2)A görögség széttagoltságának a szimbóluma3)

Akkoriban kb. 25000 főt foglalt magábaa)Platón a polisz ideális méretét 5000 polgárban határozta meg4)

Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás5)

A hatalom és udvartartás, arisztokráciai)Felsővárosa)

Plebejusok helye, iparosok, kereskedelemi)Alsóvárosb)

Fokozódik az alsóváros jelentősége6)

A város középpontjában vana)A rómaiaknál ez a fórum, a középkorban a piactérb)

Kialakul a városi élet központja az agora7)

Polisz jellemzőiii.

Elsődleges oka a túlnépesedés1)

"anyaváros"a)Városok hoznak létre városokat2)

Észak-Afrika tengerparti síkságaa)

Nyersanyagért szolgáltatásokat kapi)Élénk kereskedelem alakul ki a gyarmat- és az anyaváros közöttb)

Függőségc)

Gazdagon termő gabonaföldek megszerzése a cél3)

Ephesus, Syracusa, Taormina, Nápolyi)Kr. e. 750-től Szicília és a Földközi tenger keleti medencéjea)

Első hullám4)

Krím-fsz., partvidéki)Kr. e. 650-től a Fekete tenger medencéjea)

Második hullám5)

Gyarmatosításiii.

Kr. e. 494-ben a perzsák elpusztítják Milétoszt1)

Szabályos sakktáblás rendszera)Közterek szerepe nőb)

Alexandria, Pergamoni)A hippodamoszi rendszert alkalmazzák később isc)

Kr. e. 479-ben Hippodamosz kapja a feladatot, hogy újjáépítse2)

A tervszerű városépítészet megjelenéseiv.

Görögökb.

Kr. e. 753-ban alapítják1)Kr. e. X. században latin és szabin telepesek lakják a Tiberis partját2)

Dombok által közrefogott medencea)Róma egy hídvárosb)

Hét dombra épült3)

Három nagy korszak4)

Róma város felemelkedései.

Rómaiakc.

Késői antik urbanizációIII.

Budapest mai területe 525 km2

Jeriko keletkezése is egy testvérgyilkosság (Káin és Ábel) cselekedetéhez kapcsolódik.


Királyság (Kr. e. VIII. sz. -510)a)Köztársaság (Kr. e. 509-31)b)Császárság (Kr. e. 31- Kr. u. 476)c)

Három nagy korszak4)

Róma központtal jön létrea)A helyi és helyzeti energiákat átérezve tervszerűen, tudatosan hoznak létre városhálózatot

b)

Agglomeráció1)

A városok a középkorban újjáéledtek2)

Városokii.

Róma 1,5 millióa)Siracusa több 100000-esb)

Nagy népességszám1)

Magas népsűrűség2)

Történelmi kontinuitást lehet felfedeznia)Tökéletes helykiválasztás3)

Háttérbe szorul a kultikus funkcióa)Tovább fejlődik a közterek szerepe, középületek kialakítása4)

Vízellátás, szennyvízelvezetés/tisztítása)Utak burkolatab)

Fejlett városi infrastruktúra5)

A városok jellemzőiiii.

Kapocs az antik és a feudális városfejlődés közötti.

Konstantinápoly1)330-ban Nagy Konstantin Bizáncba teszi át a székhelyétii.

Hagia Sophia (ép. 532-537)1)

Ázsia-Afrika-Európa találkozásánál helyezkedik ela)Alapja a világkereskedelmi szerepköre jelenti2)

Virágkora Iustinianus császár (527-565) idejétiii.

1453-ban elesik és utána Istanbul néven lesz török városiv.

Bizánca.

Az Ázsiából bevándorló nomád népes nem igénylik a várost1)A feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt2)

Lassú, akadozó városfejlődési.

Európab.

KoraközépkorIV.

VIII-IX. századi.

A birodalom egységét szolgáló intézményeket telepíti)Császári őrhelyeka)

Dortmund, Aachenb)

Pfalz1)

Egyházi székhelyek várrala)Basel, Strassbourg, Bordeaux, Lyon, Köln, Passaub)

Püspökvár2)

A wick szó számos földrajzi névben fennmaradti)Megerősített kereskedelmi telepa)

Ipswick, Norwickb)

Wick3)

Munster, Trier, Bruggea)Ott jönnek létre a legnagyobb városok, ahol a három funkció együtt van jelen4)

3 szegmensii.

Az első városkezdeményezéseka.

A népvándorlás egyszer és mindenkorra véget éra)Megszilárdul a feudális rendb)A mezőgazdasági forradalom is hat rác)

Okai1)1000-1400 között a városok száma radikálisan megnői.

A céhes ipar, fémipar, textil ipar fejleszti a városoki)Antwerpen, Brugge, Genfa)

Németalföld1)

Pénzügyi, bankár tevékenységi)Velence, Genova, Bologna, Milánó, etc.a)

Észak-Itália2)

Állandó kapcsolata)Jelentős gazdasági központok nőnek fel a folyóvölgyekbenb)

Közöttük cserekapcsolat van3)

Urbanizációs központokii.

1241 Hamburg és Lübeck szövetsége1)

160 város a tagjaa)Fénykora a XV. században2)

Nem csak németek3)Nem csak kikötővárosok4)Tagjai: York, Tallin, Novgorod, Bergen, Krakkó, Magdeburg, Köln, Lipcse5)

A globalizáció korai előfutárai)

A Hansa Szövetség hadat üzen a XV. században Dániának

Akár fegyver alkalmazásával is lehetségesii)

A kereskedelem biztosítása az Északi és a Balti tenger térségébena)Célja:6)

Hansa-városokiii.

Városi forradalomb.

KözépkorV.


Gazdasági alapjuk a céh és a kereskedelemi.Népességszámuk eltér a rómaiakétólii.

Besűrűsödés1)Szabálytalan utcahálózat2)

Városfalon belül terjeszkednekiii.

Közintézmények fejlettsége elmarad a rómaiakétóliv.Infrastrukturálisan visszalépésv.

Jellemzőka.

KözépkorI.

Átmenet a modern város feléi.

Észak-Itáliából indul ki1)XV-XVIII. századii.

Velence, Genova1)Alapja a virágzó gazdaság és kereskedelemiii.

Városházán belül1)Terület- és településfejlesztés2)

Városrendezési hivatalok létesülnekiv.

Hippodamusnál jelenik meg először1)2000 év múlva újjáéled2)

Szimmetria visszatérésev.

Palmanova, Vitry-le-France (?)vi.

Reneszánsz városfejlődésa.

A XVI. század végétőli.

Tükrözi az uralkodó gazdagságát1)Rezidenciális városokii.

Erős reneszánsz hatásokiii.

Színházak, operaházak, etc.1)A középületek, paloták dominálnakiv.

Pl. Párizsv.

Abszolút monarchiák székvárosaib.

ÚjkorII.

Munkamegosztás elmélyülése >> foglalkozási átrétegződési.Nagyobb termelőegységek >> népesség térbeli koncentráltságaii.Falu-város migrációiii.

Nagyvárosi infrastruktúra1)Mérnöki-műszaki fejlődésiv.

Demográfiai robbanásv.

Ipari forradalom hatásaia.

Nincs meg az elgondolás, miszerint szabályozni kellene1)Back-to-back lakóházak2)

Spontán városfejlődési.

Zsúfoltság + közművek hiányaii.Slumokiii.Koleraiv.

A városrobbanás árnyaib.

Mórusz Tamás: Utópia (1518)1)New Lanark2)

Munkásoka)Koldusokb)

Két társadalmi csoport:3)

Olyan ötletei vannak, amit ma törvény köteleza)Óvodák, oktatás4)

Élelmiszer szempontjából önellátó a város5)

Robert Owen (1771-1858)i.

"Kiugrási kísérletek"c.

Kertvárosok építése1)Ebenezer Howard (1848-1928)i.

Jótékonykodás1)1879. Bournville2)

Céljuk, hogy egészséges lakáskörülményeket biztosítsanak a munkásoknaka)1888. Port Sunlight3)

1885. Garden Cities and Town Planning Association4)

Filantrópizmusii.

Várostervezőkd.

ModernkorIII.

London

Glasgow

5000

2800

Fő

Az 1832-es angol kolerajárvány áldozatainak száma

Az urbanizáció története - folytatás2010. december 15.19:22


1879. Bournville2)

Céljuk, hogy egészséges lakáskörülményeket biztosítsanak a munkásoknaka)1888. Port Sunlight3)

1885. Garden Cities and Town Planning Association4)1898. "Garden Cities of Tomorrow"5)

Prototípus lett belőlea)Welwyn (1920)b)London tehermentesítésec)

1903. Letchworth6)

A modern városépítészet kritériumaia)Athéni Charta1)

Vertikális terjeszkedés2)

Le Corbusier (1887-1965)iii.

A két ötlet (vertikális és kertváros) találkozika.*én magam megemlíteném a zöld felhőkarcolókat hozzá+b.

XX-XXI. századIV.


a.

Városrégió szerkezeteI.

Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Központi város nő Előváros nő A központi városés az előváros csökken

Központi város nő

Mindenki a városbanakar lakni

A központi városa csúcson van

Város régió veszít alakosságából

Abszolút koncentráció Relatív dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Relatív dekoncentráció

a.

Urbanizáció ciklusaiII.

Bőséges munkahely kínálat1)Magasabb bér (magasabb termelékenység)2)Oktatási és kulturális intézmények léte3)Modern lakások4)Széles kiskereskedelmi ellátás5)

Népesség szempontjából előnyösi.

Bőséges minőségi munkaerő kínálat1)Kooperációs lehetőségek2)

Egyetemeka)Innovációs előnyök3)

Olcsó infrastruktúra4)Közel van a piac (van piac)5)

Gazdasági szempontbólii.

A népesség elkezd tömörödnia.

A XX. század elején elővárosok megjelenései.1908. Nagy-Budapest létrehozásaii.1937. 22 elővárost olvasztanak beiii.1950. jan. 1. létrehozzák Nagy-Budapestet (a mait)iv.

Budapesti agglomeráció kialakulásab.

Urbanizáció (agglomerálódás)III.

20-30 km-es távolságon belüli.

Elővárosi öv növekedésea.

Belső szerkezete átalakuli.

Munkahelyek száma a központi városban csökkenb.

Rossz lakáskínálat a központi városban1)Előnytelen lakókörnyezet2)Közlekedési infrastruktúra fejlődése3)

Okoki.

Népesség szuburbanizációjac.

Kiköltözés; zöldmezős beruházás; országos telephelyváltási.

Nincs raktár, nincs alkatrész gyártás1)High-tech ipar (just in time) + beszállítókii.

Az ipar szuburbanizációjad.

Pl.: Mogyoród, Budaörs1)Kereskedelmi városok jönnek létrei.

Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (kis- és nagyker)ii.Logisztikaiii.Szabadidős tevékenységekiv.Irodav.

A tercier szektor szuburbanizációjae.

SzuburbanizációIV.

B. Berry: counter-urbanisation (ellenvárosiasodás)i.

Nagyvárosi régiók népessége és a munkahelyek száma csökken1)

California, Texas, Dél-Franciaország, Bajorországa)Falusias térségek gyors növekedése2)

Jelentéseii.

Fogyó területekiii.

DezurbanizációV.

Jobb életminőség

Nagyobb termelékenység

Just in time = épp időben

2010.11.10.

Városfejlődés szakaszai2010. november 3.


Snow-belt1)

Frost-belt2)

Fogyó területekiii.

Sunbelt1)Növekvő területekiv.

a)

Oka a gazdasági paradigmaváltás1)Észak-dél ellentétv.

Gazdasági paradigmaváltási.Snowbelt <--> sunbeltii.

Falusias érintetlen térségek vonzósága1)Nagyvárosi régiók szennyezettsége miatt nem vonzóiii.

Új közlekedési és kommunikációs technológiákiv.

Okai:a.

Nagyvárosi régiók népességének a csökkenése megálli.Városmag ismét növekszikii.1980-91 között 241 európai FUR-ból 47%-ban találtak növekedéstiii.

Jelentésea.

A nagyvárosok nem számítanak a neoliberális várospolitikára, saját belső forrásokat kell fellelni

1)

Vállalkozói városok megjelenése2)

Humántőkea)Történelmi múltb)Föld- és épületállomány értékec)

Ami a sunbeltben hiányzik3)

Várospolitikai.

Okai:b.

Aktív ingatlan- és városfelújítási.Városmarketingii.

Yuppie1)

Dinkie2)

Új társadalmi réteg, amely a nagyvárosi miliőhöz vonzódikiii.

Állam által támogatott cég1)

51% magánkézen, 49% tőzsdéna)Terület megtisztításab)Közművek kiépítésec)Közlekedési hálózat kiépítésed)Telkek értékesítésee)Befektetők felhajtásaf)

Ppp-s (public-private-partnership)2)

Városfelújító társaságokiv.

Londoni dokk-negyed az 1980-as évek elejénv.

Folyamatc.

ReurbanizációVI.

Neoliberális = az államnak nincs köze a

gazdasághoz csak a piac biztosítása a

kötelező. >> gyakorlatilag konzervatív

YoungUrbanProfessionalPerson

DoubleIncomeNoKids


Templomok, mecsetek, szentélyeki.

Vallási szokásoka.

Vallási/nyelvi/etnikai elkülönülési.

Térbeli elkülönülésb.

Éghajlattól függőeni.

Építkezési szokásokc.

Hipermarketek, piacoki.

Fogyasztási szokásokd.

Szabadidős és társas szokásoke.

Városbelsők kultúrájaI.

Szabályos főtér köré épültek az épületeka.Főtéren a katedrális, iskola, bíróság, kórházb.

Latin-amerikai városII.

Központja a nagymecset és köré szervező suq (nagybazár)a.

Napsugárzás és a meleg elleni.Sejtes, zsákutcás városokb.

Besűrűsödöttc.

Iszlám városIII.

Kisvárosi.Faluii.Szórványtelepülés (tanya)iii.

Mezővárosa.

Mezőgazdasági területek nagy kiterjedésű határral rendelkező városaii.

Falusias utcakép1)Központi funkciók hiánya2)Tanyahálózat3)

Közös jellemzőii.

A mezőgazdasági termelés feldolgozása és kereskedelmeiii.Ipari fejlődésük megkésett, a polgárosodás csak részben ment végbe (paraszt polgár)iv.

Mi ez?b.

Spanyolország1)Olaszország2)

Dél-Európábani.

Balkánii.Magyar Alföldiii.

Hol?c.

Alföldi mezővárosokIV.

Latin-amerikai város

Jövőbeli muszlim város

Kultúrökológiai városmodellek


Szalagtelkes, orsósa.

Távolsági kereskedelem megjelenése (koraújkor)i.Gyakori eszköze a kolonizációnakii.Egyutcásiii.

Két főutca van1)Többutcásiv.

Útifalub.

Ezek is szalagtelkekből állnak1)Természetföldrajzi tájelemet követnek2)Fiatalabb, mint az Útifalu3)

Erdőirtásoknál1)Rövid telkek2)

Erdőtelkes sorfalui.

A telkek hosszúak és keskenyek1)Lecsapolt területen2)

Láptelkes sorfaluii.

Sikátorosodásiii.

Sorfaluc.

Telepítetti.

Sakktáblás falvakd.

Szabályos alaprajzú falvakI.

A lakó- és munkahely nem különül el egymástóla.

Ipari vagy tercierre szakosodnak1)Szanatóriumok, vasúti őrházak, bányavidékek, obszervatóriumok2)

Városiasi.

A mezőgazdaság hozza létre1)Tanya, farm2)

Falusiasii.

Két csoportb.

Bokortanyáki.Majorokii.Aprófalvakiii.

Átmeneti formákc.

Nyári szállások a pásztoroknaka)Hegyvidékek1)

Fjordos parta)Tagolt domborzat2)

Magas szélességi övek3)

Természeti (szélsőségek)i.

Nagy földeka)Földbirtokviszonyok1)

Extenzív farmgazdálkodása)Művelési mód2)

Társadalmi-gazdasági okokii.

Kialakulási tényezőkd.

Nem előzte meg csoportos település1)Természeti tényezők miatt2)Skandináv-hg., Pireneusok, etc.3)

Elsődleges ősi szórványi.

Csoportos települések jönnek létre >> a közöttük lévő hézagot lakják be1)Közép- és Nyugat-Európa erdős területei, a magyar tanya is2)

Hézagkitöltő szórványii.

Csoportos falvak megszűnnek és felbomlanak, népességük szétszóródik1)A XIX. század Krím-fsz., Rhone és Nílus delta2)

Másodlagos szórványiii.

Nem előzte meg csoportos település1)Új keletű2)Gazdálkodás rendjével áll összefüggésben3)

Elsődleges modern szórványiv.

Csoportok keletkezés szerinte.

Török kiűzésea)Extenzív (rideg) marhatartásb)Ideiglenes "utazó helyek" jöttek létrec)

1686-tól a XIX. századig 1)

Szántóföldi gabonatermelésa)A XIX. századtól a kiegyezésig2)

Kialakulásai.

Magyar tanyaf.

Szórványtelepülések (Magános települések)II.

Falutípusok

Falvak2010. november 24.


Szántóföldi gabonatermelésa)Folyószabályozás >> 2,5 millió hektár szántó szabadul felb)Belterjesebbé válik a művelésc)Megindul a kitelepülésd)

Falusi népességrobbanása)Magyar nagycsaládos modell meghalb)Új generációk tömeges kiköltözésec)

Tanyasi iskolai)Polgári modernizációd)

1867- a második világháború végéig3)

1945-ös földreforma)75000 új tanyab)1949. több, mint 1 millió fő él tanyánc)

Mezőgazdaság

Politika

Villany•Rádió•Ivóvíz•Csatorna•Telefon1•Gáz•Szilárd burkolat (aszfalt út)•

Infrastruktúra

Tanyafelszámolási)Szocialista modernizációd)

A második világháború után4)

Szórt tanya1)Sortanya2)

Csak a Nyírségre jellemzőa)Szlovák kitelepítettek alkotjákb)Védelmi funkciókkal is fel van szerelvec)

Tanyabokor3)

Típusaiii.

1Megjegyezném, hogy a 90-es évek elején a

kiépített telefonhálózat hazánkban Európa

legrosszabbjai közé tartozott, úgyhogy ez

az érv egy "kicsit" kifogásolható.


Etimológia = szavak eredetével foglalkozó tudományága.

Megyer (Veszprém)1)Nagymegyer (Csallóköz)2)Békásmegyer3)

Megyeri.

Nyékládháza1)Nyékii.

Dunakeszi1)Keszi (Keszü)iii.

Törzsi eredeta.

Jászberény, Jászárokszállás, Jászkiséri.Kunmadarasii.Kiskuniii.Besenyő, Besnyőiv.Tótkomlósv.Ráckevevi.Szászsebesvii.

Etnikai eredetb.

Mátraverebély1)Pilisborosjenő2)Bükkszentkereszt3)

Hegyi.

Balatonboglár1)Fertőrákos2)

Tavakii.

Tiszafüred1)Dunaújváros2)Rábaszentandrás3)

Folyóiii.

Erdőkertes (Pest)1)Erdőtarcsa (Nógrád)2)Erdőtelek (Heves)3)

Erdőiv.

Természetföldrajzi eredetc.

Borsodivánkai.Szatmárnémetiii.Békéscsabaiii.Nógrádmegyeriv.

Közigazgatási helyzetd.

Marosvásárhelyi.Temesvárii.Tiszaföldváriii.Ásotthalomiv.Királyhida, Mórichidav.Tatabánya, Körmöcbányavi.Jászapáti - apátságvii.Püspökladányviii.

Funkcionális szerepköre.

Gyakori tartalomI.

Fiktív településII.

Települések etimológiája2010. december 28.17:46


Piripócsi.Kukutyinii.

Fiktív településII.


településföldrajz

Documents