turizmus bulletin 2009/3

TurizmusbulleTinXiii.évfolyam1.szám 1

impresszum

Turizmus Bulletin

amagyarTurizmuszrT.szakmaiésTudományosfolyóiraTa

Xiii.évfolyam,3.számmegjelenés:2009.novemberlapzárta:2009.szeptember

Felelős kiadó: Dr. Róna Iván vezérigazgatóFőszerkesztő: Kiss KornéliaSzerkesztő: Halassy Emőke, Mester Tünde

Dr. Aubert AntalPécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi GyörgyTelepülési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Dr. Dávid LórántKároly Róbert Főiskola

Egriné Pap IlonaÖnkormányzati Minisztérium

Háber TamásMagyar Vendéglátók Ipartestülete

Horkay NándorVÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Hülvely IstvánTurisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Jancsik AndrásPannon Egyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Jandala CsillaHarsányi János Főiskola

Kopócsy AndreaMagyar Szállodaszövetség

Dr. Kóródi MártaSzolnoki Főiskola, Turizmus Tanszék

Dr. Lengyel MártonHeller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások FőiskolájaMagyar Turisztikai Egyesület

Meszter LászlóIdegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Dr. Michalkó GáborMagyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár GabriellaMagyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld ÁkosKözponti Statisztikai Hivatal, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály

Dr. Puczkó LászlóTurisztikai Tanácsadók Szövetsége

Dr. Rátz TamaraKodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet

Dr. Simon JuditBudapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet

Stefkóné Vermes JuditMagyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége

Dr. Szabó GézaFalusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Dr. Szalók CsillaBudapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Dr. Tasnádi JózsefAlapító tag

Dr. Várnai ZsuzsannaVendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Dr. Wolff PéterNemzeti Turisztikai Bizottság

Kiadó: Magyar Turizmus Zrt.Előkészítés: VIVA Média Holding • Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportja1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113., tel.: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: [email protected]

Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímenISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928)

A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előfizetési díja 4000 Ft + 5% áfa/évfolyam.

Szerkesztőbizottság

2 TurizmusbulleTinXiii.évfolyam3.szám

TarTalomPIAC- éS ORSZÁGTANULMÁNy

Sulyok Judit – Sziva Ivett

A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái 3

TURIZMUS éS REGIONALITÁS

Herczeg Tamás

A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői 14

Koch Andrea

Harmincéves a Budapesti Tavaszi Fesztivál 20

TURISZTIKAI TERMéKEK

Dr. Melanie Smith

Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok 23

Sija Marianna – Schauermann Péter

A 15–25 éves fiatalok fesztivállátogatási szokásai 28

Indra Dániel

A Balaton Sound és a VOLT Fesztivál gazdasági hatásvizsgálata 31

TURIZMUSMENEDZSMENT

Benedek Mariann – Stark Judit

Fesztiválvilág 35

Inkei Péter

Minősített fesztiválok a Fesztiválok évében 45

Vági Barnabás

A hazai aktív kulturális közönség vizsgálata a Reneszánsz év – 2008 keretében 48

TéNyEK éS ELŐREJELZéSEK

Lakatos Gyuláné

A kulturális turizmus statisztikai mérése 57

Lakatos Gyuláné

A színházlátogatásra vonatkozó statisztikai adatok 59

Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport

Magyarország leglátogatottabb települései 61

TALLÓZÓ

Kutatósarok

A magyarországi fesztiválszövetségek tevékenysége 62European Festivals Association 79Zöld fesztiválok 66Zöld Fesztivál díj 70A Sziget Fesztivál és a Balaton Sound látogatói 71Új szolgáltatások az Európa Szerveren 72Az UNESCO szellemi örökség listáján a mohácsi busójárás 44Örökségmenedzsereket képeznek Kőszegen 73A Magyar Turizmus Zrt. 2010–12. évi marketingstratégiája és 2010. évi marketingterve 74

Konferenciabeszámoló

II. Turizmusföldrajzi Szimpózium 75

Kiadvány- és könyvajánló

„A Bajászlé fetisizációja” 76The Impact of Culture on Tourism 78Event Management and Sustainability 19NAPTÁR 80


piac-ésországTanulmányKedves Olvasók!

Immár hagyomány, hogy a Turizmus Bulletin időről időre tematikus számmal jelentkezik. A Magyar Turizmus Zrt. 2010-re a Fesztiválok Évét hirdette meg. Ebben a számban ezért a Fesztiválok Éve témaévvel kapcsolatos saját kutatási eredményeink mellett ismertetünk több, a fesztiválok látogatóival, működésével, finanszírozásával, gazdasági hatásával kapcsolatos friss kutatást, kiadványt, statisztikai adatgyűjtési eredményt, kitekintünk a nemzetközi feszti-válpiacra, felvázoljuk az ún. zöld fesztiválok kritériumait, valamint teret adunk a magyarországi fesztiválszövetségek bemutatkozásának is. Folyóiratunk terjedelme korlátozott, így terveink szerint az egész év során jelentetünk meg a témaévhez kapcsolódó cikkeket, ahogy azt már a Turizmus Bulletin idei első számával meg is kezdtük. Reméljük, kiadványunk e témában is hozzájárul az Önök ismereteinek gyarapodásához.

A főszerkesztő

1 Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport. E-mail: [email protected]. 2 Doktorjelölt, Budapesti Corvinus Egyetem. E-mail: [email protected].

A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciáiÖsszeállította: Sulyok Judit1 – Sziva Ivett2

A nemzetközi trendekkel összhangban a fesztiválturizmus Magyarországon is egyre népszerűbb. A mai fesztiválláto-gatási szokásokat az elmúlt másfél-két évtized gyakorlata alakította. A sokszínű palettán az amatőr és professzio-nális művészeti fesztiváloktól a gasztronómiai rendezvényeken át a környezetvédelmi eseményekig a fesztiválok sokasága található meg, ami a csoportosítást is megnehezíti. A fesztiválok imázsformáló hatása vitathatatlan, gazdasági hatásaikról is számos – jellemzően egy-egy fesztivált vizsgáló – kutatás áll rendelkezésre.

Annak ellenére, hogy a fesztiválturizmus jelentőségére vonatkozóan nemzetközi szinten is kevés információ érhető el, szerepét mutatja, hogy az európaiak szabadidős célú külföldi utazásainak 2%-a történt rendezvényláto-gatási céllal 2008-ban. Fontos kiemelni, hogy számos kutatás a fesztivállátogatást mint első számú utazási indítékot vizsgálja, ugyanakkor a fesztiválok kiegészítő programelemként is jelentős szerepet játszanak a más fő motivációjú utak kapcsán.

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2009 nyarán lebonyolított, a 2010. évi témaévet megalapozó elsődleges kutatás rávilágított arra a nagyon fontos tényezőre, miszerint a fesztivállátogatás erőteljesen különbözik a más, többnapos belföldi utazásoktól. Ennek következtében a fesztivállátogatókat is az utazók megszólításával közelíthetik meg sikeresen a desztinációk, mivel a tanulmányban részletezett ún. országjáró attitűd befogadóbb a fesztiválokra, mint a fesztivállátogatók a belföldi turizmusra, a desztinációban eltöltött idő meghosszabbítására. Országos szinten, egy kampányév – a Fesztiválok Éve 2010 – keretében olyan üzenetstruktúrára van szükség a kommunikációban, ami mozgósítja az eddig „körön kívül” lévő fogyasztókat, tehát azokat, akiknek még felfedezetlen terület a belföldi és/vagy a fesztiválturizmus.

Kulcsszavak: fesztivál, fesztiválturizmus, kulturális turiz-mus, belföldi turizmus, témaév, hatékonyságmérés.

bevezetés

A nemzetközi trendekkel párhuzamosan a fesztiválok Magyarországon is egyre népszerűbbek. A mai feszti-válturizmust az elmúlt másfél-két évtizedben kialakult fesztivállátogatási szokások alapvetően határozzák meg. A számos rendezvény között nehéz eligazodni, az év bár-

mely időszakában – döntően azonban a nyári időszakban – egyik fesztivál a másikat követi. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben a Kulturális Turizmus éve egyik pilléreként a fesztiválokat állítja kommunikációjának középpontjába, 2010-ben pedig a fesztiválokkal „tölti meg” az elsősorban belföldre irányuló – de 2008-tól a külföldi kommunikáció-ban is megjelenő – témaévet.

Jelen tanulmányban a magyarországi fesztiváltu-rizmus kínálati és keresleti oldala kerül bemutatásra. A rendelkezésre álló másodlagos adatok mellett külön fejezet ismerteti a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Brainexpress Innovation kutatóintézet által 2009 nyarán készült felmérés eredményeit, amelyek nem csupán a nemzeti turisztikai marketing szervezet számára szolgál-ták a 2010. évi kampányév megalapozását, de a fesztivál-


piac-ésországTanulmányturizmusban érdekelt további döntéshozók számára is értékes információkat nyújtanak.

1.afesztiválokcsoportosítása

„Fesztiválnak nevezhető minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztro-nómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egy-ben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújt-son.” (Magyar Fesztivál Szövetség)

A fesztiválok számos jellemző alapján kategorizál-hatók. Az időtartam alapján beszélhetünk egy- és több-napos, egyhetes vagy akár több hónapos fesztiválokról.

A fesztivál vonzáskörzete szerint megkülönböz-tethetőek helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatókörű fesztiválok. Getz szerint turisztikai szempontból azon rendezvények jelentősek, amelyek meglátogatása a szokásos lakóhelyen kívüli (min. 60 km-es körzeten túli) utazással és legalább egyéjszakás ott-tartózkodással jár.

A megrendezés gyakorisága szintén fontos ismérv: vannak egyszeri és periodikusan visszatérő rendezvé-nyek. Utóbbiak jelentősége abban áll, hogy a visszatérő rendezvények komoly márkaépítő hatásúak lehetnek, és akár egy egyszeri apropó (jubileumi év) is tudatosan felépíthető úgy, hogy az fémjelző eseményként későbbi, azonos tematikájú rendezvénysorozatnak legyen a kez-dete (Getz, D. 1991).

A fesztiválok csoportosításának egyik alapvető szempontja az esemény témája, amely terén rendkívüli változatosság tapasztalható: a palettán az amatőr és professzionális művészetek fesztiváljától a gasztronómiai rendezvényeken át a környezetvédelmi eseményekig a rendezvények sokasága található meg. A fesztiválok két jellemző csoportját lehet megkülönböztetni asze-rint, hogy az esemény elsődlegesen a kultúra közvetí-tése vagy a résztvevők szórakoztatása céljából került megrendezésre. Ebben a dimenzióban a két végletet a művészeti fesztiválok és a vigasságok, fieszták jelentik. A vigasságok legtöbbször magukban hordozzák a közös-ségépítés és az imázsformálás lehetőségét, pontosan ezért a közművelődési fesztiválok átfogó megnevezést viselik (Hunyadi, Zs. és társai 2006).

A fesztiválokat műfaji szempontból a Magyar Fesz-tivál Szövetség az alábbiak szerint csoportosítja:3

• művészeti fesztiválok (zenei, színház, tánc, irodalom, képző- és iparművészet, film, videó, fotó, multimédia, népművészet/folklór, cirkusz, egyéb művészeti),

3 Ezen kategóriák szerint történik hazánkban is a fesztiválok 2009-ben elindított regisztrációja és minősítése.

• tisztán amatőr művészeti és „felmenő versenyek” (szavaló, kórus, színjátszó, tűzoltó és egyéb zene-kar stb.),

• gasztronómiai fesztiválok (étel, ital, termény, gasztro-nómiai hagyományokat ápoló, kulináris stb.),

• egyéb, nem művészeti fesztiválok (tájhoz, természeti értékhez kötődő, hagyományőrző, illetve történelmi helyszínhez kötődő rendezvények, várjátékok, ünne-pekhez, népszokáshoz kötődő (egyházi, világi) falu-nap, búcsú, vigalom, karnevál, sokadalom, fieszta, sport, természet, környezetvédelem, promóciós, márkához kötődő) (MFSZ 2008).

A tematikus csoportosítás során a nemzetközi szak-irodalom gyűjtőfogalomként kezeli a fesztiválokat és a fesztivállal kiegészített nagyrendezvényeket. Ez utóbbi a következő kategóriákat tartalmazza: karneválok, művé-szeti fesztiválok (például tánc, színház), zenei fesztiválok, gasztronómiai és borfesztiválok, vallási fesztiválok, cirku-szok, sportrendezvények, megarendezvények (olimpiai játékok, kulturális olimpiák és kapcsolódó fesztiválok), kulturális nagyrendezvények (például Európa Kulturális Fővárosa fesztiválsorozatai) (Smith, M. 2009).

2.nemzetközifesztiválturizmus

2.1. európai fesztiválkörkép

A fesztiváljelenség a kulturális turizmus megatrendjeként tartható számon: a fesztiválok száma exponenciális növekedést mutatott az elmúlt egy-másfél évtized-ben (például Nagy-Britanniában 900 új kisebb-nagyobb fesztivál került bejegyzésre 2007-ben (Long, P. 2008). Az Európai Fesztiválok Szövetsége által 2009-ben elindított könnyűzenei fesztiválportálon (Virtualfestivals.com) 3000 jelentősebb európai fesztivál található meg. A nemzetközi jelentőségű fesztiválokon kívül ugyanakkor számtalan helyi és regionális fesztivált jegyeznek: Németországban 14 000 Volkfestet (népünnepélyt) tartottak számon 2008-ban (DSB 2009). Habár pontos összesített adatok nem állnak rendelkezésre az európai fesztiválvilágról, de több tízezres nagyságrendek fogalmazhatóak meg a kisebb-nagyobb fesztiválok számát illetően. Maguk a fesztivál „toplisták” is változatos képet mutatnak, mivel a legtöbb esetben láto-gatói, szubjektív vélemények alakítják ki egy-egy műfaj kiválasztottjainak sorát.

A könnyűzenei fesztiválok rangsorát többnyire a nagy múltú fesztiválok vezetik, mint a Glastonbury-i (Nagy-Britannia), Roskilde-i (Dánia) vagy Eurockéennes-i (Franciaország) fesztiválok. Ugyanakkor a zenei fesztivá-lok brit versenyén, az UK Festival Awardson olyan „fia-tal” fesztiválok nyerték el a „Legjobb Európai Fesztivál” díját, mint az Exit (Szerbia) 2007-ben, vagy az Oxegen (Írország) 2008-ban. (Az európai zenei fesztiváloknak


piac-ésországTanulmánysaját díjkiosztója lesz: a yourope 2009-ben hirdette meg először a különböző kategóriájú fesztiváldíjait a legjobb európai események kitűntetésére /Festivalawards.com/.) A Timesonline (2008) ranglistáján a nagynevű fesztiválok mellett a kisebb és főként közép- és kelet-európai esemé-nyek is helyet kaptak, mint például a Frequency Festival (Salzburg), a Spirit of Burgas (Bulgária), a T-Mobile INMusic Festival (Horvátország), a Sziget Fesztivál (Magyarország), az Open’er (Lengyelország), a B’estfest (Románia), az Exit (Szerbia) vagy a Pahoda Festival (Szlovákia).

A Wall Street Journal (2009) legjobb európai fesz-tiválokról készített toplistájában az „öreg kontinens” legendás művészeti és operafesztiváljai kaptak helyet: Festival d’Aix-en-Provence (komolyzene – Franciaország); Bayreuther Festspiele (opera – Németország); Edinburgh International Festival (skót balett- és művészeti feszti-vál – Nagy-Britannia); Garsington Opera (opera – Nagy-Britannia); Glyndebourne Festival Opera (opera – Nagy-Britannia); Grange Park Opera (opera – Nagy-Britannia); Ruhrtriennale (komolyzene – Németország); Salzburger Festspiele (művészeti – Ausztria); Savonlinna Festival (opera – Finnország).

Az iExplore (kalandturisztikai portál) sajátos „amal-gámlistát” állított össze a legjobb európai fesztiválok sorából, amelyen művészeti, zenei fesztiválok és fieszták is találhatók:

1. San Fermin, Pamplona (bikafuttatás – Spanyolország) 2. Cannes Film Festival (Franciaország)3. Palio Festival, Sienna (lovasviadal – Olaszország)4. Fringe Festival, Edinburgh (színház – Nagy-Britan-

nia)5. Oktoberfest, Munich (sörfesztivál – Németország)6. Tomatina, Bunol (paradicsomdobálás – Spanyol-

ország)7. Notting Hill Carnival, London (karnevál – Nagy-Bri-

tannia)8. Cheese rolling, Gloucestershire (sajt után futás –

Nagy-Britannia)9. Wife-Carrying World Championship (feleségcipelés

– Finnország)10. La Regate des Baignoires (sajátos tutajverseny –

Belgium) (iExplore 2009).

2.2. a fesztiválturizmus jelentősége és keresletének jellemzői

A fesztiválturizmus nemzetközi jelentőségével kapcso-latosan meglehetősen kevés átfogó adat áll rendelke-zésre, ugyanakkor az utazási motivációk felmérésére és a rendezvényekkel kapcsolatos utak arányára vonat-kozó kutatásokból fontos következtetések vonhatók le. A European Travel Monitor eredményei szerint (IPK 2008) az európaiak szabadidős célú külföldi utazásainak 2%-a történt rendezvénylátogatás céljából 2008-ban, amely

arány korántsem tekinthető csekélynek a külföldre irá-nyuló egészségturisztikai utazások pontosan megegyező arányának tükrében.

Az Európai Bizottság (2009) Eurobarometer felmé-rése4 már külön megnevezi a fesztivállátogatást mint uta-zási motivációt. A kutatás eredményei szerint a desztináció kiválasztásában az európai utazók 5%-a nevezte meg a fesztiválokat és más rendezvényeket mint legfontosabb döntési ismérvet 2008-ban. A közösségi kapcsolatok ápo-lása és a kulturális értékek megismerése végett utazók körében ugyanezen arány 6% volt. A 2009-es évre vonat-kozó utazási tervekben is 5%-ot ért el a fesztivállátogatás céljából tervezett utak aránya, mind a belföldi, mind a külföldi utak tekintetében. (Hasonló arányban jelentek meg a gasztronómiai és a művészeti céllal tervezett utazások.) A fesztivállátogatás kiemelten népszerű az ír utazók körében (9,6%-uk számára jelentenek a fesztivá-lok egyértelmű vonzerőt a desztinációválasztás során). A fesztiválok különösen népszerűek továbbá a magyar (8,3%), a román (7,3%), a szlovák (7,6%) és a brit utazók (6%) körében. Elsődlegesen a fiatalok esetében magas a fesztiválok miatt utazók aránya (15—24 évesek 10,8%-a), de az „idősödő ifjúság” körében is jelentős ugyanezen arány (a 25—39 évesek 5,7%-a), míg a 40—54 éves utazók 3,9%-a utazik fesztiválok miatt. Fontos kiemelni, hogy a fentiekben bemutatott kutatások a fesztivállátogatást mint első számú utazási indítékot vizsgáltak, ugyanak-kor a fesztiválok kiegészítő programelemként is jelentős szerepet játszanak a más fő motivációjú utak kapcsán. Különösen igaz ez a körutazások, a városlátogató utak vagy a falusi turizmus kapcsán, amelyek együttesen a 41%-át tették ki az európaiak szabadidős célú külföldi utazásainak 2008-ban (IPK 2008).

2.3. miért fontos a fesztiválturizmus? – Hatások és menedzsment

A fesztiválok komoly szerepet töltenek be a kultúra demokratizálódásában, az értékek és az újdonságok tömegekhez történő eljuttatásában, az új művészek felkarolásában, a valahová tartozás érzésének kialakí-tásában és a tolerancia fejlesztésében, ezért (is) hárul nagy felelősség a szervezőkre. „A fesztiválok erőteljes szerepet játszanak abban, hogy egy többkultúrájú társa-dalmat kultúrák közötti társadalommá formáljanak.” (EFA: Művészeti fesztiválok Nyilatkozata a kultúrák közötti párbeszédről 2008.) A fesztiváloknak tehát nagy sze-repe van abban, hogy a különböző kultúrákat és műfa-jokat összekapcsolják, és olyan műfajokat, kisebbségi

4 Az Európai Bizottság megbízásából a magyarországi Gallup kutatóintézet által végzett felmérés az Európai Unió polgárainak 2008. évi utazási szokásait és 2009. évi utazási terveit vizsgálta. Az összesen 27 127 telefonos interjú során megkérdezettek köre a 15 évnél idősebb lakosságra terjed ki.


piac-ésországTanulmánykultúrákat is közvetítsenek csomagban, amelyeket a közönség egyébként nem fogyasztana (Hunyadi, Zs. 2006). Pontosan ezért hangsúlyozandó a fesztiválszerve-zők felelőssége a kultúra megújulásában, az alkotás és a bemutatás felkarolásában, az innovációban (De Greef, H. 2008). A kisebb helyi közösségek szempontjából a fesztiválok szervezése lehetőséget nyújt a kultúra rege-nerációjára, a helyi identitástudat erősítésére és olyan képességek (szervezés, együttműködés) elsajátítására, amelyek hasznosak a gazdasági élet területén. Habár a helyi fesztiválok ritkán válnak turisztikai vonzerővel is rendelkező eseménnyé, szerepük jelentős a közösségépí-tés, a helyi életminőség lágy („soft”) tényezőinek ( jólét) szempontjából (Smith, M. 2007; O’Sullivan-Jackson 2002).

A nagyobb fesztiválok turisztikai szempontból is komoly jelentőséggel rendelkeznek: egy jól bevezetett fesztivál kiemelkedő turisztikai márkaértéket képvisel-het egy desztináció életében. „Városok és helynevek vésődtek be az emberek tudatába az ott rendezett kulturális események révén. (…) Kevesen tudják, hol kell lekanyarodni Oberhausen vagy Bayreuth felé, vagy merre fekszik Glastonbury, de milliók tudnak kulturális szere-pükről.” (Hunyadi, Zs. és társa 2006, 25. o.) A fesztiválok nem csupán elsődleges vonzerő szerepét tölthetik be, hanem a kulturális turizmus megatrendjét képviselve nagyon fontos kiegészítő élményelemként funkcionál-hatnak, ahogyan a kulturális rendezvények többsége is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a fesztiválrendezés növekvő népszerűsége miatt gyakran túlkínálat alakul ki egy adott területen, amely az események versenyé-hez és az együttes siker csökkenéséhez vezethet (Smith, M. 2009). Nyilvánvaló, hogy az innováció-központú és a differenciálást ösztönző verseny rendkívül előnyös a fesz-tiválok fejlődésébe szempontjából, ugyanakkor ehhez elengedhetetlen a rendezvények közötti forrás- és mun-kamegosztás, valamint az együttműködés.

A fesztiválok imázsformáló hatása vitathatatlan, ugyanakkor a valóban realizált gazdasági haszon már gyakran kérdéses: a fesztiválok jelentős része veszte-séges, és ezért is szükséges a rendezvények közfinan-szírozása (Smith, M. 2009; Hunyadi, Zs. és társai 2006). A veszteséges működés gyakorta arra vezethető vissza, hogy a fesztiválszervezők egy része csak a jegyeladásból származó bevétellel számol, holott egyéb bevételi ténye-zők is növelhetnék a bevételi oldalt (mint például bérleti díjak, kereskedelemből származó bevétel) (Hunyadi, Zs. és társai 2006). A teljes körű gazdasági hatásvizsgálatokban elengedhetetlen a közvetett haszonnal is számolni, amely például a helyi turisztikai és kereskedelmi szolgáltatók-nál csapódik le. Az EFA ezért kiemelten nagy hangsúlyt helyez a fesztiválok kutatására és a szervezők képzésére (EFA 2009). A kutatások jelentős szerepet kapnak az elő-készítésben is, hiszen a kapacitások meghatározásakor és a látogatómenedzsment megtervezésekor az „eseti”

látogatókkal is számolni kell, akik kiegészítő program-elemként kívánják az eseményt utazásukba beiktatni (Smith, M. 2009).

A hatékony szervezés nem csupán a fesztivál sikere szempontjából fontos, hanem az esemény hatásainak kezelése, a helyi közösség és a helyi értékek megóvása miatt is, a fenntartható fejlődést képviselve. Mindemel-lett a képzett szervezők (akár helyi fesztiválok esetében is) jóval hatékonyabban tudják menedzselni a fesztivál szervezését, amely munkaerőköltségek megtakarításá-hoz vezethet. (A szervezés terén Nagy-Britanniában pél-dául a fizetett és önkéntes munkaerő 10—90%-os arányt képvisel, míg hazánkban ugyanezen arány 50—50%-os (Hunyadi, Zs. és társai 2006). A yourope (2009) fesztiválszö-vetség által szervezett képzések a következő területekre helyeznek kiemelt hangsúlyt:

• tömegmenedzsment (crowd management),• egészség, fenntarthatóság és biztonság,• kockázatelemzés és -menedzsment,• folyamatmenedzsment,• gazdasági fenntarthatóság,• krízismenedzsment.

A biztonság és a fenntarthatóság szempontjai tehát egyre jelentősebb irányelvnek nevezhetőek a fesztiválpiacon, amit a keresleti igények is támogatnak. (A Festival Wood (2009) által végzett felmérés szerint a megkérdezett fesz-tivállátogatók 38%-a számára fontos döntési szempontot jelent a fesztivál környezettudatossága, és 48%-uk többet is fizetne egy „zöldebb” fesztiválért.) Ez a trend látható a fesztiválok minősítésében is: a brit UK Festival Awards néhány éve beiktatta kitüntetései közé a „Zöldebb Fesz-tivál” díjat, a yourope pedig 2006-tól védjegynek minősülő „Green’n’clean” díjazásban részesíti a környezettudatos fesztiválokat (yourope 2009/a). A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a fesztiválszervező szakmával és zöld civil szervezetekkel közösen mára Magyarországon is kialakította azt a szempontrendszert, amivel csökkent-hető a rendezvények, fesztiválok környezetterhelése.5

3.ahazaifesztiválturizmuskínálatioldala

„Az utóbbi évtizedben Magyarországon is a változatos kulturális kínálat biztosításának természetes terepe lett a fesztivál.” (Hunyadi, Zs. és társai 2006, 47. o.) A fesztiválokat tömörítő szervezetek listái összesítve kb. 300 hazai fesz-tiválról adnak számot, ugyanakkor a regisztráció nélküli eseményekkel együtt akár 400-600 olyan rendezvény is lehet Magyarországon, amely két- vagy többnapos programokat nyújt. Ezen rendezvények között jelentős

5 A magyarországi Zöld Fesztivál díjról a Turizmus Bulletin 70. oldalán olvashatnak.


piac-ésországTanulmányszámban találhatunk olyan eseményeket, amelyek valódi turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Mindemellett több ezer egynapos helyi rendezvényt szerveznek az ország-ban, amelyeknek kiemelkedő szerepe van a helyi közös-ség életében, hagyományaik megőrzésében (Hunyadi, Zs. és társai 2006, Szurmainé, S.M. 2008).

A fesztiválvilág nemzetközi szinten is látható fragmentáltsága alapvetően megnehezíti az események feltérképezését és különösen a mérését. Hazánkban néhány éve kezdődtek meg azon kutatások, amelyek a fesztiválok definiálását, regisztrációját, minősítését szol-gálják. 2009-ben indult meg a hazai fesztiválok nyilvántar-tási és minősítési rendszerének kiépítése az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a fesztiválok országos szövetségeinek felügyeleté-vel, a Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus lebonyolításában. A rendszer célja, hogy a fesztiválok jellemzőinek és hatásainak kifinomult ismeretei alapján az események támogatását stratégiai tudatosság jelle-mezze (fesztivalregisztracio.hu).6

3.1. fesztiválok és turizmus

A hazai fesztiválpiac legátfogóbb kutatása a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megbízásából készült 2004–2005-ben. Hunyadi Zsuzsa és társai az országos szövetségek listáján akkor szereplő 238 legrelevánsabb eseményt tér-képezték fel és elemezték részleteikben. A kutatásból az alábbi, turisztikai szempontból (is) fontos következteté-sek vonhatók le:

• Tematika és kínálat: A népművészeti, gasztronómiai és amatőr művészeti fesztiválok majdnem a felét tet-ték ki a vizsgálatba bevont eseményeknek (az emlí-tés sorrendje szerinti megoszlásuk: 22%, 18%, 7%). A művészeti ágakat felmutató rendezvények (zenei, színházi, irodalmi fesztiválok) kisebbségben voltak. A népművészeti programok (előadások és vásárok, kézműves foglalkozások) meglehetősen markáns szerepet játszanak, ugyanis a vizsgált fesztiválok kétharmadának kínálatában megjelentek, míg gaszt-ronómiai programokat, „kulináris élvezeteket” a fesz-tiválok 20%-a kínált.

• Területi eloszlás: A vizsgált fesztiválok negyedét Budapesten és Pest megyében rendezték, és több-nyire ide koncentrálódtak a művészeti fesztiválok is, ahogyan a fesztiválok állami támogatása is a fővá-rosra és környékére fókuszálódott (az állami feszti-váltámogatások közel fele Pest megyét érintette). Az 50 millió forint feletti költségvetésű fesztiválok negyedét is budapesti események tették ki, ugyan-akkor kiemelkedő fesztiválokat szerveztek az ország

6 A magyarországi fesztiválok minősítési rendszeréről a Turiz-mus Bulletin 45. oldalán olvashatnak.

legkülönbözőbb pontján is (mint például Diósgyőrött, Szatmárban, Alsóőrsön vagy Egerben).

• Időtartam és ismétlődés: A vizsgált fesztiválok leg-gyakrabban háromnaposak voltak, az események fele tartott négy napnál hosszabb ideig. A rendezvé-nyek 93%-a évente ismétlődő esemény volt.

• Szervezők: A vizsgált fesztiválok felét önkormány-zatok vagy hozzájuk tartozó intézmények szervez-ték, míg a profitorientált vállalkozások a szervezők 15%-át tették ki. Utóbbiak könnyűzenei és gasztro-nómiai fesztiválok, szabadtéri események esetében elterjedtek, amit magyarázhat a nagyobb profittar-tam és a nagyobb szervezési szükséglet.

• Közönség és vonzáskörzet: A vizsgált fesztiválok 60%-a tízezer főnél kevesebb látogatót vonzott, ezen belül 23%-át egy-két ezren látogatták. A fesz-tiválok kb. tizede nevezhető hazai viszonylatban nagy rendezvénynek, 50 ezer feletti látogatókörrel. A közönség összetételét illetően elmondható, hogy a vizsgált események 57%-át helyi lakosok látogatták, 16%-uk esetében a környék jelentette a vonzáskör-zetet, 8%-ukban pedig a régió. Az ország távolabbi részéből érkezők és a fővárosiak a fesztiválok 14%-át látogatták, míg külföldiek a 4%-át. Kiemelendő, hogy a legszélesebb közönségkörrel a gasztronómiai és szórakoztató fesztiválok rendel keztek.

• Költségvetés és jövedelemtermelés: A vizsgált fesz-tiválok harmada 3 millió forint alatti költségvetésből gazdálkodott, további harmada 3–10 millió forintból, 20%-ának 10–30 millió forint közeli volt a költségve-tése, míg tizedének 20 millió forint feletti. A költség-vetés 35%-a általánosan saját forrásból, 18%-a önkor-mányzati forrásból, 18%-a állami támogatásból szár-mazott, míg a szponzori tevékenység 20%-át adta a költségvetésnek. A központi források magas aránya teszi rendkívül törékennyé a fesztiválpiaci szereplők java részének működését, mivel a saját forrás és a saját bevétel aránya viszonylag csekély. A szpon-zori tevékenység – a nemzetközi példák tükrében – kiemelkedően aktív hazánkban. A szponzoráció koncentrált: viszonylag kevés esemény, illetve jellem-zően egymáshoz kapcsolódó vagy kapcsolatban álló fesztivál kap jelentősebb támogatást. A költségeket tekintve a művészek díjazása tette ki a legnagyobb tételt (47%-ot), marketingre 9% jutott, míg képzésre mindössze 0,4%. A fesztiválok körülbelül felének volt saját bevétele, amely 600 millió forintot tett ki, és amelyből 400 millió forintot a jegybevétel, 160 millió forintot a helypénz és 30 millió forintot a kereskede-lem hozott 2005-ben. A KPMG (2005) kutatása a Sziget Fesztivál jövedelemtermelő képességére vonatko-zott. Az eredmény meglehetősen meggyőző: közel 7 milliárd forintot költöttek a látogatók 2004-ben a Sziget Fesztivál kapcsán, amely költésnek negyede a


piac-ésországTanulmányfesztiválon kívül, a városban történt. A 2005. évi fesz-tiválból származó adóbevétel 1,3 milliárd forint volt, és a fesztivál több mint 3 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez, a KSH által is használt számítási modellt alapul véve. A KPMG (2009) legfrissebb kutatása két vidéki fesztivál, a VOLT és a Balaton Sound hatásait mérte fel.7 Az eredmények ebben az esetben is látvá-nyosan támasztják alá a nagy fesztiválok gazdasági hatását. A VOLT fesztiválon az összes költés 1,28 milliárd forint, míg a Balaton Soundon 1,58 milliárd forint volt. Ily módon a VOLT 670 millió forinttal járult hozzá 2008-ban a hazai GDP-hez (a közvetett hatásokkal is számolva), míg a Balaton Sound esetében ugyanez az érték 816 millió forint volt. A két fesztivál a Sziget Feszti-vállal együtt 2,5-3 milliárd forint adóbevételt generált.

3.2. előzetes fesztiváltérkép – minősítés és kiemelkedő rendezvények

A már említett fesztiválregisztrációs rendszer néhány hónapja kezdte meg működését, ahogyan a minősítési eljárás is. A jelenlegi (2009. augusztus) eredményeket illetően elmondható, hogy 321 fesztivál jelentkezett be a rendszerbe, amelyek közül 188 már befogadást nyert. A befogadott fesztiválok 66%-a művészeti, 29%-a gaszt-ronómiai, 14%-a amatőr kategóriába, míg 21%-a egyéb kategóriába tartozik (fesztivalregisztracio.hu).

A fesztiválok minősítése egy meglehetősen szofisztikált rendszerben történik: a fesztiválok jellem-zői és hatásai előre meghatározott értékelési keretek között kerülnek górcső alá. Az értékelési keret az egyes műfajok társadalmi, turisztikai, térségi és gazdasági hatá-sainak súlyait határozza meg. Az előzetes tervek alapján elmondható, hogy a legmagasabb turisztikai értéket a gasztronómiai fesztiválok érhetik el, 100-ból 60 maximális ponttal, illetve az egyéb fesztiválok (például vigasságok, sport, promóciós rendezvények), amelyek 30 pontot kap-hatnak maximálisan. (Mindezt alátámasztják a fentiek-ben bemutatott kutatás eredményei, amelyek a gaszt-ronómiai és az egyéb fesztiválok turisztikai jelentőségét mutatták ki.) A művészeti fesztiválok a társadalmi érték terén kerültek kiemelésre, míg az amatőr fesztiválok a térségi beágyazottság területén (MFSZ 2008).

A 2004—2005. évi, fentiekben bemutatott NKA-kutatás során történt értékelés alapján a legkiemelke-dőbb fesztiválokról pontos kép áll rendelkezésre, azzal a kitétellel, hogy az akkori értékelési rendszer a mostani szofisztikált minősítési keret kiinduló pontjának nevez-hető, és az azóta eltelt közel négy év alatt bizonyos átren-deződés is történhetett. Hunyadi Zsuzsa és társai (2006) kvalitatív ismérvek (tartalmi elemek, kommunikáció,

7 E kutatásról a Turizmus Bulletin 31. oldalán olvashatnak bővebben.

perspektíva) és kvantitatív ismérvek (vonzáskör, rek-lámtevékenység szélessége, programok száma, állami támogatás mértéke, aktivizálás, érettség) alapján a következő kategóriákat határozták meg: A/1 – kiváló minőségű, kiemelkedő színvonalú rendezvény; A/2 – kiváló minőségű rendezvény; A/3 – kiváló minősítésű rendezvény, „A” besorolást veszélyeztető elemekkel.

A jó minősítésű (B kategóriás) rendezvények között kapott helyet 2005-ben néhány nemzetközi szintű és azóta kiemelkedő sportrendezvény, mint például a Plus (jelen-leg Spar) Budapesti Nemzetközi Maraton és Futófesztivál. A kiemelkedő fesztiválok köre minden bizonnyal bővülni fog azóta befutott eseményekkel, mint például a Balaton-parti zenei vagy sportfesztiválok. A 2010-es év minden bizonnyal legnagyobb fesztiválsorozata a Pécs2010 Európai Kulturális Főváros rendezvénysorozat lesz. A programban összesen 16 fesztivál kerül megrendezésre az év folyamán, mint például a Frankofón Hét, a Pécsi Tavaszi Fesztivál vagy a Fringe 2010 fesztivál (EKF 2009).

4.ahazaifesztiválturizmuskeresletioldala

A fesztiváljelenség fontosságát mutatja, hogy a rendezvé-nyek 4—6 millió látogatót mozgatnak meg évente hazánk-ban (Szurmainé, S.M. 2008). A fesztivállátogatók pontos jel-lemzőinek felmérése a fentiekben kifejtett regisztrációs és minősítési eljárás után válik lehetségessé. Az eddigi kuta-tások (NKA-kutatás 2005, Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T 2006) eredményeiből azt a következtetést lehet levonni, hogy elsődlegesen a helyi fesztiválok vonzóak a magyar lakosság részére. Ily módon a hagyományosan értelme-zett fesztiválturizmusban egy szűk szegmens vesz részt a fesztiválozás elsődleges motivációjával, ugyanakkor a fesztiválok, rendezvények kiegészítő programelemként erőteljesen megjelennek a más célból utazók körében (Magyar Turizmus Zrt. – GfK Hungária 2008).8

Hunyadi Zsuzsa és társai (2006) hat magyar fesz-tivál (Borfesztivál, Tokaji Ősz, Keszthelyi Táncpanoráma, Szolnoki Művészeti Hetek, Budapesti Őszi Fesztivál, Pécsi Napok) keresletének vizsgálatával a következő eredmé-nyekre jutott. A vizsgált fesztiválok látogatóinak 40—70%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A bor- és gasztro-nómiai fesztiválokon a férfiak voltak többségben, míg a művészeti eseményeken a nők voltak jelen nagyobb arányban. A látogatók költési hajlandósága meglehetősen változatos képet mutatott az egyes fesztiválok esetében: 11 000 forinttól egészen 36 000 forintig terjedt a fajlagos, közvetlen napi költés a vizsgált eseményeken. Ugyan-akkor mindenhol egyértelműen kimutatható volt, hogy

8 A Magyar Turizmus Zrt. által végzett, a magyar lakosság kul-turális turizmussal kapcsolatos attitűdjeit és utazási szokásait vizsgáló, 2008. évi kutatások eredményei a Turizmus Bulletin 2008/3. számában olvashatók.


piac-ésországTanulmány

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság fesztivállátogatási szokásairól 2006-ban készült felmérés főbb következtetései: • A magyar lakosság héttizede tud ilyen jellegű rendezvényt említeni. • Az átlagosnál jobban ismerik a fesztiválokat a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendel-

kezők, illetve az utazás szempontjából aktívabb szegmensek. Ezzel párhuzamosan a fesztiválok kevésbé ismertek az idősebb korosztályok, az alacsonyabb képzettséggel és jövedelemmel rendelkezők, valamint a kisebb településeken élők körében.

• A fesztiválok ismertsége és a látogatottság nem minden szegmens esetében egyezik: a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Magyarországon élők ugyan az átlagosnál jobban ismerik, azonban kevésbé látogatják a rendezvényeket.

• A négy legismertebb magyarországi fesztivál a Sziget Fesztivál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál és a Művészetek Völgye, amely rendezvények mind sokéves múltra tekintenek vissza, és mára országos, sőt nemzetközi érdeklődésre tartanak számot.

• Az ismert fesztiválok sokszínűsége azt is jelzi, hogy a magyar lakosság – a nemzetközi trendekkel összhangban – széleskörűen értelmezi a kultúra, illetve a fesztivál fogalmát. Ezt támasztja alá, hogy az említett fesztiválok között nagyon gyakoriak a gasztronómiához kapcsolódó és a zenei rendezvények is.

• A négy legismertebb fesztivál rávilágít arra, hogy a kisebb – kevésbé említett – rendezvények elsősorban regionális, illet-ve helyi keresletre építhetnek, ezek a fesztiválok elsősorban mint helyi vonzerő jelentik a turisztikai kínálat elemét.

• A fesztiválon részt vevők 18,5%-a kizárólag a lakóhelyén tartott rendezvényre megy el, további 35,6%-uk maximum 50 km-t kész megtenni egy fesztivál kedvéért. Az átlagosnál „mobilabbak” a férfiak, a 25—30 évesek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a négyfős háztartások, a nyaralótulajdonosok és az utazás szempontjából aktívabbak.

• A fesztiválon részt vevők évente átlagosan 2,88 rendezvényen vesznek részt, az események kisebb hatókörű jelentőségét mutatja, hogy ezen belül a lakóhelyen megrendezésre kerülő fesztiválok átlagértéke 1,55.

• Az átlagosnál több fesztiválon vettek részt a 18—24 és a 31—40 évesek, az érettségivel rendelkezők és a négyfős háztartások tagjai.

• A leggyakrabban felkeresett rendezvények a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok. • Az utazási szokásokat általában jellemző trendekkel ellentétben a fesztiválokról a megkérdezettek elsősorban

televíziós műsorokból, sajtóból, a korábban ott járt személyektől, rádióműsorokból és prospektusokból tájéko-zódnak; az internet szerepe kevésbé jelentős.

• A fesztiválon részt vevők 31,0%-a igazítja a rendezvény időpontjához az utazását. • A fesztiválon részt vevők átlagosan 1996 forintot (lakóhelyen), illetve 3768 forintot (lakóhelyen kívül) költöttek

személyenként. Fontos kiemelni, hogy a helyi fesztiválon részt vevők 21,4%-a egyáltalán nem költött. • A döntést befolyásoló legfontosabb tényezők a rendezvény jellege, a jó hangulat, a személyes ízlés, a könnyű

megközelíthetőség, a barátokkal, családdal való együttlét és a jegyár.

a távolról érkező látogatók (fesztiválturisták) jóval többet költöttek jegyvásárlásra, programokra a helyieknél.9

A fesztivállátogatás a megkérdezettek harmadánál volt az utazás fő motivációja, ugyanakkor a rendezvé-nyek látogatása kiegészítő programelemként markán-san megjelenik, tehát a rendezvények más termékekkel való „összecsomagolása” a siker kulcsa lehet, különösen a kevésbé ismert fesztiválok esetében (Magyar Turizmus Zrt. – GfK Hungária 2008).

A fesztivállátogatás keresletéről további értékes információkkal szolgálhat, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott rendezvényeken kérdőíves meg-kérdezés (magyar, angol és német nyelvű kérdőívek) vizs-gálja a látogatók jellemzőit. Az egységes kérdőív – amely

9 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2006-ban készült kuta-tás a magyar lakosság fesztivállátogatási szokásairól. A kutatás eredményei a Turizmus Bulletin 2007/3. számában olvashatók.

kiterjed a fesztiválok kiválasztására, az információforrá-sokra, a fesztivállátogatáshoz kapcsolódó költésre és az elégedettségre egyaránt – segítségével a magyarországi rendezvénypiac keresleti oldaláról széleskörű, összeha-sonlítható adatok fognak rendelkezésre állni.

5.fesztivállátogatókvs.országjárók–atémaévetmegalapozó

kvalitatívkutatástapasztalatai

5.1. a kutatás módszere

A Magyar Turizmus Zrt. által meghirdetett témaévekkel kapcsolatos kutatások a kampányév előzetes és utóla-gos vizsgálatát egyaránt magukban foglalják. Az adott témaévet megelőző, kvalitatív és kvantitatív módszere-ket ötvöző (amikor is a kvalitatív (fókuszcsoport) megkér-dezés eredményei alapján kerül a kvantitatív (személyes)


piac-ésországTanulmánykérdőív kialakításra) kutatások elsődleges célja az adott termékkel – így 2010-ben a fesztiválokkal – szembeni attitűdök, utazási potenciál vizsgálata a magyar lakosság körében és a marketingkommunikációban alkalmazott üzenetek és az eszközrendszer megalapozása. A témaév során az egyes marketingakciók hatékonyságának vizs-gálata történik, míg a kampányév lezárultával ismét a magyar lakosságra reprezentatív mintán történő meg-kérdezés elemzi az adott év sikerét.

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Brain-express International Innovációs Piackutató és Tanácsadó Kft. 2009 nyarán végzett elsődleges kutatást a magyar-országi fesztiválturizmusról. A kutatás elsődleges célja a Fesztiválok éve 2010 témaév koncepciójának kialakítása, így fogyasztói insight-ok generálása és elemzése, a kom-munikációban alkalmazandó üzenetek, a központi kom-munikációs elem, a szegmentáció és marketingkommuni-kációs eszközrendszer prioritásainak meghatározása vol-tak. Az eredmények értékes információkkal szolgálnak a fesztiválok és a turizmus kapcsolatára, a fesztiváloknak az utazásokban betöltött szerepére vonatkozóan is.

A kutatás két, egymásra épülő kvalitatív sza-kaszból állt. Az ún. alapkutatást az irányított fogyasztói blogok jelentették, amelynek keretében a megkérde-zésbe bevont fogyasztókkal mélyinterjúk készültek az erre a célra kialakított internetes, zárt blogfelület segítségével. Az irányított fogyasztói blogok eredmé-nyei alapján került sor két innovációs workshopra, ame-lyek célja a témaév koncepciójának megalapozása volt. A kutatás mindkét szakaszában ún. kreatív válaszadók vet-tek részt, akik életvitelükből, személyes érdeklődésükből adódóan alkalmasak egy koncepció kialakítását szolgáló kvalitatív kutatásban való részvételre. A kutatási eredmé-nyek alapján a belföldi turizmusban érintett nagyközönség számára vonzó, utazásra ösztönző üzentek kerültek meg-határozásra. A kutatás során a fesztiválok meghatározását az 1. fejezetben ismertetett definíció szolgálta.

5.2. fesztivállátogatás

A kutatásban részt vevők között hasonló arányban sze-repeltek a „fesztivállátogatók” (rendszeres fesztiválláto-gató, komoly rálátással és tapasztalattal bizonyos feszti-válok működésére) és az „országjárók” (rendszeres hazai utazók, akik évente akár többször is, általában rövidebb időre elutaznak egy-egy desztinációba, jellegzetes régióba, országrészbe, de jellemzően nem utaznak fesztiválokra). Bár a válaszadók túlnyomó része mindkét szegmenshez sorolta magát, a kutatás eredményei szerint élesen szétvált:

• a hazai fesztivállátogatást és • a belföldi többnapos szabadidős célú utazás.

„A fesztiválok főként hétvégi események, nem kell külön szabadságot kivenni.”

„A fesztiválok hétvégi programja mindig a legerősebb, ezért én csak akkor megyek.”

Egy-egy fesztivál meglátogatása céljából tett utazás ese-tében nem játszik különösebb szerepet az adott régió. Az utazási döntés meghozatalában sokkal inkább döntő a fesztiváltematika és az egyén érdeklődése a program(ok) iránt. A fesztiválon való tartózkodás, a kiadások tervezése szorosan kapcsolódik a fesztiválprogramhoz. Döntően ezért a kereskedelmi alapon működő (vagyis fizetős) szál-láshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében kizá-rólag a praktikumnak van jelentősége. A hétvégére eső fesztiválok esetében többen előnyként említették, hogy nem kell külön szabadságot kivenni a felkereséséhez, ami egyúttal elvezet ahhoz, hogy fesztiválok előtt vagy után egy-egy napot kevesen töltenek a desztinációban.

„Egy fesztivál után már nem érdemes szabadságot kivenni, majd a munkahelyemen kipihenem magam.” „Ha véget ér a fesztivál, megyek is haza mielőbb, hogy végre a saját ágyamban aludjak.”

A fesztivállátogatást a válaszadók túlnyomó többsége szezonális programként, nyári eseményként jelölte meg. Nem zárták ki ugyanakkor a fesztivál környékén tett kirándulásokat, barangolásokat, sőt ezzel legtöbb esetben maguk is számolnak jelenleg is, így készülnek egy lakhe-lyük től távolabb eső fesztiválra. Ez azonban a programter-vezést annyiban mégsem befolyásolja, hogy a fesztivál-látogatásra több időt/napot szánjanak. Következésképpen Magyarországon már létezik egy kialakult fogyasztói rutin a fesztivállátogatással kapcsolatban, amit a több mint egy évtizedes hazai fesztiválkultúra alakított a jelenlegivé. Ez a szegmens talán a legnehezebben kibillenthető az eddigi bevett gyakorlatából. Ez azt jelenti, hogy a fesz-tivált egy adott programként fogja fel, amiről nem akar lemaradni, ennek mindent alárendelve utazik el a hely-színre, az eseményen kívül nem tervez különösebb prog-ramokat:

• Az ott-tartózkodásában ugyan benne van a lehető-ség, hogy a környékre irányítsuk figyelmét, azonban ez csak a helyszínen, ad-hoc módon történhet.

• A blog-kutatás során és az innovációs workshopokon feltárt válaszok alapján azt kell mondanunk, hogy a fesztivállátogatás kapcsán előre eltervezett időtarta-mot jelenleg még alig tudjuk befolyásolni a környék-beli látnivalók, programok és a helyi vendégszeretet ígéretével.

„Ha úgy jön ki a lépés, hogy fesztivál is van a környéken, úgy inkább akkorra időzítem az utazásomat.” „Szabadságom alatt nyugalomra vágyom, pihenni szeret-nék, nem akkor fogok egy települést felkeresni, amikor ott tömeg van és hangzavar.”


piac-ésországTanulmányA belföldi turizmus esetében megalapozottabb az ún. országjáró, belföldi turisztikai lehetőséget kereső emberek attitűdjének befolyásolása. Ők ugyanis való-ban egy-egy régió értékei iránt érdeklődve tervezik utazásaikat. Ez azonban a legtöbbször független a fesztiválok időpontjától, leginkább az időbeosztás, a szabadságuk és a pénztárca befolyásolja a választást. Megfigyelhető, hogy ezen utazók számára nem egyér-telmű hívószó egy fesztivál, bár sokan szívesen alakít-ják hozzá a tervezett utazásukat. A válaszadók jelen-tős része úgy nyilatkozott, hogy amennyiben belföldi szabadidős utazást tervez, látná értelmét figyelembe venni az adott régió fesztiváleseményeit a tervezés során. Ez azt jelenti, hogy az országjáró attitűd befoga-dóbb a fesztiválokra, mint a fesztivállátogatói attitűd a belföldi turizmusra.

Azonban a belföldi utazók által eltöltött vendégéj-szakák számát nem befolyásolja az útjukba eső fesztivá-lok promóciója, hiszen ők a lehetőségeikhez mérten már amúgy is a desztináció vendégei, feltehetőleg több napra, mint amit a fesztiválon töltenek. E szegmens irányába tör-ténő kommunikáció igen egyszerű és jól körülhatárolható: fesztiváláttekintőt kell elérhetővé tenni számukra, hogy utazásaikat az adott desztináció fesztiváljait is figyelembe véve időzíthessék. Mindössze ennek lehetőségéről kell informálni őket, illetve felvetni a fesztivállátogatás élmé-nyének nagyszerűségét. Ez azonban frontkommuniká-cióra nem alkalmas üzenet, mert ugyan ez által növelhet-jük a fesztivállátogatási kedvet, de nem vonunk be több embert a belföldi turizmusba.

„Mindenfelől fesztiválokról hallok, mégis alig ismerek párat.” „ Jobbnál jobb sztorikat hallok a fesztiválokról, most már érdemes volna saját élményeket is gyűjtenem.” „Előbb ismerjem meg a szűkebb környezetemet, a hazá-mat, aztán jöhet a külföld.” „Annyi külföldi nem tévedhet, hogy felkeresi ezt az országot.”

5.3. CélCsoportok, szegmentáCió

Mint a fenti két szegmens karakteréből is látható, fesz-tivállátogatási, illetve utazási szokásaiban igen követke-zetes, tudatos fogyasztókról van szó. Mivel már jelenleg is aktív szereplői a turizmusnak, ezért az ő esetükben nehéz „újrahangolni” a gondolkodásukat, illetve további „vállalásra” buzdítani őket. A kutatás eredményei kissé gyengítik annak a teoretikus kommunikációs üzenet-nek a pozícióját, amely szerint a fesztiválozókat lehet, kell rávenni a további maradásra a helyszín régiójában. A kereskedelmi alapon működő szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növelése érdekében a fenti két szegmens bővítése, minél több ember bevonása

lehet a célravezető bármelyik fenti két szegmensbe. Ezért a kommunikáció elsődleges célcsoportja a pilla-natnyilag egyik szegmensbe sem tartozó fogyasztók lehetnek:

• olyanok, akik eddig kimaradtak a fesztiválokból, leg-inkább azért, mert nem ismerik azok sokszínűségét, a fesztivált, mint eseményt egy-egy nagyobb hazai rendezvény karakterével azonosítják (Sziget Feszti-vál, Miskolci Operafesztivál, borfesztivál stb.),

• illetve olyanok, akiknek a hazai turisztikai lehető-ségek pillanatnyilag nem jelentenek különösebb vonzerőt.

5.4. következtetések

Országos szinten, egy kampányév keretében olyan üze-netstruktúrára van szükség a kommunikációban, ami mozgósítja az eddig körön kívül lévő fogyasztókat, tehát azokat, akiknek még felfedezetlen terület a belföldi és/vagy a fesztiválturizmus. A két alapszegmens, a már eddig is körön belül lévő fesztivállátogatók és az ország-járók számára releváns ígéretet nem tud közvetíteni egy ilyen témaév, hiszen ők már kialakult attitűddel, működő mozgatórúgókkal bírnak, amelyek „csak” megerősíthe-tők. Ráadásul utazási szokásaik elég „berögzültnek” mondhatók, ezért azon formálni a további vendégéjsza-kák igénybevétele érdekében csak speciális marketing-eszközökkel (például promóciók, hűségalapú programok stb.) van lehetőség.

A kutatás során a válaszadókkal folytatott feltárá-sos elemzés alapján megállapítható, hogy bár ők maguk is aktív fesztiváléletet folytatnak, nem is sejtették, hogy Magyarország „fesztivál-nagyhatalom”. Megállapítható, hogy a fogyasztók fejében sem „állt még össze” az a kép, hogy a magyar fesztiválkultúra ennyire sokszínű és ilyen hihetetlenül gazdag:

• nem köztudott, hogy ennyi fesztiválunk van;• nincs összefoglaló adatbázisa a fesztiváljainknak,

így a legtöbb fesztiválról nem is hallottak ezelőtt a megkérdezettek.

Amire alapozni lehet, az valóban a fesztiválok adta ese-mények sora országszerte, függetlenül attól, hogy valaki primer fesztivállátogatóként vagy éppen a környéken megszálló turistaként érkezik oda. Amekkora pozitív meglepetést okozott a kutatásban részt vevők többsé-gének a „magyarországi fesztivál-reneszánsz”, a tudatos fogyasztókban ugyanakkora kétségeket is ébreszt:

• Elég színvonalasak ezek a fesztiválok?• Vagy csak már minden egyetemi bulira ráragasztják

a fesztivál címkét?

Valamennyi szegmens számára elfogadható általá-nos üzenet és koncepció nem létezik, hiszen a belföldi


piac-ésországTanulmányturizmus nem feltétlenül kor- és státuszfüggő. Ellenben a márkaidentitás és egy Fesztiválok éve 2010 imázs kiala-kítása szükségessé teszi egy általános márkakoncepció megfogalmazását, ami ha nem is valamennyi, de az elér-hető potenciális fogyasztók legtöbbjének releváns ígére-tet képes nyújtani.

A kutatás eredményei szerint az általános koncep-ciónak három tartalmi kritérium alapján kell megfogal-mazódnia, amelyek alappillérek:

1. mozgósítás2. ígéret3. közösségi élmény.10

6.Jövőképésfejlesztések

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában (NTS 2005) a fesztiválturizmus a prioritásként kezelt örökségturizmus részeként jelenik meg, és a következő irányokban történő fejlesztése került meghatározásra: „(…) Az örökségturiz-mus kiemelt területei alatt az alábbiakat értjük: a kulturá-lis örökség helyszíneken belül a világörökségeket, illetve a természeti örökségek megőrzését célul tűző nemzeti parkokat, a lovas turizmust, a falusi turizmust, a gasztro-nómiát és borturizmust, valamint a kiemelt rendezvénye-ket. (...) Ahol indokolt, növelni kell a nagyobb tömegeket vonzó, a hagyományteremtő, a (kiegészítő) programot jelentő rendezvények számát. A meglevő rendezvénye-ket legalább egy évre előre kell tervezni, és szükséges egymással összehangolni. Különösen a környezetileg érzékeny helyszíneken korlátozni kell az adott rendez-vény növekedését, nehogy a vonzerőt jelentő adottságok károsuljanak.” (NTS 2005, 157. o.)

A fesztiválturizmus kiemelt prioritást kapott az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Turizmus Stratégiájában is, amely a 2006—2010. közötti időinterval-lumra vonatkozik (OKM 2007). A stratégia elsődlegesen a kiemelt kulturális turisztikai eseményekre fókuszál (Európa Kulturális Fővárosa, Kultúra Magyar Városa ese-ményei, továbbá nagy kiállítások és nemzetközi évadok), ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Alap körében számos fesztivál került támogatásra a turizmusért felelős Önkor-mányzati Minisztériummal együttműködésben az elmúlt években.

A közfinanszírozás a fesztiválok fenntarthatóságá-nak egyik sarkaltos pontja. A fesztiválok fontosságának elismertségét mutatja az a tény, hogy az érintett tár-cák az elmúlt években összesen több milliárd forinttal támogatták az eseményeket. A Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium együttműködésben, 2007-ben 40 rendezvény számára 300 millió forintnyi

10 A Magyar Turizmus Zrt. 2010. évi marketingterve, illetve a Fesz-tiválok éve 2010 kampányév marketingterve a www.itthon.hu oldalon érhető el (www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Tevé-kenységünk).

támogatást nyújtott, míg 2008-ban 45 rendezvény része-sült összesen 400 millió forintnyi támogatásban (OKM 2007, Mányai, R. 2009). Továbbá a regionális pályázatok keretében 800 millió forintos támogatásban részesültek a kisebb hatókörű események 2008-ban. 2009-ben a Nem-zeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium közös pályázati kerete 700 millió forint volt, amelyből 63 rendezvény részesült támogatásban. A pályázati keret-ből 100 millió forint állt rendelkezésre kulturális célokat is teljesítő gasztronómiai rendezvények támogatására. A fesztiválturizmus helyet kapott az UMFT kiemelt turisz-tikai beruházásai között is: a Tokaji fesztiválkatlan közel kétmilliárd forintnyi támogatásban részesült (Mányai, R. 2009).

A fesztiválturizmus fejlesztése érdekében a leg-fontosabb első lépés a regisztrációs és minősítési rend-szer felállítása, amelyben valamennyi érintett (szer-vezők, irányításpolitika, érdekképviseleti szervezetek) egyetértenek. A 2009 tavaszán elindult eljárás eredmé-nyeként ugyanis valós, konkrét kép lesz kialakítható a hazai fesztiválpiacról, amely stratégiai tudatossághoz vezethet mind a közfinanszírozásban, mind az innová-ció- és differenciálás-központú fejlesztés, kommunikáció terén.

felhasználtirodalom

CZEIZER, Z. — GÁBOR, K. (2004) Az ifjúsági korszakváltás és az új kommunikációs státusz kapcsolatának vázlata. Letöltés helye: www.kodolanyi.hu/szabadpart/22/22_komm_ceizer_kalman.htmDe GREEF, H. (2008) The European Festivals Association – challenges in times of diverging expectations, Letöltés helye: www.efa-aef.eu/en/activities/efrp/DSB (2009) Wirtschaftsfaktor Volkfest. Letöltés helye: w w w.dsbev.de / f i leadmin /pdfs /Marktstud ie %20Kurzfassung.pdfIPK (2008) European Travel Monitor 2008, IPK International, MunichEKF (2009) Sajtóanyag Pécs Európai Kulturális Főváros 2010-es programjairól. Letöltés helye: www.pecs2010.hu/public/upload/file/programajanlok/2010.pdfEuropean Festival Association (2009) yourope and virtual festivals launches pan-european festival portal. Letöltés helye: www.yourope.org/virtual_festivals.aspxEFA (2009/a) European Festival Research Project (EFRP), Letöltés helye: www.efa-aef.eu/en/activities/efrp/EFA (2008) Művészeti fesztiválok Nyilatkozata a kultúrák közötti párbeszédről, Letöltés helye: www.efa-aef.eu/festivalsdeclarationFestivalawards.com. Letöltés helye: www.festivalawards.com/index.cfm?section=awards.news&year=2008&id=5310GETZ, Donald (1991) Festivals, Special Events, and Tourism. Van Nostrand Reinhold, New york


piac-ésországTanulmányHUNyADI, Zs. és társai (2006) Fesztivál-világ, NKA kutatá-sok 3. Kultúrpont IrodaKPMG (2005, 2009) Milliárdokat hoznak az államnak a Sziget Kft. fesztiváljai. Letöltés helye: www.sziget.hu /balatonsound /hirek /mil l iardokat_hoznak_az_allamnak_a_sziget_szervezoiroda_fesztivaljai.625.htmlLONG, P. (2008) Festivals, Events and the Creative Destination, Presentation Notes – European Union of Tourist Officers Study Visit, Nottingham, UK 22nd September 2008, Letöl-tés helye: www.euto.org/downloads/pages/libraries.asp/Festivals_Events_Philip_Long.docMagyar Turizmus Zrt. (2009) Tájékoztatás az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága részére, Kulturális Turizmus éve 2009., Magyar Turizmus Zrt.Magyar Turizmus Zrt. (2009/a) Fesztiválok éve 2010 – meg-beszélés emlékeztető, Budapest, 2009. május 20., Magyar Turizmus Zrt.Magyar Turizmus Zrt. – GfK Hungária (2008) Kulturális turizmus: utazásra motiváló látnivalók és programok, Turizmus Bulletin, 2008./3.Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T (2006) A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai, kutatási jelentésMagyar Turisztikai Hivatal (2005) Nemzeti turizmusfejlesz-tési stratégia 2005-2013, BudapestMÁNyAI, R. (2009) A kultúra szerepe a turizmus fejlesztésben, Európa Jövője – a Jövő Kultúrája, „Kulturális zarándokúton a jövőbe, nemzetközi kulturális – turisztikai konferencia, 2009. május, Pécs, prezentáció. Letöltés helye: ugrodeszka.net/admin/kepek/file/manyairolandeloadasa.pdfMFSZ (2008) Magyar Fesztivál Szövetség közgyűlés és konferencia, 2008. december, Pécs, prezentáció. Letöltés helye: engine.szinhaz.hu/data/files/207/2008pecs.ppt

O’SULLIVAN, B. – JACKSON, M. (2002) Festival Tourism: A contributor to Sustainable Local Economic Development? Journal of Sustainable Tourism, Volume 10, Number 4., 2002.OKM (2007) Az OKM Kulturális Turizmus Stratégiája 2006—2010. Háttéranyag. Letöltés helye: www.okm.gov.hu/letolt/kultura/hiller_lamperth_070515.pdfPRENTICE, A. – ANDERSEN, V. (2003) Festival as creative destination, Annals of Tourism Research, Vol. 30. No.1., 2003.SMITH, M. (2009) An International Overview of Festival Tourism, Turizmus Bulletin (2009) megjelenés alatt.SMITH, M. (2007) Tourism, culture and regeneration, CAB Intl. 2007.SZURMAINé, S. M. (2008) Milliárdos állami támogatást kaphatnak a fesztiválok. Letöltés helye: www.mfor.hu/cikkek/Milliardos_allami_tamogatast_kaphatnak_a_fesztivalok.htmlTimesonline (2008) The 20 best music festivals in Europe, Letöltés helye: www.timesonline.co.uk/tol/travel/holiday_type/music_and_travel/article5982028.eceVirtualfestival (2009) Welcome to my greener festival. Letöl-tés helye: www.virtualfestivals.com/latest/features/6210/-/Welcome-To-My-Greener-Festivalyourope (2009) The 8th European Health & Safety Conference and Seminar, Letöltés helye: www.yourope.org/yes_seminars.aspxyourope (2009/a) green’n’clean – introduction, Letöltés helye: www.yourope.org/green_clean.aspx WSJ (2009) The Best of Europe’s Festival Circuit, Letöltés helye: www.online.wsj.com/article/SB124416025591487221.html


TurizmusésregionaliTásA Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége

és látogatóinak jellemzőiSzerző: Herczeg Tamás1

Kulcsszavak: Szegedi Szabadtéri Játékok, kultúra, turiz-mus, vállalkozásfejlesztés.

bevezetés

A Játékokat 1931-ben rendezték meg először a Dóm téren. Mára a magyarországi nyári színházi piac első számú vezetője, egymaga több bevételt hoz, mint a többi nyári színház összesen. Gazdasági teljesítményében az orszá-gos átlagot mind a helyárat, mind a jegybevételi arányt illetően háromszorosan meghaladja.2

1.aszegediszabadtériJátékokjelentősége

Az eseménysorozat először is szabadtéri színház, és mint ilyen, fontos kulturális missziót teljesít. Jellegéből – fizi-kai adottságaiból és hagyományaiból – adódóan főként a zenés színházi műfajokat preferálja, ezen belül fontos célja az opera népszerűsítése és életben tartása.

A Szabadtéri Játékok mai nézői egyértelműen a könnyű, zenés színházi műfajokat preferálják. Az opera

népszerűsége világszerte, országosan és Szegeden is hanyat-lóban van, egykori vezető szerepét átvette a musical, amit a népszerűségi listán az operett követ. Szükség van tehát az operajátszás megújítására. Hangsúlyozni kell, hogy az opera mindig is a Szabadtéri Játékok hagyományos húzóműfaja volt, mert nemzetközi sztárok szinte csak operában hívha-tók meg Szegedre. Ez a múltban is így volt és ma is érvényes. Az opera újrapozícionálása tehát nem pusztán értékmegőr-zés kérdése (az is nagyon fontos), hanem a Szegedi Szabad-téri Játékok számára a nemzetköziség egyik alapfeltétele.

A műfaj életben tartásáért, az értő operaközön-ség kineveléséért – jellegükből és működési rendjükből következően – a teljes évadban működő, repertoársze-rűen operát játszó kőszínházak tehetnek a legtöbbet. Az idényszerű szabadtéri színházak lehetőségei cseké-lyebbek, első sorban a kőszínházak által kivívott műfaji népszerűségre építhetnek.

A Szabadtéri Játékok Szeged városának legnagyobb turisztikai attrakciója. Mint az utóbbi évek vizsgálatai kimu-tatták, a nézők többsége nem helyi lakos, 2006-ban 61%, 2008-ban pedig közel kétharmaduk (66%) érkezett a csong-rádi megyeszékhelyen túli területekről. Ebből következően a nem szegedi vendégek száma már csaknem kétsze-rese a helyi lakosságból verbuválódó nézőközönségnek. A marketingkommunikációban jelenleg a külföldi vendé-gek elérése jelenti a „fehér foltot”, ezen terület szakszerű

1 Igazgatóhelyettes, Szegedi Szabadtéri Játékok. E-mail: [email protected] Mádi Zoltán: „Áll a hajsza, áll a bál”, www.szinhaz.hu/index.php?id=1818&cid=31356.

2003-ban a korábbi tendencia megfordult: a Szegedi Szabadtéri Játékokra kicsivel több turista érkezett, mint szegedi néző, azóta a turisták száma fokozatosan nő, jelenleg a nézők számának kétharmadát teszik ki. Mára a Szegedi Szabadtéri Játékok nemcsak kulturális missziót tölt be, hanem a város legnagyobb turisztikai attrakciója is, egyben jól működő, helyi vállalkozásfejlesztési projekt.

2006-ban, 2008-ban és a 2009-es szezonban az előadásokon részt vevők körében kérdőíves felmérést végeztünk. A kutatásoktól azt vártuk, hogy azok eredményei segítsék a kulturális marketingstratégia és a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi költés emelését célzó stratégia kialakítását. A vizsgálatok elsősorban a nézők elégedettségére és a műfaji preferenciákra irányultak, de a kutatások magukban foglalták a látogatók lakóhelyére, szocio-kulturális jellemzőire, informálódási szokásaira és motivációira, valamint az előadásokon együtt részt vevők körére vonatkozó kérdéseket is. Emellett 2007-ben Szeged város felnőtt lakossága körében, 1015 fős mintán végeztünk reprezentatív vizsgálatot, amely során a kulturális fogyasztás jellemzőit vizsgáltuk.

Eddigi kutatásainkból megállapítható, hogy a Szabadtéri Játékok „átlagnézője” középkorú, felsőfokú vég-zettségű, aktív, városban élő nő, aki párjával kettesben vagy kisebb társasággal érkezik, információit korábbi tapasztalataiból és az internetről, továbbá informális forrásokból (baráti, rokoni vélemények) szerzi. Autóval közlekedik, inkább nem tölti Szegeden az éjszakát, ha mégis, akkor vagy rokonainál, barátainál száll meg, vagy olcsóbb szálláslehetőséget keres. Szórakozni, kikapcsolódni akar, ezért a darabválasztását elsődlegesen a műfaj, másodsorban a várható élmény határozza meg. Az „átlagnéző” visszatérő vendég: a nézők háromnegyede leg-alább második alkalommal, közel fele (45,5%) pedig már négynél többször látogatta meg a Szabadtéri Játékok előadásait.


TurizmusésregionaliTásfejlesztése komoly eredményeket hozhat: a jövőben kül-földről új, jelentős számú néző mozgósítható.

2008-ban arra a kérdésre, hogy a (nem szegedi) ven-dég kifejezetten az előadás miatt jött-e Szegedre, a döntő többség (88,9%) igennel felelt.

Nagyon fontos, hogy az itt-tartózkodás ideje alatt a vendégek – amennyire ez lehetséges – megismerkedjenek a várossal is, annak nevezetességeivel és kulturális értékeivel. Ezért vezettük be az előadások jegyeinek értékesítésekor az „árukapcsolást” a REÖK Palota (Regionális Összművészeti Központ) kiállításaival és egyéb programjaival.

2.alátogatókjellemzői

2006-ban, 2008-ban és a 2009-es szezonban az előadáso-kon részt vevők körében kérdőíves felmérést végeztünk. A vizsgálatok elsősorban a nézők elégedettségére és a műfaji preferenciákra irányultak, de mindannyiszor meg-kíséreltük meghatározni a Szabadtéri Játékok „átlagnéző-jét” is. A kutatások főbb területei az alábbiak voltak:

• a látogatók milyen területi-települési körből ér keznek?• milyen szocio-kulturális jellemzőkkel bírnak?• milyen információs háttérrel rendelkeznek?• milyen látogatói motivációval rendelkeznek?• milyenek a látogatás formái (társas közege)?• mennyire elégedettek a Játékok különböző dimen-

zióival (program, előadás, vendéglátás, tájékoztatás, infrastruktúra stb.)?

A kutatásoktól azt vártuk, hogy azok eredményei segítsék egy nézőszámnövelő kulturális marketingstratégia meg-alapozását és a Játékokkal kapcsolatos PR-tevékenység hatékonyságának növelését. További elvárásaink voltak a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi költés emelését célzó stratégia kialakításának, valamint a programkínálat és a nézői várakozások közelítésének elősegítése.

A vizsgálatok reprezentativitását a szokásos, szak-mailag elfogadott módszerrel biztosítottuk – véletlensze-rűen kisorsolt ülőhelyek szerinti kiválasztás –, a felmérést tapasztalt, nyelveket is beszélő önkéntesekkel, kérdőíves módszerrel végeztük. A minta nagysága mindhárom sze-zonban, a 15–16 Dóm téri előadást együttvéve megha-ladta az 500 főt.

Emellett 2007-ben Szeged város felnőtt lakossága körében, 1015 fős mintán végeztünk reprezentatív vizsgá-latot, ebben a kulturális fogyasztás jellemzőit vizsgáltuk.

A továbbiakban én egy-egy kutatás eredményére hivat-kozom, és minden konkrét esetben jelzem melyikre.

2.1. a közönség összetétele

A 2009. évi felmérés sem hozott különösebb meglepetést a nézőközönség nemi összetételét illetően, a játékok láto-gatói elsősorban nők (73,8% nő, 26,2% férfi) voltak.

Azt az előfeltevésünket, hogy a nőknek a program kivá-lasztásában döntő szerepük van, a korábbi vizsgálatok meggyőző eredményeire alapoztuk, az idén külön nem vizsgáltuk. 2008-ban arra a kérdésre, hogy „Ki döntött arról, melyik előadást nézik meg?”, a következő vála-szokat kaptuk: a nők 81,2%-a nyilatkozott úgy, hogy ő döntött arról, hogy melyik előadást tekintik meg, míg a férfiak 46,7%-a válaszolt így.

Látható a nők egyértelmű – csaknem kétszeres – fölénye. 2008-ban rákérdeztünk arra is, hogy közös döntés esetén a párok közül ki alkalmazkodott jobban a másikhoz (azaz ki engedte át a döntést a másiknak). A kapott válaszok szerint a nők „erőfölénye” itt is egy-értelmű: a megkérdezett nők 39,0%-a, a megkérdezett férfiak 72,0%-a alkalmazkodott jobban a párjához.

2008-ban a nézők többsége középkorú, átlagéletko-ruk 42,3 év volt, ez lényegében 2009-ben sem változott, az átlagéletkor 43 év. Ahogyan 2006-ban (60,4%) és 2008-ban (49%), úgy 2009-ben is magas volt a felsőfokú vég-zettségűek aránya (54,9%), az alapfokú végzettségűek száma és aránya pedig lényegesen nem változott, most is elenyésző (6,3%).

A színház társas műfaj. A korábbi vizsgálatok sze-rint egyedül csak nagyon kevesen, a többség párban vagy kisebb, legalább háromfős társaságban jár színházba. Ezt az idei adatok is megerősítették: egyedül csak a nézők 3,2%-a, párban 53,4%, háromfős vagy annál nagyobb tár-saságban pedig 43,4% érkezett. Partnerével a megkér-dezettek 49,1%-a érkezett, más családtaggal 39,2%-uk. Baráttal, ismerőssel, kollégával a válaszadók 32,9%-a vett részt a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain, az egyéb válaszlehetőséget mindössze 0,9%-uk jelölte meg.

2.2. motiváCió

A motivációt már a korábbi kutatások is vizsgálták, min-dig lényegében azonos eredmény született: az előadás kiválasztásában a nézők csaknem fele egyértelműen a műfaj és a várható élmény alapján döntött (1. ábra).

1. ábra

mialapjánválasztottákeztazelőadást?(%)

Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői – Kutatási Jelentés, 2008

49,1

31,1

18,9

6,8

19,6

0

10

20

30

40

50

60

Műfaj Várt élmény Művészek Rendező Egyéb


TurizmusésregionaliTás

3. ábra

HonnanértesültaszabadtériJátékokprogramjáról?(%)


2,10,9 1,2 0,4

13,5

6,3

11,9

3,3

7,2

19,417,5

1,2

4,9

0

5

10

15

20

25

30

Prog

ram

-

füze

t

Tour

infor

m

Utazá

si

iroda

utaz

ási

kiállítá

sPla

kát

Szór

ólap

Írott

sajtó

Rádió

Telev

ízió

Ismer

ős,

barát

Inter

net

Vissza

térő

vend

égek

Itt la

kik„B

ele-

csöp

pent

”Eg

yéb

28,4 28,9

2. ábra

alegkedveltebbműfajok(átlagérték1-től5-igterjedőskálán)


4,614,35 4,32

4,173,86

3,55 3,44

2,92 2,81 2,78 2,67 2,62

1

1.5

2

2.5

3

3.5

4

4.5

5

Vígjáték

Musica

l

Zené

s,

tánc

os da

rab

Bohó

zat,

kaba

ré

Tánc

előad

ás

Opere

tt

Gyer

ekelő

adás

Klassz

ikus

drám

aOpe

ra

Moder

n bale

tt

Klassz

ikus

balet

t

Moder

n drá

ma

Az előadás kiválasztása személyes döntések és objektív lehetőségek függvénye. A személyes döntések közel felé-ben (47%) a párok közösen döntöttek a darab kiválasztá-sáról, a másik felében (51%) a pár valamelyik tagja – több-ségében a nők (81%) hozták meg a döntést.

A nézők egyértelműen a könnyű, illetve zenés szín-házi műfajokat preferálják: a legkedveltebb a vígjáték, amit a népszerűségi listán a musical, majd a zenés, táncos

darabok és a bohózatok, kabarék követnek. Az operett a 6. helyre , az opera pedig a 9. helyre szorult a legkedvel-tebb műfajok listáján (2. ábra).

2.3. kommunikáCiós Csatornák

A 3. ábra érdekes képet mutat. A tájékozódásban a sajtó szerepe – az elektronikusé és a nyomtatotté egyaránt –



csökken, míg az informális forrásoké (visszatérő vendég, illetve barátok) és az interneté erőteljesen növekszik.

Néhány éve még a sajtóforrások domináltak, 2006-ban a TV és a rádió (16%), a napilapok (24%), valamint a plakátok (25%) közepes szerepűek voltak. Mára úgy tűnik, „szórólapozni” szinte nem érdemes, és nyugodtan vissza lehet fogni az újsághirdetéseket is. Még a plakáto-zás is hatékonyabbnak látszik az írott sajtónál, a rádió- és a tévéhirdetésekről nem is beszélve.

Az informális hírterjesztés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. 2006-ban 39%-os súlyával a „barátok ajánlása” vezette az információszerzés rangsorát, most ez visszaesett a még mindig előkelő harmadik helyre, viszont a „visszatérő vendég” kategória mint speciális informális forrás – egyben a Szabadtéri Játékok iránti bizalom jele – vezet.

2.4. elégedettség

Az elégedettséget a vizsgálatok – az iskolai osztályza-tokhoz hasonlóan – ötfokozatú skálán mérték 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben is. A szervezésre adott nézői osz-tályzatok átlaga 4,66. A szolgáltatások és az infrastruk-túra színvonalára adott átlag 4,45. Az előadások nívója 4,77 – ez pedig a 2006-os 4,71-es és a 2008-as 4,76-os átlagot is túlszárnyalja. A Szabadtéri Játékokkal való nézői elége-dettség 2008-ban összességében 4,66 volt.

2.5. utazásszervezés

A szegedi látogatások túlnyomó többsége, 90,8%-a még mindig magán szervezésű (saját, illetve baráti), tavaly ez az arány 94,4% volt. Arra a kérdésre, hogy „ki szervezte

ezt a szegedi látogatását?”, a válaszadók közül mun-kahelyi (iskolai, egyházi stb.) szervezésről 3,2%, egyéb szervezésről 3,8%, utazási iroda szervezéséről csak 1,6% számolt be.

A 2006-ban végzett vizsgálat feltárta, hogy megfor-dult a hagyományos trend: a nézőközönség összetételét illetően a nem szegediek többségbe kerültek (61,2%). 2008-ban az idelátogatók száma és aránya tovább növe-kedett (66,3%), viszont 2009-ben a turisták száma és ará-nya valamelyest csökkent (59,1%).

2009-ben az idelátogatók többsége (67,8%) 100 km-nél távolabbról, sokan (21,1%) 50 km-nél messzebbről jöttek Szegedre a Szabadtéri Játékok előadásait megte-kinteni. A két csoport együtt az idelátogatók 88,9%-át teszi ki, akiknél el kellene érni, hogy Szegeden, lehetőleg fizetős szálláshelyen szálljanak meg.

Ezzel szemben a mért adatok mást mutatnak: a más településről érkezett válaszadók több mint fele (53,8%) nem éjszakázik Szegeden, az előadás után haza-utazik. Az idelátogatóknak csak 26,9%-a tölt el Szege-den egy éjszakát, kettőt 11,4%, hármat 4,4%, az ennél több éjszakát itt töltők aránya pedig nem haladja meg az 1%-ot. Azon kevesek közül, akik az idén Szegeden éjszakáztak, a többség (35,1%) nem fizetett a szállásért (4. ábra).3

2.6. költés

Az egy látogatóra eső átlagos költés, azaz az addicioná-lis kiadás értéke azok körében, akik ilyenre költöttek a

3 2006-ban a vendégek több mint fele (55%-a) fizetős szálláshe-lyet vett igénybe.

4. ábra

Hollakikszegeditartózkodásaalatt?(%)


35,1

17,9 17,2 17,2

6,6

3,3 2,6

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Nem fizet a szállásért,

„szívességi” szállás

Panzió 1-3 csillagosszálloda

Egyébfizető helyen

(kollégium stb.)

Magánszemélynélpénzért

Kemping 4-5 csillagosszálloda



teljes itt-tartózkodásuk alatt, az 5. ábrán bemutatottak szerint alakult.

A rendelkezésünkre álló adatok (1. táblázat) alapján megállapítható, hogy 2009-ben minden jegyre költött 100 forint további 127 forint egyéb helyi fogyasztást gene-rált. Ez hozzávetőleg 350 millió forint jegybevétel4 mellett körülbelül 444,5 millió forint járulékos szegedi fogyasztást jelentett.

2006-ban az addicionális szorzó 2,2 volt (azaz min-den jegyre költött 100 forint további 220 forint helyi fogyasztást hozott), azonban akkor a jegybevétel is kisebb volt, ennek megfelelően ugyancsak alacso-nyabb volt a jegyek által generált helyi fogyasztás is (430,1 millió forint).

4 Jelen tanulmány írásakor ez még előzetes adat (becsült nettó), a hivatalos elszámolás még nem készült el.

1. táblázat

alátogatókköltése(forint)


átlag egy főreközönség átlag

n=572Helyiekn=256

Belföldiek n=303

külföldiek n=10

Belépőjegy 6351 5604 6955 7500Közlekedés, utazás 2579 459 4303 3875Étel, ital (a rendezvényhelyszínen kívül) 1933 632 3055 1788Szállás 1848 457 3001 3000Étel, ital (a rendezvényhelyszínen) 641 400 829 531Egyéb programok 513 578 480 0Vásárlás/ajándék (a rendezvényhelyszínen kívül) 374 169 585 0Ajándék/emléktárgy 149 117 170 375

5. ábra

alátogatókátlagosköltése(forint)


6351

2579

1933 1848

641 513 374149

1000

0

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Belépőjegy Közlekedés,utazás

Fesztiválonkívüli

étel, ital

Szállás Étel, ital afesztiválon

Fesztiválonkívüli program

Fesztiváltólfüggetlenajándék

Ajándék,emléktárgya fesztiválon

2008-ban az addicionális szorzó csak 1,55 forint volt (minden jegyre költött 100 forint további 155 forint helyi fogyasztást teremtett), ám ez összességében 604,5 millió forint szegedi fogyasztást generált.

2009-ben az elmúlt évi eredményekhez képest minden pénzügyi mutató csökkent, a (becsült) nettó jegy-árbevétel, az addicionális szorzó (1,27), és az ezek alapján becsült, a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi fogyasztás is visszaesett. (Utóbbi éppen csak megha-ladja a három évvel ezelőttit: körülbelül 444,5 millió forint).

Összefoglalva megállapítható, hogy a Szabad-téri Játékok nézői mind a jegyekre (2009-ben nem volt áremelés, átlagosan olcsóbbak voltak a jegyek), mind


TurizmusésregionaliTásaz addicionális kiadásokra kevesebbet költöttek, mint tavaly, és még kevesebbet, mint 2006-ban. Az általános pénzügyi válság következményeit tehát nem sikerült elkerülni, az Szegeden, a Szabadtéri Játékok 2009. évi szezonjában is kifejtette negatív hatását. Ugyanakkor a 2009-es minőségi mutatók nem változtak, kijelenthet-jük, hogy a Szabadtéri Játékok, működésének nívóját tekintve, az elmúlt években egyenletesen, igen magas színvonalon teljesített.

Összefoglalás

Eddigi kutatásainkból megállapítható, hogy a Szabad-téri Játékok „átlagnézője” középkorú (43 éves), felsőfokú végzettségű, aktív nő, aki városlakó, párjával kettesben, vagy kisebb, jobbára családi társasággal érkezik, informá-cióit korábbi tapasztalataiból és az internetről, továbbá informális forrásokból (baráti, rokoni vélemények) szerzi. Autóval közlekedik, inkább nem tölti Szegeden az éjsza-kát, ha igen, akkor vagy rokonainál, barátainál száll meg, vagy olcsóbb szálláslehetőséget keres. Szórakozni, kikap-csolódni akar, ezért a darabválasztását elsődlegesen a műfaj, másodsorban a várható élmény határozza meg.

A legfontosabb, hogy az „átlagnéző” mára már vissza-térő vendég: a nézők háromnegyede legalább máso-dik alkalommal, közel fele (45,5%) pedig már négynél többször látogatta meg a Szabadtéri Játékok előadásait. Ez az utóbbi évek szisztematikus bizalomépítésének óriási eredménye.

A Szegedi Szabadtéri Játékok mint kulturális intézmény az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Felismerte másodlagos (turisztikai attrakció) és harmadlagos (vállalkozásfejlesztési projekt) szere-pét, működésében pedig megjelenítette ezt a tuda-tosságot.

Nagy lehetőségeket látunk abban, hogy a koráb-biakhoz képest szervezettebben kapcsolódjunk be a magyarországi beutazó turizmusba, így a következő években leginkább a külföldi látogatóink számát kívánjuk növelni. Ehhez azonban számos új koope-ráció kidolgozása szükséges, részint az utaztatással foglalkozó szervezetekkel, részint a városvezetéssel, valamint a helyi szálláshely-szolgáltatással és ven-déglátással.

További információ: www.szegediszabadteri.hu.

Kiadvány- és könyvajánló

Event Management and Sustainability

Sustainable Event Management and Sustainability, Edited by Razaq, Raj and Musgrave, James, CAB International Publishing (CABI), United Kingdom, 266 p., ISBN 978-1-84593-524-5

Összeállította: Dr. Dávid Lóránt1

Raj Razaq és James Musgrave, a nagy-britanniai Leeds Metropolitan University kutatóinak szerkesztésében, népes szerzői gárda közreműködésével, a CAB International Publishing (CABI) kiadó gondozásában jelent meg a Turizmus Bulletin jelen számának témájához is szorosan kapcsolódó, Event Management and Sustainability című szak-könyv, amelyet szíves figyelmébe ajánlok minden kedves olvasónak, turisztikai szakembernek és rendezvény-szervezőnek. A 41 szerző és közreműködő a turisztikai és egyéb rendezvények, események, konferenciák több szempontból való feldolgozását vállalta fel. A kézikönyv öt nagy fejezetből áll. Az első részben a fenntarthatóság és az események koncepcionális kérdéseit tárgyalják a szerzők. A fenntarthatóság kritériumainak és indikáto-rainak feltárása is ezen fejezet része. A második fejezet a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság témaköreit járja körül, az utóbbi esetében jelen ajánló szerzője éppen egy magyarországi esettanulmányt tár az olvasóközönség elé (Sziget Fesztivál). A harmadik rész a menedzsment megoldások és a megvalósíthatóság problémáit elemzi. A negyedik nagy kérdéskör a tervezés és az elemzés gyakorlati megvalósításának eszköz-rendszerét veszi górcső alá. Az ötödik egység európai, ázsiai és afrikai példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá a könyv mondanivalóját oly módon, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság, menedzsment és fenntarthatóság feltételeit is bemutatja.

A szakköny megrendelhető: www.cabi.org, ára: 90 euró.

1 Tanszékvezető főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék. E-mail: [email protected].


TurizmusésregionaliTásHarmincéves a Budapesti Tavaszi Fesztivál

Szerző: Koch Andrea1

Kulcsszavak: kultúra, összművészet, fesztivál, ország-imázs.

1.abudapestiTavaszifesztivál2009-benés2010-ben

A Budapesti Tavaszi Fesztivált 1980-ban alapították a turisz-tikai kereslet élénkítése érdekében. Mára a nemzetközileg is elismert eseménysorozat „menetrendszerűen” pezsgést hoz a téli álmából ébredező városba. A városlakók és a kultúrára éhező turisták tizenhét napig a fesztiválhangu-latot sugárzó fővárosban válogathatnak az összművészeti programsorozat kínálatából.

Az eseménysorozaton a komolyzene, a jazz, az operaelőadások, a balettestek, a színházi produkciók, a kiállítások és a folklór mellett a szabadtéri rendezvények is helyet kaptak.

A fesztivál 1997 óta 90 mű ősbemutatójának szolgált helyszínéül. A fesztivált számokban kifejező, hazai viszony-latban igen kiemelkedő mutatók mellett közel három évtizede évről évre megvalósuló programjaival jelentős külföldi elismerésben is részesült. 2004-ben például a tekin-télyes holland Lokale Festiviteiten internetes oldal összeál-lította Európa ötven legjobb fesztiváljának listáját, amelyen Magyar országról a Budapesti Tavaszi Fesztivál mellett csak a Sziget Fesztivál jelent meg. 2005-ben a KulturForum Europa a Budapesti Tavaszi Fesztivált Magyarország kulturális nagy-követeként Európai Kulturális Díjjal jutalmazta.

2009-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál 40 helyszí-nén 128 eseményre került sor, amelyhez társult a fesztivál utolsó napján zajló Fringe+ (az elmúlt három Fringe fesztivál legsikeresebb produkciói, előadói); ez további 125 ingyenes előadást jelentett a nézőknek. 14 zenekari hangverseny, 15 kamaraest, 4 templomi koncert, 7 operaelőadás, 2 ope-rett, 8 tánc- és 23 színházi előadás, 7 gyermekprogram, 4 népzene/néptánc, 3 jazz, 1 világzenei és 2 crossover

koncert, 8 egyéb program, 2 szakmai rendezvény és 28 kiállítás tette változatossá a fesztivált. A Vörösmarty téren 60 ingyenesen látogatható program valósult meg.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2006-ban életre keltette a Budapest Fringe Fesztivált. A Fringe feladata, hogy – lehetőségeihez mérten – összegyűjtse és támo-gassa a még kevésbé ismert előadókat úgy, hogy fellépési lehetőséget biztosít számukra. A világon ma a legnagyobb és legismertebb művészeti fesz-tivál, az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál története egészen 1947-ig vezethető vissza, ekkor ugyanis a hivatalos programon kívül a városban „felbukkant” hat skót és két angol csoport, amelyek teljesen váratlanul színházi előadásokkal szórakoztatták a közönséget. Fellépő helyeket kerestek maguknak, így kerültek egyes darabok dohos szénapadlásokra. Minthogy már ez az első alkalom is átütő siker volt, a kezdeményezésből a Nemzetközi Fesztivál mel-lett megszületett az Edinburgh-i Fringe Fesztivál. A 60 éves múltra visszatekintő rendezvény ma már közel 1600 előadást, 15 000 előadót és 300 különböző helyszínt tudhat a magáénak évente. 1996-ban a Guiness Rekordok Könyve a világon a legnagyobb fesztiválnak nevezte a Fringe-et, amely rendezvény ezt a címet azóta is változatlanul birtokolja. Azóta a világ számos nemzetközi fesztiváljához kapcsolódik hasonló programsorozat. Az „anya fesztiválra” az elő-adókat felkérik, a Fringe-en korlátozás nélkül bárki bemutathat bármit az általa választott helyen, így az előadások nagy része világpremiernek számít még ma is. A magyarországi Fringe Fesztivál 2010-ben Pécsre költözik, hogy ezzel a kezdeményezéssel a vidéken élő, rejtett tehetségek is bemutatkozási lehetőséget kapjanak.

A 2010-ben 30. születésnapját ünneplő fesztivál Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójáról is megemlékezik. Nigel Kennedy, a Dán Királyi Balett, Il Giardino Armonico,

1 Kommunikációs vezető, Budapesti Fesztiválközpont Kht. E-mail: [email protected].

Nemcsak a hazánkban élő, kultúra iránt nyitottak várják a tavasz eljöttét, hanem a világ számos más országában élők is. A Budapesti Tavaszi Fesztiválra ellátogatni, azon fellépni ma már presztízskérdés. Nem véletlen, hogy szá-mos világhíresség feltünteti a honlapján, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon vendégszerepel. A fesztiváltörténet harmadik, jelenleg is tartó periódusában a jellemző tendencia: a magyar kultúra értékeit magas színvonalon, de vonzó – a nagyközönség számára is élvezetes – módon ismertetni meg a világgal, a nemzetközi kulturális élet élvonalbeli személyiségeit, fiatal talentumait rendre bemutatni Magyarországon, továbbá tartalmas, látványos, mozgalmas rendezvényekkel tömegek szórakoztatását szolgálni.



Sol Gabetta és még számos világhírű külföldi művész mel-lett neves magyar művészek is képviselik hazánk kulturá-lis értékeit a 2010. évi Budapesti Tavaszi Fesztiválon.

2009-ben az állami támogatások a költségek mintegy 38,2%-át fedezték, míg a költségvetés fennmaradó 61,8%-át saját bevételi forrás tette ki (1. táblázat). Ma, amikor nagyon sok szó esik az úgynevezett PPP (Public-Private-Partnership) finanszírozási formáról, vagyis az állami és a magánszféra együttműködéséről, a fesztivált ebből a szempontból is pél-damutatónak tekinthetjük.

1.1. a külföldi látogatók

2009-ben a külföldi jegyvásárlók aránya 28% volt. A külföldi nézőszám teszi összgazdasági szinten nyereségessé a fesz-tivált, hiszen a külföldi turisták költése (szálloda, étkezés, közlekedés) többszöröse az állami támogatások összegé-nek. A külföldiek számára négy csatornán értékesítenek jegyeket: utazási irodákon keresztül szervezett csoportok számára, emellett az interneten, a helyszíneken, illetve a szállodákon keresztül lehet jegyhez jutni. Utóbbi aránya az előző fesztiválunkhoz képest jelentősen csökkent.

Az utazási irodákon keresztül érkező vendégek (közel 250 magyar beutaztató iroda, illetve 70 külföldi iroda) a jegykészlet negyedét foglalták le. A külföldi közönség arányában ez 70%-ot jelentett.

2.abudapestiTavaszifesztiválmegújultarculata

A 2008-as Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmával beve-zetett új arculat nagyon pozitív fogadtatásban részesült, ezért a 29. Budapesti Tavaszi Fesztivál esetében 2009-ben még hangsúlyosabbá tettük annak bizonyos elemeit.

A piros színű „BTF-kocka” inspirációjának köszönhetően született meg a kockát idéző BTF-szoknya és -sapka. Ebben az „egyenruhában” terjesztették informátoraink a BTF tájékoztató-, információs- és szóróanyagait a fesztivál előtt és annak ideje alatt.

A 2009-es Budapesti Tavaszi Fesztivál jelképe a piros szék lett. Az augusztusi kampány-előkészítő időszakban a kommunikációs anyagokhoz számos kép készült a „piros székkel” a fesztivál különböző helyszínein (például a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház előtt vagy a Zeneakadémián), amely a plakátokon, szórólapokon, a beharangozó filmben és a TCR (társadalmi célú reklám) szpotokban tért vissza. A fesztivál előtt a székek „óriás kültéri változatai” is elkészültek, amelyek a főváros tíz különböző pontján díszítették Budapestet.

Mind a piros szék, mind a BTF-szoknya és -sapka visszaköszöntek az utcai performanszok alkalmával, amelyeket két pantomimművész és az őket kísérő két BTF-informátor részvételével a fesztivál ideje alatt napi rendszerességgel szerveztünk (a Ferenciek tere – Vörös-marty tér – Városháza Park – Andrássy út – Hősök tere útvonalon).

Ezzel együtt a honlap arculata is változott. Továbbra is fontos a felhasználók teljes kiszolgálása, az egyszerűsí-tés és részletes információk közreadása. A jegyvásárlás és a műsorok megismerése mellett újdonságként napi filmes beszámolókat is készítettünk angol és magyar nyelven. A filmek stílusának legfőbb jellemzője, hogy szándékosan amatőrnek hat a megjelenítés (hasonlóan az interneten megtalálható amatőr felvételekhez), ami természetesen profi szerkesztők munkáját dicséri.

2010-ben a piros szék marad a fesztivál jelképe, ám megjelenik mellette egy új, évente változó alak, egy költöző madár, amely tavasszal mindig visszatér.

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009intézmény összeg % összeg % összeg % összeg % összeg % összeg % összeg %ÖM Turisztikai Szakállam- titkárság

180 20,1 190 19,0 192,5 15,9 224 17,1 224 15,8 250 16,5 250 16,1

OKM 141 15,8 150 5,0 218 18,0 180 13,8 180,5 12,7 180 11,9 196,2 12,6SZMM - - - - - - - - - - 2 0,13 - -

Fővárosi Önkormányzat

90 10,1 97,1 9,7 102 8,41 106,5 8,1 123 8,7 135 8,9 149 9,6

Szponzor, Kht. 124,8 13,9 124,9 12,5 131,3 10,8 132,1 10,1 207,4 14,6 267,5 17,7 243,7 15,7Jegybevétel, Kht.

164,2 18,4 223,5 22,3 258,9 21,3 285,7 21,8 294,9 20,8 267,6 17,7 268,6 17,2

Barter-szponzor, Kht.

195,1 21,8 216,4 21,6 310,3 25,6 381,1 29,1 388,9 27,4 409,1 27,1 449,9 28,9

összesen 895,1 100,0 1001,7 100,0 1213,0 100,0 1309,4 100,0 1418,7 100,0 1511,1 100,0 1557,4 100,0

1. táblázat

abudapestiTavaszifesztiválköltségvetése,2003–2009(millióforint)

Forrás: Budapesti Fesztiválközpont Kht.


TurizmusésregionaliTásAz utcai plakátokon történő megjelenés esetében nagyon fontos, hogy meglepő, megállásra kényszerítő legyen. A hatalmas méretűre kinagyított gólya a piros szék mellett, vagy a széken fészket rakó fecske biztos sokak figyelmét megragadja majd.

A beharangozó filmben, a reklámszpotokban is fel-tűnik a szék mellett a repülő madár képe, de itt is egy teljesen új megoldásnak lehetünk tanúi: árnyképeken jelennek meg Budapest jellegzetes kulturális központjai, a személyek arcnélkülisége azt sugallja, a kultúra min-denkié, e nélkül nem lehet élni.

3.ajegyértékesítésújdonságai

2008. május végén értékesítőinkkel együtt áttekintettük a 2008. évi előzetes programot; véleményeik, ötleteik figyelembe vételével kezdtük meg a következő évi fesz-tivál jegyértékesítését.

A 2007-ben alkalmazott online jegyértékesítési rendszer lehetőséget adott arra, hogy az ország több mint 150 jegyirodájában elérhetővé váltak jegyeink. (Az előző években csak Budapest 5–6 pontján, illetve közönségszolgálati irodánkban lehetett jegyet vál-tani.)

2008 júniusától lehetett foglalni az interneten keresztül, valamint külső értékesítési partnereink (uta-zási irodák, jegyirodák) is ettől kezdve küldték el fogla-lásaikat.

Az online jegyvásárlási és eladási technika átren-dezte az érdeklődők vásárlói szokásait. Lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők otthonukban megvásárolják, sőt ki is nyomtassák jegyeiket (Hometicket). Ha ezzel valaki nem tudott élni, akkor az interneten keresztül lefoglalhatta belépőit és a lakóhelyéhez legközelebbi jegyirodában átvehette és kifizethette azt, így megkí-méltük a postázás kényelmetlen és költséges rendszeré-től. A korszerű technikával az interneten keresztül – hat hónap alatt – közel 50 millió forint értékű jegyet adtunk el, amely az eladható jegykészlet 20%-a.

Az előrendelések és a „Tavaszt karácsonyra” mottóval indított – mára már hagyományos – akciónk keretén belül az értékesíthető jegyek 30%-át vásárolták meg december 31-ig, a foglalások pedig meghaladták az 50%-ot. Ez az ütem január végéig lineárisan növeke-dett, de a rossz gazdasági helyzet érezhetően rányomta bélyegét az eladás növekedésére. Főleg márciusban volt ez érezhető, a már megszokott utolsó pillanatos vásár-lási kedv a közép- és alacsony kategóriájú jegyekre vonatkozott csak.

A 2008-ban már kipróbált és 2009-ben is preferált online rendszer használatával módunkban állt egy újfajta értékesítési utat kipróbálni. Nagyobb cégeknél is tartot-tunk értékesítési napokat, amelyeken előzetes kiajánlás-sal informálódási és vásárlási lehetőséget biztosítottunk az ott dolgozók számára. Továbbra is célunk, hogy több nagyobb céggel felvegyük a kapcsolatot, és hagyományt teremtve, az érdeklődők a munkahelyükön kényelmesen megvásárolhassák jegyeiket. Kitelepülésünk nem igényel nagy technikai hátteret, hiszen mobil internet, laptop és nyomtató szükséges, az áramforrás mellett.

A márciusban indított SZINGLI jegyakciónk – amely-nek célja a szóló jegyek könnyebb értékesíthetősége – a tavalyihoz hasonló sikert könyvelhetett el.

A 2009. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál összforgal-mának 20%-át a jegyirodák, illetve helyszínek bonyolí-tották le, míg a 80%-ot a Fesztiválközpont Közönségszol-gálata. Ez az arány is fordult a tavalyihoz képest, hiszen az online rendszer használata lehetőséget adott számos értékesítő csatorna direkt elérésére.

A fesztivál hetében nyitottuk meg információs pavilonjainkat a Vörösmarty téren és a Pesti Broadway szívében, a Nagymező utca és az Andrássy út sar-kánál.

Másik újításunk 2009-ben, hogy mobil bankkártya-leolvasó segítségével is vásárolhattak, így jelentősen csökkentettük az utcai készpénzes forgalmunkat.

További információ: www.fesztivalvaros.hu.


TuriszTikaiTermékekFesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok

Szerző: Dr. Melanie Smith1

Kulcsszavak: fesztiválok, tipológia, hatások, kockázatok.

bevezetés

A jelen elemzés célja a turizmus és a fesztiválok közötti összefüggések vizsgálata. Ez a mindkét fél számára gyü-mölcsöző kapcsolat igen hosszú múltra tekint vissza, azonban előfordul, hogy a viszonyt feszültség és konflik-tus jellemzi, amelyek kezelése pedig nagy odafigyelést igényel. Az utóbbi években a nemzetközi piacon expo-nenciálisan nőtt azoknak a fesztiváloknak a száma, ame-lyeket elsődlegesen turisták számára hoztak létre. Ebbe beletartoznak a kulturális és művészeti fesztiválok, kar-neválok, gasztronómiai és bor- vagy pálinkafesztiválok, sportesemények, illetve sok más típusú rendezvény is. Mindemellett azonban még mindig vannak kisebb, közös-ségi alapokon nyugvó fesztiválok, amelyek elsősorban a helyi hagyományokat tartják szem előtt. Ezek közül néhány népszerűvé válhat a turisták körében is, azonban a rendezvények kulturális jelentőségének és autentikus-ságának fenntartása érdekében a menedzsmentnek, a szervezésnek helyi kezekben kell maradnia. Néhány ren-dezvényen pedig (például egyes vallási vagy spirituális fesztiválokon) a turisták részvétele nem is kívánatos.

A fesztiválok katalizátorként is működhetnek kevésbé ismert desztinációk újjáélesztésében, azok imázsának erősítése és a turizmus fejlesztése által. A fesztiválok pozitív gazdasági hatása számottevő lehet, bár közülük sok szenved a szponzorok és a folyamatos

pénzügyi támogatás hiányától. A turizmus segíthet a hiányzó bevételek megszerzésében. Lehet arról vitat-kozni, hogy mára néhány desztinációban esetleg túlkí-nálat alakult ki a fesztiválokból. Bár a turisták nem való-színű, hogy megunják a fesztiválokat, mégis lehet, hogy nem látogatnak el egy városba csupán az ott megren-dezett fesztivál kedvéért, hacsak nem különösen egyedi az adott rendezvény. A fesztiválturizmus tehát gyakran nehezen tervezhető, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyek többnapos tartózkodást igényelnek (például a glastonbury-i rockzenei fesztivál vagy a művészeti fesz-tiválok, mint az edinburghi). A tervezés bizonytalansága pedig megnehezíti a látogatók számának és áramlásá-nak, valamint a jegyeladás alakulásának előzetes meg-becsülését.

Néhány fenti problémát alapul véve áttekintésre kerül a turizmus és a fesztiválok kapcsolata, figyelembe véve annak mindkét fél számára kedvező, illetve eset-legesen konfliktust okozó hatását, majd pedig a feszti-válturizmus jobb menedzselése számára alkalmazható megoldások kerülnek bemutatásra.

1.afesztiválokésaturizmuskapcsolata

A fesztiválturizmust a kultúra – amelybe beletartozhat a zene, a tánc, a gasztronómia, a művészetek és a sport is – hagyományos vagy kortárs ünneplésén való rész-vételként lehetne meghatározni. Ezek a rendezvények lehetnek egyszeriek, de megrendezésre kerülhetnek akár évente ugyanabban az időben is, és lehetnek egy-, illetve többnaposak. A fesztiválok évszázadok óta jelen lévő kulturális jelenségek, és hagyományosan a vallási, kulturális vagy mezőgazdasági naptár egy-egy kiemelt időpontjához kapcsolódtak. A fesztiválok mindenekelőtt

1 A szerző turisztikai előadó és kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Környezettudományi Intézetének munkatársa, e-mail: [email protected]. A cikket Varga Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Iro-dájának munkatársa fordította, a fordítást Dr. Puczkó László, a Xellum Kft. ügyvezető igazgatója lektorálta.

A fesztiválok és a turizmus közötti alapvetően gyümölcsöző kapcsolat igen hosszú múltra tekint vissza, azonban előfordul, hogy a viszonyt feszültség és konfliktus jellemzi, amelyek kezelése pedig nagy odafigyelést igényel. A fesztiválturizmusnak kiemelkedő haszna lehet, de a turisztikai desztinációknak el kell kerülniük, hogy túlkínálat legyen az ilyen rendezvényekből, továbbá figyelniük kell arra is, hogy ne nevezzenek minden egyes kulturális rendezvényt fesztiválnak: egy pár napon keresztül tartó koncertsorozat vagy néhány, egymást követő színházi pro-dukció nem nevezhető fesztiválnak. Sokszor pedig nehéz összeegyeztetni a különböző prioritásokat, különösképpen azoknál a fesztiváloknál, amelyek eredetileg közösségi rendezvényként indultak, és csak később orientálódtak a turizmus felé.

Az egymáshoz való kapcsolódás, a kínálat kiegészítése fontos szempont kell legyen, nem csupán a turista- és a közösségi központú fesztiválok, de a különböző témájú rendezvények között, illetve azok időbeli eloszlása miatt is.


TuriszTikaiTermékekvallási ünnepségek voltak, amelyekhez rituális tevékeny-ségek kötődtek. Az ókori Görögországban a fesztiválok az istentisztelet fórumai voltak, amelyek során áldozato(ka)t mutattak be a sikeres kimenetelű csata vagy a jó termés reményében. A késő-középkori Európában a fesztiválok világi karaktert öltöttek, és egyre inkább valaki szemé-lyes sikerét ünnepelték. Picard és Robinson (2006) szerint a 18–19. századi Grand Tour alatt a fesztiválok életre kel-tették a „külföldi” városokat és vidéki tájakat.

A fesztiválok gyakran a helyi kultúra és szokások megerősítését szolgálják, és lehetőséget adnak a közös-ségeknek saját kulturális identitásuk kihangsúlyozására. A fesztiválok mindemellett segítenek a helyi művészek támogatásában és előremozdításában, továbbá lehetősé-get teremtenek egy rövid ideig tartó, magas színvonalú művészeti alkotómunka számára.

Adams (1986) szerint a fesztiválok és a turizmus kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, és kölcsönösen gyümölcsözően alakult. A fesztiválok száma a II. világ-háborút követően a tömegturizmus kialakulásával pár-huzamosan igen gyorsan nőtt: gyakran pontosan azzal a határozott szándékkal, hogy a turizmust ösztönözzék. Picard és Robinson (2006:2) megjegyzik, hogy a fesztivá-lok, „akár mint a közösségi ünneplés „hagyományos” pil-lanatai, akár mint gondosan felépített és megszervezett rendezvények, már beolvadtak az óriási mennyiségű „ter-mék” közé, amit a turisták megkövetelnek.” Rolfe (1992) elemzése rámutatott, hogy a nagy-britanniai művészeti fesztiválok több mint 50%-a az 1980-as években került először megrendezésre; illetve, hogy ennek a növeke-désnek legalább részben az volt a kifejezett célja, hogy növeljék a turisták számát az adott városban. Ma, bár sok fesztivál a helyi lakosságot célozza meg, soknak mégis sikerül turistákat is vonzani; több új fesztivál létrehozá-sakor pedig már eleve figyelembe veszik a majd odaér-kező turistákat és igényeiket is. Az 1960-as évek végétől az újonnan megrendezett fesztiválok száma jelentősen megnövekedett (Picard—Robinson, 2006). Sok fesztivál-nak az a célja, hogy javítsa a régió imázsát, illetve, hogy ismertté tegyen egy-egy térséget. Hughes (2000) meg-jegyzi, sok az olyan fesztivál, amelynek eredetileg nem volt célja, hogy turistákat csábítson, végül mégiscsak elérte, hogy látogatókat vonzzon. Az olyan fesztiválokon, amelyek már ismert turisztikai desztinációkban kerül-nek megrendezésre, egyértelműen magasabb a turisták koncentrációja; így a legtöbb rendezvény szervezői már eleve úgy állítják össze az esemény programját, hogy az a turisták számára is vonzó legyen. Kirschenblatt—Gimblett (1998) szerint a fesztivál ideális módja annak, hogy a látogatók megismerjenek egy desztinációt, és részt vegyenek annak mindennapos tevékenységeiben. A turizmus akár segíthet is azoknak a fesztiváloknak az újraélesztésében, amelyek valamilyen okból koráb-ban megszakadtak. Ilyen például a Velencei Karnevál,

amely 1769 után egészen 1980-ig nem került megrende-zésre. Ekkor közösségi és turista fesztiválként, részben azért, hogy ezzel a szezonalitás problémáján javítsanak (a Velencei Karnevál hagyományosan februárban kerül megrendezésre) újraindították a karnevált.

2.afesztiválokésrendezvényektipológiája

A fesztiválok sok különböző formát ölthetnek, besoro-lásuk során leggyakrabban az alábbi kategóriákat alkal-mazzák (a listában olyan rendezvények is szerepelnek, amelyek az utóbbi években váltak közkedveltté):

• karneválok,• művészeti fesztiválok (például: tánc, színház),• zenei fesztiválok,• gasztronómiai és italfesztiválok,• vallási fesztiválok,• cirkuszok,• sportrendezvények,• megarendezvények (például: olimpiai játékok),• kulturális rendezvények (például: Európa Kulturális

Fővárosa).

A karneválok hagyományosan az európai hódítás, kolo-nizáció és rabszolgaság hatására alakultak ki (Alleyne-Dettmers, 1996), majd egyre inkább ünnepségbe fordultak át. Sok turista rajong azért, hogy fesztiválokon vegyen részt, átélje, élvezze a látványosságokat, illetve, hogy megszabaduljon a mindennapi élet korlátaitól. A példák között szerepel a Riói Karnevál Brazíliában, a Trinidad Kar-nevál a Karib-szigeteken és a Notting Hill Karnevál Lon-donban. Miles (1997) felvázolja a fesztiválok és karneválok összetett jellegét („többszólamúságát”), és felveti, hogy ezek ideális fórumként szolgálhatnak az egyéni sokszínű-ség és az etnikumok egyediségeinek kifejezésére. A fenti állítás kifejezetten igaz az ázsiai „mela” fesztiválokra. A „mela” szó a szanszkrit „összegyűlni” szóból ered, amely az ázsiai szubkontinensen több közösségi rendez-vény együttes leírására szolgál. A melába sok különböző kulturális tevékenység tartozik, beleértve többek között a zenét, a divatot, a táncot, a gasztronómiát és néha a filmművészetet. A melák eredetileg kisebb méretű, közösségi alapokon nyugvó indiai rendezvényekből fokozatosan alakultak át nemzeti és nemzetközi kultu-rális ünnepekké a nyugati országokban (lásd Carnegie—Smith, 2006).

Egyes meleg rendezvények (például a Gay Mardi Gras San Franciscóban, Sydney-ben és Londonban) mind a meleg, mind pedig a hagyományos piacok számára egyre népszerűbbé válnak. E rendezvények közül soknak még mindig van antirasszista vagy antihomofób politikai üze-nete is, hiszen ez az ünneplés egyszerűbb módja a figye-lem felhívásának, mint például egy politikai kampány.


TuriszTikaiTermékekA zenei fesztiválok, kiváltképpen a pop- és rock-fesztiválok elsősorban a fiatalok körében sikeresek, mint például a Glastonbury Festival Nagy-Britanniában. A WOMAD (World of Music, Arts and Dance) egy olyan globális fesztivál, amelynek célja, hogy a világ különböző kultúráiból és országaiból összegyűjtse a művészeket, alkotókat, és együtt ünnepelje a zenét, a művészeteket és a táncot. A Glastonbury Festival 1982-es létrehozása óta sok országban jött létre hasonló profilú zenei fesztivál. A gasztronómiai fesztiválok – mint például a Müncheni Sör-fesztivál – mindig is sok embert vonzottak, és mára már a borfesztiválok is lassan ugyanakkora, ha nem nagyobb érdeklődésre tettek szert. Amíg a zenei fesztiválok gyak-ran „globalizáltak” (például nagy részben nemzetközileg is elismert előadók meghívásával), a gasztronómiai feszti-válok segíthetnek abban, hogy a látogatók számára helyi termékeket mutassanak be és értékesítsenek. A vallási fesztiválok is sokszor elég színesek és érdekesek ahhoz, hogy turistákat vonzzanak, ám ügyelni kell arra, hogy azok vallási és spirituális jelentősége ne csorbuljon a turis-ták jelenléte miatt, akik talán nem is értik meg az egyes rituálékat, vagy nem viselkednek illendően. A cirkuszok utazó előadások, de tartozhatnak egy desztináció állandó kínálata közé is. Az utóbbi években az egyik legismer-tebb és leglátványosabb utazó cirkusz a Cirque du Soleil, amely eredetileg Kanadából indult, a multikulturális lát-ványosságot hihetetlenül magas színvonalon bemutatni képes együttes. A sportesemények szintén egyre kedvel-tebbek, és kulturális tevékenységeket is magukba foglal-hatnak. Például minden olimpiával párhuzamosan kultu-rális olimpia is megrendezésre kerül. A labdarúgó világ-bajnokság egy másik olyan megarendezvény, amelynek vendégül látására a rendezvény széleskörű ismertsége miatt sok desztináció vágyik (ámbár mindkét sportese-ménynél külön figyelmet kell fordítani a beruházásokkal járó magas hitelfelvételre és a rendezvény után nehezen hasznosítható létesítményekre).

3.afesztiválturizmuselőnyeiéshátrányai:kihívásokamenedzsment

számára

A fesztiválok és rendezvények tele vannak vidámság-gal, vibrálással és spontaneitással. Helyszínük változhat, így az érdeklődőkhöz vihetőek, bárhol is tartózkodjanak, illetve olyan helyeken is megrendezhetők, ahol nagy a turisták koncentrációja. A programok rugalmasak, így alkalmazkodni tudnak a helyi lakosokhoz, környezetük-höz és kultúrájukhoz. Szociokulturális hatásukat tekintve a fesztiválok fontos szerepet játszhatnak a helyi közös-ség kialakításában, mivel a kultúra más formáihoz képest általában társadalmilag befogadóbbak. Továbbá, a szer-vezők és a lakosság gyakran egyaránt úgy tekintenek a fesztiválokra mint a kulturális diverzitás és identitás

kifejezőeszközére. A fesztiválok így egy régió és az ott élők kvintesszenciájává is válhatnak. Quinn (2005) kiemeli a fesztiválok pozitív hatásait a megújulás szempontjából is: ide tartozhat a kultúra demokratizálása, a különbsé-gek ünneplése, a közösségek élénkítése és megerősítése, valamint az életminőség javítása is.

MacLeod (2006) szerint növekedett a „helyszín nélkülinek” nevezett fesztiválok száma, vagyis azoké, amelyek helyszín és identitás alapján nem kötöttek, és amelyeknek alig van vagy egyáltalán nincs kapcsolata a helyi kultúra és közösség jellegzetességeivel. Ezek a fesztiválok inkább a „globális buli” eszményének felelnek meg, „kihangsúlyozva a társasági élményt és a fogyasz-tást” (MacLeod, 2006: 232). A példák között szerepelhet-nek olyan világhírű karneválok, mint a Notting Hill Karne-vál vagy az Edinburgh Festival. Bár a helyi lakosság és a rendezvény alapítóinak szemszögéből úgy tűnhet, hogy ezek a rendezvények beágyazódtak a helyi kultúrába, a turisták leginkább „helyszín nélküli”, globális látványossá-gokként élik meg azokat. Ez megnehezíti a fesztivál és a desztináció egyedi kultúrája, imázsa közötti kapcsolat kiépítését.

A fesztiválok általában időszakos, múlandó és nehezen megfogható élmények, amelyek, ha nem ismét-lődnek, képtelenek a kulturális folytonosság megtartá-sára. Ezért ideális, ha a fesztiválokat évente ismétlődően szervezik meg. Probléma az is, hogy a fesztiválok egyre „nemzetközibbé” válnak, és az adott helyszínnel elveszí-tik a gyökereiket és a kapcsolatukat. A kisebb, közösségi fesztiválokat sokszor azzal jellemzik, hogy a helyi lako-sok számára jóval vonzóbbak, mint a megarendezvények. Ezeknek azonban általában nem sikerül turistákat vonza-niuk, és így kevésbé valószínű, hogy hosszútávon keres-kedelmileg is életképesek legyenek, hacsak nem kap-nak átfogó helyi támogatást. További probléma lehet az autentikusság elvesztése, a művészi tisztesség feladása, vagy a kultúra lekicsinylése.

Sokszor nehéz összeegyeztetni a különböző prio ritásokat, különösképpen azoknál a fesztiváloknál, amelyek eredetileg közösségi rendezvényként indultak, és csak később orientálódtak a turizmus felé. Vitatható bár, de a turizmust érő kritikák közül sok a fesztiválokra is vonatkozik, hiszen ezek „magukba foglalnak sok, a kulturális turizmus fejlődésében is gyakran megjelenő feszültséget, beleértve a gazdaság és a kultúra vagy a helyi és a globális kultúra közötti logikai ellentétet” (Richards, 1996:31). Több szerző beszél arról, hogy alap-vető különbség van a közösség-központú és a turista-központú rendezvények között (Hall, 1992; Evans, 1996; Arnold, 2001), és kérdéseket vetnek fel az utóbbi fenn-tarthatóságát illetően. A fesztiválok gazdasági eszközzé való válásával (Chacko–Schaffer, 1993; Joppe, 1996) azok gazdasági dimenziója sokszor a szociális, kulturális és oktatási szempontok fölé emelkedik. A fesztiválok nem


TuriszTikaiTermékekelég, hogy elveszítik a helyi gyökereiket, de a szponzo-rok és a tömegturizmus által rájuk nehezedő nyomás alatt ismétlődővé és egysíkúvá is válnak. Ugyanakkor a szponzoráció és a turizmusból származó bevételek nélkül a fesztiválok ( jövőbeli) léte kerülhet veszélybe.

Az alábbiakban a fesztiválok és rendezvények menedzselésének néhány problémája kerül összegzésre:

• A fesztiválok és rendezvények számtalan, egymás-nak ellentmondó tulajdonjogi kérdései (például helyi lakosok, közszféra, kereskedelmi cégek).

• A megarendezvények sokszor nagy tartozásokat hagy-nak maguk után, és csak kevés helyi hasznot hoznak.

• A fesztiválokkal szemben támasztott pénzügyi és kereskedelmi elvárások néha megelőzik a rendez-vény szociális, kulturális és oktatási céljait.

• Nehéz a folyamatos (például évenkénti) szponzoráció és finanszírozás biztosítása.

• A fesztiválok lehetnek elsősorban közösségi vagy turistaközpontúak, ám e két szempont nem mindig összeegyeztethető.

• A fesztiválok elveszthetik a helyi gyökereiket és a helyiek érdeklődését, ha túl nemzetközivé, túl turistaorientálttá, vagy túl kereskedelmivé válnak.

• Etnikai és kisebbségi rendezvények (például karne-válok, melegfelvonulás, mela) kisajátításra kerülhet-nek olyan szervezetek vagy látogatók által, ame-lyek/akik vagy nem is tagjai az adott közösségnek, vagy nem érzékenyek az adott csoport problémáira és szükségleteire.

• A fesztiválok színhelyei az év egyes időszakaiban túlzsúfolttá válhatnak, és ennek eredményeképpen a helyiek, sőt, akár a turisták is elmaradozhatnak.

4.következtetés

Quinn (2005) szerint jobb és több kutatásra, valamint holisz-tikus menedzsmentre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a fesztiváloknak pozitív hatásai legyenek mind a turisztikai célterületekre, mind pedig a lakosságra. A helyi érdekek és a (látogatók és/vagy szervezők általi) kisajátítás, illetve a kulturális megóvás kérdéskörét bonyolítja a fesztiválok-kal járó növekvő publicitás, politikai és pénzügyi támoga-tás, és a turizmusfejlesztés iránti igény. Paradox módon azonban mindezek gyakran alapvetők sok rendezvény és fesztivál folytonosságának biztosításához.

Az adott desztináció menedzsereinek át kell tekin-teniük az egész fesztiválpiacot, és át kell gondolniuk a különböző fesztiválok feladatait és funkcióját, illetve a megcélzott és ideális látogatók körét. Ez azt jelenti, hogy néhány fesztivált elsősorban a turisták számára rendez-nek meg, míg mások megmaradhatnak a helyi lakosság számára. Ahol a turisták és a helyiek egyaránt jelen van-nak, és ugyanazon a helyen szórakoznak, a problémákat sokkal nagyobb odafigyeléssel és érzékenységgel kell

kezelni, valamint rendszeresen konzultálni kell a helyi szervezetek és a lakosság képviselőivel.

A turisták sokszor azért vesznek részt egy feszti-válon, mert éppen akkor tartózkodnak az adott város-ban, és kevésbé azért, mert a rendezvény marketingje vagy annak programja motiválta őket az utazásra. Ez azt jelenti, hogy a látogatók számának megbecsülése és a tömegek ellenőrzése nehezebbé válhat. Egyes esetekben nehezen lehet jegyeket szerezni a helyszínen (például a művészeti fesztiválokon), pedig szükség lenne rá, hogy egy bizonyos számú jegyet a turisztikai információs iro-dákban vagy a helyszínen is áruljanak. Természetesen egy ilyen látogatófejlesztési stratégia alkalmazása koc-kázatot jelent a rendezvényhelyszínek számára, ezért pontos előrejelzésekre van szükség.

Mindent egybevetve a fesztiválturizmusnak kiemel-kedő haszna lehet, de a turisztikai desztinációknak el kel-lene kerülniük, hogy túlkínálat legyen az ilyen rendezvé-nyekből, továbbá figyelniük kell arra is, hogy ne nevez-zenek minden egyes kulturális rendezvényt fesztiválnak. Például egy pár napon keresztül tartó koncertsorozat, vagy néhány, egymást követő színházi produkció nem nevezhető fesztiválnak. Az egymáshoz való kapcsolódás, a kínálat kiegészítése szintén igen fontos szempont, nem csupán a turista- és a közösség-központú fesztiválok, de a különböző témájú rendezvények között, és azok időbeni eloszlása miatt is. Például nem sok értelme van annak, hogy egy országot az év adott időszakában túltelítsünk borfesztiválokkal, különösképpen azért sem, mivel ezek-nek általában kevés eltérő ismertetőjele van. Ehelyett egy fesztivál alapú kulturális naptár összeállításának sokkal jobb módja olyan fesztiválok megrendezése, amelyek az egymással való versengés helyett inkább kiegészítik egymást, így egész évben viszonylag kiegyenlített kíná-latot biztosítanak az érdeklődők számára.


ADAMS, R. (1986) A Book of British Music Festivals, London: Robert RoyceALLEyNE-DETTMERS, P. T. (1996) Carnival: The Historical Legacy, London: Arts Council of EnglandARNOLD, N. (2001), Festival Tourism: Recognising the Challenges, linking Multiple Pathways between Global Villages of the New Century, in Faulkener et al. (eds), Tourism in the 21st Century: Reflections on Experience, London: Continuum, pp. 130—157.CARNEGIE, E. — SMITH, M. K. (2006) ’Mobility, Diaspora and the Hybridisation of Festivity: The Case of the Edinburgh Mela’, in Picard, D. & Robinson, M. (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel View, pp. 255—268.CHACKO, H. E. — SCHAFFER, J. D. (1993) ‘The Evolution of a Festival – Creole Christmas in New Orleans’, Tourism Management, 14, pp. 475—482.


TuriszTikaiTermékekEVANS, G. (1996) ‘The Millennium Festival and urban regeneration – planning, politics and the party’, in Robinson, M. et al. (eds) Managing Cultural Resources for the Tourist, Sunderland: Business Education Publishers, pp. 79—98. HALL, C. M. (1992) Hallmark Tourist Events: Impacts, Management, Planning, London: Belhaven PressHUGHES, H. L. (2000) Arts, Entertainment and Tourism, Oxford: Butterworth HeinemannJOPPE, M. (1996), Current Issues: Sustainable Community Tourism Development revisited, Tourism Management, 17, (7), pp. 475—479.KIRSCHENBLATT — GIMBLETT, B. (1998) Destination Culture: Tourism, Museums and Heritage, Berkeley: University of California Press

MACLEOD, N. E. (2006) ‘The Placeless Festival: Identity and Place in the Post-Modern Festival’, in Picard, D. – Robinson, M. (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel View, pp. 222—237.MILES, M. (1997) Arts, Space and the City: Public Arts and Urban Futures, London: RoutledgePICARD, D. — ROBINSON, M. (2006) (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel ViewQUINN, B. (2005) ‘Arts Festivals and the City’, Urban Studies, Vol. 42, No. 5—6, pp. 927—943.RICHARDS, G. (ed.) (1996) Cultural Tourism in Europe, Wallingford: CABIROLFE, H. (1992) Arts Festivals in the UK, London: Policy Studies Institute


TuriszTikaiTermékekA 15—25 éves fiatalok fesztivállátogatási szokásai

Szerző: Sija Marianna és Schauermann Péter1

Kulcsszavak: fesztiválok, fesztivállátogatás, nyári rendez-vények, szórakozás, kultúra, fiatalok.

bevezetés

Ha nyár, akkor kikapcsolódás, szórakozás, fesztiválok és bulik. Tombol a fesztiválszezon határon innen és túl. évről évre egyre több nyári rendezvény közül válogathatunk. Míg a szórakozási lehetőségek és események gyarapodnak, egyesek a fesztiválozó fiatalok számának lassú csökkené-sét jósolják, és múló divathóbortról beszélnek. Többen úgy gondolják, hogy a mai fiatalok attitűdjének köszönhetően a jövőben azok fogják látogatni a fesztiválokat, akiket tényle-gesen érdekelnek a fellépők, s nem csak egy jó bulira vágy-nak. A „pörgős” rendezvények iránti érdeklődés csökkené-sének másik oka pedig az lehet majd, hogy még mindig sok az új zenekar, azonban a közönségnek ez már nem jelent akkora újdonságot, mint akár egy évtizeddel korábban.2 Hogyan látják mindezt a fiatalok? Az NRC Piackutató 2008 júli-usában készített felmérése a hazai nyári fesztiválok ismert-ségét és a fiatalok rendezvénylátogatási szokásait tárja fel. Az 5795 fő online megkérdezésével végzett kutatás adat-bázisát az NRC-TNS Interbus személyes kérdőíves felmérés adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek (nem, életkor, iskolai végzettség, településtí-pus) tekintetében reprezentatív a 15—25 éves magyar lakosságra nézve. A fesztiválok fogalma külön nem került definiálásra a megkérdezés során, azonban a válaszokat némiképp irányíthatta, hogy a kérdőív első kérdéseként tizenhét fesztivál ismertségét vizsgáltuk, meghagyva a további, a megkérdezett által ismert esemény megneve-zésének lehetőségét is.

1.akutatáseredményei

1.1. fesztiválismertség

A 15—25 éves korosztály 56,0%-a részt vett már valami-lyen közösségi nyári rendezvényen, fesztiválon, karnevá-lon. A fiatalok 22,1%-áról mondhatjuk el, hogy rendszeres fesztiválozó, vagyis minden nyáron jelen van legalább egy rendezvényen, 32,9% azok aránya, akik alkalman-ként, de nem minden nyáron iktatják be programjukba ezt a típusú programot. A 15—25 évesek közel harmada nem rendelkezik még tapasztalattal a fesztiválozás terén, de tervezi, hogy a közeljövőben ellátogat majd valamely rendezvényre, és csupán 13,6%-uk zárkózik el ettől teljes mértékben. Bár a nyári rendezvényeket látogatók között mindkét nem szép számmal képviselteti magát, bizonyos jellegzetességek felfedezhetőek; míg a férfiak 25,4%-a minden nyáron részt vesz legalább egy fesztiválon, addig a nők körében ugyanez az arány 18,4%.

A Sziget Fesztivál hírnevével a Budapest Parádé Bónuszon, valamint a VOLT Fesztiválon kívül más ren-dezvény aligha tudná felvenni a versenyt. Míg a Szigetről a 15—25 évesek 92,0%-a hallott már, addig a Budapest Parádé Bónusz a 89,4%-os ismertségét feltehetően elődje (Budapest Parádé) nagy múltjának köszönheti. A rangsor-ban 85,7%-kal a VOLT Fesztivál a harmadik, a képzeletbeli dobogóról egy hellyel lemaradó Balaton Sound-ról pedig a fiatalok ugyancsak több mint háromnegyede hallott már. A Hegyalja Fesztivál és a Debreceni Virágkarnevál ismert-sége szintén magasnak mondható; előbbit a célcsoport 71,4, utóbbit 64,5%-uk említette (1. ábra).

A fesztiválok ismertségét vizsgálva megfigyelhe-tőek egyes, a demográfiai eltérésekből adódó sajátossá-gok. A kulturális rendezvények közül a Debreceni Virág-karnevál és a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál a legismertebb; előbbiről a fiatalok 64,5, utóbbiról 51,0%-uk

1 Marketing vezető és kutató munkatársak, NRC Piackutató, www.nrc.hu, e-mail: [email protected], [email protected] Origo/Dömötör Géza: www.origo.hu, 2008.06.12.

Ha nyár, akkor kikapcsolódás, szórakozás, fesztiválok és bulik. A fiatalok számára a meleg évszak nem csupán a nyári szünidő miatt vonzó. A szabadtéri strandok nyitását követően hamar kezdetét veszi a fesztiválszezon is, amely évről évre mind több fiatalt mozgat meg. Bár a hazai és a külföldi nyári programok kínálata eddig is bőséges volt, minden évben akadnak olyan vállalkozó kedvű szervezők, akik valami újjal próbálkoznak. Az, hogy a kezdeményezés sikerrel záruljon, és a következő évben újra halljunk a programról, több tényező függvénye. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy aki a Sziget Fesztivál ismertségének elérését tűzi ki célul, nincs könnyű helyzetben; a rendezvény idén is a legismertebb hazai fesztivál, a 2008-as felmérési eredményeink szerint a magyar fiatalok 92,0%-a hallott már róla.

Az NRC Piackutató 2008 júliusában végzett felmérésében a 15—25 éves korosztályt kérdezte nyári rendez-vény- és fesztivállátogatási szokásairól. A felmérés az események ismertségén túl rávilágít a részvétel pró és kontra érveire is.


TuriszTikaiTermékek1. ábra

nyárifesztiválokismertségea15—25évesfiatalokkörében(%)

N=5795 Forrás: NRC Piackutató, Fesztivál Kutatás 2008

hallott. érdemes ismét kitérni a nemek közötti eltéré-sekre. A nők művészetek és kultúra iránti nagyobb fogé-konyságát jelezheti, hogy a férfiaknál magasabb arány-ban ismerik a művelődéssel egybekötött rendezvénye-ket; míg a férfiak 45,0, addig a nők 57,9%-a hallott már a kapolcsi eseményről, a Debreceni Virágkarnevál esetében ez az aránypár 57,8% és 72,2%.

Talán kevésbé meglepő, hogy a főiskolásoknak és egyetemistáknak szóló rendezvények ismertségét nagyban meghatározza a fiatalok iskolai végzettsége. Az EFOTT-ról elmondhatjuk, hogy a szervezők elérték a kívánt célközönséget: míg az érettségivel nem rendelke-zők kevesebb mint egyharmada, addig a gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzettek 64,9, a diplomások pedig 83,3%-a hallott a rendezvényről.

1.2. fesztivállátogatási érvek és szokások

A fesztiválozó fiatalok 83,6%-a magáért a bulizásért megy el egy-egy ilyen eseményre, de az érvek között előkelő helyen szerepelnek az aktuális fellépők is (54,2%). Megmutatkozik tehát az, amit a szakemberek is előre jeleznek, hogy a fiatalok egyre inkább tudatosan, a fel-lépők kilétét is mérlegelve döntenek az adott rendezvé-nyen való részvételről. Fontos tehát, hogy a szervezők kiemelten kezeljék ezt a kérdést (2. ábra).

Az emberekkel való ismerkedés a 15—25 évesek 35,1%-a számára vonzó fesztivállátogatási ok. A korosztályon

belül e kérdés tekintetében szignifikáns különbség van a fiatalabbak (15—17 évesek) és a valamivel idősebbek (18—25 évesek) között; előbbiek 39,9, utóbbiak 33,0%-a tartja fontos-nak a közösségi rendezvényeken az ismerkedést. Ez vélhe-tően azzal is magyarázható, hogy az idősebbek legtöbbször már egy kialakult, jól ismert baráti társasággal mennek el az eseményekre (akár olyanokkal, akiket korábbi rendez-vények alkalmával ismertek meg). A fiatalabbak számára pedig egy-egy ilyen rendezvény jó alkalom lehet a kapcso-latépítésre, új ismerősök szerzésére.

Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével a kultúra iránti érdeklődés is nő; míg az érettségivel nem rendelkezők 24,2%-a mondja, hogy a fesztiválok látoga-tásakor a rendezvény kulturális programjai is érdeklik, addig ez az érték az érettségizettek, valamint a főiskolát, egyetemet végzettek körében 35,7%.

Legtöbben haverokkal (45,3%) vagy baráttal/barát-nővel (36,7%) látogatnak el a fesztiválokra. Azonban míg a 15—17 évesek 50,1%-a leginkább barátaival megy a rendez-vényre, és csak 26,6%-uk a párjával, addig a 18—25 évesek 41,0%-a partnerével megy „bulizni”. Ez a jelenség az eltérő életszakaszból adódhat, az utóbbi korosztály nagyobb hányada rendelkezik tartós, stabil párkapcsolattal.

A fiatalok többsége már időben biztosítja részvé-telét a belépős eseményekre: a 15—25 évesek 57,0%-a válaszolta azt, hogy az esetek döntő többségében elő-vételben veszi meg a jegyeket. 34,2% azok aránya, akik a helyszíni jegypénztárban vásárolnak belépőt, és csupán

92,0

89,4

85,7

78,2

71,4

64,5

52,4

51,0

41,8

31,1

30,5

29,0

22,3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Sziget Fesztivál

Budapest Parádé,Budapest Parádé Bónusz

VOLT Fesztivál

Balaton Sound

Hegyalja Fesztivál

Debreceni Virágkarnevál

Coke ClubMűvészetek Völgye

FesztiválEFOTT

Budapesti Nyári Fesztivál

Balatone

Rockmaraton

SZIN



afesztivállátogatásérveiafesztiválokatlátogató15—25évesekkörében(%)

N=5006 Forrás: NRC Piackutató, Fesztivál Kutatás 2008

1,4%-uk bízza a rendezvényeken nyerészkedő jegyüzé-rekre a bejutást.

1.3. a fesztivállátogatás ellenérvei

A fesztiválokat nem látogatók legalább olyan változatos érveket tudnak felhozni az otthonmaradás mellett, mint a „fesztiváljárók” a kimozdulás indokaként. Az elzárkózó fiatalokat főleg az érdeklődés hiánya (35,0%) és a belépő-jegyek magas ára (33,3%) tartja távol a fesztiválhelyszí-nektől. A főbb érvek között szerepel továbbá a „bulizós” társaság hiánya (29,8%) és a „tömegiszony” (29,3%) is. A higiéniai feltételekről a közösségi rendezvények kap-csán többször szó esik, a szervezők esetenként a médiá-ban is beszámolnak a megfelelő körülmények kialakítá-sáért tett erőfeszítéseikről. Ennek ellenére a fesztiválo-kat nem látogatók 21,2%-át még mindig visszariasztja a higiéniai feltételek nem megfelelőnek vélt színvonala. Az is előfordulhat, hogy az ő esetükben csupán előítélet-ről van szó, hiszen nem vettek még részt közösségi nyári rendezvényen, és nem is tervezik azt; hallomásból, vagy saját elképzelésük alapján ítélik meg az ottani feltétele-ket. A rossz hírek gyors terjedése a biztonság megítélését is befolyásolhatja. Erre utal, hogy a fesztivállátogatástól elzárkózó fiatalok 16,3%-a gondolja veszélyesnek ezeket az eseményeket. Amennyiben valamely rendezvény szervezői az „otthonmaradókat” szeretnék aktivizálni, komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy eloszlassák negatív sztereotípiáikat, meggyőződéseiket.

2.következtetések

A 15—25 évesek fesztivállátogatási szokásairól, az NRC által készített felmérés szerint a fiatalok alapvetően nyi-tottak a nyári közösségi rendezvényekre, erre utal, hogy tíz fiatal közül nyolc részt vett már valamilyen fesztivá-lon, karneválon, vagy tervezi ezt a közeljövőben. A Sziget Fesztivál a legismertebb hazai fesztivál a fiatalok körében, a képzeletbeli dobogón ezt a soproni VOLT Fesztivál és a Budapest Parádé hírnevét öröklő Budapest Parádé Bónusz követi. A fesztiválok ismertsége és látogatási szokásai tekintetében a 15—25 éveseknél különbségek vannak az egyes demográfiai csoportok között. A kulturális rendez-vények a nők körében ismertebbek, az emberekkel való ismerkedés, mint fesztivállátogatási ok, inkább jellemző a fiatalabbakra (15—17 évesek), mint a 18—25 éves korosz-tályra. A közösségi nyári rendezvényeket látogatók vagy látogatni tervezők fele tudatosan informálódik arról, hogy kik lépnek fel az adott eseményen, negyedüket pedig érdeklik a kulturális programok is.

Hogy mivel érvelnek az „otthonülők”? Az érdeklő-dés hiánya mellett második legfontosabb tényezőként a belépőjegyek ára szerepel, amit a fiatalabb korosztály gyakran még szülői segítséggel sem tud megfizetni. Egyes emberekben még az a kép él a fesztiválokról, hogy elégtelenek a higiéniai körülmények és nem megfelelő a biztonság. Amennyiben a szervezők mozgósítani akarják a fiatalok e csoportját, el kell oszlatni negatív vélekedé-seiket.

83,6

54,2

35,1

28,4

25,1

5,5

4,0

3,1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Bulizás miatt

Egy(es) fellépő(k) miatt megyek

Sok emberrel lehetmegismerkedni

A rendezvény kulturális programjai érdekelnek

Azért megyek, merta barátaim is ott lesznek

Trendi ilyen rendezvényekreelmenni

Dolgozni fogok ott

Egyéb


TuriszTikaiTermékekA Balaton Sound és a VOLT Fesztivál

gazdasági hatásvizsgálata

Szerző: Indra Dániel1

Kulcsszavak: fesztivál, zenei fesztivál, Balaton, Sopron, gazdasági hatás.

bevezetés

Az első alkalommal 1993-ban, majd azóta minden évben megrendezett, immár hagyománnyá vált VOLT Fesztivál Magyarország egyik legnagyobb vidéki rendezvénye lett, amely a helyszínt adó Sopron és vonzáskörzetére is komoly gazdasági, turisztikai és kulturális hatással van.

A Balaton-parti Balaton Sound mindössze két év alatt az ország meghatározó jelentőségű fesztiváljává vált, amely főként Zamárdira, de imázsát tekintve az egész balatoni régióra kivetíthető hatással rendelkezik.

A Sziget Iroda felkérésére a Free Association Kft. közvélemény-kutató cég mindkét rendezvény esetében 600 fős mintán vizsgálta a fesztivál látogatóinak össze-tételét és fogyasztási szokásait. Ezen adatok szolgáltak alapul a gazdasági hatások számszerűsítéséhez.

Szakmai körökben általánosan elfogadott meg-közelítési mód, hogy nem csupán a rendezvény során jelentkező bevételt/kiadást veszik figyelembe a gaz-daságosság értékelésekor, hanem a helyi gazdaságra gyakorolt teljes hatást, amelyek a látogatók összes köl-tésén, valamint azok tovagyűrűző gazdasági hatásain (multiplikáció) alapulnak. A multiplikáció azt jelenti, hogy a gazdasági folyamatok nemcsak közvetlenül hatnak bizonyos mérhető jelenségekre (mint például a termelés vagy a fogyasztás nagysága), hanem közvetve is, és így a közvetlenül jelentkező hatás tovagyűrűzve, megsok-szorozva jelentkezik az értékláncok mentén.

Vizsgálatunk során csak a végfelhasználói költések (azaz a rendezvénnyel kapcsolatos fogyasztás) gazdaságban tovagyűrűző hatásait számszerűsítettük. A hatások nem-csak a közvetlen fogyasztáskor, hanem a tágabb környe-zetben, a beszállítóknál is jelentkeznek, és így a közvetlen költésen túl közvetve újabb termelést generálnak. Ez a termelésbővülés növeli a beszállítást is, azaz a beszállítók is többet termelnek. A beszállítók nagyobb termeléséhez is nagyobb folyó termelő felhasználásra van szükség, és ez tovább gyűrűzik az értéklánc mentén.

A multiplikáció összetettebb vizsgálatára ad lehető-séget a Leontieff által megalapozott input-output elemzés (magyar terminológiával az Ágazati Kapcsolatok Mérlege – ÁKM). Az ÁKM egységes, összefogó rendszerben írja le a nemzetgazdaság ágazatai közti termelési kapcsolatokat. A fesztiválok során jelentkező fogyasztás tovagyűrűző gazdasági hatásait az ÁKM modell segítségével szám-szerűsítettük.

A vizsgálat a 2008. évi fesztiválokra vonatkozott, ezek alapján készült az előrejelzés a 2009-es rendezvé-nyek várható hatásaira.

1.a2008-asvolTfesztiválgazdaságihatásainakvizsgálata

1.1. a rendezvény Bemutatása

A VOLT Fesztivál 1993-ban „debütált” Sopronban és 2002 óta működik a Sziget Iroda szervezésében. 1993-ban a fesztivál mindössze öt fellépővel, 800 fős közönség előtt zajlott a soproni Sportcsarnokban. Az elmúlt években a rendezvény a Lővér Kemping 15 hektáros területén, tíz színpadon több mint 200 zenekart vonultatott fel négy nap alatt.

1 A szerző a KPMG Tanácsadó Kft. szenior tanácsadója, a cikk a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. megbízásából készült.

A nagyszabású, többnapos rendezvények meghatározó szerepet játszanak a városok, országok gazdaságában. Ezek az események gyakran a helyi és a regionális gazdasági fejlődés hajtóerőivé válnak, hozzájárulnak a keres-kedelem növekedéséhez, a szolgáltatások bővüléséhez és nem utolsósorban munkahelyteremtő képességgel is rendelkeznek. Erre jó példa a többéves múlttal rendelkező soproni VOLT Fesztivál és a még igen fiatalnak számító, de már két év után is vezető eseménynek tekinthető Balaton Sound is.

Annak ellenére, hogy e két fesztivál látogatóinak száma nem éri el a Sziget Fesztiválra látogatók számának felét, gazdasági hatásuk nemcsak szűk környezetükben, hanem az adott régióban is kiemelkedő jelentőségű.

A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. 2009 májusában azzal a feladattal bízta meg a KPMG Tanácsadó Kft. Ingatlan-, szabadidős és turizmusfejlesztési csoportját, hogy a rendelkezésre álló 2008-as adatok alapján vizsgálja meg a két fesztivál gazdasági hatásait és jelentőségét, valamint prognosztizálja a 2009-es rendezvények várható hatásait.



a2008-asvolTfesztivállátogatóinaklakóhelyszerintimegoszlásamegyékszerint(%)

Forrás: Sziget Iroda, Free Association, KPMG saját szerkesztés

A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a VOLT Fesztivál kommunikációjában – Magyarországon és kül-földön egyaránt – Sopron szerepe kiemelten jelenjen meg. A VOLT Fesztivál – részben ennek köszönhetően – igazi turisztikai programként vált ismertté a résztvevők és a reklámmal, PR-anyagokkal találkozók körében.

1.2. a fesztivállátogatók jellemzői és fogyasztási szokásaik

A Sziget Iroda által regisztrált látogatónapok2 száma az elmúlt tizenhét évben folyamatosan növekedett a VOLT Fesztiválon. A fesztivál történetének legmagasabb láto-gatószámát 2008-ban mérték, ekkor érte el a 77 000 láto-gatónapot. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 34 000 fő vett részt a fesztiválon, beleértve a látogatókat, fellépőket és a fesztiválon dolgozó személyzetet is.

A fesztivál látogatói többségében a Nyugat-Dunán-túl régióból (33,4%), főként Győr-Moson-Sopron megyéből (23,5%) érkeztek Sopronba. Kimagasló továbbá a budapes-tiek száma a fesztiválon, akik az összes látogató 30,1%-át képviselték 2008-ban. A résztvevők közel 14%-a azonban helyi lakos volt (1. ábra).

A látogatók közel 50%-a még tanuló, másik 45,0%-uk már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az átlagéletkor 2 Látogatónap: a napi jeggyel rendelkező látogatók és bérletesek napokban meghatározott száma.

22,9 év, amely alacsonyabb a Balaton Sound és a Sziget Fesz-tivál átlagánál.

Bár a vendégek közül sokan a fesztivál területén sátraznak vagy saját otthonukban alszanak, az elmúlt években Sopron férőhelyeinek több mint 90%-a elkelt a fesztivál idejére, sőt még Sopron vonzáskörzetében is sok szálláshelyet a fesztiválozók foglaltak el. A résztvevők 2008-ban összesen több mint 25 000 vendégéjszakát töl-töttek a városban és környékén különféle kereskedelmi és magánszálláshelyeken vagy kollégiumi szobákban.

A rendelkezésre álló forgalmi adatok szerint az italel-adás során a legtöbb bevétel a sörök értékesítéséből szár-mazott, az összes ital árbevételéből 42,5%-ot e terméktí-pus képviselt. A fesztivál során több mint 1600 hektoliter sör fogyott, és 430 000 szál cigarettát értékesítettek.

1.3. gazdasági Hatások számszerűsítése

A KPMG becslése szerint a 2008-as VOLT Fesztivál által generált összes költés közel 1,28 milliárd forint volt. A teljes költés legnagyobb tételei: a belépőjegyek (26,8%), valamint a fesztivál területén vásárolt ételek és italok (31,4%). Az egy látogatóra jutó átlagos költés közel 38 000 forint körül alakult.

A számítások szerint a VOLT Fesztivállal kapcsolatos 1,28 milliárdos összköltés a tovagyűrűző hatások révén 670 millió forint GDP hozzájárulást és 277 millió forint teljes

VOLT FesztiválSopron


TuriszTikaiTermékek

adóbevételt eredményezett. A rendezvény által generált helyi idegenforgalmi adóból származó bevétel elérhette a 14 millió forintot. A négynapos rendezvény által létre-jövő munkaigény 380 millió forintnyi többletbér-kifizetést eredményezett 2008-ban.

1.4. egyéB Hatások

A VOLT Fesztivál, illetve az általa generált hazai és nem-zetközi kereslet hozzájárul Sopron és térsége magyaror-szági, valamint nemzetközi ismertségének növeléséhez. Az 1993 óta megrendezett fesztivál szlogenje: „Mindenütt jó, de legjobb Sopron” a különféle hazai média-megjelené-sekben Sopron pozitív imázsát erősíti. A soproni lakosok a VOLT Fesztivált már helyi kulturális kínálatuk szerves részeként ismerik és büszkék rá. A magyar kultúra a fesz-tiválon részt vevő több mint 200 újságíró által közvetített hírek révén is bekerül a nemzetközi kulturális vérkerin-gésbe, ismertsége folyamatosan növekszik.

1.5. kitekintés a 2009-es volt fesztiválra

2009-ben a VOLT Fesztivál ismét négynapos volt, július 1–4. között került megrendezésre. Az előzetes várakozások szerint a jelenlegi nemzetközi gazdasági válság hatására a látogatószám csak kis mértékben növekedett a 2008-as évihez képest, azt 2000 látogatónappal haladta meg.

A napi belépőjegyek és bérletek ára, a Sziget Iroda áreme-lésének, valamint a 2009. július 1-jétől életbe lépő 5%-os áfaemelésnek köszönhetően 30% körüli értékben növe-kedhetett az előző évi árakhoz képest.

A magasabb belépőjegyárak és a növekvő áfa-tartalom alapján az összes költés, a tavalyi keresleti szin-tet feltételezve, elérhette a 1,5 milliárd forintot. A VOLT Fesztivál által generált adóbevétel a multiplikátor hatások révén, a magasabb költések és áfatartalom miatt megha-ladhatta a 340 millió forintot.

2.balaTonsound

2.1. a rendezvény Bemutatása

Először 2007 júliusában rendezték meg a Sziget Iroda szervezésében a négynapos Balaton Sound fesztivált a Balaton déli partján, Zamárdi szabadstrandján.

A Sziget Iroda felismerte azt a tendenciát, amely szerint a hagyományos fesztiválokkal lefedett piac mel-lett itthon is egyre nagyobb a kereslet a megszokottnál sok szempontból színvonalasabb, magasabb komfortfo-kozatot nyújtó fesztiválok iránt. A Balaton Sound ese-tében ehhez megfelelő alapot biztosított a fesztiválnak otthont adó balatoni terület, amely közvetlen partsza-kasszal, tihanyi panorámával rendelkezik. A vendéglátás és az egyéb szolgáltatások terén magasabb színvonalat

2. ábra

abalatonsoundlátogatóinaklakóhelyszerintimegoszlásamegyékszerint(%)

Forrás: Sziget Iroda, Free Association, KPMG saját szerkesztés

Balaton SoundZamárdi


TuriszTikaiTermékekképviselő megoldásokat alakítottak ki, koktélbárok, esz-tétikus kialakítású éttermek sorakoztak a rendezvény területén, a vendégek pedig a fesztiválokon megszokott sörpadok helyett székekben, kanapékon és nyugágyakon élvezhették a fesztivál hangulatát. 2008-ban a Heineken sörmárka a Balaton Sound névadó szponzora lett.

A rendezvény sikerét mutatja, hogy 2008-ban a látogatónapok száma közel megháromszorozódott és a fesztiválok történetében egyedülálló módon elővételben elfogyott minden négynapos bérlet, valamint a péntekre és szombatra szóló napijegyek is.

2.2. látogatói összetétel és fogyasztási szokások

A Balaton Sound elsősorban hazai látogatókat vonzott, de növekedett a külföldi vendégek száma is 2007-hez képest, számuk körülbelül 10%-ra tehető. Jellemzően a szomszédos országokból, Ausztriából, Szlovákiából és Horvátországból, valamint Németországból érkeztek. A hazai résztvevők több mint fele az ország középső részéből, Budapestről és Pest megyéből utazott a fesztiválra (2. ábra).

A 2008. évi Balaton Sound közönsége a 15 évesnél idősebb magyar lakosság átlagát (13,0%) jóval felülmúlva, közel kétharmados arányban (64,0%) egyetemet vagy főiskolát végzett látogató volt. A látogatók átlagéletkora 24,0 év, amely magasabb a többi fesztivál (Sziget, VOLT Fesztivál) átlagánál.

A fesztivállátogatók körében végzett felmérés sze-rint a Balaton Sound látogatóinak több mint kétharmada csak a rendezvény miatt utazott a helyszínre, tehát a fesztivál látogatása az első számú motivációt jelentette arra, hogy elutazzanak a Balatonra. A fesztiválozók a kempingen kívül összesen közel 30 000 vendégéjsza-kát töltöttek kereskedelmi és magánszálláshelyeken Zamárdiban, illetve más balatoni településeken a feszti-vált megelőzően, az alatt vagy azt követően.

A bevételi adatok szerint a Balaton Sound látoga-tói körében a sörök, koktélok és rövid italok fogyasztása egyaránt népszerűségnek örvendett. Közel 1500 hekto-liter sört és 450 000 szál cigarettát értékesítettek a ren-dezvény során.

A KPMG becslése szerint a 2008-as Balaton Sound által generált összes költés közel 1,58 milliárd forint volt. A teljes költés legnagyobb tételei: a belépőjegyek (27,2%), valamint a fesztivál területén vásárolt ételek és italok (34,5%). A számítások szerint az egy látogatóra jutó átla-gos költés közel 41 000 forint körül alakult.

2.3. gazdasági és egyéB Hatások

A Balaton Sound fesztivál tovagyűrűző gazdasági hatá-sait is figyelembe véve a rendezvény által generált 1,58 milliárd forintos összköltés 816 millió forint GDP hozzá-járulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelentett. A rendezvény által generált helyi idegenforgalmi adóbe-vétel elérhette a 18 millió forintot. A négynapos rendez-vény révén létrejövő többletmunkaigény több mint 460 millió forintnyi bérkifizetést generált 2008-ban.

A tisztán gazdasági hatások mellett a Balaton Sound, illetve az általa létrejövő hazai kereslet hozzájárul a Balaton ismertségének növeléséhez, imázsának formá-lásához, emellett az informális csatornák, valamint a visz-szatérő vendégek és családjaik révén elősegíti a Balaton turisztikai kínálatának általános promócióját.

2.4. a 2009-es Balaton soundra való kitekintés

2009-ben a Balaton Sound július 9—12. között ismét Zamárdiba várta a látogatókat. A napi belépőjegyek és bérletek ára, a Sziget Iroda áremelése, valamint az 5%-os áfaemelkedés miatt, több mint 40%-kal növekedhetett a 2008-as árakhoz képest.

A 2008-as évi keresleti szintet feltételezve az egy főre jutó átlagos költés a Balaton Sound során (beleértve a belépőjegyek árát is) 50 000 forint körül alakulhatott. Amennyiben a fesztivál által generált összköltés elérte az 1,8 milliárd forintot, azaz a tavalyi eredménynél 15%-kal magasabb értéket, a rendezvénnyel összefüggésben létrejövő adóbevétel a multiplikátor hatások révén meg-haladhatta a 420 millió forintot.

További információ: Indra Dániel, KPMG Tanácsadó Kft., 1139 Budapest, Váci út 99., [email protected].


TurizmusmenedzsmenTFesztiválvilág

Készítette: Benedek Mariann1 – Stark Judit2 a Nemzeti Kulturális Alap kutatásai alapján

Kulcsszavak: fesztivál, fesztiválszervezők, közönség, kul-túra, turizmus.

bevezetés

A hazai kulturális élet viszonylag újszerű, ugyanakkor nagy tömegeket és sok helyszínt elérő kínálatát jelen-tik a különböző fesztiválok. Mára a fesztivál kifejezés az intenzív élményt és kötetlen kikapcsolódást nyújtó rendezvények szinonimájává vált, holott sokáig csupán a művészeti fesztiválok számítottak „igazi” fesztiválnak. Napjainkra a művészeti fesztiválok mellett a fogyasztói világ ízlését tükröző rendezvények is bekerültek ebbe a körbe és világszerte elterjedtek. Sőt, a 21. században a fesztiválok a legpiacképesebb kulturális „áruk” közé tartoznak. A híres, országhatárokon is túlnyúló hatású nagyrendezvények mellett a becslések szerint ma már minden évben, országosan mintegy 3–6 ezer fesztivált rendeznek. Ezek évente 5–6 millió látogatót vonzanak.

Természetes tehát, hogy a fesztiválok és a velük kapcsolatos vizsgálatok, elemzések a turisztikai és a kul-turális területen tevékenykedő intézmények, illetve az ott dolgozó szakemberek kiemelt érdeklődésére tartanak számot. Az elmúlt négy évben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megbízásából számos elemzés, cikk, sőt komplex tanulmánykötet is készült ebben a témában. Ezekből az anyagokból állítottuk össze mostani értekezésünket. Ebben bemutatjuk a fesztiválvilág szervezői és látogatói oldaláról rendelkezésre álló legfontosabb információkat, elemezzük a fesztiválok monitorozása kapcsán felszínre került információkat, valamint kitérünk arra is, hogyan látja az előadóművész szakma a fesztiválok világát és a fesztiválszervezők tevékenységét. Vitathatatlan, hogy

a fesztiválok gazdasági szerepe a turizmusra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb, ezért tanulmányunk-ban külön kitérünk ennek elemzésére is.

Mivel tanulmányunkban több, különböző módszer-tannal készült kutatás eredményeit mutatjuk be, ezért bevezetőnk nem tartalmaz módszertani ismertetőt, azt a vonatkozó fejezeteknél foglaljuk össze.

1.afesztiváljelenség

Ezt a fejezetet az „NKA kutatások” sorozatban, 2006-ban megjelent „Fesztivál-világ” c. tanulmánykötet alapján állí-tottuk össze, kiegészítve a fesztiválok NKA monitoring rendszerében végzett vizsgálatának 2007. évi adataival, valamint a TÁRKI Zrt., a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piac-kutató Intézet – az NKA megbízásából végzett – 2008-as kutatássorozatának eredményeivel.3

A „Fesztivál-világ” című tanulmánykötet össze-állításául szolgáló vizsgálatban az adatszolgáltatók a fesztiválok szervezői voltak, akiket a Magyar Fesztivál Szövetség, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége által rendelkezésre bocsátott – 300 fesztivált tartalmazó – lista alapján, személyes megkérdezésen alapuló, kvantitatív, de mélyinterjú-elemeket is tartalmazó kérdőívvel keres-tek fel a Szonda Ipsos munkatársai. 230 interjú készült el, s bár a minta nem tekinthető reprezentatívnak – hiszen a fesztiválok teljes körét senki nem tartja nyilván Magyar-országon –, jól reprezentálja a magyar fesztiválvilágot.

1.1. egy kis fesztiváltörténelem

A néhány napra (hétre) összpontosuló kulturális események az emberiség egész történetét végigkísérik. Kezdetben 3 A témához kapcsolódik a „Minősített fesztiválok a Fesztiválok évében” című cikk, kiadványunk 45. oldalán.

1 Benedek Mariann, bizottsági szakértő, Nemzeti Kulturális Alap, e-mail: [email protected] Stark Judit, szenior tanácsadó, Alice Marketing Manufaktúra, e-mail: [email protected].

A hazai kulturális élet viszonylag újszerű, ugyanakkor nagy tömegeket és sok helyszínt elérő kínálatát jelentik a különböző fesztiválok. Mára a fesztivál kifejezés az intenzív élményt és kötetlen kikapcsolódást nyújtó rendezvé-nyek szinonimájává vált.

Az elmúlt négy évben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megbízásából számos tanulmány, elemzés, sőt komplex tanulmánykötet is készült ebben a témában. Ezekből az anyagokból állítottuk össze mostani érteke-zésünket.

Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a fesztiválvilág szervezői és látogatói oldaláról rendelkezésre álló legfon-tosabb információkat. Vitathatatlan, hogy a fesztiválok gazdasági szerepe a turizmusra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb, ezért tanulmányunkban külön kitérünk ennek elemzésére is.


TurizmusmenedzsmenTezek szinte mindegyike vallási, kultikus természetű volt. Jelen volt bennük a komorság és az emelkedettség (pél-dául passiójátékok), ám korunk nagyrendezvényei tagad-hatatlanul többet örököltek a régi korok tél- és böjtbú-csúztató vígasságaiból.

Európa-szerte a mai napig találhatunk olyan fesz-tiválokat, amelyek már több évszázados múltra tekin-tenek vissza. érdekességként említhető például az oberammergaui passiójáték (Németország). A kis bajor falu népe 1634-ben a pestistől való szabadulás után hálából fogadalmat tett, hogy bizonyos időközönként misztérium-játékként előadják a passiót. 1680 óta tíz évenként rendezik meg a passiójátékot, amelyre a szereplők (a település lakói) elmélyülten készülnek. A népies passiójáték egész Euró-pában híres, manapság elsősorban turisztikai vonzerejét említhetjük, hiszen az 500 helyi szereplő játékára minden egyes alkalommal több mint 500 ezer látogató kíváncsi. Hazai példaként a mohácsi busójárás4 1867-re vezeti vissza múltját, s évente közel 50 ezer látogatót vonz.

A mai értelemben vett első fesztiválok valóban a művészet ünnepei voltak, a kulturális és a társadalmi elit találkozási alkalmai. Eleinte egy-egy műfajra terjedtek ki: a 19. század végén indult velencei biennálé a képzőmű-vészetre, Salzburg a komolyzenére, Bayreuth az operára. A Szegedi Szabadtéri Játékok – amely a múlt évszázad 30-as éveire visszatekintő múlttal rendelkezik – az euró-pai úttörők közé tartozik.

Hosszú ideig csak a nemzetközi léptékű, nagysza-bású művészeti rendezvények és versenyek viselték a fesztivál nevet. A fogalom „fölhígulása” a múlt szá-zad derekán elkezdődött. A kereskedelmi és turiszti-kai szempontok általában jól illeszkednek a művészeti célokhoz (például a Prágai Tavasz és a Budapesti Tava-szi Fesztivál esetében), ugyanakkor néha egyszerűen fesztivál néven kezdték illetni egy-egy régió, település turisztikai szezonban hozzáférhető, teljes eseménykíná-latát. Az embe rek személyes mozgásának könnyebbé válásával és a globalizáció kiteljesedésével összhangban az elmúlt egy-másfél évtizedben a fesztiválok száma robbanásszerűen növekedett. A kutatás során vizsgált fesztiválok egyharmada öt, másik egyharmada tíz évnél „fiatalabb” volt. Csupán 12% volt a húsz évnél hosszabb múltra visszatekintő rendezvények aránya (1. ábra). A fogalom tartománya is tovább szélesedett. A statiszti-kai besorolás a kongresszusok és a kereskedelmi vásárok mellett tartja számon a fesztiválokat.

1.2. periodiCitás, Helyszínek

A vizsgált fesztiválok 93%-a minden év ugyanazon idősza-kában kerül megrendezésre. A fesztiválok fele négy napnál

4 A mohácsi busójárás 2009 októberében került fel az UNESCO szellemi világörökség listájára (a szerkesztő, lásd írásunkat a 44. oldalon).

hosszabb ideig tart. A két leggyakoribb időtartam a három nap, illetve a 6–14 nap. A fesztiválok egynegyede háromna-pos, másik negyede akár egy-két hétig is eltart (2. ábra).

A vizsgált fesztiválok egy év során hozzávetőle-gesen összesen 2700 műsoros napot szerveznek, ami azt jelenti, hogy az év egy átlagos napján minimum hét fesztiválon zajlanak programok.

A fesztiválok háromnegyede egyetlen települé-sen kerül megrendezésre, körülbelül 10%-a 2–5 telepü-lésen, az ötnél több településre kiterjedő fesztiválok aránya szintén 10% körüli. A vizsgált fesztiválok közül a legtöbbet – azok egynegyedét – a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban rendezték meg. A legkevesebbet, mindössze 7%-ot az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban. A főváros (és régiójának, Közép-Magyarországnak) túlsúlya tehát a fesztiválok terén is érvényesül. Tovább fokozza az

1. ábra

avizsgáltfesztiválokmegoszlásaaműködésiidőhosszaszerint(%)

0–3 éve 16

4–5 éve14

6–10 éve 31

11–15 éve 19

16–20 éve 8

Több mint 20 éve12

N=230 Forrás: Fesztivál-világ, 2006

2. ábra

avizsgáltfesztiválokmegoszlásaidőtartamszerint(%)

16 14

31

19

8

12

0

5

10

15

20

25

30

35

1 nap 2 nap 3 nap 4–5 nap 6–14 nap 15 nap <



TurizmusmenedzsmenT

egyenlőtlenséget, hogy a művészeti fesztiválok talán még inkább ebbe a régióba sűrűsödnek. A komolyzenei és a színházi fesztiválok fele Budapesten, illetve vonzás-körzetében jött létre, de az irodalmi és a filmfesztiválok harmada is ide összpontosul.

1.3. tematikai sokszínűség

A felmérés során a megkérdezett szervezőket felkérték fesztiváljuk besorolására. Bár a kapott válaszok rendkívül sokfélék voltak – ami a fesztiválfogalom sokrétűségéről árulkodik – ezekből létrehozhatóak tipikus fesztiválka-tegóriák (3. ábra).

A népművészeti, az amatőr művészeti és a szóra-koztató, valamint a gasztronómiai fesztiválok közel felét adják a fesztiválpiacnak, ezen belül is különösen nagy aránnyal szerepelnek a népművészeti fesztiválok. A fesz-tiválpiac vizsgált szegmensében a hivatásos művészeti ágakat reprezentáló fesztiválok kisebbségben vannak: a zenei, a színházi, az irodalmi fesztiválok összesen a fesz-tiválok körülbelül egynegyedét, az összművészeti és a könnyűzenei fesztiválokkal együtt hozzávetőleg 40%-át teszik ki.

A fesztiválok mintegy 6000 művészeti programot mutattak be, több száz kiállítás kíséretében, és még ezen kívül számtalan nem művészeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, bor és gasztronómia) járultak hozzá a szabadidő eltöltéséhez. A könnyűzenei koncer-tekből, valamint a népzenei, néptánc előadásokból volt a legnagyobb a kínálat, mindkét műfaj mintegy kétezer produkcióval képviseltette magát a vizsgált fesztiválo-kon. Ezer körül volt a komolyzenei, 700 körüli a színházi, 600 a táncelőadások száma és 500 a filmvetítéseké.

A vizsgálat feltérképezte azt is, hogy a külön-böző művészeti és nem művészeti jellegű programok,

függetlenül a fesztiválok fő profiljától, megjelentek-e a fesztiválokon (4. ábra).

Ebben a metszetben is a népművészeti programok erős jelenléte látható, a fesztiválok kétharmadában volt több-kevesebb népművészethez kapcsolódó program. Viszonylag sok fesztivál gondol a fiatal korosztályokra is, valamilyen gyermekprogram több mint felükben fel-lelhető volt.

A színházi, a komoly- és könnyűzenei programok jelenléte hasonló, a fesztiválok 40–45%-a számolt be arról, hogy szerepelt programjában ilyen produkció. A fesztivá-lok 40%-ában volt valamilyen képző- vagy iparművészeti kiállítás is, és a felében népművészeti vásár.

A fesztiválok jelentős része helyet ad az amatőr produkcióknak is. Közel egynegyedükön fellépnek amatőr színművészek és ezek csoportjai, több mint egyharma-duk teret biztosít az amatőr táncprodukcióknak, és közel felüknél megtalálhatók az amatőr zenei produkciók.

Az irodalom, a nemzetiségi kultúra megjelenése a fesztiválok mintegy 30%-ára jellemző, és hasonló arányú a szakmai beszélgetések, konferenciák, work-shopok előfordulása is. A sport és a film a fesztiválok 20–25%-á nál kap helyet. Az evés-ivás örömeinek is áldoznak a fesztiválok: 40%-uk kínál gasztronómiai, 21%-uk pedig borászati programokat.

2.afesztiválokkétoldala

A fesztiválpiac teljes nagyságát lehetetlen meghatá-rozni. A fesztiválok éves költségvetése 8–10 milliárd forintra tehető (becsült adat, amelyet a Magyar Fesztivál Szövetség, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége által regisztrált, 300 fesztivál által szolgáltatott adatokból szá-mítottak és vetítettek a Magyarországon ma – szintén

3. ábra

afesztiválokmegoszlásaműfajukszerint(%)

5

4

5

7

7

14

17

18

22

0 5 10 15 20 25

Egyéb

Színház, tánc

Könnyűzene, jazz

Amatőr művészeti verseny

Irodalom, film, egyéb

(Komoly) zene

Összművészeti, általános

Gasztronómia, szórakozás

Népművészet



TurizmusmenedzsmenT

becslés alapján – megrendezésre kerülő 6000 fesztiválra). Ez valószínűleg nem fedi le a megrendezéshez szükséges összes tényleges költséget, csupán az adott fesztivál eseté-ben közvetlenül elszámolt kiadások összességét mutatja. A számok tükrében azt mondhatjuk, a fesztiváljelenség szerteágazó, össztársadalmi üggyé vált. A szervezésben és a finanszírozásban a legkülönfélébb hátterű intézmények, szervezetek, csoportosulások vesznek részt, közönségét pedig a legkülönbözőbb társadalmi szegmensek adják. Ebben a fejezetben a szervezői és a látogatói oldalról ren-delkezésünkre álló információkat foglaljuk össze.

Ezt a fejezetet az „NKA kutatások” sorozatban, 2006-ban megjelent „Fesztivál-világ” című tanulmány-kötet alapján állítottuk össze, kiegészítve a fesztiválok NKA monitoring rendszerében végzett vizsgálatának 2007. évi adataival. A „Fesztivál-világ” című tanulmány-kötet összeállításául szolgáló vizsgálat módszertanát az 1. fejezetben már bemutattuk. A támogatott rendez-vények monitorozása évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, a kulturális szférában azonban csak 2006-ban jött létre ilyen rendszer, méghozzá a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma által támogatott események követésére. Ezen rendszer segítségével 2007-ben összesen 57, a Nemzeti

Kulturális Alap által támogatott rendezvényt különböző szempontok szerint vizsgáltak.

2.1. „fesztiválCsinálók”

A Fesztivál-világ című tanulmánykötet összeállításánál végzett felmérés alapján a fesztiválok szervezésében az önkormányzatok és intézményeik, valamint a nonprofit szervezetek (alapítványok, közhasznú társaságok, egye-sületek) mellett piaci alapon működő vállalkozások is részt vesznek. A felsorolt szervezők általában – igaz, nem egyforma intenzitással – valamennyi típusú fesztivállal foglalkoznak. Nem érvényes ez a megállapítás a kft.-k esetében, amelyek a népművészeti fesztiválok iránt nem mutatnak érdeklődést.

A szervezési munkákból jellemzően az önkormány-zatok veszik ki a részüket a legaktívabban. A fesztiválok széleskörű elterjedésében azok identitáserősítő, vállalko-zástámogató, imázsteremtő jellege játszotta a főszere-pet. A települések önkormányzatai elsősorban a helyi, hagyományos értékekre építő, az adott közösség ünnepi alkalmait jelentő (népművészeti, amatőrművészeti, szín-házi) fesztiválok rendezésében vállalnak kiemelkedő szerepet.

4. ábra

akülönbözőtípusúprogramokjelenléteafesztiválokon(%)

8

20

21

21

23

23

25

28

29

30

35

40

41

41

41

45

46

46

49

50

57

67

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Környezetvédelem

Egyéb

Borászat

Történelmi hagyományok, műemlékek

Amatőr versmondás, színjátszás

Mozgókép, film, videó

Sport, természet

Nemzetiségi programok

Szakmai találkozó, konferenia

Irodalom

Amatőr művészet, tánc, társastánc

Gasztronómia

Jazz, világzene

Képző- és iparművészet

Komolyzene, opera

(Zenés) színház

Populáris könnyűzene, pop, rock

Amatőr művészet, kórus, hangszer

Népi hagyományőrzés, népszokások

Népi mesterségek, vásárok

Gyermek- és ifjúsági programok

Népművészet, néptánc, zene



TurizmusmenedzsmenT

A vállalkozások ezzel szemben főként azokon a területe-ken jelentek meg, ahol a legjobbak a megtérülési mutatók, így elsősorban a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztivá-lokkal foglalkoznak. Ám ezek a fesztiválok is csak állami támogatás mellett tudnak nyereségesek lenni. Az olyan szervezetekre, mint az alapítványok, a kht-k, az egyesüle-tek, jellemzőbb a népművészeti fesztiválok, illetve a film- és könyvfesztiválok szervezése (5. ábra).

A vizsgálat során azt is feltárták, hogy milyen arányban találhatóak a szervezők között profi rendez-vényszervező cégek, hiszen ez jelezheti azt is, hogy meny-nyire igényes a fesztivál, mennyit akar, és persze mennyit tud arra külön áldozni, hogy minél magasabb színvo-nalú rendezvények jöjjenek létre. A vizsgált fesztiválok

18%-ában vett részt a szervezésben rendezvényszervező cég, ami mutatja, hogy a fesztiválok szűkös költségve-téséből a fesztiválok többségének még nem jut forrása „profi” szervezőcsapat igénybevételére.

Mint ahogy a vállalkozások a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok szervezői körében jelennek meg legnagyobb arányban, a profi szervező cégek ará-nya is e két műfajnál a legnagyobb. Ennek magyarázata egyrészt a nagyobb profittermelő képesség, másrészt az, hogy ezek általában szabadtéri rendezvények, amelyek-nek amellett, hogy sokféle szervezési feladattal járnak, sokféle előírásnak is meg kell felelniük, amelyet egy profi csapat rutinosabban tud elvégezni.

Annak ellenére, hogy a fesztiváloknak csupán egy viszonylag kis hányada vesz igénybe profi szervező céget a lebonyolításhoz, az NKA-monitoring vizsgálat alapján a vizsgált fesztiválok értékelése során a szervezőmunka – ötfokú skálán értékelve – átlagosan „jó”, sőt majdnem „jeles” minősítést kapott (1. táblázat).

A különböző előadóművészeti területeken tevé-kenykedő művészek korántsem ennyire elégedettek a fesztiválszervezőkkel, rendezvényszervezőkkel, koncert-szervezőkkel. Ez derült ki abból a kutatásból, amelyben az előadóművészek és az őket „foglalkoztató” intézmé-nyek kapcsolatát vizsgálta az NKA megbízásából a TÁRKI 2008 nyarán, különböző művészeti területeken tevékeny-kedők körében végzett kérdőíves felméréssel.

A vizsgálatba bevont művészek 41%-a (közel 200 megkérdezett) volt előadóművész. A megkérdezett elő-adóművészek közel harmada (32%-a) kapcsolatban áll valamilyen fesztiválszervező vagy koncertszervező cég-gel, és ezen belül jellemzően egyetlen intézménnyel áll szorosabb kapcsolatban.

A fesztiválszervezők, koncertszervezők a művé-szek szerint sokkal kevésbé viselkednek „hagyományos, hierarchikus viszonyon alapuló munkahelyként”, mint pél-dául a színházak. A színházak esetében a megkérdezettek

1. táblázat

amonitorok(ellenőrzéstvégzőbiztosok)értékelésearendezvényekszervezésénekkülönböző

szempontjaialapján(átlagosztályzat, 1 = nagyon rossz/kevés,

5 = nagyon jó/elegendő)

a rendezvények szervezésének különböző szempontjai

az összes monitorozott rendezvény

átlagaInformációs pavilonok 3,7

Útbaigazító táblák 3,5

Helyszíneken ki volt-e írva a program 4,1

A szervezők elkötelezettsége, lelkesedése 4,8

A szervezők hozzáértése, profizmusa 4,6

A hoszteszek, a személyzet segítőkészsége, kedvessége

4,6

A hoszteszek, a személyzet létszáma 4,4

A műsorok időben pontosan kezdődtek 4,5

A hangulat 4,7

A szervezés színvonala összességében 4,5

Forrás: NKA fesztivál-monitoring, 2007

5. ábra

egyesfesztiváltípusokmegoszlásaaszervezőkjogiformájaalapján(%)

59

65

70

41

11

0

10

9

14

27

10

31

16

8

10

19

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Önkormányzati intézmény Kft. vagy egyéb vállalkozás Egyesület, alapítvány Kht.

Összművészet

Népművészet

Színház, tánc

Film, könyv



TurizmusmenedzsmenTtöbb mint fele (60%) állította, hogy alapvetően az intéz-mény határozza meg az együttműködés formáját és tartalmát, „partneri viszonyként” kevesebb, mint egyhar-maduk jellemezte az együttműködést. A fesztiválszerve-zők esetében az érintett művészek közel fele úgy látja, hogy „jó partneri viszonyban, kölcsönösen alakítják ki az együttműködés feltételeit” a szervezővel.

Ugyanakkor a művészek megítélése szerint a fesz-tiválszervezők, koncertszervezők csak ritkán támogatják őket a kedvező szakmai lehetőségek megtalálásában. Mindössze a megkérdezettek 26%-a kap rendszeresen ilyen segítséget, közel háromnegyedük tehát csak alkal-manként, vagy soha.

Emellett a fesztiválszervezők/koncertszervezők – hivatásuk sajátosságaiból és talán a fesztiválok jellegé-ből adódóan – nem tudnak állandó anyagi biztonságot teremteni a művészek számára. Az érintett művészek 67%-a nem kap semmilyen rendszeresnek mondható jövedelmet az őt alkalmanként „foglalkoztató” szervező cégtől, és nem áll még megbízási szerződéses viszony-ban sem a szervezővel. Mindezek alapján talán nem is lehet csodálkozni azon, hogy a megkérdezettek túl-nyomó többsége (85%) biztosan elfogadná, vagy legalább erőteljesen megfontolná, ha egy konkurens szervezőtől kedvező ajánlatot kapna.

2.2. a „nagyérdemű”

A fesztiválok közönségét a Fesztivál-világ tanulmány-kötet más módszerrel vizsgálta, mint a szervezői oldalt. A vizsgálat során hat, műfajukban eltérő fesztivált

(Budapesti Őszi Fesztivál, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesz-tivál (továbbiakban: Borfesztivál), Tokaji Ősz, Keszthelyi Táncpanoráma, Szolnoki Művészeti Hetek, Pécsi Napok) választottak ki a kutatók, és igyekeztek ezek látogatói összetételét meghatározni.

A „mulatós” (bor, néptánc, vásár) fesztiválokon, ami-lyen például a Borfesztivál, a Tokaji Ősz, a Pécsi Napok, a férfi látogatók vannak többségben. A művészeti (színház és tánc) fesztiválokon – ilyen a Budapesti Őszi Fesztivál (BŐF), a Keszthelyi Táncpanoráma, a Szolnoki Művészeti Hetek – a nők vannak jelen nagyobb arányban.

Az utóbbi kettő bír a legidősebb közönséggel, a keszthelyi esemény látogatóinak a fele 50 év feletti, míg ez az arány Szolnok esetében 44%. A 35 év alattiak – min-den bizonnyal a műsorok jellege miatt – inkább a Buda-pesti Őszi Fesztivált és a Pécsi Napokat választják, ezeken a rendezvényeken jelenlétük eléri a 60%-ot. A „középge-neráció” (36–50 évesek) képviselői bármely rendezvényre szívesen ellátogatnak, látogatói hajlandóságuk kiegyensú-lyozottságát jól mutatja, hogy valamennyi vizsgált feszti-vál közönségének a harmadát ez a korosztály tette ki.

Iskolai végzettség tekintetében megállapítható, hogy a látogatók között a képzetlenek aránya elenyésző, a túlnyomó többség közép- vagy felsőfokú végzettségű. A vizsgált fesztiválok közönségének 40–70%-a rendelke-zik diplomával. A Budapesti Őszi Fesztivál és a Szolnoki Művészeti Hetek közönségének kétharmada, a borfesz-tiválokénak és a Táncpanorámának körülbelül a fele, a Pécsi Napok közönségének pedig egyharmada diplomás. érdemes megemlíteni, hogy a látogatók átlagosan egy-tizede még tanulmányokat folytat, vagyis a fesztiválok

6. ábra

afesztiválokközönségénekiskolaivégzettsége(%)

2

4

3

6

5

4

21

39

38

39

21

43

70

46

51

55

64

36

7

11

8

0

10

17

Budapesti Őszi Fesztivál

Borfesztivál

Tokaji Ősz

Keszthelyi Táncpanoráma

Szolnoki Művészeti Hetek

Pécsi Napok

Alapfokú iskolai végzettség Középfokú iskolai végzettség Felsőfokú iskolai végzettség Még tanul

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Forrás: Fesztivál-világ, 2006


TurizmusmenedzsmenT

iránti érdeklődés már a legfiatalabbak körében is kimu-tatható (6. ábra).

Ha az említett fesztiválok hazai és külföldi látogatóit összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy a tokaji rendezvény kivételével mindenhol a külföldiek átlagéletkora maga-sabb, sőt felsőfokú végzettséggel is több határainkon túl élő látogató rendelkezik.

Az NKA monitoring során vizsgált fesztiválokon összesen 2,8 millió ember vett részt. A támogatott fesz-tiválok 40%-a 50 ezresnél is nagyobb közönséget vonzott, további 30%-ukat pedig 10–50 ezer közötti érdeklődő kereste fel. A támogatott fesztiváloknak csak 15%-a (hat esemény) volt kis hatókörű rendezvény, ahol a közönség az ötezer főt sem érte el (2. táblázat).

A monitorozott rendezvények közel 80%-a végzett közönségvizsgálatot, ezek zöme az utóbbi két-három évben történt. A felméréseket hasonló arányban végez-ték saját maguk, illetve független szakértő segítségével.

A vizsgálatok eredményei, illetve a szervezők becs-lése alapján elmondhatjuk, hogy a fesztiválok közönsé-gének átlagosan körülbelül felét teszik ki a helyiek vagy a közeli településeken élők. A fővárosból érkezők ará-nya átlagosan 15%, más megyék vagy az ugyanabba a megyébe/régióba tartozó távolabbi települések lakói átlagosan a közönség 25%-át alkotják.

A külföldi vendégek átlagos aránya a monitorozott fesztiváloknál 10% feletti volt. A fesztiválok egyharma-dában 5% alatti, egynegyedében 6–10% közötti, és szin-tén egynegyedükben 10% feletti a külföldiek aránya.

A rendezvények 20%-a nem tudott vagy nem akart a kül-földi vendégek arányára vonatkozóan adatot szolgáltatni.

3.fesztiválokésturizmus

A fesztiválok sokba kerülnek, és csak elvétve szervezik őket közvetlen gazdasági haszon reményében. Túlnyomó többségük „üzemi szinten” veszteséges, ezért jelentős mértékű, jellemzően közpénzből származó támogatásra szorul. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fesztiválok rend-kívül széles skálán járulnak hozzá a gazdaság élénkíté-séhez.

Vitathatatlan, hogy a fesztiválok gazdasági sze-repe a turizmusra gyakorolt hatásuk révén a legszem-betűnőbb. A fesztiválok turizmusban betöltött szerepe elsősorban az, hogy erősítik a turisztikai desztinációk vonzerejét. Bár a fesztivállátogatás a legtöbb esetben nem szerepel az utazás elsődleges motivációi között, a fesztiválok jelentős turisztikai értéke abban rejlik, hogy a más célból érkező turistáknak kiegészítő programot kínálnak, alkalmasak a turisztikai szezon meghosszabbí-tására, a szezonalitás enyhítésére.

Ezt erősíti meg a Magyar Turizmus Zrt. megbízásá-ból, a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság által 2008 júliusában, 1000 fős, település, kor és nem szerint reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves vizsgá-lat is, amelynek elsődleges célja a Kulturális Turizmus éve témaév megalapozása volt. A „kulturális utazók” (tehát ahol az utazás elsődleges célja valamely kultúrához kap-csolódó tevékenység volt) 11%-a részt vett valamilyen fesztiválon, rendezvényen, még ha nem is ez volt az utazás fő célja. A kulturális turisták programjában ennél magasabb aránnyal csak a különböző műemlékek (várak, kastélyok, világörökségi helyszínek, építészeti emlékek), illetve a múzeumok megtekintése szerepelt.

Az sem lényegtelen, hogy a fesztiválturisták a leg-többet költő vendégek közé tartoznak, és ez elsősorban a vegyes „profilú” (gasztronómiai elemeket is felvonul-tató) fesztiválokra igaz. A Fesztivál-világ tanulmánykö-tetben közreadott vizsgálatok során – a BŐF kivételével – a látogatók átlagos, egy főre jutó költését is felmérték (3. táblázat). A Keszthelyi Táncpanorámát kivéve a kifeje-zetten a fesztivál miatt érkezők költése kisebb-nagyobb

2. táblázat

amonitorozottfesztiválokközönségéneknagysága(%)

látogatószám megoszlás

5 ezer fő alatti 15

5–10 ezer 15

10–20 ezer 15

20–50 ezer 15

50–100 ezer 23

100 ezer fő feletti 17

Összesen 100

Forrás: NKA fesztivál-monitoring, 2007

3. táblázat

afesztiválokralátogatókátlagosköltése(ft)

fesztivál megnevezéseaz összes látogató költésének átlaga

a fesztivál miatt érkezőkre számított átlag

a nem a fesztivál miatt érkezőkre számított átlag

Borfesztivál 38 572 37 978 36 263

Tokaji Ősz 27 574 30 634 24 025

Keszthelyi Táncpanoráma 14 746 8 457 17 419

Szolnoki Művészeti Hetek 12 686 18 014 10 909

Pécsi Napok 11 727 19 949 10 867



TurizmusmenedzsmenT

mértékben mindegyik rendezvényen meghaladta mind az összes látogató, mind a fesztivált másodlagos motivá-cióként megjelölők költését. A Keszthelyi Táncpanoráma közönségénél talán azért volt ez fordítva, mert a szeptem-beri eseménysorozat célcsoportja a már amúgy is hely-ben vagy a környéken tartózkodó, gyógyfürdőző turisták voltak. A többi vendég, aki ugyan a fesztivál miatt utazott Keszthelyre, de csak egy estére látogatott a városba, a színházjegyen kívül sem szállásra, sem étkezésre, sem más programra nem költött jelentős összegeket.

A vegyes profilú (kultúra és turizmus) fesztiválok esetében a látogatók nem belépőjegyre (tehát szállásra, étkezésre, közlekedésre, vásárlásokra) fordított költsége akár négyszerese is lehet a belépőjegyekre, programokra fordított költéseknek (4. táblázat).

Mint látható, a fesztiválok által generált forgalom széles skálán helyezkedik el a közvetlen jegybevételtől a

helyi szállás- és étkezési költségeken keresztül a látoga-tók utazási költségéig. Ebből eredően a fesztiválturizmus „kedvezményezettjeinek” köre is tág: a fesztiválgazda mellett részesülnek a bevételekből a helyi turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók, a kereskedők, a helyi uta-zási szolgáltatók, sőt még az üzemanyag és a repülőjegy adójában érdekelt államkassza is.

Mindezekkel vélhetően összefüggésben áll, hogy a fesztiválszervezők a fesztiválok megrendezésének egyik legfőbb okaként, illetve a fesztiválok egyik legfőbb érté-keként a turisztikai célokat, értékeket látják. Ez derül ki az 1. fejezetben már ismertetett módszertannal lefolytatott, a „Fesztivál-világ” című tanulmánykötet összeállításául szol-gáló, fesztiválszervezők körében végzett vizsgálatból is.

A vizsgálat során az elemzők kétféle módon próbál-ták kideríteni a fesztiválok rendezését motiváló célokat, a fesztivál mögött rejlő legfontosabb „értékeket”. Egyrészt

5. táblázatafesztiválmegrendezéséneklegfőbbokaiéscéljai(%)

fő célkitűzés említés ezen belül célkitűzés említés

Turizmus 43

Turizmus általábanNemzetközi kapcsolatok ápolásaNemzetközi folklór bemutatásaKulturális, gazdasági élet fellendítéseRégiók közötti együttműködésHatáron túliak vonzása

2673322

Kulturális, művészeti vonatkozás 43

Színvonalas művészeti eseményekÖsszművészeti célokKulturális élet fellendítéseÚj kísérletek bemutatásaKomolyzene, színház, táncIrodalom, könyvFilm, médiaKépzőművészet

147758111

Társadalmi cél (hagyományőrzés, hagyományteremtés)

36

Népművészet ápolásaHagyományteremtésÜnnepi hangulat, hagyományTörténelmi hagyomány őrzéseTörténelmi helyszínekEgyéb, hagyományőrzéssel kapcsolatos

1482319

Közművelődés 24Amatőr művészek bemutatásaIfjúsági és gyermekprogramokEgyéb közművelődési cél

1356

Megjegyzés: a „Melyek a fesztivál megrendezésének legfőbb okai és céljai?” nyitott kérdésre adott válaszok alapján.


4. táblázat

azaddicionálisköltésekösszegeésarányaafesztiválmiattérkezőkkörében(átlagköltés,ft)

költség típusBorfesztivál

(n=71)tokaji ősz

(n=161)

keszthelyi táncpanoráma

(n=94)

szolnokiművészeti Hetek

(n=50)

pécsi napok(n=60)

Belépőjegy, program 7 094 9 686 5 399 14 214 4 872

Addicionális költés összesen 30 884 20 758 3 058 3 800 15 077

Addicionális szorzó* 4,4 2,1 0,6 0,3 3,1

*Az addicionális költés jegyárakhoz viszonyított aránya Fesztivál-világ, 2006


TurizmusmenedzsmenTa „Melyek a fesztivál megrendezésének legfőbb okai és céljai?” nyitott kérdéssel azt vizsgálták, hogy a megkér-dezettek saját szavaikkal hogyan definiálják a fesztivál célját. Másrészt a „Fesztivál számára melyik a legfonto-sabb három érték?” zárt kérdéssel a fesztiválok rende-zése mögött meghúzódó célokat, a fontosnak tartott értékeket vizsgálták.

A nyitott kérdésre adott válaszokat tipizálva azt láthatjuk, hogy a szervezők hasonló arányban jelöltek meg kulturális és turisztikai célokat (5. táblázat). Ezeket a társadalmi célok (hagyományőrzés, hagyományte-remtés) követték, amelyek ugyanakkor szintén sajátos kulturális céloknak tekinthetők. A listát a közművelődési célok zárták.

A zárt kérdésekre adott válaszok említési százalé-kát vizsgálva a fesztiválok megrendezését vezérlő legfőbb érték a legtöbb esetben „a magas művészeti érték létre-hozása” volt (6. táblázat). Mivel a nyitott kérdésnél e meg-fogalmazás jóval ritkábban került elő, arra gondolhatunk, hogy a fesztiválszervezők úgy érzik, az a helyes, illetve

elvárt hozzáállás, ha a minőség magasztos elvét vallják. Itt is a második leggyakoribb azonban a turisztikai szem-pontok említése, amit a fesztiválszervezők közel egyhar-mada választott a legfontosabb három érték közé.

A fesztiválok tehát minden szempontból szoros kapcsolatban állnak a turizmussal és jelentősen hozzájá-rulhatnak egy-egy desztináció vonzerejének növekedé-séhez. Utolsó példaként említhetjük meg az angol Arts Council 2003-as vizsgálatát, amelyben az East Midlands régió tizenegy fesztiválját vizsgálták. A tizenegy rendez-vény teljes, támogatásokat is magában foglaló bevétele egymillió font volt. A bevétel közel harmada származott az eladott jegyekből, további szűk 10%-ot tett ki az egyéb jellegű közvetlen bevétel. Ugyanakkor a látogatók költése a számítások szerint hétszeresen haladta meg a fesztivál megrendezésével összefüggő bevételeket és kiadásokat. Ennek a mintegy hétmillió fontnak a 60%-át minősítették olyannak, amit a fesztivál nélkül nem költöttek volna el. Úgy találták, hogy minél messzebbről jött a vendég, annál többet költött. érdemes tehát egy-egy desztináció turisz-tikai szolgáltatóinak kiaknázni a fesztiválokban rejlő lehe-tőségeket, s a helyi „fieszták” ismertségének növeléséhez összefogással, szervezési segítséggel, sőt akár pénzügyi támogatással is hozzájárulniuk.

Összegzés

A 21. században a fesztiválok a legpiacképesebb kulturális „áruk” közé tartoznak. A fesztiváljelenség szerteágazó, össztársadalmi üggyé vált. A szervezésben és a finanszí-rozásban a legkülönfélébb hátterű intézmények, szerve-zetek, csoportosulások vesznek részt, közönségét pedig a legkülönbözőbb társadalmi szegmensek adják.

A híres, országhatárokon is túlnyúló hatású nagy-rendezvények mellett, a becslések szerint országosan mintegy 3–6 ezer fesztivált rendeznek minden évben. Ezek évente 5–6 millió látogatót vonzanak.

A szervezési munkákból jellemzően az önkor-mányzatok veszik ki a részüket legaktívabban. A fesz-tiválok széleskörű elterjedésében azok identitáserősítő, vállalkozástámogató, imázsteremtő jellege játszotta a főszerepet. A vállalkozások főként azokon a területeken jelentek meg, ahol a legjobbak a megtérülési mutatók, így elsősorban a könnyűzenei és gasztronómiai fesztivá-lok vonzóak számukra. A fesztiválok bevételei azonban a legtöbb esetben nem érik el azok bekerülési költségét, így azok többsége jelentős – elsősorban állami – támo-gatásra szorul.

A fesztiválok gazdasági szerepe a turizmusra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb. A fesz-tiválok turizmusban betöltött szerepe elsősorban az, hogy erősítik a turisztikai desztinációk vonzerejét. Bár a fesztivállátogatás a legtöbb esetben nem szerepel az utazás elsődleges motivációi között, a fesztiválok jelentős

6. táblázat

afesztiválszámáralegfontosabbháromérték

megemlített érték megnevezése

az értékeket az első

három helyen említők

aránya (%)

Magas művészeti érték 40

Bővítse a turizmust 30

Sokoldalú szórakozást nyújtson 25

A népi hagyományok ápolása 24

Településhez köthető arculat kialakítása 21

Az amatőr tehetségek népszerűsítése 20

Legyen egyedisége 18

Új művészeti értékek létrehozása, bemutatása

17

A magyarok jó hírének növelése 16

A külföldi produkciók megismertetése 14

A turisztikai szezon széthúzása 11

Szakmai bemutatkozási lehetőség 10

Közös cselekvési lehetőséget biztosítson a helybélieknek

9

Könnyed szórakozást nyújtson 9

Növelje a helybeli lakosok helyi identitását 8

Egy/több szakma számára találkozást biztosítson

6

A helyi épített örökséget népszerűsítse 4

Fellendítse a helyi gazdaságot 3

A kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése

2

Gazdasági haszon elérése 2

N = 206 Forrás: Fesztivál-világ, 2006


TurizmusmenedzsmenTturisztikai értéke abban rejlik, hogy a más célból érkező turistáknak kiegészítő, „terven felüli” programot kínálnak és alkalmasak a turisztikai szezon meghosszabbítására, a szezonalitás enyhítésére.


BENEDEK M.: Nagyító – A fesztiválok két oldala, Népsza-badság, 2009. 08. 10.BENEDEK M.: Nagyító – A fesztiválok két oldala II, Népsza-badság, 2009. 08. 17.BENEDEK M.: Nagyító – Fesztiválkassza, Népszabadság, 2009. 08. 24.BENEDEK M.: Nagyító – Fesztiválok nyara, Népszabadság, 2009. 08. 03.Festivals and the Creative Region. Arts Council England, East Midlands, 2003, www.artscouncil.org.uk/documents/publications/festivalsandcreativeregion_php3G2xf0.pdfHUNyADI Zs. — INKEI P. — SZABÓ J. Z.: Fesztivál-világ (NKA kutatások 3. kötet), – Közép-Kelet-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány, 2006.

HUNyADI Zs. — SZABÓ J. Z. — DUDÁS K. — VEDOVATTI, A.: Jelentés a 2007. évben megvalósult kulturális és/vagy turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű ese-mények monitorozásáról – Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma, 2008. február.MAGyAR TURIZMUS ZRT: A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatok ismeretei, attitűdjei és utazási szokásai, Turizmus Bulletin, XII. évfolyam, 3. szám.STARK J.: Nagyító – Fesztiválok bevételei, Népszabadság, 2008. 05. 21.STARK J.: Nagyító – Fesztiválok látogatottsága, Népsza-badság, 2008. 05. 13.STARK J.: Nagyító – Fesztiválszervezők művész-szemmel, Népszabadság, 2009. 08. 31.WESSELy A.: A kultúra szerkezete 4. – Az alkotók és az intézmények képviselői körében végzett mélyinterjús kutatás összefoglaló elemzése. Budapest, 2008. decem-ber. A kutatást a TÁRKI Zrt. és a Kopint-Tárki Konjunktú-rakutató Intézet Zrt. a Nemzeti Kulturális Alap támoga-tásával végezte.

Az UNESCO szellemi örökség listáján a mohácsi busójárásFelvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 30-án, kormányközi bizottsági ülésén döntött a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről. A szel-lemi örökség reprezentatív listájára 76 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, mások mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.

A Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben, a Kulturális Turizmus évében kiemelten alkalmazza a busójárás témáját marketingtevékenysége során: a kampányév „élő hagyományok” pillérének plakátján is megjelennek a busók, de már az év elején lezajlott nagyszabású gerillamarketing akcióban is a kulturális turizmus egyik „gerillacsapa-taként”, eredeti mohácsi busók csoportja hívta fel a járókelők figyelmét a témaévre. A kampányév honlapja és kiadványai mellett az évet érintő aktuális információkról, a kulturális rendezvényekről, fesztiválokról, valamint kulturális érdekességekről, az év során öt alkalommal megjelenő EXIT különszámokból is tájékozódhatnak az érdeklődők. A januári első szám is egy busóval a címlapján jelent meg.

Az MT Zrt. által szervezett nemzetközi újságíró tanulmányutaknak szintén kedvelt témája a busójárás. A hazánkban járó külföldi újságírók, útikönyv írók és forgatócsoportok szívesen dolgozzák fel ezt a különös nép-szokást és adnak róla hírt neves nagyközönségi és szakmai lapokban, útleírásokban és úti filmekben, ily módon is népszerűsítve Magyarországot mint turisztikai úti célt.

2010-ben a Fesztiválok éve során a Magyar Turizmus Zrt. a mohácsi busójárást mint szellemi örökségünk kiemelkedő értékét ismét széles körben népszerűsíti majd.


TurizmusmenedzsmenTMinősített fesztiválok a Fesztiválok Évében

Szerző: Inkei Péter1

Kulcsszavak: fesztiválok nyilvántartása, fesztiválok minő-sítése, fesztiválturizmus.

1.aválságésafesztiválok

Korunk kedvez a fesztiválvilágnak. Az életmódbeli válto-zások, a mobilitás és a kommunikáció fejlődése, a tele-pülési és regionális identitáskeresés, a szórakoztatóipar kiteljesedése, az élménytársadalom kialakulása, az inten-zív művészi útkeresés a fesztiválok robbanásszerű tér-nyerését hozta. A legrangosabb fesztiválokat egy szinten emlegetik a legnevesebb múzeumokkal, műemlékekkel és más patinás turisztikai attrakciókkal: hazánkból a Szi-get Fesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál sorolható az európai „elit” ligába.

Ugyanakkor a világválság alapvetően módosítja a szokásokat. A konkrét életfeltételek – kereseti lehetősé-gek, életpálya-kilátások – terén bekövetkező változások átrendezik az emberi vágyakat. A krízis különösen érzé-kenyen jelentkezik a turizmus különféle ágaiban. Hogyan érinti ez a fesztiválokat? Várható-e fordulópont? Vajon megszűnnek-e fesztiválok, megszakadnak-e rendezvény-szériák, megritkul-e a fesztiválnaptár és -térkép?

Az értékpreferenciák vizsgálatai azt jelzik, hogy a kulturális élmények és az emberi kapcsolatok felértéke-lődnek – például a nagyértékű vásárlásokkal, befekte-tésekkel és utazásokkal szemben. Ezt tapasztalják az idei fesztiválok szervezői is, idehaza és külföldön egy-aránt: van átrendeződés a bevételekben, de nincs szó az érdeklődés csökkenéséről, sőt. A turizmusban a vál-ság legkevésbé a kulturális rendezvényturizmust sújtja. Ennek alapján meglehet, hogy Európa-szerte a magyar turizmusirányítás stratégiai éleslátásának tulajdonítják majd, hogy 2010 a Fesztiválok Éve lesz.

A jelek szerint tehát a jövőben is együtt élünk a fesztiválok zavarba ejtő bőségével. Nem fog csökkenni

az az információszomj, amit egyszerre vált ki az informá-cióözön és a biztos fogódzók hiánya. Ez az igény vezetett el a magyarországi fesztiválok nemzetközi viszonylat-ban is páratlan nyilvántartási és minősítési rendszerének kiépítéséhez.

2.amagyarországifesztiválokminősítésirendszere

2.1. előzmények

Már hosszabb ideje történtek próbálkozások a fesztivá-lok rendszerezésére és minősítésére. Ezek korábban egy-mással párhuzamosan folytak. A szakmai szövetségek saját körben keresték a minősítések módozatait, emellett számos – részben egyéni kezdeményezésű – honlap vál-lalkozott a fesztiválok különféle fajtáinak ismertetésére. A legjelentősebb lépéseket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tette a terület áttekintéséért. 2004-ben felmérte a magyar-országi fesztiválokat, ezt ismerteti a Fesztivál-világ című könyv2, majd ugyancsak az NKA keretében megszervező-dött az általa támogatott nagyrendezvények módszeres monitorozása. Ezekre az előzményekre építve fogott bele az Oktatási és Kulturális Minisztérium a nemzeti fesztivál-stratégia kialakításába, amelynek legfontosabb hozadéka az itt ismertetett nyilvántartási és minősítési rendszer.

2.2. a minősítési rendszer jellemzői

A nyilvántartási és minősítési rendszer legfőbb jellemzője, hogy a szakmai önszerveződés és az illetékes államigaz-gatás kooperációjában született és működik. Öt országos szakmai szövetség és két főhatóság – további intézmé-nyek és szakértők bevonásával – immár években mérhető

2 Hunyadi–Inkei–Szabó: Fesztivál-világ, NKA kutatások 3. Kultur-Pont Iroda, Budapest, 2006. A témához kapcsolódik a Fesztivál-világ című cikk kiadványunk 35. oldalán.

1 A szerző a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója, e-mail: [email protected].

Nemzetközi viszonylatban is páratlan, egységes fesztiválnyilvántartási és -minősítési rendszer bevezetése folyik Magyarországon, a szakmai szervezetek és az érintett minisztériumok együttműködésében. Októberre várhatók az első minősítési eredmények a nyári-koraőszi fesztiválok értékelése alapján. A rendszer gazdái a regisztrációtól és a minősítéstől a fesztiválok iránti érdeklődés és a beléjük vetett bizalom erősödését, továbbá a szakmai színvo-nal fejlődését várják. Objektívebb, következetesebb és jelentősebb támogatást élvezhetnek majd a fesztiválok a minisztériumok, önkormányzatok, szponzorok és befektetők részéről.

Jelen tanulmányban bemutatásra kerül az eddig nyilvántartásba vett több mint 200 fesztivál néhány fonto-sabb adata.


TurizmusmenedzsmenT

folyamatos együttműködése révén 2008 őszétől él a fesztiválok egységes nyilvántartása, és 2009 tavaszától elindult a minősítési eljárás (1. táblázat).

A „koalíciós” háttérnek köszönhetően a rendszer együtt hordozza a társadalmi önkéntesség és a hivata-losság jegyeit. A tartalmi kérdésekben a szakmai szövet-ségek járnak el, de kezdettől bírják a kormányzat támo-gatását és azt a szándékot, hogy a közpénzek hivatalos elosztásánál támaszkodni fognak a rendszerre.

A rendszer a fesztiválok igen széles (gyakorlatilag teljes) skáláját felöleli. Az eddig regisztrált közel 250 feszti-vál között egyaránt találhatók komolyzenei és rock- („ifjú-sági”) fesztiválok, folklór és gasztronómiai rendezvények, színházi és filmművészeti találkozók. Közös nyilvántar-tásban szerepelnek a tömegeket vonzó rendezvények és

a rétegfesztiválok, a nemzetközi ismertségűek és a helyi jelentőségű ünnepi események. Két-három évre vissza-menőleg egységes rendben kikereshető a látogatók, köz-reműködők létszáma, a kiadások és bevételek alakulása, a programok szerkezete, ami alkalmas – többek között – az események turisztikai jellemzőinek a megítélésére.

A rendszer rendkívül szerteágazó és részletes folya-matai a www.fesztivalregisztracio.hu honlapon érnek össze és ágaznak el; a munka javarésze online történik. A hozzáférés a dolog természete szerint több rétegű. A teljes nyilvánosságot élvező adatbázis korábban elkép-zelhetetlen mennyiségű, szinte intimitásszámba menő ismeretet tár fel a bejegyzett fesztiválokról (3. ábra).

1. táblázat

afesztiváloknyilvántartásiésminősítésirendszerébenközreműködőszervezetek

ésintézmények

funkció név

Támogatók

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Önkormányzati Minisztérium

Nemzeti Kulturális Alap

A Szakmai Intéző Bizottság tagjai

Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary)

Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége

Magyar Fesztivál Szövetség

Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége

Szabadtéri Színházak Szövetsége

LebonyolítóMagyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

Forrás: saját szerkesztés

2. ábra

aregisztráltfesztiválokmegoszlásaalátogatókszámaszerint(%)

Megjegyzés: a legutóbbi megrendezéskor (jellemzően 2008-ban).Forrás: www.fesztivalregisztracio.hu

1000 alatt 9

1–5 ezer27

5–10 ezer21

10–20 ezer 20

20–50 ezer11

50–100 ezer8

100 ezer felett 4

1. ábra

aregisztráltfesztiválokmegoszlásaazalapításéveszerint(%)

Forrás: www.fesztivalregisztracio.hu

1959 előtt 2

1959–198415

1985–199419

1995–200440

2005 után 18

3. ábra

aregisztráltfesztiválokmegoszlásaaszervezőjogállásaszerint(%)

Forrás: www.fesztivalregisztracio.hu

Önkormányzat8

Intézmény38

Nonprofitszervezet

31

Nonprofittársaság

3

Gazdasági társaság16

Egyéb4


TurizmusmenedzsmenT2.3. a minősítés folyamata

Maga a nyilvántartásba vétel is „minősítés”, a szakmai szervezetek küldötteiből álló bizottság egyenként dönt minden befogadásról, a kiegészítésekről és (eddig mint-egy 3–4%-ban) az elutasításról. A tényleges minősíté-sért folyamodó fesztiválnak azonban még egy, a regiszt-rációs lapnál is részletesebb adatlapot kell kitöltenie. Itt a szikár tényeken túl szavakba kell foglalni a szervezői szándékokat és célkitűzéseket. Meg kell fogalmazni többek között a fesztivál egyediségét, arculatát és új vonásait; részletes tájékoztatást kell adni a turisztikai vonatkozásokról, az ilyen természetű hatásvizsgálatok eredményéről.

A minősítési folyamat legérzékenyebb eleme a kijelölt minősítők – helyszíni szemlét is magába foglaló – értékelési munkája. Egy-egy fesztiválra – nagyságától függően – kettő–négy minősítő látogat el. Kilétük tud-ható, az azonban belső információ marad, hogy a majdani szöveges és számszerű minősítéshez melyikük mivel járult hozzá.

A minősítők a fesztiválok szervezési és tartalmi kérdéseiben tapasztalattal rendelkező szakemberek köréből kerültek ki a szakmai szövetségek személyre szóló ajánlásai alapján. Felkészítésük 2009 tavaszától több fordulóban történt. A folyamat korántsem egyirá-nyú „eligazítás” volt: éppen a minősítésre vállalkozók hozzáértése tette a felkészítést konzultációs jellegűvé, ahol az ő szakmai tapasztalatuk is beépült az eljárás alakításába.

A minősítés központi eleme az egységes pontozó-tábla. A minősítők 19 szempontból 0–100 közötti ponttal értékelik a fesztivált a rendelkezésükre álló dokumentu-mok (például a fentebb ismertetett adatlap) és helyszíni észlelésük alapján. Ahol pontozásra épülő értékelést alkalmaznak (a sport, a művészetek vagy a gasztronó-mia világában, valamint a különféle pályázatok elbírálá-sakor) kulcskérdés a pontozótáblák minél egységesebb értelmezése, ami folyamatos figyelmet, finomítást és karbantartást igényel – ez történik a fesztiválminősí-tési rendszerben is. A legelső hetek egyik tapasztalata a felfelé hajlás volt: a professzionális szigor és a jobbító figyelemfelhívás egyik, valamint a szakmai empátia és szolidaritás másik serpenyője közül gyakran került fölénybe az utóbbi. Az egyensúly helyreállítását célozta az első fontosabb „mérőműszer-igazítás”.

2.4. a minősítés eredménye

Vajon lehet-e, szabad-e ennyire különböző rendezvénye-ket egységes skála szerint minősíteni? Miben mérhető össze egy kamarazenei és egy bográcsfőző fesztivál? Valójában nehéz lenne olyan szűkre vonni a kört, ahol nem ütköznénk a „minden fesztivál speciális” és az

„ahány értékelő, annyiféle értékelés” érvébe – akár egy-fajta rendezvények összehasonlításakor is. A rendszer kialakítói és működtetői mégis vállalták, hogy legjobb tudásuk szerint birkóznak meg a feladattal a fesztiválok tudatosan tágra vont körében.

Közel száz fesztivál többoldalú értékelő dokumen-tációjának kell elkészülnie ahhoz, hogy a rendszerirányító „törzs” kialakítsa a minősítés eredményét. Erre először 2009 októberében (a cikk megjelenésével egy időben) kerülhet sor.

A felgyülemlett értékelő dokumentáció összesí-tése során dől majd el, hogy hányféle szempontból és hány kategóriában állíthatók rangsorba a minősítésre vállalkozó fesztiválok. Továbbá hogy hány foka lesz az egyes rangsoroknak. Így áll össze a művészeti, gaszt-ronómiai, folklór stb. fesztiválok idei rangsora kulturális színvonaluk, társadalmi jelentőségük, gazdasági sike-rességük és nem utolsósorban turisztikai fontosságuk szempontjából. Eldől a minősítés szimbolikája, megje-lenése is. Csillagokat kapnak, vagy csak kategóriába sorolást, lesz-e összevont minősítés? Mindez ma még nyitott kérdés.

A fesztiváloknak jogában áll, hogy a rájuk vonat-kozó minősítési eredményt bizalmasan kezeljék: azonban a vártnál alacsonyabbra értékelt rendezvénysorozatok is szerepeltethetik majd azt a tényt, hogy „minősített” fesztiválokká váltak.

3.mivárhatóafesztiválokminősítésétől?

Az önkéntes és egységes minősítés vállalása, szak szerű megvalósítása erősíti a „fesztiválipar” rangját, legitimá-cióját. Megnő a szakterület egésze, illetve külön-külön az egyes minősített rendezvények iránti bizalom. A rendszer hozzásegíti a kormányzati (és önkormány-zati) szerveket az objektívebb támogatási gyakorlat kialakításához. Az egységes és megbízható adatbá-zisok hosszabb távú fesztiválstratégiák kialakítására ösztönzik a kormányzatot, a szponzorokat és az üzleti befekte tőket. A minősítési rendszer bevezetése pozitív hatással lesz a fesztiválok átlagos színvonalára. Az értéke - lési kritériumrendszer – ezen belül a turisztikai szem-pontok hangsúlyos szerepeltetése – ösztönöz a hiá-nyosságok fölszámolására. Végül, de nem utolsó sor-ban a pontos adatok birtokában túlléphetünk végre a „több mint 3000 fesztivál” semmitmondó „városi legendáján”.


HUNyADI ZS. — INKEI P. — SZABÓ J. Z.: Fesztivál-világ, NKA kutatások 3. KulturPont Iroda, Budapest, 2006www.fesztivalregisztracio.hu


TurizmusmenedzsmenTA hazai aktív kulturális közönség vizsgálata

a Reneszánsz Év – 2008 keretébenSzerző: Vági Barnabás1

Kulcsszavak: kulturális szokások, sport és kultúra, prog-ramtípusok népszerűsége, kulturális többletigény, kultu-rális index, látogatási gyakoriság, keresztlátogatás.

bevezetés

2008-ban a Hungarofest Kht. irányításával került sor a Reneszánsz év – 2008 című kulturális évad megrende-zésére, amely Magyarország egész területére kiterje-dően sokszínű programkínálattal várta a közönséget. A programok között a nagy, reneszánsz tematikájú budapesti kiállítások mellett számos koncert, színházi előadás, reneszánsz túra, szabadtéri-hétvégi családi program szerepelt, gyakorlatilag minden korosztály találhatott a kínálatban az érdeklődésének megfelelő programot.

Az évad mottója „Gondold újra!” volt, ezt a rendezők magukra nézve, azaz a kulturális rendezvényszervezés tekintetében is megfontolandónak tartották. Ezért a Reneszánsz év – 2008 keretében kutatások kezdődtek, amelyeknek kifejezetten annak a hazai aktív kultúrafo-gyasztó közönségnek a jobb megismerése volt a célja, amellyel esetleg kialakítható egy hosszabb távú együtt-működés, a reneszánsz művészt felkaroló szándéká-nak egyfajta mai kiegészítéseként a közönség felkaro-lása, a kulturális fogyasztásra vonatkozó információért kínált árkedvezmény és az egyéni érdeklődési körnek megfelelően szűrt programkiajánlás. Egy ilyen rend-szer a kulturális rendezvények szervezőinek segíthet a

programhelyszínek megtöltésében, javítva a program költséghatékonyságát, a közönség tagjainak pedig segít az ízlésükhöz legközelebb álló kulturális programokra való eljutásban, csökkentve az információs terhelést. Kutatásainkból egyértelműen kiderült, hogy lenne igény egy ilyen rendszerre.

1.módszertan

Az évad számára három lehetséges célt határoztunk meg: a reneszánsz kor bemutatását, a reneszánsz gondolatvilágának bemutatását, valamint a rene-szánsz új jáélesztését, a kultúratámogatás kiszélesí-tését. A megkérdezettek közül a legtöbben (36%) a harmadik célt tekintették a legjobbnak. E speciális cél meghatározta a módszertant is: nem általános ered-ményeket hozó és országosan reprezentatív mérésre törekedtünk, hanem szűkebb körben végzett speciáli-sabb kutatásokra, kifejezetten azon látogatók között, akik hajlanak a szóban forgó együttműködésre. Ennek értelmében az eredmények nem az országos átlagvé-leményt mutatják, hanem azt, hogy milyen gondolko-dású és összetételű az aktív hazai kultúrafogyasztó közönség.

A megkérdezések Budapesten és országszerte szá-mos helyszínen történtek, a „4x a Reneszánszról” nagy-kiállításain éppúgy, mint a Szépművészeti Múzeum nagy Medici-kiállításán, színházi előadásokon vagy könnyűze-nei fesztiválokon, komolyzenei koncerteken, valamint olyan fővárosi és vidéki nyári fesztiválokon és fesztivál-helyszíneken, mint a budai Vár, a Szentendrei Skanzen, a Debreceni Virágkarnevál, az országos közönséget vonzó

1 Kutatási igazgató, Hungarofest Nonprofit Kft., e-mail: [email protected] Ma: Hungarofest Nonprofit Kft.

A 2008-as évben a Hungarofest Kht.2 kutatást indított a hazai kultúrafogyasztó közönség szokásainak feltárása érdekében. Az adatfelvétel országszerte kulturális rendezvényhelyszíneken történt, a kérdőíveket kitöltők száma megközelítette az 5000 főt.

Az elemzés során szoros összefüggést találtunk a kulturális programok meglátogatásának gyakorisága és az aktív sportolás között, míg a sport passzív befogadása (csak szurkolók) és a kulturális aktivitás között a viszony inkább fordítottnak bizonyult.

A fiatalabb életkorban népszerű műfajok, valamint azok között, amelyek felé a személyes figyelem általá-ban későbbi életkorban irányul, az átvezető műfaj – legalább is jelenleg Magyarországon – elsősorban a színház. További fontos eredmény, hogy a kulturális műfaj közönségének nagysága és kulturális aktivitása között fordított arányosság áll fenn. A vizsgált műfajok közül az opera közönsége bizonyult a legszűkebbnek, s összességében ez a közönség jár a legtöbbet kulturális programokra, ugyanakkor a mozi rendelkezik a legszélesebb, de legkevésbé aktív közönséggel. A kultúrafogyasztók teljes átlagához mérve a közülük gazdaságilag aktívak mintegy 10%-kal ritkábban jutnak el kulturális programokra.


TurizmusmenedzsmenTbudapesti Nemzeti Vágta vagy a Pannonhalmi Bencés Apátság. A megkérdezések rövid, két A4-es oldal terje-delmű, tíz perc alatt kényelmesen kitölthető önkitöltős kérdőívekkel történtek, zárt kérdésekkel.

A legalapvetőbb cél a vendégek igényeinek jobb megismerése és a programokra való „becsalogatásuk”, a közönségszervezés támogatása, a kulturális kom-munikáció optimalizálása volt: hol és hogyan érdemes a kulturális programokat hirdetni, mit érdemes együtt hirdetni vagy értékesíteni, hol lehet nagyobb hatásuk az árengedményeknek és akcióknak, miből lehetne kul-turális-turisztikai csomagokat is kialakítani. Egyrészt a megvalósult kulturális aktivitás háttérösszefüggéseit kívántuk feltérképezni, másrészt a kulturális látogatások elmaradásának lehetséges okait, abból a feltett kérdés-ből kiindulva, hogy a megkérdezett mely programokra menne gyakrabban, „ha tehetné”. Lehetőségünk nyílott a műfajok közötti átjárhatóság, a „keresztlátogatás” fel-tárására is, elsősorban demográfiai változók mentén. Az általános kultúrafogyasztási térkép megrajzolásán túl – a műfajokon belüli stílusirányzatok népszerűségi listáit keresve – néhány műfajt saját, belső összefüggései tekintetében is megvizsgáltunk. Mivel a megkérdezések tipikusan olyan helyzetekben történtek (például előadá-sok szünetében vagy rövid sorbanállás ideje alatt), ahol eleve csak belátható hosszúságú, a megszokottnál jóval rövidebb kérdőívek használata mellett remélhettünk együttműködést a megkérdezettektől, ezért a rövidebb kérdőívek és a nagyobb minta mellett döntöttünk, ami az adatok mélyebb elemzését teszi lehetővé. Az évad során közel 5000 főt sikerült megkérdezni, így mód nyílt a kérdőív korlátozott módosítására is, tehát a kutatás

folyamatában feltehettünk az addigi eredmények kap-csán felmerült új kérdéseket is.

2.akutatáseredményei

2.1. demográfiai megoszlások

Az eredmények értelmezésekor vagy továbbgondolá-sakor a következő demográfiai adatokat érdemes szem előtt tartani. A megkérdezettek 53%-a Budapesten él, ezen belül megközelítőleg 4:6 arányban Budán, illetve Pesten. 46%-uk vidéki, de ebből 17% a főváros tágabb agglomerációjában lakik, 29% pedig más vidéki települé-sen él, közel egyenletes országos megoszlással. Ezek az arányok nem csupán a kérdezési helyszínek összetéte lé-nek következtében alakultak ki. A bemutatott eredmé-nyek jól mutatják majd, hogy a fővárosban élők kulturá-lis aktivitása mérhetően nagyobb, mint a Magyarország más településein lakók átlaga.

A megkérdezettek 44%-a 16–29 éves, közel kéthar-maduk 40 év alatti, háromnegyedük 50 év alatti, 90%-uk 60 év alatti. A diplomások aránya 50%, további 35% ren-delkezik érettségivel. A mintában az országos 53% nő – 47% férfi alapmegoszlásnál nagyobb a női válaszadók aránya: a megkérdezettek mintegy 61%-a nő, 39%-a férfi. Ennek egyik oka az, hogy a kulturális helyszíneken – köz-ismerten és a vizsgálat folyamán is érzékelhetően – több a női látogató. Másrészt a megkérdezések során a nők együttműködőbbek is voltak, mint a férfiak. Ugyancsak erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívak (56%), az ő országos arányuk 42%. Az országos 30%-hoz képest 11%-kal rendkívül alulreprezentáltak a nyugdíjasok.

34

30

26

15

5

23

20

25

29

23

12

4

29

33

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Televízió Plakát Sajtó Rádió Más rendezvény Internet Barát, ismerős

Általában Az adott rendezvényről

1. ábra

akulturálisprogramokkalkapcsolatostájékozódásiforrások(%)

Forrás: saját kutatás


TurizmusmenedzsmenT2.2. informáCiógyűjtési források

Mindenekelőtt azt tudakoltuk a megkérdezettektől, hogy milyen forrásból tájékozódnak a kulturális programokkal kapcsolatosan (1. ábra).

Ha az évad egészére vonatkozó válaszokat érté-keljük, láthatjuk, hogy a közelmúltig leghatékonyabb marketingfelületnek tekintett televíziót és sajtót kezdi „beérni” az internet, és hasonlóan jelentős a barátoktól, ismerősöktől való tájékozódás is. Ha ezeket az adatokat összevetjük a valóban meg is látogatott programokra vonatkozó adatsorral, akkor markánsan kiugrik, hogy az akár közvetlenül (baráttól, ismerőstől), akár közvetetten (internet, azon belüli fórumok) személyes informálódás-hoz kötődő értesülési formák felértékelődnek, a klasz-szikus tömegmédiumok pedig alacsonyabb arányban szerepelnek. Jóllehet a televíziós reklám még mindig a legnagyobb számú potenciális látogató elérésére alkal-mas eszköz, ha azt nézzük, hogy mi alapján döntenek a fogyasztók egy kulturális program tényleges meglátoga-tása mellett, akkor a televízió gyakorlatilag helyet cserél a közvetlenül másik embertől való értesüléssel. A televí-zió tehát hatékonyan informál, növeli az ismertséget, de

elismertséget kevésbé ad, hitele inkább a másik ember véleményének van személyes, illetve online közlések formájában. Az évad során keletkező adatokból idősort generálva ugyancsak azt tapasztaltuk, hogy a Rene-szánsz év – 2008 rendezvényeivel kapcsolatos informáló-dásban az idő előrehaladtával – amint egyre növekedett a közönség személyes élményanyaga – folyamatosan erősödött a személyes értesülés szerepe az új látogatók között: az évadot nyitó tavaszi Medici nagykiállításról 25% értesült így, az augusztusi Arcus Temporum nyárvégi komolyzenei fesztiválról pedig már 38%.

2.3. népszerűségi sorrendek

A látogatókat ezután megkérdeztük, hogy a különféle kulturális programokra milyen gyakorisággal látogatnak el, továbbá mennyit sportolnak és olvasnak (2. ábra). Az „összes megkérdezett” mellett az alacsony kulturális aktivitású válaszadók kiszűrése érdekében meghatá-roztunk egy „aktív kultúrafogyasztó” kört. Azokat tekin-tettük e körhöz tartozónak, akik legalább egy műfajhoz kötődnek annyira, hogy legalább havonta egyszer meglá-togatnak egy ahhoz tartozó rendezvényt. A fesztiválokra

20

55

80

7

18

29

39

43

46

61

18

50

77

6

14

21

29

32

40

46

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Sportverseny

Sportolni szokott hetente

Olvasni szokott hetente

Opera

Komolyzenei koncert

Könnyűzenei koncert

Színház

Kiállítás

Fesztivál (félévente)

Mozi

Aktívak közül Összes megkérdezett közül

2. ábra

afelsoroltprogramtípusokralegalábbhavontaellátogatókaránya(%)



TurizmusmenedzsmenTvonatkozóan – „idényjellegük“ – miatt a félévenkénti láto-gatást vettük figyelembe, a sportversenyek látogatását pedig nem vettük tekintetbe. Az olvasást – mivel nem kulturális szolgáltatóhelyen történik – szintén nem vet-tük figyelembe a válogatásnál.

Noha elemzésünk lényege az egyes műfajok közön-ségének különálló vizsgálata, a hazai közönség általános érdeklődéséről is kapunk néhány fontos információt. A legnépszerűbb műfaj bizonyosan a mozi, közel min-den második megkérdezett látogat el legalább havonta moziba függetlenül attól, hogy melyik kulturális hely-színen kérdeztük meg. A mozilátogatások kiugróan magas számához bizonyára köze van annak is, hogy méréseink szerint ez az a műfaj, amely iránt a férfiak és a nők érdeklődése szinte teljesen azonos arányú. A kiál-lításokkal nagyjából azonos a színházi előadások mért népszerűsége. A kiállítások népszerűségének értékelé-sekor figyelembe kell venni, hogy a megkérdezések szá-mottevő része kiállításon történt, ami valamelyest felfelé torzíthatta az eredményt. A mozi és a színház népszerű-ségét azonban egyértelműen jelzi, hogy annak ellenére is magas, 61, illetve 39%-os eredményeket kaptunk az aktívabb közönség körében, hogy mozikban és színházi helyszíneken viszonylag kevés megkérdezés történt.

A fesztivál-programtípussal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy ez inkább a többi műfaj fölötti ernyőként szolgál: nem annyira önálló műfaj, mint inkább sajátos bemutatási és befogadási mód, közös ünnep, amelyben a kulturális műfajok széles köre nyilatkozhat meg, koncent-ráltabb kulturális élményre adva lehetőséget. Leginkább

a fesztiválok számára jelent lehetőséget, hogy a párhuza-mosan bemutatott műfajok keresztfogyasztást generál-hatnak – ezt a témakört később részletesen tárgyaljuk. A fesztiválok számára további potenciál rejlik abban, hogy a szervezők olyan megoldásokat kínálhatnak a látogatók speciális igényeire (családosok, utazás, szállás, étkezés), amelyeket az egyedi programok nem tudnak biztosítani. A jó fesztivál így önmagában is egyfajta kulturális-turisz-tikai csomagnak tekinthető, amint erre egyre több pozi-tív hazai példát is láthatunk. A fesztiválokra vonatkozó adatokat mindezek miatt érdemes külön értelmezni.

A sportolásra és olvasásra vonatkozó eredményeket később részletesen tárgyaljuk, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az általunk elért kultúrafogyasztók körében olyan magas a sport népszerűsége, hogy a kulturális akti-vitás és az aktív sportolás közötti kapcsolatot Magyar-országon a fenti adatsor alapján is általános jelenségnek tekinthetjük. A kultúra és a sport kapcsolatát jól szemlél-teti az a kulturális fogyasztási index is, amelyet az egyes megkérdezettek látogatási aktivitása alapján képeztünk, összeadva a válaszokhoz tartozó kulturális programszá-mot. Az olvasást és a sportversenyeket nem „vettük be“ az indexbe, a fesztiválokat azonban igen, hiszen azok mögött valódi kulturális program áll. Az átlagosan 40 kulturális látogatásra átlagosan 36 sportolási alkalom jut.

Mivel a kulturális látogatás nem pusztán egyéni döntés kérdése, rákérdeztünk arra is, hogy a megkérde-zett hova szeretne gyakrabban elmenni, ha megtehetné, illetve mely műfajokat találja túl drágának. A kapott vála-szokból a következő kép alakult ki (3. ábra).

64

46 44

3835

32 31

2521

15

43

25

43

8

25

30

23 25

47

10

48

31

52

11

31

42

3338

68

18

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Szính

áz

Kiállít

ás

Olvasá

s

Spor

tolás

Mozi

Fesz

tiválo

k

Kom

olyze

nei

konc

ert

Könn

yűzen

ei

konc

ert

Opera

Spor

tvers

enyek

Több időt szánna rá Drágállja Több időt szánna rá és drágállja

3. ábra

látogatásitöbbletigényekésalátogatásokköltségeinekmegítélése(%)



TurizmusmenedzsmenTAz adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb többletigény a közönségben a színházi előadások és a kiállítások iránt jelentkezhet. A legdrágábbnak tartott műfajok az opera, a színház és a könyvvásárlás, e műfajokat az összes válasz-adónak közel a fele tartja drágának. Akik több időt szán-nának színházra vagy olvasásra, azoknak a fele tartja költségesnek e tevékenységeket, az opera esetében pedig kétharmados az árakat sokalló álláspont aránya. A többi műfajt a megkérdezettek kisebb arányban tartják drágá-nak, ott tehát elsősorban más okok állhatnak a látogatások meghiúsulása mögött. A drága műfajok esetében árkedvez-ményektől, például csomagkínálatoktól, a kevésbé drága műfajok esetében célzottabb marketingtől várhatunk sike-reket, valamint általánosan olyan megoldásoktól, amelyek a látogatással járó külső problémák megoldására irányulnak (például közlekedési problémák – szervezett utak, csalá-dosok – alternatív helyi gyermekprogramok, játszóházak). E téren lehet a fesztiváloknak nagyobb mozgásterük.

2.4. demográfiai különBségek

Általánosan népszerű és mindkét nem által azonosan vonzó kulturális műfaj a mozilátogatás. A megkérdezet-tek 46%-a jár legalább havonta moziba, a férfiak és a nők egyaránt 34%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen szánna mozira több időt. A színház a nők körében népszerűbb, 31%-uk látogat előadásokat havonta vagy gyakrabban, a férfiaknak viszont 27%-a. Ami azonban e műfaj kiemel-kedő népszerűségét és közönségtartalékát igazán jelzi, az az, hogy a kulturális műfajok közül mindkét nem a színházlátogatásokat szeretné a legnagyobb mértékben gyakrabbá tenni. A nők 72%-a, a férfiak 54%-a szánna több időt színházlátogatásra. A kiállításokat a két nem azonos mértékben látogatja (32%), ám a nők jobban vágynak ilyen programokra (51%), mint a férfiak (40%). A komoly-zene és az opera szintén inkább női műfajnak tekinthetők. A látogatási gyakoriságok között nincs jelentős eltérés a két nem között (komolyzene: nők 14%, férfiak13%, opera: nők 6% és férfiak 4%), azonban a nők jóval gyakrabban

mennének ilyen programokra (komolyzene: 28% és opera: 26%), mint a férfiak (komolyzene: 21% és opera: 16%). A nők érdeklődése lényegesen nagyobb az olvasás iránt is. A férfiak 71%-a, a nők 82%-a olvas heti rendszerességgel, a férfiak 39%-a, a nők 47%-a kevesli az olvasást. A sportolás szinte az olvasással szembeállítható: a férfiak 68%-a sportol hetente, és ezt 42%-uk kevesli, a nők körében 61% sportol és ezt 35% kevesli. Végezetül a férfiak másfélszer többet járnak könnyűzenei koncertre (férfiak 27%, nők 17%).

Jelentős eltéréseket láthatunk a fővárosi és a vidéki kulturális közönség között is. A fővárosi közönség évente átlagosan 45 kulturális programot látogat, a vidéki közön-ség 33-at. Ha az egyes műfajokat vizsgáljuk, akkor a Buda-pesten lakók mind a megvalósult látogatásokat, mind a többletigényeket tekintve hozzávetőlegesen 10%-kal „aktí-vabbak” a vidéken élőknél. Kivételt képeznek a sportverse-nyek, ezeket a budapestiek 15%-a, a vidéki közönségnek viszont 22%-a látogatja legalább havonta. Külön megvizs-gáltuk azokat, akik irányítószáma kettővel kezdődik, tehát Budapest tágabb agglomerációjának közönségét: a rájuk vonatkozó eredmények alig térnek el a vidéki átlagtól. Az eredmények alapján azt kell mondanunk, hogy kulturá-lis értelemben Budapestnek nincs igazi agglomerációja.

A megvalósult látogatásokat és a többletigénye-ket együttesen szemlélve azt láthatjuk, hogy iskolai vég-zettség tekintetében a műfajok két csoportra oszthatók. A kiállítás, a színház, a komolyzene, az opera és az olva-sás népszerűsége a végzettség növekedésével arányo-san emelkedik, a könnyűzene, a mozi, a fesztiválok és a sportversenyek népszerűsége azonban inkább csökken (1. táblázat). Talán nem túlzás azt állítani, hogy az első csoport inkább a múlthoz és a történelmi folytonossághoz kötődik, a második csoport pedig inkább a jelenkorhoz. Az előbbit inkább egyfajta történelmileg kialakult érték-rend jellemzi, az utóbbit inkább a jelen divathullámai.

Fontosnak tartjuk még két demográfiai csoport bemutatását: a tanulókat, mivel belőlük formálódik a későbbi kulturális közönség, valamint a gazdaságilag aktívakat, mivel ők képviselik a fő vásárlóerőt. A tanulók

diploma n=2308

érettségi n=1638

legfeljebb szakmunkásképző n=703

Mozi 47 / 28 43 / 36 48 / 46Fesztivál 38 / 23 43 / 34 15 / 43Kiállítás 37 / 51 28 / 47 26 / 33Színház 35 / 72 24 / 63 23 / 49Könnyűzene 15 / 24 28 / 36 27 / 41Komolyzene 18 / 35 10 / 19 8 / 11Opera 7 / 28 4 / 18 4 / 13Olvasás 85 / 50 74 / 40 67 / 37Sportolás 65 / 37 46 / 38 59 / 42Sportverseny 14 / 11 19 / 15 26 / 20

1. táblázat azegyesműfajoklátogatottsága/atöbbletigényekarányaiskolaivégzettségszerint(%)



TurizmusmenedzsmenTkörében a színház iránti többletigény mutatkozik a leg-magasabbnak. A speciálisabb, szerteágazóbb, elvontabb, a jelenkorhoz kevésbé kötődő művészeti ágak közül ez az, ami iránt a kulturális élet potenciális későbbi közönsége kiemelten érdeklődik, a színházi produkciókat tehát érde-mes lehet kifejezetten ennek a korosztálynak célzottan hirdetni. A fesztiválok iránti igény e csoportban 10%-kal haladja meg az átlagot, továbbá az átlagos 55%-nál közel másfélszer többen sportolnak közülük hetente. Az itt bemutatott demográfiai összefüggések mellett az egyes műfajok közönségét és kulturális aktivitását bemutató adatok is igazolni látszanak azt az ésszerű feltevést, hogy a kulturális érdeklődés egyéni útja a jelen megértésére vonatkozó általános, tömegesen megélt igénytől indul, és a múlt szerteágazóbb műalkotások formájában megis-merhető értékei felé halad. Ugyancsak igaz, hogy először azok a műfajok lesznek népszerűek, amelyek jelrendszere összefüggésben van a fizikai mozgással, és később vál-nak kedveltté az elvont jelrendszerekkel dolgozó műfajok. Egyénileg változó, hogy ki meddig jut el ezen az úton, meddig érdeklődik a kultúra szövevényesebb értékei iránt. Azt látjuk, hogy legalábbis Magyarországon a színház az a műfaj, amely ezt az átvezető szerepet betöltheti: mindig is az aktualitásokra való direkt reflektálás volt a lényege, és jelrendszere is alkalmassá teszi arra, hogy hidat képez-hessen a jelen és a múlt között.

A gazdaságilag aktív közönség látogatási adatai minden műfajban átlag alattiak, noha a legtöbb műfaj-ban az átlagértékeknél nagyobb többletigényt fogalmaz-tak meg. A megismert látogatási adatok még mindig magasak, de úgy tűnik, hogy a családfenntartó szere-pet betöltő személyek számára a kultúra az átlagosnál nehezebben érhető el (2. táblázat). Körükben a hetente sportolók aránya 47%, ami bár még mindig magas érték, az aktív kulturális közönség körében általunk vizsgált összes csoport közül mégis a legalacsonyabb.

2. táblázat

azegyesműfajoklátogatottsága/atöbbletigényekarányaatanulókésagazdaságilagaktívakkörében

tanulók n=1262

gazdaságilag aktívak n=2612

Mozi 58 / 44 44 / 32

Fesztivál 49 / 42 40 / 28

Kiállítás 31 / 39 31 / 48

Színház 26 / 56 31 / 69

Könnyűzenei koncert 38 / 43 16 / 29

Komolyzenei koncert 10 / 16 13 / 27

Opera 4 / 15 5 / 22

Olvasás 74 / 38 79 / 46

Sportolás 74 / 44 47 / 38

Sportverseny 21 / 17 16 / 14


2.5. az egyes műfajok közönsége és a keresztfogyasztások

Természetes, hogy a legnépszerűbb műfaj esetében találjuk a legkevesebb eltérést az átlagos értékekhez képest (3. táblázat). Amint csökken a műfajok népsze-rűsége, egyre speciálisabb eltéréseket láthatunk majd. Az is jellemző, hogy minél népszerűbb egy műfaj, annál alacsonyabb kulturális index társul hozzá. A legnép-szerűbb műfaj, a mozi kulturális indexe 58, a legkisebb népszerűséget élvező opera közönségéé viszont 111, azaz évente átlagosan 111 alkalommal vesznek részt kulturális rendezvényeken. A speciálisabb kulturális érdeklődés tehát nagyobb általános kulturális aktivi-tással jár együtt.

2.5.1.mozilátogatók

A megkérdezettek 46%-a látogat el havonta legalább egy alkalommal moziba, körükben rendkívül sok a 30 év alatti (57%), és nagyon kevés a nyugdíjas (6%). A mozilátoga-tók az átlagnál kevesebbet járnak komolyzenei koncertre és operába, illetve gyakrabban járnak fesztiválokra és sportversenyre, valamint többet sportolnak. Egyéb tekin-tetben nincsenek jelentős eltérések az átlagértékekhez képest.

2.5.2.afesztiválokközönsége

A megkérdezettek 40%-a félévente legalább egy alka-lommal ellátogat valamilyen fesztiválra. A férfiak és a nők aránya kiegyenlítettebb, közelít az országos átlag-hoz, 87%-uk 50 év alatti (a teljes mintában: 76%). A nyug-díjasok aránya körükben mindössze 5%. A fesztiválkö-zönség az átlagnál (29%) gyakrabban jár könnyűzenei koncertre: 33%, és 37%-uk szívesen menne gyakrab-ban is ilyen programokra. 5%-kal gyakrabban járnak sportversenyekre, de csak 2–3%-kal sportolnak többet. Valamivel kevesebbet járnak komolyzenei koncertre és operaelőadásra, illetve kevesebbet olvasnak.

A fesztiválközönségnek feltettünk néhány speciális kérdést is. A megkérdezettek 63%-a barátokkal jár fesz-tiválokra, 44%-uk családdal, 19% egyedül is (több választ lehetett megjelölni.) A mintegy 1000 válaszadó 31%-a hajlandó kisebb-nagyobb utakat is megtenni egy vonzó fesztiválért, és 11%-uk néha külföldi fesztiválokon is részt vesz. A legnépszerűbbek a várjátékok és a kirakodó vásá-rok (61%), majd a könnyűzenei fesztiválok (45%), illetve a táncfesztiválok (40%), a színházfesztiválok (34%), végül a jazzt (21%), a kortárs műfajokat (16%) és a komolyzenét (15%) bemutató fesztiválok. A válaszadók 50%-a számára fontos a bemutatott műfaj, 46% a fellépők, 20% a közön-ség és 15% a rendezvénynek otthont adó város híre miatt választja a fesztivált.


TurizmusmenedzsmenT

2.5.3.kiállításlátogatók

Kiállításokat a megkérdezettek 32%-a látogat legalább havonta, és elkötelezettségüket mutatja, hogy 52%-uk szeretne gyakrabban kiállításra járni. Ez a közönség az átlagosnál valamivel idősebb, a 30 év alattiak aránya 42%, az 50 alattiaké 72%. Az aktív kultúrafogyasztók átlagos 51%-ánál körükben több a diplomás (57%), 6%-kal kevesebb az aktív és több a nyugdíjas (13%). Valamivel gyakrabban járnak fesztiválokra (52%), vala-mint színházba, komolyzenei koncertekre és operába, de a sportban is aktívabbak: 58%-uk sportol heti rend-szerességgel. Az átlagnál gyakrabban olvasnak (86%), és határozottabban keveslik az olvasásra fordított időt (46%).

Kiállításra a megkérdezettek közel azonos mér-tékben szeretnek családdal (53%) és barátokkal (51%) ellátogatni, 20%-uk egyedül (is) jár múzeumba. A meg-kérdezettek 11%-a nyilatkozott úgy, hogy munkanap-okon nem megy kiállításra, 33%-uk utazni is hajlandó egy vonzó kiállításért. A legnépszerűbbek a történeti tematikájú kiállítások (71%), valamint a klasszikus kép-zőművészeti kiállítások (66%), majd az iparművészet

(46%), a fotó (42%), a néprajz (38%) és a kortárs kép-zőművészet (25%). A kiállítás kiválasztásában a leg-fontosabb szempont a bemutatott korszak (58%) – itt is megmutatkozik a történeti tematika fontossága –, majd a művészeti ág (48%), az alkotók (43%), és a sort a múzeum hírneve zárja, bár ennek említési gyakorisága sem alacsony (36%).

2.5.4.színházlátogatók

A színházak közönsége az összes megkérdezett 29%-a, ez a közönség az összes között a legelkötelezettebb: 68%-uk szeretne még gyakrabban járni színházi előadá-sokra. Az átlagnál több körükben a nő (64%) és a 40–49 év közötti, noha a 30 év alattiak aránya itt is eléri a 40%-ot. A diplomások aránya esetükben még magasabb (59%), és kiugróan sok a köztisztviselő, közalkalmazott (22%), viszont az átlagos 30%-nál 6%-kal kevesebb a tanuló, annak ellenére, hogy körükben ez a leginkább hiányolt műfaj. A legnagyobb keresztlátogatási adatokat a szín-ház közönsége a kiállítással mutatja: 46%-uk jár havonta kiállításra, és 48%-uk szeretne gyakrabban menni. Ez az adat indokolttá teszi azt a felvetést, hogy a kiállító

telje

s k

özön

ség

átla

ga

akt

ív k

özön

ség

átla

ga

moz

i-

láto

gató

k

fesz

tivá

l-

közö

nség

kiá

llítá

s-

láto

gató

k

szín

ház-

lá

toga

tók

kön

nyűz

enei

kö

zöns

ég

kom

olyz

enei

kö

zöns

ég

ope

ra-

közö

nség

Het

ente

ol

vasó

k

Het

ente

sp

orto

lók

spor

t-sz

urko

lók

n 4874 3592 2207 1958 1538 1399 1027 660 261 2503 1631 589

legalább havonta látogatnak / gyakrabban mennének, ha tehetnék (%)

Mozilátogatás 46 / 35 61 / 35 100 /40 56 / 36 58 / 32 56 / 34 63 / 38 44 / 30 46 / 30 47 / 34 55 / 37 59 / 36

Fesztivál (félévente) 40 / 31 46 / 32 49 / 34 100 / 40 52 / 31 46 / 27 63 / 42 43 / 22 45 / 22 47 / 31 54 / 32 65 / 33

Kiállítás 32 / 46 43 / 45 41 / 43 41 / 44 100 / 52 46 / 48 41 / 39 55 / 47 51 / 45 36 / 45 38 / 39 39 / 31Színház 29 / 64 39 / 63 36 / 63 33 / 60 42 / 64 100 / 68 36 / 51 54 / 62 66 / 60 30 / 65 31 / 61 29 / 51

Könnyűzenei koncert 21 / 32 29 / 33 29 / 34 33 / 37 27 / 27 27 / 28 100 / 51 28 / 19 27 / 19 26 / 32 30 / 34 34 / 31

Komolyzenei koncert 14 / 25 18 / 25 13 / 22 15 / 23 23 / 30 26 / 27 18 / 19 100 / 44 63 / 40 16 / 25 14 / 23 12 / 15

Opera 5,5 / 21 7 / 22 5,4 / 18 6 / 19 9 / 26 12 / 26 7 / 16 25 / 39 100 / 46 7 / 22 5 / 18 7 / 14Sportverseny 18 / 15 20 / 13 23 / 16 25 / 16 22 / 10 19 / 12 24 / 13 16 / 8 22 / 12 18 / 14 28 / 18 100 / 32

Sportolás (hetente) 50 / 38 55 / 38 61 / 41 57 / 41 58 / 35 56 / 37 58 / 41 53 / 28 43 / 32 54 / 37 100 / 45 77 / 45

Olvasás (hetente) 77 / 44 80 / 43 81 / 42 77 / 43 86 / 46 84 / 47 76 / 42 90 / 45 85 / 45 100 / 45 84 / 43 76 / 38

Kulturális index 40 52 58 56 66 69 82 86 111 46 53 65Sport-index 37 41 45 50 46 39 54 40 35 59 106 108Teljes aktivitás 77 93 103 106 112 108 136 126 146 105 159 173

3. táblázat

azegyesműfajokközönségeésakeresztfogyasztások

Megjegyzés: a táblázat oszlopaiban a kulturális műfajok közönségének adatai láthatók. A cellában látható első szám a ténylegeslátogatási gyakoriságra, a második a „vágyott” látogatási gyakoriságra vonatkozik.



TurizmusmenedzsmenTintézmények nem csupán a ma gyakran látható módon, kamarazenei koncertek szervezésével növelhetik közön-ségüket, hanem színházi kamaraelőadásokkal is, ahol ezt a helyszín lehetővé teszi. A megvalósuló keresztlátogatás a kiállítás és a komolyzene között nagyobb, mint a kiál-lítás és a színház között, a kiállítás iránt kinyilvánított hiányérzetük viszont azonos mértékű, tehát a színházi közönség nagyobb hányada jut el ritkábban kiállításokra, mint szeretne. Ha a kiállítóterem koncertet szervez, jó eséllyel megtalálja azt a szűk réteget, amely egyébként is ismeri és látogatja. Ha színházat szervez, akkor egy kétszer nagyobb közönséget szólít meg, amelynek közel a fele érdeklődik a kiállítások iránt.

A színházlátogatók a kiállításlátogatókhoz hason-lóan sokat olvasnak (84%), és közel annyit sportolnak is (56%). Mintegy 200 főnek tettünk fel speciálisabb kér-déseket. A válaszok alapján a színház igazi közösségi-közéleti műfaj: a megkérdezettek 72%-a látogatja rend-szeresen barátokkal az előadásokat, családdal 41%-uk jár színházba, egyedül csupán 7%-uk. 61%-uk jobban kedveli a hazai darabokat, és csak 11% kedveli kifeje-zetten jobban a külföldi műveket. A legnépszerűbbek a vígjátékok (88%), majd a tragédiák (59%), a musicalek (51%), a kortárs színdarabok (47%), a kortárs tánc (33%), az operaművek (24%), az operett (17%) és a klasszikus balett (16%). A választásban messze a legfontosabb szempont a darab (87%), majd a színészek (54%), a szín-ház és a rendező egyaránt mintegy 30% számára lehet döntő fontosságú.

2.5.5.könnyűzenerajongók

A könnyűzenei koncertek közönsége a legnagyobb átfe-dést a fesztiválok közönségével mutatja. Ez az érdeklő-dés közismerten életkorhoz kötődik, körükben 71% a 30 év alattiak aránya, és 94%-uk 50 év alatti. Több közöt-tük a férfi, mint a nő, 48%-uk tanuló. Átlag alatti a diplo-mások aránya (35%), és átlag feletti az érettségizetteké (46%) – ezt az életkori összetétel részben magyarázza. Az átlagosnál másfélszer gyakrabban járnak fesztivá-lokra (63%), s valamivel gyakrabban sportversenyekre és sportolni, viszont kevesebbet olvasnak (76%), és ritkábban járnak színházba, kiállításra, de legnagyobb arányban ők is színházi előadásokra mennének gyak-rabban (51%).

2.5.6.akomolyzeneésazoperaközönsége

A megkérdezettek 14%-a jár legalább havonta komolyze-nei koncertre, 5%-uk operába. Komolyzenei koncertre 25% szeretne gyakrabban járni, operába pedig 21%. Mindkét cso-port idősebb az átlagnál, a 30 év alattiak aránya mindössze 30%, az 50 év alattiak aránya 58—59%, a nyugdíjasok ará-nya a komolyzenei közönségben 18%, az opera esetében

pedig 22%. A fővárosiak aránya mindkét csoportban 70% körüli, és még az agglomerációban élők is jóval keveseb-ben vannak körükben (10%), mint más közönségek köré-ben (15% körül). Különösen az opera közönségében magas a nők aránya (68%). A szóban forgó műfajokhoz tehát a közönségnek csak egy szűkebb rétege jut el, illetve az idősebb korúak mutatnak iránta érdeklődést, ám még-sem mondhatjuk, hogy izolált közönségről lenne szó: a komolyzenei közönség kulturális indexe 86, az opera közönségéé pedig a legmagasabb: 111, ami abból adó-dik, hogy mindkét közönség nagy arányban látogatja más műfajok rendezvényeit is. A komolyzenei közönség 25%-a operalátogató is, az opera közönségének pedig 63%-a egyúttal komolyzenei látogató. Mindkét közön-ségben kiemelkedő a kiállítások (51—55%) és különösen az operaközönség körében a színház népszerűsége (66%). A komolyzenei közönség 90%-a, az operaközönség 85%-a olvas heti rendszerességgel.

2.5.7.olvasóközönség

Bár az összes megkérdezett 77%-a olvas legalább heti rendszerességgel, mégis felfedezhetünk szokásaikban egy figyelemre méltó eltérést az aktív közönség átla-gához képest. Akik hetente olvasnak, azok az átlagnál jóval ritkábban járnak moziba, kiállításra és színházba, vagyis kevésbé keresik azokat a műfajokat, amelyekben a vizualitásnak meghatározó szerepe van.

2.5.8.sportéskultúra

A sport és a kultúra kapcsolatáról általánosságban már szót ejtettünk. Láthatjuk, hogy minden kulturális közön-ségtípus körében jelentős, 50—60% körüli azok aránya, akik heti rendszerességgel sportolnak. Akik sportmér-kőzésekre járnak, azok között több a férfi (55%), a rend-szeresen sportolók között valamivel több a nő (56%). Azt is láthatjuk, hogy akik sportmérkőzésekre járnak, azok az átlagnál valamivel ritkábban látogatják a kulturális programokat, kulturális indexük 65, viszont messze töb-bet sportolnak, évente átlagosan 108-szor. A sportbeli passzív nézőszerep mellett tehát azt messze megha-ladó aktivitás is látható. Külön megvizsgáltuk, hogy akik sportmérkőzésekre rendszeresen járnak, viszont nem sportolnak rendszeresen, azok mennyit járnak kulturális programokra. Már az is beszédes eredmény, hogy közel 5000 megkérdezettből mindössze 82 fő került ebbe a cso-portba, tehát kulturális helyszíneken alig érhető el olyan személy, aki sportversenyekre gyakran jár, viszont nem sportol. Ahhoz, hogy valaki kulturális helyszínen megta-lálható legyen, a sport tekintetében az szükséges, hogy ott ne passzív nézőként legyen jelen, hanem aktív spor-tolóként. A kulturális aktivitás tehát sportbeli aktivitás-sal párosul, a sportbeli passzivitás pedig a kultúrától való


TurizmusmenedzsmenTtávolmaradást valószínűsíti: az említett 82 fős közönség-csoport kulturális indexe a legalacsonyabb: mindössze 39, a könnyűzenei koncertek és fesztiválok kivételével min-den műfajban passzívabbak az átlagnál. Mindezek alapján kimondható, hogy a sportmárkák gyártói érdekeltté tehetők kulturális rendezvények támogatásában, mert azokon nagyjából minden második látogatót potenciális vásárlójuknak tekinthetnek. A kulturális helyszínen való megjelenés átlagosan jobb indikátora lehet a sportszerek vásárlásának, mint a sportversenyen való megjelenés.

kitekintés

A személyesség fontosságának előtérbe kerülése kuta-tásunkban több ponton nyilvánvalóvá vált, s noha e területet a Reneszánsz év – 2008 során nem tártuk fel, a jelenlegi kutatások már vizsgálják ezt a kérdéskört, ezért röviden összefoglaljuk az első eredményeket. Már az információforrások terén láthattuk, hogy milyen fon-tos a személyes élmény: az új vendég oda megy szívesen, ahol barátja vagy ismerőse jól érezte magát. Ennek az evidens jelenségnek van azonban egy kevésbé látható oldala is: az élményturizmus, amely bele akar helyez-kedni a meglátogatott helyszín életébe, lokalitásába, szintúgy ennek a jele. A turisták oda utaznak szívesen és legfőképpen oda vágynak vissza, ahol a helybeliek jól érzik magukat a bőrükben. Magyarországon bevett gya-korlattá vált, hogy a kulturális kínálat próbál idomulni a beutazók vélt igényeihez, otthoni körülményeiket utá-nozva. Ez a hozzáállás az élményturizmus korában nem hozhat tartós sikert. Olyan kulturális kínálatot kell kiala-kítani, ami az adott helyszínen önazonos és megélt érték. A Reneszánsz év – 2008 három célja közüli választás azt mutatja, hogy az emberek immár Magyarországon

is egyre inkább átélhető kultúrára vágynak, az igény tehát már megvan az emberekben. Ám jelenlegi kuta-tásaink szerint Magyarországon a kultúra a megkérde-zettek jelentős része számára még mindig olyasmi, ami „velünk történik”, nem pedig olyasmi, amit „mi csinálunk”. Még mindig inkább intézmény, mint személyes élmény. Magyarország kulturális sikeréhez elengedhetetlen a kul-túra „visszacivilizálása”, olyan programok megvalósítása, amelyek segítenek megérteni, hogy a kultúra, ha úgy tetszik, nem más, mint személyes viszonyunk a világhoz, tükör, amelyben magunkat, saját helyünket látjuk. Nem múzeumi tárgyak összessége tehát, hanem találkozá-sok sorozata, amelynek a műalkotás nem a végső célja, hanem a közvetítője.

A sportra vonatkozó eredmények szintén jól mutat-ják, hogy a kulturális aktivitás erősen összefügg a szemé-lyes sors kézbentartásával. A kulturálisan aktív közönség képében olyan csoportot ismertünk meg, amely aktív korú, zömmel gazdaságilag is aktív vagy éppen erre készül (tanuló), és szellemileg éppúgy ad magára (magas képzettség), mint fizikailag (sportbeli aktivitás). A kultúra és a sport az élet tanúsága szerint összetartoznak, és így is kell kezelni őket. Olyan programok és intézmények fejlesztése lehet tehát indokolt, amelyek a fizikai mozgás és szellemi erőfeszítés iránti igényeket egy helyszínen, szerves egységben tudják szolgálni. Az intézmények szintjén is meg kell mutatkoznia annak, hogy a testi és szellemi igényesség azonos tőről fakadnak. Ezt indokolja a közönség megmért viselkedése, és ez lehet a kulcsa annak is, hogy a felnövekvő generációk utat találjanak a kultúra minden régiójához.

További információ: Vági Barnabás, kutatási igazgató, Hungarofest Nonprofit Kft., [email protected].


TényekéselőreJelzésekA kulturális turizmus statisztikai mérése

Összeállította: Lakatos Gyuláné1

Kulcsszavak: statisztika, kultúra, történelmi emlékek, múzeumok, színházak.

A turizmus és a kultúra különféle dimenziói között szo-ros kapcsolat mutatható ki. A turisztikai piac gyakorlati-lag minden kínálati elemének van kulturális vetülete, és ahhoz, hogy ezzel megfelelően gazdálkodjunk, szükséges a pontos nyilvántartások megléte és gondozása is. Írá-sunkban a kulturális intézményi palettát mutatjuk be, valamint vizsgáljuk a kulturális aktivitást: a történelmi emlékeket, múzeumokat, színházakat mint a kulturális turizmus célpontjait.

A kulturális statisztikai adatgyűjtések évszázados múlttal rendelkeznek, és kiterjednek a kulturális intézmé-nyek különböző típusaira, azok igénybevételére, valamint az ott folyó tevékenységekre is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemcsak az ún. „házon kívüli” kulturálódási lehetőségekről gyűjt információkat, hanem az otthon keretei között hozzáférhető egyéb művelődési források-ról, mint a könyv, az időszaki lapok vagy a rádiós és tele-víziós műsorszolgáltatás fogyasztásáról is.

A kulturális statisztika legtöbb területének első adat-gyűjtése Magyarországon az 1920-as évek végére esik. A mozikra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés 1927-ben kezdődött a KSH szervezésében, de a megfigyelés csak két évig tartott. A következő adatszolgáltatásra – mint a háború előtti utolsó mozistatisztikára – 1935-ben került sor, de sajnos ebből az adatfelvételből csak részleges ered-mények maradtak fenn. A színházakra vonatkozó első hivatalosan publikált adatok az 1927/28-as színházi évadra vonatkoztak. Az adatgyűjtés e területen is megszakadt, így mindössze három színházi évad adatai állnak rendelkezésre. A statisztikai évkönyvekben 1930-tól találhatók a kultúrhá-zakra – jelenleg közművelődési intézmények – és az ott folyó tevékenységre vonatkozó információk. A rendszeres, évente ismétlődő adatgyűjtések az 1940-es évek végétől, az 1950-es évek elejétől valósultak meg. A könyvkiadás adatai 1945-től, a könyvtárakra, mozikra, múzeumokra vonatkozó

adatok 1949-től, a színházakra vonatkozó statisztikák 1950-től, a sajtókiadásra 1951-től, a közművelődési intézményekre 1952-től2 érhetőek el. Napjainkban a kultúrával kapcsolatos adatok döntő részét az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikai osztálya gyűjti, amelyet a KSH is átvesz és adat-közléseiben, elemzéseiben felhasznál.

A lakosság kulturális helyzetéről a Központi Sta-tisztikai Hivatal első ízben 1963-ban publikálta össze-foglaló kötetben a hivatalos kultúrstatisztikai adatokat a rendelkezésre álló teljes részletezettségben.3 Ebben a kötetben a legelső felkutatható adatok is visszamenőleg megtalálhatók minden területről. Ilyen jellegű, részletes adatokat tartalmazó összefoglaló kiadványok, adattárak tíz évenként jelennek meg a KSH gondozásában. Ezenkí-vül a Hivatal évente tesz közzé néhány kiemelt adatot, tavasszal a Magyar Statisztikai Zsebkönyvben előzetes, ősszel pedig a Magyar Statisztikai évkönyvben végleges formában. Tematikus jellegű, részletesebb, elemző kiad-ványok is készülnek, kétévente a könyvkiadás adatairól, a közbeeső években pedig változó témákban, legutóbb a közgyűjteményekről.

Az elmúlt több mint ötven év alatt a kultúrstatisztika területén jelentős átalakulások történtek. A hazai válto-zásokon kívül a nemzetközi szervezetekben, elsősorban az UNESCO4-ban és az Európai Unió keretein belül folyó munka is hozzájárult a hazai módszertan fejlődéséhez.

A nemzeti sajátosságokat őrző kultúrák sokféleségét nehéz egységes rendszerbe foglalni. A kulturális értékek szerepét vizsgáló úgynevezett Eurobarometer5 standard felmérés a 15 éves és idősebb népesség kulturális aktivitá-sát vizsgálja az EU tagállamaiban. Ezt a felmérést 1973 óta minden ősszel és tavasszal az Európai Bizottság szervezi az EUROSTAT közreműködésével a tagállamokban.

A 2007. évre vonatkozó reprezentatív adatfelvétel során közel 27 ezer – közülük 1000 magyar – embert

2 Dr. Varga Alajosné: A művészetek és a tömegkommunikáció statisztikája3 Kultúrstatisztikai adattár (Statisztikai Időszaki Közlemények 55. kötet)4 United Nations Educational Scientific and Cultural Orga ni zation5 European Cultural Values Special Eurobarometer EB 278, No. 67.1

1 A Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi szolgáltatások sta-tisztikai főosztályának munkatársa. E-mail: [email protected].

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy az utazás célja egy adott terület kultúrájának megismerése. A kulturális turizmus népszerűsítésének lényeges eszközei az együttműködő partnerekkel megvalósított kedvezményes akciók, a válto-zatos helyszíneken megrendezett fesztiválok, amelyek egyidejűleg többféle kulturális eseményen való részvételre is lehetőséget biztosítanak. Ennek feltérképezése, hatásainak vizsgálata a kulturális statisztika fontos feladata.


TényekéselőreJelzések

53

50

41

36

37

34

19

55

53

41

39

32

29

15

0 10 20 30 40 50 60

Történelmiemlékek

látogatása

Moziba járás

Múzeum- ésgalérialátogatás

Koncertre járás

Könyvtárlátogatás

Színházba járás

Balett,táncszínházba

vagy operába járás

Férfiak Nõk

kérdeztek meg. Az eredmények alapján összességében az állapítható meg, hogy az európaiak meglehetősen kis hányada vett részt valamilyen kulturális rendezvényen, eseményen a megkérdezést megelőző 12 hónapban.

A vizsgált tevékenységek közül a kulturális turiz-mushoz is kapcsolódik a legnagyobb népszerűségnek örvendő történelmi emlékhelyek, emlékek látogatása. Kiemelkedő a moziba járás is, átlagosan minden második EU-polgár évente legalább egyszer eljutott valamelyik filmszínházba. A koncert-, könyvtárlátogatás, színházba járás 32—37%-os részesedéssel bírt, míg a balett- és tánc-színházi előadáson való részvétel még a 20%-ot sem érte el az unió 27 országának átlagában. A magyaror-szági kultúrstatisztikákkal összevetve elmondható, hogy magyar lakosság a televíziónézésre, a rádióhallgatásra és a könyvolvasásra, tehát a házon belüli kulturális tevékeny-ségekre az EU átlagnál több időt fordít, ugyanakkor pél-dául a mozilátogatásra annál lényegesen kevesebbet.6

Magyarországon 2008-ban megközelítőleg 9 ezer kulturális szolgáltatást nyújtó intézmény működött, ame-lyek legnagyobb hányada (közel 50%-a) könyvtár, 40%-a közművelődési intézmény volt, a fennmaradó 10%-on pedig a mozik, színházak és múzeumok osztoztak. Az intézmények országosan több mint félmillió kulturá-lis eseményt szerveztek, közel 14 ezer színházi előadást, 100 ezer közművelődési rendezvényt és mintegy három-ezer múzeumi kiállítást. A kulturális intézményekben, illetve azok rendezvényein csaknem 50 millió látogatást

6 A 27 ország adatai összesítve kerültek publikálásra, így az EU-átlag csak ilyen módon kerülhet összevetésre a magyar lakosságra jellemző adatokkal.

regisztráltak, amelyek egy része a kulturális turizmus keretében valósult meg.

A belföldi és nemzetközi turizmus kiemelkedő cél-pontjai a muzeális intézmények kiállításai és az emlékhe-lyek. évek óta mintegy 10 millió látogatót regisztrálnak a múzeumokban, közülük – becsült adatok szerint – 17—20% a külföldi turista. Jó kezdeményezés a közönségcsaloga-tásra a francia példára indított és 2002-től hazánkban is megrendezett Múzeumok éjszakája, valamint a 13 éves múltra visszatekintő Múzeumok Majálisa. Mindkettő válto-zatos programokkal várja a hazai és külföldi vendégeket.

Különös hangulatot teremtenek a szabadtéri szín-házak, amelyek már az 1920-as évek végétől (Margitsziget 1928, Szeged 1932) működnek, és a turisták által szívesen

1. táblázat

alegnagyobblátogatószámotelértmuzeálisintézmények,2008

a muzeális intézmény megnevezése Helység

Szépművészeti Múzeum Budapest

Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye

Budapest

Jövő Háza Budapest

Dobó István Vármúzeum Eger

Közlekedési Múzeum Budapest

Magyar Nemzeti Galéria Budapest

Magyar Nemzeti Múzeum Budapest

Magyar Természettudományi Múzeum Budapest

Szabadtéri Erdészeti Múzeum Szilvásvárad

Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest

Forrás: OKM

1. ábra

kulturálisaktivitásazeu-27országaiban,2007(%)

Forrás: Eurobarometer, 2007


TényekéselőreJelzéseklátogatott színterek. A több évtizedes múlttal rendelkező játszóhelyek változatos és bőséges programokat kínál-nak az érdeklődőknek. évről évre növekszik az előadások száma, amelyek között az igényes színházi produkciók és a könnyedebb szórakoztató darabok, táncszínházi előadások, koncertek, valamint gyermek- és bábszín-házi előadások is szerepelnek. Az évente tartott közel 500 előadást 240–250 ezren nézik meg, az események a színházszerető turisták kedvelt nyári programjai is.

A közművelődési intézmények (korábbi elnevezé-sük: művelődési otthonok) rendezvényei iránt nem csak a helybéliek, hanem a belföldi és külföldi turisták körében is számottevő érdeklődés mutatkozik. évente több mint százezer kiállítást, művészeti eseményt, szórakoztató és közösségi rendezvényt szerveznek, amelyeknek a láto-gatószáma meghaladja a 23 milliót.

évről évre színesebb Magyarországon a kulturális programok, rendezvények választéka, és ezzel mind szé-lesebb rétegek igényeit elégítik ki. A folyamatosan élén-külő érdeklődést jelzi a belföldi és nemzetközi turisták egyre növekvő száma is.

További információk az interneten: Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.huRészletes kulturális adattáblák (Stadat táblák): portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,593782&_dad= portal&_schema=PORTAL Letölthető kulturális témájú kiadványok: portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,184503&_dad=portal&_schema=PORTALNemzetközi kulturális adatok: Eurostat: www.aulaintercultural.org/article.php3?id_ article= 2711UNESCO: stats.uis.unesco.org/unesco/ReportFolders/Report Folders.aspx


VARGA, A. 1978. A művészetek és a tömegkommunikáció statisztikája – Statisztikai Szemle 56. évf. 12. sz.Kultúrstatisztikai adattár, 1963/5 Statisztikai Időszaki Köz-lemények 55. kötetEuropean Cultural Values, Special Eurobarometer EB 278, No 67.1

A színházlátogatásra vonatkozó statisztikai adatok

Összeállította: Lakatos Gyuláné2

A színházlátogatás különleges, máshoz nem hasonlítható élményt nyújt felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt. A nézők túlnyomó része szórakozásért, pihenésért, kikapcsolódásért jár színházba, ugyanakkor az ott tartott elő-adások fejlesztik az anyanyelvi kultúrát, a magyar kulturális emlékezet fenntartását is.

A kulturális statisztika körében is fontos szerepe van a színházi adatoknak, amelyeknek a rendszeres, évente ismétlődő közzététele az ötvenes évektől folyamatos.

Kulcsszavak: statisztika, kultúra, színházak.

2008-ban lépett hatályba a XCIX. törvény az előadó-művé-szeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkozta-tási szabályairól, amelynek alapján egységes elbírálás alá esnek a különböző formában működő, de színházi tevé-kenységet folytató szervezetek. Ennek következtében az eddig rendelkezésre álló statisztikai adatok nem, vagy csak korlátozottan hasonlíthatók össze a 2008. évi és az azt követő évek információival.

Az elmúlt évtizedben a színházi intézményrendszer átalakulása, fejlődése tovább folytatódott. Újabb színházi intézmények jöttek létre: nemzetiségi (német, horvát, szerb nyelven játszó) színházak, opera- és tánctagozatok,

bábszínházak, szabadtéri színpadok. A kőszínházak száma gyarapodott, és a meglévőknél is folytatódott az épületek rekonstrukciója. Az alternatív színházak elterje-dése az újításra való törekvést tükrözi a szellemi, művé-szeti életben. A kőszínházak és társulataik is bővítették játszási lehetőségeiket: a kamaraszínházakon kívül stú-diószínpadok, szalonok, házi színpadok kialakításával.

A színházlátogatás – csakúgy, mint korábban – nap-jainkban is a lakosság viszonylag szűk rétegére jellemző, és a nézők összetétele sem sokat változott: ma is csak a kifejezetten kulturális érdeklődésű személyek választják rendszeres szabadidős tevékenységként. Ennek objektív okai is vannak, hiszen viszonylag kevés a színház, a lehe-tőségek néhány városban koncentrálódnak, ahová nehe-zebben jutnak el a más településeken élők. Ezenkívül az átlagosan közel 2000 forintos jegyárak is befolyásolhatják a részvételt. A színházak korábban gyakran tartottak saját épületeiken kívül is előadásokat: más színházakban, illetve

1 A Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi szolgáltatások sta-tisztikai főosztályának munkatársa. E-mail: [email protected].


TényekéselőreJelzések

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Prózai művek Prózai művekzenével, operettek,

musicalok

Opera, dalmű,balett, tánc

Báb- ésgyermekdarabok

Irodalmi műsor Kabaré, egyébszínpadi

szórakoztatás

Előadások száma

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600Látogatások száma, ezer fő

Előadások száma Látogatások száma, ezer fő

1. ábra

aszínházakmagyarországontartottelőadásainakéslátogatásánakszámaműfajcsoportokszerint,2008

Forrás: KSH

erre alkalmas épületekben, művelődési központokban stb. Elsősorban olyan településekre volt ez jellemző, amelyek állandó színházzal nem rendelkeztek. Ezen előadási formák az utóbbi években háttérbe szorultak, 2008-ban a színházi előadások közel felét – 49%-át – a fővárosban tartották, és 3%-nál kevesebbet a községekben. A látogatásokat tekintve ez az arány még jobban Budapest felé tolódott, hiszen az összes látogatásból 56%-kal részesült a főváros, 43%-kal a többi város, és alig 1%-kal a községek. Természe-tesen ez abból is adódott, hogy a vidéki városokban álta-lában kisebb befogadóképességű színházak működnek, valamint a községekben nincsenek állandó játszóhelyek, itt „csak” vendégelőadásokat lehet tartani. érdekes színfolt, hogy Veszprém megyében viszont a színházi előadás egy-ötödét községekben tartották, és ezek látogatószáma az összesnek közel 6%-át tette ki.

A színházlátogató közönség igénye csakúgy, mint korábban, a könnyebb műfajú, szórakoztató darabok iránt volt a legnagyobb. 2008-ban a színházi előadások több mint 40%-ában prózai művek szerepeltek műsoron, ezeknek 31%-a komédia és bohózat volt, látogatószámuk meghaladta az összes látogatás egyharmadát. Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a zenés darabok, operettek, musicalek, amelyeknek láto-gatószáma alig maradt el a prózai művekétől. Örvende-tes tendencia, hogy mind a színházak, mind a közönség körében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyermekek-nek szóló előadások, hiszen egy fiatalkori élmény meg-határozó lehet abban, hogy felnőttként örömüket leljék a színdarabokban. 2008-ban minden harmadik előadást gyermekeknek rendeztek, s látogatószámuk meghaladta az összes előadás 18%-át. Az opera- és balettelőadá-sokra, valamint a különböző tánc-, illetve mozgásszínházi

bemutatókra is egyre több néző kíváncsi. Az előadások majd 6%-a tartozik ebbe a kategóriába, és a látogatók közel 10%-a ilyen darabokat néz meg (1. ábra).

A rendszeres színházlátogatók jellemzően bérletet vásárolnak. A nézők egynegyede rendelkezett bérlettel, amelyekből 21%-ot Budapesten adtak el.

A színházi évadok szüneteiben rendszeresen meg-rendezik a szabadtéri játékokat. A játszási helyek száma folyamatosan nőtt, 2008-ra elérte a 45-öt. Az előadások száma évek óta közel azonos, 500 körül mozog, a látoga-tók száma is nagyjából változatlan (250 ezer körüli).

A magyar színháztársulatok gyakran szerepeltek külföldön. A 41 társulat 24 országban összesen 347 elő-adást tartott, és gyakori volt a külföldi társulatok hazai vendégszereplése is. 28 országból 111 társulat érkezett hozzánk, és 274 előadáson szerepelt.

A hivatalos statisztika még az új törvény beveze-tése ellenére sem képes teljesen egységbe foglalni a szín-házi világ szerteágazó, sokszínű területeit. Nagyon sok olyan kis egyesület, csoport működik, amely még nem felel meg a törvényben megfogalmazott kritériumoknak, mégis nagy jelentőségük lehet egy adott közösség vagy terület kulturális életében, értékeik megőrzésében.

További információk az interneten: Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.huRészletes kulturális adattáblák (Stadat táblák): portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,593782&_dad=portal&_schema=PORTAL Megye és idősoros színházi adatok: portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_06_02i.htmlLetölthető színházi kiadványok: portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,184503&_dad=portal&_schema=PORTAL


TényekéselőreJelzésekMagyarország leglátogatottabb települései

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport

Kulcsszavak: statisztika, kereskedelmi szálláshely, városi turizmus, belföldi turizmus.

A TOP 10-ben 2008-ban Balatonfüred egy helyezést lépett előre, ezzel egyidejűleg Bük hátrébb került. Az élmezőny új belépője az egészségturisztikai piacon egyre kedvel-tebb Sárvár, amely így Egert „szorította ki” a tíz legtöbb vendégéjszakát realizáló hazai város sorából (1. táblázat). Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2008-ban Sárváron megduplázó-dott, amelynek hátterében elsősorban a belföldi forgalom bővülése áll. Balatonfüreden ezzel szemben a 17,8%-os növekedés döntően a külföldi kereslet emelkedésének köszönhető. A belföldi vendégéjszakák száma Siófok (+3,3%), Balatonfüred (+7,1%) és Sárvár (+164,4%) váro-sában emelkedett. A külföldi vendégforgalom 2008-ban – az előző évhez képest – Balatonfüred (+25,9%) és Sárvár (+66,7%) mellett Sopronban (+9,4%) nőtt.

A belföldi utazók körében a legnépszerűbb városok között a fővárost Hajdúszoboszló, Siófok és Hévíz követte. A belföldi forgalom tekintetében Balatonfüred szintén egy helyet javított pozícióján az elmúlt évben, Eger pedig eggyel hátrébb lépett. Míg 2007-ben Bük állt a tízes lista végén, a 2008. évi előzetes adatok szerint Gyula bekerült

a TOP 10-be, néhány száz vendégéjszakával megelőzve a vas megyei települést. A belföldi turizmus jelentősé-gét mutatja, hogy a tíz legnépszerűbb település közül Hajdúszoboszló, Sárvár, Sopron, Zalakaros és Debrecen esetében a vendégéjszakák több mint hattizedét a hazai vendégek adták.

A Magyarországra látogató külföldiek körében Budapest mellett 2008-ban is a gyógyfürdővel rendelkező, illetve a Balaton-közeli települések voltak a legnépsze-rűbbek. Az abszolút első helyezett Budapestet (5,2 millió külföldi vendégéjszaka) Hévíz követte 563 ezer vendég-éjszakával. A 2007. évhez képest Balatonfüred és Sárvár három-három helyet javított pozícióján. A TOP 10-be új belépő város Harkány, amely így Debrecent „szorította ki” a tíz legnépszerűbb város sorából.

A Kulturális Turizmus évében kiemelt figyelmet érdemlő, a Kultúra Magyar Városa címet elnyerő Bala-tonfüred és Szombathely az elmúlt években jelentős érdeklődésre tartott számot a belföldi és a külföldi utazók körében egyaránt. Ahogy az fentebb említésre került, Balatonfüred 2008-ban nagyon jó turisztikai szezont zárt. Szombathelyen a kereskedelmi szálláshelyeken 2008-ban több mint 111 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami a 25. helyezést biztosította a vasi megyeszékhelynek.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2008-ban – a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéj-szakák száma alapján – a legnépszerűbb magyarországi város pozícióját Budapest mind a külföldi, mind a magyar turisták körében megőrizte. Az elmúlt évekhez hasonlóan az ezüstérmet Hévíz, a bronzot Hajdúszoboszló szerezte meg, a 4. és az 5. helyen Siófok és Balatonfüred foglaltak helyet. A 2008. év legnagyobb turisztikaiforgalom-bővülést mutató települései Balatonfüred és Sárvár voltak.

1. táblázat

alegnépszerűbbmagyarországivárosok,2008

Forrás: KSH

Helyezésösszesen Belföldi turizmus Beutazó turizmus

városvendégéjszakák

száma város

vendégéjszakák száma

városvendégéjszakák

száma 1. Budapest 6 074 897 Budapest 870 137 Budapest 5 204 7602. Hévíz 909 740 Hajdúszoboszló 490 247 Hévíz 563 0843. Hajdúszoboszló 799 537 Siófok 402 133 Balatonfüred 350 6064. Siófok 667 360 Hévíz 346 656 Bük 331 4335. Balatonfüred 578 088 Sopron 328 733 Hajdúszoboszló 309 2906. Bük 538 329 Debrecen 279 393 Siófok 265 2277. Sopron 399 638 Zalakaros 259 702 Sárvár 163 8408. Zalakaros 377 916 Balatonfüred 227 482 Zalakaros 118 2149. Debrecen 374 720 Eger 223 165 Győr 118 070

10. Sárvár 330 974 Gyula 207 686 Harkány 103 168


TallózóA magyarországi fesztiválszövetségek tevékenysége

Kulcsszavak: fesztivál, fesztiválszövetség, gasztronómia, folklór, művészet, szabadtéri színház.

1.folklórfesztiválokmagyarországiszövetsége(cioffHungary)

A szövetség az 1970-ben alakult CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folk Art) UNESCO civil szervezet magyarországi tagszervezete. A nemzetközi szervezet irányelvei és kapcsolatrendszere alapján végzi tevékenységét a hazai tagszervezetek köré-ben, és közvetíti szakmai eredményeiket, együttműködési szándékukat, véleményüket a nemzetközi tanács felé.

A CIOFF-nak 84 nemzeti tagszervezete van és 300 fesztivál szervezéséhez nyújt szakmai hátteret és erkölcsi támogatást szerte a világban. Koordinálja a tag-szervezetei közötti nemzetközi cseréket, találkozókat, workshopok, kiállítások, fesztiválok szervezését. Tevé-kenységében 50 ezer amatőr művész vesz részt, és szer-vezetei programjainak szervezésében 60 ezer önkéntes dolgozik. Részt vesz az UNESCO programjainak megva-lósításában, konferenciákat, találkozókat szervez a folk-lór aktuális kérdéseiről. Együttműködik kormányokkal, nemzeti, nemzetközi, állami és más, területileg „rokon” civil szervezetekkel.

Magyarország alapító tagja a szervezetnek, ala-kulásától, 1991-től a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége látja el az országos képviseletet. A hazai

népművészeti mozgalmak szervezeteinek, rendezvényei-nek, szakmai tapasztalatcseréinek, a terület teljes nemzet-közi együttműködésének hátterét a szövetség biztosítja.

2004-ben a Szövetség szervezésében Magyarorszá-gon rendezték a CIOFF 3. World Folkloriádát (világfesztivált) Pécsett, Budapesten és tizenkét, néptáncfesztiváljáról ismert hazai nagyvárosban.

A szövetség 30 tagszervezete 2008-ban 31 nem-zetközi néptáncfesztivált rendezett Magyarországon. A fesztiválokon 429 néptánc és népzenei együttes lépett fel, a rendezvényeken 45 országból, 167 együttes (10 610 fő) szerepelt. A műsorokat 510 ezer néző látta, szervezé-sükben több mint 400 önkéntes vett részt.

Öt hazai fesztivál kapta meg a „CIOFF fesztivál” címet:

• a „Gyöngy” Nemzetközi Néptáncfesztivál (Gyöngyös), • a „Királyi Napok” Folklórfesztivál (Székesfehérvár), • a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál (Szeged),• a „Nyírség” Nemzetközi Néptáncfesztivál (Nyíregyháza), • a „Summerfest” nemzetközi Néptáncfesztivál (Száz-

halom batta-Ráckeve-Tököl).

Ezek a fesztiválok koncepciójuk kialakításában, a szer-vezésben és lebonyolításban betartják a nemzetközi szervezet irányelveit és ajánlását, az ideérkező szereplők ellátásának biztosításában, szervezettségben, a techni-kai feltételekben, a PR-munkában a nemzetközi minőségi elvárásoknak megfelelnek.

A magyarországi fesztiválok öt szövetségbe tömörülve látják el érdekvédelmi feladataikat. A jelen cikk keretében bemutatkozó országos szövetségek a fesztiválok egységes nyilvántartási és minősítési rendszere szakmai intéző bizottságának tagjai, a nyilvántartással és minősítéssel kapcsolatos tartalmi kérdésekben ezek a szervezetek járnak el.

A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary) a CIOFF UNESCO magyarországi tagszerve-zete, a hazai népművészeti mozgalmak szervezeteinek, rendezvényeinek, szakmai tapasztalatcseréinek, a terület nemzetközi együttműködésének hátterét biztosítja.

A Magyar Fesztiválszövetség a magyarországi fesztiválok szervezőinek nyújt segítséget az általuk létrehozott események színvonalának folyamatos emelésében, nemzetközi színvonalú működtetésében, a hazai és az európai kulturális rendszerbe való beilleszkedésben és a szakmai érdekérvényesítésben, ennek keretében működteti a fesztivalszovetseg.hu információs portált.

A Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, az Európai Fesztiválszövetség társult tagja, a hivatásos művészek és együttesek produkciói által meghatározott fesztiválok szervezete, elsősorban a zene-, tánc- és színházművészet területén.

A Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége nagy hangsúlyt fektet a fesztiválok gazdasági szere-pének alátámasztására, az érdekképviseleten felül egy átlátható, szakmai és hiteles rendezésen alapuló rendszert kíván megvalósítani.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagságát a kilenc legjelentősebb, teljes nyári szezonban működő szabadtéri színház teszi ki, amelyek a kőszínházi szezon szünetében saját új bemutatóik sorával teszik teljessé a hazai színházi kínálatot, emellett összművészeti fesztiválok is kapcsolódnak programjaikhoz. A Szövetség célja, hogy összefogja a hivatásos magyarországi szabadtéri színházakat, erősítse a szabadtéri színházi kultúrát.


TallózóA szövetség közel húszéves éves működésével jelentős nemzetközi elismerést vívott ki. A szervezet működése, kiváló hazai rendezvényeik, kiutazó csoportjaik színvo-nala, szakembereik felkészültsége mind-mind hozzájárul Magyarország nemzetközi megismeréséhez és elisme-réséhez. A Magyarországra érkező partnerek nemcsak hazánk kulturális kínálatának sokszínűségét tapasz-talják, hanem a saját költségén érkező vendég jelentős fogyasztó is, így a programok hozzájárulnak a turisztikai kínálat bővítéséhez.

Az együttműködés, amely a szervezetek közötti közvetlen, baráti kapcsolatokra épül, egymás kultúrájának megismerésével nyitottá, befogadóbbá és toleránsabbá tesz, továbbá hozzájárul a különböző országok civil műkö-dési modelljeinek megismertetéséhez. Az együttműködés legnagyobb – pénzben nem mérhető – eredménye azon-ban az, amit a nemzetközi kapcsolatok által mentalitás-ban, magatartásban, gondolkodásmódban, szervezettség-ben, tapasztalatban magunkkal hozunk.

A nemzetközi szervezetben a következő munka-csoportokban tevékenykednek a szövetség tagjai: CIOFF Gyermek Munkacsoport, CIOFF Ifjúsági Munkacsoport, CIOFF Folkloriada Munkacsoport.

Elnök: Héra éva, alelnök: Igyártó Gabriella, Szigetvári József, az elnökség tagjai: Berecz Lászlóné, Molnár Péter, Horváth Viktória.

További információk: Héra éva, elnök, cím: 1011 Buda-pest, Szilágyi Dezső tér 6., postacím: 1251 Budapest, Pf. 22, telefon: (1) 201 7931, fax: (1), e-mail: [email protected], honlap: www.cioff.hu.

2.magyarfesztiválszövetség

A Magyar Fesztivál Szövetséget 2002. szeptember 24-én hívta életre 31 szervezet 70 magyarországi fesztivál kép-viseletében. A Magyar Fesztivál Szövetség olyan orszá-gos, nonprofit, civil, szakmai, segítő, szolgáltató és érdek-védelmi szervezet, amely a magyarországi fesztiválok szervezőinek kíván segítséget nyújtani az általuk létreho-zott események színvonalának folyamatos emelésében, nemzetközi színvonalú működtetésében, a hazai és az európai kulturális rendszerbe való beilleszkedésben és a szakmai érdekérvényesítésben.

A szövetség a magas színvonalú fesztiválszervezés által segíteni kívánja a fesztiválokat befogadó települé-seken, régiókban a kulturális turizmus fejlődését. A szer-vezet megalakulásakor – többek között – a következő célokat, feladatokat tűzte ki maga elé, amelyeknek meg-valósításán folyamatosan dolgozik:

• akkreditációs és minőségbiztosítási rendszer kidol-gozása, monitoring,

• kapcsolattartás szakmai, társadalmi és politikai szer-vezetekkel,

• tagozatok (tematikus, regionális) kialakítása,

• a fesztiválok közötti közvetlen nemzetközi kapcso-latok kiépítése, segítségnyújtás tagjai külkapcsola-tainak fejlesztéséhez,

• kapcsolattartás külföldi szövetségekkel, képviselet nemzetközi fórumokon,

• lobbitevékenység a szövetség és a szövetség tagjai számára,

• folyamatos szakmai információszolgáltatás,• kommunikáció,• szakmai oktatás, továbbképzés, kiállítás, konferen-

ciák, workshopok szervezése,• fesztivalszovetseg.hu – információs portál működ-

tetése,• internetes adatbázis-rendszer létrehozása és működ-

tetése.

2009-ben már 116 szervezet 227 művészeti, gasztronó-miai, kulturális fesztiválját tudja tagjai között a szövetség. A szövetség évente több alkalommal tart közgyűlést és szervez különböző szakmai konferenciákat. Az elnökség havonta ülésezik, tagjai több – a szakmát érintő – társa-dalmi szervezetben is képviselik a szövetség tagságának érdekeit és vesznek részt szakmapolitikai összejövetele-ken (lásd: parlamenti és minisztériumi érdekképviseleti tanácskozások, szakmai konferenciák).

Elnök: Márta István, alelnök: Elekes Zoltán, az elnök-ség tagjai: Hartyándi Jenő, Bukovinszky Béla, Iványi Tamás, Sülyi Péter, Szigetvári József, titkár: Tóth Mariann.

További információk: Tóth Mariann, titkár, cím: 1061, Budapest, Paulay E. u. 35., telefon: (30) 336 8211, fax: (1) 351 8512, e-mail: [email protected], honlap: www.fesztivalszovetseg.hu.

3.magyarművészetifesztiválokszövetsége

Az ország egyik nagy hagyományokkal bíró társadalmi szer-vezete a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége. Elődje, a Művészeti Fesztiválok Koordinációs Fóruma 1984-ben ala-kult, miután az egyre több patinás, illetve induló fesztivál rendezői belátták, hogy az elkerülhetetlen rivalizálás mellett az alapvető szakmai érdekek közösek, rendkívül fontos a rendszeres információcsere, a két- és többoldalú (koproduk-ciós) tevékenység, a közös lobbi és érdekvédelem.

A Koordinációs Fórum országos hatókörű egye-sületként 1990-ben nyerhette el önálló jogi státusát: a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége (továbbiakban MMFSZ) a hivatásos művészek és együttesek produkciói által meghatározott fesztiválok szervezete, elsősorban a zene-, tánc- és színházművészet területén (1. ábra). A szerve-zet legfontosabb feladata, hogy a magyar fesztiválrendszer érdekeit országosan és nemzetközi szinten képviselje.

A Szövetségnek jelenleg 40 teljes jogú tagja van. A tagság szakmai auditálására 2008 óta rendszeresen sor


Tallózó

kerül, a tagfelvételi szabályok szerint a tagoknak szigorú belső minősítési követelményeknek kell megfelelniük. Az MMFSZ évente kétszer tart közgyűlést, emellett műfaji szempontok szerint alakult munkacsoportjai és temati-kus egyeztető fórumai üléseznek rendszeresen. A tag-fesztiválok vezetői kül- és belföldi tanulmányutakon vesznek részt, maga a Szövetség több mint tíz éve az Európai Fesztiválszövetség társult tagja.

Az MMFSZ céljai a fesztiválok finanszírozása terü-letén:

• a közpénzekből elnyerhető támogatások, pályázatok kiírásában és elbírálásában való részvétel (jelentős elő-relépés volt, hogy a 2005-ös regisztrációs pályázat bírá-lati előkészítőinek körébe az MMFSZ-t és társszerveze-teit is meghívták; a Nemzeti Kulturális Alap 1998-ban szakértői joggal invitálta meg a szövetség képviselőjét a pályázatok elbírálását segítendő; 2005-től a Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma, 2008-tól a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma számított a szervezet munkatársaira kollégiumi tagként),

• a pályázati rendszerek átláthatóbbá tétele (ebben a kérdésben még mindig sok munka vár a fesztiválszö-vetségekre, szerencsés fejlemény, hogy a szakága-zatok között elindult egyfajta párbeszéd. A Szakmai Intéző Bizottság (SZIB) munkájában szintén részt vesz az MMFSZ. A szövetség fontos céljának tekinti, hogy – akár a fentebb már említett regisztrációs pályázat folytatásaként – megszülessen egy átfogó művészeti fesztiválpályázat),

• a két-, illetve hároméves időtartamra pályázás lehe-tőségének megteremtése (erre már az ezredforduló környékén volt példa, örvendetes lenne, ha mielőbb megismétlődne ez a kezdeményezés is. Csak egyet-len példa az előre tervezhetőség szükségességének

illusztrálására: a külföldi tour operátorok esetenként három évre előre kérik a programokat, legtöbb fesztivá-lunk azonban a tárgyév finanszírozásában sem biztos),

• az utófinanszírozás minisztériumi, illetve európai uniós szinten történő újragondolásának elérése a kulturális támogatásoknál (ebben a kérdésben csak a szövetségek együttes fellépése esetén lehet bár-milyen fejlemény).

Célok a kulturális turizmus területén:• stratégiai terv kidolgozása az ország történelmi

műemlékeiben, illetve azok környékén zajló feszti-válok kiemelt támogatására,

• azon, egzakt hatástanulmányokon és méréseken ala-puló tények tudatosítása, miszerint a kulturális turiz-mus igen fontos bevételi forrása a turisztikai ágazatnak (az MMFSZ évek óta hangoztatja, hogy egy művészeti fesztivál a másodlagos megtérülés szintjén sokkal több bevételt jelent az adott térségnek és egyáltalán az államkasszának, mint azt idáig a támogatók gondol-ták. Az angol és belga nemzeti szövetségek felmérései ugyanezt erősítik meg; minél magasabb művészi szín-vonalon zajlik egy rendezvény, az arra ellátogató kül- és belföldi turista annál többet költ általában).

Örvendetes fejlemény, hogy a turizmus átfogó területét gondozó Önkormányzati Minisztérium az utóbbi évek-ben kiemelten érdeklődik a művészeti fesztiválok iránt, az NKA-ÖM közös pályázatán az MMFSZ tagfesztiváljai is támogatási lehetőséghez jutottak.

A szövetség továbbra is nyomon követi és véle-ményezi azokat a rendezvényeket, amelyek az MMFSZ 90%-os lefedettségi körén kívül tevékenykednek, és megérdemlik a „művészeti fesztivál” kitüntető címet.

Elnök: Zimányi Zsófia, az elnökség tagjai: Gedeon József, Igric György, Makray Balázs.

További információk: Szomolányi Janina ügyve-zető titkár, telefon: (1) 486 3322, fax: (1) 486 3311, e-mail: [email protected], honlap: artsfestivals.hu.

4.magyarországigasztronómiaifesztiválszövetség

A fesztiválok súlya, száma világszerte és Magyarországon is egyre nő, különösképp az ingyenesen látogatható gaszt-ronómiai fesztiváloké. Jelentőségük meghatározó a hagyo-mányok ápolásában, a kultúra fejlődésében és a települések életében. A fesztiválok számának növekedésével létrejött a gasztronómiai fesztiválok érdekképviseletére hivatott Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége.

A szövetségnek jelenleg 41 fesztivál a tagja, ezek lefedik a jelentős, turisztikai szempontból meghatározó gasztronómiai fesztiválokat, amelyek fesztiválonként negyven-ötvenezer látogatót vonzanak (Csabai Kolbász-

1. ábra

azmmfsztagfesztiváljainakműfajimegoszlása

Zenei8

Régizenei3

Jazz1

Opera, balett2

Színházi4

Kortárs5

Összművészeti17

Megjegyzés: négy fesztivál szemináriumokat is tart. Forrás: MMFSZ


Tallózófesztivál – Békéscsaba, Gulyásfesztivál – Szolnok, Hal-fesztivál – Szeged, Baja, Szept-Ember Feszt – Budapest, Birkafőző Fesztivál – Karcag).

A szövetség nagy hangsúlyt fektet a fesztiválok gaz-dasági szerepének alátámasztására, sok esetben közpénzt használnak fel a különböző központi és helyi forrásokból. A Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége (MGFSZ) az érdekképviseleten felül egy átlátható, szakmai és hiteles rendezésen alapuló rendszert kíván megvaló-sítani. Szorgalmazza szaktanácsadók alkalmazását és a szakmai társszervezetek bevonását, hogy a meghirdetett fesztivál szakmai tartalmát hitelessé tegyék.

A gasztronómiai fesztiválok többsége ingyenes programot jelent. A szövetség tagjainak és szakmai csapatának a célkitűzése, hogy ezeken a fesztiválokon, a helyi miliőben helyet kapjon az igényesebb kultúra, a fesztivál színpadi produkciói művészi értéket képviselje-nek, mivel hagyományaink, a művészetek az adott kor gasztronómiájával teljesek.

A szövetség továbbá részt vesz egy minősítő rend-szer kidolgozásában és működtetésében is, amelynek célja, hogy a magyarországi fesztiválokon megjelenített értékek, hagyományok és termékek megőrizzék ere-detiségüket, értékeiket. Az MGFSZ szorgalmazza tagjai körében a pályázati rendszerben és a marketingkommu-nikációban történő együttműködést.

A gasztronómiai fesztiválok között elsőbbsé-get élveznek a turisztikai jelentőséggel bíró, a magyar gasztrokulturát és a hagyományokat képviselő rendezvé-nyek. A szövetség célja, hogy a jövőben csak az a fesztivál pályázhasson állami vagy önkormányzati támogatásra, amely részt vesz a szövetség minősítésén. A minősítő eljárás célja egyrészt, hogy nyomon követhető legyen az állami támogatások, pályázaton nyert összegek fel-használása, másrészt tiszta képet mutasson minden támogató részére, hiszen a szponzorok alapvető érdeke, hogy nevük és imázsuk magas minőséghez kapcsolódva jelenjen meg.

A tagok által Magyarországon rendezett feszti-válok között fellelhetők a különféle termékekhez, főleg a tájjellegű, illetve egyes helységekhez, területekhez kötődő ételekhez, hagyományokhoz kapcsolódó, hagyo-mányápoló rendezvények. A szövetség szakembereivel és tagjaival azon munkálkodik, hogy minél több fesztivál legyen alkalmas arra, hogy önkormányzati vagy állami forrásért pályázhasson, de ennek feltétele az átlátható, gazdaságilag megalapozott tervezés.

A szövetség mottója: „éltessük, folytassuk hagyomá-nyainkat, őrizzük meg értékeinket, amelyekben nemzeti sajátosságaink, termékeink, ételeink öltenek testet”.

Elnök: Ments András, tiszteletbeli elnökök: Benke László, Csányi Sándor, alelnökök: dr. Ambrus Zoltán, Gál Gábor, az elnökség tagjai: Elekes Zoltán, Németh József, Kolostyák Gyula, Csetneki László, Frank Sándor.

További információk: Ments András, elnök, cím: 1056 Budapest, Váci utca 78-80., telefon: (30) 990 7493, fax: (1) 310 3648, e-mail: [email protected], honlap: www.gasztrofeszt.com.

5.szabadtériszínházakszövetsége

A Szabadtéri Színházak Szövetségét 1997-ben alakítot-ták azok a szabadtéri színházak, amelyek évtizedek óta egy-egy kiemelkedő magyar műemlék környezetében működnek nyaranta.

Ezek a hosszú múltra visszatekintő rendezvények hazánk műemléki vagy természeti értékeit úgy igyekez-nek még vonzóbbá tenni, hogy minden nyáron, azonos időszakban a színház-, a zene- és a táncművészet leg-javát bemutató, megújuló programmal teszik azokat a látogatóknak egyedi élményeket ígérő események szín-helyévé.

A kilenc legjelentősebb, teljes nyári szezonban működő szabadtéri színház tartozik tagjai körébe: Esz-tergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszín-ház, Kőszegi Várszínház, Szabad Tér Színház, Szentendrei Teátrum, Szegedi Szabadtéri Játékok, Zalai Nyári Játékok, Zsámbéki Színházi Bázis.

A szövetség célja, hogy összefogja a hivatásos magyarországi szabadtéri színházakat, erősítse a sza-badtéri színházi kultúrát. A szövetség tagjai a kőszínházi szezon szünetében saját új bemutatóik sorával teszik teljessé a hazai színházi kínálatot.

Történelmi és természeti környezetük lehetőségeit kihasználva egyedi, új színházi bemutatóik létrehozása mellett minden nyáron ( június közepétől szeptemberig) összművészeti fesztiválok is kapcsolódnak programjaik-hoz. Ezeken a legjelentősebb hazai és külföldi művészek lépnek fel, a prózai és zenés színház különböző műfajai-ban (dráma, vígjáték, musical, opera, operett bemuta-tókban) bővelkednek műsoraik. A balett, a kortárs tánc, a néptánc előadások mellett komolyzenei, népzenei és jazz koncertek, képzőművészeti és fotókiállítások és szá-mos gyermekprogram is fontos része e fesztiváloknak.

évente több mint 30 új színházi bemutató és 350–400 színházi előadás, valamint a fesztiválok kísérőprogramjai keretében több száz más kulturális esemény is várja a ven-dégeket a szövetség tagjainak szervezésében az ország szép vidékein az esztergomi, gyulai, kisvárdai, kőszegi várban, Budapesten a Margitszigeten és a Városmajorban, Szentendre hangulatos terein, a szegedi Dóm téren, Zalában az egervári kastélyban, valamint a zsámbéki romtemplom-nál és a műemlék rakéta bázison.

További információk: Gedeon József elnök, cím: 5700 Gyula, Kossuth utca 13., telefon, fax: (66) 463 148, e-mail: [email protected], honlap: www.szabadteriszinhazakszov.hu.


TallózóZöld fesztiválok

Szerző: Kovács Bence1 – Újszászi Györgyi2

1 Ügyvezető igazgató, Független Ökológiai Központ Alapítvány – www.foek.hu.2 A Védegylet Méltányos Kereskedelem munkacsoportjának tagja – www.vedegylet.hu.

Kulcsszavak: zöld fesztivál, fenntartható turizmus, kör-nyezetterhelés, környezettudatosság.

bevezetés

A fesztiválok természetükből adódóan sok embert von-zanak. Ha nem így lenne, akkor csak ráfizetéssel lehetne megszervezni őket. Az emberek az utazás, a szórako-zás során sokkal több élelmiszert fogyasztanak, többet közlekednek, több szemetet termelnek, több energiát és vizet használnak, mint a hétköznapok során. Néhány, a fesztiválokhoz kapcsolódó példával támasztjuk alá ezt az állítást: biztonsági okokból rengeteg eldobható csomagolást használnak (dobozos italok üveges helyett); a büfékben higiéniai megfontolásból egyszer használandó műanyag tányért, evőeszközt és poharat adnak; a világítás, a fény- és hangtechnika nagy áramfelvevő; sokan, ha nem a saját vízórájuk méri a fogyasztást, hajlamosabbak pazarolni. Mindez azt jelenti, hogy a fesztiválok helyszínén jelentkező környezetszennyezés többszöröse a hétköznapok során észlelhetőnek.

A zöld elveket is szem előtt tartó rendezvényszer-vezőnek úgy kell megtervezni és lebonyolítani egy fesz-tivált, hogy – a látogatók számára is tekintettel – minél alacsonyabb szinten tartsa az esemény környezetterhe-lését. Ez a feladat gyakorlatilag a szervezés összes lépé-sének a környezeti szempontok szerinti újraértékelését jelenti. A hely kiválasztásától kezdve, a beszerzésen és a programokon át a kommunikációig minden egyes tevékenységet meg kell vizsgálni nyersanyag-, víz- és energiafelhasználás, légszennyezés, hulladék- és szenny-vízkezelési szempontból.

Cikkünk az „Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez” című kiadvány alapján készült, amelynek célja, hogy átfogó segédletet nyújtson a rendezvényszervezőknek a fesztivá-lokhoz köthető környezetterhelés minimalizálására.

1.afesztiválokkörnyezetihatásai

Elgondolkozott-e már valamelyikünk, vajon milyen környezetterhelést okozunk a fesztiválokhoz kapcso-lódó tevékenységek – programok, szállás, étkezés és uta zás – közben, illetve az ezek működtetéséhez szükséges infrastruktúra használatakor (területhasz-nálat, energiapazarlás, túlzott vízhasználat, hulladék-kezelés)?

Hozzájárulunk a természeti erőforrások kimerülé-séhez, a levegő, a víz és a talaj szennyeződéséhez; csök-kentjük a növények és állatok fajgazdagságát és egyed-számát, természetes élőhelyeiket károsítjuk; a környező tájat elcsúfítjuk, tájidegen, oda nem illő létesítmények (utak, épületek stb.) által.

1.1. közlekedés

A fesztiválokhoz kapcsolódóan a személyek (látogatók, szer-vezők, fellépők) utazása, valamint a szükséges anyagok, hul-ladékok szállítása terhelik környezetünket. Míg a gyalogos és kerékpáros turisták minimális környezetterhelést jelente-nek láb- és keréknyomukkal, addig az egyéni autóhasználók légszennyezése, zaja és területigénye is jelentősen terheli a környezetet (1. ábra). A nagy tömegek szállítására alkalmas vonatok és autóbuszok egy főre vetített környezetterhelése az autósokénál kisebb, míg a repülőgépeké a legmagasabb az összes (tömeg-) közlekedési eszköz közül. A természetes élőhelyeken megnövekedett forgalom zaj- és fényszennye-zéssel zavarhatja az élővilágot, de akár lehetetlenné is teheti az állatok biztonságos vándorlását.

1.2. étkezés

Ha élelmiszert fogyasztunk, akkor is hatással vagyunk környezetünkre. A messziről történő szállítás nagyobb környezetterhelést jelent. Minél természetesebb, minél közelebb készült, minél kevésbé feldolgozott, minél kevésbé csomagolt, annál egészségesebb és „zöldebb” (azaz környezetbarátabb) egy termék, vegyük azt üzlet-ben vagy vendéglátóipari egységben.

A fesztiválok természetükből adódóan sok embert vonzanak. Az emberek az utazás, a szórakozás során sokkal több élelmiszert fogyasztanak, többet közlekednek, több szemetet termelnek, több energiát és vizet használnak, mint a hétköznapok során, ezért a fesztiválok helyszínén jelentkező környezetszennyezés többszöröse a hétköznapok során szokásosnak. A zöld elveket is szem előtt tartó rendezvényszervezőnek úgy kell megtervezni és lebonyolítani egy fesztivált, hogy minél alacsonyabb szinten tartsa az esemény környezetterhelését.


Tallózó

1.3. energia

A fesztiválok energiafogyasztása a szállások elektro-mos áram- és hőigényéből, az étkezéshez felhasznált energiából, a közlekedés és az utazás üzemanyagigé-nyéből, a szórakoztatáshoz kapcsolódó hang- és fény-technikai berendezések működtetéséből erednek.

Az energiafogyasztás hatásai összetettek, a kiter-melés, az átalakítás, a szállítás és a felhasználás is szeny-nyezi a környezetet.

1.4. vízHasználat

A túlzott mértékű vízhasználat fokozatosan kimeríti a föld édesvízkészleteit, amelyek a teljes vízkészlet csu-pán 2,7%-át adják. A fokozott ivóvízigény a vezetékes víz nagy mennyiségben és túlzott mértékben történő tisz-tításához vezet, nem beszélve a nagyarányú klórozásról és a vízkeménységet fokozó kálium- és kalciumsók hoz-záadásáról. A túlzott mértékű vízfogyasztáshoz az is hoz-zájárul, hogy ivóvíz minőségű vízzel fürdünk és öblítjük le a WC-t.

A tisztítatlan vagy csak minimális mértékben tisz-tított szennyvizek súlyosan veszélyeztetik a folyó- és állóvizek, valamint a tengerek vízminőségét. Egy fesz-tiválon nemcsak a konyhában, élelmiszerkészítés során használnak vizet. Víz fogy fürdéskor, tisztálkodás-tisztí-tás, valamint kertészkedés során.

1.5. Hulladék

A fesztivállét általában nagyobb mennyiségű fogyasztás-sal jár. A legszembetűnőbb az italfogyasztás, a szabadtéri

fesztiválok hulladékának felét az italok csomagolásai adják, így kétszer annyi egy főre jutó hulladék keletkezik, mint az a hétköznapi háztartásunkban megszokott (2. ábra).

2. ábra

anemfenntarthatófesztiválokanyag/energiaforgalma

Forrás: Halmay–Kovács–Nagy–Újszászi 2006

2.azideáliszöldfesztivál

A fesztivál a turizmus egyik válfaja, így az ellenőrzött keretek közt tartható turizmus alapgondolatából indul-hatunk ki, amely szerint a környezet rövid és hosszú távú érdekeit egyaránt szem előtt kell tartani (Boers—Bosch 1994). Ennek alapelvei a következők:

• Az erőforrások ellenőrzött keretek között történő felhasználása.

• A túlzott mértékű felhasználás korlátozása és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.

• A változatosság megőrzése.• A turizmus bevonása a távlati fejlesztési koncepciókba.• A terület gazdasági fejlődésének előmozdítása.

1. ábra

egyutaskilométermegtételéhezszükségesenergia(kJ/ukm*)

* Egy utaskilométerre jutó energiafogyasztás szénegyenértékben Forrás: Halmay–Kovács–Nagy–Újszászi 2006

120

250

1900

2100

2200

6000

7800

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000

Kerékpáros

Gyalogos

Személygépkocsi négy utassal

Vonat

Autóbusz

Repülőgép

Személygépkocsi egy utassal


Tallózó• A helyi közösségek bevonása a turisztikai fejlesztésekbe.• Kapcsolatok fenntartása a legjelentősebb helyi szer-

vezetekkel és a nagyközönséggel.• Az alkalmazottak képzése.• Felelős turisztikai marketingpolitika kidolgozása.• Kutatómunka végzése.

2.1. a fenntartHató fesztivál

A fenntarthatóság elveinek megfelelő fesztiválszervezést a 3. ábra mutatja be. A felhasznált anyag és energia ez esetben alapvetően kevesebb, előbbit a használat után megfelelő módon kezelik, válogatják, tisztítják. Így a fesz-tivál az anyagok természetes körforgásának részeként működik.

3. ábra

azideáliszöldfesztiválokanyag/energiaforgalma

Forrás: Halmay–Kovács–Nagy–Újszászi 2006

Az ideális zöld fesztivál tekintettel van a környezete eltartóképességére, azaz nem használ több erőfor-rást (anyagot, energiát), mint amennyi újratermelődni képes, illetve kibocsátásai (légszennyezés, szennyvíz, szilárd hulladék) révén nem terheli környezetét annál jobban, mint amennyire az feldolgozni képes a terhe-léseket.

3.low-tech–soft-tech–high-tech,avagyaminimálistechnikaiszinttől,aszelídtechnológiákonáta„luxusfesztiválig”

Egy fesztivál szervezői többféle megoldás közül választ-hatnak a célközönség, a helyszín, a programok, a költ-ségvetés, az infrastruktúra és az elérni kívánt környezeti hatás csökkentése függvényében.

A low-tech fesztivál lényege, hogy minél kevesebb tech-nikai, technológiai eszközt alkalmaznak. Ez a fesztivál-típus alapvetően alacsony költségvetéssel, szerényebb programokkal valósul meg. „Nomád” helyszínen „csináld magad” módszerekkel, megoldásokkal, kisebb célközön-ség számára szervezik. Ez esetben a környezetterhelés általában alacsony marad.

A high-tech fesztivál ezzel szemben a kor anyagi szintjének és technikai vívmányainak megfelelő berendezéseket és megoldásokat vonultatja fel. A cél minél több ember figyelmének felkeltése és odacsábí-tása, a legnagyobb sztárok mellett a legfrissebb, újdon-ságnak számító szórakoztatóelektronikai berendezések és számítástechnikai újdonságok szerepeltetése. Ezeken az eseményeken a média számára a legfontosabb hír-értéke a nézőszám nagyságának, az elfogyasztott étel, ital és villamosenergia mennyiségének, a termelt sze-mét nagyságrendjének van. Nem véletlenül. Ezek azok a mutatók, amelyeket célszerű lenne ellenőrzött keretek között tartani.

Mind a low-, mind a high-tech, mind a köztük levő átmeneti megoldások megvalósíthatók környezetszeny-nyező vagy környezetbarát módon. Vannak olyan ötle-tek, megoldások, berendezések, amelyek „szelíd tech-nológiaként” (más néven soft-tech) kompromisszumot jelentenek a mai embernek, alacsonyabb környezetter-helés mellett használják ki az új technológiák által nyúj-tott előnyöket.

4.azöldfesztiválelőnyei

Egy környezetbarát elvek alapján megszervezett feszti-vál nemcsak a környezet állapota szempontjából előnyös. A negatív környezeti hatások elkerülhetők gondos és racio nális környezeti stratégiával, és a rendezvénynek végül pozitív hatása lehet a helyi közösség és a láto-gatók számára, a fesztivál sajtóvisszhangjára, ráadásul javulhatnak a rendezvény gazdasági mutatói is. A környe-zet számára nyilvánvaló előnyök az alacsonyabb levegő-szennyezés és CO2-kibocsátás, alacsonyabb anyagfelhasz-nálás, kisebb mértékű energiafogyasztás, racionálisabb vízhasználat, szennyvízkezelés és -tisztítás.

A helyi közösség aktívan részt vehet a nagyszámú látogató kiszolgálásában. A munkaalkalmakon kívül, ami a fesztivál szervezésében és közvetlen lebonyolításában adódik, a helyi vállalkozók mint beszállítók vehetik ki a részüket, a helyi termelők szolgáltathatják az élelmiszert, italokat, építhetik ki a hiányzó infrastruktúra elemeit.

A kevesebb hulladék miatt a regionális hulladék-lerakó lassabban telik meg. Az újra felhasznált anyagok mennyisége új munkahelyeket teremt a reciklálással, újrahasznosítással foglalkozó iparban, nő az újrahaszno-sított anyagok mennyisége. A média nyilvánossága miatt nő a lakosság környezettudatossága.


TallózóA zöld értékeket kiemelő, jól szervezett kommunikációs stratégia hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény előtt, közben és után megjelenő publikációk száma növeked-jen, a cikkek pozitívan számoljanak be az eseményről, és a fesztivált nagyobb számú résztvevő látogassa. Ez utóbbival persze vigyázni kell, hiszen a több látogató több környezeti terhelést is jelent.

A zöld fesztiválok szolgáltatásairól (programok, közlekedés, étkezés, szállás) részletes információk talál-hatók a cikk végén hivatkozott, ingyenesen letölthető kiadványban.

4.1. szemléletformáló programok

A magyar átlagember nem rendelkezik megfelelő kör-nyezet- vagy természetvédelmi ismeretekkel. Ha zöld fesztivált rendezünk, akkor nemcsak célszerű, de köte-lező a szórakoztató programok közé több környezetvé-delemmel kapcsolatos programot beilleszteni. További fontos szempont, hogy a programok szervezésekor az önkéntesek és az információs pultnál dolgozók képzett emberek legyenek, mindenkinek el tudják magyarázni azt, hogy mi miért működik másként, mint ahogy eddig megszokták.

4.1.1.Hazaijópéldák

Zöld Udvarok: szemléletformáló eszköz a napközbeni elfoglaltságot kínáló Zöld Udvarok megszervezése, ahol környezet-, állat- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek mutatkoznak be standjaikon, ismertetik programjaikat, kampányaikat.

LAZULJ, azaz Legyél Aktív Zöld Udvar Látogató Játék várta 2007-ben a Művészetek Völgyében a vállal-kozó kedvűeket. Négy, különböző településen megtalál-ható Zöld Udvarban zajlott a játék. Környezetvédelemhez kötődő feladatok megoldása esetén ajándékot választ-hatott a látogató. Új kezdeményezés volt 2009-ben a Hegyalja Fesztiválon a komposztálható pohár haszná-lata, természetesen szelektíven gyűjtve. A Szegedi Ifjú-sági Napokon a szervezők kipróbálták a visszaváltható pohár használatát. Mindkét fesztiválon kizárólag méltá-nyos kereskedelemből3 származó arabika kávé várta a frissülni vágyókat.

Környezetbarát szokások kialakítása az étkezések terén. A következőkben kiemeltünk néhány példát, hogy kedvet ébresszünk a kiadvány alapos áttanulmányozásához

(a már említett ingyenesen letölthető kiadványban további javaslatok is találhatók).

• étkezz a szállásadónál, így nem kell eldobható étkész-letet használni!

• Használj saját tányért, evőeszközt, bögrét!• Visszaváltható palackos italt vegyél!• A kevésbé csomagolt terméket válaszd!• Győződj meg arról, hogy a vezetékes víz jó minőségű;

fogyaszd bio házi szörppel, citrommal ízesítve!• Használj saját textil szatyrot!• Bio minősítésű terméket vásárolj!• Vásárolj a helyi termelőktől!• Idényzöldséget és -gyümölcsöt vásárolj!• Kevés húst, sok zöldséget fogyassz!• A friss élelmiszer nem tartalmaz mesterséges anya-

gokat, élvezzen elsőbbséget!• Vásárolj méltányos kereskedelemben forgalmazott

termékeket (kávé, tea, kakaó, csokoládé)!

A zöld fesztiválok infrastruktúrájával – az energiaellátás, vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés tervezése, megszervezése, kivitelezése során – a szervezőknek törekedniük kell arra, hogy a helyszínen minél nagyobb mértékű legyen a potenciális terheléscsökkenés

A civil szervezetek gondozásában megjelent kiad-vánnyal szeretnénk mindazok munkáját segíteni, akik fesztiválszervezésre vállalkoznak. A környezetvédelmi megfontolásból kis példányszámban nyomtatott és a honlapon is elérhető könyv tematikusan körbejárja a „zöldíthető” fesztiválelemeket. A szennyezési lehetősé-gek ismertetése után gyakorlatban megvalósítható taná-csok, ötletek segítik mindazokat, akik felelősen szervezik rendezvényüket.


Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez: www.fenntarthato.hu/fesztival.HALMAy R. — KOVÁCS B. — NAGy T. — ÚJSZÁSZI Gy. 2006. Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez. Független Öko-lógiai Központ Alapítvány, Budapest, p. 9., p. 18., p. 19.BOERS, H. — BOSCH, M. 1994. A Föld mint üdülőhely: Beve-zetés a turizmus és környezet kapcsolatrendszerébe. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, pp. 38—55.Zöldövezet társulás a rendezvények környezetterhelésé-nek csökkentéséért: www.zoldovezet.info.

3 A méltányos kereskedelem (fair trade) az a kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden, tiszteleten alapul, átlátható és nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzetközi kereskedelem-ben. Hozzájárul a fenntarthatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetű termelők (különösen a „Dél” termelői) számára jobb kereskedelmi feltételeket kínál, és biztosítja alapvető jogaikat.


TallózóZöld Fesztivál díj

Szerző: Farmasi Beatrix1

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálko-dási Főosztály, Hulladékkezelési Osztály, vezető tanácsos. E-mail: [email protected].

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a fesztiválszervező szakmával és a zöld civil szervezetek-kel közösen 2009 elején kialakította azt a szempontrend-szert, amivel csökkenthető a rendezvények, fesztiválok környezetterhelése. A Zöld Fesztivál cím elnyeréséhez szükséges kritériumok azt is biztosítják, hogy a rendez-vények, fesztiválok az élményszerzés mellett környezet-tudatos gondolkodásra neveljék a szórakozni vágyókat. A címet bármely magyar rendezvény, fesztivál elnyerheti. A fesztiválok rendezőinek négy környezettudatos alap-követelményt kötelező vállalnia, és ezen felül legalább négy kritériumot kell teljesítenie a szabadon választható nyolcból. A Zöld Fesztivál megtisztelő címre minden ren-dezvény egy évre jogosult, és azt a következő évben újraigényelheti. A vállalt környezettudatos kritériumok betartását civil szervezetekből és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Pont Irodáinak szakembereiből álló csoport szúrópróbaszerűen ellenőrzi a fesztivál ideje alatt. Tekintettel arra, hogy 2009 a bevezető év, a kez-deményezés „pilot projektnek” minősül, nincs mögötte támogatási forrás, a KvVM presztízs jellegű díjnak szánja a logó használatát. A szempontrendszer egyszerűen, könnyen teljesíthető, saját, egyéni kreatív vállalásokat is lehetővé tesz. Nincs büntetés, a díj – a tervek szerint – inkább ösztönző erővel bír majd.

A Zöld Fesztivál alapkövetelményei: • a környezet eredeti állapotának helyreállítása, • szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, • szervezett közösségi közlekedés, • szemléletformálás.

Választható követelmények: • környezetbarát beszerzés, • porszennyezés csökkentése, • hulladékmegelőzés, • környezetterhelés részleges megváltása (CO2-kibocsátás), • fénytechnika és hangrendszer, • legkisebb távolság (a rendezvény közelről szállítható,

helyi termelésű élelmiszereket és más termékeket forgalmaz, helyi beszállítókat szerződtet, lebomló csomagolásokat alkalmaz),

• víztakarékosság, • zöld projektmenedzser alkalmazása, • egyéb vállalások, saját ötletek.

2009-ben, a kiadvány megjelenéséig az alábbi rendezvé-nyek kapták meg a Zöld Fesztivál díjat:

• MediaWave Fesztivál (Győr),• Tatai Vadlúd Sokadalom,• Campus Fesztivál (Debrecen),• Volt Fesztivál (Sopron),• Sziget Fesztivál,• Balaton Sound,• Röszke Község Falunapja,• Hegyalja Fesztivál,• SZIN – Szegedi Ifjúsági Napok,• SAP Hungary Kft. – SAP WORLD TOUR ’09 Siófok.

Forrás és további információk: www.kvvm.hu.


Tallózó

1 Kutatási tanácsadó, Free Association Research Kft., e-mail: [email protected].

A 2009-es évad a zenei fesztiválok vonzerejének igazi pró-báját jelentette, hiszen a gazdasági világválság hatása a rendezvények látogatottságára nem volt előre becsül-hető. Ebből eredően a zenei fesztiválokra ellátogató közönség jellemzőinek megismerése 2009-ben legalább annyira foglalkoztatta a rendezvények szervezőit, mint azon szponzoráló cégek vezetőit, akik a negatív gazda-sági környezet ellenére kitartottak a célcsoportjukkal történő kommunikáció ezen csatornája mellett.

A Kulturális Turizmus évében immár 17. alkalom-mal megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválon a Magyar Turizmus Zrt. a fesztivál szakmai partnereként jelent meg a társaság önálló sátrában, a Hungarikum Faluban. A Magyar Turizmus Zrt. saját „kampányszigetét” több ezer szigetlakó kereste fel, a kreatív, interaktív játékok nagy sikert arattak a fesztiválozók körében. A bel- és külföldi látogatók egyaránt lelkesen fedezték fel a turisztikai játé-kok keretében Magyarország „csodáit”, és számos külföldi sajátította el a magyar nyelv alapjait a nyelvleckék során. A játékos kedvűek a társaság ajándékaival térhettek haza. A játékokhoz szükséges regisztráció során a fesztiválo-zók szavazhattak kedvenc magyarországi településükre. „A szigetlakók kedvenc helye” elismerő címet Budapest nyerte el, de Eger, Sopron, Pécs és Szeged is népszerű volt a fesztivállátogatók körében. A szigetlakók idén a fesz-tivál teljes programját is letölthették mobiltelefonjukra a Magyar Turizmus Zrt., a Sziget Fesztivál és az annyiavilag.hu együttműködésében készült alkalmazás segítségével, amelyet a fesztivál során több mint 14 ezren töltöttek le.

A Magyar Turizmus Zrt. kitelepülésének és az évek óta tartó marketing-együttműködés célja a magyar és a külföldi szigetlakók belföldi/magyarországi utazásra csábítása, Magyarország turisztikai kínálatának népsze-rűsítése és a hosszú távú márkaépítés.

A Free Association Research Kft. 2009-ben is több felké-rést kapott a látogatók demográfiai összetételét, motivációit és a rendezvényekkel kapcsolatos véleményét felmérő köz-vélemény-kutatás elvégzésére, amelynek a Balaton Sound esetén egy 500 fős magyar látogatói körben lebonyolított felméréssel, míg a Sziget Fesztivál esetén 700 fő magyar, illetve 700 fő külföldi látogató megkérdezésével tett eleget. A Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányban részletesen bemutattuk a 2008. évi Sziget Fesztivál magyar és külföldi közönsége körében – a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából – a Free Association Research Kft. által készített reprezentatív felmérés eredményeit.

1.szigetfesztivál

2009-ben a Sziget Fesztiválra látogatók nemek szerinti megoszlása alig mutatott változást 2008-hoz képest; a férfiak enyhe felülreprezentáltságát a fesztiválra érkező külföldiek körében regisztrált magasabb férfi-arány magyarázta. A szinte változatlan férfi–nő aránnyal szemben a korcsoportok tekintetében a 18–22 évesek aránya nőtt (mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében), amely növekedés egyaránt „táplálkozott” az idősebb és a fiatalabb korcsoportok súlyának csökke-néséből.

A magyar látogatók többsége 2009-ben is a központi régióból érkezett (2008-hoz hasonlóan 73%), ugyanakkor a legnagyobb „küldő” régión belül mutatko-zott némi eltolódás Pest megye javára (13%-ról 18%-ra nőtt az érkezők aránya). A 2009. évi Szigetre a megelőző évhez képest több felsőfokú végzettségű vendég érke-zett (2008-ban: 49%, 2009-ben: 58%), ez a változás szinte kizárólag a férfi szegmensen belüli változásra vezethető vissza.

A Sziget Fesztiválra érkező vidéki (azaz nem buda-pesti, illetve pest megyei) lakosok 13%-a töltött legalább egy napot Budapesten a fesztivál előtt, míg 17%-uk a fesztivált követően. A Szigethez kapcsolódó budapesti tartózkodás hosszát leginkább a rendelkezésre álló sza-badidő és a „társasági konszenzus” határozza meg (36%, illetve 31% említi), de szerepet játszanak az anyagi lehe-tőségek is (21%), amely arányaiban a harmadik legfonto-sabb tényező.

Akik meghosszabbítják budapesti tartózkodásukat, ezt elsősorban nem turisztikai céllal teszik, hanem bará-taikat, rokonaikat látogatják meg (56%) vagy további szó-rakozásra vágynak (buli, esti szórakozás: 38%). A turiszti-kai vonatkozású programok közül a városnézés áll az első helyen (26%), amit a fürdő- (12%) és a múzeumlátogatás (8%) követ. A programokkal kapcsolatos elsődleges infor-mációs forrásnak a barátok/ismerősök ajánlása számít, amelyet a Szigeten felállított információs sátor követ (28%, illetve 26%). A Sziget Fesztiválhoz kötődő budapesti tartózkodásukat meghosszabbítók kedvelt utazási cél-pontjának számít a főváros, hiszen 70%-uk tervezi, hogy visszatér még 2009-ben.

A külföldiek körében jóval jellemzőbb, hogy meg-nyújtják magyarországi tartózkodásukat, az idelátogatók fele érkezik korábban, és közel ugyanennyien maradnak még a Sziget befejezését követően. A legtöbben egy (20%), illetve két-három (19%) nappal érkeznek korábban, és egy (21%), illetve két-három (13%) nappal maradnak

A Sziget Fesztivál és a Balaton Sound látogatói Szerző: Kovács Gábor1 – Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport


Tallózótovább Magyarországon. A „hosszabbítást” legmarkán-sabban befolyásoló tényező a rendelkezésre álló sza-badidő, amely minden második külföldi látogató esetén szerepet játszik. A szabadidőn túl az anyagi lehetőségek (25%) és a turisztikai látnivalók (20%) befolyásolják a hosz-szabb tartózkodást.

A külföldiek körében a Szigeten kívüli tevékeny-ségek között első helyen áll a városnézés, amelyen az idelátogatók kétharmada vesz részt, ezt a fürdő-, strand-látogatás követi (48%), míg a harmadik legnépszerűbb Szigeten kívüli program a buli, esti szórakozás (45%).

A külföldiek kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a Szigeten kívül más is érdekli Magyarországon, 50% Buda-pestre, 15% a Balatonra és további 10% egyéb helyekre utazik.

A külföldiek a programokkal kapcsolatosan leg-inkább az internetről szeretnek tájékozódni (41%), amit a barátok, ismerősök ajánlása (39%) követ, harmadik helyen a Szigeten működtetett információs sátor sze-repel (29%).

A Szigetre érkező külföldiek között nagyon keve-sen vannak azok, akik elzárkóznak egy megismételt magyarországi látogatástól (4%), a legtöbben terve-zik a visszatérést, de ennek időpontját nem tudják meghatározni (59%). A külföldiek több mint negyede tervez újbóli látogatást 2009-ben, és 8%-ot képvisel

azok aránya, akik még idén tervezik, hogy hazánkba látogatnak (ez főként a szomszéd országok lakosaira jellemző).

2.balatonsound

A Balaton Soundra érkező vendégek 40%-a Budapesten lakik, a férfiak némileg felülreprezentáltak (53%), a leg-többen a 20–24 éves korosztályba tartoznak. A közönség körében – a többi zenei fesztivállal összevetve – maga-sabb arányban találhatók olyanok, akik már befejezték tanulmányaikat és aktív munkavállalók.

A fesztivál – földrajzi elhelyezkedéséből követke-zően – alkalmas arra, hogy látogatóit korábbi érkezésre vagy továbbmaradásra ösztönözze elsősorban klasszikus vízparti pihenési céllal. Idén a magyar közönség 27%-a érkezett a rendezvény előtt legalább egy nappal Zamárdi környékére, illetve 23% hosszabbította meg tartózkodá-sát. A tartózkodásukat meghosszabbítók 71%-a vágyott vízparti pihenésre, amelynek elválaszthatatlan részét képezi a „buli és esti szórakozás” (63%). A Balaton Sound esetében a tartózkodás hosszát elsősorban az időjárás befolyásolja (53%), de fontos tényező a szabadidő (43%) és a rendelkezésre álló pénz is (36%).

A Balaton vonzerejét jelzi, hogy a Balaton Sound látogatóinak több mint fele tervezte, hogy visszatér a tóhoz még 2009 nyarán.

Új szolgáltatások az Európa SzerverenMegújul és új szolgáltatásokkal jelentkezik október 1-jétől az Euro Info Service Kft., amely a legnagyobb magyar nyelvű online európai uniós adatbázist, az Európa Szer-vert működteti 1998 óta.

A szervezet 1993-ban jött létre és az Európai Unió (EU), az OECD, a Világbank, az Európa Tanács, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az északi Tanács hivatalos kiadóinak magyarországi ügynöksége, továbbá együttműködik a Magyar Távirati Iroda Zrt-vel és az Observer Budapest Médiafigyelő Kft-vel is.

Az Európa Szerver több ezer oldal hiteles dokumen-tumot tartalmaz, adatbázisait folyamatosan frissítik, az anyagok tematikusan rendszerezettek. Új szolgáltatás-ként az Euro Info Service többek között gazdasági, kör-nyezetvédelemi és energetikai témában küld hírlevelet előfizetőinek, emellett vállalati közleményeket is megje-lentet honlapján, és európai uniós szakanyagokat készít. Az Európa Szerver előfizetői eddig csak böngészhettek a portálon, 2009. október 1-jétől azonban a szerződéses partnerek – legfőképpen vállalatok – az általuk kivá-lasztott témakörökben naponta megkapják az aktuális

információkat. A kiemelt témakörök mellett így például a globalizáció, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a köz-lekedés, a turizmus, a vállalkozások vagy a munkaügy kérdéseiről tájékozódhatnak.

A szolgáltatás képes mindenkinek, minden döntési szinten megadni azt az információt, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar soros európai uniós elnökség időszakára felké-szülhessen.

Az éves előfizetés alapdíja ezer euró. Az infor-mációs szolgáltatást üzleti forrásokból működtetik, ezen kívül az Európai Közösségek Kiadói Hivatalától kap-nak támogatást, programoktól függően évente 10 000 és 100 000 euró közötti értékben.

A Euro Info Service Kft. tevékenységi körébe tar-tozik a rendezvényszervezés is. Ennek során az önkor-mányzatokra kívánnak fókuszálni, mivel a településeken sok olyan projekt és európai uniós fejlesztés zajlik, ame-lyeket fontos megismertetni az emberekkel.

Forrás: Magyar Távirati Iroda Zrt.


Tallózó

Mind külföldön, mind idehaza növekvő igény mutatkozik olyan szakemberek képzésére, ismereteik folyamatos bővítésére, akiknek szakterületük a kulturális örökség védelme, megőrzése, menedzselése, ismerik tevékeny-ségük jogi környezetét és képesek az ahhoz szükséges forrásokat előteremteni. Az ISES (Institute for Social and European Studies) Alapítvány a Norvég Alap támogatásá-val ilyen szakemberek nívós képzésére vállalkozik 2009 szeptemberétől.

A képzés elindításának szándékát az alapítvány már jó ideje napirenden tartotta, hiszen egy korábbi projekt kutatási eredményéből kitűnt, hogy az örökség-menedzsment-képzés területén nemcsak Magyarorszá-gon, de Közép-Európában is nagy a lemaradás.

Az induló program 3+1 féléves, célja olyan elméleti és gyakorlati szakemberek oktatása, akik a kulturális örökséget működő rendszerként szemlélik, nemcsak védelmét, hanem hasznosíthatóságát és fenntartható-ságát is szem előtt tartják.

A képzés oktatói az ismeretek lehető legszélesebb skáláját fedik le kurzusaikkal. Mindegyikük szakmájuk nagyra tartott kiválóságai (régészek, szociológusok, köz-gazdászok, irodalmárok, nyelvészek, építészek, műem-lékvédelmi és színházi szakemberek), akik kivétel nélkül és azonnal elfogadták a felkérést, ezzel is nyomatékot adva a képzés szükségszerűségének.

Az alapozó kurzusok mellett a programban terí-tékre kerülnek a legkülönbözőbb örökségrétegek menedzsmentjének kérdései is. A program összeállítása során törekedtünk a tárgyi és szellemi örökség köré csoportosítható tantárgyak helyes arányainak betar-tására.

A képzésben hangsúlyosan szerepelnek gyakor-lati elemek, terepgyakorlatok, ezek közül kiemelendő az oktatás helyszíneként szolgáló „kincsestár”, Kőszeg örökséghelyszíneinek vagy a fertődi Eszterházy-projekt megismerése. A tanulmányok során természe-tesen az örökségmenedzsment nemzetközi példái is terítékre kerülnek skandináv és ázsiai esettanulmá-nyok kapcsán.

A képzés innovatív eleme, hogy a kulturális örök-ségmenedzsment kérdéskörét szorosan összekapcsolja a fenntartható fejlődés elveivel, amelynek során az az aspektus kerül középpontba, hogy a kulturális örökség

megőrzése, professzionális menedzselése miként erősíti a környezeti, társadalmi, kulturális és gazdasági fenntart-hatóságot.

Ezen túlmenően megmutatjuk, hogy milyen jelen-tőséggel bír a fenntarthatósági stratégiák végrehajtása során, hogy a kulturális örökséget mint értékes eszközt és fejlődést gerjesztő tényezőt ismerjük fel.

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kurzus-cím:

• A kulturális örökség: elmélet, tipológia, jogi szabá-lyozás,

• Tárgyi és épített örökség,• Audiovizuális örökség,• Menedzsment terv és végrehajtás,• Örökségturizmus,• A területépítészet és településrendezés szerepe az

örökségvédelemben,• A fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és

kulturális kapcsolatai.

A program 20 fő számára biztosít tandíjmentességet és szállást. A szakirányú, másoddiplomás képzésre az ország egész területéről számos jelentkezést regisztráltunk. A felvett hallgatók nagy része a munka világából érke-zik, és sok esetben már kiváló tapasztalatokat gyűjtött valamilyen örökségvédelmi, vagy örökséghasznosítási területen.

A képzésbe való felvételkor előnyt jelentett, ha a jelentkező legalább középfokú angol nyelvtudással ren-delkezett, mivel a téma irodalma leginkább angol nyelvű, illetve a terveink között szerepel, hogy egyes tárgyakat angolul oktassunk.

A program fenntarthatóságát a magas színvonalú oktatás mellett az alapítvány többek között azzal is igyekszik biztosítani, hogy a jövőben a képzést e-learning formájában is kidolgozza és elindítja.

A képzést sikerrel elvégzők számára szakigazga-tási szervek, örökségi intézmények, önkormányzatok, idegenforgalmi és turisztikai szervezet, szakmai civil-szervezetek, minisztériumok és kamarák nyújtanak majd elhelyezkedési lehetőséget.

További információ: ISES Alapítvány, telefon: (94) 563 055, e-mail: orokseg [email protected].

Örökségmenedzsereket képeznek KőszegenSzerző: Bariska István1

1 Programvezető, Kulturális Örökség Menedzsment és Fenntart-ható Fejlődés szakirányú képzés, ISES Alapítvány.


TallózóA Magyar Turizmus Zrt. 2010–12. évi marketingstratégiája

és 2010. évi marketingterve

A Magyar Kormány 2005-ben fogadta el a 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát (NTS). A stra-tégia megvalósításában fontos szerep jut a nemzeti szintű turisztikai marketingkommunikációnak, amely-nek kidolgozása és megvalósítása a Magyar Turizmus Zrt. feladata. A Magyar Turizmus Zrt. marketingstra-tégiája az NTS-sel összhangban áll, és a 2010–2012-es időszakra határozza meg a Társaság tevékenységének főbb irányvonalait.

A Magyar Turizmus Zrt. az aktuális piaci trendek-nek megfelelően évente aktualizálja a három évet felölelő marketingstratégiáját, amely a középtávú tervezéshez a turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek szá-mára is iránymutatásul szolgálhat. A 2010-es nemzeti turisztikai marketingterv a Társaság operatív tevékeny-ségének bemutatását tartalmazza piaconkénti, illetve turisztikai régiós bontásban. Ez a dokumentum tartal-mazza a részletes helyzetképet is.

A Társaság víziója, hogy 2013-ra Magyarország az „új Európa” egyik legvonzóbb úti célja lesz. A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy szolgáltatáscentrikus módon hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon reali-zálódó belföldi és beutazó turizmusból származó bevé-telek növelését, a folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához.

A nemzeti turisztikai marketingszervezet legfonto-sabb középtávú célkitűzése a beutazó és belföldi turiz-musban egyaránt egy erős, egységes Magyarország-márka kialakítása, 2010-ben a turizmusból származó bevételek szinten tartása, 2011-ben és 2012-ben 3–4%-os növelése, továbbá a turisztikai kereslet területi és időbeli koncentrációjának csökkentése.

Marketingkoncepciója elkészítésekor a Magyar Turizmus Zrt. elsősorban a kereslet igényeiből indult ki. Marketingtevékenységét a nemzeti turisztikai marke-tingszervezet szolgáltatói szemléletben, a turisztikai szakmával történő partnerségben végzi, hatékonyságát és eredményességét monitoring rendszerével vizsgálja, és folyamatosan korrigálja. Az MT Zrt. marketingtevé-kenységét kül- és belföldön egyaránt a következő elvek, szempontok határozzák meg: 1. kutatásokon alapuló döntések, 2. a turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai

országmárka következetes építése, 3. kiemelt termékek komplex promóciója,

4. súlyozás a küldőpiacok jelentősége és potenciálja szerint,

5. súlyozás piaci szegmensek szerint, 6. rugalmas szervezeti rendszer, 7. a marketingkommunikációs eszközrendszer folya-

matos megújítása, 8. a potenciális és a Magyarországon tartózkodó külföldi

turisták, illetve a belföldi turisták tájékoztatása, 9. társadalmi felelősségvállalás (CSR),10. lobbitevékenység,11. az MT Zrt. szolgáltatói szemléletének és partnerségi

kapcsolatainak erősítése,12. térségi alapú marketingtevékenységek támogatása,13. a források koncentrálása,14. hatékonyságmérés.

A marketingtervben részletes információ található a bel-földi, illetve külföldi marketingkommunikációban kiemelt és egyéb turisztikai termékekkel, az elsődleges célcso-portokkal és a marketingeszközökkel kapcsolatban.

A Magyar Turizmus Zrt. 2006 óta egy-egy téma köré fókuszálja belföldi marketingkommunikációs tevé-kenységét. A témaévek egyfelől lehetővé teszik a forrá-sok koncentrálását, a külső partnerekkel közös akciókat, másfelől az egy „ernyő” alatt összefogott ajánlatokkal átütőbben és hatékonyabban lehet megjelenni a piacon. 2010-ben, a Fesztiválok Éve során a Magyar Turizmus Zrt. a sokszínű magyarországi fesztiválkínálatra épít. A kam-pányév célja a turisták szemléletének megváltoztatása, attitűdjeik befolyásolása, ami hosszú távon hat a keres-let alakulására, valamint a vendégéjszakák számának növelése már az adott év során. A témaévet megala-pozó kutatások eredményei alapján a Fesztiválok éve 2010 kampányévben a belföldi turizmusban részt vevők és a fesztivállátogatók egyaránt megszólításra kerül-nek. A vendégéjszakák számának növelése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a szolgáltatókkal együttműködve országszerte, egész évre kínál szálláskedvezményeket különböző – a szolgáltatók által meghatározott – ked-vezményes csomagajánlatokkal. A szálláshelyi kedvez-mények biztosítása mellett az MT Zrt. arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy – igény és lehetőség szerint – fesz-tiválokhoz kapcsolódó csomagokat biztosítsanak a ven-dégeknek.

A teljes marketingstratégia és marketingterv, vala-mint a külképviseletek és regionális marketing igazgató-ságok marketingtervei letölthetőek a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu címen elérhető honlapjának Szakmai oldalairól.


TallózóII. Turizmusföldrajzi Szimpózium

Budapest, 2009. szeptember 4.Összeállította: Dr. Irimiás Anna1

1 Főiskolai mb. docens, Kodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet.

2009. szeptember 4-én a Kodolányi János Főiskola Buda-pesti Oktatási Központjában került megrendezésre a magyarországi turizmustudomány egyik, immár hagyo mányteremtő rendezvénye, a II. Turizmusföld-rajzi Szimpózium. A Kodolányi János Főiskola (KJF), az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete (FKI) és a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) társszervezésében lebonyolított rendezvényen tizenöt felsőoktatási intézmény, a hazai turizmusirányítás és különböző civil szervezetek képvi-seletében mintegy száz résztvevő mutatta be legújabb tudományos eredményeit.

A „Turizmus és integráció: politikum, ökonómikum, humánum” munkacímet viselő tanácskozáson tizenkét szekcióban összesen 56 előadás hangzott el. A konferen-ciát Hervainé dr. habil. Szabó Gyöngyvér, a KJF tudomá-nyos rektorhelyettese, dr. Dövényi Zoltán, az FKI tudomá-nyos igazgatóhelyettese, valamint dr. Szabó József, az MFT elnöke köszöntötte. A rendezvény első plenáris elő-adását dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára tartotta, prezentációjában a Kulturális Turizmus évéhez igazodóan a termék trendjeit és azok magyarországi vonatkozásait emelte ki.

A konferencia fókuszában a turizmus integratív szerepének minél átfogóbb, több tudományterületet összekapcsoló vizsgálata állt. Ennek fényében a plenáris ülés további előadásai a szekcióülések felvezetőjeként szolgáltak, egyben meghatározták azok fő irányvonalát. Elsőként dr. Rátz Tamara, a KJF turizmus tanszékének vezetője tartotta meg előadását, amelyben a turizmus katalizátor hatását vizsgálta az európai beilleszkedés folyamatában. Az európai polgár eszméjének problema-tikája mentén kihangsúlyozta a turizmus és az emberi kapcsolatok szoros összefonódásának integráló szerepét. Ezt követően dr. Dávid Lóránt, a Károly Róbert Főiskola turizmus tanszékének vezetője a biztonságpolitika szem-szögéből elemezte az integráció kérdéskörét. A plenáris ülést dr. Puczkó László, a Turisztikai Tanácsadók Szövet-sége elnökének „Miért küzdünk még mindig? Határok, eredmények, ellenfelek” című, provokatív, ugyanakkor gondolatébresztő előadása zárta.

A szekcióüléseken elhangzott előadások – hazai és nemzetközi vonatkozású példákon keresztül – olyan tudo-mányos eredményeket mutattak be, amelyek a turizmus szerepét vizsgálták a társadalmi, politikai és gazdasági integráció horizontális, illetve vertikális szintjein.

A szekcióülések három fő témakörbe rendeződtek:• Politikum szekció: a szekció előadásai nemzetközi

szempontból elemezték a turizmus és politika kap-csolatát, többek között Kalinyigrád és Hargita megye példáján.

• Ökonómikum szekció: az ökonómikum tárgykörében hét különböző szekció zajlott párhuzamosan. Az előadá-sok a turizmus és annak gazdasági hatásait elemezve kitértek a térhasználat, a környezettudatos fejlesztés, a turisztikai versenyképesség és a gyógyturizmus gazdasági vonatkozásaira és a turizmusban betöltött szerepükre. Az idei Kulturális Turizmus évéhez szerve-sen kapcsolódó előadások a borturizmus (borkultúra) és a falusi turizmus (népi hagyományok), valamint a kastélymúzeumok (építészeti értékek) keresleti és kínálati oldalait elemezték a legfrissebb kutatási eredményekre alapozva. A szekciókat záró vitáknak köszönhetően lehetőség nyílt a magyarországi példá-kat külföldiekkel összehasonlítani, hiszen a résztvevők Rodope és Szicília kulturális és gasztroturizmusáról is hallhattak előadásokat.

• Humánum szekció: a Magyar Turizmus Zrt. idei tema-tikus kampányévéhez kapcsolódóan több, a kultúra vonzerő szerepét elemző előadás is elhangzott. Az előadások négy párhuzamosan zajló szekcióban kaptak helyet. A kulturális turizmussal kapcsolatos előadások több témakört is érintettek, hiszen a német kisebbségek turizmusban betöltött szerepétől, a nép-rajzi tájakon (Göcsej-Hetés-Őrség) át egészen a vallási turizmusig számos kérdést elemeztek. A szekcióban elhangzott a Mária zarándokutat ismertető prezen-táció, amely a szigorúan vett vallási turizmus és a kulturális motivációjú turizmus közötti érdekkonflik-tusokra is kitért. A sportturisztikai események és a sportrendezvények szerepét szintén megvitathatták a résztvevők. Külön hangsúlyt kapott a világöröksé-gek szerepe a kulturális integrációban. Tekintettel arra, hogy a kulturális turizmusban az országimázsnak fontos szerep jut, így a reklámfilmek vagy az adott országban forgatott filmek komoly hatással vannak az országimázs alakítására. A témához kapcso-lódó előadások a Magyarországon forgatott filmek imázsalakító szerepét és Thaiföld promóciós filmjei-nek hatását vizsgálták.

A konferencián elhangzott előadásokból válogatott tanul-mánykötet a KJF Turizmus Akadémia szakkönyvsorozatá-ban várhatóan 2010 második felében jelenik meg.


TallózóKiadvány- és könyvajánló

„A Bajászlé fetisizációja”

Turizmus,fesztiválokéshelyiidentitás.Halászléfőzésbaján.

Szerkesztette: Pusztai Bertalan és Neill Martin, Edinburgh: University of Edinburgh, Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 2007. 186. o.

A kiadványajánlót összeállította: Végh Annamária1

Korunk megkerülhetetlen jelensége a globalizáció. Ezzel szemben egyre több település próbál valamiféle egyedi, lokális arculatot mutatni a nagyközönség felé. A falvak és a városok mindeközben, sokszor ugyanazon eszkö-zökkel, saját identitásuk megerősítésére is törekszenek. A Turizmus, fesztiválok és helyi identitás: halászléfőzés Baján című mű is egy ilyen jelenségcsoportot vizsgál álta-lában a társadalomtudományok, szűkebben a kulturális antropológia, illetve a kommunikációkutatás szempont-jából és módszereivel.

Ha már az identitás megerősítéséről és artikuláció-járól van szó, bárki gondolhatná, hogy valamilyen, a rég-múltban gyökerező, hagyományos, folytonos jelenséghez nyúlnak az érintettek, ami különbözőségüket, a bennük lévő kuriózumot jól reprezentálja. Azonban, amint erre a szerzők több helyen is rámutatnak, Baján nem egészen erről van szó. Mára a város jelképévé nőtte ki magát a Bajai Halászléfőző Népünnepély, ami eredetileg a telepü-lés várossá nyilvánításának 300. évfordulójára tervezett egyszeri rendezvény volt. Hogy miért pont a halászlét választották a bajaiak mint az önmaguk kifejezésére legalkalmasabb dolgot, arra többször is megpróbálnak válaszolni a szerzők, és főleg gazdasági okokat találnak. Hiszen egy kulináris fesztivál témája elég ellentmondás-mentes ahhoz, hogy a lehető legtöbb turistát vonzza, és ezzel elősegítse a településfejlesztést.

A konstruktivista kulturális antropológiai felfogás szerint a hagyományok mindig megalkotottak, mindig a jelenben definiálódnak és a jelen érdekei szerint hasz-nálják őket, mindemellett szimbólumokkal erősen átita-tottak. Jelen kötet szerzői így tekintenek e fesztiválra. Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Szijártó Zsolt Szín-pad és kulissza: a városi nyilvánosság átstrukturálódása című tanulmányában, amelyben Sharon Zukintól idéz. „Ez a város egészének szintjén zajló öndefiniálási, önmegje-lenítési kísérlet” – jelen esetben a halászléfőző fesztivál – „szerves részét alkotja a szimbólumok ökonómiájának, amelyek segítségével az egyes városok megkísérlik

magukat és a többiekhez fűződő viszonyukat egy mind globálisabbá váló térben elhelyezni.” (Szijártó 2004:1164)

Az egyik szerző, Pusztai Bertalan Megalkotott hagyományok és falusi turizmus: a pusztamérgesi eset című, korábbi tanulmányában egy másik terepkutatás kapcsán a következő, Bajára is érvényes tanulságokat vonja le: „1990 után számos helyi közösség igyekezett olyan módon újrafogalmazni és kommunikálni önképét, hogy az minél eredetibb és egyedibb, szakterminussal autentikusabb legyen. Az önkép építését számos helyen valamilyen marginális unikum megtalálásával érték el. […] Ahol történeti, természeti vagy kulturális sajátosság nem volt, ezen egyediséget kognitív „építéssel”, ritualizációval, megalkotott ünnepekkel lehetett gyorsan megvalósítani. […] a kultúra ezen elemei nem maguktól keletkeznek, nem közösségi alkotások, nem általánosan elfogadottak és végképp nem valamely primordiális, lélekbe égetett, genetikailag átörökített elemek.” (Pusztai 2003:15)

A bajai rendezvény megálmodói nem a település „nagy öregei”, akik a legjobban ismerik a hagyományo-kat, hanem a helyi elit képviselői: befolyásos értelmisé-giek, helybeli és elszármazott politikusok, üzletemberek. Mivel az ötletgazdák ők, a saját elképzeléseiknek meg-felelően alakítják a rendezvényt, és ezzel áttételesen a helyiek identitását is. Szijártó Zsolt a Káli-medence kuta-tása kapcsán olyan következtetéseket vont le, amelyek kitűnően illenek a bajai jelenségre is. „Számos funkciót töltenek be ezek az identitásdiskurzusok a szimbolikus közösség konstitúciójában: miközben tetszőlegesen válogatnak a történelem jelentésbiztosító kínálatából, a múlt számukra fontos korszakaiból, megalapozzák a csoport eredetét, megkonstruálják a csoport számára önnön történetiségét. Továbbá a jövőre vonatkozó lehet-séges forgatókönyvek közül elkötelezik magukat az egyik, saját értékpreferenciájukhoz mérve a legadek-vátabb mellett. Az identitásdiskurzusok – azáltal, hogy társadalmi tényállásokat térbelivé tesznek, s történetileg megalapoznak – voltaképpen fontos társadalmi megkü-lönböztető funkcióval is bírnak: kijelölik a saját csoport helyét az ugyanazon földrajzi térben található más tár-sadalmi szereplőkhöz viszonyítva.” (Szijártó 2002:16) Baja identitásdiskurzusában immáron kulcsszerepet játszik a

1 A szerző a Szegedi Tudományegyetem Angol, Kommuniká-ció és Európa-tanulmányok szakos végzős hallgatója, e-mail: [email protected].


Tallózóhalászléfőző fesztivál, s ezzel együtt a „Halászlé fővárosa” titulus. Mindez pedig lehetőséget kínál az öndefiniálásra, közösségteremtésre és önbizalomnövelésre a stratégiai fontosságát vesztett város lakóinak.

A kötet másik szerkesztője, Neill Martin edinburghi etnológus a térbeli elrendezés és a társadalmi hierarchia közötti szoros összefüggésekre világít rá a halászléfőző fesztiválon. A centrumtól a periféria felé haladva láthatjuk az alapító gazdasági-politikai elitet, majd a rendezvény idejére performatív szerepet öltő helyieket, aztán min-den más főző társaságot, végül pedig az „éhes kísértet-ként” bolyongó turistát. A rendezvény szervezői, irányítói nem csak megálmodták a város új szimbólumát, hanem minden városlakótól elvárják, hogy maradéktalanul azo-nosuljon is azzal. Ezen elvárásuknak hangot is adnak a médiában, a nem eléggé aktív helyiekre panaszkodva. Elvárásuk szerint a fesztivál napján mindenkinek halász-lét kell főznie Baján, mégpedig nem akárhol, hanem a főtéren, illetve annak környékén. Vagyis, a helyes, auten-tikus, (néhány éve) hagyományos viselkedésmód elő van írva, „tessék neki eleget tenni”.

A szerzők a rendezvény kapcsán számos ellent-mondásra hívják fel a figyelmet. Többek között arra is, hogy bár a bajaiak nyílt célja a turisták városukba von-zása, az egész eseményt ezzel ellentétesen alakították ki. Bódi Jenő Falu és turizmus: képek és gyakorlatok című cikkében MacCannelltől a következőket idézi: „a turiz-mus olyan, sajátos nyilvános zónákat hoz létre, amelyek a helyi kultúra hátsó régióit imitálják: az azokban felkí-nált eredetiség tehát mindig csupán színpadias.” (Bódi 2007:183) Baján is ez figyelhető meg. Egy alapvetően a családi miliőbe tartozó, bensőséges, intim eseményt, a főzést és étkezést teszik nyilvánossá. Széles körben rek-lámozzák magukat, várják a turistákat és performatív módon viselkednek. De a turista nem ülhet le egy család asztalához, csak kívülről nézheti a főzést és az étkezést is. Ha netán maga is megéhezne, nem kis fáradtságába telik megtalálni a centrumtól igencsak távol eső menza sátrat, ahol vásárolhat magának némi harapnivalót.

Az esemény magja, a halászléfőzés, nem szá-mít különösebben kuriózumnak, hiszen igen sokan gyakorolják ezt Baján kívül is. A szervezők mégis ezt választották önreprezentációjuk eszközének például a „Jánoska eresztés” helyett, ami pedig sokkal kevesebb helyen maradt fenn. Hiába lehetne épp ezért Baján is egyedibb egy ezen a szokáson alapuló ünnep, annak gazdasági potenciálja lényegesen csekélyebb. Ily módon Baján a tudatos településfejlesztésbe ágyazott hagyo-mányalkotást figyelhetjük meg, amelyet a szervezők, a résztvevők és a megfigyelők döntő többsége is hagyo-mányápolásként értelmez.

A halászléfőző fesztivál ötletgazdái közvetí-tendő célként jelölték még meg a régióban élő külön-böző etnikai csoportok harmonikus együttélésének

kommunikációját is. Ennek megfelelően számos, ebbe a diskurzusba illő „performance” látható a rendezvényen, de ahogyan erre a szerzők rámutatnak, igen csekély a magyar népi kultúra megjelenítése. Ehelyett túlnyomó-részt importált, máshonnan jól ismert attrakciók szóra-koztatják a nagyérdeműt Baján.

A szerzők bevallottan a kvalitatív kutatásmódszer-tan hívei, ami már abban is tükröződik, hogy időt és fárad-ságot nem kímélve három éven keresztül vizsgálták a bajai „forgatagot”. Rengeteg interjút készítettek a főszer-vezőktől a résztvevőkig, amelyekből sok érdekes infor-mációt szűrtek ki. Ilyen például az is, hogy a résztvevők nagyon különbözően élik meg ugyanazt az eseményt, és ez nem csak abból fakad, hogy ők maguk különbözőek. A szerzők részletesen bemutatják, hogy mennyire más fesztivált látnak az emberek attól függően, hogy milyen szerepet vesznek magukra az esemény idejére. Ebben a kontextusban is megjelennek a térbeli különbségek, vala-mint a helybeli–turista ellentét, sőt a helybeli–helybeli ellentét is. Ezeket az egyéni különbségeket jól példázzák az idézett interjúk, amelyekhez kitűnően kapcsolódnak a könyvben mellékelt fotók. A kvalitatív módszer további sajátossága, hogy a szerzők nemcsak a „mainstream” eseményeket és kommunikációt elemzik, hanem észre-veszik és értelmezik az ellenhullámokat is, mint például a szembeszállást a szabályokkal („halászlét főzünk, de otthon”), illetve a tudatos távolmaradást, valamint a pár-huzamos rendezvényteremtést.

A későmodernitás antropológusaiként a szerzők természetesen teret engednek az önreflexiónak is mint a kutatás elengedhetetlen feltételének. Mindezt olyan formában teszik, hogy egy fiatal kutató önvizsgálatán keresztül mutatják be a kutatási folyamatot. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akiket érdekelnek a későmodern komplex társadalmak közösségei körében megfigyelhető identitásteremtő folyamatok.


BÓDI J.: Falu és turizmus: képek és gyakorlatok. In: Kovács éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Regio könyvek, Budapest: Néprajzi Múzeum, 2007. pp. 176—185.PUSZTAI B.: Megalkotott hagyományok és falusi turizmus. A pusztamérgesi eset. Szeged, SzTE Néprajzi Tanszék, 2003. pp. 9—21.SZIJÁRTÓ Zs.: Színpad és kulissza: a városi nyilvános-ság átstrukturálódása. Magyar Tudomány, 2004/10., www.matud.iif.hu/04okt/013.htmlSZIJÁRTÓ Zs.: Turizmus és regionalizmus a Káli-medencé-ben. Egy kutatás tapasztalatai. In: Fejős Zoltán, Szijártó Zsolt (szerk.): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéről. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2002. pp. 7—21.


TallózóKiadvány- és könyvajánló

The Impact of Culture on TourismOECD, Párizs, 2009

A kiadványajánlót összeállította: Halassy Emőke1

Az OECD Turisztikai Bizottsága 2009-ben adta ki The Impact of Culture on Tourism (A kultúra hatása a turizmusra) című kötetét, amely a bizottság kultúra és turizmus területén végzett széles körű kutatásának eredményeit foglalja össze. A kutatás célja a desztinációk vonzerejét és versenyképességét növelő tényezők feltárása és gyakor-lati példák bemutatása volt. A könyv olyan desztinációk tapasztalatait írja le, amelyek legfontosabb vonzerejét a kulturális értékek adják. A kiadványban megvizsgálják a kulturális javakon alapuló turisztikai termékek előállítá-sának és elosztásának folyamatát, valamint meghatároz-zák azokat a legfontosabb tényezőket és beavatkozási lehetőségeket, amelyek maximalizálhatják a desztinációk mint lakóhelyek, mint úti célok és mint befektetési hely-színek vonzerejét.

A könyv elemzései többségében a következő OECD-országokban végzett kutatásokon alapulnak: Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Görögország, Japán, Korea, Len-gyelország, Mexikó, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia és Törökország. A szerzők néhány konkrét eset-tanulmányt is közölnek, amelyek Ausztráliában, Ausztriá-ban, Koreában, Lengyelországban és Mexikóban készültek. Az esettanulmányok egy része letölthető az OECD honlap-jának következő oldaláról: www.oecd.org/cfe/tourism.

A kulturális turizmus a turisztikai piac egyik legna-gyobb és leggyorsabban növekvő szegmense. A kultúra és az ún. kreatív iparágak növekvő szerepet játszanak a desztinációk promóciójában. Számos desztináció – a versenyképesség növelése érdekében – dinamikusan fej-leszti megfogható és szellemi kulturális javait. A kutatás konklúziója, hogy a kultúra és a turizmus kölcsönösen gyümölcsöző együttműködése hozzájárul a desztinációk (régiók és országok) vonzerejének és versenyképességé-nek megerősítéséhez. A turizmusban növekvő szerepet játszó kultúra révén a desztinációk jobban megkülönböz-tethetők egymástól a „zsúfolt” turisztikai világpiacon. Másfelől a turizmus fontos eszköze a kultúra támogatásá-nak és a jövedelemtermelésnek, ami pedig lehetővé teszi a kulturális örökség megőrzését és a kulturális termékek létrehozásának, a kreativitásnak az ösztönzését.

A partnerség tehát alapvető. A turizmus és a kultúra komplexitása szükségessé teszi az együttműködés plat-

formjainak kialakítását, valamint a két szektor hatékony kommunikációját támogató mechanizmusok kidolgozá-sát. A helyi közösségeket egyre inkább az összefogás, és kevésbé a versengés jellemzi ezen a téren, továbbá magasabb szinten is előtérbe kerülnek a magán- és a közszféra együttműködésében megvalósuló fejlesztések. Az érintettek széles körének bevonása lehetővé teszi, hogy a desztinációk a kultúra segítségével ne csak a látogatók számára legyenek egyre vonzóbbak, hanem lakó- és munkahelyként, illetve befektetési helyszínként is érdeklődést váltsanak ki.

A marketing az egyik legfontosabb terület, ahol a közszféra segítheti a kulturális turisztikai fejlődést. A kulturális és turisztikai termékek összetettsége miatt szoros együttműködés szükséges a marketing terüle-tén, és lehetővé kell tenni ezen termékek megjelenését a nemzeti és nemzetközi piacokon. Az utóbbi években az internet csaknem univerzális marketingeszközzé vált, amely lehetővé teszi a kulturális helyszínek, események, valamint a szálláshelyek és az utazás csomaggá szer-vezését.

A kulturális és turisztikai politikák és programok hatását, hatékonyságát folyamatosan ellenőrizni kell. Ennek ellenére többnyire túl általános a mérés és a hatékonyságvizsgálat, és nem fókuszál az egyes progra-mokra. Előfordul, hogy egyáltalán nincs értékelés.

A kiadvány egyik legfontosabb következtetése, hogy a hosszú távú elképzelések megfogalmazása, a megfelelő pozícionálás, a partneri kapcsolatok kiépítése és versenyképes, innovatív termékek létrehozása érde-kében szükség van valakire, aki a folyamatok élére áll. A legtöbb esetben ugyanis 20—25 év alatt „érik be” a sza-kadatlan erőfeszítések gyümölcse – ahogy azt Glasgow és Barcelona sikere is példázza.

A kötet nagymértékben Greg Richards munkája. A kiadványt Alain Dupeyras, a Turisztikai Program veze-tője, valamint Hyunhwan Kim és Adèl Renaud szerkesz-tették.

A könyvet kutatóknak, a turizmus nemzeti szintű és helyi irányításában dolgozó és gyakorlati szakembe-reknek egyaránt ajánlja az OECD, továbbá mindazoknak, akik szeretnék megérteni a kultúra, a turizmus és a desztinációk vonzereje közötti összefüggéseket.

További információ: www.oecd.org/publishing.1 Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, vezető kutató. E-mail: [email protected].


TallózóNaptár

2009.november

3. Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdaság és Társadalom Konferenciája (Sopron)

4–5. World Travel Monitor Forum (Pisa, Olaszország)9–12. World Travel Market (London, Nagy-Britannia)13. Nation Branding – Global (London, Nagy-Britannia)11–14. 1st World Conference on Volcanoes, Landscapes,

and Cultures (Catania/Etna vulkán, Olasz-ország)

17. Fesztiválok éve 2010 szakmai konferencia (Budapest)19–25. China International Travel Mart (Kunming,

Kína)

2009.december

1–3. EIBTM 2009 – The Global Meetings & Incentives Exhibition (Barcelona, Spanyolország)

2010.Január

12–17. Vakantiebeurs (Utrecht, Hollandia)20–24. FITUR 2010 (Madrid, Spanyolország)20–24. BTL 2010 – Lisbon Travel Market (Lisszabon, Portugália)27–28. 1st International Conference on the Measurement

and Economic Analysis of Regional Tourism (San Sebastian, Spanyolország)

2010.február

4–7. Holiday World 2010 (Prága, Csehország)9–10. 16th International Mediterranean Tourism Market

(Tel-Aviv, Izrael)10–12. ENTER 2010 e-Tourism: Horizons – 17th International

Conference on Information Technology and Travel & Tourism (Lugano, Svájc)

18–21. Borsa Internazionale del Turismo – International Tourism Exchange (Milánó, Olaszország)

Források: www.unwto.org, www.tourism-culture.com, www.etnacatania2009.com, www.europeancitiesmarketing.com, www.itthon.hu, www.enter2010.org.

European Festivals Association (EFA)Az 1952-ben Genfben alapított Európai Fesztivál Szövetség (European Festivals Association, EFA) létrejöttét – sok más nemzetközi szervezethez hasonlóan – a II. világháború utáni európai helyzet inspirálta. A művészeti (zenei, színházi, tánc- stb.) fesztiválokat tömörítő szövetség mára több mint 100 egyéni tagot számlál, illetve a tizennégy regionális alszövetséghez több mint 1000 fesztivál csatlakozott. Ennek eredményeként az EFA negyven országban van jelen, észak-Európától Görögországig, Oroszországtól Portugáliáig, de a képviselt országok között találjuk Törökországot, Libanont, Izraelt, Mexikót, Japánt, Örményországot és az Egyesült Arab Emirátusokat is.

A független, non-profit módon működő Európai Fesztivál Szövetség fő céljai: •a tagok tevékenységének koordinációja, •az együttműködések támogatása, •a multidiszciplináris trendek figyelemmel kísérése és a tagok tájékoztatása ezekről, •közös irányelvek kidolgozása, •a társadalmi szerepvállalás hangsúlyozása, valamint •részvétel a széleskörű politikai egyeztetésekben.

Az EFA tagság számos előnnyel, szolgáltatással is jár. A tagok közötti kommunikáció, információ- és tapasztalat-csere mellett a közös fellépés eredményesebb. Az érdekképviseleten túl az EFA aktív szerepet vállal a fesztiválok promóciójában is, a honlapon elérhető információk mellett szakmai konferenciák, találkozók és képzések is segítik a fesztiválszervezők munkáját.

Magyarországról jelenleg (2009. augusztus) három fesztivál, illetve szervezet tagja az európai szövetségnek: a Buda-pesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft., a Haydn Eszterházán Fesztivál és a Miskolci Bartók+ Nemzetközi Operafesztivál.

További információ: www.efa-aef.eu.

80 TurizmusbulleTinXii.évfolyam4.szám

fejlécMegrendelő

Turizmus Bulletin XIII. évfolyam (2009) 1—4. szám

A Turizmus Bulletin folyóiratot ……….. példányszámban rendelem meg.Egységár: nettó 4000 forint + 5% áfa (bruttó 4200 forint)/évfolyam.

Megrendelő adatai

magánszemélyesetén

Számlázási név

Számlázási cím

Postai cím, ha nem azonos a számlázási címmel

Telefon/fax/e-mail

cégesetén

Számlázási név

Számlázási cím

A megrendelő neve, beosztása (kontaktszemély)

Cégjegyzékszám

Adószám

Kézbesítési cím, ha nem azonos a számlázási címmel

Telefon/fax/e-mail

Fizetés módja£Átutalással. A megrendelés visszaigazolásától számított 8 munkanapon belül kérjük, szíveskedjenek átutalni a fize-

tendő összeget a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Turizmus Zrt. ) bankszámlájára. kérjük, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában a visszaigazolási azonosítót feltüntetni szíveskedjenek.A számla alapjául a megrendelő szolgál, a számla a fizetendő összeg beérkezését követően kerül kiállításra.

£Készpénzzel. A megrendelőlap kitöltésével a folyóiratot helyben, a Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113. szám alatti épületében is meg lehet vásárolni (kedd és csütörtök 9—12 óráig).

£Befizetési csekkel.

Banki adatokMagyar Turizmus Zrt., 1115 Budapest, Bartók Béla út 105—113.Bankszámlaszám: 10300002-20392752-00003285Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt., 1056 Budapest, Váci u. 38. SWIFT kód: MKKB HU HBIBAN szám: HU90 1030 0002 2039 2752 0000 3285

A megrendelőt az alábbi címre kérjük visszaküldeni:Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kiss Kornélia irodavezető 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113., telefon: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: [email protected]

Visszaigazolási szám (a Piac- és Termékmenedzsment Iroda tölti ki):

Dátum Aláírás/cégszerű aláírás és bélyegző

Témaszáma: B136/TB TB

MA G Y ARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

turizmus bulletin 2009/3

Documents