Van élet keretes kaptárak nélkül isKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Van élet keretes kaptárak nélkül is

A méhészet világában világszerte változás zajlik. A száz éve egyeduralkodó keretes kaptárasméhészkedés válságban van. A költségei nőnek, a méhcsaládok egyre több betegséggelküszködnek, a hatékony hagyományos gyógyszerek használatát az állategészségügyi hatóságokbetiltják. A méhészeti termékek minőségét mind szigorúbb és érzékenyebb laboratóriumimérésekkel ellenőrzik.A keretes kaptáras méhészkedés monopóliuma még nem ért véget, de sokan keresnek új utakat. Azelmúlt évtizedekben az ökológiai szemlélet a mezőgazdálkodásban is kezd elterjedni. Abioméhészkedésnek számos változata, irányzata alakult ki és működik több-kevesebb sikerrel.

Kaptárviták koraA méhészet technológiáját alfától az ómegáig meghatározza a méhlakás felépítése, milyensége. A19-20. században a szakmán belül a leghevesebb viták, késhegyre menő szakmai küzdelmek akaptárviták voltak. Az egyeduralkodó keretes kaptár mellett másfajta méhlakásokra is vannakpróbálkozások. Az 1940-es években egy francia pap, Warré abbé (Émile Warré, 1857–1951) elvetettea teljes zárt keret alkalmazását és olcsón elkészíthető nyolclépes, felsőléces rakodókaptárt épített.Mára már sok híve van ennek a „mezítlábas" (tehát kis tőkével induló) méhészeknek szántkaptártípusnak az angolszász és a francia nyelvterületen, elsősorban a bioméhészek körében.Dr. Maurice Smith Kenyában az 1970-es évek elején készítette el a mi régi mosóteknőnkhözhasonlítható formájú TBH (top bar hive) kaptárát. Ő a szegénységgel küzdő afrikai emberek számáraafféle háztáji gazdálkodási eszköznek szánta kaptárát, ám több lett belőle. Ma már több ezer méhészhasználja és nemzetközi mozgalom terjeszti elsősorban a legszegényebb országokban, de érdekesmódon az organikus méhészet hívei az USAban és Kanadában, valamint a Brit-szigeteken iselőszeretettel alkalmazzák. Ebben a méhlakásban a lépek nem rakodó rendszerben, hanem a mifekvő NB rendszerünkhöz hasonlóan, horizontálisan függeszkednek. A lépek szabadépítésűek, 35- 38cm széles háromszög keresztmetszetű léceken függenek.

1. oldal (összes: 3)

Van élet keretes kaptárak nélkül isKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

A lépek lefelé keskenyedő trapézalakúak, oldal és alsó lécük nincs. A TBH indítása rajjal történik, a háromszög keresztmetszetű felsőléc pontos építési irányt ad a méhek építőfürtjének, így a lépek szép párhuzamosan épülnek, améhcsalád fejlődésének igénye szerint. A méhész számára a méhcsalád a TBH-ban nyitott könyv, alépek egyenként kezelhetők. A méhcsalád fokozatosan foglalja el a neki készített méhlakást. Bár aTBH-ban a méhcsalád jól áttekinthető, de kezelése körülményes – különösen a méz szüretelése –,lassú, ezért üzemi méhészetre nem igazán alkalmas.A TBH-t angol nevezéktan szerint horizontális top bar kaptárnak nevezzük. Warré abbé kaptára és azáltalam 2008- ban felelevenített rakodókasos technológia vertikális top bar. A horizontális top bar-ralszemben a vertikális top bar-ok alkalmasak hobbi és az üzemi méhészetben egyaránt. A rakodókasosméhészkedés nem az 1900-as évek elején kihalt hagyományos paraszti élethez kötött kasosméhészkedés egyenes folytatása.

21. századi rakodókasA rakodókasos méhészkedés a 16. századi alapokhoz tér vissza, de azt az elmúlt két évszázadtudományos eredményeivel ötvözi. Joggal nevezhető tehát egy igazi 21. századi komplett méhészetitermelési rendszernek.

A méhészkedést keretes kaptárral kezdtem és aMagyarországon ismert legtöbb lépmérettel dolgoztam. Azt tapasztaltam, hogy minél kisebb alépméret, annál több beavatkozás kell a termelésre érett méh család fejlesztéséhez ésfenntartásához, mert az anya petézési ösztönének gátja a keret. Minél nagyobb a lépméret, annálnagyobb létszámú méhcsalád alakul ki, és nő a termelés biztonsága. A legnagyobb lép – amiveldolgoztam – dupla Hunor méretű volt. Szerettem ezzel a lépmérettel dolgozni, de megtapasztaltam anagy lép hátrányát is: fajtamézet nagyon nehéz vele előállítani.Átolvastam a számomra elérhető szakirodalmat, különösen a kaptártörténetet. Kerestem olyanmegoldást, amiben a fajtaméz előállítása lehetséges, ugyanakkor az anya szinte korlátlanul kiélhetipetézési ösztönét. Sorra elvetettem a keretes megoldásokat, újraolvastam Ambrózy báró, Sőtér

2. oldal (összes: 3)

Van élet keretes kaptárak nélkül isKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Kálmán, Örösi Pál Zoltán, Nikovitz Antal könyvét, számos kisebb méhészeti munkát, a magyarszakfolyóiratokat.

Gedde köpüjeMígnem kezembe került egy könyvritkaság, John Gedde Angliai méheskert című munkája.Meghökkentett szemléletének korszerűsége és az ott ismertetett rakodókas egyszerűsége,nyilvánvaló használhatósága. Eldöntöttem, hogy kipróbálom Gedde köpűjét. Többfélegyűrűmagassággal, átmérővel, hat- és nyolcszögletes változatban készíttettem el. A hatszögletesváltozat legyártása egyszerűbb volt (1. kép), mint a nyolcszögletesé. A gyűrű magasságánál fontosvolt, hogy a lépek vándorlás közben ne szakadjanak le (2. kép). A gyűrű szélességénél arrafigyeltem, hogy a szélső lépek a dajkaméhek számára a fészekben is élelemtartalékot adjanak.A rakodókas gyakorlati kipróbálása során rengeteg előnyre fény derült, és nyugodtan leírhatom,hogy a kasos és a keretes méhészkedés tapasztalataiból, valamint a méhészeti szaktudományosismeretek ötvözéséből megszületett egy vadonatúj méhészeti technológia (3. kép). Ebben egyesül akasos méhészet egyszerűsége, a keretes méhészet alapossága és a rakodó kaptár rugalmassága. Arakodókas eszközei egyszerűek, a korszerű méhészeti ismeretek alapján pedig könnyebb lehet améhészek munkája.

Csuja László – GeddekasGödöllő

Szerző: Csuja LászlóKözzététel ideje: 2012. 02. 08., szerda, 21:45

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2012/02/08/van-elet-keretes-kaptarak-nelkul

3. oldal (összes: 3)