XXXXIIIIIIII. . . . Erdélyi Tudományos Diákköri KonferenciaErdélyi Tudományos Diákköri KonferenciaErdélyi Tudományos Diákköri KonferenciaErdélyi Tudományos Diákköri Konferencia

Kolozsvár, 2009Kolozsvár, 2009Kolozsvár, 2009Kolozsvár, 2009. . . . május 15május 15május 15május 15----17171717....

�

�

Versenyszabályozás az Európai Unióban

Irányító tanár: Kokoly Zsolt Egyetemi adjunktus Szerző: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hegyi Noémi Természettudományi és Művészeti Kar Babeş-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszék Jogi Kar I. év

Kolozsvár, 2009.

1

�

�

�

���������� ��� �

��������� ��

�������� ��

� ��������������� ��

� ����������������������������� �� !�

� � ������������ !�

� � �������������������� �� ��������� "�

� � ������������������� �� #�

� � � ������������� ����$�� �����% �����������%�� �����&����������������������

'��� $�� �� #�

� � � ���'(�������&��� ���

� � � ����������� )�� �!�

� � � ��� ���$��� $���� ������$����*������+������&���� �,�

� ����'��$���� �-�

� � ��������� ��$�%������� �-�

� � � ���$�������� ���� �� �-�

� � � ���'��$�������$��*�� ���

� � � ������%�������&��������� ���

� ����'��$������ ��������������������� ���

� � ��.*�������������������������� �#�

�������� '�� ���

/����������'��� ��� ���

0*����)�����+�1�� ������+�����$������� ���

23������ ���

2

�

������ ����

�

1.� ábra ���

2. ábra ���

3.� ábra ���

4.� ábra ���

5.� ábra �4�

6.� ábra �!�

7.� ábra �"�

8.� ábra �,�

9.� ábra �#�

10.���ábra �#�

�

�

�

�

�

�

3

�� ����

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás jelentős változást hozott a vállalkozásokra

vonatkozó versenyjog tekintetében - immár a román vállalkozásokra is közvetlenül

vonatkoznak a közösségi versenyjog szabályai másfelől pedig a romániai versenyhatóság,

és a román bíróságok is bekerültek a közösségi versenyjog alkalmazói közé. A

versenyhatóságnak és a román bíróságoknak a közösségi versenyjogot alkalmazniuk kell

mindazokra a versenykorlátozó megállapodásokra és erőfölényes visszaélésekre,

amelyekre a román versenyjogot alkalmaznák (vagy párhuzamosan alkalmazzák is), és

amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre. A tagállamok közötti

kereskedelem érintettsége összetett fogalom, amelynek lényege, hogy a magatartás

tagállamközi dimenzióban is képes tényleges, potenciális, közvetett vagy közvetlen hatást

gyakorolni a versenyre. Ez a hatás megvalósulhat a határokat átlépő piaci tevékenységek

tényleges befolyásolásával (pl. export- és importtevékenységre vonatkozó

megállapodások), vagy a verseny struktúrájának módosításával (pl. a nemzeti piacot

lezáró, a kívülről érkező versenyt korlátozó megállapodások, erőfölényes magatartások).

Fontos tényezőnek minősíthető az európai nyílt verseny, mely elősegíti az árak

csökkentését és az európai fogyasztóknak nyújtott választék szélesítését. Egy szabad

piacon az üzlet a „versengés játéka”. Néha azonban a vállalatok ahhoz, hogy elkerüljék az

egymással folytatott versenyt, megpróbáljak versenytársaikat kiszorítani a piacról.

Ilyenkor lép fel az Európai Bizottság, melynek feladata a nemzeti versenyhivatalokkal

együtt biztosítani, hogy az Európai Unióban szabad és tisztességes legyen a verseny.

A versenypolitika alapvetően azon jelentéssel bír, hogy szabályokkal biztosítják a

vállalatok közötti verseny fennmaradását és azt, hogy a vállalatok innovációval és kedvező

árak kialakításával érjék el forgalmuk növelését. Az Európai Unió polgárai

vállalkozókként kulcsszerepet játszanak az Unió határok nélküli belső piacán és aktív

részvételük nélkül nem lehet teljesen sikeres ezen egységes belső piac működése.

Ahhoz, hogy uniós polgárként tevékenységeink legmesszemenőbben hasznunkra váljanak,

és tisztességes módon tudjuk használni az integráció nyújtotta előnyöket, ismernünk kell

az Európai Unióban-hatályban levő jogi szabályozásokat. Dolgozatom célja ezért az

európai versenypolitikai alapfogalmak feltárása, bemutatása.

4

Témám tárgyalása során több verseny-stratégiai elemet is bevezettem, ennek oka, hogy a

versenyszabályok ismertetése mellett rendkívül fontosnak tartom alternatívák bemutatását,

amelyek segítségével tisztességes módon elérhető a versenyelőnyök kiaknázása. Tehát

azon felül, hogy ismertettem a „Mit nem szabad?” Kérdésre adható válaszokat, fontosnak

tartottam azon felmerülő kérdés megválaszolását is, hogy a megengedett

versenycselekmények, stratégiák közül melyeket érdemes alkalmazni a

versenykörnyezetben való érvényesülés érdekében.

���� ��������������

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti, szupranacionális

integrációnak deklarálható, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió

világunk egyetlen olyan integrációs tömörülése, amely 2002.január elsejétől a gazdasági

unió legmagasabb szintjét, a monetáris uniót hozta létre.

Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló Szerződés

(ismertebb nevén a Maastrichti Szerződés) által. E szerződés szerint az Európai Unió

célkitűzése egy szorosabb unió alapjának lerakása az európai népek közt, a béke

megőrzése, törekvés a politikai egységre, közös fellépéssel a gazdasági és szociális

fejlődés biztosítása, belső piac megteremtése, a szociális kohézió megerősítése.

Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai

Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyik külön elnökkel, külön szereppel és külön

felelősséggel rendelkezik.

Az Európai Unió az európai integráció új szervezeti kerete, amely három pilléren

nyugszik.

Az első pillért a három európai közösség (Európai Közösségek) alkotja – az Európai

Közösség (EK), az Európai Atomenergia Közösség (EAK) valamint az Európai Szén-és

Acélközösség (ESZAK).1 Ezen belül a gazdasági integráció elmélyítése érdekében a

tagállamok elhatározták, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek.2 Ez lehetővé teszi,

hogy a közösségi intézmények több területen (egységes belső piac, piaci verseny,

mezőgazdaság, oktatás, kultúra, fogyasztás, egészségügy) közös politikát folytassanak a

gazdasági és szociális kohézió erősítése céljából. Végső célként a közös pénz bevetését

jelölték meg.

1 http://european-convention.eu.int 2 http://www.rkkstuff.extra.hu/docs/eu.pdf

5

Második pillérként formát öltött a kormányközi együttműködésen alapuló közös kül- és

biztonságpolitika. A cél az, hogy az Európai Unió minél előbb cselekvőképes legyen ezen

a területen.

Az integráció harmadik pillére intézményesítette a kormányok közti együttműködést a

belügyek és az igazságszolgáltatás terén. Mára egyre erőteljesebbé vált a közösen

szerződő szervek hatékony működtetésének fontossága, a rendőri szabályzatok, a

büntetőeljárás fontossága, az ügyészi és bírói munka számos területének egyesítése. 3

Az Unió második és harmadik pillére– államok közötti, nemzetközi szerződésen alapuló,

többé-kevésbé hagyományosnak tekinthető kormányközi együttműködési forma,

helyenként azonban a szokásostól eltérő, speciális elemekkel (szervek, eljárási formák,

jogi aktusok) ellátva. A két pillér jogi természetét tekintve sokkal inkább hasonlít a

hagyományos nemzetközi szervezetekre, mint az első pillér szupranacionális

közösségeire.4

Az Európai Unió egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és

fenntartása, melynek elemei a vámunió, mely alapján a vámunióban részt vevő országok

egymás áruira nem vetnek ki importvámot5, a külső országok termékeire pedig közösen

megállapított vámokat, közös külpolitikát alkalmaznak; a közös pénznem, a közös

agrárpolitika és a közös halászati politika. Az egységes piac lehetővé teszi az áruk és

szolgáltatások szabad kereskedelmét és a tőke szabad áramlását a tagállamok között.6

A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai

Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról.

Az autonóm döntéshozás által a tagállamok felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy

bizonyos téren döntéseket hozzon, többek közt az EU-s versenytörvény, az államoknak

nyújtott segélyek szabályozása és a liberalizáció terén.7 A jogharmonizáció által a

tagállamok törvényeit az Európai Unió törvényhozási folyamata révén harmonizálják,

amely az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát

foglalja magában. Ennek eredményeként az európai uniós joggyakorlat egyre inkább

helyet kap a tagállamok törvénykezésében. 8

3 A „Bel-és Igazságügyi Együttműködés” elnevezés az Amszterdami Szerződés módosításai révén a „Büntetőügyekben folytatott Rendőrségi és Igazságszolgáltatási Együttműködés” elnevezéssé módosult. 4 Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai I. kötet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003, II. fejezet, 46.oldal 5 http://www.muszeroldal.hu/assistance/euszotar.html 6 http://europa.eu/pol/singl/overview_hu.htm 7 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3 8 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3

6

���� �������������������������� ��

A közös piac védelme, amely az Európai Unió versenypolitikájának célja, hatékony,

tisztességes és aktív verseny fenntartásával valósítható meg.

Az Európai Unióban a versenypolitika két szinten valósul meg, a nemzeti és közösségi

versenypolitika szintjén.

2.1. A versenyjog

A versenyjog a piaci élet szereplőinek magatartását hivatott szabályozni, így

meghatározza a tisztességtelen versenycselekményeket, a fogyasztók megtévesztésének

tényállásait, a kartelljogot, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, azaz a

monopóliumellenes joggal kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a vállalkozások

összefonódásainak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

Versenypolitikai szabályok megsértése esetén veszélybe kerülnek a fogyasztók érdekei,

mivel ilyenkor a vállalatokat semmi nem ösztönzi a legkedvezőbb ár biztosítására vagy új

termékek kifejlesztésére.

Tisztességtelen versenycselekményeknek minősülnek a következők:

� A hírnévrontás, az üzletfelek bizalmának megingatása oly módon, hogy a

versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét valótlan tény állításával, vagy valós

tény hamis színben való feltüntetésével sértik.9

� Az üzleti titok megsértése, ami az üzleti titok tisztességtelen módon való

megszerzését, felhasználását, nyilvánosságra hozatalát jelenti.

� A bojkott felhívás, az üzleti partner tisztességtelen befolyásolása oly módon, hogy

a vállalkozó a versenytárssal való kapcsolat megszakítását szabja az üzletkötés

feltételeként, vagy az üzleti kapcsolatot valamely piaci szereplő mellőzéséhez

köti.10

� A névbitorlás, mely során az eladó azt a látszatot kívánja kelteni, hogy az áru a

versenytársé.11

9 http://geogr2005.elte.hu/archiv/moeu/versenypol.doc 10 http://geogr2005.elte.hu/archiv/moeu/versenypol.doc 11 http://erettsegi.eu/index.php?dir=II.%20%E9vfolyam/Gazdas%E1gi%20jog/&file=T%E9telek_B%20-%20FONTOS.doc alapján

7

2.2. Az európai versenyszabályozás alapjai

Az Európai Unióról szóló Szerződés alapelvei kimondják, hogy a Közösség tagállamainak

olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, „amelyet a szabad versenyen alapuló nyitott

piacgazdaság elvével összhangban valósítanak meg”.12A Közösség versenypolitikájának

konkrét célja a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon. A verseny a

piacgazdaságok nélkülözhetetlen tényezője.13 A piac képviseli mindazon potenciális

vásárlókat, akiknek hasonló szükségleteik és igényeik vannak, és akik hajlandóak és

képesek e szükségletek kielégítése érdekében cserefolyamatban résztvenni.

A piac tehát az a hely, ahol kínálat (termelők, kereskedők) és a kereslet (közbenső vevők,

fogyasztók) találkoznak.

A piacon fellépő verseny egyszerű és hatékony módszer a fogyasztók részére a kiválóság

biztosítására a termékek és szolgáltatások minősége és ára szempontjából, tehát a

vállalkozásoknak érdeke, hogy versenyképességük és hatékonyságuk fokozására

törekedjenek. Ezáltal megszilárdul a Közösség ipari és kereskedelmi szerkezete, amely így

képessé válik szerte a világban sikerre szert tenni a piacokon.

A hatékonyság megvalósulása érdekében a piacon egymástól független szállítóknak kell

fellépniük, amelyek mindegyikére nyomást gyakorol a többiek által támasztott verseny.

A szállítók által egymásra gyakorolt nyomáskifejtés képességének fenntartása érdekében,

a versenyszabályok tiltják versenyt korlátozó megállapodásokat, illetve gyakorlatot.

Az Európai Bizottság ugyanazt a feladatot látja el, mint a nemzeti versenyhatóságok, azzal

a különbséggel, hogy a Bizottság felelőssége Európa egészére kiterjed. Felügyeli a

vállalatok működését annak érdekében, hogy ne köthessenek egymással a piac felosztására

irányuló megállapodásokat, és ne tanúsíthassanak olyan magatartást, amellyel kiszorítják a

potenciális versenytársakat a piacról.14

A szabálysértőket akár forgalmuk 10%-át is meghaladó pénzbírsággal büntethetik meg.15

A szabályok betartatása érdekében a Bizottság hatékony eszköztárral rendelkezik, mint

például a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzés, amely során lefoglalják mindazon

dokumentumokat, amelyek tanúsítják a vállalatok összejátszását, illetve igazolják a

versenytársakat kirekesztő megállapodások létrejöttét. Ugyanakkor nem léphetnek fel a

12 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, I. Rész, Alapelvek, 4. cikk (1) bekezdés. 13 http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9912/diakoldal/piacgazd/piacgazd.htm alapján 14 http://ec.europa.eu/competition/consumers/index_hu.html 15 Legea Concurenţei Nr. 21 din 10 aprilie 1996, republicată, art. 51, al. (1)

8

vállalatok számára biztosit ott fellebbezési lehetőségek rendelkezésre bocsátása nélkül,

amelyeket a vállalatok széles körben ki is használnak abban az esetben, ha nem értenek

egyet a Bizottság döntéseivel.

Az uniós csatlakozás következtében a Román Versenyhivatalnak16 a vállalkozásokra

vonatkozó versenyszabályozás terén alkalmaznia kell a közösségi szabályokat mindazokra

a versenyjogi magatartásokra (versenykorlátozó megállapodásokra és erőfölényes

visszaélésekre), amelyekre a romániai versenyjog rendelkezéseit alkalmazná, vagy

párhuzamosan alkalmazza is, és amelyek a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt

hatásuk következtében a közösségi versenyszabályok hatálya alá esnek. A közösségi

szabályok értelmében az Európai Bizottságon kívül bármely tagállami versenyhatóság

jogosult és egyben köteles a közösségi versenyszabályok érvényesítésére, alkalmazására a

saját nemzeti joga eljárási szabályainak érvényesítése által.17

Az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN18) belüli szoros együttműködés keretében

az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok értesítik egymást az új ügyekről

annak érdekében, hogy elkerüljék párhuzamos vizsgálatok indítását, illetve tájékoztatják

egymást abban az esetben is, ha saját ügyeikkel kapcsolatban készülnek határozat

hozatalra, ezáltal biztosítva, hogy minden eljáró hatóság következetesen alkalmazza a

jogszabályokat.19 Az Európai Versenyhatóságok Hálózatának hatékonysága tehát a tagjai-,

azaz uniós tagállamok versenyhatóságai és az Európai Bizottság, másrészt a nemzeti

bíróságok és az Európai Bizottság közötti együttműködésben rejlik.20 Az együttműködés

hatékony fellépést biztosít az olyan vállalatokkal szemben, amelyek versenykorlátozó

tevékenységüket határokon átnyúló jelleggel végzik.21 Az ECN fő célkitűzése a közösségi

versenyjog következetes betartásáról való gondoskodás az Európai Unió egész területén.

16 Consiliul Concurenţei 17 http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=69&m5_doc=4263&m103_act=7&st=1 alapján 18 European Competition Network; Az Európai Bizottság és az EU-tagállamok nemzeti versenyhatóságainak együttműködését biztosító hálózat. 19 http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html alapján

20 Avizul Comitetului Economic �i Social European privind Raportul Comisiei — Raportul privind politica

în domeniul concuren�ei 2006

21 http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html

9

A versenyt korlátozó, jogszabályba ütköző magatartás áldozataivá vált cégek és

fogyasztók kártérítési kérelmet nyújthatnak be a nemzeti bíróságokhoz is. A nemzeti

bíróságok megállapíthatják, hogy a károsult ellen irányuló cselekmény megszegte-e a

közösségi versenyszabályokat vagy sem.

2.3. Az EU versenypolitikája

Az európai versenypolitika alapvetően az Európai Közösséget létrehozó Szerződés által

biztosított jogi szabályozásra épül.22

Ezen jogszabályokra építve a versenypolitika négy fő tevékenységi területre összpontosít.

� A versenykorlátozó megállapodások23 és a gazdasági előnnyel való visszaélések

felszámolása

� A cégek fúziójának (összeolvadásának) ellenőrzése

� A monopolisztikus gazdasági ágazatok liberalizációja (pl. a távközlés területén)

� Az állami támogatások nyomon követése (pl. állami támogatás nyújtásának

tilalma, ha az egy veszteséges vállalkozás életben tartására irányul, bár nincs esély

talpra állására.)

2.3.1. A versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági előnnyel

való visszaélések felszámolása.

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke alapján tilosnak deklarálható

minden olyan, vállalatok vagy vállalkozások közötti megállapodás, amely a verseny

számottevő korlátozását eredményezi.24 Az ilyen egyezmények tulajdonképpen

automatikusan semmisnek minősülnek, ezért nem vonatkozik rájuk a normális esetben

22 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet, 81-86. cikk. 23 pl. árrögzítő megállapodások a versenytársak között 24 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet, 81. cikk (1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

10

alkalmazandó alapszabály, miszerint „a megállapodások betartása kötelező”.25 Az Európai

Bizottság vagy a nemzeti versenyhatóságok elrendelhetik a versenyt korlátozó

megállapodások megszüntetését, és büntetést róhatnak ki az azokban részt vevő

vállalatokra. Ez vonatkozik az íratlan megállapodásokra, valamint az összehangolt

magatartás esetére is.

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke alapján versenyjoggal ellentétesnek

tekintendők azok a megállapodások, amelyek például:

� rögzítik a beszerzési vagy az eladási árakat, illetve egyéb üzleti feltételeket;

� korlátozzák a termelést, az értékesítést, a műszaki fejlesztést vagy a befektetést;

� piacokat vagy beszerzési forrásokat osztanak fel a versenytársak között;

� diszkriminatív feltételeket alkalmaznak a megállapodás résztvevői körén kívül eső

vállalatokkal szemben, amelyek így hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek.

Bizonyos korlátozó hatású megállapodások megkötése azonban megengedett, amennyiben

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy

gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos

részesedését a belőle eredő előnyből.26 Ezen megállapodások megkötése csak abban az

esetben megengedett, ha a vállalkozások számára nem teszi lehetővé a verseny

megszüntetését, kiküszöbölését a kérdéses áruk jelentős része tekintetében.

A közösségi jog tiltja kartellek létrehozását, és a verseny ezáltali korlátozását. A kartellt

egymástól független, hasonló tevékenységű vállalatok hozhatják létre azért, hogy kézben

tartsák az árakat, vagy felosszák a piacot egymás között. Az árképzés rögzítése vagy az

árváltoztatási egyezség jelenti az árkartellt. Emellett a mennyiségi kartell rögzíti az eladás,

a beszerzés, a kitermelés kvótáit, míg a területi kartell jelöli a célzott piacokat, a kondíciós

kartell pedig az üzleti felek meghatározását.

Az ilyen megállapodásokban résztvevő vállalkozásokat az Európai Bizottság súlyos

pénzbírságokkal bünteti, ugyanis a kartellek létrehozása és működése jogszabályokba

ütközik. A kartellek emiatt szigorúan titokban működnek.

25 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet , 81. cikk (2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis. 26 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet, 81. cikk, (3) bekezdés.

11

Mivel a kartellek tagjai nincsenek rákényszerülve, hogy versenyképes árakon új

termékeket vagy magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak ügyfeleiknek,

biztonsággal alapozhatnak a megállapodásuk szerinti őket illető piaci részesedésre. Így

végül a fogyasztók magasabb áron jutnak hozzá alacsonyabb minőségű termékekhez és

szolgáltatásokhoz.

Nagyon nehéz feltárni egy-egy kartellt. Az "engedékenységi politika" révén a Közösség

arra ösztönzi az e törvénysértő megállapodásokban résztvevő vállalatokat, hogy az

Európai Bíróság számára belső bizonyítékokat szolgáltassanak ezekről. Mentesülnek a

pénzbírság alól azok a vállalatok, amelyek elsőként nyújtanak be terhelő bizonyítékokat.

A kartellek helyzetét ez az intézkedés alapjaiban ingatja meg. Rendkívül sikeresnek

bizonyult az engedékenységi politika. Az utóbbi években az Európai Bizottságnak számos

kartellt sikerült leleplezni azáltal, hogy megállapodásban résztvevő vállalatok valamelyike

vallomást tett, és benyújtotta az engedékenység iránti kérelmét. Ettől függetlenül az

Európai Bizottság maga is kezdeményez vizsgálatokat, amelyeknek alkalmával szintén

sikeresen leplez le kartelleket.

A vitaminágazatban folyó verseny kiküszöböléséért kötött kartell megállapodások közül

az Európai Bizottság 2001-ben nyolc vállalatot (köztük a köztük a Hoffman-La Roche

gyógyszeripari céget) bírságolt meg. A vitaminokat számtalan termék - például müzlik,

kekszek, italok, állati takarmányok, gyógyszerek és kozmetikumok - gyártásához

felhasználják. Csaknem 10 éven át a kartell tagjai a tényleges verseny megkerülésével,

magasabb áron forgalmazták termékeiket. Mivel tisztességtelen piaci magatartásukkal

károsították a fogyasztókat, és önmagukat jogtalan előnyökhöz juttatták a Közösség több

mint 800 millió eurós pénzbírságot szabott ki a vállalatokra.

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 82. cikke értelmében tilos a gazdasági

erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának

esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon

indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat

12

létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából,

vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására

alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a

szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek

természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem

tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul

megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási

vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek

hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük

akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb

hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy

gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

Ezen cikk, melynek értelmében tilos az erőfölénnyel való visszaélés, az alábbi feltételek

esetén alkalmazandó:

� a vállalat erőfölénnyel rendelkezik, figyelembe véve piaci részesedését és más

tényezőket, például azt, hogy a piacon léteznek-e valódi versenytársai,

rendelkezik-e értékesítési hálózattal, kedvező feltételek mellett jut-e hozzá az

alapanyagokhoz stb. E tényezők fennállása lehetővé teszi a vállalat számára, hogy

kivonja magát a normális verseny szabályai alól.

� a vállalat uralja az európai piacot, vagy annak jelentős részét;

� a vállalat visszaél erőfölényével, például ügyfelei számára túl magas árakat szab,

túl alacsony árakat állapít meg annak érdekében, hogy kiszorítsa a versenytársakat

13

a piacról, vagy megakadályozza újak belépését, illetve egyes ügyfelei számára

diszkriminatív módon előnyös feltételeket szab.

Gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, azonban az erőfölénnyel visszaélni nem

szabad. A gazdasági erőfölényes vállalkozás fogalmát a versenytörvény úgy határozza

meg, mint amely gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben

függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemi

figyelmet kellene tanúsítania versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek

vele kapcsolatos piaci magatartására.27 Más szóval ez annyit jelent, hogy a vállalkozás

jelentős piaci erővel bír, vagyis piaci erőfölénye hosszú távon fenntartható, és arra

támaszkodva képes emelni árait, valamint kiszorítani versenytársait, illetve képesek az

összpiaci kibocsátás és az ár szintjének befolyásolására. Viszont, az erőfölény nem jelenti

azt, hogy egyáltalán nincs lehetőség versenyre, hanem jelzi, hogy vezető szerepet tölt be

az erőfölényes vállalkozás a piacon.

Az erőfölényben lévő vállalkozások legkockázatosabb piaci magatartásai mögött olyan

stratégiák állnak, amelyek célja a meggyengült verseny további korlátozása, ezáltal a

versenytársak kiszorítása, terjeszkedésük akadályozása vagy a versenytől való elrettentés.

A kiszorítást eredményező piaci magatartások formákat ölthet: szerződésektől való

elzárkózás, árukapcsolás, kizárólagos szerződésre kötelezés, vagy különféle árképzési

stratégiák. Ezeknek következményeképpen a versenytársak kiszorulnak a piacról, vagy

terjeszkedési lehetőségük, az aktív versenyzésre való képességük elenyészik.

A Michelin, francia abroncsgyártó vállalat a 90-es években sokáig visszaélt a

nehézgépjármű-pótabroncsok piacán szerzett erőfölényével Franciaországban. Ezért az

Európai Bizottság 2001-ben a céget 20 millió eurós pénzbírsággal sújtotta. A vállalat

olyan árengedmény- és kedvezményrendszert alkalmazott, amellyel képes volt függő

helyzetbe hozni a kereskedőket, illetve megakadályozhatta, hogy utóbbiak szabadon

válasszák meg beszállítóikat.

1998 és 2004 között a Microsoft visszaélt a személyi számítógépek operációs

rendszereinek piacán szerzett erőfölényével, ezért az Európai Bizottság 2004-ben 497

millió euróval büntette. A Microsoft Windows operációs rendszer a piac 95%-át uralja. A 27 Legea concurentei nr.21/1996, modificată şi completată, art. 6

14

vizsgálat megállapította, hogy a Microsoft információt tartott vissza arra vonatkozóan,

melyik rivális szerverszoftver kompatibilis a Windows-alapú személyi számítógépekkel,

ennek következményeképpen a vállalat versenytársai nem indulhattak egyenlő esélyekkel

a piacon. A Microsoft a Windows operációs rendszer megvásárlását a különálló Windows

Media Player egyidejű megvásárlásához kötötte. Ezzel lényegében minden személyi

számítógépre felkerült a Windows médialejátszó, s ez a verseny torzulásához vezetett,

hiszen a tartalomszolgáltatókat és alkalmazásfejlesztőket gyakorlatilag rákényszerítette,

hogy termékeiket a Windows Media Platformhoz igazítsák. 28

Az Európai Bizottság vagy az illetékes nemzeti versenyhatóság megtilthatja a visszaélés

folytatását, és büntetést szabhat ki a jogsértő vállalatra.

A United Brands (Chiquita Banán) amerikai gyümölcsforgalmazó nagyvállalat, melynek

fő exportcikke a banán. A vállalat a világpiac 35 százalékát, és az Európai Uniós piac 45

százalékát birtokolja. A cég a tőle vásárló nagykereskedőknek megszabta, hogy a

versenytárs nagykereskedőknek nem adhatják tovább a termékeiket. A vállalat tehát

tovább-értékesítési tilalmat alkalmazott annak érdékében, hogy az árait magasan tartsa.

Ezen versenycselekmény ár-diszkriminációnak minősül a tagállamok között. A cég

visszaélt dominanciájával, ezért az Európai Bíróság több tízmilliós büntetéssel sújtotta.

2.3.2. A fúzióellenőrzés

A vállalatfúzió két vagy több cég jogi úton történő összefonódását jelenti. Míg a vállalatok

együttműködése, a vállalatfúzió bővítheti a piacot és a fogyasztók hasznára lehet,

bizonyos összefonódások versenykorlátozó hatással járhatnak, és károsíthatják a

fogyasztókat.

Ha egymástól független vállalatok készek összehangolni tevékenységüket, akkor nagy

valószínűséggel lehetőségük nyílhat új termékek hatékonyabb kifejlesztéséhez, illetve a

gyártási és forgalmazási költségeik csökkentésére. A piaci verseny intenzívebbé válik,

köszönhetően hatékonyabb működésüknek. Ennek előnyeit a fogyasztók élvezhetik: jobb

minőségű termékekhez jutnak jutányosabb árakon.

28 http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html alapján

15

Más vállalatfúziók ezzel szemben csökkenthetik a versenyt, rendszerint azért, mert a

résztvevői előnyfölényhez juthatnak, vagy megerősíthetik már valós domináns piaci

helyzetüket. Ennek több mint valószínű, hogy a fogyasztók látják kárát az árak

növekedésének, a választék és innováció csökkenésének következtében.

A tervezett vállalati összefonódások vizsgálatára azért van szükség, hogy ki lehessen

szűrni közülük azokat, amelyek korlátozó hatást gyakorolhatnak a versenyre. Ha egy

összefonódásról bebizonyosodik, hogy korlátozó hatással bír a versenyre, és a résztvevő

vállalatok nem kötelezik el magukat a torzító tényezők kiküszöbölésére, a vállalkozások

és a fogyasztók védelme érdekében a fúziót meg kell tiltani, és ez által megelőzni az árak

növekedését és a kínálat szűkülését. A tervezett összefonódások megtilthatók például

olyankor, amikor a résztvevő partnerek egymás legfontosabb versenytársai, vagy ha a

fúzió jelentősen gyengítené a valódi versenyt a piacon, különösen, ha általa valamely

szereplő erőfölényre tenne szert, vagy megerősítené már létező erőfölényét.

A versenyt jelentősen akadályozó vállalati összefonódásokat azonban nem minden esetben

tiltják meg. Még ha az Európai Bizottság megállapítást is nyer, hogy a javasolt

vállalatfúzió torzíthatja a versenyt, a felek kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy

lépéseket tesznek az esetleges hátrányos hatások korrigálására. Kötelezhetik magukat

például arra, hogy eladják az összevont üzleti vállalkozás egy részét, vagy valamely

általuk használt technológia jogát egy másik piaci szereplőnek. Ha az Európai Bizottság

úgy találja, hogy a kötelezettségvállalások kellő mértékben biztosítják a verseny

fennmaradását vagy annak helyreállítását, és szem előtt tartják a fogyasztók érdekeit,

feltételhez kötött jóváhagyással járul hozzá a vállalatfúzió megvalósításához. Ezt követően

figyelemmel kíséri, hogy a részt vevő vállalatok teljesítik-e kötelezettségvállalásaikat.

Ellenkező esetben felléphet a vállalatok ellen.

A Bizottsághoz bejelentett két nagy gyógyszeripari fúzió, a Sanofi/Synthélabo és a

Pfizer/Pharmacia ügyében a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy mindkét

összefonódás kedvezőtlen hatást gyakorolhat a versenyre, mivel bizonyos gyógyszerek

tekintetében korlátozhatja a betegek rendelkezésére álló választékot. A felek mindkét

esetben felajánlották, hogy egyes termékeiket átadják versenytársaiknak. Az Európai

Bizottság egyetértett azzal, hogy ily módon helyreállnának a tisztességes verseny

feltételei, és a betegek érdekei sem sérülnének. A Sanofi/Synthélabo esetében az átadott

16

vagy eladott termékek között szerepelt a „Delagrange” néven értékesített B12 vitamin,

egyes antibiotikumok, altatók és nyugtatók. A Pfizer és a Pharmacia a Bizottság

jóváhagyását oly módon szerezte meg, hogy többek közt felajánlotta, versenytársainak

átad olyan fejlesztés alatt álló termékeket, amelyek a Pfizer által gyártott Viagra számára

jelentenek majd konkurenciát.29

Az Európai Bizottság a kezdeti elemzés során arra a következtetésre jutott, hogy az

Unilever és a Bestfoods vállalatok egyesülése korlátozná a versenyt a levesporok,

tésztaöntetek, lekvárok és más élelmiszeripari termékek piacán csaknem valamennyi EU-

tagállamban. A fogyasztók is igencsak megérezték volna a szóban forgó koncentráció

létrejöttét, melynek hatására az árak növekedtek, a kínálat pedig csökkent volna. A felek

végül felajánlották, hogy egy körülbelül 1 milliárd euróra becsülhető üzletrészt eladnak

versenytársaiknak. Így az Európai Bizottság már megadhatta az összefonódás számára

feltételekhez kötött jóváhagyását.

A Procter & Gamble bejelentette, hogy fel kívánja vásárolni a Wellát. A Bizottság az ügy

vizsgálata után megállapította, hogy a fúzió korlátozná a versenyt a hajápolási cikkek

(például samponok, balzsamok, hajpakolások és hajfestékek) piacán Írországban,

Svédországban és Norvégiában. A torzító hatás kiküszöbölésére a felek felajánlották, hogy

néhány hajápolási márka, mint például a Herbal Essences, a Silvikrin és a Catzy gyártási

jogát átadják versenytársaiknak a fent felsorolt országokban. Az Európai Bizottság ezek

mellett a feltételek mellett megadhatta számára az engedélyt a felvásárlás lefolytatására.30

2.3.3. A liberalizáció

A liberalizáció a különböző piacok (közlekedés, a postai szolgáltatások, az

áramszolgáltatás, a távközlés stb. piacainak) megnyitása a verseny előtt.

Korábban az Európai Unió tagállamaiban a felsorolt szolgáltatások biztosításával az arra

kizárólagos joggal rendelkező nemzeti szervezeteket bízták meg. E piacok nemzetközi

verseny előtti megnyitásának következményeként a fogyasztók ma már számos alternatív

szolgáltató és termék között válogathatnak.31

29 http://ec.europa.eu/competition/consumers/mergers_hu.html 30 http://ec.europa.eu/competition/consumers/mergers_hu.html 31 http://ec.europa.eu/competition/consumers/liberalisation_hu.html alapján

17

A piacok megnyitásának következtében csökkenő árak, illetve a korábbiaknál

hatékonyabb, és az igényeket jobban kielégítő szolgáltatások előnyt jelentenek a

fogyasztók számára. Ez az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez is

jelentősen hozzájárul. Például a légi közlekedés ágazat megnyitása által az ún. „fapados”

légitársaságok is megkezdhették működésüket és fejlődésüket Európában. Az európai

fogyasztói társadalom egészében élvezheti a liberalizációnak köszönhető szélesebb körű

és olcsóbb szolgáltatásokat.

A verseny előtt nyitott piacokon, mint a légi közlekedés és a távközlés, az árak átlagai

jelentősen csökkentek, ezzel ellentétben a később, vagy egyáltalán meg sem nyitott

piacokon (például az áramszolgáltatás, a gáz, a vasúti közlekedés és a postai

szolgáltatások piacán) az árak változatlanok maradtak, illetve esetenként még emelkedtek

is. A jelenség lehet jellegzetes ágazati tényezők következménye, – például a gázárak és az

olajárak között szoros összefüggés mutatkozik – de úgy tűnik, hogy a fogyasztók olyan

ágazatokban, amelyek nyitottak a verseny előtt sokkal könnyebben jutnak alacsonyabb

árak biztosította előnyökhöz. A fogyasztóknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy

hozzájussanak a közszolgáltatásokhoz, illetve azt, hogy a liberalizáció hátrányosan ne

érintse őket. Ennek lehetősége: kiegészítő szabályozás alkalmazása az új piacok

megnyitása során.32 Az Európai Bizottság a versenyjog alkalmazása során mindig szem

előtt tartja a „monopoljogokkal” bíró szervezetek speciális kötelezettségeit, amelyek

értelmében – a köz érdekében – tevékenységüket akkor sem hagyhatják abba, ha az

veszteséges. Ez a megközelítés ugyanúgy biztosítja a tisztességes versenyfeltételeket, mint

az állami finanszírozású szolgáltatók érdekvédelmét.

32 http://ec.europa.eu/competition/consumers/liberalisation_hu.html

18

3.2.4. Az állami támogatások nyomon követése, ellenőrzése

A tisztességes és hatékony versenynek a versenytársak számára egyenlő esélyeket kell

biztosítania. A nemzeti hatóságok egyes gazdasági tevékenységek előmozdítását, illetve a

nemzeti ipar védelmét állami támogatások nyújtásával segítik. Az ilyen forrásból

származó támogatás torzíthatja a tagállamok vállalatai közötti tisztességes és hatékony

versenyt, és ártalmas lehet a gazdaság számára is. Ezért az Európai Bizottság ellenőrzése

alá vonta e támogatásokat és szigorúan vizsgálja, hogy az egyes állami támogatások

összeegyeztethetők-e a közösségi szabályokkal.

Az állami támogatás tehát az állam részéről vagy állami erőforrásokból származó

beavatkozás, amely különféle formát ölthet: vissza nem térítendő támogatások, kamat-

illetve adókedvezmények, garanciák, egy vállalat egészben vagy részben állami tulajdonba

kerülése, áruellátás és szolgáltatások kedvezményes feltételek melletti biztosítása.

Kedvezményezettek lehetnek konkrét vállalatok és ipari ágazatok, melyek ezen

beavatkozás hatására kivételes előnyökhöz jutnak. Kiemelt szektoroknak számítanak a

postai szolgáltatások, a vasút és az áramszolgáltatás, ezáltal igyekeznek a hatóságok a

minőség javítása és az ár csökkentése érdekében versenyt bevezetni.

Az a vállalat, amely a kormánytól támogatást kap, tisztességtelen előnyhöz juthat

versenytársaival szemben. Az Európai Unió-szintű állami támogatáspolitika szabályozása

az Európai Közösségről szóló Szerződés 87. és 88. cikkére épül. Ezen Szerződés 87. cikke

alapján „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból

bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy

bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal

fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

Az Európai Uniós tagállamok közös érdekeit figyelembe véve az Európai Bizottság

világos keretet dolgozott ki az állami támogatási intézkedések terén.

Ide sorolhatók az alábbi célok megvalósítását szolgáló támogatások:

� Területfejlesztés, az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása ahol

rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság.33 A

területfejlesztési támogatás tehát a régiók közötti fejlettségi különbségek

kiegyenlítését, az átlagánál fejletlenebb régiók felzárkóztatását szolgálja.

33 www.municipium.hu/text/doc/text21019101051/1./1.4.doc

19

� Súlyos gazdasági helyzet javítása, gazdasági hátrányok ellensúlyozása

� Környezetvédelem

� Kutatás – fejlesztés

� Oktatás, a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítása34

� Szociális kérdések, problémák megoldása

Ezzel ellentétben az általános intézkedések, mint például az adózási intézkedések nemcsak

egyes vállalatokat juttatnak kivételes előnyökhöz, hanem valamennyi vállalatra

vonatkoznak mérettől, elhelyezkedéstől, ágazattól függetlenül, ezért nem tekinthetők

állami támogatásnak.

A megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatások a legvitatottabbak, amelyek a

csőd szélén álló vállalatokat is a piacon tudják tartani. Ezáltal többnyire a versenytársak és

alkalmazottaik kárára szolgának, sőt gyakran még az sem biztos, hogy az állam által

támogatott vállalatnál a munkahelyek valóban megmaradnak. Azon iránymutatások,

amelyeket az Európai Bizottság fogadott el, arról árulkodnak, hogy az EU-szerte üzleti

tevékenységet folytató nagyvállalatokra rendkívüli figyelemmel tekint. A számukra

biztosított állami támogatások jelentős mértékben befolyásolják a versenyt és a

kereskedelmet, mivel ezek nagy piaci részesedéssel rendelkeznek. A Bizottság szigorította

a kedvezményezett nagyvállalatok saját talpra állásuk biztosítása érdekében tett

erőfeszítéseikre vonatkozó szabályokat, például a szerkezetátalakítási költségeinek

körülbelül 50%-át a vállalatoknak saját maguknak kell biztosítaniuk. Egyéb vitatott állami

támogatások: az állam és annak tulajdonában lévő vállalatok közötti, támogatást

eredményező pénzügyi tranzakciók, valamint bizonyos érzékeny iparágak – mint például

acélipar, a hajógyártás és a gépjárműgyártás – terén működő vállalatok számára nyújtott

támogatások. Mindezeket az Európai Bizottság alapos vizsgálatnak veti alá. Nem

megengedett olyan támogatás nyújtása, amely nem az Európai Uniós tagállamok közös

célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Jogellenes például az exporttámogatás, illetve a

meghatározott hátrányos helyzetű térségeken kívül működő nagyvállalatok számára

nyújtott általános beruházási támogatás. 2003-ban a Bizottság 293 millió eurós

támogatást hagyott jóvá három vállalat, a Motorola, a Philips és az St Microelectronics

közös kutatási projektje számára. A projekt a nanometrikus léptékű integrált áramkörök

első prototípusának technológiai fejlesztését célozta. A támogatást a kutatás minden egyes

34 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet , 87. cikk, (3) bekezdés

20

szakaszára engedélyezték (az alapkutatási, a kísérleti és az ipari kutatási szakaszra). A

projekt egyik pozitív eleme a kutatók létszámának növelése, valamint a kutatásra és

fejlesztésre kiadható összeg növekedése volt. A projekt ezáltal hozzájárult az Európai

Tanács által kitűzött célok megvalósításához, azaz az ipari vállalkozások és a tagállamok

kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainak növeléséhez, és az európai ipar

versenyképességének javításához.35 A közös piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes

támogatás esetén az Európai Bizottságnak módjában áll a tagállamot arra késztetni, hogy

az intézkedést szüntesse meg, és a támogatást, beleértve a kamatokat is, késedelem nélkül

követelje vissza a kedvezményezettől, annak érdekében, hogy visszaállítsák a támogatás

kiutalása előtti helyzetet.

!�����"������� A feltett kérdések által a vállalkozók közösségi verseny-szabályozással kapcsolatos alapismereteit mértem fel, ugyanakkor feltártam azokat a módszereket, amelyeket a tisztességes úton való előnyszerzés érdekében alkalmaznak vagy alkalmaznának.

3.1. A kutatás módszertana

3.1.1. A minta kiválasztása A felmérés célja elsősorban a kis- és középvállalkozók versennyel kapcsolatos jogi és

marketing ismereteinek felmérése. A nagy vállalkozások működése esetén elkerülhetetlen

jogtanácsos közreműködése, tehát e vállalatok esetében nem szabadna felmerülnie a

versenyszabályzat nem ismeretének, illetve figyelmen kívül hagyásának lehetősége. Én

viszont arra voltam kíváncsi, hogy a kis- és közepes vállalkozások esetén, ahol a

döntéseket a vállalkozók sok esetben külső tanácsadók segítsége nélkül hozzák meg,

mennyire veszik figyelembe a versenyszabályokat, egyáltalán tudják-e milyen kereteken

belül versenyezhetnek ellenfeleikkel.

A felmérésre felkért vállalkozók különbözőképpen viszonyultak kezdeményezésemhez.

Voltak olyanok, akik magabiztosan vállalták a felkérést, és olyanok is, akik kicsit

vonakodva, de mégis vállalták a közreműködést. A felmérés kérdései láttán többen

észrevették, hogy valójában egy kvízről van szó.

35 http://ec.europa.eu/competition/consumers/stateaid_hu.html

21

A kitöltők vállalkozásainak besorolása során az alkalmazottak számát jelöltem meg

kritériumként. A kérdőívek begyűjtése és értékelése után a vállalkozók cégeinek

tekintetében a következő arányt állapítottam meg:

� a kitöltők 64 százaléka kisvállalkozó, tehát alkalmazottainak száma 2 és 49 között van

� a válaszadók 36 százaléka közepes vállalkozás fölött rendelkezik, és 49-249 alkalmazottat

foglalkoztat.

A felmérésben érintett vállalkozások tevékenységi terület alapján, színes skálán

mozognak. 36 A teljesség igénye nélkül a megjelölt tevékenységi területek közül

megemlíthetem a faipart, élelmiszeripart és a szolgáltató ipart, azon belül is kiemelten a

turizmust.

A vállalkozások besorolása az alkalmazottak száma alapján 37

1. ábra

3.1.2. A felmérés témaköre A kérdőív összeállításakor fő szempontom az volt, hogy interaktív módon, kvíz

formájában mérjem fel a megkérdezettek ismereteit. Igyekeztem megtalálni az egyensúlyt

az egy és több válaszlehetőséges zárt kérdések, illetve a nyílt kérdések között.

A verseny-szabályozással kapcsolatos elméleti kérdések38 mellett jogi és marketing

alapismereteket bevonó „feladványok” által tártam fel a kis- és középvállalkozók konkrét,

3614. kérdés: Milyen tevékenységi területen működik az Ön cége?

37 15. kérdés: Az alkalmazottak száma alapján vállalkozása melyik kategóriába sorolható?

22

gyakorlati tudását. Kíváncsi voltam, hogyan viszonyulnak az Európai Unió

versenypolitikájához, ezért az engedékenységi politika rövid ismertetését követően

kikértem a véleményüket annak hatékonyságával kapcsolatban. Több tisztességtelen

versenycselekménnyel kapcsolatos kérdést39 követően egy nyílt kérdés keretén belül

kíváncsi voltam arra, hogy a kitöltő vállalkozók milyen módszerekben látják a

versenyelőnyök tisztességes módon való elérését.40

A feltett kérdések besorolása a válaszadási lehetőségek szempontjából

2. ábra

3.1.3. A kérdések előtesztelése A felmérés előtesztelésének megvalósítása érdekében közgazdaságtan szakos hallgatókat

kértem fel a kérdőív kitöltésére. A kérdések 84, 62 százalékára mindannyian helyesen

válaszoltak, ezért úgy döntöttem, a kérdőív nem szorul módosításra.

3.2 A felmérés válaszainak kiértékelése

A kérdőív utolsó két kérdése a válaszadók vállalatainak tevékenységi körét és

méretét térképezi fel. Ezen kérdések kiértékelésével a minta kiválasztását indokoló

részben foglalkoztam bővebben.

A felmérés első kérdése elméleti jellegű, mely révén arra voltam kíváncsi, hogy a

megkérdezett vállalkozók szerint melyik Európai Uniós intézmény feladatkörébe tartozik

azon esetek kivizsgálása, amelyekben felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének

gyanúja. Lehetséges válaszként felsoroltam az Európai Unió négy fő intézményét: az

38 1., 6., 11. kérdés 39 2., 3., 4., 9. kérdés 40 4 kérdés: Egy vállalkozás hogyan tehet szert versenyelőnyre tisztességes módon?

23

Európai Unió Tanácsát, az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és az Európai

Bíróságot. A válaszadók alig több mint fele, 60 százaléka jelölte meg az Európai

Bizottságot azon intézményként, amelynek feladata a közösségi versenyszabályok

megszegésének felderítése, kivizsgálása. A fennmaradó 40 százalék e feladatkört az

Európai Bíróság fogalmához kötötte.

Melyik európai uniós intézmény feladatkörébe tartozik azon esetek kivizsgálása, amelyekben felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének gyanúja?

3. ábra

A második kérdésben a vállalkozóknak a felsorolt három versenycselekmény közül

ki kellett választaniuk azt, amely a versenyszabályok alapján tisztességtelennek minősül.

A válaszadók közül senki sem jelölte meg a promóciós rendezvények szervezését, hisz ez

egyértelműen versenykörnyezetben alkalmazható stratégia. A külföldi befektetők

bevonását a felmérés résztvevőinek csupán 8 százaléka jelölte meg tisztességtelen

versenycselekményként. A megkérdezettek 92 százaléka viszont tisztában volt azzal, hogy

a hírnévrontás tisztességtelen cselekménynek minősül a versenytársak között a folyó

harcban a vásárlók kegyeiért és a maximális profit eléréséért.

24

�����������

� �

���������

�����������������

�����������

��������

��

���������

��������� ���

��������

!�

Tisztességtelennek minősített versenycselekmény41

4. ábra

A harmadik kérdés által arra voltam kíváncsi, mit jelent a névbitorlás fogalma. A

válaszadók jó irányba indultak el, hisz senki sem vélte úgy, hogy az üzleti partner

tisztességtelen befolyásolása a helyes válasz. 20 százalékuk viszont a névbitorlás fogalmát

összekeverte az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésével. A felsorolt

válaszlehetőségek mindenike tisztességtelen versenycselekmény, de ahogyan a felmérés

alanyainak 80 százaléka is válaszolt, a névbitorlás hírnévrontásra vonatkozik, tehát azon

látszat keltésére, hogy az általunk kínált áru a versenytársé.

A névbitorlás jelentése

41 2. kérdés: Az alábbiak közül melyik minősül tisztességtelen versenycselekménynek?

25

5. ábra

A felmérés negyedik kérdése nyitott kérdés, amely révén azt vizsgáltam, hogy a

vállalkozók milyen alternatívákhoz folyamodnak a tisztességes versenyelőnyök elérésének

érdekében. Tehát arra voltam kíváncsi, ők milyen módszereket alkalmaznak, vagy

alkalmaznának vállalatuk tevékenységének hatékonyabbá tételére, illetve milyen

stratégiákban látják a versenyben való boldogulás lehetőségét.

A válaszadók kiemelték a hatékony technológia alkalmazását, erős márka létrehozását, a

hatékony kommunikációt, megalapozott pénzügyi befektetéseket, megfelelő minőség

biztosítását, illetve jó marketingmix alkalmazását. Egyes vélemények szerint a siker

kulcsa az innovációkban, új ötletek megvalósításában rejlik. Más vállalkozók a megoldást

a termelési költségek és a közvetítők számának csökkentésében látják, persze a minőségi

szint megőrzése mellett.

Az ötödik kérdésben a felsorolt négy megállapodási forma közül ki kellett jelölni

azokat, amelyek ütköznek a versenyjoggal. E kérdés esetében a lehetséges helyes válaszok

száma kettő. A válaszadók 88 százaléka helyes válaszként az árrögzítő megállapodásokat

jelölte meg, míg a másik lehetséges jó válaszra csupán a kitöltők 12 százaléka jött rá.

Tehát teljes mértékben helyes választ egy megkérdezettől sem kaptam és az előtesztelés

során is ez volt az a kérdés, amely a közgazdaságtan hallgatóknak is fejtörést okozott. A

másik két válaszlehetőség tekintetében viszont a felmérés alanyai helyesen döntöttek, hisz

az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági

fejlődés előmozdításához hozzájáruló megállapodások megkötése nem törvényellenes.

Ezen válaszlehetőségeket a megkérdezettek közül senki sem jelölte meg.

26

A versenytársak közötti megállapodások közül melyek tekintendők a versenyjoggal ellentétesnek?

6. ábra

A következő, tehát hatodik kérdés a versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra

kirótt büntetések nagyságára kérdez rá. Ebben a kérdésben eltérő vélemények születtek,

hisz a forgalom 10-20 százalékát megjelölők aránya 32%, míg a forgalom 20-25

százalékát megjelölőké 16%. A válaszadók alig több mint fele, 52%-a tudta a helyes

választ, amely alapján a szabálysértőkre kiszabott büntetések forgalmuk 1-10 százalékát

teszi ki.

�

A szabálysértőkre kirótt büntetések forgalmuk hány százalékát tehetik ki?

27

7. ábra

A hetedik és nyolcadik kérdés szorosan összefügg egymással. A hetedik kérdésben

röviden ismertettem az engedékenységi politika fogalmát és kíváncsi voltam, a

megkérdezettek hatékonynak, sikeresnek tartják-e ezt a kezdeményezést, engedményt?

A következő kérdésben alanyaimat arra kértem, hogy indokolják meg válaszukat. E

kérdések esetében nem születtek konkrét válaszok, hisz a kitöltő vállalkozók mindkét

oldalról körüljárták a problémát, és kifejtették, hogy véleményük szerint melyek az

engedékenységi politika erős pontjai, amelyek által valóban sikeres eszköz lehet a

törvénysértő megállapodásokkal szembeni fellépésben, illetve milyen tényezők gátolják

hatékonyságát.

Egyes vélemények szerint „a kartellek annyira jövedelmezőek a felek számára, hogy nem

adják fel partnereiket, csak abban az esetben, ha a lebukás veszélye fenyegeti őket, abban

az esetben azonban hatékony lehet.” „A partner feladása vállalatok közötti háborúkat

eredményezhet, amelyeket nem biztos, hogy a törvény eszközeivel vívnak meg”.

Egy másik vélemény szerint „meghatározóbbnak tűnik a piac szereplői között levő

szolidaritás, azonban vannak nemzetközi ellenpéldák, mint a Vitamin-kartell

felgöngyölítése”.

A kilencedik kérdés így szólt: „Véleménye szerint az alábbiak közül mely

versenycselekmény bizonyul gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek?” E kérdés

tekintetében a négy válasz-lehetőség közül csak egy helyes, amint azt a válaszadók 56

százaléka is megjelölte, mégpedig a túl alacsony árak megállapítása annak érdekében,

hogy a vállalat kiszorítsa a versenytársakat a piacról. Ez a kérdés jelentős mértékben

megosztotta a válaszadókat, hisz a fennmaradó 44 százalékból 20 százalék helyes

válaszként jelölte meg a fogyasztó befolyásolását közvetlenül, személyes kommunikáció

útján, illetve 16 százalék véleménye szerint a piaci részesedés növelése, és 8 százalék

választása alapján a hírnév megszerzése, növelése minősül gazdasági erőfölénnyel való

visszaélésnek.

28

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülő versenycselekmények

8. ábra

A következő, tízedik kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a felmérés alanyai

tisztában vannak-e azzal, hogy mely intézményekhez, szervekhez fordulhatnak,

amennyiben tisztességtelen versenycselekményt észlelnek, vagy annak válnak áldozatává.

Ez a kérdés nyitott kérdés volt, tehát nem adtam alternatívákat. E kérdésre kapott válaszok

alapján a vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy amennyiben versenyellenes

cselekményeket észlelnek, a bíróságok azok az intézmények, amelyekhez fordulhatnak.

Ugyanakkor csupán a válaszadók 20 százaléka említette meg a Román Versenyhatóságot

is versenyellenes cselekményekben fellépő szervként.

A felmérés tizenegyedik kérdése a vállalkozók versenyszabályozással kapcsolatos

jogi alapismereteit térképezte fel és így szólt: Mely, az Európai Uniót Létrehozó

Szerződés 81-82. cikkelyével összhangba hozott törvény szabályozza a versenyt

Romániában? Erre a kérdésre a felmérés két résztevője válaszolt helyesen, a többiek

üresen hagyták ezt a mezőt. A helyes válasz tehát az 1996-ban elfogadott 21. számú

törvény mely módosításokkal, az Európai Uniót Létrehozó Szerződés 81-82. cikkelyével

összhangba hozva ma is érvényben van, és a versenyt szabályozza.

A tizenkettedik kérdés által arra voltam kíváncsi, hogy a vállalkozók milyen

arányban tartják fontosnak azt, hogy napirenden legyenek a Román Versenyhivatal által

29

hozott rendeletekkel, döntésekkel. Az eredmény magáért beszél, hisz a válaszolók 92

százaléka fontosnak tartja, hogy jól tájékozott legyen a verseny-szabályozási kérdésekben.

2���������������+�1����������%�����������5�$ ��6�����1������� �����1��������%���������+�

%*���������7�

9. ábra A tizenharmadik kérdés által azt derítettem fel, hogy milyen forrásokból

válhatnának elérhetővé a vállalkozók számára a cégüket érintő verseny-szabályozással

kapcsolatos információk. A felsorolt alternatívak közül a megkérdezettek 52 százaléka az

internetet jelölte meg számára leghasznosabb és legelérhetőbb információs forrásnak, ezt

követte 24 százalékkal a televízió, és 8-8 százalékkal a szakmai folyóiratok, előadások és

konferenciák, illetve a különböző sajtóközlemények.

Milyen forrásokból válnának könnyebben elérhetővé Ön számára az információk a vállalkozását érintő versenyszabályozási kérdésekben?

10. ábra

3.3. Következtetések és javaslatok

30

A felmérés kérdéseire adott válaszok azt tükrözik, hogy a vállalkozók

tájékozottsága kívánnivalókat hagy maga után. Az elért eredmények, a helyes válaszok

aránya természetesen javítható lenne jobb tájékoztatás, illetve tájékozódás révén.

A kutatás eredményei alapján tehát úgy vélem, a versenyszabályozás területén jobb

tájékoztatásra van szükség. Azonban ez kétélű, kétoldalú probléma, ezért a vállalkozóknak

törekedniük kell a megfelelő ismeretek elsajátítására. Mivel senki sem védekezhet a

törvény nem ismeretével (Nemo censetur ignorare legem.), a vállalkozóknak is meg kell

tenniük a megfelelő lépéseket, hogy jól tájékozottak legyenek az őket érintő verseny-

szabályozási kérdésekben, hiszen így élhetnek tisztességes módon az elért előnyökkel,

illetve így védekezhetnek hatékonyan a versenytársaik részéről őket érintő tisztességtelen

verseny-cselekményekkel szemben.

Sok vállalkozó viszont nem lép fel versenytársa ellen, mert a megfelelő ismeretek

hiányában nem tudja megítélni, hogy versenytársa cselekménye, stratégiája verseny-

ellenesnek minősül-e?

Ezen helyzetek javítása érdekében véleményem szerint első lépésként meg kell határozni,

mely verseny-cselekmények lépik át a jogi kereteket és minősülnek verseny-

szabályozással ellentétesnek. Hiszen ha tudjuk, milyen stratégiák, praktikák alkalmazása,

milyen megállapodások minősülnek törvényellenesnek, a jogszabályok által nem tiltott

cselekmények, módszerek közül könnyebben kijelölhetjük azokat, amelyek segítségünkre

válnak a vállalat célkitűzéseinek megvalósítása és tisztességes versenyelőnyök elérése

érdekében.

Amint az előzőkben említettem, a törvények nem ismerete nem mentesít az

esetleges kihágásokért járó büntetés alól. Fel kell hívni tehát a vállalkozók figyelmét arra,

hogy a versenyszabályok közvetlenül érintik őket, ezért nekik nagyonis érdekük

napirenden lenni a versenyszabályozás alapfogalmaival, illetve a Román Versenyhatóság

döntéseivel, határozataival.

Nem tartom elégségesnek az információk rendelkezésre bocsátását, mert úgy gondolom, a

Versenyhivatalnak meg kell találnia a megfelelő csatornát, amelyen az üzenet eljut

azokhoz, akiknek elsősorban címezi azt. Véleményem szerint a Versenyhatóság gondot

fordíthatna a verseny-szabályozási kérdések közérthető módon való megközelítésére, így a

vállalkozók fogékonyabbakká válnának az információkra. Ha a vállalkozók tájékozottak,

megkönnyítik a Versenyhatóság munkáját és hasznos segítőnek bizonyulhatnak a verseny-

cselekményekkel kapcsolatos ügyek kivizsgálásában is.

31

Ugyanakkor a felmérés során kíváncsi voltam arra, hogy a vállalkozók milyen

alternatívákat ismernek a versenyelőnyök tisztességes módon való eléréséhez.

A válaszadók megosztották velem verseny-stratégiai ötleteiket, praktikáikat.

A negyedik kérdésre42 adott válaszok elgondolkodtattak azon, hogy vállalkozóként milyen

módszerek által növelhetném vállalkozásom tevékenységének hatékonyságát, illetve

milyen stratégiákat alkalmaznék. A következőkben bemutatom néhány ötletem,

javaslatom e témával kapcsolatban.

A tevékenység hatékonyságának növelése érdekében először is jelentős hangsúlyt

fektetnék az alkalmazottaim fejlesztésére, képzésére. Annak érdekében, hogy az

alkalmazottak a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák, azonosítani, értékelni és fejleszteni

kell szakmai képességeiket, kompetenciáikat. Elképzelésem szerint mindez

leghatékonyabban outdoor tapasztalati tanulás által, a vállalati szituációkban

felhasználható tapasztalatok szerzése révén, élmény-centrikus módon valósulhatna meg.

Ugyanakkor nem feledkeznék meg a munkaerőm ösztönzéséről sem. Az alkalmazottaknak

nyújtott anyagi és más természetű jutalmak nagyobb teljesítményre serkentik őket.

Véleményem szerint a munkaerő megfelelő ösztönzése a vállalat sikerének meghatározó

tényezője. A tevékenység hatékonyságának növelése érdekében fontosnak tartanám a

technológia modernizálását és termékeim, szolgáltatásaim folyamatos javítását, illetve

költségcsökkentő intézkedések bevezetését.

A versenykörnyezetben való sikeres helytállás versenyképes stratégiák kidolgozása által

valósulhat meg. Először is igyekeznék versenyképes kínálatot kialakítani, a minőség és az

ár összehangolása által. Másodsorban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalat

alkalmazottainak szakmai ismeretei, rátermettsége, tapasztalata, pozitív beállítottsága

(vidámság, optimizmus) jelentős szerepet játszik a vállalat versenyelőnyének

megszerzésében. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnék arra, hogy az alkalmazottaim jól

képzett, megbízható, és fogékony szakemberek legyenek.

A versenyképes kínálat kialakítása viszont önmagában nem elég a versenypiacon való

érvényesüléshez. Annak érdekében, hogy a vállalatom sikeres legyen, pontosan

meghatároznám a küldetését, erős és gyenge pontjait, lehetőségeit és őt veszélyeztető

42 Egy vállalkozás hogyan tehet szert versenyelőnyre tisztességes módon?

32

fenyegetéseket43, és rögzíteném a vállalattal kapcsolatos célkitűzéseim, illetve stratégiákat

dolgoznék ki és alkalmaznék e célok megvalósítása érdekében.

A kínálat differenciálás és a versenykörnyezetnek megfelelő stratégiák kidolgozása

önmagában kevés a versenypiacon való helytálláshoz, ezen oknál fogva nem szabad

figyelmen kívül hagynunk kínálatunk piaci promócióját, bevezetését sem, amely a siker

receptjének harmadik összetevője. Ezért a rendelkezésre álló promóciós eszközök közül a

reklámot és a személyes eladást venném igénybe44. A személyes eladás a vásárlók

közvetlen módon való meggyőzésére vonatkozik az eladó személyzet által. A személyes

eladás titka ezáltal az eladó személyzet kommunikációs és meggyőző képességében rejlik,

illetve a hatékony termékbemutatás fortélyainak alkalmazásában.

Következtetésképpen úgy gondolom, hogy a vállalkozók tevékenységei úgy

válhatnak legmesszemenőbben saját maguk, a vásárlók és az európai piac számára

hasznossá, hatékonnyá, sikeressé, úgy érhetnek el maximális profitot a fogyasztók

igényeinek teljes körű kielégítése által, ha tudatosulnak bennük a vállalkozásukra

vonatkozó versenyszabályok, és ismerik azon korlátokat, amelyeket versenytársaiknak

nem szabad túllépniük a piaci részesedésért és a vásárlók kegyeiért folytatott harcban.

�

�������� "���

Bernek Ágnes-Kondorosi Ferenc-Nemerkényi Antal-Szabó Pál: Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest, 2003.

43 SWOT-elemzés, (Strengths, Weaknesses, Opportunities, and Threats) 44 Personal Selling (PS)

33

Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai I. kötet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003.

Internetes források 1. http://european-convention.eu.int 2. http://www.rkkstuff.extra.hu/docs/eu.pdf 3. http://www.muszeroldal.hu/assistance/euszotar.html 4. http://europa.eu/pol/singl/overview_hu.htm 5. http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3 6. http://geogr2005.elte.hu/archiv/moeu/versenypol.doc 7. http://erettsegi.eu/index.php?dir=II.%20%E9vfolyam/Gazdas%E1gi%20jog/&file=

T%E9telek_B%20-%20FONTOS.doc 8. http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9912/diakoldal/piacgazd/piacga

zd.htm alapján 9. http://ec.europa.eu/competition/consumers/index_hu.html 10. http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=69&m5_doc=4263&m103_act=7&st=1

alapján 11. http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html 12. http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html 13. http://ec.europa.eu/competition/consumers/antitrust_hu.html 14. http://ec.europa.eu/competition/consumers/mergers_hu.html 15. http://ec.europa.eu/competition/consumers/mergers_hu.html 16. http://ec.europa.eu/competition/consumers/liberalisation_hu.html alapján 17. http://ec.europa.eu/competition/consumers/liberalisation_hu.html 18. http: //municipium.hu/text/doc/text21019101051/1./1.4.doc 19. http://ec.europa.eu/competition/consumers/stateaid_hu.html

Törvénycikkek, határozatok, véleményezések

1. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, I. Rész, Alapelvek, 4. cikk (1) bekezdés.

2. Legea Concurenţei Nr. 21 din 10 aprilie 1996, republicată, art. 51, al. (1)

3. Avizul Comitetului Economic �i Social European privind Raportul Comisiei —

Raportul privind politica în domeniul concuren�ei 2006

4. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet, 81-86. cikk. 5. Legea concurentei nr.21/1996, modificată şi completată, art. 6 6. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés, VI. cím, 1. fejezet , 87. cikk, (3)

bekezdés

34

�

#$������

Felmérés Az európai uniós csatlakozás jelentős változást hozott a vállalkozásokra vonatkozó versenyjog tekintetében. Immár a román vállalkozásokra is közvetlenül vonatkoznak a közösségi versenyjog szabályai. Ahhoz, hogy uniós polgárként tevékenységeink legmesszemenőbben hasznunkra váljanak, és tisztességes módon élhessünk előnyeinkkel, ismernünk kell az Európai Unióban-hatályban levő jogi szabályozásokat. Kutatásom célja a romániai vállalkozók Európai Unión belüli versenyszabályozással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Kérem, segítse munkám az alábbi kérdőív kitöltésével!

1. Melyik európai uniós intézmény feladatkörébe tartozik azon esetek kivizsgálása, amelyekben felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének gyanúja?

□ Európai Unió Tanácsa □ Európai Parlament □ Európai Bíróság □ Európai Bizottság

2. Az alábbiak közül melyik minősül tisztességtelen versenycselekménynek?

□ hírnévrontás □ vállalkozás bővítése külföldi befektetők bevonásával □ promóciós rendezvények szervezése 3. Mit jelent a névbitorlás?

□ üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését □ üzleti partner tisztességtelen befolyásolását □ azon látszat keltését, hogy az áru a versenytársé

4. Egy vállalkozás hogyan tehet szert versenyelőnyre tisztességes módon?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5. A versenytársak közötti megállapodások közül melyek tekintendők a versenyjoggal ellentétesnek?

35

□ a piacokat vagy beszerzési forrásokat felosztó □ az árrögzítő

□ az áruk gyártását, forgalmazását javító □ a műszaki, illetve a gazdasági fejlődést elősegítő megállapodások

6. A szabálysértőkre kirótt büntetések forgalmuk hány százalékát tehetik ki?

□ 1-1O százalékát □ 1O-2O százalékát □ 2O-25 százalékát 7. A kartellt hasonló tevékenységi körű, egymástól független vállalatok

hozzák létre azzal a céllal, hogy kézben tartsák az árakat, vagy felosszák egymás között a piacokat, és ezáltal korlátozzák a versenyt. Az “engedékenységi politika” révén a Közösség arra ösztönzi a kartellekben részt vevő vállalatokat, hogy az Európai Bizottság számára szolgáltassanak belső bizonyítékokat ezekkel a törvénysértő megállapodásokkal kapcsolatban. Aki elsőként nyújtja be a terhelő bizonyítékokat, mentesül a pénzbírság alól.

Véleménye szerint hatékony, sikeres az engedékenységi politika? ......................................................................................................................................................................................................................................................................................

8. Kérem indokolja meg az előző kérdésre adott válaszát!

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

9. Véleménye szerint az alábbiak közül mely versenycselekmény bizonyul gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek?

□ túl alacsony árak megállapítása annak érdekében, hogy a vállalat kiszorítsa a versenytársakat a piacról □ a cég hírnevének megszerzése/növelése □ a piaci részesedés növelése

□ a fogyasztó befolyásolása közvetlenül, személyes kommunikáció útján. 10. Mely intézményhez fordulhat a vállalkozó, amennyiben tisztességtelen

versenycselekményt észlel, vagy annak válik áldozatává?

……………………………………………………………………………………………………………………………………….

36

11. Mely, az Európai Uniót Létrehozó Szerződés 81-82. cikkelyével összhangba hozott törvény szabályozza a versenyt Romániában?

……………………………………………………………………………………………………………………..

12. Fontosnak tartja, hogy napirenden legyen a Román Versenyhivatal által hozott rendeletekkel, döntésekkel?

□ Igen □ Nem

13. Milyen forrásokból válnának könnyebben elérhetővé Ön számára az információk a vállalkozását érintő versenyszabályozási kérdésekben?

□ internet □ televízió □ szakmai folyóiratok □ előadások, konferenciák □ sajtóközlemények

14. Milyen tevékenységi területen működik az Ön cége?

…………………………………………………………………………………………………………………………. 15. Az alkalmazottak száma alapján vállalkozása melyik kategóriába

sorolható?

□ Kis vállalkozás (2-49 alkalmazott) □ Közepes vállalkozás (50-249 alkalmazott) □ Nagyvállalat (több mint 250 alkalmazott Köszönöm szépen az együttműködést!

�