XV: ÉVFOLYAM l-2. SZÁM 2007. ÁPRILIS

Tartalom

Emlékezet 3Határ Győző: Verselemzés 3

TANULMÁNYOK

Asztalos Gábor: Radnóti Miklós nyomábanSzamosveresmarton 5

Radnóti Miklós: Veresmart 8Juhász Ferenc: Ki tudja megmondani? 9

Jósvai Lídia: "Voltunk és elbuktunk" 10Kondor Béla: Két képlet 10

Pálfy Margit: Valaki önarcképe 12

VERSENYRÖL. ..

Orbán György: Egy álom valósult meg... 13A tavaszt köszöntöm 13

Orbán Edit: "Gördülj útra gyümölcs..." 14Katona József: Ajándék 14

Szőke Anna: Az alkotás birtoklása 15Dudás Kálmán: Márvány 15

Kisebbségi versek kisebbségban (-kháos-) 15Rózsa Gergelyné:

Nagy László Versmondó Verseny 16Nagy László: Kiscsikó sirató 16

CANTANA PROFANA

Németh János István: A bartóki mérték 18

Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában 19Áprily Lajos: Fegyvertelen vadász dala 21

Tóth Zsóka: "Cantana Profana" 22Hollós Máté: Amatőr aranyművesek 22

Cantana profana

A kilenc csodaszarvas (részlet) 22Király M. Jutka:

A muravidéki szavalóverseny a vers ünnepe 23Baranyi Ferenc: Tiszta szándékkal 23

Lélektől lélekig 24

RADNÓTI MIKLÓS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Németh András: Radnóti Miklósnemzetközi és országos felnőtt amatőr

Vers- és Prózamondó Verseny 25

Tóth Zsuzsanna: Kiosztották az ideiRadnóti-díjakat 25

Megjegyzések mollban - vagyis halványulóbanH. G.: A hét végén átadtáka Radnóti-díjakat 28A Radnóti-biennále díjazottjai 29

Gergely Ágnes: Japán-tenger, sötétedéskor 29G. István László munkásságáról 29

G. István László: Baráti szó 30

2 versmondó

LaudációkBorbély János: Szabó Józsefszervező-tanárimunkásságáról 30

Tonna Mária: Dinnyés József

költészetet népszerűsítő zeneszerzői-énekesi

munkásságáról 30Tóth Zsuzsanna: Orbán Editpedagógus-Radnóti-díjához 31

VERSENYRE...

Nagy László Vers- és Prózamondó-ta1á1kozó 32Lázár Ervin Prózamondó Verseny 32"Regösök húrján" 33

VersenyfelhívásVI. Országos Egyetemi-főiskolai

Versmondó Versenyre 34Országos Latinovits ZoltánVers- és Prózamondó-találkozó 34Vers-, prózaíró- és műfordító-pá1yázat 35

9. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál 36

TÁBOROK

Gyermekversmondó-tábor Balatonszemesen 38

P. L: A versmondás legyen játék 38Felhívás nyári,

bentlakásos versmondótáborban valórészvételre 39Versművészeti Szeminárium 40Színész- és Előadóművész-felkészítő Műhely 41

Kulturális Média Műhely 42Szép Szó tábor Horgoson 43

Anyanyelvápoló-tábor Maradékon 43Ittabéi tábor 43

EGYESÜLETI HÍREK

A Vajdasági Magyar VersmondókEgyesületének munkájárólEredményes év áll mögöttük 44

Vers- és prózamondó előadó-művészi képzés 45Ajánlja a versmondásnak adója 1%-át! 46Tagdíj ! Tagdíj ! Tagdíj ! 46

Támogassa a Verset! 46Petőfi Sándor: A tintásűveg 46

Dr. Hann Ferenc: Kő Boldizsár 47

versmondó

Emlékezet

A2006-OS év a magyar irodalom gyászéve volt.Aratott a halál az irodalomban. Nem győzzük

elkomorulva felrnémi veszteségeinket. Elhunyt:Bella István, Hatvani Dániel, Bratka László, Banos János,Szász János. Szeptemberben elvesztettük Faludy Györ­gyöt, ugyanabban a hónapban Sütő Andrást, novemberbenHatár Győzőt. Itt hagyott minket a hosszú ideje beteg­séggel küzdő Lázár Ervin. És itt hagytak bennünket azok,akik ifjúkoruktól annak szentelték az életüket, hogy az iro­dalom ügyét szolgálják és segítsék. Közéjük tartozottDomokos Mátyás kritikus, a Holmi szerkesztője, MátisLívia, a Kortárs Kiadó vezetője, Osztovits Levente, azEurópa Kiadó igazgatója. Az új év is halállal kezdődött:

elment Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőnk.

Idézzük fel most a kevéssé ismert Határ Győző alakját egyvers elemzésével. Élete java részét az anyaország határaintúl élte le. Amikor már hazatelepülhetett volna, feleségebetegsége miatt nem tehette.

Határ Győző

VerselemzésEbben a lekcióban, a mai napra rendelt .verselernzésben"- a rövidség kedvéért - maradjunk a szonettek mellett. AGyülekezet engedelmével, most olyan apróságokkal hoza­kodnék elő, amely - minden költői gyarlósága ellenére ­szívemnek kedves, és nem tudom megindultság nélkül fel­lapozni.

A szonett címe: Szellem.

amit a hús el nem temetszelíd egekbe szárnyalszerették őt az istenekhamarvaló halállal

amennyi csöpp markába férta port pergette hosszanörvényanyánkkal visszatérmár minden szemben ott van

szent legendák fűrbitterek

gőggel nem koronáztáknem úgy mint ki a mennybe megy

csak éppen arra mászkálts dárdaözönben bátranfelsétált kiskabátban

Verselemzés következik, hegyezzük a ftilünket, figyeljünkfeszülten s úgy, mint magára a versre.

Mert van, amit a romladékony hús nem visz magával aföld alá s ha a Szellemre a metafizika mindközönségesjóindulatával tekint le az isteni gondviselés, akkor meg­engedtetik neki a zökkenésmentes felszárnyalás - szelí­den, oly simán és szelíden, mintha a siklón menne a budaiVárba; azzal a különbséggel, hogya sikló csupán a Várbavisz, ez a siklás pedig sokkal feljebb, sokkal tovább. A régigörögök ugyan nem úgy tartották, hogy szenvedésreszületünk, ez a kereszténység életérzése és dogmatikája -

de ők is tudták, mi szenvedést tud összehalmozni az embergyermeke, a görögök is tudták, mit jelent a hányattatás, ahajótörés, a boldogtalan sodródás szigetről szigetre; asorozatos partra vettetések ezernyi veszedelme, hogy mitjelent, s ők is úgy tartották: akit a megváltó olümposziistenek szeretnek, megkímélik attól az istenátkától, amitaz életbe taszíttatás jelent és megmentik tőle, mind­valósággal megváltják és mivel? Hamarvaló halállal.

A költő, aki élete virágjában hal meg, csonkán hagyjaitt költészetét, a java tán sírba száll vele, s még csak nemis úgy, mint pusztulásra ítélt kézirat-paksaméta: hanemamúgy, megvalósítatlanul - megíratlanul. ÍI:,'Y hát költé­szete, addigvaló költészete csak azt a port pergeti hosz­szan, amennyi csöpp markába fért. Igen ám, dekeletkezésünk ősképe, az Örvény, visszaveti ifjontiarcmását, versei visszadobbannak a szívckben, mintChattertoné vagy Csokonaié, a neve hallatára megreszkető

szívekben és a látás kortikális "szeme" előtt feltetszikképe: ilyen volt fiatalon, amikor meghalt.

Ám mint Aloysius Bertrand, akit a kórházi ágyróltovábbítottak a halottaskamrába, és soha de soha nemtudta, sejteni sem sejtette, hogy az ágyában lelt versesfüzetrévén valaha a modern költészet egyházfejedelmei közöttlesz a helye: ő is. A legendák róla még nem voltak sehol,hogy tudósítsanak költeményes csudatételeiről, s mégszószólóit, a fúrbittereket is készületlenül érte - nemmintha szüksége lett volna közbenjárókra Szent Péternél,a Kulcsosnál, hiszen ő maga sem tudta, amikor sétáraindult kiskabátban, hogy az a séta nem az utca, a pesti utcavízszintese lesz, hanem menetelesen felfele indul vele az anagy szerpentin, amelynek végén a Mennyek Kapuja áll:

- Ej!... Enyhe időnk van, a kiskabát is megteszi ésmost, ebben az enyhe időben igazán nem is baj, hogy nincstélikabátom; majd huhukolok, ha fázni találnék, és meg­meglehelern a tenyerem. - Így hát a költő maga sem tudta,amikor arra mászkált, hogy milyen magasra felhaladt azona csalóka szerpentinen, s már a Mennyek Kapuja körül jár.

Az Isteni Jelenlét Angyala, ki mögül felsugárzik aTeremtetlen Fény, hogy jelezze az Istenközelt - mondom,az Isteni Jelenlét Angyala (aki igen nagy nagyangyal),gyémánthegyű szantáldárdáját nyújtotta, hogy azt ragadjameg s közelebbhúzza, beinvitálja, fel az Üdvbe, hováártatlansága hozta, hogy a csípős, engesztelhetetlen szél­fúvást "enyhe időnek" vélte s kiskabátban elvetődött aMennyég Magasáig (amúgy sem volt nagykabátja); s márelcsodálkozni sem volt ideje, se megkérdezni, hogy holvan - hol vagyok? szent ég! a Szent Égben? csaknem?! - amikor bedörrent mögötte a Mennyek Kapujaés ő istene látásában találta magát.

Eddig a verselemzés és eddig a vers, az országos hírű

költőről, akit a sztálini sötétség pokolfenekéről a mennyeivilágosság legtetejére ragadott a rajta megesett, tövisko­szorús Istenszív, hogy azzal váltsa meg, amivel kitűntette

a szeretet: hamarvaló halállal.A Gyűjtőfogházban, egy beszélőn, 1951 januárjában

arról számoltak be sugdosódó-titkolódzó látogatóim, hogyPilinszky János, Jancsi, újholdasék Jancsija meghalt tüdő­

gyulladásban. Tudtam, hogy már akkor nehezen élt, pará-

versmondó 3

nyi szobája fűtetlen, ő maga koplal, mert a nyomdai kor­rektúrából, ami alig csurran-cseppen, ritkán tud éléstvásárolni; viseltes ruhákban jár, télikabátja nincsen.

Halála körülményeiről még azt is tudni vélték hír­hordóim, hogy egy ízben, fagyó hidegben végiggyalogolta városon, megfázott, és legyengült szervezete a hűléssel

nem tudott megbirkózni: a tüdőgyulladás elvitte napokalatt.

A hír hallatára könny szökött a szemembe, s oly élesfájdalmat éreztem, hogy felnyögtem; zárkatársaim nemtudták mire vélni.

Mire a ceruzacsonkot előkotortam a szalmazsákból,már ott volt a leírnivaló, az utolsó szóig készen, és haDomokos Mátyás véle készített interjújának hihetünk, azüzenet vétele és a lejegyzés módja nem volt más, csakahogyan Pilinszky János a maga verseit megköszönte azIsmeretlen Üzenőnek: a koldus-tisztaság köszöngetésével,az ártatlanság létállapotában.

Hogy "nagyot nevettünk rajta?"! Hazudnék, csúnyáulhazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyot nevettem rajtaakár én, amikor a hír valótlannak bizonyult, akár János,amikor Hajszálhíd című kötetemben ezt az 1951-esbörtönverset, a róla szóló szonettet felfedezte - a hetvenesévek elején. Levelét ma is őrzöm, s hadd idézzem, mert averselemzéshez hozzátartozik:

"Kedves Győző!

Megrendülten olvastam versedet. Jóslat lenne? Vagy egyidőre »kiírtad« volna belőlem a halált? Nem tudom, miért,talán mert kortársam is vagy, az az érzésem, hogy semmisem választ el bennünket. Az emigránsok közül ilyen éle-

sen ezt senkinél sem éreztem. Úgy látszik, nem hagytad,hogy Téged is megosszon ez a kettéosztott világ.

Ez nemcsak elhatározás vagy rugalmasság kérdése.Úgy vélem: művészi érettséget és mélységet jelent. Egyolyan szintet, ahol a felszín megosztottsága már nemérvényes. De ez az egység semmiképp se tájékozottságotjelent, hanem egy minőségi élet és szemlélet természetesvelejárója ... Szeretném, ha barátodnak éreznél. Szeretettel- Jancsi."

Még volna hozzáfűznivalóm, de ezek már csakamolyan lépcsőházi gondolatok.

Úgy vagyok vele, mint ahogyan felejthetetlen barátom­rnal, Hamvas Bélával voltam.

Tán a szellem orbitusának átellenes féltekéjén éltünk,és más öreghorgonyok kampózták el szellemi szárazdokk­jainkat, amelyekben tengerjáró ötárbocosainkat építettük;de melegszívűségük, magatékozlásuk, megidéző pre­zenciájuk mindennek fölébe magasodik és mindennél töb­bet ér.

Hogy mit gondolok Pilinszky János életművéről, annakperiméteréről,százados hatásáról, értékrendi besorolásárólpanteonunkban?

Nem tartozik ide - hiszen ez csak egy árva vers­elemzés, Szellem című börtönszonettem verselemzése. Deamit levelében Jancsi felajánlott, az igen, az idetartozik.Az ő-ajánlotta barátság, a szeretet teli kosarát ugyanolyanteli zsomborkaskával viszonozni még akkor is, ha ilyennagy elkésve: már hogyne tenném.

Mintha soha el sem is váltunk volna, megint csak úgytalálkozunk.

(1989)

4 versmondó

Radnóti Miklós nyomában SzamosveresmartonEgy-két évre visszanyúló szándékom volt Radnóti Miklósnyomainak felkeresése Szamosveresmarton, azon a par­tiumi tájon, ahol a költő mártírútja elkezdődött. Végül ­2006 nyarán - sikerült többször járnom a faluban. És sokmindent találtam. Még áll a ház, amely a lélekölő munkaután testének nyugalmat adott. Az emberek még ma isnagy tisztelettel beszélnek arról a családról, amely már azelső percektől kezdve megszerette, szívébe fogadta. Akikközvetlenül idézhetnék emberséges arcát, sajnos mármind "elmentek"; csak sírjaikat találtam. De mégemlékeztetnek rá a hajdani lövészárkok felrobbantottkövei, mintha a költőt kívánnák idézni: béke legyen. Atragikus mártírhalált halt lírikus, Radnóti Miklós életefélezer éves tipikus magyar költősorsot példáz: a JanusPannoniusét, Balassiét, Zrínyiét, Csokonaiét, Petőfiét,

József Attiláét. ..Magatartásában emberi és magyar, akinek a boldogság

hiányában a létezés értelmetlen. Sajátos lírájának forrásáta köznapok örömei, a nemzet és az emberiség egyetemesproblémái képezték. Erről tett hitet még akkor is, amikorerre már lehetőség is alig adatott.

Egy kor erőszakra épült kegyetlenségének vált áldoza­tává, mint sok más milliók. Halála óta számos értékelés,tanulmány bizonyítja, hogy helye líránkban a legnagyob­bak között van. Életműve szerves része és eredeti szín­foltja a XX. századi magyar irodalomnak. Kevés költő

embersége és mártíriuma ihletett annyi alkotót - esztétát,irodalmárt, képzőművészt - emléke előtti tisztelgésre,mint éppen az övé. A róla szóló vallomások arról adnakszámot, mit is jelentett az őt túlélőknek, s az őt csakköltészetéből ismerőknek példája, embersége, mártírium­sága, öröme és fájdalma, életszeretete és aggódásai, félté­sei és kínjai, hite, figyelmeztetése, prófétai haragja, el­szánt következetessége, becsülete és utolsó leheletig tartóírás- és szóláskényszere.

Budapesten született, 1909. május 5-én. Születésekorédesanyja és ikertestvére meghalt. Családjától a Glatternevet örökölte. Özvegyen maradt édesapja újranősült. Azúj feleségben Miklós igazi anyára talált. Testvére isszületett, Ágnes (1915-1944), aki Erdélyi Ágnes névenRomániába került. A háború idején, Nagyváradon lakott.Újságíró és költő volt. 1944-ben édesanyjával együttdeportálták, ahol elpusztultak. Mivel édesapja, GlatterJakab (1874-1921) is korán meghalt, a 12 éves Miklóstanyai nagybátyja, Grósz Dezső jómódú textilkereskedő

fogadta magához, és gondoskodott neveltetéséről.

1930-ban beiratkozott a Szegedi Tudományegyetembölcsészeti karára, magyar-francia szakra. Különösen sze­rette országos hírü, piarista pap-költő, tudós tanárát, SíkSándort, aki újkori irodalmat oktatott az egyetemen. 1934­ben bölcsészdoktorrá avatták. 1935-ben házasságot kötöttGyarmati Fannival. Feleségének szeretete a legfontosabbfenntartó erő volt számára egész életében.

Radnóti Miklós életét tragédiák sora kísérte. PomogátsBéla szerint .rnintha a természet és a történelem versen­gett volna, hogy melyikük pusztítsa el". A születésétkövető kettős halál ténye végigkísérte és megkeserítetteéletét. Másrészt a förtelmes halál, amely arabság és eről­

tetett menet végén várta a történelem bűne volt, pontosab­ban a XX. század sötét barbárságáé, a fajgyűlölő fasiz­musé.

Az "ordas kor" alkotó korszakának teljében pusztítottael. De addig is a teljes kiszolgáltatottság tragédiáj ánakbeálltáig, állandóan gyilkosok vigyáztak rá, fegyverekközött, pedig békében szeretett volna élni és "írni pél­daképpen".

Tanári oklevele, doktori disszertációja, visszhangot keltő

tanulmányai nem voltak elegendő ajánlólevelek ahhoz,hogy tanári állást kaphasson. Élete végéig magántanítás­ból, különböző alkalmi munkákból élt. A létében fenye­getett Radnótit nem vértezte, nem védte rang és hivatal.Az irodalomban, a versekben keresett menedéket és iga­zolást. A cenzúra több versének közlését megtiltotta. Ígyleginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz.1934 júliusától 1943 márciusáig naplót vezetett. Naplójabeszédes, történelmi dokumentum, és egyben teljes értékű

irodalmi alkotás is.

A XX. század harmincas éveinek a végén és a negyvenesévek elején a háborús előkészületek feltartóztathatatlanulhaladtak előre. A hatalom katonai munkaszolgálatra kény­szerítette azokat, akikben nem bízott, származásuk vagyvilágnézeti beállítottságuk miatt. Radnóti életrajzi adatai­ból ismeretes, hogy a krisztusi életkort alig meghaladórövid életének utolsó négy évében, három alkalommalhívták be katonai munkaszolgálatra.

Első alkalommal 1940. szeptember 5-től kezdődően 105napot töltött munkaszolgálatban, ennek nagy részét apartiumi Szatmár megyében, Szamosveresmarton ésTasnádon.

Második alkalommal 1942. július l-től csaknem II hó­napos rettenetes munkaszolgálatra kényszerítették, amelyErdélyben kezdődött a Bihar megyei Margitta és Élesdkörnyékén, s a hatvani cukorgyárban meg egy budapestiüzemben folytatódott. A megaIázó munka borzalmait min­denhol fokozták a szadista parancsnokság és a keret tisz­tesek kegyetlenkedései is. Munka után, a szabadidőben isgyakoriak voltak a fegyelmező és a "harcászati" gyakorla­tok. "Az emberek belehülyülnek, a jobbra át és balra át­ba", jegyzi naplójában. ltt már felismerhette, hogy amunkaszolgálat valódi célja és lényege nem pusztán akatonai feladatok sikerének segítése, hanem abehívottakmegalázása, meggyötrése, elpusztítása.

Harmadik és egyben utolsó munkaszolgálata 1944.május 20-án kezdődött és meggyilkolása napjáig (1944.

versmondó 5

november 9.) tartott. A váci gyűjtőtáborból Szerbiába vit­ték, Borba, a rézbányák vidékére, a hegyekbe, ahol a Bor­Belgrád közötti vasútvonalat építtette a német hadsereg.Innen küldözgette haza a kis kockás noteszlapokra írt köl­teményeit.

1944 szeptemberében a keleti front közeledésének nyo­mására a német fasiszták visszavonultak Jugoszláviából.A munkaszolgálatosokat "erőltetett menetben", rabokkénthajszolták nyugat felé. Őrzésüket a német SS-ek Mohá­cson átadták a magyar nyilasoknak. Ezek kisérték továbba csapatot nyugat felé. November első harmadának nap­jaiban (6-9.), Győr városát elhagyva, egy 22 fős, elcsigá­zott, kimerült, beteg munkaszolgálatos rabcsoportot azabdai híd előtt a Rábca folyócska árvízvédelmi töltésénjobbra tereltek, és őrzőik meggyilkoltak. Aztán tömegsírbaelföldelték őket. Közöttük volt Radnóti Miklós költő is.De ez csak az 1946 júniusában végzett exhumáláskorbizonyosodott be, amikor a 12-ik halott ruhája zsebébenmegtaláltak egy versekkel teleírt, talajvízzel és az oszlás­ban lévő holttest nedveivel átitatott, kockás lapú jegyzet­ftizetet, a ,,Bori noteszt". Ennek alapján azonosították aköltőt. Most emlékmű áll a tömegsír helyén, RadnótiMiklós mellszobrával. Itt minden év november 9-hezlegközelebb eső szombaton az emlékező utókor meghatóünnepség keretében tiszteleg a költő és kivégzett társaiemléke előtt. Ebben az évben 62. évfordulója lesz a ret­tenetes gaztettnek.

1940 őszén az akkori magyar nemzeti eufória határtalan.Radnótit is magával ragadja ez az országhatárokon isátszárnyaló örömhullám. Augusztus 30-án azt írta naplójá­ba: "Megvan a bécsi döntés. 50 OOO négyzetkilométertkaptunk vissza Erdélyből, Kolozsvárt is!"

A sors kegyetlensége, hogy munkaszolgálati behívóját"azonnal" jelzéssel, éppen azon a napon kapta meg,amikor a magyar hadsereg - 1940. szeptember 5-én ­megkezdte bevonulását Észak-Erdély és a Székelyfcildterülete felé.

Szeptember végéig a behívottakat Isaszeg, Gödöllő,

Szada és Veresegyház környékén táboroztatták, majd ok­tóber 2-án éjjel 3 órakor marhavagonokban útnak indítot­ták Szinérváralja felé, ahova október 5-én (szombaton)érkeztek meg. Innen a csapatokat és a lovas kocsikat aSzamos túlsó oldalán fekvő Szamosveresmart felé irányí­tották, ahova komppal lehetett átjutni. Szakadt az eső.

Mire a század átjutott a Szamoson, koromsötét lett. Veres­marton bokán felül érő sár húzta, áztatta a bakancsokat.A faluban vigasztalan sötétség volt. Sehol semmi fény,csak a munkaszolgálatosak saját lámpái működtek, amed­dig ki nem merültek az elemek. Megérkezésük éjszakáján,25-én, felöltözve, esőtől lucskosan egy pajtában aludtak.Sokan, felnőtt férfiak, gyermekmódra sírtak.

Szamosveresmart - mai román nevén Rosiori - aNagybánya-Erdőszáda-Szatmárnémeti országút jobb ol­dala és a Szamos folyó bal partja között elterülő falu,körülbelül azonos távolságra Nagybányától és Szatmár­németitől. Átellenben, a Szamos jobb partja mellettSzinérváralja található. Az akkori 1700-as lélekszámútelepülés lakossága - a 45-50 zsidó származásút kivéve -

6 versmondó

román etnikumú gorog katolikus volt. Katonastratégiaijelentőséget az 1938--40-es években kapott, amikor aháborús készülődések programjában hídfője lett annak aromán védelmi, a királyról elnevezett Carol II. erődvonal­nak, amit a francia Maginot-vonal mintájára épített aromán katonaság a trianoni határ megvédése érdekében aromán-magyar határral szemben. Ennek keretében min­den ország-, megyei vagy helyközi úton, főleg hidak előtt

tankakadályokat, csapdákat, szögesdrótakadályokat létesí­tettek. Továbbá, a terepviszonyoktól ftiggően, bizonyostávolságra egymástól, masszív betonépítményeket, kaza­matákat, ütegállásokat hoztak létre, tankelhárító ágyuk,gépfegyverek, lángszórók stb. beszerelésére. A veresmartibetonerődöt különösen nagy harci eredmények betöltéséreszánták. A helység jelenkori tudós krónikása, volt katona­szakértő, nagy hazafias büszkeséggel említi falumonog­ráfiájában, mint francia mintára épített Maginot II. védel­mi erődöt. Hála a sors kegyelmének, használatukra nemkerült sor. A magyar katonai parancsnokság viszont elren­delte ezeknek gyors lebontását. Ennek érdekében utász­századokat vezényeltek a helyszínekre, melyeknek pa­rancsnoksága alá munkaszolgálatos századokat osztottakbe. Így került Radnóti Miklós egy katonai munkaszol­gálatos századdal együtt 1940. október 5-től november30-ig Szamosveresmartra. Nyomait és emlékét kereső

szándékomban nem sikerült találnom Veresmarton Őt

ismerő szemtanút. Ez a próbálkozás most már megkésett,az emberi élet tartama miatt is.

Radnóti Miklós naplójából kiderül, hogy megérkezésükéjszakája utáni napon, október 6-án, vasárnap, a munka­szolgálatosokat a gazdálkodó földművesek házaihoz osz­tották el.

A falu akkori tizenéves fiataljai, ha még élnek, ma70--80 év feletti nagyszülők. Jól emlékeznek, a falubaérkezett munkaszolgálatosokra, de nem találkoztamolyannal, aki név szerint emlékezett volna valakire isközülük. Arra viszont egyértelmű az emlékezés, hogyszüleik nagy tisztelettel viszonyultak hozzájuk, akikbenművelt, kedves, finom, barátságos embereket ismertekmeg. Az a szóbeszéd járta a faluban, hogy "azok minddoktorok". Sajnálták őket megaiázó munkára kény­szerültségük miatt. Ez a veresmarti munkaszolgálat kűlön­ben egy szelídebb formája volt ennek a kényszerűségnek,

ami annak volt tulajdonítható egyrészt, hogyaházaknálvaló elszállásolás által elkerülhetetlenül érintkezhetteka lakossággal, másrészt a századot szerencsére embersé­ges utászok vezették, akik nem önkényeskedtek velük.Még főzögettek is a maguk részére, kosztjavítás szándéká­val, saját edényeikben, a lakosságtól vásárolt élelmiszer­nyersanyagokból, bár ez rendeletileg tiltott volt.

Említett naplójegyzeteiben található beszédes elbeszélés­láncszemek és személyek megnevezése alapján biztosvágányra jutottam, hol lakott és kinél Radnóti Miklós. Őt

a többgyermekes Nistor Vasile házába osztották, ahol elő­

ször ll-en, majd 9-en aludtak egy földes szobában, szal­mazsákon. Szomorú és szegényes körülmények voltak, dea család tisztelete otthonossá tette a helyet, amit munkábólmegtérten "esti otthonnak" nevezett Radnóti.

A házigazda 6-S éves szép arcú, szőke, sötét szemű

leánykája, Olguca és a 16 éves értelmes, okos fiú, Likuca,már az első napon kedvencének fogadta Radnótit. Likucamásnap már megsimogatta a haját, és Miklósnak nevezte,reggel pedig, "Szervusz, Miklós!-sal" köszöntötte. Olgucaáltalában csak Likuca védőszárnyai alatt, szeretettel pis­logott. Innen jártak munkába a "farol II vonal" drót­sövényeit puszta kézzel bontani és a drótakadályok beton­ba ágyazott vaskaróit kiemelni. Először napi S-14 óráig,később 7-12 és délután 13-17-ig, program szerint.

Sajnos az "esti otthonnak" hamarosan vége lett. Hat napeltelte után, október 12-én, szombaton el kellett költöz­niük Nistoréktól, mert ez a szállás kívül esett a "körzet"­en, ahol a munkát végezték, s amely a század részéreengedélyezett volt. Sajnálta, hogy nem láthatja többéesténként a családot, a tejet forraló Ilonkát, az anyát, ésLikuca sem húzza le többé a bakancsát este, hogy rokon­szenve jeléül nagyokat köpjön rá, amikor tisztítja.

Azután is gyakran visszajárt a Nistor családhoz. Azt istudta, amikor október 15-én Nistor Vasile bátyja azért jöttPutnokról, hogy elvigye Olgucát, akit örökbe fogadtak,mert nem volt gyermekük. Radnóti rosszalló értetlenség­gel kérdezte az anyát: "És oda adja?" A válasz egyértelmű

volt: "Oda. Van elég, és lesz."

Radnóti sorsa az első S-l Onap után jobbra fordult. Mente­sült a fizikai munkától. A század irodájába került beosztás­ba. Anyagkimutatásokat, vételezéseket, nyilvántartásokatkészített, és utászmérnökök mellett részt vett az erőd­

létesítmény-övezetek feltérképezésében. Sokat küldözget­ték szolgálati ügyben a környéken lévő erődleszerelési

munkák nyilvántartásával kapcsolatban.November első napjaiban a századot átirányították

Dobrára, Krasznabéltek mellé. Radnóti néhányadmagávalVeresmarton maradt, az ottani utászkülönítményhezvezényelve. Amolyan irodaszolgálati beosztás volt ez.Gyakran ellátogatott Likucáékhoz és Szinérváraljára,felesége nagybátyjáékhoz, Gyarmati Sándor bácsiékhoz.A komp felé mentében mindig találkozott a mindig jóked­vű, életerős, viccelődő Flórián földművessel, aki Szamos­lankán lakott, az út mellett, akinek nevét meg is örökítetteVeresmartra emlékező versében.

Többször ellátogatott Szatmárnémetibe, és egy novembervégi vasárnapon Nagybányára is. Útjai során mindig találtvalami humorgerjesztő észrevételt. Ilyenek voltak példáula cégtábla-érdekességek.

Szatmáron, a Kossuth-kerti gőzfürdőbe menet, gyűjte­

ménybe való cégtábla:.Kukucs Miklós

Műszerek szaküzlet".

Nagybánya külvárosában a névbeli hanghatás és foglal­kozás összhangja keltette fel a figyelmét:

.Kimpán PálKovács".

A főtéren:

.Weiszgláz M.- üvegkereskedő".

Kolezéron átutazva megcsodálta az apró fatemplomot,melynek alacsony törzséből előkelő áhítattal szökött fel atorony. Ugyanakkor kortörténeti dokumentummal is szol­gált, megjegyezvén, hogy tőle kétszáz méternyire márépül a csúf "Richter-féle" szabvány kőtemplom. Hasonló­an történelmi dokumentumot jegyez fel november lü-én,amikor a krassói gyógyszerésznél rádiót hallgatva meg­tudja, hogy Chamberlain meghalt, és hogy MolotovBerlinbe repült.

Olyan otthonosan járt-kelt a Veresmart környéki szat­mári tájon, mintha itt született volna valamelyik faluban.Talán Kiskolcson vagy Szamoskrassón. Úgy érzem, ideillik találóan egy költői gondolat, amit 2006-ban SomlyóGyörgy "Radnóti Miklós" című költeményében fogalma­zott meg:

"Hős, látnok, mártír - mily fakó nevek,ha csak a múltból ködlik fel alakjuk.De te itt voltál köztünk, egyre halljukMég el se csendült nevetésedet."

A gyakori semmittevés és a leszerelés bizonytalanságamiatti gyötrelmek közepette teltek az esős, sáros és téliesrefordult novemberi napok Veresmarton. A Nagybányamögötti hegycsúcsok már hósapkával díszelegtek, éshideg volt a faluban. Végül december l-én megjött aparancs, átvezényelték Krasznabéltekre a Vezető Csoportparancsnokságához, ahonnan Tasnádra irányították. Itt le­szerelést váró 70 ember közé került, de 35-nek vissza kel­lett maradnia bizonyos visszaélések miatt, elmulasztottmunkák elvégzésére. D. főhadnagy visszautasított mindenjavasolt listát. A diplomásokat választotta ki, mint.felelősöket" a visszaélésekért! "Első haszna tanári dip­lomámnak" - jegyzi be naplójába. December 4-től 15-telbezárólag büntetőszázadi beosztásban volt része. Reggel5-kor ébresztő és sötétedésig (du. 5-ig) gyötrő munka,szuronyos őrök felügyelete mellett. Alaktanya körzetétnem lehetett elhagyni. Mínusz 10-20 fokos hideg. Mégmosdani sem tudtak.

December 16-án végre beköltözött a jókedv. Bizonyossálett a leszerelés. Aznap verseket költött, "emléklapokat"az orvosoknak, szakácsoknak és a szakaszparancsnok­nak. Tausig dr. viszont neki költött vissza egy "emlék­lapot".

.Különbet nem szült még hitvány emberöltőnk

Mint Radnóti Miklós, hű koszorús költőnk.

De mert rigmusait nem fojtotta borba,Került ő Tasnádon büntetőtáborba.

Ott is verseket ró okos szőke feje,Éljen még száz évig, s Pantheonba vele!"

(Tausig Bandi barátodtól sz.-par.-hely.)

December 17-én délután indult Tasnádról és IS-án reggel5-kor érkezett Budapestre. Még aznap Gödöllőn megkap­ta a leszerelési okmányt is. E három hónapi munkaszol­gálat viszontagságai és az azt lezáró kétheti büntetőtábor

borzalmai ellenére sem talált felülvizsgálnivalót 1940.augusztus végi érzelmeiben. Egy későbbi, 1942-ben keltvallomásában így írt erről: "...magyar költő vagyok...hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem vág rajtam

versmondó 7

külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujj­hegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. Ha ilyesmittapasztalnék, megöl ném magam, mert másképp, mint élek,élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodnisem..."Ő Erdély földjén is a maga töretlen humanista-patrióta

magatartását őrizte meg. Amilyen gyöngéd, gyámolítószeretettel viszonyult az idegen ajkú lakossághoz, gyere­kekhez, vagy a gyámolatlan öreg néne iránt, olyan igazántudta szeretni az övéit is. S, hogy mint szerette övéit, min­den ott megélt szenvedés ellenére azt mutatják Erdély álta­la leírt tájai, s a leírások tükrözte érzelmek.

December 2-án tehergépkocsival Szatmárról Béltekreutaztában, a következő sorokat jegyezte naplójába: "Újraúton ér az alkony. Nagymadarásznál a befagyott Ho­moródban világít a kárrnin ég. Erdődre már szürkületreérünk, szép gótikus templom vigyáz a magas dombról. Asötét házak fölött egy pillanatra Petőfi fénye villan cl. Decsorogni kezd a szememből a könny, mar a hideg és vág aszél."

Vagy a veresmarti táj költői metamorfózisáról, átala­kulásáról egy december 22-i bejegyzésében: "Még a fák isvigyázzba állnak mostanság, mint egy óriás SzolgálatiSzabályzat, olyan a táj. Hideg van."

November 19-én pedig "vergiliusi kép" gyanántazonosítja a veresmarti tájat: ,,Az árkokon, a csapdákonmár keresztülszántottak a parasztok, az aknák gödreibentócsa csillog. Körül ökrök vonják az ekét."

S mi lesz mindebből - az átélt rettenetek után és azokellenére - a már odahaza, Budapesten írott költemé­nyében, a " Veresmart"-ban? Beszéljen erről maga a köl­temény:

Veresmart

Megcsöndesült az út és rajta mintegy terhes asszony, holló billeg át.Sóhajt az út - no végre hollo!És ellocsogja néki bánatát.

Hallgatja őt a megsebzett vetés,a harcra tört vidék pillája rebben,még nem felejtett, bár az alkonyataltatja egyre s folyton édesebben.

Apró veremben apró akna bú,méregtől csillog, szétröppenne, demár nem merészel. Orzi rosszallóna káposzták sötét tekintete.

a bölcsre kókadt napraforgók mögöttés ott az ifjú fák tövén acélkék ködlebeg vizszintesen: a vérre váró sűrű

drótsövény.

De hajnalban, ha harmat üli meg(szelíd gyújtózsinór a szára)nagy óvatosan közte kúszik els kinyit a tök arany virága.

8 versmondó

S a csönd majd újra permetezni kezd,a sáncok ormán néha golya áll,a futóárok nyúl tanyája mas már holnap átszánt rajta Flórián.

És visszatérnek mind a mivesek,aki takács volt, újra szőni fogés éjjel szép fonállal álmodik,mig fel nem keltik gyöngyös hajnalok.

S az asszonyok is hajladoznak újra,lábuknál nődögél egy új világ,hiú, mákszinruhás lánykák zajongnakS kicsiny fiúk, kis öklelő gidák.

S a föld bölcs rendje visszatér, amitó csillagok szakállas fénye áztat;állatok s kalászok rendje ez, nehézs mégis szelíd szolgálati szabályzat.

(1941. január 10.)

A hadi készültség brutalitásának képeivel ilyen szelídszavakkal száll szembe a költő és a remény, a természetés a benne munkáló ember. Flórián, a román földműves

csakúgy, mint a költőt is jelentő mívesek. Így hitt a ter­mészet és az ember, pusztítással szembeszegülő szépellenállásában.

Epilógus

Amint már jeleztem előbbi soraimban, Radnóti Miklósnyomainak megtalálása Szamosveresmarton nehezenindult. A kérdezettek válaszai csupán általánosításokvoltak. Előrelépéshez csak azután jutottam, miután megis­merkedtem Radnóti Miklós "Napló "-jával, a veresmartiidőkre vonatkozó bejegyzéseivel. A varázslatos két gyer­mekszereplő, Olguca és Likuca említése rögtön megnyi­totta az emlékezés folyam át. Így jutottam el a Nistorcsalád 1940-ben 3 éves, ma 69 éves, nyugdíjas románnyelv és irodalom szakos tanár utódjához: Nistor Dinu­Gheorghe-hoz, aki ma is Veresmarton él. Ő lett kedvesszimpatikus beszélgetőtársam. Örömmel töltötte el, hal­lani a családjáról szóló értékes bejegyzéseket egy jelentős

irodalmi alkotásban. Ő ugyan 66 év távlatából, akkorigyermekértelmével csupán egy házuknál lévő bácsiksokadaimára révedezhet homályosan, de megtudhattamtőle családja életének néhány mozzanatát, sikereit,tragédiáit. Mivel Radnótinak a Nistor családdal való köl­csönös tiszteleten alapuló kapcsolata része volt itteni kéthónapot eltöltött életének, úgy vélem, nem érdektelenmegemlíteni néhány történést életükből:

- A házigazda, Nistor Vasile, 1952-ben mezőn dolgozva,vihar közeledtével, a közelben legelésző ökreit a sze­kérhez akarván vezetni, halálos villámcsapást szenve­dett. 62 évet élt.

- Likuca (c név a román László = Vasile (Vasilicuta)becenevének felel meg), elvégezve a kötelező 3 évkatonaságot, 1947-ben megnősült. Szorgalmas gazdál­kodó lett belőle, szép állatokat tartott, rangos gazda sá-

gi udvart és épületeket létesített. Szerette és segítette azözvegyen maradt nevelőanyját és kiskorú testvéreit.A téli disznó ölések elképzelhetetlenek lettek volnanélküle, ameddig élt. Még a kollektív gazdasági idők­

ben is volt saját szekere és lova. 1976 őszén, a mezőn,

kukoricatábla szélére csomókba kihordott takar­mánytököket rakta éppen, amikor a kukoricásból elő­

ugrott néhány szarvastehén és üsző. Ezektől a ló úgymegijedt és megbokrosodott, hogy Likuca nem tudtamegfékezni. A ló alá került, és a szekér is átment rajta.Ezáltal olyan súlyos agyi, gerinc- és belső sérüléseketszenvedett, hogy néhány napi haláltusa után Szat­máron, a kórházban meghalt. 52 évet élt. Ha élne, 82éves, lenne. És élhetne! Vannak még a faluban 82 évetmeghaladó korban többen is. Ő lehetett volna, legille­tékesebb ismerője Veresmartról Radnóti Miklósnak!

- Az anya, Ilonka, akit a falubeliek Ilkának neveztek,hihetetlen és egyértelmű tiszteletnek örvendett minden­ki részéről, aki ismerte. Élete magyarázatát adta, rövid,de határozott válaszának, amit Olguca örökbefogadá­sakor, Radnóti rosszalló kérdésére adott: "És oda adja?"- "Oda. Van elég. És lesz!" Ezen rövid válaszszavakmindenikének megvolt a maga értelmes háttere:

- Az "Oda" azt jelentette, hogy az anya gyermekeiboldogulását, életüknek jobb sorsra fordulását min­denekfelett valónak tartotta. Ez a magyarázata Olgucaörökbeadásának is. A "Van elég" azt takarta, hogy acsaládnak akkor, 1940-ben már tagja volt az akkor 3éves Dinu-Gheorghe és az egyéves Lenuca is. Az "Éslesz!" egy újabb gyermek jöttét jelezte. 1941-ben szüle­tett még egy kislány, aki az Olguca nevelő anyja irántitiszteletből annak keresztnevét, az Irma nevet kapta!

- Az anya, Ilka, olyan volt, mint a .xíalbéli" édesanya, aki"éjszaka font, nappal varrott", aki özvegyen maradvahárom kiskorú gyermekkel, biztosította azoknak a ta­nulási lehetőséget, hogy kitörjenek a Radnóti által is

említett szegénység nyomorúságából. Dinu középisko­lai tanár, Lenuca gyógyszerész, Irma pedig tanítónő lett.

Olguca, az 1940-ben örökbe adott "szép arcú, szőke, sötétszemű leányka, 66 évvel korosabban, most Ózdon él fér­jével, Nánási László középiskolai tanár-igazgatóval. Nemsikerült telefonkapcsolatot létesítenem velük.

Még egy említésre váró név: Flórián, a versben meg­örökitett szántó-vető, a veresmarti temetőben nyugszik.Sírját vastag betonlap fedi. Hajlított vascsőből készítettsírkeresztjén, vaslemez táblán még olvasható az olajfes­tékkel írott név: Silaghi Florian, 1888-1963.

Asztalos GáborNagybánya

Forrásmunkák és adatközlők:

l. Radnóti Miklós - Napló, Melczer Tibor utószavával ésjegyzeteivel. Magvető Könyvkiadó, Budapest - 1989.

2. Pomogáts Béla - Nagy magyar irók: Radnóti Miklós.Gondolat Kiadó, Budapest -1984.

3. Radnóti Miklós - Versek és műfordítások. Seres Zsófiaelőszavával. Dacia Kiadó, Kolozsvár - 1987.

4. Rus Vasile - Rosiori - Poveste monograficá fárá sfár­tit... Editura Bion, Satu Marc, 2004.

5. Nistor Dinu-Gheorghe - nyugdíjas román nyelv- és iro­dalom szakos tanár. A beszélgetések ideje: 2006.

6. Sabo Margareta - tsz-nyugdíjas, háziasszony. A beszél­getések ideje: 2006.

7. Negreanu Margareta - nyugdíjas tanítónő, Nagybánya.A beszélgetések ideje: 2006.

8. Merli Ferenc - nyugdíjas órásmester, Szinérváralja.A beszélgetések ideje: 2006.

Kondor Béla születésének 75. évfordulóját ünnepeltük 2006-ban. Képzőművészetét nagyszabású kiállításkeretében a Kogart Galériában mutatták be, nagyszerű költői munkásságát egy újabb kötet fémjelzi, illetvekét CD. Az egyik igazi csemege, mert a költő maga mondja saját verseit, illetve a zenei illusztráció is az ő

játéka. A CD-t a Petőfi Irodalmi Múzeumjelentette meg, amelynek szerkesztője Havas Judit és Kondor Máriavolt. A CD mellékleteként megjelenő kis fiizetecskében Juhász Ferenc így vall költőtársáról.

Juhász Ferenc: Ki tudja megmondani?...A befejezettet továbbcsinálni minek? Az önmagával­bezártat kibonthatja ugyan a képzelet, ahogy körmünkkelszikra-szálka peremű nyílást tépünk a selyemgubón, decsak a megtörtént rőtét és nehéz illata szivárog ki a raga­csos selyemrostszővethéj szilánktűhalmaz ablakán. Nembújik ki azon a lepke-Angyal! A korai halál nem lángelme­bizonyíték. S nem az az aggastyánkorig élő teremtő indu­lat sem. A lángelme-bizonyíték, az Isten-árny bizonyít­vány a megtörtént mű! A teremtett áldozat! A megvalósultihlet-kifosztás! Az őrjöngő angyal örvénylő, zuhogó,

kristály-gejzírként lövellve felszökő magány-képzete apárás, aranypettyes, zöldpettyes emberszemgolyóban! Apupillában a véres Arany-Korpusz. Ami szálkából, szárny­ból, színes páraködből, rejtelem-köbökből, vonalvillámtorlódás-habokból, szálló, ugató, üzekvő rácsdoboz­alkonyokból, darazsak ezerpont üvöltésarany szeméből,

Dózsa-vér-ből és forradalom-ájulatból. És minden emberialkalomból! És minden isteni szánalomból! És mindenerkölcsi világhódolatból és valóság-módozatból! Úgy,ahogy Kondor Béla volt. Mert így volt ő: Kondor Béla.

versmondó 9

Ilyen zuhogás, iszony, a tűlevő jövő-idő, őröm és mosoly.A teremtés-düh, a teremtés-iszony egy alakja: ember. Azabba nem hagyom míg beledöglök. A ha akarnám setudnám abbahagyni. Orfeusz egy működő vulkán kráter­peremén egyensúlyozva, billegve, sikoltozva. Árnymérlega fény kezében. Fénymérleg az árnykézben. S az egyikserpenyőben a Világ, s a másik mérleg-tálban a Halál.Kondor Béla. ...Hány éves az öröklét? Ki olt ki minket,hogyha tűz emészt? Az oltja el a tüzet, aki meggyújtottaegykor? Nem vagyunk bűnösök. S bűntelenek se lehetünk.Ki tudja megmondani?

Halálszivárvány, Bp. Tekintet, 2004.

Kondor Béla: Küszködni lettél címet viselő verskötet aKortárs Kiadó gondozásában jelent meg, amelyet Győri

János szerkesztett. A 2006 decemberében, az új Könyv­Piacban megjelent beszélgetést közöljük Győri Jánossal,a kötet szerkesztőjével.

"Voltunk és elbuktunk"

Kondor Béla fiatalon halt meg, már I972-ben. Azótabarátai, ismerősei és tisztelői tartják fenn hírét-nevét, sőt

legendáját. Az utókor elsősorban általuk figyel fel errea különös életműre. Én egyetemistakoromban. Pilinszkyközvetítésével fedeztem fel magamnak. Ön azonban szemé­lyesen is ismerhette a művészt.

Vele való közvetlenebb, személyes megismerkedésemettalán én is Pilinszkynek köszönhetem. Kondor csaknemhaláláig halogatta, hogy verseivel a nyilvánosság elé lép­jen. A sors kegyelmi haladéka mellé Pilinszky barátságá­nak türelmetlen szeretet-energiája is kellett, hogyköltőként kilépjen az ismeretlenség homályából, s az1971-ben napvilágot látott Boldogságtöredék ne posztu­musz kötet legyen.

Minthogy Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó vezető­

je nem akart találkozni a művészet .fenegyerekével", akézirat elfogadásának közlését rám bízta. A vá-lasztékosegyszerűséggel s korántsem .művésziesen'' öltözött első­

kötetes szerző derűs nyugalommal, de a bőrömön is érez­hető figyelemmel hallgatta mondandómat, s úgy éreztem,bizalmat ébresztettem benne.

Amikor Szégyen és büszkeség helyett (némi módosítás­sal) az egyik Blake-verse fölé írt címet javasoltam, aztkérdezte, nem lennék-e címadója a következő köny­vének is. Mert nyomban újabb kötetre gondolt, méghoz­zá olyanra, amelyben "versek és színes képek" közösgondolati áramkörre kapcsolva váltogatják egymást.Néhány nap múlva egy testes dossziéban az összeslegépelt vers ét behozta nekem. "Még el sem kell olvas­ni, jó helyen lesznek" - mondta szűkszavúan ésmosolyogva. Későbbi könyveinek anyagát bízta rám ­az a bizonyos második kötet azonban nem került akezembe, nyomtalanul eltűnt.

Arra azért nem vállalkozom, hogy hús-vér lényét kép­szerűbben felidézzem. Már csak azért sem, mert aKűszkodni lettél több mint húsz fényképpel lepi meg olva­sóit. Mátis Lívia, a Kortárs Kiadó ugyancsak korán távo­zott vezetője, aki a nyomorúságosan szűkös viszonyokellenére is örömmel vállalta a gyűjtemény megjelen-

10 versmondó

tetését, azt javasolta, hogy ne művészi grafikákat, hanemfotókat tegyünk a kötetnek abba a részébe, amelybenKondor eddig kiadatlan prózai írásai, ismeretlen napló­jegyzetei, vallomásai és sorsát, élethelyzetét idéző doku­mentumok olvashatók.

Meghatározó motívum Kondor művészetében a repülés, az"égbe vágyás ". Most tudtam csak meg, az ön utószavából,hogy a kérdés már gyerekkorában is foglalkoztatta, pilótaszeretett volna lenni. Csakhogy a repülésbe eleve bele vankódolva ti. zuhanás is. Daidalosz és Ikarosz, egy angyalzuhanása, bukott angyal stb., mind-mind jelen vannaknála képen és szóban egyaránt. Mintha az egész Kondor­életmű erről szolna, nem?

A zuhanás vagy bukás esélyeit és veszélyeit kevesentudták és tudják Kondornál jobban. Nem véletlen, hogyegy 1957-es rézkarcának Ikarus, Dédaiosz, angyalokbukása, zuhanó emberek és fényképész a kissé hosszadal­mas, de sokatmondó címe. Az életmű valóban a bukott észuhanó emberről szól mindenekelőtt. Akkor is, ha maguk­nak szárnyat eszkábáló emberi lények hullnak vissza,akkor is, ha bűnre csábult angyalok zuhannak a pokolmélyére "zengő zokogással", ahogy egyik versében írja.De a kérdésében rejlő állítás érvényességét hangsúlyozzamaga Kondor is, amikor ezt írja:

"Tudom, lesznek művészek, és ebben áll életem reménye,akik »fogyó életük növekvő lázában« igyekeznek majdakár évmilliókra jelet hagyni anyagban és jelrendszerben.

Jósvaí Lídía(Könyvvilág 2007. november)

Tartósan és cáfolhatatlanul, az utánunk és máshonnanjövőértelmes lények számára. Jelet hagyni, hogy voltunk éselbuktunk. "

Kondor megveti és rettegi korát, melyben "atom éseszmény pukkan", s amely az emberben kezdetektől fogvamélyen élő örök-faustiból lett, de az erkölcsileg lezüllöttés gőgösen önhitt tudomány a józan észt a humánus arcu­latú civilizáció elárulására ösztökéli, s a technikát, termé­szetes és üdvös fejlődését tébolyult versennyé gyorsítva,lélektelenül pragmatikus hatalmak szolgálatába állítja.

A képzőművész és a költő-író életműve számtalan azo­nosságot mutat, elvégre egy tőről fakad. Ön szerint van-eolyan elem, megfogalmazás vagy felismerés, amelykizárólag az író Kondorhoz köthető?

Kondor kivételes lényében művész, költő és gondolkodóegyenrangúan és lazíthatatlan szimbiózisban él együtt ésteremt szétbogozhatatlan szövedékű teljes világot, mely­ben mindent az emberközpontúság és a felfüggeszthetet­len erkölcsi törvények fényében láthatunk és értel­mezhetünk. A művészi és költői kifejezésmódot élet­művében egyenrangúnak érzi. Egy vallomása szerint nem­ritkán a rendelkezésére álló időn, az eszközök közelségénvagy a körülményeken múlik, hogy egy-eb')' gondolatbólkép lesz-e vagy vers. Mégis: vannak olyan gondolatok,érzelmek, felismerések, amelyek kifejezésére a toll vagyceruza előbb kínálkozik, mint az ecset vagy a grafikai esz­köztár. S gondolatiságát, létfilozófiáját az érvényes költői

megfogalmazás nyugtalanító és inspiráló igénye emelte amegismerhető magaslatra, s életművét mindenekelőtt ver­sei telítették személyességgel. Költészete, túl azon, hogyforrásai művészetének, folytonosan friss nedvekkel táp­lálták (a legjelentősebb klasszikus és kortárs írók és festők

életművét behatóan ismerte), sok elemmel gazdagította aránk hagyott örökséget. Életét, személyes sorsát versei ésversprózái mondják el szívszorítóan konkrét drámai­ságában, s gondolatait jórészt szavak mentették meg szá­munkra.

Pilinszky azt vallotta, hogy egy-egy verse "figyelménektörténete ". Érdekes, hogy Kondor esetében is a figyelemmozzanatát emelte ki. "Virrasztó nagy figyelem" - ígyjellemezte barátját.

Kondor szellemi létezésmódja valóban a virrasztófigyelem és a teremtő küzdelem volt. Magával szemben iskövetkezetes és szükségesnek érzett erkölcsi szigora megsem engedte volna, hogyakényelmesen laza "napfényilétezésben" huzamosabb időre nyugalmat találjon. S mint­ha hajdani próféták utóda volna (szimbólumrendszerébena próféták nem ok nélkül kapnak rangos helyet), úgy érzi,roppant feladatra jelölte ki a Sors vagy az lsten. Tehetségerendeltetésének csak úgy tehet eleget, ha a sötét erők

hatalmába került emberiség romlásának és örvénybemerülés ének félelmetes korrá tágult idején, a bekerítő

iszonyat köreibe zártan s lelke mélyén az örökkévalóságmegszenvedett reményével, idők feletti eszmények,igazságok és ősi törvények fényénél múlhatatlan érvényű

képet ad az erkölcsileg irányvesztett, a létfelejtés, a"progresszív elbutulás" (Weizsácker) szellemi állapotábahanyatlott emberről.

Eszménykereső - így is nevezhetjük Kondort. Eszménytkeresett abban a korban, amely nemigen kínált pozitívideálokat. Mennyire volt kívülálló, mennyire függet­lenedett korától akkor, amikor ezt a hatalom nemcsakrossz szemmel nézte, hanem büntette is.

Létkérdésekre választ, jelenségekre magyarázatot stitkokra megfejtést remélve és keresve Kondor lázasantájékozódott az emberiség hatalmas szellemi hagyaté­kában, az örök, szavakba zárt művek világában és azemberi múlt vizuális remekei között. Hogy egyszerrekozmikus és emberközpontú világképet hozzon létre,hogyegyetemesen egészet alkosson a létteljesség barbárroncsolásának századában. Ezt persze nem lehetett bün­tetlenül tenni. Sorsszerű következménye a magányosságlett, és a teljes védtelenség.

Mivel a legcsekélyebb hajlandóság sem mutatkozottbenne, hogya szocialista realizmus giccsmázolói közötttaláljon helyet, és szivárványt fessen "a hazug, magjasincsvetés" fölé, egyre több támadás érte.

A Pécs-uránvárosi óvodának készített pannóit a zsűri

megszégyenítően utasította el, a Fényes Adolf-terembenrendezett kiállítását A mennyország meghódítása című

rézkarca láttán három nap múlva bezárták. S mintha ez abetiltás egyszersmind felszólítás lett volna egy Kondorelleni végeérhetetlen kritikusi támadássorozatra. Szapo­rodtak a hamis indokok. "Nem tart lépést az élettel"- mondták és írták, "öncélú kísérletekbe vesző formalista,ártalmasan klerikális szemléletű, egziztencialista módonindividualista, nem ismeri a szép világot, s ezért pesszi­mista". Nem tudtak odáig emelkedni - emlékezik SchénerMihály, hogy legalább a talpáig felért ek volna és onnan,alulról csodálják... "Nem, ők apodiktikusan kinyírták."

A kötet címlapján Kondor-grafika látható. A kép közepénegy kereszt látható a Megfeszítette!. Milyen mértékbenkötődött érzelmileg Kondor a keresztény kultúrához?

A kötet címlapján látható rajzot, melyet naplójegyzetek­ben találtam, Kondor nemigen nevezte volna grafikának,talán még vázlatnak sem. Meglepő azonban, hogy meg­rendítő remekműve, a Pléh Krisztus festés e közben milyenhíven követte ezt a vonalvázat. Egyébként a Krisztus­keresztek az életmű tudatosan épített szimbólumrend­szerének legjelentősebbvonulatát alkotják, az igazság és aszeretet megcsúfolását kifejező szakrális jelképsorozatát.Kondor nagyon erősen kötődött a keresztény kultúrához,ezek a képek elsősorban mégsem vallásosságát akarjákkifejezni (noha Istenkereső és Istenhívő), hanem "hasznoskorunk", a győzedelmes pragmatizmus idejének barbárcinizmusát, az ember megalázottságát és mélyre merülé­sét, mely társadalmi rendszerektől és égtájaktól függet­lenül bekövetkezett.

Kondor egy mélységes moralitás jegyében alkotott. Nemminősíteném napjainkat, de az értékrendszer nyilván más.Hogyan olvassunk ma Kondor-verseket?

Úgy, mintha költőjük a harmadik évezredben írta volnaőket az ember és a világ állapotáról. Időszerűségük lénye­gében mit scm változott.

versmondó II

Pálfy Margit: Valaki önarcképeKondor Béla születésének 75. évfordulójára megjelent aValaki önarcképe című vers-CD, mely Pálfy MargitKondor Béla verseiből összeállított műsorát tartalmazza.A CD 31 Kondor-verset tartalmaz, a műsor rendezője

Seregi Zoltán.

"Fontosnak tartom, hogy törlesszünk valamit KondorBélával szemben fennálló adósságunkból. E művészt nemméltányolták érdeme szerint, amíg élt. Ezért szerkesztet­tem meg Valaki önarcképe című színpadi játékomatKondor Béla verseiből, monológfüzéreiből. A műsort

1989-ben az Egyetemi Színpadon mutattam be először.

Ebben a nem hagyományos önálló estben egy ember gon­dolkodik művészsorsról, halálról, szerelemről, magyar­ságról, magányról, küldetésről, az értelmes munka szük­ségszerűségéről és a hatalomról. A lemez abban segít,hogy festői munkássága mellett Kondort, az embert, aköltőt, a gondolkodót is megismerhessék hallgatói." ­vallja Pálfy Margit.

Valaki önarcképe - Kondor Béla versei Pálfy Margitelőadásában

Hungaroton Records Kft. 2006. Ara: 2800 Ft.. Kapható: Litea Könyvesbolt, Bp. 1., Hess András tér 4.

12 versmondó

Egy álom valósult meg..... .amikor 2006 őszén fogadhatt am Zsirán az általamszervezett és rendezett szavalóverseny résztvevőit.

Bebizonyosodott, hogy az álmok megvalósíthatók, csakakarni kell, és legyen hozzá pénz.

Már akkor, amikor felnőtt fejjel elkezdtem 2000 tájékánszavalóversenyekre jámi, elhatároztam, hogy valamikorén is ilyen rendezvényeket fogok szervezni. Több magasszínvonalú - beleértve a rendezést is - programon vettemrészt néhány év alatt, s nem csupán verset mondani jártamel ezekre a helyekre (persze az volt az elsődleges!), hanemellestem néhány ötletet, megismerkedtem neves szakem­berekkel. Tehát "terveztem" a jövőt. Célom az volt, hogyfelkaroljam a verset szerető, szavalni akaró és tudóembereket, főleg gyerekeket, hogy lehetőséget nyújtsak énis az ország oly sok más versszervezői mellett azoknak,akik szeretnek közönség előtt fellépni versekkel. Növe­kedett bennem egy majdani nagyszabású terv csírája,melynek körvonalai 2006 augusztusában rajzolódtak ki.

Kaptam egy pályázati lehetőséget a Győr-Moson­

Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány jóvoltából, sa sikeres pályázat mentén elkezdhettem az álom meg­valósítását.

A Sopron-Fertőd Kistérség 23 általános iskolájábanmeghirdettem tehát az Östör Antal Szavalóverseny prog­ramját. A névadó egy húszévesen elhunyt költő volt,akinek rövid élete és családja Zsirához kötődött. Az édes­apa, Östör József, soproni ügyvédként és nemzetgyűlés iképviselőként működött az 1920-as években. Östör Antal(1902-1922) 17-18 évesen írt versei két évvel halála utánjelentek meg egy kis kötetben, Marconnay Tibor ajánlásá­val, Életem magasra törő lángja címmel.

A tavaszt köszöntömNagy. illatos Vendég érkezett:Régi nyarak emlékét hozta.Harmata friss, üde mámort facsarS testén nem fog emésztő rozsda.

Kacaja lüktet. szeme sorvaszt:Való források kincsét vájja.Dohos. kemény álomból riadS ébredést suhant lenge ruhája.

Mohón rabolja szemem sugarát,Meritem arcom télszülte hajábaS örvénybe ragad az ős Varázs:Legigazabb mekkai kába.

Nagy. illatos Vendég érkezett:Súlyos lázt pezsdül az omló vér.Csapongó lombról suttog szavaS dúsan arató Jövőt ígér.

2006. november l8-án végül is 14 iskola 51 tanulójaképviseltette magát. Legnagyobb örömömre köszönthet­tem az ágfalvai, az agyagosszergényi, az egyházasfalui, afertődi, a fertőszéplaki, az iváni. a lövői, a nagylózsi, arépcevisi. eb')' soproni (Líceum), a sopronhorpácsi, a sop­ronkövesdi, az undi és végül, de nem utolsósorban a zsiraiszavalókat, akiknek a magyar irodalomból két szabadonválasztott verssel kellett készülniük. A tanulók négykategóriában versenyeztek: 1. kategória l-2. osztály,II. kategória 3-4. osztály, III. kategória 5-6. osztály,IV. kategória 7-8. osztály. A magas pályázati összegnekköszönhetően értékes díjakat kaphattak a legjobb szavalókminden kategóriában. l. dijként 10 OOO Ft, 2. dijként 8 OOOFt, 3. dijként 6 OOO Ft, különdijként 3 OOO Ft értékű könyv­utalványokat adhatott át a zsűri. Természetesen a díjazot­taknak oklevél is járt, az összes résztvevő pedig emlék­lapot és az általam szerkesztett Lián irodalmi lap külön­számát, egy Gyermek-Liánt kapott, amelyben három évgyermekanyagát válogattam össze versekből, prózai írá­sokból, színes illusztrációkkal.

A rendezvényt egy Östör Antal-vers elmondásával nyitot­tam meg. A vendégek köszöntése, majd a zsűri bemutatásaután két helyszínen folyt a verseny: külön szavaltak azalsó és felső tagozatosok. Az I-ll. kategóriások zsűrije:

elnök Bernáth Csaba vitnyédi költő, a soproni Liceumtanára, Bősze Éva kőszegi költő, Bors Anikó Fertődről,

egyetemi hallgató, friss Radnóti-díjas versmondó,Tóthárpád Ferenc kőszegi költő, újságíró, szerkesztő,

több gyermekverskötet szerzője. A III-IV. kategóriásokzsűrije: elnök Levente Péter héregről, előadóművész,

magatartáskultúra-tanár, Czingráber Mária, a soproniSzent Orsolya Általános Iskola és Gimnázium tanára,Bősze Balázs soproni költő, újságíró, szerkesztő, a soproniLíceum tanára, CzethofJer Csaba zsirai költő, MagyarCsaba diákköltő, a soproni Líceum tanulója.

A zsűri kimerítő értékelés után adta át a díjakat, köztüknagyon sok általuk felajánlott különdíjat is (könyvet,lemezt).

A dijazottak:

1. kategóriábanl. díjat kapott Takács Petra (Zsira)2. díjat kapott Barbély Enikő (Agyagosszergény)3. díjat kapott Imre Viktória (Sopronkövesd)Külőndijat kapott Galavics Diána (Agyagosszergény)

lI. kategóriábanl. díjat kapott Szakál Bence (Agyagosszergény)2. díjat kapott Horváth Tibor (Nagylózs)3. díjat kapott Sodics Dominika Eszter (Zsira)Különdíjat kapott Kelemen Tamara (Agyagosszergény)

versmondó 13

III. kategóriábanl. díjat kapott Csider Dorina (Iván)2. díjat kapott Fülöp Dorina (Sopronkövesd)3. díjat kapott Varga Fanni (Fertőd)

Különdíjat kapott Magyar Júlia (Fertőd)

IV. kategóriában1. díjat kapott Talabér Rita (Sopronhorpács)2. díjat kapott Metál Patrícia (Egyházasfalu)3. díjat kapott Ihász Monika (Fertőszéplak)

Különdíjat kapott Horváth Dori Eszter (Fertőd)

Belehallgatva a kisebbek és a nagyobbak szavalataiba,megállapíthattam, hogy az iskolák a legjobb versmondói­kat küldték Zsirára. A zsűri tagjainak is az volt a véle­ményük, hogy magas színvonalú előadásokat hallottak.Ugyanakkor az értékelésnél felhívták a figyelmet a megj e-

lenésre, a kiállásra, a nevek hangsúlyozására, a szép kiej­tésre, a beleélésre, a versválasztásra.

Amikor dél körűl befejeződtek a szereplések, kollégáimmegvendégelték a résztvevőket, és lehetőség nyílt egysétára az épülő Östőr-sétányon az Östör-kápolnához, aholvalamikor a költő hamvai pihentek.

A közel ötórás programról mindenki jó érzéssel, lel­kiekben, szellemiekben gazdagon térhetett haza. A jövőt

illetően bennem megvan az akarat, a pályázati lehető­

ségekkel élni fogok. Azonban egy támogatási alap létre­hozásán is fáradozom, hogy nagyobb biztonsággal, ésa pályázatok bizonytalan kimenetelétől függetlenül,hagyománnyá tehessem Zsirán az Östör Antal Szavaló­versenyt.

Orbán Györgyzsirai tanító

"Gördülj útra gyümölcs..."A Katona József tiszteletére rendezett Bács-Kiskunmegyei vers- és prózamondó versenyre 2006. november10-én, a kecskeméti Katona József Gimnázium könyv­tárában kerűlt sor.

A harmadik éve megrendezett szavalóverseny ismétméltán szolgálta a szervezők célkitűzéseit. Hiszen immárelmondható, hogy hagyomány teremtődött, a vers szeretődiákok lehetőséget kaptak tehetségük kipróbálására, ésnem utolsósorban, szép ünnep lett Katona József születé­sének évfordulóján.

A verseny fővédnöke, dr. Sárközy István alpolgár­mester úr nyitotta meg a versenyt az iskola könyvtárában,majd Ö is részt vett a zsűri munkájában. Dr. Füzi Lászlóirodalomtörténész, Orosz István grafikusművész, VargaMónika bemondónő és Danyi Judit színművésznő

véleménye alapján a következő helyezések születtek.

I. helyezett:Gyöngyösi NelliMóra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza

II. helyezett:Turkevi Nagy KlaudiaBányi Júlia Gimnázium, Kecskemét

III. helyezett:Fodor DávidKatona József Gimnázium, Kecskemét

IV. helyezett:Tóth OrsolyaKatona József Gimnázium, Kecskemét

V. helyezett:Illés AlexaKodály Zoltán Szakközépiskola, Kecskemét

VI. helyezett:Tolnai HellaKodály Zoltán Szakközépiskola, Kecskemét

A versenyen összesen 16 diák mondott verseket. A zsűri

nevében dr. Füzi László kiemelte, hogy valamennyi vers-

14 versmondó

mondó jól felkészülten jött el a versenyre és igényesenválogatott műveket. Érdekes módon, mindenkinek KatonaJózseftől választott verset vagy drámarészletet sikerűlt

jobban előadnia, pedig szövege, gondolatvilága nehezeb­ben érthető és mondható a mai diákoknak.

A Katona-mű után mindenki választhatott egy kortársmagyar vagy egy világirodalmi alkotás elmondása között.Jó hangulatban és tartalmasan telt el a délután.

A helyezettek értékes könyvutalványokat, színház­jegyeket, könyveket, vásárlási utalványokat nyertek.

Különdíjat ajánlott fel Orosz István grafikusművész IS:

műveinek legújabb katalógusát.

A szavalóverseny hasznos és méltó ünnep volt a Katona­napok rendezvényeinek sorában. Reméljük, jövőre is soktehetséges fiatalt láthatunk vendégül iskolánkban!

Orbán Edittanár

Az alkotás birtoklásaAz én korosztályom még könyvtárrajongó volt. Mi társa­logni jártunk be a könyvtárba. A könyvtárosnak nem csakaz volt a feladata, hogy a könyvet kiadja és bevegye, ő

beszélgetett velünk. A könyvtáros beavatott bennünket azirodalom rejtelmeibe, érdeklődésünketolyan írók irányábais terelte, akik nem szerepeltek az olvasókönyvekben ésházi olvasmányok címlistáján sem. Ilyen könyvtáros voltVíg Rudolf kishegyesi író, esszéista, újságíró. Tőle ismer­tem meg Dudás Kálmán létezését, akkor még kortárs író­nak, müfordítónak számított. Ide vezethető vissza a DudásKálmán nevét viselő vers- és prózamondó-találkozó.Ketten álmodtuk meg Krekity Olgával. A kettőnk együtt­működésének a szüleménye ez a találkozó. Névadó ésötletgazda, ma már nem lényeges, fontos, hogy tiz évvelezelőtt elindult valami, ami akkor egyedülinek számítottitt, a Vajdaságban.

Ki is volt Dudás Kálmán? 1912-ben született Kishegye­sen, s 1983-ban halt meg Budapesten. Költő, műfordító,

gyógyszerész. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnázi­umot Verbászon végzi, Zágrábban szerez gyógyszerészidiplomát. Pályáját gyógyszerészként Topolyán kezdi, aháboru után ugyanott gimnáziumi tanár. 1948-ban Buda­pestre költözik. Mi, vajdaságiak, inkább műfordítóként

ismertük meg, a Krleza-művek fordítójaként. Néhányismertebb fordítás: Oskar Davico: Gyökerek, A modernjugoszláv költészet antológiája, Branko Copic: A nyol­cadik offenzíva.

Önálló művei: Déli szél-versek, Egy marék föld,Szederillat, Kettős szélárnyék.

Az első nemzetközi Dudás Kálmán Vers- és Prózarnondó­találkozóra 85 versenyző nevezett be. Felejthetetlen él­mény így utólag visszagondolni a történtekre. Négy évenkeresztül állandó vendégeink voltak a magyarországiVakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének vers­mondói. Kísérőkkel együtt 140 főt fogadott Kishegyes.Nem tudtuk hol elszállásolni őket. Vibrált a levegő

körülöttünk. Kétnapos volt a rendezvény. Azután ez aszám lassan apadni kezdett. Ennek több oka is volt:részben a mind kevesebb anyagi támogatás, részben mi,szervezők is okai voltunk, de a legnyomósabb magyarázataz a következő: nem tanultuk meg elfogadni a megméret­tetést. Ez nem könnyű dolog, sajnos, ma sem feldolgozotttény a szellemi kultúrában.

Nehéz idők voltak. Emlékszem, a kishegyesi iskolapedagógusai nem mertek velünk szóba állni, mert féltek ahatalomtól, ezt nem megszólásnak szántam, de úgy kezeltbennünket a hatalom, mint valami bűnözőket. De mi meg­csináltuk. Egyetlen személy, aki a kezdetektől pártfogolta arendezvényt és biztatott bennünket, az Pál Károly volt.

Tíz év alatt megszaporodtak a versmondó versenyek.Szornorúan tapasztalom, hogy felaprózódunk. Osztódunk,s mindannyian kicsik maradunk. Legalább tízféle szavaló­verseny van itt, a Vajdaságban, nem az anyaország általmeghirdetett vetélkedőkre gondolok, mint például Azanyám fekete rózsa, vagy a Nemes Nagy Ágnes vetélkedő.Minden versmondónak és civilszervezetnek a figyelmébeajánlom a Vajdasági Versmondó Egyesület munkáját, selkerüljük a dilettantizmust, emyőszervezetként kapcso­lódjanak be munkájukba.

Szeretném, ha a Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó­találkozó olyan rangos eseménnyé nőné ki magát, mintMagyarországon a Radnóti-verseny. Ezért azt tanács olom amegújult és megfiatalodott szervezőknek, hogy dolgozzákki a vetélkedő alapszabályzatát, akkreditáltani kell Belg­rádban az Oktatási Minisztériumban, s az a versenyző, akilegalább három alkalommal díjjal tér haza erről a talál­kozórói, elnyerhesse a Dudás Kálmán-díjat. A díj pedighatalmazza fel az előadót az előadóművészi titulussal.

S befejezésül szeretnék szólni a szép szó erejéről,

nyelvünk gazdagságáról, szépségéről. Csodás dolog bir­tokolni egy alkotást. Vagy az alkotás birtokol bennünket(minket), vagy mi birtokoljuk az alkotást. E kettősség tesziünneppé az irodalmi alkotások élvezetét. Szolgálja ez amai Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó-találkozó azünnepet, mert az élet ünnepek nélkül csak egy hosszú út.

Szőke Anna

Kisebbségi versek kisebbségben2006. november l 8-án Bácsfeketehegyen lezajlott a X. Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó-találkozóMit jelent 2006-ban verset mondani? Kinek mit jelent zott, hanem idősebbeket is. A délvidéki versmondás újabbkisebbségi verset mondani? Mit jelent kisebbségi verset mérföldkőhöz érkezett. A Vajdasági Magyar Versmondókmondani kisebbségben? A többszörösen összetett kérdések Egyesülete (VMVE) szervezésében tizedik alkalommaltöbbszörösen összetett válaszokat igényelnek. Néha úgy került sor szombaton a Dudás Kálmán-versenyre Bács-tűnik, hogy a verset mondó embert már csak olyanok hall- feketehegyen, amelyet még annak idején Szőke Anna ésgatják meg, akik szintén ezzel foglalkoznak. Ez még sincs Krekity Olga indított el Kishegyesen, egy főként fiatalok-így. Bizonyításképpen elmondanám legfrissebb élmé- ból álló versmondó körrel, amelynek ez volt az első önállónyeimet a nemrégen megtartott X. Dudás Kálmán Vers- és rendezvénye. Akkoriban itt, a Délvidéken ez volt azPrózamondó-találkozóról, amely nemcsak fiatalokat von- egyedüli vetélkedő, amelyen vendégül láttuk a határon túli

versmondó 15

magyar versmondókat (Lendváról, Nagykanizsáról,Budapestről...).

November IS-án, szombaton délelőtt megkezdődött ajubileumi versünnep: 43 résztvevő érkezett, főként Vaj­daságból, de a határon túlról, Siklósról és Nagykanizsárólis. Szatmári Melitta, a VMVE alelnöke és Krekity Olga, aVMVE alapítója, a verseny egyik megálmodója köszön­tötte a jelenlevőket, majd Pistyák István topolyai műked­velő megzenésített verseket adott elő.

Az ünnepi megnyitó után kezdetét vette a verseny, kéthelyszínen, három kategóriában. Három korcsoportbankaptak bizonyítási lehetőséget a jelentkezők: gyermek-,ifjúsági és felnőtt-kategóriában mérték össze tudásukat.Az egész napos rendezvényen két verset mondtak el a fel­lépők, egyet kötelezően kisebbségi magyar irodalombólkellett választaniuk. Értékelés után a döntőbe jutott 15fiatal még egy harmadik kört "futott'''. A megméretés utánközülük kilencen minősítést és valamennyien különdíjatkaptak.

A díjátadáson minden versenyző köszönőleveletés egykönyvet kapott emlékül. A díjazottak pedig könyvcso­magokkal és képzőművészeti alkotásokkal tértek haza.

A drukk, a szellemi versengés, az egymásnak örülésvarázsa hatotta át a X. Dudás Kálmán Vers- és Próza­mondó-találkozót. A szép szavakba vetett közös hit, amelya költők műveinek tolmácsolásával, életre hívásával újjá­varázsolt valamennyiünket - szavalókat és hallgatókategyaránt.

A vetélkedő kísérő rendezvényeként a közönség meg­ismerkedhetett a kishegyesi Kormos Róbert amatőr festő

munkáival.A hattagú bírálóbizottság tagjai voltak: Jónás Gabriella

színművész, az újvidéki Színművészeti Egyetem tanára,Petrik Emese magyartanár, Krizsán Szilvia színművész,

Barta Júlia nyugalmazott óvónő, Kiss László rendező, aMagyar Versmondó Egyesület elnökhelyettese és LutterImre előadóművész, az Versmondók kreatív alelnöke.

-kháos-

Díj azottak:A gyermekkategória díj azottj ai: 1. Szarka Akos(Bácsfeketehegy), 2. Farkas Beatrix (Bácsfeketehegy),3. Pásztor Kicsi Gergely (Újvidék).Különdíjasok: Böröc Renáta (Kispiac), Hajba Petra(Siklós), Megyes Melinda (Nagykanizsa).Az ifjúsági kategória díjazottj ai: l. Kasza Zsanett(Bácsfeketehegy), 2. Simonyi Lili (Bácsfeketehegy),3. helyezett nincs.Különdíjasok: Kasza Zsanett, Simonyi Lili.A felnőtt-kategória díjazottjai: 1. Kocsis Edit(Nagykanizsa), 2. Farkas Hajnalka (Bácsfeketehegy),3. Hajvert Akos (Topolya).Különdíjasok: Kocsis Edit, Farkas Hajnalka.

A legjobb felkészítő tanár díját Fekete Agnes, Pál Agnes ésKrekity Olga kapta.

Nagy László Versmondó VersenyA Veszprémi Nagy László Általános Iskolában, a névadóköltő emlékére, halálának évfordulójához kötve, már többmint 20 éve rendezünk szavalóversenyt. Minden évjanuárjának végén, a nevezők két kategóriában - az 5-6.és a 7-S. évfolyam tanulói - vetélkedhetnek. Kezdetbenmindkét kategóriában a költő egy-egy kötelezően elő­

adandó verse szerepelt, az utóbbi években azonban módo­sítottuk a feltételeket; így minden gyermek két-két, általaválasztott költeményt adhat elő, amelyek közül egyikNagy László műve kell legyen.

A '90-es években csak Veszprém város iskoláinak ta­nulói nevezhettek, majd megyei szintű vetélkedővé

fejlesztettük rendezvényünket.Alkalmanként 3 fős zsűri értékeli a versenyzők teljesít­

ményét. Ebben az évben Ferencz Zsuzsanna, a VárosiMűvelődési Központ főtanácsosa, Márta Attila és BorosIldikó - iskolánk két magyartanára - alkotta a bírálóbizottságot. Köszönettel tartozunk Ferencz Zsuzsannának,aki már hosszú évek óta vállalja a zsűrielnök tisztét, ésészrevételeivel, megszívlelendő tanácsaival segíti a ver­senyzők további fejlődését.

Nagy örömünkre az idei versenyfelhívásunkra is sokanjelentkeztek. Az 5-6. évfolyamosok kategóriájában tizen­három, a 7-S. osztályosokéban pedig tizenhét tanuló mérteössze tehetségét.

A díjazottak névsora:I. kategória (5-6. évfolyam)l. Falusi Viola 5. o. Vámbéry Ármin Általános Iskola,

CsetényFelkészítő tanár: György Lászlóné

2. Nagy Katalin 6. o. Vámbéry Ármin Általános Iskola,Csetény

Felkészítő tanár: György Lászlóné

16 versmondó

3. Muraközi Berta 5. o. Rózsa Úti Általános Iskola,Veszprém

Felkészítő tanár: Dömjén Zoltánné és3. Vígh Eszter 5. o. Dózsa György Általános Iskola,

VeszprémFelkészítő tanár: Kovácsné Mészáros Éva

II. kategória (7-8. évfolyam)1. Albert Szabina 8. évfolyam Vámbéry Ármin Általános

Iskola, CsetényFelkészítő tanár: Györgyné Jungwirth Krisztina

2. Sipos Berta Őszike 8. o. Rózsa Úti Általános Iskola,Veszprém

Felkészítő tanár: Németh Csilla és2. Tóth Szandra 8. o. Nepomuki Szent János Római

Katolikus Általános Iskola, VárpalotaFelkészítő tanár: Horváth Ágnes .

3. Dergez Márk 7. o. Rózsa Uti Altalános Iskola,Veszprém

Felkészítő tanár: Tóth Ágnes és3. Virágh Alexandra Nagy László Általános Iskola,

VeszprémFelkészítő tanár: Rózsa Gergelyné

Minden díjazott iskolánk könyvajándékát vehette át. Ezen­kívül a zsűri elnöke - különdíjként - az első helyezetteket,valamint ezek felkészítő tanárait az Új Horizont KulturálisFolyóirat és Kiadó korábban megjelent lapszámaiból

- köztük a Nagy László különszámból és egyéb kiad­ványokból - álló csomaggal jutalmazta.

Iskolánk az utóbbi években - a Nagy László szavaló­versennyel egy időben - mesemondó-vetélkedőt isszervezett a 3-4. évfolyamosok részvételével.

Ismét bebizonyosodott, hogy a mesék világa felnőttet

és gyermeket egyaránt "elvarázsol", s erre avarázslatraegyre nagyobb szükségünk van.

A zsűri tagjai voltak: a Megyei Pedagógiai Intézetből

Tarjányi Mária főtanácsos és dr. Gómé Fazekas Ágnesszaktanácsadó, valamint Márta Attila.

A mesemondóverseny helyezettjei:l. Kóbory Gyula Bence 4. o. Hriszto Botev Általános

Iskola, VeszprémFelkészítő tanár: Vécsei Erzsébet

2. Tegyi Kornél 4. o. Weöres Sándor Általános Iskola,Pápa

Felkészítő tanár: Tóthné Tűz Katalin3. Taba Dorottya 3. o. Cholnoky Jenő Általános Iskola,

VeszprémFelkészítő tanár: Csizmadia Károlyné

Különdíj: Horváth .Áron 3. o. Nagy László ÁltalánosIskola, Veszprém

Felkészítő tanár: Palkovics ErikaRózsa Gergelyné

magyartanár

versmondó l 7

A bartóki mértékBartók BélaJómagam teljesen egyetértek azzal a felfogással, melyszerint Bartókról akkor .mondunk" a legtöbbet, ha először

hallgatjuk, másodszor még többet hallgatjuk, harmadszorés amikor csak tehetjük, hallgatjuk kivételes remekműveit.Róla, művészetéről minden szó csak suta próbálkozásannak kifejezésére, amit Ő jelent nekünk most és mind­örökké. .Bartoknak 25 éve már nincsen szüksége sem­mire. Nekünk, a világnak van egyre nagyobb szükségünkrá ", írta Kántor Lajos 1970-ben, a Kritérionnál megjelentemlékkönyvben.

Ugyanakkor azt sem tagadhatjuk, hogy Bartók Béla ahuszadik század olyan tényezője, akihez a művészek leg­szélesebb köre szükségesnek tartotta tisztázni a viszonyátitthon és a nagyvilágban egyaránt. Ennek megfelelően aróla szóló írások, a róla készült képzőművészeti alkotásokés zeneművek száma már önmagában is fel- és megbe­csülhetetlen értéket képvisel.

Ezt a jelenséget ezúttal a bartóki életmű háromvonatkozásának kiemelésével próbál om értelmezni, a maikiállítás befogadásának lehetséges értelmi, érzelmi éserkölcsi bázisaként.

A Bartók-rnodellfejezte ki azt a művészi ars poeticát, ami Bartók viszonyátjellemezte alkotásaiban a létezés mikro- és makrokoz­moszához. Számára nem különül el a rész az egésztől, anemzeti az egyetemestől, az archaikus a moderntől. A leg­kisebb egységben is meglátja és láttatni tudja az egye­temest, zenéjének örvénylő dialektikájából egyaránthalljuk az ember magányos vívódás ának ideghangjait éskorának végsőkig kiteljesedett zenei univerzumát. BartókBéla összegző zeneszerző volt. Zenéje, stílusa, alkotómód­szere mindent magába olvasztott, ami müvészi látókörébekerült. Ez a Bartók-modell lényege.

A magyar és más népek folklórja, a romantika, azexpresszionizmus, a dodekafónia egyaránt megmérettekBartók kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerő alkotó­műhelyében, és átlényegültek egy olyan zenei anyaggá,egyéni hangzásvilággá, mely teljessége, kivételes kifejező­

ereje és mélysége miatt egyedi és utánozhatatlan. BartókBéla mindenfajta minősítése tévedés. Vétek őt folkloristá­nak tartani, miként a huszadik század úttörő zenei kísérleteisem elegendőek e magában álló életmű megosztásához,besorolásához. A szintézist megvalósító alkotók, JohannSebastian Bachtól, Mozarton és Beethovenen keresztül,a huszadik században Bartókkal kiegészülve alkotják azeurópai zenetörténet örökké meghódíthatatlan csúcsait.

A hetvenes évektől folyamatosan jelentek meg a Bartók­modellt részletező zeneelméleti szakmunkák - elég, haLendvai Ernő korszakos kutatásaira utalunk - és irodalmihitvallások a magyar és egyetemes művészeti élet leg­kiválóbbjaitól. Ezúttal az erdélyiek pompás Bartók­emlékkönyvére emlékeztetek, Szilágyi Domokos revelatív

18 versmondó

versével a könyv tengelyében és megannyi - mára márbizton remekműnek számító - képzőművészeti alkotásrólkészült illusztrációval.

Itthon Nagy László, Juhász Ferenc, Kondor Béla ésmég oly sokan a halhatatlanok közül tartották szükséges­nek a bartóki modell értelmezését és annak örökké­valóságba nyúló, alkotó szolgálatát, követését is.

Bartók Béla élete, mint ember-műaz életmű erkölcsi vonatkozásainak összegzése. Ha vanélet, mely az alkotás és szigorú elkötelezettség önként vál­lalt golgotájára emlékeztet, úgy a bartóki mindennapokrendkívül szigorú, ökonomikus szervezettségükkel, min­den fölösleges manírt elvető pátosztalanságukkal ugyan­csak kínálják a párhuzamot.

Mint tudjuk, nem volt könnyű élete. Az idővel folytatottszívós küzdelemben edződött akarata, konok munka­bírása. Sorsát példamutató következetességgel vállalta,és oly sok gátló körülmény legyőzésével kiteljesítette.Félelmetes, amit kezelőorvosának utolsó napjai egyikénmondott: "Csak azt sajnálom, hogy teli poggyászt viszekmagammal".

A bartóki etika példáját a kitűnő román zeneszerző ésköltő, Nina Cassian így foglalta össze: ".. nem tudom nemdicsérni a remek ember-mű szintézist, mellyel Bartók azemberiséget megajándékozta, szerényen, példamutatónagylelkűséggel". Mert Bartók Béla ilyen volt: szerény éspéldamutatóan nagylelkű.

Bartók-köztársaságHa valaki megkérdezi tőlem, hol a hazám, annak azt vála­szolom, ahol Bartókot értik, muzsikáját hallgatják, aholBartók Béla természetes része a mindennapok kulturálisotthonosságának. Ott a hazám, ahol annak van polgárjoga,akinek legfontosabb vagyona az embersége, ahol a bartókimodell a mindenkori kormányprogram, és a bartókiember-mű jelenti a tizenegyedik parancsolatot: úgy élj,mint Bartóki

Azokkal vagyok ember-társ, akik és ahol Őt hallgatják,játsszák, és hagyatékának megfelelően szegődnek azegyes ember vagy akár az emberiség szolgálatára.

Az én közösségem belőlük vétetik, akikkel jó egy tár­saságban lenni. Ezen a szálon eljuthatunk a szó igazi jelen­téséhez, a közös társasághoz, a minden köztársaságotegyedül hitelesítő alapegységhez.

A Bartók-köztársaság az életműben kimeríthetetlenenergiahordozóként jelenvaló humanitás metaforája. Azé ahumanitásé, mely mára az európai kultúra "aranytartalé­ka" lett, s melynek léte, jövője mostanában ugyancsakveszélyeztetett.

Éppen mert a Bartók-köztársaság nem politikai-hatal­mi érdekfoglalat, a napjainkban végképp megzavarodottemberiség utolsó esélyeként még reményt és értelmet ad aküzdésnek és alkotásnak.

Németh János István

Szilágyi Domokos

Bartók Amerikában

(Máté: 7:6)

Milyen széles az óceánannak, ki hazagondo l -s rossz hír számára mily rövid az út.S százszor jajabb annak, ki már-már gondolkodni se tuda gondtól.Jaj neked, hús-vér idegen! -:szerves gép itt az ember - -

próbáld szeretni - hisz mégis az a dolgod ­nem kilóra mért szerelemmel.

Hova vetemedtélhova vetemedtélszivárvány havasrólszivárvány havasróltűzre te vetettélhamuvá vedlettélmint jó Ráduj Péterszeme menyecskéjerománul Marinkamagyarul Margit/wifjú Ráduj Péterszeme menyecskéjerománul Marinkamagyarul Margitka

Jaj istenem a világkinek szoros kinek tágjaj de szoros a világcsontig hatol velőt vághogy kitágul a világha egyszer jobb időt lát.

Dolgos állat az ember,így bírja ki magát,lesz még célszerű isaz agyon tervezett világ,mindennek oka s céljas valami haszna van,ajövő alaprajzaaz arc ráncaiban,emez márföld alá nő,

amaz csillagokig - -- Komponálni? lehet még?de hát az ember dolgozik.

Körösfői lányok,mármarosi románok,sátron sivá arabok,kunyhón tengő törökök:hogy a nóta régi

s hogy mindig új: így örök­egy nyelven szól az mind,magyarul, románul,s ki más értené, hanem Bartók tanár úr?!

"Gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé,hogymeg ne tapossák lábaikkal, és fordulván,meg neszaggassanak titeket."

Estélyiben-frakkbanUrak-Hölgyek, hölgyek-urak,

zongoraszónál szebbzongorafödélen a lakk,

gyémántbolygók keringenek,csiribirivalcer -

- pucérfileknek szol.veszett ez a hangszer!

Kicsi ember; tudsz-eszépeket hazudni,szép álságot hinni?

Van-e erőd: utolsóigminden poharat kiinni?

Kin veszed meg végül,hogy nem alhatol?Ten bűnöd az is,ha megszaggattatol.

Fáj az otthon, ki megtagadott.Fáj az otthon, a megtagadott.Halál elől meghalásba menekül, aki él ­út-e az út, mely nincsen?Kevés helye az életnek ott, hol túl sok a vér,kevés helye az embereknek, hol túl sok az isten.

Akit sorsa meg akar tartani:síriglan-reményben ég el.

Akit sorsa el akar veszteni:megveri tehetetlenséggel.

Gond a pénz is, mig szabadságot ad,gond a csönd is, ha nincs.

Hogy mindent megértesz, ne áltasd magad,a lélek végül rádpirít:

hisz nem olyannak ismer, ki az alázatra is ráérkörömfeketényi szabadságért.

Mert a lélek, a lélek, a lélekmár semmiségnek örülni sem átall ­

ó, boldogság az is,ha Mount Vernonben barátságot kötsz egy cicával.

Marinka, Margitka,hamvasság hamvvedre,ajkadból rózsa nő,

rög tapos kezedre,jó Ráduj Péternekszeme-szép-menyecske,Marinka, Margitka,hamvasság hamvvedre.

versmondó 19

Távol a gyűlölet, a szeretet is távol ­akad-e, ki a sohatöbbéig kísér a

West Side Hospitalból?Egy fájdalom sem mérhető mással ­megértik-e, mennyire megértekimondani az óriás keserűséget úgy,

hogy a legtörpébb is értse?!

Jaj istenem a világkinek szoros kinek tágjaj be szoros a világcsontig hatol velőt vághogy kitágul a világha egyszer jobb időt lát.Fából faragott fájdalom,kőbe kalapált gyűlölet,allegro-barbaro-jelen,polifón álom, ó, jövő,

rezdülj végig,a megismeréstől a fölismerésig,a céltudatos húrokon!

Rezdülj végig,a végestől a végtelenségig,tudatos, ésszerű varázs -:

mert csak az igaz, ami végtelen,minden véges: megalkuvás.

Tűz-viz-fold-ég

Basa Pestát megöltékfű-fűst-zold-kék

ticz-viz-fold-égBasa Pestát megölték

tűz víz föld-égfű-fiist-zold-kék

hívó hűség-

a természet zenévé szerveződik

figyeljetekhangjaira

(dúdol a mélybarna szemű-

itt csak Mr. Bartokamerikaiak közt egy európaifelhőkarcolókközt az elemek rokona.)Könnyel áztatott, jajszóval sulykolt idegekenvilágot lépik az értelem -aj-múló élet múlhatatlan hangjainálpusztuló vörösvértestekben gondolkodik a halál.

Van-e jogod elítélni- hisz benne s belőle is élsz ­

a jelent,mert kínjában kérész-éltűfogalmakat teremt?Aki alkot, visszafele nem tud lépni -

s ha már kinőtt minden ruhát,meztelenül borzong a végtelen partján,

míg fOlzárkózik mögé a világ.

A gondolat végül széttör minden káprázatos formát ­keserves út ez az egyszerűség felé.

Keserves és hosszú az út a bizonyítástól a kinyilatkoz­tatásig, az okolástól az axiomatikáig - keserves, hosszú út,

20 versmondó

mert: élet. S az élet a bizonyíték. Lehetnek szégyenei alogikának az axiómák: de az igazságnak remekei.

Keserves és hosszú az út a léttől a megismerésig, amegismeréstől a fölismerésig.

A megismerés üdvözítő módja nem a megfogalmazás,hanem a teremtés.

A fölismerésé a küzdelem.Így születik a nyugalom: nyugtalanságok egyensúlya.

Semmi sincs hiába: a természet nem pazarol, s ha pazarolis: szükségszerűen.

Nem szavaid: magadat pazaroltad - sokszor nemcsak akonyhapénzt: a szabadságot is be kellett osztanod, hogyholnapra is maradjon.

A beosztás kényszerű volt; magad pazarlása szükségszerű:

céltudatos. Mindig utáltad azokat, kik bizonyos dolgokatcsak azért találnak ki, hogy ellentétei legyenekmeglevőknek.

Vigasztal-e, ha szükségszerűen pazarl od magad?

" ... s a világot bármikor újraköltöm"(Lászlóffy Aladár)

Szereti a világ, ha újraköltik:hisz objektív valósággá válik azújraköltés is -:így lesz a világ halhatatlan.Mit számít a Te, az Ö, az én halhatatlanságom -egyedül küzdelmünk számít az egyetemes megmaradásért.Értetlenül él-hal, aki az érzelmek dialektikájához nem ért.Sajnálhatod a hímnős fajokat - kettős: tehát

kettőzöttmagányukért,kik sose tudják folfogni, hogy az élet, areménytelenül szeretett:

egymásra-utaltság -, s az egymásra-utaltságlegmagasabb fokon szervezettformája a szeretet.

Minden élőre ezer halál jut ­könnyezik a kő is.A borzalom napjaibabelefárad az idő is.

Dolgos állat az ember;a cél: remény is egyben.Így hát a félt halál semoly kérlelhetetlen.

Éjek zuhogó titkátengeszteli a nap.Ki messze fényekig ellátaz a boldogabb.

Az a boldogabb s fájóbb.Már nem áltatja semmi.Unokák szeme tükrénjó lesz elpihenni.

"Cantana Profana"Vers- és Prózamondó Verseny Bartók Béla születésének125. évfordulója tiszteletéreA Magyar Művelődési Intézet a Magyar VersmondókEgyesületével karöltve hirdette meg "Cantata profana"elnevezésű vers- és prózamondó versenyét, eredetilegnemzetközi és többnyelvű kiterjesztésben, amellyel a nagyzeneköltő születésének 125. évfordulója előtt kívántaktisztelegni.

Több megyében és Budapesten rendeztek elődöntőket

- a budapesti döntőbe huszonnyolcan jutottak, köztük aVajdaságból, Felvidékről és Erdélyből is. A nemzetköziség- több országból érkeztek versenyzők - megvalósult, bárjelen formájában versenyünket nemzeti versmondóversenynek is nevezhetnénk. Ami a többnyelvűséget illeti,sajnos, csupán egyetlen elődöntőnjelentkezett versmondó,aki két nyelven adta elő produkcióját.

A Bartók Béla Emlékházban megrendezett döntőre

december 2-án került sor, a versenyen 26 versmondó ésszépszámú kísérő jelent meg; valamennyien végigülték,figyelték, versmondták a napot. A Bartók-emlékház külö­nösen vonzó atmoszféráját erősítették a II. kerületi Járdá­nyi Pál Zeneiskola ifjú muzsikusai, akik a megnyitót, illet­ve a zárást tették ünnepélyesebbé zongorajátékukkal. BuraÉva, Várallyay Fülöp, Vida Mónika és Ránki Fülöp egy­egy Bartók-darab értő tolmácsolásával járultak hozzáünnepünk fényéhez. S noha mindegyikük játéka kedvesvolt a hallgatóságnak, nem mulaszthatjuk el megjegyezni,hogy Ránki Fülöp különösen tehetségesen játszott. Ezúton

szeretnénk köszönetet mondani mind az ifjú előadóknak,

mind pedig a zeneiskola tanárainak, akik elkísértéknövendékeiket - szabadnapjukat feláldozva - rendezvé­nyünkre.

A zsűri tagjai - Tóth Erzsébet Radnóti-díjas előadó­

művész; Kiss László, a Versmondó főszerkesztője; azelnök pedig Hollós Máté, a Hungaroton Records igaz­gatója volt. Hollós Máté - mondhatni "új" köreinkben, ésnagy örömmel fedeztük fel, amit eddig kevesen tudtunk:kiváló költők családjából származik, Tóth Árpád unokája,Tóth Eszter fia. Mint a Magyar Zeneszerzők Egyesüle­tének elnöke, zárszavában meleg hangon szólt a rendez­vényről és értő szeretettel beszélt a látottakról­hallottakról.

A fesztelen hangulatú rendezvényen minden versmondókét verssel lépett színre. Ezek között az egyik Bartókhozkötődött, a másik - szabad merítésben a világirodalom tel­jességéből - a zenéhez kapcsolódott. Izgalmas, újszerű

választások és kísérleti jellegű, zenei-játékos megfogal­mazások is előkerültek. A korosztály legalább ilyenváltozatos volt. A legifjabb versenyző l5-l6-éves, alegidősebb 70 feletti volt. Az idei versenyek nagyérdemének tartjuk, hogy a korosztályok összemosódva- egymást hallva-látva, és egy mezőnyben értékelődve ­mérkőznek meg. (Nincs igazi értelme szétválasztani a pro­dukciókat, bár talán több idősebb versenyző kapott volnadíjat, ha két kategóriában versenyeznek.)

És akkor jöjjenek az eredmények:

Valamennyi résztvevő a "Cantata profana" Vers- ésPrózamondó Versenyemléklapjával együtt megkapta aBartók-emlékház katalógusát s a Nap Kiadó egy ajándék­könyvét.

A "Cantana Profana" Vers- és Prózamondó Versenykűlöndíjasai:

Antal Ferencné (Csongrád megye)és Peregi Dóra (Csongrád megye)a Nap Kiadó l-l ajándék könyvét és a HungarotonRecords l-l CD-ajándékát kapták;Gerhát Barbara (Komárom-Esztergom megye)és Tóth Orsolya (Bács-Kiskun megye)a TIMP Kiadó l-l könyvcsomagját és a HungarotonRecords l-l CD-ajándékát kapta.

A zsűri megosztott harmadik helyezésben részesítetteMajoros Laurát (Csongrád megye) ésFarkas Hajnalkát (Vajdaság),akik az Írószövetség l-l könyvcsomagját és a HungarotonRecords l-l CD-ajándékát kapták.

II. helyezett lettMunkácsi Anita (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)- ő a Magyar Versmondók Egyesületének 2007. évi tehet­séggondozó táborában való részvételt nyert, és aHungaroton Records CD-ajándékát kapta.

versmondó 21

Megosztott I. helyezést kapottBárnai Péter (Bács-Kiskun megye) ésBors Anikó (Győr-Moson-Sopron megye)- ők a Magyar Művelődési Intézet 25-25 ezer forintosdíját, a Hungaroton Records CD-ajándékát és a Bartók­emlékház Bartók-emlékénnét nyerték el.

A díjazottaknak gratulálunk!Hangsúlyozottan köszönetet mondunk a Bartók-emlék­háznak, amiért lehetőséget adott a versmondó versenykülönös és méltó helyszínen történő megrendezésére.

Tóth Zsóka

*Amatőr aranyművesek

Cantata profana Vers- és Prózamondó Verseny Bartóktiszteletére

Aggodalommal elegy várakozással fogadtam el a Bartóktiszteletére rendezett Cantata profana Vers- és Próza­mondó Verseny zsűrijébe szóló meghívást. Aggodalomraaz adhatott okot, hogy erős kapcsolat fűz a versekhez,ezért magas igényeket támasztok előadásuk elé, s régenhallottam versmondó versenyt, így mit sem sejtettem,milyen minőségű produkciók várnak rám a MagyarMűvelődési Intézet és Magyar Versmondók Egyesületénekrendezvényén. A Csalán úti Bartók Béla Emlékház sajáthivatásomnál fogva otthonos környezet volt, ahol öröm­mel tapasztaltam, hogy a költészet tolmácsolására is milykitűnő helyszín.

A versmondókat megszeretnem egy pillanat műve volt.Noha fiataljaik között bizonyára lesznek, akik jelen pró­bálkozásaikkal a leendő pályára gyakorolnak, a mezőnyt

általában tekintve a legnemesebb amatőrség fénylett fől

előttem. Ne bocsátkozzunk most közhelyesen az amatőr

szó pozitív etimológiájába. De látnunk kell: ez a 27verse(ny)ző (23 hölgy és 4 férfi) értőn közelít a költőkhöz.

Hajdani "Ki mit tud?" jellegű szemlékkel szemben nemhallottunk modorosságot, ismert színészek stílusának vagyinkább manírjainak utánzását, fölöslegesen "emelt" han­got. Annál inkább tudatos értelmezést, a költői gondolatletapogatását. Nem zavartak meg a verset elprózásítóokoskodó "összefoglalások"-összemosások, inkább meg­mutatkoztak a vers valódi fonnai eszközei. Gazdag volt aversválasztás köre, s noha a zenei tárgyú merítés köve­telmény volt, aminek feltétlen velejárójaként néhányemblematikus költeményt többször is meghallgattunk,nem egy ritkán hallható különlegesség kínált felfedezést.A zenei indíttatás számos balladát is műsorra hozott.Ezekkel kapcsolatban a Tóth Zsóka és Kiss László pil­lérein nyugodott zsűri fölvetette a síkok differenciáltabbmegjelenítésének, a hangvétel egységesítésének, delegalábbis szervesítésének igényét.

Nemegyszer kívánnivalót hagyott az artikuláció, s feltűnt

egyes hangzók - főleg a sziszegők - nem eléggéplasztikus ejtése. A kis teremben még így is "átjött arivaldán" a szöveg, de e versmondóknak alighanem na­gyobb helyiségekhez, sőt, szabad térhez is hozzá kell

22 versmondó

szokniuk. Az artikulációs hiányosságoknál is jobban fájtnéhány szövegtévesztés, köztük olyan is, amely a vers tar­talmával ellentétes közlést hozott elő (épp IllyésBartókjában: "Hangzavart? Azt, ha nektek az, ami nekünkvigasz" - hallottuk a versmondótól kétszer is, holott aköltő a verssel Bartókhoz szól). Alig valószínű, hogy aprófigyelmetlenséggel állnánk szemben, inkább egy ellen­őrizetlen rossz forrás lehet az ok. Buzdítanunk kell tehát aversmondókat, hogy egy-egy költeményt több kiadásbanellenőrizzenek, s főleg az interneten kószán kevergő leira­tokat vessék kontroll alá.

A verseny meghallgatása előtt már-már azt hittem: aköltészet is a klasszikus zene cipőjében jár a csökkenő­

elhaló érdeklődés dolgában. Látva, hogy az országnagyvárosaitól eldugottabb tájaiig s a határon túl is hányantartják fontosnak, hogy megtanuljanak és vonzóan elő­

adjanak értékes költői műveket, derűlátóvá váltam. Soktávoli dialektusú ajkon zendültek meg poétáink. Klasz­szikusok és kortársak. Az a magyar parnasszus, amelyről

joggal hisszük, hogy aranybánya.

Sok sikert, jövendő "aranyművesek"!

HolIós Mátézeneszerő,

Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke

A muravidéki szavalóverseny a vers ünnepeA Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésébendecember 8-án és 9-én a hosszúfalui faluotthonban kerültsor a 200612007-es tanév muravidéki magyar szavaló­versenyére az általános és középiskolások részére. Az idénismét több fiatal versmondó - több mint 70 résztvevő - álltki a színpadra.

A legkisebb versmondók, az l. és 2. osztályos tanulóksikeresen szerepeltek. Minden résztvevő elismerésbenrészesült - úgyszintén a felkészítő tanárok is -, a dobogósszavaló k pedig a lendvai Bánffy Könyvesboltban bevált­ható könyvutalványt is kaptak.

A novemberi iskolai szavalóversenyekről a muravidékidöntőbe jutott versmondók két verssel - egy, a szervezők

által meghatározottal és egy szabadon választottai - szere­pelnek. Az idén az általános iskolások első két korcsoport­ja (alsó tagozat) részére Kányádi Sándor verse, a harmadikkorcsoport (6-9. osztályosok és a középiskolások) részéreegy Kosztolányi-vers volt a kötelező. A zsűri - KissLászló (elnök), a Magyar Versmondók Egyesületénekelnökhelyettese, Török Károlyné, a Zala Megyei Művelő­dési, Képzési Központ és Szakiskola iskolaegység-vezető­

je és Gaál Gabriella muravidéki dramaturg, fordító - aversválasztás, a tolmácsolás, az érzelmek átadása, a nyelv,a hangsúlyozás összképét értékelte, az általános iskolá­sokat osztályonként, a középiskolásokat - az idén 5 gim­nazista képviselte a Lendvai Kétnyelvű Középiskolát ­pedig összevontan minősítve.

A zsűri elnöke, Kiss László, a szavalóversenyt a versünnepeként jellemezte, hiszen számos jó szavalást hallot­tunk. A versválasztás megfelelő volt, s különösebb nyelvivétségre, nyelvhelyességi és kiejtési hibára sem volt példaa szavalóknál. Kiss László szerint helyes és csodás, hogymegőrizték a tájnyelvet. Volt azonban néhány visszatérő

hiányosság, mint például a színpadi előadás (törekednikell a természetes állásra, az ünnepélyes megjelenésre, ahangsúlyozásra, a gondolatok közlésére).

Az I. osztályosok között az I. helyezést MeriénjakBenjamin (Dobronaki KÁl) érte el, a 2. helyre Végi Noémi(Lendvai KÁl), a 3. helyre pedig Kiánec Meláni(Dobronaki KÁl) került. A 2. osztályosok korcsoportjábanaz I. helyezést Soboéan Vanessa (Lendvai KÁl), a 2.helyezést Horvat Lara (Dobronaki KÁl), a 3. helyezéstpedig Sarka Dominik (Pártosfalvi KÁl) érte el. A 3. osztá­lyosok legjobb szavalója Vida Veronika (Lendvai KÁl)lett, a 2. helyre Pal Peter (Lendvai KÁl), a 3. helyre pedigBogdan Attila (Dobronaki KÁl) került. A 4. osztályosokcsoportjában I. helyezést ért el Persa Lara (LendvaiKÁl), a 2. helyre Kovács Álmos (Dobronaki KÁl) került,míg a 3. helyezést Göncz Norbert (Lendvai KÁl) érte el.Az 5. osztályosok korcsoportjában (a legnagyobb lét­számú csoport, 12 szavalóval) az l. helyet SabjanRebekának (Lendvai KÁl) ítélte oda a zsűri. PoionecVeronika (Lendvai KÁl) lett a második és Somi Timotej(Göntérházi KÁl) a harmadik helyezett. Az 5. osztályosokcsoportjában Vida Dorian (Lendvai KÁl) különdíjatérdemelt ki.

A 6. osztályosok kőzött az l. helyezést Lazar Sandi(Dobronaki KÁl) érte el, a 2. helyre SÜC Katarina (Gön­térházi KÁl), a 3. helyre pedig Korosec Elvis (GöntérháziKÁl) került. A 7. osztályosok csoportjában I. helyezéstért el Gaál Enikő Éva (Dobronaki KÁl), a 2. helyre Fehér

Elvira (Göntérházi KÁl) került, míg a 3. helyezést FehérMegi (Lendvai KÁl) nyerte el. E korcsoportban is külőn­

díj-kiosztásra került sor, éspedig Gorza Mitjának(Pártosfalvi KÁl). A 8. osztályosok kategóriájában azl. helyezést Gal Desire (Lendvai KÁl) érte el, a2. helyezett Kusek Katja (Lendvai KÁl) lett, a 3. helyrepedig Bogdan Laura (Dob-ro-naki KÁl) került. A 9. osztá­lyosok között az I. helyezést Mettler Gellért (DobronakiKÁl) érte el, a 2. helyre Csík Boglárka (Ljubljana), a3. helyre pedig Varga Teodor (Dobronaki KÁl) került.

A középiskolások kategóriájában az I. helyezést VörösLaura (4. osztály) érte el, a 2. helyezés Krajnc Alisa(2. osztály) versmondóhoz került, 3. helyezett pedigDrvarié Iris (2. osztály) lett.

Király M. Jutka

Szeretettel köszöntjüka 70 éves Baranyi Ferencet!

versmondó 23

Lélektől lélekig2004 óta rendezzük meg a "Lélektől lélekig" NemzetköziIrodalmi Gyermekfesztivált.

A fesztivál szervezésekor elhatároztuk, hogy mindig vala­mely aktuális történelmi eseményhez vagy személyiség­hez kapcsoljuk. Első évben ez a Rákóczi-szabadságharcvolt, második évben pedig JózsefAttila születésének 100.évfordulója. A 2006-os év három kiemelkedő történelmieseményhez kapcsolódott: a nándorfehérvári csata,Rákóczi hamvainak hazahozatala és az 1956-os forrada­lom évfordulója. Ezért a fesztivált ,,A szabadságvágy és ahazaszeretet megjelenítése a XX. századi magyar iroda­lomban" témakörben hirdettük meg. Az idei év azoknakaz íróknak és költőknek a munkásságát állította közép­pontba, akik születésének kerek évfordulóját ünnepeljük2007-ben (Ady Endre, Arany János, Dsida Jenő, KarinthyFrigyes).

Fontos célként határoztuk meg a gyerekek irodalmiműveltségének fejlesztését, irodalmi értékeink őrzését ésápolását s nem utolsósorban a nyelvi, irodalmi kommu­nikációs nevelési program szerint tanító magyarországiiskolák és a határainkon túli magyar iskolák közötti kap­csolatok építését. Öt hazai és öthatáron túli régióközpontban zajlanakaz elődöntők, a legjobbak vesznekrészt a tavaszi versenyünkön.

Az első fesztiválon az erdélyi, vaj­dasági és drávaszögi határon túlirégióközpontokból érkeztek gyere­kek. 28 magyar és 19 határon túli ta­nuló mutatkozott be. Valamennyienarany, ezüst vagy bronz minősítést

kaptak.

A második versenyen már 59 tanulóvett részt, öt magyarországi és négyhatáron túli régió képviseletében.

A harmadik évben ötre bővült ahatárainkon túli régiók száma:Horvátország, Románia, Szerbia,Szlovákia, Ukrajna. A magas színvo­nalú megmérettetesen közel 70 fő vettrészt.

A negyedik fesztiválon összesen 51versenyző vett részt, 22 hazai éshatáron túli iskolából. Kiss László, aMagyar Versmondók Egyesületénekelnökhelyettese, a zsűri elnöke érté­kelésében nagyon színvonalasnakítélte a fesztivált, amelyen a háromkorcsoportban összesen 16 arany, 19ezüst, 16 bronz minősítést ítéltek mega versenyzőknek. A zsűriben foglalthelyet a rendezvény visszatérő dísz- /

24 versmondó

vendége, Vajda Márta színművésznő, a Tenkes kapitányaVeronikája is. A megnyitón ő mondta el Tóth Árpád:Lélektől lélekig című vers ét, amely a fesztivál nevét ésmottój át adja. A megnyitón fellépett Inhoff Ede trombita­művész, Siklós díszpolgára is.

Minden évben neves személy vállalja a fővédnökséget

(Hiller István, Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin). Ebben azévben Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti

Iskolák Szövetségének elnöke volt a fővédnök.

A versenyzésen kívül a barátkozásra, beszélgetésre, kirán­dulásra is van mód, így minden résztvevő kellemeseneltöltött két nap után tér haza. A fesztivál igazi eredményéttalán a következő levélrészlet fejezi ki a legszebben: " ... akis vajdasági különítmény nevében őszinte köszönetetmondok mindenért. A gyerekek tele vannak élményekkel,és ami talán még fontosabb: sikerélménnyel, hogy ma­gyarként Magyarországon is helyt tudtak állni!"

Batthyány KázmérÁltalános Alapfokú Művészeti Iskola

Siklós

Radnóti Miklós nemzetközi és országos felnőtt amatőr

Vers- és Prózamondó VersenyA Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, aMagyar Versmondók Egyesülete és a Bartók Béla MegyeiMűvelődésiKözpont Kht. 2006. november l 0-1 l-én Győ­

rött rendezte meg a kétévente sorra kerűlő "versenyekversenyét", a Radnóti Miklós nemzetközi és országos fel­nőtt amatőr Vers- és Prózamondó Versenyt a Radnóti­diplomákért és a Radnóti-díjakért.

A rendezvény szervezője, lebonyolítója a Magyar Vers­mondók Egyesülete elnöksége által megbízott MagyarVersmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron MegyeiSzervezete volt.

A verseny időpontja 2006. november 10-11. Helyszíne:Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (9022Győr, Czuczor G. u. 17.).

A rendezvényen a 2005. és a 2006. évek országos éshatáron túli magyar nyelvű vers- és prózamondó verse­nyeken legjobb helyezést elért előadók (14 évtől kez­dődően) vettek részt, a Magyar Versmondók Egyesületejavaslata alapján, meghívásos alapon. Az előadóknak kétRadnóti-verset, -prózát vagy -műfordítást, valamint a ma­gyar nemzeti irodalom bármely alkotójának 3 vers ét vagyprózáját kellett megjelölni repertoárként.

A szervezők a 2005. és 2006. év gazdag versenymező­

nyéből közel száz versmondóhoz juttatták el meghívá­sukat. Ebből 47 versenyző jelentkezett vissza. A versenyen6 fő különböző okok miatt (betegség, családi ügyek stb.)nem jelent meg. Így az öttagú zsűri előtt 41 versenyző

mérette meg felkészültségét.

A zsűri országosan elismert szakemberekből állt össze.Elnök: Tóth Erzsébet Radnóti-díjas előadóművész, aMagyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Tagjai: TóthZsuzsanna, Radnóti-díjas előadóművész, Hőgye Attilaversmondó, a Magyar Rádió Munkatársa, Kiss László,Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületé­nek elnökhelyettese, Popper Ferenc, Radnóti-díjas ren­dező, a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezetének elnöke.

A két nap során minden versenyzőtől két művet hallgatottmeg a zsűri. A két mű előadásakor nyújtott teljesítményalapján választotta ki a zsűri azokat a versenyzőket, akikbejutottak a verseny döntőjébe. Az ifjúsági kategóriában7 versenyző, a felnőtt-kategóriában IS versenyző jutott adöntőbe, ahol harmadik vers előadásával bizonyítottatudását.

A döntő előtt a hagyományos koszorúzásokra kerűlt sor.A versenyzők és kisérőik különjáratú autóbusszal jutottak

el a koszorúzások helyszíneire: a Rábca-parti abdai Rad­nóti-emlékhelyhez, a Győr határárában lévő MeloccoMiklós Radnóti-szobrához s a nádorvárosi temetőbe, Z.Szabó László Radnóti-díjas tanár sírjához. Az emlékezéskoszorúinak elhelyezése előtt egy-egy vers hangzott el.

A zsűri döntése alapján a következő díjak kiosztásárakerült sor:

Különdíjasok:1. Németh Edina (Győr)

2. Acs Tamás (Hortobágy)3. Szűcsné Baráth Zsófia (Budapest)

Radnóti-diplomások:1. Arvai Péter (Töltéstava)2. Nagyhegyesi Zoltán (Kecskemét)3. Czupi Dániel (Nagykanizsa)

Radnéti-dljasok:Bors Anikó (Fertőd)

Kiss Bálint (Nagymegyer - Szlovákia)Salamon Judit (Győr)

Az "Irodalom népszerűsítéséért" - díjat (ún. pedagógus­díj) - 3 fő kapta:1. Orbán Edit - Kecskemét2. Dinnyés Józse!- daltulajdonos - Budapest3. Szabó Józse!- Győr

Győr, 2006. november IS.Németh Andrásszervező, titkár

Kiosztották az idei Radnóti-díjakat...Az immár 35 éves múltra visszatekintő Radnóti MiklósVersmondó Verseny két napon át tartó izgalmára novem­ber ll-én, szombaton este kerűlt fel a korona; kiosztottákaz idei Radnóti-díjakat. Versmondó körökben ennélértékesebb trófea ritkán adódik, hiszen a Radnóti, azúgynevezett "versenyek versenye", ide csak azok kerűl­

hetnek, akik az előző években (kétévente kerűl megren­dezésre) rangos versenyek díjazottai voltak.

A 2006-os Radnóti Versmondó Versenyre 46 versenyző

jutott be, s ebből 41 meg is jelent, s mérkőzött. .. Nem voltkönnyű dolga az öttagú zsűrinek, hiszen két kategóriábankellett kiválasztania a három-három legjobbat, igen erős

mezőnyből. Hozzá kell gondolni mindehhez a "pedagó­gus't-Radnóti-díjakat, amelyeket olyan személyek kapnak,

versmondó 25

akik (akár pedagógusi, akár más pályán dolgozva) aköltészet népszerűsítéséért dolgoznak; akár ének­mondóként járják az országot, akár versmondókatkészítenek fel, akár "csak" lelkiismeretesen és odaadóangondozzák a versmondó versenyek űgyét.

Most őket sorolom először.

Megjegyzések mollban- vagyis halványulóban

(Kicsit szeszélyes jegyzetek, néhány nap múltán, a magamörömére ...)

Ahogy a bevezetőben is írtam, nem volt könnyű dolga azsűrinek. Hiszen hogyan is lehetne jobbnál jobb, más-másszempontból hiteles előadások között dönteni - miközbenösszesen három dij kiadására van lehetőség?! Félreértés neessék. Ez a mondat (a zsűri nehéz helyzetben volt. .. ) sok­szor húzza ki a slamasztikába szorult zsűrit, ám itt és mosttényleg nagyon nehéz volt különböző minőségeket

összevetni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogyazsűri is (bármilyen hihetetlen!) emberből van, s mint ilyen:gondol, érez, elfogad vagy elutasít.

A nézők, akik jelen esetben nem csupán a versenyzőkből

(hála az égnek!), de az őket szép számban kísérő tanárokbólés hozzátartozókból álltak, maguk is "szavaznak", befolyá­solják a zsűrit - vagy éppen csodálkozásra késztetik. Töké­letesen elfogadható volt az a szimpátia, amit versmondóiteljesítménye alapján is megérdemelten kapott Nagy Gáborvagy Ézsiás László, akinek elfogadtatását kétségtelenülbefolyásolta hátrányos helyzete is. Ne kerteljünk, mondjukki: Ézsiás vak ember, aki az első versben, amit elmondottnekünk (Buda Ferenc: Himnusz-haza), megrázóan őszinte

és pontos volt. Végiggondolt, felépített, ritmusában is pon­tos előadás volt, amihez kissé pátoszosra hangolt és pózosgesztusok társultak. Mégis, ennek a versnek az előadása

megkapta a zsűrit és a nézőt egyaránt. Ereje volt s hitele.Annál nagyobb csalódás volt (a zsűri számára, s itt ter­mészetesen mindig elsősorban a saját véleményemet tudomforrásnak tartani, de ígérem, megemlítem, ha a többi tagalapvetően másként gondolkodott. .. ) a második választás.Radnóti nem különösképpen kiforrott, fiatalkori vázlata aIV eklogához - Előhang egy monodrámához címmel- igenkedvelt a kamaszkorú, s fiatal felnőtt versenyzők körében.Miért? Mert indulatok, töredék-dühök, kitörési lehetőségek,színek vannak benne. Valóban, olyan mono-drámás.Magam részéről nem kedvelem túlságosan, hiszen a kifor­rott alkotás sokkal egyértelműbb, pontosabb - de szíve jogamindenkinek gyenge verseket mondania. Amitől viszontjelen esetben egyáltalán nem működött a szöveg, az az atény, hogy Ézsiás László - sajnos - nem fiatal. A világutálatifjonti hevülete nem hiteles a szájából, neki már bölcsebb­nek s belátóbbnak kell lennie. Ettől - mondhatni - mégeltérhetnénk rugalmasan, ha minden a helyén volna, denincs. Az elemzés be félreértelmezések csúsztak, a zeneiségszéttöredezik, az általános önsajnálati máz erősen rárakódikaz előadásra. Ugyanakkor a társak együttérzése és vastapsaa díjkiosztásnál, nem pusztán a hiátussal élő embernek, deaz első megszólalásban komoly érzelmi együttműködést

kiváltó versmondónak is szólt.

26 versmondó

Ugyancsak hátránnyal kényszerül élni Nagy Gábor, akiSzlovákiából érkezett. Olyan értékes fiatalembernek lát­szik, aki mozgáskorlátozottsága dacára derüs, kedves,szeretetre méltó lény. Gondolkodó és szimpatikus.Pontosan megküzdött minden sorért, amit elmondott, ésmind az övé lett - ez a legnagyszerűbb teljesítményében.Sikerült mindenféle hamis máz nélkül elmondani WeöresSándor A kutya c. vers ét - és kivételes felhangokkalRadnóti A 'la recherche-ét. Kár, hogy ez utóbbiban a rosszminta nyomán ő is értelemzavaró szöveghibát vétett; ésmint kiderült, nagyon röstelkedett emiatt. (Megbocsá­tottuk.) Emlékezetes marad versmondása.

A diákok versenyében sok izgalmas személyiséggeltalálkoztunk - ám a legtöbbre "ráfér", hogy kiforrjon.

A férfi zsűritagokat elvarázsolta például Matyó Anett.Gyönyörű, mélyzengésű hangja (búgó alt), ígéreteket hor­dozott. Első választása; Závada Pál Jadviga párnája c.részlete jó előadónak mutatta az ifjú hölgyet. A Radnóti­vers (IV ekloga) előadása közben már kiderült, bizonyhiányos a fegyverzete. Félreértések, szöveghibák, őrrnes­

teri hang, rossz mássalhangzó- és magánhangzó-hosszúsá­gok jellemezték a sajátosan Karádyssá búgott verset ­aminek így aztán végképp nem volt köze RadnótiMiklóshoz. Még így is láttak fantáziát az ifjú hölgyben ­ám a harmadik forduló minden zsűritagot meggyőzött

arról, hogy bizony még van tanulnivalója. SzilágyiDomokos: Bartók Amerikában című versének interpre­tálása, noha talán nem volt olyannyira félreértelmezett,mint a Radnóti-vers - bizony hagyott maga után kíván­nivalót. Izgalmas személyisége, a magánbeszédben meg­mutatkozó tájnyelvi beszédmódja érdekessé teszi MatyóAnettet. Ahhoz, hogy jó versmondó legyen, alázatra, sokelemzésre és pontosabb versértelmezésekre lesz szüksége- adottságain kívül.

S hogy kik ítéltettek a legjobbnak? Idén is hárman kaptakRadnóti-dipomát - vagyis a legjobb ifjú versmondó cimet.Róluk is néhány sort.

Árvay Péter izgalmas versmondó. Titka van. Atmoszférájavan, ereje. Artikulációja viszont zárt, ettől kicsit modoros­nak tűnik, ami elvesz előadása hatásából. Egyszerre vonzés eltávolít; azt ígéri, személyes, és közben kicsit kívül­álló ... Nehéz megítélni teljesítményét. Én magam díjábana megelőlegezett bizalmat többnek érzem a valós teljesít­ménynél. ..

Czupy Dániel időnként technikai zűrökkel küzd, olykorszövegproblémák is adódnak. Ám személyiségében és aszövegek megszólaltatásának hangnemében van valamiegyszerűenkedves, tiszta, amitől oda kell rá figyelni. Elsőversében (Radnóti: Októbervégi hexameterek) nem zenélteléggé, kicsit renyhe artikulációja nem tette lehetővé ezt;a második választás sokkal közelebb állt hozzá (SzilágyiDomokos: Magyarok), itt már valódi oroszlánkörmöketmutogatott; és harmadik választása is meglehetősen

egyéni, előadásmódja pedig személyes volt (VámosMiklós: Borka). Biztos vagyok abban, hogy még sokszortalálkozunk vele.

Nagyhegyesi Zoltán mostanában "arat". Lehet, hogytévedek, de úgy érzem, kevés munka befektetésével. Adjaisten, hogy tévedjek. Mert ha valóban úgy van, ahogy gon­dolom, akkor ifjú barátunk megmarad a könnyű sikerekveszélyes talaján, és soha nem tapasztalja meg azt, milyennagyszerű dolog a munka megérdemelt gyümölcsét learat­ni. Eleven, ügyes versmondó - vannak színe i, noha hang­ja nem elég telt, sokszor inkább éles. Tempója általábangyorsabb a kívánatosnál, ami nem kedvez a szövegértés­nek sem. Radnóti Szerelmi ciklusát többen mondták; nemvolt ezzel az interpretációval semmi gond - csak éppen aszerelem áhítatát hiányoltam. Kissé elveszett a vers zené­je is. Parti Nagy Lajos szabálytalan versében (Szívlapát)kevésbé lehetett nyakon csípni a beszédtechnikai hiá­nyosságokat, ezért az igazán hatásos volt. Harmadikválasztása, Karinthy: Prológusa, kicsit hosszúnak bizo­nyult számára (vagyis energiával kevésbé bírta), demegoldásaiban, a vers formálásában, építkezésében tehet­ségesnek, ügyesnek bizonyult.

A felnőttmezőnyben sokkal több volt most az egymássalnehezen összevethető, mégis összevetésre alkalmas pro­dukció; vagyis sokkal több izgalmas és jó megszólalás volt,mint ahányat díjazni, kiemelni lehetett. Éppen ezért, sorol­hatnánk jócskán azokat, akik kiemelkedtek a mezőnyből

egy-egy verssel. Még a lámpaláz dacára is szinte mindőjük

igazolta, hogy jogosan van itt, ebben az erős mezőnyben.

Most is úgy jöttem haza, hogy tudtam, egy-egy arc,megszólalás még sokáig bennem marad, akkor is, ha azillető egész teljesítménye nem volt kiemelkedő.

Érdekes volt látni, hogy olyan nagy rutinú versmondó,mint Szűcsné Baráth Zsófia hogyan ragyogott fel két vers­ben is. Eddig is kulturált, pontos előadónak tartottam, deérződött benne valami lekerekítettség, valami olyan burok,ami nem hagyja megnyílni őt igazán. Most ragyogott, Élta szeme, szép volt a hangja - egészen kevés kellett volnaahhoz, hogy ott legyen most a három legjobb között. Talánnem a Tétova óda ehhez a legjobb választás - nem csupánazért, mert általában férfiak mondják, ezt mondhatja nő is,de picit másról szól így. Egy nőtől természetesebb, havalakiben "benne él", vagyis a vallomás nem olyannyiramegrendítő, mint egy férfiember esetében. Szép volt KissJózsef Tüzek c. verse, talán egy-két röviden ejtett hosszúhangzó hibádzott ... , és korrektül megfogalmazott,előadott volt Gyurkovics Cantátája is. Ám aki a pódiumralép, tudnia kell, hogy hatását sok minden befolyásolja, shogy nem mindig lehet pontosan mérlegelni a teljesít­ményeket. (Mindenesetre nálam itt már "rezgett" a léc;örűltem volna, ha bent van.)

Ezen a versenyen számomra Ács Tamás volt az igazifelfedezés. Kivételes figura - pocsékul beszél ugyan, deminden megszólalása jó, hiteles. Már az indítás, SzépErnő: Magányos éjszakai csavargása megkapó. Igazánszépemős. Radnóti nem könnyű versét (Most fö!fújom ...)is szépen, személyesen, őszintén szólaltatja meg. RatkóJózsef Éjszaka c. versét kifejezetten meggyőzően tolmá­csolja! Közben persze bosszant a "kiállok a versből"

attitűddel, a csapnivaló sziszegőkkel. Milyen kár, hogy

nem találkozott időben egy logopédussal! De talán mégnem késő ....

Kalocsai Kristóf egyike a legtehetségesebb fiataloknak,akiket láttam az elmúlt két évben. Ahhoz is van bátorsága,hogy nőköltő versét adja elő, intellektuálisan, teli érzelem­mel indít (Mezey Katalin: Credo). Annál több kérdésmerűlt fel bennem Radnóti Szerelmi ciklusának előadása

közben. Nem értem, miért kell úgy felfogni a verset, mintegy konkrét veszekedést? Miért veszekszik partnerével ­az eredeti (legalábbis feltételezésem szerinti) költői

szándékkal ellentétben - üvöltözve? Nem inkább arról vanszó, hogy szelíd hangú költőnk utólag levonja egy sze­relem konzekvenciáit? Csendesen, csalódottan, önmaró­an? A harmadik vers (merthogyegyértelműen bejutott adöntőbe még így is!) abszolút félreértelmezés. A magyargondolati líra egyik legtisztább darabját (Illyés: Haza amagasban) ócska agitációs vers sé silányítani, fájdalmasdolog. Egyszerűen nem értem, hogy egy ennyire tehet­séges fiatalembernek senki nem segített helyre rakni ezt averset! Hogy ilyen üvöltözős - ide lőjetek! propagandáváalacsonyította a XX. század egyik legnagyszerűbb költői

gondolatát! Nagyon remélem, hogy lesz, akivel meg­beszélheti majd ezeket a gondokat. Mert hangja, kiállásaés tehetsége nagyszerű előadói pályát sejtet. Nyilván mégfel kell nőnie ahhoz, hogy pontosabban értelmezzen egy­egy költői szöveget.

Meglehetősen vitatott pont volt a zsűri értékeléseibenMach András. Produkciói főként azért hagytak magukután kívánnivalót, mert beszédjében van valami gombó­cos, kásás - amitől sokszor csorbul a szöveg érthetősége.

De, noha sokat vitatkoztunk teljesítményén, az elmond­ható, hogy megszólalása hiteles, személyisége igazoljaválasztásait. Igaz, nem minden választásánál volt ezegyértelmű; míg a II. ekloga bennem kissé másképp szól,alapvetően nem tudok vitatkozni ezzel az értelmezésselsem. Bacher Iván: Hogyan legyünk magyar költők c.szövege viszont kifejezetten izgalmas, sajátos volt, visz­szafogottságában, felépítésében pontos. Nyerges András:Üzenetét versmondónk ugyancsak szépen, élményszerűenmegcsinálta.

Németh Edináról ejtenék még szót - azonkívül, hogy máraz is rendkívül szimpatikus, hogy a testvére is ott volt aversenyen. Az első versével ugyan nem nyerte el maradék­talan tetszésemet, sőt! - hiszen a VII. eklogát széttörte,sajátos ritmizálásával nem a lényeget közelítette, s olyantökéletesen félrement értelmezések is voltak benne, mintpéldául a lelkesedés, miközben azt mondja, " ... S fénylikaz arca ... ". Ennek lelkendezni? Azt hiszem, nem gondoltaát kellőképpen. Zeneileg tökéletesen falsra sikerült. Ám amásodik választása meggyőzött erényeiről. Itt is voltakegyhangúbb, technikailag is kidolgozatlanabb részek, deaz egész atmoszférája sokkal közelebb áll előadói attitűd­

jéhez, kvalitásaihoz. ,,A pletykás asszony" Kóka Rozi-félefeldolgozását tagadhatatlanul élvezni lehetett. S a har­madik versben is nagyszerű erényeket mutatott; színe ivoltak, gondolatai - apró technikai problémái ellenére(ja kérem, gyakorolni kell!) megszólalt a vers - Szilágyi

versmondó 27

Domokos: Halál árnyéka c. verse - felépült a gondolat,hatásosan. Kis ideges gesztusok ugyan bele-belezavartak,de szép volt.

S mivel innen már igazságtalanság lenne, ha nem írnékmindenkiről - erre pedig se hely, se idő - csak két dolgotüzenek annak, aki esetleg olvassa e sorokat. Számomraegy ilyen verseny ünnepnap. Ilyenkor nem kell mást ten­nem, mint megmerítkeznem abban, amit talán a legjobbanszeretek, a költészetben. Mindenkinek köszönettel tarto­zom tehát, aki egyáltalán verset mond. S ha néha harcosan,mérgesen, netán bántón mondom ki ellenérzéseimet ­bocsánat érte -, "otthon" érzem magam közöttetek, éscsak annak mondom, akinek érdemes, akiért "haragszom".Akiben hiszek, akiben látom azt a lehetőséget, hogy jóversmondó lehessen.

Itt az ideje, hogy a Radnóti-díjasokról is szóljak.Érdekes módon, most mindhárman igen közel állnak adiák-korosztályhoz, alig 2-3 évvel lépték túl a kategória­határt.

Az idei Radnóti-díj egyike egy fiatalemberhez került, aneve Kiss Bálint. Jó választásainak a közönség feltétlenülörült, Varró Dániel Mozi c. versével rögtön megnyertehallgatóit. Igaz, ezt a verset nem nagy kunszt jól elmon­dani egy ügyes versmondónak. Radnóti kisprózájában, aTeljes árva vagyok-ban Bálint kiforrott, tudatos elő­

adóként lépett fel, aki szépen értelmez, plasztikusan ésmértékkel formázza a szöveget, és képes az érzelmekközvetítésére is. (Igaz, ez érett anyaga, már hallottuk tőle

néhányszor.) Megnyerően, szépen, kellő érzelmi felhan­gokkai adta elő harmadik választott versét is; aHasonlatok egy szerelmes férfi szemérmes és boldogmegnyilatkozása volt.

Salamon Judittal én személy szerint még soha nemtalálkoztam versmondó versenyeken. Egész alkata meg­lepett, nyurga, inkább kézilabdásnak, mint versmondónakgondolnám ... Ennek ellenére érzékeny, finom - mondhat­ni decens - minden megszólalása. Fanyar humor, önirónia,kifejezetten pikáns ízek jellemzik. Okos, játékos alkatúversmondó. Öröm volt vele találkozni. Pontosan értelmez,és minden megszólalásában hatásosan, ügyesen, humorralbánik mondanivalójával. Ha vannak is hiányosságai,választásaival jól leplezi azokat.

Egyértelmű volt, hogy Bors Anikó most a legjobb formájátmutatta. Sokat fejlődött az elmúlt évek során, hangjaárnyaltabb lett, színei is előjöttek, pontosan tudja, mikormit mond - ezért még olyan "kicsiny" vershez is hozzámer nyúlni, mint egyik kedvenc Radnótim, az Álomi táj.De amivel most kivívta a legnagyobb elismerésemet, azSinka: Anyám balladát táncol c. verse. Leheletfinom,mégis megformált, csupa zene, ugyanakkor sötétszínekkel festett, gyertyalobogásos kép ... Szinte láttuk.Nagyon szép volt.

Valamennyi díjazottnak, és valamennyi fellépőnek gratu­lálunk!

28 versmondó

S mit is kell még elmondani? Mindenképpen azt, hogyköszönet a szervezőknek. A Radnóti Miklós Emlék­bizottság és Irodalmi Társaság, a Magyar VersmondókEgyesületének Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete ésa Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht. szín­vonalasan és odafigyelve szervezte meg a versenyt.Természetes, hogy volt koszorúzás Radnóti abdaiemlékhelyénél, és Z. Szabó László tanár úr - e rendezvényegyik atyjának - sírját is felkeresték, megkoszorúzták aversmondók. A díjkiosztó gálát megtisztelte jelenlétével ésbeszédével dr. Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron

Megyei Közgyűlés elnöke, pohárköszöntőt pedig TóthnéHajmási Izabella, a BBMMK ügyvezető igazgatóasz­szonya mondott. A díjkiosztás meleg hangulatát fokoztaDinnyés József néhány rövid dala - természetesen meg­énekeltetve a nézőket; s olyan gyöngyszemekkel, mint az.Elkártyáztam a gyönge szívem ... " a zsűrit is.

Találkozunk 2007-ben a regionális versenyen, illetve200S-ban az országos on, ugyanitt, Győrben!

Tóth Zsuzsanna

A hét végén átadták a Radnóti-díjakatTöbb mint három évtizede rendeznek Radnóti Miklósországos amatőr Vers- és Prózamondó Versenyt Győrött;

először 1971-ben bonyolít ották le, Z. Szabó László kez­deményezésére. A pénteken és szombaton megtartotteseményre többen az országhatárokon túlról érkeztek.

A zsűri ifjúsági korosztályban Árvai Péternek, Nagy­hegyesi Zoltánnak és Czupi Dánielnek ítélt oda Radnóti­diplomát. A felnőttek között Bors Anikó, Salamon Judit ésKiss Bálint kapott Radnóti-díjat. Különdíjas NémethEdina, Ács Tamás és Szűcsné Baráth Zsófia lett.

Radnóti-díjat vehetett át az irodalom és a versek nép­szerűsítéséért Orbán Edit tanárnő (Kecskemét), DinnyésJózse! daltulajdonos (Budapest) és Szabó József, a győri

Hazánk Kiadó igazgatója, a Radnóti Miklós Emlék­bizottság és Irodalmi Társaság elnöke is. Lapunk kettő­

jüket megkérdezte érzéseikről.

Dinnyés Jozsef: "Ez a második díj, amit megkaptam.Amikor a zsűri tagjai elkezdtek verset mondani, márénekes voltam; azokat a költőket, akikkel sikereket értekel, lehet, hogy tőlem ismerték meg. Valószínű, ez járhatottfejükben, amikor nekem ítélték a díjat. Vannak dalaim,amelyeket személyemtől függetlenül énekelnek azemberek, s nem is tudják, hogy az enyémek. Ez az énKossuth-díjam, amivel ugyan talán nem ér fel a Radnóti­díj, de annál, hogy ez a versszerető közösség maga közéhívott és elismert, nincs felemelőbb ebben a hónapban.A jövő hónapban advent, a várakozás ideje jön, majdmegszületik a Megváltó - bízzunk benne, hogy utána min­den sokkal jobb és szebb lesz."

Szabó Jozsef: "Rendkívül boldog vagyok, hogyodaítélték ezt a díjat, nagy meglepetés volt. Sokat jelentnekem, erőt ad a folytatáshoz. Ú/:''Y kaptam meg, hogy nemversmondó nemzedékeket neveltem, hanem a feltételeketbiztosítottam hozzá. Több mint harminc éve csinálom ezt,de már nem gondoltam, hogy elismerést kapok érte."

H.G.(Kisalföld, 2006. november 13.)

A Radnóti-biennále díjazottjaiGergely Ágnes Kossuth-díjas költő kapta a RadnótiMiklós költészeti biennále költői életműdíját, sokoldalúmunkássága elismeréséül, pénteken, Győrött.

A költői díjat G. István László fiatal költőnek ítélte oda akuratórium.

A díjátadó ünnepi esten Gergely Ágnes alkotóimunkásságát Lator László Kossuth-díjas költő, a kurató­rium elnöke méltatta.

.Lírája a modem költészet klasszikus vonulatához tar­tozik" - hangoztatta a költőtárs.

Gergely Ágnes első verseskötete Ajtófélfámonjel vagycímmel 1963-ban jelent meg. A prózaírással, műfordí­

tással is foglalkozó alkotó életművének legjelentősebb ágaa lírai költészet. Költői pályájának legjelentősebb darab­jait Útérintő címmel gyűjteményes kötetbe válogatta. Azösszegző kötet az idén jelent meg. Lator László úgyvélekedett: Gergely Ágnes szereti, ha verseiben van vala­mi titok. "De a titoknak is hitele van. Mert ott érzik azeltökélt szándék: az ingatag világban az érvényes igekeresése" - mondta.

Gyermekkorát Zalaegerszegen töltötte, iskoláit Buda­pesten és Szegeden végezte. Bár 1950-ben politikai okok­ból nem tanulhatott tovább, később mégis felvételt nyertaz ELTE Bölcsészettudományi karára, ahol 1957-benszerzett magyar-angol szakos középiskolai tanáridiplomát. 1963-ig tanított. Ezt követően előbb újságíró aMagyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében,

majd az Élet és Irodalom rovatvezetője 1973-ig, később aSzépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1977 és 1988között pedig a Nagyvilág című világirodalmi folyóiratrovatvezetője. 1988-tól írásaiból él.

Vers- és prózaírói munkája is az 1960-as években indult azAjtófélfámon jel vagy, illetve a Glogovácz és a hold­kórosok kötetekkel. Írói életművének legdúsabb ága a líraiköltészet. 2006-ig tizennégy verseskönyve jelent meg,köztük hat gyűjteményes válogatás. Összegyűjtött versei2006-ban jelentek meg az Útérintő című kötetében.Regényei - az elsőt leszámítva - valójában összetartoz­nak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkelátszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők. A négyregény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verses­kötetek és a regények egymásra vetülve adják ki íróivilágának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszé­isztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai: egy riport­napló, egy esszénapló és egy tárcanapló.

Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Első

műfordításkötetei 1958-59-ben jelennek meg (JamesJoyce és Dylan Thomas művei). Többnyire verseket fordít,de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit,amerikai és afrikai irodalom közvetítője.

Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul,franciául és svédül jelentek meg.

DíjaiJózsefAttila-díj (1977, 1987);Déry Tibor-díj (1985, 1996);Füst Milán-díj (1994);Salvatore Quasimodo-díj (1995);Kortárs-díj (1995);Getz-díj (1996).Kossuth-díj (2000)Soros Alapítvány Irodalmi Díja (2000)

G. István László munkásságárólG. István László munkásságáról Deák László JózsefAttila-díjas költő, a díjat odaítélő kuratórium tagja szólt.Kiemelte: a fiatal lírikus "versbeszéde " minden ízébenkimunkált. "Szorgos kiaknázója a (..) szonettszerűformá­nak, gondolati magvú kötészete is eleve erre inspirálja" aköltőt, akinek legutóbbi kötete az Amíg alszom, vigyázzmagadra címet viseli - hangoztatta Deák László. A díjakata győri székhelyű Radnóti Miklós Emlékbizottság ésIrodalmi Társaság alapította, s a szakemberekből állókuratórium kétévente ítéli oda.

1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát azELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a LáthatatlanKollégiumban. Jelenleg a Toldy Ferenc Gimnáziumbantanít magyart, a Károly Református Egyetem összehason­lító tanszékén pedig angol irodalmat. Az ELTE legújabbmagyar tanszékén másodéves doktori hallgató. Versei

versmondó 29

többek között a Liget, a 2000, a Holmi, a Jelenkor, azAlföld, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, a Műhely, aPannonhalmi Szemle és a Nappali Ház folyóiratokbanolvashatók. Néhány verselemző esszéje (Weöres Sándor,Emily Dickinson, W. B. Yeats, Jékely Zoltán, KálnokyLászló, Vas István) és kortárs verseskötetekről írt kritikájaa Ligetben, a Nagyvilágban és az Élet és Irodalomban(Simon Balázs, Horkay Höreher Ferenc, Orbán Ottó)jelent meg. Verseket és verses drámai műveket angolbólfordít, W. B. Yeats drámakötetének, valamint W. B. Yeats,Ted Hughes és Sylvia Plath válogatott verseinek legújabbfordításában részt vett, és a kortárs kanadai és skót költők

antológiájába is fordított. A 2004-ben megjelent Költők

könyve c. antológiában Tóth Krisztina írt róla méltatófelvezetést. l 996-tól a JAK tagja.

British Council támogatásával részt vett Cambridge-benaz Angol Író Konferencián, 1999-ben.

British Council versforditó szemináriumát vezeti Szabó T.Annával, Mesterházi Mónikával, Imreh Andrással ésGerevich Andrással együtt, 2002 februárjától.

Részt vett a Converging Lines-program keretében rende­zett angliai felolvasókörúton, 2004. októberben.

KötetekÖt ajtón át (Liget, 1994),Kereszthuzat (Liget, 1996)Merülő szonettek (Belvárosi kiadó, 1999)Napfoltok (Liget, 2001)Amíg alszom, vigyázz magadra (Palatinus, 2006)

DíjakMóricz Zsigmond-ösztöndíj, 1999NKA alkotói ösztöndíj, 2006Nizzai kavics-díj, 2006Radnóti-díj, 2006

LaudációkSzabó Józsefszervező-tanárimunkásságárólSzabó József, alapítása óta meghatározó személyisége aRadnóti Miklós Emlékbizottságnak és Irodalmi Társa­ságnak. Az 1973-ban még egyedülálló autonóm társaságiforma - az irodalmi társaság - talán egyetlen volt a kora­beli Magyarországon, működését, társadalmi elfogadott­ságát, Z. Szabó Lászlóval karöltve, Szabó József munkájaés elkötelezettsége teremtette és határozta meg.

A hetvenes-nyolcvanas években meghatározó, nagy lét­számú kulturális mozgalomnak számított az amatőr

versmondómozgalom. Közvetlen és mindennapos élő

kapcsolat volt a versmondók és alkotók, költők között.E mozgalom reprezentatív szervezőerejének számított aRadnóti Miklós Országos Versmondó Verseny és a Köl­tészeti Biennále.

A korrekt versenykörülményeket, a minőségnek elkö­telezett szakmai zsűri munkájának feltételeit évtizedekenát tartó szervezőmunkájával Szabó József teremtette meg.Korrektség és minőség, ez volt jelszó, ezért is őrizhette

meg a kiemelkedő szakmai rangját mindmáig a győztes­

nek járó Radnóti-díj.Szabó Józsefnékül elképzelhetetlen az elmúlt három és

fél évtized. Z. Szabó tanár úr halála után, a rendszerváltásvátozó viszonyai között az Ő személyes érdeme, hogy azirodalmi társaság fenmaradt, és ugyanazon célok érdeké­ben dolgozik ma is.

Szabó József a magyarságnak, a magyar irodalomnakelkötelezett tanár-szervező munkásságához hozzá tartozika valaha i olvasótáborok szervezése is, szakmunkás­középiskolás gyerekek találkozhattak itt a kortárs iro-

30 versmondó

dalommal és alkotókkal. Később, erre a mintára szerveztemeg az Anyanyelvi Tábort, amely a nyolcvanas évek ele­jétől ismétlődik évről évre, és tart a mai napig, ebben atáborban a Kárpát-medence magyar gyermekei, Po­zsonytól Csíkszeredáig ismerkedhetnek történelmünkkelés irodalmunkkal. Mindazok, akik emlékeznek a nyolc­vanas évekre, tudhatják, milyen nehéz feldat, néhol veszé­lyes volt akkor még a határon túli magyarsággal valótörődés, kapcsolattartás, sejhetik, milyen áldozatokatkívánt ez Szabó Józseftől, milyen, évről évre megújulnitudó szakmai munkát, elkötelezettséget kívánt tőle.

Tudatában vagyunk, hogy Szabó József állhatatosmunkája ott van minden átadott Radnóti-díj mögött, ottvan a díj tekintélyében, elismertségében, ott van a mostdíjazottak örömében is.

A fent elmondottak alapján a szakmai kuratóriumSzabó József három évtizedes szervező-tanári mukásságátRadnóti-díjjal ismeri el.

Borbély János

Dinnyés József költészetetnépszerűsítő zeneszerzői-énekesi

munkájárólDinnyés József 1948-ban született, Szegeden. Édesanyjakönyvtáros volt, könyvek között nőtt fel, Szeged szellemiéletének patinás műhelyében. Több mint 40 éve kezdettzenélni az Angyalok együttesben. A zenekar feloszlásátkövetően elhagyta Szegedet, daltulajdonosként, ének­mondóként járta az országot. Országosan ismertté 1967­ben a Karrier című dallal vált, melynek versét Veress

Miklós írta. A 70-es években divatos pol-beat műfaj legis­mertebb előadója volt. Akkoriban a hazai közélet visszás­ságait, problémáit énekelte - ennek a műfajnak ő a meg­teremtője. A művészetellenes kádári diktatúra alatt aKárpát-medencei magyarság költészetével- megzenésítettverseivel - egy szál gitárral protestált.

A hatvanas, hetvenes években a költészetben új generá­ció jelentkezett. Dinnyés előbb a Kilencek, majd a Hetekköltészetére figyelt fel, de a szomszédos országokban élő

és a nyugati világban szétszórt költők verseit is hamarfelfedezte. Csiki László, Farkas Árpád, Fehér Ferenc, GálSándor, Kányádi Sándor, Kibédi Varga Áron, KirályLászló, Szilágyi Domokos, Tóth László, Tőzsér Árpád,Vári Fábián László és mások versei mellett megzenésítetteSzenci Molnár Albert zsoltárfordításait is.

Olykor kivívta a pártharagot is: előfordult, hogy egy­egy koncertjét letiltották. Lemezeit nem engedték megje­lenni. 1973-ban egy kislemeze jelent meg, és csak 1985­ben a Határtalanul cimű lemez, melyről a címadó daltkicenzúrázták. 1990-ben jelent meg a Kín és dac című

lemez, melyen 35 énekelt magyar vers hangzik el. 2001­ben kezdődött el az életmű kiadása, 17 CD-n. Negyven éveaz úton címmel 10 előadásból álló szabadiskola-sorozatottart megzenésített verseiből. 1995-től csatlakozott aTestvéri Börtönszolgálathoz, évente 20-30 előadást tartmagyarországi börtönökben. Fontos feladatának tartja azénekelt vers műfajának tanítását, a fiatalok képzését.

Ratkó Józseffel vallja: .Vállaltam olyan csoda dolgot,/ amire senki se kért. / Énekelek melegebb fényű, / rom­latlan csillagokért."

Dinnyés József, négy évtizedes pályafutása során sokattett a magyar irodalom népszerűsítéséért, szakmai és

emberi értékeit, munkásságát pedagógus-Radnóti-díjjalismerte el a zsűri.

Torma Máría

Orbán Edit pedagógus-Radnóti-díjáhozA pedagógusi Radnóti-díj ez alkalommal ismét olyanszemélynek jut, aki hosszú ideje tevékenykedik tanítvá­nyai körében a magyar szó, a vers, a költészet népszerű­

sítése érdekében.Orbán Edit magyar-ének szakos tanár, könyvtáros­

tanár és drámatanár egyszerre. 30 éve dolgozik pedagó­gusként, és saját elmondása szerint föl sem merűlt

benne más pálya képe, sőt, hálás a sorsnak, hogytaníthat.

Pályáját egy általános iskolában kezdte, majd1997-től a kecskeméti Katona József Gimnázium- hajdani alma materének - tanára. Ott kapta azindíttatást az irodalom szeretete és a pedagógus­pálya iránt. Példaképszerű tanárai sokat szerepel­tették iskolai és országos versmondótalálko­zókon, "Szép beszéd" versenyeken. Orbán Editegyik meghatározó élményeként tartja számon,amikor egy ilyen versenyen úgy lett első

helyezett, hogy Weöres Sándor volt a zsűri

elnöke! Azóta is megkülönböztetett szeretettelőrzi könyvespoleán az ajándékba kapott könyvet,amibe eb')' kedves kis verset írt neki a költő.

Így vall erről a találkozásról:

"Soha nem felejtem el azt, ahogy az ő jellegzeteshangján arra biztatott bennünket, hogy merjünkjátszani aversekkel, s hogy egy vers milyen sokféle üzenetet rejthetszámunkra! Ott, akkor találkoztam először igazán aköltészettel, s ma már tudom, igaza volt »Sanyi bácsinak«:»aki egyszer megérzi a versek varázsát, soha nemszabadul tőle, mert olyan ez, mint amikor megízleltünk egyfinom ízű almát. Mindig emlékezni fogunk az ízére, hiá­nyozni fog, s újra és újra megkivánjuk!« "

Orbán Edit tanári pályája hamar kiegészült az iskolaiműsorok rendezésével, versmondók felkészítésével, shogy minél jobban végezhesse ezt a tevékenységet, e térenis képezte magát. Ezért tanult drámapedagógiát. megis­merkedett a "Zsolnai-féle" tanítási módszerrel, majdelvégezte a Színművészeti Egyetem színházelmélet ésdrámapedagógia szakát. Itt tanulta meg igazán a színházatértő szemmel nézni és nagy alázattal "csinálni". Sokat ta­nult Gabnai Katalin tanárnőtől, többek között azt, hogylegfontosabb az ÉRTÉK kiválasztása és megőrzése.

Színjátszó csoportjaival rendszeresen eljut a WeöresSándor Országos Gyermekszinjátszó-találkozókra, s a

gimnáziumi színjátszóival is igen eredményes. Alig egyhónapja kaptak arany minősítést - megint csak WeöresSándor! - Psyché-előadásukkal.

Versmondó diákjai sokan vannak, országosan is elismert,értékes műhelyként funkcionál a Katona József Gimná­zium. A legutóbbi JózsefAttila-versenyen első helyezett letttanítványa, Bata Éva (ő jelenleg már a Színművészeti

Egyetemre jár). De más országos versenyek döntőinekdíja­zottai között is rendszeresen ott vannak tanítványai.

Saját versmondói vénáját a gyerekkori élményekhatására ismét kipróbálta, s 1997-ben benevezett az"Anyám fekete rózsa" versenyre - s a felnőtt-kategória

első helyezettje lett. Saját bőrén akarta tapasztalni újra azt,amit a diákjainak tanít, keresni a versek, prózai szövegek,az előadóművészet titkát. A színjátszásban és a vers­mondásban is azt keresi, ami értékes: ami építi és szépítitanítványai lelkét, életét!

Sok tanulás, sok küzdelem, sok kudarc és sok siker vanmögötte. S mindeközben felnevelt három gyermeket,akikre nagyon büszke. (Egyik régész lett, másik történész,a harmadik színész-rendezőnek készül.)

Most ők lehetnek büszkék édesanyjukra.Tóth Zsuzsanna

~~,,),,~

~/ -:.i.,,.;J;··í;C~• J. .

. ~ E.'

0JS)

versmondó 31

NAGY LÁSZLÓVers- és Prózamondó-falálkozó

Az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Kulturális Központ és a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány2007-ben is megrendezi a Nagy László Vers- és Prózamondó-találkozót.

Időpont: április 21-22., de. 10 órai kezdettel.Szombaton lesznek az elődöntők, vasárnap a döntők.

Helyszín:Nagy László Városi Könyvtár és Kulturális Központ (Kaszinó) 8400 Ajka, Új élet u. 8.

Nevezni két Nagy László-vers, -próza vagy -műfordítás

és két szabadon választott magyar mű megjelölésével lehet.

Korcsoportok: 5-6. osztályos tanulók: I; 7-8. osztályos tanulók: II; középiskolások: III; felnőttek: lY.

Jelentkezési határidő: 2007. április 3.

A találkozóról a (06-88) 211-745-ös telefonon ad részletes tájékoztatástaz ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Kulturális Központ. • ajkavkszk@ajkanet.hu

A döntő helyezettjei értékes díjazásban részesülnek.

Lázár Ervin Prózamondó Verseny

A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Magyar Tankönyvért Alapítvány- Lázár Ervin emléke előtt tisztelegve - országos prózamondó versenyt hirdet általános iskolás tanulóknak.

A versenyzők szabadon választhatnak Lázár Ervin műveiből, legfeljebb 5 percben előadható

alkotást vagy részletet.

A versenyzők két kategóriában indulhatnak:- alsó tagozat (1-4. évfolyam)- felső tagozat (5-8. évfolyam)

Természetesen várjuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ilyen korú tanulóinak jelentkezését is.

A verseny kétfordulós. Az első fordulót 2007. április 20-án 11 órakor tartjuk meg, a Nemzeti Tankönyvkiadóépületében (Bp. XlV., Szobránc u. 6-8.). Egy iskola egy korosztályban csak egy versenyzővel képviseltetheti

magát az első fordulóban. A versenyre jelentkezők további felvilágosítást kaphatnak a kiadó referenseitől

és a www.ntk.hu honlapon.

A döntő időpontja: 2007. május 11. (péntek) 11 óra

A döntő helyszíne: Katona József Színház, Budapest V. ker., Petőfi Sándor utca 6.

A verseny díjazása:Első helyezettek: 30 OOO Ft értékű ajándékutalvány és 30 OOO Ft értékű könyvjutalom.

Második helyezettek: 20 OOO Ft értékű ajándékutalvány és 20 OOO Ft értékű könyvjutalom.Harmadik helyezettek: 10000 Ft értékű ajándékutalvány és 10 OOO Ft értékű könyvjutalom.

A felkészítő tanárok ugyanilyen jutalmazásban részesülnek. Az országos döntőn a zsűri különdíjakat is ad.

A verseny védnökei:Vathy Zsuzsa író, Fullajtár Andrea színművész, Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója.

32 versmondó

..REGÖSÖK HÚRJÁN"

A Magyar Versmondók Egyesülete,a Kondor Béla Közösségi Ház,

a Veszprémi Városi Művelődési Központés a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete

megrendezi

a REGÖSÖK HÚRJÁN5-8. osztályosok regionális vers- és prózamondó versenyét.

Célja:A versenyen a 10-14 éves tanulók közül, a helyi iskolai versenyek legjobbjainak tehetséggondozó találkozója,

egy hagyományosan színvonalas verseny keretében.

Lebonyolítás:A versenyt az egész országra és Vajdaságra kiterjedően - a Dunától keletre elhelyezkedő országrész megyéinek,

illetve Pest megyei versmondóknak és Budapest kerülete inek a fővárosban, a dunántúliaknak Veszprémbenrendezzük meg. Novemberben a négy területi verseny győztesei országos gálára kapnak meghívást Pápára.

A versenyfeltételei:1.A versenyen a régiókból, illetve a megyékből delegált, korábbi eredményeik alapján legkiemelkedőbb

10-14 éves vers- és prózamondók vehetnek részt.

2. A versenyzőknek három, egyenként 4 percnél rövidebb verssel vagy szépprózával kell készülni,szabadon válogatva a magyar népköltészetből, valamint néhány,

az idén évfordulós költő és író - Áprily Lajos, Dsida Jenő, Juhász Gyula vagy Karinthy Frigyes ­alkotásaiból.

A verseny két kategóriájának (10-12 és 13-14 évesek) legjobbjai,a zsűri döntése alapján, díjazásban részesülnek.

A verseny helyszínei és időpontjai:

Budapest: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)Időpontja: 2007. április 21.

Veszprém: Városi Művelődési Központ (8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.)Időpontja: 2007. május 19.

Jelentkezési határidő és információ:Budapest, 2007. április 9-ig.

Czinczkyné Fejes Mónika 06(1)290-7819,06( l )291-6564

kondorkh@kondorkh.hu

Veszprém, 2007. április 30.Veszprém: Ferencz Zsuzsanna 06(88)425-127

zsferencz@vmk.veszprem.hu

A helyi versenyek eredményei alapján a Megyei Pedagógiai Intézeteka kitöltött nevezés i lapok beküldésével

delegálhatják a megyéjüket képviselő versenyzőket.

versmondó 33

VersenyfelhívásVI. ORSZÁGOS EGYETEMI-FŐISKOLAIVERSMONDÓ VERSENYRE

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara és a Magyar Versmondók Egyesületeversmondó versenyt

hirdeta felsőoktatásban tanuló fiatalok részére.

A versenyzőknek két művel kell készülniük az alábbi témákból:1. Napjaink magyar költészete (1945-2007). 2. A magyar líra.

A választott művek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

A verseny időpontja: 2007. május 11-12.

Helye: NYME Apáczai Csere János Kar, 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42.

Jelentkezési határidő: 2007. április 25.

Intézményi karonként több hallgató jelentkezését várjuk, a mellékelt jelentkezési lapon vagy levélben,név, egyetem/főiskola (kar), levelezési cím, telefonszám feltüntetésével.

Jelentkezés: Németh András, MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete titkáránál, címe: 9027 Győr, Ipar u. 20.Telefon: (96) 311-325 • Fax: (96) 312-583 • E-maiI: gartainemeth@axelero.hu

További információ a jelentkezési lapon, bővebb felvilágosítás a fenti címen kérhető.

Információk: www.atif.hu • www.vers.hu

A BALATONSZEMESI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

A POLGÁRMESTERI HIVATAL"LATINOVITS-EMLÉKMŰ ALAPÍTVÁNYA",A MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETE

ÉS A BALATONSZEMESI LATINOVITS ZOLTÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ

középiskolai és felnőtt vers- és prózamondók részére

Országos Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó-találkozót hirdetXIII. alkalommal,

a művész halálának 31. évfordulója tiszteletére. A versenyre nem hivatásos versmondókat és a középiskolák2 legjobb versenyzőjét várjuk.

Kiemelten kérjük, hogy a legjobb vers- és prózamondójukat küldjékrendezvényünkre, mivel a Magyar Rádió ez évben is felvételt készít a versenyről.

A versmondóknak két verset vagy prózát kell megjelölni (lehet egy vers és egy próza).Ez XX. században született magyar író vagy költő alkotása lehet.

A műsoridő nem haladhatja meg az 5 percet, melyet kérünk szigorúan betartani!

A versenyzők részére péntekre és szombatra szállást, szombatra ebédet biztosítunk, a mi saját költségünkre.(Kérjük szállásigényeiket jelezzék!) Nevezési díj: 2000 Ft/fő.

A verseny időpontja: 2007. június 1-2-3., péntek, szombat, vasárnap.Pénteken este tájékoztatóval, koszorúzással kezdődik programunk, szombaton kerül sor a versenyre,

vasárnap délelőtt a gálára.Helye, melyegyben levélcímünk is: 8636 Balatonszemes, Szabadság u. 1., Latinovits Zoltán MűvelődésiHáz.

Díjazás:Felnőtt-kategória: I. díj: Latinovits Zoltán-díj (ezüst emlékplakett); ll. díj: 15000 Ft; lll. díj: 10000 Ft.

Ifjúsági kategóría: I. díj 15 OOO; II. díj: 10000; III. díj 5000 Ft,továbbá a szponzorok és támogatók által felajánlott különdíjak.

Nevezési határidő: 2007. május 22.

Ajelentkezési lapon kérjük, közöljék nevüket (a középiskolások iskolájukat), lakcímüket, telefonszámukat,valamint a versek, prózák szerzőit és címeit levélcímünkre, faxszámra: 84/361-204,e-mail címünkre:martacsonka@gmail.com.vagycsmartal@bszemesph.t-online.hu.Telefon és információ: 84/361-027 (üz.-r.), 361-204, 30/90-240-90 Csonka Mártánál.

Jelentkezésük után háromnapos rendezvényünkről részletes forgatókönyvet és programot küldünk címükre. Ezútonkívánunk a versenyzőknek és a pedagógusoknak sikeres felkészülést és szereplést, hogy a találkozó után is

szívesen gondoljanak vissza vendégszerető községünkre.

Csonka Márta, a Latinovits Zoltán Művelődési Ház igazgatója,Takács József polgármester, a .Latinovits Alapítvány" elnöke • Bartók László, a Magyar Versmondók Egyesületének

elnöke, Kiss László, az egyesület elnökhelyettese, a Versmondó folyóirat főszerkesztője.

34 versmondó

cI~

•KALEIDOSZKÓPVERSFESZTIVÁL

vers-, prózaíró- és műfordító­

PÁLYÁZAT

Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület,az Uni-Hotel Miskolc és a Magyar Versmondók Egyesülete

magyar nyelvű vers- és prózaíró-, valamint versfordító i pályázatot hirdetegyetemisták és főiskolások körében.

A pályázaton hazai és határon túli hallgatók valamennyi, meg nem jelent magyar nyelvű pályaműve részt vehet,az alábbi kategóriákban:

l. VERS

2. PRÓZA (max. 8 gépelt oldal, műfaji korlátok nélkül)

3. ÖNÁLLÓ GYŰJTEMÉNY

(saját versekből és/vagy prózákból. saját kezűleg összeállított,címmel ellátott ~ akár illusztrált - gyűjtemény)

4. VERSFüRDÍTÁS (nem magyar nyelvű vers magyar fordítása)

A pályamunkákat egy példányban, nyomtatottan és CD-re vagy DVD-re mentve is kérjük(Times New Roman betűtipus, l2-es betűméret, Windows 2000 vagy Rtf. formátumban).

A műveket nagyalakú zárt borítékban, jeligével és kategóriával ellátva fogadjuk el, amelyben kisalakú,zárt borítékban a szerző a jeligével együtt nevét, a felsőoktatási intézményt, állandó lakcímét,

elektronikus e-maii címét és telefonszámát közli (lehetőség szerint a mobilt is).

A pályázatokat szakmai bizottság bírálja el. A legjobbnak ítélt művekből- a korábbi évekhez hasonlóan - a Kaleidoszkóp Könyvsorozat folytatásaként

vers- és prózaantológiát jelentetünk meg.

Benyújtási határidő: 2007. június 1.

Jelentkezési díj: 3000 Ft kategóriánként,amelyet az alábbi bankszámlaszámra lehet befizetni, rózsaszín postautalványon vagy átutalással:

Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület 54500181-10001332(Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet)

A pályaműveket az alábbi címen várjuk, személyesen vagy postai úton:Káelné Kovács Rita

Uni-Hotel 3515 Miskolc-EgyetemvárosEredményhirdetés és a kötet leleplezése:

2007. októbere 15-21. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál

További információ: 06 (30) 619-8634Hivatásos írók, költők nem pályázhatnak. A pályázó hozzájárul a pályamű jogdíjmentes közléséhez.

A nyertes pályázókat értesítjük!Információ: www.versfesztival.hu, www.vers.hu

versmondó 35

9. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválBudapest

Közép-Európa legnagyobb színjátékos és pódiummüvészeti seregszemléje

A Magyar Versmondók Egyesülete,

az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület szervezésében,

a Magyar Szín-Játékos Szövetséggel együttműködésben, meghirdeti

a 9. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál színpadi versenykategóriáit.

Pódiumművészeti szemle és minősítő

fesztivál külföldi vendégszerepléssel !

A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európalegnagyobb költészeti és pódiumművészeti seregszemléje,ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemu­tatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nemhivatásos versmondók, színészek és előadóművészek atévéképemyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudá­sukat, tehetségüket.

A versenyprogramok közönség előtt zajlanak, a Pódiu­mi Estek Fesztiváljának kategóriájánál egy előzetes szak­mai kuratórium dönt a nevezés ekről. A Kaleidoszkópminősítő fesztivál: a Magyar Szín-Játékos Szövetség aprodukciókat és az előadókat kérésükre minősíti. A zsűri

pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon: a MagyarVersmondók Egyesülete fölvállalja a legjobb előadások

népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millió forint összdíjazásúversenyek legjobbjait a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellettskandináviai vendégszerepléssel (Svédország, Finnország,Norvégia), irodalmi utazásokkal, képzőművészeti alko­tásokkal, folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutalmakkal ésszakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk. A versenyzők

díjmentesen látogathatják a fesztiválprogramokat.

Afesztivál idápontja: 2007. október 15-21.A szinpadi versenyek helyszíne: Budapest, Merlin Szinház.

SZíNPADI VERSENYKATEGÓRIÁK

Klasszikus és Kortárs Versmondó SzalonNevezhet minden, 12. életévét betöltött, nem hivatásosversmondó, két verssel, melyek közül az egyik a felsoroltévfordulós klasszikusok valamelyikének egy költeménye,a másik egy szabadon választott kortárs költő verse (aján­lott kortársak listája a VersFesztivál honlapján, segéd­anyagok címen).

Választható évfordulós klasszikus költők:

Arany János, Vajda János, Ady Endre, Karinthy Frigyes,Dsida Jenő, Hajnal Anna.

VersZenei Fesztivál - énekelt és megzenésítettversek versenyeBármely (szabadon választott) - énekelt vagy megzené­sített vers, zenekari kísérettel vagy anélkül. A dalok száma

36 versmondó

az elődöntőkön nincs korlátozva. Hivatásos és nem hivatá­sos előadók, zenekarok, együttesek is versenyezhetnek.

Megfelelő létszámú jelentkező esetében önállókategóriában indulnak a Tinódi Lantos Sebestyén műveit

feldolgozó vagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárralinduló előadók.

Pódiumi Estek FesztiváljaA Magyar Versmondák Egyesülete kidiin kategóriákathirdet hivatásos és nem hivatásos versmondák, szinját­szák és művészek számára.Nem hivatásos művészek jelentkezése mellé az előadást

vagy annak részletét tartalmazó DVD-felvételt kell csatol­ni, amely alapján egy négyfős szakmai kuratórium dönt afellépés lehetőségéről.

Nem hivatásos művészek az alábbi kategóriákbannevezhetnek:

Előadóest

l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek (maximum 40 percben).

Monodráma

(maximum 30 percben).

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás (maximum 30 percben).

Mozgásszinh.ázi előadásversekre vagy prózákra épülő koreográfia (maximum 30percben).

Műhelyprodukciók

nyári táborokban, szemináriumokban, műhelyekben

készült vers- vagy prózaprodukciók, előadások (maximum30 percben).

Emlékestekversösszeállítások, drámajátékok a Batthyány Lajos­évforduló kapcsán (maximum 30 percben).

Utcaszinházi előadásokkocsmadarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadá­

sok (maximum 30 percben).

Monológok, szindarabrészletek, egypercesek, egyébprozádiák szlnpadra adaptálva.

A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad­hatja meg a 40 perces időtartamot, egyéni prózai produk­ciókban, a monológok kategóriájában, formától függet­lenül, az öt percet.

Kal1iopé SzínpadaNem hivatásos előadók és társulatok esetében az elmúlt évlegjobb produkcióit a Magyar Versmondók Egyesülete ésa Magyar Szín-Játékos Szövetség meghívja versenyezni.Kategóriájuk neve: Kalliopé Színpada.

Hivatásos művészek nevezhetnekaz alábbi kategóriákban:

Előadóest

1-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek.

Monodrámaegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás.

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás.

Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket, akik• a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagy

musicalszínész szakán végeztek.• akik kőzép- vagy felsőfokú vers- és prózamondó,

illetve előadóművész, vagy színész 2. képesítéssel ren­delkeznek.

• akiket a Magyar Versmondók Egyesülete MagiszterVersmondó címmel tüntetett ki.

• valamint azokat, akikugyan a fenti feltételekenkívül esnek, de legalábbegy évtizede bizonyítha­tóan hivatásszerűen fog­lalkoznak vers- és próza­mondással (színhazak­ban, televízióban, rádió­ban, önálló esteken vagyegyéb fellépéseken).

A Kaleidoszkóp VersFesz­tivál honlapja interaktívmódon segíti a verseny­zőket, és minden informá­ciót, programot napraké­szen tartalmaz.

Az irodalmi terasz címe:www.versfesztival.hu

A fesztiválfővédnöke:dr. Hiller István oktatási éskulturális miniszter.

A fesztivál társadalmi fővédnökei.' dr. Demszky Gábor,Budapest főpolgármestere, és dr. Világosi Gábor, azOrszágggyűlés alelnöke, a Verskultúra lovagja.

Fesztiváligazgató: Lutter Imre előadóművész, a MagyarVersmondók Egyesületének kreatív alelnöke.

Jelentkezési határidő:A jelentkezés folyamatos, a versenyezni kívánó társulatokés előadók produkcióit előzetesen egy négyfős szakmaikuratórium bírálja el a jelentkezők produkciós DVD-jealapján, a VersFesztiválon tehát a sorrendben beérkező

legjobbnak vélt előadások kapnak helyet! Érdemes mi­előbb jelentkezni. Végső határidő: 2007. szeptember 20.

Jelentkezési díj: 3000 Ft/fő/kategória, a jelentkezési díjtartalmazza a szállást és az ebédet (a versenynapon),valamint a heti belépőt.

Jelentkezési cím:Káelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem Uni-Hotel, 3515Miskolc-Egyetemváros,

vagy elektronikusan a jelentkezo@versfesztival.hu címen(a kategóriánként változó jelentkezési lap mindegyikeletölthető vagy automatikusan beküldhető a VersFesztiválhonlapján, míg a DVD-ket a megadott postacímen várjuk).

További információ: +36(20)258-3229; +36(20)512-8004vagy a fenti e-maii címen. "Térjen, térj be egy versre!"

Együttműködő partnereink: a myMusic és a SzínháziDolgozók Szakszervezete.Médiapartnerek: Magyar Televízió, Viva TV, Klubrádió,Rádió Café, Versrádió, Flyerz, Versmondó folyóirat.

A fesztivált Bella István Kossuth-díjas költő, fővédnök

emlékére ajánljuk.

versmondó 37

Gyermekversmondó-tábor Balatonszemesen

A Magyar Versmondók Egyesülete és a Kondor Béla Közösségi Háza balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház támogatásával

Gyermekversmondó-tábort szervez Balatonszemesen a 10-14 éves korosztály, az általános iskola felső tagozatosairészére.

A tábor időpontja: 2007. július 8-14.

A tehetséggondozó művészeti tábor, egy kellemes balatoni üdülés keretében,a vers- és prózamondás szakmai ismereteinek megalapozását tűzi ki célul,

a gyerekek számára rendkívüli segítséget jelentő személyiségfejlesztő gyakorlatokat,műelemzéseket, irodalmi bemutatókat és vetélkedőt tartalmaz.

A tematikus órák felhőtlen hangulatban, kifejezetten gyerekekre épített módszerek szerint zajlanak,neves szakemberek: művészek és pedagógusok közreműködésével.

A kurzus hasznos felkészítést nyújt a különféle rendezvényeken és versmondó versenyeken történő szereplésekhez.Mindemellett a tábor a sajátos drámapedagógiai módszertan miatt egyén- és közösségépítő jellegű.

A versmondópalánták a tábor végén közös, nyilvános gálaműsort adnak.

Részvételi díj: 29 OOO Ft.

A részvételi díjat, vagy annak egy részét az iskola is átvállalhatja!Üdülés i csekkel is fizethető!

Az érdeklődők 2007. június 8-ig a név, születési idő, pontos lakcím és telefonszám,valamint az iskola megnevezésével az alábbi címen jelentkezhetnek:

Czinczkyné Fejes MónikaKondor Béla Közösségi Ház, 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.

Tel.: 06/1/291-6564

A jelentkezési határidőig kérjük a 15OOO Ft előleg befizetését.

Számlaszámunk:UniCredit Bank Hungary Zrt. 10900028-00000005-31940017

(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)

A versmondás legyen játékA tankönyvek gyakran etikát tanítanak irodalom címén ­Pedagógustanácskozás Bácsfeketehegyen a verstanításról.

Minden kisgyerek szereti a mondókákat, versikéket, de azötödik osztálytól kezdve a hátukon a hideg futkos, amikorverset kell tanulni. Ha átnézzük az olvasókönyveket, lát­juk, hogy az irodalmi részek a hazával, családdal, tájjalkapcsolatosak, ami egy idő után unalmassá és hamissáválik. Valójában ezek a könyvek etikát tanítanak irodalomcímén, vagyis egyfajta eszmei mondanivalót. Ez természe­tesen ellentmond az irodalom szépségeinek, játékosságá­nak, hisz a vers nagyon gyakran játék a nyelvvel, játék aszavakkal.

Karinthyék például annak idején olyan játékot iskitaláltak, hogy a verset a ritmusa alapján kellett fel­ismerni. Az sem válik a versek megtanulásának javára,hogy kikérdezéskor harmincszor-negyvenszer hallják agyerekek ugyanazt a szöveget, a verstanulás így gyakor­latilag csak memóriagyakorlat - mondta többi között dr.Böhm Edit budapesti főiskolai tanár a hétvégén, Bács­feketehegyen, a verstanításról tartott pedagógustanácsko-

38 versmondó

záson. A szakember szerint komoly gondot jelent az is,hogy a tankönyvek rendszerint a klasszikusok műveit tar­talmazzák, és ezek távol állnak a mai gyerekek világától.Gyakran magukat a szavakat sem értik meg, és nem istudják felfogni, hogy miről van szó.

- Hatásos lehet verselemzés helyett a versbeli képekkelfoglalkozni, vázolni vagy lerajzoltatni a versbeli tárgyakat,drámapedagógiai módszerekkel feldolgozni egy-egy rész­letet, kihangsúlyozni a vers dallamát, mert ezt a finom dal­lamot nemigen érzik, és nem is fejlesztjük hallásukat azilyen finom ütemekre. Ha lerajzoltatjuk, azonnal meg­tudhatjuk, hogy a gyerekek mit nem értenek a versben. Arajzolással fejlődik a fantáziájuk is, és ez rendkívül fontos,mert mindenki akkor teszi igazán magáévá a verset, hasaját képei alakulnak ki róla - mondta a főiskolai tanár.

Dr. Böhm Edit beszélt arról is, hogy a versekben vanegy sűrített tartomány, amelyet az előadással kell kiegé­szíteni. Ide tartozik az is, hogy a verset mondó a térbenhogyan képzeli el a művet. Nagyon fontos továbbá, hogya szavaló hogyan áll, milyenek a mozdulatai, mert ezekmegérződnek a hangszínen. P. I.

FELHívÁsNYÁRI, BENTLAKÁSOS VERSMONDÓTÁBORBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete 2007. évben is megrendezi a

x. INTENZÍV, BENTLAKÁSOS, NyÁRI VERSMONDÓSZAKTÁBORÁT,általános és középiskolás tanulók részére.

A táborba olyan általános és középiskolás fiatalokat várunk (alsó korhatár 9 év), akik elkötelezettségetéreznek az irodalom, ezen belül is a versmondás iránt.

A táborban lehetőség nyílik szakmai fogások, a versmondás elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására,gyakorlására; hangképzésre, beszédtechnikai alapok elsajátítására, gyakorlására.

A szakmai munka mellett kikapcsolódásra, pihenésre is adódik minimális lehetőség.

A tábor időpontja: 2007. június 25-június 30-ig.

Helyszín: Csoma, Alapfokú NéptánciskolaRészvételi díj: 16OOO Ft/fő. (A részvételi díjat a küldő szerv - iskola, intézmény, társadalmi szervezet­

is vállalhatja. Egyesületünk erről számlát ad.)

Elhelyezés: Csoma, Szilágyi Erzsébet Leánykollégium, 4 ágyas szobákban.Étkezés: a részvételi díj fejében: reggeli, ebéd, vacsora.

Jelentkezni lehet: név, pontos lakcím (irányítószám is!), életkor, telefonszám, iskola neve, címe- 14 éven aluliak esetében szülői hozzájárulás -, a küldő intézmény (iskola), a jelentkező aláírása.

Jelentkezési határidő: 2007. június 10.

Jelentkezni az Egyesület címén - Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete­9022 Győr, Czuczor G. u. 17., illetve faxon: 96/312-583 lehet. Információ kérhető: Németh András titkártól

(9027 Győr, Ipar u. 20. II. 9. Telefon: 96/311-325; e-mail: gartainemeth@axelero.hu

Minden versmondó barátunk jelentkezését várjuk!

A jelentkezési határidő lejáratát követően visszaigazolást küldünk, amiben részletes programot és abefizetésreszolgáló esekket is mellékelünk.

versmondó 39

Versművészeti Szeminárium

Igazi közösségKipróbált csapatElismert szakemberekKomplex pódiumművészeti képzésDarabbemutatóHatalmas bulik...

Ez a nyári Versművészeti Szeminárium. Idén már európai színvonalú közösségi térben, biztonságos,őrzött szállással, a Balaton partján, a bajai táborok szellemiségével.

Népszerűbb költők, írók, színészek, előadóművészek, ismert televíziós személyiségek társaságában:

Bartók László előadóművész, a Versmondók elnöke. Kiss László versrendező, a Versmondó főszerkesztője.

Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója. Turczi István költő, a Parnasszus főszerkesztője,

a Pen Klub alelnöke. Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező.

Kiss Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója. Kinizsi Ottó színész s Kovács Zsu színész e

Nemes Levente Kaleidoszkóp-díjas verszenész • Huzella Péter zeneszerző, előadóművész.

Szemináriumvezető: Lutter Imre előadóművész, a Versmondók kreatív alelnöke.

Lesz rninden, amire egy színészpalánta vágyik: rendhagyó pódiumi est, közös darab, egyéni versfoglalkozások,Balaton-parti party...

2007. július 20-29-ig,a balatonszemesi Latinovits MűvelődésiKözpontban.

Nálunk elsajátíthatod a szakmai fogásokat:lehetőséged van hangképzést, beszédtechnikát, színpadi mozgást tanulni, szituációs feladatokban,

bizalomjátékokban vehetsz részt, helyzetgyakorlatokban próbálhatod ki magad,a színészmesterség alapvető szabályait ismerheted meg.

Az elismert szakemberek által vezetett versszeminárium hasznos felkészítést nyújt a különféle versmondóversenyeken és -találkozókon történő szereplésekhez.

A szeminárium végén az alkalmi társulatok darabbemutatót tartanak!A legjobban produkáló táborozók ingyenes részvételt nyernek Közép-Európa legnagyobb színjátékos­

és pódiumművészeti seregszernléjére, az októberi Kaleidoszkóp VersFesztiválra (www.versfesztival.hu).

Részvételi díj: 39 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szállást és a foglalkozások díjait!

Kedvezmények:A Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak 1000 Ft kedvezmény

(akik igazoltan befizetik az egyesületi tagdíjat a jelentkezési határidőig).

Tavalyi résztvevőknek és csoportoknak (lafő felett. résztvevőnként) 5000 Ft kedvezmény!A költségeket az iskolák átvállalhatják, a részvételi díj vagy annak egy része üdülési csekkel is fizethető!

Jelentkezni lehet: Czinczkyné Fejes Mónika 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.Információ: 06 (20) 512-8004

Jelentkezési határidő: 2007. július 10.

Kérjük, a Versművészeti Szeminárium, a Színész- és Előadóművész-felkészítő Műhely és a Kulturális MédiaMűhely egységes jelentkezési lapja miatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját a jelentkezésnél!

Jelentkezési feltételekA jelentkezéseket 15OOO Ft előleg befizetése után fogadjuk el, amelyet legkésőbb a jelentkezési határidőig be kell

fizetni. A táborozóknak a tábor kezdetéig a teljes összeget be kell fizetniük, amelyet a helyszínre érkezéskorigazolni kell. A részvételi díj egy összegben is befizethető a jelentkezési határidőig.

Számlaszámunk: Magyar Versmondók Egyesülete, OTP Bank Rt. 11708001-20554707(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)

További információ és jelentkezési lap: a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link).

Ízelítő az elmúlt évi Versművészeti Szeminárium és Műhely munkájából:a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu).

40 versmondó

Színész- és Előadóművész-felkészítő Műhely

A Magyar Versmondók Egyesülete másfél hetes intenzív kurzust hirdet azon 16 év fölötti fiataloknak, akika színházat vagy a pódiumművészetet leendő hivatásuknak tekintik, színésznek vagyelőadóművésznekkészülnek.

A műhely képzése komplex, két fő részből áll.

Színészképzés: a színházművészet, a színpadi beszéd és mozgás, a rendezés és a dramaturgia menténa Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakának felvételi vizsgájára készít föl.

Előadóművész-képzés: a pódiumművészet, a versrendezés, az előadóestek készítésének érzelmi és technikaihátterének megismerése és elsajátítása révén a közeljövőben rendezendő előadóművészi vizsga gyakorlati oldalára

készít föl.

Miért éri meg?Mert a Magyar Versmondók Egyesülete az előadóművész-vizsga letéteményese ...

Mert a Magyar Szín-Játékos Szövetség minősítőrendszerében színész-vizsgaelőadásokatszervez ...Mert közeledik a Kaleidoszkóp VersFesztivál, ami 2007-ben is minősítő fesztiválként működik

(www.versfesztival.hu)!Mert mindehhez saját pódiumi ested is elkészül a műhelyben!

Mert a legjobb szakemberek egyénileg foglalkoznak a résztvevőkkel!

2007. július 20-29-iga balatonszemesi Latinovits Művelődési Központban.

Szaktanárok:színészmesterség, dramaturgia:

Solténszky Tibor rendező, dramaturg, a Rádió Színház igazgatója, a műhely szakmai vezetője,

ének, szinpadi mozgás, koreográfia: Kiss Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója,

beszédtechnika, színpadi jelenlét: Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója,

színház- és pódium elmélet: Kinizsi Ottó színész, a Barátok közt sztárja,

drámapedagógia: Gabnai Katalin, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanszékvezető tanára,

irodalom: Turczi István költő, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának vezetője,

pódiumművészeta gyakorlatban: Lutter Imre előadóművész, a Versmondók kreatív alelnöke.

A műhelyben valamennyi hallgató közös vagy saját, színpadképes előadóestet, jelenetet vagy kísérleti darabotkészít, amelyet a záró előadáson közönség előtt mutathat be!

Részvételi díj: 49 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szállást és a szakmai felkészítést(az iskolák a költséget átvállalhatják!).

Kedvezmények: a Versművészeti Szemináriummal megegyezően.

Jelentkezni lehet: Czinczkyné Fejes Mónika, 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.• Információ: 06 (20) 512-8004Jelentkezési határidő: 2006. július 10.

Jelentkezési feltételek: lásd a Versművészeti Szeminárium felhívásánál.

További információ és jelentkezési lap: a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link).

Ízelítő az elmúlt évi Felkészítő Műhelyből: a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu).

versmondó 41

Kulturális Média Műhely

A Magyar Versmondók Egyesülete 2007-ben Magyarországon először másfél hetes intenzív kurzust hirdet azonfiataloknak, akik a kulturális média vagy a költészet, az írás területén képzelik el a jövőjüket.

A Parnasszus és a Versmondó folyóirat, valamint a Versrádió szerkesztőségével közösen!

A kurzus az írott és az elektronikus média kulturális szakterületébe avatja be a jelentkezőket, illetve a költészet,a prózaírás, a közírás és az esztétika szegmenseit ismerteti a táborozókkal. Mindezt komplex módon, a színházés a televízió világára építve, elismert szaktekintélyek segítségével, kötetlen hangulatban, elméleti és gyakorlati

módon.

2007. július 20-tól 29-ig a balatonszemesi Latinovits Művelődési Központban.A Műhely résztvevői oklevelet kapnak a kurzus végén.

Szaktanárok:irodalmi, szinházi látásmód, irástechnika:

Turczi István költő, műfordító, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának vezetője, a Pen Klub alelnöke,a Parnasszus folyóirat főszerkesztője.

televíziós műfaj:

Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező, a Főnix TV munkatársa,Bartók László, a Duna Televízió munkatársa,

folyóirat-szerkesztés:Kiss László, a Versmondó folyóirat főszerkesztője,

képernyős jelenlét:Kinizsi Ottó színész, a Barátok közt sztárja, Szebeni István, a tv2 műsorvezetője,

Egyéni látásmód:Karafiát Orsolya költő, Nagy Zsuka és Debreceni Boglárka Kaleidoszkóp-díjas pályakezdők.

A Műhely vezetője:

Lutter Imre újságíró, előadóművész, a Vers Oldalak főszerkesztője, a Viasat3 főszerkesztője.

A műhelyben valamennyi hallgató önálló munkát mutathat be a kurzus végén!

Részvételi díj: 49 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szál1ást és a szakmai felkészítést(az iskolák a költséget átvállalhatják!).

Kedvezmények:A Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak 1000 Ft kedvezmény

(akik igazoltan bejizetik az egyesületi tagdíjat a jelentkezési határidőig).A Kaleidoszkóp Könyvsorozatban publikált szerzőknek3000 Ft kedvezmény!

Jelentkezni lehet: Czinczkyné Fejes Mónika, 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.Információ: 06 (20) 512-8004

Jelentkezési határidő: 2006. július 10.

Kérjük. a Versművészeti Szeminárium, a Szinész- és Előadóművész-jelkészÍtő Műhely

és a Kulturális Média Műhely egységes jelentkezési lapja miatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját

a jelentkezésnél!

Jelentkezési feltételek a Versművészeti Szeminárium felhívásánál.

További információ és jelentkezési lap:a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link)

42 versmondó

szÉP szó TÁBOR HORGOSON

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete hagyományos tehetséggondozó műhelyét a szokott helyen és időben

szervezi meg, Horgoson, a Domus Pacisban, 2006. augusztus 20-tól 27-ig.A Szép Szó a költészet és a próza továbbítását művelő vajdasági fiatalok egyetlen közös, intenzív műhelye.

A táborban négy csoportban folyik a munka, minden csoport elkészít egy közös produkciót,ezt a gálán bemutatják, és lehetőség szerint tájolnak vele a Vajdaságban.

Az oktatók neves hazai és anyaországi előadók lesznek: Pataki András rendező, előadóművész (Győr);

Németh Ervin drámapedagógus (Pápa); Gazsó Hargita Kazinczy-díjas versmondó (Topolya);Korhecz Imola Radnóti-díjas előadóművész (Szabadka-Budapest), Lódi Andrea drámapedagógus

(Bácsfeketehegy).

Várjuk a 8 és 28 év közötti fiatalok jelentkezését Vajdaság minden területéről!

A résztvevők hozzanak magukkal verseket! Így az oktatók segítségével felkészülhetnek az őszi versenyekre!Akit a versek megzenésítése érdekel, hozza el hangszerét is!

A tábor részvételi díja 55 euró. Táborba érkezés: augusztus 20-án a délutáni órákban.

Érdeklődni Barta Júliánál a 0241738-003 telefonszámon lehet, hétköznapokon, az esti órákban, 19-21 óráig.A jelentkezési határidő augusztus elseje. Jelentkezési cím: Barta Júlia, Lenin u. 29., 24323 Bácsfeketehegy,

vagy vmve@freemail.hu .

ANYANYELVÁPOLÓ-TÁBOR MARADÉKON

A maradéki anyanyelvápoló-tábor 2006-ban is megrendezésre kerül, a maradéki, dobradói, satrincai szórványmagyarság általános iskolás és óvodás gyerekei részére. A táborban rendszeresen részt vesznek újvidéki

gyermekek is, emellett idén észak-bácskaiakat is várunk, hiszen így a szórványból érkezőknek több lehetőségük

lesz magyarul beszélgetni.

A táborban Danyi Zsuzsanna énektanár Újvidékről, a maradéki néptáncoktatók, valamint Fekete Ágnesés Pál Ágnes versmondó (VMVE) lesz az oktató. A tábort a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete,

a Maradéki Művelődési Egyesület és a Maradéki Református Egyház közösen szervezi.A pontos időpontról még folynak az egyeztetések.

Érdeklődni Pál Ágnesnéllehet a pagness@gmail.com e-maii címen, vagy a 064-29-00-288-as telefonszámon.

ITTABÉl TÁBOR

Idén is megrendezésre kerül Magyarittabén az anyanyelvápoló-tábor, Résztvevői a helybéli gyerekek lesznek,korhatár nélkül. Az oktatók: Kormos Irén és Tóth Anita versmondók. A tábor várhatóan július elején lesz,

de pontos időpontjáról még folynak a megbeszélések.

Érdeklődni Tóth Anitánál az aniakos@eunet.yu e-maii címen lehet,vagy a 064-35-87-482-es telefonszámon.

versmondó 43

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének munkájáról

Eredményes év áll mögöttükA Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete 1994-benalakult, Krekity Olga vezetésével, azzal a céllal, hogyösszefogja a fiatal, tehetséges versmondókat, jövendőbeli

előadóművészeket egész Vajdaság területéről. Az elmúltévekben vers- és prózamondó versenyek, találkozók,előadóestek, valamint versmondó- és színjátszó-alkotó­műhelyek gazdagították az egyesület tevékenységét.Célkitűzéseinek egyik legfontosabb eleme az anyanyelvigényes ápolása számos magyarországi és hazai szak­ember segítségével, akik az alkotóműhelyek és versenyekrendszeres látogatói.

Ezeket a célokat vitte tovább az egy éve újjáalakultegyesület is. A lelkes fiatalokból álló vezetőség (elnök:Hajvert Ákos; alelnök: Szatmári Melitta; elnökségi tagok:Bordás Katalin, Csanak Andrea, Farkas Hajnalka, LódiAndrea, Simonyi Dénes, valamint Barta Júlia) januárl2-én megünnepelte ezt a számukra jelentős évfordulót.Szatmári Melitta beszámolt arról, milyen eredményekkelzárták a 2006-os évet.

- Az egyesület székhelye Szabadkáról Bácsfekete­hegyre került, mert az elnökségi tagok legtöbbje itt él.Folyamatban van az új honlapunk elindítása, ami awww.versmondo.org címen lesz elérhető, az egyesülethíreiről, tevékenységeiről pedig hírlevelet küldünk azérdeklődőknek. Az évi összegzés során derült ki, hogyelőzetes terveinket sikerült megvalósítani, ez nagy öröm­mel és büszkeséggel tölt el bennünket, mivel egyikünkneksem volt igazán tapasztalata az egyesületi munkában.Nagyon nagy segítségünkre két személy volt, akik mindigott álltak mögöttünk, ha tanácsra, segítségre szorultunk,ezért hálásak vagyunk Barta Júlia nyugalmazott óvónőnekés Pál Károlynak, a Feketics Művelődési Egyesületelnökének.

Ami a szakmai eredményeket illeti, 2006-ban 32 pro­jektumot sikerült megvalósítanunk. Négy versenyt szer­veztünk Bácsfeketehegyen: márciusban a XVI. Anyámfekete rózsa magyar nyelvű nemzetközi vers- és próza­mondó találkozó vajdasági elődöntőjét, szeptemberben azún. Hármas versenyt - a Cantata profana nemzetközi vers­és prózamondó verseny Bartók Béla születésének 125.évfordulója tiszteletére; a III. Illyés Gyula Nemzeti Vers­és Prózamondó Verseny és a Vigyél hírt a csodáról nem­zeti vers- és prózamondó verseny az 1956-os forradalom50. évfordulója tiszteletére - vajdasági elődöntőit, novem­berben az I. Záporka nemzetközi vers- és prózamondó­találkozót kisegítő tagozatos tanulók számára és a X.Dudás Kálmán Nemzetközi Vers- és Prózamondó Talál­kozót. Nyolc jelentős magyarországi verseny döntőjébe

kerültek be versmondóink: májusban a veresegyházi XVI.Anyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzetközi vers- ésprózamondó-találkozón és a nagykanizsai VII. Kárpát­medencei Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Ver­senyen, októberben a Kaleidoszkóp Versfesztiválon, a

44 versmondó

veszprémi Örök pódiumon, lY. Országos Pintér TiborEmlékversenyen és a Vigyél hírt a csodáról nemzeti vers­és prózamondó versenyen Budapesten, novemberben azozorai III. Illyés Gyula Nemzeti Vers- és PrózamondóVersenyen és a pápai Regösök húrján... 5-8. osztályosokX. regionális vers- és prózamondó versenyén, végüldecemberben a Cantata profana vers- és prózamondóversenyen, Budapesten vettek rész versmondóink, s aversenyekről összesen 34 díjat hoztak el. A legeredménye­sebb szavalók Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, HajvertÁkos, Pál Ágnes, Simonyi Lili, Szarka Ákos és SzombatiDorottya voltak, a felkészítők pedig Krekity Olga, FeketeÁgnes és Pál Ágnes.

Melitta azt is elmondta, hogy az Újvidéki Rádióvalközösen elindítottak egy versműhelyt, s pedagógusképzéstis szerveztek a diákokat versmondásra felkészítő taná­roknak. Másfél év kihagyás után augusztusban sikerültújból megszervezni a hagyományos Szép Szó versmondó­tábort Horgoson, ahol három csoportban zajlott a munka.Neves magyarországi és hazai oktatók segítségévelelkészült egy-egy produkció, melyekkel később Vajdaság­szerte tájoltak. Két tévés és egy rádiós felvétel is készültaz előadásokról. Arra a kérdésre, hogy ezt a sok ren­dezvényt milyen forrásokból sikerül megvalósítani,elmondta, hogy ahol csak tudnak, pályáznak támogatásra.Tavaly például sikeresen pályáztak az lllyés Köz­alapítványnál, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, aTaliományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárságnál, aTartományi Jogalkotási és Kisebbségügyi Titkárságnál,ezenkivül támogatta az Egyesületet a Feketics Művelődési

Egyesület, a Forum Könyvkiadó, valamint magánvál­lalkozók, magánszemélyek.

Ami a 2007-es évet illeti, elkészült az egyesület éviterve, ebből egy rendezvény már meg is valósult, január2-a és 7-e között zajlott le a téli Szép Szó tábor Bács­feketehegyen. A kiscsoport Illyés Gyula: Ribike című me­séjét vitte színre, a középső csoport Szűcs Imre gyermek­verseiből készített egy versösszeállítást Szivűgyek cím­mel, a nagycsoport pedig egy skót író Dújú rí/Í lávmicímű művét mutatja be március lO-én. Ugyanúgy, minta nyári táborban készült produkciókkal, az újakkal isVajdaságszerte tájolnak majd. Február 24-én megszer­vezik a JózsefAttila és a Ratkó JózsefVers-, Énekeltvers­és Prózamondó Versenyek vajdasági elődöntőit, ezekremég február lO-ig jelentkezhetnek a 14. életévüket be­töltött versmondók Bordás Katalinnál, Kiss Emő u. 30.,24323 Bácsfeketehegy, vagy a kati@eunet.yu e-maiicímen. Március 31-én pedig a XVII. Anyám fekete rózsamagyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó­találkozó vajdasági elődöntőjére kerül sor. Az Egyesülettagjai remélik, az idei év is sikeres lesz számukra, shasonló, vagy még jobb eredményekről tudnak majdjövőre is beszámolni.

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusa Magyar Versmondók Egyesületével együttműködve

vers- és prózamondó előadó-művészi

képzést és vizsgát szervez

Az iskolarendszeren kivüli szakképzés célja, hogy az arra rátermett hallgatók számára olyan szakmaifelkészítést nyújtsanak, amely ismeretanyag birtokában felkészülhetnek

a 9/2002. NKÖM rendelet 37. sorszáma alatt kiadott vers- és prózamondó előadóművészi szakképzésszakmai (vizsga) követelményeire, és jelentkezhetnek

szakképzést nyújtó vizsgára.

A középiskolai végzettséggel rendelkező sikeres vizsgázók vers- és prózamondó előadóművész

(OKJ 54183204) szakképesítést kapnak. A szakképesítéssel az egyéb kulturális foglalkozások kategóriájábanműsorvezető, játékvezető, konferanszié, továbbá segédszinész munkakör tölthető be.

Tanároknak elismert és rangos, a pódiumművészetben járatos szakembereket kérünk, illetve kértünk fel,így többek között Bartók László, dr. Bőhm Edit, Gabnai Katalin, Tatay Éva, Tóth Zsóka, Wiegmann Alfréd

tartanak elméleti órákat és gyakorlati foglalkozásokat.

A tanfolyam vezetői: Kiss László és Tóth Zsuzsanna.

A képzés időtartama: 120 óra (négy hétvége).

A szorgalmi idő: várhatóan 2007. május-június és 2007. szeptember-október.Vizsga előreláthatóan 2007. november végén lesz.

A képzés tematikai és tanmenetsegédlettel jelentős egyéni felkészülést igényel.Az előadásokat és foglalkozásokat, külön órarend alapján, a hétvégeken tartjuk, egész napos elfoglaltsággal.

A képzés díja100 OOO Ft + 25 OOO Ft vizsgadíj,

amelyet előre kell befizetni. Részletfizetés lehetséges.

A jelentkezés feltételei:• Érettségi vizsga.• Az eddigi szakmai tevékenység rövid ismertetője (versenyek, tanfolyamok, táborok, színpadi műsorok, eset­

leg színjátszógyakorlat. A tanfolyamra jelentkezőknek hároméves szakmai gyakorlatot, versenyekenvaló sikeres részvételt, fellépéseket kell igazolniuk.)

• Eredményes felvételi vizsga. (A felvételizőknek meg kell felelni a pályaalkalmassági követelményeknek- tiszta artikuláció, megfelelő beszédkészség, előadói képességek... stb. Ehhez minimális repertoárt kellmagukkal hozniuk.)

Sikeres felvételi esetén a felvett hallgatókkal képzési szerződést kötünk.

Bővebb felvilágosítás:Tóth Zsuzsanna, 30/748-0671, e-mail: tothzs@mmi.hu;

Kiss László, 30/9223-573, e-mail: vers@c3.hu

A jelentkezőket írásban értesítjük a felvétel helyéről és idejéről.

Jelentkezni az alábbi címen lehet:Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

Művészeti Programok Főosztálya,

1011 Budapest, Corvin tér 8.

versmondó 45

Ajánlja a versmondásnak adója 1%-át!

Támogassa a versmondást, a költészetet 2007-ben is! Ajánlja adója l %-át a Magyar Versmondók Egyesületének!Írjon egyetlen tollvonással egy új kőtetet, egy új verset! Adójának l %-ával a Versmondó folyóiratot, internetesoldalainkat, a nyári táborokat és műhelyeket, a versmondó versenyeket, fesztiválokat és új kötetek megjelentetéséttámogatja. Segítsen, hogy az Európai Unióban is helyt álljon a legnemesebb hungarikum, a Vers!

Adószám: 18047352-1-41Magyar Versmondók Egyesülete. Székhely: 10II Budapest, Corvin tér 8.• Számlaszám: OTP Bank Rt.

11708001-20366591

Tagdij!Tagdij!Tagdij!Kedves Versmondá Barátaink!Kérjük, hogy a 2007. évi tagdíjat, amely változatlanul1200 Ft, amellékelt esekken vagy az OTP Bank Rt.11708001-20366591számlaszámra legkésőbb május 15-g

szíveskedjetek/szíveskedjenek befizetni. A Versmondó lapkövetkező számát csak azoknak a tagjainknak tudjuk atovábbiakban térítésmentesen küldeni, akik a tagdíjat azemlített határidőig befizették.

Támogassa a Verset!

A magyar nyelv páratlan gazdagsága és költőink

művészi zsenialitása tovább kell hogy éljen bennünk, ésgyermekeinkben. A Magyar Versmondók Egyesülete aXXI. század eszközeivel alkalmazkodik a kor kihivásai­hoz. Médiatámogatóinkkal. reklámfelülettel, megcélzottkor- és társadalmi csoportokra bontott, egyedi ajánla­tokkal várjuk leendő partnereinket. Az MVE közhasznúszervezet, ezért támogatásának 90%-át leírhatjaadójából!

Segítsen, hogy az Európai Unióban is helyt álljon a leg­nemesebb hungarikum, a Vers!

Hirdetési ajánlatunkat letölthetik a Vers Oldalánwww.vers.hu honlapon.

Jelezze, ha Ön vagy környezetében bárki támogatnálegnépszerűbb rendezvényeinket, fesztiváljainkat! Négyinternetes honlapon, számos kiadványban és folyóiratban,hirdetéseinkben és plakátjainkon foglalhatja el méltóhelyét, évente több száz megjelenést biztosítva!

46 versmondó

Kő Boldizsár

Boldizsár pszeudozoológus és bölcseleti utazó,aki mindezek mellett főképpen képzőművész,

úgy döntött, hogy bemutatja rajzait, litográfiáit.Ezek a minuciózusan kidolgozott munkáknéhány jeles mestert juttatnak eszünkbe (Gyulai

Líviusz, Rékassy Csaba, Gross Arnold), akik ahetvenes évek táján európai színvonalra emelték

a magyar grafikát. Természetesen a hasonla­

tosság "csupán" az igényességre, az előadásmód

eleganciájára vonatkozik. A szüzsé egészen más.Kő Boldizsár grafikáin nincs tét. Állatfigurái,

vagy állatember kontaminációi rejtélyes időben

lebegnek. A fészekszerű organikus csomópontkörül fickándozó szarvas lényei mintha egyszkíta övveretről (esetleg egy hettita pecsét­hengerről) ugrottak volna le. Ám lehet az is,hogy a mongol puszták rejtélyes hangulatát

idézi meg a művész, ahol megfordult a közel­múltban, egy mongol hercegi sarj vendégeként.

Egy másik lapon kacsafelhő ível át a képsíkon ...A madarak némelyike viszonylag közeli rokon­ságban van az archaeopteryxszel, de más képzelt

lényekkel is, melyek a művész újkori (szelíd)bestiáriumában élik életüket, teljesítik sorsukat.

A tizenhárom álomból, mely tizenhárom grafi­

kában ölt testet, érdemes kiemelni az "Árny­játék" című litográfiát. Vajon mire gondol az

egzaltált tekintetű karagöz játékos, aki uralja ismeg nem is az árnyékbábot? Mi történik itt? Ki

a fontosabb, a mágus, vagy az önálló életre keltárny, aki különös dallamokat csal ki Marc

Chagalltól kölcsönkért hegedűjéből? Kő Boldi­

zsár allúzív játékot űz. Sokat bíz a szemlélőre.

Nem könnyű belebújni Schlemil Péter felleg­

hajtó köpenyébe, pedig a művész erre invitál(vö.: Székely János: Az árnyék). Álom és mese,szellemi kaland és apró mágiák, e partok között

húzódik Kő Boldizsár világa, csak egy bakug­rásra az Óperenciás tengertől.

Dr. Hann Ferenc

versmondóKiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

Támogatónk:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

A szerkesztőség címe:

1011 Budapest 1., Corvin tér 8.

Elektronikus cím: vers@c3.hu

Honlap: www.vers.hu • www.versmondo.hu

wwwversradio.hu; www.versfesztival.hu

Szerkeszti:

az MVE kabinerjeFőszerkesztő: Kiss László

Telefon: 06 (30) 922-3573, 06 (20) 512-7661

ISSN 1217-3282

A Versmondó a Mikszáth Kiadógondozásában jelenik meg.

Dupla szám: ára 400 Ft.A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség címén.

Előfizetési díj egy évre: 1200 Ft.Megjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatók az Írók KönyvesboltjábanBudapest VI., Andrássy út 45.

A lapban megjelenő grafikákKő Boldizsár munkái.

versmondó 47